Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga tantárgyi kalauz

dr. Lukács Ágnes

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga tantárgyi kalauz

Szolnoki Főiskola Szolnok 2008.

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Tantárgyi kalauz

Ez a kalauz az alábbi tananyaghoz készült: Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Szent István Társulat, Budapest 2007. Tananyagíró: dr. Lukács Ágnes Távoktatási szerkesztő: Pogány Éva Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes

Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: dr. Székely Péter rektor

© Szolnoki Főiskola, 2008. Minden jog fenntartva. A kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül

Szolnoki FőiskolaNemzetközi gazdasági kapcsolatok joga tantárgyi kalauz

Távoktatás

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................. 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezetés............................................................................................................................................ 5 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tartalma és forrásai ............................................ 9 A nemzetközi gazdasági forgalom hazai szabályozása .............................................................. 13 A külgazdasági tevékenység........................................................................................................... 17 Az állam és a jogi személyek, mint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyai .................. 22 A tulajdonjog szerepe a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Az értékpapírok. ............... 27 Szellemi alkotások a nemzetközi kereskedelemben ................................................................... 31 Beküldendő feladat I....................................................................................................................... 35 A külgazdasági szerződésekre vonatkozó általános kérdések................................................... 37 A nemzetközi adásvétel.................................................................................................................. 42 A Bécsi Konvenció ......................................................................................................................... 46 Beküldendő feladat II..................................................................................................................... 51 A nemzetközi gazdasági forgalom egyéb szerződései................................................................ 53 Megbízási típusú szerződések, bank- és fizetési ügyletek.......................................................... 56 Az áru továbbításával kapcsolatos szerződések.......................................................................... 60

3


Távoktatás

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak:

Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása.

Célkitűzés: így jelöljük, ha a

• •

tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg.

Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia.

Önellenőrző feladat

Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!

Beküldendő feladat

Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a főiskolára tutorának.

4


Távoktatás

Bevezetés Kedves Hallgatónk! Ön most egy önálló tanulásra fejlesztett tanulócsomag távoktatási kalauzát olvassa. Ezt az útmutatót a Szolnoki Főiskola munkatársai állították össze, hogy segítsék Önt a Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga elnevezésű tantárgy feldolgozásában. Ebben a bevezetőben az önálló tanuláshoz nélkülözhetetlen információkkal és tanácsokkal szeretnénk ellátni Önt. Kérjük, figyelmesen olvassa el ezt a néhány oldalt!

A tanulás eszközei Mindenekelőtt nézzük át, mire van szüksége a tananyag sikeres elsajátításához: •

a tantárgyi kalauzra, ennek bevezetőjét tanulmányozza most,

•

a tankönyvre: Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, Szent István Társulat, Budapest 2007.

Azt tanácsoljuk, hogy vegyen elő egy jegyzetfüzetet is, és abban oldja meg a leckék önellenőrző feladatait.

A Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga című tárgy felvételének előfeltétele A Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga c. tárgy csak a nemzetközi gazdálkodás szakon kötelező. A tantárgy felvételének feltétele a Gazdasági jog alapjai valamint a Gazdasági és munkajog elnevezésű kurzusok anyagának sikeres elsajátítása, ezen tantárgyak vizsgával történő lezárása. Természetesen a kalauz speciálisan a távoktatási képzésben résztvevő tanulóknak készült, de bárki másnak is segítséget nyújt, aki szeretné megfejteni e tantárgy rejtelmeit. Ahhoz viszont, hogy Önnek ne legyenek nehézségei a beküldendő feladatok elkészítésével, hasznos, ha készségszinten ismeri a számítógép kezelését, és a szövegszerkesztő program használatát. Persze ezen ismeretek hiánya önmagában nem kizáró ok.

5


Távoktatás

A tantárgy általános célkitűzései Az általános célok az egyes leckékben elemekre bontva, részletezve ismét előkerülnek, és nagy segítséget nyújtanak majd a vizsgára készülés finisében, hiszen a tanulással elérhető képességeket tartalmazzák, összhangban a vizsgakövetelményekkel. A Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga című tantárgy főiskolai oktatásának általános célja tehát, hogy Ön a félév végére képes legyen:

• • • • • • • • • • • •

áttekinteni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szabályozásának forrásait; leírni a hazai és közös piac védelmének intézményeit; bemutatni a gazdasági kapcsolatokban jelentős szerepet játszó nemzetközi szervezeteket; meghatározni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyait; megfogalmazni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tárgyát; értelmezni a tulajdonjog szerepét a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban; felsorolni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok legfontosabb értékpapírjait; megmagyarázni a szellemi alkotások szerepét a nemzetközi forgalomban; felidézni a nemzetközi adásvétel fogalmát, bemutatni annak sajátosságait; összefoglalni a Bécsi Konvenció jelentőségét; értelmezni a külgazdasági szerződéses fogalmakat; elhatárolni egymástól a legfontosabb külgazdasági szerződéseket.

Mit kell tudnia a tantárgy lezárásáról? A tantárgy lezárásának követelményeit ezen általános célokhoz igazítjuk. Vizsgázni írásban fog. Ennek, illetve érvényes félévének feltétele két beküldendő feladat elkészítése. A beküldendő feladatokról A félév során két esszét kell kidolgoznia, a 7. és a 11. leckében megfogalmazott, az adott leckében meghatározott paraméterek alapján. Ezeket lehetőség szerint számítógéppel készítse el, és elektronikus módon küldje el képzésszervező tutorának címezve. Amennyiben Ön nem rendelkezik a megfelelő számítógépes eszközökkel – a képzés elején egyeztetetteknek megfelelően –, akkor dolgozatát postán is eljuttathatja képzésszervezőjéhez. Választ dolgozataira egy héten belül szintén az internet útján kap. A beküldendő feladatokkal egyenként 20%-ot érhet el féléve értékelésében. Érdemes tehát rászánnia az időt és igényesen, gondosan kidolgoznia a megadott témákat. A határidő betartása azonban, mint a mindennapi életben is, legalább olyan súllyal kerül értékelésre, mint a tartalom. A megadott időpont elmulasztása minden további 24 óra elteltével 5% levonással jár. Hogy könnyebben átlássa, íme egy összefoglalás az értékelés módszerére, a 100% felosztására: •

Beküldendő feladat I. 20%;

•

Beküldendő feladat II. 20%;

•

írásbeli záró vizsga 60%.

6


Távoktatás

A vizsgáról Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc lesz, és három elemből épül fel: •

fogalomtudás (10 p);

•

esszé, kifejtős feladat (10 p);

•

rövid, teszt jellegű kérdések (40 p).

A vizsgán tehát 60 pont szerezhető, ehhez a félév során további 40 pontot gyűjthet a beküldendő feladataival, így a 100% jelen esetben 100 ponttal teljesíthető. Az osztályozás ötfokozatú skálán történik a következők szerint: •

60% alatt – elégtelen (1);

•

60-70% – elégséges (2);

•

71-80% – közepes (3);

•

81-90% – jó (4);

•

91-100% – jeles (5).

Tanácsok az önálló tanuláshoz A tantárgy kreditértéke 3, tehát kb. 90 órányi tanulásra lesz szüksége a tananyag elsajátításához.

A tanulási ütemterv segítségével képes lesz következetesen haladni a tantárgyban és minden leckénél tudni fogja, hogy adott részterületek elsajátításával milyen ismereteit bővítjük. Az egyes leckék előtt pontos útmutatást kap azok tartalmáról, céljairól és nem utolsó sorban arról, hogy – javaslatunk szerint – Önnek mennyi időt kell eltölteni a tanulással. Persze ez egyénenként eltérhet, hiszen adott leckék már ismertek lehetnek Ön előtt, vagy eltérően keltik fel érdeklődését, de lehet, hogy már konkrét tapasztalatai vannak az adott területen. Máskor meg éppen fordítva: lehet, hogy olyan témakörhöz ér, amely teljesen ismeretlen, vagy nehezebben feldolgozható az Ön számára. Ilyenkor se keseredjen el, hiszen máshol majd spórolhat az idejével, behozhatja lemaradását. Következzenek az általunk tervezett számok. A tanulási ütemtervet 14 hétre bontottuk, ami összesen 90 óra önálló tanulást jelent; ez igazodik a tantárgy értékéhez, a 3 kredithez. Amennyiben Ön minden héten optimálisan 5 tanulási nappal számol, ez naponként 60-90 perc. Nagyobb eltérés várhatóan csak a beküldendő feladatoknál lehet, ilyenkor meghatározó az egyéni érdeklődés, kreativitás, gyorsaság, esetleg a számítógép használatában való jártasság. De ha kellő figyelemmel olvassa, dolgozza fel leckéinket, akkor a két beküldendő feladat megoldása sem jelenthet gondot, hisz a válasz a leckékből kiolvasható, persze csak nagyobb rálátással. Mi a magunk részéről a leckék megértését következetes, a szükséges tankönyv pontos oldalszámaihoz kötött leckebontással, és az egyes részek után megtalálható önellenőrző feladatokkal segítjük. A leckékben sok feladat van. Ezek megoldását nem ellenőrzi Önön kívül senki, a cél, hogy a feladatok elvégzése által a mélyére hatoljon a kijelölt tananyagnak. Ne csapja be önmagát: ha egy önellenőrző feladatot nem tud megoldani, akkor érdemes azzal az anyagrésszel tovább foglalkoznia! Amennyiben nehezen tud megoldani egy feladatot, megkeresheti tanulótársait, ők bizonyára tudnak segíteni.

7


Távoktatás

A tantárgy tanulástámogatása A tantárgyat tehát alapvetően önállóan kell elsajátítania, hagyományos előadás vagy gyakorlat nem tartozik hozzá. Ha a tanulással kapcsolatban bármilyen gondja felmerül, vegye fel a kapcsolatot (e-mail-ben vagy telefonon) képzésszervező tutorával, akinek nevét és elérhetőségét a tantárgy felvételekor megadtuk Önnek. A tantárgy feldolgozása során lehetősége lesz egy alkalommal személyesen konzultálni szakértő tutorával, ennek időpontját és módját képzésszervezője fogja egyeztetni Önnel.

Tanulási ütemterv Nézzük tehát 14 hétre lebontva az általunk készített ütemtervet: Lecke

Időigény

Típus

1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tartalma és forrásai

6 óra

feldolgozó

2. A nemzetközi gazdasági forgalom hazai szabályozása

6 óra

feldolgozó

3. A külgazdasági tevékenység

6 óra

feldolgozó

4. Az állam és a jogi személyek, mint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyai

7 óra

feldolgozó

5. A tulajdonjog szerepe a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Az értékpapírok.

7 óra

feldolgozó

6. Szellemi alkotások a nemzetközi kereskedelemben

5 óra

feldolgozó

7. Beküldendő feladat I.

8 óra

beküldendő

8. A külgazdasági szerződésekre vonatkozó általános kérdések

5 óra

feldolgozó

9. A nemzetközi adásvétel

6 óra

feldolgozó

10. A Bécsi Konvenció

8 óra

feldolgozó

11. Beküldendő feladat II.

8 óra

beküldendő

12. A nemzetközi gazdasági forgalom egyéb szerződései

6 óra

feldolgozó

13. Megbízási típusú szerződések, bankés fizetési ügyletek

6 óra

feldolgozó

14. Az áru továbbításával kapcsolatos szerződések

6 óra

feldolgozó

Mikor tanulom?

A tantárgy elsajátításához szükséges optimális időbeosztás megtervezéséhez, kérjük, töltse ki a táblázatot. Hozzá is kezdhet a tanuláshoz, hiszen – szándékunk szerint – minden fontos információt megkapott! Amennyiben továbbiakra van szüksége, kérdéseket tehet fel személyesen a konzultáció alkalmával és interneten bármikor. Nincs más hátra: lapozzon az első leckéhez és kezdje meg annak feldolgozását! Jó munkát, eredményes tanulást kívánunk! 8


Távoktatás

1. lecke A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tartalma és forrásai Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Ennek a tantárgynak az elsajátításával, mint ahogyan azt a címe is mutatja, Ön az államok és a nemzetközi szervezetek gazdasági kapcsolatainak jogi hátterét tanulja meg. Az első három leckét tekinthetjük alapozásnak is, hiszen ezekben kap helyet a jogi források, keretek, feltételek bemutatása. Kezdjük a tanulást az első leckében a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tartalmával és forrásaival. Betekintést kap az egyes nemzeti jogrendszerek magán és kereskedelmi szabályaiba, a nemzetközileg egységesített jogba, valamint a nemzetközi jog területén oly meghatározó egyéb jogforrásokba, mint a szokások, szokványok, vagy az általános szerződési feltételek rendszerébe. Nézzük mindenekelőtt, milyen célokat tűztünk ki ebben a leckében! A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen:

• • • • •

meghatározni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának fogalmát; tagolni a nemzetközi kapcsolatok jogát; felsorolni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok forrásait; bemutatni a regionális és nemzetközi jogegységesítést; összefoglalni a kereskedelmi szokások, szokványok, az általános szerződési feltételek és mintaszerződések ismérveit.

Először ismerje meg a tantárgy rövid elméleti hátterét! Olvassa el a tankönyv idevonatkozó részeit a 17-19. oldalon!

Amennyiben sikerült mindezt feldolgoznia, tegye próbára tudását!

9


Távoktatás

1. önellenőrző feladat

Válassza ki az általunk megadott három változat közül a mondat helyes befejezését! A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga 1. egy önálló, komplex terület; 2. egy viszonylagosan önálló, komplex jogterület; 3. önálló jogágnak minősíthető. A mi megoldásunkat a lecke végén találja, hasonlítsa össze az Önével. Jó válasz esetén tovább léphet! Olvassa el a tankönyv 19-20. oldalán a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tagolásáról szóló rövid egységet!

Most az előzőhöz hasonló feladat megoldása vár Önre. 2. önellenőrző feladat

Fejezze be a mondatot, válassza ki a helyes megoldást! A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának közjogi összetevője 1. az állami aktusok, nemzetközi szerződések és belső jogszabályok összessége; 2. polgári jogi tartalmú szabályok, gazdasági célú szerződések sora; 3. vállalkozók közötti, nemzetközi vonatkozású szerződések tartalmát kialakító, magánjogi szabályok gyűjteménye. Megnézte a szerintünk helyes mondatot a lecke végén? Sikeres megoldás esetén Ön elsajátította a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tartalmáról szóló részt. Most térjünk át a jogág forrásainak megismerésére! Olvassa el, hogy mit kell tudnia az egyes jogrendszerek magán- és kereskedelmi jogi szabályairól! Lapozzon a 21-25. oldalra!

Ezt követően folytassa az ismeretszerzést a nemzetközileg egységesített (unifikált) jogról szóló tanegység elolvasásával! Az erről szóló információkat a 25-29. oldal tartalmazza.

A következő feladat megoldásával ellenőrizheti magát.

10


Távoktatás


Rendelje az alábbi nemzetközi szervezetekhez a nekik megfelelő meghatározást! 1. Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia;

a) Tevékenységének gyümölcse a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei c. összeállítás.

2. UNIDROIT (Nemzetközi Intézet a Magánjog Egységesítésére);

b) Programjában számos, a nemzetközi kereskedelmi jogi szabályozást érintő ún. egységes törvény (Model Law) kidolgozása szerepel.

3. UNCITRAL (ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága).

c) Legfontosabb célja a nemzetközi kollíziós magánjog egységesítése. Amennyiben helyes válaszokat adott (tudja: a mi megoldásunkat a lecke végén találja), folytassa a tanulást a lecke utolsó szakaszával; ismerje meg a szokások, szokványok, általános szerződési feltételek és mintaszerződések fogalmát! A fogalmi alapokat a 30-34. oldalon olvashatja.

Megismerve ezeket a fogalmakat, nem fog Önnek gondot okozni az utolsó feladat megoldása sem. 4. önellenőrző feladat

Rendelje az alábbi fogalmakhoz a hozzájuk tartozó meghatározást! 1. szokás, 2. szokvány, 3. általános szerződési feltétel, 4. mintaszerződés.

a) Egy komplett szerződés – akár egy az egyben történő – átvételével uniformizálják adott típusú szerződések megkötését. b) Egy szerződésnek a – szerződés kidolgozója és kezdeményezője részére – fontos feltételeit határozzák meg, és tipizált feltételrendszert tartalmaznak. c) A kereskedelmi forgalomban bevett eljárási módok, amelyeket az egy szakmához tartozó, vagy egy piacon működő kereskedők ügyleteik megkötésénél és lebonyolításánál kölcsönösen megtartanak. d) Összegyűjtött, egységes szerkezetbe foglalt és írásban közzétett, kölcsönösségen alapuló kereskedelmi gyakorlat.

Már csak ellenőriznie kell a megoldását, és befejezte az első leckét!

11


Távoktatás

Befejezés Ön sikeresen elsajátította nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának megalapozását, ismeri annak tartalmát és forrásait. A következő leckében már erre a tudásra építve kezdjük el a nemzetközi gazdasági forgalom jogi kereteinek és feltételeinek feldolgozását.

Megoldások 1. megoldás: 2., mert a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga nem minősíthető önálló jogágnak, hanem egy viszonylagosan önálló jogterület: a benne szereplő normák jelentős része önmagában másfajta gazdasági viszonyban is alkalmazható. 2. megoldás: 1., mert a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának közjogi összetevője az állami aktusok, nemzetközi szerződések és belső jogszabályok összessége. 3. megoldás 1. - c); 2. - a); 3. - b), mert: 1. A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia legfontosabb célja a nemzetközi kollíziós magánjog egységesítése. 2. Az UNIDROIT (Nemzetközi Intézet a Magánjog Egységesítésére) tevékenységének gyümölcse a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei c. összeállítás. 3. Az UNCITRAL (ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága) programjában számos, a nemzetközi kereskedelmi jogi szabályozást érintő ún. egységes törvény (Model Law) kidolgozása szerepel. 4. megoldás 1. - c); 2. - d); 3. - b); 4. - a), mert: 1. A szokások a kereskedelmi forgalomban bevett eljárási módok, amelyeket az egy szakmához tartozó, vagy egy piacon működő kereskedők ügyleteik megkötésénél és lebonyolításánál kölcsönösen megtartanak. 2. A szokvány összegyűjtött, egységes szerkezetbe foglalt és írásban közzétett, kölcsönösségen alapuló kereskedelmi gyakorlat. 3. Az általános szerződési feltételek egy szerződésnek a szerződés kidolgozója és kezdeményezője részére fontos feltételeit határozzák meg, és tipizált feltételrendszert tartalmaznak. 4. A mintaszerződéssel egy komplett szerződés akár egy az egyben történő átvételével uniformizálják adott típusú szerződések megkötését.

12


Távoktatás

2. lecke A nemzetközi gazdasági forgalom hazai szabályozása Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés A következő két leckében, mint ahogyan azt már az előző lecke befejezésekor is jeleztük, a nemzetközi gazdasági forgalom jogi kereteinek és feltételeinek meghatározásával foglalkozunk. Kezdjük ennek megértését a hazai (belső) szabályozással. Ezen belül Ön megismeri a külkereskedelmi forgalom korlátozásának magyarországi rendjét, a hazai piac védelmének eszközeit, valamint a közös piac védelmének intézményeit. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen:

• • • •

elhatárolni egymástól a kül- és belső-kereskedelem, valamint a nemzetközi kereskedelem fogalmát; bemutatni a nemzetközi gazdasági forgalom hazai szabályozását; felsorolni a hazai piac védelmére szolgáló eszközöket és eljárásokat; felidézni a piacvédelmi eljárásokra vonatkozó alapvető szabályokat.

Nézzük, mit értünk kül-kereskedelem alatt, s miben különbözik a nemzetközi kereskedelemtől, valamint hogyan módosult a belső-kereskedelem értelmezése? Ezek meghatározását a 35. oldalon olvashatja.

Ha minden világos, lapozzon és dolgozza fel a nemzetközi gazdasági forgalom hazai (belső) szabályozására vonatkozó ismeretanyagot. Ezt a tankönyv 36-39. oldalán találja.

Ha végzett az olvasással, ellenőrizze tudását a következő önellenőrző feladatok megoldásával!

13


Távoktatás


Egészítse ki a mondatot a megfelelő meghatározással! 2004. május 1. után már (1) .......... -ről csak az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem esetében beszélhetünk; az EU tagországok egymás között lebonyolódó árués szolgáltatás forgalmát (2) .......... -nek kell nevezni, ugyanakkor ez a kereskedelem a reá irányuló szabályozást tekintve ma még ugyanúgy (3) .......... -nek tekintendő, mint az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem. a) nemzetközi kereskedelem, b) belső-kereskedelem, c) kül-kereskedelem.


Egészítse ki a mondatot az egyetlen jó megoldással! Magyarországon törvény hatalmazza fel a .......... , hogy a nemzetközi gazdasági forgalommal összefüggő engedélyezési eljárást rendeletben szabályozza. 1. pénzügyminisztert, 2. miniszterelnököt, 3. gazdasági és közlekedési minisztert, 4. külügyminisztert. Hasonlítsa össze az Ön megoldását azzal, amit mi megadtunk a lecke végén. Amennyiben helyesen egészítette ki mindkét feladat mondatait, haladjon tovább az anyaggal! A hazai piac védelmére szolgáló eszközökről és eljárásokról szóló résszel folytatjuk. A tudnivalókat most a 39-45. oldalon találja.

Bizonyára nem jelent majd problémát Önnek a következő önellenőrző feladatok megoldása sem.

14


Távoktatás


Válassza ki a helyes megoldásokat! A tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény a következő területeket szabályozza: 1. az árak megállapítását; 2. a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést; 3. a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat; 4. a fogyasztók megtévesztésének tilalmát; 5. a fogyasztóvédelem intézményi és eljárási rendjét; 6. a tisztességtelen verseny tilalmát; 7. a közösségi vámjogot; 8. a piacvédelmi eljárásokat. Reméljük, hogy ezt a feladatot sem találta túlságosan nehéznek. Azért a biztonság kedvéért vessen egy pillantást a mi megoldásunkra a lecke végén. 4. önellenőrző feladat

Párosítsa a meghatározásokat a fogalmakhoz, vagyis határozza meg, mikor kerül sor a következő eljárásokra! 1. Védőintézkedések alkalmazása; 2. Antidömping eljárás; 3. Szubvencióellenes eljárás.

a) A kormány vagy más állami szerv bármilyen formában pénzügyi támogatásban részesíti a termék előállítását, exportálását vagy fuvarozását, és ennek következményeképpen jut a kedvezményezett az adott piacon ár-előnyhöz. b) Az exportőr az adott terméket az előállítási ország piacán kialakult árnál olcsóbb áron kívánja az importáló országban forgalomba hozni. c) Valamely terméket az ország területére olyan megnövekedett mennyiségben és feltételek mellett importálják, mely súlyos kárt okoz a hasonló vagy közvetlenül versenyző terméket gyártó hazai iparnak, vagy azt súlyos károkozással fenyegeti.

Amennyiben Ön is ugyanúgy döntött, ahogyan mi, akkor gratulálunk: befejezte a második leckét is!

15


Távoktatás

Befejezés Mint látja, nagyon fontos és a mindennapi életben is gyakran használt fogalmakat tisztázunk e tananyag feldolgozásával. Még csak két leckén jutott túl, de máris mennyivel könnyebb a nemzetközi jogi, gazdasági életben zajló eseményeket megérteni. Folytassuk a tanulást! A következő leckében tovább szélesítheti általános műveltségét a gazdaságpolitika területén. Megismerheti a legjelentősebb nemzetközi szervezeteket, és a tananyag által elsajátíthatja a nemzetközi jogban leggyakrabban használt szerződéses fogalmakat.

Megoldások 1. megoldás 1. - c); 2. - b); 3. - a), tehát a helyes mondat így hangzik: 2004. május 1. után már kül-kereskedelemről csak az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem esetében beszélhetünk; az EU tagországok egymás között lebonyolódó áru- és szolgáltatás forgalmát belső-kereskedelemnek kell nevezni; ugyanakkor ez a kereskedelem a reá irányuló szabályozást tekintve ma még ugyanúgy nemzetközi kereskedelemnek tekintendő, mint az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem. 2. megoldás: a 3., mert a helyes mondat a következőképpen hangzik: Magyarországon törvény hatalmazza fel a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a nemzetközi gazdasági forgalommal összefüggő engedélyezési eljárást rendeletben szabályozza. 3. megoldás 2., 3., 4., 6.), mert a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény piaci magatartások négy csoportját határozza meg: a tisztességtelen verseny tilalmát, a fogyasztók megtévesztésének tilalmát, a versenyt korlátozó megállapodások tilalmát, valamint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát. A felsorolt többi területet külön törvény szabályozza. 4. megoldás 1. - c); 2. - b); 3. - a), vagyis: 1. A védőintézkedések alkalmazására akkor kerül sor, ha valamely terméket az ország területére olyan megnövekedett mennyiségben és feltételek mellett importálják, mely súlyos kárt okoz a hasonló vagy közvetlenül versenyző terméket gyártó hazai iparnak, vagy azt súlyos károkozással fenyegeti. 2. Antidömping eljárásról akkor beszélhetünk, ha az exportőr az adott terméket az előállítási ország piacán kialakult árnál olcsóbb áron kívánja az importáló országban forgalomba hozni. 3. A szubvencióellenes eljárás alapja pedig a megállapodás szerint az, ha egy kormány vagy más állami szerv bármilyen formában pénzügyi támogatásban részesíti a termék előállítását, exportálását vagy fuvarozását, és ennek következményeképpen jut a kedvezményezett az adott piacon ár-előnyhöz.

16


Távoktatás

3. lecke A külgazdasági tevékenység Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Az előző leckében megismerhette a nemzetközi gazdasági forgalom hazai szabályozását, a piac védelmére szolgáló eszközöket és eljárásokat. Már képes egymástól elhatárolni a kül- és belső kereskedelem fogalmát. Szélesítsük tudásunkat a nemzetközi színtéren! A következő leckében a külgazdasági tevékenység feltételeit, az ebben munkát vállaló nemzetközi szervezeteket és megállapodásokat vesszük számba, s ízelítőt kap a gyakorlatban használt legfontosabb szerződéses fogalmakból is. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen:

• • • •

értelmezni Az államok gazdasági jogainak és kötelezettségeinek Chartáját; felsorolni a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében szerepet játszó nemzetközi szervezeteket; leírni a nemzetközi szerződésekben szereplő gyakori elveket és fogalmakat; megmagyarázni a Gazdasági Együttműködési Megállapodások (GEM) jelentőségét.

Bemelegítésként nézzük a külgazdasági tevékenység alapvető feltételeit, a nemzetközi jogi alapelveket. Olvassa el a tankönyv 45-47. oldalán az erről szóló egységet!

Ha úgy érzi, hogy minden világos, ezt a következő feladat megoldásával ellenőrizheti! 1. önellenőrző feladat

Válassza ki, mely meghatározások nem tartoznak Az államok gazdasági jogainak és kötelezettségeinek Chartájában felsorolt alapelvek közé! a) az államok szuverenitása; b) kereslet-kínálat összehangolása; c) a meg nem támadás; d) vámok leszállítása; e) viták konszenzusos megoldása; f) viták békés rendezése; g) nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog; h) regionális bizottságok felállítása.

17


Távoktatás

Nézze meg a mi megoldásunkat a lecke végén! Amennyiben sikerült helyesen döntenie, lépjen tovább! A következő tananyagrész a 47-55. oldalon található.

Itt azokról a nemzetközi szervezetekről olvashat, melyek a legjelentősebbek az államok közötti gazdasági kapcsolatok szervezésében. Ez az egység nem könnyű része ennek a leckének, de ha figyelmesen dolgozik, könnyen megoldhatja a következő feladatot is! 2. önellenőrző feladat

Párosítsa a nemzetközi szervezetet a megfelelő jellemzővel! 1. Európai Gazdasági Bizottság (EGB);

a) A Világbank egyik fiókintézete.

2. ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD);

b) Célja eredetileg a nagyobb állami fegyelem elősegítése volt a pénzügyi politikában.

3. Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT);

c) Ez a Világbank.

4. Kereskedelmi Világszervezet (WTO);

d) A fejlődő országok gazdasági fejlődésének előmozdítását nemzetközi kapcsolatok révén előmozdító szervezet.

5. Nemzetközi Valutaalap (IMF); 6. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD);

e) a kereskedelmi kapcsolatok útjában álló akadályokat elsősorban a vámok leszállítása révén kívánja csökkenteni.

7. Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC); 8. Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés (IDA).

f) Az Általános Tanács felügyelete alatt működő, az Árukereskedelmi, a Szolgáltatáskereskedelmi és a Szellemi Tulajdonjogok kereskedelmével foglalkozó Tanács. g) Állandó képviselői nagyköveti rangban vannak, és diplomáciai missziót tartanak fenn.

A mi párosításunkat a lecke végén találja. Reméljük, hogy megegyezett az Önével! Az eddigiekben tárgyalt nemzetközi szerződések nem érthetőek bizonyos, az államok közötti gazdaságpolitikában gyakran használt szerződéses fogalmak magyarázata nélkül. Lapozzon az 55-58. oldalra és nézze át ezeket a kifejezéseket!

Ugye, sikerült elsajátítani ezt a tananyagrészt is? Bizonyíthatja tudását a következő feladat megoldásával.

18


Távoktatás


Rendelje a fogalmakhoz a hozzájuk tartozó helyes jelentést! 1. belföldi jogegyenlőség; 2. legnagyobb kedvezményes elbánás; 3. preferenciális elbánás; 4. szabadkereskedelmi övezet; 5. vámunió.

a) Két vagy több vámterület olyan összekapcsolása, amelyen belül a vámokat és a kereskedelmet korlátozó más rendszabályokat az e területről származó termékek belső kereskedelméből lényegében eltörölték. b) Két vagy több vámterület helyébe egyetlen, egységes vámterület lép, amelyen belül a vámokat és egyéb korlátozó rendelkezéseket a belső forgalomban eltörölték, kifelé pedig harmadik országokkal szemben a tagok egységes vámokat és szabályozást alkalmaznak. c) Lényege: egyoldalú előnyök biztosítása valamely ország(ok) irányában. d) Lényege, hogy egy külföldi állam polgárai, vállalatai, árui azonos helyzetet élveznek az adott állam belföldi polgáraival, vállalataival, áruival. e) Ennek biztosítása azt jelenti, hogy egy adott állam viszonylatában egy külföldi állam, illetve annak polgárai, vállalatai, árui ugyanolyan helyzetet élveznek, mint a kedvezményt biztosító állam részéről a legkedvezőbb elbánásban részesített bármely harmadik állam polgárai, vállalatai, árui.

Ha egybevetette ennek a feladatnak a megoldását is a miénkkel, már csak egy rövid egység elolvasása vár Önre. Ismerkedjen meg a Gazdasági Együttműködési Megállapodások lényegével. A tudnivalókat az 58-59. oldalon találja.

Az olvasottak alapján oldja meg a lecke utolsó feladatát!

19


Távoktatás


Döntse el, melyik állítás igaz, melyik hamis! 1. Magyarország az 1980-as években egy sor Gazdasági Együttműködési Megállapodást kötött. 2. A kereskedelem szabályozása az EGK-ban nemzeti hatáskörből közösségi hatáskörbe került. 3. A 2005. évi L. törvény értelmében kihirdetésre kerültek a hatályba lépett megállapodások. Ezt a feladatot talán nem találta túl nehéznek. Azért ellenőrizze önmagát!

Befejezés Az első három leckében Ön áttekintette a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tartalmát, forrásait és már átlátja a jogi kereteket és feltételeket meghatározó hazai és nemzetközi gyakorlatot is. Olyan fontos fogalmakat ismert meg, mint a kereskedelmi szokások, mintaszerződések, univerzális és regionális jogegységesítés, piacvédelem, vámunió, preferenciális elbánás, dömping, vagy szubvencióellenes eljárás – hogy csak néhányat említsünk! Lépjünk tovább és ismerjük meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyait és tárgyát is! Ez lesz a negyedik lecke témája.

20


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: b), d), e), h), mert a kereslet-kínálat összehangolását, a vámok leszállítását, a viták konszenzusos megoldását és a regionális bizottságok felállítását nem tartalmazza Az államok gazdasági jogainak és kötelezettségeinek Chartája. 2. megoldás 1. - g); 2. - d); 3. - e); 4. - f); 5. - b); 6. - c); 7. - a); 8. - a), mert: 1. Az Európai Gazdasági Bizottság állandó képviselői nagyköveti rangban vannak, és diplomáciai missziót tartanak fenn. 2. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája a fejlődő országok gazdasági fejlődésének előmozdítását nemzetközi kapcsolatok révén előmozdító szervezet. 3. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény a kereskedelmi kapcsolatok útjában álló akadályokat elsősorban a vámok leszállítása révén kívánja csökkenteni. 4. A Kereskedelmi Világszervezet az Általános Tanács felügyelete alatt működő, az Árukereskedelmi, a Szolgáltatáskereskedelmi és a Szellemi Tulajdonjogok kereskedelmével foglalkozó Tanács. 5. A Nemzetközi Valutaalap célja eredetileg a nagyobb állami fegyelem elősegítése volt a pénzügyi politikában. 6. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank – ez a Világbank. 7. - 8. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság és a Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés a Világbank egy-egy fiókintézete. 3. megoldás 1. - d); 2. - e); 3. - c); 4. - a); 5. - b), mert: 1. A belföldi jogegyenlőség lényege az, hogy egy külföldi állam polgárai, vállalatai, árui azonos helyzetet élveznek az adott állam belföldi polgáraival, vállalataival, áruival. 2. A legnagyobb kedvezményes elbánás biztosítása azt jelenti, hogy egy adott állam viszonylatában egy külföldi állam, illetve annak polgárai, vállalatai, árui ugyanolyan helyzetet élveznek, mint a kedvezményt biztosító állam részéről a legkedvezőbb elbánásban részesített bármely harmadik állam polgárai, vállalatai, árui. 3. A preferenciális elbánás lényege egyoldalú előnyök biztosítása valamely ország(ok) irányában. 4. A szabadkereskedelmi övezet: két vagy több vámterület olyan összekapcsolása, amelyen belül a vámokat és a kereskedelmet korlátozó más rendszabályokat az e területről származó termékek belső kereskedelméből lényegében eltörölték. 5. A vámunió lényege az, hogy két vagy több vámterület helyébe egyetlen, egységes vámterület lép, amelyen belül a vámokat és egyéb korlátozó rendelkezéseket a belső forgalomban eltörölték; kifelé pedig harmadik országokkal szemben a tagok egységes vámokat és szabályozást alkalmaznak. 4. megoldás: 1. – hamis, mert Magyarország az 1970-es évek első felében kötött egy sor Gazdasági Együttműködési Megállapodást; 2. – igaz, mert az EGK-ban a kereskedelem szabályozása valóban átkerült a nemzeti hatáskörből a közösségi hatáskörbe; 3. – igaz, mert korábban csak közzétették, de a 2005. évi L. törvény értelmében már valóban kihirdetésre kerültek a hatályba lépett megállapodások.

21


Távoktatás

4. lecke Az állam és a jogi személyek, mint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyai Tanulási idő: 7 óra

Bevezetés Az előző leckékben megismerte a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tartalmát, megtanulta annak forrásait, elsajátította a nemzetközi gazdasági forgalom jogi kereteinek és feltételeinek alapvető szabályait. A következő három leckében az előzőekre alapozva tovább építheti tudását. Most a gazdasági kapcsolatok alanyi és tárgyi körét mutatjuk be Önnek. Ennek keretében foglalkozunk az állam szerepével, megnézzük a jogi személyek, ezen belül a kereskedelmi és nemzetközi gazdasági társaságok szabályait. Ezt követően a tulajdonjog nemzetközi gazdasági kapcsolatokban betöltött szerepét vizsgáljuk, majd sor kerül a nemzetközi kereskedelem értékpapírjainak bemutatására és a szellemi alkotások nemzetközi védelmi rendszerének feltérképezésére. Láthatja, van mit tanulnia ismét. De ne ijedjen meg az itt felsorolt információhalmaztól; ha követi a tanácsainkat és megoldja az önellenőrző feladatokat minőségi tudás birtokosa lehet. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen:

• • • • • • •

megmagyarázni az állam speciális helyzetét a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban; értelmezni az immunitás jogintézményét; összefoglalni a jogi személyek részvételével kapcsolatos általános problémákat; leírni a nemzetközi gazdasági életben megjelenő kereskedelmi társaságokat; bemutatni az EU integrációs törekvéseit a társasági jog területén; megmagyarázni a multi- és transznacionális jelzőt, valamint a monopolszervezet fogalmát; elhatárolni a nemzetközi magánjogi és közjogi vállalatokat.

Ennek a leckének a tárgya tehát az állam és a jogi személyek nemzetközi gazdasági kapcsolatokban betöltött szerepének a bemutatása. Nyissa ki a tankönyvet a 60-61. oldalon és olvassa el az államról írt szakaszt!

Ha végzett, oldja meg a lecke első feladatát!

22


Távoktatás


Egészítse ki a következő mondatot az általunk megadott két változat közül az egyikkel! A relatív vagy funkcionális immunitás lényege, hogy 1. az államot, ha magánjogi jogviszonyba lép, nem illeti meg mentesség; 2. az államot teljes mentesség illeti meg minden jogviszonyában. Ugye, nem volt nehéz? Azért – a biztonság kedvéért – nézze meg a mi megoldásunkat is a lecke végén! Folytassuk a jogi személyekről szóló egységek feldolgozásával. Nézzük először általában véve, mit kell tudnia a jogi személy fogalmáról. Olvassa el a 62-64. oldalakat!

Most egy újabb feladat megoldására kérjük! 2. önellenőrző feladat

Fejezze be a mondatot, válassza ki a helyes megoldást! Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a jogi személy jogképessége milyen terjedelmű, ki járhat el képviseletében, milyen a tagok egymás közötti viszonya, a választ Magyarországon 1. a Ptk.-nak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban történő alkalmazásáról szóló törvénye adja meg; 2. a Nemzetközi Magánjogi Kódex adja meg; 3. a vonatkozó államközi egyezmények adják meg; 4. a nemzetközi szokások adják meg. Ha sikerült helyesen befejeznie a mondatot, lépjen tovább! Ismerje meg a különböző jogrendszerek kereskedelmi társaságait! Olvassa el a vonatkozó részeket a 64-70. oldalakon!

Javasoljuk, hogy a következő két önellenőrző feladat megoldásával ellenőrizze, elég alapos-e a tudása.

23


Távoktatás


A következő, egymáshoz nagyon hasonló mondatpárok közül válassza ki a helyes, igaz megállapításokat! 1. A társasági formák fejlődése a személyegyesüléstől a tőkeegyesülés irányába halad. 2. A társaságok fejlődése a tőkeegyesülés irányából halad személyegyesülés felé. 3. A fejlődéssel együtt jár a tagok közvetlen anyagi felelősségének az erősödése. 4. A fejlődéssel együtt jár a vagyoni felelősség teljes megszűnése. 5. A személyes közreműködés a fejlettebb formáknál meghatározó. 6. A vagyoni hozzájárulások egyesítése a meghatározó a fejlettebb formáknál. Ha ellenőrizte a megoldást, folytassa a következő feladattal! 4. önellenőrző feladat

Párosítsa a cégformákat a rájuk jellemző meghatározásokkal! 1. közkereseti társaság; 2. betéti társaság; 3. részvénytársaság; 4. korlátolt felelősségű társaság.

a) Az egyes tagokat megillető üzletrész és szavazati jog a törzsbetét nagyságához igazodik. b) A kültagok felelőssége csak a társaságba bevitt vagyonuk erejéig áll fenn. c) Bármelyik tag jogosult teljes körűen képviselni a társaságot. d) A tagokat a részvény befizetése után semmilyen anyagi felelősség sem a társaságnál, sem harmadik személyekkel szemben nem terheli.

Ezeknek a feladatoknak a helyes megoldásával Ön bizonyította, hogy sikerült elsajátítani a kereskedelmi társaságokra vonatkozó ismereteket. Már csak egy rövid rész elolvasása választja el ennek a leckének a teljes ismeretétől. A következőkben bemutatjuk Önnek a nemzetközi gazdasági társaságokat. Lapozza fel a 70-72. oldalakat!

Az olvasottak alapján oldja meg az utolsó önellenőrző feladatokat!

24


Távoktatás


Válassza ki az általunk megadott két változat közül a mondat helyes befejezését! A multinacionális jelző arra utal, hogy 1. ezekben a gazdasági társaságokban több nemzet vállalatai vesznek részt. 2. a vállalat nem marad meg saját nemzeti piacainak határain belül, hanem azokat átlépő tevékenységet folytat. Helyes megoldása azt jelzi, megértette ezeket a fogalmakat. Lássuk érti-e a nemzetközi magánjogi vállalat lényegét? 6. önellenőrző feladat

Válassza ki az általunk megadott három változat közül a mondat helyes befejezését! A nemzetközi magánjogi vállalatot az jellemzi, hogy 1. üzleti tevékenysége során úgy jár el, mintha egyetlen cég lenne, jóllehet maga a több országra kiterjedő hálózat; mint gazdasági egység nem is rendelkezik egységes, önálló jogi személyiséggel; 2. üzleti tevékenysége során úgy jár el, mintha több nagy cég lenne, hiszen a több országra kiterjedő hálózat, mint gazdasági egység nem is rendelkezik egységes, önálló jogi személyiséggel; 3. üzleti tevékenysége során úgy jár el, mintha egyetlen cég lenne, hiszen a több országra kiterjedő hálózat, mint gazdasági egység, egységes önálló jogi személyiséggel is rendelkezik. Reméljük, hogy az utolsó feladat megoldása sem jelentett gondot Önnek!

Befejezés Gratulálunk! Ismét értékes tudás birtokába jutott egy nagyon hosszú és nehéz anyag elsajátításával. Fontos lépéseket tett, mert alapozó jellegű ismereteket szerzett. Mint azt a lecke bevezetőjében már jeleztük, a következő két lecke is ezek ismeretében sajátítható el színvonalasan.

25


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1., mert a relatív, vagy funkcionális immunitás lényege, hogy az államot, ha magánjogi jogviszonyba lép, nem illeti meg mentesség. Korábban az abszolút immunitás elve volt uralkodó, mely ezzel szemben azt jelentette, hogy az államot teljes mentesség illeti meg minden jogviszonyában. 2. megoldás: 2., mert arra a kérdésre, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a jogi személy jogképessége milyen terjedelmű, ki járhat el képviseletében, milyen a tagok egymás közötti viszonya – már nemzetközi magánjogi kérdés, a választ Magyarországon a Nemzetközi Magánjogi Kódex adja meg. 3. megoldás: 1., 4., 6., mert a társasági formák fejlődése a személyegyesüléstől a tőkeegyesülés irányába halad, a fejlődéssel együtt jár a vagyoni felelősség teljes megszűnése, és a vagyoni hozzájárulások egyesítése. 4. megoldás 1. - c); 2. - b); 3. - d); 4. - a), vagyis: 1. A közkereseti társaság alapvető jellemzője, hogy bármelyik tag jogosult teljeskörűen képviselni a társaságot. 2. A betéti társaság fontos ismérve, hogy a kültagok felelőssége csak a társaságba bevitt vagyonuk erejéig áll fenn. 3. A részvénytársaság egyik alapvonása, hogy a tagokat a részvény befizetése után semmilyen anyagi felelősség sem a társaságnál, sem harmadik személyekkel szemben nem terheli. 4. A korlátolt felelősségű társaságra pedig az igaz, hogy az egyes tagokat megillető üzletrész és szavazati jog a törzsbetét nagyságához igazodik. 5. megoldás: 1., mert a multinacionális jelző arra utal, hogy ezekben a gazdasági társaságokban több nemzet vállalatai vesznek részt; ellenben az a meghatározás, miszerint a vállalat nem marad meg saját nemzeti piacainak határain belül, hanem azokat átlépő tevékenységet folytat, a transznacionális vállalatok sajátja. 6. megoldás: 1., mert a nemzetközi magánjogi vállalatot az jellemzi, hogy üzleti tevékenysége során úgy jár el, mintha egyetlen cég lenne; jóllehet maga a több országra kiterjedő hálózat, mint gazdasági egység nem is rendelkezik egységes, önálló jogi személyiséggel.

26


Távoktatás

5. lecke A tulajdonjog szerepe a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Az értékpapírok. Tanulási idő: 7 óra

Bevezetés Az előző leckében áttekintettük a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyainak körét, most annak tárgyáról tanulunk. Ebben a leckében előbb a tulajdonjog szerepével foglalkozunk; majd az értékpapírok általános jellemzőit dolgozzuk fel, bemutatva a legfontosabbakat: mint a hajóraklevél vagy más néven hajóelismervény, kiszolgáltatási jegy, folyami rakjegy, közraktári rakjegy, vagy a részvény. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen:

• • • • • • •

felsorolni a „külső” kereskedelmi szerződések tárgyait; megmagyarázni a tulajdon szerepét a nemzetközi kapcsolatokban; vázolni az államosítások nemzetközi megítélését; bemutatni a külföldi beruházások védelmének nemzetközi és hazai gyakorlatát; meghatározni az értékpapír fogalmát és általános jellemzőit; csoportosítani az értékpapírokat; megfogalmazni az árupapírok szerepét.

Kezdjük az ismeretszerzést a tulajdonjog nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepének megvizsgálásával. Üsse fel a tankönyvét a 72. oldalon, és olvassa el az idevonatkozó részt a 75. oldalig!

Amennyiben sikerült megértenie ezt a kis egységet, nem okozhat gondot a következő feladat megoldása sem. 1. önellenőrző feladat

Válassza ki a mondat egyetlen helyes befejezését! (Külső) Kereskedelmi szerződés tárgya lehet 1. áru, szolgáltatás, vagy jog; 2. ingó, ingatlan, energia, értékpapír, tevékenység és know-how; 3. áru, szolgáltatás és anyagi értéket képviselő jog. A mi megoldásunkat a lecke végén találja. Egyetértünk?

27


Távoktatás

Folytassuk a tanulást a külföldi beruházások és a tulajdon védelméről szóló egység feldolgozásával! Olvassa el a tankönyv 75-79. oldalán lévő ismereteket!

Nézzük, megértette-e az olvasottakat – ellenőrizze a következő feladat megoldásával! 2. önellenőrző feladat

Válassza ki az általunk megadott négy változat közül a mondat helyes befejezését! A MIGA 1. elsődlegesen a fejlett országokba irányuló beruházások nem kereskedelmi jellegű kockázatai ellen nyújt biztosítást; 2. elsődlegesen a fejlett országokba irányuló beruházások kereskedelmi jellegű kockázatai ellen nyújt biztosítást; 3. elsődlegesen a fejlődő országokba irányuló beruházások kereskedelmi jellegű kockázatai ellen nyújt biztosítást; 4. elsődlegesen a fejlődő országokba irányuló beruházások nem kereskedelmi jellegű kockázatai ellen nyújt biztosítást. Ellenőrizte önmagát? Amennyiben helyes volt a válasza, úgy sikeresen elsajátította a tulajdonjogi tananyagrészt is. A következő oldalakon a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban fellelhető értékpapírokkal kapcsolatos ismereteit mélyítjük. Lássuk először az értékpapír fogalmát, legáltalánosabb jellemzőit és csoportjait! Folytassa az olvasást a 79-82. oldalakon!

Egy újabb erőpróba következik. 3. önellenőrző feladat

Válassza ki, melyik a kakukktojás, vagyis melyik meghatározás nem tartozik az értékpapír általános jellemzői közé! 1. A benne foglalt jogosultságot megtestesíti. 2. Törvény vagy nemzetközi szerződés minősíti értékpapírnak. 3. A jogosultság bizonyítására elég maga az értékpapír. 4. A felek közös akarat-megegyezése az alapja. Csak akkor érdemes tovább lépnie, ha jól választott, vagyis megértette az értékpapírra vonatkozó általános szabályokat. Erre épül ugyanis a következő egység: a következőkben a legfontosabb árupapírokat tekintheti át. Ezen belül érintőlegesen kitérünk a részvény szerepére is.

28


Távoktatás

Olvassa el az ide vonatkozó egységet a 82-86. oldalakon!

A következő feladat pontos megoldásával önmagának is bebizonyíthatja, hogy sikerült megértenie a különböző értékpapírok legfőbb jellemezőit! 4. önellenőrző feladat

Párosítsa az értékpapírokat a meghatározásokkal! 1. hajóraklevél, 2. kiszolgáltatási jegy, 3. közraktári jegy, 4. folyami rakjegy, 5. részvény.

a) Két összefüggő, de egymástól elválasztható részből áll: árujegyből és zálogjegyből. b) A fuvaroztató és a hajótulajdonos közötti fuvarozási szerződést bizonyító okmány és átvételi elismervény. c) Akkor alkalmazzák, ha az árutulajdonos szeretné a küldeményt részletekben értékesíteni. d) Ez a hajóraklevélhez hasonlóan az áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír, melyet folyami árufuvarozásban használnak. e) Tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, mely bemutatóra vagy névre szólhat.

A szerintünk helyes megoldást a lecke végén olvashatja. Amennyiben ezt az utolsó akadályt is sikeresen vette, úgy a lecke végéhez ért.

Befejezés Ebben a nagyobb egységben – amelyben tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyaival és tárgyával foglalkozunk – már csak egy leckével kell megbirkóznia. A következőkben a szellemi alkotások védelmének intézményi rendszerét nézzük át, természetesen nemzetközi kitekintésben.

29


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 3., mert a (Külső) Kereskedelmi szerződés tárgya lehet: áru, szolgáltatás és anyagi értéket képviselő jog. Az 1. és 2. félmondat hibás és pontatlan elemeket tartalmaz. 2. megoldás: 4., mert a MIGA elsődlegesen a fejlődő országokba irányuló beruházások nem kereskedelmi jellegű kockázatai ellen nyújt biztosítást. 3. megoldás: 4., mert a felek közös akarat-megegyezése a szerződések alapvető kelléke, és nem tartozik az értékpapír általános jellemzői közé. 4. megoldás 1. - b); 2. - c); 3. - a); 4. - d); 5. - e), hiszen: 1. A hajóraklevél jellemzője, hogy a fuvaroztató és a hajótulajdonos közötti fuvarozási szerződést bizonyító okmány és átvételi elismervény. 2. A kiszolgáltatási jegyet akkor alkalmazzák, ha az árutulajdonos szeretné a küldeményt részletekben értékesíteni. 3. A közraktári jegy formailag két összefüggő, de egymástól elválasztható részből áll: árujegyből és zálogjegyből. 4. A folyami rakjegy a hajóraklevélhez hasonlóan az áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír, melyet folyami árufuvarozásban használnak. 5. A részvény pedig tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, mely bemutatóra vagy névre szólhat.

30


Távoktatás

6. lecke Szellemi alkotások a nemzetközi kereskedelemben Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Mint ahogyan azt korábban már jeleztük, az előző két leckéhez szorosan kötődő anyagrésszel folytatjuk a tanulást. A tulajdonjog körében különleges helyet tölt be az anyagi értéket képviselő jogok védelme. Ezen jogok legnagyobb részét kitevő szellemi alkotáshoz fűződő jog szabályaival, annak védelmével foglalkozunk e leckében. Pontosabban megfogalmazva: a szerzői jog és az iparjogvédelem nemzetközi vonatkozásait tekintjük át a következő oldalakon. Nézzük, milyen célokat tűztünk ki. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen:

• • •

összefoglalni a szellemi alkotások jogának tartalmát; leírni a WIPO szervezetét és feladatait; felsorolni a szellemi alkotások oltalmára vonatkozó uniós és nemzetközi szerződéseket.

Mindenekelőtt helyezzük el a szellemi alkotásokat a szabályozási rendszerben. Olvassa el a lecke bevezető gondolatait a 87. oldalon!

Ha végzett az olvasással, haladjon tovább és ismerje meg a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (a WIPO-nak) céljait, valamint a WIPO által igazgatott nemzetközi egyezményeket! Folytassa az olvasást a 87-90. oldalakon!

Ezt követően oldja meg az alábbi feladatot!

31


Távoktatás


Válassza ki a mondat egyetlen helyes befejezését! Alapvető PUE tagállami kötelezettség a jogosítványok függetlenségének elve, 1. amely azt is jelenti: valamely tagországban biztosított oltalomra nem hat ki az a körülmény, hogy egy másik tagország az oltalmat megtagadta, vagy utóbb megvonja; 2. amely magában foglalja azt is: valamely tagországban biztosított oltalomra kihat az a körülmény, hogy egy másik tagország az oltalmat megtagadta, vagy utóbb megvonja; 3. amely azt nem foglalja magában, hogy valamely tagországban biztosított oltalomra kihat-e az a körülmény, hogy egy másik tagország az oltalmat megtagadta, vagy utóbb megvonja. Amennyiben sikeresen teljesítette a feladatot, és helyes volt a megoldása (a miénket a lecke végén találja), úgy lépjen tovább, s dolgozza fel a szellemi alkotások oltalmára vonatkozó egyéb nemzetközi szerződésekről szóló egységet is! Olvassa el a 91-93. oldalakat!

Nézzük, hogyan sikerült ennek az anyagrésznek az értelmezése! Ha úgy érzi, minden világos a következő feladat megoldása sem fog Önnek gondot jelenteni! 2. önellenőrző feladat

Párosítsa a szervezetekkel a megállapodásokat! 1. UNESCO,

a) Európai Szabadalmi Egyezmény;

2. GATT, 3. WIPO,

b) Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló (TRIPs) Megállapodás;

4. EGK (ma már EU).

c) Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény; d) Párizsi Uniós Egyezmény az ipari tulajdon oltalmára.

Helyes válaszok esetén sikeresen befejezte ezt a leckét is. Mielőtt azonban tovább lépne, érdemes egy nagyobb egységet lezáró feladatot is megoldania, hogy lássa, mennyire emlékszik már megszerzett tudásra és, hogy magabiztosan folytathassa a tanulást.

32


Távoktatás


Az alábbiakban igaz és hamis állításokat olvashat. Válassza ki a hamisakat! 1. A szokás érvényesülése nem függ a felek akaratától. 2. Az általános szerződési feltételek egy komplett szerződés megkötéséhez szolgálnak modellként, függetlenül attól, kik a szerződő felek. 3. Az árak megállapításáról szóló törvény leszögezi, hogy az árak legfőbb szabályozója a kormány. 4. Nem minősül állami támogatásnak – a szubvencióellenes eljárás megindítása szempontjából –, hogy az exporttermék a hazai felhasználásra szánt hasonló termékre kivetett adók és illetékek alól mentesül. 5. A Világbank kedvezményes hitelekkel stabilizálja a fejlett országok gazdaságát. 6. A szabadkereskedelmi övezet lényege, hogy két vagy több vámterület helyébe egyetlen, egységes vámterület lép. 7. Az egyes jogrendszerek társasági joga és kötelmi joga hagyományos eszközeinek felhasználásával kialakított szervezetet nemzetközi magánjogi vállalatnak nevezzük. 8. Külső kereskedelmi szerződés tárgya lehet: áru, szolgáltatás vagy agyagi értéket képviselő jog. 9. Az értékpapírba foglalt jogosultság bizonyítására nem elegendő maga az értékpapír. 10. Bemutatóra szóló értékpapír puszta kézben tartása legitimál mind az adóssal, mind harmadik személyekkel szemben. Most különösen fontos, hogy összehasonlítsa az Ön megoldását a miénkkel. Hibátlan megoldás esetén büszke lehet magára, és megállapíthatja: remek teljesítményt nyújtott az eddigi leckék feldolgozásával.

Befejezés Ennek a leckének a megtanulásával egy nehéz anyagrész végére ért. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok tartalmának, forrásainak, kereteinek és feltételeinek sikeres feldolgozását követően Ön eredményesen beépítette jogi, gazdasági műveltségébe a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alanyi és tárgyi vonatkozásait is. A következő leckében nem kell újabb anyagot tanulnia, hanem egy beküldendő feladatot kell kidolgoznia. Szárnyakat adhat tehát gondolatainak, kreativitásának, persze az általunk felállított tartalmi és alaki keretek között. Ez a tennivaló már nem a mechanikus kérdésválasz klasszikus módszerére épül. A téma végiggondolásával összefoglalhatja az eddig megszerzett ismereteit, és egyben alkalmazhatja is azokat. Mielőtt azonban belevág, engedjen magának egy kis időt, rendszerezze a tudását, nézze át az önellenőrző feladatok megoldásait. Ezt megteheti, ha ütemtervünk szerint haladt. Így a már letisztult ismeretek birtokában kezdheti el írni dolgozatát, majd tanulmányozni az ezt követő új, immáron a magánjogi, szerződéstani ismereteit bővítő leckéket.

33


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1., mert alapvető PUE tagállami kötelezettség a jogosítványok függetlenségének elve; ez azt is jelenti: valamely tagországban biztosított oltalomra nem hat ki az a körülmény, hogy egy másik tagország az oltalmat megtagadta, vagy utóbb megvonja. 2. megoldás 1. - c); 2. - b); 3. - d); 4. - a), mert: 1. Az UNESCO égisze alatt köttetett az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény. 2. A GATT keretében készítették elő a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló (TRIPs) Megállapodást. 3. A WIPO által igazgatott egyik legfontosabb egyezmény a Párizsi Uniós Egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról. 4. Az EGK (ma már EU) kilenc tagországa írta alá 1973-ban Münchenben az Európai Szabadalmi Egyezményt. 3. megoldás 2., 3., 5., 6., 9., mert a felsorolt hamis megállapítások az alábbi módosításokkal igazak: 2. Az általános szerződési feltételek egy szerződés fontos feltételeit határozzák meg; míg a mintaszerződésekre igaz, hogy egy komplett szerződés megkötéséhez szolgálnak modellként, függetlenül attól, kik a szerződő felek. 3. Az árak megállapításáról szóló törvény leszögezi, hogy az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny, a kormányzati beavatkozásokra csak kivételes esetekben kerülhet sor. 5. A Világbank kedvezményes hitelekkel nem a fejlett országok gazdaságát stabilizálja, hanem a fejlődő országokat segíti. 6. Az a meghatározás, hogy két vagy több vámterület helyébe egyetlen, egységes vámterület lép, nem a szabadkereskedelmi övezet, hanem a vámunió sajátja. 9. Végül: az értékpapírba foglalt jogosultság bizonyítására elegendő maga az értékpapír. A fennmaradó megállapítások igazak voltak.

34


Távoktatás

7. lecke Beküldendő feladat I. Kidolgozási idő: 8 óra

Bevezetés Az eddig tanultak lezárásaként, összefoglalásaként ebben a leckében egy esszét kell kidolgoznia. Ezzel bizonyíthatja a témában kialakult önálló gondolkodását, a tanultak gyakorlatba átültetését, valamint hogy képes a szerzett ismeretekről írásban is kifejteni a véleményét. A feladat kidolgozásának célja annak bizonyítása, hogy Ön képes:

• • • • •

összehasonlítani a különböző kereskedelmi formákat; kiemelni azok előnyeit és hátrányait; értelmezni a külföldi beruházásokra vonatkozó ellentmondásos helyzetet; összefoglalni a külföldi befektetések oltalmára vonatkozó nemzetközi gyakorlatot; bemutatni a beruházásokra vonatkozó hazai szabályozást.

A feladat pontos megfogalmazása Írjon házi dolgozatot!

Témája: Ön egy külföldi, aki céget alapít, majd Magyarországon kíván beruházni. Mutassa be, hogy a tanultak fényében milyen kereskedelmi társasági formát választana. Indokolja döntését, összehasonlítva az Ön által megismert más cégformákkal! Ezt követően írja le, hogy magyarországi befektetései kapcsán, milyen korlátokkal és szabadságokkal számol! Véleménye szerint ez mennyiben felel meg a nemzetközi gyakorlatnak? A kidolgozásnál az előző leckékben tanultakat kell figyelembe venni. Munkájánál a következő tanácsokat érdemes szem előtt tartania: próbálja meg összehasonlítani a különböző kereskedelmi formákat, s kiemelni azok előnyeit és hátrányait! Ezt követően értelmezze a külföldi beruházásokra vonatkozó ellentmondásos helyzetet, törekedjen összefoglalni a külföldi befektetések oltalmára vonatkozó nemzetközi gyakorlatot, valamint bemutatni a hazai szabályozást!

A feladat beküldésének követelményei Az elkészült, letisztázott dolgozatát mentse el egy .doc file-ban, és küldje el képzésszervező tutorának címezve. Amennyiben Ön nem rendelkezik a megfelelő számítógépes eszközökkel – a képzés elején egyeztetetteknek megfelelően – , anyagát postán is eljuttathatja képzésszervezőjéhez, nyomtatott vagy CD-re mentett formában.

35


Távoktatás

Formai követelmények •

Terjedelem: 3 oldal, kb. 10 000 karakter;

•

Times New Roman betűtípus;

•

12-es betűméret;

•

1.5 sortávolság és sorkizárás alkalmazása.

A dolgozat beküldésének pontos határidejét a kurzus felvételekor tudattuk Önnel, visszajelzést a dolgozatával kapcsolatosan egy héten belül kap. Most koncentráljon a beküldendő feladatára! Ha végzett, azt tanácsoljuk, hogy hangolódjon rá a folytatásra!

Befejezés A következő leckékben a külgazdasági szerződésekkel foglalkozunk. Ennek során megismeri ezek általános elveit, a felek viszonyára alkalmazandó jogot, a felelősség kérdését, a nemzetközi adásvételt, az INCOTERMS-t, és az UNIDROIT Alapelveket. Leckéről leckére haladva megérti ezek szabályozását, elveit. Gazdagodik fogalomkészlete, annak használata határozottabbá, magabiztosabbá teheti munkájában és a mindennapi életében is. Folytassuk tehát a tanulást a 8. leckével a külgazdasági szerződésekre vonatkozó általános kérdésekkel!

36


Távoktatás

8. lecke A külgazdasági szerződésekre vonatkozó általános kérdések Tanulási idő: 5 óra

Bevezetés Ezzel a rövid leckével új fejezetet nyitunk. Ön túl van több nagy egység feldolgozásán és egy dolgozat megírásán. Az elkövetkezőkben szerződéstani ismereteit bővítheti a nemzetközi magánjog és gazdasági kapcsolatok körében. Mielőtt azonban a nemzetközi forgalomban megtalálható szerződések alapvető szerkezeti elemeit bemutatnánk, hiszen erről szólnak a következő leckék, ismerje meg a külgazdasági szerződésekre vonatkozó általános szabályokat. Ebben a leckében bemutatjuk Önnek a felek viszonyára alkalmazandó jogi lehetőségeket, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok körében felmerülő felelősségi kérdéseket. Ennek ismeretében a következő konkrét célokat határoztuk meg. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen:

• • • •

felismerni, hogy milyen jogot kell alkalmazni egy jogvita elbírálásánál; meghatározni, hogy mikor kötelezően alkalmazandó egy jog; felismerni, hogy a felek mikor élhetnek a jogválasztás lehetőségével; értelmezni a felelősség szabályozását az egyes jogrendszerekben.

Kezdjük a szerződéses kapcsolatokról szóló általános áttekintéssel. Nyissa ki a tankönyvet a 94. oldalon!

Reméljük, hogy minden teljesen világos az olvasottak alapján. Azért nem árt az ellenőrzés: oldja meg a lecke első feladatát!

37


Távoktatás


Egészítse ki a mondatokat! 1. A/Az .......... gazdasági célja az, hogy valamilyen művet létrehozzon, megalkosson.

a) adásvétel;

2. A/Az .......... célja mindenkor egy másik szerződés beteljesítése.

c) fizetési ügylet;

3. A nemzetközi forgalomban megnőtt az egyéb szerződésfajták jelentősége, azonban ezek (pl. a/az .......... ) mellett is a legjelentősebb marad a/az .......... szerepe.

b) vállalkozási szerződés; d) fuvarozási szerződés; e) lízing ügylet.

4. A/Az .......... valamilyen áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kiegyenlítését szolgálja. Nézze meg a mi megoldásunkat a lecke végén! Amennyiben hibátlanul dolgozott, megállapíthatja: tisztában van a nemzetközi gazdasági kapcsolatok során létrejövő magánjogi szerződések leggyakoribb fajtáival. Erre a tudásra épül majd nemcsak ennek a leckének a további része, de néhány további lecke is. Folytassa az ismeretszerzést a felek viszonyáról szóló rész feldolgozásával! Ezt a tankönyv a 95-97. oldalán találja.

Amennyiben sikeresen elsajátította az olvasottakat, könnyen veszi a következő akadályt. 2. önellenőrző feladat

Válassza ki, melyik a kakukktojás, vagyis melyik állítással válik hamissá a mondat! A gyakorlatban két olyan esetcsoport van, amikor a felek viszonyára kötelezően alkalmazandó a jog: 1. ez az un. imperatív jogszabályok esete; 2. szokásjogi megoldás vonatkozik az esetre; 3. abban az esetben, amikor nemzetközi megállapodás írja elő bizonyos normarendszer alkalmazását.

38


Távoktatás


A következő, egymáshoz nagyon hasonló mondatpárok közül válassza ki a helyes, igaz megállapításokat. 1. A legtöbb jogrendszer biztosítja, hogy kötelezően alkalmazandó jogszabályok hiányában a felek élhessenek a jogválasztás lehetőségével. 2. A legtöbb jogrendszer biztosítja, hogy kötelezően alkalmazandó jogszabályok mellett a felek élhessenek a jogválasztás lehetőségével. 3. A jogválasztás eredményeként a felek jogviszonyukat kivonják az alkalmazandó jogszabály hatálya alól, és egy általuk választott (másik) jogszabály uralma alá helyezik. 4. A jogválasztás eredményeként a felek jogviszonyukat kivonják az alkalmazandó jogrendszer hatálya alól, és egy általuk választott (másik) jogrendszer uralma alá helyezik. 5. A magyar Nemzetközi Magánjogi Kódex nem szól a felek hallgatólagos akaratának kutatásáról. 6. A magyar Nemzetközi Magánjogi Kódex szól a felek hallgatólagos akaratának kutatásáról. Ha jó volt mindkét megoldása – továbbléphet! Ha mégsem, azt tanácsoljuk, hogy nézze át újra a fenti két oldalon található tudnivalókat! A következőkben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok körében felmerülő felelősségi kérdéseket tekintjük át. Olvassa el az ide vonatkozó részeket a 97-99. oldalakon!

A feldolgozás sikerességét könnyen bizonyíthatja két önellenőrző feladat megoldásával! 4. önellenőrző feladat

Mit gondol, miért volt szükség változtatni a vétkességi elven alapuló felelősségi rendszereken? Azért, mert: 1. felborult az egyensúly a kártokozó vétkességének foka, valamint a kár mértéke között; 2. a gépesítéssel együtt járt a károkozások számának és súlyának növekedése; 3. alapvetőnek tűnt a kárelosztás gondolata; 4. új objektív felelősségi alakzatok jelentek meg; 5. a károkozó egyén helyébe a károkozó kollektíva, a vállalat lép. Ha úgy gondolja, hogy helyes a megoldása (és miért ne lenne az?), hasonlítsa össze a miénkkel a lecke végén, majd folytassa ismereteinek tesztelését.

39


Távoktatás


Az alábbi állítások között talál egyet, amelyik nem igaz. Melyik az? 1. A Kptk. lehetővé teszi a feleknek, hogy a szerződésszegésért való felelősséget korlátozhassák, illetve kizárhassák. 2. A Kptk. tovább szigorítja a Ptk. felelősségi szabályait. 3. Általános szabállyá vált a vállalat alkalmazottakért való felelőssége. 4. A Kptk. csak azokat a károkat vonja a megtérítés körébe, amelyek a károkozó magatartás közvetlen következményei. 5. A Kptk. csak azokat a károkat vonja a megtérítés körébe, amelyekkel a szerződés megkötésekor előre lehet számolni. Lehet, hogy ezt a feladatot nem találta túl nehéznek. Azért ellenőrizze önmagát!

Befejezés A feladatok helyes megoldásával bizonyította, hogy eredményesen elsajátította a külgazdasági szerződésekre vonatkozó általános ismereteket. Erre építheti a speciális tudást. Kezdjük ezt a nemzetközi adásvétel megismerésével. A következő két lecke ennek a témának a különböző jogi aspektusait vizsgálja.

40


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás 1. - b); 2. - d); 3. - e), a); 4. - c), mert: 1. A vállalkozási szerződés gazdasági célja az, hogy valamilyen művet létrehozzon, megalkosson. 2. A fuvarozási szerződés célja mindenkor egy másik szerződés beteljesítése. 3. A nemzetközi forgalomban megnőtt az egyéb szerződésfajták jelentősége, azonban ezek (pl. a lízing ügylet) mellett is a legjelentősebb marad az adásvétel szerepe. 4. A fizetési ügylet valamilyen áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kiegyenlítését szolgálja. 2. megoldás: 2., mert a gyakorlatban két olyan esetcsoport van, amikor a felek viszonyára kötelezően alkalmazandó a jog: ez az ún. imperatív jogszabályok esete, és az az eset, amikor nemzetközi megállapodás írja elő bizonyos normarendszer alkalmazását. 3. megoldás: 1., 4., 5., mert 1. A legtöbb jogrendszer biztosítja, hogy kötelezően alkalmazandó jogszabályok hiányában a felek élhessenek a jogválasztás lehetőségével. 4. A jogválasztás eredményeként a felek jogviszonyukat kivonják az alkalmazandó jogrendszer hatálya alól, és egy általuk választott (másik) jogrendszer uralma alá helyezik. 5. A magyar Nemzetközi Magánjogi Kódex nem szól a felek hallgatólagos akaratának kutatásáról. 4. megoldás 1., 2., 5., mert a vétkességi elven alapuló felelősségi rendszereken az alábbi okok miatt kellett változtatni: 1. Felborult az egyensúly a kártokozó vétkességének foka, valamint a kár mértéke között. 2. A gépesítéssel együtt járt a károkozások számának és súlyának növekedése. 5. A károkozó egyén helyébe a károkozó kollektíva, a vállalat lép. Az a két megállapítás, hogy alapvetőnek tűnt a kárelosztás gondolata (3.), és hogy új objektív felelősségi alakzatok jelentek meg (4.) már az okozata, következménye, a jog reagálása ezen változásokra. 5. megoldás: 2., mert a Kptk. felelősségi rendelkezéseinek feladata többek között éppen az volt, hogy enyhítsen a Ptk. szigorú felelősségi szabályain. A feladatban szereplő további négy állítás (1., 3., 4., 5.) valóban helyes volt.

41


Távoktatás

9. lecke A nemzetközi adásvétel Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Ön már túl van a szerződéstani alapvetésen. Kész arra, hogy az idevonatkozó speciális ismereteket is elsajátítsa. Vegyük először a nemzetközi gazdasági forgalom egyik legfontosabb szerződés típusát, az adásvételt. Ebben a leckében megismerheti ennek fogalmát, szabályozásának sajátosságait. Majd megnézzük az idevonatkozó szokásokat, szokványokat és bemutatjuk a szorosan a témához kötődő ún. UNIDROIT „Alapelveket”. Mielőtt elkezdenénk a tanulást, ismerje meg a lecke céljait! A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen:

• • • • •

meghatározni a nemzetközi adásvétel fogalmát; leírni a nemzetközi adásvétel sajátosságait; vázolni az adásvételre vonatkozó egységes jog kialakulásának menetét; összefoglalni az INCOTERMS jelentőségét a nemzetközi gyakorlatban; felsorolni a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelveit.

Ismerjük meg mindenekelőtt a nemzetközi adásvétel fogalmát és sajátosságait, valamint a szabályozására vonatkozó egységes jog kialakulásának menetét! Kezdje az olvasást a 100-102. oldalakon!

Ha készen van, érdemes bemelegítenie egy önellenőrző feladattal. 1. önellenőrző feladat

Egészítse ki a mondatokat! 1. A magyar jog szerint az adásvétel .......... csak áru (ingó dolog, energia, értékpapír) lehet.

a) vételár,

2. Az adásvételi szerződés .......... a szerződés tárgyának birtokba adását jelenti.

c) teljesítése.

3. A .......... megállapítása a felekre van bízva, és azt ők a piaci kereslet-kínálat keretei között szabadon állapítják meg.

42

b) tárgya,


Távoktatás


Mit jelentenek az egyes ügyletek? Keresse meg a helyes meghatározást! 1. kompenzációs ügylet, 2. kapcsolt ügylet, 3. adresszációs ügylet, 4. barter ügylet, 5. reexport ügylet, 6. switch ügylet.

a) Az áruszállítás ellenértékét áruval egyenlítik ki, devizamozgás nélkül. b) Ennek célja a kötött és szabaddeviza árfolyamok közötti árkülönbözet kihasználása. c) Ennél a vevő az árut közvetlenül harmadik országba adja el. d) Ezek árukapcsolásos ügyletek, amelyekben egyenlő értékű áruk cserélnek gazdát. e) Klíring elszámolás keretében bonyolódó kapcsolt ügyletek. f) Ezek egyrészről kompenzációs ügyletet valósítanak meg, másrészről viszont devizafizetés kombinációját jelentik.

Minden bizonnyal jól párosított (azért vessen egy pillantást a mi megoldásunkra a lecke végén!), így nyugodtan haladjon tovább! Lapozza fel a tankönyv 103-105. oldalát!

A KGST ÁSZF jelentőségéről és az 1964. évi Hágai Egységes Törvényekről (ULIS és ULFIS) olvashatott. Mielőtt folytatja a tanulást, szánjon néhány percet az egység ellenőrzésére is! 3. önellenőrző feladat

Mit jelent a KGST ÁSZF-ben meghatározott ún. reális teljesítés elve? 1. Az egyszer megkötött szerződéseket maradéktalanul teljesíteni kell. 2. Az egyszer megkötött szerződéseket a feltételekhez mérten teljesíteni kell. 3. Az egyszer megkötött szerződéseket ellenállhatatlan erő esetén is teljesíteni kell. A megoldás ellenőrzését követően, folytassuk a nemzetközi adásvételre vonatkozó szokásjog feldolgozásával, az INCOTERMS klauzuláinak megismerésével! Lapozzon a 130-131. oldalakra!

Ha végzett az olvasással, javasoljuk, hogy tesztelje tudását!

43


Távoktatás


Válassza ki az általunk megadott három változat közül a mondat helyes befejezését! Az INCOTERMS maga különböző klauzulákból áll, 1. amelyek alkalmazása, mint nemzetközi szabály kötelező a felek számára; 2. amelyek alkalmazása csak a jelentősebb kikötőkben ajánlott az eladók és a vevők között; 3. amelyek közül az eladó és a vevő kiválasztják a számukra megfelelőt, és azt teszik a szerződésük részévé. Amint feldolgozta ezt az egységet is, s helyesen oldotta meg a feladatot, jóformán elsajátította ezt a leckét is. Már csak kevés választja el a befejezéstől. Ebben az UNIDROIT égisze alatt kidolgozott, „A Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei” elnevezésű gyűjteményről és – nagyon röviden – a fogyasztói szerződésekről olvashat. Az erről szóló ismeretanyagot a 132-134. oldalon találja.

Az értelmezést követően, oldja meg a lecke utolsó feladatát! 5. önellenőrző feladat

Válassza ki, hogy mikor kell alkalmazni az UNIDROIT Alapelveket? 1. Ha a felek kifejezetten ebben állapodtak meg. 2. Függetlenül a felek akaratától, ha az államuk kötelezővé teszi. 3. Ha külföldi elem kerül a szerződésbe. Reméljük, hogy ebben az esetben is helyesen döntött, ezzel a lecke végére ért.

Befejezés Bár sikeresen elsajátította a nemzetközi adásvétel eddig megvizsgált területeit, a tanulást a következő leckében is e témakörrel folytatjuk; hiszen egy, az áruk nemzetközi adásvételéről szóló kiemelt jelentőségű ENSZ egyezményt ismerhet meg. Folytassa tehát a megkezdett ismeretszerzést!

44


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1. - b); 2. - c); 3. - a), mert: 1. A magyar jog szerint az adásvétel tárgya csak áru (ingó dolog, energia, értékpapír) lehet. 2. Az adásvételi szerződés teljesítése a szerződés tárgyának birtokba adását jelenti. 3. A vételár megállapítása a felekre van bízva, és azt ők a piaci kereslet-kínálat keretei között szabadon állapítják meg. 2. megoldás: 1. - a); 2. - f); 3. - e); 4. - d); 5. - c); 6. - b), mert 1. A kompenzációs ügylet esetén az áruszállítás ellenértékét áruval egyenlítik ki, devizamozgás nélkül. 2. A kapcsolt ügylet egyrészről kompenzációs ügyletet valósítanak meg, másrészről viszont devizafizetés kombinációját jelentik. 3. Az adresszációs ügyletek klíring elszámolás keretében bonyolódó kapcsolt ügyletek. 4. A barter ügylet olyan árukapcsolásos ügylet, amelyekben egyenlő értékű áruk cserélnek gazdát. 5. A reexport ügyletnél a vevő az árut közvetlenül harmadik országba adja el. 6. A switch ügylet célja a kötött és szabaddeviza árfolyamok közötti árkülönbözet kihasználása. 3. megoldás: 1., vagyis a KGST ÁSZF-ben meghatározott ún. reális teljesítés elve azt jelenti, hogy az egyszer megkötött szerződéseket maradéktalanul teljesíteni kell. 4. megoldás: 3., mert az INCOTERMS maga különböző klauzulákból áll, amelyek közül az eladó és a vevő kiválasztják a számukra megfelelőt, és azt teszik a szerződésük részévé. 5. megoldás: 1., vagyis akkor kell alkalmazni az UNIDROIT Alapelveket, ha a felek kifejezetten ebben állapodtak meg.

45


Távoktatás

10. lecke A Bécsi Konvenció Tanulási idő: 8 óra

Bevezetés Ennek a leckének a keretében Ön az egyik legjelentősebb gazdasági tárgyú nemzetközi egyezménnyel ismerkedhet meg. Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló ENSZ Egyezményt, ismertebb nevén a Bécsi Konvenciót (CISG) 1980. április 11-én írta alá 6 állam, köztük Magyarország. Ma már több mint 60 országban hatályos, és a tagok száma folyamatosan nő. Sikerült tehát egy széles körben elfogadott, kiegyensúlyozott nemzetközi szerződést megalkotni. Ebben – az egyébként könnyűnek és rövidnek nem mondható – leckében a Konvenció alkalmazásának, és így a nemzetközi adásvételi szerződés megkötésének általános szabályait, feltételeit vizsgáljuk meg. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen:

• • • • • •

bemutatni a Konvenció hatályát és alkalmazásának szabályait; megfogalmazni a szerződéskötés általános szabályait; leírni az eladó és a vevő kötelezettségeit; megmagyarázni a szerződésszegés következményeit; értelmezni a kockázat átszállás fogalmát; összefoglalni a kártérítés, mentesülés, elállás és elévülés szabályozását.

Először tekintsük át, mi is az a Bécsi Konvenció, és mikor kell alkalmazni? Nyissa ki a tankönyvét a 106. oldalon és olvassa el az erre vonatkozó részt a 111. oldalig!

Az olvasás végeztével következzen az első önellenőrző feladat! 1. önellenőrző feladat

Keresse meg a felsorolásban, melyik válasz a helytelen, hamis! Nem vonatkozik a Konvenció arra az adásvételre, 1. melynek tárgya személyes használatra vásárolt áru; 2. amely árverés, tőzsdei ügylet keretében történik; 3. amelynek tárgya szokásos külkereskedelmi forgalmon belüli beszerzés; 4. amelynek tárgya légijármű; 5. amelynek tárgya kötvény, részvény, értékpapír; 6. amelynek tárgya villamos energia.

46


Távoktatás

Amennyiben jól válaszolt, Ön eredményesen feldolgozta a bevezető részt. Ha nem teljes a megoldása, azt ajánljuk, tekintse át újra a fenti 5 oldalt. Majd jöjjön a szerződés megkötésének szabályaival foglalkozó egység! Az erre vonatkozó tananyagot a 111-114. oldalakon találja.

Az olvasás után tesztelje új ismereteit! 2. önellenőrző feladat

Döntse el, hogy melyik a helyes válasz! Mikor nem minősül ajánlatnak egy nyilatkozat? 1. Több meghatározott személyhez szól. 2. Kielégítően meghatározott. 3. Valaki újságban kínál árut megvételre. 4. Megvan benne az ajánlathoz kötöttség szándéka. Helyes válasz esetén haladjon tovább, folytassa a tanulást az adásvételre vonatkozó általános kérdésekkel. A tudnivalókat a tankönyv 114-115. oldalán találja!

Gondolja át az itt elemzetteket, majd olvassa el az eladó kötelezettségeivel foglalkozó ismereteket is. Ezeket a 116-121. oldalakon találja!

Most pedig tesztelje tudását egy önellenőrző feladattal!

47


Távoktatás


Melyik a helyes meghatározás? 1. A felek egyike által elkövetett szerződésszegés akkor nem alapvető, ha a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztaná őt attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni; kivéve, ha a szerződő fél nem látta előre, és egy ésszerűen gondolkodó, hasonló személy azonos körülmények között sem látta volna előre az ilyen következményt. 2. A felek egyike által elkövetett szerződésszegés akkor alapvető, ha a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztaná őt attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni; kivéve, ha a szerződő fél nem látta előre, és egy ésszerűen gondolkodó, hasonló személy azonos körülmények között sem látta volna előre az ilyen következményt. 3. A felek egyike által elkövetett szerződésszegés akkor alapvető, ha a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztaná őt attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni; akkor is, ha a szerződő fél nem látta előre, és egy ésszerűen gondolkodó, hasonló személy azonos körülmények között sem látta volna előre az ilyen következményt. Reméljük, hogy nem sikerült megtévesztenünk. Ellenőrizze, hogy helyesen választott-e a három meghatározás közül! Lapozza fel a tankönyvet a 121-123. oldalakon.

A vevő kötelezettségeiről és azok megszegésének következményeiről olvasott. Most is érdemes próbára tennie tudását egy újabb feladat megoldásával. 4. önellenőrző feladat

Válassza ki az általunk megadott négy változat közül a mondat helyes befejezését! A vevő fő kötelezettsége: 1. a vételár megfizetése; 2. a vételár megfizetése és az áru átvétele; 3. a vételár megfizetése és az árura vonatkozó okmányok átadása; 4. a vételár megfizetése, az áru átvétele és az árura vonatkozó okmányok átadása. Ön is ugyanúgy egészítette ki a mondatot, ahogyan mi a lecke végén? Ha túljutott ezen a feladaton is, elérkezett a lecke utolsó anyagrészéhez. Most olyan fontos, a Konvencióban szabályozott kérdéseket fogunk boncolgatni, mint a kockázat átszállása, a kártérítés, mentesülés, elállás vagy az elévülés. Az idevonatkozó részeket a 124-129. oldalakon találja.

48


Távoktatás

Ezután se hagyja ki az önkontrollt: oldja meg a lecke utolsó feladatát! 5. önellenőrző feladat

Válassza ki, hogy melyik a helyesen megfogalmazott mentesülési szabály, természetesen a Konvenció értelmében! 1. Akkor sem mentesül a fél a szerződésből származó kötelezettségeinek teljesítése alól, ha bebizonyítja, hogy ezt olyan rajta kívülálló akadály okozta, amellyel a szerződés megkötésének időpontjában ésszerűen nem számolhatott és amelynek, vagy következményeinek az elhárítása nem volt tőle elvárható. 2. Akkor mentesül a fél a szerződésből származó kötelezettségeinek teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy ezt olyan rajta kívülálló akadály okozta, amellyel a szerződés megkötésének időpontjában ésszerűen nem számolhatott és amelynek, vagy következményeinek az elhárítása nem volt tőle elvárható. 3. Akkor mentesül a fél a szerződésből származó kötelezettségeinek teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy ezt olyan rajta kívülálló akadály okozta, amellyel a szerződés megkötésének időpontjában ésszerűen számolhatott volna, de annak vagy következményeinek az elhárítása nem volt tőle elvárható. Már csak ellenőriznie kell a megoldását és megint egy lecke végéhez ért.

Befejezés Ismét megtanult és megértett egy fontos részt, mely közelebb viszi Önt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi szabályozásának egészéhez. A következő leckében ezt a megértést a gyakorlatban is rögzítheti, hiszen elérkezett egy újabb összefoglaló esszé megírásához, a második beküldendő feladathoz. Most azonban megérdemel egy kis pihenést. Rendszerezze a gondolatait, mielőtt dolgozata elkészítésébe kezd! Hagyjon időt, hogy leülepedjen a megszerzett tudás!

49


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 3., vagyis olyan adásvételre, amelynek tárgya szokásos külkereskedelmi forgalmon belüli beszerzés, igenis vonatkozik a Konvenció. 2. megoldás: 3., mert az újságban megjelent vételi nyilatkozat az ún. közönségnek címzett nyilatkozatok közé esik, mely nem minősül a konvenció értelmében ajánlatnak. 3. megoldás: 2., mert a felek egyike által elkövetett szerződésszegés akkor alapvető, ha a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztaná őt attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni; kivéve, ha a szerződő fél nem látta előre, és egy ésszerűen gondolkodó, hasonló személy azonos körülmények között sem látta volna előre az ilyen következményt. 4. megoldás: 2., mert a vevő fő kötelezettsége a Konvenció szerint a vételár megfizetése és az áru átvétele. 5. megoldás: 2., tehát akkor mentesül a fél a szerződésből származó kötelezettségeinek teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy ezt olyan rajta kívülálló akadály okozta, amellyel a szerződés megkötésének időpontjában ésszerűen nem számolhatott és amelynek, vagy következményeinek az elhárítása nem volt tőle elvárható.

50


Távoktatás

11. lecke Beküldendő feladat II. Kidolgozási idő: 8 óra

Bevezetés Az eddig szerzett ismeretek összefoglalásaként ismét egy esszé jellegű dolgozatot kell készítenie. Az előző leckékben megtanulta a nemzetközi adásvételi szerződés elvi szabályait, most alkalmazza ezt a gyakorlatban is! Ennek a feladatnak a helyes, következetes megoldásával, átgondolásával képes lesz a későbbi munkája során egy jogi szempontból megfelelő, nemzetközi adásvételi szerződés megkötésére irányuló tárgyalást lefolytatni, ajánlatot tenni. A feladat kidolgozásának célja annak bizonyítása, hogy Ön képes:

• • •

összefoglalni a Bécsi Konvenció lényegét; összehasonlítani más adásvételi szerződésre vonatkozó szabályozással; leírni a nemzetközi adásvételi szerződés megkötésének menetét és főbb pontjait.

A feladat pontos megfogalmazása Írjon házi dolgozatot!

Témája: üzleti partnerének országa nem CISG tag. Foglalja össze számára a konvenció hatálya alatt megkötött adásvételi szerződés előnyeit, hátrányait! Győzze meg őt annak alkalmazásáról! Ennek során mutassa be a Bécsi Konvenció főbb szabályozási pontjait! Jó tanács: a feladat kidolgozásánál bizonyítsa, hogy Ön képes összefoglalni a Bécsi Konvenció lényegét. Próbálja meg összehasonlítani más adásvételi szerződésre vonatkozó szabályozással, s írja le a nemzetközi adásvételi szerződés megkötésének menetét és főbb pontjait!

A feladat beküldésének követelményei Amikor elkészült és letisztázta a dolgozatát, tegye ugyanazt, amit a korábbi beküldendő feladat esetében is kértünk Öntől. Az anyagot mentse el egy .doc file-ban és küldje el képzésszervező tutorának címezve. Amennyiben Ön nem rendelkezik a megfelelő számítógépes eszközökkel – a képzés elején egyeztetetteknek megfelelően – dolgozatát postán is eljuttathatja képzésszervezőjéhez, nyomtatott vagy CD-re mentett formában.

51


Távoktatás

Formai követelmények •

Terjedelem: 3 oldal, kb. 10 000 karakter;

•

Times New Roman betűtípus;

•

12-es betűméret;

•

1.5 sortávolság és sorkizárás alkalmazása.

A dolgozat beküldésének pontos határidejét a kurzus felvételekor tudattuk Önnel, visszajelzést a dolgozatával kapcsolatosan egy héten belül kap. Amennyiben elkészült írásával és elküldte azt, pihenjen egy kicsit!

Befejezés Nagy munka áll Ön mögött. A tanagyag nagyobbik részét már elsajátította, képessé vált két igen nehéz témákat tartalmazó munka megírására, beküldésére. Már sem időben, sem a leckék mennyiségében nem sok választja el a tananyag befejezésétől. A következő leckékben még mindig az egyes szerződéseket boncolgatjuk: itt tanulhat a vállalkozási szerződésekről, a licencia ügyletekről és a külgazdasági kapcsolatok egyes újabb formáiról; továbbá a kisegítő szerződésekről, így a megbízási és szállítmányozási szerződésekről, valamint a bank- és fizetési ügyletekről. Térjen tehát rá és lapozzon a következő, a 12. leckéhez!

52


Távoktatás

12. lecke A nemzetközi gazdasági forgalom egyéb szerződései Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés A hátralévő leckékben folytatjuk a nemzetközi szerződéstani tanulmányainkat. Először a nemzetközi forgalom úgy nevezett egyéb szerződéseivel ismerkedünk meg. E lecke keretében megtalálja a vállalkozási szerződéseket, a licencia-ügyleteket és a külgazdasági kapcsolatok egyes újabb formáit, mint a termelési - értékesítési kooperációt, a lízingügyletet vagy a külföldi vállalatalapítást. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen bemutatni:

• • • • •

a vállalkozási szerződéseket; a licencia-ügyleteket; a termelési - értékesítési kooperációt; a lízing-ügyleteket; a vállalatalapítás szerződéses hátterét.

Kezdjük egy memóriapróbával! A 8. leckében áttekintettük a nemzetközi gazdasági kapcsolatok során létrejövő szerződéseket a tartalmuk szerint. Emlékszik-e még az ott megtanultakra? 1. önellenőrző feladat

Csoportosítsa az alábbi szerződésfajtákat aszerint, hogy az 1. a gazdasági cél megvalósítását közvetlenül hordozó főszerződések közé tartozik;

a) fuvarozási szerződés,

vagy

c) vállalkozási szerződés,

2. a főszerződést „szolgáló” kisegítő szerződések közé tartozik.

d) fizetési ügyletek,

b) adásvételi ügyletek,

e) lízing-ügylet.

Ellenőrizze a megoldást a lecke végén! Amennyiben helyesen csoportosított, rendelkezik azzal az ismeretanyaggal, amelyre a folytatás épül. Első körben tisztázzuk, milyen típusai vannak a vállalkozási szerződésnek. Olvassa el a 135-139. oldal ismeretanyagát!

Folytassuk a licencia-ügyletek elemzésével az anyag feldolgozását!

53


Távoktatás

Olvassa el a 139-141. oldalakat!

Azt, hogy sikerült-e megértenie ezt a tanulási egységet, könnyen ellenőrizheti a következő feladat megoldásával. 2. önellenőrző feladat

Igaz és hamis állításokat írtunk, válassza ki, melyik állítás igaz! 1. A vállalkozási szerződés alaptípusában a vállalkozó nem a saját költségén végzi el a munkát, ám annak eredményéért felel. 2. A vállalkozót a feldolgozásra átvett anyagok tekintetében szigorú elszámolási kötelezettség terheli. 3. A nagyberendezések szállítására és szerelésére vonatkozó ügyletek fő jellegzetessége a kulcsrakészen történő szállítás. 4. A licencia szerződés tárgya mindig valamilyen ismeret, tudás alapján előállított termék. Talán ezt a feladatot nem találta különösen nehéznek. Azért vessen egy pillantást a mi megoldásunkra a lecke végén! A következő néhány oldalon bemutatjuk Önnek a külgazdasági kapcsolatokban megjelenő újabb formációkat. Olyan fogalmak kapnak most tartalmat, mint lízing-ügylet, külföldi vállalatalapítás vagy a szindikátusi szerződés. Az ezekre vonatkozó ismeretanyagot a 141-148. oldalon találja.

Olvassa el és értelmezze az itt leírtakat! Majd oldja meg a harmadik önellenőrző feladatot is! 3. önellenőrző feladat

Párosítsa a szerződéseket a meghatározásokkal! 1. kooperációs szerződés, 2. lízing-ügylet, 3. szindikátusi szerződés.

a) Ebben a megállapodásban a felek előre meghatározzák egymás kötelezettségeit a vállalatalapítással kapcsolatban, rögzítik a vállalat működésének főbb elveit, és az irányításához kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. b) Ennek a keretében (rendszerint) egy pénzintézet az általa megvásárolt gép, berendezés tartós használatát, díj fizetése ellenében, átengedi a vállalkozónak. c) Ezen a szerződésen több vállalat tartós, a termelés és/vagy értékesítés területén megvalósuló kapcsolatát értjük; ennek célja a termékeik műszaki színvonalának és piacképességének az együttműködésből származó kölcsönös előnyök révén való növelése.

Reméljük, hogy ezt a feladatot is hibátlanul oldotta meg!

54


Távoktatás

Befejezés Gratulálunk! Ön nagyon jól veszi az akadályokat, már csak két lecke választja el a tananyag befejezésétől. Ugye milyen gyorsan telik az idő? És már mennyi mindent tud!

Megoldások 1. megoldás: 1. - b), c), e); 2. - a), d), mert: 1. A gazdasági cél megvalósítását közvetlenül szolgáló főszerződések közé tartoznak az adásvételi ügyletek, a vállalkozási szerződések és a lízing-ügyletek. 2. A főszerződést „szolgáló” kisegítő szerződések közé tartoznak a fuvarozási szerződések és a fizetési ügyletek. 2. megoldás: 2., mert igaz az, hogy a vállalkozót a feldolgozásra átvett anyagok tekintetében szigorú elszámolási kötelezettség terheli. A további megállapítások hamisak, mert: 1. A vállalkozási szerződés alaptípusában a vállalkozó a saját költségén végzi el a munkát, és annak eredményéért felel. 3. A nagyberendezések szállítására és szerelésére vonatkozó ügyletek fő jellegzetessége nem a kulcsrakészen történő szállítás, hanem a szükséges szolgáltatások megosztása. 4. A licencia szerződés tárgya mindig valamilyen jog, vagy hasznosítható ismeret, tudás, nem pedig az annak alapján előállított termék. 3. megoldás: 1. - c); 2. - b); 3. - a), mert: 1. A kooperációs szerződésen több vállalat tartós, a termelés és/vagy értékesítés területén megvalósuló kapcsolatát értjük; ennek célja a termékeik műszaki színvonalának és piacképességének az együttműködésből származó kölcsönös előnyök révén való növelése. 2. Lízing-ügylet keretében (rendszerint) egy pénzintézet az általa megvásárolt gép, berendezés tartós használatát, díj fizetése ellenében, átengedi a vállalkozónak. 3. A szindikátusi szerződésben pedig a felek előre meghatározzák egymás kötelezettségeit a vállalatalapítással kapcsolatban, rögzítik a vállalat működésének főbb elveit, valamint az irányításához kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket.

55


Távoktatás

13. lecke Megbízási típusú szerződések, bank- és fizetési ügyletek Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Ennek a leckének a célja továbbra is a szerződéstani ismeretek bővítése, először a megbízási típusú szerződések, majd a bank- és fizetési ügyletek bemutatásán keresztül. Tekintsük át mindenek előtt azt, hogy ezzel kapcsolatosan milyen célokat tűztünk ki Ön elé! A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen bemutatni:

• • •

a megbízási típusú szerződéseket; a bankügyleteket; a legfontosabb fizetési ügyleteket.

A megbízási típusú szerződések között kerül tárgyalásra a képviseleti (ügynöki), a bizományi és a bizományi raktárra vonatkozó szerződés, a vevőszolgálati szerződés és a forgalmazói (viszonteladói) szerződés. Részletezzük ezeket! Nyissa ki a tankönyvet a 149. oldalon és olvassa el a vonatkozó részeket a 156. oldalig!

Ha sikerült alaposan elmélyednie a tananyagban, nem lesz nehéz megoldania az első két feladatot.

56


Távoktatás


Párosítsa a szerződéseket a meghatározásokkal! 1. kereskedelmi képviselet, 2. vevőszolgálati szerződés, 3. forgalmazói (viszonteladói) szerződés.

a) Ez alapján az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy egy meghatározott területen, meghatározott árut, meghatározott forgalmazó részére értékesít, aki az árut továbbértékesítési céllal megvásárolja. b) Ezen szerződés alapján a megbízott a szerződésben meghatározott termékek rendeltetésszerű használhatóságának fenntartása érdekében, saját költségére, a felhasználók számára a megbízó jótállási kötelezettsége alá eső, valamint azon kívüli javítások és karbantartási munkák szakszerű elvégzésére, a megbízó pedig díjfizetésre köteles. c) Ez alapján a képviselő – tartós jogviszony keretében, díjazás ellenében, a megbízó érdekében eljárva – külkereskedelmi vagy más külgazdasági kapcsolatok körébe tartozó szerződések közvetítésére vállal kötelezettséget.

Ha összehasonlította az Ön megoldását a miénkkel (azt a lecke végén találja), akkor még egy feladat megoldására kérjük. 2. önellenőrző feladat

A következő, egymáshoz nagyon hasonló mondatpárok közül válassza ki a helyes, igaz megállapításokat. 1. Kereskedelmi képviselet esetében a képviselő a szerződések megkötésére jogosult. 2. Kereskedelmi képviselet esetében a képviselő a szerződések megkötésére nem jogosult. 3. Vevőszolgálati szerződés esetében a megbízó köteles a szükséges tájékoztatást és műszaki útmutatást megadni. 4. Vevőszolgálati szerződés esetében a megbízó nem köteles a szükséges tájékoztatást és műszaki útmutatást megadni. 5. Forgalmazói szerződéseknél a vevői oldalon lényeges feltétel, hogy az illető értékesítési hálózattal rendelkezzék. 6. Forgalmazói szerződéseknél a vevői oldalon nem lényeges feltétel, hogy az illető értékesítési hálózattal rendelkezzék. Vesse egybe az Ön megoldását a miénkkel! Reméljük, hogy sikeresen vette a második akadályt is. Ez egy nehéz anyagrész, sok információval. Ennek tudatában folytassa a tanulást! A nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítása ma már elképzelhetetlen bankok nélkül. A legfontosabb bankügyletek közül a következőkben foglakozni fogunk az egyes fizetési ügyletekkel: ilyenek az átutalás, a beszedési megbízás és

57


Távoktatás

a meghitelezés; a kölcsön- és hitelügyletekkel, valamint a biztosítékadás legfontosabb bankügyletével: a bankgarancia-szerződéssel. Kezdjük a fizetési ügyletekkel! Lapozzon a 171-174. oldalra!

Ha készen van, ellenőrizze tudását egy újabb feladat megoldásával! 3. önellenőrző feladat

Igaz és hamis meghatározásokat lát: válassza ki, melyik állítás igaz! 1. Átutalási megbízás alapján a bank az ügyfelének nála vezetett számlája terhére meghatározott pénzösszeget vezet át a megbízásban megjelölt személy bankszámlájára. 2. A beszedési megbízás (inkasszó) olyan jogügylet, amelyben a hitelező a vevőtől kapott megbízás alapján az eladó irányában arra kötelezi magát, hogy előre meghatározott feltételek megvalósulása esetén részére fizetést teljesít. 3. Az okmányos meghitelezés (akkreditív) a hitelezőnek a bankhoz intézett megbízása, hogy követelését az adóstól szedje be – rendszerint az adós bankszámlájának a terhére. Helyesen döntött? Könnyen ellenőrizheti, ha összehasonlítja az Ön megoldását a miénkkel. A lecke utolsó témaköre következik, amely a kölcsön- és hitelügyletekkel, valamint a bankgarancia-szerződéssel foglalkozik. A tudnivalókat a tankönyv 174-176. oldalán találja.

Ha úgy gondolja, hogy minden világos, akkor oldja meg a lecke utolsó feladatát. 4. önellenőrző feladat

Egészítse ki a mondatokat! 1. A .......... önálló szerződés, amely – az alapügylettől függetlenül – mentesíti a hitelezőt az adós nem fizetéséből származó kockázat alól. 2. A .......... meghatározott pénzeszközök meghatározott célra és időtartamra való rendelkezésre bocsátása.

a) faktoring-ügylet, b) bankgarancia, c) kölcsönszerződés.

3. A .......... lényege: az áru eladója számlakövetelését egy harmadik személyre ruházza, aki a behajtásra garanciát vállal. Ellenőrizte a megoldását? Gratulálhatunk?

Befejezés Reméljük, hogy sikerült értelmezni ezt a leckét, és helyesek voltak a feladatok megoldásai is. Amennyiben igen, úgy folytassa a tanulást az utolsó lecke feldolgozásával, melynek témája az áru továbbításával kapcsolatos szerződések sora lesz. 58


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1. - a); 2. - b); 3. - c), mert: 1. A kereskedelmi képviseleti szerződés alapján a képviselő tartós jogviszony keretében, díjazás ellenében, a megbízó érdekében eljárva külkereskedelmi vagy más külgazdasági kapcsolatok körébe tartozó szerződések közvetítésére vállal kötelezettséget. 2. A vevőszolgálati szerződés alapján a megbízott a szerződésben meghatározott termékek rendeltetésszerű használhatóságának fenntartása érdekében, saját költségére, a felhasználók számára a megbízó jótállási kötelezettsége alá eső, valamint azon kívüli javítások és karbantartási munkák szakszerű elvégzésére, a megbízó pedig díjfizetésre köteles. 3. A forgalmazói (viszonteladói) szerződés lényege az: az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy egy meghatározott területen, meghatározott árut, meghatározott forgalmazó részére értékesít, aki az árut továbbértékesítési céllal megvásárolja. 2. megoldás: 2., 3., 5., mert kereskedelmi képviselet esetében a képviselő a szerződések megkötésére nem, csak közvetítésükre jogosult; vevőszolgálati szerződés esetében a megbízó köteles a szükséges tájékoztatást és műszaki útmutatást megadni; forgalmazói szerződéseknél pedig a vevői oldalon lényeges feltétel, hogy az illető értékesítési hálózattal rendelkezzék. 3. megoldás: 1., mert igaz az, hogy az átutalási megbízás alapján a bank – az ügyfelének nála vezetett számlája terhére – meghatározott pénzösszeget vezet át a megbízásban megjelölt személy bankszámlájára. A további két megállapítás hamis, mert: 2. A beszedési megbízás (inkasszó) a hitelezőnek a bankhoz intézett megbízása, hogy követelését az adóstól szedje be, rendszerint az adós bankszámlájának a terhére. 3. Az okmányos meghitelezés (akkreditív) olyan jogügylet, amelyben a hitelező a vevőtől kapott megbízás alapján az eladó irányában arra kötelezi magát, hogy – előre meghatározott feltételek megvalósulása esetén – részére fizetést teljesít. 4. megoldás: 1. - b); 2. - c); 3. - a), mert: 1. A bankgarancia önálló szerződés, amely – az alapügylettől függetlenül – mentesíti a hitelezőt az adós nem fizetéséből származó kockázat alól. 2. A kölcsönszerződés meghatározott pénzeszközök meghatározott célra és időtartamra való rendelkezésre bocsátása. 3. A faktoring-ügylet lényege: az áru eladója számlakövetelését egy harmadik személyre ruházza, aki a behajtásra garanciát vállal.

59


Távoktatás

14. lecke Az áru továbbításával kapcsolatos szerződések Tanulási idő: 6 óra

Bevezetés Elérkezett a tananyag utolsó, záró leckéjéhez. Már ismeri a vállalkozási szerződéseket, a licencia-ügyleteteket, képes megbízási szerződést kötni, illetve ezeket bank- és biztosítási ügyletekkel kiegészíteni. Szerződéstani ismereteit még az áru továbbításával kapcsolatos szerződésekkel kell kiegészítenie. Ebben a leckében megismerheti a nemzetközi árufuvarozási, azaz vasúti, közúti, légi, tengeri és belvízi árufuvarozás szerződéseket; valamint megtanulja a nemzetközi szállítmányozás, szállítmánybiztosítás és a közraktári szerződés szabályait. A lecke feldolgozásának célja, hogy Ön képes legyen bemutatni:

• • • •

a nemzetközi árufuvarozási szerződéseket; a nemzetközi szállítmányozási szerződést; a közraktári szerződést; a szállítmánybiztosítást.

Kezdjük az ismeretszerzést a nemzetközi árufuvarozási szerződésekkel! Ezeken belül előbb ismerje meg a nemzetközi vasúti, közúti és légi árufuvarozás szabályait! Olvassa el a vonatkozó részeket a tankönyv 156-162. oldalon!

Ha kész a feldolgozással, oldja meg az első feladatot. 1. önellenőrző feladat

Fejezze be a mondatot, válassza ki a helyes megoldást! Mentesül a vasút a felelősség alól, ha az árukár 1. nyitott kocsiban történő fuvarozás során keletkezett; 2. fuvarozásból ki nem zárt áruban keletkezett; 3. a küldemény belső sajátos tulajdonsága miatt állt elő; 4. a vasút által végzett berakás/kirakás miatt állt elő; 5. a csomagolás kívülről észrevehető hiányossága következtében keletkezett. Amennyiben Ön is ugyanazt az egyetlen megoldást tartotta helyesnek, amelyet mi (tudja: azt a lecke végén olvashatja), akkor jól dolgozott. Építse tovább tudását a tengeri és belvízi árufuvarozás szabályaival!

60


Távoktatás

Lapozza fel a tankönyv 162-167. oldalait!

Ha végzett az olvasással, ismét azt javasoljuk, hogy ellenőrizze tudását! 2. önellenőrző feladat

Válassza ki az általunk megadott három változat közül a mondat helyes befejezését! Közös hajókáron az olyan kár értendő, 1. amelyet a fuvarozók közös megállapodása alapján egyszerre egy időpontban, a tengeren, több hajón szándékosan okoznak; 2. amelyet a fuvarozó a hajót és/vagy a rakományt fenyegető veszély elhárítása érdekében szándékosan okozott; 3. amelyet a fuvarozó a fuvaroztatókkal közösen a hajót és/vagy a rakományt fenyegető veszély elhárítása érdekében gondatlanul okozott. Helyes válasz esetén megállapíthatja, hogy eredményesen dolgozott. Megismerte tehát a nemzetközi fuvarozás fajtáit, most különítse el azt azokat a nemzetközi szállítmányozástól! Olvassa el a 168-169. oldalon található fontos ismereteket!

Tovább haladva megállapíthatjuk, hogy az áru továbbítása során gyakran van szükség hosszabb, rövidebb ideig tartó raktározására, valamint nem nélkülözhető a szállítmány biztosítása sem. Az anyagrész végén megtanulhatja, hogyan járhat el, amennyiben közraktári vagy szállítmánybiztosítási szerződést kíván kötni. Olvassa el az ezzel kapcsolatos anyagrészt. Lapozzon a tankönyv 169-171. oldalára!

Befejezésként oldja meg a lecke és a tananyag utolsó önellenőrző feladatát! 3. önellenőrző feladat

Válassza ki, melyik meghatározás nem igaz a közraktári szerződésre! 1. Sajátos tevékenysége, hogy a letett árura – az áru értékének kétharmadáig – kölcsönt is nyújthat. 2. Megtéríti a biztosítottnak azokat a károkat, amelyek az áru feladása és kiszolgáltatása között az áruban olyan okból keletkeztek, amelyekre a biztosítási feltételek kiterjednek. 3. Az e tevékenységre feljogosított vállalat a letett árunak fokozott felelősség mellett való őrzésére vállal felelősséget. Arra kérjük, hogy ne mulassza el az utolsó lecke utolsó feladatának ellenőrzését sem!

61


Távoktatás

Befejezés A lecke és egyben a tananyag végére ért. Időtöltése nem volt hiába való. Gondolja csak végig, milyen nehéz, bonyolult területeket érintettünk a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának megismerése kapcsán, s mindezt önállóan sikerült végrehajtania! Ha követte javaslatainkat, megoldotta (és sikerrel oldotta meg) az általunk ajánlott feladatokat, kidolgozta és időben beküldte önálló munkáját a 7. és a 11. leckében megadottaknak megfelelően, akkor biztos lehet benne, hogy felkészült a záróvizsgájára, melyhez sok sikert kívánunk! Köszönjük munkáját!

Megoldások 1. megoldás: 3., mert igaz az, hogy a vasút akkor mentesül a felelősség alól, ha az árukár a küldemény belső sajátos tulajdonsága miatt állt elő. A többi mondat csak a következő módosításokkal állná meg helyét: Mentesül a vasút a felelősség alól, ha az árukár 1. zárt kocsiban történő fuvarozás során keletkezett; 2. fuvarozásból kizárt áruban keletkezett; 4. a feladó által végzett berakás, és a vevő által végzett kirakás miatt állt elő; 5. a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága következtében keletkezett. 2. megoldás: 2., mert közös hajókáron az olyan károkat értjük, amelyet a fuvarozó a hajót és/vagy a rakományt fenyegető veszély elhárítása érdekében szándékosan okozott. A másik két mondat jogilag nem értelmezhető! 3. megoldás: 2., mert a közraktári szerződésnek nem sajátja, hogy megtéríti a biztosítottnak azokat a károkat, amelyek az áru feladása és kiszolgáltatása között az áruban olyan okból keletkeztek, amelyekre a biztosítási feltételek kiterjednek. Ez a szállítmánybiztosítás lényege. A további két meghatározás a közraktári szerződés jellemzője.

62


63

Távoktatás


64

Távoktatás

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga tantárgyi kalauz

Recommend Documents