Gazdasági jog tantárgyi kalauz

dr. Kincses László

Gazdasági jog tantárgyi kalauz

Szolnoki Főiskola Szolnok 2006.

Gazdasági jog Tantárgyi kalauz

Ez a tantárgyi kalauz két tankönyvhöz készült: Dr. Boda Mihály: A gazdaság szereplőinek jogállása és a piaci magatartás jogi szabályozása ifj. Dr. Tiborcz Attila: Munkajog Tananyagíró: dr. Kincses László Távoktatási szerkesztő: Forgácsné Mészáros Ildikó Távoktatási lektor: Németh Katalin Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes

Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva rektor

© Szolnoki Főiskola, 2006. Minden jog fenntartva. A tantárgyi kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ................................................................................................................................ 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezetés............................................................................................................................................ 5 Gazdasági forgalmi élet főbb szereplői, az egyéni vállalkozás, a társas vállalkozás alapítása és működése....................................................................................................................................... 9 Cégeljárás, cégnyilvántartás, cégbejegyzési eljárás ...................................................................... 14 Közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság ......... 18 Sajátos társaságok és gazdasági szerveződések ........................................................................... 23 Beküldendő feladat I....................................................................................................................... 26 A szövetkezetek és közhasznú szervezetek................................................................................. 27 A helyi önkormányzatok gazdálkodása. Koncesszió és a közbeszerzés ................................. 31 Az adatvédelem. A fogyasztók védelme és a távollevők között kötött szerződések............. 34 A gazdasági verseny jogi szabályozása és a gazdasági reklámtevékenység.............................. 38 A szerzői jog, szabadalmi jog és iparjogvédelmi jog .................................................................. 42 Beküldendő feladat II..................................................................................................................... 45 A munkajog története. Alapvető fogalmak a Munka törvénykönyvből.................................. 46 A munkaszerződés. A munkavállaló és munkáltató kötelezettségei. A pihenő- és munkaidő.................................................................................................................. 50 A fegyelmi és kártérítési felelősség. Munkaviszony megszűnése. Érdekvédelem.................. 54

3

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak:

Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása.

Célkitűzés: így jelöljük, ha a

• •

tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg.

Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia.

Önellenőrző feladat

Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!

Beküldendő feladat

Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a főiskolára tutorának.

4

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Bevezetés Kedves Hallgató! Szeretettel köszöntjük Önt a Szolnoki Főiskola Gazdasági jog c. tárgyának hallgatójaként. Most egy olyan kalauzt tart a kezében, mely segít Önnek a megadott tananyag elsajátításában. Ez a tantárgyi kalauz segítséget nyújt abban, hogy a tantárgyat hatékonyan tanulja és a kurzus követelményeit teljesítse. Ennek érdekében a tananyagot leckékre bontottuk és minden leckéhez megadtuk, hogy mely tananyagrészeket kell feldolgoznia. A feldolgozáshoz meghatároztuk a lecke feladatait is. Az önellenőrző feladatok megoldását minden egyes lecke végén megtalálja. A tantárgyat kötelező szakalapozó tárgyként tanulja. A tantárgy kreditértéke 3, azaz összesen 90 tanulási óra szükséges a feldolgozáshoz.

Az egyes leckéknél jelezzük, hogy kb. hány óra időráfordítást igényel az adott lecke feldolgozása.

A tantárgy általános célja A tantárgy tanulásának célja, hogy a kurzus végére Ön képes legyen:

• • • • • • • • • • • •

bemutatni a gazdasági élet szereplőit; különbséget tenni az egyéni és társas vállalkozás között; bemutatni az egyes gazdasági társaságokat és azok jellemzőit; leírni a cégeljárás menetét, a cégnyilvántartás szabályait; vázolni az a sajátos gazdasági szerveződéseket; bemutatni a szövetkezetet és a non-profit szervezeteket; leírni az önkormányzat gazdálkodását és a közbeszerzés folyamatát; felismerni a tisztességtelen piaci magatartás tényállását; összefoglalni a szerzői alkotásokhoz fűződő jogokat; ismertetni a munkajog történetét és rendszerbeli helyét; vázolni a munkaszerződés elemeit a munkajogviszonyból eredő jogokat és kötelességeket; bemutatni a szakszervezeteket és egyéb érdekvédelmi szervezeteket.

A tantárgy lezárása A félév elfogadásának (aláírás) feltétele a beküldendő feladatok határidőre történő benyújtása a tantárgy felvételekor egyeztetett címre. Az értékelés %-os formában történik, a megadott határidő elmulasztása minden további 24 óra elteltével 5% levonással jár.

5

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Az értékelés alapját az alábbi %-ok jelentik: Beküldendő feladat I. 20% Beküldendő feladat II. 20% Írásbeli záróvizsga 60% A tantárgy 60 perces írásbeli vizsgával zárul. A vizsgán elérhető maximális pontszám: 60 pont. A vizsgán szerezhető maximális pontszámok: Fogalomtudás 15 pont Esszékérdések 10 pont Rövid, teszt jellegű kérdések 35 pont A tantárgyi érdemjegy megállapítása az írásbeli vizsgán elért pontszám és a beküldendő feladatok pontszáma alapján történik: •

0-59 pont:

elégtelen

•

60-69 pont:

elégséges

•

70-79 pont:

közepes

•

80-89 pont:

jó

•

90-100 pont:

jeles

A tantárgy előfeltétele: a Gazdasági jog alapjai c. tantárgy sikeres teljesítése.

A tanulás eszközei és használatuk •

Dr. Boda Mihály: A gazdaság szereplőinek jogállása és a piaci magatartás jogi szabályozása (megjelenés alatt) (a továbbiakban Boda-könyv);

•

ifj. Dr. Tiborcz Attila: Munkajog (megjelenés alatt) (a továbbiakban Tiborcz-könyv);

•

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról;

•

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságokról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról;

•

2006. évi X. törvény a szövetkezetekről;

•

1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről;

•

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról;

•

1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről;

•

Tantárgyi kalauz;

•

Jegyzetfüzet az önellenőrző feladatok kidolgozásához.

6

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ajánlott irodalom •

Dr. Sárközy Tamás: Magyar társasági jog Európában, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2003.

•

Dr. Bárdos Péter: Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2003.

•

Dr. Verebics János: Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft. Budapest, 2003.

Tanulási tanácsok A fent kijelölt törvényeket sem a tankönyvek, sem a kalauz nem tartalmazza. Javasoljuk, hogy a tanulás megkezdése előtt keresse fel a http://www.complex.hu weboldalt , ahol a Jogszabályok menüpont alatt a Törvények és országgyűlési határozatok linkre kattintva éves bontásban megtalálja a szükséges törvények hatályos változatát. Vagy használhatja a Magyarország.hu kormányzati portálon (www.magyarorszag.hu) a Szolgáltatások fülön a Jogszabálykereső funkciót, illetve a FigyelőNet oldalán (www.fn.hu) a Szolgáltatások menüpont alatt a Törvénytárat. Mindhárom helyről lehetősége van letölteni, majd a letöltést követően kinyomtatni a joganyagokat. Javasoljuk, hogy a törvények szövegét elektronikusan tárolja és olvassa! Ha mégis a nyomtatott változat mellett dönt, ellenőrizze a várható terjedelmet, mert a listában szereplő törvények több esetben meghaladják az 50 oldalt!

Tanulástámogatás A tantárgyat alapvetően önállóan kell megtanulnia, klasszikus értelemben vett előadás vagy gyakorlat nélkül. A tananyag feldolgozása során egy alkalommal lehetősége lesz személyesen is konzultálnia tutorával; ennek részleteiről a tantárgy felvételekor tájékoztattuk. Ehhez fel kell vennie a kapcsolatot a képzésszervező tutorával, akinek nevéről és elérhetőségéről szintén tájékoztatást kapott. Elérhetőségeiket jegyezze fel ide is! Képzésszervezője neve: ..................................................................................................................... Elérhetősége: ....................................................................................................................................... Tutorának neve: .................................................................................................................................. Elérhetősége: ....................................................................................................................................... A félév során két beküldendő feladatot kell elkészítenie és azt – a tantárgy felvételekor megadott – határidőre el kell juttatnia a tutorához. A beküldendő feladat formai követelményei: Word formátum, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5 sortávolság és sorkizárás alkalmazása. A dokumentumot .doc kiterjesztéssel mentse el és az Ilias rendszer segítségével, vagy postán küldje el a tárgy felvételekor megállapodott ütemezés szerint.

7

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tanulási terv Lecke

Időigény

Típus

1. Gazdasági forgalmi élet főbb szereplői, az egyéni vállalkozás, a társas vállalkozás alapítása és működése

6 óra

feldolgozó

2. Cégeljárás, cégnyilvántartás, cégbejegyzési eljárás

4 óra

feldolgozó

3. Közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság

8 óra

feldolgozó

4. Sajátos társaságok és gazdasági szerveződések

6 óra

feldolgozó

5. Beküldendő feladat I.

8 óra

beküldendő

6. A szövetkezetek és közhasznú szervezetek

6 óra

feldolgozó

7. A helyi önkormányzatok gazdálkodása. Koncesszió és a közbeszerzés

6 óra

feldolgozó

8. Az adatvédelem. A fogyasztók védelme és a távollevők között kötött szerződések

6 óra

feldolgozó

9. A gazdasági verseny jogi szabályozása és a gazdasági reklámtevékenység

8 óra

feldolgozó

10. A szerzői jog, szabadalmi jog és iparjogvédelmi jog

7 óra

feldolgozó

11. Beküldendő feladat II.

8 óra

beküldendő

12. A munkajog története. Alapvető fogalmak a Munka törvénykönyvből

7 óra

feldolgozó

13. A munkaszerződés. A munkavállaló és munkáltató kötelezettségei. A pihenő- és munkaidő

6 óra

feldolgozó

14. A fegyelmi és kártérítési felelősség. Munkaviszony megszűnése. Érdekvédelem

5 óra

feldolgozó

Kezdje meg a tantárgy anyagának feldolgozását!

8

Mikor tanulom?

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. lecke Gazdasági forgalmi élet főbb szereplői, az egyéni vállalkozás, a társas vállalkozás alapítása és működése Tanulási idő: 6 óra

A gazdasági jogi tanulmányait a gazdasági-forgalmi élet szereplőivel, azok szétválasztásával, és egyenként való megfogalmazásával kezdjük. Az első leckében közelebbről megvizsgáljuk a vállalkozás fogalmi rendszerét, valamint az egyéni és a társas vállalkozás különbségét. Ezek után az egyéni vállalkozások törvényi szabályozását, illetve a társaságok alapítását és működését tesszük nagyító alá. A lecke anyagának elsajátításához szüksége lesz a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény tanulmányozására is! A lecke ajánlott anyagának elolvasása és megtanulása után Ön képes lesz:

• • • • •

különbséget tenni a jogi személy és nem jogi személy között; különbséget tenni az egyéni és társas vállalkozás között; összefoglalni az egyéni vállalkozó kritériumrendszerét; felvázolni a gazdasági társaságok alapításának feltételeit és működésüket; bemutatni az átalakulás szabályait.

Indulásként határolja el a jogi személyt a nem jogi személyektől, majd kezdje tanulmányozni a vállalkozás fogalomrendszerét és megnyilvánulási formáit a jelen gazdasági rendszerben. Olvassa el a Boda-könyv bevezető részét, és az I. rész 1., 2. és 3.fejezetét!

9

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Oldja meg az alábbi feladatokat! 1. önellenőrző feladat>

Válassza ki az alább felsoroltak közül a vállalkozás ismérveit! a) önállóság b) felsőfokú végzettség a tevékenység folytatásához c) növekedési profit érdekeit önként finanszírozó képesség d) büntetlen előélet e) magyar állampolgárság f) kockázatvállalási képesség g) piacképesség h) folytonosság

2. önellenőrző feladat

Jelölje meg az Ön által igaznak tartott állításokat! a) Egyszemélyes társaság újabb egyszemélyes társaságot nem alapíthat b) A gazdasági társaságnak kiskorú személy is lehet korlátlanul felelős tagja c) Képesítéshez kötött tevékenységet gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki ilyen képesítéssel rendelkezik. d) A társaság alapításához legalább 2 fő kell. Ellenőrizze válaszai helyességét! Ha legalább 75%-os eredményességgel járt, akkor Ön elsajátította a vállalkozásokra vonatkozó alapismereteket. Ellenkező esetben olvassa végig újra a fent megjelölt részeket, ugyanis az itt ismertetett fogalmakra, kritériumokra épülnek rá a következő leckék. Olvassa el a Boda-könyv II. részéből az 1. fejezetet!

10

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Az olvasottak alapján válaszoljon az alábbi kérdésekre! 3. önellenőrző feladat

Melyik társasági formát nem szabályozza a Gazdasági társaságokról szóló törvény? a) betéti társaság b) korlátolt felelősségű társaság c) közös vállalat d) egyesület e) részvénytársaság f) közkereseti társaság g) egyesülés


Válassza ki az Ön által hamisnak vélt állításokat! a) Ha a társaság tagjainak száma 1 főre csökken a társaság jogutód nélkül megszűnik. b) Egy gazdasági társaság több részre nem válhat szét. c) A társaság jogutód nélkül szűnik meg, ha jogszabály így rendelkezik d) Az alapító okiratban rendelkezni lehet a társaság időtartamáról e) A vezető tisztségviselőket határozatlan időre kell megválasztani. f) Vezető tisztségviselő csak a társaság tagja lehet. Lapozzon a lecke végére, és hasonlítsa össze válaszait a megoldásokkal. Reméljük, válaszai jól sikerültek. Eddig a gazdasági társaságok alapításának és működésének feltételrendszerét vizsgáltuk. Ezt követően az előtársasági szakasz törvényi követelményeit vonjuk górcső alá. Olvassa el a Boda-könyv II. részének 3. fejezetét!

11

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki, hogy melyik állítás nem megfelelő az előtársaságokra! a) Az előtársaság jogosult stratégiai döntések meghozatalára. b) Hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem folytathat. c) Jogutód nélküli megszűnés, társasági formaváltás, egyesülés vagy szétválás, továbbá közhasznú társasággá alakulás elhatározható. d) Az előtársasági jelleget a társaság iratain és az általa kötött szerződéseken mindvégig jelezni kell, a társaság nevéhez fűzött „bejegyzés alatt” toldattal. Ha ellenőrizte válaszát, a lecke végére ért. Sikeresen elsajátította a gazdasági-forgalmi élet fő szereplőinek jellegzetességeit és jogállásukat, törvényi szabályozásukat. Fontos megjegyezni, hogy az itt megtanult szabályoknak fontos szerepe lesz a 3. leckében részletesen tárgyalt gazdasági társaságoknál. A következő leckében egy gazdasági társaság cégbírósági bejegyzésének lépéseivel ismerkedhet meg, illetve azzal, hogyan törlik a társaságokat a cégjegyzékből megszűnés esetén.

12

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a), c), f), g), h), mert a hatályos rendelkezések szerint felsőfokú végzettség nem kell a vállalkozói tevékenységhez, a büntetlen előélet és a magyar állampolgárság sem követelmény (gondoljon arra, hány külföldi állampolgár folytat Magyarországon vállalkozó tevékenységet). 2. megoldás: c), mert a 2006. évi IV. törvény már engedélyezi azt, hogy egyszemélyes társaság további egyszemélyes társaságot alapítson, ezt megelőzően erre nem volt lehetőség. Kiskorú személy továbbra sem lehet korlátlanul felelős tagja egy gazdasági társaságnak. A társaságot az előzőekben magyarázott ok miatt egy személy is alapíthat, feltéve természetesen, hogy ezt a törvény megengedi. 3. megoldás: c) és d), mert a közös vállalat már nem képezi a gazdasági törvény részét, az egyesületek működését pedig az egyesülési jogról és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szabályozza. 4. megoldás: a), b), e), f), mert ha a tagok száma egy főre csökken, akkor még nem szűnik meg a társaság, hanem egyszemélyes társaságként működhet tovább, vagy folytathatja tevékenységét, ha bizonyos határidőn belül új tag léphet be a társaságba. Szétválás esetén több részre szakadhat egy társaság és az így létrejött társaságok jogutódként működnek tovább. Vezető tisztségviselőket határozott időre lehet megválasztani, de legfeljebb 5 évre. Vezető tisztségviselő a társaság alkalmazottja is lehet. 5. megoldás: a) és c), mert az előtársaság nem jogosult stratégiai döntések meghozatalára. Jogutód nélküli megszűnés, társasági formaváltás, egyesülés vagy szétválás, továbbá közhasznú társasággá alakulás nem határozható el, csak a cégbejegyzést követően.

13

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. lecke Cégeljárás, cégnyilvántartás, cégbejegyzési eljárás Tanulási idő: 4 óra

Az előző lecke során megismerkedett a gazdasági társaságok általános jellemzőivel és a rájuk vonatkozó legfontosabb törvényi kitételekkel. A második lecke szorosan kapcsolódik az előzőhöz, témája pedig a gazdasági társaságok működéséhez elengedhetetlenül fontos állami ellenőrző mechanizmus. Az itt tárgyalt eljárások biztosítják a gazdasági társaságok törvényes keretek között való működését. A lecke anyagának elsajátításához szüksége lesz a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi V. törvény és a cégnyilvánosságokról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény tanulmányozására is! A lecke anyagának elsajátítása után Ön képes lesz:

• • • •

felvázolni a cégbejegyzési eljárás momentumait; bemutatni a törvényességi felügyelet szabályait; különbséget tenni a csődeljárás, a végelszámolás és a felszámolási eljárás között; ismertetni a cégjegyzék tartami elemeit.

A lecke első felében az újonnan alakuló társaság cégbejegyzési eljárását követjük nyomon. Ezek után a megvizsgáljuk a cégbíróság által vizsgált törvényi garanciarendszer egyes állomásait. A lecke második felében a vállalkozások megszűnésével kapcsolatos eljárások fajtáit különítjük el egymástól. Olvassa el a Boda-könyv II. részének 2. fejezetét a 2.3. alfejezet kivételével (azt majd a lecke második részében vizsgáljuk meg)!

Oldja meg a következő feladatokat! 1. önellenőrző feladat

Válassza ki a helyes állításokat! a) A cégjegyzékben fel kell tünteti a könyvvizsgáló nevét és címét. b) A céget a városi bíróságok mellett működő cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván. c) A cégjegyzékben fel kell tüntetni a közhasznúsági fokozatot. d) A cégbejegyzési eljárás során jogi képviselet nem kötelező. e) A cégbejegyzési kérelmet 3 napon belül elutasítják, ha az illetéket nem rótták le. f) A társasági törvény részletes felsorolást ad a kötelezően csatolandó mellékletekről

14

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a helytelen állításokat! A törvényességi felügyelet keretében a cégbíróság különböző intézkedéseket tehet: a) szóban figyelmeztetheti a cég képviseletét ellátó személyt a törvényes működés helyreállítására. b) a céget eljárási illetékkel sújtja. A törvényességi eljárás során alkalmazható szankciók körében kiszabható eljárási illeték 10 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjedhet. c) 90 napra felügyelőbiztost nevezhet ki. d) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívja a taggyűlést. e) megsemmisíti a cég által hozott jogszabálysértő, vagy a cég létesítő okiratába ütköző határozatot. Ha helyesen válaszolt az eddig feltett kérdésekre, akkor haladjon tovább az anyaggal. A lecke második részében különválasztjuk a vállalkozások megszűnésével kapcsolatos 3 eljárást. Olvassa el a Boda-könyv II. részének 2.3. alfejezetét, valamint a 4. fejezetet! Tanulmányozza figyelmesen a kijelölt tananyagrészt, mert az itt megfogalmazott fogalmak alapul szolgálnak a következő lecke tananyagához is.


Válassza ki az Ön által helytelennek tartott állításokat! a) A végelszámolási eljárásban a nem fizetésképtelen adós – elhatározva a jogutód nélküli megszűnést – kielégíti a hitelezőit. b) Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem választható. c) A cégbíróság a végelszámolás megindításáról határozatot hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz. d) A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni. e) A végelszámoló jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani.

15

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a helyes állításokat! a) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. b) A csődeljárás iránti kérelemnek a bírósághoz való érkezésétől számított 3 éven belül az adós újabb kérelmet nem nyújthat be, ha a korábban lefolytatott eljárás során már fizetési haladékban részesült. c) A fizetési haladék 180 napra szól. Ezt az időtartamot – a hitelezők kérelmére – a bíróság legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja. d) A fizetési haladékot tartalmazó végzésben a bíróság vagyonbiztost jelöl ki. e) Ha az egyezség létrejött, és megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást végzéssel befejezettnek nyilvánítja.


Válassza ki a helyes állításokat! a) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. b) Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a végelszámolás lehetőségével nem kíván élni. c) Az adós köteles a bíróság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. d) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. e) A felszámolás kezdő időpontjában nem szűnnek meg a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. f) A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani. A lecke véget ért. Ha sikeresen megválaszolta a feltett kérdéseket, mostanra el tud igazodni a vállalkozásokat érintő eljárások nem minden nehézséget nélkülöző rendszerében. Erre az alapra sikeresen fel tudja építeni a az egyes gazdasági társaságokra jellemző szabályokat. Így elkezdhetjük a 3. leckét, amelyben részletesen megismerkedhet a Magyarországon működő társas vállalkozásokra vonatkozó szabályokkal.

16

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a), c), e), mert a céget a megyei bíróságok mellett működő cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván. A cégbejegyzési eljárás során a jogi képviselet kötelező. A cégtörvény ad részletes felsorolást a kötelezően csatolandó mellékletekről, nem a társasági törvény. 2. megoldás: a), b), mert a cégbíróság írásban figyelmeztetheti a cég képviseletét ellátó személyt a törvényes működés helyreállítására, és a céget illetékkel nem sújthatja csak bírsággal. A törvényességi eljárás során alkalmazható szankciók körében kiszabható bírság 100 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet. 3. megoldás: b) és c), mert végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz. 4. megoldás: a) és e), mert a törvény értelmében, a csődeljárás iránti kérelemnek a bírósághoz való érkezésétől számított 2 éven belül az adós újabb kérelmet nem nyújthat be, ha a korábban lefolytatott eljárás során már fizetési haladékban részesült. A fizetési haladék 90 napra szól. Ezt az időtartamot – a hitelezők kérelmére – a bíróság legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. A fizetési haladékot tartalmazó végzésben a bíróság vagyonfelügyelőt jelöl ki. 5. megoldás: a), d) és f), mert az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni. Az adós köteles a bíróság értesítésének kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai.

17

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

3. lecke Közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság Tanulási idő: 8 óra

Az előző leckékben a gazdasági társaságok bejegyzésének szabályairól, valamint az egyéb vállalkozási formáktól való jogi elhatárolásukról esett szó. Ebben a leckében a rájuk vonatkozó törvényt követve a címben szereplő négy társasági formával és szabályozásukkal ismerkedhet meg közelebbről. A lecke anyagának tanulmányozása után Ön képes lesz:

• • • • •

bemutatni a közkereseti társaságot; felvázolni a betéti társaság jellemzőit; elemezni a korlátolt felelősségű társaságot; bemutatni a részvények fajtái; ismertetni a részvénytársaság működését.

Ebben a leckében először a közkereseti társaságot és betéti társaságot kísérjük figyelemmel. Olvassa el a Boda-könyv III. részének 1. és 2. fejezetét!

Oldja meg az alábbi feladatokat! 1. önellenőrző feladat

Válassza ki, melyik állítás igaz a közkereseti társaságokra! a) Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. b) A közkereseti társaság legfőbb szerve a igazgatótanács, amelynek tevékenységében való részvétel lehetőségét valamennyi tag számára biztosítani kell. c) A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal egyetemlegesen felelnek. d) Ha tagsági jogviszony megszűnése folytán a társaság tagjainak száma egy főre csökken, a társaság csak akkor szűnik meg, ha hat hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot. e) Közkereseti társaság betéti társasággá vagy betéti társaság közkereseti társasággá nem alakulhat át.

18

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki a közkereseti társaságnál a tagsági jogviszony megszűnésének eseteit! a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) .......... c) .......... d) rendes felmondással; e) .......... f) a társasági részesedés átruházásával; g) .......... h) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.


Folytassa a megkezdett mondatot! A betéti társaság alapítására irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább… a) két tag (beltagok) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyon betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. b) egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyon betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. c) egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért a többi beltaggal egyetemleges, míg van legalább egy másik tag (kültag) aki csak a társasági szerződésben vállalt vagyon betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. Ha a fenti kérdésekre jól válaszolt, akkor sikerült elsajátítania a két egyszerűbb társasági forma szabályait. Ezek után rátérünk a legjellemzőbb és Európában is legelterjedtebb társasági forma szabályozásának részleteire. Olvassa végig figyelmesen a Boda-könyv III. részéből a 3. fejezetet!

19

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a helyes állításokat az alábbi felsorolásból! a) A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. b) A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. c) Minden tagnak egy törzsbetéte van, egy törzsbetétnek azonban a közös tulajdon szabályai szerint több tulajdonosa is lehet. d) A tagoknak osztalék bármikor fizethető. e) A taggyűlést csak szükség esetén kell összehívni. f) A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. 5. önellenőrző feladat

Egészítse ki az alábbi felsorolást! Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság, ha… a) a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; b) .......... c) .......... d) a cégbíróság a Ctv.-ben meghatározott okok miatt megszünteti; e) jogszabály így rendelkezik. Ellenőrizze válaszait a lecke végén! Ha helyesen válaszolt, akkor lépjen tovább, ellenkező esetben még egyszer olvassa át a kijelölt részt, a pontos törvényi megfogalmazás ugyanis fontos a továbbhaladáshoz. A lecke következő részében a részvénytársaságokra jellemzőit tesszük nagyító alá. Olvassa végig a Boda-könyv III. részének 6 fejezetét!

20

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik nem minősül részvényfajtának? a) törzsrészvény b) elsőbbségi részvény c) utalványozó részvény d) dolgozói részvény e) vezetői részvény f) visszaváltható részvény


Válassza ki a helytelen állításokat! a) A közgyűlés csak akkor változtathatja meg a részvénytársaság működési formáját, ha részvényesek legalább fele beleegyezett. b) Az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető szerve, amely legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személyből áll. Az elnököt a tagok maguk közül választják ki. c) A részvénytársaság közgyűlése a szavazatok háromnegyedes szótöbbségével elhatározhatja a részvénytársaság megszűnését. d) A tagok gyűlése a részvénytársaság legfőbb szerve, amely részvényesekből áll és az igazgatóság hívja össze, az alapszabályban rögzítettek alapján. Ha ellenőrizte válaszait, a lecke végéhez ért. Ha sikerült helyesen válaszolnia a feltett kérdésekre, Ön képes eligazodni az új gazdasági törvény rendelkezései között. Ezzel a tudással sikerült megalapoznia a vállalkozási ismereteit, és kellő rálátást kapott a következő leckében tárgyalt szervezetek, a sajátos társasági formák működésére.

21

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a) és d), mert a közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése; a tagok a társaság kötelezettségeiért saját vagyonukkal korlátlanul is felelnek; a közkereseti társaság a társasági szerződés módosításával bármikor átalakulhat betéti társasággá, és ez fordítva is igaz. 2. megoldás: a közkereseti társaságnál a tagsági jogviszony megszűnésének esetei: a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tagok közös megegyezésével; c) a tag kizárásával; d) rendes felmondással; e) azonnali hatályú felmondással; f) a társasági részesedés átruházásával; g) a tag halálával vagy megszűnésével. h) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik. 3. megoldás: b), mert a betéti társaság alapítására irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyon betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. 4. megoldás: a), c), f), mert a törzstőke összege nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. Nem fizethető a tagoknak osztalék, ha ennek következtében a társaság saját tőkéje nem érné el a társaság törzstőkéjét. A taggyűlés legalább évente egyszer össze kell hívni. 5. megoldás: jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság, ha… a) a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; b) a társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését; c) a társaság tagjainak száma egyre csökken, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik; d) a cégbíróság a Ctv.-ben meghatározott okok miatt megszünteti; e) jogszabály így rendelkezik. 6. megoldás: c) és e), a felsorolásból a kamatozó részvény maradt ki, hiszen 5 részvényfajtát különböztetünk meg. 7. megoldás: a) és d), mert a törvényi szabályozás szerint a közgyűlés csak akkor változtathatja meg a részvénytársaság működési formáját, ha részvényesek legalább háromnegyedes többsége beleegyezett; a közgyűlés a részvénytársaság legfőbb szerve.

22

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

4. lecke Sajátos társaságok és gazdasági szerveződések Tanulási idő: 6 óra

Az előző leckében a közismert gazdasági társaságokkal foglalkoztunk. Ebben a leckében viszont a sajátos, nem általános szerveződéseket vizsgáljuk, és összehasonlítjuk a rájuk vonatkozó szabályokat a már tárgyalt szabályokkal. A mai leckében vizsgált szerveződések, ha nem is mindennaposak, fontosak. A lecke elvégzése után Ön képes lesz:

• • • •

felvázolni a klaszterek legfontosabb szabályait; felsorolni a fióktelepre vonatkozó törvényi kitételeket; jellemezni az idegenforgalmi vállalkozást; felsorolni az utazási szerződés kötelező tartami elemeit.

Olvassa el a Boda-könyv V. részéből a 1., 3., 4., és 5. fejezetet!

Az olvasottak alapján oldja meg az alábbi feladatokat! 1. önellenőrző feladat

Válassza ki a helytelen állításokat! a) A fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követően kezdheti meg. b) A fióktelep – ha törvény másképp nem rendelkezik – devizakülföldinek minősül. c) A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja. d) A fióktelep törlése iránti kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított 120 napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. e) A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszűnésére tekintettel a fióktelep törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól. f) Az Európai Gazdasági Térség államaiban bejegyzett külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan bármikor szerezhet tulajdont.

23

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki az alábbi felsorolást! Az EU-ban végzett empirikus vizsgálatok alapján négy alaptípust lehet elkülöníteni: a) regionális klaszter b) intézmény-orientált klaszter c) .......... d) ..........


Válassza ki a helyes állításokat! a) Idegenforgalmi vállalkozást egyéni vállalkozó működtethet. b) Utazásszervező, illetőleg -közvetítő tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki a 213/1996. (XII.23.) kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyezték. c) Az utazási vállalkozó tevékenységét a nyilvántartásba történő bejegyzésről szóló értesítés kézbesítése után kezdheti meg. d) A Hivatal nem veheti nyilvántartásba a kérelmezőt, ha lejárt esedékességű, 90 napot meghaladó, az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint végrehajtható köztartozása (adó, illeték, vám, társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulék) van. e) Az utazási vállalkozó nyilvántartásból való törlését a Magyar Turisztikai Hivatal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint az utazási iroda helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője kezdeményezheti.


Válassza ki a helytelen állítást! a) Az utazási szerződést - valamennyi kikötésével együtt - írásban kell megkötni. b) Ha az utazási vállalkozó tájékoztatót nem tett közzé, köteles az utazási szerződés megkötése előtt az utast írásban tájékoztatni. c) Az utazási szerződésnek nem kell tartalmaznia azt, hogy a díj magában foglalja-e a baleset-, betegség- és poggyász-, illetve az elállás kockázatára vonatkozó biztosítás díját. d) Ha az utazási szerződés a külön felszámítható díjakról nem rendelkezik, akkor azok a díj részét képezik, és külön nem számíthatók fel. e) Az utas egyedi megrendelése alapján kötött szerződésnek tartalmaznia kell továbbá az utas által igényelt szolgáltatás megjelölését, igénybevételének idejét, a szolgáltatást nyújtó megjelölését, a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában foglaló díját.

24

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ebben a leckében a sajátos gazdasági szerveződéseket kísértük figyelemmel. Ha Ön helyesen válaszolt a fenti kérdésekre, akkor e társaságokkal kapcsolatban feltételezhetően minden szükséges ismeretre szert tett. A következő leckében nem új anyag feldolgozása lesz a feladata, hanem egy beküldendő feladat kidolgozása egy nagyobb lélegzetű dolgozat keretében. Szárnyakat adhat a kreativitásának, tekintettel természetesen azokra a szabályokra, amelyet a lecke anyagának feldolgozása során tárgyaltunk. Mielőtt azonban belevágna, rendszerezze újra a tudását, nézze végig a már megoldott önellenőrző feladatokat. Az így letisztult ismeretek birtokában kezdheti el majd írni a dolgozatát.

Megoldások 1. megoldás: b), d) és a f), mert a fióktelep – ha törvény másképp nem rendelkezik – devizabelföldinek minősül. A fióktelep törlése iránti kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított 90 napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. Az Európai Gazdasági Térség államaiban bejegyzett külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan akkor szerezhet tulajdont, ha az nem termőföld. 2. megoldás: az EU-ban végzett empirikus vizsgálatok alapján négy alaptípust lehet elkülöníteni: a) regionális klaszter b) intézmény-orientált klaszter c) hálózat-orientált klaszter d) tanulás-orientált klaszter 3. megoldás: b) c) és e), mert idegenforgalmi vállalkozást társas vállalkozás is működtethet. A Hivatal nem veheti nyilvántartásba a kérelmezőt, ha lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó, az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint végrehajtható köztartozása (adó, illeték, vám, társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulék) van. 4. megoldás: c), mert az utazási szerződésnek tartalmaznia kell azt, hogy a díj magában foglalja-e a baleset-, betegség- és poggyász-, illetve az elállás kockázatára vonatkozó biztosítás díját.

25

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. lecke Beküldendő feladat I. Tanulási idő: 8 óra

Az eddig tanultak lezárásaként, összefoglalásaként ebben a leckében egy esszét kell összeállítania. A feladat pontos címe:

Mit tudunk a zártkörűen működő részvénytársaságról? A kidolgozásnál az előző leckékben tanultakat kell figyelembe venni, különös tekintettel a részvényekre, a közgyűlés hatáskörére, az alapszabályra és a legfőbb szervre. A dolgozatot elektronikus úton kell eljuttatnia az Ilias rendszerben csatolmányként a következő formában: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-es sortávolság és sorkizárás alkalmazásával, 3 oldal, kb. 10.000 karakter terjedelemben. A dolgozat beküldésének pontos határidejét a kurzus felvételekor tudattuk Önnel, visszajelzést a dolgozatával kapcsolatban egy héten belül kap. Most koncentráljon a beküldendő feladatára! Jó munkát! Ha végzett, és úgy érzi ráhangolódott a továbbhaladásra, a következő leckében egy általánosabb jogi szerveződés – a szövetkezet – megismerése vár Önre. Ismereteket gyűjthet a non-profit szervezetekről is, melyek célja nem a haszonszerzés, hanem valamely társadalmi cél elérése.

26

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

6. lecke A szövetkezetek és közhasznú szervezetek Tanulási idő: 6 óra

Ebben a leckében a gazdaság szereplőinek egy olyan csoportjával fogunk foglalkozni, melyeknél a haszonszerzés már nem elsődleges célként jelentkezik. A legfontosabb cél az alapszabályban rögzített kulturális, szociális vagy egyéb cél elérése. A mai világban egyre növekvő számban találkozunk ilyen szerveződésekkel, ugyanis az egyéni érdekeket is hatékonyabban lehet képviselni, ha azt kollektív módon fejtik ki. A lecke anyagának elsajátításához szüksége lesz a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény tanulmányozására is! A lecke anyagának elsajátítását követően Ön képes lesz:

• • • •

felvázolni a szövetkezetek legfontosabb ismérveit; ismertetni a közhasznúság fogalmi rendszerét; összegezni az alapítvány működését; bemutatni a kamarák feladatait.

Ebben a leckében először a szövetkezetek megalakulását és működését kísérjük figyelemmel. Olvassa el a Boda-könyv V. részét!


Válassza ki a helyes állításokat! a) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik alapszabály módosítása. b) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Időpontját min. 30 nappal az összehívást megelőzően kell írásban közölni. c) Ha a szövetkezet tagjainak száma meghaladja az 100 főt, az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő. d) 14. életévét betöltött kiskorú törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja szövetségnek. e) A közgyűlés legalább 5 tagú felügyelő bizottságot és a bizottság tagjai közül elnököt választ.

27

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki a következő felsorolást! A tagsági viszony megszűnik, ha: a) a tag meghal (megszűnik), b) .......... c) a szövetkezet tagot kizárja, d) a tag a vagyoni hozzájárulását nem teljesítette az alapszabályban meghatározott időpontig, e) .......... Ha ön helyesen válaszolt a feltett kérdésekre, akkor tisztában van a szövetkezetre vonatkozó legfontosabb ismérvekkel. Lépjen tovább, és vizsgálja meg a közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket! Tanulmányozza a Boda-könyv VII. részének 1. és 4. fejezetét!


Sorolja fel, mi minősíthető Magyarországon közhasznú szervezetté! • • • • • •

28

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a helytelen állításokat! a) A megszűnt alapítvány vagyonát a bíróság az alapító tagok között egyenlő arányban felosztja. b) Az alapítványt nem kell törölni a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítvány más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. c) Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. d) Az országos gazdasági kamara legfőbb szerve a területi gazdasági kamarák küldötteiből álló küldöttgyűlés. e) A gazdasági kamara gazdasági tevékenységet folytathat, de a nyereséget a kamara tevékenységének elősegítésére kell fordítania. f) A gazdasági kamara a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi: a működési hozzájárulásból (tagdíjból), a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból, az egyéb bevételekből. Ha az ebben a leckében feltett kérdésekre helyesen válaszolt, akkor teljes képet tud alkotni a közhasznú szervezetekről, és nem utolsó sorban a szövetkezetekről, amelyek egyre inkább teret hódítanak a mindennapi életben. A tanultak alapján már tisztában van azzal, miért alakítanak gazdasági társaságokat, illetve közhasznú szervezeteket. A következő leckében a helyi önkormányzatok gazdálkodásával ismerkedünk meg.

29

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: d), mert az alapszabály módosítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A közgyűlés időpontját min. 15 nappal a közgyűlés előtt kell írásban közölni. Csak abban az esetben írhatja elő az alapszabály küldöttgyűlés működését, ha a szövetkezet tagjainak száma meghaladja az 500 főt. A közgyűlés legalább 3 tagú felügyelő bizottságot köteles választani. 2. megoldás: a tagsági viszony megszűnik, ha: a) a tag meghal (megszűnik), b) a tag a szövetkezetből kilép, c) a szövetkezet tagot kizárja, d) a tag a vagyoni hozzájárulását nem teljesítette az alapszabályban meghatározott időpontig, e) a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik. 3. megoldás: Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett - társadalmi szervezet, - alapítvány, - közalapítvány, - közhasznú társaság, - köztestület, ha ezt lehetővé teszi a létrehozásáról szóló törvény. - országos sportági szakszövetség. 4. megoldás: a), b), e), f), mert a megszűnt alapítvány vagyonát a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani; az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el; a gazdasági kamara gazdasági tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. Az utolsó pontban a felsorolás hiányos, a gazdasági kamara a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi: a működési hozzájárulásból (tagdíjból), a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból, az egyéb bevételekből és a költségvetési törvényben meghatározott támogatásból.

30

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

7. lecke A helyi önkormányzatok gazdálkodása. Koncesszió és a közbeszerzés Tanulási idő: 6 óra

Ebben a leckében végigkísérjük a helyi önkormányzatok gazdálkodását, részletesen foglalkozunk a bevételeikkel is. Megvizsgáljuk továbbá a helyi adók rendszerét és a közigazgatási szerződés legfontosabb tartami elemeit. Mindezek után rátérünk a koncesszióra, és elemezzük a közbeszerzési eljárást. A lecke anyagának tanulmányozása után Ön képes lesz:

• • • •

bemutatni a helyi önkormányzat gazdálkodását; felvázolni a helyi adók rendszerét és mértékét; ismertetni a közigazgatási szerződések egyes fajtáit és tartami elemeit; jellemezni a koncessziót és a közbeszerzési eljárást. Olvassa el a Boda-könyv V. részéből az 1., 2. és 3., fejezetet az önkormányzatok gazdálkodásáról és a helyi adókról!

Az olvasottak segítségével oldja meg az alábbi feladatokat! 1. önellenőrző feladat

Egészítse ki a helyesen az alábbi felsorolást! A helyi önkormányzat feladatai ellátására az alábbi bevételi források szolgálnak: a) saját bevételei, b) .......... c) más gazdálkodó szervtől átvett bevételek, d) .......... e) támogatások

31

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a helyes meghatározásokat! a) Az építményadó tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény). b) A telekadót főszabályként az köteles megfizetni, aki az év első napján a telek tulajdonosa. c) A kommunális adó mértéke adótárgyanként vagy bérleti jogonként max. 15 000 Ft. d) Az idegenforgalmi adó megállapításának egyik lehetséges jogcíme: az önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakosként legalább egy vendégéjszakát eltölt. A másik lehetséges jogcím: a magánszemélynek az önkormányzat illetékességi területén lévő, pihenésre, üdülésre alkalmas épülete. e) Ha az önkormányzat az idegenforgalmi adót az üdülésre, pihenésre alkalmas épület alapján szedi, az adó mértéke az építmény hasznos alapterülete után évente max. 900 ft/m². Ellenőrizze válaszait a lecke végén! Ha Ön helyesen válaszolt a kérdésekre, akkor kellő rálátással rendelkezik a helyi önkormányzatok gazdálkodására, és továbbhaladhat. Tanulmányozza át figyelmesen a Boda-könyv V. részének 4., 5. és 6. fejezetét!

3. önellenőrző kérdés

Válassza ki a helytelen meghatározásokat! a) A közigazgatási szerződések sajátosságait az okozza, hogy a köz érdekében eljáró közigazgatási szerv közpénzeket használ fel, közpénznek terhére vállal jogi kötelezettséget. b) Az önkormányzatok közszolgáltató feladataik jelentős részét saját intézményeik, vállalataik útján látják el, és ezen intézményekkel, vállalatokkal kötnek szerződést és ezt hívjuk közigazgatási szerződésnek. c) Az állam illetve az önkormányzat a koncessziós szerződést a belföldi természetes, és jogi személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötheti meg d) A koncessziós szerződést aláírónak, az aláírástól számított 90 napon belül saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot vagy koncessziós társaságot kell alapítania e) A koncessziós szerződésnek tartalmaznia kell a koncessziós díj fizetésének módját és mértékét. A koncessziós szerződés határozott időtartamra szól, leghosszabb ideje 50 év.

32

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Sorolja fel, mi lehet közbeszerzés tárgya a vonatkozó törvény szerint! • • • • • Ugye, helyesen válaszolt a feltett kérdésekre? Ha igen, akkor megfelelő tudással rendelkezik a koncessziós szerződések és a közbeszerzési eljárás bonyolult rendszeréről. A gazdasági szerveződések és a helyi önkormányzatok gazdálkodását érintő kérdések tárgyalása után a következő leckében rátérünk a személyhez fűződő jogokra, az adatvédelem kérdéseire.

Megoldások 1. megoldás: A helyi önkormányzat feladatai ellátására az alábbi bevételi források szolgálnak: a) saját bevételei, b) átengedett központi adók, c) más gazdálkodó szervtől átvett bevételek, d) központi költségvetési normatív hozzájárulások, e) támogatások. 2. megoldás: b) és e), mert az építményadó tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény); a kommunális adó mértéke adótárgyanként, vagy bérleti jogonként max. 12 000 Ft. Az idegenforgalmi adó megállapításánál lehetséges jogcím a magánszemélynek az önkormányzat illetékességi területén lévő, pihenésre, üdülésre alkalmas épülete, ha az nem minősül lakásnak. 3. megoldás: b), c), e), mert az önkormányzatok közszolgáltató feladataik jelentős részét nem saját intézményeik, vállalataik útján látják el, hanem ezen feladatok megvalósítására piaci vagy más szervezetekkel szerződést kötnek; az állam illetve az önkormányzat a koncessziós szerződést a belföldi és külföldi természetes, és jogi személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötheti meg; a koncessziós szerződés határozott időtartamra szól, leghosszabb ideje 35 év. 4. megoldás: A közbeszerzés tárgya lehet: - árubeszerzés - építési beruházás - építési koncesszió - szolgáltatás megrendelése - szolgáltatási koncesszió

33

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

8. lecke Az adatvédelem. A fogyasztók védelme és a távollevők között kötött szerződések Tanulási idő: 6 óra

Ahogy már említettük az előző lecke végén, e lecke témája az adatvédelem mint a személyhez fűződő jogok egyik fontos sarkpontja. Az adatvédelmi kérdések tisztázása után arról lesz szó, milyen jogai vannak a fogyasztónak, illetve milyen védelemben részesül, továbbá arról, hogy jogainak megsértése esetén milyen érdekképviseleti szervekhez fordulhat. A lecke végén a távollevők között kötött szerződések fogalmi és tartami elemeit bontjuk részekre. A lecke anyagának elsajátítása után Ön képes lesz:

• • • • •

különbséget tenni az egyes adatfajták között; összefoglalni az adatkezelés célját és menetét; felvázolni az adatvédelem garanciarendszerét; bemutatni a fogyasztók védelmére vonatkozó legfontosabb törvényi szabályokat; felsorolni a távollevők között kötött szerződések jellemzőit. Olvassa el a Boda-könyv VIII. részét, amely az adatvédelem szabályait tárgyalja!


Válassza ki a helyes meghatározásokat! a) Különleges adat a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat,valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. b) Közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, vagy személy kezelésében lévő a személyes adat fogalma alá nem eső adat. c) Személyes adat bármikor kezelhető. d) A különleges – úgynevezett (szenzitív) érzékeny – adatokat az érintett szóbeli hozzájárulásával is lehet kezelni. e) Kiemelendő, hogy a személyes adat nyilvánosságra hozatalát csak törvény és önkormányzati rendelet írhatja elő figyelemmel arra, hogy a nyilvánosságra hozatal az érintett személyiségi jogait erősen korlátozó intézkedés.

34

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Milyen feltételekkel lehet valaki adatvédelmi biztos Magyarországon? Adatvédelmi biztos lehet, aki ......... a) egyetemi végzettséggel rendelkezik b) .......... c) .......... d) .......... e) az adatvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletben jelentős tapasztalatokkal rendelkezik f) köztiszteletnek örvend Ha mindkét kérdésre sikerült válaszolnia, akkor az adatvédelem legfontosabb szabályaival már tisztában van. Tanulmányozza a Boda-könyv IX. részét!


Válassza ki a helytelen megfogalmazásokat! a) A gyártónak folyamatos kötelezettsége, hogy az áru biztonságosságát folyamatosan ellenőrizze. b) A tájékoztatásnak ismereteket kell nyújtania a fogyasztói jogok érvényesítésérhez. c) Az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru azonosításra alkalmas megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév helyettesíthet. d) Azon áruk, amelyekre a jogszabály megfelelőség-tanúsítási kötelezettséget ír elő, kizárólag tanúsítvánnyal együtt hozhatók forgalomba. e) A törvény új jogintézmény a békéltető bizottság létrehozásával segíti elő a vitás ügyek egyezségen alapuló rendezését. f) Az illetékességre a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az irányadó.

35

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a helytelen meghatározást! A távollevők között kötött szerződések tekintetében az írásbeli tájékoztatónak tartalmaznia kell: a) az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit; b) a gazdálkodó szervezet azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti; c) azt, hogy a fogyasztó 15 napon belül indoklás nélkül elállhat a szerződés megkötésétől; d) a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását; e) a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja. A lecke végére ért, s ezzel túl van a gazdasági jogi anyag nagyobb részén. Eddig megszerzett ismeretei birtokában már könnyebben el tud igazodni a gazdasági jog kérdései között. A következő lecke témája a gazdasági verseny jogi szabályozása lesz, a törvény értelmezése mellett kitérünk a reklámtevékenységre is. Egy izgalmas részhez érkeztünk, hiszen nap mint nap találkozunk olyan eseményekkel, ahol hasznát vehetjük a következő lecke által tárgyalt szabályoknak.

36

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a) és b), mert az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően a személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, vagy – törvény felhatalmazása alapján az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli. A különleges adatokat az érintett kifejezett írásbeli hozzájárulásával lehet kezelni. Kiemelendő, hogy a személyes adat nyilvánosságra hozatalát csak törvény rendelheti el. 2. megoldás: adatvédelmi biztos lehet, aki ......... a) egyetemi végzettséggel rendelkezik b) büntetlen előéletű c) kiemelkedő tudású, elméleti vagy legalább 10 évi szakmai gyakorlattal rendelkezik d) magyar állampolgár e) az adatvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletben jelentős tapasztalatokkal rendelkezik f) köztiszteletnek örvend 3. megoldás: a), c), és e), mert a forgalmazónak is és a gyártónak folyamatos kötelezettsége, hogy az áru biztonságosságát ellenőrizze. Az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru azonosításra alkalmas megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet. A törvény új jogintézmény, a békéltető testület létrehozásával segíti elő a vitás ügyek egyezségen alapuló rendezését. 4. megoldás: c), mert az indoklás nélküli elállás határideje 8 nap, és ennek nem kell szerepelnie az írásbeli tájékoztatóban.

37

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

9. lecke A gazdasági verseny jogi szabályozása és a gazdasági reklámtevékenység Tanulási idő: 8 óra

Ebben a leckében áttekintjük a gazdasági versenyt szabályozó törvény legfontosabb szabályait. Részletekbe menően vizsgáljuk meg a versenyfelügyelet tevékenységét. A lecke második részében a reklámjogot tekintjük át. A lecke anyagának elsajátításához szüksége lesz a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény tanulmányozására is! A lecke anyagának tanulmányozását követően Ön képes lesz:

• • • •

összegezni a versenytörvény legfontosabb szabályait; bemutatni a verseny-felügyeleti eljárást; felvázolni a reklám fogalmi elemit és jogi szabályozását; felsorolni az egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmakat és korlátokat.

A lecke első témája a gazdasági verseny szabályozása. Tanulmányozza a Boda-könyv X. részének 1-5. fejezeteit!


Egészítse ki az alábbi felsorolást! A törvény 5 tisztességtelen piaci magatartást nevez meg: a) a törvénytelen verseny tilalma b) a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma c) .......... d) .......... e) ..........

38

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik felsorolt elem nem tartozik a verseny-felügyeleti eljárás szakaszai közé? a) a vizsgáló eljárása b) a vizsgáló határozathozatala c) a versenytanács eljárása d) a verseny-felügyeleti vizsgálat e) az utóvizsgálat f) végrehajtás


Válassza ki a helytelen meghatározásokat! a) Az eljáró versenytanács illetéket szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. b) Az eljáró versenytanács tárgyalást tart, ha azt az ügyfél kéri, vagy az eljáró versenytanács szükségesnek tartja. c) A jelentésnek tartalmaznia kell a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat, a vizsgáló indítványát az eljárás további menetére, illetve – szükség esetén – az ideiglenes intézkedés elrendelésére. d) Az eljáró versenytanács végzésében ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését. Ellenőrizze válaszait a lecke végére lapozva! Ha válaszai helyesek, akkor lépjen tovább, ellenkező esetben tanulmányozza újra a megjelölt tananyagot. Ismerkedjen meg a reklám fogalmával és a reklám jogi szabályozásával! Olvassa el a Boda-könyv XI. részének 1., 3., 5. és 6. fejezetét!

Ellenőrizze tudását a következő két feladat segítségével!

39

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki az alábbi felsorolást! Tilos közzétenni minden olyan reklámot, amely… a) személyhez fűződő jogokat, kegyeleti jogot sért, b) .......... c) erőszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, illetve természetet károsító magatartásra ösztönöz, d) ..........


Válassza ki a helytelen meghatározásokat! a) Tilos a fegyverek, a lőszerek, a robbanóanyagok és különlegesen veszélyes eszközök reklámozása. b) Tilos olyan gyógyszerek reklámozása, amelyeket kizárólag orvosi vényre adhatnak ki, és csak orvosi rendelők, gyógyintézetek által beszerezhetők. c) Tilos dohányárut vagy alkohol tartalmú italt reklámozni játékon, és azok csomagolásán, a közoktatási és egészségügyi intézményben, és annak bejáratától számított 100 m-es távolságon belül. d) Ha a dohányzás reklámozásához sajtótermékben vagy szabadtéri plakátokon kerül sor, akkor tartalmazni kell „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét!” szövegű általános figyelmeztetést. Lapozzon a lecke végére, és hasonlítsa össze válaszait a megoldásokkal! Ha meggyőződött válaszai helyességéről, a gazdasági verseny jogi szabályozása és a reklámjog legfontosabb szegmenseit sikeresen elsajátította. A következő lecke témája a szerzői jog lesz.

40

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a törvény 5 tisztességtelen piaci magatartást nevez meg: a) a törvénytelen verseny tilalma b) a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma c) a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma d) a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma e) a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése 2. megoldás: b) és d), mert a törvény értelmében határozatot csak a versenytanács hozhat. 4 szakasza van a versenyfelügyeleti eljárásnak a vizsgáló eljárása, a versenytanács eljárása, az utóvizsgálat, a végrehajtás. 3. megoldás: a) és c), mert a törvény értelmében az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A jelentésnek tartalmaznia kell a vizsgálat tárgyának megjelölését is, a c) pontban felsoroltakon kívül. 4. megoldás: tilos közzétenni minden olyan reklámot, amely… a) személyhez fűződő jogokat, kegyeleti jogot sért, b) a személyes adatok védelméhez való jogokat sért, c) erőszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, illetve természetet károsító magatartásra ösztönöz, d) félelemérzetet kelt. 5. megoldás: a) és c), mert tilos a fegyverek, a lőszerek, a robbanóanyagok és különlegesen veszélyes eszközök reklámozása, de a szakmai célú reklámot és az eladás helyén történő reklámozást törvény nem tiltja. Tilos dohányárut vagy alkohol tartalmú italt reklámozni játékon, és azok csomagolásán, a közoktatási és egészségügyi intézményben, és annak bejáratától számított 200 m-es távolságon belül.

41

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

10. lecke A szerzői jog, szabadalmi jog és iparjogvédelmi jog Tanulási idő: 7 óra

A lecke első felében a szerzői jogi védelem szabályait, a másodikban pedig a szabadalmi jogot és az iparjogvédelmet vizsgáljuk meg részletesen. A lecke anyagának elsajátítása után Ön képes lesz:

• • • •

meghatározni a szerzőjogi védelem alá tartozó alkotásokat; összefoglalni az egyes műveken fennálló szerző jog alakulását; felvázolni az iparjogvédelem tárgyát; bemutatni a szabadalmi jog törvényi szabályozását. A szerzői jog szabályainak megismerése érdekében tanulmányozza a Boda-könyv XII. részének 1-3. fejezeteit!


Válassza ki a helytelen meghatározásokat! a) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. b) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához, és megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. c) A díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet és állapítja meg. A többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel nem kell egyetértésben lenni. d) A díjfizetési kötelezettség kiterjed az export céljából történő forgalomba hozatalra.

42

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki az alábbi felsorolást! Vagyoni jogok, amelyek a mű felhasználásához kötődnek. A mű felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés b) ......... c) ......... d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése f) .......... g) .......... Ellenőrizze válaszait! Ha helyesen válaszolt a fenti kérdésekre, lépjen tovább, és ismerkedjen meg a szabadalmi jogra és iparjogvédelemre vonatkozó legfontosabb szabályokkal. Olvassa el a Boda-könyv XIII. részét!


Válassza ki a helytelen meghatározásokat! A jogviszony tárgya a szabadalmazható találmány. Szabadalmaztatható találmánynak minősül, ha a szellemi alkotás: a) Új szellemi alkotás. Új az a megoldás, amely nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt szakember megvalósíthassa. b) Régi szellemi alkotás, ha a védelmi idő lejártát megelőző 1 éven belül jelentik be. c) Haladást jelent. Egy megoldás haladást jelent, ha azzal még ki nem elégített szükségletek elégíthetők ki, vagy ha a szükséglet az eddiginél könnyebben elégíthető ki. d) Műszaki jellegű. e) Gyakorlatban alkalmazható.

43

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki az alábbi mondatokat! A) A védjegy oltalmi ideje a bejelentéstől számított .......... év.

a) 20

B) Az oltalmi idő szabadalom esetén .......... év.

b) 70

C) Az ipari minta esetében az oltalmi idő .......... év, amit egy ízben meg lehet hosszabbítani.

c) 5 d) 10

D) Szerzői jog esetében a védelmi idő .......... év. Ha sikerült válaszolnia a fenti kérdésekre, akkor a következő leckében egy, a gazdasági jogi tanulmányainak összefoglalását jelentő beküldendő feladat megoldása vár Önre.

Megoldások 1. megoldás: c) és d), mert a díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezetivel egyetértésben. A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki az export céljából történő forgalomba hozatalra. 2. megoldás: Vagyoni jogok, amelyek a mű felhasználásához kötődnek. A mű felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés b) a terjesztés c) a nyilvános előadás d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése f) az átdolgozás g) a kiállítás 3. megoldás: b), mert a jogviszony tárgya a szabadalmazható találmány. A szabadalmaztatható találmánynak minősül, ha a szellemi alkotás új, haladást jelent, műszaki jellegű, gyakorlatban alkalmazható. 4. megoldás: A – d, B – a, C – c, D – b, mert a védjegy oltalmi ideje a bejelentéstől számított 10 év. Az oltalmi idő szabadalom esetén 20 év. Az ipari minta esetében az oltalmi idő 5 év, amit egy ízben meg lehet hosszabbítani. Szerzői jog esetében a védelmi idő 70 év.

44

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

11. lecke Beküldendő feladat II. Tanulási idő: 8 óra

Az eddig tanultak lezárásaként, összefoglalásaként ebben a leckében egy esszét kell összeállítania. A feladat pontos címe:

Mit tud a tisztességtelen piaci magatartás törvényi szabályozásáról és a verseny-felügyeleti eljárásról? A kidolgozásnál a 9. leckében tanultakat kell figyelembe vennie. Az esszében részletesen térjen ki a verseny-felügyeleti eljárásra! A dolgozatot elektronikus úton kell eljuttatnia az Ilias rendszerben csatolmányként a következő formában: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-es sortávolság és sorkizárás alkalmazásával, 3 oldal, kb. 10 000 karakter terjedelemben. A dolgozat beküldésének pontos határidejét a kurzus felvételekor tudattuk Önnel, visszajelzést a dolgozatával kapcsolatosan egy héten belül kap. Most koncentráljon a beküldendő feladatára! Jó munkát kívánunk! Amennyiben elkészült írásával és elküldte azt, pihenjen egy kicsit! Nagy munka áll Ön mögött. A gazdasági joggal kapcsolatos tananyagot elsajátította. Az utolsó három leckében egy másik jogág, a munkajog kérdéseivel foglalkozunk. A következő leckében egy történeti áttekintés olvashat.

45

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

12. lecke A munkajog története. Alapvető fogalmak a Munka törvénykönyvből Tanulási idő: 7 óra

Ebben a leckében megismerkedünk a munkajog történetével, a munkajog alapvető fogalmaival, és áttekintjük a Munka törvénykönyvének alapvető rendelkezéseit. A lecke anyagának elsajátításához szüksége lesz a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény tanulmányozására is! A lecke anyagának feldolgozását követően Ön képes lesz:

• • • •

összefoglalni a munkajog kialakulását; bemutatni a munkajog fejlődésnek szakaszait Magyarországon; meghatározni a munkajog alapvető fogalmait; felvázolni a Munka törvénykönyvének alapvető rendelkezéseit.

Olvassa el a Tiborcz-könyv I. és II részét!

A magyar munkajog kialakulásában és fejlődésében három nagy időszakot különíthetünk el. A kialakulását megelőzően hozott jogszabályok közül kiemelhető az 1573. évi bányarendtartás (Miksa). Ez a bányamunkások munkavégzését szabályozta. 1. önellenőrző feladat

Az alábbi felsorolás mely elemei nem szerepeltek az 1573. évi bányarendtartásban? a) 6 órás munkaidő b) fiatalok és nők föld alatti foglalkoztatásának tilalma c) segélyezési alap és bányapénztár d) heti pihenőidő

46

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik állítás hamis az alábbi mondatok közül? a) A munkajog a munkáltató és a neki alárendelt, munkavégzésre kötelezett munkavállaló közötti munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszonyt, és az azzal közvetlenül összefüggő életviszonyokat rendező jogszabályok összességét jelenti. b) Munkáltató: a munkavállalóval munkaszerződést kötő természetes személy, ill. azzal egy tekintet alá eső szervezet. c) Munkavállaló az a természetes személy, aki nem önállóan, hanem bizonyos alárendeltséggel a munkáltató utasításai szerint munkavégzést vállal: munkaerejét bocsátja a munkáltató rendelkezésére. d) A munkajogba beletartozik a munkáltatóra, továbbá a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben közreműködésre feljogosított más szervezetekre, továbbá a munkaközvetítésre vonatkozó, a munkaviszonnyal összefüggő szabályozás is. 3. önellenőrző feladat

Nevezze meg az alábbi jogforrásokat! a) 1992: XXII. tv. ....................................................................................................................... b) 1992: XXIII. tv. .................................................................................................................... c) 1992: XXXIII. tv. ................................................................................................................. d) 1989: VII. tv. ......................................................................................................................... Ha a feltett kérdésekre helyesen válaszolt, akkor lépjen tovább! Tanulmányozza át a Tiborcz-könyv III. részét!

Oldja meg az alábbi két feladatot! A munkajogi jogszabályok a hatályuk alá eső munkavállalók alapul vételével 6 nagy csoportra tagolhatók. 4. önellenőrző feladat

Egészítse ki a munkajogi jogszabályok hatálya alá eső munkavállalók felsorolását! a) munkavállalók b) .......... c) .......... d) fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai e) .......... f) egyéb alkalmazottak

47

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki az alábbi mondatokat! Határidők számítása: a) napon – .......... nap értendő, b) nem számít be az a nap, amelyen az .......... történt; kezdőnap: a következő munkanap, c) hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely .......... fogva a kezdő napnak megfelel, d) hónapokban, években megállapított határidő – lejárat az a nap, amely .......... fogva a kezdő napnak megfelel (ha ez adott hónapban hiányzik, a hónap utolsó napja), e) ha a határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra, vagy .......... .......... esik – a határidő a következő munkanapon jár le. Ha a feltett kérdésekre helyesen válaszolt, lépjen tovább. Ha válaszai nem voltak tökéletesek, tanulmányozza újra a kijelölt anyagrészt, mert az abban szereplő fogalmakra épül az utolsó két lecke anyaga. A következő leckében a munkaszerződésekkel foglalkozunk, a munkavállaló és munkáltató kötelezettségét vizsgáljuk meg közelebbről.

48

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a) és d), mert a jogszabály bányamunkások tekintetéten 8 órás munkaidőt állapított meg, a heti pihenőidőről nem rendelkezett. 2. megoldás: b), mert a munkáltató: a munkavállalóval munkaszerződést kötő természetes vagy jogi személy, ill. azzal egy tekintet alá eső szervezet. 3. megoldás: a) a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) b) a köztisztviselők jogállásáról (Ktv.) c) a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) d) a sztrájkról 4. megoldás: a munkajogi jogszabályok hatálya alá eső munkavállalók: a) munkavállalók b) köztisztviselők c) közalkalmazottak d) fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai e) bírák és ügyészek f) egyéb alkalmazottak 5. megoldás: a) naptári b) intézkedés c) elnevezésénél d) számánál e) munkaszüneti napra

49

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

13. lecke A munkaszerződés. A munkavállaló és munkáltató kötelezettségei. A pihenő- és munkaidő Tanulási idő: 6 óra

Ez a lecke az előző leckében megtanult alapfogalmakra épül. Először a munkaszerződés egyes tartalmi elemeit, majd a munkaszerződésből eredő kötelezettségeket vizsgáljuk meg a munkaszerződés alanyainak oldaláról. A lecke utolsó részében a munkaidőt és pihenőidőt, valamint a munkabér tartalmi elemeit foglaljuk össze. A lecke anyagának elsajátításához szüksége lesz a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény tanulmányozására is! A lecke anyagának feldolgozását követően Ön képes lesz:

• • • • •

összefoglalni a munkaszerződés tartalmi elemeit; bemutatni a szerződésfajtákat; meghatározni a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségeit; bemutatni a pihenőidő és a munkaidő tartamát; felvázolni a munkabér alapvető elemeit.

Olvassa el a Tiborcz-könyv V. és VI. részét!


Válassza ki a helyes meghatározásokat! a) Magyarországon a 16. életévét betöltött fiatal önállóan vállalhat munkát. b) A korlátozottan cselekvőképes személy általában a törvényes képviselője hozzájárulásával köthet munkaszerződést. c) Munkáltató az lehet, aki jog- és cselekvőképes. d) A munkáltató eljárásának érvénytelenségét vonja maga után az a körülmény, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy gyakorolta. e) A munkaszerződés írásba nem foglalása érvénytelenséget okoz. Erre azonban csak a munkavállaló, és csak a munkába állást követő 30 napon belül hivatkozhat.

50

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a helytelen megfogalmazásokat! a) A tanulmányi szerződés nincs alakszerűséghez kötve. b) Tanulmányi szerződés esetében a dolgozó kötelezi magát arra, hogy tanulmányait eredményesen folytatja és azok befejezése után meghatározott ideig (ez max. 5 év lehet) a munkáltatónál marad munkaviszonyban. c) A megállapodás alapján a munkáltatónál a tanulmányok befejezése után letöltendő idő tartamába beleszámít a munkaviszonyban töltött időnek az a része, amelyre nem jár szabadság. d) A bedolgozó munkáját saját munkaeszközével, a foglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. e) A foglalkoztató és a bedolgozó ún. biztosított bedolgozói megállapodást, és annak alapján ilyen jogviszonyt is létesíthet. Ha jól válaszolta a fenti kérdésekre, akkor továbbléphet. Tanulmányozza a Tiborcz-könyv VIII., IX. és X. részét!


Egészítse ki az alábbi mondatokat! a) Kiküldetés: ha a dolgozót ideiglenesen a szokásos .......... helyén kívüli munkára kötelezi a munkáltató. b) Kirendelés: munkáltatók között létrejött .......... alapján más munkáltatónál történő munkavégzés. c) A titoktartási kötelezettség .......... kikötés és határidő nélkül terheli a munkavállalót. d) Köteles a munkáltató gondoskodni arról, hogy a munkába álláskor, a munkahely vagy munkakör megváltozásakor, vagy .......... bevezetésekor a dolgozó megismerje és elsajátítsa a szükséges szabályokat, ismereteket.

51

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

4 önellenőrző feladat

Egészítse ki az alábbi felsorolást! A jogszabályban szabályozott pihenőidők: a) munkaközi szünet b) .......... c) .......... d) ..........


Párosítsa az alábbi definíciókhoz a fogalmakat! A) A munkaviszonyban végzett munkáért járó, ill. adott ellenszolgáltatás.

a) pénzakkord

B) Munkadarabonként meghatározott pénzösszeg jár.

c) munkabér

C) Időbérezés vagy azt helyettesítő teljesítménybérezés esetén a munkavégzéssel szükségképpen együtt nem járó feladat megvalósításáért a felek külön teljesítménybérben állapodnak meg vagy ilyent a munkáltató kitűz.

d) prémium

b) jutalék

D) A teljesítménybér egyik típusa: a dolgozó általában százalékosan részesedik az általa közvetített vagy megkötött ügyletek értékében. Ha Ön helyesen válaszolt a fenti kérdéseke, akkor megalapozta munkajogi ismereteit. Az utolsó leckében a fegyelmi és kártérítési felelőséggel, valamint a munkaviszony megszűnésével foglalkozunk.

52

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a) d) és e), mert a korlátozottan cselekvőképes személy általában a törvényes képviselője nélkül köthet munkaszerződést. Munkáltató az lehet, aki jog- és cselekvőképes. A cselekvőképesség tehát nem feltétel. 2. megoldás: a) és c), mert a törvény értelmében a tanulmányi szerződés írásbeli alakszerűséghez kötött. A megállapodás alapján a munkáltatónál a tanulmányok befejezése után letöltendő idő tartamába nem számít be a munkaviszonyban töltött időnek az a része, amelyre nem jár szabadság. 3. megoldás: a) munkavégzési b) megállapodás c) külön d) új technológia 4. megoldás: a jogszabályban szabályozott pihenőidők: a) munkaközi szünet b) napi pihenőidő c) munkaszüneti napok d) rendkívüli szabadság 5. megoldás: A – c, B – a, C – d, D – b, mert a munkaviszonyban végzett munkáért járó, ill. adott ellenszolgáltatás a munkabér. Ha munkadarabonként meghatározott pénzösszeg jár, akkor pénzakkordról beszélünk. Időbérezés vagy azt helyettesítő teljesítménybérezés esetén a munkavégzéssel szükségképpen együtt nem járó feladat megvalósításáért a felek külön teljesítménybérben állapodnak meg vagy ilyent a munkáltató kitűz, ez a prémium. A teljesítménybérnek azt a típusát, amely szerint dolgozó általában százalékosan részesedik az általa közvetített vagy megkötött ügyletek értékében, jutaléknak nevezzük.

53

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

14. lecke A fegyelmi és kártérítési felelősség. Munkaviszony megszűnése. Érdekvédelem Tanulási idő: 5 óra

Elérkeztünk az utolsó anyagrészhez. Ebben a leckében a fegyelmi és kártérítési felelősséget vizsgáljuk, összefoglaljuk a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos tudnivalókat és az érdekképviseleti szerveket. A lecke anyagának elsajátítása után Ön képes lesz:

• • •

meghatározni a fegyelmi és kártérítési felelősséget; bemutatni a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos tudnivalókat; felvázolni az érdekvédelmi szervezeteket.

Olvassa el a Tiborcz-könyv XI., XII., XIII. és XVII. részét!


Egészítse ki az alábbi felsorolást! Kizárják a kötelességszegést: a) jogos védelem b) .......... c) .......... d) .......... 2. önellenőrző feladat

Egészítse ki az alábbi felsorolást! A munkaviszony megszűnésének esetei: a) .......... b) .......... c) .......... d) a munkáltató megszűnése és a Ktv., vagy Kjt. hatálya alá kerülése. e) közügyektől eltiltás (ha a büntetlen előélet az állás feltétele).

54

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Fejezze be a következő mondatot! A Kormány az Mt-ben és a foglalkoztatási törvényben foglaltak alapján – a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben – a munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezeteivel a(z) a) Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségében b) Munkáltatók Nemzetközi Szervezetében c) Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) egyeztet. A lecke és egyben a tananyag végére ért! Időtöltése nem volt hiábavaló, hiszen miközben önálló tanulással elsajátította a kijelölt témaköröket, megadott szempontok alapján esszéket írt, egyben felkészült a záróvizsgára is. Köszönjük a munkáját, a vizsgához pedig sok sikert kívánunk!

Megoldások 1. megoldás: kizárják a kötelességszegést: a) jogos védelem b) szükséghelyzet, c) munkáltató beleegyezése, d) kötelesség-összeütközés. 2. megoldás: a munkaviszony megszűnésének esetei: a) a munkavállaló halála, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, c) határozott idejű munkaviszony az idő lejártával, d) a munkáltató megszűnése és a Ktv., vagy Kjt. hatálya alá kerülése. e) közügyektől eltiltás (ha a büntetlen előélet az állás feltétele). 3. megoldás: c), mert a Kormány az Mt-ben és a foglalkoztatási törvényben foglaltak alapján – a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben – a munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) egyeztet.

55

Szolnoki Főiskola


56

Távoktatás

Gazdasági jog tantárgyi kalauz

Recommend Documents