Az EU közös és közösségi politikái tantárgyi kalauz

Dr. Meisel Sándor

Az EU közös és közösségi politikái tantárgyi kalauz

Szolnoki Főiskola Szolnok 2007.

Az EU közös és közösségi politikái Tantárgyi kalauz

A kalauz a következő könyvhöz készült: Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió gazdasága - Minden, amit az EU gazdasági és pénzügyi politikáiról tudni kell, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2005. Tananyagíró: Dr. Meisel Sándor Távoktatási szerkesztő: Fazekas Judit Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes

Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Székely Péter rektor

© Szolnoki Főiskola, 2007. Minden jog fenntartva. A Tantárgyi kalauzt vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................. 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezetés............................................................................................................................................ 5 Az Európai Unió kereskedelempolitikája és segélypolitikája...................................................... 9 Vámunió, vámügyek az Európai Unióban .................................................................................. 13 Az Európai Unió versenypolitikája, a vállalati versenyjog ........................................................ 17 Állami támogatási politika.............................................................................................................. 21 Beküldendő feladat I....................................................................................................................... 25 Az Európai Unió iparpolitikája, kis- és középvállalati politikája és innovációs politikája .... 29 Az Európai Unió kutatás-fejlesztési politikája ............................................................................ 33 Az Európai Unió közlekedési politikája ...................................................................................... 37 Az Európai Unió energiapolitikája ............................................................................................... 41 Az Európai Unió környezetvédelmi politikája............................................................................ 46 Beküldendő feladat II..................................................................................................................... 50 A strukturális politika múltja és jelene, az EU kohéziós politikájának reformja.................... 53 Az Európai Unió közös agrárpolitikája ....................................................................................... 58 Az Európai Unió monetáris politikája és az euró ...................................................................... 63

3

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak:

Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása.

Célkitűzés: így jelöljük, ha a

• •

tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg. Ha ezt az ikont látja, feladata az lesz, hogy a témához kapcsolódó szakirodalmat elolvassa a megadott oldalszámok alapján. Önellenőrző feladat

Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!

Tevékenység

Ha ezt az ikont látja kérjük, hogy végezze el a kijelölt tevékenységet!

Beküldendő feladat

Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a főiskolára tutorának.

4

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Bevezetés Kedves Hallgatónk! Szeretettel köszöntjük Önt a Szolnoki Főiskola Nemzetközi Gazdálkodási Tanszékének távoktatásos tanulójaként! Az Európai Unió közös és közösségi politikáival foglakozó kurzus szerteágazó anyagával lesz alkalma megismerkedni. A tananyag átfogó képet szeretne nyújtani a különböző gazdasági területeken megvalósított és a jövőben tervezett uniós lépésekről, a kialakult, de sokszor gyorsan változó szabályokról és törekvésekről.

Hogyan használja a Tantárgyi kalauzt? Most egy olyan kalauzt tart a kezében, amely segíti Önt a megadott tananyag önálló elsajátításában, illetve az önellenőrző feladatokon keresztül tudásának folyamatos tesztelésében. A kalauz segítségével, valamint a beküldendő házi feladatoknak (ld. 5. és 11. lecke) leadása, illetve sikeres vizsga letétele után, a kurzus végére Ön megalapozott tudással fog rendelkezni az Európai Unió közös és közösségi politikáiról. Kérjük, gondosan olvassa el a lecke elején található célokat, ezek ugyanis tartalmazzák a tantárgyat lezáró kollokvium követelményeit is!

A tantárgy kreditszáma Az EU közös és közösségi politikái című tananyagot Ön tanulmányai 3. évének I. félévében fogja tanulni, összesen 4 kreditpontért – 120 óra tanulással. A képzés célja, hogy Ön a korábban elvégzett EU-tanulmányok c. tantárgyra támaszkodva alapvető ismereteket kapjon az Európai Uniónak eddigi fejlődése során kialakított legfontosabb közös szabályozási területeiről, közös politikáiról, illetve, hogy betekintsen néhány olyan közösségi politika működésébe, ahol a nemzeti szabályozási jogkörök mellett közösségi szinten felállított szabályok is érvényesülnek.

5

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A tanulás végére – és a vizsgakövetelményekkel összhangban – Ön képes lesz:

•

•

• • •

•

• •

Áttekinteni azokat a gazdasági területeket és tevékenységeket, ahol a közös politikák keretében kizárólagos közösségi szabályozás érvényesül, valamint felidézni azokat a szabályozási területeket, ahol egymás mellett, egymást kiegészítve működnek közösségi és tagállami szintű szabályok, Bemutatni az áruk szabad áramlásával összefüggő, a tagállamok közötti kereskedelmet, valamint az EU külső kereskedelmét érintő közösségi szintű szabályokat a közös kereskedelempolitika és a vámunió terén, felsorolni ezek legfontosabb eszközeit, Indokolni és értékelni az egységesülő uniós piacon folytatott gazdasági tevékenység vállalatokra ható és az állami támogatásokra vonatkozó versenyjogi szabályait, Felidézni és elemezni azokat a közösségi törekvéseket, keretszabályokat és eszközöket, amelyek az EU területén működő vállalatok versenyképességi és innovációs pozíciójának erősítését szolgálják, Indokolni a gazdasági tevékenység háttérfeltételeit, az uniós gazdaság egészséges működését célzó közösségi elképzelések, akciók és szabályok létjogosultságát a közlekedési és környezetvédelmi politika keretében, bemutatni az energiapolitika születőben lévő közös törekvéseinek indokait és irányait, Eligazodni az integráció két meghatározó nagy újraelosztó politikájában, a regionális felzárkóztatást szolgáló kohéziós politikában, valamint a mezőgazdasági termelés és a piacok biztonságát célzó közös agrárpolitikában, felsorolni e két politika céljait és elveit, értékelni a mechanizmusát és hatásait, felidézni a jövőjükkel kapcsolatos vitákat és dilemmákat, Bemutatni az integráció mélyülésével lehetővé és célszerűvé vált monetáris integráció eddigi lépéseit, megérteni e folyamat logikáját és eszközeit, értékelni a közös pénz gazdasági hatásait, Általános képet és véleményt formálni a közös és közösségi politikák mindennapi fejleményeiről, elhelyezni és értelmezni ezeket az eseményeket és az új elképzeléseket az integráció folyamatában, szakszerűen kezelni a szakterületüket esetlegesen érintő változásokat.

A tantárgy lezárása A szorgalmi időszak aláírással és kollokviummal zárul. Az aláírás és vizsgára bocsátás feltétele a két beküldendő feladatsor hiánytalan beadása az előre egyeztetett időpontra. A vizsgakövetelmény: kollokvium.

6

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A kollokviumon a számonkérés írásban történik, egy 60 perces dolgozat formájában. A dolgozatban elérhető maximális pontszám 60 pont. Az értékelés az alábbiak szerint történik: 30 pont alatt: elégtelen (1) 30 – 36 pont: elégséges (2) 37 – 44 pont: közepes (3) 45 – 52 pont: jó (4) 53 – 60 pont: jeles (5)

Hogyan tanuljon? Ne aggódjon, ha Ön a kalauz és a megadott tananyag segítségével módszeresen tanul, akkor semmi meglepetés nem érheti a vizsgán! Legfontosabb, hogy rendszeresen és alaposan tanuljon! Ehhez a tantárgyi kalauzban sok segítséget nyújtunk. A bevezető rész végén talál egy táblázatot, ennek alapján készítsen magának tanulási ütemtervet! Az ütemtervet készítheti a saját füzetébe, vagy a főiskolától kapott naptárba. Fontos, hogy az Ön által választott tempó szerint, a tervezett vizsgaidőpontra minden leckét befejezzen, és a beküldendő feladatokat időben elküldje a főiskolára. Figyeljen arra, hogy egyenletesen ütemezze az anyagot. Javasoljuk, hogy a leckék megtanulásánál kövesse a tantárgyi kalauz útmutatásait. Minden leckénél először a megjelölt kisebb egységeket tanulja meg a könyvből, majd oldja meg az önellenőrző feladatokat. Ezeket úgy állítottuk össze, hogy ellenőrizze az elmélet megértését, gyakorlati alkalmazását. Minden esetben ellenőrizze tudását a kalauzban található feladatok alapján. Csak akkor lépjen tovább egy-egy leckéről az újabbhoz, ha a megfelelő tudásszintet már elérte. Ha egy önellenőrző feladatot nem tud megoldani, akkor érdemes azzal az anyagrésszel tovább foglalkozni. Ha szükségét érzi, írjon vagy telefonáljon a főiskola megadott címére, telefonszámára, és mi segítünk Önnek. A beküldendő feladatot mindenképpen oldja meg! Ezzel egyrészt gyakorol, másrészt még a vizsga előtt egy szakértő tutorunk értékeli munkáját. Így mód nyílik időben segíteni Önnek, tisztázni bizonyos félreértéseket, feltárni olyan hiányosságokat, melyek a vizsga eredményességét veszélyeztetik. Ezen kívül tanácsokat is kaphat, hogy miként javíthatja teljesítményét. Kérjük, hogy a megoldásokat lehetőleg e-mail-ben – esetleg postai úton, gépelt szöveg formájában - küldje el a főiskolára, a tantárgy felvételekor egyeztetett címre. A dolgozat megérkezése után e-mailben visszajelzést kap arról, hogy az írásművet megkaptuk. Szöveges értékelésre két héten belül számíthat.

Alapvető irodalom Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió gazdasága - Minden, amit az EU gazdasági és pénzügyi politikáiról tudni kell, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2005.

A tantárgy tanulástámogatása Előrehaladását tutora fogja támogatni, vele áll majd szakmai kapcsolatban, és ő javítja a beküldendő feladatokat is. 7

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A tantárgyat alapvetően önállóan kell elsajátítania, hagyományos előadás, vagy szeminárium nem tartozik hozzá. A tantárgy feldolgozása során lehetősége lesz egy alkalommal személyesen konzultálni szakértő tutorával, ennek részleteiről a tantárgy felvételekor tájékoztattuk. Ehhez fel kell vennie a kapcsolatot a képzésszervező tutorral, akinek nevét és elérhetőségét a tantárgy felvételekor megadtuk Önnek.

Tanulási ütemtervem Lecke száma

Lecke címe

Időigény

Típus

1. lecke

Az Európai Unió kereskedelempolitikája és segélypolitikája

8 óra

feldolgozó

2. lecke

Vámunió, vámügyek

7 óra

feldolgozó

3. lecke

Versenypolitika, vállalati versenyjog

7 óra

feldolgozó

4. lecke

Állami támogatási politika

7 óra

feldolgozó

5. lecke

Beküldendő feladat I.

2x9 óra

beküldendő

6. lecke

Az EU ipar-, KKV- és innovációs politikája

6 óra

feldolgozó

7. lecke

Az EU K+F politikája

6 óra

feldolgozó

8. lecke

Az EU közlekedési politikája

6 óra

feldolgozó

9. lecke

Az EU energiapolitikája

5 óra

feldolgozó

10. lecke

Az EU környezetvédelmi politikája

6 óra

feldolgozó

11. lecke

Beküldendő feladat II.

2x9 óra

beküldendő

12. lecke

A strukturális politika múltja és jelene, az EU kohéziós politikájának reformja

9 óra

feldolgozó

13. lecke

A közös agrárpolitika

9 óra

feldolgozó

14. lecke

A monetáris politika és az euró

8 óra

feldolgozó

Mikor tanulom

Arra kérnénk, tervezze meg: milyen módon, mikor és hogyan fog tanulni. Az önálló tanulási terv kialakítása a feladatok és lehetőségek átgondolására készteti majd Önt. Így a terv sokkal betarthatóbb lesz, mint ha azt mi terveznénk meg, az Ön körülményeinek ismerete nélkül. Ha átgondolta a tanulás ütemtervét, írja be a táblázatba a választott időpontokat, és tartsa is be a határidőket! Most pedig jó munkát, sikeres és örömteli tanulást kívánunk Önnek. A kalauz készítői

8

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. lecke Az Európai Unió kereskedelempolitikája és segélypolitikája Bevezetés Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája a Közösség egyik legkorábban kialakított, hagyományosnak mondható, az 1970-es évektől kezdődően az évtizedek során rendkívül kifinomulttá és összetetté vált közös szabályozási területe. A közös kereskedelempolitika a tagállamok, illetve az Unió egésze és a külső országok, a világgazdaság többi szereplője közötti kapcsolatokat szabályozza. Ilyen minőségében összekötő kapocsként szolgál az Unió egységes belső piaca és a világgazdaság között. Fontos sajátossága, hogy talán a leginkább nemzetek feletti jellegű politika; ez azt jelenti, hogy a szabályai nem tagállami, hanem közösségi szinten fogalmazódnak meg és érvényesülnek. A tagállamok tehát rendkívül szűk önálló mozgástérrel rendelkeznek a kereskedelmi döntések meghozatalában. Ezt a jogkörüket kollektíven gyakorolják. A külkereskedelem egységes szabályozásán kívül az EU a története folyamán kiterjedt támogatási rendszert, fejlesztési politikát alakított ki a rászoruló, elsősorban gyengén fejlett országok megsegítése céljából. A lecke anyagának elsajátításához szükséges idő megközelítőleg 8 óra.

A leckéhez ajánlott tananyag tanulmányozása után Ön képes lesz:

• • • • • •

meghatározni az EU világgazdasági pozícióját; felidézni a közös kereskedelempolitika jogi alapjait és az integrációval kapcsolatos logikai összefüggését; eligazodni a közös kereskedelempolitika kifejlett eszköztárában; felsorolni az EU legfontosabb törekvéseit a multilaterális tárgyalásokon; értékelni az EU fejlesztéspolitikájának céljait, változásait; megnevezni a fejlesztéspolitika főbb területeit és az ott alkalmazott eszközöket.

A lecke anyaga a következőképpen tagolódik: Az első része áttekinti az EU világgazdasági pozícióját és fő kereskedelmi partnereit, valamint e kapcsolatrendszerben követett elveit, a politika jogi alapjait. A második rész sorra veszi és elemzi a közös kereskedelempolitika importra és exportra ható eszközeit. Egy rövid rész foglalkozik az EU-nak a nemzetközi multilaterális tárgyalásokon képviselt pozíciójával. Az utolsó rész képet ad a fejlesztéspolitika céljairól és legfontosabb címzettjeiről. A leckét kezdje a könyv 41. oldalától a 48. oldalig tartó szöveg figyelmes elolvasásával!

A következő önellenőrző feladatok segítségével ellenőrizheti tudását. 9

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. önellenőrző feladat

a) Sorolja fel az EU legfontosabb importpartnereit! b) Sorolja fel az EU legfontosabb exportpartnereit! c) Említsen legalább két országot, amelyekkel az EU külkereskedelmi mérlege hiányt mutat! 2. önellenőrző feladat

Válaszoljon a következő kérdésekre! a) Melyik kezdeti integrációs lépéssel függ össze a közös kereskedelempolitika megfogalmazása? b) Mikor valósult meg a szóban forgó integrációs lépés, és mikor alakult ki a közös kereskedelempolitika? c) Melyik szervezet koordinálja a közös kereskedelempolitikát? Kik e folyamat résztvevői? d) Melyik szerződés fektette le a közös kereskedelempolitika jogi alapját? e) Melyik szerződés bővítette ki a jogi alapot a szolgáltatások kereskedelmére és a szellemi tulajdonjogokra? A válaszok ellenőrzése után, ha szükségesnek látja, olvassa el a kijelölt szöveget még egyszer. Amennyiben sikeresen válaszolt a kérdésekre, ismerkedjen meg a közös kereskedelempolitika keretében alkalmazott eszközökkel. Olvassa el a 48-55. oldalakat!

Tudását a következő feladatok megoldásával ellenőrizheti. 3. önellenőrző feladat

Csoportosítsa a felsorolt kereskedelempolitikai eszközöket annak alapján, hogy elsősorban az importra vagy az exportra hatnak! Eszközök: támogatott behozatallal szembeni fellépés, vámok, piac-hozzáférési adatbázis, dömpingellenes eljárás, exporthitel-biztosítás, védelmi eszközök, vásárok és kiállítások szervezéséhez nyújtott támogatás. a) Az importra ható eszközök: b) Az exportra ható eszközök: 4. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg saját szavaival, mit jelent a dömpingellenes eljárás. Válaszát a jegyzetfüzetébe írja!

10

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ugye elégedett a válaszával? Akkor folytassa a leckét az 55-56. oldalakkal!

Ellenőrizze az olvasottakat! 5. önellenőrző feladat

Soroljon fel legalább három célkitűzést, amelyeket az EU a jelenlegi multilaterális tárgyalások keretében fogalmazott meg. Válaszát írja a jegyzetfüzetébe! Amennyiben eddig eljutott és sikeresen megoldotta az önellenőrző feladatokat, térjen át az EU fejlesztéspolitikájának tanulmányozására. Olvassa el az 56-65. oldalakat!

Ismét ellenőrzés következik. 6. önellenőrző feladat

Milyen új elveket és célokat igyekszik érvényesíteni az EU a jelenlegi segélypolitikájában, amelyek túlmutatnak az eredeti, feltétel nélküli segélynyújtási gyakorlatán? Soroljon fel legalább 6 db-ot! 7. önellenőrző feladat

Sorolja fel azokat a célterületeket, a kedvezményezett országok csoportjait, ahol érvényesül az EU fejlesztéspolitikája! Nevezze meg az adott célterületen alkalmazott legfontosabb fejlesztési eszközt. a) Fő területek: b) Jellemző eszközök:

Befejezés Teljesítette a lecke célkitűzéseit, ha helyes válaszokat adott! Megismerte a kereskedelempolitika lényegi működési elemeit és fő eszközeit. Ezzel megalapozott képet nyert az EU fejlesztési támogatási gyakorlatáról is. Gratulálunk! Lépjen tovább a következő leckére, amely a kereskedelempolitikához kapcsolódva részletesen bemutatja, hogyan működik annak egyik eleme, a közösségi vámrendszer.

11

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás a) USA, Kína, Oroszország stb. (43. oldal táblázata); b) USA, Kína, Svájc, Oroszország stb. (43. oldal táblázata); c) Kína, Oroszország, Japán. 2. megoldás a) A vámunióval, amely a tagállamok számára egységes közös vámpolitikát írt elő a külső országokkal folytatott kereskedelemben, s ezzel közösségi szintre emelte a kereskedelempolitika egyik eszközét, a vámokat. b) A vámunió 1968-ra valósult meg, a közös kereskedelempolitika 1970-ben lépett életbe, de 1975-től érvényesül teljes körűen. c) A közös kereskedelempolitikát az úgynevezett 133. bizottság koordinálja, amely a tagállamok és az Európai Bizottság képviselőiből áll. d) Római Szerződés. e) Nizzai Szerződés. 3. megoldás a) Vámok, a támogatott behozatallal szembeni fellépés, dömpingellenes eljárás, védelmi eszközök. b) Piac-hozzáférési adatbázis, exporthitel-biztosítás, vásárok és kiállítások szervezéséhez nyújtott támogatás 4. megoldás Ellenőrizze válaszát a könyv 50-51. oldalán! 5. megoldás Válaszát az 56. oldalon ellenőrizheti. 6. megoldás Olyan elvekre és célokra kell gondolnia, mint a demokrácia és jogállamiság fejlesztése, az emberi és szabadságjogok teljesebb érvényesülése, a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem erősítése stb. Az EU a segélyezést e feltételekhez igyekszik kapcsolni, és amennyiben ezek nem teljesülnek, a folyamat leállítható. 7. megoldás a) Főbb területek: az EU-ACP kapcsolatrendszer, Tengerentúli Országok és Területek Társulása; fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal; Általános Preferenciarendszer, humanitárius segélyek. b) Eszközök: Az EU-ACP kapcsolatrendszer: kereskedelmi könnyítések, fejlesztési támogatás; Tengerentúli Országok és Területek Társulása: fejlesztési támogatás; Fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal: kereskedelmi könnyítések, regionális támogatási programok; Általános Preferenciarendszer: egyoldalú vámmentesség; Humanitárius segélyek: élelmiszersegélyek finanszírozása és eljuttatása, katasztrófák megelőzésében való közreműködés.

12

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. lecke Vámunió, vámügyek az Európai Unióban Bevezetés Az európai integráció elsők között, még a Római Szerződésben megfogalmazott célja a vámunió megteremtése volt. A vámuniónak vannak a tagállamok kölcsönös kereskedelmét érintő elemei, nevezetesen a vámok és a mennyiségi korlátozások alkalmazásának tilalma. Az áruk Közösségen belüli áramlásának szabadságához tehát a vámunió adja az alapot; ezt kiteljesíti a kereskedelmi korlátként jelentkező egyéb akadályok lebontása az egységes belső piaci program keretében. A vámuniónak, a vámügyek közös szabályozásának ugyanakkor fontos, az előző leckében már részben érintett hatása van az EU külső kereskedelmében is. A közös kereskedelempolitika egyik területeként funkcionáló közös vámpolitika feladata az EU hatékony, megbízható és a közösségi érdekeknek, illetve a nemzetközi szabályoknak egyaránt megfelelő beillesztése a világkereskedelembe. Ez utóbbi az elmúlt évtizedek folyamán és jelenleg is mozgásban, változásban tartja az EU közös vámrendszerét. A leckére fordítandó idő megközelítőleg 7 óra.

A lecke tananyagának gondos tanulmányozása után Ön képes lesz:

• • • • • •

felvázolni a vámunió lényegét; eligazodni az uniós vámokat befolyásoló nemzetközi kötelezettségek között; elemezni az EU preferenciális szerződéseinek vámpolitikai következményeit; megérteni a közösségi vámtarifa alkalmazásának általános szabályait; bemutatni a vámeljárások során érvényesített tiltó és korlátozó intézkedéseket; összefoglalni a közösségi vámrendszer korszerűsítésének irányait.

A lecke első része a közös vámpolitika kialakulásáról és fejlődéséről szól, a második rész a vámrendszer működésének technikai elemeit tekinti át. Amennyiben felkészült a folytatásra, olvassa el a rövid bevezető részt a könyv 225–226. oldalán!

Máris következik egy ellenőrző feladat. 1. önellenőrző feladat

Gondolja végig az olvasottakat, idézze fel korábbi uniós tanulmányait is, s válaszoljon a következő kérdésekre! a) Mi a hasonlóság és a különbség a vámunió és a szabadkereskedelmi övezet között? b) Miben különbözik a vámunió és az EU egységes belső piaca? c) Csökkentheti vagy emelheti-e Magyarország a vámjait egy EU-n kívüli országgal szemben, ha érdeke úgy kívánja?

13

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Bizonyára sikeresen válaszolt a bevezető kérdésekre, így áttérhet a következő rész tanulmányozására, amelyet a 226-230. oldalakon talál.

Itt megtudhatja, milyen nemzetközi kötelezettségek hatnak az EU vámpolitikájára. Az olvasás után ellenőrizze tudását! 2. önellenőrző feladat

Milyen szerződéses vagy autonóm keretek szabályozzák az EU és a felsorolt országok közötti vámokat? Párosítsa ezeket össze! Országok:

Szerződések:

A) Horvátország

a) vámuniós megállapodás

B) Ukrajna

b) GSP

C) Norvégia

c) Stabilitási és Társulási Megállapodás

D) Törökország

d) Mediterrán Társulási Megállapodás

E) Marokkó

e) Európai Gazdasági Tér Megállapodás

F) Japán

f) általános WTO-szabályok 3. önellenőrző feladat

Az olvasottak alapján indokolja meg, miért csökkent az elmúlt évtizedekben a vámok szerepe az EU bevételeiben és kereskedelempolitikájában. Válaszát jegyzetfüzetébe írja! Bizonyára helyesen válaszolt, és jól elsajátította az eddigi részt. Ebben az esetben nyugodtan elkezdheti olvasni a 230-235. oldal szövegét.

Nézzük, mire emlékszik az olvasottakból? 4. önellenőrző feladat

Válaszoljon a következő kérdésekre. Válaszait vázlatosan foglalja össze írásban! a) Mi a TARIC? b) Mit tartalmaz? c) Mi az előnye?

14

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbi állítások közül válassza ki az igaz állítást! a) A származási szabályok az áru termelőjének nemzetiségére utalnak. b) A származási szabályok arra az országra utalnak, ahol a terméket „lényegében” előállították. c) Kizárólag preferenciális származási szabályokat alkalmaz az EU. d) Az USA és az EU preferenciális feltételekkel kereskedik egymással. e) A preferenciális származási szabályok általában lehetővé teszik a kumulációt. Most viszonylag bonyolult, technikai részletekkel teli olvasnivaló következik. Figyelmesen, ha szükséges, többször is olvassa el a 235–241. oldalt.

Ellenőrizze tudását! 6. önellenőrző feladat

Soroljon fel néhány esetet, amikor a vámeljárások során tiltó vagy korlátozó intézkedések hozhatóak. Ha e nehéz szakaszon túljutott, már csak a vámrendszer jövőbeli korszerűsítéséről szóló rész maradt hátra. Ezt a 241-243. oldalon találja.

Az utolsó önellenőrző feladat következik. 7. önellenőrző feladat

A vámrendszer korszerűsítésének megismert irányaiból kiindulva, soroljon fel néhány olyan tényezőt, amelyek véleménye szerint indokolják e lépéseket!

Befejezés Gondolja végig ismételten a lecke tartalmát – a viszonylag sok technikai elemmel együtt, s ha meggyőződött válaszai helyességéről, Ön eredményesen túljutott ezen a tananyagrészen is. Hasonlóan sikeres folytatást kívánunk a következő leckékhez! A következő két leckében megismerkedhet a közösségi versenypolitikának a vállalatok, illetve az állam magatartását szabályozó legfontosabb rendelkezéseivel.

15

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás a) A vámunió és a szabadkereskedelmi övezet egyaránt a kereskedelmi integráció egy-egy formája, egyformán megszüntetik a partnerek közötti kereskedelmi akadályokat. A szabadkereskedelmi övezet résztvevői ugyanakkor a kívülálló országokkal autonóm, független vámpolitikát folytathatnak, míg a vámunió tagjai kötelesek az egységes vámpolitikát alkalmazni. b) A vámunió csak a kereskedelmet közvetlenül érintő akadályokat (vámokat, mennyiségi korlátozásokat) szünteti meg, az egységes piac keretében viszont eltűnnek az ún. nem tarifális, azaz nem vámjellegű (technikai, szabványbéli, a háttérszabályozást érintő, adminisztratív stb.) akadályok is. c) Magyarország a vámunió tagjaként önálló vámokat nem alkalmazhat, csak és kizárólag a vámunió egységes vámjait. 2. megoldás A) – c); B) – b); C) – e); D) – a); E) – d); F) - f). 3. megoldás Ön tartalmilag helyesen válaszolt, ha megemlített három okot: A nemzetközi kereskedelmi tárgyalások célja évtizedek óta a liberalizáció, ami a vámok átlagos szintjének jelentős csökkenésével járt (gondoljon bele, egy 15-20%-os vám hatása nem azonos a 4%-os váméval). Az EU növekvő számú partnerével preferenciális alapon, azaz vámcsökkentést vagy vámmentességet jelentő szerződések alapján kereskedik, tehát külső forgalmának jelentős és bővülő körében nem alkalmaz vámot, vagy csökkentett vámokat vet ki; Nincs a könyvben, de könnyű belátni, hogy az alapító országok szinte minden jelentős európai kereskedelmi partnere az évtizedek során az EU tagjává vált, azaz a vámunión belülre került. 4. megoldás Válaszait a 231. oldalon ellenőrizheti. 5. megoldás Az igaz állítások: b) és az e). 6. megoldás Helyesen válaszolt, ha olyan eseteket említett, mint például a kalóztermékek, hamisított áruk, művészeti és kulturális alkotások, a közrendre és a közerkölcsre veszélyes cikkek, kábítószerek, védett növény- és állatfajok, növény- és állategészségügyi szempontból veszélyes áruk, az emberi egészségre veszélyes termékek, kettős (civil és katonai) felhasználású termékek stb. 7. megoldás Például: egyszerűsítés, az átláthatóság javítása, gyorsabb ügyintézés, nagyobb biztonság és hatékonyság, a működési költségek csökkentése stb.

16

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

3. lecke Az Európai Unió versenypolitikája, a vállalati versenyjog Bevezetés Az európai integráció szelleméből és logikájából következik, hogy az egységesülő és bővülő piacon szükséges felállítani olyan szabályokat, amelyek meghatározzák a gazdasági szereplők jogszerű magatartását. Ezek a szabályok garantálják a piaci viszonyok és a verseny tisztaságát, a gazdaság hatékony működését, a termelők és a fogyasztók érdekeinek kiegyensúlyozott érvényesülését és az érdeksérelmek kiküszöbölését. A vámunióban és az egységes piacon a jogszerűtlen gazdasági magatartás hatásainak kivédésére nincsenek kereskedelempolitikai eszközök, ezért a piaci torzulásokat a szereplők magatartásának szabályozásával lehet elkerülni. Ez a versenypolitika feladata. Ennek két nagy területe van: egyrészt a vállalatok, másrészt az állam torzító támogatási gyakorlatára vonatkozó rendelkezések. Ez a lecke az első szabályegyüttest tekinti át. A lecke anyagának elsajátításához megközelítőleg 7 órára lesz szüksége.

A tananyag elolvasása és átgondolása után Ön képes lesz, hogy

• • • • •

megértse a közösségi vállalati versenyjog célját és létjogosultságát; eligazodjon a versenykorlátozó megállapodások szabályozásában; megfogalmazza az erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépés lényegét; indokolja a vállalati összefonódások közösségi kezelésének kialakulását; értékelje az állami vállalkozásokra érvényes szabályokat.

A lecke anyaga egy rövid általános bevezetés után a közösségi vállalati versenyjog és versenypolitika területei szerint tagolódik. A leckéhez ajánlott kijelölt szöveg nem könnyű, jogi jellegű, azonban gondos olvasással sikeresen elsajátíthatja. Idézze fel az EU-tanulmányok keretében e témáról szerzett korábbi ismereteit, ezzel is felkészülve a következő feladatra. Olvassa el a könyv 284-287. oldalán lévő szövegrészt!

Ellenőrizze tudását! 1. önellenőrző feladat

a) Az olvasottak és általános ismeretei alapján, foglalja össze röviden, milyen gazdasági hátrányokat eredményez a monopolizált piac. Válaszát írja a jegyzetfüzetébe! b) Milyen, a közösségi versenyjogra jellemző sajátosságokat ismert meg az olvasott szövegből?

17

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Amennyiben – a megoldásokat megtekintve – elégedett a válaszaival, lásson hozzá a versenykorlátozás szabályozására vonatkozó közösségi rendszer tanulmányozásához. Ehhez olvassa el figyelmesen a 287. oldaltól a 294. oldalig terjedő részt!

Ugye, jól emlékszik az olvasottakra? 2. önellenőrző feladat

Az alábbi állítások közül jelölje meg a hamisakat! a) A közösségi versenyjog általános jellegű tilalmat fogalmaz meg a versenykorlátozó megállapodásokra. b) A közösségi versenyjog a tiltással akkor avatkozik be, ha a versenykorlátozásnak nem tagállami, hanem közösségi szintű hatása van. c) A tilalom alkalmazásától semmilyen esetben sem lehet eltekinteni. d) Ha a versenykorlátozásnak hatékonyságot növelő hatása van, nem feltétlenül tilos. e) A fogyasztói érdekek mindig kívánatossá teszik a verseny korlátozását. f) A kartellek a versenykorlátozás egyik esetét jelentik. g) A kartellekkel szemben az Európai Bizottság eddig általában csak minimális bírságot vetett ki. Úgy véljük, a hamis válaszok megjelölése nem okozhatott különösebb nehézséget Önnek; ha mégis, akkor olvassa el ezt a részt még egyszer! Hibátlan feleletek esetén, folytassa a leckét az erőfölénnyel való visszaélés szabályozásáról szóló résszel. Lapozza fel és olvassa el a könyv 294-300. oldalait!


Soroljon fel olyan helyzeteket, amelyek beleillenek a vállalati erőfölénnyel való visszaélés kategóriájába! Amennyiben jól válaszolt, bizonyára könnyen megoldja a következő kérdést is. 4. önellenőrző feladat

Elegendő-e egyedül az erőfölény megléte ahhoz, hogy az ilyen gazdasági szereplőt szankcionálják? Indokolja a feleletét! Jó munkát végzett, ha elégedett a válaszaival és úgy érzi, megértette e bonyolult részeket. Így folytassa tovább is! Olvassa el a könyv 300-304. oldalán található alfejezeteket!

18

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A vállalati összefonódások ellenőrzésének szükségessége viszonylag új fejlemény a közösségi versenyjogban. Az ellenőrzési rendszer a mai formájában csak az 1980-as évek végén alakult ki. Elgondolkozott azon, vajon miért? 5. önellenőrző feladat

Az olvasottakra, az uniós tanulmányaira és világgazdasági ismereteire támaszkodva próbáljon meg felsorolni néhány, többek között az integráció fejlődésével kapcsolatos tényezőt, amelyek kikényszeríttették e szabályozás megalkotását. Használja a fantáziáját is! A leckéből már csak az utolsó, az állami vállalatok versenyjogi kezeléséről szóló rész maradt. Olvassa el a 304-308. oldalt!

Végezzen önellenőrzést! 6. önellenőrző feladat

Az alábbi kijelentések közül válassza ki azt az egyetlent, amelynek mindkét állítása igaz. a) Az államok korlátlanul alapíthatnak állami vállalatokat, ezek érdekében, ha szükséges, korlátozhatják a versenyt. b) Az állami vállalatokra a magáncégekkel azonos versenyjogi szabályok érvényesek, a közösségi jog a tulajdonviszonyokkal kapcsolatban semleges. c) Az általános gazdasági érdekű szolgáltató monopóliumok fenntartása tilos, ezek minden esetben torzítják a versenyt. d) A postai szolgáltatás nem privatizálható, ugyanis általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül.

Befejezés Eljutott a lecke végére. Elismerésünk, ugyanis talán ez volt a tananyag egyik legnehezebb témája. Ha úgy érzi, megértette az olvasottakat, amit alátámasztanak a valószínűleg helyes válaszai, elmondhatja, hogy van áttekintése e bonyolult szabályozási területről. A vállalati magatartás szabályozása azonban csak az egyik nagyon fontos területe a közös versenypolitikának. A másik az állami támogatások kérdése. Ezzel ismerkedhet meg a következő leckében.

19

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás a) A monopólium a kibocsátás szabályozásával a verseny hiányában befolyásolja az árakat, kiszolgáltatott helyzetbe juttatja a fogyasztókat, a piacra való belépés mesterségesen magas küszöbével tartja távol a potenciális versenytársakat. Kiküszöböli az allokációs hatékonyságot, nem engedi érvényesülni a komparatív előnyöket; magas társadalmi költségeket eredményez, s megszünteti vagy tompítja a hatékonyság, a fogyasztóval való törődés és az innováció kényszerét stb. b) A fogyasztói jólét és érdekek védelme; a piaci integráció kiteljesítésében való megkülönböztetett részvétel; az egységes piac körülményei között felértékelődő szerep, valamint a nemzeti versenyjoghoz képest eltérő, nemzetek feletti célok és funkció. 2. megoldás c) e) és g). 3. megoldás Válaszát ellenőrizze 294. oldalon! 4. megoldás Nem, az erőfölény kialakulása önmagában természetes állapota a piacgazdaságnak és a versenynek. Egy cég erőfölénybe kerülhet, ha hatékonyabb, innovatívabb, versenyképesebb a többi szereplőnél. Ez nem büntetendő, csak akkor, ha az erőfölényét a verseny kiküszöbölésére, a piac működésének korlátozására, a fogyasztók terheinek növelésére stb. használja fel, más szóval, ha visszaél az erőfölényével. 5. megoldás A vámunió és az egységes piaci program eredményeként kialakult nagy piac és kiéleződő verseny komoly alapot és létjogosultságot teremt a nagyobb méretű vállalatok számára. A nagy piacon a stratégiájukat közösségi méretekben szervező vállalatok szinte rákényszerülnek a növekedésre, ennek egyik eszköze az összeolvadás. A világgazdaság globalizálása is felértékeli a multinacionális nagyvállalatok lehetőségeit. Az európai vállalatok is rákényszerülnek – a jobb pozíció és nagyobb gazdasági erő reményében – a méreteik optimalizálására, növelésére. Ez is a fúziók terjedéséhez vezetett. 6. megoldás A b) válasz mindkét állítása igaz.

20

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

4. lecke Állami támogatási politika Bevezetés Amint az előző leckéből megtudhatta, az Unión belüli versenyszabályozásnak a vállalatokon kívül kitüntetett területe a tagállamok által a gazdasági szereplőknek nyújtott különböző előnyök, könnyítések, speciális juttatások és feltételek, egyszóval az állami támogatások felügyelete. Ennek oka, hogy az állam ilyen típusú beavatkozásai a gazdaságba alkalmasak a verseny torzítására, egyenlőtlen, méltánytalan és diszkriminatív versenypozíciók kialakítására. A közösségi versenyjog ugyanakkor bizonyos esetekben elismeri az ilyen támogatások létjogosultságát, s engedélyezi azokat. E lecke keretében általános betekintést nyerhet az EU szabályozási gyakorlatába ezen a területen. E leckére fordítandó idő megközelítőleg 7 óra.

A lecke anyagának elolvasása és megtanulása után Ön képes lesz:

• • • • •

értelmezni az állami támogatások közgazdasági és versenyjogi hátterét; megmagyarázni az állami támogatások fogalmát; megkülönböztetni az állami támogatásnak nem minősülő eseteket; felsorolni az állami támogatásnyújtás megengedett eseteit; bemutatni az állami támogatások eljárási szabályait.

A leckét kezdjük az állami támogatások értelmezésével, közgazdasági motívumainak és hatásainak áttekintésével. Olvassa el a könyv 309-313. oldalát!

A szöveg figyelmes elolvasása után, bizonyára nem lesz nehéz megoldani az első feladatot. 1. önellenőrző feladat

a) Soroljon fel érveket, függetlenül attól, hogy ezek jogszerűek-e, amelyek az államokat támogatások nyújtására késztetik! b) Soroljon fel az állami támogatásokkal szemben megfogalmazható, azok hátrányos következményeire vonatkozó érveket! Írja le érveit a jegyzetfüzetébe! Amennyiben a jegyzetében szereplő motivációk és hatások nagyrészt egybeesnek a könyvben felsoroltakkal, gratulálunk: Ön figyelmesen olvasta el a szöveget, s haladhat is tovább. Azonban, ha úgy ítéli meg: kevés érvet tudott összeszedni, olvassa el a kijelölt részt még egyszer!

21

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válaszoljon röviden a következő kérdésekre! a) Melyik szerződés fektette le az állami támogatásokra érvényes szabályok jogi alapját? b) Mi az Európai Bizottság feladata e területen? c) Mi az Európai Bíróság funkciója az állami támogatásokat illetően? Miután sikeresen túljutott a feladatokon, olvassa el a következő részt, amelyből megtudhatja, hogyan határozza meg a közös versenypolitika az állami támogatások fogalmát. Lapozzon a 313-317. oldalakhoz és olvassa el az ott található anyagot!

Ismereteit máris ellenőrizheti. 3. önellenőrző feladat

Az alább felsoroltak közül válassza ki azt az öt feltételt, amelyek egyidejű teljesülése esetén, az állam akciója támogatásnak minősül a közösségi jogban. a) Szelektív, vagyis csak bizonyos szereplőknek nyújt előnyt; b) Kihat a tagállamok közötti versenyre; c) Kizárólag lokális tevékenységet folytató vállalat kapja; d) A támogatás közpénzből valósul meg; e) A versenyszférán kívül tevékenykedő vállalat kapja; f) Kimutatható előnyt jelent az érintett vállalkozásnak; g) Torzítja a versenyt; h) Minden gazdasági szereplő számára egyenlő kedvezményt eredményez. A közös versenypolitika értelmében egy sor lehetséges támogatási forma nem minősül állami támogatásnak. Ezekről szól a következő rész. Olvassa el a könyv 317-320. oldalának szövegét!


Foglalja össze saját szavaival, mit jelent a) a piaci magánbefektető elve; b) a „de minimis” elv. Nézze meg, nagyjából megfelelnek-e az Ön meghatározásai a megoldásokban feltüntetetteknek. Ellenkező esetben olvassa el és ismételje át az adott részt! A közös versenypolitika az állami támogatások szigorú elbírálása mellett – meghatározott esetekben – kifejezetten megengedi azokat. 22

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Olvassa el a könyv 320-328. oldalait!


A felsorolt állítások közül válassza ki azokat, amelyeket igaznak tart. a) Állami támogatás nyújtható egy elmaradott térségben működő vállalatnak. b) A kulturális értékek védelme érdekében nem adható támogatás. c) A szállítási ágazatban megengedett a támogatás a légi szállítást végzőknek. d) A szállítási ágazatban nyújtható támogatás a szárazföldi szállítóknak. e) Természeti katasztrófák kárelhárítására adható támogatás. f) A filmgyártás támogatása tilos. g) Az ágazati támogatások korlátlanul nyújthatók. h) Az állam hozzájárulhat a vállalatok képzési költségeihez. Eddig eljutva, már nagyrészt teljesítette a lecke célkitűzéseit. Még az eljárási szabályok áttekintése maradt hátra. Olvassa el a 328-331. oldalt!


Válaszoljon a következő kérdésekre. a) Melyik intézménynél kell bejelenteni az állami támogatás szándékát? b) Mi történik, ha illegálisnak minősül egy megvalósított állami támogatás? c) Van-e jogorvoslati lehetőség?

Befejezés Ön bizonyára kitűnően válaszolt az összes kérdésre. Ezzel a leckének vége. Reméljük, nem volt nagyon fárasztó, és olyan ismeretekre tett szert, amelyek segítenek eligazodni az állami támogatásokról szóló gyakori hírek, események között. A következő leckében áttekintjük, milyen közösségi politikák érvényesülnek a vállalati szférában, a vállalkozások gazdasági pozíciójának megerősítése érdekében. Gyűjtsön egy kis erőt, majd folytassa a tanulást!

23

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás A leírtakat vesse egybe a 310-312. oldalon felsoroltakkal! 2. megoldás a) Római Szerződés b) Az Európai Bizottság a másodlagos jogalkotás keretében kialakítja és ellenőrzi a támogatásokat tiltó és megengedő szabályokat, elbírálja a tagállamok gyakorlatát. c) Az Európai Bíróság az e területen felmerülő vitás kérdésekben hoz döntést a közösségi jog alapján. Döntései precedens erejűek. 3. megoldás A szükséges öt feltétel: a), b), d), f) és g). 4. megoldás a) Nem minősül állami támogatásnak, ha az állam a saját tulajdonú vállalatában olyan befektetést hajt végre, amelyet a normál piaci körülmények között működő magánvállalat is megtett volna a saját cégében. b) Nem minősül állami támogatásnak a nem jelentős (egy szint alatti) segítség, amit olyan, általában kis cég kap, amelynek tevékenysége csak a piac minimális szegmensében érvényesül. 5. megoldás Igaz állítások: a), d), e), h). 6. megoldás a) Az Európai Bizottságnál; b) A folyósított támogatást vissza kell követelni; c) Van, az Európai Bíróságnál.

24

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. lecke Beküldendő feladat I. Bevezetés Bizonyára sikerrel túljutott a tananyag első négy leckéjén. Mielőtt azonban tovább haladnánk, álljunk meg egy lecke erejéig, hogy átismételhesse az eddig tanultakat. Erre szolgál az itt található dolgozat. A dolgozat lehetőséget nyújt Önnek, hogy felmérje, mennyire sajátította el az eddigieket, illetve arról is megbizonyosodhat, hogy mennyire hatékonyan tudja alkalmazni a megszerzett ismereteket. Kérjük tehát, oldja meg és küldje el tutorának ezt a házi dolgozatot. A tanultak ellenőrzésén kívül a dolgozat a kollokviumra való felkészülésben is nagy segítségére lesz, hiszen az is hasonló feladatokat fog majd tartalmazni. A beküldendő feladat három részből áll: •

egy rövid, bemelegítő jellegű feleletválasztós tesztből, amelynek helyes megoldása 5 pontot jelent,

•

egy 10 pontos igaz-hamis tesztből, valamint

•

egy három átfogó kérdést tartalmazó esszé jellegű feladatból, ahol minden esszére 1515 pontot kaphat.

Összesen tehát, ha kitűnően dolgozik, 60 pontot gyűjthet össze. A dolgozat elfogadásához 31 pontra lesz szüksége, de ennyivel ne érje be. Biztosan sikeresebb lesz ennél! Ha 31-36 pontot szerez, a teljesítménye elégséges, 37 és 44 pont között közepes, 45 ponttól 52-ig jó minősítést érdemel a munkája, amennyiben eléri vagy meghaladja az 53 pontot, Ön kitűnően elsajátította az eddigi tanulnivalót. Legyen maximalista! Jó munkát kívánunk! A beküldendő feladatsor kidolgozására szánjon 2x9 órát.

25

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. feladat

Teszt, helyes válaszonként 1-1 pont. Minden esetben csak egy helyes válasz van. 1. A közösségi import mekkora részét érintik a dömpingellenes és a támogatott behozatallal szembeni eljárások? a) közel 1%-át b) közel 5%-át c) közel 10%-át d) közel 15%-át 2. Mekkora az EU átlagos ipari vámszintje? a) 1-2% b) 4-5% c) 9-10% d) 14-15% 3. Melyik országgal szemben nem működteti az EU a GSP rendszerét? a) Oroszország b) Kína c) Japán d) India 4. Melyik pénzügyi alap játszik szerepet az EU fejlesztéspolitikájában? a) Európai Fejlesztési Alap b) Kohéziós Alap c) Szociális Alap d) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap 5. Mit jelent a TARIC? a) Vámigazgatóságok Világszervezete b) Harmonizált Áruleíró Kódrendszer c) az EU közösségi vámhivatala d) Integrált Tarifarendszer

26

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. feladat

Állapítsa meg, hogy az állítások igazak vagy hamisak. A helyes válaszokkal 1-1 pontot, összesen 10 pontot gyűjthet össze. a) Az állami vállalatokra a magáncégek tevékenységére megállapított versenypolitikai szabályoktól eltérő szabályok érvényesek. b) Egyes területeken a Tanács minősített többséggel engedélyezheti az állami támogatást. c) Nem diszkriminatív állami támogatás nyújtható a szociális hátrányok enyhítése vagy kiegyenlítése céljából. d) A környezetvédelmi állami támogatásokat a versenypolitika eleve tiltja. e) Bizonyos német régiók számára különleges állami támogatási lehetőséget és szabályokat állapítottak meg. f) A közszolgáltatók bizonyos esetekben felmentést kaphatnak a közösségi versenyszabályok alól. g) A közös kereskedelempolitika az összes tagállamra érvényes egységes piacvédelmi rendszer alkalmazását jelenti. h) Egy külső szállító könnyebben bejuthat egy alacsonyabb vámot alkalmazó tagállam piacára. i) A GSP keretében egy termék akár 0%-os vámtétellel is bejuthat az EU-ba. j) A fejlődő országoknak az EU tagállamai és az Unió közös költségvetése is nyújthat pénzügyi segélyeket.

3. feladat

Esszékérdések, 3x15 pont, összesen 45 pont szerezhető. 1. Foglalja össze, milyen kereskedelempolitikai eszközökkel képes megvédeni az EU a belső piacának működését. Röviden ismertesse ezeket az eszközöket. 2. Mutassa be az EU közös vámpolitikájának kereskedelempolitikai szerepét. 3. Értékelje az EU versenypolitikájának létjogosultságát és működésének jelentőségét az egységes belső piac feltételei között.

27

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A dolgozattal kapcsolatban ügyeljen a következőkre: •

A megoldott feladatokat akár elektronikusan, akár hagyományos úton, azaz papíron, gépelt szöveggel is elküldheti.

•

A küldeményén mindenképpen tüntesse fel a nevét, a szakot, az évfolyamot és a csoportot, valamint a tantárgyat.

•

Ne feledkezzen meg megadni a pontos levelezési (elektronikus vagy postai) címét, ahová visszajelzést vár az eredményéről.

•

A tesztkérdéseknél és az igaz-hamis kérdéseknél egyértelműen tüntesse fel a válaszát.

•

Az esszék megírása előtt mélyüljön el a tankönyv anyagában, nézzen utána a kérdésnek más forrásokban is, gondolja át, majd készítsen magának vázlatot. Ügyeljen arra, hogy a válasza tükrözze önálló véleményét is a témáról.

•

Az esszékérdések mindegyikére minimum 2, legfeljebb 5 oldalban válaszoljon, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel és 1,5-ös sortávval szerkesztve.

•

A dolgozatot határidőre, egy héten belül küldje el tutorának.

Befejezés A dolgozat eredményéről két hét múlva kap visszajelzést. Addig se veszítsen időt, folytassa a tanulást a következő leckével. Reméljük, Ön is úgy érzi, sikeresen oldotta meg a beküldendő feladatokat, amit vélhetőleg tutora is megerősít.

28

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

6. lecke Az Európai Unió iparpolitikája, kis- és középvállalati politikája és innovációs politikája Bevezetés Ebben a leckében (s majd a következőben is) a már tanulmányozott közös politikákhoz képest – jellegükben némileg – eltérő közösségi politikákat, közösségi törekvéseket, akciókat és programokat ismerhet meg. Az áttekintett közös politikák az általuk szabályozott területeken nagyrészt vagy döntően közös, minden tagállamra és gazdasági szereplőre nézve kötelező szabályokat érvényesítenek. A következőkben ismertetett három közösségi politika az általuk érintett területeken kialakított nemzeti politikák mellett, azok szerepét nem átvéve, pótlólagos keretlehetőségeket teremtenek a kitűzött célok hatékonyabb teljesítése érdekében. Az ilyen típusú politikákat – bizonyára az eddigi szóhasználatból már kitűnt – nem közös, hanem közösségi politikáknak nevezzük. Ezek a tagállami erőfeszítéseket kiegészítő közösségi eszközöket vonultatnak fel – a vállalati környezet javítása, a vállalkozók biztonsága és versenyképessége érdekében. A lecke megtanulásához megközelítőleg 6 óra szükséges.

A lecke elolvasása, átgondolása és a feladatok elvégzése után Ön képes lesz arra, hogy

• • • • •

ismertesse az uniós iparpolitika kialakulását; bemutassa a közösségi iparpolitika jellemzőit és eszközeit; megmagyarázza a kis- és középvállalkozás-politika indokoltságát; felidézze e politika céljait és eszközeit; áttekintse az innovációs politika fejlődését.

A lecke – a címben jelzett politikáknak megfelelően – három részre tagolódik. Kezdje az iparpolitikával! Lapozza fel a 461. oldalt és olvassa el a 463. oldalig tartó részt!

Idézze fel magában az olvasottakat, így könnyen megoldhatja a következő feladatot. 1. önellenőrző feladat

a) Mikor teremtődött meg a közösségi iparpolitika önálló jogi alapja? b) Említsen legalább három célt, amelyet a jogi alapot létrehozó szerződés határozott meg a közösségi iparpolitika számára. c) Mi indokolta, hogy az iparpolitikai akciók egy részét közösségi szintre emelték? A megoldásokat ellenőrizve, győződjön meg válaszai helyességéről!

29

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Folytassa a 463-464. oldalakkal!

E rövid szakasz képet ad a közösségi iparpolitika jellemző sajátosságairól és céljairól. Egyszerű lesz válaszolni a következő kérdésekre. 2. önellenőrző feladat

a) Mit jelent a közösségi iparpolitika horizontális jellege? Fogalmazza meg saját szavaival, és írja le jegyzetfüzetébe a választ! b) Mit jelent a nyílt összehangolási módszer? Ön az előzőekben megismerhette, milyen fontos szerepet játszik a vállalatok számára kedvező gazdasági környezet teljesítményük és versenyképességük javításában. A gazdasági szereplők között az Európai Unióban megkülönböztetett figyelmet kapnak a kis- és közepes vállalkozások: ezekkel ma már elkülönült közösségi politika foglalkozik. Erről olvashat a következő alfejezetekben. Olvassa el a 464-467. oldalt!


Milyen gazdasági tényezők indokolják a kis- és középvállalatok kiemelt kezelését az EUban? Segítséget jelent a 464. oldal ábrája. Most nézzük, ha ennyire fontosak a kisvállalatok, milyen közösségi szintű lépéseket tesz az érdekükben az Európai Unió, milyen célokat fogalmaz meg, és főleg, milyen eszközöket rendel ezekhez. Ismerkedjen meg a 467-471. oldalak tartalmával!

30

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Párosítsa össze a kis- és közepes vállalatokkal kapcsolatban megfogalmazott célokat és a kialakított eszközöket. Célok:

Eszközök:

A) A vállalkozások növekedésének elősegítése.

a) A tagállamok közötti tapasztalatcsere, a „legjobb gyakorlat” átvétele.

B) A vállalkozások pénzügyi stabilitásának erősítése.

b) A felhasználható pénzügyi források bővítése, például az Európai Beruházási Alappal.

C) A kisvállalkozások igazgatási és szabályozási környezetének javítása.

c) A 2007-2013. évi Versenyképességi és Innovációs Keretprogram.

D) A kisvállalkozások innovatív tevékenységének elősegítése.

d) KKV-Garancia Alap, Törzstőkejuttatási Akció.

Amennyiben válaszai helyeseknek bizonyultak, áttérhet a lecke harmadik, az innovációs politikáról szóló részére. Olvassa el 471-476 oldal szövegét!

Az elolvasott rész meglehetősen részletesen szól az innovációs politika keretében az elmúlt években kialakított programokról. Nézzük, mire emlékszik ezekből? 5. önellenőrző feladat

A szöveg alapján próbáljon meg vázlatot készíteni arról, hogy az 1990-es évektől napjainkig az EU milyen egymást követő innovációs programokat hirdetett meg, és ezeknek mi volt a legfontosabb tartalmi eleme.

Befejezés Reméljük, elégedett vázlatának eredményével! Ebben az esetben Ön elsajátította a lecke tananyagát. Nyugodtan áttérhet a következő leckére, amely ennek mintegy folytatása. Abban is az uniós versenyképesség javítását szolgáló egyik közösségi politikáról olvashat. A befejezett lecke ismeretei hasznos alapul szolgálhatnak a következőhöz.

31

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás a) Az 1992-ben aláírt, s 1993-ban hatályba lépett Maastrichti Szerződés adja a jogi alapot. b) A vállalati környezet jogi és közigazgatási korlátjainak enyhítése, a zavartalan verseny feltételeinek megteremtése, az ipari együttműködés erősítése, a szabályozási környezetből származó versenyképességi tényezők javítása. c) A tagállamok és az EU egészének világgazdasági térvesztése, a nem kielégítő versenyképesség, alacsony innovációs hajlam, a rugalmatlan szabályozás enyhítése, a termelékenységi mutató gyenge javulása, a korszerű technikát hordozó ágazatok elmaradása a versenytársakéhoz képest stb. 2. megoldás a) Az iparpolitika céljainak meghatározása és megvalósítása elsősorban a tagállamok feladata. Közösségi szinten a tagállami lépéseket támogató, kiegészítő és összehangoló lépésekre nyílik lehetőség. A közösségi iparpolitika csak korlátozottan rendelkezik saját eszközökkel. Törekvései áttételesen, az uniós szintű vállalkozási környezet javításán keresztül érvényesülnek. Ez adja a közösségi iparpolitika horizontális jellegét. b) A nyílt összehangolási módszer a közösségi iparpolitika egyik eszköze, amely a tagállami eszközök koordinálását, a tapasztalatok áramlását, a teljesítmények összehasonlítását, a teljesítménykülönbségek mögötti tényezők kimutatását, hatásuk javítását tartalmazza. 3. megoldás Az ilyen vállalkozások rendkívül nagy száma, magas részesedésük a GDP termelésében. Különlegesen nagy a szerepük a foglalkoztatásban. Rugalmas és gyors reagálásuknak köszönhetően az uniós versenyképesség nagyon fontos tényezői. Beszállításaikkal szilárd hátteret nyújtanak a nagyvállalatoknak. Ezzel szemben pénzügyileg és a tőkeerőt nézve gyengék, sebezhetőek, viszonylag kevés lehetőségük van az innovációra, fokozottan érzékenyek a szabályozási környezet anomáliáira, az adminisztrációs költségek és kötelezettségek aránytalanul nagy terhet jelentenek számukra stb. 4. megoldás A) – b); B) – d); C) – a); D) – c). 5. megoldás Vesse egybe a leírtakat a kijelölt oldalak (471-476.) tartalmával!

32

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

7. lecke Az Európai Unió kutatás-fejlesztési politikája Bevezetés Az előző fejezet megmutatta, ha nem is az integráció kezdetétől, de az 1980-1990-es évektől, az EU fokozott erőfeszítéseket tesz, hogy megállítsa és csökkentse térvesztését a világgazdasági versenytársaihoz képest, s elkerülje a tartós versenyképességi hátrányának kialakulását. Ez a törekvés több elkülönült, e cél szolgálatába állított közösségi politika megfogalmazásához vezetett. Az Unió kutatás-fejlesztési (K+F) politikája is ebbe a sorba illeszkedik. A versenyképesség romlásának nyilvánvalóvá válásakor, a tagállamok megtették az első lépéseket kutatási kapacitásaik hatékonyabb felhasználása érdekében. Ez vezetett az 1980-as években a közösségi K+F politika alapjainak lefektetéséhez, s a máig folyamatosan bővülő intézményi és finanszírozási keretének megalkotásához, amely ebben az esetben is kiegészítője, koordinálója a tagállamok által folytatott kutatási tevékenységnek. A lecke anyagának elsajátításához szükséges idő 6 óra.

A leckéhez kapcsolódó ajánlott teendők után Ön képes lesz:

• • • • •

felvázolni a közösségi kutatás-fejlesztési politika kifejlődését; ismertetni e politika keretében alkalmazott fő eszközöket és a finanszírozási hátterét; jellemezni a kutatási keretprogramok evolúcióját; rámutatni a legújabb keretprogram új elemeire; érzékeltetni a kutatás-fejlesztés és az innováció kapcsolatát.

Először is gondolja át ismét az előző lecke tartalmát. A gondolat folytatásaként és megerősítéseként pedig kezdje el a bevezető alfejezetet, amely a K+F politika kialakulásáról szól. Lapozza fel és olvassa el a 725-726. oldalt!

A lecke bevezető helyzetértékelése bizonyára ismerős volt, hiszen e politika motivációi nagyon hasonlóak például az ipar- vagy az innovációs politika esetében olvasottakhoz. Könnyű lesz válaszolnia az első kérdésekre. 1. önellenőrző feladat

a) Melyik szerződés emelte közösségi szintre a kutatás-fejlesztést? b) Milyen többletet képes nyújtani a közösségi szintű K+F politika a tagállamok elkülönült K+F tevékenységéhez képest? Ugye nem volt nehéz? Folytassa a leckét az uniós K+F politika alapvető szervezeti és finanszírozási eszközéről és a kutatásra fordított kiadásokról szóló résszel.

33

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Olvassa el a könyv 726-730. oldalát!


Idézze fel és írja le, mit tartalmaznak a K+F politika fő eszközeként felállított kutatási programok. (Soroljon fel legalább 5 tartalmi elemet!) 3. önellenőrző feladat

Jellemezze röviden az EU pozícióját a nagy versenytársaihoz képest a K+F ráfordítások szempontjából! Milyen következtetés vonható le? Amennyiben jól válaszolt, haladjon tovább. Olvassa el a 730-736. oldalt!

A terjedelmes táblázat sok érdekes információt ad arról, hogy az 1990 óta felállított keretprogramok mire és mennyi pénzt irányoztak elő. Számunkra talán az elmúlt évek, valamint a jelenleg érvényes keretprogram számai a leginkább informatívak. 4. önellenőrző feladat

Hasonlítsa össze a 731-733. oldalon lévő táblázat alapján a 6. és a 7. keretprogram előirányzatait! Milyen megállapításokra juthat? Nézze meg a megoldásokat is! Miután megismerte a 7. kutatási keretprogram számait, olvassa el, miként épül fel! Ehhez lapozzon a 736-738. oldalra!


a) Idézze fel, milyen négy nagy programból tevődik össze a 7. keretprogram. b) Mi az „Ötletek” program feladata? Amint elkészült, nézze át a fejezet fennmaradt utolsó részeit! Ezeket a 738-740. oldalon találja.

A most olvasottak és az előző lecke ismeretei alapján végezze el az utolsó feladatot!

34

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Mi szolgálja a kutatás és az innováció hatékonyabb kapcsolatát a felsoroltak közül? Jelölje meg az Ön szerint ide illő megállapításokat. a) A központi finanszírozású kutatóhelyek és a vállalati kutatás versenye. b) A kutatási eredmények elterjesztésére irányuló lépések. c) A központilag finanszírozott kutatások visszaszorítása. d) A kutatói hálózat elemei közötti kapcsolatok erősítése. e) Az alapkutatások eredményeinek gyors átvitele az alkalmazott kutatásokba. f) Az alapkutatások visszaszorítása, mert nem hoznak azonnal alkalmazható eredményeket.

Befejezés Bizonyára Ön is úgy érzi, hogy bővültek az ismeretei az EU innovációs pozíciójáról, a kutatások közösségi szervezéséről, a vállalatok tevékenységének feltételeit javítani szándékozó közösségi politikákról. Bizonyára értékelni tudja e téren a jelenlegi helyzetet és a fejleményeket – egyrészt nemzetközi összehasonlításban, másrészt az EU elmúlt évtizedeihez képest. Ha így van, ez és az előző lecke elérte célját.

35

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás a) Az Egységes Európai Okmány, amelyet 1986-ban írtak alá és 1987-ben lépett hatályba. b) A következőket lehet említeni: a tagállami kutatóközpontok és hálózatok összekapcsolódása, a párhuzamosságok kiküszöbölése, a közösségi prioritások érvényesítésének jobb lehetősége a kutatásban; a nagy kutatópotenciálú, de szegényebb országok kutatásai közösségi finanszírozáshoz juthatnak; a kutatás pénzügyi terheinek hatékonyabb eloszlása a tagállamok között, más uniós politikákhoz való hatékonyabb kapcsolódás stb. 2. megoldás Ellenőrizze a válaszát a könyv 726. oldalán! Amennyiben legalább ötöt fel tudott sorolni a hét tartalmi elemből, jól jegyezte meg; ha kevesebbet, gondolja át ezeket, hiszen tartalmilag összefüggnek. 3. megoldás Az EU K+F kiadásai elmaradnak a fő versenytársakhoz képest. Az elmúlt években e kiadások csökkenő tendenciát mutattak, az EU és a tagállamok hagyományosan sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak a központilag finanszírozott kutatásokra, mint az USA és Japán; ebből kiindulva tovább célszerű bővíteni ezeket, de több erőfeszítés szükséges a vállalkozói szféra kutatásainak bővítésére is. Nagyon fontos következtetés: ha az elmúlt évtizedek tendenciái nem változnak, az EU behozhatatlanul lemarad. 4. megoldás A 7. keretprogram nagyságrenddel több pénzzel gazdálkodhat, mint a megelőző: jóval több pénzügyi forrás jut a modern informatikai és telekommunikációs kutatásokra; prioritássá vált a biotechnológia, az energetikával összefüggő kutatás; előtérbe kerültek a gyártási technológiákhoz kapcsolódó (a kutatás és a termelés közelítése!) kutatások és fejlesztések, például a nanotechnológia stb. 5. megoldás a) A 7. keretprogram fő nagy programjai: Együttműködés, Ötletek, Emberek, Kapacitások; b) Az Ötletek program feladata, hogy a legmagasabb szintű, radikális tudományos újdonságot jelentő alapkutatások érdekében összefogja és finanszírozza az Unió vezető kutatóhelyeit. 6. megoldás A helyes válaszok: b), d), e).

36

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

8. lecke Az Európai Unió közlekedési politikája Bevezetés Ez a lecke az EU egységes piacának zökkenőmentes működésében kulcsszerepet játszó ágazat, a közlekedés közösségi szintű szabályozásával foglalkozik. A közlekedéspolitika bizonyos mértékű közösségi elemeinek szükségességére már a Római Szerződés is rámutatott, konkrét lépések azonban a kezdetekben nem születtek. Az áru- és személyforgalom nagyságrendekkel való bővülése az 1980-as évektől kezdődően kikényszeríttette, hogy e szektorban a sokszínű és versenytorzító nemzeti szabályozás mellett, fokozatosan teret nyerjenek e szolgáltatási piac méltányos versenyfeltételeit garantáló, a szolgáltatások és a fogyasztók érdekeit védő, a biztonságos fuvarozást célzó közösségi lépések. A közlekedés sokáig a piacnyitástól megóvott területnek számított. Ma már viszont az uniós közlekedéspolitikának a megbízható szolgáltatás nyújtása, és az ezt segítő közlekedési infrastruktúra kiépítése mellett, egyik legfontosabb célja a piaci liberalizáció. Ez tehát komoly változásokat felmutató terület, amelynek jellemzője a közösségi szabályozás és intézkedések további kiterjesztése. A lecke anyagának elsajátításához szükséges idő 6 óra.

Az anyag megtanulása után Ön képessé válik arra, hogy:

• • • • •

érzékelje a közlekedéspolitika jelentőségét; felvázolja a közösségi közlekedéspolitika kialakulásának folyamatát; felidézze a politika horizontális szabályait; áttekintse a közúti, vasúti és a légi közlekedés terén meghozott újabb intézkedéseket; megértse a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének fő irányait.

A lecke bemutatja a közlekedéspolitika jelentőségét és kiteljesedését, sorra veszi a legfontosabb horizontális és közlekedési ágazati szabályait; majd az infrastruktúra közösségi fejlesztésének legjelentősebb iránya bemutatásával, a transz-európai hálózatokkal zárul. Sikeres tanulást kívánunk! Lásson munkához és ismerje meg a bevezető néhány általános, talán kézenfekvőnek tűnő információját a közlekedés gazdasági jelentőségéről! Erről a 478-479. oldalakon olvashat.

37

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Jelölje meg az alábbi mondatok közül azokat, amelyekben mindkét állítás igaz! a) Fejlődik a szállítás technológiája, így az EU-ban nem jelentős a közlekedés foglalkoztatási szerepe. b) Az EU célja a közös közlekedési piac megteremtése, de a szabályozásért kizárólag a tagállamok felelnek. c) A tagállamok között nő a szállítás, az EU-ban a közúti szállítás volumene a legnagyobb. d) A vasúti árufuvarozás teret veszít, ezért azt az EU nem fejleszti. e) Az EU integrált piaca bővül és egységesül, ez növeli a közlekedési szolgáltatások iránti igényt. E rövid bevezető után megismerheti a közösségi közlekedéspolitika fejlődésének legfontosabb mérföldköveit. Figyelmesen tanulmányozza a következő alfejezetet. Ehhez olvassa el a könyv 479-482. oldalát!

Megtudhatta, hogy a fontos közösségi stratégiai elhatározásokat, célokat tartalmazó bizottsági dokumentumokat Fehér Könyv néven szokás emlegetni. Ezekből természetszerűleg több is van. 2. önellenőrző feladat

Kapcsolja össze az uniós közlekedéspolitika fejlődésének alapvető lépéseit és dokumentumait azok meghatározó tartalmi elemével! Dokumentumok:

Tartalmi elemek:

A) Az Európai Bizottság 1985-ös, egységes piacról szóló Fehér Könyve;

a) Első javaslat a díjszabások harmonizációjára;

B) A Maastrichti Szerződés;

b) A szállítási szolgáltatások szabadságának megfogalmazása;

C) Az Európai Bizottság 1992. évi közlekedéspolitikai Fehér Könyve;

c) A „fenntartható mobilitás” elve;

D) Az Európai Bizottság 1998-as Fehér Könyve;

d) 2010-ig szóló stratégia a közlekedési piac megnyitására;

E) Az Amszterdami Szerződés;

e) A transz-európai közlekedési hálózatok koncepciójának lefektetése;

F) Az Európai Bizottság 2001. évi közlekedéspolitikai Fehér Könyve.

f) A közlekedésbiztonság és a környezetvédelem fokozottabb figyelembe vétele.

Figyelmesen olvasva a kijelölt részt, talán nem okozott nehézséget a párosítás.

38

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ebben az esetben, tanulmányozza a könyv 482. oldalán található részt a horizontális szabályokról, majd válaszoljon a következő kérdésre! 3. önellenőrző feladat

Mire vonatkoznak a közlekedéspolitika horizontális szabályai? Soroljon fel legalább hármat! Ezután tekintsünk át a legfontosabb közlekedési területeken született néhány intézkedést. Olvassa el a 482-486. oldalt!


Párosítsa össze a kiválasztott és elolvasott közlekedési ágazatokat az ott meghozott egyegy intézkedéssel, illetve helyzettel. Közlekedési ágazatok:

Jellemző intézkedés vagy állapot:

A) vasúti közlekedés

a) Mára lényegében teljesen liberalizált piac.

B) közúti közlekedés

b) A teljes liberalizáció célként való kitűzése 2010-re.

C) légi közlekedés

c) Széles körű szociális intézkedések a szolgáltatást végzők munkakörülményeit illetően. Az uniós közlekedéspolitika néhány szabályának áttekintése után nézzük meg, milyen elképzelések fogalmazódnak meg az EU-ban a közlekedési infrastruktúra közös fejlesztésére. Ne feledje, e nélkül nem képzelhető el a kiterjedt és egységes piac normális működése! Olvassa el a 487-488. oldal rövid szövegét!


A közlekedési infrastruktúra fejlesztésében, azon belül a transz-európai hálózatok kiépítése során, melyik közlekedési ágazat kapja a legnagyobb finanszírozást?

39

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Befejezés Ezzel ez a lecke is véget ért. Minden valószínűség szerint, ha az anyagot gondosan elolvasta és megjegyezte, már áttekintése van arról, mi történt és mi történik az Unióban e növekvő jelentőségű szabályozási területen. Igazán elégedett lehet a teljesítményével, ha a kérdések döntő részére is helyes választ adott.

Megoldások 1. megoldás A helyes válasz: c), e). 2. megoldás A helyes párosítás: A) – b); B) – e); C) – c); D) – a); E) – f); F) - d). 3. megoldás Válasza elfogadható, ha a felsoroltakból legalább hármat említett: a közlekedést érintő állami beavatkozások, szociális rendszerek közelítése; a piacra lépés szabályai; műszaki és közlekedésbiztonsági szabályok, a szakmához jutás szabályai; környezetvédelmi szabályok 4. megoldás A helyes párosítás: A) – b); B) – c); C) – a). 5. megoldás A vasút kap kiemelt figyelmet és finanszírozást a transz-európai hálózatok kiépítésében.

40

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

9. lecke Az Európai Unió energiapolitikája Bevezetés Egy ma még talán „gyerekcipőben járó”, de egyre fontosabbá váló, és a jövőben mindenképpen felértékelődő közösségi politika megismerését kínálja ez a lecke. Sok vélemény szerint – ma még valójában nem is beszélhetünk uniós energiapolitikáról. E szektor jelentősége, az EU külső energiafüggésének ténye, valamint az energiapiac hatékonyabb működtetésének igénye azonban egyre inkább arra késztették a tagállamokat, hogy kihasználják az uniós szintű politika és szabályozás nyújtotta előnyöket. Ezen a szabályozási területen is arra számíthatunk, hogy a jövőben szükségszerűen növekvő szerepet fog betölteni a közösségi fellépés, amelynek ma is jól kitapintható fő irányai: a piaci liberalizáció, az ellátásbiztonság erősítése, valamint az energiaügyek szoros összekapcsolása a környezet megóvásával. A lecke megtanulásának várható időigénye 5 óra.

Ha Ön túljutott ezen a leckén, képes lesz

• • • • •

összefoglalni az energiaszektor mai helyzetét a világban és az EU-ban; bemutatni az uniós energiapolitika fő törekvéseit; felidézni a szabályozás lényegét a villamosenergia-szektorban és a gázszektorban; megérteni a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos uniós helyzetet; eligazodni a közösségi energiapolitika jövőjében.

A lecke az említett témaköröknek megfelelően tagolódik. Ugye felkészült? Akkor tekintse át a világ és az EU jelenlegi energiahelyzetét bemutató részt. Lapozza fel a könyv 491- 494. oldalig terjedő oldalakat. Figyelmesen tanulmányozza az ábrákat is!

Próbáljon meg válaszolni a bevezető kérdésekre! 1. önellenőrző feladat

a) A világgazdaság melyik nagy térségének energiafogyasztása nő a leggyorsabb ütemben? Mit gondol, miért? b) Kelet-Európa energiafogyasztása 1990-től jelentősen csökkent. Mi lehet az oka? A válaszhoz segítséget jelent a 491. oldalon látható ábra. Elégedett a válaszaival? Akkor áttérhet a második feladatra. (Ellenkező esetben gondolja végig ismét, pontosítsa az előzőeket!)

41

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


a) Foglalja össze a különbséget egyrészt a szén- és olajpiac, másrészt a gáz- és villamosenergia-piac között? b) Mit jelent a tevékenységek szétválasztásának paradigmája? Szándékunk szerint Ön alapos képet kapott az energiaszektor sajátosságairól. Folytassuk a leckét az EU energiapolitikájának általános áttekintésével, és három fő célkitűzésének megismerésével. Olvassa el a 494-495. oldalt!


Az EU három alapvető energiapolitikai célkitűzést fogalmazott meg. Rendelje hozzá ezekhez a megvalósításukra szolgáló intézkedéseket! Célkitűzések:

Intézkedések:

A) hatékonyság

a) A tagállami hálózatok jobb összekapcsolása;

B) biztonság

b) A verseny növelése;

C) fenntarthatóság

c) A megújuló energiaforrások fokozottabb bevonása a termelésbe; d) Az energiaszolgáltatás és a hálózatüzemeltetés szétválasztása; e) A környezetvédelmi megfontolások érvényesítése az energiaszektorban; f) Olaj- és gáztároló kapacitások kiépítése; g) Az energiafelhasználást csökkentő műszaki megoldások elterjesztése; h) A beszerzés diverzifikálása; i) A monopóliumok lebontása.

Válaszai ellenőrzését követően továbbléphet. Olvassa el a 495-498. oldalt!

Itt a villamosenergia és a földgázszektor uniós szabályaiba kaphatott betekintést. Gondolja át az olvasottakat és oldja meg a következő feladatot!

42

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


A közösségi szabályozás elkülöníti a tagállami és közösségi szabályozási funkciókat, valamint a piaci szereplők feladatait. A felsoroltakat ossza el Ön is annak megfelelően, hogy kinek a feladata. Válaszát jegyezze le jegyzetfüzetébe! a) A hálózatok üzemeltetése; b) Környezetvédelmi berendezések telepítése; c) A versenysemlegesség fenntartása; d) Erőművek építése; e) Méltányos ár garantálása a fogyasztóknak; f) Kötelező készletek meghatározása. Tagállami vagy közösségi feladat: A piaci szereplők feladata: Amennyiben ellenőrizte a válaszait és elégedett azokkal, következhetnek a megújuló energia irányelvről leírtak. Lapozzon a 498. oldalra. Olvassa el az ott találtakat!


Miután elolvasta, próbálja meg emlékezetből felidézni, milyen problémák kísérik a megújuló energiaforrások szerepének növelését. Írja le a jegyzetfüzetébe! Elkészült a feladattal? Folytassa a szöveg utolsó alfejezetével a 499-501. oldalon!

Láthatta, milyen helyzet vetíthető előre, és milyen törekvéseket fogalmaz meg ezzel összhangban az EU energiapolitikája. Ezek után biztosan könnyen megoldja az utolsó feladatot.

43

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

6. önellenőrző feladat.

A felsoroltak közül válassza ki a hamis állításokat! a) Az EU külső energiafüggősége a jövőben csökken. b) Az EU-ban létrejött egy nemzetek feletti energetikai szabályozó hatóság. c) A jövőben célszerű lesz a külső termelő országokkal kapcsolatos uniós szintű fellépés erősítése. d) A klímaváltozás támasztotta követelményekkel összhangban az EU és a tagállamok kötelezettséget vállaltak a széndioxid-kibocsátás megfékezésére. e) Az EU eszközei alapvetően az energiapiac kínálati és nem a keresleti oldalát képesek befolyásolni.

Befejezés Gratulálunk, Ön a lecke végére jutott! Gondolja végig, vajon sikerült-e átlátnia a közösségi energiapolitikai törekvések logikáját? Ebben az esetben a lecke befejezettnek tekinthető. A következőben a most megismert témához szorosan kapcsolódó közösségi politika kerül napirendre, a már gyakran említett környezetvédelem ügye. Pihenjen egy kicsit, gyűjtsön erőt a továbbiakhoz!

44

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás a) Ázsia energiafogyasztása nő a leggyorsabban. Ennek elsődleges oka, hogy itt találhatók a világgazdaság jelenleg legdinamikusabban fejlődő régiói és országai, elsősorban Kína és India. Ezek az államok a gazdasági növekedési ütemük, gazdasági szerkezetük és technológiai szintjük következtében jelentős energia-felhasználók. b) Kelet-Európa energiafogyasztása az 1990-es évek elejétől elsősorban azért csökkent, mert a gazdasági rendszerváltás hatására nagyrészt leépültek a nagy energiaigényű termelések; Komoly gazdasági szerkezetváltás ment végbe, az ipari termelés döntő részét korszerű technológiájú, kisebb energiaigényű ágazatok adják. A régió országainak viszonylag gyors növekedése azonban a jövőben növelheti energiafogyasztásukat. 2. megoldás a) A szén- és olajpiac versenypiac, az energiahordozók fogyasztókhoz való eljuttatásának nincsenek különösebb logisztikai kötöttségei. A másik két piacnál egyrészt a szállítási módozatok komoly logisztikai korlátokat jelentenek (kiépült vezetékek, mivel másképpen nem valósítható meg a szállítás); másrészt itt a piac hagyományosan monopolizált, sokáig kizárólag állami monopóliumok részvételével. b) Az energiatermelés és az energiaszállítás, vagyis a szállító hálózatok működtetésének különválasztása, ami a legtöbb esetben tulajdonosi szétválást is jelent. 3. megoldás A helyes válaszok: A) – b), d), i). B) – a), f), h). C) – c), e), g). 4. megoldás Tagállami vagy közösségi feladat: c), e), f). A piaci szereplők feladata: a), b), d). 5. megoldás Ellenőrizze a könyvben, vajon mindet sikerült- e megjegyezni? 6. megoldás A hamis állítások: a), b), e).

45

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

10. lecke Az Európai Unió környezetvédelmi politikája Bevezetés Napjaink egyik világméretű és legaktuálisabb témája a természeti környezet megóvása, a környezeti károk megelőzése. Törvényszerű, hogy az EU is szembesült e kérdéssel, ami azt eredményezte, hogy a környezetvédelmi jogalkotás fokozatosan a közösségi szabályozási gyakorlat látókörébe került. Az 1980-as évtizedtől a környezeti megfontolások érvényesülése egyrészt jelentős szabályegyüttest eredményezett, másrészt e törekvések ma már beszivárogtak más közösségi politikák jogalkotásába és működésébe. Minden új uniós intézkedésnek, amennyiben van környezeti hatása, tekintettel kell lennie a környezetvédelmi szempontokra. Ez az erősödő folyamat azonban nemcsak a szabályozás kiépítéséhez vezetett, hanem lassú, de érzékelhető szemléletbeli változást is eredményezett e kérdés gazdasági és kormányzati megközelítésében. E lecke anyagára fordítandó idő megközelítőleg 6 óra.

A lecke anyagának elsajátítása lehetővé teszi Önnek, hogy

• • • • •

átlássa a környezetvédelem problémájának kiéleződését és tükröződését az EU szerződéseiben; bemutassa a környezetvédelem horizontális uniós szabályozását; eligazodjon a közösségi környezetvédelmi politika szakterületein és ezek szabályaiban; betekintsen a környezetvédelem közösségi finanszírozásába; megértse a környezetvédelem uniós beágyazódását, s e probléma kezelésének változásait.

Olvassa el a lecke elejét a környezetvédelmi politika felértékelődéséről, és ezzel összefüggésben az egyre teljesebb megjelenéséről az integráció szerződéseiben! Ehhez a könyv 502-504. oldalán talál információt.

A tanultakat ismételheti a következő feladat megoldásával. 1. önellenőrző feladat

Válaszoljon a kérdésekre! a) Melyik szerződés emelte be a környezetvédelmet a közösségi jogba? b) Melyik szerződések bővítették ki ezt a jogi alapot? c) Milyen formájú másodlagos jogi eszközök dominálnak a környezetvédelmi politikában? Mielőtt áttérne az uniós környezetvédelem fő szakterületeire, olvassa el, milyen horizontális, minden szakterületre kiterjedő alapelvek érvényesülnek az EU-ban. 46

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Olvassa el az 504-505. oldalon található rövid részt!


Milyen három alapelv fogalmazódik meg a horizontális irányelvekben? Ugye jól sorolta fel mind a hármat? Most már rátérhet a legfontosabb szakterületek áttekintésére. Ez a rész bemutatja: a természeti környezet és a gazdasági tevékenység mely területei állnak a környezetvédelmi jogalkotás fókuszában az EU-ban, és ott miként igyekeznek kezelni a problémákat. Lapozzon az 505. oldalra és olvassa el az 510. oldalig terjedő szöveget!

Ellenőrizze az ismereteit a következő feladat megoldásával! 3. önellenőrző feladat

a) Milyen alapvető területeket ölel fel a közösségi szabályozás? Számos ilyen terület van. Érdemes tudását megerősíteni, ha szükségesnek érzi, nézze meg még egyszer a kijelölt oldalakon. b) Melyik szabályozási területekhez tartoznak a következő intézkedések: REACH: Települések csatornázása: A széndioxid-kibocsátás korlátozása: A Kiotói Egyezmény végrehajtása: Seveso II irányelv: Szelektív hulladékgyűjtés: Minden szép és hasznos elképzelés akkor ér valamit, ha az finanszírozható. Az EU erre is növekvő figyelmet fordít. Ismerje meg az 510-512. oldalakat!

Figyelmes tanulmányozást követően, sikeresen meg tudja oldani a feladatot. 4. önellenőrző feladat

Egészítse ki az alábbi mondatokat! Az egyik legfontosabb környezetvédelmi alap a(z) .......... . Ennek .......... pillére van. Ezek közül az egyik, amely természetvédelmi projekteket finanszíroz a(z) .......... . A környezetvédelmi beruházások finanszírozásában komoly szerepet tölt be a(z) .......... is.

47

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ha fokozatosan is, de a környezetvédelmi tudatosság áthatja az uniós szabályozást, a szabályokat kidolgozók, valamint az azokat végrehajtók szemléletét is. Erről szól a következő, befejező rész. Lapozzon az 512. oldalra és olvassa végig az egész fejezetet!


A megtanultak alapján szedje vázlatszerűen pontokba, mely más közösségi tevékenységekkel függ össze a környezetvédelem (egy részükről már tanult), és milyen változások következtek be a környezethez való viszonyban? A vázlatát írja a már sokat használt jegyzetfüzetbe!

Befejezés Megint egy lecke végére értünk. Az olvasottak lényegét elsajátítva, úgy érezheti: eligazodik az EU környezetvédelmi politikájának alapvető sajátosságaiban, problémáiban és törekvéseiben. Ez azt is jelenti, hogy áttérhet a tananyag következő részeire, ahol újabb uniós politikákkal ismerkedhet meg.

48

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás a) Az Egységes Európai Okmány; b) A Maastrichti Szerződés, majd az utána következő Amszterdami Szerződés; c) A környezetvédelmi szabályozásban az irányelvek dominálnak. 2. megoldás A három alapelv: A „szennyező fizet” elv; A nagyberuházások esetében alkalmazandó előzetes környezetvédelmi vizsgálat elve; A környezeti információhoz való hozzáférés elve. 3. megoldás a) A válaszát a könyv alapján ellenőrizze; b) REACH: vegyi anyagok kezelése Települések csatornázása: vízminőség védelme; A széndioxid-kibocsátás korlátozása: levegőminőség védelme; A Kiotói Egyezmény végrehajtása: az éghajlatváltozás elleni küzdelem; Seveso II irányelv: ipari szennyezés és kockázatok; Szelektív hulladékgyűjtés: hulladékgazdálkodás. 4. megoldás A mondat helyesen a következő: Az egyik legfontosabb környezetvédelmi alap a(z) LIFE. Ennek 3 pillére van. Ezek közül az egyik, amely természetvédelmi projekteket finanszíroz a(z) LIFE-Nature. A környezetvédelmi beruházások finanszírozásában komoly szerepet tölt be a(z) Kohéziós Alap is. 5. megoldás Vázlatát a könyv alapján ellenőrizze!

49

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

11. lecke Beküldendő feladat II. Bevezetés Ön túljutott a tananyag közel kétharmadán. Gratulálunk és reméljük, az eddigiek kellő sikerélményt is adtak Önnek. Megint egy „ellenőrzési ponthoz” érkeztünk, újból célszerű átismételni az előző néhány lecke anyagát. Egy újabb beküldendő házi dolgozat elvégzésére szeretnénk kérni. Az első, minden bizonnyal jól sikerült dolgozathoz hasonlóan ezt is tekintse tudásának visszaigazolására szolgáló és a kollokviumra való felkészülést segítő eszköznek. E beküldendő dolgozat formája hasonló a korábbihoz, nem fog Önnek kellemetlen meglepetést okozni. A dolgozat két részből tevődik össze: •

az első a már jól ismert igaz-hamis típusú feladat, amelynek sikeres megoldásával 12 pontot gyűjthet össze,

•

a dolgozat második része, szintén már ismert módon, négy, egyenként 12 pontot adó esszékérdést tartalmaz.

Ez a dolgozat is 60 pontos. Az értékelés megegyezik az előző dolgozatban megismerttel, emlékeztetőül: jeles 53 és 60 pont között, 45-52 pont jó, a 37-44 pontos sáv közepes, 31 és 36 pont között pedig elfogadható, elégséges. Ha lelkileg felkészült, lásson munkához. A beküldendő dolgozat megírásához 2x9 órára lesz szüksége.

50

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. feladat

Igaz vagy hamis? A válaszát egyértelműen jelölje. A 12 helyes válasz 1-1 pontot ér. a) Az EU iparpolitikájának fő célja, hogy megvédje az uniós vállalatokat a versenytársaktól. b) Az EU-ban kisvállalkozásnak minősül az a cég, ahol az alkalmazottak száma kevesebb 50 főnél. c) A kis- és közepes vállalatok az EU-ban több munkavállalót foglalkoztatnak, mint a nagy multinacionális cégek. d) A kis- és középvállalatokat csak az EU támogathatja, a tagállamok jogai e téren korlátozottak. e) A Kisvállalkozások Európai Chartája csak az Unió területén működő vállalatokra terjed ki. f) A kis- és középvállalatok működési kereteinek kialakításában szerepe van a közösségi versenyjognak is. g) Az Európai Trend Táblázat egyik eleme értékeli a tagállamok innovációs teljesítményét. h) Az EU az USA-val karöltve támogatja a GMO-k széleskörű elterjesztését a tagállamokban és a világon. i) Az EU tagállamai 2006-ban a GDP 3%-át fordították kutatás-fejlesztésre. j) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 1994-ben kezdte meg működését. k) Az EU energiaforrásai között az atomenergia tölti be a legfontosabb szerepet. l) Magyarország a GDP 2,5%-át költi kutatás-fejlesztésre.

2. feladat

Válaszoljon esszé formában az alábbi kérdésekre. Mindegyik esszé 12 pontot adhat Önnek, összesen tehát ezekkel 48 pontot gyűjthet. 1. Milyen belső integrációs és világgazdasági okai vannak az EU versenyképességi és innovációs pozíciójának javítására tett és tervezett közösségi akcióknak? Mutassa be a közös politikák és akciók legfontosabb területeit. 2. Mi hívta életre a transz-európai közlekedési hálózatok kialakítására irányuló elképzeléseket? Mit tesz az EU e téren? 3. Foglalja össze az EU energiapolitikai helyzetét. Melyek a termelés és a fogyasztás fő sajátosságai? Mit lehet tenni az energiafüggőség enyhítésére? 4. Milyen integrációs és globális okok magyarázzák a környezetvédelmi politika felértékelődését. Mit tesz az EU a globális felmelegedés elleni küzdelem terén?

51

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Hasznos tudnivalók a dolgozattal kapcsolatban: •

A dolgozatot ezúttal is elektronikusan vagy gépelt szöveggel postai úton küldheti el tutorának.

•

Ne felejtse el feltüntetni a nevével és a címével együtt az évfolyamát, szakját, csoportját és a tantárgyat.

•

Az esszék kidolgozásához a könyvön kívül nyugodtan és bátran használhat más forrásokat. Ha ezeket beépíti a szövegbe és megtoldja az önálló véleményével is, jelentős mértékben javíthatja a dolgozat megítélését.

•

Az előző dolgozathoz hasonlóan 2-5 oldalas esszéket próbáljon meg írni, a korábbi formátummal megegyezően.

•

Ügyeljen a határidőre, igyekezzen elvégezni a házi feladatot az erre jutó hét folyamán és egy héten belül küldje el tutorának.

Befejezés A dolgozatról az előzőhöz hasonlóan két héten belül kap visszajelzést a megadott címére. Ne várjon azonban addig, pihenjen egy kicsit, majd az ütemtervének megfelelően lásson hozzá a fennmaradt néhány leckéhez. Sikeres és alkotó munkát kívánunk a dolgozathoz!

52

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

12. lecke A strukturális politika múltja és jelene, az EU kohéziós politikájának reformja Bevezetés Az Európai Unió egyik legjelentősebb újraelosztó politikájához érkeztünk el. A már 27 tagból álló EU az inflációban tapasztalható különbségek (melyek elsősorban regionálisak, gazdaságiak) enyhítésére a közös költségvetés közel harmadát fordítja. Az EU egységesen működő gazdasági tér, ahol egyre több területre terjednek ki az egységes (közös) szabályok. A politikai, szociális és gazdasági integráció sikeres megvalósításának, fenntartásának fontos feltétele a kiugró fejlettségbeli különbségek tompítása. Ennek érdekében az EU a története folyamán lépésről lépésre megteremtette regionális politikájának intézményi és pénzügyi rendszerét. Fő eszközei az újraelosztást végző és az elmaradott országokat, illetve régiókat pénzügyileg támogató strukturális alapok és a Kohéziós Alap. A lecke anyagának elsajátításához szükséges idő megközelítőleg 9 óra.

A lecke megtanulása után Ön képessé válik, hogy

• • • • • •

megmagyarázza a strukturális és kohéziós politika mibenlétét; felidézze a regionális politika elméleti alapjait; áttekintse az EU regionális politikájának kialakulását, kezdeti lépéseit; összefoglalja az e politika eddigi reformjai keretében megszületett változásokat; felsorolja a 2006 utáni időszakra érvényes reform okait; értékelje a jelenlegi rendszer fő törekvéseit és működését.

A lecke anyaga két nagyobb részből, ennek megfelelően két tankönyvi fejezetből tevődik össze. Az első a strukturális politika kialakulását, elméleti hátterét és a 2006-ig tartó időszak fejleményeit tekinti át. A második fejezet, illetve rész a kohéziós törekvések 2006 utánra érvényes rendszerével foglalkozik. Ne felejtse el, hogy a könyv 2005-ben látott napvilágot, ezért az, amit ott jelenként említenek, már a múlt, a könyvben 2006 utáni jövőként aposztrofált időszak pedig már jelenné vált. Lássunk munkához! Ismerkedjen meg a strukturális politika általános problematikájával, lényegével és fő fogalmaival. Ehhez olvassa el a könyv 599-603. oldalát!

Ha megértette e bevezető rész lényegét, válaszoljon a következő kérdésekre!

53

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


a) Milyen tényezők növelték az EU gazdasági értelemben vett heterogenitását? b) Mit jelent a konvergencia fogalma? c) Mi a kohézió mérésének legfontosabb mutatója? A következő rész felvázolja a regionális politika elméleti hátterét. Lapozzon a könyv 603. oldalára és olvassa el a 608. oldalig terjedő szöveget.

Ez valószínűleg nem volt a legkönnyebb olvasmány. Ha szükségesnek tartja, nézze át még egyszer! Ellenkező esetben áttérhet a feladatra. 2. önellenőrző feladat

A 603-608. oldalak alapján készítsen részletes vázlatot a kohézió elméleti hátterét bemutató részhez. A vázlatban érzékeltesse, milyen tényezők és hogyan járulnak hozzá a konvergenciához. Az elmélet után jöjjön a gyakorlat, és a történeti fejlődés áttekintése. Először a regionális politika kialakulásáról olvashat. A 608. és a 611. oldal közötti részek következnek.

3. önellenőrző feladat.

a) Sorolja fel, milyen pénzügyi források álltak a Közösség rendelkezésére a fejlettségbeli különbségek mérséklésére a kezdetektől az 1980-as évek második feléig! b) Melyik forrás szerepe volt a legjelentősebb? A történelemben eljutottunk a kezdetektől az 1980-as évekig. 1988-ban ment végbe a regionális politika első nagy reformja, amelyet később több reformlépés, változás követett. Ezekről tájékozódhat a következő alfejezetekben. Lapozza fel és olvassa el a 611-622. oldalt!

Ügyeljen arra, hogy amit a könyv „jelenlegi” rendszernek nevez, az 2006-ig szólt.

54

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válaszoljon a következő kérdésekre! Ha nem menne azonnal, olvassa el ismét a kérdéses részt. Sikerülni fog! a) Milyen felhasználási alapelvek fogalmazódtak meg a strukturális alapok reformja során? Sorolja fel ezeket! b) Válasszon ki a felsoroltak közül kettőt és írja le a saját szavaival a füzetébe, mit jelentenek. c) Milyen régiók tartoznak az úgynevezett 1. célkitűzés alá? d) Sorolja fel, mely országokat nevezték 2004-ig „kohéziós” országoknak? e) Az addicionalitás elve szerint a fejlesztési költségek legfeljebb hány százalékát fedezte 2007 előtt az Unió a közös költségvetésből? Megismerkedhetett a regionális politika uniós gyakorlatával a 2006. év előtti időszak során. Remélhetőleg minden fontos elemmel tisztában van már. Az idő természetesen 2006-ban sem állt meg, az azt követő időszakban is fontos, sőt növekvő szerepet tölt be a kohéziós politika. Ennek kialakítását újabb reformelképzelések, viták előzték meg, amelyeket a könyv megírásakor még a jövőbeli rendszer dilemmái közé sorolták. Lapozzon át a könyv egy újabb fejezetére, a 658. oldalra, ahol a jelenleg már érvényes módosítások okairól olvashat. Tanulmányozza a 658-660. oldalt!

Ellenőrizze az olvasottakat! 5. önellenőrző feladat

a) Egészítse ki a mondatot aszerint, hogy az állítás tagállamokra vagy régiókra igaz. A keleti kibővítés előtt csökkent a gazdasági különbség a .......... között, ugyanakkor a fejlettségbeli különbségek növekedtek a .......... között. b) Miként hat a keleti kibővítés a kohézióra? Ha mindent rendben talált, térjen át a tananyag utolsó részére. Itt a jelenlegi rendszer kialakulásáról szerezhet ismereteket. Olvassa el a szöveget a 660-669. oldalon!

A kohéziós politika 2006-ot követő kívánatos rendszeréről hosszas és komoly vitákra került sor.

55

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


a) Csoportosítsa a tagállamokat a vitákban képviselt fő törekvéseik szerint: A nettó befizető országok pozícióját képviselte: A korábbi időszak kedvezményezettjei: Az új tagállamok sajátos pozícióját képviselte: A helyes válaszokat megtalálja a megoldások között. b) Miként értékelhető a jelenlegi rendszer magyar szempontból?

Befejezés A lecke végére ért. Gondolja át még egyszer a tanultakat. E viszonylag hosszú tananyag keretében megismerkedhetett az EU egyik összetett, nagyon fontos szerepet betöltő politikájával, annak eszközeivel és működésével. Könnyű belátni, hogy Magyarország alapvető érdeke a regionális felzárkóztatás hatékony működése, hiszen hazánk egyik kedvezményezettje ennek az újraelosztásnak. Ne feledje azonban, a felzárkóztatáshoz e rendszer csak segítséget képes nyújtani, az utolérés sikere nagyrészt Magyarországon múlik. A következő lecke az EU másik nagy elosztó politikáját veszi górcső alá: a közös mezőgazdasági politikát.

56

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás a) Két alapvető tényezőről beszélhetünk. Az egyik, hogy az integráció mélyülése (vámunió, egységes piac, gazdasági és monetáris unió) a nagy piac és a szabadabb verseny hatására előnyösebb helyzetbe hozza az amúgy is fejlettebb régiókat és gazdasági szereplőket, javítja ezek fejlődési kilátásit. Ugyanakkor „veszteseket” is termel – alkalmazkodási nehézségekkel küzdő régiók és társadalmi csoportok formájában. A másik tényező, hogy a gazdaságilag nagyjából homogén alapító országokhoz az évek során számos, a fejlettségben jelentősen lemaradt ország csatlakozott, növelve a tagállamok és a régiók közötti területi különbségeket. b) A konvergencia szó szerint összetartást, közelítést jelent. Témánk szempontjából a konvergencia a gazdasági fejlettségbeli különbségek mérséklését jelenti. c) A fő mérőszám az egy főre jutó bruttó hazai termék, azaz a GDP/fő, amit a jobb összehasonlíthatóság érdekében vásárlóerő-paritáson (Purchasing Power Standard, PPS) határoznak meg. 2. megoldás A vázlatot vesse egybe a könyv szövegével, ha valami fontos kimaradt, pótolhatja. 3. megoldás a) A pénzügyi források: az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része; az Európai Regionális Fejlesztési Alap (e három a strukturális alapok gyűjtőfogalomba tartozik), valamint az Európai Beruházási Bank kedvezményes hitelei. b) Az Európai Regionális Fejlesztési Alap felzárkóztatási szerepe a legjelentősebb. 4. megoldás a) Az alapelvek: a koncentráció, partnerség, programozás, addiciónalitás, monitoring. b) Válaszát a 612-613. oldalon ellenőrizheti c) Olyan elmaradott régiók, ahol az egy főre vetített GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van. Erre a célra fordítják a fejlesztési pénzek legnagyobb részét. d) A „kohéziós” országok 2004 előtt: Írország, Görögország, Spanyolország és Portugália. e) Legfeljebb 75%-át. 5. megoldás a) A keleti kibővítés előtt csökkent a gazdasági különbség a tagállamok között, ugyanakkor a fejlettségbeli különbségek növekedtek a régiók között. b) A keleti kibővítés során gazdaságilag az átlaghoz képest fejletlenebb országok csatlakoztak, ezért egyaránt nőttek az országok és a régiók közötti gazdasági egyenlőtlenségek. Ez fokozza a kohézió iránti igényt. 6. megoldás a) A nettó befizető országok pozícióját képviselte: Németország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Ausztria, Franciaország, Svédország; A korábbi időszak kedvezményezettjei: Görögország, Spanyolország, Portugália; Az új tagállamok sajátos pozícióját képviselte: a 2004-ben csatlakozott közép- és keleteurópai országok csoportja. b) A választ ellenőrizheti a 668-669. oldalon.

57

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

13. lecke Az Európai Unió közös agrárpolitikája Bevezetés Az Európai Unió egyik legkorábbi, a kezdetektől meglévő, ugyan azóta komoly átalakulásokon átment közös politikája a mezőgazdasági politika. Céljait már a Római Szerződésben lefektették és nem sokkal később kialakították a mechanizmusát is. Az előző leckében megismerthez hasonlóan, ez a közös politika is nagyrészt elosztó politika, hiszen a közös költségvetés kiadásainak közel a felét juttatja el egyetlen ágazatba, az agráriumba. E politika jövőjéről is viták folynak az EU-ban, valószínűleg, az eddigi módosulásokon túl a jövőben itt is változásokra számíthatunk. Azt azonban mindenképpen leszögezhetjük, hogy a közös agrárpolitika Magyarország számára az egyik legfontosabb, érzékeny uniós szabályozási terület, és az is marad a belátható jövőben. A lecke anyagának elsajátításához szükséges idő kb. 9 óra.

A tananyag gondos tanulmányozása után Ön képes lesz

• • • • • • •

felsorolni a közös agrárpolitika céljait és alapelveit; felidézni e politika történetét és fejlődését; ismertetni a fő szabályozási eszközöket; megmagyarázni a magyar szempontból legjelentősebb szabályozási területeket; bemutatni e politika horizontális szabályait; eligazodni az EU mezőgazdaságának finanszírozásában; felsorolni a vidékfejlesztési célú támogatások formáit.

A tananyag lényegében a célkitűzésekben említett témák szerint tagolódik. Lehet, hogy a többi leckéhez képest hosszabb szöveget kell ezúttal elolvasnia, de a feladat kényelmesen elvégezhető a megjelölt idő alatt. Lássunk hozzá! Lapozza fel és olvassa el 677-679. oldalt!

Ez a rész bizonyára nem volt teljesen új az Ön számára, hiszen az EU-tanulmányok kurzus tananyagában is volt említés a közös mezőgazdasági politika eredeti céljairól és alapelveiről. Talán nem volt haszontalan feleleveníteni az ismereteit, könnyedén túljuthat az első feladaton. 1. önellenőrző feladat

a) Sorolja fel a közös agrárpolitika eredeti céljait! b) Melyik két alapító ország volt a közös agrárpolitika kezdeményezője? c) Mit jelent az egységes piac elve a közös mezőgazdasági politikában?

58

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Nem valószínű, hogy nehézségei lettek volna a válaszokkal, ha mégis, nézze át újra az anyagot! Amint a bevezető is utalt rá, a közös agrárpolitikának több évtizedre kiterjedő múltja van. A kialakulásának és változásának legfontosabb lépéseiről szól a következő rész. Következzen a 680. oldaltól a 683. oldalig tartó részt!


Kapcsolja össze a felsorolt fejleményeket azzal az évtizeddel, amikor azok megtörténtek, vagy leginkább jellemzőek voltak. Évtizedek

Események

A) Az 1970-es évtized;

a) Az úgynevezett „mediterrán reform”;

B) Az 1980-as évtized;

b) Az intézményes árak bevezetése;

C) Az 1990-es évtized;

c) A közvetlen támogatások költségvetési keretének befagyasztása 2013-ig;

D) A 2000-es évtized.

d) Megindult a Közösség mezőgazdasági import-függőségének csökkenése; e) A közvetlen támogatások bevezetése; f) A termelés mennyiségi korlátozása; g) Az ár- és jövedelempolitika szétválasztása. Amennyiben elégedett, folytassa a munkát a közös agrárpolitika fő szabályozási eszközeinek megismerésével. Ehhez olvassa el a könyv 684-689. oldalát!

Egy sor szabályozási eszközről tanulhatott ebben a szövegrészben. Jól megjegyezte ezeket? Próbálja megoldani a feladatot! 3. önellenőrző feladat

Magyarázza meg a következő eszközök fogalmát. a) moduláció b) intervenció c) export-visszatérítés d) nemzeti tartalék rendszere Ha nehezebbnek találta a feladatot, olvassa el ezt a részt még egyszer.

59

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A könyv következő részében a magyar szempontból különösen érdekes szabályozási területekről olvashat. E területek nem egy fejleményének kapcsolata van a napi eseményekkel is. Olvassa el a 689-701. oldalt!


Az olvasottak alapján foglalja össze a cukorreform lényegét, valamint a Tokaji bor névhasználatának problémáját. Írja le a jegyzetfüzetébe a feleletét. Amennyiben az előzőeket sikeresen elsajátította, kövesse az agrárpolitika horizontális szabályairól szóló részt. Ez a 701-710. oldalon található.


A horizontális szabályok mely területére tartoznak az alábbi intézkedések? a) Megfelelő állattartási szabályok; b) HACCP rendszer; c) Az állatok egyedi jelölése; d) Védett földrajzi elnevezések; e) A természetes módon előállított termékek termelésének szabályozása; f) A vágóhidak ellenőrzése. A következő rövid rész a közös agrárpolitika finanszírozási hátterébe enged betekintést. Olvassa el a 710-712. oldalt!

60

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Állítsa sorrendbe a mezőgazdasági ágazatokat a különböző formájú támogatottságuk mértéke alapján. Kezdje a legkevésbé támogatottakkal. a) cukor b) juh c) gabona d) tej e) szőlő-bor f) sertés, baromfi g) marhahús h) dohány Már elmondhatja, hogy nagyrészt eligazodik a közös mezőgazdasági politika rejtelmeiben. Az EU agrárpolitikájában fokozatosan felértékelődik a viszonylag új pillérnek számító vidékfejlesztés. A leckéből az ezzel foglalkozó rész van még hátra. Következzenek a 712-717. oldalak!


Sorolja fel a fő támogatási formákat, amelyeket vidékfejlesztési szándékkal alkalmaz az EU.

Befejezés Ha eddig eljutott, joggal elmondhatja, hogy nem kevés ismeretre tett szert a közös mezőgazdasági politika működéséről. Amennyiben minden feladatot sikerült jól megoldania, a lecke elérte a célját. Gratulálunk! A tananyagból már csak egy, az utolsó lecke maradt hátra, amelyben az EU talán legfontosabb eddigi integrációs fejleményéről, a gazdasági és monetáris unióról lesz szó, azon belül a közös pénzt eredményező figyelemre méltó folyamatról. Készüljön fel erre!

61

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás a) A közös agrárpolitika eredeti céljai: a termelés és a termelékenység növelése, méltányos jövedelem a mezőgazdasági termelőknek, az agrárpiacok stabilitása, az élelmiszer-ellátás biztonsága, a fogyasztók számára méltányos élelmiszerárak. b) Franciaország és Németország. c) Az egységes piac elve azt jelenti, hogy az agrártermékek szabadon áramolhatnak, termelésükre és forgalmazásukra azonos szabályok vonatkoznak; Az elvből az is következik, hogy a piacon a piacgazdaság és a verseny szabályai érvényesülnek. 2. megoldás A helyes válaszok: A) – b), d). B) – f). C) – e), g). D) – a), c). 3. megoldás a) Moduláció: annak lehetősége, hogy a közvetlen támogatások csökkentéséből származó megtakarítások egy részét vidékfejlesztésre fordítsák. b) Intervenció: amennyiben a piaci zavarok hatására egy termék ára egy meghatározott szint alá csökken, a termelő egy előre rögzített áron felajánlhatja intervenciós felvásárlásra az intervenciós ügynökségnek, amelynek költségeit a közös költségvetés kifizetéseiből megtérítik. c) Export-visszatérítés: az exportőrök támogatása annak érdekében, hogy az uniós mezőgazdasági termékeket értékesítsék az Unión kívüli országok piacán. d) Nemzeti tartalék rendszere: a tagállamoknak járó támogatási keret előre megállapított hányada, amely a nem várt események miatt kedvezőtlen helyzetbe került termelők megsegítésére fordítható. 4. megoldás Válaszait vesse össze a cukorreformról a 692., a Tokaji név használatáról pedig a 695. oldalon olvasható ismertetéssel! 5. megoldás a) Megfelelő állattartási szabályok: állatvédelem. b) A HACCP rendszer: élelmiszer szabályozás. c) Az állatok egyedi jelölése: állategészségügy. d) Védett földrajzi elnevezések: minőségpolitika. e) A természetes módon előállított termékek termelésének szabályozása: biotermelés. f) A vágóhidak ellenőrzése: állategészségügy. 6. megoldás A helyes sorrend: f), h), e), a), b), d), g), c). 7. megoldás A vidékfejlesztési támogatási formák: a hatékonyságot és a változatosságot növelő mezőgazdasági beruházások, a fiatal gazdák, a feldolgozás és a piacra vitel támogatása, az erdőgazdálkodás fejlesztésének, a vidéki területek nem közvetlen mezőgazdasági tevékenységének (pl. faluturizmus), a szakképzés támogatása.

62

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

14. lecke Az Európai Unió monetáris politikája és az euró Bevezetés Az európai integráció eddigi fejlődésének legmagasabb foka a gazdasági és monetáris unió megteremtése. Ez a résztvevő tagállamok korábbiakhoz képest jóval nagyobb gazdasági összefonódását, összekapcsolódását feltételezi és jelenti. A közös pénzt használó gazdaságok, az euróövezet tagjai lemondtak gazdaságpolitikájuk egyik pillérének, a monetáris politika autonóm szabályozási lehetőségéről. Ezt a közös pénz működéséért felelős intézmények kezébe adták. A közös pénz terve sokáig elérhetetlen célként lebegett a tagállamok előtt, de a korábbi integrációs eredményekre támaszkodva, az 1990-es évek fejleményeinek és intézkedéseinek köszönhetően, ma már valósággá vált, sőt a közös valuta azóta sikeresen szerepel az EU-ban és a világgazdaságban is. A lecke megtanulásához szükséges idő megközelítőleg 8 óra.

A lecke elolvasása és a feladatok megoldása Önt képessé teszi

• • • • •

felidézni az Európai Központi Bank szerepét; időrendbe rendezni a közös pénz monetáris politikai előzményeit; bemutatni az euró nemzetközi szerepét; eligazodni az euró gazdasági hatásaiban; értékelni az euróövezet további bővülésének lehetőségeit.

Az Európai Unióról szóló, Ön által már elvégzett általános kurzusnak is egyik témája volt a gazdasági és monetáris unió. Ez a lecke azonban egy kicsit más megvilágításba helyezi és bővíti tudását e kérdéskörben. A lecke megtanulását kezdje az Európai Központi Bank (EKB) tevékenységének részletes megismerésével. Ehhez lapozzon a könyv 148. oldalára, és olvassa el a 156. oldalig!

63

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbi állítások közül az egyik hamis. Gondolja végig az elolvasott szöveg tartalmát és válassza ki a hamis mondatot! a) Az Eurórendszer elsődleges célja az árstabilitás, de támogatja a Közösség általános gazdaságpolitikáját is. b) A nyíltpiaci műveletek az EKB egyik monetáris politikai eszköze. c) A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) a tagállamok jegybankjaiból és az Európai Központi Bankból áll. d) A közösségi intézmények utasítást adhatnak az Európai Központi Banknak. e) A KBER-hez az eurózónán kívüli tagállamok jegybankjai is kapcsolódnak. Amennyiben indokoltnak érzi, nézze át még egyszer a szöveget, valóban nem könnyű a tartalma. Most könnyebb, történeti jellegű, részben már korábban megtanult ismereteket is tartalmazó rész következik. Olvassa el a 156-161. oldalt!

Itt áttekintheti azokat a lépéseket, amelyeken keresztül jutottak el a tagállamok az euróig. 2. önellenőrző feladat

Állítsa időrendbe az euró bevezetését megelőző fejleményeket. Kezdje a legkorábbival! a) Az ECU létrejötte. b) A konvergenciakritériumok meghatározása. c) A Delors-jelentés. d) A Werner-terv. e) Döntés a gazdasági és monetáris unió III. szakaszának kezdetéről. Az euró (immár többéves működése során) elfoglalta a helyét a világgazdaság meghatározó és befolyásos valutái között. Azért, hogy érzékelje, milyen is ez a hely, olvassa el a nemzetközi szerepéről szóló részt a 161-163. oldalon!


Milyen fejlemények mutatnak rá az euró nemzetközi szerepének növekedésére? Szedje pontokba az Ön által fontosnak tartott tényezőket, írja le, majd ellenőrizze a szöveg alapján.

64

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Az eurónak nemcsak a világgazdasági hatásaira és pozíciójára érdemes figyelni. A gazdaságok napi működését sokkal inkább befolyásolják a közös pénz Unión belüli gyakorlati hatásai és következményei. Ezeket veszi sorra a könyv következő része a 163-167. oldalakon.

Ugye, jól végiggondolta az olvasottakat, így könnyen megoldhatja a következő feladatot. 4. önellenőrző feladat

Az alábbiakban összetett állításokat olvashat. Melyik állításnak igaz mindkét része? a) Az euró stabil árfolyamot biztosít, megszűnik az árfolyamkockázat. b) Az árak összehasonlíthatóvá válnak, az euró bevezetésekor nagy árcsökkenés volt tapasztalható. c) Az euró bevezetése nagy átállási költségekkel járt, ezek közül jelentős költséget jelentett a banki informatikai átállás. d) Az euró vonzó befektetési övezetté tette az euróövezetet, a befektetések mégsem növekedtek számottevően. e) Az árak összehasonlíthatósága fokozza a versenyt, ezért csökkent a tagállamok közötti kereskedelem. f) Az euróövezet államai elveszítették monetáris függetlenségüket, a jegybankjaik megszűntek. g) Az euró gyorsítja a piaci koncentrációt, a piac egységesülése ugyanis megnöveli az optimális üzemméretet. A válaszok ellenőrzése után, ha szükséges, ismételje át még egyszer az utóbb tanultakat; hiszen a leckének nem ez a legkönnyebb része. Ezt követően bátran áttérhet az euróövezet jövőjét bemutató szövegrészre. Olvassa el a 167-171. oldalt!


Válaszoljon a következő kérdésekre! a) Mely „régi” (2004 előtti) tagállamok nem tagjai az euróövezetnek? b) Mit jelent az opt-out fogalma? c) Kötelező-e bevezetni Magyarországon az eurót? d) A tanultak alapján mit gondol, egy állampolgár – mondjuk, Ön – számára milyen előnyei lehetnek, ha az országa bevezeti az eurót?

65

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Befejezés Amennyiben biztosnak érzi a tudását, amit ebben a leckében megszerzett, és sikeresen tudta megoldani a feladatokat (akár némi ismétléssel), már gond nélkül fog eligazodni a gazdasági és monetáris unióval, az euróval kapcsolatos mindennapi hírek és események között. Figyelje ezeket, hiszen nagyban befolyásolják a magyar gazdaságpolitika mai és a következő években várható alakulását. Ez volt a tananyag utolsó leckéje. Közhely, hogy egyszer minden véget ér, a jó is, a rossz is. Ezekkel a mondatokkal a kurzus is. Hogy jó vagy rossz volt, ítélje meg Ön! Az azonban egyértelmű, hogy hatalmas munkát végzett el a félév során, amíg idáig eljutott. Gratulálunk! Abban a reményben, hogy erőfeszítései nem voltak feleslegesek, további sikeres tanulást kívánunk.

Megoldások 1. megoldás A hamis állítás: d). 2. megoldás A helyes sorrend: d), a), c), b), e). 3. megoldás Válaszát ellenőrizze a megjelölt oldalakon! 4. megoldás A mondatok, amelyeknek mindkét állítása igaz: a), c), g). 5. megoldás a) Dánia, az Egyesült Királyság és Svédország. b) Az opt-out az eurózónából való kimaradás explicit joga. c) Igen, Magyarországnak kötelező bevezetni az eurót, de az időpont a konvergenciakritériumok teljesítésétől függ. Addig is olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia, amely e kritériumok teljesítésére irányul. d) Megemlíthető tényezők – többek között: megszűnik az átváltási költség; az árakat könnyen összehasonlíthatja; az infláció nagy eséllyel kisebb, mint előtte; az euró bevezetése stabil gazdaságot feltételez és eredményez, ez az állampolgár számára is nagyobb stabilitást és kiszámíthatóságot jelent.

66

Az EU közös és közösségi politikái tantárgyi kalauz

Recommend Documents