PEDAGÓGIAI PROGRAM. Lenkey János Általános Iskola. OM Azonosító:

LENKEY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA 3300 Eger, Markhot F. u. 6. Tel. fax: (36) 310- 046 e-mail: [email protected]

Lenkey János Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

OM Azonosító: 031 451 2012.

TARTALOMJEGYZÉK

A) PEDAGÓGIAI PROGRAM.............................................................................................. 4 I.

AZ INTÉZMÉNYVEZETÕ AJÁNLÁSA....................................................................... 4

II. BEVEZETÕ ................................................................................................................... 5 III. JÖVÕKÉPÜNK............................................................................................................ 13 IV. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK.............................................................................. 13 V. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ............................................................................................................... 14 VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..................................................................................................................................... 19 VII. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK............................ 24 VIII. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGÕ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG................................................................................. 26 IX. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTÕ TEVÉKENYSÉGEK .... 27 X. GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............. 29 XI. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTÕ PROGRAM .................................................................................................................. 32 XII. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTÕ TEVÉKENYSÉG .................... 33 XIII. A szülõ, a tanuló és a pedagógus együttmûködésének formái, továbbfejlesztésének lehetõségei.................................................................................................................... 36 XIV. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõoktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzéke ............................................................................... 47 B) HELYI TANTERV ......................................................................................................... 54 I.

BEVEZETÕ ................................................................................................................. 54

II. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZÕ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK. ÓRASZÁMOK .......................... 57 III. A MÛVELTSÉGI TERÜLETEK ELÕÍRT TARTALMA ÉS KÖVETELMÉNYEI...... 71 IV. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................................... 74 V. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................ 76 VI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENÕRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ............................................................................ 77 VII. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA .... 90 VIII. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELÕÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ................................................................ 92

2

IX. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINÕSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSUK AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE................................................... 93 X. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK ..................................................................................................................................... 93

3

A) PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ INTÉZMÉNYVEZETÕ AJÁNLÁSA Amikor egy intézmény szerepét, feladatait kell megfogalmazni, akkor a feltételek realitását össze kell vetni az ideális célokkal. Az összevetésben a célok élveznek primátust, hiszen a változó világ lehetõségeiben a feltételrendszer folyamatosan igazítható a célokhoz. Az iskola az emberi értékek mûhelye. Nem véletlenül fogalmaz egyik neves akadémikusunk, Marx György úgy, hogy a jövõ olyan lesz, amilyen a ma iskolája. A modern társadalom, a XXI. század világa az emberi értékek szabad kibontakozásának világa kell, hogy legyen. A 6. évtõl a 14. évig terjedõ idõszak egy ember fejlõdésében meghatározó. Hatalmas tehát a felelõsség azokon, akik ennek a korosztálynak a nevelésében, képzésében tevékenykednek. Egy márványszobor újra faragható, egy rosszul összeszerelt élettelen készülék újra szerkeszthetõ. Az ember viszont egyszeri és megismételhetetlen. A munka eredményessége abszolút mércével nem is mérhetõ, hiszen azt, hogy egy életutat sikerült-e jól megalapozni, majd az életpályák maguk jelezhetik vissza. Az iskola szerepe nem kizárólagos ebben a munkában. Elsõsorban a szülõi ház, a gyermek mikrokörnyezete az a tényezõ, amellyel munkánk során folyamatosan számolnunk kell. Meg kell találnunk azokat a formákat, amelyekben a közös cél a lehetõ legjobb módon ragadható meg. A Lenkey János Általános Iskola egy jelentõs hagyományokkal bíró, igen gazdag eredményekkel büszkélkedhetõ iskola. A gazdag múlt kötelez bennünket arra, hogy ezekre a hagyományokra építve meg tudjunk felelni a fejlõdés által vezérelt igényeknek. Meggyõzõdésem, hogy az iskola nevelõközössége képes erre és megfelel a társadalom elvárásainak. Szeleczki János Igazgató

4

II. BEVEZETÕ 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL 1990-tõl kezdve a magyar iskolák egyre nagyobb önállóságot élveznek. Többször módosult a Közoktatási törvény, mely az iskolákat nevelõ- oktató-szolgáltató intézménynek minõsítette, s egyben kívánatossá tette, hogy azok a helyi társadalom igényeit elégítsék ki. A többször módosított közoktatási törvény rendelkezett arról is, hogy az iskolák 1998 szeptemberétõl saját pedagógiai programmal, s ezen belül helyi tantervvel kezdjék meg tevékenységüket. A

pedagógiai

program

egyfajta

önmeghatározás

is,

hiszen

önmagunkat,

eddigi

tevékenységünket kell minõsítenünk, s meghatároznunk, egyértelmûvé tennünk az elõttünk álló feladatokat. Az iskola Pedagógiai programja a Kt. 48.§ alapján készült, az ott meghatározott tartalmi elemekre épül, és összhangban áll Eger Megyei Jogú Város közoktatási koncepciójával. A Pedagógiai program alapján minden nevelõ maga készíti el tantárgyi programját, tanmenetét, melyet az iskola igazgatója hagy jóvá. A Kt. 19.§ (1) bekezdése szerint a pedagógusokat megilleti az a jog, hogy " a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválasszák, ill. a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválasszák az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket." A Nat, a Nemzeti alaptanterv meghatározza mindazokat a közös elemeket, melyeket minden magyar iskolában tanuló gyermeknek el kell sajátítania. A Helyi tantervnek ezeket a követelményeket tartalmaznia kell, s ezen felül mindazt, amit az iskola nevelõtestülete a helyi sajátosságok figyelembevételével beépít, fontosnak tart. A Pedagógiai program részeként adaptált Helyi tanterv a Kt. 8.§-a alapján a Nemzeti alaptanterv, valamint a Kerettanterv figyelembevételével készült. A Lenkey János Általános Iskola Pedagógiai programjának teljes szövegét a szülõk, a szülõi munkaközösség és minden érintett megtalálja és elolvashatja az iskolai könyvtárban, valamint iskolánk és a város önkormányzatának honlapján. Rövidített kivonatát a szülõkkel minden évben ismertetni kell az elsõ szülõi értekezleten, valamint el kell juttatnunk a beiskolázási idõszakban az óvodai szülõi értekezletekre tájékoztatás céljából.

5

A 2012. évi módosítást a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrõl 2012. szeptember 1-tõl hatályos elõírásai (Átmeneti és vegyes rendelkezések 97 § (6) bekezdés) alapján végeztük el.

2. BEMUTATKOZIK AZ EGRI LENKEY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Az iskola 1929-ben épült, állami nyolcosztályos, elemi népiskolaként, Klebelsberg Kuno iskolaépítési programjának keretében. Évekig a "halas" melléknévvel illették a városban, a szomszédságában mûködõ halpiac nyomán. (Egyes adatok szerint az iskola elõdjének tekinthetõ az Egri Belvárosi Községi Elemi Népiskola, melynek 1881. június 27-én tartott tanévzárójáról a korabeli "Eger" címû lap részletesen beszámol, többek között idézi Derzsib Rudolf igazgató ünnepi beszédét. Az iskoláról más adattal nem rendelkezünk.) A háború alatt katonai kórház mûködött az épületben, de 1946 szeptemberétõl már ismét tanítás folyt az intézményben. 1951-tõl az akkori Pedagógiai Fõiskola Gyakorló Iskolája lett, ezt a feladatot 5 éven keresztül látta el. 1956-tól indult iskolánkban az ének-zene tagozatos oktatás. Mint ilyen iskola. az intézet az elsõk között volt az országban. A sorszámozás szerint az 1. sz. Általános Iskola nevet viseltük, majd 1990-ben döntött úgy a nevelõtestület, hogy Lenkey János honvédtábornok legyen az iskola névadója. Mivel az ének-zene és a mûvészetek oktatása mellett éveken át komoly sikerek születtek a természettudományos tárgyak és a matematika oktatásában. 1994-tõl elindítottuk a természettudományos tárgyak emelt szintû oktatását. Az iskola sok-sok évtizede alatt számos kiemelkedõ eredménnyel büszkélkedhetett. Az alapvetõ cél, hogy tanítványaink - tudásban, testi és szellemi habitusban - szilárd alapokkal léphessenek tovább a középfokú intézményekbe. Az eredményesség egyik legfontosabb mutatója, hogy évek óta valamennyi diákunk továbbtanul középfokú intézményekben. Ezen belül a végzõsök háromnegyed része gimnáziumokban és szakközépiskolákban folytatja tanulmányait. Igen erõs a volt tanítványok kötõdése az intézményhez, volt tanítványaink rendszeresen visszajárnak, beszámolnak gondjaikról, sikereikrõl. Több olyan családot ismerünk, ahol a most, vagy a közelmúltban iskolánkba járó tanuló szülei és nagyszülei is az iskola tanulói voltak. Ennek eredményeképpen 1996-ban alakult meg a "Halas" Baráti Kör, zömében régi diákok részvételével.

6

A több mint, négy évtizede folyó ének-zene tagozatos oktatás eredményességét jól példázza, hogy egy egész estét betöltõ, magas színvonalú hangversenyt tudtunk szervezni olyan mûvészek fellépésével, akik valamikor az iskola keretében ismerkedtek meg elõször a zene világával. A negyven éves évforduló hangversenyének 120 fõs záró kórusa pedig az iskola jelenlegi tanulóiból és az iskolában egykor ugyancsak kórustag szüleikbõl alakult, Szepesi Györgyné, nyugalmazott fõiskolai tanszékvezetõ - az iskola volt tanára - karvezetésével. Járt az intézményben Kodály Zoltán, Bárdos Lajos - utóbbi mûvet is írt kórusunk számára. Iskolánk tanulói voltak Földy Melinda, Lugossy Melinda énekmûvészek, Bánhegyi Géza klarinétmûvész, Dienes Gábor oboamûvész, Király Tibor trombitamûvész, Torday Teréz, Saárossy Kinga, Tóth Enikõ színmûvészek, sok más olyan zenei területen dolgozó aktív mûvész mellett, akik a mai napig hálás szívvel emlékeznek egykori alma materükre.

Külön kell szólni az iskola Eger város kulturális életében betöltött szerepérõl. A zeneiskolával való rendszeres kapcsolat alkalmat ad arra, hogy kórusaink és hangszert tanuló tanítványaink részt vegyenek Eger város kulturális rendezvényein. 1991-ben kapcsolatot létesítettünk a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskolával. Szerettük volna, hogy tanulóink megismerjék az erdélyi gyerekek életkörülményeit, a mindennapok nehézségei között is példamutatóan emberséges helytállásukat. Az évenkénti találkozásokat úgy szerveztük meg, hogy felváltva mennek tanulóink, illetve jönnek õk. A családoknál történõ elhelyezés elõsegítette, hogy olya barátságok születtek, amelyek az eltelt évek alatt is kiállták a körülmények által szabott próbákat is és már függetlenek az intézményi keretektõl. Megismertük egymás történelmét, hagyományait, eredményeit. Részt veszünk egymás életében, a találkozásokon túl is figyelemmel kísérjük egymás életét.

2004 õszén testvérkapcsolat kialakítását kezdtük meg egy göteborgi ének tagozatos általános iskolával, közös Európai Uniós pályázatot írtunk, melynek eredményeként 2005-ben egy osztálynyi nyolcadikos tanulóval és 5 nevelõvel kimehettünk Göteborgba, Stockholmba és megismerkedhettünk a svéd oktatással, kultúrával és idegenforgalommal. 16 napot töltöttünk el ebben a csodálatos országban, ahol közös mûsort adtunk elõ a szülõknek, gyerekeknek és a pedagógusoknak. 2006-ban a svéd diákok látogattak el Magyarországra, Egerbe, készítettünk egy-egy zenei felvételt, ami a pályázat elõfeltétele volt. Közös nyelvként az angolt alkalmaztuk.

7

2.1. Intézményi helyzetelemzés

Eger történelmi belvárosában a Lenkey János Általános Iskola az egyetlen önkormányzati iskola. Fennállása óta mindig állami iskolaként mûködött. A felhasználói kör nagyobb része a lakókörzet, de a belvárosi munkahelyek is motiválják a szülõket az iskola kiválasztásában. A vidékrõl bejárók létszáma 20%-30% körül mozog, évrõl-évre növekszik. Az utóbbi években - a kínálat bõvülése és az eredmények nyomán - az iskolába jelentkezõk száma sok esetben meghaladja a felvehetõ létszámot. A szülõk körében végzett felmérés szerint intézményünknek a tehetséggondozást kell legfontosabb feladatának tekintenie. Az iskola személyi feltételei jók, a néhány újdonságnak tekinthetõ részterületet érintõ továbbképzés folyamatban van, illetve megtörtént. Minden kollégánk elvégezte a hét évente elõírt kötelezõ továbbképzést, többen második esetlegesen harmadik diplomát szereztek

A korábbi idõszakban a legnagyobb gondunk a tárgyi feltételek körében volt. A 70-es, 80-as években a lakótelepi új iskolák fejlesztését tekintették elsõdleges célnak, eközben az 1929-ben elkészült – egyébként sok szempontból az oktatás céljaira az új épületeknél célszerûbb iskolaépület és bútorzata leromlott. Ugyancsak elavult számos taneszközünk, tornatermünk, stb. Részleges felújításra - az állagmegóvás mértékéig - csak 1992-94 között kerülhetett sor, illetve 1999-ben a tornaterem végre modern burkolatot kapott. 2001 nyarától jelentõs felújítások kezdõdtek meg iskolánkban. Felújították a tornaterem melletti öltözõket, zuhanyzókat,

a

két

bejárati

burkolatot

kicserélték,

hozzákezdtek

az

épület

világítástechnikájának korszerûsítéséhez, beépítették az irodahelységek fölötti keleti szárny tetõterét, ami 2005-ben elkészült egy Phare-pályázatnak és az önkormányzat anyagi támogatásának köszönhetõen. Így lehetõség nyílt három tanterem (egy számítástechnika, egy nyelvi labor és egy nyelvi tanterem, ahová 25 MFt értékû informatikai eszköz került beépítésre) és két vizesblokk kiépítésére, mozgássérült liftek kialakítására, új kazán megépítésére, a tornaterem elõtti folyosórészek elõtti burkolatcseréjére, a tornaterem világítástechnikájának modernizálására, vakolására, az öltözõk vakolására, festésére, a vizesblokkok felújítására. Az átalakítás 120 MFt-ba került. Lehetõség nyílt önkormányzati forrásból egyéb belsõ átalakításokra, modernizálásra: központi fûtés bevezetésére, parkettázásra, vizesblokkok egy részének felújítására, festésre, az ebédlõ felújítására, kibõvítésére, annak burkolására, a világítástechnika modernizálására, orvosi szoba, fejlesztõ szoba, önálló könyvtár megteremtésére. Az elmúlt években folyamatosan kicseréltük

8

a tantermek és az irodák bútorzatát, eszközállományát, valamint fejlesztettük a taneszközpénz segítségével a szaktantermek eszközállományát. Az épület külsõ vakolása, festése elkezdõdött, a kerítés cseréje megvalósult, de az udvar újraburkolása még várat magára.

Az egri Lenkey János Általános Iskola (Eger, Markhot. F. u. 6.) nyolc osztályos általános iskola. Feladata az intézménybe beiratkozott gyerekek alapozó ismeretekkel való felvértezése és olyan személyiségjegyek kibontása - a család, a szülõk pozitív szándékaival egyetértésben, amelyek alkalmassá teszik õket a modern, demokratikus közösségben való eligazodásra, önképzésre, fejlõdésre. Közvetlen cél: a középfokú - 9.-12. évfolyamos - tanulmányokra való felkészítés. Az intézmény sajátosságaiból eredõen a tanulók túlnyomó többsége gimnáziumban és szakközépiskolában tanul tovább. Ennek érdekében tantervünk külön hangsúllyal foglalkozik a tehetséggondozás helyi lehetõségeivel. A tehetséggondozás mellett figyelmet kell fordítanunk a felzárkóztatásra is. Az alsó tagozatban tanító kollégáink egyben végzett fejlesztõpedagógusok is, akik igyekeznek egyéni fejlesztés formájában megoldani a felmerülõ problémákat.

9

2.2. A nevelõtestület arculata:

Nevelõtestületünk az új iránt fogékony, motiválással tartalmas, kiemelkedõ, minõségi munkavégzésre képes. Igényes, konfliktushelyzetre, bírálatra érzékeny tantestület, kik szemléletükben, vitakultúrájukban sokat erõsödtek, gyermekszeretõ, egymást megbecsülõ, sikerorientált közösség.

Intézményünk dolgozóinak létszáma: 45 fõ •

34 fõ pedagógus;

•

11 fõ technikai dolgozó.

Az intézmény irányítói és mûködési szerkezete: Az intézmény irányítását végzi: •

egy igazgató

•

két helyettes

Az intézmény a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban /SZMSZ/ rögzített módon mûködik.

Intézményünkben 5 munkaközösség dolgozik, nagy pedagógiai önállósággal. Ezen kívül diákönkormányzat, 2 alapítvány, szülõi munkaközösség mûködik. A Lenkey János Általános Iskolában a gyermekvédelmi felelõs 0,5 fõ, 0,5 fõ szabadidõ-szervezõ, a DSE sportkört 1 fõ vezeti, és 0,5 álláshelyen a könyvtáros végzi nevelõ-oktató feladatát, 0,5 álláshelyen rendszergazda, 1 fõ órakedvezménnyel látja el a diákönkormányzatot segítõ munkát, 1 fõ óraadó sakkoktató.

2.3. Az intézmény mûködése a.) Az iskolába való felvétel alapja a törvényes képviselõ - szülõ, gondviselõ - szándéka. Feltétele az iskolaérettség. Tanévenként nyilvánosságra hozott határidõig a gyermek törvényes képviselõje az iskola által rendszeresített "Jelentkezési lap"-on jelzi szándékát, valamint azt, hogy melyik osztályba kívánja a gyermeket beíratni és melyik idegen nyelv tanulását választja, igény szerint az angolt, vagy a németet. A jelentkezések menete: •

tájékoztató küldése az óvodáknak

10

•

részt veszünk a óvodai szülõi értekezleteken

•

nyílt nap az iskolában

•

jelentkezés

•

regisztráció a szülõkkel és a gyerekekkel

•

tanulói jogviszony létesítése

A rendelkezésre álló létszámkeret függvényében elsõbbséget élveznek a körzetes tanulók, a testvérek, az egri gyerekek, vidéki tanulók. A szabadon maradt helyek felhasználásáról az intézményvezetõ dönt, melyrõl a törvényes képviselõt a beiratkozás elõtt írásban értesíti.

b.) A nyolcadik évfolyam súlypontja a 9. évfolyamos tanulmányokhoz való szerves kapcsolódáson van. A félév végére kikristályosodnak a továbbtanulás konkrét formái. Az osztályfõnökök koordinálják az adminisztratív lebonyolítást, illetõleg a második félév tanulmányi munkáját: felhívják a szaktárgyak oktatóinak figyelmét a tanulók egyéni problémáira, jelzik a felhasználói igényeket.

c.) A tanév a mindenkori jogszabályok által rögzített rend szerint szervezõdik. A tanév az órarendben meghatározott módon, heti ciklusban zajlik. Az órarend általában egy évre készül, egyes tárgyak félévenként eltérõ óraszáma miatt a félév végén módosításra kerül. A tanítási órákat a hagyományos 45 perces órakeretekben tartjuk, ezen belül a tananyag függvényében a nevelõ szervezi a struktúrát. A délutáni foglalkozások - napközis foglalkozás, szakkörök, könyvtár, sportkör stb. - külön, a foglakozás sajátosságai szerinti rendben zajlanak. A napközis szervezett tanulás általában 14.30-tól 16.00 óráig tart. Az 5.-8. osztályok számára tanulószobai foglalkozást biztosítunk.

d.) A helyi tanterv kínálati változatai elsõdlegesen a tehetséggondozást szolgálják. A humán kultúrához közelítõ változathoz szervesen kapcsolódik a gyermekek énekkari, néptánc, színjátszó köri és egyéb szakköri tehetséggondozása, angol nyelv. Ezzel párhuzamosan - az elsõ négy évfolyamon - szervezetten folyik a rászorulók felzárkóztatása, az egyéni tanulási problémák kezelése, a személyre szóló korrekciók végrehajtása: Hasonló a helyzet a reáltantárgyak iránt fogékony tanulók tehetséggondozása és felzárkóztatása esetén. Fontos nevelõszerepet tulajdonítunk a tanulók iskolai kereteken túli kulturális munkájának.

11

Szorgalmazzuk a különbözõ kulturális intézményekkel való kapcsolatokat. Továbbra is meghatározó a zeneiskolával fenntartott együttmûködésünk. Sor került egy angol nyelvi lektor alkalmazására az emelt szintû angol nyelvi osztályba. A matematika, az informatika és a természettudományos tárgyaknál az egészséges versenyszellem kialakítása, a versenyekre való felkészítés a munkaközösségek együttmûködésén alapszik. Valamelyik területen kiemelkedõ képességû tanulót a kapcsolódó tantárgyak szaktanárai is figyelemmel kísérik és a szükséges segítséget megadják. Mindezeknek köszönhetõen iskolánk évek óta kiemelkedõ eredményekkel rendelkezik, beiskolázási gondjaink nincsenek.

12

III. JÖVÕKÉPÜNK Olyan iskolát szeretnénk mûködtetni, amelyben -

a gyermekek korszerû, európai színvonalon tanulhatnak, ahol ellátásuk és oktatásuk a lehetõ legmagasabb színvonalú;

-

a tanulók a magyarság és az európaiság értékeit közvetítõ korszerû tudást és mintát kapnak;

-

az emberi, nemzeti értékeket megismertetik és elfogadtatják velük;

-

a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete van;

-

a kulcskompetenciák fejlesztése az élethosszig tartó tanulást alapozza meg;

-

testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges fiatalok nõnek fel, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni;

-

a tanulók életformájává válik a rendszeres mozgás, a mindennapos testedzés, az egészséges életmód;

-

a diákok fogékonyak a mûvészetekre.

IV. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK Iskolánk, a Lenkey János Általános Iskola kötelezi magát, hogy az elfogadott nevelési-oktatási célok és feladatok mellett igyekszik kielégíteni partnerei valós elvárásait, amelyek az általunk elfogadott értékekkel összeegyeztethetõk. Rugalmasan alkalmazkodunk a társadalmi igényekhez. Intézményünk elsõsorban az iskolahasználók reális igényeinek kíván megfelelni, és tartósan jó színvonalú nevelõ-oktató munkát szolgáltatni. Az általános mûveltség közvetítésén, az alapkészségek és képességek fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetség felismerését, fejlesztését; ugyanakkor a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdõ tanulók felzárkóztatását. A tanulókat olyan ismeretekhez juttatjuk, amely segíti õket a középiskolai tanulmányaik eredményes folytatásában, sikeres boldogulást biztosít egy tudásalapú társadalomban. Ehhez szükséges - amit intézményvezetésünk elkötelezetten megvalósít és ösztönöz - a minõségi munka, az innováció, a munkatársak folyamatos képzése, önképzése. Fontos a minõségirányítási rendszer mûködtetése és folyamatos fejlesztése.

13

Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet szeretetteljes légkörben végzünk. Szolgáltatásaink minõségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelõssége.

V. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Mottónk: „A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak”/Goethe/

A gyökér a hagyományok biztonságát, az öntudat megalapozottságát jelenti, amelynek fontos része a családdal való együttmûködés is. A szárny pedig a repülés biztonságát adja meg, amivel a fiatalok bátran nekivághatnak az életnek.

a.) Pedagógiai alapelvek: 1. Olyan légkört kívánunk teremteni ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. 2. A tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk. 3. A gyerekek bevonása saját iskolai életük megszervezésébe. 4. a nevelés-oktatás során figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit. 5. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi téren és életük egyéb területén is. 6. A tanulók teljes személyiségének fejlesztése. 7. Pedagógus mintaszerepe.

b.) Iskolánk által közvetített értékek: -

képesség- és személyiségfejlesztés, pozitív jellemvonások;

-

szeretet, tolerancia, empátia, igazságosság;

-

biztos tudás, értékálló ismeretek;

-

anyanyelvi kultúra, hazaszeret, mûveltség;

-

az önálló ismeretszerzés képessége, és a munka megbecsülése;

-

önbecsülés, önbizalom, mások megbecsülése;

-

európai, humanista, globális problémákra érzékeny gondolkodás.

14

c.) Céljaink: 1. Pedagógiai nevelõ-oktató tevékenységünk középpontjában a gyermekközpontú nevelés, a személyiségfejlesztés áll. Az elkövetkezendõ idõszakban tanulóink testi-lelki egészsége, a mentálhigiénés nevelés, a prevenció kerül elõtérbe. Megvalósítása során legfontosabb feladatunk a személyiség sokoldalú fejlesztése és az általános emberi értékek továbbadása. Célunk a tolerancia erényének kimunkálása: elfogadni mások másságát, tisztelni az emberi méltóságot. Fontos az alapvetõ készségek biztos kialakítása, a kulcskompetenciák fejlesztése, a képességek fejlesztése, a tehetséggondozás, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítését segítõ foglalkozások szervezése, felkészítés az ismeretszerzésre. 2. Ismeretek nyújtása révén a tanulók felkészítése a pályaválasztásra (a foglalkozások megismertetésével),

a

felvételi

vizsgákra

(elõkészítõk

szervezésével),

a

munkavállalásra (Kommunikációs Informatikai Technológia, idegen nyelv oktatása), az életre (hasznos gyakorlati ismeretek: szexuális felvilágosítás, elsõsegélynyújtás stb.) és a kulturált életvitelre (tanulmányi kirándulás, erdei iskola, könyvtár-, múzeum- és színházlátogatás). 3. Az

iskolát

körülvevõ

mikrokörnyezet

segítségével

célunk

a

tanulók

munkaképességének alakítása, fejlesztése (rend, fegyelem, gondosság, felelõsség), az önállóságra, a kulturált viselkedésre, alkalmazkodásra nevelés. 4. Az alapozó iskolai funkcióból adódóan az általános mûveltség alapjainak elsajátíttatása az 1-8. évfolyamon. Cél olyan kulcskompetenciák kialakítása, amelyek a megfelelõ anyanyelvi és idegen nyelvi tudás birtokában, a mindennapok problémamegoldó gondolkodása segítségével biztosítja az alkotott és természetes világban való tájékozódást. Ezt támogatja a digitális ismeret és az önálló tanulás képessége. 5. Lényeges a helyes beállítódás kialakítása a tárgyi és természeti környezettel, a hazával, a hagyományokkal, az állammal szemben. Az igényes, harmonikus és egészséges felnõtt életvitelre nevelés.

15

d.) Kiemelt feladataink céljaink eléréséhez Ø Olyan közösség megteremtése, amelyet a szeretet, egymás megbecsülése, a tolerancia tart össze, Ø A megteremtett iskolai hagyományok ápolása, erõsíteni a közösséghez, lakóhelyhez, szülõföldhöz

való

kötõdést.

Legyenek

kezdeményezésekre.

(Lenkey

nap,

nyitottak

Gólyaavató

az

ésszerû,

ünnepség,

igényes

Makk-Marci

új hét,

Õszköszöntõ túra, Sportnap, Természetjáró kirándulások, Tanulmányi kirándulások, Nyári napközi és tábor, stb. ). Célunk, hogy tanulóink ismerjék meg nagy múltú nemzeti kultúránk értékeit, nemzetünk kiemelkedõ személyiségeit és a környezetvédelem megoldásra váró feladatait. Ø 1-8 osztályban az alapképességek, készségek olyan szintû fejlesztése, amely lehetõvé teszi a továbbtanulást a gimnáziumban, a szakközépiskolában, illetve szakképzõ iskolákban, és a késõbbiekben a társadalmi beilleszkedést segítse. Ø Megszerzett tudásuk, neveltségük, személyiségjegyeik tegyék képessé õket arra, hogy legyenek alkalmasak a társadalmi együttélésre, az önmûvelésre, a munkavégzésre, a testi-lelki fejlõdésre, a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. Ø Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. Ø A különbözõ képességû tanulók részére biztosítanunk kell egyéni fejlesztésüket oly módon, hogy tanórákon a differenciálás ezt a célt szolgálja. A tanórán kívüli foglalkozások pedig alkalmazkodjanak a tehetséges, hátrányos és etnikai tanulók képességeihez, különbözõségeihez. Igyekezzünk ennek érdekében az órakeretek felosztásánál ezt figyelembe venni. Ø Az iskola hagyományosan kialakított profilját (természettudományos, angol nyelvi) képzést kívánjuk tovább vinni. Igény szerint további idegen nyelvek elsajátításának lehetõsége. Ø Idegen nyelv tanulásán keresztül motiváljuk tanulóinkat Európa kultúrájának megismerésére. Nemzetközi kapcsolatok kialakítására, továbbfejlesztésére törekszünk. Ez ne csak iskolai kirándulások keretében valósuljon meg, hanem szorgalmazzuk a nyelvi táborokat is a jövõben. Ø Egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a feladatunk, a tanulók

tevékeny

részvételével.

Ebben

16

a

pedagógusok

mutassanak

példát,

helyzetgyakorlatok során biztos eligazodást adjon a tanulók számára. A mindennapos testnevelés lehetõségének megteremtése, kapcsolatteremtés és ápolás a város sportszakosztályaival. Sportlétesítmények használata a testnevelés órakeret és órakereten kívüli egyéb sportcélokra. Célunk, hogy lehetõség szerint minden tanuló rendszeresen sportoljon és megismerkedjen a különbözõ sportágakkal. Bázisa szeretnénk lenni a vízilabda utánpótlás nevelésének. Ø Ismerjek meg a káros szokások (drog, alkohol, dohányzás) egészségromboló hatását, tudjanak ismereteiken keresztül védekezni ellene. Ø Az iskolai környezet, mint élettér, biztosítsa az egészséges testi, lelki és szociális fejlõdést oly módon, hogy a testi és szellemi fejlõdésük összhangját megteremtve nevelje õket az egészséges életmódra. Természeti és társadalmi környezetüket megismerve, azt védjék, óvják és formálják. Tudjanak élni jogaikkal, és teljesítsék kötelességeiket. Alakuljon ki pozitív vonzó jövõképük. Ø A pedagógiai tevékenységünk központjában az "emberközpontú" nevelés áll. Megvalósítása során a személyiség sokoldalú fejlesztése és az általános emberi értékek továbbadása áll a középpontban. Célunk hagyományok ápolása, környezet iránti szeretet, szorgalom, kommunikáció, hazaszeretet, humanizmus, becsületesség, önismeret, kitartás, tolerancia, probléma megoldásokra érzékenység, tiszteletadás, igényesség Ø Osztályfõnöki órák megtartását 5-8 osztályig heti 1 órában szükségesnek tartjuk. Ø Fontosnak tartjuk a kommunikációs kultúra fejlesztését, az információ sokféle átadásának és befogadásának lehetõségét. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Ø Külön célunk a tolerancia kimunkálása. Elfogadni mások másságát, tisztelni az emberi méltóságot. Rendszeres kapcsolattartás a szülõi házzal, az egységes pedagógiai ráhatás megvalósítása érdekében. Ø A napközi, illetve a tanulószoba szervezése oly módon történjen, hogy a szülõk igényei szerint eleget tudjunk tenni az iskolai felkészítéssel, és a napközis feladatok ellátásával összefüggõ elvárásoknak. Ø A szabadidõ tartalmas eltöltése érdekében folytatjuk a tanulmányi és sportversenyeket, pályázatokat, kiállítások, színház, mozi, hangverseny látogatásokat. Szorgalmazzuk és megvalósítjuk a természetjárást, erdei iskolát is. Mûvelõdési intézményekkel továbbvisszük a kapcsolattartást. Aktívan részt vállalunk a diákönkormányzat munkájában. Az iskolai könyvtár felhasználását, a szabadidõ, a tanulás az önmûvelés

17

segítése érdekében. A mûvészeti kör mûködtetésével tágítjuk gyermekeink látókörét, szereplési lehetõséget biztosítunk tehetséges tanítványainknak. Ø Tantárgyi órakereten kívül az intézmény humán erõforrásait kihasználva a mûvészeti nevelés mindennapossá tétele lehetõségek figyelembevételével. A tanulói és szülõi igények alapján tánc- és dráma, néptánc, hangszeres, kar- és szólóének, képzõmûvészeti mûhelyek kialakítása. Iskolánk nagy múltú ének-zene nevelése a kor igényeinek megfelelõen az elmúlt években átalakult. Felismerve, hogy a mûvészeti nevelés igen jelentõs helyet foglal el a komplex pedagógiai módszerek között lehetõséget teremtünk arra, hogy az érdeklõdõ tanulók igény szerint elmélyülhessenek a vizuális mûvészetek tánc-dráma, hangszeres és vokális zene mûfajaiban. A tanulók foglalkoztatása, képzése intézményi és intézményen kívüli keretek között zajlik. A programba bevonjuk a társintézményeket (Színház, Kulturális és Mûvelõdési Központ, Zeneiskola stb.) Ø A tantárgyi struktúrán átívelõ, a mindennapi munkakultúrában is jelenlévõ hazafias nevelés megjelenése a pedagógiai oktató-nevelõ munkánkban. A gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelõen azonosuljanak a hazafias érzés, érzület fontosságával, ismerjék szûkebb és tágabb környezetük fontosabb történelmi eseményeit. A tanulók az intézmény névadójának élettörténetét ismerjék, munkásságát, történelmi tetteit magukénak tekintsék. Ø A határoktól független egységes magyarságtudat formálása a határainkon túli magyarlakta területek felkeresésével, a már meglévõ székelyudvarhelyi kapcsolatunk mellé újak kiépítése, a Határtalanul pályázati lehetõségek kiaknázása, a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódóan témanap szervezése. Ø Lehetõséget biztosítunk a hitoktatás keretében tanulók lelki gondozására. Ø Intézményünk - elsõsorban a szülõkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Fenti feladatainkat a tanítási órákon, a választható órákon és foglalkozásokon, valamint a tanórán kívüli tevékenységeken keresztül kívánjuk megvalósítani. Mindezek mellet: •

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel (tanár-szülõ farsang, és a "Halas" Szülõi Alapítvány), a családokkal,

•

igyekszünk lehetõséget teremteni arra, hogy intézményünk életérõl, tevékenységérõl,

18

eredményeirõl minél többet megismerhessenek a szülõk, valamint városunk érdeklõdõ polgárai, •

ápoljuk és bõvítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal, közmûvelõdési intézményekkel,

•

nevelõink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk - eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi szintû megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

•

Iskolai honlap mûködtetése, melynek címe: www.lenkeyiskola.hu

VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskolai tevékenységrendszer a személyiség sokoldalú fejlesztésén alapul. A nevelés során figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, a pedagógia hatások transzfer hatását és a totalitás elvét. 1. A személyiségfejlesztés fõbb területei: a.) A tanulók erkölcsi nevelése: alapvetõ erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyõzõdéssé alakítása. Elsõsorban az osztályfõnöki órákon, illetve napközis foglalkozásokon, valamint a nevelõ személyes példamutatásán keresztül valósítjuk meg. b.) Tanulók értelmi nevelése: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása házi-, városi-, megyei- és országos versenyek rendszerén keresztül. c.) A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítõ) nevelése: az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a társas kapcsolatok, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, együttmûködési készség fejlesztése közösségi programok, rendhagyó órák keretében. d.) A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: az élõ- és élettelen környezet jelenségeire a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetõ érzelmek kialakítása. (Kirándulások, közösségi programok). c.) Tanulók akarati nevelése: az önismeret fejlesztése, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság és elkötelezettség kialakítása. Sikerélményhez juttatás.

19

d.) Tanulók nemzeti nevelése: a szülõhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra emlékeink tisztelete, ápolása. Hazaszeretet érzésének felébresztése. (emlékhelyek felkeresése, a világörökség magyarországi részeinek felkeresése, illetve ünnepségek, testvérkapcsolatok építése által). e.) A tanulók állampolgári nevelése: alapvetõ állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Érdeklõdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Részvétel az iskolai és helyi közéletben (diák önkormányzati tevékenység). f.) A tanulók munkára nevelése: a munka fontosságának tudatosítása, tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 1. A tanulók testi nevelése: a tanulók testi képességeinek fejlesztése a mindennapos testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód és egészségvédelem fontosságának tudatosítása. Testnevelési órák, háziversenyek, kirándulások stb. 2. Kulcskompetenciák fejlesztése:

Az iskolai mûveltég tartalmát a társadalmi

mûveltségrõl alkotott közfelfogás. a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetencia fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra

a

változásokkal

átszõtt,

modern

világhoz,

másrészt

aktív

szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mûveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes fejlõdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáját. A mûveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezõképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Már évek óta bevezettük a kompetencia alapú oktatást, a tankönyveik is ennek megfelelõen kerülnek megrendelésre.

20

a) Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belsõ diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemzõ egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirõl, igényeirõl alkotott képtõl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítõ beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlõdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetõ célként tûzhetõ ki az önmegismerés és önkontroll; a felelõsség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

b) Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzõ sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedõ magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mûvészek, írók, költõk, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülõföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit, ápolják lakóhelyük hagyományait.

c) Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérõl, alkotmányáról,

intézményrendszerérõl,

az

uniós

politika

szempontrendszerérõl.

Magyarságtudatukat megõrizve váljanak európai polgárokká. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzõbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértõvé a különbözõ szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetõségek keresése, feltárása iránt. A tanulók törekedjenek

21

arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

d) Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlõdésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelõ tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erõszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, motiváltság szükséges.

d) Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevõ világ számunkra fontos folyamatainak jelentõs hányadát; e tudás általános mûveltségünk részévé vált. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitûd alakuljon ki az értékteremtõ munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerûség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentõségét, felelõsségét. A tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Elõsegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erõforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Kellõ figyelmet kell fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását.

f) Környezettudatosságra nevelés A felnövekvõ nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elõsegítve ezzel az élõ természet fennmaradását és a társadalmat fenntartható fejlõdését. Ezáltal tevékeny állampolgárok nevelõdnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelõsséget vállalnak egyéni vagy közös

tetteikért.

Különös

figyelmet

fordítunk

a

tanulók

természettudományi

gondolkodásmódjának fejlesztésére. A környezet ismeretén és a személyes felelõsségen alapuló környezetkímélõ magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként környezeti válságjelenségek

22

mutatkoznak. Kapcsolódjanak be közvetlen értékeinek megõrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelõzése váljék meghatározóvá. g) A tanulás tanítása Minden pedagógus teendõje, hogy felkeltse az érdeklõdét a különbözõ szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáértésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmûvelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsõsorban a következõket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értõ olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az elõzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, az egyénre szabott módszerek, eljárások kiépítése, a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka, az emlékezet erõsítése, célszerû rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése, az önmûvelés igényének és szokásának kibontakoztatása, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a fõbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyûjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhetõ az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a mûvészeti elõadás színtere. A pedagógus vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzõit, és ezekre alkalmazza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerû tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, e1sõsorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erõsítésére, mindennapokban történõ felhasználására.

h) Testi és lelki egészség

23

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelõzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülõknek – a káros függõségekhez vezetõ szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelõzésében.

i) Felkészülés a felnõttlét szerepeire A felnõttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetõségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A pályaorientáció csak akkor lehet eredményes, ha a különbözõ tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmûködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége.

VII. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskolai közösségben elsajátítanak, s felnõtté válva társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához, és az iskolában szerzett tapasztalatok késõbbi hasznosításához. A szülõ és az iskola közös feladata, hogy a gyermekekkel elsajátíttassa a közösségi együttmûködés szabályait, az iskolai házirendet és szokásrendet, és azt életkorának és fejlettségének figyelembe vételével betartassa vele. A közösségfejlesztés feladatai: -

Az iskolai tanórákon az ismeretek átadásával, azok számonkérésével olyan objektív követelményrendszerbe illeszti be a tanulót, mely az egyénnek, mint a közösség tagjának az állandó fejlesztését szolgálja.

24

-

Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel, népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása (tanulmányi kirándulások, nyári táborok, színházlátogatások, különbözõ szabadidõs tevékenységek).

-

Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti környezettel, a környezeti értékek megõrzése.

-

Kommunikációs kultúra fejlesztése.

-

A

kommunikációs

kultúra

fejlesztésének,

a

demokratikus

joggyakorlás

megtanulásának legfõbb színtere a diákönkormányzat. -

Eligazodás az információs környezetben.

-

Elfogadó és segítõkész magatartás a sérültekkel, fogyatékosokkal szemben, a másság tiszteletben tartása.

A közösségfejlesztés szervezeti formái: -

osztályközösség

-

napközis csoportok

-

tanulószoba

-

diákönkormányzat

-

iskolai sportkör

-

szakkör

-

versenyek, vetélkedõk, bemutatók

-

kirándulások

-

erdei iskola

-

múzeum, hangverseny, kiállítás, mûvészeti bemutatók

-

könyvtár

-

szabadidõs foglalkozások

-

iskola létesítményeinek közös használata

-

hit-és vallásoktatás

A legnagyobb közösségteremtõ erõvel az osztályközösségek bírnak, fejlesztésük elsõsorban az osztályfõnök feladata, felelõssége és kötelessége. Az iskola nevelési célkitûzéseinek, feladatainak ismeretében az osztályfõnök irányítja, foglalja egységes rendszerbe, koordinálja mindazokat a nevelõ hatásokat, amelyek az iskolában érvényesülnek.

25

Ezért - lehetõség szerint - az 1-4. osztályokban egy tanító oktat magas óraszámban, és látja el az osztályfõnöki teendõket. Az 5-8. évfolyamon a tantárgyfelosztás elkészítésénél egyik fontos szempont, hogy az osztályfõnök minél magasabb óraszámban taníthasson saját osztályában. Olyan iskolai közösséget szeretnénk, ahol a belsõ légkör, a tartalmas közös munka következtében jól érzi magát tanuló, szülõ, pedagógus, alkalmazott egyaránt.

VIII. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGÕ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A magatartási, beilleszkedési zavaroknak többféle oka lehet. -

Magatartási zavarok adódhatnak a helytelen családi nevelésbõl. (Túlzott szigorúság vagy éppen engedékenység, következetlenség stb.)

-

Mentális okok miatt is lehet a gyermeknek magatartási, tanulási zavara.

-

Egyik legalapvetõbb ok a kudarc. A részképesség zavara gyakran vezet oda, hogy a gyermek /nem tudván lépést tartani osztálytársaival/ beilleszkedési nehézségekkel küzd.

-

Súlyos beilleszkedési zavarhoz vezethet, ha a tanuló már többször osztályt ismételt, így nem a korának megfelelõ korcsoportban tanul.

-

Nevelési nehézség származhat abból is, ha a nevelõk és a gyermekek közötti viszony nem megfelelõ.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggõ pedagógiai feladataink: -

Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány.

-

A szülõk bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni õket a megfelelõ nevelési módszerek megismertetésével.

-

Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába.

-

Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (gyermek-, ifjúságvédelmi felelõs, pszichológus stb.)

-

A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelõ szándékú feladatok adása.

-

Különféle lehetõségek ajánlása a szabadidõ hasznos eltöltésére.

26

-

A baráti társaság figyelemmel kísérése.

-

Tájékoztató elõadások a fiatalok káros szenvedélyeirõl egészségügyi és rendõrségi szakemberek bevonásával.

-

A nevelõtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységrõl (nevelési értekezlet, belsõ továbbképzések).

-

Jelentõs pedagógiai problémává válhat az agresszió. Igyekeznünk kell feltárni ennek okait, meg kell tanítanunk a helyes konfliktuskezelést.

-

Fejlesztõ pedagógus és pedagógiai asszisztens bevonása a munkánkba.

A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti. Örömöt, sikerélményt nyújtó feladatok adásával kell segítenünk, hogy magatartászavaros tanulóink is elinduljanak az egészséges személyiségfejlõdés útján.

IX. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTÕ TEVÉKENYSÉGEK Fontos, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erõteljes fejlesztése. Ezt segíti a magasabb szintû gondolkodási képességek fejlesztése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma-megoldási technikák megismertetése, igazi mûveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülõ, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzõi: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, elõítéletektõl való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelõ légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönzõ attitûdje, a bizalom, a megfelelõ szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés

késleltetése;

gátolja:

kreativitás

teljesítménykényszer.

27

lebecsülése,

a

túlzott

fegyelem,

a

A tehetség felismerése általában nem egyszerû feladat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink

minél

hamarabb

ismerjék

fel

a

tehetségeket,

ehhez

megfelelõ

pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek. A tehetséggondozás mind a tanórák, mind a tanórán kívüli foglalkozások feladata. Tanórákon: -

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

-

differenciált csoportbontás, nívócsoportos oktatás,

-

emeltszintû oktatás,

-

választható tanórai foglalkozások, fakultációk.

Tanórán kívüli foglalkozások: -

tehetséggondozó szakkörök szervezése,

-

tanulmányi versenyek, ezekre elõkészítõ foglalkozások,

-

levelezõ versenyeken való részvétel,

-

felvételi elõkészítõk, továbbtanulás,

-

kulturális rendezvények látogatása,

-

sportversenyek,

-

kapcsolat a mûvészeti iskola intézményegységünkkel,

-

kapcsolat a városi mûvelõdési központtal,

-

kapcsolat sportegyesületekkel,

-

iskolai könyvtár,

-

egyéb szabadidõs tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások, erdei iskola).

Iskolánk kiemelt feladatként kezeli a számítástechnika tantárgy csoportbontásban történõ oktatását. Az idegen nyelvet is csoportbontásban oktatjuk. Célunk minél több tanulót eljuttatni 8. osztály végére az alapfokú nyelvvizsga szintjéig. Igény esetén lehetõséget adunk a második idegen nyelv tanulására is délután, tanórán kívüli foglalkozás keretében, költségtérítéses formában. Tanulóinknak házi versenyeken is biztosítjuk a megmérettetés lehetõségét. (Vers-és prózamondó-, helyesírási-, matematika-, sportversenyek.) Bíztatjuk és felkészítjük õket a városi, megyei, országos vetélkedõkön való részvételre. Támogatjuk a levelezõ versenyeken

28

való részvételt. Az elért eredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót is a megmérettetés vállalására. Az iskolai könyvtár segítséget nyújt a felkészüléshez. Legyen a könyvtár ideális helyszíne a mûvészeti, tudományos szakköröknek, érdeklõdési köröknek, verseny és felvételi elõkészítõknek. Az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyveken kívül más könyvek, lexikonok, szótárak használatának. El kell érni, hogy a nyomtatott kiadványok mellett a tanulók lehetõséget kapjanak a hangzó anyagok, multimédiás anyagok megtekintésére, a bennük rejlõ ismeretek önálló feldolgozására. Biztosítjuk az állandó internet hozzáférést a könyvtárban elhelyezett számítógépeken. Fontosnak tekintjük a mûvészeti tevékenységekhez kapcsolódó tehetség felismerését, és a kibontakoztatásának biztosítását. A kreatív mûhely 1-4. évfolyamon szervezett foglalkozásai, a mûvészeti intézményegységünk, az ilyen jellegû szabadidõs foglalkozásaink lehetõséget nyújtanak erre.

X. GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A többször módosított gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény pontosan meghatározza az állam, a helyi önkormányzatok feladatait a gyermekek védelmével összefüggésben. Az új törvény több ponton találkozik a Közoktatási törvény elõírásaival, számos kérdésben határoz meg az iskolák vezetõi, pedagógusai részére közvetlenül is feladatokat. A közoktatásról szóló törvény 41. § (6) bekezdése elõírja a nevelési-oktatási intézmény feladatai között a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását, a gyermekek és tanulók fejlõdését veszélyeztetõ okok feltárását, pedagógiai eszközökkel a káros hatások megelõzését és ellensúlyozását. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedéseket kell kezdeményeznie a nevelési-oktatási intézménynek. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az intézmény vezetõje felel. A munkát szervezi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs, de köteles abban közremûködni valamennyi pedagógus.

29

Feladataik közé tartozik: -

A tanulók és a szülõk tájékoztatása azokról a lehetõségekrõl, személyekrõl, intézményekrõl, amelykehez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

-

Családlátogatásokon részt venni a veszélyeztetõ okok feltárása érdekében.

-

A veszélyeztetõ okok megléte esetén értesíteni a Gyermekjóléti szolgálatot.

-

Segíteni a Gyermekjóléti szolgálat tevékenyégét. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni.

-

Tájékoztatást nyújtani a tanulók részére szervezett szabadidõs programokról.

Feladatuk továbbá: -

A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetû tanulók felmérése, nyilvántartása.

-

A segélyezéssel kapcsolatos ügyintézés segítése.

-

Kapcsolattartás a Gyermekjóléti szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal.

-

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetû tanulók figyelemmel kísérése az osztályfõnökök együttmûködésével, szükség esetén intézkedés.

-

A veszélyeztetõ tényezõk feltárása.

- A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelõ életszemlélet kialakítása osztályfõnök-tanár-szülõ együttmûködésével. Iskolánk gyermekvédelmi tevékenysége három fõ területre terjed ki: a gyermek fejlõdését veszélyeztetõ okok megelõzése, feltárása, megszüntetése.

Az iskola pedagógiai munkájában az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem megelõzõ céljait: -

Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, ill. bármilyen más oknál fogva.

-

Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlõdéséhez szükséges feltételeket. Biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetbõl fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását.

-

Az iskolának rendszeresen kapcsolatot kell tartani a szülõkkel, családokkal.

30

-

Biztosítani és segíteni kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzat létrejöttét és mûködését.

-

Biztosítani

kell,

hogy

a

tanulók

megismerjék

jogaikat,

és

véleményt

nyilváníthassanak az õket érintõ kérdésekben. -

A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon, iskolai tanulmányi rendjét pihenõidõ, szabadidõ, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetõség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelõen alakítsák ki.

-

A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.

-

Az iskolának együtt kell mûködnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elõsegítse a gyermek családban történõ nevelkedését, a veszélyeztetettség megelõzését és megszüntetését.

-

A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység közé tartozik a szenvedélybetegségek megelõzésére irányuló tevékenység is.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a Gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelõzve ezzel súlyosabbá válásukat. A gyermekvédelmi problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetû gyermekeket. Feladataink közé tartozik az is, hogy részt vegyünk a tanuló fejlõdését veszélyeztetõ okok megszüntetésében, hogy az iskola falain belül is segítsük a veszélyeztetettség megszûnését vagy legalábbis ellensúlyozását.

Gyermek- és ifjúságvédelem színterei: 1. Igyekszünk családlátogatások keretében megismerni tanulóink családi hátterét, szociális helyzetét. 2. Különös figyelmet kell fordítani mindazon családokra, aki anyagi helyzetük vagy más oknál fogva nem képesek egyedül eleget tenni gyermekneveléssel kapcsolatos feladataiknak: az õ érdekükben kapcsolattartás a Gyermekjóléti szolgálattal.

31

3. Felvilágosító tevékenység a szülõk és tanulók körében: mentálhigiéné, egészségvédelem, gyermekvédelmi, Közoktatási törvény megismertetése. Formái: Szülõi Közösség, szülõi értekezlet, fogadóóra, tanóra. 4. Differenciált foglalkozásainkon biztosítjuk a gyermekek részére a tanulási hátrányok csökkentését. Ez megvalósul tanórán kívüli tevékenységként is fejlesztõpedagógus segítségével, felzárkóztató foglalkozásokon. 5. Szoros kapcsolattartás a városi gyámhivatallal, Gyermekjóléti szolgálattal. 6. Lelki segítségnyújtás megszervezése és rendszeresítése. 7. Az arra rászoruló tanulóknak gyermekvédelmi támogatáshoz juttatása, eljárás a helyi gyermekjóléti hatóságnál. 8. A pályaválasztás, beiskolázás körültekintõ megszervezése. 9. Személyes, egyéni tanácsadás szülõknek és tanulóknak.

XI. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTÕ PROGRAM Felzárkóztatásra a tanórák szervezése mellett a tanórán kívüli foglalkozások; speciális egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetõvé teszik a hátrányok csökkentését. Ezekkel a tanulókkal való foglalkozást differenciáltan oldjuk meg. Kiemelt feladat a tanulás tanítása, az otthoni tanulás segítése, a házi feladat elõkészítése. Fontos a tanuló sikerélményhez juttatása, elismerõ bíztatása. Hatékony eszköz a rendszeres kapcsolattartás a szülõi házzal. (Családlátogatás, szülõi értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási napok.) Segítség lehet a tanulóval kialakított bizalomra épülõ jó kapcsolat, beszélgetések. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha -

szétszórt figyelmû,

-

nehezen tud koncentrálni,

-

gyorsan felejti és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat,

-

túlmozgásos- túlzottan lassú,

-

kézügyessége és finom-motorikus mozgása fejletlen,

-

lassan vált át egyik feladatról a másikra,

-

számolása gyenge,

-

olvasási- helyesírási problémái vannak,

32

-

a szakértõi bizottság, nevelési tanácsadó javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.

A felzárkóztatás célja: -

A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály, ill. iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetõségének biztosítása, az esélyegyenlõség megteremtése.

-

Készségek, képességek fejlesztése, mozgásfejlesztés.

-

A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése.

-

Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.

-

Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.

-

Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

XII. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTÕ TEVÉKENYSÉG Szociálisan hátrányos helyzetûek azok a tanulók, akiket különbözõ jellegû tényezõk gátolnak adottságaikhoz mért fejlõdésükben. Feladatunk tanévenként elvégzett helyzetfelmérés és elemzés alapján megtervezett tevékenységünkkel segíteni minden hátrányos helyzetû - de különösen a szociális hátrányban lévõ - tanulót képességei kibontakoztatásában. A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfõnök felelõssége. Célunk: segíteni a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, valamint támogatni tanulásukat, egyéni ütemû fejlõdésüket, ha : -

a családi mikrokörnyezet,

-

a családi házon kívüli környezet,

-

a csonka családban élõ tanuló,

-

a munkanélküli szülõi háttér,

33

-

az iskolai elõélet miatt szociálisan hátrányos helyzetûek,

-

áttelepülés, lakhelyváltoztatás,

-

tartós illetve hosszas betegség miatt átmenetileg hátrányos helyzetûekké váltak. A

hátrányok enyhítésére minden nevelõ javaslatot tehet. A segítõ tevékenységet az osztályfõnök koordinálja. Anyagi támogatásra a tanuló szülõje kérelmet nyújthat be. Iskolánk az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja: -

diákétkeztetés: napközis (tízórai, ebéd, uzsonna), menza (ebéd) három vagy több gyermek esetén térítési díjkedvezmény;

-

tankönyv kölcsönzése az iskolai könyvtárból;

-

a szülõk tájékoztatása a szociális támogatások helyi lehetõségeirõl;

-

iskolaorvosi ellátás;

-

kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval.

A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák segítik: -

felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok;

-

DÖK és DSE programok;

-

napközis programokban a szokások kialakítása, egészséges életmódra nevelés és a helyes szabadidõ eltöltés;

-

drog-és bûnmegelõzési programok (kapcsolattartás segítõ szervekkel, felvilágosító nevelési programok);

-

mentálhigiénés programok;

-

pályaorientációs tevékenység;

-

támogatások szerzése, pályázatok.

Tehetséggondozás A tehetséges tanulók felismerésére és fejlesztésére - a módszerek jó megválasztásával kiemelt figyelmet kell fordítanunk. A tehetséges tanulók oktatása során is elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A tanórai és tanórán kívüli foglakozásokon túl (szakkör) biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történõ felkészítését a mindenkori órakeret terhére.

34

Drog- és bûnmegelõzési program Az osztályfõnökök, az iskola védõnõje, az érintett szaktanárok részvételével folytatjuk ezt a tevékenységet. Bevonunk külsõ elõadókat is. A kábítószer, az alkohol, a drog fontos téma az osztályfõnöki órákon, de megjelenik más tanórákon is. Mindig az életkori sajátosságnak megfelelõen történik a feldolgozás. Legfontosabb cél a megelõzés! Pályaorientációs tevékenység Az 5-8. évfolyam számára fontos ez a terület. Célunk együttmûködést kialakítani a szülõkkel; biztosítani, hogy minden diákunk felelõsen dönthessen jövõjérõl. Ezt segítõ rendezvényeket

szervezünk,

tájékoztatjuk

az

érintetteket

eseményekrõl,

szakirodalomról stb. Segítjük az adminisztrációs munkájuk elvégzését is. A gyermekeink érdekében iskolánk folyamatos munkakapcsolatot épít ki a Gyermekjóléti szolgálattal,

-

Nevelési Tanácsadóval,

-

a város önkormányzatának megfelelõ szakembereivel.

35

Idõpont

Feladat

Május - június A hátrányos helyzetû tanulók felmérése, regisztrálása

Felelõs Gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs, osztályfõnökök

Június-

A tevékenységi formák megtervezése a

Gyermek- és

-augusztus

következõ tanévre

ifjúságvédelmi felelõs, osztályfõnökök

Szeptember

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló

Gyermek- és

tevékenységek ütemtervének elkészítése

ifjúságvédelmi felelõs, osztályfõnökök

Szeptember - Tevékenységi formák megvalósítása ütemterv Gyermek- és június

szerint

ifjúságvédelmi felelõs, osztályfõnökök

Május

Eredmények felmérése, fejlesztési

Gyermek- és

tevékenységek megtervezése a következõ

ifjúságvédelmi felelõs,

tanévre

igazgatóhelyettes

XIII. A szülõ, a tanuló és a pedagógus együttmûködésének formái, továbbfejlesztésének lehetõségei Iskolánkban Diákönkormányzat mûködik. Munkájukat az igazgató által megbízott nevelõ segíti, aki egyben képviseli õket az iskola vezetõségében és a Szülõi Munkaközösségben. A diákönkormányzat gyakorolhatja jogát minden olyan kérdésben, melyet a közoktatási törvény 62-64. §-a számára biztosít. Az osztályközösségek 2 fõ diákképviselõt választanak, s az így delegált tagok vesznek részt a saját munkatervükben meghatározott üléseken. Évente legalább egy alkalommal közgyûlést tartanak, megtervezik saját programjukat, javaslatot tesznek a házirend esetleges módosítására, szakkörök szervezésére, szabadidõs programokra, a diákönkormányzat által felhasználható tanítás nélküli munkanapok programjára, az iskolai élet demokratikusabbá tételére. A diákönkormányzat és az irányító nevelõ feladata, hogy a nevelõ-oktató munkát segítõ tevékenységüket tegyék még hatékonyabbá az alábbi területeken: -

tanulói érdekképviselet és annak gyakorlása,

36

-

helyi hagyományok ápolása,

-

fejlesszék a tanulói öntevékenységet, önállóságot, felelõsségérzetet,

-

segítsék megszervezni és megvalósítani a szabadidõ hasznos eltöltését,

-

szervezzenek minél több játékos, pihentetõ, egészséges életmódra nevelõ programot.

Gyermekeink nevelésének hatékonysága érdekében maximálisan jó együttmûködésre kell törekednünk a szülõkkel, a családokkal. A Szülõi közösség elsõsorban a rendezvények szervezésében, lebonyolításában nyújt segítséget. Kapocs az iskolavezetõség és a szülõi ház között. A Közoktatási törvény szerint él javaslattételi, véleményezési jogával. Tagjait az osztályközösségek szülõi értekezlete választja és bízza meg. A szülõi közösség önmaga választja tisztségviselõit, az önmaga által készített mûködési szabályzat és munkaterv alapján tevékenykedik. Munkájukat az iskola igazgatója segíti, aki folyamatosan tájékoztatja a választmányt az iskolai élet eseményeirõl. A szülõkkel való kapcsolattartás formái: -

családlátogatások;

-

szülõi értekezletek, fogadóórák;

-

nyílt tanítási napok, órák, egyéni fogadóórák;

-

iskolai és osztályszintû rendezvényeken való segítõ részvétel;

-

szülõi közösség megbeszélései, alapítványunk kuratóriumának ülései;

-

pályaválasztási tanácsadás;

-

elõadások szervezése szakemberek közremûködésével;

-

meglévõ hagyományok ápolása és bõvítése.

Egészségnevelési program A NAT értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elõ kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erõsítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlõdését. A közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIX. Törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük.

37

Az egészségnevelésünk célja: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elõsegítse a tanulók egészségfejlesztési attitûdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvõ nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belsõ és külsõ környezeti tényezõk megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintõ hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megõrzésére, illetve a veszélyeztetõ hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek, vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezetõ, egészségét védõ, és a környezet védelmére is figyelõ optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erõforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az iskolánkra nagy feladat és felelõsség hárul a felnövekvõ nemzedék egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlõdését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelõzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnõtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élõ embertársak iránti elfogadó és segítõkész magatartást. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülõknek – a káros függõségekhez vezetõ szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelõzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelõs, örömteli párkapcsolatokra történõ felkészítésre az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvõ, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlõdést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentõs, példaértékû szerepe van.

38

Egészségfejlesztõ programunk eredményeképpen erõsödjenek a személyiségfejlesztõ hatások, csökkenjenek az ártó tényezõk, az iskola befejezésekor a diákok megértésék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Képesek legyenek figyelemmel kísérni: •

viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását,

•

az egészségkárosító magatartásformák elkerülését,

•

a betegségeket a korai szûrésekben való részvétel révén megelõzni,

•

tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megõrzése érdekében,

•

erõsítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését

Az egészségnevelés helyi és jövõre irányuló elkötelezettsége miatt az egészségnevelési programnak folyamatosan reagálnia kell a világban, és a szûkebb környezetbe bekövetkezõ változásokra. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. Az iskolai egészségnevelési program része a mindennapi testedzés feladatainak programja is. Az iskola elsõ-negyedik évfolyamán legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe – a nem kötelezõ tanórai foglalkozások idõkeretének terhére – további egy vagy több testnevelési óra is beépíthetõ, s e többlet testnevelési órákkal a tanulói kötelezõ tanórai foglakozások száma megnövelhetõ. Az általános iskola elsõ-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. A játékos testmozgást minden olyan tanítási napon meg kell szervezni, amikor nincs testnevelés óra. A játékos, egészségfejlesztõ testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet, több legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztõ testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni

1. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: •

a tanulók korszerû ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megõrzése és védelme érdekében;

•

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását

39

szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; •

a tanulók az életkoruknak megfelelõ szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megõrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel Ø a táplálkozás, Ø az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, Ø családi és kortárskapcsolatok, Ø környezet védelme, Ø az aktív életmód, a sport, Ø a személyes higiénia, Ø a szexuális fejlõdés területén.

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

3. Az iskolai egészségnevelést elsõsorban a következõ tevékenységformák szolgálják: •

a mindennapi testedzés lehetõségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztõ testmozgás az elsõ-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás;

•

A (a megfelelõ tantárgyakat a helyi tantervben szereplõ tantárgyak ismeretében lehet beírni) tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfõnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

•

az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (IVK; csecsemõápolási, táplálkozási, túra); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedõ az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

•

az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védõnõ) segítségének igénybe vétele: Ø félévente

egy

alkalommal

az

ötödik-nyolcadik

évfolyamon

egy-egy

osztályfõnöki óra megtartásában; Ø a tanulók egészségügyi és higiéniai szûrõvizsgálatának megszervezéséhez.

40

4. Módszerek az egészségnevelés számára: §

interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról,

§

serdülõkori önismereti csoport-foglalkozások,

§

problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel,

§

szituációs játékok,

§

részvétel a helyi egészségvédelmi programokon

§

sport, kirándulás rendszeres szervezése,

§

az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elõsegítése,

§

környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés),

§

szabadidõ hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése,

§

az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történõ megjelenítése,

Környezeti nevelési program (NAT) értelmében a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elõ kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erõsítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlõdését. A közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIXX. Törvény módosításáról rendelkezõ 2003. Évi LXV. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat is. Ezek a jogszabályok lehetõséget kínálnak arra, hogy az iskolák megtervezzék környezeti nevelési tevékenységüket.

A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elõsegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvõ nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elõsegítve az élõ természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlõdését.

A környezeti nevelés színterei az iskolában: Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások)

41

Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek) Hazai és nemzetközi együttmûködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola környezettudatos mûködése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások

A környezeti nevelés tartalmi elemei A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megõrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelõsség, a környezeti károk megelõzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmûködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlõdés, környezettudatos magatartás elõmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: •

Fenntartható fejlõdés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövõ nemzedékek szükségleteinek kielégítését

•

A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erõforrások végességébõl adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását.

•

Alapvetõ emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlõ hozzáférésre, és a Föld lehetõségeihez mért kielégítõ életminõség megvalósítására.

•

Az elõvigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévõ, az ökológiai folyamatokba a lehetõ legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott.

•

Kölcsönös függõség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös egyenrangú függõségi kapcsolatok a természeti rendszerekben.

42

1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: •

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelõs életvitel elõsegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelõ szokásrendszer megalapozása;

•

a tanulók az életkoruknak megfelelõ szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: •

a környezet fogalmával,

•

a földi rendszer egységével,

•

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

•

a környezetvédelem lehetõségeivel,

•

lakóhelyünk természeti értékeivel,

•

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

3. Az iskolai környezeti nevelést elsõsorban a következõ tevékenységformák szolgálják: •

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfõnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

•

A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történõ megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedõvel, akadályversennyel; minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi õrjárat” szervezése a településen; a szárazelemgyûjtés megszervezése az iskolában; a negyedik és a hetedik évfolyamon látogatás a Fõvárosi Állat- és Növénykertben, valamint a budapesti Mezõgazdasági Múzeumban.

4. Ajánlott módszerek a környezeti nevelés számára: •

Természettudományos megfigyelések

•

Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról

•

Helyi, országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása

43

•

„Öröm- és bánattérkép” készítése

•

Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése.

•

Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.

•

Adatgyûjtés, feldolgozás információrögzítés együttmûködéssel.

•

Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyûjtõ, kidolgozó, véleményezõ feladatok munkamegosztással).

•

Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel.

•

Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerûségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása.

•

Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása

•

Írásbeli értekezése, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában.

•

Viták, szituációs játékok,

•

Természetvédelmi tevékenységek (õrjáratok, madárvédelem, faültetés)

•

Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése)

Az új Nemzeti Alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggõ ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnõtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmûködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erõsítésérõl van szó, amely gazdasági és társadalmi elõnyöket egyaránt hordoz magában.

44

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevõ és közremûködõ tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erõsítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erõforrásait gyorsulva felélõ fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a.) az alapvetõ szükségleteinek kielégítéséhez b.) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c.) a választáshoz különbözõ termékek és szolgáltatások között d.) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez e.) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f.) az egészséges és elviselhetõ környezetben való élethez

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai Tanórán kívüli elemek (vetélkedõk, versenyek, rendezvények) Hazai és nemzetközi együttmûködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

Módszertani elemek: •

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

45

•

Adatgyûjtés, feldolgozás, információrögzítés együttmûködéssel

•

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

•

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése)

•

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

46

XIV. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõoktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzéke A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében található jegyzék tartalmazza a nevelési-oktatási intézményekben a kötelezõ (minimális) eszközök és felszerelések felsorolását. Az alább felsorolt eszközök és felszerelések listáját a módosított Kerettantervek alapján megalkotott Helyi tantervek megfogalmazása után módosítjuk.

1. Az iskolai nevelõ-oktató munkát segítõ szemléltetést és a tanulók tevékenykedését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítõ, diavetítõ, fali vetítõvászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

Az iskola eszközállománya

Megnevezés

Db

Megnevezés

Db

Tanulóasztal Derby

100 Tanulószék Derby

Tanulóasztal ELEGANCE

140 Nyitott polcos könyvszekrény 357 Konyhaszekrény

15

íróasztal közepes

16 Páncélszekrény

4

íróasztal

49 Fém öltözõ szekrény

9

7 Katalógus szekrény

1

Tanulóasztal

Tárgyaló asztal Számítógép asztal

37 Kartoték szekrény

200

1

1

Teleszkópos asztal

4 Hanglemeztartó szekrény

4

Telefon asztal

4 Játékszekrény

6

Dohányzóasztal

14 Mûszerszekrény

1

Virágállvány

10 Mûhelyszekrény

9

Éttermi asztal

26 Térképtartó szekrény

3

Könyvtári olvasó

12 Fali polc

2

Könyvtári kölcsönzõ

1 Kisszekrény polcos

47

1

Vizsgáló asztal

1 Redõnyös szekrény

3

Terepasztal

1 Táblás szekrény C

10

Rajzasztal

1 Tele ajtós polcos szekrény

15

Gépi katedra

3 Varia szekrény B tolóajtós

14

Fizikai laborasztal

2 Lemezszekrény

2

Szertári szekrény

7 Video szekrény

7

Könyvszekrény

3 Mûhelyasztal

4

Tanári asztal

7 Tároló szekrény kémia

2

Könyvtári asztal

2 Konyhaszekrény alsó

1

Gépíróasztal

1 Konyhaszekrény felsõ

2

Mikrohullámú sütõ

1 Tároló szekrény fehér

3

Címer

24 Rajzpolc

1

Tároló szekrény páncél

2 Öltözõpad

28

Polcos szekrény

4 Szék fa (szülõktõl)

30

Szekrény alsó rész A

38 Salgó polc

54

Szekrény felsõ rész D

19 Könyvállvány

10

Vitrines szekrény

1 Méreg szekrény

1

19 Tûzoltó készülék

24

Egyéb tároló háromajtós

6 Univerzális létra

1

Dohányzó asztal

1 Görgõs szék

4

Telefonasztal

2 Kis íróasztal

1

Hirdetõtábla

1 Nyomótömlõ tûzcsap

Szõnyeg

2 Mûanyag futószõnyeg

Szõnyeg (futó)

1 Egyéb szõnyeg

Egyéb függöny

1 így mûködik faliképek

1

Wiewsonic monitor

1 P4 számítógép

1

SONY pendrive

4 Iratmegsemmisítõ

1

Pénzvizsgáló

1 Megafon

1

Fidji hajszárító

2 Music center

1

Mini System (HIFI)

1 4 cs. Erõsítõ

1

Erõsítõ

2 Mikrofon szett

6 csatornás mini keverõ

1 Coomber magnó

Egyéb tároló kétajtós

48

1

1

Nagy-értékû taneszköz: Monitor

4

Szünetmentes tápegység

1

Switch hálózati elem

1

Switch 10/100

1

írásvetítõ

1

SONY bakelit lejátszó

1

SONY HIFI II: torony

1

Videó projektor

Benq BP projektor

1

1

Videó magnó

2

Hitachi multimédia projektor DVD videó magnó

Magnó stúdió

1

HILTI fúrógép

1

Tûzoltó-készülék

2

Hûtõ

1

Mosógép

1

Vetítõvászon állványos

1

Szekrény

2

Öltözõ berendezése

Számítógép + Notebook

66+1 Magasnyomású tisztító

1

Printer

18 Szórópisztoly

1

Scanner

2

Bábvarázs

1

Fénymásoló

2

VIA mérõ egyenáramú

1

írógép

1

VIA mérõ váltóáramú

1

Elektrovaria

1

Magnó rádiós + CD-s

1+2

Konténer

1

Szabályozható tápegység

1

Villanytûzhely

1

Kétajtós polcos irattároló sz.

3

Mikroszkóp

1

Szalagfûrész

1

Asztali telefax

1

Televízió

5

Konyhaszekrény

1

Fényképezõgép

2

CD író

1

Ülõgarnitúra

1

DVD- ROM

1

Csengetõ óra

1

Win 95 DEM

1

Linux

2

Windows 98 Szoft.

2

Windows XP

5

Magiszter rendszer

1

Office XP

1

8

Alapábrák, alaphálók

2

Szellemi termékek:

Matematika: Sakk készlet

49

Bûvös kocka

5

Matematika oktatósorozat

1

Demonstrációs négyzetméter

2

Fali tábla

1

Tili-toli játék

10 Geometria oktatósorozat

1

Ördöglakat készlet

4

Hannoi torony

5

2

Kronológiai táblasor

2

2

Atomorbitál

1

Tápegység

2

Elektrovaria tartozékkal

1

Mozgási indukció Lencz törv.

1

1

Fizika CD

1

Demonstrációs alapkészl. 6.o Csúszóellenállás

Fizika története

1

Idomkészlet

1

Irószerkezetes kiskocsi

4

1

Állvány trafóhoz

1

Villanyégõ párh.és soros kapcs. Elektrotecnikai készlet

U alakú vasmag, lemezelt

1

Földgömb rúd-mágnessel

1

Tekercs 600 menetes

2

1

Árammérõ

Eletronáramlás szeml.készülék 21 Mágneses mezõt vizsgáló kész. 1 Monitor Samsung

Braun f. elektrométer

2

Számítógép Mercury

1

Gördíthetõ állvány elektorvar.

2

Zsebszámológép

25

Eszköz áramjárta vez.kölcs.h.be. Hosszú kiskocsi-sín

1

Hõáramlás keverõ

1

1

Merülõforraló

1

Emberi csontváz

1

Tanári mikroszkóp

1

Emberi-torzó fejjel

2

Énekes madarak I. hazai

1

Érzékszerveink

1

Ragadozó madarak

1

Vízimadarak

1

Emlõsök (Európán kívül)

2

Fák I.

1

Házi állatok I.

1

Enek: Zenei CD

Kémia: Kémcsõállvány

Fizika:

Rugós erõmérõ

1

10

1 1

Biológia:

50

Transzparens

2

Kisemlõsök

2

Földrajz: Térképek

34 Kõzetgyûjtemény dobozban

2

Iskolai földgömb

2

Transzparens

6

Csillaggömb

1

Csillagászat transzparens

1

8.Magyaro. 200 kockás dia készl. Magyar tájak V. videó kazetta

1

Magyaro. Diasor (készlet)

1

1

1

Magyar tájak IX. videó kazetta

1

Magyar tájak VI. videó kazetta Korok mûvészete videó kazetta

Térkép

2

Térkép

13

1

írói arcképsorozat

1

Elektorvaira szerelõkészlet

2

Állványos fúrógép

1

Harapófogó

20 Pisztoly forrasztó

1

Szerelõdoboz gépelem

6

Fúrógép gyorssatu

1

Transzparens

3

Kalapács

20

Bõrlyukasztó

2

Lakatos satu

40

Szabó olló

15 Fúrógép EVIG

1

80-as satu

1

Einhell akkus fúró

1

Akkumulátoros fúró

2

Ragasztó pisztoly

2

Fûrészlap

50

Szöges cipõ

5

5

Idegen nyelv Angol oktatósorozat

1

Basic English I.II.

2

Történelem: Transzparens (5.6.oszt.)

2

Tanulói egységcsomag

6

Magyar: Magyar irodalomtörténeti térkép Technika:

Testnevelés: Talajszõnyeg

1

51

Ugrószõnyeg

5

Tornazsámoly

14

Tornapad

23 Kézilabdakapu

1

Bordásfal

37 Kosárlabdapalánk

1

Ugró szekrény

2

Fali kosárlabda állvány

2

Tornagerenda

1

Fémkeretes focikapu

4

Kézilabda kapufa

1

Gördeszka

4

Stopperóra (digitális)

1

2

Medicinlabda 3 kg-os bõr

4

Streetball Junior gyak.állvány Kézilabda háló (pár)

Köszörûgép

1

Lemezolló fogas, íves

1

Gyalupad

1

Elektromos fûnyíró

1

Fúrógép

1

Festékszóró kompresszor

1

Rezgõcsiszoló

1

3

Mûhely:

Pillanatforrasztó Fûrészlap forrasztó

1

SKILL csiszoló

1

Hegesztõ trafó

1

Biztonsági kötél

1

Disson palack

1

Biztonsági öv

1

Oxigén palack

1

Sarokcsiszoló

1

Furik

1

Szennyvíz szivattyú

1

Vérnyomásmérõ

3

Színlátás vizsg. könyv

1

Látásvizsgáló tábla

1

Személymérleg

1

Munkaköpeny orvosi

2

Bõrfotel

1

Kétajtós polcos szekrény

1

Ruhásszekrény

1

Fiókos íróasztal

1

Léda szék fehér mûbõrrel

2

Elõszobafal akasztóval

1

Szõnyeg orvosi

1

Phonendoskók

1

Hordágy

1

Golyózó

1

Twisten

1

Stopper

1

Fülhallgató

1

Scrabble

1

Jogi ismeretek

1

Orvosi szoba:

Fejlesztõ pedagógus

52

Alsó tagozat: írói arcképsorozat

3

Magyarország domborzata

1

Szorzótábla

1

1

37 cm átm. Földgömb

1

Magyarország a polg.össz.telep. Naprendszer

Jézus Krisztus élete 1-3.

3

Eu. Országai térkép

1

Geológiai gyûjtemény

2

Demonstrációs szám és jelkártya

1

-

53

1

B) HELYI TANTERV I. BEVEZETÕ Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelõ oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánk a következõ elvek szerint biztosítja a nevelõ-oktató munka feltételeit: Ø Kulcskompetenciák

megalapozása,

megszilárdítása

az

1-6.

évfolyamon.

Folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bõvítése az iskolázás további szakaszain. Ø A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén. Ø A tanulási esélyegyenlõség eredményes segítésének egyik alapvetõ feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedõ pedagógiai módszerek alkalmazása. Ø A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedõ teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül. Ø Korszerû, hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Ø Egységes,

differenciált

és

egyénre

szabott

tanulási

követelmények,

ellenõrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

A Nemzeti alaptanterv Ø Biztosítja az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a nevelési-oktatásiintézményekben folyó nevelõ-oktató munka általános mûveltséget megalapozó szakaszában. Ø Mûveltségi területenként határozza meg a nevelõ-oktató munka kötelezõ és közös céljait, a nevelõ-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegû követelményeit. Ø Nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás, valamint a sajátos nevelési igényû tanulók iskolai nevelése-oktatása tantervi követelményeinek alapelveit.

54

Ø Kötelezõ rendelkezéseket is megállapíthat az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. Ø Meghatározza az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggõ feladatait. Ø A benne foglaltak teljesítését az oktatásért felelõs miniszter által kiadott kerettantervek segítik. Ø Nemzeti alaptanterv 2007-ben az alábbi új elemekkel egészült ki:

1.

Beépültek az Európai Unió kulcskompetenciákra vonatkozó ajánlásai: kommunikáció anyanyelven; kommunikáció idegen nyelven; matematikai és természettudományos, digitális, tanulni tanulási, szociális, vállalkozói kompetencia; kulturális kifejezõkészség.

2.

A „Kiemelt fejlesztési feladatok" címû fejezet is kiegészült az EU tagságból adódó feladatokkal, illetve a tudatos állampolgári léttel összefüggõ társadalomismereti fejlesztési célokkal. Megerõsödtek az állampolgári és az aktív állampolgársággal kapcsolatos elemek is.

3.

Beépültek a „Gazdasági ismeretek".

4.

A „Testi és lelki egészség" kiemelt fejlesztési területében erõteljes hangsúlyt kapott az, hogy az iskola nyújtson támogatást a gyermekeknek - különösen a serdülõknek - a káros függõségekhez vezetõ szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelõzésében.

5.

Új fejezettel egészült ki, amelynek címe „ A Nat és a helyi szintû szabályozás" lett.

6.

Részletes kifejtésre kerültek a tanulási esélyegyenlõség segítésének elvei is.

Iskolánk helyi tantervének felülvizsgálatakor és megvalósításakor szem elõtt tartandó a fentiek beépítése valamennyi tantárgy oktatásába, különös tekintettel a kulcskompetenciák elsajátítására, valamint a kiemelt fejlesztési feladatokra. Az elsajátítás mérésére az országos mérés szolgál. Az eredmények értékelése, a következtetések megfogalmazása, a további feladatok meghatározására a minõségirányítási programunkban meghatározottak szerint a nevelõtestület feladata. A mérések eredményei nyilvánosak.

55

A Lenkey János Általános Iskolában magasabb óraszámban tanítandó idegen nyelvi oktatás bevezetésének ütemezése évfolyamonként tanítási évek szerint.

Évfolyam Tanév

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2009/2010.

É

É

É

É

É

É

É

É

2010/2011.

•

É

É

É

É

É

É

É

2011/2012.

•

•

É

É

É

É

É

É

2012/2013.

•

•

•

É

É

É

É

É

2013/2014.

•

•

•

•

É

É

É

É

2014/2015.

•

•

•

•

•

É

É

É

2015/2016.

•

•

•

•

•

•

É

É

2016/2017.

•

•

•

•

•

•

•

É

2017/2018.

•

•

•

•

•

•

•

•

É= emeltszintû ének-zene oktatás •= magasabb óraszámú idegen nyelvi oktatás

56

II. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZÕ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK. ÓRASZÁMOK Tantervek, óratervek A Nat ajánlásának megfelelõen a nevelõtestület megállapodásaként óratervünk a következõ:

ÓRATERV 1-4. ÉVFOLYAM ANGOL NYELVI KÉPZÉS Tantárgy

Óraszám évfolyamonként 2. évfolyam 3. évfolyam heti heti

1. évfolyam heti

4. évfolyam heti

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

8

Idegen nyelv

1

1

1

1

Matematika

4

4

4

4

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

1

1

1

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

3

3

3

Informatika Kötelezõ tanórai foglalkozás

0

0

0

1

22

20

20

22,5

2

2

2

2

Választható tanórai foglalkozás

Angol

Egyéni foglalkozás (tg., fz., sakk, néptánc) Maximális lehetséges óraszám

2

2

2

2

26

24

24

26,5

A fenntartó által eng.: mkv.,of., stb.

1,2

1,2

1,2

1,35

57

HUMÁN TAGOZAT Tantárgy

Óraszám évfolyamonként 2. évfolyam 3. évfolyam heti heti

1. évfolyam heti

4. évfolyam heti

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

8

Idegen nyelv

0

0

0

0

Matematika

4

4

4

4

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

3

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

Informatika Kötelezõ tanórai foglalkozás

0

0

0

1

20

20

20

22,5

Ének

1

1

1

1

Angol

1

1

1

1

Választható tanórai foglalkozás

Egyéni foglalkozás (tg., fz., sakk, néptánc) Maximális lehetséges óraszám

2

2

2

2

24

24

24

26,5

A fenntartó által eng.: mkv.,of., stb.

1,2

1,2

1,2

1,35

58

EMELT SZINTÛ TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KÉPZÉS Tantárgy

Óraszám évfolyamonként 2. évfolyam 3. évfolyam heti heti

1. évfolyam heti

4. évfolyam heti

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

8

Idegen nyelv

0

0

0

0

Matematika

5

5

5

5

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

1

1

1

2

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

3

3

3

Informatika Kötelezõ tanórai foglalkozás

0

0

0

1

22

20

20

22,5

Körny.

1

1

1

1

Angol

1

1

1

1

Választható tanórai foglalkozás

Egyéni foglalkozás (tg., fz., sakk, néptánc) Maximális lehetséges óraszám

2

2

2

2

26

24

24

26,5

A fenntartó által eng.: mkv.,of., stb.

1,2

1,2

1,2

1,35

59

ÓRATERV 5-8. ÉVFOLYAM

ANGOL NYELVI KÉPZÉS Tantárgy

Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam heti heti heti heti 3,5 3,5 4 4 3 3 3 3 1,5 1,5 2 2 4 4 3 3 1,5 1,5 0 0 0 0 1,5 1,5 0 0 1,5 1,5 0 0 1,5 1,5 0 0 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 3 2 2 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0 0,5 0,5 0 0

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Matematika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Informatika Osztályfõnöki Tánc és dráma (magyar) Hon-és népismeret (történelem) Tantervi modulok Ember és társadalomismeret, etika (oszt.f.) Mozgókép és médiaismeret (oszt.f.) Kötelezõ tanórai foglalkozás Angol Természetismeret Választható Matematika tanórai Testnevelés foglalkozás Biológia és egészségtan Földrajz Maximális lehetséges óraszám A fenntartó által eng.: mkv.,of., stb.

60

0

0

0,5

0

0 24,5 2 0,5 0 0 0 0 27 1,35

0 22,5 2 0,5 0 0 0 0 25 1,35

0 25 2 0 1 1 0 0 29 1,5

0,5 25 2 0 1 1 0 0 29 1,5

HUMÁN TAGOZAT

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Matematika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Informatika Osztályfõnöki Tánc és dráma (magyar) Hon-és népismeret (történelem) Tantervi modulok Ember és társadalomismeret, etika (oszt.f.) Mozgókép és médiaismeret (oszt.f.) Kötelezõ tanórai foglalkozás Ének Matematika Választható Testnevelés tanórai foglalkozás Fizika Biológia és egészségtan Földrajz Maximális lehetséges óraszám A fenntartó által eng.: mkv.,of., stb.

5. évfolyam heti 3,5 3 1,5 4 1,5 0 0 0 0 1 1 1 5 1 1 0,5 0,5

61

Óraszám évfolyamonként 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam heti heti heti 3,5 4 4 3 3 3 1,5 2 2 4 3 3 1,5 0 0 0 1,5 1,5 0 1,5 1,5 0 1,5 1,5 0 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 2 2 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0 0 0,5 0 0

0

0

0,5

0

0 24,5 2 0,5 0 0 0 0 27 1,35

0 22,5 2 0,5 0 0 0 0 25 1,35

0 25 2 1 1 0 0 0 29 1,5

0,5 25 2 1 1 0 0 0 29 1,5

EMELT SZINTÛ TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KÉPZÉS Tantárgy

Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam heti heti heti heti 3,5 3,5 4 4 3 3 3 3 1,5 1,5 2 2 4 4 3 3 1,5 1,5 0 0 0 0 1,5 1,5 0 0 1,5 1,5 0 0 1,5 1,5 0 0 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 3 2 2 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0 0,5 0,5 0 0

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Matematika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Informatika Osztályfõnöki Tánc és dráma (magyar) Hon-és népismeret (történelem) Tantervi modulok Ember és társadalomismeret, etika (oszt.f.) Mozgókép és médiaismeret (oszt.f.) Kötelezõ tanórai foglalkozás Matematika Természetismeret Testnevelés Választható tanórai Kémia foglalkozás Fizika Biológia és egészségtan Földrajz Maximális lehetséges óraszám A fenntartó által eng.: mkv.,of., stb.

0

0

0,5

0

0 24,5 1 1,5 0 0 0 0 0 27 1,35

0 22,5 1 1,5 0 0 0 0 0 25 1,35

0 25 2 0 1 0,5 0,5 0,5 0,5 30 1,5

0,5 25 2 0 1 0,5 0,5 0,5 0,5 30 1,5

Ø A 2008/2009. tanévtõl iskolaotthonos elsõ osztály indítását tervezzük felmenõ rendszerben a 4. évfolyamig. Ez a nevelés-oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát. Biztosítja a tanulóknak a

62

pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetõségét. Az iskolaotthonos nevelést és oktatást a kötelezõ tanórai foglalkozások, a nem kötelezõ tanórai foglalkozások, a mindennapos testnevelés idõkeretében szervezzük meg oly módon, hogy tanulók részére a délelõtti és délutános tanítási idõszakban biztosítva legyen az új ismeretek, tananyagok, követelmények elsajátítása, a következõ tanítási napokra történõ felkészülés, valamint a mindennapi testedzés. Ø Pedagógiai munkánkban alapvetõ fontosságúnak tartjuk, hogy a legnagyobb hangsúlyt a gyermek személyiségének komplex fejlesztésére helyezzük. Ennek érdekében figyelembe véve az óvoda és az általános iskola közötti átmenet jellegzetes problémáit kiemelkedõ szerepet kap elsõ évfolyamon az alapkészségek és a képességek fejlesztése. Ø Már elsõ évfolyamtól a hangsúlyos mûvészeti oktatás keretein belül rajz, technika, bábkészítés tevékenység folyik. A zenei mûvészeti csoportokban furulyáznak, zenekarban játszanak a Kodály- és Orff- módszer alkalmazásával. Bábjáték és népi gyermekjátékok egészítik ki a felsorolt mûhelyek munkáját, megalapozva a tánc, illetve a drámapedagógia bevezetését. A második, harmadik, negyedik évfolyamos tanulók a néptánc, népi hagyományok alapjaival ismerkednek meg. Fontos hogy tanulóink megismerjék hazánk fõbb népmûvészeti tájegységeit, viseletüket, tánckultúrájukat. Ø Az informatika, a technika (felsõ tagozaton) és az idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik. Ø Korrepetálás, egyéni fejlesztés, felzárkóztatás, szakkörök, középiskolai felvételire, tanulmányi

versenyekre

való

felkészítõk

egészítik

ki

a

tanórai

kötelezõ

tevékenységeket. Ø Iskolánk integrált nevelés keretében gondoskodik azoknak a sajátos nevelési igényû tanulóknak a nevelésérõl és oktatásáról, akik a beiskolázási körzetünkbe tartoznak, és a szakértõi bizottság integrált nevelés-oktatás keretében látja biztosítottnak képzésüket. Az Alapító Okirat tartalmazza az ellátási illetékesség szakterületeit. Ø Negyedik évfolyamtól indul az idegen nyelv emelt szintû oktatása a szülõk igénye és a tanulók egyéni adottságai alapján, heti 5 órában. Ø A tehetséges diákok második idegen nyelvet tanulhatnak költségtérítéses formában. Ø Az informatika tantárgy tanítását negyedik évfolyamtól heti 1 óra keretében biztosítjuk. 7-8. évfolyamon a tehetséges és az informatika iránt nagyobb érdeklõdést mutató tanulóknak speciális szakkört tartunk „Web” témakörökben. Ø Az

intézmény

„b-vel”

jelölt

osztályai

az

emelt

óraszámban

történõ

természettudományos képzés szerint folytatják tanulmányaikat. Alsó tagozaton a

63

matematika és környezetismeret tantárgyakat tanulják magasabb óraszámban a szabadon választható órakeret terhére, illetve második évfolyamtól sakkozni tanulnak heti 1 óra tanórán kívüli foglalkozások keretén belül. A sakk tanítását rendkívül fontosnak tartjuk a logikus gondolkodásra nevelésre, az absztrahálás és elvonatkoztatás alapjainak megismerésére, az önfegyelem nevelésére. Segít a szabályalkotás lépéseinek megtanítására, a „másik” gondolatainak, elképzeléseinek megismerésében, a tisztelni az ellenfelet elv kialakításában. Felsõ tagozaton a matematika tanítása továbbra is emelt óraszámban

történik,

illetve

a

természetismeret,

és7-8.

évfolyamon

a

természettudományos tárgyak ( biológia, fizika, kémia, földrajz) óraszáma heti 0,5-del növekszik. Ø Testnevelés órák száma heti 3, kivétel 1. és 5. évfolyam heti 5 (kötelezõ és szabadon választható órák összesen). Ø Az óraterv tartalmazza azokat a tantárgyakat, amelyeken az adott évfolyam valamennyi tanulója köteles részt venni, a tanulóknak választásra felkínált tantárgyakat, a tanórán kívüli tevékenységeket, valamint a tantervi modulokat. Ø A matematika órák számát minden évfolyamon a nem”természettudományos” osztályokban is 4 órában biztosítjuk a kötelezõ és a szabadon választható órákkal, éppen a matematikai kulcskompetencia megalapozása érdekében. Ø Biztosítjuk a technika és életvitel tantárgy heti 1 órás oktatását valamennyi évfolyamon. Ø A Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatokat határoz meg, amelyek a kulcskompetenciákra épülnek. Ezeknek a megalapozása, megszilárdítása egyénhez igazított fejlesztést igényel. Így e két évfolyamon lehetõség nyílik az alapvetõ képességek, készségek fejlesztésére. Cél nem az ismeretátadás, hanem a fejlesztés tantárgyaktól függetlenül, illetve minden tantárgyhoz kapcsolódóan. Hangsúlyt kell hogy kapjon a személyiségfejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás, szociális hátrányok enyhítése. Erre a célra a tanítási idõkeret minimum 25 %-át szükséges biztosítanunk. Ø Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: •

Az elsõ évfolyamon a heti 3+2 testnevelés óra, a 2-4. évfolyamon a heti három testnevelés óra, a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztõ testmozgás a délutáni napközis foglalkozások idõkeretének felhasználásával.

•

Az ötödik évfolyamon heti öt testnevelés óra, 6-8. évfolyam heti 3 testnevelés óra az iskolai sportegyesület különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,

64

szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak •

A napközi otthonban (és a tanulószobán) a játékos, egészségfejlesztõ testmozgás.

Helyi tantervünket a Nat szellemében a kerettanterv alapján a tankönyvkiadók tanterveinek adaptálásával választottuk ki. A tantervválasztásnál a következõ alapelvet vettük figyelembe: Ø Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvetõ szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek lehetõvé teszik a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást, a változások befolyásolását, saját sorsuk alakítását. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Ø Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás); valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidõs tevékenységekben.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetõ: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás); a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelõ keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidõs tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelõen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklõdése szerint.

Matematikai kompetencia

65

A

matematikai

kompetencia

a

matematikai

gondolkodás

fejlesztésének

és

alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérõ mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek

és

módszerek

sokaságának

felhasználásával

magyarázatokat

és

elõrejelzéseket tegyünk a természetben. Az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elõrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mûszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését, és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlõdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelõsséget.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidõ terén. Ez a következõ készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elõállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmûködés az interneten keresztül.

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni. Saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idõvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetõségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elõzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulás

66

és képzés folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szociális és állampolgári kompetencia A

személyes,

értékorientációs,

interperszonális,

interkulturális,

szociális

és

állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építõ módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínûbb társadalomban; ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetõségek megragadására. Ez a tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitûzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség Magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát. Elismeri mindezt a tradicionális mûvészetek nyelvén, de a média közvetítésével is. Különösen fontos az irodalom, a zene, a tánc, a dráma, a bábjáték, a vizuális mûvészetek; a tárgyak, épületek, terek kultúrája; a modern mûvészeti kifejezõeszközök, a fotó és a mozgókép.

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. A Nemzeti alaptanterv az alábbi kiemelt fejlesztési feladatokat határozza meg, melyekre alapozzuk adaptált helyi tantervünket is:

67

Ø Énkép, önismeret Ø Hon- és népismeret Ø Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Ø Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Ø Gazdasági nevelés Ø Környezettudatosságra nevelés Ø A tanulás tanítása Ø Testi és lelki egészség Ø Felkészülés a felnõtt lét szerepeire

A Nemzeti alaptanterv 10 átfogó mûveltségi területet ír körül. Mi a mûveltségterületeket hagyományos elnevezésû tantárgyakra bontottuk, ezzel is biztosítva a tanulóknak az átjárhatóság lehetõségét. Ø Magyar nyelv és irodalom mûveltségterület és tantárgy fejlesztési feladatai: beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása; olvasás, írott szövegek megértése; írás, szövegalkotás; a tanulási képesség fejlesztése; anyanyelvi kultúra, ismeretek szerzése az anyanyelvrõl; irodalmi kultúra, irodalmi mûvek értelmezése; az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése. Ø Az élõ idegen nyelv mûveltségterületen belül tanítjuk iskolánkban az angol és a német nyelvet, melynek fejlesztési feladatai a beszédértés, beszédkészség, olvasásértés és írás egységekbõl állnak. Ø A matematika mûveltségi területen és tantárgyban a célok, értékek és kompetenciák négy témában jelennek meg. Tájékozódás (térben, idõben, a világ mennyiségi viszonyaiban). Megismerés (tapasztalatszerzés, képzelet, emlékezet, gondolkodás, ismeretek rendszerezése, ismerethordozók használata). Ismeretek alkalmazása, problémakezelés és - megoldás, alkotás és kreativitás (alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint, alkotások adott feltételeknek megfelelõen, átstrukturálás). Akarati, érzelmi, önkifejezõ képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek (kommunikáció, együttmûködés, motiváltság, önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás), a matematika épülésének elvei. Ø Az ember és társadalom mûveltségterület három területe: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret. A történelem tantárgy tanításának célja a történelmi mûveltség elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot, és a

68

kölcsönös megértés lehetõségét biztosítja a szûkebb és tágabb közösség számára. Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul hozzá önismeretünk elmélyítéséhez. A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Ø Az ember a természetben mûveltségterület a fizika, kémia és biológia tantárgyakat jeleníti meg. A fizikai mûveltségtartalmak feldolgozásakor elsõdlegesen azokkal a mechanikai,

termodinamikai,

elektromágneses,

fénytani

és

atomfizikai,

anyagszerkezeti jelenségekkel és összefüggésekkel, törvényekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerû fizikai világképet, és segítik s többi

természettudományi

tantárgy

tanulását

és

tanítását.

A

kémiai

mûveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen elõállított anyagok tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetik meg a tanulók. A biológiai és egészségtani mûveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátosságait, az élõ és élettelen természet szoros kapcsolatát; az élõvilág egységét, fejlõdését és rendszerszerû mûködését, az élõlények állandóságát és változékonyságát. Ø A földünk és környezetünk mûveltségi terület megismerteti a tanulókat a szûkebb és

tágabb

környezet

természeti

és

társadalmi-gazdasági

jellemzõivel,

folyamataival. Elõsegíti, hogy reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkrõl, a magyarság világban elfoglalt helyérõl, hazánk kedvezõ és kedvezõtlen természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, jellemzõ társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepérõl. Ø A mûvészetek mûveltségi terület alapja a kultúra, amelybe a mûvészeteken kívül beletartozik mindennapi életünk, valamint szûkebb és tágabb értelemben vett környezetünk is. Részterületei: ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret. Ø Az informatika mûveltségi terület fejlesztési feladatai: az informatikai eszközök használata,

informatika-alkalmazói

ismeretek,

infotechnológia

-

problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel, infokommunikáció. Ø Az életvitel és gyakorlati ismeretek mûveltségi terület alapvetõen a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás megszerzésére nyújt lehetõséget. Hozzájárul a tanulás és a munka megszerettetéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A

69

mûveltségterület fõ témakörei: munkakultúra, termeléskultúra, háztartáskultúra, környezetkultúra, közlekedéskultúra, gazdálkodáskultúra, egészségkultúra. Ø A testnevelés és sport mûveltségi terület célja, hogy sikeres, aktív életvitelû, pozitívan gondolkodó állampolgárokat formáljon, akik örömet nyernek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a közösségi felelõsséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést és az értékelést.

70

III. A MÛVELTSÉGI TERÜLETEK ELÕÍRT TARTALMA ÉS KÖVETELMÉNYEI A minõségi tudás kritériumai

A tudás reprodukálhatósága helyett az elsajátított ismeretek könnyû és sokoldalú elérhetõsége, rugalmas adaptálhatósága és továbbépíthetõsége vált fontossá. Ezért a tanulási céloknak és az alkalmazhatóság kritériumainak közelíteniük kell egymáshoz. A tanulási célok meghatározásakor a tartós, elmélyült tudás kialakítását kell középpontba állítani. Az ismeretanyag megtervezésekor a hangsúlyt a tudás minõségi jellemzõire: a szervezettségre, a megértés mélységére, az alkalmazhatóságra kell helyezni. Olyan tanítási programokat és olyan tanulási környezetet kell létrehozni, amelynek eredményeként sem az ismeretek tanulása, sem a képességek fejlesztése nem válik egyoldalúvá és öncélúvá.

Az ismeretek és a képességek integrált fejlesztése Az ismeret és a képesség jellegû tudás egymással nem szembeállítható és nem pótolható részét jelenti a minõségi tudásnak. A jól szervezett, pontos, hatékonyan felhasználható ismeretrendszer tud megfelelõ alapot biztosítani a képességek fejlesztéséhez, s a mûködõ képességek teszik lehetõvé az ismeretek megfelelõ mélységû feldolgozását, megértését és alkalmazni tudását. A mûködõ mûveltség kialakítása szempontjából az is nagyon lényeges, hogy az életbõl vett példák segítségével, problémafelvetõ kérdésekkel és aktív ismeretszerzést igénylõ feladatokkal folyamatosan ösztönözzük tanulóinkat, hogy gondolkodás útján is gyarapítsák fogalmaikat, illetve a már meglévõ fogalmaik között minél több új kapcsolatot fedezzenek fel. Az ismeretanyag kiválasztásával és a tanulói követelmények meghatározásával megfelelõ feltételt kell tehát teremteni a rendszerezett, pontosan megértett fogalmakon alapuló ismeretek elsajátításához és az ismeretek megtanulását, megértését és alkalmazását lehetõvé tevõ képességek kialakítását szolgáló tanulói tevékenységek gyakorlásához egyaránt. Az ismeretek és a képességek integrált fejlesztésének stratégiája megfelelõ válasz lehet az iskolai munkával szembeni kritikákra és kihívásokra.

71

A tanuló teljes személyiségének mozgósítása A korszerû tudáskép az ismeretekben, a képességekben kifejezésre jutó mûveltség mellett a gondolkodásmódban (mentalitásban), a viselkedésben, az attitûdben, a kommunikációban megjelenõ mûveltséget is magában foglalja. A tanulás az egész személyiség aktivitását igényli. Ezért az iskolai munka során a tanulás minden fontos összetevõjét mozgósítani és fejleszteni kell a kitûzött célok érdekében. Nem elég az ismeretek megértésére és megjegyzésére koncentrálni. Alkalmat kell adni az ismeretek alkalmazását biztosító feladatok gyakorlására, a problémák, probléma helyzetek elemzésére és megoldására, a különbözõ gyakorlati tevékenységek tanulására, a tanulás módszereinek elsajátítására, a gondolkodási eljárások tanulására; és nem utolsó sorban az értékek iránti pozitív attitûdök és a szociális magatartásformák kialakítására. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlõdést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezõk megerõsítésével. Például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének felfedeztetésével, a gyerekek együttmûködését igénylõ tevékenységek szervezésével.

Kiemelt fejlesztési területek A tanítás-tanulás szemléleti egységének és a tanulók személyiségnevelésének eredményessége szempontjából lényeges, hogy legyenek olyan kiemelt fejlesztési feladatok, amelyek az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, ezáltal elõsegítik a tantárgyközi kapcsolatok erõsítését. E tekintetben a Nat által meghatározott Kiemelt fejlesztési feladatok konkrét útmutatóul szolgáltak a helyi tanterv elkészítéséhez is. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezetõ és kezdõ szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között. A tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását, az oktatási folyamatot irányító dokumentumként elõírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülõ diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés miatt.

72

Tantervünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességû tanulók állandó és rendszerszerû felzárkóztatását. Ezt biztosítja a nem szakrendszerû képzés, az egyéni teljesítményszintekhez igazodó differenciált oktatás, az egyéb felzárkóztató foglalkozások.

A mûveltségi területekre, illetve tantárgyakra, évfolyamokra lebontott részletes tanterv a továbbhaladás feltételeit, a kiemelt fejlesztési területeket rögzítve jelen dokumentum mellékleteként készült el.

73

IV. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelõ-oktató munka során a pedagógusok elsõsorban olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv,

munkafüzet,

térkép

stb.)

használnak

a

tananyag

feldolgozásához, amelyeket az oktatási és kulturális miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, ének, informatika, idegen nyelv, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezõ tanulói taneszközöket a nevelõk szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezõen elõírt taneszközökrõl a szülõket minden tanév elõtt (a megelõzõ tanév májusában szülõi értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülõk kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következõ szempontokat veszik figyelembe: Ø

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

Ø

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elõnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

Ø

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minõségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébõl, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetû tanulók ingyenesen használhatják.

6. A tankönyvválasztás szempontjai Cél: Olyan tankönyvek kiválasztása, amelyek középpontba állítják a kompetenciafejlesztést, az alapkészségek fejlesztését

74

A tankönyvek használhatóságát, kompetenciafejlesztést lehetõvé tevõ szempontok a tankönyvek kiválasztásánál: •

Segítse az ismeretek megértését, alkalmazását, a tanulást.

•

Segítse a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését.

•

Segítse a gondolkodási eljárások tanulását.

•

Vegye figyelembe a tanulók olvasási képességét.

•

Vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait.

•

Támaszkodjon a tanulók elõzetes ismereteire, utaljon személyes tapasztalatokra.

•

Vegye figyelembe a tanulók elõzetes tudását.

•

A tananyag legyen életkornak megfelelõ mennyiségû.

•

Épüljön egymásra az elsajátítandó ismeretanyag.

•

Rendelkezzék megfelelõ belsõ tartalommal, legyen strukturált az ismeretanyag.

•

Kapcsolódjék a mindennapi élethez.

•

Legyen kapcsolata más tankönyvekkel.

•

Ne tartalmazzon hosszú körmondatokat.

•

Alkalmazza, de csak megfelelõ mennyiségben a szakszavakat.

•

Kerülje az idegen szavak használatát.

•

Alkalmazzon megfelelõ mennyiségben fõneveket és igéket, fordítson figyelmet azok arányára.

•

Az oldalak legyenek szemléletesek, könnyen áttekinthetõk, kerülje a zsúfoltságot.

•

A képanyag mennyisége, minõsége és szöveghez viszonyított aránya szolgálja az ismeret elsajátítást. Legyen figyelemfelkeltõ, de nem figyelem-elterelõ.

•

A képi elemekhez kapcsolódjanak vagy kapcsolhatók legyenek a feladatok.

•

Legyenek benne érzelmi hatást keltõ eszközök, neveljen értékekre.

•

Tankönyvcsaládok esetében a lehetõ legjobban áthidalható legyen a váltás az egyes évfolyamok között.

A tankönyvek és taneszközök felülvizsgálata évente történik meg. Felelõse az igazgató, a tankönyvfelelõs és valamennyi pedagógus.

75

V. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A nevelõk a követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A lehetõségrõl a tantestület dönt. 4. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történõ lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: •

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

•

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elõírtnál rövidebb idõ alatt teljesítse;

•

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

•

magántanuló volt.

5. Az elsõ évfolyamon a közoktatási törvény elõírásának megfelelõen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, ill., ha azt szülõje (törvényes képviselõje) írásban az iskola igazgatójától kéri.

76

VI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENÕRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelõ és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenõrzését és értékelését. Az elõírt követelmények teljesítését a nevelõk az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelõen, a kulcskompetenciák elsajátításának mérése érdekében a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenõrzik.

Iskolánkban az értékelés két formáját valósítjuk meg Ø Külsõ értékelés: •

Országos kompetenciamérés

•

Beiskolázási tapasztalatok eredményeinek elemzése

•

„Versenyeredmények" Ø Belsõ értékelés

•

szakmai közösségi, munkaközösségi,

•

vezetõi,

•

szaktanári, egyéni értékelés.

Az értékelés típusai

A szakmai munkaközösségek mérési anyaguk összeállítása után döntik el, ezután egységesen használják a három alaptípus adta lehetõségeket. Ezek: Ø a diagnosztikus értékelés - a helyzet feltárására, Ø formatív értékelés - információ-gyûjtés pl. a nevelés-oktatási folyamata közben a fejlesztés célszerû formálása , Ø szummatív értékelés - a folyamat lezárásaként eredmények megállapítása.

77

2. A magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból az 1-8. évfolyamon a tanév elején és a végén a tanulók a követelmények teljesítésérõl átfogó írásbeli felmérést írnak. /Be- és kimeneti mérések/. Ezek a Belsõ Gondozói Rendszerünk alapmérései. Ezek kijavítása, az eredmények feldolgozása után az Intézményi Minõségbiztosítási Rendszerünknek megfelelõen meghatározzuk az egyéni fejlesztés területeit, az elérendõ célokat, illetve a tanév végén a fejlõdési mutatókat.

3. A következõ elméleti jellegû tantárgyakból 5-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv Ø a nevelõk a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenõrzik, Ø az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fõ követelményeit átfogó, témazáró dolgozatot írnak.

4. Az alapozó szakaszban (5-6. évfolyam) a nem szakrendszerû oktatás keretében megvalósuló képességfejlesztõ foglalkozásokon szöveges formában és a teljesítmény %-os eredményének feltüntetésével valamint érdemjeggyel is értékelünk.

Ø A tanulók szóbeli kifejezõkészségének fejlesztése érdekében a nevelõk ellenõrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is: Ø ének-zene, rajz, technika tantárgyból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva; Ø testnevelés követelmények elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenõrzik; Ø a nevelõk a tanulmányi teljesítmények és elõmenetelek értékelését, minõsítését elsõsorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elõírt követelményekhez. Figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott - fejlõdött-e vagy hanyatlott - az elõzõ értékeléshez képest, és ezt jelzik a tanuló teljesítményének értékelésekor. 5. Az értékelés legyen: Ø személyre szóló, Ø fejlesztõ, ösztönzõ jellegû, Ø folyamatos, Ø épüljön a követelményrendszerre,

78

Ø legyen a szóbeli és írásbeli értékelés arányos Ø tárgyszerûen, jó - hibás javítás megjelölésével Ø félelemmentes légkörben történjen. A követelményekrõl, értékelési módokról és az egyéni elvárásokról a pedagógusok tájékoztatják az év elején ill. folyamatosan a tanulókat és a szülõket.

A sajátos nevelési igényû (SNI) gyermekek értékelésekor minden esetben figyelembe vesszük a Nevelési Tanácsadó illetve a Szakértõi Bizottság javaslatát, és annak figyelembe vételével történik az értékelés.

Az értékelés formái Személyes, szóbeli értékelés történik: Ø tanítási órákon (korrigálás, megerõsítés, segítség), Ø tanórán kívüli foglalkozásokon, Ø fogadóórákon, Ø az osztályfõnök közvetíti más tanárok véleményét, Ø az tájékoztató füzet, napló felülvizsgálatakor minden fogadóóra elõtt, Ø a szervezett programok kapcsán, Ø tantestület elõtt (szélsõséges esetekben), Ø az iskola nyilvánossága elõtt.

Szöveges értékelés, írásban történik: Ø pedagógus dolgozatra írt véleményei, 1. évfolyamon és 2. évfolyam félévi értékeléskor, Ø minden olyan gyermek esetében, akirõl az iskola igazgatója írásbeli határozatot hoz, Ø külsõ felkérésre írt minõsítések, Ø dicséretek, elmarasztalások beírása a tájékoztató füzetbe. Az osztályfõnöki dicséret vagy elmarasztalás és az ennél magasabb szintûek kerüljenek a napló „Feljegyzések" rovatába is.

79

Értékelés, minõsítés Ø A tanulók szaktárgyi teljesítményét tanév közben százalékosan, illetve érdemjeggyel (1-5) értékeljük az 3-8. évfolyamon. Ø Az 1-2. évfolyamon szövegesen és százalékosan értékelünk. Ø Az 5-8. évfolyamon félévkor és tanév végén érdemjeggyel értékelünk. Ø A félévi osztályzat az ellenõrzõ könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül. Ø A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük. Ø Az érdemjegyek minimális száma félévente: legalább havonta egy érdemjegy, természetesen figyelembe véve a tantárgy heti óraszámát. Ø A tanuló által szerzett érdemjegyekrõl a szülõt az adott tantárgyat tanító nevelõ értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfõnök rendszeresen ellenõrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyeket pótolja. Ø Az elektronikus naplót használó évfolyamok, ill. osztályok értékelésekor az érdemjegy az elektronikus naplóban is rögzítésre kerül.

Az óratervben szereplõ tantárgyak érdemjegyei a következõk: jeles (5)

jó (4) közepes (3)

elégséges (2) elégtelen (1)

Az értékelés nyilvános fórumai: Ø iskolai versenyek, vetélkedõk, Ø bemutató órák, Ø értékelés a diákközösség elõtt, Ø értékelés a nevelõtestület elõtt, Ø szakköri, osztályproduktumok kiállítása, Ø értékelés iskolakapcsolatok szintjén, Ø az iskola honlapja, Ø iskolaújság, évkönyv.

80

A kiemelkedõ teljesítmény elismerése Ø A jutalmazás alapja: •

kimagasló tanulmányi eredmény,

•

jó tanulmányi eredmény, és egy vagy két tantárgyból kimagasló teljesítmény,

•

közösségért végzett munka,

•

versenyeredmények,

•

minden olyan tevékenység, eredmény, amely az iskola hírét öregbíti.

Ø A jutalmazás formái:

6.

•

írásbeli szaktanári, osztályfõnöki dicséret,

•

igazgatóhelyettesi, igazgatói dicséret,

•

nevelõtestületi dicséret

•

bizonyítványba beírt dicséret,

•

Lenkey díj

•

Gerzovich vándorserleg

•

Harmónia plakett

•

egyéb egyéni és csoportos jutalmak.

Fontos szerepe van a fejlesztõ értékelésnek. Ez végig kíséri a tanulás folyamatát, és döntõ többségében szóbeli, szöveges értékelés. Elsõsorban a nevelõ feladata, de értékelhetik egymást vagy önmagukat a tanulók is. Elsõ évfolyamon és 2. évfolyamon félévkor alkalmazzuk a Közoktatási törvény a 70. § (3) bekezdésében megfogalmazott szöveges minõsítést. Ø kiválóan teljesített (a tantervi követelményeket megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes) Ø jól teljesített (a tantervi követelményeket kevés hibával elsajátította, kisebb bizonytalansággal, de tudja alkalmazni) Ø megfelelõen teljesített (a tantervi követelményeket pontatlanul, több hibával, felszínesen ismeri, de a továbbhaladáshoz szükséges minimumot elsajátította, segítséggel képes önálló munkára) Ø felzárkóztatásra szorul (a tantervi követelményekbõl a minimumot sem sajátította el, segítséggel sem képes önálló munkára)

81

A „felzárkóztatásra szorul" minõsítésnél a szülõ bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlõdését, haladását akadályozó tényezõket. Tájékoztatni kell a szülõt, hogy milyen segítséget tud adni az iskola felzárkóztatásra (egyéni fejlesztés) és milyen segítséget kér a szülõtõl az együttmûködésben.

Ø A félévi illetve év végi szöveges értékeléshez a Fenntartó által jóváhagyott és engedélyezett On@rt szöveges értékelést támogató programot használjuk. Ø Az 1-4. évfolyamon a tanulók haladásáról havonta információt adunk a tájékoztató füzet segítségével a szülõk számára. Ø Az 1-4. évfolyamon a tanulók munkájának értékelését a mindennapokban szóbeli vagy írásbeli véleményünkkel, pontozással, szimbólumokkal, százalékértékekkel, érdemjegyekkel is kifejezzük. Témazáró felméréseket százalékosan is értékeljük, ezeket az eredményeket a tájékoztató füzetekbe is bejegyezzük. Ø A szimbólumok jelentését, értelmezését pontosan kell ismerniük az érintett tanulóknak, ismertetni kell a szülõkkel, és értelmezésüket szerepeltetni kell a naplóban. Ø Az egységes intézményi gyakorlat érdekében az írásbeli témazáró dolgozatok értékelésének %-os határait a következõképpen határozzuk meg:

% határok Az

érdemjegynek

megfelelõ Érdemjegyek

szöveges bejegyzés Kt 70. § alapján 0-40%

Felzárkóztatásra szorul

41-60%

Elégtelen (1) Elégséges (2)

61-80%

Megfelelõen teljesített

Közepes (3)

81-90%

Jól teljesített

Jó (4)

91-100%

Kiválóan teljesített

Jeles (5)

Egyes esetekben szakmai vagy oktatás szervezési szempontokat figyelembe véve ettõl el lehet térni, de a szaktanároknak vagy az osztálytanítóknak a munkaközösség vezetõjével, illetve a nevelési-oktatási igazgató helyettessel egyeztetnie kell.

82

Ø A tanulók írásos munkáihoz (ellenõrzés, javítás alkalmával) rövid üzeneteket, megjegyzéseket fûzhetünk. Ø A diagnosztikus értékelés eredményét személyes beszélgetés során közöljük a szülõvel (fogadóóra, egyéni beszélgetés). Ø A folyamat közbeni értékelésnél konkrét visszajelzést adunk a tanulóról. Értékeljük, hogy milyen szinten áll a tananyag elsajátításában, miben kell fejlõdnie. Ø A lezáró értékelés eredményét írásban tudatjuk a szülõkkel. Tantárgyaknál az erõsségek és gyengeségek értékelésével próbáljuk az összegzést elvégezni. Fontos, hogy értékelésünk segítõ, ösztönzõ, motiváló legyen.

Úgy érezzük az értékelési módok ilyen irányú kombinációjával, hangsúlyozzuk a fejlõdés, a tanulás folyamatjellegének elfogadását, a gyermek önmagához mért fejlõdését. A követelményekhez viszonyított elõmenetele is értékelésre kerül. A személyre szabott, differenciált értékelés motiváló, ösztönzõ hatású a teljesítményekben.

7. A magatartás értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minõsítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A 1. évfolyamon a tanév során az osztályfõnök szövegesen értékel, és ezt bejegyzi a tájékoztató füzetbe is. A 2. évfolyamon a tanév során az osztályfõnök szövegesen értékel, és ezt bejegyzi a tájékoztató füzetbe is. Az 5-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfõnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli, és bejegyzi a tájékoztató füzetbe.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfõnök a szöveges értékelés/érdemjegyek és a nevelõtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályozó konferencián az osztályban tanító nevelõk többségi véleménye dönt az osztályzatról. Azonos szavazat alapján az osztályfõnök szavazata dönt. A félévi és az év végi minõsítést az értesítõbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

83

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minõsítésének követelményei a következõk: a) Példás (5) az a tanuló, aki •

a házirendet betartja,

•

tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

•

kötelességtudó, feladatait teljesíti,

•

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,

•

tisztelettudó,

•

társaival, nevelõivel, a felnõttekkel szemben udvariasan, elõzékenyen, segítõkészen viselkedik,

•

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

•

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

•

nincs írásbeli figyelmeztetése vagy intõje.

b) Jó (4) az a tanuló, aki •

a házirendet betartja,

•

a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

•

feladatait a tõle elvárható módon teljesíti,

•

feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,

•

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,

•

nincs írásbeli intõje.

c) Változó (3) az a tanuló, aki: •

az iskolai házirend elõírásait nem minden esetben tartja be,

•

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,

•

feladatait nem minden esetben teljesíti,

•

elõfordul, hogy társaival, a felnõttekkel szemben udvariatlan, durva,

•

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

•

igazolatlanul mulasztott,

•

igazgató helyettesi figyelmeztetése van.

84

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: •

a házirend elõírásait sorozatosan megsérti,

•

feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti,

•

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

•

társaival, a felnõttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,

•

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

•

több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

•

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfõnöki intõje vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A szorgalom értékelése A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minõsítésnél az 1-8. évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végégén az osztályfõnök szöveges értékeléssel minõsíti, és azt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfõnök az érdemjegyek és a nevelõtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelõk többségi véleménye dönt az osztályzatról az osztályozó konferencián.

Minõsítés: Ø érdemjegy (2-5), Ø osztályzat a házirendben foglaltak szerint (példás, jó, változó, hanyag), Ø tantárgyi bukás esetén mérlegelni kell a bukás körülményeit, két vagy több elégtelen esetén a szorgalom hanyagnál jobb nem lehet. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítõbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

85

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minõsítésének követelményei a következõk a) Példás (5) az a tanuló, aki: •

képességeinek megfelelõ, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

•

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

•

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

•

munkavégzése pontos, megbízható,

•

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

•

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: •

képességeinek megfelelõ, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

•

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

•

a tanórákon többnyire aktív,

•

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegû megbízatást teljesíti,

•

taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: •

tanulmányi eredménye elmarad képességeitõl,

•

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,

•

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

•

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

•

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: •

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlõdése érdekében,

•

az elõírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,

86

•

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

•

feladatait többnyire nem végzi el,

•

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

•

a tanuláshoz nyújtott nevelõi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,

•

félévi vagy év végi osztályzata 2 vagy több tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

8.

A tanulók jutalmazása, büntetése

Jutalmazás Azt a tanulót, aki Ø példamutató magatartást tanúsít, vagy Ø folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy Ø az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy Ø iskolai, illetve iskolán kívül tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedõkön vagy elõadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy Ø bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megõrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következõ dicséretek adhatók: Ø szaktanári dicséret, Ø napközis nevelõi dicséret, Ø osztályfõnöki dicséret, Ø igazgatóhelyettesi dicséret, Ø igazgatói dicséret, Ø nevelõtestületi dicséret. Minden második elért fokozat után következik a magasabb fokozat. Mérlegelés alapján az egyes fokozatok kihagyhatók.

87

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedõ munkát végzett tanulók a tanév végén •

példamutató magatartásért,

•

kiemelkedõ szorgalomért,

•

példamutató magatartásért és kiemelkedõ szorgalomért, kiemelkedõ tanulmányi teljesítményért dicséretben részesíthetõk.

Az egyes tanév végén, valamint a nyolc éven át kitûnõ eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elõtt vesznek át. Lenkey dij, Harmónia kulturális emlékplakett és Gerzovich vándorserleg

Kiemelkedõ közösségi munka elismerésére a DÖK és a nevelõtestület javaslata alapján az arra érdemesek könyvjutalmat kaphatnak. Az iskolai szintû versenyeken, vetélkedõkön, illetve elõadásokon, bemutatókon kiemelkedõen szereplõ tanulók igazgatóhelyettesi dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedõkön, illetve elõadásokon, bemutatókon kiemelkedõen szereplõ tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedõ eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülõ tudomására hozni. Az iskolai dicséretek bejegyzésekor a fokozatosság elve érvényesül, amelytõl indokolt esetben el lehet térni. Büntetés Azt a tanulót, aki Ø tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy Ø a házirend elõírásait megszegi, vagy Ø igazolatlanul mulaszt, vagy Ø bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. Az iskolai büntetések formái: Ø szaktanári figyelmeztetés, Ø napközis nevelõi figyelmeztetés,

88

Ø osztályfõnöki figyelmeztetés, Ø osztályfõnöki intés, Ø igazgatóhelyettesi figyelmeztetés, Ø igazgatói figyelmeztetés, Ø igazgatói intés, Ø nevelõtestületi figyelmeztetés, tantestületi intés.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytõl indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülõ tudomására kell hozni.

9. Az ellenõrzés A tanulók ellenõrzése az iskolai élet minden területén az értékeléssel párhuzamosan azt kiegészítve van jelen. Típusai: Ø a folyamatellenõrzés, Ø a szakasz végén történõ ellenõrzés

A tanulókat minden pedagógus ellenõrzi: tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon Követelmény: az ellenõrzés legyen folyamatos, tervszerû, tényszerû, objektív.

89

VII. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA Ø Az ellenõrzés alapjául szolgál a pedagógiai program, a munkaterv, az iskola elé tûzött feladatok. Az iskolai értékelésben a közoktatási törvény által meghatározott érdemjegyeket alkalmazzuk. Ø Évközi értékeléskor minden pedagógus módszertani szabadsága értelmében alkalmazhat értékelõ szimbólumokat. Ezeket nem egységesítjük, nem is korlátozzuk. Ø Nevelõtestületünk az értékelés rendszerességét elõtérbe helyezve szabályozza a minimális osztályzatok számát. Minden tanulónak a félévi és a tanév végi értékeléskor rendelkeznie kell valamennyi tantárgyból legalább havi egy érdemjeggyel. A kapott osztályzatokból (készségtantárgyak kivételével) évente legalább egyet szóbeli megnyilvánulásra kell kapnia. Ø A tanulók írásbeli munkáját minden esetben írásban értékeljük •

részletes megjegyzésekkel,

•

kiegészítésekkel,

•

javaslatokkal,

•

a helyesírás osztályzattal történõ minõsítésével.

Ø Ha a szaktanár tantárgyi felmérõt írat, azt a helyi tanterv szerint értékeli és a százalékos értékelést osztályzatra váltja át. Ø A fentiektõl eltérõek a közoktatási törvényben és jelen programunkban leírt szövegesen értékelt tanulócsoportok és tantárgyak. Ø Egy-egy tananyagegység lezárásakor a szaktanár témazárót írat a tanulókkal. Minden tanulónak minden témazárót (lehetõség szerint) meg kell írnia. A témazárók érdemjegyeinek kiemelt szerepe van. Ø A tanév végén az egész éves teljesítményt értékeljük a fejlõdési tendencia figyelembevételével. Ø A szorgalmi idõszakban kapott osztályzatokat, értékeléseket 1-3. évfolyamon a pedagógus, a további évfolyamokon a tanuló jegyzi be a tájékoztató füzetbe

90

(ellenõrzõ könyvbe), s miután a tanár kézjegyével érvényesítette, a szülõ a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. Ø Minden év december 15-ig és május 20-ig a tanulók gyenge teljesítményérõl írásban értesítjük a szülõt a tájékoztató füzeten keresztül.

Az írásbeli számonkérés fajtái: Ø Diagnosztikus értékelést kell végezni a tanév elején a Minõségbiztosítási munkaközösség terve szerint, melynek alapján a pedagógus megállapítja a tanuló tudásszintjét, megtervezi éves munkáját, felzárkóztatási programját. Csoportbontás esetén a csoportok kialakításának elvét az érintett munkaközösségek / szakmai közösségek l határozzák meg. (A diagnosztikus mérések eredménye nem használható fel a félévi és év végi érdemjegy kialakításánál.) Ø Év közben folyamatosan értékelni kell a tanulók teljesítményét (formatív értékelés): •

Írásbeli felelet (pl. röpdolgozat, szódolgozat, diktálás, gyûjtõmunka stb.)

•

Az órai írásbeli munkák ellenõrzése (füzet vagy munkafüzet) félévente történik. Ennek étékelési módját a pedagógus határozza meg.

•

Témazáró dolgozat anyagát a szaktanár állítja össze szakmai egyeztetéssel, vagy központi feladatlapot használ.

Ø Szummatív értékelést kell alkalmazni nagyobb tananyagegységek lezárásakor, az év végi ismétlés befejezésekor.

91

VIII. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELÕÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: Ø A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Ø A tanulók minden tanítási órán kapnak az aktuális tananyag elmélyítését, begyakorlását szolgáló szóbeli és/vagy írásbeli házi feladatot. Ø A feladat kijelölése történhet tankönyvbõl, munkafüzetbõl, feladatgyûjteménybõl, segédkönyvekbõl, lehet önálló gyûjtõmunka. Ø Az otthoni felkészüléshez nyújtott segítség lehet: kérdések, órai vázlat. Ø Az elvégzett feladatok ellenõrzése történhet egyénileg, frontálisan, szóban vagy írásban. Ø Az el nem végzett feladatokat a tanulóknak pótolniuk kell. Amennyiben a tanuló rendszeresen nem végzi el vagy nem pótolja házi feladatait, a félévi és év végi szorgalomjegyét, tantárgyi osztályzatát e hiányosság lerontja. Ø Az elsõ-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére lehetõség szerint nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Ø Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl –lehetõség szerint nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.

92

IX. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINÕSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSUK AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE Tantervi modulként tanítjuk: Ø ötödik évfolyamon a tánc- és dráma; Ø hatodik évfolyamon a hon- és népismeret, informatika és egészségtan tantárgyakat; Ø hetedik évfolyamon az ember- és társadalomismeret, etika tantárgyat; Ø nyolcadik évfolyamon a mozgókép- és médiaismeret tantárgyat. A modulok értékelése a többi tantárgyhoz hasonlóan történik. Az érdemjegyek a félévi és év végi osztályzat kialakításába beszámítanak annál a tantárgynál, ahová integráltuk. Az 5. évfolyamon a tánc modult az ének, a dráma modult a magyar nyelv és irodalom tantárgy részeként, míg a 6. évfolyamon az egészségtant a természetismeret részeként integráltan oktatjuk. A mozgókép és médiaismeret modult 8. évfolyamon a rajz tantárgy részeként integráltan jelenik meg.

X. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelõk végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt" alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelõk a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minõsítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítõ könyvön keresztül a szülõk tudomására hozzák. Kötelezõ mérések - kondicionális képességek: Ø Cooper teszt (12 perc síkfutás folyamatosan)

93

Ø Felülés (kifáradásig vagy max. 4 percig) Ø Karhajlítás - nyújtás mellsõ fekvõtámaszban (kifáradásig vagy fiúk 3 perc, lányok 1,5 perc) Ø Helybõl távolugrás (elugrás páros lábról - talajfogás páros lábbal) Ø Hasonfekvés, törzshajlítások hátra (kifáradásig vagy max. 4 percig) Választható felmérések: Ø Függés hajlított karral, felsõ madárfogással Ø Felülés (30 mp) Ø Nyújtott-zárt ülésben elõre nyúlás Ø 10 x 5 méter ingafutás idõre Ø 400/600 méter síkfutás idõre Ø 60 méter síkfutás idõre Ø Négyütemû fekvõtámasz (30 mp) Készség- képesség felmérések: Ø Kislabdahajítás (helybõl/nekifutásból) Ø Távolugrás Ø Magasugrás Ø Kötélmászás

94

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Programot a fenntartó jóváhagyását követõ 5 napon belül az igazgató kihirdeti, és ezzel egyidejûleg a korábbi házirend hatályát veszíti. Eger, 2012.augusztus 31. P.H.

igazgató

Jelen Pedagógiai Programot az intézmény vezetõjének elõterjesztése után a nevelõtestület 2012. augusztus 31 -én elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelõtestület képviselõi az alábbiakban hitelesítõ aláírásukkal tanúsítják. Eger, 2012. augusztus 31.

Siposné Tóth Edit

Fábián Gusztáv

jegyzõkönyvvezetõ

hitelesítõ

A Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat 2012. augusztus 31. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Eger, 2012. augusztus 31.

Iskolai diákönkormányzatot segítõ pedagógus

95

Az Pedagógiai Programot a Szülõi Munkaközösség 2012. augusztus 30. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Eger, 2012. augusztus 30.

Szülõi Munkaközösség elnöke

96