LENKEY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

LENKEY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA 3300 Eger, Markhot F. u. 6. Tel. fax: (36) 310- 046 e-mail: [email protected]

LENKEY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

LENKEY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA EGERSZÓLÁTI TAGISKOLÁJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM fred

2007. december

Pedagógiai Program

Törvényi rendelkezések a Pedagógiai Program módosítására Az országgyûlés 2003. június 23-án fogadta el a 2003. évi LXI. törvényt a közoktatásról szóló 1993 évi LXXIX. törvény módosításáról. Ez a törvénymódosítás jó néhány pontban érinti az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is. A megelõzõ szabályozáshoz képest módosult a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv funkciója, változott a pedagógiai program tartalma, szerkezet. Az új törvényi szabályozás szerint az iskoláknak 2004. június 30-ig felül kell vizsgálniuk és módosítaniuk kell pedagógiai programjukat, illetve ennek részeként helyi tantervüket. Ha azonban a fenntartónak ötnél több közoktatási intézménye van, már 2004. április 15-ére is kérheti intézményeitõl a módosított pedagógiai program benyújtását jóváhagyásra. A módosított pedagógiai programot és helyi tantervet a 2004-2005. tanévtõl kell bevezetni az elsõ évfolyamon felmenõ rendszerben. A helyi tantervvel kapcsolatban fontos változás, hogy az új helyi tanterveknek újra a Nemzeti Alaptantervre kell épülniük, és nem a Kerettantervre. A módosított közoktatási törvény elõírásai szerint az iskolának továbbra sem lesz kötelezõ saját maguknak elkészíteni helyi tantervüket. Az iskolák lényegében négyféle módon állíthatják össze helyi tantervüket. Az iskola a Nemzeti alaptanterv alapján saját maga készíti el a helyi tantervét. Az iskola valaki más által készített helyi tantervet átvesz, és beépíti a pedagógiai programjába. Az iskola az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készíti el a helyi tantervét. Az iskola a valaki más által készített, de az Oktatási Miniszter által akkreditált kerettantervet vesz át, és azt építi be a Pedagógiai Programjába. A 2003. évi törvénymódosítás alapján az iskolák Pedagógiai Programjának tartalmaznia kell az alábbiakat: Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: Ø az iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, Ø a személyiségfejldfhgdesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, Ø a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, Ø a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggõ pedagógiai tevékenységet, Ø a tehetség, képesség kibontakoztatását segítõ tevékenységet, Ø a gyermek– és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, Ø a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítõ programot, Ø a szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenységet, Ø a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõ-oktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzékét, Ø a szülõ, tanuló, iskolai pedagógus együttmûködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetõségeit, Ø az iskolai egészségnevelési programot, Ø az iskolai környezeti nevelési programot. Ø az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,

2

Pedagógiai Program

Ø az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, Ø az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minõsítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minõsítésének formáját, Ø az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, Ø az otthoni (napközis és tanulószobai felkészüléshez elõírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait, Ø moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minõsítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Ø a középszintû érettségi vizsga témaköreit, Ø a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, Ø nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, Ø nemzeti , etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevõ tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, Ø a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élõ nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: Ø az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezõ és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az elõírt tananyagot és követelményeit, I. II. III.

Felkészülés a feladatokra (a jogszabályok tanulmányozása). A tantestület feladatainak megtervezése és ütemezése. A pedagógiai program felülvizsgálata és módosítása. 1. A nevelési program felülvizsgálata és módosítása. a) A jelenleg is hatályos pedagógiai program továbbra is érvényben maradó szakaszainak felülvizsgálata és módosítása. b) A nevelési program új fejezeteinek megvitatása, összeállítása. 2. A helyi tanterv felülvizsgálata és módosítása. a) Az oktatási miniszter által kiadott, jóváhagyott kerettantervek tanulmányozása. b) Az iskola helyi tantervének felülvizsgálata a kerettanterv elõírásai alapján. c) A jelenlegi helyi tanterv továbbra is érvényben maradó szakaszainak felülvizsgálata és módosítása. 3. A pedagógiai program felülvizsgálatába és módosításába célszerû bevonni: • az iskolai szülõi szervezetet (közösséget), • a diákönkormányzatot, • a fenntartót. IV. A pedagógiai program nevelõtestületi elfogadása. V. Az elfogadott pedagógiai program benyújtása a fenntartóhoz jóváhagyásra. VI. Fenntartói jóváhagyás. VII. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala. VIII. Felkészülés a pedagógiai program 2004/2005. tanévi bevezetésére: - A szülõk tájékoztatása a 2004/2005. tanévben szükséges taneszközökrõl, tankönyvekrõl. - Az elsõ évfolyamon a helyi tantervben szereplõ tantárgyak tanmeneteinek kidolgozása.

3

Pedagógiai Program

IX. A módosított pedagógiai program bevezetése 2004. szeptember 1-jén az elsõ évfolyamon. Bevezetõ I. l. Intézményvezetõ ajánlása: Amikor egy intézmény szerepét, feladatait kell megfogalmazni, akkor a feltételek realitását össze kell vetni az ideális célokkal. Az összevetésben a célok élveznek primátust, hiszen a változó világ lehetõségeiben a feltételrendszer folyamatosan igazítható a célokhoz. Az iskola az emberi értékek mûhelye. Nem véletlenül fogalmaz egyik neves akadémikusunk, Marx György úgy, hogy a jövõ olyan lesz, amilyen a ma iskolája. A modern társadalom, a XXI. század világa az emberi értékek szabad kibontakozásának világa kell, hogy legyen. A 6. évtõl a 14. évig terjedõ idõszak egy ember fejlõdésében meghatározó. Hatalmas tehát a felelõsség azokon, akik ennek a korosztálynak a nevelésében, képzésében tevékenykednek. Egy márványszobor újra faragható, egy rosszul összeszerelt élettelen készülék újra szerkeszthetõ. Az ember viszont egyszeri és megismételhetetlen. A munka eredményessége abszolút mércével nem is mérhetõ, hiszen azt, hogy egy életutat sikerült-e jól megalapozni, majd az életpályák maguk jelezhetik vissza. Az iskola szerepe nem kizárólagos ebben a munkában. Elsõsorban a szülõi ház. a gyermek mikrokörnyezete az a tényezõ, amellyel munkánk során folyamatosan számolnunk kell. Meg kell találnunk azokat a formákat, amelyekben a közös cél a lehetõ legjobb módon ragadható meg. A Lenkey János Általános Iskola egy jelentõs hagyományokkal bíró, belvárosi iskola. A gazdag múlt kötelez bennünket arra, hogy ezekre a hagyományokra építve meg tudjunk felelni a fejlõdés által vezérelt igényeknek. Meggyõzõdésem, hogy az iskola nevelõközössége képes erre és hiszem, hogy teljesíti is kötelezettségeit.

Fehér Lászlóné igazgató Az egri kistérség 14 települési önkormányzata létrehozta az Egri Kistérség Többcélú Társulását, a kistérség területének összehangolt fejlesztése, intézmények fenntartása, a településfejlesztés összehangolása érdekében. Az Egri Kistérség Többcélú Társulása keretein belül közoktatási intézmény (általános iskola) közös fenntartása céljából önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös elõnyök és az arányos teherviselés alapján intézményfenntartó mikrotársulást hoztak létre. Ezen belül Eger-Egerszólát Intézményfenntartó Mikrotársulás alakult. Eger Megyei Jogú Város Közgyûlése a Lenkey János Általános Iskola átszervezéséhez kapcsolódóan 283-4/2007. (VI.28.) számú határozatával elfogadta 2007. augusztus 1-i hatállyal: • Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve az úgynevezett „Eger-Egerszólát Intézményfenntartó Mikrotársulás” 3300 Eger, Dobó tér 2. • Az intézmény tagintézménye a „Lenkey János Általános Iskola Egerszóláti Tagiskolája”, 3328 Egerszólát, Fõ u 17. • Az intézmény mûködési területe Eger-Egerszólát

Eger, 2007. augusztus 16.

4

Pedagógiai Program

I. 2. A Lenkey János Általános Iskola rövid története Az iskola 1929-ben épült, állami nyolcosztályos, elemi népiskolaként, Klebelsberg Kuno iskolaépítési programjának keretében. Évekig a "halas" melléknévvel illették a városban, a szomszédságában mûködõ halpiac nyomán. (Egyes adatok szerint az iskola elõdjének tekinthetõ az Egri Belvárosi Községi Elemi Népiskola, melynek 1881. június 27-én tartott tanévzárójáról a korabeli "Eger" címû lap részletesen beszámol, többek között idézi Derzsib Rudolf igazgató ünnepi beszédét. Az iskoláról más adattal nem rendelkezünk.) A háború alatt katonai kórház mûködött az épületben, de 1946 szeptemberétõl már ismét tanítás folyt az intézményben. 1951-tõl az akkori Pedagógiai Fõiskola Gyakorló Iskolája lett, ezt a feladatot 5 éven keresztül látta el. 1956-tól indult iskolánkban az ének-zene tagozatos oktatás. Mint ilyen iskola. az intézet az elsõk között volt az országban. A sorszámozás szerint az 1. sz. Általános Iskola nevet viseltük, majd 990-ben döntött úgy a nevelõtestület, hogy Lenkey János honvédtábornok legyen az iskola névadója. Mivel az ének-zene és a mûvészetek oktatása mellett éveken át komoly sikerek születtek a természettudományos tárgyak és a matematika oktatásában. 1991-tõl elindítottuk a természettudományos tárgyak emelt szintû oktatását. Az iskola hét évtizede alatt számos kiemelkedõ eredménnyel büszkélkedhetett. Az alapvetõ cél, hogy tanítványaink - tudásban, testi és szellemi habitusban - szilárd alapokkal léphessenek tovább a középfokú intézményekbe, a város középfokú iskoláiból való visszajelzések alapján, folyamatosan magas szinten valósult meg. Igen erõs a volt tanítványok kötõdése az intézményhez, volt tanítványaink rendszeresen visszajárnak, beszámolnak gondjaikról, sikereikrõl. Több olyan családot ismerünk, ahol a most, vagy a közelmúltban iskolánkba járó tanuló szülei és nagyszülei is az iskola tanulói voltak. 1996-ban alakult meg a "Halas" Baráti Kör, zömében régi diákok részvételével. A több mint, négy évtizede folyó ének-zene tagozatos oktatás eredményességét jól példázza, hogy egy egész estét betöltõ, magas színvonalú hangversenyt tudtunk szervezni olyan mûvészek fellépésével, akik valamikor az iskola keretében ismerkedtek meg elõször a zene világával. A negyven éves évforduló hangversenyének 120 fõs zárókórusa pedig az iskola jelenlegi tanulóiból és az iskolában egykor ugyancsak kórustag szüleikbõl alakult, Szepesi Györgyné, nyugalmazott fõiskolai tanszékvezetõ - az iskola volt tanára - karvezetésével. Járt az intézményben Kodály Zoltán, Bárdos Lajos - utóbbi mûvet is írt kórusunk számára. Iskolánk tanulói voltak Földy Melinda, Lugossy Melinda énekmûvészek, Bánhegyi Géza klarinétmûvész, Dienes Gábor oboamûvész, Király Tibor trombitamûvész, Torday Teréz, Saárossy Kinga, Tóth Enikõ színmûvészek. A mûvészéti tárgyak sikerei mellett minden tantárgyból szerepeltek tanítványaink a tanulmányi versenyek megyei döntõiben és valamelyik tárgy szinte minden esztendõben produkál országosan is kiemelkedõ eredményt: matematika, kémia, német nyelv, fizika stb. tantárgyak. Az utóbbi néhány évben csak az országos döntõk eredményeit felsorolva: 1994-ben Abonyi Zsolt országos 23. matematikából, 1995-ben Bessenyei Sándor országos 16. német nyelvbõl, Csathó Csaba országos 3. fizikából, 1996-ban Kovács Péter országos 16. kémiából, 2000-ben Tóth Mátyás ismét iskolánkba hozta az országos 3. díjat fizikából. 1997 és 2004 között változatlanul kiemelkedõ teljesítményt nyújtanak tanulóink a természettudományos tantárgyak területén. Az Öveges József fizikaversenyen országos 34. helyezést ért el iskolánk tanulója, a Varga Tamás matematikaversenyen 2004-ben a 2. fordulóba jutott be két tanulónk.

5

Pedagógiai Program

Az eltelt évek során matematika és fizika tantárgyakból minden évben megyei elsõ, második helyen fejezték be a tanulmányi versenyeket iskolánk diákjai. 1996-ban országos l. díjat nyernek tanítványaink "musical" kategóriában a békéscsabai zenei fesztiválon, Jean Claude Amiot: Kockázatos szerelem címû mûvének õsbemutatójával. 1999ben és 2000-ben a Bókay László biológia verseny országos I. helyezését érték el tanulóink. Egyetlen 8 osztályos általános iskola vagyunk a városban, amely iskola tanítványai rendszeresen szerepelnek a Középiskolai Matematikai Lapok országos versenyén, több jó helyezéssel matematikából és fizikából. Számos tanítványunk, az itt megszerzett alapokra építve, középiskolás korában ért el országos jelentõségû eredményt. Az utóbbi években ifjúsági sakkversenyeken is szaporodnak a sikereink, lány és fiú csapatunk országos elsõ és második helyezést ért el. Egyéni eredményeik is kiemelkedõk. Az eredményesség egyik legfontosabb mutatója, hogy évek óta valamennyi diákunk továbbtanul középfokú intézményekben. Ezen belül a végzõsök háromnegyed része gimnáziumokban és szakközépiskolákban folytatja tanulmányait. Külön kell szólni az iskola Eger város kulturális életében betöltött szerepérõl. A zeneiskolával való rendszeres kapcsolat alkalmat ad arra, hogy kórusaink és hangszert tanuló tanítványaink részt vegyenek jelentõs programokban. Ilyen volt például Berlioz: Te Deum-ának, Liszt: Faust szimfóniájának elõadása a Bazilikában, vagy a "Primavera" renaissance együttes több szereplése az "Egri Nyár" rendezvényein és Németországban (Olching). 1991 óta testvériskolai kapcsolatunk van Székelyudvarhely 1. sz. Tompa László Általános Iskolájával, 1998-tól pedig Tornalja Magyar Tannyelvû Alapiskolájával vettünk fel hasonló, rendszeres kapcsolatot. 2000. májusában a három iskola együtt ünnepelte a Milleniumot. 2004 õszén testvérkapcsolat kialakítását kezdtük meg egy göteborgi ének általános iskolával, közös Európai Uniós pályázatot írtunk, melynek eredményeként 2005-ben egy osztálynyi nyolcadikos tanulóval és 5 nevelõvel kimehettünk Göteborgba, Stockholmba és megismerkedhettünk a svéd oktatással, kultúrával és idegenforgalommal. 16 napot töltöttünk el ebben a csodálatos országban, ahol közös mûsort adtunk elõ a szülõknek, gyerekeknek és a pedagógusoknak. 2006-ban a svéd diákok látogattak el Magyarországra, Egerbe, készítettünk egy-egy zenei felvételt, ami a pályázat elõfeltétele volt. Közös nyelvként az angolt alkalmaztuk. 2005-ben a Gárdonyi Géza Színházban rendeztük meg iskolánk fennállásának 75. évfordulós ünnepségét, több száz érdeklõdõ elõtt, hatalmas sikerrel.

6

Pedagógiai Program

A Lenkey János Általános Iskola Egerszóláti Tagiskolájának helyzetképe Iskolánk a tipikus falusi kisiskolák kategóriájába tartozik. A kb. 1200 lélekszámú község óvodás és általános iskolás korú gyermekeinek igyekszünk minden lehetõséget megteremteni mind a nevelés-oktatás, mind a sport ill. a szabadidõ eltöltésének területén. Az óvodában két vegyes csoportban dolgoznak. Iskolánkban a hagyományos 8 évfolyamos általános iskolai szerkezetben tanítunk. Az elmúlt években a NAT és a Kerettanterv, a jövõben az átdolgozott NAT szellemében szeretnénk folytatni munkánkat és megfelelni az elvárásoknak. Ezzel is szeretnénk biztosítani a 8. évfolyam után továbbtanuló gyerekeknek az oktatási törvényben elõírt alapvizsgára való felkészülést, a továbbtanulás lehetõségét. I. 3. A Lenkey János általános Iskola helyzetelemzés: Eger történelmi belvárosában a Lenkey János Általános Iskola az egyetlen önkormányzati iskola. Hét évtizede alatt mindig állami iskolaként mûködött. Tanulói létszáma a gazdaságilag optimálisnak tekinthetõ érték közelében - 400 ± 20 fõ alakul. A jelenlegi létszámunk 2007. augusztus 1-én 435 fõ. A felhasználói kör nagyobb része a lakókörzet, de a belvárosi munkahelyek is motiválják a szülõket az iskola kiválasztásában. A vidékrõl bejárók létszáma 20% körül mozog, évrõl-évre növekszik. Az utóbbi években - a kínálat bõvülése és az eredmények nyomán - az iskolába jelentkezõk száma sok esetben meghaladja a felvehetõ létszámot. Az elmúlt három évben létszámunk változatlanul stabil. A szülõk körében végzett felmérés szerint intézményünknek a tehetséggondozást kell legfontosabb feladatának tekintenie. Az iskola személyi feltételei jók, a néhány újdonságnak tekinthetõ részterületet érintõ továbbképzés folyamatban van, illetve megtörtént. Minden kollégánk elvégezte a hét évente elõírt kötelezõ továbbképzést, többen második esetlegesen harmadik diplomát szereztek Legnagyobb gondunk a tárgyi feltételek körében volt. A 70-es, 80-as években a lakótelepi új iskolák fejlesztését tekintették elsõdleges célnak, eközben az 1929-ben elkészült – egyébként sok szempontból az oktatás céljaira az új épületeknél célszerûbb - iskolaépület és bútorzata leromlott. Ugyancsak elavult számos taneszközünk, tornatermünk, stb. Részleges felújításra az állagmegóvás mértékéig - csak 1992-94 között kerülhetett sor, illetve 1999-ben a tornaterem végre modern burkolatot kapott. 2001 nyarától jelentõs felújítások kezdõdtek meg iskolánkban. Felújították a tornaterem melletti öltözõket, zuhanyzókat, a két bejárati burkolatot kicserélték, hozzákezdtek az épület világítástechnikájának korszerûsítéséhez, beépítették az irodahelységek fölötti keleti szárny tetõterét, ami 2005-ben elkészült egy Pharepályázatnak és az önkormányzat anyagi támogatásának köszönhetõen. Így lehetõség nyílt három tanterem (egy számítástechnika, egy nyelvi labor és egy nyelvi tanterem, ahová 25 MFt értékû informatikai eszköz került beépítésre) és két vizesblokk kiépítésére, mozgássérült liftek kialakítására, új kazán megépítésére, a tornaterem elõtti folyosórészek elõtti burkolatcseréjére, a tornaterem világítástechnikájának modernizálására, vakolására, az öltözõk vakolására, festésére, a vizesblokkok felújítására. Az átalakítás 120 MFt-ba került. Lehetõség nyílt önkormányzati forrásból egyéb belsõ átalakításokra, modernizálásra: központi fûtés bevezetésére, parkettázásra, vizesblokkok egy részének felújítására, festésre, az ebédlõ felújítására, kibõvítésére, annak burkolására, a világítástechnika modernizálására, orvosi szoba, fejlesztõ szoba, önálló könyvtár megteremtésére. Az elmúlt 8 évben folyamatosan kicseréltük a tantermek és az irodák bútorzatát, eszközállományát, valamint fejlesztettük a taneszközpénz segítségével a szaktantermek eszközállományát. Gyakorlatilag az épület teljes belsõ felújítása elkészült, kivétel néhány tanterem és a folyosók világítástechnikája.

7

Pedagógiai Program

Feltétlenül szükséges most már az épület külsõ vakolása, festése, a kerítés cseréje és az udvar újraburkolása. Az egri Lenkey János Általános Iskola (Eger, Markhot. F. u. 6.) nyolc osztályos általános iskola. Feladata az intézménybe beiratkozott gyerekek alapozó ismeretekkel való felvértezése és olyan személyiségjegyek kibontása - a család, a szülõk pozitív szándékaival egyetértésben amelyek alkalmassá teszik õket a modern, demokratikus közösségben való eligazodásra, önképzésre, fejlõdésre. Közvetlen cél: a középfokú - 9.-12. évfolyamos - tanulmányokra való felkészítés. Az intézmény sajátosságaiból eredõen a tanulók túlnyomó többsége gimnáziumban és szakközépiskolában tanul tovább. Ennek érekében tantervünk külön hangsúllyal foglalkozik a tehetséggondozás helyi lehetõségeivel. A tehetséggondozás mellett figyelmet kell fordítanunk a felzárkóztatásra is. Egyelõre nincs önálló fejlesztõpedagógusunk, bár már minden alsó tagozatban tanító kollégánk egyben végzett fejlesztõpedagógus is, de igyekszünk korrepetálás formájában megoldani a felmerülõ problémákat. Egyre több tanulónk igényelne pszichológusi segítséget, reméljük rövid idõn belül megoldódik ez a kérdés is. A körzetesítés ismételt bevezetése kevésbé teszi lehetõvé a gyerekek megválasztását, ezért biztos, hogy növekedni fog a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkulás esetek száma.

8

II. A LENKEY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA MÛKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÕI II.1. Helyzetelemzés Költségvetésünk:

1996-os

1997-es

1998-as

1999-es

2000-es

2001-es

2002-es

gazd. évben gazd. évben gazd. évben gazd. évben gazd. évben gazd. évben gazd. évben Személyi jutt. össz.

25454

30520

34969

42361

45704

49035

63298

Munkaad. terh. járul.

10554

13487

15470

16778

17942

18557

22341

Dologi kiadások

11904

12213

13672

15209

16640

15047

17676

Felhalmozási kiadások

Költségvetésünk:

150

2003-as

2004-es

2005-ös

2006-os

2007-es

gazd. évben gazd. évben gazd. évben gazd. évben gazd. évben Személyi jutt. össz.

91982

93710

105881

104350

112537

Munkaad. terh. járul.

31187

31367

34968

34331

36750

Dologi kiadások

20659

24250

27524

27640

31614

150

150

0

0

0

Felhalmozási kiadások

Adatok eFt-ban Az 1996-2000. évi adatok az önkormányzati intézményi költségvetési beszámolóból, a 2001. évi adatok az önkormányzati intézményi költségvetésbõl lett összesítve. Az iskola finanszírozása bázis módszer szerint történik. Az intézmény bevételteremtõ képessége alacsony színvonalú, meghatározó jelentõségû összeg a napközis étkeztetés térítési díjaiból származik.

Pedagógiai Program

II.2. A Lenkey János általános Iskola alapvetõ statisztikai adatainkról

Tanév

1995/1996 1996/1997 1997/1998

1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002

Tanulók létszáma

439

461

429

426

412

397

408

Osztályok száma

18

18

18

18

17

17

17

Napk.csop. száma

8

8

9

9

9

9

9

Pedagóguslétszám

38

38

38

38

37

37

37

Techn. dolg. létsz.

10

10

9

9

9

9

9,5

Tanév

2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006

2006/2007

2007/2008 anyaiskola

tagiskola

összesen

Tanulók létszáma

410

416

419

414

420

435

58

492

Osztályok száma

17

17

16

16

16

16

5

21

Napk.csop. száma

9

9

9

9

9

9

1

10

Pedagóguslétszám

37

37

36

36

35

33

8

41

Techn. dolg. létsz.

10,5

10,5

10

10

10

10

1

11

10

Képesítés szerinti megoszlása a tantestületnek:

Egyetemi végzettségû -

Alsós (tanító) 18 fõ

Felsõs (tanár) 23 fõ

Továbbképzéseken végzett pedagógusok száma: Második diplomát szerzett pedagógusok száma 10

Tanfolyamokon, továbbképzéseken részt vett pedagógusok száma 20

120 kredit pontot elért pedagógusok száma 30

A nevelõtestület arculata: Nevelõtestületünk az új iránt fogékony, motiválással tartalmas, kiemelkedõ, minõségi munkavégzésre képes. Igényes, konfliktushelyzetre, bírálatra érzékeny tantestület, kik szemléletükben, vitakultúrájukban sokat erõsödtek, gyermekszeretõ, egymást megbecsülõ, sikerorientált közösség. Intézményünk dolgozóinak létszáma: 52 fõ Ø 41 fõ pedagógus; Ø 11 fõ technikai dolgozó. Az intézmény irányítói és mûködési szerkezete: Az intézmény irányítását végzi: • egy igazgató • egy tagintézmény-vezetõ • két helyettes / alsó-napközi, felsõ tag./ • egy gazdaságvezetõ Az intézmény a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban /SZMSZ/ rögzített módon mûködik. Intézményünkben 8 munkaközösség dolgozik, nagy pedagógiai önállósággal. Ezen kívül diákönkormányzat, alapítványok, szülõi munkaközösségek, egy szakszervezeti fõbizalmi és 4 helyettessel, közalkalmazotti tanács /4 fõvel/, A Lenkey János Általános iskolában a gyermekvédelmi felelõs 0,5 fõ, tagintézményünkben a korábbi GYIV-felelõs folytatja eddigi munkáját órakedvezménnyel, a DSE sportkört 1 fõ vezeti, és 0,5 álláshelyen a könyvtáros végzi nevelõ-oktató feladatát. Szakkörök száma: 9 csoport Énekkar: 2 csoport

Pedagógiai Program

Az intézmény mûködése 1. Az iskolába való felvétel alapja a törvényes képviselõ - szülõ, gondviselõ - szándéka. Feltétele az iskolaérettség. Tanévenként nyilvánosságra hozott határidõig a gyermek törvényes képviselõje az iskola által rendszeresített "Jelentkezési lap"-on jelzi szándékát, valamint azt, hogy melyik osztályba kívánja a gyermeket beíratni és melyik idegen nyelv tanulását választja. A jelentkezések menete: • részt veszünk a óvodai szülõi értekezleteken • nyílt nap az iskolában • jelentkezési lapok beküldése A rendelkezésre álló létszámkeret függvényében elsõbbséget élveznek a körzetes tanulók, a testvérek, a szabadon maradt helyek feltöltésérõl az intézményvezetõ dönt, melyrõl a törvényes képviselõt a beiratkozás elõtt írásban értesíti. A döntésnél szempontként merül még fel a tanuló állandó lakóhelyének, a szülõ –gondviselõ munkahelyének közelsége; az iskolában való kötõdésük: pl. a szülõ, nagyszülõ, idõsebb testvér az iskola tanulója volt, vagy a jelentkezéskor is az stb. 2. Az alapozó szakasz hatodik év végi lezárásakor, a helyi vizsga a szaktanári munkaközösségek által összeállított mérõlapok segítségével történik. A vizsga a tanév végi osztályozó értekezletek elõtt kerül lebonyolításra, de független a hatodik év végi érdemjegyektõl: a szaktárgyat tanító nevelõ dönti el, hogy a vizsga eredményét figyelembe veszi-e az érdemjegy megállapításánál. A vizsga eredményérõl a szülõ - gondviselõ – értesítést kap. A tanévzáró értekezleten a nevelõtestület a vizsga tapasztalatait elemzi és javaslatot tesz a tapasztalatok felhasználására. 3. A nyolcadik évfolyam súlypontja a 9. 10. évfolyamos tanulmányokhoz való szerves kapcsolódáson van. A félév végére kikristályosodnak a továbbtanulás konkrét formái. Az osztályfõnökök koordinálják az adminisztratív lebonyolítást, illetõleg a második félév tanulmányi munkáját: felhívják a szaktárgyak oktatóinak figyelmét a tanulók egyéni problémáira, jelzik a felhasználói igényeket. 4. A tanév a mindenkori jogszabályok által rögzített rend szerint szervezõdik. A tanév az órarendben meghatározott módon, heti ciklusban zajlik. Az órarend általában egy évre készül, egyes tárgyak félévenként eltérõ óraszáma miatt a félév végén módosításra kerül. A tanítási órákat a hagyományos 45 perces órakeretekben tartjuk, ezen belül a tananyag függvényében a nevelõ szervezi a struktúrát. A délutáni foglalkozások - napközis foglalkozás, szakkörök, könyvtár, sportkör stb. - külön, a foglakozás sajátosságai szerinti rendben zajlanak. A napközis szervezett tanulás általában 14.30-tól 16.00 óráig tart. Az 5.-8. osztályok számára amennyiben az igénylõk száma elegendõ - tanulószobai foglalkozást biztosítunk. 5. A helyi tanterv kínálati változatai elsõdlegesen a tehetséggondozást szolgálják. A humán kultúrához közelítõ változathoz szervesen kapcsolódik a gyermekek énekkari, néptánc, színjátszóköri és egyéb szakköri tehetséggondozása. Ezzel párhuzamosan - az elsõ négy évfolyamon - szervezetten folyik a rászorulók felzárkóztatása, az egyéni tanulási problémák kezelése, a személyre szóló korrekciók végrehajtása: Hasonló a helyzet a reáltantárgyak iránt fogékony tanulók tehetséggondozása és felzárkóztatása esetén.

12

Pedagógiai Program

Fontos nevelõszerepet tulajdonítunk a tanulók iskolai kereteken túli kulturális munkájának. Szorgalmazzuk a különbözõ kulturális intézményekkel való kapcsolatokat. Továbbra is meghatározó a zeneiskolával fenntartott együttmûködésünk. A matematika, az informatika és a természettudományos tárgyakban az egészséges versenyszellem kialakítása és a versenyekre való felkészítse a munkaközösségek együttmûködésén alapszik. Valamelyik területen kiemelkedõ képességû tanulót a kapcsolódó tantárgyak szaktanárai is figyelemmel kísérik és a szükséges segítséget megadják. Az iskola tantárgyszerkezete A jellel jelöljük a tanterv mûvészeti (humán) tárgyakban – döntõen ének - zene - emelt szintû változatát, B jellel pedig a természettudományos emelt szintû változatot. (Az iskolai gyakorlatban ennek megfelelõen A jelû és B jelû osztályok mûködnek, a fenntartó által engedélyezett párhuzamos két - két osztály megkülönböztetéseként.) A 2007/2008-as tanévtõl C osztályaink is lesznek, hiszen az Egerszóláti Tagiskola hozzánk kapcsolódásával újabb csoportokkal bõvül intézményünk tanulói létszáma. A C osztályok normál tantárgyszerkezettel mûködnek. A kerettanterv kötött óraszámai a szabadon tervezhetõ és a szabadon választható órakeret óraszámaival kiegészítve igazítjuk a helyi igényekhez az egyes tantárgyak óraszámait, figyelembe véve a heti tanórai maximumok korlátját.

Koncepció az 5-6. évfolyamon a részben nem szakszerû oktatás bevezetéséhez Törvényi háttér: A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 8.§-a határozza meg a nevelõ-oktató munka pedagógiai szakaszakait. Ezek a következõk: • az iskolai nevelés-oktatás általános mûveltséget megalapozó szakasz (1-12 évfolyam) • az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakasz Az iskolai nevelés-oktatás általános mûveltséget megalapozó szakasza tovább bontható: • alapfokú nevelés-oktatás szakasza - 1-2. évfolyam - bevezetõ szakasz - 3-4. évfolyam – kezdõ szakasz - 5-6. évfolyam – alapozó szakasz - 7-8. évfolyam – fejlesz szakasz • középfokú nevelés – oktatás szakasza A bevezetõ és a kezdõ szakaszban – az 1-4. évfolyamon – nem szakszerû oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban – az 5-6. évfolyamon – részben nem szakszerû oktatás, részben szakszerû oktatás keretei között. A közoktatási törvény 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása elõírja, hogy az általános iskola 5. és 6. évfolyamán (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási idõkeret 25-50%-át nem szakrendszerû oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a Kt. 8§ (3) alapján. A törvény arra ad lehetõséget, hogy az alapozó funkciók tanítása a felsõ tagozat elsõ két évfolyamán a korábbinál több idõben folyjon. Az idõkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig

13

Pedagógiai Program

csökkent idõben kezdõdik el, illetve folytatódik a tantárgyi (szakszerû) tanítás az 5. és 6. évfolyamon. A pedagógusok foglalkoztatását meghatározó elõírás a Kt. 17.§-ának (8) bekezdése szerint. Nem szakszerû az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezõ pedagógus tanítja. A törvényi elõírásnak megfelel: • Berkes Helga A közoktatásról szóló törvény 17.§-ának (8) bekezdése alapján a nem szakszerû oktatásban akkor vehet részt a tanár, ha legalább 120 órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedõ pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. A törvényi elõírásoknak megfelelnek: • Holzerné Válóczi Éva • Német Mária • Simonné Rohony Marianna • Liktor Tamásné • Szük Anikó • Siposné Tóth Edit Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013-as tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintû oktatás esetén, az 1-4. évfolyamon, a nem szakszerû oktatásban pedagógus munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1.-ig legalább 5 év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon (Kt. 128.§(20) bekezdés). A törvényi elõírásoknak megfelelnek: • Bánhegyiné Erdélyi Mária • Hacsiné Barbócz Ildikó • Kecskésné Pálfi Csilla • Bernáth Istvánné • Heverdle István • Rutkáné Tóth Ildikó • Palkovics István • Pappné Poór Mária • Korepta Katalin A Kt. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerû oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható idõkeretbe bevonta a kötelezõ tanórai foglalkozások mellé a nem kötelezõ tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelezõ és nem kötelezõ idõkeret mekkora hányadát fordítják majd szakszerû és mekkora hányadát nem szakrendszerû oktatásra – a törvényben meghatározott keretek között. Bevezetés A Kt. 133.§(1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon elsõ ízben a 2008/2009-es tanévben, majd azt követõen az 5-6. évfolyamokon felmenõ rendszerben kell megszervezni a nem szakszerû oktatást.

14

Pedagógiai Program

A Kt. 128.§-ának (19) bekezdése alapján a 2008/2009 – 2010/2011. tanítási évben az ötödik és a hatodik évfolyamon a nem szakrendszerû oktatás megszervezhetõ oly módon is, hogy az e célra felhasznált idõ csak az összes kötelezõ óra 20%-át éri el. A nem szakszerû oktatás kiterjesztésének célja: • alapvetõ készségek, képességek fejlesztése • kulcskompetenciák fejlesztése • személyiség fejlesztése • egységes fejlesztési folyamat • az idõkeret megállapítása és felhasználása A nem szakrendszerû oktatás megvalósítása az 5. és 6. évfolyamokon I. Általános célkitûzések A nem szakrendszerû oktatásra fordítható óraszámok A Kt. 52.§ alapján az 5., 6. évfolyamon a tanulók kötelezõ heti óraszáma: 22,5 óra nem kötelezõ órák száma 5,625 óra.. A Kt. 128 §-ának (19) bekezdése alapján a 2008/2009 – 2010/2011. tanítási évben az 5. és 6. évfolyamon a nem szakrendszerû oktatás megszervezhetõ oly módon is, hogy az e célra felhasznált idõ csak az összesen kötelezõ óra 20%-át éri el. Az elõzõ évek mérési és tanulmányi eredményeinek ismeretében élünk a törvény adta lehetõséggel, ezért az átmeneti idõben a nem szakrendszerû sáv óraszámainak meghatározásánál 20%-kal számolunk. Tehát 22,5 óra +5,625 óra =28,125 óra (a heti órakeret összesen). Ennek a 20%-a 5,625 óra. A nem szakrendszerû oktatás megszervezésére minimum heti 6 órát használunk fel. Fejlesztendõ területek vizsgálata: • Mérések: (a 4. évfolyam végi kimeneti, országos kompetencia mérés, 5. évfolyam végi helyi kimeneti mérés, 6. évfolyam országos kompetencia mérés). • Félévi, tanév végi tanulmányi eredmények Fejlesztési terv • A mérés és tanulmányi eredmények alapján fejlesztési terv készül a helyi követelményszinthez igazítva. Kiemelten fejlesztendõ területek • Olvasási készség • Írás készség • Elemi számolási készség • Elemi rendszerezõ készség • Elemi kombinatív készségek Fejlesztéssel járó feladatok • Önálló tanulási, jegyzetelési technikák tanítása • Információszerzés • Információ feldolgozás • Kommunikációs képességek • Szociális kompetenciák fejlesztése

15

Pedagógiai Program

• •

Térbeli, idõbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás Tanulásszerzési kultúrák kialakítása

Értékelés • Érdemjeggyel értékelendõ: szóbeli felelet, tantárgyi témazárók, szummatív mérések, év végi, félévi mérések • Szövegesen értékelendõ: diagnosztikus mérések, fejlesztendõ feladatok, formatív mérések II. Az egyes tantárgyak nem szakrendszerû oktatása során fejlesztendõ területek II.1.Kiemelt tantárgyak: A magyar nyelv és irodalom tantárgy nem szakszerû oktatása során támogatott célok: A 4. évfolyamon végzett diagnosztikus felmérés alapján mindjárt év elején ki kell emelni és differenciált fejlesztéssel tömbösített órakeretben a lehetséges óraszámban gondoskodni a felzárkóztatásra szoruló gyermekekrõl. A félévi eredmények ismeretében a II. félév elején tovább folytatható a fejlesztés. Fejlesztendõ: önálló tanulás, jegyzetelési technikák, olvasáskészség, íráskészség, kommunikációs technikák, képességek Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) • Tiszta artikuláció, helyes hanglejtés, a helyzetnek megfelelõ hangerõ alkalmazása beszéd közben • A tartalmat pontosan közvetítõ szókincs használata, folyamatos, összefüggõ beszéd • A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása konkrét helyzetekben • Gondolatok értelmes és érthetõ szóbeli közlése összefüggõ mondatokkal • Szöveghû, folyamatos, a tartalmat kifejezõ felolvasás az élõbeszéd üteméhez közelítõ tempóban és hanglejtéssel • Készségszintû néma olvasás a szöveg tartalmának megértéséhez • Néhány mû, mûrészlet memorizálása • Ifjúsági regény önálló olvasása • Egyéni, olvasható, rendezett íráskép. Az írásmunkák önellenõrzése, hibajavítás a szokás szintjén. • Gyermeklexikon használata. A helyesírási szótár használata a szokás szintjén. Felkészítés a társas-társadalmi együttmûködéshez szükséges nyelvi képességekre és beállítódásra, a kulturált nyelvi magatartásra, tudatosítása annak, hogy a hiteles, a másik ember megértését és az önkifejezést elõsegítõ kommunikáció egyéni és társas érték; hogy a beszédkultúra mind a múltban, mind a jelenben a társas-társadalmi megértés fontos színtere. A matematika tantárgy nem szakrendszerû oktatása során támogatott célok Matematikából a kezdõ szakasz feladata az alapvetõ matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása az oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bõvülését segíti elõ. Ezért kiemelten indokolt kezelni azokat a tanulási tartalmakat, amelyekre a következõ iskolaszakasz tananyaga épül: • Indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben • A természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben

16

Pedagógiai Program

•

Indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám – és mûveletfogalmakra épülõ számolási készségeket, • Formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet, • Alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerû transzformációkkal kell kialakítani a geometriai szemléletet. • Tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlõdését. Fejlesztendõ: elemi számoláskészség, problémamegoldó képesség, információszerzés feldolgozása, térbeli, idõbeli, mennyiségi tájékozódás. II.2. A további tantárgyak nem szakrendszerû oktatása során támogatott célok: A természetismereti tantárgy nem szakrendszerû oktatása során támogatott célok: A megismerési módszerek alapozása: A tanult módszerek felhasználása a természeti környezet megismeréséhez. A tapasztalatok kifejezése szóban, rajzban, írásban. Megismerési módszerek elsajátítása: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés, folyamatok nyomon követésének képessége. Az élet tisztelete, a természet épsége, ha kell megvédése iránti igény és pozitív beállítódás. Az élettelen természet alapismeretei Egyéni folyamatos megfigyelések, mérések, tapasztalatgyûjtés során egyszerû anyagok alkalmazása. Megfigyelések megfogalmazása, rögzítése rajzban és írásban. Fedezze fel a tanuló az ok-okozati kapcsolatokat a változások megfigyelése során. Folyamatos, irányított megfigyelés, minél több tapasztalat gyûjtése a legfontosabb. Tájékozódási alapismeretek A felszíni formák, felszíni vizek felismerése a valóságban, képi ábrázolás alapján, a térkép jelei szerint. A világtájak megnevezése (árnyék, iránytû, növényzet segítségével). A lakóhelyhez közeli kirándulóhelyek megnevezése és leírása. Az élõ természet alapismeretei Tanulóink legyenek képesek az élõlények fõbb jellemzõi megfigyelni, majd elmondani, leírni, rajzolni. Figyeljék saját testük élettani jellemzõit, ismerjék fel életmûködései változásait, az egészségestõl eltérõ állapotot.

Az ének-zene tantárgy nem szakrendszerû oktatása során támogatott célok Az ének-zene tantárgy kezdõ szakaszának feladata az eddig tanult zenei ismeretek összefoglalása, rendszerezése a zenei nevelés minden területén. Cél: az éneklés örömének kialakítása, dalok megismerése, a zene szeretetére nevelés, a zenei mûveltség megalapozása és az ízlés formálása. Fejlesztési követelmények (koncepciók, képességek) • Az éneklési készség fejlesztése A zene megszerettetése, az élményekbõl fakadó aktív éneklési kedv felkeltése, az éneklési kultúra kialakítása, továbbfejlesztése. • A zenei hallás fejlesztése Célja a zenei emlékezet és képzelet kialakítása 17

Pedagógiai Program

• • •

Hangkarakterek felismerése A belsõ hallás továbbfejlesztése, a mûzene többszólamúságának kialakítása Zenei mûfajok, egyszerû formák jellegzetességeinek felismerése

A zenei élményekbõl induló elvonatkoztatás, a ritmikai és dallami elemek felismerése, megszólaltatása • A tanult és gyakorolt hangközök felismerése kottából • Írott kottakép ritmusának felismerése, megszólaltatása • Ritmushangoztatás egy – és több szólamban A zeneértõ és érzõ képesség fejlesztése A zenemûvekben különbözõ hangulatok, egyszerû zenei formák, elõadói apparátus megfigyelése. A vokális zene, hangszeres zene megfigyelése különbözõ feldolgozásokban. • A zenei stílusokban, a stíluskorszakhoz tartozó zenei formák felismerése • Összefüggések meglátása a zenei korok, történelmi események, a képzõmûvészet és irodalom fejlõdése között.

Az alapozó (5-6. évfolyam) és a fejlesztõ szakasz óraszámai: Emelt szintû természettudományi évfolyamok A táblázatban a nem szakrendszerû oktatásra fordítandó heti órák számát dõlt számok jelölik. Tantárgy Kötelezõ órák Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfõnöki

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1,5+2 1,5 3 2+2 1 1+1

1,5+2 1,5 3 2+2 1 1+1

4 2 3 4 1

3,5 2 3 4 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

0,5+0,5 1 1 2,5 1

18

0,5+0,5 1 1 2,5 1

Pedagógiai Program

Tantervi modulok: Tantárgy Tánc és dráma (magyar) Hon- és népismeret (történelem) Ember és társadalom, etika (osztályf.) Mozgókép és médiaismeret (magyar) Kötelezõ órák száma összesen:

5. évf. 0,5 0,5

6. évf. 0,5 0,5

7. évf.

8. évf.

0,5 22,5

22,5

25

0,5 25

0,5+0,5 1

0,5+0,5 1

1

1

0,5 0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5 0,5

Nem kötelezõ (választható) órák Matematika Természetismeret Kémia Fizika Biológia Földrajz

Az alapozó (5-6. évfolyam) és a fejlesztõ szakasz óraszámai: Emelt szintû ének-zene évfolyamok A táblázatban a nem szakrendszerû oktatásra fordítandó heti órák számát dõlt számok jelölik. Tantárgy Kötelezõ órák Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfõnöki

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1,5+2 1,5 3 2+2 1 1+1

1,5+2 1,5 3 2+2 1 1+1

4 2 3 4 1

3,5 2 3 4 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

0,5+0,5 1 1 2,5 1

19

0,5+0,5 1 1 2,5 1

Pedagógiai Program

Tantervi modulok: Tantárgy Tánc és dráma (magyar) Hon- és népismeret (történelem) Ember és társadalom, etika (osztályf.) Mozgókép és médiaismeret (magyar) Kötelezõ órák száma összesen:

5. évf. 0,5 0,5

6. évf. 0,5 0,5

7. évf.

8. évf.

0,5 22,5

22,5

25

0,5 25

5. évf. 1,5+0,5

6. évf. 1,5+0,5

7. évf. 2

8. évf. 2

Nem kötelezõ (választható) órák Tantárgy Ének-zene

Emelt szintû természettudományi évfolyamok tantárgyi rendszere és az óraszámok

Kötelezõ Nem kötelezõ Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés és sport Kötelezõ órák száma összesen: Nem kötelezõ (választható) órák száma Matematika Környezetismeret

1. évf. 20 2 8 1 4 1 1 1 1 3 20

2. évf. 20 2 8 1 4 1 1 1 1 3 20

3. évf. 20 2 8 1 4 1 1 1 1 3 20

4. évf. 22,5 2,25 8 1 4 1 1 2 1,5 1 3 22,5

1 1

1 1

1 1

1 1

20

Pedagógiai Program

Emelt szintû ének-zene évfolyamok tantárgyi rendszere és az óraszámok

Kötelezõ Nem kötelezõ Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés és sport Kötelezõ órák száma összesen: Nem kötelezõ (választható) órák száma Ének-zene

1. évf. 20 2 8 1 4 1 1 1 1 3 20

2. évf. 20 2 8 1 4 1 1 1 1 3 20

3. évf. 20 2 8 1 4 1 1 1 1 3 20

4. évf. 22,5 2,25 8 1 4 1 1 2 1,5 1 3 22,5

2

2

2

2

Normál évfolyamok tantárgyi rendszere és az óraszámok

Kötelezõ Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés és sport Kötelezõ órák száma összesen:

1. évf. 20 8 1 4 1 1 1 1 3 20

21

2. évf. 20 8 1 4 1 1 1 1 3 20

3. évf. 20 8 1 4 1 1 1 1 3 20

4. évf. 22,5 8 1 4 1 1 2 1,5 1 3 22,5

Pedagógiai Program

Tantárgy Kötelezõ órák Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfõnöki

7. évf.

8. évf.

4 2 3 4 1

3,5 2 3 4 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

7. évf.

8. évf.

Tantervi modulok: Tantárgy Tánc és dráma (magyar) Hon- és népismeret (történelem) Ember és társadalom, etika (osztályf.) Mozgókép és médiaismeret (magyar) Kötelezõ órák száma összesen:

0,5 25

0,5 25

A táblázatban megadott dõlt tantárgyi óraszámok szorozva a tanítási hetek számával adják meg az adott tantárgy esetén a nem szakrendszerû feladatok ellátására fordítandó órakeretet. Figyelembe véve a mérési és tanulmányi eredmények alakulását, a nem szakrendszerû feladatok ellátását a meghatározott iskolai órakeretben tömbösítve témahetek keretén belül oldjuk meg: • tanév elején • félév elején • a helyi tanterv témaköreinek végén • tanév végén

A differenciált foglalkozások túlnyomó többsége - a szülõk választása alapján - az A és B tantervvariánsok keretében, a tanítási órákon valósul meg. A kisiskolás szakasz külön igényli a családi háttér eltérõ indíttatásai miatt, valamint a gyermekek pszichikus fejlõdésében jelentkezõ esetleges lemaradások korrekciója érdekében, hogy az osztály nevelõi – az osztályfõnök által személyre szólóan követve az anomáliák alakulását módot adjanak tanítványaiknak a felzárkózásra.

22

Pedagógiai Program

A szakköri munka - több osztályból, igény szerint szervezõdõ csapatokban - a hetedik és nyolcadik évfolyamon súlypontozódik. Külön problémaként merülhet fel - évfolyamonként 1-2 esetben, a két tantervvariáns közötti eltérés miatt - az osztályváltás kérdése, illetõleg a más iskolából átiratkozni kívánó tanulók beilleszkedése. Az átiratkozást ilyen esetben a szülõ írásban kéri, megfelelõ indokokkal. A fogadó osztály osztályfõnökének elnökletével egy, az osztályban közismereti tárgyat tanító nevelõ és A változatban az ének-zene tanára, B változatban egy természettudományos tárgyat tanító nevelõ egy, a tanulóval folyatatott beszélgetés keretében megállapítja, hogy milyen egyéni program végrehajtása esetén várható a tanuló által a tantervi követelmények tanév végi teljesítése. Az igazgató a három tagú bizottság véleménye alapján dönt a tanuló átiratkozásáról. A diáksport feladatait az iskolai Diáksport Egyesület látja el, az intézménnyel megállapodás nem született. A szabadidõs tevékenység jelentõs területét az iskolai diákönkormányzat szervezi, éves munkaprogramja szerint. Az iskolai étkeztetés - a szûk kapacitású melegítõkonyha miatt – szigorú beosztás szerint történik. Az Európai Uniós és önkormányzati felújításoknak köszönhetõen az iskola ebédlõje egy helyiséggel bõvült. Az Egerszóláti Tagiskola tanulói a helyi óvoda épületében (150 méterre) étkeznek. A gyermekvédelmi feladatokat az ifjúságvédelmi felelõsök megbízás alapján koordinálják. Munkájukban támaszkodnak az osztályfõnöki, szaktanári jelzésekre és a diákok esetleges felvetéseire. Nyilvántartják a különbözõ fokozatokban érintett gyerekeket és rendszeresen tájékozódnak helyzetükrõl. Szükség esetén gyámügyi eljárást kezdeményeznek a jegyzõknél. Figyelemmel kísérik a szociálisan hátrányos családok gyermekeit, segítenek a szülõknek hivatalos ügyintézéseikben. Az iskola irányítása Igazgató Feladatait az 1993. LXXIX. törvény 54. § , illetõleg az azt módosító 1996. LXII. tv. 40. értelmében látja el. Feladatkörét a Kt. 55. § szabja meg. Megbízása öt évre szól, megbízója Eger-Egerszólát Intézményfenntartó Mikrotársulás. Közvetlen irányítása alá tartozik a tagintézmény-vezetõ, a két igazgatóhelyettes és a gazdasági vezetõ. Munkája során folyamatosan egyeztet a szaktárgyi és nevelési kérdésekben az illetékes munkaközösségek vezetõivel, a nevelõi és ifjúsági érdekvédelem képviselõivel, az osztályfõnökökkel, a szülõi képviselettel. Részt vesz a városi igazgatási kollégium munkájában, közvetlen kapcsolatot tart az önkormányzat illetékes tisztviselõivel. Gondoskodik az önkormányzat rendelkezéseinek végrehajtásáról. Felügyeli és irányítja 2007. VIII. 1-tõl az intézményhez kapcsolt Egerszóláti Tagiskola mûködését.

23

Pedagógiai Program

Tagintézmény-vezetõ 2007. augusztus 1-tõl Eger-Egerszólát közötti mikrotársulás megalakulásával párhuzamosan az Egerszóláti Általános Iskola eddigi igazgatója tagintézmény-vezetõi megbizatást kapott. Feladatai a tagintézmény napi munkájának irányítása, szervezése, a tanév lebonyolítása.

Igazgató-helyettes I. Az igazgató távollétében ellátja mindazokat az igazgatói feladatokat, amelyek elmulasztása az iskolai munkát hátráltatná. Vezeti a tanulói nyilvántartást. Irányítja és ellenõrzi az osztályfõnökök adminisztrációját. Szervezi a túlórák nyilvántartását, a szabadságok ütemezését és nyilvántartását. Elõterjeszti a tantárgyfelosztást. Szervezi és nyilvántartja a helyettesítéseket. Szervezi és nyilvántartja a szabadságokat. Elkészíti az intézet mûködéséhez kapcsolódó éves statisztikai jelentést. Szervezi a felsõ tagozatos tanulók menzai étkeztetését. Részt vesz eseti munkamegosztás szerint az aktuális, nem rendszeres igazgatói feladatok megoldásában. Figyelemmel kíséri feladataival összefüggõ jogszabályi változásokat. Igazgató-helyettes II. Az igazgató, illetve igazgató-helyettes I. távollétében ellátja mindazokat az igazgatói feladatokat, amelyek elmulasztása az iskolai munkát hátráltatná. Szervezi és irányítja a tanulmányi munkával összefüggõ feladatokat. Tartja a kapcsolatot a munkaközösségek vezetõivel, szervezi az óralátogatásokat. Szervezi az elsõ évfolyamosok felvételijét, a felsõbb évfolyamok vizsgáit. Ellenõrzi a versenyek, vetélkedõk lebonyolítását. Részt vesz eseti munkamegosztás szerint az aktuális, nem rendszeres feladatok megoldásában. Figyelemmel kíséri a feladataival összefüggõ jogszabályokat. Elvégzi az Egerszóláti Tagiskola ezen irányú feladatait. Gazdasági vezetõ Szervezi és ellenõrzi az iskola gazdálkodásával kapcsolatos teendõk lebonyolítását. Összeállítja az éves költségvetést. Irányítja a gazdasági beszámolók, havi jelzések lebonyolítását. Szervezi a gazdasági dolgozók munkáját. Részt vesz az éves felkészítõ tanfolyamokon, továbbképzéseken. Irányítja és szervezi a technikai dolgozók munkáját, gazdálkodik az ügyviteli és technikai dolgozók munkaszerzõdésérõl. Elõkészíti az intézmény dolgozóinak személyzeti ügyeivel kapcsolatos adminisztrációt. Folyamatosan biztosítja a kapcsolatot a MÁK, a Közoktatási Iroda dolgozóival, a Gazdasági Iroda és az Raiffaissen Bank illetékeseivel. Vezeti a bérnyilvántartást. Elõkészíti az intézmény egyéb, a gazdálkodással kapcsolatos döntéshez szükséges dokumentációit. Figyelemmel kíséri a feladataihoz szükséges jogszabályokat. Tartja a kapcsolatot az Egerszólát Község Önkormányzat gazdasági vezetõjével.

24

Pedagógiai Program

Nevelõi alapfeladatok 1. Szaktárgyában naprakész tájékozottság az általános iskolai szintet meghaladó, legalább középiskolai (gimnázium) szintig. 2. A tanítási óra optimális kihasználása, a szûken vett szakismereteken túl a tanulók szemléletformálása, lelki habitusuk ápolása. 3. Kapcsolattartás az osztályfõnökkel. A szaktárgy speciális problémáinak jelzése. Szaktárgyi versenyekre való felkészítésénél, részvételnél konzultáció az osztályfõnökkel. Javaslat az osztály tanulmányi kirándulásának, témájára. 4. Iskolai munkakörök felelõs kezelése, állagmegóvás. 5. Javaslatok a tárgyi feltételek javítására. 6. Tanmenetkészítés: konkrét osztályra tervezetten. 7. Rendszeres ellenõrzés, osztályozás, Félévenként minimálisan három érdemjegy (heti két órás tárgyra vonatkozóan). 8. A naplók felelõs kezelése. 9. A szülõ tájékoztatása a tanuló elõmenetelérõl (üzenõ, ellenõrzõ, fogadóórák). 10. Félévi és év végi érdemjegyek felelõs megállapítása, határidõ betartása. (Nem egyszerû számtani átlaga a feleleteknek: változási tendenciák figyelembe vétele, az új anyag feldolgozásába való bekapcsolódás aktivitása, stb.) 1 l. Helyettesítések szakszerû ellátása. 12. Nem szakosként helyettesítve a helyettesített tantárgy szempontjai figyelembe véve dolgozik, pl. a tanulócsoport legjobb tanulóit bevonja a munkába. 13. Részt vesz a szaktárgyi munkaközösség munkájában. Szuverén módon alakítja munkamódszereit, mások által jónak ítélt eljárásokat saját tapasztalataival egyeztetve építi be metodikai rendszerébe.

Osztályfõnöki alapfeladatok 1. Az iskolai munkával kapcsolatos nevelési folyamat koordinálása: a) a tanulók személyiségjegyeinek feltérképezése b) szülõi "háttér" és iskolai magatartás viszonya 1.) öröklöttségi anomáliák 2.) környezet, életkörülmények c) kapcsolattartás az osztályban tanító nevelõkkel, az egyéni törekvések számbavétele, beépítése a nevelési folyamatba d) az iskolaközösség céljainak és osztály életkori, valamint egyéb specialitásainak egyeztetése e) a szülõk törekvéseinek és az iskolai nevelés céljainak egyeztetése 2. Pontos, naprakész adatnyilvántartás, adminisztráció a) a napló hetenkénti ellenõrzése, adatkorrekciók b) az osztály nevelõinek figyelmeztetése, hiányosságok esetén, második figyelmeztetés után jelzés az igazgatónak(naplóbeírás, osztályzatok, stb.) c) törzskönyv, bizonyítvány d) pontos belsõ adatszolgáltatás az igazgatónak e) tanulói üzenõ füzet, ellenõrzõ f) iskolai munkarend, órarend ismertetése, a változások figyelemmel kísérése g) hiányzások figyelemmel kísérése. Igazolatlan hiányzások okainak feltárása, jelzés. h) kapcsolat az ifjúsági felelõssel

25

Pedagógiai Program

i) osztálykirándulások szállás és utazási ügyei. 3. Kapcsolat az osztály szülõivel a) Értekezletek, fogadóórák. b) Anomáliákról való értesítés: tanulmányi, fegyelmi ügyek c) Egyéni problémák közös elemzése, megoldási javaslat a szülõnek.

4. Egyéb nevelési feladatok: a) Magatartási normák tudatosítása, gyakoroltatása. (Hangsúly az alsó tagozaton.) b) Pályairányítás. (Hangsúly a felsõ tagozaton.) 8. osztályok osztályfõnökei: továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció. c) Az iskolai munkatervben rögzítet alkalmi feladatok. d) Az osztályközösséget súlyosan érintõ nevelési kérdések megoldására az osztályban tanító nevelõk értekezletének kezdeményezése és összehívása. Szakmai munkaközösség Szakmailag azonos, avagy rokon szakterületek nevelõit fogja össze. Vezetõje a nevelõi vélemények alapján az igazgató által megbízott munkaközösség-vezetõ. Feladatait a megbízás visszavonásáig tart. A munkaközösség részt vesz a helyi tanterv kidolgozásában, a követelmények egyeztetésében, az egyéni nevelõi eljárások közös mozzanatának koordinálásában. Fontos feladata a szaktárgyi versenyek szervezése, helyi lebonyolítása. Munkáját éves program alapján végzi. Segíti az iskolavezetés ellenõrzõ munkáját, kezdeményezi a pályázatokon való részvételt, szervezi a pályázati munkát. Kidolgozza a helyi vizsga követelményeit, feladatsorát, részt vesz a vizsga szervezésében, lebonyolításában. Kezdeményezi és segíti a nevelõi továbbképzéseket Szülõi munkaközösség Az osztályok szülõi munkaközössége által delegált tagokból álló testület. Létszáma az önálló tanulócsoportok létszámával egyezik meg. Feladatait a mindenkor érvényes jogszabályok kereteiben látja el. Kezdeményezõje és lebonyolítója az illetõségi körébe tartozó feladatoknak. A munkaközösség elnöke az igazgató közvetlen partnere, képviseli az intézmény szülõi közösségét.

26

Pedagógiai Program

II.3. ALAPÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRAT

1. Az intézmény neve: Lenkey János Általános Iskola 2. Az intézmény székhelye: 3300 Eger, Markhot F. u. 6. 3. Tagintézménye: Lenkey János Általános Iskola Egerszóláti Tagiskolája 3328 Egerszólát, Fõ u. 17. 4. Az intézmény alapításának éve: 1929 5. Az intézmény alapító szervének neve: Eger Megyei Jogú Város Közgyûlésék jogelõdje 6. Az intézmény fenntartójának és felügyeleti szervének neve és címe: Eger-Egerszólát Intézményfenntartó Mikrotársulás 3300 Eger, Dobó tér 2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat (gesztor önkormányzat) 3300 Eger, Dobó tér 2. Egerszólát Község Önkormányzata 3328 Egerszólát, Fõ u. 17.

7. Az intézmény mûködési területe: Eger-Egerszólát 8. Az intézmény OM azonosítója: 031451 9. Az intézmény típusa: általános iskola-nevelési-oktatási típusú közoktatási intézmény 10. Az intézmény tagozatai: nappali tagozat (nappali rendszerû iskolai oktatás) 11. Az intézmény évfolyamainak a száma: székhelyén: 1-8. évfolyam tagintézményben: 1-8. évfolyam 12. Az intézménybe felvehetõ maximális tanulólétszám: székhelyén: 448 fõ tagintézményben: 142 fõ

27

Pedagógiai Program

13. Az intézmény tevékenységei: 13.1.

• • • • • • •

Ellátandó alaptevékenység TEÁOR száma: 80.10 Szakágazat száma, megnevezése: 801000: Alapfokú oktatás Alapvetõ szakfeladat száma, megnevezése: 801 214: Általános iskolai, nappali rendszerû nevelés, oktatás alapfokú nevelés-oktatás sajátos nevelési igényû tanulók integrált nevelése, oktatása napközi és tanulószobai ellátás hátrányos helyzetû tanulók felzárkóztatása általános iskolába bejáró tanulók ellátása iskolába szervezett intézményi étkeztetés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 48.§.(1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint az 53.§ (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek ellátása munkahelyi étkeztetés

•

13.2. Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítõ, kiegészítõ tevékenység: • tanulmányi kirándulások, üdültetés, táboroztatás szervezése, lebonyolítása • tanulók tankönyvvel való ellátása, megszervezése, segédanyagok értékesítése • elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése • helyiségek, eszközök bérbeadása E tevékenységek a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak szerint, az alapellátási feladatok színvonalát szolgáló elõirányzatok kiegészítése céljából folytathatók. Veszteségesen, az alapfeladatok elõirányzatai rovására a tevékenység nem folytatható. 13.3. Vállalkozásként végezhetõ tevékenységek: • •

alapfeladaton kívüli oktatás és az ezzel összefüggõ szolgáltatás tanfolyam szervezése

Mértéke: a 217/1998. (XII. 30.) sz. Korm. rendelet 64. § (4) bekezdésének megfelelõen. Feltételrendszere: az alaptevékenység teljesítéséhez fel nem használt személyi és tárgyi szabad kapacitások kihasználása. Szabályozás módja: az intézmény szervezeti és mûködési szabályzatában rögzítetteknek megfelelõen. 14. Az intézmény vezetõjének kinevezési rendje: Eger Megyei Jogú város Közgyûlése, valamint Egerszólát Község képviselõtestülete által pályázat útján határozott idõre megbízott igazgató

28

Pedagógiai Program

15. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Önállóan gazdálkodó, az elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot tekintve teljes jogkörrel, bankszámlával rendelkezõ költségvetési szerv. Az intézmény a mindenkor érvényben lévõ költségvetési gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok elõírásai alapján és az önkormányzati rendelkezéseket figyelembe véve köteles ellátni az önálló gazdálkodással kapcsolatos feladatokat. 16. Pénzeszközök kezelése: A Reiffeissen Bank Rt-nél nyitott számlán 17. A feladatellátást szolgáló vagyon: egri 5068 hrsz-on lévõ iskolaépület Egerszóláti 45/2 hrsz-on lévõ iskolaépület 18. Vagyon feletti rendelkezési jog: A 2007. június 29-én kelt Társulási Megállapodásban foglaltaknak megfelelõen

Záradék: Jelen Alapító Okiratot Eger Megyei Jogú Város Közgyûlése 2007. 06. 28-án kelt 2831/2007. (VI. 28.) számú határozatával, valamint Egerszólát Község Képviselõtestülete 2007. 06. 26-án kelt 43/2007. (VI. 26.) számú határozatával 2007. augusztus 1-ei hatállyal hagyta jóvá. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti Eger megyei Jogú Város Közgyûlésének a Lenkey János Általános iskola alapító okiratát elfogadó 291/2005. (03.31.) számú határozat.

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

Ellenjegyezte: Dr. Estefán Géza Címzetes fõegyzõ Eger megyei Jogú Város Jegyzõje

29

Tuza Ferenc Egerszólát Község Polgármestere

Pedagógiai Program

III. NEVELÉSI PROGRAM III.I. Pedagógiai alapelveink Nevelési elvek Mértékadó prognózisok szerint a XXI. század a polgári társadalom kibontakozásának és az európai integráció kialakításának évszázada. Ebben a keretben a felnövekvõ nemzedéknek a korábbiaknál szélesebb látókörrel, ugyanakkor alkalmazóképes alapismeretekkel kell rendelkeznie. A biztos alapok megteremtik a folyamatos önképzés - át- és továbbképzés - lehetõségeit. A hagyományok - a nemzeti, a városi, az iskolai, a családi hagyományok - egyfajta stabilizáló gyökérzet szerepét töltik be. Erre épül a változó környezethez való alkalmazkodási képesség fejlesztése. Az alkalmazkodási képesség egyik döntõ eleme a folyamatos tanulásra, önképzésre való készség. Azaz nem pusztán ismeretátadásra van szükség, hanem az ismeretszerzés, ismeretgyarapítás módszereinek elsajátítására is. A nevelõ-tanítvány viszonyban a felnõtt-gyermek viszony sajátos formája jelenik meg. Miközben két szuverén személyiség konkrét kapcsolata realizálódik, a fejlesztési folyamatban - a dolog lényegébõl fakadóan - a viszony az irányító - irányított aspektusából is meghatározott. További szempont, hogy a nevelõ nem az egyedüli irányító: ismernie kell a szülõ, illetõleg a gyermek tágabb környezetében megjelenõ egyéb - un. társadalmi, - hatásokat a tanulói személyiségjegyek alakulásában. l. A gyermek személyiségének tisztelete: Alapvetõ a tanítvány averziómentes, szociális, származási, vallási és etnikai körülményeitõl független megközelítése, ugyanakkor a körülmények ismeretében az eltérõ személyiség megnyilvánulások pozitív elemeinek elfogadása, fejlesztése. 2. A negatív megnyilvánulások megítélésében a gyermek hosszú távú érdekei – felnõtt korára várható társadalmi szerepe - a tanulótársak (osztályközösség) érdekei, a szülõi ház, az iskola tanulói és nevelõközösségének értékrendszere a meghatározó. 3. Értékek: Minden olyan személyiségjegy, amely a tanuló egyéni gyarapodását szolgálja és nem ütközik más, vele kapcsolatban fejlõdõ egyéniségek érdekeivel, megtartandó, fejlesztendõ értéknek számít. A legfontosabb értékeknek az alábbiakat tekintjük (zárójelben az értékkel szemben álló negatívum) a.) alkalmasság kitartó munkavégzésre (hanyagság, szellemi lustaság) b.) koncentrálóképesség (dekoncentráltság, szétszórt személyiség) c.) befogadóképesség (mások véleményének elutasítása) d.) társadalmi normák elfogadása (kötöttségek nélküli önzés) e.) önfegyelem (fegyelmezetlenség) f.) tolerancia a környezettel szemben (agresszivitás) g.) kreativitás (önállótlan, gépies ismeretalkalmazás) h.) testi egészség (testi lustaság, személyi higiénia elhanyagolása) i.) jellemesség (jellemtelenség, a felelõsség másra hárítása, stb.)

30

Pedagógiai Program

4. Az értékek védelme szorosan kapcsolódik a gyermeki - ifjúsági személyiség érzelmi szférájának fejlesztéséhez. A polgári léthez tévesen asszociálják az érzelemmentes üzleti szellemet, mint az emberi viszonyok meghatározó alapját. Amint a gazdaság olyan szinten mûködik, hogy az elemi fizikai lét feltételei a társadalom minden tagjára nézve biztosítottak, a hangsúly az emberi élet minõségére kerül. Az életminõség fontos eleme az érzelemgazdag pszichikum. Az egészséges, fejlett lelki alkat a közösség mûködésének is döntõ, minõségi eleme. A klasszikus "mens sana in corpore sano" elv értelmében fontos szerepet tulajdonítunk a sokoldalú testkultúrának. Az elemi egészségügyi szempontokon túl a gyermekek akarati és érzelmi szférájának fejlesztése is jelentõs szempontja a testnevelésnek. 5. Fontos területnek tekintjük a gyermekek morális érzékének, morális gyakorlatának fejlesztését. Az igazságérzet, a jellembéli egyenesség, az igazmondásra való hajlandóság lényeges értékek a gyermek alakuló jellemében. Egy jól mûködõ, nem bürokratikus gazdaságban ugyanakkor az egyén számára hasznos tulajdonságok. 6. Súlyt kell vennünk a társadalmi érintkezés normáinak ismeretére, gyakorlására. Mindazok a formák, amelyek mögött pozitív tartalom húzódik meg - nõk tisztelete, idõsebbek tisztelete, demokratikus közösségi formák gyakorlása, stb. - készséggé fejlesztendõk. Különbséget kell tennünk a szuverén egyéniséget jelentõ, az átlagostól elütõ személyiségjegyek megnyilvánulása, és a közösségellenes egoizmus között. 7. A nevelésnek - a nevelésben résztvevõ szülõknek, az iskolai nevelõknek, a tágabban vett társadalmi környezetnek - tudomásul kell vennie, hogy a nevelési folyamat aktuális feltételrendszere állandóan konfliktusba kerül az ideális célokkal. A ma tanulója a jövõ polgára, egy csupán feltételezésekkel prognosztizálható társadalmi - gazdasági - szellemi környezetben. A prognózis alapja a fejlettebb európai országok konszolidált gazdasági, társadalmi viszonyainak példája. 8. A fentiek nyomán le kell rögzítenünk, hogy az iskolának az életre kell nevelnie, de nem a mai életre, hanem tanítványaink felnõtt életére. Komoly ellentmondás, hogy a felnõtt élet fõként fejlett gazdasági szerkezetben - szabályozott rendben zajlik: ez egyik feltétele a sikeres mûködésnek. Ugyanakkor a nevelési folyamatban szeretnénk a külsõ kényszerektõl megóvni tanítványainkat. Az ellentmondás feloldása csak úgy lehetséges, hogy a normális munkarend szabályozottságát megtartjuk és szokásrenddé fejlesztjük. A közösségben ugyanis a rend nem akadálya az emberi önmegvalósításnak, hanem éppen annak egyik fontos feltétele. 9. A konkrét pedagógiai munka során naponta felmerül egy-egy tanulócsoportban a személyiségfejlõdés egyénileg eltérõ üteme. A problémában benne rejlik egy pozitív nevelési lehetõség megragadása: a csoporttársak szolidaritásának, segítõkézségének fejlesztése. Ezen túl - különösen az alapkészségek kibontásának fázisán - az egyes szaktárgyak keretében a nevelõi felzárkóztatás az oktatási folyamat szerves részét képezi.

10. Nem tartjuk szétválaszthatónak - még nevelésfilozófiai értelemben sem - az oktatási, ismeretgyarapítási folyamatot a nevelési, személyiségfejlesztõi folyamattól. Az iskolába

31

Pedagógiai Program

kerülõ gyermek genetikailag örökölt, és az iskolán kívül társadalmi környezete által alakított személyiségjegyeinek pozitív elemei teremtik meg a feltételeket az ismeretelsajátításhoz. A személyiségjegyek fejlesztése pedig az ismeretelsajátító, tudásgyarapító folyamat során történhet, a "gyermeki munkavégzés" aktualitásában.

III.1.a. Az iskola nevelésfilozófiai elvei Olyan nyitott, családias légkörû, gyermekközpontú 1-8 osztályos általános iskola kialakítása, ahol a nevelésoktatás, a készség és képességfejlesztés biztos alapot ad a továbbtanuláshoz. Tanulóinkat jellemezze a kiegyensúlyozottság, harmónia, kreativitás, érzelemgazdagság, nyitottság, tolerancia, mely személyiségjegyek birtokában képesek lesznek a késõbbi társadalmi beilleszkedésre, egyéni boldogulásra. Legyenek fogékonyak az újra, a változó világ kihívásaira, az önálló ismeretszerzésre, tudják fejleszteni megszerzett tudásukat, tartsák szem elõtt a humanizmust, a demokratizmus szabályait. Intézményünkben tanító pedagógusok mindennapi nevelõ és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. A Lenkey János Általános Iskolában és annak tagiskolájában olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, • diákjaink elõre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tõlük; • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, •

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: ♦ tanuló és tanuló, ♦ tanuló és nevelõ, ♦ szülõ és nevelõ, ♦ nevelõ és nevelõ között.

2. A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerû ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bõvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelõink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekbõl. III.I.b. Feladataink: 1. Olyan közösség megteremtése, amelyet a szeretet, egymás megbecsülése, a tolerancia tart össze, 2. A megteremtett iskolai hagyományok ápolása, erõsítése a közösséghez, lakóhelyhez, szülõföldhöz való kötõdést és legyenek nyitottak az ésszerû, igényes új kezdeményezésekre. (Lenkey nap, Gólyaavató ünnepség, Makk-Marci hét, Õszköszöntõ túra, Sportnap, Természetjáró kirándulások, Tanulmányi kirándulások,

32

Pedagógiai Program

Nyári napközi és tábor, stb. ). Az Egerszóláti Tagiskola megõrizve hagyományait évente megemlékezik a Tisza Élõvilágának Emléknapjáról; a Vizes Élõhelyek; A Víz Világnapjáról; a Föld, a Madarak és Fák; Biológiai Sokféleség nemzetközi; Európai Nemzeti Parkok Napjairól. Megünneplik Környezetvédelmi, a sivatagosodás, a Takarítás, az Ózon, Habitat, Állatok és a Föld Világnapjait. Célunk, hogy ismerjék meg nagy múltú nemzeti kultúránk értékeit, nemzetünk kiemelkedõ személyiségeit és a környezetvédelem megoldásra váró feladatait. 3. 1-8 osztályban az alapképességek, készségek olyan szintû fejlesztése, amely lehetõvé teszi a továbbtanulást a szakközépiskolában, gimnáziumban, illetve szakmunkásképzõben, és a késõbbiekben a társadalmi beilleszkedést segítse. 4. Megszerzett tudásuk, neveltségük, személyiségjegyeik tegyék képessé õket arra, hogy legyenek alkalmasak a társadalmi együttélésre, az önmûvelésre, a munkavégzésre, a testi-lelki fejlõdésre, a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. 5. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. 6. A különbözõ képességû tanulók részére biztosítanunk kell egyéni fejlesztésüket oly módon, hogy tanórákon a differenciálás ezt a célt szolgálja. A tanórán kívüli foglalkozások pedig alkalmazkodjanak a tehetséges, hátrányos és etnikai tanulók képességeihez, különbözõségeihez. Igyekezzünk ennek érdekében az órakeretek felosztásánál ezt figyelembe venni. 7. Az iskola hagyományosan kialakított profilját kívánjuk tovább vinni, azzal a kiegészítéssel, hogy az angolt és a németet 1. osztálytól oktatjuk 3. osztályig heti 1. órában, igény szerint csoportbontással, és 4. osztálytól a csoportbontásokat tovább alkalmazzuk. A 2006/2007-es tanévben végeztek az utolsó német nyelvet tanuló diákjaink, szülõi érdektelenség miatt több csoport már nem indulhatott. 8. Idegen nyelv tanulásán keresztül motiváljuk tanulóinkat Európa kultúrájának megismerésére. Nemzetközi kapcsolatok kialakítására, továbbfejlesztésére törekszünk. Ez ne csak iskolai kirándulások keretében valósuljon meg, hanem szorgalmazzuk a nyelvi táborokat is a jövõben. Kapcsolatot teremtettünk már évtizedekkel ezelõtt egy székelyudvarhelyi és néhány éve egy gõteborgi általános iskolával. 9. Egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a feladatunk, a tanulók tevékeny részvételével. Ebben a pedagógusok mutassanak példát, helyzetgyakorlatok során biztos eligazodást adjon a tanulók számára. 10. Ismerjek meg a káros szokások (drog, alkohol, dohányzás) egészségromboló hatását, tudjanak ismereteiken keresztül védekezni ellene. 11. Az iskolai környezet, mint élettér, biztosítsa az egészséges testi, lelki és szociális fejlõdést oly módon, hogy a testi és szellemi fejlõdésük összhangját megteremtve nevelje õket az egészséges életmódra. Természeti és társadalmi környezetüket megismerve, azt védjék, óvják és formálják. Tudjanak élni jogaikkal, és teljesítsék kötelességeiket. Alakuljon ki pozitív vonzó jövõképük. 12. A pedagógiai tevékenységünk központjában az "emberközpontú" nevelés áll. Megvalósítása során a személyiség sokoldalú fejlesztése és az általános emberi értékek továbbadása. / Célunk hagyományok ápolása, környezet iránti szeretet, szorgalom, kommunikáció, hazaszeretet, humanizmus, becsületesség, önismeret, kitartás, tolerancia, probléma megoldásokra érzékenység, tiszteletadás, igényesség / 13. Osztályfõnöki órák bevezetését 1-8 osztályig heti 1 órában szükségesnek tartjuk.

33

Pedagógiai Program

14. Fontosnak tartjuk a kommunikációs kultúra fejlesztését, az információ sokféle átadásának és befogadásának lehetõségét. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. 15. Külön célunk a tolerancia kimunkálása. Elfogadni mások másságát, tisztelni az emberi méltóságot. Napi kapcsolattartás a szülõi házzal, az egységes pedagógiai ráhatás megvalósítása érdekében. 16. A napközi, illetve a tanulószoba szervezése oly módon történjen, hogy a szülõk igényei szerint eleget tudjunk tenni az iskolai felkészítéssel, és a napközis feladatok ellátásával összefüggõ elvárásoknak. 17. A szabadidõ tartalmas eltöltése érdekében folytatjuk a tanulmányi és sportversenyeket, pályázatokat, kiállítások, színház, mozi, hangverseny látogatásokat. A jövõben szorgalmazzuk és megvalósítjuk a természetjárást, erdei iskolát is. Mûvelõdési intézményekkel továbbvisszük a kapcsolattartást. Igény szerinti klubnapközi kialakítását valósítjuk meg. Aktívan részt vállalunk a diákönkormányzat munkájában. Az iskolai könyvtár felhasználását, a szabadidõ, a tanulás az önmûvelés segítése érdekében. Az énekkar mûködtetését. 18. Lehetõséget biztosítunk a vallás iránt érdeklõdõ tanulók ilyen irányú ismeretszerzésére. Intézményünk - elsõsorban a szülõkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: • rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel (tanár-szülõ farsang, és a "Halas" Szülõi Alapítvány), a családokkal, • igyekszünk lehetõséget teremteni arra, hogy intézményünk életérõl, tevékenységérõl, eredményeirõl minél többet megismerhessenek a szülõk, valamint városunk érdeklõdõ polgárai, • ápoljuk és bõvítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal, közmûvelõdési intézményekkel, valamint Egerszólát Községgel. • nevelõink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk - eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi és Egerszólát Község rendezvényein, illetve a tanulók számára szervezett városi szintû megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • humánus, • erkölcsös, • fegyelmezett, • mûvelt, kötelességtudó, • érdeklõdõ, nyitott, • kreatív, alkotó, • becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, • képes a problémák érzékelésére és megoldására, az újrakezdésre • gyakorlatias, • képes eligazodni szûkebb és tágabb környezetében, • jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

34

Pedagógiai Program

• • • • • • • • •

• • • • • • • • • • • • • •

van elképzelése a jövõjét illetõen, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bõvíti, képes az értõ olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: ♦ nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, ♦ a természet, a környezet értékeit, ♦ más népek értékeit, hagyományait, ♦ az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias beszéde kulturált, társaival együttmûködõik, szüleit, nevelõit, társait szereti és tiszteli , képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérõ nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelõink mindennapi nevelõ és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehetõ legtöbb diákunk rendelkezzen végzõs korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. III.2. Az iskolában folyó nevelõ oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelõ-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történõ megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. III.2.a. Általános céljaink: Ø iskolás korúak általános iskolai nevelése, oktatása, Ø iskolás korúak napközi otthoni, illetve tanulószobai ellátása, Ø a hátrányos helyzetû tanulók felzárkóztatása, Ø gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, Ø tehetséggondozás, tantárgyi versenyeztetés, 35

Pedagógiai Program

Ø Ø Ø Ø

szakkörök szervezése, mûködtetése, pályairányítási feladatok ellátása, iskolai könyvtár mûködtetése, sporttevékenység, versenyeztetés Sportiskolával Ø általános iskolai tanulók élelmezése, Ø munkahelyi étkeztetés.

szervezése,

kapcsolatteremtés

a

A képzés szerkezete Az iskola nyolc évfolyama két nagyobb egységbõl épül fel. Az l.-6. évfolyam az alapkézségek stabil megalapozásának idõszaka. A hatodik évfolyam végén helyi vizsgakövetelmények kidolgozásával kívánjuk a követelmények teljesítését ellenõrizni. A helyi vizsga kettõs célt szolgál: a.) Évenkénti visszajelzés az iskolai alapozás eredményességérõl, ennek nyomán felveti az esetleges beavatkozások szükségességét illetõleg utal a korrekció módozataira. b.) Fontos segítség az iskolai pályairányítási munkához, a továbbtanulás megtervezéséhez. Módot ad arra, hogy a 7.-8. osztályban az egyénekre szabott tehetségfejlesztõ munkát a nevelõk hatékonyabban végezhessék. Az elsõ hat évfolyamon belül az elsõ három - négy év "kisiskolás" korszaka a legegységesebb és csak néhány elemében jelenít meg olyan kiegészítõ elemeket, amelyek a késõbbi érdeklõdési körökhöz szükséges - az életkorhoz adekvát - alapozó munkát célozza. A negyedik osztály - fejlõdés-lélektanilag is közismert 10. életév körüli csomópont jellege révén - megkezd egy átmenetet a szakos rendszerû tantárgyi struktúrába, amely végül is néhány komplex jellegû tárgy fokozatos strukturálásával - a hatodik év végére válik teljessé. A hetedik és nyolcadik osztály megnyitja az utat a 10., 1 1. osztály tanulmányaihoz. A vertikális struktúra mellett a két változatú tanterv a felhasználók igényeit hivatott kielégíteni. A humán kultúra megalapozása egyes területeken - jelen tantervben az ének-zene oktatáshoz kapcsolódik - az életkori sajátosságokat is fegyelembe véve, korai elõkészületeket is igényel. A tehetség kibontásra szánt óraszámokban oldható meg ezeknek az elemeknek a beiktatása. A természettudományos tantárgyak - hozzá kapcsolva az informatika és a matematika tárgyakat - hasonló, már a kisgyermek korban megjelenõ alapozó elemeket igényelnek (megfigyelési, kísérletezési, modellezõi technikák, stb.) A horizontális eltérések olyan többletet jelentenek a tanulók számára, amelyek - a személyiségjegyek fejlesztésben hasznosuló hatásukkal egyfajta transzfert biztosítva nem akadályozzák meg az átjárhatóságot az osztályok között. Az eltérések hangsúlya nem a tárgyi ismeretek mennyiségén, hanem az elsajátítási folyamat során szerzett tanulói képességeken van. Az átiratkozás konkrét módját természetesen külön belsõ szabályozás oldja meg, hasonlóan a más iskolából nem elsõ évfolyamra átiratkozó tanulók esetéhez. III.2.b. A cél elérése érdekében figyelembe vesszük: • A társadalmi elvárásokat, városunk Oktatási Koncepcióját, gyermekeink neveltségi szintjét, hátrányaikat, kiemelkedõ eredményeiket, iskolánk sajátos etnikai adottságait (2 épületegységet, szülõk elvárásait, tanulóink "másságát"), az Oktatási Törvényt, a NAT elvárásait. Intézményünk kapcsolatrendszerét pl.

36

Pedagógiai Program

•

• • •

•

• • •

• •

•

székelyudvarhelyi és gõteborgi iskolával való kapcsolat, Megyei Mûvelõdési Központ, Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Bródy Sándor Városi Megyei Könyvtár, Közmûvelõdési intézmények, óvodák, stb. Igyekszünk helyzetünk ismeretében olyan reális, megvalósítható programot kialakítani, mely a tanulók képességeinek, a szülõk elvárásainak optimálisan megfelel. Tanáraink, pedagógiai kultúrájuk birtokában, olyan megterhelést biztosítanak a tanítványaink részére, mely egységes rendszerbe foglalható, célirányos tevékenységet nyújt. A tudásra, az attitûdök kialakítására, a továbbtanulásra készítenek. A program kidolgozásában minden kollega részt vesz /felmérések készítése, kiértékelése, összegzése, stb.). Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Fogékonyság az élõ és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megõrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. Alsóban 5 testnevelésóra biztosítása, melybõl rendszeres úszásoktatásra is idõt adunk. 3 óra kötelezõ testnevelésóra, illetve tömegsport óra keretében valósul meg, 2 óra az iskolaotthonos "napközis" idõszakban. Iskolánkban a DSE évek óra mûködik a, testmozgás iránti igény jelentõs. Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelõzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelõsségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fejlesztõ foglalkozások szorgalmazása: a "H" tanulók részére. A következõ tanévben felmérjük az esetleges részképesség zavaros tanulók arányát, szükség esetén felvesszük a kapcsolatot városunkban mûködõ képességvizsgáló intézettel. A Lenkey János Általános Iskola fejlesztõ tanárral rendelkezik, így minden lehetõség adott az esetleges problémák kezelésére. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hûség, önzetlenség, megértés, tapintat, õszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülõk, nagyszülõk megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartársa. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elõítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmûvelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. Könyvtár fontossága, lehetõségeinek még jobb kihasználása pl.: mûveltségi vetélkedõk. A szülõföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Iskolai kirándulások, osztálykirándulások fontossága. A kisebbségben élõmagyarságért érzett felelõsség - és közösségvállalás. A hazánkban élõ kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az egyetemes emberi jogok

37

Pedagógiai Program

tiszteletben tartása. Érdeklõdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelõ és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elõsegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különbözõ fejezeteiben késõbb meghatározásra kerülõ tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. III.2.c. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelõ közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelõ hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások - Követelés kialakítását célzó, - Gyakoroltatás - Segítségadás beidegzõ módszerek - Ellenõrzés - Ösztönzés

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitûzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenõrzés - Ösztönzés - A nevelõ részvétele a tanulói 2. Magatartási - Elbeszélés Tények és jelenségek közösség tevékenységében modellek bemutatása, bemutatása - A követendõ egyéni és közvetítése - Mûalkotások bemutatása csoportos minták kiemelése a - A nevelõ személyes közösségi életbõl példamutatása, mintaadása - Magyarázat, beszélgetés - Felvilágosítás a betartandó 3. Tudatosítás - A tanulók önálló elemzõ magatartási normákról (meggyõzõdés munkája - Vita kialakítása) Nevelési céljaink megvalósulását illetõen akkor tekintjük nevelõ és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzõs diákjainak száz százaléka nyolcadik évfolyam végén továbbtanul: •

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsõdleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint hetven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) 38

Pedagógiai Program

• • •

rendelkezik olyan bõvíthetõ biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képesség teszik õt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a késõbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat és igyekszik azt be is tartani, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövõjét és sorsát illetõen.

III. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelõ és oktató munkájának alapvetõ feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörûen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvetõ erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyõzõdéssé alakítása. Elsõsorban az osztályfõnöki órákon és napközis foglalkozásokon valósítjuk meg. A nevelõ személyes közösségi életbõl példamutatása, mintaadása 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Informatika: könyvtár, megoldásra váró feladat a hálózati rendszer megteremtése, a számítógépek modernizálása. Házi versenyek rendszere: • Mesevetélkedõ • Helyesírási versenyek • Ének-zene szaktárgyi verseny 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítõ) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok kulturált magatartása, az együttmûködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Gyakorlási lehetõségek biztosítása: • kulturális rendezvények keretében, * bérletek: színház, bábszínház, hangverseny stb. • "rendhagyó" órák keretében pl.: múzeumlátogatások stb. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élõ és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetõ érzelmek kialakítása. Kirándulások, természetjárás beindítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Minél több sikerélmény biztosítása, bizonyítási lehetõségek adása, hogy minden tanuló "valahol" kiváló lehet. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülõhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A világ örökség Magyarországi részeit minden tanuló ismerje meg 8. osztály végére. Kirándulási terv tudatos elkészítése, gyakorlati megvalósítása. 39

Pedagógiai Program

7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvetõ állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklõdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A diákönkormányzat lehetõségeit használja ki, élje jogaival, kötelességeivel. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Folyamatos, következetes munkavégzés (hetesek, ügyeletesek). Munkaakciók szervezése, mely a sikerélményen túl biztosítja, hogy magáénak érezze tantermét. iskoláját, jobban vigyázzon az elért eredményekre. Pl.: "Ötösök hete" 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Alsó tagozatban 5 testnevelési foglalkozás érvényesítse, melyben kiemelt szerepet kap az úszásoktatás, dráma és táncoktatás, honismereti nevelés. A 2001/2002 tanév-tõl felmérjük a gyógytestnevelés iránti igényt. A házi versenyek szélesebb körének megtartása, atlétika, labdarúgás, labdajátékok pl.: röplabda, kosárlabda keretében. Túrázás, kirándulási lehetõségek kihasználása, iskolai szervezések beindítása. Sítábor hagyományosan mûködik iskolánkban, korcsolyázási lehetõség kihasználása pl: Tiszaújváros. 10. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai mûveltég tartalmát a társadalmi mûveltségrõl alkotott közfelfogás. a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetencia fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszõtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mûveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes fejlõdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáját. A mûveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezõképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. a) Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidõs tevékenységekben. 40

Pedagógiai Program

b) Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetõ: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelõ keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidõs tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelõen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklõdése szerint. c) Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérõ mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. d) Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elõrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elõrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mûszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlõdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelõsséget. e) Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidõ terén. Ez a következõ készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elõállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmûködés az interneten keresztül. f) A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idõvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetõségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elõzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

41

Pedagógiai Program

g) Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építõ módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínûbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. h) Kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munka helyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetõségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázat vállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitûzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. i) Esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség Az esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mûvészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mûvészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mûvészeti kifejezõeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

11. A kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra mûveltségterületek bevezetõit és fejlesztési feladatait.

épülnek.

Összekötik

a

a) Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belsõ diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemzõ egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirõl, igényeirõl alkotott képtõl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítõ beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlõdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetõ célként tûzhetõ ki az önmegismerés és önkontroll; a felelõsség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. b) Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzõ sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedõ magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mûvészek, írók, költõk, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülõföld, a haza és népei

42

Pedagógiai Program

megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit, ápolják lakóhelyük hagyományait. c) Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérõl, alkotmányáról, intézményrendszerérõl, az uniós politika szempontrendszerérõl. Magyarságtudatukat megõrizve váljanak európai polgárokká. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzõbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértõvé a különbözõ szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetõségek keresése, feltárása iránt. A tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. d) Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlõdésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelõ tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erõszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, motiváltság szükséges. d) Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevõ világ számunkra fontos folyamatainak jelentõs hányadát; e tudás általános mûveltségünk részévé vált. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitûd alakuljon ki az értékteremtõ munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerûség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentõségét, felelõsségét. A tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Elõsegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erõforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Kellõ figyelmet kell fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását. f) Környezettudatosságra nevelés A felnövekvõ nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elõsegítve ezzel az élõ természet fennmaradását és a társadalmat fenntartható fejlõdését. Eláltal tevékeny állampolgárok nevelõdnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelõsséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. A környezet ismeretén és a személyes felelõsségen alapuló környezetkímélõ magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Kapcsolódjanak be közvetlen értékeinek megõrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelõsség, a környezeti károk megelõzése váljék meghatározóvá. g) A tanulás tanítása Minden pedagógus teendõje, hogy felkeltse az érdeklõdét a különbözõ szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáértésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében. A hatékony tanulás

43

Pedagógiai Program

módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmûvelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsõsorban a következõket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értõ olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az elõzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, az egyénre szabott módszerek, eljárások kiépítése, a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka, az emlékezet erõsítése, célszerû rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése, az önmûvelés igényének és szokásának kibontakoztatása, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a fõbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyûjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhetõ az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a mûvészeti elõadás színtere. A pedagógus vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzõit, és ezekre alkalmazza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerû tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, e1sõsorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erõsítésére, mindennapokban történõ felhasználására. h) Testi és lelki egészség Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelõzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülõknek – a káros függõségekhez vezetõ szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakításának megelõzésében. i) Felkészülés a felnõttlét szerepeire A felnõttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetõségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A pályaorientáció csak akkor lehet eredményes, ha a különbözõ tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmûködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége. 12. Egészséges alapokra épülõ differenciálás A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai 44

Pedagógiai Program

motivációit, képességeit, érdeklõdéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. Á differenciált tanulásszervezés terén kü1önösen a következõ szempontok emelhetõk ki: • elõmozdítják a tanulás belsõ motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. • elõsegítik a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását • az oktatási folyamat alkalmazza az együttmûködõ (kooperatív) tanulás technikáit, formáit, az iskolai tanítás-tanulás különbözõ szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásban) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének elõtérbe állítása. • Az információs és kommunikációs technika, a számítógép használása gazdag lehetõséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. 13. A tanulási esélyegyenlõség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelõ oktatásban részesüljön. Az iskolának a következõ elvek szerint kell biztosítania a nevelõ-oktató munka feltételeit: • kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása • a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának: segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén • a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedõ pedagógiai módszerek alkalmazása • • •

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedõ teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az; iskolán kívül adaptív tanulás szervezési eljárások alkalmazása egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenõrzési értékelési eljárások alkalmazása

14. A sajátos nevelési igényû tanulók nevelésének - oktatásának elvei A tanulók lehetõségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsõsorban a következõ elvek szerint kell a munkát megszervezni: • a feladatok megvalósításához hosszabb idõsávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van, • szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelõ tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése • segítõ megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat, elsõsorban az önmagukhoz mért fejlõdésüket értékelve.

45

Pedagógiai Program

III.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelõ és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelõk és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Ezen feladatok részletes kimunkálását az osztályfõnöki helyi programok tartalmazzák, melyet a tanmenetek ütemeznek, támaszkodnak a felmérésekre, az elért eredményekre, az osztályokban megnyilvánuló különbségekre specializálódik. Figyelembe veszik a szociális, családi háttért, a napközis foglalkozási tervek lehetõségeit. Egymást kiegészítve, koordinálva végzik a feladatok alsó tagozatban. Felsõ tagozatban az 5-6. osztályban tanulószobai lehetõségeket felhasználva tervezik, oldják meg feladatukat. A diákönkormányzati lehetõségeket kihasználva egyrészt biztosítják az iskolában folyó nevelés, egységesítését, és a közösségekben mutatkozó speciális kompenzálási, fejlesztõ feladatokat. A tanulók közösségben, illetve közösség által történõ nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelõ-oktató munkájának alapvetõ feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelõi irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanárokhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerû nevelõi fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelõknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnõttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelõi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitûzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történõ közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyûjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemzõ, az összetartozást erõsítõ erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az általános közösségfejlesztési célok megvalósítása mellett fontos a tanulócsoportok különbözõségére is figyelmet fordítani, mely életkori sajátosságaikból, célkitûzéseikbõl adódik, de összeredményként kívánalom az egységes iskolaközösség megteremtése,

46

Pedagógiai Program

melyben a pedagógusok felelõsége, koordináló munkája pótolhatatlan.

III.5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák III.5.a. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedõ tanítási óra Az iskola nevelõi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást, tehetségfejlesztést. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítás órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elõtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelõ-oktató munkája a lehetõségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: • Az elsõ évfolyamon a 2001/2002-es tanévtõl kezdve bevezettük az idegen nyelv tanítását, angol és német nyelvbõl. Alapozunk az óvodában tanult minimális ismeretekre, valamint a szülõk elvárásaira. • A nevelõk az egyes szaktárgyak tanítási óráin elõnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsõsorban a gyakorlásánál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. III.5.b. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományos rendezvényeink, tevékenységeink - Tanévnyitó, elsõ osztályosok fogadása (ajándék) - Aradi vértanukról megemlékezés - Október 23. méltó megünnepelése - Vers- és prózamondó verseny - Hulladékgyûjtés - Házi szaktárgyi versenyek folyamatosan - Labdarúgás, kosárlabda versenyek - Makk-Marci hét - Mikulás - Adventi-gyertyagyújtás - Karácsonyi ünnepség iskolai szinten, hangverseny - Szaktárgyi versenyek iskolai fordulói - A Magyar kultúra Napjáról megemlékezés - Alsós magyar verseny, szavalóverseny - Szépkiejtési verseny - Farsangi karnevál - Március 15., városi koszorúzás, Lenkey - emléktábla koszorúzása - Lenkey-nap

47

Pedagógiai Program

-

Lenkey-gála Iskolanyitogató óvodásoknak Városi-megyei szaktárgyi versenyek, Pályaválasztási ankét Színházlátogatás, hangversenyek Házi, megyei, városi sportversenyek Anyák napja osztályonként Gyermeknap Pedagógusnap Ballagás - Harmónia Alapítvány díjátadása Tanévzáró ünnepség Nyári táborok Erdei táborok

b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidõs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mûködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 2.-8. osztályokban (osztályonként két fõ) megválasztott küldöttekbõl álló diák önkormányzati vezetõség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelõ segíti. c) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény elõírásainak megfelelõen, 1-4. osztályig napközi, 5. osztálytól tanulószoba mûködik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülõk legalább 10 gyermek számára igénylik. Tagintézményünkben 1 napközis csoport mûködik. d) Diákétkeztetés. A napközi otthonban felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. Tagintézményünkben az étkezést az óvodában oldják meg. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk. • A 5-8. évfolyamon a jó eredményt elérõ tanulók részére képesség fejlesztõ órákat tartunk heti egy - két órában énekbõl, számítástechnikából. matematikából, németbõl, sakk tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülõ igények és az iskola lehetõségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelõtestülete dönt. • Énekkar: A Lenkey János Általános Iskola ének – zene - humán tagozatos, ezért fokozott figyelmet fordítunk tanulóink zenei mûveltségének fejlesztésére. • Fokozottan figyelünk tanulóink mozgáskészségének fejlesztésére (néptánc, modern tánc). f) Iskolai sportkör. A Lenkey János Általános Iskolában DSE sportkör mûködik, tagja lehet minden ez iránt érdeklõdõ tanuló. Az iskolai sporttevékenység a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését alsó tagozaton, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Igény szerint a gyógytestnevelési lehetõséget is biztosítjuk 48

Pedagógiai Program

óraszámaink függvényében. Az Egerszóláti Tagiskolában ISK mûködik. g) Szakkörök. A különféle szakkörök mûködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mûvészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervezõdhetnek valamilyen közös érdeklõdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülõ igények és az iskola lehetõségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelõtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnõtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedõ, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mûvészeti stb.) versenyek, vetélkedõk, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedõk megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelõk szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelõi a tantervi követelmények teljesülése, a nevelõ munka elõsegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülõ költségeket a szülõknek kell fedezniük, másrészt pályázati úton kívánunk hozzájutni újabb összegekhez, melyek csökkentik a szülõi költségeket. Kirándulási terv készítésével a feladat tudatosabb ellátása szükségszerû. j) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerû módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken fõleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülõ költségeket a szülõknek kell fedezniük, amennyiben igénylik a szülõk és gyerekek. k) Múzeum, hangverseny, kiállítás, könyvtár és mûvészeti elõadáshoz kapcsolódó foglalkozások. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közmûvelõdési intézményekben, illetve mûvészeti elõadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülõ költségeket a szülõknek kell fedezniük. l) Szabadidõs foglalkozások. A szabadidõ hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelõtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülõ igényekhez és a szülõk anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidõs programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, hangverseny, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidõs rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülõ költségeket a szülõknek kell fedezniük. m) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján elõzetes megbeszélés után lehetõség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. o) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelõ és oktató tevékenységétõl függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. III.5.c. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: • szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, gyógypedagógiai szakszolgálattal; • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; 49

Pedagógiai Program

• • • • • •

a felzárkóztató órák (alsó); napközi otthon, tanulószoba; a felzárkóztató foglalkozások - hátrányos helyzetû tanulók felzárkóztatása; a nevelõk és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülõk és a családok nevelési gondjainak segítése.

III.5.d. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a nem kötelezõ (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, • a tehetséggondozó foglalkozások, • DSE, ISK • a szakkörök (lehetõségek szerint), • énekkar, • versenyek, vetélkedõk, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) • a szabadidõs foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások, hangverseny, túrázás) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, • a továbbtanulás segítése. III.5.e. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelõk és a tanulók személyes és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fõ célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggõ problémák feltárása, megelõzése. Minden pedagógus közremûködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlõdését veszélyeztetõ körülmények megelõzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekés ifjúságvédelmi felelõsök mûködnek. Feladatuk: • a tanulók és a szülõk tájékoztatása azokról a lehetõségekrõl; személyekrõl, intézményekrõl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetõ okok feltárása érdekében, • a veszélyeztetõ okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot; • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, • tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidõs programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlõdését veszélyeztetõ okok megelõzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelõzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetõ feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, 50

Pedagógiai Program

• jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlõdését veszélyeztetõ okok megszûntetésének érdekében iskolánk együttmûködik a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval, • gyermekjóléti szolgálattal, családsegítõ szolgálattal, • polgármesteri hivatalokkal, • gyermekorvosokkal, • továbbá a gyermekvédelemben résztvevõ társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsõsorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljának megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülõnek), • egészségvédõ és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre történõ nevelés, • a napközis és a tanulószobai foglalkozások, • az iskolai étkezési lehetõségek, • az egészségügyi szûrõvizsgálatok, • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglakozások, szabadidõs tevékenységek, szünidei programok), • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), • a szülõkkel való együttmûködés, • tájékoztatás a családsegítõ és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. III.5.f. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következõ tevékenységek során történik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, • a napközi otthon • a tanulószoba ( 1 db: 5. 8. osztályosok részére) • az egyéni foglalkozások (Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálati Központ javaslatának figyelembevételével évente felmérjük a szükségletet) • a felzárkóztató foglalkozások, • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, • a továbbtanulás irányítása, segítése. III.5.g. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, • a felzárkóztató órák (elsõsorban magyar, matematika) • a napközi otthon • a tanulószoba (1 db: 5. 8. osztályosok részére) • a diákétkeztetés, • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

51

Pedagógiai Program

• • • • • • •

a nevelõk és a tanulók segítõ, személyes kapcsolatai, a szülõk, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, a családlátogatások, a továbbtanulás irányítása, segítése, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs tevékenysége, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedõ tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

III.6. A szülõk, a tanulók és a pedagógusok együttmûködésének formái 1. A tanulókat az iskola életérõl, az iskolai munkatervrõl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, tagintézmény-vezetõje, a diákönkormányzat felelõs vezetõje és az osztályfõnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyûlésen, valamint a diákönkormányzat vezetõségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetõi havonta egyszer a diákönkormányzat vezetõségének ülésén és a diákönkormányzata faliújságján keresztül, • az osztályfõnökök folyamatosan az osztályfõnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlõdésérõl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. Fogadó órákon - éves munkatervben rögzített. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselõik, tisztségviselõik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelõkkel, a nevelõtestülettel. 4. A szülõket az intézmény egészének életérõl, az iskolai munkatervrõl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, tagintézmény-vezetõje és az osztályfõnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója, tagintézmény-vezetõje legalább félévente egyszer a szülõi munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintû szülõi értekezleten, • az osztályfõnökök folyamatosan az osztályok szülõi értekezletein. 5. A szülõk és a pedagógusok együttmûködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülõi értekezlet Évente legalább két alkalommal: tanév elején, félévkor és igény szerint Feladata: • a szülõk és a pedagógusok közötti folyamatos együttmûködés kialakítása, • a szülõk tájékoztatása * az iskola céljáról, feladatairól, lehetõségeirõl, * az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, * a helyi tanterv követelményeirõl, * az iskola és a szaktanárok értékelõ munkájáról, * a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérõl, * az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirõl, problémáiról, * a szülõk kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyûjtése és

52

Pedagógiai Program

továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra Lenkey János Általános Iskola: minden hónap elsõ hétfõje, 17.00 óra Egerszóláti tagiskola: minden hónap elsõ keddje, 17.00 óra Feladata a szülõk és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidõ helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Munkatervben rögzített, év elején tájékoztatás adása írásban ellenõrzõ könyvben. d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülõ betekintést nyerjen az iskolai nevelõ és oktató munkának mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke. és az osztályközösség iskolai életérõl. Évente egy alkalommal (tavaszi idõpont). e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülõk tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggõ eseményekrõl, illetve a különféle iskolai, vagy osztály szintû programokról. A szülõi értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok idõpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülõk kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselõik, tisztségviselõik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelõtestületével, szülõi munkaközösségével. IV. Iskolai egészségnevelési program 1. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • a tanulók korszerû ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megõrzése és védelme érdekében; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; • a tanulók az életkoruknak megfelelõ szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megõrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel Ø a táplálkozás, Ø az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, Ø családi és kortárskapcsolatok, Ø környezet védelme, Ø az aktív életmód, a sport, Ø a személyes higiénia, Ø a szexuális fejlõdés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsõsorban a következõ tevékenységformák szolgálják: • a mindennapi testedzés lehetõségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztõ testmozgás az elsõ-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; • A (a megfelelõ tantárgyakat a helyi tantervben szereplõ tantárgyak ismeretében lehet beírni) tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfõnöki 53

Pedagógiai Program

•

•

órák tanóráin feldolgozott ismeretek; az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (IVK; csecsemõápolási, táplálkozási, túra); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedõ az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védõnõ) segítségének igénybe vétele: Ø félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfõnöki óra megtartásában; Ø a tanulók egészségügyi és higiéniai szûrõvizsgálatának megszervezéséhez.

Ajánlás az iskolai egészségfejlesztéssel összefüggõ feladatok végrehajtására Jogi háttér A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeltével hatályba lépett az új Nemzeti Alaptanterv (Nat). Ennek nyomán 2004 szeptemberétõl az elsõ évfolyamon már ennek megfelelõen kell elkezdeni a tanévet. Ezzel újabb lehetõség nyílt az iskolai nevelés-oktatás tartalmi megújulása és a pedagógiai kultúra magasabb szintre emelése számára. Elkezdõdhet az iskolai pedagógiai programok és azon belül a helyi tantervek felülvizsgálata. A Nat értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elõ kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erõsítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlõdését. A közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIX. Törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyûlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyûlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. Évi CLIV. Törvény az egészségügyrõl, 38. § (1) bek. Ezek a jogszabályok körvonalazzák azt a célrendszert, valamint az ahhoz rendelt jogi feltételrendszert. Ezeknek megfelelve fontos feladat, hogy az iskolák átgondolják az egészségnevelési tevékenységüket. Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elõsegítse a tanulók egészségfejlesztési attitûdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvõ nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belsõ és külsõ környezeti tényezõk megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintõ hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megõrzésére, illetve a veszélyeztetõ hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek, vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezetõ, egészségét védõ, és a környezet védelmére is figyelõ optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetõen, mint a mindennapi élet erõforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erõforrásokat, valamint a testi képességeket

54

Pedagógiai Program

hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Ebbõl adódóan: Az iskolára nagy feladat és felelõsség hárul a felnövekvõ nemzedék egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlõdését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelõzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnõtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élõ embertársak iránti elfogadó és segítõkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsõsorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztetõ tényezõit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintû megelõzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülõknek – a káros függõségekhez vezetõ szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelõzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelõs, örömteli párkapcsolatokra történõ felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvõ, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlõdést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentõs, példaértékû szerepe van.(NAT 2003) Mindezen tartalmaknak fokozatosan kell megjelenniük az iskolai pedagógiai munkában. Olyan egészségfejlesztõ programot dolgozzon ki az iskola, amelynek eredményeként erõsödjenek a személyiségfejlesztõ hatások, csökkenjenek az ártó tényezõk, az iskola befejezésekor a diákok megértésék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Képesek legyenek figyelemmel kísérni: • viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását, • az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, • a betegségeket a korai szûrésekben való részvétel révén megelõzni, • tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megõrzése érdekében, • erõsítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését Módszertani elemek Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyûjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történõ döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és 55

Pedagógiai Program

közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós, globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. Ajánlott módszerek az egészségnevelés számára: § interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, § serdülõkori önismereti csoport-foglalkozások, § kortárssegítõk képzése, § problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, § szituációs játékok, § részvétel a helyi egészségvédelmi programokon § sport, kirándulás, egészségnek rendszeres szervezése, § az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elõsegítése, § érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása), § környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), § szabadidõ hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, § az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történõ megjelenítése, A helyi egészségnevelési program A helyi egészségnevelési program elkészítése kiváló alkalom az iskolának arra, hogy újragondolja, rendszerbe foglalja egészségnevelési tevékenységét. Az egészségnevelés helyi és jövõre irányuló elkötelezettsége miatt az egészségnevelési programnak folyamatosan reagálnia kell a világban, és a szûkebb környezetbe bekövetkezõ változásokra. Ezért az egészségnevelési programot kellõen rugalmasan kell megalkotni, és biztosítani kell a folyamatos felülvizsgálat, megújítás lehetõségét. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. Az iskolai egészségnevelési program része a mindennapi testedzés feladatainak programja is. A 2003. Évi törvénymódosítás e feladatot beilleszti a meglévõ idõkeretbe. Tudnunk kell, hogy az új rendelkezés szerint a helyi tantervbe évfolyamonként az iskola elsõ-negyedik évfolyamán legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe – a nem kötelezõ tanórai foglalkozások idõkeretének terhére – további egy vagy több testnevelési óra is beépíthetõ, s e többlet testnevelési órákkal a tanulói kötelezõ tanórai foglakozások száma megnövelhetõ. Az általános iskola elsõ-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. A játékos testmozgást minden olyan tanítási napon meg kell szervezni, amikor nincs testnevelés óra. A játékos, egészségfejlesztõ testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet, több legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztõ testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni

V. Iskolai környezeti nevelési program 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelõs életvitel elõsegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet

56

Pedagógiai Program

• •

tisztelõ szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet és társadalmi környezet zavartalan mûködését elõsegíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelelõ szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: Ø a környezet fogalmával, Ø a földi rendszer egységével, Ø a környezetszennyezés formáival és hatásaival, Ø a környezetvédelem lehetõségeivel, Ø lakóhelyünk természeti értékeivel, Ø lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsõsorban a következõ tevékenységformák szolgálják: • A …(a megfelelõ tantárgyakat a helyi tantervben szereplõ tantárgyak ismeretében lehet beírni)… tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfõnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; • a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történõ megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedõvel, akadályversennyel; minden tanévben egy alakalommal „környezetvédelmi õrjárat” szervezése a településen; a szárazelemgyûjtés megszervezése az iskolában; a negyedik és a hetedik évfolyamon látogatás a Fõvárosi Állat- és Növénykertben, valamint a budapesti Mezõgazdasági Múzeumban. Ajánlás az iskolai környezetvédelemmel összefüggõ feladatok végrehajtására Jogi háttér A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (Nat) értelmében a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elõ kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erõsítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlõdését. A közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIXX. Törvény módosításáról rendelkezõ 2003. Évi LXV. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat is. Ezek a jogszabályok lehetõséget kínálnak arra, hogy az iskolák megtervezzék környezeti nevelési tevékenységüket. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elõsegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvõ nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elõsegítve az élõ természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlõdését. (NAT 2003) A környezeti nevelés színterei az iskolában: Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai 57

Pedagógiai Program

A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások) Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek) Hazai és nemzetközi együttmûködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola környezettudatos mûködése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások A környezeti nevelés tartalmi elemei A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megõrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelõsség, a környezeti károk megelõzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmûködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. (Nat) Mindezen tartalmaknak fokozatosan kell megjelenniük az általános iskolai pedagógiai munkában. A tartalmi elemek megjelenítéséhez részletes segítséget nyújt a Kerettantervi segédlet a környezeti neveléshez, melyet 2001-ben minden iskola megkapott, és olvasható a www.om.hu közoktatási rovatának tanterv alrovatában, valamint www.konkomp.hu weboldal a kiadványok rovatban. A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlõdés, környezettudatos magatartás elõmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: • Fenntartható fejlõdés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövõ nemzedékek szükségleteinek kielégítését • A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erõforrások végességébõl adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását. • Alapvetõ emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlõ hozzáférésre, és a Föld lehetõségeihez mért kielégítõ életminõség megvalósítására. • Az elõvigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévõ, az ökológiai folyamatokba a lehetõ legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott. • Kölcsönös függõség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös egyenrangú függõségi kapcsolatok a természeti rendszerekben. Módszertani elemek A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelõdnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelõs elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, és így képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minõségi változásainak megismerésére és elemi szintû értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és 58

Pedagógiai Program

megõrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelõsségen alapuló környezetkímélõ magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.(Nat) A környezeti nevelés módszereiben tehát egyaránt jelen kell lennie a környezet állapotáról, a társadalom és a környezet viszonyáról szóló információgyûjtésnek, információ-feldolgozásnak, a feldolgozott információk alapján történõ döntéshozatalnak, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtási módszereinek. A környezeti nevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. Ajánlott módszerek a környezeti nevelés számára: • Természettudományos megfigyelések • Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról • Helyi, országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása • „Öröm- és bánattérkép” készítése • Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. • Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. • Adatgyûjtés, feldolgozás információrögzítés együttmûködéssel. • Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyûjtõ, kidolgozó, véleményezõ feladatok munkamegosztással). • Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. • Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerûségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. • Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása • Írásbeli értekezése, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. • Viták, szituációs játékok, • Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása) • Természetvédelmi tevékenységek (õrjáratok, madárvédelem, faültetés) • Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése) A helyi környezeti nevelési program. A helyi környezeti nevelési program elkészítése kiváló alkalom az iskolának arra, hogy újragondolja, rendszerbe foglalja környezeti nevelési tevékenységét. A környezeti nevelés helyi és jövõre irányuló elkötelezettsége miatt a környezeti nevelési programnak folyamatosan reagálnia kell a világban, és szûkebb környezetben bekövetkezõ változásikra. Ezért a környezeti nevelési programot kellõ rugalmassággal kell megalkotni, és biztosítani kell a folyamatos felülvizsgálat, megújítás lehetõségét. A helyi környezeti nevelési program megírásához, megújításához a következõ szervezetektõl kapható segítség: Magyar Környezeti Nevelési Egyesület www.mkne.hu (1) 321 47 96 Természet- és Környezetvédõ Tanárok Egyesülete www.ttk.pte.hu/TKTE/ (1) 24-08-495 KFPT – Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programigazgatóság www.konkomp.hu (1) 251 5647 Ökoiskola Hálózat, www.okoiskola.hu (1) 318 50 74 Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központ www.oki.hu (1) 318 65 31

59

Pedagógiai Program

Körlánc Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért www.korlanc.ngo.hu (1) 318-6531 VI. Ajánlás az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggõ feladatok végrehajtására Jogi háttér: A parlament 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. Évi CLV. törvényt, melynek elsõ része V. fejezet 17§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elõ a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. E törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetõen állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelõség és az érdekvédelmi szervezetek együttmûködve teljesítenek. A fogyasztóvédelmi törvény, valamint az EU jogharmonizáció alapján a közoktatási törvény 2003. évi módosításában is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT 2003) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggõ ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnõtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmûködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erõsítésérõl van szó, amely gazdasági és társadalmi elõnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevõ és közremûködõ tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erõsítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése (NAT 2003) Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erõforrásait gyorsulva felélõ fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a.) az alapvetõ szükségleteinek kielégítéséhez b.) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c.) a választáshoz különbözõ termékek és szolgáltatási között d.) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez e.) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez

60

Pedagógiai Program

f.) az egészséges és elviselhetõ környezetben való élethez g.) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz Preventív, vagyis megelõzõ fogyasztóvédelem: Amikor a vevõ már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai Tanórán kívüli elemek (vetélkedõk, versenyek, rendezvények) Hazai és nemzetközi együttmûködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi mûködése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek: A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyûjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és s döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. • Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól • Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása • Adatgyûjtés, feldolgozás, információrögzítés együttmûködéssel • Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel • Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése) • Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) A fogyasztóvédelmi oktatáshoz a következõ szervezetektõl kapható segítség és segédanyag: Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség (FVF) www.fvf.hu T 06 (1) 459 4917 Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) www.ofe.hu T: 06 (1) 311-7030 VII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõ-oktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzéke 1. Az iskolai nevelõ-oktató munkát segítõ, szemléltetõ, és a tanulók tevékenységét az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: 2. Az alsó tagozatos tanítást segítõ felszerelések és taneszközök: • Képek, betûkártyák, szótagkártyák • Írott és nyomtatott ABC • Kis és nagybetûs nyomtatott ABC • Betûsín • Írott kis és nagy ABC • Bábok • Demo eszközök • Fali tablók • Magyarország megyéi térkép • Ûrmértékek • Demonstrációs óra

61

Pedagógiai Program

• • • • • • • • • • • • •

Táblai vonalzók (háromszög, egyenes) Számkártyák Helyiérték-táblázat Színes rudak Az idõ Magyarország domborzati térképe Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel Földgömb Ásványok Építõjátékok Diapozitívek, diafilmek Gumilabda (színes, mûanyag) Ugrókötél

3. A felsõ tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: Grafikai taneszközök: • Írói arcképsorozat • Keretezett költõi arcképek • A magyar irodalom képei • Ady plakett • Beszélõ jelek • Irodalomtörténeti térkép Diafilmek: • János vitéz • Arany János élete • Ludas Matyi • Petõfi élete • Hogyan keletkezik a népmese • A Balaton • A tenger • Fogalmazás 5.0 • A két bors ökröcske • Hortobágy - Debrecen • Láthatatlan ember • Hucklebery Finn • Toldi I-II. Keretezett diapozitívek: • Fogalmazás 5.-6. o. • Kuckó király 6. o. • Néhai bárány 8. o. • Hét krajcár • Olvasmányok rajzos illusztrációja

62

Pedagógiai Program

• • • •

Ady E. Arany J. Hét etüd József A. verseire Ki mit lát a képen?

Oktatócsomag: • 6.0. Fõnév oktatócsomag • Ady Album. 4. A történelem tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: Falitérkép: • Az ókori Kelet • Az ókori Görögország • A Római Birodalom • Magyarország X-XIII. sz. • Magyarország a korai feudalizmus idején • A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétõl XV. sz. elejéig • A Föld népei a XIV-XV. sz-ban • Magyarország 1526-1606 • A feudális Magyarország a XV. sz.-ban • Magyarország a XVII. sz.-ban • Az Európai felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. sz. • Magyarország Bethlen Gábor korában • Magyarország népei a XVII-XVIII. sz. végén • Európa a XIX. sz. • A Föld népei a XVI - XVIII. sz.-ban • Az 1848/49-es szabadságharc • Európa 1815-1849 • Európa az elsõ világháború idején • • • •

A gyarmati rendszer 1830-1914-ig Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben Európa a második világháború idején 1956. október 23.

Grafikai taneszközök: • Arcképsorozat • Applik. képsor • Tematikus rendsz. falitábla 5,6,7. o. • Tanulói egységcsomag 5, 6. o. • Kontúrtérkép • Történelmi idõszalag • Magyar tört. festménysor Diafilmek: • Kossuth Lajos

63

Pedagógiai Program

• • • • • • • • • • • • •

Spartacus Hunyadi János A honfoglaló magyarok élete 1514. II. Rákóczi Ferenc Szigeti veszedelem Zalka Máté Táncsics Mihály Trójai háború Feltalálók Felfedezések Robin Hood Magellán

Keretezett diapozitívek: • 5-8. osztály részére Hanganyagok: • Történelmi dalok és indulók • Fáklyavivõk • Szabadság • Így láttuk Lenint • Fel vörösök • Történelmi dalok 5-8. O. hangszalagok Írásvetítõ transzparensek: • 5-8. o. számára 5. Az angol nyelv tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: • • • •

Angol oktatókártya Demo eszközök Open doors 2. kazetta Szókártya

6. A német nyelv tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: • • • • • • •

Tematikus képek. ABC kártya. Ping Pong I. II. + kazetta Demo eszközök Schullbus 1-5.o. Ragozási táblázat Tramburin könyv + kazetta

64

Pedagógiai Program

7. Az orosz nyelv tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: • • •

Segédeszközök betûsín ABC Grafikai taneszközök Keretezett diapozitívek

8. A felsõ tagozatos matematika tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Táblai körzõ fa Táblai vonalzó 45 fokos fából Táblai vonalzó 60 fokos fából Táblai szögmérõ fából Méterrúd fából Összerakható m3 Halmazok Eltolás Elforgatás Tükrözés Pithagorasz Párhuzamos és merõleges szögek Nagy matematikusok arcképei Sík és mértani modellezõ készlet Számegyenes, koordinátarendszer Helyi érték táblázat Kocka, téglatest Ûrmértéksorozat Szétszedhetõ dm3 Hasábok Számológépek Sakkóra

9. Az informatika tanítását segítõ felszerelések, taneszközök XXI. Századnak megfelelõek. • Internet • Szerverek • Pentium típusú számítógépek • Monitorok (LCD) • Billentyûzetek • Egerek • CD meghajtók 40x2 • Szünetmentes áramforrások • Alapvetõ programok: - WINDOWS XP - OFFICE 2000 - COMENIUS LOGO - ADOBE

65

Pedagógiai Program

• • • • • • • •

Fülhallgatók CD, DVD-írók Hangszórók Digitális kamera, fényképezõgép Laptopok Projektorok Web-kamerák Hang- és képanyag szerkesztõ

10. A természetismeret és a földrajz tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: • • • • • • • • •

Terepasztal 5-8.osztályos diafilmsorozat a földrajz tanításához 5-8.osztályos írásvetítõ fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához 5-8.osztályos táblai vaktérkép sorozat Hõmérõ Iránytû Látcsõ Görbületmérõ Laptájoló

Térképek: • Magyarország térképe • A Föld éghajlata • A Föld természetes növényzete. • A Föld domborzata • A Föld felszíne • A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával • • • • • • • • • • • • • • • • •

Afrika domborzata és vizei Ausztrália és Óceánia domborzati térképe Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei Ázsia domborzata és vizei Európa domborzata és vizei Európa országai Észak-Európa Kelet-Európa Dél-Európa Közép-Európa A Kárpát-medence domborzata és vizei Észak-Magyarország gazdasága Észak-Dunántúl gazdasága Dél-Dunántúl gazdasága Heves Megye térképe Eu. Mezõgazdasága A Föld államai

66

Pedagógiai Program

• Magyarország közigazgatása és közlekedése • USA államai • Magyarország természetvédelmi térképe Modellek, gyûjtemények: • Földgömb • Ásvány és kõzetgyûjtemény • Domborzati modellsorozat • Tellúrium Diapozitívek, írásvetítõ transzparensek: • 5-8. o. számára

11. A fizika tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Írásvetítõ fólia-sorozat Mágneses rúd pár fatokban Táblai mágnes 25 mm-es Részecskemodell Fizikusok arcképcsarnok SI mértéktáblázat Mágneses készlet Tolóellenállás Iránytû Elektroszkóp Ködfénylámpa Stereoszkóp Tápegységek Réz és alucsõ Varázslombik Egyenáramú tápegységek Buborékfúvó Levegõlencsék Rezonátor Videokazetták Regisztráló papír Ütközési rúgó és lemez Könyv

Modellek: • Lenz ágyú • Hanggenerátor • Termoszkóp • Kocsi

67

Pedagógiai Program

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Vákuumszivattyú Kaloriméter Prizma Reiter féle pontfénylámpa Homorú-domború tükör Ebonitrúd Üvegrúd Elektrométer Braun féle V-A mérõ LAVO mérõ Mágnestû Transzformátor Távíró berendezés Szikrainduktor Elektromosságtani készlet Optikai építõ Vízikerék Periszkóp minta Objektív Diavetítõ Demo. Alapkészlet Cartesius búvár Automata ejtõzsinór Függeszkedõ forgó pohár Kapilláris üvegcsõpár Newtoni ejtõcsõ Transv. és long. Gázrakéta Hõáramlás készlet Lejtõmodell Mikolacsõ Mechanikai eszközkészlet

• • • • • • • • • • • • • • •

Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet Rugós erõmérõ Kétkarú emelõ Karos mérleg, súlysorozattal Rúdkészlet elektrométerhez Merülõforraló Szétszedhetõ dm3 Hõmérõ Hangvilla Hõmérõ Csavarminta Hõtani eszközök Súlysorozatok Hõtágulást bemutató tanári eszközkészlet Kétütemû motorminta 68

Pedagógiai Program

• • • • • • • • • • • • • • • •

Négyütemû motorminta Áramátalakító Csengõ redutkor Dugaszos ellenállásszekrény Generátor minta Elektromotor és generátor Elektorvaria Transzformátor modell Mérõmûszer Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet Optikai pad Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára Hoffman féle vízbontó Vákuumtányér üvegbúrával Kézi szivattyú

• • • • • •

Stopper Dem. mérõmûszer Csillag teleszkóp Braun féle elektrométer Elektrosztatikus gép Transzformátorok

Diafilmek: • Atomfizika Írásvetítõ transzparensek 12. A biológia tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: • • • • • • • • • • • • • • • •

Biológiai egységcsomag Bonctû Csíráztató Diafilmek az 5-8. osztályos biológia tanításához Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához Hangszalagok 5-7. o. számára Írásvetítõ transzparens 4-7. o. számára Videofilmek Kézi nagyító Mikroszkóp Almafa Sertés koponya Juh koponya Madár csontváz Emlõs csontváz Fogtípusok

69

Pedagógiai Program

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Lábtípusok Siklócsontváz Gyíkcsontváz Veréb csontváz Halcsontváz Békacsontváz Galambcsontváz Macskacsontváz Kisemlõsök belsõ szervei Rovarok fejlõdése Kitömött madár modellek (sólyom, gázlómadár, énekes madár, bagoly) Kender, cukorrépa, gyapot feldolgozás Erdõk legjellemzõbb élõlényei Fenyõ Ehetõ és mérgezõ gombák Béka fejlõdése Mókus Tõkésréce Énekes madarak Kisgém Sün Róka Szarvas- vagy õzagancs - A sejtmagnélküli egysejtûek - Szivacsok, csalánozók (fólia) - Gyûrûsférgek (fólia) - Puhatestûek (fólia) - Ízeltlábúak (fólia) - Gerincesek (fólia) - Nyitvatermõk (applikáció) - Zárvatermõk (applikáció) - A virág és virágzat - Termések, terméstípusok - Bonctû - Bonctál - Lepkefeszítõ deszka - Borszeszégõ - Kémcsõ - Üvegkád - Oltókés • Emberi csontváz • Emberi nyelv fogakkal • Hallás és egyensúly szerv 13. A kémia tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: • Kémcsõ • Fõzõpohár 70

Pedagógiai Program

• • • • • • • • • • • • • •

Üvegkádak Analitikai tölcsér Gázfelfogó henger Borszeszégõ Kémcsõfogó Azbesztháló Vízbontó készülék Pálcika modell Kalotta modell Szerves kémia modell Mágneses atommodell Atom ion készlet Kristályrács Applikáció készlet: - Atomok elektronvonzó képessége - Periódusos rendszer - Fémek reakciói vízzel • Fém, fa, üveg egyéb eszközök: - Acélcsipesz - Vasreszelõ - Kémcsõkefe - Lombikok - Kémcsövek - Mérõhengerek - Labormérleg - Hõmérõk • Hangszalag, írásvetítõ transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához. • CD- lemez 14. Az ének-zene tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: • • • • • • •

Zongora A kerettantervben szereplõ zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen Ritmuskészlet fejlesztõ hangszerek, eszközök Szintetizátor Mûvészeti korszakokat ábrázoló táblák Dallamkirakók Kulcs a muzsikához tankönyv sorozat

15. A felsõ tagozatos rajz tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: • • • •

Mûanyag, átlátszó hengerek, gúlák Mûanyag, átlátszó kocka, tégla Demonstrációs testek Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott mûalkotásokról • Faliképek

71

Pedagógiai Program

• Mûvészeti plakátok • Mûemlék rézkarcok 16. A felsõ tagozatos technika tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Fareszelõ lapos 25x200 Laposfogó Kalapács 15-20 dekás Csípõfogó, gömbölyûcsõrû fogó Fafûrész, vasfûrész Lyukfûrész Kézi fúró Lemezvágó olló Szerelõ készlet, gépelemek tanításához Elektromos szerelõkészlet I-II. Építõkészlet Szerelõdoboz Elektrotechnikai eszközök Satu Gyalu Üllõ Menetmetszõ Csavarhúzó Mikrométer Harapófogó Villáskulcs Lemezolló Kereszt és laposvágó Ár Csiszológép Fúrógép

17. A felsõ tagozatos testnevelés tanítását segítõ felszerelések és taneszközök: • • • • • • • • • • • • •

Ugródomb Magasugrómérce fém Magasugróléc Maroklabda Tornaszekrény Gyûrû Gerenda Dobbantó Tornazsámoly Medicinlabdák Ugráló kötél Mászókötél Kosárlabda

72

Pedagógiai Program

• Bordásfa. • Tornapad • Mászórúd Sakkóra Kosárlabdák Kompresszor Írásvetítõ Írásvetítõ Fókusz 250 XLS Álvány Mosogatószekrény Fogószékek Csõvázas szék üléslapok Csõvázas szék támlák Vidó TV Philips Video VR540 Rádó-magnó Fúrógép Varrógép Számítógép Pentium IV. Szoftver Cannon nyomtatók Lazerjet nyomtató CD jogtár Bunsen égõ Mechanikus vérnyomásmérõ Billenõ szemetesek Szõnyegek Poroltó készülékek Létra Fénycsövek Égõk Geológia gyûjtemény CD-k Kazetták Bélyegzõk Bútorlapok Szekrénysorok Tanári asztalok Földgömbtartó Térképtároló szekrény Mi a párja? Ellentétek Elõtte-utána Mackó napirendje puzzle Fagyöngy dobozos Foglakozások, ujjbábok Család és barátok, ujjbábok

73

Pedagógiai Program

Gyümölcsök, zsákban Testrészek, zsákban Háziállatok, zsákban Vadállatok, zsákban Zöldségek, zsákban Filctábla Alaptábla Zsákos-gyöngy Szórakozás a geometriával Számok és színek A számoló fa Törtek Lemosható zsírkréta Mérleg Törtek bevezetése Íráselõkészítõk Karikás számegyeztetõ Primo keret Piccolo keret Logico Primo, Háziállatok Logico Primo, Rajzolunk, Festünk Logico Piccolo, Szem és kék Logico Piccolo, Számolás 10-ig Logico Piccolo, Számolás 20-ig Logico Piccolo, Számolás 20-ig Logico Piccolo, Szorzás 1. Rész Logico Piccolo, Osztás 1. Rész Logico Piccilo, Osztás 2. Rész Maximo keret Logico Maximo, Tükrözés Logico Maximo, Útvonalak keresése Logico Primo, Képrejtvények 1. Logico Primo, Képrejtvények 2. Vésike betûépítõ Vésike, olvasást segítõ feladat VIII. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Intézményünkben a nevelõ-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a mûvelõdési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezõ tanulói taneszközöket a nevelõk szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezõen elõírt taneszközökrõl a szülõket minden tanév elõtt (a megelõzõ tanév februárjában szülõi értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülõk kötelessége.

74

Pedagógiai Program

4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következõ szempontokat veszik figyelembe: Ø A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének Ø Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elõnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. Ø A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minõségét lényegesen jobbító esetben vezettünk be. 5. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az önkormányzat, a szülõi munkaközösség évente meghatároz. 6. Az intézmény arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébõl, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetû tanulók ingyenesen használhatják.

75

Pedagógiai Program

IX. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételi" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelõk a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az 1., 2., 3. évfolyamokon, és a 4. évfolyam elsõ félévében szövegesen értékeljük a tanulók teljesítményét. A 4. évfolyam második félévétõl 8. osztályig minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következõ tanévet megelõzõ augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles, illetve 21. § (7). 5. 5. Ha a tanuló az elsõ évfolyamon elsõ alkalommal nem tesz eleget az elõírt követelményeknek, munkája elõkészítõ jellegûnek minõsül, és tanulmányait ismételten az elsõ évfolyamon folytatja. 6. A magasabb évfolyamba történõ lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: Ø Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; Ø az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elõírtnál rövidebb idõ alatt teljesítse; Ø egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, illetve 20. § (6) d; Ø magántanuló volt. 7. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következõk: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret. 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz. 8. Az 1-4. évfolyamon a közoktatási törvény elõírásának megfelelõen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. X. Az iskolába jelentkezõ tanulók felvételének és átvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetébõl - melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkezõ tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az elsõ osztályba történõ beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülõ kérje gyermeke felvételét. 3. Az elsõ osztályba történõ beiratkozáson be kell mutatni: Ø a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; Ø a szülõ személyi igazolványát; Ø a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); Ø a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményt (ha a gyermek nem volt óvodás vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); Ø szükség esetén a szakértõ bizottság véleményét. 4. A 2-8. osztályban történõ átvételnél be kell mutatni:

76

Pedagógiai Program

Ø a tanuló anyakönyvi kivonatát; Ø a szülõ személyi igazolványát; Ø az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; Ø az elõzõ iskola által kiadott értesítés iskolaváltoztatásról, Ø tanulói azonosító Ø bizonyítvány 5. A 2-8. évfolyamba jelentkezõ tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérõ vizsgát kell tennie idegen nyelvbõl és azokból a tárgyakból, amelyeket elõzõ iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérõ vizsgán az elõírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelõ, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az elõzõ évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételérõl és átvételérõl a szülõ kérésének a tanuló elõzõ tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívül tanuló az I-IV. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 5-8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minõsítésû, az igazgató döntése elõtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfõnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló elõzõleg már iskolánk tanulója volt de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésrõl a szülõt értesíteni kell. XI. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenõrzése és értékelése 1. Az iskola a nevelõ és oktató munka egyik fontos feladatnak tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenõrzését és értékelését. 2. Az elõírt követelmények teljesítését a nevelõk az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelõen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenõrzik. Az ellenõrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az 1-4. évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérõl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 4. A következõ elméleti jellegû tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (az 1-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenõrzésénél: Ø az 1-4. évfolyamon az év végén a tanulók a követelmények teljesítésérõl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; Ø a nevelõk a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenõrzik; Ø az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fõ követelményeibõl átfogó témazáró dolgozatot írnak.

77

Pedagógiai Program

5. A tanulók szóbeli kifejezõkészségének fejlesztése érdekében a nevelõk többször ellenõrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenõrizzük.) 6. A nevelõk a tanulók tanulmányi teljesítményének és elõmenetelének értékelését, minõsítését elsõsorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elõírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak fejlõdtek-e vagy hanyatlottak - az elõzõ értékelés óta. 7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözõ tantárgyak esetében a következõk szerint történik: § KIVÁLÓAN TELJESÍTETT § JÓL TELJESÍTETT § MEGFELELÕEN TELJESÍTETT § FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL a) 2003. szeptember 1-én hatályba lépett rendelkezés alapján az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, a beszámoltatás formáit, a tanulói teljesítmény minõsítését. Ez a szabályozás együtt jár a szöveges értékelés felmenõ rendszerben történõ bevezetésével. Az elsõ pedagógiai szakaszban az alapfokú nevelés és oktatás kezdõ és bevezetõ szakaszában a közoktatási törvényelõírásait, szabályait alkalmazzuk - 70.§ 1-6. bekezdés – úgy, hogy az 1-3 évfolyamokon félévkor és év végen, valamint a 4. évfolyamon félévkor olyan szöveges értékelést, minõsítés kap a tanuló amelyik kifejezi, hogy kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt gyenge, felzárkóztatás szükséges. Külön jelezzük a dicséretet vagy a gyenge tanulmányi elõmenetelét A szöveges értékelésnél az OM által kiadott szoftvert használjuk, így mind a három évfolyamon az elektronikus kitöltést alkalmazzuk: félévkor és tanév végén. Sokat segít a minisztérium honlapján lévõ részletes értékelési szempontsor, a helyi tantervünkben megfogalmazott továbbhaladási feltételek, a fejlesztendõ készségek, képességek és kompetenciák. Akkor alkalmazható jól egy-egy gyermek teljesítményének minõsítésére, ha a tanító saját megfigyeléseit és tapasztalatait el tudja helyezni a véleményében. A rugalmas alkalmazás kiegészítésekkel oldható meg. A tantárgyak témakörökre bontása lehetõvé teszi, hogy akár több mondatot is kiválasszunk. Ügyeljük a helyi sajátosságokra, a szülõk igényeire. Folyamatosan mérjük a partnereink elégedettségét a minõségbiztosítás keretében. Célunk: A gyermekek rendkívül eltérõ fejlõdési üteme ebben a fejlesztési szakaszban megkívánja az értékelés tágabb, humánusabb formáit. Szeretnénk még hatékonyabbá, feszültség-mentesebbé tenni az alapozás idõszakát.

78

Pedagógiai Program

Pedagógiai alapelveink: Fejlesztésközpontúság, pozitív szemlélet Életkori sajátosságok figyelembevétele Nem az ismeretek halmozása a feladat. hanem sokkal inkább az életkornak megfelelõ differenciált képességfejlesztés Személyre szóló ösztönzõ hatás Követelményeknek megfelelõen történjen a szöveges értékelés, de az messzemenõen fejezze ki és segítse a gyermeki személyiség eltérõ ütemben való fejlõdését. Megerõsítõ, korrigáló és fejlesztõ szerep Egyértelmûség, egyénre szabottság Folyamatot tükrözzön Önmagához mért haladás Árnyaltság tapintat Az értékelés területei: Ø Tantárgyi csoportok Ø Tantárgyak Ø Magatartás és szorgalom a helyi tanterv szerint (külön mondatbank ) 2004. szeptember 1-tõl felmenõ rendszerben alkalmazzuk a szöveges értéklést. Az értékelés rendszeressége: 1-4. évf. félévi tájékoztatás Tanév végi tájékoztatás

79

Pedagógiai Program

Idegen nyelv értékelése 1. osztály Beszédérése: Ø kiváló Ø megfelelõ Ø gyenge Beszédkészsége: Ø önálló Ø segítséget igénylõ Ø nehézkes Órai aktivitása: Ø kiváló Ø változó Ø passzív 2-3 osztály Beszédértése: Ø kiváló Ø megfelelõ Ø gyenge Beszédkészsége: Ø önálló Ø segítséget igénylõ Ø nehézkes Íráskészsége Ø kiváló Ø megfelelõ Ø gyenge Órai aktivitása: Ø kiváló Ø változó Ø passzív

80

Pedagógiai Program

A magatartás értékelése Az iskolai házirendet: Ø mindig betartja, társait is erre ösztönzi Ø igyekszik betartani: folyamatosan figyelmezteti a társait Ø több esetben megsérti Ø sorozatosan megsérti, rendbontó. rendzavaró Magatartása a felnõttekkel Ø tisztelettudó, illemtudó Ø néha tiszteletlen Ø gyakran tiszteletlen, makacs Ø agresszív, tiszteletlen, erõszakos Magatartása társaival Ø készséges, udvarias, kezdeményezõ, jószívû Ø zárkózott, néha közömbös Ø gyakran kerül konfliktusba, közömbös Ø gyakran okoz konfliktust. irigy A közösségi munkához való viszonya Ø önként vállal feladatot Ø kérésre vállal feladatot Ø nehezen vállal feladatot Ø nem vállal feladatot Beszéde, modora: Ø udvarias, kedves Ø többnyire udvarias Ø gyakran udvariatlan Ø illetlen. nem kulturált Környezetének rendjére: Ø nagyon Ø általában Ø gyakran nem Ø soha nem ügyel Tanórai fegyelme: Ø példás, fegyelmezett Ø jó Ø változó Ø állandó figyelmeztetésre szorul Tanórán kívüli fegyelme: Ø példás. Fegyelmezett Ø jó Ø változó Ø állandó figyelmeztetésre szorul

81

Pedagógiai Program

A magatartás értékelésének összegzése: A tanuló magatartása: példás -jó –változó -rossz A szorgalom értékelése Felszerelés: Ø hiánytalan Ø ritkán hiányos Ø többnyire hiányos Ø legtöbbször hiányos A tanítási órákon: Ø aktív Ø ösztönzést igényel Ø figyelmetlensége miatt gyakran lemarad Ø társai munkáját is zavarja Figyelme: Ø kitartó Ø megfelelõ Ø aktivizálható Ø szétszort Feladattudata: Ø fejlett Ø megfelelõ Ø Elfogadható Ø jelentõsen fejlesztendõ Munkavégzése: Ø önálló, pontos Ø legtöbbször pontos, kis segítséges igényel Ø sok a pontatlanság, több segítséget igényel Ø segítségre szorul Munkatempója Ø gyors Ø megfelelõ Ø lassú Gyûjtõmunkát, kutatómunkát: Ø rendszeresen, szívesen végez Ø idõnként, kérésre végez, Ø egyáltalán nem végez A szorgalom értékelésének összegzése: A tanuló szorgalma: példás, - jó, - változó, - hanyag

82

Pedagógiai Program

Eger Megyei Jogú Város Oktatási Bizottsága jóváhagyta a Lenkey János Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítását 2006. augusztus 22-i hatállyal. (melléklet szerint) b).A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elõmenetelét osztályzattal minõsítjük. 8. Az elsõ évfolyam végén a tanulók bizonyítványába az kerül bejegyzésre, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek megfelelt-e, illetve melyik tantárgyból érdemel dicséretet vagy melyik tantárgyból volt gyenge, és tanult-e idegen nyelvet. Az értékelõ lapot a félévi értesítõ és az év végi bizonyítvány mellett kell kiadni. 9. A 2-8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, elõmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következõk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 11. A tanulók munkájának, elõmenetelének folyamatos értékelése érdekében mnden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idõt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 12. A tanuló által szerzett érdemjegyekrõl a szülõt a tárgyat tanító nevelõ értesíti az értesítõ könyvön keresztül. Az értesítõ könyv bejegyzéseit az osztályfõnök két havonta ellenõrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történõ átváltását a következõ arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelõk, ha a központi témazárók más %-ot adnak, akkor ettõl eltérünk: Teljesítmény 0-33% 34-50% 51-75% 76-90% 91-100%

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A 2-8. évfolyamon a félévi értesítõben és az év végi bizonyítványban a következõ tantárgyakból elért eredmények kerülnek minõsítésre: a) A kötelezõ tanítási órák tantárgyai közül: 2-4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, tánc és dráma, rajz, technika, testnevelés. 5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, a hon- és népismeret, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, tánc és dráma, rajz, technika, testnevelés, hon és népismeret. 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, a hon- és népismeret, idegen nyelv, matematika, informatika, könyvtárhasználat, természetismeret, ének-zene, tánc és dráma, rajz, technika, testnevelés. 7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, könyvtárhasználat, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika.

83

Pedagógiai Program

8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, egészségtan. b) A nem kötelezõ (választható) tanítási óra tantárgya: - 1-8. évfolyamon: angol és a német (1-4 évfolyamon osztályismétlésre nem utasítható a tanuló, ezen tantárgyak elégtelen teljesítése esetén sem). A tanulók magatartásának értékelésénél és minõsítésénél az 4-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az 1-3. évfolyamon a félév és a tanítási és végén az osztályfõnök szövegesen minõsíti és ezt az értesítõbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 4. év elsõ félévében az értékelés azonos. A 4. év második féléve-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfõnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfõnök az érdemjegyek és a nevelõtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelõk többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítõbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minõsítésének követelményei a következõk: a) Példás (5) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja, • tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, • kötelességtudó, feladatait teljesíti, • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, • tisztelettudó, • társaival, nevelõivel, a felnõttekkel szemben udvariasan, elõzékenyen, • segítõkészen viselkedik, • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, • óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, • nincs írásbeli figyelmeztetése, intõje vagy megrovása. b) Jó (4) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja, • a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, • feladatait a tõle elvárható módon teljesíti, • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, • az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, • nincs írásbeli intõje vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki: • az iskolai házirend elõírásait nem minden esetben tartja be, • a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, • feladatait nem minden esetben teljesíti, • elõfordul, hogy társaival, a felnõttekkel szemben udvariatlan, durva, • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, • igazolatlanul mulasztott, • osztályfõnöki intõje van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: • a házirend elõírásait sorozatosan megsérti, • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, • magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, 84

Pedagógiai Program

• • • •

társaival, a felnõttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfõnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmát az 1-3. évfolyamon a félév és a tanítási és végén az osztályfõnök szövegesen minõsíti és ezt az értesítõbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 4. év elsõ félévében az értékelés azonos. A 4. év második féléve-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Vitás esetben az osztályban tanító nevelõk többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítõbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minõsítésének követelményei a következõk: a) Példás (5) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelõ, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, • munkavégzése pontos, megbízható, • a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelõ, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, • a tanórákon többnyire aktív, • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegû megbízatást teljesíti, • taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: • tanulmányi eredménye elmarad képességeitõl, • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, • •

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlõdése érdekében, • az elõírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, • feladatait többnyire nem végzi el, • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, • a tanuláshoz nyújtott nevelõi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, • félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

85

Pedagógiai Program

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 21. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: • példamutató magatartást tanúsít, vagy • folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy • az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy • iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedõkön vagy elõadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy • bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megõrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 22. Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következõ dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret, • napközis nevelõi dicséret, • osztályfõnöki dicséret, • igazgatói dicséret, • nevelõtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedõ munkát végzett tanulók a tanév végén: • szaktárgyi teljesítményért, • példamutató magatartásért, • kiemelkedõ szorgalomért, • példamutató magatartásért és kiemelkedõ szorgalmáért dicséretben részesíthetõk. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitûnõ eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elõtt vehetnek át. d) Az iskolai szintû versenyeken, vetélkedõkön, illetve elõadásokon, bemutatókon eredményesen szereplõ tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedõkön, illetve elõadásokon, bemutatókon eredményesen szereplõ tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedõ eredménnyel végzett együttes munkát, a egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 23. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülõ tudomására hozni. 24. Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy • a házirend elõírásait megszegi, vagy • igazolatlanul mulaszt, vagy • bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 25. Az iskolai büntetések formái: • szaktanári figyelmeztetés, • napközis nevelõi figyelmeztetés, • osztályfõnöki figyelmeztetés, • osztályfõnöki intés, • osztályfõnöki megrovás, • igazgatói figyelmeztetés, • igazgatói intés, • igazgatói megrovás, 86

Pedagógiai Program

• tantestületi figyelmeztetés, • tantestületi intés, • tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytõl indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. 26. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülõ tudomására kell hozni.

XII. Az otthoni meghatározása

(napközis,

tanulószobai

felkészüléshez elõírt

házi

feladatok

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • • •

•

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az elõ-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak szóbeli házi feladatot; az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünet idejére – a szokások (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl, esetleg a kötelezõ olvasmányok – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettõ témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérõ dolgozatot lehet íratni.

XIII. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelõk végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. ( A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének , teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBÕL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipõorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejûleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, elõzetes lendületszerzés –, majd erõteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás elõre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 87

Pedagógiai Program

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4.

5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09

88

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 1.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

Pedagógiai Program

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.57 1.70 1.74 1.78 1.81

4.

5. évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88 1.84 192 1.88 1.96

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.84 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: Hasonfekvésbõl törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizom dinamikus erõ-állóképességének mérése) Maximális idõtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A vizsgálatot végzõ személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja Feladat: a tanuló az 1. Ütemre törzsemelést végez, 2.ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkótartásba, 4.ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

89

Pedagógiai Program

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4.

5. évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

6.

7.

8.

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

4.

5. évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80

3. feladat: hanyattfekvésbõl felülés térdemeléssel folyamatosan (a hasizmok erõ-állóképességének mérése) Maximális idõtartam négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szõnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás elõre nézõ könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

90

Pedagógiai Program

1. Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

Fiók (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 19 22 25 28 29 23 24 29 32 33 27 28 33 36 37 31 32 37 40 41 35 36 41 44 45 39 40 45 48 49 43 44 49 52 53 47 48 53 56 57 51 51 57 60 61 55 56 61 64 65 59 60 65 68 69 63 64 69 72 73 67 68 73 76 77 71 74 77 80 82

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

3. feladat: hanyattfekvésbõl felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasimzok erõ- állóképességének mérése) Maximális idõtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szõnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szõgben behajlítja. Laza tartótartás elõre nézõ könyökkel. Feladat: a tanuló ülsön fel, könyökével érintse meg aznos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következék folyamatosan Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy pers alatt Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4.

5. évfolyam 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96 98 100

91

6.

7.

8.

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Pedagógiai Program

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

4.

5. évfolyam 29 32 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96

6.

7.

8.

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: fekvõtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan (A vállövi és karizmok dinamikus erõ-állóképességének mérése) Maximális idõtartam: lányok 2 perc; fiók: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellsõ fekvõtámasz (tenyerek vállszélességben elõre nézõ ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merõleges kar). Feladat: a tanuló mellsõ fekvõtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghet. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

92

Pedagógiai Program

Fiúk( 4 motorikus próba értékelése esetén)

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

4.

5. évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34 33 35 34 36

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4.

5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16

93

Pedagógiai Program

1. A tanulók minõsítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

Minõsítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

4.

5. évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80

94

6.

7.

8.

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Pedagógiai Program

XIV.. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések XIV. 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2007. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelõ és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2001. szeptember 1. napjától az elsõ és az ötödik évfolyamon, majd ezt követõen felmenõ rendszerben kerül bevezetésre.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezõ és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, értelmezései A Lenkey János Általános Iskolában a kerettanterv bevezetésének ütemezése évfolyamonként tanítási évek szerint Tanév 1 2 3 4 5 6 7 8 K N N N K R N N 2001/2002. K K N N K K N N 2002/2003. CS K K N CS K K N 2003/2004. N CS K K CS CS K K 2004/2005. N N CS K CS CS CS K 2005/2006. N N N CS CS CS CS CS 2006/2007. N N N N CS CS CS CS 2007/2008 K = a kerettantervnek megfelelõen felülvizsgált helyi tanterv CS= A 2003. évi költségvetési törvény 103.§ (4) bekezdésében elõírt óraszám-és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv N = a NAT alapján elfogadott helyi tanterv R = a módosított 78-as tanterv

3. Ezen pedagógia program érvényességi ideje négy tanévre - azaz 2004. szeptember l. napjától 2012. augusztus 31. napjáig szól. XIV.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelõtestület folyamatosan vizsgálja. • A nevelõk szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mûködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2008-2009. tanév során a nevelõtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes minden fejezetre kiterjedõ - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelõtestület felkéri a Szülõi Munkaközösséget, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2007/2008. tanév lezárását követõen átfogóan elemezze.

95

Pedagógiai Program

XIV.3. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására: • az iskola igazgatója, • a nevelõtestület bármely tagjai (legalább 30% esetén), • a nevelõk szakmai munkaközösségei, • Szülõi Munkaközösség • az iskola fenntartója tehet javaslatot törvénymódosítás esetén. 2. A pedagógiai program módosítását a nevelõtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követõ tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. XIV.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklõdõ számára megtekinthetõ. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következõ személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetõ meg: • az iskola fenntartóinál, • az iskola irattárában, • az iskola tanépületének nevelõi szobájában, • az iskola nevelõi szobájában, • az iskola igazgatójánál, • a tagiskola vezetõjénél • a tagiskola nevelõi szobájában • az iskola, tagiskola könyvtárában

96

Pedagógiai Program

XV.Tantárgyak rendszere 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfõnöki Tantervi modulok - tánc és dráma - hon és népismeret - informatika - ember és társadalomismeret, etika - mozgóképkultúra, médiaismeret - egészségtan

97

Pedagógiai Program

XVI. A nevelõ-oktató munka ellenõrzési, mérési, értékelési, minõségbiztosítási rendszere A nevelõ-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenõrzési, mérési, értékelési és minõségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsõsorban a tanulók, a szülõk, a fenntartó és a nevelõk) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történõ megfelelést szolgálja. Ellenõrzés, mérés 1. Az iskolánkban folyó belsõ ellenõrzés a jogszabályokban és az iskola belsõ szabályzataiban (elsõsorban a Pedagógiai Programban, a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban és a Házirendben) meghatározott elõírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2. Az iskolai belsõ ellenõrzés rendjét a Pedagógiai Programban foglaltakon túl a szervezeti és mûködési szabályzat, a Belsõ Ellenõrzési Szabályzat, illetve az évente az iskolai munkaterv részeként - összeállított Belsõ Ellenõrzési Terv határozza meg. 3. A nevelõ-oktató munka ellenõrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a) pedagógusok esetében: az igazgató, a tagintézmény-vezetõ, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetõk, a munkaközösségek, az ellenõrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külsõ szakértõk, b) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külsõ szaktanácsadók és szakértõk. 4. A pedagógiai munka ellenõrzése elsõsorban az alábbi területekre terjed ki: a) A pedagógusok nevelõ-oktató munkáján belül: ⇒ A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. ⇒ A szülõkkel való kapcsolattartásra. ⇒ A nevelõ és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenõrzési területek: • A nevelõ elõzetes felkészülése és tervezõ munkája. • A tanítási óra felépítése és szervezése. • A tanítási órán alkalmazott módszerek. • A tanulók ellenõrzése, értékelése. • A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. • Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. • A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. ⇒ Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. ⇒ A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. ⇒ A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. ⇒ A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. ⇒ A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. b) A tanulók iskolai munkáján belül: ⇒ A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. ⇒ A helyi tantervben elõírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre.

98

Pedagógiai Program

⇒ Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. ⇒ A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. 5. A pedagógusok nevelõ-oktató munkájának ellenõrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képezõ - Belsõ Ellenõrzési Terv alapján. Ezen kívül EMJV közgyûlési határozata értelmében 170/2007. (04.26.) módosításra kerültek az oktatási intézmények minõségbiztosítási programjai, amely 2007. szeptember 1-én lép hatályba. A Qualy-Co Oktatási tanácsadó által elkészített program szerint végezzük az értékelést a pedagógusok és vezetõk munkáját illetõen. Két évenként kerül sor a tantestület munkájának ellenõrzésére, valamint a magasabb vezetõk teljesítményének értékelésére is. 6. A tanulók iskolai munkájának ellenõrzése folyamatosan történik az iskola Helyi Tanterve, illetve a nevelõk által összeállított tanmenetek és osztályfõnöki munkatervek alapján. 7. Az iskolai nevelõ-oktató munka ellenõrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az elõírt idõközönként: a) A pedagógusok körében ⇒ Az iskolai klíma vizsgálata. (Öt évente, az igazgatói megbízás lejárta elõtti tanévben) Felelõs: igazgató. ⇒ SWOT analízis: erõsségek és gyengeségek, lehetõségek és veszélyek feltárása. (Kétévente) Felelõs: igazgató. ⇒ A pedagógusok értékorientációs vizsgálata. (Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta elõtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén.) Felelõs: igazgató. b) A szülõk körében ⇒ A szülõi elégedettség mérése: ⇒ Csoportos interjú keretében szülõi értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülõi értekezletén.) Felelõs: osztályfõnök. ⇒ Kérdõíves módszerrel a 2., a 4., a 6., és a 8. évfolyamon (Háromévente). Felelõs: igazgató. c) A tanulók körében ⇒ A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: • Szociometriai vizsgálat a 4., a 6. és a 8. évfolyamban. (Évente.) Felelõs: osztályfõnökök. • Tanulói elégedettség mérése kérdõíves módszerrel a felsõ tagozatos osztályokban. (Évente) Felelõs: osztályfõnökök. • A tanulók alapvetõ személyiségvonásainak mérése az 5. és a 8. évfolyam elején. (Évente.) Felelõs: osztályfõnökök. ⇒ A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: • Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követõen a követelmények elsajátítását vizsgáló összegzõ mérést kell végezni. Felelõs: osztálytanítók, szaktanárok. • Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az eddig feldolgozott teljes tananyagát és fõ követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelõs: alsó tagozatos munkaközösség vezetõje, osztálytanítók. • Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok:

99

Pedagógiai Program

* Olvasás, szövegértés: a 2., a 4., az 5. és a 7. évfolyamon évente. Felelõs: osztálytanítók, magyar szakos nevelõk. * Matematika: a 6. és a 8. évfolyamon évente. Felelõs. matematika szakos nevelõk. * Testi fejlettség (testnevelés): a 4. és a 7. évfolyamon évente. Felelõs: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelõk. Értékelés 1. Az iskolánkban folyó értékelõ tevékenység célja, hogy az ellenõrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelõ-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitûzéseknek. 2. A nevelõ-oktató munka értékelésének alapvetõ feladata, hogy megerõsítse a nevelõtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelõ és oktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolában folyó nevelõ-oktató munka értékelése a következõ területekre terjed ki: ⇒ az intézmény nevelõ-oktató munkájának értékelésére, ⇒ a pedagógusok nevelõ-oktató munkájának értékelésére, ⇒ a tanulói közösségek .(osztályközösségek) tevékenységének, fejlõdésének értékelésére, ⇒ a tanulók személyiségfejlõdésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. 4. a) Az intézmény nevelõ-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor - a tanulók, a szülõk és a nevelõk véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. b) A nevelõ-oktató munka intézményi szintû értékelésének szempontjai: • Az iskola mûködését jellemzõ legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). • A nevelõ és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézmény költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). • A tanítás-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). • A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelõ tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlõdése, szabadidõs tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermekés ifjúságvédelem, hátrányos, veszélyeztetett tanulók). • A pedagógusok nevelõ és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). • Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külsõ kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). 5. a) A pedagógusok nevelõ és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következõ szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a nevelõ munkaközösségek vezetõi folyamatosan, szóban - az érintett nevelõ kérésére

100

Pedagógiai Program

azonban írásban - végzik. b) A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma Ø Helyesen határozta-e meg a nevelõ az óra oktatási és nevelési célját? Ø Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? Ø Van-e eltérés a tanmenetben az adott idõszakra tervezett témáktól, tananyagtól? Ø Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e v a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, v a tudományosság elvének, v a tanulók életkori sajátosságának? Az óra felépítése és szervezése Ø Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? Milyen az óra technikai szervezése, a nevelõ idõbeosztása? Ø Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? Ø Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelõ a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? Ø Szervezett-e differenciált munkát a nevelõ? Melyek a differenciálás szempontjai? Az órán alkalmazott módszerek Ø Milyen módszereket alkalmazott a nevelõ a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetõeszközök, kísérlet stb.)? Ø Megfelelõ volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerû volt-e a felhasználásuk? Ø Milyen módszereket alkalmazott a nevelõ az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) Ø Milyen módszereket alkalmazott a nevelõ az ellenõrzésre és az értékelésre? v Az ellenõrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? v Folyamatos-e az ellenõrzés és értékelés a tanórán? v Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelõ-e ez? Ø A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? Ø Biztosította-e a nevelõ a tanulók érdeklõdésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? Ø Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartása Ø Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? Ø Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklõdése, motiváltsága? Ø Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelõi utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) Ø Milyen a tanulók kapcsolata a nevelõvel? Ø Milyen a tanulók kapcsolata egymással?

101

Pedagógiai Program

A nevelõ munkája, egyénisége, magatartása Ø Milyen a nevelõ megjelenése, öltözködése? Ø Mennyire tanulásra, munkára ösztönzõ a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érzõ? Ø Mi jellemzi a nevelõ beszédkultúráját, kérdésfeltevését? Ø Jellemzi-e a nevelõt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? Ø Vannak-e a nevelõnek újszerû ötletei, elgondolásai? Ø Milyen a nevelõ kapcsolata a gyerekekkel? Ø Tiszteletben tartja-e a nevelõ a gyerekek személyiségét? Ø Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelõ? Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége Ø El tudta-e érni a nevelõ a kitûzött didaktikai és nevelési célt? Ø Meggyõzõdött-e a nevelõ az óra eredményességérõl? Ø Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elõ a nevelõ? Ø Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értõ olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezõkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) Ø Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül? c) A pedagógusok munkájának értékelése Ø A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. • Szabadidõs programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). • Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. • A nevelõk, gyerekek és szülõk együttmûködését, kapcsolatát erõsítõ (közös) programok szervezése, segítése, részvétel. • Az iskolai diákönkormányzat mûködtetésében való aktív részvétel. • A diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. • A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet. • Iskolai szintû kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel. • A tehetséges tanulók gondozása. • Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedõk, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel. • A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedõkre stb. Ø A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása. • A gyenge tanulmányi eredményû, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése. • Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Ø Folyamatos, aktív

részvétel a nevelõtestület és a szakmai munkaközösség

102

Pedagógiai Program

tevékenységében. • Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelõtestület aktuális feladataiban. • Részvétel a különbözõ feladatok megoldására alakult nevelõi munkacsoportokban. • Oktatási segédanyagok, szemléltetõ és mérõeszközök kidolgozása, közreadása. • Belsõ továbbképzések, elõadások, bemutató órák szervezése, magatartása. • Továbbképzésekben való részvétel, önképzés. • A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetõségekhez mérten továbbadja a nevelõtestület tagjainak. • Az iskolai munka eredményességének javítása. • Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. • Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. • Az iskolai alapítvány mûködésének segítése. • Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció). Ø Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások. • Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.). • A pályakezdõ vagy iskolánkba újonnan került nevelõk munkájának, beilleszkedésének segítése. • Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelõtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel). Ø Az iskola képviselete. • Részvétel a szülõi munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése. Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára a iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban. • Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe. • Érdeklõdés a városi és egerszóláti rendezvények, események iránt, azokon való részvétel. • Aktív részvétel, tisztségek vállalása Eger és Egerszólát társadalmi, kulturális, sport, stb. életében. Ø Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelõ munka színvonala. • Elõzetes felkészülés a tanítási órára. • A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke. • A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedõ módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenõrzés és értékelés. • A tanulók munkája és magatartása a nevelõ óráján. • A nevelõ munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán. • A nevelõ tanórai munkája elõsegíti-e a tanulók fejlõdését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? • A tanulók eredményes (hasonló szinte történõ) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felsõ tagozat, középiskola). Ø Tanórán kívüli nevelõmunka, az osztályfõnöki munka eredményei, közösségformálás. • Megfelelõ magaviseletû, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis 103

Pedagógiai Program

csoport kialakítása. • A nem osztályfõnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége. • A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdõ tanulókkal) való foglalkozás. • Gyermekvédelmi feladatok ellátása. Ø A nevelõ különbözõ megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. • Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minõsége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.) Ø A nevelõ szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelõtestület tagjaival. • A nevelõ rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfõnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezetõ az osztályfõnökkel, szaktanárok az osztályfõnökkel és egymással). Ø Személyes példamutatás. • A tanulókkal, a szülõkkel a nevelõtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvetõ normáit. • Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelõ számára. Ø Munkafegyelem, a munkához való viszony. • A munkaköri kötelességek teljesítése. • A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. • Az ügyeleti munka pontos, felelõsségteljes ellátása. • Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidõk külalak, pontosság). • A különféle feladatok pontos, határidõre történõ megoldása. • A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerû. Ø Részvétel a nevelõtestület szakmai életében, a döntések elõkészítésében és végrehajtásában. • Részvétel a szakmai döntések elõkészítésében: saját ötletek, megfelelõ elemzõ készség, vitakészség, önálló vélemény. • Önkéntes feladatok vállalása a nevelõtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért. Ø A vezetõi feladatok ellátása. • A különféle nevelõi közösségek vezetõi (igazgató, tagiskola-vezetõ, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetõk) milyen szinten látják el az egyes vezetõi feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenõrzés, értékelés. • A vezetõk mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért? Ø Megfelelõ kapcsolat a tanulókkal, a szülõkkel és kollégákkal.

104

Pedagógiai Program

• • •

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és veselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. A nevelõ a szülõ felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttmûködésre. Kellõ figyelem érdeklõdés, megbecsülés és jóindulat a nevelõtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása.

Ø A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlõdése. • A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. • A tanulók tapasztalható és mérhetõ fejlõdése. Ø Szakmai felkészültség. • Milyen szintû továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelõ? (tanfolyam, felsõfokú képzés, szakvizsga stb.) • Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. • Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. • Tudományos fokozat. • Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban. Ø A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése. • A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetõség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetû, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdõ tanulóknál. • Eredményes középiskolai jelentkezés elõsegítése az elõbb felsorolt tanulók esetében is. Ø Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése. • A nevelõ által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különbözõ szintû tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedõkön, nyelvvizsgákon. Ø A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei. • A nevelõ által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények. 6. a) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlõdését az osztályfõnökök minden tanév végén írásban értékelik. b) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlõdésének értékelési szempontjai: Ø Az osztályközösség életét jellemzõ legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Ø Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). Ø A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdõ tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Ø Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegzõdése). Ø Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdõ tanulók).

105

Pedagógiai Program

Ø A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). Ø A szülõi házzal való kapcsolat a családlátogatások és a szülõi értekezletek tapasztalatai, a szülõk nevelési elvei, a szülõk kapcsolata az iskolával). Ø Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvetõ pedagógiai feladatokat: • Milyen változások történtek? • Milyen új problémák jelentkeztek? • Milyen beavatkozás látszik célszerûnek? 7. a) A tanulók személyiségfejlõdését, magatartásuk és viselkedésük jellemzõit az osztályfõnökök folyamatosan szóban - és a tájékoztató füzeten keresztül írásban értékelik. b) Az osztályfõnökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait az alábbi szempontok alapján írásban minden tanév végén értékelik. Ø A tanuló • figyelme: - koncentrált, kitartó, rendezett, - kevéssé tartós, nem rendszeres, - képtelen a figyelemkoncentrációra. • megértése, felfogásmódja: - gyors és biztos, - lassú, de biztos, - lassú és bizonytalan, - gyors, de felszínes. • emlékezése: - könnyen, értelmesen jegyez meg, - könnyen, mechanikusan jegyez meg, - rosszul, nehezen jegyez meg. • megfigyelõképessége: - átfogó, lényegre irányuló, - egy területen alapos, - erõsebb irányításra szorul. • munkatempója: - gyors, - normál, - lassú. • fegyelmezettsége: - önmaga fegyelmezésére képes, - passzivitásból, félelembõl fegyelmezetlen, - fegyelmezetlen, rendbontó. • gondolkodása: - fejlett kombinatív készség, logikus következtetés, - irányításra szorul, kissé lassú, - összefüggések felismerésére, önálló problémamegoldásra nem képes. • érdeklõdése: - sokoldalú, tartós,

106

Pedagógiai Program

•

•

•

•

•

•

•

•

- egyoldalú, tartós, - kialakulatlan, változó. tanulásmódja: - könnyen, értelmesen, eredményesen tanul, - nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul, - nehezen, kevés eredménnyel tanul. kifejezõkészsége: - szóban fejlett, pontos, - írásban fejlett, pontos, - nehézkes, pontatlan. a tanuló viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában: - törekvõ, készséges, megbízható, gondos, - hangulata szerint változó, felületes, - megbízhatatlan, hanyag, zavaró, ellenszegülõ. társaival szemben: - segítõkész, barátságos, együtt érzõ, nyílt, - fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, passzív, - érvényesülésre törõ, önzõ, uralkodni vágyó. önértékelése: - megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom - szélsõségesen felértékelõ, túlzott magabiztosság, - az önbizalom hiánya, belsõ gyengeség. érzelmi élete: - vidám, lelkes optimista, lobbanékony, - kiegyensúlyozott, tartózkodó, - szeszélyes, ingerlékeny, kötekedõ. akarati vonások: - kitartó, szava álló, állhatatos, - változó szorgalmú, biztatást igénylõ, - akarati erõfeszítésekre nem képes. reagálása jutalmazásra és büntetésre: - tartósan, mélyen érinti, eredményes, - kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony, - elhárítja, önigazolást keres, menti magát.

c) A tanulók tanulmányi munkájával kapcsolatos értékelési feladatokat az iskola helyi tanterve tartalmazza. Minõségbiztosítás 1. A Lenkey János Általános Iskolában folyó minõségbiztosítási tevékenység célja az Oktatási Minisztérium által létrehozott COMENIUS 2000 Minõségfejlesztési Programiroda által ajánlott partnerközpontú mûködést szolgáló modell megvalósítása. 2. A partnerközpontú mûködés alapvetõ feladata az iskolai partnerek (elsõsorban: tanulók, szülõk, pedagógusok, és fenntartó) elégedettségének növelése. A partnerközpontú mûködés alapja ugyanis az a - nevelõtestületünk által is vallott felfogás, mely szerint az oktatás szolgáltatás, tehát a pedagógusoknak figyelembe kell vennie azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Nevelõtestületünk úgy látja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a 107

Pedagógiai Program

visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: a szülõkre, a tanulókra, a fenntartóra. Pedagógusainknak - akik részt vesznek intézményünk céljainak meghatározásában, tevékenységének megszervezésében - egyeztetniük kell saját véleményeiket, tapasztalataikat a partnerek javaslataival, elvárásaival. A nevelõtestület. csak ez alapján határozhat el különféle változtatásokat iskolánk nevelõ-oktató munkájára vonatkozóan. E változtatások alapvetõ célja partnereink elégedettségeinek növelése. Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok elõírásaira is. Az intézményi mûködés folyamatos, tudatos fejlesztése olyan feladat, amelynek sikeres végrehajtásához elengedhetetlen feltétel az elkötelezett vezetéssel együtt gondolkodó, dolgozó kollégák. Aktív támogatássukkal, részvételükkel képes csak az intézmény javítani mûködésén. Fontos, hogy részt vegyenek az intézmény mûködését kialakító folyamatokban, szükséges az együttgondolkodás, a team-munka. A Lenkey János Általános Iskolában a munka szakaszai: Ø 2000/2001-es tanévben megalakította minõségbiztosítási csoportját. Ø Tagjai: Szalkai Mária, Bánhegyiné Erdélyi Mária Ø Tagok: Dr. Szombathy Miklós, Bernáth Istvánné, Palkovics István 1. Kapcsolat felvétel - Igazgatóknak, témafelelõsöknek értekezlet - Start konferencia - Személyes kapcsolat felvétele 2. Tantestületi értekezlet - informálásuk a minõségbiztosítási kérdésrõl 3. Pedagógiai program elemzése - célok, dokumentumok vizsgálata - Minõségi mutatók vizsgálata - következtetések - javaslatok - A belsõ gondozás szervezésével kapcsolatos kérdések - ebbõl levonható következtetések, - értékelõ megbeszélések. - klíma felvétele, ennek értékelése - SWOT-analízis 4. Tanulási képességek vizsgálata - dossziézások - fejlesztések megkezdése - Ortotéka kialakítása. 2000. júniusában a tantestület elméleti továbbképzésen vett részt, címe: a "Belsõ Gondozási Rendszer", melyet a Heves Megyei Pedagógiai Intézet munkatársai tartottak (3 napos volt). 2000/2001-es tanévtõl a minõségfejlesztéssel kapcsolatos munkát folytatjuk a tanév befejezéséig. 2000/2001-es tanévben bevezetésre került Eger Megyei Jogú Város Közoktatási Minõségügyi rendszere. Rendszerterv alapján került sor az elsõ osztályosok bemeneti mérésére. A mérõanyag értékelése feladatokat jelölt meg intézményi és városi szinten egyaránt. A célirányos értékelést segíti a hozzá adott pedagógiai érték eredményességét, aminek mérése a rendszer következõ feladata. 2000/2001-es tanévtõl létrehoztuk a minõségbiztosítási teamet - ... 5... fõvel 2000. szeptember 1-tõl. 1. Célmeghatározás

108

Pedagógiai Program

1.1. Folyamatosan megújuló iskola mûködtetése, a helyi sajátosságok megerõsítése Vevõközpontú közös értékrend kialakításával, szabályozott munkafolyamatok kidolgozásával a folyamatos javítási lehetõség megteremtése. A munkatársak elkötelezettsége a közös értékrend kialakítására, alkalmazására, amely a folyamatszabályozásban realizálódik, és az intézményi szintû szakmai folyamatok összerendezését eredményezi. 1.2. Legfontosabb kulcsszavaink: - eredményesen - céltudatosan - megoldásokat keresve - mi, együtt - tanulás tanítása garanciák - bizalom 1.3. Új típusú értékeink: - önértékelés fejlesztése - az iskolai klíma alakítása - a pedagógus segítõ, támogató - visszacsatolás megvalósítása - céljaink megvalósítása - nyilvánosság - kompetencia térkép - karrier terv - induktív tanulási utak - releváns tudása - folyamatos belsõ együttmûködés. 1.4. A helyi minõségbiztosítási rendszer alapkérdései - elsõdleges célja a rendszerbe bekerült tanulóink tudásszintjérõl, tudásszintjük fejlõdésérõl átfogó, folyamatos és dinamikus képet kapjon a ped. szülõ, iskola. Helyzetértékelés 2.1. Helyzetértékelés - alapjai - adatok, dokumentumok elemzése - az önértékelés eredményének felhasználása - hatékonyságvizsgálat (tanulói teljesítmények, tesztek elemzése, fogyasztói elégedettség) - megfigyelés - véleménygyûjtés - nyílt önértékeléssel problémafeltárás 2.2. Intézményi helyzetkép bemutatása: A pedagógusok úgy ítélik meg, hogy az iskolavezetés A SWOT-analízis alapján intézményünk erõssége: Jó képességû gyermekek járnak intézményünkbe, viszonylagosan jó anyagi és családi körülmények között élõ tanulók alkotják iskolánk közösségét. A szülõk és pedagógusok között jó kapcsolat alakult ki. Nyitott, családias légkörû intézményünk partnerei a

109

Pedagógiai Program

szülõk, akik segítõkészek és együttmûködõek. Az eltelt években csökkenõ tendenciát mutat intézményünk a gyengeségek tekintetében. Technikai felszereltségünk egyre jobb, már van önálló könyvtárunk, orvosi szobánk, nyelvi laborunk, számítástechnika termünk és megfelelõ felszerelésünk. Veszélyek Eger városban az elmúlt években megfigyelhetõ a folyamatos létszámcsökkenés, amely iskolánkat is érintheti. Feladatunk: a létszámcsökkenés megakadályozása, ennek érdekében folyamatos párbeszéd szükséges a szülõkkel, a kornak megfelelõ és érdeklõdést felkeltõ pedagógiai program kínálata. Lehetõségek Tárgyi eszközök fejlesztése, az iskola épületének külsõ felújítása, a kerítés, udvar felújítása, a folyosók világításának korszerûsítése, részleges tetõcsere. 2.3. Elméleti folyamatszabályozás 4. osztályban mérés A szabályozó dokumentumot készíti 6. osztályban mérés A szabályozó dokumentumot készíti: 7. osztályban mérés A szabályozó dokumentumot készíti: 8. osztályban mérés A szabályozó dokumentumot készíti: A hozzáadott pedagógiai érték mérés kulcsfolyamatának célja - hiányosságok pótlása - folyamatos belsõ fejlesztés - információ áramlás - összehasonlíthatóság Ütemterv A mérés idõpontja: 2001. 05. 29-30. 1. a osztály 1. b osztály

bemenet kimenet

képesség, készség (kognitív) családi háttér

2. a osztály 3. a osztály 3. b osztály 4. a osztály

magyar nyelv- és irodalom matematika magyar nyelv- és irodalom matematika

5. a osztály 6. a osztály 6. b osztály

komplex társ. tudományi komplex term. tudományi

7. a osztály 7. b osztály

komplex társ. tudományi komplex term. tudományi

110

Pedagógiai Program

8. a osztály 8. b osztály

komplex társ. tudományi komplex term. tudományi

- A nevelõtestület elméleti felkészítését folytatjuk az iskolai nevelõ-oktató munka ellenõrzési, mérési, értékelési és minõségbiztosítási rendszerének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatosan. Feladataink: 1. Nyitott önértékelés (Intézményi helyzetfelmérés) - a nyitott önértékelés ismétlése (PKP - klíma felvétele, SWOT - analízis, esetleg bõvítése, melyben az intézmény teljes munkatársi köre részt vesz. Ennek az önértékelés kiterjed a belsõ és külsõ intézménykép felmérésére. - A belsõ intézménykép magába foglalja az intézmény dolgozóinak - elvárásait, - jövõképét, - az intézmény erõsségeirõl és gyengeségeirõl kialakított képét. - A külsõ intézménykép magába foglalja az intézmény dolgozói által kialakított, illetve feltételezett képet - az intézmény érdekelt partnereirõl, - a partnerek elégedettségérõl az intézmény munkáját illetõen - azon elvárásokat, amelyeket a partnerek támasztanak az intézménnyel szemben. 2. Az érdekelt felek azonosítása Ø Azonosítsuk az érdekelt partnereinket - a közvetlen és közvetett partnereket egyaránt. Közvetlen partnereink: Ø A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelõi, akik elvárásokat támasztanak intézményünk felé - a szülõk Ø És forrásokat biztosítanak a munkához - a fenntartó Ø A tanulók tanulási útjának következõ állomása, a következõ oktatási szint a középiskolák Közvetett partnereink: - Mindazok a megrendelõk, akik valamilyen szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg. - Azok a partnerek, akik együttmûködésükkel segíthetik az intézményünket céljaink elérésében - kulturális szervezetek, szociális szervezetek, civil szervezetek, gazdasági szervezetek. - Azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási tanítási és nevelési tevékenység Fontos, hogy írásba rögzítsük az azonosított partnerek elvárásait: - szülõk részérõl az iskolaszékbe delegált tagokat, - tanulók részérõl a diákönkormányzat vezetõjét, segítõ tanárát - az oktatási bizottság tagjait A partnerek azonosítása évente megismétlendõ folyamat, feladat. 3. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése Iskolánk ebbõl a célból végezze el

111

Pedagógiai Program

- az elégedettségvizsgálatot, - az elégedetlenségvizsgálatot, - az igények azonosítását. A vizsgálatot az igényfelmérést elvégezzük: - a gyerekek *tanulók körében - a szülõk körében - évente, - lehetõleg teljes körben. Az igényfelmérésnél foltos, hogy a mérést úgy állítsuk össze, hogy ismételhetõ és összehasonlítható legyen több éven keresztül. Fontos az igények rögzítése, folyamatba állítása, nyilvánosságra hozatala. 4. Az igények elemzése Feladatunk, hogy a nyitott önértékelésünket összehasonlítsuk, elemezzük a partnerek igényeivel, elégedettségi vizsgálatával. Mennyiben van összhangba iskolánk nevelési, illetve pedagógiai programjával. - A partnerek igényei mik, sorrendbe állítások. - A különbözõ partneri igényeknél mik az azonosságok, eltérések. - A saját külsõ önképünk hogyan felel meg a partnerek igényeivel, mik azok, amit azonosan látunk, mik az eltérések, mik igényelnek változtatást. Az igények elemzését írásban kell rögzítenünk, a változtatásokat folyamatosan kezelnünk kell. Az elemzések elvégzésének eredménye célmeghatározás, célmódosítás kiindulópontját képezi. Nagyon fontos ebben a munkában a minõségbiztosítási team munkáján kívül, hogy minél többen részt vegyenek a szakmai munkaközösségekbõl. 5. A célok és prioritások meghatározása, illetve módosítása Iskolánk tehát az elemzés eredményeibõl határozza meg új céljait, illetve az elõzetes célokat ez alapján módosítja. Fontos, hogy a célok között legyen prioritási sorrend. - gyermekek, tanulók, szülõk igényei, - belsõ humánerõforrás-fejlesztése, - országos és helyi szabályozás, - fenntartói igények, - a tanulási utak védelme, stb. A sorrend felállításánál feladatunk, hogy figyelembe vegyük, hol érhetõ el leginkább eredmény a legrövidebb idõn belül. A sorrend felállítása is közös feladatunk, melyben munkatársaink igényei szerepelnek, team-munka. A céljainkat rövid, közép- és hosszútávú célok alapján rendszerezni szükséges. 6. Intézkedési terv készítése A célmeghatározások után cselekvési sort készítünk, ez magába foglalja a szükséges: - erõforrásokat, - idõtartamokat, - a felelõsöket, - az elvárható eredményeket, - a mérési és értékelési módokat. 7. Az intézkedési terv megvalósítása Az elõzõekben jelenlegi tervünket szerepeltetjük.

112

Pedagógiai Program

8. Az intézkedési terv megvalósításának értékelése - fontos feladat a továbblépés, fejlõdés érdekében. 9. Korrekciós terv készítése és megvalósítása Az évente elvégzett igény és elégedettség vizsgálatok eredményeibõl végezhetõ el. 10. Irányított (belsõ) önértékelés meghatározása az iskola pedagógiai programjának módosításával. Iskolánk meghatározza az irányított önértékelésre vonatkozó belsõ eljárásrendet, amely magába foglalja: az önértékelés területeit, az önértékelés gyakoriságát, valamint az önértékelés módszereit. Önértékelés területei legyenek: - az intézmény jellemzõ tulajdonságai, adottságai - milyen a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében - az iskola stratégiájának meghatározása, megvalósítása - milyen a meglévõ folyamatok szabályozottsága - mennyire teljes körû a szabályozási rendszer - az erõforrások figyelembevétele kihasználtsága megfelelõ-e, hatékonysága milyen, - a partneri igények figyelembevételének módja milyen - milyen a munkatársak bevonása a különbözõ feladatokba - milyen a partnerek elégedettsége - a kitûzõt célok megvalósulnak-e , mennyi idõ alatt Az önértékelés gyakorisága A teljes körû önértékelést, a modell kiépítését 2 év alatt kívánjuk elvégezni. Az önértékelés módszere: Fontos, hogy iskolánk egész tevékenységét, elért eredményeinket be tudjuk mutatni. Tényeken keresztül állapítsuk meg erõsségeinket, de fejlesztendõ területeinket is ki tudjuk mutatni. Mik azok konkrétan, mi ami fejlesztést, beavatkozást igényelnek. Minõségbiztosítás (tervezet) A helyi minõségbiztosítás célja a gyermek fejlõdése, képességeinek öröklött adottságaihoz igazított kibontása. Szervesen kapcsolódik a fenntartói struktúrához, felhasználja a fenntartói visszajelzéseket. 1. A rendszer gerince egy, a gyermek - döntõ többségében 8 éves - iskolai életét kísérõ személyi füzet. Kezelõje a mindenkori osztályfõnök. A szükséges alapadatokon túl, ebben feljegyzésre kerül a gyerek fejlõdésével kapcsolatos minden fontos információ: az esetleges intézkedések, tapasztalatok, eredmények hiányosságok, azok kezelésének módja stb. Itt kerül lejegyzésre a gyermek közéleti, iskolai, iskolán kívüli munkája. Alapinformációként a fenntartói bemeneti mérés megállapításai, az óvodai és egyéb szakvélemény, elképzelés, speciális igény rögzítése történik. A tanév végén az osztályfõnök rövid, összefoglaló elemzést ad, az egy év tapasztalatai alapján, illetve megfogalmazza a további feladatokat. A páros évek végén egyszerû tesztfelméréssel kontrollálja az osztályfõnök szubjektív ítéletét. Az ötödik osztály elején egy felméréssel ismét kérjük a szülõi véleményt és javaslatokat.

113

Pedagógiai Program

2. A tanulmányi munka minõsítésének alapja az osztálynapló és az üzenõ - ellenõrzõ füzet. Az egyes szaktárgyak követelményeit mérõ ellenõrzõ felméréseket a munkaközösségek állítják össze. Minimálisan a 4. év végén magyar nyelv és matematika tárgyakból, valamint a 7. év végén magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és a természettudományos tárgyakból. Szülõi, fenntartói, esetleg külsõ szakértõi, jelzésre, illetõleg az igazgató kezdeményezésére további kontrollvizsgálatra is sor kerül. 3. Tervezünk egy 9. évi ellenõrzést: megkeressük az érintett középfokú intézményeket, ahonnan volt tanítványaink 9. év végi eredményérõl kérünk visszajelzést. 4. A minõségbiztosítás intézményi szintû eseményeirõl, felmérések eredményeirõl egy kronologikus beosztású "Minõségbiztosítási napló" vezetésére kerül sor. Vezetése a minõségbiztosítás irányításával megbízott igazgatóhelyettes feladata. Itt rögzítjük az országos szintû felmérések tapasztalatait, valamint a fenntartói megállapításokat, az esetleges hibajelzésekre eszközölt intézkedéseket.

114

Pedagógiai Program

XVII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Záró rendelkezések

1. Ez a Pedagógiai Program 2007. év…………..hó………....napján- az iskola fenntartójának jóváhagyásával lépett hatályba. 2. A Pedagógiai Programban foglalt rendelkezésekkel egyetértett a szülõi szervezet és az iskolai diákönkormányzat 3. A Lenkey János Általános Iskola és a Lenkey János Általános Iskola Egerszóláti Tagiskola Pedagógiai Programjának tervezete elkészült, a nevelõtestület elé terjesztettem. A Pedagógiai Program nyilvános, a Lenkey János Általános Iskola és Egerszóláti Tagiskolájának

igazgatói,

tagintézmény-vezetõi

irodájában,

tanári

szobájában,

könyvtárában, valamint a tantermekben (rövidített változat) bárki számára hozzáférhetõ. A pedagógiai program minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.

Eger, 2007. december 14.

Fehér Lászlóné igazgató

115