BÉKÉS MEGYEI HUNYADI JÁNOS GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS KOLLÉGIUM 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey E. u. 63. OM azonosító: 028376
PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA
I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..............................................................................................................................5 1.1. Az alapító okirat kelte és száma ................................................................................5 1.2. Alapítás időpontja ........................................................................................................5 Az intézmény jelképei: ........................................................................................................6 1.3. A Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény történetének rövid bemutatása ...........................................................................................................................8 1.4. Magyarbánhegyes.......................................................................................................11 1.5 A köznevelési törvény intézményt érintő általános alapelvei .....................................13 1.6 A köznevelési törvény intézményt érintő feladatai .................................................13 1.7 Az intézményegységek tevékenysége, alapvető céljai ................................................15 1.7.1. A középiskola intézményegysége .....................................................................16 1.7.2. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményegység.......................18 1.7.3. A kollégiumi nevelés.........................................................................................20 1.7.4. Intézményünk pedagógiai szemlélete..................................................................20 1.7.5. Iskolánk oktatási és nevelési céljai, általános feladatai.......................................22 1.7.6. Eszközök, eljárások ...........................................................................................34 2. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................35 2.1. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .........................................38 2.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ......................................................................39 3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................40 4. Személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ....................................................................44 4.1.Közösségi szolgálat .....................................................................................................48 4.1.1.Jogszabályi háttér .................................................................................................48 4.1.2.Az iskolai közösségi szolgálat célja .....................................................................48 4.1.3 A közösségi szolgálat tevékenységi területei .......................................................49 4.1.4 A fogadó szervezetek és intézmények .................................................................50 4.1.5 A fogadó szervezet és az iskola együttműködése ................................................51 4.1.6 A fogadó szervezet és a közösségi szolgálatot végző önkéntes kötelessége ........51 4.1.7 A közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó időkeret .......................................53 4.1.8 A közösségi szolgálat teljesítésének rögzítése a tanuló tanulmányi előmenetelére szolgáló iskolai dokumentumokban ..................................................................54 4.1.9 A közösségi szolgálat teljesítésének dokumentumai ...........................................54 4.1.10 Az iskolai közösségi szolgálat irányítása ...........................................................55 4.1.11 A közösségi szolgálatra vonatkozó külön rendelkezések ..................................55 6. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ......................59 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ...............................................61 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik...........................................................................................65 9. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják ............................70 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................71 11. A szülő, tanuló, iskolai, kollégiumi pedagógus együtt-működésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .....................................................................................73 12. Az iskola kapcsolatrendszere, együttműködési formái ...................................................75 13. Környezeti nevelés programja .........................................................................................77 14. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program...............................................................92 14.1. Célok és feladatok ....................................................................................................92 2
14.2. Elméleti háttér ..........................................................................................................93 14.3. Jogszabályi háttér: ....................................................................................................95 14.4. Helyzetelemzés, helyzetkép .....................................................................................96 14.5. Az egészségnevelés iskolai területei ........................................................................98 14.6.Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátítása ...................................................103 14.7.Mindennapos iskolai testedzés-program .................................................................103 14.8. Az egészségnevelés- és fejlesztés céljaiból adódóan az iskola feladata: ..............105 15.A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata................................................................105 15.1.A vizsgaszabályzat hatálya, célja ............................................................................105 15.1.1.A vizsgaszabályzat hatálya...............................................................................105 15.2.Az értékelés rendje ..................................................................................................106 15.3.A vizsgatárgyak részei és követelményei................................................................106 15.4. A felvételi eljárás különös szabályai ......................................................................107 16. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti követelményei .....................................................109 II. KÖZÉPISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG ....................................................................389 HELYI TANTERVE.............................................................................................................389 1. Tantervi alapelvek .............................................................................................................389 1.1. Tantervi alapelvek érvényesülése a tanulás szervezésében......................................389 1.2. Tantervi alapelvek érvényesülése a tananyag kiválasztásában ................................389 2. Követelmények ..................................................................................................................392 2.1. Általános követelmények .........................................................................................392 2.2. Közös követelmények ..............................................................................................392 2. 3. A kompetenciaalapú oktatás fenntarthatósága ........................................................392 2.4. Az alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..........................394 2.4.1. A tanulók által rendszeresen használt taneszközök ...........................................394 2.4.2. A taneszközök beszerzésének elvei...................................................................395 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése, minősítése .....395 3.1. Értékelés, értékelési módok......................................................................................395 3.1.1. Értékelési módok ...............................................................................................396 3.1.2. Az értékelés formája..........................................................................................397 3.2. Az értékelés pedagógiai hatása ................................................................................398 3.3. Magatartás, szorgalomjegyek értékelése ..................................................................399 3.3.1. A tanuló magatartásának értékelési szempontjai ..............................................399 3.3.2. Magatartás elbírálása .........................................................................................399 3.3.3. A tanuló szorgalmának értékelési szempontjai .................................................400 3.3.4. Szorgalom jegyek elbírálása..............................................................................400 3.4. Az értékelés szempontjai..........................................................................................401 3.5. Tájékoztatás az értékelésről .....................................................................................401 3.6. Az ellenőrzésről........................................................................................................402 3.7. A tanulók fizikai állapotának mérése .......................................................................402 3.7.1. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok .................................403 4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai .............................................403 4.1. A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái...........................................................403 4.2. Az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai ................................................................404 4.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatásoknak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ..................................................................................................................404 4.4. A moduláris oktatás értékelése, minősítése és beszámítása az iskolai évfolyamok sikeres befejezésébe ........................................................................................................404 5. Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ........................................405
3
6. Az iskolába lépés – az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ..............................405 7. A Középiskola Intézményegység képzésében az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és óraszámaik .......................................406 7.1. Gimnáziumi képzés ..................................................................................................406 7.1.1. Kerettantervi óraszámok a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására a gimnáziumi osztályokban .......406 7.1.2. Kerettantervi óratervek és tantárgyak ...............................................................408 7.1.3. Tagozatonkénti óratervek az engedélyezett órakeretek felhasználására ...........416 7.2. Szakközépiskolai képzés ..........................................................................................423 7.2.1. Kerettantervi óraszámok a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására a szakközépiskolai osztályokban423 7.2.2. Kerettantervi óratervek és tantárgyak ...............................................................424 7.2.3. Tagozatonkénti óratervek az engedélyezett órakeretek felhasználására ...........425 8.Választott kerettantervek ....................................................................................................426 8.1 A választott kerettanterv megnevezése .....................................................................426 8.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ...............................................................427 8.2.1. Kerettantervi óraszámok a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására a szakközépiskolai osztályokban435 8.2.2. Kerettantervi óratervek és tantárgyak ...............................................................436 9. SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ......................................................................437 10. MELLÉKLET .................................................................................................................. 464
4
I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az inté zmény meghatározása az Alapító Okirat alapján Az Alapító Okirat a Pedagógiai Program csatolt dokumentuma. 1.1.Az alapító okirat kelte és száma Száma: IX-09/30/504/2012. Kelte: 2012. 08. 15.
1.2. Alapítás időpontja 1979. 10. 15.
Az inté zmény bélyegzőinek felirata, lenyomata: - Székhely (Mezőkovácsháza) hosszú bélyegző: Az intézmény az alábbi felirattal 4 darab hosszú bélyegzővel rendelkezik, egyenként külön sorszámmal ellátva (1-4 sorszámig), bélyegző- nyilvántartásba bevételezve: Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey Endre u. 63. Pf.: 48. Tel/fax: 68/550-170 Adószám: 15342177-2-04 OTP: 11733034-15342177 OM azonosító: 028376 körbélyegző: Az intézmény az alábbi felirattal 4 darab körbélyegzővel rendelkezik, egyenként külön sorszámmal ellátva (1-4 sorszámig), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve: Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium, Mezőkovácsháza
5
Az inté zmény jelképei: pecsétek
hosszú bélyegző
körbélyegző
A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az intézmény szimbólumai: Az intézmény jelvénye: Hunyadi címerben található, csőrében arany gyűrűt tartó fekete holló az írás jelképével, egy tollszárral és egy nyitott könyvvel. Emblémánk kör
alakú, világoskék alapszínű, körvonalán az intézmény nevének felirata található. Az inté zmény zászlója: Világoskék mezőben az iskola jelvényével. Minden évben az intézmény végzős diákjai a ballagási ünnepségen szalagjukkal díszítik az iskola zászlaját, amely éke minden ünnepélyes rendezvényünknek. Hunyadi János szobra: Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrász- művész munkája. A ballagási ünnepségen az intézmény végzős diákjai tiszteletadásként megkoszorúzzák az iskola szobrát. Hunyadi Krónika: Boros Béla karikaturista és grafikus művész munkája, a Hunyadi kor szellemiségét idéző díszveretes könyv, mely hivatalosan 2005. december 16-án a Dél-békési Oktatási Centrum átadási ünnepségére készült. A könyv folyamatosan örökíti meg az intézmény életének főbb eseményeit, emléket állítva ezzel az utókor számára. A ballagási ünnepségen az intézmény végzős diákjai aláírásukkal zár ják középiskolai tanulmányaikat. Hertay rézkarc: Hertay Mária grafikus művész alkotása a Mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium címmel. A rézkarc megjelenik az iskola szimbólumaként az írásos dokumentációkban ill. az elektronikus megjelenítésekben (pl.: ho me page).
Hunyadi kalap: Sötétkék Bocskai kalap az iskola címerével. A kalapot a ballagási ünnepségen a végzős diákok kapják az éretté válás jelképeként.
6
Hunyadi induló: Diákpályázatra írt, s megzenésítetett zenei mű: Pintér Vilmos-Mihály Katalin: Alma Mater c. dala középiskolánk hivatalos dala, mely minden hivatalos iskolai rendezvényen felcsendül. A székhely épületszárnyai: A Dél-békési Oktatási Centrum 2005. december 16-án rendezett átadási ünnepségén az iskola épületszárnyait a Hunyadi család történetének tisztelettel adózva nevezte el az alábbiak szerint: -
Vajdahunyad,
-
Buda,
-
Visegrád,
-
Nándorfehérvár.
Triptichon: Boros Béla alkotása, 2006. március 27-én került leleplezésre a megyei fenntartó adományaként. Az első kép Hunyadi János törökök felett aratott 1456-os nándorfehérvári győzelmét ábrázolja, valamint megörökíti a pápai bulla által elrendelt déli harangszót. A második kép a Mátyás kódexek emlékeként a tudomány, az írás, a dicső múlt és a történelem méltóságára emlékeztetnek. A kódexek lapjai a Hunyadi család történetének főbb állomásait, valamint középiskolánk történetének főbb momentumait őrzik. A harmadik kép azt a történelmi eseményt ábrázolja, amikor Mátyás király trónján ülve átnyújtja Mezőkovácsháza városalapító oklevelét Szentdemeteri Bessenyei Benedek földbirtokosnak, valamint a település papjának a templom kulcsát 1489ben. Hagyomány, hogy a ballagás napján a végzős diákok a Triptichon előtt írják alá az iskolai kódexet, a Hunyadi-krónikát.
7
Az inté zmény tanulóinak ünnepi viselete: A mezőkovácsházi székhelyen: lányoknak: matrózblúz, iskolai jelvény, sötét alj, fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, iskolai jelvény, nyakkendő, zakó A magyarbánhegyesi egységben: lányoknak: fehér blúz, iskolai jelvény, sötét alj, fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, iskolai jelvény Az iskola pedagógusainak ünnepi viselete:
férfiaknak: sötét öltöny
hölgyeknek: sötét kosztüm
Az iskola hagyományos sport öltözete:
lányok: fehér póló, fekete nadrág/tornanadrág
fiúk: fehér póló, tornanadrág
1.3. A Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Inté zmény történetének rövid bemutatása 1.4.1. Mezőkovácsháza Mezőkovácsháza városa az ország dél-keleti területén, Békés megyében, a Dél-békési Kistérség centrumában található. A település 1986-ban kapott városi rangot. Mezőkovácsháza városában több mint 50 éve áll fenn a település egyetlen középfokú oktatási intézménye, a Hunyadi János Középiskola és Kollégium. A Mezőkovácsházi Állami Általános Gimnázium 1952-ben nyitotta meg kapuit 1 osztállyal, 48 tanulóval. 1954-ben nyert jogot intézményünk a felnőttoktatás indítására, vagyis ettől kezdve működhetett a dolgozók gimnáziuma. Középiskolánk rendeltetésszerű helyére, azaz mai székhelyére 1957. november 24-én költözött, majd névadójaként a híres törökverőt, Hunyadi Jánost választották elődeink, hiszen településünk egykoron a Hunyadiak birtokállományához tartozott. Az iskola épületének udvar felőli falán 5 domborművet helyeztek el, Rajki József alkotásait. Az akkori főbejárat homlokzatán pedig 3 Hunyadi domborművet építettek be: a farkast elfogó ifjút, a törökverőt, s Hunyadit, mint kormányzót ábrázoló alkotásokat. 1977-ben elkészült és felavatásra került Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, a Hunyadi-szobor, mely azóta iskolánkat ékesíti. 1978-ban került átadásra iskolánk tornacsarnoka. Iskolai könyvtárunk 1953-ban került megalapításra 700 darab kötettel. Ma már 10 000 kötetes, modernizált, 1996 óta számítógépes nyilvántartású iskolai könyvtár, multimédiás eszközökkel, a folyóiratok széles választékával. Könyvtárunk a Világnyelv Program keretében térségi idegen nyelvi tanulóközponttá, információs bázissá vált. 1986-ban nyitotta meg kapuit a diákotthon, mely tovább erősítette a középiskola térségi szerepét. 8
1995-ben megtörtént az új iskolaszárny épületének átadása, mely lehetővé tette az intézmény képzési profiljának bővülését: a szakképzés beindulását. 1995. december 20-án a Városi Önkormányzat Képviselő-testülete határozata alapján módosult az intézmény alapító okirata: Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon A fentiek értelmében az 1993. évi LXXVI. szakképzési törvény hatálya alá eső, érettségire épülő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő új szakképzés került bevezetésre az intézményben. A középfokú képesítést szerzett, azaz érettségizett fiatalok számára 13. illetve 14. évfolyamon iskolarendszerű nappali tagozatos szakképzés indítására nyílt lehetőség közép illetve felsőfokon. 1997. július 1-jétől Békés Megye Képviselő-testülete vállalta fel iskolánk további működtetését. Így intézményünk neve: Békés Megye Képviselő-testülete Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiuma 2003. november 21-én a megyei fenntartó módosította iskolánk alapító okiratát. Az intézmény új neve: Békés Megyei Hunyadi János Középiskola és Kollégium Szakmai profilbővítés következtében 2005. december 2-án a megyei fenntartó intézményünk nevét az alábbiak szerint módosította: Békés Megyei Hunyadi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium
János
Középiskola,
2005. december 16-án átadásra került a Dél-békési Oktatási Centrum mezőkovácsházi épületegyüttese. 2007. július 1-jén megalakult a Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmé ny, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Inté zmény, Kollégium és Lakásotthonok 2008. július 1-jén létrejött Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Inté zmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium. 2013. szeptember 1-jétől a fenntartó intézményi átszervezést és névváltozást hajtott végre. Az intézmény neve a módosítást követően Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módsze rtani Inté zmény és Kollégium. 2013. június 06-án a fenntartó átszervezést hajtott végre, ezt követően a szakközépiskolában érettségire felkészítő felnőttoktatás indítható. A Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani 9
Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Szolgáltatási területeink a következők: gimnáziumi, szakközépiskolai képzés, művészeti oktatás, speciális gondoskodást, nevelést, szakképzést igénylő tanulók ellátása, pedagógiai szakszolgálat, nevelési ta nácsadás. E feladatok ellátását segíti az otthonos, széleskörű tanulási és szabadidős tevékenységet kínáló kollégiumi ellátás: Magyarbánhegyesen 105, Mezőkovácsházán 80 diáklakó számára. Intézményünk részt vett a Phare (HU0105-03) program keretén belül a „Vállalkozói készségek fejlesztése a közoktatásban” című pályázati programban. A program célja a középiskolai tanulók vállalkozási ismereteinek bővítése elméleti és gyakorlati képzés formájában. A program során a pedagógusok a modern digitális technológiára alapozva oktatási-képzési anyagokat (alaptankönyv, modulfüzet) készítettek el, amelynek tananyagát 2001 óta a 11. és a 12. évfolyamon a gazdasági ismeretek tantárgy keretén belül sajátíttatnak el a tanulókkal. A képzés során a tanulók gyakorlat orientált módszerekkel, életszerű feladatok segítségével, naprakészen sajátítják el a vállalkozási ismeretek alapjait. A program keretében mini vállalkozásokat hoznak létre, üzleti tervet készítenek és működtetik a vállalkozásaikat. A HEFOP 3.1.4. „A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése” című pályázat „KOMP-ra szállás” projektjében az intézmény valamennyi pedagógusa részt vett. A projekt célja a kompetencia-alapú nevelési, oktatási módszertan megismertetése a pedagógusok körében, és a megfelelő környezetben a pozitív attitűdök elterjesztése, valamint a projekt közvetítette tanítási gyakorlat hasznosítható formáinak bevezetése az oktatás folyamatába. Intézményünk 2009. szeptember 01-től kezdve részt vesz a TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia-alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív inté zményekben” című pályázat megvalósításában. A megvalósítás során célunk a kompetencia-alapú oktatás módszertanának és eszközrendszerének szélesebb körű elterjesztése, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, és a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. Ezen belül célul tűzzük ki a szegregáció- és diszkriminációmentes környezet biztosítását, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatását. Valamennyi tanuló részére biztosítjuk a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, esélyeik növelését, eredményességük javítását. A pályázat keretében a következő tevékenységek valósultak meg: A kompetencia alapú oktatás implementációja: A középiskola feladat-ellátási helyen a következő kompetencia-területek kerültek bevezetésre teljes tanórai lefedettséggel: o 7. osztály: Szövegértés-szövegalkotás, matematika o 9. A osztály: Szövegértés-szövegalkotás, matematika o 10. C osztály: Idegen nyelv A kompetencia-alapú oktatás bevezetésének implementációjában a középiskola feladatellátási helyen 8 fő pedagógus vett részt.
10
A kollégium feladat-ellátási helyen a következő kompetencia-területek kerültek bevezetésre a kollégiumi csoportokban: o Szociális-életviteli és környezeti kompetencia-terület o Életpálya-építési kompetencia-terület Az implementációban a kollégium feladat-ellátási helyen 3 fő pedagógus vett részt. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: 7. osztály, 9. A osztály Tantárgytömbösítés: 7. o, 9. A, 10. A, 10. B, 11. C osztályok Új tanulásszervezési eljárások bevezetése: Témahét és három hetet meghaladó projekt, valamint moduláris program megvalósítása. Saját innovációk kidolgozása: o Környezeti nevelés program keretében: o Környezetvédelem témakör o Egészségnevelési program keretében: o Egészségvédelem témakör Jó gyakorlatok átvétele: o Szövegértés-szövegalkotás kompetencia-terület o Matematika kompetencia-terület 1.4. Magyarbánhegyes Iskolánk az 1959/60-as tanévben kezdte meg működését megyei fenntartású intézményként. Kezdettől fogva enyhe értelmi fogyatékosok bentlakásos gyógypedagógiai intézeteként funkcionál. A tanulók közel 50%-a állami gondozott volt, akik a gyulai Gyógypedagógiai Intézetből érkeztek. A négy tanulócsoportban alsó és felső tagozatos összevont osztályokban tanuló fiúgyermekek száma évekig 50 körül mozgott. Az épületben, mely eredetileg szálloda, és vendéglő volt négy tantermet alakítottak ki. A diákotthonban két hálószobában történt az elhelyezés. 1973-tól csak alsó tagozat működött, a felső évfolyamot Tarhoson folytathatták az innen kikerülők. 1985-ben koedukált lett az intézet. Az 1989/90-es tanévtől folyamatosan felső tagozatos osztályok léptek be. 1993/94 tanévtől korai gyógypedagógiai decentrumként a térségben élő fogyatékos kisgyermekek gondozását végezzük. A területi logopédiai ellátás is ettől a tanévtől szervezett. A térségi igények felmérése után 1994-től speciális szakiskolai képzés indult bőrtárgy készítő betanított munkás képesítést adó szakmával. 1995-ben elkészül a speciális szakiskolai új épület, ahol már két szakma elsajátítására nyílt lehetőség (bőrtárgykészítő, cipőjavító).
11
1994/95-ös tanévtől Gyula városa a Megyének adta a Kisegítő Tagozat működését, mely innentől fogva intézményünkhöz integráltan a Béke sgt. 41. sz. épület-be költözött négy összevont tanulócsoporttal. Az utóbbi évek alatt dinamikusan fejlődő gyógypedagógiai intézet tárgyi ellátottságában is bővült. 1990-ben tanügyi szárny épült három tanteremmel, torna-szobával. 1991-ben a diákotthoni rekonstrukció is megvalósult 10 hálószoba, ebédlő, konyha készült el. 1996-ban vásárolta meg a fenntartó a szakiskolai diákotthon épületét. 1996-ig az állami gondoskodásban lévő, tanulásukban akadályozott gyermekek azonos körülmények között éltek a diákotthoni elhelyezettekkel. Ez az elhelyezési forma kedvezőtlenül befolyásolta felkészülésüket az önálló életre. Az 1997-ben megjelenő gyermekvédelmi törvényt megelőzően intézményünk már 1996ban, a Népjóléti Minisztériumhoz benyújtott sikeres pályázattal megkezdte a nevelőotthoni elhelyezés korszerűsítését. A „START-program” keretében a széles korhatár miatt az élet diktálta szükségszerűség hozta magával a megújítási törekvéseket. A „START- lakás” működtetése új típusú nevelői szemlélet kialakítását követelte. 1997 tavaszán NM pályázati támogatással egy családi házat vásároltunk. Hét, vegyes életkorú lány vette birtokba a szépen berendezett, összkomfortos lakást. Az 1997. november 1.-én hatályba lépett XXXI. törvény megerősített bennünket úttörő törekvéseink helyességéről, amelyeket az állami gondoskodásban lévő gyermekeink és fiataljaink mindenek felett álló érdeke vezérelt. Pályázati támogatással 1998 tavaszán újabb két lakásotthonnal gazdagodott intézményünk. A vásárolt épületek szintén a falu központjában helyezkednek el. Alapterületüknél, elrendezésüknél fogva alkalmasak 8-10 gyermek, illetve fiatal kényelmes életterének. A fenntartó segítségével 1999 őszétől megoldódott utógondozottjaink lakhatása is. Pusztaföldváron, a Magyarbánhegyestől 20 km-re levő községben kialakított lakásotthon első lépésnek tekinthető az önállósági törekvések megvalósítása felé. Ismerve növendékeinket, akikre jellemző a beilleszkedési és alkalmazkodási nehézség, tervünket apró lépésekben valósítottuk meg. A távolság nem jelentett végleges leválást, csak a „köldökzsinór” vékonyodott. Hatodik lakásotthonunkat 2001. január elején vették birtokba a lakói. A családi ház nagysága és az épület elrendezése, valamint a biztosított tárgyi és optimális személyi feltételek lehetővé tették a koedukált, heterogén életkorú csoport kialakítását. Ezáltal megvalósult a gyermekotthon teljes körű lakásotthoni kiváltása, amely megyénkben a gyógypedagógiai intézmények közül elsőként nyújtja a legkorszerűbb elhelyezési formát az intézményünkben élő 56, tanulásában akadályozott, állami gondoskodásban részesülő gyermeknek és utógondozott fiatalnak. 2001 őszétől a pusztaföldvári lakásotthon – a fenntartó döntése alapján a békéscsabai Degré utcai intézményhez került. A 2003/2004. tanévtől a fenntartó engedélyével, az OM 33 4641 01 számítógép-kezelő (-használó) központi programjának helyi adaptációjának alapján újabb szakképző osztály indult. A 2005/2006-os tanévben az intézmény szakmai repertoárja a zöldség- és fűszernövénytermesztő szak indításával bővült. 12
2005 novemberében átadásra került a Dél- Békési Oktatási Centrum beruházás keretében a modern, jól felszerelt iskolaépületünk. 2006 júniusában a gyulai tagozat működtetését átvette Gyula Város Önkormányzata. 2014. június 06-án a fenntartó engedélyezte a gyógypedagógiai óvodai nevelést. 1.5 A köznevelési törvény intézmé nyt érintő általános alapelvei Az iskola felelőssége Az iskola felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében: o a tanuló személyiségének fejlesztésében, kibontakoztatásában együttműködik a szülővel
képességeinek
o a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő- oktató munkáját o felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre. Az iskola világnézeti elkötelezettsége o Az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás, világnézet mellett sem. Biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Semleges marad vallási és világnézeti kérdésekben, nem foglal állást azok tanításairól. o Az iskola gondoskodik az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. Tárgyszerűen ismerteti tananyagában a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti vonatkozásait. o Az intézmény lehetővé teszi tanulói egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatását, a tanulók és a szülők igénye szerint. Biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket. A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés, de nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő-oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az a törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik. Az iskolai oktató-nevelő munka szervezésében, irányításában, működtetésében, feladataink végrehajtásában, döntéseink, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. Az oktatás nyelve Iskolánkban az oktató- nevelő munka nyelve a magyar. 1.6
A köznevelési törvény intézmé nyt érintő feladatai
Felkészítés érettségi vizsgára, valamint szakmai vizsgára: o Iskolánk feladata a tanulók rendszeres nevelése- oktatása, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése kötelező tanórai foglalkozások
13
keretében. Az intézmény a vizsgára készülést nem kötelező tanórai foglalkozások keretében is segíti. o Az iskolai rendszerű szakképzés az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgára készít fel, illetve biztosítja a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismereteket. A nevelés-oktatás céljait az iskola az ajánlott kerettanterv alapján válas ztja meg A kerettanterv ajánlást tartalmaz: o a nevelés- oktatás céljaira, tartalmára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására. o Szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire és arányaira. o Szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elmélet és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire és arányaira. o Intézményünk az Oktatási Miniszter által kiadott Kerettanterveket adaptálja, valamint a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet mellékleteiben megtalálható kerettanterveket. Az iskolánk helyi tanterve úgy alakul ki, hogy a nevelőtestület a helyi sajátosságoknak megfelelően választ a kerettantervek közül, és azt a megadott keretek között saját viszonyainkra adaptálja. Felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális és kiegészítő is meretek átadása o Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. o A nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete a meghatározott heti kötelező óraszámok: az első-negyedik évfolyamon 10 %-a, az ötödik-hatodik évfolyamon 25 %-a, a hetedik- nyolcadik évfolyamon 30 %-a, kilencedik – tizedik évfolyamon 45 %-a, tizenegyedik – tizenkettedik évfolyamon 60 %-a, a szakképzésben 5 %-a. o Az iskola a meghatározott időkeretből osztályonként heti egy órát az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak ellátására fordít. o A megmaradt időkeret terhére szerveződnek az egyes tantárgyi specializációk, emeltszintű programok, csoportbontások és a mindennapi testedzést biztosító foglalkozások. 14
Csoportbontások és egyéb és az egyéb foglalkozások szervezési elvei: A nevelő-oktató munka szervezése során alkalmazott fontos rendező elv az osztályoknál kisebb létszámú csoportbontások szervezése. Csoportbontások az alábbi elvek alapján valósulnak meg: 1. Minden osztály (vagy az osztályok többsége) esetében megvalósuló csoportbontások az alábbi tantárgyakból történnek: Matematika Idegen nyelvek Informatika A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
Iskolai sportkör keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység és az iskolai sportkör időkeretei o Az intézmény a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés megszervezéséről. o Az iskola a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére megteremti a tanulók mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket, és biztosítja az iskolai sportkör működését a nem tanórai foglalkozások időkeretén belül. A tehetség kibontakoztatása, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása o Az intézmény kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül a heti kötelező tanórai foglalkozások 12%-ában a tehetség kibontakoztatására, illetve a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására biztosít. E keret terhére szerveződnek a felzárkóztató programok (korrepetálás, előkészítők, önfejlesztő tréningek), a tehetséggondozást szolgáló programok (nyelvvizsga előkészítő, szakkörök, versenyre, felkészítő programok) 1.7 Az inté zményegységek tevékenysége, alapvető céljai A Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Intézményegységei:
Középiskola (középiskola, szakképző iskola, alapfokú művészeti iskola) Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (benne általános iskola), speciális szakiskola, kollégium Kollégium 15
1.7.1. A középiskola inté zményegysége o A gimnáziumi képzés A gimnázium általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás, valamint előkészít a munkába állásra. A fenti célok elérését szolgálják a választható elméleti és gyakorlati tárgyak oktatása, nem kötelező tanórai foglalkozás keretében. A gimnáziumi oktatás a 7. ill. 9. évfolyamon kezdődik és a 12. ill. 13. évfolyamon fejeződik be. A középiskolai követelmények teljesítését követően 12. illetve 13. évfolyam után közép vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehet a tanuló a vizsgaszabályzatnak megfelelően. A gimnáziumi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, az érettségi bizonyítvány felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre ill. továbbtanulásra, valamint a szakképzésbe történő bekapcsolódásra jogosít. o A szakközépiskolai képzés A szakközépiskola 9-12. évfolyamán általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik, valamint előkészíti a tanulók munkába állását. A fenti célok elérését szolgálják a választható elméleti és gyakorlati tárgyak oktatása, nem kötelező tanórai foglalkozás keretében. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.
16
o A szakiskolai képzés A szakiskolának - a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével - három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, kerettantervben kiadott szakképesítések körében folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. o A felnőttoktatás, felnőttképzés A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban – felnőttoktatás - vehet részt. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik, középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti. A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Az intézmény az Alapító Okiratában rögzített módon végzi a gimnáziumi, szakközépiskolai és a szakképzési területen a felnőttoktatást, valamint az iskolarendszeren kívüli és az iskolarendszeren belüli képzési formákat. Az iskolarendszeren kívüli képzések keretében folytatja intézményünk az ECDL-oktatást és vizsgáztatást akkreditált vizsgaközpontként. Akkreditációs szám: 379. A felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szabályozásokat a 2013. évi LXXII. felnőttképzési törvényben foglaltaknak megfelelően az intézmény külö n szabályzatban határozza meg.
17
o Alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamos iskola: 2 év előképző, 6 év alapfok, 4 év továbbképző. Pedagógiai munkánkban egészséges arányban ötvözzük a képességfejlesztő és a produkcióközpontú művészeti nevelést. Egyformán lényegesnek tartjuk mindkettőt, hiszen csak megfelelő képességfejlesztés után lehet sikerélményt nyújtó produkciót létrehozni. Kiemelt oktatási és nevelési célunk, hogy intézményünk a választott tanszakon felül nyújtson speciális művészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Alakítsa ki a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és amatőr művészeti tevékenységek művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésben, együttműködésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. Az átlagosnál jobb képességű növendékeket készítse fel a szakirányú továbbtanulásra. A képzés folyamán a tanulók művészeti alapvizsgát (4. ill. 6 év végén) és záróvizsgát (10. ill. 12. év végén) tesznek. 1.7.2. Az Egységes Gyógypedagógiai Móds zertani Intézmé nyegység A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesül attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében valósul meg.
o Fejlesztő nevelés Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően fejlesztő nevelésben vesz részt. Ha a tanuló - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - nem tud részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban, a tankötelezettségét egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztő nevelés megszervezhető otthoni ellátás keretében is. A halmozottan sérült képzési kötelezett gyermekek fejlesztése családi környezetükben történik, utazó gyógypedagógusi hálózat keretében a Szakértői Bizottság határozata és útmutatása alapján. o Óvodai nevelés Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend 18
során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a tovább i önálló cselekvéséhez szükséges.
o Fejlesztő iskolai oktatás A tanulók fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján egészségügyi és pedagógiai célú, rehabilitációs célú foglakoztatásban részesülnek.
Általános iskolai képzés 1-8. évfolyamon alapképzést biztosít a tanulóknak. Sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) és értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) valamint halmozottan fogyatékos és autista tanulók különleges gondozásának, speciális nevelési oktatási igényének kielégítése, sajátos fejlesztése, nevelése 1-8. évfolyamon. A tanulók felkészítése a társadalmi cselekvőképességre, az önálló életvezetésre, a munkavégzésre való alkalmasságra, továbbtanulásra. Előkészítő Szakiskola Sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók képességének fejlesztése, nevelése-oktatása a 910. évfolyamon. Felkészítés szakképzésbe történő bekapcsolódásra, illetve alapműveltségi vizsgára azoknak a tanulóknak az esetében, akiknek fejlődése, terhelhetősége, fejleszthetősége ezt lehetővé teszi. Speciális szakiskola Az értelmi fogyatékos tanuló szakiskolánkban felkészülhet a speciális szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra. A pályaorientációs 9-10. évfolyamon szintetizálja, kiegészíti a már megszerzett ismeretanyagot, felkészít a szakmai képzésre a két, vagy négy évfolyamos, OKJ - jegyzékben szereplő szakmákban szakmai képzést folytat, figyelembe véve a munkaerő piaci elvárásokat. A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskolai nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismeretek és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükséges.
19
1.7.3. A kollégiumi nevelés A kollégium megteremti a feltételt a vidéki növendékek iskolai tanulmányaihoz, ill. azoknak, akik közoktatási intézményünket választották továbbtanulási céllal. Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a bentlakásos nevelésben résztvevő tanulókat. Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése.
A diákok harmonikus és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása, a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása, a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kibontakoztatása, fejlesztése, az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismeretek gyarapítása, a műveltség, a világszemlélet, a világkép formálása, a tanulásnak, a játéknak, a munkának beépítése a színes sokoldalú iskolai életbe, az önismeret, az együttműködési készség fejlesztése, az akarat edzése, az életmód, a motívumok, a szokások, az értékekkel történő azonosulás fokozatos kialakítása, meggyökereztetése.
Alapelveink közül kiemelkedő a személyiség tisztelete. A gyermek fejlődő személyiség, sajátos életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Nekünk pedagógusoknak úgy kell segítenünk ezeknek a szükségleteknek, igényeknek a kielégítését, hogy az mindenképpen egy pozitív, előremutató személyiség fejlődését eredményezze. Teret kell biztosítani az egyéniségeknek, a kreativitásnak. 1.7.4. Intézményünk pedagógiai szemlélete "Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben és ezt a valamit mindenáron el is kell érnünk." (Madame Curie) Iskolánk mottója tükrözi pedagógiai hitvallásunkat. A diákok nevelésének és oktatásának folyamatában törekszünk az adott individuum képességeinek kibontakoztatására, ezzel párhuzamosan megteremtve a lehetőséget az egyén számára tehetsége szabad kibontására. Hisszük és valljuk Németh László következő szavait: "A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók."
20
Emberképünk: o Olyan testileg és lelkileg egészséges, pozitív beállítottságú, nyitott, harmonikus személyiség, aki elfogadja, sőt természetesnek tartja világa kulturális, etnikai sokszínűségét, az eltérő nyelvi, nemzeti hagyományokat és vallási különbözőségeket. Öntudatos, munkája és környezete iránt igényes, őszinte, tisztességes ember, aki képes a múlt értékeinek megőrzésével építeni a jelent, és alapozni a jövőt. o Képes a megújulásra, tudása innovációjára, és arra az alkalmazkodási képességre, mely lehetővé teszi számára nemcsak a jelen, hanem a holnap társadalmába való beilleszkedést. o Programunk olyan, a kompetencia alapú tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógus személyiséget kíván, aki oktató-nevelő tevékenysége során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeli a tanulói személyiség egészének fejlődését. Alapelveink: o Iskolánk pedagógiai tevékenységének középpontjában a személyiség harmonikus fejlesztése áll. Hiszünk abban, hogy az ember egyedi megismételhetetlen, így központi törekvésünk a személyiség szabadságának megőrzésével és tiszteletben tartásával az individuum egészséges fejlődésének segítése. o Feladatunk az általános emberi értékek, társadalmi normák megismertetése, elsajátíttatása, az értékek interiorizációja, a döntési képesség, demokrácia gyakorlása. o Törekednünk kell a diákok esélyegyenlőségének legoptimálisabb megvalósítására, a szegregációmentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítására, az EGYMI standardokban megfogalmazott értékek érvényesülésének biztosítására. o Gondot fordítunk, hogy diákjaink rendelkezzenek megfelelő általános műveltséggel, képessé váljanak tudásuk folyamatos megújítására. o Mindezek megvalósítására olyan iskolai közösségi légkör megteremtésére vállalkozunk, ahol jól érzi magát a tanár és diák egyaránt, ahol természetes elvárás egymás személyiségének tiszteletben tartása, a tanulók és pedagógusok jogainak gyakorlása, a kölcsönös együttműködés a feladatok megvalósítása során. o Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. o A tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. o Az oktatás során figyelembe vesszük a tanuló egyéni képességeit, az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében. Fontos alapelvként határozzuk meg a tehetséggondozás mellett a hátránykompenzáció biztosítását. o Gyógypedagógiai tevékenységeink során képessé tesszük tanulóinkat a másság elfogadására, a mássággal való együttélés erősítésére a szocializációs folyamatban. Feladatunk az eredményes társadalmi beilleszkedés elősegítése, feltételeinek megteremtése a nyitottság, felvilágosítás által is. o A tanulóink számára biztosítjuk az önálló életvezetési technikák elsajátításának lehetőségét, segítve a pozitív életperspektíva kialakulását. o Programunk olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában, a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 21
o A pedagógiai munkánkban lényegesnek tartjuk a képességfejlesztő és a produkcióközpontú művészeti nevelést, elősegítve ezzel a siker élményt nyújtó produkciók létrehozását. o Művészeti képzésünkben a választott területen felül speciális művészeti ismereteket biztosítunk, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével hozzájárulunk a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. o Oktatási, képzési rendszerünknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a XXI. század gazdasági, társadalmi követelményinek megfeleljen anélkül, hogy legkevésbé is korlátozná, vagy háttérbe szorítaná egy adott nemzet kulturális identitását. 1.7.5. Iskolánk oktatási és nevelési céljai, általános feladatai Fő célunk Diákjaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat (tudásokat és képességeket), amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Anyanyelvi kommunikáció (halott és olvasott szövegértése, szövegalkotás), Idegen nyelvi kommunikáció (halott és olvasott szövegértése, szövegalkotás, beszédkészség, más kultúrák megértése), Matematikai kompetenciák (matematikai modellek – képletek, struktúrák, grafikonok, táblázatok - alkalmazása), Természettudományos kompetencia (fenntartható fejlődés formálása, egyéni és közösségi felelősség), Digitális kompetencia (információ felismerése, visszakeresése, értéke lése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje), Hatékony, önálló tanulás (új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését jelenti), Az élethosszig tartó tanulás igénye, Használható, eszközszintű tudás elsajátítása, Szociális és állampolgári kompetencia (a harmonikus életvitel kialakítása, közösségi beilleszkedés feltételeinek ismerete, hatékony társadalmi és szakmai élet megalapozása, a demokrácia megismerése), Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia (a kreativitás, az innováció képességeinek kialakítása és fejlesztése), Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség (az esztétikai megismerés, élmények és érzések kreatív kifejezése, megismerése modern művészeti kifejező eszközökkel). Az általános iskolában tanulóink felkészítése a társadalmi cselekvőképességre, az önálló életvezetésre, a munkavégzésre való alkalmasságra, továbbtanulásra. A hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen, osztályfokon. Tanulóink az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz utolsó évfolyamára felkészüljenek az érettségi vizsgára, annak általános vagy emelt szintű követelményeinek megfeleljenek. 22
A szakképzésben tanulók eredményesen készüljenek fel a szakmai vizsgára és annak követelményeit sikeresen teljesítsék. A speciális szakiskolai képzésben az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. Művészeti oktatásunk alakítsa ki a kultúra iránt nyitott magatartást, a z esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és amatőr művészeti tevékenységek művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésre, együttműködésre és a toleráns magatartásra. A kollégiumi diáklakók elsajátítsák a közösségi együttélés alapvető szabályait, miközben önálló, öntevékeny, felelősségtudattal rendelkező személyiséggé válnak. Pedagógiai programunk általános feladatai Tág teret biztosítani a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, a csapatszellemnek. Fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősíteni akaratukat álmaik megvalósításához. Segíteni életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakítását. Ismeretszerzési, a kommunikációs és a cselekvési képességek fejlesztése változatos, hatékony tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretei között. A tanulók érdeklődési köréhez igazodó, korszerű gyakorlati, elméleti képzés megvalósítása. Helyi tantervünkben biztosítani tanulóink életkorához és az oktatott tantárgyak sajátosságaihoz igazodva, hogy elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. Olyan humánus, emberközpontú személyiség fejlesztése, mely az információs társadalom kialakulásának folyamatában képes megőrizni emberi értékeit. A speciális nevelési szükségletű gyermekek nevelésének általános feladatai: A gyermekek, tanulók érzelmi, értelmi fejlődését, az emberi kapcso latok kiteljesedését segítő oldott, harmonikus intézményi légkör megteremtése Érzelmi biztonság nyújtása az állami gondoskodásban lévőknek. Az egyéni képességek korlátain belül a tanulók eljuttatása lehetőségeik maximumára. Képességfejlesztés biztosítása egyéni és kiscsoportos formában. A differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során. Terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottság, magatartási zavar esetén. A nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével a kompenzációs lehetőségek bővítése, a sérült pszichikus funkciók és fejletlen gondolkodási műveletek célzott direkt terápiája. Alapvető képességek, készségek, attitűdök fejlesztése az ismeretek megsze rzésére.
23
Önmaga és a környezete értékeinek felismertetése, elfogadtatása, ellátó és védőtechnikák, viselkedés és magatartásmódok kialakítása és gyakoroltatása. Konfliktuskezelő technikák elsajátíttatása, tudatos alkalmazásának gyakoroltatása. Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk gyökereinek megismertetése, érzelmi kötődések, azonosulások kiépítése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával. Önálló életvezetési technikák elsajátíttatása, az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, akarat fejlesztése, az önbecsülés erősítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi szerepvállalásának erősítését szolgáló versenyeken, vetélkedőkön, többségi iskolák rendezvényein való részvételi, szereplési, versenyzési lehetőségek biztosítása A tanulók sikeres tanulása, továbbhaladása érdekében a rendszeres iskolába járás szokásának kialakítása, megerősítése. Fő feladataink négy fókus zban egyesíthetők Tehetséggondozás Igény szerint, érdeklődési körnek megfelelően biztosított legyen a többletismeretek megszerzése az érettségi vizsgaszabályzatban adott tantárgy emelt szintű követelményrendszeréhez igazodva. Motiváltan tudjuk tanulóinkat elképzeléseikben segíteni. Általános műveltség Célunk, hogy tanulóink készség, jártasság szintjén tudjanak ismereteket elsajátítani. Humán műveltségi területhez kapcsolódva középiskolás szinten tudjanak tájékozódni könyvtárainkban katalógushasználat mellett. A diákok többsége otthonosan mozogjon valamennyi műveltségi terület szintjén. Ezért törekszünk az általános műveltség horizontjának kiszélesítésére, olyan kiegészítő ismeretek átadásával, amelyek az "élethossziglan tanulás" (life long learning) folyamatában időtállóak, a tudás innovációját segítik. (Informatikai ismeretek, idegen nyelvi képzés, környezetvédelmi nevelés, egészségneveléséletvezetési szabályok, személyiségfejlesztő programok, drámapedagógiaipályaorientációs programok). Felzárkóztatás Biztosítani szeretnénk, hogy az érettségi vizsgaszabályzat általános követelményrendszeréhez igazodó minimális teljesítményszint minden diák számára elérhető legyen. (felzárkóztató programok lehetőségei) Szakképzés Feladatunknak tekintjük olyan sokoldalú, kvalifikált szakemberek képzését, akik tudásukat képesek az új elvárásoknak megfelelően alkalmazni, illetve továbbfejleszteni a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően.
24
Alcéljaink és feladataink Cél
Feladat
Hon és népismeret: Minden tanuló ismerje meg népünk, kultúránk nagy múltú értékeit. Legyenek jól tájékozottak hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, a mindennapi életben.
A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy megismertesse tanulóival az egyéni és közösségi tevékenységek lehetőségeit, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megismeréséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. A nevelő-oktató munka alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse a nemzeti önismeretet.
Kötelezően választható Magyar nyelvés irodalom Történelem Ének-zene Rajz Osztályfőnöki Földrajz Tánc-és dráma Idegen nyelv Művészetek Mozgókép- és médiaismeret
25
Szabadon választható Emeltszintű képzések: Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Választható Duma’Színház Drámapedagógiai foglalkozások Tanulmányi kirándulások Nyelvi tábor
Cél
Feladat
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Ismerjék és becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket. Legyenek nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit.
Kialakítani a tanulókban a pozitív hozzáállást a közös európai értékekhez. Segíteni kell abban, hogy információt szerezzenek az emberiség közös – főleg Magyarországot közelebbről érintő problémáiról. Európai Uniós ismeretek átadása. Globális problémák megbeszélése, nemzetközi együttműködések lehetőségeinek feltárása. Nemzetközi kapcsolatok ápolása.
Kötelezően választható Idegen nyelv Magyar nyelvés irodalom Történelem Ének-zene Rajz Osztályfőnöki Földrajz Tánc-és dráma Informatika Művészetek Mozgókép- és médiaismeret
26
Szabadon választható Emeltszintű képzések: Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Választható EU szakkör Erdélyi kirándulás Sítábor Európa-túrák Nyelvvizsga előkészítők Nyelvi tábor Informatikai tábor EU programok (vetélkedők, rendezvények, kiállítások)
Cél
Feladat
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Olyan aktív állampolgárok oktatása- nevelése, akik a megfelelő tudás birtokában képesek a társadalmi együttélés szabályainak betartására, az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tiszteletére.
Kialakítani a tanulókban az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességeket: a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének és az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képességét, a konfliktuskezelés a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képességét. Segíteni kell abban, hogy diákjaink az iskolai élet demokratikus gyakorlása közben megismerjék a felelősség, az autonóm cselekvés, a megbízhatóság, a tolerancia és a társadalmilag elfogadott viselkedésformák jelentőségét.
Kötelezően választható Magyar nyelvés irodalom Történelem Emberismeret Filozófia Osztályfőnöki Életés pályatervezés Idegen nyelv Földrajz Dráma Művészetek Mozgókép- és médiaismeret
27
Szabadon választható Emeltszintű képzések: Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Választható Tanulmányi kirándulások Történelmi vetélkedők Dráma-színjátszó foglalkozások Önfejlesztő tréningek Nyári táborok Projekt napok
Cél
Feladat
Gazdasági nevelés A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal gazdálkodni képes tanulók oktatása, képzése. Diákjaink megértsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét.
Ki kell alakítani a diákokban az okos gazdálkodás képességét. Tanulóink ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és egyéni érdekeik kapcsolatát. A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy diákjai tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Elő kell segíteni, hogy a tanulók képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, el tudjanak igazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.
Kötelezően választható Gazdasági ismeretek Gazdasági környezet Történelem Osztályfőnöki Életés pályatervezés Földrajz
28
Szabadon választható Emeltszintű képzések: Történelem
Választható Tanulmányi kirándulások Gazdasági versenyek Önfejlesztő tréningek Fogyasztóvédelmi előadás Nyári táborok
Cél Környezettudatosságra nevelés: A tanulóknak érzékennyé kell válniuk környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére. Alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását.
Kötelezően választható A fenntarthatóság Biológia pedagógiai Földrajz gyakorlatának Osztályfőnöki megvalósítása. Kémia Elősegíteni a Történelem tanulók Idegen nyelv) környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. Konkrét hazai példákon ismertetni a társadalmigazdasági modernizáció pozitív és negatív következményeit. Segíteni abban, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Feladat
29
Szabadon választható Emeltszintű képzések: Biológia, kémia
Választható Erdélyi kirándulás Sítábor Európa-túrák Tanulmányi kirándulások Erdei iskola
Cél
Feladat
Információs és kommunikációs kultúra: Alakuljon ki a tanulók információs és kommunikációs kultúrája, amely képessé teszi őket a szocializációra, az egyéni és közösségi érdekek érvényesítésére, egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére. Tanulóink váljanak az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokká.
Fejleszteni kell a tanulókban a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatok kialakítását. A tanítási órák kommunikációs helyzeteiben nagy figyelmet kell fordítani a beszédbeli kifejezésekre, a szabatos nyelvhasználatra. A kommunikációs kultúra középpontjában kell állnia az önálló ismeretszerzésnek, véleményformálásnak. Az anyanyelv minél teljesebb értékű elsajátíttatása Idegen nyelv tanítása.
Kötelezően választható Idegen nyelv Magyar nyelvés irodalom Történelem Osztályfőnöki Tánc-és dráma Informatika Életés pályatervezés
30
Szabadon választható Emelt szintű képzés: Magyar, informatika, idegen nyelv Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Választható Duma’Színház Dráma-színjátszó foglalkozások Önfejlesztő tréningek Nyári táborok: nyelvi tábor, informatikai tábor
Cél sti és lelki egészség: Alakuljon ki legtöbb tanulóban pozitív beállítódás, magatartás, szokás az egészségi állapot megőrzésére, fenntartására, javítására.
Kötelezően Szabadon választható választható Minden Testnevelés Tömegsport tevékenységnek Osztályfőnöki szolgálnia kell a Tánc-és dráma tanulók egészséges Biológia testi, lelki Életés fejlődését. pályatervezés Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére is. A pedagógusoknak fel kell készíteni a gyermekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. A középiskola nevelési filozófiájában fontos szerepet tölt be az alapvető illemszabályok elsajátíttatása, a megfelelő társasági magatartási formák kialakítása. /A társastánc alapjainak elsajátítása./ Feladat
31
Választható Sportversenyek Tanulmányi kirándulások Kortárs segítő képzés Mentálhigiénés tréningek Erdei iskola Fogyasztóvédelem Szakelőadások
Cél Pályaorientáció – Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Rendelkezzenek a tanulók a következő kulcskompetenciákkal: rugalmasság, együttműködés, a bizonytalanság kezelésének képessége. A 21.század fogyasztói társadalmának alapvető szabályait ismerjék meg a tanulók
Kötelezően választható Segíteni a tanulók Osztályfőnöki pályaválasztását. Életés Szociális és pályatervezés társadalmi, cselekvési kompetenciák tudatos fejlesztése. Énkép, önismeret fejlesztése. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életük során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes, ezért a pedagógusnak időben kell a tanulókat motiválni céljaik elérésében. A mindennapi élethez tartozó fogyasztóvédelmi szabályok megismertetése és gyakorlati alkalmazása. Feladat
32
Szabadon választható Beiskolázási programok
Választható Pályaválasztási-, önfejlesztőés munkahelykereső tréningek
Cél
Feladat
Tanulás tanítása, Énkép, önismeret: Valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztése. Az alapkészségek kialakítása: értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése.
Felkelteni az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt. Megtanítani tanulni a fiatalokat. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátíttatása. Az emlékezet erősítésére, gondolkodás fejlesztésére speciális gyakorlatokkal lehet készülni. A pedagógusok ismerjék meg a tanulók sajátos tanulási stílusát, stratégiáit Gondolkodási képesség fejlesztése. Törekedni kell a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Ki kell alakítani az alapvető erkölcsi és etikai normákat. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy érezzék saját felelősségüket fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.
Egyénre szabott tanulási módszerek kiépítése: csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében, megvalósításában, az ismeretszerzésben. Az egész életen át tartó tanulás eszközeinek, módszereinek megismertetése
Kötelezően választható Osztályfőnöki Életés pályatervezés Drámapedagógiai foglalkozások
33
Szabadon Választható választható Duma’Színház Önismereti-, önfejlesztő Alapfokú tréningek MűvészetDráma tábor oktatási Intézmény
1.7.6. Eszközök, eljárások Intézményünk a kompetencia alapú oktató- nevelő munkát helyezi előtérbe. Ennek szellemében történik a tantárgyi követelmények elsajátíttatása és a projekt programok szervezése. A célok megvalósítását támogató eszközök ESZKÖZÖK/ÉVFOLYAM Tantárgytömbösítés Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Három hetet meghaladó projekt Témahét Moduláris oktatási program
7. X X X X X
8. X
9. X
10. X
11. X
12.
X X
X X X X
X X
X X
X X
13.
Az intézmény a diffe renciált képességek kibontakoztatását csoportbontással, kooperatív módszerekkel, hatékony tanuló megismerési technikákkal, szakkörök szervezésével igyekszik megvalósítani. A tanórákon a multimédiás eszközök, digitális tananyagok használata, igénybe vétele emeli az oktatás színvonalát, segíti az IKT módszerek elterjedését. Differenciált, egyénre szabott oktatási nevelési formákban valósítjuk meg a pedagógiai feladatokat, az esélyegyenlőség megteremtésének igényével. (csoportbontás, felzárkóztatás, önfejlesztő tréningek). o Kooperatív tanulásszervezés – kooperatív módszerek, egyéni – páros csoportmunka szervezése o Differenciált rétegmunka - egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban o Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása o Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés o Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása o Informatikai ismeretek tanítása, alkalmazása; Internet-használat o A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén o A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása o Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében A sajátos nevelési igényű (fogyatékos) gyermekek, tanulók különleges gondozási igénye sajátos fejlesztő, korrekciós habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az egyéniesített nevelés differenciált tartalmakban, módszerekben – a tanórákon kiscsoportos egyéni fejlesztő és rehabilitációs órákon valósul meg. A fogyatékos tanulók különleges gondozási igényét optimális bánásmóddal nevelési többletszolgáltatásokkal kívánjuk kielégíteni. A sajátos elvek, célok és tartalmak, de a szervezeti keretek is a fogyatékos tanulók nevelhetőségét szolgálják. A gyógypedagógiai nevelés figyelembe veszi az intellektuális sérüléshez társuló fizikai és pszichikai zavarokban rejlő, nevelést nehezítő tényezőket és életkori sajátosságokat. 34
A gyógypedagógiai nevelés a sajátos egyéni terápiás eljárásaival szerves egységben alkalmazza, és fontosnak tartja az általános pedagógiai eszköz és eljárásrendszereket. Alkalmazzuk pedagógiai munkánk során azokat a közvetlen és közvetett nevelési eljárásokat, amelyek segítik növendékeink személyiségének minél teljesebb kibontakozását. Nevelő munkánkban elsősorban a közvetett hatásokat, tekintjük előrevivőnek, mind a szokások kialakítása, mind a magatartási modellek bemutatása, közvetítése során, és ezt a módszert alkalmazzuk a tudatosítás, a meggyőződés kialakítására is. Nevelésünk eredményességének mutatói Az oktató nevelő munka eredményességének mutatói a nevelési program és tanterv céljainak figyelembevételével a minőségirányítási program stratégiai céljaiban, valamint minőségirányítási rendszerében a folyamatok szabályozásában, illetve azok eszközeiben részletesén meghatározásra kerül. /lsd. indikátorok, irányított önértékelés, minőségcélok./ 2.
A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskola együttműködése a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében Az intézmény a tanuló személyiségének fejlesztésének, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel. A pedagógus személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai a tanuló nevelése, tanítása keretében Az iskola pedagógusainak alapvető feladata a rájuk bízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelességük, hogy nevelő és oktató tevékenységük keretében gondoskodjanak a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelmükről, személyiségük fejlődéséről továbbá az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítéséről. Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával megvalósul a tanulók személyiségének komplex fejlesztése. A személyiségfejlesztés komplex tevékenység, mely a tanulásukban akadályozottaknál az értelem kiművelésére, a segítő életmódra, az egészséges és kultúrált életmódra, valamint a szakmai képzés alapozására irányul. A személyiségfejlesztés célja, hogy a különböző szintű adottságokkal, az eltérő fejlettséggel rendelkező, tanulásukban akadályozott növendékeknél személyre szabott, sérülés specifikus módszerekkel, egyéni bánásmóddal, önismereti-személyiségfejlesztő tréningekkel elérjük a harmonikus, reális, pozitív én-képpel rendelkező személyiség kialakulását. Tanulóink s zemélyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése o Az etikus viselkedéshez szükséges ismeretek átadása o Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése és tudatosítása (bűnmegelőzés) A tanulók értelmi nevelése o Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése o Hazánk, az Európai Unió és a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása o A tanulási kötelességtudat kialakítása: 35
kognitív rutinok kialakítása, gyakoroltatása gondolkodási stratégiák és taktikák kialakítása és gyakoroltatása, alkalmassá tétele arra, hogy az iskoláskort követő életszakaszban segítse biztonságos eligazodásukat o Az értelmi fejlesztés, a tanulásra motiváltság kialakítása, az érdeklődés felkeltése és fenntartása o A játék-szeretet kialakítása, „alkotóvágy” fejlesztése: sikerélmények biztosítása, kudarcfélelem oldása A tanulók önis meretének kialakítása o A testi - lelki tulajdonságok megismerése- elfogadása o Pozitív adottságok kibontakoztatása – megerősítése tudatosítása – vonzóvá tétele o Kommunikációs, metakommunikációs szokások gyakoroltatása. o Játékban, feladatokban való együttműködés képességének fejlesztése o Szolidaritás, segítőkészség fejlesztése – kudarctűrő képesség növelése – gyakorlása A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése o Az emberi együttélés szabályainak megismertetése o A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása o Együttműködési készség kialakítása A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése o A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy tudjanak környezetükkel, közösségükkel harmonikusan élni valamint az őket és környezetüket érintő változásokra pozitívan reagálni A tanulók akarati nevelése o A tanulókban az önismeret, az önfejlesztés igényének felébresztése o Az öntevékeny, kreatív életre való nevelés, a rugalmasság, eredetiség, ötletgazdagság kialakítása o A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása A tanulók nemzeti nevelése o A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése o A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismerése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése o A hazaszeretet érzésének felébresztése A tanulók állampolgári nevelése o Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése o Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre
36
A tanulók szociális készségeinek fejlesztése o A felelősségvállalás maglapozása A tanulók munkára nevelése o Az önálló munkavégzés igényének kialakítása o Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása o A tanulók önállóságára és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységeinek gyakoroltatása o A szakmai előkészítő és alapozó ismeretek tananyag tartalmainak tudatos és körültekintő megválasztásával, a szakmatanulás megalapozásának biztosítása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése o A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése o Egészséges, edzett személyiség kialakítása o Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása (drogprevenció) o A kondicionálási és koordinálási képességek fejlesztése o A kézügyesség fejlesztése különböző tevékenységek során o Önellátó képesség tevékenység- formáinak megismertetése gyakoroltatása, tudatosítása o Igényes esztétikus környezet biztosítása az intézményben, amely fejleszti a tanulók ízlését és emeli igényszintjüket. A tanulók önálló életvitelre, integrációra való felkészítése o A szociális viselkedés alapvető szabályainak megismertetése és elsajátíttatása o A pozitív szociális szokások kialakítása, egyértelmű átlátható szabályok kialakítása és következetes betartatása o A pozitív minták felkínálása személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel. o A szociális készségek folyamatos gyakoroltatása, fejlesztése o Segítő légkör kialakítása, amelyben a segítés elvárt és elismert tevékenység o Megfelelés a növekvő partneri elvárásoknak, törekvés a család és a társadalmi csoportok szocializációs hiányainak kiegyenlítésére, hibáinak korrigálására o A fogyasztóvédelmi nevelés közben a fogyasztói magatartás, a javakkal való gazdálkodás, a gazdasági ésszerűség megismertetése o A személyiségfejlődés zavarainak megelőzése, illetve a meglevő zavarok korrekciója, a negatív attitűdök leépítése.
37
2.1. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség- vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
38
2.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a szakmai igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladatai:
alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve
együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, heti 1 órában látogatja a kollégiumot (korrepetálás, tanítványok kollégiumi látogatása) aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal, kollégiumi nevelőkkel figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, a kollégiumi munkát különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, regisztrálja azokat és kötelező jelzéssel él a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felé minősíti a tanulók magatartását, nevelőtestület elé terjeszti
szorgalmát,
minősítési
javaslatát
a
szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat. (Az osztálynapló és a törzslap, bizonyítvány precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt stb.) a dokumentumok év végi összeolvasásának illetve egyeztetésének személyeit a szakmai igazgatóhelyettes, ill. intézményegység-vezető jelöli ki, a szakképzésben, pedig a gyakorlati oktatásvezető
39
saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulóinak, igazolja a gyermekek hiányzását az érdemjegyeket havonta ellenőrzi tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét a nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. 3.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A pedagógus feladatai a közösségi együttműködés magatartási s zabályainak elsajátíttatásával és betartatásával összefüggésben A pedagógus kötelessége, hogy a tanulók életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátítassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. Az osztály közösségi programjai az iskolában, valamint ezek időke rete a választható foglalkozások időkeretén belül Az intézmény biztosítja a meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy órát az osztály közösségi programjaihoz és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához. Az iskola feladatai a tanulók közösségei által létre hozott diákkörök (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport) szerve zésével kapcsolatban és a diákkörök időkerete Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Az intézmény biztosítja tanórán kívüli foglalkozások keretében a tanulók érdeklődése, igénye szerint szakkör, érdeklődési kör, önképző kör létesítését. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
40
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása o Biztosítani az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítását (jelentkezés, érdeklődési körök, előzetesen tanult idegen nyelvek) o Tanulói csoportok bontásánál a diagnosztikus mérések eredményei alapján kerülnek a tanulók besorolásra o Tudatosan és tervszerűen fejleszteni a csoport életét A tanulók életkori fejlettségek figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében o Közösségi együttműködés szabályainak megismertetése, azok betartásának ellenőrzése, az életkorral változó közösségi magatartáshoz alkalmazkodva Az önkormányzás képességének kialakítása o Tanulói közösségek fejlesztése során a tanulókban kialakítani a célmeghatározás képességét, az összehangolt tevékenység formáit és az értékelés képességét A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése o A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése a tanulók bevonásával o A közösségi életben való aktív közreműködés igényének kialakítása o A közösségi együttéléshez szükséges tapasztalatok, viselkedési normák elsajátíttatása A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása o A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedés i normák, formai keretek kialakítása és ápolása o Összekötő, összetartó erő kialakítása a hagyományok ápolásában, megőrzésében és átörökítésében Az osztályközösség a tanulók tanulmányi munkájának összefogó kerete, „véletlenszerű” gyülekezete, így legfontosabb célunk ebből az összetömörült csoportból valódi közösséget formálni, amely képes a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására, és az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. A tanórai közösségfejlesztés során megvalósítandó feladatok o A tanulás folyamatában kölcsönös, önzetlen segítségnyújtás egymás képességeinek tiszteletben tartásával. A felelősi rendszer kiépítése, működtetése az életkori sajátosságok figyelembe vételével. A tanulmányi munka fontosságának felismertetése, a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása, megerősítése osztályközösségi és össz-tanulóközösségi szinten. o A tanulásukban akadályozottaknál nevelői segítséggel érjük el, hogy legyenek képesek kezdeményezésre, amit minden esetben, ha az arra érdemes, meg kell erősíteni. o A helyes közösségi magatartás kialakításához ragadjuk meg a példa-értékű cselekedeteket, fejlesszük bíráló, önbíráló képességüket. o Kiemelt szerepet tulajdonítunk a tanulói önállóságnak, öntevékenységnek, az önigazgató képesség fejlesztésének. o Az együvé tartozás az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 41
o A közösségért való cselekvőképesség kialakítása, fejlesztése o Azoknak az ismereteknek az elsajátítása és gyakorlása, amelyek a közvetlen környezet értékeinek megőrzésére, gyarapítására irányulnak. o Olyan nevelőkollektívát kell kialakítani (megtartani), amely módszertanilag átgondolt, egységes nevelői eljárásával az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni képes. o Mindezeket hassa át az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt szabadfoglalkozások élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai o Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. o A tanulók igényei alapján összeállított és a tanév elején kidolgozott tervek alapján pedagógiai irányítással biztosítsa, hogy a különféle tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. o A foglalkozások keretén belül a tanulók ismerkedjenek meg a társas együttélés alapvető szabályaival, melyek a harmonikus közösséghez való tartozás alapjai. o Ismertesse meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, és ezek elkerülésének módjait. o Biztosítson személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. o A sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. o A séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését. o A fogyatékos tanulók jellemzője az önirányítás gyengesége, az önszervező képesség kialakulatlansága. Erre jó fejlesztési teret nyújt a DIÁKÖNKORMÁNYZAT MUNKÁJA. Ennek keretében a tanulásába n akadályozott gyermek és fiatal gyakorolhatja a társadalomban megjelenő demokratikus szerveződési és döntési modelleket. Különösen fontos hangsúly kap a tanulásukban akadályozottaknál a szilárd erkölcsi normákon alapuló jól szervezett közösség, aktív, élmény-dús programjaival, mely megelőzheti a deviáns elcsúszásokat. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: o Élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő tevékenységek szervezése. o A közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem elmélyítése, az együttműködés megalapozása. o Olyan érzelmi, értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, melyek kapcsán erősödik a közösséghez való tartozás élménye. o Jó kapcsolat kiépítése a tanulókkal, szüleikkel, a tevékenységet segítő külső partnerekkel. o A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, önfegyelem fejlesztése. o Csoporton belüli kapcsolatok erősítése. 42
o Olyan csoportok kialakításának segítése, melyek hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. o Biztosítson teret a kulturált kommunikáció gyakorlására o Fejlessze ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás képességét o Fejlessze az elfogadó, segítőkész magatartást
43
4.
Személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rends zer és szervezeti formák
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási- tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. o A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. o A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. o Célunk, hogy intézményünk diákjai megszerezzék a zokat a kulcskompetenciákat (tudásokat és képességeket), amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. o Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az EGYMI intézményegységbe járó gyermekek fogyatékossága az értelmi fogyatékosság, melyhez az esetek többségében különféle társfogyatékosságok csatlakozhatnak. Leggyakrabban a gyermekek személyisége sérül, a fogyatékosság tudata, önértékelésüket negatív irányba befolyásolja. Néhányukból ez túlzott gátoltságo t, másokból agresszív megnyilvánulásokat vált ki. A tanítási órák feladata a gyermek sikerélményhez juttatása a tananyagon keresztül. Ez úgy érhető el, hogy a pedagógus: o A lehető legteljesebb mértékben ismeri a gyermek előéletét, tisztában van képességeivel. o Fejlesztéséhez a legmegfelelőbb módszereket választja. o A tananyag feldolgozás során annyi „mankóval” (jól megválasztott segédeszközökkel) látja el a gyermeket, amennyi a jó eredmény eléréséhez szükséges. o Fontos az azonnali pozitív megerősítés. o A gyermekek hiányzó tanulási motivációját, a pedagógusnak az eredményes munkavégzés érdekében szemléletes magyarázattal, színes, érdeklődést felkeltő eszközökkel, saját sokoldalú személyiségével kell felkeltenie. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: o Míg a tanórákon az oktató munka aránya van túlsúlyban, (új ismeretanyag közvetítése), addig a tanórán kívüli foglalkozásokon szélesebb lehetőség nyílik a nevelőmunka kiterjesztésére. Tágabb teret kap a diák önképének realizálódása.
44
A tanár - diák kapcsolatban a diák kezdeményezőkészsége dominál: o javaslatot tesz, öntevékenyen dolgozik, saját elképzeléseit valósíthatja meg... stb Hagyományőrző tevékenységek Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a diákok közösségi emberré formálására. Az iskolai közösség központi magja a tanárok és a diákok közössége. Az összekötő, összetartó erő a hagyományok ápolásában, megőrzésében és átörökítésében rejlik. o Fontos feladat az iskola névadójának, Hunyadi János emlékének ápolása. Ezt szolgálják a minden évben megrendezésre kerülő, a diákönkormányzat által szervezett Hunyadi- napok, az iskola ünnepségek alkalmával a Hunyadi mellszobor megkoszorúzása és az erdélyi túrák keretében Vajdahunyad várának megtekintése. o Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk nagy nemzeti ünnepeink és az emléknapok alkalmából. o Hagyományos rendezvényeink: Iskolánk névadójának, Hunyadi Jánosnak tiszteletére rendezett "Hunyadi-nap". A kezdő évfolyamosok ünnepélyes közösségbe fogadására, Gólyatábor szervezése, "Hunyadis"- sá avatására a Gólyabál, illetve a kollégiumban a KOPAJ (Kollégiumi Pajkosságok) kerül megrendezésre. Iskolanap: Szeptember utolsó hetében egész napos szórakoztató programot szervezünk tanulóinknak elősegítendő a tanulók és pedagógusok kapcsolatrendszerének gazdagítását. A mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnáziumért és Szakközépiskoláért Alapítvány által szervezett Hunyadi Gála. Karácsonyi ünnepség sorozat, Advent. 9. évfolyam Táncvizsgájával egybekötött Karácsonyi bál. Farsangi mulatság. Szavalóversenyek, Ki mit tud? – játékos vetélkedő Végzős diákjainkat köszönti a Szalagavató Bál és a Ballagás. Projekt napok, témahét – Egészségnap, Vöröskeresztes Világnap, szakmai programok. Három hetet meghaladó projekt Anyák napja és Gyermeknap. Művészeti Gála – az AMI növendékeinek tanévzáró fellépése. Madarak és fák napja – környezetvédelmi vetélkedő. Hagyományos összejöveteleink a tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek és értekezletek. Hangversenyek, művészeti rendezvények, DUMA’Színház premier, előadások. Egy-egy kisebb közösség összekovácsolódását segítik elő az osztálykirándulások.
45
Diákönkormányzat Az iskola feladatai a diákönkormányzat működésével, munkájának segítésével, a diákközgyűlés szervezésével kapcsolatban Az intézményben a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést szervez a diákönkormányzat, működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintésének a céljából. o A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik az SZMSZ-ben lefektetett alapelvek szerint. Az intézményegységekben a diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. Az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzatok tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelők segítik. Évente egy alkalommal kerül összehívásra a Diákparlament. A Diákparlamentet az igazgató hívja össze a diákönkormányzattal egyeztetett időpontban. Diákétkeztetés A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori / ötszöri étkezésben részesülnek (életkoruknak megfelelően). A kollégiumba nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. o Az intézményben az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk. o Az egyes tantárgyakból kie melkedő teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére tehetséggondozó órákat szervezünk. o Az érettségiző évfolyamon a továbbtanulás elősegítésére, a szakmai vizsgára való felkészítésre, valamint a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. o A művészeti oktatás keretében a tehetségeket személyre szabott fejlesztéssel segítjük szakmai továbbfejlődésükben, továbbtanulásukban. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Iskolánkban nagy hangsúlyt helyezünk a diáksport fejlesztésére, a tömegsport népszerűsítésére. A fentiek szellemében lehetőséget biztosítunk a különféle labdajátékok űzésére (kézilabda, labdarúgás, röplabda, kosárlabda stb.), atlétikai felkészítést folytatunk, 46
teniszoktatást biztosítunk az alapítványunk tulajdonában lévő teniszpályán, síoktatást biztosítunk, illetve sítáborokat szervezünk. Diákjaink edzettségét növelik erdélyi túráink és magashegyi túráink. Az EGYMI sportköri foglalkozásain elsősorban atlétika és labdajátékok segítségével az erőnlét, ügyesség, állóképesség fejlesztése és a tanulók versenyekre történő felkészítés folyik. /négytusa, kispályás labdarúgás, zsinórlabda/ Napközi Igény és rászorultság alapján tanulóink döntő többsége napközis ellátásban részesül. Az alapozás éveiben az intenzív fejlesztés érdekében szorgalmazzuk minden tanuló számára a napközis foglalkozásokon való részvételt. A felsőbb évfolyamokon a tanulók önállósága, a családi munkamegosztásban való részvétel, a közlekedési eszközök indulási ideje befolyásolja a szolgáltatás igénybevételét. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A szakkörök programjai részben a helyi tantervből kimaradt műveltséganyag – tartalmakat, részben pedig a fogyatékos gyermek számára és motiváló a siker megélésének lehetőségét biztosító, örömet adó tevékenységformákat kínálnak a képességfejlesztés, tehetséggondozás, személyiségfejlesztés, a szociális kapcsolatok erősítése céljából. Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészít jük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tantárgyi vetélkedők, Komplex vetélkedő, Sportversenyek. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek.
Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik.
Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva 47
különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. o Legfontosabb színterei: Hangversenyek (Ifjú Zenebarát Hangverseny) Szakmai kirándulások (múzeumlátogatás, erdélyi túrák, osztály- és tanulmányi kirándulások) Színházlátogatások (Békéscsaba, Budapest, Szeged) Szakkiállítások (Compfair, Ifabo, BNV) Filmvetítések Társastáncok Európa Túrák (partneriskolákkal, testvériskolákkal közös szakmai projektek) 4.1.Közösségi szolgálat 4.1.1.Jogszabályi háttér Kötelezően alkalmazandó jogszabályok • • •
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
Ajánlott jogszabályok • • •
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012–2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III.20.) Korm. határozat Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
4.1.2.Az iskolai közösségi szolgálat célja A tanulók számára Az iskolai közösségi szolgálat, mint az érettségi kiállításának előfeltételeként teljesítendő tevékenység. A tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit:
kritikus gondolkodás, 48
érzelmi intelligencia, önbizalom, felelősségvállalás, állampolgári kompetencia, felelős döntéshozatal, hiteles vezetői készségek, szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, kommunikációs készség, együttműködés, empátia, konfliktuskezelés, problémamegoldás.
A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos szerepet tölt be az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Az iskolai közösségi szolgálati program tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. A pedagógiai célokon túl, lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. Érezhesse a tanuló, hogy olyan feladatot lát el, amellyel javítja a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők, vagy dolgozók életminőségét, a tevékenysége, jelenléte hasznos a fogadó intézményekben élőknek, tevékenykedőknek, továbbá jelentsen segítséget a fogadó intézmények munkavállalói számára is, továbbá a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét. Az iskolák számára A program célja, hogy a kölcsönösség elve alapján a pedagógia újfajta kultúráját, a tanárdiák viszony új módozatait honosítsa meg az élménypedagógián keresztül. Fontos, hogy minden intézmény megtalálja Az iskola által szervezett közösségi szolgálati programlehetőségek és az intézmény pedagógiai programja közti összhangot kiemelt szerepet tölt be. A fogadó szervezetek számára Új erőforrást jelent a tanulók bevonása a hétköznapi feladataik elvégzésébe, miközben a közösségi szolgálat nem veszélyeztetheti az ott dolgozók munkahelyét és nem helyettesítheti a szervezet munkatársainak szakértelmét. Az együttműködés, a kölcsönösség fontos alapérték, aminek meg kell jelennie a program minden fázisában és elemében - a részt vevő szervezetek és intézmények közt egyaránt. Kiemelt feladat a fogadó intézmények számára, hogy meghatározzák a közösségi szolgálat célját, illetve az intézmény programjába való integrálhatóságát. Különösen szem előtt kell tartani a program pedagógiai céljait, és azt, hogy a segítő és a segített között – lehetőleg hosszú távú – közvetlen kapcsolat jöjjön létre. 4.1.3 A közösségi szolgálat tevékenységi területei
egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi, 49
óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős
A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi tevékenységi területen minden esetben, a szociális és jótékonysági területen meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. Az egyes tevékenységi területek a szülő és/vagy a tanuló (az utóbb i esetben a szülő jóváhagyásával) írásbeli kérelmére változtathatók, cserélhetők, bővíthetők. (amennyiben ez nem jár jelentős szervezési munkával, továbbá a tevékenység helyszínén sem okoz problémát) A kialakult program az intézményvezető hozzájárulásával és jóváhagyásával kezdődhet meg. 4.1.4 A fogadó szervezetek és intézmények Fogadó szervezet lehet minden, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben foglalt szervezet, amely teljesíti regisztrációs kötelezettségét (magánszemély esetén az intézmény, küldő- fogadó intézményként működik) Fogadó szervezet lehet
a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében; a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében; a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében; a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében; a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében Fogadó intézmény lehet szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény, egészségügyi szolgáltató, közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, muzeális intézmény, nyilvános könyvtár, közlevéltár, nyilvános magánlevéltár, közművelődési intézmény Fogadó szervezet nem lehet érdekvédelmi, képviseleti vagy politikai szervezet. Üzleti jellegű tevékenység, haszonszerzés nem lehet része a közösségi szolgálati tevékenységnek.
50
4.1.5 A fogadó szervezet és az iskola együttműködése A fogadó szervezet és az iskola között az együttműködés írásban kerül rögzítésre. Az együttműködésről szóló dokumentum minimum egy évre, maximum öt évre köthető. Az iskola csak olyan szervezettel köt megállapodást, amely az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési elvekkel, pedagógiai célokkal azonosulni tud, másrészt olyan munkatársakkal kapcsolódik a program megvalósításához, akik alkalmasak a diákokkal való foglalkozásokban való közreműködésre. A fogadó szervezet vezetője által kijelölésre kerülő, szakmai koordinátor személyére vonatkozóan, az iskola vezetője egyetértési jogot gyakorol. A feladatra olyan szakember jelölhető, aki: pedagógiai szempontból is alkalmas tanulókkal való közös tevékenykedésre, a közösségi szolgálatban résztvevő tanulók munkáját a tevékenység során irányítja, esetlegesen részt vesz a felkészítésben és a feldolgozásban, az adott tevékenységeket folyamatosan figyelemmel tudja kísérni. Külső fogadó szervezet, közreműködő szakmai szervezet vagy szakmai koordinátor bevonásakor a felek együttműködéséről megállapodás kötésére kerül sor, melyben rögzítik a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl:
a közösségi szolgálatban részt vevő tanuló(k) maximális számát, az adminisztráció és a teljesítésigazolás módját és rendjét, a foglalkoztatás időtartamát, a szakmai koordinátor nevét, feladatkörét, elérhetőségeit, az esetleges eszközök, juttatások, más felmerülő költségek biztosításának rendszerét (étkezés, utazás), a szereplők felelősségét (például baleset esetén).
4.1.6 A fogadó szervezet és a közösségi szolgálatot végző önkéntes kötelessége A fogadó szervezet köteles biztosítani
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a szükséges pihenőidőt, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét. ha az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik, a fogadó szervezet gondoskodik a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról és étkezésről. Az önkéntes köteles
a közösségi szolgálat során köteles naplót vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott, a közérdekű önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai előírások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni, 51
a közérdekű önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes adatot, üzleti és egyéb titkot megőrizni. az önkéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné.
Az önkéntes nem köteles a fogadó szervezet utasításait teljesíteni, ha annak végrehajtása
az önkéntes életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné, jogszabályba vagy az önkéntes szerződésbe ütközik.
Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, az önkéntes köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Az önkéntes nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelem felhívási kötelezettségének eleget tett. Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt az önkéntes felróható magatartása okozta, az önkéntes szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti kárának megtérítését. Amennyiben az önkéntes bizonyítja, hogy
a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára, a tulajdonában vagy használatában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges dologban a közérdekű önkéntes tevékenység végzésének helyén keletkező kára az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott.
Az önkéntestől elvárt magatartás a közösségi szolgálat alatt
pontos megjelenés, megfelelő ruházatban (iskola póló vagy kitűző viselete) munkavégzés – legjobb tudásnak megfelelően a kijelölt szakember irányításának elfogadása közösségi szolgálati napló naprakész vezetése kifogástalan magatartás tanúsítása amennyiben a közösségi szolgálaton történő megjelenés akadályba ütközik az iskola és a fogadó szervezet azonnali értesítése az előre tervezett tevékenység nem minősül teljesítettnek szülői, vagy orvos által igazolt hiányzás esetén.
52
4.1.7 A közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó időkeret Az iskola 9–11. évfolyamos (nyelvi előkészítő képzés esetén 10-12. évfolyamos) tanulói számára három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől a zonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A szülő írásbeli kérelmét a részletes indokokkal megjelölve az intézmény vezetőjéhez juttatja el. Az intézményvezető döntéséről a szülőt az iskola levélben értesíti. Az ötven órás közösségi szolgálat elosztása az évfolyamokra lebontva
9. évfolyam – 15 óra (ebből 5 óra bevezető-felkészítő foglalkozás) 10. évfolyam – 20 óra 11. évfolyam – 15 óra (ebből 5 óra értékelő-záró foglakozás)
A közösségi szolgálatot koordináló pedagógus az ötven órán belül a szükség szerint a fogadó szervezetek képviselőivel közösen, öt órás felkészítő, majd öt órás záró foglalkozást tartanak. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet. A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg
tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát tanítási időben a heti hat órát és tanítási napon a napi két órát tanítási napon kívül a napi három órát
A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg
a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát
A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. Abban az esetben, ha a tanuló egyéb okok miatt ettől eltérő módon vesz részt a közösségi szolgálat teljesítésében (adott tanévben nyelvvizsgára készül, aktív sportoló, hosszabb betegség is előfordulhat, stb.) a szülőnek írásban kell kérnie, illetve jeleznie az iskola felé, hogy gyermeke mikor tud eleget tenni kötelezettségének. Mérlegelnie kell, hogy mi a tanuló és az iskola szempontjából a legjobb megoldás. A kialakult javaslat egyeztetése a tanulóval és
53
a szülővel. Ezt követően a kialakult álláspont alapján az intézményvezető jóváhagyásával írásban kerül rögzítésre a kérelemmel kapcsolatos határozat. 4.1.8 A közösségi szolgálat teljesítésének rögzítése a tanuló tanulmányi előmenetelére szolgáló iskolai dokumentumokban Az intézmény vezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért és gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban megfelelő módon – az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva – nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban. A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokume ntumokban (napló, bizonyítvány, törzslap megjegyzés rovatában) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemei:
az osztálynaplóban és a törzslapon az érintett osztályfőnököknek havonta dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, amelybe n segíti a minden tanulónál lévő közösségi szolgálati napló, ahol megjelenik a nap, az óraszám, tevékenység és a tevékenységet felügyelő szakmai koordinátor aláírása.
az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,
Amennyiben a tanuló bizonyítványában nem szerepel az 50 órás közösségi szolgálat igazolása, a tanuló számára nem adható ki az érettségi bizonyítvány. A közösségi szolgálat elvégzéséről szóló dokumentumot addig kell megőriznie a tanulónak, míg nappali iskolarendszerű oktatásban részesülhet, illetve érettségi vizsgát tehet. A szolgálat elvégzése a bizonyítványban rögzítésre kerül. 4.1.9 A közösségi szolgálat teljesítésének dokumentumai A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát. A jelentkezést a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni, illetve lehet befogadni. A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni, melyben a dátum, a helyszín, a teljesített órák száma, a fogadó fél/intézmény képviselőjének aláírása, majd a koordináló pedagógus aláírása szerepel. A tanuló szabad választása alapján a közösségi szolgálatról készíthet hangfelvételt, fényképes, filmes beszámolót is a feldolgozás elősegítésére (nem kötelező) A közösségi szolgálat dokumentálása a közösségi szolgálati naplóba történik. A tanév folyamán máshol nem kerülnek rögzítésre a teljesített órák. Minden tanév végén az iskolai naplóban bejegyzésre kerül, hogy a tanévben mennyi, ill. összesen mennyi órát teljesített a tanuló. Ha a tanév lezárása előtt a naplót a tanuló elveszti, akkor a tanévben teljesített szolgálatait újra kell teljesítenie. Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. Igazolást abban az esetben állít ki az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről, ha a tanuló valamilyen okból intézményt vált, vagy másik intézményben érettségizik. Az igazolás arról szól, hogy az intézményváltásig a tanuló hány órát teljesített.
54
4.1.10 Az iskolai közösségi szolgálat irányítása Az intézmény vezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért. Kijelöli a közösségi szolgálat iskolai koordinátorát. Az iskolai koordinátor, aki felelős:
a tanulók felkészítéséért, pedagógiai feldolgozásért (mentorálás), a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért, a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, a tevékenységek elismeréséért, az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért a nyilvánosság tájékoztatásának megszervezéséért (újság, rádió, televízió, isko lai honlap)
4.1.11 A közösségi szolgálatra vonatkozó külön rendelkezések A közösségi szolgálatot kezdő évfolyamok (9. illetve nyelvi előkészítő esetében 10. osztály) a 10 órás tevékenységüket az iskolában vagy helyben (Mezőkovácsháza) végezhetik. Így szervezett keretben lehetséges tevékenységük hatékony és eredményes támogatása és ellenőrzése, továbbá az adminisztrációs kötelezettségeik teljesítésének segítése. A közösségi szolgálatban résztvevő (havi közösségi szolgálatának helyéről és időpontjáról) a tevékenység megkezdése előtt egy héttel köteles az iskolai koordinátort tájékoztatni, amely a szolgálat beosztásához és nyomon követéséhez szükséges. A 10-11. évfolyamon (nyelvi előkészítő évfolyam esetében a 11-12. évfolyamon) a közösségi szolgálat lakhelyen, más településen (30 km-es körzetben) is teljesíthető, amennyiben a fo gadó szervezettel, ahol a feltételek rendelkezésre állnak az intézmény együttműködési megállapodást kötött. Amennyiben a közösségi szolgálat ellenőrzésekor kiderül, hogy a tanuló nem jelent meg a szolgálati helyén (erről sem a diák, sem a fogadó szervezet nem értesített az iskolai koordinátort) ebben az esetben a fogadó szervezetnél teljesített addigi tevékenység „nem teljesített” óraszámnak minősül illetve a fogadó szervezettel az együttműködési megállapodás megszűntetésre kerül. Az iskola a közösségi szolgálat idejére a tanulókra vonatkozóan balesetbiztosítást nem köt.
55
TANÓRÁN KÍVÜLI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA SZÍNTEREI I.
Évfolyam
Honnépis meret
Európai ésazonosságtudat Környe zeti – egyetemes nevelés kultúra
Dél-Békési 7-8. kistérség A helyi szokások, hagyományok Dél-Békési természeti megismerése, helyünk Európában kistérség értékei értékeinek megismerése
Információs és Testi és lelki kommunikációs Pályaorientáció egészség kultúra Önálló Kirándulás, ismeretszerzés és terep bejárás véleményformálás
Tanulás, énkép, önis meret
Ismerkedés Kézműves Dél-Békési foglalkozás, kistérség régészet, népi történeti, mesterségekkel kulturális ismerkedés múltjával
a
„Erdő és ember” kiállítás, Kézműves Kalandozások és 9. Természetvédelmi A magyarság nemzeti Önálló foglalkozás, a honfoglalás Ópusztaszeri Park, Nomád Lovaglás, hagyományainak ápolása ismeretszerzés és régészet, népi századai, kirándulás, Park, honismereti séta Feszty-körkép, Romkert, skanzen véleményformálás mesterségekkel földrajz, + Szeged Szeged: ismerkedés természetismeret Füvészkert, Vadaspark A magyarság nemzeti 10. „Körösök hagyományainak ápolása Megyénk Vidékének Várháborúk kora Erkel Ferenc Emlékház, kiállítás, kulturális élővilága –Önálló Fürdőzés, Magyarországon, Várkilátó, nevezetességei: Munkácsy Mihályismeretszerzés és szauna, romantika, Erkel, Munkácsy Mihály Múzeum és Gyula, Múzeum véleményformálás masszázs természetismeret, Emlékház, Békéscsaba, fás puszta földrajz Történelmi emlékhely, „CsoltVésztő-Mágor Bélmegyeren monostor” „Titkok és csodák” - rendhagyó Drámapedagógia, 11. Betekintés a színházlátogatás, Országos Színházi előadás, képzés, Színházés színházi kulisszák Színháztörténeti Múzeum és Intézet műhelybeszélgetés színháztörténeti múzeumlátogatás mögé programjain való részvétel, Bajor ismeretek 56
Évfolyam
12. Társadalomismereti barangolás
Európai Információs és ésazonosságtudat Környe zeti Testi és lelki kommunikációs Pályaorientáció – egyetemes nevelés egészség kultúra kultúra Gizi Színészmúzeum Katona József Emlékház Budapest - Parlament: koronázási jelvények, Országos Széchényi Planetárium – a Önálló Könyvtár, Terror Háza Naprendszer ismeretszerzés és + Hódmezővásárhely – Terror Háza, bemutatása véleményformálás Holocaust Múzeum, Zsinagóga Honnépis meret
57
Tanulás, énkép, önis meret irodalom, szocializáció Társadalom állampolgári ismeretek, történelem, csillagászat
és
TEVÉKENYSÉG
ÉVFO- Hon- és LYAM népis meret
Európai azonosságtudat Környe zeti – egyetemesnevelés kultúra + + + + + + +
9. 10. Szakkiállítások/ 11. Múzeumlátogatások 12. 13. Hangve rsenyek 1-13.
+ + + + +
+
Erdélyi tábor
7-13.
+
+
Sítábor
7-13.
+
+
Drámatábor
7-13.
+
+
Nyelvi tábor 7-13. (belföldi, külföldi)
+
+
+ + + + + +
+ + + + + +
+ +
+ + +
+
+
Filmvetítések
1-13. 1-6. Tanulmányi 7-9. kirándulások 10. (külföldi, belföldi 11. szakmai 12. kirándulások) 13. Informatika tábor 7-13. Társastáncok 9. Erdei iskola 10. Telezöld 5-13. DUMA'Színház 7-13. Sportkör
1-13.
Információs és Tanulás, Testi és lelki kommunikációs Pályaorientáció énkép, egészség kultúra önis meret + + + + + +
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+ + + +
+ + + + + +
+ + + +
+
+ + + + + +
+
+ + + + +
+ + +
58
+
+ + + + + +
+ +
+ +
+ + + + + + +
+ + +
+ + + + +
+
+
+
Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, mely egyben a térségi oktatási intézmények idegen nyelv oktatásának szakmai segítését is ellátja a Világ-Nyelv program keretében. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett,a használati rend betartásával – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
6. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal és a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatok: o sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban történik o iskolai szűrés a tanulók belépésekor (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, szakemberek) o a kiszűrt tanulók útjának megtervezése (fejlesztési terv készítése) o együttműködés a szülővel – családlátogatások, szülői értekezletek és fogadóórák szervezése o kapcsolat a Gyámhivatallal, a TEGYESZ-szel és a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal, o a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai o a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése Prevenciós célú tevékenységek: o a tanuló helyzetének megismertetése a közösségben o tolerancia kialakítása a tanulókban o mentálhigiénés tájékoztatás és – programok megszervezése o személyiségfejlesztő foglalkozások tervezése Személyes megsegítés tevékenységei: o fejlesztési terv elkészítése o együttműködés a pedagógiai tevékenységben résztvevőkkel o az érintett tanuló(k) motiválása nehézségei(k) legyőzésére o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése o felzárkóztató órák szervezésem o a tanulószobai foglalkozások a kollégiumban
59
Az EGYMI intézményegységben oktatott tanulóink vivő fogyatékossága (enyhe értelmi fogyatékosság) mellett gyakran másodlagos tünetként jelennek meg a magatartási rendellenességek, illetve a beilleszkedési zavar. A hozzánk érkező gyermekek előélete, az ott szerzett élmények – (normál óvodai nevelés, általános iskolai sikertelen teljesítés, illetve a családból történő kiemelés) általában peremhelyzetbe juttatta őket, ennek eredményeként különleges bánásmódot igényelnek. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai feladataink: o érzelmi biztonság kialakítása, o pozitív önértékelés elősegítése, o pozitív minták felkínálása, példamutatás, o akaraterő, önkontroll fejlesztése, o szolidaritás, segítőkészség fejlesztése, o alkalmazkodó képesség fejlesztése, o a családból hozott szocializációs hiányok kiegyenlítése, o negatív attitűdök leépítése, a változtatási igény felkeltése, o társas kapcsolatok megalapozása, kapcsolatfejlesztés, o kultúrált társas érintkezés alapvető szokásrendszerének kialakítása, o társakkal való együttműködés képességének fejlesztése, o szociális készségek folyamatos gyakoroltatása. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség,
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A tehetséggondozó foglalkozások - szakkörök Drámapedagógiai-, önismereti fejlesztés színterei a tréningek és iskolánk színjátszó csoportja, a DUMA’Színház foglalkozásai A művészetoktatási intézmény keretei között a tehetséges fiatalok felkészítése Az iskolai sportkör Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) A szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) Az öntevékeny, kreatív életre való nevelést szolgálja iskolánkban az iskolarádió, valamint tájékoztatás eszköze, a Suliújság. Mindkettőt a diákok szerkesztik és készítik, így jut kifejezésre kreativitásuk és alkotóerejük Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A továbbtanulás segítése.
60
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésében a „tehetség” speciális értelmezése A fogyatékos tanulók sajátosságaiból következően „tehetség”-ről csak relatív értelemben beszélhetünk, gyógypedagógiai felfogásunk értelmében ez a nem vagy kevésbé sérült ill. jobban fejlett funkciókat jelenti, továbbá azt, hogy a mi gyermekeink, tanulóink is, egyes területeken az épekkel egyenrangú teljesítményekre is képesek lehetnek. Ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent. A különleges gondozási igényből adódó feladatok végrehajtásánál törekszünk arra, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók, a felfedezett egyéni jobb képességek, „tehetségek” differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. A jobb képességek kibontakozását segítő tevékenységi formák: o Felmenő rendszerű komplex tanulmányi versenyekre történő felkészítés, és a versenyeken való részvétel biztosítása. o Felmenő rendszerű sportversenyekre való felkészítés, és a részvétel biztosítása. o Kulturális bemutatókon való részvétel, és felkészítés. o Részvétel biztosítása a többségi iskolákkal közös vetélkedőkön, versenyeken, bemutatókon (rajz, KRESZ vetélkedő, mezei futás). o Művészeti szakkörök szervezése (rajz, zenei, irodalmi). o Kézműves szakkörök szervezése. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
7.
Az iskola feladata a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, együttműködése a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az iskola a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési tevékenységet is folytat, melyben kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzése, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Az intézmény ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felderíti a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az iskolát ezen feladataiban a gyermek jóléti szolgálat segíti. Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladata a tanuló veszélyeztetettségének megelőzése (testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátló vagy akadályozó állapot), feltárása és megszüntetése [Gyvt. 5. § n).
61
Az inté zmény vezetője o Felelős a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtéséért, a balesetek megelőzéséért. Évente egyszer a tanulók fogászati, szemészeti, belgyógyászati vizsgálata, évente kétszer a fizikai állapot mérése szükséges. o Gondoskodik a tanulói felügyelet megszervezéséről, a balesetet előidéző okok feltárásáról, megszüntetéséről. a gyermekbalesetek kivizsgálásáról, jegyzőkönyv vezetéséről, nyilvántartásáról. o Eleget tesz jelentéstételi kötelezettségének (a gyermekbalesetek jegyzőkönyveit megküldi a jegyzőnek). o Tájékoztatja a tanulókat, illetve a szülőt - vétség vagy sérelem esetén - az eljárási szabályokról. o Kiemelt figyelmet fordít a káros szenvedélyek terjedésének megelőzésére. o Együttműködik, illetve kapcsolatot tart a település gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó szerveivel, szervezeteivel. o Ellenőrzi, hogy a pedagógusok eleget tesznek-e a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő kötelezettségeiknek az alábbiak szerint: a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, ezek elsajátításáról meggyőződjön, baleset vagy balesetveszély esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. a szülőket figyelmeztesse, ha a gyermek jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Úgy szervezi és irányítja az iskolát, hogy abban a gyermekek jogai maradéktalanul érvényre jussanak. Gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő A gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: o az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel o a tanulók és szüleik tájékoztatása írásban (az ellenőrzőbe) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és fogadóórájáról o az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények elérhetőségeiről szóló tájékoztatás jól látható helyre történő kihelyezése o sajátos nevelési igényű tanulók felmérése és segítése o veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismerni a tanuló családi környezetét o gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermek jóléti szolgálatot o gyermekjóléti szolgálat felkérése, hogy részt vegyenek esetmegbeszéléseken o a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi az intézmény igazgatójánál eljárás indítását rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására 62
o a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak o segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét o tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról o Osztályfőnöki órák keretein belül egészségügyi, mentálhigiénés felvilágosítások szervezése. Továbbá videó filmek segítségével felhívjuk a tanulók figyelmét a dohányzás, az alkohol, a kábítószer káros hatásaira; a szexuális úton terjedő betegségekre (pl. AIDS). Segítséget nyújtunk a helyes énkép kialakításában valamint ezekről a témákról a tanulókkal együtt kötetlen beszélgetést folytatunk a GYIV felelős vezetésével o 7. és 10. évfolyam részére szervez szexuális és mentálhigiénés felvilágosítást o 11. és 12. évfolyamon családtervezési ismeretek átadása, egészséges életkezdetet segítő elemek megismertetése szerepel o AIDS világnapja alkalmából kiállítás szervezése a diákok alkotásaiból Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: o fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit o meg kell keresni a problémák okait o segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához o jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: o nevelési tanácsadóval o gyermekjóléti szolgálattal o családsegítő szolgálattal o polgármesteri hivatallal o iskolaorvossal o továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: o a felzárkóztató foglalkozások o a tehetséggondozó foglalkozások o az indulási hátrányok csökkentése o a differenciált oktatás és képességfejlesztés o a pályaválasztás segítése o a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) o egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése o a családi életre történő nevelés o az iskolai étkezési lehetőségek o az egészségügyi szűrővizsgálatok
63
o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) o a szülőkkel való együttműködés o tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység a speciális nevelési szükségletűek nevelése oktatása terén: Törvényi megalapozottság o Az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek Védelméről, o A Magyar Köztársaság 1991. LXIV. évi törvényével kihirdetett a Gyermekek Jogairól Szóló egyezmény, 23. cikkely, amely a fogyatékos gyermekekről szól. Helyi sajátosságok o a szülő többségének alacsony iskolai végzettsége, kulturális hátrányai, igénytelensége o a gyermekek egészséges harmonikus fejlődését veszélyeztető antiszociális, alkoholizáló, bűnöző életmódot folytató családok számának növekedése. A feladatokat meghatározó alapelvek o a fogyatékos gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítése, o a veszélyeztető tényezők enyhítése, a veszélyeztetettség megelőzése, o az etnikai, fogyatékosságbeli és bármely más okból történő hátrányos megkülönböztetés tilalma, o a fogyatékos gyermekek emberi méltóságának tiszteletben tartása, o védelmük biztosítása a fizikai és a lelki erőszakkal szemben, o a fogyatékos gyermekek szabad véleménynyilvánításának biztosítása. Feladatok és tevékenységek eljárásrendje o minden tanév elején számba vesszük, kategorizáljuk a veszélyeztető tényezőket, o tanév elején az intézménybe felvett új tanulók körülményeinek veszélyeztetettségi vizsgálata, a régebbi tanulók, veszélyeztetettségeinek felülvizsgálata, a veszélyeztetett tanulók regisztrálása, o a regisztrált veszélyeztetett tanulók megsegítéséhez módszerek, tevékenységek választása, o a veszélyeztetett tanulók érdekében végzett tevékenységek megvalósítása tapasztalatok, eredmények számbavétele, o az eredmények elemzése, értékelése külső segítők (Családsegítő, Gyermekjóléti Szolgálat, TEGYESZ, Gyámhivatal) véleményének figyelembevétele, o új stratégiák kialakítása, a meglévők módosítása. 64
A feladatok tevékenységtartalmai o o o o
a tankötelezettség teljesítésének elősegítése, az egészségügyi veszélyeztetettség megelőzése, kompenzálása, az anyagi veszélyeztető tényezők kompenzálása, a kulturális veszélyeztető tényezők kompenzálása.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik
8.
A pedagógus feladata nevelő és oktató feladata során figyelembe venni a tanuló egyéni képességét, fejlődésének ütemét, szociokultúrális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíteni a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását.
Kudarc megelőző tevékenység: o a tanulók motivációs vizsgálata o pedagógus továbbképzés szervezése a témával kapcsolatosan.
Kudarcke zelő tevékenység: o a tanulók kiszűrése o tanulási kudarcok okainak feltárása o egyéni fejlesztés o felmentés egyes tantárgyak tanulása alól o időszakos kontroll vizsgálat o együttműködés a szülőkkel, szakszolgálatokkal.
Személyes megsegítés tevékenységei: o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése o kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása o a verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán o tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása o az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása o hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. o egyéni fejlesztési tervek alkalmazása, egyéni foglalkozások o a tanulószobai foglalkozások a kollégiumban o a felzárkóztató foglalkozások o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata o a továbbtanulás irányítása, segítése.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tanulási kudarcának há ttere A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanulók nevelhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki.
65
A gyógypedagógiai nevelés – oktatás – fejlesztés feladata: Ismeretnyújtás a környező világban való eligazodáshoz, az élet zavartalan működtetéséhez szükséges alapvető készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, valamint ezekkel egy időben és egyenrangúan a sérült pszichikus funkciók, a fejletlen gondolkodási műveletek célzott, direkt terápiája. A tanítás – tanulás folyamatának oly módon van csak személyiségfejlesztő hatása, ha a pszichikus funkciók egészére hat. Ez csak úgy valósulhat meg, ha minden műveltségi területen, minden tantárgy hozzájárul a maga lehetőségeivel a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók korrigálásához. A tapasztalat bizonyítja, hogy az izoláltan szervezett és működtetett terápiás programok alacsony hatásfokúak. Az ilyen jellegű tréningeket a nevelés – oktatás – fejlesztés egészébe kell beilleszteni. A különleges gondozási igény az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges, vagy teljes kiesése, fejletlensége, az iskolába hozott ismeretek szűkebb köre miatt áll elő, ami sajátos, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszi szükségessé. Objektív mé rési mutatók alapján megtervezett nevelési, oktatási, fejlesztési feladatainkat Az intézménybe kerüléskor (output állapot) a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság által meghatározott korrekciós feladatok alapján, kiegészítve saját diagnosztikai eszközökkel történő méréseredményeink alapján határozzuk meg a kiinduló állapotot. o Tanévenként: diagnosztikus kontrollmérésekkel regisztráljuk a fejlődés mértékét, és határozzuk meg az egyes terápiás és/vagy kisegítő pedagógiai szolgáltatások szervezésének szükségletét. o
A tevékenységprogram általános távlati ütemterve: Május-június A tanulók alapvető percepciós és kognitív képességeink diagnosztikus eszközökkel történő mérése, a szocializációs fok mérése. Június A feladatok maghatározása, a tevékenységszükségletek megtervezése a következő tanévre. Augus ztus-szepte mber Az újonnan érkező tanulók diagnosztikus mérése egyéni illetve kiscsoportos terápiás programok megtervezése. Október-június A terápiás célú fejlesztő habilitációs, rehabilitációs programok megvalósítása. Május- június Az elért eredmények diagnosztikus eszközökkel történő mérése, elemzése, értékelése, a következő évi feladatok meghatározása.
66
Lehetőséget biztosít a helyi tanterv és szakmai program keretében, hogy az intézmény a helyi tantervben a nehezebben haladó gyermekek számára a követelmények teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is adhat. Ez lehetővé teszi a tanuló saját haladási tempóját, mely által elkerülheti a kudarcot, személyiségfejlődése nem sérül. Ezen tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv kidolgozását igényli. Alkalmazott terápiák, fejlesztő foglalkozások A kulturtechnikák alapozásának éveiben a sérült pszichikus funkciók fejlesztése, működőképességének helyreállítása, képességek fejlesztése, kompenzáló terápiák alkalmazása, magasabb óraszámot igényel. Ezért a rehabilitációs foglalkozások évfolyamok közötti átcsoportosítása a tanulócsoportok igénye és szükséglete szerint történik. Felsőbb évfolyamokon a kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások a napközis foglalkozásokhoz kötötten szerveződnek Logopédiai terápia A sajátos nevelési igényű enyhe értelemi fogyatékos tanulók 65-70%-a iskolába kerülése idején beszédhibás. Jellemző beszédhiba az általános pöszeség, de van dadogó, hadaró gyermek is. A tanulók beszédészlelése pontatlan, hangzódifferenciálásuk rossz, beszédértésük bizonytalan. A logopédiai terápia célja: o A pontos beszédészlelés kialakítása, o Az alakilag tiszta, érthető beszéd kialakítása, o A grammatikailag helyes nyelvhasználat fejlesztése. A logopédiai terápia feladatai: o A hallási figyelem fejlesztése, o Helyes légzéstechnika kialakítása o Hangzódifferenciálás fejlesztése, o Beszédészlelés/megértés fejlesztése, o A beszéd ritmusának, prozódiájának kialakítása, o A verbális memória terjedelmének növelése, o Hanghibák korrekciója, o Diszfáziás tünetek enyhítése, szükség esetén beszédindítás. o Szükség esetén beszédindítás. Felzárkóztató fejlesztő foglalkozások Pontos pszichodiagnosztikus eszközökkel történő kiscsoportos terápiás programokkal történik.
67
mérések alapján egyéni vagy
Célja: o Az egyes részképesség zavarok korrekciója. A fejlesztés fő területei: o vizuális percepció fejlesztése, o testséma fejlesztése, o finom- motorika fejlesztése, o szem-kéz koordináció fejlesztése, o kommunikáció fejlesztése, o szenzoros integráció fejlesztése, o tanulás segítése, o integráltan neveltek egyéni megsegítése, o a jobb képességű tanulók fejlesztő felkészítése esetleges visszahelyezésre, o alapvizsgára felkészítés. Mozgásfejlesztés – mozgásnevelés A mozgásfejlesztés – mozgásnevelés a gyógypedagógiai nevelés szerves része, mely egyesíti magában a gyógyítást közvetlenül célzó, az egészségi állapotnak megfelelő szakkezelést, és az életkori igényeknek megfelelő testnevelést, amely mozgásanyagában alkalmazkodik a megváltozott biológiai feltételekhez. Célja: o A sérült mozgásfunkciók korrekciója, vagy kompenzációja. o Motoros képességek javítása, korrekciója, o Életminőség javítása. A mozgásfejlesztés – mozgásnevelés feladatai: o az esetleges maradványreflex leépítése, o a kimaradt mozgásfejlődési lépcsőfokok pótlása, o az érzelmi, hangulati labilitás csökkentése, o a saját test feletti uralom, az önszabályozás képességének alapozása, o a két agyfélteke együttműködési képességének javítása, o figyelemfejlesztés és a perszeverációra való hajlam mérséklése, o emlékezet és szerialitási képességének fejlesztése, a fejlődésben egymásra épülő mozgásminták újratanulása, és kifinomítása útján, o testi képességek fejlesztése és egészségnevelés, o az író, rajzoló és eszközhasználó mozgás fejlesztése. Magyar (anyanyelvi) felzárkóztatás 10 éves diagnosztikai méréseink igazolják, hogy tanulóink spontán nyelvi fejlődése alacsonyszintű. A beszédészlelés/megértés hiányosságai mellett jellemző a rövid idejű és megtartó verbális emlékezet gyengesége, a szókincs szűkössége. Beszédhasználatban gyakori az agrammatikus mondatalkotás, a nehézkes szövegalkotás. A tanulók a közös jellemzőkön túl, jelentős egyéni eltéréseket is mutatnak. A nyelvi készségek megfelelő szintű fejlődése, fejlesztése nélkül zavarok keletkeznek a kultúrtechnikák elsajátításában, az ismeretszerzésben, a társadalmi kommunikációban.
68
A csoportok fejlesztési felzárkóztatási terve a magyar nyelv és irodalom tantárgyak tantervi követelményeinek alapján készül, igazodva a tanulók sajátos fejlesztéséhez és haladási üteméhez. A magyar anyanyelvi felzárkóztatás célja: o A pontos beszédészlelés/megértés, o A szövegmegértés és szövegalkotás fejlesztése, o A grammatikailag helyes nyelvhasználat megerősítése. Feladatai: o Beszédészlelés/megértés, verbális memória fejlesztése, o Szövegértés, szövegmegjelenítés különböző típusú olvasmányokban, o Mondatalkotási, mondatfűzési képességek fejlesztése a grammatikai szabályok betartásával, szemléletes alapon, o Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokon, o Írásbeli szövegalkotás képességeinek fejlesztése, o A magyar nyelv rendszerére vonatkozó tanult és begyakorolt alapvető nyelvtani, nyelvhelyességi helyesírási ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Diszkalkulia reedukációs foglakozások. Sokéves tapasztalatunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körében is számolnunk kell a diszkalkulia jelenlétével, a tanulók számolási zavarával, a matematika tanulásához szükséges képességek gyengeségével. E tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan és nehezen kialakítható a mechanikus számolás képessége, a mennyiségállandóság. A tanulás folyamán nehezen ismerik fel a számjegyeket, nem képesek azokat a mennyiséggel egyeztetni vagy számjegy és mennyiség helyes egyeztetésekor a számjegy nevét memóriájukban megtartani, felidézni. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában a matematikai relációk verbális kifejezésében. Az általános szövegértési nehézséggel küzdő tanulók számára nagy probléma a matematikai szövegértés, ebből következően a szöveges feladatok értelmezése, a szövegben meglévő összefüggések felismerése. A saját évfolyamukon a követelményeknek megfelelő teljesítményre nem képes, a társaikkal együtt haladni nem tudó tanulóink speciális megsegítése érdekében, az ő számukra szervezzük a diszkalkulia reedukációs foglalkozásokat. A diszkalkulia reedukáció célja: Az eredményes matematikatanuláshoz szükséges (csökkent) matematikai képességek fejlesztése, korrekciója. Feladatai: o o o o o o
Testséma kialakítása, a téri relációk közötti biztonságos eligazodás gyakoroltatása, a relációk nyelvi megalapozása a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, számfogalmak, mennyiségállandóság kialakítása, érzékelés, észlelés, figyelem emlékezet gondolkodás, és összehangolt intenzív fejlesztése, 69
beszéd
o segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, o alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése sokoldalú gyakorlásuk a már birtokolt számfogalmakkal építkező számkörben, o a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, o matematikai szövegértő képesség fejlesztése, o az analógiás gondolkodás kiemelt fejlesztése, o a helyiérték- fogalom kialakítása és alkalmazásának segítése, o műveleti algoritmusok kialakítása, helyes alkalmazásának segítése. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják
9.
A területileg illetékes gyermekjóléti Szolgálatok, a családsegítő központok, az intézményünk gyermekvédelmi felelőse és a gyermeket körülvevő nevelői közösség az első és legfontosabb észlelője és jelzője a családi problémáknak. Így együttműködésük szakmai szempontból rendkívül fontos. Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon leggyakrabban a gyerekeken vezetődik le. Ennek a káros hatása megjelenik a gyerek viselkedésében-, teljesítmény-, és kapcsolatzavarainak formájában. Célunk, hogy az iskolai gyermekvédelem munkáján keresztül a gyermek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsa: o a fejlődéséhez szükséges feltételeket, o lehetőségeket adjon a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, o segítséget nyújtson, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.
Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felmérése: o beiratkozásnál a tanuló szociális helyzetére vonatkozó kérdőív kitöltése o tanév eleji osztályfőnöki felmérések
Szociális segélynyújtás formái: o anyagi támogatás (tankönyv vásárlási -, étkezési hozzájárulások) o közösségbe való beilleszkedés elősegítése o tanulás támogatása.
Személyes megsegítés tevékenységei: o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése o a felzárkóztató órák o a tanulók napközis ellátásának biztosítása o a tanulószoba a kollégiumban o a diákétkeztetés o a felzárkóztató foglalkozások
70
o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata o a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai o a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése o a családlátogatások o a továbbtanulás, pályaválasztás irányítása, segítése o az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége o a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás o az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás o szoros kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal, a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység távlati ütemterve: Időpont Június-augusztus Augusztus – szeptember Szeptember Október-június Június
Felelős osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök, Megvalósítás ifjúságvédelmi felelős Eredmények számbevétele ifjúságvédelmi felelős, javaslatterv a következő évre igazgató Feladat Hátrányos helyzetű tanulók regisztrálása Tevékenységformák megszervezése Tevékenységek ütemtervének elkészítése
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
10.
Törvényi háttere: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2. számú melléklete tartalmazza. Az iskola alapító okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésjegyzék, ezen belül a szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközkészlet fejlesztése és beszerzése az intézmény fenntartója által elfogadott eszközfejlesztési és felszerelési ütemterv alapján történik.
A nevelő – oktató munkát segítő eszközök A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztályteremben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: 71
o multimédiás eszközök – multimédia projektor, számítógép, vetítővászon, multimédiás nyelvi labor, o audio-vizuális eszközök – írásvetítő, TV, video, kazettás magnó, CD lejátszó, DVD lejátszó, diavetítő, o szemléltető eszközök, o digitális tananyagok o művészeti oktatásban – hangszerek, taneszközök. Intézményünkben nagy szakmai gondossággal és körültekintéssel célirányosan összeválogatott a funkcionális taneszközjegyzék és a kötelező eszközjegyzék alapján folyamatosan bővülő fejlesztő-, tantárgyi szemléltető-, audiovizuális – és sporteszköz- készlet szolgálja a gyermekek/tanulók fejlesztését, nevelését, oktatását. A folyamatos illetve szakaszos pedagógiai – pszichológiai diagnosztikához gazdag és folyamatosan bővülő teszt – készlettel és vizsgáló eljárásokkal, eszközökkel rendelkezünk. A diagnosztika alapján meghatározott terápiákhoz tudatosan válogatott pedagógiai fejlesztő eszközök, játék-, sport- és taneszközök biztosítják az aktuális igényeknek megfelelő tartalmak, tevékenységformák, változatos módszerek alkalmazását a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók korrekció jára illetve kompenzálására, tekintetbe véve, hogy a gyógypedagógiai nevelés – oktatás folyamatában a közvetlen érzékelési tapasztalatoknak a tárgyi cselekvéses megismerésének és a szemléletes képi gondolkodásnak hangsúlyos szerepe van. Az alapvető eszközkészletünk tehát biztosított, annak további bővítése és korszerűsítése szükséges különösen az alábbiak vonatkozásában. o szaktantermi felszerelés bővítése, o tanuló – kísérleti eszközök mennyiségi fejlesztése, o számítógépes programok kínálatának gazdagítása, o készségfejlesztés eszköztárának gyarapítása. A tanórai oktató és nevelő munkát segítő taneszközök a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként: Tantárgy magyar nyelvirodalom történelem idegen nyelv
Eszközök és oktatási CD anyagok, video kazetták
oktatási CD anyagok, video kazetták, fali térképek oktatási CD anyagok, video- és hang kazetták, szemléltető táblák oktatási CD anyagok, számológép (gyökvonás, hatványozás, matematika logaritmus, sin-cos-tg), körző, vonalzókészlet, szögmérő fizika oktatási CD anyagok, video kazetták, számológép oktatási CD anyagok, video kazetták, számológép, periódusos kémia tábla biológia oktatási CD anyagok, video kazetták oktatási CD anyagok, video kazetták, fali térképek, körző, földrajz vonalzó, szögmérő ének-zene oktatási CD anyagok, video- és hang kazetták rajz- és vizuális kultúra, oktatási CD anyagok, video- és hang kazetták, diatár művészetek fény- és hangtechnika, multimédiás- és audio-vizuális eszközök, drámapedagógia kelléktár 72
informatika testnevelés 11.
oktatási CD anyagok, video kazetták, szemléltető táblák előírt öltözet, tornaszerek, mászófal, teniszpálya, gyógytestneveléshez szükséges sporteszközök
A szülő, tanuló, iskolai, kollégiumi pedagógus együtt-működésének formái, továbbfe jlesztésének lehetőségei Intézményünk minőségbiztosítási rendszerének kiépítése kapcsán megerősítette a már korábban is érvényesülő partnerközpontú működés továbbfejlesztése iránti elkötelezettségét. Az intézmény a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő- oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során A szülők feladata, hogy elősegítsék gyermekeik közösségbe történő beilleszkedését, valamint az iskola, a kollégium rendjének, közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását Az intézmény pedagógusai a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeik kibontakoztatásában együttműködnek a szülőkkel, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzik nevelő- oktató munkájukat. A szülők kötelessége a rendszeres kapcsolattartás a gyermekükkel foglalkozó pedagógusokkal. A kapcsolattartás formái: o elektronikus napló használatával a szülők folyamatos tájékoztatást kapnak gyermekük haladásáról és értékeléséről o fogadóórák o szülői értekezlet (összevont szülői értekezlet évelején. Tanévenként min. három osztály szülői értekezlet, interaktív szülői értekezletek) o szülői Közösségi értekezletek tanévenként min. három alkalommal o írásbeli tájékoztatás, értesítés A kollégium feladata kapcsolatot tartani a tanulók szüleivel és iskolájával: o írásbeli tájékoztatás – havonta o szóbeli konzultáció fogadó órákon Gyógypedagógiai tevékenységünk eredményességének elengedhetetlen feltétele az abban érdekeltek széleskörű, koordinált, aktív együttműködése. A kapcsolattartásra és együttműködésre a következő lehetőségeket biztosítjuk intézményünkben: o nyílt órák/napok szervezése o rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, o pályaválasztással kapcsolatos tanácsadás o az intézmény rendezvényeire, ünnepségeire meghívásuk o kéréseiket, véleményeiket, javaslataikat közvetlenül vagy a választott ISZMK elnök vagy az osztályfőnökök közvetítésével eljuttathatják az iskolavezetéshez o tanácsadás
73
ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM
Közalkalmazotti Tanács
DÖK Tanács Szülői Közösség Tanácsa
EGYMIintézményegység DÖ K Vezetősége
Diákok
Kollégium DÖK Vezetősége
Középiskola DÖK Vezetősége
EG YMIintézmén yegység Szülői Közösség Ve zetősége
Diákok
Diákok
Szülő
Kollégium Szülői Közösség Vezetősége
Középiskola Szülői Közösség Vezetősége
Szülő
Szülő
Színkódok Magyarbánhegyes Mezőkovácsháza
74
Alkalmazottak
Az érdekképviseleti fórum színtere három pólusú: 1. Az iskola szülői közösségének az alapsejtjei az osztály szülői közösségek. Ebből a közösségből 5 főt delegálnak az iskolai szülői közösségbe. A közvetlen kapcsolattartást az igazgató a szülői közösséggel kapcsolatot tartó pedagógus révén gyakorolja. A kapcsolattartás fórumai: a szülői értekezletek (osztály, illetve iskola szintű), és a fogadóórák. 2. A diákok érdekképviseletének alapsejtjei az os ztály-diákbizottságok, melyek tagokat delegálnak az iskolai Diákönkormányzatba. Külön szervezeti egységet alkot a kollégium diákbizottsága, mely szintén része az iskolai diákönkormányzat vezetőségének. A Diákönkormányzat munkáját telephelyenként 1 fő pedagógus és 1 fő kollégiumi DÖK segítő tanár támogatja, valamint 1 fő félállású osztott munkakörben foglalkoztato tt gyermek-és ifjúságvédelmi pedagógus segíti. Kapcsolattartás fórumai: diákönkormányzati ülések, az iskolavezetéssel rendszeres konzultációk, Diákparlament, iskolarádió, Suliújság. 3. A munkavállalók érdekeit szervezetten fogja össze és képviseli a Közalkalmazotti Tanács. A Közalkalmazotti Tanács tagjait a törvény által előírt órakedvezmények megilletik. A közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai a törvényi előírásoknak megfelelően részesülnek órakedvezményben. Kapcsolattartás fórumai: havonkénti konzultációk az iskolavezetéssel, közalkalmazotti értekezletek. Az együttműködés formáinak továbbfejlesztése Célunk iskolánk pedagógusainak és szülői közösség kapcsolatában a partneri viszony további erősítése. Közös programokat szervezünk az alábbi témakörökben: Prevenció a gyermeknevelésben Rekreáció, a szabadidő hasznos eltöltése Projektek, témahetek megvalósításában való közös szerepvállalás erősítése Nevelési attitűdök. Szülői magatartásformák a serdülőkori problémák kezelésében Kulturális és sport programok, rendezvények Kirándulások, túrák Tréningek–konfliktuskezelés, személyiségfejlesztés, pozitív gondolkodás, önismeret és önfejlesztés… Tanfolyamok – idegen nyelv, informatika, autóvezetés 12.
Az iskola kapcsolatrendszere, együttműködési formái Az iskola kapcsolatrendszere igen kiterjedt, sokrétű. Az iskola kapcsolatteremtésének belső színterei az érdekképviseleti fórumokkal való kapcsolattartásban realizálódnak. Az érdekképviseleti fórumok intézményegységenként szerveződnek. o A Közalkalmazotti Tanács a munkáltatói és a munkavállalói közötti közvetítő egyben érdekképviseleti funkcióját aktív módon látja el. Színtere: értekezletek, valamint az iskolavezetéssel konzultációk.
75
o A Diákönkormányzat és az iskolavezetés az elképzelések harmonizálását megbeszélések formájában végzi. o Az iskolai Szülői Közösség aktívan funkcionál, a tanulókat és a szülőket érintő kérdésekben konzultatív partner. Kapcsolattartás fórumai: osztály szülői, és iskolai összevont szülői értekezletek, fogadó órák. A Fenntartóval jó kapcsolat kiépítésére, összehangolt együttműködésre, rendszeres, nyílt tájékoztatásra törekszünk. Fórumai: Vezetői konzultációk, intézményvezetői értekezletek
Külső kapcsolatrendszer Külső kapcsolatrendsze rünkben központi szerepet tölt be a helyi és környező általános iskolákkal, oktatási intézményekkel való együttműködés. Regionális iskolaszövetség keretében törekszünk beiskolázási körzetünk általános iskoláival és a környező oktatási intézményekkel koordinálni az iskolánkban folyó oktatónevelő munkát. o az intézménnyel kapcsolatban álló iskolákkal térségi iskolaszövetség keretében tanulmányi szakmai kulturális és sport együttműködés o az általános iskolák számára szervezett Nyílt napok beiskolázási programok Világ-Nyelv program tanulmányi versenyek szakkörök o Kormányhivatal o Járási Hivatal o Tankerület, megyeközponti tankerület o Gyermekjóléti Szolgálat o Gyámhivatalok o TEGYESZ o Gyermekjogi képviselő o művészeti iskolák o a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége o a Jeunesses Nemzetközi Ifjúsági Zenei Szervezet o a felügyeleti szervek (szakminisztériumok, Oktatási Hivatal, NMHSZFI) o a helyi és környező oktatási, kulturális intézmények o a helyi és környező vállalkozók és gazdálkodási egységek szakmai konzultációk gyakorlati képzés szervezés beszámoló a szakképzési hozzájárulás felhasználásáról o az illetékes kamara o civil egyesületek
76
o Alapítvány a Mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnáziumért és Szakközépiskoláért közhasznú alapítvány o a megyei társintézmények o az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató (iskolaorvos, iskolafogászat) o a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság o patronáló intézmények és más jogi személyek (pl. civil szervezetek, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, stb.) o Vöröskereszt - Bázisiskola o szakhatóságok o Orosháza és Kistérsége településeinek jegyzői o Egyházak A magyarbánhegyesi telephelynek sokéves múltra visszatekintő tartalmas kapcsolatot sikerült kialakítani a Baptista Egyházzal. rendszeres hitoktatásban részesülnek az érdeklődők, tanulóink részt vesznek az imaházi vallásgyakorlatokon, szabadidős tevékenységeket szerveznek tanulóinknak, nyári táborokat biztosítanak számukra, részt vesznek ünnepségeinken, rendezvényeinken. A pedagógiai szakszolgálat kapcsolatot tart az együttműködési szerződést kötött települések intézményeivel: o A megkötött szerződéseknek megfelelően az intézmény vezetője tartja a szakmai szempontú kapcsolatot. Egyéb intézményekkel: o Az óvodák, iskolák vezetőivel az intézmény vezetője tartja a kapcsolatot az óvodavezetői és igazgatói értekezletekre való meghívások alapján, illetve közvetlen, személyes megkeresés alapján az egyéni esetek, problémák szerint. o A más fogyatékosság és a felzárkóztató oktatás ellátásával kapcsolatos szakmai kapcsolattartás az óvodákkal és az iskolákkal a gyermekkel foglalkozó pedagógusok útján történik mindkét intézmény részéről. o A gyámhatósággal és a családsegítő szolgálattal is a Nevelési Tanácsadó vezetője tartja a kapcsolatot a szükség szerinti esetekben. o A városi ideggondozóval, a megyei gyermek pszichiátriai osztállyal is az intézmény vezetője tartja a kapcsolatot. o A tanulási képességet vizsgáló bizottsággal a gyógypedagógus folyamatos kapcsolatot tart. Intézményünk kapcsolatrendszere az Európai Unió felé is terjeszkedik. A számítástechnika és az idegen nyelvek mélyebb elsajátítása alapvető feltétele ennek hatékony kiépítésére, valamint az intézményünk Eu-s stratégiája is e kapcsolatteremtés eredményességét szolgálja. 13.
Környe zeti nevelés programja
Környe zeti nevelés fogalma: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.” Ezért a környezeti nevelés: 77
o megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; o kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; o felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970) „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003) A környe zeti nevelés jogszabályi háttere A környezeti nevelés – mint az intézményes nevelés-oktatás egyik, egyre nagyobb figyelmet érdemlő területe nem független azoktól a szabályozóktól, amelyek a közoktatás egészének működését, a tanítás tartalmát és munkaformáit meghatározzák. A vizsgált jogszabályok a következők: o Az ENSZ 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a „Fenntarthatóságra nevelés évtizedének” nyilvánította. Célja, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet– és az egészségvédelem alapértékei. Ennek elérését szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. o A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségi védelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 78
70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. o A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.” o Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában [132/2003. (XII. 11.) OGY határozat] önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. o 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A környe zeti nevelési program stratégiai célok elérését szolgálja: o Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia). o Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. A környezeti nevelés széles módszertani választéka garancia arra, hogy a környezeti nevelés keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása. o Az oktatás minőségének fejlesztése A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását. A környezeti nevelés jelen-, illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet. o Az oktatás tárgyi feltételei javítása A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források (pl. Zöld Forrás6, Erdei Iskola Program7) hozzásegíthetik iskolákat a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetünk javításához. Helyzetelemzés, helyzetkép: Előélet, hagyományok Az eredményekben bővelkedő környezeti oktatásnak nevelésnek, évtizedes hagyományai vannak: o TELEZÖLD: környezetvédelmi helyi kábeltelevíziós műsorunkat a város lakói 5 éven keresztül, 48 részben, összesen 24 órás műsoridőben láthatták. A műsor filmarchívuma értékes és fontos dokumentum a jövőre nézve is. o Erdélyi természetjáró túrák: eddig 38 alkalommal, zömmel egy hetes nomád túrán vettek részt tanulóink, ahol a természetismeret mellett a néprajz és 79
o
o
o
o o o
o o
történelem vonatkozásában meríthettek ismereteket. Ezekről a túrákról is készültek oktató jellegű filmek. Versenyek: Kitaibel Pál biológiai és környezetvédelmi verseny: minden évben több tanulónk vesz részt, sokan értek el megyei helyezést, négy alkalommal jutott tanulónk az országos döntőbe, legjobb eredményünk a 2. helyezés volt. OKTV: kisebb számban indulnak tanulóink, megyei helyezéseket értünk el Körös-völgyi természettudományos verseny: először indultunk, és első helyezést értünk el ezen a megyei vonzáskörű versenyen. „Madarak és Fák Napja”: kiemelt fontosságú a környezeti nevelésben, sok éven keresztül valamennyi 9.-11. évfolyamos tanuló számára rendeztünk egész napos vetélkedőt, négy éve a Dél-Békési Kistérség általános iskolás csapatainak szervezünk vetélkedőt. Természetkutatás-védelem: tanulóink bekapcsolódnak természeti értékeink feltárási és védelmi munkálataiba, védett „gyepsávunk” van, emellett újabb területek védetté nyilvánítása van folyamatban. Rendszeresen végezzük a fenntartó, javító munkálatokat. Pályázatok: rendszeresen készítünk, és nyerünk pályázatokat, melyek részben programjaink pénzügyi fedezetét teremtik meg. Média: a városi lapban és az iskolaújságban többször jelennek meg cikkeink környezeti témában. Környezetvédelmi szakkör: rendszeresen visszatérő programjaink: látogatás a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóságán, egyes védett területein, Arborétumban, Munkácsy Múzeumban Békéscsabán, terepgyakorlatok városunk környékén, cselekvő természetvédelmi akciók (védett gyepsáv fenntartó munkálatai). Honlapunk az interneten: az iskola internetes Web- lapján környezetitermészetvédelmi tevékenységünket külön oldalakon mutatjuk be. Természettudományos tantárgyak közös projektje évente egy alkalommal (környezetvédelmi mérések, értékelések helyi viszonylatban)
Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában a tantestületnek a kisebb hányada foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel főként csak a tanórák adta lehetőségeket kihasználva. Intenzív munkát kevés kolléga végez a szakterületen. Probléma a kollégák időhiánya, ami részben a bejárásból, részben a továbbképzésben résztvevők nagyobb arányából, és a pályakezdés fokozott terheiből adódik. Erőforrások: A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. o Nem anyagi erőforrások: Iskolán belüli együttműködés o Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. 80
oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Az idősebb kollégáknak át kell adniuk a területen szerzett tapasztalataikat. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el. o Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. o Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. o Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatuk, az anyag-, és energiatakarékosság (papírfelhasználás, fűtés, világítás…). Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. o Iskolapszichológus. Az iskolapszichológus felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk. Iskolán kívüli együttműködés o Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. o Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontos a Nemzeti Múzeum (Bp.), Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba) Körös Maros Nemzeti Park Bemutatóháza (Szarvas), Városi Könyvtár, (Mezőkovácsháza) időszakos kiállításai, programjai. Iskolai tanulmányai során, minden 81
tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. o Civil szervezetek. (Városvédők Köre, Mezőkovácsháza; Szárazér Társaság, Tótkomlós) A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg is alakítanak ki kapcsolatot az egyes szervezetekkel. o Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. o Anyagi erőforrások Saját erőforrások o Alapítvány. Az iskolai alapítvány - rászorultsági alapon - támogatja a tanulók erdei iskolákban és a nyári táborokban való részvételét. Minden diáknak szülői írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Lehetőség van azonban arra is, hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse. Külső erőforrások o Pályázat. A pályázat- megjelenések figyelése a pályázati felelős illetve az igazgatóhelyettes feladata. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Iskolánk rendszeresen nyer pályázati pénzeket erre a célra. A település, helyi értékek és problé mák: Térségünk az Alföld Körös-Maros közén, a Csanádi-, és részben a Békési- háton fekszik. Ez az ország egyik legmelegebb, legnapsütésesebb, és legszárazabb területe, ezzel összefüggésben vidékünk felszíni vizekben kifejezetten szegény. A kiváló minőségű fekete földek miatt az országban itt találjuk a legnagyobb arányban a szántókat, és a legkisebb arányban az erdőket, gyepterületeket. Természeti értékek: o Rajta-erdő: Bár telepített, 185 hektárnyi területén idős tölgyek, az Alföld őshonos cserjéi, fái csaknem félszáz gomba, száz madár 300 lepkefaj, sok más rovar, és gerinces található meg, közöttük sok védett és „vörös Könyves” faj is. Kiváló lehetőséget találunk itt az erdei iskolai programok megvalós ításához. Távolsága mindössze 5 km iskolánktól Problémák: az erdei utak csak időnként gondozottak, sok a tájidegen faj (akác, zöld juhar, ostorfa…) o Vizes élőhelyek: Szárazér: (a Maros levágott fattyúága) nevének megfelelően gyakran kiszáradt, Phare-rekonstrukcióval korszerűsítették (hidak, átereszek), ezért az ökológiai minimum biztosított. Keresztülfolyik a Rajta-erdőn, ami komplex megismerést tesz lehetővé rövid időn belül.
82
o
o
o
o
o
o
Víztározók: a Rajta erdőben, illetve vele érintkezve a 67-es major mellett létesült. A vizes élőhelyek a vízi, és vízhez kötődő társulások, fajok megismerését, illetve vízminőség-vizsgálatok elvégzését teszi lehetővé. Problémák: a Szárazér vízbiztosítása esetleges, gyors a feltöltődés, nem a legjobb a víz minősége sem Löszgyepek: Térségünkben valaha nagy kiterjedésben fordultak elő, mint zonális társulások. Fajgazdagságuk a gyepek között a legnagyobb. Tompapuszta: a Körös-Maros Nemzeti Park 20 hektáros, fokozottan védett löszgyepe, mintegy 200 növényfaj fordul itt elő. Engedéllyel látogatható. Sarkadi László, iskolánk biológia tanára a terület önkéntes polgári természetvédelmi őre. Védett gyepsáv a battonyai úton: az útszéli gyepsáv iskolánk kezdeményezésére lett védett, és mi vagyunk a védnökei a területnek. Több védett növénynek, és a fokozottan védett atracélcincérnek az élőhelye. Löszgyepsáv a Szárazér partján, az egykori „Terra- fürdőnél”: A terület tudományos feltárása iskolánkhoz kapcsolódik, több védett, illetve „Vörös Könyves növényfaj található itt. Löszgyepsáv a Katalin- major és a kunágotai kereszteződés között: Sok védett löszgyepfaj, és több száz fokozottan védett atracélcincér található itt. Rajta-erdő széle: Védett növények és a „Vörös Könyves” délvidéki poszméh élőhelye. Problémák: a gyepsávok kicsiny kiterjedésük, a pufferzóna hiánya miatt fokozottan érzékenyek az emberi hatásokra (vegyszerezés, hulladék elhelyezése, útjavító munkák) ezen kívül a kaszálások elmaradása miatt a szukcesszió veszélyezteti őket. Horgásztó: Az egykori Homokbánya-tó. Falában néhány pár fokozottan védett gyurgyalag, valamint parti fecskék fészkelnek, és más vízi madarak is előfordulnak. Problémák: A horgásztársadalom nagyobb létszáma, a közelben húzódó út miatt az itt élő fajok zavarásnak vannak kitéve. Gyógyvíz: Egy meddő szénhidrogén kutató fúrás eredményeként kerül a felszínre, vizét a Parkfürdő hasznosítja. A „Borostyán” fantázianevű termálvíz gyógyvízzé minősített, reumatológiai és nőgyógyászati problémák megoldására javasolt. (összetétele a gyulaihoz hasonló). Ivóvíz: Településünk a Maros-hordalékkúpon fekszik, alattunk kiváló minőségű, nagy mennyiségű ártézi víz található 50-250 m mélységben. A vizet a DélBékési Vízművek szolgáltatja, településünk központjában víztorony található. Hulladékelhelyezés: A kommunális hulladék rendszeres elszállítása megoldott és általánosnak tekinthető. Probléma: a szelektív gyűjtésnek még nincsenek hagyományai, és a veszélyes hulladékok gyűjtése sem került megfelelően megoldásra. Neolit, és árpád-kori településmaradványok: A Szárazér mentén találhatók, gyakorlatilag feltáratlanok. 83
Mezőkovácsháza: Városunk kis lélekszámú (7-8.000 fő), alapvetően falusias, környezete agrártáj. A város kellően parkosított, sok a zöldfelület, díszfák (50 faj és fajta), virágok. Akik megismerik térségünk természeti és környezeti értékeit, problémáit, tenni akarnak és tudnak a maguk képességei szerint az értékek megőrzésében, a problémák megoldásában, környezet-tudatos állampolgárrá válva.
Alapelvek, jövőkép, célok: Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: o a fenntartható fejlődés; o a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, rendszerszemlélet; o a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; o alapvető emberi szükségletek; o elővigyázatosság; o biológiai és társadalmi sokféleség; o a környezettudatos magatartás és életvitel o érzelmi és értelmi, tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés; o az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése; o az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése; o az egészség és a környezet összefüggései; o problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség; Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: o az egyetemes Természetnek, mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt; o hozzájárulását a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak megtartásához, visszaállításához, - kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést; o a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzésének igényét o a környezettudatos magatartást és életvitelt annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT); o a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; o aktív cselekvési, együttműködési készséget közvetlen – és tágabb - környezeti értékeink megőrzésére, gyarapítására; o a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; 84
o a rendszerszemléletet, tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését o az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: o alternatív, problémamegoldó gondolkodás; o ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; o szintetizálás és analizálás; o problémaérzékenység, integrált megközelítés; o kreativitás; o együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; o vitakészség, kritikus véleményalkotás; o kommunikáció, média használat; o konfliktuskezelés és megoldás; o állampolgári részvétel és cselekvés; o értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk, de az összhangnak ki kell terjednie a humán területekre is. Tanórán, a nomád táborokban, az erdei iskolában megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok: Célok Feladatok A helyi tantervben műveltségi A környezeti nevelés területenként és a tanmenetekben az oktatás és nevelés is konkrétan jelöljük meg a valamennyi területén feladatokat és az alkalmazni jelenjen meg! kívánt módszereket. A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes Képzések, továbbképzések, példájukkal legyenek szülői értekezletek tartása az a környezettudatos adott témában. életvitel hiteles terjesztői!
85
Sikerkritériumok Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: - átdolgozott tanmenetek; - hatékonyabb környezeti nevelés változatosabb tanítási, környezeti nevelési módszerek. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon, továbbképzéseken. Rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása
során mintaként szolgálnak. Erdei iskola: terepgyakorlatok, A tanulók ismerjék vizsgálatok, mérések végzése. meg természeti Kiállítások, versenyek környezetük értékeit, szervezése, azokon tanulóink problémáit! részvétele. Célok Feladatok Tanulóink vegyenek részt erdélyi nomád Meg kell szervezni a nomád természetjáró táborozás és erdei iskola táborozáson (9. évf.) működési feltételeit és erdei iskolai programban (10. évf.) Legyenek a tanulók A tanulók vegyenek részt védett környezetük, gyepsávunk fenntartó, szülőföldjük rekonstrukciós munkáiban, védelmezői! hulladék eltakarításában. Tartsuk fenn a „Jeles napok” programjait, természetjáró Ápoljuk iskolai kirándulásainkat, készítsük fel hagyományainkat a tanulóinkat tanulmányi környezetvédelemben! versenyekre, szervezzük meg a Környezetvédelmi szakkört! „Zöld sarok” kialakítása az Teremtsük meg a iskolai könyvtárban: tanulók önálló szakkönyvek, folyóiratok, videóismeretszerzési anyag és CD-k beszerzése. képességét – Internet-hozzáférés biztosítása. ösztönözzük őket az Az iskola Web- lapján és élethosszig tartó iskolaújságban „zöld” oldal tanulásra! működtetése. Fejlesszük a problémamegoldó gondolkodást, erősítsük a Projektek kidolgozása, tantárgyközi elsősorban az erdei iskola kapcsolatokat, hogy a programon belül tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. Mérések, számítások, Takarékoskodás: következtetések végzése. vízzel, villannyal, Rendszeres ellenőrzések az papírral. osztályokban. Figyelem felhívása az iskolaújságban, szakórákon. Az iskola Tisztaság rendszeres ellenőrzése tisztaságának javítása, a DÖK bevonásával. Szelektív szemét hulladékgyűjtés szervezése. mennyiségének Helyes fogyasztói, vásárlási csökkentése. magatartás kialakítása. 86
Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja. Sikerkritériumok
Javul védett területünk állapota, a tanuló átérzi munkájának fontosságát, jelentőségét, kötődik szülőföldjéhez! Tanulóink növelik az iskola hírnevét, eredményeket érnek el a versenyeken, közösségi emberré formáljuk őket.
A tanulókban kialakul az önálló ismeretszerzés-rendszerezés képessége. Kiselőadások tartásával, cikkek írásával hatnak társaik környezettudatára is.
A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben A biológia középszintű érettségire projektek készülnek Nem lesznek nyitva felejtett csapok, folyamatosan égő villanyok. Csökken az iskola vízés villanyszámlája, papírfelhasználása. Javul az iskola tisztasága, kevesebb szemét képződik, jó irányban változnak a fogyasztói szokások.
Szaktárgyi célok, feladatok: o Magyar nyelv és irodalom ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére o Történelem értsék és tudják, hogy hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet vonják le a tapasztalatokat ismereteikből a fenntartható társadalom megvalósítása érdekében tudják értelmezni, hogy hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében o Filozófia értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomrajutása érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban véleményezze az értékrend változás negatív következményeit értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat o Idegen nyelv váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni fejlődjön állampolgári felelősségtudatuk alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben 87
fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációs képessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit
o Matematika váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni fejlődjön logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek reális becslésekre tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni alakuljon ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségük o Fizika, kémia legyenek képesek a környezeti változások megértésére, magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, vegyi anyagok) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai és kémiai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak használni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait o Biológia, földrajz szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit! ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit 88
értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult globalizáció a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti - működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, valamint a környezeti hatások miatt bekövetkező változásokat ismerjék a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait aktív tevékenységgel legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk
o Etika legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk alakuljon ki az a szemléletük, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért o Ének-zene ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek vegyék észre, hogy a zenei globalizáció nagyfokú értékcsökkenést eredményez fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni o Rajz és vizuális kultúra ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket
89
o Tánc és dráma sajátítsák el a néptánc elemeit, őrizzék a múlt mozgáskultúráját tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) fejlődjön a természethez való érzelmi kötődése a drámajátékon keresztül o Testnevelés fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészségüket, egészséges testi fejlődésüket legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi, magyar, mozgást igénylő népi játékokat tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását o Környezet- és munkavédelem A szakközépiskolai oktatás során valamennyi OKJ-s szakma keretében a tanulók környezet- és munkavédelem tantárgyat tanulnak. o Kollégium A tanulók: o ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát és tanulják megbecsülni azt; o ismerjék fel a környezetkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak elkerülésére; o tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni segítő, együttműködő emberi kapcsolatokat; o legyenek képesek pozitív, környezettudatos döntéseket hozni és azokat megvalósítani; A tanulókban o alakuljon ki a környezettel harmonikus, életvezetés, pozitív jövőkép; o fejlődjön a környezetbarát életmód iránti igény, és alakuljon k i a kultúrált lakhely kialakításának fontossága a kollégiumban; o alakuljanak ki környezettudatos fogyasztási szokások, részesítsék előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. A környe zeti nevelés színte rei iskolánkban: Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra, és a téma jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális módszerei mellett hangs úlyosabb lesz az önálló ismeretszerzés, emellett fontos szerepet kell kapnia az informatikai lehetőségek kihasználásának, így élményszerű tanulásra nyílik lehetőség. Hagyományos órakeretben történik a növényhatározás, állatismereti gyakorlatok elvégzése, mely a fajismeret gazdagításán túl pozitív érzelmi kötődés kialakítását jelenti, hiszen közvetlen környezetünk megismeréséről van szó.
90
Nem hagyományos tanórai keretben o Erdei iskola: a 10. évfolyam tanulói (az érettségi szünetben) több napos programon vesznek részt. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. o Nomád táborozás: a 9. évfolyam tanulói több napos erdélyi nomád táborozáson vesznek részt ahol a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét, „túlélési” ismereteik kritikus élethelyzetekben segíthetik őket. Emellett elsajátítják az ökológiai szemléletmódot, védett területek értékeit, megtartásuk problémáit derítik fel. o Versenyek: A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál biológia és környezetvédelmi verseny, Körös- völgyi természettudományos verseny). Ezeken a versenyeken való részvételnek hagyományai, elért eredményei vannak. o Madarak és Fák Napja: évtizedek óta programunk, fenn kell tartani a gimnáziumi versenyeket (legalább osztály-csapatok szintjén) emellett a kistérségi vetélkedőket, melyet iskolánk szervez sikeresen több éve. o Környezetvédelmi szakkör: évtizedes múltja van, részben a versenyekre való felkészítést, részben kutatási feladatok (vízminőség vizsgálat, élővilágunk feltárása, feltérképezése), illetve gyakorlati természetvédelmi munkák (fenntartó munkák a védett gyepsávon) elvégzését szolgálja. o TELEZÖLD: hagyományait követve újabb filmek elkészítését vállalja. o Kiállítások: „Jeles Napok”, kiemelt események megünneplésére rendezünk (iskolai, és városi szinten) o Környezetvédelmi akciók: bekapcsolódunk a városi programokba, és mi is szervezünk (védett gyepsávon iskolai szinten). Ezen a téren továbblépés szükséges. o Média: Környezetvédelmi kiadványok: füzet, CD, DVD elkészítése, iskolaújságban, helyi és megyei lapban cikkek megjelentetése o Hétköznapi környezetvédelem az iskolában: takarékosság (víz, villany), tisztaság osztályok versenye, madáretetés az iskolaudvaron o Előadások-témanapok szervezése az iskolában o Gólyatábor (évente 1 alkalommal) o Természettudományos tantárgyak közös projektje évente egy alkalommal (környezetvédelmi mérések, értékelések helyi viszonylatban) o Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítást, nyári táborokról bemutatkozó, illetve az iskolanapi poszterekből összeállított kiállítást. o Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája és helyszíne évről-évre változik. témái: színek, portrék, játék a településen. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. Alkalmazott módszerek: Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. o Játékok (szituációs; memóriafejlesztő; kombinációs; érzékelést fejlesztő; ráhangolást segítő…) o Modellezés (előrejelző; hatásvizsgálatok….) 91
o Riport módszer (kérdőíves felmérés; fotóriport) o Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok; egyszerű megfigyelések; célzott megfigyelések, mérések) o Aktív, kreatív munka (természetvédelmi és fenntartási munkák; rekonstrukciós munkák); o Madárvédelmi feladatok; szelektív hulladékgyűjtés; rend- és tisztasági verseny o Közösségépítés (csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében) o Művészi kifejezés (esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése; a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén) Szükséges eszközök: Ismerethordozók tanulók számára: o viszonylag nagy számban: Sarkadi László: Mezőkovácsháza és környéke élővilága Seregélyes-Simon: Növényismeret Varga Zoltán: Állatismeret o Kisebb számban, csoportmunkához (iskolai könyvtárban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról), CD-k. Ismerethordozók tanárok számára: o Szakmai- módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai gondok: Történelem) Eszközök: o Multimédiás segédanyagok, videofilmek (TELEZÖLD), internet hozzáférés o Vízvizsgálati mérőkészlet (környezetanalitikai koffer) o Mikroszkópok (hagyományos és sztereo) o Digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera o Táborozáshoz szükséges felszerelések: sátrak, folifóm szivacsok, hálózsákok o Autóbusz 14.
Egészségnevelési, egészségfejlesztési program
14.1. Célok és feladatok Az egészséges iskolák célja, hogy az „egészség” mint életvezetési érték a tanórán belül és azon kívüli szabadidős programok középpontjában álljon. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezze nek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Tudatosítsa, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy egészségük megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolataik minőségén múlik. 92
Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg a mindennapi életükben. Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újratermelhetik életük egyensúlyát. 14.2. Elméleti hátté r A jelen egészségnevelése, egészségfejlesztése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolára, s különösen a pedagógusokra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jó- létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.
93
Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: Adottságok Környezeti tényezők Életmód Az egészségügyi ellátó rendszer
ADOTTSÁGOK
KÖRNYEZET
genetikai tényezők nem kor
levegő minősége lakáshelyzet víz minősége szociális környezet gazdasági környezet
ÉLETMÓD
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ RENDSZER MŰKÖDÉSE
dohányzás oktatás alkohol egészségügyi ellátás táplálkozás szociális szolgáltatások fizikai aktivitás drogok szexuális magatartás stressz Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást – az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával – az iskolaegyészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Annak értelmében, hogy ezt a megállapítást helyesen tudjuk értelmezni, az alábbi fogalmak tartalmát érdemes kibontani és megvizsgálni: Az egészség fogalma A Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégia szerint az egészség a nemzetgazdaság fejlődésének szükséges feltétele, ezért nem kizárólag az emberek egyéni tulajdonának tekinthető, hanem nemzeti kincsnek, tehát erőforrásnak. A NAT hangsúlyozza, hogy az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmónikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészség legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség, rokkantság hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai, mentális, szociális jóllétet.. Az egészség a WHO mai meghatározása szerint nem statikus állapot, hanem állandó mozgásban, változásban lévő kiegyenlítődésre törekvő folyamat, amely a szervezeten belüli összhangban, illetve az egyén és természeti-, társadalmi környezete közötti dinamikus egyensúlyban nyilvánul meg. Ez az egyensúlyra törekvő folyamat az egyén aktív, cselekvő tevékenységének eredménye. Egészségfejlesztés fogalma Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett, annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.
94
A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának érősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés sarokpontjai: az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság) az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. Egészségnevelés fogalma A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység, melyet az alábbi címszavakban foglalunk össze: a prevenció az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az egészséget támogató társadalompolitika hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás rizikócsoportos megközelítés érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások kortárshatások az egészségfejlesztésben színtér programok (egészséges iskolák, óvodák stb.) közösségi alapú komplex egészségfejlesztés 14.3. Jogszabályi háttér: 1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet 3. A 96/2000. (XII.11.) Országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 4. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. tv. 5. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv., 38 § (1) és (2) bek. 6. Az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM. rendelet 2. és 3. sz. melléklete 95
7. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM. rendelet 8. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 14.4. Helyzetelemzés, helyzetkép Az előélet: Iskolánkban az egészségnevelés és egészségfejlesztés eddig az osztályfőnöki, testnevelés, biológia, kémia órák keretein belül, valamint a tömegsport foglalkozások, az iskolai és a kollégiumi szabadidős programok keretein belül valósultak meg. Ezekre meghívott előadók, a védőnői szolgálat, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a testnevelők valamint a kortárssegítők munkáját vettük igénybe. Az iskola működése egészségnevelési, egészségfejlesztési szempontból: Az iskolában a tantestületnek kisebb hányada foglalkozik kimondottan egészségvédelemmel. Minden pedagógus valamilyen szinten a saját tantárgya által közrefogottan egészségnevelési- és fejlesztési ismereteit átadja a tanulók számára. Ezeket a diákok nem mindig tudják összefüggéseiben látni és az egészségtudatos magatartá st ezáltal kialakítani. A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. Erőforrások: Elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Nem anyagi e rőforrások Iskolán belüli együttműködés 1. Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy egészségtudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés ill. oktatás közös szemléletben valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Ezt a következőképpen valósíthatjuk meg. Egészségfejlesztő team létrehozása: Jól bevált gyakorlat olyan csoport létrehozása, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. Az alábbi szereplők alkossák az egészségfejlesztő csoportot: az intézményvezető vagy megbízottja az egészségnevelő, aki célirányos továbbképzésen részt vett pedagógus (pl. MAP program) az iskolai drogügyi koordinátor az iskolaorvos, védőnő a testnevelő 96
a szabadidő-szervező a diákönkormányzatot segítő pedagógus a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő
2. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy egészségtudatos magatartását kialakítsa. Ebben kiemelkedő feladat hárul az iskolai diákönkormányzat tagjaira, az osztályközösségre, valamint a kortárssegítőkre az értékek közvetítése szempontjából. 3. A szülők. A család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait. 4. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztratív és technikai dolgozóinak munkája is nagyon fontos. Példamutató magatartásukkal nagymértékben hozzájárulhatnak a tanulók egészségtudatos magatartásának kialakulásában. (osztálytermek takarítása, szellőztetés stb.) Iskolán kívüli együttműködés 1. Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. 2. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő. Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. o A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata o Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése o Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezetegészségügyi, táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve o Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Az iskolai egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud hasznos ismereteket nyújtani: o Életmód és betegségek összefüggései o Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok o A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás az érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában o Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben 3. Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő. A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek
97
4. ÁNTSZ.-Egészségfejlesztési szakemberei szakmai előadásokkal segítik a z iskolai egészségnevelési munkát és szakmai ill. hatósági kontrollt jelentenek az intézmény egészségnevelő munkájában. 5. Rendvédelmi szervek. A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbkép zéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. 14.5. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ös ztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek kö zé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség- megőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Az egészségnevelési program alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelennek-e olyan az előző felsorolásból nyerhető, és az életkori sajátosságokhoz is illeszthető lényeges témák, mint például: az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás kortárskapcsolatok Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Például: rendszeres szellőztetés a tanulók egészségi állapotára vonatkozóan osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak megfelelően a tanórán belüli mozgásigény kielégítése 98
Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott – lehetőleg minden egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő – tervvel rendelkezik. Ezt egyeztesse, a diákokkal és a szülőkkel, az iskolához kapcsolódó más szakemberekkel. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint: az egészséges személyiségfejlődés elősegítése az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka) a mindennapi testmozgás a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése a fogyatékosok hátrányos helyzetűek integrációja az iskolán kívüli bántalmazás megelőzése a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is. Tanórai foglakozások Szinte minden tárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. 1. Magyar nyelv és irodalom Ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását Legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésre, vitára, érvelésre Legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre 2. Történelem Vonják le a tapasztalatokat ismereteikből a fenntartható társadalom megvalósítása érdekében Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket Alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat Érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében 3. Filozófia Érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása Legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban Véleményezze az értékrendváltozás negatív következményeit Értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat 4. Idegen nyelv Célirányos szövegfeldolgozás segítségével értsék és érzékeljék az egészség fontosságát A beszédkészség fejlesztés témaköreiben pl. napirend, sport, egészség, táplálkozás stb. tudatosuljanak a helyes életviteli magatartásformák 99
Fejlődjön egészségmegőrzéssel összefüggő felelősségtudatuk Idegen nyelvi kommunikáció révén ismerkedjenek meg más népek egészség magatartásával
5. Matematika legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni fejlődjön logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait 6. Fizika, kémia Legyenek képesek a környezeti változások egészségre gyakorolt hatásainak megértésére, érzékelésére ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai és ké miai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, vegyi anyagok) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai és kémiai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére 7. Biológia, Földrajz Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket közvetlen környezetükből, annak egészségre gyakorolt hatásairól érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit! ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult globalizáció a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezet egészséggel kapcsolatos összefüggéseit, pl. természetes anyagok előtérbe helyezése ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti - működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, valamint a környezeti hatások miatt bekövetkező egészségügyi változásokat ismerjék a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait aktív tevékenységgel legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk
100
8. Etika legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk alakuljon ki az a szemléletük, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek 9. Ének-zene ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát és azok pozitív hatását az egészségre vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő és egészség harmonizáló szerepét, pl. relaxáció tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek vegyék észre, hogy a zenei globalizáció nagyfokú értékcsökkenést eredményez 10. Rajz és vizuális kultúra ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek az egészségről szólnak ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani az egészségnevelési szempontok szerinti formatervezésre 9. Tánc és dráma sajátítsák el a néptánc elemeit, őrizzék a múlt mozgáskultúráját a játék során arra bátorítsa a gyerekeket, hogy nehéz helyzetekben a saját döntéseik után vállalni tudják a felelősséget tudjanak improvizálni a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével fejlődjön az egészséghez való érzelmi kötődése a drámajátékon keresztül sajátítsák el a stressz és a konfliktuskezelési technikákat a drámajáték óvja a gyerekek mentális egészségét 10. Testnevelés fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészségüket, egészséges testi fejlődésüket legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében 101
igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi, magyar, mozgást igénylő népi játékokat tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását
11. Kollégium A tanulók: o ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát és tanulják megbecsülni azt; o ismerjék fel az egészségkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak elkerülésére; o tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni segítő, együttműködő emberi kapcsolatokat; o legyenek képesek pozitív, egészségtudatos döntéseket hozni és azokat megvalósítani; Eszközök (közvetett és közvetlen) Speciális sportszerfejlesztés a kitűzött célok eléréséhez. Videófilmek, oktató anyagok, szakkönyvek. Gyógyászati segédeszközök. (pl. vérnyomásmérő, vércukorszintmérő, bioptron lámpa) Az egészségnevelő plakátok kiválóan használhatók, mert jelentős információhordozók, s mozgósító hatásuk sem elhanyagolható. A faliújság alkalmas arra, hogy a gyűjtőmunkákat, a feladatmegoldásokat a tanulók hosszabb ideig is tanulmányozhassák, mód nyílik az adott osztály egészségügyi témáinak, problémáinak konkrét leírására. Az adott témához, a tanulók aktív részvételével kiállítások gazdagabb szemléltetést, és erős érzelmi, értelmi motivációt tesznek lehetővé. Iskola környezetünket úgy alakítjuk, hogy segítse az egészségtudatos magatartás kialakítását: az osztálytermeket, szaktermeket vizuál táblákkal láttuk el, a tanulói székek a biomechanikailag helyes testtartás fenntartását szolgálják (többpozíciós székek), a számítógépek monitorjai fényszűrővel ellátottak. Módszerek Célunk az egészségnevelés, fejlesztés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és tevékenységalapú interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. 1. A témától függően rendezhetünk kerekasztal- vitát játékos formában, pl. a dohányzásról úgy, hogy a tanulók szerepjátéka érvényesüljön. A vita- módszere problémafelvetéssel, kérdésfeltevéssel indul, amit érvek és ellenérvek követnek, vélemények és tapasztalatok ütköznek, ezért fontos, hogy az összecsapás után közös állásfoglalás alakuljon ki. 2. A magyarázó jellegű előadás hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Érthetőnek kell lennie és a tanulók életkorának megfelelő legyen. 3. Az elbeszélés legyen színes, motiváló és élményszerű 4. A megfigyelés, mint módszer a NAT általános fejlesztési követelményeiben is hangsúlyos szerepet kap. 5. A kísérletezés előnye, hogy ok-okozati kapcsolatok felismerése rendkívül világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást. A kísérlet lehet bevezető, meggyőző vagy bizonyító jellegű, attól függően, hogy mire kívánjuk felhasználni.
102
6. Ötletek szabad áramoltatása, vagyis ötletbörze. Előnye, hogy az ötletek szabad áramoltatása ösztönöz, s megtanít az elhangzottak szakszerű értékelésére, buzdítja a tanulókat a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére. 7. A szerepjátékok lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Segít a tanulóknak az önmegismerésben 8. A relaxációs módszerek a stresszkezelés szempontjából fontosak. Elsajátításukkal a tanulók oldhatják a napi feszültségeiket, a hatékonyabb légzés és keringés hatására csökken a fáradtságérzésük, tanóra előtt alkalmazva fokozódik figyelmük és nő a koncentrációképességük 9. Intézményi Projekt napok szervezése (Egészségnap, szakmai programok) a térség fiataljainak közreműködésével. EGÉSZSÉG KÖZTÁRSASÁG! Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével történik, a pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára. Meghívott előadóink lehetnek: egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ANTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa. Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl.: rendezünk versenyeket, készíttetünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb. Szervezünk kirándulásokat, lehetővé tesszük a rendszeres testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe. 14.6.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztába n a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. Az elsősegélynyújtás alapismeretek elsajátítási formái: a)biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tanterveknek megfelelően történik, b)EGÉSZSÉKÖZTÁRSASÁG projekt programjának részeként, c)tanulmányi kirándulásokon is felkészíthetők a diákok az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására, d)a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Bázisiskolai programokon. 14.7.Mindennapos iskolai testedzés-program A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52.§ (9-10.), valamint az 53.§ (9) bekezdésében foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI.17.) Korm. rendelet keretei között. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27. § (11) bekezdése szerint a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 103
1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. Az öt testnevelés órát az órarendbe építve, tanóraként kell megszervezni a tanulók részére. A mindennapos testnevelés keretei között legfeljebb heti két óra kiváltható a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással (lehetőség van arra, hogy úszást, lovaglást, teniszt, táncot, illetve minden olyan egyéb mozgásformát oktassunk, amely a helyi adottságokhoz igazodik). b) iskolai sportkörben való sportolással, c) sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet által szervezett edzéssel. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi- lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák, az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejlesztjük.
104
Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban a tornateremben, a kondicionáló teremben és a felújítandó iskolai sportudvarunkon minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l.: 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait) a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire (1.a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt) minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes tes tmozgásprogramban a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat és megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében) a testmozgás-program játékokat, táncot, úszásoktatást is tartalmaz. Le hetőségeink szerint a gyógytornán, tömegsporton és egyedi megvalósításban történik a tanév során a 2,5 óra/hét kötelező testnevelési óraszámot biztosítjuk éves szinten. Egyéb módszerek Lehetőségként merül fel a testnevelési órát nem tartalmazó napokon szervezett tömegsport foglalkozásokat (gyógytorna, tartásjavító-torna, labdajátékok, falmászás és egyéb rekreációs sportok) kínálunk, azzal a megkötéssel, hogy minden tanulónak a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint részt kell vennie valamelyiken. 14.8. Az egészségnevelés- és fejlesztés céljaiból adódóan az iskola feladata: Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással. Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is. Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják.
105
Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Az egészségnevelés feladata, hogy a gyerekeket a káros függőséghez vezető szokások kialakulásánál megelőzésre nevelje. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Nyújtson támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok kialakulásának megelőzésében. Fordítson figyelmet a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
Az egészségnevelő órák legfontosabb feladata a fe lvilágosítás, a prevenció, ám megfelelő ismeretek, adatok, tények nélkül mindez lehetetlen. Ezért nagyon fontos a tanulók megfelelő előismerete, tájékozottsága. Feltétlenül figyelembe kell venni: A tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit, Az adott körülményeket, feltételeket és lehetőségeket, Az egyes témák évfolyamonkénti egymásra épülését.
106
Egészségnevelési programtáblázat Cél
A család mellett iskola váljék egészségfejlesztés alapvető színterévé
Feladat (1-14. évfolyamokon) A tanulók egészség-magatartási az ismereteinek elmélyítése a helyi tanterv az műveltségi területeibe ágyazva Az alkalmazotti kör és a szülői közösség egészségtudatos magatartásával segíti a program megvalósítását
A tanulók egészségi állapotának javítása egészséges táplálkozással Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepének megismertetése A rendszeres testmozgás beépítése az egészség magatartásba, a mozgás, mint nélkülözhetetlen életviteli elem
Az életkornak és energia- felhasználásnak megfelelő, tápláló étrend kialakítása A helyes táplálkozás egészséget befolyásoló ismérveinek feltárása Ideális testsúly megteremtésének motiválása
Tevékenység Egészség- betegség fogalmának értelmezése, Önmagunk és egészségi állapotunk, a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamatok megismerése Iskolaorvosi szűrővizsgálatok elvégzése. Képzések-, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában „Tökéletes közérzet” programjának kidolgozása Iskolai egészség nap bevezetése A táplálkozással kapcsolatban felmerülő fogalmak tisztázása. Étlaptervezés- dietetikus által összeállított étrend bevezetése Az iskolai büfé áru-kínálatának egészség-centrikus átalakításának szorgalmazása Tanácsadás Testsúlykontroll
A rendszeres testmozgás megtervezése A szervezet edzése, ellenálló-képességének javítása A életkori fejlődési szakaszok és Megszervezzük a rendszeres testmozgást, változások összehasonlítása, a megismertetjük a „life-time” sportokat (tenisz, különbségek elemzése, úszás, kerékpározás, gyaloglás, futás…) A helyes énkép kialakítása Személyi higiénia történeti áttekintése A személyi higiénia mint az Személyes higiéné A higiéniához tartozó alaptevékenységek helyes egészségmegőrzés egyik tartópillére kialakítása. A testápolás elsajátíttatása (kéz-, bőr-, fog-, száj-, haj-, láb- stb. A tanulók igényszintjébe beépítjük az szükségességének ápolása) ápoltságot, mint a harmónia hangsúlyozása Test és lélek kapcsolata - Pszichoszomatikus megteremtésének fontos eszközét betegségek 107
Eszköz
Előadás Videó film Megfigyelés
Ötletbörze Megfigyelés Minták Dietetikus tanácsadás
Rekreáció „Ép testben ép lélek” program
Védőnői szolgálat Kerekasztal- vita Pszichológus
Veszélyes anyagok, dohányzás, alkoholfogyasztás kirekesztése a tanulók életéből Kortárssegítő hálózat kiépítése Családi élet jelentősége. A kapcsolati hálók fajtái és jelentőségük Személyes krízishelyzetek felismerés és kezelési stratégiák
Kortárshatás Interaktív előadások. Rekreációs programok, drámajátékok
A rászokás megelőzése és a leszokás A „legális” és „illegális” szerek fogalmának, támogatása törvényi szabályozásának értelmezése. A kortárs-képzésben résztvevő tanulók Prevenció-, rekreáció továbbképzése, utánpótlás nevelés A tanulók rávezetése a helyes életvezetési technikák elsajátítására Kialakítjuk a helyes énkép Felvilágosítás, megalkotásának igényét, motiváció A reális önismeret kialakítása, mint a társadalomban és a családban elfoglalt hely helyes értelmezésének eszközét
személyiségfejlesztés,
pozitív
Szerepjátékok Szituációs játékok Tréningek
Transzparens. A nemhez illő viselkedésformák elsajátítása. Mit kell tenni az egészséges nemi élet Döntési modell Az emberi szexualitás Serdülés. kialakulása érdekében Előadás Szerelem és párválasztás. Családtervezés. Oktató film Gyűjtőmunka Szituációs játék A környezettudatos Növelni kell a környezetvédelmi Kiselőadás A környezetnevelési program végrehajtása. nevelés magatartást. Videófilm Környezetnevelési program Elsősegélynyújtó Balesetek megelőzéseElsősegélynyújtási ismeretek, balesetvédelmi, A gyerekek felelőséggel óvják saját és eszközök elsősegélynyújtási tűzvédelmi és az intézmény óvó-védő intézkedések egymás testi épségét. Előadások ismeretek szabályzatának elsajátíttatása Prevenció
108
Várható eredmények, értékelés Az egészségfejlesztés, egészségnevelés program pozitív eredménye kell legyen, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Erősödjön bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Tanulják meg helyesen értelmezni azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolataik minőségén múlik. A diákok az iskola befejezésekor megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Az egészségnevelés tanulói teljesítményeit nem érdemjegyekkel és osztályzatokkal értékeljük, de mindenképpen el kell ismernünk az eredményes munkát. Ennek egyik eszköze lehet az „EGÉSZSÉGPONTOK” egész éven történő gyűjtése, amelyeket a tanév végén és félévkor a tanulók az egészséges életmód kialakításához szükséges eszközökre válthatnak be.
15.A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 15.1.A vizsgaszabályzat hatálya, célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 64-73.§-aiban foglaltak alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga, pótlóvizsga):
követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati), és az értékelés rendjét.
a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
15.1.1.A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: vonatkozik.
osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése 2012. szeptember 1., érvényessége határozatlan időre szól.
15.2.Az értékelés rendje A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján a következőként határozandó meg: 0% -19% elégtelen 20%-39% elégséges 40%-59% közepes 60%-79% jó 80%-100%jeles
15.3.A vizsgatárgyak részei és követelményei Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. A vizsgatárgyak részei Irodalom
írásbeli + szóbeli vizsga
Magyar nyelvtan
írásbeli + szóbeli vizsga
Történelem
írásbeli + szóbeli vizsga
Idegen nyelv
írásbeli + szóbeli vizsga
Matematika
írásbeli + szóbeli vizsga
106
Fizika
írásbeli + szóbeli vizsga
Földrajz
írásbeli + szóbeli vizsga
Biológia
írásbeli + szóbeli vizsga
Kémia
írásbeli + szóbeli vizsga
Informatika
gyakorlati vizsga
Testnevelés
gyakorlati vizsga
Társadalomismeret
szóbeli vizsga
Szakmai alapozó tárgyak
írásbeli + szóbeli vizsga
Szakmai elmélet (szakképző évfolyamon)
írásbeli + szóbeli vizsga
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Más iskolából jelentkezett tanuló ugyanazon szakon csak eredményesen lezárt félév vagy év esetén folytathatja tanulmányait iskolánkban.
15.4. A felvételi eljárás különös szabályai Tanulói jogviszony megszűnése Az iskolai tanulmányok befejezése előtt -
Lakóhely változás esetén a szülő kérésére, amennyiben befogadó nyilatkozatot hoz az új iskolából A köznevelési (2011. évi CXC.) törvénynek eleget téve a szülő nyilatkozat alapján. Szakértői javaslat alapján áthelyezés miatt Gyerekvédelmi szakellátásban történő változás esetén. Az iskolai tanulmányok befejezésekor A felső tagozat végén (8. osztály) más középfokú szakképző intézményben való továbbtanulás esetén 8. osztályos osztályzatta l, végbizonyítvánnyal értékelve, dokumentálva.
107
-
-
Az előkészítő speciális szakasz végén A készségfejlesztő speciális szakiskola 12. évfolyama végén (szakmai tárgyból belső vizsga letétele kötelező). A tankötelezettségi korhatár elérésével a tankötelezettségi törvénynek eleget téve. Az iskolai képzés a szülő kérésére, s a nevelőtestület javaslatára a törvénynek megfelelően meghosszabbítható. Tanköteleskor befejezése után, fegyelmi eljárás esetén nevelőtestületi döntés alapján. Szünetel a tanulói jogviszonya, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa. Sikeres érettségi vizsga és szakiskolai vizsga befejeztével.
Tanulói jogviszony létrehozása Szakközépiskola -
9-13.osztály - az érvényes rendeletben meghatározott időpontok betartásával, a Köznevelési törvényben részletesen leírt módon. 13-14. osztály - az érettségi bizonyítvány megszerzése után minden év augusztus 21ig. az érvényes rendeletben meghatározott időpontok betartásával, a Köznevelési törvényben részletesen leírt módon.
Kollégium -
iskolába történő beiratkozáskor valamint tanév végén írásban a megfelelő jelentkezési lap kitöltésével.
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet és Kollégium A tanulói jogviszony létesítése a törvény előírásoknak megfelelően. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Intézményünkbe a gyermeket csak a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslatára vehetünk fel. A komplex szakértői vizsgálat (pedagógiai, orvosi, pszichológiai) eredményeiről, s az iskolaválasztás lehetőségeiről a szülő tájékoztatást kap. Ha a szakértői bizottság intézményünket jelöli ki a tankötelezettség teljesítésére, akkor a szülőt időben értesítjük a beiratkozás időpontjáról, egyúttal lehetőséget biztosítunk - nyíl nap formájában -, hogy személyesen megismerkedjen intézményünk tevéke nységével. A tanuló osztályba sorolása a szakértői vélemény alapján történik. A tanulói jogviszony orvosi, szakértői javaslatra vagy szülői kérelemre magántanulóként teljesíthető, ha a tanuló fejlődése, tanulmánya inak eredményes folytatása és befejezése szempontjából ez nem hátrányos. Magántanulói státuszban azok a tanulók kerülhetnek, akiknek nevelése, oktatása egészségügyi mentális problémák miatt szükségessé válik. A mindennapi iskolába járás alól felmentett tanulók a törvényben meghatározott órakeret szerint felkészítésben részesülnek, ahol egyéni foglalkozások keretében a közismereti tantárgyakból készülnek az osztályozó vizsgára. A tanév végén osztályozó vizs gát kötelesek tenni, bizonyítványuk egyenértékű az osztályközösségben neveltekével.
108
Alapfokú Művészeti iskola -
iskolába történő beiratkozáskor valamint tanév végén írásban a megfelelő jelentkezési lap kitöltésével.
Általános tantervű gimnáziumi osztályba -ha a tanuló szakközépiskolából iratkozik át, akkora második idegen nyelvből csupán egy tanév tananyagából tehet osztályozó vizsgát - ha a tanuló a pedagógiai programban nem szereplő idegen nyelvet tanult, akkor az előbbiekben meghatározottak szerint kell eljárni, kivéve azt az esetet, amikor a tanuló más intézményben vendégtanulóként folytatja az általunk nem oktatott idegen nyelv tanulását.
16. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti követelményei
Osztályozó vizsga/Javító vizsga követelményei Magyar nyelv és irodalom 7. osztály Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Írásbeli vizsgán egy szövegértési feladatsort kell megoldania a vizsgázónak, amelyre 60 perc áll rendelkezésére. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére.
109
A szóbeli vizsga témakörei: 1. Kölcsey Ferenc munkássága 2. Vörösmarty Mihály költészete 3. Petőfi Sándor költészete a; Petőfi Sándor népies költészete b; Petőfi tájköltészete c, Petőfi Sándor hitvesi lírája d; Petőfi Sándor forradalmi és szabadságharcos versei 4. Arany János költészete 5. Janus Pannonius költészete 6. Balassi Bálint költészete 7. A regényíró Jókai Mór 8. Mikszáth Kálmán novellaírói munkássága 9. Mikszáth Kálmán mint regényíró Szerzők, művek: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Parainesis Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet…Kiskunság, Szeptember végén, Reszket a bokor, mert…Nemzeti dal, A XIX. század költői, Egy gondolat bánt engemet… Arany János: Szondi két apródja, A fülemüle Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Balassi Bálint: Egy katonaének Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Mikszáth Kálmán: A néhai bárány, A pénzügyminiszter reggelije, A korlátfa, Szent Péter esernyője Memoriterek: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Szeptember végén, Nemzeti dal, Egy gondolat bánt engemet… Janus Pannonius: Pannónia dicsérete
110
Magyar nyelv A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat tartalmazó feladatsor megoldásából és egy tollbamondásból áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: A szöveg mondatai: a mondatok csoportosítási lehetőségei A mondat fő részei : az alany és az állítmány fajtái – predikatív szerkezet A bővített mondat: a tárgy fajtái és a tárgyas szerkezet A bővített mondat: a határozós szerkezet – a határozók fajtái: helyhatározó és képes helyhatározó, az idő- és számhatározó, a mód- és az állapothatározó, az eszköz-és társhatározó, az ok- és célhatározó, az eredet- és eredményhatározó, a fok - és mértékhatározó, a körülmény- és tekintethatározó, az állandó határozó 5. A bővített mondat: a jelzős szerkezet – a jelzők fajtái: minőségjelző, mennyiségjelző, birtokos jelző, értelmező jelző 6. Az egyszerű mondat elemzése, ábrázolása 1. 2. 3. 4.
8. osztály Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Írásbeli vizsgán egy szövegértési feladatsort kell megoldania a vizsgázónak, amelyre 60 perc áll rendelkezésére. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére. A szóbeli vizsga témakörei: 1. Ady Endre költészete 2. Móricz Zsigmond novellái és regényei 3. Babits Mihály költészete 4. Juhász Gyula 5. Kosztolányi Dezső 6. Tóth Árpád 7. József Attila költészete 8. Radnóti Miklós költészete
111
Szerzők, művek: Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…,A magyar Ugaron,Lédával a bálban, Őrizem a szemed, Föl- földobott kő Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig Babits Mihály : Curriculum vitae,Messze-messze… Juhász Gyula:Milyen volt…,Tisza csönd Kosztolányi Dezső: Szegény kisgyermek panaszai Tóth Árpád: Körúti hajnal József Attila: Tiszta szívvel, Anyám Radnóti Miklós: Nem tudhatom, Hetedik ecloga,Tétova óda,Razglednicák Memoriterek: Ady Endre:Őrizem a szemed Juhász Gyula: Milyen volt… József Attila: Anyám, Mama Radnóti Miklós: Nem tudhatom
Magyar nyelv A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része va n. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat tartalmazó feladatsor megoldásából és egy tollbamondásból áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. A kommunikáció 2. Összetett mondatok - alárendelő összetett mondatok: alanyi, állítmányi, tárgyi,határozói, jelzői - mellérendelő összetett mondatok: kapcsolatos, ellentéte, választó, következető, magyarázó 3. A szöveg szerkezete 4. Szóalkotási módok 5. A magyar nyelv története
112
9. évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre. A szóbeli vizsga témakörei: 1. A görög epika – Homéroszi eposzok 2. A görög líra – Alkaiosz, Anakreon, Szappho 3. Görög dráma kialakulása, színház, színjátszás – Szophoklész: Antigoné 4. A római irodalom – Vergilius, Horatius 5. A Biblia 6. A középkor irodalma – Dante, Villon 7. Az itáliai reneszánsz – Boccaccio, Petrarca 8. A magyar reneszánsz: Janus Pannonius, Balassi Bálint 9. Az angol reneszánsz színház és színjátszás – Shakespeare: Rómeó és Júlia 10. A barokk, magyar barokk – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Szerzők, művek: Homérosz: Íliász és Odüsszeia (szöveggyűjteményből) Alkaiosz: A hajó, Anakreon: Gyűlölöm, Szappho: Aphroditéhoz Szophoklész: Antigoné Vergilius: IX. ecloga, Horatius: Licinius Murenához, Leuconoénak Szemelvények Bibliából - szöveggyűjtemény Dante: Isteni színjáték, Villon: Nagytestamentum - szöveggyűjtemény Boccaccio: Dekameron, Petrarca: Daloskönyv - szöveggyűjtemény Janus Pannonius: Pannonia dicsérete, Búcsú Váradtól, Egy dunántúli mandulafáról Balassi Bálint: Egy katonaének, Kiben bűne bocsánatáért…, Hogy Júliára talála, így köszöne neki Shakespeare: Rómeó és Júlia Zrínyi Miklós : Szigeti veszedelem - szöveggyűjtemény Memoriterek: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Balassi Bálint: Egy katonaének (1-5. vsz.) Halotti beszéd és könyörgés (első 6 /szakközépiskolai osztály /vagy 11 sor)
113
Magyar nyelv A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Kommunikáció Hangtörvények Szóelemek Szófajok Szóalkotási módok Helyesírás Hangalak és jelentés kapcsolata A mondatok csoportosítása Az egyszerű mondat szintagmatikus szerkezete
10.évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre. A szóbeli vizsga témakörei: Az angol felvilágosodás - Daniel Defoe, Jonathan Swift A francia felvilágosodás – Rousseau, Voltaire: Candide A német felvilágosodás - Goethe: Faust A magyar felvilágosodás - Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Kármán József, Batsányi János munkássága 5. Stílusszintézis Csokonai Vitéz Mihály költészetében 6. Berzsenyi Dániel költészete 7. A német romantika jellemzői 8. Az angol romantika – Byron, Shelley, Keats 9. Az orosz romantika – Puskin: Jevgenyij Anyegin 10. Katona József: Bánk bán 11. Kölcsey Ferenc munkássága 12. Vörösmarty Mihály költészete, a Csongor és Tünde 13. Jókai Mór 14. Petőfi Sándor 15. Arany János 1. 2. 3. 4.
114
Szerzők, művek: Daniel Defoe, Jonathan Swift - szöveggyűjtemény Rousseau - szöveggyűjtemény, Voltaire: Candide - részletek Goethe: Faust I. rész Bessenyei György, szöveggyűjtemény
Kazinczy
Ferenc,
Kármán
József,
Batsányi
János
-
Csokonai Vitéz Mihály: Az estve, A Reményhez, Dorottya, Tartózkodó kérelem Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I., Osztályrészem, Levéltöredék barátnémhoz A német romantika jellemzői - szöveggyűjtemény Byron, Shelley, Keats - szöveggyűjtemény Puskin: Jevgenyij Anyegin Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Zrínyi - versek, Parainesis - szöveggyűjtemény Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Előszó, Csongor és Tünde Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet…Kiskunság, Szeptember végén, Reszket a bokor, mert…Nemzeti dal, A XIX. század költői, Egy gondolat bánt engemet… Arany János: Ágnes asszony, Epilogus, Mindvégig, Letészem a lantot, Jókai Mór: Az arany ember Memoriterek 1. 2. 3. 4. 5.
Batsányi János: A franciaországi változásokra Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Szeptember végén
115
Magyar nyelv A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Szövegtípusok A hivatalos levél Retorika Az érvelő szöveg felépítése Az érvek fajtái, elrendezése Az előadás, hozzászólás és a felszólalás Az értekezés Anyanyelvünk változatai 11.évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre. A szóbeli vizsga témakörei: 1. Madách Imre: Az ember tragédiája 2. A francia realista regény - Stendhal: Vörös és fekete, Balzac: Goriot apó 3. Az orosz realizmus - Gogol: A köpönyeg 4. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés 5. A dráma megújítása - Csehov: Sirály, Ibsen: A vadkacsa / Nóra 6. Mikszáth Kálmán 7. Ady Endre költészete 8. Móricz Zsigmond 9. Babits Mihály 10. Kosztolányi Dezső 11. Juhász Gyula, Tóth Árpád költészete
116
Szerzők, művek: Madách: Az ember tragédiája Stendhal: Vörös és fekete / Balzac: Goriot apó Gogol: A köpönyeg Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Csehov: A sirály Ibsen: A vadkacsa / Nóra Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt, Szegény Gélyi János lovai, Ady Endre: Góg és Magóg …, A magyar Ugaron, Harc a nagyúrral, Lédával a bálban, Héja – nász az avaron, Elbocsátó, szép üzenet, Őrizem a szemed, Az eltévedt lovas, Emlékezés egy nyár – éjszakára, Párizsban járt az Ősz, A Sion – hegy alatt, Móricz Zsigmond: Tragédia, Barbárok, Rokonok/Úri muri Babits Mihály : A lírikus epilógja,Húsvét előtt, Cigány a siralomházban, Jónás kö nyve Kosztolányi Dezső : Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség, Édes Anna Juhász Gyula: A tápai lagzi, Milyen volt… Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal Memoriterek: Paul Verlaine: Őszi chanson Ady Endre: Héja- nász az avaron / Elbocsátó, szép üzenet; Góg és Magóg…, Őrizem a szemed
117
Magyar nyelv 1. Jelek és jeltípusok 2. A szavak jelentése 3. Stilisztikai alapfogalmak 4. Beszéd, nyelv, szöveg 5. A zeneiség stíluseszközei 6. A szókincs stilisztikai vizsgálata 7. A szóalak és a mondatformák mint stíluseszközök 8. Az alakzatok 9. A szóképek 10. A képszerűség egyéb stíluseszközei 11. A nem nyelvi stíluseszközök 12. A szöveg képe; A szövegformálás mint stíluseszköz 13. A stílusrétegek 14. A magánéleti szöveg stílusa 15. A hivatalos szöveg stílusa 16. A tudományos szöveg stílusa 17. A sajtószövegek stílusa 18. A szépirodalmi szövegek stílusa 19. A stílusárnyalatok 20. Nyelvművelő mozgalmak 12. évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre. A szóbeli vizsga témakörei: 1. Franz Kafka írói munkássága 2. Albert Camus pályaképe 3. Bertold Brecht epikus színház 4. József Attila költészete 5. Radnóti Miklós költészete 6. Weöres Sándor pályaképe 7. A költő Márai Sándor 8. A drámaíró Örkény István 9. Szabó Magda pályaképe 10. Závada Pál pályaképe 11. Szórakoztató irodalom
118
Szerzők, művek: Franz Kafka: Az átváltozások Albert Camus: Közöny Bertold Brecht: Kurázsi mama József Attila: Tiszta szívvel, Óda, Reménytelenül, Téli éjszaka, Dunánál, (Talán eltűnök hirtelen), (Karóval jöttél…) Weöres Sándor: Rongyszőnyeg Márai Sándor: Halotti beszéd Örkény István: Egyperces novellák, Tóték Szabó Magda: Abigél Závada Pál: Jadviga párnája Helen Fielding: Bridget Jones naplója
Magyar nyelv A magyar nyelv tantárgy osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. 2. 3. 4. 5.
A nyelvek eredete és típusai A nyelvrokonság bizonyítékai A magyar nyelv történetének főbb korszakai a nyelvemlékek tükrében Nyelvtani rendszer, és a hangrendszer változásai Szókincsünk bővülése
119
Történelem 7. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Helméczy Mátyás: Történelem az általános iskola 7. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
120
Írásbeli: 1. A felvilágosodás Európában 2. Az Egyesült Államok megalakulása 3. A nagy francia forradalom 4. Bonaparte Napóleon, a császár 5. Az első ipari forradalom és következményei 6. Hazánk Mária Terézia és II. József idején 7. Széchenyi István, a reformmozgalom elindítója 8. Kossuth Lajos reformprogramja 9. 1848. március 15. és az áprilisi törvények 10. Az 1848-49-es szabadságharc 11. Hazánk a szabadságharc leverése után, a kiegyezés 12. A dualizmus időszakának politikai élete, gazdasága és társadalma 13. Új nemzetállam: Olaszország 14. Új nemzetállam: Németország 15. A második ipari forradalom és következményei 16. Az első világháború Szóbeli: 1. A felvilágosodás Európában 2. Az Egyesült Államok megalakulása 3. A nagy francia forradalom 4. Bonaparte Napóleon, a császár 5. Az első ipari forradalom és következményei 6. Hazánk Mária Terézia és II. József idején 7. Széchenyi István, a reformmozgalom elindítója 8. Kossuth Lajos reformprogramja 9. 1848. március 15. és az áprilisi törvények 10. Az 1848-49-es szabadságharc 11. Hazánk a szabadságharc leverése után, a kiegyezés 12. A dualizmus időszakának politikai élete, gazdasága és társadalma 13. Új nemzetállam: Olaszország 14. Új nemzetállam: Németország 15. A második ipari forradalom és következményei 16. Az első világháború
121
8. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Helméczy Mátyás: Történelem 8. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
122
Írásbeli: 1. Hatalmi átrendezedődés Európában az első világháború után. A Népszövetség 2. A nagy gazdasági világválság (1929-1933) 3. A nácizmus kialakulása Németországban. 4. A sztálini Szovjetunió 5. Az őszirózsás forradalom 6. Magyarország a két világháború között 7. A második világháború 8. Hazánk a második világháborúban 9. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája: a holokauszt 10. Földünk a második világháború után. Az ENSZ. A kétpólusú világ. 11. A hidegháború 12. A békés egymás mellett élés 13. Hazánk a második világháború után 14. A Rákosi-korszak 15. Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1956 16. A Kádár –korszak 17. A rendszerváltás Állampolgári ismeretek: 18. Az állam és polgárai 19. A demokrácia intézményei 20. Részvétel a közügyekben Szóbeli: 1. Hatalmi átrendezedődés Európában az első világháború után. A Népszövetség 2. A nagy gazdasági világválság (1929-1933) 3. A nácizmus kialakulása Németországban. 4. Az őszirózsás forradalom 5. A második világháború 6. Hazánk a második világháborúban 7. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája: a holokauszt 8. Földünk a második világháború után. Az ENSZ. A kétpólusú világ. 9. A Kádár –korszak 10. A rendszerváltás Állampolgári ismeretek: 11. Részvétel a közügyekben
123
9. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Száray Miklós: Történelem I., Nemzeti Tankönyvkiadó A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
124
Írásbeli: 1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 2. Az athéni demokrácia (a démosz-arisztokrácia harc és az athéni demokrácia működése és fénykora) 3. A római köztársaság virágkora és válsága, út az egyeduralom felé (a Gracchusok reformjaitól Julius Caesarig) 4. Az antik hitvilág és művészet (görög istenek, a görög filozófia, a görög és római építészet, szobrászat jelentős emlékei, Pannónia római emlékei) 5. A kereszténység kialakulása, főbb tanításai 6. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása, a népvándorló népek ismerete 7. A feudális gazdaság és társadalom jellemzői 8. A nyugati és keleti kereszténység, szerzetesrendek, az egyház szerepe az állam életében 9. Az iszlám megjelenése és főbb tanításai, az arab hódítás jellemzői 10. A magyar nép vándorlása, a magyarok a különböző forrásokban, a magyar eredetmagyarázatok 11. A honfoglalás – társadalom és életmód a honfoglalás idején 12. Az államalapítás Szóbeli: 1. Az athéni demokrácia (a démosz-arisztokrácia harc és az athéni demokrácia működése és fénykora) 2. A római köztársaság virágkora és válsága, út az egyeduralom felé (a Gracchusok reformjaitól Julius Caesarig) 3. A kereszténység kialakulása, főbb tanításai 4. A feudális gazdaság és társadalom jellemzői 5. Az iszlám megjelenése és főbb tanításai, az arab hódítás jellemzői 6. A magyar nép vándorlása, a magyarok a különböző forrásokban, a magyar eredetmagyarázatok 7. Az államalapítás – Szent István uralkodása
125
10. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Walter Mária: Történelem 10. évfolyam, Nemzeti Tankönyvkiadó A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
126
Írásbeli: 1. A nyugati és a keleti kereszténység. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X-XI. század 2. A középkori városok. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai 3. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Az egyház szerepe a kö zépkori művelődésben és a mindennapokban. A romanika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme 4. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői 5. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, fontosabb állomásai a XIV-XVI. században 6. Az Árpád-kor. Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején 7. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején. Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 8. A Hunyadiak. Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján 9. Kultúra és művelődés az Árpád-korban. Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. 10. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai – térkép alapján 11. A reformáció és katolikus megújulás. A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 12. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. 13. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek 14. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia stb.) 15. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. fordulópontjai. A szatmári béke.
127
A Rákóczi-szabadságharc
Szóbeli: 1. A középkori városok. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai 2. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői 3. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, fontosabb állomásai a XIV-XVI. században 4. Az Árpád-kor. Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején 5. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején. Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 6. A Hunyadiak. Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján 7. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai – térkép alapján 8. A reformáció és katolikus megújulás. A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 9. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek 10. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. fordulópontjai. A szatmári béke.
A Rákóczi-szabadságharc
11. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
128
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Száray Miklós: Történelem III., Nemzeti Tankönyvkiadó A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. Írásbelire: 1. A tudományos világkép kialakulása, a felvilágosodás, főbb képviselői 2. A Francia Forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, az alkotmányos monarchia válsága és bukása F ranciaországban 3. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség kialakulása, a 19. század főbb eszmeirányzatai – nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus és szocializmus 4. Az ipari forradalom kibontakozása és következményei 5. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása 6. Az olasz és a német egység kialakulása 7. Szövetségi rendszerek kialakulása a világháború előtt, a balkáni konfliktus 8. A második ipari forradalom és hatásai 9. Magyarország a 18. században a Habsburg Birodalomban (III. Károly, Mária Terézia és II. József), demográfiai változások a Rákóczi-szabadságharc és a török kiűzése után, oktatáspolitika és művelődés
129
10. A reformkor Magyarországon, a reformkor főbb kérdései, Széchenyi és Kossuth politikai pályája, vitája 11. A reformkori művelődés és kultúra, a nemzeti érzés megjelenése a magyar művészetben 12. Az 1848-as forradalom eseményei, az első felelős magyar kormány és az Áprilisi törvények 13. Az 1848-49-es szabadságharc főbb eseményei és a Függetlenségi Nyilatkozat 14. A Kiegyezés okai és tartalma, a dualista állam kialakulása és működése 15. Társadalom, életmód és művészet a dualizmus korában Szóbelire: 1. A tudományos világkép kialakulása, a felvilágosodás, főbb képviselői 2. A Francia Forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, az alkotmányos monarchia válsága és bukása Franciaországban 3. Az ipari forradalom kibontakozása és következményei 4. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása 5. Szövetségi rendszerek kialakulása a világháború előtt, a balkáni konfliktus 6. Magyarország a 18. században a Habsburg Birodalomban (III. Károly, Mária Terézia és II. József), demográfiai változások a Rákóczi-szabadságharc és a török kiűzése után, oktatáspolitika és művelődés 7. A reformkor Magyarországon, a reformkor főbb kérdései, Széchenyi és Kossuth politikai pályája, vitája 8. Az 1848-as forradalom eseményei, az első felelős magyar kormány és az Április törvények 9. Az 1848-49-es szabadságharc főbb eseményei és a Függetlenségi Nyilatkozat 10. A Kiegyezés okai és tartalma, a dualista állam kialakulása és működése 12. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
130
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Salamon Korád: Történelem IV. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
131
Témakörök írásbeli vizsgára: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Az első világháború szövetségi rendszerei, frontok és az új hadviselés jellemzői Az első világháborúban a hátország szerepe Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonásainak elemzése. Gazdaság és társadalom a fejlett világban A gazdasági világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei Az olaszfasizmus jellemzői A náci Németország főbb jellemzői A bolsevik hatalomátvétel és a sztálini diktatúra főbb jellemzői A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai A holokauszt ENSZ létrejötte és működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években Magyarországon A magyar külpolitika mozgástere és alternatívái a két világháború között Magyarország részvétele a második világháborúban Az antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon A határon túli magyarság sorsa Rákosi korszak Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás tartalma, következményei Magyarország a kilencvenes években A mai magyar társadalom és életmód. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. Az Európai Unió legfontosabb intézményei A harmadik világ – A fejlődő országok főbb problémái Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai
Témakörök szóbeli vizsgára: 1. Az első világháború szövetségi rendszerei, frontok és az új hadviselés jellemzői 2. Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonásainak elemzése. 3. A nők szerepének változása a 19-20. században 4. A gazdasági világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi kö vetkezményei 5. A náci Németország főbb jellemzői 6. A bolsevik hatalomátvétel és a sztálini diktatúra főbb jellemzői 7. A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai 8. A szovjet blokk kialakulása és jellemzői 9. Az Osztrák-Magyar- Monarchia felbomlása 10. Trianoni béke hatásai (gazdasági, társadalmi és etnikai) 11. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 12. Magyarország részvétele a második világháborúban 13. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétele
132
14. A holokauszt – Európában és Magyarországon 15. A szovjet felszabadítás és megszállás Magyarországon 16. Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban 17. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 18. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 19. A rendszerváltozás tartalma, következményei 20. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Matematika A vizsga része
írásbeli
A vizsga időtartama
45 perc
A témakörök kijelölése évfolyamonként
A CSOPORTBAN TANÍTÓ MATEMATIKATANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*
A vizsga értékelése
0 % - 39 % → elégtelen (1) 40 % - 54 % → elégséges (2) 55 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)
*
ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL A MATEMATIKATANÁR ELTÉRHET: A 7. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Gondolkozz és számolj! Hatvány Osztó, többszörös Műveletek sorrendje Arány, százalék 2. Hozzárendelés, függvény Egyenes arányosság Lineáris függvény Fordított arányosság
133
3. Algebra Algebrai kifejezések Helyettesítési érték Egyenletek megoldása Egyenlőtlenségek megoldása Szöveges feladatok 4. Geometria Alapfogalmak Szögek Tengelyes tükrözés Középpontos tükrözés Vektorok Eltolás Forgatás Szerkesztési feladatok MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajdu Sándor: Matematika 7. További segédlet: az éves órai jegyzet A 8. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Gondolkozz és számolj! Halmazelméleti alapismeretek Természetes számok Hatványozás Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös Arány, százalék Számok négyzete
134
Számok négyzetgyöke 2. Síkidomok, felületek, testek Adott tulajdonságú ponthalmazok Háromszögek nevezetes vonalai Pitagorasz-tétele Négyszögek A kör, és részei Az egyenes hasáb és a körhenger 3. Egyenletek, egyenlőtlenségek Egyenletek, egyenlőtlenségek algebrai megoldása Szöveges egyenletek 4. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk Háromszögek egybevágóságának alapesetei Thalész tétele Háromszögek hasonlósága Középpontos hasonlóság 5. Relációk, függvények, sorozatok Lineáris függvény Grafikonok olvasása Nemlineáris függvények Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajdu Sándor: Matematika 8. További segédlet: az éves órai jegyzet
135
136
A 9. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Halmazok Halmazok megadási módjai Üres halmaz Részhalmaz Valódi részhalmaz Halmazműveletek: unió, metszet, különbség, komplementer Halmazok elemszáma, véges és végtelen halmazok Számegyenesek, intervallumok 2. Algebra és számelmélet Hatványozás egész kitevőre Számok normál alakja Nevezetes szorzatok A szorzattá alakítás módszerei Műveletek algebrai törtekkel Oszthatóság Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös Számrendszerek 3. Függvények Lineáris függvények Az abszolút érték függvény A másodfokú függvény A négyzetgyök függvény Lineáris törtfüggvények 4. Elsőfokú problémák Elsőfokú egyenletek megoldása grafikus úton, algebrai úton Elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása grafikus úton, algebrai úton Abszolút értéket tartalmazó egyenletek megoldása Elsőfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása grafikus úton, algebrai úton
137
Elsőfokú egyenletekkel, egyenletrendszerekkel megoldható szöveges feladatok MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 9. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet: az éves órai jegyzet A 10. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Geometria (9. osztályos) Egybevágósági transzformációk: tengelyes tükrözés a síkban, középpontos tükrözés a síkban, pont körüli forgatás a síkban, párhuzamos eltolás Háromszögek geometriája: a háromszög szögei, oldalai, összefüggés a háromszög oldalai és szögei között, Pitagorasz-tétel, a háromszög nevezetes pontjai, vonalai, körei, Thalesz-tétel Négyszögek geometriája: a négyszögek szögei, speciális négyszögek Sokszögek geometriája 2. A gyökvonás A négyzetgyök fogalma A négyzetgyökvonás azonosságai A nevező gyöktelenítése Számok n-edik gyöke Az n-edik gyökvonás azonosságai 3. Másodfokú problémák Másodfokú egyenletek megoldása A diszkrimináns A gyöktényezős alak Másodfokúra visszavezethető magasabb fokszámú egyenletek Másodfokú egyenlőtlenségek megoldása Négyzetgyökös egyenletek megoldása A számtani és a mértani közép Másodfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása
138
Másodfokú egyenletekkel, egyenletrendszerekkel megoldható szöveges feladatok 4. Geometria A körrel kapcsolatos ismeretek: szögek ívmértéke, körív, körcikk, kerületi és középponti szögek, látószögkörív A hasonlósági transzformáció és alkalmazásai: Párhuzamos szelők és szelőszakaszok, a szögfelezőtétel, a középpontos hasonlósági transzformáció, a hasonlósági transzformáció, háromszögek hasonlósága, hasonló síkidomok területe, hasonló testek térfogata 5. Trigonometria Hegyesszögek szögfüggvényei Összefüggések a hegyesszögek szögfüggvényei között Nevezetes szögek szögfüggvényei Háromszögek különböző adatainak meghatározása szögfüggvények segítségével A szögfüggvények általánosítása A szinusz függvény A koszinusz függvény Egyszerű trigonometrikus egyenletek
MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 10. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet: az éves órai jegyzet
139
A 11. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Hatvány, gyök, logaritmus A törtkitevőjű hatványok A logaritmus fogalma, azonosságai Az exponenciális, logaritmus függvény Az exponenciális, megoldása
a logaritmusos egyenletek,
egyenlőtlenségek,
A egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek megoldása Exponenciális és logaritmusos egyenlettel megoldható szöveges feladatok 2. Trigonometria A skaláris szorzat A skaláris szorzat a koordináta-rendszerben A szinusztétel, koszinusztétel Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása 3. Koordináta-geometria Vektorok Vektorok a koordináta-rendszerben Műveletek vektorokkal Két pont távolsága Szakasz osztópontjának koordinátái A háromszög súlypontja Az egyenest meghatározó adatok Az egyenes egyenlete Párhuzamos és merőleges egyenesek Egyenesek metszéspontja Pont és egyenes távolsága A kör egyenlete A kör és a két ismeretlenes másodfokú egyenlet A kör és az egyenes kölcsönös helyzete
140
egyenletrendszerek
A kör adott pontjába húzott érintője MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 11. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet: az éves órai jegyzet A 12. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Számsorozatok A sorozat fogalma Számtani sorozatok – an , Sn Mértani sorozatok -- an , Sn Kamatszámítások 2. Síkgeometria ismétlése Háromszögek geometriája (9., 10., 11. évfolyam) Négyszögek geometriája (9. évfolyam) Sokszögek geometriája (9. évfolyam) Kör (10. évfolyam) 3. Térgeometria Hasábok térfogata, felszíne Hengerek térfogata, felszíne Gúlák térfogata, felszíne Kúpok térfogata, felszíne Csonka gúlák térfogata, felszíne Csonka kúpok térfogata, felszíne A gömb térfogata, felszíne
141
4. Logika Kijelentések Logikai műveletek 5. Gondolkodási módszerek Szükséges, elégséges feltételek Skatulya-elv Sorba rendezési problémák Kiválasztási problémák, ha a sorrend számít 6. Valószínűség-számítás és statisztika Események, műveletek eseményekkel Gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség A valószínűség klasszikus modellje Az adatok ábrázolása Az adatok jellemzése 7. Kombinatorika és gráfelmélet Permutációk Variációk Kombinációk (csak ismétlés nélküli!) Gráfok 8. Rendszerező összefoglalás A gimnáziumi tanulmányaink során feldolgozásra kerülő témakörök ismétlése
142
9. Középszintű érettségi feladatsorok feldolgozása A feladatsorok tematikailag lefedik a követelményrendszer öt nagy témakörét, kb. az alábbi arányok szerint:
Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Aritmetika, algebra, számelmélet Függvények, az analízis elemei Geometria, koordináta-geometria, trigonometria Valószínűség-számítás, statisztika
20 % 25 % 15 % 25 % 15 %
MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 12. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet:
az éves órai jegyzet az eddigi évek érettségi feladatsorai
143
Angol nyelv 9-12. évfolyam Kezdő angol nyelv A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Az egyes évfolyamokon a különböző csoportokban különböző tankönyveket használunk, de a tankönyvek mindegyike az alábbi témakörökre, illetve nyelvtani anyagra épül. Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 9. évfolyam (A1-.A2 szint) Tankönyv: New Opportunities Beginner Témakörök: Say Hello Countries and nationalities Family Cardinal numbers Jobs Colours At home – furniture At school Going out, places Food and drink Sport Daily routine Free time Films
144
Nyelvtan: The verb “To be” Possessive Adjectives Who/What/Where questions Have got/ has got A/an Possessive ‘s This/that/these/those Imperatives Some/any can/can’t (ability) There is/there are Present simple Like/don’t like (noun+ing) 10. évfolyam (A2. szint) Témakörök: Excursions – transport Clothes Wildlife – animals Memories Months, ordinal numbers Weather Meals TV programmes Accidents, road safety Missing home Seasons Tests, qualities Saying goodbye, dialogues
145
Nyelvtan: Present Continuous Must/mustn’t Subject, object pronouns Was/were There was/there were Past Simple Comparatives Going to for future plans Have to/has to, don’t have to/doesn’t have to Suggestions (Why don’t we...?) Revision of verb forms 11. évfolyam (A2-B1 szint) Tankönyv: New Opportunities Elementarty Témakörök: Friends Routines Sports, hobbies Personality Days of the week Around town – places Going Places – holiday activities Months Equipment Weather History
146
Multi-part verbs Masculine and feminine words Telling stories – genre of stories Healthy living Food and drink Containers Nyelvtan Present Simple Adverbs of frequency Possessive ‘s Whose or Who’s There is/there are Past simple Countable and uncountable nouns Some/any/a lot of Have to/don’t have to, can/can’t Prepositions of place and time 12. évfolyam (A2-B1 szint) Témakörök: Holidays Cultures Image Celebrities Volunteers Shopping Computers Space Nyelvtan: Present Continuous, down, through, on, next to (directions),linking and, also, too Present Simple/Present Continuous, at,from, in, on, to (time), linking after that, and, but, however, too, whe n Comparative adjectives, linking either...or Superlatives, indefinite pronouns, it/there Be going to, linking to, for
147
Predictions will/won't, Present Perfect, ever/never, linking firstly, secondly, finally Present Perfect, just, ever, never Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait. B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy ma gyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni
148
egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza. A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002
149
Angol nyelv (haladó) 9-12. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Az egyes évfolyamokon a különböző csoportokban különböző tankönyveket használunk, de a tankönyvek mindegyike az alábbi témakörökre, illetve nyelvtani anyagra épül. Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 9. évfolyam (A1) Témakörök: Friends Personality Around Town Going Places History Telling Stories Healthy Living Sport Nyelvtan: Present Simple, in /from(place), linking with and Adverbs of Frequency, good at/bad at, interested in, capital letters, linking with whe n There is/There are, linking with and and but, next to, opposite Possessive 's, Who's, Whose,linking with and, but, also, too, articles, possessive pronouns, it's/its, in, on(time) Past Simple, in, from, to (time), linking when, then, after, and, because, before, commas in, into, on, out of, to, at (place/direction), linking one day, the next day, suddenly, after that, because, in the end Countable/Uncountable, some, any, a lot of (place/direction), linking but, however Have to/ don't have to, can/can't, linking before, during, afte r, how much/how many, in, into, on, over, to, with
150
10. évfolyam (A2) Témakörök: Holidays Cultures Image Celebrities Volunteers Shopping Computers Space Nyelvtan: Present Continuous, down, through, on, next to (directions),linking and, also, too Present Simple/Present Continuous, at,from, in, on, to (time), linking after that, and, but, however, too, whe n Comparative adjectives, linking either...or Superlatives, indefinite pronouns, it/there Be going to, linking to, for Predictions will/won't, Present Perfect, ever/never, linking firstly, secondly, finally Present Perfect, just, ever, never 11. évfolyam (B1 szint) Témakörök: Lifestyles Homes Heroes Challenge Celebration Food Money Gadgets Nyelvtan: Present Simple/Present Continuous, time expressions, word order Present Perfect,common verbs: do, go, have, make, linking and, but, because Past Simple/Past Continuous Present Perfect/Past Simple, linking suddenly, late r, a/the/no article Modal verbs: must, mustn't, have to, don't have to, needn't, can, can't Comparatives and Superlatives, (not) as......as, linking before, first Some, any, no, much,many,a lot of, a little, a few, there is/there are, All/none, both/neither, another, other, the other, the second Predictions: will/ be going to, opinion adjectives -ed/-ing endings, linking also, too, either, determiners
151
12. évfolyam (B2) Témakörök Communication The web The Sea Mountains Dance Music Pictures Buildings Nyelvtan: Zero/First Conditional, subject/object/possessive pronouns, possessive adjectives, adverbs Second Conditional, common verbs: do, make, linking as well as, also, too Present Perfect, too+adjective, not+adjective+enough, for, since The Passive Future arrangements and intentions, question words Time clauses Question tags, linking words although, however,but,commas Relative clauses, relative pronouns:who, that, which, where, whose, prepositions Reported requests and orders, linking so that, reason, result, relative pronouns, prepositions Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait.
152
B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzé seket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza.
153
A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002 Angol nyelv (NYEK) 7-13. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Az egyes évfolyamokon a különböző csoportokban különböző tankönyveket használunk, de a tankönyvek mindegyike az alábbi témakörökre, illetve nyelvtani anyagra épül. Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete.
154
7. évfolyam (A1) Témakörök: What’s your name? How’s work? Have a good time! Nearest and dearest My home is my castle In the city Nice and tasty Ready to wear Nyelvtan: A / an This / that Imperative The verb be Possessive adjectives Who / what / how / how old / where....from Present simple (affirmative and wh-questions) Prepositions of time (at/on/in/until/from-to) When / what time? Present simple (negative and questions) How often? The verb can Want, would like, like, love, hate, enjoy, + ing Whose? Possessive case Possessive pronouns A vs the Adjectives Present progressive Present simple / present progressive Let’s / how about/ why don’t we...? Why? Because There is / there are Prepositions of place and movement Object personal pronouns Countable and uncountable nouns Some, any, no How much, how many Much, many, a lot of, lots os, a few, a little Which? This/ these/ that/ those One / ones Too + adjective Too vs very
155
8. évfolyam (A2) Témakörök: School days Do your best Fiesta time Best mates Mother nature Take a break Doctor, doctor Online Nyelvtan: Past simple of regular and irregular verbs Past simple of be Could Adverbs of manner Future going to Present progressive with future meaning Compounds of some, any, no, every Can, could, will, may, would for requests The verb have to Comparative form Superlative form Present perfect simpel Present perfect simple / past simple The verb should Reported speech Already, yet, still Infinitive of purpose It’s + adjective + infinitive 9. évfolyam (A2 szint) Témakörök: Window on the world How strange Food for thought Time on your hands Get the message Urban life Bon Voyage Down to Earth Nyelvtan: Present simple Present simple/present progressive Stative verbs
156
Past simple Past progressive Time clauses Quantifiers (some, any, much, many, a lot of, lots of,a few, a little Too/enough Present perfect simple Indirect questions Defining relative clauses Relative pronouns The verb used to Comparative form Superlative form As...as... Must/mustn’t Can/ can’t Have to / don’t have to Need to, don’t need to, needn’t Should, shouldn’t Future will Time clauses (when, before, after, as soon as, until) Be able to 10. évfolyam (A2-B1) Témakörök Cash in hand Oldies but goodies A good sport Working your way Health matters In person Watch out! On holiday
157
Nyelvtan: Infinitives / ing forms Passive voice Conditional sentences type 1 If vs when May, might, could So, neither, too, either Negative questions Question tags Reflexive pronouns Conditional sentences type 2 Wishes and unreal past Exclamatory sentences Clauses of result Past perfect simple Reported speech (statements, questions, commands and requests) 11. évfolyam (B1 és B2-es szint és érettségire készülés) Sports and Hobbies Adventure People Education Places Environment Mystery Teenagers Humour Cultures Employment Technology Entertainment Media Travel Nyelvtan Present simple, Present continuous, State verbs Adverbs of frequency Past Simple, Past Progressive Prepositions of time Present perfect simple and continuous Comparisons Will, Going to Future Continuous, Future Perfect Must, have to, need Defining and Non-defining Relative Clause Conditionals (0,1,2,3) Articles
158
Past Perfect, Past Perfect Continuous Time linkers Had Better Would Rather Should May, might, could, must, can’t, couldn’t Passive voice Participle clause Infinitive and –ing forms Causative Infinitive of purpose Reported Speech Wishes and unreal past Clause of Result Témakörök 12. évfolyam (B2-es szint és érettségire készülés) Témakörök Describing lifestyles Clothes Inventions Technology Adventures Crime and Punishment Nature Festivals and Celebrations Nyelvtan Present simple, Present continuous, State and activity verbs Past Simple, Past Progressive “used to” vs. “would” Present perfect simple and continuous Past Perfect, Past Perfect Continuous Will, Going to Future Continuous, Future Perfect Conditionals (Types 0, 1, 2, 3) Must, have to, need, may, could, should, ought to, had better Can, Could, Able to Infinitives and –ing forms The passive voice
159
13. évfolyam (B2-es szint) Témakörök Food Animals Medicine, Health Homes Art Psychology Advertising Nyelvtan Questions Question Tags Reported Speech Wish Quantifiers Relative Clause Perticiple Clause Deterimers Causative form Adverbs Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait.
160
B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kér ni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza.
161
A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002 Német nyelv 7-8 . évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete.
162
7. évfolyam (A1) Tanköny: deutsch.com 1 Témakörök: Deutsche Lehnwörter Internationalismen Begrüssungen Hobbys Zahlen Schulfächer Wochentage Monate Jahreszeiten Essen und Trinken Farben Kleidung Familienmitglieder Freizeitaktivitäten Berufe Herkunft Uhrzeiten Nyelvtan: Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv Verbkonjugation Verb mit Vokalwechsel Personalpronomen Unregelmässige Verben Aussagesatz , Fragesatz Haben / sein Präsens Fragewörter W- Fragen Lokale Präp. Pluralbildung Negation Modalverben
163
8. évfolyam (A2) Tanköny: deutsch.com 1 Témakörök: Name, persönliche Angaben Schule und Schulräume Unterrichtsaktivitäten E-Mail schreiben Zeitpunkt angeben Vorschlag machen – Programme Wünsche ausdrücken Auf Fragen reagieren Steckbrief schreiben Freunde Geschenk kaufen – in Geschäft / auf dem Markt Hoffnung ausdrücken Gründe nennen Feste , Feiertage Nach dem Preis fragen Einkaufen Zimmer beschreiben Lieblingsstadt, Heimat Meinung äussern Nyelvtan: Wortbildung Modalverben Lokale Präpositionene zu + Dativ In + Akkusativ Temporale Präp. vor + Dativ , nach + Dativ Modale Präp. Für + Akk. Personalpronomen im Akk. mich, dich , sie , ihn Trennbare Verben Ordinalzahlen Nullartikel, Komparativ Genitiv bei Nomen Konjungtionen Indefinitpron. Man Lokale Präp. In / aus / nach Präteritum sein / haben Perfekt
164
Német nyelv 9-13. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 9. évfolyam (B1-es szint) Delfin 1 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 1-5) Témakörök Sich vorstellen Andere Personen vorstellen Wohnen Verabredungen In der Stadt Nyelvtan Konjugation der Verben im Präsens Modalverben Personalpronomen Satzklammer Artikel Definitpronomen, Indefinitpronomen Akkusativ
165
Trennbare und nicht trennbare Verben Präpositionen (mit Akkusativ, Dativ, Wechselpräpositionen) 10.évfolyam (B1-es szint) Delfin 1 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 6-10) Témakörök Tagesablauf Mahlzeiten Umzug und Einrichtung Hausarbeit Mode Nyelvtan Perfekt Uhrzeiten Verben mit Dativergänzung und Akkusativergänzung Datumsangaben Nomen und Adjetive im Genitiv Nebensätze mit „dass”, „damit” Modalverben im Präteritum 11.évfolyam (B1 és B2-es szint és érettségire készülés) Delfin 2 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 11-15) Témakörök Schule und Karriere Nachrichten und Berichte Länder und Leute Wünsche und Wirklichkeit Sport und Gesundheit
166
Nyelvtan Reflexive Verben mit Akkusativ und Dativ Verben mit Präpositionalergänzung Nomen im Genitiv Attributes Adjektiv im Genitiv Präteritum Nebensätze mit als, während, wenn,obwohl Präpositionen mit Genitiv Reletivpronomen, Relativsatz Konstruktionen mit es Konjunktiv II Konditionalsätze Attributes Adjektiv im Komparativ und Superlativ Indirekte Fragesätze Verben mit Verbatiärgenzung Modalverben im Perfekt Infinitiv als Nomen 12.évfolyam (B1és B2-es szint és érettségire készülés) Delfin 2 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 16-20) Témakörök Berufswelt und Ideen Humor und Alltag Politik, Geschichte und Zukunft Kultur und Freizeit Sprachen und Begegnungen Nyelvtan Passiv Passiv mit Modalverb Adjektive mit unregelmäßigen Formen Plusquamperfekt Nebensätze mit temporalen Junktoren Zweigliedrige Junktoren Futur Konjunktiv der Vergangenheit Haben, sein, brauchen + zu Partizip I und II Modalverben zur Graduierung von Wahrnehmung, Vermutung und Beurteilung Konjunktiv I Indirekte Rede Nominalkomposita
167
13.évfolyam (B2-es szint) Tankönyv: Készüljünk az érettségire, emelt szint Témakörök Das “Hotel Mama” Umweltschutz, Müllproblem Internet Medien Motorisierung Kleider machen Jugendliche Modeberufe Fastfood-Restaurants Schule in Deutschland und in Ungarn Mobilmanie Nyelvtan Nebensätze, Junktoren Relativsätze, Relativpronomen Infinitivkonstruktionen Passiv, Vorgangspassiv, Zustandspassiv Konjunktiv I, indirekte Rede Konjunktiv II, Wunschsätze Plusquamperfekt, nachdem Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2
168
B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait. B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javítha tók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek.
169
B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza. A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002 Fizika A vizsga része
írásbeli + szóbeli
A vizsga időtartama
45 perc + 10 perc
A témakörök kijelölése évfolyamonként
A CSOPORTBAN TANÍTÓ FIZIKATANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*
A vizsga értékelése
0 % - 39 % → elégtelen (1) 40 % - 54 % → elégséges (2) 55 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)
*
ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL A FIZIKATANÁR ELTÉRHET:
170
A 7. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Az anyag belső szerkezete Termikus és mechanikai kölcsönhatások A mágneses, elektromos és gravitációs kölcsönhatás 2. A testek mozgása Az egyenes --vonalú egyenletes mozgás A változó mozgás Az egyenletesen változó mozgás A gyorsulás fogalma 3. A dinamika alapjai A tehetetlenség törvénye A sűrűség Az erő fogalma Erő-ellenerő Több erőhatás együttes eredménye A súrlódási és közegellenállási erő A forgatónyomaték 4. A nyomás A nyomás fogalma A folyadék nyomása A gázok nyomása Közlekedőedények, hajszálcsövek A felhajtóerő. Arkhimédész törvénye A testek úszása,lebegése, merülése
171
MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Fizika 7. MOZAIK kiadó További segédlet: az éves órai jegyzet A 8. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Energia, energiaváltozások Az energia fogalma A munkavégzés és a munka Az egyszerűgépek A testek belső energiája Az égés A teljesítmény A hatásfok 2. Hőjelenségek A hőterjedés A hőtágulás Halmazállapot-változások 3. A fény A fény tulajdonságai Fényvisszaverődés síktükörről Fényvisszaverődés gömbtükörről A fénytörés Optikai eszközök A színek
172
4. Elektromosságtan Az anyag részecskéinek szerkezete A testek elektromos állapota Az elektromos áram Az áramerősség Az elektromos áramkör Fogyasztók soros kapcsolása Fogyasztók párhuzamos kapcsolása Az elektromos feszültség Az elektromos ellenállás Ohm törvénye Vezetékek elektromos ellenállása Az elektromos áram hatásai Elektromos munka és teljesítmény Elektromágneses indukció A váltakozó áram A transzformátor Az elektromos távvezetékrendszer MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Fizika 8. MOZAIK kiadó További segédlet: az éves órai jegyzet Kémia 7. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
173
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 7. Kémiai alapismeretek – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó
Témakörök 1. Az anyagok és tulajdonságaik 2. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok 3. A halmazállapot- változásokat kísérő energiaváltozások 4. Az anyagok változásai 5. A levegő, levegőszennyezés 6. Az égés (tűzgyújtás, a foszfor) és a tűzoltás 7. Energiaforrások 8. Az ásványi szenek és mesterséges szenek 9. A földgáz és a kőolaj 10. Táplálékaink, mint energiaforrások 11. A víz. 12. A hidrogén 13. A redoxireakció 14. Az oldatok 15. A vizes oldatok kémhatása 16. Atomok és elemek. Az anyagmennyiség 17. Az atom felépítése
174
18. Az elektronfelhő szerkezete és az elektronszerkezet jelölése 19. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer 20. A kémiai kötés. Ionok képződése. 21. Kovalens kötés. 22. Anyagi halmazok, halmazállapotok 23. A kémiai reakció 24. A papír 25. Az üveg 26. Kerámiai anyagok 27. Építőanyagok 28. Vegyszerek a háztartásban 8. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%)
175
Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 8. Szervetlen kémia – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó
Témakörök 1. Az elemek általános jellemzése, a nemesgázok 2. A hidrogén 3. A VII. főcsoport fontosabb elemei és vegyületeik. 4. A VI. főcsoport elemei és vegyületeik. 5. Az V. főcsoport elemei és vegyületeik 6. A IV. főcsoport elemei és vegyületeik. 7. A fémek általános jellemzése és az ötvözetek 8. A fémek tulajdonságai és korróziója, a korrózióvédelem 9. Az I. főcsoport elemei és vegyületeik. Az alkálifémek 10. Az alkálifémek fontosabb vegyületei 11. A II. főcsoport elemei és vegyületeik. Az alkáliföldfémek 12. A természetes vizek keménysége 13. A III. főcsoport eleme az alumínium 14. Az óncsoport elemei: az ón és az ólom 15. A vascsoport elemei. A vas (előállítása és acélgyártás) 16. A rézcsoport elemei. A réz 17. Az ezüst és az arany 18. A cinkcsoport elemei 9. évfolyam Gimnázium A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
176
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 9. Általános kémia – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó
Témakörök 1. Atommodellek és az atom felépítése 2. A radioaktivitás és jelentősége 3. Az atomenergia 4. Az elektronburok szerkezete és az elektronhéjak kiépülése 5. A periódusos rendszer 3. A fémes kötés 4. A kovalens kötés 5. Az ionos kötés 6. A másodrendű kötések 7. Anyagi halmazok, halmazállapotok. (gázok, folyadékok, szilárd anyagok) 8. A kristályrács típusok 9. Az oldatok 6. A kémiai reakciók (reakcióhő, képződéshő, reakciósebesség, egyensúlyi reakciók) 7. Protonátmenettel járó kémiai folyamatok 8. A kémhatás (közömbösítés, sók hidrolízise) 10. Elektronátmenettel járó kémiai folyamatok. Redoxireakciók 11. Galvánelemek 12. Az elektrolízis 9. évfolyam Szakközépiskola
177
A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 11-12. Közép és emelt szintű érettségizőknek Mozaik kiadó (Vonatkozó részek) Kémia 7. Kémiai alapismeretek – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó (Vonatkozó részek)
Témakörök 1. Az anyag fogalma és az anyagi rendszerek csoportosítás 2. Az anyagok fizikai tulajdonságai és mechanikai tulajdonságai 3. Az anyagok kémiai és technológiai tulajdonságai 4. Nyersanyagok, alap- és segédanyagok
178
5. Hulladékok és melléktermékek 6. A kerámia és porcelán 7. A fa és a papír 8. A gumi 9. A műanyagok általános jellemzése 10. Természetes alapanyagú műanyagok 11. Mesterséges alapanyagú műanyagok 12. A textíliák és a bőr 13. Szigetelő anyagok 14. Kenőanyagok 15. A fémek általános jellemzése, tulajdonságaik 16. Az ötvözetek 17. A korrózió és a korrózióelleni védelem 18. A fémek kémia tulajdonságai 19. A fémek előállítása 20. A vas és vasgyártás 21. Az acélgyártás és a vasötvözetek 22. Az alumínium, alumíniumgyártás 23. A színesfémek 9. évfolyam Szakközépiskola A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
179
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 9-10. Szakközépiskolásoknak Mozaik kiadó
Témakörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
Atommodellek és az atom felépítése A radioaktivitás és jelentősége Az elektronburok szerkezete és az elektronhéjak k iépülése A periódusos rendszer A fémes kötés A kovalens kötés Az ionos kötés A másodrendű kötések Anyagi halmazok, halmazállapotok. (gázok, folyadékok, szilárd anyagok) A kristályrács típusok Az oldatok A kémiai reakciók (reakcióhő, képződéshő, reakciósebesség, egyensúlyi reakciók) Protonátmenettel járó kémiai folyamatok A kémhatás (közömbösítés, sók hidrolízise) Elektronátmenettel járó kémiai folyamatok. Redoxireakciók Galvánelemek Az elektrolízis
180
10. évfolyam Gimnázium A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 10. Szerves kémia – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó
181
Témakörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
A szénatom különleges tulajdonságai. A szénvegyületek csoportosítása A szénvegyületek kémiai analízise A szénhidrogének összetétele és csoportosítása Alkán Alkén Alkin Gyűrűs szénhidrogének A benzol és egyéb aromás szénhidrogének Halogéntartalmú szénvegyületek Oxigéntartalmú szénvegyületek. Összetett funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek Nitrogén tartalmú szénvegyületek A szénhidrátok Az aminosavak és fehérjék A nukleinsavak Természetes alapú műanyagok Mesterséges alapanyagú műanyagok
10. évfolyam Szakközépiskola A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
182
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 9-10. Szakközépiskolásoknak Mozaik kiadó
Témakörök 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.
A szénatom különleges tulajdonságai. A szénvegyületek csoportosítása A szénvegyületek kémiai analízise A szénhidrogének összetétele és csoportosítása Alkán Alkén Alkin Aromás szénhidrogének Halogéntartalmú szénvegyületek Oxigéntartalmú szénvegyületek. Összetett funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek Nitrogén tartalmú szénvegyületek A szénhidrátok Az aminosavak és fehérjék A nukleinsavak Természetes alapú műanyagok Mesterséges alapanyagú műanyagok
Biológia Biológia tantárgyból írásbeli és szóbeli vizsga van. Írásbeli A vizsgázónak 50 pontos teszt feladatlapot kell megoldania, mely tartalmi szempontból több témakört ölel át. A feladatlap többféle feladattípust tartalmaz ( rajzos, négyféle asszociáció, nyílt végű feladatok… ) A feladatlap megoldásához egy óra áll rendelkezésre! Szóbeli A vizsgázónak egy tételt kell kidolgozniaFelkészülési idő: 30 perc.Szóbeli felelet időtartama: legfeljebb 10 perc.Maximálisan adható pontszám: 25 pont. Sikertelen a vizsga abban az esetben, ha az írásbeli és a szóbeli vizsgarész bármelyikében a vizsgázó nem érte el a 10 %-ot!
183
Érdemjegyek: 0-39 % elégtelen ( 1 ) 40-54 % elégséges ( 2 ) 55-69 % közepes
(3)
70-84 %
(4)
jó
85% - 100 % jeles ( 5 )
A VIZSGA TÉMEKÖREI AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON 7. évfolyam MS-2610 tankönyv, Mozaik kiadó I. A forró éghajlati övezet élővilága II. A mérsékelt éghajlati övezet élővilága III. A hideg éghajlati övezet, a hegyvidék és a tenger élővilága IV. Az élőlények környezete és az életközösségek V. Az élőlények rendszerezése 8. évfolyam MS-2614 Tankönyv, Mozaik kiadó I.Az emberi test felépítése II.A bőr és a mozgásszervrendszer III.A szervezet anyagforgalma IV.Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés V.A szaporodás és az egyedfejlődés 10. évfolyam ,MS-2641 tankönyv, Mozaik kiadó I: Bevezetés, vírusok, prokarióták,alacsonyabbrendű eukarióták II: Az állatok teste és életműködése III: A legfontosabb állattörzsek képviselőinek sajátosságai IV: Az állatok viselkedése V: A növények teste és életműködése VI: A gombák
184
11. évfolyam MS-2642 tankönyv, Mozaik kiadó I. A sejtek felépítése és anyagcseréje II. Az örökítõ anyag III. A szabályozás IV. A vér és a keringési rendszer V. A táplálkozás és a légzés VI. A kültakaró, a mozgás és a kiválasztás 12. évfolyam MS-2643 tankönyv, Mozaik kiadó VII. A szaporodás és az egyedfejlõdés. Egészségügyi ismeretek / MS-2642 tankönyv, Mozaik kiadó utolsó fejezete / I. Az öröklődés II. A populációk és az életközösségek III. Az evolúció és a bioszféra 9. évfolyam, s zakközé piskolai osztály A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
185
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: Csókási Andrásné és mtsai: Biológia 9. Az élőlények teste, élete és környezet (Mozaik Kiadó, Szeged, 2011) alapján készült. Írásbeli: 1. A biológia tudománya, a rendszerezés alapfogalmai és a szerveződési szintek 2. Az élő és élettelen 3. A vírusok és a baktériumok 4. Az egysejtű eukarióták 5. A gombák 6. Az állatok kültakarója 7. Az állatok mozgása 8. Az állatok táplálkozása 9. Az állatok légzése 10. Az állatok anyagszállítása 11. Szabályozás az állatvilágban 12. Az állatok szaporodása és egyedfejlődése 13. A növény szövetei és szervei 14. A növényi anyagszállítás és mozgás 15. A növények szaporodása és egyedfejlődése 16. Az élőlények tűrőképessége 17. Környezetvédelem – talaj, levegő és vízvédelem
186
18. Populációk és kölcsönhatásaik, az életközösségek anyag- és energiaforgalma 19. Természetes és mesterséges életközösségek – Nemzeti Parkjaink 20. Evolúció alapfogalmai Szóbeli: 1. A biológia tudománya, a rendszerezés alapfogalmai és a szerveződési szintek 2. A vírusok és a baktériumok 3. Az állatok kültakarója és mozgása 4. Az állatok táplálkozása 5. Az állatok légzése és anyagszállítása 6. Szabályozás az állatvilágban – hormonális és idegi szabályozás 7. Az állatok szaporodása és egyedfejlődése 8. A növény szövetei és szervei 9. Az élőlények tűrőképessége 10. Környezetvédelem – talaj, levegő és vízvédelem 11. Populációk és kölcsönhatásaik, az életközösségek anyag- és energiaforgalma 12. Természetes és mesterséges életközösségek – Nemzeti Parkjaink 10. évfolyam, s zakközépiskolai osztály A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
187
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: Csókási Andrásné és mtsai: Biológia 10. Az ember életműködései, az öröklődés alapjai (Mozaik Kiadó, Szeged, 2011) alapján készült. Írásbeli: 1. Szénhidrátok és fehérjék 2. Nukleinsavak, nukleotidok és aminosavak 3. A sejtanyagcsere, felépítő és lebontó folyamatok 4. Örökletes információ a sejtben (a DNS-ből kromoszóma keletkezése, valamint a DNS-ről RNS-ek, majd fehérjeszintézisének szabályszerűségei) 5. A sejt életszakaszai, a mitózis és a meiózis 6. Genetikai alapfogalmak (Mendel törvényei, mutáció, allél, genotípus – heterozigóta és homozigóta, fenotípus és kromoszóma fogalmak ismerete), egyszerűbb genetikai feladatok megoldása (domináns-recesszív öröklésmenet, vércsoport és nemek öröklődése) 7. Az emberi bőr és betegségei 8. Mozgásszervrendszerünk és egészsége 9. Emésztőszervrendszerünk és megbetegedései 10. A légzőszervrendszerünk és egészsége 11. Az ember keringési rendszere 12. Az immunrendszer 13. Kiválasztószervrendszerünk és megbetegedései 14. Az idegi szabályozásunk működése
188
15. A hormonrendszerünk 16. Az emberi szaporodás, családtervezés 17. Az ember egyedfejlődése 18. Dohányzás- megelőzés és drogprevenció, a függőség fogalma 19. A környezetszennyezés hatásai az egészségre, személyes higiénia, testi és lelki egészség 20. Az elsősegélynyújtás alapjai Szóbeli: 1. Szénhidrátok és fehérjék 2. Nukleinsavak, nukleotidok és aminosavak 3. A sejt életszakaszai, a mitózis és a meiózis 4. Genetikai alapfogalmak (Mendel törvényei, mutáció, allél, genotípus – heterozigóta és homozigóta, fenotípus és kromoszóma fogalmak ismerete), egyszerűbb genetikai feladatok megoldása (domináns-recesszív öröklésmenet, vércsoport és nemek öröklődése) 5. Az emberi bőr és betegségei, mozgásszervrendszerünk és egészsége 7. Emésztőszervrendszerünk és megbetegedései 8. A légzőszervrendszerünk és egészsége 9. Az ember keringési rendszere, immunrendszer 10. Kiválasztószervrendszerünk és megbetegedései 11. Az idegrendszerünk és a hormonrendszerünk 12. Az emberi szaporodás és egyedfejlődés, családtervezés 13. A környezetszennyezés hatásai az egészségre, személyes higiénia, testi és lelki egészség Földrajz 8. évfolyam Földrajz TANANYAG
FOGALMAK
1. Közép-Európa természetföldrajzi Dűne, turzás jellemzése 2. Közép-Európa társadalmi viszonyai Semlegesség, szocializmus, KGST, Varsói Szerződés, NATO, ENSZ, EU 3. Németország Optikai ipar, berlini fal 4. Németország ipara Tartományok, elektrotechnikai ipar, nehézipar válsága
189
5. Lengyelország 6. Csehország 7. Az Alpok 8. Svájc, Ausztria 9.A Kárpátok és a Kárpát- medence 10. Szlovákia 11. Románia 12. Az Európai Unió története 13. Magyarország a világban 14. Hazánk felszínének kialakulása
Moréna dombok, tóhátságok Sörárpa, komló, kaolin, Alpi hegységképződési ciklus, kristályos vonulatok,hóhatár lavina, moréna tavak, végmoréna Kanton, óragyártás, finom mechanika, havasi pásztorkodás, semlegesség, tranzit forgalom, Flis, gneisz, borvizek, vulkáni utóműködés Csángók, székelyek, románok, svábok, szászok Hidegháború, energia válság, szabad kereskedelem, vám, euro, gazdasági együttműködés Medence feltöltődés, lösz, homok, a Medence szerkezetfejlődése
15. Három éghajlati terület határán 16. Magyarország vízrajza
Folyószabályozás, felszíni és felszín alatti vizek 17. Hazánk természetes növénytakarója, állatvilága, talajai 18. természet és környezetvédelem hazánkban , természet védelmi területek 19. Hazánk népessége és etnikai kisebbségek 20. a népesség mozgása a térségben. A Székelyföld, Felvidék, Vajdaság, Burgerland, határon túli magyarság Kárpátalja , Dél- vidék 21. A modern település hálózat kialakulása 22. Az urbanizáció: városiasodás agglomerációk 23. Hazánk gazdasági szerkezete. Az EU Privatizáció, munkanélküliség, megújuló hatása a gazdaságra energiák 24.Hazánk ipara. A telepítő tényezők. 25. Mezőgazdaság a 21.században Futóhomok megkötése 9. évfolyam Tankönyv: Nemerkényi Antal-Sárfalvi Béla Általános Természetföldrajz Helyünk a világegyetemben A Föld a világegyetemben Lakóhelyünk, a Föld A Föld belső szerkezete Lemeztektonika A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A kőzetlemezek és a földrengések A kőzetlemezek és a hegységképződés A kőzetek Az ásványkincsek, és energiahordozók képződése A földtörténet I. II. A földrészek szerkezete és domborzata
190
A légkör A légkör anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése Időjárási és éghajlati elemek: a hőmérséklet és a szél Időjárási és éghajlati elemek: a nedvesség tartalom és a csapadék Ciklonok – anticiklonok Felhőfajták – csapadék fajták Az általános légkörzés A monszun szél rendszer A légszennyezés Hidrogeográfia A tengervíz mozgásai A felszín alatti vizek Felszíni vizek: vízfolyások, tavak A vízszennyezés A földfelszín formakincse A belső és a külső erők párharca A talaj A folyók felszínformálása Felszínformálás a tengerpartokon A jég felszínformálása A szél felszínformálása A felszín alatti vizek felszínformálása: a karsztosodás A földrajzi övezetesség Az éghajlati és földrajzi övezetesség kialakulása A forró övezet A mérsékelt övezet I. II. A hideg övezet és a függőleges övezetesség 10. évfolyam I. FÉLÉV: 1. A gazdasági szektorok jellemzői, a GDP és a GNP fogalma. 2. A gazdasági típusok közötti alapvető különbségek (Tradicionális, tervutasításos és a piacgazdaság) 3. A globalizáció fogalma, okai és következményei. 4. A nemzetgazdaságok szerepe 1970 előtt és után. 5. A transznacionális vállalatok kialakulásának okai, és jellemzői. 6. A regionális integrációk kialakulásának okai, a kialakulásuk módja és jellemzői. 7. A nemzetközi szervezetek csoportosítása és feladatuk. 8. A pénz a világgazdaságban, és a hozzá tartozó fogalmak. 9. Tőkeáramlás 10. Az adósságválság, 11. A mezőgazdasági típusok és azok jellemzői. 12. Az energiagazdaság. 13. Az ipar jellemzői, és szerkezeti átalakulásának okai, következményei. 14. A tercier szektor jellemzői.
191
Informatika 7. osztály Informatikai alapismeretek. Számítógép részei, sebességmérés, programindítás A billentyűzet és az egér A monitor. Háttértárak: a mágneses háttértárak. Háttértárak: optikai háttértárak. A nyomtatók. Kommunikáció a hálózaton LAN, MAN, WAN Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata Operációs rendszer használata
A számítógépet működtető programok csoportosítása. A menü részei, konvenciók, menük használata. Forró billentyűk, segítség használata. Háttértárak és alapjellemzőik. Háttértárak használata. Az állományok elhelyezkedése, indítása. Névadási szabályok, tájékozódás a könyvtárfában, útvonal. Az operációs rendszer alapparancsai. Állománynév. PC-s operációs rendszerek: hasonlóság és egyezés az operációs rendszerek között. Újraindítás, ablak részei. Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok. Algoritmusok és adatok
Informatika: közlemény, hír, információ fogalmának megalapozása, a kommunikáció modellje. Titkosítsunk: a titkosítás története, alapvető titkosítási módszerek, betűeltolás, rácsos titkosítás, számkódolásos titkosítás, képírás Chain-kódos ábrázolás, a monitor működése, a Chain-kód haszna képalakításoknál A kettes számrendszer; átváltás kettes és tízes számrendszer között. A Neumann típusú számítógép működése. Könyvtár az egész világ – kézikönyvtár, különleges könyvek
192
8. osztály Informatikai alapismeretek. A számítógép mint rendszer A számítógépek fejlődése Számítógép működése Programozási alapismeretek Algoritmusok és leírásuk Programozási ismeretek Dokumentumkészítés Rajzos dokumentumok készítése Irodai munka számítógéppel. Levélírás, iktatás Adattárolási alapok Táblázatok készítése, számolás, grafikon készítés Könyvtárhasználat
Keresés hagyományos katalógusokban Keresés számítógépes katalógusokban Adatok gyűjtése kézikönyvtárból Dokumentumok gyűjtése Jegyzetelés, cédulázás Mini könyvektől a térbeli könyvekig
9.A osztály Számítástechnika alapismeretek Számítógép története Számítógép generációk Számítógéptípusok Adattárolás Számrendszerek Ergonómia Informatikai hálózatok Operációs rendszer használata
Számítógép környezet Jogosultságok Ikonok használata Beállítási lehetőségek Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok.
193
Információ és kommunikáció
Hálózati alapismeretek. Az Internet általános jellemzői Az Internet Explorer használata Az Outlook Express használata Levélüzenetek biztonsága Hírcsoportok és levelezési listák Digitális könyvtár
9.B osztály Számítástechnika alapismeretek Számítógép története Számítógép generációk Számítógéptípusok Adattárolás Számrendszerek Ergonómia Informatikai hálózatok Operációs rendszer használata
Számítógép környezet Jogosultságok Ikonok használata Beállítási lehetőségek Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok. Információ és kommunikáció
Hálózati alapismeretek. Az Internet általános jellemzői Az Internet Explorer használata
9.C osztály Számítástechnika alapismeretek
Számítógép története Számítógép generációk Számítógéptípusok Adattárolás Számrendszerek Ergonómia Informatikai hálózatok
194
Operációs rendszer használata
Számítógép környezet Jogosultságok Ikonok használata Beállítási lehetőségek Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok. Szövegszerkesztés
Szöveges anyag elkészítése (oldal, szöveg, táblázat, rajz, grafika, élőfej- élőláb, lábjegyzet formázása, körlevél, címke, boríték készítése)
10.A osztály Szövegszerkesztés
Szöveges anyag elkészítése (oldal, szöveg, táblázat, rajz, grafika, élőfej- élőláb, lábjegyzet formázása, körlevél, címke, boríték készítése) Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia- minta …) és formázása Grafika
Grafikai szerepe a multimédiában Képekre jellemző tulajdonság: méret, felbontás, feldolgozás, tömörítés Bitképek szerkesztése (paint) Vektorgrafikus képek szerkesztése Képek digitalizálása, régi képek retusálása
10.B osztály Információ és kommunikáció Az Outlook Express használata Levélüzenetek biztonsága Hírcsoportok és levelezési listák Digitális könyvtár Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia- minta …) és formázása
195
Táblázatkezelés
Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet) A táblázat szerkesztése Táblázatformázás Adattípusok, számformátumok A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása Képletek szerkesztése Cellahivatkozások Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények) Függvények egymásba ágyazása Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok) Az elkészült diagramok formázása 10.C osztály Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia- minta …) és formázása Táblázatkezelés
Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet) A táblázat szerkesztése Táblázatformázás Adattípusok, számformátumok A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása Képletek szerkesztése Cellahivatkozások Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények) Függvények egymásba ágyazása Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok) Az elkészült diagramok formázása
196
11.C osztály Adatbáziskezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adatbázis, rekord, mező, elsődleges kulcs, relációs adatmodell Adatbázisok létrehozása, adatbevitel, adatok módosítása Rendezés Szűrés Választó lekérdezések, csoportosítás, összesítés alkalmazása Exportálás és importálás Adatbevitel ellenőrzése, mezőtulajdonságok Akció lekérdezések: táblakészítő és törlő lekérdezés, hozzáfűző és frissítő lekérdezés Kereszttáblás és paraméteres lekérdezések Függvények használata lekérdezésekben Számított mezők: Kifejezések használata a lekérdezésekben Űrlapok készítése, formázása Jelentések készítése, formázása Többtáblás adatbázisok létrehozása, használata, táblák összekapcsolása Lekérdezések több tábla alapján Jelentések készítése több tábla alapján, többtáblás űrlapok
11.ESZÉ Weblap készítés A weblapok szerkezete, a HTML nyelv alapjai Weblap készítés HTML nyelven, (Jegyzettömb használatával) Tag-ek; weblap fejrésze, törzse Háttér, betűméret, betűszín, karakterformázások Bekezdésformázások Képek beszúrása, formázása Vonal Felsorolások Hivatkozások Táblázat beszúrása, táblázat formázása Egy weblapszerkesztő program felhasználói felülete Weblap készítés weblapszerkesztő szoftverrel Ismétlő feladatok:
Szövegszerkesztés, Prezentáció és grafika, Táblázatkezelés Grafika
197
12.ESZÉ Adatbáziskezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adatbázis, rekord, mező, elsődleges kulcs, relációs adatmodell Adatbázisok létrehozása, adatbevitel, adatok módosítása Rendezés Szűrés Választó lekérdezések, csoportosítás, összesítés alkalmazása Exportálás és importálás Adatbevitel ellenőrzése, mezőtulajdonságok Akció lekérdezések: táblakészítő és törlő lekérdezés, hozzáfűző és frissítő lekérdezés Kereszttáblás és paraméteres lekérdezések Függvények használata lekérdezésekben Számított mezők: Kifejezések használata a lekérdezésekben Űrlapok készítése, formázása Jelentések készítése, formázása Többtáblás adatbázisok létrehozása, használata, táblák összekapcsolása Lekérdezések több tábla alapján Jelentések készítése több tábla alapján, többtáblás űrlapok Ismétlő feladatok:
Szövegszerkesztés, Prezentáció és grafika, Táblázatkezelés Grafika Weblap készítés
9.B osztály Számítástechnika gyakorlat Szövegszerkesztés
Szöveges anyag elkészítése (oldal, szöveg, táblázat, rajz, grafika, élőfej- élőláb, lábjegyzet formázása, körlevél, címke, boríték készítése)
10.B osztály Számítástechnika gyakorlat Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia- minta …) és formázása
198
Táblázatkezelés
Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet) A táblázat szerkesztése Táblázatformázás Adattípusok, számformátumok A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása Képletek szerkesztése Cellahivatkozások Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények) Függvények egymásba ágyazása Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok) Az elkészült diagramok formázása
Számítógép programozás elmélet
Programozás története Algoritmus fogalma Algoritmus tervezése Algoritmus leíró módszerek TÍPUSALGORITMUSOK ADATSZERKEZETEK: Az OO programozás alapjai
Számítógép programozás gyakorlat Weblap készítés
A weblapok szerkezete, a HTML nyelv alapjai Weblap készítés HTML nyelven, (Jegyzettömb használatával) Tag-ek; weblap fejrésze, törzse Háttér, betűméret, betűszín, karakterformázások Bekezdésformázások Képek beszúrása, formázása Vonal Felsorolások Hivatkozások Táblázat beszúrása, táblázat formázása Egy weblapszerkesztő program felhasználói felülete Weblap készítés weblapszerkesztő szoftverrel
199
Programozás
Java programozási nyelv alapjai, Netbeens fejlesztőkörnyezet használata
Kép ás hangszerkesztés
Képformátumok Kép jellemzői Tömörítés Gimp program használata Hang formátumok hang szerkesztés Videó formátumok Videók szerkesztése
11.B osztály Számítógép programozás elmélet, gyakorlat Programozás
Java programozási nyelv oo típusú programozás Netbeens fejlesztőkörnyezet használata
Számítástechnika gyakorlat
Elemi algoritmusok megismerése, ábrázolása, programozása Állománykezelés
12.B osztály Számítógép programozás elmélet, gyakorlat Programozás
A vizuális programozási nyelvek általában A hálózati architektúrák jellemzése
12.B osztály Adatbázis kezelés
SQL nyelv használat táblák készítése, feltöltése kapcsolatok lekérdezések
200
12.B osztály Hardverismeret és gyakorlat
Processzor Memória Illesztőkártyák Beviteli eszközök Kiviteli eszközök Egyéb perifériák Összeszerelés lépései Tesztelés Hálózati eszközök Hálózati szoftverek
Ének-zene 9.évfolyam
A vizsga része
írásbeli
A vizsga időtartama
45 perc
A témakörök kijelölése évfolyamonként
AZ ÉVFOLYAMON TANÍTÓ ÉNEK- ZENE TANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*
A vizsga értékelése
0 % - 29 % → elégtelen (1) 30 % - 49 % → elégséges (2) 50 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)
*
ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL AZ ÉNEK -ZENE TANÁR ELTÉRHET :
201
A 9. ÉVFOLYAM SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖK: 1. M AGYAR NÉPZENE MEGRAKJÁK A TÜZET KOLOZSVÁROS OLYAN VÁROS LEMENT A NAP REPÜLJ MADÁR, REPÜLJ SZIVÁRVÁNY HAVASÁN AJ, SIRASS ÉDESANYÁM A NÉPDALELEMZÉS SZEMPONTJAI A MAGYAR NÉPZENE RÉTEGEI NÉPDALGYŰJTŐINK
2. A ZENE TÖRTÉNETE A ZENE KEZDETEI AZ ÓKOR ZENÉJE, ÓKORI KULTÚRÁK A KÖZÉPKOR EGYHÁZI ÉS VILÁGI ZENÉJE A RENESZÁNSZ ZENÉJE A BAROKK KOR HANGSZERES ÉS ÉNEKES ZENÉJE A BÉCSI KLASSZICIZMUS MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Király Katalin: Ének-zene 9. ( Mozaik Kiadó) További segédlet: az éves órai jegyzet 10.évfolyam A vizsga része
írásbeli
A vizsga időtartama
45 perc
A témakörök kijelölése évfolyamonként
AZ ÉVFOLYAMON TANÍTÓ ÉNEK- ZENE TANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*
A vizsga értékelése
0 % - 29 % → elégtelen (1) 30 % - 49 % → elégséges (2) 50 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)
202
*
ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL AZ ÉNEK -ZENE TANÁR ELTÉRHET : A 10. ÉVFOLYAM SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖK: 1. M AGYAR NÉPZENE ELMEGYEK, ELMEGYEK A DUDARI UTCÁN HOL JÁRTÁL AZ ÉJJEL HÁROM SZENTKIRÁLYOK NEM MESSZE VAN IDE KISMARGITA NÉPDALELEMZÉS JELES NAPOK A MAGYAR NÉPDALOK RENDSZEREZÉSE NÉPZENEKUTATÓK, NÉPDALGYŰJTŐK
2. A ZENE TÖRTÉNETE A XVIII. SZ. MAGYAR ZENÉJE A ROMANTIKA KORA ÉS ZENÉJE A SZÁZADFORDULÓ ZENÉJE A XX.SZ. ZENÉJE A XX. SZ. MAGYAR ZENÉJE A SZÓRAKOZTATÓ ZENE ÉS A JAZZ
MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Király Katalin: Ének-zene 10. ( Mozaik Kiadó) További segédlet: az éves órai jegyzet
203
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti követelményei Osztályozó vizsga/Javító vizsga követelményei Magyar nyelv és irodalom 7. osztály Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Írásbeli vizsgán egy szövegértési feladatsort kell megoldania a vizsgázónak, amelyre 60 perc áll rendelkezésére. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére. A szóbeli vizsga témakörei: 1. Kölcsey Ferenc munkássága 2. Vörösmarty Mihály költészete 3. Petőfi Sándor költészete a; Petőfi Sándor népies költészete b; Petőfi tájköltészete c, Petőfi Sándor hitvesi lírája d; Petőfi Sándor forradalmi és szabadságharcos versei 4. Arany János költészete 5. Janus Pannonius költészete 6. Balassi Bálint költészete 7. A regényíró Jókai Mór 8. Mikszáth Kálmán novellaírói munkássága 9. Mikszáth Kálmán mint regényíró Szerzők, művek: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Parainesis Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet…Kiskunság, Szeptember végén, Reszket a bokor, mert…Nemzeti dal, A XIX. század költői, Egy gondolat bánt engemet… Arany János: Szondi két apródja, A fülemüle Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Balassi Bálint: Egy katonaének Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Mikszáth Kálmán: A néhai bárány, A pénzügyminiszter reggelije, A korlátfa, Szent Péter esernyője
204
Memoriterek: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Szeptember végén, Nemzeti dal, Egy gondolat bánt engemet… Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Magyar nyelv A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat tartalmazó feladatsor megoldásából és egy tollbamondásból áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: A szöveg mondatai: a mondatok csoportosítási lehetőségei A mondat fő részei : az alany és az állítmány fajtái – predikatív szerkezet A bővített mondat: a tárgy fajtái és a tárgyas szerkezet A bővített mondat: a határozós szerkezet – a határozók fajtái: helyhatározó és képes helyhatározó, az idő- és számhatározó, a mód- és az állapothatározó, az eszköz-és társhatározó, az ok- és célhatározó, az eredet- és eredményhatározó, a fok - és mértékhatározó, a körülmény- és tekintethatározó, az állandó határozó 5. A bővített mondat: a jelzős szerkezet – a jelzők fajtái: minőségjelző, mennyiségjelző, birtokos jelző, értelmező jelző 6. Az egyszerű mondat elemzése, ábrázolása 1. 2. 3. 4.
8. osztály Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Írásbeli vizsgán egy szövegértési feladatsort kell megoldania a vizsgázónak, amelyre 60 perc áll rendelkezésére. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére.
205
A szóbeli vizsga témakörei: 1. Ady Endre költészete 2. Móricz Zsigmond novellái és regényei 3. Babits Mihály költészete 4. Juhász Gyula 5. Kosztolányi Dezső 6. Tóth Árpád 7. József Attila költészete 8. Radnóti Miklós költészete Szerzők, művek: Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…,A magyar Ugaron,Lédával a bálban, Őrizem a szemed, Föl- földobott kő Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig Babits Mihály : Curriculum vitae,Messze-messze… Juhász Gyula:Milyen volt…,Tisza csönd Kosztolányi Dezső: Szegény kisgyermek panaszai Tóth Árpád: Körúti hajnal József Attila: Tiszta szívvel, Anyám Radnóti Miklós: Nem tudhatom, Hetedik ecloga,Tétova óda,Razglednicák Memoriterek: Ady Endre:Őrizem a szemed Juhász Gyula: Milyen volt… József Attila: Anyám, Mama Radnóti Miklós: Nem tudhatom Magyar nyelv A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat tartalmazó feladatsor megoldásából és egy tollbamondásból áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. A kommunikáció 2. Összetett mondatok - alárendelő összetett mondatok: alanyi, állítmányi, tárgyi,határozói, jelzői - mellérendelő összetett mondatok: kapcsolatos, ellentéte, választó, következető, magyarázó 3. A szöveg szerkezete 4. Szóalkotási módok 5. A magyar nyelv története
206
9. évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre. A szóbeli vizsga témakörei: 1. A görög epika – Homéroszi eposzok 2. A görög líra – Alkaiosz, Anakreon, Szappho 3. Görög dráma kialakulása, színház, színjátszás – Szophoklész: Antigoné 4. A római irodalom – Vergilius, Horatius 5. A Biblia 6. A középkor irodalma – Dante, Villon 7. Az itáliai reneszánsz – Boccaccio, Petrarca 8. A magyar reneszánsz: Janus Pannonius, Balassi Bálint 9. Az angol reneszánsz színház és színjátszás – Shakespeare: Rómeó és Júlia 10. A barokk, magyar barokk – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Szerzők, művek: Homérosz: Íliász és Odüsszeia (szöveggyűjteményből) Alkaiosz: A hajó, Anakreon: Gyűlölöm, Szappho: Aphroditéhoz Szophoklész: Antigoné Vergilius: IX. ecloga, Horatius: Licinius Murenához, Leuconoénak Szemelvények Bibliából - szöveggyűjtemény Dante: Isteni színjáték, Villon: Nagytestamentum - szöveggyűjtemény Boccaccio: Dekameron, Petrarca: Daloskönyv - szöveggyűjtemény Janus Pannonius: Pannonia dicsérete, Búcsú Váradtól, Egy dunántúli mandulafáról Balassi Bálint: Egy katonaének, Kiben bűne bocsánatáért…, Ho gy Júliára talála, így köszöne neki Shakespeare: Rómeó és Júlia Zrínyi Miklós : Szigeti veszedelem - szöveggyűjtemény Memoriterek: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Balassi Bálint: Egy katonaének (1-5. vsz.) Halotti beszéd és könyörgés (első 6 /szakközépiskolai osztály /vagy 11 sor) Magyar nyelv A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll.
207
A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Kommunikáció Hangtörvények Szóelemek Szófajok Szóalkotási módok Helyesírás Hangalak és jelentés kapcsolata A mondatok csoportosítása Az egyszerű mondat szintagmatikus szerkezete
10.évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre. A szóbeli vizsga témakörei: Az angol felvilágosodás - Daniel Defoe, Jonathan Swift A francia felvilágosodás – Rousseau, Voltaire: Candide A német felvilágosodás - Goethe: Faust A magyar felvilágosodás - Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Kármán József, Batsányi János munkássága 5. Stílusszintézis Csokonai Vitéz Mihály költészetében 6. Berzsenyi Dániel költészete 7. A német romantika jellemzői 8. Az angol romantika – Byron, Shelley, Keats 9. Az orosz romantika – Puskin: Jevgenyij Anyegin 10. Katona József: Bánk bán 11. Kölcsey Ferenc munkássága 12. Vörösmarty Mihály költészete, a Csongor és Tünde 13. Jókai Mór 14. Petőfi Sándor 15. Arany János 1. 2. 3. 4.
Szerzők, művek: Daniel Defoe, Jonathan Swift - szöveggyűjtemény Rousseau - szöveggyűjtemény, Voltaire: Candide - részletek Goethe: Faust I. rész Bessenyei György, szöveggyűjtemény
Kazinczy
Ferenc,
208
Kármán
József,
Batsányi
János
-
Csokonai Vitéz Mihály: Az estve, A Reményhez, Dorottya, Tartózkodó kérelem Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I., Osztályrészem, Levéltöredék barátnémhoz A német romantika jellemzői - szöveggyűjtemény Byron, Shelley, Keats - szöveggyűjtemény Puskin: Jevgenyij Anyegin Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Zrínyi - versek, Parainesis - szöveggyűjtemény Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Előszó, Csongor és Tünde Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet…Kiskunság, Szeptember végén, Reszket a bokor, mert…Nemzeti dal, A XIX. század költői, Egy gondolat bánt engemet… Arany János: Ágnes asszony, Epilogus, Mindvégig, Letészem a lantot, Jókai Mór: Az arany ember Memoriterek 1. 2. 3. 4. 5.
Batsányi János: A franciaországi változásokra Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Szeptember végén
Magyar nyelv A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Szövegtípusok A hivatalos levél Retorika Az érvelő szöveg felépítése Az érvek fajtái, elrendezése Az előadás, hozzászólás és a felszólalás Az értekezés Anyanyelvünk változatai
209
11.évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre. A szóbeli vizsga témakörei: 12. Madách Imre: Az ember tragédiája 13. A francia realista regény - Stendhal: Vörös és fekete, Balzac: Goriot apó 14. Az orosz realizmus - Gogol: A köpönyeg 15. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés 16. A dráma megújítása - Csehov: Sirály, Ibsen: A vadkacsa / Nóra 17. Mikszáth Kálmán 18. Ady Endre költészete 19. Móricz Zsigmond 20. Babits Mihály 21. Kosztolányi Dezső 22. Juhász Gyula, Tóth Árpád költészete Szerzők, művek: Madách: Az ember tragédiája Stendhal: Vörös és fekete / Balzac: Goriot apó Gogol: A köpönyeg Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Csehov: A sirály Ibsen: A vadkacsa / Nóra Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt, Szegény Gélyi János lovai, Ady Endre: Góg és Magóg …, A magyar Ugaron, Harc a nagyúrral, Lédával a bálban, Héja – nász az avaron, Elbocsátó, szép üzenet, Őrizem a szemed, Az eltévedt lovas, Emlékezés egy nyár – éjszakára, Párizsban járt az Ősz, A Sion – hegy alatt, Móricz Zsigmond: Tragédia, Barbárok, Rokonok/Úri muri Babits Mihály : A lírikus epilógja,Húsvét előtt, Cigány a siralomházban, Jónás könyve Kosztolányi Dezső : Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség, Édes Anna Juhász Gyula: A tápai lagzi, Milyen volt… Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal
210
Memoriterek: Paul Verlaine: Őszi chanson Ady Endre: Héja- nász az avaron / Elbocsátó, szép üzenet; Góg és Magóg…, Őrizem a szemed Magyar nyelv 1. Jelek és jeltípusok 2. A szavak jelentése 3. Stilisztikai alapfogalmak 4. Beszéd, nyelv, szöveg 5. A zeneiség stíluseszközei 6. A szókincs stilisztikai vizsgálata 7. A szóalak és a mondatformák mint stíluseszközök 8. Az alakzatok 9. A szóképek 10. A képszerűség egyéb stíluseszközei 11. A nem nyelvi stíluseszközök 12. A szöveg képe; A szövegformálás mint stíluseszköz 13. A stílusrétegek 14. A magánéleti szöveg stílusa 15. A hivatalos szöveg stílusa 16. A tudományos szöveg stílusa 17. A sajtószövegek stílusa 18. A szépirodalmi szövegek stílusa 19. A stílusárnyalatok 20. Nyelvművelő mozgalmak 12. évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre.
211
A szóbeli vizsga témakörei: 1. Franz Kafka írói munkássága 2. Albert Camus pályaképe 3. Bertold Brecht epikus színház 4. József Attila költészete 5. Radnóti Miklós költészete 6. Weöres Sándor pályaképe 7. A költő Márai Sándor 8. A drámaíró Örkény István 9. Szabó Magda pályaképe 10. Závada Pál pályaképe 11. Szórakoztató irodalom Szerzők, művek: Franz Kafka: Az átváltozások Albert Camus: Közöny Bertold Brecht: Kurázsi mama József Attila: Tiszta szívvel, Óda, Reménytelenül, Téli éjszaka, Dunánál, (Talán eltűnök hirtelen), (Karóval jöttél…) Weöres Sándor: Rongyszőnyeg Márai Sándor: Halotti beszéd Örkény István: Egyperces novellák, Tóték Szabó Magda: Abigél Závada Pál: Jadviga párnája Helen Fielding: Bridget Jones naplója Magyar nyelv A magyar nyelv tantárgy osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. 2. 3. 4. 5.
A nyelvek eredete és típusai A nyelvrokonság bizonyítékai A magyar nyelv történetének főbb korszakai a nyelvemlékek tükrében Nyelvtani rendszer, és a hangrendszer változásai Szókincsünk bővülése
212
Történelem 7. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Helméczy Mátyás: Történelem az általános iskola 7. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
213
Írásbeli: 1. A felvilágosodás Európában 2. Az Egyesült Államok megalakulása 3. A nagy francia forradalom 4. Bonaparte Napóleon, a császár 5. Az első ipari forradalom és következményei 6. Hazánk Mária Terézia és II. József idején 7. Széchenyi István, a reformmozgalom elindítója 8. Kossuth Lajos reformprogramja 9. 1848. március 15. és az áprilisi törvények 10. Az 1848-49-es szabadságharc 11. Hazánk a szabadságharc leverése után, a kiegyezés 12. A dualizmus időszakának politikai élete, gazdasága és társadalma 13. Új nemzetállam: Olaszország 14. Új nemzetállam: Németország 15. A második ipari forradalom és következményei 16. Az első világháború Szóbeli: 1. A felvilágosodás Európában 2. Az Egyesült Államok megalakulása 3. A nagy francia forradalom 4. Bonaparte Napóleon, a császár 5. Az első ipari forradalom és következményei 6. Hazánk Mária Terézia és II. József idején 7. Széchenyi István, a reformmozgalom elindítója 8. Kossuth Lajos reformprogramja 9. 1848. március 15. és az áprilisi törvények 10. Az 1848-49-es szabadságharc 11. Hazánk a szabadságharc leverése után, a kiegyezés 12. A dualizmus időszakának politikai élete, gazdasága és társadalma 13. Új nemzetállam: Olaszország 14. Új nemzetállam: Németország 15. A második ipari forradalom és következményei 16. Az első világháború
214
8. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Helméczy Mátyás: Történelem 8. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
215
Írásbeli: 1. Hatalmi átrendezedődés Európában az első világháború után. A Népszövetség 2. A nagy gazdasági világválság (1929-1933) 3. A nácizmus kialakulása Németországban. 4. A sztálini Szovjetunió 5. Az őszirózsás forradalom 6. Magyarország a két világháború között 7. A második világháború 8. Hazánk a második világháborúban 9. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája: a holokauszt 10. Földünk a második világháború után. Az ENSZ. A kétpólusú világ. 11. A hidegháború 12. A békés egymás mellett élés 13. Hazánk a második világháború után 14. A Rákosi-korszak 15. Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1956 16. A Kádár –korszak 17. A rendszerváltás Állampolgári ismeretek: 18. Az állam és polgárai 19. A demokrácia intézményei 20. Részvétel a közügyekben Szóbeli: 1. Hatalmi átrendezedődés Európában az első világháború után. A Népszövetség 2. A nagy gazdasági világválság (1929-1933) 3. A nácizmus kialakulása Németországban. 4. Az őszirózsás forradalom 5. A második világháború 6. Hazánk a második világháborúban 7. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája: a holokauszt 8. Földünk a második világháború után. Az ENSZ. A kétpólusú világ. 9. A Kádár –korszak 10. A rendszerváltás Állampolgári ismeretek: 11. Részvétel a közügyekben
216
9. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Száray Miklós: Történelem I., Nemzeti Tankönyvkiadó A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
217
Írásbeli: 1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 2. Az athéni demokrácia (a démosz-arisztokrácia harc és az athéni demokrácia működése és fénykora) 3. A római köztársaság virágkora és válsága, út az egyeduralom felé (a Gracchusok reformjaitól Julius Caesarig) 4. Az antik hitvilág és művészet (görög istenek, a görög filozófia, a görög és római építészet, szobrászat jelentős emlékei, Pannónia római emlékei) 5. A kereszténység kialakulása, főbb tanításai 6. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása, a népvándorló népek ismerete 7. A feudális gazdaság és társadalom jellemzői 8. A nyugati és keleti kereszténység, szerzetesrendek, az egyház szerepe az állam életében 9. Az iszlám megjelenése és főbb tanításai, az arab hódítás jellemzői 10. A magyar nép vándorlása, a magyarok a különböző forrásokban, a magyar eredetmagyarázatok 11. A honfoglalás – társadalom és életmód a honfoglalás idején 12. Az államalapítás Szóbeli: 1. Az athéni demokrácia (a démosz-arisztokrácia harc és az athéni demokrácia működése és fénykora) 2. A római köztársaság virágkora és válsága, út az egyeduralom felé (a Gracchusok reformjaitól Julius Caesarig) 3. A kereszténység kialakulása, főbb tanításai 4. A feudális gazdaság és társadalom jellemzői 5. Az iszlám megjelenése és főbb tanításai, az arab hódítás jellemzői 6. A magyar nép vándorlása, a magyarok a különböző forrásokban, a magyar eredetmagyarázatok 7. Az államalapítás – Szent István uralkodása
218
10. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Walter Mária: Történelem 10. évfolyam, Nemzeti Tankönyvkiadó A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
219
Írásbeli: 1. A nyugati és a keleti kereszténység. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X-XI. század 2. A középkori városok. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai 3. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romanika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme 4. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői 5. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, fontosabb állomásai a XIV-XVI. században 6. Az Árpád-kor. Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején 7. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején. Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 8. A Hunyadiak. Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján 9. Kultúra és művelődés az Árpád-korban. Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. 10. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai – térkép alapján 11. A reformáció és katolikus megújulás. A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 12. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. 13. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek 14. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia stb.) 15. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. fordulópontjai. A szatmári béke.
220
A Rákóczi-szabadságharc
Szóbeli: 1. A középkori városok. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai 2. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői 3. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, fontosabb állomásai a XIV-XVI. században 4. Az Árpád-kor. Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején 5. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején. Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 6. A Hunyadiak. Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján 7. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai – térkép alapján 8. A reformáció és katolikus megújulás. A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 9. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek 10. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. fordulópontjai. A szatmári béke.
A Rákóczi-szabadságharc
11. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályo zó vizsga - 13%): 4 pont
221
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Száray Miklós: Történelem III., Nemzeti Tankönyvkiadó A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. Írásbelire: 1. A tudományos világkép kialakulása, a felvilágosodás, főbb képviselői 2. A Francia Forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, az alkotmányos monarchia válsága és bukása Franciaországban 3. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség kialakulása, a 19. század főbb eszmeirányzatai – nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus és szocializmus 4. Az ipari forradalom kibontakozása és következményei 5. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása 6. Az olasz és a német egység kialakulása 7. Szövetségi rendszerek kialakulása a világháború előtt, a balkáni konfliktus 8. A második ipari forradalom és hatásai 9. Magyarország a 18. században a Habsburg Birodalomban (III. Károly, Mária Terézia és II. József), demográfiai változások a Rákóczi-szabadságharc és a török kiűzése után, oktatáspolitika és művelődés 10. A reformkor Magyarországon, a reformkor főbb kérdései, Széchenyi és Kossuth politikai pályája, vitája 11. A reformkori művelődés és kultúra, a nemzeti érzés megjelenése a magyar művészetben
222
12. Az 1848-as forradalom eseményei, az első felelős magyar kormány és az Áprilisi törvények 13. Az 1848-49-es szabadságharc főbb eseményei és a Függetlenségi Nyilatkozat 14. A Kiegyezés okai és tartalma, a dualista állam kialakulása és működése 15. Társadalom, életmód és művészet a dualizmus korában Szóbelire: 1. A tudományos világkép kialakulása, a felvilágosodás, főbb képviselői 2. A Francia Forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, az alkotmányos monarchia válsága és bukása Franciaországban 3. Az ipari forradalom kibontakozása és következményei 4. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása 5. Szövetségi rendszerek kialakulása a világháború előtt, a balkáni konfliktus 6. Magyarország a 18. században a Habsburg Birodalomban (III. Károly, Mária Terézia és II. József), demográfiai változások a Rákóczi-szabadságharc és a török kiűzése után, oktatáspolitika és művelődés 7. A reformkor Magyarországon, a reformkor főbb kérdései, Széchenyi és Kossuth politikai pályája, vitája 8. Az 1848-as forradalom eseményei, az első felelős magyar kormány és az Április törvények 9. Az 1848-49-es szabadságharc főbb eseményei és a Függetlenségi N yilatkozat 10. A Kiegyezés okai és tartalma, a dualista állam kialakulása és működése 12. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
223
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Salamon Korád: Történelem IV. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
Témakörök írásbeli vizsgára: 28. Az első világháború szövetségi rendszerei, frontok és az új hadviselés jellemzői 29. Az első világháborúban a hátország szerepe 30. Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonásainak elemzése. 31. Gazdaság és társadalom a fejlett világban 32. A gazdasági világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei 33. Az olaszfasizmus jellemzői 34. A náci Németország főbb jellemzői 35. A bolsevik hatalomátvétel és a sztálini diktatúra főbb jellemzői 36. A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai 37. A holokauszt 38. ENSZ létrejötte és működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején 39. Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei 40. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években Magyarországon 41. A magyar külpolitika mozgástere és alternatívái a két világháború között 42. Magyarország részvétele a második világháborúban 43. Az antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon 44. A határon túli magyarság sorsa 45. Rákosi korszak 46. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
224
47. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 48. A rendszerváltozás tartalma, következményei 49. Magyarország a kilencvenes években 50. A mai magyar társadalom és életmód. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. 51. Az Európai Unió legfontosabb intézményei 52. A harmadik világ – A fejlődő országok főbb problémái 53. Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés 54. A globális világ kihívásai és ellentmondásai Témakörök szóbeli vizsgára: 1. Az első világháború szövetségi rendszerei, frontok és az új hadviselés jellemzői 2. Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonásainak elemzése. 3. A nők szerepének változása a 19-20. században 4. A gazdasági világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei 5. A náci Németország főbb jellemzői 6. A bolsevik hatalomátvétel és a sztálini diktatúra főbb jellemzői 7. A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai 8. A szovjet blokk kialakulása és jellemzői 9. Az Osztrák-Magyar- Monarchia felbomlása 10. Trianoni béke hatásai (gazdasági, társadalmi és etnikai) 11. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 12. Magyarország részvétele a második világháborúban 13. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétele 14. A holokauszt – Európában és Magyarországon 15. A szovjet felszabadítás és megszállás Magyarországon 16. Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban 17. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 18. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 19. A rendszerváltozás tartalma, következményei 20. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság
225
Matematika A vizsga része
írásbeli
A vizsga időtartama
45 perc
A témakörök kijelölése évfolyamonként
A CSOPORTBAN TANÍTÓ MATEMATIKATANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*
A vizsga értékelése
0 % - 39 % → elégtelen (1) 40 % - 54 % → elégséges (2) 55 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)
*
ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL A MATEMATIKATANÁR ELTÉRHET: A 7. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Gondolkozz és számolj! Hatvány Osztó, többszörös Műveletek sorrendje Arány, százalék 2. Hozzárendelés, függvény Egyenes arányosság Lineáris függvény Fordított arányosság
226
3. Algebra Algebrai kifejezések Helyettesítési érték Egyenletek megoldása Egyenlőtlenségek megoldása Szöveges feladatok 4. Geometria Alapfogalmak Szögek Tengelyes tükrözés Középpontos tükrözés Vektorok Eltolás Forgatás Szerkesztési feladatok MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajdu Sándor: Matematika 7. További segédlet: az éves órai jegyzet A 8. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Gondolkozz és számolj! Halmazelméleti alapismeretek Természetes számok Hatványozás Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös Arány, százalék Számok négyzete Számok négyzetgyöke
227
2. Síkidomok, felületek, testek Adott tulajdonságú ponthalmazok Háromszögek nevezetes vonalai Pitagorasz-tétele Négyszögek A kör, és részei Az egyenes hasáb és a körhenger 3. Egyenletek, egyenlőtlenségek Egyenletek, egyenlőtlenségek algebrai megoldása Szöveges egyenletek 4. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk Háromszögek egybevágóságának alapesetei Thalész tétele Háromszögek hasonlósága Középpontos hasonlóság 5. Relációk, függvények, sorozatok Lineáris függvény Grafikonok olvasása Nemlineáris függvények Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajdu Sándor: Matematika 8. További segédlet: az éves órai jegyzet A 9. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök:
228
1. Halmazok Halmazok megadási módjai Üres halmaz Részhalmaz Valódi részhalmaz Halmazműveletek: unió, metszet, különbség, komplementer Halmazok elemszáma, véges és végtelen halmazok Számegyenesek, intervallumok 2. Algebra és számelmélet Hatványozás egész kitevőre Számok normál alakja Nevezetes szorzatok A szorzattá alakítás módszerei Műveletek algebrai törtekkel Oszthatóság Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös Számrendszerek 3. Függvények Lineáris függvények Az abszolút érték függvény A másodfokú függvény A négyzetgyök függvény Lineáris törtfüggvények 4. Elsőfokú problémák Elsőfokú egyenletek megoldása grafikus úton, algebrai úton Elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása grafikus úton, algebrai úton Abszolút értéket tartalmazó egyenletek megoldása Elsőfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása grafikus úton, algebrai úton Elsőfokú egyenletekkel, egyenletrendszerekkel megoldható szöveges feladatok
229
MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 9. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet: az éves órai jegyzet A 10. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Geometria (9. osztályos) Egybevágósági transzformációk: tengelyes tükrözés a síkban, középpontos tükrözés a síkban, pont körüli forgatás a síkban, párhuzamos eltolás Háromszögek geometriája: a háromszög szögei, oldalai, öss zefüggés a háromszög oldalai és szögei között, Pitagorasz-tétel, a háromszög nevezetes pontjai, vonalai, körei, Thalesz-tétel Négyszögek geometriája: a négyszögek szögei, speciális négyszögek Sokszögek geometriája 2. A gyökvonás A négyzetgyök fogalma A négyzetgyökvonás azonosságai A nevező gyöktelenítése Számok n-edik gyöke Az n-edik gyökvonás azonosságai 3. Másodfokú problémák Másodfokú egyenletek megoldása A diszkrimináns A gyöktényezős alak Másodfokúra visszavezethető magasabb fokszámú egyenletek Másodfokú egyenlőtlenségek megoldása Négyzetgyökös egyenletek megoldása A számtani és a mértani közép Másodfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása Másodfokú egyenletekkel, egyenletrendszerekkel megoldható szöveges feladatok
230
4. Geometria A körrel kapcsolatos ismeretek: szögek ívmértéke, körív, körcikk, kerületi és középponti szögek, látószögkörív A hasonlósági transzformáció és alkalmazásai: Párhuzamos szelők és szelőszakaszok, a szögfelezőtétel, a középpontos hasonlósági transzformáció, a hasonlósági transzformáció, háromszögek hasonlósága, hasonló síkidomok területe, hasonló testek térfogata 5. Trigonometria Hegyesszögek szögfüggvényei Összefüggések a hegyesszögek szögfüggvényei között Nevezetes szögek szögfüggvényei Háromszögek különböző adatainak meghatározása szögfüggvények segítségével A szögfüggvények általánosítása A szinusz függvény A koszinusz függvény Egyszerű trigonometrikus egyenletek MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 10. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet: az éves órai jegyzet A 11. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Hatvány, gyök, logaritmus A törtkitevőjű hatványok A logaritmus fogalma, azonosságai Az exponenciális, logaritmus függvény Az exponenciális, megoldása
a logaritmusos egyenletek,
egyenlőtlenségek,
A egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek megoldása Exponenciális és logaritmusos egyenlettel megoldható szöveges feladatok
231
egyenletrendszerek
2. Trigonometria A skaláris szorzat A skaláris szorzat a koordináta-rendszerben A szinusztétel, koszinusztétel Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása 3. Koordináta-geometria Vektorok Vektorok a koordináta-rendszerben Műveletek vektorokkal Két pont távolsága Szakasz osztópontjának koordinátái A háromszög súlypontja Az egyenest meghatározó adatok Az egyenes egyenlete Párhuzamos és merőleges egyenesek Egyenesek metszéspontja Pont és egyenes távolsága A kör egyenlete A kör és a két ismeretlenes másodfokú egyenlet A kör és az egyenes kölcsönös helyzete A kör adott pontjába húzott érintője MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 11. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet: az éves órai jegyzet
232
A 12. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Számsorozatok A sorozat fogalma Számtani sorozatok – an , Sn Mértani sorozatok -- an , Sn Kamatszámítások 2. Síkgeometria ismétlése Háromszögek geometriája (9., 10., 11. évfolyam) Négyszögek geometriája (9. évfolyam) Sokszögek geometriája (9. évfolyam) Kör (10. évfolyam) 3. Térgeometria Hasábok térfogata, felszíne Hengerek térfogata, felszíne Gúlák térfogata, felszíne Kúpok térfogata, felszíne Csonka gúlák térfogata, felszíne Csonka kúpok térfogata, felszíne A gömb térfogata, felszíne 4. Logika Kijelentések Logikai műveletek
233
5. Gondolkodási módszerek Szükséges, elégséges feltételek Skatulya-elv Sorba rendezési problémák Kiválasztási problémák, ha a sorrend számít 6. Valószínűség-számítás és statisztika Események, műveletek eseményekkel Gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség A valószínűség klasszikus modellje Az adatok ábrázolása Az adatok jellemzése 7. Kombinatorika és gráfelmélet Permutációk Variációk Kombinációk (csak ismétlés nélküli!) Gráfok 8. Rendszerező összefoglalás A gimnáziumi tanulmányaink során feldolgozásra kerülő témakörök ismétlése 9. Középszintű érettségi feladatsorok feldolgozása A feladatsorok tematikailag lefedik a követelményrendszer öt nagy témakörét, kb. az alábbi arányok szerint:
Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Aritmetika, algebra, számelmélet Függvények, az analízis elemei Geometria, koordináta-geometria, trigonometria Valószínűség-számítás, statisztika
234
20 % 25 % 15 % 25 % 15 %
MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 12. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet:
az éves órai jegyzet az eddigi évek érettségi feladatsorai
235
Angol nyelv 9-12. évfolyam Kezdő angol nyelv A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Az egyes évfolyamokon a különböző csoportokban különböző tankönyveket használunk, de a tankönyvek mindegyike az alábbi témakörökre, illetve nyelvtani anyagra épül. Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 9. évfolyam (A1-.A2 szint) Tankönyv: New Opportunities Beginner Témakörök: Say Hello Countries and nationalities Family Cardinal numbers Jobs Colours At home – furniture At school Going out, places
236
Food and drink Sport Daily routine Free time Films Nyelvtan: The verb “To be” Possessive Adjectives Who/What/Where questions Have got/ has got A/an Possessive ‘s This/that/these/those Imperatives Some/any can/can’t (ability) There is/there are Present simple Like/don’t like (noun+ing) 10. évfolyam (A2. szint) Témakörök: Excursions – transport Clothes Wildlife – animals Memories Months, ordinal numbers Weather Meals TV programmes Accidents, road safety
237
Missing home Seasons Tests, qualities Saying goodbye, dialogues Nyelvtan: Present Continuous Must/mustn’t Subject, object pronouns Was/were There was/there were Past Simple Comparatives Going to for future plans Have to/has to, don’t have to/doesn’t have to Suggestions (Why don’t we...?) Revision of verb forms 11. évfolyam (A2-B1 szint) Tankönyv: New Opportunities Elementarty Témakörök: Friends Routines Sports, hobbies Personality Days of the week Around town – places Going Places – holiday activities Months Equipment Weather
238
History Multi-part verbs Masculine and feminine words Telling stories – genre of stories Healthy living Food and drink Containers Nyelvtan Present Simple Adverbs of frequency Possessive ‘s Whose or Who’s There is/there are Past simple Countable and uncountable nouns Some/any/a lot of Have to/don’t have to, can/can’t Prepositions of place and time 12. évfolyam (A2-B1 szint) Témakörök: Holidays Cultures Image Celebrities Volunteers Shopping Computers Space Nyelvtan: Present Continuous, down, through, on, next to (directions),linking and, also, too Present Simple/Present Continuous, at,from, in, on, to (time), linking after that, and, but, however, too, whe n Comparative adjectives, linking either...or
239
Superlatives, indefinite pronouns, it/there Be going to, linking to, for Predictions will/won't, Present Perfect, ever/never, linking firstly, secondly, finally Present Perfect, just, ever, never
Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mér legeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait. B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni a z elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket.
240
A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza. A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002
241
Angol nyelv (haladó) 9-12. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Az egyes évfolyamokon a különböző csoportokban különböző tankönyveket használunk, de a tankönyvek mindegyike az alábbi témakörökre, illetve nyelvtani anyagra épül. Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 9. évfolyam (A1) Témakörök: Friends Personality Around Town Going Places History Telling Stories Healthy Living Sport Nyelvtan: Present Simple, in /from(place), linking with and Adverbs of Frequency, good at/bad at, interested in, capital letters, linking with whe n There is/There are, linking with and and but, next to, opposite Possessive 's, Who's, Whose,linking with and, but, also, too, articles, possessive pronouns, it's/its, in, on(time) Past Simple, in, from, to (time), linking when, then, after, and, because, before, commas in, into, on, out of, to, at (place/direction), linking one day, the next day, suddenly, after that, because, in the end Countable/Uncountable, some, any, a lot of (place/direction), linking but, however Have to/ don't have to, can/can't, linking before, during, afte r, how much/how many, in, into, on, over, to, with
242
10. évfolyam (A2) Témakörök: Holidays Cultures Image Celebrities Volunteers Shopping Computers Space Nyelvtan: Present Continuous, down, through, on, next to (directions),linking and, also, too Present Simple/Present Continuous, at,from, in, on, to (time), linking after that, and, but, however, too, whe n Comparative adjectives, linking either...or Superlatives, indefinite pronouns, it/there Be going to, linking to, for Predictions will/won't, Present Perfect, ever/never, linking firstly, secondly, finally Present Perfect, just, ever, never 11. évfolyam (B1 szint) Témakörök: Lifestyles Homes Heroes Challenge Celebration Food Money Gadgets Nyelvtan: Present Simple/Present Continuous, time expressions, word order Present Perfect,common verbs: do, go, have, make, linking and, but, because Past Simple/Past Continuous Present Perfect/Past Simple, linking suddenly, late r, a/the/no article Modal verbs: must, mustn't, have to, don't have to, needn't, can, can't Comparatives and Superlatives, (not) as......as, linking before, first Some, any, no, much,many,a lot of, a little, a few, there is/there are, All/none, both/neither, another, other, the other, the second Predictions: will/ be going to, opinion adjectives -ed/-ing endings, linking also, too, either, determiners
243
12. évfolyam (B2) Témakörök Communication The web The Sea Mountains Dance Music Pictures Buildings Nyelvtan: Zero/First Conditional, subject/object/possessive pronouns, possessive adjectives, adverbs Second Conditional, common verbs: do, make, linking as well as, also, too Present Perfect, too+adjective, not+adjective+enough, for, since The Passive Future arrangements and intentions, question words Time clauses Question tags, linking words although, however,but,commas Relative clauses, relative pronouns:who, that, which, where, whose, prepositions Reported requests and orders, linking so that, reason, result, relative pronouns, prepositions Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait.
244
B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza.
245
A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002 Angol nyelv (NYEK) 7-13. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Az egyes évfolyamokon a különböző csoportokban különböző tankönyveket használunk, de a tankönyvek mindegyike az alábbi témakörökre, illetve nyelvtani anyagra épül. Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 7. évfolyam (A1) Témakörök: What’s your name? How’s work? Have a good time! Nearest and dearest My home is my castle In the city Nice and tasty Ready to wear
246
Nyelvtan: A / an This / that Imperative The verb be Possessive adjectives Who / what / how / how old / where....from Present simple (affirmative and wh-questions) Prepositions of time (at/on/in/until/from-to) When / what time? Present simple (negative and questions) How often? The verb can Want, would like, like, love, hate, enjoy, + ing Whose? Possessive case Possessive pronouns A vs the Adjectives Present progressive Present simple / present progressive Let’s / how about/ why don’t we...? Why? Because There is / there are Prepositions of place and movement Object personal pronouns Countable and uncountable nouns Some, any, no How much, how many Much, many, a lot of, lots os, a few, a little Which? This/ these/ that/ those One / ones Too + adjective Too vs very 8. évfolyam (A2) Témakörök: School days Do your best Fiesta time Best mates Mother nature Take a break Doctor, doctor Online
247
Nyelvtan: Past simple of regular and irregular verbs Past simple of be Could Adverbs of manner Future going to Present progressive with future meaning Compounds of some, any, no, every Can, could, will, may, would for requests The verb have to Comparative form Superlative form Present perfect simpel Present perfect simple / past simple The verb should Reported speech Already, yet, still Infinitive of purpose It’s + adjective + infinitive 9. évfolyam (A2 szint) Témakörök: Window on the world How strange Food for thought Time on your hands Get the message Urban life Bon Voyage Down to Earth Nyelvtan: Present simple Present simple/present progressive Stative verbs Past simple Past progressive Time clauses Quantifiers (some, any, much, many, a lot of, lots of,a few, a little Too/enough Present perfect simple Indirect questions Defining relative clauses Relative pronouns The verb used to Comparative form Superlative form As...as...
248
Must/mustn’t Can/ can’t Have to / don’t have to Need to, don’t need to, needn’t Should, shouldn’t Future will Time clauses (when, before, after, as soon as, until) Be able to 10. évfolyam (A2-B1) Témakörök Cash in hand Oldies but goodies A good sport Working your way Health matters In person Watch out! On holiday Nyelvtan: Infinitives / ing forms Passive voice Conditional sentences type 1 If vs when May, might, could So, neither, too, either Negative questions Question tags Reflexive pronouns Conditional sentences type 2 Wishes and unreal past Exclamatory sentences Clauses of result Past perfect simple Reported speech (statements, questions, commands and requests) 11. évfolyam (B1 és B2-es szint és érettségire készülés) Sports and Hobbies Adventure People Education Places Environment Mystery Teenagers
249
Humour Cultures Employment Technology Entertainment Media Travel Nyelvtan Present simple, Present continuous, State verbs Adverbs of frequency Past Simple, Past Progressive Prepositions of time Present perfect simple and continuous Comparisons Will, Going to Future Continuous, Future Perfect Must, have to, need Defining and Non-defining Relative Clause Conditionals (0,1,2,3) Articles Past Perfect, Past Perfect Continuous Time linkers Had Better Would Rather Should May, might, could, must, can’t, couldn’t Passive voice Participle clause Infinitive and –ing forms Causative Infinitive of purpose Reported Speech Wishes and unreal past Clause of Result Témakörök 12. évfolyam (B2-es szint és érettségire készülés) Témakörök Describing lifestyles Clothes Inventions Technology Adventures Crime and Punishment Nature Festivals and Celebrations
250
Nyelvtan Present simple, Present continuous, State and activity verbs Past Simple, Past Progressive “used to” vs. “would” Present perfect simple and continuous Past Perfect, Past Perfect Continuous Will, Going to Future Continuous, Future Perfect Conditionals (Types 0, 1, 2, 3) Must, have to, need, may, could, should, ought to, had better Can, Could, Able to Infinitives and –ing forms The passive voice 13. évfolyam (B2-es szint) Témakörök Food Animals Medicine, Health Homes Art Psychology Advertising Nyelvtan Questions Question Tags Reported Speech Wish Quantifiers Relative Clause Perticiple Clause Deterimers Causative form Adverbs Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó
251
A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait. B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése).
252
C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza. A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002 Német nyelv 7-8 . évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete.
253
7. évfolyam (A1) Tanköny: deutsch.com 1 Témakörök: Deutsche Lehnwörter Internationalismen Begrüssungen Hobbys Zahlen Schulfächer Wochentage Monate Jahreszeiten Essen und Trinken Farben Kleidung Familienmitglieder Freizeitaktivitäten Berufe Herkunft Uhrzeiten Nyelvtan: Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv Verbkonjugation Verb mit Vokalwechsel Personalpronomen Unregelmässige Verben Aussagesatz , Fragesatz Haben / sein Präsens Fragewörter W- Fragen Lokale Präp. Pluralbildung Negation Modalverben
254
8. évfolyam (A2) Tanköny: deutsch.com 1 Témakörök: Name, persönliche Angaben Schule und Schulräume Unterrichtsaktivitäten E-Mail schreiben Zeitpunkt angeben Vorschlag machen – Programme Wünsche ausdrücken Auf Fragen reagieren Steckbrief schreiben Freunde Geschenk kaufen – in Geschäft / auf dem Markt Hoffnung ausdrücken Gründe nennen Feste , Feiertage Nach dem Preis fragen Einkaufen Zimmer beschreiben Lieblingsstadt, Heimat Meinung äussern Nyelvtan: Wortbildung Modalverben Lokale Präpositionene zu + Dativ In + Akkusativ Temporale Präp. vor + Dativ , nach + Dativ Modale Präp. Für + Akk. Personalpronomen im Akk. mich, dich , sie , ihn Trennbare Verben Ordinalzahlen Nullartikel, Komparativ Genitiv bei Nomen Konjungtionen Indefinitpron. Man Lokale Präp. In / aus / nach Präteritum sein / haben Perfekt Német nyelv
255
9-13. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 9. évfolyam (B1-es szint) Delfin 1 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 1-5) Témakörök Sich vorstellen Andere Personen vorstellen Wohnen Verabredungen In der Stadt Nyelvtan Konjugation der Verben im Präsens Modalverben Personalpronomen Satzklammer Artikel Definitpronomen, Indefinitpronomen Akkusativ Trennbare und nicht trennbare Verben Präpositionen (mit Akkusativ, Dativ, Wechselpräpositionen)
256
10.évfolyam (B1-es szint) Delfin 1 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 6-10) Témakörök Tagesablauf Mahlzeiten Umzug und Einrichtung Hausarbeit Mode Nyelvtan Perfekt Uhrzeiten Verben mit Dativergänzung und Akkusativergänzung Datumsangaben Nomen und Adjetive im Genitiv Nebensätze mit „dass”, „damit” Modalverben im Präteritum 11.évfolyam (B1 és B2-es szint és érettségire készülés) Delfin 2 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 11-15) Témakörök Schule und Karriere Nachrichten und Berichte Länder und Leute Wünsche und Wirklichkeit Sport und Gesundheit Nyelvtan Reflexive Verben mit Akkusativ und Dativ Verben mit Präpositionalergänzung Nomen im Genitiv Attributes Adjektiv im Genitiv
257
Präteritum Nebensätze mit als, während, wenn,obwohl Präpositionen mit Genitiv Reletivpronomen, Relativsatz Konstruktionen mit es Konjunktiv II Konditionalsätze Attributes Adjektiv im Komparativ und Superlativ Indirekte Fragesätze Verben mit Verbatiärgenzung Modalverben im Perfekt Infinitiv als Nomen 12.évfolyam (B1és B2-es szint és érettségire készülés) Delfin 2 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 16-20) Témakörök Berufswelt und Ideen Humor und Alltag Politik, Geschichte und Zukunft Kultur und Freizeit Sprachen und Begegnungen Nyelvtan Passiv Passiv mit Modalverb Adjektive mit unregelmäßigen Formen Plusquamperfekt Nebensätze mit temporalen Junktoren Zweigliedrige Junktoren Futur Konjunktiv der Vergangenheit Haben, sein, brauchen + zu Partizip I und II Modalverben zur Graduierung von Wahrnehmung, Vermutung und Beurteilung Konjunktiv I Indirekte Rede Nominalkomposita 13.évfolyam (B2-es szint) Tankönyv: Készüljünk az érettségire, emelt szint Témakörök Das “Hotel Mama”
258
Umweltschutz, Müllproblem Internet Medien Motorisierung Kleider machen Jugendliche Modeberufe Fastfood-Restaurants Schule in Deutschland und in Ungarn Mobilmanie Nyelvtan Nebensätze, Junktoren Relativsätze, Relativpronomen Infinitivkonstruktionen Passiv, Vorgangspassiv, Zustandspassiv Konjunktiv I, indirekte Rede Konjunktiv II, Wunschsätze Plusquamperfekt, nachdem Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait. B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő tee ndő, össze tudja hasonlítani, és
259
ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza.
260
A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002 Fizika A vizsga része
írásbeli + szóbeli
A vizsga időtartama
45 perc + 10 perc
A témakörök kijelölése évfolyamonként
A CSOPORTBAN TANÍTÓ FIZIKATANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*
A vizsga értékelése
0 % - 39 % → elégtelen (1) 40 % - 54 % → elégséges (2) 55 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)
*
ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL A FIZIKATANÁR ELTÉRHET: A 7. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Az anyag belső szerkezete Termikus és mechanikai kölcsönhatások A mágneses, elektromos és gravitációs kölcsönhatás
261
2. A testek mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás A változó mozgás Az egyenletesen változó mozgás A gyorsulás fogalma 3. A dinamika alapjai A tehetetlenség törvénye A sűrűség Az erő fogalma Erő-ellenerő Több erőhatás együttes eredménye A súrlódási és közegellenállási erő A forgatónyomaték 4. A nyomás A nyomás fogalma A folyadék nyomása A gázok nyomása Közlekedőedények, hajszálcsövek A felhajtóerő. Arkhimédész törvénye A testek úszása,lebegése, merülése MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Fizika 7. MOZAIK kiadó További segédlet: az éves órai jegyzet
262
A 8. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Energia, energiaváltozások Az energia fogalma A munkavégzés és a munka Az egyszerűgépek A testek belső energiája Az égés A teljesítmény A hatásfok 2. Hőjelenségek A hőterjedés A hőtágulás Halmazállapot-változások 3. A fény A fény tulajdonságai Fényvisszaverődés síktükörről Fényvisszaverődés gömbtükörről A fénytörés Optikai eszközök A színek 4. Elektromosságtan Az anyag részecskéinek szerkezete A testek elektromos állapota Az elektromos áram Az áramerősség Az elektromos áramkör Fogyasztók soros kapcsolása
263
Fogyasztók párhuzamos kapcsolása Az elektromos feszültség Az elektromos ellenállás Ohm törvénye Vezetékek elektromos ellenállása Az elektromos áram hatásai Elektromos munka és teljesítmény Elektromágneses indukció A váltakozó áram A transzformátor Az elektromos távvezetékrendszer MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Fizika 8. MOZAIK kiadó További segédlet: az éves órai jegyzet Kémia 7. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
264
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 7. Kémiai alapismeretek – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó
Témakörök 1. Az anyagok és tulajdonságaik 2. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok 3. A halmazállapot- változásokat kísérő energiaváltozások 4. Az anyagok változásai 5. A levegő, levegőszennyezés 6. Az égés (tűzgyújtás, a foszfor) és a tűzoltás 7. Energiaforrások 8. Az ásványi szenek és mesterséges szenek 9. A földgáz és a kőolaj 10. Táplálékaink, mint energiaforrások 11. A víz. 12. A hidrogén 13. A redoxireakció 14. Az oldatok 15. A vizes oldatok kémhatása 16. Atomok és elemek. Az anyagmennyiség 17. Az atom felépítése 18. Az elektronfelhő szerkezete és az elektronszerkezet jelölése 19. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer 20. A kémiai kötés. Ionok képződése.
265
21. Kovalens kötés. 22. Anyagi halmazok, halmazállapotok 23. A kémiai reakció 24. A papír 25. Az üveg 26. Kerámiai anyagok 27. Építőanyagok 28. Vegyszerek a háztartásban 8. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%)
266
Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 8. Szervetlen kémia – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó
Témakörök 1. Az elemek általános jellemzése, a nemesgázok 2. A hidrogén 3. A VII. főcsoport fontosabb elemei és vegyületeik. 4. A VI. főcsoport elemei és vegyületeik. 5. Az V. főcsoport elemei és vegyületeik 6. A IV. főcsoport elemei és vegyületeik. 7. A fémek általános jellemzése és az ötvözetek 8. A fémek tulajdonságai és korróziója, a korrózióvédelem 9. Az I. főcsoport elemei és vegyületeik. Az alkálifémek 10. Az alkálifémek fontosabb vegyületei 11. A II. főcsoport elemei és vegyületeik. Az alkáliföldfémek 12. A természetes vizek keménysége 13. A III. főcsoport eleme az alumínium 14. Az óncsoport elemei: az ón és az ólom 15. A vascsoport elemei. A vas (előállítása és acélgyártás) 16. A rézcsoport elemei. A réz 17. Az ezüst és az arany 18. A cinkcsoport elemei 9. évfolyam Gimnázium A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
267
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 9. Általános kémia – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó
Témakörök 1. Atommodellek és az atom felépítése 2. A radioaktivitás és jelentősége 3. Az atomenergia 4. Az elektronburok szerkezete és az elektronhéjak kiépülése 5. A periódusos rendszer 3. A fémes kötés 4. A kovalens kötés 5. Az ionos kötés 6. A másodrendű kötések 7. Anyagi halmazok, halmazállapotok. (gázok, folyadékok, szilárd anyagok) 8. A kristályrács típusok 9. Az oldatok 6. A kémiai reakciók (reakcióhő, képződéshő, reakciósebesség, egyensúlyi reakciók) 7. Protonátmenettel járó kémiai folyamatok 8. A kémhatás (közömbösítés, sók hidrolízise) 10. Elektronátmenettel járó kémiai folyamatok. Redoxireakciók 11. Galvánelemek 12. Az elektrolízis
268
9. évfolyam Szakközépiskola A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 11-12. Közép és emelt szintű érettségizőknek Mozaik kiadó (Vonatkozó részek) Kémia 7. Kémiai alapismeretek – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó (Vonatkozó részek)
269
Témakörök 1. Az anyag fogalma és az anyagi rendszerek csoportosítás 2. Az anyagok fizikai tulajdonságai és mechanikai tulajdonságai 3. Az anyagok kémiai és technológiai tulajdonságai 4. Nyersanyagok, alap- és segédanyagok 5. Hulladékok és melléktermékek 6. A kerámia és porcelán 7. A fa és a papír 8. A gumi 9. A műanyagok általános jellemzése 10. Természetes alapanyagú műanyagok 11. Mesterséges alapanyagú műanyagok 12. A textíliák és a bőr 13. Szigetelő anyagok 14. Kenőanyagok 15. A fémek általános jellemzése, tulajdonságaik 16. Az ötvözetek 17. A korrózió és a korrózióelleni védelem 18. A fémek kémia tulajdonságai 19. A fémek előállítása 20. A vas és vasgyártás 21. Az acélgyártás és a vasötvözetek 22. Az alumínium, alumíniumgyártás 23. A színesfémek
270
9. évfolyam Szakközépiskola A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 9-10. Szakközépiskolásoknak Mozaik kiadó
Témakörök 1. Atommodellek és az atom felépítése 2. A radioaktivitás és jelentősége 3. Az elektronburok szerkezete és az elektronhéjak kiépülése
271
4. A periódusos rendszer 5. A fémes kötés 6. A kovalens kötés 7. Az ionos kötés 8. A másodrendű kötések 9. Anyagi halmazok, halmazállapotok. (gázok, folyadékok, szilárd anyagok) 10. A kristályrács típusok 11. Az oldatok 12. A kémiai reakciók (reakcióhő, képződéshő, reakciósebesség, egyensúlyi reakciók) 13. Protonátmenettel járó kémiai folyamatok 14. A kémhatás (közömbösítés, sók hidrolízise) 15. Elektronátmenettel járó kémiai folyamatok. Redoxireakciók 16. Galvánelemek 17. Az elektrolízis 10. évfolyam Gimnázium A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
272
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 10. Szerves kémia – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó
Témakörök 1. A szénatom különleges tulajdonságai. A szénvegyületek csoportosítása 2. A szénvegyületek kémiai analízise 3. A szénhidrogének összetétele és csoportosítása 4. Alkán 5. Alkén 6. Alkin 7. Gyűrűs szénhidrogének 8. A benzol és egyéb aromás szénhidrogének 9. Halogéntartalmú szénvegyületek 10. Oxigéntartalmú szénvegyületek. 11. Összetett funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek 12. Nitrogén tartalmú szénvegyületek 13. A szénhidrátok 14. Az aminosavak és fehérjék 15. A nukleinsavak 16. Természetes alapú műanyagok 17. Mesterséges alapanyagú műanyagok 10. évfolyam Szakközépiskola A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
273
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 9-10. Szakközépiskolásoknak Mozaik kiadó
Témakörök 18. A szénatom különleges tulajdonságai. A szénvegyületek csoportosítása 19. A szénvegyületek kémiai analízise 20. A szénhidrogének összetétele és csoportosítása 21. Alkán 22. Alkén 23. Alkin 24. Aromás szénhidrogének 25. Halogéntartalmú szénvegyületek 26. Oxigéntartalmú szénvegyületek. 27. Összetett funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek 28. Nitrogén tartalmú szénvegyületek 29. A szénhidrátok 30. Az aminosavak és fehérjék 31. A nukleinsavak 32. Természetes alapú műanyagok 33. Mesterséges alapanyagú műanyagok
274
Biológia Biológia tantárgyból írásbeli és szóbeli vizsga van. Írásbeli A vizsgázónak 50 pontos teszt feladatlapot kell megoldania, mely tartalmi szempontból több témakört ölel át. A feladatlap többféle feladattípust tartalmaz ( rajzos, négyféle asszociáció, nyílt végű feladatok… ) A feladatlap megoldásához egy óra áll rendelkezésre! Szóbeli A vizsgázónak egy tételt kell kidolgoznia.Felkészülési idő: 30 perc.Szóbeli felelet időtartama: legfeljebb 10 perc.Maximálisan adható pontszám: 25 pont. Sikertelen a vizsga abban az esetben, ha az írásbeli és a szóbeli vizsgarész bármelyikében a vizsgázó nem érte el a 10 %-ot! Érdemjegyek: 0-39 % elégtelen ( 1 ) 40-54 % elégséges ( 2 ) 55-69 % közepes 70-84 %
jó
(3) (4)
85% - 100 % jeles ( 5 ) A VIZSGA TÉMEKÖREI AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON 7. évfolyam MS-2610 tankönyv, Mozaik kiadó I. A forró éghajlati övezet élővilága II. A mérsékelt éghajlati övezet élővilága III. A hideg éghajlati övezet, a hegyvidék és a tenger élővilága IV. Az élőlények környezete és az életközösségek V. Az élőlények rendszerezése 8. évfolyam MS-2614
Tankönyv,
I.Az emberi test felépítése II.A bőr és a mozgásszervrendszer III.A szervezet anyagforgalma IV.Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés V.A szaporodás és az egyedfejlődés
275
Mozaik
kiadó
10. évfolyam ,MS-2641 tankönyv, Mozaik kiadó I: Bevezetés, vírusok, prokarióták,alacsonyabbrendű eukarióták II: Az állatok teste és életműködése III: A legfontosabb állattörzsek képviselőinek sajátosságai IV: Az állatok viselkedése V: A növények teste és életműködése VI: A gombák 11. évfolyam MS-2642 tankönyv, Mozaik kiadó I. A sejtek felépítése és anyagcseréje II. Az örökítõ anyag III. A szabályozás IV. A vér és a keringési rendszer V. A táplálkozás és a légzés VI. A kültakaró, a mozgás és a kiválasztás 12. évfolyam MS-2643 tankönyv, Mozaik kiadó VII. A szaporodás és az egyedfejlõdés. Egészségügyi ismeretek / MS-2642 tankönyv, Mozaik kiadó utolsó fejezete / I. Az öröklődés II. A populációk és az életközösségek III. Az evolúció és a bioszféra
276
9. évfolyam, s zakközé piskolai osztály A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt telje sítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: Csókási Andrásné és mtsai: Biológia 9. Az élőlények teste, élete és környezet (Mozaik Kiadó, Szeged, 2011) alapján készült.
277
Írásbeli: 1. A biológia tudománya, a rendszerezés alapfogalmai és a szerveződési szintek 2. Az élő és élettelen 3. A vírusok és a baktériumok 4. Az egysejtű eukarióták 5. A gombák 6. Az állatok kültakarója 7. Az állatok mozgása 8. Az állatok táplálkozása 9. Az állatok légzése 10. Az állatok anyagszállítása 11. Szabályozás az állatvilágban 12. Az állatok szaporodása és egyedfejlődése 13. A növény szövetei és szervei 14. A növényi anyagszállítás és mozgás 15. A növények szaporodása és egyedfejlődése 16. Az élőlények tűrőképessége 17. Környezetvédelem – talaj, levegő és vízvédelem 18. Populációk és kölcsönhatásaik, az életközösségek anyag- és energiaforgalma 19. Természetes és mesterséges életközösségek – Nemzeti Parkjaink 20. Evolúció alapfogalmai Szóbeli: 1. A biológia tudománya, a rendszerezés alapfogalmai és a szerveződési szintek 2. A vírusok és a baktériumok 3. Az állatok kültakarója és mozgása 4. Az állatok táplálkozása 5. Az állatok légzése és anyagszállítása 6. Szabályozás az állatvilágban – hormonális és idegi szabályozás 7. Az állatok szaporodása és egyedfejlődése 8. A növény szövetei és szervei 9. Az élőlények tűrőképessége 10. Környezetvédelem – talaj, levegő és vízvédelem 11. Populációk és kölcsönhatásaik, az életközösségek anyag- és energiaforgalma 12. Természetes és mesterséges életközösségek – Nemzeti Parkjaink
278
10. évfolyam, s zakközépiskolai osztály A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: Csókási Andrásné és mtsai: Biológia 10. Az ember életműködései, az öröklődés alapjai (Mozaik Kiadó, Szeged, 2011) alapján készült.
279
Írásbeli: 1. Szénhidrátok és fehérjék 2. Nukleinsavak, nukleotidok és aminosavak 3. A sejtanyagcsere, felépítő és lebontó folyamatok 4. Örökletes információ a sejtben (a DNS-ből kromoszóma keletkezése, valamint a DNS-ről RNS-ek, majd fehérjeszintézisének szabályszerűségei) 5. A sejt életszakaszai, a mitózis és a meiózis 6. Genetikai alapfogalmak (Mendel törvényei, mutáció, allél, genotípus – heterozigóta és homozigóta, fenotípus és kromoszóma fogalmak ismerete), egyszerűbb genetikai feladatok megoldása (domináns-recesszív öröklésmenet, vércsoport és nemek öröklődése) 7. Az emberi bőr és betegségei 8. Mozgásszervrendszerünk és egészsége 9. Emésztőszervrendszerünk és megbetegedései 10. A légzőszervrendszerünk és egészsége 11. Az ember keringési rendszere 12. Az immunrendszer 13. Kiválasztószervrendszerünk és megbetegedései 14. Az idegi szabályozásunk működése 15. A hormonrendszerünk 16. Az emberi szaporodás, családtervezés 17. Az ember egyedfejlődése 18. Dohányzás- megelőzés és drogprevenció, a függőség fogalma 19. A környezetszennyezés hatásai az egészségre, személyes higiénia, test i és lelki egészség 20. Az elsősegélynyújtás alapjai Szóbeli: 1. Szénhidrátok és fehérjék 2. Nukleinsavak, nukleotidok és aminosavak 3. A sejt életszakaszai, a mitózis és a meiózis 4. Genetikai alapfogalmak (Mendel törvényei, mutáció, allél, genotípus – heterozigóta és homozigóta, fenotípus és kromoszóma fogalmak ismerete), egyszerűbb genetikai feladatok megoldása (domináns-recesszív öröklésmenet, vércsoport és nemek öröklődése) 5. Az emberi bőr és betegségei, mozgásszervrendszerünk és egészsége 7. Emésztőszervrendszerünk és megbetegedései 8. A légzőszervrendszerünk és egészsége
280
9. Az ember keringési rendszere, immunrendszer 10. Kiválasztószervrendszerünk és megbetegedései 11. Az idegrendszerünk és a hormonrendszerünk 12. Az emberi szaporodás és egyedfejlődés, családtervezés 13. A környezetszennyezés hatásai az egészségre, személyes higiénia, testi és lelki egészség Földrajz 8. évfolyam Földrajz TANANYAG
FOGALMAK
1. Közép-Európa természetföldrajzi Dűne, turzás jellemzése 2. Közép-Európa társadalmi viszonyai Semlegesség, szocializmus, KGST, Varsói Szerződés, NATO, ENSZ, EU 3. Németország Optikai ipar, berlini fal 4. Németország ipara Tartományok, elektrotechnikai ipar, nehézipar válsága 5. Lengyelország Moréna dombok, tóhátságok 6. Csehország Sörárpa, komló, kaolin, 7. Az Alpok Alpi hegységképződési ciklus, kristályos vonulatok,hóhatár lavina, moréna tavak, végmoréna 8. Svájc, Ausztria Kanton, óragyártás, finom mechanika, havasi pásztorkodás, semlegesség, tranzit forgalom, 9.A Kárpátok és a Kárpát- medence Flis, gneisz, borvizek, vulkáni utóműködés 10. Szlovákia 11. Románia Csángók, székelyek, románok, svábok, szászok 12. Az Európai Unió története Hidegháború, energia válság, szabad kereskedelem, vám, euro, gazdasági együttműködés 13. Magyarország a világban 14. Hazánk felszínének kialakulása Medence feltöltődés, lösz, homok, a Medence szerkezetfejlődése 15. Három éghajlati terület határán 16. Magyarország vízrajza Folyószabályozás, felszíni és felszín alatti vizek 17. Hazánk természetes növénytakarója, állatvilága, talajai 18. természet és környezetvédelem hazánkban , természet védelmi területek 19. Hazánk népessége és etnikai kisebbségek 20. a népesség mozgása a térségben. A Székelyföld, Felvidék, Vajdaság, Burgerland, határon túli magyarság Kárpátalja , Dél- vidék
281
21. A modern település hálózat kialakulása 22. Az urbanizáció: városiasodás 23. Hazánk gazdasági szerkezete. Az EU hatása a gazdaságra 24.Hazánk ipara. A telepítő tényezők. 25. Mezőgazdaság a 21.században
agglomerációk Privatizáció, munkanélküliség, energiák Futóhomok megkötése
9. évfolyam Tankönyv: Nemerkényi Antal-Sárfalvi Béla Általános Természetföldrajz Helyünk a világegyetemben A Föld a világegyetemben Lakóhelyünk, a Föld A Föld belső szerkezete Lemeztektonika A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A kőzetlemezek és a földrengések A kőzetlemezek és a hegységképződés A kőzetek Az ásványkincsek, és energiahordozók képződése A földtörténet I. II. A földrészek szerkezete és domborzata A légkör A légkör anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése Időjárási és éghajlati elemek: a hőmérséklet és a szél Időjárási és éghajlati elemek: a nedvesség tartalom és a csapadék Ciklonok – anticiklonok Felhőfajták – csapadék fajták Az általános légkörzés A monszun szél rendszer A légszennyezés Hidrogeográfia A tengervíz mozgásai A felszín alatti vizek Felszíni vizek: vízfolyások, tavak A vízszennyezés A földfelszín formakincse A belső és a külső erők párharca A talaj A folyók felszínformálása Felszínformálás a tengerpartokon A jég felszínformálása A szél felszínformálása A felszín alatti vizek felszínformálása: a karsztosodás
282
megújuló
A földrajzi övezetesség Az éghajlati és földrajzi övezetesség kialakulása A forró övezet A mérsékelt övezet I. II. A hideg övezet és a függőleges övezetesség 10. évfolyam I. FÉLÉV: 15. A gazdasági szektorok jellemzői, a GDP és a GNP fogalma. 16. A gazdasági típusok közötti alapvető különbségek (Tradicionális, tervutasításos és a piacgazdaság) 17. A globalizáció fogalma, okai és következményei. 18. A nemzetgazdaságok szerepe 1970 előtt és után. 19. A transznacionális vállalatok kialakulásának okai, és jellemzői. 20. A regionális integrációk kialakulásának okai, a kialakulásuk módja és jellemzői. 21. A nemzetközi szervezetek csoportosítása és feladatuk. 22. A pénz a világgazdaságban, és a hozzá tartozó fogalmak. 23. Tőkeáramlás 24. Az adósságválság, 25. A mezőgazdasági típusok és azok jellemzői. 26. Az energiagazdaság. 27. Az ipar jellemzői, és szerkezeti átalakulásának okai, következményei. 28. A tercier szektor jellemzői. Informatika 7. osztály Informatikai alapismeretek. Számítógép részei, sebességmérés, programindítás A billentyűzet és az egér A monitor. Háttértárak: a mágneses háttértárak. Háttértárak: optikai háttértárak. A nyomtatók. Kommunikáció a hálózaton
LAN, MAN, WAN Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata
283
Operációs rendszer használata
A számítógépet működtető programok csoportosítása. A menü részei, konvenciók, menük használata. Forró billentyűk, segítség használata. Háttértárak és alapjellemzőik. Háttértárak használata. Az állományok elhelyezkedése, indítása. Névadási szabályok, tájékozódás a könyvtárfában, útvonal. Az operációs rendszer alapparancsai. Állománynév. PC-s operációs rendszerek: hasonlóság és egyezés az operációs rendszerek között. Újraindítás, ablak részei. Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok. Algoritmusok és adatok
Informatika: közlemény, hír, információ fogalmának megalapozása, a kommunikáció modellje. Titkosítsunk: a titkosítás története, alapvető titkosítási módszerek, betűeltolás, rácsos titkosítás, számkódolásos titkosítás, képírás Chain-kódos ábrázolás, a monitor működése, a Chain-kód haszna képalakításoknál A kettes számrendszer; átváltás kettes és tízes számrendszer között. A Neumann típusú számítógép működése. Könyvtár az egész világ – kézikönyvtár, különleges könyvek
8. osztály Informatikai alapismeretek. A számítógép mint rendszer A számítógépek fejlődése Számítógép működése Programozási alapismeretek Algoritmusok és leírásuk Programozási ismeretek Dokumentumkészítés Rajzos dokumentumok készítése Irodai munka számítógéppel. Levélírás, iktatás Adattárolási alapok Táblázatok készítése, számolás, grafikon készítés Könyvtárhasználat
Keresés hagyományos katalógusokban Keresés számítógépes katalógusokban Adatok gyűjtése kézikönyvtárból Dokumentumok gyűjtése Jegyzetelés, cédulázás Mini könyvektől a térbeli könyvekig
284
9.A osztály Számítástechnika alapismeretek Számítógép története Számítógép generációk Számítógéptípusok Adattárolás Számrendszerek Ergonómia Informatikai hálózatok Operációs rendszer használata
Számítógép környezet Jogosultságok Ikonok használata Beállítási lehetőségek Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok. Információ és kommunikáció
Hálózati alapismeretek. Az Internet általános jellemzői Az Internet Explorer használata Az Outlook Express használata Levélüzenetek biztonsága Hírcsoportok és levelezési listák Digitális könyvtár
9.B osztály Számítástechnika alapismeretek
Számítógép története Számítógép generációk Számítógéptípusok Adattárolás Számrendszerek Ergonómia Informatikai hálózatok
285
Operációs rendszer használata
Számítógép környezet Jogosultságok Ikonok használata Beállítási lehetőségek Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok. Információ és kommunikáció
Hálózati alapismeretek. Az Internet általános jellemzői Az Internet Explorer használata
9.C osztály Számítástechnika alapismeretek Számítógép története Számítógép generációk Számítógéptípusok Adattárolás Számrendszerek Ergonómia Informatikai hálózatok Operációs rendszer használata
Számítógép környezet Jogosultságok Ikonok használata Beállítási lehetőségek Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomago lás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok. Szövegszerkesztés
Szöveges anyag elkészítése (oldal, szöveg, táblázat, rajz, grafika, élőfej- élőláb, lábjegyzet formázása, körlevél, címke, boríték készítése)
286
10.A osztály Szövegszerkesztés
Szöveges anyag elkészítése (oldal, szöveg, táblázat, rajz, grafika, élőfej- élőláb, lábjegyzet formázása, körlevél, címke, boríték készítése) Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia- minta …) és formázása Grafika
Grafikai szerepe a multimédiában Képekre jellemző tulajdonság: méret, felbontás, feldolgozás, tömörítés Bitképek szerkesztése (paint) Vektorgrafikus képek szerkesztése Képek digitalizálása, régi képek retusálása
10.B osztály Információ és kommunikáció Az Outlook Express használata Levélüzenetek biztonsága Hírcsoportok és levelezési listák Digitális könyvtár Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafik a, fotó, hang, animáció, dia- minta …) és formázása Táblázatkezelés
Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet) A táblázat szerkesztése Táblázatformázás Adattípusok, számformátumok A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása Képletek szerkesztése Cellahivatkozások Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények) Függvények egymásba ágyazása Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok) Az elkészült diagramok formázása
287
10.C osztály Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia- minta …) és formázása Táblázatkezelés
Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet) A táblázat szerkesztése Táblázatformázás Adattípusok, számformátumok A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása Képletek szerkesztése Cellahivatkozások Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények) Függvények egymásba ágyazása Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok) Az elkészült diagramok formázása
11.C osztály Adatbáziskezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adatbázis, rekord, mező, elsődleges kulcs, relációs adatmodell Adatbázisok létrehozása, adatbevitel, adatok módosítása Rendezés Szűrés Választó lekérdezések, csoportosítás, összesítés alkalmazása Exportálás és importálás Adatbevitel ellenőrzése, mezőtulajdonságok Akció lekérdezések: táblakészítő és törlő lekérdezés, hozzáfűző és frissítő lekérdezés Kereszttáblás és paraméteres lekérdezések Függvények használata lekérdezésekben Számított mezők: Kifejezések használata a lekérdezésekben Űrlapok készítése, formázása Jelentések készítése, formázása Többtáblás adatbázisok létrehozása, használata, táblák összekapcsolása Lekérdezések több tábla alapján Jelentések készítése több tábla alapján, többtáblás űrlapok
288
11.ESZÉ Weblap készítés A weblapok szerkezete, a HTML nyelv alapjai Weblap készítés HTML nyelven, (Jegyzettömb használatával) Tag-ek; weblap fejrésze, törzse Háttér, betűméret, betűszín, karakterformázások Bekezdésformázások Képek beszúrása, formázása Vonal Felsorolások Hivatkozások Táblázat beszúrása, táblázat formázása Egy weblapszerkesztő program felhasználói felülete Weblap készítés weblapszerkesztő szoftverrel Ismétlő feladatok:
Szövegszerkesztés, Prezentáció és grafika, Táblázatkezelés Grafika
12.ESZÉ Adatbáziskezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adatbázis, rekord, mező, elsődleges kulcs, relációs adatmodell Adatbázisok létrehozása, adatbevitel, adatok módosítása Rendezés Szűrés Választó lekérdezések, csoportosítás, összesítés alkalmazása Exportálás és importálás Adatbevitel ellenőrzése, mezőtulajdonságok Akció lekérdezések: táblakészítő és törlő lekérdezés, hozzáfűző és frissítő lekérdezés Kereszttáblás és paraméteres lekérdezések Függvények használata lekérdezésekben Számított mezők: Kifejezések használata a lekérdezésekben Űrlapok készítése, formázása Jelentések készítése, formázása Többtáblás adatbázisok létrehozása, használata, táblák összekapcsolása Lekérdezések több tábla alapján Jelentések készítése több tábla alapján, többtáblás űrlapok
289
Ismétlő feladatok:
Szövegszerkesztés, Prezentáció és grafika, Táblázatkezelés Grafika Weblap készítés
9.B osztály Számítástechnika gyakorlat Szövegszerkesztés
Szöveges anyag elkészítése (oldal, szöveg, táblázat, rajz, grafika, élőfej- élőláb, lábjegyzet formázása, körlevél, címke, boríték készítése)
10.B osztály Számítástechnika gyakorlat Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia- minta …) és formázása Táblázatkezelés
Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet) A táblázat szerkesztése Táblázatformázás Adattípusok, számformátumok A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása Képletek szerkesztése Cellahivatkozások Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények) Függvények egymásba ágyazása Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok) Az elkészült diagramok formázása
290
Számítógép programozás elmélet
Programozás története Algoritmus fogalma Algoritmus tervezése Algoritmus leíró módszerek TÍPUSALGORITMUSOK ADATSZERKEZETEK: Az OO programozás alapjai
Számítógép programozás gyakorlat Weblap készítés
A weblapok szerkezete, a HTML nyelv alapjai Weblap készítés HTML nyelven, (Jegyzettömb használatával) Tag-ek; weblap fejrésze, törzse Háttér, betűméret, betűszín, karakterformázások Bekezdésformázások Képek beszúrása, formázása Vonal Felsorolások Hivatkozások Táblázat beszúrása, táblázat formázása Egy weblapszerkesztő program felhasználói felülete Weblap készítés weblapszerkesztő szoftverrel
Programozás
Java programozási nyelv alapjai, Netbeens fejlesztőkörnyezet használata
Kép ás hangszerkesztés
Képformátumok Kép jellemzői Tömörítés Gimp program használata Hang formátumok hang szerkesztés Videó formátumok Videók szerkesztése
291
11.B osztály Számítógép programozás elmélet, gyakorlat Programozás
Java programozási nyelv oo típusú programozás Netbeens fejlesztőkörnyezet használata
Számítástechnika gyakorlat
Elemi algoritmusok megismerése, ábrázolása, programozása Állománykezelés
12.B osztály Számítógép programozás elmélet, gyakorlat Programozás
A vizuális programozási nyelvek általában A hálózati architektúrák jellemzése
12.B osztály Adatbázis kezelés
SQL nyelv használat táblák készítése, feltöltése kapcsolatok lekérdezések
12.B osztály Hardverismeret és gyakorlat
Processzor Memória Illesztőkártyák Beviteli eszközök Kiviteli eszközök Egyéb perifériák Összeszerelés lépései Tesztelés Hálózati eszközök Hálózati szoftverek
292
Ének-zene 9.évfolyam
A vizsga része
írásbeli
A vizsga időtartama
45 perc
A témakörök kijelölése évfolyamonként
AZ ÉVFOLYAMON TANÍTÓ ÉNEK- ZENE TANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*
A vizsga értékelése
0 % - 29 % → elégtelen (1) 30 % - 49 % → elégséges (2) 50 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)
*
ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL AZ ÉNEK -ZENE TANÁR ELTÉRHET : A 9. ÉVFOLYAM SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖK : 1. M AGYAR NÉPZENE MEGRAKJÁK A TÜZET KOLOZSVÁROS OLYAN VÁROS LEMENT A NAP REPÜLJ MADÁR, REPÜLJ SZIVÁRVÁNY HAVASÁN AJ, SIRASS ÉDESANYÁM A NÉPDALELEMZÉS SZEMPONTJAI A MAGYAR NÉPZENE RÉTEGEI NÉPDALGYŰJTŐINK
293
2. A ZENE TÖRTÉNETE A ZENE KEZDETEI AZ ÓKOR ZENÉJE, ÓKORI KULTÚRÁK A KÖZÉPKOR EGYHÁZI ÉS VILÁGI ZENÉJE A RENESZÁNSZ ZENÉJE A BAROKK KOR HANGSZERES ÉS ÉNEKES ZENÉJE A BÉCSI KLASSZICIZMUS MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Király Katalin: Ének-zene 9. ( Mozaik Kiadó) További segédlet: az éves órai jegyzet 10.évfolyam A vizsga része
írásbeli
A vizsga időtartama
45 perc
A témakörök kijelölése évfolyamonként
AZ ÉVFOLYAMON TANÍTÓ ÉNEK- ZENE TANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*
A vizsga értékelése
0 % - 29 % → elégtelen (1) 30 % - 49 % → elégséges (2) 50 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)
*
ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL AZ ÉNEK -ZENE TANÁR ELTÉRHET :
294
A 10. ÉVFOLYAM SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖK: 3. M AGYAR NÉPZENE ELMEGYEK, ELMEGYEK A DUDARI UTCÁN HOL JÁRTÁL AZ ÉJJEL HÁROM SZENTKIRÁLYOK NEM MESSZE VAN IDE KISMARGITA NÉPDALELEMZÉS JELES NAPOK A MAGYAR NÉPDALOK RENDSZEREZÉSE NÉPZENEKUTATÓK, NÉPDALGYŰJTŐK
4. A ZENE TÖRTÉNETE A XVIII. SZ. MAGYAR ZENÉJE A ROMANTIKA KORA ÉS ZENÉJE A SZÁZADFORDULÓ ZENÉJE A XX.SZ. ZENÉJE A XX. SZ. MAGYAR ZENÉJE A SZÓRAKOZTATÓ ZENE ÉS A JAZZ
MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Király Katalin: Ének-zene 10. ( Mozaik Kiadó) További segédlet: az éves órai jegyzet
295
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti követelményei Osztályozó vizsga/Javító vizsga követelményei Magyar nyelv és irodalom 7. osztály Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Írásbeli vizsgán egy szövegértési feladatsort kell megoldania a vizsgázónak, amelyre 60 perc áll rendelkezésére. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére. A szóbeli vizsga témakörei: 1. Kölcsey Ferenc munkássága 2. Vörösmarty Mihály költészete 3. Petőfi Sándor költészete 4. a; Petőfi Sándor népies költészete 5. b; Petőfi tájköltészete 6. c, Petőfi Sándor hitvesi lírája 7. d; Petőfi Sándor forradalmi és szabadságharcos versei 8. Arany János költészete 9. Janus Pannonius költészete 10. Balassi Bálint költészete 11. A regényíró Jókai Mór 12. Mikszáth Kálmán novellaírói munkássága 13. Mikszáth Kálmán mint regényíró Szerzők, művek: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Parainesis Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet…Kiskunság, Szeptember végén, Reszket a bokor, mert…Nemzeti dal, A XIX. század költői, Egy gondolat bánt engemet… Arany János: Szondi két apródja, A fülemüle Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Balassi Bálint: Egy katonaének Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Mikszáth Kálmán: A néhai bárány, A pénzügyminiszter reggelije, A korlátfa, Szent Péter esernyője
296
Memoriterek: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Szeptember végén, Nemzeti dal, Egy gondolat bánt engemet… Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Magyar nyelv A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat tartalmazó feladatsor megoldásából és egy tollbamondásból áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 7. A szöveg mondatai: a mondatok csoportosítási lehetőségei 8. A mondat fő részei : az alany és az állítmány fajtái – predikatív szerkezet 9. A bővített mondat: a tárgy fajtái és a tárgyas szerkezet 10. A bővített mondat: a határozós szerkezet – a határozók fajtái: helyhatározó és képes helyhatározó, az idő- és számhatározó, a mód- és az állapothatározó, az eszköz-és társhatározó, az ok- és célhatározó, az eredet- és eredményhatározó, a fok - és mértékhatározó, a körülmény- és tekintethatározó, az állandó határozó 11. A bővített mondat: a jelzős szerkezet – a jelzők fajtái: minőségjelző, mennyiségjelző, birtokos jelző, értelmező jelző 12. Az egyszerű mondat elemzése, ábrázolása 8. osztály Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Írásbeli vizsgán egy szövegértési feladatsort kell megoldania a vizsgázónak, amelyre 60 perc áll rendelkezésére. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére.
297
A szóbeli vizsga témakörei: 1. Ady Endre költészete 2. Móricz Zsigmond novellái és regényei 3. Babits Mihály költészete 4. Juhász Gyula 5. Kosztolányi Dezső 6. Tóth Árpád 7. József Attila költészete 8. Radnóti Miklós költészete Szerzők, művek: Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…,A magyar Ugaron,Lédával a bálban, Őrizem a szemed, Föl- földobott kő Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig Babits Mihály : Curriculum vitae,Messze-messze… Juhász Gyula:Milyen volt…,Tisza csönd Kosztolányi Dezső: Szegény kisgyermek panaszai Tóth Árpád: Körúti hajnal József Attila: Tiszta szívvel, Anyám Radnóti Miklós: Nem tudhatom, Hetedik ecloga,Tétova óda,Razglednicák Memoriterek: Ady Endre:Őrizem a szemed Juhász Gyula: Milyen volt… József Attila: Anyám, Mama Radnóti Miklós: Nem tudhatom Magyar nyelv A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat tartalmazó feladatsor megoldásából és egy tollbamondásból áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. A kommunikáció 2. Összetett mondatok - alárendelő összetett mondatok: alanyi, állítmányi, tárgyi,határozói, jelzői - mellérendelő összetett mondatok: kapcsolatos, ellentéte, választó, következető, magyarázó 3. A szöveg szerkezete 4. Szóalkotási módok 5. A magyar nyelv története
298
9. évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre. A szóbeli vizsga témakörei: 1. A görög epika – Homéroszi eposzok 2. A görög líra – Alkaiosz, Anakreon, Szappho 3. Görög dráma kialakulása, színház, színjátszás – Szophoklész: Antigoné 4. A római irodalom – Vergilius, Horatius 5. A Biblia 6. A középkor irodalma – Dante, Villon 7. Az itáliai reneszánsz – Boccaccio, Petrarca 8. A magyar reneszánsz: Janus Pannonius, Balassi Bálint 9. Az angol reneszánsz színház és színjátszás – Shakespeare: Rómeó és Júlia 10. A barokk, magyar barokk – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Szerzők, művek: Homérosz: Íliász és Odüsszeia (szöveggyűjteményből) Alkaiosz: A hajó, Anakreon: Gyűlölöm, Szappho: Aphroditéhoz Szophoklész: Antigoné Vergilius: IX. ecloga, Horatius: Licinius Murenához, Leuconoénak Szemelvények Bibliából - szöveggyűjtemény Dante: Isteni színjáték, Villon: Nagytestamentum - szöveggyűjtemény Boccaccio: Dekameron, Petrarca: Daloskönyv - szöveggyűjtemény Janus Pannonius: Pannonia dicsérete, Búcsú Váradtól, Egy dunántúli mandulafáról Balassi Bálint: Egy katonaének, Kiben bűne bocsánatáért…, Hogy Júliára talála, így köszöne neki Shakespeare: Rómeó és Júlia Zrínyi Miklós : Szigeti veszedelem - szöveggyűjtemény Memoriterek: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Balassi Bálint: Egy katonaének (1-5. vsz.) Halotti beszéd és könyörgés (első 6 /szakközépiskolai osztály /vagy 11 sor) Magyar nyelv A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll.
299
A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Kommunikáció Hangtörvények Szóelemek Szófajok Szóalkotási módok Helyesírás Hangalak és jelentés kapcsolata A mondatok csoportosítása Az egyszerű mondat szintagmatikus szerkezete
10.évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre. A szóbeli vizsga témakörei: Az angol felvilágosodás - Daniel Defoe, Jonathan Swift A francia felvilágosodás – Rousseau, Voltaire: Candide A német felvilágosodás - Goethe: Faust A magyar felvilágosodás - Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Kármán József, Batsányi János munkássága 5. Stílusszintézis Csokonai Vitéz Mihály költészetében 6. Berzsenyi Dániel költészete 7. A német romantika jellemzői 8. Az angol romantika – Byron, Shelley, Keats 9. Az orosz romantika – Puskin: Jevgenyij Anyegin 10. Katona József: Bánk bán 11. Kölcsey Ferenc munkássága 12. Vörösmarty Mihály költészete, a Csongor és Tünde 13. Jókai Mór 14. Petőfi Sándor 15. Arany János 1. 2. 3. 4.
Szerzők, művek: Daniel Defoe, Jonathan Swift - szöveggyűjtemény Rousseau - szöveggyűjtemény, Voltaire: Candide - részletek Goethe: Faust I. rész Bessenyei György, szöveggyűjtemény
Kazinczy
Ferenc,
300
Kármán
József,
Batsányi
János
-
Csokonai Vitéz Mihály: Az estve, A Reményhez, Dorottya, Tartózkodó kérelem Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I., Osztályrészem, Levéltöredék barátnémhoz A német romantika jellemzői - szöveggyűjtemény Byron, Shelley, Keats - szöveggyűjtemény Puskin: Jevgenyij Anyegin Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Zrínyi - versek, Parainesis - szöveggyűjtemény Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Előszó, Csongor és Tünde Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet…Kiskunság, Szeptember végén, Reszket a bokor, mert…Nemzeti dal, A XIX. század költői, Egy gondolat bánt engemet… Arany János: Ágnes asszony, Epilogus, Mindvégig, Letészem a lantot, Jókai Mór: Az arany ember Memoriterek 1. 2. 3. 4. 5.
Batsányi János: A franciaországi változásokra Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Szeptember végén
Magyar nyelv A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Szövegtípusok A hivatalos levél Retorika Az érvelő szöveg felépítése Az érvek fajtái, elrendezése Az előadás, hozzászólás és a felszólalás Az értekezés Anyanyelvünk változatai
301
11.évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre. A szóbeli vizsga témakörei: 1. Madách Imre: Az ember tragédiája 2. A francia realista regény - Stendhal: Vörös és fekete, Balzac: Goriot apó 3. Az orosz realizmus - Gogol: A köpönyeg 4. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés 5. A dráma megújítása - Csehov: Sirály, Ibsen: A vadkacsa / Nóra 6. Mikszáth Kálmán 7. Ady Endre költészete 8. Móricz Zsigmond 9. Babits Mihály 10. Kosztolányi Dezső 11. Juhász Gyula, Tóth Árpád költészete Szerzők, művek: Madách: Az ember tragédiája Stendhal: Vörös és fekete / Balzac: Goriot apó Gogol: A köpönyeg Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Csehov: A sirály Ibsen: A vadkacsa / Nóra Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt, Szegény Gélyi János lovai, Ady Endre: Góg és Magóg …, A magyar Ugaron, Harc a nagyúrral, Lédával a bálban, Héja – nász az avaron, Elbocsátó, szép üzenet, Őrizem a szemed, Az eltévedt lovas, Emlékezés egy nyár – éjszakára, Párizsban járt az Ősz, A Sion – hegy alatt, Móricz Zsigmond: Tragédia, Barbárok, Rokonok/Úri muri Babits Mihály : A lírikus epilógja,Húsvét előtt, Cigány a siralomházban, Jónás könyve Kosztolányi Dezső : Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség, Édes Anna Juhász Gyula: A tápai lagzi, Milyen volt… Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal
302
Memoriterek: Paul Verlaine: Őszi chanson Ady Endre: Héja- nász az avaron / Elbocsátó, szép üzenet; Góg és Magóg…, Őrizem a szemed Magyar nyelv 1. Jelek és jeltípusok 2. A szavak jelentése 3. Stilisztikai alapfogalmak 4. Beszéd, nyelv, szöveg 5. A zeneiség stíluseszközei 6. A szókincs stilisztikai vizsgálata 7. A szóalak és a mondatformák mint stíluseszközök 8. Az alakzatok 9. A szóképek 10. A képszerűség egyéb stíluseszközei 11. A nem nyelvi stíluseszközök 12. A szöveg képe; A szövegformálás mint stíluseszköz 13. A stílusrétegek 14. A magánéleti szöveg stílusa 15. A hivatalos szöveg stílusa 16. A tudományos szöveg stílusa 17. A sajtószövegek stílusa 18. A szépirodalmi szövegek stílusa 19. A stílusárnyalatok 20. Nyelvművelő mozgalmak 12. évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet e lőtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre.
303
A szóbeli vizsga témakörei: 1. Franz Kafka írói munkássága 2. Albert Camus pályaképe 3. Bertold Brecht epikus színház 4. József Attila költészete 5. Radnóti Miklós költészete 6. Weöres Sándor pályaképe 7. A költő Márai Sándor 8. A drámaíró Örkény István 9. Szabó Magda pályaképe 10. Závada Pál pályaképe 11. Szórakoztató irodalom Szerzők, művek: Franz Kafka: Az átváltozások Albert Camus: Közöny Bertold Brecht: Kurázsi mama József Attila: Tiszta szívvel, Óda, Reménytelenül, Téli éjszaka, Dunánál, (Talán eltűnök hirtelen), (Karóval jöttél…) Weöres Sándor: Rongyszőnyeg Márai Sándor: Halotti beszéd Örkény István: Egyperces novellák, Tóték Szabó Magda: Abigél Závada Pál: Jadviga párnája Helen Fielding: Bridget Jones naplója Magyar nyelv A magyar nyelv tantárgy osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 6. A nyelvek eredete és típusai 7. A nyelvrokonság bizonyítékai 8. A magyar nyelv történetének főbb korszakai a nyelvemlékek tükrében 9. Nyelvtani rendszer, és a hangrendszer változásai 10. Szókincsünk bővülése
304
Történelem 7. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Helméczy Mátyás: Történelem az általános iskola 7. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
305
Írásbeli: 1. A felvilágosodás Európában 2. Az Egyesült Államok megalakulása 3. A nagy francia forradalom 4. Bonaparte Napóleon, a császár 5. Az első ipari forradalom és következményei 6. Hazánk Mária Terézia és II. József idején 7. Széchenyi István, a reformmozgalom elindítója 8. Kossuth Lajos reformprogramja 9. 1848. március 15. és az áprilisi törvények 10. Az 1848-49-es szabadságharc 11. Hazánk a szabadságharc leverése után, a kiegyezés 12. A dualizmus időszakának politikai élete, gazdasága és társadalma 13. Új nemzetállam: Olaszország 14. Új nemzetállam: Németország 15. A második ipari forradalom és következményei 17. Az első világháború Szóbeli: 1. A felvilágosodás Európában 2. Az Egyesült Államok megalakulása 3. A nagy francia forradalom 4. Bonaparte Napóleon, a császár 5. Az első ipari forradalom és következményei 6. Hazánk Mária Terézia és II. József idején 7. Széchenyi István, a reformmozgalom elindítója 8. Kossuth Lajos reformprogramja 9. 1848. március 15. és az áprilisi törvények 10. Az 1848-49-es szabadságharc 11. Hazánk a szabadságharc leverése után, a kiegyezés 12. A dualizmus időszakának politikai élete, gazdasága és társadalma 13. Új nemzetállam: Olaszország 14. Új nemzetállam: Németország 15. A második ipari forradalom és következményei 16. Az első világháború
306
8. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Helméczy Mátyás: Történelem 8. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
307
Írásbeli: 1. Hatalmi átrendezedődés Európában az első világháború után. A Népszövetség 2. A nagy gazdasági világválság (1929-1933) 3. A nácizmus kialakulása Németországban. 4. A sztálini Szovjetunió 5. Az őszirózsás forradalom 6. Magyarország a két világháború között 7. A második világháború 8. Hazánk a második világháborúban 9. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája: a holokauszt 10. Földünk a második világháború után. Az ENSZ. A kétpólusú világ. 11. A hidegháború 12. A békés egymás mellett élés 13. Hazánk a második világháború után 14. A Rákosi-korszak 15. Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1956 16. A Kádár –korszak 17. A rendszerváltás Állampolgári ismeretek: 1. Az állam és polgárai 2. A demokrácia intézményei 3. Részvétel a közügyekben Szóbeli: 1. Hatalmi átrendezedődés Európában az első világháború után. A Népszövetség 2. A nagy gazdasági világválság (1929-1933) 3. A nácizmus kialakulása Németországban. 4. Az őszirózsás forradalom 5. A második világháború 6. Hazánk a második világháborúban 7. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája: a holokauszt 8. Földünk a második világháború után. Az ENSZ. A kétpólusú világ. 9. A Kádár –korszak 10. A rendszerváltás Állampolgári ismeretek: 11. Részvétel a közügyekben
308
9. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Száray Miklós: Történelem I., Nemzeti Tankönyvkiadó A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
309
Írásbeli: 1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 2. Az athéni demokrácia (a démosz-arisztokrácia harc és az athéni demokrácia működése és fénykora) 3. A római köztársaság virágkora és válsága, út az egyeduralom felé (a Gracchusok reformjaitól Julius Caesarig) 4. Az antik hitvilág és művészet (görög istenek, a görög filozófia, a görög és római építészet, szobrászat jelentős emlékei, Pannónia róma i emlékei) 5. A kereszténység kialakulása, főbb tanításai 6. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása, a népvándorló népek ismerete 7. A feudális gazdaság és társadalom jellemzői 8. A nyugati és keleti kereszténység, szerzetesrendek, az egyház szerepe az állam életében 9. Az iszlám megjelenése és főbb tanításai, az arab hódítás jellemzői 10. A magyar nép vándorlása, a magyarok a különböző forrásokban, a magyar eredetmagyarázatok 11. A honfoglalás – társadalom és életmód a honfoglalás idején 12. Az államalapítás Szóbeli: 1. Az athéni demokrácia (a démosz-arisztokrácia harc és az athéni demokrácia működése és fénykora) 2. A római köztársaság virágkora és válsága, út az egyeduralom felé (a Gracchusok reformjaitól Julius Caesarig) 3. A kereszténység kialakulása, főbb tanításai 4. A feudális gazdaság és társadalom jellemzői 5. Az iszlám megjelenése és főbb tanításai, az arab hódítás jellemzői 6. A magyar nép vándorlása, a magyarok a különböző forrásokban, a magyar eredetmagyarázatok 7. Az államalapítás – Szent István uralkodása
310
10. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Walter Mária: Történelem 10. évfolyam, Nemzeti Tankönyvkiadó A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
311
Írásbeli: 1. A nyugati és a keleti kereszténység. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X-XI. század 2. A középkori városok. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai 3. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romanika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme 4. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői 5. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, fontosabb állomásai a XIV-XVI. században 6. Az Árpád-kor. Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején 7. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején. Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 8. A Hunyadiak. Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján 9. Kultúra és művelődés az Árpád-korban. Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. 10. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai – térkép alapján 11. A reformáció és katolikus megújulás. A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 12. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. 13. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek 14. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia stb.) 15. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. fordulópontjai. A szatmári béke.
312
A Rákóczi-szabadságharc
Szóbeli: 1. A középkori városok. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai 2. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői 3. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, fontosabb állomásai a XIV-XVI. században 4. Az Árpád-kor. Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején 5. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején. Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 6. A Hunyadiak. Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján 7. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai – térkép alapján 8. A reformáció és katolikus megújulás. A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 9. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek 10. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. fordulópontjai. A szatmári béke.
A Rákóczi-szabadságharc
11. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
313
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Száray Miklós: Történelem III., Nemzeti Tankönyvkiadó A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. Írásbelire: 1. A tudományos világkép kialakulása, a felvilágosodás, főbb képviselői 2. A Francia Forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, az alkotmányos monarchia válsága és bukása Franciaországban 3. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség kialakulása, a 19. század főbb eszmeirányzatai – nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus és szocializmus 4. Az ipari forradalom kibontakozása és következményei 5. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása 6. Az olasz és a német egység kialakulása 7. Szövetségi rendszerek kialakulása a világháború előtt, a balkáni konfliktus 8. A második ipari forradalom és hatásai 9. Magyarország a 18. században a Habsburg Birodalomban (III. Károly, Mária Terézia és II. József), demográfiai változások a Rákóczi-szabadságharc és a török kiűzése után, oktatáspolitika és művelődés 10. A reformkor Magyarországon, a reformkor főbb kérdései, Széchenyi és Kossuth politikai pályája, vitája 11. A reformkori művelődés és kultúra, a nemzeti érzés megjelenése a magyar művészetben
314
12. Az 1848-as forradalom eseményei, az első felelős magyar kormány és az Áprilisi törvények 13. Az 1848-49-es szabadságharc főbb eseményei és a Függetlenségi Nyilatkozat 14. A Kiegyezés okai és tartalma, a dualista állam kialakulása és működése 15. Társadalom, életmód és művészet a dualizmus korában Szóbelire: 1. A tudományos világkép kialakulása, a felvilágosodás, főbb képviselői 2. A Francia Forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, az alkotmányos monarchia válsága és bukása Franciaországban 3. Az ipari forradalom kibontakozása és következményei 4. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása 5. Szövetségi rendszerek kialakulása a világháború előtt, a balkáni konfliktus 6. Magyarország a 18. században a Habsburg Birodalomban (III. Károly, Mária Terézia és II. József), demográfiai változások a Rákóczi-szabadságharc és a török kiűzése után, oktatáspolitika és művelődés 7. A reformkor Magyarországon, a reformkor főbb kérdései, Széchenyi és Kossuth politikai pályája, vitája 8. Az 1848-as forradalom eseményei, az első felelős magyar kormány és az Április törvények 9. Az 1848-49-es szabadságharc főbb eseményei és a Függetlenségi Nyilatkozat 10. A Kiegyezés okai és tartalma, a dualista állam kialakulása és működése 12. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perc. -
Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perc. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
315
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Salamon Korád: Történelem IV. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -
Témakörök írásbeli vizsgára: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
Az első világháború szövetségi rendszerei, frontok és az új hadviselés jellemzői Az első világháborúban a hátország szerepe Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonásainak elemzése. Gazdaság és társadalom a fejlett világban A gazdasági világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei Az olaszfasizmus jellemzői A náci Németország főbb jellemzői A bolsevik hatalomátvétel és a sztálini diktatúra főbb jellemzői A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai A holokauszt ENSZ létrejötte és működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években Magyarországon A magyar külpolitika mozgástere és alternatívái a két világháború között Magyarország részvétele a második világháborúban Az antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon A határon túli magyarság sorsa Rákosi korszak Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás tartalma, következményei Magyarország a kilencvenes években
316
23. A mai magyar társadalom és életmód. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. 24. Az Európai Unió legfontosabb intézményei 25. A harmadik világ – A fejlődő országok főbb problémái 26. Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés 27. A globális világ kihívásai és ellentmondásai Témakörök szóbeli vizsgára: 21. Az első világháború szövetségi rendszerei, frontok és az új hadviselés jellemzői 22. Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonásainak elemzése. 23. A nők szerepének változása a 19-20. században 24. A gazdasági világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei 25. A náci Németország főbb jellemzői 26. A bolsevik hatalomátvétel és a sztálini diktatúra főbb jellemzői 27. A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai 28. A szovjet blokk kialakulása és jellemzői 29. Az Osztrák-Magyar- Monarchia felbomlása 30. Trianoni béke hatásai (gazdasági, társadalmi és etnikai) 31. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 32. Magyarország részvétele a második világháborúban 33. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétele 34. A holokauszt – Európában és Magyarországon 35. A szovjet felszabadítás és megszállás Magyarországon 36. Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban 37. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 38. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 39. A rendszerváltozás tartalma, következményei 40. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság
317
318
Matematika A vizsga része
írásbeli
A vizsga időtartama
45 perc
A témakörök kijelölése évfolyamonként
A CSOPORTBAN TANÍTÓ MATEMATIKATANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*
A vizsga értékelése
0 % - 39 % → elégtelen (1) 40 % - 54 % → elégséges (2) 55 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)
*
ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL A MATEMATIKATANÁR ELTÉRHET: A 7. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Gondolkozz és számolj! Hatvány Osztó, többszörös Műveletek sorrendje Arány, százalék 2. Hozzárendelés, függvény Egyenes arányosság Lineáris függvény Fordított arányosság 3. Algebra Algebrai kifejezések Helyettesítési érték Egyenletek megoldása
319
Egyenlőtlenségek megoldása Szöveges feladatok 4. Geometria Alapfogalmak Szögek Tengelyes tükrözés Középpontos tükrözés Vektorok Eltolás Forgatás Szerkesztési feladatok MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajdu Sándor: Matematika 7. További segédlet: az éves órai jegyzet A 8. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Gondolkozz és számolj! Halmazelméleti alapismeretek Természetes számok Hatványozás Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös Arány, százalék Számok négyzete Számok négyzetgyöke 2. Síkidomok, felületek, testek Adott tulajdonságú ponthalmazok Háromszögek nevezetes vonalai
320
Pitagorasz-tétele Négyszögek A kör, és részei Az egyenes hasáb és a körhenger 3. Egyenletek, egyenlőtlenségek Egyenletek, egyenlőtlenségek algebrai megoldása Szöveges egyenletek 4. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk Háromszögek egybevágóságának alapesetei Thalész tétele Háromszögek hasonlósága Középpontos hasonlóság 5. Relációk, függvények, sorozatok Lineáris függvény Grafikonok olvasása Nemlineáris függvények Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajdu Sándor: Matematika 8. További segédlet: az éves órai jegyzet A 9. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Halmazok Halmazok megadási módjai
321
Üres halmaz Részhalmaz Valódi részhalmaz Halmazműveletek: unió, metszet, különbség, komplementer Halmazok elemszáma, véges és végtelen halmazok Számegyenesek, intervallumok 2. Algebra és számelmélet Hatványozás egész kitevőre Számok normál alakja Nevezetes szorzatok A szorzattá alakítás módszerei Műveletek algebrai törtekkel Oszthatóság Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös Számrendszerek 3. Függvények Lineáris függvények Az abszolút érték függvény A másodfokú függvény A négyzetgyök függvény Lineáris törtfüggvények 4. Elsőfokú problémák Elsőfokú egyenletek megoldása grafikus úton, algebrai úton Elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása grafikus úton, algebrai úton Abszolút értéket tartalmazó egyenletek megoldása Elsőfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása grafikus úton, algebrai úton Elsőfokú egyenletekkel, egyenletrendszerekkel megoldható szöveges feladatok MEGJEGYZÉSEK:
322
Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 9. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet: az éves órai jegyzet A 10. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Geometria (9. osztályos) Egybevágósági transzformációk: tengelyes tükrözés a síkban, középpontos tükrözés a síkban, pont körüli forgatás a síkban, párhuzamos eltolás Háromszögek geometriája: a háromszög szögei, oldalai, összefüggés a háromszög oldalai és szögei között, Pitagorasz-tétel, a háromszög nevezetes pontjai, vonalai, körei, Thalesz-tétel Négyszögek geometriája: a négyszögek szögei, speciális négyszögek Sokszögek geometriája 2. A gyökvonás A négyzetgyök fogalma A négyzetgyökvonás azonosságai A nevező gyöktelenítése Számok n-edik gyöke Az n-edik gyökvonás azonosságai 3. Másodfokú problémák Másodfokú egyenletek megoldása A diszkrimináns A gyöktényezős alak Másodfokúra visszavezethető magasabb fokszámú egyenletek Másodfokú egyenlőtlenségek megoldása Négyzetgyökös egyenletek megoldása A számtani és a mértani közép Másodfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása Másodfokú egyenletekkel, egyenletrendszerekkel megoldható szöveges feladatok
323
4. Geometria A körrel kapcsolatos ismeretek: szögek ívmértéke, körív, körcikk, kerületi és középponti szögek, látószögkörív A hasonlósági transzformáció és alkalmazásai: Párhuzamos szelők és szelőszakaszok, a szögfelezőtétel, a középpontos hasonlósági transzformáció, a hasonlósági transzformáció, háromszögek hasonlósága, hasonló síkidomok területe, hasonló testek térfogata 5. Trigonometria Hegyesszögek szögfüggvényei Összefüggések a hegyesszögek szögfüggvényei között Nevezetes szögek szögfüggvényei Háromszögek különböző adatainak meghatározása szögfüggvények segítségével A szögfüggvények általánosítása A szinusz függvény A koszinusz függvény Egyszerű trigonometrikus egyenletek
MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 10. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet: az éves órai jegyzet
A 11. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Hatvány, gyök, logaritmus A törtkitevőjű hatványok A logaritmus fogalma, azonosságai Az exponenciális, logaritmus függvény
324
Az exponenciális, megoldása
a logaritmusos egyenletek,
egyenlőtlenségek,
egyenletrendszerek
A egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek megoldása Exponenciális és logaritmusos egyenlettel megoldható szöveges feladatok 2. Trigonometria A skaláris szorzat A skaláris szorzat a koordináta-rendszerben A szinusztétel, koszinusztétel Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása 3. Koordináta-geometria Vektorok Vektorok a koordináta-rendszerben Műveletek vektorokkal Két pont távolsága Szakasz osztópontjának koordinátái A háromszög súlypontja Az egyenest meghatározó adatok Az egyenes egyenlete Párhuzamos és merőleges egyenesek Egyenesek metszéspontja Pont és egyenes távolsága A kör egyenlete A kör és a két ismeretlenes másodfokú egyenlet A kör és az egyenes kölcsönös helyzete A kör adott pontjába húzott érintője MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 11. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet: az éves órai jegyzet
325
A 12. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök:
1. Számsorozatok A sorozat fogalma Számtani sorozatok – an , Sn Mértani sorozatok -- an , Sn Kamatszámítások 2. Síkgeometria ismétlése Háromszögek geometriája (9., 10., 11. évfolyam) Négyszögek geometriája (9. évfolyam) Sokszögek geometriája (9. évfolyam) Kör (10. évfolyam) 3. Térgeometria Hasábok térfogata, felszíne Hengerek térfogata, felszíne Gúlák térfogata, felszíne Kúpok térfogata, felszíne Csonka gúlák térfogata, felszíne Csonka kúpok térfogata, felszíne A gömb térfogata, felszíne 4. Logika Kijelentések Logikai műveletek 5. Gondolkodási módszerek
326
Szükséges, elégséges feltételek Skatulya-elv Sorba rendezési problémák Kiválasztási problémák, ha a sorrend számít 6. Valószínűség-számítás és statisztika Események, műveletek eseményekkel Gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség A valószínűség klasszikus modellje Az adatok ábrázolása Az adatok jellemzése 7. Kombinatorika és gráfelmélet Permutációk Variációk Kombinációk (csak ismétlés nélküli!) Gráfok 8. Rendszerező összefoglalás A gimnáziumi tanulmányaink során feldolgozásra kerülő témakörök ismétlése 9. Középszintű érettségi feladatsorok feldolgozása A feladatsorok tematikailag lefedik a követelményrendszer öt nagy témakörét, kb. az alábbi arányok szerint:
Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Aritmetika, algebra, számelmélet Függvények, az analízis elemei Geometria, koordináta-geometria, trigonometria Valószínűség-számítás, statisztika
327
20 % 25 % 15 % 25 % 15 %
MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 12. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet:
az éves órai jegyzet az eddigi évek érettségi feladatsorai
Angol nyelv 9-12. évfolyam Kezdő angol nyelv A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Az egyes évfolyamokon a különböző csoportokban különböző tankönyveket használunk, de a tankönyvek mindegyike az alábbi témakörökre, illetve nyelvtani anyagra épül. Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 9. évfolyam (A1-.A2 szint) Tankönyv: New Opportunities Beginner Témakörök: Say Hello Countries and nationalities Family Cardinal numbers Jobs
328
Colours At home – furniture At school Going out, places Food and drink Sport Daily routine Free time Films Nyelvtan: The verb “To be” Possessive Adjectives Who/What/Where questions Have got/ has got A/an Possessive ‘s This/that/these/those Imperatives Some/any can/can’t (ability) There is/there are Present simple Like/don’t like (noun+ing) 10. évfolyam (A2. szint) Témakörök: Excursions – transport Clothes Wildlife – animals Memories Months, ordinal numbers
329
Weather Meals TV programmes Accidents, road safety Missing home Seasons Tests, qualities Saying goodbye, dialogues Nyelvtan: Present Continuous Must/mustn’t Subject, object pronouns Was/were There was/there were Past Simple Comparatives Going to for future plans Have to/has to, don’t have to/doesn’t have to Suggestions (Why don’t we...?) Revision of verb forms 11. évfolyam (A2-B1 szint) Tankönyv: New Opportunities Elementarty Témakörök: Friends Routines Sports, hobbies Personality Days of the week Around town – places
330
Going Places – holiday activities Months Equipment Weather History Multi-part verbs Masculine and feminine words Telling stories – genre of stories Healthy living Food and drink Containers Nyelvtan Present Simple Adverbs of frequency Possessive ‘s Whose or Who’s There is/there are Past simple Countable and uncountable nouns Some/any/a lot of Have to/don’t have to, can/can’t Prepositions of place and time 12. évfolyam (A2-B1 szint) Témakörök: Holidays Cultures Image Celebrities Volunteers Shopping Computers Space
331
Nyelvtan: Present Continuous, down, through, on, next to (directions),linking and, also, too Present Simple/Present Continuous, at,from, in, on, to (time), linking after that, and, but, however, too, whe n Comparative adjectives, linking either...or Superlatives, indefinite pronouns, it/there Be going to, linking to, for Predictions will/won't, Present Perfect, ever/never, linking firstly, secondly, finally Present Perfect, just, ever, never
Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait. B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket.
332
A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza. A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002
333
Angol nyelv (haladó) 9-12. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Az egyes évfolyamokon a különböző csoportokban különböző tankönyveket használunk, de a tankönyvek mindegyike az alábbi témakörökre, illetve nyelvtani anyagra épül. Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 9. évfolyam (A1) Témakörök: Friends Personality Around Town Going Places History Telling Stories Healthy Living Sport Nyelvtan: Present Simple, in /from(place), linking with and Adverbs of Frequency, good at/bad at, interested in, capital letters, linking with whe n There is/There are, linking with and and but, next to, opposite Possessive 's, Who's, Whose,linking with and, but, also, too, articles, possessive pronouns, it's/its, in, on(time) Past Simple, in, from, to (time), linking when, then, after, and, because, before, commas in, into, on, out of, to, at (place/direction), linking one day, the next day, suddenly, after that, because, in the end Countable/Uncountable, some, any, a lot of (place/direction), linking but, however Have to/ don't have to, can/can't, linking before, during, afte r, how much/how many, in, into, on, over, to, with
334
10. évfolyam (A2) Témakörök: Holidays Cultures Image Celebrities Volunteers Shopping Computers Space Nyelvtan: Present Continuous, down, through, on, next to (directions),linking and, also, too Present Simple/Present Continuous, at,from, in, on, to (time), linking after that, and, but, however, too, whe n Comparative adjectives, linking either...or Superlatives, indefinite pronouns, it/there Be going to, linking to, for Predictions will/won't, Present Perfect, ever/never, linking firstly, secondly, finally Present Perfect, just, ever, never 11. évfolyam (B1 szint) Témakörök: Lifestyles Homes Heroes Challenge Celebration Food Money Gadgets Nyelvtan: Present Simple/Present Continuous, time expressions, word order Present Perfect,common verbs: do, go, have, make, linking and, but, because Past Simple/Past Continuous Present Perfect/Past Simple, linking suddenly, late r, a/the/no article Modal verbs: must, mustn't, have to, don't have to, needn't, can, can't Comparatives and Superlatives, (not) as......as, linking before, first Some, any, no, much,many,a lot of, a little, a few, there is/there are, All/none, both/neither, another, other, the other, the second Predictions: will/ be going to, opinion adjectives -ed/-ing endings, linking also, too, either, determiners
335
12. évfolyam (B2) Témakörök Communication The web The Sea Mountains Dance Music Pictures Buildings Nyelvtan: Zero/First Conditional, subject/object/possessive pronouns, possessive adjectives, adverbs Second Conditional, common verbs: do, make, linking as well as, also, too Present Perfect, too+adjective, not+adjective+enough, for, since The Passive Future arrangements and intentions, question words Time clauses Question tags, linking words although, however,but,commas Relative clauses, relative pronouns:who, that, which, where, whose, prepositions Reported requests and orders, linking so that, reason, result, relative pronouns, prepositions Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait.
336
B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza.
337
A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002 Angol nyelv (NYEK) 7-13. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Az egyes évfolyamokon a különböző csoportokban különböző tankönyveket használunk, de a tankönyvek mindegyike az alábbi témakörökre, illetve nyelvtani anyagra épül. Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 7. évfolyam (A1) Témakörök: What’s your name? How’s work? Have a good time! Nearest and dearest My home is my castle In the city Nice and tasty Ready to wear
338
Nyelvtan: A / an This / that Imperative The verb be Possessive adjectives Who / what / how / how old / where....from Present simple (affirmative and wh-questions) Prepositions of time (at/on/in/until/from-to) When / what time? Present simple (negative and questions) How often? The verb can Want, would like, like, love, hate, enjoy, + ing Whose? Possessive case Possessive pronouns A vs the Adjectives Present progressive Present simple / present progressive Let’s / how about/ why don’t we...? Why? Because There is / there are Prepositions of place and movement Object personal pronouns Countable and uncountable nouns Some, any, no How much, how many Much, many, a lot of, lots os, a few, a little Which? This/ these/ that/ those One / ones Too + adjective Too vs very 8. évfolyam (A2) Témakörök: School days Do your best Fiesta time Best mates Mother nature Take a break Doctor, doctor Online
339
Nyelvtan: Past simple of regular and irregular verbs Past simple of be Could Adverbs of manner Future going to Present progressive with future meaning Compounds of some, any, no, every Can, could, will, may, would for requests The verb have to Comparative form Superlative form Present perfect simpel Present perfect simple / past simple The verb should Reported speech Already, yet, still Infinitive of purpose It’s + adjective + infinitive 9. évfolyam (A2 szint) Témakörök: Window on the world How strange Food for thought Time on your hands Get the message Urban life Bon Voyage Down to Earth Nyelvtan: Present simple Present simple/present progressive Stative verbs Past simple Past progressive Time clauses Quantifiers (some, any, much, many, a lot of, lots of,a few, a little Too/enough Present perfect simple Indirect questions Defining relative clauses Relative pronouns The verb used to Comparative form Superlative form As...as...
340
Must/mustn’t Can/ can’t Have to / don’t have to Need to, don’t need to, needn’t Should, shouldn’t Future will Time clauses (when, before, after, as soon as, until) Be able to 10. évfolyam (A2-B1) Témakörök Cash in hand Oldies but goodies A good sport Working your way Health matters In person Watch out! On holiday Nyelvtan: Infinitives / ing forms Passive voice Conditional sentences type 1 If vs when May, might, could So, neither, too, either Negative questions Question tags Reflexive pronouns Conditional sentences type 2 Wishes and unreal past Exclamatory sentences Clauses of result Past perfect simple Reported speech (statements, questions, commands and requests) 11. évfolyam (B1 és B2-es szint és érettségire készülés) Sports and Hobbies Adventure People Education Places Environment Mystery Teenagers
341
Humour Cultures Employment Technology Entertainment Media Travel Nyelvtan Present simple, Present continuous, State verbs Adverbs of frequency Past Simple, Past Progressive Prepositions of time Present perfect simple and continuous Comparisons Will, Going to Future Continuous, Future Perfect Must, have to, need Defining and Non-defining Relative Clause Conditionals (0,1,2,3) Articles Past Perfect, Past Perfect Continuous Time linkers Had Better Would Rather Should May, might, could, must, can’t, couldn’t Passive voice Participle clause Infinitive and –ing forms Causative Infinitive of purpose Reported Speech Wishes and unreal past Clause of Result Témakörök 12. évfolyam (B2-es szint és érettségire készülés) Témakörök Describing lifestyles Clothes Inventions Technology Adventures Crime and Punishment Nature Festivals and Celebrations
342
Nyelvtan Present simple, Present continuous, State and activity verbs Past Simple, Past Progressive “used to” vs. “would” Present perfect simple and continuous Past Perfect, Past Perfect Continuous Will, Going to Future Continuous, Future Perfect Conditionals (Types 0, 1, 2, 3) Must, have to, need, may, could, should, ought to, had better Can, Could, Able to Infinitives and –ing forms The passive voice 13. évfolyam (B2-es szint) Témakörök Food Animals Medicine, Health Homes Art Psychology Advertising Nyelvtan Questions Question Tags Reported Speech Wish Quantifiers Relative Clause Perticiple Clause Deterimers Causative form Adverbs Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó
343
A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait. B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése).
344
C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza. A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002 Német nyelv 7-8 . évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek a nyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete.
345
7. évfolyam (A1) Tanköny: deutsch.com 1 Témakörök: Deutsche Lehnwörter Internationalismen Begrüssungen Hobbys Zahlen Schulfächer Wochentage Monate Jahreszeiten Essen und Trinken Farben Kleidung Familienmitglieder Freizeitaktivitäten Berufe Herkunft Uhrzeiten Nyelvtan: Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv Verbkonjugation Verb mit Vokalwechsel Personalpronomen Unregelmässige Verben Aussagesatz , Fragesatz Haben / sein Präsens Fragewörter W- Fragen Lokale Präp. Pluralbildung Negation Modalverben
346
8. évfolyam (A2) Tanköny: deutsch.com 1 Témakörök: Name, persönliche Angaben Schule und Schulräume Unterrichtsaktivitäten E-Mail schreiben Zeitpunkt angeben Vorschlag machen – Programme Wünsche ausdrücken Auf Fragen reagieren Steckbrief schreiben Freunde Geschenk kaufen – in Geschäft / auf dem Markt Hoffnung ausdrücken Gründe nennen Feste , Feiertage Nach dem Preis fragen Einkaufen Zimmer beschreiben Lieblingsstadt, Heimat Meinung äussern Nyelvtan: Wortbildung Modalverben Lokale Präpositionene zu + Dativ In + Akkusativ Temporale Präp. vor + Dativ , nach + Dativ Modale Präp. Für + Akk. Personalpronomen im Akk. mich, dich , sie , ihn Trennbare Verben Ordinalzahlen Nullartikel, Komparativ Genitiv bei Nomen Konjungtionen Indefinitpron. Man Lokale Präp. In / aus / nach Präteritum sein / haben Perfekt
347
Német nyelv 9-13. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 9. évfolyam (B1-es szint) Delfin 1 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 1-5) Témakörök Sich vorstellen Andere Personen vorstellen Wohnen Verabredungen In der Stadt Nyelvtan Konjugation der Verben im Präsens Modalverben Personalpronomen Satzklammer Artikel Definitpronomen, Indefinitpronomen Akkusativ
348
Trennbare und nicht trennbare Verben Präpositionen (mit Akkusativ, Dativ, Wechselpräpositionen) 10.évfolyam (B1-es szint) Delfin 1 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 6-10) Témakörök Tagesablauf Mahlzeiten Umzug und Einrichtung Hausarbeit Mode Nyelvtan Perfekt Uhrzeiten Verben mit Dativergänzung und Akkusativergänzung Datumsangaben Nomen und Adjetive im Genitiv Nebensätze mit „dass”, „damit” Modalverben im Präteritum 11.évfolyam (B1 és B2-es szint és érettségire készülés) Delfin 2 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 11-15) Témakörök Schule und Karriere Nachrichten und Berichte Länder und Leute Wünsche und Wirklichkeit Sport und Gesundheit
349
Nyelvtan Reflexive Verben mit Akkusativ und Dativ Verben mit Präpositionalergänzung Nomen im Genitiv Attributes Adjektiv im Genitiv Präteritum Nebensätze mit als, während, wenn,obwohl Präpositionen mit Genitiv Reletivpronomen, Relativsatz Konstruktionen mit es Konjunktiv II Konditionalsätze Attributes Adjektiv im Komparativ und Superlativ Indirekte Fragesätze Verben mit Verbatiärgenzung Modalverben im Perfekt Infinitiv als Nomen 12.évfolyam (B1és B2-es szint és érettségire készülés) Delfin 2 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 16-20) Témakörök Berufswelt und Ideen Humor und Alltag Politik, Geschichte und Zukunft Kultur und Freizeit Sprachen und Begegnungen Nyelvtan Passiv Passiv mit Modalverb Adjektive mit unregelmäßigen Formen Plusquamperfekt Nebensätze mit temporalen Junktoren Zweigliedrige Junktoren Futur Konjunktiv der Vergangenheit Haben, sein, brauchen + zu Partizip I und II Modalverben zur Graduierung von Wahrnehmung, Vermutung und Beurteilung Konjunktiv I Indirekte Rede Nominalkomposita
350
13.évfolyam (B2-es szint) Tankönyv: Készüljünk az érettségire, emelt szint Témakörök Das “Hotel Mama” Umweltschutz, Müllproblem Internet Medien Motorisierung Kleider machen Jugendliche Modeberufe Fastfood-Restaurants Schule in Deutschland und in Ungarn Mobilmanie Nyelvtan Nebensätze, Junktoren Relativsätze, Relativpronomen Infinitivkonstruktionen Passiv, Vorgangspassiv, Zustandspassiv Konjunktiv I, indirekte Rede Konjunktiv II, Wunschsätze Plusquamperfekt, nachdem Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2
351
B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait. B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakoro lt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszé lő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek.
352
B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza. A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002 Fizika A vizsga része
írásbeli + szóbeli
A vizsga időtartama
45 perc + 10 perc
A témakörök kijelölése évfolyamonként
A CSOPORTBAN TANÍTÓ FIZIKATANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*
A vizsga értékelése
0 % - 39 % → elégtelen (1) 40 % - 54 % → elégséges (2) 55 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)
*
ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL A FIZIKATANÁR ELTÉRHET:
353
A 7. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Az anyag belső szerkezete Termikus és mechanikai kölcsönhatások A mágneses, elektromos és gravitációs kölcsönhatás 2. A testek mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás A változó mozgás Az egyenletesen változó mozgás A gyorsulás fogalma 3. A dinamika alapjai A tehetetlenség törvénye A sűrűség Az erő fogalma Erő-ellenerő Több erőhatás együttes eredménye A súrlódási és közegellenállási erő A forgatónyomaték 4. A nyomás A nyomás fogalma A folyadék nyomása A gázok nyomása Közlekedőedények, hajszálcsövek A felhajtóerő. Arkhimédész törvénye A testek úszása,lebegése, merülése
354
MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Fizika 7. MOZAIK kiadó További segédlet: az éves órai jegyzet A 8. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Energia, energiaváltozások Az energia fogalma A munkavégzés és a munka Az egyszerűgépek A testek belső energiája Az égés A teljesítmény A hatásfok 2. Hőjelenségek A hőterjedés A hőtágulás Halmazállapot-változások 3. A fény A fény tulajdonságai Fényvisszaverődés síktükörről Fényvisszaverődés gömbtükörről A fénytörés Optikai eszközök A színek
355
4. Elektromosságtan Az anyag részecskéinek szerkezete A testek elektromos állapota Az elektromos áram Az áramerősség Az elektromos áramkör Fogyasztók soros kapcsolása Fogyasztók párhuzamos kapcsolása Az elektromos feszültség Az elektromos ellenállás Ohm törvénye Vezetékek elektromos ellenállása Az elektromos áram hatásai Elektromos munka és teljesítmény Elektromágneses indukció A váltakozó áram A transzformátor Az elektromos távvezetékrendszer MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Fizika 8. MOZAIK kiadó További segédlet: az éves órai jegyzet
356
Kémia 7. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 7. Kémiai alapismeretek – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó
357
Témakörök 1. Az anyagok és tulajdonságaik 2. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok 3. A halmazállapot- változásokat kísérő energiaváltozások 4. Az anyagok változásai 5. A levegő, levegőszennyezés 6. Az égés (tűzgyújtás, a foszfor) és a tűzoltás 7. Energiaforrások 8. Az ásványi szenek és mesterséges szenek 9. A földgáz és a kőolaj 10. Táplálékaink, mint energiaforrások 11. A víz. 12. A hidrogén 13. A redoxireakció 14. Az oldatok 15. A vizes oldatok kémhatása 16. Atomok és elemek. Az anyagmennyiség 17. Az atom felépítése 18. Az elektronfelhő szerkezete és az elektronszerkezet jelölése 19. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer 20. A kémiai kötés. Ionok képződése. 21. Kovalens kötés. 22. Anyagi halmazok, halmazállapotok 23. A kémiai reakció 24. A papír 25. Az üveg 26. Kerámiai anyagok 27. Építőanyagok 28. Vegyszerek a háztartásban 8. évfolyam A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
358
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 8. Szervetlen kémia – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó
Témakörök 1. Az elemek általános jellemzése, a nemesgázok 2. A hidrogén 3. A VII. főcsoport fontosabb elemei és vegyületeik. 4. A VI. főcsoport elemei és vegyületeik. 5. Az V. főcsoport elemei és vegyületeik 6. A IV. főcsoport elemei és vegyületeik. 7. A fémek általános jellemzése és az ötvözetek 8. A fémek tulajdonságai és korróziója, a korrózióvédelem 9. Az I. főcsoport elemei és vegyületeik. Az alkálifémek 10. Az alkálifémek fontosabb vegyületei 11. A II. főcsoport elemei és vegyületeik. Az alkáliföldfémek 12. A természetes vizek keménysége 13. A III. főcsoport eleme az alumínium 14. Az óncsoport elemei: az ón és az ólom 15. A vascsoport elemei. A vas (előállítása és acélgyártás) 16. A rézcsoport elemei. A réz 17. Az ezüst és az arany 18. A cinkcsoport elemei
359
9. évfolyam Gimnázium A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 9. Általános kémia – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó
360
Témakörök 1. Atommodellek és az atom felépítése 2. A radioaktivitás és jelentősége 3. Az atomenergia 4. Az elektronburok szerkezete és az elektronhéjak kiépülése 5. A periódusos rendszer 6. A fémes kötés 7. A kovalens kötés 8. Az ionos kötés 9. A másodrendű kötések 10. Anyagi halmazok, halmazállapotok. (gázok, folyadékok, szilárd anyagok) 11. A kristályrács típusok 12. Az oldatok 13. A kémiai reakciók (reakcióhő, képződéshő, reakciósebesség, egyensúlyi reakciók) 14. Protonátmenettel járó kémiai folyamatok 15. A kémhatás (közömbösítés, sók hidrolízise) 16. Elektronátmenettel járó kémiai folyamatok. Redoxireakciók 17. Galvánelemek 18. Az elektrolízis 9. évfolyam Szakközépiskola A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
361
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 11-12. Közép és emelt szintű érettségizőknek Mozaik kiadó (Vonatkozó részek) Kémia 7. Kémiai alapismeretek – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó (Vonatkozó részek)
Témakörök 1. Az anyag fogalma és az anyagi rendszerek csoportosítás 2. Az anyagok fizikai tulajdonságai és mechanikai tulajdonságai 3. Az anyagok kémiai és technológiai tulajdonságai 4. Nyersanyagok, alap- és segédanyagok 5. Hulladékok és melléktermékek 6. A kerámia és porcelán 7. A fa és a papír 8. A gumi 9. A műanyagok általános jellemzése 10. Természetes alapanyagú műanyagok 11. Mesterséges alapanyagú műanyagok 12. A textíliák és a bőr 13. Szigetelő anyagok 14. Kenőanyagok 15. A fémek általános jellemzése, tulajdonságaik 16. Az ötvözetek 17. A korrózió és a korrózióelleni védelem 18. A fémek kémia tulajdonságai
362
19. A fémek előállítása 20. A vas és vasgyártás 21. Az acélgyártás és a vasötvözetek 22. Az alumínium, alumíniumgyártás 23. A színesfémek 9. évfolyam Szakközépiskola A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%)
363
Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 9-10. Szakközépiskolásoknak Mozaik kiadó
Témakörök 1. Atommodellek és az atom felépítése 2. A radioaktivitás és jelentősége 3. Az elektronburok szerkezete és az elektronhéjak kiépülése 4. A periódusos rendszer 5. A fémes kötés 6. A kovalens kötés 7. Az ionos kötés 8. A másodrendű kötések 9. Anyagi halmazok, halmazállapotok. (gázok, folyadékok, szilárd anyagok) 10. A kristályrács típusok 11. Az oldatok 12. A kémiai reakciók (reakcióhő, képződéshő, reakciósebesség, egyensúlyi reakciók) 13. Protonátmenettel járó kémiai folyamatok 14. A kémhatás (közömbösítés, sók hidrolízise) 15. Elektronátmenettel járó kémiai folyamatok. Redoxireakciók 16. Galvánelemek 17. Az elektrolízis
364
10. évfolyam Gimnázium A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 10. Szerves kémia – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó
365
Témakörök 34. A szénatom különleges tulajdonságai. A szénvegyületek csoportosítása 35. A szénvegyületek kémiai analízise 36. A szénhidrogének összetétele és csoportosítása 37. Alkán 38. Alkén 39. Alkin 40. Gyűrűs szénhidrogének 41. A benzol és egyéb aromás szénhidrogének 42. Halogéntartalmú szénvegyületek 43. Oxigéntartalmú szénvegyületek. 44. Összetett funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek 45. Nitrogén tartalmú szénvegyületek 46. A szénhidrátok 47. Az aminosavak és fehérjék 48. A nukleinsavak 49. Természetes alapú műanyagok 50. Mesterséges alapanyagú műanyagok 10. évfolyam Szakközépiskola A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot
366
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: -
Kémia 9-10. Szakközépiskolásoknak Mozaik kiadó
Témakörök 1. A szénatom különleges tulajdonságai. A szénvegyületek csoportosítása 2. A szénvegyületek kémiai analízise 3. A szénhidrogének összetétele és csoportosítása 4. Alkán 5. Alkén 6. Alkin 7. Aromás szénhidrogének 8. Halogéntartalmú szénvegyületek 9. Oxigéntartalmú szénvegyületek. 10. Összetett funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek 11. Nitrogén tartalmú szénvegyületek 12. A szénhidrátok 13. Az aminosavak és fehérjék 14. A nukleinsavak 15. Természetes alapú műanyagok 16. Mesterséges alapanyagú műanyagok
367
Biológia Biológia tantárgyból írásbeli és szóbeli vizsga van. Írásbeli A vizsgázónak 50 pontos teszt feladatlapot kell megoldania, mely tartalmi szempontból több témakört ölel át. A feladatlap többféle feladattípust tartalmaz ( rajzos, négyféle asszociáció, nyílt végű feladatok… ) A feladatlap megoldásához egy óra áll rendelkezésre! Szóbeli A vizsgázónak egy tételt kell kidolgoznia. Felkészülési idő: 30 perc Szóbeli felelet időtartama: legfeljebb 10 perc Maximálisan adható pontszám: 25 pont. Sikertelen a vizsga abban az esetben, ha az írásbeli és a szóbeli vizsgarész bármelyikében a vizsgázó nem érte el a 10 %-ot! Érdemjegyek: 0-39 % elégtelen ( 1 ) 40-54 % elégséges ( 2 ) 55-69 % közepes
(3)
70-84 %
(4)
jó
85% - 100 % jeles ( 5 )
A VIZSGA TÉMEKÖREI AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON 7. évfolyam MS-2610 tankönyv, Mozaik kiadó I. A forró éghajlati övezet élővilága II. A mérsékelt éghajlati övezet élővilága III. A hideg éghajlati övezet, a hegyvidék és a tenger élővilága IV. Az élőlények környezete és az életközösségek V. Az élőlények rendszerezése
368
8. évfolyam MS-2614 Tankönyv, Mozaik kiadó I.Az emberi test felépítése II.A bőr és a mozgásszervrendszer III.A szervezet anyagforgalma IV.Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés V.A szaporodás és az egyedfejlődés 10. évfolyam ,MS-2641 tankönyv, Mozaik kiadó I: Bevezetés, vírusok, prokarióták,alacsonyabbrendű eukarióták II: Az állatok teste és életműködése III: A legfontosabb állattörzsek képviselőinek sajátosságai IV: Az állatok viselkedése V: A növények teste és életműködése VI: A gombák 11. évfolyam MS-2642 tankönyv, Mozaik kiadó I. A sejtek felépítése és anyagcseréje II. Az örökítõ anyag III. A szabályozás IV. A vér és a keringési rendszer V. A táplálkozás és a légzés VI. A kültakaró, a mozgás és a kiválasztás
369
12. évfolyam MS-2643 tankönyv, Mozaik kiadó VII. A szaporodás és az egyedfejlõdés. Egészségügyi ismeretek / MS-2642 tankönyv, Mozaik kiadó utolsó fejezete / I. Az öröklődés II. A populációk és az életközösségek III. Az evolúció és a bioszféra 9. évfolyam, s zakközé piskolai osztály A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%)
370
Felkészüléshez ajánlott tankönyv: Csókási Andrásné és mtsai: Biológia 9. Az élőlények teste, élete és környezet (Mozaik Kiadó, Szeged, 2011) alapján készült. Írásbeli: 1. A biológia tudománya, a rendszerezés alapfogalmai és a szerveződési szintek 2. Az élő és élettelen 3. A vírusok és a baktériumok 4. Az egysejtű eukarióták 5. A gombák 6. Az állatok kültakarója 7. Az állatok mozgása 8. Az állatok táplálkozása 9. Az állatok légzése 10. Az állatok anyagszállítása 11. Szabályozás az állatvilágban 12. Az állatok szaporodása és egyedfejlődése 13. A növény szövetei és szervei 14. A növényi anyagszállítás és mozgás 15. A növények szaporodása és egyedfejlődése 16. Az élőlények tűrőképessége 17. Környezetvédelem – talaj, levegő és vízvédelem 18. Populációk és kölcsönhatásaik, az életközösségek anyag- és energiaforgalma 19. Természetes és mesterséges életközösségek – Nemzeti Parkjaink 20. Evolúció alapfogalmai
371
Szóbeli: 1. A biológia tudománya, a rendszerezés alapfogalmai és a szerveződési szintek 2. A vírusok és a baktériumok 3. Az állatok kültakarója és mozgása 4. Az állatok táplálkozása 5. Az állatok légzése és anyagszállítása 6. Szabályozás az állatvilágban – hormonális és idegi szabályozás 7. Az állatok szaporodása és egyedfejlődése 8. A növény szövetei és szervei 9. Az élőlények tűrőképessége 10. Környezetvédelem – talaj, levegő és vízvédelem 11. Populációk és kölcsönhatásaik, az életközösségek anyag- és energiaforgalma 12. Természetes és mesterséges életközösségek – Nemzeti Parkjaink 10. évfolyam, s zakközépiskolai osztály A vizsga két részből áll: -
írásbeli szóbeli
Az írásbeli vizsga 60 perces. -
Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont
A szóbeli vizsga maximum 40 perces. -
Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont
Sikeres a vizsga: -
ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette
Sikertelen a vizsga: -
amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot
372
Ponthatárok: (írás beli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: Csókási Andrásné és mtsai: Biológia 10. Az ember életműködései, az öröklődés alapjai (Mozaik Kiadó, Szeged, 2011) alapján készült. Írásbeli: 1. Szénhidrátok és fehérjék 2. Nukleinsavak, nukleotidok és aminosavak 3. A sejtanyagcsere, felépítő és lebontó folyamatok 4. Örökletes információ a sejtben (a DNS-ből kromoszóma keletkezése, valamint a DNS-ről RNS-ek, majd fehérjeszintézisének szabályszerűségei) 5. A sejt életszakaszai, a mitózis és a meiózis 6. Genetikai alapfogalmak (Mendel törvényei, mutáció, allél, genotípus – heterozigóta és homozigóta, fenotípus és kromoszóma fogalmak ismerete), egyszerűbb genetikai feladatok megoldása (domináns-recesszív öröklésmenet, vércsoport és nemek öröklődése) 7. Az emberi bőr és betegségei 8. Mozgásszervrendszerünk és egészsége 9. Emésztőszervrendszerünk és megbetegedései 10. A légzőszervrendszerünk és egészsége 11. Az ember keringési rendszere 12. Az immunrendszer 13. Kiválasztószervrendszerünk és megbetegedései 14. Az idegi szabályozásunk működése 15. A hormonrendszerünk 16. Az emberi szaporodás, családtervezés 17. Az ember egyedfejlődése 18. Dohányzás- megelőzés és drogprevenció, a függőség fogalma 19. A környezetszennyezés hatásai az egészségre, személyes higiénia, testi és lelki egészség 20. Az elsősegélynyújtás alapjai
373
Szóbeli: 1. Szénhidrátok és fehérjék 2. Nukleinsavak, nukleotidok és aminosavak 3. A sejt életszakaszai, a mitózis és a meiózis 4. Genetikai alapfogalmak (Mendel törvényei, mutáció, allél, genotípus – heterozigóta és homozigóta, fenotípus és kromoszóma fogalmak ismerete), egyszerűbb genetikai feladatok megoldása (domináns-recesszív öröklésmenet, vércsoport és nemek öröklődése) 5. Az emberi bőr és betegségei, mozgásszervrendszerünk és egészsége 7. Emésztőszervrendszerünk és megbetegedései 8. A légzőszervrendszerünk és egészsége 9. Az ember keringési rendszere, immunrendszer 10. Kiválasztószervrendszerünk és megbetegedései 11. Az idegrendszerünk és a hormonrendszerünk 12. Az emberi szaporodás és egyedfejlődés, családtervezés 13. A környezetszennyezés hatásai az egészségre, személyes higiénia, testi és lelki egészség Földrajz 8. évfolyam Földrajz TANANYAG
FOGALMAK
1. Közép-Európa természetföldrajzi Dűne, turzás jellemzése 2. Közép-Európa társadalmi viszonyai Semlegesség, szocializmus, KGST, Varsói Szerződés, NATO, ENSZ, EU 3. Németország Optikai ipar, berlini fal 4. Németország ipara Tartományok, elektrotechnikai ipar, nehézipar válsága 5. Lengyelország Moréna dombok, tóhátságok 6. Csehország Sörárpa, komló, kaolin, 7. Az Alpok Alpi hegységképződési ciklus, kristályos vonulatok,hóhatár lavina, moréna tavak, végmoréna 8. Svájc, Ausztria Kanton, óragyártás, finom mechanika, havasi pásztorkodás, semlegesség, tranzit forgalom, 9.A Kárpátok és a Kárpát- medence Flis, gneisz, borvizek, vulkáni utóműködés 10. Szlovákia 11. Románia Csángók, székelyek, románok, svábok, szászok
374
12. Az Európai Unió története 13. Magyarország a világban 14. Hazánk felszínének kialakulása
Hidegháború, energia válság, szabad kereskedelem, vám, euro, gazdasági együttműködés Medence feltöltődés, lösz, homok, a Medence szerkezetfejlődése
15. Három éghajlati terület határán 16. Magyarország vízrajza
Folyószabályozás, felszíni és felszín alatti vizek 17. Hazánk természetes növénytakarója, állatvilága, talajai 18. természet és környezetvédelem hazánkban , természet védelmi területek 19. Hazánk népessége és etnikai kisebbségek 20. a népesség mozgása a térségben. A Székelyföld, Felvidék, Vajdaság, Burgerland, határon túli magyarság Kárpátalja , Dél- vidék 21. A modern település hálózat kialakulása 22. Az urbanizáció: városiasodás agglomerációk 23. Hazánk gazdasági szerkezete. Az EU Privatizáció, munkanélküliség, megújuló hatása a gazdaságra energiák 24.Hazánk ipara. A telepítő tényezők. 25. Mezőgazdaság a 21.században Futóhomok megkötése 9. évfolyam Tankönyv: Nemerkényi Antal-Sárfalvi Béla Általános Természetföldrajz Helyünk a világegyetemben A Föld a világegyetemben Lakóhelyünk, a Föld A Föld belső szerkezete Lemeztektonika A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A kőzetlemezek és a földrengések A kőzetlemezek és a hegységképződés A kőzetek Az ásványkincsek, és energiahordozók képződése A földtörténet I. II. A földrészek szerkezete és domborzata A légkör A légkör anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése Időjárási és éghajlati elemek: a hőmérséklet és a szél Időjárási és éghajlati elemek: a nedvesség tartalom és a csapadék Ciklonok – anticiklonok Felhőfajták – csapadék fajták Az általános légkörzés A monszun szél rendszer A légszennyezés
375
Hidrogeográfia A tengervíz mozgásai A felszín alatti vizek Felszíni vizek: vízfolyások, tavak A vízszennyezés A földfelszín formakincse A belső és a külső erők párharca A talaj A folyók felszínformálása Felszínformálás a tengerpartokon A jég felszínformálása A szél felszínformálása A felszín alatti vizek felszínformálása: a karsztosodás A földrajzi övezetesség Az éghajlati és földrajzi övezetesség kialakulása A forró övezet A mérsékelt övezet I. II. A hideg övezet és a függőleges övezetesség 10. évfolyam I. FÉLÉV: 1. A gazdasági szektorok jellemzői, a GDP és a GNP fogalma. 2. A gazdasági típusok közötti alapvető különbségek (Tradicionális, tervutasításos és a piacgazdaság) 3. A globalizáció fogalma, okai és következményei. 4. A nemzetgazdaságok szerepe 1970 előtt és után. 5. A transznacionális vállalatok kialakulásának okai, és jellemzői. 6. A regionális integrációk kialakulásának okai, a kialakulásuk módja és jellemzői. 7. A nemzetközi szervezetek csoportosítása és feladatuk. 8. A pénz a világgazdaságban, és a hozzá tartozó fogalmak. 9. Tőkeáramlás 10. Az adósságválság, 11. A mezőgazdasági típusok és azok jellemzői. 12. Az energiagazdaság. 13. Az ipar jellemzői, és szerkezeti átalakulásának okai, következményei. 14. A tercier szektor jellemzői.
376
Informatika 7. osztály Informatikai alapismeretek. Számítógép részei, sebességmérés, programindítás A billentyűzet és az egér A monitor. Háttértárak: a mágneses háttértárak. Háttértárak: optikai háttértárak. A nyomtatók. Kommunikáció a hálózaton LAN, MAN, WAN Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata Operációs rendszer használata
A számítógépet működtető programok csoportosítása. A menü részei, konvenciók, menük használata. Forró billentyűk, segítség használata. Háttértárak és alapjellemzőik. Háttértárak használata. Az állományok elhelyezkedése, indítása. Névadási szabályok, tájékozódás a könyvtárfában, útvonal. Az operációs rendszer alapparancsai. Állománynév. PC-s operációs rendszerek: hasonlóság és egyezés az operációs rendszerek között. Újraindítás, ablak részei. Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok. Algoritmusok és adatok
Informatika: közlemény, hír, információ fogalmának megalapozása, a kommunikáció modellje. Titkosítsunk: a titkosítás története, alapvető titkosítási módszerek, betűeltolás, rácsos titkosítás, számkódolásos titkosítás, képírás Chain-kódos ábrázolás, a monitor működése, a Chain-kód haszna képalakításoknál A kettes számrendszer; átváltás kettes és tízes számrendszer között. A Neumann típusú számítógép működése. Könyvtár az egész világ – kézikönyvtár, különleges könyvek
377
8. osztály Informatikai alapismeretek. A számítógép mint rendszer A számítógépek fejlődése Számítógép működése Programozási alapismeretek Algoritmusok és leírásuk Programozási ismeretek Dokumentumkészítés Rajzos dokumentumok készítése Irodai munka számítógéppel. Levélírás, iktatás Adattárolási alapok Táblázatok készítése, számolás, grafikon készítés Könyvtárhasználat
Keresés hagyományos katalógusokban Keresés számítógépes katalógusokban Adatok gyűjtése kézikönyvtárból Dokumentumok gyűjtése Jegyzetelés, cédulázás Mini könyvektől a térbeli könyvekig
9.A osztály Számítástechnika alapismeretek Számítógép története Számítógép generációk Számítógéptípusok Adattárolás Számrendszerek Ergonómia Informatikai hálózatok Operációs rendszer használata
Számítógép környezet Jogosultságok Ikonok használata Beállítási lehetőségek Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok.
378
Információ és kommunikáció
Hálózati alapismeretek. Az Internet általános jellemzői Az Internet Explorer használata Az Outlook Express használata Levélüzenetek biztonsága Hírcsoportok és levelezési listák Digitális könyvtár
9.B osztály Számítástechnika alapismeretek Számítógép története Számítógép generációk Számítógéptípusok Adattárolás Számrendszerek Ergonómia Informatikai hálózatok Operációs rendszer használata
Számítógép környezet Jogosultságok Ikonok használata Beállítási lehetőségek Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok. Információ és kommunikáció
Hálózati alapismeretek. Az Internet általános jellemzői Az Internet Explorer használata
9.C osztály Számítástechnika alapismeretek
Számítógép története Számítógép generációk Számítógéptípusok Adattárolás Számrendszerek Ergonómia Informatikai hálózatok
379
Operációs rendszer használata
Számítógép környezet Jogosultságok Ikonok használata Beállítási lehetőségek Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok. Szövegszerkesztés
Szöveges anyag elkészítése (oldal, szöveg, táblázat, rajz, grafika, élőfej- élőláb, lábjegyzet formázása, körlevél, címke, boríték készítése)
10.A osztály Szövegszerkesztés
Szöveges anyag elkészítése (oldal, szöveg, táblázat, rajz, grafika, élőfej- élőláb, lábjegyzet formázása, körlevél, címke, boríték készítése) Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia- minta …) és formázása Grafika
Grafikai szerepe a multimédiában Képekre jellemző tulajdonság: méret, felbontás, feldolgozás, tömörítés Bitképek szerkesztése (paint) Vektorgrafikus képek szerkesztése Képek digitalizálása, régi képek retusálása
10.B osztály Információ és kommunikáció Az Outlook Express használata Levélüzenetek biztonsága Hírcsoportok és levelezési listák Digitális könyvtár Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia- minta …) és formázása
380
Táblázatkezelés
Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet) A táblázat szerkesztése Táblázatformázás Adattípusok, számformátumok A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása Képletek szerkesztése Cellahivatkozások Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények) Függvények egymásba ágyazása Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok) Az elkészült diagramok formázása
10.C osztály Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia- minta …) és formázása
Táblázatkezelés
Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet) A táblázat szerkesztése Táblázatformázás Adattípusok, számformátumok A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása Képletek szerkesztése Cellahivatkozások Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények) Függvények egymásba ágyazása Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok) Az elkészült diagramok formázása
381
11.C osztály Adatbáziskezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adatbázis, rekord, mező, elsődleges kulcs, relációs adatmodell Adatbázisok létrehozása, adatbevitel, adatok módosítása Rendezés Szűrés Választó lekérdezések, csoportosítás, összesítés alkalmazása Exportálás és importálás Adatbevitel ellenőrzése, mezőtulajdonságok Akció lekérdezések: táblakészítő és törlő lekérdezés, hozzáfűző és frissítő lekérdezés Kereszttáblás és paraméteres lekérdezések Függvények használata lekérdezésekben Számított mezők: Kifejezések használata a lekérdezésekben Űrlapok készítése, formázása Jelentések készítése, formázása Többtáblás adatbázisok létrehozása, használata, táblák összekapcsolása Lekérdezések több tábla alapján Jelentések készítése több tábla alapján, többtáblás űrlapok
11.ESZÉ Weblap készítés A weblapok szerkezete, a HTML nyelv alapjai Weblap készítés HTML nyelven, (Jegyzettömb használatával) Tag-ek; weblap fejrésze, törzse Háttér, betűméret, betűszín, karakterformázások Bekezdésformázások Képek beszúrása, formázása Vonal Felsorolások Hivatkozások Táblázat beszúrása, táblázat formázása Egy weblapszerkesztő program felhasználói felülete Weblap készítés weblapszerkesztő szoftverrel Ismétlő feladatok:
Szövegszerkesztés, Prezentáció és grafika, Táblázatkezelés Grafika
382
12.ESZÉ Adatbáziskezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adatbázis, rekord, mező, elsődleges kulcs, relációs adatmodell Adatbázisok létrehozása, adatbevitel, adatok módosítása Rendezés Szűrés Választó lekérdezések, csoportosítás, összesítés alkalmazása Exportálás és importálás Adatbevitel ellenőrzése, mezőtulajdonságok Akció lekérdezések: táblakészítő és törlő lekérdezés, hozzáfűző és frissítő lekérdezés Kereszttáblás és paraméteres lekérdezések Függvények használata lekérdezésekben Számított mezők: Kifejezések használata a lekérdezésekben Űrlapok készítése, formázása Jelentések készítése, formázása Többtáblás adatbázisok létrehozása, használata, táblák összekapcsolása Lekérdezések több tábla alapján Jelentések készítése több tábla alapján, többtáblás űrlapok
Ismétlő feladatok:
Szövegszerkesztés, Prezentáció és grafika, Táblázatkezelés Grafika Weblap készítés
9.B osztály Számítástechnika gyakorlat Szövegszerkesztés
Szöveges anyag elkészítése (oldal, szöveg, táblázat, rajz, grafika, élőfej- élőláb, lábjegyzet formázása, körlevél, címke, boríték készítése)
10.B osztály Számítástechnika gyakorlat Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia- minta …) és formázása
383
Táblázatkezelés
Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet) A táblázat szerkesztése Táblázatformázás Adattípusok, számformátumok A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása Képletek szerkesztése Cellahivatkozások Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények) Függvények egymásba ágyazása Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok) Az elkészült diagramok formázása
Számítógép programozás elmélet
Programozás története Algoritmus fogalma Algoritmus tervezése Algoritmus leíró módszerek TÍPUSALGORITMUSOK ADATSZERKEZETEK: Az OO programozás alapjai
Számítógép programozás gyakorlat Weblap készítés
A weblapok szerkezete, a HTML nyelv alapjai Weblap készítés HTML nyelven, (Jegyzettömb használatával) Tag-ek; weblap fejrésze, törzse Háttér, betűméret, betűszín, karakterformázások Bekezdésformázások Képek beszúrása, formázása Vonal Felsorolások Hivatkozások Táblázat beszúrása, táblázat formázása Egy weblapszerkesztő program felhasználói felülete Weblap készítés weblapszerkesztő szoftverrel
384
Programozás
Java programozási nyelv alapjai, Netbeens fejlesztőkörnyezet használata
Kép ás hangszerkesztés
Képformátumok Kép jellemzői Tömörítés Gimp program használata Hang formátumok hang szerkesztés Videó formátumok Videók szerkesztése
11.B osztály Számítógép programozás elmélet, gyakorlat Programozás
Java programozási nyelv oo típusú programozás Netbeens fejlesztőkörnyezet használata
Számítástechnika gyakorlat
Elemi algoritmusok megismerése, ábrázolása, programozása Állománykezelés
12.B osztály Számítógép programozás elmélet, gyakorlat Programozás
A vizuális programozási nyelvek általában A hálózati architektúrák jellemzése
12.B osztály Adatbázis kezelés
SQL nyelv használat táblák készítése, feltöltése kapcsolatok lekérdezések
385
12.B osztály Hardverismeret és gyakorlat
Processzor Memória Illesztőkártyák Beviteli eszközök Kiviteli eszközök Egyéb perifériák Összeszerelés lépései Tesztelés Hálózati eszközök Hálózati szoftverek
Ének-zene 9.évfolyam A vizsga része
írásbeli
A vizsga időtartama
45 perc
A témakörök kijelölése évfolyamonként
AZ ÉVFOLYAMON TANÍTÓ ÉNEK- ZENE TANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*
A vizsga értékelése
0 % - 29 % → elégtelen (1) 30 % - 49 % → elégséges (2) 50 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)
*
ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL AZ ÉNEK -ZENE TANÁR ELTÉRHET :
386
A 9. ÉVFOLYAM SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖK: 3. M AGYAR NÉPZENE MEGRAKJÁK A TÜZET KOLOZSVÁROS OLYAN VÁROS LEMENT A NAP REPÜLJ MADÁR, REPÜLJ SZIVÁRVÁNY HAVASÁN AJ, SIRASS ÉDESANYÁM A NÉPDALELEMZÉS SZEMPONTJAI A MAGYAR NÉPZENE RÉTEGEI NÉPDALGYŰJTŐINK
4. A ZENE TÖRTÉNETE A ZENE KEZDETEI AZ ÓKOR ZENÉJE, ÓKORI KULTÚRÁK A KÖZÉPKOR EGYHÁZI ÉS VILÁGI ZENÉJE A RENESZÁNSZ ZENÉJE A BAROKK KOR HANGSZERES ÉS ÉNEKES ZENÉJE A BÉCSI KLASSZICIZMUS MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Király Katalin: Ének-zene 9. ( Mozaik K iadó) További segédlet: az éves órai jegyzet 10.évfolyam A vizsga része
írásbeli
A vizsga időtartama
45 perc
A témakörök kijelölése évfolyamonként
AZ ÉVFOLYAMON TANÍTÓ ÉNEK- ZENE TANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*
A vizsga értékelése
0 % - 29 % → elégtelen (1) 30 % - 49 % → elégséges (2) 50 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)
387
*
ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL AZ ÉNEK -ZENE TANÁR ELTÉRHET : A 10. ÉVFOLYAM SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖK: 5. M AGYAR NÉPZENE ELMEGYEK, ELMEGYEK A DUDARI UTCÁN HOL JÁRTÁL AZ ÉJJEL HÁROM SZENTKIRÁLYOK NEM MESSZE VAN IDE KISMARGITA NÉPDALELEMZÉS JELES NAPOK A MAGYAR NÉPDALOK RENDSZEREZÉSE NÉPZENEKUTATÓK, NÉPDALGYŰJTŐK
6. A ZENE TÖRTÉNETE A XVIII. SZ. MAGYAR ZENÉJE A ROMANTIKA KORA ÉS ZENÉJE A SZÁZADFORDULÓ ZENÉJE A XX.SZ. ZENÉJE A XX. SZ. MAGYAR ZENÉJE A SZÓRAKOZTATÓ ZENE ÉS A JAZZ
MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Király Katalin: Ének-zene 10. ( Mozaik Kiadó) További segédlet: az éves órai jegyzet
388
II. KÖZÉPISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG HELYI TANTERVE
1. Tantervi alapelvek
a tantárgyi struktúra összhangban áll a pedagógiai program cél és feladatrendszerével
a nevelés-oktatás, a tanítás-tanulás, az elvárások területén igazodik az életkori sajátosságokhoz
a tantárgyfelosztás kialakításánál törekszünk a pedagógusok arányos leterhelésére
1.1. Tantervi alapelvek érvényesülése a tanulás szervezésében
csoportbontás a törvények és a lehetőségek figyelembe vételével a matematika, az idegen nyelvek, és a számítástechnika oktatásánál
alap és emelt szintű idegen nyelv oktatás
a közismereti tantárgyakat osztály keretekben oktatjuk
a 11., 12. és 13. (nyelvi előkészítő osztály) évfolyamokon emelt szintű érettségi felkészítés a törvényi előírások, illetve a tanulók igénye szerint
felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni konzultáció az igényekhez, és az órakeret biztosította lehetőségekhez igazodva
1.2. Tantervi alapelvek érvényesülése a tananyag kiválasztásában
Az iskola pedagógiai programjának része a miniszter által kiadott kerettantervek kiegészítésével készített helyi tanterv.
A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat.
A helyi tanterv rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról.
389
GIMNÁZIUMI KÉPZÉS 7-8. évfolyam
6+1 osztályos gimnázium
9-10. évfolyam
11-12. évfolyam
(NYE. EK. 9-11)
(NYE. EK. 12-13)
Nyelvi előkészítő osztály
Emelt szintű idegen nyelv
Emelt szintű informatika
Szintek
E M E
6 általános elvégzése után
megfelelő szakkör
T
b; felz árkóztatás
I
K
d; drámapedagógia
Szakképzés más intézményben
Z I U M
Term. tud. tantervű
Általános tantervű
-pályaorientáció
–sport
(sí, tenisz, túrák,...)
Á 8 általános elvégzése után
magyar történelem matematika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv informatika további 2 tantárgy
tréningek
c; sport lehetőség
N
EMELT szintű
Felsőfokú oktatási intézmény Munkába állás
–személyiségfejlesztő
(igényeknek megfelelően)
M
Továbbtanulás
VIZSGA
L
a; érdeklődési körének
G
ÉRETTSÉGI
Ö
KÖZÉP
Z
szintű
É
magyar történelem matematika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv biológia fizika kémia földrajz informatika ének-zene drámapedagógia
P
Humán tantervű
390
Szakképzés más oktatási intézmény Szakképzés helyben
SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS
S Z
9-10. évfolyam
11-12. évfolyam
(NYE. EK. 9-11)
(NYE. EK. 12-13)
Humán és gazdaságiszolgáltatási szakterület
Szintek
Műszaki szakterület
E
A
T
Z
I S K O
EMELT szintű matematika idegen nyelv informatika
Felsőfokú oktatási intézmény
L
Ö
P
VIZSGA
E
K
É
Továbbtanulás
M
K
8 általános elvégzése után
ÉRETTSÉGI
-pályaorientáció
Munkába állás
–személyiségfejlesztő tréningek
a; érdeklődési körének
–sport
megfelelő szakkör
K
b; felz árkóztatás
c; sport lehetőség (sí, tenisz, túrák,...) d; drámapedagógia
Szakképzés helyben
Ö
(igényeknek megfelelően)
Szakképzés más intézményben
Z É P
L
KÖZÉP szintű magyar történelem matematika idegen nyelv fizika informatika szakmai tantárgyak
A
ta
391
Szakképzés más oktatási intézmény
2. Követelmények 2.1. Általános követelmények Pedagógiai programunk a kerettantervi rendelet előírásaihoz igazodik. Az általános fejlesztési követelményeknek az életkori sajátosságoknak meg kell felelnie. A követelmények a kompetencia alapú oktatás során nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, elmélyítésére és ezek alkalmazására helyezik a hangsúlyt. Ezzel a rendszerrel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, rutinszerűen, automatizáltan működő készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánják megalapozni. 2.2. Közös követelmények 1) A diákok ismerjék és biztosan tudják használni a taneszközeiket, munkaeszközeiket és a segédeszközöket az elméleti és gyakorlati tanítási órákon. 2) Ismerjék a tananyagok nagy egységeit, és ezeket a felismerés, később alkalmazás szintjén sajátítsák el. 3) A tanulók tudják használni az egyes kompetenciaterületekhez kapcsolódó fogalmakat, képessé váljanak a lényegkiemelésre, egy-egy téma összefüggő, szabatos kifejtésére, szöveges és képi források elemzésére, logikai okfejtésre, érvelésre, egymás munkájának értékelésére. 4) A diákok tudják feltalálni magukat a mindennapi helyzetekben, tanulják és gyakorolják a türelmet és az együttműködést beszélgető partnereikkel. 5) Ismerjék és alkalmazzák a kapcsolattartás elemi udvariassági szabályait, kapcsolódjanak be vitákba, tanuljanak érvelni, indokolni. 6) Értsék és tudatosan alkalmazzák a tananyagban előírt szabályrendszereket, elméleti és gyakorlati tudnivalókat. 7) Legyenek képesek esztétikus, rendezett munka elkészítésére bármilyen tananyag írásbeli munkájának létrehozásakor, gyakorlati feladatuk elkészítésekor. 2. 3. A kompetenciaalapú oktatás fenntarthatósága Kompetencia Tevékenységek terület/tantárgy Teljes tanórai lefedettséget Szövegértés, biztosító programcsomag szövegalkotás, Matematika Választott Idegen nyelv kompetenciaterület Műveltségterület tantárgyi Magyar nyelv és bontás nélkül irodalom Moduláris oktatás Matematika Digitális tartalmak, Szövegértéstaneszközök használata szövegalkotás, Matematika, idegen nyelvek Jó gyakorlat átvételének Szövegértésalkalmazása szövegalkotás, Matematika 392
2011
2012
2013
2014
2015
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága intézmé nyünkben az alábbi módon valósul meg: Új oktatásszervezési eljárások alkalmazása (moduláris oktatás, projekt, témahét, integrált tantárgy) Új tanulásszervezési formák alkalmazása (differenciált rétegmunka, kooperatív tanulásszervezés, kooperatív módszerek) A kompetencia alapú kerettanterv alkalmazása/ adaptációja Az adott programcsomag feladattípusainak alkalmazása A kompetencia alapú oktatás implementációja Tevékenységek
Kompetencia terület/tantárgy
Évfolyam
Szövegértés-szövegalkotás/magyar Teljes tanórai lefedettséget nyelv és irodalom biztosító programcsomag Matematika
7., 9. évfolyamtól felmenő rendszerben
Választott kompetenciaterület
10.
Idegen nyelv
Műveltségterület tantárgyi bontás Magyar nyelv és irodalom nélküli oktatása
7., 9.
Moduláris oktatás
7., 9.
Jó gyakorlat alkalmazása
Matematika átvételének
Szövegértés-szövegalkotás, matematika 7-13.
Alkalmazott munkamódszerek és formák: • • • • • • • • • •
Kooperatív tanulásszervezés- módszerek, kooperatív technikák alkalmazása, egyéni – páros csoportmunka szervezése Differenciált rétegmunka- egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében A különböző szövegértési szintnek megfelelő feladattípusok alkalmazása
393
Az alkalmazott programcsomagok felsorolása – a helyi tantárgyi rends zerbe való illesztése Programcsomag
Tantárgy
Szövegértés-szövegalkotás „A”
Magyar nyelv és irodalom
Szövegértés-szövegalkotás „B”
Történelem
Matematika- logika „A”
Matematika
Idegen nyelv
Angol, német
Új oktatásszervezési módok/ tantárgyak • • •
Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül: magyar nyelv és irodalom 7., 9. évfolyamtól felmenő rendszerben. Moduláris oktatás matematikából 7., 9. évfolyamokon. Nem tanórai keretben megszervezett kötelező tananyagátadás formái: - Három hetet meghaladó projekt - Témahét
2.4. Az alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválas ztásának elvei A taneszközök megválasztása az adott tantárgyi programhoz igazodóan a szakmai munkaközösségekben összehangoltan történik. A tankönyvcsaládok bevezetésének és változtatásának eszközlése évfolyami szinten felmenő rendszerben történhet az adott munkaközösség egyetértésével és a szülői közösség támogatásával. 2.4.1. A tanulók által rendszeresen használt taneszközök Nyomtatott taneszközök:
Az intézmény pedagógiai céljainak megfelelő, főként a tankönyvkiadó által kiadott tankönyv családok alkalmazása,
alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz,
segítsék az önálló ismeretszerzést és kellően motiváljanak,
tartósságuk tegye lehetővé újra felhasználhatóságukat.
Egyéb eszközök:
Az elméleti és a gyakorlati oktatás folyamatában a meglévő taneszközök kiegészítésére, szemléletesebbé és változatosabbá tételére szolgáljon,
a szakmai közösség véleményének figyelembe vételével a szaktanár állítja össze,
ne jelentsen túlzott kiadást,
legyen tartósan használható.
394
2.4.2. A taneszközök beszerzésének elvei
Kiválasztásakor figyelembe kell venni, az iskola pedagógiai programjának célkitűzéseit.
Elsődlegesek a kötelező taneszköz-jegyzékben szereplő eszközök.
Könyvtár állományának és számítástechnikai eszközök folyamatos fejlesztése.
Munkaközösségek véleménye alapján a tartós tankönyvek felhasználási körének szélesítése.
Megfelelnek a kompetenciafejlesztés kritériumainak
Problémaközpontú, a tanulói felfedezést biztosító feladatok jellemzik
Differenciált fejlesztést biztosít
Ismeretekbe ágyazott képességfejlesztésre alkalmas
Az intézmény fejlesztési céljainak megfelel
A taneszközök megválasztásának és megváltoztatásának rendjét a KT és a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti.
3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése, minősítése 3.1. Értékelés, értékelési módok Az értékelés, a tanulók munkájának minősítése a pedagógiai folyamat legkényesebb pontja. Ez a tevékenység rendkívül összetett. A tanári munka elengedhetetlen része. Vigyáznunk kell értékelési rendszerünk kialakításával, hisz tudjuk, hogy nemcsak építhetünk, de rombolhatunk is személyiségeket egy rosszul kialakított értékelési móddal. Az értékelés legfőbb célja, hogy a pedagógus és a tanuló is képet kapjon az elvégzett, illetve elsajátított tudásról, a kulcskompetenciák megfelelő alkalmazásáról. A kialakult értékelésnek kettős célja van: 1. a gyerek látja azokat a hiányosságokat, melyeket pótolnia kell tudásának elmélyítésében 2. a tanár is észreveheti azokat a szakmai hiányosságokat, melyek nem feltétlen a tanuló "nem tanulásából" fakadnak, hanem egy esetleges szaktanári mulasztásból erednek.
395
Az értékelés legyen:
igazságos, tárgyilagos, mentes minden elfogultságtól, egyoldalúságtól, előítélettől,
jóindulatú, segítőszándékú, az emberek iránti bizalomra épülő, akár méltányló, akár bíráló jellegű,
az értékelés az iskolában folyó oktató- nevelő munka megvalósításának az eszköze.
Soha nem szabad elfelejteni, hogy a tanulók eredményei a mi munkánk tükörképét jelentik! 3.1.1. Értékelési módok Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők:
A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: o jeles (5), o jó (4), o közepes (3), o elégséges (2), o elégtelen (1).
A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: o példás (5), o jó (4), o változó (3), o rossz (2).
A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: o példás (5), o jó (4), o változó (3), o hanyag (2).
Folyamatos verbális értékelés
Célja: elősegíti a kommunikatív készség fejlesztését, a személyiség- fejlesztést
396
Folyamatos vizuális értékelés
Célja: az esztétikai igény fejlesztése, az íráskészség kialakításának fejlesztése, a tömörítés, lényeglátó gondolkodás kialakítása
Szituációs játékok, beszédgyakorlatok a kommunikációs tanítási órákon
Diagnosztikus (előzetes helyzetfeltáró) mé rés - tájékozódás egy-egy nagyobb tematikai egység előtt. A tanulási szakasz kezdetén segíti a célok, feladatok kidolgozását. Diagnosztikus értékelést megalapozó mérések pl.: szövegértés mérése, számolási készség mérése, ok-okozati összefüggések, eseményeket alakító tényezők feltárása. Elsősorban az iskolába újonnan belépő tanulók hozott tudását mérjük fel százalékos formában.
Cél: a tanulók előzetes tudásának, képességeinek feltárása.
Formatív mé rés a tudáselemekre és nem a komplex tudásra irányuló, állandóan jelenlevő értékelés. Cél: az eredményes tanulás elősegítése, az oktatási folyamat optimalizálását szolgáló, folyamatos visszajelentés Szummatív (összegző) mérés a nagyobb témák és a tanév végén.
Cél: a tanuló milyen mértékben tudta elsajátítani globálisan a tananyagot és szelektív készsége mennyire fejlődött ki.
Minden tantárgynál a gyerekek tájékozottságának folyamatos megfigyelése a legfontosabb feladat. 3.1.2. Az értékelés formája
írásbeli,
szóbeli,
gépi.
A különböző tantárgyak esetén alkalmazott értékelési formák:
témazáró feladatlapok,
tesztek megoldása,
házi dolgozatok,
tanulói kiselőadások (könyv- és lexikonhasználat, vázlatkészítés)
397
írásbeli és szóbeli beszámolók,
gyűjtőmunkák,
gépi programok,
tanulói kísérletek, mérések,
tanulói önértékelések, társak értékelése,
iskolai rendezvények szervezése és azokon való szereplés, részvétel,
tanulmányi versenyek szervezése, azokon való részvétel,
csoportmunka.
3.2. Az értékelés pedagógiai hatása Fontos, hogy az életkornak megfelelő feladattípusok megfelelő súllyal legyenek jelen. Az értékelésben mindig vegyük figyelembe, hogy a tanulók önmagukhoz képest milyen fejlődést tudtak elérni. Az elmarasztalás gyakran céljainkkal ellentétes hatást, dacot, gátlást, elhárító magatartást válthat ki. Az értékelésnek folyamatosnak és változatosnak kell lennie. Arra kell törekedni, hogy jó arányt alakítsunk ki a szóbeli és az írásbeli értékelések között. Bár objektív okok miatt egyre kevesebb lehetőség nyílik a tanulók szóbeli szerepeltetésére, de gondoljunk arra, hogy az iskolából kikerülő diákoknak egyre nagyobb szükségük lesz arra, hogy otthonosan mozogjanak a szóbeli kommunikáció területén. A tanulók teljesítményének értékelése során a tanulók teljesítményét viszonyítjuk a helyi tantervben meghatározott követelményekhez. Végső soron a szakközépiskolai osztályokban az érettségi vizsga követelményei a mérvadóak. A szakképzési évfolyamokon a viszonyítási alap a szakképzés sajátos szakmai követelményei. Meghatározott időnként, de legalább a képzési ciklusok végén a tanulócsoport által elért eredményt viszonyítjuk a megyei vagy országos reprezentatív eredményvizsgálat adataihoz. Állandóan figyeljük a tanulócsoport feladat- megoldási szintjét, megkeressük azokat a pontokat, amelyek további gyakorlást, kiegészítést kívánnak. A tanulók egyéni teljesítményét viszonyítjuk korábban elért eredményeikhez, értékeljük fejlődésüket, vagy ha nincs fejlődés, keressük annak okait. A tanuló egyéni teljesítményét összehasonlítjuk a tantervi követelményekkel, amelyet osztályzattal minősítünk. Az ellenőrzés-értékelés elsődlegesen együttműködési képességre irányul: szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban feladatvégző képesség, alapismeretek tudása, szakképzési évfolyamokon az eszközhasználat kerül előtérbe. Értékeljük elsősorban a szakképzés terén és tantárgyakra jellemző esetekben az eszközhasználatot (munkafogások célszerűsége, kísérletek, mérések elvégzése). Értékeljük a tanuló fejlődését, munkához való hozzáállását, iskolai és iskolán kívüli magatartását, szorgalmát, társaihoz és a felnőttekhez való viszonyát, közösségi munkáját. 398
A tanulók tanórai tevékenységét elsősorban a szaktanár értékeli, egyénenként és az osztály munkáját egészében minden tanórán. A nevelőtestület által elfogadott alapelv, hogy minden tanuló havonta legalább egy érdemjegyet kapjon. A szaktanár értékeli a tanuló féléves, egész éves tevékenységét, valamint az osztály egészének a követelményekhez viszonyított munkájá t, változásait. A tanulók is értékelik egymás munkáját, lehetőséget kapnak véleményük kifejtésére, ezzel fejlődik kritikai érzékük, önértékelésük is. Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanuló, év közbeni tanulmányi eredményét, magatartását, szorgalmát, tanórán kívüli tevékenységét. Az a tanuló, aki kiemelkedően jó tanulmányi munkát végzett, az előző havi értékeléshez képest lényegesen javított, az ellenőrző könyvbe írásbeli osztályfőnöki dicséretet kaphat.
3.3. Magatartás, szorgalomjegyek értékelése 3.3.1. A tanuló magatartásának értékelési szempontjai
az iskola értékrendje szerinti viselkedés
az iskola szabályzatainak betartása
a tanuló önmagához mért fejlődése
az iskolai és az iskolán kívüli viselkedés
a közösségi feladatok teljesítése, eredményessége
3.3.2. Magatartás elbírálása
Példás: o A tanuló magaviselete legyen kifogástalan és példaértékű az iskolában és iskolán kívül. Az iskolaközösség szervező munkájában aktívan vegyen részt. Védje és ápolja környezetét. o Segítse a gyengébb tanulókat, képességeit kamatoztassa az iskolai közösség érdekében. o Ne legyen igazolatlan mulasztása, ne késsen indokolatlanul a tanítási órákról, ügyeletről. o Hetesi teendőit hiánytalanul végezze el. Az iskola és a kollégium házi- és napirendjét pontosan tartsa be.
Jó: o Órai munkája és magatartása nem kifogástalan, de írásos nyoma nincs a tanári figyelmeztetésnek. Iskolai munkában nem kezdeményező, de aktív résztvevő.
399
o Igazolatlan mulasztása ne legyen, az iskola és a kollégium házi- és napirendjét pontosan be kell tartania.
Változó: o Kötelességeit megbízhatatlanul teljesíti. o Nevelőtanári, szaktanári, osztályfőnöki figyelmeztetés van. o Órai munkája és magatartása erősen kifogásolható. o Igazolatlan hiányzása is van.
Rossz: o Igazgatói figyelmeztetésben részesült. o A közösségi munkából semmit nem vállal. o Abszolút negatív hatást gyakorol az osztályközösségre. o Igazolatlan hiányzása is van.
Indokolt, egyedi esetekben az osztályfőnök eltérhet a pedagógiai programban meghatározott értékelési szempontoktól. Ehhez tanári magyarázat, indoklás feltétlenül szükséges. 3.3.3. A tanuló szorgalmának értékelési szempontjai
képességeinek megfelelő tanulmányi munka
munkához való hozzáállás
tanórai aktivitás
önként vállalt feladatok teljesítése, azok eredményessége
a tanulmányi és sportversenyeken való részvétel
3.3.4. Szorgalom jegyek elbírálása Példás: o Minden tantárgyból képességeinek megfelelően tanul, kimagasló eredményt ér el. o Felszerelését rendben tartja, munkája megbízható, pontos, esztétikus. o A kötelező tananyag példás elsajátításán túl kiegészítő, feladatokat is vállal. Tanulmányi munkája egyenletes, példaértékű. o Órákon aktív.
400
Jó: o Órai munkáját tekintve kissé rendszertelen. Nem mindig a képességeinek megfelelően teljesít. o A tanítási órákon lehetne aktívabb is. o Rendszeresen, példásan tanulja kedvenc tantárgyait.
Változó: o Nem tanul rendszeresen, ezért teljesítménye hullámzó eredményt mutat. o Házi feladatait nem mindig készíti el. o Eredményei sokkal gyengébbek, mint képességei szerint lehetne. o Írásos munkája kívánni valót hagy maga után.
Hanyag: o Kizárólag az órán elhangzott ismeretekből él. Házi feladata rendszeresen nem készül el. o Valamelyik tantárgyból megbukott. o A felzárkóztató foglalkozásokat nem veszi igénybe. o Írásbeli munkája minősíthetetlen. o Tanulmányi munkája szinte minősíthetetlen.
3.4. Az értékelés szempontjai
az ismeretek mennyisége és minősége,
a tanuló szorgalma, a tanulásba fektetett munka,
a tanuló képességeinek figyelembe vételével a teljesítményben mutatkozó fejlődés vagy visszaesés,
az elkövetett hibák minősége,
a tanuló kifejezésmódja.
3.5. Tájékoztatás az értékelésről A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen, érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulónak teljesítményéről, érdemjegyeiről, eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról közvetlenül rendszeres, korrekt tájékoztatást kell kapnia. /ellenőrző könyv, kollégiumban tájékoztató füzet/ Az osztályzatról a tanuló szülőjét is rendszeresen értesíteni, tájékoztatni kell.
401
A szülők tájékoztatásának formái:
Szülői értekezletek
Fogadóórák
Rendszeres írásbeli tájékoztatás a tanulók előmeneteléről és neveltségéről
A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 órás tantárgy esetén félévente minimum 3; 2 órás tantárgyból félévenként minimum 5; a heti 3 vagy több órás tantárgyaknál havonta legalább 2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.
3.6. Az ellenőrzésről
Az ellenőrzés legyen: o diagnosztikus o értékelő o összefoglaló
Az ellenőrzés módszere : o nyitott kérdés o teszt o megfigyelés
3.7. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelő tanárok végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal: október, illetve május hónapban. A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra (Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére. Szerkesztette: Andrásné dr. Teleki Judit MKM. 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják.
402
3.7.1. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok a) feladat: Helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének mérése) b) feladat: Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (a hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)
Értékelés: 4 perc alatt végrehajtott törzsemelések száma
c) feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (a hasizmok erőállóképességének mérése)
Értékelés: a szünet nélkül szabályosan végrehajtott felülések száma 4 perc alatt
d) feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (a vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma: o lányok 2 perc, o fiúk 4 perc
e) feladat: 12 perces futás „Cooper teszt” (futó-állóképesség mérése) A tanulók teljesítményének pontértékelésre való átalakítását a „Hungarofit teszt” által megadott pontérték táblázat alapján végezzük. 4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai 4.1. A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái
röpdolgozat
dolgozat
témazáró dolgozat
kisérettségi dolgozat
gyakorlati (informatika)
projektmunka
403
4.2. Az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai
egy tanítási napon csak 1 témazáró dolgozat iratható
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minden olyan tantárgynál kötelező a szóbeli felelet alapján történő beszámoltatás is, mely tantárgynak érettségi vizsgaszabályzatban foglalt követelményrendszerében rögzített a szóbeli számonkérés formája.
a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minden tantárgynál kötelező a szóbeli felelet alapján történő beszámoltatás is
kisérettségi dolgozatot a 10. évfolyam végén írnak a tanulók, illetve a nyelvi előkészítő osztályok tanulói a 11. évfolyamon
4.3. Az iskolai írás beli beszámoltatásoknak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
röpdolgozat, dolgozat értéke: 1 érdemjegy
témazáró dolgozat értéke: 2 érdemjegy
kisérettségi dolgozat értéke: 2 érdemjegy
A témazáró és a kisérettségi dolgozat érdemjegyét a naplóban piros színnel jelöljük.
4.4. A moduláris oktatás értékelése, minősítése és beszámítása az iskolai évfolyamok sikeres befejezésébe
a tantervi modulok értékelése, minősítése az alábbiak szerint történik: o megfelelt (mf) o jól megfelelt (jmf) o kiválóan megfelelt (kmf)
az iskolai évfolyamok sikeres befejezéséhez a tanulóknak teljesíteniük kell az adott modul minimális követelményi szintjét
404
5. Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Intézményünkben a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:
A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.
A hétvégére (szombatra, vasárnapra) a felkészülésre házi feladat adható.
A tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl a tanulók nem kaphatnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.
Mind a hétvégére, mind a tanítási szünetekre szorgalmi feladat adható.
6. Az iskolába lépés – az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei Az iskolába való felvétel jelentkezés alapján történik. Tanulói jogviszony felvétellel vagy más iskolából való átvétellel keletkezik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Szakképzés esetén az érettségire épülő képzésben tanulói jogviszony létesítésének feltétele, hogy a tanuló rendelkezzék középiskolai érettségi végzettséggel. A tanulónak egészségügyi, valamint pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél. Az egészségügyi, pályaalkalmassági feltételek meghatározása, amelyek alapján a tanuló felvehető, átvehető, illetve továbbhaladásra engedélyezhető, a szakképesítések központi programjában található. Az iskola helyi tanterve biztosítja az iskolaváltást, a tanuló átvételét. Érkező tanuló esetében a szakmai tanár (szakmai munkaközösség) véleményének a kikérésével az igazgató dönti el, hogy a tanuló továbbhaladása - felzárkóztatással, különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel - történhet. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a nevelőtestület joga. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt követelményeket sikeresen teljesítette. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér, a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A tanuló az iskola útján kérheti a kollégiumi felvételét. Felvételéről a kollégium vezetőjének egyetértésével az iskola igazgatója dönt. A kollégiumba felvett tanulók foglalkozásra történő beosztásáról a kollégium vezetője dönt.
405
7. A Középiskola Intézményegység képzésében az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és óraszámaik 7.1. Gimnáziumi képzés 7.1.1. Kerettantervi óraszámok a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására a gimnáziumi osztályokban Gimnázium 9-12. évfolyam 9. ny. ek.
9.
10.
11.
12.
74
148
148
148
128
37 -
74 -
74 -
111
518 111 148 -
111 111 111 74 -
111 111 111 37
37 148 74 111 -
96 -
-
-
74 -
74
74
Biológia és egészségtan
-
32 -
74
Kémia
-
74
74
74 -
64 -
Földünk és környezetünk
-
74
74
-
-
Ének-zene
-
37
-
-
32
Rajz
-
-
-
37
32
74
74
74
74
64
37 -
37 -
37 -
37 -
32 -
-
-
-
18,5 -
18,5 -
18,5 -
37 -
16 -
18,5
16
-
-
37
32
-
-
92,5
96
1017,5
1017,5
1110
960
Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom / Anyanyelvi kultúra Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika
Testnevelés és sport / Egészségnevelés Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret
Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg) Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján
1017,5
406
128 64 128 -
Hatosztályos gimnázium 9-12/13. évfolyam Tantárgy / évfolyam
7.
8.
9. 9/10. ny. ek.
10/11.
11/12.
12/13.
Magyar nyelv és irodalom / Anyanyelvi kultúra Történelem Emberismeret és etika
148
148
74
148
148
148
128
74 18,5
74 -
37 -
74 -
74 -
111
111 111 37
111 111 37
-
-
111 111 111 74 -
111 111 111 37
Bevezetés a filozófiába
518 111 148 -
37 148 74 111 -
96 -
1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika
-
-
Fizika
55,5
55,5
74
55,5
55,5
74 -
74
Biológia és egészségtan
-
32 -
74
Kémia
55,5
55,5
-
74
74
74 -
64 -
Földünk és környezetünk
55,5
55,5
-
74
74
-
-
Ének-zene
37
37
-
37
-
-
32
Rajz
37
37
-
-
-
37
32
Testnevelés és sport / Egészségnevelés Osztályfőnöki Tantervi modulok
74
74
74
74
74
74
64
37 -
18,5 -
37 -
37 -
37 -
37 -
32 -
Társadalomismeret Tánc és dráma
-
-
-
-
-
-
18,5
18,5 -
18,5 -
16 -
Mozgókép és médiaismeret
18,5 -
37 18,5
16
-
-
-
37
32
-
-
92,5
96
1110
960
Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg) Szabadon tervezhető
-
-
-
Kötelező alapján
925
1017,5 1017,5 1017,5
óraszám
a
törvény 925
407
128 64 128 -
7.1.2. Kerettantervi óratervek és tantárgyak ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK ÓRATERVE Típus
Kötelező órakeretben
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Kötelező óraszám a törvény alapján
Szabadon választható órakeretben
Nyelvi emelt szintű osztály Informatika / könyvtárismeret Nyelvi ESZÉ Magyar ESZÉ Történelem ESZÉ Számítástechnika ESZÉ Drámapedagógia Matematika ESZÉ
Összesen Engedélyezett
9. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 2+1 1 0,5 27,5 +1
10. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 2+1 1 0,5 27,5 +1
11. 4 3 4 2 3 1 2 2 1 3 1 1 0,5 1
12. 4 3 4 2 4 1 2 1 1 2 1 0,5 0,5 1
28,5
27
1 29,5 31,5
1 1 30,5 31,5
1 2 2 3 2 2 40,5 33
1 2 2 3 2 1 38 33
A 11. évfolyamon a szabadon választható órakeretből legfeljebb 5 órát választhatnak a tanulók. A 12. évfolyamon a szabadon választható órakeretből legfeljebb 5 órát választhatnak a tanulók. 408
EMELT SZINTŰ INFORMATIKAI OSZTÁLYOK ÓRATERVE Típus
Kötelező órakeretben
Szabadon választható órakeretben Összesen Engedélyezett
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek
9. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 2+1 1 0,5 -
Kötelező óraszám a törvény alapján
27,5+1 27,5+1 28,5
27
Informatika emelt szintű osztály
1
2
5
5
Drámapedagógia
1
-
-
-
30,5 31,5
30,5 31,5
33,5 33
32 33
409
10. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 2+1 1 0,5 -
11. 4 3 1 4 2 3 2 2 1 3 1 1 0,5 1
12. 4 3 4 2 4 1 2 1 1 2 1 0,5 0,5 1
ÁLTALÁNOS TANTERVŰ HUMÁN GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK ÓRATERVE Típus
Kötelező órakeretben
Szabadon választható órakeretben
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek
9. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 2+1 1 0,5 -
11. 4 3 4 2 3 1 2 2 1 3 1 1 1 1
12. 5 3 4 2 4 1 2 1 1 2 1 0,5 0,5 1
Kötelező óraszám a törvény alapján
27,5+1 27,5+1 29
28
Történelem Magyar Nyelvi ESZÉ Magyar ESZÉ Történelem ESZÉ Drámapedagógia
1 1 1 31,5 31,5
1 2 2 2 35 33
Összesen Engedélyezett
10. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 2+1 1 0,5 -
1 1 1 31,5 31,5
1 2 2 2 36 33
A 11. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 4 órát választhatnak a tanulók. A 12. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 4 órát választhatnak a tanulók.
410
ÁLTALÁNOS TANTERVŰ REÁL GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK ÓRATERVE Típus
Kötelező órakeretben
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek
9. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 2+1 1 0,5 -
Kötelező óraszám a törvény alapján
27,5+1 27,5+1 29,5
10. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 2+1 1 0,5 -
11. 4 3 1 4 2 3 3 2 1 3 1 1 0,5 1
12. 4 3 4 2 4 1 2 1 1 2 1 0,5 0,5 1 27
Biológia, Fizika, Kémia Matematika Informatika Biológia, Fizika, Kémia ESZÉ Matematika ESZÉ Informatika ESZÉ Nyelvi ESZÉ Drámapedagógia
3x1 3x1 1 1 1 2 Szabadon 2 2 választható 2 2 órakeretben 3 3 1 1 1 1 Összesen 33,5 34,5 38,5 36 Engedélyezett 31,5 31,5 33 33 A 9. és 10. évfolyamon a biológia, fizika és kémia tárgyakból egyet választhatnak a tanulók. A 11. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 4 órát választhatnak a tanulók. A 12. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 4 órát választhatnak a tanulók.
411
NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYOK ÓRATERVE Típus
Kötelező órakeretben
Szabadon választható órakeretben
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport / egészségnev. Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek
9. 2 1 14 3 4 2+2 1 0,5 -
Kötelező óraszám a törvény alapján
27,5+2 27,5+1 27+1 28,5
27,5
Nyelvi emelt szintű osztály Nyelvi ESZÉ Magyar ESZÉ Történelem ESZÉ Informatika ESZÉ Drámapedagógia Tanulásmódszertan (tréning) Testnevelés
-
3 -
3 -
1 1 2 2 3
1 1 2 2 3
/ 1
-
-
1
1
1
1
1
1
32,5 31,5
32 31,5
39,5 33
38,5 33
Összesen Engedélyezett
30,5 31,5
10. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 2+1 1 0,5 -
11. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 2+1 1 -
12. 4 3 1 4 2 3 2 2 1 3 1 1 0,5 1
13. 4 3 4 2 4 1 2 1 1 2 1 0,5 1 1
A 11. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 4 órát választhatnak a tanulók A 12. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 4 órát választhatnak a tanulók
412
EMELT SZINTŰ NYELVI OSZTÁLYOK ÓRATERVE Típus
Kötelező órakeretben
Szabadon választható órakeretben
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek
9. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 2+1 1 0,5 -
Kötelező óraszám a törvény alapján
27,5+1 27,5+1 28,5
27,5
Nyelvi emelt szintű osztály Informatika emelt szintű osztály Nyelvi ESZÉ Magyar ESZÉ Történelem ESZÉ Számítástechnika ESZÉ Drámapedagógia
3 31,5 31,5
1 1 2 2 3 2 38,5 33
Összesen Engedélyezett
10. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 2+1 1 0,5 -
3 31,5 31,5
11. 4 3 1 4 2 3 2 2 1 3 1 1 0,5 1
1 1 2 2 3 2 39,5 33
12. 4 3 4 2 4 1 2 1 1 2 1 0,5 1 1
A 11. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 4 órát választhatnak a tanulók A 12. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 4 órát választhatnak a tanulók
413
HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK ÓRATERVE Típus
Kötelező órakeretben
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Kötelező óraszám a törvény alapján
Szabadon választható órakeretben
Informatika / könyvtárismeret Nyelvi ESZÉ Magyar ESZÉ Történelem ESZÉ Informatika ESZÉ Drámapedagógia Matematika ESZÉ
Összesen Engedélyezett
7. 4 2 3 3 1 0,5 1 1,5 1,5 2 1 1 0,5 2+1 1 25 +1
8. 4 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 2+1 1 0,5 25+1
9. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 2+1 1 0,5 27,5 +1
10. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 2+1 1 0,5 27,5 +1
11. 4 3 4 2 3 1 2 2 1 3 1 1 0,5 1
12. 4 3 4 2 4 1 2 1 1 2 1 0,5 1 1
28,5
27,5
1 1 28 29
1 1 28 29
1 29,5 31,5
1 1 30,5 31,5
1 2 2 3 2 38,5 33
1 2 2 3 2 37,5 33
A 12. évfolyamon a szabadon választható órakeretből legfeljebb 4 órát választhatnak a tanulók. A 13. évfolyamon a szabadon választható órakeretből legfeljebb 4 órát választhatnak a tanulók.
414
HATOSZTÁLYOS ÓRATERVE
GIMNÁZIUM
NYELVI
Típus
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kötelező Kémia órakeretben Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport / egészségnev. Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Kötelező óraszám a törvény alapján Nyelvi emelt szintű osztály Informatika / könyvtárismeret Nyelvi ESZÉ. Szabadon Magyar ESZÉ választható Történelem ESZÉ órakeretben Informatika ESZÉ Drámapedagógia Tanulásmódszertan (tréning) Testnevelés
OSZTÁLYAINAK
8. 4 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 2+1 1 0,5 25+1
9. 2 1 14 3 4 -
10. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 -
11. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 -
12. 4 3 1 4 2 3 2 2 1
13. 4 3 4 2 4 1 2 1 1
2+2 1 0,5 -
2+1 1 0,5 -
2+1 1 -
3 1 1 0,5 1
2 1 0,5 1 1
1 / 1
1 1
-
3 -
3 -
1 1 2 2 3
1 1 2 2 3
1
-
-
1
1
-
-
-
1
1
1
1
28 29
28 29
30,5 31,5
32,5 31,5
32 39,5 38,5 31,5 33 33
Összesen Engedélyezett
7. 4 2 0,5 3 3 1 1 1,5 1,5 2 1 1 0,5 2+1 1 25 +1
ELŐKÉSZÍTŐ
27,5+2 27,5+1 27+1 28,5 27,5
A 12. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 4 órát választhatnak a tanulók A 13. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 4 órát választhatnak a tanulók 415
7.1.3. Tagozatonkénti óratervek az engedélyezett órakeretek felhasználására ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK ÓRATERVE Ti pus
Kötelező órakeretben
Szabadon vál asztható órakeretben
Tantárgy/évfolyam Mag yar nyel v és irodalom Történelem 1. idegen nyel v 2. idegen nyel v Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Fizika Biológia Kémi a Föl drajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozg óképkultúra és Művészetek médi aismeret Kötelező óraszám a törvény alapján 1. idegen nyel v csoport bontás 2. idegen nyel v csoport bontás Matematika csoport bontás 11-12. ESZÉ Nyel vi emelt szintű osztál y Informatika ES ZÉ Nyel vi ES ZÉ Mag yar ES ZÉ Történelem ESZÉ Számítástechnika ES ZÉ Informatika csop. bon. Drámapedag ógia Kémi a, fizika, bi ológia ES ZÉ
Összesen Engedél yezett OFI adminisztráci ó Tömegsport Felzárkóztatás Tehetséggondozás, szakkör
9. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 5 1 0,5 29,5 3+1 3 3
10. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 2+1 1 0,5 27,5 3+1 3 3
11. 4 3 4 2 3 1 2 2 1 3 1 1 0,5 1 28,5 1
12. 4 3 4 2 4 1 2 1 1 2 1 0,5 0,5 1 27 1
2 1 42,5 42,5 1
1 1 39,5 43 1
1 2 2 2 36,5 51 1
1 2 2 2 35 51,5 1
153,5 188 4 30,5
Összesen
188
416
EMELT SZINTŰ INFORMATIKAI OSZTÁLYOK ÓRATERVE Ti pus
Kötelező órakeretben
Szabadon vál asztható órakeretben
Tantárgy/évfolyam Mag yar nyel v és irodalom Történelem 1. idegen nyel v 2. idegen nyel v Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Fizika Biológia Kémi a Föl drajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozg óképkultúra és médi aismeret Művészetek Kötelező óraszám a törvény alapján 1. idegen nyel v csoport bontás 2. idegen nyel v csoport bontás Matematika csoport bontás 11-12. ESZÉ Nyel vi emelt szintű osztál y Informatika ES ZÉ Nyel vi ES ZÉ Mag yar ES ZÉ Történelem ESZÉ Számítástechnika ES ZÉ Informatika csop. bon. Drámapedag ógia Kémi a, fizika, bi ológia ES ZÉ
Összesen Engedél yezett OFI adminisztráci ó Tömegsport Felzárkóztatás Tehetséggondozás, szakkör
9. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 5 1 0,5 29,5+1 3 3 3
10. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 2+1 1 0,5 27,5+1 3 3 3
11. 4 3 1 4 2 3 2 2 1 3 1 1 0,5 1 28,5 1
12. 4 3 4 2 4 1 2 1 1 2 1 0,5 1 1 27,5 1
1 3 1 44,5 42,5 1
2 3 1 43,5 43 1
5 2 2 2 40,5 51 1
5 2 2 2 39,5 51,5 1
168 188 4 16
Összesen
188
417
ÁLTALÁNOS TANTERVŰ HUMÁN GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK ÓRATERVE Tí pus
Kötelező órakeretben
Szabadon vál asztható órakeretben
Tantárgy/évfolyam Mag yar nyel v és irodalom Történelem 1. idegen nyel v 2. idegen nyel v Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Fizika Biológia Kémi a Föl drajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozg óképkultúra és médi aismeret Művészetek Kötelező óraszám a törvény alapján 1. idegen nyel v csoportbontás 2. idegen nyel v csoportbontás Matematika csoportbontás Történelem Mag yar Nyel vi ES ZÉ Mag yar ES ZÉ Történelem ESZÉ Számítástechnika ES ZÉ Informatika csoportbontás Drámapedag ógia Kémi a, fizika, bi ológia ES ZÉ
Összesen Engedél yezett OFI adminisztráci ó Tömegsport Felzárkóztatás Tehetséggondozás, szakkör
9. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 5 1 0,5 29,5+1+1 3 3 3 1 1 2 1 44,5 42,5 1
10. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 2+1 1 0,5 27,5+1+1 3 3 3 1 1 1 1 1 41,5 43 1
11. 4 3 4 2 3 1 2 2 1 3 1 1 1 1 29 1 2 2 2 36 51 1
12. 5 3 4 2 4 1 2 1 1 2 1 0,5 0,5 1 28 1 2 2 2 35 51,5 1
157 188 4 27
Összesen
188
418
NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYOK ÓRATERVE Tí pus
Kötelező órakeretben
Szabadon vál asztható órakeretben
Tantárgy/évfolyam Mag yar nyel v és irodalom Történelem 1. idegen nyel v 2. idegen nyel v Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Fizika Biológia Kémi a Föl drajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozg óképkultúra és médi aismeret Művészetek Kötelező óraszám a törvény alapján 1. idegen nyel v csoportbontás 2. idegen nyel v csoportbontás Matematika csoportbontás 11-12. ESZÉ. Nyel vi emelt szintű osztál y Informatika ES ZÉ Nyel vi ES ZÉ Mag yar ES ZÉ Történelem ESZÉ Számítástechnika ES ZÉ Informatika csoportbontás Drámapedag ógia Testnevelés Kémi a, fizika, bi ológia ES ZÉ
Összesen Engedél yezett OFI adminisztráci ó Tömegsport Felzárkóztatás Tehetséggondozás, szakkör
9. 2 1 14 3 4 5 1 0,5 28,5+2 14 -
10. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 2+1 1 0,5 27,5+1 3
11. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 2+1 1 27+1 3
12. 4 3 4 2 3 1 2 2 1 3 1 1 0,5 1 28,5 -
13. 4 3 4 2 4 1 2 1 1 2 1 0,5 1 1 27,5 -
4 1 49,5 42,5 1
6+6 2 1 46,5 43 1
6+6 1 1 45 51 1
1 1 2 2 1 1 1 37,5 51,5 1
1 1 2 2 1 1 1 36,5 51,5 1
215 239,5 5 19,5
Összesen
239,5
419
ÁLTALÁNOS TANTERVŰ REÁL GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK ÓRATERVE Tí pus
Kötelező órakeretben
Szabadon vál asztható órakeretben
Tantárgy/évfolyam Mag yar nyel v és irodalom Történelem 1. idegen nyel v 2. idegen nyel v Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Fizika Biológia Kémi a Föl drajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozg óképkultúra és médi aismeret Művészetek Kötelező óraszám a törvény alapján 1. idegen nyel v csoportbontás 2. idegen nyel v csoportbontás Matematika csoportbontás 1112. ESZÉ Nyel vi emelt szintű osztál y Informatika ES ZÉ Nyel vi ES ZÉ Mag yar ES ZÉ Történelem ESZÉ Informatika csoportbontás Drámapedag ógia Kémi a, fizika, bi ológia ES ZÉ
Összesen Engedél yezett OFI adminisztráci ó Tömegsport Felzárkóztatás Tehetséggondozás, szakkör
9. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 5 1 0,5 29,5+1 3 3 3
10. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 2+1 1 0,5 27,5+1 3 3 3
11. 4 3 4 2 3 1 3 2 1 3 1 1 0,5 1 29,5 1
12. 4 3 4 2 4 1 2 1 1 2 1 0,5 0,5 1 27 1
1 3 3X1 46,5 42,5 1
2 3 3X1 45,5 43 1
5 2 1 2 40,5 51 1
5 2 1 2 38 51,5 1
170,5 188 4 13,5
Összesen
188
420
HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK ÓRATERVE Tí pus
Kötelező órakeretben
Szabadon vál asztható órakeretben
Tantárgy/évfolyam Mag yar nyel v és irodalom Történelem 1. idegen nyel v 2. idegen nyel v Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Fizika Biológia Kémi a Föl drajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozg óképkultúra és médi aismeret Művészetek Kötelező óraszám a törvény alapján idegen 1. nyel v csoportbontás 2. idegen nyel v csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika Informatika csoportbontás Nyel vi ES ZÉ Mag yar ES ZÉ Történelem ESZÉ Informatika ES ZÉ Matematika ES ZÉ Drámapedag ógia
Összesen Engedél yezett OFI adminisztráci ó Tömegsport Felzárkóztatás Tehetséggondozás, szakkör
7. 4 2 3 3 1 0,5 1 2 1 2 1 1 0,5 2+1 1 25+1 3 3 1 2 1 36 34,5 1
8. 4 2 3 3 1 1,5 1 2 1 1 1 1 2+1 1 0,5 25+1 3 3 1 2 1 36 34,5 1
9. 4 2 3 3 3 2 2 2 2 1 5 1 0,5 29,5+1 3+1 3 3 2 1 42,5 43 1
10. 4 2 3 3 3 1 2 2 2 2 2+1 1 0,5 27,5+1 3+1 3 3 1 2 1 41,5 43 1
11. 4 3 4 2 3 1 2 2 1 3 1 1 0,5 1 28,5 1 2 2 3 2 38,5 51,5 1
12. 4 3 4 2 4 1 2 1 1 2 1 0,5 1 1 27,5 1 2 2 3 2 37,5 51,5 1
232 258 6 20
Összesen
258
421
HATOSZTÁLYOS ÓRATERVE Tí pus
GIMNÁZIUM
Tantárgy/évfolyam Mag yar nyel v és irodalom Történelem 1. idegen nyel v 2. idegen nyel v Matematika Informatika / könyvtárismeret
Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Fizika Biológia Kötelező Kémi a órakeretben Föl drajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Mozg óképkultúra médi aismeret Művészetek
Drámapedag ógia Testnevelés Összesen Engedél yezett OFI adminisztráci ó Tömegsport Felzárkóztatás Tehetséggondozás, szakkör
7. 4 2 3 3 1
ELŐKÉSZÍTŐ
OSZTÁLYAINAK
8. 4 2 3 3 1
9. 2 1 14 3 4
10. 4 2 3 3 3 2
11. 4 2 3 3 3 1
12. 4 3 4 2 3 -
13. 4 3 4 2 4 -
1,5 1 2 1 1 1 1 2+1 1 0,5 -
5 1 0,5 -
2 2 2 1 2+1 1 0,5 -
2 2 2 2 2+1 1 -
1 2 2 1 3 1 1 0,5 1
1 2 1 1 2 1 0,5 1 1
25+1 3 3
24,5+1 3 3
28,5+2 14 -
27,5+1 3
27+1 3
28,5 -
27,5 -
1 2 -
1 2 -
4 -
6+6 2 -
6+6 1 -
1 1 2 2 3
1 1 2 2 3
1 36 34,5 1
1 36 34,5 1
1 49,5 43 1
1 46,5 43 1
1 45 51,5 1
1 1 39,5 51,5 1
1 1 38,5 291 51,5 309,5 1 7
0,5 1 2 1 2 1 1 0,5 2+1 1 és -
Kötelező óraszám a törvény alapján 1. idegen nyel v csoportbontás 2. idegen nyel v csoportbontás Matematika csoportbont Nyel vi emelt szintű osztál y Informatika Szabadon vál asztható Informatika csoportbontás órakeretben Nyel vi ES ZÉ Mag yar ES ZÉ Történelem ESZÉ Informatika ES ZÉ
NYELVI
11,5
Összesen
309,5
422
7.2. Szakközépiskolai képzés 7.2.1. Kerettantervi óraszámok a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására a szakközépiskolai osztályokban Szakközépiskola 9-12. évfolyam Tantárgy / évfolyam
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika
148 74 -
148 74 -
148 74 37
128 96 -
Idegen nyelv Matematika Ének-zene
111 111
111 111
37
37
111 111 -
96 96 -
Rajz és vizuális kultúra
-
-
37
32
Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika
37 74
37 74
37 74
37
37
Földünk és környezetünk
37
Biológia
37 37
37 -
32 64 32
Kémia
37
Informatika Szakmai orientáció
74 185
37 74
Szakmacsoportos alapozó oktatás
-
Szabadon tervezhető (9-10: tánc- és dráma, 11-12: id. matematika, gazd. ism.) Kötelező óraszám a törvény alapján
nyelv, 18,5 1017,5
423
-
37 -
-
74
64
-
296
256
18,5
74
64
1017,5
1110
960
185
7.2.2. Kerettantervi óratervek és tantárgyak SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK ÓRATERVE /TAGOZATKÓD: közgazdasági szakmacsoport – 14, informatikai szakmacsoport - 15/ Típus
Kötelező órakeretben
Szabadon választható órakeretben
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás - alapozó ismeretek - alapozó gyakorlatok Gazdasági ismeretek Tánc és dráma
9. 4 2 3 3 1 1 2+1 1 1 1 1 2 5 0,5
10. 4 2 3 3 1 1 2+1 1 1 1 1 2 5 0,5
Kötelező óraszám a törvény alapján
27,5+1
27,5+1 30+1
30
Informatika ESZÉ Nyelvi ESZÉ Drámapedagógia
1 29,5 31,5
1 29,5 31,5
2 1 33 33
Összesen Engedélyezett
11. 4 2 1 3 4 1 1 2+1 1 2 -
12. 4 3 4 3 1 1 2 1 2 -
4 4 1 -
4 4 1 -
2 2 35 33
A 11. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 2 órát választhatnak a tanulók A 12. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 2 órát választhatnak a tanulók
424
7.2.3. Tagozatonkénti óratervek az engedélyezett órakeretek felhasználására SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK ÓRATERVE Tí pus
Kötelező órakeretben
Szabadon órakeretben
Tantárgy/évfolyam Mag yar nyel v és irodalom Történelem Társadal omismeret és etika Idegen nyel v Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Föl dünk és környezetünk Biológia Kémi a Informatika Szakmai orientáció Szakmacsoportos al apozó oktatás - al apozó ismeretek - al apozó gyakorlatok Gazdasági ismeretek Tánc és dráma Kötelező óraszám a törvény alapjánnyel v csoportbontás Idegen Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás Informatika ES ZÉ választható Nyel vi ES ZÉ Mag yar ES ZÉ Történelem ESZÉ Kémi a, fizika, bi ológia ES ZÉ Drámapedag ógia Szakmai orientáció Szakmacsoportos al apozó oktatás
Összesen Engedél yezett OFI adminisztráci ó Tömegsport Felzárkóztatás Tehetséggondozás, szakkör Összesen
9. 4 2 3 3 1 1 5 1 1 1 1 2 5 0,5 29,5+1 3 3 2
10. 4 2 3 3 1 1 2+1 1 1 1 1 2 5 0,5 27,5+1 3+1 3 2
11. 4 2 1 3 4 1 1 2+1 1 2 -
12. 4 3 4 3 1 1 2 1 2 -
8 1 30+1 53 2
8 1 30 4 2
1 5 44,5 42,5 1
1 5 42,5 43 1
2 8 46 51 1
1 8 45 178 51,5 188 1 4 6 188
425
8.Választott kerettantervek A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.) EMMI rendelet alapján. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy megnevezése
Változat
Magyar nyelv és irodalom
A változat
Matematika
B változat
Fizika
A változat
Kémia
B változat
Biológia-egészségtan 7-8. évf.
A változat
Biológia-egészségtan 9-12. évf.
B változat
8.1 A választott kerettante rv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. ÁLTALÁNOS TANTERVŰ GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK ÓRATERVE Óraterv a kerettantervekhe z – 9-12. évfolyam Éves
Heti Tantárgyak
9. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
144
144
144
128
I. Idegen nyelv
3
3
3
3
108
108
108
96
II. Idegen nyelv
3
3
3
3
108
108
108
96
Matematika
3
3
3
3
108
108
108
96
Etika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek
1 és
2
Biológia-egészségtan
36
2
3
3
2
2
2
2
72
72
108
96
72
72
64
72
72
72
Fizika
2
2
Kémia
2
2
72
72
Földrajz
2
2
72
72
426
Ének-zene
1
1
36
36
Vizuális kultúra
1
1
36
36
Dráma és tánc/Mozgóképkultúra 1 és médiaismeret
36
Művészetek (dráma, mozgóképkultúra és médiaismeret) Informatika
2 1
72
2
1
36
Életvitel és gyakorlat
64
36
1
36
Testnevelés és sport
5
5
5
5
180
180
180
160
Osztályfőnöki
1
1
1
1
36
36
36
32
Szabadon tervezhető órakeret
4
4
6
8
144
144
216
256
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
1250 1296 1250 1250
8.2.A választott kerettante rv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. ÁLTALÁNOS TANTERVŰ HUMÁN GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK ÓRATERVE 9-12. évfolyam Tí pus
Kötelező órakeretben
Tantárgy/évfolyam 9. Mag yar nyel v és irodalom 4+1 1. idegen nyel v 3 2. idegen nyel v 3 Matematika 3 Történelem, társadal mi és állampolgári 2+1 ismeretek
10. 4+1 3 3 3
11. 4+1 3 3 3
12. 4+1 3+1 3 3+1
2+1
3
3
Informatika / könyvtárismeret Etika Fizika Biológia-egészségtan
1+1 2 -
1+1 2 2
1 2 2
2
Kémi a Föl drajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Életvi tel és gyakorl at Dráma és tánc Művészetek: Mozgóképkultúra médi aismeret
2 2 1 1 5 1 1+1
2 2 1 1 5 1 0+1
5 1 -
-
-
-
1
1
31 +1 35
32 +1 36
1 29 35
1 27 35
Művészetek: dráma Kötelező óraszám alapján Rendelkezésre álló órakeret
427
és
5 1 1 -
1. idegen nyel v csoportbontás 2. idegen nyel v csoportbontás Matematika csoportbontás Matematika csoportbontás 11-12. ESZÉ Nyel vi emelt szintű osztál y Informatika ES ZÉ Szabadon választható Nyel vi ES ZÉ órakeretben Mag yar ES ZÉ Történelem ESZÉ Informatika ES ZÉ Informatika csop. bon.
3 3 3
3 3 3
-
-
-
-
2
2
2
1
2 1 2 2 2 -
2 1 2 2 2 -
Kémi a, fizika, bi ológia, föl drajz ES ZÉ
-
-
2
2
Gazdasági ismeretek Filozófi a
-
-
1
57
57
58
1 1 58
Engedél yezett
428
ÁLTALÁNOS TANTERVŰ REÁL GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK ÓRATERVE 9-12. évfolyam Tí pus
Kötelező órakeretben
Tantárgy/évfolyam 9. Mag yar nyel v és irodalom 4 1. idegen nyel v 3 2. idegen nyel v 3 Matematika 3+1 Történelem, társadal mi és állampolgári 2 ismeretek
10. 4 3 3 3+1
11. 4 3 3 3
12. 4 3+1 3 3+1
2
3
3+1
Informatika / könyvtárismeret
1+2
1+2
-
-
Etika Fizika Biológia-egészségtan Kémi a Föl drajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Életvi tel és gyakorl at Dráma és tánc Művészetek: Mozgóképkultúra médi aismeret
2 2 2 1 1 5 1 1+1
2 2 2 2 1 1 5 1 -
1 2 2 5 1 -
2 -
-
-
1
1
31 +1 35 3 3 3
32 +1 36 3 3 3
1 29 35 -
1 27 35 -
-
-
2
2
2
1
2 1 2 2 2 -
2 1 2 2 2 -
Kémi a, fizika, bi ológia, föl drajz ES ZÉ
-
-
2
2
Gazdasági ismeretek Filozófi a
-
-
1
57
57
58
1 1 58
és
Művészetek: dráma Kötelező óraszám alapján Rendelkezésre álló órakeret 1. idegen nyel v csoportbontás 2. idegen nyel v csoportbontás Matematika csoportbontás Matematika csoportbontás 11-12. ESZÉ Nyel vi emelt szintű osztál y Informatika ES ZÉ Szabadon választható Nyel vi ES ZÉ órakeretben Mag yar ES ZÉ Történelem ESZÉ Informatika ES ZÉ Informatika csop. bon.
Engedél yezett
429
5 1 1 -
A választott kerettante rv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Hatosztályos gimnázium 9-12/13. évfolyam Óraterv a kerettantervekhe z – 9-12. évfolyam Éves
Heti Tantárgyak
10/11. 11/12. 12/13. 7.
8.
9.ny. 9/10. 10/11. 11/12. 12/13. ek.
7.
8.
9. ny.ek. 9/10.
Magyar nyelv és irodalom
3
4
4
4
4
4
4
108
144
144
144
144
144
128
I. Idegen nyelv
3
3
3
3
3
3
3
108
108
108
108
108
108
96
II. Idegen nyelv
3
3
3
3
3
3
3
108
108
108
108
108
108
96
Matematika
3
3
3
3
3
3
3
108
108
108
108
108
108
96
Erkölcstan, Etika
1
1
36
36
Történelem, társadalmi és állampolgári 2 ismeretek
2
2
Biológia-egészségtan
2
1
-
Fizika
2
1
2
2
Kémia
2
1
2
Földrajz
1
2
Ének-zene
1
1
Vizuális kultúra
1
1
Dráma és tánc/
1
36
2
3
3
72
72
2
2
2
72
36
36
36
72
72
2
72
36
72
72
2
2
36
72
72
72
1
1
36
36
36
36
36
36
2
2
1 2
2
1
72
18
72
18
72
108
96
72
72
64
36
32
72
Művészetek:Mozgóképkultúra médiaismeret
és
Művészetek: dráma 1
2
1
1
36
32
1
1
36
32
Informatika
1
1
36
1
36
Technika, életvitel és gyakorlat
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
5
5
180
180
180
180
180
180
160
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
36
36
36
36
36
36
32
Szabadon tervezhető órakeret
3
3
4
4
6
8
8
108
108
144
144
216
216
288
Rendelkezésre álló órakeret
31
31
35
35
36
35
35
1116 1116 1250 1250 1260
1250
1250
431
36
72
36 36
A választott kerettante rv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK ÓRATERVE Típus
Kötelező órakeretben
Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Erkölcstan, Etika
7. 3+1 2
8. 4 2
9. 4 2
10. 4 2
11. 4 3
12. 4 3
3 3 1+1 1
3 3+1 1+1 1
3 3 3 2 -
3 3 3 1 -
4 2 3 1
4 2 4 1 -
Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és médiaismeret
2 2 1 1 1 1 1 5 1 -
1 1 2 2 1 1 5 1 -
2 2 2 1 5 1 1
2 2 2 2 5 1 -
2 2 1 5 1 1 -
2 1 1 1 5 1 1 -
és -
-
-
-
1
1
28
-
-
1
1
Kötelező óraszám
28
31
32
29
27
Rendelkezésre álló órakeret
31
31
35
36
35
35
Informatika / könyvtárismeret Nyelvi ESZÉ Magyar ESZÉ Történelem ESZÉ Informatika ESZÉ Drámapedagógia Matematika ESZÉ
1 1 56
1 1 56
1 56
1 1 57
1 2 2 3 2 57
1 2 2 3 2 58
Művészetek: Mozgóképkultúra médiaismeret Művészetek: dráma
Szabadon választható órakeretben
Engedélyezett
A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 9-12. évfolyam Éves
Heti Tantárgyak
12. 9. 9. évf. 10. évf. 11. évf. évf. 13. évf. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
4
144
144
144
144
128
I. Idegen nyelv
3
3
3
3
3
108
108
108
108
96
II. Idegen nyelv
3
3
3
3
3
108
108
108
108
96
Matematika
3
3
3
3
3
108
108
108
108
96
36
36
72
108
108
96
72
72
72
64
72
72
72
72
72
72
36
36
Etika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek
1 és 2
Biológia-egészségtan
2
3
3
3
2
2
2
2
2
72
Fizika
2
2
Kémia
2
2
72
72
Földrajz
2
2
72
72
Ének-zene
1
1
36
36
Vizuális kultúra
1
1
36
36
Dráma tánc/Mozgóképkultúra médiaismeret
és és 1
36
Művészetek Informatika
2 1
2
2
1
36
Életvitel és gyakorlat
1
1
64
36
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
180
180
180
180
160
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
36
36
36
36
32
Szabadon tervezhető órakeret
4
4
6
8
8
144
144
216
216
256
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
35
433
1250 1296 1250 1250 1250
NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYOK ÓRATERVE Tí pus
Kötelező órakeretben
Szabadon vál asztható órakeretben
Tantárgy/évfolyam Mag yar nyel v és irodalom Történelem, társadal mi állampolgári ismeretek
9/NY 1
9. 4
10. 4
11. 4
12. 4
1
2
2
3
3
1. idegen nyel v 2. idegen nyel v Matematika Informatika / könyvtárismeret Bevezetés a filozófiába Etika Fizika Biológia-egészségtan Kémi a Föl drajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gazdasági ismeretek Tánc és dráma
18 2 2 5 1 -
3+3 3 3 1+1 2 2 2 1 1 5 1 1
3+2 3 3 1 2 2 2 2 1 1 5 1 -
3+1 2 3 1 2 2 -
3+1 2 4 1 2 -
5 1 1 -
5 1 1 -
Mozg óképkultúra és médi aismeret
-
-
-
-
-
Művészetek: Mozgóképkultúra és médi aismeret
-
-
1
1
30 30 -
31 35 3
32 36 3
1 28 35 -
1 27 35 -
2 1 57
2 57
1 56
2 1 2 2 2 56
2 1 2 2 2 56
és
Művészetek: dráma Kötelező óraszám a törvény al apján Rendelkezésre álló órakeret 1. idegen nyel v csoportbontás 2. idegen nyel v csoportbontás Matematika csoportbontás 11-12. ESZÉ. Informatika ES ZÉ Nyel vi ES ZÉ Mag yar ES ZÉ Történelem ESZÉ Informatika csoportbontás Drámapedag ógia Kémi a, fizika, bi ológia ES ZÉ
Engedél yezett
434
8.2. Szakközépiskolai képzés 8.2.1. Kerettantervi óraszámok a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására a szakközépiskolai osztályokban A választott kerettante rv megnevezés Óraterv a kerettantervekhe z – 9-12. évfolyam Éves
Heti Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek Etika
9.
10.
11.
12.
4
4
4
4
3 3
3 3
3 3
3 3
2
2
3
3
9.
10.
11.
12.
144
144
144
128
108 108 72
108 108 72
108 108 108
96 96 96
36
1
Biológia-egészségtan
2
2 1
72
72
72
72
36
1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
72
36
Földrajz
2
1
72
36
Művészetek
32
36
1 36
Informatika
1
Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak
5 1 6
5 1 7
5 1
5 1
8
11
Szabadon tervezhető
4
4
4
4
180 36 216
180 36 252
180 36 288
160 32 352
144
144
144
128
Kötelező óraszám a 35 1260 1290 1260 1260 36 35 35 törvény alapján A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
435
8.2.2. Kerettantervi óratervek és tantárgyak SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK ÓRATERVE Típus
Kötelező órakeretben
Tantárgy/évfolyam 9. Magyar nyelv és irodalom 4 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 ismeretek Etika Idegen nyelv 3 Matematika 3 Ének-zene Művészetek Osztályfőnöki 1 Testnevelés és sport 5 Fizika 2 Földrajz 2 Biológia-egészségtan Kémia 2 Informatika 2 Szakmai tárgyak 5+1 Tánc és dráma 0,5
10. 4
11. 4
12. 4
2
3
3
3 3 1 1 1 5 2 1 2 1 2 6+1 0,5
1 4 4
4 3
1 5 1 2 -
1 5
7+1 -
10+1 -
Kötelező óraszám a törvény alapján
36
33
33
-
2 2
2 1
-
1
1
57
56
56
34,5
Informatika ESZÉ Nyelvi ESZÉ Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Engedélyezett 57 Szabadon választható órakeretben
1 -
A 11. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 2 órát választhatnak a tanulók A 12. évfolyamon, a szabadon választható órakeretből legfeljebb 2 órát választhatnak a tanulók
436
9. SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben e lőfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. 1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD Középszint
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek
2. EMBER ÉS TÁRSADALOM Középszint
A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. KÖRNYEZETÜNK Középszint
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás
437
4. AZ ISKOLA Középszint
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A MUNKA VILÁGA Középszint
Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6. ÉLETMÓD Középszint
Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS Középszint
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események
8. UTAZÁS, TURIZMUS Középszint
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
438
9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Középszint
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK
A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet
Szerep
Áruházban, üzletben, piacon
vevő
Családban, családnál, baráti körben
vendéglátó, vendég
Étteremben, kávéházban, vendéglőben
vendég, egy társaság tagja
Hivatalokban, rendőrségen
ügyfél, állampolgár
Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában
vendég
Iskolában
tanuló, iskolatárs
Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban tagja
vendég,
Országhatáron
turista
Orvosnál
beteg, kísérő
Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda,
ügyfél
látogató,
jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen
munkavállaló
Tájékozódás az utcán, útközben
helyi lakos, turista
Telefonbeszélgetésben
hívó és hívott fél
Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon,
utas, útitárs
villamoson, taxiban, repülőn, hajón)
439
egy társaság
SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK BIOLÓGIA „A” tételsor 1. Az orvosi szén felületi megkötő képességének vizsgálata 2. Szén-dioxid kimutatása meszes vízzel 3. Keményítő kimutatása 4. Fehérjék kicsapódása 5. Kristályzárvány vizsgálata vöröshagymában 6. Gázcsere nyílás vizsgálata 7. Többrétegű elszarusodó laphám vizsgálata 8. Csontszövet vizsgálata 9. Emberi vér és békavér összehasonlítása 10. Térdreflex vizsgálata 11. Növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése 12. Növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése 13. Növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése 14. Növényfajok összehasonlítása 15. Növényfajok összehasonlítása 16. Állatfajok összehasonlítása 17. Állatfajok összehasonlítása 18. Egy iskola közeli természetvédelmi terület jellemzése 19. Egy iskola közeli élőhely élővilágának jellemzése 20. Terepgyakorlat adatainak feldolgozása „B” tételsor 1. Egészség és betegség 2. Vírusok okozta megbetegedések 3. A bőr egészségtana 4. A keringési rendszer egészségtana 5. A légző-rendszer egészségtana 6. A tápcsatorna egészségtana 7. Az egészséges táplálkozás 8. Családtervezés 9. Dohányzás 10. Alkoholizmus 11. A biológiai sokféleség 12. A globális felmelegedés okai és következményei 13. Energiaforrások és energiatakarékosság 14. Levegőszennyezés 15. Vizek tisztasága 16. A talaj és védelme 17. A bioszféra szennyezése 18. Vegyszerek az élelmiszer-gazdaságban 19. A természetvédelem globális kérdései 20. A közlekedés és a fogyasztási szokások hatása a környezetre
440
KÖZÉPSZINTŰÉNEK-ZENE SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA Vizsgalap minta A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a részletes vizsgakövetelményeket figyelembe véve a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tételsor jellemzői A tétel három altételből áll („A”, „B”, „C”). A vizsgázónak mindhárom altételből kell húznia egyet. Az altételsoroknak legalább 20 tételt kell tartalmazniuk. Az altételsornak a követelményrendszer minden témakörét(stíluskörét) érintenie kell. Az „A”, „B”, és „C” altételt nem kell egybeszerkeszteni. Az „A”, „B” és „C” altételekből a vizsgázó egyesével húz. „A” altétel: egy népdal éneklése szöveggel (maximum két versszakkal), emlékezetbő l, valamint az énekelt népdal elemzése emlékezetből. A feladat egy lehetséges megfogalmazása: Énekelje el a tételként kihúzott népdalt két versszakkal emlékezetből, kifejezően! Ismertesse a népdal jellemzőit, vagyis elemezze a dalt! Az elemzés terjedjen ki a dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangnem, stílus ismertetésére! Az énekelt daltól függően a vizsgázó megemlítheti a történeti vonatkozásokat, a népszokásokhoz való kapcsolódást, a műzenei kötődést. Az Ének-zene részletes vizsgakövetelmény Műjegyzékében meghatározott, tételként húzható néhány népdal egyedi vonásai:
A bolhási kertek alatt / ütembeosztás; aszimmetrikus ritmus A Vidrócki híres nyája / népballadák jellemzése, feldolgozás: Kodály Zoltán: Mátrai képek Annyi bánat a szívemen / földrajzi vonatkozások Béreslegény jól megrakd a szekered / váltakozó ütem, kvintváltás Beteg asszony / sorok ütemszáma. 2 + 3 + 2 + 3; ütemmutató; a részleges kvintváltás különlegessége; műzenei feldolgozás Duna parton van egy malom / rokonság az előződallal Elindultam szép hazámból / Bartók - Kodály: 20 magyar népdal (előadható zongorakísérettel) Este, este, de szerelmes kedd este / ütemmutató minden sorban 2/4, 3/4, 4/4; hangsora mixolíd Gyújtottam gyertyát / volta ritmus; népszokás: lakodalmi leánybúcsúztató Istenem, Istenem áraszd meg a vizet / népballada; rokona a Szivárvány havasán… népdal Körösfői kertek alatt / földrajzi vonatkozások
441
Magos kősziklának / virágének, szövege lehetséges, hogy Balassitól való, Balassi strófa: 667, 667, 667 szótagszám; a korai magyar líra és a népdal kapcsolata, földrajzi vonatkozások. „B” altétel: egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben me gjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötődő zenei-, és általános művészettörténeti ismeretek kifejtése. Az altételben szereplőműdalokat úgy kell kiválasztani, hogy azok a részletes követelményrendszerben szereplő valamennyi stíluskört érintsék. Az altételeknek a megfelelő formában kell tartalmazniuk a szükséges mellékleteket (a „B” altételben szereplőműdalok zongorakísérete megfelelő hangfekvésben, és tiszta kottakép a műelemzéshez). A feladat egy lehetséges megfogalmazása:
Énekelje el a tételként kihúzott műdalt emlékezetből / kottából kifejezően (az előadás módját a részletes követelmény határozza meg)! Ismertesse a műdalhoz kapcsolódó zenei jellemzőket, zenetörténeti vagy éppen társművészeti vonatkozásokat (pl. irodalom, képzőművésze t, építészet, tánc, színház)!
Általános követelmények a felkészítés és a vizsga során Éneklés pontos szövegejtés pontos ritmika intonációs biztonság A zongorakíséretes dalok hangszeres kísérettel szólaljanak meg. A kíséretes művek hangfekvése az érettségiző diák hangterjedelmének megfelelő legyen. Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár. Műelemzés A műismertetéséhez a vizsgázó vázlatot, jegyzetet készít. Ennek segítségével oldja meg a „B” altétel második feladatát. A műelemzéséhez használhatja a dal tiszta kottaképét. „C” altétel: Lapról olvasás Egy periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó bécsi klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2#–2b- ig terjedő hangnemekben.
442
A SZÓBELI ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGATÉTELEK FELADATAI Középszintűének-zene szóbeli vizsgalap „A” altételek 1. számú MINTA „A” altétel: Népdaléneklés A bolhási kertek alatt… Énekelje el emlékezetből a dalt szöveggel, két versszakkal! Ismertesse a népdal jellemzőit! (Szempontok: stílus, szerkezet, dallamvonal, hangnem, előadásmód, kialakulásának ideje, ritmikai érdekességek) 2. számú MINTA „A” altétel: Népdaléneklés A nagy bécsi kaszárnyára … Énekelje el emlékezetből a dalt szöveggel, két versszakkal! Ismertesse a népdal jellemzőit! (Szempontok: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangnem, stílus, alkalmazkodó ritmus értelmezése) 3. számú MINTA „A” altétel: Népdaléneklés A Vidrócki híres nyája … Énekelje el emlékezetből a dalt szöveggel, két versszakkal! Határozza meg műfaját és a népdal jellemzőit! (Szempontok: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangnem, stílus, előadásmód, történeti vonatkozások, műzenei vonatkozások) 4. számú MINTA „A” altétel: Népdaléneklés Annyi bánat a szívemen… Énekelje el emlékezetből a dalt szöveggel, két versszakkal! Ismertesse a népdal jellemzőit! (Szempontok: sorszerkezet, hangkészlet, hangnem, stílus, előadásmód) Stb. 443
Középszintű ének-zene szóbeli vizsgalap „B” altételek 1. számú MINTA „B” altétel: Műdaléneklés Ut queant laxis Énekelje el a dalt emlékezetből! Fejtse ki a dallamhoz tartozó zenetörténeti vonatkozásokat, beszéljen a dallam típusáról, keletkezésének körülményeiről, a korszakhoz társítható építészeti stílusról! 2. számú MINTA „B” altétel: Műdaléneklés Moniot d'Arras: Nyári ének Énekelje el emlékezetből szöveggel a dalt! Elemezze a dalt formai, ritmikai és előadásbeli szempontok alapján!Helyezze el az adott történelmi korban! Beszéljen a trubadúrköltészetről! Keressen társművészeti kapcsolatokat! 3. számú MINTA „B” altétel: Műdaléneklés Neidhardt v. R.: Májusi ének Énekelje el emlékezetből szöveggel a dalt! Elemezze a dalt formai, ritmikai és előadásbeli szempontok alapján!Helyezze el az adott történelmi korban! Keressen társművészeti kapcsolatokat! 4. számú MINTA „B” tétel: Műdaléneklés Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének Énekelje el emlékezetből a dalt, két versszakkal! Határozza meg a dal műfaji jellemzőit, beszéljen a dal szerzőjéről, történelmi szerepéről! Stb.
444
Középszintűének-zene szóbeli vizsgalap „C” altételek „C” altételek: Altételenként egy, a tanár által összeállított kottapélda az ének- zene részletes vizsgakövetelménynek megfelelően. 1. számú MINTA „C” altétel: Lapról éneklés Énekelje el a kapott zenei anyagot! Stb. Középszintűének-zene szóbeli vizsga értékelési útmutató „A” altétel: Népdal éneklése és elemzése 15 pont Feladat: Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, maximum két versszakkal Az énekelt népdal elemzése emlékezetből Az éneklési feladat megoldása akkor hibátlan, ha a vizsgázó a népdalt
tiszta intonációval, hangterjedelmének megfelelő magasságban, pontos ritmusban, a dalnak megfelelőtempóban, érthető szövegmondással, biztos dallam- és szövegtudással adja elő.
A több versszakos népdalok esetében is csak két versszakot énekeljen a vizsgázó. A többletversszakokkal történő éneklésért külön pont nem adható. A vizsgázó hangi adottságait külön nem pontozhatjuk. „B” altétel: Egy műdal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése 25 pont Feladat: Műdal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint Az énekelt műdalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése A műdaléneklés értékelésekor az előadásra vonatkozóan a népdaléneklésnél leírt szempontok érvényesek.
445
„C” altétel: Lapról olvasás 10 pont Feladat: Egy periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó bécsi klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2 #–2b- ig terjedő hangnemekben. A műdalénekléshez („B” altétel) kötődő zenei is meretek kifejtése: A vizsgafeladat nem terjed ki az énekelt dal részletes elemzésére. Lehetséges a dalhoz tartozó zenetörténeti kor általános bemutatása, mely során a vizsgázó utalhat a legjelentősebb zeneszerzőkre, azok főbb műveire, kiemelve az éppen énekelt dal szerzőjét és annak munkásságát. Szólhat a korszak tipikus műfajairól, formáiról, jellegzetes hangszereikről, az adott korra jellemzőfőbb zenei irányzatokról és a társművészeti kapcsolódásokról. Például: Egy bécsi klasszikus Haydn dal előadásánál beszéljen a vizsgázó a zenetörténeti korról, és a három legjelentősebb zeneszerző munkásságáról. Szóljon Joseph Haydn életútjának magyar vonatkozásairól, az Esterházy-szolgálatról. Az énekelt dal kapcsán megemlítheti annak formai érdekességeit (pl. a két periódusból álló zenei forma, a kéttagú dalforma kifejtése). Beszélhet Haydn "újításáról", az új műfajteremtésről (vonósnégyes, szimfónia), és a hagyományos műfaj, az oratórium megújításáról is. Szólhat a vizsgázó a kor építészeti, képzőművészeti és irodalmi alkotásairól, azok stilisztikai jellemzőiről is. Egy romantikus dal éneklése során szót kell ejteni a korról mind társadalmi, mind zenetörténeti vonatkozásokban. Beszélni lehet a dal műfajáról, a dalciklusról, a műfaj legkiemelkedőbb romantikus mestereiről (F. Schubert, R. Schumann). Az énekelt dallal kapcsolatban említést tehet a dalban még esetlegesen előforduló klasszikus hagyományokról (egyszerűség, népdalszerűség, arányos, periodizáló forma, strófikus szerkezet), de feltétlen szólni kell a szöveg és zene romantikus kapcsolatáról, magáról a zenei szövet alapjául szolgáló költeményről, valamint a zongorakíséret funkciójáról. Bartók Béla: Concerto - a választott téma éneklése után illik beszélni magáról a szerzői életútról, Bartók 20. századi jelentőségéről. A műsorán a barokk concerto bartóki utóéletéről, a klasszikus és népzenei hagyományok megjelenéséről, a műszerkezetéről, felépítéséről, s arról, hogy miért tekinti a zeneirodalom ezt a művet a bartóki életműösszegzésének. "C" altétel: Lapról olvasás A feladat szerint a vizsgázónak egy periódus terjedelmű(maximum 8 ütem), modulációt nem tartalmazó klasszikus zenei idézetet kell első látásra szolmizálnia. A kapott kottakép nem lépheti túl a 2 # - 2b előjegyzési kört. A "C" altétel értékelésének szempontjai: Az énekelt részletet folyamatosan, tisztán, hibátlan dallammal, pontos ritmusban kell előadni. A lapról olvasásnál nem csökken a felelet értéke, ha a tanár adja meg a kezdőhangot. A kapott dallamot nem kötelező abszolút magasságban énekelni (kivéve a hangnévvel történő éneklés esetét). A hangadás vegye számításba a vizsgázó hangterjedelmét. A felelő saját belátása szerint választhatja meg éneklésének tempóját. 446
FIZIKA SZÓBELI TÉTELEK 1. Tétel: egyenes vonalú mozgások 2. Tétel: pontszerű és merev test egyensúlya 3. Tétel: munka,energia,teljesítmény 4. Tétel: periodikus mozgások 5. Tétel: hullámmozgás 6. Tétel: hő tágulás 7. Tétel: gázok állapotváltozásai 8. Tétel: halmazállapot-változások 9. Tétel: a hőtan főtételei 10. Tétel: elektrosztatika 11. Tétel: egyenáram 12. Tétel: az időben állandó mágneses tér 13. Tétel: az elektromágneses indukció 14. Tétel: geometriai optika 15. Tétel: az anyag kettős természete 16. Tétel: az atom szerkezete 17. Tétel: az atommag 18. Tétel: radioaktivitás 19. Tétel: a naprendszer 20. Tétel: a gravitáció
447
KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK FÖLDRAJZBÓL Az 1. résztétel témakörei – Általános természetföldrajz, a kontinensek illetve Magyarország természetföldrajza 1.
A Naprendszer, a Föld mozgásai és következményei.
2.
A Föld belső szerkezete, a lemeztektonika.
3.
A hegységképződés.
4.
A vulkanizmus.
5.
A földtörténeti ó- és középidő eseményei és képződményei.
6.
A tengervíz mozgásai.
7.
A folyók és a jég felszínformálása.
8.
A légkör felmelegedése.
9.
Az általános légkörzés.
10.
A légkör összetétele és szerkezete.
11.
A földrajzi övezetesség kialakulása.
12.
A földrajzi övezetesség vonásai a trópusi övezetben.
13.
A meleg és a hideg mérsékelt öv jellemzői.
14.
A valódi mérsékelt öv jellemzése.
15.
Amerika természeti adottságai.
16.
Európa földtani szerkezete.
17.
Az Északi-középhegység természeti földrajza.
18.
A Kisalföld természeti földrajza.
19.
Magyarország földtörténete.
20.
Magyarország éghajlata és vízrajza.
A 2. résztétel témakörei – Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi- gazdasági földrajz 1.
A világ népességszámának változása, népesedési folyamatok.
2.
A Föld népességének eloszlása és összetétele.
3.
A Föld települései.
4.
Állam és piacgazdaság.
5.
A gazdasági fejlettség mérőszámai és különbségei.
6.
A világkereskedelem.
7.
A nemzetközi integrációk.
8.
A pénz szerepe a világgazdaságban.
9.
A világgazdaság centrumtérségei és perifériái. 448
10.
Az Amerikai Egyesült Államok világgazdasági szerepe.
11.
Japán földrajza.
12.
Az Európai Unió.
13.
Kína és India társadalom- és gazdaságföldrajza.
14.
Magyarország népességföldrajza.
15.
A hazai gazdaság átalakulása a rendszerváltás során.
16.
Hazánk energiagazdasága.
17.
Magyarország mezőgazdasága.
18.
Az Alföld szerepe hazánk gazdaságában.
19.
A középhegységek gazdasági szerepe.
20.
A Föld energiagazdasága és hatása a környezet állapotára.
449
GAZDASÁGI ISMERETEK SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK
1. A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei 2. A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői 3. A pénz kialakulása és funkciói 4. A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése 5. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők 6. A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák. 7. A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik. 8. Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különbözi piaci viszonyok között. 9. A vállalat finanszírozása, a vállalkozás működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők 10. A piaci mechanizmus működési zavarai 11. A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában 12. A makrogazdaság szereplői és a makro jövedelem keletkezése. 13. A modern pénz teremtése és a pénzpiac 14. A munkaerőpiac és a munkanélküliség problémájának elemzése 15. Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazda sági válságok 16. Költségvetés politika jellemzői 17. Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői 18. A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai 19. Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák 20. A globalizáció.
450
KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 1. A programok csoportosítása felhasználói szerződés szerint. (1.2) 2. Egészséges számítógép-használat ergonómiai feltételei, a számítógép-használat veszélyei. (1.2) 3. Kommunikációs folyamatok csoportosítása (irány, csatorna, időbeliség példák alapján) (1.1) 4. Jelátalakítás és kódolás (pl. hangok zene kódolása) (2.1) 5. Képek bináris ábrázolása (színmélység, képfelbontás, tömörítés, példák) (2.2) 6. A nyomtatók típusai és jellemzői (2.2) 7. Memóriák, háttértárak, tárolási technológiák (2.2) 8. Monitorok típusai és jellemzői (2.2) 9. Egy operációs rendszer tárlórendszere, könyvtárszerkezete, az állományok kezelése (3.1) 10. Egy operációs rendszer főbb feladatai, egy operációs rendszer indításának folyamata (3.1) 11. Szoftverek csoportosítása szoftverek fajtáit, funkciói ill. felhasználói szerződés szerint (3.1) 12. Adatok tömörített tárolása. Előnyök és hátrányok (3.1) 13. Számítógépes vírusok, vírusok elleni védekezés, vírusok eltávolítása vírusokkal kapcsolatos ismeretek beszerzése (3.1) 14. Elektronikus levelezés (gyakorlati példa is) (7.1) 15. Csatolt állományok küldése az elektronikus levelezésben (gyakorlati példa) (7.1) 16. Állományok feltöltése FTP-vel (Gyakorlati példa FTP TOTAL COMMANDER-rel )(7.1) VA 124-126 17. Internetes keresőrendszerek használata (kulcsszavas, tematikus keresés, gyakorlati példa) (7.1) 18. Online adatbázisok használata (pl. ELVIRA, T-ONLINE) gyakorlati példa (7.1) 19. Tájékozódás a könyvtárban; a könyvtári szolgáltatások igénybevétele (9.1) VA 159-162 20. A nem nyomtatott dokumentumok (szöveg, hang, kép, mozgókép) (9.1)
451
ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK IRODALOM
1. Életművek 2. Portrék 3. Látásmódok 4. Kortárs irodalomból 5. Világirodalom 6. Színház- és drámatörténet 7. Az irodalom határterületei 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra
ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK NYELVTAN 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés
452
KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÉMIÁBÓL I. tétel 1.
A periódusos rendszer
2.
Az addíció vizsgálata
II. tétel 1.
Az elsőrendű kötések jellemzése
2.
Szerves vegyületek kémhatásának vizsgálata
III. tétel 1.
A molekulák
2.
Szénhidrátok kimutatása
IV. tétel 1.
A kristályrácsok
2.
Fehérjék vizsgálata
V. tétel 1.
A redoxireakciók
2.
Fehérjék vizsgálata
VI. tétel 1.
Ionok
2.
Fehérjék vizsgálata
VII. tétel 1.
Alkánok
2.
Oldhatósági kísérletek
VIII. tétel 1.
Telítetlen szénhidrogének
2.
Kísérletek szén-dioxiddal
453
IX. tétel 1.
Alkoholok
2.
A vízkeménység vizsgálata
X. tétel 1.
Karbonsavak
2.
Rácstípusok kísérletes összehasonlítása
XI. tétel 1.
Szénhidrátok
2.
Az oldáshő vizsgálata
XII. tétel 1.
A fehérjék
2.
Redoxireakciók vizsgálata
XIII. tétel 1.
Nukleinsavak
2.
Redoxireakciók vizsgálata
XIV. tétel 1.
A hidrogén
2.
Az adszorpció vizsgálata
XV. tétel 1.
A klór
2.
A tojáshéj összetételének vizsgálata
XVI. tétel 1.
A víz
2.
Az elektrolízis vizsgálata
XVII. tétel 1.
Allotróp módosulatok
2.
Gázfejlődéssel járó reakciók
454
XVIII. tétel 1.
A fémek
2.
Indikátorok
XIX. tétel 1.
Az alkálifémek
2.
Aldehidek kimutatása
XX. tétel 1.
Az alumínium
2.
Szerves vegyületek redoxireakcióinak vizsgálata
455
KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI MATEMATIKÁBÓL A középszintű szóbeli vizsga tételei az alábbi listában szereplő elméleti anyagra épülnek I. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1. Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). 2. Logika Logikai műveletek 3. Fogalmak, tételek 4. Kombinatorika 5. Gráfok A negáció, konjunkció, diszjunkció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. A szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. II. Számelmélet, algebra 1. Számfogalom 2. Számelmélet A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyi értékes írásmód. Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok. 3. Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok
456
alkalmazása. 4. Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. 5. Egyenletek, egyenlőtlenségek Első és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolút értékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek. III. Függvények, az analízis elemei 1. Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök- függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c.f(x), f(c.x) 2. Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás. 3. Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat. Kamatos kamat számítása. IV. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 1. Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. 2. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban. 457
3. Síkgeometriai alakzatok a.) Háromszögek Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. b.) Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. c.) Sokszögek Szabályos sokszögek. d.) Kör A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. 4. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp 5. Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya. 6. Vektorok A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor,skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektor alkalmazása. 7. Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. 8. Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük. V. Valószínűség számítás, statisztika 1. Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram) Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. 2. Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.
458
ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK NÉMET NYELVBŐL TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 1. Személyes - A vizsgázó (fordulópontjai)
személye, életrajza,vonatkozások, család
életének
fontos állomásai
- Családi élet, családi - A család szerepe az egyén és a kapcsolatok társadalom életében - A családi élet mindennapjai, - Családi munkamegosztás,otthoni teendők szerepek a családban, generációk együttélése - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - A tizenévesek világa: kapcsolat - Lázadás vagy alkalmazkodás; a kortársakkal, felnőttekkel tizenévesek útkeresése - Női és férfi szerepek - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Ünnepek, családi ünnepek - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Öltözködés, divat - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése - Vásárlás, szolgáltatások - A fogyasztói társadalom, a reklámok - Hasonlóságok és különbségek - Társadalmi viselkedésformák az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás
459
- A lakóhely és környéke fejlődésének problémái - A természet és az ember harmóniája - A környezetvédelem lehetőségei és problémái 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása - Iskolatípusok és iskolarendszer sajátosságok, pl. szakmai képzés Magyarországon és másutt - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli - Hasonló események és eseményei, iskolai hagyományok külföldi iskolákban 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás - A munkavállalás körülményei, vagy munkába állás lehetőségei ittho n és más országokban, divatszakmák 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
460
- Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai - Az étkezési szokások hazánkban és más országokban - Ételspecialitások hazánkban és más országokban - A kulturált étkezés feltételei, fontossága - A szenvedélybetegségek - A gyógyítás egyéb módjai - A szabadidő jelentősége az ember életében - A művészet szerepe a mindennapokban - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai - A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra - Az idegenforgalom jelentősége 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, - A tudományos és technikai ismeretterjesztés fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
461
TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI TÉTELEK (19 TÉTEL) A kosárlabda és annak főbb szabályai A pulzus nyugalmi és terhelési értékei A röplabda szabályai A serdülőkorban végbemenő változások, fejlődési folyamatok A testi higiénia fogalma és fontossága A testnevelés és sport társadalmi funkciói Az iskolai testnevelés célja és feladatai Ismertesse a bemelegítés szerepét és lehetőségét Ismertesse az újkori olimpiai játékok kialakulásának körülményeit és a legfontosabb magyar vonatkozású eseményeket. Olimpiai jelképek. 10. Ismertessen két kézilabda kapura lövési módot! 11. Mit tud Pierre de Coubertin- ről ? 12. Mondjon példákat a sport és a művészet kapcsolatára 13. Sorolj fel öt gimnasztikai alapformát ! 14. Sorolja fel a férfi és női tornaszereket! 15. Sorolja fel a ritmikus gimnasztikai szereket! Jellemezze őket! 16. Soroljon fel sportjátékra előkészítő testnevelési játékokat ! 17. Soroljon fel téli olimpiai játékokon szereplő sportágakat! 18. Testi fejlődés jellemzése általános és középiskolás korban 19. Testtartásjavító gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Forrás: Testnevelés Érettségi Tételek | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2013 | Érettségi
462
A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA TEMATIKÁJA (2014) (A fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgákra) Megjegyzés: A tematika tartalmának értelmezését segíti a részletes vizsgakövetelmények [Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24) OM rendelet] Kompetenciák, illetve Témakörök című részében található információk összevetése magával a résztémával. I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. A középkori város jellemzőinek bemutatása 2. A gazdaság fejlődése és a királyi jövedelmek alakulása Károly Róbert idején 3. A technikai civilizáció és gazdasági növekedés hatása a környezetre II. Népesség, település, életmód 4. A XVIII. századi magyar társadalom 5. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban III. Egyén, közösség, társadalom 6. Mátyás király uralkodói portréja 7. Végvári harcok a török ellen (1532-1566) 8. Széchenyi István reformprogramja 9. A nők szerepének változásai IV. Modern demokráciák működése 10. Az ókori demokrácia 11. Az USA kialakulása és alkotmánya 12. Az EU főbb intézményei, működése 13. Magyarország kormányzati rendszere V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai 15. A középkori magyar királyság megteremtése 16. A náci Németország jellemzői 17. Az 1848-as forradalom és az április törvények 463
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás 19. Magyarország a második világháborúban 20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
464
Mezőkovácsháza, 2014. március 31. Jóváhagyta:
Sándor Zoltánné igazgató
Mezőkovácsháza, 2014. március 31.
Sándor Zoltánné igazgató
465