KLASZTERFEJLESZTÉSI KALAUZ

KLASZTERFEJLESZTÉSI KALAUZ Információs kiadvány a klaszter létrehozásának támogatására

RÁBAKÖZI TÁJTERMÉK KLASZTER

2

pa.eu/sme-week

KLASZTERFEJLESZTÉSI KALAUZ

Csökkenő környezetterhelés, bővülő együttműködés a Rábaközben Kedvezményezett: Virágzó Vidékért Egyesület

Az Európai Unió és Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás összege:

43.812.170 (€ 146.040)

Az Európai Unió és Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás összege:

25.000.000 Ft (€ 90.000)

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: európa a vidéki területekbe beruházó Európa hivatott Versen

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

KLASZTERFEJLESZTÉSI KALAUZ BEVEZETŐ Gazdasági környezetünk egyik velejárója, hogy napjainkban a partnerség és a verseny egymást feltételező, kiegészítő, nem pedig egymást tételesen kizáró fogalmak. Ezért a vállalkozói szféra nagy kihívása és egyben lehetősége is, hogy az egyéni verseny helyébe a hálózatok versenye lép. Mindazok, akik felismerik ennek jelentőségét, megtapasztalják, hogy ezek a közösségi erőfeszítések megtermik a maguk gyümölcsét. Azt mondják, hogy a gazdasági fejlődés motorja az információ és az innováció. A motort működtető üzemanyag pedig nem más, mint a vállalkozói fejekben lakozó kreativitás, a minőség felértékelődése, a korszerű módszerek bevezetése, a hatékonyságra és az eredményességre való törekvés. A termékek és a szolgáltatások kínálatában az ár érték arány megtartása, a hozzáadott érték növelése minden vállalkozás alapvető érdeke. A verseny a mindennapok velejárója, azonban a versenytársak sok esetben képesek az együttműködésre, feltéve, ha egyáltalán készek arra. A gazdasági hálózatok, klaszterek létrehozása mögött mindig ez a szándék húzódik meg. Különösen igaz ez a mikro- és kisvállalkozói kategóriában. Ahogy egy kisvállalkozás nem egy nagyvállalkozás kicsiben, úgy a helyi gazdaság sem a makrogazdaság lokális szintű megjelenése. A helyi gazdaság sokkal több és

3

másabb annál. Komoly térségszervező erővel bír. Amit a monolit gazdaság szereplői elkerülnek, ott a kisgazdasági szereplők jótékony hatást tudnak kiváltani. A helyi gazdaság fogalma nem véletlenül kötődik oly erősen a vidéki térségekhez, a rurális területekhez. A tervezett tájtermék klaszter éppen erre a másságra, a helyi gazdaság erősítésére kívánja a hangsúlyt helyezni. A Rábaköz helyi termékekre épülő hálózata a tájegységi szinten erősödő együttműködő szemlélet fokozását szolgálja. Vagyis azt a víziót kívánja követni, hogy a térség – az érintett szereplők együttműködésével – sokkal könnyebben juthat előre, mintha az egyes szereplők csak elkülönülten, elszigetelten fejtenek ki piaci aktivitásokat. A klaszterszervezés ezért egyaránt kínál a tagoknak és az együttműködő rendszernek magának is olyan megoldásokat, amelyek erősítik a térséget. A RÁBAKÖZ GAZDASÁGI HÁTTERE A tájegység pozícionálását az elmúlt években elkészült rábaközi stratégiák részletesen leírják. Ezen négy fejlesztési dokumentum mögött megalapozó felmérések, primer kutatások állnak. Mindegyik stratégia megfogalmazta azokat a fejlesztési irányokat, amelyek kívánatosak a Rábaköz szempontjából. Az alábbiakban röviden bemutatjuk ezen stratégiák jövőképeit, célkitűzéseit és fejlesztési területeit. Természetes szakmai elvárás, hogy ezen tér-

4


ségi stratégiák megyei fejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedése is megvalósuljon. A vidékfejlesztést illetően két ilyen alapdokumentum mindenképpen említést érdemel. Az egyik Győr-Moson-Sopron megye 2014-2020-as Fejlesztési Programja. A másik pedig Győr-Moson-Sopron megye vidékfejlesztési stratégiája.

A megyei vidékfejlesztési stratégia összegzi az elmúlt fejlesztési időszak ez irányú eredményeit, tapasztalatait, továbbá felvázolja a 2014-2020-as korszakra vonatkozó fejlesztési célkitűzéseket. A tanulmány a vidékfejlesztési jövőképet a következőképpen fogalmazza meg1: „Győr-Moson-Sopron megye megújuló, fenntartható és ott-

Mindkét anyag 2014-ben készült el. Részletes helyzetfeltárásokat és útmutatásokat találhatunk a megye és annak integráns térségei vonatkozásában. A megye gazdasági jövőképében a DIO program áll, ami a Dinamikus, Otthonos, Innovatív jelzőkben nyilvánul meg. A fejlesztési programban önálló fejezet foglalkozik a Rábaközzel, mint kiemelt figyelmet érdemlő térséggel.

honos vidéki térségek közössége.” Győr-Moson-Sopron megye alábbi térképe a Leader közösségek elhelyezkedését mutatja meg. A négy egyesület illetékességi területe, azok egymáshoz illeszkedése kedvező földrajzi lehatárolást valósít meg. A volt vármegyeközpontokhoz kötődő fehér foltok a leader fejlesztések szempontjából nem jogosult településeket jelöli (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár).

5

2


6


Az alábbi térképen a Rábaköz településeit emeltük ki. Jól kivehető, hogy a 64 településből álló Rábaköz a megye központi területét fedi le. Érde-

püléseket foglal magában. (A Kapuvári Járásban az újonnan csatlakozott Répceszemere kivételével, amely község már a Répcementéhez tartozik.) A

kesen alakul a tájegység területének megoszlása a leader és a járási határok összefüggésében. A Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesülethez 44 település tartozik. Ez teszi ki a Rábaköz nagy részét. A 64 településből 20 a Pannónia Kincse Leader Egyesület illetékességi körében van. Ez a térség egyértelműen a KeletRábaköz. A tájegység 4 járás területén fekszik. A Csornai Járás és a Kapuvári Járás teljes egészében rábaközi tele-

Téti Járáshoz 7, a Győri Járáshoz pedig 6 rábaközi település tartozik. A földrajzi és a közigazgatási felosztás alapján látható, hogy a térség együttműködésre van késztetve. Ennek azért is van nagy jelentősége, mivel elég erős rábaközi tudat jellemzi az itt élőket. Ezen belső felhajtóerő jószolgálati hatása a gazdasági élet szervezésében is jól kiaknázható. A tervezett klaszterfejlesztésben erre is bátran lehet és kell is építeni.

KLASZTERFEJLESZTÉSI KALAUZ A következő térkép a Rábaköz településszerkezetét ábrázolja. Azonnal megállapítható, hogy a tájegységnek ideális a települési eloszlása. Kü-

7

településre gyakorolt hatása meghatározó (Mórichida, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Kisbabot, illetve Árpás, Mérges, Rábacsécsény). Az 5

lönösen a kulcstelepülések, Csorna, kulcstelepülésre és vonzáskörzetére Kapuvár, Beled, Bősárkány és Szany koncentrálódik a Rábaköz lakosságáUtolsó térképünk a megye hátrányos helyzetű településeit mutatja elhelyezkedése szerencsés. A három nak (70 ezer ember) több mint fele, me 3 A aRábaközt vonatkozásban leghátrányosabb helyzetű települések). várost és a két nagyközséget további illetve tájegység egazdasági erejének erős k jellemzi. Jószerével az LHH-s települések mindegyike a tájegységbe kisebb falvak veszik körül. Ezek, mint döntőcsaknem része. A kiemelt települések heKülönösen két térséget, a Tóközt és a Dél-Rábaközt érinti elsősorban. szatellit települések a vonzerőközponlyi foglalkoztatottságban játszott szetok kisugárzási övezetéhez tartoznak. repe megkerülhetetlen. A földrajzilag már nem a Rábaközhöz tartozó Tét szerepe is felértékeA térképről természetesen az is egylődik, mivel 7, az Öreg-Rába jobb és értelműen leolvasható, hogy a Rábabal partján elhelyezkedő rábaközi köz két nagy gazdasági erőtér (Győr és

8


Sopron) között helyezkedik el földrajzilag. Győr gazdaságélénkítő szerepe a Kelet-Rábaköz egyes településein érződik. A Rábaköz befektetésorientált fejlesztésében jelentős előrelépés lesz az M86-os, M85-ös gyorsforgalmi utak megvalósulása.

Különösen két térséget, a Tóközt és a Dél-Rábaközt érinti elsősorban.

Utolsó térképünk a megye hátrányos helyzetű településeit mutatja meg

A Rábaköz megyén belüli hátrányos pozíciója önmagától nem fog javulni. Ezért szükség van a térség különböző területek szerinti vizsgálatára, kutatására, felmérésére és az eredményeken alapuló stratégiák, jövőképek, célrendszerek kidolgozására. Az elmúlt

(LHH – leghátrányosabb helyzetű települések).3 A Rábaközt e vonatkozásban erős koncentráció jellemzi. Jószerével az LHH-s települések csaknem mindegyike a tájegységben található.4

néhány évben a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület vezetésével négy alapstratégia kidolgozására került sor. Ezek mindegyike mögött primer kutatás áll. Az ott megfogalmazott jövőképek és


célrendszerek egyfajta keretet adnak a továbblépéshez, és egyben megkön�nyítik a térségi szereplők csatlakozási lehetőségeit a dokumentumokban bemutatott trendekhez illeszkedően. A következőkben bemutatjuk ezen

9

stratégiák által felvázolt célokat és beavatkozási területeket. A RÁBAKÖZ DEFINIÁLT JÖVŐKÉPEI: Vidékfejlesztési jövőkép: „A Rábaköz vonzó, élhető, fejlődő tájegység.” Ökoorientált jövőkép: „A Rábaköz autonóm térség.” Turisztikai jövőkép: „A Rábaköz a belföldi turizmus ismert és kedvelt desztinációja.” Marketing jövőkép: „A Rábaköz hitelesen pozícionált tájegységi márka (brand).”

10


FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK A RÁBAKÖZBEN:


11

12


A RÁBAKÖZI TÁJTERMÉK KLASZTER FEJLESZTÉSÉNEK HÁTTERE A fentiek jól rávilágítanak arra, hogy miért van jelentősége, értelme és súlya a Rábaközben a helyi gazdaság fejlesztésének. A tervezett tájtermék klaszter az alábbi erősségekre támaszkodhat: • táji, természeti adottságok • agrárorientáció • helyi élelmiszergazdaság • helyi termékek (tájételek, tájitókák) • turizmus és agroturizmus • tájegységi gasztronómia és vendéglátás • a fogyasztói attitűd változása A KLASZTER FEJLESZTÉSÉNEK CÉLRENDSZERE A fejlesztés átfogó célja: Az ökologikus környezeti erőforrásgazdálkodás, a fenntartható mezőgaz-

dálkodás erősítése, a helyi egészséges élelmiszerellátás biztosítása a Rábaközben. Specifikus célok: • a mezőgazdaság, a természetvédelem, az élelmiszergazdaság, a helyi ellátás és a turizmus összekapcsolása • a tájfenntartó, ökológiai gazdálkodásban és az egészséges élelmiszer biztosításában érdekeltek hálózatba szervezése • a helyi termelők és fogyasztók ös�szekapcsolása, alternatív értékesítési hálózatok kialakítása Lehetséges fejlesztési irányok • a helyi élelmiszergazdaság vertikális átalakítása • az élelmiszer-fogyasztási szokások és a fenntarthatóság összehangolása • az élelmiszer alapanyag termelésben, feldolgozásban és értékesítésben az energetikai hatékonyság, a helyi energiák pilléreinek megerősítése

KLASZTERFEJLESZTÉSI KALAUZ • rövid ellátási lánc kiépítése (közösség által támogatott mezőgazdaság rábaközi modellje) • fenntartható mezőgazdálkodás (tájfenntartó, ökológikus gazdálkodás térnyerése, biodiverzitás, tájharmonikus működés) • a tájegységi élelmiszer ellátásban az önállóság irányába való elmozdulás • a helyi termékek piacra jutási lehetőségeinek fejlesztése • helyi élelmiszermarketing • ökoorientált gondolkodásmód terjesztése, környezeti nevelés erősítése • élelmiszerbiztonság fokozása • kis- és középméretű élelmiszer fel-

13

dolgozók létrehozása (zöldség- és gyümölcs, hús) • élelmiszeripari termékfejlesztés speciális témakörökben (rábaközi tájtermékek) • ökogazdaságok, bemutató gazdaságok számának növelése • a helyi élelmiszeripari termékek piacra jutási lehetőségeinek fejlesztése A tervezett tájtermék klaszter létrehozása szempontjából fontos, hogy miként lehet beilleszteni ezt az új szervezetet és térségi együttműködést a Rábaköz gazdasági szerkezetének egészébe. A szervezet létrehozása mindenképpen hiánypótló. Az alakuló

14


turisztikai desztinációs menedzsment szervezet (TDM) mellett ez a második olyan kooperáció, amely speciális célcsoportot kíván összefogni az együttműködésben rejlő kapacitások kiaknázása érdekében. A KLASZTER SZEREPE A TÉRSÉG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN6 A klaszter definíciója segíthet sok kérdés megválaszolásában. „A klaszter együttműködő és versenyző vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények versenyen alapuló földrajzi

koncentrációja (Porter 1998).” „A klaszterek ágazati és földrajzi értelemben koncentráltan elhelyezkedő vállalatok, amelyek egymáshoz kapcsolódó, vagy egymást kiegészítő termékeket állítanak elő, ami miatt közös kihívásokkal kell szembenézniük, ugyanakkor közös lehetőségei is adódhatnak (UNIDO definíció).” Az EU (Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága) a következőképpen határozza meg a klaszter fogalmát: „A klaszter olyan egymástól kölcsönösen függő vállalatok és kapcsolódó intézmények csoportja, amelyek együttműködők és versenyzők; földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálód-


15

nak; meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik őket össze; tudományos alapúak vagy hagyományosak.”

szekötő elemet, amelyet közösen végeznek, miközben az együttműködő tagok ugyanakkor versenyben is állnak egymással.

A klaszterek tipizálása a szerveződés szempontjából is elvégezhető, ami a mostani rábaközi szervezetfejlesztés kapcsán is fontos lehet. Horizontális klaszterszervezetről beszélhetünk, ha egy adott gazdasági ágazatból való vállalkozások együttműködése valósul meg valamilyen versenyelőny kiaknázása érdekében. Klasszikusan ide sorolható például a turisztikai TDM szervezetek működése is. Náluk a turizmusmarketing jelenti azt az ös�-

A kooperáció másik formája vertikális rendszerű. Ebben az esetben a termelési értéklánc mentén fognak a vállalkozások együttműködni. Klasszikus esete, amikor a termelő termel, a feldolgozó gyárt és a kereskedő értékesít. A helyi élelmiszerek előállításában és piacra vitelében ez egy bevált együttműködési gyakorlat. Komplex szerveződésről (diagonális klaszter) beszélhetünk akkor, ha az

16


előbbi kettő mentén alakítják ki az együttműködő partnerek a szervezetüket és az együttműködés módszereit. Az említett kézikönyv segíti az eligazodást az együttműködés valamen�nyi részterületében is.7 „A klaszterek kialakulása a gyakorlatban visszavezethető a vállalatközi együttműködés gazdasági életben tapasztalható teljesen hétköznapi megnyilvánulásaihoz. Ezen együttműködések vagy ezek kezdeményeinek kialakulása a nemzetközi felmérések szerint a fejlett gazdasági környezettel rendelkező államokban a leggyakoribbak. A vállalkozások tevé-

kenységük során különböző típusú és mélységű kapcsolatokat alakítanak ki beszállítóikkal, versenytársaikkal, illetve innovációs tevékenységüket elősegítő szervezetekkel. Az együttműködés során megszerzett tapasztalatok alapján kialakulnak azok a csoportok, ahol a résztvevő partnerek közötti kapcsolatban megjelenik a bizalom. Az együttműködés alapja tehát a bizalom, amelyet számos tényező együttes hatása erősíthet vagy gyengíthet. A kapcsolati minőséget az együttműködés tapasztalatain túl, a partner korábbi tevékenysége során a megbízhatóságáról kialakult kép, a tárgyalások alatti és a hálózaton kívüli „visel-

KLASZTERFEJLESZTÉSI KALAUZ kedés” elfogadása (leegyszerűsítve a cégkultúrák összeegyeztethetősége) befolyásolja. Az együttműködő partnerek közötti hálózaton belüli bizalom csökkenti a kapcsolat fenntartásával, a folyamatos információáramlás biztosításával kapcsolatos bürokratikus akadályokat, könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszi az együttműködést (nem kell bonyolult szerződéseket kötni és nem kell külön biztosítani a szerződés betartásának ellenőrzésével és érvényesítésével kapcsolatos lehetőségeket). A klaszterbe szerveződő vállalatok nem adják fel egyéni célkitűzéseiket, csupán élnek azzal a lehetőséggel, hogy együttesen fellépve, a

17

helyi adottságokat kihasználva (költségcsökkentés, innováció serkentés, a legjobb gyakorlatok gyors megismerése, a tranzakciós költségek minimalizálása, stb.) előnyökre tegyenek szert a globális versenyben. Tehát a vállalkozások, amelyek helyi viszonyok között egymással versengenek, olyan együttműködési területeket találnak, amelyeket kihasználva mindannyian előnyre tehetnek szert a globalizálódó piaci versenyben (vagy legalábbis csökkenthetik versenyhátrányukat).” A legfontosabb együttműködési célok: • kereskedelmi együttműködés

18


• termelési együttműködés (termelőeszközök közös hasznosítása, használata) • közösségi marketing eljárások bevezetése • érdekképviselet, érdekérvényesítés • oktatás, képzés, szakmai ismeretek bővítése • az értéklánc szereplőinek összehangolása • az innovációs teljesítmény fokozása • a rábaközi gazdasági térségbe való integrálódás elősegítése • hozzájárulás a Rábaköz ökotérséggé válásához • a környezettudatos gondolkodás erősítése

Milyen feladatokat kell megoldani és milyen módon, hogy a tervezett tájtermék klaszter sikeres legyen? • Célszerű alulról megszervezni az együttműködést. A már meglévő kooperációkra kell építkezni. • A tagok közötti kapcsolatok legyenek intenzívek, a partnerek közötti interakciók száma legyen magas. • A szervezetnek legyen világos jövőképe, stratégiája, célrendszere. Az irányítás, vezetés legyen tudatos, ne pedig esetleges. • A tagoknak legyen „mi” tudata. Az egyéni célok elérése ágyazódjon be egy magasabb célrendszerbe, ami lehetővé teszi a szinergiahatás kiváltását.

KLASZTERFEJLESZTÉSI KALAUZ A Rábaközi Tájtermék Klaszter bátran építhet a tájegységben működő, a helyi élelmiszertermelésben munkálkodó vállalkozásokra. A bizalmi elv érvényesülése könnyebb, mivel egymást többnyire már jól ismerő vállalkozások tudnak együttműködni. A klaszterszerveződés a vertikális és a horizontális szempontokat egyaránt figyelembe tudja venni, tekintettel arra, hogy a helyi élelmiszer termelése, az azokhoz szükséges alapanyagok biztosítása és a termékek értékesítése áll a tevékenység középpontjában. A klaszter alapító tagjai lesznek azok, akik meghatározzák az együttműködés kereteit és módszerét, a döntés-

19

hozatal rendszerét, a célokat és a jövőképet. A tájegységi szerveződés segíti a szerves módon történő kooperációs elvek meghonosítását. Amit a tájtermék klaszter létrehozása során mindenképpen rögzíteni kell: • Mi a klaszter célja? • Milyen földrajzi környezetben kíván a klaszter működni? • Milyen területekre terjed ki az együttműködés? • Az egyes tagok hogyan járulnak hozzá ezekhez a közös célokhoz? • Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak a klaszter tagjaira?

20


• Ki látja el a klasztermenedzsment szervezet feladatkörét? • Kik jogosultak döntéshozatalra és milyen módon? • Hogyan történik a tagfelvétel? • Hogyan alakulnak a közös projektek megvalósításának szabályai? A Rábaközi Tájtermék Klaszter alapító okirataiban rögzíteni és szabályozni szükséges az alábbiakat: • Szervezeti és működési szabályzat • A belépés lehetősége • Etikai normák betartása • Az együttműködés szabályozása • Tagok kizárásának módja • Tagdíjak és hozzájárulások kérdései • Vitás kérdések egyeztetése • A közös javak hasznosításának szabályai • A klaszter jó hírnevének védelme

• Az együttműködés módszertani háttere • Útmutatás a közösségi marketing eljárásokra • Arculati kézikönyv A Rábaközi Tájtermék Klaszter működésének kulcsa az aktív tag és az őket támogató klasztermenedzsment szervezet. A tagok mind a klaszterrel, mint intézménnyel, mind pedig a tagok kisebb nagyobb csoportjával interaktív kapcsolatban állnak. A belső szerveződésnek és a piaci hatásoknak a figyelembe vételével alakulnak ki azok az eljárások, amelyek erősebbé teszik a kooperációt a piaci versenyben. A klaszter egy eszköz a rábaközi helyi termékek, a helyi élelmiszerek versenyképességének növelésében. A rábaközi mezőgazdaság, a rábaközi élelmiszergazdaság és a rábaközi élelmiszer-kereskedelem szo-


21

rosan összefüggő fogalmak és eljárások. Megérett az idő a helyi kézműves élelmiszer termékek térségi pozícionálására. A szerveződő klaszter a maga eszközeivel hasznosan tudja ezen cél elérését szolgálni és kiteljesíteni. A szerveződés – miközben az egyéni vállalkozási célok elérését szolgálja – a közösségi eszközökön keresztül képes hozzájárulni olyan rábaközi kulcságazatok fejlesztéséhez is, mint turizmus, egészségügyi szolgáltatások, gasztronómia, vendéglátás. A kiadványban bemutatott célok és tevékenységelemek hosszú távon tudják erősíteni a klaszter tagjai számára az együttműködést és fenntartani a tájegység egyedi kínálatát.

kézműves élelmiszer rábaközi tájételek rábaközi tájtermékek élelmiszerminőség hálózati együttműködés klaszter menedzsment szervezet klasztermenedzser fogyasztói igények biotermékek vertikális együttműködés rábaközi élelmiszergazdaság fogyasztó központúság helyi élelmiszer lánc helyi élelmiszer ellátás fenntartható agrárgazdálkodás hozzáadott érték

A KLASZTER MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB FOGALMAK

A tervezett tájtermék klaszter a Rábaköz helyi élelmiszergazdaságát tudja elsősorban segíteni. Lehetséges tagjai a zöldség- és gyümölcstermesztők, az élelmiszer alapanyag termelők, a kézműves élelmiszer előállítók soraiból kerülnek ki elsősorban. A helyi termé-

rövid ellátási lánc (REL) élelmiszerbiztonság egészséges élelmiszer

22


kek, a helyi élelmiszerek a tájegység olyan gazdasági potenciálját jelenti, amely az egész térség versenyképességét javítja, miközben jelentősen hozzájárul annak arculatának alakításához is. Az élelmiszer ma stratégiai termék, különösen akkor, ha annak az egészségre gyakorolt pozitív hatása nyilvánvaló, az előállítás biztonsága pedig megalapozott. A gyűjtőnéven rábaközi tájterméknek nevezett helyi élelmiszer így az egész térség márkajelévé válhat a klaszter áldásos működése által. A rábaközi tájtermék több mint táplálék, mivel az a helyi közösségi ellátást lehetővé tevő gazdasági rendszer is. A helyi termelés és a helyi fogyasztás egymásra épüléséből adódóan, azok közös eredményeként, a helyi élelmiszergazdaságból származó jövedelem egyre nagyobb hányada maradhat a térségben. Ez mind a vállalkozók, mind a fogyasztók közös érdeke. A helyi élelmiszerekre ezen kívül rárakódik a tájegységi hagyomány, a térségi identitás, a rábaközi konyha tradíciója, a táj szimbolikája, színe, napfénye és levegője. Mindaz tehát, amitől valami garantáltan helyi, „hazai”, vagyis rábaközi is egyben. A tájegység olyan térség lehet, ahol az étkezést ilyen kiegészítő, pótlólagos hozzáadott értékek sora is kíséri. Jól kifejezi ezt a tervezett klaszter jelmondata: „Rábaközi tájtermék – több mint létszükséglet! Élmény – Öröm – Egészség – Biztonság”.

HIVATKOZÁSOK 1 Győr-Moson-Sopron megye helyi fejlesztési stratégiáinak elkészítésében érdekelt szereplők partnerségében kialakított, megyei szintű helyzetértékelési és vidékfejlesztési javaslatokat tartalmazó tanulmánya. Készítette a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megbízásából (2014) 33. p. (2014) 2 Győr-Moson-Sopron megye helyi fejlesztési stratégiáinak elkészítésében érdekelt szereplők partnerségében kialakított, megyei szintű helyzetértékelési és vidékfejlesztési javaslatokat tartalmazó tanulmánya. Készítette a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megbízásából (2014) 52. p. (2014) 3 Győr-Moson-Sopron megye helyi fejlesztési stratégiáinak elkészítésében érdekelt szereplők partnerségében kialakított, megyei szintű helyzetértékelési és vidékfejlesztési javaslatokat tartalmazó tanulmánya. Készítette a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megbízásából (2014) 35. p. (2014) 4 A kivételek: Lázi, Szerecseny, Csáfordjánosfa és Csér községek. 5 A Rábaköz jövőképei és rendszerbe foglalt célstruktúrái együttesen megtalálhatóak az alábbi fejlesztési dokumentumban: A Rábaköz marketingstratégiája. Készítette: Régiófókusz Nonprofit Kft a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület megbízásából (2013). 193-196. p. 6 A címhez tartozó fejezet nagy része a „Pólus Klaszter Kézikönyv” (2008) IV. fejezetéből való. A szószerinti átvételt a szokásos módon jelöltük. 7 Az idézetben lévő szöveges kiemelések jelen klaszterkiadvány készítőitől származnak.


PROJEKTLEÍRÁS A „Csökkenő környezetterhelés, bővülő együttműködés a Rábaközben” című projekt az ÚMVP térségközi együttműködést erősítő programjában nyert támogatást. A projekt a Virágzó Vidékért Egyesület koordinálása mellett a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület, valamint a Győr-MosonSopron Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület, mint projektpartnerek bevonásával valósul meg. A projekt teljes költségvetése 49.990 eFt. A fejlesztés átfogó célja a Rábaköz tájegységben a mezőgazdasági növénytermelést veszélyeztető káros környezeti hatások csökkentésével a gazdálkodás és a működés kiszámíthatóvá tétele, valamint a tájegység mezőgazdasági versenyképességének javítása. A tevékenység központi magja a tájegység növényvédelmi előrejelző állomásokkal (10 db) való lefedettségének bővítése. Ezzel a két szomszédos

23

Leader térséghez tartozó tájegységben teljessé válik a szolgáltatás. A tevékenység eredményeként a gazdák által végzett növényvédelmi tevékenység tudatosabb, tervezhetőbb lesz, és a permetszer felhasználása csökken. A térség környezetterhelése az eddigiekhez képest mérhetően javul, a gazdák jövedelmezősége jobb lesz. A projekt másik központi tevékenysége a rábaközi gazdák versenyképességének javítása a helyi együttműködés minőségfejlesztésén keresztül. Jellemző tevékenységelemek ezen a területen: képzések, rendezvények megvalósítása, jó gyakorlatok átültetése, tudástranszfer megvalósítása, szakmai tanulmányút. A projekt keretében egy új agrárgazdasági platform, a Rábaközi Tájtermék Klaszter is megvalósul.


RÁBAKÖZI TÁJTERMÉK KLA SZTER


KLASZTERFEJLESZTÉSI KALAUZ

Recommend Documents