MUNKAHELYI KÖZLEKEDÉSI TERV KALAUZ

MUNKAHELYI KÖZLEKEDÉSI TERV KALAUZ

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ................................................................................................................2 Előszó................................................................................................................................ 3 A CO2mmerce projekt .................................................................................................... 3 A Munkahelyi Közlekedési Terv Kalauz ......................................................................... 4 Kihívások, definíciók, alapok; minden, amit tudni érdemes a Munkahelyi Közlekedési Tervekről............................................................................................................................ 4 Miért van szükség ilyen megközelítésre?....................................................................... 5 Milyen célokat állíthatunk? ............................................................................................. 7 Milyen hasznunk származhat belőle? ............................................................................ 8 Ki lesz felelős a Munkahelyi Közlekedési Tervért? ...................................................... 11 Mennyi ideig tart?......................................................................................................... 11 Menniybe kerül?........................................................................................................... 11 Néhány érv a kétkedők meggyőzésére ........................................................................ 13 Az ötlépéses sikermódszer.............................................................................................. 15 1. Lépés: Az irányító-, egyeztető-, és kommunikációs rendszerek felállítása .............. 16 2. Lépés: a közlekedési „diagnózis” elkészítése .......................................................... 20 3. Lépés: Az akcióterv.................................................................................................. 23 4. Lépés: végrehajtás és fenntarthatóság .................................................................... 25 5. Lépés: Ellenőrző és hatásfelmérő rendszer ............................................................. 27 Jó példák: Munkahelyi Közlekedési tervek a gyakorlatban.............................................. 30 1. Példa: Institut Gustave-Roussy (IGR) ...................................................................... 30 2. Példa: ST Microelectronics ...................................................................................... 32 3. Példa: Oracle Corporation Egyesült Királyság ......................................................... 34 4. Példa: ROYAL BANK OF SCOTLAND (RBS).......................................................... 35 A kisérletek tanulságai: a siker kulcstényezői .............................................................. 36 Néhány hasznos cím ....................................................................................................... 36 Források: ......................................................................................................................... 37

-2-

ELŐSZÓ Sokmillió utazást teszünk naponta a városokon belül; Párizsban naponta 37 millió, Londonban napi 27 millió utazást, Budapesten körülbelül napi 5 millió utazást bonyolítunk. Az utazások jelentős részét autóval tesszük, miközben tudjuk, hogy a közúti autóforgalom felelős a közlekedésből eredő CO2-kibocsátás 90%-áért.

Becslések szerint az emberek Franciaországban évi 80 millió órát vesztegetnek el közlekedési dugókban, ami napi 220 000 órát jelent. Mindennek komoly hatása van a cégek működésére, az emberek életére, az életminőségre, és a bolygó egészére is. Londonban a közlekedési dugók miatt az emberek évente 5 milliárd angol fontot veszítenek el. Európa egészére vonatkoztatva a GDP két bázispontja veszik el a közlekedési dugók miatt. Ez a két statisztika önmagában is megmutatja azt az óriási megtakarítást, amit jobb városi közlekedéssel érhetnénk el. Egyike azon módszereknek, amelyek megoldhatják ezeket a problémákat, a Munkahelyi Közlekedési Tervek kidolgozása, amelynek során a közlekedés a környezetbarátabbá válik. A Munkahelyi Közlekedési Terv igazi katalizátorként hat a gazdaságra, az együttműködésekre, és a környezetvédelmi kezdeményezésekre. A Munkahelyi Közlekedési Terv része azoknak az európai és globális kezdeményezéseknek, amelyek a közlekedést fenntarthatóbbá teszik.

A CO2mmerce projekt A CO2mmerce (Creating Optimal Mobility Measures to Enable Reduced Commuter Emissions) projektet az IEEA (Intelligent Energy Executive Agency) társfinanszírozza az Intelligent Energy Europe program keretében. A partnerségek magukba foglalják a Párizs régiót (Région Ile de France), a London régiót (Greater London), Bukarestet, a Litvániai Kaunas városát, a bolgár Plovdiv városát, és Budapestet. A projekt célja a Munkahelyi Közlekedési Tervek számának növelése és minőségük emelése. A fő módszer Európa legjobb módszereinek és standardjainak ismertté tétele.

-3-

A Munkahelyi Közlekedési Terv Kalauz Az EU tagállamainak sikeres MKT tapasztalataira alapozva ez a MKT Kalauz segíteni igyekszik azon cégeket, amelyek MKT-t kívánnak kidolgozni és bevezetni. A rövidre szabott Kalauz azoknak készült, akik most találkoznak először a MKT fogalmával és igyekszik segítséget nyújtani a projekt menedzsereknek, valamint választ adni minden felmerülő kérdésükre, hogy megtalálják a lehető legjobb megoldást. A példákon alapuló információk és praktikus tanácsok szintén a tudatosságnövelést célozzák a gazdasági döntéshozók körében. Amint felmerül az igény, ezt a Munkahelyi Közlekedési Terv Kalauzt követni fogja egy még átfogóbb metodológiai kalauz, amely már fel fogja használni a CO2mmerce projekt honlapján összegyűlő tapasztalatokat is.

KIHÍVÁSOK, DEFINÍCIÓK, ALAPOK; KÖZLEKEDÉSI TERVEKRŐL

MINDEN, AMIT TUDNI ÉRDEMES A

MUNKAHELYI

A MKT célja az, hogy racionalizálja a cég munkahelyi utazásainak szervezését. Ez egy összefüggő tervezési politika, amely lehet önkéntes vagy kötelező, de mindenképpen összehangoltságot igényel. A MKT intézkedései a személyautó-használatot kívánják csökkenteni úgy, hogy alternatív megoldásokat kínálnak: a gyalogos és kerékpáros közlekedést, a közösségi közlekedést, a telekocsi és autókölcsönzési módszereket, illetve ezek kombinált alkalmazásait.

-4-

Miért van szükség ilyen megközelítésre? Sok és sokféle oka van a MKT alkalmazásának: ¾ Hogy megoldjuk a közlekedési és megközelíthetőségi problémákat: a munkatársak gyakran késve érkeznek, új munkatársak gyakran visszariadnak az utazási nehézségektől, régi munkatársak otthagyják a céget, ha nehézkes a munkába járás, parkolási problémák vannak stb. ¾ Hogy megfeleljünk a környezetvédelmi elvárásoknak: a légszennyezés csökkentése, a CO2 kibocsátás mérséklése, az üvegház-gázok visszaszorítása stb. Franciaországban a cég tevékenységétől függően a munkatársak napi utazásai adják az összes energiafogyasztás felét. ¾ Hogy spóroljunk a közlekedési kiadásokon: visszaszorulnak a közlekedési költségek, a parkolási költségek, a felszabaduló parkolóhelyek értékesíthetőek stb. Franciaországban a szabadtéri parkolóhelyek létesítésének árát 2000 euróra becsülik, míg 14 000 euro az ára a föld alatti parkolóhelyeknek. ¾ Hogy új munkaerőt tudjunk csalogatni a jó megközelíthetőséggel, és hogy megtartsuk a magasan képzett munkaerőt. ¾

Hogy megoldjuk a biztonság problémáját: csökkenjen a közúti balesetek száma, és az ezek miatt kialakuló közlekedési dugók miatt elveszett munkaórák száma.

Franciaországban 2004-ben a halálesettel végződő ipari balesetek 52%-a közúti baleset volt. 2006-ban 5 millió munkanap veszett el a közlekedési balesetek okán kialakult közlekedési dugók miatt. A munkába járáskor bekövetkezett 125 000 baleset 88%-a közúton történt. Ebből 433 halállal végződött. [Forrás: INRS (National Institute for Research and Safety)]

-5-

¾ Hogy megfeleljünk a jogszabályoknak: a hatékony helyi szabályzások értelmében azok a cégek, amelyek nagy forgalmat gerjesztenek, MKT kidolgozására és végrehajtására kötelezhetőek. Párizs környékén, igazodva a légkörvédelmi intézkedési tervekhez (Plan de Protection de l’Atmosphère), kötelezővé tervezik tenni a Munkahelyi Közlekedési Terveket a nagyobb forgalom-generáló központok számára. Ez körülbelül 150 céget érint. Londonban a Munkahelyi Közlekedési Terv kötelező előfeltétele a legtöbb építési engedélynek, és más hatósági engedélyeknek. ¾ Hogy segítse a cég igazgatását: a Munkahelyi Közlekedési Terv egyesíti a cég erőit (ötletek gyűjtése a munkahely fejlesztéséről, a munkavállalókról való gondoskodás fejlesztése stb.). ¾ Hogy tegyünk a munkavállalók egészségéért: a több gyaloglás és kerékpározás jobb egészségmegőrzést jelent, kisebb fogékonyságot a betegségekre, és nagyobb produktivitást.

-6-

Milyen célokat állíthatunk? A körülményektől függően minden cég célokat állít, természetesen a tevékenységi köréhez igazodva. Ugyanakkor, természetesen minden Munkahelyi Közlekedési Terv célja a szóló autóhasználat („autosolisme” – egy ember egy autóban) visszaszorítása, és más közlekedési módok elősegítése – összhangban az országos és a nemzetközi politikával és szabályozásokkal. A felállított célok a „diagnózisból” származnak; abból az elemzésből, amelyet a szervezet végez a közlekedési szokásokról, lehetőségekről. Ez a felmérés a „kiinduló állapotról” rávilágít a lehetséges fejlesztésekre – természetesen a cég lehetőségeihez mérten. Az eredménynek és a felállított céloknak reálisaknak kell lenniük, hogy ne riasszák vissza a szereplőket a Munkahelyi Közlekedési Tervek alkotásától. REÁLIS… ÉS HATÉKONY Egy jól eltervezett MKT három év alatt átlagosan 15%-kal képes csökkenteni az autós utazások számát egy adott munkahelyre. Az Egyesült Királyságban a Kent városbéli Bluewater bevásárlóközpontban és a Bristol városbéli Orange bevásárlóközpontban 50%-kal csökkent a dolgozók egyedüli, autóval történő munkahelyre járása. A céloknak, amelyeket a Munkahelyi Közlekedési Tervek készítésekor kitűzünk, mérhetőeknek kell lenniük. A monitoring, az intézkedéseket követő mérések és kutatások a munkaterv szerves részét képezik.

-7-

Milyen hasznunk származhat belőle? A Munkahelyi Közlekedési Terv egy fenntartható fejlődési megközelítés mind a végső eredményeit, mind pedig a módszereit tekintve. Számos konkrét hasznot hoz a módszer a szervezet számára környezeti, gazdasági és szervezeti szempontból is. ¾ Termelékenységi eszköz: a Munkahelyi Közlekedési Terv megtakarítást eredményez a szervezet számára: a közlekedési kiadások csökkentésével: csökken a kilométerpénz, csökken a céges autókra fordított összeg, a parkolás költsége, a munkába járáskor történt balesetek költsége stb. Franciaországban a cégek jogosultak a közlekedési költségek 25–50%-os visszatartására, amennyiben bizonyíthatóan kínálnak más, biztonságosabb és költséghatékonyabb utazási módot. MUNKAHELYI KÖZLEKEDÉSI TERV: JELENTŐS MEGTAKARÍTÁSOK Az IGR nevű kórház (Institut Gustave-Roussy) a Párizs környéki Villejuif városában 2000-ben Munkahelyi Közlekedési Tervet vezetett be. Akkor napi 4000 autó (dolgozó és látogató) kereste fel a kórházat. A Munkahelyi Közlekedési Terv folytán csökkent a munkábajárásból adódó balesetek száma. A szervezet szintén csökkentette az egészségpénztárba (Île-de-France regional health insurance fund) történő befizetéseit évi 90 000 euróval. Az évi 32 000 euro externális megtakarítások mellett az IGR összesen évi 132 000 euro pénzbeli megtakarítást ért el. ¾ A forrásokat lehet kombinálni: más, közeli szervezetekkel karöltve együttes Munkahelyi Közlekedési Tervek kidolgozása lehetséges. ¾ A szervezet ingatlanjait jobban ki lehet használni: a parkolásból felszabaduló területek termelő tevékenységbe való bevonásával, új épületek emelésével. ¾ A döntéshozók elvárásainak jobban meg tudnak felelni: a szervezet imázsa még közelebb kerül egy öko-tudatos, jövőért felelősséget vállaló cég imázsához, mivel környezeti célokat tűz ki. ¾ A munkavállalókról való gondoskodásegyik eszköze: a Munkahelyi Közlekedési Terv megkönnyíti a munkaerő-menedzsmentet. ¾ Az utazással töltött idő csökkenésétől a jobb egészségen át a több testmozgásig a munkavállalókra gyakorolt pozitív hatások azt igazolják, hogy a Munkahelyi Közlekedési Terv valódi eszköz a jobb munkahelyi viszonyokért. ¾ A munkahely megközelíthetőségi problémái megoldódnak, amellyel a dolgozók, az ügyfelek, vagy a beszállítók szembesültek a szervezethez való eljutáskor. ¾ A munkaerő vonzása és megtartása könnyebb lesz, ami az egyszerűbb és olcsóbb otthon–munkahely utazásokból adódik. ¾ A pontosság növekszik, ami a közlekedési dugókból eredő késések csökkenéséből, a megbízhatóbb közlekedési megoldások felkínálásából ered. ¾ Az elveszett munkaórák lecsökkennek, a munkaerő egészségi állapota javul, és a közlekedési balesetek száma csökken. ¾ Egy új cégkultúra alapjat lehet lerakni, amely az együttműködésen, és a közös érdekeken alapul – a környezet tiszteletén, szolidaritáson, egyenlőségen stb.

-8-

ELÉRHETŐ PARKOLÓHELYEK Bentley példája az Egyesült Királyságbeli Crewe-ban: 18 hónap alatt eltűnt a parkoló telítettsége és a környékbeli illegális parkolás, amely gondot okozott a beszállítóknak és a környékbelieknek is. Minden nap csaknem 100 parkolóhely szabad marad – annak ellenére, hogy az alkalmazottak száma 3800-ról 4500-ra emelkedett. ¾ A közlekedésre fordított idő csökken. ¾ A közlekedés költségeit csökkenteni lehet, vagy akár az autó szükségtelenné is válhat egy szélesebb választási spekrtum felkínálásával. ¾ Kevésbé stresszes utazási módok kerülnek felkínálásra. ¾ Egyenlőség felkínálása, olyan kezdeményezések bevezetése, amelyek fenntartható közlekedési módokat használnak, és amelyeket mindenki használhat, az is, akinek nincsen autója. ¾ A Munkahelyi Közlekedési Terv egy olyan fenntartható fejlődési eszköz, amely tesz a környezetvédelemért és az életminőség javításáért. ¾ A Munkahelyi Közlekedési Terv egy fenntartható fejlődési eszköz a törvényhatóságok számára is, egy közlekedési tanácsadó eszköz. ¾ Az ISO 14001 részeként, a Munkahelyi Közlekedési Terv komoly előnyt jelenthet a cégeknek. LEVEGŐMINŐSÉG, ÉLETMINŐSÉG A francia Grenoble város melletti kis iparterületen fekvő, 2100 embert alkalmazó STMicroelectronics nevű cég belefogott az ISO 14001 biztosítási eljárásba. A Munkahelyi Közlekedési Terv a személyautók használatának 15%-os csökkenését eredményezte – más közlekedési módok javára (8% a közösségi közlekedéshez pártolt, 7% pedig kerékpárra ült). Az egyszemélyes autóhasználat 68%-ról 53%-ra csökkent. Mindez azt jelenti, hogy egy év alatt 360 tonnával kevesebb CO2 jut a levegőbe. Továbbá lehetővé tette, hogy létrejöjjön egy státusz, egy kolléga ettől kezdve a Munkahelyi Közlekedési Terven dolgozott. ¾ A partnerekkel való kapcsolatokat rendezni lehet: gyárakkal, cégekkel, hatóságokkal, közlekedési cégekkel, vevőkkel. ¾ Egy fenntartható és vonzó területet lehet létrehozni, miközben javítjuk az életminőséget és a természetes környezet állapotát: ƒ a terület energiafogyasztásának és CO2 kibocsátásának csökkentésével; ƒ a levegő minőségének javításával; ƒ a közlekedési balesetek számának csökkentésével; ƒ a cég környezetbe való integrációjával; ƒ az egészségi állapot javításával, a napi mozgásigény kielégítésének lehetőségével.

-9-

A DRÁGA AUTÓ Franciaországban egy alkalmazott, aki 20 kilométert utazik autóval a munkahelyére, és ugyanennyit vissza, erre havonta átlagosan 320 eurót költ. A személyautó használata körülbelül havi 500 euróba kerül. Az emberek évente átlagban 3700 eurót költenek az autó fenntartására és használatára. JOBB EGÉSZSÉG – TÖBB GYALOGLÁS Napi fél óra testmozgás, mint például a kerékpározás vagy a gyaloglás (főként helyes étrenddel kombinálva) elegendő ahhoz, hogy felére csökkentse a szívroham, a keringési betegségek, és bizonyos esetekben a rák kockázatát, valamint a várható élettartamot hat évvel növelje (forrás: WHO). Példa a kerékpárral, és az autóval való utazás környezeti hatásaira:

Lakóhely–munkahely távolság: A munkahelyemtől 5 kilométerre lakom. Közlekedési módok: A kerékpározás évi 105,2 euróba kerül, 0,00 kg CO2-t bocsát ki, és 0,0 liter benzint fogyaszt. Az autózás évi 1035,0 euróba kerül, 466,55 kg CO2-t bocsát ki, és, 151,6 liter benzint fogyaszt. Ha az autózás helyett a kerékpározást választom, akkor egy évben ƒ megspórolok 929,80 eurót, ƒ nem vásárolok meg 151,6 liter benzint, ƒ nem juttatok a légkörbe 466,55 kg CO2-t.

- 10 -

Ki lesz felelős a Munkahelyi Közlekedési Tervért? A Munkahelyi Közlekedési Terv a szervezet egészét érinti. A jó projekt alapja az, hogy kijelöljék a projekt igazgatóját, aki felelős a cégen belüli teendőkért, és azokért a döntést előkészítő, és döntéshozó rendszerekért, amelyek a szereplők megfelelő együttműködését biztosítják. A döntést előkészítő, és a döntést meghozó rendszer általában egy irányító bizottságból, egy technikai bizottságból, és a különböző részlegeket képviselő kollégákból áll, amelyek mind a projekt igazgatóját támogatják. A rendszer természetesen alkalmazkodik az adott cég igazgatási mechanizmusához.

Mennyi ideig tart? A Munkahelyi Közlekedési Terv egy folyamatos fejlesztési megközelítés. Az első kézzelfogható eredmények kevesebb, mint egy év alatt jelentkeznek: általában hattizenkét hónap után. Ezt követően a projekt ideje függ a cég méretétől és döntéshozási módjától.

Menniybe kerül? A Munkahelyi Közlekedési Terv megkezdésekor természetesen tisztázni kell, hogy az adott cég mennyi pénzt tud áldozni a projektre. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pozitív hatások pénzbeli értéke messze meghaladja a költségeket. Ezért a Munkahelyi Közlekedési Terv nem költségnek tekintendő, hanem sokkal inkább befektetésnek.

Költségek… de források is A Munkahelyi Közlekedési Terv bevezetésének kétségtelenül vannak költségei, például a cégnél dolgozó emberek közlekedési szokásainak kérdőívekkel való felmérése. Kevésbé látható, de a projekt sikere szempontjából szintén fontos a Munkahelyi Közlekedési Tervet kidolgozók bérköltsége (ugyanígy a felszerelés vagy tanulmányok). Ezért érdemes a munkaidő költségét eleve figyelembe venni. Ugyanakkor, ha a befektetést, a pénzügyi támogatásokat és a hozott hasznot összeadjuk, akkor látszik, hogy a Munkahelyi Közlekedési Terv a cég számára profitot hozó projekt. A befektetés mértéke természetesen függ a cég nagyságától, az elhelyezkedésétől, a céljaitól és az ambícióitól. Különböző támogatási rendszerek is pályázhatóak a Munkahelyi Közlekedési Terv céljainak támogatására, sőt bizonyos adómentességek is igényelhetőek, amelyek mind vonzóbbá tehetik a projektet.

- 11 -

Eredményképpen a Munkahelyi Közlekedési Terv költségvetése teljes egészében az új források, vagy megtakaritások között vizsgálandó. Feltétlenül igaz ez, ha összehasonlítjuk a Munkahelyi Közlekedési Terv költségeit azzal, amennyit a cég parkolásra költött, vagy azokkal az előnyökkel, amelyekre a Munkahelyi Közlekedési Tervet bevezető cég jogosulttá válik. Összességében a Munkahelyi Közlekedési Tervhez valóban kell bizonyos költésgvetés, de komoly megtérülést biztosít. FINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK Franciaországban a Munkahelyi Közlekedési Tervek 36%-a részesült az ADEME (Agency for the Environment and Energy Control) támogatásában. Forrás: országos Munkahelyi Közlekedési Terv felmérés (national MP evaluation) 2005. A jelenlegi ADEME támogatás függ: – A Munkahelyi Közlekedési Terv megvalósulásától (a felmérés 50%-a, adómentesség maximum 75 000 euróig, példa-intézkedések legfeljebb 20%-a, adómentességek az elszámolható költségekre – legfeljebb 300 000 euro). – A telekocsi szolgáltatásoktól (a felmérés 50%-a, adómentesség maximum 75 000 euróig, példa-intézkedések 20-30%-a, adómentességek az elszámolható költségekre – legfeljebb 300 000 euro). – Az autókölcsönző módoktól (a felmérés 50%-a, adómentesség maximum 75000 euróig, példa-intézkedések 20-30%-a, adómentességek az elszámolható költségekre – legfeljebb 300 000 euro).

- 12 -

Néhány érv a kétkedők meggyőzésére „Ez a módszer nem hoz semmit a cégemnek” A Munkahelyi Közlekedési Terv módszere mára már alaposan kipróbált és tesztelt módszer (akár ha csak a módszer-kalauzok számát tekintjük), amely már bizonyította hatékonyságát mind gazdasági, mind társadalmi, mind környezeti szempontból. A módszer javítja a cég imázsát szervezeten belül, és a küldső partnerek felé is. Az utóbbi évtizedben önkéntesen vállalt Munkahelyi Közlekedési Tervek száma már önmagában is figyelemre méltó. „Nem vagyok felelős azért, hogy ki hogyan jut el a céghez” Néhány országban, így Franciaországban is, a munkaadó anyagilag hozzájárul a tömegközlekedés költségeihez adókkal, és a bérlet költségeinek részbeni fizetésével. A cégek bevonása a közlekedési ügyekbe (különösen a különböző közlekedési módok optimális használatába) így különösen legitim, mivel amúgy is a szektor fizető szereplői. Ilyen vonatkozásban a Munkahelyi Közlekedési Terv rendezi a legitimitásukat, a közlekedést biztosító szervezetekkel való egyeztetéseket. (Ez Párizs környékén a STIF, amely köteles közlekedési tanácsokat adni a legnagyobb forgalom-generáló központoknak.) Franciaországban például a 9 főnél többet foglalkoztató cégek közlekedési adót („mobility payment”) fizetnek, amellyel hozzájárulnak a közösségi közlekedés befektetési-, és működési költségeihez. Párizs környékén a munkáltatók a bérletek árának („Carte Orange”) felét is kifizetik a dolgozók részére. A Munkahelyi Közlekedési Terv nem azért van, hogy pótolja a közlekedési cégek deficitjeit. Ugyanakkor ez lehet az első lépés a terület jobb megközelíthetőségéért, különösen ipari parkok esetében. A Munkahelyi Közlekedési Terv lehetővé teszi az egymáshoz közeli cégek számára pénzügyi forrásaik összeadását, amely így olyan lehetőségeket nyithat meg, amelyeket külön-külön nem érnének el. Az együttes, Munkahelyi Közlekedési Terv-alapú fellépés lehetővé teszi a cégek számára, hogy komolyabb elvárásokkal lépjenek a tömegközlekedési cégek elé. „Már tettünk lépéseket a dolgozók jobb közlekedéséért, nincs szükségünk Munkahelyi Közlekedési Tervre!” A korábbi lépések tapasztalatai és eredményei természetesen most is felhasználhatóak. A Munkahelyi Közlekedési Terv egyesíthet minden korábbi kezdeményezést, és egy hosszú távú, átfogó tervbe rendezheti őket – a célok és a források összehasonlításával.

- 13 -

A módszer szinergikus hatással lehet: ƒ ha az intézkedések eredményeképpen a cég elnyer valamiféle tanúsítványt, akkor a Munkahelyi Közlekedési Terv növeli a cég imázsát mind cégen belül, mind kifelé. ƒ Ha a Munkahelyi Közlekedési Terv megmutatja, hogy a már bevezetett intézkedések egységet alkotnak a most tervezettekkel, minden érdeket figyemebe vesznek, és minden alkalmazottat érintenek. ƒ Ha a cég támogatást nyer a Munkahelyi Közlekedési Terv céljainak megvalósításához (lásd feljebb). EGYETLEN PROJEKTTÉ VALÓ ÉRÉS Az Icade-EMGP nevű cég Párizs környékén kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozott (irodák, üzletek, raktárak). Miután a dolgozók számára saját hajójáratot és elektromos buszjáratot indítottak, és miután a cégen belüli közlekedéshez lehetővé tették a kis elektromos rollerek kölcsönzését, a cég úgy érezte, hogy mindezen intézkedéseket harmonizálja egy egységes Munkahelyi Közlekedési Tervben. „A cégemnél rugalmas munkaidő van, ide nem jön sem busz, sem villamos, az alkalmazottak rengeteg megbeszélésre járnak, nekik szükségük van autóra. Ráadásul szeretnek vezetni!” A Munkahelyi Közlekedési Terv nagyon sok kezdeményezés önkéntes megvalósításán alapul. A cél a felméréskor nyílvánvalóvá váló problémák megoldása. Lehetőség nyílik más közlekedési módok bevezetésére, vagy ezek kombinációjára – ahogyan jobban illeszkedik a cég elvárásaihoz. Nincs egyetlen, mindenhol és mindig beváló módszer, de vannak alkalmazható és kombinálható módszerek. Több alternatívát, választási rendszert kínálunk, és meghagyjuk a választás lehetőségét. Nagyon fontos a szereplőkkel való találkozás, beszélgetés, hiszen így találhatjuk meg az elvárásoknak leginkább megfelelő megoldásokat. A különböző közlekedési módok különböző elvárásokat eredményeznek. Rengeteg előítélet van: pl. a távolsági utazásokat gyakran túlértékeljük; ez is mutatja a projekt kezdetén elvégzendő felmérés fontosságát, amely a valós igényeket mutatja. Párizs környékén az utazások 57%-a 5 km-nél rövidebb, és 73%-a 7 km-nél rövidebb. Nem csupán a munkavállalók járnak jól a Munkahelyi Közlekedési Terv bevezetésével. Különösen olyan helyeken működő cégek számára, ahol gyakran alakulnak ki közlekedési dugók, az ingatlanpiac felfedezheti, hogy a Munkahelyi Közlekedési Terv igen fontos a látogatók, vásárlók, ügyfelek szempontjából, akik sokszor nem ugyanolyan közlekedési szokásokkal rendelkeznek, mint az alkamazottak. Hasonlóképpen az áruforgalom biztosítását is számításba kell venni. Még a kisvállalkozások számára is fontos lehet Munkahelyi Közlekedési Terv bevezetése. 2005-ben Rhône Alpes Régióban 20 ún. nagyon kicsi vállalkozás rendelkezett Munkahelyi Közlekedési Tervvel.

- 14 -

A Munkahelyi Közlekedési Terv a kisvállalkozásoknak is lehetőséget ad közlekedési igényeik képviseletére, különösen, ha több szomszédos cég készít együtt Munkahelyi Közlekedési Tervet. A Munkahelyi Közlekedési Terv nem autóellenes: a cél az autóhasználat optimalizálása. Az egyéb alternatívák felvázolásával az alkalmazottaknak nagyobb szabadságot ad. „Ez a cég politikája ellen lenne, hiszen mi segítjük az autóhasználatot” A Munkahelyi Közlekedési Terv a szokások, a gondolkodásmód megváltoztatását célozza. A közlekedéssel kapcsolatos kiadásokat érintő eljárásokat és szabályokat igyekszik megváltoztatni. A cél ezeknek az eljárásoknak és szabályoknak (a környezetre, a fenntartható fejlődésre vonatkozóaknak) a cég céljaival való összehangolása, különösen ha az ISO 14001 biztosítási rendszer is fontos. A Munkahelyi Közlekedési Terv előítéletek nélkül, racionálisan vizsgálja meg az egyes közlekedési módok használatát. Kirajzolódnak a különféle közlekedési módok szempontjából fontos körzetek, honnan jönnek többen autóval, honnan pedig közösségi közlekedési eszközökkel. A Munkahelyi Közlekedési Terv mindenki számára kedvezőbb helyzetet teremt: a cég számára, az alkalmazottak számára, a vásárlók számára, az árucsere számára, a szomszédos cégek számára, a környezet és a helyi önkormányzat számára. „Senki sem kötelezhet engem a Munkahelyi Közlekedési Terv bevezetésére” A Munkahelyi Közlekedési Terv nem kötelező minden európai országban, de egyre több ország vezeti be szabályozási eszközként. Ez a helyzet Belgiumban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban stb. A Munkahelyi Közlekedési Terv mint eszköz elvetésével az energia-megtakarítás egy elemét, a CO2-kibocsátás csökkentését, a belső források feltárását veti el.

AZ ÖTLÉPÉSES SIKERMÓDSZER Hogyan vezessünk be sikeres Munkahelyi Közlekedési Tervet öt lépésben? Az itt bemutatott elemek rövid áttekintést adnak arról, hogy hogyan vezessünk be Munkahelyi Közlekedési Tervet. Ha szükséges, további módszerek, tanácsok szerezhetőek (elsősorban Franciaországból és London környékéről), valamint a CO2mmerce projekt on-line forrásai is felhasználhatóak. A sikeres Munkahelyi Közlekedési Terv öt lépésen alapul. Az egyik kulcs a sikerhez a folyamatos párbeszéd, egyeztetés. Néhány cég már dicsekedhet olyan kezdeményezésekkel, amelyek a munkába járás fenntartható módjait segítik, de ezek általában nem követik a Munkahelyi Közlekedési Terv formáját. Ezeknek a cégeknek alapvető érdekük, hogy a kezdeményezéseket integrálják az ötlépéses módszerbe az ajánlott sorrend követésével.

- 15 -

1. Lépés: Az irányító-, egyeztető-, és kommunikációs rendszerek felállítása Döntés Munkahelyi Közlekedési Terv felállításáról Nincs alkalmas, vagy kevésbé alkalmas időpont a Munkahelyi Közlekedési Terv indítására. Ugyanakkor néhány tényező erősen befolyásolja a Munkahelyi Közlekedési Tervet. Ilyenek: • a szervezet költözése, • nagyobb változások a szervezet működésében, szervezet területeinek növekedése, • a terület közlekedésének alapvető változása (új villamosvonal, új autóút, nagyobb építkezés), • a dolgozók számának növekedése, • a közlekedési balesetek számának hirtelen növekedése • stb. A cégvezetés bevonása A cégvezetés hivatalos döntése elengedhetetlen a projekt hatékony támogatásához. Projekt menedzser kijelölése és csapat felállítása A megfelelő menedzser választása alapvető a Munkahelyi Közlekedési Terv sikeréhez. A menedzsernek egyformán hatékonyan kell kezelnie a Munkahelyi Közlekedési Terv mindkét dimenzióját: ƒ Az igazgatási dimenzió: ellenőrzés, kommunikáció és döntés; a menedzser ezen a három területen dolgozik annak érdekében, hogy a szervezet dolgozói (a végrehajtók és a nem végrehajtók is) megváltoztassák a közlekedésről alkotott véleményüket, és a szokásaikat is. A Munkahelyi Közlekedési Terv kihasználása A Munkahelyi Közlekedési Terv nem a cél, hanem az eszköz, a támogatás a szokások megváltoztatására. ƒ

A technikai dimenzió: a menedzsernek adatokat kell gyűjtenie, elemeznie kell ezeket, és technikákat kell felsorakoztatnia, amelyek a releváns megoldásokat jelenthetik.

A menedzsernek vitathatatlan legitimációja kell hogy legyen cégen belül. Természetesen ez a legitimáció függ a pozíció meghatározásától és a szervezeti felépítésen belüli helytől: ideális esetben a projekt menedzser nem egyetlen embernek számol be, hanem egy szervezetnek. Ez a szervezet lehet a HRD, a fenntartható fejlődés ügyosztály, a felső vezetés stb. Közepes cégek esetében ez a szervezet akár külső szervezet is lehet, például egy Munkahelyi Közlekedési Tervekkel foglalkozó szervezet. A cégvezetésnek ellentmondást nem tűrően, fenntarthatóan és láthatóan részt kell vennie a projektben. Ez az emberi és pénzügyi források biztosításában, és a menedzser biztos támogatásában jelenik meg.

- 16 -

A cég méretétől függően lehetséges, hogy a menedzser mögött egy csapat áll fel. Mindig az a cél, hogy a menedzser ne elszigetelődve dolgozzon, és hogy számíthasson arra, hogy a kezdeményezéseit megvitathassa és közzétehesse. A sikeres Munkahelyi Közlekedési Terv a közös munka eredménye, amely teljes mértékben integrálódik a cég életébe. Célok és célcsoportok meghatározása Kit tekintsünk célcsoportnak? Mi a cél? A döntés, amit itt hozunk, elkötelezi a szervezetet, hogy: ƒ

A dolgozók tekintetében: a munkahely megközelíthetősége javuljon, a munkahelyre, és onnan való utazáskor történt balesetek száma csökkenjen, a parkoló autók által elfoglalt terület csökkenjen stb.

ƒ

A vendégek tekintetében: a munkahely váljék vonzóbbá, különösen, ha ez egy turista-, vagy kiskereskedelmi célpont, akkor a megközelíthetőség megkönnyítése számos új látogatót eredményezhet

ƒ

A beszállítók tekintetében: beszállítói területek létrehozása, a csúcsidőn kívüli szállítás segítése, együttműködés a beszerzésben vagy a reciklálásban más környékbeli szervezetekkel stb.

Ha a diagnózis során kiderül, hogy az úthasználat során konfliktusok jönnek létre a dolgozók, a vendégek és a beszállítók között, akkor célszerű minden kategória képviselőit bevonni a munkába. A „vitatkozó rendszer” felállítása Amint a projekt működni kezd, a vitákat, beszélgetéseket rendszerbe kell foglalni, és ezt formalizált vitatervben (discussion plan) kell rögzíteni. Ennek választ kell adnia az alábbiakra: ƒ Célcsoportok: dolgozók, vendégek, beszállítók stb. ƒ Célok: a célként megjelöltek informálása a Munkahelyi Közlekedési Tervről, a helyzet elemzése, vélemények és javaslatok gyűjtése, a fontos résztvevők bevonása a folyamatba és a terv létrehozásába, a fontos résztvevők bevonása a döntéshozásba stb. ƒ Források: irányító bizottság, technikai bizottság, munkacsoport, felmérés kérdőívekkel vagy személyes beszélgetésekkel stb. ƒ Időzítés: mindent azonnal, a diagnózist követően, a terv elkészülte után, a végrehajtást követően, a monitoring idején stb. A megvitatás minden szakasz idején alapvető fontosságú. Ajánlott legalább létrehozni egy irányító bizottságot. A bizottság koordinálja és ellenőrzi a projektet. Döntéshozó és érvényesítő, legitimáló testületként is működik, függően a felmerülő ügyek léptékétől. A menedzser vezetésével az irányító bizottság különböző területek képviselőit ötvözheti: ƒ részlegek és csatlakozó ügynökségek minden releváns részlegből; ƒ dolgozók: dolgozók tanácsa, önkéntes kollégák, kezdeményező csoportok stb. ƒ csatlakozó és képviselő szervezetek: különösen egészségügyi-, biztonsági-, és munkaügyi bizottságok, szakszervezetek stb. ƒ külső partnerek: helyi önkormányzat, közlekedési vállalatok stb.

- 17 -

Minden érdekelt informálása a Munkahelyi Közlekedési Tervről A kommunikációt ne zavarja meg a vita; a kommunikáció kiegészíti a vitákat. Íme néhány javaslat a Munkahelyi Közlekedési Terv kommunikációjának szervezéséhez: Mikor? Rendszeres kommunikáció kell: ƒ amint a projekt elindul, hogy a dolgozók értesüljenek róla, hogy motiváljuk őket, és bekapcsoljuk az együttműködésbe. ƒ Mindig, amikor hírértéke van az új információknak, hogy az vitát generálhasson, és visszacsatolást adhasson. ƒ Minden évben, hogy megmutassuk a projekt haladását, és fenntartsuk a lendületét. ƒ Amikor új munkatárs csatlakozik a céghez. ƒ Amikor olyan esemény zajlik, amely fontos a cégnek. Kiket informáljunk? A kommunikációnak olyan sok embert kell elérnie, amennyit csak lehet: a vezetők mellett minden beosztású dolgozót, hiszen mindegyikükre vonatkozik a Munkahelyi Közlekedési Terv. A kommunikáció a külső partnerekhez is el kell hogy jusson: pénzügyi partnerekhez, társcégekhez, a szervező hatósághoz, a Munkahelyi Közlekedési Terv tanácsadó cégeknek stb. Kommunikáció A kommunikáció kihangsúlyozhatja a terv egyenlőségét – mindenki hasznot húzhat a projektből, persze az egyedi körülményeket figyelembe kell venni. A Munkahelyi Közlekedési Tervek erős bizonyítékát adják a cég elkötelezettségének. Milyen stratégia szerint kommunikáljunk? A kommunikáció olyan pozitív legyen, amennyire csak lehet. A dolgozók véleményének megismerése alapján a menedzser és az irányító bizottság számít az elvárásaikra és a gondolataikra. A stratégia hatékony és kontrollált kommunikáción alapul, amely igyekszik ƒ biztosítani a meglévő, strukturált és széleskörűen alkalmazott módszereket; ƒ mobilizálni a dolgozókat egy egyesített, szervezett projekt érdekében. A szövegek megfogalmazása szintén legyen pozitív; kerüljük az ellentétes hatású stratégiákat, mint például az autóhasználat bírálatát. Természetesen racionális keretek között igyekezhetünk hatni az emberekre, például megemlítve a közlekedési dugókat, a szennyezést, a termelékenységet, a gazdasági hasznokat stb., de úgy kezeljük a témát, hogy azt szélesebb kontextusban értelmezzük. Végül, minden kommunikáció hosszú távú: a kommunikáció alapvető eszköz a Munkahelyi Közlekedési Terv fenntarthatóságának biztosításához.

- 18 -

Milyen eszközöket használjunk? A kommunikációnak a lehető legjobb láthatóságot kell adnia a Munkahelyi Közlekedési Tervnek, használva a különböző dimenziókat: ƒ Ismeretterjesztő akciók szervezése, témával kapcsolatos események és más tevékenységek. Kihasználhatjuk a rengeteg meglévő rendezvényt, mint például az Európai Munkahelyi Közlekedési Terv Díj (European Mobility Plan Award, ECOMM), az európai Mobilitás hét, az Autómentes Nap, a Fenntartható Fejlődés Hét stb. ƒ Publikációk: használjuk a meglévő eszközöket (cégen belüli újság, belső e-mailek stb.) és a Munkahelyi Közlekedési Terv saját eszközeit is (saját brossúrák, prospektusok, plakátok, kör-e-mailek stb.). A kommunikáció segíthet a helyi önkormányzatokkal való kapcsolat kiépítésében is. Javasolható a közlekedési szakemberekkel, ügyosztállyal, forgalmi ügynökségekkel való kapcsolat szorosra fűzése. Hálózat a Munkahelyi Közlekedési Tervek támogatására: COMMERCE A legjobb európai Munkahelyi Közlekedési Terv praktikák elősegítésére a COMMERCE projekt minden évben díjat ad a legérdekesebb Munkahelyi Közlekedési Terv elismerésére. A díjat az éves European Conference on Mobility Management (ECOMM) konferencián adják át.

- 19 -

2. Lépés: a közlekedési „diagnózis” elkészítése A diagnózis célja a figyelem felhívás a a közlekedési problémákra, utazással kapcsolatos gondokra. Választ várunk az alábbi kérdésekre: ƒ Alapfeltétel: van projekt? ƒ Generált forgalom: milyen típusú? ƒ „Látogató” forgalom: milyen mértékű? ƒ A dolgozók autóhasználata: általánosan elterjedt? ƒ A munkahely megközelíthetősége: akadnak nehézségek a megközelítéssel?

Közlekedési felmérések, adatgyűjtések A diagnózis elkészítése érdekében bizonyos mennyiségű információra van szükség. Hogyan szerezhetjük be ezeket az információkat? ƒ A dolgozók és a látogatók közlekedése: közlekedési felmérés kérdőívekkel és/vagy interjúkkal. ƒ Helyszíni felmérés: A munkahely helyszíni bejárásával, a kulcsfonotsságú szereplők (helyi önkormányzat, közlekedési cégek stb.) megkérdezésével. ƒ Közlekedési vonatkozású költségek: a cégen belüli információk összegyűjtésével. ƒ Környezeti hatások: országos vagy európai iránymutatások segítségével, mint például az „unitary emission rates”, vagy az energiafelhasználás kalkulálásával. Közlekedési szokások elemzése A közlekedési szokásokat részletesen kell elemezni, négy lépcsőben: ƒ Közlekedési módok meghatározása: hogyan közlekednek a dolgozók a munkahelyükre és haza-, illetve munkaügyi utazásaik során (munkaidő előtt, alatt és után), a megtett távolságok felmérése. ƒ „Honnan hová” elemzés és térképezés: lakhely, és ha lehet, a közbenső állomások (vásárlás, gyerekekek óvodája, iskolája stb.) feltérképezése. ƒ A munkaügyi utazási igények: utazási igények behatárolása helye, ideje, szállítási igénye szerint. Adaptált kutatás A kutatás alapulhat kérdőívek kitöltésén, vagy személyes interjúkon. Az eredményt tovább finomíthatjuk csoportos beszélgetések alkalmával. Az így gyűjtött információ lehetővé teszi a közlekedési lehetőségek és igények részletesebb elemzését.

- 20 -

Az elérhetőség elemzése Az igények elemzése után a lehetőségeket kell elemezni, mégpedig három lépésben: ƒ A közlekedési lehetőségek felmérése a térségben, beleértve a dolgozók lakhelyének felmérését. ƒ A közlekedési lehetőségek elemzése közlekedési eszközönként. ƒ A közlekedési lehetőségek komplex leírása: minőség, könnyű használat, hatékonyság, infrastruktúrák és eszközök a területen. Az analízis részletezettsége függ a szervezet céljaitól és forrásaitól. A közlekedés költségeinek kiszámítása A közlekedés „számlájának” létrehozása azt jelenti, hogy felmérjük a közlekedés költségeit. Ennek számos előnye van: ƒ A valós költségeket és lehetséges forrásokat, amelyek az utazáshoz kapcsolódnak, számokban fejezzük ki. ƒ Hangsúlyt kapnak az újítások, amelyek egyeznek a Munkahelyi Közlekedési Terv céljaival. ƒ Előrevetítjük a felmérést a pénzügyi indikátorok sorba gyűjtésével. A „közlekedési számla” létrehozásához belső-, és külső költségeket kell megkülönböztetnünk: ƒ Belső költségek: minden olyan költség, amely a szervezetnél megjelenik a közlekedéssel kapcsolatosan: parkolóhelyek, céges autók, céges buszok, kölcsönautók, tele-autók, kilométerpénz, közösségi közlekedés támogatása, taxiköltségek, futárszolgálat költségei, közlekedési balesetek költségei, közlekedés után fizetendő adók és járulékok stb. ƒ Külső költségek: minden olyan költség, amely a közlekedésből ered, de nem feltétlenül a cégnél jelenik meg költségként: a járművek javításának és amortizációjának költsége, a légszennyezés költsége (egészségügy, műemlékvédelem stb.), üvegház gázok, közúti balesetek stb. Környezeti hatások felmérése: CO2 és energiafogyasztás A dolgozók által használt közlekedési módok aránya alapján, és a megtett távolság alapján az energiafogyasztás, és így a CO2 kibocsátás (grammokban) is kiszámolható: ƒ Éves üzemanyag fogyasztás az egyes közlekedési módok esetében (literben) = évi kilométer x üzemanyagfogyasztás (liter) / kilométer. ƒ Éves CO2 kibocsátás közlekedési módonként (CO2 grammban) = évi kilométer x kobocsátott CO2 mennyisége (grammban) / kilométer.

- 21 -

NB: Ezeket a formulákat tovább finomíthatjuk a helyi viszonyoknak megfelelően. Ezek az indikátorok megmutatják a szervezet közlekedési szennyezését, amelyet célszerű a Munkahelyi Közlekedési Terv működése során időnként újra kiszámolni, hogy a változás nyomon követhető legyen. Hasznos segítség Többé-kevésbé komplex modellek segíthetnek, de a kalkulációt táblázatkezelő programmal is elvégezhetjük. Látogassa meg a www.ademe.fr/calcutlette-ecodeplacements honlapot. Használhatjuk egyes mérnökcégek szolgáltatásait is, amelyeik ilyen számításokra szakosodtak. A változás lehetőségének felbecslése Ezen a ponton lehetőség nyílik a változás lehetőségeinek felmérésére, a célok felállítására – a közlekedési módok közötti váltás alapján, a környezeti terhelés csökkentése érdekében. ƒ ƒ

Lehetőség a közlekedési módok közötti változásra: a munkába járás-, a megtett út hossza, a más utazási lehetőségek, a potenciálisan autózásról más utazási módra váltó dolgozók száma elemzése alapján. Környezeti terhelés csökkentésének lehetősége: a fentiek alapján az energiafogyasztás-, és az ebből fakadó CO2 kibocsátás becslésével.

- 22 -

3. Lépés: Az akcióterv A közlekedési „diagnózis” felhasználásával elkészíthetjük az akciótervet, amelynek működéséhez természetesen szükség van költségvetésre, szervezetre és időtervre, csakúgy, mint megbeszélésekre és vitákra, kommunikációra és értékelésre. Az akcióterv részletezi a bevezetendő intézkedéseket is.

A terv ƒ A megoldandó problémák sorrendje: praktikusan a prioritás és az időzítés egyeztetése. ƒ Reális célok meghatározása, elvárt fejlődések, költségcsökkentés. ƒ A Lépések listája, a teendők felsorolása: − Minden szereplő szerepét meg kell határozni. − Be kell vonni minden csoportot az intézkedések meghatározásába. − Meg kell határozni a forrásokat: költségvetés, emberi erőforrás és időzítés tekintetében. − Becsült költségvetés a Munkahelyi Közlekedési Tervre és az egyeztetésekre. Az akciótervnek az új kezdeményezéseket is magába kell foglalnia, csakúgy, mint a kommunikációt és az eredmények mérését (monitoring).

- 23 -

Az intézkedések ƒ A közlekedési igények visszaszorítása. Ilyen például az otthonról való dolgozásnak, vagy a munkahelyhez közel való költözés segítése, a szolgáltatások közel hozása, mint például az óvoda, az üzletek, vagy a ruhatisztítás, az iroda ügyosztályonkénti elhelyezése az agglomeráció több pontján stb. ƒ A közlekedés optimalizálása. Ilyen például a telekocsi módszer, a közlekedési osztály létrehozása, amely segíti és informálja a dolgozókat és a látogatókat, a rugalmas, vagy lépcsős munkaidő bevezetése stb. ƒ Az autón kívüli közlekedési módok segítése. Ilyen például a közösségi közlekedés költségeinek visszatérítése, a közösségi közlekedés jegyeinek helyszíni értékesítése, az „öko-kalkulátor” bevezetése, amely kiszámolja az egyes utazások környezeti terhelését, a közösen használt autók bevezetése, a biztonságos, épülethez közeli kerékpáros parkolás lehetővé tétele (akár korábbi autóparkoló helyén is), a munkahelyi kerékpárjavítás lehetővé tétele, a többek által használt céges autók bevezetése, a gyalogos megközelíthetőség javítása stb. Ez a lista korántsem teljes, és csak az ötletek gerjesztését szolgálja. A Munkahelyi Közlekedési Tevek által használt módszerek aránya (National MP assessment, 2005, France, ADEME) Kerékpározás 22% A közösségi közlekedés költségeinek megtérítése 21% Telekocsi 19% A közösségi közlekedés megközelíthetőségének javítása (ingázó busz, taxi stb.) 11% „Tiszta” (pl. elektromos) járművek alkalmazása 8% Gyaloglás 5% Otthoni munka megszervezése 3% Cégen belüli szolgáltatások megszervezése 3% A munkaidő átszervezése 3% Egyéb 5%

- 24 -

4. Lépés: végrehajtás és fenntarthatóság A Munkahelyi Közlekedési Terv végrehajtása valójában az akcióterv végrehajtása – beleértve a működési és a pénzügyi vonatkozásokat. Ez az elméletek életszerűvé tételét is jelenti, amelyben a kommunikációs stratégiát is használni kell. ƒ Akcióterv: minden javasolt intézkedésre le kell bontani, hogy „ki mit csinál”, az időbeosztást, az eszközöket, és a forrásokat. ƒ A résztvevők és a partnerek mobilitálása: ez magában foglalja az együttműködések rendezését, és a támogatások pályázását, ha ez reális. ƒ Munkahelyi Közlekedési Terv menedzsment: a terv sikere a résztvevők bevonásának mértékén alapul. A szokások megváltoztatásának ösztönzése nem megy erőszak hatására, csak ha a várható változásokat hangsúlyozzuk. A Munkahelyi Közlekedési Terv véghezvitele a dinamikus és rendszeres kommunikáción alapul, amely többféle eszközt alkalmaz, és alkalmazkodik a körülményekhez. Eseményeket rendezhetünk, hogy találkozhassunk a résztvevőkkel: megbeszéléseket, reggeliket, különleges napokat, kerékpáros túrákat, versenyeket stb. Kísérleteket is szervezhetünk.

Rendszerbe való integrálódás A rendszerbe való integrálódás védi és biztosítja a Munkahelyi Közlekedési Terv fenntarthatóságát. A rendszerek lehetővé teszik a tapasztalatok cseréjét, a kezdeményezések végrehajtásának megkönnyítését, és konkrét ellenőrzési eszközök kombinálását. Az egyes rendszerek azonos indikátorai a monitor-szakaszban lehetővé teszik a folyamatok összehasonlítását. A rendszerek a kommunikációban is hatékonyak. Nagymértékben hozzájárulnak az egyes kezdeményezések sikeréhez. Fontos, hogy részt vegyünk különböző rendszerekben helyi, regionális, nemzeti-, és európai szinten, mint például a www.commerce-eu.org; www.eltis.org, www.epomm.org rendszerekben. Együttműködés Munkahelyi Közlekedési Terv-szolgáltatókkal Ahogyan és amikor szükséges, a projekt menedzser igénybe veheti a környékbeli Munkahelyi Közlekedési Terv szolgáltatók munkáját. A szolgáltatók segítenek a napi közlekedés szervezésében, az autóforgalom csökkentésében – akár munkaadók, akár hatóságok, akár magánszemélyek részére. Mód van arra is, hogy több munkahely (egy

- 25 -

kerületben, egy ipari zónában, egy városban, egy régióban stb.) közösen készíttessen és hajtson végre Munkahelyi Közlekedési Tervet. A szolgáltatók segítenek a szereplők változásokról, módszerekről, eszközökről való informálásában, segítenek a tapasztalatcserében, és segítenek az egyes intézkedések végrehajtásában eszközökkel és tanácsadással (tréningek, telekocsi-módszer bevezetése, megbeszélések szervezése stb.). Bár az európai jogszabályok általában arra ösztönzik a közlekedési hatóságokat, hogy együttműködjenek Munkahelyi Közlekedési Terv szolgáltatókkal, de más köz-, és magánszervezetek is megjelennek ezen a területen. Ezeket a szervezeteket megkeresik mind a helyi szerveződések közlekedési ügynökségei (local mobility agencies), mind a Kereskedelmi és Ipari Kamarák, mind pedig a helyi önkormányzatok. Más szervezetek a tudatosság növelésre, tanácsadásra, informálásra helyezik a hangsúlyt. Kapuk a szervezet egyéb politikái felé A Munkahelyi Közlekedési Terv csak akkor lesz igazán fontos és jelentős, ha integrálódik a szervezet tevékenységeibe. A Munkahelyi Közlekedési Tervet a cég egyéb politikáival együtt koordinálják, illetve a közpolitika fontos dokumentumaival, mint például az Agenda 21 (Feladatok a XI. századra), a városfejlesztési dokumentumok, a közlekedésfejelsztési dokumentumok, a közútfejlesztési dokumentumok, az egészségügyi-, az oktatásügyi politikák. Hasonlóképpen célszerű a Munkahelyi Közlekedési Tervet összhangba hozni az egyetemek és főiskolák tevékenységeivel.

- 26 -

5. Lépés: Ellenőrző és hatásfelmérő rendszer A fő elvek A Munkahelyi Közlekedési Terv végrehajtásának ellenőrzése és a hatások felmérése rendszeres munkát igényel. Ez az ellenőrzés nem azonos a terv hatásainak és hatékonyságának felmérésével (intézkedések végrehajása előtti és utáni állapot összehasonlítása). A hatékony ellenőrző rendszer felállítása számos elven alapul: Legyünk pragmatikusak A rendszert a szervezet forrásaihoz kell igazítani. Alább felsorolunk néhány egyszerű példát az ellenőrzésre és az eredmények közzétételére: ƒ Szabványos közúthálózati térképek. ƒ Ellenőrző bizottságok: rendszeres ellenőrző ülések a munka ellenőrzésére és az eredmények közlésére a partnerekkel, különösen a pénzügyi partnerekkel és a célcsoporttal. A Munkahelyi Közlekedési Terv minden módosítása, frissítése ezen bizottsági ülések döntésein alapul. Javasolható, hogy a Munkahelyi Közlekedési Terv éves ellenőrzését foglaljuk bele a szervezet fő jelentéseibe, hogy ezzel is erősítsük a szervezet fenntarthatóság felé való elkötelezettségét – mind cégen belül, mind pedig kifelé. Biztosítsuk a megfelelő források elérhetőségét a célok megvalósításához. Minden Munkahelyi Közlekedési Tervnek ki kell tűznie indikátorokat (mérőszámokat), amelyek igazodnak a célokhoz és a forrásokhoz. Számos szabály vonatkozik a szervezetekre: ƒ Az ellenőrzés-menedzser kijelölése: általában a projekt menedzser kapja meg ezt a szerepet. Rendszeres visszajelzésre lesz szükség. ƒ Az ellenőrző bizottság felállítása: általában az irányító bizottság kapja meg ezt a szerepet. ƒ A helyi önkormányzatokkal való együttműködés biztosítása. A hálózatok fontossága A projekt ezen szakaszánál újra hasznos profitálni a tapasztalatokat megosztó hálózatokból.

- 27 -

Megfelelő indikátorok (mérőszámok) választása Az indikátoroknak három fő céljuk van: ƒ Hogy mérhetővé tegyék a kitűzött célok elérését. ƒ Hogy mérhetővé tegyék a menedzsment megfelelősségét. ƒ Hogy mérhetővé tegyék az intézedések hatásait a célcsoport közlekedésére, a környezetre, a közlekedési költésgekre stb. A választott indikátoroknak az akcióterv minden elemét mérhetővé kell tenni. A legfontosabbak: néhány indikátor az európai szabványoknak megfelelően A választott indikátoroknak meg kell felelniük a Munkahelyi Közlekedési Tervekre vonatkozó európai keretszabályoknak. Célszerű az indikátorokat egyeztetni az éves Munkahelyi Közlekedési Terv díj odaítélésének indikátoraival. Természetesen a választott indikátoroknak igazodniuk kell a cég céljaihoz. Az indikátoroknak meg kell mutatni: ƒ a közlekedési módok arányait: az utazások számát és hosszát (km); ƒ az energiafogyasztást; ƒ a CO2 kibocsátást; ƒ a gazdasági hatásokat. Néhány példa A hatások felmérésének hatékonysága érdekében ajánlott az indikátorok kategóriáit a következő kategóriáknak megfelelően csoportosítani. Öt csoportot sorolunk fel, minden csoportba példa-indikátorokkal együtt: Emlékeztető A példák gondolatkeltő céllal szerepelnek. Nem javasoljuk ezeket egy az egyben lemásolni, mivel minden ellenőrző rendszernek megvannak a maga sajátossádai. Minden rendszernek rugalmasnak és adaptálhatónak kell lennie, könnyen kell tudni hivatkozni rá, és elemezhetőnek kell lennie. Megvalósított intézkedések: megmutatják a fejlesztéseket, és azokat a következményeket, amelyek ezeknek tulajdoníthatóak – a fejlődés helyzete, a résztvevők, a költségvetés stb. ƒ Felállított kerékpártárolók száma. ƒ Kiosztott kerékpáros készletek (mellény, biciklizár stb.) száma. ƒ A telekocsi honlapra való bejelentkezések száma. ƒ A telekocsi központon keresztül létrejött ismeretkötések száma. ƒ A kikölcsönzött elektromos járművek száma. ƒ Az utazás nélkül, telekommunikációval kiváltott megbeszélések száma. Az ellenőrzést rögzíteni kell az Akciótervben is, az ellenőrzés szolgálja: Közlekedési szokások: ellenőrzi a célcsoport közlekedési szokásainak változását. ƒ Az autóval egyedül utazók száma. ƒ Azok aránya, akik változtattak utazási szokásaikon. ƒ Az autóparkoló-, és a kerékpárparkoló helyek száma, és kihasználtsága. ƒ A parkolóban naponta előforduló kerékpárok száma. ƒ A munkába járáskor történt közlekedési balesetek száma.

- 28 -

Környezet: az energiafogyasztásra és CO2 kibocsátásra gyakorolt hatás becslése ƒ Megelőzött CO2 kibocsátás. ƒ Az energiafogyasztás csökkenésének mértéke. Gazdasági hatások: a befektetett költségek és az elért haszon felmérése minden intézkedésre külön számolva. ƒ Az összes felhasznált költség nagysága, és ezen belül az egyes intézkedések költségigényének aránya. ƒ Megelőzött költségek (megtakarítások euróban kifejezve). Pl.: ipari balesetekhez való hozzájárulás mértékének csökkenése. ƒ Számlák. ƒ A közlekedési módok közötti változás költsége euróban kifejezve (lásd „közlekedési számla” feljebb). ƒ Éves közlekedési költségek (lásd „közlekedési számla” feljebb). ƒ Egy dolgozó átlagos éves közlekedési költsége. Projektirányítás: ellenőrizzük a projektirányítási módokat – a projekt menedzser kijelölése, a vitás kérdések megvitatásának módja stb. – és a Munkahelyi Közlekedési Terv integrálódása a cégkultúra más területeibe. ƒ Irányító testületi ülések száma. ƒ Megbeszélések, viták, tanácskozások száma. ƒ A megbeszéléseken megjelentek száma, a megjelentek mennyire képviselik a szereplőket? ƒ A bevont személyek száma: dolgozók, látogatók, beszállítók stb. ƒ A munkaterv határidőinek betartása. Összehasonlíthatóság Biztosítani kell, hogy az indikátorok lehetővé tegyék az összehasonlíthatóságot mind időben, mind pedig különböző cégek és szervezetek között. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy releváns összehasonlításokat tegyünk: egy napi 24 órán át működő üzemet nem hasonlíthatunk össze egy reggel 9-től délután 5-ig működő irodával.

- 29 -

JÓ PÉLDÁK: MUNKAHELYI KÖZLEKEDÉSI TERVEK A GYAKORLATBAN A bemutatott példák a fő elveket és a siker kulcselemeit kívánják hangsúlyozni. A kiválasztáskor a példa érték, a különleges jelleg, és a különleges intézkedések voltak szempontok. Franciaország és az Egyesült Királyság: négy különböző megközelítés bemutatása Megközelítés, intézkedések, eredmények: négy Munkahelyi Közlekedési Tervet mutatunk be. Mindegyik példa bemutatja, hogy a tervek hogyan számolnak a helyi adottságokkal, hogyan vezetik be azokat az intézkedéseket, amelyek leginkább megfelelnek a felmért igényeknek.

Franciaország 1. Példa: Institut Gustave-Roussy (IGR)

A cég identitása, helyzet és motiváció Institut Gustave-Roussy (IGR), Villejuif városa (Île-de-France, Közép-Franciaország). Európa vezető rák-kezelő központja. Az üzleti tevékenységet terjesztik, de közlekedési, és parkolási gondjaik vannak. 4000 közlekedő naponta: 2200 dolgozó, 1700 beteg és 400 látogató. A helyszín megközelíthetősége kevéssé megoldott.

A probléma megközelítése és módszerek Első felmérés a dolgozók közlekedési szokásairól, tájékozódás alternatív közlekedési módokról, tudatosság növelés. Segítség szakosodott cégtől és az ADEME-től (Agency for the Environment and Energy Control). Együttműködés-alapú megközelítés: – Cégen belül: mélyinterjúk, és a meglévő információk használata (Technikai, Egészség-, és Biztonságügyi Bizottság, dolgozók képviselői); – Cégen kívül: közlekedésszervező hatósággal (STIF, Syndicat des transports d’Île-deFrance) és a helyi önkormányzattal a közösségi közlekedés fejlesztéséről; Költségvetés: – Befektetés: 120 000 euro; – Működés: 132 000 euro évente, melyben bennfoglaltatik a 46 000 euro a Transport Information Pointra (TIP), és a telekocsi rendszer működtetése is. Intézkedések, hatások és eredmények – Kulcsintézkedés: ingajárat létesítése a szervezet és a meglévő közösségi közlekedési rendszer (elővárosi vasút és metró) között. A közösségeket a STIF, az IGR és az agglomerációs bizottság (communauté d’agglomération) együtt fizette. Később a rendszer integrálódott a közösségi közlekedés hálózatába; – Telekocsi rendszer felállítása: a szoftvert a cég fejlesztette ki, külön parkolórész létesült a telekocsizók számára, „jó vezetők kartája” a telekocsizók számára, telekocsi jelvény, ellenőrzések, a TIP kontaktálásai, állandó kommunikáció (plakátok, kiadványok, matricák stb.); – Állandó közlekedési informáló-, és tanácsadó szolgálat: Transport Information Pointra (TIP), melynek célja a 24 órás tanácsadás, a telekocsi szervezés, informálás, kiadványok terjesztése. Hatás: – Az autóhasználók számának 17%-kal való csökkenése. – Üvegház gázok: Évi 357 tonna CO² kibocsátás elkerülése (10% redukció). – Energia: évi 144 tep???? megtakarítás (10% csökkentés). – Légszennyezés: 1,6 tonna NOx kibocsátás elkerülése (4% csökkentés). – A környezeti hasznok pénzesítése a helyi önkormányzatnál: évi 45000 euro. – 1 új álláshely. – Átlagosan évi 600 euro megtakarítás a dolgozók számára a munkábajárás költségein. A siker kulcstényezői Célok: a személyzet és a látogatók utazásai időszakosan erősödőek és számosak, a nap 24 órájára kiterjednek, ami változatos intézkedéseket igényelt. A rendszer fenntarthatósága: létrejött az állandó közlekedési tanácsadó munkahelyi státusza.

31

Franciaország 2. Példa: ST Microelectronics

A cég identitása, helyzet és motiváció ST Microelectronics, Grenoble városa (Francia Alpok) Európa egyik legnagyobb félvezető ellátója. 2000 alkalmazott a Grenoble beli telepen, akik 75%-a mérnök és üzemi munkatárs. A telep egy félszigeten (presqu’île) lévő ipari parkban működik, amely összesen 7000 munkást alkalmaz. Közlekedési gondok: tízből kilenc alkalmazott autóval jár dolgozni. A probléma megközelítése és módszerek Gazdasági stratégia és pragmatikus megközelítés, integrálva a Teljes Minőségirányításba (Total Quality Management, ISO 14001). Környezeti megfontolások fontossága a STM Csoport számára. Minden telephely minden évben elszámolható. A megközelítés a dolgozók részvételén alapul, így velük és értük van. 12 személyes munkacsoport, dolgozók közlekedési szokásainak felmérése. Erőteljes, nyílvános elvárások a vezetéstől. Cél: az egyszemélyes autóhasználat (autószóló – autosolisme) csökkentése 75%-ról 50% alá. Gyors és látható eredmények elvárása. Költségvetés: évi 92 000 euro (összevetendő a cég éves 920 000 euro közlekedési kiadásaival). Intézkedések, hatások és eredmények Azonnali intézkedések. – A kerékpárparkolók számának megkétszerezése; zuhanyozók kialakítása; buszmegálló épület kialakítása a telephelyhez legközelebbi megállóban (a közlekedési vállalalttal együttműködésben); kiterjedt parkolóhely a motorkerékpárok és a robogók számára. – A Munkahelyi Közlekedési Terv bemutatása az Autómentes Napon (egy év működés után). – Kiadvány alkotása és terjesztése a 16 intézkedés bemutatására. – Közösségi közlekedés: ingyenes ingajárat a vasútállomáshoz (később integrálták a hálózatba), a városi, elővárosi közösségi közlekedési bérletek árnak 80%-os visszatérítése. – Gyalogos-, és kerékpáros közlekedés: kerékpárút létesítése a telephelynél (a helyi önkormányzattal együttműködve); kerékpáros biztonsági készlet biztosítása; „jolly joker” szolgáltatás (ingyenes busz vagy taxi szükség esetére), segély a járművek tisztább üzemmódra való átállítására. 32

– A telephelyen létesülő szolgáltatások: posta, közösségi közlekedési jegyek, internet lehetőségek, gyorsétterem, ingyenes helyszíni környezetvédelmi ellenőrzések, helyszíni kerékpárjavítás. – Telephelyek közötti közlekedés: természetes gáz hajtású járművek (NGV – natural gas vehicles); egy üzleti utazást koordináló ügyosztály felállítása, telekocsi. Hatások: – Közlekedési módok használatának változása: az autóhasználat 15%-kal csökkent, míg a közösségi közlekedés használata 8%-kal, a kerékpározás 7%-kal nőtt egyetlen év alatt; – Telephelyek egyesítése, amely átlagosan napi 50 autós inga-utazást tett szükségtelenné.

A helyzet különlegessége, a siker kulcstényezői, buktatók A telephely igazgatóságának bevonása, a cégcsoport vezetősége által elvárt eredmények. Jó lehetőség a közlekedési szokások megváltoztatására az agglomeráció közösségi közlekedési hálózata miatt, és mert a legtöbb alkalmazott otthona ezekkel a hálózatokkal jól kiszolgált. Több kezdeményezés az összes közlekedési igény átalakítására.

33

3. Példa: Oracle Corporation Egyesült Királyság A cég identitása, helyzet és motiváció Oracle Corporation, a világ legnagyobb szoftver cége, Anglia. Munkatársak: főként eladók, fejlesztők és konzultánsok. Hely: ipari park. A cég: ISO 14001 minősítésű, környezeti orientáltságú politika. Parkolóhiány. A probléma megközelítése és módszerek Alaphelyzet: a Munkahelyi Közlekedési tervet ötvözni kell az ISO 14001 minősítési politikával: fenntartható munkábajárás program fejlesztése, felmérések, kutatások és intézkedések az autótól való függőség (különösen pedig az egy ember egy autóban szokás) csökkentéséért, a hatások méréséért, és az intézkedések ISO-ra való hatásának méréséért. Minden intézkedést az Oracle IT központjából szerveznek (Reading Thames Valley Park, Berkshire, to the West of London). Intézkedések, hatások és eredmények – Telekocsi terv. – Ingyenes ingajárat a dolgozók és a látogatók számára a városközpontba: a járművek egyfajta luxus buszként működnek (valamiféle „tömegközlekedési limousine” bőr ülésekkel, sötétített üvegablakokkal, Wi-Fi elérhetőséggel, légkondicionálással stb.), hogy javítsák a közösségi közlekedés imázsát. – Kerékpáros terv: kölcsön-biciklik, az „Orabike” rendszer bevezetése (kölcsönkérhető biciklik flottája) – Személyre szóló közlekedési tanácsok. – Gyalogos csoportok. – Reklám akciók és események: London-Brighton séta, „Városomban autó nélkül” akciónap. Erdemények: – változás a közlekedési módok használatában: 13%-kal csökkentek a parkolási igények; – adatszolgáltatás az ISO program számára; – 13 000 liter fel nem használt benzin havonta; – 33 000 kg nem levegőbe juttatott CO2; – megtakarítás: havi 51 angol font alkalmazottanként; – értékgenerálás az érdekeltek felé; – az autózás alternatíváiról szóló információ a dolgozóknak; – ugyanezen program bevezetése az Oracle dublini telepén. A helyzet különlegessége, a siker kulcstényezője, buktatók A buszhasználat segítése jó imázzsal, amely megfelel az elvárásoknak és az Oracle státuszának. Az ingázás imázsánek átalakítása, magas színvonalú, ingyenes szolgáltatássá.

34

Egyesült Királyság 4. Példa: ROYAL BANK OF SCOTLAND (RBS) A cég identitása, helyzet és motiváció ROYAL BANK OF SCOTLAND (RBS). Helyszín: Edinburgh, Gogarbum Head Quarter (igazgatási) campus. Bank szektor. Alkalmazottak száma: 3250 A Munkahelyi Közlekedési tervet a Head Quarter (igazgatási) campus épülésekor dolgozták ki, és erre jogi kötelezettségük volt. Véletlenszerű parkolóhely-elosztó rendszer, miközben a cég 1 parkolóhelyet biztosít 2,7 alkalmazottnak. A probléma megközelítése és módszerek A parkolóhelyek elosztásának racionalizálása az elvárásoknak megfelelően. Az elfogadott alapelv: egyenlőség, ami azonos feltételeket jelent minden alkalmazott számára, beleértve az igazgatót is. Meghatározták az objektív feltételeket, amelyek alapján elosztották a parkolóhelyeket, kombinálva az aktuális igényeket és a fizikai feltételeket, mint amilyen a testi fogyatékosság, a munkaidő, a céges autó iránti igény, illetve az egyéb utazási lehetőségek megléte, elsősorban a közösségi közlekedésbeli ellátottság. Pont-rendszerű számítás. Intézkedések, hatások és eredmények – Parkolóhelyek elosztása az odaítélt pontok alapján. – Extra pontok telekocsi fuvarokért vagy parkolóhely-megosztásért (egy parkolóhelyet többen használnak megosztva a nap 24 órájában). – Tárgyalások a közösségi közlekedés szolgáltatóival és társfinanszírozóival a buszjáratok fejlesztéséért, különösen a direkt összeköttetésért. – Ingyenes vasúti ingajárat a két legközelebbi állomás eléréséért. – Parkolási engedély: adatbázis felállítása a parkolóhelyek leosztásáért, beleértve a látogatókat is, bevezetve a megbízott parkolási engedélyeket. Felügyelet és ellenőrzési rendszer. – Engedély megszerzés feltétele: a parkolóhelyet elérhetővé kell tenni, amikor nem használja a gazdája, így átlagosan évi 20 napon oda napijegy kiadható. Eredmények: – rendszeres vagy alkalmi parkolóhelyek váltak elérhetővé; – igazságos rendszer, amelyet elfogadtak a dolgozók. A helyzet különlegessége, a siker kulcstényezője, buktatók További parkolás és közösségi közlekedési fejelsztések Elemzésekre és aktuális igényekre alapozva. Rugalmasság az elosztási módokat tekintve: előny a telekocsizóknak parkolóhelyüket időben megosztóknak.

és

a

35

A kisérletek tanulságai: a siker kulcstényezői A siker nyolc kulcstényezőjét fogalmazhatjuk meg: ƒ Tudás: diagnózis felállítása. ƒ Pozicionálás: a projekt menedzser személye garantálja a projekt legitimitását. ƒ Beszélgetések és egyetértés: a Munkahelyi Közlekedési Terv sikere a releváns felek bevonásán alapul. ƒ Kommunikáció: a Munkahelyi Közlekedési Terv népszerűsítése és behozása az életbe; ƒ Képzelet: a megoldási módok minden esetben eltérőek lehetnek, és a célcsoport véleményén és javaslatain alapulnak. ƒ Eredmények felmérése: alapvetően fontos a folyamatos fejlődés melletti elköteleződéshez. ƒ Többféle közlekedési mód komplex használata: az akcióterv kidolgozásakor ez olyan alapelv, amely csak a Munkahelyi Közlekedési Tervre jellemző.

NÉHÁNY HASZNOS CÍM ADEME (Agency for the Environment and Energy Control) Ile de France www.ademe.fr/ile-de-france/ Országos honlap www.ademe.fr/domaines d’intervention /transport /circuler en ville ou /exemples à suivre ou /outils de calcul Munkahelyi Közlekedési Terv honlap: www.plan-deplacements.fr ARENE (Környezeti és Energiaügyi Regionális Hivatal – Regional Agency for the Environment and New Energies, Közép-Franciaország – Ile de France) www.areneidf.org CERTU (Hálózatok, közlekedés-, és várostervezés kutatóközpont) www.certu.fr CRCI (Kereskedelmi és Ipari Regionális Kamara – Regional Chamber of Commerce and Industry, Közép-Franciaország – Ile-de-France) www.paris-iledefrance.cci.fr STIF (Közép-Franciaországi Közlekedési Tanács – Syndicat des Transports d’Ile de France) www.stif-info IAU (Közép-Franciaországi Tervező és Városfejlesztő Intézet – Institute for Planning and Urbanism in Ile de France) www.iaurif.org COMMERCE (Európai Uniós projekt az Intelligent Energy Europe program támogatásával, elsősorban a Munkahelyi Közlekedési Tervek fejlesztéséért és terjesztéséért) www.commerce-eu.org EPOMM (A közlekedés igazgatásának európai platformja – European Platform on Mobility Management) www.epomm.org DRIRE (Regionális Kutatási és Ipari Igazgatóság - Regional Research and Industry Directorate) www.drire.gouv.fr/ile-de-france/ Transport For London (TFL) www.tfl.gov.uk

36

FORRÁSOK: ARENE „Plans de Déplacements d’Administration, mode d’emploi”, ARENE, 2008 ADEME „Réalisez un PDE, guide à destination des chefs de projets”, ADEME ref. szám 4781, legutóbbi kiadás 2008. január, megvehető az ADEME-től a www.ademe.fr/publications címen (25 euro). A Munkahelyi Közlekedési Tervek példái az ADEME 2005-ös felméréséből származnak,és elérhetőek a www.ademe.fr/eas címen. Transport for London „The essential guide to travel planning”, „Local Travel Plan Groups”, „Pool bikes for business” Fenti dokumentumok elérhetőek a www.tfl.gov.uk/corporate/projectsandschemes/workplacetravelplanning honlapon. Ville et Transport magazine (February 2008)

Ez a kalauz a CO2mmerce projekt részeként jött létre a francia partner szerzői munkájával és a magyar partner fordításával. A a CO2mmerce projekt az Európai Unió Intelligent Energy Europe programja támogatásával, elsősorban a Munkahelyi Közlekedési Tervek fejlesztéséért és terjesztéséért jött létre. A CO2mmerce projektről többet megtudhat a www.commerce-eu.org honlapon.

37