PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szeged 2016

Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Kereskedelmi,Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

„Akkor hozod ki a legjobbat másokból, ha magadból is a legjobbat adod.” (H. Firestone)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szeged 2016.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE .................... 5 2. AZ ISKOLA JELLEMZŐI ............................................................................ 7 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Az iskola elnevezése, székhelye, telephelyei ..................................................... 7 Az iskola fenntartója ......................................................................................... 7 Az iskola rövid bemutatása ............................................................................... 7 Küldetésnyilatkozat ........................................................................................... 8

3. NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................. 10 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........................................................................... 10 Pedagógiai alapelvek ................................................................................................. 10 3.1.1. Pedagógiai értékek ........................................................................................... 12 3.1.2. Kiemelt feladataink .......................................................................................... 14 3.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 14

3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................ 19 3.2.1. Iskolai tevékenységek ....................................................................................... 20

3.3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................... 23 3.3.1. Az egészségnevelési stratégia megvalósítása ................................................... 24 3.3.2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve ..................... 25 3.3.3. Egészségnevelési program ............................................................................... 27 3.3.4. Testi képességek fejlesztése az egészségnevelési program keretében .............. 29

3.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................... 29 3.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ................................................................................. 32 3.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ....................................................... 32 3.5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ........................... 33 3.5.3. Az önértékeléshez és tanfelügyelethez kapcsolódó elvárások pedagógusok számára .......................................................................................................... 36

3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ...................................................................................................... 36 3.6.1. Beilleszkedési és magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység36 3.6.2. Az iskolai erőszak megelőzése és kezelése ....................................................... 37 3.6.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................. 39 3.6.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................ 40 3.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................ 41 3.6.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.............. 42

A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolájának Pedagógiai Programja (2016.)

2

Tartalomjegyzék

3.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ...................................................................................... 45 3.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ............................................................................ 46 3.8.1. Kapcsolattartás a szülőkkel ............................................................................. 46 3.8.2. A tanulókkal való kapcsolattartás formái ........................................................ 47 3.8.3. A kapcsolattartás külső partnerekkel ............................................................... 47

3.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelmény ............................................................................ 47 3.9.1. Követelmények, értékelés ................................................................................. 53 3.9.2. Az alkalmassági vizsga szabályai .................................................................... 66 3.9.3. A szóbeli felvételi vizsga követelményei ........................................................... 66

3.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai, valamint a szakképző évfolyamokra vonatkozó rendelkezések ................................................................................. 66 3.10.1. Nem szakképző évfolyamok ............................................................................ 66 3.10.2. Tanulói jogviszony létrejötte ......................................................................... 67 3.10.3. A szakképző évfolyamokra vonatkozó felvételi és átvételi szabályok ............. 69 3.10.4. A felvétellel és az átvétellel kapcsolatos helyi szabályok ............................... 71

4. HELYI TANTERVEK.................................................................................. 74 4.1. A választott kerettanterv és annak intézményi adaptációi ............................. 74 4.1.1 2013. szeptember 1-je előtt indult képzések ...................................................... 75 4.1.2. 2013. szeptember 1-jével induló képzések........................................................ 78 4.1.3. 2016. szeptember 1-jével indult szakgimnáziumi képzések .............................. 85 4.1.4. Az iskola értékelési és vizsgarendszere ............................................................ 98

4.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..................................................................................... 105 4.3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ........................................................... 106 4.3.1. A kulcskompetenciák fejlesztése ..................................................................... 106

4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............. 112 Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai ... 114 Választható érettségi vizsgatárgyak .............................................................. 114 A középszintű érettségi vizsga témakörei ..................................................... 115 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái ............................................................................................................ 118 4.8.1. Az iskolai értékelés alapelvei, célja ............................................................... 118 4.8.2. Az iskolai értékelés kiterjed............................................................................ 118 4.8.3. Az értékelés feladata ...................................................................................... 118 4.8.4. Az értékelés formái ......................................................................................... 119 4.8.4. Felmentés ....................................................................................................... 122

4.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................. 122 4.10. A tanulói magatartás és szorgalom minősítésének elvei ............................. 123 A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolájának Pedagógiai Programja (2016.)

3

Tartalomjegyzék

4.11. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................. 126 4.12. A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ........................................................................................................ 126 4.13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................. 127 4.14. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................. 130 4.15. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................... 134 4.16. A tanulók jutalmazása .................................................................................. 135 4.16.1. A tanulói dicséretek fokozatai ...................................................................... 135

4.17. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ............................ 136 4.17.1. Mulasztás ..................................................................................................... 136

4.18. A tanulók fegyelmezésének elvei és formái.................................................. 139

5. SZAKMAI PROGRAM.............................................................................. 142 5.1. Általános elvek .............................................................................................. 142 5.2. Az oktatott szakmastruktúra jellemzői ......................................................... 142 5.2.1. Az értékelés módszerei ................................................................................... 143 5.2.2. Szakmai képzéseink a kereskedelemben és a vendéglátás területén .............. 144 5.2.3. A szakmai képzés követelményei és a szakképesítésekkel betölthető munkakörök .................................................................................................. 147 5.2.4. Belépés, továbbhaladás és átjárhatóság a szakképzési évfolyamokban ........ 159 5.3. A szakmai képzés óratervei a 2013. szeptember 1-je után indult képzések esetén161 5.4. A szakmai képzés óratervei a 2016. szeptember 1-je után indult képzések esetén180

6. FELNŐTTOKTATÁS ................................................................................ 204 6.1. A felnőttoktatásra vonatkozó jogszabályi háttér .......................................... 204 6.2. Az iskola felnőttoktatási képzési struktúrájának jellemzői.......................... 207

7. MELLÉKLETEK........................................................................................ 217 Alapító okirat ................................................................................................. 217 Az alkalmazott tantervek (CD-n tárolva) ..................................................... 217 Eszközjegyzék (CD-n tárolva) ....................................................................... 217 Az önértékeléshez és tanfelügyelethez kapcsolódó elvárások pedagógusok számára.......................................................................................................... 217 7.5. Esélyegyenlőségi terv .................................................................................... 217 7.6. A közösségi szolgálat ..................................................................................... 217 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.


4

A pedagógiai program jogszabályi háttere

1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete a megalkotásakor hatályban lévő, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. §-ának előírásait követve, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával készítette el. A pedagógiai program az intézményben folyó nevelés-oktatás legfontosabb céljait, tartalmi elemeit és garanciális szabályait tartalmazza. A dokumentum általános jellegű szabályainak végrehajtására vonatkozó előírások az iskola egyéb dokumentumaiban találhatók meg. Ezek közül a legfontosabbak: a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ), a Házirend, az éves munkaterv, a szaktárgyi tanmenetek, az intézményi stratégia, az önértékelési szabályzat. A felsorolt dokumentumok összhangban állnak a pedagógiai programmal. Az azzal esetlegesen ellentétes rendelkezések a jogforrási hierarchia értelmében semmisnek tekintendőek. Az iskolai szabályzatok számának növekedése egyfelől biztosítja a kiszámíthatóságot, az áttekinthetőséget, ugyanakkor elkerülhetetlenül párhuzamosságokat is eredményez. Ilyenkor azt az alapelvet igyekszünk alkalmazni, hogy a legáltalánosabb szabályok kerüljenek a legmagasabb szintű helyi dokumentumba, a pedagógiai programba. Más sajátos, egyedi vagy részletszabályok pedig a megfelelő „egyéb” szabályzatba. Emiatt előfordul, hogy egy témakör teljes szabályanyagát több dokumentum együttesen tartalmazza. A Pedagógiai Programot az Nkt.26.§ (1) bekezdése alapján a nevelőtestület fogadja el és az igazgató hagyja jóvá. A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybeléptetéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A Pedagógiai program egy-egy példányát elfogadás, illetve jóváhagyás után a fenntartónál és a tagintézményi titkárságon, illetve a tagintézményi könyvtárban helyezzük el, valamint az iskolai rendszergazda gondoskodik az elektronikus változat feltöltéséről az iskolai weblapra, illetve a tagintézmény belső hálózatának szerverére. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolájának Pedagógiai Programja (2016.)

5

A pedagógiai program jogszabályi háttere

A Pedagógiai Programról a vezetői fogadóórákon, az osztályfőnöki órákon, valamint szülői értekezleteken lehet további tájékoztatást kérni.


6

Az iskola jellemzői

2. AZ ISKOLA JELLEMZŐI 2.1. Az iskola elnevezése, székhelye, telephelyei Az intézmény neve:

Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (OM azonosító: 203052)

Típusa:

szakgimnázium és szakközépiskola

Rövidített név:

Szegedi SZC Krúdy Gyula SZG

Székhelye:

6723 Szeged, József Attila sgt. 122-126.

Webcíme:

www.krudy-szeged.hu

E-mail címe:

[email protected]

Telephelye:

6721 Szeged, Maros u. 42-44.

2.2. Az iskola fenntartója Szegedi Szakképzési Centrum (továbbiakban: Szegedi SZC) 6725 Szeged, Kálvária sgt. 84-86.

2.3. Az iskola rövid bemutatása A 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről és a 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról szóló jogszabály értelmében 2015. július 1-től a szakképző intézmények átkerültek a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába. A fent nevezett rendelet 3. § alapján az átalakítás tekintetében a KLIK jogutódja a szakképzési centrum. Iskolánk fenntartója így 2015.07.01-től a Szegedi Szakképzési Centrum. Szegeden a kereskedő és vendéglátó szakemberek képzése már az elmúlt évszázadokra nyúlik vissza. A Szegedi Állami Kereskedő Tanulóiskola mint iskolánk elődje önálló intézményként 1930-tól működött. Számunkra mégis az egyik legjelentősebb állomás az 1953-54-es tanév, hiszen több, mint 60 éve ekkor kezdődött meg az oktatás – országos újjászervező munka eredményeként – a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolában. Hosszú évtizedek után került – sok-sok „albérlet” után – az egyre növekvő létszámú iskola mai végleA Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

7


ges helyére, ahol már modern tankonyha is szolgálta és szolgálja azóta is a vendéglátós szakemberek képzését. A folyamatos profilbővítés és az infrastrukturális fejlesztések eredményeként mára rangos helyet foglal intézményünk a régió hasonló szakirányú iskolái között is. 1993-ban vettük fel a XX. századi magyar prózaíró, Krúdy Gyula nevét. Nappali tagozatos tanulóinknak biztosítunk szakmai alapképzést szakgimnáziumi és szakközépiskolai rendszerben a vendéglátás, a kereskedelem és az idegenforgalom területén. A szakmai erőforrások összehangolásával a város, a megye és a régió területén igyekszünk a szolgáltatásainkat választó diákok számára a lehetőségeket is megháromszorozni. Jelenleg a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció; vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport és a kereskedelem, vendéglátóipar és turisztika ágazatok széleskörű választékát kínáljuk diákjainknak. Az alapító okiratban foglaltak szerint általános műveltséget megalapozó, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatást végzünk nappali rendszerű és felnőttoktatás keretében. A nevelő és oktató munka célja tanórán és tanórán kívül a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatása, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladat a tehetséges, jó képességű fiatalok tudásszintjének fejlesztése is. Közös cél a művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó emberek nevelése.

2.4. Küldetésnyilatkozat A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának küldetése, hogy a szakképzési centrum részeként az együttműködésében rejlő erőkre építve megőrizze és továbbfejlessze alapvető – a helyi, regionális és országos szinten is elismert – értékeit. Valljuk, hogy a szakmáját szerető és magas szinten művelő, a társadalmi és természeti környezetéért felelősséget érző és kulturáltan viselkedő ember minden korban alapvető társadalmi érték. A nevelés és oktatás olyan ötvözetének kialakítására törekszünk, amely képessé teszi végzett tanulóinkat az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiac igényeihez való rugalmas alkalmazkodásra, az eredményeket értékelő és jó gyakorlatokat fenntartó tevékenységek továbbvitelére, a felsőoktatási intézményekben való sikeres továbbtanulásra, a társadalom közösségeibe való gyors beilleszkedésre, nyelveket beszélő európai polgárrá válásra. Intézményünkben a szakemberképzés egyszerre jelenti a korszerű általános és szakmai ismeretek átadását, a harmonikus tanulói személyiség kibontakoztatását, valamint az önálló cseA Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

8


lekvéshez nélkülözhetetlen képességek és készségek kialakítását mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. Célunk, hogy a szakképzés átalakítása során intézményünk eleget tudjon tenni a rá váró kihívásoknak értékvesztés nélkül.

A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

9

Nevelési program

3. NEVELÉSI PROGRAM 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek 1. alapelv: Egységes szemléletű pedagógiai kultúra kialakítása Arra törekszünk, hogy – a szakmai hagyományainak megőrzése mellett – egységes szemléletű pedagógiai kultúrát alakítsunk ki. A korábbi években lezárult, valamint a jelenleg is folyamatban levő fejlesztési projektek eredményeit beépítjük az iskola napi működésébe. Optimális feltételeket teremtünk a kommunikáció (anyanyelvi, idegen nyelvi, informatikai írástudás) elsajátításához és alkalmazásához az iskola életének különféle színterein. A személyiség- és közösségfejlesztés területén a hangsúlyt a kulturális, erkölcsi, állampolgári, szakmai értékek tiszteletére, elfogadására, követésére helyezzük. Alapvetőnek tartjuk a diák–szülő–pedagógus hatékony együttműködésén alapuló nevelést. A nevelés és oktatás folyamatában a pedagógiai és tanulói tevékenységnek egyaránt a tanuló személyiségfejlődését kezeljük kiemelt feladatként. Ezért a kompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Négy fontos terület és célrendszer nevezhető meg e folyamatban: a) kognitív kompetenciák (az értelem kiművelése) b) speciális kompetenciák (a szakmai képzés) c) személyes kompetenciák (az egészséges és kulturált életmódra nevelés) d) szociális kompetenciák (a segítő életmódra nevelés) 2. alapelv: A humánum tisztelete és védelme Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink legyenek tisztában az alapvető erkölcsi értékekkel, hogy legyenek képesek önmagukat és környezetüket reálisan értékelni. Tudják elfogadni az őket ért bírálatot, ismerjék és gyakorolják a kulturált együttélés szabályait. Az iskola tiszteletben tartja a szülők és a tanulók gondolati, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogát, biztosítja tárgyilagos és többoldalú megismerését, de világnézeti kérdésekben nem foglal állást, semleges marad. A tanulói személyiség fejlesztése terén kiemelkedően fontosnak tartjuk az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igényét, a saját sorsunk alakításáért való felelősségvállalás képességét, a nyitottságot az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.


10

Nevelési program

Lehetőséget biztosítunk arra, hogy erősíthessük a tanulókban az olyan értékes tulajdonságokat, képességeket, mint az önismeret és önbecsülés, a konfliktuskezelés, a tolerancia, az empátia, az együttműködés, a kommunikáció, a kreativitás, a felelősségtudat önmagáért és társaiért. Egyre inkább szükségük van a társadalomban való eligazodás képességére, a kudarc tűrésére, hogy kellő intelligenciával alkalmazkodjanak a változásokhoz, a folyton változó világhoz. Meg kell szerezniük az önálló információszerzés és feldolgozás, az egész életen át tartó tanulás, a folytonos (olykor kényszerű) megújulás képességét (munkahely, szakmaváltás, külföldi munkavállalás élethelyzetei) 3. alapelv: Kollektív értékek tisztelete és védelme Tanulóink legyenek büszkék nemzeti értékeinkre, magyarságukra. Jelentsen ez egészséges nemzeti önbecsülést és hazaszeretetet. Legyen minden diák számára fontos a szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása; a nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Járjon mindez együtt a hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tiszteletével, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartásával, a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalással. Egyúttal törekszünk a multikulturális értékek megismerésére, elfogadására és elfogadtatására, továbbá a demokratikus társadalmi értékek, az állampolgári jogok és kötelességek megismertetésére, aktív állampolgárságra való nevelésre. 4. alapelv: A belső átjárhatóság biztosítása Az iskolai belső átjárhatóság megteremtésének a fő célja a pályakorrekció lehetőségének biztosítása és a lemorzsolódás csökkentése. Az iskolai folyamatok fejlesztésében arra törekszünk, hogy biztosítsuk az iskolán belüli, ill. az iskolatípusok közötti átjárhatóságot, lehetővé téve ezáltal az esetleges pályakorrekciót. 5. alapelv: Az esélyegyenlőség megteremtése Arra törekszünk, hogy a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóinkat azonos eséllyel készítsük fel az egész életen át tartó tanulásra. Differenciált tanítási-tanulási módszerek alkalmazásával lehetővé tesszük valamennyi tanulónk számára annak a tudásnak, azoknak a kompetenciáknak a megszerzését, amelyre egyénileg képes. A törvényi előírásoknak és az igényeknek megfelelően megszervezzük a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni és integrációs fejlesztését, képességük kibontakoztatását.


11

Nevelési program

6. alapelv: A környezet és az egészséges élet értékei iránti felelősség Arra törekszünk, hogy minden tevékenységünket hassa át a környezettudatosság és az egészséges életmódra nevelés. A felnövekvő nemzedékeknek el kell sajátítaniuk a helyes életvitel kialakításának képességét, a betegségek megelőzésének módját. Ismerniük kell a szenvedélybetegségek egészségkárosító hatását. 7. alapelv: Piacképesség biztosítása Beiskolázásunkat a partnereink igényeihez mérten folyamatosan alakítjuk. Arra törekszünk, hogy megfelelő vonzerőt biztosítsunk a tanulói utánpótlás érdekében, minél több tanuló válasszon az általunk kínált lehetőségekből. A szakmai képzés kialakításakor fontos alapelveknek tartjuk a rendszer rugalmasságát, az egymásra épülő képzési technikák alkalmazását, a munkaerőpiac igényeinek szem előtt tartását. A munkaerőpiac igényeihez való alkalmazkodás legfőbb feltételeinek tekintjük: az idegen nyelvek kommunikációszintű ismeretét, a szakmai idegen nyelvek magas szintű elsajátítását; az informatikai eszközök felhasználói szintű alkalmazását. A szakember-utánpótlás biztosítása érdekében az erőforrások leghatékonyabb elosztásával a moduláris rendszerű szakképzés intézményi szintű összehangolására törekszünk. 8. alapelv Hatékony PR tevékenység A város és a régió életében – iskolánk sokszínűségét, értékeit bemutatva – veszünk részt. Partneri kapcsolataink folyamatos fejlesztésére törekszünk, a nevelés-oktatás folyamatában kiemelt figyelmet fordítunk a szülőkkel, a gyakorlati képzésben részt vevő szakmai és gazdálkodó szervezetekkel, az általános iskolákkal, a támogatóinkkal való kapcsolattartásra. Rendszeresen kihasználjuk a pályázatok nyújtotta lehetőségeket, kiemelt figyelmet fordítunk az oktatás, a szakképzés modernizációjával kapcsolatos kezdeményezésekre. Törekszünk nemzetközi kapcsolataink bővítésére.

3.1.1. Pedagógiai értékek A nemzeti alaptantervben megfogalmazott alapvető köznevelési feladatok mentén a következő pedagógiai értékek közvetítése a célunk: az iskola makro- és mikrokörnyezetével szoros szimbiózisban, folyamatosan és hatékonyan kommunikálva működik A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

12

Nevelési program

az emberi méltóság tisztelete az emberi élet tisztelete, az emberi élet védelme a biztonságos munkakörülmények megteremtésével mind a tanulók, mind a pedagógusok számára értékálló, korszerű és használható tudás közvetítése az élethosszig tartó tanulásra és a munka világában való sikeres beilleszkedésre nevelés az egyénileg és társadalmilag hasznos, alkotó munka és kreativitás értékként történő közvetítése az egyéni értékek kiemelt tisztelete és fejlesztése, az egyéni értékeket megtartó, azokat kooperáció útján magasabb szintre emelő csoporttevékenységek támogatása az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése az egyetemes kultúra értékeinek ápolása az idegen nyelvek ismerete, mint alapvető műveltségi érték megjelenése az intézmény képzési rendszerében a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának megőrzése, tisztelete a nemzeti és közösségi összetartozás, a hazafiság erősítése az emberi jogok tisztelete aktív és felelősségteljes állampolgárságra, hazafiságra nevelés a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel harmonizáló működés; a természeti, társadalmi, kulturális jelenségek, folyamatok értő befogadása, a társadalmi és környezeti fenntarthatóság aktív elősegítése mind szakmai, mind magánéleti területen a másfajta értékrendeket, világnézetet vallók iránti tolerancia a másság tiszteletben tartása infokommunikáció szerepének erősítése a tanítási-tanulási folyamat minden szakaszában Ezen értékek közvetítése a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás képessége) együttes fejlesztése. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

13

Nevelési program

3.1.2. Kiemelt feladataink 

A szakmai munkaközösségek intézményi együttműködésének kialakítása, a jó gyakorlatok átadásának, a horizontális tanulásnak a megszervezése.



A szakmai képzés elméletének és gyakorlatának folyamatos fejlesztése a korszerű technikáknak és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően.



Az alapkompetenciák fejlesztése valamennyi tagintézményben egységes elvek alapján.



Alapvető vállalkozói kompetenciák fejlesztése, gazdálkodási-pénzügyi szemlélet formálása.



A tanulási hátrányok csökkentése, ideértve a diszfunkcionális hátrányokat is.



A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs képesség-kibontakoztató felkészítése.



A tanulási technikák alakítása, fejlesztése.



A könyvtárhasználat, információkezelés megtanítása és rendszeres alkalmaztatása.



Az elektronikus információáramlás tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése az intézményközi együttműködés, az egységes gyakorlat kialakítása érdekében.



Módszertani megújulás a korszerű tanítási-tanulási folyamatnak megfelelően, kiemelten a mérés-értékelés területén.



Tervszerű, összehangolt beiskolázási tevékenység.



A pályázatok folyamatos figyelése, pályázatíró team létrehozása mindig az adott céloknak megfelelően.

3.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. 

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.



Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása.


14

Nevelési program



Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.



A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.



A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás.



Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Aktív állampolgárság - igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.



A tanuló külföldön tudja közvetíteni nemzeti értékeinket, s legyen büszke magyarságára.



A tanulásban a diákok találjanak örömet, legyen értéke a tudásnak.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározandó tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

3.1.3.1. Nevelési célok a művészeti oktatásban A művészet értékközvetítő, értékteremtő és jellemformáló is egyben. A művészeti látvány észlelésén, megfigyelésén és megbeszélésén keresztül fejlődik a tanulók szókincse, kommunikációs készsége, gondolkodása, emlékezete, logikai készsége, esztétikai érzéke, sőt érzelmi élete is gazdagodik. Ez a komplex hatás nemcsak az alkotóképességekre hat pozitívan, hanem a tanulók szellemi gazdagodását is elősegíti. Mi a művészeti nevelés célja?


15

Nevelési program

Fogékonnyá teszi a lelket, majd az értelmet annak érdekében, hogy a művészet élvezete igazi élménnyé válhasson mindenki számára, és a tanulók nyitottan, átéléssel és megértéssel, esztétikai fogékonysággal álljanak a műalkotások és az élet szépségei előtt. 

A kreatív munkára és kreatív gondolkodásra nevelés,



az örömteli munkára való felkészítés,



egészségmegőrzés, egészséges életmódra nevelés, esztétikus és egészséges testtartás kialakítása,



alakuljon ki a tanulóban az esztétikum iránti igény, az esztétikai élményképesség,



a szabadon történő önkifejezés élménye,



koncentrált, fegyelmezett munkára, együttműködésre, toleranciára való nevelés,



kulturális eseményeken – színház, hangverseny, kiállítások, tárlatlátogatásokon – való részvétel kialakítása, értékké minősítése,



hagyományok ápolása,



a későbbiekben önállóan tudja alkalmazni a tanultakat a munkájában és a hétköznapokban.

Nevelési-oktatási módszereinkben a konstruktivista pedagógia alapelveit alkalmazzuk, mely szerint a tudás nem passzív befogadás, hanem aktív részvételt igényel. Az új ismereteket a már meglévők alapjára kívánja felépíteni, ha szükséges, akkor mindezt a korábbi tudás átkonstruálásával, a már meglévő képességek, keretek átalakításával teszi meg. (Helyi tanterv (VII.))

3.1.3.2. Kompetencia alapú oktatás Alapelvek: tevékenységközpontúság-problémaközpontúság-felfedezhető tanítási-tanulási gyakorlat módszertani sokszínűség – változatos munkaformák alkalmazása – koordináló, segítő, támogató tanári attitűd differenciálás – egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében (tehetséggondozás – hátránykompenzálás párhuzama) életszerű, élet közeli ismeretek közvetítése fokozatosság – folyamatosság elve ( a fenntarthatóság érdekében is) a digitális pedagógia módszerei alkalmazásának elterjesztése – tanórán és tanórán kívül A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

16

Nevelési program

 a pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás fontosságának elismerése, támogatása Célok: a tanulók kompetenciáinak fejlesztése az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében a tanulók tanulási motivációjának kialakítása, fenntartása a felelősségvállalás, felelősségérzet megalapozása, fejlesztése a tanulók kreativitásának, problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése használható, eszközszintű tudás elsajátítása  az egyéni képességek optimális fejlesztése Feladatok: Általános kritériumok: a tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba a tanulói tevékenységre építő, a tapasztalati tanulást biztosító tanulási környezet létrehozása fejlesztő értékelés alkalmazása változatos óraszervezés: tanóra, projekt, élménypedagógiai módszerek alkalmazása a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű alkalmazása az iskola pedagógiai kultúrájának fejlesztése a tanulói személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása Az esélyegyenlőség szempontjából: A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése A befogadó / inkluzív pedagógiai kultúra működésének támogatása – az ehhez szükséges feltételek biztosítása Szervezeti-működési szempont: a kompetencia alapú oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása – a kooperatív és együtt-tanulást biztosító tanulási környezet kialakítása (IKT eszközök, kooperatív tanulást segítő osztálytermek, taneszközök ..) belső képzések szervezése a kompetencia alapú oktatást támogató módszertani tudás átadása érdekében. helyi mérési rendszer kialakítása, fejlesztése Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább kilencven százaléka az oktatás végén:


17

Nevelési program



minden tantárgyból megfelel a középfokú nevelés-oktatás tanterveiben meghatározott feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)



rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a továbbtanulás, továbbképzés követelményének a későbbiekben megfeleljen,



ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,



határozott elképzelésre van saját közelebbi és távolabbi jövőjéről és sorsáról,

 megszerzett ismereteivel a szakma és a gazdaság kihívásainak mindenkor megfelel.

3.1.3.3. Projekthét A 9. évfolyamos osztályok esetében projekthét lebonyolításával indítjuk a tanévet. Ennek célja a tanulók megismertetése az iskolával, leendő tanáraikkal, osztálytársaikkal, választott szakmájukkal. Mindemellett célunk a lemorzsolódás csökkentése, a szakmaszeretet kialakítása. A projekthét keretében csapatépítő és szakmai napokat szervezünk, melynek keretében informális tanulási módszerekkel készítjük fel a diákokat az új iskolatípusban megjelenő elvárásokra, az újdonságként megjelenő szakmai tantárgyakra, az új környezetre, az új társakra. Ez alatt a hét alatt nem titkolt szándékunk, hogy a bejövő osztályaink összekovácsolt, egymást ismerő csapatként induljanak el már a tanulmányaik elején. Iskolánk a 9. évfolyam első tanítási hetét projekthét formájában valósítja meg. A projekthét részleteit az alábbi táblázat tartalmazza. Bevont osztályok: 9. évfolyamos szakgimnáziumi és szakközépiskolai osztályok Projekt célja A projekt pedagógiai célja

Az osztályközösség kialakulásának elősegítése, alapkompetenciák fejlesztése -

szocializáló, a társadalmi kontroll és normák közvetítése, megfelelő viselkedésminták nyújtása, az erkölcsi normák kialakítása stabil értékrendhez igazodó magatartásformák követésének elősegítése, a fiatalokat megtanítani, hogyan érezhetik jól magukat,


18

Nevelési program

-

-

A projekt pedagógiai eszköztára

-

Fejlesztett kompetenciák

-

Időtartam

az egyén személyiségének és mentális képességeinek fejlődésének elősegítése, mások jobb megismeréséhez és a csapatmunka hatékonyságának növeléséhez, az emberi kapcsolatok, a szolidaritás és összetartás, az empátia és a többiekkel elért sikerek fontosságának hangsúlyozása a kommunikációs képességek, a kooperáció, az önérvényesítő készségek fejlesztése és a tolerancia erősítése konstruktív pedagógia módszertana (kooperatív technikák, csoportmunka) tapasztalati tanulás projekt módszer élménypedagógia, médiapedagógia együttműködés, csoportmunka kompromisszumkészség problémamegoldás pénzügyi kultúra számolási készségek digitális kompetencia médiaismeret hosszú távon való gondolkodás analízis, szintézis rendszerszemlélet olvasott szöveg értelmezése logikus gondolkodás

1 hét, napi 6 óra

3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Az önismeret a személyiség védelme” – Mérei Ferenc. A serdülőkorú tanulók számára fontos önmaguk megtalálása. Csak kellő önismerete birtokában találja meg a tanuló az ideális és reális közötti optimális viszonyt. Az önismeret, az önértékelés egyben alapja az önnevelésnek. A reális önértékelés lehetővé teszi, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően válasszanak az iskola által felkínált lehetőségek közül. Az önértékelés realitása attól is függ, hogy számára mit tükröz vissza a felnőtt világ és ebben fontos a tanár szerepe. A nevelőtestület feladata, hogy – figyelembe véve a tanulók egyéni képességeit – a tanórákon, illetve a tanórákon kívül olyan módszereket, tevékenységi formákat alkalmazzon, amelyek lehetővé teszik a személyiség sokoldalú kibontakozását. Feladata továbbá, hogy olyan tanulási módszereket sajátíttasson el a tanulókkal, amelyek leginkább megfelelnek képességeiknek, egyéniségüknek. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

19

Nevelési program

A harmonikus személyiség kialakításához alapvető fontosságú az egészséges életmód feltételeinek megismertetése, a mindennapos testedzés igényének kialakítása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításának iskolai formái A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások: 

konzultáció

a

tanulási

problémákról

az

iskola

igazgatójával,

igazgató-

helyetteseivel, az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolapszichológussal, az ifjúságvédelmi felelőssel, a diákmozgalmat segítő tanárral vagy a szaktanárokkal, 

felkészítés tanulmányi versenyre, egyéb, tanulóknak meghirdetett versenyekre,



szakkör, önképzőkör, diákkör,



tanulószobai foglalkozás,



egyéni, öntevékeny könyvtár-, számítógép-, tornaterem-, kondicionáló-tornaterem és sportudvar-használat,



speciális tanfolyamok (térítési díjért),



tanulmányi, sport- és szabadidős kirándulások,



önismereti foglalkozások.

Szociális szolgáltatások: 

az iskola óraközi étkezési lehetőséget biztosít: iskolai büfé üzemelésének lehetővé tételével;



ebédelési lehetőséget biztosít: melegítőkonyhás menzai rendszerben;



egészségügyi szűrővizsgálatokat biztosít: az iskolaorvos és a fogorvos ellátásában.

A tanulók támogatást kérhetnek a Szegedi Krúdy Gyula Szakképzési Alapítványtól.

3.2.1. Iskolai tevékenységek Alapvető feladatunk, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlesszük. Feladataink: Erkölcsi nevelés Értelmi nevelés Emocionális nevelés Állampolgári nevelés Munkára nevelés Testi nevelés Közösségi nevelés A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

20

Nevelési program

Közösségi szolgálatra való felkészítés, koordinálás Mára bizonyított az a tény, hogy a szabad idő szervezett, hasznos eltöltése nagymértékben hozzájárulhat az oktató-nevelő munka hatékonyabbá tételéhez. Az általános alapműveltséghez például a kulturális tájékozottság éppúgy hozzátartozik napjainkban, mint a tudásanyag elsajátítása. Művelődni, kulturálódni jó és érdemes, még ha ez sokszor csak felnőtt korban derül is ki. A diákokat képessé kell tenni fizikai, szellemi- és társadalmi igényeik kielégítésére, képességeik minden irányú, szabad fejlesztésére nemcsak a tanulásban és a munkában, hanem a szabad időben, a közélet és a magánélet keretei között is. A tanórán kívüli nevelés jelentősége napjainkban nagyobb, mint korábban, egyenlő fontosságúvá válik a tanórán folyó nevelőmunkával. „Az élet egyikünk számára sem könnyű, de nincs semmi baj, ha az embernek van kitartása, s főleg önbizalma. Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és azt a valamit bármi áron is el kell érnünk.” Marie Curie” A személyiségfejlesztés feladatainak megvalósítása Tanítási órákon Motiválás, aktivizálás, differenciálás – minden egyes tanulóhoz megtalálni azt az utat, amely az aktív közreműködést váltja ki. Tanítási órán kívüli tevékenységek 

Hagyományőrző tevékenységek.



Fontos feladat az iskola névadójának, Krúdy Gyula emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a Krúdy-napon és/vagy a Krúdy-túrán.



Közös programok kialakítása: tanulmányi, kulturális, sport, szabadidős programok, versenyek, pályázatok kiírása,



Közös fórumok, rendezvények: Gólyatábor, Középiskolák Börzéje, Krúdy-túra, Gólyabál (hagyományápolás, őrzés, teremtés), Karácsonyi ünnepség, Szalagavató bál, Tavasznyitó buli, Krúdy-napok, iskolarádió, iskolaújság, évkönyv, internetes honlap szerkesztése.



Iskolai sportkör : Az iskola minden tanulója tagja a tanórai testnevelési órákat kiegészítő, mindennapi testedzést biztosító sportkörnek, mely iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre is felkészít.


21

Nevelési program



Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik. A felkészítést a szakmai munkaközösségek vagy szaktanárok végzik.



Egy tanítási napot igénybe vevő kirándulás (pl. Parlament, országos múzeumok, tárlatok, szakmai kiállítások, stb.) A részvétel önkéntes, szülői finanszírozással megvalósuló program vagy pályázati forrásból.



Határon kívüli kirándulások: (pályázati forrásból és/vagy önköltséges alapon szervezhető.)



Múzeum, kiállítás, művészeti előadás diákoknak szervezett hangverseny, egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle csoportos programok. A részvétel önkéntes, a költségeket a szülőknek kell fedezniük.



Gólyatábor minden évben a 9. osztályos tanulóknak: célja, hogy a tanulók megismerkedjenek egymással és az iskolánk által nyújtott lehetőségekkel. Megszervezését a Diákönkormányzat végzi. A költségek a szülőt terhelik.



Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtár a pedagógusok rendelkezésére is áll.



Egyéb tanórán kívüli tevékenységek - igény és lehetőség szerint



nyelvvizsgára felkészítés (általános, szakmai)



közgazdasági nevelés a Junior Achievement tematika szerint. Ez lehetőséget ad a kor kihívásainak megismerésére, a piacgazdasági ismeretek megszerzésére.



számítástechnika szakkör az érdeklődésnek megfelelő témákban számítógépes ismeretek bővítése, informatika érettségire felkészítés, önköltséges ECDL vizsgára felkészítő tanfolyamok



tanulási tréning



önismereti program



tolerancia programok a Sólyom utcai általános iskolával és óvodával



művészeti képzés pl. színjátszó kör, társastánc, modern tánc, számítógépes grafika, rajz-festészet, kézművesség (Művészeti iskolák szervezésében: Talentum Alapfokú Művészeti Iskola, Táltos Művészeti Iskola)


22

Nevelési program

A tanórán kívüli foglalkozások meghirdetése adott tanév munkaprogramjához igazodik. (Írásban történő jelentkezés alapján, létszámkorlátok figyelembevételével.) Személyiségfejlesztés: egy adott közösségen belüli szerepvállalás, érdekképviselet, érdekvédelem, véleményformálás, Ifjúsági szervezetekhez kapcsolódva: DUE (Diák és Ifjúsági Újságírók Országos Szövetsége), OKÉ, Országos Diákparlament, Dugonics Társaság Ifjúsági Tagozata, SZEDÖK nagyban segíti a társas kapcsolatokban való kommunikációs készség, vélemény- és vitakészség fejlődését, megismerkedni a korosztályukat érintő kérdésekkel országos, regionális szinten, helyi érdekek érvényesítése, kapcsolattartás más, hasonló intézményekkel,  a többi diák informálása, motiválása.

3.3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Iskolánk kiemelt figyelmet fordít a tanulók biztonsághoz való jogának védelmére, egészséges életmóddal összefüggő tudásának gyarapítására, egészségmagatartásának fejlesztésére, továbbá a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra. Ezek az alábbiak: 

az életkorral járó biológiai, pszicho-higiénés és életmódi tennivalók,



az egészségérték tudatosítása, az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségei,



az egészséges táplálkozás,



a mindennapos testnevelés, testmozgás,



a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,



a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,



konfliktuskezelés,



a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,



a személyi higiéné támogatás,

 a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései: o párválasztás, családi életre történő felkészítés, o fogamzásgátlás, abortus prevencio, A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

23

Nevelési program

o szexuális úton terjedő betegségek és azok megelőzése, 

önvizsgálatok, szűrővizsgálatokkal megelőzhető betegségek alapismeretei.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket iskolánk tágabb perspektívából kezeli. Célunk nem pusztán egymástól elszigetelt biológiai, pszichés és szociális területekkel összefüggő intervenciók alkalmazása, hanem a diákok személyiségének, megküzdő képességének, kommunikációs stílusának, összességében érzelmi intelligenciájának fejlesztése. Mindez magában foglalja a másokkal való kapcsolatteremtés és a nemet mondás képességét, valamint az asszertivitást is. Iskolánkban az egészségfejlesztési modellt spirális rendszerben valósítjuk meg. A témákat a tanulók korának és érdeklődésének megfelelően minden évben készségfejlesztő, kiscsoportos formában dolgozzuk fel. A drogprevenciót sok oldalról, multiplex módon közelítjük meg: megpróbáljuk a serdülők normáit, elvárásait megváltoztatni, szociális ismereteket adunk, kialakítjuk az ellenállási gyakorlatokat (hogy hogyan mondjon a kísértésre nemet a diák), és egyben igyekszünk a közösségre is hatni a közösségi értékek és normák megváltoztatásával. A cél az, hogy az egészségfejlesztő program eredményeként csökkenjenek az ártó tényezők (droghívó szignálok), és erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások: 

az önismeret fejlesztése (pozitív énkép, önbecsülés kialakítása, a belső lelki egyensúly megteremtése),



társismeret-fejlesztés (kapcsolatok, csoportszerveződés),



a döntéshozási képesség fejlesztése,



stresszkezelés-fejlesztés,



az egészségszemléleti magatartás kialakítása (egészséges életmód, testmozgás, helyes táplálkozás, a káros szerek fogyasztásának elutasítása, az egészségi állapot rendszeres felülvizsgálata).

Célunk mindemellett az is, hogy a tiltások mellett alternatívát mutassunk a szabadidő tartalmas, hasznos és kellemes eltöltésére, arra, hogy a boldogság átélhető drogok nélkül is.

3.3.1. Az egészségnevelési stratégia megvalósítása Az egészségfejlesztés személyi feltételei Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatainkat a teljes nevelőtestület végzi. Kiemelt szerepet kapnak:


24

Nevelési program



iskolaorvos



védőnő



iskolapszichológus



ifjúságvédelmi felellős



szabadidő-szervező



diákmozgalmat segítő tanár



testnevelő tanárok



osztályfőnökök

Az egészségfejlesztés az alábbi tanórákon folyik: 

biológia-egészségtan



osztályfőnöki



testnevelés

Az egészségfejlesztés egyéb területei: 

véradás az iskolában



egészségnap és/vagy diáknap

Egészségfejlesztő munkánkat külső szervek is segítik, pl.: 

Vöröskereszt



SZTE Orvostudományi Kara és Egészségügyi Főiskolai Kara



ÁNTSZ



Országos mentőszolgálat



Drogambulancia



Gyermekjóléti Szolgálat



Családsegítő Központ



Egyéb

3.3.2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve Az iskola elsősegély-nyújtási programja Az elsősegélynyújtás általános célja, feladatai: -

az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati ismereteinek mindennapokban történő alkalmazására képes fiatalok nevelése

Célunk:


25

Nevelési program

-

a diákoknak legyenek elemi ismereteik betegségek és balesetek megelőzésének módjairól,

-

egyenek képesek a helyszín és a baleset körülményeinek felmérésére,

-

a pontos és hatékony segélyhívásról

A tanuló legyen képes: -

az alapvető sebellátásra, vérzéscsillapításra, kötözések kivitelezésére

-

nyugodt, higgadt viselkedésre

-

a pontos mentőhívásra

Az elsősegélynyújtás oktatásának személyi feltételei: -

iskolaorvos

-

védőnő

-

külső előadó

-

biológia szakos tanár

Partnereink: -

Vöröskereszt

-

Mentőállomás

-

Népegészségügyi Intézet

-

Rendőrség

-

Katasztrófavédelem

Tanítási órák, melyek keretében az elsősegélynyújtás oktatást el lehet végezni: -

osztályfőnöki óra

-

biológia óra

-

testnevelés óra

Az oktatás időpontja: -

tanév elején az osztályfőnöki órák keretében

-

egész tanév során adott tantárgy profiljának, témaköreinek megfelelően

-

iskolanap - egészségnapon


26

Nevelési program

3.3.3. Egészségnevelési program Az egészségnevelési program az osztályfőnöki órák tematikája alapján valósul meg. 9. osztály (10 órában) 1-5. Önismeret, önbizalom beilleszkedés, közösség kialakítása, a közösség értékei, normái pozitív önértékelés, önmagam elfogadása, énkép erősítése társas készségek, kommunikáció, érzelmek kifejezése Módszerek: szerepjátékok, szituációs játékok, tematikus önismereti, önbizalom-erősítő, kommunikációs gyakorlatok, együttműködés kisebb csoporton belül – lehetőség egymás megismerésére 6. A serdülőkor bio-pszicho-szociális és a szexuális éréssel kapcsolatos vonatkozásai 7. Egészséges táplálkozás 8. Dohányzás 9. Alkohol 10. Drog 10. osztály (10 órában) 1-5. Önismeret fejlesztése a személyes hatékonyság növelése, egészséges önérvényesítés konfliktuskezelés agresszió-kezelés szorongásoldás nemet mondás, dönteni tudás 6. Pszichoszexuális fejlődés, fogamzásgátlás 7. Táplálkozási zavarok: fogyókúra, testépítés 8. Dohányzás, alkohol 9. Drog 10. Fertőző betegségek: AIDS, Hepatitis


27

Nevelési program

11. osztály (10 órában) A daganatos betegségek megelőzése 1. Egészségmagatartási szintfelmérő teszt 2-3. Általános bevezető: az egészség mint érték a betegség fogalma egészségmegőrző magatartás stresszkezelés 4-5. Urológiai, nőgyógyászati megbetegedések 6-7. Bőrgyógyászati megbetegedések 8-9. Fül-orr-gégészeti megbetegedések 10. Utóteszt 12. osztály (10 órában) 1-6. Élethelyzetek és megoldások pályaválasztás döntési technikák, a döntéseket befolyásoló tényezők belső erőforrások feltárása, rögzítése, nehéz helyzetekben alkalmazásuk a személyes hatékonyság növelése, egészséges önérvényesítés a kommunikációs nehézségek legyőzése, az örömteli kommunikáció elősegítése 7. Családtervezés, hogyan képzelem el a családom 8. Döntések az életmódomban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné 9. Az életminőség összetevői: munka, család, jövedelem, szabadidő, szórakozás stb. 10. A közösségért érzett felelősség, a környezet, a környezeti problémák 13-14. osztály (10 órában) Élethelyzetek és megoldások családtervezés felkészülés a munkába állásra (önismereti tréning) a szabadidő helyes eltöltése, szórakozás egészséges életmód (káros szenvedélyek) Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok közül kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a tanulóink megismerkedjenek az elsősegélynyújtás alapjaival (elmélet és gyakorlat). A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

28

Nevelési program

3.3.4. Testi képességek fejlesztése az egészségnevelési program keretében Iskolánk lehetőséget biztosít tanulóink részére a mindennapos testedzésre: 

heti 5 óra testnevelés óraterv szerint



tömegsport (kézilabda, kispályás labdarúgás, atlétika, utcai futóversenyek, egyéb városi rendezvények, stb.)



edzőteremben a kondicionáló gépek használata



asztaliteniszezés tanítás után

3.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségi kapcsolatrendszer fejlődésének alapja mindig a közösen végzett tevékenység, amely mind minőségileg, mind mennyiségileg gazdagítható tanórán, iskolán kívüli színterekre kiterjesztve. A nevelő folyamatokon belül törekedni kell arra a lehetőségre, hogy a közérdekű, közösségi tevékenység egyre inkább önkéntes, önálló legyen, és a tanulói tevékenységet kísérni tudja a döntés funkciója is. Köztudott ugyanis, hogy a döntés felelőssége nagymértékben fejlesztheti a közösség tagjainak szociális érzékenységét, szemléletmódját. Közösségfejlesztő feladatok: 

Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása és ezek tudatos fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevétele



Önkormányzás képességének kialakítása, a demokrácia gyakorlata



Egyéni arculat, hagyomány kialakítása



Ismerjék az Uniós mozgástér lehetőségeit, iskolájában szerzett tudásuk fel tudják használni Uniós keretekben, tudjanak pályázatot írni.



Felkészítés a társas kapcsolatokra: a csoportos, közösségi tevékenységek alkalmával ki kell alakítani a gyermekben a társai iránti érdeklődést, empatikus magatartást, toleranciát, vita- és kompromisszum-készséget, a másik ember felé történő nyitottságot és elfogadást. Tanuljon meg társaival együtt dolgozni és együtt szórakozni, kikapcsolódni is. Szociális kompetencia-felelősség, konfliktuskezelő képesség


29

Nevelési program



A szülők még teljesebb bevonása, a szülői munkaközösség aktívabb részvétele az iskola munkájában, életében. (Szabadidős tevékenységek, programok szervezésében segítségnyújtás, ötletek, javaslatok)



Tömegkultúra és önművelés optimális viszonya, erre a lehetőségek megteremtése.



Esztétikai nevelés: A tanulók legyenek fogékonyak az esztétikailag szépre, nyitottak az élménybefogadásra. (színház-, múzeum-, hangverseny-, kiállítás-látogatások). Az alkotni vágyás öröme és lehetősége motiválja őket, alakuljon ki önmagukkal és környezetükkel kapcsolatos esztétikai igényességük.

Mindezek megvalósításához a gyermek számára egy segítőkész, a lehetőségeket legoptimálisabban biztosító, szeretetteljes környezet kialakítása az elsődleges feladat. Az 50 órás közösségi szolgálat a szakgimnázium tanulóknál szintén a közösségépítést, ezzel együtt a személyiségfejlesztést is szolgálja. A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítása Tanítási órákon Motiválás, aktivizálás, differenciálás – minden egyes tanulóhoz megtalálni azt az utat, amely az aktív közreműködést váltja ki. Tanítási órán kívüli tevékenységek 

Hagyományőrző tevékenységek.



Fontos feladat az iskola névadójának, Krúdy Gyula emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a Krúdy-napon és/vagy a Krúdy-túrán.



Közös programok kialakítása: tanulmányi, kulturális, sport, szabadidős programok, versenyek, pályázatok kiírása,



Közös fórumok, rendezvények: Gólyatábor, Középiskolák Börzéje, Krúdy-túra, Gólyabál (hagyományápolás, őrzés, teremtés), Karácsonyi ünnepség, Szalagavató bál, Tavasznyitó buli, Krúdy-napok, iskolarádió, iskolaújság, évkönyv, internetes honlap szerkesztése.



Iskolai sportkör: Az iskola minden tanulója tagja a tanórai testnevelési órákat kiegészítő, mindennapi testedzést biztosító sportkörnek, mely iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre is felkészít.



Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik. A felkészítést a szakmai munkaközösségek vagy szaktanárok végzik.


30

Nevelési program



Egy tanítási napot igénybe vevő kirándulás (pl. Parlament, országos múzeumok, tárlatok, szakmai kiállítások, stb.): A részvétel önkéntes, szülői finanszírozással megvalósuló program.



Határon kívüli kirándulások: (pályázati forrásból és/vagy önköltséges alapon szervezhető.)



Múzeum, kiállítás, művészeti előadás diákoknak szervezett hangverseny, egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle csoportos programok . A részvétel önkéntes, a költségeket a szülőknek kell fedezniük.



Gólyatábor minden évben a 9. osztályos tanulóknak: célja, hogy a tanulók megismerkedjenek egymással és az iskolánk által nyújtott lehetőségekkel. Megszervezését a Diákönkormányzat végzi. A költségek a szülőt terhelik.



Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtár a pedagógusok rendelkezésére is áll.



Egyéb tanórán kívüli tevékenységek - igény és lehetőség szerint



nyelvvizsgára felkészítés (általános, szakmai)



közgazdasági nevelés a Junior Achievement tematika szerint. Ez lehetőséget ad a kor kihívásainak megismerésére, a piacgazdasági ismeretek megszerzésére.



számítástechnika szakkör az érdeklődésnek megfelelő témákban számítógépes ismeretek bővítése, informatika érettségire felkészítés (délután 16 óráig az iskola biztosítja a számítástechnika termek használatát szabad foglalkozás keretében is rendszergazdai vagy tanári felügyelet mellett), önköltséges ECDL vizsgára felkészítő tanfolyamok



tanulási tréning



önismereti program



tolerancia programok a Sólyom utcai általános iskolával és óvodával



művészeti képzés pl. színjátszó kör, társastánc, modern tánc, számítógépes grafika, rajz-festészet, kézművesség (Művészeti iskolák szervezésében: Talentum Alapfokú Művészeti Iskola, Táltos Művészeti Iskola)

A tanórán kívüli foglalkozások meghirdetése adott tanév munkaprogramjához igazodik. (Írásban történő jelentkezés alapján, létszámkorlátok figyelembevételével.)


31

Nevelési program

Diákönkormányzat A Diákönkormányzat (DÖK) célja, feladata, hogy az intézmény diákjainak érdekében eljárjon, érdekeiket képviselje. Tevékenysége a tanulókat érintő bármely kérdésre kiterjed, ezért a DÖK részvétele az iskolai életben rendkívül jelentős. Szervezeti és Működési Szabályzat alapján, illetve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltak alapján működik. Főként érdekképviseleti, segítő és szervező feladatköröket lát el, szoros együttműködésben a szabadidő-szervező pedagógussal. A pedagógiai program erkölcsi-érzelmi-értelmi fejlesztéséhez is hozzájárul a következő módon: Közösségépítés, -fejlesztés: A DÖK tudatosan arra neveli a diákokat, hogy egy szerves, együtt gondolkodó és cselekvő közösség részei legyenek. Eszközei: közös programok kialakítása: tanulmányi, kulturális, sport, szabadidős programok, versenyek, pályázatok kiírása,  közös fórumok, rendezvények: Gólyatábor, Középiskolák Börzéje, Krúdy-túra, Gólyabál (hagyományápolás, őrzés, teremtés), Karácsonyi ünnepség, Tavasznyitó buli, Krúdy-napok, iskolarádió, iskolaújság, évkönyv, internetes honlap szerkesztése. Cél: a közösség egyéni arculatának kialakítása, helyes magatartási, viselkedési formák kialakítása, önirányítás – önértékelés, vitakészség fejlesztése, más vélemények figyelembe vétele, tiszteletben tartása, tartalmasabb iskolai diákélet megszervezése

3.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 3.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus alapvető feladatait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62.§-a szabályozza. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,


32

Nevelési program



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



részvétel a felvételi, osztályozó, különbözeti, javító, pótló, érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításában,



dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



a tanulók kísérése a tanulmányi versenyekre,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, pályázati tevékenységekben



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

 osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

3.5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – a tagintézmény-igazgató javaslata alapján a főigazgató bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.


33

Nevelési program

Neveléssel kapcsolatos feladatok 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



A tanulók személyiségének alakítása:

o különböző értékrendek megismertetése, o ebből fakadó nevelési problémák kezelése, o a társas készségek fejlesztése (a tanulók saját értékrendje kialakításának elősegítése, a felelősségtudat kialakítása, viselkedéskultúra fejlesztése, a demokratikus készségek kialakítása, a tolerancia fejlesztése). 

A közösségi élet kialakulásának elősegítése, az esetleges konfliktusok (tanár-diák között, osztályon belül) felismerése, azok megoldásának lehetőségei keresése.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását



A tanulók otthoni körülményeinek megismerése.



A tanulók egyéni problémáinak megismerése; gyermekvédelmi teendők ellátása.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az esetleges tanulói fegyelmi tárgyaláson.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Az állampolgári jogok tudatosítása:

o társadalmi szabályok elsajátításának elősegítése, o a tanulók jogtudatának fejlesztése, o a tanulás megtanulása. 

Kirándulások és szabadidős programok szervezése, az ebben rejlő nevelési feladatok kihasználása – kultúrahasználat elsajáttíttatása.



Végrehajtja az igazgatói utasításokat.

Az iskola életéhez kötődő közvetítő feladatok 

Az intézmény értékrendjének, elvárásainak közvetítése.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.



Rendszeres konzultáció az osztályban tanító tanárokkal.


34

Nevelési program



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



A tanulók érdekeinek képviselete.



Közreműködik a vizsgákra való jelentkeztetésben.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Adminisztratív feladatok 

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: o digitális napló vezetése, ellenőrzése, o hiányzások igazolása o évközi, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, o bizonyítványok, anyakönyv, beírási napló, egyéb dokumentumok megírása.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

Tanulást segítő feladatok 

A tehetséges gyerekek differenciált fejlesztésének szervezése.



A lemaradók felzárkóztatásának szervezése.



A tanulók tanulmányi előmenetelének segítése.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

Tájékoztatási feladatok 

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, tájékoztatás a diákok iskolai előremeneteléről, az aktuális iskolai ügyekről.



Szülői értekezletet tart.



Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Kapcsolatot tart a tanuló gyakorlati munkahelyével (gyakorlatioktatás-vezetővel közösen), kollégiummal.


35

Nevelési program

3.5.3. Az önértékeléshez és tanfelügyelethez kapcsolódó elvárások pedagógusok számára 

Az iskolai elvárásrendszer a tantestület jóváhagyásával készült el. Az elvárásrendszer képezi az önértékelés és a tanfelügyeleti ellenőrzés alapját.



Az iskola önértékeléshez és a tanfelügyelethez tartozó elvárásrendszer a 4. sz. mellékletben található.

3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 3.6.1. Beilleszkedési és magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskola kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakembereket képez, akik munkájuk során emberekkel bánnak, ezért határozott munka- és magatartásnormákat állít diákjai elé, hogy ők a későbbiekben a társadalmi elvárásoknak megfeleljenek. A tanulóközösség néhány százaléka azonban nehezen alkalmazkodik az iskola szabályaihoz, követelményeihez. Az általános iskola elvégzése után sok diák nem csupán új iskolába, új osztályközösségbe kerül, hanem új településre is – „a városba” -, amely nagy változást jelent életében. Elszakadni a biztonságot nyújtó családi fészektől törést okozhat egy serdülő életében, amelyet nyíltan a kortárscsoportban el nem ismerhet, ezért viselkedésével kompenzál. A tanári kar közös feladata, hogy az adott esetekben feltérképezze a beilleszkedési problémák jellegét: az új közösség, amelyet nem érez a diák szilárd alapnak, hogy elinduljon és visszatérjen oda nap mint nap, magas tantárgyi követelmények, a család hiánya, rossz szociális háttér, valamilyen apró látható vagy láthatatlan fogyatékosság, komplexusok, stb. A pedagógusok csakis nagy odafigyeléssel, türelemmel léphetnek fel eredményesen. Lehetőségek Általánosan: szaktanári korrepetálás, felzárkóztatás, beszélgetések: négyszemközt, csoportosan, magántanulóként a törvényi lehetőségeken belül,


36

Nevelési program

a tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, a képzés alapozó szakaszában, a szakgimnáziumi osztályokból szakközépiskolai, szakképző és felzárkóztató képzésbe történő átirányítással. Változó körülmények között: mozi- és színházlátogatás, hangverseny, kiállítások látogatása rendhagyó órák keretében (pl. Vadaspark, Füvészkert stb.)  sportprogramok, kirándulások alatt A viselkedési és magatartásbeli problémák biológiai és pszichológiai okokra vezethetők viszsza. A problémák és zavarok rendkívül széles skálán nyilvánulhatnak meg. Jellemző, hogy a nehézségekkel küzdő diák a tanulásban is alulteljesít. Ha időben érkezik a segítség, a folyamat megállítható, a tünetek megszüntethetőek. Eszközei: személyes foglalkozás, egyéni példamutatás, a pedagógus személyisége a szülőkkel jó kapcsolat kialakítása: fogadóóra, szülői értekezlet, szülői nap (nyílt nap), szakember, pszichológus bevonása ill. felkérése önismereti tréningek vezetésére, a diák irányítása valamely sport- vagy művészeti területre, ahol sikerélményt szerezhet,  valamely iskolai csoport munkájába történő bevonás: színjátszás, iskolarádió, újságírás. A nehézségek leküzdésére irányuló pedagógiai tevékenységben nélkülözhetetlen az információáramlás pedagógus-pedagógus és pedagógus-szülő között. A pedagógus viselkedésével, türelmes odafigyelésével értesse meg, hogy segíteni akar, és van értelme összefogni vele.

3.6.2. Az iskolai erőszak megelőzése és kezelése Célkitűzések

Eszközök

Ellenőrzés

erősíteni kell a kooperatív a deviáns magatartást tanú-

oktatási módszereket a kö-

sító tanulók kiemelt figye-

zösségi élethelyzetek növe-

lemmel követése

lése céljából, kapcsolat-

vezetőség

felvétel a szülőkkel nevelési funkció erősítése, kritikus helyzetek kezelése, feldolgozásának fontossága

együttműködés erősítése a gyermekjóléti szolgálattal , erősíteni kell a gyermek-és

gyermek-és ifjúságvédelmi felelős

ifjúságvédelmi felelős munA Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

37

Nevelési program

Célkitűzések

Eszközök

Ellenőrzés

káját, kapcsolatfelvétel a szülőkkel drogprevenciós, bűnmegkulcskompetenciákat fej-

előzési előadások, kortárs-

lesztő programok és prog-

segítő csoportok működte-

ramelemek használata

tése, védőnői foglalkozások,

osztályfőnöki munkaközösség

tanmenetek az iskolai házirendben és a pedagógiai programban fog-

magatartási szabályok fo-

osztályfőnöki munkaközös-

lalt követelmények követ-

lyamatos felülvizsgálata

ség

kezetes számonkérése mentálhigiéné, testi-lelki egészség gondozása, a pszichésen terhelt tanulók felismerése, szakszerű ellá-

iskolapszichológus tevékenységének erősítése

vezetőség

tása sokrétű, tanórán kívüli iskokudarcélmények csökkentése, tanulói önbecsülés és tanulói motiváció erősítése

lai programok szervezése, feszültség-, stresszoldó pedagógiai módszerek alkal-

óralátogatások

mazása, tehetséggondozó tanulmányi versenyek, osztályfőnöki tanmenetek

konfliktuskezelő, konfliktusfeloldó technikák elsajá-

pedagógus továbbképzések

vezetőség

títása A fenti esetekben pedagógiai munkánk során szükségünk van az alábbi szakemberek segítségére: iskolapszichológus, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, fejlesztőpedagógus, A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

38

Nevelési program

gyógypedagógus, mentálhigiénés továbbképzést végzett kollégák.

3.6.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Fontos hangsúlyozni a megelőzést is, mai rohanó világunkban tudatosan kell foglalkoznunk vele. Figyelmet kell fordítanunk gyermekeink képességeinek fejlesztésére és arra, hogy minél változatosabb ingerek érjék őket. Feladatunk nemcsak a hátrányos helyzetű tanulók szintre hozatala, hanem a tehetség kibontakoztatása is. Arra is lehetőséget kell adnunk, hogy kiderüljön: egy-egy gyereknek milyen speciális készségei vannak, amelyekről eddig esetleg ő maga sem tudott. Alkalmazott módszerek: 

csoportmunka alkalmazása,



a tanulók váljanak a tananyag feldolgozásának aktív részeseivé (konstruktív módszerek alkalmazása),



önálló feladatok elvégeztetésével fejleszthetjük az önirányítás és önszervezés képességét,



versenyeken való részvétel,



diákvállalkozások létrehozása, működtetése iskolai programokhoz kapcsolódóan,



táborokban, csereprogramokon, konferenciákon való részvétellel nemzetközi és hazai kapcsolatok kialakítását segíthetjük elő,



külföldi gyakorlatokon történő helytállás, csereprogramokban való közreműködés,



ünnepélyek szervezésébe való bevonás, szervezés, szereplés, rendezvényeken, bemutatókon való részvétel,



pályázatokon való részvétel(segíthetjük a tanulók véleményalkotását, hozzájárulhatunk alkotó-, kommunikációs készségük fejlődéséhez),



tanulók érdeklődése alapján szerveződő szakkörök biztosítása,



nyelvvizsgára, felvételire való felkészítés.


39

Nevelési program

3.6.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem az egész nevelőtestület feladata. A munka koordinálását a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár végzi. Ez a tevékenység szolgálja a veszélyeztetettség megelőzését, a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók iskolai előrehaladásának fokozott figyelemmel kísérését, továbbá jelenti a veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetet megszüntetni szándékozó tevékenységek összehangolását.

3.6.4.1. A tanulókkal kapcsolatos feladatok  a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartásba vétele  az osztályfőnökök tájékoztatása és segítése a problémás esetek felismerésében és megoldásában  mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása: iskolaorvossal, védőnővel, iskolai pszichológussal való szoros kapcsolattartás és együttműködés  szociális ellátások számbavétele (törvények, helyi rendeletek ismerete, szükséges segélykérő lapok beszerzése)  tanácsadás a tanulóknak, segítő beszélgetés egyéni vagy csoportos formában  külső szakemberek bevonása a gyermek érdekében (pl. családgondozó, pártfogó, pszichológus stb.)  javaslattétel a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók iskolai eszközökkel való támogatására (tanulószoba, tanszersegély, ingyenes étkeztetés, tankönyvtámogatás, kollégiumi elhelyezés), a nevelőtestület figyelmének felhívása a beilleszkedést akadályozó iskolai ártalmakra  hátrányos megkülönböztetés gyanúja esetén fokozott figyelemmel kell eljárni, és segíteni kell a tanulót a probléma humánus megoldásában

3.6.4.2. A szülők körében végzett feladatok  együttműködés, tájékoztatás, szemléletformálás  szülői támogatás megnyerése  családok aktív bevonása az iskolai programokba, programok szervezésébe  családlátogatás, környezettanulmány készítése  személyes beszélgetés (fogadóórán, megbeszélt időpontban) A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

40

Nevelési program

 a szülői munkaközösség, iskolaszék tájékoztatása a gyermekvédelmi tevékenységről  szülői értekezleteken, fórumokon való aktív részvétel

3.6.4.3. A tanári közösségben végzett feladatok  helyi pedagógiai program elkészítésében való részvétel, a környezeti és egészségnevelési program koordinálása, a drogstratégia és a drogellenes program(ok) feladatainak népszerűsítése  az osztályfőnök segítése (információnyújtás, előadás szervezése, témajavaslat az osztályfőnöki órákra, azok megtartása, programajánlat stb.)  tanárok személyes példamutatása

3.6.4.4. Önálló feladatok 

pályázatok írása, együttműködés közös pályázatok megírásában



külső intézményekkel való kapcsolattartás (rendőrség bűnmegelőzési osztálya, drogambulancia, mentálhigiénés szakmai szervezetek, Gyermeksors Alapítvány…)



szakemberekkel való kapcsolattartás (védőnők, mentálhigiénés szakemberek, nevelési tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat,…)

3.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola közreműködik a tanulók hátrányos helyzetének feltárásában, veszélyeztetettségének megelőzésében, illetve megszüntetésében. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a tanuló gondviselője kérelmezze a lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatalánál a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megállapítását. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: 

a tankönyvtámogatás elosztása,



az étkezési támogatási igénylés továbbítása a SZMJV Polgármesteri Hivatalához,



igény esetén kollégiumi elhelyezés megszervezése



hátrányos helyzetűek számára kiírt pályázatokon való részvétel ( pl. IPR, AJKSZP, Útravaló stb.) iskolai alapítványi támogatási rendszer.


41

Nevelési program



IPR: Az Integrációs Pedagógiai Rendszer egy pedagógiai keretrendszer, amelynek célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélykülönbségeinek kiegyenlítése az iskolákban. A program a képesség-kibontakoztatásra, integrációs felkészítésre nyújt támogatást. Nyertes pályázat esetén kötelező elemként intézményünk külső partnerek bevonásával programokat, tanórán kívüli szabadidős tevékenységet valósít meg, ezzel is erősítve az együttműködést helyi civil szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal.



AJKSZP: Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Program célja, hogy minél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (a legszegényebb, gyermekvédelmi ellátásban részesülő fiatalok a legképzetlenebb szülők gyermekei közül) a szakképzésben. Az AJKSZP további célja, hogy a célcsoport számára szakközépiskolai tanulmányaikhoz inkluzív pedagógiai környezetet, valamint szociális és kulturális hátrányok kompenzálását és ezeken keresztül a lemorzsolódás elkerülését biztosítsa.



Útravaló: Az Útravaló- MACIKA Ösztöndíjprogram célja egyfelől a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének elősegítése, másrészt a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása.

Az Út a szakmához alprogram célja, a részt vevő szakképzésben résztvevő tanulók sikeres tanulmányainak elősegítése, tanulási nehézségeinek leküzdése. Az Út az érettségihez alprogram célja a részt vevő tanulók támogatása a középiskola sikeres befejezése céljából. 

A hátrányos helyzetű gyermekek az intézménynek nyújtott anyagi segítség révén befogadóbb iskolai környezethez és az iskolai sikerességükhöz szükséges fejlesztésekhez juthatnak hozzá, a fejlesztéseket megvalósító pedagógusok a program keretében anyagi elismerésben részesülnek.

3.6.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A középiskolában jelentkező tanulási hátrányok, kudarcok többféle – szociális és mentális – hátrányra vezethetők vissza. Az általános iskolához képest igen nagy váltást jelent a középiskolába kerülés – mind tanulási, mind lelki szempontból. A tanulók különböző előképzettséggel, eltérő családi háttérrel, különböző (sokszor eredménytelen) tanulási mód-


42

Nevelési program

szerekkel rendelkeznek; ezek a tényezők külön-külön vagy együtt tanulási kudarcokhoz vezethetnek Napjaink pedagógusa pályafutása során egyre több esetben találkozik tanulási nehézségekkel, tanulási zavarral küszködő diákokkal. Az általános pedagógiai elveket is figyelembe véve – mivel speciális, átlagostól eltérő adottságokkal, egy-egy tanuláshoz szükséges funkció gyengébb működésével vagy hiányával találjuk magunkat szemben – speciális pedagógiai módszerekhez kell folyamodnunk. Ezeket sem alkalmazhatjuk azonban izoláltan, hanem támaszkodnunk kell a szülők, az ifjúságvédelmi felelős, esetleg a gyermekorvos, a nevelési tanácsadó segítségére, együttműködésére is, mert csak így kaphatunk teljes képet a tanuló problémáiról és azok okairól. Az erősségek tudatosítása, a gyengeségek pótlása, fejlesztése a célunk. Alapvető nevelési elv, hogy sem az ismeretek, sem a követelmények ne haladják meg az adott korban lévő tanuló pszichikai és fizikai adottságait, sajátosságait, fizikai és szellemi erejét, teljesítőképességét. Nagyon fontos, hogy elfogadjuk, hogy biológiai, pszichológiai értelemben eltérő sajátosságokkal, adottságokkal, más-más személyiségjegyekkel rendelkeznek tanulóink. A tehetségeseknek, a valamilyen területen kiemelkedő tanulóknak meg kell adnunk azt a lehetőséget, hogy az adott területen gyorsabban haladjanak, többet tanulhassanak. Az alulteljesítőknek pedig meg kell adni a felzárkózás lehetőségét annak érdekében, hogy el tudják sajátítani azt a tananyagot, amely az érettségi, szakmai vizsga követelményeinek teljesítéséhez szükséges. Abban a kérdésben, hogy a tanuló tanulási nehézséggel küzd-e, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az okok feltárásában, esetleges kezelésében az iskola nevelői, az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus is segítséget nyújthat. A kezdeti (általános iskolából hozott) tanulási-tudásbeli hátrányok kiszűrése és csökkentése, illetve a felsőbb évfolyamokon a tanulási kudarcok kezelése elsősorban az iskola feladata.

3.6.6.1. A felzárkóztatás feladatai, lehetőségei Általánosan 

a szülők tájékoztatása, folyamatos kapcsolattartás



az osztályfőnök és a szaktanárok aktív kapcsolattartása



a tanuló motiváltságának növelése a tanulási cél pontos ismeretével, kitűzésével


43

Nevelési program



indulási hátrányok kiküszöbölése: egyéni foglalkozás, korrepetálás, felzárkóztató csoportba kerülés, tanórán differenciálás, fokozott segítségnyújtás révén

Tanórán 

a tanórán belüli felzárkóztatás módja: egyéni vagy csoportos foglalkoztatás keretében



a tananyag-feldolgozás ütemezésének az adott közösség szintjéhez történő igazítása: lehetőség szerint évfolyamonkénti csoportbontás



a kompetencia alapú oktatási módszerek alkalmazása: projekt alapú tanítás, drámapedagógiai módszerek, kooperatív módszerek (csoportmunka) alkalmazása az órákon, differenciált tanulásszervezés



az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos kompetenciák, digitális tudás, hatékony, önálló tanulás stb.) fejlesztésével



osztályközösségen belül pl. tanulópárok kialakítása



a tanuláshoz szükséges alapvető készségek elsajátításához alternatív megoldási formák alkalmazása

Tanórán kívül 

Egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozáson illetve tehetségfejlesztő foglalkozáson– egyénre szabott – tanári segítség nyújtása



A felzárkózás elősegítését célozza a törvény előírásai szerint a 9-10. évfolyam tanulói számára a szülők írásbeli kérelmére szervezhető, rendszeres tanórán kívüli foglalkozás



a 11-12. évfolyamon az iskola a továbbtanulásra, érettségire való felkészítést segítő, felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet a törvényi kereteken belül.



segítő beszélgetések: egyénileg, csoportosan



magántanulóként a törvényi lehetőségeken belül



a tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, a képzés alapozó szakaszában

Egyéb lehetőségek 

csoportos mozi- és színházlátogatás, hangverseny, kiállítások látogatása



rendhagyó órák (pl. meghívott előadók, Vadaspark, Füvészkert, stb.)



sportprogramok, kirándulások

 önképző, illetve szakköri csoportok: színjátszás, iskolarádió, újságírás stb.


44

Nevelési program

3.6.6.2. A sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrálása Meghatározó az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény, amely szerint anyagi okok miatt egyetlen tanulónak se kelljen megszakítania tanulmányait, és a szülő gyermeke nevelését anyagi támogatással családi keretek között folytathassa. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók felderítésében az osztályfőnöknek kiemelt feladata van. Külön figyelmet kell fordítani a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján sajátos nevelési igényű, továbbá a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók integrált fejlesztésére, felzárkóztatására. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók általában nem képesek az egyéni fejlesztés nélkül teljesíteni az iskolai követelményeket. Igénylik a speciális tárgyi feltételeket és a megkülönböztetett feléjük fordulást, az egyéni bánásmódot és egyénre szabott, lassabb tananyagfeldolgozást, a több magyarázatot, amit minden szaktanárnak biztosítania kell számukra. Az SNI-s tanulókkal való foglalkozáshoz a szakvélemény alapján egyéni fejlesztési terv készül. Az eredményes továbbhaladás érdekében a tanulókat korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások megszervezésével is segítjük, amelynek célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A tanulók egyéni segítséget kaphatnak a felzárkóztató foglalkozásokon a tanulási technikájuk hatékonyságának növeléséhez. A sajátos nevelési igényű, illetve a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű diákok egyeztetett időpontban segítségért fordulhatnak osztályfőnökükhöz, tanáraikhoz, illetve a vezetői fogadóóra idején az igazgatóval, igazgatóhelyetteseivel konzultálhatnak a felmerült problémákról, egyénre szabott tanácsokat kaphatnak. Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a tanulók gondjaikkal az iskolában az ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógushoz fordulhassanak.

3.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A legfontosabb döntések meghozatalára a jogszabályokban meghatározott esetekben a nevelőtestület jogosult. Egyéb döntések a vezető jogköre. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik a döntési folyamatban lehetőségét biztosítunk a diákság véleményezési és/vagy javaslattevő jogának gyakorlására. Ennek szervezeti formáját az iskolában működő diákönkormányzat keretei adják, a diákönkormányzat SZMSZ-e szerint. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

45

Nevelési program

3.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 3.8.1. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülő mint az iskola életének résztvevője, a folyamat segítője és szereplője számára az iskola biztosítja a törvényben előírt jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását. A szülői munkaközösség Osztályonként 2 tagú, demokratikusan választott testület. Szülői értekezlet Az iskola évente két szülői értekezletet tart. Rendkívüli esetben a tanulók, a szülők vagy a tanárok kezdeményezésére is összehívható. A 9. évfolyam szülőinek számára a tanév kezdetekor, szeptemberben összevont szülői értekezletet tartunk. Fogadóóra Személyes megbeszélés a szülő vagy a tanár kezdeményezésére. Iskolai szinten, évente legalább 2 alkalommal szervezhető. Tájékoztatás A tanár és az iskola, valamint a szülő kölcsönösen kötelesek tájékoztatni egymást a tanulóval kapcsolatos kérdésekről. A tájékoztatás, kapcsolattartás fontos eszköze az ellenőrző, amelyet a tanuló köteles legalább havonta a szülővel aláíratni. A szülő a digitális napló webes felületén naprakész információt kaphat gyermeke előmeneteléről, hiányzásairól és az iskolával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A pedagógus a rábízott titkot megoszthatja a szülővel, ha úgy véli, hogy ebből a gyermeknek nem származhat kára. A nemzeti köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről és más felszerelésekről (pl. munkaruha), amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. A tájékoztatás hatékony eszköze az iskola honlapja is. A szülői jogok egyéb gyakorlási lehetőségei: 

nyitott iskolanap a pályaválasztás, iskolaválasztás lehetőségének biztosítására (8. osztályos tanulók szülei)



főiskolák, egyetemek tájékoztatóin való részvétel (12, 13. évfolyamos tanulók szülei)



kérdőíves felmérés az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, a felmerülő igényekről


46

Nevelési program



tanórán kívüli, speciális foglalkozások, tanfolyamok indítása kérésre, javaslatra



a szülői továbbképzés lehetőségeinek biztosítása igény szerint (pl. drogprevenció)

Az iskola kérheti a szülők segítségét társadalmi munkák, rendezvények, kirándulások szervezésében, előadások, foglalkozások megtartásában (pl.: iskolanapok), az iskolai alapítvány(ok) támogatásában.

3.8.2. A tanulókkal való kapcsolattartás formái A tanulókkal elsődlegesen tanórákon, óraközi szünetekben, tanítási órák előtt és után, a személység- és közösségformálással kapcsolatos eseményeken, programokon, a rendszeres diák önkormányzati üléseken és a diákközgyűlésen tartjuk a kapcsolatot.

3.8.3. A kapcsolattartás külső partnerekkel A tanulókra vonatkozóan az alábbi szervezetekkel tartunk folyamatos kapcsolatot: gyakorlati helyek, gyakorlati oktatók, iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezetek, pedagógiai szakmai szolgálat intézményei, családsegítők.

3.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelmény A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó-, különbözeti, javító és pótló vizsga) szabályait a 20/2012. (VIII.31.) rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésértől és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet 64. és 73.§-a alapján állapítottuk meg. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság tagja: o elnök o legalább két olyan pedagógus, aki jogosult az adott tantárgy tanítására (Nkt. 3. melléklete)

Az elnököt és a tagokat a tagintézmény vezetője bízza meg. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

47

Nevelési program

Az elnök felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében: o meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, o vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, o átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, o a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója és a pedagógiai igazgatóhelyettese készíti elő, ennek keretében o felelősek a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. o döntenek minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, o írásban kiadják az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodnak a helyettesítésről, o ellenőrzik a vizsgáztatás rendjének megtartását, o minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig –tarthat. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.


48

Nevelési program

Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az iskola igazgatója és a pedagógiai igazgatóhelyettese engedélye alapján a tanuló o az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésére álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, o lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, o az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az általános intézményvezető-helyettesnek illetve az adott tagintézmény vezetőjének, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója és a pedagógiai igazgatóhelyettes a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagó-


49

Nevelési program

gus, az iskola igazgatója, a pedagógiai igazgatóhelyettes és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója és a pedagógiai igazgatóhelyettes az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az általános intézményvezető-helyettest illetve az adott tagintézmény vezetőjét. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatója és a pedagógiai igazgatóhelyettes és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és o a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, o az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy o amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét.

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amenynyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

50

Nevelési program

Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az általános intézményvezetőhelyettes illetve az adott tagintézmény vezetője engedélye alapján a vizsgázó: számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, a szóbeli vizsgát írásban teheti le, Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek


51

Nevelési program

megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az általános intézményvezető-helyettes illetve az adott tagintézmény vezetője az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója és a pedagógiai igazgatóhelyettese hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

52

Nevelési program

A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga független vizsgabizottság előtt is letehető. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakgimnáziumi ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott –országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a hiányzás miatti osztályozó vizsga esetében az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az az iskola igazgatója és a pedagógiai igazgatóhelyettese a bejelentést hét napon belül továbbítja az intézményvezetőnek, aki ezt követően jelzi a kormányhivatalnak. A kormányhivatal az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola igazgatója a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. Az értékelés a Pedagógiai Program 3.8. pontja tartalmazza. Az ettől való eltérést az adott helyen jelezzük.

3.9.1. Követelmények, értékelés Magyar-történelem munkaközösség írásbeli - szövegértési feladatlap 9-12. évfolyam szakgimnáziumi osztályok és az Magyar nyelv Szé/12/2 és Szé/12/1 osztályok

szóbeli


45 perc

15 perc

Pedagógiai program szerint

50-50%

53

Nevelési program

9-12. évfolyam szakgimnáziumi osztályok és az Irodalom Szé/12/1 és Szé/12/2 osztályok

9.szakközépiskolai osztály

írásbeli – irodalmi mű elemzése (szöveggyűjtemény használható)

45 perc

szóbeli

15 perc

írásbeli- szövegérMagyar-kommunikáció tési feladatlap (KOMA) szóbeli

írásbeli- szövegér10. szakközépiskolai Magyar-kommunikáció tési feladatlap osztályok (KOMA) szóbeli

45 perc 15 perc 45 perc 15 perc


50-50 %


50-50 %


50-50 %

9. szakközépiskola

társadalomismeret

szóbeli

15 perc

Pedagógiai Program szerint

10. szakközépiskola

társadalomismeret

szóbeli

15 perc


9-12. szakgimnázium

történelem, társadalmi írásbeli és állampolgári ismereszóbeli tek

45 perc

11. szakgimnázium

etika

szóbeli

15 perc

Pedagógiai Programszerint

9. szakgimnázium

kultúr- és vallástörténet szóbeli

15 perc


10. szakgimnázium


15 perc


11. szakgimnázium


15 perc


1/13. tur

kultúr- és vallástörténet szóbeli (elmélet)

15 perc


1/13. tur

kultúr- és vallástörténet szóbeli (gyakorlat)

15 perc


1/13. idvez. és 2/14.vl-tur.

Antik örökségünk

szóbeli

15 perc

pedagógiai program szerint

15 perc


50-50%

Matematika munkaközösség 9. szk

informatika

gyakorlati

45 perc

PEPO szerint

1/13. tur

IKT gyakorlata a turizmusban,

gyakorlati

45 perc

PEPO szerint

Szé/12/1

informatika

gyakorlati

45 perc

PEPO szerint

Szé/12/2

informatika

gyakorlati

45 perc

PEPO szerint


54

Nevelési program

1/13. vend

alkalmazott számítástechnika

gyakorlati

45 perc

PEPO szerint

gyakorlati

45 perc

PEPO szerint

11. A tur

alkalmazott számítástechnika informatika a turizmusban

gyakorlati

45 perc

PEPO szerint

9. A ker

levelezés

gyakorlati

45 perc

PEPO szerint

11. A. vl

9.-13. évf. szg (régi) 1/9., 2/10., 3/11. szk Matematika (régi)

írásbeli

45

Ha az írásbeli Pedagógiai vizsgarész Program 3.8.4. nem éri el pontja szerint a 15%-ot, a vizsga elégtelen

9-10. szg, Szé/12/1, 12. A vl, 12. A ker (régi)

Informatika

gyakorlati

45

Pedagógiai Program 3.8.4. pontja szerint

1/13 vl., 11. A vl, 2/14. vl (régi)

Alkalmazott számítástechnika

gyakorlati

45


1/13 tur., 11. B tur (régi)

Informatika a turizmusban

gyakorlati

45


1/13 tur., 11. B tur (régi)

Levelezési ismeretek gyakorlat

gyakorlati

45


Készségtárgyak munkaközösség 9-11. szk.

Testnevelés

Gyakorlati

60 perc

11-12. szk.

Testnevelés

Gyakorlati

60 perc

9-12. szg

Testnevelés és sport

Gyakorlati

60 perc

11-12. szg, Szé/12/1-2

Művészetek/vizuális kultúra/

Gyakorlati+ elméleti

45 perc

teljesítményszintek szerint teljesítményszintek szerint teljesítményszintek szerint pontszám alapján (lásd házirend)

50-50%

Természetismeret

Írásbeli és szóbeli (ha az írásbeli teljesítmény 20% 34% között van)

Írásbeli: 45 Pedagógiai perc, szóbeli Program 3.8.4. 15 perc pontja szerint

50-50%

Földrajz

Írásbeli, szóbeli (ha az írásbeli teljesítmény 20% 34% között van)


50-50%

Fizika



50-50%

Természetismeret munkaközösség

9. szk

10. szg

10.-11. szg


55

Nevelési program

Kémia



50-50%

Biológia-egészségtan



50-50%

SZÉ/12/1

Természetismeret



50-50%

1/13. tur-idvez

Turizmusföldrajz (elmélet)



50-50%

1/13. tur-idvez

Írásbeli, szóbeli Turizmusföldrajz (gya- (ha az írásbeli telkorlat) jesítmény 20% 34% között van)


50-50%

9. szg

Írásbeli, szóbeli Kötelező komplex ter(ha az írásbeli telmészettudományos tanjesítmény 20% tárgy 34% között van)


50-50%

10. szg

10.-12. szg

Idegen nyelvi munkaközösség

írásbeli + 9-12. szg, Szé/12/12

idegen nyelv, idegen nyelvek, idegen nyelv I., idegen nyelv II.

11. A tur, 11. B Tur. szakmai idegen nyelv és 12. B tur. gyakorlat

9. tur szg

szakmai idegen nyelv

12. vend szg

vendéglátó üzleti idegen nyelv

írásbeli vizsga: 45perc

írásbeli 50% Pedagógiai program szerint

szóbeli

szóbeli vizsga: 15 perc (felkészülési idő nincs)

szóbeli vizsga

15 perc (felkészülési idő: 30 perc)


szóbeli vizsga



szóbeli vizsga




szóbeli 50%

56

Nevelési program

9-11. szk.

idegen nyelv

szóbeli vizsga

15perc (felkészülési idő nincs)


9-11. évf.

szakmai idegen nyelv, szakács szakmai idegen nyelv, cukrász szakmai idegen nyelv, pincér szóbeli vizsga szakmai idegen nyelv, értékesítés idegen nyelven I., értékesítés idegen nyelven II.

10 perc (felkészülési idő nincs)


3/11. szk, Ksz/11. szk, Ksz/12. szk

foglalkoztatás I.

írásbeli vizsga

45perc


Ksz./12. szakközépiskola

szakmai idegen nyelv

szóbeli vizsga

10 perc (felkészülési idő nincs)


írásbeli

45perc

1/13. évf.

szakmai idegen nyelv (B2 nyelvvizsgára felkészítő óra)

szóbeli

15 perc


írásbeli

Írásbeli vizsga: 45perc

szóbeli

Szóbeli vizsga: 15 perc (felkészülési idő: 30 perc)

1/13. tur-idvez

2/14. tur

szakmai idegen nyelv (turisztikai szaknyelv)

szakmai idegen nyelv gyakorlat

írásbeli



Értékelés a komplex szakmai vizsgán alkalmazott értékelés szerint. 0-50%= 1 51-60%=2 61-70%=3 71-80%=4 81-100%=5

írásbeli 50% szóbeli 50%

írásbeli 50%

szóbeli 50%

Értékelés a komplex szakmai vizsgán alkalmazott értékelés szerint. 0-50%= 1

írásbeli 50%

57

Nevelési program

2/14. tur

1/13. vend

1/13. vend

szóbeli


írásbeli


szóbeli


latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok

vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete

vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata

vendéglátó üzleti nyelv

írásbeli vizsga


szóbeli vizsga


Értékelés a komplex szakmai vizsgán alkalmazott értékelés szerint.

írásbeli+ szóbeli vizsga

2/14. ker

értékesítés idegen nyelven

Szóbeli vizsga

2/14. évf.

Foglalkoztatás I.

írásbeli



szóbeli 50%

Értékelés a komplex szakmai vizsgán alkalmazott értékelés szerint. 0-50%= 1 51-60%=2 61-70%=3 71-80%=4 81-100%=5


Írásbeli vizsga: 45perc 2/14. vend

51-60%=2 61-70%=3 71-80%=4 81-100%=5




45 perc


írásbeli 50%

szóbeli 50%

58

Nevelési program Kereskedelmi gyakorlat munkaközösség

9. A ker. szg

1/9. a ker. szk

Kereskedelmki ismereszóbeli tek

15 perc


Kereskedelmi gyakorlat I.

szóbeli

15 perc


Kereskedelmi gyakorlat II.

szóbeli

15 perc


Ruházati- és bútor áruismeret

szóbeli

15 perc


Eladástan


Iparcikk áruismeret


Protokoll a gyakorlatban


Keresekedelmi ismereszóbeli tek Kereskedelmi gyakorszóbeli lat Ruházati és vegyes szóbeli iparcikk áruismeret Élelmiszer- és vegyi áruismeret

15 perc

SZVK

15 perc

SZVK

15 perc

SZVK SZVK

Eladástan

1/13. ker

Eladási gyakorlat

szóbeli

15 perc

SZVK

Levelezés Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gyakorlat I. Keresekedelmi gazdaságtan Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat Élelmiszer- és vegyi áruismeret Műszaki cikk áruismeret Ruházati- és bútor áruismeret

írásbeli

45 perc

SZVK

szóbeli

15 perc

SZVK

szóbeli

15 perc

SZVK

írásbeli

45 perc

SZVK

írásbeli

45 perc

SZVK

Vállalkozási gyakorlat

szóbeli

15 perc

SZVK

Szóbeli

15 perc

SZVK

Áruforgalom gyakorlaSzóbeli ta*

15 perc

SZVK

10-12.ker szg, 5/13., Üzleti tevékenység a 2/14. ker gyakorlatban* 11-12. ker szg,

SZVK

SZVK SZVK SZVK


59

Nevelési program

10. tur szg.

Üzleti kommunikáció gyakorlata*

Szóbeli

15 perc

SZVK

10-12. tur szg

Levelezési gyakorlat*

Írásbeli

45 perc

SZVK

2/14.ker-vend-tur

Értékesítési gyakorlat*

Szóbeli

15 perc

SZVK

2/14 ker-vend-tur

Üzleti tevékenység a gyakorlatban*

Írásbeli

45 perc

SZVK

2/14 ker-vend-tur

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban*

Szóbeli

15 perc

SZVK

2/14 ker-vend-tur

Vállalkozási ismeretek gyakorlat*

Szóbeli

15 perc

SZVK

3/11.ker.szk, 2/14.ker-vend-tur

A működtetés szabályai gyakorlat*

Nem releváns

2/10.ker szi

Ruházati áruismeret (elm/gyak az 1/9 évf. Írásbeli vonatkozik kerekítés az elmélet irámyába)

45 perc

SZVK

2/10-3/11.ker szk

Élelmiszer áruismeret

Írásbeli

45 perc

SZVK

2/10.ker szi

Élelmiszer gyakorlat *

Nem releváns

2/10.ker szi

Műszaki áruismeret

Írásbeli

2/10-3/11.ker.szk

Áruforgalom gyakorlaNem releváns ta*

SZVK 45 perc

SZVK

45 perc

9-12. évfolyam Pedagógiai Program

45 perc

9-12. évfolyam Pedagógiai Program, 14. évfolyam SZVK szerint

Gazdaságelmélet munkaközösség 10-12. ker szg

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

10-12. ker szg, 2/14. Áruforgalom ker

Írásbeli

Írásbeli

10-12. ker szg, 2/14. Vállalkozási ismeretek ker

Írásbeli

45 perc


10. ker. szg

Statisztika alapjai*

Írásbeli

45 perc

PEPO

11-12. ker szg

A marketing alapjai

Szóbeli

15 perc



60

Nevelési program

11-12. ker szg 2/14. ker 2/14. ker 2/14. ker

Statisztika* A működtetés szabályai Foglalkoztatás II. Áruismeret és forgalmazás

Írásbeli

45 perc

PEPO

Írásbeli

45 perc

SZVK

Szóbeli

15 perc

SZVK

Szóbeli

15 perc

SZVK

10-12. vl szg, 2/14. vend

Élelmiszer ismeret

Szóbeli

15 perc


2/14. vend

Értékesítés elmélete

Írásbeli

45 perc

14. évfolyam SZVK szerint

10. vl szg


Írásbeli

45 perc

PEPO

10. tur szg, 2/14. tur

Turizmus alapjai

Szóbeli

15 perc


11-12. vl szg

Vendéglátó gazdálkodás

Írásbeli

45 perc


11-12. vl szg

Marketing

Szóbeli

15 perc

PEPO

10-12. tur szg

Vendéglátás- és szálláshely ismeret

Szóbeli

15 perc


10-12. tur szg

Marketing alapjai

Szóbeli

15 perc


10. tur szg


Írásbeli

45 perc

PEPO

11. tur szg

Turizmusmarketing*

Szóbeli

15 perc

PEPO

12. tur szg

Ügyvitel

Írásbeli

45 perc


2/14. tur

Vállalkozási ismeretek

Írásbeli

45 perc

SZVK

2/14. tur

Utazásszervezés

Szóbeli

15 perc

SZVK

Írásbeli

45 perc


Írásbeli

45 perc

SZVK

12.vl.szg, 2/14. vend Szakmai számítás

2/14. vend

Ügyvitel


61

Nevelési program

2/14. vend

2/14. vend 2/14. vend

Vendéglátó gazdálkodás (elm/gyakorlat keÍrásbeli rekítés az elmélet irányába) Vendéglátó vállalkozáSzóbeli sok Vendéglátó vállalkozáSzóbeli sok működtetése*

45 perc

SZVK

15 perc

SZVK

15 perc

SZVK

2/10, 3/11 ker szk eladó

Áruforgalom

Szóbeli

15 perc

SZVK

3/11 a ker szk eladó

Foglalkoztatás II.

Szóbeli

15 perc

SZVK

45 perc

SZVK

45 perc

SZVK

3/11 a ker szk eladó

2/10. vl szk

A működtetés szabáÍrásbeli lyai Vendéglátó gazdálkodás Írásbeli (elm/gyakorlatkerekítés a gyakorlat irányába)

2/10. vl szk

Szakmai számítások

Írásbeli

45 perc

SZVK

2/10. vl szk

Élelmiszerek csoportjai Szóbeli

15 perc

SZVK

3/11. vl szk

Foglalkoztatás II.

15 perc

SZVK

15 perc

SZVK

45 perc

SZVK

Élelmiszerek csoportjai Szóbeli

15 perc

SZVK

Kereskedelmki ismereszóbeli tek,

15 perc


Kereskedelmi gyakorlat I.

szóbeli

15 perc


Kereskedelmi gyakorlat II.

szóbeli

15 perc


Vendéglátó ismeretek

szóbeli

15 perc


Turizmus rendszere

szóbeli

15 perc


Szállodai tevékenység

szóbeli

15 perc


Szállodai tevékenység gyakorlata

szóbeli

15 perc


3/11. vl szk

3/11. vl szk

3/11. vl szk

9. A ker. Szakgimnázium

Szóbeli

Vendéglátó gazdálkodás Szóbeli (elm/gyakorlatkerekítés a gyakorlat irányába) Szakmai számítások (elmélet/gyakorlat, keÍrásbeli rekítés az elmélet irányába)

9. A vl. Szakgimnázium


62

Nevelési program

9. B vl. Szakgimnázium

1/9. a ker. Szakközépiskola

1/9. vl szk

1/13. kereskedő

Szállodai kommunikáció

szóbeli

15 perc


Vendéglátó gazdálkodás elmélete

írásbeli

45 perc


Vendéglátó gazdálkodás gyakorlata

szóbeli

15 perc


Általános élelelmiszerismeret

szóbeli

15 perc


Élelmiszerek a gyakorszóbeli latban

15 perc


Élelmiszerbiztonság alapjai

szóbeli

15 perc


Keresekedelmi ismereszóbeli tek

15 perc


Kereskedelmi gyakorlat

szóbeli

15 perc



írásbeli

45 perc


Általános élelmiszerismeret

szóbeli

15 perc


Élelmiszerbiztonsgáról szóbeli általában

15 perc


Marketing

szóbeli

15 perc

SZVK

Levelezés

írásbeli

45 perc

SZVK

Kereskedelmi ismeretek

szóbeli

15 perc

SZVK

Kereskedelmi gyakorlat I. Keresekedelmi gazdaságtan Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat

szóbeli

15 perc

SZVK

írásbeli

45 perc

SZVK

írásbeli

45 perc

SZVK

Vállalkozási gyakorlat

szóbeli

15 perc

SZVK

írásbeli

45 perc

SZVK

írásbeli

45 perc

SZVK

szóbeli

15 perc

SZVK

szóbeli

15 perc

SZVK

Vendéglátó gazdálkodás elmélete Vendéglátó gazdálkodás gyakorlata 1/13. Vendéglátásszervező Általános élelmiszerismeret Élelmiszerek a gyakorlatban


63

Nevelési program Élelmiszerbiztonság alapjai Vendéglátás higiénéje

szóbeli

15 perc

SZVK

szóbeli

15 perc

SZVK

szóbeli

15 perc

SZVK

szóbeli

15 perc

SZVK

szóbeli

15 perc

SZVK


szóbeli

15 perc

SZVK

Turizmus rendszere

szóbeli

15 perc

SZVK

Marketing gyakorlat

szóbeli

15 perc

SZVK

Ügyvitel gyakorlat

szóbeli

15 perc

SZVK

Szóbeli

15 perc


Marketing és kommunikáció a gyakorlatban* Jogszabályok a vendéglátásban Szervezés és irányítás a vendéglátásban 1/13. Turisztika, Idegenvezető

Vendéglátó gyakorlat munkaközösség 10-11. vl szg, 2/14. vend

Termelés elmélet

10-11. vl szg, 2/14. vend

Értékesítés

elmélete Szóbeli

15 perc


10. vl szg, 2/14. vend

Értékesítés gyakorlata Szóbeli

15 perc


10-11. vl szg, 2/14. vend

Termelés

Szóbeli

15 perc


11-13. vl szg

Szálloda ismeret

Szóbeli

15 perc


10. tur szg

Turizmus alapjai

Szóbeli

15 perc


2/10. vl szk szakács

Ételkészítési alapok

Szóbeli

15 perc

SZVK

2/10. vl szk szakács

Ételkészítési alapgyakorlatok*

Nem releváns

3/11 vl szk szakács

Ételkészítési ismeretek Szóbeli

3/11 vl szk szakács

Ételkészítési gyakorlat*

Nem releváns

2/10-3/11. vl szk cukrász

Cukrászat

Írásbeli

45 perc

SZVK

2/10. vl szk cukrász

Szakrajz gyakorlat*

Írásbeli

45 perc

SZVK

2/10-3/11. vl szk cukrász

Cukrász gyakorlat*

Nem releváns

gyakorlat


SZVK 15 perc

SZVK SZVK

SZVK

64

Nevelési program

2/10. vl szk pincér

Felszolgálás

2/10. vl szk pincér

Felszolgálás gyakorlat* Nem releváns

2/10-3/11. vl szk VIP 2/10-3/11. vl szk VIP

Ételismeret

Szóbeli

15 perc

SZVK

Italismeret, kiszolgálás (elm) Italismeret, kiszolgálás (gyak)* Vendéglátó eladó tevékenység Értékesítés gyakorlata*

Szóbeli

15 perc

SZVK

3/11 vl szk pincér 3/11 vl szk pincér

2/10 vl szk vip 2/10 vl szk vip 2/10 vl szk vip

9 B vl szg

1/9 e vl szk (PI)

Ksz/11 a vl szk (SZA)

Ksz/11 a vl szk (CUK)

1/13. vend

1/13. tur-idvez

SZVK SZVK

Nem releváns

SZVK 15 perc

SZVK

Szóbeli

15 perc

SZVK

Felszolgálás (elm)

Szóbeli

15 perc

SZVK

Felszolgálás (gyak)*

Nem releváns

Felszolgálási alapok

Szóbeli

Felszolgálási alapok gyakorlat

Nem releváns


SZVK 15 perc

15 perc 15 perc

Termelés gyakorlata

szóbeli Nem releváns

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet

szóbeli

Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat I. Cukrász szakmai ismeretek Szakrajz Cukrász szakmai gyakorlat Felszolgálási alapok Felszolgálási alapok gyakorlat Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat I. Cukrász szakmai ismeretek Szakrajz Cukrász szakmai gyakorlat Értékesítés elmélete

SZVK SZVK SZVK SZVK

15 perc

Nem releváns Írásbeli

SZVK SZVK

Szóbeli Nem releváns

Termelés elmélet

1/9 d vl szk (CU)

15 perc

Szóbeli

Értékesítés gyakorlata

1/9 b, c vl szk (SZA)

Szóbeli

SZVK SZVK

60 perc

SZVK

írásbeli

SZVK

Nem releváns

SZVK

szóbeli

15 perc

Nem releváns szóbeli

SZVK 15 perc

Nem releváns írásbeli

SZVK

SZVK SZVK

60 perc

SZVK

írásbeli

SZVK

Nem releváns

SZVK 15 perc

Értékesítés gyakorlata

szóbeli Nem releváns

Termelés elmélet

szóbeli

15 perc

Termelés gyakorlata Gasztronómia gyakorlata

Nem releváns

SZVK

Nem releváns

SZVK


SZVK SZVK SZVK

65

Nevelési program Protokoll a gyakorlatban

Nem releváns

SZVK

* A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak alapján a szóbeli vizsgákon a felkészülési idő 30 perc, a válaszadási/felelési idő 15 perc.

3.9.2. Az alkalmassági vizsga szabályai A szakmai felvételi során a tanulóknak alkalmassági vizsgán kell részt venniük. Az alkalmassági vizsga két részből áll: egy orvosi alkalmassági vizsgálatból és egy szakmai felvételi elbeszélgetésből. A szeptemberben elvégzendő orvosi alkalmassági vizsgálat a tanulóviszony megszűnésével járhat. A szakmai felvételi elbeszélgetés az alábbi területeket érinti: a tanuló szakmai érdeklődését, a választandó szakmához kapcsolódó előismereteket, az általános témakörökhöz kapcsolódó témákat, a választandó szakmához kapcsolódó gyakorlati feladatokat. A szakmai felvételi elbeszélgetés során tehát megbizonyosodunk a jelentkező tanulók kommunikációs készségéről, viselkedési kultúrájáról, számolási készségéről, logikai készségéről, szakma iránti érdeklődéséről,  a szakmai képzéshez szükséges és elvárható kompetenciák meglétéről.

3.9.3. A szóbeli felvételi vizsga követelményei Iskolánkban szóbeli felvételi vizsgát nem szervezünk.

3.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai, valamint a szakképző évfolyamokra vonatkozó rendelkezések 3.10.1. Nem szakképző évfolyamok Az évenként felvehető tanulók számát a beiskolázási terv tartalmazza.


66

Nevelési program

3.10.2. Tanulói jogviszony létrejötte A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, a beiratkozás napjával kezdődik és a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint szűnik meg, illetve szüntethető meg. Az egyes tanulók felvételéről, átvételéről az iskola igazgatója dönt, évközi átvétel esetén az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével. Az iskola kilencedik évfolyamára a tanulók az általános és a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehetők fel a jogszabályban rögzített eljárás betartásával. Az adott tanévben a felvételi rangsor kialakításának szempontjait a tagintézmények állapítják meg, melyek a felvételi tájékoztatóban kerülnek nyilvánosságra október 31-éig. A felvételi tájékoztatóban az iskolának közölnie kell az OM azonosító számát, továbbá azokat a tanulmányi lehetőségeket, amelyek közül a tanuló választhat, valamint a tagozatot jelölő belső kódot. Az iskola igazgatója a fentiek figyelembevételével tagozatonként elkészíti a felvételi jegyzéket, minden jelentkező neve mellé beírja a felvételi rangsorban elfoglalt helye szerinti sorszámot. Az ideiglenes felvételi jegyzéket – tájékoztatás céljából – nyilvánosságra kell hozni, elektronikus és papíralapú formában a Felvételi Központnak meg kell küldeni. A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. Különleges helyzetnek tekintjük, ha a jelentkező tanuló 

testvére is intézményünk diákja,



valamelyik szülője is intézményünkbe járt,



családjainak tevékenysége a kereskedelemhez vagy a vendéglátáshoz kötődik.

A Felvételi Központ a jogszabályban rögzített határidőig megküldi az iskolának a tagozatonkénti felvételi jegyzéket. A felvételi jegyzék kézhezvétele után a felvételt hirdető középfokú iskola – a jegyzéknek megfelelően – megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló határozatot a jelentkezőnek és az általános iskolának. Az általános iskola értesítése jegyzék formájában történik. Az iskola igazgatója a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető tanulói létszám kevesebb, mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A rendkívüli felvételi eljáA Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

67

Nevelési program

rásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt. A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta.

3.10.2.1. Felülbírálati kérelem, jogorvoslat Az iskola igazgatója – ha a tanuló jelentkezését elutasítja – értesíti az általános iskolát, a tanulót, illetve a kiskorú szülőjét. A szülőnek szóló értesítésben felhívja a figyelmet a jogorvoslati lehetőségre. A tanuló, a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – jogorvoslati kérelmet nyújthat be az iskola igazgatójához, a Szegedi Szakképzési Centrumnak címezve. A jogorvoslati kérelemben fel kell tüntetni a tanuló nevét, címét, oktatási azonosító számát, általános iskolájának és a tanulót elutasító iskolának a nevét, címét és OM azonosító számát, valamint a megjelölt szakot és annak kódját. Meg kell jelölni, hogy milyen jogsértés vagy méltánytalanság érte a tanulót. Méltányossági kérelem esetén fel kell sorolni mindazokat az okokat, érveket, amelyek kérésük elfogadását segíthetik. A felvételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati kérelmekről az iskola fenntartója dönt.

3.10.2.2. A beiratkozás módja A beiratkozás a tanév rendjében meghatározott időpontban történik. A beiratkozáshoz szükséges okmányok (9. évfolyam esetén):  az általános iskola 8. osztályának befejezését tanúsító bizonyítvány,  általános iskola által kiadott „Értesítés iskolaváltoztatásról” c. nyomtatvány,  születési anyakönyvi kivonat,  személyi igazolvány és lakcímkártya,  TAJ kártya, adókártya, oltási könyv  oktatási azonosító számot tartalmazó kártya,  értesítés beiratkozásról nyomtatvány,  előzetes szűrővizsgálat egészségügyi alkalmasságról,  külföldi tanuló esetében hitelesített bizonyítvány és magyarországi tartózkodási engedély.


68

Nevelési program

Az iskola igazgatója további feltételeket, eljárási rendet határozhat meg, ezeket a felvételi értesítésről szóló tájékoztatóban közölni kell.

3.10.2.3. Átlépés másik osztályba Az azonos évfolyamon belüli más osztályba történő átlépésre kérelem alapján, egyedi elbírálással van lehetőség.

3.10.2.4. Tanuló átvétele más oktatási intézményből, másik tagintézményből Más oktatási intézményből a tanulók átvételi eljárása a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő együttes kérelmére indulhat el. A tanuló átvételéről – az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével – az iskola igazgatója dönt (az iskolai sajátosságok figyelembe vételével). A tanulók évközi áthelyezése, illetve más iskolából való átvétele esetén a következőket kell mérlegelni:  az iskolaváltoztatási kérelem indokait,  a tanuló tanulmányi előmenetelét,  a tanult tantárgyak illeszkedését a helyi tantervhez. Az iskola igazgatója különbözeti vizsga letételéhez kötheti az átvételt. A vizsga részeit (írásbeli, szóbeli vagy mindkettő), követelményeit és az értékelés rendjét a közismereti, illetve szakmai munkaközösségek határozzák meg, legalább 15 nappal a vizsga előtt. Ezeket a tanulóval írásban közölni kell, illetve a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

3.10.2.5. A tanulók kimaradása A tanulói jogviszony megszűnéséről a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezik.

3.10.3. A szakképző évfolyamokra vonatkozó felvételi és átvételi szabályok 3.10.3.1. Jelentkezés a szakképző évfolyamokra


69

Nevelési program

A felvételi kérelem a tagintézmény saját jelentkezési lapján a jelentkező tanuló (kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő együttes) aláírásával nyújtható be. Meghatározott szakmáknál a szakképző osztályokba történő felvétel esetén kötelező feltétel a gyakorlati munkahely megléte, amely csak tanulószerződés vagy a gyakorlati munkáltatói tanulószerződés megkötésére vonatkozó fogadó nyilatkozata lehet. A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és a kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. Az iskola a felvétellel kapcsolatos döntését megküldi a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá ha a jelentkező iskolába jár, az iskolának is (a továbbiakban együtt: felvételi értesítés). Az iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. Ha az iskola a benyújtott felvételi kérelmek, illetve a felvételi eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a meghirdetett tagozatot nem tudja elindítani, köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőket. Az iskolai beiratkozások időpontját – a tanév rendjében megállapított keretek között – az iskola igazgatója határozza meg. Az időpontot – a helyben szokásos módon – legalább 15 nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

3.10.3.2. Beiratkozás A szakképző osztályokba történő felvétel esetén:  a szakképzés megkezdéséhez szükséges végzettséget tanúsító bizonyítvány,  előzetes szűrővizsgálat egészségügyi alkalmasságról,  amennyiben az iskola nem tudja biztosítani a gyakorlati oktatás feltételeit, úgy a gyakorlati munkahely meglétének igazolása, amely adott szakmák esetén csak tanulószerződés, illetve az erről szóló szándéknyilatkozat lehet,  személyi igazolvány és lakcímkártya vagy születési anyakönyvi kivonat,  oktatási azonosító számot tartalmazó kártya,  taj-kártya,  külföldi tanuló esetében hitelesített bizonyítvány és magyarországi tartózkodási engedély. Az iskola igazgatója további feltételeket, eljárási rendet határozhat meg, ezeket a felvételi értesítésről szóló tájékoztatóban közölni kell.


70

Nevelési program

3.10.3.3. Átlépés másik osztályba Szakképző évfolyamon az átlépés azonos szakmákban, azonos évfolyamon úgy lehetséges, hogy az a gyakorlati munkarendet jelentősen ne változtassa meg; rokon szakma esetén különbözeti vizsgával, egyedi elbírálással, amennyiben a gyakorlati követelményeket teljesíti a tanuló.

3.10.3.4. Átvétel másik iskolából, tagintézményből Moduláris képzésben résztvevő tanuló más szakképző iskolából való átvételét a tagintézmény igazgatója dönti el, az előző iskola által kiállított teljesített modulok figyelembe vételével (feltéve, hogy a szakképzésre való belépés egyéb jogszabályi feltételeinek a tanuló megfelel). Másodszakmás tanuló felmenthető azokból a követelménymodulokból, amelyeket állami vizsgabizottság előtt tett vizsgával igazolni tud.

3.10.4. A felvétellel és az átvétellel kapcsolatos helyi szabályok Felvétel az 1/9. szakközépiskolai évfolyamra Szükséges iskolai végzettség

minimum 8 általános

Alkalmassági követelmények

Szakmai és egészségügyi alkalmasság (SZVK szerint)

A jelentkezés módja és ideje A

felvételi

A tanulói jelentkezési lapokat az általános iskola továbbítja a középfokú iskoláknak a tanév rendjében előírt határidőig.

eredmények Általános iskolai eredmények és a szakmai alkalmassági vizsga

értékelési szempontjai A felvételről való értesítés módja és ideje A tanulmányokat záró vizsga

eredménye Írásban, a tanév rendjében meghatározott időpontban. Szakmai vizsga Szakmai felvételi elbeszélgetés minden jelentkezőnek kötelező! A szeptemberben elvégzendő orvosi alkalmassági vizsgálat a

Egyéb fontos tudnivalók

tanulóviszony megszűnésével járhat. Minden tanulóval szeptemberben ismertetni kell a kamarai gyakorlati szintvizsga követelményeit.

A szakmai felvételi elbeszélgetés tartalma: 

tanuló szakmai érdeklődése,



a választandó szakmához kapcsolódó előismeretek,


71

Nevelési program



általános témakörökhöz kapcsolódó beszélgetés,



a választandó szakmához kapcsolódó gyakorlati feladatok.

A szakmai elbeszélgetés során megbizonyosodunk a jelentkező tanulók: 

kommunikációs készségéről,



viselkedés kultúrájáról,



számolási készségéről,



logikai készségéről,



szakma iránti érdeklődéséről,



a szakmai képzéshez szükséges és elvárható kompetenciákról.

A felvételi rangsor kialakításánál figyelembe veendők a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 40.§ (3) bekezdésben foglaltak. Felvétel az Ksz/11. szakközépiskolai évfolyamra Szükséges iskolai végzettség

Érettségi vizsga megléte

Alkalmassági követelmények

Szakmai és egészségügyi alkalmasság (SZVK szerint)

A jelentkezés módja és ideje

Az iskola titkárságán kapható, illetve az iskola honlapjáról letölthető jelentkezési lapon.

A felvételi eredmények érté- Érettségi eredmények és a szakmai alkalmassági vizsga eredkelési szempontjai

ménye.

A felvételről való értesítés Írásban. módja és ideje A tanulmányokat záró vizsga

Szakmai vizsga

Egyéb fontos tudnivalók

Szakmai felvételi elbeszélgetés időpontja minden jelentkezőnek kötelező!

Átvétel A döntés előtt az igazgató köteles az igazgatóhelyettesek véleményét kikérni. Szakközépiskolai évfolyamokra átvétel tanév közben csak akkor lehetséges, ha azonos típusú szakközépiskola azonos típusú szakképzéséről jön a tanuló. Egyéb esetekben csak szeptemberi átvétel lehetséges. Szakgimnáziumi évfolyamokra a tanuló tanév közben csak akkor vehető át, ha azonos típusú iskolából jött és a tanult tantárgyak többsége megegyezik a fogadó intézmény azonos típusú osztályában tanított tárgyakkal. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

72

Nevelési program

Az igazgató különbözeti vizsga letételét rendelheti el. A különbözeti vizsgára való felkészülésre a nyári szünetet, a vizsgára az augusztusi vizsgaidőszakot jelöljük meg.


73

Helyi tantervek

4. HELYI TANTERVEK 4.1. A választott kerettanterv és annak intézményi adaptációi 2013. szeptember 1-jével induló képzések Kerettantervet kiadó

Kerettanterv

rendelet száma

megnevezése  Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára  Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve  Szakképzési kerettanterv a XXVI. Kereskedelem ágazathoz  Szakképzési kerettanterv a XXVII. Vendéglátóipar ágazathoz

Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

 Szakképzési kerettanterv a XXVIII. Turisztika ágazathoz

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről és a 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek

 Szakképzési kerettantervek:  Eladó  Szakács  Cukrász  Pincér  Vendéglátó eladó  Kereskedő  Vendéglátásszervező-vendéglős  Turisztikai szervező, értékesítő  Idegenvezető  Vendéglátó-üzletvezető

2016. szeptember 1-jével induló képzések Kerettantervet kiadó

Kerettanterv

rendelet száma

megnevezése 

Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfo-

A 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a keret-

lyama számára

tantervek kiadásának és jóváhagyásának rend-



Kerettanterv a szakközépiskolák 9-13. évfo-


74

Helyi tantervek jéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

lyama számára

módosításáról és a



Szakképzési kerettantervek:

szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016.



Eladó

(VIII. 31.) NGM rendelet



Szakács



Cukrász



Pincér



Kereskedő



Vendéglátásszervező



Turisztikai szervező, értékesítő



Idegenvezető



Vendéglátó-üzletvezető



Diétás szakács

4.1.1 2013. szeptember 1-je előtt indult képzések Óratervek Az óratervek összeállításának elvei NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYOK ELŐREHOZOTT ÉRETTSÉGI VIZSGÁJA IDEGEN NYELVBŐL A 2012-13-as tanévtől felmenő rendszerben. Érvényes a 2016-17. tanévben a 11.B TUR. és a 12.B TUR. osztályban. Óraszámok: I. idegen nyelv ( angol nyelv)

II. idegen nyelv ( francia, német nyelv)

10 óra ( 2012-13. tanévben

8 óra (2012-13. tanévben

a NYEK-ben 9 óra volt)

a NYEK-ben 4 óra volt)

9. B TUR.:

5 óra

3 óra

10. B TUR.:

5 óra

3 óra

11. B TUR.:

3 óra

2 óra

12. B TUR.:

3 óra

2 óra

9. NYEK:

I. idegen nyelv (angol nyelv) A 9. évfolyamon a tanulók elvégzik a 9. évfolyam tananyagát (I. félév szintre hozó szakasz, II. félév a 9. évfolyam tananyaga). A nyelvtudás szintje: A2 a 9. B TUR. évfolyamon a tanulók elvégzik a 10. évfolyam tananyagát. A nyelvtudás szintje: B1 a 10. évfolyamon a tanulók A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

75

Helyi tantervek

elvégzik a 11. évfolyam tananyagát. A nyelvtudás szintje: B1 - B1+. A 11. évfolyamon a tanulók elvégzik a 12. évfolyam tananyagát. A nyelvtudás szintje: B1+ - B2. A 12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történik felkészítés. A nyelvtudás szintje: B2. A 11. évfolyam végén tesznek a tanulók előrehozott középszintű érettségi vizsgát az I. idegen nyelvből. A 11. évfolyam áprilisában osztályozó vizsga keretében szerzik meg az év végi érdemjegyüket. A 12. évfolyam végén a tanulók emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek. A tanulók számára az órák látogatása kötelező a 12. évfolyamon, függetlenül attól, hogy a tanuló tesz-e a későbbiekben emelt szintű érettségi vizsgát az I. idegen nyelvből. A tanulók félévi és év végi osztályzatot kapnak a 12. évfolyamon is. II. idegen nyelv ( francia, német nyelv) A 9. évfolyamon a tanulók elvégzik a 9. évfolyam tananyagát (I. félév alapozó szakasz, II. félév a 9. évfolyam tananyaga). A nyelvtudás szintje: A1. A 9. B TUR. évfolyamon a tanulók elvégzik a 10. évfolyam tananyagát. A nyelvtudás szintje: A2. A 10. évfolyamon a tanulók elvégzik a 11. évfolyam tananyagát. A nyelvtudás szintje: A2 – B1. A 11. évfolyamon a tanulók elvégzik a 12. évfolyam tananyagát. A nyelvtudás szintje: B1. A 12. évfolyamon a középszintű érettségire történik felkészítés. A nyelvtudás szintje: B1 – B1+. A tanulók a 12. évfolyam elvégzése után középszintű érettségi vizsgát tehetnek a II. idegen nyelvből.


76

Helyi tantervek

A turisztikai ágazatú szakgimnázium óraszámai a nyelvi előkészítő osztályban Nyelvi előkészítő osztály Tantárgy

9/NY évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Szövegértés fejlesztése 2* Magyar nyelv és irodalom ** 4* 4* 4* Idegen nyelv I. (angol) 10* 5* 5* 3* Idegen nyelv II. (német/francia) 8* 3* 3* 2* Logikai képességfejlesztés 1* Matematika 3* 3* 4* Történelem, társadalmi és állampolg. ism. 1 2 2 3 Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek / vizuális kultúra 1 Informatika 2* 1* Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szakmai tárgyak 5 6 9 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Turizmus alapjai 2 1 Kultúr- és vallástörténet 1,5 1,5 1 Vendéglátás- és szálláshely ismeretek 1 1+1* Üzleti kommunikáció gyakorlata 1* 1* Marketing alapjai 0,5 1 Szakmai idegen nyelv gyakorlat 2* Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat 1* Levelezési gyakorlat 1* 1* Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyak. Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyak. Turizmusmarketing 1* Összesen 30 35 36 35 Csoportbontás 23 17 17 19 Összesen csoportbontással 53 52 53 54 Egyéb foglalkozás 4 5 4 4 Mindösszesen 57 57 57 58 Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő 70 105 140 szakmai gyakorlat időtartama óra óra óra *-gal jelzett csoportbontásban tanítandó, ** a Magyar nyelv és irodalom tantárgyat Irodalom tantárgy (heti 3 óra) (heti 1 óra) bontásban valósítjuk meg és külön osztályozzuk.


12. évf.

5/13. évf. (Turisztikai szervező, értékesítő)

4* 3* 2* 4* 3 1

5 1 12

1 34 0,5 2

1 1 4,5*

2 1,5*

1 1* 2* 1* 5 9,5 2,5 9,5*

2* 35 21 56 2 58 -

35 13,5 48,5

-

és Magyar nyelv tantárgy

77

Helyi tantervek

4.1.2. 2013. szeptember 1-jével induló képzések A XXVI. kereskedelmi ágazat szakgimnázium óraszámai Kereskedelmi szakgimnázium Tantárgy Magyar nyelv és irodalom** Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek / vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret- és forgalmazás Értékesítési gyakorlat Értékesítés idegen nyelven Pénzügyi, tőkepiaci ismeretek Statisztika Statisztika alapjai Választható: emelt szintű oktatás (idegen nyelv) Választható: emelt szintű oktatás (szakmai tárgy)

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4* 3* 3* 2

4* 3* 3* 2

4* 4* 3* 3 1 2 1

4* 4* 3* 3

5 1 11

5 1 14

2 2 2 1 2* 5 1 8 0,5

2 2 1 1 1 1* 5 1 10

5/13. évf. (Kereskedő)

1

1 34 0,5 2

2 2

3

3

2* 1,5

2* 2

1* 1 1* 1

2 1* 3 2 1* 1 1* 1

2*

2*

2 2

2 2

1

1* 2 4 2* 4 2* 7,5 7* 2*

2* 2*

Összesen

35

36

35

35

35

Csoportbontás

16

15

15

16

14

Összesen csoportbontással

51

51

50

51

49

Egyéb foglalkozás

6

6

8

7

Mindösszesen

57

57

58

58

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai 70 105 140 gyakorlat időtartama óra óra óra * A *-gal jelzett csoportbontásban tanítandó; ** A magyar nyelv és irodalom tantárgyat irodalom tantárgy és magyar nyelv tantárgy bontásban valósítjuk meg, az alábbiak szerint és külön osztályozzuk. 9. évfolyam irodalom 2 óra, magyar nyelv 2 óra; A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

78

Helyi tantervek 10-12. évfolyam irodalom 3 óra, magyar nyelv 1 óra Az emelt szintű oktatás (szakmai tantárgy) esetében az értékelés év végén a bizonyítványban „részt vett … óra keretében az emelt szintű oktatáson (szakmai tárgy)”, külön érdemjeggyel nem értékeljük. .


79

Helyi tantervek

A XXVII. vendéglátóipar ágazat szakgimnázium óraszámai Vendéglátóipari szakgimnázium Tantárgy

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Magyar nyelv és irodalom** 4* 4* 4* Idegen nyelvek 3* 3* 3* Matematika 3* 3* 4* Történelem, társadalmi és állampolgári ism. 2 2 3 Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek / vizuális kultúra 1 1 Informatika 2* 1* Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 Szakmai tárgyak 8 10 11 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás 2 Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret 1 1 Termelés elmélet 1,5 2 1 Termelés gyakorlata 2* 2* Értékesítés elmélete 2 1 1 Értékesítés gyakorlata 2* 2* Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozások működtetése Pénzügyi és tőkepiaci ismeretek 2* Statisztika alapjai 2* Szálloda ismeret 1 Marketing 2 Alkalmazott számítástechnika 1* Választható: emelt szintű oktatás (idegen nyelv) 2 Választható: emelt szintű oktatás (szakmai 2 tárgy) Összesen 35 36 35 Csoportbontás 16 17 14 Összesen csoportbontással 51 53 49 Egyéb foglalkozás 6 4 9 Mindösszesen 57 57 58 Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő 70 óra 105 óra 140 óra szakmai gyakorlat időtartama *-gal jelzett csoportbontásban tanítandó; ** A magyar nyelv és irodalom tantárgyat irodalom tantárgy és magyar nyelv meg, az alábbiak szerint és külön osztályozzuk 9. évfolyam irodalom 2 óra, magyar nyelv 2 óra; A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

12. évf.

5/13. évf. (Vendéglátásszervezővendéglős)

4* 3* 4* 3 1

5 1 14

2 2 2*

2* 1 2*

1 34 0,5 2 2 1,5+1* 2* 2* 2* 3* 2 6* 2 5* 1 2

1 2 2 2 35 17 52 6 58

35 21 56

-

-

tantárgy bontásban valósítjuk

80

Helyi tantervek 10-12. évfolyam irodalom 3 óra, magyar nyelv 1 óra Az emelt szintű oktatás (szakmai tantárgy) esetében az értékelés év végén a bizonyítványban „részt vett … óra keretében az emelt szintű oktatáson (szakmai tárgy)”, külön érdemjeggyel nem értékeljük.


81

Helyi tantervek

A XXVIII. turisztika ágazat szakgimnázium óraszámai Tantárgy

9. évf.

Turisztikai szakgimnázium 5/13. évf. 10. 11. 12. (Turisztikai évf. évf. évf. szervező, értékesítő

Magyar nyelv és irodalom** 4* 4* 4* 4* Idegen nyelvek 3* 3* 3* 3* Matematika 3* 3* 4* 4* Történelem, társadalmi és állampolgári ism. 2 2 3 3 Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 1 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek / vizuális kultúra 1 1 Informatika 2* 1* Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Szakmai tárgyak 8 10 11 13 34 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Turizmus alapjai 3 2 Kultúr- és vallástörténet 1,5 1,5 1 Vendéglátás- és szálláshely ismeretek 2 2 1 Üzleti kommunikáció gyakorlata 1* 1* Marketing alapjai 0,5 1 1 Szakmai idegen nyelv gyakorlat 2* 4,5* Antik örökségünk 1 Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok 1* Ügyviteli ismeretek 2 1,5* Informatika a turizmusban gyakorlat 1* 1,5* 1,5* Levelezési gyakorlat 1* 1* 1* Utazásszervezés 5 Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat 9,5 Vállalkozási alapismeretek 2,5 Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat 9,5 Turizmusmarketing 2 2 Pénzügyi, tőkepiaci ismeretek 2* Statisztika alapjai 2* Szálloda ismeret 1 1 Választható: emelt szintű oktatás (idegen nyelv) 2 2 Választható: emelt szintű oktatás (szakmai tárgy) 2 2 Összesen 35 36 35 35 35 Csoportbontás 15 15 15 18 4 Összesen csoportbontással 50 51 50 53 39 Egyéb foglalkozás 7 6 8 5 Mindösszesen 57 57 58 58 Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő 70 óra 105 óra 140 óra szakmai gyakorlat időtartama *-gal jelzett csoportbontásban tanítandó ** A magyar nyelv és irodalom tantárgyat irodalom tantárgy és magyar nyelv tantárgy bontásban valósítjuk meg, az alábbiak szerint és külön osztályozzuk 9. évfolyam irodalom 2 óra, magyar nyelv 2 óra; A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

82

Helyi tantervek 10-12. évfolyam irodalom 3 óra, magyar nyelv 1 óra Az emelt szintű oktatás (szakmai tantárgy) esetében az értékelés év végén a bizonyítványban „részt vett … óra keretében az emelt szintű oktatáson (szakmai tárgy)”, külön érdemjeggyel nem értékeljük.


83

Helyi tantervek

Helyi tanterv a szakközépiskolák érettségi vizsgára felkészítő évfolyamai számára Érvényes: a 2015/2016. tanévtől NAPPALI RENDSZERŰ KÉPZÉS

ESTI TAGOZAT

I. (11. évf.) Nappali tagozat

II. (12. évf.) Nappali tagozat

I. (11. évf.) Esti tagozat

II. (12. évf.) Esti tagozat

6+1***

6+1***

3+1***

3+1***

6

6+1

3+1

3+1

Matematika

6+1

6+1

3+1

3+2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4+1

5+2

3+1

3+1

Évfolyam/ Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv*

Természetismeret

2

Informatika*

2

2

1

1


5

5

–

–

Osztályközösség-építő program

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

5

4

5

1

Összesen (közműveltségi óraszá35 36 18 mok) * A szabadon tervezhető órakeret + megjelenítéssel felosztásra került. ** A *-gal jelölt órák csoportbontásban tanítandók. *** A Magyar nyelv és irodalom tantárgyat Irodalom tantárgy és Magyar bontásban valósítjuk meg és külön osztályozzuk, az alábbiak szerint - nappali tagozat 11. évfolyamán irodalom 5 óra, magyar nyelv 2 óra - nappali tagozat 12. évfolyamán irodalom 5 óra, magyar nyelv 2 óra, - esti tagozat 11. évfolyamán irodalom 3 óra, magyar nyelv 1 óra - esti tagozat 12. évfolyamán irodalom 3 óra, magyar nyelv 1 óra,

18

nyelv

tantárgy

A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 24. § (3) szerint „a szakközépiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával - folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével”.


84

Helyi tantervek

4.1.3. 2016. szeptember 1-jével indult szakgimnáziumi képzések A XXVI. kereskedelmi ágazat szakgimnázium óraszámai 9.

10.

Közismereti órák

heti óraszám e gy

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Magyar nyelv és irodalom* Idegen nyelv* Matematika* Történelem Etika Informatika* Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Emelt szintű oktatás (szakmai tantárgy) Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Összesen - közismeret

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

12. ögy

heti óraszám e gy

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 2 2 5 1

4 4 4 3 1 5 1

4 4 4 3 1 5 1

3

-

-

-

-

2

2

2

-

-

1

1

-

1

-

-

24

-

24

-

-

25

-

-

5/13.

25

heti óraszám e gy 4

-

4

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.*

2

10032-12 Marketing

Marketing Marketing gyakorlat*

11718-16 Üzleti levelezés és kommunikáció

Levelezés*


1

1

-

2,5 4

1,5

2

85

Helyi tantervek

9.

10.

heti óraszám e gy Élelmiszer- és vegyi áru isme10031-16 A főbb árucsopor- ret Műszak cikk áruismeret tok forgalmazása Ruházati- és bútor áruismeret Kereskedelmi ismeretek 11992-16 Kereskedelmi ismeKereskedelmi gyakorlat I.* retek Kereskedelmi gyakorlat II.* Eladástan 11691-16 Eladástan Eladási gyakorlat* Kereskedelmi gazdaságtan 11508-16 Kereskedelmi gazKereskedelmi gazdaságtan dálkodás gyakorlat* 10033-16 Vállalkozási, vezeVállalkozástan tési ismeretek 11719-16 Vállalkozási gyakor- Ügyvitel lat Vállalkozási gyakorlat* 10027-16 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalma- Iparcikk áruismeret zása A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen Összesen

1,5 3

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

12. ögy

5/13.

heti óraszám e gy

2

2

2

2

heti óraszám e gy

1 3 2 1

2

1

1

1

1

1

2

1

1,5

1

1,5

2

1,5

5

0,5

4,5 2,5 2 7

1 8

3 11

6,5

5,5 12

7,5

140

2,5 10

140

8

2 10

15,5

15,5 31,0

Összesen közismeret és szak35 36 35 35 35 mai óraszámok Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: A kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** esetében iskolánkban 1 óra Matematika érettségi tantárgy és 1 óra emelt szintű oktatás (szakmai tantárgy) került felosztásra a kerettantervben megjelenő 2 óra. Az emelt szintű oktatás (szakmai tantárgy) esetében az értékelés év végén a bizonyítványban „részt vett … óra keretében az emelt szintű oktatáson (szakmai tárgy)”, külön érdemjeggyel nem értékeljük. A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. ** A magyar nyelv és irodalom tantárgyat irodalom tantárgy és magyar nyelv tantárgy bontásban valósítjuk meg, az alábbiak szerint és külön osztályozzuk A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

86

Helyi tantervek 9. évfolyam irodalom 2 óra, magyar nyelv 2 óra; 10-12. évfolyam irodalom 3 óra, magyar nyelv 1 óra


87

Helyi tantervek

A XXVII. vendéglátóipar ágazat szakgimnázium óraszámai 9.

10.

heti óraszám

Közismereti órák

e

e

gy

ögy

heti óraszám e

gy

ögy

12.

5/13.

heti óraszám

heti óraszám

e

Magyar nyelv és irodalom*

4

4

4

4

Idegen nyelv*

4

4

4

4

Matematika*

3

3

4

4

Történelem

2

2

3

3

Etika

-

-

-

1

Informatika*

2

2

-

-

Művészetek

-

-

1

-

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

3

-

-

-

-

2

2

2

-

-

1

1

-

1

-

-

24

24

25

25

Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Emelt szintű oktatás (szakmai tárgy) Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Összesen - közismeret

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11561-16 Gazdálkodási ismeretek

gy

heti óraszám

11.

gy

e

4

4

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.*

2

Vendéglátó gazdálkodás elmélete


1

88

gy

Helyi tantervek

9.

10.

heti óraszám e A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata* 11518-16 Élelmiszerismeret 11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek 11523-16 Pincér szakmai idegen nyelv 11524-16 Felszolgálási alapok


1,5

gy

ögy

heti óraszám e

gy

1

11520-16 Vendéglátó kereskedelem


heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e

1

0,5

0,5 1 0,5

1 1,5

2,5 0,5

Felszolgálás gyakorlat*

1 3

1

Értékesítés gyakorlata*

2

1 1

4 1,5

1

1

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban*

1

2

Alkalmazott számítástechnika*

1

3

Ügyvitel 11539-16 Vendéglátó ételkészítés

gy

0,5

Felszolgálási alapok gyakorlat* Felszolgálás

5/13.

2

Pincér szakmai idegen nyelv* Felszolgálási alapok

ögy

12.

0,5

Vendéglátás higiénéje

11525-16 Felszolgáló szakmai ismeretek

11538-16 Vendéglátás marketingje

e

1

Élelmiszerek a gyakorlatban* Élelmiszerbiztonság alapjai

gy

heti óraszám

11.

Termelés elmélete Termelés gyakorlata*

11540-16 Idegen nyelv a vendéglátásban

Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata*

11541-16 Üzletvezetés a ven-

Jogszabályok a vendéglátásban


1 1

1 1

0,5 1,5

3

1 1

1 1

1

89

9 1,5 1,5

2 1

Helyi tantervek

9.

10.

heti óraszám e déglátásban A fő szakképesítésre vonatkozóan:

gy

heti óraszám e

gy

11. ögy

heti óraszám e

gy

Szervezés és irányítás a vendéglátásban Összesen

ögy

12.

5/13.

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e

gy

1,5 5,5

5,5

4

8

140

2,5

7,5

1 140

3,5

6,5

12

19

Összesen

11

12

10

10

31

Összesen közismeret és szakmai óraszámok

35

36

35

35

35

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: A kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** esetében iskolánkban 1 óra Matematika érettségi tantárgy és 1 óra emelt szintű oktatás (szakmai tantárgy) került felosztásra a kerettantervben megjelenő 2 óra. Az emelt szintű oktatás (szakmai tantárgy) esetében az értékelés év végén a bizonyítványban „részt vett … óra keretében az emelt szintű oktatáson (szakmai tárgy)”, külön érdemjeggyel nem értékeljük. A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. ** A magyar nyelv és irodalom tantárgyat irodalom tantárgy és magyar nyelv tantárgy bontásban valósítjuk meg, az alábbiak szerint és külön osztályozzuk 9. évfolyam irodalom 2 óra, magyar nyelv 2 óra; 10-12. évfolyam irodalom 3 óra, magyar nyelv 1 óra


90

Helyi tantervek

A XXVIII. turisztika ágazat szakgimnázium óraszámai 54 812 03 TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ 9.

10.

heti óraszám

Közismereti órák

e

e

gy

heti óraszám

ögy

e

gy

ögy

12.

5/13.

heti óraszám

heti óraszám

e


4

4

4

4

Idegen nyelv*

4

4

4

4

Matematika*

3

3

4

4

Történelem

2

2

3

3

Etika

-

-

-

1

Informatika*

2

2

-

-

Művészetek

-

-

1

-

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3

-

-

-

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz

-

2

2

2

Emelt szintű oktatás (szakmai tárgy)

-

-

1

1

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

-

1

-

-

24

24

25

25

Összesen - közismeret 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire

gy

heti óraszám

11.

gy

e

4

4

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.*

2


91

gy

Helyi tantervek épülő képzések esetén) Turizmusföldrajz Kultúr- és vallástörténet 11714-16 Turisztikai erőforráVendéglátó ismeretek sok Gasztronómia gyakorlata*

1

0,5

0,5

1

0,5

1

1 1

1 1

1

1

1

Szálláshely ismeretek Protokoll a gyakorlatban* 11715-16 Kommunikáció a tu- Üzleti kommunikáció gyakorrizmusban lat*

11716-16 Gazdasági folyamatok a turizmusban

1

Szakmai idegen nyelv*

3

2,5

Turizmus rendszere

1

1

3

2,5

Marketing gyakorlat*

1

11717-16 Infokommunikációs IKT gyakorlata a turizmusban* technológia a turizmusban

10065-16 Turisztikai vállalkozások

1

11301-16 Szállodai kommuni-

1

Utazásszervezés

2,5

Turisztikai árualap értékesítése gyakorlat*

11

Vállalkozási alapismeretek

1

Turisztikai üzletágak gyakorlata*

11

Szállodai adminisztráció 11300-16 Szállodai adminisztSzállodai adminisztráció gyaráció korlata* 11302-16 Szállodai tevékenységek


1 1 1

Szállodai tevékenység gyakorlata* Szállodai kommunikáció


1,5

1,5

Ügyviteli gyakorlat*

10064-16 Turisztikai termékkínálat

1,5

1 1

1 1

1 1

1

92

1

1

Helyi tantervek káció

Szállodai kommunikáció gyakorlata*

A fő szakképesítésre vonatko- Összesen zóan: Összesen

1 8

3 11,0

7

5 12,0

5

140

5 10

140

2,5

7,5 10,0

7,5

23,5 31,0

Összesen közismeret és szak35 36 35 35 35 mai óraszámok Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: A kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** esetében iskolánkban 1 óra Matematika érettségi tantárgy és 1 óra emelt szintű oktatás (szakmai tantárgy) került felosztásra a kerettantervben megjelenő 2 óra. Az emelt szintű oktatás (szakmai tantárgy) esetében az értékelés év végén a bizonyítványban „részt vett … óra keretében az emelt szintű oktatáson (szakmai tárgy)”, külön érdemjeggyel nem értékeljük. A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. ** A magyar nyelv és irodalom tantárgyat irodalom tantárgy és magyar nyelv tantárgy bontásban valósítjuk meg, az alábbiak szerint és külön osztályozzuk 9. évfolyam irodalom 2 óra, magyar nyelv 2 óra; 10-12. évfolyam irodalom 3 óra, magyar nyelv 1 óra


93

Helyi tantervek

54 812 01 IDEGENVEZETŐ 9.

10.

heti óraszám

Közismereti órák

e

e

gy

heti óraszám

ögy

e

gy

ögy

12.

5/13.

heti óraszám

heti óraszám

e


4

4

4

4

Idegen nyelv*

4

4

4

4

Matematika*

3

3

4

4

Történelem

2

2

3

3

Etika

-

-

-

1

Informatika*

2

2

-

-

Művészetek

-

-

1

-

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3

-

-

-

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz

-

2

2

2

Emelt szintű oktatás (szakmai tantárgy)

-

-

1

1

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

-

1

-

-

Összesen - közismeret 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

gy

heti óraszám

11.

24

-

24

-

-

25

-

-

25

gy

e 4

-

4

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.*

2

11714-16 Turisztikai erőforrá- Turizmusföldrajz A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

0,5

0,5

1

94

1

gy

-

Helyi tantervek sok

Kultúr- és vallástörténet

1


1

Gasztronómia gyakorlata*

1

0,5

1

1

1

1

1

Szálláshely ismeretek Protokoll a gyakorlatban* 11715-16 Kommunikáció a turizmusban

Üzleti kommunikáció gyakorlat* Szakmai idegen nyelv*

Turizmus rendszere 11716-16 Gazdasági folyamaMarketing gyakorlat* tok a turizmusban Ügyviteli gyakorlat*

1 3

2,5

1

1

3

10065-16 Turisztikai vállalkozások

1

1

Utazásszervezés

2,5

Turisztikai árualap értékesítése gyakorlat*

11

Vállalkozási alapismeretek

1

Turisztikai üzletágak gyakorlata*


11 1 1 1

Szállodai tevékenység gyakorlata*

Szállodai kommunikáció 11301-16 Szállodai kommuniSzállodai kommunikáció gyakáció korlata*


1,5

1

Szállodai adminisztráció 11300-16 Szállodai adminisztSzállodai adminisztráció gyaráció korlata* 11302-16 Szállodai tevékenységek

1,5

1,5

11717-16 Infokommunikációs IKT gyakorlata a turizmustechnológia a turizmusban ban* 10064-16 Turisztikai termékkínálat

2,5

1 1

1 1

1 1

1 1

95

1

1

Helyi tantervek

A fő szakképesítésre vonatko- Összesen zóan: Összesen

8

3 11,0

7

5 12,0

5

140

5 10

140

2,5

7,5 10,0

7,5

23,5 31,0

Összesen közismeret és 35 36 35 35 35 szakmai óraszámok Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: A kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** esetében iskolánkban 1 óra Matematika érettségi tantárgy és 1 óra emelt szintű oktatás (szakmai tantárgy) került felosztásra a kerettantervben megjelenő 2 óra. Az emelt szintű oktatás (szakmai tantárgy) esetében az értékelés év végén a bizonyítványban „részt vett … óra keretében az emelt szintű oktatáson (szakmai tárgy)”, külön érdemjeggyel nem értékeljük. A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. ** A magyar nyelv és irodalom tantárgyat irodalom tantárgy és magyar nyelv tantárgy bontásban valósítjuk meg, az alábbiak szerint és külön osztályozzuk 9. évfolyam irodalom 2 óra, magyar nyelv 2 óra; 10-12. évfolyam irodalom 3 óra, magyar nyelv 1 óra


96

Helyi tantervek

Helyi tanterv a szakközépiskolák érettségi vizsgára felkészítő évfolyamai számára Érvényes: a 2016/2017. tanévtől NAPPALI RENDSZERŰ KÉPZÉS

ESTI TAGOZAT

I. (12. évf.) Nappali tagozat

II. (13. évf.) Nappali tagozat

I. (12. évf.) Esti tagozat

II. (13. évf.) Esti tagozat

7***

7***

4***

4***

Idegen nyelv*

6

7

4

4

Matematika

7

7

4

5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

5

7

4

4

Természetismeret

2

Informatika*

2

2

1

1


5

5

–

–

Osztályközösség-építő program

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

5

4

5

Évfolyam/ Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1

Összesen (közműveltségi óraszá35 36 18 mok) A *-gal jelölt órák csoportbontásban tanítandók. *** A Magyar nyelv és irodalom tantárgyat Irodalom tantárgy és Magyar bontásban valósítjuk meg és külön osztályozzuk, az alábbiak szerint - nappali tagozat 12. évfolyamán irodalom 5 óra, magyar nyelv 2 óra - nappali tagozat 13. évfolyamán irodalom 5 óra, magyar nyelv 2 óra, - esti tagozat 12. évfolyamán irodalom 3 óra, magyar nyelv 1 óra - esti tagozat 13. évfolyamán irodalom 3 óra, magyar nyelv 1 óra,

18 nyelv

tantárgy

A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 24. § (3) szerint „a szakközépiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával - folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével”.


97

Helyi tantervek

4.1.4. Az iskola értékelési és vizsgarendszere Országos mérés, értékelésben a 10. évfolyam vesz részt a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabály és a munkatervben rögzítettek szerint. Érettségi vizsga 12. évfolyam végén szakgimnáziumi nappali és levelező képzésben az alábbiak szerint történik. Érettségi – a felkészítési szint kiválasztásának elvei és módja Iskolánk a köznevelési feladatok közül alapvető fontosságúnak tartja az érettségire való felkészítést, a tanulók általános műveltségének, életszemléletének, készségeiknek és képességeiknek, egész attitűdjüknek fejlesztését. Ennek programját a NAT és a kerettantervek kiadásáról szóló rendelet alapján készített helyi tantervünk tartalmazza. Kötelező érettségi tantárgyak magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv szakmai érettségi tantárgyak (kereskedelem ismeretek, vendéglátóipar ismeretek, turisztika ismeretek) Kötelező érettségi tárgyakból közép- és emelt szinten is biztosítjuk a felkészülést. Kötelezően választható tantárgyak 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról általános rendelkezések fejezete szerint iskolánk megszervezi az érettségi vizsgát minden olyan tantárgyból, amely a helyi tantervünkben szerepel - tanulói igények alapján -, ha a tanuló teljesítette a vonatkozó feltételeket. Kötelezően választható tárgyak azokból a tantárgyakból kerülhetnek ki, melyeket a tanuló két éven át legalább heti két órában tanult, illetve amelyből két éven át osztályozó vizsgával szerzett osztályzata volt: testnevelés középszinten biológia középszinten, emelt szinten (2019-ben utoljára) informatika középszinten földrajz középszinten (2020-tól)


98

Helyi tantervek

Amennyiben az emelt szintre jelentkezők száma eléri az Oktatási Törvényben előírt minimális tanulócsoport létszámot, akkor iskolán belül, ellenkező esetben a felkészítés feladatait a város más középiskoláival közösen tudjuk megoldani. A felkészülési szint kiválasztásának módja A tanulók a 10-11. osztályban május 20-ig jelezhetik, hogy mely tantárgyakból kívánnak 1112. osztálytól emelt szintű felkészítésben részt venni. A tanuló nyilatkozatot tesz a választott szintről tantárgyanként. A nyilatkozatot a szülővel aláíratja s az iskola igazgatójának adja le. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelő a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. Magántanuló volt. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és az azt módosító rendeletek alapján. Egészségügyi feltételeknek kell megfelelni szakképző évfolyamokon – ezt iskolaorvosi, illetve szakorvosi igazolással lehet elfogadni. A szakképző évfolyamokra való bekapcsolódás egyéb feltételeit a Szakmai Program részletezi. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Tanköteles tanulók felvétele az EMMI rendelkezésben rögzített szabályok szerint történik. A felvételi rangsor kialakítása a tanulmányi eredmény alapján – a 6-7-8. osztályos osztályzatok figyelembevételével – történik (készségtárgyak kivételével, kivéve testnevelés tantárgy). Szakképző évfolyamokra az iskola által készített jelentkezési lapokon, felvételi elbeszélgetés alapján iskolázunk be a szakmai követelmények szabályai szerint. A felvételt nyert tanulók beiratkozáskor: A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

99

Helyi tantervek

személyi igazolványt, egészségügyi könyvet, befogadó nyilatkozatot, iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt kell, hogy bemutassanak. A tanulók értékelésének elvei A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a szakmai munkaközösségek által kialakított arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők. Az értékelés munkaközösségenként és tantárgyanként a kimeneti követelményekhez igazodva eltérő lehet. Az egységes értékelés érdekében szükséges volt a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak értékelésének rendjét külön rögzíteni. Ennek oka, hogy kettő illetve három részjegyből kell kialakítani a végső érdemjegyet, osztályzatot, melynek rendjét az alábbi táblázat tartalmazza:


100

Helyi tantervek

FŐTANTÁRGYAK ÉRTÉKELÉSE Ssz.

Szakma

Főtantárgy

Évf.

Altantárgy1

Altantárgy2

Altantárgy3

Altantárgy4

Döntő súlyú

31 811 04 Szakács


1/11.

Szakmai számítások (elmélet)

Szakmai számítások (gyakorlat)


31 811 04 Szakács

Vendéglátó gazdálkodás 1/11.

Vendéglátó gazdálkodás (elmélet)

Vendéglátó gazdálkodás (gyakorlat)


31 811 04 Szakács





31 811 04 Szakács





31 811 04 Szakács





31 811 04 Szakács


3/11.




31 811 04 Szakács





34 341 01 Eladó (2014. szept. 1-től)

Ruházati áruismeret

1/9.

Ruházati áruismeret (elmélet)

Ruházati áruismeret (gyakorlat)

Ruházati áruismeret (elmélet)

34 811 01 Cukrász


1/11.




1/9.


101

Helyi tantervek


Szakma

Főtantárgy

Évf.

Altantárgy1

Altantárgy2

Altantárgy3

Altantárgy4

Döntő súlyú

34 811 01 Cukrász





34 811 01 Cukrász





34 811 01 Cukrász





34 811 01 Cukrász





34 811 01 Cukrász


3/11.




34 811 01 Cukrász





34 811 03 Pincér


1/11.




34 811 03 Pincér





34 811 03 Pincér





34 811 03 Pincér





1/9.

1/9.


102

Helyi tantervek


Szakma

Főtantárgy

Évf.

Altantárgy1

Altantárgy2

Altantárgy3

Altantárgy4

Döntő súlyú

34 811 03 Pincér





34 811 03 Pincér

Felszolgálás

3/11.

Felszolgálás (elmélet)

Felszolgálás (gyakorlat)

Felszolgálás (gyakorlat)

34 811 03 Pincér


3/11.




34 811 03 Pincér





34 811 05 Vendéglátó eladó






Vendéglátó eladó tevékenység

1/11.

Vendéglátó eladó tevékenység (elmélet)

Vendéglátó eladó tevékenység (gyakorlat)

Vendéglátó eladó tevékenység (elmélet)



1/9.










Italismeret, kiszolgálás

Italismeret, kiszolgálás (elmélet)

Italismeret, kiszolgálás (gyakorlat)

Italismeret, kiszolgálás (gyakorlat)

2/10.


103

Helyi tantervek


Szakma

Főtantárgy

Évf.

Altantárgy1

Altantárgy2

Altantárgy3

Altantárgy4

Döntő súlyú











Vendéglátó vállalkozás működtetése (elmélet)

Vendéglátó vállalkozás működtetése (gyakorlat)

Vendéglátó vállalkozás működtetése (elmélet)




Testnevelés

Néptánc/Modern tánc

54 811 01 Vendéglátó vállalkozás Vendéglátásszervező2/14. működtetése vendéglős 54 811 01 Vendéglátásszervező- Vendéglátó gazdálkodás 2/14. vendéglős Testnevelés 9-12.

Testnevelés

Amennyiben bármely részosztályzat (altantárgy osztályzata) elégtelen, a félévi és az év végi eredmény is elégtelen (a főtantárgyi érdemjegy elégtelen). Javítóvizsgát a tanulónak csak abból a tantárgyrészből kell tennie, amelyik elégtelen.


104

Helyi tantervek

4.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Alapelveink kialakításakor a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény és a tankönyvpiac rendjéről szóló hatályos 2001. évi XXXVII. törvény nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, valamint a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet előírásaiból különös figyelmet fordítottunk az alábbiakra: 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az emberi erőforrások minisztere hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl egyes tantárgyaknál egyéb eszközökre is szükség van: videó anyag, CD/DVD-ROM, számítógépes szoftver stb. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tanulásához szükséges, kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek, illetve az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a diákok kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásakor a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: Az oktatás során használt tankönyveket, segédanyagokat, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján kell kiválasztani. A taneszköz feleljen meg a kerettantervnek, az iskola nevelési-oktatási céljainak, fejlesztési elképzeléseinek. Az eszköz fedje le a kerettanterv alapján összeállított helyi tantervben (tantárgyi programban) rögzített ismeretanyagot és követelményeket. Az egyes tantárgyak (műveltségi területek, részterületek, szakterületek) ismeretanyagát az érintett korosztálynak megfelelő pedagógiai módszerekkel dolgozzák fel, illetve rendszerezzék. A könyvek nyelvezete, stílusa, a feldolgozás érthetősége feleljen meg tanulóink életkori sajátosságainak. Technikai kivitelezésükben, esztétikai megjelenítésükben (tipográfia, grafika, szerkesztés, színdinamika stb.) és egészségügyi hatásukban (betűméret, nyomdafesték stb.) feleljenek meg a kor követelményeinek. Az egyes taneszközök kiválasztásakor azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak (pl. tartós tankönyvek). A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

105

Helyi tantervek

Azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet a tankönyvrendelésbe felvenni. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók tartós kölcsönzéssel használhatják. 6. A tankönyvek beszerzése során a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet rendelkezései az irányadóak.

4.3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 4.3.1. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskomA Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

106

Helyi tantervek

petenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A NAT-ban szereplő kulcskompetenciák az alábbiak: 

Anyanyelvi kommunikáció



Idegen nyelvi kommunikáció



Matematikai kompetencia



Természettudományos és technikai kompetencia



Digitális kompetencia



Szociális és állampolgári kompetencia



Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia



Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája



A hatékony, önálló tanulás

4.3.1.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések kifejezését szóban és írásban egyaránt, valamint a kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén. A kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tudjanak, képesek legyenek érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Törekednünk kell arra, hogy képesek legyenek a kritikus és építő jellegű párbeszédre, tiszteljék az esztétikai minőséget és igényeljék mások megismerését. Ezen képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom tanmenetbe épül be, de egyetlen tantervből sem maradhat ki az anyanyelvi kommunikációs készség fejlesztése. A szakszókincs fejlesztésén túl törekszünk arra, hogy képesek legyenek különböző szövegeket és információkat feldolgozni, segédeszközöket használni.


107

Helyi tantervek

4.3.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Ez a terület olyan képességeket igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelvi tanterveink (angol, német, francia, olasz) felölelik a kommunikációhoz szükséges képességek fejlesztését, így a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást. A nyelvtanulás során megtanítjuk tanulóinkat arra, hogy képesek legyenek a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására. A történelem, földrajz tantervek keretein belül is igyekszünk kialakítani azt a pozitív attitűdöt, mely magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

4.3.1.3. A matematika kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége Szükséges ismeretek: 

a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk ismerete,



a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértése.

Szükséges képességek: 

rendszerezett, tudatos, és minél eredményesebb problémamegoldó gondolkodás és a döntési képességek fejlesztése,



az ismeretszerzési folyamatban való aktív részvétel,



a megértett és megismert ismeretek használata,



matematikai modellek keresése és alkalmazása a mindennapi helyzetekben (képletek,modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok),



a hétköznapi gondolkodás segítése (cselekvési stratégiák, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése, becslési képességek kialakítása),



a matematikai szimbólumok használata, gondolatok tömör megfogalmazása,



a matematika nyelvén történő kommunikáció fejlesztése,


108

Helyi tantervek



a megfelelő segédeszközök használata (pl. számológépek, függvénytáblázatok, könyvek),



mások szóban és írásban közölt gondolatmenetének meghallgatása, megértése, saját gondolatok közlése, érveken alapuló vitakészség fejlesztése.

A matematika kompetencia kialakítása elsősorban a matematika tantárgy tanításának a feladata. Minden oktatott tantárgy segíti a matematika kompetencia kialakítását és felhasználja a tantárgy tanítása során.

4.3.1.4. A természettudományos kompetencia a természettudományos gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége Szükséges ismeretek: 

a természet alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak az ismerete,



a tudományos elméletek szerepének ismerete a társadalmi folyamatok formálódásában,



az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismerete.


a fenti ismeretek felhasználása a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldására,



a tudás gyakorlatias módon történő alkalmazása új technológiák, berendezések megismerésében, működtetésében, problémamegoldásaiban,



az alkalmazott tudás felhasználása a természeti világ megmagyarázására, problémák felismerésére és következtetések levonására,



a digitális kommunikációs-információs technikák alkalmazásának ismerete,



az áltudományos megnyilvánulásokkal szembeni, érveléseken alapuló vitakészség fejlesztése,



az emberi tevékenység által a természetben bekövetkezett változások megértése, az egyén felelőssége.

Szükséges attitűdök:  a tudományos fejlődésnek saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatása iránti kritikus érdeklődés. A természettudományos kompetencia kialakítása elsősorban a természettudományos tantárgyak feladata. Diákjainkat globális szemléletű, kreatív, kritikai gondolkodásra kell képessé A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

109

Helyi tantervek

tennünk. Ezt csak az oktatott tantárgyak követelményeinek összehangolt tervezése alapján lehet elérni. Ez iskolánkban kialakult gyakorlat alapján történik.

4.3.1.5. A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatának képességét jelenti Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: 

a főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás),



az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció,



(e-mail, hálózati egységek),



az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén,



az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémák ismerete.


az információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetése,



az eszközök használata, az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás.

Szükséges attitűdök:  a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A digitális kompetencia kialakítása az informatika tantárgy és a mindennapi iskolai kommunikációs eljárás feladata. Széleskörű felhasználása az oktatásban szükségszerű követelmény. Használata a munkaerőpiac csaknem minden területén alapvető követelmény, más területein pedig esélynövelő tényező.

4.3.1.6. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltétele, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanulók építő módon vehetnek rész a társadalmi életben. Képesek legyenek konfliktusokat megoldani, és a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva aktívan vegyenek rész a közügyekben. A személyes és szociális jóléthez szükséges fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismereteket a tanulók a biológia és testnevelés tantárgyak keretében sajátítják el. E kompetencia A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

110

Helyi tantervek

alapja az a képesség, hogy különféle területeken jól tudjanak kommunikálni, megértsék a különböző nézőpontokat, empatikusak és a változások iránt fogékonyak legyenek. Ennek a területnek a fejlesztése elsősorban az osztályfőnöki órákon és a 11. évfolyamon bevezetésre kerülő etika órán történik. Az állampolgári kompetencia a demokrácia és az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Ide tartozik még az Európai Unió struktúráinak, célkitűzéseinek, értékeinek az ismerete is. Ezen ismeretek megszerzésére a történelem tantervbe beépített állampolgári ismeretek valamint a földrajz tantárgyak keretében van lehetőség.

4.3.1.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia úgy a tanulási időszakban, mint a munkavállalás idején segíti tanítványainkat abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket, képesek legyenek a kínálkozó lehetőségek felismerésére és megragadására. A kompetencia lényege az, hogy az ember képes legyen az őt körülvevő események, lehetőségek jellemzően objektív, szélsőségeket kerülő értékelésére, a számára szükséges információk kiszűrésére és konstruktív alkalmazására. A kezdeményezőképességre és vállalkozókészségre szükség van az iskolai tanulmányok során, hiszen a felkészülési stratégia kialakítása, tanulási metódus kifejlesztése, tantárgyválasztási lehetőségek áttekintése, érettségi vizsgatárgyak kiválasztása, stb.) igénylik ezt. Szükség van rá azonban az aktív munkavégzés idején is az álláslehetőségek megkeresése, a végzettséggel adekvát munkahely megtalálása, a felvételi interjúkra való optimális felkészülés, a munkahelyen kialakítandó kapcsolatok felmérése és működtetése, a munkahelyi vezetővel való kapcsolat stratégiai kialakítása, stb. alkalmával. Nem nélkülözhető a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia a családi életvitel kialakításakor, a családi gazdálkodás megteremtésekor sem. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakítása az intézményünkben a szakmai tantárgyak keretén belül valósul meg.

4.3.1.8. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának megismerését és befogadását. A szóban forgó kompetencia-terület fejlesztését az iskolában folyó művészeti képzés ugyanúgy fejlesztheti, mint ahogyan az fejlődhet a média segít-


111

Helyi tantervek

ségével. Fejlesztésében különösen nagy szerepe van iskolánkban az irodalomnak, a zenei képzésnek, a hangverseny- és színházlátogatásoknak. Tanítványainknak a középiskolai évek alatt meg kell ismerkedniük Európa sokszínűségének tényével, az európai országok, nemzetek kulturális és nyelvi sokféleségével, az egyediség megőrzésének igényével. E kompetencia-terület fejlesztését ezért az idegen nyelvi oktatás során is szem előtt kell tartanunk, ahogyan sort kell rá keríteni az osztályfőnöki órák tematikájában is. Tanítványainknak meg kell ismerkedniük a műalkotások elemzésének eszközrendszerével, véleményt kell tudniuk alkotni művekről, képessé kell válniuk az önkifejezésre, saját nézőpontjuknak mások elképzeléseivel való összevetésére. Nyitott, érdeklődő, mások és saját környezetük és kultúrájuk által fogékony fiatalokat kell nevelnünk, akik képesek a művészi önkifejezés megértésére és a mindennapi emberek által küldött „üzenetek” kódolására és dekódolására.

4.3.1.9. A hatékony önálló tanulás A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy tanulóink képesek legyenek kitartóan tanulni saját tanulásukat megszervezni, az idővel és az információval hatékonyan gazdálkodni. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, támogatást. Az osztályfőnöki tanterveinkben szerepel, hogy már a tanulási folyamat elején megismertetjük tanulóinkat a hatékony tanulási módszerekkel, segítünk abban, hogy kialakítsák a saját tanulási stratégiájukat. Ezen kívül az egyes tantárgyi ismeretek elsajátításának speciális módszereire az egyes tanórákon kell, hogy sor kerüljön. Folyamatosan igyekszünk a tanulás iránti motivációt fenntartani és képessé tenni tanulóinkat arra, hogy korábbi tanulási és élettapasztalataikat felhasználják, új tanulási lehetőségeket kutassanak fel és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzák.

4.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapi testnevelést a 2012/2013. tanév 9. évfolyamától kezdve, felmenő rendszerben, a testnevelés órák - heti öt - megtartásával biztosítjuk. Az órák tananyaga a osztályokra, tanulócsoportra évenként elkészített tanmenetekben kerül rögzítésre, amelyek a NAT 2012 és a szakközépiskolák és szakiskolák részére elkészített ke-


112

Helyi tantervek

rettanterv, a testnevelés és sport műveltségterületben fogalmazottak alapján elkészített helyi tantervre épülnek. A heti öt testnevelés órából kettő  iskolai sportkörben való sportolással  iskolai táncoktatással  versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Az iskolai sportkörök sportcsoportjainak indításakor (labdajátékok, atlétika, zenés mozgásformák tánc, tornák stb.) a megfelelő szakmai színvonal, az amatőr kategóriában való versenyzési lehetőség miatt is szem előtt tartjuk a jelentkezők évfolyam vagy a Diákolimpián is alkalmazott korcsoport illetve nemek szerinti bontását. A működtetni kívánt sportcsoportok maximum tanulói létszámát az átlagos osztálylétszámhoz kívánjuk kötni. A külsős sportszervezetben edző és versenyző tanulók esetében a tanuló szülői kérelmet és a szükséges egyesületi igazolások birtokában az SZMSZ-ben meghatározott módon kérheti felmentését a heti két óra alól. (Javaslat: a határozatot az edzők (egyesület) is kapják meg, amelyben rögzítve van, hogy amennyiben a tanév során megszűnik a tanuló jogviszonya az egyesülettel (vagy nem jár a tanuló edzésre) a visszajelzést az érintett fél is tegye meg az iskola felé. Ha a fent nevezett okokból kifolyólag nagyobb létszám csökkenés jelentkezik az osztályoknál a szükséges összevonások megtételekor a heti két órára kialakított tanulócsoportok létszámát évfolyamonként az átlagos osztálylétszámhoz kívánjuk igazítani, maximálni. Ezen tanulók 

tömegsport foglalkozások (labdajátékok, szabadidős sporttevékenységek stb.),



iskolai sportköri foglalkozások (labdajátékok, atlétika, zenés torna stb.)



tréfás sportvetélkedők, iskolai házibajnokságok, bokorszintű bajnokság keretein belül tudják teljesíteni a mindennapos testnevelésre vonatkozó elvárásokat.

Szakközépiskolában a jogszabályi rendelkezések alapján a mindennapos testnevelés az elméleti órák hetén valósul meg 5 órában, nekik a külső munkahelyi gyakorlati héten nincs testnevelés órájuk.  tornaterem, konditerem, sportudvar, szabadtéri kondipark, SZVSE


113

Helyi tantervek

4.5. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak körét ill. óraszámát a kerettantervi előírás határozza meg. A tantestület a rendelkezésre álló szabad 4 órát  a kötelező valamint a szakmai tantárgyak óraszámának emelésére,  a 2. idegen nyelv tanítására használja fel. Választható foglalkozások:  egyéb foglalkozások ( felzárkóztatás, tehetséggondozás, differenciált képességfejlesztés, szakkör, irodalmi színpad, versenyfelkészítés, sportkör stb.) A pedagógusválasztás a rendelkezésre álló humánerőforrás mindenkori függvényében valósulhat meg.

4.6. Választható érettségi vizsgatárgyak választható érettségi vizsgatárgy

felkészítési kötelezettség középemelt szinten szinten

magyar nyelv és irodalom*

X

X

történelem*

X

X

matematika*

X

X

idegen nyelv*

X

X

biológia

X

X

szakmai érettségi tantárgyak - kereskedelem ismeretek - vendéglátóipar ismeretek - turisztika ismeretek

X

X

informatika

X

-

testnevelés

X

-

tantervi követelmények

megjegyzés

40/2002.(V.24.) OM-rendelet szerint 40/2002.(V.24.) OM-rendelet szerint 40/2002.(V.24.) OM-rendelet szerint 40/2002.(V.24.) OM-rendelet szerint 40/2002.(V.24.) OM-rendelet szerint

5/2016. (I.22) Kormányrendelet

A 2017. májusjúniusi érettségi vizsgaidőszaktól kötelező

40/2002.(V.24.) OM-rendelet szerint 40/2002.(V.24.) OM-rendelet szerint

*Kötelező érettségi tárgyak


114

Helyi tantervek

4.7. A középszintű érettségi vizsga témakörei Történelem Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód Magyar irodalom Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Regionális kultúra Magyar nyelvtan Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

115

Helyi tantervek

Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria, koordinátageometria, trigonometria Valószínűségszámítás, statisztika Idegen nyelv Személyes vonatkozások, család Ember és társadatom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Gazdaság (2017-től) Informatika Információs társadalom Informatikai alapok – hardver Informatikai alapok – szoftver Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Információs hálózati szolgáltatások Prezentáció (bemutató) és grafika Könyvtárhasználat Testnevelés Labdajátékok alapismeretei /technika,taktika, szabályok/ Olimpiák története Újkori olimpia /sportolók,,jelképek stb./ Élettani, anatómiai ismeretek Prevenció,káros szenvedélyek Atlétika,torna,gimnasztikai ismeretek /rendszerezések/ Egyéb sportági ismeretek /természetben űzhető illetve küzdő sportok/ Alap képességek /felosztás ,jellemzés/ Úszás és higiénia A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

116

Helyi tantervek

Kereskedelem ismeretek A marketing alapjai Marketing alapismeretek Marketingkommunikáció Marketing a gyakorlatban Marketing alapismeretek gyakorlati alkalmazása A marketingkommunikáció eszközeinek gyakorlati alkalmazása Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Az áruforgalom tervezése Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése Üzleti levelezés Vezetési ismeretek Vezetési alapismeretek és a humán erőforrás gazdálkodás alapjai Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban Áruforgalom Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalom gyakorlata Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata Vendéglátóipar ismeretek Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Élelmiszerismeret Termelés elmélete Értékesítés elmélete Turisztika ismeretek Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció a gyakorlatban Marketing alapjai Ügyviteli ismeretek A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

117

Helyi tantervek

Informatika a turizmusban Levelezési ismeretek

4.8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái 4.8.1. Az iskolai értékelés alapelvei, célja Az iskolai értékelés elsődleges célja, hogy a tanulót magasabb teljesítményre késztesse, s közben kialakítsa az önértékelés képességét. Ki kell fejleszteni a tanulóban az önálló munkára törekvést és az önálló tanulási képességet. Az értékelést nem kell mindig érdemjegyben kifejezni, de biztosítani kell, hogy a tanuló tisztában legyen teljesítményével. Az írásbeli számonkérés nem lehet fegyelmező vagy büntető eszköz, és nem szoríthatja ki, illetve nem pótolhatja a szóbeli számonkérés formáit. Az írásbeli számonkérések különböző formái az egyes tantárgyi sajátosságok figyelembevételével, a követelményrendszerekhez igazodva járuljanak hozzá a tanulók tanulási folyamatának teljes körű értékeléséhez, tanulságai mutassanak irányt az eredményesség erősítésére, a hiányosságok pótlására, a gyengeségek kiküszöbölésére.

4.8.2. Az iskolai értékelés kiterjed 

a tanuló tanórai és tanórán kívüli magatartására, szorgalmára, munkához való hozzáállására,



az ismeretek elsajátításának szintéjére,



a korábbi ismereteihez mért fejlődésére.

4.8.3. Az értékelés feladata 

tárgyilagosan minősítse a tanulók tudását,



ösztönözze a tanulót magasabb teljesítményre,



adjon felvilágosítást a szülőknek és a tanulóknak arról, hogy milyen a tanuló viszonya az iskolai követelményekhez és az iskolához.


118

Helyi tantervek

4.8.4. Az értékelés formái Változatos módszerek A szaktanárok változatos szóbeli, írásbeli és gyakorlati módszerekkel mérhetik a tanulók tudását. A tanárnak törekednie kell arra, hogy a tanuló tudását szóbeli felelet formájában is számon kérje a beszédkészség és a kommunikációs képesség javítása érdekében. Az értékelés szöveges értékeléssel vagy 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történik. A tanulók érdemjegyeit a tanárok naplóban vezetik. Az egyes tantárgyakból minimumkövetelmény, hogy – a készségtárgyak kivételével – félévenként legalább annyi érdemjegyük legyen a tanulóknak, mint a heti óraszám + 1 (heti egy órás tantárgy esetén minimum 3 érdemjegy/félév). A tanuló érdemjegyet kaphat szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű), írásbeli munkára (röpdolgozat, dolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat), önálló kiselőadásra, óraközi, tanórai munkára, tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre, hosszabb projekt esetén a projektben való teljesítésre, projektmunka, prezentáció készítés, stb. Az írásbeli dolgozatok típusai Röpdolgozat: írásbeli felelet, legfeljebb 20 perces időtartamú, kisebb témából íratható, a tanítás folyamatának az ellenőrzésére szolgál, bejelentés nélkül is íratható. Dolgozat: a tanítás folyamatának az ellenőrzésére szolgál, bejelentés nélkül is íratható Témazáró dolgozat: 45 perces összefoglalás és rendszerezés után íratható időpontját egy héttel előbb be kell jelenteni. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

119

Helyi tantervek

Nagydolgozat: az érettségi tantárgyakból íratható két tanórás, nagyobb témát, illetve tágabb ismeretkört ölel fel, időpontját egy héttel előbb be kell jelenteni. Az íratható témazáró és nagydolgozatok száma Írásbeli témazáró vagy nagydolgozatot naponta maximum kettőt lehet íratni a tanulóknak való előzetes bejelentés (és a naplóban való jelölés) után. Az előzetes bejelentésre azért is szükség van, mert az osztály csak annak ismeretében kérheti a dolgozat áthelyezését, ha a bejelentett dolgozatok száma már elérte a kettőt. A témazáró dolgozatok előtt összefoglaló, rendszerező órát kell tartani, a tudás elmélyítése és a problémák felderítése, megbeszélése céljából. A témazáró és nagydolgozat eredményét (tantárgyak félévenkénti minimum jegyszámát tekintve) nem két jegynek vesszük, hanem súlyozott jegynek tekintjük, vagyis a végső osztályzat kialakításában, a kerekítésnél döntő szerepe van. Egy írásbeli felelet (röpdolgozat) nem minősülhet témazáró dolgozatnak. Javítási határidő A témazáró dolgozatok és a nagydolgozatok kijavításának határideje 15 tanítási nap, s a szaktanároknak egy évig kell megőrizniük őket. Ha a tanár nem javítja ki a dolgozatot 15 tanítási napon belül (betegség jelent csak kivételt), akkor a tanulónak joga van eldönteni, hogy kéri-e az adott jegyet. A tanár nem írathat újabb dolgozatot (témazáró és/vagy nagydolgozatot) addig, míg az előzőt ki nem javította. Osztályozás Témazáró dolgozatra és nagydolgozatra, írásbeli feleletre nem adható törtjegy, hanem a ponthatárok egyértelműen adják meg az elért pontérték alapján a jeles és az elégtelen között a dolgozat minősítését. Az elégséges osztályzat megadásánál a kerekítés kötelező határa az 1,81. A megjelölt határértéktől kötelező az elégséges osztályzat megadása. A félévi és év végi értékelésen a tanév során szerzett – folyamatos és rendszeres számonkérés alapján kapott – érdemjegyek a meghatározók. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület állapítja meg és dönt a magasabb évfolyamba lépéséről, érettségi, illetve szakmai vizsgára bocsátásáról. Az év végi osztályzat kialakításánál az egész tanév során szerzett érA Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

120

Helyi tantervek

demjegyeket kell figyelembe venni. A végső osztályzat meghatározásakor, a kerekítésnél a jegyek tendenciáját is vizsgáljuk. Az írásbeli dolgozatok értékelésének százalékos alsó ponthatárai (%pontban): Osztályzat (9-13. évfolyam, a szakmai évfolyam nélkül) jeles

jó

közepes

elégséges

elégtelen

85

70

55

35

35 alatt

A dolgozat pótlása Ha a tanuló hiányzott a dolgozatíratáskor, a pótdolgozat megírására a tananyag pótlása után, a tanár döntésétől függően tanórán, korrepetáló órán vagy egyéb tanórán kívüli foglalkozáson kerülhet sor. A dolgozat újraíratására, javítására csak egyszer adhatunk alkalmat, mert különben a további anyag megtanításából marad ki a tanuló. Hosszabb hiányzás után a pótló dolgozatot két héten belül kell megírnia a tanulónak a tanárral egyeztetett időpontban. Osztályozás az emelt szintű érettségire felkészítő tanórákon: Az emelt szintű érettségire való felkészülés során az emelt szintű tantervi követelmények szerint tanítja a tanár a tanulókat. A végső minősítést a következőképpen állapítjuk meg:  ha van középszintű tantervi tanóra is, akkor a kétféle minősítésből egy osztályzatot kap a tanuló a tanárok közös megegyezése alapján;  ha csak emelt szintű érettségire való felkészítésben vesz részt a tanuló, akkor az ott szerzett osztályzata adja az adott tantárgy félévi és év végi minősítését;  emelt szintű oktatás (szakmai tárgy) esetében az értékelés év végén a bizonyítványban „részt vett … óra keretében az emelt szintű oktatáson (szakmai tárgy)”, külön érdemjeggyel nem értékeljük. Tájékoztatásul - kiegészítő pótlapon - jelezzük, hogy a tanuló megfelelt vagy nem felelt meg a követelményeknek. A továbbhaladás feltétele A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve érettségi vizsgára csak akkor bocsátható, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges szinten teljesítette. A kétszintű érettségi vizsga A tantárgyi követelmények teljesítése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. Az érettségi vizsga tantárgyaiból emelt, illetve középszintű vizsga tehető a vizsgázó választása szerint. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

121

Helyi tantervek

Ennek lebonyolítását és értékelését a hatályos érettségi vizsgaszabályzat foglalja magában, megszervezése a 100/1997. Kormányrendelet alapján történik.

4.8.4. Felmentés Az igazgató a tanulót – kérelmére – részben vagy egészben felmentheti a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, illetve mentesítheti egyes tantárgyak tanulása alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos helyzete ezt indokolttá teszik. A felmentés lehetőségeiről és szabályairól a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezik.

4.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok szerepe, hogy biztosítsák a tanulási folyamat kontinuitását, azaz hidat teremtsenek az egyes tanórák között. Az otthoni feladatok elvégzése rendszerességet, következetességet teremt a tanulási tevékenységben, fokozza és fejleszti az önálló, kreatív munkavégzés képességét. A házi feladatok biztosítják, hogy a tanulók felidézzék a tanórákon tanultakat, tudásukat az önálló gyakorlás, ismétlés során elmélyítsék, és felkészülhessenek az újabb ismeretek befogadására, a tanórai számonkérésekre. Az elmélyült, önálló kutatómunkára is építő, átfogóbb feladatok kidolgozása alkotómunka végzését teszi lehetővé valamely témában. A házi feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként határozta meg. A kötelező írásbeli és szóbeli feladatok teljesítését a szaktanár a következő órán számon kérheti, a tanulók teljesítményét érdemjeggyel értékelheti. A házi feladatok nem lehetnek öncélúak, szervesen be kell, hogy épüljenek a tanulók tanulási és személyiségfejlődési folyamatába. A tanulók az otthoni munka eredményességéről kapjanak rendszeres visszajelzést, az írásbeli feladatok megoldásának helyességét mindig – részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) – ellenőrizni kell. Az el nem készített, illetve hibás vagy hiányos házi feladat értékelésekor körültekintően kell eljárni:  meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha a feladat teljesítését önhibáján kívül (igazolt hiányzás) mulasztotta el;  a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladatot a tanuló köteles pótolni, a szaktanár a pótlás sikerességéről a megfelelő beszámoltatási, számonkérési formák (feleltetés, röpdolgozat stb.) segítségével meggyőződhet. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

122

Helyi tantervek

A kötelezően előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásakor igazodni kell a tantervi követelményekhez, de ezek a feladatok nem pótolhatják vagy helyettesíthetik a tanulási folyamat megfelelő tanórai szakaszait. Az egyik tanóráról a másikra megoldandó, illetve megtanulandó feladatok sem időben, sem mennyiségben nem jelenthetnek túlzott megterhelést a tanulók számára. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, kiselőadások, házi dolgozatok stb.) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket követelő feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki mindezt önként vállalta. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi az egyik óráról a másikra szokásos.

4.10. A tanulói magatartás és szorgalom minősítésének elvei A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket ill. osztályzatokat használjuk. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményének figyelembevételével állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) magatartású az a tanuló, aki a házirendet betartja, tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, kötelességtudó, feladatait teljesíti, önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) magatartású az a tanuló, aki a házirendet betartja, A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

123

Helyi tantervek

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) magatartású az a tanuló, aki az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, feladatait nem minden esetben teljesíti, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van. Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki a házirend előírásait sorozatosan megsérti, feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több szaktanári figyelmeztetést kapott, és/vagy több magasabb fokozatú büntetése van. A magatartás elbírálásakor a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és az osztályban tanító tanárok véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) szorgalmú az a tanuló, aki képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is és azokat el is végzi, A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

124

Helyi tantervek

munkavégzése pontos, megbízható, a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) szorgalmú az a tanuló, aki képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, a tanórákon többnyire aktív, többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) szorgalmú az a tanuló, aki képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek legfeljebb csak minimális szinten felel meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait többnyire nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Az iskola jutalomban részesítheti azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy


125

Helyi tantervek

 iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.

4.11. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei A csoportbontásoknál az alábbi elveket vesszük figyelembe: A csoportbontások a köznevelési törvényben megfogalmazott osztály és csoportszervezési előírások valamint a osztály időkeret biztosította lehetőség keretein belül valósulhat meg. Továbbá a következő elveket vesszük még figyelembe:  a kimeneti követelmények teljesítésének biztonsága,  a további tanulmányokhoz a kompetenciák megszerzése,  az ismeretek készséggé válásának elősegítése,  a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztése,  a kreativitás fejlesztése,  a tanulás módszertanának elmélyítése.

4.12. A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Iskolánk nevelési programja hangsúlyozza más népek, népcsoportok megismerésének fontosságát. Ehhez kapcsolódóan tanulóinkat folyamatosan tájékoztatjuk a városban és a régióban történő olyan eseményekről, amelyek különböző nemzetiségek kultúrájának megismerését segítik elő. Tanórai foglalkozásokon megteremtjük a lehetőséget arra, hogy a nemzetiségek kultúrájával is foglalkozzunk: rajzórán nemzetiségi naiv festők alkotásainak bemutatása, történelem órán a nemzetiségek eredete, történelmi helyzete és történelme a magyar történelemhez kapcsolódóan, irodalom órán a kisebbségi irodalmi alkotásokkal való ismerkedés, kultúr- és vallástörténet óra keretében. Tanítási időn kívül: a városban meghirdetett nemzetiségi programok látogatása.


126

Helyi tantervek

4.13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskolában a lehetőségektől függően ősszel és tavasszal gondoskodunk a tanulók fizikai állapotának felméréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségfejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Központi mérésre (NETFIT) a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban kiadottak alapján (Magyar Diáksport Szövetség által kiadott útmutató alapján) kerül sor a NETFIT mérésekhez küldött eszközökkel, meghatározott feladatok végrehajtásával. A tanulók képet kapnak testi adottságaikról, fizikai állapotukról, amit évről évre nyomon tudnak követni. Ennek alapján lehetőség adódik az egyéni fejlesztésre ott, ahol elmaradást tapasztalunk. A mérést január közepétől május végéig kell elvégezni, adminisztrálni a megadott internetes központi felületre az adatok feltöltésével, a tanulók egyéni azonosítójával. A mérés tartalma: 

Testösszetétel és tápláltsági profil.( testmagasság,testtömeg,BMI,testzsír tartalom)



Aerob fittségi (állóképességi)profil.(ingafutás teszt)



Vázizomzat fittségi profil.( ütemezett hasizom teszt,törzsemelés teszt,ütemezett fekvőtámasz teszt,kézi szorítóerő mérése,helyből távolugrás teszt)



Hajlékonysági profil.(hajlékonysági teszt)

Értékelés a helyileg kidolgozott szintek alapján.


127

Helyi tantervek

Felmérések labda passzolás

fiú lány

5 65 fölött 60 fölött

4 64-60 59-55

3 59-52 54-45

2 51-45 44-40

1 44 alatt 39 alatt

felülés

fiú lány

45 fölött 40 fölött

44-40 39-35

39-35 34-30

34-30 29-25

29 alatt 24 alatt

szökdelés zsámolyra

fiú lány


54-50 44-40

49-45 39-35

44-40 34-30

39 alatt 29 alatt

4.ütemű fekvőtámasz

fiú lány


30-27 27-24

26-23 23-20

22-19 19-16

18 alatt 15 alatt

törzsemelés

fiú lány

50 44

49-45 43 - 37

44-38 36 - 30

37-30 29 - 25

29 alatt 24 alatt

medicinlabda dobás hátra

fiú lány

9,50 fölött 8,50 fölött

9,40-8,40 8,40-7,00

8,30-7,70 6,90-6,00

7,60-6,50 5,90-4,50

6,40 alatt 4,40 alatt

ingafutás 4x9m

fiú lány

9,4 alatt 10,4 alatt

9,5-9,9 10,5-10,9

10-10,4 11-11,4

10,5-10,9 11,5-11,9


helyből távolugrás

fiú 9-10.o. 11-13.o. lány9.-10. 11-13.o.

195 fölött 205 fölött 171 fölött 175 fölött

194-180 204-185 170-160 174-165

179-165 184-170 159-145 164-150

164-140 169-145 144-120 149-125

139 alatt 144 alatt 119 alatt 124 alatt

helyből 3-as ugrás

fiú 9-10.o 11-13.o. lány 9-10. 11-13.o


609-580 629-600 529-480 549-500

579-550 599-570 479-420 499-440

549-480 569-500 419-350 439-370


medicinlabda lökés

fiú 9-10.o. 11-13.o. lány 9-10. 11-13.o.


849-750 899-800 669-580 699-620

749-650 799-700 579-500 619-550

649-550 699-600 499-400 549-450


60m futás

fiú lány

8,7 alatt 9,7 alatt

8,8-9,2 9,6-10,3

9,3-9,7 10,4-11

9,8-10,6 11,1-12

10,7 fölött 12,1 fölött

2000m futás

fiú lány

8:35 alatt 10:35 alatt

8:36-9:00 10:3611:10

9:01-9:30 11:1111:40

9:31-10:15 11:4112:00

13:0015:00-

középtáv futás

fiú 1000m lány 600m

4:00 alatt 2:30 alatt

4:01-4:20 2:31-2:50

4:21-4:40 2:51-3:10

4:41-5:20 3:11-3:30

5:21 fölött 3:31 fölött


128

Helyi tantervek

A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök ESZKÖZIGÉNY A FELMÉRÉSEK ELVÉGZÉSÉHEZ Az aerob kapacitás méréséhez: Ismert hosszúságú síkterületen kimért futópálya, Stopperóra (a tanulóknak másodperceket is kijelző karóra) Az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez: Mérőszalag 20 vagy 50 méteres Öntapadós szigetelőszalag, kréta, olajfesték Tornaszőnyeg, filc, vékony szivacs A mérés feldolgozásához: számítógép (kb. évi 10-12 ezer adat feldolgozásához), CD Kéz ügyesség és kitartó képesség méréséhez: labda A mérés feldolgozásához: számítógép, CD, szoftver (fejlesztendő: Vasvári: szoftver program) Általános vizsgálati szempontok A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző, nagy teremben, ill. szabadtéren célszerű végrehajtani. A kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbák elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell elkezdeni. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. Az aerob állóképesség mérésére kiválasztott motorikus próba megkezdése előtt hívjuk fel a próbázó figyelmét arra, hogy a tőle telhető legnagyobb, - közel azonos – intenzitással fusson/haladjon előre, úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki nagymértékű oxigénadósság. Ha ez mégis bekövetkezne, rövid ideig sétáljon, vagy gyalogoljon tovább mindaddig, amíg az oxigénadóssága el nem múlik. A futás után mért pulzusértékek csak akkor vehetők figyelembe az elért teljesítmény korrigálására, ha a pulzusszámlálás a lehető legpontosabb, ezért a pulzus mérését gyakoroltatni kell. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

129

Helyi tantervek

A pulzusmérés idejére ne álljunk meg, hanem lassan sétáljunk, haladjunk előre! Még a legpontosabban (pulzusmérő órával) mért pulzusértékek értelmezéséből levonható következtetések is csak akkor használhatók az elért teljesítmény korrigálására, ha futás közben a próbázók nem beszélgettek.  Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbák közül több, (legalább 3) kísérleti lehetőséget kell biztosítani, amelyből a legjobb teljesítmény alapján kell a pontértékeket a táblázatban megkeresni és az adatlapra feljegyezni. A fizikai fittség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék, azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, edzéstervezéshez, a pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez.

4.14. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az iskola működése egészségnevelési és környezeti nevelési szempontból Az iskolában víz- és energiagazdálkodásban takarékosságra kell törekedni. A kollégákban és a tanulókban is folyamatosan tudatosítani kell az odafigyelés fontosságát. A kémia szertár működése a kémiai biztonságról szóló törvény előírásainak megfelelően történik. A vegyszerek az előírt módon feliratozva, zárt szekrényekben, zárt szertárban találhatók. Az elhasznált vegyszerek

gyűjtése

is

megoldott,

az

összegyűjtött

vegyszereket

időközönként

veszélyeshulladék-lerakóba szállíttatunk. Iskolánkban több év óta működik szelektív hulladékgyűjtés. Törekedni kell a papírtakarékosságra (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás). Az iskolai büfé „zöldítése” is kívánatos, mivel nagyon sok az egészségtelenül táplálkozó fiatal. Nagyon fontos, hogy a tanulók mindazokat az ismereteket, készségeket, amelyek környezeti magatartásukat, attitűdjeiket befolyásolják, a középiskolában megszerezhessék. Valamennyi szaktanár felelőssége, hogy a környezeti témákkal való kapcsolatot a az oktatásban fenntartsa. A nem hagyományos tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek is emiatt igen fontos szerephez jutnak. Az iskolák külső környezete A település helyi értékei Szeged területén többfajta védettségű természeti érték található: a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártéri egysége, a Fehér-tó, amely a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, de található itt szikes tó és kunhalom, ill. helyi védettségű területek is: pl. a Füvészkert, a Vadaspark vagy a Maty-éri-tó. A településen jelenleg csak mechanikai szennyvíztisztítás folyik, de egy már A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

130

Helyi tantervek

megkezdett projekt keretében a város csatornahálózatának teljes kiépítése után végre megépül a biológiai tisztítómű is. A települési hulladékot a város egy részén már évek óta szelektíven gyűjtik, de ezt hamarosan a teljes városra kiterjesztik. A város vezetése kiemelt figyelmet fordít a tömegközlekedés fejlesztésére, bővítésére, korszerűsítésére. Folyamatosan bővül a városi kerékpárút-hálózat is. A régió bemutatása Csongrád megye hazánk legnapfényesebb tája, itt található Magyarország legmélyebb pontja, s a Tisza itt hagyja el országunkat. A megye sajátos átmeneti jellege miatt rendelkezik szinte minden természeti szépséggel, amely az Alföldön megtalálható. Fellelhető itt az alföldi puszta, a folyókhoz, szikes tavakhoz kapcsolódó mozgalmas élővilág, de a síkságnak domborzati változatosságot adó, ma már kötött homokformák is. Csongrád megyében van a Körös-Maros Nemzeti Park több egysége, valamint a Pusztaszeri és a Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A tágabb régióban még két nemzeti parkunk: a Kiskunsági és a Duna-Dráva NP területei találhatók meg. Erőforrások Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet a közeljövőben megalakítandó környezeti nevelési munkacsoport vezetője látja el. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulóknak. Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek átteA Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

131

Helyi tantervek

kintése az ÖKO-munkacsoport feladata, igazgatóhelyettesi kontroll mellett. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladat, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. A városi szelektív hulladékgyűjtés rendszerébe már bekapcsolódtunk, itt a tanulók, a tanárok és a takarítók aktív, környezettudatos munkájára egyaránt szükség van. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési program megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola főigazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során az optimális helyzetet megteremtse. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi különböző intézmények meglátogatása.. Kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Az adott intézménnyel a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja a kapcsolatot. Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkát. Tantestület több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

132

Helyi tantervek

A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé A diákok délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. A környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítása, jutalmazása is ebből a keretből lehetséges. Alapítvány A Szegedi Krúdy Gyula Szakképzési Alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók tanulmányi kirándulásokon való részvételét. Az érintett diákoknak írásos kérelmet (pályázatot) kell beadniuk a támogatás elnyeréséhez. Külső erőforrások Saját bevétel Szükség esetén az iskola saját bevételeiből is fordíthatunk környezeti nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a környezeti munkacsoport vezetője képviseli a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit. Pályázat A pályázatfigyelés a feladattal megbízott kolléga feladata, aki tájékoztatja a tanárokat a pályázati lehetőségekről, és segít azok elkészítésében. Egyéb támogatás A helyi szolgáltató cégek – mind anyagi, mind természetbeni – támogatását célszerű elnyerni. Jövőkép, alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

133

Helyi tantervek

a fenntartható fejlődés a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései alapvető emberi szükségletek emberi jogok demokrácia elővigyázatosság biológiai és társadalmi sokféleség az ökológiai lábnyom Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzése iránti igényt és akaratot a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését a rendszerszemléletet tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket

4.15. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 

az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott tanulói jogok maradéktalan érvényesítése



minden, intézményünkbe felvett tanulónak azonos feltételek biztosítása ahhoz, hogy hozzájuthassanak mindazokhoz az ismeretekhez, amelyek átadására jogosult, illetve köteles az intézmény



egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakítása



a tanulók közötti különbségek sokfélék, a személyiség széles dimenziójában írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre



a differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását , annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit


134

Helyi tantervek



az oktatás igazodik a gyermekhez, ahhoz a közeghez, amelynek a gyerek része



a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés révén a tanulók toleranciaképességének fejlesztése, a másság elfogadása, a közéletiségre nevelés



Esélyegyenlőségi terv foglalja össze azokat a szociális pályázati lehetőségeket és elérhető intézményeket, ahová diákjaink segítségért és támogatásért fordulhatnak. Ezek részben iskolai, részben pedig önkormányzati támogatást jelentenek szociális és anyagi téren egyaránt.



Az Esélyegyenlőségi terv elkészítéséért, karbantartásáért a megbízott esélyegyenlőségi munkatárs a felelős (EEMT).



Ezen esélyegyenlőségi terv a Pedagógiai Program 7.5. mellékletében található.

4.16. A tanulók jutalmazása A kiemelkedő teljesítményt elért tanulók, tanulói közösségek jutalomban és dicséretben részesíthetők. Formáit a nevelőtestület és a diákönkormányzat alakítja ki. (Szabályozása az SZMSZ ……pontjában található.)

4.16.1. A tanulói dicséretek fokozatai Osztályfőnöki és szaktanári dicséret Az osztályfőnök vagy a szaktanár kiváló munkáért, elért eredményért, az osztályközösségért végzett munkáért a tanulót osztályfőnöki vagy szaktanári dicséretben részesítheti az osztály előtt, s erről a szülőt az ellenőrző könyv/digitális napló útján értesíti. Szaktárgyi dicséret Félévkor és év végén az egyes tantárgyakban elért kimagasló eredményért szaktárgyi dicséretet adhat a szaktanár és a tantestület (bejegyzése félévkor az ellenőrző könyvbe/digitális naplóba, év végén a digitális naplóba, a bizonyítványba és a törzslapba). Igazgatói dicséret Az átlagost jóval meghaladó, az iskola hírnevét öregbítő teljesítményért, a tanulóközösség érdekében végzett kimagasló munkáért a tanuló igazgatói dicséretben részesíthető. Erről a szülőt az ellenőrző könyv/digitális napló útján kell értesíteni. Tantestületi dicséret A hosszú időn át példamutató munkát végző, kiváló tanulmányi vagy sporteredményt elérő tanulót a tantestület dicséretben részesítheti. Erről a szülőt az ellenőrző könyv/digitális napló útján kell értesíteni, illetve a digitális naplóban rögzítjük és nyilvánosságra hozzuk azt az isA Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

135

Helyi tantervek

kolában szokásos módon (körlevél, média stb.). A dicséretben részesített tanulókat a nevelőtestület a tanév végén oklevéllel, könyvvel vagy egyéb módon is jutalmazhatja. Krúdy-díj Az országos versenyek (tanulmányi, sport) I-III. helyezés, illetve tartósan kimagasló tanulmányi teljesítmény esetén, közösségi munkáért végzős tanulóknak: évente 4 fő. A tantestület javaslata alapján a Szegedi Krúdy Gyula Szakképzési Alapítvány Kuratóriuma ítéli oda a díjat. A lehetséges díjak mindegyikét (4) nem szükséges kiosztani! A jutalmazás a nevelés elengedhetetlen eszköze. Arra kell törekedni, hogy az iskolai élet legkülönbözőbb területein kimagaslóan teljesítő tanulókat megfelelő szinten jutalmazzuk meg. Ilyen lehet:  kiemelkedő tanulmányi eredmény, kimagasló gyakorlati teljesítmény,  kiváló közösségi (osztály, évfolyam, iskolai szintű) munka,  iskolai, illetve iskolán kívüli kimagasló egyéb tevékenység (sport, kulturális stb.),  iskolai rendezvény lebonyolításában végzett átlagon felüli munka,  bármely más módon az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és emeléséhez való hozzájárulás. A jutalmazásoknál a fokozatosság és a teljesítmény elvét kell alkalmazni.

4.17. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 4.17.1. Mulasztás A tanulónak a tanítási óráról, illetve kötelező tanórán kívüli foglalkozásról való késését és hiányzását a foglalkozást tartó pedagógus bejegyzi a digitális naplóba. Hiányzónak tekintendő a tanuló, ha nem vesz részt a kötelező foglalkozáson.

4.17.1.1. Igazolt mulasztás A tanuló mulasztása igazoltnak tekintendő -

Ha a tanuló beteg volt, és ezt igazolja. Ezt – tanköteles tanuló esetén – a szülő/gondviselő által aláírt orvosi igazolás (táppénzes papír - szakképző osztályokban) bemutatásával teheti meg 8 munkanapon belül.

-

Ha a tanuló a szülő írásbeli kérelmére a mulasztást megelőzően engedélyt kapott a távolmaradásra. 3 napra/alkalomra az osztályfőnöktől, 3 napot meghaladó időtartamra az igazgatótól, ill. igazgatóhelyettestől kell engedélyt kérni. A szülő egy tanévben legfeljebb három napot/alkalmat igazolhat.


136

Helyi tantervek

-

Ha a tanuló hatósági intézkedés vagy állampolgári kötelezettsége teljesítése miatt nem tud eleget tenni jelenléti kötelezettségének. A tanuló szülője ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek, lehetőleg már a hiányzás első napján vagy a hiányzást megelőzően. A bejelentés elmaradása esetén az osztályfőnöknek intézkednie kell a mulasztás okának felderítésére.

-

Iskolaérdekből történő távollét, ha a tanuló tanulmányi- vagy sportversenyen vesz részt, tanulmányi versenydolgozatot, pályaművet ír, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tesz.

Ha tanulmányi versenyre vagy vizsgára készül, a verseny, ill. vizsga napján és az azt megelőző napon hiányozhat az iskolából a következőképpen: 

iskolai forduló esetén: a verseny napján



megyei forduló esetén: a verseny napján + 1 felkészülési napon



országos verseny és nyelvvizsga esetén: az adott napon + 2 felkészülési napon



előrehozott érettségi esetén: a vizsga napján + 1 felkészülési napon

4.17.1.2. Igazolatlan mulasztás Igazolatlannak tekintendő a tanuló mulasztása, ha távolmaradását nem igazolja. Ha a tanuló nem kapott előzetesen engedélyt a távolmaradásra, mulasztását az iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 8 munkanapon belül igazolnia kell. Ha ezt elmulasztja, hiányzását igazolatlannak kell minősíteni. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermek - és ifjúságvédelmi felelőssel közösen jár el. Indokolt esetben kezdeményezik a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatfelvételt, valamint a tankötelezettségre vonatkozó törvény megszegése esetén a szabálysértési eljárást. Tankötelezetteknél az igazolatlan mulasztás fegyelmező intézkedést, ill. fegyelmi büntetést von maga után. Az igazolatlan hiányzás következményei: első alkalommal:

a szülő, a kollégium értesítése írásban, a digitális naplóban

(tanköteles tanuló esetében)

rögzítve, osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban)

2-4 mulasztás esetén:

szülő értesítése a gyermekjóléti szolgálat közreműködését

(tanköteles tanuló esetében)

igénybe véve


137

Helyi tantervek

az 5. igazolatlan óra után:

osztályfőnöki figyelmeztetés (írásban)

a 10. igazolatlan óra után:

a szülő, a kollégium (nem tanköteles tanuló esetében is) és a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálat és gyámhatóság, továbbá a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése írásban, hivatalos levéllel (tanköteles tanuló esetében) osztályfőnöki intés


igazgatói figyelmeztetés/intés


egyeztető eljárás/fegyelmi eljárás


tanköteles tanuló esetében az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatal, gyermekjóléti szolgálat, továbbá a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése írásban, hivatalos levéllel, nem tanköteles tanuló esetében a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik


tanköteles tanuló esetében újabb fegyelmi eljárás

50 igazolatlan óra esetén:

a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóság értesítése írásban, hivatalos levéllel.

Ha a tanulónak egy tanítási évben a tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-ánál, a köznevelési tv. 27.§ (2) bekezdésében meghatározott (szakközépiskola), a kötelező óra legfeljebb 50 százalékában folyó gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20% százalékát, a köznevelési tv. 29.§ (1) bekezdésében meghatározott (szakgimnázium), a kilencedik évfolyamtól kezdődően a NAT-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20% százalékát, szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák 20 %-ánál többet hiányzik, és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségéA Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

138

Helyi tantervek

nek. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Nem tanköteles tanulóknál a 30 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a tanulói jogviszony megszűnik. Ha a tanulónak a szakképző évfolyamon a gyakorlati képzésről igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló mulasztása a fenti mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben az iskola nevelőtestülete dönt. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

4.17.1.3. Késés Késésnek minősül, ha a tanuló becsengetés után érkezik a tanórára. A későn érkező tanulót későnek írja be a tanár, és a késés mértékét percben rögzíti a digitális naplóban. 45 percnyi igazolatlan késésért 1 igazolatlan óra jár. A közlekedési, illetve időjárási viszonyokból adódó késésekről a közlekedési társaságok igazolást adnak ki.

4.18. A tanulók fegyelmezésének elvei és formái Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi ill. fegyelmi vétséget követ el, büntetésben részesül. A büntetés lehet: 1. Írásbeli figyelmeztetés és intő a) a szaktanár, b) az osztályfőnök, c) az igazgató részéről 2. Súlyosabb esetben fegyelmi büntetés, melynek típusai: a) megrovás, A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

139

Helyi tantervek

b) szigorú megrovás, c) kedvezmények megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, vagy iskolába e) eltiltás a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. A Házirendbe ütköző kötelességszegések ill. fegyelmi vétségek: 1.

Igazolatlan távolmaradás kötelező és választott foglalkozásokról.

2.

Tanulmányi munka súlyos elhanyagolása.

3.

Saját és mások testi épségének szándékos veszélyeztetettsége.

4.

Az iskola létesítményeinek nem rendeltetésszerű használatából eredő a) gondatlan, b) szándékos károkozás.

5.

Személyi tulajdon elleni vétségek.

6.

Mások jogainak, vagy emberi méltóságának súlyos megsértése.

7.

A tanári munka akadályozása.

8.

Szaktermek engedély nélküli, vagy előírásoktól eltérő használata.

9.

Hiányzások igazolásának elmulasztása.

10. Tanítási óráról történő igazolatlan késés. 11. Az épületek engedély nélküli elhagyása tanítási időben. 12. Igazolatlan távolmaradás tanítás nélküli munkanapon, ünnepségek programjáról. 13. A Házirendben előírttól eltérő öltözet viselése ünnepélyes alkalmakkor. 14. Igazolatlan távolmaradás iskolán kívüli programokról. 15. Dohányzás az iskola épületében, vagy iskolai rendezvényen, programokon 16. Alkohol fogyasztása tanítási időben, az iskola épületében, az iskolai rendezvényeken, programokon 17. Kábítószer birtoklása, fogyasztása és terjesztése. 18. Az iskolai munka zavartalanságának bármilyen módon történő akadályozása. Hatáskörök és kiszabható büntetések az egyes vétségek (előző pont) esetén 1. Büntetések a) a szaktanár hatáskörében: 2., 7., 8.; 18. büntetés: írásbeli figyelmeztető és intő, b) osztályfőnök hatáskörében: 1., 4)a., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16 büntetés: írásbeli figyelmeztetés és intő. 2. Fegyelmi büntetés A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

140

Helyi tantervek

a) az igazgató hatáskörében: 3., 6., 4) b., büntetés: FeSz I.2/a-c, b) nevelőtestület hatáskörében: 5., 17 büntetés: FeSz I.2/d-f. Különösen súlyos, vagy többször ismétlődő vétség esetén a büntetés magasabb hatáskörbe kerül, és súlyosbodik. A fegyelmi vétségeknek hatása van a félévi, illetve év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatokra. A fegyelmi vétségeket és a kiszabott büntetéseket a naplóban és az ellenőrzőben dokumentálni kell. A fegyelmi eljárás szabályait részletesen tartalmazza a Köznevelési Törvény Végrehajtási rendelete. Speciális szabályok a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53. § - 61. § alapján. A fegyelmezés részleteit a Házirend szabályozza


141

Szakmai program

5. SZAKMAI PROGRAM 5.1. Általános elvek Iskolánk gazdasági-szolgáltatási szakterületen szakképző iskola. Feladataink megvalósításához ezért figyelembe kell venni a munkapiac igényeit, a társadalomnak a szakképző iskolákkal kapcsolatos jogos elvárásait (korszerű ismeretek átadása, adaptálhatóság, általános- és szakmai műveltség átadása), megrendelőink igényeit, a tantestület önmaga számára megfogalmazott minőségpolitikáját. Mindezek figyelembevételével olyan szakmastruktúrát igyekszünk kialakítani, amely képzésünket versenyképessé teszi. Folyamatosan követjük a munkapiac és az oktatási piac változásait, az oktatáspolitika országos- és helyi célkitűzéseit. Meghatározónak tartjuk az általános képzést munkánk szervezésekor, hiszen az általános műveltségi elemek birtokában képes a tanuló a szakmai ismeretek hatékonyabb elsajátítására. Az általános és szakmai képzés tehát olyan együttműködése a tantestületnek, amely a szakmai végzettség megszerzéséhez segíti tanulóinkat.

5.2. Az oktatott szakmastruktúra jellemzői Képzéseink (2013. és 2016. szeptember 1-től felmenő rendszerben) Szakgimnáziumi érettségi (4 év): kereskedelem, vendéglátóipar, turisztika ágazatokban Szakközépiskolai képzések (2/3 év): kereskedelem szakterület: eladó, virágkötő és virágkereskedő vendéglátó szakterület: szakács, cukrász, pincér, vendéglátó eladó Szakképzések

(érettségi

után):

kereskedő,

vendéglátásszervező-vendéglős,

vendéglátásszervező, turisztikai szervező, értékesítő, idegenvezető, logisztikai ügyintéző. Szakképesítés-ráépülés: vendéglátó-üzletvezető, diétás szakács


142

Szakmai program

5.2.1. Az értékelés módszerei Az értékelés a tanulási folyamat sajátos tevékenységterülete. A hagyományos pedagógiában döntően a tanulóra irányuló tanári tevékenység volt, melyben – egyéb értékelési funkciók mellett: a tanulók szelekciója, a pályaválasztás orientálása – a minősítés jutott hangsúlyos szerephez. Mit, hogyan értékel a pedagógus? Az érdeklődést, az egyéni gondolkodást, kreativitást, problémalátást, problémamegoldó készséget, sokoldalú, célszerű probléma-megközelítést, eszközhasználatot, tanulási módszert, kitartást, együttműködést stb. Az értékelési módok személyesek, alapos megismerés alapján az egyénnek szólnak, segítő, formáló, buzdító, megerősítő, metakommunikatív, szóbeli értékelés a domináns. A munka, maga a tevékenység, az elvégzett feladat, a megismerés öröme jelent visszajelzést, megerősítést, s további motivációt. Szerves része az önértékelés. A szakképesítést adó szakmai vizsgán az adott évfolyamra, szakmára vonatkozó mindenkor érvényes SZVK (szakmai és vizsgakövetelmény) szerinti előírás alapján értékeljük a tanulók teljesítményét. Ehhez igazítjuk az évközi értékelést is.


143

Szakmai program

5.2.2. Szakmai képzéseink a kereskedelemben és a vendéglátás területén Szakma megnevezése

OKJ-szám 34 341 01 54 341 01 54 345 01 34 215 04 34 811 01 34 811 03 34 811 04 34 811 05 35 811 02 35 811 03 54 812 01 54 812 03 54 811 01

Eladó* Kereskedő Logisztikai ügyintéző Virágkötő és virágkereskedő Cukrász* Pincér* Szakács* Vendéglátó eladó* Vendéglátó-üzletvezető Diétás szakács Idegenvezető Turisztikai szervező, értékesítő Vendéglátásszervező-vendéglős /Vendéglátásszervező (2016.09.01-től)/

Képzési idő (év) (2) 3 2 2 3 (2) 3 (2) 3 (2) 3 (2) 3 1 0,5 2 2 2

*-gal jelöltek a 11. évfolyamon 2 éves szakképzés keretében kerülnek megvalósításra. A 3 éves képzési idő a 9. évfolyamon kezdő, általános iskolai végzettséggel rendelkezőkre vonatkozik.

A szakképzéssel szemben támasztott követelmények között az első helyen szerepel a gyakorlati ismeretek megszerzése. Kereskedelmi és szolgáltató szakmákban meghatározónak tekintjük az „élő” gyakorlóhelyen elsajátítható szakmai ismereteket, tapasztalatokat. Úgy gondoljuk, hogy az ember-ember kapcsolatokban nélkülözhetetlen szakmai kompetenciák csak valós helyzetekben szilárdíthatók meg. Főzni, sütni, vevőt vagy vendéget kiszolgálni üzletben kell. Az iskolapadban megszerezhető ismeretek értékét is a vevő vagy a vendég elégedettsége alapján lehet megítélni. A cégekkel való folyamatos és tervszerű együttműködésünk a képzést szolgálja. A kereskedelmi vállalakozások a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által akkreditált gyakorlóhelyek, szakmai képzésre teljességgel alkalmasak. Az akkreditáció megismétlése, illetve az ellenőrzés rendszeres, ebben a munkában a külső szakértők mellett az iskola gyakorlatioktatás-vezetője is részt vesz. Munkánk során meghatározónak tartjuk a korrekt szakmai kapcsolatot. A gyakorlati munkahelyekkel való folyamatos kapcsolattartás a gyakorlatioktatás-vezető feladatköre. Minden céggel a kölcsönösség elveit szem előtt tartó partnerkapcsolatra törekszünk. A tanulószerződés intézményét a tanuló – gyakorlóhely – iskola kapcsolatrendszerben is nagyon fontosnak tartjuk. A tanulószerződésben kölcsönösen vállalt kötelezettségekkel, illetve a jogok gyakorlásával érezhetően javult a tanulók munkahelyi fegyelme, a szerződésben kikötött díjazás motiváló hatású. Ezen túlmenően a tanuló személyes életében fontos a gyakorlati munkában eltöltött idő tartama is. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

144

Szakmai program

A tanuló gyakorlati munkahelyre történő kihelyezésénél figyelembe veendő szabályozás a 2015. július 1-jén hatályba lépett szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény kamarai garanciavállalással kapcsolatos módosítása. A rendelkezés a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítését és ezen keresztül a duális képzés kiszélesítését célozza meg. Kimondja, hogy a tanuló gyakorlati képzéséről a szakközépiskola csak akkor gondoskodhat, ha gazdasági kamara nem tudja gazdálkodónál, tanulószerződéssel elhelyezni. Így csak a gazdaság által biztosított összes gyakorlati hely betöltését – azaz a kamara ilyen értelmű igazolásának kiállítását – követően kerülhetnek a tanulók iskolai tanműhelyi képzésbe. A kamarai igazolás kiadása kiterjed az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre is (azaz az Szt. 56. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában megadott összes esetre). Ennek megfelelően együttműködési megállapodás kötése is csak akkor lehetséges, ha a kamara kiadta az igazolást arról, hogy részéről nem biztosított (a tanulószerződés kötéséhez) megfelelő képzőhely az adott tanuló számára. A kereskedelmi szakmákban a vállalkozás- illetve a hálózati egység méretétől függetlenül folyamatosan ismétlődnek azok az áruforgalmi folyamatok (beszerzés, készletezés, értékesítés), amelyek elsajátítása az egyik legfontosabb szakmai feladatunk. Másrészt az áruk ismeretén alapuló, az eladó-vevő kapcsolatokban zajló kommunikáció szintén minden üzemméretre jellemző. A multinacionális cégeknél zajló „filozófiaváltás” lényege is a személyes értékesítés szerepének fokozása. A magyar munkapiac sajátosságaihoz igazodva fizikailag is fel kell készíteni tanulóinkat. A testnevelés szabad sávba építésének is éppen ez a lényege. A készségtárgyak munkaközösség oktató-nevelő munkájával a fizikai képességek hatékonyabb kialakítására törekszik. Ezt szolgálja a mindennapos testnevelés is. A szakmai gyakorlat az idegen nyelv alkalmazásának is a színterét jelenti a kereskedelemben. Az Európai Uniós csatlakozás, az idegenforgalom folyamatos változása, illetve a „hármashatár” hatás érezhető a kereskedelemben és a vendéglátásban is. A szakmai idegen nyelv alkalmazásának lehetőségei naponta adottak az üzletekben. A vállalkozások egy része ma már elvárható követelményként fogalmazza meg ez irányú igényeit. Az idegen nyelvi munkaközösségek tehát szakképzési feladatokkal kapcsolódnak a szakmai neveléshez. Külkapcsolataink lényege is a gyakorlóhelyen végzett munka országra jellemző sajátosságainak megismerése. Mindezek miatt nagyon fontosnak tartjuk, hogy szakközépiskolai tanulóink kereskedelmi szakmákban legalább ciklus 4 napot töltsenek vállalati gyakorlóhelyen. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

145

Szakmai program

Természetesen a munkahelyek közötti különbségek miatt az iskolának is be kell segíteni a gyakorlati felkészítésbe. Erre szolgál a csoportos, kabinetrendszerű gyakorlati foglalkozás is. Ezek a foglalkozások egységesítik, megerősítik, kiegészítik az üzletekben szerzett ismereteket. Van hely és idő a gyakorlásra. Eszközeink fejlesztése, a kabinetek felszereltségének korszerűsítése folyamatosan történik, a források jelentős részét pályázatokkal biztosítjuk. A 9. évfolyamon mind a kereskedelmi, mind a vendéglátó-ipari szakképzésben részt vevők iskolai tanműhelyben gyakorolnak. A vendéglátós tanulók rendelkezésére áll a főépületben: 2 tankonyha, cukrász termelő, tanétterem és az ezeket kiszolgáló helyiségek. Az itt felsorolt helyiségeket a következő szakképesítésekben résztvevő tanulóink használják: szakács,

cukrász,

pincér,

vendéglátó

eladó,

vendéglátásszervező-

vendéglős/vendéglátásszervező, vendéglátó-üzletvezető, diétás szakács és a vendéglátóipari ágazatú szakgimnáziumos tanulók. Kereskedő tanulóink a Maros utcában lévő telephelyen vesznek részt kabinetrendszerű oktatáson élelmiszer-, kultúrcikk-, ruházati- és műszaki kabinetben. A kabinetekben üzleti körülmények biztosítják az üzleti munkafolyamatok elsajátítását. A gyakorlati oktatás moduljai a szakközépiskolai képzésben azt a célt szolgálják, hogy a tanulókat sikerekhez, pozitív élmények szerzéséhez juttassák, és passzivitásukat feloldják. Az aktív tanulás során a diákoknak olyan gyakorlati tevékenységet célszerű folytatni, amely a megismerést segíti, amiből felépíthetik saját tudásukat, beépítve tapasztalataikat. A sikeres tanulási folyamat elengedhetetlen feltétele, a megfelelő motiváció, melyet a személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke, illetve a közös munka sikere, az együttműködés alapoz meg. Kiemelkedő helyet kap a programban a személyiségfejlesztés, a kommunikáció és viselkedéskultúra fejlesztése. A szituációs gyakorlatok jó lehetőséget biztosítanak az interakciók gyakorlására, amelynek során fejlődik a tanulók társaikhoz, tanáraikhoz, embertársaikhoz kapcsolódó viszonya. A tanulók életkori sajátosságainak, adottságainak, és előző iskolatípusában szerzett tapasztalatainak felmérésével, azok figyelembevételével szükséges a tanulási módszerek, technikák fejlesztése. A sajátos nevelési igényű a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandó: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

146

Szakmai program

szükség esetén sajátos, a hiányosságoknak megfelelő tartalmak kiválasztása, az ehhez alkalmazkodó követelmények kialakítása és teljesítése. A szakmai gyakorlat a csoportbontások miatt önmagában is alkalmas differenciálásra, további kiscsoportok, vagy párok képzésére, de önálló feladatmegoldásra is az egyes modulokon belül. A kerettantervben rögzített célkitűzésnek megfelelően kiemeljük az alábbiakat: énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, környezeti nevelés, információs és kommunikációs kultúra, tanulás, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

5.2.3. A szakmai képzés követelményei és a szakképesítésekkel betölthető munkakörök 5.2.3.1. Kereskedelmi szakmák Eladó szakma szakmai követelményei A szakképesítéssel rendelkező képes: -

segíteni az árubeszerzést

-

átvenni az árut

-

készletezési, raktározási feladatokat végezni

-

értékesítési tevékenységet végezni

-

ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat

Eladó szakképesítésekkel betölthető munkakörök Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Gyógynövény eladó Zöldség-, gyümölcs eladó ABC-eladó Áruházi eladó Eladó, fűszerüzlet Eladó, szupermarket A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

147

Szakmai program

Élelmiszer eladó Élelmiszerbolti eladó Műszakicikk eladó Híradástechnikai- és elektronikaicikk-eladó Vas-, műszaki-eladó Alkatrész-értékesítő, eladó Bútor- és lakástextil-eladó Vas-, műszaki-, műanyag-, üvegárubolti eladó Könyvesbolti eladó Kultúrcikk eladó Konfekció-, méteráru- és lakástextil-eladó Ruha-, textil eladó Ruházati bolti eladó Porcelán- és edényáru-eladó Kereskedő szakma szakmai követelményei A szakképesítéssel rendelkező képes: -

vállalkozást létrehozni/működtetni/megszüntetni

-

irányítani, szervezni, ellenőrizni a kereskedelmi egység tevékenységét

-

marketing tevékenységet végezni

-

megszervezni és lebonyolítani a beszerzési tevékenységet

-

megszervezni és lebonyolítani a készletezést, raktározást, nyilvántartani a készleteket, gazdálkodni a készletekkel

-

megszervezni és lebonyolítani az értékesítési tevékenységet

-

ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat

-

ellátni a nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat

-

felmérni és értékelni a piaci környezetet bolthálózat létrehozása szempontjából

-

kiválasztani, kialakíttatni a legkedvezőbb kondíciójú üzlethelyiségeket

-

kialakítani a bolthálózat szabályai szerint az üzlet külső/belső arculatát, választékát, biztosítani a személyi és tárgyi feltételeket

Kereskedő szakképesítésekkel betölthető munkakörök Ajándékkereskedő Állatkereskedő A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

148

Szakmai program

Autókereskedő Bébi és gyermekruha kereskedő Bútor- és lakástextil-kereskedő Cipőkereskedő Divatáru kereskedő Dohány-bazárkereskedő Édesség kereskedő Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő Fodrászcikk kereskedő Galériatulajdonos, kereskedő Gumiabroncs kereskedő Halkereskedő Használtautó kereskedő Használtcikk-kereskedő Használtruha-kereskedő Háztartásifelszerelés-kereskedő Híradástechnikai- és elektronikaicikk-kereskedő Hírlapárus, trafikos Hús és élelmiszerkereskedő Járműalkatrész kereskedő Játékkereskedő Könyvkereskedő Kötöttáru kereskedő Kultúrcikk-kereskedő Méteráru konfekciókereskedő Műanyagáru kereskedő Műkereskedő Műszaki bizományi kereskedő Műszaki- és elektronikaicikk kereskedő Papír- és írószer kereskedő Rádiótelefon kereskedő Régiségkereskedő Sportszer- és játékkereskedő Szerencsejáték kereskedő A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

149

Szakmai program

Színesfém-kereskedő Takarmány- és tápkereskedő Tüzelő- és építőanyag-kereskedő Vas- és műszaki kereskedő Vegyes iparcikk kereskedő Villamossági cikk kereskedő Virágkereskedő Áruházi osztályvezető Áruházi részlegvezető Szupermarket részlegvezető Boltvezető

5.2.3.2. Vendéglátó szakmák A szakács szakma szakmai követelményei A szakképesítéssel rendelkező képes: -

étlapot, menüt, napi ajánlatot, étrendet összeállítani

-

az ételekhez a nyersanyagok fajtáját, mennyiségét meghatározni

-

felmérni a meglévő készletek mennyiségét

-

rendelést összeállítani, árut rendelni, átvenni

-

előkészíteni a munkaterületet, gépeket, berendezéseket, eszközöket

-

nyersanyagokat előkészíteni

-

különféle ételeket készíteni

-

az elkészített ételeket melegen tartani, tálalni, díszíteni

-

különleges ételkészítési technikákat alkalmazni

-

a segédszemélyzet munkáját összehangolni, irányítani

-

nagykonyhai berendezéseket üzemeltetni

-

technológiai műveletek idegen nyelvű leírásait megérteni, felhasználni

A szakács szakképesítéssel betölthető munkakörök Diétás szakács Étkezdei szakács Grill szakács Gyermekélelmezési szakács Hajószakács Hidegkonyhai szakács A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

150

Szakmai program

Közétkeztetési szakács Melegkonyhai szakács Pizzakészítő szakács Segédszakács A cukrász szakma szakmai követelményei A szakképesítéssel rendelkező képes: -

saját munkáját megszervezni,

-

élelmiszer előállítás higiéniai alapkövetelményeinek betartásával korszerű táplálkozáshoz mindjobban igazodó cukrászati terméket készíteni,

-

cukrásztechnológiai alapműveleteket végezni,

-

cukorkészítményeket előállítni,

-

bevonó anyagokat készíteni, felhasználni,

-

cukrászati félkész- és késztermékeket és bevonóanyagot készíteni,

-

uzsonnasüteményeket készíteni,

-

kikészített süteményeket készíteni,

-

fagylaltokat készíteni,

-

bonbonokat készíteni,

-

alkalmi díszmunkákat a vendég kérésének megfelelően elkészíteni.

A cukrász szakképesítéssel betölthető munkakörök Fagylaltkészítő Karamell cukrász Lágyfagylaltos Marcipánfigura készítő Süteménykészítő Tortakészítő A pincér szakma szakmai követelményei A szakképesítéssel rendelkező képes: -

az üzemeltetéssel kapcsolatos teendőket elvégezni

-

az árukészlet alakulását figyelemmel kísérni, részt venni az áru szakszerű minőségi és mennyiségi átvételében, előírásoknak megfelelő tárolásában és dokumentálásában

-

munkaterületét és a vendégteret nyitásra előkészíteni


151

Szakmai program

-

felszolgálni, fogadni a vendéget, leültetetni a protokoll-előírások szerint, ismertetni a választékot, ételeket és italokat ajánlani, a rendelést felvenni

-

a felszolgáláshoz szükséges eszközöket előkészíteni, a vendégek által választott ételeket és italokat szakszerűen felszolgálni

-

megszervezni a saját munkáját, a felszolgálandó étel és ital minőségét, mennyiségét és hőmérsékletét figyelemmel kísérni

-

számlákat készíteni

-

átvenni a fogyasztás ellenértékét, pénztárgépet kezelni, zárás után a vendégek távozását ellenőrizni, elszámolást készíteni

-

HAACP dokumentációkat kitölteni

-

idegen nyelven rendelést felvenni

-

környezetvédelmi előírásokat alkalmazni

A pincér szakképesítéssel betölthető munkakörök Étkezőkocsi felszolgáló Éttermi felszolgáló Főpincér Hajópincér Italpincér A vendéglátó eladó szakma szakmai követelményei A szakképesítéssel rendelkező képes: -

felmérni az üzletben megjelenő keresletet és kínálatot, figyelemmel kísérni az árukészletet

-

összeállítani az üzlet választékát

-

anyaghányadot, kalkulációt, árlapot készíteni, kiszámítani az ételek tápanyag- és energiatartalmát

-

reggeli és uzsonnaételeket, gyorsételeket, hidegkonyhai készítményeket, salátákat készíteni, adagolni, tálalni helyben fogyasztásra vagy elvitelre

-

szakszerűen kezelni a sütő-főző berendezéseket és az értékesítés gépeit

-

betartani a higiéniai előírásokat, az élelmiszerbiztonsági, munkavédelmi, tűzrendészeti, és környezetvédelmi szabályokat a termelő és értékesítő munkája alatt

-

büfé és gyorséttermi, valamint cukrászdai, kávéházi pultkiszolgálást és felszolgálást végezni

-

nyugtát, számlát készíteni, fizettetni


152

Szakmai program

-

elszámolni a napi bevétellel, standolni

-

beüzemelni, és üzemen kívül helyezni a gépeket

-

elvégezni az üzlet nyitási, és zárási teendőit

-

cukrászati készítmények befejező műveleteit végezni, feltölteni a hűtővitrineket

-

fagylaltot fagyasztani, feltölteni a fagyi pultot, vezetni a nyilvántartásait

-

betartani a fogyasztóvédelmi előírásokat

-

idegen nyelven kommunikálni a munkatársaival és a vendégekkel

A vendéglátó eladó szakképesítéssel betölthető munkakörök Mixer Italmérő Csapos Hidegbüfé-eladó Gyorsétel készítő és eladó A vendéglátásszervező-vendéglős/vendéglátásszervező szakma szakmai követelményei A szakképesítéssel rendelkező képes: -

felmérni az üzletben megjelenő keresletet és kínálatot, figyelemmel kísérni az árukészletet

-

összeállítani az üzlet választékát

-

anyaghányadot, kalkulációt, árlapot készíteni, kiszámítani az ételek tápanyag- és energiatartalmát

-

reggeli és uzsonnaételeket, gyorsételeket, hidegkonyhai készítményeket, salátákat készíteni, adagolni, tálalni helyben fogyasztásra vagy elvitelre

-

szakszerűen kezelni a sütő-főző berendezéseket és az értékesítés gépeit

-

betartani a higiéniai előírásokat, az élelmiszerbiztonsági, munkavédelmi, tűzrendészeti, és környezetvédelmi szabályokat a termelő és értékesítő munkája alatt

-

büfé és gyorséttermi, valamint cukrászdai, kávéházi pultkiszolgálást és felszolgálást végezni

-

nyugtát, számlát készíteni, fizettetni

-

elszámolni a napi bevétellel, standolni

-

beüzemelni, és üzemen kívül helyezni a gépeket

-

elvégezni az üzlet nyitási, és zárási teendőit

-

cukrászati készítmények befejező műveleteit végezni, feltölteni a hűtővitrineket

-

fagylaltot fagyasztani, feltölteni a fagyi pultot, vezetni a nyilvántartásait


153

Szakmai program

-

betartani a fogyasztóvédelmi előírásokat

-

idegen nyelven kommunikálni a munkatársaival és a vendégekkel

A vendéglátásszervező-vendéglős/vendéglátásszervező szakképesítéssel betölthető munkakörök Bárvezető Cukrászdavezető Csárda üzletvezetője Étterem üzletvezetője Éttermi és rendezvényigazgató Éttermi igazgató Éttermi üzletvezető Hidegkonyha-vezető Kertvendéglő üzletvezetője Munkahelyi étkezde, étterem vezetője Népkonyha vezetője Szállodai cukrászda üzletvezetője Szállodai salátabár üzletvezetője Vendéglő üzletvezetője Borozó üzletvezetője (1-2 személyes) Büfé-, bisztróvezető Cukrászda-, fagylaltozó vezető (1-2 személyes) Eszpresszó-, kávézóvezető Étkezdés Italboltvezető (1-2 személyes) Kávéház üzletvezetője (1-2 személyes) Kifőzdés Kocsmáros Söntés-, italboltvezető (1-2 személyes) Söröző üzletvezetője (1-2 személyes) Teázó üzletvezetője (1-2 személyes) Étkezőkocsi felszolgáló Éttermi felszolgáló Főpincér Hajópincér A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

154

Szakmai program

Italpincér Csapos Italmérő Mixer Étkezdei szakács Grill szakács Hajószakács Közétkeztetési szakács Melegkonyhai szakács Pizzakészítő szakács Segédszakács Gyorsétel készítő és eladó Hidegbüfé-eladó A turisztikai szervező, értékesítő szakma szakmai követelményei A szakképesítéssel rendelkező képes: -

komplex módon átlátni a vállalkozás valamennyi munkafolyamatát, és a felső vezetés utasítása alapján irányítani

-

működtetni a vállalkozás internetes oldalát

-

közreműködni a vállalkozás üzleti stratégiájának, szervezeti működésének kialakításában, illetve a cégarculat meghatározásában

-

összeállítani a vállalkozás árualap-kínálatát, megszervezni az értékesítés munkafolyamatait

-

komplex feladatokat végrehajtani, irányítani, ellenőrizni (továbbképzések szervezése, bonyolítása, pályázatok készítése)

-

üzleti kapcsolatot tartani a turisztikai piac szereplőivel

-

biztosítani a folyamatos munkamenetet a vállalkozás minden munkaterületén

A turisztikai szervező, értékesítő szakképesítéssel betölthető munkakörök Belföldi társasutazási ügyintéző Fizetővendég-szolgálati ügyintéző Idegenforgalmi ügyintéző Turisztikai referens Turisztikai szervező Utas szervező A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

155

Szakmai program

Utazási előadó Utazási irodai utasszervező Utazási irodai ügyintéző Utazási referens Utazási ügyintéző Utaztatási előadó Üdülésszervező Üdültetési előadó Az idegenvezető szakma szakmai követelményei A szakképesítéssel rendelkező képes: – felkészülni a városnézések, turisztikai programok kivitelezésére – szakszerűen lebonyolítani csoportok, egyéni vendégek utazását, tartózkodását – telepített idegenvezetői feladatokat ellátni – fakultatív programokat szervezni, lebonyolítani – múzeumlátogatást lebonyolítani, tárlatot vezetni – tolmácsolási feladatokat elvégezni – közreműködni rendezvények lebonyolításában – vendégkísérői munkát végezni – megbízója valamint az utasok érdekét képviselni – a különböző utas típusokat kezelni – konfliktushelyzeteket sikeresen megoldani – tájékoztatást adni az utazást érintő aktuális jogszabályokról – rendkívüli helyzetekben intézkedni – közreműködni az adminisztrációs és ügyviteli munkában – az informatikai, irodatechnikai és kommunikációs eszközöket kezelni – magyar és idegen nyelven szóban és írásban kommunikálni – betartani az idegenvezetői munka etikett és protokoll szabályait Az idegenvezető szakképesítéssel betölthető munkakörök Autóbuszos idegenvezető Barlangi idegenvezető Helyi idegenvezető Múzeumi idegenvezető Telepített idegenvezető A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

156

Szakmai program

Túravezető (idegenvezető) Városnéző idegenvezető A vendéglátó-üzletvezető szakma szakmai követelményei A szakképesítéssel rendelkező képes: vállalkozást alapítani és működtetni üzleti tervet készíteni gazdasági elemzéseket végezni anyagi felelősséggel gazdálkodni megszervezni, és irányítani a vendéglátó üzlet napi munkáját piackutatást végezni, felmérni a vendégek igényeit, meghatározni az üzlet választékát ellenőrizni a vendéglátó üzletben folyó tevékenységeket szervezni és bonyolítani a vendéglátó üzlet házon belüli és házon kívüli rendezvényeit betartani és betartatni az üzletek működésére vonatkozó jogszabályi előírásokat reklámozni a vendéglátó üzletet és szolgáltatásait vendégpanaszokat kezelni biztosítani a vállalkozás internetes jelenlétét A vendéglátó üzletvezető szakképesítéssel betölthető munkakörök Bárvezető Cukrászdavezető Cukrászüzem vezető Csárda üzletvezetője Étterem üzletvezetője Konyha-vezető (Séf) Munkahelyi étkezde, étterem vezetője Népkonyha vezetője Vendéglő üzletvezetője Borozó üzletvezetője Büfé-, bisztróvezető Cukrászda-, fagylaltozó vezető Eszpresszó-, kávézóvezető Italboltvezető Kávéház üzletvezetője Söröző üzletvezetője A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

157

Szakmai program

Teázó üzletvezetője Diétás szakács A diétás szakács szakma szakmai követelményei A szakképesítés-ráépüléssel rendelkező képes: - az egészséges táplálkozás és a diétás előírások ismeretében minden fogyasztó, ellátott és szolgáltatást igénybevevő egészségi állapotának megfelelő ételek elkészítésére és tálalására, - az egészségmegőrző életmód és a diétát igénylő állapotok ismeretében alkalmazni a különböző korcsoportok energia- és tápanyagszükségletére, valamint az ételkészítés során felhasznált alapanyagok tápanyagértékére diétába illeszthetőségére vonatkozó ismereteit, - az egészséges táplálkozáshoz és a diétás ételek szakszerű elkészítéséhez kapcsolódó konyhatechnológiai eljárásokat, élelmiszer-alapanyag és készétel tárolási-szállítási követelményeket alkalmazni, - különböző korcsoportoknak, különleges táplálkozási igényűeknek minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő , dietetikus által tervezett diétás ételeket készíteni. A diétás szakács szakképesítés-ráépüléssel betölthető munkakörök Diétás szakács Étkezdei szakács Grill szakács Gyermekélelmezési szakács Hajószakács Hidegkonyhai szakács Közétkeztetési szakács Kukta Melegkonyhai szakács Pizzakészítő szakács Segédszakács


158

Szakmai program

5.2.4. Belépés, továbbhaladás és átjárhatóság a szakképzési évfolyamokban 5.2.4.1. Belépés, továbbhaladás Belépés a „kezdő” évfolyamokba Az 1/9. évfolyamba lépés feltételei: alapfokú iskolai – 8. általános végzettség egészségügyi alkalmassági vizsgálat szakmai alkalmassági elbeszélgetés Az 1/11. évfolyamba lépés feltételei: eredményes érettségi vizsga egészségügyi alkalmassági vizsga, felvételi elbeszélgetés, melynek során vizsgáljuk a kommunikációs készséget, kapcsolatteremtő képességet, Az 1/13. évfolyamba lépés feltételei: eredményes érettségi vizsga, a felvétel egyéb feltételei megegyeznek az 1/11. évfolyamnál leírtakkal. Jelentkezési lapokat valamennyi szakképzési évfolyamra iskolánk titkárságán lehet igényelni illetve az iskola honlapjáról letölthető.

5.2.4.2. Átjárhatóság az egyes iskolatípusok között Képzéseinkben a hatályos jogszabályok és a képzési struktúra előírásainak megfelelőn biztosítjuk az átjárhatóságot.

5.2.4.3. Kérelmek, felmentések Kérelmek Kérelmek – felmentési, késési, egyéb - beadási határideje: minden tanév szeptember 15. napja. A felmentési kérelemhez minden esetben mellékelni kell a felmentés alapját igazoló dokumentumot (előrehozott érettséginél a törzslap kivonatot, érettségi vizsgánál az érettségi bizonyítványt).


159

Szakmai program

Felmentések Tantárgyi követelmények alól felmentést kérhet a tanuló. A felmentés alapjául szolgáló okirat beszámítása egyéni elbírálás alapján történik. Figyelembe vesszük a tanult tantárgy óraszámát, illetve a záróvizsga eredményét. Felmentés szempontjai Idegen nyelv tantárgy Előrehozott érettségi, illetve érettségi vizsgával rendelkezők esetén a tanuló kérheti felmentését az órák látogatása alól. Az értékelés alól az érettségi vizsga eredménye alapján mentesül. Testnevelés Érettségi vizsgával rendelkezők esetén a tanuló kérheti felmentését az órák látogatása alól. Az értékelés alól az érettségi vizsga eredménye alapján mentesül.


160

Szakmai program

5.3. A szakmai képzés óratervei a 2013. szeptember 1-je után indult képzések esetén 5.3.1. Kereskedelmi szakközépiskola (3 éves): 34 341 01 ELADÓ Az óraterv a 25/2014. (VIII. 26.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről és a 12/2013 (III. 28.) NGM rendelet az SZVK-ról alapján készült. 1/9. évf.

KÖZISMERETI ÓRÁK

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak

elméle- gyak. ti heti heti óraóraszám szám

2/10. évf. 3/11. évf. gya elméle- k. elméle- gyak. ti heti heti ti heti heti ögy ögy óra- óraóra- óraszám szá szám szám m

Magyar-kommunikáció

2+1

1

-

Idegen nyelv

2*

2*

2+0,5*

Matematika

2

1

+1

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés

5

2,5

2,5

Osztályközösség építő program

1

1

1

Közismeret összesen

18

11500-12 MunkaMunkahelyi egészség és biztonhelyi egészség és ság biztonság

0,5

-

-

11

-

-

9,5

11499-12 FoglalFoglalkoztatás II. koztatás II.

0,5

11497-12 FoglalFoglalkoztatás I. koztatás I.

2

10025-12 A működtetés szabályai A kereskedelmi egység működte- A működtetés szabályai gyakorlat tése Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom lebo- Áruforgalom gyakorlata * nyolítása Áruforgalom gyakorlata – üzleti gyakorlat 10027-12 A ruháRuházati áruismeret zati cikkek és a

-

2 2,5 2

1 2*

1

+0,5*


1 +1*

+1*

17

12

1 161

Szakmai program vegyes iparcikkek Ruházati gyakorlat forgalmazása Élelmiszer áruismeret 10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és Élelmiszer gyakorlat gyógynövények forgalmazása Értékesítés idegen nyelven I. Műszaki áruismeret

1+1* 2

1 2*

+1*

+1*

+1*

1*

2

1*

1

10029-12 A műszaki cikkek for- Műszaki gyakorlat galmazása

2*

+0,5*

Értékesítés idegen nyelven II. Szakmai összesen Összes óra

1

1* 7,5

9,5 35

Szakmai elmélet-gyakorlat aránya

1*

6 140

19 36

8,5 140

17 35

32%-68%

Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra, a *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. 1/9. évfolyamon a Ruházati áruismeret tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő.


162

Szakmai program

5.3.2. Vendéglátó szakközépiskola (3 éves): 34 811 01 CUKRÁSZ Az óraterv a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről és a 12/2013 (III. 28.) NGM rendelet az SZVK-ról alapján készült.

Cukrász

KÖZISMERETI ÓRÁK

10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10043-12 Cukrászati termékkészítés

Összes óra

1

-

Idegen nyelv

2*

2*

2+0,5*

Matematika

2

1

+1

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés Osztályközösség építő Program

5

2,5

2,5

1

1

1

18 Munkahelyi egészség és biztonság

-

-

11

-

-

9,5

gyakorlati heti óraszám

elméleti heti óraszám

ögy

3/11. évf.

2+1

-

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2


1

Szakmai számítások Általános élelmiszer-ism., fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

1

Szakmai idegen nyelv

1*

Cukrászat

4

0,5 +1*

+1*

0,5

+1*

1

0,5

+0,5*

1

1

1 1 +0,5*

1* 2

Szakrajz gyakorlat

1*

Cukrászat gyakorlat

4+1*

1

Cukrászat üzemi gyakorlat Szakmai összesen



ögy

2/10. évf.


Közismeret összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.


Tantárgyak


1/9. évf. Szakmai követelménymodulok

8,5

7,5 35

5,5 140

+1*

+1*

17,5

17,5

19,5 36

5,5 140

20 35

Szakmai elmélet-gyakorlat aránya 30%-70% Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra, a *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. Az 1/9. és 3/11. évfolyamon a Szakmai számítások tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő. A 2/10. és 3/11. évfolyamon a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál a gyakorlati érdemjegy a döntő. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

163

Szakmai program

5.3.3. Vendéglátó szakközépiskola (3 éves): 34 811 03 PINCÉR

KÖZISMERETI ÓRÁK

2+1

1

-

Idegen nyelv

2*

2*

2+0,5*

Matematika

2

1

+1

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés Osztályközösség építő Program

5

2,5

2,5

1

1

1


-

9,5

2

10046-12 Szakmai idegen nyelv


1*

10047-12 Felszolgálás alapjai

Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat

4

0,5 +1*

-

+1*

0,5

+1*

1

0,5

+0,5*

1

1

1 1 +0,5*

1*

5+1*

Felszolgálás

Összes óra

-

Foglalkoztatás I.

1

Szakmai összesen

-

0,5

Szakmai számítások Általános élelmiszer-ism., fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

10074-12 Felszolgálás

11

Foglalkoztatás II.

1

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

-

0,5


10045-12 Gazdálkodás

elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám


Közismeret összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

3/11. évf.

ögy

Tantárgyak

2/10. évf.

ögy elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám


1/9. évf.

elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám

Az óraterv a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről és a 25/2014. (VIII. 26.) NGM rendelet az SZVK-ról alapján készült.

2

1

Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás üzemi gyakorlat

+1*

+1* 17,5 8,5

7,5 35

5,5 140

19,5 36

17,5 5,5

140

20 35

Szakmai elmélet-gyakorlat aránya 30%-70% Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra, a *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. Az 1/9. és 3/11. évfolyamon a Szakmai számítások tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő. A 2/10. és 3/11. évfolyamon a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál a gyakorlati érdemjegy a döntő. A 3/11. évfolyamon a Felszolgálás tantárgy esetében elméleti és gyakorA Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

164

Szakmai program lati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál a gyakorlati érdemjegy a döntő.


165

Szakmai program

5.3.4. Vendéglátó szakközépiskola (3 éves): 34 811 04 SZAKÁCS Az óraterv a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről és a 25/2014. (VIII. 26.) NGM rendelet az SZVK-ról alapján készült.

KÖZISMERETI ÓRÁK

Magyar-kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség építő Program

Közismeret összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10049-12 Konyhai segítés

10048-12 Ételkészítés alapjai

10075-12 Ételkészítés Szakmai összesen Összes óra

1 2* 1 1 2,5

2+0,5* +1 2,5

1

1

1

-

-

11

-

-

9,5

-

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszer-ism., fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

1 1


1*

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat



ögy



3/11. évf.

2+1 2* 2 2 3 5


2/10. évf.

ögy

Tantárgyak




1/9. évf.

0,5 1

+1*

+1*

0,5 0,5

+1* +0,5*

1 1

1 +0,5*

1

1*

1,5 2* 2,5

2 3+1*

+1* 17,5 1 +1* 17,5

9,5

7,5 35

5,5 140

19,5 36

5,5 140

20 35

Szakmai elmélet-gyakorlat aránya 30%-70% Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra, a *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. Az 1/9. és 3/11. évfolyamon a Szakmai számítások tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

166

Szakmai program A 2/10. és 3/11. évfolyamon a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál a gyakorlati érdemjegy a döntő.


167

Szakmai program

5.3.5. Vendéglátó szakközépiskola (3 éves): 34 811 05 VENDÉGLÁTÓ ELADÓ Az óraterv a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről és a 25/2014. (VIII. 26.) NGM rendelet az SZVK-ról alapján készült.

KÖZISMERETI ÓRÁK

Magyar-kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség építő Program

Közismeret összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás

10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés Szakmai összesen Összes óra

1 2* 1 1 2,5

2+0,5* +1 2,5

1

1

1

-

-

11

-

-

9,5



ögy



3/11. évf.

2+1 2* 2 2 3 5


2/10. évf.

ögy

Tantárgyak




1/9. évf.

-

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszer-ism., fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

1 1


1*

Ételismeret Italismeret, kiszolgálás Termelési és eladói gyakorlatok Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység Értékesítés gyakorlata Értékesítés üzemi gyakorlata

1 1

0,5 1

+1*

+1*

0,5 0,5

+1*

1 1

1 +0,5*

1

1* 1 0,5

0,5 +0,5*

3* 17,5 2

0,5 2+1*

0,5 +0,5*

+1* 17,5

9,5

7,5 35

5,5 140

19,5 36

5,5 140

20 35

Szakmai elmélet-gyakorlat aránya 30%-70% Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra, a *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. Az 1/9. évfolyamon a Szakmai számítások tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

168

Szakmai program A 2/10. és 3/11. évfolyamon a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál a gyakorlati érdemjegy a döntő. A 2/10. évfolyamon az Italismeret, kiszolgálás tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál a gyakorlati érdemjegy a döntő. A 2/10. évfolyamon a Vendéglátó eladó tevékenység tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő.


169

Szakmai program

5.3.6. Kereskedelmi szakközépiskola közismereti oktatás nélkül (2 éves):34 341 01 ELADÓ

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása 10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása Üzleti gyakorlat összesen

Testnevelés és sport Osztályfőnöki

+1 +0,5

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

+1 +0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata * Áruforgalom gyakorlata – üzleti gyakorlat Ruházati áruismeret

2 +1*

Összes óra Összes óra Szakmai elmélet-gyakorlat aránya

2,5*

2

2 +1*

+2*

17

17,5

1

1

Ruházati gyakorlat* Élelmiszer áruismeret Élelmiszer gyakorlat* Értékesítés idegen nyelven I. Műszaki áruismeret Műszaki gyakorlat* Értékesítés idegen nyelven II.



ögy

Tantárgyak


Szakmai követelménymodulok


Az óraterv a a 25/2014. (VIII. 26.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről és a 12/2013. (III.28.) NGM rendelet az SZVK-ról alapján készült. Ksz/11. évf. Ksz/12. évf.

1* 2

1 2*

1* 2

1* 1 2*

1*

1* 17

11

17,5

24 35

13 160 31%-69%

22 35

Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra, a *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók.


170

Szakmai program

5.3.7. Vendéglátó szakközépiskola közismereti oktatás nélkül (2 éves): 34 811 01 CUKRÁSZ Az óraterv a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről és a 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet az SZVK-ról alapján készült.


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv

10043-12 Cukrászati termékkészítés



Ksz/12. évf.

ögy

Tantárgyak




Ksz/11. évf.

+1

+1

Osztályfőnöki

+0,5

+0,5


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2


1

+1*

1

Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

1

+0,5*

1,5

1

2


2*

1*

Cukrászat

3

3

+1*

1

+0,5*

Szakrajz gyakorlat

1*


3,5+0,5*

3+0,5*

17,5

17,5

Cukrászat üzemi gyakorlat Összes óra Összes óra Szakmai elmélet-gyakorlat aránya

11

24 35

12,5 160

22,5 35

30%-70%

Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra, a *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. 1/11. évfolyamon a Szakmai számítások tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő. 1/11. és 2/12. évfolyamon a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál a gyakorlati érdemjegy a döntő.


171

Szakmai program

5.3.8. Vendéglátó szakközépiskola közismereti oktatás nélkül (2 éves): 34 811 03 PINCÉR Az óraterv a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről és a 25/2014. (VIII. 26.) NGM rendelet az SZVK-ról alapján készült.


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10047-12 Felszolgálás alapjai

+1

+1

Osztályfőnöki

+0,5

+0,5


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2


1

+1*

1

Szakmai számítások Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

1

+0,5*

1,5

1

2


2*

1*

Felszolgálás alapjai

3

Felszolgálás alapjai gyakorlat

Szakmai elmélet-gyakorlat aránya


3 3+0,5*

Felszolgálás üzemi gyakorlat

Összes óra

+0,5*

4,5+0,5*

Felszolgálás gyakorlat

Összes óra

+1*

1

Felszolgálás 10074-12 Felszolgálás


Ksz/12. évf.

ögy

Tantárgyak




Ksz/11. évf.

17,5 11

17,5

24 35

12,5 160

22,5 35

30%-70%

Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra, a *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. 1/11. évfolyamon a Szakmai számítások tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő. 1/11. és 2/12. évfolyamon a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál a gyakorlati érdemjegy a döntő.


172

Szakmai program

5.3.9. Vendéglátó szakközépiskola közismereti oktatás nélkül (2 éves): 34 811 04 SZAKÁCS Az óraterv a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről és a 25/2014. (VIII. 26.) NGM rendelet az SZVK-ról alapján készült

Szakács szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10049-12 Konyhai kisegítés


10075-12 Ételkészítés

+1

+1

Osztályfőnöki

+0,5

+0,5


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2


1

+1*

1

Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

1

+0,5*

1,5

1

2


2*

1*

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok



Ksz/12. évf.

ögy


Ksz/11. évf.

Tantárgyak



+1*

1

+1*

1 1+0,5* 2

2

Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek

3,5*

1*

1

Ételkészítési gyakorlat

2*

Ételkészítési üzemi gyakorlat Összes óra Összes óra

17,5 11

17,5

24 35

12,5 160

22,5 35

Szakmai elmélet-gyakorlat aránya 30%-70% Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra, a *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. 1/11. évfolyamon a Szakmai számítások tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

173

Szakmai program 1/11. és 2/12. évfolyamon a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál a gyakorlati érdemjegy a döntő.


174

Szakmai program

5.3.10. Vendéglátó szakközépiskola közismereti oktatás nélkül (2 éves): 34 811 05 VENDÉGLÁTÓ ELADÓ Az óraterv a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről és a 25/2014. (VIII. 26.) NGM rendelet az SZVK-ról alapján készült.


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás

10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás

10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés

+1

Osztályfőnöki

+0,5

+0,5


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2


1

+1*

1

1

+0,5*

1,5

+1*

1 1

2


2*

1*

Ételismeret

1

1

0,5

0,5

Italismeret, kiszolgálás Termelési és eladói gyakorlatok Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység Értékesítés gyakorlata



+1

Szakmai számítások Általános élelmiszer10044-12 ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszer, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 10046-12 Szakmai idegen nyelv

Ksz/12. évf.

ögy

Tantárgyak




Ksz/11. évf.

+0,5*

4,5* 17,5 1,5

+0,5*

1,5 3+0,5*

Értékesítés üzemi gyakorlata Összes óra Összes óra

17,5 11

24 35

12,5 160

22,5 35

Szakmai elmélet-gyakorlat aránya 30%-70% Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra, a *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. 1/11. évfolyamon a Szakmai számítások tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő. 1/11. és 2/12. évfolyamon a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál a gyakorlati érdemjegy a döntő. 1/11. évfolyamon a Vendéglátó eladó tevékenység tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

175

Szakmai program

5.3.11. Kereskedelmi szakgimnáziumi ágazat szakképesítő évfolyam (1 és 2 éves):54 341 01 KERESKEDŐ Az óraterv a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről és a 4/2015. (II. 19.) rendelet az SZVK-ról alapján készült. Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Osztályfőnöki 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)


10032-12 Marketing

A marketing alapjai

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10033-12 A vállalkozások működtetése 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása

1/13. évfolyam heti óraszám e gy +1

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13. és 2/14. évfolyam heti óraszám e gy +1

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2 3

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

11

Vezetési ismeretek

1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

1*

20

5*

80

+2*

5,5

+1*

Áruforgalom gyakorlata

4*

60

Vállalkozási ismeretek

4

Vállalkozási ismeretek gyakorlat

2*

A működtetés szabályai

4

A működtetés szabályai gyakorlat

2*

Áruismeret- és forgalmazás

7,5

Értékesítési gyakorlat

+1*

Értékesítés idegen nyelven

+2*

2*

13

21


22 35

7*

160

14 35

60%-40%



176

Szakmai program

5.3.12. Vendéglátóipari szakgimnáziumi ágazat szakképesítő évfolyam (1 és 2 éves): 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS Az óraterv a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről és a 25/2014. (VIII. 26.) rendelet az SZVK-ról alapján készült.


Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13. évfolyam

5/13. és 2/14. évfolyam

Tantárgyak

heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció

Osztályfőnöki

+1


0,5

gy

ögy

heti óraszám e

gy

+1

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2


3

2

Szakmai számítás

2

1,5

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika

+1*

2*

2*

+2*

2*

Ügyvitel 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10052-12 Vendéglátó termelés

2*

Vendéglátó üzleti idegen nyelv

4*

Élelmiszer ismeret

3

Termelés elmélete

3

+1* 2

Termelés gyakorlata 10050-12 Vendéglátó értékesítés 10055-12 Vendéglátó üzletvezetés


6* 2 3*

Összes óra Szakmai elmélet-gyakorlat aránya

5*

0,5

1

Vendéglátó vállalkozás működtetése

Összes óra

6*

3

Értékesítés gyakorlata Vendéglátó vállalkozások

2*

16 35

1+1*

1

+1*

19

13

22

160

35

40%-60%

Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra, a *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. 2/14. (5/13.) évfolyamon a Vendéglátó vállalkozás működtetése tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő. 2/14. (5/13) évfolyamon a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

177

Szakmai program

5.3.13. Turisztikai szakgimnáziumi ágazat szakképesítő évfolyam (1 és 2 éves: 54 812 03 TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ Az óraterv a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről és a 12/2013. (III. 28.) rendelet az SZVK-ról alapján készült. Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/13. évfolyam heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása

10062-12 Turisztikai kommunikáció 11503-12 Turisztikai latin

10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása 10064-12 Turisztikai termékkínálat értékesítése 10065-12 Turisztikai vállalkozások működtetése

Osztályfőnöki

+1


0,5

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13. és 2/14. évfolyam heti óraszám e +1

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás- és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési gyakorlat Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat


gy

3 4

+1*

3 2* 3 8*

+2 * 1 1

2 3* 2,5* +1*

5

+2*

2,5

9,5*

9,5* 16,5

18,5 35

13 160

22 35

40%-60%



178

Szakmai program

5.3.14. Turisztikai szakgimnáziumi ágazat szakképesítő évfolyam: (1 és 2 éves): 54 812 01 IDEGENVEZETŐ Az óraterv a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről és a 12/2013. (III. 28.) rendelet az SZVK-ról alapján készült.


Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13. évfolyam

5/13. és 2/14. évfolyam

Tantárgyak

heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása

10062-12 Turisztikai kommunikáció 11503-12 Turisztikai latin

10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása

10058-12 Idegenvezetés

10059-12 Idegenvezetés módszertana

10060-12 Idegenvezetői adminisztráció

Osztályfőnöki

+1


0,5

ögy

gy

heti óraszám e +1

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás- és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat* Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat* Levelezési ismeretek gyakorlat* Országismeret I. Országismeret II.

gy

3 4 3 2 3 8*

+2* 1 1

2 3*

+1*

2,5* 2 2

Idegenvezetés gyakorlat*

8,5*

Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolattechnikai ismeretek gyakorlat* Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban*


+1

1

+1

1,5

+1*

7,5* 1 3*

16,5

18,5

160

35

13

22 35

42 % - 68 %

Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra, a *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

179

Szakmai program

5.4. A szakmai képzés óratervei a 2016. szeptember 1-je után indult képzések esetén 5.4.1. 3 éves szakközépiskolai képzések óratervei 34 341 01 ELADÓ szakképesítéshez 1/9. évfolyam Tantárgyak

Közismeret

e Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv* Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Informatika* Összesen:

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Kereskedelmi is11992-16 meretek Kereskedelmi Kereskedelmi ismeretek gyakorlat* 10027-16 A ruházati cik- Ruházati és vekek és a vegyes gyes iparcikk áruiparcikkek for- ismeret galmazása 10028-16 Az élelmiszerek Élelmiszer- és veés vegyi áruk gyi áruismeret forgalmazása 10029-16 A műszaki cik- Műszakicikk árukek forgalmazá- ismeret sa Eladástan 11691-16 Eladási gyakorEladástan lat* A fő szakképesí- Összesen szakmai tésre vonatko- (e-gy)

gy

ögy

2/10. évfolyam e

gy

ögy

3/11. évfolyam e gy

2 óra

1 óra

1 óra

2 óra 2 óra

2 óra 1 óra

2 óra 1 óra

2 óra

1 óra

1 óra

3 óra

1 óra

5 óra

2,5 óra

– 2,5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra

1,5 óra 11 óra

1 óra 9,5 óra 0,5 2

3

2

1

2

6

15

15,5

0,5

0,5

0,5

1

0,5

1

2

1,5

2,5

1,5

0,5

1

2 6,5

1

10,5

2,5 140


7

18

2 140

7,5

18 180

Szakmai program

1/9. évfolyam Tantárgyak zóan:

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam e gy 25,5

e gy ögy e gy ögy Összesen szakmai 17 25,0 Összes óraszám 24,5 10,5 18 18 17 18 (e-gy) Összes óraszám 35 36 35 Elmélet-gyakorlat aránya közisme56%-44% rettel együtt Elmélet-gyakorlat aránya közisme31%-69% ret nélkül Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: A kereskedelmi ismeretek, a ruházati és vegyes iparcikk áruismeret, az eladástan tantárgyak esetében az elméleti és gyakorlati órákat egyben tartjuk, egy jeggyel értékeljük. A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók.


181

Szakmai program 34 811 04 SZAKÁCS szakképesítéshez 1/9. évfolyam e gy ögy

Tantárgyak

Közismeret

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv* Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Informatika* Összesen:

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Gazdálkodási ismeretek 11518-16 Élelmiszerismeret 1151916Élelmiszerbizto nsági alapismeretek 12096-16 Szakács szakmai idegennyelv

2/10. évfolyam e gy ögy


2 óra

1 óra

1 óra

2 óra 2 óra

2 óra 1 óra

2 óra 1 óra

2 óra

1 óra

1 óra

3 óra

1 óra

5 óra

2,5 óra

– 2,5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra

1,5 óra 11 óra

1 óra 9,5 óra

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.*

2

Vendéglátó gazdálkodás* Általános élelmiszerismeret Élelmiszerbiztonságról általában Vendéglátás higiéniája Szakmai nyelv*

idegen

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 12094-16 Ételké- Ételkészítési isszítési ismeretek meretek alapjai alapjai gyakorlat I.* Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat II.* Ételkészítési ismeretek elmélet Ételkészítési is12095-16 Ételké- meretek gyakorszítési ismeretek lat - külső Ételkészítési ismeretek gyakorlat – belső* Összesen szakmai (e-gy)

2

0,5

1

1,5

0,5

1

0,5

0,5

1

1

1

1

0,5

0,5 1

1

4,5

6

15,5 2

9,5

7,5

140


5,5

1 2

17,5

1

1

19,5

140

5,5

20 182

Szakmai program

Tantárgyak

e

1/9. évfolyam gy ögy 17

e

2/10. évfolyam gy ögy 25,0

3/11. évfolyam e gy 25,5

Összesen szakmai Összes óraszám 27,5 7,5 16,5 19,5 15 20 (e-gy) Összes óraszám 35 36 35 Elmélet-gyakorlat aránya közisme55%-45% rettel együtt Elmélet-gyakorlat aránya közismeret 30%-70% nélkül Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: A vendéglátó gazdálkodás, az általános élelmiszerismeret, az élelmiszerbiztonságról általában tantárgyak esetében az elméleti és gyakorlati órákat egyben tartjuk, egy jeggyel értékeljük. A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók.


183

Szakmai program 34 811 01 Cukrász szakképesítéshez 1/9. évfolyam Tantárgyak

Közismeret

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11561-16 Gazdálkodási ismeretek 11518-16 Élelmiszerismeret


gy

ögy

2/10. évfolyam e

gy

ögy


2 óra

1 óra

1 óra

2 óra 2 óra

2 óra 1 óra

2 óra 1 óra

2 óra

1 óra

1 óra

3 óra

1 óra

–

5 óra

2,5 óra

2,5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra

1,5 óra 11 óra

1 óra 9,5 óra

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Vendéglátó gazdálkodás*

Általános élelmiszerismeret Élelmiszerbiz11519-16 Élelmi- tonságról általában szerbiztonsági alapismeretek Vendéglátás higiéniája 11521-16 CukCukrász szakmai rász szakmai idegen nyelv* idegen nyelv Cukrász szakmai ismeretek Szakrajz Cukrász szakmai 11522-16 Cukgyakorlat* rász szakmai felCukrász szakmai adatok gyakorlat – belső* Cukrász szakmai üzemi gyakorlat Összesen szakmai (e-gy) Összesen szakmai Összes óraszám (e-gy)

2

0,5

1

1,5

0,5

1

0,5

0,5

1

1

1

1

0,5

0,5 1

1

4

2

1

0,5 6

9,5

7,5

5,5

3,5

3,5

1

1

14

14

19,5

140 17 27,5

5,5

25,0 7,5


20

140

16,5

19,5

25,5 15

20 184

Szakmai program

1/9. évfolyam Tantárgyak

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam e gy 35

e gy ögy e gy ögy Összes óraszám 35 36 Elméletgyakorlat aránya 55%-45% közismerettel együtt Elméletgyakorlat aránya 30%-70% közismeret nélkül Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: A vendéglátó gazdálkodás, az általános élelmiszerismeret, az élelmiszerbiztonságról általában tantárgyak esetében az elméleti és gyakorlati órákat egyben tartjuk, egy jeggyel értékeljük. A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók.


185

Szakmai program 34 811 03 Pincér szakképesítéshez 1/9. évfolyam Tantárgyak

Közismeret


11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Gazdálkodási ismeretek 11518-16 Élelmiszerismeret 11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek 11523-16 Pincér szakmai idegen nyelv 11524-16 Felszolgálási alapok 11525-16 Felszolgáló szakmai ismeretek

gy

ögy

2/10. évfolyam e

gy

ögy


2 óra

1 óra

1 óra

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra

2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2,5 óra

2 óra 1 óra 1 óra – 2,5 óra

1 óra

1 óra

5 óra 1 óra

1,5 óra 11 óra

1 óra 18 óra

1 óra 9,5 óra

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.*

2


2

0,5

1


1,5

0,5

1

Élelmiszerbiztonságról általában

0,5

0,5

Vendéglátás higiénéje Pincér szakmai idegen nyelv* Felszolgálási alapok Felszolgálási alapok gyakorlat* Felszolgálás

1

1

1

0,5

0,5

1

1

4,5 6

1

1

2

1

Felszolgálás üzemi gyakorlat Összesen szakmai (e-gy) Összesen szakmai Összes óraszám (egy)

1

17,5 9,5

7,5

140

17 27,5

5,5

19,5

17,5

140

5,5

25,0 7,5


16,5

19,5

20 25,5

15

20 186

Szakmai program

1/9. évfolyam Tantárgyak

e Összes óraszám Elmélet-gyakorlat aránya közismerettel együtt Elmélet-gyakorlat aránya közismeret nélkül

gy

ögy

35

2/10. évfolyam e

gy 36

ögy

3/11. évfolyam e gy 35

55%-45%

30%-70%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: A vendéglátó gazdálkodás, az általános élelmiszerismeret, az élelmiszerbiztonságról általában tantárgyak esetében az elméleti és gyakorlati órákat egyben tartjuk, egy jeggyel értékeljük. A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók.


187

Szakmai program

5.4.2. 2 éves szakközépiskolai képzések óratervei 34 341 01 ELADÓ szakképesítéshez

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11992-16 Kereskedelmi ismeretek 10027-16 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 10028-16 Az élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása 10029-16 A műszaki cikkek forgalmazása 11691-16 Eladástan

Osztályfőnöki

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Ksz/11. Ksz/12. heti óraheti óraszám szám ögy e gy e gy 0,5 0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.*

2

Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gyakorlat*

3,5

3,5 17,5

Ruházati és vegyes iparcikk áruismeret

17,5

1,5

2

Élelmiszer- és vegyi áruismeret

2

2,5

Műszakicikk áruismeret

2

2

Eladástan Eladási gyakorlat* Szakmai idegen nyelv* A fő szakképesítésre vonat- Összesen kozóan: Összesen Elmélet-gyakorlat aránya

1

0,5 3 1 23,5

11,5 35

1

160

1 3 2 23,5

11,5 35

32%-68%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: Az eladástan tantárgy esetében az elméleti és gyakorlati órákat egyben tartjuk, egy jegygyel értékeljük. A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók.


188

Szakmai program 34 811 04 SZAKÁCS szakképesítéshez 2016-2017. tanévtől

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Gazdálkodási ismeretek 11518-16 Élelmiszerismeret 11519-16Élelmiszerbiztonsági alapismeretek 12096-16 Szakács szakmai idegennyelv

Osztályfőnöki Testnevelés

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Ksz/11. Ksz/12. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy 0,5 0,5 1

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Vendéglátó gazdálkodás Általános élelmiszerismeret Élelmiszerbiztonságról általában Vendéglátás higiéniája

2 1,5

1 0,5


Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat 12094-16 Ételkészítési ismeretek I. alapjai Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat II. Ételkészítési ismeretek elmélet 12095-16 Ételkészítési ismeretek Ételkészítési ismeretek gyakorlat A fő szakképesítésre vonatkozó- Összesen an: Összesen Elmélet-gyakorlat aránya

2 2 0,5 0,5

1 1

2

0,5

4

0,5 20,5 23,5

3,5 5 17,5

11

24 35

11,5 160

35

32%-68%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: A vendéglátó gazdálkodás, az általános élelmiszerismeret, a szakmai idegen nyelv, az ételkészítési ismeretek alapjai elmélet és az ételkészítési ismeretek elmélet tantárgyak esetében az elméleti és gyakorlati órákat egyben tartjuk, egy jeggyel értékeljük.


189

Szakmai program 34 811 04 SZAKÁCS szakképesítéshez 2017-2018. tanévtől

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Gazdálkodási ismeretek 11518-16 Élelmiszerismeret 1151916Élelmiszerbiztonsági alapismeretek 12096-16 Szakács szakmai idegennyelv

Osztályfőnöki


Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.*

2

Vendéglátó gazdálkodás* Általános élelmiszerismeret Élelmiszerbiztonságról általában

2 1,5

0,5 1

2 2 0,5

Vendéglátás higiéniája

0,5


Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 12094-16 Ételkészítési isme- Ételkészítési ismeretek alapjai gyaretek alapjai korlat I.* Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat II.* 12095-16 Ételkészítési isme- Ételkészítési ismeretek elmélet retek Ételkészítési ismeretek gyakorlat* A fő szakképesítésre vonat- Összesen kozóan: Összesen Elmélet-gyakorlat aránya

1 1

1 3,5

2

0,5

4

0,5 20,5 23,5

0,5 4,5 17,5

10

25 35

11,5 160

35

30%-70%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: A vendéglátó gazdálkodás, az általános élelmiszerismeret, a szakmai idegen nyelv, az ételkészítési ismeretek alapjai elmélet és az ételkészítési ismeretek elmélet tantárgyak esetében az elméleti és gyakorlati órákat egyben tartjuk, egy jeggyel értékeljük. A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók.


190

Szakmai program 34 811 01 Cukrász szakképesítéshez 2016/2017. tanévtől

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11561-16 Gazdálkodási ismeretek 11518-16 Élelmiszerismeret 11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek 11521-16 Cukrász szakmai idegen nyelv

Osztályfőnöki Testnevelés

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Ksz/11. Ksz/12. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy 0,5 +0,5 1

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2


2

1

2

1

1,5

0,5

2 0,5 0,5

1

2

0,5

3,5 0,5

0,5

Általános élelmiszerismeret Élelmiszerbiztonságról általában Vendéglátás higiéniája Cukrász szakmai idegen nyelv

Cukrász szakmai ismeretek 11522-16 Cukrász szakmai fel- Szakrajz adatok Cukrász szakmai gyakorlat Cukrász szakmai üzemi gyakorlat Összesen Összesen Elmélet-gyakorlat aránya

3,5 5 17,5 24

11 35

160

3 17,5 23,5

11,5 35

32%-68%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: A vendéglátó gazdálkodás, az általános élelmiszerismeret, a cukrász szakmai idegen nyelv és a cukrász szakmai ismeretek tantárgyak esetében az elméleti és gyakorlati órákat egyben tartjuk, egy jeggyel értékeljük.


191

Szakmai program 34 811 01 Cukrász szakképesítéshez 2017-2018. tanévtől

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11561-16 Gazdálkodási ismeretek 11518-16 Élelmiszerismeret 11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek 11521-16 Cukrász szakmai idegen nyelv

Osztályfőnöki


Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.*

2


2

0,5

2

1

1,5

1

2 0,5 0,5

1

1

2

0,5

3,5 0,5

0,5

Általános élelmiszerismeret Élelmiszerbiztonságról általában Vendéglátás higiéniája Cukrász szakmai idegen nyelv*

Cukrász szakmai ismeretek 11522-16 Cukrász szakmai Szakrajz feladatok Cukrász szakmai gyakorlat* Cukrász szakmai üzemi gyakorlat Összesen Összesen Elmélet-gyakorlat aránya

4 4,5 17,5 24,5

10,5 35

160

3 17,5 11,5 23,5 35

31%-69%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: A vendéglátó gazdálkodás, az általános élelmiszerismeret, a cukrász szakmai idegen nyelv és a cukrász szakmai ismeretek tantárgyak esetében az elméleti és gyakorlati órákat egyben tartjuk, egy jeggyel értékeljük. A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók.


192

Szakmai program 34 811 03 Pincér szakképesítéshez

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Gazdálkodási ismeretek 11518-16 Élelmiszerismeret 11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek 11523-16 Pincér szakmai idegen nyelv 11524-16 Felszolgálási alapok 11525-16 Felszolgáló szakmai ismeretek A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Osztályfőnöki


Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.*

2

Vendéglátó gazdálkodás* Általános élelmiszerismeret Élelmiszerbiztonságról általában Vendéglátás higiénéje

2 1,5

Pincér szakmai idegen nyelv* Felszolgálási alapok Felszolgálási alapok gyakorlat* Felszolgálás Felszolgálás üzemi gyakorlat Összesen Összesen Elmélet-gyakorlat aránya

3,5

0,5 1

2 2 0,5 0,5

1 1

1

2

0,5

0,5 4,5

1

0,5

3 17,5 25

10 35

160

20,5 23,5

11,5 35

30%-70%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Megjegyzés: A vendéglátó gazdálkodás, az általános élelmiszerismeret, a pincér szakmai idegen nyelv és a felszolgálási alapok tantárgyak esetében az elméleti és gyakorlati órákat egyben tartjuk, egy jeggyel értékeljük. A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók.


193

Szakmai program

5.4.3. 2 éves szakgimnáziumi szakképesítések óratervei 54 341 01 KERESKEDŐ szakképesítéshez 1/13. heti óraszám e Szakmai idegen nyelv* 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkoztatás I.* épülő képzések esetén) Marketing 10032-12 Marketing Marketing gyakorlat* 11718-16 Üzleti levelezés és Levelezés kommunikáció Élelmiszer- és vegyi áru ismeret 10031-16 A főbb árucsoporMűszak cikk áruismeret tok forgalmazása Ruházati- és bútor áruismeret Kereskedelmi ismeretek 11992-16 Kereskedelmi isme- Kereskedelmi gyakorlat I.* retek Kereskedelmi gyakorlat 11691-16 Eladástan

2/14. ögy

gy

heti óraszám e

4

gy

4 0,5 2

2

2,5 4

3,5 4 4 1,5

1

6 2

II.* Eladástan Eladási gyakorlat*

Kereskedelmi gazdaságtan 11508-16 Kereskedelmi gazKereskedelmi gazdaságtan dálkodás gyakorlat* 10033-16 Vállalkozási, vezeVállalkozástan tési ismeretek 11719-16 Vállalkozási gyakor- Ügyvitel lat Vállalkozási gyakorlat*

5

3 2

6,5 2,5 2

1

7

10027-16 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalma- Iparcikk áruismeret zása A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen

30

5

17,5

17,5

160 Összesen

35,0

35,0

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók.


194

Szakmai program 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ szakképesítéshez 1/13. heti óraszám e Szakmai idegen nyelv* 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkoztatás I.* épülő képzések esetén) Vendéglátó gazdálkodás 11561-16 Gazdálkodási isme- elmélete retek A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata* Általános élelmiszerismeret 11518-16 Élelmiszerismeret Élelmiszerek a gyakorlatban* 11519-16 Élelmiszerbiztonsági Élelmiszerbiztonság alapjai alapismeretek Vendéglátás higiénéje

gy

2/14. ögy

4

heti óraszám e

gy

4 0,5 2

1 3 2 1,5 0,5 0,5

11523-16 Pincér szakmai ide- Pincér szakmai idegen gen nyelv nyelv* Felszolgálási alapok 11524-16 Felszolgálási alapok Felszolgálási alapok gyakorlat* 11525-16 Felszolgáló szakmai Felszolgálás ismeretek Felszolgálás gyakorlat* 11520-16 Vendéglátó keres- Értékesítés elmélete kedelem Értékesítés gyakorlata* Marketing és kommunikáció a gyakorlatban* 11538-16 Vendéglátás marke- Alkalmazott számítástechtingje nika* Ügyvitel

2

11539-16 Vendéglátó ételké- Termelés elmélete szítés Termelés gyakorlata* Vendéglátó üzleti idegen 11540-16 Idegen nyelv a ven- nyelv elmélete déglátásban Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata* Jogszabályok a vendéglá11541-16 Üzletvezetés a ven- tásban déglátásban Szervezés és irányítás a vendéglátásban A fő szakképesítésre vonatko- Összesen zóan: Összesen

3

4 3,5

1

1

2

1

3 1 3

3,5 3

1,5 3

2

1

1 1,5

17

18

35 Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

9

1 160

16

19 35

195

Szakmai program 54 812 03 TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ szakképesítéshez 1/13. heti óraszám e Szakmai idegen nyelv* 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkoztatás I.* épülő képzések esetén) Turizmusföldrajz Kultúr- és vallástörténet 11714-16 Turisztikai erőforráVendéglátó ismeretek sok Gasztronómia gyakorlata*

2/14. ögy

gy

e

4

Turizmus rendszere 11716-16 Gazdasági folyamaMarketing gyakorlat* tok a turizmusban Ügyviteli gyakorlat* 11717-16 Infokommunikációs IKT gyakorlata a turizmustechnológia a turizmusban ban* Utazásszervezés 10064-16 Turisztikai termékTurisztikai árualap értékekínálat sítése gyakorlat* Vállalkozási alapismeretek 10065-16 Turisztikai vállalkoTurisztikai üzletágak gyazások korlata* Szállodai adminisztráció 11300-16 Szállodai adminisztSzállodai adminisztráció ráció gyakorlata* Szállodai tevékenység 11302-16 Szállodai tevékenySzállodai tevékenység gyaségek korlata* Szállodai kommunikáció 11301-16 Szállodai kommuniSzállodai kommunikáció káció gyakorlata*

0,5 2 1,5

1,5

2

1,5

1 2 1 2 1 12

8

2 1,5 1 2

22,5 12,5 A fő szakképesítésre vonatko- Összesen zóan: Összesen 35,0 Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók.


gy

4

Szálláshely ismeretek Protokoll a gyakorlatban* 11715-16 Kommunikáció a tu- Üzleti kommunikáció gyarizmusban korlat* Szakmai idegen nyelv*

heti óraszám

2,5 8 1 8

160

11

24 35,0

196

Szakmai program 54 812 01 IDEGENVEZETŐ szakképesítéshez 1/13. heti óraszám e Szakmai idegen nyelv*

gy

4

Turizmus rendszere 11716-16 Gazdasági folyamaMarketing gyakorlat* tok a turizmusban Ügyviteli gyakorlat* 11717-16 Infokommunikációs Ikt gyakorlata a turizmustechnológia a turizmusban ban* Szállodai adminisztráció 11300-16 Szállodai adminisztSzállodai adminisztráció ráció gyakorlata* Szállodai tevékenység 11302-16 Szállodai tevékenySzállodai tevékenység gyaségek korlata* A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

e

gy

2 1

1

1 1 1,5 1 2 2 8 5 2 1,5

1,5

2

1,5

1 2

Szálláshelyismeretek Protokoll a gyakorlatban* 11715-16 Kommunikáció a Üzleti kommunikáció gyaturizmusban korlat* Szakmai idegennyelv*

heti óraszám

0,5

Kulturális alaptudás 11711-16 Idegenvezetői szakHelyi szaktudás gyakorlata* tudás Idegenvezetői szakmai idegennyelv* Útvonaltervezés gyakorlata* 11712-16 Idegenvezetés Vezetési és prezentációs módszertana technikák gyakorlata* Idegenvezetői adminisztráció a gyakorlatban* Autóbuszos körút gyakorlata* 11713-16 Idegenvezetés a Gyalogos körséta a gyakorgyakorlatban latban* Tárlatvezetés gyakorlata* Kultúr- és vallástörténet 11714-16 Turisztikai erőforVendéglátóismeretek rások Gasztronómia gyakorlata*

ögy

4

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkoztatás I.* épülő képzések esetén) Országismeret

Turizmusföldrajz

2/14.

1 2 1 10

2

2 1,5 1 2

197

Szakmai program 1/13. heti óraszám e Szállodai kommunikáció 11301-16 Szállodai kommuniSzállodai kommunikáció káció gyakorlata* Antik örökségünk 11503-12 Latin nyelvtan és fordítási Turisztikai latin gyakorlatok* A szakmai képzés órakerete

Összesen Összesen

gy

2/14. ögy

heti óraszám e

gy

11

24

1 1 22,5

12,5

35,0

160

35,0

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók.


198

Szakmai program

5.5. Az iskola szakmai vizsgarendszere a szakközépiskolai és az érettségi utáni szakmai képzésekre vonatkozóan Komplex szakmai vizsgák Szakács (34 811 04) a 25/2014. (VIII.26.) NGM rendelet szerinti szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Ételkészítési alapfeladatok B) A vizsgafeladat megnevezése: Ételkészítés Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése:Termeléssel összefüggő dokumentációs feladatok Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Cukrász (34 811 01) a 12/2013. (III.28.) NGM rendelet szerinti szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Cukrászati termékkészítés Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Cukrászati gazdasági és élelmiszerbiztonsági követelmények Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Pincér (34 811 03) a 25/2014. (VIII.26.) NGM rendelet szerinti szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Menü összeállítás és felszolgálás Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A pincér adminisztrációs tevékenysége Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Étel- italajánlat, szakmai idegen nyelvi kommunikáció Vendéglátó eladó (34 811 05) a 25/2014. (VIII.26.) NGM rendelet szerinti szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Termelő és értékesítő feladat végrehajtása A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

199

Szakmai program

B) A vizsgafeladat megnevezése: Termelő és értékesítő feladat végrehajtása Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Vendéglátó eladó feladatai Vendéglátó-üzletvezető (szakképesítés-ráépülés)(35 811 02) a 25/2014. (VIII.26.) NGM rendelet szerinti szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: A szakmai vizsgára bocsátás feltétele szakmai portfolió készítése a tanulmányok során készült munkákból. Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A vendéglátó üzlet napi munkájának szervezése Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A vendéglátó üzleti tevékenységhez kapcsolódó gazdasági számítások és elemzések végzése Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Eladó (34 341 01) a 12/2013. (III.28.) NGM rendelet szerinti szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Élőmunka kereskedelmi egységben/tanboltban: a vevő tájékoztatása, kiszolgálása, magyar és idegen nyelven. Az értékesítéshez szükséges bizonylat kitöltése B) A vizsgafeladat megnevezése: Élőmunka kereskedelmi egységben/tanboltban: a vevő tájékoztatása, kiszolgálása magyar és idegen nyelven. Az értékesítéshez szükséges bizonylat kitöltése Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Szóbeli vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Az áruforgalommal összefüggő eladói feladatok. Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre B) A vizsgafeladat megnevezése: Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre


200

Szakmai program

Kereskedő (54 341 01) a 4/2015. (II.19.) rendelet szerinti szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Az áruk forgalmazása Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozás működtetése Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Az áruforgalommal kapcsolatos feladatok Vendéglátásszervező-vendéglős, vendéglátásszervező (54 811 01) a 25/2014. (VIII.26.) NGM rendelet szerinti szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: A vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítésben résztvevő tanulók a szakmai tanulmányaik megkezdésekor egy portfolió összeállítását is elkezdi. A portfolió leadási határideje a komplex szakmai vizsgát megelőzően 30 nap. Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Üzleti előrendeléshez kapcsolódó ügyviteli, termelési és értékesítési feladat végrehajtása Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Egy vendéglátó üzlet gazdálkodási adatainak elemzése Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Vendéglátás gazdálkodás, szervezés, marketing Turisztikai szervező, értékesítő (54 812 03) a 12/2013. (III.28.) NGM rendelet szerinti szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele: középfokú (B2) komplex nyelvvizsga vagy idegenforgalmi-vendéglátóipari középfokú szaknyelvi B2 komplex vizsga letétele. Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Kiemelt hazai turisztikai termékek (hungarikumok) bemutatása B) A vizsgafeladat megnevezése: Adott turisztikai vállalkozás bemutatása és piaci pozícionálása Központi írásbeli vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Belföldi programajánlat készítése B) A vizsgafeladat megnevezése: Belföldi programajánlatra kalkuláció, forgatókönyv és ajánlattétel készítése A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

201

Szakmai program

Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Turisztikai szervezés, értékesítés, vállalkozás működtetése Idegenvezető (54 812 01) a 12/2013. (III.28.) NGM rendelet szerinti szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele: B2 komplex nyelvvizsga vagy idegenforgalmi-vendéglátóipari szaknyelvi B2 komplex vizsga. Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Idegenvezetés valós szituációban, és helyzetgyakorlat Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Egy lebonyolított csomagtúrához kapcsolódó idegenvezetői adminisztrálás elvégzése számítógépen előre megadott szempontok alapján. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A turisztikai erőforrások bemutatása Diétás szakács (35 811 03) a 4/2015. (II. 19.) NGM rendelettel módosított 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet szerinti szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység Diétás ételkészítési alapfeladatok Központi írásbeli vizsgatevékenység: Szóbeli vizsgatevékenység: Szóban ismerteti a diétás és különleges étrendek jellemzőit, szabályait, a nyersanyag-válogatás és helyettesítés szempontjait, az alapanyag, élelmiszer és készétel tárolás és szállítás élelmiszerbiztonsági feltételeit, tápanyag-számítási feladatokat végez, ismerteti a különleges ételkészítési technikákat és módszereket. Ismerteti az egységes diétás rendszert is magába foglaló diétás konyhatechnológiát. Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. (35 345 01) a 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet szerinti szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység Összetett informatika feladat megoldása Központi írásbeli vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Komplex vállalkozói ismeretek


202

Szakmai program

B) A vizsgafeladat megnevezése: Az íráskészség és az olvasott szöveg értésének mérése idegen nyelven, valamint nyelvtani/nyelvhasználati és lexikai (általános és szakmai) kompetencia mérése Szóbeli vizsgatevékenység A beszédértés és a beszédkészség mérése idegen nyelven, valamint nyelvtani/nyelvhasználati és lexikai (általános és szakmai) kompetencia mérése


203

Felnőttoktatás

6. FELNŐTTOKTATÁS 6.1. A felnőttoktatásra vonatkozó jogszabályi háttér  2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szt.)  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)  150/2012. (VII. 6.) Korm. Rendelet az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ)  a mindenkor érvényes EMMI rendelet a tanév rendjéről A felsorolt jogszabályok által szabályozott területek, fontosabb előírások: 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályozza, hogy ki milyen feltételekkel vehet részt a felnőttoktatásban, milyen kerettantervek, és óraszámokat kell alkalmazni Az Nkt. 60. § alapján: -

a tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához igazodva a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén tizenhetedik, gimnázium és szakképző iskola elvégzése után huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.)

-

A tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni.

-

A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint.

-

Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.


204

Felnőttoktatás

-

Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot.

-

Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. A felnőttoktatásban az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik. A tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket, a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező.

2. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a vele összhangban készült OKJ megszabja az egyes szakképesítések esetén választható munkarendet, meghatározza az itt folyó elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó különleges szabályokat Az Szt. 33-34.§ alapján: -

A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.

-

Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni.

-

Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz


205

Felnőttoktatás

százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. -

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.

-

A szakképzési centrum saját, heti negyven órás munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottját a napi munkaidőn és a nemzeti köznevelésről szóló törvény 62. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott időkereten túli órákra - kizárólag a felnőttoktatás esti, levelező munkarend szerint megszervezett osztályainak óráira vonatkozóan - megbízási jogviszonyban alkalmazhatja óraadóként. Az ilyen további foglalkoztatás keretében foglalkoztatott óraadókra nem kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az óraadókra vonatkozóan meghatározott óraszámkorlátot.

3. Az OKJ szabályozza, hogy mely szakképesítés esetén milyen munkarend választható Az OKJ szerint: Iskolai rendszerű szakképzés esetén: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak alapján nappali, esti, levelező, távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzések. 4. A mindenkor érvényes EMMI rendelet a tanév rendjéről szabályozza, hogy a felnőttoktatás keretében szervezett szakképzés esetén mikor kezdődhet a tanév A jelen pedagógiai program készítésekor hatályos 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet a 2015/2016. tanév rendjéről szerint: 3. § (1) Az alapfokú művészeti iskolákban és a felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját - a tanítási év első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg. 2) A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken - a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben - közismereti képzés nem folyik, február első hetében is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). A tanítási év első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg a 2. § (3) bekezdésének figyelembevételével úgy, hogy a tanítási napok száma a 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfeleljen. Iskolánk a fenti jogszabályi hivatkozások szerint szervezi a felnőttoktatási képzéseit. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

206

Felnőttoktatás

6.2. Az iskola felnőttoktatási képzési struktúrájának jellemzői 1. Felnőttoktatásban oktatott szakmáink és azok munkarendje A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a vele összhangban készült OKJ szerint iskolánk képzési struktúrájában szereplő szakképesítések (szakképesítés-ráépülések)

811

01 Cukrász

N, E, TK

34

341

01 Eladó

N, E, TK

54

812

01 Idegenvezető

N, E, TK

54

345

01 Logisztikai ügyintéző

54

341

01 Kereskedő

N, E, TK

34

811

03 Pincér

N, E, TK

34

811

04 Szakács

N, E, TK

54

812

03 Turisztikai szervező, értékesítő

N, E, TK

54

811

01 Vendéglátásszervező-vendéglős

N, E, TK

34

811

05 Vendéglátó eladó

N, E, TK

35

811

03 Diétás szakács

N, E TK

35

811

02 Vendéglátó-üzletvezető

N, E, TK

34

215

04 Virágkötő és virágkereskedő

N, E, TK

35

Szakképesítések/ szakképesítés-ráépülések megnevezése

A képzés munkarendje*

Tanulmányi terület

34

Sorszám

Szint

esetén az alábbi táblázatban foglaltak szerint választható munkarend.

N, E, TK, L

Kis- és középvállalkozások ügyE vezetője I. * A képzés munkarendjénél használt rövidítések magyarázata: N – Nappali, E – Esti, TK – Iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú képzés (tanfolyami képzés) L - Levelező 345

01

Iskolánk igazgatója a munkaerőpiaci igényekhez igazodva, az aktuálisan hatályos jogszabályi keretek és a fenntartói engedélyek figyelembevételével tanévenként dönt arról, hogy a követA Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

207

Felnőttoktatás

kező tanévben mely képzéseket és milyen munkarendben indítjuk be. A döntésről készített feljegyzés a pedagógia program mellékletét képzi. 2. A 2015/2016. tanévre vonatkozóan tervezett felnőttoktatási szakképzések és munka-

Szint


Sorszám

rendjük

34

811

01 Cukrász

esti

54

812

01 Idegenvezető

esti

34

811

03 Pincér

esti

34

811

04 Szakács

esti

Szakképesítés megnevezése

A képzés munkarendje

3. A 2016/2017. tanévre vonatkozóan tervezett felnőttoktatási szakképzések és munka-

Szint


Sorszám

rendjük

34

811

01 Cukrász

esti

34

811

03 Pincér

esti

34

811

04 Szakács

esti

34

341

01 Eladó

esti

35

811

02 Vendéglátó-üzletvezető

esti

35

345

01

Szakképesítés megnevezése

Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I.

A képzés munkarendje

esti

4. A tanuló kötelességének teljesítése A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartása és szorgalma a felnőttoktatás keretében nem kerül értékelésre. Az iskola az osztályzatról a tanulót félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható.


208

Felnőttoktatás

5. A 2015/2016. tanévre vonatkozóan tervezett felnőttoktatási képzések helyi tanterve -

Vendéglátó szakközépiskola közismereti oktatás nélkül esti munkarendben (2 éves): 34 811 01 CUKRÁSZ

Az óraterv a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről és a 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet az SZVK-ról alapján készült.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv

10043-12 Cukrászati termékkészítés

Élet és pályavezetés

0,5

Osztályfőnöki

0,5


0,25



2/12. évf.

ögy

Tantárgyak




1/11. évf.

+0,5

Foglalkoztatás II.

0,25

Foglalkoztatás I.

1


0,5

0,5

0,5

0,5


0,75

0,5

0,75

0,25

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

0,5

Élelmiszerek csoportjai

0,5

1


1*

0,5

Cukrászat

1,5

1,5

0,5

Szakrajz gyakorlat

0,5


3

3,25

10,5

10,5

Cukrászat üzemi gyakorlat Összes óra Összes óra Szakmai elmélet-gyakorlat aránya

6

15 21

6 96

15 21

28,5%-71,5%

Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra. 1/11. évfolyamon a Szakmai számítások tantárgy esetében az elméleti és gyakorlati órák együttesen kerülnek értékelésre. A tanuló félévkor és év végén egy érdemjegyet kap, ami az elméleti és gyakorlati órákon nyújtott teljesítményéről is tájékoztatja a tanulót. 1/11. és 2/12. évfolyamon a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy esetében az elméleti és gyakorlati órák együttesen kerülnek értékelésre. A tanuló félévkor és év végén egy érdemjegyet kap, ami az elméleti és gyakorlati órákon nyújtott teljesítményéről is tájékoztatja a tanulót. A Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja (2016. január)

209

Felnőttoktatás

-

Vendéglátó szakközépiskola közismereti oktatás nélkül, esti munkarend (2 éves): 34 811 04 SZAKÁCS

Az óraterv a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervről és a 25/2014. (VIII. 26.) NGM rendelet az SZVK-ról alapján készült

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10049-12 Konyhai kisegítés


10075-12 Ételkészítés


0,25

+0,5

Foglalkoztatás II.

0,25

Foglalkoztatás I.

1

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

0,5 0,75

0,5 0,5

0,5 0,75

+0,5* 0,25

0,5 0,5

1

1

0,5*

Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat


+0,5 +0,5


Élet és pályavezetés Osztályfőnöki

2/12. évf.

ögy

Tantárgyak




1/11. évf.

0,75

0,5 0,75 1

1 2,75

0,5

0,5 10,5

2,5 10,5

Összes óra 6 15 6 15 Összes óra 21 96 21 Szakmai elmélet-gyakorlat aránya 28,5%-71,5% Megjegyzés: A + jellel jelölt órák a szabad órakeretből kerültek felhasználásra, a *-gal jelöltek csoportbontásban tanítandók. 1/11. évfolyamon a Szakmai számítások tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál az elmélet érdemjegy a döntő. 1/11. és 2/12. évfolyamon a Vendéglátó gazdálkodás tantárgy esetében elméleti és gyakorlati órában kerül megosztásra a jegy. A végső érdemjegy (az elméleti és a gyakorlati érdemjegyek átlaga) kialakításánál a gyakorlati érdemjegy a döntő.


210

Felnőttoktatás

6. A 2016/2017. tanévre vonatkozóan tervezett felnőttoktatási képzések helyi tanterve 34 341 01 ELADÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ (felnőttoktatás, esti munkarend) 2016. szeptember 1-től érvényes

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11992-16 Kereskedelmi ismeretek 10027-16 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 10028-16 Az élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása 10029-16 A műszaki cikkek forgalmazása 11691-16 Eladástan Heti óraszám Tanítási hetek száma Éves óraszám

Osztályfőnöki Élet- és pályavezetés

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy 0,25 0,5 0,25

Foglalkoztatás II.

0,25

Foglalkoztatás I.*

0,75

Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gyakorlat

1,5

1,5 10,5

10,5

Ruházati és vegyes iparcikk áruismeret

1

Élelmiszer- és vegyi áruismeret

0,75

1,5

Műszakicikk áruismeret

0,75

1

Eladástan Eladási gyakorlat* Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen

0,5

0,5

2 5,0 12,5 17,5 36 180 486 666

2 12,5 31,5 31 186 418,5 604,5

96 96 96

6

Jelmagyarázat: - e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat - *csoportbontásban tanított tantárgyak


211

Felnőttoktatás

34 811 04 SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ (felnőttoktatás, esti munkarend) 2016. szeptember 1-től érvényes

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Gazdálkodási ismeretek 11518-16 Élelmiszerismeret 1151916Élelmiszerbiztonsági alapismeretek 12096-16 Szakács szakmai idegennyelv 12094-16 Ételkészítési ismeretek alapjai 12095-16 Ételkészítési ismeretek Heti óraszámok Tanítási hetek száma Éves óraszám

Osztályfőnöki Élet- és pályavezetés


Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.*

1

Vendéglátó gazdálkodás* Általános élelmiszerismeret Élelmiszerbiztonságról általában

2 1

1 1 0,25

Vendéglátás higiéniája

0,25


1

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat I.* Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat II. Ételkészítési ismeretek elmélet Ételkészítési ismeretek gyakorlat* Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen

1 3 10,5 2 6

13,5 19,5 36

216

486 702

96 96 96

12,5+1** 13,5 19,5 31 186 418,5 604,5

6

Jelmagyarázat: - e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat - *csoportbontásban tanított tantárgyak - **havonta egy alkalom 4 órás iskolai gyakorlat (szabad órakeret terhére)


212

Felnőttoktatás

34 811 01 CUKRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ (felnőttoktatás, esti munkarend) 2016. szeptember 1-től érvényes

Osztályfőnöki Élet- és pályavezetés 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11561-16 Gazdálkodási ismeretek 11518-16 Élelmiszerismeret 11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek 11521-16 Cukrász szakmai idegen nyelv 11522-16 Cukrász szakmai feladatok Heti óraszámok Tanítási hetek száma Éves óraszám


Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.*

1


2

1

Általános élelmiszerismeret Élelmiszerbiztonságról általában Vendéglátás higiéniája

1

1 0,25 0,25

Cukrász szakmai idegen nyelv* Cukrász szakmai ismeretek Szakrajz Cukrász szakmai gyakorlat* Cukrász szakmai üzemi gyakorlat Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen

1 1 3 10,5 6 13,5 19,5 36 216 486 702

1,75 0,25

96 96 96

2 10,5 6 12,5 18,5 31 186 387,5 573,5



213

Felnőttoktatás

34 811 03 PINCÉR SZAKKÉPESÍTÉS (felnőttoktatás, esti munkarend) 2016. szeptember 1-től érvényes

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Gazdálkodási ismeretek 11518-16 Élelmiszerismeret 11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek 11523-16 Pincér szakmai idegen nyelv 11524-16 Felszolgálási alapok 11525-16 Felszolgáló szakmai ismeretek Heti óraszám Tanítási hetek száma Éves óraszám

Osztályfőnöki Élet- és pályavezetés Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.* Vendéglátó gazdálkodás* Általános élelmiszerismeret Élelmiszerbiztonságról általában Vendéglátás higiénéje Pincér szakmai idegen nyelv* Felszolgálási alapok Felszolgálási alapok gyakorlat* Felszolgálás Felszolgálás üzemi gyakorlat Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül (esti munkarend) 1. évfolyam 2. évfolyam heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy 0,25 0,5 0,25 0,5 1 2 1 1 1 0,25 0,25 1 0,5

1 3

1,5

10,5 13,5

6,0 19,5 36 216

486 702

96 96 96

1** 12,5 6 13,5 19,5 31 186 418,5 604,5

Jelmagyarázat: - e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat - *csoportbontásban tanított tantárgyak - **havonta egy alkalom 4 órás gyakorlat A Felszolgálás tantárgy elmélet és gyakorlat altantárgyakra bomlik. Az altantárgyak értékelése külön-külön történik, a féléves, éves értékelésnél az elmélet jegye a döntő.


214

Felnőttoktatás

35 811 02 VENDÉGLÁTÓ ÜZLETVEZETŐ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ (1 éves, felnőttoktatás, esti munkarend) 2016. szeptember 1-től érvényes Tantárgyak Szakmai követelménymodulok

Összesen

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

10,5

10,5

Összesen 11536-16 Marketing a vendéglátásban

11537-16 Vendéglátó menedzsment

Vendéglátó gazdálkodás elmélete A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata Vendéglátó marketing Élelmiszerbiztonság alapjai Vendéglátás higiénéje Jogszabályok a vendéglátásban Szervezés és irányítás a vendéglátásban


21 2,5 4 2,5 2 1 6 3

215

Felnőttoktatás

35 345 01 KISRÁÉPÜLÉS

ÉS

KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK

ÜGYVEZETŐJE

I. SZAKKÉPESÍTÉS-

(1 éves, felnőttoktatás, esti munkarend) 2016. szeptember 1-től érvényes Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Heti óraszámok e gy

11871-16 Idegen nyelv és üzleti szaknyelv I.

Idegen nyelv*

10

11870-16 Informatika vállalatvezetőknek I.

Informatikai alapismeretek* Irodai programcsomag használata* Internetes kommunikáció*

11868-16 A vállalkozások működtetése Összesen Összesen

Vezetői ismeretek

Éves óraszámok e gy 310

1 3 2,5 1

31 93 77,5 31

11

6,5 17,5

341 201,5 542,5



216

Mellékletek

7. MELLÉKLETEK 7.1. Alapító okirat 7.2. Az alkalmazott tantervek (CD-n tárolva) Az alkalmazott tanterveket a mellékelt CD „Tantervek” nevű mappája tartalmazza.

7.3. Eszközjegyzék (CD-n tárolva) Az eszközjegyzéket a mellékelt CD „Eszközjegyzékek” nevű mappája tartalmazza.

7.4. Az önértékeléshez és tanfelügyelethez kapcsolódó elvárások pedagógusok számára 7.5. Esélyegyenlőségi terv 7.6. A közösségi szolgálat


217

Mellékletek

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete fogadja el az előzetes véleményezése után. A Pedagógiai Programot a fenntartó hagyja jóvá és az a jóváhagyással válik érvényessé. A hatálybalépés napja a Pedagógiai Program fenntartói jóváhagyásának napja. A Pedagógiai Program hatálybalépésével érvényét vesztik az intézmény közvetlen jogelődeinek eddig hatályos, jóváhagyott Pedagógiai Programjai. A hatályba lépett Pedagógiai Programot meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületi értekezletnek, valamint a szülőkkel és más intézményhasználókkal. A Pedagógiai Program felülvizsgálatát elrendelheti a fenntartó, kezdeményezheti az intézmény vezetősége, valamint a intézményi nevelőtestület 50%-a + 1 fő. Magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése – a Pedagógiai Program módosítása nélkül – az intézmény igazgatójának felelőssége. A Pedagógiai Program nyilvánossága: A Pedagógiai Program egy-egy nyomtatott példánya megtalálható a fenntartónál, az iskola titkárságán, az iskola könyvtárában, valamint digitális formában az iskolai weblapon, illetve az iskola belső hálózatán.


218

ZÁRADÉK 1. A Pedagógiai Program felülvizsgálatát és módosítását a nevelőtestület elfogadta. Az intézményvezető nyilatkozik, hogy jelen módosítás sem a fenntartóra, sem a működtetőre többletkötelezettséget nem hárít. A Pedagógiai Program 2016. október 29. napján lépett hatályba, visszavonásig érvényes. Kelt: Szeged, 2016. október 27. ……………………………….. tagintézmény-vezető 2. Elfogadta a nevelőtestület Kelt.: Szeged, 2016. október 27. ………………………………… tagintézmény-vezető

3. Véleményezte az intézményi Szülői Munkaközösség Kelt.: Szeged, 2016. október 28. ……………………………. SZMK képviselője 4. Véleményezte a Diákönkormányzat. Kelt.: Szeged, 2016. október 28. ……………………………. DÖK-elnök

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szeged 2016

Recommend Documents