Regionális gazdaságtan tantárgyi kalauz

Nagyné Molnár Melinda – Hekliné Herbály Katalin

Regionális gazdaságtan tantárgyi kalauz

Szolnoki Főiskola Szolnok 2006.

Regionális gazdaságtan Tantárgyi kalauz

Ez a tantárgyi kalauz egy tankönyvhöz készült: Lengyel Imre–Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan, Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2004. Tananyagírók: Nagyné Molnár Melinda, Hekliné Herbály Katalin Távoktatási szerkesztő: Forgácsné Mészáros Ildikó Távoktatási lektor: Németh Katalin Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes

Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva rektor

© Szolnoki Főiskola, 2006. Minden jog fenntartva. A tantárgyi kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................. 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezetés............................................................................................................................................ 5 A regionális tudomány tartalma és célja......................................................................................... 9 A regionális gazdaságtan tárgya és vizsgálati területei................................................................ 15 A regionális mikroökonómia alapkérdései .................................................................................. 23 A föld- és területhasználat ............................................................................................................. 30 Beküldendő feladat I....................................................................................................................... 35 A szállítási költségek minimalizálása ............................................................................................ 38 Térbeli piacszerkezetek .................................................................................................................. 46 Térbeli koncentrálódás ................................................................................................................... 54 Beküldendő feladat II..................................................................................................................... 66 A városi területhasználat ................................................................................................................ 71 A termelési tényezők regionális mobilitása.................................................................................. 84 A neoklasszikus regionális növekedési modellek ....................................................................... 95 A technikai fejlődés és a regionális fejlődés; a regionális makroökonómia elemzési módszerei ....................................................................................................................................... 100 A regionális fejlődés elméletei ..................................................................................................... 106

3

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak:

Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása.

Célkitűzés: így jelöljük, ha a

• •

tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg.

Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia.

Önellenőrző feladat

Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!

Beküldendő feladat

Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a főiskolára tutorának.

4

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Bevezetés Kedves Hallgatónk! Szeretettel köszöntjük Önt a Szolnoki Főiskola Regionális gazdaságtan c. tárgyának hallgatójaként. Most egy olyan kalauzt tart a kezében, mely segít Önnek a megadott tananyag elsajátításában. Az önellenőrző feladatok a tudásának folyamatos ellenőrzésére is szolgálnak. A kalauz útmutatásával, valamint a két beadandó feladat (az 5. és a 9. lecke) elkészítésével, a sikeres írásbeli vizsgát is megalapozza, így a kurzus végére Ön alapos tudással fog rendelkezni a regionális gazdaságtanról. Kérjük, figyelmesen olvassa el a leckék elején található célokat, és fektessen nagy hangsúlyt a feladatokra, mert ezek lefedik a tantárgyat lezáró kollokvium követelményeit, kérdéseit is!

A tantárgy kreditszáma A Regionális gazdaságtan című tárgyat Ön II. évben tanulja (bármely szakra is jár). A tantárgy 3 kredites, ami azt jelenti, hogy Ön összesen 90 óra önálló tanulással jut el a tananyag végére.

Az egyes leckék elején jelezzük, hogy a tanulás kb. mekkora időráfordítást igényel Öntől. A képzés általános célja, hogy Ön megismerje a regionális gazdaságtan alapvető szemléletét; modellrendszerein keresztül pedig képes legyen értelmezni a valóságos gazdasági folyamatok térbeli törvényszerűségeit.

5

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A tanulás végére – a vizsgakövetelményekkel összhangban – Ön képes lesz:

• •

• • •

• • • • •

bemutatni a regionális tudomány tartalmát és célját, elhelyezni benne a regionális gazdaságtant, részterületeit és a kapcsolódó tudományterületeket; összefoglalni a regionális mikroökonómia alapkérdéseit, különös tekintettel az egy pont gazdaság és a térben kiterjesztett gazdaság legfontosabb jellemzőire, a telepítési tényezők és a települési döntések regionális mikroökonómiai problematikájára, valamint a telephelyelméletek főbb jellemzőire; bemutatni az időben legelső neoklasszikus telephelyelméletet (Thünen modelljét), és annak gyakorlati alkalmazási lehetőségeit (föld- és területhasználat); értelmezni Weber telephelyelméletét; ehhez kapcsolódóan összefoglalni általában a távolság, a szállítási költségek, a transzferálható input és output szerepét a telephelyválasztásban; értelmezni Lösch telephelyelméletét, ehhez kapcsolódóan összefoglalni a piacterületek térbeliségének jellegzetességeit térbeli monopólium és versengő cégek esetében; áttekintve a legfontosabb, a kereslet–kínálat, a piaci verseny térbeliségéhez kapcsolódó fogalmakat; öszefoglalni a térbeli koncentrálódás legfontosabb alapfogalmait, jellemezni az egyes megjelenési formáit; különbséget tenni a területhasználat településtudományi és városgazdaságtani megközelítése között, összefoglalni a városgazdaságtani modellezés lényegét; értelmezni a mobil termelési tényezők és a térségi gazdasági növekedés összefüggését; különös tekintettel a munkaerő, a tőke és a technikai haladás mobilitásának területi következményeire; öszegezni a neoklasszikus és az endogén növekedési modellek sajátosságait; bemutatni az endogén erőforrásokat, mint a regionális potenciál meghatározóit, különös tekintettel a humántőkére és az innovációkra; értelmezni a regionális gazdaság elvi működését, a regionális fejlődés elméletét.

A tantárgy lezárása A vizsga feltétele a két beküldendő feladat sikeres megírása (5. és 9. lecke). A beküldendő feladatok fontos részét képezik a végső kollokviumi jegynek; ezért a feladat sikeres elvégzése érdekében tartsa a kapcsolatot a képzésszervező, valamint a szakmai tutorával is! (Lehetősége van adott esetben szakmai konzultációra is!) A dolgozatokat elektronikus formában kérjük elkészíteni (lásd a konkrét feladatnál részletesen is). A beküldendő feladatokat a félév elején megadott határidőre e-mailen kérjük eljuttatni a Távoktatási Központ képzésszervező tutorához. A feladatok késedelmes benyújtása a dolgozatért járó érdemjegyből egy jegy levonását vonja maga után. A beküldendő feladatokra Ön 1-5 fokozatú értékelést kap. A vizsgára bocsátás feltétele az, hogy minden beadott dolgozatra legalább elégséges érdemjegyet kapjon.

6

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A vizsga írásban zajlik, és – hasonlóan a leckeközi önellenőrző feladatokhoz – tesztekből és esszékérdésekből fog állni. A feladat megoldására 45 percet kap majd. A vizsgadolgozat akkor tekinthető megfeleltnek (2), ha pontszáma eléri az 55%-ot. •

0-55%:

elégtelen

•

55-64%:

elégséges

•

65-79%:

közepes

•

80-89%:

jó

•

90-100%:

jeles

A végső kollokviumi eredmény a beadott dolgozatok érdemjegyének, valamint a vizsgára kapott legalább elégséges eredménynek a számtani középértéke, melyet egészre kerekítünk. Ne aggódjon, ha Ön a kalauz és a megadott tananyag segítségével módszeresen tanul, akkor semmi meglepetés nem érheti a vizsgán!

Tanulási tanácsok A regionális gazdaságtan tanulása során szüksége lesz a már korábban tanult közgazdaságtani ismeretekre. A tananyag könnyebb feldolgozása érdekében számos esetben eltérünk a tankönyvben leírt sorrendtől. Ezt minden esetben jelezzük. Kérjük, azt a logikai sorrendet kövesse, melyet az útmutató kínál! Fokozott figyelmet fordítson a fogalmak értelmezésére, valamint az összefüggések elemzésére! A beküldendő feladatok egyéni írásművek, melyeket érdemes már a félév elején végiggondolnia. Lapozza fel a feladatokat és gondolja végig, milyen segítségre lesz szüksége a feladat elvégzéséhez. Ha lehet, már most kezdje el az információgyűjtést; amennyiben szükséges, konzultáljon!

A tanulás eszközei •

Lengyel Imre–Rechnitzer János (2004): Regionális gazdaságtan, Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs

•

Tantárgyi kalauz

•

Jegyzetfüzet az önellenőrző feladatokhoz

Természetesen más regionális gazdaságtan jegyzetet is használhat, ha úgy érzi, hogy valamit nem értett meg a kötelező irodalomként kijelölt könyv alapján. Közérthető nyelvezete miatt ajánlott még: Kozma Gábor (2003): Regionális gazdaságtan, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen

A tantárgy tanulástámogatása, azaz milyen segítséget kap tanulmányai során: Arra kérjük, tervezze meg, milyen módon, mikor és hogyan fog tanulni. Az önálló tanulási terv kialakítása a feladatok és lehetőségek átgondolására késztetik majd. Így az ütemezés

7

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

sokkal tarthatóbb lesz, mintha azt mi terveznénk meg, az Ön körülményeinek ismerete nélkül. Két kötött időpont van, mindkettő a beadandó feladatokra vonatkozik (5. és 9., lecke). Ezeket elektronikus formában kérjük határidőre elkészíteni. Ha átgondolta az elfoglaltságait és a rendelkezésre álló időt, készítsen magának ütemtervet! Az ütemtervet készítheti a saját jegyzetfüzetébe, vagy akár a Főiskolától kapott naptárba is. Előrehaladását képzésszervező tutora fogja támogatni, szakértő tutora pedig értékeli majd a beküldendő feladatát, megvitatja Önnel a szakmai kérdéseket. Folyamatos kapcsolatot tarthat a Főiskola által kijelölt képzésszervező tutorral, aki azonnal segítséget nyújt, ha problémái vannak. Képzésszervező tutora neve:.............................................................................................................. Elérhetősége:......................................................................................................................................... Szakértő tutorának neve:..................................................................................................................... Elérhetősége:.........................................................................................................................................

Tanulási ütemtervem Lecke

Időigény

Típus

1. A regionális tudomány tartalma és célja

5 óra

feldolgozó

2. A regionális gazdaságtan új kihívásai és vizsgálati területei

6 óra

feldolgozó

3. A regionális mikroökonómia

6 óra

feldolgozó

4. A föld- és területhasználat

5 óra

feldolgozó

5. Beküldendő feladat I.

10 óra

beküldendő

6. A szállítási költségek minimalizálása

7 óra

feldolgozó

7. Térbeli piacszerkezetek

6 óra

feldolgozó

8. Térbeli koncentrálódás

6 óra

feldolgozó

9. Beküldendő feladat II.

10 óra

beküldendő

10. A városi területhasználat

6 óra

feldolgozó

11. A termelési tényezők regionális mobilitása

6 óra

feldolgozó

12. A neoklasszikus regionális növekedési modellek

5 óra

feldolgozó

13. A technikai fejlődés és a regionális fejlődés; a regionális makroökonómia elemzési módszerei

6 óra

feldolgozó

14. A regionális fejlődés elméletei

6 óra

feldolgozó

Mikor tanulom?

Jó munkát, sikeres örömteli tanulást kívánunk! Kezdje meg a tananyag feldolgozását!

8

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. lecke A regionális tudomány tartalma és célja Mivel a társadalmi és gazdasági folyamatok térben zajlanak, mindig köthetők egy meghatározott helyhez vagy helyekhez. A helyek és azok valamilyen összegzését jelentő tér pedig mindig adott sajátosságokkal rendelkezik (táji, természeti adottságok, gazdasági jelleg, kulturális hagyományok stb.). Ezek természetesen hatást gyakorolnak mindenre, a gazdasági tevékenységre vonatkozó döntésektől kezdve − a társadalmi fejlődésen át − egészen az ott élők hétköznapi életéig. E felismerés alapján a XX. század második felében kialakult egy új tudományterület, a regionális tudomány, amely vizsgálatának középpontjába helyezi a térbeliség szerepének, hatásainak elemzését. Nincs olyan gazdaság - és társadalomtudomány, melynek ne lenne térbeli vetülete; ezért fontos megismerni a regionális tudomány tartalmát és célját, intézményrendszerét, valamint a régiót, mint a legfontosabb vizsgálati területet. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 5 óra

A lecke ajánlott anyagának elolvasása és megtanulása után Ön képes lesz:

• • • • •

indokolni a regionális tudomány létrejöttének szükségességét; meghatározni a regionális tudomány tárgyát, alkotóelemeit; megfogalmazni a regionális tudomány új kihívásait; értelmezni a régiót, mint a regionális tudomány legfontosabb vizsgálati dimenzióját; ismertetni (felismerni) a térszerveződés jellegzetességeit.

Most pedig kezdjünk hozzá a tanuláshoz a könyv és a feladatok segítségével! Először tekintsük át azokat a jelenségeket, amelyek indokolták a regionális tudomány megjelenésének szükségességét, meghatározták annak tárgyát, alkotóelemeit és intézményeit (oktatási szervezetek, kutatóhelyek, állandó szakmai testületek). Olvassa el a könyv 1. fejezetéből a 19-25. oldalakat (1.1. és 1.2. fejezetek)! 1. önellenőrző feladat

Gondolja végig és fogalmazza meg 1-1 mondatban, hogy egy adott hely mely sajátosságai hatnak az adott területi egység társadalmi-gazdasági fejlődésére! Megoldását ellenőrizheti a lecke végén.

9

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. önellenőrző feladat

Egészítse ki az alábbi definíciót a megfelelő fogalmakkal! A regionális tudomány, mint tudományterület, A) .......... problémákkal foglalkozik, feltáró és elemző vizsgálataiban a problémák súlypontja a B) .......... , vagy olyan térbeli dimenziókkal rendelkező elemzési egység, amelyre értékelő eljárások, C) .......... számos kombinációját alkalmazhatjuk.

a) területi b) társadalmi c) aktuális d) régió e) ország f) település g) képletek h) módszerek i) kutatások

A válaszok helyességét a lecke végén ellenőrizheti. Mint azt az eddigiek során tapasztaltuk, a regionális tudományt az különbözteti meg az azt alkotó diszciplínáktól, hogy abban a térbeliség, a területi jelleg válik meghatározó elemmé. Ugyanakkor a regionális tudomány kialakulásában az alkotó tudományterületek sajátos szempontokat figyelembe véve ugyan, de döntő szerepet játszottak, ezért fontos e tudományterületek tanulmányozása is. 3. önellenőrző feladat

Melyik az a tudományterületet, amely nem tartozik a regionális tudomány főbb alkotóelemeihez? a) műszaki tudomány b) politika- és államtudományok c) szociológiatudomány d) orvostudomány e) földrajztudomány f) közgazdaságtudomány Nézze meg a lecke végén, hogy jól válaszolt-e. Az emberek térbeli viselkedése – mint láthatta – nem magyarázható meg csupán gazdasági szempontokkal, hanem azokra a társadalmi összefüggések is jelentős hatást gyakorolnak. Felvetődik tehát a kérdés, hogy a tudományt megújító irányok mely összefüggésekre helyezzék a hangsúlyt. Az alábbi feladatban egy-egy mondattal összefoglaltuk a tankönyvben található irányvonalakat. Az állítások alapján próbálja megítélni az azt követő mondatok tartalmát.

10

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Ítélje meg a mondatok tartalmát a megadott értékelések alapján! a) a mondat mindkét fele igaz b) a mondat mindkét fele hamis c) a mondat első fele igaz d) a mondat második fele igaz

A) Szűkíteni kell a szakadékot a regionális tudomány tárgya és annak gyakorlati alkalmazása között. Ennek keretében szükségessé válik, hogy a kutatási szintek, így az elméleti, a leíró elemző, a magyarázó és a politikai szintek jobban közelítsenek egymáshoz, az azok közötti integráció harmonikusabb legyen. B) A regionális tudománynak a jövőben jobban kell törekednie az emberi dimenzió feldolgozására, az emberek térbeli viselkedésének megértésére. Ennek érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a gazdasági fejlődés ugyanolyan mértékben társadalmi tényező, mint területi. C) A regionális tudományban a teret és az időt együtt kell kezelni. Ezáltal az időbeliség megjelenítésénél elhanyagolható a lépték megválasztása, vagyis hogy az egyes regionális folyamatokat milyen időhorizontokban szemléljük.

Reméljük, jól válaszolt a kérdésekre, nézze meg a helyes megoldást a lecke végén. Folytassa a tananyag elsajátítását a 26-39. oldalak (1.3. 1. fejezet) elolvasásával!

A régió – amely a regionális tudomány egyik fontos vizsgálati dimenzióját képezi – létrejöttének hátterében tehát számos tényező állhat: vagy az elemzés, a megfigyelés következtében keletkezett; vagy a beavatkozások értékelését, mérését szolgáló területi egységet értünk alatta; vagy a közszolgáltatás ellátását szolgáló területi egységként jött létre; vagy már történetileg kialakult táji, természeti, kulturális értékek azonosságának és elkülönültségének köszönheti létét.

11

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Rendelje hozzá a vonatkozó jellemzőket a következő csoportokhoz! A) tervezési vagy programozási régió

a) Politikai akaratot fejez ki, rögzített határokkal rendelkezik.

B) csomóponti régió

b) A tér, mint erőtér fogalmával azonosítható.

C) homogén régió D) normatív régió

c) Elemzési szükségletek szerint van megadva.

E) analitikus (vagy funkcionális) régió

d) Közigazgatási, területi tervezési és információgyűjtési szempontok alapján. e) Hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzők alapján.


Rendelje hozzá a vonatkozó jellemzőket a következő folyamatokhoz! A) regionalizáció

a) Térségi tudat, intézményesülés.

B) regionalizálódás

b) A társadalom és a gazdaság térségi szerveződése erős.

C) regionalizmus

c) Horizontális térfelosztás, körzetesítés.

A párosítások eredményét a lecke végén, a megoldásoknál ellenőrizheti. Folytassa a tankönyv tanulmányozását a 39-43. oldallal (1.3.2. fejezet)!

Az emberi életnek tehát – mint olvashatta –, térbeli és időbeli dimenziói egyaránt vannak. A technika fejlődése egyre közelebb hozza a tér pontjait, s ennek következtében lerövidíti az egyes pontok eléréséhez szükséges időt.

12

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


A tankönyv 41. oldalán található 1.2. táblázat alapján állapítsa meg, hogy az alább felsorolt jellegzetes térelemek a külső vagy a belső terekben jelennek-e meg! Rendelje a felsorolás elemeit a két tértípushoz! A) külső terekhez tartozó

a) választási körzet

B) belső terekhez tartozó

b) domborzat, vízrajzi elemek c) pártok d) település e) országcsoport f) gazdálkodási egységek g) épületek, műszaki létesítmények h) régiók i) etnikai csoportok j) táj

A csoportosítás eredményét a lecke végére lapozva ellenőrizheti. Lapozzon a 43. oldalra és folytassa az elsajátítandó tananyag olvasását a 47. oldalig (1.3.3. és 1.3.4. fejezetek)!

Mint láthatta, a területrendszer létrejötte rendkívül fontos területe a regionális tudománynak. Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy a területi egyenlőtlenség szükségszerű jellemzője a térbeli változásoknak. Ez váltja ki a területi erőforrások áramlását, térbeli mozgását, mivel a sikeres centrumokba megindul a népesség, a tőke és az információ mozgása. 8. önellenőrző feladat

Állítsa helyes sorrendbe a csomóponti régiók esetében a területrendszer létrejöttének lépéseit! a) a hálózatok és csomópontok hierarchikus rendszerekkel töltik ki a teret b) térbeli mozgás (áramlás) c) a régiókban a csomópontok által is generált idő- és térbeli terjedési folyamatok zajlanak d) formálódó térbeli hálózatok (állandósult térpályák) e) egymás melletti és egymástól is elkülönült térségek, régiók elhatárolása f) a mozgások generálta hálózatok csomópontokban metszik egymást Hasonlítsa össze a sorrendet a lecke végén található megoldással. Ön a lecke végére ért. Megismerte a regionális tudomány tárgyát, alkotóelemeit, a régiót, mint a legfontosabb területi szintet, a tér-idő kapcsolatot, valamint a területi rendszereket, a

13

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

térszerveződés jellegzetességeit. A következő leckében a regionális gazdaságtan szemléletfejlődésével, tárgyával és vizsgálati területeivel foglalkozunk majd.

Megoldások 1. megoldás: Helyesen válaszolt, ha rámutatott, hogy a következő hatások okozhatják az eltéréseket: Táji-természeti adottságok: pl. domborzati viszonyok, éghajlati tényezők. Gazdasági hagyományok: pl. gazdálkodási módok, termék-feldolgozási eljárások. Az ott élő emberek mentalitása: pl. munkához való hozzáállás, családi kapcsolatok jellege, fogyasztási szokások. Közösségi hagyományok: pl. vallási és kulturális hagyományokat jelentő rendezvények, bálok, karneválok, régi eseményeket felidéző ünnepek, iskolarendszer. Területhasználat jellemzői: építészeti stílusok, települések kialakítása. 2. megoldás: A – b, B – d, C – h, mert a regionális tudomány, mint tudományterület, társadalmi problémákkal foglalkozik; feltáró és elemző vizsgálataiban a problémák súlypontja a régió, vagy olyan térbeli dimenziókkal rendelkező elemzési egység, amelyre értékelő eljárások, módszerek számos kombinációját alkalmazhatjuk. 3. megoldás d, mert az orvostudomány nem tartozik a regionális tudomány főbb alkotóelemeihez. 4. megoldás: A – a, B – c, C – d 5. megoldás: A – d, B – b, C – e, D – a, E – c, mert a tervezési vagy programozási régió közigazgatási, területi tervezési és információgyűjtési szempontok alapján jön létre; a csomóponti régió a tér mint erőtér fogalmával azonosítható; homogén régióról hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzők alapján beszélünk; a normatív régió politikai akaratot fejez ki, rögzített határokkal rendelkezik; az analitikus (vagy funkcionális) régió elemzési szükségletek szerint van megadva. 6. megoldás: A – c, B – b, C – a, mert a regionalizáció horizontális térfelosztást, körzetesítést jelent; regionalizálódáson azt értjük, hogy a társadalom és a gazdaság térségi szerveződése erős; a regionalizmus pedig a térségi tudat, intézményesülés. 7. megoldás: A – a, d, e, h, j; B – b, c, f, g, i, mert a külső terekhez tartoznak a választási körzet, a település, a régiók és a táj; a belső terekhez pedig az országcsoport, a domborzat, a vízrajzi elemek, a pártok, a gazdálkodási egységek, az épületek, műszaki létesítmények, valamint az etnikai csoportok. 8. megoldás: a helyes sorrend b – d – f – a – e – c

14

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. lecke A regionális gazdaságtan tárgya és vizsgálati területei Minden döntésünk valamilyen formában kötődik a térbeliséghez (lakó- és munkahelyünk megválasztása, gyermekeink iskolájának kiválasztása, a nyaralás helyszínének kijelölése stb.). A gazdasági szereplők életében a térbeliség fontosságára a regionális gazdaságtan mutat rá. A tantárgy módot ad Önnek a korábban tanult közgazdaságtani mikro- és makroökonómiai (pontszerű) ismeretek, azaz a gazdaság általános törvényszerűségeinek térbeli kiterjesztésére. Az elmúlt évtizedekben lezajlott rendkívül gyors gazdasági-társadalmi változások ráirányították a figyelmet a globális méretekben zajló folyamatokra, amelyek természetesen nem nélkülözhetik a lokális szintű elemzéseket sem. Elengedhetetlenül fontos tehát a különböző térszerveződési (szupranacionális, nemzetgazdasági, regionális/lokális gazdasági) szinteken megvalósuló gazdasági-társadalmi folyamatok; valamint a kialakulásuk legfontosabb fázisaira vonatkozó törvényszerűségek értelmezése. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • • •

felsorolni a regionális gazdaságtan szemléletfejlődésének főbb állomásait; megmagyarázni a pontszerű gazdasággal szemben a térbeliség szerepének felértékelődését; értelmezni a regionális gazdaságtan részterületeit; felsorolni a kapcsolódó tudományterületeket; indokolni a gazdasági folyamatok globális és lokális szintű elemzésének szükségességét.

Kezdjük a tanulást a regionális gazdaságtan tudományával! Olvassa el a könyv 2. fejezetéből az 53-57. oldal közötti részt (a 2.2 alfejezetig)! 1. önellenőrző feladat

Gondolja végig és fogalmazza meg 4-5 mondatban, milyen gazdasági (technikai, technológiai) társadalmi változások indokolják a térbeliség felértékelődését! Lapozzon a lecke végére és ellenőrizze válaszát! Folytassa a regionális gazdaságtannal való ismerkedést a 77. oldaltól a 85. oldalig (2.4. fejezet)!

15

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszaihoz tartozó definíciót a felsorolásokból! A) szellemi előfutárok

a) növekedési pólusok elmélete b) ipari telephelyelmélet; időtényező; monopolista verseny c) mezőgazdasági tevékenységek térbeli megoszlása

B) térbeli kiterjesztés

a) a távolság bevezetése a közgazdasági gondolkodásba b) ipari telephelyelmélet; a piac kiterjedése; az általános egyensúly elmélete c) településhálózatok; városfejlődés

C) általános térgazdaságtan

a) metropoliszok kialakulása; városrégiók; tranzakciós költségek b) rangsor-méret törvénye; városi hierarchia c) konkurenciamodell; agglomerálódási hatások

Lássuk, hogy megjegyezte-e a fontosabb definíciókat! 3. önellenőrző feladat

Válassza ki regionális mikroökonómia meghatározását! a) vállalati telephelyelméletek b) a hasznosság térbeli értékelése c) fogyasztói preferenciarendszer térbeli kiterjesztése


Melyik a regionális makroökonómia definíciója? a) régiók összessége b) vállalati outputok összegzése nemzetgazdasági szinten c) vállalati outputok összegzése regionális szinten

16

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Definiálja a pozitív regionális gazdaságtan fogalmát! a) a műszaki- és humáninfrastruktúra kiemelt fejlesztése b) empirikus vizsgálatok alapján a régiók versenyképességének értékelése c) térbeli tapasztalati tények érzékelése, elemzése és ezek alapján következtetések levonása


Határozza meg a normatív regionális gazdaságtan fogalmát! a) a termelési tényezők előírt normatívák szerinti értékelése b) bizonyos etikai elvek, értékek, a méltányosság normái alapján megfogalmazott térbeli kérdések felvetése és megválaszolása c) a tőkemegtakarító és semleges technikai haladás előtérbe helyezése a munkamegtakarító technikai haladással szemben Ha ezekre a kérdésekre is jó választ adott, a könyv idevonatkozó részének lényegét megértette. Folytassa a regionális gazdaságtannal való további ismerkedést a 74-77. oldalon (2.3.2. fejezet)!

Az ,,új gazdasági földrajz” (vagy térgazdaságtan) tanulmányozása alapján talán már az Ön számára is nyilvánvaló, hogy napjainkban a gazdasági elemzés tényleges alapegységei nem a nemzetgazdaságok, hanem a régiók, amelyek átléphetik a politikai (és ország-) határokat is. Ez a változás indokolttá tette a korábban tanult közgazdasági elméletek átértékelését is. A gazdasági tevékenységek térbeli koncentrációs folyamatainak vizsgálatához viszont figyelembe kell venni néhány további alapfeltevést is. Vizsgálja meg ezeket az alábbi feladat segítségével!

17

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


A fenti gondolatok figyelembevételével egészítse ki az alábbi mondatokat az odaillő, alább felsorolt fogalmak valamelyikével! Ügyeljen arra, hogy nem minden fogalomnak lesz helye a szövegben! A(z) A) .......... mérethozadék lényegében indokolja a városok (mint nagy fogyasztó- és munkaerőpiacok) kialakulását és növekedését. A nagyvárosokban fellépnek B) .......... extern hatások, amelyek alapvető gazdasági előnyöket jelentenek. A fajlagos szállítási költségek is jelentősen C) .......... , aminek kettős hatása van: egyrészt térbeli koncentrációt indukál, másrészt egy bizonyos ponton túl pedig dekoncentrációt indít el. A hagyományos közgazdaságtudományi modellek és feltételeik már irrelevánsak, mivel napjainkban a nagyvárosi D) .......... szektor vált dominánssá. Ezért a(z) E) .......... mérethozadék, illetve a(z) F) .......... verseny stb. hagyományos fogalmaival nem elemezhetők az új folyamatok (klaszterek, termékdifferenciálás).

a) állandó b) ipari c) növekvő d) csökkennek e) lokális f) növekednek g) globális h) globalizálódnak i) szolgáltató j) lokalizálódnak k) tökéletes l) korlátozott

Ellenőrizze a kiegészített mondatokat! A lecke második részében a lokális és globális gazdasági jelenségek térbeli ismérveivel foglalkozunk. Először olvassa el a 64-71. oldalt (2.2.2., 2.2.3. fejezetet)!

18

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Csoportosítsa az alábbi szempontokat aszerint, hogy a globális vagy a lokális jellemzőkhöz tartoznak-e! (A megoldáshoz használhatja a tankönyv 65. oldalán található 2.2 ábrát is.) A) globális

a) az immobil tényezőkre részlegeket telepítenek;

B) lokális

b) bármelyik üzletág vezető vállalatainak hazai bázisa egyértelműen megadható c) az új eljárások, technológiák hatása szinte minden országban érzékelhető; d) a termelő- és kiszolgáló egységek dekoncentrálódása e) a mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók f) a ,,nem tárgyi javak” döntővé válása g) bármelyik üzletág vezető vállalatait tekintve a tulajdonosok országa nem mérvadó h) a piaci szereplők közötti egyidejű és korlátlan információáramlás

Nézze meg a megoldást a lecke végén! Ha a kérdésekre adott válaszok rendben vannak, Ön már különbséget tud tenni globális és lokális gazdasági jelenségek között. Olvassa el az 57-60. oldalon található, a globális folyamatok szerveződéséről szóló fejezetrészt (2.2 fejezet)!

A globális gazdaság kialakulásához alapvetően két folyamat, a deregulációs (liberalizációs) politikák elterjedése, és az információs és kommunikációs technikák és technológiák növekvő gazdasági szerepe járult hozzá, amelyek a gazdaság térbeliségét is befolyásolják. 9. önellenőrző feladat

Válassza ki a felsorolásból azokat az elemeket, melyek nem tartoznak a deregulációs (liberalizációs) politikák közé! a) a kereskedelmi akadályok lebontása b) a vámok eltörlése c) a pénzügyi szektor kialakítása d) a termelési tényezők szabad áramlása e) az egyedi kormányzati beavatkozások ritkulása f) a WTO szerepének csökkenése g) a telephelyek létrehozásának elősegítése

19

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a felsorolásból azokat az állításokat, melyek nem támasztják alá az információs és kommunikációs technikák és technológiák növekvő gazdasági szerepét! a) valamennyi vállalat (vállalkozás) rendelkezik számítógépes háttérrel b) angol nyelv kötelező ismerete c) az információk országhatároktól független áramlása d) automatizált pénzügyi rendszerek alkalmazása e) régiók kötelező kialakítása A kérdésekre adott válaszok ellenőrzése után folytassa a tanulást! Olvassa el a tankönyvből a 60. oldaltól a 64. oldalig tartó részt!

Az elmúlt évtizedekben a globalizációs folyamatok és tényezők összefüggései alapján nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a folyamatok mindegyik térszerveződési szinttel kapcsolatban állnak. 11. önellenőrző feladat

A térszerveződési szintek jellemzőinek megismerését követően ítélje meg az alábbi, térszerveződési szintekkel kapcsolatos mondatok tartalmát! a) a mondat mindkét fele igaz b) a mondat mindkét fele hamis c) a mondat első fele igaz d) a mondat második fele igaz

A) A szupranacionális gazdaságok megpróbálnak egyre nagyobb egységes belső piacot kialakítani, ennek érdekében korlátozzák, illetve egységesítik a termék- és tényezőáramlást. B) A nemzetgazdasági szintek teljes mértékben megőrzik addigi szerepüket, hiszen a gazdaságnak továbbra is fontos kulturális, társadalmi, politikai, intézményi és szabályozási keretét nyújtja, és valamennyi komparatív előny is ezen a szinten jelenik meg. C) A regionális/lokális gazdaság szerkezetét elsősorban a tudás és szakképzettség a helyi társadalmi kapcsolatok, az intézményrendszer stb. határozza meg, tehát a vállalati versenyelőnyök szoros összefüggésben vannak a lokális sajátosságokkal.

Bízunk benne, hogy a feladatot nem találta nehéznek. Nézze meg a megoldásokat a lecke végén!

20

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ön a lecke végére ért. Ebben a leckében megismerte a regionális gazdaságtan szemléletfejlődését, tárgyát, részterületeit és kapcsolódását a legközelebbi rokontudományokhoz. Szó volt a globális és lokális paradoxonról, valamint a térszerveződés szintjeiről. Ezt követően elsajátítja majd a regionális mikroökonómiára vonatkozó legfontosabb ismereteket.

Megoldások 1. megoldás: Helyesen válaszolt, ha válaszában előfordulnak az alábbi elemek: Háztartások: szinte valamennyi döntésünk térhez kötött (lakó- és munkahelyünk megválasztása, gyermekeink iskolájának kiválasztása, a nyaralás helyszínének kijelölése). Vállalatok: telephelyválasztás (hol kedvezőbb a termék- és szolgáltatás előállítása: adókedvezmények, piac közelsége, szakképzett munkaerő). Állam (kormányzat): kórházépítés, munkaügyi központ létrehozása. Megnövekedett információtömeg hatása, kezelése, beépítése a napi gyakorlatba (számítógépek). Nemzetközi együttműködések, szerveződések, intézmények (EU, WTO) hatása. Fogyasztói szokások változása. 2. megoldás: A – c, B – b, C – a, mert a szellemi előfutárok figyelmének középpontjában a mezőgazdasági tevékenységek térbeli megoszlása állt; a térbeli kiterjesztés szakaszában fogalmazódott meg az ipari telephelyelmélet, a piac kiterjedése, az általános egyensúly elmélete; az általános térgazdaságtan szakaszát többek között a metropoliszok kialakulása, a városrégiók, a tranzakciós költségek vizsgálata jellemzi. 3. megoldás: a, mert a regionális mikroökonómia a vállalati telephelyelméleteket vizsgálja. 4. megoldás: a, mert a regionális makroökonómia a régiók összességét vizsgálja. 5. megoldás: c, mert a pozitív regionális gazdaságtan: térbeli tapasztalati tények érzékelése, elemzése és ezek alapján következtetések levonása. 6. megoldás: b, mert a normatív regionális gazdaságtan: bizonyos etikai elvek, értékek, a méltányosság normái alapján megfogalmazott térbeli kérdések felvetése és megválaszolása. 7. megoldás: A – c, B – e, C – d, D – i, E – a, F – k, mert a növekvő mérethozadék lényegében indokolja a városok (mint nagy fogyasztó- és munkaerőpiacok) kialakulását és növekedését. A nagyvárosokban fellépnek lokális extern hatások, amelyek alapvető gazdasági előnyöket jelentenek. A fajlagos szállítási költségek is jelentősen csökkennek, aminek kettős hatása van, egyrészt térbeli koncentrációt indukál, másrészt egy bizonyos ponton túl pedig dekoncentrációt indít el. A hagyományos közgazdaságtudományi modellek és feltételeik már irrelevánsak, mivel napjainkban a nagyvárosi szolgáltató szektor vált dominánssá. Ezért az állandó mérethozadék, illetve a tökéletes verseny stb. hagyományos fogalmaival nem elemezhetők az új folyamatok (klaszterek, termékdifferenciálás).

21

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

8. megoldás: A – a, c, e, h, B – b, d, f, g, mert A globális jellemzők közé tartozik: részlegek telepítése az immobil tényezőkre; az új eljárások, technológiák országhatárokon átívelő hatása; a mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók és a piaci szereplők közötti egyidejű és korlátlan információáramlás. A felsorolásból a lokális jellemzők közé soroljuk: bármelyik üzletág vezető vállalatainak hazai bázisa egyértelműen megadható; a termelő- és kiszolgáló egységek dekoncentrálódása; a ,,nem tárgyi javak” döntővé válása; bármelyik üzletág vezető vállalatait tekintve a tulajdonosok országa nem mérvadó. 9. megoldás: b, c, f, mert a deregulációs (liberalizációs) politikák közé a fesorolásból csak ezek tartoznak: a kereskedelmi akadályok lebontása; a termelési tényezők szabad áramlása; az egyedi kormányzati beavatkozások ritkulása; a telephelyek létrehozásának elősegítése. 10. megoldás: a, b, e, mert az információs és kommunikációs technikák, technológiák növekvő gazdasági szerepét csak az információk országhatároktól független áramlása és az automatizált pénzügyi rendszerek alkalmazása támasztja alá. 11. megoldás: A – c, B – b, C – a

22

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

3. lecke A regionális mikroökonómia alapkérdései A regionális mikroökonómia a vállalatok telephelyválasztásával, illetve a tevékenységek térbeli eloszlásának vizsgálatával foglalkozik. Fontos tehát különbséget tenni a korábbi tanulmányai során elsajátított egy pont gazdaság és a térben kiterjesztett gazdaság jellemzői között. Ennek alapján indokolt tanulmányozni a regionális mikroökonómia részterületeit, alapköveit, különös figyelmet szentelve a térbeli elhelyezkedést vizsgáló nézetek lényegi elemeinek. Ugyancsak szükséges a telepítési tényezők és a települési döntések problematikájának áttekintése, hiszen ezekkel a jelenségekkel a gazdasági életben naponta találkozhatunk, például a vállalatok alapítása során. A későbbi munkához nyújt hasznos segítséget a telephelyelméletek főbb jellemzőinek, fejlődésük legfőbb állomásainak összegzése is. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • • • •

összehasonlítani az egy pont gazdaság és a térben kiterjesztett gazdaság legfontosabb jellemzőit; felismerni a kapcsolatot a regionális mikroökonómia két részterülete között; ismertetni a két regionális mikrogazdaságtani szemlélet térbeli elhelyezkedést vizsgáló nézetét; definiálni a regionális mikroökonómia három alapkövét; kifejteni a telepítési tényezők és a települési döntések problematikáját a mikroökonómiában; összefoglalni a telephelyelméletek főbb jellemzőit, fejlődésük legfőbb állomásait.

Olvassa el a könyv 2. fejezetéből a 72-74. oldalakat (2.3.1. fejezet)!

Mielőtt az önellenőrző feladat megoldásához hozzákezd, idézze fel a közgazdaságtan (mikroökonómia) tantárgy elvégzése során elsajátított, a vállalatok működésének elemzésére vonatkozó ismereteit, illetve a most elolvasott fejezet tartalmát!

23

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Csoportosítsa a felsorolt közgazdasági jellemzőket aszerint, hogy az egy pont gazdaságra vagy a térben kiterjesztett gazdaságra vonatkoznak-e! A) egy pont gazdaság

a) tökéletes verseny

B) térben kiterjesztett gazdaság

b) differenciált piaci ár c) térben inhomogén fogyasztói preferenciák d) eltérő gazdasági reakciók e) korlátlan helyettesíthetőség f) térbeli parciális egyensúly g) racionális piaci magatartás h) az inputok térbeli elhelyezkedése által kiváltott korlátozott helyettesíthetőség i) átlagos ráfordítás

Hasonlítsa össze a csoportosítás eredményét a lecke végi megoldással! Lapozzon a 89. oldalra, és folytassa az elsajátítandó tananyag olvasását a 91. oldalig (3.1. fejezet)!

A regionális mikroökonómia két részterületének, azok főbb jellemzőinek a megismerése nélkülözhetetlen továbbhaladásunk szempontjából. Ezek áttekintésére ad módot a következő feladat. 2. önellenőrző feladat

Egészítse ki az alábbi mondatokat a felsorolás megfelelő elemeivel! A(z) A) .......... a regionális mikroökonómia egyik legfontosabb területe, fő céljaként a gazdasági tevékenységek B) .......... elhelyezkedését meghatározó tényezőket elemzi. Az alábbi gazdasági egységek képezik a telephelyelméletek vizsgálatának tárgyát: A(z) C) .......... szervezetek elhelyezkedése, amelyek tevékenységüket állami költségvetés által juttatott pénzből végzik.

a) profitorientált

A gazdasági (D) .......... ) szervezetek és részlegeik térbeli működése, amelyek outputjukat pénzért értékesítik, és kiadásaikat is főleg ezen bevételekből fedezik. A(z) E) .......... lakó- és munkahely-választási döntései, amely fogyasztási célú kiadásait pénzbeli (vagy természetbeni) jövedelméből fedezi.

f) háztartás

b) területválasztás c) telephelyelmélet d) városon belüli e) egymáshoz viszonyított g) állam h) alkalmazott i) térbeli j) közszolgálati k) költségvetési

24

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A kiegészítés eredményét a lecke végére lapozva ellenőrizheti. Reméljük, helyesen válaszolt. Folytassa a tankönyvi anyag elsajátítását a 105-110. oldalakon!

A regionális mikroökonómia – elnevezéséhez hűen – kiegészíti a korábbi közgazdaságtani tanulmányai során már megismert ,,mit, hogyan és kinek” kérdések vizsgálatát a ,,hol” kérdéssel. A globalizációs folyamatok az eddigi elméletek átgondolására késztették a közgazdászokat, így pl. Michael Storpert is, aki egy új elméletet dolgozott ki. Mielőtt a következő feladatot megoldja, gondolja át, vajon milyen tendenciák, egyéb okok vezettek ahhoz, hogy a ,,hol” kérdés vizsgálata megjelent mind a neoklasszikus felfogásban, mind pedig a Storper-féle ,,szentháromság” modellben! 3. önellenőrző feladat

Soroljon föl legalább 3-3 tényezőt, amely indokolja a „hol” kérdés vizsgálatát a neoklasszikus felfogásban, illetve a Storper-féle ,,szentháromság” modellben! Megoldását hasonlítsa össze a lecke végi felsorolással! Olvassa el a 110-112. oldalakon található 3.2.2 és 3.2.3. fejezeteket!

A fejezetek összefoglalták a regionális mikroökonómia ,,alapköveit”, valamint a lokális és transzferálható javak fogalmait. Tesztelje tudását a következő feladat segítségével!

25

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Gondolja át az alábbi mondatok tartalmát, és a megadott lehetőségek közül válassza ki a helyes megoldást! a) a mondat mindkét fele igaz b) a mondat mindkét fele hamis c) a mondat első fele igaz d) a mondat második fele igaz

A) A természeti erőforrásokra épülő tevékenységek helyhez kötöttek, nem folytathatók tetszőleges helyen, hanem a tevékenységnek az erőforrás lelőhelyéhez kell költöznie. B) A térbeli koncentráció gazdaságossága a termelés nagyobb és a szolgáltatások kisebb méretéből, azaz a nagyobb városok gazdasági lehetőségeiből adódik, ahol tömörül pl. a pénzügyi szektor, nemzetközi üzleti tanácsadás. C) A szállítási és kommunikációs költségek, ,,a távolság legyőzésének költségei” több tevékenység esetében már elhanyagolható összegeket tesznek ki, emiatt vagy valamelyik inputforráshoz közel, vagy egy szállítási csomópontba, avagy a piachoz érdemes telepíteni az üzemet. D) Nem transzferálható (lokális) inputok és outputok: immobilnak tekinthetők, nem szállíthatók, ezáltal meghatározzák a tevékenység elvégzésének helyét is. E) Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok: mobilak, azaz szállíthatók, így nem gazdasági döntés kérdése, hogy melyik településen célszerű telephelyet létrehozni.

Megoldásait a lecke végén ellenőrizheti. Olvassa el a tankönyvet a 98-105. és a 116-117. oldalakig (3.1.2. és 3.4. fejezetek)!

A telephely-választási döntések lényege az, hogy a különböző települések, letelepedési lehetőségek közül a gazdasági szereplők milyen szempontok mérlegelése után választják ki azt a helyet, ahol majd a tevékenységüket végzik. A telephely-választási döntések lényegének, illetve a telepítési döntések szempontjainak ismeretében bizonyára nem okoz majd nehézséget a következő két feladat megoldása.

26

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a kakukktojást! A telephely-választási döntések főbb szempontjai: a) mérhető (pl. költségek) és nehezen mérhető (pl. munkaerő minősége) szempontok b) vállalati versenystratégia szempontjai c) időtáv d) meglévő piacforma e) telephely-módosítási költségek


Melyik nem szerepel a telepítési döntések szempontjai között? a) életgörbe jelenlegi szakasza b) várható bevételek és költségek alakulása c) telephely, lakás lokális környezetében várható köz- és magánbefektetések alakulása d) megbecsült időtáv e) erőforrás-ellátottság Mielőtt továbblép, ellenőrizze válaszait! Lapozzon a 91. oldalra és olvassa el a tananyagot a 98. oldalig (3.1.1. fejezet)!

A továbbhaladás szempontjából nagyon fontos az eddig kidolgozott és alkalmazott telephelyelméletek főbb jellemzőinek, fejlődésük legfőbb állomásainak összegzése.

27

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbi elméletekhez rendelje hozzá legfontosabb képviselőjük nevét! A) Thünen B) Weber C) Lösch D) Isard E) Porter

a) globális gazdaság (számítógépes hálózatok, informatikaikommunikációs technológiák széleskörű alkalmazhatósága) b) térbeli verseny és egyensúly (közlekedési lehetőségek bővülése, a gazdasági tér jellemzőinek feltárása) c) mezőgazdasági területhasználat (a mezőgazdasági termelés térbeli szerkezetének elemzése a szállítási költségek alapján) d) telepítések optimalizálása (városok modernizálódása, a gazdasági tevékenység térbeliségére ható tényezők vizsgálata) e) iparosítás (ipari forradalom utáni nagyipari üzemek működésének vizsgálata)

Ha ellenőrizte válaszai helyességét, Ön a lecke végére ért. Ez alkalommal a regionális mikroökonómia alapkérdéseivel foglalkoztunk. Ezután Thünen mezőgazdasági telephelyelméletének részletes feldolgozása következik majd, amely egyben a beadandó házi feladat alapját is képezi.

Megoldások 1. megoldás: A – a, e, g, i; B – b, c, d, f, h, mert az egy pont gazdaság jellemzői: tökéletes verseny, a korlátlan helyettesíthetőség, a racionális piaci magatartás és az átlagos ráfordítás; a térben kiterjesztett gazdaság jellemzői pedig a differenciált piaci ár, a térben inhomogén fogyasztói preferenciák, az eltérő gazdasági reakciók, a térbeli parciális egyensúly, valamint az inputok térbeli elhelyezkedése által kiváltott korlátozott helyettesíthetőség. 2. megoldás: A – c, B – i, C – j, D – a, E – f, mert a telephelyelmélet a regionális mikroökonómia egyik legfontosabb területe; fő céljaként a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedését meghatározó tényezőket elemzi. Az alábbi gazdasági egységek képezik a telephelyelméletek vizsgálatának tárgyát: A közszolgálati szervezetek elhelyezkedése, amelyek tevékenységüket állami költségvetés által juttatott pénzből végzik. A gazdasági (profitorientált) szervezetek és részlegeik térbeli működése, amelyek outputjukat pénzért értékesítik, és kiadásaikat is főleg ezen bevételekből fedezik. A háztartás lakó- és munkahely-választási döntései, amely fogyasztási célú kiadásait pénzbeli (vagy természetbeni) jövedelméből fedezi.

28

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

3. megoldása helyes, ha az Ön által megadott felsorolásban szerepel: Neoklasszikus felfogás: fontos, hogy a termelési folyamatot hol végezzék, milyen termelési tényezők (helyi inputok) állnak rendelkezésre; a helyi inputok (pl. nagy létszámú, olcsó munkaerő) meghatározzák az alkalmazott technológiát is; adott területen megtermelt alapanyagok meghatározzák a feldolgozóipar profilját is; a termelés mérete hat a felhasználandó inputok mennyiségére is, amelyeket adott esetben azok (területi) szűkössége miatt oda kell szállítani; az adott területen megtalálható ingatlanok (nagyság, kialakítás) meghatározzák az alkalmazható technológiát; milyen a környező (kiegészítő) infrastuktúra az adott területen. Storper-féle ,,szentháromság” modell: a globalizáció korában a vállalati szervezet is döntő hatással van a teljesítményre (beszállítókkal való kapcsolat); a szabványosítás megköveteli a földrajzilag különböző helyeken lévő vállalatok közötti kommunikációt, együttműködést; klaszterek megjelenése, kapcsolati tőke léte, helyi innováció. 4. megoldás: A – a, B – d, C – d, D – a, E – c 5. megoldás: d, mert a telephely-választási döntéseket nem befolyásolja a meglévő piacforma. 6. megoldás: e, mert a telepítési döntések szempontjai között nem szerepel az erőforrás-ellátottság. 7. megoldás: A – c, B – e, C – b, D – d, E – a, mert Thünen a mezőgazdasági területhasználat, Weber az iparosítás idején dolgozta ki modelljét; Lösch munkássága a térbeli verseny és egyensúly időszakában bontakozott ki, Isard a telepítések optimalizálása, Porter pedig a globális gazdaság szakaszában végezte kutatásait.

29

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

4. lecke A föld- és területhasználat Valamennyi gazdasági tevékenység számára meghatározóak a termelési tényezők, amelyeket inputként használunk. Az inputok jelentős része valamilyen természeti erőforrás, de ezen belül is kiemelt szerepe van a földterületnek, a földfelszínnek. A földfelszínt alapvetően kétféle célból hasznosítjuk: mezőgazdasági termelés, illetve egyéb (közlekedési, építési, ipari stb.) tevékenységek során. Tény azonban, hogy a földfelszín (amelynek térbeli kiterjedése vitathatatlan) szűkös erőforrás, tehát gazdálkodnunk kell vele. További munkánkhoz meg kell ismernünk az erőforrások alaptípusait, azok legfontosabb jellemzőit, és foglalkoznunk kell a termőföld-hasznosítás (benne az optimális hasznosítás) kérdéskörével. Alapvető célkitűzés Thünen mezőgazdasági telephelyelméletének áttekintése, a gyakorlati alkalmazás napjainkban is helytálló elemeinek hangsúlyozása. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 5 óra


• • • • • •

meghatározni a föld- és területhasználat alapkérdéseit; jellemezni az erőforrások alaptípusait; áttekinteni a termőföld hasznosításával kapcsolatos kérdéseket; meghatározni a földterület optimális hasznosítását; értelmezni Thünen mezőgazdasági telephelyelméletét; megismerni a Thünen- modell gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

Olvassa el a tankönyv 327-338. oldalait (12.1. és 12.2. fejezetek)!

Valamennyi társadalmi-gazdasági tevékenység valamilyen módon kötődik tehát a földfelszínhez. A földterület, mint termelési tényező eltérő célú hasznosításakor (pl. mezőgazdasági- és egyéb célú hasznosítás) más-más szempontok kerülnek előtérbe. 1. önellenőrző feladat

Eddigi tapasztalatai alapján határozza meg azokat a jellemzőket, amelyek a mezőgazdasági, illetve az egyéb célú hasznosítás során előtérbe kerülnek! Lapozzon a lecke végére, ha kíváncsi a megoldásra. A termelési tényezők korábban elsajátított csoportosításának (munka, föld, tőke, vállalkozó) kiegészítéseként hangsúlyoznunk kell egy másik csoportosítási lehetőséget, amely az emberi és természeti erőforrásokra való bontást jelenti. A munkaerő elemezhető mennyiségi és minőségi szempontból, térbeli mobilitása viszont általában korlátozott. A természeti erőforrások két nagy csoportja a megújuló és nem megújuló erőforrások.

30

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


A tanultak alapján a következő jellemzőket rendelje hozzá a megfelelő csoportokhoz! A) emberi erőforrások:

a) szén

B) megújuló természeti erőforrások:

b) termőtalaj

C) nem megújuló természeti erőforrások:

c) munkaerő kínálata d) fémek e) erdők f) kőolaj g) állatok h) innovációs készség i) földgáz j) ásványi anyagok k) technológia

A csoportosítás eredményét a lecke végén található megoldással vetheti össze. Reméljük, válasza jól sikerült. Folytassa a tananyag elsajátítását a 330. oldaltól a 333. oldalig (12.2.1. és 12.2.2. fejezetek)!

A termőföld hasznosításának vizsgálata során figyelembe kell venni több tényezőt, pl. a tulajdonviszonyokat, a földjáradékot, valamint azt a tényt, hogy a föld értéke teljes mértékben a rajta előállítható termék, avagy az alternatív területhasznosítás értékéből vezethető le. A területhasználat térbeliségének jellemzői nagyban függnek az externáliáktól, amelyek nagy része lokalitása miatt csak egy adott térségben figyelhetők meg. Kiemelkedően fontos a termőföld mezőgazdasági hasznosítása.

31

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbi, a termőföldre – mint mezőgazdasági hasznosítású természeti erőforrásra – vonatkozó fontosabb közgazdasági jellemzőket tartalmazó felsorolásból válassza ki a kakukktojást! a) térbeli pozíciója a környezet függvénye b) lassú tőkeforgás c) alternatív felhasználása korlátozott d) nagy kockázat e) vagyonmegőrző jellegű f) helyhez kötött g) az alkalmazott technológia a minőség függvénye h) a tulajdonos és a birtokos gyakran elválik egymástól i) kínálata hosszú távon rugalmatlan Válasza ellenőrzéséhez lapozzon a lecke végére! A földterület tehát szűkös erőforrás, ugyanaz a terület többféle módon hasznosítható. A területhasznosítás intenzitása alatt az egységnyi földterületre jutó kibocsátást (outputot) értjük, amely az ott végzett tevékenységektől függően eltérő lehet. Az optimális hasznosítás érdekében több tényező hatását kell adott szempontok alapján értékelni (pl. a maximális profit elérését, a piactól mért távolságot). 4. önellenőrző feladat

A fenti tények alapján egészítse ki az alábbi mondatokat! Egy adott, egységnyi nagyságú földterületet figyelembe véve létezik egy olyan kibocsátási szint, ahol a profit A) .......... . A piactól távolodva ugyanakkora földterületen egyre B) .......... az optimális kibocsátás (a növekvő szállítási költség miatt), azaz csökkenő a területhasználat intenzitása, ezzel összefüggésben egyre C) .......... tevékenységfajta végezhető rajta. Ha lehetőség van az alternatív területhasználatra (mezőgazdaság mellett ipar, lakóterület, pihenő övezet stb.), azaz D) .......... tevékenység végezhető, akkor a tevékenységek közül azt érdemes folytatni egy adott területen, amelyik a E) .......... járadékot képes előállítani.

a) többféle b) kisebb c) maximális d) kevesebb e) legmagasabb

A kiegészítés helyes eredményét a lecke végén találja. Folytassa a tankönyv tanulmányozását a 338-344. oldalakkal (12.3. fejezet)!

32

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A területhasznosítással tudományos értelemben Thünen foglalkozott először. A korabeli önellátó városok egyszerűsített térbeli modellje alapján arra kereste a választ, hogy az egyes mezőgazdasági kultúrák termelése hol helyezkedik el a város körül lévő földeken. Fontos tudni, hogy Thünen modelljét leegyszerűsített feltételek mellett vizsgálta. 5. önellenőrző feladat

A leegyszerűsített feltételek ismeretében ítélje meg az alábbi mondatok tartalmát a felsorolt szempontok szerint! a) a mondat mindkét fele igaz b) a mondat mindkét fele hamis c) a mondat első fele igaz d) a mondat második fele igaz

A) Térben pontszerű piacot feltételez, ezáltal nem vizsgálja a városon belüli szállítást és a piac (kereslet) nagyságát sem. B) A mezőgazdasági termékek fogyasztói a városban találhatók, csak a mezőgazdasági munkaerő él a városon kívül. C) Tökéletes versenyt feltételez, azaz a termelők képesek befolyásolni a piaci versenyt. D) A földtulajdonosok optimálisan döntenek, azaz megpróbálják a területhasznosítást racionalizálni. E) A termőföld minősége mindenütt azonos a síkon, bármilyen termény termelésére egyformán alkalmas. F) A termelési költségek termékenként különböznek, annak ellenére, hogy termékenként az alkalmazott technológia ugyanaz.

Megoldásai ellenőrzéséhez lapozzon a lecke végére! Reméljük, jól ítélte meg a mondatok igazságtartalmát. Folytassa a tananyag elsajátítását a 12.3.2. fejezettel (341-344. oldalak)!

Thünen korában értelemszerűen adódott, hogy egy várost a környező földekről kellett tömeges élelemmel és ipari alapanyaggal ellátni. Ennek alapján megadható a város, mint egy fogyasztópiac körüli mezőgazdasági övezetrendszer.

33

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


A 340. oldalon a 12.5.(b) ábra tanulmányozását követően állítsa helyes sorrendbe az alábbi állításokat! a) háromnyomásos gazdálkodás b) zöldség-és tejtermelés c) szántóföldi termelés ugarolással d) szántóföldi termelés vetésforgóval e) legeltető állattenyésztés f) fakitermelés A helyes sorrendet a lecke végén, a megoldásoknál találja. Ön a lecke végére ért. Áttekintette a föld- és területhasználathoz kapcsolódó legfontosabb elveket, illetve Thünen mezőgazdasági modelljét, valamint annak gyakorlati alkalmazását. Most szerzett ismeretei alapján kell majd az első beküldendő feladatot elkészítenie.

Megoldások 1. megoldás: Helyesen válaszolt, ha rámutatott, hogy a következő jellemzők határozzák meg az eltérő hasznosítási módokat: Mezőgazdasági hasznosítás: a föld minősége, domborzati viszonyok, az adott területre jellemző klimatikus hatások (pl. napsütéses órák száma, évi átlagos csapadék). Egyéb célú hasznosítás: a föld térbeli elhelyezkedése és elérhetősége, az ott élők gazdasági és társadalmi – közösségi igényei (pl. parkosítás, játszóterek kialakítása, autópályák építése, lakóépületek vagy ipari üzemek építése). 2. megoldás: A – c, h, k; B – b, e, g; C – a, d, f, i, j, mert emberi erőforrások: munkaerő-kínálat, innovációs készség, technológia; megújuló természeti erőforrások: termőtalaj, erdők, állatok; nem megújuló természeti erőforrások: szén, fémek, kőolaj, földgáz, ásványi anyagok. 3. megoldás: g), mert a termőföldre vonatkozó állítások közül ez volt a kakukktojás: az alkalmazott technológia a minőség függvénye. 4. megoldás: A – c, B – b, C – d, D – a, E – e, mert egy adott, egységnyi nagyságú földterületet figyelembe véve létezik egy olyan kibocsátási szint, ahol a profit maximális. A piactól távolodva ugyanakkora földterületen egyre kisebb az optimális kibocsátás (a növekvő szállítási költség miatt), azaz csökkenő a területhasználat intenzitása, ezzel összefüggésben egyre kevesebb tevékenységfajta végezhető rajta. Ha lehetőség van az alternatív területhasználatra (mezőgazdaság mellett ipar, lakóterület, pihenő övezet stb.) azaz többféle tevékenység végezhető, akkor a tevékenységek közül azt érdemes folytatni egy adott területen, amelyik a legmagasabb járadékot képes előállítani. 5. megoldás: A – a, B – c, C – c, D – b, E – a, F – d 6. megoldás: b – f – d – c – a – e

34

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. lecke Beküldendő feladat I. Az elkészítendő feladat Thünen modelljének gyakorlati alkalmazásával foglalkozik konkrét földrajzi térben; azaz egy tetszőlegesen választott hazai város külterületének hasznosítását kell leírni, és összevetni a Thünen-modellben megfogalmazott törvényszerűségekkel. A feladat abból indul ki, hogy minden társadalmi-gazdasági tevékenység, valamilyen mértékben helyhez kötött. A földfelszín azonban szűkös erőforrás. Azt, hogy a földterület miként hasznosul, elsősorban gazdasági-gazdaságossági tényezők döntik el, mint ahogyan azt Thünen modelljében be is mutatta. Thünen ideális körülmények között állította fel modelljét, a tér mezőgazdasági hasznosításában állapított meg törvényszerűségeket. Ezek a következők: •

Két termék közül a nagyobb előállítási költségű termelése kerül a városhoz közelebb.

•

A nagy térfogatú, súlyú termékeket, a gyorsan romlókat a város közelében kell előállítani.

•

Általában az intenzívebb termelési rendszerek kerülnek a városhoz közelebb.

•

Mindezek együtteseként a várost gyűrűszerű termelési övezetek veszik körül.

A modellnek azonban van két alapvető korlátja: Az egyik, hogy, hangsúlyosan „ideális” körülmények között vizsgálódik. Sok olyan egyszerűsítő feltételt tartalmaz, amely a valóságban nem teljesül (például elszigetelt gazdaságot vizsgál, melyet egyetlen város piaca határoz meg). Ebből adódóan a modell megállapításai, következtetései valós térben vizsgálódva módosulnak. A másik korlát, hogy a külterület hasznosításában nem csupán a mezőgazdasági szektor érdekelt (gondoljunk pl. az ipari parkok, lakóparkok építésére). Ebből következően a külterület hasznosításában nem csupán a mezőgazdasági termelés szempontjai érvényesülnek. Ez a feladat azért fontos, mert Ön elmélyül az elméleti modell gyakorlati alkalmazásában. A feladat lehetőséget teremt arra, hogy Ön a saját gyakorlati, szakmai tapasztalatát is beépítse a feladatba. A feladat elkészítésére fordítandó idő: kb. 10 óra, a feladat kidolgozásának terjedelme minimum 4, maximum 10 gépelt oldal.

A feladat célja, hogy:

•

Ön Thünen modelljének gyakorlati alkalmazásával konkrét földrajzi térben összefoglalja a területhasználat jellegzetességeit.

35

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A feladat pontos címe

Mutassa be valamely szabadon választott hazai város konkrét példáján keresztül, hogyan adaptálható Thünen modellje a területhasznosításban napjainkra vonatkozóan!

A feladat kidolgozásának szempontjai: 1. Vázolja fel egy tetszőlegesen kiválasztott hazai város külterületének tényleges területhasználatát! 2. Vesse össze a kapott eredményt Thünen ideális körülmények között felállított modelljével abból a szempontból, hogy •

mi az, ami megfelel Thünen modelljének;

•

mi az, ami nem felel meg Thünen modelljének!

3. Magyarázza meg, mi(k) lehet(nek) a Thünen modelltől való eltérés(ek) oka(i)!

A feladat kidolgozását segítő ajánlások: A feladathoz mellékeljük a 2005. decemberéig várossá nyilvánított településeink listáját, melyből Ön szabadon választhat. (A városokról ebben a táblázatban az is kitűnik, hogy mikor lettek várossá, mely megyében vannak, és hogy közelítőleg hányan lakják.) Mivel a dolgozat sikere azon is múlik, hogy milyen sikeres a vizsgálati helyszín kiválasztása, ezért az alábbiakban következzék néhány további tanács. 1. Minél nagyobb várost választ, általában annál összetettebb területhasználattal találkozik. Nagyvárosaink (Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr, Pécs, Nyíregyháza, Kecskemét, Székesfehérvár) összetett területhasználatuknál fogva nehezebben, nagyobb munkával elemezhetőek. 2. Érdemes a saját lakókörnyezetéből, vagy amennyiben városban lakik, úgy a saját városából kiindulnia, s elvégezni annak területhasználat-vizsgálatát, hiszen erről a településről több helyről is könnyebben gyűjthet információt. Az információgyűjtés történhet terepbejárással, a polgármesteri hivatal építési osztályának felkeresésével, a falugazdász megkeresésével, a település honlapjának tanulmányozásával, a helyi sajtó és kiadványok, térségfejlesztési tanulmányok elemzésével stb. 3. A feladat megoldása akkor lehet sikeres, ha a kiválasztott település, melynek területhasznosításáról dolgozata készül, térben megfelelően differenciált. Azaz, ahol a külterület hasznosításában többféle szektor is jelen van (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás); vagy egyféle szektor (például mezőgazdaság) a jellemző, de többféle termelési rendszerrel, profillal működik; ill. ahol jelentős változások zajlottak, zajlanak a külterület területhasználatában. 4. Ha Ön a beküldendő feladatban a mezőgazdasági hasznosítás sajátosságait kívánja inkább vizsgálni, célszerű, ha alföldi megyék városaiból választ. Ha iparosodottabb településekkel kíván foglalkozni, az egykori ÉK-DNy-i ipartengely (Északiközéphegység, Dunántúli-középhegység), esetleg a Mecsek és környékéről érdemes egy bemutatandó várost keresni. Idegenforgalmi jellegű külterület-hasznosítással foglalkozni például a Balaton, a Velencei-tó, illetve a Tisza-tó mentén található városokban van mód. 36

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. Mielőtt a település külterületének tényleges területhasználatát bemutatja,el kell helyezni a várost települési környezetében. 6. A tényleges területhasználat vizsgálata során ne csupán a mezőgazdasági szektor működését vizsgálja, hanem a többi szektor külterületen létrehozott telephelyeit is! 7. Amikor összegzi a kiválasztott város külterületének területhasználatát, térjen ki arra is, hogy a különböző profilú piaci szereplők a településtől milyen távolságban helyezkednek el, milyen tevékenységet folytatnak a konkrét földrajzi térben. Érdemes a település külterületét a haszonvételtől függően adott esetben égtájakkal jelölt (koncentrikus, szektoros) zónákra bontani. 8. A következő lépésben rendszerezze a tapasztalatait! Foglalja össze a konkrét település külterületén mutatkozó jellegzetességeket, melyek a már ismert és ismertetett Thünen-modell törvényszerűségeivel esnek egybe! 9. A Thünen-modell megállapításaival fedésbe nem hozható tapasztalatokat is összegezze! Keresse a választ arra a kérdésre, vajon mi a Thünen-modelltől való eltérés oka! A cél reális magyarázatok egybegyűjtése. Nem követelmény tehát, hogy a kialakult területhasználati szerkezet komplex ok-okozati összefüggésére rávilágítson; de próbáljon lehetséges magyarázatokkal szolgálni helyismeretére, gyakorlati életben szerzett szakmai tapasztalataira támaszkodva! (Pl. a Thünen-modelltől való eltérések egyik gyakori oka a terület közlekedés-földrajzi helyzete. Jó forgalmi fekvésű területeken a várostól távoli részek is fontos gazdasági bázisokká válnak.) 10. Amennyiben olyan hivatalos dokumentáció alapján dolgozik, mely forrásdokumentum más céllal íródott; úgy ebben az esetben az a helyes, ha csak azokat a részeket használja föl a feladatban, amelyek a vizsgálat tárgyának megfelelnek. 11. E feladat egyik fő célja, hogy Ön egyéni – szakmailag is alátámasztott – véleményt fogalmazzon meg. Adott esetben előfordulhat, hogy az Ön által megfogalmazott vélemény eltér a tutor következtetéseitől. Ha az Ön véleménye szakmai alapokon nyugszik, még akkor sem számíthat negatív értékelésre, ha a tutor véleménye nem egyezik az Önével. 12. A dolgozat összeállításakor figyelembe kell venni a terjedelmi korlátokat. Fontos, hogy a beadott feladatban az egyes részkérdésekre adott válaszok súlya, aránya is megfelelő legyen. 13. Legyenek a felhasznált irodalmi források pontosak! Ez egyrészt a a szövegírás közbeni hivatkozásokra, másrészt a dolgozat végén az irodalomjegyzék összeállítására vonatkozik. (Segíthet ebben Fülöp Tamás: Tájékoztató a szakdolgozatok készítéséhez c. anyaga, amely a SZOLF honlapján hozzáférhető.) 14. A feladatot Word formátumban kell elkészíteni: 12-es betűmérettel 1,5-es sortávval, a megadott szempontok és terjedelmi korlát szerint. A feladat szöveges értékelés, de készülhet rajzos vázlat is hozzá elektronikus formában (képszerkesztés). Amíg a feladat értékeléséről megkapja a visszajelzést, haladjon tovább, folytassa a tanulást a 6. lecke anyagával!

37

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

6. lecke A szállítási költségek minimalizálása A gazdaságban működő kereslet és kínálat térben a legtöbb esetben nem esik egybe. A szállításnak fontos szerepe van a kereslet és kínálat közötti földrajzi tér leküzdésében. A piaci szereplők a telepítési szempontok mérlegelésekor szükségszerűen törekednek a szállítási költségek minimalizálására. Ebben a leckében a szállítás, mint telephelybefolyásoló tényező legfontosabb jellemzői kerülnek nagyító alá. Megismerkedhet azzal, hogy ideális körülmények között miként befolyásolja a szállítási költség a telephelyválasztást, és azzal is, milyen egyéb szállítással, szállítási költséggel (is) összefüggő tényezők hatnak a telephely-választásra. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 7 óra


• • • • • •

értelmezni Weber telephelyelméletét; felsorolni a távolság különböző értelmezéseit; összefoglalni az egyes szállítási eszközök legfőbb jellemzőit; rendszerezni a szállítással kapcsolatos döntések legfőbb szempontjait; megmagyarázni a szállítási költségek szerepét a telephelyválasztásban; összegezni a transzferálható input- és output szerepét a telephelyválasztásban ideális körülmények között.

Az első részben összegezzük Weber telephelyelméletének lényegét. Olvassa el a tankönyv 4.3.1. fejezetét a 130. oldaltól a 134. oldalig!


Válassza ki az alábbiak közül azokat a fogalmakat, melyek nem voltak alap-, illetve háttérfeltevései Weber elméletének! a) a termelési költség különböző b) a munkaerő adott c) a természeti tényezők, hatásaik befolyásoló tényezők d) a szállítási költség csak a távolságtól és a mennyiségtől függ e) bármennyi terméket el lehet adni f) a nyersanyagok fix áron korlátlanul állnak rendelkezésre

38

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik két alapfeltétel hiányzik a fenti felsorolásból? Ellenőrizze válaszai helyességét a lecke végén! Weber modellje számos törvényszerűséget fogalmaz meg a szállítási költséggel összefüggésben. 3. önellenőrző feladat

Válassza ki a felsorolt fogalmak közül azt a hármat, melyeket a mondatokba illesztve helyes állításokat kap! Ha a bevétel a feltételek szerint fix összeg, akkor a profit növelése csak a A) .......... minimalizálásával történhet.

a) szállítási költségek

A szállítási költségek a telephelyválasztást úgy befolyásolják, hogy ha a termelési folyamatban a nyersanyag mozgatásának költsége meghaladja a késztermék szállítási költségét, akkor a B) .......... közelébe települ a feldolgozó vállalat.

c) piac

Ha a termelési folyamatban a késztermék mozgatásának költsége meghaladja a nyersanyag szállítási költségét, akkor a C) .......... közelébe települ a feldolgozó vállalat.

b) bérköltség d) nyersanyag e) fogyasztópiac f) közlekedési infrastruktúra

A kiegészítés eredményét a lecke végére lapozva ellenőrizheti. Webert a fent összefoglalt elméleti tézisek mellett legalább annyira érdekelte a modelltől való eltérés, mint amennyire a modell törvényszerűségeinek valóságos térben való megfeleltethetősége. A modelltől való eltérés elemzése során ismerte fel, hogy a termelési költségek a tevékenységek térbeli sűrűsödése révén jelentősen csökkennek. Az alábbiakban e felismerés néhány alapfogalmára kérdezünk rá. 4. önellenőrző feladat

Válassza ki az agglomeráció helyes definícióját! a) a termelőerők és termelő eszközök versenyelőnye b) egymás szomszédságában levő különböző jellemzőkkel bíró gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödése c) egyetlen iparághoz tartozó vállalatok térbeli sűrűsödése

39

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki az agglomerációs hozadék meghatározását az alábbi felsorolásból! a) a gazdasági telephelyek helyi intézményekkel való szoros kapcsolatának kiépítése b) a gazdasági tevékenységek térbeli közelségéből eredő költségmegtakarítás c) a gazdasági telephelyek településhálózat-fejlesztő hatása


Melyik az izodapán definíciója? a) a telephely körüli, azonos szállítási költségű pontok mértani helye b) a telephely körüli minimális szállítási költségű pontok mértani helye c) a telephely körüli maximális szállítási költségű pontok mértani helye A helyes definíciókat a lecke végén találja. Ha ezekre a kérdésekre jól válaszolt, akkor az alapfogalmakkal már tisztában van. Folytassa a könyv tanulmányozását a 119-124. oldalakon, ahol részletesen is megismerheti a szállítás szerepét a telephelykialakításban. Tanulmányozza a könyv táblázatos összefoglalásait is! 7. önellenőrző feladat

Az alábbiakban a távolság különböző értelmezéseit foglaljuk össze. Nevezze meg a távolság-fogalmakat! a) egyes társadalmi rétegek közti különbözőségből adódó távolságtartás, avagy közeledés b) a szállítás útvonalának költsége c) a szállítás útjának időigénye d) a képzeletünkben „megélt” távolság e) a számítógépes hálózaton elérhető információ költsége és letöltésének sebessége f) légvonalban mért távolság g) a tényleges útvonalon mért távolság Válaszait a lecke végén ellenőrizheti. A szállítással kapcsolatos döntéseket több tényező befolyásolja.

40

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Párosítsa az alábbi fogalmakat a meghatározásokkal! Egy meghatározás pár nélkül marad! A) determináltság B) méretgazdaságosság C) monopolisztikus szállítási piacok D) szállítási módok viszonylagossága E) logisztikai körzetek

a) A szállítási mód, eszközök kiválasztása attól is függ, hogy mekkora tömegű árut kell szállítani és milyen távolságra. b) Ugyanazon terméket többféle eszközzel célba lehet juttatni. c) Bizonyos piacokon nem tökéletes a verseny, vagy azért, mert állami fenntartásúak, vagy azért, mert a magas beruházási és üzemeltetési költségek miatt csak néhány cég verseng. d) A közlekedési hálózatok nem tetszőlegesen épülnek ki a térben, hanem mindig követnek valamilyen természetföldrajzi, gazdasági racionális szempontot. e) A szállításszervezési költségek távolságtól függő tarifa-övezetek. f) Azok a térbeli egységek, melyekben megtalálhatóak a fontosabb szállítási módok átrakópontjai (vasúti pályaudvar, repülőtér, kikötő stb.). g) A szállítási/ közlekedési eszközöknek jellemző kapcsolódó költségei és szállítmányai vannak.

41

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Töltse ki értelemszerűen az alábbi táblázat hiányzó adatait! KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ

KÖLTSÉGEK

TÁVOLSÁG

TIPIKUS SZÁLLÍTMÁNY

Gépkocsi/út Folyékony és gáz halmazállapotú anyagok Személyszállítás dominál, kisebb részben nagy értékű, vagy könnyen romló javak, ahol a gyorsaság szempont Belvízi hajó Tengeri hajó Vasút

Reméljük, sikerült jól kitöltenie a táblázatot. Nézze meg a megoldást a lecke végén! Ezek után ismerkedjünk meg a transzferálható inputok és outputok, azaz a mobil (tetszőleges távolságra szállítható) nyersanyagok és késztermékek hatásával a telepítési döntésekben. Olvassa el a tankönyv 125-130. oldalain a 4.2. fejezetet!


Foglalja össze, hogy ideális körülmények között mi az az 5 alapfeltétel, amelyből a minimális szállítási igényű telephely megismerésekor kiindulunk! A helyes választ a lecke végén találja. A nyersanyag és a késztermék egységnyi távolságra jutó fajlagos szállítási költségének nagyságától függ, hogy hová érdemes az üzemet telepíteni.

42

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Párosítsa össze a mondat elejének szánt gondolatokat a mondat végének szánt megállapításokkal! A) Az input-orientált (nyersanyagorientált) vállalatok esetében…

a) a telephely a készterméket felhasználó piac közelébe települ.

B) Az output-orientált (késztermékorientált) vállalatok esetében...

b) a telephely a nyersanyag-lelőhely közelébe települ.

C) A késztermék és nyersanyag fajlagos szállítási költsége szempontjából kiegyenlített vállalat esetében…

c) nagyjából azonos távolságra kerül a nyersanyaglelőhelytől és a piactól a telephely.

A helyes párosítást a lecke végén olvashatja. A valóságos földrajzi térben a szállítással kapcsolatban számos járulékos költség merül fel. 12. önellenőrző feladat

Nevezze meg, mely költségfogalmak tartoznak az alábbi definíciókhoz! a) A gyáron belül a gyárkapuig felmerülő összes költség. b) Az esetleges csomagolási, konténerbe pakolási költségek, amelyek a szállítási módtól függően eltérnek. c) A termelési, átrakási és szállítási költségek együttesen. d) A gyárkaput elhagyva a termékre a vevőig eljutva rárakódó, a megtett távolságtól függő szállítási költségek. Ezzel a lecke végére ért. Sikeresen végigtanulmányozta, hogy a szállítás miként hat kiválasztására. A következő leckében betekintést nyer a térbeli piacszerkezetek törvényszerűségeibe.

43

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: a, c, mert Weber elméletének alap-, illetve háttérfeltevései közé a felsoroltak közül ezek tartoznak: a munkaerő adott; a szállítási költség csak a távolságtól és a mennyiségtől függ; bármennyi terméket el lehet adni; a nyersanyagok fix áron korlátlanul állnak rendelkezésre. 2. megoldás: szabadversenyes kapitalizmus, tökéletes piac érvényesül; a közlekedési infrastruktúra mindenütt korlátlanul rendelkezésre áll. 3. megoldás: A – a, B – d, C – e, mert Ha a bevétel a feltételek szerint fix összeg, akkor a profit növelése csak a szállítási költségek minimalizálásával történhet. A szállítási költségek a telephelyválasztást úgy befolyásolják, hogy ha a termelési folyamatban a nyersanyag mozgatásának költsége meghaladja a késztermék szállítási költségét, akkor a nyersanyag közelébe települ a feldolgozó vállalat; Ha a termelési folyamatban a késztermék mozgatásának költsége meghaladja a nyersanyag szállítási költségét, akkor a fogyasztópiac közelébe települ a feldolgozó vállalat. 4. megoldás: b, mert az agglomeráció egymás szomszédságában levő különböző jellemzőkkel bíró gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödése. 5. megoldás: b, mert az agglomerációs hozadék a gazdasági tevékenységek térbeli közelségéből eredő költségmegtakarítás. 6. megoldás: a, mert az izodapán a telephely körüli, azonos szállítási költségű pontok mértani helye. 7. megoldás: a) társadalmi távolság b) gazdasági c) időtávolság d) kognitív távolság e) virtuális távolság f) földrajzi távolság g) közlekedéshálózati távolság 8. megoldás: A – d, B – a, C – c, D – b, E – f, mert a determináltság azt jelenti, hogy a közlekedési hálózatok nem tetszőlegesen épülnek ki a térben, hanem mindig követnek valamilyen természetföldrajzi, gazdasági racionális szempontot; a méretgazdaságosság szerint a szállítási mód, eszközök kiválasztása attól is függ, hogy mekkora tömegű árut kell szállítani és milyen távolságra; monopolisztikus szállítási piacokról azért beszélhetünk, mert bizonyos piacokon nem tökéletes a verseny, vagy azért mert állami fenntartásúak, vagy azért, mert a magas beruházási és üzemeltetési költségek miatt csak néhány cég verseng; a szállítási módok viszonylagosságán azt értjük, hogy ugyanazon terméket többféle eszközzel célba lehet juttatni; logisztikai körzetek azok a térbeli egységek, melyekben megtalálhatóak a fontosabb szállítási módok átrakópontjai (vasúti pályaudvar, repülőtér, kikötő stb.).

44

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

9. megoldás: KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ

KÖLTSÉGEK

TÁVOLSÁG

TIPIKUS SZÁLLÍTMÁNY

Gépkocsi/út

Magas pálya-beruházási költségek, de az útfenntartás költségei alacsonyak. Magas az üzemeltetési költség (drága az üzemanyag, gyors a gépjárművek elhasználódása)

Kis-közepes távolságokra

Elsősorban személyszállításban valamint nagy értékű, romló áruk szállításában fontos.

Csővezeték

Magas beruházási költség, viszonylag alacsony szállítási és fenntartási költség

Közepestől nagy távolságig

Folyékony és gáz halmazállapotú anyagok

Repülőgép

Magas beruházási és szállítási költségek. A közlekedési (pálya) költségei alacsonyak

Közepestől nagy távolságig

Személyszállítás dominál, kisebb részben nagy értékű, vagy könnyen romló javak, ahol a gyorsaság szempont

Belvízi hajó

Folyószabályozás, csatornaépítés, kikötői létesítmények költsége magas. A szállítási költség alacsony. Az átrakási költség magas.

Közepes és nagy távolságra

Korábban jelentősebb szerepe volt a személyszállításban, ma a tömegáruk szállítása a jellemző

Tengeri hajó

A hajó, a kikötőépítés költségei magasak. A szállítási költség alacsony

Nagy távolságra

Korábban jelentősebb szerepe volt a személyszállításban, ma a tömegáruk szállítása a jellemző

10. megoldás: A kiindulási feltételek a következők: Egyetlen pontszerű nyersanyaglelőhely van, ahonnan egyféle input származik, amit a telephelyre szállítunk; a telephelyen egyféle késztermék készül; a szállítási költség távolságarányosan változik; tetszőleges mennyiség szállítható; csak a súlytól függő szállítási költséget elemezzük. 11. megoldás: A – b, B – a, C – c, mert az input-orientált (nyersanyag-orientált) vállalatok esetében a telephely a nyersanyag-lelőhely közelébe települ; az output-orientált (késztermék-orientált) vállalatok esetében a telephely a készterméket felhasználó piac közelébe települ; a késztermék és nyersanyag fajlagos szállítási költsége szempontjából kiegyenlített vállalat esetében nagyjából azonos távolságra kerül a nyersanyaglelőhelytől és a piactól a telephely. 12. megoldás: a) termelési költség/végponti költség b) felrakási költség c) transzferköltség/átadási/átvételi költség d) szállítási költség

45

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

7. lecke Térbeli piacszerkezetek Az előző leckében megismerte, hogy a szállítási költségek miként befolyásolják a telephelyválasztási döntéseket. A telephely megválasztása azonban számos egyéb korlátozó tényezőtől is függ; például a piaci kereslettől, a versenytársak jelenlététől, a profit várható alakulásától. Ebben a leckében a piaci verseny térbeliségéhez kapcsolódó legfontosabb alapgondolatokat ismerheti meg. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • • • •

értelmezni Lösch telephelyelméletét; felsorolni a piacterületek térbeliségének vizsgálata során használt kiinduló feltételeket; összevetni a piacterületek térbeliségének vizsgálata során használt kiinduló feltételeket a Lösch elméletében szereplő feltételekkel; értelmezni a legfontosabb, a kereslet-kínálat, a piaci verseny térbeliségéhez kapcsolódó fogalmakat; különbséget tenni a piacterületek térbeli monopólium és versengő cégek esetében létrejövő mechanizmusában; különbséget tenni a térbeli monopólium és a versengő cégek árdiszkriminációja között.

Első témánk Lösch telephely-elmélete. Olvassa el a tankönyv 5.3. fejezetét a 153. oldaltól a 157. oldalig! Figyelmesen tanulmányozza a könyvben szereplő 5.9. ábrát is!


Válassza ki az alábbi felsorolásból azt a két feltételt, amely nem képezte részét Lösch elméleti kiindulásának! a) a tér egyenletes népsűrűségű b) a teret differenciált, sokrétű keresleti oldal jellemzi c) a teret tökéletes piaci verseny jellemzi d) a telephelyek olyan sűrűn helyezkednek el, hogy teljesen kitöltik a rendelkezésre álló teret e) a piac korlátlan f) a szállítás minden irányban lehetséges g) a piackörzetek határán található fogyasztók a két szomszédos termelő közül bármelyiket választhatják

46

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik két feltétel hiányzik a fenti felsorolásból? Ellenőrizze megoldásait a lecke végén! Lösch telephelyelmélete a piac törvényszerűségeit rögzíti a piacterületek (a gazdasági tér) fejlődésének elemzésén keresztül. A gazdasági tér fejlődésében három szakaszt különít el. 3. önellenőrző feladat

Párosítsa az alábbi jellemzőket a gazdasági tér fejlődési fázisaival! Egy jellemző nem tartozik Lösch modelljéhez. Melyik az? A) 1. fázis

a) A piacterületek kitöltik a teret, létrejön egy egyensúlyi állapot.

B) 2. fázis

b) A szállítási költség minimum-pontjából a telephely kimozdítható, ha a bérmegtakarítás nagyobb, mint a szállítási költség növekedése.

C) 3. fázis

c) A térben létrejön egy árutermelésre berendezkedett gazdaság. A terméket előállítani olcsóbb árutermelésben, mint önellátásban. Az árutermelő gazdaság körül piacterület jön létre. A piacterület addig tart, amíg a termék szállítási költsége föl nem emészti a profitot. d) Az ideális alakú piacterület ugyan kör alakú lenne, de a tér piacterületekkel való egyenletes kitöltésében a kör érintkezése körül maradnának ellátatlan helyek. Az egymással érintkező kör alakú piacterületek egymást deformálják, míg végül kialakul egy hatszögletű síkidomokból álló „méhkaptár-szerű”struktúra. e) Ha a tevékenység jövedelmező, új vállalkozók kezdik el az árutermelést. f) Kezdetben a térben létrejövő mindegyik piacterület egyforma nagyságú, de a gazdasági tér fejlődésének későbbi szakaszában már nem mindenütt jöhet létre a teljes kör. Reméljük, sikerült megválaszolnia a Lösch térgazdasági modelljére vonatkozó kérdéseinket. Ellenőrizze megoldását a lecke végén! Térjünk át a második nagyobb témakörünkre, a térbeli piacszerkezetekre! Olvassa el a tankönyv 5. fejezetéből az 5.2.1-ig tartó részt, a 141. oldaltól a 149. oldalig! 4. önellenőrző feladat

Foglalja össze, milyen kiinduló feltételekkel számolunk általában a piaci verseny térbeli jellemzőinek vizsgálata során!

47

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Hasonlítsa össze 3-4 mondatban a piaci verseny térbeli jellemzőinek vizsgálatakor megfogalmazható kiinduló feltételeket Lösch elméletének feltételeivel! Lapozzon a lecke végére! Jól sikerültek a megoldásai? A telephelyválasztást számos, a piaci versenyből adódó tényező is befolyásolja. A következő feladatokban néhány fontos, a kereslet-kínálat, a piaci verseny térbeliségéhez kapcsolódó fogalomra kérdezünk rá. 6. önellenőrző feladat

Válassza ki a FOB-ár helyes definícióját! a) a termelési költség és a szállítási költség összege b) a termelési költség és a beruházási költség összege c) a termelési költség és a felrakási költség összege


Válassza ki a mennyiségi–távolsági függvény meghatározását az alábbi felsorolásból! a) a telephelytől való távolság viszonyaként írja le az eladható mennyiség nagyságát b) a fogyasztópiactól való távolság viszonyaként írja le az eladható mennyiség nagyságát c) a versenytárstól való távolság viszonyaként írja le az eladható mennyiség nagyságát


Egészítse ki a térbeli költségfüggvény definícióját! Az a függvény, mely azt a szituációt írja le, melyben… a) a költség állandó, a piaci ár mindenütt ugyanaz, de a kereslet változó. b) a kereslet állandó, a piaci ár mindenütt ugyanaz, viszont a költség változó. c) a kereslet állandó, a piaci ár és a költség változó.

48

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a térbeli árbevételfüggvény meghatározását az alábbi felsorolásból! Az a függvény, mely azt a szituációt írja le, melyben… a) a költség állandó, a piaci ár mindenütt ugyanaz, de a kereslet változó. b) a kereslet állandó, a piaci ár mindenütt ugyanaz, viszont a költség változó. c) a költség állandó, és a piaci ár változó. Ellenőrizze a definíciókat a lecke végén! A térbeli piacszerkezet törvényszerűségei alapvetően másként alakulnak, ha a piac egyszereplős, azaz egyetlen gazdasági szereplő uralja (térbeli monopólium), mint ha versenytársak is vannak. A két lehetőség közül a térbeli monopóliumok esete a könnyebben modellezhető. Az alábbi feladatok erre a piacszerveződési formára vonatkoznak. 10. önellenőrző feladat

Vizsgálja meg az ár–távolság függvényt (az eladó kínálati függvényét) a térbeli monopóliumokra vonatkoztatva! Melyik igaz az alábbi megállapítások közül? Az ár–távolság függvény… a) pozitív meredekségű, mert a távolság növekedésével nő a szállítás költsége, amely növeli a termékárat. b) pozitív meredekségű, mert a piactér növekedésével nő az eladható áru-mennyiség. c) csökkenő meredekségű, mert a fogyasztó egy bizonyos árnál magasabbat nem hajlandó fizetni, ezáltal a kereslet csökken. d) csökkenő meredekségű, mert a térbeli kereslet nagysága idővel csökken. Gondolja végig az ár–mennyiség függvénnyel kapcsolatos ismereteit is! 11. önellenőrző feladat

Vizsgálja meg az ár–mennyiség függvényt (a vevő keresleti függvényét) a térbeli monopóliumokra vonatkoztatva! Melyik igaz az alábbi megállapítások közül? Az ár–mennyiség függvény… a) pozitív meredekségű, mert a növekvő szállítási költség növeli a termékárat. b) pozitív meredekségű, mert a piactér növekedésével nő az eladható áru mennyisége. c) csökkenő meredekségű, mert a fogyasztó egy bizonyos árnál magasabbat nem hajlandó fizetni, ezáltal a kereslet csökken. d) csökkenő meredekségű, mert a térbeli kereslet nagysága idővel csökken. A következő feladatban egy olyan térbeli monopóliumból indulunk ki, amely úgy szeretné profitját maximalizálni, hogy csak a FOB-árat változtatja meg.

49

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki az alábbi mondatokat a megadott fogalmak valamelyikével! (Ügyeljen arra, hogy nem mindegyik fogalom kerül felhasználásra! Egy fogalmat csak egyszer lehet használni.) Ha a vállalat megemeli a FOB-árat, akkor ennek következtében A) .......... a természetes piacterülete. A telephelyhez B) .......... vásárlók nem hajlandók megvenni a terméket a magasabb áron. A telephelyhez közelebbi vásárlók C) .......... FOB-áron is megvásárolják a terméket, mert nekik még így is megéri. Az emelt árból D) .......... eladott mennyiség mellett E) .......... profit keletkezik.

a) közelebbi b) távolabbi c) szűkül d) bővül e) kiegyenlítődik f) kisebb g) magasabb h) extra i) jelentős

Ellenőrizze válaszát a lecke végén! A versengő cégek esetében több üzem (telephely) van egymás közelében. 13. önellenőrző feladat

Válaszoljon röviden az alábbi kérdésekre! Fogalmazza meg, mi történik a) „A” termelő piacterületével, telephely-elhelyezésével akkor, ha a közelében levő „B” termelő alacsonyabb szállítási költséggel jelentkezik (miközben „A” és „B” termelő esetében is egyenlő a FOB-ár)! b) annak a „C” termelőnek a piacterületével, akinek ugyan alacsony a FOB-ára, de rendkívül magas a szállítási költsége! c) annak a „B” termelőnek a piacterületével, akinek ugyan alacsony a szállítási költsége, de rendkívül magas a FOB-ára! Reméljük, jól válaszolt a feltett kérdésekre. Ellenőrizze megoldásait a lecke végén! Folytassa a tanulást a térbeli árdiszkrimináció kérdéskörével! Olvassa el a tankönyv 5.2. fejezetét a 149. oldaltól a 152. oldalig!

A térbeli piacterületek határai nem határozhatók meg pontosan; elmosódott, bizonytalan határú övezetek. Ez egyrészt a vásárlói magatartással függ össze (a vásárlók preferenciái eltérőek, lojalitást tanúsíthatnak, szeretik a bevált dolgokat stb.), másrészt, a vásárlók megnyerése érdekében a versengő gazdasági szereplők különböző eszközt vethetnek be. Ilyen eszköz a térbeli árdiszkrimináció, valamint a térbeli abszorpció is.

50

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Definiálja a két fogalmat! a) Térbeli árdiszkrimináció b) Térbeli abszorpció Ellenőrizze a meghatározásokat a megoldások alapján a lecke végén! A térbeli árdiszkrimináció alapvetően a szállítási költség és a FOB-költség összehangolásával tudja sikerre vinni piacszerzési törekvését a vállalkozásoknak. 15. önellenőrző feladat

Hogyan tudja a monopólium térbeli árdiszkriminációval profitját maximalizálni? Válassza ki a helyes megoldást! a) a távolabbi vevők szállítási költségeinek egy részét áthárítja a telephelyhez közelebbi vevőkre. A FOB-árat megemeli. b) a közelebbi vevők számára az elhanyagolható szállítási költség és az alacsony FOB-árak miatt nagyobb tételű eladást biztosít. c) a távolabbi vevők FOB-költségét áthárítja a telephelyhez közelebbi vevőkre. A szállítási költséget lecsökkenti.


Válassza ki, hogy alakul a térbeli árdiszkrimináció egymás közelében levő két versenytárs esetén! a) A vállalatok kezdettől fogva versenytársként viselkednek. A két versenytárs közötti versenyt az dönti el, hogy kinek kisebb a térbeli árdiszkriminációja. Egy adott ár alá egyik versenytárs sem megy. b) A vállalatok versenyében a nagyobb piacterületű vállalat nagyobb árdiszkriminációt tud végrehajtani úgy, hogy folyamatosan „aláígér” a kisebb piacterületű versenytárs árainak. c) Először mindkét vállalat térbeli monopóliumként viselkedik, és létrehozza saját térbeli viszonyaira a saját térbeli árdiszkriminációját. Lesz egy közös metszet, amelyben mindkét fél piac szempontjából érdekelt. Ez képezi a két versenytárs közötti verseny helyét. Egy adott ár alá egyik versenytárs sem megy. A piac azé, aki további árdiszkriminációt tud végrehajtani. Lapozzon a lecke végére, és ellenőrizze megoldásait! A mai leckében a térbeli piacszerkezetek általános ismérveivel ismerkedett meg. A következő leckében betekintést nyer a térbeli koncentrálódás törvényszerűségeibe.

51

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: b, e 2. megoldás: A felsorolásban nem szereplő feltételek: a piaci szereplők racionálisak, a termelők a profitjuk, a fogyasztók pedig hasznuk maximalizálásában érdekeltek; egy telephelyen egy tevékenység, egyféle termék előállítása zajlik. 3. megoldás: A – c, B – e, f, C – a, d; a b) válasz nem tartozik Lösch elméletéhez. 4. megoldás: A piaci verseny térbeli jellemzőinek vizsgálata során az alábbi kiinduló feltételekkel számolunk: egyetlen termékpiacot veszünk figyelembe; minden piaci szereplőnek egyetlen telephelye van; minden piaci szereplő racionális: a termelők a profitjuk, a fogyasztók pedig hasznuk maximalizálásában érdekeltek; minden piaci szereplő egyforma áron jut hozzá az inputokhoz, és ugyanazon technológiát alkalmazza; olyan síkból indulunk ki, ahol a fogyasztók egyenletesen helyezkednek el; a közlekedés, szállítás bárhol lehetséges, mindig a légvonalbeli távolságot vesszük alapul. 5. megoldás: Lösch elméletének kiindulása lényegében egyezik a piaci verseny térbeli jellemzőinek vizsgálatakor megfogalmazott feltételekkel. Lösch azonban nagy hangsúlyt helyezett egyrészt arra, hogy a telephelyek a természetes piackörzeteikkel a teljes teret kitöltik, másrészt arra, hogy tökéletes a verseny (azaz bármilyen gazdasági tevékenységet bárki és bárhol végezhet; az esetleges magas profit odavonzza az új cégeket, ami miatt a magas profit normál profittá válik.); harmadrészt, hogy a piackörzetek határán található fogyasztók közömbösek, a két szomszédos termelő közül bármelyiket választhatják. 6. megoldás: c, mert a FOB-ár a termelési költség és a felrakási költség összege. 7. megoldás: a, mert a mennyiségi–távolsági függvény a telephelytől való távolság viszonyaként írja le az eladható mennyiség nagyságát. 8. megoldás: b, mert a térbeli költségfüggvény az a függvény, mely azt a szituációt írja le, melyben a kereslet állandó, a piaci ár mindenütt ugyanaz, viszont a költség változó. 9. megoldás: c, mert a térbeli árbevételfüggvény az a függvény, mely azt a szituációt írja le, melyben a költség állandó, a piaci ár változó. 10. megoldás: a, mert a térbeli monopóliumok esetén az ár–távolság függvény pozitív meredekségű, mert a távolság növekedésével nő a szállítás költsége, amely növeli a termékárat. 11. megoldás: c, mert a térbeli monopóliumok esetén az ár–mennyiség függvény csökkenő meredekségű, mert a fogyasztó egy bizonyos árnál magasabbat nem hajlandó fizetni, ezáltal a kereslet csökken.

52

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

12. megoldás: A – c, B – b, C – g, D – f, E – i, mert ha a vállalat megemeli a FOB-árat, akkor ennek következtében szűkül a természetes piacterülete. A telephelyhez távolabbi vásárlók nem hajlandók megvenni a terméket a magasabb áron. A telephelyhez közelebbi vásárlók magasabb FOB-áron is megvásárolják a terméket, mert nekik még így is megéri. Az emelt árból kisebb eladott mennyiség mellett jelentős profit keletkezik. 13. megoldás: a) A „B” termelő a vásárlók egy részét „A” közelében is ki tudja szolgálni. „A” piacterülete torzul (ellipszissé válik), és a telephely maga sem a kör (ellipszis) közepébe, hanem annak „B”-hez képest a távolabbi szélére kerül. b) A piacterület a telephely körül kicsiny kiterjedésű lesz. c) „B” termelő nem elsősorban a telephelye körül lesz versenyképes, hanem attól távol. 14. megoldás: Térbeli árdiszkrimináció: a vállalatok által alkalmazott olyan módszer a piacterület kiterjesztésére, amely során a vásárlók nem azon az áron jutnak a termékhez, mint amely ár a felmerült költségek által indokolt lenne. Térbeli abszorpció: a térbeli árdiszkriminációnak azon típusa, amikor a szállítási költségeket áthárítja a vállalat a vevők egyik csoportjáról a másikra. 15. megoldás: a, mert a monopólium térbeli árdiszkriminációval úgy maximalizálja a profitját, hogy a távolabbi vevők szállítási költségeinek egy részét áthárítja a telephelyhez közelebbi vevőkre. A FOBárat megemeli. 16. megoldás: c, mert egymás közelében levő két versenytárs esetén először mindkét vállalat térbeli monopóliumként viselkedik, és létrehozza saját térbeli viszonyaira a saját térbeli árdiszkriminációját. Lesz egy közös metszet, amelyben piaci szempontból mindkét fél érdekelt. Ez képezi a két versenytárs közötti verseny helyét. Egy adott ár alá egyik versenytárs sem megy. A piac azé, aki további árdiszkriminációt tud végrehajtani.

53

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

8. lecke Térbeli koncentrálódás A gazdasági tevékenységek földrajzi koncentrációja az árutermelő gazdaságok szükségszerű velejárója. A már korábban ismertetett ún. globális-lokális paradoxon rávilágít arra, hogy egy adott vállalat működésében a globalizációs folyamatok még inkább fölerősítették a lokalizációs tényezők fontosságát. Ebben a leckében a lokalizáció kérdéskörével, a térbeli koncentrálódás törvényszerűségeivel, térbeli megnyilvánulásaival foglalkozunk részletesen. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • • • •

összefoglalni a lokális extern hatások általános ismérveit; értelmezni a külső méretgazdaságosság, a pozitív externália, az iparági atmoszféra, az iparági körzet fogalmát; rendszerezni az iparági körzet területi koncentrációjának forrásait és hatásait; összefoglalni a lokális koncentrálódás, az agglomerációs előnyök és a földrajzi versenyelőny jellemzőit; jellemezni a Porter-féle rombuszmodellt; ismertetni a klaszter(ek) fogalmát, elemezni típusait, lényegüket.

A lecke első részében összegezzük a lokális extern hatások jelentőségét. Olvassa el a tankönyv 6. fejezetéből a 159. oldaltól a 166.oldalig terjedő részt! Tanulmányozza figyelmesen a 6.1. ábrát a 163. oldalon!

54

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A lokális extern hatások külső gazdasági hatások. Az alábbi kérdés erre vonatkozik. 1. önellenőrző feladat

Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat a megállapításokat, amelyek nem vonatkoznak a lokális extern hatásokra! a) ezek a hatások akkor keletkeznek, amikor a piaci szerepelők előnyöket nyújtanak, vagy hátrányokat okoznak olyan más piaci szereplőknek, akikkel nem állnak üzleti kapcsolatban b) ezek a hatások akkor keletkeznek, amikor a piackörzetek határán található fogyasztók a két szomszédos termelő közül bármelyiket választhatják c) e folyamat során a döntéshozó nem veszi figyelembe a döntéshozatala során, hogy döntéseinek milyen hatásai vannak mások helyzetére d) e lokális extern hatások határai nem határozhatók meg pontosan; elmosódottak, bizonytalan határú övezetek e) ez extern hatások a gazdasági szereplők között nem a piac által közvetített, s ezért árak révén nem is kompenzálható olyan kapcsolatok, amelyek befolyásolják a szereplők piaci teljesítményét f) ez extern hatások a gazdasági szereplők között a szállítás útján létrejövő közvetítő kapcsolat, amelyek befolyásolják a szereplők piaci teljesítményét Ellenőrizze megoldását a lecke végén! Az externáliák kérdése szorosan kapcsolódik a külső méretgazdaságosság fogalmához. 2. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg… a) mi a külső méretgazdaságosság, és magyarázza, hogy miként kapcsolódik ehhez a pozitív lokális externália fogalma! b) mi az iparági atmoszféra, és hogyan kapcsolódik ez az iparági körzet fogalmához! c) miként kapcsolódik az iparági körzetek térbeli kiterjedése a napi térpályához! Lapozzon a lecke végére, és ellenőrizze válaszait!

55

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válogassa össze, hogy az iparági körzetek koncentrációjában megnevezett négy forrás a felsorolt külső gazdasági hatások közül melyeket váltja ki! A) nagyméretű iparági piac

a) specializálódó kereskedelem

B) iparági tudás túlcsordulása

b) hatékony közigazgatás, gazdasági kamarák

C) kiépült modern infrastruktúra

c) felhalmozódó iparági szaktudás

D) specializálódó helyi munkaerőpiac

d) élenjáró iparági gyakorlat e) tudományos és technológiai transzferszervezetek f) rejtett tudás elterjedése g) közlekedési, informatikai, energetikai hálózat kiépülése h) specializálódó beszállítók i) új termékkombinációk j) specializálódó képzési intézmények k) specializálódó eszközök célgépek

Bízunk benne, hogy sikerült válaszolnia a lokális extern hatások általános ismérveire vonatkozó kérdésekre. Ellenőrizze a csoportosítás eredményét a lecke végén! Térjünk át második nagyobb témakörünkre, az iparági versenyelőnyök lokális koncentrálódásának problematikájára! Olvassa el a tankönyv 6.2. fejezetét a 166. oldaltól a 173. oldalig! Tanulmányozza a szövegközi ábrákat is!

A globalizáció hatására a lokális koncentrációs folyamatok megélénkülnek. A jelenség törvényszerűségeihez tartozik, hogy ez a piaci verseny nem elszigetelt vállalatok között zajlik. A lokális koncentrálódás során a vállalatok tartós versenyelőnye számos tényezőtől függ.

56

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a felsorolásból azokat az elemeket, melyek a vállalatok tartós versenyelőnyében nem tényezők a lokális koncentrálódás szempontjából! a) kockázatok szétterítése b) a munkanélküliség csökkentése c) az innovációs folyamat működése d) lokális beágyazódás e) szállítási költségek minimalizálása f) a vállalatok tevékenységének globalizációja Ellenőrizze megoldását a lecke végén! A piaci verseny tehát nem elszigetelt vállalatok között zajlik. A térbeli sűrűsödést ún. agglomerációs előnyök jellemzik. Az agglomerációs előnyöknek három alaptípusa különböztethető meg. Nézzünk ezzel kapcsolatban egy feladatot! 5. önellenőrző feladat

Válassza ki az agglomerációs előnyök három alaptípusához tartozó jellemzőket a következő felsorolásból! (Két jellemző nem tartozik sehová.) A) nagyvállalati előny B) lokalizációs előny C) urbanizációs előny

a) egyetlen iparághoz/ üzletághoz tartozó vállalatok térbeli sűrűsödése b) egyetlen vállalaton belül adódó előny, mikor egyetlen telephelyre, üzembe tömörül a tevékenység c) abból adódó előny, hogy a térbeli piacterületek határai nem határozhatók meg pontosan; elmosódottak d) általában több iparág/üzletág vállalatainak koncentrálódásával jön létre, mert a nagy piac miatt sokféle gazdasági tevékenység végezhető gazdaságosan e) az iparági atmoszférához kapcsolódó globális előny

A megoldást a lecke végén olvashatja el. A fent összefoglalt agglomerációs alaptípusok mindegyike − dinamikáját tekintve − lehet statikus vagy dinamikus agglomerációs előny. 6. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg, hogy a) mi a különbség a statikus és a dinamikus agglomerációs előny között! b) a statikus vagy a dinamikus agglomerációs előnyök határozzák-e meg inkább egy gazdasági tér sikerét a globális versenyben! Miért?

57

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Hasonlítsa össze megoldásait a lecke végén található válaszokkal! A globális versenyben jelenlevő ún. hazai bázisú (egy állam keretein belül szerveződő) vállalatnak alapvetően két területi szinten értelmezhető a földrajzi versenyelőny forrása. 7. önellenőrző feladat

Javítsa ki az alábbi mondatokat úgy, hogy igazzá váljanak! a) A földrajzi versenyelőny nemzeti szintje azt jelenti, hogy a hazai cégek nyitottak a külföldi cégek versenystratégiájára. b) A földrajzi versenyelőny térségi szintje azt az országhatárt átlépő területi szintet jelenti, melyben a tényleges versenystratégiát kidolgozók, valamint a kérdés döntéshozói élnek. Ellenőrizze a javítás eredményét a lecke végi megoldások alapján! Reméljük, jól válaszolt az iparági versenyelőnyök lokális koncentrálódásának problematikájára vonatkozó kérdésekre. Folytassa a tanulást harmadik témakörünkkel, a rombuszmodell és a regionális klaszterek kérdéskörével. Olvassa el a tankönyv 6.3. fejezetét a 174. oldaltól a 186. oldalig! Tanulmányozza a szövegközi ábrákat is!

A vállalatok tartós versenyelőnyeit mind a makroökonómiai, mind a mikroökonómiai helyzet befolyásolja. A mikrogazdaságtani környezetet mint vállalati/iparági versenyelőnyök forrását a Porter-féle rombuszmodell írja le.

58

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Társítsa a Porter-féle determinánsokhoz a megfelelő jellemzőket! Egy jellemző csak egy determinánshoz tartozik! (Három jellemző nem tartozik sehová.) A) input feltételek

a) a piac minőségi jellemzőit (szegmentáltságát, igények eloszlását stb.) jelenti

B) keresleti feltételek C) vállalati versengés és stratégia összefüggései

b) jellemzője, hogy az erőforrások és infrastrukturális elemek mennyiségi szerepe nagyobb, mint a minőségi, specializációs sajátossága

D) kiszolgáló- kapcsolódó iparágak

c) a hazai cégek közötti versengést jelenti, mely akadályozza a globális versenyben való helytállást d) bizonyos iparágakat jelent, melyek nem állnak üzleti kapcsolatban a vizsgált iparág vállalatával, de lehetőség van bizonyos tevékenységek megosztására e) e determináns azt fogalmazza meg, hogy ott működnek nemzetközileg is sikeres vállalkozások, ahol kevés szereplős a belföldi piac f) a piac mennyiségi jellemzőit (méretét, növekedési ütemét) jelenti g) az egyetlen vállalaton belül működő infrastrukturális elemek összessége h) erőforrások i) a helyi verseny arculatát az új belépők is befolyásolják Ellenőrizze megoldását a lecke végén! A Porter-féle determinánsok nem külön-külön, hanem mintegy a rombusz négy csúcsán elhelyezkedő négy tényező, a közöttük levő kölcsönhatásokkal együtt határozzák meg mikrogazdaságtani szinten a vállalat/iparág lokális versenyelőnyét. Ahhoz, hogy ezek a determinánsok tartósan versenyelőny-források legyenek, szükség van a térbeli koncentráció és az innováció hatásaira is. A rombuszmodell lényegében egy regionális klaszter versenyelőnyeinek forrásait rendszerezi. A tulajdonképpeni piaci verseny alapegységei a regionális klaszterek.

59

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki az alábbi felsorolásból a regionális klaszter fogalmának meghatározóit! a) a nagyvállalati menedzsment egyértelműen multinacionális érdekeket szolgál b) a globális vállalatokkal és egymással különböző módon együttműködő helyi vállalatok és egyéb intézmények csoportjai, hálózatai, melyek földrajzilag koncentráltan jelennek meg c) abban különböznek a mindenhol megtalálható hálózatoktól, hogy bennük egyértelműen a dinamikus agglomerációs előnyök hasznosulnak d) egymáshoz térben nem kapcsolódó, azonos iparági kultúrával rendelkező területek jellemzik e) nem csupán egyesítik a nagyvállalatok méretgazdaságossági előnyeit, hanem a helyi intézmények bevonásával tudatosan alakítják a dinamikus agglomerációs előnyöket és azok lokális hatásait f) a piaci és technológiai információk benne nem, csak körülötte terjednek g) egyazon iparághoz tartozó, egyazon térségben működő versenyző és kooperáló vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttműködő infrastrukturális intézmények (oktatás, kutatás), valamint vállalkozói szövetségek szervezeteinek innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentráció h) a klaszter egy lokális húzóágazat: a térség egy domináns iparága, amelyik export- és versenyképes i) a klaszter egy virtuális tér, információs hálózat


Válassza ki a következő felsorolásból a regionális klaszterek három általános előnyét! a) megerősödik a klaszterhez valamilyen formában kapcsolódó vállalatok versenyképessége b) a klaszterhez tartozó vállalatok piacterülete kitölti a teret, létrejön egy egyensúlyi állapot c) a klaszterhez tartozó vállalatok mindenekelőtt a multinacionális körökhöz, nem pedig a helyi gazdasághoz kötődnek d) a munkamegosztás és specializáció miatt javul a termelékenység e) a térbeli piacszerkezet monopolizálódik f) a klaszterhez tartozó vállalatok kötődnek a helyi gazdasághoz és társadalomhoz

60

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Rendelje az alább felsorolt jellemzőket a megfelelő klaszterfogalomhoz! Egy jellemző csak egy klaszterfogalomhoz tartozik. (Ügyeljen arra, hogy két meghatározás kimarad!) A) általános klaszter

a) nagyvállalati előnyökre építő koncentrálódás

B) speciális klaszter

b) az urbanizációs előnyöket használja ki

C) iparági klaszter

c) a lokalizációs előnyökre épít d) értéknövelő termelési láncban egymáshoz erősen kölcsönösen kapcsolódó vállalatok hálózata, kiegészülve specializált szolgáltatókkal, egyéb intézményekkel e) értéknövelő termelési láncban egymáshoz erősen egyoldalú függőségben szerveződő vállalatok hálózata, kiegészülve specializált szolgáltatókkal, egyéb intézményekkel


Sorolja fel a regionális és az iparági klaszterek típusait, majd 1-1 mondatban értelmezze is azokat! Magyarországon 2001-ben hirdették meg először a klaszterek létrehozásának támogatását (Széchenyi–terv).

61

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Az alábbi felsorolásból válassza ki azokat az érveket, amelyek a klaszterek támogatása mellett szólnak egy térség gazdasági növekedése érdekében! a) Létrejön egy klaszter-„mag”, melyben az iparág versengő vállalatai, valamint annak hálózatai erősítik a térség gazdaságát. b) Létrejön egy klaszter-„mag”, melyben piaci verseny nincs, mivel a résztvevők kooperálnak; így nő a térség gazdasági ereje. c) A „magon” kívül létrejönnek egyéb üzleti kapcsolatok kiszolgáló iparral, beszállítói körrel, ami kiszélesíti a klaszter térségi hatását. d) A „magon” kívül létrejönnek a hasonló technológiát és hasonló képzettségű munkaerőt alkalmazó kapcsolódó iparágak, ami kiszélesíti a klaszter térségi hatását. e) A „magon” kívül a másféle technológiát és másféle munkaerőt alkalmazó iparágaknak lesz lehetőségük versenyben maradni. Ez szelekciót okoz az üzleti szférában, a gazdasági térben pedig csak az életképes vállalkozások maradnak meg, ami további gazdasági növekedést eredményez. f) A „magon” kívül létrejönnek támogató és szolgáltató intézmények, melyek az iparág számára képeznek megfelelő tudású munkaerőt, biztosítják a minőségellenőrzést, a szabványok hitelesítését stb., ami biztosítja a térség további gazdasági növekedését. g) A termelékenység egyértelműen csökken, mivel a vállalatok versenyképessége nő. h) Az innovációs kapacitás nő, mert az újítások létrejötte, terjedése számára kedvező feltételeket biztosít a klaszter. i) Újabb és újabb vállalkozások jelenhetnek meg a térségben. A mai leckében áttekintette a térbeli koncentrálódás legfőbb jellemzőit és törvényszerűségeit. A következő leckében eddigi ismereteire, megszerzett tudására is építve egy beküldendő feladat elkészítése vár Önre.

62

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: b, d, f, mert lokális extern hatások akkor keletkeznek, amikor a piaci szereplők előnyöket nyújtanak, vagy hátrányokat okoznak olyan más piaci szereplőknek, akikkel nem állnak üzleti kapcsolatban; a folyamat során a döntéshozó nem veszi figyelembe a döntéshozatala során, hogy döntéseinek milyen hatásai vannak mások helyzetére; az extern hatások a gazdasági szereplők között olyan, nem a piac által közvetített, s ezért árak révén nem is kompenzálható kapcsolatok, amelyek befolyásolják a szereplők piaci teljesítményét. 2. megoldás: a) Külső méretgazdaságosságnak nevezzük, amikor az egységköltség vállalaton kívüli tényezőktől (az iparág, a benne levő technika fejlettségétől, a vállalat földrajzi elhelyezkedésétől stb.) függ. A pozitív lokális externáliák olyan vállalaton kívüli tényezők, melyek költség-csökkentésre adnak módot. b) Az iparági atmoszféra és az iparági körzet egymással kölcsönkapcsolatban álló fogalmak. Az iparági atmoszféra eredendően a térségben már eleve működő iparvállalatok révén fenntartott és generációról generációra átörökített szakma-kultúra. E tudás és fogékonyság pozitív hatásait az újonnan betelepülő vállalatok is élvezik. Az iparági körzet fogalmához ez úgy kapcsolódik, hogy az iparági atmoszféra egyik fontos tényezője azoknak az egymást erősítő folyamatoknak, amelyeknek révén létrejöhet egy adott iparág földrajzi koncentrációja, azaz iparági körzete. Az iparági körzet fejlődése, a térségben felgyorsuló iparági koncentráció visszahat az iparági atmoszférára is. Ráadásul ez a hatás egy idő után már nem csupán az iparág vállalataira és dolgozóira hat, hanem érinti a helyi intézményeket, a térség megítélését, és az imázsát is befolyásolja. c) Az iparági körzetek térbeli kiterjedését alapvetően meghatározza a munkába járás lehetősége. Az iparági körzet határát mindig az határozza meg, ahonnan a dolgozók napi ingázása még biztosított. (Ez a napi térpálya.) Ennek kiterjedése értelemszerűen gyalogos forgalom esetén jóval kisebb. A fejlett tömegközlekedés növeli az iparági körzet térbeli kiterjedését. 3. megoldás: A – a, d, h, k; B – f, i; C – b, e, g; D – c, j, mert a nagyméretű iparági piac következményei a specializálódó kereskedelem, az élenjáró iparági gyakorlat, a specializálódó beszállítók és a specializálódó eszközök, célgépek; az iparági tudás túlcsordulása áll a rejtett tudás elterjedésének és az új termékkombinációk hátterében; a kiépült modern infrastruktúra eredménye lehet a hatékony közigazgatás, gazdasági kamarák, tudományos és technológiai transzferszervezetek működése, valamint a közlekedési, informatikai, energetikai hálózat kiépülése; a specializálódó helyi munkaerőpiac következménye a felhalmozódó iparági szaktudás és a specializálódó képzési intézmények. 4.megoldás: b) és e), mert a munkanélküliség csökkentése és a szállítási költségek minimalizálása a lokális koncentrálódással összefüggésben nem tartozik a vállalati versenyelőnyök közé. 5. megoldás: A – b, B – a, C – d, mert a nagyvállalati előny egyetlen vállalaton belül adódó előny, amikor egyetlen telephelyre, üzembe tömörül a tevékenység a lokalizációs előny egyetlen iparághoz/üzletághoz tartozó vállalatok térbeli sűrűsödése; urbanizációs előny általában több iparág/üzletág vállalatainak koncentrálódásával jön létre, mert a nagy piac miatt sokféle gazdasági tevékenység végezhető gazdaságosan.

63

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

6. megoldás: a) A statikus agglomerációs előnyök lényegében a költségcsökkentésre lehetőséget nyújtó előnyök (pl. fogyasztók nagy száma, speciális infrastruktúra jelenléte stb.); míg a dinamikus agglomerációs előnyök eredendően az innovációs előnyöket jelentik, melynek réven az egyediségre, a termékdifferenciálásra, a gyors termékváltásra nagyobb a lehetőség. b) Napjainkban elsősorban a dinamikus agglomerációs előnyök határozzák meg a gazdasági tér globális versenyben való sikerét. Ennek oka, hogy az innovativitás lehetővé teszi, hogy a versenytársaknál korábban és hatékonyabban lehessen bevezetni az új eljárásokat, termékeket, eszközöket. 7. megoldás: a) A földrajzi versenyelőny nemzeti szintje azt jelenti, hogy a hazai cégek saját országuk társadalmi, gazdasági, kulturális környezetének alapos ismeretével bírnak, nagyobb a munkaerő-piaci, szakképzésbeli kérdésekben a jártasságuk, valamint a piacra, kormányzatra is nagyobb a befolyásuk. b) A földrajzi versenyelőny térségi szintje az országhatáron belüli kisebb térségben szerveződő egység, ahol a tényleges versenystratégiát kidolgozók, valamint a kérdés döntéshozói élnek. 8. megoldás: A – g, h; B – a, f; C – i; D – d; nem tartozik sehová: b, c, e, mert input feltételeken az egyetlen vállalaton belül működő infrastrukturális elemek összességét, valamint az erőforrásokat értjük; a keresleti feltételek a piac minőségi (szegmentáltság, igények eloszlása stb.) és mennyiségi (méret, növekedési ütem) jellemzőit jelentik; a vállalati versengés és stratégia összefüggéseihez tartozik, hogy a helyi verseny arculatát az új belépők is befolyásolják; a kiszolgáló-kapcsolódó iparágakon bizonyos iparágakat értünk, melyek nem állnak üzleti kapcsolatban a vizsgált iparág vállalatával, de lehetőség van bizonyos tevékenységek megosztására. 9. megoldás: b, c, e, g, h, mert A regionális klaszterek a globális vállalatokkal és egymással különböző módon együttműködő helyi vállalatok és egyéb intézmények csoportjai, hálózatai, melyek földrajzilag koncentráltan jelennek meg; abban különböznek a mindenhol megtalálható hálózatoktól, hogy bennük egyértelműen a dinamikus agglomerációs előnyök hasznosulnak; nem csupán egyesítik a nagyvállalatok méretgazdaságossági előnyeit, hanem a helyi intézmények bevonásával tudatosan alakítják a dinamikus agglomerációs előnyöket és azok lokális hatásait; egyazon iparághoz tartozó, egyazon térségben működő versenyző és kooperáló vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttműködő infrastrukturális intézmények (oktatás, kutatás) és vállalkozói szövetségek szervezeteinek innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentráció; lokális húzóágazatok: a térségek egy domináns iparága, amelyik export- és versenyképes. 10. megoldás: a, d, f, mert a regionális klaszterek három általános előnye: megerősödik a klaszterhez valamilyen formában kapcsolódó vállalatok versenyképessége; a munkamegosztás és specializáció miatt javul a termelékenység; a klaszterhez tartozó vállalatok kötődnek a helyi gazdasághoz és társadalomhoz.

64

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

11. megoldás: A – b, B – c, C – d, mert az általános klaszter az urbanizációs előnyöket használja ki; a speciális klaszter a lokalizációs előnyökre épít; az iparági klaszter az értéknövelő termelési láncban egymáshoz erősen kölcsönösen kapcsolódó vállalatok hálózata, kiegészülve specializált szolgáltatókkal, egyéb intézményekkel. 12. megoldás: Iparági klaszterek lehetnek: megaklaszter – olyan iparági csoport, melyhez tartozó szervezetek és üzleti köreik az egész nemzetgazdaság fejlődését meghatározzák; mezoklaszter – egy adott iparág versengő vállalataiból és értékláncrendszeréből, kapcsolódó iparági intézményeiből szerveződik; mikroklaszter – adott iparághoz tartozó egy-két vállalat értékláncrendszere. Regionális klaszter lehet: makroklaszter – térségi bázisa az egész ország; regionális klaszter – az iparág versengő vállalatai és kapcsolódó intézményei földrajzilag koncentrálódnak, térségi bázisuk egy régió; lokális klaszter – leginkább egy településen, vagy egy lokális térben működő kis és középvállalkozások helyi hálózata. 13. megoldás: a, c, d, f, g, h, i, mert Egy térség gazdasági növekedése érdekében a klaszterek támogatása mellett a következő érvek szólnak: Létrejön egy klaszter-„mag”, melyben az iparág versengő vállalatai, valamint annak hálózatai erősítik a térség gazdaságát. A „magon” kívül létrejönnek egyéb üzleti kapcsolatok kiszolgáló iparral, beszállítói körrel, ami kiszélesíti a klaszter térségi hatását. A „magon” kívül létrejönnek a hasonló technológiát és hasonló képzettségű munkaerőt alkalmazó kapcsolódó iparágak, ami kiszélesíti a klaszter térségi hatását. A „magon” kívül létrejönnek támogató és szolgáltató intézmények, melyek az iparág számára képeznek megfelelő tudású munkaerőt; biztosítják a minőségellenőrzést, a szabványok hitelesítését stb., ami elősegíti a térség további gazdasági növekedését. A termelékenység egyértelműen csökken, mivel a vállalatok versenyképessége nő. Az innovációs kapacitás nő, mert az újítások létrejötte, terjedése számára kedvező feltételeket biztosít a klaszter. Újabb és újabb vállalkozások jelenhetnek meg a térségben.

65

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

9. lecke Beküldendő feladat II. A második beküldendő feladat középpontjában a klaszterek és a multinacionális vállalatok vizsgálata áll, mint a gazdasági folyamatok térbeli kifejlődésének két formája. Az alábbiakban összegzésképp tekintsük át a multinacionális vállalat és a klaszter fogalmát! Multinacionális vállalat: két vagy több országban jelen levő vállalat, függetlenül annak jogiés tevékenységbeli jellegétől, valamelyik egysége jelentős befolyással van a cég más önálló egységeire. Rendszerint valamely fejlett országban van a központja, a fővállalata, de leányvállalataival, vegyes vállalataival behálózza a fejlett és a fejlődő országokat is. A fejlett országokba való település fő oka a helyi technikai-technológiai vívmányok felhasználása, az infrastruktúra, a kooperációs lehetőségek kiaknázása; a fejlődő országokba település fő oka pedig elsősorban az olcsó munkaerő és a nagyobb piac kihasználása. A multinacionális vállalat a telepítéssel kihasználja egyrészt a termelési tényezőkben, másrészt a szabályozásban (adókedvezmények, koncessziók) rejlő előnyöket, továbbá a piaci lehetőségeket. Méreténél, tőkeerejénél fogva élre tud törni a K+F területén, összpontosítani tudja a tudományos-technikai eredményeket. Ezek a vállalatok egyre inkább a legfejlettebb országokban lévő központjaikba összpontosítják a K+F és a szervező tevékenységet, a termelést pedig kihelyezik többnyire a fejlődő országokba. Így a termelés egyes fázisait a legkedvezőbb helyre tudják koncentrálni. A multinacionális vállalatok a technológiai színvonaluk, a tőke, a gazdaságipolitikai kapcsolataik, erejük révén alapvetően képesek meghatározni egy térség továbbfejlődését. Mivel több telephelyük van, ezért olyan tényezőket is figyelembe vesznek, amelyeket az egy telephellyel rendelkezők nem. Az egyes telephelyek itt egy nagyobb rendszer részét képezik. Az egyes üzemegységek sorsát nem csupán azok kifizetődő működése határozza meg, hanem a rendszeren belüli pozíciója: egy nem kifizetődő termelő, de fontos szerepet betöltő egység veszteségeit egy másik egység nyeresége ellensúlyozhatja. Klaszter: egy adott iparághoz tartozó független vállalatok és hálózataik, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait; ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani. Az iparág független vállalatai és értékláncrendszerük tudásbázisának, valamint a kapcsolódó intézményeknek a térbeli koncentrációja esetén alakul ki a regionális klaszter. A klaszter ,,kötőanyaga” az erős és kiterjedt beszállítói és felhasználói (vásárlói) kapcsolatrendszer, a hasonló technológia, a közös kereskedelmi csatornák, vagy a közös munkaerőbázis és intézményi háttér, amelyek lehetővé teszik a szinergikus hatások érvényesülését. A klaszterek a hozzájuk kötődő cégek számára a következő előnyöket biztosítják: •

a termelékenység növekedése (a versenyképesség javulása);

•

az innovációs kapacitások növelése;

•

új vállalkozások megjelenése.

66

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A gazdasági tevékenységek földrajzi koncentrációja (a specializáció és a munkamegosztás eredményeként) az árutermelő gazdaságokban mindig is megfigyelhető volt. A gazdaságitársadalmi fejlődés eredményeként, az egyre inkább bővülő nemzetközi kapcsolatok révén pl. a javak kínálata (előállítása) és kereslete (a lehetséges fogyasztók köre) átlépte az országhatárokat. Napjainkban az ún. globális-lokális paradoxon rávilágít arra, hogy egy adott vállalat működésében a globalizációs folyamatokkal egyidejűleg felerősödik a lokalizációs tényezők fontossága is. Megválaszolandók azok a kérdések, hogy a térbeli koncentrálódás (klaszter) és az országhatárokon és földrészeken átnyúló tevékenységek (multinacionális vállalatok) miként működnek, mi a természetük, mi a legfőbb értékük, milyen dilemmákat vetnek fel. A feladat azért fontos, mert Önnek az önálló feldolgozáson keresztül mérleget kell vonni két, napjaink gazdasági folyamataiban meghatározó térbeli kifejlet (klaszter és multinacionális vállalat) között. A feladat elkészítésére fordítandó idő kb. 10 óra, a feladat kidolgozásának terjedelme kb. 3 gépelt oldal. (Az időtartamba beletartozik a honlapok és a kapcsolódó szakirodalmi források tanulmányozása is.)

A feladat elvégzésével Ön számot ad arról, hogy képes:

•

az elméleti ismeretek gyakorlatbeli adaptációjára, a már ismert klaszter és multinacionális szerveződés összefüggésében egy konkrét, szabadon választott területi egység példáján keresztül.

A feladat pontos címe:

Megadott szempontok szerint, egy adott (szabadon választott) területi egység példáján keresztül − táblázat segítségével − mutassa be a klaszterek és a multinacionális vállalatok gazdaságban betölthető szerepét! A bemutatás után hozzon döntést, hogy az adott térségben Ön melyik változatot miért preferálná! Döntését indokolja is!

67

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A feladat kidolgozásának szempontjai: 1. Válasszon egy objektumot, egy konkrét térséget az országban, amelyet a következőkben részletesen is megvizsgál! 2. Összegezze, hogy a vizsgált térségben konkrétan milyen multinacionális vállalat(ok), milyen klaszter(ek) vannak jelen! 3. Az alábbi táblázat segítséget ad ahhoz, hogy a térségben jelenlevő klaszterek és a multinacionális vállalatok legfontosabb jellemzőit összevesse! Választott konkrét térség Klasztere(i)

Összehasonlítási szempontok

multinacionális vállalata(i)

Alkalmazott technológia (tőkevagy munkaintenzív) Erőforrás ellátottság (föld, és egyéb természeti tényezők, munkaerő, tőke) Infrastruktúra (közlekedési hálózatok, távközléskiépítettsége) Kooperációs lehetőségek (más vállalatokkal) felvevő piac nagysága (regionális, országos, nemzetközi jelentőségű) K+F (kutatás + fejlesztés) szintje (magas, alacsony) Kapcsolódó oktatási intézmények Beszállítói hálózat jelenléte A térségben élők innovációs kézsége (befogadó, elzárkózó, közömbös) Hatása a helyi társadalomra (fejlődést, függőséget generál, épít vagy kevéssé épít a helyi munkaerő mennyiségére, minőségére)

4. Az Ön által választott konkrét példa esetében – a táblázatos összefoglalás alapján – válassza ki, hogy melyik oldalon (a klaszter, vagy a multinacionális vállalati szerveződés oldalán) látja a jelenben a térség meghatározó gazdasági erejét! Fogalmazza meg: a jövőre nézve milyen lehetséges fejlődési forgatókönyveket tud a kiválasztott térségben elképzelni (még több multinacionális vállalati telephelyet, szorosabbra fűződő kis- és középvállalkozási együttműködést)! Indokolja a föltételezését! Milyen további feltételeknek kell érvényesülni ahhoz, hogy a megnevezett fejlődési forgatókönyv(ek) megvalósuljanak?

68

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A feladat kidolgozását segítő ajánlások: Mielőtt a feladat megoldását elkezdi, olvassa el még egyszer a klaszterek és a multinacionális vállalatok legfontosabb jellemzőinek összefoglalását! Mindehhez hasznos információkkal szolgál Dr. Lengyel Imre: Klaszter-elmélet: klaszterek értelmezése a nemzetközi gyakorlatban (a www.klaszter.lap.hu elérhetőségen); és Antalóczy Katalin: A multinacionális cégek szerepe a világgazdaságban, Kelet-közép Európában és Magyarországon című tanulmánya (www.hhrf.org/korunk/9803/3k02.htm). Válassza ki a vizsgálni kívánt területet! A vizsgálati objektum megválasztása sokféle területi léptékű lehet. Lehet egy statisztikai kistérség, egy kistérségi együttműködés, egy vállalkozói övezet, egy fejlesztési régió stb. Olyan térséget válasszon, ahol mind a multinacionális vállalat jelenlétére, mind a klaszter-szerveződésre van példa! Szempont legyen a választásnál a helyismeret is! Ezt követően tájékozódjon néhány multinacionális vállalat és klaszter tevékenységének legfontosabb jellemzőiről a honlapjuk alapján! Példaként ajánljuk a nyugat-dunántúli régióban található Pannon Autóipari Klaszter (http://www.autocluster.hu/ikreator/acl/cms_pub/home), és az AUDI HUNGARIA Motor Kft. (www.audi.hu) honlapjait. A feladat megoldásához azonban fontos a Nyugatdunántúli régió földrajzi, társadalmi és gazdasági jellemzőinek megismerése is (KSH adatbázis, A magyar régiók zsebkönyve stb. alapján). Mivel a klaszterek tevékenysége kevéssé ismert, (a kereséshez jó kiindulást jelenthet a http://klaszter.lap.hu oldal) fontos információkat gyűjthet a Variáció az iparági gazdaságfejlesztésre a nyugat-dunántúli régióban című tanulmány elolvasásával is (http://www.mva.hu/informaciok/ue/i_ue_0728.php)! Az elolvasott dokumentumok alapján, a megadott szempontoknak megfelelően töltse ki a táblázatot! A feladatkiírásnak megfelelően tekintse át még egyszer a kitöltött táblázatot, a mintarégióra vonatkozó ismeretei alapján pedig válaszoljon a feltett kérdésekre! A feladat akkor lehet sikeres, ha reális adatbázison nyugvó helyzetfeltárásra épül. Ehhez egybe kell gyűjteni a vizsgált térség megnevezett klasztere(i)nek, multinacionális vállalata(i)nak alapvető ismérveit. Erre szolgál a választott térség, és az ott található klaszterek, multinacionális vállalatok honlapjainak, vagy a rendelkezésre álló egyéb dokumentumoknak ( pl. szakkönyvek, fejlesztési programok, tanulmányok) tanulmányozása, az azokból való adatgyűjtés. Az adatgyűjtés és feldolgozás során építsen saját ismereteire, korábbi tapasztalataira is, gondolja át, melyek azok az adottságok, lehetőségek, amelyekre alapozható az adott területi egység további fejlesztése!

69

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Figyelmébe ajánljuk, hogy a regionális különbségeket meghatározó tényezők közé az alábbiakat sorolja a szakirodalom (Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája, Aula Kiadó Kft., Budapesti Corvinus Egyetem, 2004.): •

Az infrastruktúra és az emberi erőforrás minősége;

•

A kutatás és fejlesztés (K+F) helyzete;

•

A működő tőke jelenléte;

•

A periferikus fekvés;

•

Az országhatás (nemzeti gazdasági és gazdaságpolitikai környezet).

A feladat Word formátumban készüljön a megadott szempontok szerint! Amíg a feladat értékeléséről megkapja a visszajelzést, haladjon tovább, folytassa a tanulást a 10. lecke anyagával!

70

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

10. lecke A városi területhasználat A városi területhasználat nem véletlenszerű. A városok szerkezete számos társadalmi, gazdasági tényezővel összefüggésben fejlődik ki. Ebben a leckében betekintést nyerhet néhány városszerkezeti modellen keresztül a városi területhasználat törvényszerűségeibe. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • • • • •

különbséget tenni a területhasználat településtudományi és városgazdaságtani megközelítése között; összefoglalni a városgazdaságtani modellezés lényegét; felismerni a városi területhasználat egyedi jellemzőit; értelmezni a monocentrikus városszerkezeti modell kiinduló feltételeit, fogalmait, lényegét; megfogalmazni a policentrikus városszerkezeti modell sajátosságait; összefoglalni a vállalatok területhasználatának alapkérdéseit; értelmezni a háztartások területhasználatának jellemzőit.

A lecke anyaga lényegében három részre osztható. Az első részben megismerjük a városi területhasználat településtudományi és városgazdaságtani megközelítésű modelljeit, különös tekintettel a monocentrikus és policentrikus városmodellre. Majd a vállalatok területhasználatának alapkérdéseivel foglalkozunk. A lecke utolsó harmadában pedig a háztartások területhasználatának jellemzőit tekintjük át. Első témánk a városi területhasználat modellezésének kérdésköre. Olvassa el a tankönyv 13. fejezetéből a 13.1. alfejezetet a 345.oldaltól a 350. oldalig, majd a 13.4. alfejezetet a 360. oldaltól a 366. oldalig! Az ábrákat is tanulmányozza!

A területhasználat településtudományi és városgazdaságtani megközelítése más-más módon elemzi a városszerkezetet.

71

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Társítsa a megállapításokat a megfelelő modell-szemlélethez! (Nem minden megállapítás társítható a modell-szemléletekkel!) A) településtudományi városszerkezeti modellezés

a) a gyakorlatban megfigyelhető városszerkezetekből indul ki

B) városgazdaságtani modellezés

b) a városi területhasználatnak nem a gyakorlati, hanem az elméleti kérdéseivel foglalkozik c) a gyakorlatban megfigyelhető városszerkezetekből indul ki d) a városi területhasználatnak nem a gyakorlati, hanem az elméleti kérdéseivel foglalkozik e) ide tartozik a koncentrikus zónák modellje f) ide tartozik a szektormodell g) ide tartozik a többközpontú modell h) ide tartozik a monocentrikus városmodell

Ellenőrizze megoldását a lecke végén! 2. önellenőrző feladat

Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat a tulajdonságokat, melyek nem jellemzőek a városgazdaságtani modellezésre! a) a vizsgálatok középpontjában a gazdaság térbeli kiterjedése áll b) a vizsgálatok középpontjában a társadalom térszerveződése áll c) feltételezése, hogy a városi földterület szűkös tényező d) a területhasználatot a kereslet- kínálat szabályozza az árakon keresztül e) társadalmi rétegekre vonatkozó empirikus felmérés jellemzi f) a fő kérdés, hogy milyen területhasználat teremti meg a térbeli egyensúlyt a kereslet és a kínálat között g) a fő kérdés, hogy a városok szerkezete milyen történeti úton jött létre az urbanizáció folyamán h) a gyakorlati városfejlesztés eszköze Ellenőrizze megoldását a lecke végén!

72

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Értelmezze a városi területhasználat egyedi jellemzőit saját szavaival 1-1 mondatban! a) szűkös, de korlátlanul megosztható tér b) a tér mint immobil tényező c) a tér elérhetősége d) helyettesíthetőség Ellenőrizze a meghatározásokat a lecke végi megoldások alapján! 4. önellenőrző feladat

Válassza ki a felsorolásból a monocentrikus városmodell kiindulópontjait, jellemzőit! a) Egyetlen várost, egyetlen városközpont létét feltételezzük: itt található a pontszerű piac, körülötte pedig a kereskedelmi és szolgáltató cégek többsége. b) Az üzleti negyedet körbeveszi a lakóövezet; e körül található a feldolgozóipari vállalatok zónája. c) Az üzleti negyedet körbeveszi a feldolgozóipari vállalatok zónája; e körül található a lakóövezet. d) Állandó mérethozadékból indulunk ki. e) Feltételezzük, hogy jelen vannak klaszterek. f) Egy adott területet csak egyetlen cég vagy háztartás használhat. g) Egy adott területet több cég vagy háztartás is használhat. h) A vállalatoknál, háztartásoknál egyaránt felmerülnek szállítási, közlekedési, területhasználati költségek, melyeket figyelembe veszünk. i) A vállalatoknál, háztartásoknál egyaránt felmerülnek szállítási, közlekedési, területhasználati költségek, melyektől a vizsgálatunk során eltekintünk. j) A vállatok szállítási költségei a telephely és a piac, a lakosság közlekedési költségei a lakóhely és munkahely körül merülnek fel. A szállítás, közlekedés útvonalát a tényleges földrajzi térben megközelíthető utakon keresztül vizsgáljuk. k) A vállatok szállítási költségei a telephely és a piac, a lakosság közlekedési költségei a lakóhely és munkahely körül merülnek fel. A szállítás, közlekedés útvonalát légvonalban mérjük (mivel a közlekedés bárhol lehetséges). l) Tökéletes piacot feltételezünk: mindenki árelfogadó és racionálisan dönt, csak a költségei alapján kalkulál. Lapozzon a lecke végére, és hasonlítsa össze válaszait a helyes megoldással! Reméljük, válaszai jól sikerültek.

73

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Definiálja az ajánlati bérleti díj-függvényt (BRD)! A függvény azt adja meg, hogy a vállalatok gazdasági profitjukat… a) zérusnak feltételezve, egy adott helyen levő terület egységnyi részének használatáért mekkora bérleti díjat képesek fizetni, figyelembe véve a szállítási költségeket is. b) maximálisnak feltételezve, egy adott helyen levő terület egységnyi részének használatáért mekkora bérleti díjat képesek fizetni, figyelembe véve a szállítási költségeket is. c) zérusnak feltételezve, egy adott helyen levő terület egységnyi részének használatáért mekkora bérleti díjat képesek fizetni, tekintet nélkül a szállítási költségekre.


Válassza ki a háztartások BRC függvényének meghatározását a felsorolásból! A függvény azt adja meg, hogy a háztartások… a) hasznosságától eltekintve, egy adott helyen levő terület egységnyi részének használatáért mekkora bérleti díjat képesek fizetni, figyelembe véve a közlekedési költségeket. b) hasznosságát ugyanakkorára véve, egy adott helyen levő terület egységnyi részének használatáért mekkora bérleti díjat képesek fizetni, figyelembe véve a közlekedési költségeket. c) hasznosságát ugyanakkorára véve, egy adott helyen levő terület egységnyi részének használatáért mekkora bérleti díjat képesek fizetni, eltekintve a közlekedési költségektől.


Határozza meg a földterület fogalmát a monocentrikus modell szerint! a) a földfelszín ténylegesen használt része (emeletes házaknál azok alapterülete) b) a hasznosítható terület (emeletes házaknál azok hasznos alapterülete) c) a földfelszín potenciálisan használható része A definíciókat a lecke végére lapozva ellenőrizheti.

74

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki a monocentrikus városmodellre vonatkozó megállapításokat a megfelelő fogalmakkal! (Egy fogalom, gondolat csak egy mondathoz tartozik! Nem minden fogalom, gondolat kerül felhasználásra.) Az üzleti negyed, a feldolgozóipari zóna, a lakóövezet A) .......... A zónák kevertek, amit példáz, hogy a(z) B) .......... A bérleti díj értéke egységnyi területre vetítve a városközponttól távolodva C) .......... . A bérleti díj függvény azt bizonyítja, hogy a(z) D) .......... . A monocentrikus városi modell lényege, hogy ugyanazon területet nemcsak vállalkozások használhatják telephelyként, hanem a lakosság is igénybe veheti lakóhelyként. A két eltérő érdekű, viselkedésű, különböző gazdasági szerepű mikroszervezet E) .......... .

a) élesen elhatárolódnak b) nem határolódnak el élesen c) térben egymástól távol vannak d) lakóövezetben is megfigyelhető irodaüzleti egyéb szolgáltatás e) üzleti negyedben nagy térigényű ipari vállalkozások is létrejöhetnek f) csökken g) nő h) állandónak mutatkozik i) városi területek hasznosítása hatékony j) városi területek hasznosítása változó k) városi területek hasznosítása nem optimális l) verseng ugyanazon földterület használatáért m) megegyezik ugyanazon földterület használatában n) értékesíti a rendelkezésre álló földterületét

A kiegészítés eredményét a lecke végi megoldással vetheti össze. A monocentrikus városmodell túlzottan leegyszerűsítő feltételeket alkalmaz. A modell gyakorlati szempontokhoz való igazítása teremtette meg a policentrikus modellt.

75

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a monocentrikus városszerkezeti modell módosításai közül azokat, melyek nem képezik részét a policentrikus modell alapfeltételeinek! a) nem egyetlen várost, egyetlen városközpont létét feltételezzük b) az üzleti negyed, a feldolgozóipari vállalatok zónája; a lakóövezet zónája nem különül el c) a város gazdasága nyitott d) a vállalatok általában többféle tevékenységet végeznek e) a tevékenységek bárhol lehetnek f) felléphetnek agglomerációs előnyök, főleg lokalizációs előnyök g) a vállatok és családok a valóságban korlátozottan racionálisak h) a szállítás, közlekedés nem légvonalban, hanem utak mentén történik i) a szállítás, közlekedés fajlagos költsége az utóbbi évtizedekben relatíve csökkent j) az időbeli megközelíthetőség és a földrajzi távolság egyformán fontos tényező k) a háztartások felhasználható jövedelmei eltérőek, ezért erre is ki kell térnie a policentrikus modellnek l) A háztartások felhasználható jövedelmei eltérőek, de erre nem tér ki külön a policentrikus modell. Ellenőrizze megoldását a lecke végén!

76

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki a policentrikus városmodellre vonatkozó megállapításokat a megfelelő fogalmakkal! (Egy fogalom, gondolat csak egy mondathoz tartozik! Nem minden fogalom, gondolat kerül felhasználásra!) A policentrikus modellben háromféle központot különböztethetünk meg: A) .......... . A központok közötti teret a(z) B) .......... töltik ki. A városközponttól távolodva C) .......... . A feldolgozóipari központok a(z) D) .......... helyezkednek el. A kereskedelmi, logisztikai központok a(z) E) .......... helyezkednek el.

a) városközpont, feldolgozóipari központ, kereskedelmi/logisztikai központ b) városközpont, feldolgozóipari központ, lakónegyed c) városközpont és kereskedelmi/logisztikai központ, lakónegyed, feldolgozóipari központ d) üzleti-szolgáltató vállalkozások e) piacterek f) háztartások lakásai g) előbb sorházak, majd családi házak, végül többszintes házak következnek h) előbb többszintes házak, majd sorházak, végül családi házak következnek i) előbb többszintes házak, majd családi házak, végül sorházak következnek j) városközpont szomszédságában k) városközponttól távolabb jó közlekedés-földrajzi városrészeken, részeken l) városközponthoz közelebb jó közlekedés-földrajzi városrészeken, részeken m) város szélén n) város központjában o) nem a városban hanem, inkább a jó forgalmi helyzetű környező településeken

Ellenőrizze megoldását a lecke végén! Reméljük, jól válaszolt a kérdésekre. Folytassa tovább a tanulást a tankönyv 13.2. fejezetének tanulmányozásával a 350.oldaltól a 355. oldalig!

A városi ingatlanpiac fontos meghatározói a vállalatok.

77

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a felsorolásból, milyen feltételekből indulunk ki a vállalatok területhasználatának vizsgálata során! a) Egyetlen cég uralja a piacot. b) Tökéletes a verseny. c) A vállatok szállítási költségei a telephely és a piac körül merülnek fel. A szállítás, közlekedés útvonalát a tényleges földrajzi térben megközelíthető utakon keresztül vizsgáljuk. d) A szállítás és közlekedés minden irányban lehetséges. e) Zárt modellt veszünk alapul: adott a vállalatok és a lakosság száma, valamint a városban képződő jövedelmek is helyben maradnak, nincs városon kívüli kereskedelem. f) Nyitott gazdaságot feltételezünk: a város lakosságszáma és gazdasági szereplőinek száma is változó. A társadalmi, gazdasági kapcsolatok a környezettel dinamikusak. Ellenőrizze megoldását a lecke végén! Foglaljuk össze a vállalatok területhasználatának monocentrikus városszerkezeti modellben felállított legfontosabb törvényszerűségeit egy feladat keretében! Kiindulási feltételünk egy olyan vállalat, ahol egyetlen terméket állítanak elő, és az egységáron kerül a piacra. 12. önellenőrző feladat

Egészítse ki a mondatokat a megfelelő fogalmak, gondolatok valamelyikével! (Egy fogalom, gondolat csak egyszer használható fel.) Az a vállalat tudja kibérelni a központtól x távolságra levő egységnyi területet, amelyik a(z) A) .......... . A(z) B) .......... található terület a legintenzívebb hasznosítású; olyan tevékenységek kerülnek ide, amelyek kisebb területigényűek. A városközponttól távolabbra kerülnek a(z) C) .......... , míg a legtávolabb a(z) D) .......... találjuk.

a) legmagasabb bérleti díjat tudja fizetni b) legkisebb szállítási költséggel számol c) legközelebb van a fogyasztópiachoz d) lakóövezetben e) városközpontban f) közlekedés-földrajzi gócpontokban g) nagyobb terület-felhasználók h) kevésbé fogyasztóorientált vállalkozások i) üzleti szolgáltatások j) lakócélú épületeket k) mezőgazdasági területhasználatot l) ipari területhasználatot

Ellenőrizze megoldását a lecke végén!

78

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Foglalja össze 1 mondatban, hogy a városközponttól haladva a külterület felé milyen szektorok dominálnak inkább a területhasználatban! Hasonlítsa össze válaszát a lecke végén található megoldással! A városi területhasználatban sokféle gazdasági tevékenység jelenik meg. Minden tevékenységnek megfogalmazható az általános területhasználatban érvényre jutó szempontja. 14. önellenőrző feladat

Csoportosítsa az alább felsorolt megállapításokat a megfelelő tevékenységhez! A) üzleti szolgáltatás B) lakossági szolgáltatás

a) ezek a szolgáltatók általában többszintes irodaházakban működnek

C) feldolgozóipar

b) elsősorban emeletes házak földszintjén találhatóak

D) logisztikai szolgáltatás

c) a város egész területéről vannak üzleti partnereik d) nagy területet használó telepek (raktárak, parkolók, bevásárlóközpontok) e) nagyobb helyigényű, általában földszintes épületekben működő üzemek f) az e tevékenységgel jellemezhető városterületet CBDnek nevezik

A csoportosítás eredményét a lecke végére lapozva ellenőrizheti. Reméljük, megoldása megegyezik a miénkkel. Térjünk át a háztartások területhasználatának kérdésére! Tanulmányozza a tankönyv 13.3. fejezetét a 355.oldaltól a 359. oldalig!

A városi ingatlanpiac fontos meghatározói a háztartások is. 15. önellenőrző feladat

Válassza ki a felsorolásból azokat, melyek kiinduló feltételként szolgálnak a háztartások területhasználati döntéseinek modellezésénél! a) a család fix jövedelemmel rendelkezik b) kétkeresős háztartásból indulunk ki c) a jövedelmet alapvetően két célra használja a háztartás: ingatlannal kapcsolatos kiadásokra, valamint egyéb fogyasztási javakra d) az ingatlan kiválasztásával kapcsolatos szempont az ingatlan nagysága e) az ingatlan távolsága a centrumtól f) az ingatlan távolsága a munkahelytől

79

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ellenőrizze megoldását a lecke végén! Foglaljuk össze a lakosság/háztartások területhasználatának monocentrikus városszerkezeti modellben felállított legfontosabb törvényszerűségeit a következő feladat segítségével! Kiindulási feltételeink a következők: tökéletes verseny, a közlekedés a tér minden irányában lehetséges, a háztartások racionálisan döntenek, rendelkezésére áll a szükséges információ, a jövedelem fix. 16. önellenőrző feladat

Magyarázza a család döntési problémáját, ha… a) a család a központhoz közel költözik! b) a család a központtól távol eső helyre költözik! A helyes megoldást a lecke végén olvashatja el. A valóságban eltérő jövedelmi csoportok vannak jelen a városok ingatlanpiacában. Jövedelemviszony alapján meghatározható, hogy a városi területhasználatban ki hol lesz érdekelt. 17. önellenőrző feladat

Párosítsa a jövedelmi viszonyokat a hozzájuk illő jellemzőkkel! A) magas jövedelmű fiatalok B) alacsony jövedelműek C) átlagjövedelműek D) magas jövedelmű idősek

a) nagyobb telken levő családi házban élnek, autóval intézik ügyeiket b) emeletes lakóházakban élnek gyermekeikkel, dolgozni főleg tömegközlekedéssel járnak c) nagyobb területű sorházi lakásokban, esetleg kisebb telken levő családi házakban élnek gyermekeikkel, munkába főleg autóval járnak d) a városközponthoz közel, viszonylag drága társasházakban nem túl nagy lakásokban élnek, nincsenek gyermekeik, a munkahelyre gyalog, vagy tömegközlekedési eszközzel járnak

A párosítás eredményét a lecke végére lapozva ellenőrizheti. Ebben a leckében a városi területhasználat legfőbb jellemzőit foglaltuk össze. A következőben betekintést nyer a termelési tényezők regionális mobilitásának kérdéskörébe.

80

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: A – a, e, f, g; B – d, h, mert a településtudományi városszerkezeti modellezés a gyakorlatban megfigyelhető városszerkezetekből indul ki, ide tartozik a koncentrikus zónák modellje, a szektormodell és a többközpontú modell; a városgazdaságtani modellezés a városi területhasználatnak nem a gyakorlati, hanem az elméleti kérdéseivel foglalkozik, ide tartozik a monocentrikus városmodell. 2. megoldás: b, e, g, h, mert a városgazdaságtani modellezés a gazdaság térbeli kiterjedését vizsgálja, feltételezése, hogy a városi földterület szűkös tényező, a területhasználatot a kereslet-kínálat szabályozza az árakon keresztül; a fő kérdés pedig az, hogy milyen területhasználat teremti meg a térbeli egyensúlyt a kereslet és a kínálat között. 3. megoldás: Szűkös, de korlátlanul megosztható tér: azt jelenti, hogy a földfelszín korlátozott, de a magasépítés lehetővé teszi a hasznosítható tér bővítését. Immobil tényező: azt jelenti, hogy a városi terület nem szállítható, azaz a használónak kell odatelepülnie. Elérhetőség: azt jelenti, hogy egy terület árát, bérleti díját a közlekedés-földrajzi helyzete határozza meg. Helyettesíthetőség: azt jelenti, hogy a munka, a tőke, a terület nagysága, elhelyezkedése egymással helyettesíthető termelési tényezők. 4. megoldás: a, c, d, f, h, k, l, mert a monocentrikus városmodellre jellemző, hogy egyetlen várost, egyetlen városközpont létét feltételezzük: itt található a pontszerű piac, körülötte pedig a kereskedelmi és szolgáltató cégek többsége; az üzleti negyedet körbeveszi a feldolgozóipari vállalatok zónája; ekörül található a lakóövezet; állandó mérethozadékból indulunk ki; egy adott területet csak egyetlen cég vagy háztartás használhat; a vállalatoknál, háztartásoknál egyaránt felmerülnek szállítási, közlekedési, területhasználati költségek, melyeket figyelembe veszünk; a vállatok szállítási költségei a telephely és a piac, a lakosság közlekedési költségei a lakóhely és munkahely körül merülnek fel; a szállítás, közlekedés útvonalát légvonalban mérjük(mivel a közlekedés bárhol lehetséges); tökéletes piacot feltételezünk: mindenki árelfogadó és racionálisan dönt, csak a költségei alapján kalkulál. 5. megoldás: a, mert Az ajánlati bérleti díj-függvény (BRD) azt adja meg, hogy a vállalatok gazdasági profitjukat zérusnak feltételezve, egy adott helyen levő terület egységnyi részének használatáért mekkora bérleti díjat képesek fizetni, figyelembe véve a szállítási költségeket is. 6. megoldás: b, mert a háztartások BRC függvénye azt adja meg, hogy a háztartások hasznosságát ugyanakkorára véve, egy adott helyen levő terület egységnyi részének használatáért mekkora bérleti díjat képesek fizetni, figyelembe véve a közlekedési költségeket. 7. megoldás: b, mert a monocentrikus modell szerint a földterület a hasznosítható terület (emeletes házaknál azok hasznos alapterülete).

81

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

8. megoldás: A – b, B –d, C – f, D – i, E – l, mert az üzleti negyed, a feldolgozóipari zóna, a lakóövezet nem határolódnak el élesen. A zónák kevertek, amit példáz, hogy a(z) lakóövezetben is megfigyelhető iroda-üzleti egyéb szolgáltatás. A bérleti díj értéke egységnyi területre vetítve a városközponttól távolodva csökken. A bérleti díj függvény azt bizonyítja, hogy a városi területek hasznosítása hatékony. A monocentrikus városi modell lényege, hogy ugyanazon területet nemcsak vállalkozások használhatják telephelyként, hanem a lakosság is igénybe veheti lakóhelyként. A két eltérő érdekű, viselkedésű, különböző gazdasági szerepű mikroszervezet verseng ugyanazon földterület használatáért. 9. megoldás: b, e, j, mert ezek nem feltételei a policentrikus modellnek. 10. megoldás: A – a, B –f, C – h, D – k, E – m, mert A policentrikus modellben háromféle központot különböztethetünk meg: városközpont, feldolgozóipari központ, kereskedelmi/logisztikai központ. A központok közötti teret a háztartások lakásai töltik ki. A városközponttól távolodva előbb többszintes házak, majd sorházak, végül családi házak következnek A feldolgozóipari központok a városközponttól távolabb jó közlekedés-földrajzi városrészeken, részeken helyezkednek el. A kereskedelmi, logisztikai központok a város szélén helyezkednek el. 11. megoldás: b, d, e, mert a vállalatok területhasználatának vizsgálata során ezekből a feltételekből indulunk ki: tökéletes a verseny; a szállítás és közlekedés minden irányban lehetséges; zárt modellt veszünk alapul: adott a vállalatok és a lakosság száma, valamint a városban képződő jövedelmek is helyben maradnak, nincs városon kívüli kereskedelem. 12. megoldás: A – a, B –e, C – g, D – k, mert az a vállalat tudja kibérelni a központtól x távolságra levő egységnyi területet, amelyik a(z) legmagasabb bérleti díjat tudja fizetni. A városközpontban található terület a legintenzívebb hasznosítású; olyan tevékenységek kerülnek ide, amelyek kisebb területigényűek. A városközponttól távolabbra kerülnek a nagyobb terület-felhasználók, míg a legtávolabb a mezőgazdasági területhasználatot találjuk. 13. megoldás: A kereskedelmi zónát az ipari zóna követi, majd a külterületen a mezőgazdasági területhasználat következik. 14. megoldás: A – a, c, f; B –b, C – e, D – d, mert üzleti szolgáltatás általában többszintes irodaházakban működik, a szolgáltatóknak a város egész területéről vannak üzleti partnereik, a tevékenységgel jellemezhető városterületet CBDnek nevezik; lakossági szolgáltatók elsősorban emeletes házak földszintjén működnek; a feldolgozóipart nagyobb helyigényű, általában földszintes épületekben működő üzemek jellemzik; a logisztikai szolgáltatáshoz nagy területet használó telepek (raktárak, parkolók, bevásárlóközpontok) szükségesek. 15. megoldás: a, c, d, e, mert a háztartások területhasználati döntéseinek modellezésénél kiinduló feltétel, hogy a család fix jövedelemmel rendelkezik; a jövedelmet alapvetően két célra használja a háztartás: ingatlannal kapcsolatos kiadásokra, valamint egyéb fogyasztási javakra; az ingatlan kiválasztásával kapcsolatos szempont az ingatlan nagysága és az ingatlan távolsága a centrumtól.

82

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

16. megoldás: Ha a család a központhoz közel költözik, akkor vélhetően kisebb lesz a közlekedési költségük, de magas bérleti díjjal kell számolni; így kevesebb pénz marad az egyéb fogyasztási javakra. Ha a család a város távoli részére költözik, ott várhatóan megnő a közlekedési költség, de alacsonyabb bérleti díj jelentkezik, és vélhetően marad elég pénz az egyéb fogyasztási javakra. 17. megoldás: A – d, B –b, C – c, D – a, mert a magas jövedelmű fiatalok városközponthoz közel, viszonylag drága társasházakban, nem túl nagy lakásokban élnek, nincsenek gyermekeik, a munkahelyre gyalog, vagy tömegközlekedési eszközzel járnak; az alacsony jövedelműek emeletes lakóházakban élnek gyermekeikkel, dolgozni főleg tömegközlekedéssel járnak; az átlagjövedelműek nagyobb területű sorházi lakásokban, esetleg kisebb telken levő családi házakban élnek gyermekeikkel, munkába főleg autóval járnak; a magas jövedelmű idősek nagyobb telken levő családi házban élnek, autóval intézik ügyeiket.

83

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

11. lecke A termelési tényezők regionális mobilitása Nyitott társadalomban és gazdaságban a fejlődést biztosító gazdasági-társadalmi tényezők, amennyiben azok mobil erőforrások, működésük szempontjából mindig a legkedvezőbb helyet keresik. Ebben a leckében két alapvető fontosságú termelési tényező mobilitásával, mint a regionális növekedés fontos feltételeivel foglalkozunk részletesen. E két tényező: a munkaerő és a tőke. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • • • • • •

csoportosítani a regionális gazdaság növekedésének tényezőit; összefoglalni, hogy miért fontosak általában a termelési tényezők a térség gazdasági növekedésében, és miért fontos, hogy van közöttük mobil termelési tényező is; tipizálni a munkaerő jellemzőit, értelmezni a munkaerő térbeli mobilitásával összefüggő fogalmakat; összegezni a munkaerő mobilitását befolyásoló tényezőket; értelmezni a régiók közötti vándorlásra vonatkozó legfőbb törvényszerűségeket; összefoglalni a migráció regionális fejlődésre gyakorolt hatását; felismerni a tőke mobilitásával, valamint területi fejlődésre gyakorolt hatásával kapcsolatos összefüggéseket; összefoglalni a technikai haladás, a munka és a tőke kapcsolatának a területi fejlődésre ható összefüggéseit.

Az első részben összegezzük a regionális gazdasági fejlődést és növekedést meghatározó faktorokat. Olvassa el a tankönyvből a 195-201. oldalakat (7.1 fejezet)! Figyelmesen tanulmányozza a könyvben szereplő 7.1. ábrát is!

A regionális gazdasági növekedést számos tényező határozza meg.

84

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Csoportosítsa a regionális gazdaság növekedésének tényezőit aszerint, hogy a regionális növekedés faktorai, vagy a regionális gazdasági növekedést meghatározó gazdaságon kívüli tényezők közé tartoznak-e! (Minden tényező csak egy csoporthoz tartozhat!) A) a regionális növekedés faktorai

a) népesség

B) a regionális gazdasági növekedést meghatározó gazdaságon kívüli tényezők

b) infrastrukturális felszereltség és intézményrendszer c) a környezet állapota d) természeti erőforrások e) az ország politikai rendszere, a decentralizáció foka f) tőkeállomány g) társadalmi szerkezet h) technikai haladás, innovációk i) térszerkezet, településhálózat

Ellenőrizze a csoportosítás eredményét a lecke végén! 2. önellenőrző feladat

Válaszoljon néhány mondatban a következő kérdésekre az olvasottak alapján! a) Miért fontosak általában a termelési tényezők a térség gazdasági növekedésében? b) Miért fontos, hogy van közöttük mobil tényező is? Ellenőrizze válaszait a lecke végén! Reméljük, válaszai jól sikerültek. Térjünk át a lecke második nagyobb témakörére: a munkaerő mobilitására! Olvassa el a tankönyvből a 201-215. oldalait (7.2 fejezet)!

A munkaerő sokféle szempontból jellemezhető.

85

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Csoportosítsa a munkaerő jellemzőit aszerint, hogy a népesség szám szerinti alakulására, vagy a munkaerő-kínálatra hatnak-e! (Minden tényező csak egy csoporthoz tartozhat!) A) a népesség szám szerinti alakulását közvetlenül meghatározó tényezők

a) bevándorlók száma b) a lakosság kor és nemek szerinti alakulása

B) a munkaerő-kínálat döntő tényezői

c) adott területen élők iskolai végzettsége d) kivándorlók száma e) természetes szaporodás f) munkanélküliek száma g) a munkában eltöltött idő nagysága h) az aktív és inaktív korú népesség aránya Ellenőrizze válaszadását a lecke végén!

86

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A munkaerő mobil tényező, azaz képes a tér egyik pontjából a másikba áramlani. Az alábbiakban a munkaerő térbeli mobilitásával összefüggő fogalmakra kérdezünk rá. 4. önellenőrző feladat

Válassza ki a fogalmakhoz tartozó helyes meghatározást! (Nem minden meghatározás kerül felhasználásra.) A) vándorlás (migráció) B) belső (intern) vándorlás C) külső (extern) vándorlás D) hadtápmigráció E) láncmigráció F) családi migráció G) házassági migráció H) integráció

a) ha személyek, csoportok az adott társadalom strukturális dimenziójának részévé válnak b) többfázisú vándorlású folyamat, melynek első fázisában először a férfiak vándorolnak el, később a családtagjaik c) olyan vándorlás, amelynek kiindulóhelye háború miatt veszélyeztetett térség, és amelynek célterülete valamely biztonsági zóna d) olyan vándorlási forma, melyet néhány személy indít el, és azután őket további egyének követik e) ha a bevándorlóknak hosszú távon nem sikerül a befogadó társadalomba integrálódni., akkor azok elkülönülnek

J) szegregáció

f) többfázisú vándorlási folyamat, melynek első fázisában először az idősebb családtagok vándorolnak el, később a fiatalabb családtagjaik

K) ingázás

g) országhatáron belül zajló migráció

I) asszimiláció

h) lakóhely-változtatással együtt járó társadalmi mobilitás i) az adott társadalom kulturális dimenziójába való teljes befogadás j) többfázisú vándorlású folyamat, melynek első fázisában először a fiatalabb családtagok vándorolnak el, később az idősebb családtagjaik k) olyan vándorlás, ami a kiindulóhelytől nem közvetlenül a célhoz vezet, hanem első lépcsője egy belső pl. vidékről városba irányuló vándorlás, amit nemzetközi vándorlás követ l) fiatal nőtlen bevándorlók feleségül vesznek egy nőt a fogadó régióban m) országhatárt átlépő migráció n) fiatal nőtlen bevándorlók feleségül vesznek egy nőt a származási régióban, aki később onnan kivándorol o) olyan vándorlási forma, melyet egy közösség indít el és azután őket további közösségek követnek p) lakóhely-változtatással nem járó olyan társadalmi mobilitásforma, amely a lakóhely közigazgatási határának átlépésével jár A megoldásokat a lecke végén találja.

87

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A munkaerő döntését, hogy egyik régióból a másikba áttelepüljön, vagy oda ingázzon, számos tényező befolyásolja. Ezek egy része gazdasági tényező, másik része gazdaságon kívüli. 5. önellenőrző feladat

Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat, melyek döntően befolyásolják a munkaerőáramlással kapcsolatos döntést! a) az egyén karaktere b) a cél és származási országban, régióban uralkodó gazdasági viszonyok c) az egyén elégedetlen legyen annak a térnek a gazdasági, társadalmi lehetőségeivel, ahol él. d) az agglomerációs erők jelenléte e) a tömegközlekedés jelenléte f) a fogadó térség népességszáma g) a munkaalkalmak közötti távolság h) specializálódó kereskedelem i) gazdasági kamarák jelenléte Ellenőrizze válaszadását a lecke végén! Alapvetően igaz, hogy a tér adott helyén minél nagyobb az elégedetlenség a munka- és életkörülményekben, minél nagyobbak a felismerhető interregionális haszonkülönbségek, annál nagyobb a térbeli mobilitás valószínűsége. Az alábbi feladatban néhány törvényszerűséget olvashat a régiók közötti vándorlásra vonatkozóan.

88

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Ítélje meg a mondatok tartalmát a megadott útmutató alapján! a) a mondat mindkét fele igaz b) a mondat mindkét fele hamis c) a mondat első fele igaz d) a mondat második fele igaz

A) Két régió közötti vándorlás intenzitása egyenesen arányos a két régió népességszámával, és fordítottan arányos a két régió között mért távolsággal. B) Hosszú távon a bérek a régiók között kiegyenlítik egymást, valamint megszűnik a munkaerő-áramlás. C) A távolság nem befolyásolja jelentősen az információáramlást, mivel a távolabbi helyekről bizonytalan ismeretek származhatnak. D) A távolsági hatásoknál számolni kell a társadalmi tényezőkkel, mivel ezek gyakran fontosabbak, mint a földrajzi, vagy a gazdasági távolság. E) Az országok közötti vándorlás felülmúlja az országon belüli vándorlást, mivel jelentős kulturális, nyelvi, vallási, életmódbeli különbségek jellemzik az egyes társadalmakat. F) A gazdasági tényezők nem hatnak a távolságra, de hatnak a munkaerő mobilitására.

Lapozzon a lecke végére, és ellenőrizze válaszait! A migráció hatást gyakorol a regionális fejlődésre. A következő feladatban néhány – nem feltétlenül igaz – állítást fogalmaztunk meg a migrációnak a regionális fejlődésre gyakorolt hatásáról.

89

Szolnoki Főiskola


Távoktatás



A) A munkaerő a periférikus származási régióban többnyire alulfoglalkoztatott, ezért a kivándorlásuk következtében a helyi önkormányzatoknál növekednek a szociális költségek. B) A periférikus régiókban nem jellemző, hogy gazdasági szerkezetükben a magas tőkeigényű fejlett technológiák jelenjenek meg, ezáltal a magasan kvalifikált munkaerő sem jellemző rájuk. C) A periférikus térségekben a megtelepedett munkaerő munkahelyei annál inkább veszélyeztetettek, mennél inkább alacsony az elvándorlók szakképzettségi szintje, illetve minél nagyobb azok lokális, vagy regionális szintű helyettesíthetősége. D) Az alacsony munkaerő-kínálat egy bizonyos idő után motiválhatja a munkaerő visszaáramlását, mivel a visszatelepültek innovatívan hasznosítani tudják a megszerzett ismereteiket. E) A migráció célrégiói iparterületek, ahol a bevándorlóknak jobb munkahelyeket és több értéket kínálnak, mint a periférikus származási régióban. F) A célrégióban jellemző, hogy minél alacsonyabb a bevándorolt munkaerő képzettsége, annál valószínűbb a kiegészítő foglalkoztatás, és annál kisebb az illető önkormányzatok szociális nyeresége. G) A térben és időben koncentrált bevándorlások gyakran az infrastruktúra bizonyos területeinek túlterheléséhez vezetnek, ami miatt megnőnek az érintett önkormányzatok szociális költségei. H) Az agglomeráció növekedési folyamata nem képes fékeződni, mivel a bevándorlók jövedelmeinek egy része, mint megtakarított tőke visszavándorol a származási régióba. I) A migrálók által a célrégióban új szükségletek keletkeznek, amelyek a célrégióban gyártott fogyasztási cikkekre irányulnak. J) Strukturális konfliktus mindig munkahely-szerzés kapcsán jön létre bevándorló és őslakó között; míg kulturális konfliktus az őslakosok és a bevándorlók közötti immaterális tényezőkben (életmód, vallás stb.) nyilvánul meg.

A megoldásokat a lecke végén olvashatja. Reméljük, a munkaerő és a regionális fejlődés növekedése összefüggéseire vonatkozó kérdéseinket nem találta nehéznek.

90

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Folytassa a tőkemobilitás és a termelési tényezők kölcsönös kapcsolatával való ismerkedést! Olvassa el a tankönyv 7.3. fejezetét a 215-222. oldalakon!

A tőke a gazdaság motorja. Regionális eloszlása meghatározza a munkahelykínálatot, és jelentősen befolyásolja a gazdaság területi szerkezetét. A tőke mozgása a térben mindig szigorú gazdasági okokkal magyarázható. Az alábbi feladatban hiányos megállapításokat olvashat. 8. önellenőrző feladat

Egészítse ki a mondatokat a megadott fogalmakkal úgy, hogy tartalmi szempontból helyes megállapításokat kapjon! (Nem minden szókapcsolatot, fogalmat kell felhasználnia! Vannak fogalmak, melyek több helyre is illenek!) A tőkepiac a(z) A) .......... teljesen intézményesült, a tőkeforrások és a beruházási javak rendelkezésre állnak. Mivel a tőke is a működése szerinti optimális helyet keresi, ezért a tőke a(z) B) .......... régióból a(z) C) .......... régióba áramlik, ami aztán egyensúlyt teremt. A tőke tipizálható: a(z) D) .......... a termelés eszközeit jelenti, míg a(z) E) .......... a termelési tőkévé alakítható pénzeszközt. A kettő közül a(z) F) .......... tekinthető mobilabbnak. A tőke mobilitásának következményeként a célrégióban a(z) G) .......... hatás megegyezik a származási régióban keletkezett H) .......... hatással. Az egyszer beindított kumulatív folyamatokra a vállalkozók reagálnak; még kisebb profitráta mellett is inkább a(z) I) .......... régiókat támogatják beruházási döntéseikkel.

a) agrárországokban b) ipari országokban c) globális nagytőke országaiban d) magas jövedelmű e) alacsony jövedelmű f) kiegyenlített fejlődésű g) kiegyenlítetlen fejlődésű h) kapcsolati tőke i) pénztőke j) anyagi tőke k) állótőke l) expanziós m) konstrikciós n) kiegyenlítő o) nyitott p) fejlett q) fejletlen

Ellenőrizze a kiegészítés eredményét a lecke végén! A tőke nem teljesen mobil. Ez részben a tőke megjelenési formájától függ. Ugyanakkor számos más befolyásoló tényező is érvényesülhet ebben.

91

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki azokat a tényezőket, melyek korlátozzák a tőke interregionális mobilitását! a) ha a tőke helyben megtermelődik b) fejlett kommunikáció c) fejletlen infrastruktúra d) a bankrendszer, a közigazgatás hiányosságai e) kedvező elérhetőség f) a tömegközlekedés kiépültsége g) a képzett munkaerő jelenléte h) az állami, helyi támogatások alacsony mértéke Ellenőrizze megoldását a lecke végén! A regionális fejlődésre nem csupán a tőke és munkaerő mozgásából adódó sajátosságok hatnak. Jelentős fejlődést generáló hatása van a technikai haladásnak is. Csakhogy míg a tőke és munkaerő áramlása csökkenti a származási régióban a fejlődési potenciált, addig a technikai haladás terjedésének nincs ilyen értelemben vett negatív hatása. Sőt, az ismeretek átadása újabb és újabb bevételek forrása lehet. A technikai fejlesztés, a munka és a tőke kapcsolata alapján megkülönböztethetünk munka- és tőkemegtakarító, valamint semleges technikai haladást. Az alábbi feladatban hiányos megállapításokat olvashat ezekre vonatkozóan. 10. önellenőrző feladat

Egészítse ki a mondatokat a megadott fogalmakkal úgy, hogy tartalmi szempontból helyes megállapításokat kapjon! (Nem minden szókapcsolatot, fogalmat kell felhasználnia! Vannak fogalmak, melyek több helyre is illenek!) Tőkemegtakarító technikai haladásról beszélünk, ha a A) .......... nagyobb , mint a B) .......... Munkamegtakarító technikai haladásról beszélünk, ha a C) .......... nagyobb, mint a D) .......... Semleges technikai haladásról akkor beszélünk, ha a munkaszükséglet .E) .......... , mint a tőkeszükséglet.

a) munkamegtakarítás b) tőke-megtakarítás c) ugyanolyan mértékben csökken d) ugyanolyan mértékben nő e) ugyanannyi

Ellenőrizze megoldását a lecke végén! Ebben a leckében a termelési tényezők regionális mobilitásának legfőbb jellemzőiről volt szó. A következő leckében a neoklasszikus regionális növekedési modellek törvényszerűségeivel foglalkozunk.

92

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: A – a, d, f, h; B –b, c, e, g, i, mert a regionális növekedés faktorai: a népesség, a természeti erőforrások, a tőkeállomány, a technikai haladás, az innovációk. A regionális gazdasági növekedést meghatározó gazdaságon kívüli tényezők pedig: infrastrukturális felszereltség és intézményrendszer, a környezet állapota, az ország politikai rendszere, a decentralizáció foka, a társadalmi szerkezet, valamint a térszerkezet, településhálózat. 2. megoldás: a) A termelési tényezők az által biztosítják egy térség gazdasági növekedését, hogy mint egy feltételrendszer a térség mennyiségi és minőségi átalakulására adnak alapot. A mennyiségi változás úgy indít el minőségi változást, hogy a mennyiségi változások sorozata a növekedést meghatározó elemeken keresztül minőségi átrendeződést okoz; a minőségi átalakulás pedig növeli a térség versenyképességét. b) A termelési tényezők mobilitása azt teszi lehetővé, hogy oda összpontosuljanak, ahol a működésük a lehető leghatékonyabb. 3. megoldás: A – a, d, e; B –b, c, f, g, h, mert A népesség szám szerinti alakulását közvetlenül a be- és kivándorlók száma, valamint a természetes szaporodás határozzák meg. A lakosság kor és nemek szerinti alakulása, az adott területen élők iskolai végzettsége, a munkanélküliek száma, a munkában eltöltött idő nagysága, az aktív és inaktív korú népesség aránya pedig a munkaerő-kínálat döntő tényezői. 4. megoldás: A – h, B – g, C – m, D – k, E – d, F – b, G – n, H – a, I – i, J – e, K – p Vándorlás (migráció): lakóhely-változtatással együtt járó társadalmi mobilitás. Belső (intern) vándorlás: országhatáron belül zajló migráció. Külső (extern) vándorlás: országhatárt átlépő migráció. Hadtápmigráció: olyan vándorlás, ami a kiindulóhelytől nem közvetlenül a célhoz vezet, hanem első lépcsője egy belső, pl. vidékről városba irányuló vándorlás, amit nemzetközi vándorlás követ. Láncmigráció: olyan vándorlási forma, melyet néhány személy indít el, majd őket további egyének követik. Családi migráció: többfázisú vándorlású folyamat, melynek első fázisában először a férfiak vándorolnak el, később a családtagjaik. Házassági migráció: fiatal nőtlen bevándorlók feleségül vesznek egy nőt a származási régióban, aki később onnan kivándorol. Integráció: ha személyek, csoportok az adott társadalom strukturális dimenziójának részévé válnak. Asszimiláció: az adott társadalom kulturális dimenziójába való teljes befogadás. Szegregáció: ha a bevándorlóknak hosszú távon nem sikerül a befogadó társadalomba integrálódni, akkor azok elkülönülnek. Ingázás: lakóhely-változtatással nem járó olyan társadalmi mobilitásforma, amely a lakóhely közigazgatási határának átlépésével jár. 5. megoldás: a, b, c, g, mert a munkaerő-áramlással kapcsolatos döntést a következő tényezők befolyásolják döntően: az egyén karaktere; a cél és származási országban, régióban uralkodó gazdasági viszonyok; az egyén elégedetlen legyen annak a térnek a gazdasági, társadalmi lehetőségeivel, ahol él; a munkaalkalmak között megfelelő legyen a távolság.

93

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

6. megoldás: A – a, B – c, C – d, D – a, E – d, F – d 7. megoldás: A – c, B – a, C – b, D – a, E – d, F – d, G – a, H – d, I – c, J – d 8. megoldás A – b, B – e, C – d, D – k, E – i, F – i, G – l, H – m, I – p, mert a tőkepiac az ipari országokban teljesen intézményesült, a tőkeforrások és a beruházási javak rendelkezésre állnak. Mivel a tőke is a működése szerinti optimális helyet keresi, ezért a tőke az alacsony jövedelmű régióból a magas jövedelmű régióba áramlik, ami aztán egyensúlyt teremt. A tőke tipizálható: az állótőke a termelés eszközeit jelenti, míg a pénztőke a termelési tőkévé alakítható pénzeszközt. A kettő közül a pénztőke tekinthető mobilabbnak. A tőke mobilitásának következményeként a célrégióban az expanziós hatás megegyezik a származási régióban keletkezett konstrikciós hatással. Az egyszer beindított kumulatív folyamatokra a vállalkozók reagálnak; még kisebb profitráta mellett is inkább a fejlett régiókat támogatják beruházási döntéseikkel. 9.megoldás: a, c, d, h, mert a tőke interregionális mobilitását a felsoroltak közül korlátozza, ha a tőke helyben megtermelődik, fejletlen az infrastruktúra, hiányos a bankrendszer, illetve a közigazgatás, az állami, helyi támogatások alacsonyak. 10. megoldás: A – b, B – a, C – a, D – b, E – c, mert tőkemegtakarító technikai haladásról beszélünk, ha a tőke-megtakarítás nagyobb, mint a munkamegtakarítás; munkamegtakarító technikai haladásról beszélünk, ha a munkamegtakarítás nagyobb, mint a tőke-megtakarítás; semleges technikai haladásról akkor beszélünk, ha a munkaszükséglet ugyanolyan mértékben csökken, mint a tőkeszükséglet.

94

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

12. lecke A neoklasszikus regionális növekedési modellek A területi (regionális) egyenlőtlenségek vizsgálatakor alapvető célkitűzés a gazdaság növekedését meghatározó tényezők és azok magyarázatára vonatkozó összefüggések feltárása. A neoklasszikus növekedési modellek a technológiai változást alapvetőnek tekintik, míg azok kibővített változatai, az ún. endogén növekedési modellek elemzik a változások jellegét, valamint a befolyásoló tényezőket, közöttük elsősorban a humántőke szerepét. E szempontok alapján fontos a technikai haladás nélküli alapmodell, valamint a növekedés és a technikai haladás összefüggésének értelmezése. A regionális konvergencia és divergencia fogalmának, illetve az endogén erőforrások jelentőségének magyarázata nélkülözhetetlen a gyakorlati alkalmazás során. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • • •

összegezni a neoklasszikus növekedési modellek sajátosságait és kiterjesztését; megmagyarázni a humántőke szerepét; felismerni a technikai haladás nélküli modell és a technikai haladás figyelembevételével kidolgozott modellek jellemzőit; értelmezni a regionális konvergencia és divergencia fogalmát; bemutatni az endogén erőforrásokat, mint a regionális potenciál meghatározóit.

Kezdjen hozzá a tanuláshoz! Olvassa el a tananyagot a tankönyv 230-233. oldalain (8. fejezet)!

Valamennyi gazdasági szereplő magyarázatot keres arra a jelenségre, hogy vajon a gazdaság miért fejlettebb – ezáltal az ott élők életminősége miért jobb – az egyik területen, mint a másikon? Több neves közgazdász is egyetért abban, hogy a technológiai fejlődés egyfelől oka, másfelől pedig következménye a növekedésnek. 1. önellenőrző feladat

A következő növekedési modellekhez rendelje hozzá a megfelelő jellemzőt! A) keynes-i növekedési modell B) neoklasszikus növekedési modell

a) a keresleti tényezők szerepének hangsúlyozása

C) kibővített neoklasszikus (vagy endogén) növekedési modell

b) a kínálati tényezők szerepének hangsúlyozása c) a technológiai változás jellegének, és befolyásoló tényezőinek vizsgálata

Válaszait a lecke végére lapozva ellenőrizheti. Reméljük, megoldása jól sikerült. 95

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

E témakör tanulmányozásához szorosan hozzátartozik a regionális növekedés mértékének kifejezésére legáltalánosabban használt mérőszámok ismerete, hiszen a konkrét elemzések során a számszerű adatok feldolgozása, illetve értékelése nélkülözhetetlen. 2. önellenőrző feladat

A következő mérőszámokhoz rendelje hozzá a megfelelő tartalmat! A) kibocsátásnövekedés

a) gazdasági jólét kifejezése

B) egy foglalkoztatottra eső kibocsátásnövekedés

b) a régió gazdasági teljesítményének kifejezése

C) egy főre (lakosra) jutó kibocsátásnövekedés

c) a régió versenyképességének kifejezése

Folytassa a témakör tanulmányozását a 243.-245. oldalakon (8.4.1. fejezet)!

A technológiai fejlődésben a technikai eszközök alkalmazása mellett jelentős szerepe van a humán tőkének, mint a gazdasági produktivitás növelését biztosító egyik kulcstényezőnek. A szellemi tőke két szempontból is fontos. Először a humán tőke szintje határozza meg az új technológia gazdaságba integrálásának képességét, másodszor a szellemi tőke nagysága határozza meg azt, hogy egy régió mennyire képes új, saját technológiákat fejleszteni. A fenti gondolatsort figyelembevéve oldja meg a következő feladatot! 3. önellenőrző feladat

Egészítse ki az alábbi mondatokat! A régió azon képessége, hogy új technológiákat fejlesszen ki, vagy fogadjon be, nemcsak a tárgyi és szellemi tőkébe történő beruházásokon múlik, hanem a(z) .......... is függ. Számos olyan gazdaság van, amely profitál a magasan képzett emberek területi .......... , mivel a földrajzi közelség révén a szakemberek gyorsan értesülnek egymás eredményeiről, így még .......... tudás- és ötletáramlás jön létre. Az elméletek tárgyiasult és .......... tárgyiasult technikai fejlődést különböztetnek meg. A nem tárgyiasuló technikai fejlődés .......... a tőke állományától, és jelentős regionális különbségeket mutat: ez adja a régiók közti valódi .......... . Azok a régiók, amelyek tudásban .......... , a kreativitást igénylő tevékenységekre specializálódnak. A humántőkével kevésbé ellátott régiók a .......... tevékenységekre fognak szakosodni, amelyekhez a technikai know-how globálisan hozzáférhető. Ellenőrizze válaszait a lecke végén! A témakör következő részterületéhez tartozó információkat a 233-242. oldalakon találja meg!

Korábbi tanulmányaik során már elemezték a kibocsátás nagyságát leíró termelési függvényt Y(Q) = f(K,L) változatlan, illetve növekvő tőkeállomány esetén. A következő feladat megoldásához az ezzel kapcsolatos ismereteit is fel kell idéznie.

96

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Ítélje meg a felsorolt mondatok tartalmát a lehetséges értékelések alapján! a) a mondat mindkét fele igaz b) a mondat mindkét fele hamis c) a mondat első fele igaz d) a mondat második fele igaz

A) Egy olyan gazdaságban, ahol semmilyen technológiai haladás nem létezik, a teljesítményt kizárólag a munkaráfordítás határozza meg. B) Az egy főre eső termelési függvény kifejezi, hogy az egy foglalkoztatottra eső kibocsátás csak akkor emelkedhet, ha növekszik az egy főre eső tőkemennyiség. C) Az egyszerű neoklasszikus modellben az egy főre eső jövedelem növekedése rövid távon nem lehetséges, mivel a rövid távú egyensúlyt olyan állapotként határozzák meg, amelyben a kibocsátás, a tőke és ezáltal a teljesítmény is ugyanolyan mértékben növekszik. D) A technológiai fejlődés szoros kapcsolatban áll a tőkeállománnyal, azaz például a korszerű gépekbe történő beruházással a technológiai fejlődés megnöveli a tőkeállományt. E) A munkaerő szintén elsajátíthat új ismereteket és képességeket, aminek következtében hosszú távon növekszik a munka hatékonysága. F) A regionális gazdaság növekedése a neoklasszikus modell esetében független a technikai fejlődéstől, vagyis a régió gazdaságának innovációs potenciáljától, a gazdaság korszerű felszereltségétől, valamint attól, hogy milyen mértékű a tőkebefektetés dinamikája.

Ellenőrizze válaszait a lecke végére lapozva! A technikai haladás lehetővé teszi azt, hogy a regionális gazdaságok növekedése kiegyenlítődjön, mivel a technikai fejlődés az egész világon elterjed, amiből a fejletlenebb régiók is profitálnak. Mindebből az következik, hogy az alacsonyabban fejlett régiókra érvényes a technológiai utolérés elve, ha biztosítva van a kellő politikai-gazdasági infrastruktúra és a piacgazdaság intézményrendszerének működése. Az utolérés vagy kiegyenlítés a neoklasszikus modell egyik meghatározó feltevése. Két konvergenciát különböztetünk meg. A béta konvergencia azt jelenti, hogy a fejletlen régió gyorsabban növekszik, mint a fejlett. A szigma konvergencia viszont azt vizsgálja, hogy egy adott időpontban hogyan oszlik meg a régiók jövedelme. 5. önellenőrző feladat

Foglalja össze 3-4 mondatban, milyen tényezők akadályozhatják a technikai utolérést a valóságban?

97

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Vesse össze válaszait a lecke végén olvasható megoldással! Bízunk benne, hogy jól sikerült az összefoglaló. Olvassa el a tankönyv 245-248. oldalain lévő tananyagot (8.4.2. fejezet)!

A neoklasszikus modell kiterjesztését endogén növekedési elméletnek nevezzük, mivel bebizonyította, hogy a növekedési folyamat magát a technológiai fejlődést is befolyásolja. A vállalkozók rájöttek arra, hogy az új ötletek létrehozása ösztönzi a profitképződést, ami azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés endogén. Az új regionális fejlesztési stratégiák egyre inkább építenek a régión belüli lehetőségekre és a meglévő potenciálok kiaknázására. 6. önellenőrző feladat

Válassza ki a kakukktojást az alábbi felsorolásból! Az alulról induló, a regionális potenciálokra, mint endogén forrásokra épülő fejlesztésekre a következő jellemzők adhatók meg: a) a természeti- és környezeti, de a térségi gazdasági adottságok és feltételek alapján, azok át- és újraértékelésével a korábbiaktól eltérő programok kialakításának lehetősége b) a megújítás új impulzusainak megteremtése c) új, a regionális adottságokra épülő intézményi struktúra létrehozása d) az adott térség szocio-kulturális hagyományainak integrálódása, eddig fel nem használt források megjelenése a lakosság társadalmi döntésekben és cselekvésekben való részvétele által Az endogén erőforrások tényleges nagyságát az adott területi egységben található földrajzi, környezeti, történelmi, kulturális, társadalmi és gazdasági tényezők együttese határozza meg. Gondolja át a tényezők tartalmát, mielőtt az alábbi feladatot megoldja! 7. önellenőrző feladat

Soroljon föl legalább négy olyan elemet, amelyek endogén erőforrásként, azaz a regionális potenciál meghatározóiként említhetők! Ha a kérdésre adott választ összehasonlította a megoldással, a neoklasszikus növekedési modellek legfontosabb jellemzőit összefoglaló lecke végére ért. A következő leckében a technikai és a regionális fejlődés közötti összefüggésről, valamint a regionális makroökonómia elemzési módszereiről tájékozódhat.

98

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: A – a, B – b, C – c, mert a keynes-i növekedési modell a keresleti tényezők, a neoklasszikus növekedési modell viszont a kínálati tényezők szerepét hangsúlyozza; a kibővített neoklasszikus (vagy endogén) növekedési modell pedig a technológiai változás jellegét, és befolyásoló tényezőit vizsgálja. 2. megoldás: A – b, B – c, C – a, mert a kibocsátásnövekedés a régió gazdasági teljesítményének kifejezésére szolgál; az egy foglalkoztatottra eső kibocsátásnövekedés alkalmas a régió versenyképességének kifejezésére, az egy főre (lakosra) jutó kibocsátásnövekedés pedig a gazdasági jólét kifejezésére. 3. megoldás: A régió azon képessége, hogy új technológiákat fejlesszen ki, vagy fogadjon be, nemcsak a tárgyi és szellemi tőkébe történő beruházásokon múlik, hanem az intézményrendszertől is függ. Számos olyan gazdaság van, amely profitál a magasan képzett emberek területi koncentrációjából, mivel a földrajzi közelség révén a szakemberek gyorsan értesülnek egymás eredményeiről, így még gyorsabb tudás- és ötletáramlás jön létre. Az elméletek tárgyiasult és nem tárgyiasult technikai fejlődést különböztetnek meg. A nem tárgyiasuló technikai fejlődés független a tőke állományától, és jelentős regionális különbségeket mutat: ez adja a régiók közti valódi egyenlőtlenségét. Azok a régiók, amelyek tudásban gazdagok, a kreativitást igénylő tevékenységekre specializálódnak. A humántőkével kevésbé ellátott régiók a rutin tevékenységekre fognak szakosodni, amelyekhez a technikai know-how globálisan hozzáférhető. 4. megoldás: A – c, B – a, C – b, D – c, E – a, F – d 5. megoldás: Helyesen válaszolt, ha rámutatott, hogy a következő jellemzők akadályozhatják a technológiai utolérést: a gyorsabb növekedés feltételei a kevésbé fejlett régiókban nem biztosítottak; a magasabb munkakultúra hiánya; megfelelő infrastruktúra, gazdasági- és humán-szolgáltatás hiánya; megfelelő oktatási intézmények hiánya. 6. megoldás: c, mert az alulról induló, a regionális potenciálokra, mint endogén forrásokra épülő fejlesztésekre a következő jellemzők adhatók meg: a természeti- és környezeti, de a térségi gazdasági adottságok és feltételek alapján, azok át- és újraértékelésével a korábbiaktól eltérő programok kialakításának lehetősége; a megújítás új impulzusainak megteremtése; az adott térség szocio-kulturális hagyományainak integrálódása, eddig fel nem használt források megjelenése a lakosság társadalmi döntésekben és cselekvésekben való részvétele által. 7. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha a felsorolásában az alábbi tényezőcsoportok szerepeltek: tőkepotenciál (rendelkezésre álló termelőbázisok és vagyon); a munkaerő rendelkezésre állása, iskolázottsága, képzettsége; infrastruktúra felszereltsége; földrajzi helyzet; környezeti állapot és minőség; piaci kapcsolatok (keresleti tényezők); szocio-kulturális adottságok; döntésiintézményi és hatalmi rendszer.

99

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

13. lecke A technikai fejlődés és a regionális fejlődés; a regionális makroökonómia elemzési módszerei A munka és a tőke mellett a technikai ismereteket tekinthetjük a regionális gazdasági növekedés fontos tényezőjének. Ezen új technikai ismeretek megjelenése természetesen egy korábbi fejlődési folyamat eredményeként jön létre, hiszen azok megalkotásához, az invenciókhoz új ötletekre, a korábbiaktól eltérő műszaki, gazdasági, szervezési, piaci megoldásokra van szükség. Mindehhez indokolt az innovációk térbeli terjedésének folyamatát, valamint a regionális gazdaság elvi működési modelljét is értelmezni. Egy régió gazdaságának fejlődésében kiemelkedő szerepe van a regionális multiplikátornak, ezért célszerű tanulmányozni a regionális multiplikátor hatását, illetve alkalmazásának korlátait is. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 5 óra


• • • • •

meghatározni az innováció tartalmát és gazdasági szerepét; megmagyarázni az innovációk térbeli terjedésének folyamatát; áttekinteni a regionális gazdaság elvi működési modelljét; áttekinteni a regionális multiplikátor jelentőségét; bemutatni a regionális multiplikátor alkalmazásának korlátait.

Olvassa el a könyv 9. fejezetéből a 249-252. oldalakat (9.1. fejezet)!

Innováción új ötleteket, új tevékenységeket, új termékeket, új szervezeteket, új emberi és közösségi viselkedési módokat értünk. Fontos vizsgálni azonban a fenti általános innovációfogalom konkrét érvényesülési metszeteit, a gazdasági-szervezeti, a termék- és tevékenység, valamint a társadalmi-politikai innovációkat. Az innovációk jellemzőinek ismeretében oldja meg a következő feladatot!

100

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Ítélje meg az alábbi mondatok tartalmát az értékelések felhasználásával! a) a mondat mindkét fele igaz b) a mondat mindkét fele hamis c) a mondat első fele igaz d) a mondat második fele igaz

A) A gazdasági-szervezeti innovációkon a piacgazdaság elemeinek, s hordozóinak megjelenését, valamint azok akadálytalan terjedését értjük. B) A termék innovációk nem kapcsolódnak a műszaki-technikai innováció fogalmához, mivel egy új, eddig ismeretlen termék vagy eljárás feltalálását, és a munkafolyamatokat alapjaiban átformáló új eszközök alkalmazását is magukban foglalhatják. C) A tevékenység innovációk új információkat, kommunikációs tereket, nem tárgyiasítható ismereteket vesznek igénybe, amelyek azonban nincsenek hatással a gazdasági vagy az életfunkciók jobbítására, megváltoztatására. D) A társadalmi-politikai innovációk alatt csupán az egyéni és közösségi életterek megújítását, átalakítását értjük és nem az erre irányuló akciókat, szervezeteket, intézményeket és tevékenységeket.

A helyes válaszokat a lecke végére lapozva nézheti meg. Az innovációs folyamat több szakaszra osztható, amelyek tartalmazzák azokat a tevékenységeket, amelyek az ötletek keletkezésétől az n-edik adaptációig tartanak. 2. önellenőrző feladat

A tankönyv 251. oldalán található 9.1. ábra tanulmányozását követően állítsa sorrendbe az innovációs folyamat állomásait! a) az első adaptáció b) invenciók c) az n-edik adaptáció d) ötletek e) innováció A helyes sorrendet a lecke végén, a megoldásoknál találja. Tanulmányozza tankönyv a 257-267. oldalait (9.3 fejezet)!

Az innovációk térbeli terjedése két nézőpont alapján vizsgálható. Az első esetben a térbeli terjedés jellege, a második esetben pedig a településhálózat hierarchiájának követése az elemzés tárgya. 101

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


A két csoportra vonatkozó jellemzők ismeretében egészítse ki az alábbi állításokat! A térbeli terjedés jellege alapján megkülönbözethetők az innováció A) .......... , B) .......... és C) .......... terjedései. A településhálózat hierarchiájának követése alapján vannak D) .........., E) .......... és F) .......... diffúziók. a) relokációs b) tisztán hierarchikus c) tisztán szomszédsági hatásokon alapuló d) expanziós e) kombinatív f) kombinált (szomszédsági és hierarchikus) A kiegészítés helyességéről a lecke végére lapozva győződhet meg. Az innovációk terjedését egy tanulási, pontosabban információátviteli folyamatra lehet visszavezetni. Az újdonságok terjedésének útja követi az adott térségben az egyének és társadalmi csoportok között kialakult információs hálózatokat. Az innovációk térbeli terjedése két szempont alapján vizsgálható, a térbeli terjedés jellege, illetve a településhálózat hierarchiája alapján. Megállapítható, hogy az újdonságok diffúziója az alkalmazók számának növekedésével egy logaritmikus görbe alapján írható le, ami alapvetően megegyezik a termék-életciklus görbe lefutásával. A fenti gondolatmenet ismeretében oldja meg az alábbi feladatot! 4. önellenőrző feladat

Rendelje hozzá az innováció terjedési szakaszaihoz az alkalmazókat! (Egy szakaszhoz több kategória is megadható!) A) sűrűsödési fázis

a) késlekedők

B) telítődési fázis

b) korai többség

C) kezdő fázis

c) innovátorok

D) expanziós fázis

d) korai alkalmazók e) késői többség

A csoportosítás eredményét a lecke végi megoldással vetheti össze. Reméljük, megoldása helyes volt. Folytassa a témakör tanulmányozását a tankönyv 301-305. oldalain (11.1. fejezet)!

A regionális gazdaságfejlesztés lényege, a régióban működő vállalatok versenyelőnyeinek megerősítése, részben a vállalati stratégia és működés hatékonyabbá válásának elősegítésével, részben a lokális üzleti környezet feltételeinek javításával. A kompetitív

102

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

fejlődésből kiinduló és a klaszterek megerősödését támogató regionális gazdaságfejlesztés a gazdasági exportbázis-elméletre vezethető vissza. Az elmélet azon alapszik, hogy a kibocsátást és a fejlődést akkor lehet dinamikusan élénkíteni, ha a termékek/szolgáltatások jelentős része régión kívül kerül értékesítésre, amihez általában új tevékenységek megjelenése szükséges. 5. önellenőrző feladat

A 11.1. ábra tanulmányozását követően állítsa helyes sorrendbe az alábbi folyamatokat! A regionális gazdaságfejlődés kumulatív folyamatának sorrendje: a) új helyi beszállítók, új iparágak megerősödése (traded szektor) b) növekszik a régió exportja c) szolgáltatási szektorok bővülése d) kezdeti (elsődleges) regionális multiplikátor hatás e) új tevékenységek letelepedése, exporttevékenységek bővülése A helyes sorrendet a lecke végén, a megoldásoknál találja. Olvassa el a tankönyv 306-311. oldalán lévő tananyagot (11.2. fejezet)!

Egy új gazdasági tevékenység megjelenése, vagy egy meglévő exporttevékenység rohamos bővülése az ún. kezdeti (elsődleges) regionális multiplikátor hatáson keresztül lehetővé teszi, hogy azok a vállalkozások is növekvő jövedelemhez jussanak, megerősödjenek és esetleg önállóan is exportra termeljenek, amelyek beszállítók, üzleti partnerek ennél az új tevékenységnél. Mind az exporttevékenységeknél, mind a hozzájuk kapcsolódó új iparágakban nő a foglalkoztatottság; Ennek eredményeként nő pl. a helyben elköltött lakossági jövedelem, élénkítve ezzel a helyi szolgáltatások iránti keresletet, így az ún. másodlagos regionális multiplikátor hatáson keresztül is élénkül a gazdasági növekedés. A termelt javak iránti fogyasztási határhajlandóság döntően befolyásolja a regionális multiplikátor nagyságát. 6. önellenőrző feladat

Válassza ki azokat a jellemzőket, amelyek hatással vannak a termelt javak iránti fogyasztási határhajlandóság alakulására! a) a régió gazdasági szerkezete b) a régió lakosságszáma c) a régió földrajzi elhelyezkedése d) a régió közlekedési hálózata e) a régió térszerkezete f) a régió mérete Lapozzon a lecke végére, és ellenőrizze válaszát!

103

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Folytassa a tankönyv anyagának tanulmányozását a 312-313. oldalakon (11.2.1. fejezet)!

A regionális multiplikátor elemzése során számos olyan probléma vetődött föl, amely korlátozza annak alkalmazhatóságát. 7. önellenőrző feladat

Gondolja végig a regionális multiplikátor fogalmát és tartalmát, majd soroljon föl legalább négy tényezőt, amelyek az alkalmazás korlátait jelentik! Ebben a leckében a technikai fejlődés és a regionális fejlődés összefüggéseit, valamint a regionális makroökonómia elemzési módszereit rendszereztük. A következő leckében a regionális fejlődés elméleteit tekintjük át.

104

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: A – a, B – d, C – c, D – b 2. megoldás: d – b – e – a – c, mert Az innovációs folyamat állomásai így követik egymást: ötletek – invenciók – innováció – az első adaptáció – az n-edik adaptáció. 3. megoldás: A – a, B – d, C – e, D – b, E – c, F – f, mert A térbeli terjedés jellege alapján megkülönbözethetők az innováció relokációs, expanziós és kombinatív terjedései. A településhálózat hierarchiájának követése alapján vannak tisztán hierarchikus, tisztán szomszédsági hatásokon alapuló és kombinált (szomszédsági és hierarchikus) Diffúziók. 4. megoldás: A – e, B – a, C – c, D – b és d, mert A kezdő fázisban az innovációt csak az innovátorok alkalmazzák. Az expanziós fázisban lépnek be a korai alkalmazók, és alakul ki a korai többség. A sűrűsödési fázisban az innováció eljut a késői többséghez. Végül a telítődési fázisban az újdonság a késlekedőket is eléri. 5. megoldás: e – b – d – a – c, mert a regionális gazdaságfejlődés kumulatív folyamatának sorrendje a következők szerint alakul: Új tevékenységek letelepedése, exporttevékenységek bővülése → növekszik a régió exportja → kezdeti (elsődleges) regionális multiplikátor hatás → új helyi beszállítók, új iparágak megerősödése (traded szektor) → szolgáltatási szektorok bővülése. 6. megoldás: a, e, f, mert A termelt javak iránti fogyasztási határhajlandóság alakulását a régió gazdasági szerkezete, térszerkezete és mérete befolyásolja. 7. megoldás: Ön helyesen válaszolt, ha állításai között a következők szerepeltek: a konjunkturális hatások figyelmen kívül hagyása; a régiók közötti visszacsatolás hatásának figyelmen kívül hagyása; a teljes multiplikátor hatás csak egy adott időtartam után következik be; a befektetések nemcsak az adott, de a kapcsolódó ágazatokra is hatnak; a régió gazdasági szerkezetéből adódó hatások figyelmen kívül hagyása; a regionális pénzügyi folyamatok elhanyagolása.

105

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

14. lecke A regionális fejlődés elméletei A regionális fejlődés elméletei arra tesznek kísérletet, hogy megállapítsák, milyen tényezők idézik elő egyes térségek előretörését, vagy leszakadását, azaz a gazdaság területileg egyenlőtlen fejlődését. A leckében tárgyalt különböző modellek mindegyike más-más tényezőre teszi a hangsúlyt, és azt vizsgálja, hogy az miként befolyásolja a területi fejlődést. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra


• • • • • • • • • •

értelmezni az exportbázis-elméletet, mint a regionális gazdaságfejlődés egy modelljét; magyarázatot adni arra, hogy az exportbázis-elmélet miért tekinthető az állami regionális politika használható segédeszközének; ismertetni a polarizációs elméletek lényeges vonásait, kritikáit; bemutatni a területi gazdasági növekedés szakaszos fejlődésére vonatkozó elméleteket; összefoglalni a növekedési pólus elméletet, és annak regionális kiterjesztését; elemezni a területi gazdasági növekedés elméletek szakaszos fejlődését; értelmezni a centrum–periféria-modellek lényegét; különbséget tenni komparatív és kompetitív előnyök elmélete között; ismertetni a kompetitív fejlődéselméletet; összefoglalni a Kondratyev ciklusok és a regionális fejlődés összefüggését.

A lecke anyaga követi a könyv struktúráját az egyes elmélet-rendszerek mentén több rövid részre. Az első részben az export-bázis elméletek, a másodikban a polarizációs elméletek, a harmadikban a területi gazdasági növekedés fejlődésére vonatkozó elméletek, a negyedikben a növekedési póluselméletek, az ötödikben a centrum–periféria-modellek, a hatodikban a kompetitív fejlődéselmélet, a hetedikben a Kondratyev-ciklusok és a regionális fejlődés összefüggései kerülnek fókuszba. Most pedig kezdjünk hozzá a tanuláshoz a könyv és a feladatok segítségével! Első témánk az exportbázis-elméletről szól. Olvassa el a tankönyv 10.1. fejezetét a 269-273.oldalakon! Figyelmesen tanulmányozza a könyvben szereplő 10.1. ábrát is!

Az exportbázis-elmélet abból indul ki, hogy egy térség továbbfejlődését azok az ágazatok határozzák meg, melyek gazdasági tevékenysége a térségen kívülre mutat. A modell arra összpontosít, hogyan lehet a regionális egyensúly állapotát megtalálni. A következő feladatban a modell működésére vonatkozó megállapításokat olvashat.

106

Szolnoki Főiskola


Távoktatás



A) Minden térségben vannak helyi ágazatok (nem bázis szektor), melyek a helyi piacra termelnek, ezek gazdasági helyzete alapvetően függ a bázis szektor ágazataitól. B) Az exportágazatok (bázis szektor) a régión kívüli gazdaság számára termelnek, nem befolyásolják a régió gazdasági fejlődését, a regionális kereslet kiszélesedését. C) Az exportágazatokban keletkező jövedelem nem áramlik ki a régióból; a jövedelem a régióban elindítja az infrastruktúra fejlődését, és a helyi ágazatok termékei iránti keresletet is fokozza. D) Az intraregionális multiplikátor hatás lényege, hogy a térség újabb és újabb jövedelemtől esik el, mivel a helyi ágazatok működésében is megfigyelhető a különböző importjavak és szolgáltatások működése révén a jövedelem kiáramlása. E) A helyi ágazatok működésében az is megfigyelhető, hogy újabb és újabb igényeket támasztva a helyi tevékenységek iránt, növeli a helyi ágazatok termelését, éppen ezért az exportágazatoknak tovább már nem szükséges a helyi tevékenységeket támogatnia, azokkal kooperálnia.


Válassza ki az alábbi megállapítások közül az exportbázis-elméletre vonatkozó bírálatokat! a) A modell csak részben tárja fel a technikai haladás és árak összefüggéseit. b) Mivel az elmélet a gazdasági növekedés forrását alapvetően a külkereskedelemben határozza meg; nem veszi figyelembe kellőképpen a helyi piac mozgásait, annak fogyasztási szerkezetét, az ott érvényesülő műszaki fejlesztésekből adódó dinamizálódást, a befektetéseket. c) A modell úgy kezeli a lokális és a regionális piacot, mintha azok más piacoktól nem is függnének. d) Nem foglalkozik az exogén és endogén erőforrások modernizációs hatásaival e) A gyakorlatban nem lehet szétválasztani a bázis és nem bázis szektorokat. f) A modell kizárólag a fejlődési különbségek kiszélesedéséről szól

107

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Fogalmazza meg 3-4 mondatban, hogy az exportbázis-elmélet miért tekinthető az állami regionális politika használható segédeszközének! Válaszát a lecke végére lapozva ellenőrizheti. Térjünk át a második nagyobb témakörünkre: a polarizációs elméletekre. Olvassa el a tankönyv 10.2 fejezetét a 273-278. oldalakon! Tanulmányozza a 10.2 ábrát is!

A polarizációs elméletek a regionális fejlődés alapkérdésének a fejlődési különbségek kiszélesedését, az egyenlőtlenségek fölerősödését tartják. 4. önellenőrző feladat

Válassza ki az alább felsorolt tényezők közül azokat, melyek szerepelnek a polarizációs modell feltételei között! a) a belső növekedési tényezők (pl. termelési tényezők) a régiók között eltérnek b) valamennyi térség azonos fejlődési utat követ c) a regionális piacon számos monopólium és oligopólium található, melyek meghatározzák a térség termelés szerkezetét, az árakat stb. d) a technikai haladás, a tőke- és munkaerőmozgás egymással összefügg e) a gazdasági változások mögött mindig belső okok állnak f) a régiók között erős függőség alakul ki a növekedési tényezőkben Lapozzon a lecke végére, és ellenőrizze megoldását! A következő feladatban néhány, a polarizációs elméletekben szereplő fogalmat vizsgálunk.

108

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a fogalmakhoz tartozó helyes meghatározást! (Nem minden meghatározáshoz tartozik fogalom!) A) motorikus egység B) backwash hatás C) spread hatás

a) Mindazokat a negatív gazdasági változásokat jelenti, melyeket egy növekedési központ elő tud idézni azáltal, hogy elszívja a mobil termelési tényezőket a periférikus területekről (munka és tőkeelszívás stb.). Ilyen értelemben centripetális, koncentráló gazdasági erőkre épül. b) Bizonyos iparágakat jelent, melyek nem állnak üzleti kapcsolatban a vizsgált iparág vállalatával, de lehetőség van bizonyos tevékenységek megosztására. c) A gazdaság olyan új erőforrás centruma (vállalat, vállalatcsoport), ahol a termelés, a piaci részesedés, annak növekedési üteme jelentősen meghaladja az országos, regionális átlagot. d) Mindazokat a pozitív gazdasági változásokat jelenti, mely a növekedési központ expanziója révén jön létre a periférián (szolgáltatások bővülése, idegenforgalom stb.). Ilyen értelemben centrifugális erőhatásként értelmezhető. e) Mindazokat a gazdasági változásokat jelenti, melyek mérsékelni képesek a terület gazdasági növekedésének egyensúlytalanságait. f) E determináns azt fogalmazza meg, hogy ott működnek nemzetközileg is sikeres vállalkozások, ahol kevés szereplős a belföldi piac.

A definíciókat a lecke végi megoldásokkal vetheti össze.

109

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A következő feladatban a polarizációs elméletekre vonatkozó megállapításokat kell megvizsgálnia. 6. önellenőrző feladat


A) A motorikus egységek kapcsolataik és gazdasági hatásaik következtében, valamint az elért tulajdonosi és hatalmi helyzetük alapján lökésszerű és fékező hatásokat indíthatnak el; ezeket a hatásokat valamennyi gazdasági szektorban érvényesíteni képesek. (Perroux) B) A gazdaságban, mint rendszerben okozati láncok működnek; ebben az egyes tényezők hatásai nem egyirányúak, hanem kumulatív folyamatokat eredményeznek (Myrdal) C) A kumulatív folyamatok mindig a periférián játszódnak le, de a növekedési pólus, és egyéb térségek gazdasági helyzetére is hatással vannak. D) A régiók közötti egyensúlytalanság a központokban kétféle hatást vált ki (spread hatás, baskwash hatás), melyek közül általában a spread hatások felülmúlják a baskwash hatásokat. E) A gazdasági erők mozgása tartós regionális egyenlőtlenségeket teremthet, s ez a tendencia annál erősebb, mennél fejlettebb a nemzetgazdaság. F) A gazdasági növekedés szektoriális egyensúlytalanságok láncolataként is meghatározható, melynek során a vezető ágazatok lefékezik a többi gazdasági ágazat fejlődését. (Hirschmann) G) A területi fejlődés kezdeti szakaszában a polarizációs hatások erősebbek, mindezek következményeként területi egyensúlytalanság alakul ki. H) A hosszú távú fejlődés során tovább erősödnek a polarizációs hatások, míg végül kialakul egy új területi egyensúly.

Válaszait a lecke végén, a megoldások alapján ellenőrizheti!

110

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki az alábbi megállapítások közül a polarizációs elméletekre vonatkozó bírálatokat! a) a nemzetgazdaságot egy tartósan dinamikus fejlődésű térnek tételezi fel b) a kumulatív folyamatokat nem a rendszeren belüli, hanem külső tényezőkkel magyarázza c) a valóságban nem válik el élesen a backwash és a spread hatás d) nem tekintik át ezek a modellek a centrifugális és centripetális erők hatásait a regionális differenciálódási folyamatokban e) túlhangsúlyozza a környezeti faktorok szerepét f) a dinamikus és elmaradott régiókat történelmi úton magyarázzák, hiányzik az empirikus vizsgálódásra alapot adó gazdaságmatematikai megfogalmazás Ellenőrizze megoldását a lecke végén! Reméljük, a polarizációs elméletekre vonatkozó valamennyi kérdést sikerült jól megválaszolnia. Folytassa a lecke anyagának tanulmányozását harmadik nagyobb témakörünkkel: a területi gazdasági növekedés törvényszerűségeivel. Olvassa el a tankönyv 10.3. fejezetét a 278-284. oldalakon! Tanulmányozza a fejezet ábráit is!

Az elméletrendszer, melyről az imént olvasott, jó alapot nyújt a gazdasági fejlődés és a térszerkezet összefüggéseinek vizsgálataihoz. Abból indul ki, hogy a területi-gazdasági növekedés történelmi, demográfiai, társadalmi, gazdasági stb. szempontból egyaránt szakaszos fejlődésű. Ezek a fejlődési szakaszok nagyobb területi léptékben értelmezhetőek. A modellek alapját mindenekelőtt a fejlett ipari országok, azok regionális folyamatai jelentették. A következő feladat Rostow növekedési elméletéhez kapcsolódik.

111

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

8.önellenőrző feladat

Rendelje Rostow öt fejlődési szakaszához az alább felsorolt megállapításokat! A) tradicionális társadalmak szakasza

a) ez a gazdasági fejlődési időszak a fejlett világban az 1960-as évekig tartott

B) átmeneti társadalom szakasza

b) a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a domináns

C) modern társadalmak korszaka

c) létrejönnek a gazdasági fellendülés előfeltételei

D) a fejlődés érett szakasza E) tömeges fogyasztás korszaka

d) a nemzetgazdaságot sajátos dinamikus fejlődés jellemzi, melyben a beruházási hányad eléri a nemzeti jövedelem 10%-át e) a gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között érvényesül f) a klasszikus vezető ágazatok (szénbányászat, vas- és acélgyártás) mellett új ipari szektorok lesznek a dinamika hordozói (gépipar, vegyipar) g) a modern tudomány és technológia segítségével az erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják, egyre nagyobb hatékonysággal h) egyértelműen a modern technológiák a növekedés hordozói i) a gazdaság vertikális mobilitása gyenge j) a gazdasági, társadalmi, technikai, politikai viszonyokban lassú elmozdulás figyelhető meg, melyeket részben endogén, részben exogén erők motiválnak k) kiformálódik benne a jóléti állam l) a politikai hatalom a földbirtokosok kezében van m) ez a gazdasági fejlődési időszak a fejlett világban Newton koráig tartott n) a gazdasági növekedés hordozói e korban a mezőgazdaság, a bányászat, illetve az infrastruktúrában végrehajtott beruházások o) egy vagy több magas növekedési ütemmel jellemezhető vezető ágazat alakul ki p) a nemzeti jövedelemnek 10-20%-a is beruházásokra fordítódik q) ez az áttörés szakasza, mivel ekkor kezdenek kiépülni a modern politikai, szociális és gazdasági intézmények

A hozzárendelés eredményét a lecke végén nézheti meg.

112

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Rostow területi gazdasági növekedés-elmélete egy sajátos történeti szakaszosság. Friedmann modellje lényegében a rostowi gondolat regionális összefüggéseit foglalta rendszerbe. 9. önellenőrző feladat

Társítsa a friedmanni négy fejlődési szakaszhoz a megfelelő megállapításokat! A) preindusztriális szakasz B) átmeneti szakasz C) indusztriális szakasz D) posztindusztriális szakasz

a) a településhálózat differenciálódik, melynek során kezdetben egyetlen központban koncentrálódnak a gazdasági növekedést hordozó ágazatok b) az egyszerű centrum-periféria viszonyt felváltja egy több centrummal rendelkező térszerkezet c) a térgazdaság teljes integrációjával kimerülnek a növekedési potenciálok d) szétszórt, korlátozott gazdasági bázissal rendelkező független települések jellemzik a teret e) az egyetlen centrum felszívja a mobil termelési tényezőket, erős függőséget teremtve a periférián f) a centrumok között, valamint a perifériaterek és centrumok között is kapcsolat épül g) a gazdasági kapcsolatok mérsékeltek h) kiterjedt stagnáló periféria jellemzi i) a települések között nincs, vagy nagyon gyenge a hierarchikus viszony j) a térszerkezet állapota instabil k) a térben alcentrumok is megjelennek l) a mobil termelési tényezők már nem csupán egyetlen centrumba áramlanak m) a regionális különbségek minimálisra csökkentek, a területi szerkezet egyensúlyba került

Ellenőrizze megoldását a lecke végén! Richardson nevéhez fűződik a decentralizációs polarizációs elmélet. Ebben a fejlődő országok példáján modellezi a gazdasági növekedés egyes szakaszainak a térszerkezetre gyakorolt hatását.

113

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Csoportosítsa Richardson decentralizációs polarizációs elméletének szakaszaihoz az alább felsorolt megállapításokat! A) területi koncentráció B) régión belüli decentralizáció C) régiók közötti decentralizáció D) régión belüli aldecentralizáció E) stabil városi hierarchikus rendszer

a) a korábbi perifériák egyes alközpontjaiban a fejlődés új dinamikája figyelhető meg b) az újabb üzemek már nem a centrumba, hanem annak vonzásterébe települnek, megkezdődik az egyes termelési potenciálok kihelyezése ezekbe az aktiválódó terekbe c) megismétlődnek a centrumok körül lezajlott folyamatok, hiszen a decentralizáció itt is megkezdődik, azaz már az alközpontok köré települnek az új gazdasági szervezetek d) a lokális és a regionális piac nő e) a jelentős növekedési potenciál miatt telítődnek az infrastrukturális kapacitások f) megindul a kumulatív fejlődés g) a központi térben felbukkannak agglomerációs hátrányok is h) a centrumban agglomerációs előnyök jelennek meg, ennek hatására újabb erőforráskoncentrációk jönnek létre i) kiteljesedik az intra- és interregionális szintű decentralizáció j) a területi különbség felerősödik k) a munkaerő áramlása is megfigyelhető az új növekedési alcentrumokba l) az egész gazdaságban egy stabil, a településhierarchia elvei alapján működő rendszer alakul ki, aminek következtében a területi különbségek mérséklődnek

Ellenőrizze válaszadását a lecke végén! Bízunk benne, hogy sikeresen válaszolt a területi gazdasági növekedés elméleteire vonatkozó kérdésekre. Tekintsük át negyedik témakörünket: a növekedési pólusok természetét. Tanulmányozza a tankönyv 10.4 fejezetét a 285-288. oldalak között!

A növekedési pólusokra vonatkozó elméletek kimondottan az ipari országok térszerkezetének fejlődésére vonatkoznak. Foglalja össze a növekedési póluselméletre vonatkozó ismereteit az alábbi feladat segítségével! 114

Szolnoki Főiskola


Távoktatás



A) A vezérágazatok a növekedési centrumban kikényszerítik egy sajátos technológiai kapcsolatrendszer kialakulását, ami más ágazatok számára nem átjárható. B) A jövedelmi polarizáció olyan regionális multiplikátor hatás, melyben a dinamikus ágazatok befolyásolják a szűk fogyasztói körrel rendelkező ágazatok fejlődést. C) A pszichológiai hatások a fogyasztókban mérendők; abban hogy egy dinamikus ágazatba történt beruházás fokozza-e a kis- és középvállalkozások aktivitását. D) A földrajzi polarizáció azt jelenti, hogy a különféle hatások mindig egy adott centrumban, vagy annak régiójában jelennek meg; de nem feltétlenül az ottani gazdaságot dinamizálják. E) Az ágazati polarizáció a gazdaságban egyúttal regionális polarizációhoz is vezet, mivel a dinamikus ágazatokat tömörítő központok lényegében urbanizációs gócpontként funkcionálnak. F) A fejlesztési pólus olyan centrumtelepülés, ahol a fejlődő ágazatok egész komplexuma található meg, és ezek a fejlődő ágazatok – az agglomerációs hatások révén – növekedési hatással vannak a hierarchia alacsonyabb szintjén levő településekre. G) A gazdasági fejlődés a szállítási szektorban az innovációk gyors terjedését tette lehetővé, ami alapja volt, hogy az így létrejövő közlekedési rendszerek mentén fejlesztési tengelyek, zónák jöjjenek létre.

Ellenőrizze válaszadását a lecke végén! A növekedési póluselmélet kiterjeszthető, mégpedig úgy, hogy a gazdasági növekedés és az urbanizáció közötti kapcsolatot dinamikus területi rendszerbe helyezzük. Ez az elmélet Lasuén nevéhez fűződik. A következő feladatban a növekedési póluselmélet továbbfejlesztésére vonatkozó megállapításokat kell végiggondolnia.

115

Szolnoki Főiskola


Távoktatás



A) A növekedési pólusban a gazdasági egységeknek egy ágazati és egyben regionális klasztere található, amelyet az urbanizációs folyamat kapcsol össze. B) A növekedési pólus fejlődése a társadalmi viszonyoktól függ, alapvetően a nemzetgazdaságban jelentkező kereslet határozza meg. C) A növekedés a pólusok felől indul ki, amiket a piaci kapcsolatok rendszere közvetít a telephelyek hálózatán keresztül. D) Az ágazati és regionális klaszterek kialakulásának és egymás közötti kapcsolatának oka az innovációkban rejlik, mivel a technológiai haladás egyes szakaszai időben és térben elkülönülnek. (Ennek eredményeképpen az ágazati növekedési pólusok száma egyre több lesz, s azok között is megindulnak a kumulatív folyamatok.) E) Az ágazati klaszterek szoros egymásrautaltsága együtt jár az urbanizációs folyamat által gerjesztett regionális klaszterek kialakulásával; mely két rendszer együttes hatásmechanizmusai befolyásolják az urbanizáció terjedését. F) Az innovációs folyamatot négy szakaszra bonthatjuk: invenció, diffúzió, adaptáció, differenciáció, de az innovációs szakaszok másként működnek a fogyasztói és vállalkozói szinten. G) Az innovációk regionális terjedése és adaptációja nincs szoros kapcsolatban az egyes nemzetgazdaságok fejlettségével, az innovációk terjedésében a városhálózatnak, annak felszereltségének van szerepe. H) Ha egy ország addig halogatja az innováció felvételét, míg az összes országrész megbirkózik az előző innováció befogadásával, nemzetközi viszonylatban periférikus helyzetbe kerül a tér; míg ha nem késlekedik az új innováció felvételével, akkor az országon belül erősödik fel a centrumperiféria szituáció. I) A fejlődő országok általában a fentebb megnevezett „halogatás” mellett döntenek, ezáltal felvállalva, hogy tartósan és kiterjedten perifériává válnak.

116

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ellenőrizze válaszait a lecke végén! Reméljük, jól válaszolt a növekedési pólusokra vonatkozó kérdésekre. Nézzük a lecke ötödik témakörét: a centrum- és perifériamodelleket. Olvassa el a tankönyv 10.5. fejezetét a 289-290. oldalakon!

A centrum–periféria-modellek főként a fejlődő országok térszerkezeti problémáira koncentrálnak. E modellek lényege a centrum-periféria függőség vizsgálata, mely azáltal jön létre, hogy a centrum kikényszeríti a periféria szervezeti függőségét; azaz a centrum intézményei megjelennek a perifériákon. A centrumnak a periféria feletti uralmát önerősítő polarizációs mechanizmusokat „feedback” (visszacsatolási) hatásoknak nevezzük. 13. önellenőrző feladat

Válassza ki azokat a definíciókat, melyek a felsorolt visszacsatolási hatásokhoz tartoznak! (Nem minden meghatározáshoz tartozik fogalom!) A) hatalmi effektus

a) a kompetitív előnyöket testesíti meg

B) információs hatás

b) a centrum interakciós képességének erősítése lakossági, jövedelmi, termelési tényezők dinamikus növekedése révén

C) pszichológiai hatás D) modernizációs hatás E) szinerghiahatás F) termelési hatás

c) az innovációk által gerjesztett újabb innovációk megjelenése a gazdaság egyre szélesebb szférájában d) az ágazati klaszterek szoros együttműködéséből adódó előny e) az innovációk költségeinek csökkentése a belső és külső megtakarítások révén f) az innovációk költségeinek csökkentése a komparatív előnyök segítségével g) a centrum fennálló társadalmi rendszerének átformálása, az innovációk által gerjesztett kumulatív változások még fokozottabb érvényesítése miatt h) a centrum fennálló kulturális rendszerének átformálása, az innovációk által gerjesztett kumulatív változások még fokozottabb érvényesítése miatt i) a növekedési potenciálok átszivárognak a centrumba j) tartós innovációs folyamatot segítő körülmények koncentrálása a centrumban k) a növekedési potenciálok átszivárognak a perifériába

Ellenőrizze megoldását a lecke végén! Reméljük, a centrum–periféria-modellre vonatkozó kérdéseink segítettek ismeretei rendszerezésében, és jól sikerült megoldania a fenti feladatokat. Hatodik témakörünk: a kompetitív fejlődéselmélet.

117

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Olvassa el a tankönyv 10.6. fejezetét a 290-296. oldalakon! Tanulmányozza a fejezet 10.6. ábráját is!

A kompetitív fejlődéselmélet a vállatok stratégiainak és az üzleti környezetből adódó versenyelőnyöknek tulajdonítja a fejlődést. A következő feladat segítségével hasonlítsa össze a komparatív és a kompetitív előnyök elméletét! 14. önellenőrző feladat

Csoportosítsa a két elmélet valamelyikéhez az alábbi megállapításokat! A) komparatív előnyök elmélete B) kompetitív előnyök elmélete

a) az országok fejlődésének szakaszait és a nemzetközi munkamegosztás új tényezőit rendszerezi. b) a globális gazdasági jelenségekre is tekintettel van c) nincs tekintettel a méretgazdaságosságra d) nincs tekintettel a technológia és a hozzá kapcsolódó know-how jelenségekre e) kiindulópontja, hogy a globális vállalatok nem egy-egy ország komparatív előnyeit mérlegelik, hanem a felmerülő vállalati költségeket f) egy-egy országon, régión belül állandónak tekinti a termelési tényezőket g) ezek az előnyök bizonyos tekintetben abszolút előnyök h) nem foglalkozik a tőke, munkaerő országok közötti áramlásával


118

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A következő feladat segítségével a kompetitív fejlődéselméletre vonatkozó ismereteit tesztelheti. 15. önellenőrző feladat


A) A (Porter-féle) kompetitív fejlődésnek négy szakaszát különböztetjük meg: az egyes szakaszokban az iparágak versenyelőnyei rombuszmodellbe rendezhetők. B) A nemzetközi versenyelőnyök kezdetben általában valamilyen örökölt termelési tényezőn alapulnak, de a fejletlen gazdaságokban előtérben állnak a tömegfogyasztást biztosító mechanizmusok. C) Egyes versenypozíciók elvesztése mindig a gazdaság akut problémáira utal, ilyenkor ugyanis a vállalatok váltani kényszerülnek valamely innovációigényes, differenciált termékek gyártására. D) A tényezővezérelt gazdaságban az általános termelési tényezőkből származnak a versenyelőnyök; azaz a rombusznak csak egy determinánsa van jelen. E) A beruházás-vezérelt országokban a költségelőnyt helyezik előtérbe, nem foglalkoznak technológiai fejlesztésekkel. F) Az alacsony jövedelmű országok a beruházásvezérelt szakaszban vannak, míg a közepes jövedelmű országok a tényezővezérelt szakaszban vannak. G) Az innovációvezérelt gazdaságban az általános termelési tényezők mellett a fejlett tényezőkbe történnek erőteljes és agresszív beruházások; a rombusz mindegyik determinánsa és a közöttük levő kapcsolatok egyaránt versenyelőnyöket jelentenek. H) A kompetitív fejlődési szakaszok csak elméleti kategóriák, főleg a fejlett országokban ugyanis kialakulhat olyan duális gazdaság, melyben egyidejűleg eltérő szakaszokhoz tartozó iparágak is jelen vannak. I) A kompetitív fejlődési modell alapvetően a globális vállalati versenyelőnyök forrásait általánosítva von le következtetéseket az országok, egyes régiók fejlődésére, miközben a kormányzati politikának ezen elmélet nem tulajdonít kiemelkedő szerepet a regionális, iparági fejlesztésekben.

Válaszait a lecke végi megoldásokkal vetheti össze. Ugye, sikerült megválaszolnia a kompetitív fejlődéselmélettel kapcsolatos kérdéseinket? A lecke utolsó részében a Kondratyev-ciklust értelmezzük. 119

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Olvassa el a tankönyv 10.7. fejezetét a 296-299. oldalakon! Tanulmányozza a fejezet 10.7. ábráját is!

Kondratyev ciklustana abból a megfigyelésből indul ki, hogy a gazdasági fejlődésben ciklikus ingadozások vannak. Rámutatott arra is, hogy ezekben a ciklusokban a tőkejavakba való befektetések és az újdonságok, innovációk megjelenése között összefüggés mutatkozik. A következő feladatban a gazdasági fejlődés Kondratyev-ciklus alapján értelmezett összefüggéseit vizsgálhatja meg. 16. önellenőrző feladat


A) A bázisinnovációk alapvető technikai újításokat jelentenek, melyek új piacokat, új húzóágazatokat alakítanak ki. B) A gazdasági fellendülést látszatinnovációk váltják ki, a hanyatlás akkor következik be, mikor a bázisinnovációk kimerülnek. C) A Kondratyev-ciklus első hullámát az ipari forradalom indította el, azaz a közlekedés forradalma. D) A Kondratyev-ciklus második hulláma a gőzgép elterjedésével kapcsolható össze, amikor a textiliparban, vasgyártásban bevezetett újítások elindulnak. E) Kondratyev harmadik hulláma a benzin- és elektromotor bevezetésével vette kezdetét, míg a negyedik a biotechnológia forradalmával indult el. F) Egy ciklus alatt jól nyomon követhető az innovatív gazdasági tevékenységek területi súlypontáthelyeződése, míg az egyik ciklustól a másikig terjedő időszakban a területi differenciálódás folyamata érvényesül. G) A Kondratyev-ciklus felfelé ívelő szakaszában egy felülről jövő nagytérségi interakciókban sokoldalú fejlődés tapasztalható, míg leszálló ágban már egy alulról jövő, kimondottan kistérségi hálózatokra épülő, a vidéki hatásokat hordozó fejlődés lehet az egyik uralkodó irányzat. H) Minden Kondratyev-ciklus létrehozta a maga saját centrumait, mely innovációs centrumátrendeződésnek egyértelműen gazdasági okai vannak.


120

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ön a lecke – és egyben a tantárgyi kalauz – végére ért. Az utolsó leckében áttekintett számos regionális fejlődéselméletet, azaz a területi fejlődést meghatározó legfőbb törvényszerűségeket.

Megoldások 1. megoldás: A – a, B – c, C – d, D – d, E – c 2. megoldás: b, c, e, mert az exportbázis-elméletet ért bírálatok három tényezőre összpontosítanak: az elmélet a gazdasági növekedés forrását alapvetően a külkereskedelemben határozza meg; nem veszi figyelembe kellőképpen a helyi piac mozgásait, annak fogyasztási szerkezetét, az ott érvényesülő műszaki fejlesztésekből adódó dinamizálódást, a befektetéseket; a modell úgy kezeli a lokális és a regionális piacot, mintha azok más piacoktól nem is függnének; a gyakorlatban nem lehet szétválasztani a bázis és nem bázis szektorokat. 3. megoldás: Az állami regionális politika célja a regionális különbségek mérséklése, a kiegyenlített területi fejlődés fenntartása. Az elméletet kétféleképpen lehet az állami regionális politikában hasznosítani. Egyrészt úgy, hogy húzóágazatokat tervezünk, melyek a nagy volumenű exportjuk révén serkenthetik a gazdaság növekedését. Ez egy kínálatorientált fejlesztési stratégia. A másik irány, amikor keresletorientáltan történik területi tervezés; itt mindenekelőtt az állam az infrastrukturális fejlesztésekkel lehet részvevője a térség dinamizálásának. 4. megoldás: a, c, f, mert a polarizációs modell feltételei között a következők szerepelnek: a belső növekedési tényezők (pl. termelési tényezők) a régiók között eltérnek; a regionális piacon számos monopólium és oligopólium található, melyek meghatározzák a térség termelés szerkezetét, az árakat stb.; a régiók között erős függőség alakul ki a növekedési tényezőkben. 5. megoldás: A – c, B – a, C – d, mert motorikus egység: a gazdaság olyan új erőforráscentruma (vállalat, vállalatcsoport), ahol a termelés, a piaci részesedés, annak növekedési üteme jelentősen meghaladja az országos, regionális átlagot; backwash hatás: mindazokat a negatív gazdasági változásokat jelenti, melyeket egy növekedési központ elő tud idézni azáltal, hogy elszívja a mobil termelési tényezőket a periférikus területekről (munka és tőkeelszívás stb.). Ilyen értelemben centripetális koncentráló gazdasági erőkre épül. Spread hatás: mindazokat a pozitív gazdasági változásokat jelenti, mely a növekedési központ expanziója révén jön létre a periférián (szolgáltatások bővülése, idegenforgalom stb.). Ilyen értelemben centrifugális erőhatásként értelmezhető. 6. megoldás: A – c, B – a, C – d, D – c, E – c, F – c, G – a, H – d 7. megoldás: b, d, f, mert a polarizációs elméletekkel kapcsolatban a következőket bírálták: a kumulatív folyamatokat nem a rendszeren belüli, hanem külső tényezőkkel magyarázza; nem tekintik át ezek a modellek a centrifugális és centripetális erők hatásait a regionális differenciálódási folyamatokban; a dinamikus és elmaradott régiókat történelmi úton magyarázzák, hiányzik az empirikus vizsgálódásra alapot adó gazdaságmatematikai megfogalmazás.

121

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

8. megoldás: A – b, e, i, l, m, B – c, j, n, C – d, o, q, D – a, f, g, p, E – h, k, mert a tradicionális társadalmak szakaszában a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a domináns; a gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között érvényesül; a gazdaság vertikális mobilitása gyenge; a politikai hatalom a földbirtokosok kezében van; ez a gazdasági fejlődési időszak a fejlett világban Newton koráig tartott. Az átmeneti társadalom szakaszában létrejönnek a gazdasági fellendülés előfeltételei; a gazdasági, társadalmi, technikai, politikai viszonyokban lassú elmozdulás figyelhető meg, melyeket részben endogén, részben exogén erők motiválnak; a gazdasági növekedés hordozói e korban a mezőgazdaság, a bányászat, illetve az infrastruktúrában végrehajtott beruházások. A modern társadalmak korszakában a nemzetgazdaságot sajátos dinamikus fejlődés jellemzi, melyben a beruházási hányad eléri a nemzeti jövedelem 10%-át; egy vagy több magas növekedési ütemmel jellemezhető vezető ágazat alakul ki; ez az áttörés szakasza, mivel ekkor kezdenek el kiépülni a modern politikai, szociális és gazdasági intézmények. A fejlődés érett szakasza a gazdasági fejlődési időszak a fejlett világban az 1960-as évekig tartott; e szakaszban a klasszikus vezető ágazatok (szénbányászat, vas- és acélgyártás) mellett új ipari szektorok lesznek a dinamika hordozói (gépipar, vegyipar); a modern tudomány és technológia segítségével az erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják, egyre nagyobb hatékonysággal; a nemzeti jövedelemnek 10-20%-a is beruházásokra fordítódik. A tömeges fogyasztás korszakában egyértelműen a modern technológiák a növekedés hordozói; kiformálódik benne a jóléti állam. 9. megoldás: A – d, g, i, B – a, e, h, j, C – b, f, k, l, D – c, m, mert a preindusztriális szakaszban szétszórt, korlátozott gazdasági bázissal rendelkező független települések jellemzik a teret; a gazdasági kapcsolatok mérsékeltek; a települések között nincs, vagy nagyon gyenge a hierarchikus viszony; az átmeneti szakaszban a településhálózat differenciálódik, melynek során kezdetben egyetlen központban koncentrálódnak a gazdasági növekedést hordozó ágazatok; az egyetlen centrum felszívja a mobil termelési tényezőket, erős függőséget teremtve a periférián. Kiterjedt stagnáló periféria jellemzi; a térszerkezet állapota instabil; az indusztriális szakaszban az egyszerű centrum-periféria viszonyt felváltja egy több centrummal rendelkező térszerkezet; a centrumok között, valamint a perifériaterek és centrumok között is kapcsolat épül; a térben alcentrumok is megjelennek; a mobil termelési tényezők már nem csupán egyetlen centrumba áramlanak; a posztindusztriális szakaszban a térgazdaság teljes integrációjával kimerülnek a növekedési potenciálok; a regionális különbségek minimálisra csökkentek, a területi szerkezet egyensúlyba került. 10. megoldás: A – f, h, j; B – b, e, g; C – a, D – d, k, E – c, i, l, mert a területi koncentráció szakaszában megindul a kumulatív fejlődés; a centrumban agglomerációs előnyök jelennek meg, ennek hatására újabb erőforrás-koncentrációk jönnek létre; a területi különbség felerősödik; a régión belüli decentralizáció szakaszában az újabb üzemek már nem a centrumba, hanem annak vonzásterébe települnek; megkezdődik az egyes termelési potenciálok kihelyezése ezekbe az aktiválódó terekbe; a jelentős növekedési potenciál miatt telítődnek az infrastrukturális kapacitások; a központi térben felbukkannak agglomerációs hátrányok is; a régiók közötti decentralizáció szakaszában a korábbi perifériák egyes alközpontjaiban a fejlődés új dinamikája figyelhető meg; a régión belüli aldecentralizáció szakaszában a lokális és a regionális piac nő; a munkaerő áramlása is megfigyelhető az új növekedési alcentrumokba; a stabil városi hierarchikus rendszer szakaszában megismétlődnek a centrumok körül lezajlott folyamatok, hiszen a decentralizáció itt is megkezdődik, azaz már az alközpontok köré települnek az új gazdasági szervezetek; kiteljesedik az intra- és interregionális szintű decentralizáció; az egész gazdaságban egy stabil, a településhierarchia elvei alapján működő rendszer alakul ki, aminek következtében a területi különbségek mérséklődnek.

122

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

11. megoldás: A – c, B – c, C – d, D – c, E – c, F – b, G – a 12. megoldás: A – c, B – d, C – a, D – a, E – c, F – d, G – d, H – a, I – b 13. megoldás: A – i, B – b, C – j, D – g, E – c, F – e, mert hatalmi effektus: a növekedési potenciálok átszivárognak a centrumba; információs hatás: a centrum interakciós képességének erősítése lakossági, jövedelmi, termelési tényezők dinamikus növekedése révén; pszichológiai hatás: tartós innovációs folyamatot segítő körülmények koncentrálása a centrumban; modernizációs hatás: a centrum fennálló társadalmi rendszerének átformálása, az innovációk által gerjesztett kumulatív változások még fokozottabb érvényesítése miatt; szinergiahatás: az innovációk által gerjesztett újabb innovációk megjelenése a gazdaság egyre szélesebb szférájában; termelési hatás: az innovációk költségeinek csökkentése a belső és külső megtakarítások révén. 14. megoldás: A – c, d, f, h, B – a, b, e, g, mert a komparatív előnyök elmélete nincs tekintettel a méretgazdaságosságra, sem a technológia és a hozzá kapcsolódó know-how jelenségekre; egy-egy országon, régión belül állandónak tekinti a termelési tényezőket; nem foglalkozik a tőke, munkaerő országok közötti áramlásával. A kompetitív előnyök elmélete az országok fejlődésének szakaszait és a nemzetközi munkamegosztás új tényezőit rendszerezi; a globális gazdasági jelenségekre is tekintettel van; kiindulópontja, hogy a globális vállalatok nem egy-egy ország komparatív előnyeit mérlegelik, hanem a felmerülő vállalati költségeket; ezek az előnyök bizonyos tekintetben abszolút előnyök. 15. megoldás: A – d, B – c, C – d, D – a, E – b, F – b, G – d, H – c, I – a 16. megoldás: A – a, B – d, C – c, D – b, E – c, F – b, G – a, H – c

123

1945 előtt

MAGYARORSZÁG VÁROSAI (A városok utáni szám a 2004. jan. 1-jei lakónépesség, ezer főben) 1960-1969 1970-1979 1980-1989 BÁCS-KISKUN /20/ Kiskőrös 15 Tiszakécske 12 Bácsalmás 8

1949-1959

Kecskemét 108 Baja 38 Kalocsa 18 Kiskunfélegyháza 32 Kiskunhalas 30

Pécs Mohács

158 19

Komló

27

Szigetvár

11

BARANYA Siklós

Békéscsaba Gyula

66 32

Orosháza

32

Szarvas

18

BÉKÉS Békés

Miskolc Sátoraljaújhely

178 18

Kazincbarcika Ózd

32 38

Tiszaújváros Sárospatak

1990-1999

2000-

Jánoshalma Kiskunmajsa Kunszentmiklós Lajosmizse Soltvadkert Kecel Szabadszállás Izsák Solt

10 12 9 11 8 9 7 6 7

Kerekegyháza Dunavecse Tompa

6 4 5

Pécsvárad Sásd Bóly Sellye Harkány Szentlőrinc

4 4 4 3 4 7

Villány

3

10 7

Sarkad Battonya Gyomaendrőd Mezőberény Mezőhegyes Tótkomlós Elek

11 7 15 12 6 7 6

Dévaványa Füzesgyarmat Vésztő Csorvás

9 6 8 6

7 10 11 5

Szikszó Putnok Sajószentpéter Mezőcsát Felsőzsolca Szendrő

6 8 13 7 7 4

Borsodnádasd Gönc Emőd Nyékládháza Abaújszántó Cigánd Pálháza

4 2 5 5 3 3 1

/12/ 10

/18/ 21

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 17 Mezőkövesd 18 14

Szeghalom Mezőkovácsháza

/24/ Encs Szerencs Edelény Tokaj

CSONGRÁD

/9/

Szeged 163 Hódmezővásárhely 48 Csongrád 19 Szentes 31 Makó 26 FEJÉR Székesfehérvár

102

Dunaújváros

Mór Bicske Sárbogárd

Kapuvár

GYŐR-MOSON-SOPRON 11 Csorna 11

HAJDÚ-BIHAR Berettyóújfalu

Debrecen 205 Hajdúszoboszló 24 Hajdúböszörmény 32 Hajdúnánás 18

HEVES Eger Gyöngyös

56 33

Hatvan

/21/ 16

77 22 13 10 19 28

Törökszentmiklós

23

Sándorfalva

8

15 11 13

Gárdony Enying Polgárdi

8 7 7

Ercsi Adony Velence Martonvásár

9 4 5 5

Fertőd

3

Pannonhalma Tét Jánossomorja

4 4 6

/9/

Püspökladány

16

Biharkeresztes Balmazújváros Nádudvar Hajdúhadház Téglás Derecske Nyíradony Polgár Létavértes Hajdúdorog

4 18 9 13 6 9 8 9 7 10

Tiszacsege Komádi Vámospércs Kaba Hajdúsámson

5 6 6 6 11

Heves

11

Füzesabony Pétervására Lőrinci

8 3 6

Bélapátfalva Kisköre

3 3

/18/ Tiszafüred Kunszenrmárton

12 10

Jászapáti Kunhegyes Martfű Jászárokszállás Tiszaföldvár Jászfényszaru Újszász

10 8 7 8 12 6 7

Kenderes Abádszalók

5 5

/9/

23

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK Szolnok Karcag Kisújszállás Túrkeve Mezőtúr Jászberény

8 6 7

/12/

52

Győr 129 Sopron 56 Mosonmagyaróvár 31

Kistelek Mórahalom Mindszent

KOMÁROM-ESZTERGOM Komárom Esztergom

20 30

Salgótarján Balassagyarmat

44 18

Cegléd Nagykőrös Vác Szentendre

38 26 33 24

Tatabánya Tata Oroszlány

72 24 20 NÓGRÁD

Kaposvár

68

Gödöllő

Siófok

32

24

Dorog Kisbér

12 6

Nyergesújfalu

8

Bábolna Lábatlan

4 5

Pásztó Szécsény

10 6

Bátonyterenye Rétság

14 3

30 59 17

Budaörs Szigetszentmiklós

25 26

Dabas Aszód Monor Nagykáta Ráckeve Abony Gyál Pilisvörösvár Göd Veresegyház Nagymaros Pécel

16 6 21 13 9 16 22 13 16 12 4 13

Budakeszi Dunaharaszti Pomáz Szob Visegrád Gyömrő Tököl Tura Vecsés Albertirsa Dunavarsány Fót Örkény Szigethalom Kistarcsa Ócsa Pilis Üllő

13 17 15 3 2 14 9 8 19 12 6 17 5 14 10 9 11 10

12 12 12

Balatonboglár Balatonlelle

6 5

Csurgó Fonyód Tab Balatonföldvár Lengyeltóti

6 5 5 2 3

Nagybajom Kadarkút

4 3

/6/

PEST /40/ Dunakeszi Érd Százhalombatta

SOMOGY Marcali Nagyatád Barcs

/10/

/14/

Nyíregyháza

117

Mátészalka

TOLNA /9/ Bonyhád 14 Dombóvár 21 Paks 21

Szekszárd

35

Szombathely Kőszeg

81 12

Veszprém Pápa

61 33

Ajka Várpalota

31 21

Zalaegerszeg Nagykanizsa

62 51

Keszthely

22

49 + Budapest = 50 Budapest 1705

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG /24/ 18 Kisvárda 18 Tiszavasvári Fehérgyarmat 9 Vásárosnamény 9 Nyírbátor 13

13 63

Sárvár

15

Tapolca

17

VAS /10/ Celldömölk 12 12 Körmend VESZPRÉM /14/ Balatonfüred 13

ZALA Lenti

10 73

13

Csenger Nagykálló Záhony Tiszalök Máriapócs Újfehértó Ibrány Nagyhalász Baktalórántháza Nagyecsed

5 11 5 6 2 14 7 6 4 7

Dombrád Rakamaz Demecser Balkány Kemecse Nyírlugos Nyírtelek

4 5 5 7 5 3 7

Tamási

10

Tolna Bátaszék Simontornya Dunaföldvár

12 7 5 9

Szentgotthárd Vasvár

9 5

Csepreg

4

Répcelak Őriszentpéter

3 1

Sümeg Zirc

7 7

Balatonalmádi Devecser Herend

9 5 4

Balatonfűzfő Badacsonytomaj Berhida

4 2 6

Zalaszentgrót

8

Letenye Hévíz Zalakaros

4 5 2

Zalalövő

3

/9/

ÖSSZESEN 23 96

9

30 126

96 222

67 289

Regionális gazdaságtan tantárgyi kalauz

Recommend Documents