EU tanulmányok tantárgyi kalauz

Dr. Meisel Sándor – Dr. Vida Krisztina

EU tanulmányok tantárgyi kalauz

Szolnoki Főiskola Szolnok 2007.


A kalauz a következő könyvhez készült: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés 2002. Miskolc Tananyagíró: Dr. Meisel Sándor, Dr. Vida Krisztina Távoktatási szerkesztő: Héder Klára Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes

Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Székely Péter rektor

© Szolnoki Főiskola, 2007 Minden jog fenntartva. A Tantárgyi kalauz vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................. 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezetés............................................................................................................................................ 5 Az integráció kialakulása és első harminc éve............................................................................... 8 Közösségekből Unió: az integráció szerződéseinek evolúciója................................................ 15 Az EU intézményeinek jellege, a három alapintézmény ........................................................... 21 Az EU egyéb intézményei.............................................................................................................. 28 A döntéshozatal, a jogalkotás, a közösségi jog alapjai ............................................................... 32 Az egységes piac és a négy alapszabadság ................................................................................... 38 A gazdasági és monetáris unió ...................................................................................................... 42 Az Európai Unió közös költségvetése ......................................................................................... 48 Beküldendő feladat az eddig tanultakról...................................................................................... 52 A közös kereskedelempolitika és az Európai Unió külgazdasági kapcsolatai ........................ 56 Az Európai Unió versenypolitikája .............................................................................................. 61 Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája..................................................................... 65 Az Európai Unió regionális politikája, a strukturális és kohéziós támogatások..................... 69 Az Európai Unió keleti kibővítése, Magyarország csatlakozása............................................... 74

3

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak: Ezzel az ikonnal minden lecke elején találkozni fog. Itt tudhatja meg, hogy átlagosan mennyi időt kell a lecke elsajátítására szánnia, ahhoz hogy biztos tudásra tegyen szert.

Ha ezt az ikont látja, feladata az lesz, hogy a témához kapcsolódó szakirodalmat elolvassa a megadott oldalszámok alapján.

Ezzel a jellel emeltük ki azokat a célokat,

•

melyeket az adott lecke végére elérhet, ha követi a kalauz utasításait.

Önellenőrző feladat

Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!

Ezzel az ikonnal jeleztük, hogy

olyan fontos feladat megoldásához érkezett, melyet kidolgozás után, a megadott határidőn belül el kell juttatnia tutorának.

4

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Bevezetés Kedves Hallgatónk! Szeretettel köszöntjük Önt a Szolnoki Főiskola EU tanulmányok tárgyának hallgatójaként! Most egy olyan kalauzt tart a kezében, amely segíti Önt a megadott tananyag önálló elsajátításában, illetve az önellenőrző feladatokon keresztül tudásának fokozatos tesztelésében. A kalauz segítségével, valamint a sikeres beküldendő feladatának (ld. 9. lecke) leadása, illetve sikeres írásbeli vizsga letétele után, a kurzus végére Ön megalapozott tudással fog rendelkezni az Európai Unióról. Az EU-tantárgyat Ön (bármilyen szakra is jár) tanulmányai 2. évében fogja tanulni, összesen 2 kreditpontért - 60 óra tanulással.

A képzés célja A képzés általános célja, hogy Ön megismerkedjen az európai integráció elindulásának körülményeivel, majd pedig az integráció elmúlt fél évszázados fejlődésének folyamatával a mélyülések és a bővítések dinamikáján keresztül. A tanulás végére - és a vizsgakövetelményekkel összhangban - Ön képes lesz:

• •

•

• • • • • •

összefüggően bemutatni, hogy a II. világháború után milyen körülmények között, miért, és hogyan indult útjára az európai integráció; időrendi sorrendben (az aláírás, illetve a hatálybalépés dátumával) felidézni az integrációs szerződéseket (az Alkotmányos Szerződést is beleértve), és bemutatni azok legfontosabb újításait - mégpedig az adott korszak kihívásaira adott közösségi/uniós válaszként (is) értelmezve e jogi dokumentumokat; különbséget tenni a nemzetek feletti és a kormányközi együttműködés között; bemutatni az alapvető integrációs intézményeket - elsősorban azok összetételére és hatásköreire koncentrálva -, valamint felvázolni a közöttük lévő kapcsolatrendszert a döntéshozatal során; olyan alapfogalmakat értelmezni, mint az acquis communautaire, az elsődleges és a másodlagos jog, valamint a közösségi jog elsőbbsége; felsorolni, időben elhelyezni és átfogóan elemezni a gazdasági integráció fejlődési szakaszait (vámunió, egységes belső piac, gazdasági és monetáris unió); bemutatni az EU költségvetését: annak szükségességét, evolúcióját, bevételi és kiadási oldalát, jelenlegi szerkezetét, valamint az ehhez kapcsolódó érdekeket/vitákat; bemutatni négy kiemelkedően fontos közösségi szintű politikát: a külkereskedelempolitikát, a versenypolitikát, az agrárpolitikát és a regionális politikát ezek működési alapelveit, hatásköri, illetve költségvonzatait; időrendi sorrendben felidézni a közép- és kelet-európai országok és az EK/EU közötti kapcsolatok alakulását a rendszerváltástól máig - beleértve a csatlakozási folyamatot; bemutatni a magyar csatlakozás feltételrendszerét, és Magyarország helyét az EU-ban.

5

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A zárásról A záróvizsga - hasonlóan a beküldendő feladathoz - tesztekből, és esszékérdésekből fog állni, és akkor tekinthető megfeleltnek, ha eléri az 55%-ot. Ne aggódjon, ha Ön a kalauz és a megadott tananyag segítségével módszeresen tanul, akkor semmi meglepetés nem érheti a vizsgán! Most pedig tekintse át, hogy miről is lesz szó a kurzus folyamán:

Kötelező irodalom Horváth Zoltán (2002): Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés Külügyi Hivatala, Budapest.

A tantárgy tanulási terve és szerkezete A téma megnevezése

Oldalak

1.

Az integráció kialakulása és első harminc éve

21-37.

2.

Közösségekből Unió: az integráció szerződéseinek evolúciója

37-59., 114-120.

3.

Az EU intézményeinek jellege, a három alapintézmény

60-93., 112-113.

4.

Az EU egyéb intézményei

94-113.

5.

A döntéshozatal, a jogalkotás, a közösségi jog alapjai

143-162., 165-178., 179196.

6.

Az egységes piac és a négy alapszabadság

197-217.

7.

A gazdasági és monetáris unió

218-235.

8.

Az EU közös költségvetése

121-140.

9.

Beküldendő feladat az eddig tanultakról

10.

A közös kereskedelempolitika és az EU külgazdasági kapcsolatai

239-257.

11.

Az EU versenypolitikája

258-265.

12.

A közös mezőgazdasági politika

266-280.

13.

Az EU regionális politikája, a 289-307. strukturális és kohéziós támogatások

14.

Az EU keleti kibővítése, Magyarország csatlakozása

399-455.

6

Mikor tanulom?

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A tantárgy tanulási terve és szerkezete Arra kérnénk, tervezze meg: milyen módon, mikor és hogyan fog tanulni. Az önálló tanulási terv kialakítása a feladatok és lehetőségek átgondolására készteti majd Önt. Így a terv sokkal betarthatóbb lesz, mint ha azt mi terveznénk meg, az Ön körülményeinek ismerete nélkül. Ha átgondolta elfoglaltságait és a rendelkezésre álló időt, készítsen magának ütemtervet! Az ütemtervet készítheti egy saját füzetbe, vagy a Főiskolától kapott naptárba. Előrehaladását képzésszervező tutora fogja támogatni, szakértő tutora pedig értékeli majd beküldendő feladatát, megvitatja Önnel szakmai kérdéseit.

Most pedig jó munkát, sikeres és örömteli tanulást kívánunk Önnek az egész Tanszék nevében!

7

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. lecke Az integráció kialakulása és első harminc éve Bevezetés Az európai egység gondolata már évszázadok óta foglalkoztatta a filozófusokat, írókat, sőt a királyokat, és a politikusokat is. Ennek megvalósítására azonban a XX. század közepéig nem volt reális esély. A II. világháború szenvedései vezettek el oda, hogy az európai államok vezetői komolyan elkötelezzék magukat a szoros együttműködés mellett. A vasfüggöny leereszkedése miatt az európai integráció csak a kontinens nyugati felén indulhatott el - mégpedig két régi ellenfél: Franciaország és Németország megbékélésével. A Schuman Nyilatkozat nyomán megszülető ESZAK sikere a hat alapító tagállamot a gazdasági integráció továbbfejlesztésére ösztönözte, miközben világossá vált, hogy a védelmi-politikai integráció ideje még nem jött el. A közösségi integráció első három évtizedében megtalálhatók a siker (pl. a vámunió idő előtti létrehozása) és a kudarc (üres szék politikája, euroszklerózis) elemei is. Összességében elmondható, hogy a közben kilencre bővülő EK nem tudta megvalósítani a közös piacot, az 1981-ben és 1986-ban lezajlott déli kibővülések pedig további kihívások elé állították a Tizenketteket. E Lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 4 óra.

A Lecke ajánlott anyagának elolvasása és megtanulása után Ön lépes lesz:

• • • • • •

felidézni a II. világháború utáni, kettészakadó Európa fő problémáit, és a NyugatEurópában megjelenő együttműködési törekvéseket (OEEC, Európa Tanács, NATO); megmagyarázni, hogy kik és miért javasolták az Európai Szén- és Acélközösség létrehozását; felsorolni az alapító államokat, és értelmezni a nemzetek feletti integráció lényegét az ESZAK példáján; felidézni a két Római Szerződés fő célkitűzéseit, és bemutatni az integrációs formákat (fokozatokat); röviden elemezni az EGK első három évtizedét; felsorolni, hogyan/mikor lettek a Hatokból Kilencek, Tizek, majd Tizenkettek.

A lecke anyaga lényegében három részre osztható. Az első rész az integráció elindulásának hátteréről, körülményeiről, a második az EK kezdeti fejlődéséről (és az integrációs fokozatok megismeréséről), a harmadik pedig a szervezet kibővüléseiről szól. 1. önellenőrző feladat (általános műveltségi kérdés)

Tudja-e, ki volt az a politikus, aki a II. világháború után megjósolta a vasfüggöny leereszkedését Európára, és sürgette az Európai Egyesült Államok létrehozását? Ön bizonyosan tudja, hogy a XX. századi európai történelem egyik legismertebb és legnépszerűbb politikusáról van szó. (A megoldást a lecke végén ellenőrizheti.)

8

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Most pedig kezdjünk hozzá a tanuláshoz a könyv és a feladatok segítségével! Első témánk az Európai integráció kezdeteitől szól. Olvassa el a Könyv 1.1. fejezetét (21-27. old.), majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! 2. önellenőrző feladat

Válaszoljon a kérdésekre! a) Mit jelent magyarul az OEEC? b) Mikor, milyen székhellyel, és milyen céllal alapították?

3. önellenőrző feladat

Az alábbiak közül melyik nem volt OEEC-alapító állam? Válassza ki a helyes megoldást! a) Izland b) Írország c) Törökország d) Finnország 4. önellenőrző feladat

Hány ország hozta létre az Európa Tanácsot és mikor?


Mi az Európa Tanács legfőbb profilja? a) A tagállamok közötti jogharmonizáció előmozdítása; b) Az emberi jogi normák fejlesztése; c) A tagállamok közötti külpolitikai egyeztetés; d) Béketeremtő tevékenység válság-térségekben. Most pedig néhány kérdés következik a NATO témakörében. 6. önellenőrző feladat

Válaszoljon a kérdésekre! a) Mit jelent a NATO? b) Mikor hozták létre, és milyen céllal?

9

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik az az ország, amelyik csak 1955-ben válhatott a NATO tagjává? a) NSZK b) Olaszország c) Spanyolország d) Kanada A Könyv segítségével Ön biztosan jól oldotta meg a feladatokat, megoldásait a lecke végén ellenőrizheti is. Így át is térhetünk a második témára: az Európai Szén- és Acélközösség megalakulásának kérdéseire. Olvassa el a Könyv 1.2. fejezetét (27-28. old.), majd válaszoljon az alábbi kérdésekre a 2. önellenőrző feladatsor segítségével. 8. önellenőrző feladat

Kinek a nevéhez fűződik a szén- és acél szektor integrációjának terve, és melyik politikus hirdette meg a tervet?


Az olvasottak alapján egészítse ki a mondatot! Azért esett a választás erre a szektorra, mert….. (csak egy válasz helyes!): a) szénből és acéltermékekből Nyugat-Európa behozatalra szorult; b) ezen keresztül lehetett ellenőrizni az esetleges háborús készülődést; c) ez a szektor lassan fejlődött, és így igyekeztek talpra állítani; d) ez a szektor dinamikusan fejlődött, így jó alapját képezte a további integrációnak. 10. önellenőrző feladat

Az olvasottak alapján válaszoljon a kérdésekre! a) Mikor és hol írták alá az ESZAK Szerződést? b) Sorolja fel az alapító tagállamokat! c) Próbálja meg egy mondatban megfogalmazni, mit jelent a nemzetek feletti intézmény fogalma! A fenti feladatsorból talán csak az utolsó kérdést találta nehéznek. A lecke végén található megoldások segítenek Önnek!

10

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ha felkészült rá, folytassa a tanulást az 1.3. fejezet (28-32. old.) elolvasásával, mely az Európai Védelmi közösség kudarcától a Római Szerződésig eltelt időt dolgozza fel.


Az alábbiak közül melyik jött létre 1954-ben? a) EPK b) NYEU c) EVK d) EFTA 12. önellenőrző feladat

Az olvasottak alapján válaszoljon a következő kérdésekre! a) 1957. március 25-én mely államok vezetői, és mit írtak alá Rómában? b) Mi volt az EGK Szerződés legfőbb célkitűzése? c) Emellett milyen közös politikákról rendelkezett a szerződés?


Állítsa sorrendbe az integrációs formákat (a fejlettebb felé haladva)! 1) közös piac 2) vámunió 3) politikai unió 4) szabad kereskedelem 5) gazdasági (és monetáris) unió 6) egységes belső piac Ha sikeresen oldotta meg a feladatokat, továbbléphetünk. Olvassa el a Könyv 1.4. és 1.5. fejezetét (32-35. old.), majd ellenőrizze tudását az alábbi feladatok megoldásával! 14. önellenőrző feladat

Az EGK első évtizedét gazdasági siker, de politikai megtorpanás jellemezte. Bizonyítsa be egy-egy példával az állítás helyességét!

11

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Mely intézményeket érintette az 1965-ös Egyesülési Szerződés? a) A Bizottságot és a Bíróságot, b) a Bizottságot és a Tanácsot, c) a Tanácsot és a Közgyűlést, d) a Tanácsot és a Bíróságot. Olvassa el ismét figyelmesen az 1.5. fejezetet (34-35. old.), és próbálja meg a saját maga számára értelmezni a három Közösséggel és az Egyesülési Szerződéssel kapcsolatban tanultakat!

Ha úgy érzi, érti az olvasottakat, és a feladatokat is jól megoldotta, akkor térjünk rá a lecke utolsó részére, mely az EK bővülésének kérdéseit járja körül! Olvassa el az 1.6. fejezetet (35-37. old.), majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! 16. önellenőrző feladat

Ki volt az a politikus, aki ellenezte, sőt kétszer meg is vétózta az Egyesült Királyság belépését az EK-ba, és miért? 17. önellenőrző feladat

Állítsa kronológikus sorrendbe az új tagok belépését, és határozza meg a belépés évszámát! 1) Görögország .......... 2) Egyesült Királyság, Dánia, Írország .......... 3) Spanyolország, Portugália .......... 18. önellenőrző feladat

A déli kibővülések milyen kihívás elé állították az EK-t? Lássuk, helyesen válaszolt-e. Lapozzon a megoldásokhoz! Ezzel a mai lecke végére értünk. Reméljük nem fáradt el nagyon. A következő leckében az integráció szerződéseinek evolúciójáról lesz szó.

12

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: A helyes megoldás a következő: Sir Winston Churchill, brit miniszterelnök volt az a politikus, aki a II. világháború után megjósolta a vasfüggöny leereszkedését Európára, és sürgette az Európai Egyesült Államok létrehozását. 2. megoldás: Ön jól válaszolt, ha azt írta, hogy a) az OEEC jelentése: Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet; b) 1948, Párizsban alapították, a Marshall-segély szétosztásának koordinálására. 3. megoldás: Jól válaszolt, ha a d) válasz-ra tippelt, mert Finnország nem volt alapító állam. 4. megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy az Európai tanácsot (ET) 10 nyugat-európai ország hozta létre 1949. május 5.-én. 5. megoldás: A helyes megoldás a b) válasz, mert az Európa Tanács legfőbb profilja a pluralista demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás kialakulásának támogatása és fejlesztése, a társadalmi problémák kezelése. 6. megoldás: Jó a válasza, ha azt írta, hogy a) a NATO jelentése: Észak-Atlanti Szerződés Szervezete; b) a NATO 1949-ben, mint transz-atlanti védelmi-katonai szervezet jött létre. 7. megoldás: Az a) válasz a helyes, mert az NSZK csak 1955-ben válhatott a NATO tagjává. 8. megoldás: Az a) válasz a helyes, mert Jean Monnet és Robert Schuman nevéhez fűződik a szén- és acél szektor integrációjának terve. 9. megoldás: A b) válasz a helyes, mert a választás azért esett erre a szektorra, mert ezen keresztül lehetett ellenőrizni az esetleges háborús készülődést. 10. megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy a) az ESZAK Szerződést 1951. április 18-án írták alá; b) Az alapító tagállamok: Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg c) A nemzetek feletti intézmény: olyan, a tagállamok által kinevezett, de tőlük független testület, amelynek döntései kötelezik a tagállamokat. 11. megoldás: A b) válasz a helyes, mert a NYEU jött létre 1954-ben. 12. megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy a) 1957. március 25-én Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg vezetői EGK és EURATOM Szerződéseket írták alá Rómában; b) az EGK Szerződés legfőbb célkitűzése vámunió és közös piac volt; c) a szerződés emellett rendelkezett külkereskedelempolitika, agrárpolitika, versenypolitika, közlekedéspolitika kérdéseiről is.

13

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

13. megoldás: Jól rangsorolt, ha azt írta, hogy 4), 2), 1), 6), 5), és a 3). 14. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy az EGK első évtizedét gazdasági siker, de politikai megtorpanás jellemezte. Erre utaló jelek: az egymás közötti kereskedelem egyre dinamikusabbá válása, és a vámunió 1968-as létrehozása; az üres szék politikája, és a luxemburgi kompromisszum. 15. megoldás: A b) válasz a helyes, mert 1965-ös Egyesülési Szerződés a Bizottságot és a Tanácsot érintette. 16. megoldás: Helyes a válasza, ha azt írta, hogy az a politikus, aki ellenezte, sőt kétszer meg is vétózta az Egyesült Királyság belépését az EKba Charles de Gaulle volt, mert tartott az USA befolyásának növekedésétől a briteken keresztül. 17. megoldás: Pontosan válaszolt, ha azt írta, hogy 2) 1973. 1) 1981. 3) 1986. 18. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy nagy fejlettségbeli különbségek jelentek meg a Közösségen belül.

14

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. lecke Közösségekből Unió: az integráció szerződéseinek evolúciója Bevezetés Az európai integráció céljait, intézményi felépítését és működési szabályait az alapító szerződések határozták meg, ezek jelentik tehát az integráció jogi alapját. Az EK/EU-t érő belső, illetve külső kihívások - és az erre adott válaszok jogi megfogalmazásának szükségessége - miatt azonban a szerződések időnként módosításra szorultak. A szerződésmódosítások azután újabb célokat tűztek ki a tagállamok elé, miközben tartalmaznak fontos intézményi-működési reformokat is. Az integráció alapvető jogi dokumentumainak ismerete ezért előfeltétele az EU-tanulmányokban való további elmélyülésnek. E Lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 4 óra.

A Lecke ajánlott anyagát elolvasva és megtanulva Ön képes lesz:

• • • • • •

bemutatni azokat a fő okokat, amelyek az alapító szerződések első módosításához vezettek; ismertetni magát az Egységes Európai Okmányt, annak fő újításait; bemutatni azokat a fő okokat, amelyek az EU Szerződés megszületéséhez vezettek; ismertetni a Maastrichti Szerződés fő vívmányait, felsorolni és értelmezni a három pillért (értelmezve a különbséget a közösségi és a kormányközi együttműködés között); felsorolni az EU Szerződés két további módosítását, és kiemelni ezek legfőbb eredményeit; felidézni, mely országokkal bővült az EU 1995-ben, és ismertetni, mit jelent az EGT.

A célkitűzésekből is jól látható, hogy e leckében a szerződések megismerése mentén haladunk előre, tehát az előző leckében megtanult három alapító szerződést követően, négy további fontos dokumentum létrejöttének okaival és azok lényegével ismerkedünk meg. Ezen felül - mivel időrendi sorrendben haladunk - nem csak a mélyülésről, de az újabb kibővülésről is említést kell tennünk. Kezdjük az alapító szerződések első módosításával! Lapozza fel a Könyv 1.7. fejezetét (37-39. old.).

15

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az olvasottak alapján állítsa össze válaszait a következő kérdésekre! a) A vámunió sikeres megvalósulása után a közös piaci program már jóval kevésbé volt sikeres. Mik voltak ennek a legfőbb okai? b) Milyen dokumentum tartalmazta a lehetséges megoldásokat, és ki volt ennek a szerzője? c) Milyen határidőt (év, hónap, nap) tűztek ki az egységes belső piac megvalósítására, és ennek érdekében hogyan változtattak a döntéshozatal alapvető szabályain? d) A belső piaci program mellett mi volt az Egységes Európai Okmány másik fő eredménye? (Súgó: ezzel kapcsolatban lapozzon a Könyv 290. oldalára!) Ha ellenőrizte a megoldását, haladhat is tovább. Ha a Könyv segítségével sikeresen megoldotta a feladatokat (és a megoldásoknál ellenőrizte is), lépjünk tovább! Folytassa a tanulást az 1.8. (39-42. old.), illetve a 3.1. és a 3.2. (114120. old.) fejezetek segítségével.

Nagyon fontos, hogy megértse, mi vezetett el az EU Szerződés megkötéséhez, és hogy mit jelent a tagállamok közötti kompromisszum alapján létrejött pillér-rendszer. 2. önellenőrző feladat

Az alábbiak közül melyik ok nincs összefüggésben a Maastrichti Szerződés létrejöttével? a) A berlini fal leomlása és a német egység; b) A szegényebb déli országok csatlakozása; c) A kétpólusú világrend összeomlása; d) A politikai unió irányába történő továbblépés igénye.


Találja meg az összetartozókat! 1. pillér

a) bel- és igazságügyi együttműködés

2. pillér

b) közösségi pillér (gazdasági és monetáris unió)

3. pillér

c) közös kül- és biztonságpolitika

16

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbiak közül melyik állítás igaz? a) A közösségi pillér csak az EGK Szerződést tartalmazza, amelyet ekkor átneveztek EK Szerződéssé (a másik két közösségi szerződés nem része az EU-nak). b) A közösségi pillér csak az EK és az Euratom Szerződéseket tartalmazza, hiszen az ESZAK ekkorra már hatályát vesztette. c) A közösségi pillér az EK, az Euratom és az ESZAK Szerződéseket tartalmazza. d) Európai Unió alatt a politikai pilléreket értjük. e) Az Európai Uniót a három pillér együtt alkotja. f) Az Európai Unió 1993. november 1-jével önálló jogalany lett. g) Az EU Szerződés tovább pontosította a Római Szerződésben már szereplő szubszidiaritás elvét. A megoldásoknál ellenőrizheti, hogy sikerült-e kiválasztania az igaz válaszokat! 5. önellenőrző feladat

Válaszoljon egy mondatban a következő kérdésekre! a) Mi az alapvető különbség a közösségi és a kormányközi módszerek között? b) Ki az az európai személyiség, akinek a nevéhez kapcsolhatóak mind az Egységes Európai Okmány, mind a Maastrichti Szerződés gazdasági és monetáris unióra vonatkozó eredményei? Milyen pozíciót töltött be ezekben az években? (Súgó: 37. old.; 221. old.) Ha ellenőrizte a megoldását, haladhat is tovább. Ha úgy érzi, hogy ezt a nagyon fontos részt megértette, és a feladatok ebben segítették, akkor folytassuk a munkát! Az imént arról tanultunk, hogy az EU Szerződéssel a tagállamok igen jelentős mélyülést hajtottak végre. Ez magában hordta a nehézkes megvalósítás (sőt a kudarc) lehetőségét is. Ezért a Tizenkettek még Maastrichtban megállapodtak abban, hogy a szerződés vívmányait (különösen a politikai pilléreket) 1996ban felülvizsgálják. Az 1996/97-es kormányközi konferencia eredményeként megszületett az Amszterdami Szerződés. Minderről a Könyv 1.10. fejezetének (46-48. old.) elolvasása után kap átfogó képet. 6. önellenőrző feladat

Sorolja fel az Amszterdami Szerződés legalább öt fontos újítását, valamint legfőbb hiányosságát!

17

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ha most tovább olvassa a tananyagot, vagyis a Könyv 1.11. fejezetét (egyelőre csak a 49-53. oldalakat), ott az EU Szerződés második módosításáról, a Nizzai Szerződésről tanulhat. 7. önellenőrző feladat

Az olvasottak alapján válaszoljon az alábbi kérdésekre! a) Miért volt szükség ilyen rövid időn belül újabb módosításra? b) Melyek a Nizzai Szerződés legfőbb érdemei az EU belső működése szempontjából? c) Melyek a Nizzai Szerződés legfőbb érdemei az EU kibővülése szempontjából? Ha Ön jól válaszolt, akkor a tanulás igen fontos, a későbbi haladást megalapozó részén van túl! Gratulálunk! Most pedig a mélyülés áttekintése után térjünk ki az EFTA-kibővülésre is, amelynek során 1995-ben a Tizenkettekből Tizenötök lettek. Lapozzon vissza a Könyv 1.9. fejezetéhez (42-46. o.), és válaszoljon az alábbi kérdésekre! 8. önellenőrző feladat

Válaszoljon a kérdésekre! a) Milyen előzmények után került sor az újabb kibővülésre? b) Sorolja fel a négy tagjelölt országot, illetve a három új tagállamot! c) Az EFTA-kibővülést követően mely országok maradtak az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai? d) Ezek közül melyek azok, amelyek az EGT Szerződésen keresztül kapcsolódnak az EUhoz? 9. önellenőrző feladat

Egészítse ki az alábbi állítást az Európai Gazdasági Térség tartalmára vonatkozóan! Az EGT az .......... kiterjesztését jelenti a tagországokra, és erre vonatkozó .......... 80 %-át az érintett államok át is vették.

18

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Jelenleg hány tagja van az EGT-nek? Válassza ki a helyes létszámot! a) 18 b) 28 c) 29 d) 30

Befejezés Ezzel a 2. lecke véget ért. Ha a feladatokat jól megoldotta, hibáinak korrigálásában pedig segítségére voltak a megoldások, akkor elmondhatja magáról, jól megalapozta tudását az EU-ról! Bátran áttérhet a következő leckére.

Megoldások 1. megoldás: Válasza helyes, ha tartalmazza az alábbiakat: a) A vámunió sikeres megvalósulása után a közös piaci program már jóval kevésbé volt sikeres. Ennek a legfőbb okai: olajválságok, recesszió, gazdasági integráció megtorpanása, nem vámjellegű akadályok fennmaradása, illetve: a döntéshozatalban az egyhangúság általános szabálya; b) A lehetséges megoldásokat 1985-ös Belső Piaci Fehér Könyv tartalmazza, szerzője Lord Cockfield volt. c) Az egységes belső piac megvalósítására 1992. december 31.; a Tanácsban a minősített többséget kötelezővé tették, valamint az Európai Parlamentet erőteljesebb bevonták a belső piaci döntések meghozatalába. d) A belső piaci program mellett az Egységes Európai Okmány másik fő eredménye a gazdasági és társadalmi kohézió elvének bevezetése. 2.megoldás: A helyes válasz a b) volt, mert a szegényebb déli országok csatlakozása nincs összefüggésben a Maastrichti Szerződés létrejöttével. Ennek valódi oka a lemaradás a világgazdasági versenyben. 3. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy 1. pillér: b) 2. pillér: c) 3. pillér: a) 4. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy a c) és az e) állítások igazak, mert c) a közösségi pillér az EK, az Euratom és az ESZAK Szerződéseket tartalmazza; e) Az Európai Uniót a három pillér együtt alkotja.

19

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. megoldás: Helyesen válaszolt, ha rámutatott, hogy a) a közösségi módszer: a közösségi intézmények (Bizottság, Parlament, Bíróság) szerepe erős, a Tanácsban a minősített többségi döntéshozatal jellemző, cél a közösségi jogalkotás; a kormányközi módszer: közösségi intézmények szerepe szűk, a Tanácsban az egyhangú szavazás a jellemző, nem cél a közösségi jogalkotás; b) a Maastrichti Szerződés gazdasági és monetáris unióra vonatkozó eredményei Jacques Delors nevéhez kapcsolhatók, aki 1985-94. között az Európai Bizottság elnöke volt. 6. megoldás: Jó a felsorolás, ha azt írta, hogy az Amszterdami Szerződés legalább öt fontos újítása: a második pillér reformja, a harmadik pillér reformja, a foglalkoztatás-politika beemelése a szerződésbe, a minősített többség alkalmazásának és az EP hatásköreinek további bővítése; az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés alapjoggá nyilvánítása (polgárközeliség). 7. megoldás: Helyes a válasza, ha azt írta, hogy a) a rövid időn belüli újabb módosítás okai: a keleti kibővülésből adódó intézményi reformok elmaradása, vagyis az „amszterdami maradékok” megoldása miatt volt szükség újabb szerződésmódosításra (Nizzai Szerződés) ; b) A Nizzai Szerződés legfőbb érdemei az EU belső működése szempontjából: a Tanácsban a minősített többség, valamint az Európai Parlamenttel együtt eldönthető területek további bővítése. c) A Nizzai Szerződés legfőbb érdemei az EU kibővülése szempontjából: az intézményrendszer és döntéshozatal alkalmassá tétele új tagok befogadására 27 tagig. 8.megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy a) a Tizenkettek előbb a mélyítésre koncentráltak, majd 1993-ban megkezdték a csatlakozási tárgyalásokat a négy tagságért folyamodó EFTA-országgal; b) A négy tagjelölt ország: Ausztria, Finnország, Svédország, Norvégia, illetve a három új tagállam: Ausztria, Finnország, Svédország; c) Az EFTA-kibővülést követően Norvégia, Izland, Liechtenstein, Svájc maradtak az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai. d) Ezek közül Norvégia, Izland, Liechtenstein azok, amelyek az EGT Szerződésen keresztül kapcsolódnak az EU-hoz. 9.megoldás: Helyesen egészítette ki a mondatot, ha azt írta, hogy az EGT az egységes belső piac kiterjesztését jelenti a tagországokra, és erre vonatkozó jogszabályok. 80 %-át az érintett államok át is vették. 10. megoldás: A helyes válasz a b) volt, mert az EGT-nek jelenleg 28 tagja van.

20

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

3. lecke Az EU intézményeinek jellege, a három alapintézmény Bevezetés Az európai integráció ún. „pozitív” integráció, amely az akadályok lebontása mellett (negatív integráció) közös intézményrendszert, közös jogrendet, közös politikákat, és közös költségvetést hozott létre. Az EU-ban csak akkor történhet valami, ha arról a legfőbb intézmények döntést hoztak. Ezért tanulmányainkat azokkal az intézményekkel folytatjuk, amelyek mozgatják a folyamatosan változó, egyre mélyülő és bővülő Európai Uniót. Ebben a leckében a tagállami érdekeket megjelenítő Miniszterek Tanácsával (és az Európai Tanáccsal), a közösségi érdekeket megjelenítő Európai Bizottsággal, és a választópolgárok érdekeit megjelenítő Európai Parlamenttel ismerkedünk meg. E Lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 4 óra.

A Lecke ajánlott tananyagát elolvasva és megtanulva Ön képes lesz:

• • • • •

az alapintézmények felsorolására, és annak meghatározására, hogy melyik milyen érdekeket jelenít meg; bemutatni az Európai Tanácsot, a Miniszterek Tanácsát és a COREPERt - ezek összetételét, és feladatát; bemutatni az Európai Bizottságot: annak székhelyét, összetételét (mind a politikai testületre, mind az apparátusra vonatkozóan), illetve hatásköreit; bemutatni az Európai Parlamentet: annak székhelyeit, összetételét és hatásköreit; ismertetni az Európai Ombudsman hatásköreit is.

A lecke anyaga tehát három nagy részre tagolódik, vagyis a tagállami, a közösségi és az állampolgári érdekeket megjelenítő fő szervekkel ismerteti meg Önt. A 3. és majd a 4. lecke tananyagának elsajátításával Ön átfogó képet kap az EU intézményi felépítéséről, és így már könnyebben veheti az 5. lecke (döntéshozatal, közösségi jog) akadályait. Kezdjük egy bemelegítő kérdéssel! 1. önellenőrző feladat

Tudja-e Ön, miért nem szabad összetéveszteni az Európa Tanácsot az Európai Tanáccsal? Sajnos a két intézmény összetévesztése súlyos típushiba, amit Ön mostantól biztosan el fog kerülni. Most pedig kezdjük el a témánkkal való ismerkedést a 2.1. fejezet (60-62. o.) elolvasásával!

21

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Olvassa el figyelmesen az alábbi öt állítást, és válassza ki a helyes mondatok betűjelét! a) A kormányközi alapokon működő Bizottság mellett a Tanácsban, az EP-ben és a Bíróságban a szupranacionális elemek dominálnak. b) A szupranacionális alapokon működő Tanács mellett a Bizottságban, az EP-ben és a Bíróságban a nemzetek feletti elemek dominálnak. c) A kormányközi alapokon működő Tanács mellett a Bizottságban, az EP-ben és a Bíróságban a szupranacionális elemek dominálnak. d) A kormányközi alapokon működő Európai Tanács mellett a Tanácsban, a Bizottságban és az EP-ben a nemzetek feletti elemek dominálnak. e) A szupranacionális alapokon működő Bizottság, EP és Bíróság mellett a Tanácsban és az Európai Tanácsban a kormányközi elemek dominálnak. Ha Ön jól válaszolt, már érti az intézményrendszer alapjait. Ha nem, olvassa át újból az egyáltalán nem könnyű szöveget, és gondolja ismét végig az intézményekhez kapcsolódóan a kormányközi-szupranacionális fogalompár lényegét! Ezután folytassa a tanulást a 2.2. fejezet (62-73. old.) tanulmányozásával!

Ez a fejezet tulajdonképpen három alfejezetre tagozódik. Mi a 65-67. oldalon található, az Európai Tanácsról szóló tudnivalókkal kezdjük. Ezután térünk rá a Miniszterek Tanácsára és a COREPER-re. 3. önellenőrző feladat

Az olvasottak alapján egészítse ki a mondatot! Az Európai Tanácsot (EiT) azért hívjuk az EU csúcsszervének, mert tagjai az .......... valamint a(z) .......... elnöke. Az EiT munkáját segítik a .......... valamint az .......... egy tagja. Az Európai Tanács fő feladata, hogy .......... A ......... .......... feladata, hogy előkészítse, összehívja és levezesse az EiT-t, valamint, hogy képviselje az EU külpolitikai álláspontját a külvilág felé. Az Európai Tanács ........... óta létezik, és évente ......... alkalommal ül össze. Ha úgy érzi, megértette az Európai Tanácsra vonatkozókat, akkor ismerkedjünk meg a Miniszterek Tanácsával. Olvassa el a 2.2.1. fejezetet (62-63. old.), valamint a 2.2.5. és 2.2.6. fejezeteket (67-73. old.), majd oldja meg az alábbi feladatokat!

22

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az olvasottak alapján feleljen a következő kérdésekre! a) Miért mondjuk, hogy a Tanács összetétele változó? b) Melyik Tanács tekinti át az összes többi munkáját? c) Sorolja fel a Tanácsban alkalmazott szavazási módszereket, és röviden definiálja ezeket! d) Ezek közül melyik a legelterjedtebb szavazási módszer? e) A 2004. november 1-jén hatályba lépett nizzai rendszer alapján Magyarországnak milyen súlya van a Tanácsban?


Most pedig alkosson párokat a Könyv 73. oldalán található táblázat segítségével! a) Dánia

1) 29

b) Hollandia

2) 12

c) Ausztria

3) 7

d) Szlovénia

4) 13

e) Franciaország

5) 10

f) Csehország

6) 4

g) Lengyelország

7) 27


Végül, a 63-64. oldal anyagának elolvasása után, próbálja meg röviden összefoglalni, hogy mi a COREPER, és mi a feladata! Ha Ön jól megoldotta a Tanács nagy témaköréhez kapcsolódó kérdéseket, és még nem fáradt el, akkor térjünk át az Európai Bizottságra. Ehhez olvassa el a 2.3. fejezetet (74-81. old.), majd próbáljon válaszolni az alábbi kérdésekre! 7. önellenőrző feladat

Az olvasottak alapján válaszoljon a kérdésekre! a) Hány tagú az Európai Bizottság, hány évre jelölik a tagállamok a testületet, és hol van a székhelye? b) Mikor kezdte meg munkáját a 2005-ös Bizottság, és ki az elnöke?

23

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik az az intézmény, amelyik jóváhagyja a testületet, politikai ellenőrzést gyakorol felette, illetve bizalmatlansági indítvánnyal meg is buktathatja? a) Európai Bíróság b) Európai Tanács c) Európai Parlament d) mindhárom együtt


Mi nem tartozik a Bizottság hatáskörébe? a) jogalkotás b) javaslattétel c) a „Szerződések őre” d) korlátozott önálló döntéshozatal


Melyik szerződés vezette be az egy ország - egy biztos elvét? a) Maastrichti b) Amszterdami c) Nizzai d) egyik sem A fentiek mellett nézze át, azt is, hogy milyen hivatali struktúrában dolgozik a Bizottság apparátusa. Ha sikeresen végzett ezzel az alfejezettel, akkor térjünk át az Európai Parlamentre, és az EP mellett működő Ombudsmanra! Ehhez lapozza fel a Könyv 2.4. fejezetét (82-91. old.), majd oldja meg a lecke utolsó feladatsorát is! 11. önellenőrző feladat

Az olvasottak alapján válaszoljon a kérdésekre! a) Mikor változott az Európai Közgyűlés neve Európai Parlamentre? b) Mióta vannak közvetlen választások az EP-be, és hány évre választunk képviselőket? c) Melyek az EP székhelyei?

24

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Tudja-e, hogy az első választás óta milyen tendencia valósul meg a részvételi arány tekintetében? a) növekvő b) csökkenő c) stagnáló Válaszait a Lecke végén található megoldások alapján ellenőrizheti. 13. önellenőrző feladat

Válaszoljon a következő kérdésekre! a) Milyen jellegű politikai erők találhatók az EP-ben? b) Sorolja fel az EP legfontosabb három hatáskörét! c) Most pedig sorolja fel azt a három eljárást, amelyeken keresztül az EP részt vesz a döntéshozatalban, és röviden magyarázza is meg ezek lényegét!


Hány mandátummal rendelkeznek a kiválasztott tagországok az EP-ben? Alkosson párokat! a) Magyarország

1) 78

b) Németország

2) 24

c) Szlovákia

3) 27

d) Málta

4) 99

e) Olaszország

5) 18

f) Ausztria

6) 5

g) Észtország

7) 14

h) Hollandia

8) 6

Végül térjünk ki az Európai Ombudsmanra is. Nyissa ki a Könyvet a 2.11. fejezetnél (112-113. old.)! 15. önellenőrző feladat

Olvassa el a szöveget, majd írja le röviden, mit tanult az Ombudsmanról!

25

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Befejezés Ha jól megoldotta a feladatokat, talán közelebb került azokhoz az intézményekhez, amelyek tevékenységükkel az Ön életét is befolyásolják, és amelyekben talán egy nap Ön is dolgozhat! EU-polgárként ugyanis bárki jelentkezhet az európai intézményekbe, azokba is, amelyekről most tanultunk, és azokba is, amelyekről a következő leckében esik szó.

Megoldások 1. A bemelegítő kérdés megoldása: Helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy az Európa Tanács egy önálló emberi jogi szervezet, amelyről az 1. Leckében tanultunk, az Európai Tanács pedig az EU csúcsszerve (tehát semmi közük egymáshoz!) 2. megoldás: Az igaz állítások a c) és e) válaszok voltak, mert igaz, hogy a kormányközi alapokon működő Tanács mellett a Bizottságban, az EP-ben és a Bíróságban a szupranacionális elemek dominálnak; A szupranacionális alapokon működő Bizottság, EP és Bíróság mellett a Tanácsban és az Európai Tanácsban a kormányközi elemek dominálnak. 3. megoldás: Helyesen egészítette ki a mondatot, ha azt írta, hogy az Európai Tanácsot (EiT) azért hívjuk az EU csúcsszervének, mert tagjai az állam- és kormányfők, az Európai Bizottság elnöke, valamint a bizottságelnöke. Az EiT munkáját segítik a külügyminiszterek, valamint az Európai Bizottság egy tagja. Az Európai Tanács fő feladata, hogy meghatározza az európai integráció továbbfejlődésének stratégiai irányvonalait. A soros elnökség feladata, hogy előkészítse, összehívja és levezesse az EiT-t, valamint, hogy képviselje az EU külpolitikai álláspontját a külvilág felé. Az Európai Tanács 1974. decembere óta létezik, és évente 2+2 alkalommal ül össze. 4. megoldás: Válasza helyes, ha kiemelte, hogy a) a Tanács összetétele változó, mert attól függ az összetétel, hogy milyen szakminiszterek ülésére kerül sor. b) Az Általános Ügyek Tanácsa (ma már: az Általános Ügyek és Külügyek Tanácsa) tekinti át az összes többi munkáját. c) A Tanácsban alkalmazott szavazási módszerek: egyszerű többséggel (fele plusz egy), minősített többséggel (súlyozott szavazatokon keresztül), vagy egyhangúsággal (mindenkinek vétójoga van). d) A legelterjedtebb szavazási módszer a minősített többség. e) A 2004. november 1-jén hatályba lépett nizzai rendszer alapján Magyarországnak 12 szavazata van a Tanácsban. 5. megoldás: A helyes megoldás a következő volt: a) - 3) b) - 4) c) - 5) d) - 6) e) - 1) f) - 2) g) - 7) 6. megoldás: Jól válaszolt, ha rámutatott, hogy A COREPER, Állandó Képviselők Bizottsága: a tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagykövetei, és munkatársaik, akik a COREPER fórumán ütköztetik a nemzeti álláspontokat a Tanács-ülések előtt, sőt elő is tárgyalják a Tanács-üléseket. (Így a miniszterek már csak azokról a kérdésekről tárgyalnak, amelyekről COREPER-szinten nem született megegyezés.)

26

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

7. megoldás: Jó válasza bizonyára tartalmazza az alábbiakat: a) A Európai Bizottság 25 tagú, 5 évre jelölik a tagállamok a testületet, és székhelye Brüsszel; b) A jelenlegi Bizottság 2004. novemberében kezdte meg munkáját, és elnöke José Manuel Durao Barroso. 8. megoldás: Akkor válaszolt jól, ha a c) választ jelölte meg, mert az Európai Parlament az az intézmény, amelyik jóváhagyja a testületet, politikai ellenőrzést gyakorol felette, illetve bizalmatlansági indítvánnyal meg is buktathatja. 9. megoldás: Akkor válaszolt jól, ha az a) választ jelölte meg, mert nem tartozik a Bizottság hatáskörébe a jogalkotás. 10. megoldás: Akkor válaszolt jól, ha a c) választ jelölte meg, mert a Nizzai szerződés vezette be az egy ország - egy biztos elvét. 11. megoldás: Jó válasza az alábbi elemeket tartalmazza: a) Az Európai Közgyűlés neve 1962-ben változott Európai Parlamentre; b) 1979 óta vannak közvetlen választások az EP-be, és 5 évre évre választunk képviselőket; c) Az EP székhelyei: Strasbourg - plenáris ülések, Brüsszel - bizottságok/politikai csoportok, Luxemburg: Titkárság. 12. megoldás: Akkor válaszolt jól, ha a b) választ jelölte meg, mert az első választás óta csökkenő tendencia valósul meg a részvételi arány tekintetében. 13. megoldás: Jól a válaszolt, ha úgy gondolja, hogy a) az EP-ben néppártiak, szocialisták, liberálisok, zöldek, baloldaliak, „euroszkeptikusok”, függetlenek találhatók. b) Az EP legfontosabb három hatásköre: 1. politikai kontroll a Bizottság felett, 2. részvétel a jogalkotásban, 3. költségvetési jogkör; c) A három eljárást, amelyeken keresztül az EP részt vesz a döntéshozatalban a 1. konzultációs eljárás: az EP csak véleményt nyilvánít, de az nem kötelezi a Tanácsot; 2. együttdöntési eljárás: az EP és a Tanács egyenrangú felekké válnak a döntéshozatalban; 3. hozzájárulás: az csak igent, vagy nemet mondhat. 14. megoldás: Akkor válaszolt helyesen, ha azt írta, hogy a) - 2), b) - 4), c) - 7), d) - 6), e) - 1), f) - 5), g) - 8), h) - 3), mert a tagországok mandátumainak száma az EP-ben a) Magyarország: 24 mandátum b) Németország: 99 mandátum c) Szlovákia: 14 mandátum d) Málta: 5 mandátum e) Olaszország: 78 mandátum f) Ausztria: 18 mandátum g) Észtország: 6 mandátum h) Hollandia: 27 mandátum 15. megoldás: A helyes válasz a következő volt: az Európai Ombudsman az EP mellett működik, az EU-polgárok, valamint az EU területén bejegyzett jogi személyek (civil szervezetek, vállalatok) jogainak védelmében. Panasszal lehet fordulni hozzá az Unió intézményeitől elszenvedett kár, vagy sérelem esetén.

27

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

4. lecke Az EU egyéb intézményei Bevezetés A 3. Leckében megismert alapintézmények munkáját további intézmények segítik. Tudásunk az intézményrendszerről csak akkor válhat teljessé, ha ezeket is megismerjük. A 4. lecke így az Európai Bíróságról, az Európai Számvevőszékről, a Gazdasági és Szociális Bizottságról, illetve a Régiók Bizottságáról, valamint az Európai Beruházási Bankról fog szólni. Ezen intézmények léte talán még jobban rávilágít az EU sajátos (részben nemzetek feletti) jellegére, hiszen jogosultságaik kiemelten az első pillérben vannak. Az intézményrendszer szereplőinek áttekintése után térhetünk majd rá az 5. Leckében döntéshozatali folyamatok bemutatására, és a közösségi jog alapjainak tárgyalására. E lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 3 óra.

A lecke ajánlott anyagát elolvasva és megtanulva Ön képes lesz:

• • • • •

bemutatni az Európai Bíróságot, székhelyét, összetételét és hatásköreit; megkülönböztetni a közvetlen és közvetett kereseteket, és fel tudja sorolni az öt közvetlen kereset típusát, valamint (hatodikként) értelmezni tudja a közvetett keresetek útján kialakuló előzetes döntéshozatali eljárás lényegét; röviden bemutatni az Európai Számvevőszéket, annak székhelyét, összetételét és hatásköreit, bemutatni a két konzultatív testületet: a Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát, ezek székhelyét, összetételét és hatásköreit; bemutatni az Európai Beruházási Bankot, annak székhelyét és feladatait. 1. önellenőrző feladat (általános műveltségi kérdés)

Tudja-e, hogy mely szervezethez tartozik a) a hágai Bíróság, b) a luxemburgi Bíróság, c) a strasbourgi Bíróság? Bizonyára helyesen válaszolt, ezt a megoldásoknál ellenőrizheti is. Most pedig kezdjük az Európai Bírósággal és az Első Fokú Bírósággal! Ne aggódjon, e lecke megértéséhez nem kell jogi végzettség! Olvassa el a Könyv 2.5. fejezetét (94-100. old.), majd pedig ellenőrizze tudását az alábbi feladatok segítségével!

28

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbi állítások közül válassza ki az igazakat! a) Minden tagállam egy bírót küld az Európai Bíróságba, így létszámuk jelenleg 25. b) Munkájukat főügyészek segítik, akik gyakran a bírák helyett is dönthetnek. c) A Bíróság tevékenységével elősegíti a tagállamok közötti jogegységesítést. d) A Bíróság a letéteményese a közösségi jog egységes értelmezésének és alkalmazásának. e) A Bíróság tehermentesítésére 1999-ben létrehozták az Első Fokú Bíróságot. f) A Bíróság az ESZAK hatálybalépése óta létezik, székhelye Luxemburg. 3. önellenőrző feladat

a) Sorolja fel az Európai Bíróság előtt indítható közvetlen keresetek öt típusát! b) Ezek közül melyeket sorolja az Első Fokú Bíróság hatáskörébe a Nizzai Szerződés? (Súgó: ld. a 99-100. oldalt!) c) Miben különbözik a fentiektől az előzetes döntéshozatali eljárás, és miért soroljuk a közvetett keresetek közé? Mi az eljárás lényege? Ha sikerült megértenie az Európai Bíróság működését, akkor túl van a nehezén! Most ismerkedjen meg az Európai Számvevőszékkel. Olvassa el a 2.6. fejezetet (100-101. old.), és válaszoljon az alábbi kérdésre! 4. önellenőrző feladat

Összegezze, mi az Európai Számvevőszék három legfontosabb feladata! Ellenőrizze eddigi válaszai helyességét a Lecke végén található megoldásoknál! Most folytassuk a két konzultatív testülettel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával! Olvassa el a 2.7. fejezetet (101-103. old.), illetve a 2.8. fejezetet (104106. old.), majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! 5. önellenőrző feladat

a) Tagjain keresztül milyen érdekeket jelenít meg a döntéshozatalban a Gazdasági és Szociális Bizottság? b) Tagjain keresztül milyen érdekeket jelenít meg a döntéshozatalban a Régiók Bizottsága? c) Magyarország hány taggal vesz részt a két testület munkájában?

29

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Miután áttekintettük az összes intézményt, amelyek részt vesznek a döntéshozatalban és az ellenőrzésben, most vessünk egy pillantást arra az intézményre, amelyik az EU versenyképességének javításában játszik fontos szerepet. A 2.9. fejezet elolvasásával (106-107. old.) ismerkedjen meg az Európai Beruházási Bankkal, majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! 6. önellenőrző feladat

a) Mikor jött létre az Európai Beruházási Bank, és milyen székhellyel? b) Kik az Európai Beruházási Bank részvényesei és milyen arányban? c) Mi az Európai Beruházási Bank fő feladata? 7. önellenőrző feladat (általános ismétlés)

Csoportosítsa a 3-4. Leckében megismert intézményeket székhelyük szerint! Brüsszel: Luxemburg: Strasbourg:

Befejezés Nem volt sem rövid, sem egyszerű ez a tananyagrész. De reméljük, sikerült megérteni és átgondolni. A következő alkalommal megismerkedhet a döntéshozatal, a jogalkotás, a közösségi jog alapjainak kérdéseivel.

30

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás (általános műveltségi kérdés): Akkor válaszolt helyesen, ha azt írta, hogy a) a hágai Bíróság az ENSZ-hez, b) a luxemburgi Bíróság azEurópai Unió-hoz, c) a strasbourgi Bíróság az Európa Tanács-hoz tartozik. 2. megoldás: A helyes válasz az a), d), f) volt, mert igaz, hogy minden tagállam egy bírót küld az Európai Bíróságba, így létszámuk jelenleg 25; A Bíróság a letéteményese a közösségi jog egységes értelmezésének és alkalmazásának. A Bíróság az ESZAK hatálybalépése óta létezik, székhelye Luxemburg. 3. megoldás: Válasza helyes, ha szerepelnek benne az alábbi elemek, éspedig az Európai Bíróság előtt indítható közvetlen keresetek: 1. kötelezettségek elmulasztása, 2. semmissé nyilvánítás, 3. intézkedés hiánya, 4. kártérítés, 5. fellebbezés (az Első Fokú Bíróságtól az Európai Bírósághoz); b) Ezek közül a következőket sorolja az Első Fokú Bíróság hatáskörébe a Nizzai Szerződés: semmisség, intézkedés elmulasztása, kártérítés; c) Az előzetes döntéshozatali eljárás csak közvetett kereset: a nemzeti bíróságok fordulnak a luxemburgi Bírósághoz jogértelmezésért. Az eljárás lényege, hogy a Bíróság orientálja a nemzeti bíróságokat döntéseikben - ezzel biztosítva a közösségi jog egységes értelmezését és alkalmazását minden tagállamban. 4. megoldás: Akkor válaszolt helyesen, ha azt írta, hogy az Európai Számvevőszék ellenőrzi, hogy a költségvetésbe befolyt-e a tervezett bevétel, szabályos volt-e a pénzek elköltése, illetve a kifizetések megvalósították-e a kitűzött célt. 5. megoldás: Akkor válaszolt helyesen, ha azt írta, hogy a) A döntéshozatalban a Gazdasági és Szociális Bizottság a munkaadók, munkavállalók és egyéb (civil) érdekcsoportok érdekeit jeleníti meg. b) A Régiók Bizottsága tagjain keresztül a régiók és helyi önkormányzatok érdekeit jeleníti meg a döntéshozatalban. c) Magyarország 12-12 taggal vesz részt a két testület munkájában. 6. megoldás: Jó válasza bizonyára tartalmazza, hogy a) az Európai Beruházási Bank 1958-ban jött létre, Luxemburg székhellyel. b) Az Európai Beruházási Bank részvényesei a tagállamok, gazdasági erejük arányában. c) Az Európai Beruházási Bank fő feladata: hosszú lejáratú, kedvezményes hitelek nyújtása elsősorban nagy infrastruktúra-beruházási projektekhez. 7. megoldás Válasza helyes, ha csoportosítása Brüsszel: Európai Bizottság, Miniszterek Tanácsa, COREPER, GSZB, RB, EP (bizottsági ülések); Luxemburg: Európai Bíróság, Első Fokú Bíróság, Számvevőszék, Európai Beruházási Bank; Strasbourg: Európai Parlament (plenáris ülés).

31

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. lecke A döntéshozatal, a jogalkotás, a közösségi jog alapjai Bevezetés A 3. és 4. Leckékben megismertük azokat az intézményeket, amelyek valamilyen módon részt vesznek a döntéshozatalban. A jelen leckével arra a folyamatra világítunk rá, amelynek során egy EU-szintű döntés megszületik. Itt elsősorban az első pillérben érvényes közösségi típusú döntéshozatalról lesz szó, amelynek lényege, hogy az Európai Bizottság javasol, a Tanács pedig a Parlament valamilyen közreműködését követően dönt. A jogalkotás „végtermékei” képezik a másodlagos jogot, míg magának a jogalkotásnak a kiindulópontja a szerződések - az elsődleges jogforrások közé tartoznak. A közösségi jog olyan fontos alapelveivel is megismerkedünk, mint az elsőbbség, az előfoglalás, illetve a közvetlen és közvetett hatály, valamint tisztázzuk azt is, mit jelent az acquis communautaire fogalma. E Lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 4 óra.

A lecke ajánlott anyagát elolvasva és megtanulva Ön képes lesz:

• • • • • • • •

megkülönböztetni a döntés-előkészítés és a döntéshozatal fázisait, valamint ezek főszereplőit; bemutatni az Európai Bizottság szerepét a döntések előkészítésében (javaslattétel); felsorolni a Tanácsban alkalmazott háromféle szavazást, legalább öt példát hozni az egyhangúságot igénylő jogalapokra; megmagyarázni, mit jelent és hogyan működik (Nizza alapján) a minősített többségi szavazás a 25-tagú Unióban; értékelni az Európai Parlament szerepének növekedését a döntéshozatalban, felsorolni a három legfőbb eljárási típust, és ismertetni ezek lényegét; példákat hozni mind a konzultációs, mind az együttdöntési, mind a jóváhagyási eljárás területeire (az együttdöntés esetén legalább nyolc példát kell tudnia); megmagyarázni, mint jelent az EU-ban az elsődleges jog, a másodlagos jog, és az acquis communautaire fogalma; kifejteni, mit jelent a közösségi jog elsőbbsége, az előfoglalás elve, valamint a közvetlen és közvetett hatály.

A lecke tehát két részre tagolódik. Az első részben megismerkedünk a döntéshozatal alapvető sémájával: a döntés-előkészítéssel és a döntéshozatallal - elsősorban a közösségi módszerek alapján (első pillér). A lecke második része a döntéshozatal végeredménye elsősorban az európai jogszabályok - kapcsán az EU jog forrásait és jellemzőit tárgyalja. Kezdjük tehát a döntéshozatallal, amelyet a Könyv 5. fejezete tárgyal. Olvassa el figyelmesen a 143-146. oldalon leírtakat, majd válaszoljon az alábbi kérdésekre!

32

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az 1. (közösségi) pillérben mely intézmény kizárólagos joga a javaslattétel? a) Európai Bizottság b) Miniszterek Tanácsa c) Európai Tanács d) Európai Parlament 2. önellenőrző feladat

a) Hogyan változik ez a szerepkör a 2. és 3. pillérben? (Súgó: 145. oldal, lábjegyzete) b) Egészítse ki az alábbi mondatot! A Tanács .......... módosíthatja a bizottsági javaslatot, de a Bizottság bármikor .......... azt, ha úgy gondolja, hogy számára elfogadhatatlan lenne a változtatás. Ha jól megoldotta a feladatokat, akkor a javaslattétel áttekintése után most térjünk rá a döntéshozatalra! Folytassa a tanulást a 147-155. oldalak elolvasásával, majd tesztelje a Tanácsról, mint fő döntéshozó szervről szerzett tudását az alábbi kérdések segítségével!


Felelevenítve a 3. Leckében tanultakat, jelölje meg, melyik szavazási eljárást nem alkalmazza a Tanács a döntéshozatal során! a) egyszerű többség b) 4/5-ös többség c) minősített többség d) egyhangúság 4. önellenőrző feladat

a) Még mindig ismételve a 3. lecke anyagát, elevenítse fel, melyik az az intézmény, amelyik a Tanácsot segíti a döntéshozatalban! b) Az alábbiakban hozzon öt példát az egyhangú szavazásra a közös politikákra (tehát nem procedurális kérdésekre) vonatkozóan! Lássuk, helyesen válaszolt-e. Lapozzon a megoldásokhoz!

33

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A „Triumvirátus” harmadik szereplője az Európai Parlament. Ha lehet, folytassa most a Könyv 155-173. oldalán található anyag elsajátításával, és csak ezek után, vagyis a lecke első részének lezárását követően tartson pihenőt. 5. önellenőrző feladat

a) Ismétlés: sorolja fel azt a három legfontosabb eljárás-típust, amelyeken keresztül az EP bekapcsolódik a döntéshozatalba! b) Most hozzon négy példát a hozzájárulásra, és nyolc példát az együttdöntési eljárás alkalmazására!


Melyik szerződésben kapta meg a Parlament az együttdöntés jogát? a) Római b) Egységes Európai Okmány c) Maastrichti d) Amszterdami


Melyik szerződés bővítette az együttdöntés alkalmazási területeit? a) Amszterdami b) Egységes Európai Okmány c) Maastrichti d) Egyesítési Ha úgy érzi, hogy érti és átlátja a döntéshozatal lényegét, a főszereplők hatásköreit és együttműködését, akkor most térjünk rá a Lecke második (rövidebb) részére, amely az EU jogáról szól. Témánkat a Könyv 6. fejezete tárgyalja: kezdjük a 180-189. oldalak anyagával!

34

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


a) Az alábbiakban sorolja fel, mi tartozik az EU-ban az elsődleges jogforrások alá! b) Az elsődleges jog alapján születik meg a másodlagos jog. Most sorolja fel azokat a jogi eszközöket, amelyek ez utóbbi csoportját képezik! c) Végül mondjon két példát az „egyéb” jogforrásokra! d) Hogyan nevezzük gyűjtőnéven a fenti jogforrások, illetve az egyéb alapelvek, egyezmények, nyilatkozatok összességét?


Visszatérve a másodlagos jogra, ismeretei alapján állítsa párba az alábbiakat: a) rendeletek

1) Csak a címzettre nézve bírnak kötelező erővel;

b) irányelvek

2) Minden tagállamban azonnal és közvetlenül hatályosak;

c) határozatok

3) Jogilag nem kötelező, de orientáló eszközök;

d) vélemények/ajánlások

4) A kitűzött célt minden tagállam köteles átültetni nemzeti jogába.

Válaszát a megoldásoknál ellenőrizheti. Ha eddig sikeresen eljutott, akkor most térjünk rá a közösségi jog jellemzőire, amelyekről a Könyv 189-193. oldalán olvashat!

Ha úgy érzi, megértette az ott leírtakat, próbáljon meg válaszolni az alábbi önellenőrző kérdésekre! 10. önellenőrző feladat

Válaszoljon a következő kérdésekre! a) Melyik híres bírósági ítélkezés során tisztázta a Bíróság a közösségi jog és a nemzeti jog viszonyát, mikor, és mi ennek a lényege? b) Ehhez kapcsolódóan írja le saját szavaival, mit jelent az előfoglalás elve! c) A közvetlen hatály elve értelmében a közösségi jog hivatkozható a nemzeti bíróságok előtt. A Marleasing és a Francovich ügyek kapcsán hogyan fejlesztette tovább ezt az elvet az Európai Bíróság?

Befejezés E Leckében Ön olyan fontos tényeket és fogalmakat ismert meg, amelyek EUpolgárságunkhoz kapcsolódóan alapismereteknek tekinthetők. Ugye nem kellett hozzá jogi diploma, hogy megértse ezeket az alapvetéseket? Az 5. lecke sikeres lezárásával Ön komolyan megalapozta EU-tudását! Ha viszont úgy érzi, még nem biztos minden kérdésben, lesz alkalma ismételni, amikor a beküldendő házi feladatán fog dolgozni.

35

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: Jól válaszolt, ha a )-ra tippelt, mert az 1. (közösségi) pillérben az Európai Bizottság kizárólagos joga a javaslattétel. 2. megoldás: Bizonyára helyesen válaszolt, ha meghatározása hasonlít az alábbira, éspedig a) a Bizottság a 2. és 3. pillérben a tagállamokkal együtt osztozik a javaslattételi jogon (továbbá a Tanács nem köteles a Bizottság javaslatait tárgyalni). b) A Tanács egyhangúan módosíthatja a bizottsági javaslatot, de a Bizottság bármikor visszavonhatja azt, ha úgy gondolja, hogy számára elfogadhatatlan. 3. megoldás: Akkor válaszolt jól, ha a b) választ jelölt meg, mert a Tanács a 4/5-ös többség szavazási eljárást nem alkalmazza a döntéshozatal során. 4. megoldás: Akkor válaszolt jól, ha azt írta, hogy a) COREPER: Állandó Képviselők Bizottsága segíti a Tanácsot a döntéshozatalban. b) Öt példa az egyhangú szavazásra a közös politikák témakörében: Pl. vízum, menekültügy, bevándorlás egyes intézkedései, bizonyos közlekedéspolitikai kérdések, adóharmonizációs lépések, szociálpolitika, kulturális politikai ösztönzők, bizonyos környezetpolitikai rendelkezések 5. megoldás: Jól válaszolt, ha azt írta, hogy a) a három legfontosabb eljárás-típust, amelyeken keresztül az EP bekapcsolódik a döntéshozatalba: konzultáció, együttdöntés, hozzájárulás; b) a Könyv 165., illetve 168-169. oldalain említettek bármelyike jó. 6. megoldás: Akkor válaszolt jól, ha a c) választ jelölt meg, mert a Maastrichti szerződésben kapta meg a Parlament az együttdöntés jogát. 7. megoldás: Akkor válaszolt jól, ha az a) választ jelölt meg, mert az Amszterdami szerződés bővítette az együttdöntés alkalmazási területeit. 8. megoldás: Helyesen válaszolt, ha rámutatott, hogy a) az EU-ban az elsődleges jogforrások alá tartozik az ESZAK, EGK, EURATOM Szerződések, az Egységes Európai Okmány, az EU Szerződés, az Amszterdami Szerződés, a Nizzai Szerződés, az Egyesítési Szerződés, a két költségvetési szerződés, és a 19 csatlakozási szerződés. b) Az elsődleges jog alapján születik meg a másodlagos jog. Azok a jogi eszközök, amelyek ez utóbbi csoportját képezik: rendeletek, irányelvek, határozatok, ajánlások, vélemények; c) Az „egyéb” jogforrások: az EK által kötött nemzetközi egyezmények, az Európai Bíróság joggyakorlata; d) A fenti jogforrások, illetve az egyéb alapelvek, egyezmények, nyilatkozatok összességét Acquis communautaire-nek nevezzük. 9. megoldás: A helyes válasz a következő volt: a) rendeletek: 2) minden tagállamban azonnal és közvetlenül hatályosak; b) irányelvek: 4) a kitűzött célt minden tagállam köteles átültetni nemzeti jogába; c) határozatok: 1) csak a címzettre nézve bírnak kötelező erővel; d) vélemények/ajánlások: 3) jogilag nem kötelező, de orientáló eszközök.

36

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

10. megoldás: Bizonyára Ön is a következőket írta: a) A Costa v. ENEL1964-es ügy során tisztázta a Bíróság a közösségi jog és a nemzeti jog viszonyát. Ennek lényege: a közösségi jog elsőbbsége (primátusa, vagy szupremáciája) a nemzeti joggal szemben. b) Az előfoglalás értelmében azokon a területeken, amelyeken már született közösségi jogszabály (az EU „lefoglalta” magának), a tagállam már nem alkothat jogot. c) A Marleasing és a Francovich ügyek kapcsán az Európai Bíróság kimondta a közvetett hatály elvét, amelynek értelmében egy európai jogszabály akkor is hivatkozható a nemzeti bíróságok előtt (sőt kártérítés is követelhető), ha azt a tagállam még nem alkalmazza.

37

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

6. lecke Az egységes piac és a négy alapszabadság Bevezetés Az Európai Unió eddigi történetének egyik legjelentősebb integrációs lépése az egységes piac kialakítása. Habár már a Római Szerződésben is megfogalmazódott az úgynevezett négy szabadság (az áruk, a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása) kiteljesítésének célja, a Közösség valójában a tagállamok felaprózott (szegmentált) piacainak összességeként működött. A hetvenes-nyolcvanas évek belső és világgazdasági kihívásaira válaszul született meg az egységes piac programja, amely a négy szabadság érvényesülése útjában álló szabályozási akadályok lebontását tűzte ki célul. Ezt lényegében meg is valósította a kilencvenes évek első felére. A négy alapszabadság biztosítása egyrészt a negatív integráció, vagyis a szabad áramlást akadályozó tényezők lebontásán, másrészt a pozitív integráció, azaz a közös szabályozás, közös politikák, tevékenységek kiépítésén keresztül történt és történik. E folyamat ugyanis nem zárt végű, napjainkban is zajlik olyan területeken, amelyekre az eredeti egységes piaci program még nem terjedt ki. A Lecke anyagának elsajátításához szükséges idő kb. 4 óra.

A Lecke tematikájának átgondolása után Ön képes lesz:

• • • • • • •

felidézni az egységes piaci program megszületésének előzményeit, körülményeit, jogi alapját; felsorolja és értelmezze a négy szabadságot, valamint a Fehér Könyv által beazonosított három lebontandó akadálytípust; felvázolni az áruk szabad áramlását, mint az első szabadságnak a fokozatos megvalósulását; különbséget tenni a személyek szabad áramlása és a munkavállalók szabad áramlása között felsorolni azokat a jogokat, amelyek az ún. EU polgársággal járnak; értelmezni a szolgáltatások uniós meghatározását, illetve felvázolni a szolgáltatások liberalizálásának eddig elért eredményeit; értelmezni a tőke szabad mozgásának fogalmát, felidézni az erre vonatkozó alapvető szabályokat, ezek megvalósítását.

A Lecke az egységes piac előzményeit és általános leírását követően további négy, a négy szabadságnak megfelelő részre tagolódik. Első lépésként olvassa el a Tankönyv 197-198. oldalának szövegét!

38

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbi állítások közül válassza ki az igazakat! a) Az egységes piaci program jogi alapja a Római Szerződés. b) Ez a program mintegy 300 jogszabály (irányelv) elfogadásával jár. c) A pénzügyi akadályok megszüntetése feltételezi a közös pénz bevezetését. d) A program megvalósításának határideje 1992. december 31-e volt. e) A határellenőrzések megszüntetése a technikai akadályok felszámolását jelentette. f) Az egységes piaci program a tagállamok egységes adópolitikáját feltételezi. g) Az egységes piaci program célja a vámunió megteremtése volt. Folytassuk a Leckét az egyik alapszabadsággal, az áruk szabad áramlásával. Olvassa el a tankönyv 198-203. oldalát!

A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása során fontos szerepet töltött be az Európai Bizottság két precedens erejű ítélete, a Dassonville ügyben, valamint a Cassis de Dijon ügyben. 2. önellenőrző feladat

Foglalja össze saját szavaival a Cassis de Dijon ügy lényegét és a döntés jelentőségét az egységes piac szempontjából 1-2 mondatban!

Válaszának helyességét a Tankönyv 201-203. oldalán ellenőrizheti.

Ha úgy ítéli meg, hogy helyesen válaszolt, olvassa el a személyek szabad mozgásáról szóló részt a tankönyv 203-211. oldalain!

39

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Döntse el, hogy az alábbi jogok közül melyek tartoznak a munkavállalói jogok körébe, és melyek sorolhatók az uniós állampolgársághoz kapcsolódó jogokhoz! 1. Munkavállalói jogok;

a) Petíció benyújtása az Európai parlamenthez;

2. Uniós állampolgári jogok;

b) Szabad mozgás az EU területén; c) Állásajánlat elfogadása; d) Részvétel a helyhatósági választásokon a lakóhely szerinti tagállamban; e) Egy tagállamban maradás joga a munkaviszony megszűnése után.

Haladjunk tovább! Olvassa el a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló alfejezeteket. (211-216. old.)! 4. önellenőrző feladat

Nevezzen meg olyan szolgáltatási ágazatokat, ahol a) már megvalósult a liberalizáció, b) a liberalizáció egyelőre csak cél. A Lecke utolsó témájaként tanulmányozza a tőke szabad áramlásával foglalkozó fejezetet a Tankönyv 216-217. oldalán. 5. önellenőrző feladat

Soroljon fel néhány példát arra, hogy milyen megfontolások alapján lehet korlátozni a tőke szabad mozgását! A választ ellenőrizze a megoldásoknál. Ha legalább három példát fel tudott sorolni, elégedett lehet.

Befejezés Ha ezt az utolsó feladatot is helyesen oldotta meg, akkor a lecke tananyagát megfelelően sajátította el. Lépjen tovább következő témánkra!

40

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: A helyes válasz a b), d) volt, mert igaz, hogy ez a program mintegy 300 jogszabály (irányelv) elfogadásával jár. A program megvalósításának határideje 1992. december 31-e volt. 3. megoldás: A helyes párosítás a következő volt: 1. munkavállalói jogok: c) állásajánlat elfogadása, e) egy tagállamban maradás joga a munkaviszony megszűnése után. 2. Uniós állampolgári jogok: a) petíció benyújtása az Európai parlamenthez, b) szabad mozgás az EU területén, d) részvétel a helyhatósági választásokon a lakóhely szerinti tagállamban. 4. megoldás: Jól válaszolt, ha megfogalmazta, hogy a) a már megvalósult a liberalizáció: pl. pénzügyi szolgáltatások, telekommunikáció, légi közlekedés terén; b) a liberalizáció egyelőre csak cél: pl. villamosenergia-szolgáltatás, gázszolgáltatás terén. 5. megoldás: Bizonyára Ön is hasonló választ adott, mint korlátozni lehet a tőke szabad mozgását: az adóelkerülés megakadályozása érdekében; a közérdek és a közbiztonság védelmében; abban az esetben, ha az Unió és a külvilág közötti tőkemozgás veszéllyel fenyegeti a gazdasági és monetáris unió működését; gazdasági szankciók keretében.

41

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

7. lecke A gazdasági és monetáris unió Bevezetés A gazdasági és monetáris unióval a tagállamok az egységes belső piacot fejlesztették tovább, még magasabb szintre emelve az integrációt. Ennek a nagyon komoly, és mindenki számára érzékelhető lépésnek hosszú előtörténete van: e lecke első felében éppen arról a hosszú útról lesz szó, amit a Közösség megtett 1999. január 1-ig. Ezután kitérünk a közös pénz bevezetésének körülményeire, az EU Szerződés által előírt menetrendre és kritériumrendszerre; a belépő tagállamok teljesítményére, és a kimaradókra; az euró fizikai bevezetésére, illetve a GMU-t működtető intézményrendszerre. Arról is lesz szó, miért döntöttek úgy a tagállamok, hogy létrehozzák azt a gazdasági és monetáris uniót, amelybe Magyarország is be fog lépni egyszer. E Lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 4 óra.

A Lecke ajánlott anyagát elolvasva és megtanulva Ön képes lesz:

• • • • •

• • •

•

bemutatni az Európai Monetáris Rendszer kialakulásának előzményeit; felsorolni az Európai Monetáris Rendszer három alkotó elemét, és ezen belül az árfolyammechanizmus működését - beleértve az 1993-as válságot; felidézni a gazdasági és monetáris unió újabb tervét, és felsorolni a közös pénztől várt előnyöket; eljutva a Maastrichti Szerződésig, részletesen kifejteni a szerződésnek a gazdasági és monetáris unióra (GMU) vonatkozó rendelkezéseit, különös tekintettel az ún. konvergencia-kritériumokra; felsorolni a GMU létrejöttének három fázisát, ismertetve a második szakaszban működő Európai Monetáris Intézet, valamint a harmadik szakasztól működő Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank feladatait/hatásköreit; a könyvben is megtalálható táblázat alapján rámutatni az euró bevezetését megelőző dilemmákra, a tagállamok egyenetlen teljesítményének buktatóira; a fiskális-monetáris képesség és a politikai akarat között is különbséget téve megmagyarázni, miért nem vezette be minden tagállam az eurót 1999. január 1-jén; rámutatni arra, hogy a monetáris uniót megtestesítő közös pénz bevezetésével párhuzamosan - a neve ellenére - nem jött létre gazdasági unió, ezzel kapcsolatban meg tudja nevezni a gazdaságpolitikai koordináció alapvető intézményét, és az erre vonatkozó döntéshozatali folyamatot; bemutatni a Stabilitási és Növekedési Paktum lényegét.

42

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. önellenőrző feladat (előkészítés)

Az Ön jelenlegi ismeretei szerint mi lehet a legfőbb oka annak, hogy azok az országok, amelyek piaci integrációt hoznak létre, egyúttal szoros monetáris együttműködésre törekednek? Most pedig dolgozzunk a Könyv 8. fejezete alapján, és kezdjük a tanulást a 218-219. oldalak anyagával!

A monetáris együttműködés kezdeteiről szerzett tudását ellenőrizze az alábbi kérdések megválaszolásával! 2. önellenőrző feladat

a) Mi volt a nyugat-európai valuták számára a kulcsvaluta a II. világháború után? b) Hogyan nevezték ezt az árfolyamrendszert, és meddig biztosított stabil piaci hátteret a Közösség számára? c) Mi volt az 1970-ben elkészült Werner-terv lényege, és miért nem valósulhatott meg? d) A 70-es évek nehézségei után milyen döntést hoztak a tagállamok 1979-ben? Válaszait ellenőrizze szokás szerint a megoldásoknál! Ha idáig sikeresen eljutott, akkor most tekintsük át az Európai Monetáris Rendszer alkotóelemeit és működésének történetét! Olvassa tovább az anyagot a 219-221. oldalakon, majd válaszoljon az alábbi kérdésekre! Ne aggódjon, nem kell pénzügyi diploma ahhoz, hogy a lényeget megértse! 3. önellenőrző feladat

a) Sorolja fel az Európai Monetáris Rendszer három alkotóelemét és fő jellemzőjüket! b) A rendszer különösen 1983-tól biztosított magas fokú stabilitást. Meddig tartott ez a stabilitás, és mi vetett ennek véget?


Milyen döntést hoztak a rendszer megmentése érdekében? Válassza ki a helyes válasz betűjelét! a) +/- 30 %-ra szélesítették a lebegtetési sávot; b) +/- 15 %-ra szélesítették a lebegtetési sávot; c) Néhány tagvalutát kizártak a rendszerből, így fennmaradt az eredeti sáv; d) Kiszélesítették az árfolyamsávot, de kötelezően előírták +/-2,25 %-os sávba való mielőbbi visszatérést.

43

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ha mostanra jól „bemelegedett”, akkor jöhet a lecke központi témája! Ha eddig jól oldotta meg a feladatokat, akkor talán a továbbiak sem okoznak nagy nehézséget. Most olvassa el figyelmesen a 221-225. oldalakat, majd próbáljon gválaszolni az alábbi kérdésekre! 5. önellenőrző feladat

Válaszoljon a kérdésekre! a) Mikor, és kinek a kezdeményezésére került ismét napirendre a gazdasági és monetáris unió terve? b) Melyek voltak a terv fő elemei (5 elemet várunk)? c) Milyen előnyöket vártak a bevezetendő közös pénztől? Soroljon fel legalább ötöt! Ellenőrizze válaszait, majd a folytatáshoz elevenítsük fel a 2. Leckében megszerzett tudásunkat a szerződésekről, és idézzük fel az EU Szerződés alapvető célkitűzéseit! 6. önellenőrző feladat

Mi volt a Maastrichti Szerződés legfontosabb újítása az első pillérben? Most folytassa a tanulást a 223-225. oldalak elolvasásával, majd oldja meg az alábbi feladatokat! 7. önellenőrző feladat

a) A közös pénz bevezetéséhez mely három szakaszon keresztül lehetett eljutni a szerződés alapján? b) Most ismertesse a közös pénz bevezetéséhez előírt I.) monetáris kritériumokat: II.) fiskális kritériumokat: c) Mely tagországok nem vettek részt a felkészülésben, és mi jogosította fel őket erre? Ellenőrizze válaszait a lecke végén! Most olvassa el figyelmesen a Könyv 109-112. oldalait, és válaszoljon az alábbiakra!

44

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik állítás hamis? a) A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) a tagállamok jegybankjaiból, valamint a frankfurti székhelyű Európai Központi Bankból áll. b) Az Európai Központi Bank munkáját a KBER-től függetlenül végzi. c) A KBER feladata az eurózóna monetáris politikájának irányítása és a devizaügyletek igazgatása. d) A KBER munkájához az eurózónához nem csatlakozott államok jegybankjai is kapcsolódnak. Folytassa a GMU intézményrendszerének témáját a 232-235. oldalak elolvasásával! 9. önellenőrző feladat

Irja le, hogy milyen intézményi keretek között, illetve milyen szabályok alapján koordinálják a tagállamok a közös pénz stabilitásához szükséges gazdaságpolitikájukat? Ellenőrizze válaszait, majd lapozzon vissza a 226-232. oldalakra, és egy utolsó erőfeszítéssel oldja meg az alábbi két feladatot! 10. önellenőrző feladat

a) A Könyv 230. oldalán található táblázat alapján elemezze, hogy az eurózónát alkotó 12 tagállam közül melyek, és milyen pontokon nem teljesítették a maastrichti konvergenciakritériumokat 1997-ben! Utaljon a speciális görög esetre is! b) Mikor kezdték meg a közös pénz bevezetését, és mikor fejezték be?

Befejezés Ha ezeket a feladatokat jól megoldotta, akkor bízhat benne, hogy a további tananyaggal is könnyen megbarátkozik. A 6. és 7. lecke megértése azért is nagyon fontos számunkra, mert Magyarország már az egységes belső piac aktív résztvevője, és készül a közös pénz bevezetésére is. Ismeretei birtokában Ön most már el tudja magyarázni érdeklődő ismerőseinek, mit is jelent mindez hazánk számára.

45

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás (előkészítés): Jól válaszolt, ha megemlíti a következőket: az árfolyamstabilitás megteremtése, az árfolyamkockázatok kiküszöbölése. 2. megoldás: Jól a válaszolt, ha úgy gondolja, hogy a) a nyugat-európai valuták számára a kulcsvaluta a II. világháború után az USA dollár volt. b) Ezt az árfolyamrendszert Bretton Woods-i pénzügyi rendszernek nevezték, és az 1971-es összeomlásig (az USA kormánya ekkor mondta fel az aranykonverziót) biztosított stabil piaci hátteret a Közösség számára. c) Az 1970-ben elkészült Werner-terv lényege: gazdasági és monetáris unió létrehozása 1980ra. A Bretton Woods-i rendszer összeomlása, majd pedig az 1973-as olajválság miatt nem valósulhatott meg. d) A 70-es évek nehézségei után a tagállamok 1979-ben émet-francia javaslatra létrehozták az Európai Monetáris Rendszert. 3. megoldás: Felelete helyes, ha rámutat, hogy a) az Európai Monetáris Rendszer három alkotóeleme: 1. az ECU, mint kosárvaluta (és elszámolási egység) bevezetése; 2. az európai árfolyam-mechanizmus bevezetése: a tagvaluták egymás közötti, valamint az ECU-höz viszonyított stabilitása: +/-2,25 % sávban való tartása; 3. az Európai Monetáris Együttműködési Alap felállítása, az árfolyamsávból való kilépés kivédésére. b) A rendszer különösen 1983-tól 1993-ig biztosított magas fokú stabilitást, ám ekkor a súlyos gazdasági recesszió miatt több valuta is kilépni kényszerült az árfolyamrendszerből, ami így széteséssel fenyegetett. 4. megoldás: A helyes válasz a b), volt, mert a rendszer megmentése érdekében +/- 15 %-ra szélesítették a lebegtetési sávot. 5. megoldás: Jó a megoldás, amennyiben tartalmazza, hogy a) 1987-89., Jacques Delors kezdeményezésére került ismét napirendre a gazdasági és monetáris unió terve. b) A terv fő elemei a következők voltak: 1. a tőkeforgalom teljes liberalizációja, 2. a valuták korlátlan és visszafordíthatatlan konvertibilitása, 3. az árfolyamsávok megszüntetése, 4. a valuták közötti árfolyam-értékek visszavonhatatlan rögzítése. 5. végül: a közös pénz bevezetése. c) A közös pénz előnyei: 1. árfolyamstabilitás, árfolyamkockázatok teljes kiküszöbölése; 2. árstabilitás, alacsony infláció, alacsony kamatok, befektetői kedv erősödése; 3. ebből következően nagyobb gazdasági növekedés; 4. tranzakciós költségek megszűnése; 5. alacsonyabb központi banki valutatartalék-szükséglet; 6. valutaspekuláció csaknem lehetetlenné válása; 7. a közös pénz nemzetközi gazdasági befolyásának erősödése; 8. a politikai unióhoz vezető fontos állomás.

46

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

6. megoldás: Felelete helyes, ha rámutat, hogy a Maastrichti Szerződés rendelkezett a gazdasági és monetáris unió létrehozásáról, és a közös pénz bevezetéséről legkésőbb 1999. január 1-ig. 1. szakasz: a belső piacon a tőke szabad áramlása, a központi bankok függetlensége, a tagállami gazdaságpolitikák közelítése; 2. szakasz: 1994. január 1-től az Európai Monetáris Intézet felállítása, a jegybankok közötti együttműködés előkészítése, felkészülés a 3. Szakaszra; 3. szakasz: az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítése, 1999. január 1-től a közös pénz bevezetése. 7. megoldás: Ön jól felelt, ha válaszában szerepel, hogy a) A közös pénz bevezetésének szakaszai: 1. árstabilitás: max. 1,5 százalékponttal lehet magasabb a 3 legalacsonyabb inflációjú ország átlagindexénél; 2. kamatok konvergenciája: max. 2 százalékponttal lehet magasabb a 3 legalacsonyabb inflációjú ország kamatszintjének átlagánál; 3. árfolyamstabilitás: a belépést megelőző 2 évben leértékelés nélküli részvétel az árfolyamrendszerben. b) A közös pénz bevezetéséhez előírt I.) monetáris kritériumok: államháztartási hiány: max. -3 %/GDP II.) fiskális kritériumok: államadósság: max 60 %P/GDP c) Az Egyesült Királyság és Dánia nem vettek részt a felkészülésben: a Maastrichti Szerződésben rögzített ún. opt-out záradék révén. 8. megoldás: A b) válasz volt hamis, mert nem igaz, hogy az Európai Központi Bank munkáját a KBER-től függetlenül végzi. 9. megoldás: Helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy az ECOFIN Tanács keretében, és a Stabilitási és Növekedési Paktum költségvetési deficitre vonatkozó előírásainak megfelelően koordinálják a tagállamok a közös pénz stabilitásához szükséges gazdaságpolitikájukat. 10. megoldás: Válasza helyes, ha utalt arra, hogy a) az eurózónát alkotó 12 tagállam közül nem teljesítették a maastrichti konvergenciakritériumokat: 1997-ben Ausztria: államadósság, Belgium: államadósság, Hollandia: államadósság (de tartósan konvergált a referenciaértékhez), Írország: államadósság (de tartósan konvergált a referenciaértékhez), Németország: államadósság, Olaszország: államadósság, Portugália: államadósság (de tartósan konvergált a referenciaértékhez), Spanyolország: államadósság. Görögország: infláció, költségvetési hiány, államadósság, árfolyamstabilitás: nem tagja az árfolyamrendszernek; de 2001-re teljesítette a kritériumokat ez utóbbit is, mivel 1999-ben belépett az árfolyammechanizmusba. Svédország pedig nem lépett be az árfolyammechanizmusba. b) A közös pénz bevezetése: 2002. január 1. - 2002. február 28.

47

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

8. lecke Az Európai Unió közös költségvetése Bevezetés Minden államnak, nemzeti vagy nemzetközi szervezetnek, intézménynek van költségvetése. A költségvetés valamilyen sajátos mechanizmus kialakítását jelenti, amely által a költségvetés „gazdája” bevételekhez jut, s e pénzügyi forrásokat saját intézményi feladatainak, valamint az általa képviseltek céljainak megfelelően elosztja. Az előző leckék alapján megismerhette az Európai Unió sajátos közösségi jellegét és működését. E sajátosságok egyaránt tetten érhetőek a közös költségvetés elveiben, bevételeinek képződésében és a kiadásaiban. A dolog természeténél fogva, mivel a költségvetés keretében a pénz újraelosztásáról van szó, a bevételek és a kiadások nagyságának, arányainak kialakítása, valamint a finanszírozott célok meghatározása bonyolult érdekviszonyokat, komoly dilemmákat és kompromisszumokat tükröz. E Lecke legfontosabb feladata az, hogy a közös költségvetés jellemzőinek és összefüggéseinek bemutatásával segítséget nyújtson Önnek a témában való általános tájékozódáshoz, s ezáltal az EU költségvetése kapcsán felmerülő aktuális kérdések jobb megértéséhez is. E Lecke tanulmányozására fordítandó idő kb. 3 óra.

A lecke ajánlott anyagát elolvasva és végiggondolva Ön képes lesz:

• • • • • • •

összefoglalni az Európai Unió közös költségvetésének sajátosságait, feladatait és elveit; bemutatni a közös költségvetés bevételi tételeit, azok időbeni kialakulását és arányait; eligazodni a közös költségvetés kiadásai, azok céljai között; megnevezni a kiadási oldal fő tételeit, ismertetni azok arányait; felidézni a közös költségvetéssel kapcsolatos múltbéli és jelenlegi vitákat, a fő érveket és törekvéseket; bemutatni a költségvetési eljárás sajátosságait; áttekinteni a legfontosabb közösségi intézményeknek e folyamatban betöltött szerepét.

A Lecke anyaga öt részre tagolódik. Az első a közös költségvetés általános sajátosságairól szól. A második, illetve a harmadik a bevételi és a kiadási tételeket veszi számba. A negyedik a közös költségvetéssel kapcsolatos érdekellentéteket, és a 2000-2006-os időszakra érvényes újításokat foglalja össze. Az ötödik részben végül a költségvetési eljárásról lesz szó.

48

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. önellenőrző feladat (előkészítés)

Általános ismeretei alapján próbálja megbecsülni, mekkora összeg felett „gazdálkodik” évente az EU költségvetése! Fel tud sorolni néhány területet és célt, ahol ezt a pénzt felhasználják? Tippjeit a megoldások között ellenőrizheti. Ha a megoldásai közel vannak az ott feltüntetettekhez, Ön már tud valamit az EU költségvetéséről. Ha nem, minderről bőven lesz szó a leckében. Kezdjük az első témával. A Tankönyv 121-122. oldalán választ kap arra, hogy mi különbözteti meg az EU közös költségvetését más költségvetési mechanizmusoktól.


Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! a) Az EU költségvetése a közösségi GDP 30-50 %-a felett rendelkezik. b) Az EU költségvetése csak kis mértékben finanszíroz közszolgáltatásokat. c) Időről időre a közös költségvetés hiánnyal is zárulhat. d) A közös költségvetés egyik fontos elve, hogy minden tagállam polgára számára biztosítani kell a jólét és a fejlődés minimumát. e) Ez utóbbi elvet szubszidiaritásnak nevezzük. Most nézzük, milyen forrásokból származnak a közös költségvetés bevételei. Ehhez olvassa el a Tankönyv 122-124. oldalait!


Próbálja meg egy-két mondatban megfogalmazni, mit jelent a „saját források” kifejezés! Ha sikerült a válasza, és ezt ellenőrizte, haladjon tovább. Ha nem, olvassa el még egyszer figyelmesen a 122. oldalon leírtakat!

Költségvetési források kialakítása és megszerzése nem öncél, hanem valamilyen közösségi jelentőségű feladatok ellátását szolgálja. Ezekről olvashat a Tankönyv 124-125. oldalán.

49

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Alkosson párokat a kiadási célok és a kiadásokban elfoglalt részarányok között! 1) Az adminisztráció költségei

a) kb. 45 %

2) A mezőgazdaság finanszírozása

b) 30-34 %

3) A belső politikák finanszírozása

c) kb. 4-5 %

4) A strukturális műveletek finanszírozása

d) 6-7 %

Annak érdekében, hogy a célok és az arányok jobban rögződjenek, szánjon néhány percet a 138. oldal táblázatának tanulmányozására. Ha ezzel végzett, olvassa el figyelmesen a 126-127. oldalakat! 5. önellenőrző feladat

Az olvasottakat végiggondolva és visszaidézve a költségvetés szerkezetéről tanultakat, próbálja meg megítélni, mi okozhatja, hogy egy ország nettó költségvetési befizetővé válik, illetve, hogy nettó haszonélvező pozícióba kerül. Válaszát fogalmazza meg kéthárom mondatban! 6. önellenőrző feladat

Mi okozta az Egyesült Királyság költségvetéssel kapcsolatos sajátos problémáját, s ez hogyan oldódott meg? (Ha nem biztos a válaszban, olvassa el újra a 130. oldalt!.) Amennyiben a megoldásoknál meggyőződött válaszai helyességéről, esetleg újból átolvasta az ajánlott részeket, térjünk át a lecke utolsó témájára. (139-140. oldalak)


Párosítsa össze az intézményeket és a költségvetési eljárásban betöltött szerepüket! 1. Európai Parlament

a) minősített többséggel elfogadja a költségvetés tervezetét.

2. Európai Bizottság

b) elfogadja a végleges költségvetést.

3. Tanács

c) elkészíti a költségvetés tervezetét.

Válaszait szokás szerint a Lecke végén ellenőrizheti.

50

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Befejezés Ezzel mostani leckénk végére ért. Ha úgy érzi, nem maradt a témában „fehér folt”, s ebben a feladatok ellenőrzése is megerősítette, térjen át a következő témára. De előbb nagy feladat áll Ön előtt: el kell készítenie Beküldendő feladatát, és el kell juttatnia tutorának.

Megoldások 1. megoldás (előkészítés): Jól oldotta meg a feladatot, ha rámutatott az alábbiakra: Az EU költségvetése kb. 90-100 milliárd euró felett „gazdálkodik” évente. Olyan területekről hallhatott, mint például a regionális fejlesztés, agrártámogatások, segélyek, az adminisztráció működtetése, előcsatlakozási támogatás stb. 2. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy a) hamis, b) igaz, c) hamis, d) igaz, e) hamis, mert a) az EU költségvetése a közösségi GDP 30-50%-a felett rendelkezik. Hamis, csak kb 1%-át. b) Az EU költségvetése csak kis mértékben finanszíroz közszolgáltatásokat. - Igaz, ebben eltér a nemzeti költségvetésektől. c) Időről időre a közös költségvetés hiánnyal is zárulhat. - Hamis, szemben a nemzeti költségvetésekkel, erre nincs lehetőség. d) A közös költségvetés egyik fontos elve, hogy minden tagállam polgára számára biztosítani kell a jólét és a fejlődés minimumát. - Igaz, ez a Római Szerződésből és a Közösség meghirdetett értékeiből következő feladat. e) Ez utóbbi elvet szubszidiaritásnak nevezzük. - Hamis, ez a kohézió elve. 3. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha azt írta, hogy saját források a nemzeti költségvetésektől „független”, mintegy automatikusan keletkező bevételek. 4. megoldás: A helyes párosítás a következő volt 1. - c); 2. - a); 3. - d); 4. - b), mert: 1) Az adminisztráció költségei: kb. 4-5 % 2) A mezőgazdaság finanszírozása : kb. 45 % 3) A belső politikák finanszírozása: 6-7 % 4) A strukturális műveletek finanszírozása: 30-34 % 5. megoldás: Helyesen válaszolt, ha rámutatott, hogy egy ország nettó befizetővé válhat, ha viszonylag fejlett, az EU-n kívüli kereskedelme viszonylag nagy, amennyiben nem jellemző rá az elmaradott régiók nagy száma, a mezőgazdaságának viszonylag kis súlya miatt az agrártámogatásokból való részesedése kicsi. Egy ország nagy valószínűséggel nettó haszonélvező, ha viszonylag gyengén fejlett, elmaradott régiói vannak, nagy a mezőgazdasági támogatásokból való részesedése. 6. megoldás: Ön jól válaszolt, ha hivatkozott arra, hogy az Egyesült Királyság befizetése az ország gazdasági sajátosságai folytán (lásd előző feladat) „aránytalanul” nagy lenne. 1984-től a mai napig a befizetése jelentős részét visszakapja, ez az úgynevezett brit visszatérítés. 7. megoldás: A helyes párosítás a következő volt mert 1. - b); 2. - c); 3. - a), mert 1. az Európai Parlament elfogadja a végleges költségvetést; 2. az Európai Bizottság elkészíti a költségvetés tervezetét; 3. a Tanács minősített többséggel elfogadja a költségvetés tervezetét.

51

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

9. lecke Beküldendő feladat az eddig tanultakról Mielőtt EU tanulmányait tovább mélyítené, álljunk meg, és ismételjük át az eddigi anyagot egy átfogó dolgozat segítségével. Ezzel a dolgozattal felmérheti, mennyire sajátította el az első nyolc lecke anyagát, hatékonyan tudja-e alkalmazni megszerzett tudását. A Beküldendő feladat, tehát a házi dolgozat - egyben a kollokviumra való felkészülésben is nagy segítségére lesz! Tehát elsősorban így fogja fel ezt a feladatot! A beküldendő feladat két nagy részből áll: •

egy 20 pontos felelet-választós, illetve igaz-hamis tesztből, valamint

•

egy 40 pontos, több nagy kérdést felölelő esszé jellegű kérdéssorból. A kidolgozásra szánjon 2x5 órát!

1. beküldendő feladat (1-4)

Tesztek (10 pont) 1. Ki indította el a pán-európai mozgalmat? a) Habsburg Ottó b) Richard Coudenhove-Kalergi c) Aristide Briand d) Winston Churchill 2. Melyik intézményt hozták létre a Marshall-segély szétosztására? a) OECD b) OEEC c) OCEE d) OECE 3. Melyik állam nem volt a NATO alapítói között? a) Kanada b) Belgium c) Izland d) NSZK 4. Melyik terv indítványozta először a gazdasági és monetáris uniót? a) Delors-terv b) Pléven-terv c) Werner-terv d) Schuman-terv 52

Szolnoki Főiskola


1. beküldendő feladat (5-10)

Tesztek (10 pont) 5. Melyik az EU csúcsszerve? a) az Európai Tanács b) az Európa Tanács c) az Európai Unió Tanácsa d) az Európai Bizottság 6. Melyik eljárással válik egyenrangúvá az Európai Parlament a Tanáccsal? a) együttműködés b) együttdöntés c) hozzájárulás d) konzultáció 7. Melyik intézményen keresztül képviseltetik magukat a civil szervezetek? a) a Régiók Bizottsága b) a COREPER c) az Európai Parlament d) a Gazdasági és Szociális Bizottság 8. Hány tagja van az Európai Parlamentnek? a) 626 b) 732 c) 736 d) 750 9. Melyik intézmény figyeli, hogy a tagállamok betartják-e tagságukból fakadó kötelezettségeiket? a) Európai Bíróság b) Európai Bizottság c) Európai Tanács d) Első Fokú Bíróság 10. Milyen adminisztratív egységek vannak az Európai Bizottságban? a) Főtitkárságok b) Főszolgálatok c) Főigazgatóságok d) Főhivatalok

53

Távoktatás

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. beküldendő feladat

Igaz vagy hamis (10 pont) 1. A Nizzai Szerződés úgy alakította át az EU költségvetését, hogy lehetővé váljon az új tagállamok csatlakozása. 2. Az Agenda 2000 alapján csak 4 Közösségi Kezdeményezés maradt fenn. 3. Svédország azért nem vezette be az eurót, mert Dániához és az Egyesült Királysághoz hasonlóan opt-out záradékot kért és kapott az EU-tól. 4. A négy szabadság kiterjed Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre is. 5. Az Európai Bizottság megakadályozhatja vállalati fúziók létrejöttét a belső piacon. 6. A tagállamok beperelhetik egymást az Európai Bíróság előtt. 7. Az egységes belső piacon 2005 végéig megvalósul az adóharmonizáció. 8. Az EU költségvetésének legnagyobb bevétele a vámbefizetésekből származik. 9. Az EU-költségvetés legkisebb tételei közé tartozik az adminisztráció. 10. Az EU-költségvetés hiánya egy adott évben nem haladhatja meg a teljes összeg 3 %-át.

3. beküldendő feladat

Esszékérdések (4x10 pont = 40 pont) 1. A döntéshozatal tekintetében mi az alapvető különbség a közösségi és a kormányközi pillérek között? Foglalja össze az intézmények alapvető hatásköreit és szerepét az egyik és a másik modellben! Rendszerezve tudását a közösségi jogról, foglalja röviden össze, miért nevezhetjük az EU-t jogközösségnek! 2. Vázolja fel az EK/EU kibővüléseit 1995-ig! 3. A vámunió sikeres létrehozása után nem jött létre a tervezett közös piac. Mi volt ennek az oka? Kiknek a kezdeményezésére, és hogyan fejlesztették tovább a tagállamok az integrációt az 1980-as évek közepén? Milyen eredmény született? 4. Mutassa be az integráció következő fokozatát: a gazdasági és monetáris uniót, az oda vezető utat, és a GMU lényegét!

54

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A dolgozattal kapcsolatban, az alábbiakra ügyeljen: •

A beküldendő feladat tetején (akár elektronikus, akár hagyományos módon küldi el) szerepeljenek az alábbiak: •

név, szak, évfolyam, csoport

•

pontos levelezési cím (ahova a visszajelzést kéri!)

•

tantárgy/tanszék.

•

A tesztkérdéseknél ügyeljen arra, hogy minden esetben csak egy válasz a helyes! Azt jelölje egyértelműen; illetve az igaz-hamis esetében az állítás vége után egy nagy I vagy H betűvel jelezze a helyesnek ítélt minősítést!

•

Az esszé esetében minden kidolgozandó kérdéshez kapcsolódóan előbb készítsen vázlatot, mélyüljön el ismét a tananyagban, illetve egyéb forrásokban is; majd a tanultak alapján próbáljon meg úgy válaszolni, hogy az tükrözze önálló véleményét is a témáról!

•

Ezt követően az esszé-kérdések mindegyikére kb. 2 oldalban válaszoljon Times New Roman betűtípussal, 12-es betűvel és 1,5-ös sortávval szerkesztve!

•

Miután a teljes feladatsort kidolgozta, ügyeljen arra, hogy akár postai, akár elektronikus úton, de határidőre megérkezzen a dolgozata!

A dolgozat eredményéről két hét múlva kap visszajelzést. Addig is folytassa a tanulást a 10. Leckével, nehogy időt veszítsen! A dolgozat 31 ponttól elfogadható, de ennyivel Ön biztosan nem elégszik meg! A tananyag kitűnő elsajátítását és alkalmazását jelzi az 51-60 pontos eredmény, jó minősítést jelent az 50-40 pont elérése, míg a 39-32 pontos teljesítmény közepesként értékelhető. Reméljük, sikerrel oldotta meg a fenti feladatokat, megoldását juttassa el tutorának!

55

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

10. lecke A közös kereskedelempolitika és az Európai Unió külgazdasági kapcsolatai Bevezetés Az Európai Unió közös politikái között a közös kereskedelempolitika az egyik leghagyományosabb, erősen nemzetek feletti jelleget felmutató szabályozási terület. A közös kereskedelempolitika a tagállamok és a Közösségen kívüli országok közötti áruforgalom egységes szabályozásának céljával született meg az 1970-es évtized legelején, a vámunió kialakítását követően. Az eltelt évtizedek során a közös kereskedelempolitika egyre növekvő mértékben érvényesül a szolgáltatások kereskedelmének szabályozásában is. Az EU és a kívülálló országok közötti áruforgalom és szolgáltatáskereskedelem egységes rendszerének kialakításán túlmenően az Európai Unió a nemzetközi gazdasági szervezetekben, a külvilággal, azaz egy-egy országgal vagy országok csoportjával megvalósuló gazdasági együttműködésben, a gazdaságilag elmaradott országok megsegítését célzó fejlesztési politikában is a tagállamok nevében, azok képviseletében megjelenő világgazdasági szereplő. A Lecke anyagának elsajátításához szükséges idő kb. 3 óra.

A fejezet áttanulmányozása után Ön képes lesz:

• • • • • • •

felismerni a közös kereskedelempolitika szükségességét; áttekinteni kialakulásának folyamatát és fő eszközeit; bemutatni e politika nemzetek feletti (szupranacionális) mechanizmusát, az abban résztvevő közösségi intézmények szerepét és jogkörét; összefoglalni az EU multilaterális külgazdasági kapcsolatrendszerének jellemzőit; elemezni az EU társulási alapon nyugvó preferenciális kétoldalú kapcsolatrendszerét; áttekinteni az EU-nak a közös kereskedelempolitikára épülő egyéb kapcsolatait; értékelni az EU fejlesztési együttműködési politikájának sajátosságait, elveit és fő jellemzőit.

A Lecke anyaga a következőképpen tagolódik: Az első rész áttekinti e politika fő elemeit és működési mechanizmusát. A második rész az EU multilaterális (sokoldalú) kapcsolatairól szól. Ezt követi a kétoldalú preferenciális (kedvezményes), majd az egyéb kapcsolatok elemzése. A lecke ötödik, befejező fejezete az EU fejlesztési együttműködési politikájával foglalkozik. Tanulmányozza figyelmesen a Lecke első részéhez tartozó alfejezeteket a Tankönyv 239-244. oldalain!

56

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Döntse el az alábbi állításokról, hogy melyek tartalmaznak igaz állítást! a) A közös kereskedelempolitika az összes tagállamra érvényes egységes piacvédelmi rendszer alkalmazását jelenti. b) Külső országokkal minden tagállam saját érdekei alapján köthet kereskedelmi megállapodást. c) A külkereskedelem közösségi szintű szabályozásáról 1970 óta beszélhetünk. d) Az agrárkereskedelem szabályozása a közös mezőgazdasági politika része. e) Egy külső szállító könnyebben bejuthat egy alacsonyabb vámot alkalmazó tagállam piacára. f) A közös kereskedelempolitika keretében a döntések csak konszenzussal születhetnek. g) A közös kereskedelempolitika az export szabályozására is kiterjed. Nézze meg a Lecke végén, hogy sikerült-e megtalálnia az igaz állításokat! 2. önellenőrző feladat

Párosítsa össze a felsorolt intézményeket a közös kereskedelempolitika mechanizmusában betöltött szerepükkel! (Egy intézményhez több jogkör is tartozhat.) 1. Európai Bizottság 2. Tanács

a) A kereskedelempolitikai döntések meghozatala általános esetekben;

3. Európai Parlament

b) A kereskedelempolitika végrehajtásának ellenőrzése; c) Felhatalmazás megadása kereskedelmi szerződések tárgyalására és megkötésére; d) Delegált döntéshozó funkció egyes kereskedelempolitikai eszközök alkalmazásához; e) Tárgyalások folytatása előzetes felhatalmazás alapján; f) Társulási megállapodások jóváhagyása; g) Kiegyenlítő vámok kivetése.

A továbbiakban tekintsük át az EU multilaterális kapcsolatrendszerét, amelyhez a Tankönyv 244-246. oldalán talál eligazítást. 3. önellenőrző feladat

Foglalja össze saját szavaival a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szerepét a világkereskedelem szabályozásában, és mutassa be az EU e szervezetben képviselt fő törekvéseit!

57

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Válaszát ellenőrizze a Tankönyv 246. oldalának szövege alapján. Ha ezzel végzett, és legalább két uniós törekvést be tudott mutatni, térjen át következő alfejezetk tanulmányozására (247-251. oldalak), amelyekben az EU társulási típusú preferenciális kapcsolatairól olvashat. 4. önellenőrző feladat

Válaszoljon a következő kérdésekre! a) Nevezzen meg legalább három célt, amelyeket az Európai Megállapodások tartalmaznak. b) Mely országgal és mikor írta alá a Közösség az első társulási megállapodást? c) Oldja fel az ACP-országok betűszavának jelentését. d) Az Európai Gazdasági Térről (EGT) szóló megállapodást aláíró mely három ország vált a későbbiekben az Unió tagjává? e) Mi az EGT megállapodás legfontosabb tartalmi eleme? f) Miként szabályozzák az áruk piacra jutását az EU-nak az Európán kívüli mediterrán országokkal megkötött társulási megálapodásai? Biztosan figyelmesen dolgozott! Ezt a megoldásoknál ellenőrizheti. Az EU-nak nem csak társulási, azaz komoly kedvezményeket tartalmazó kapcsolatrendszere van a világ bizonyos országaival, hanem a közös kereskedelempolitika alapján különböző módon szabályozza kapcsolatait a társult országokon kívüli államokkal. Lapozzon a 251-254. oldalakra!


Foglalja össze saját szavaival és írja le az Általános Preferencia Rendszer (GSP) lényegét!

Válaszát a Tankönyv 252. oldalán ellenőrizheti.

Ha jól válaszolt, már csak a Lecke utolsó alfejezete marad hátra. Olvassa el figyelmesen a Tankönyv 255-257. oldalát, és tudását ellenőrizze a következő kérdésre adott válasszal! 6. önellenőrző feladat

Mely két típusú eszköz játszik fontos szerepet az EU fejlesztési politikájában? Mindegyikre említsen néhány példát!

58

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ön a Lecke végére ért. Tudásáról győződjön meg az alábbi összefoglaló kérdések segítségével! 7. önellenőrző feladat

Soroljon fel két-két országot, a) amelyekkel az EU az úgynevezett Tacis program keretében működik együtt; b) amelyekkel az EU-nak jelenleg Európai Megállapodása van hatályban; c) amelyekkel az EU a WTO szabályai szerinti ún. legnagyobb kedvezmény elve alapján kereskedik; d) amelyek az Euro-Mediterrán Partnerség részesei.

Befejezés Ha még egyszer végiggondolta a Lecke tartalmi elemeit, és ellenőrizte válaszai helyességét, teljesítette e tananyagrész feladatait. Lépjen tovább a következő témára!

Megoldások 1. megoldás: Igaz az a), c), d), és a g) válasz, mert a) a közös kereskedelempolitika az összes tagállamra érvényes egységes piacvédelmi rendszer alkalmazását jelenti. c) A külkereskedelem közösségi szintű szabályozásáról 1970 óta beszélhetünk. d) Az agrárkereskedelem szabályozása a közös mezőgazdasági politika része. g) A közös kereskedelempolitika az export szabályozására is kiterjed. 2. megoldás: A helyes párosítás 1. Európai Bizottság: b) kereskedelempolitika végrehajtásának ellenőrzése, d) delegált döntéshozó funkció egyes kereskedelempolitikai eszközök alkalmazásához, e) tárgyalások folytatása előzetes felhatalmazás alapján, g) kiegyenlítő vámok kivetése; 2. Tanács: a) a kereskedelempolitikai döntések meghozatala általános esetekben, c) felhatalmazás megadása kereskedelmi szerződések tárgyalására és megkötésére; 3. Európai Parlament: f) társulási megállapodások jóváhagyása. 4. megoldás: Reméljük Ön is azt válaszolta, hogy a) az Európai Megállapodások tartalmazzák a következő célokat: ipari szabadkereskedelem, jogharmonizáció, politikai együttműködés, pénzügyi támogatási lehetőség. b) A Közösség Görögországgal 1961-ben írta alá az első társulási megállapodást. c) Az ACP-országok betűszavának jelentése: Afrikai, Karib-tengeri és Csendes-óceáni országok; d) Az Európai Gazdasági Térről (EGT) szóló megállapodást aláíró Ausztria, Finnország, Svédország vált a későbbiekben az Unió tagjává. e) Az EGT megállapodás legfontosabb tartalmi eleme: az egységes piaci szabályok kiterjesztése. f) Az áruk piacra jutását az EU-nak az Európán kívüli mediterrán országokkal megkötött társulási megállapodásai aszimmetrikus módon szabályozzák.

59

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. megoldás: Válasza helyes, ha azt írta, hogy az Általános Preferencia Rendszer (GSP) egyoldalú piacra jutási kedvezményeket jelent a fejlődő országok számára, támogatási céllal, vámkedvezmények formájában. 6. megoldás: Jó a megoldása, ha úgy véli, hogy az EU fejlesztési politikájában fontos szerepet játszanak a) a fejlesztési támogatás, segélyek. Példák: intézményi struktúrák fejlesztéséhez való hozzájárulás, az infrastruktúra és a környezet javításának támogatása az Európai fejlesztési Alapon keresztül, humanitárius segélyek stb., b) a kereskedelmi könnyítések. Példák: egyoldalú vámkedvezmények, az exportbevételeket stabilizáló alapok (Stabex, Sysmin) működtetése stb. 7. megoldás: Reméljük, válasza tartalmazza, hogy a) országok amelyekkel az EU az úgynevezett Tacis program keretében működik együtt: Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, Mongólia stb.; b) országok amelyekkel az EU-nak jelenleg Európai Megállapodása van hatályban: Románia, Bulgária; c) országok amelyekkel az EU a WTO szabályai szerinti ún. legnagyobb kedvezmény elve alapján kereskedik: USA, Japán, Ausztrália, Új-Zéland stb. ; d) országok amelyek az Euro-Mediterrán Partnerség részesei: Algéria, Egyiptom, Tunézia, Szíria, Izrael stb.

60

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

11. lecke Az Európai Unió versenypolitikája BevezetésAz Európai Unió, illetve eredetileg az Európai Gazdasági Közösség alapelvei értelmében piaci integrációként jött létre. Másként fogalmazva: a tagállamok piacának fokozatos összekapcsolását tűzte ki célul és valósította meg az integrációs folyamatban. A piacgazdaságok alapvető sajátossága a piaci verseny feltételeinek megbízható és áttekinthető érvényesítése, a versenyt kiküszöbölni vagy eltorzítani képes vállalati, valamint állami akciók megelőzése, illetve - ha ezek mégis tapasztalhatóak lennének - szankcionálása által. Minden piacgazdaságban szükségképpen kialakul tehát a piaci verseny szabályrendszere, más szóval: a versenypolitika. Mivel az integráció a gazdasági szereplők közösségi szintű tevékenységének keretét teremti meg, szükségessé vált, hogy a verseny szabályait is közösségi szinten, a közös versenypolitika formájában határozzák meg. Ezt már a Római Szerződés is megtette, tehát a versenyszabályozás az egyik hagyományos, időben az elsők között létrehozott közösségi politikában fogalmazódott meg. Az integráció mélyülése, elsősorban az egységes piaci program megvalósítása, tovább növelte a közös versenypolitika jelentőségét és szerepét. A Lecke anyagának elsajátításához kb. 3 órára lesz szüksége.

A tananyag áttanulmányozása után Ön képes lesz:

• • • • •

felidézni a közös versenypolitika létrehozásának fő okait, a versenypolitika alanyait, illetve az Európai Bizottság hatásköreit e politikára vonatkozóan; értelmezni a versenykorlátozó vállalati megállapodásokra és magatartásra érvényes tilalom tartalmát, értelmezni a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát; összefoglalni a vállalati koncentráció ellenőrzésének szabályait; bemutatni az állam magatartására vonatkozó versenypolitikai szabályokat.

A közös versenypolitika hatásköre jól elkülöníthető módon a gazdasági szereplők két meghatározó csoportjára terjed ki: egyrészt a vállalatok, másrészt az államok gazdaságot befolyásoló magatartásának szabályozására. A közös versenypolitika kialakítását áttekintő bevezető rész után a tananyag második része a vállalatokra, a harmadik egysége pedig az állam tevékenységére vonatkozó szabályok ismertetését tartalmazza. Kezdjük a tanulást a közös versenypolitika céljairól és kialakulásának indokairól szóló bevezető alfejezet átolvasásával. Ezt az alfejezetet a Tankönyv 258-259. oldalain találja.

61

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat! a) A tagállami versenyszabályozás nem elég hatékony a közösségi keretek között tevékenykedő vállalatok esetében. b) A közös versenypolitika eleve tilt minden versenykorlátozást. c) A közös versenypolitika jelentőségének növekedéséhez hozzájárult, hogy a tagállamok piacvédelmi eszközei nem érvényesülnek az egymás közötti kereskedelemben. d) A verseny és annak tisztasága jótékonyan hat a gazdaságok növekedésére. e) A fogyasztói érdekek kívánatossá teszik a verseny korlátozását. f) Az Európai Bizottságnak kitüntetett jogköre és szerepe van a közös versenypolitika megvalósításában. g) A közös versenypolitika a klasszikus szabad verseny elvére épül. Ha a megoldásoknál ellenőrizte és helyesnek találta a válaszait, kezdjen hozzá a vállalati magatartásra kialakított szabályok megismeréséhez. Ehhez először olvassa el a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó szövegrészt a 259-261. oldalakon!


A felsorolt tevékenységeket, megállapodásokat és akciókat csoportosítsa aszerint, hogy azok a megengedett, vagy a tiltott vállalati magatartás kategóriájába tartoznak! a) Egyezmény a technológia átadásáról; b) Árkartellek létrehozása; c) A piac hallgatólagos felosztása; d) A kereskedelmi partnerek hátrányos megkülönböztetése; e) Olyan megállapodások, amelyek a versenytársak számára nem feltétlenül, de a fogyasztók számára előnyt nyújtanak; f) A kereskedelmi szerződések olyan kitételei, amelyek az ügylethez nem kapcsolódó kötelezettségeket rónak a partnerre. 1. Tiltott: 2. Megengedett: Most térjen át a vállalati magatartás szabályozásának második területére, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmára. Olvassa el a Tankönyv 261. oldalán található alfejezetet!

62

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válaszoljon röviden az alábbi kérdésre! Igaz-e, hogy minden monopol pozíció kialakulása eleve tiltott? Válaszait a lecke végén található megoldás alapján ellenőrizheti. Ha ezzel megvan, olvassa el a Tankönyv 261-262. oldalain, miként szabályozza a közös versenypolitika a vállalati koncentrációt! 4. önellenőrző feladat

Az olvasottak alapján próbálja meg emlékezetből leírni, milyen feltételek esetén minősül a vállalati fúzió közösségi szintű koncentrációnak! Válaszát a megoldásoknál ellenőrizheti. Ha jól oldotta meg a feladatot, lépjen tovább! Ha elégedetlen a teljesítményével, olvassa el ezt az alfejezetet még egyszer. A vállalatokon kívül az állam szintén fontos, meghatározó szereplője a gazdaságnak és a piacnak. E részvétel egyrészt az állam tulajdonában lévő vállalatok működtetésén, másrészt az államnak a piaci versenybe való beavatkozásán, egyes cégek számára valamilyen előnyök nyújtásán, vagyis az állami támogatásokon keresztül valósulhat meg. A közös versenypolitika egyaránt vonatkozik az állami magatartás mindkét elemére. Olvassa el a Tankönyv 262-265. oldalait és gondolja át a szöveg tartalmát! Idézze fel - esetleg saját tapasztalatai alapján -, milyen állami támogatásokról hallott, és hogy ezek milyen formát ölthetnek.


Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak-e, vagy hamisak! a) Az állami vállalatokra a magáncégek tevékenységére megállapított versenypolitikai szabályoktól eltérő szabályok érvényesek. b) Egyes területeken a Tanács minősített többséggel engedélyezheti az állami támogatást. c) A piaci versenyt korlátozó állami támogatások nyújtása tilos. d) Nem diszkriminatív állami támogatás nyújtható a szociális hátrányok enyhítése vagy kiegyenlítése céljából. e) A kulturális örökség megőrzését szolgáló állami támogatások tilalom alá esnek. f) A környezetvédelmi állami támogatásokat a közös versenypolitika nem engedélyezi. g) Bizonyos német régiók számára különleges állami támogatási lehetőséget és szabályokat állapítottak meg. h) A közszolgáltatók bizonyos esetekben felmentést kaphatnak a közösségi versenyszabályozás alól.

63

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Befejezés Kérdéseinek ellenőrzése után, amennyiben válaszai helyesek voltak, Ön elégedett lehet, mert elsajátította a közös versenypolitika tankönyvi anyagát. Gratulálunk! Lépjen tovább, következő témánk „húsbavágó kérdés” lesz: az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája.

Megoldások 1. megoldás: Igaz állítások a következők voltak: a), c), d), f), mert igaz, hogy a) a tagállami versenyszabályozás nem elég hatékony a közösségi keretek között tevékenykedő vállalatok esetében. c) A közös versenypolitika jelentőségének növekedéséhez hozzájárult, hogy a tagállamok piacvédelmi eszközei nem érvényesülnek az egymás közötti kereskedelemben. d) A verseny és annak tisztasága jótékonyan hat a gazdaságok növekedésére. f) Az Európai Bizottságnak kitüntetett jogköre és szerepe van a közös versenypolitika megvalósításában. 2. megoldás, A helyes párosítás a következő volt: 1. - b), c), d), f), 2. - a), e), mert a tiltott tevékenységek: b) árkartellek létrehozása, c) a piac hallgatólagos felosztása, d) a kereskedelmi partnerek hátrányos megkülönböztetése, f) a kereskedelmi szerződések olyan kitételei, amelyek az ügylethez nem kapcsolódó kötelezettségeket rónak a partnerre. Engedélyezett, illetve megtűrt tevékenységek: a) egyezmény a technológia átadásáról, e) olyan megállapodások, amelyek a versenytársak számára nem feltétlenül, de a fogyasztók számára előnyt nyújtanak. 3. megoldás: Bizonyára Ön is a következőket írta, miszerint nem igaz, csak akkor tiltja és szankcionálja a közös versenypolitika, ha a monopolhelyzetben lévő vállalat ezt a pozíciót a közösségi szintű piaci verseny korlátozására használja fel. 4. megoldás: Ugye Ön is azt írta, hogy közösségi szintű koncentrációnak minősül, ha a fúzionált vállalatok összforgalma eléri a 2,5 milliárd eurót; vagy legalább három tagállam mindegyikében a fúzióban részt vevő vállalatok forgalma eléri a 100100 millió eurót; vagy legalább három tagállam mindegyikében a fúzionált vállalatok közül legalább kettőnek az egyenkénti forgalma eléri a 25-25 millió eurót; vagy a fúzióban részt vevő vállalatok közül legalább kettőnek a közösségi összforgalma eléri a 100100 millió eurót. (A tankönyv 262. oldalán utánanézhet a kérdésnek) 5. megoldás: Ön is úgy gondolta, hogy igaz a b), c), d), g), h), és hamis az a), e), f) válasz? Igaz, hogy: b) Egyes területeken a Tanács minősített többséggel engedélyezheti az állami támogatást. c) A piaci versenyt korlátozó állami támogatások nyújtása tilos. d) Nem diszkriminatív állami támogatás nyújtható a szociális hátrányok enyhítése vagy kiegyenlítése céljából. g) Bizonyos német régiók számára különleges állami támogatási lehetőséget és szabályokat állapítottak meg. h) A közszolgáltatók bizonyos esetekben felmentést kaphatnak a közösségi versenyszabályozás alól. 64

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

12. lecke Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája Bevezetés Az Európai Uniónak a közös mezőgazdasági politika már az EGK megalapításakor, a Római Szerződésben előirányzott fontos közösségi szintű szabályozási területe. Az elmúlt évtizedek során e területen alakult ki az Unió talán legkiterjedtebb, legbonyolultabb, igen részletes közösségi szabályrendszere. A mezőgazdaság termelési, kereskedelmi, sőt a gazdaságon túlmutató társadalmi feltételeinek alakítása megkülönböztetett figyelmet kapott az integráció eddigi történetében. Ennek az ágazatnak mindig kimagasló részesedése volt a közös költségvetés pénzügyi eszközeinek felhasználásában. A költségvetési kiadásoknak jelenleg is csaknem a fele a mezőgazdaság és a vidék fenntartásához, fejlesztéséhez kapcsolódik. A közös mezőgazdasági politika eredeti céljai a hozzájuk rendelt támogatási mechanizmusok az időközben megváltozott belső körülményekm, és a világgazdasági fejlemények hatására részben már fenntarthatatlanná váltak; a rendszer és a célok is átértékelésre, reformokra szorultak. E folyamat várhatóan a jövőben is folytatódik. A Lecke elsajátításához szükséges idő kb. 3 óra.

E tananyag célja, hogy Önt képessé tegye:

• • • • • •

elhelyezni a közös mezőgazdasági politikát a Közösség fejlődésében; megindokolni a közösségi szintű szabályozás szükségességét; elemezni a közös mezőgazdasági politika eredeti céljait, és a későbbiekben megfogalmazott alapelveit; bemutatni a közös mezőgazdasági politika első három évtizedének eredményeit; felidézni e politika reformját kiváltó fő okokat, az 1992. évi első jelentős reformhoz vezető lépéseket; felsorolni az 1992. évi reform és az Agenda 2000 programcsomag legfontosabb intézkedéseit. 1. önellenőrző feladat (előkészítés)

Gondolja végig, milyen természeti, gazdasági, társadalmi és kulturális, illetve politikai sajátosságok indokolják a mezőgazdasági politika elkülönült és hangsúlyos megfogalmazását akár nemzeti, akár közösségi szinten! Válaszát a Tankönyv 266. oldalának szövege alapján ellenőrizheti. Ha a megoldásaival elégedett, lépjen tovább és olvassa el a 267268. oldalakat!

65

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Amennyiben indokainak megfogalmazása nem sikerült kielégítően a Tankönyv szövegéhez képest, olvassa el a 266. oldalt még egyszer, majd készítsen rövid vázlatot! Erre a megoldások között talál javaslatot. Olvassa el és gondolja végig a közös mezőgazdasági politika 267268. oldalakon leírt eredeti céljait és elveit!


Párosítsa össze a célokat és az általuk elérni kívánt eredményeket! 1. A mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése;

a) Az értékesítés kiszámíthatósága, „tervezhetősége”, a külső konkurencia távol tartása;

2. A mezőgazdaságból élők megfelelő jövedelme;

b) Az önellátási fok növelése;

3. A piacok stabilitása;

c) A belső árak elszakítása a világpiaci áraktól, magas és „garantált” belső árak;

4. Az ellátás biztonsága.

d) Olyan piacszervezetek létrehozása, amelyek a termelők számára csökkentik a termelési bizonytalanságot, a fogyasztók részére méltányos áron való hozzájutást eredményeznek a termékekhez. A közös mezőgazdasági politika az integráció első évtizedeiben elérte a meghatározott célokat, sőt - mondhatni - azokat „túl jól” teljesítette. Ez számos feszültséget és problémát szült. Ezekről a következményekről a 268-271. oldalakon olvashat. 3. önellenőrző feladat

Gondolja végig az olvasottakat, és rendezze el szintjük szerint emelkedő sorrendbe a következő mezőgazdasági árakat! a) Intervenciós ár b) Világpiaci ár c) Küszöbár A helyes sorrendet ellenőrizze a megoldásoknál! 4. önellenőrző feladat

Az olvasottak alapján soroljon fel néhány fejleményt, amelyek a közös mezőgazdasági politika eredeti modelljében komoly problémákhoz vezettek, és szükségessé tették a rendszer reformját.

66

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Válaszát a megoldásoknál ellenőrizheti. Ha Ön a felsoroltak közül legalább ötöt említett, sikeresen befejezte ezt a tananyagrészt. Haladjon tovább és olvassa el a 271-280. oldalakat!

Az előbb megismert okok miatt szükségessé vált a közös mezőgazdasági politika eredeti modelljének megreformálása. E célból az EU-ban több elképzelés és néhány konkrét lépés is született. 5. önellenőrző feladat

Állítsa időrendi sorrendbe a következő reform elképzeléseket és lépéseket! a) A belső támogatások és az exportszubvenciók csökkentése a WTO megállapodással összhangban; b) Termelési kvóták bevezetése a tejszektorban; c) Az ún. MacSharry reform elfogadása; d) A Mansholt-terv megfogalmazása; e) A mezőgazdasági politika kiadásainak korlátozása a Delors-csomag keretében. 6. önellenőrző feladat

Nevezzen meg legalább négy intézkedést, amelyek az 1992. évi MacSharry reformkeretében újdonságként jelentek meg a közös mezőgazdasági politikában!

Befejezés Ön a Lecke végére ért. Ha az önellenőrzés során megbizonyosodott, hogy válaszai helytállóak, sikerült eligazodnia e bonyolult integrációs terület rejtelmeiben. Amennyiben úgy érzi, hogy Önben még nem állt össze a kép, olvassa el újra azt a részt, ahol a tudásában hiányosságot vélt felfedezni. Következő témánk az Európai Unió regionális politikája, támogatási lehetőségei lesznek.

Megoldások 1. megoldás (előkészítés): Helyesen válaszolt, ha rámutatott, hogy természeti sajátosságok: a természeti viszonyok meghatározó, de nehezen befolyásolható jellege, a klimatikus ciklikusság, klimatikus bizonytalanság, előreláthatatlanság stb.; gazdasági sajátosságok: a gazdasági bizonytalanság kiküszöbölésére való törekvés, az önellátási törekvések, a piaci stabilitás igénye, foglalkoztatási célok, a mezőgazdaságból élők biztos, kiszámítható megélhetősége stb. ; kulturális sajátosságok: a vidék és a táj megóvása, ápolása, mint civilizációs érték; politikai sajátosságok: nagy politikai alkuerővel bíró, befolyásos, „érzékeny” ágazat.

67

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. megoldás: A helyes párosítás a következő volt: 1. - b), 2. - c), 3. - a), 4. - d) 1. A mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése - b) Az önellátási fok növelése; 2. A mezőgazdaságból élők megfelelő jövedelme - c) A belső árak elszakítása a világpiaci áraktól, magas és „garantált” belső árak; 3. A piacok stabilitása - a) Az értékesítés kiszámíthatósága, „tervezhetősége”, a külső konkurencia távol tartása; 4. Az ellátás biztonsága - d) Olyan piacszervezetek létrehozása, amelyek a termelők számára csökkentik a termelési bizonytalanságot, a fogyasztók részére méltányos áron való hozzájutást eredményeznek a termékekhez. 3. megoldás: A helyes sorrend a következő volt: b), a), c) 1. Világpiaci ár 2. Intervenciós ár 3. Küszöbár 4. megoldás: Jól válaszolt, ha megemlíti, hogy a rendszer reformját szükségessé tevő problémák: túltermelés, eladhatatlan készletek, a mezőgazdasági politika nagyon magas költségei, a termelők közötti egyenlőtlenségek, a világpiacihoz képest jelentősen eltorzított belső árak, amelyek terhét a fogyasztók kénytelenek viselni, nagyfokú protekcionizmus, ami nemzetközi konfliktusokkal jár, a nem hatékony termelés ösztönzése, kedvezőtlen termelési szerkezet, nemzetközi összehasonlításban versenyképtelen termelés, az intenzív termelés káros környezeti hatásai stb. 5. megoldás: A helyes sorrend a következő volt: d), b), e), c), a), mert 1. a Mansholt-terv megfogalmazása, (1968.), 2. termelési kvóták bevezetése a tejszektorban, (1984.), 3. a mezőgazdasági politika kiadásainak korlátozása a Delors-csomag keretében, (1988.), 4. az ún. MacSharry reform elfogadása, (1992.), 5. és a belső támogatások, az exportszubvenciók csökkentése a WTO megállapodással összhangban (1995-től). 6. megoldás: Válasza helyes, ha tartalmazza, hogy az 1992. évi MacSharry reformkeretében újdonságként jelentek meg a közös mezőgazdasági politikában: a környezetvédelem hangsúlyos kezelése, a vidékfejlesztés előtérbe kerülése, az árakon keresztüli támogatás és a jövedelempolitika szétválasztása, ugaroltatási kötelezettség, korai nyugdíjaztatás, a belső árak csökkentése és közelítése a világpiaci szinthez.

68

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

13. lecke Az Európai Unió regionális politikája, a strukturális és kohéziós támogatások Bevezetés A tagállamok és azok különböző régiói közötti gazdasági egyenlőtlenségek enyhítése, csökkentése, az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó akciók megfogalmazása, és a pénzügyi-finanszírozási csatornák kialakítása nem szerepelt az integráció eredeti célkitűzései között. Az integráció fejlődési folyamata, ennek gazdasági értelemben vett differenciáló hatásai, s nem utolsó sorban a Közösség kibővülései, s az ezek következtében megerősödött fejlettségbeli heterogenitás szükségessé tették, a gazdasági különbségek kiegyenlítését célzó közösségi szintű mechanizmusok, újraelosztási rendszerek megteremtését. Ma már a közös költségvetési kiadások második legnagyobb tételét, közel harmadát teszik ki a területi különbségek enyhítését, és a felzárkóztatást célzó strukturális akciók és támogatások. A regionális fejlesztés, mint közösségi cél jelentőségét az Európai Unió kelet kibővülése tovább erősítette. A Leckére fordítandó idő kb. 4 óra.

A lecke anyagának elsajátítása után Ön képessé válik arra, hogy

• • • • • •

felidézze az EU regionális politikájának kialakításához vezető okokat, a közösségi szintű szabályozás fejlődésének fő lépéseit; felsorolja és meg tudja különböztetni a regionális politikában kulcsszerepet játszó strukturális alapokat; felsorolja és elemezni tudja a strukturális alapok felhasználásának elveit és célrendszerét; be tudja mutatni a Kohéziós Alapot és annak sajátosságait; eligazodjon az Agenda 2000 programcsomag regionális politikát érintő vitáiban; rá tudjon mutatni a fő újításokra a korábbi költségvetési csomagokhoz képest, megismerje az újítások hátterét.

A Lecke a regionális politika szükségességét bemutató bevezető résszel indul. A második rész áttekinti a strukturális alapokat, ezek kialakulását, működési elveit és célrendszerét. A harmadik rész a Kohéziós Alapról szól. A negyedik, utolsó részben Ön betekintést nyerhet az Agenda 2000 programcsomag regionális fejlesztést érintő rendelkezéseibe. Bevezetésként olvassa el figyelmesen a Tankönyv 289-294. oldalait!

Ez a rész képet ad a regionális fejlesztés közösségi szintre történt emelésének körülményeiről, okairól. A tanultakat a következő kérdésekre adott válaszokkal ellenőrizheti.

69

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válaszoljon az alábbi kérdésekre! a) Mely integrációs hatások járulhattak hozzá a különböző tagállamok és régiók közötti gazdasági különbségek növekedéséhez, s egyben e különbségek kompenzálásának igényéhez? b) Mely országok csatlakozása növelte a Közösség gazdasági értelemben vett heterogenitását? c) Az EU mely alapszerződései és dokumentumai teremtették meg a jogi alapot a regionális politika ma is érvényes rendszeréhez? Ha e kérdéseken sikeresen túljutott (válaszait a megoldásoknál ellenőrizhette), térjen át a Lecke második témájára! Ehhez olvassa el a 294-298. oldalakat! Gondolja végig az olvasottakat és válaszoljon a következő kérdésekre!


Kapcsolja össze a felsorolt strukturális alapokat és a megalakításuk időpontját! 1.Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alap Orientációs Szekciója

a) 1993.

2. Európai regionális Fejlesztési Alap

b) 1958.

3. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

c) 1962.

4. Európai Szociális Alap

d) 1975


Párosítsa össze a strukturális alapok felhasználásának elveit a felsorolt tartalmi sajátosságokkal! 1. Átfogó célrendszer

a) Nemzeti társfinanszírozás megléte;

2. Partnerség elve

b) A regionális támogatás konkrét programokat finanszíroz;

3. Addícionalitás elve

c) A regionális támogatásokat koordináltan, egységes elvek és célok szerint lehet igénybe venni;

4. Programozás elve

d) A regionális támogatást szolgáló finanszírozás a különböző szintű szereplők együttműködését feltételezi. 4. önellenőrző feladat

Próbálja meg saját szavaival meghatározni a közösségi kezdeményezések fogalmát!

70

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Válaszát a megoldások között ellenőrizheti. Az imént áttanulmányozott strukturális alapokon kívül 1993-ban létrejött egy új, az elmaradott országok felzárkóztatását elősegítő alap, a Kohéziós Alap. Erről a Tankönyv 299. oldalán olvashat.


Válaszoljon a következő kérdésekre! a) A strukturális alapok és a Kohéziós Alap címzettjei között különbség van. A strukturális alapok címzettjei .......... míg a Kohéziós Alapé .......... . b) Azon országok jogosultak a Kohéziós Alap támogatásaira, amelyek nem érik el az egy főre jutó közösségi átlagos GDP .......... százalékát. c) Döntően mely két terület fejlesztéséhez járul hozzá a Kohéziós Alap? d) Mely szerződés és mikor hozta létre ezt a finanszírozási forrást? e) Nevezze meg azokat az országokat, amelyek igénybe vehették ezt a támogatást az 1990es évtizedben? f) Miként változott ez utóbbi a 2004. május 1-jén megtörtént kibővülés után Ha válaszait ellenőrizte, s azok helyesek voltak, térjen át a lecke utolsó alfejezetére. (301-307. oldalak.)

Az alfejezet figyelmes elolvasása után, ellenőrzésképpen válaszoljon a következő kérdésekre! 6. önellenőrző feladat

a) Miként változtatta meg az Agenda 2000 programcsomag a Kohéziós Alap költségvetését? b) Miként limitálták egy tagállam juttatásait a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból? c) Hogyan változott a közösségi kezdeményezések száma? d) Hogyan változott a célkitűzések száma? e) Melyik célkitűzésre fordítják a támogatások legnagyobb részét? f) Mikortól tette lehetővé az Agenda 2000 programcsomag a keleti bővítést finanszírozási szempontból? g) Mit gondol, Magyarország régiói mely célkitűzés alapján pályázhatnak uniós forrásokra a strukturális alapok keretében? h) Milyen célokat szolgál az INTERREG közösségi kezdeményezés?

71

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Befejezés Ha még egyszer végiggondolta a Lecke anyagát, és a válaszoknál sem volt megoldhatatlan nehézsége, Ön sikeresen befejezte ezt a részt. Már csak egy tananyagrész maradt, amivel meg kell ismerkednie. A befejező lecke témája az EU környezetvédelmi politikája.

Megoldások 1. megoldás: Ugye Ön is a következőket válaszolta? a) A vámunió és az egységes piac, mert a liberalizáció, az ún. négy szabadság érvényesítése az eleve kedvezőbb helyzetben lévő, fejlettebb térségek növekedési feltételeit javítja, egyben „vesztes”, alkalmazkodási nehézségekkel küzdő régiók, társadalmi rétegek kialakulásához vezet. b) Írország, Görögország, Portugália, Spanyolország, az újonnan csatlakozott közép- és keleteurópai országok csatlakozása növelte a Közösség gazdasági értelemben vett heterogenitását. c) Az EU alapszerződései és dokumentumai, melyek megteremtették a jogi alapot a regionális politika ma is érvényes rendszeréhez: az Egységes Európai Okmány, a Maastrichti Szerződés, az Agenda 2000. 2. megoldás: A helyes párosítás a következő volt: 1. - c), 2. - d), 3. - a), 4. - b), mert a felsorolt strukturális alapok, s megalakításuk időpontja 1.Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alap Orientációs Szekciója (1962.); 2. Európai regionális Fejlesztési Alap (1975.); 3. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (1993.); 4. Európai Szociális Alap (1958.). 3. megoldás: A helyes párosítás a következő volt 1. - c), 2. - d), 3. - a), 4. - b), mert a strukturális alapok felhasználásának tartalmi sajátosságai: 1. Átfogó célrendszer - c) A regionális támogatásokat koordináltan, egységes elvek és célok szerint lehet igénybe venni; 2. Partnerség elve - d) A regionális támogatást szolgáló finanszírozás a különböző szintű szereplők együttműködését feltételezi; 3. Addícionalitás elve - a) Nemzeti társfinanszírozás megléte; 4. Programozás elve - b) A regionális támogatás konkrét programokat finanszíroz. 4. megoldás: A helyes válasz a következő: a közösségi kezdeményezések: a strukturális alapok célkitűzésein kívül eső, közösségi érdekeket megtestesítő faladatok finanszírozására kialakított források, amelyeknél az Európai Bizottság saját hatáskörében dönt. A strukturális műveletekre fordított eszközök 9-10 %-át tették ki 1993. és 1999. között. Az ilyen kezdeményezések száma a 2000-2006-os időszakban jelentősen csökkent, részarányuk 5 %-ra változott (ld. még a Tankönyv 304. oldalán).

72

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. megoldás: A jó válaszoknak a következőt kell tartalmaznia: a) A strukturális alapok és a Kohéziós Alap címzettjei között különbség van. A strukturális alapok címzettjei régiók, míg a Kohéziós Alapé országok. b) Azon országok jogosultak a Kohéziós Alap támogatásaira, amelyek nem érik el az egy főre jutó közösségi átlagos GDP 90 százalékát. c) Két terület, melynek fejlesztéséhez jelentősen hozzájárult a Kohéziós Alap: infrastruktúra (főleg közlekedési-szállítási) és környezetvédelem. d) A Maastrichti Szerződés hozta létre ezt a finanszírozási forrást, amely 1993-ban lépett hatályba. e) Azok az országok, amelyek igénybe vehették ezt a támogatást az 1990-es évtizedben: Írország, Görögország, Spanyolország és Portugália. f) A 2004. május 1-jén megtörtént kibővülés után az új tagállamok is jogosultak lettek a Kohéziós Alap támogatásaira. 6. megoldás: Jól válaszolt, ha kitért arra, hogy a) az Agenda 2000 programcsomag a Kohéziós Alap költségvetését 15-ről 18 milliárd euróra növelte. b) Egy tagállam juttatásai a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból évente a GDP maximum 4 %-át érhetik el. c) A közösségi kezdeményezések száma korábbi 13-ról 4-re csökkent. d) A célkitűzések száma korábbi 6-ról 3-ra csökkent. e) Az 1. célkitűzésre fordítják a támogatások legnagyobb részét. f) Az Agenda 2000 programcsomag 2002-től tette lehetővé a keleti bővítést finanszírozási szempontból. g) Magyarország régiói az 1. célkitűzés alapján pályázhatnak uniós forrásokra a strukturális alapok keretében, mivel nem érik el a közösségi átlag 75 %-át az egy főre jutó GDP nagyságát tekintve. h) Az INTERREG közösségi kezdeményezés határon átnyúló együttműködést szolgál.

73

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

14. lecke Az Európai Unió keleti kibővítése, Magyarország csatlakozása Bevezetés Az Európai Unió, illetve korábban az Európai Közösség története folyamán több bővítési hullámon ment keresztül. Tagjainak száma először kilencre, majd egy bő évtized elmúltával tizenkettőre, az 1990-es évek közepén tizenötre bővült. A kilencvenes évtized második felében ugyanakkor elindult az Unió legnagyobb szabású, talán a legtöbb megoldandó problémát, alkalmazkodást kívánó, legbonyolultabb bővítése, amely során két dél-európai kis állam mellett tíz közép- és kelet-európai ország csatlakozott az EU-hoz. Köztük volt Magyarország is. Ez a lecke képet ad arról, mit jelent általában a Közösség bővítése, milyen alkalmazkodást kíván meg a csatlakozás az Uniótól és a belépő országoktól, hogyan történt a bővülés az EU elmúlt évtizedei során. A belépő országok természetesen nem minden előzmény nélkül váltak az Unió tagjává, így Magyarországnak is több évtizedre visszanyúló kapcsolatai volta a Közösséggel. E lecke bemutatja, miként haladt Magyarország az EU külkapcsolati rendszerének különböző fokozatain keresztül egészen a tagságig.

A lecke áttanulmányozásához szükséges idő kb. 6 óra.

A leckéhez kapcsolódó ajánlott teendők elvégzése után Ön képes lesz:

• • • • • •

bemutatni a Közösség és Magyarország közötti kapcsolatok intézményesülésének fő állomásait, felsorolni a csatlakozás Szerződésekben rögzített feltételeit, amelyek a keleti kibővítést megelőzően érvényesültek, értékelni a keleti bővítés során alkalmazott koppenhágai csatlakozási kritériumokat, felvázolni az EU keleti kibővítéssel kapcsolatos álláspontjának fejlődését és felidézni e folyamat legfontosabb állomásait, áttekinteni a keleti kibővítés és a magyar csatlakozási folyamat tartalmi elemeit, szervezeti és tárgyalástechnikai kereteit, felidézni és elemezni a tagjelölt országok, köztük Magyarország felkészülési folyamatát és a belépéssel járó alkalmazkodás problémáit az Unióban. A lecke anyagának elsajátítását kezdjük a magyar-EU kapcsolatok alakulásáról szóló történeti visszatekintéssel. Ehhez olvassa el a tankönyv 399-405. oldalait!

74

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Állítsa időrendi sorrendbe a magyar-EU kapcsolatok alábbi eseményeit! Kezdje az időben legkorábbival! a) A magyar-EGK kereskedelmi és együttműködési megállapodás megkötése b) Az EK hátrányos kereskedelmi gyakorlata Magyarországgal szemben c) Az Európai Megállapodás aláírása d) A Phare program meghirdetése


Az alábbi állítások közül válassza ki a hamisakat! a) Az Európai Megállapodás ipar szabadkereskedelmet létesített Magyarország és az EU között b) Az Európai Megállapodás megszüntette az agrárkereskedelmi akadályokat. c) Az Európai Megállapodás bizonyos területeken jogharmonizációt irányzott elő. d) Az Európai Megállapodás 1991-ben lépett hatályba. e) Az Európai Megállapodás megnyitotta a tagállamok munkaerőpiacát a magyar munkavállalók részére. f) Az Európai Megállapodás szoros politikai együttműködést célzott meg. g) Az Európai Megállapodás ígéretet tartalmazott Magyarország tagságára. Válaszait ellenőrizze a megoldásoknál. Ha helyesen válaszolt, térjünk át a csatlakozás feltételrendszerének tanulmányozására. (406-408. oldalak) 3. önellenőrző feladat

Válaszoljon füzetében az alábbi kérdésekre! a) Milyen csatlakozási feltételt állapított meg a Római Szerződés? b) Mit tett ehhez az Amszterdami Szerződés? c) Milyen, a szerződésekben nem lefektetett feltételeket alkalmazott az EU a korábbi bővülések során? d) Milyen két gazdasági jellegű feltételt ír elő a koppenhágai kritériumrendszer?

75

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Rendezze logikai sorrendbe a csatlakozási folyamat lépéseit! Kezdje az első lépéssel! a) A csatlakozási szerződés aláírása b) Az Európai Bizottság véleménye a csatlakozni kívánó országról c) A csatlakozási kérelem benyújtása d) Az Európai Tanács döntése a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről e) A szerződés ratifikációja Amennyiben helyesen válaszolt, olvassa el a tankönyv 409-431. oldalait!

Bizonyára könnyen válaszolni tud a következő kérdésekre is. 5. önellenőrző feladat

Párosítsa össze az eseményeket az Európai Tanács hozzájuk tartozó csúcsértekezleteivel! A) A csatlakozási kritériumok rögzítése

a) Helsinki, 1999

B) Az előcsatlakozási stratégia megfogalmazása

b) Essen, 1994

C) A jogharmonizációról szóló Fehér Könyv kiadása

c) Luxemburg, 1997

D) Döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a legfelkészültebb hat országgal

d) Koppenhága, 1993 e) Cannes, 1995

E) Döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a másik hat állammal Ha ellenőrizte válaszait, térjünk át a lecke 432-455. oldalain olvasható utolsó részére!

E rész elolvasása után gondolja át a tanultakat! Próbáljon meg válaszolni a következő két összefoglaló kérdésre! 6. önellenőrző feladat

Mikor, mely lépésével és miként teremtette meg az EU a keleti bővítéshez szükséges pénzügyi fogadóképességét? (Válaszát a füzetébe írja!) 6. megoldás A leírtakat tartalmilag ellenőrizze a tankönyv 442-447. oldalának szövege alapján.

76

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Mikor, mely lépésével és miként teremtette meg az EU a keleti bővítéshez szükséges intézményi fogadóképességét? (Válaszát a füzetébe írja!) 7. megoldás Miután leírta, a 448-455. oldalak alapján önállóan értékelje saját teljesítményét!

Ha e két összefoglaló kérdésre az előzőekhez hasonlóan helyes válaszokat adott, sikeresen eligazodik e lecke bonyolult témakörében.

77

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás a tankönyv szerint: b, a, d, c 2. megoldás – a hamis állítások: b, d, e, g 3. megoldás a tankönyv szerint: a) A belépni szándékozó ország legyen európai. b) A jelölt országnak jól működő demokráciának kell lennie. c) A jelölt ország tegye meg a szükséges gazdasági, intézményi, jogi alkalmazkodást. d) A jelölt ország legyen működő piacgazdaság, legyen képes sikeresen elviselni az Unióban kialakult piaci versenyt. 4. megoldás – a helyes sorrend: c, b, d, a, e 5. megoldás – a helyes párosítás: A – d, B – b, C – e, D – c, E – a

78

Szolnoki Főiskola


79

Távoktatás

Szolnoki Főiskola


80

Távoktatás

EU tanulmányok tantárgyi kalauz

Recommend Documents