L qqryäfl ö d sdfvdl o degduýjö nro o ìjl xp ìv d} äo wdo äqrv l vnro d vsrwirjo do nr}ävdl q
nìv}ð whwwh=
9² Y M &Y Y N Q F
Innováció a sportfoglalkozásokon – Az ezerarcú foci
Az edzésfilozófia és az edzésmódszerek alakulása az elmúlt évtizedekben 1975-ben a Pacsai Labdarúgó Kollégium létrejöttekor a labdarúgás presztízse – az elmúlt évtizedek fantasztikus eredményeinek köszönhetően – még magas szinten volt. (A nyári olimpiákon a következő eredmények születtek: 1960-ban Rómában 3. hely, 1964-ben Tokióban és 1968-ban Mexikóban 1. hely, 1972-ben Münchenben 2.hely.) Így a megyei kiválasztás során – amikor is a ZTE edzői végig járták Zala megye összes iskoláját – nem volt nehéz összegyűjteni a tehetséges gyerekeket. A 2-3 lépcsős beiskolázás során az ügyesség mellett a fizikai paraméterek nagymértékben meghatározóak voltak. Az edzések célja elsődlegesen egy-egy eredményes csapat kialakítása volt, és nem az egyéni képzésre helyezték a hangsúlyt. Hiszen a csapat eredményessége azonnal meglátszott, míg az egyéni képzés hatásai csak 34-5 év után jelentkezhettek. Az edzői filozófia alapvetően az volt, hogy kiváló kondícióval rendelkező, nagy termetű, gyors játékosokkal felállva minden csapatot „le lehet darálni”. (Természetesen voltak ügyes, jól cselező játékosok is.) Az éves edzéstervek is e felfogás alapján lettek kialakítva. Reggeli és délutáni edzések voltak heti 5-5 alkalommal a hétvégén mérkőzéssel. Reggel 6 órakor rövid bemelegítés után 15-20 perces folyamatos futás volt. Délután 1,5-2 órás, a klasszikus hármas tagozódású (bevezető, fő és befejező részből álló) edzésekkel folytatódott a nap. A három fő résznek természetesen tartalmilag jól megfogalmazható céljai, feladatai voltak, de egységes rendszert nem képeztek. Az éves edzésciklusok úgy lettek kialakítva, mint egy felnőtt csapatnál: pl.: volt alapozó időszak is. Ez az analizáló edzésfilozófia a labdarúgást technikára, taktikára és kondícióra bontotta, és a fejlesztési módszerek is legtöbbször elkülönültek. Legjellemzőbb példa erre a nyári és a téli alapozó időszak, ahol alapvetően labda nélküli tartós és szakaszos futások jellemezték az edzéseket. A tartós futások távjai a 8-10 km is elérték, és nem voltak ritkák a 400, 600 és 800 m-es résztávokból álló anaerob terhelések sem 12-13-14 éves gyerekek esetében! A bemelegítő rész általában a testnevelési órákra jellemző gyakorlatokból állt. (Pl.: atlétikus vagy torna jellegű gyakorlatok, különböző labda nélküli játékok, érintő és cicajátékok, stb.) A fő rész első felét legtöbbször párokban egymással szemben egy labdával történő átadások, ívelések és átvételek töltötték ki. Általában „tiszta” technika oktatása történt „Csanádi-féle” elv alapján. A mérkőzésformák természetesen nem maradtak el a fő rész 2. felében. A csapatjátékra a védekezésben az emberfogás volt inkább jellemző. (A 3 emberfogó hátvéd mögött ott volt a söprögető mélyen belógva és a 3 középpályás előtt 3 csatár játszott.) Mivel kondicionálisan sokkal jobbak voltunk az ellenfeleknél, így képzettebb játékosokból álló csapatoknak sem volt sok esélye ellenünk. Én játékosként, majd edzőként is aktív részese voltam ennek a felfogásnak. 20 éves játékos pályafutásom során sajnos nem találkoztam olyan edzővel, majd a középfokú edzőképzésem során olyan tanárral, oktatóval, aki elgondolkoztatott volna, hogy lehet másképp is. Ez lehetett az én hibám is, de lehetett az övék is! 1998-ban döbbentem rá, hogy rossz úton járok! Ez volt a zalaegerszegi UEFA „Basic” tanfolyam, ahol teljesen más szemléletű labdarúgó felfogással, filozófiával találkoztam. Az egyik nagy felismerés volt, hogy a képzés vagy a felkészítés során egy-egy felkészülési időszakban mennyire fontosak az ehhez kapcsolódó célok és feladatok megfogalmazása alapján az edzések, illetve edzésegységek egységes rendszerbe foglalása.
2
Innováció a sportfoglalkozásokon – Az ezerarcú foci A másik az volt, hogy a képzés eredményességét elsősorban nem az dönti el, hogy milyen eredményes egy utánpótlás csapat, hanem mennyi minden (technikai, taktikai, kondícionális és mentális) területen kiválóan képzett játékost tud kinevelni. A harmadik pedig az, hogy el kell felejteni a futópályát, és a LABDÁNAK kell lennie a legfőbb eszköznek a képzési célok megvalósításában.
Új módszerek, lehetőségek Pacsán Tehát 1998-tól az UEFA-edzőképzés elterjedésekor hatalmas fordulat, szemléletváltás ment végbe a labdarúgással kapcsolatban Magyarországon. Új edzésmódszerek, iránymutatások, rengeteg gyakorlati anyag jelent meg magyar nyelven is. Továbbképzések, tanfolyamok indultak e szemlélet terjesztésével. Szakmai folyóiratok, internetes honlapok jelentek meg megismertetve a modern labdarúgás titkait. A Pacsai Labdarúgó Kollégium szakemberei és az általános iskola sportfoglalkozásait tartó pedagógusok, testnevelő tanárok is nyitottak voltak e újszerű módszerek befogadására. Olasz, holland és magyar szakmai anyagok megismerésével, és annak többéves alkalmazásával, kipróbálásával kialakult a saját „utunk”. Az új ismeretek rendszerezésével én is próbáltam segíteni a labdarúgással foglalkozó tanároknak, edzőknek, szakembereknek: 2000-ben a Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet kiadásában megjelent a KORSZERŰ
LABDARÚGÓ GYAKORLATOK MINDENKINEK c. módszertani kézikönyvem;
2007-ben saját kiadásban AZ ALAPFOGALMAKTÓL A MÉRKŐZÉSEKIG c. könyv jelent meg;
2010-ben pedig AZ EZERARCÚ FOCI – EGYÜTTMŰKÖDÉST ÉS PROBLÉMAMEGOLDÁST FEJLESZTŐ SPECIÁLIS LABDARÚGÓ-GYAKORLATOK GYŰJTEMÉNYE GYEREKEKNEK c. gyakorlatgyűjtemény DVD-melléklettel készült el.
Ez utóbbi szakmai anyag „kilép” a labdarúgás oktatási „síkjából”, átlép egy másik, univerzálisabb dimenzióba, ahol már nemcsak a labdarúgó szakemberek, hanem a sport, a mozgás eszközeit használó pedagógusok is sikerrel forgathatják.
AZ EZERARCÚ FOCI c. kiadvány bemutatása „Az ezerarcú foci” c. gyakorlatgyűjtemény egyfajta összegzése az elmúlt évtizedben a Pacsai Labdarúgó Kollégium edzésein, az iskola sportfoglalkozásain, testnevelésóráin alkalmazott modern edzésmódszereknek, speciális taktikai feladatoknak, szakmai tapasztalatoknak. E módszertani kiadvány elkészítésével az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a labdarúgó-edzéseken vannak olyan eszközök, gyakorlatok, amelyek amellett, hogy érdekesek és hatékonyak, nemcsak e népszerű sportág speciális alapjainak lerakására szolgálnak, hanem a tanítás-tanulás más területén hasznos képességek és készségek fejlesztésére is alkalmasak. Labdarúgó-foglalkozásokon nemcsak a labdás és labdanélküli mozgáskoordináció és fizikai képességek és készségek fejleszthetőek, hanem többek között az alábbi területek (pszichikus funkciók) képességei és készségei is. x
Mozgás és orientáció: o
együttműködés párban, csoportban,
o
társak irányítása, kommunikáció,
3
Innováció a sportfoglalkozásokon – Az ezerarcú foci
x
x
x
o
alkalmazkodás a társakhoz, utánzás,
o
alkalmazkodás a vonalakhoz, tárgyakhoz, irányokhoz,
o
testséma,
o
térbeli, síkbeli tájékozódás, megfelelő irányok kiválasztása.
Gondolkodás: o
információfeldolgozás, problémamegoldás,
o
gyors döntéshozatal,
o
kreativitás.
Figyelem, emlékezet: o
koncentráció,
o
osztott figyelem,
o
auditív és vizuális emlékezet.
Érzékelés, észlelés: o
vizuális,
o
auditív,
o
kinesztetikus (mozgásos).
4
Innováció a sportfoglalkozásokon – Az ezerarcú foci Külön ki kell emelnem, hogy bizonyos speciális labdarúgó-gyakorlatok és annak változatai a szociális kompetenciák –, azaz olyan társas képességek és készségek összessége, amelyek nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja – fejlesztésének is hatékony eszközei lehetnek. Ezek a játékos feladatok és önmagában a labdarúgás mint csapatjáték a következő szociális kompetenciák alakulására lehetnek jelentős hatással: x
x
x
x
Önismerettel összefüggő kompetenciák: o
Érzelmek tudatossága, pontos azonosítása (pl.: szégyen, bűntudat, büszkeség);
o
Önállóság, autonómia;
o
Identitás, hitelesség (pl.: erősségeink, gyengeségeink felvállalása).
Önszabályozás: o
Érzelmek kezelése (pl.: sikerkezelés, kudarctűrés, kitartás);
o
Felelősségvállalás, törődés, tekintet másokra;
o
Tolerancia, bizalom. (pl.: mások hibáinak elfogadása).
Énhatékonyság-érzés: o
Pozitív önértékelés;
o
Egészséges önbizalom, belső kontroll.
A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek: o
Információkezelés, információgyűjtés, információk rendszerezése, feldolgozása;
o
Problémakezelés: probléma beazonosítása, reális célkitűzés, a probléma megoldása;
o
Kritikai gondolkodás (pl.: az én-tudat megfelelő szintű kialakulása, az önkritika kialakulása, kritikai gondolkodással új helyzetek megoldása);
x
o
Szabályalkotás, szabálykövetés (pl.: fair-play, sportszerűség);
o
Kreativitás (pl.: játékhelyzetek újszerű megoldása).
Társas kompetenciák: o
Empátia;
o
Kommunikációs készségek (pl.: egyértelmű közlések, pontos megfogalmazás);
o
Együttműködés (pl.: a szabályok, a konstruktív kritika elfogadása);
o
Konfliktuskezelés (pl.: kompromisszumkészség);
o
Visszautasítás (pl.: sportszerűtlen dolgok, a csalás visszautasítása);
o
Társadalmi részvétel (pl.: szolidaritás, feladatvállalás stb.).
A focigyakorlatok hatékonyság titka egyszerűen az, hogy
A LABDARÚGÁS CSAPATJÁTÉK!
5
Innováció a sportfoglalkozásokon – Az ezerarcú foci Tehát a labdarúgás egyrészt játék, másrészt csak csapatban űzhető. Többek között e két alapvető tulajdonsága határozza meg speciális gyakorlatainak komplex fejlesztő hatását. Ráadásul Magyarországon a labdarúgásnak van egy hatalmas előnye minden más tanulási módszerrel illetve eszközzel szemben, hogy nagyon népszerű, főleg a fiúk körében. Ez plusz motivációs bázist jelent edzésen, a sportköri foglalkozásokon, testnevelésórán a gyakorlatok végrehajtása során a gyerekeknek. Én nap mint nap találkozok olyan lelkes gyerekekkel, akik már messziről rám köszönnek, és széles mosollyal mondják, hogy már alig várják a következő labdarúgó-foglalkozás kezdetét. Én ezt az érzést szeretném elterjeszteni. Ezért állítottam össze ezt a gyakorlatgyűjteményt.
LEGYEN MINÉL TÖBB LELKES, MOSOLYGÓS GYERMEK, AKI IZGATOTTAN VÁRJA, HOGY MÁR KEZDŐDJÖN A KÖVETKEZŐ SPORTFOGLALKOZÁS!
6
Innováció a sportfoglalkozásokon – Az ezerarcú foci
Útmutató a ötlettár használatához, bővítéséhez Ez a szakmai kiadvány – a módszertani útmutatás mellett – alapvetően egy ötlettár, amelynek egy-egy alapgyakorlata egy speciális utánpótláskorú labdarúgók felkészítése során alkalmazható előkészítő, rávezető illetve bemelegítő feladat. A gyakorlatgyűjteményt szándékosan úgy állítottam össze, hogy nem a labdarúgás technikai elemeinek a megtanulására (cselezés, labdaátvétel, labdaátadás, kapura lövés stb.) helyeztem a hangsúlyt, hanem a foci
úgynevezett
taktikai
eszközeire,
ahol
az
együttműködésnek,
az
adott
játékhelyzetekben
való
problémamegoldásnak, a gyors döntések meghozatalának gyakorlása volt a lényeges szempont a feladatok kiválasztásakor. Ezek a gyakorlatok nyílt mozgáskészségű TAKTIKAI CSELEKVÉSEK, illetve annak oktatására szolgálnak. Ezért célszerű átismételni a taktikai cselekvésekre vonatkozó fontosabb megállapításokat: x A feladatok végrehajtásának eredményességét eredményességet alapvetően az információ-felvevő és feldolgozó képesség befolyásolja. x A foglalkozások során a gyerekeket a helyes taktikai döntések meghozatalára és a taktikai cselekvések pontos kivitelezésre, a játékhelyzetek eredményes megoldására kell megtanítani. x Csak akkor lesznek sikeresek a játék közben a gyerekek, ha a környezetből jövő ingereket, fontos információkat (a labda, a saját, a társak, az ellenfél játékosainak helyzete, mozgása stb.) észlelik, x azokat helyesen értelmezik, x majd a megfelelő döntés meghozatala után az adekvát, célszerű motoros tevékenységet (labdás vagy labda nélküli technikai elemet) végrehajtják. x A játékhelyzetek optimális megoldásaihoz, a megfelelő, hatékony döntések és cselekvések végrehajtásához a következő tényezőkre van szüksége a gyerekeknek: o az érzékelés pontosságára, o jó memóriára, o objektív, megvalósítható képzeletre, o a döntésekben realizált gyors, logikus és határozott taktikai gondolkodásra, o megfelelő értelmi képességre, o koncentrált, tartós figyelemre, jó megfigyelésre, o az intellektuális, erkölcsi és esztétikai érzelmek fejlettségére, o a belső ösztönzők közül különösen a teljesítménymotivációnak és összetevőinek a mozgósító erejére, o széleskörű szakmai ismeretekre, o megfelelő szintű készségekre és képességekre, o hasznos szokásokra és jellemvonásokra. x Ezen tulajdonságok szakmailag és pedagógiailag megfelelően irányított edzések és foglalkozások (tanár és gyermek, gyermek és gyermek közötti együttműködések) során fejleszthetőek. Az ötlettár gyakorlatainak megtanítása során szinte teljes mértékben lehet támaszkodni az előző fejezet módszertani ajánlásira, amelyek a taktikai cselekvések oktatására vonatkoznak.
7
Innováció a sportfoglalkozásokon – Az ezerarcú foci Az alapgyakorlatokat 2-3 labdarúgástól „független” (focilabda nélkül is végrehajtható) variáció követi, amely egyrészt nehézségi sorrendet, másrészt a feladat változatosságát jelentheti. Általában az alapgyakorlat a legösszetettebb, illetve a legnehezebben végrehajtható feladat, hiszen – labdarúgó-gyakorlat lévén – lábbal kell terelni a labdát. A különböző variációk első feladata általában labda nélküli tevékenység, majd a következőnél kézzel kell a labdát vezetni. Természetesen a feladat nehézségét nemcsak a labda illetve annak kézzel vagy lábbal való irányítása jelentheti, hanem egyéb paraméterek is. Ellenállások és nehezítő körülmények a gyakorlatok során: x
x
x
x
x
x
x
A labda o
kézzel vagy lábbal kell-e irányítani;
o
milyen anyagból van: mennyire pattog, milyen nehéz;
o
egy vagy több labdát kell egyszerre terelni stb.
A játékostársak o
a feladatban együttműködők száma (páros feladat vagy nagyobb létszámú a csoport);
o
viselkedésük, együttműködési szintjük,
o
helyzetük a játéktéren;
o
az adott területen lévők létszáma.
Az ellenfél o
az ellenfelek „ereje”, tudása;
o
az ellenfelek száma.
A cél, a feladat összetettsége o
a döntést befolyásoló főbb tényezők (társak, ellenfelek, edző, vonalak stb.) száma;
o
játékszabályok;
o
egyéni vagy csoportos a feladat.
A tér, a terület o
a játékterület nagysága;
o
a terület vonalai, egyéb akadályai, bójái, a kapuk száma stb.
Az idő o
a feladat végrehajtásárakor rendelkezésre álló idő;
o
versenyszerű feladat.
A feszültség (a versenyt mennyire veszik komolyan).
Mivel ez a módszertani anyag egy ötlettár, így a fenti paraméterek megváltoztatásával újabb módozatokat lehet kitalálni az adott iskola vagy sportegyesület pályalehetőségeihez, sporteszközei (labdák, bóják, kapuk stb.) számához, a gyerekanyag létszámához, minőségéhez és természetesen az edző, a tanár, a foglakozást vezető pedagógiai, képességfejlesztési céljaihoz illeszkedve. A legfontosabb szabály: csak az életkori sajátosságoknak –
értelmi képességeknek, fizikai
adottságoknak megfelelő – feladatot lehet kijelölni a gyerekek számára. Soha nem szabad olyan feladatot adni a gyerekeknek, amit nagy valószínűséggel nem tudnak megoldani!
8
Innováció a sportfoglalkozásokon – Az ezerarcú foci
A labdarúgó foglalkozások felépítése Minden labdarúgóedzés és -foglalkozás egy egységet alkot a tanulási folyamat rendszerében. Minden foglalkozásnak vannak célkitűzései, jellemzői. Ehhez igazodva az edzőnek, illetve a foglalkozás vezetőjének meg kell terveznie a foglalkozás tartalmát, de számítani kell a körülmények esetleges megváltozására is (pl.: időjárás, létszám megváltozása). Egy labdarúgó-foglalkozás, edzés felépítését az alábbi ábra szemlélteti.
A LABDARÚGÓ-FOGLALKOZÁSOK FELÉPÍTÉSE
$= ( '= 6 &/ . 7 ¾= 6(
%(0(/ (* 7 6
$= ( '= 6 &/ . 7 ¾= 6(
$/$3 -~7.)250$
7$18/~6
/ (9(=(7 6
2 70Ê? 8+ 472&
+, %$-$9 7~6
. 82 9 1 8
7$18/~6, 56=
&1 0&1 2&?8
-&8?348 9 8. 7 8?
A labdarúgó-foglalkozás főbb részei cél és tartalom szerint Egy edzés – ahogy az előző ábra is szemlélteti – 4 fő részből áll:
Bemelegítés, bevezetés;
Az edzés célkitűzése 1.rész: alap játékformák;
Az edzés célkitűzése 2.rész: mérkőzésformák;
Levezetés.
A foglalkozás vezetőjének a következő célokat kell megvalósítania a foglalkozás különböző részeiben az alábbi tartalommal. Megjegyzés: Az ötlettárban megtalálható gyakorlatok nagy hányadát az edzés BEMELEGÍTÉS és az ALAP JÁTÉKFORMA részébe célszerű beilleszteni.
9
Innováció a sportfoglalkozásokon – Az ezerarcú foci
Bemelegítés, bevezetés Cél: A testi és szellemi munka megfelelő légkörének kialakítása.
Alsósoknál: A jó légkör és a játéköröm megteremtése.
Felsősöknél: Az edzés és a mérkőzés előtti helyes bemelegítés megtanítása.
A játékosokban meglevő belső feszültség feloldása.
Az izgalmi állapot és a szorongó várakozással szembeni ellenállás kifejlesztése.
Olyan légkör megteremtése, ahol a gyerekek szívesen fociznak.
A bemelegítés végére a játékosok szervezetének, izomzatának alkalmazkodnia kell a hirtelen, gyors és megterhelő mozgásokhoz. (Pl.: sprintekhez, a gyors irányváltoztatásokhoz, párharcokhoz, lövésekhez stb.)
Tartalom: A bemelegítésnek a különböző életkorokban más a tartalma és a jelentősége. A fiatalabbaknál a technikai elemek gyakorlásán, a labdaérzék fejlesztésén van a hangsúly. Az idősebbeknél ezen kívül fontos az izomzat olyan állapotba hozása, hogy a nagy erőkifejtést kívánó gyakorlatoknál ne történjen sérülés.
Alsósoknál: Technikai gyakorlatok (labdavezetés, átadások, adogatások, stb.) vagy már jól begyakorolt alapszintű taktikai feladatok (helyezkedés, térérzékelés, utánzás, emberkövetés, egyszerű együttműködések).
Felsősöknél: Technikai és taktikai gyakorlatok. Pozíciós játékok (2:1, 3:1, 4:1, 4:2, 5:2), kötetlen játék meghatározott területen, egyenlő létszámmal történő játékok: vonaljátékok. Pihenő időben: megbeszélés, technikai feladatok, gimnasztika.
A tervezett gyakorlatok és játékok a gyerekek számára ismertek legyenek. Legyen egy hatékony és változatos repertoár, amelyből a foglalkozás céljától függően az edző választani tud!
A bemelegítés lehetőség szerint labdával történjen a pálya meghatározott területén a hosszúság és szélesség figyelembevételével.
Lehetőség szerint füves vagy műfüves pályán történjen a foglalkozás. (Ha lehet, ne bitumenesen!)
Az edzés célkitűzése: 1. rész (Alap játékformák) Az edzés tanulási része. Cél: Tanulás és hibajavítás. (Fontos a dicséret!) Tartalom: Oktató játékok gyakorlása mérkőzésformában. Pozíciós és helyzetjátékok.
Az oktató játékok nagyon fontos eszközök, hiszen segítik a játékban előforduló problémák megoldását. (Pl.: 1:1, 3:1, 4:2 vagy 5:2 elleni játékok.)
A játékhelyzetek megoldása a mérkőzéseken várható feladatokhoz hasonlítson.
Alapszintű taktikai mozgások, játékrendszertől független döntéseket igénylő mozgások.
Az ellenállás (ellenfél, tér, idő) változtatásával fejlődik a játékosok játékkészsége.
Olyan megoldási lehetőségekkel találkozzon a játékos, amely során átéli és megkedveli azokat.
10
Innováció a sportfoglalkozásokon – Az ezerarcú foci
Az edzés célkitűzése: 2. rész (Mérkőzésformák) Az edzés hasznosítási része. Cél: Ismétlés és alkalmazás. Tanulságok, következtetések levonása. Tartalom: Mérkőzésjátékok. Mérkőzés helyzetek gyakorlása 2:2 – 4:4 – 11:11 ellen.
Itt kell alkalmazni azokat a fogásokat, technikai és taktikai elemeket, amelyeket a bemelegítés és az oktató játékok során megtanultak, begyakoroltak a játékosok.
Itt már kevesebb jelentőséget kell tulajdonítani a hibajavításnak.
A kreatív megoldásokra kell felhívni a figyelmet.
Időnként aktivizálni kell az elfáradó játékosokat.
A pihenő időnek arányban kell lennie a terheléssel.
Levezetés, az edzés vége Cél:
A szervezet visszaállítása – megközelítőleg – az alapállapotba. (Pulzusszám: Alap pulzus + 15.)
A mérkőzésforma alatt idegileg felfokozott lelkiállapot nyugalomi helyzetbe való visszaállítása.
Az edzésanyag értékelése.
Tartalom:
Minimális terhelésű gyakorlatok (pl.: célba rúgások).
Ha a terhelés nagy volt, a levezetés futásból, nyújtásból álljon.
Rendrakás: szerek, eszközök összegyűjtése, helyére rakása. Felelősi rendszer kialakítása.
Feszültségoldó beszélgetés, amit az edző irányít. Például:
o
Ha a csapat veszít, és a játékosok mérgesek a vereség miatt;
o
Ha néhány játékos hibásnak, ügyetlennek érzi magát;
o
Ha néhány játékos a társát okolja a gyenge játék vagy a vereség miatt;
o
Fontos az indulatok időbeni megfékezése, és a győzelem utáni öröm kezelése is!
Beszélgetés kezdeményezése az edzésről: annak hatékonyságáról, a terhelésről.
11
Innováció a sportfoglalkozásokon – Az ezerarcú foci
Az edzés főbb részeinek időbeosztása különböző hosszúságú foglalkozásokon
UJ WHJ X K TLQ FQ PT_ X N IËGJ TX_Y XF
$] H G ] ¦ V W D U W D O PD 1. Bemelegítés 2. Az edzés célkitűzése 1. Alap játékformák 3. Az edzés célkitűzése 2. Mérkőzésformák 4. Levezetés
, G É S H U F 10 15 15 5
UJ WHJ X K TLQ FQ PT_ X N IËGJ TX_Y XF
$] H G ] ¦ V W D U W D O PD 1. Bemelegítés 2. Az edzés célkitűzése 1. Alap játékformák 3. Az edzés célkitűzése 2. Mérkőzésformák 4. Levezetés
, G É S H U F 15 20 20 5
UJ WHJ X K TLQ FQ PT_ X N IËGJ TX_Y XF
$] H G ] ¦ V W D U W D O PD 1. Bemelegítés 2. Az edzés célkitűzése 1. Alap játékformák 3. Az edzés célkitűzése 2. Mérkőzésformák 4. Levezetés
12
, G É S H U F 20 25 35 10
