Menedzsment tantárgyi kalauz

Horváth János

Menedzsment tantárgyi kalauz

Szolnoki Főiskola Szolnok 2007.

Menedzsment Tantárgyi kalauz

Ez a tantárgyi kalauz két elektronikus jegyzethez készült: Pintér István – Tariszka Éva – Horváth János: Menedzsment, Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006. Horváth János: Kiegészítő tananyag a vezetési-szervezési ismeretek tanulmányozásához, Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006. Tananyagíró: Horváth János Távoktatási szerkesztő: Forgácsné Mészáros Ildikó Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes

Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Székely Péter rektor

© Szolnoki Főiskola, 2006. Minden jog fenntartva. A tantárgyi kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tartalom Tartalom ............................................................................................................................................. 3 A kalauz szerkezete........................................................................................................................... 4 Bevezetés............................................................................................................................................ 5 Bevezetés. A vezetés értelmezése ................................................................................................... 9 A vezetéstudomány kialakulása, fejlődése. A klasszikus iskola ................................................ 14 A vezetéstudomány továbbfejlődése............................................................................................ 19 A szervezetek................................................................................................................................... 24 A szervezetek kialakítása, a szervezeti struktúra......................................................................... 30 Nemzetközi üzleti tevékenységet folytató vállalatok szervezeti formái .................................. 35 Szervezeti célok és problémamegoldás ........................................................................................ 40 A vezetés folyamata, vezetési funkciók I..................................................................................... 45 A vezetés folyamata, vezetési funkciók II. .................................................................................. 49 Beküldendő feladat ......................................................................................................................... 53 Munkacsoportok a szervezetben .................................................................................................. 58 A vezetési stílus ............................................................................................................................... 64 A szervezeti kultúra ........................................................................................................................ 71 Szervezeti változások. Változásvezetés........................................................................................ 74

3

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak:

Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása.

Célkitűzés: így jelöljük, ha a

• •

tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg.

Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia.

Önellenőrző feladat

Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján!

Beküldendő feladat

Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a főiskolára tutorának.

4

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Bevezetés Kedves Hallgató! Ahogy Ön is megtapasztalhatta, az oktatás különböző szintjeiről kilépő fiatalok munkába állásukkor – az esetek többségében – azonnal egy munkacsoportba kerülnek; ott együtt kell működniük a szervezet más tagjaival, alkalmazkodniuk kell a csoport normáihoz, beosztottként figyelembe kell venniük vezetőjük elvárásait. A diplomát szerzett fiatalok rövid időn belül akár vezetői pozícióba is kerülhetnek. Míg a csoport tagjaként alapvetően a saját feladataik elvégzéséért, tevékenységük eredményességéért felelnek, addig vezetőként már az általuk vezetett csoport (szervezeti egység) eredményessége és hatékonysága alapján ítélik meg munkájukat. Ha nem sikeres a tevékenységük (úgy érzik, hogy beosztottaik akadályozzák, főnökeik érdemtelenül mellőzik, munkahelyi kapcsolataik konfliktusosak), javítaniuk kell a vezetői felkészültségükön, és pl. továbbképzésen vesznek részt. A menedzseri tevékenység (vezetési „szakma”) sikeres folytatásához tehát menedzsment ismeretekre is szükség van. Minden vezetőnek erkölcsi és általában anyagi érdeke is, hogy alkalmas legyen feladatai ellátására. A menedzsment ismeretek szűkebb vagy tágabb megismertetése szerencsére régóta szerepel a felsőfokú – egyetemi, főiskolai – alapképzést folytató intézmények tantervében. Ugyanakkor – általában a rendelkezésre álló időkeretek szűkössége miatt is – a főiskolai alapképzés (de még az egyetemi is) csak arra vállalkozik, hogy a menedzsment számos szakterületére vonatkozóan bizonyos elméleti alapokat, megközelítési és megoldási szemléletet, elemző, döntés-előkészítő stb. módszereket, modelleket adjon, és nem menedzserképzést folytat. (Kivételt képeznek a dicséretesen növekvő számú menedzsment szakirányok, ahol – legalábbis a vezetői munka egy-egy fókuszált területére – szélesebb körű és mélyebb ismeretek áttekintésére, esettanulmányokon keresztüli „gyakorlásra” nyílik lehetőség.) A vezetési gyakorlatot és tapasztalatot viszont csak a munkahelyen lehet megszerezni. Az adott helyzetek megoldásához szükséges, de éppen hiányzó ismeretek felismerése, majd azok elsajátításának biztosítása a munkaerő-fejlesztés, munkahelyi képzés feladata. (Pl. továbbképzések, vezetői tréningek formájában.) Mindezeket előre bocsátva szeretettel köszöntjük Önt a Szolnoki Főiskola Menedzsment című tantárgyának hallgatójaként! A tananyagot kifejezetten az Ön kurzusához állítottuk össze, amely egy – már eleve távoktatási céllal készült – elektronikus alaptankönyv kiválasztott fejezeteiből, és egy néhány kisebb fejezetet tartalmazó, ugyancsak elektronikus kiegészítő tananyagból áll. A tárgynak bemeneti követelménye nincs, szaktudományos műveltség nélkül tanulható. (Természetesen széles szakirodalmi háttér áll ma már rendelkezésre a vezetéstudomány területén is, ha valamely témában szeretne elmélyülni.) A tantárgyi kalauz segíteni fogja Önt, az ily módon összeállított tananyag önálló feldolgozásában és elsajátításában. Mint ahogy már más tantárgyaknál megszokhatta, a tananyagot leckékre bontottuk, az egyes leckéknél pontosan körülhatároltuk a feldolgozandó részeket, önellenőrző feladatok irányítják figyelmét és segítik tesztelni megszerzett ismereteit. A Menedzsment c. tárgy az Ön tanulmányainak 4. szemeszterében szerepel. 5

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A tantárgy kreditértéke 3, azaz összesen 90 tanulási óra szükséges a feldolgozáshoz.

A tantárgy általános célja A tantárgy általános célja, hogy Ön megismerkedjen a menedzsment alapismeretek közé sorolható legfontosabb vezetési-szervezési kérdésekkel, a szervezetek (munkaszervezetek) menedzselésének, az emberek vezetésének egyes területeivel. A tanulás végére – és a vizsgakövetelményekkel összhangban – Ön képes lesz:

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

összefüggésében látni a szervezetek vezetésének legfontosabb összetevőit; átlátni a vezetői munka tartalmát; rendszerbe foglalni a vezetéstudomány kialakulásának folyamatát, főbb irányzatait; összefoglalni a magyar vezetői magatartás jellemzőit; leírni a szervezetekről szóló legfontosabb ismérveket; elemezni a szervezetek működését meghatározó környezeti hatásokat; értelmezni a szervezetek kialakítását (struktúráját) meghatározó legfontosabb tényezőket; lerajzolni saját szervezetük organigramját; összehasonlítani az egyes szervezeti formák előnyeit és hátrányait; átlátni a globális vállalatok kialakulásának folyamatát; látni a szervezeti célok és problémamegoldás kapcsolatát; értelmezni a döntéshozatali folyamat (problémamegoldás) főbb elemeit; adaptálni a tanultakat valós (vállalati vagy magán) döntési helyzetekre; felsorolni a vezetési folyamat alkotóelemeit jelentő vezetői funkciókat; bemutatni a legfontosabb vezetési funkciók tartalmát, szerepét a menedzselésben; felismerni a szervezeti, csoport és egyéni magatartás egymásra ható belső összefüggéseit; megérteni a csoportdinamika lényegét; elemezni saját munkacsoportjuk viszonyait; bemutatni a vezetési stílus-elméleteket; felismerni az egyes stílusjegyeket a személyes vezetés gyakorlatában; értelmezni a vezetői magatartás hatását a vezető-beosztott viszony alakulásában; bemutatni a szervezeti kultúra lényegét és megjelenési formáit; elemezni saját szervezetének kulturális viszonyait; összefoglalni a szervezetfejlesztés lényegét és lehetséges útjait; adaptálni a megtanultakat saját munkaszervezetük viszonyaira.

A tantárgy lezárása A félév végi aláírás megszerzéséhez a tizedik héten elkészített beküldendő feladatot kell a megadott határidőre eljuttatnia tutorához. A beküldendő feladat formai követelményei: Word formátum, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5 sortávolság és sorkizárás alkalmazása. A

6

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

dokumentumot .doc kiterjesztéssel mentse el és e-mailben vagy postán küldje el a tárgy felvételekor megállapodott ütemezés szerint. A tantárgy teljesítéséhez a vizsgaidőszakban vizsgát kell tennie. A vizsgára való felkészüléshez a tankönyvben is talál átfogóbb ellenőrző kérdéseket! A kb. 60-70 perces írásbeli kollokviumi dolgozatban a kérdések a tantárgyi kalauzban kidolgozottakhoz, és a tananyagfejezetek végén megjelenő ellenőrző kérdésekhez hasonlóan kerülnek megfogalmazásra. (A feladatok, az alapfogalmak rövid értelmezésétől kezdve a kicsit hosszabb esszék kidolgozásáig többféle variációban fordulhatnak elő.) Az írásbeli vizsgán elért eredmény meghatározása a szokásos ötfokozatú skálával történik a következő határértékekkel: 0% - 50% - elégtelen (1) 51% - 60% - elégséges (2) 61% - 74% - közepes (3) 75% - 85% - jó (4) 86% - 100% - jeles (5) Megjegyzés: A kiemelkedő, gondos házi feladat megoldásokat a tantárgyi vizsga végső érdemjegyének kialakításánál módosító hatással figyelembe vesszük!”

A tanulás eszközei és használatuk •

Pintér István – Tariszka Éva – Horváth János: Menedzsment, Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006. – a továbbiakban elektronikus tankönyv –

•

Horváth János: Kiegészítő tananyag a vezetési-szervezési ismeretek tanulmányozásához Szolnoki Főiskola, Szolnok 2006. – a továbbiakban kiegészítő anyag –

•

Tantárgyi kalauz;

•

Jegyzetfüzet vagy számítógépes adattárolás az önellenőrző feladatok kidolgozásához.

Tanulás-támogatás A tantárgyat alapvetően önállóan kell megtanulnia, klasszikus értelemben vett előadás vagy gyakorlat nélkül. A tananyag feldolgozása során egy alkalommal lehetősége lesz személyesen is konzultálnia tutorával; ennek részleteiről a tantárgy felvételekor tájékoztattuk. Ehhez fel kell vennie a kapcsolatot a képzésszervező tutorával, akinek nevéről és elérhetőségéről szintén tájékoztatást kapott. Elérhetőségeiket jegyezze fel ide is! Képzésszervezője neve: ..................................................................................................................... Elérhetősége: ....................................................................................................................................... Tutorának neve: .................................................................................................................................. Elérhetősége: ....................................................................................................................................... 7

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Tanulási terv Az alábbi tanulástervező táblázatban az egyes témák feldolgozásához szükséges átlagos idő található. (Ennek ténylegesen szükséges idejét elég nehéz meghatározni és személyessé tenni.) Javasoljuk, készítsen saját tanulási ütemtervet, hiszen körülményeit, elfoglaltságait, a rendelkezésére álló időt, tanulási szokásait Ön ismeri a legjobban. A lecke témaköre

Időigény (kb.)

Típus

1. Bevezetés. A vezetés értelmezése

8 óra

feldolgozó

2. A vezetéstudomány kialakulása, fejlődése. A klasszikus iskola

7 óra

feldolgozó

3. A vezetéstudomány továbbfejlődése

7 óra

feldolgozó

4. A szervezetek

8 óra

feldolgozó

5. A szervezetek kialakítása, a szervezeti struktúra

11 óra

feldolgozó

6. Nemzetközi üzleti tevékenységet folytató vállalatok szervezeti formái

9 óra

feldolgozó

7. Szervezeti célok és problémamegoldás

9 óra

feldolgozó

8. A vezetés folyamata, vezetési funkciók I.

8 óra

feldolgozó

9. A vezetés folyamata, vezetési funkciók II.

8 óra

feldolgozó

10. Beküldendő feladat

12 óra

beküldendő

11. Munkacsoportok a szervezetben

11 óra

feldolgozó

12. A vezetési stílus

8 óra

feldolgozó

13. A szervezeti kultúra

7 óra

feldolgozó

14. Szervezeti változások. Változásvezetés

7 óra

feldolgozó

Mikor tanulom?

Jó munkát, sikeres tanulást és eredményes félévet kívánunk Önnek a Kommunikáció és Menedzsment Tanszék nevében is!

8

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. lecke Bevezetés. A vezetés értelmezése A „vezetés” mint fogalom elvben kettős értelmű lehet: használhatjuk a tevékenységre képtelen dolgok (pl. gépek) vezetésének jelölésére, és használhatjuk a tevékenységre képes dolgok (fejlett élő szervezetek) vezetésének megnevezésére. Vannak, akik vezetésen csak az emberek irányítását értik, mások a dolgok, az anyagi folyamatok vezérlését tekintik a meghatározás kiindulópontjának, de mind többet találkozunk olyanokkal, akik az emberek és a dolgok irányításának egységét képviselik. Van, aki egyszerűen működtetésnek tekinti, hiszen a vezetővel szembeni alapelvárás: hatékonyan és eredményesen „működtesse” a rábízott erőforrásokat. Ebből is nyilvánvaló, hogy a fogalom többféleképpen közelíthető meg. Tananyagunk azt a szemléletet követi, amelyet Zieleniewski így fogalmazott meg: „Vezetésen szűkebb értelemben embereknek az irányító céljainak megfelelő dolgoztatását tekintjük”. Vagyis a vezetésen általában emberek vezetését értjük: a közösségek (szervezetek, vállalkozások stb.) vezetése a tagok tevékenységsorozatának szabályozásából áll. Ebben leckében – egész féléves munkánk kiindulópontjaként – áttekintjük a különböző vezetésfelfogásokat, megvizsgáljuk a vezetői munkát meghatározó fontosabb tényezőket, és áttekintjük fogalomrendszerét. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 8 óra

A lecke áttanulmányozása után Ön képes lesz:

• • • • • •

felismerni az egyes vezetésfelfogások közötti különbségeket; megérteni a vezetői munka bonyolultságát, sokszínűségét; felsorolni a vezetői munkát meghatározó legfontosabb tényezőket; elemezni azokat a dimenziókat, melyek segítenek megérteni a vezetők magatartását; elkülöníteni azokat a fogalmakat, amelyeket a mindennapos gyakorlatban a vezetési tevékenységre utalóan használunk; meg tudja indokolni annak jelentőségét, hogy a vezetést humán paradigma alapján kell művelni.

Kezdje az ismerkedést egy „körképpel”, amely röviden bemutatja a vezetési tevékenység nemzeti kultúrák általi meghatározottságát, azaz hogyan élnek egymás mellett és működnek mégis hatékonyan (eltéréseik ellenére) a különböző vezetésfelfogások! Olvassa el az elektronikus tankönyv 5-6. oldalait!

Ha befejezte az olvasást, „melegítsen be” egy kicsit a következő feladattal.

9

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

1. önellenőrző feladat

Kapcsolja hozzá az alábbi jellemzőket a megfelelő nemzeti vezetésfelfogáshoz! a) szervezés (üzemgazdaságtan)

1. orosz

b) méltányos megegyezés

2. japán

c) kollektív gondolkodás (minőségi körök)

3. távol-keleti

d) irányítás (abszolút hatalom)

4. német

e) nagy tapasztalat (senioritás)

5. Benelux államokbeli


Egészítse ki az alábbi megállapítást! Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy egy nézőpontból megfigyelve a vezetés egy .......... kapcsolati rendszerbe ágyazott erő, amely az adott kultúra .......... , .......... , .......... alapján van jelen a szervezeti és az emberi kapcsolatokban. Válaszai helyességét a lecke végén ellenőrizheti. A továbbiakban a vezetői munka legfontosabb befolyásoló tényezőit, az emberek befolyásolásával összefüggő kérdéseket (vezető és vezetettek a szervezetben) ismerheti meg. Olvassa el az elektronikus tankönyv 6-11. oldalait!

Ha figyelmesen áttanulmányozta a kijelölt részt, látja a vezetés sokszínűségét, a vezetői munka – alapvetően a vezető és beosztottak kapcsolatából (szervezeti magatartás) származtatható – bonyolultságát. Válaszoljon az alábbi kérdésekre is! 3. önellenőrző feladat

Melyik hamis az alábbi állítások közül? a) A szervezetek ún. „szervezeti” problémái, többnyire anyagi, technikai, pénzügyi eredetűek. b) A személyes vezetés, a csoportvezetés problémaköre, az egyéni és a csoportkonfliktusok kezelése, a hatékony befolyásolás stb. az ún. szervezeti magatartás témakörébe tartoznak. c) A szervezetek vezetésének valójában csak a szervezeti problémákkal kell foglalkozniuk, hogy működésük zavartalan legyen.

10

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Sorolja fel a vezető – beosztott (ember – ember) kapcsolat legfontosabb meghatározóit!


Egészítse ki a következő mondatokat a megfelelő szavakkal! a) azonosulás b) érett

1. A(z) .......... személyiség nem csak képes, de szeret is önállóan tevékenykedni.

c) alacsony

2. A(z) .......... személyiség állandó felügyeletre, segítségre szorul.

d) éretlen

3. A(z) .......... önelfogadású személyiségek belső harmóniája alacsony szintű.

e) nehézségi f) státusz

4. Az elfogadottság emberi oldala a(z) .......... , amely a többi emberben kialakult véleményeket foglalja össze. 5. A szervezettel történő .......... fontos feltétele az eredményességnek. 6. A feladatok .......... foka befolyásolja, hogy milyen eszközök felhasználását tartjuk célszerűnek a végrehajtás érdekében.

A helyes megoldásokat a lecke végén találja. A menedzsment ismeretek tanulmányozása kapcsán (célszerűen már itt az elején) meg kell ismerni annak alapvető – a mindennapos gyakorlatban alkalmazott – fogalomrendszerét is. (Amennyiben ezek Ön által már ismertek és használtak, akkor vegye egy rendszerezési lehetőségnek a továbbiakat.) Itt a nemzetközi szóhasználat mellett magyar terminológiai magyarázatokat is talál. Ezen kívül megismerkedhet a vezetői munka általános tartalmi és az egyes szakterületei jellemzésével. Olvassa el a kiegészítő tananyag 22-30. oldalait (4. fejezet)!


Melyik a kakukktojás? a) A meglévő vállalkozás (szervezet) működtetése, üzemeltetése. b) A meglévő vállalkozás átalakítása, fejlesztése. c) A meglévő vállalkozás finanszírozása. d) Új, induló vállalkozások létrehozása, kialakítása.

11

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki az alábbi meghatározást! A menedzsment .......... növelése érdekében látni kell, hogy a menedzselés összetett tevékenységében jól elhatárolható menedzsment-szakfeladatok, ill. .......... értelmezhetők, azaz a vállalkozás menedzsergárdájára háruló vezetői tevékenységhalmaz .......... szerint is felosztható. 8. önellenőrző feladat

Soroljon fel menedzsment-szakterületeket! Nevezzen meg legalább hatot! 8. megoldás: Megoldásának ellenőrzéséhez térjen vissza a kiegészítő tananyag 27-30. oldalára! 9. önellenőrző feladat

Melyik szakterületről van szó? a) marketingmenedzsment b) stratégiai menedzsment c) projektmenedzsment d) innovációs menedzsment e) változásmenedzselés f) termelésmenedzsment g) minőségmenedzsment h) információs menedzsment i) emberi erőforrás menedzsmentje j) környezeti és vállalkozási kultúra menedzselése Fő feladata, hogy a vállalkozást folyamatosan a környezethez hangolja. Ez egyrészt jelenti a környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodást, a szükséges külső és belső megfelelés feltételeinek biztosítását, másrészt olyan akciók indítását, amelyek a releváns környezetet képesek alakítani a saját prosperitásunk növelése érdekében. Ezzel a lecke végére ért. Az áttanulmányozott tananyagrész kellő alapot és szemléletet nyújt ahhoz, hogy a következő leckék feldolgozásával elmélyülhessen a vezetés – szervezés kérdésköreinek további részleteiben. A feltehetően helyes válaszait – ha még nem tette meg – a megoldásokban ellenőrizheti.

12

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1. – d), 2. – c), 3. – e), 4. – a), 5. – b), , mert: Az irányítás (abszolút hatalom) az orosz, a kollektív gondolkodás (minőségi körök) a japán, a nagy tapasztalat (senioritás) a távol-keleti, a szervezés (üzemgazdaságtan) a német, a méltányos megegyezés pedig a Benelux államokbeli vezetésfelfogáshoz kapcsolódik. 2. megoldás: A vezetés egy kulturális kapcsolati rendszerbe ágyazott erő, amely az adott kultúra hagyományai, tapasztalatai, értékei alapján van jelen a szervezeti és az emberi kapcsolatokban. 3. megoldás: c), mert: A vezetőnek egyszerre kell kezelnie a szervezeti és emberi problémákat, hogy az erőforrások optimális felhasználásával az általa irányított (vezetett) egység eredményes és hatékony legyen. 4. megoldás: Helyes a válasza, ha felsorolásában minél több szerepel az alábbiak közül: személyészlelés, környezetészlelés, előfeltevések (előítélet), személyiség-beállítódás, a személy érettsége, az egyén regulációja (önfegyelem), önelfogadás, a vezető elfogadottsága, azonosulás a feladattal, a szervezettel. 5. megoldás: 1. – b), 2. – d), 3. – c), 4. – f), 5. – a), 6.– e), mert: Az érett személyiség nem csak képes, de szeret is önállóan tevékenykedni. Az éretlen személyiség állandó felügyeletre, segítségre szorul. Az alacsony önelfogadású személyiségek belső harmóniája alacsony szintű. Az elfogadottság emberi oldala a státusz, amely az emberekben kialakult véleményeket foglalja össze. A szervezettel történő azonosulás fontos feltétele az eredményességnek. A feladatok nehézségi foka befolyásolja, hogy milyen eszközök felhasználását tartjuk célszerűnek a végrehajtás érdekében. 6. megoldás: c), mert: A meglévő vállalkozás finanszírozása nem tartozik a vezetés általános (alapvető) feladatai közé. 7. megoldás: Jól oldotta meg a feladatot, ha az alábbi módon egészítette ki a mondatot: A menedzsment szakszerűségének növelése érdekében látni kell, hogy a menedzselés összetett tevékenységében jól elhatárolható menedzsment-szakfeladatok, ill. szakterületek értelmezhetők, azaz a vállalkozás menedzsergárdájára háruló vezetői tevékenységhalmaz szakmai szerepkörök szerint is felosztható. 9. megoldás: b), mert: A stratégiai menedzsment fő feladata, hogy a vállalkozást folyamatosan a környezethez hangolja. Ez egyrészt jelenti a környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodást, a szükséges külső és belső megfelelés feltételeinek biztosítását, másrészt olyan akciók indítását, amelyek a releváns környezetet képesek alakítani a saját prosperitásunk növelése érdekében.

13

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

2. lecke A vezetéstudomány kialakulása, fejlődése. A klasszikus iskola Ebben és a következő leckében a vezetői tevékenység hatékonyságát növelni szándékozók útkeresését, ennek „főbb állomásait” tekintjük át. A cél annak a fejlődési folyamatnak a bemutatása, amely során a vezetéssel kapcsolatba hozható gyakorlati tudás először vezetési ismeretté, majd az egyre gyarapodó vezetési ismeretek és más tudományágak – vezetésben felhasználható – eredményeinek bevonásával a vezetés interdiszciplináris tudománnyá formálódott. Az, hogy két vagy több ember eredményes együttes cselekvéséhez valamilyen szintű összehangolásra (vezénylésre, irányításra) szükség van, már az ősközösség embere számára nyilvánvalóvá vált. A szükségszerű „vezetési tevékenység” átadható vezetési ismeretté válásáról az ókori Egyiptomból vannak első emlékeink. Ettől kezdve időről időre felbukkannak a vezetéssel kapcsolatos gyakorlati tudás átadható, tanítható formái. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy az empirikus tapasztalatokból „leszűrt” közvetlen vezetési és szervezési módszerekkel segítsék az adott kor – vezetési, igazgatási problémákkal szembekerülő – állami, közigazgatási, egyházi, katonai stb. vezetőit. Az ugrásszerű fejlődés, egyben a tudománnyá formálódás a műszaki tudományok fejlődésével, a nagyipar kialakulásával, a munkamegosztás kiszélesedésével indul meg. A vezetéstudomány kezdetben – az európai országokban – a közgazdaságtan keretében, mint az üzemgazdaságtan egyik része alakult ki. Angolszász területen, elsősorban az Egyesült Államokban (ahol a mi fogalmaink szerinti üzemgazdaságtannak nem voltak hagyományai) mint önálló vezetéselmélet és módszertan jelenik meg. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 7 óra


• • • •

megfogalmazni a vezetés lényegét, alapvető célját; bemutatni a vezetéstudomány kialakulásának kezdeti lépéseit; ismertetni a klasszikus vezetési iskola három ágának legfontosabb eredményeit és különbségeit; felsorolni a legfontosabb vezetési elveket és a Weber-i bürokrácia jellemzőit.

A lecke tehát a vezetéstudomány kialakulását és első jelentős irányzatait mutatja be. Ennek és a következő leckében szereplő fejlődési ívnek az ismerete lehetőséget teremt a ma zajló változások megértésére és egy jövőkép kialakítására. Az első kérdés, amire választ keresünk: Milyen paradigma alapján értelmezzük és építjük fel a vezetésszervezés alapkérdéseit? Olvassa el az elektronikus tankönyv 16. oldalát!

14

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Válassza ki a meghatározások közül azt a megközelítést, amire a tankönyv épül! a) A vezetés értelmezése a vezetési funkciókhoz kapcsolódik. b) A vezetés értelmezése egy szerepértelmezéshez kapcsolódik. c) A vezetés értelmezése befolyásolási tevékenységre épül. d) A vezetést a szervezeti kultúra fontos elemeként értelmezzük. Miután a feladatot elvégezte, és megoldását ellenőrizte a lecke végén, ismerkedjen meg a vezetéstudomány kialakulásával. A vezetéstudomány kialakulása azoknak a személyiségeknek köszönhető, akik (vagy legalábbis sokan közülük) vállalati szakemberként vagy vezetőként közvetlenül szembekerültek szervezetük irányíthatósági, termelékenységi és hatékonysági problémáival; napi teendőik mellett keresni, kutatni kezdték azokat a racionalizálási lehetőségeket, amelyekkel a termelési volumen, de mindenekelőtt a vállalat nyereségessége növelhető. Azok, akik emellett gyakorlati tudásuk és a kísérletekkel igazolt, összegyűjtött gazdag ismeretanyaguk rendszerezésével, általánosítható elvek leszűrésével is foglalkozni kezdtek; s ezeket átadható, tanítható formába öntötték, ún. „iskolákat”, követendő vezetési-szervezési irányzatokat teremtettek. Olvassa el az elektronikus tankönyv 17-20. oldalait, hogy megismerkedjen a klasszikus iskola három ágával és képviselőik munkásságával!


Melyik igaz az alábbi állítások közül? a) Taylor a vezetés – máig érvényes – teendőit a következőkben határozta meg: tervezni, szervezni, közvetlenül irányítani, koordinálni és ellenőrizni. b) Taylor az Ipari és általános vezetés címmel megjelent munkájában tette közzé kutatási eredményeit. c) Taylor vezetési-szervezési koncepciója középpontjában a munkahelyek ésszerű kialakítása és a munkamódszerek megváltoztatása áll. Mielőtt tovább olvas, lapozzon a lecke végére, és ellenőrizze megoldását!

15

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Henry Fayol szerint az üzleti vállalkozások összes tevékenységét be lehet sorolni hat funkcionális tevékenység-csoportba. Egészítse ki a felsorolást! a) műszaki b) .......... c) pénzügyi d) .......... e) számviteli f) .......... 4. önellenőrző feladat

Egészítse ki a meghatározást! Bármilyen jellegű vállalatban az alsóbb szintű alkalmazottak domináns szakmai kapacitását a vállalat .......... .......... megfelelő .......... ismeretek és képességek alkotják; a felsőbb vezetők domináns kapacitását pedig a vállalat jellegétől .......... .......... .......... ismeretek és készségek adják. A kiegészítések eredményeit a lecke végén ellenőrizheti. 5. önellenőrző feladat

Párosítsa a felsorolt fayoli vezetési elveket a meghatározásaikhoz! 1. irányítás egysége 2. hierarchia 3. méltányosság 4. rend 5. munkamegosztás

a) Egyértelmű, világos munkaköri leírások, technológiai fegyelem betartatása, azaz mindenkinek és mindennek megvan a meghatározott helye a szervezeten belül. b) A hatáskörök elkülönítése, a tevékenységek specializációja (erőteljes szakosodás) a hatékonyság növelése érdekében. c) Egyértelmű és folytonos legyen a vezetők láncolata, azaz a legfelső vezetőtől kiinduló utasítások, rendelkezések és a hozzá érkező jelentések „útvonala”. d) Egy menedzser, azaz egyetlen vezető koordináló, irányító tevékenysége biztosíthatja csak a különböző eljárásmódok, politikák elkerülését. e) Menedzserek és beosztottak korrekt kapcsolatokat tartsanak fenn, a rögzített szabályokat igazságosan és egyenlőséget szem előtt tartva kell érvényre juttatni.

Válaszait a lecke végére lapozva ellenőrizheti.

16

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Sorolja fel a weberi bürokrácia jellemzőit! 7. önellenőrző feladat

Sorolja fel a bürokrácia hátrányait! Írjon legalább ötöt! 6. és 7. megoldás:

A fenti kérdésekre adott válaszait az elektronikus jegyzet 20. oldala alapján ellenőrizheti. Fontos különbség a klasszikus iskola három ága között, hogy a szervezet más-más részét hangsúlyozzák. 8. önellenőrző feladat

Kapcsolja a megfelelő neveket az alábbi mondatokhoz! 1. Weber 2. Taylor 3. Fayol

a) A menedzserek részére dolgozott ki követendő elveket, hangsúlyozva a strukturált döntéshozatalt, a feladatok pontos meghatározását és a célok elérését. b) Idő- és mozgástanulmányok segítségével – a munkásokat vizsgálja, illetve azt, hogy hogyan lehetne növelni munkájuk termelékenységét. c) A hatalom, a felelősség, a szabályok és szabályozások pontos felvázolásával annak a racionális tervét dolgozta ki, hogyan kellene egy egész szervezetnek működnie.

Ha ellenőrizte válaszai helyességét, a lecke végére ért. Az áttanulmányozott tananyagrész felvázolta a vezetéstudomány „kezdeteit”. A következő leckében a továbbfejlődés állomásaival ismerkedünk meg.

17

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: c), mert: A vezetést kijelölt célok elérése érdekében emberek befolyásolásaként értelmezzük. 2. megoldás: c), mert: A vezetés – máig érvényes – teendőinek meghatározása (tervezni, szervezni, közvetlenül irányítani, koordinálni és ellenőrizni), valamint az Ipari és általános vezetés című munka Henry Fayol nevéhez kötődik. 3. megoldás: b) kereskedelmi, d) biztonsági, f) vezetési, mert: Henry Fayol szerint az üzleti vállalkozások tevékenységeinek hat funkcionális tevékenységcsoportja: műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, számviteli, vezetési. 4. megoldás: Bármilyen jellegű vállalatban az alsóbb szintű alkalmazottak domináns szakmai kapacitását a vállalat tevékenységi körének megfelelő sajátos ismeretek és képességek alkotják; a felsőbb vezetők domináns kapacitását pedig a vállalat jellegétől független általános vezetési ismeretek és készségek adják. 5. megoldás: 1. – d); 2. – c); 3. – e), 4. – a), 5. – b), mert: Az irányítás egysége azt jelenti, hogy egy menedzser, azaz egyetlen vezető koordináló, irányító tevékenysége biztosíthatja csak a különböző eljárásmódok, politikák elkerülését. A hierarchia biztosítja, hogy egyértelmű és folytonos legyen a vezetők láncolata, azaz a legfelső vezetőtől kiinduló utasítások, rendelkezések és a hozzá érkező jelentések „útvonala”. A méltányosságon azt értjük, hogy a menedzserek és beosztottak korrekt kapcsolatokat tartsanak fenn, a rögzített szabályokat igazságosan és egyenlőséget szem előtt tartva kell érvényre juttatni. A rend egyértelmű, világos munkaköri leírásokban, a technológiai fegyelem betartatásában nyilvánul meg, azaz mindenkinek és mindennek megvan a meghatározott helye a szervezeten belül. A munkamegosztás a hatáskörök elkülönítését, a tevékenységek specializációját (erőteljes szakosodását) jelenti a hatékonyság növelése érdekében. 8. megoldás: 1. – c), 2. – b), 3. – a), mert: Fayol a menedzserek részére dolgozott ki követendő elveket, hangsúlyozva a strukturált döntéshozatalt, a feladatok pontos meghatározását és a célok elérését. Taylor idő- és mozgástanulmányok segítségével a munkásokat vizsgálja, illetve azt, hogy hogyan lehetne növelni munkájuk termelékenységét. Weber a hatalom, a felelősség, a szabályok és szabályozások pontos felvázolásával annak a racionális tervét dolgozta ki, hogyan kellene egy egész szervezetnek működnie.

18

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

3. lecke A vezetéstudomány továbbfejlődése Az előző leckében a klasszikus iskola legfontosabb képviselőinek tudománytörténeti szerepével, jelentőségével ismerkedett meg. Ebben a leckében továbbhaladunk az időben. Azt, hogy a munkások emberi kapcsolatainak javítása fontos termelési tényező lehet, egyes vállalkozók már az iparosodás idején felismerték. Vezetési ismeretként viszont csak a XX. század elején jelennek meg, s a II. világháborút követő időszakban teljesednek ki a vezetéstudományban az ún. human relations irányzat teóriái. Az 1920-30-as években kialakuló fogyasztó-orientáltabb társadalom, a világválság jelei, a F. D. Roosevelt által meghirdetett New Deal (benne a társadalombiztosítási adminisztráció kiépítése), a szakszervezetek megerősödése egyre inkább elodázhatatlan változásokat követel a vezetéstől, a vezetés munkastílusától. Az eredmény: a menedzserek kezdenek odafigyelni a menedzsment emberi aspektusaira is. Hugo Münsterberg már 1914-ben azt hangsúlyozza, hogy a munkások individuális pszichikai jellemzőinek kísérleteken, teszteljárásokon keresztüli megismerése (alkalmassági vizsgálatok!) megkönnyíti az emberek kiválasztását, betanítását; motivációik és ellenmotivációik megismerése pedig a teljesítménynövelés „eszköztárát” adhatja a menedzsment kezébe. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 7 óra


• • • • •

megfogalmazni az emberközpontú irányzatok legfontosabb felismeréseit; ismertetni a modern irányzatok két fő közelítésmódjának lényegét; vázolni a magyar vezetői gondolkodás fejlődését, felrajzolni és elemezni a hatékony vezetés modelljét; kifejteni a magyarországi új vezetői felfogást kikényszerítő tényezőket.

Az elhíresült hawthorne-i kísérletek vezettek az „emberi kapcsolatok” munkában betöltött jelentőségének „tudományos értékű” igazolásához és a szervezetpszichológia kibontakozásához. Olvassa el az elektronikus tankönyv 20-23. oldalait, ahol bepillantást nyer a vezetéstudomány további fejlődési folyamatába!

Az olvasottak és az előző lecke anyagából szüséges ismeretek felidézésével oldja meg a következő feladatot!

19

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Tegye időbeni rangsorba az alábbi elméleti irányzatok megjelenését! a) tudományos vezetés b) hagyományos vezetés c) tudományos vezetés előtti időszak d) modern vezetés e) adminisztratív vezetés f) human relations A helyes sorrendet a lecke végén, a Megoldásoknál olvashatja el. 2. önellenőrző feladat

Kinek a nevéhez kötődik a hawthorne-i kísérletsorozat? a) Taylor b) Mayo c) Fayol d) Weber Ugye, nem volt nehéz? Válaszát a 2. megoldással hasonlíthatja össze. 3. önellenőrző feladat

Mik voltak az emberi viszonyok tanának legfontosabb megállapításai (következtetései) a tapasztaltak alapján? (A választ megfogalmazhatja saját szavaival is.) Az áttanulmányozott tananyagrészben szerepelt egy szemléletbeli összehasonlítás a hatékonyságról. 4. önellenőrző feladat

Az olvasottak alapján egészítse ki az alábbi gondolatmenetet! A tudományos vezetés előfeltevése: A munka szervezése elvezet .......... Az emberi viszonyok előfeltevése: A munkaszervezettség része a .........., ami elvezet a dolgozók szervezettségéhez. 4. megoldás:

A feladat megoldását az elektronikus tankönyv 21. oldalán lévő 4. ábra segítségével ellenőrizheti. A megjelölt tananyagrészben a modern irányzatok alapvető szemléletmódjait is megismerte. 20

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik megközelítéseket takarják az alábbi leírások? a) Mivel egységes vezetési koncepció nincs az állandóan módosuló feltételek kezelésére, az adott szituációnak megfelelő legjobb utat kell a menedzsmentnek megtalálni, és rugalmas, diagnosztikai közelítést kell követnie. A bizonytalansági változók elemzésével, az adott helyzet vizsgálatával a menedzser döntsön arról, hogy milyen vezetési módszereket és elveket, vagy azok milyen kombinációját választja/alkalmazza a megoldáshoz. Ugyanis, ami az egyik helyzetben a legjobb, nem biztos, hogy egy másikban is az lehet. A siker titka tehát az alkalmazkodás, a környezet megismerése, előnyeinek kihasználása. b) A menedzsment feladata – a rendszer egységének és szervezettségének fenntartása érdekében – a transzformációs (átalakítási) folyamatok segítése, a rendszer helyzetének és teljesítményének folyamatos értékelése pénzügyi, termelési, piaci elemzésekkel. A vezetés ehhez és döntései megalapozásához kvantitatív technikákat használhat, hiszen éppen ez az – elsősorban gazdasági kritériumokon alapuló – új vezetési irányzat elterjedése igényelte és tette lehetővé a számítógépek, a matematikai modellek – döntéstámogató, termelésszervezési programozási módszerek – alkalmazását. A tananyag első részének feldolgozása után már nem okoz gondot megérteni a magyar vezetői gondolkodás fejlődését, elemezni helyzetét és felrajzolni a hatékony vezetés modelljét. Ismerkedjen meg a magyar vezetői gondolkodás fejlődésének útjával, nemzetközi meghatározottságával és a fejlődést kikényszerítő tényezőkkel! Olvassa el az elektronikus tankönyv 23-26. oldalait!

Az olvasottak alapján oldja meg a következő feladatot! 6. önellenőrző feladat

Melyik igaz (I) és melyik hamis (H) az alábbi állítások közül! a) A tudományos munkaszervezés tudatlan munkásokat vont be a termelésbe. b) Az emberekben, a munkacsoportokban rejlő erő szervezetpszichológiai felismerése a tudományos munkaszervezés eredménye. c) Hazánkban a mérnöki tudományok helyzete meghatározó, a tercier szféra alig meghatározó. d) A hatékony vezetés modelljében fontos szerepet kap a tudományos vezetés, az emberi viszonyok tana és a kvantitatív vezetés. e) Napjainkban a magatartástudományi elméletek a meghatározók a vezetési stílus értelmezésében. f) A hatékony vezetés azt jelenti, hogy a menedzsment eredményesen kombinálja és használja fel a rendelkezésére álló eszközöket, ismereteket, erőforrásokat stb. Mielőtt a következő feladatot megoldja, lapozzon a lecke végére, a Megoldásokhoz!

21

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Soroljon fel legalább hat olyan tényezőt, amely kikényszerítette (kikényszeríti) az új vezetői gondolkodásmódot a vállalkozások hatékony menedzselése érdekében! 7. megoldás:

Megoldásának ellenőrzéséhez lépjen az elektronikus tankönyv 24-25. oldalára! Ha ellenőrizte megoldásai helyességét, a lecke feldolgozásával – a teljesség igénye nélkül – megismerkedett a vezetéstudomány fejlődésének jelentősebb állomásaival. Az irányzatok egyik része megalapozta a vezetéstudomány kialakulását, másik részük (a későbbiekben megjelent, ill. a napjainkban is megjelenő kutatási eredmények, újabb irányzatok) pedig a tudomány folyamatos fejlődését szolgálták és szolgálják. Alapvetően mindegyik irányzat felmutat valamilyen tudományos értéket, és nagyon gyakran ma is szolgálja a gyakorlati szervező és vezető munkát. Tartalmaznak olyan hasznos javaslatokat a vezetők számára, amelyek átgondolt, adaptív alkalmazása jószerint minden vezetési funkciót és szerepet támogathat. A fejlődés nem áll meg, napjaink irányzatai között is fellelhető olyan – akár már klasszikusnak is tekinthető – területek továbbkutatása, mint pl. a folyamatelvűség, a viselkedéstudomány, a stratégiai gondolkodás, a döntéshozatali képesség és hatékonyság emelése, vagy a számítástechnika további felhasználási lehetőségei a vezetés fejlesztése területén.

22

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: b), – c), – a), – e), – f), – d, mert: A megismert elméleti irányzatok az alábbi sorrendben jelentek meg: hagyományos vezetés, tudományos vezetés előtti időszak, tudományos vezetés, adminisztratív vezetés, human relations, modern vezetés elmélete. 2. megoldás: b), mert: A hawthorne-i kísérletsorozat Elton Mayo nevéhez kötődik. 3. megoldása helyes, ha válasza tartalmazza az alábbi összefoglaló lényegét: Az alkalmazottakat elsősorban szociális szükségleteik motiválják, és identitásérzést nyernek egymással való kapcsolataikból. A munkások érzékenyebben reagálnak a társaik felől jövő szociális, társadalmi erőkre (csoporthatás), igényekre, mint a menedzsment pénzbeli ösztönzőire, szabályaira és szabályzataira. A munkások azoknak a vezetőknek az utasításaira reagálnak pozitívan, akik segítik őket igényeik, szükségleteik kielégítésében. A beosztottak többnyire teljesítik a magas teljesítményelvárásokat, ha azt várják tőlük, és ha ehhez kellő támogatást kapnak (továbbképzés, nagyobb önállóság stb.) 5. megoldás: Kontingencia-elméleti megközelítés: Mivel egységes vezetési koncepció nincs az állandóan módosuló feltételek kezelésére, az adott szituációnak megfelelő legjobb utat kell a menedzsmentnek megtalálni, és rugalmas, diagnosztikai közelítést kell követnie. A bizonytalansági változók elemzésével, az adott helyzet vizsgálatával a menedzser döntsön arról, hogy milyen vezetési módszereket és elveket, vagy azok milyen kombinációját választja/alkalmazza a megoldáshoz. Ugyanis, ami az egyik helyzetben a legjobb, nem biztos, hogy egy másikban is az lehet. A siker titka tehát az alkalmazkodás, a környezet megismerése, előnyeinek kihasználása. Rendszerelméleti megközelítés: A menedzsment feladata – a rendszer egységének és szervezettségének fenntartása érdekében – a transzformációs (átalakítási) folyamatok segítése, a rendszer helyzetének és teljesítményének folyamatos értékelése pénzügyi, termelési, piaci elemzésekkel. A vezetés ehhez és döntései megalapozásához kvantitatív technikákat használhat, hiszen éppen ez az – elsősorban gazdasági kritériumokon alapuló – új vezetési irányzat elterjedése igényelte és tette lehetővé a számítógépek, a matematikai modellek – döntéstámogató, termelés-szervezési programozási módszerek – alkalmazását. 6. megoldás: igaz – a), d), f); hamis – b), c), e), mert: Az emberi viszonyok tanával indul az ember szerepének felismerése, tudásának kitüntetett erőforrássá emelése (b). A tercier szférában dolgozik a munkavállalók kb. 65%-a (c). Napjainkban a szituációelméletek a legelterjedtebbek a vezetési stílustipológiák területén (e).

23

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

4. lecke A szervezetek A szervezetek (a szervezettnek tekinthető emberi együttműködések) a munkamegosztás kifejlődésével jöttek létre. Ahogy fejlődött a világ, és egyre szélesedett a szükségletek köre, ezek kielégítésére újabb és újabb szervezetek alakultak. A szervezetek fejlődésében forradalmi lépést jelentett a feudális viszonyokat felváltó kapitalizmus, majd az egyre erőteljesebb modernizáció is új munka és függőségi kapcsolatok kialakulásához vezetett. A szervezetek – napjainkban is – zömében külső akarat következtében, meghatározott célra (célokra), valamilyen közös feladat elvégzésére jönnek létre. A szervezeti tevékenységeket emberek végzik, ezért a formalizált struktúrára épülve informális csoportképződmények is kialakulhatnak, amely a tagok magatartásán keresztül hatást gyakorolhat a szervezet munkájára is. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 8 óra


• • • •

bemutatni a szervezetek kialakulásának, fejlődésének a folyamatát; ismertetni a szervezet lényegét; azonosítani és felsorolni a szervezetek tevékenységét befolyásoló környezeti tényezőket; elemezni a szervezet és működési környezetének kapcsolatát.

A szervezet tehát „emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció, olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg”. Tekintse át röviden a szervezetek kialakulását, környezeti és társadalmi kapcsolódását! Tanulmányozza az elektronikus tankönyv 14-15. oldalait!


Egészítse ki az alábbi meghatározásokat! (Egy szó több helyre is kerülhet.) a) mobilitásra b) társadalmi c) saját d) szervezeti e) tűrőképes f) munkamegosztás

A szervezetek a(z) 1. .......... fejlődésével jöttek létre emberi 2. .......... szükségletek kielégítésére. Megjelenik a(z) 3. .......... ember, aki teljesítményorientált, hosszú távra gondolkodik, 4. .......... , hajlandó a 5. .......... és képes lemondani önös érdekeiről. A szervezet és társadalmi 6. .......... viszonyát jelentősen befolyásolja az a tény, hogy a szervezetnek 7. .......... érdekei vannak, amelyek hosszabb vagy rövidebb távon szembe kerülhetnek a(z) 8. .......... érdekekkel.

g) környezet

24

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A kiegészítés eredményét hasonlítsa össze a lecke végi megoldással! 2. önellenőrző feladat

Döntse el, melyik igaz (I) és melyik hamis (H) az alábbi állítások közül! a) A szervezeteket társadalmi szükségletek hozzák létre, mégis önállóan dolgoznak. b) A szervezetek társadalmilag meghatározottak. c) A szervezeti (társadalmi) funkciók személytelenek. d) A gazdasági szervezetek zárt rendszerek, a környezeti viszonyaikat maguk alakítják. e) A szervezeteken belül gyakran zajlik „társadalomellenes” tevékenység. Lapozzon a lecke végére, és nézze meg, helyesen válaszolt-e. 3. önellenőrző feladat

Párosítsa a fogalmakat és magyar megfelelőikkel! 1. manifesztált funkció

a) káros

2. látens funkció

b) meghirdetett

3. diszfunkció

c) rejtett

Bizonyára nem volt nehéz. A biztonság kedvéért nézze meg a megoldást. Eddigi olvasmányai alapján áttekintette és megismerte azt a közeget – a szervezetek világát –, amiben a vezetési és szervezési kérdéseket is értelmezzük, és látja, hogy a szervezetek lényege alapvetően a társadalmi igények és szükségletek kielégítése. Mélyedjen el részletesebben a szervezet és környezete kapcsolatrendszerében, tanulmányozza a vállalkozások (gazdálkodó szervezetek) működésére ható környezeti szegmensek besorolását és azok rövid jellemzését. Olvassa el a kiegészítő tananyag 1. fejezetéből az 1-3. oldalakat!

Ha figyelmesen tanulmányozta a kijelölt részt, válaszoljon az alábbi kérdésekre! 4. önellenőrző feladat

Soroljon fel a legfontosabb környezettípusok közül legalább ötöt! 4. megoldás:

Felsorolásának helyességét a kiegészítő tananyag 1. oldalán ellenőrizheti.

25

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Párosítsa a makro-környezeti tényezőket az alábbi rövid leírásokkal! 1. technológiai állapot (színvonal) 2. gazdaságirányítási és jogi környezet 3. kulturális meghatározottság

a) A környezet ezen részét a politikai erők, a gazdaságirányítás és jogalkotás szereplői és a törvények uralják, ill. befolyásolják. b) A szervezet termékei és szolgáltatásai versenyképességét, főleg nemzetközi piacokon az értékesítés rendszerén kívül alapvetően ez határozza meg. c) Bizonyos társadalmakban egyes termékek fogyasztása nagyon alacsony vagy nagyon magas szinten van, annak függvényében, ahogyan pl. a divattal, a színekkel, öltözködési stílussal, a környezetszennyezéssel, a természetvédelemmel és az egészséggel szemben viseltetnek.

A helyes párosítást a lecke végén, az 5. megoldásban találja. 6. önellenőrző feladat

Sorolja fel a piaci környezet fontosabb vetületeit! 6. megoldás:

Felsorolásának helyességét a kiegészítő tananyag 3. oldalán ellenőrizheti. 7. önellenőrző feladat

Az alábbi felsorolásból válassza ki a mikro-környezeti tényezőket! a) nemzeti kultúra b) munkaerőpiac c) lakosság lélekszáma d) bankok e) alkatrészpiac f) versenytárs g) adózási szabályok h) infláció szintje i) vevő A mikro-környezeti tényezőket a 7. megoldás alapján ellenőrizheti.

26

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Ha figyelmesen tanulmányozta ezt a tananyagrészt, mostanra már tudja, hogy a mikro (a közvetlen működési) környezet az, amely közvetlenül befolyásolja a tulajdonosnak, menedzsernek a cég növekedésével, sikerével, túlélésével kapcsolatos döntéseit. Vagyis az iparági versenykörnyezet az, amelynek „naprakész” ismerete nélkülözhetetlen, változásai a szervezetre azonnal hatnak. Folyamatos piaci információkra, illetve azok elemzésére van szükség a „naprakészség” biztosításához. Ismerjen meg Ön is egy elemző módszert a sok közül! Olvassa el a kiegészítő tananyagból a 4-6. oldalakat!


Kiket (miket) tekint M. Porter a verseny fő tényezőinek? Sorolja fel őket! 8. megoldás:

Megoldását ellenőrizheti a kiegészítő tananyag 4. oldala alapján. 9. önellenőrző feladat

Melyik versenytényezőre vonatkoznak az alábbi felsorolás elemei? a) Nehéz az értékesítési csatornákhoz való hozzáférés. b) Kormányzati politika (jogszabályi, vám, szabadalmi védettség, egyéb) szab korlátokat. c) A vevőlojalitás és márkahűség okoz értékesítési nehézségeket. Válaszát ellenőrizze a lecke végén. 10. önellenőrző feladat

Helyettesítse be az alábbi szövegrészletbe a megfelelő fogalmakat! (Ügyeljen arra, hogy a mondatok a hiányzó szavak ragozott alakjaival válnak értelmessé!) a) vevő b) szállító A termék standardizált, a 1. .......... könnyen talál másik 2. .......... . Gazdaságosan megvalósítható, hogy a 3. .......... ugyanazt a terméket több 4. .......... szerezze be. A 5. .......... iparágat néhány nagy termelő uralja (csak tőlük lehet beszerezni). A termék egyedi, a 6. .......... nehezen vagy költségesen találna másik 7. .......... . Az adott input valami oknál fogva fontos a 8. .......... számára. Az adott 9. .......... vitán felül a legjobb minőségű anyagot képes biztosítani. A helyesen kiegészített szöveget a lecke végén olvashatja el.

27

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Összefoglalásként olvassa még el a kiegészítő tananyag 7. oldalát!

Válaszoljon a lecke utolsó kérdésére! 11. önellenőrző feladat

Foglalja össze 2-3 mondatban, mit jelent a vezetés kettős környezeti függősége! Ha ellenőrizte válaszát, a lecke végére ért. Megismerte azokat a környezeti hatásokat, amelyek közvetve vagy közvetlenül hatnak a szervezet életképességére, túlélési képességére, fennmaradására és fejlődésére, s amelyeket a szervezet menedzsmentje nem hagyhat figyelmen kívül.

28

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1. – f), 2. – b), 3. – d), 4. – e), 5. – a), 6. – g), 7. – c), 8. – b), mert: A szervezetek a munkamegosztás fejlődésével jöttek létre emberi társadalmi szükségletek kielégítésére. Megjelenik a szervezeti ember, aki teljesítményorientált, hosszú távra gondolkodik, tűrőképes, hajlandó a mobilitásra és képes lemondani önös érdekeiről. A szervezet és a társadalmi környezet viszonyát jelentősen befolyásolja az a tény, hogy a szervezetnek saját érdekei vannak, amelyek hosszabb vagy rövidebb távon szembe kerülhetnek a társadalmi érdekekkel. 2. megoldás: igaz – b), c), e); hamis – a), d), mert: A szervezetek társadalmi szükségletek kielégítésére szolgálnak, ezért szoros kapcsolatban állnak a társadalommal (a). Minden gazdálkodó szervezet nyitott gazdasági rendszer, azaz sok szállal kapcsolódik a környezetéhez (pl. input, output kapcsolatok) (d). 3. megoldás: 1. – b), 2. – c), 3. – a), mert: A manifesztált meghirdetett, a látens rejtett, a diszfunkció pedig káros funkciót jelent. 5. megoldás: 1. – b), 2. – a), 3. – c), mert: A technológiai állapot (színvonal) és az értékesítés rendszere alapvetően meghatározza a szervezet termékei és szolgáltatásai versenyképességét, főleg nemzetközi piacokon. A gazdaságirányítási és jogi környezetet a politikai erők, a gazdaságirányítás és jogalkotás szereplői és a törvények uralják, ill. befolyásolják. A kulturális meghatározottság azt jelenti, hogy bizonyos társadalmakban egyes termékek fogyasztása nagyon alacsony vagy nagyon magas szinten van, annak függvényében, ahogyan pl. a divattal, a színekkel, öltözködési stílussal, a környezetszennyezéssel, a természetvédelemmel és az egészséggel szemben viseltetnek. 7. megoldás: b), d), e), f), i), mert: A mikro-környezeti tényezők közé a munkaerőpiac, a bankok, az alkatrészpiac, a versenytársak és a vevők tartoznak. 9. megoldás: A potenciális belépők. 10. megoldás: 1. – a), 2. – b), 3. – a), 4. – b), 5. – b), 6. – a), 7. – b), 8. – a), 9. – b), mert: A termék standardizált, a vevő könnyen talál másik szállítót. Gazdaságosan megvalósítható, hogy a vevő ugyanazt a terméket több szállítótól szerezze be. A szállítói iparágat néhány nagy termelő uralja (csak tőlük lehet beszerezni). A termék egyedi, a vevő nehezen vagy költségesen találna másik szállítót. Az adott input valami oknál fogva fontos a vevő számára. Az adott szállító vitán felül a legjobb minőségű anyagot képes biztosítani. 11. megoldás: Válasza helyes, ha: megfogalmazásában és indokaiban egyaránt hivatkozik a külső és belső környezeti elemek meghatározó szerepére is.

29

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

5. lecke A szervezetek kialakítása, a szervezeti struktúra Az élet számos területén megtalálható, szervezett emberi együttműködések legtöbbször valamilyen közös cél elérésére vagy közös feladat elvégzésére jönnek létre. Az üzleti életben szereplő vállalkozások tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget, melynek eredményessége elsősorban a feladatkörök pontos kijelölésétől és elhatárolásától, a feladatok elvégzéséhez szükséges hatásköri és felelősségi viszonyok, a munkakapcsolatok kialakításától, valamint mindezek összhangjától függ. (A feladatkör, hatáskör, felelősségi kör összhangjának hiánya a hatékonyságon kívül rontja az emberi kapcsolatokat, a vállalati klímát (légkört), és torzítja az emberi magatartásformákat is.) A vállalkozások stratégiai céljainak és terveinek megvalósítását elősegítő szervezeti keret, a szervezeti struktúra kialakítása tehát alapvető feladat. Ennek meghatározását szolgálja a szervezettervezés (szervezetépítés, a szervezetek szerkezetének kialakítása), amely során a szervező szakemberek a vállalkozás sajátosságainak, helyzetének legjobban megfelelő szervezeti elemeket, s ezek legjobb összekapcsolási lehetőségeit keresik. (A szervezetépítés és a működésszabályozás során határozzák meg, milyen munkákat kell elvégezni a szervezetben, azok hogyan kapcsolódnak egymáshoz, mi ebben az egyes emberek, csoportok szerepe stb., és tisztázzák a hatásköri, hatalmi viszonyokat is. A szervezeteket alapvetően azért strukturálják, hogy a folyamatrendszereket kézben tartsák és irányítsák, valamint meghatározzák az összekapcsolódásokat a különböző részek között.) E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 11 óra


• • • • •

kifejteni a struktúra lényegét, funkcióját és szerepét; felsorolni és értelmezni a strukturális jellemzőket; értékelni a főbb szervezeti formák előnyeit és hátrányait; összehasonlítani a főbb szervezeti formákat a strukturális jellemzők alapján; felsorolni a strukturális problémákat és tüneteiket.

A struktúra tehát a szervezet gerince. Ez a fő közvetítője (meghatározója) a célok, a feladatok, a vezetők, a beosztottak közötti kapcsolatoknak, legyenek akármilyen típusúak. Bármilyen torzulása, működési zavara a szervezet létét veszélyezteti. Ismerkedjen meg vele! Olvassa el az elektronikus tananyag 27-29. oldalait!

30

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki a mondatokat a megfelelő kifejezésekkel! a) hatáskörök

A struktúra segítségével valósul meg (többek között):

b) szervezeti egységek

A(z) 1. .......... és 2. .......... hozzárendelése az egyénekhez, beleértve a erőforrások használatának és a munkamódszereknek a meghatározását is. Ezen belül a munkakörök elkülönítése, funkcióik meghatározása az, ami a szervezeti struktúra szempontjából legfontosabb. A formális 3. .......... .......... kialakítása, a hierarchikus szintek számának, a vezetők és ellenőrök ellenőrzési hatáskörének rögzítése.

c) felelősségek d) jelentési kötelezettségek e) feladatok f) folyamatok

Az egyének csoportokba vagy osztályokba szervezése, ezekből nagyobb 4. .......... létrehozása, illetve ezek integrálása teljes szervezetté. A 5. .......... és a hozzájuk tartozó 6. .......... lebontása, a megfelelő ellenőrzési és kiértékelési pontok beépítésével. A kiegészített szöveget a lecke végi megoldással hasonlíthatja össze. 2. önellenőrző feladat

Melyik hamis az alábbi állítások közül? a) A vállalat szervezeti struktúrája olyan egységek kialakításával és egymástól elhatárolásával jön létre, amelyekben az ott dolgozó személyek, az általuk ellátandó feladatok és azok megoldásához igénybe vett eszközök összehangoltsága érvényesül. b) A szervezet alapstruktúrája a munkaerőt és az erőforrásokat formálisan az elvégzendő feladatokhoz rendeli, és megteremti mindazokat a mechanizmusokat, amelyek ezek koordinálásához szükségesek. c) A szervezeti struktúra a szervezeti tagok által végzett munka hasznosságának biztosítását, a megfelelően rendszerezett és időrendben kapcsolódó tevékenységek sikeres végrehajtását, az emberek általános befolyásolásával segíti elő. Ez bizonyára nem volt nehéz kérdés. Lapozzon a lecke végére, és vesse össze megoldását a helyes válasszal. A struktúra lényegének, szerepének áttekintése után következzenek a legfontosabb munkaszervezeti alapformák (struktúratípusok), amelyek történelmi fejlődés eredményeként jöttek létre. Napjainkban elsősorban az adottságoktól és vezetési elhatározásoktól függ, hogy miként tagolják a szervezetet, milyen elvek alapján bontható fel kisebb egységekre, hogyan határolhatók el a feladatok; miként alakuljanak a hatásköri és felelősségi viszonyok, milyen eszközök alkalmazása célravezető a tevékenységek összehangolásában.

31

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Olvassa el az elektronikus tankönyv 29-34. oldalait, valamint a kiegészítő tananyag 2. fejezetét!

Ha figyelmesen áttanulmányozta a leggyakoribb szervezeti alapformák rövid jellemzését, és azokat a jellemzőket, amelyek a szervezeti struktúrák kialakításának alapját képezik, válaszoljon az alábbi (nem feltétlenül az olvasottak sorrendjét követő) kérdésekre! 3. önellenőrző feladat

Sorolja fel a – szervezetépítés alapköveinek tekinthető – strukturális jellemzőket!


Keresse meg azokat a kifejezéseket, melyek igazzá teszik a következő mondatokat! (A megoldásnál a mondatok tartalmára figyeljen, ne a tankönyvi szöveghűségre!) a) lineáris b) tárgyi c) funkcionális d) mátrix e) team f) egyvonalas g) többvonalas

1. A .......... elvű munkamegosztás során a megfelelően csoportosított sajátos szakmai feladatokra különítenek el szervezeti egységeket. 2. A .......... elvű munkamegosztás során, a szervezeten belül, termékek (termékcsoportok), anyagok előállítására, ill. vevők (vevőcsoportok) ellátására alakítjuk ki az egyes szervezeti egységeket, és rendeljük hozzájuk az ellátandó feladatokat. 3. Amennyiben egy szervezeti egységet (vagy személyt) csak egy felsőbb (fölérendelt) egység utasíthat, .......... szervezetről van szó.

A strukturális jellemzők felsorolását és a helyes kiegészítést a lecke végére lapozva olvashatja el. 5. önellenőrző feladat

Válassza ki, hogy az alább felsorolt koordinációs eszközök közül melyek tartoznak a technokratikus koordinációs eszközcsoportba! a) technológiai utasítás b) munkaköri leírás c) tanácsadás d) konzultáció e) költségvetés f) ad hoc és állandó bizottságok g) team-munka h) belső elszámolás rendszere i) pszichológiai befolyásolás

32

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A technokratikus koordinációs eszközök felsorolását a lecke végi megoldás alapján ellenőrizheti. 6. önellenőrző feladat

Melyik szervezeti alapformára igaz az alábbi két jellemzés? a) lineáris b) funkcionális c) divizionális d) mátrix 1. Ez az egyvonalú utasításteljesítés elvén nyugvó (klasszikusnak is tekinthető) szervezet a családi és kisvállalkozásokra (általában a kisméretű szervezetekre) a legjellemzőbb forma. A vállalkozás gyakorlatilag a vezető közvetlen irányításával dolgozik, ő határozza meg, hogy ki milyen szerepet tölt be, ő osztja el az elvégzendő feladatokat. A szervezeti működés függelmi kapcsolatokon alapul, a döntési jogkör centralizált, a szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyban egy dolgozót csak egyetlen munkaköri szint alá rendel, így mindenki pontosan tudja ki a felettese, akitől az utasításokat fogadhatja, és akinek jelent (információkat továbbíthat). A munka összehangolása vertikális jellegű koordinációval, az ún. szolgálati úton keresztül, általában hatalmi eszközökkel történik. 2. Ez a szervezet rugalmas, a változó piachoz jól alkalmazkodik, a csak egy-egy termékcsoport fejlesztésére vagy termelésére koncentráló „üzleti egységek” erőteljes piaci orientációt tudnak megvalósítani, és a kedvezőtlen piaci változások hatása sem közvetlenül az egész vállalatot, hanem csak az egyes üzleti egységeket érinti (ezt nevezik „rekeszelő hatásnak”). Működésük középpontjában a pénzügyi eredmény áll, az üzleti egységeket gyakorlatilag, mint elszámolási egységet is felfoghatjuk. Az elszámolás ’tárgyának’ megfelelően – amiben a pénzügyi eredmény kifejezhető – megkülönböztetünk: cost-, profit-, és investment-center megoldásokat. Válaszait ellenőrizze a lecke végére lapozva. A szervezetek hatékony működését – mint arról a 33-34. oldalon olvashatott – strukturális problémák is akadályozhatják, amelyek sokoldalúak és jelentősek is lehetnek. 7. önellenőrző feladat

Soroljon fel 8-10 lehetséges strukturális problémát, illetve arra utaló tüneti jeleket! 7. megoldás:

Megoldásának ellenőrzéséhez térjen vissza az elektronikus tankönyv 33-34. oldalára! Ezzel a lecke végére ért. Az áttanulmányozott tanyagrész felvillantotta azokat a kereteket, amelyen belül a szervezet tagjai elfoglalják helyüket, és a hierarchiaszintjüktől és tevékenységi körüktől függően ugyan, de a szervezeti cél eléréséért közösen együttműködnek. A szervezetek jól kialakított struktúrája biztosítja a feladat-elhatárolásokat, a hatáskörök tisztázását, de a vezetési (koordinálási) tevékenység szakszerűségét is.

33

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1. – e), 2. – c), 3. – d), 4. – b), 5. – a), 6. – f), mert: A feladatok és felelősségek hozzárendelése az egyénekhez, beleértve a erőforrások használatának és a munkamódszereknek a meghatározását is. Ezen belül a munkakörök elkülönítése, funkcióik meghatározása az, ami a szervezeti struktúra szempontjából a legfontosabb. A formális jelentési kötelezettségek kialakítása, a hierarchikus szintek számának, a vezetők és ellenőrök ellenőrzési hatáskörének rögzítése. Az egyének csoportokba vagy osztályokba szervezése, a csoportokból nagyobb szervezeti egységek létrehozása, illetve ezek integrálása teljes szervezetté. A hatáskörök és a hozzájuk tartozó folyamatok lebontása, a megfelelő ellenőrzési és kiértékelési pontok beépítésével. 2. megoldás: c), mert: Ez a meghatározás inkább a vezetői munka tartalmára utal. A vezetői munka az, ami a szervezeti tagok által végzett munka hasznosságának biztosítását, a megfelelően rendszerezett és időrendben kapcsolódó tevékenységek sikeres végrehajtását, az emberek általános befolyásolásával segíti elő. 3. megoldás: munkamegosztás, hatáskörmegosztás, koordináció, konfiguráció, mert: Ezek a szervezetépítés alapköveinek tekinthető strukturális jellemzők. 4. megoldás: 1. – c), 2. – b), 3. – f), mert: A funkcionális elvű munkamegosztás során a megfelelően csoportosított sajátos szakmai feladatokra különítenek el szervezeti egységeket. A tárgyi elvű munkamegosztás során, a szervezeten belül, termékek (termékcsoportok), anyagok előállítására, ill. vevők (vevőcsoportok) ellátására alakítjuk ki az egyes szervezeti egységeket, és rendeljük hozzájuk az ellátandó feladatokat. Amennyiben egy szervezeti egységet (vagy személyt) csak egy felsőbb (fölérendelt) egység utasíthat, egyvonalas szervezetről van szó. 5. megoldás: a), b), e), h), mert: A tanácsadás, konzultáció, pszichológiai befolyásolás a személyközi eszközök, az ad hoc és állandó bizottságok, a team-munka pedig a strukturális eszközök közé sorolandók. 6. megoldás: 1. – a), 2. – c), mert: Az egyvonalú utasításteljesítés elvén nyugvó (klasszikusnak is tekinthető), a családi és kisvállalkozásokra (általában a kisméretű szervezetekre) legjellemzőbb forma a lineáris szervezet. A rugalmas, a változó piachoz jól alkalmazkodó, csak egy-egy termékcsoport fejlesztésére vagy termelésére koncentráló „üzleti egységek” pedig a divizionális szervezetek.

34

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

6. lecke Nemzetközi üzleti tevékenységet folytató vállalatok szervezeti formái Felgyorsult és globalizálódott világunkban azt látjuk, hogy nemzetközivé váltak mind a pénzügyi, mind a kereskedelmi folyamatok. Hasonló ütemben fejlődtek a nemzetközi működés olyan feltételei, mint pl. a közlekedés és az információtechnológia stb. Egy üzleti tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet (vállalat/vállalkozás) új piacokat általában már csak a nemzeti határokon kívül találhat, ezzel működési vagy feladatkörnyezete kitágul. A változó helyzethez alkalmazkodni kell, ez viszont új célokat, új stratégiákat követel, a stratégiai változás pedig együtt jár a szervezeti kapcsolatrendszer változásával, azaz kontinenseken átnyúló szervezeti formációk alakulnak ki. Az előző két leckében megismerkedett a szervezetekkel, azok működési környezetét alkotó és befolyásoló tényezőkkel, és a szervezettervezés alapjaival. E témakörökhöz kapcsolódóan, ez a lecke Önnek, mint nemzetközi gazdálkodási, illetve külgazdasági szakos hallgatónak is, betekintést ad a nemzetközi üzleti tevékenység szervezeti kereteibe. Ismerkedjen meg vele! E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 9 óra


• • • •

bemutatni a vállalati működés nemzetközivé válásának folyamatát; felsorolni és röviden jellemezni az egyes nemzetközi stratégiákhoz illeszkedő szervezeti formákat; ismertetni a globális vállalatok működési formáit; értelmezni a konszern és a holdingirányítás különbségét.

Lássuk először a nemzetközivé válás folyamatát, illetve annak stratégiai szintjeit! Olvassa el a kiegészítő tananyag 12-14. oldalait!

Egy eddig csak nemzeti határokon belül működő vállalat „nemzetközivé válása” fokozatos fejlődési folyamat eredménye. 1. önellenőrző feladat

Egészítse ki az alábbi meghatározást! Egy eddig csak nemzeti határokon belül működő vállalat „nemzetközivé válása” fokozatos fejlődési folyamat eredménye. Ha külföldi piacra akar lépni, először pl. a) .......... kezd a kiválasztott országokba, aztán felállíthat egy b) .......... vagy egy c) .......... .......... az új üzleti tevékenység koordinálására. Hasonlítsa össze a kiegészítés eredményét az 1. megoldással!

35

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Hrebniak szerint a vállalatok nemzetközi fejlődésük különböző szakaszaiban, az egymást követő stratégiai szinteken más-más kihívásokkal néznek szembe. 2. önellenőrző feladat

Az alábbi követelmények közül melyik jelentkezik az ún. „korai nemzetközi jelenlét” stratégiai szinten? a) Olyan piacszervezet kialakítása, amely biztosítja a párhuzamos koncentrálást mind a vállalat globális, mind pedig az egyes országokban, régiókban folytatott üzleti tevékenységére. b) Annak meghatározása, hogy hol és milyen termékcsaláddal lépjenek a külföldi piacra, nemzetközi divízió létrehozása az export elősegítése és a külföldi piacon a kulcsfontosságú funkciók koordinálása céljából. c) Kulcsfontosságú menedzserek különböző országokba való kihelyezése, hogy globális áttekintést, tapasztalatokat szerezzenek. Válasza ellenőrzése után tekintsen át néhányat azon szervezeti formák közül, amelyeket a vállalatok nemzetközi tevékenységük irányítására használnak! Olvassa el a kiegészítő tananyag 15-18. oldalait!

A kijelölt rész tanulmányozása után válaszoljon az alábbi kérdésekre! 3. önellenőrző feladat

Soroljon fel legalább ötöt a lehetséges szervezeti formációk közül! 3. megoldás:

A minden bizonnyal helyes válaszát ellenőrizheti, ha visszatér a kiegészítő tananyag 15-18. oldalaihoz. Egy nemzetközi üzleti tevékenységet folytató vállalat úgy dönt, hogy fontosabb piacain nemzetközi divíziót (leányvállalatot) alapít. 4. önellenőrző feladat

A kihelyezett döntési jogosítványok (autonómia szintje) szempontjából mit jelent a föderatív és konföderatív kapcsolat, a vállalati központ és az egyes nemzeti leányvállalatok között? Mielőtt megoldja a következő feladatot, lapozzon a lecke végére és vesse össze válaszát a 4. megoldással. 5. önellenőrző feladat

Sorolja fel a globális vállalat legalább négy jellemzőjét! 5. megoldás:

Válaszát a kiegészítő tananyag 17. oldala alapján ellenőrizheti.

36

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

A globális és az ún. „többotthonú” stratégia hordoz néhány különbséget. 6. önellenőrző feladat

Foglalja össze, mi a különbség globális és az ún. „többotthonú” stratégia között pl. marketingstratégia szempontjából! 7. önellenőrző feladat

Mi az alapvető különbség a multinacionális és a transznacionális vállalat között? Megoldásait a lecke végére lapozva ellenőrizheti. Ha figyelmesen tanulmányozta a lecke eddigi tananyagát, biztosan észrevette, hogy az egyes szervezeti formák egyúttal egyre magasabb fejlettségi szintet hordoztak „útban a globalizáció felé”. A következőkben a globális vállalatok szokásos működési (együttműködési) formáival ismerkedhet meg. Olvassa el ehhez a kiegészítő tananyag 19-21. oldalait!

Új ismeretei birtokában válaszoljon az alábbi kérdésekre! 8. önellenőrző feladat

Csoportosítsa az alábbi felsorolás elemeit aszerint, hogy a konszernre vagy a holdingra vonatkoznak! 1. konszern 2. holding

a) Együttműködés az együttes piaci fellépés, a fejlesztési források racionális felhasználása érdekében; b) Vállalati csoportosulás, amelynek tagjai jogilag önállóak; c) irányító vállalat d) A tőkekoncentráció egyik megjelenési formája; e) Kizárólag monetáris és vagyonkezelői eszközökkel befolyásolja az irányított társaságokat; f) Közös tevékenység valamely iparág(ak)ban az optimális tőkeallokáció, valamint az összehangolt termék- és technológiapolitika érdekében; g) Tőkekihelyező multinacionális vállalat; h) Közvetlen részvétel az anyagi termelésben; i) Nincs közvetlen részvétel a szakmai tevékenységben.

A csoportosítás eredményét a lecke végi megoldással vetheti össze. A konszern szervezetek különböző módon szerveződhetnek.

37

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Milyen lehet a konszernt alkotó társaságok (tagok) közti viszony jellege?


Melyik a kakukktojás? a) termék-típusú konszern b) tevékenység-típusú konszern c) vagyonkezelő-típusú konszern d) területi-típusú konszern Válaszai ellenőrzéséhez a lecke végén talál fogódzót! 11. önellenőrző feladat

Melyik konszernirányítási módot jellemzi az alábbi leírás? A konszernközpont a vállalat- és üzletpolitikai, termék- és technológiafejlesztési, emberi erőforrás-fejlesztési stb. irányelveket határozza meg, operatív beavatkozásokat nem tesz. a) operatív b) stratégiai c) pénzügyi d) vagyonkezelő Ha válaszát ellenőrizte e lecke végi megoldás alapján, a lecke végére ért. A tanulmányozott tananyagrészben áttekintést kapott a nemzetközi üzleti tevékenységet folytató vállalatok szervezeti formáiról, azok stratégiai szintekhez való kötöttségéről; továbbá, hogy a világpiacot behálózó nagy szervezetek hogyan szerveződnek, hogyan sorakoznak fel gazdasági érdekeik mögé. Ezzel a leckével a vezetés színteréül szolgáló szervezeti keretek tárgyalását is befejeztük, a továbbiakban a vezetés tartalmi elemeivel, funkcióival ismerkedhet meg.

Megoldások 1. megoldás: a) exportálni, b) export-osztályt, c) nemzetközi divíziót, mert: Egy eddig csak nemzeti határokon belül működő vállalat „nemzetközivé válása” fokozatos fejlődési folyamat eredménye. Ha külföldi piacra akar lépni, először pl. exportálni kezd a kiválasztott országokba, aztán felállíthat egy export-osztályt vagy egy nemzetközi divíziót az új üzleti tevékenysége koordinálására. 2. megoldás: b), mert: Annak meghatározása, hogy hol és milyen termékcsaláddal lépjenek a külföldi piacra, illetve kulcsfontosságú menedzserek különböző országokba való kihelyezése a „koordinált globális stratégia” jellemzője. 38

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

4. megoldás: A föderatív kapcsolatban a főbb stratégiákat és gyakorlatokat általában a központ határozza meg, míg a konföderáció esetén a fő stratégiai és működési felelősségek az egyes nemzeti leányvállalatoknál vannak. Egy konföderációban valamennyi nemzeti üzleti egység felelős az adott ország belső piacáért és termékcsaládjáért. 6. megoldás: „Többotthonú” stratégia esetében a marketing minden egyes országban teljes mértékben az adott országra szabott. Globális stratégia esetében egyforma marketing megközelítést alkalmaznak az egész világon, legfeljebb egyes elemeket a helyi piac sajátosságaihoz igazítanak. 7. megoldás: Alapvetően már mindkettő koordinált globális stratégiát folytat, de - a multinacionális vállalat olyan erős decentralizált nemzeti egységekből áll, amelyek a rájuk bízott feladatterületeken (pl. adott kutatások, fejlesztések elvégzése, adott termékcsalád termelése stb.) vonatkozásában a helyi piacon kívül, a nemzetközi piacokat is ellátják. - a transznacionális vállalat a különböző tevékenységeit abba az országba vagy helyre telepíti, ahol a legjobb eredményt lehet elérni (pl. alapanyagbázis, fejlesztői tudás, képzett és olcsó munkaerő stb.); az ismereteket azután ezek a különböző egységek fejlesztik ki, és innen terjesztik más egységeknek. 8. megoldás: 1. – a), b), d), f), h); 2. – c), e), g), i), mert: Konszernnek azt a vállalati csoportosulást nevezzük, amelynek - jogilag is önálló - tagjai az együttes piaci fellépés, a fejlesztési források racionális felhasználása, az optimális tőkeallokáció, valamint az összehangolt termék- és technológiapolitika érdekében közösen tevékenykednek valamely iparágban vagy iparágakban. (A konszernszervezet tehát a tőkekoncentráció egyik megjelenési formája, jellemzője az is, hogy közvetlenül vesz részt az anyagi termelésben; a szakma, az ágazatok gazdálkodásában.) Holdingnak általában olyan irányító vállalatot neveznek, amely kizárólag monetáris és vagyonkezelői eszközökkel befolyásolja az irányított társaságokat. (A gyakorlatban holdingnak nevezik egyrészt pl. egy konszern irányító társaságát, de holdingnak neveznek gyakran teljes vállalatcsoportokat is.) A holding jellegében egy tőkekihelyező multinacionális vállalatnak tekinthető, nem vesz részt közvetlenül a szakmai tevékenységben, hanem jól megválogatott szempontok alapján befektet kedvezőnek minősülő ágazatokba, szakmákba, ezen belül is gondosan kiválasztott vállalatokba. 9. megoldás: Alárendelő és egyenrangú. 10. megoldás: c), mert: A konszernek szervezési alaptípusai: termék-típusú, tevékenység-típusú és területi-típusú konszern. A vagyonkezelői viszont egy konszernirányítási mód. 11. megoldás: b), mert: A stratégiai konszernirányításra jellemző, hogy a konszernközpont a vállalat- és üzletpolitikai, termék- és technológiafejlesztési, emberi erőforrás-fejlesztési stb. irányelveket határozza meg, operatív beavatkozásokat nem tesz.

39

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

7. lecke Szervezeti célok és problémamegoldás A vezetés mindig célokhoz kötődik. A vezetés céljai természetesen nagyon különbözőek lehetnek. Különleges jelentőségük van azoknak a céloknak, amelyek a szervezethez, a különböző csoportokhoz és az egyéni törekvésekhez kötődnek. A szervezeti célokat, amelyek általában a tulajdonosi elvárásokkal összhangban, a vállalkozás víziójának, missziójának és stratégiájának megfelelően, az üzleti tervekben öltenek testet, a formális szervezeti központ fogalmazza meg, a fő gazdasági és műszaki feladatok kijelölése érdekében. A csoportcélok a különböző tevékenységfajtákat ellátó munkatársi csoportokban, a csoportokon belüli kölcsönös hatások eredőjeként alakulnak ki. Az egyéni célok az egyes munkatársak törekvéseit tükrözik. A hatékony szervezeti működéshez ezek összhangja szükséges. A szervezeti célok és a problémamegoldás kapcsolata az alkalmazkodás, a fejlődés, a hatékonyság-fokozás kérdéseivel van összefüggésben. Mint ilyen, telítve van egyéni, csoport- és szervezeti érdekekkel, szükségletekkel. A célok összetettsége, sokoldalúsága, és a problémamegoldás lehetséges módszerei szoros kapcsolatban állnak egymással. A lecke ennek rejtelmeibe vezeti be. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 9 óra


• • • • •

helyesen látni a célok és a problémamegoldás kapcsolatát; elemezni a szervezeti célok jellemzőit és szociális meghatározottságát; elemezni a célok kialakításának folyamatát és konfliktusos természetét; összefüggéseiben látni a probléma-felismerés és megoldás kapcsolatát; helyesen alkalmazni problémamegoldás lépéseit.

Első lépésként ismerkedjen meg a szervezeti célok jellemzőivel, típusaival, egymáshoz való viszonyukkal! Olvassa el az elektronikus tankönyv 35-41. oldalait!


Egészítse ki az alábbi meghatározást! A szervezeti .......... és a .......... szoros kapcsolatban állnak egymással, ugyanis a .......... mechanizmusa és módszerbeli gazdagsága biztosítja azt, hogy az adott szervezet minden időben, minden körülmények között és területen .......... tevékenységet folytasson. A kiegészítés eredményét ne felejtse el összevetni a lecke végi megoldással!

40

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Sorolja fel az operatív célokat! A célok kialakítása, meghatározása kapcsán beszélhetünk célazonosságról, célsemlegességről, célellentmondásról stb. A szervezet más-más tagjai által kifejezett célok konkurálhatnak is egymással. 3. önellenőrző feladat

Határozza meg, mikor beszélhetünk célkonkurenciáról! Ellenőrizze megoldásai helyességét a lecke végén. 4. önellenőrző feladat

Döntse el az alábbi állítások közül melyik igaz (I), melyik hamis (H)! a) A célok hierarchiája végcélok és eszközök hálózata. b) A hierarchia csúcsán elhelyezkedő célok konkrétak. c) Minden szerephez tartozik egy előírt, programozott és egy tetszőleges összetevő. d) A szervezeti tagok saját preferenciákat úgy igyekeznek érvényesíteni, hogy koalícióba rendeződnek. e) A tagok teljes mértékben látják döntéseik következményeit. f) A befolyásos tagok átengedik a döntést legjobb munkatársaiknak. A szervezeti működésben időről időre, sok esetben már a szervezeti célok meghatározásakor is, különböző zavarok keletkeznek, problémák merülnek fel. Ezek megfelelő kezelése is a menedzsment alapvető feladatai közé tartozik. Ha túljutott az előző feladatokon, ismét a tankönyvé a szerep. A következő tananyagrész a problémamegoldás kérdéseivel foglalkozik. Olvassa el az elektronikus tankönyvből a 42-45. oldalakat!

Miután tanulmányozta a kijelölt részt, válaszoljon a további kérdésekre! A tankönyv 44. oldalán lévő 17. ábra a problémamegoldás logikáját vázolja. A következő feladatban az ábra tartalmát kell összefoglalnia.

41

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki a következő gondolatmenetet a megfelelő szavakkal! a) tényleges b) elérhető c) kívánatos A probléma-megoldási folyamat a jelenlegi 1. .......... helyzet és a(z) 2. .......... helyzet közötti eltérés (különbség) kezelésére (megszüntetésére) irányul. Az optimális megoldás elérése sok esetben akadályokba ütközik (gondoljunk csak a korlátozott racionalitásra az emberi döntéshozatallal kapcsolatban, vagy akár erőforráskorlátokra), így a(z) 3. .......... helyzet helyett meg kell elégednünk a(z) 4. .......... legjobb helyzet realizálásával. A kiegészítés eredményének ellenőrzését a lecke végén teheti meg. 6. önellenőrző feladat

Egészítse ki az állításokat a megfelelő kifejezésekkel! a) vezetői b) problémamegoldás c) szervezet d) folyamatok e) kollektív alkotási technikák f) vezetők g) érintettek Az igazi 1. .......... előretekintő és számol a jövővel. Minden 2. .......... csak azt a problémát oldja meg, amit sajátjának érez. A(z) 3. .......... ellenére, a(z) 4. .......... helyett nem lehet érdembeli változást elérni. A(z) 5. .......... ellenére, a(z) 6. .......... helyett nem lehet stratégiai változásokat elérni. A szervezési, a képzési és a kollektívát alakító 7. .......... összhangja teszi a szervezetet alkalmassá az önfejlesztésre. A teljes 8. .......... hálózat aktív közreműködése és a(z) 9. .......... alkalmazása felgyorsítja a szervezési folyamatot. A helyes kiegészítést a lecke végén olvashatja.

42

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Tegye logikai sorrendbe a problémamegoldás folyamatát! a) A probléma lényegének meghatározása (okainak feltárása); b) Az elérhető helyzet meghatározása (alternatívák számbavétele); c) A problémahelyzet beazonosítása (problémafelismerés); d) Eljárásmódok, megoldási módszerek számbavétele (alternatívák értékelése); e) Az elvégzett munka ellenőrzése; f) Választás a módszerek közül (döntés; g) Gyakorlati végrehajtás. A helyes sorrendet a megoldásoknál találja. Ezzel a lecke végére ért. A most megismert tananyagrész a célok, a célkonfliktusok és a szervezeti problémamegoldás kérdéseit feszegette. Életünk során (magán és szervezeti környezetben egyaránt) számtalan problémának tekintett helyzettel kerülünk szembe. Ezek kezelése során néha jól, néha rosszul döntünk. A módszeres problémamegoldás növeli a siker esélyét. Befejezésül és gyakorlásképpen gondoljon egy mostanában felmerült (s talán már meg is oldott) magánéleti problémára. 8. önellenőrző feladat

Ezen keresztül tekintse át a problémamegoldási folyamatot! Elemezze: feltárta-e (amennyire lehetett) a probléma okait, azonosította-e a lehetséges megoldási utakat, a lehető legjobb megoldást választotta-e. (Utólag már könnyű okosnak lenni, igaz?)

Megoldások 1. megoldás: A szervezeti célok és a problémamegoldás szoros kapcsolatban állnak egymással, ugyanis a problémamegoldás mechanizmusa és módszerbeli gazdagsága biztosítja azt, hogy az adott szervezet minden időben, minden körülmények között és területen célirányos tevékenységet folytasson. 2. megoldás: Az operatív célok - a szervezet végtermékeivel, - a szervezeti működés módozataival, - a termékek jellemzőivel kapcsolatosak. 3. megoldás: Célkonkurenciáról beszélünk, ha pl. a különböző célok eléréséhez ugyanazon közös (sok esetben szűkös) erőforrásokhoz kell folyamodni; vagy pl. a különböző tagoknak a célokat és az eszközöket illetően eltérőek a preferenciái, és ezek így természetszerűleg ütköznek. 43

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

4. megoldás: igaz – a), c), d); hamis – b), e), f), mert: A hierarchia csúcsán a célok inkább elvontak (b). A döntéshozók (emberek) általában nincsenek teljes információ birtokában, és információfeldolgozási kapacitásuk is korlátozott (e). A meghatározó tagok ilyen magatartás mellett elveszíthetik befolyásukat. Megengedő magatartást csak akkor tanúsítanak, ha beosztottaik figyelembe veszik az ő érdekeiket (f). 5. megoldás: 1. – a), 2. – c), 3. – c), 4. – b), mert: A probléma-megoldási folyamat a jelenlegi tényleges helyzet és a kívánatos helyzet közötti eltérés (különbség) kezelésére (megszüntetésére) irányul. Az optimális megoldás elérése sok esetben akadályokba ütközik (gondoljunk csak a korlátozott racionalitásra az emberi döntéshozatallal kapcsolatban, vagy akár erőforráskorlátokra), így a kívánatos helyzet helyett meg kell elégednünk az elérhető legjobb helyzet realizálásával. 6. megoldás: 1. – b), 2. – c), 3. – f), 4. – f), 5. – g), 6. – g), 7. – d), 8. – a), 9. – e), mert: Az igazi problémamegoldás előretekintő és számol a jövővel. Minden szervezet csak azt a problémát oldja meg, amit sajátjának érez. A vezetők ellenére, a vezetők helyett nem lehet érdembeli változást elérni. Az érintettek ellenére, az érintettek helyett nem lehet stratégiai változásokat elérni. A szervezési, a képzési és a kollektívát alakító folyamatok összhangja teszi a szervezetet alkalmassá az önfejlesztésre. A teljes vezetői hálózat aktív közreműködése és a kollektív alkotási technikák alkalmazása felgyorsítja a szervezési folyamatot. 7. megoldás: c), – a), – b), – d), – f), – g), – e), mert: A problémamegoldás folyamatának lépései így követik egymást: - a problémahelyzet azonosítása (problémafelismerés); - a probléma lényegének meghatározása (okainak feltárása); - az elérhető helyzet meghatározása (alternatívák számbavétele); - eljárásmódok, megoldási módszerek számbavétele (alternatívák értékelése); - választás a módszerek közül (döntés); - gyakorlati végrehajtás; - az elvégzett munka ellenőrzése. 8. megoldás: Helyesen járt el, ha követte a megismert folyamatot, és az eredményt visszaigazolásnak tekinti. (Mindent figyelembe véve – a rendelkezésre álló, beszerezhető információk alapján – jól vagy rosszul döntöttem.)

44

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

8. lecke A vezetés folyamata, vezetési funkciók I. Amikor a vezetési tevékenységet, annak sokrétűségét részleteiben akarjuk megragadni, különböző közelítésmódokkal találkozhatunk. Ugyanabból a feltételből kiindulva, miszerint a vezető szintén résztvevője a szervezeti munkamegosztásnak, a különböző szemléletek egyetértenek abban, hogy a vezetést olyan átfogó tevékenységnek tekintsék, amelynek eredményessége azon múlik: képes-e a vezető sikeresen megvalósíttatni dolgokat másokkal együtt, ill. a többi ember által. Ebben és a következő (9.) leckében azt a szemléletet követjük, amely szerint a vezető munkáját ellátandó feladatként vezetési funkciók sora alkotja, azaz egy vezetőnek több szakterületen is szakismeretekkel kell rendelkeznie; e kompetencia birtokában, vezetői tevékenysége közben több, különböző vezetési funkciót gyakorol a szervezetben. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 8 óra


• • • •

helyesen értelmezni a vezetési folyamat és vezetési funkciók kapcsolatát; megfogalmazni az információ és információs rendszer kapcsolatát; felismerni a tájékozódás jelentőségét a vezetői munkában; kifejteni és értelmezni a tervezés jelentőségét és problémáit.

Munkája során Ön is sokszor kerül majd olyan helyzetbe, hogy információkat kell gyűjtenie, valamilyen tervet kell elkészíteni, vagy végrehajtani, esetleg ellenőrizni. Bármit is tesz, mindig felmerül valamilyen döntési helyzet. A lecke a vezetési folyamat ezen szűkebb megközelítési módjával ismerteti meg. Emlékezzen: vezetni annyit jelent, mint tervezni, szervezni, közvetlenül irányítani (kommunikálni, problémát kezelni, dönteni, feladatot kiadni, utasítani), koordinálni és ellenőrizni. Tekintse át, milyen kapcsolatban állnak a vezetési folyamat és vezetési funkciók! Olvassa el az elektronikus tankönyv 47-48. oldalait!

45

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Írja le a POSDCoRB modell elemeit! (Az is elegendő, ha magyarul nevezi meg őket.) P .......... O .......... S .......... D .......... Co .......... R .......... B .......... A modell elemeinek felsorolását a lecke végi megoldással vetheti össze. Miután megismerkedett a vezetői munka vezetési funkciók szerinti tágabb és szűkebb értelmezésével, látja, hogy ezek folyamatot alkotnak és részben a napi vezetői feladatokat takarják, elkezdheti a tananyag további feldolgozását. Ismerkedjen meg az információ és információs rendszer problémakörével, amely a tájékozódási funkción keresztül minden vezetői intézkedés (hibaelhárítás, döntés, módosítások kezdeményezése stb.) alapját képezi! Olvassa el az elektronikus tankönyv 49-51. oldalait!


Egészítse ki a meghatározásokat! Az .......... rendszer biztosítja a vezető .......... a hatáskörébe tartozó és a szervezetet érintő kérdésekben. A .......... a napi .......... és a .......... célok kijelöléséhez egyaránt szükséges, ugyanis a .......... tudatos, irányított információszerzés. A tájékozódás sajátos megjelenési formája a .......... . Ez biztosítékot jelent arra, hogy a vezetést ne árasszák el felesleges információkkal. Segíti a vezetőt, ha csak akkor kap információt, amikor a változás mértéke túllépett az ún. tűrési határon (azaz vezetői intézkedés szükséges). A kiegészített szöveg helyességét a 2. megoldással összevetve ellenőrizheti. 3. önellenőrző feladat

Sorolja fel az információval szemben támasztott követelményeket! Nefelejtse el ellenőrizni megoldását! A vezetési folyamat következő eleme (funkciója) a tervezés. A tervezés önmagában is folyamatként fogható fel, amely arra irányul, hogy döntéseket hozzunk a jövőre vonatkozó teendőinket illetően. (A problémamegoldás folyamatában az alternatívák készítése, a döntés-előkészítés tervezési munka. Tervezés az is, amikor kialakítjuk a szervezet céljait,

46

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

vagy meghatározzuk egy feladat végrehajtási módját, vagy hozzárendeljük a feladathoz a felelősöket.) Olvassa el az elektronikus tankönyv 51-56. oldalait!

A menedzsmentnek tehát fontos feladata, hogy megfelelően navigálja az általa irányított szervezetet a jövő pályáján. A hosszabb távon is eredményesen és hatékonyan működni akaró szervezetek ezért különböző időtávú terveket készítenek. 4. önellenőrző feladat

Melyik időtávról van szó az alábbi leírásban, és hogyan nevezik napjainkban ezt a „menedzsment-szemléletet? Ezek a tervek jellegüknél és bizonytalansági tényezőiknél fogva inkább a célok alapos átgondolását tételezik fel, és kevésbé képesek az eszközök, a megvalósítás módszerei és útjai konkretizálására. Válaszát a lecke végi megoldással hasonlíthatja össze. 5. önellenőrző feladat

Tanulmányozza az elektronikus tankönyv 54. oldalán található 18. ábrát! Foglalja össze néhány mondatban az ábra mondanivalóját! 6. önellenőrző feladat

Soroljon fel legalább hármat a megismert tervezési módszerek közül! Mielőtt a következő feladatba belekezd, nézze meg a feladatok megoldásait is! 7. önellenőrző feladat

Döntse el, melyik tervezési módszerről szól az alábbi meghatározás! Ez a tervezési mód egyike a legáltalánosabban alkalmazott tervezési technikáknak. A tevékenységeket időskálára integrálva, a tevékenység becsült vagy számított időtartamával arányos szakaszokkal ábrázoljuk. Az elvégzendő tevékenységsor azonnali vizuális megjelenése egészében láttatja (könnyen átláthatóvá teszi) a tervezett feladatcsoport időbeli és logikai sorrendjét. Ha ellenőrizte is válasza helyességét, a lecke végére ért. A vezetés folyamatának tanulmányozásában a tervezésig jutottunk el. A következő leckében folytatjuk!

47

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: Planning vagy tervezés; Organizing vagy szervezés; Staffing vagy személyzeti munka (személyi ügyek); Directing vagy utasítás, parancsolás; Coordinating vagy koordinálás; Reporting vagy tájékozódás, tájékoztatás, jelentés (információgyűjtés, beszámoltatás); Budgeting vagy pénzügyek (pénzügyi tervek, keretek kialakítása). 2. megoldás: Az információs rendszer biztosítja a vezető tájékozódását a hatáskörébe tartozó és a szervezetet érintő kérdésekben. A tájékozódás a napi operatív és a stratégiai célok kijelöléséhez egyaránt szükséges, ugyanis a tájékozódás tudatos, irányított információszerzés. A tájékozódás sajátos megjelenési formája a kivételeken alapuló tájékozódás. Ez biztosítékot jelent arra, hogy a vezetést ne árasszák el felesleges információkkal. Segíti a vezetőt, ha csak akkor kap információt, amikor a változás mértéke túllépett az ún. tűrési határon (azaz vezetői intézkedés szükséges). 3. megoldás: Az információ értékét hasznossága, alkalmazhatósága adja. Az információval szemben alapkövetelmény, hogy - a folyamatokat objektíven, a valóságnak megfelelően tükrözze; - legyen reális, hiteles, megbízható, igazodjon a döntési szintekhez; - időben álljon rendelkezésre, nyújtson gyors, friss adatokat; - a legjellemzőbb, általánosítható tényeket tartalmazza; - mutassa be a változások irányát, tendenciáit; - szerzése folyamatos, rendszeres, sokoldalú legyen. 4. megoldás: Hosszú (hosszabb) távú tervek, időhorizont. A mai vezetői gyakorlatban a vállalat helyzetének, jövőképének ilyen átgondolását, „előrelátását”, a „jövőt tervező tevékenység-komplexumot” stratégiai tervezésnek, stratégiai menedzsmentnek hívjuk. 5. megoldás: Az ábra a tervezési funkció illeszkedését, szerepét kívánja láttatni a problémamegoldás (döntés-előkészítés) folyamatában. Látható, hogy a tervezési tevékenység már a probléma pontos megfogalmazásával elkezdődik, célt (célokat, részcélokat) határozunk meg a megoldására vonatkozóan. Folytatódik azzal, hogy a feltárt – problémánkat kiváltó – okok elemzése alapján megoldási változatokat dolgozunk ki. Tervező munkával alakítjuk ki a döntési kritériumokat, amelyek a szervezeti céloktól és a szervezet lehetőségeitől (pl. erőforráskorlátok) függenek. Az alternatívák értékelése, a rangsor felállítása a döntés meghozatalához, figyelembe véve a felállított döntési kritériumokat is, szintén egy tervezési tevékenységnek fogható fel. 6. megoldás: Pl. vonalas ütemterv, mérföldkő tervezés, projektterv. 7. megoldás: Gantt-diagram, vonalas ütemterv.

48

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

9. lecke A vezetés folyamata, vezetési funkciók II. A problémamegoldás kérdésével már korábban foglalkoztunk. Amennyiben a vezetést problémamegoldó folyamatként fogjuk fel, a vezetői munka tevékenységek sorozata, amely a különféle problémák megszüntetésére irányul. A folyamat adott fázisában „a vezető, mint döntéshozó” szerep előtérbe kerül, a vezető vagy a vezetők kollektívája a döntési kritériumok alapján kiválasztja a legjobb megoldási változatot, azaz dönt. Leegyszerűsítve: a döntés tehát egy cél elérésére irányuló elhatározás, a tervezésben kidolgozott alternatív lehetőségek közötti választás, és a folyamat központi elemének tekinthető. A vezetői döntések végrehajtását, a cél elérését segíti a szervezési és a koordinálási funkció, az ellenőrzés pedig visszajelzést ad a végrehajtás mikéntjéről, eredményéről. Foglalkozzunk most ezekkel a funkciókkal. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 8 óra


• • • • •

felsorolni a döntést befolyásoló tényezőket; megjelölni a döntéshozatal hibáit (csapdáit); döntési helyzeteket, illetve döntéseket elemezni; megkülönböztetni a tervezési és a szervezési funkciókat; átlátni az ellenőrzés problémáját. A döntés problémájának áttekintéséhez olvassa el az elektronikus tankönyv 57-59. oldalait! 1. önellenőrző feladat

Sorolja fel a döntést befolyásoló tényezőket! Megoldását a lecke végére lapozva ellenőrizheti. 2. önellenőrző feladat

Soroljon fel legalább négy döntéshozatali hibát! 2. megoldás:

Megoldásának ellenőrzéséhez térjen vissza az elektronikus tankönyv 58. oldalára!

49

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik igaz (I) és melyik hamis (H) az alábbi állítások közül? a) Az átruházható döntés azt jelenti, hogy a vezető a probléma megoldását, beleértve a kapcsolódó döntés meghozatalának jogát is, egy munkatársához delegálja. b) Programozatlan a döntés, ha saját hatáskörben meghozható. c) A kockázatok számbavétele és elemzése felesleges, nem segíti az alternatívák közüli választást. d) A döntés időszerűsége azt jelenti, hogy a döntés a megfelelő időben születik. e) A döntési kompetencia azt jelenti, hozzáértő munkatársak foglalkoznak a problémával. A megoldást és az indoklást a lecke végén találja. Miután megszületett a döntés, a döntésnek megfelelő feladat végrehajtása, a végrehajtás feltételeinek megszervezése van soron. Olvassa el az elektronikus tankönyv 59-61. oldalait!


Egy rövid (kb. 1 oldalas) esszé formájában fogalmazza meg a szervezés (a vezető szervezési tevékenysége) és a koordinálás eltéréseit! Válasza ellenőrzéséhez lapozzon a lecke végére! A vezetési folyamat záró eleme az ellenőrzés. Ez egyben a visszacsatolást adja a feladatvégzés mikéntjéről, a cél elérésének eredményességéről, azaz a tájékozódást segíti, a vezetői tapasztalatot gyarapítja. Eltérés esetén beavatkozást, javító intézkedéseket generál. Olvassa el az elektronikus tankönyv 61-63. oldalait!


Soroljon fel ellenőrzési módszereket! Az ellenőrzés valójában mindig összehasonlítás. Összehasonlítás tervekkel, standardokkal stb.

50

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik a kakukktojás? a) Követelmények meghatározása (előzetes standardok megállapítása); b) Teljesítmény mérése és összehasonlítás a standardokkal; c) Jó teljesítmény esetén a teljesítmény díjazása; d) Eltérések korrekciója (tényleges eltérés esetén beavatkozás). Válaszai helyességét a megoldásokban ellenőrizheti. Ezzel a lecke végére értünk. A következőkben egy beküldendő feladat elkészítése vár Önre.

Megoldások 1. megoldás: A döntést befolyásoló tényezők lehetnek: - kényszer; - a döntés konkrétsága; - a döntés időszerűsége; - a döntés hatékonysága; - a döntés jogszerűsége; - a döntési kompetencia; - a döntés szakszerűsége. 3. megoldás: igaz – a), d); hamis – b), c), e), mert: A programozatlan jelző nem döntési jogosítványra utal, hanem a probléma újszerűségére, egyediségére, nincs ismert eljárás a birtokunkban a rutinszerű megoldásra (b). A kockázatok számbavétele és elemzése segít feltárni döntésünk lehetséges következményeit, így növeli a döntésünk jóságát (c). A döntési kompetencia a vezetői hatáskörrel (döntési jogosítvánnyal) van összefüggésben, és nem feltétlenül a szakmai képességekkel (e). 4. megoldás: Egy lehetséges válasz: A szervezési tevékenység, a vezető szervező munkája több dolgot (vezetői feladatot) takar. A legfontosabbak: - azoknak a tevékenységeknek a meghatározása, amelyeket a szervezeti célok elérése érdekében végezni kell, ezek időbeli és logikai sorrendjének meghatározása (folyamatszervezés), a folyamatok összehangolása; - a munkavégzés rendjének megteremtése (munkaszervezés), ill. ezen tevékenységek lebontása munkakörökre, majd osztályokra, főosztályokra, csoportosítások hozzárendelése olyan vezetőkhöz, akik megkapják az irányításhoz szükséges megfelelő hatáskört; - a célok és tervek megvalósításához megfelelő struktúrák kialakítása, megváltoztatása (szervezettervezés, szervezet-átalakítás); - az elért eredményekről való visszacsatolás és általános információ-szolgáltatás kialakítása az adott vállalkozás keretein belül. A koordináció önmagában összehangolást jelent. Egy szervezet tevékenységét össze kell hangolni annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban tudjunk dolgozni, és a rendelkezésre álló erőforrásokat legjobban ki tudjuk használni. (Nincs ugyanakkor teljes egyetértés abban, hogy a koordináció a vezetés különálló funkciója, avagy részét képezi az összes többinek, amennyiben ezek a funkciók mind hozzájárulnak a szervezet

51

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

tevékenységeinek koordinálásához.) A gyakorlatban viszont olyan kiemelt jelentőségű vezetői feladatnak tekintjük, amely tevékenység minden funkcióban szükségszerűen jelen van. Összefoglalva: Amíg a szervezéssel a végrehajtás feltételeit (pl. feladatok kijelölése, leosztása személyekhez, csoportokhoz, osztályokhoz stb., erőforrások, felelősök hozzárendelése a feladatokhoz, végrehajtás logikai folyamatának felállítása stb.), addig a koordinációval a különböző feladatokkal, hatáskörrel és felelősséggel rendelkező egységek, személyek tevékenységét összehangoljuk az eredményesség érdekében. 5. megoldás: Ellenőrzési módszernek tekinthető: - a jelentési kötelezettség előírása; - az interjú; - a felmérés; - a megfigyelés; - a helyszíni tájékozódás; - a kikérdezés; - különböző anyagok bekérése; - a véleményegyeztetés, - a vezetői ellenőrzés, - a szakmai ellenőrzés. 6. megoldás: c), mert: Az ellenőrző funkció az alábbi három fő elemből áll: - követelmények meghatározása (előzetes standardok megállapítása), - teljesítmény mérése és összehasonlítás a standardokkal, - eltérések korrekciója (tényleges eltérés esetén beavatkozás).

52

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

10. lecke Beküldendő feladat Mielőtt a továbbiakban áttérnénk a vezetés néhány magatartástudományi és szervezetpszichológiai kérdésére, ismételjük át az eddigi tananyagot. A feldolgozott leckék segítségével már kellő rálátása van a szervezeti működés, ill. annak fontosabb vezetésiszervezési kérdéseire. Az alább megjelölt feladatokat erre és gyakorlati tapasztalataira alapozva kell megoldania, és a megadott határidőre eljuttatnia képzésszervező tutorához. A beküldendő feladat elkészítésére fordítandó idő: kb. 12 óra

A beküldendő feladat alapvetően három témakört ölel fel: •

Bemelegítésként egy kis tudománytörténeti teszt;

•

Szervezeti struktúra és munkaszervezetének elemző bemutatása;

•

Problémamegoldási, döntési folyamat bemutatása.

A beküldendő feladat előlapján vagy fejlécén (akár elektronikusan, akár hagyományos úton küldi el) szerepeljenek az Ön azonosítói: név, szak, évfolyam, tantárgy, tanszék. Az esszékérdések kidolgozásánál használjon Times New Roman betűtípust, 12-es méretben, 1,5-ös sorközzel!

Tesztek – tudománytörténet Az alábbi tesztkérdéseknél minden esetben csak egy válasz helyes. Megoldását jelölje egyértelműen! Egyes kérdéseknél ne keressen feltétlen szöveghűséget a megismert tananyaggal, gondolkodjon és következtessen! I. beküldendő feladat (1-2)

1. Kit tartanak a tudományos vezetés atyjának? a) Henry Ford b) F.W. Taylor c) Elton Mayo d) H. Fayol 2. A vállalat igazgatási folyamataival, a vállalati vezetés – elsősorban a felső vezetés – kérdéseivel foglalkozott. Ki Ő? a) F.W. Taylor b) Henry R. Towne c) H. Fayol d) Max Weber

53

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

I. beküldendő feladat (3-6)

3. Ki fogalmazta meg először a vezetés – máig érvényes – alapteendőit (tervezni, szervezni, közvetlenül irányítani – utasítani, parancsolni –, koordinálni és ellenőrizni)? a) F.W. Taylor b) H. Fayol c) Max Weber d) D. McGregor 4. Kinek a nevéhez fűződhet az alábbi vezetési gondolkodás (elv)? „Ne a munkásra bízzuk a feladatvégzés technológiájának kialakítását. A munkatevékenységeket elemezni kell (idő- és mozgástanulmányok), ez alapján előre meg kell tervezni, s elő kell írni a tevékenység részleteit és a teljesítményelvárásokat (munkanorma), azaz a tervezést és szervezést a vezetőknek kell magukra vállalniuk.” a) F.W. Taylor b) Henry Ford c) H. Simon d) H. Fayol 5. Kinek a véleményét fogalmazza meg az alábbi idézet? „A dolgozóknak és a különböző szinteken elhelyezkedő vezetőknek sajátos felkészültséggel kell rendelkezniük (fizikai tulajdonságok, szellemi kvalitások, erkölcsi tulajdonságok, általános kulturáltság, speciális (műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, számviteli, vezetési) ismeretek és gyakorlat)), és a speciális ismeretek megoszlását vezetési szintekhez kell meghatározni.” a) H. Fayol b) F.W. Taylor c) Max Weber d) Kurt Lewin 6. Melyik nem fayoli vezetési elv az alábbiak közül? a) munkamegosztás b) hierarchia c) kreativitás d) fegyelem

54

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

I. beküldendő feladat (7-8)

7. Azonosítsa a következő néhány jellemzője alapján a vezetési irányzatot! Szabályozottság – az eljárási szabályok, az ügyviteli, hivatali fegyelem; Írásbeliség – az aktaszerűség; Szakmai hozzáértés – kompetencia elvű kinevezés (alapja szakmai szakképzettség, diploma), személyiségtől való függetlenség, tárgyilagosság (’arctalanság’). a) adminisztratív vezetés b) bürokratikus vezetés c) kontingencia elmélet d) tudományos vezetés 8. Melyik vezetéselméleti irányzat (iskola) vizsgálatainak eredményét foglalják össze az alábbi megállapítások? Az alkalmazottakat elsősorban szociális szükségleteik motiválják, és identitásérzést nyernek egymással való kapcsolataikból. A munkások érzékenyebben reagálnak a társaik felől jövő szociális, társadalmi erőkre (csoporthatás), igényekre, mint a menedzsment pénzbeli ösztönzőire, szabályaira és szabályzataira. A munkások azoknak a vezetőknek az utasításaira reagálnak pozitívan, akik segítik őket igényeik, szükségleteik kielégítésében. A beosztottak többnyire teljesítik a magas teljesítményelvárásokat, ha azt várják tőlük, és ha ehhez kellő támogatást kapnak (továbbképzés, nagyobb önállóság stb.). a) adminisztratív vezetés b) emberi viszonyok tana c) kontingencia elmélet d) tudományos vezetés 9. Melyik megközelítésre ismer rá az alábbi összefoglaló alapján? Ez a megközelítés úgy tekinti a szervezetet, mint egy olyan alrendszerekből álló szervezett rendszert, amelynek vannak inputjai (anyagok, pénz, emberi erőforrások), rendelkezik átalakítási folyamatokkal (technológia) és outputokkal (áruk, szolgáltatások). a) bürokratikus megközelítés b) rendszerelméleti megközelítés c) kontingencia elméleti megközelítés d) tudományos megközelítés

55

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

I. beküldendő feladat (10)

10. Melyik irányzatra igazak az alábbi állítások? Az irányzat képviselőinek véleménye szerint a szervezet teljesítménye attól függ, hogyan tudja szervezeti-vezetési struktúráját, ezen belül stratégiáját és a szervezeti tagok magatartását, a környezet, a környezeti feltételrendszer változásainak megfelelően alakítani. A siker titka tehát az alkalmazkodás, a környezet megismerése, előnyeinek kihasználása. a) bürokratikus megközelítés b) rendszerelméleti megközelítés c) kontingencia elméleti megközelítés d) tudományos megközelítés

Szervezeti struktúra (esszékérdés) Ebben a feladatrészben is „melegítsen be” egy kicsit: kezdje a szervezeti struktúrákról tanultak átgondolásával és egy kis „alkotó” munkával! II. beküldendő feladat (1)

1. Sorolja be az alábbi táblázatba a következő négy fő szervezeti alapformát: lineáris, funkcionális, divizionális és mátrix. A besorolás alapja az elsődleges munkamegosztás és a hatáskörmegosztás (egy- vagy többvonalas irányítási elv). Elsődleges munkamegosztás alapján egy dimenziós*

több dimenziós*

egy vonalas Hatáskörök alapján több vonalas

Egy kis segítség a táblázat két fogalmának értelmezéséhez: egydimenziós szervezetek azok, amelyekben az említett három elv közül kizárólag csak az egyik szerint történik az elsődleges munkamegosztás (funkcionális, vagy tárgyi, vagy regionális elv szerint). Azokat a szervezeteket pedig, amelyekben az említett munkamegosztási elveket az elsődleges munkamegosztás szintjén párhuzamosan alkalmazzák (pl. termékcsoport és szakmai vezetési funkciók), két- vagy többdimenziós szervezeteknek nevezzük.

56

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

II. beküldendő feladat (2)

2. Mutassa be kb. 2 oldal terjedelemben munkaszervezetének strukturális felépítését, elemezze vezetési és szervezeti viszonyait! Az elemzéshez a következő két szempont közül válasszon ki egyet! a) Elemzés a belső együttműködés rendszere alapján. b) Elemzés a környezethez fűződő viszonya alapján.

Egy döntési helyzet bemutatása (esszékérdés) III. beküldendő feladat

Munkahelyi környezetéből vagy akár magánéletéből kiragadott példán keresztül vezessen végig egy döntési folyamatot! Hívja segítségül pl. a „klasszikus” problémamegoldási folyamat lépéseit! (Probléma felismerése – a probléma okainak feltárása – alternatívák (lehetséges megoldási utak) felvázolása – a lehetőségek értékelése – döntés és indoklása.) Visszajelzést szakértő tutorától kap, addig is folytassa a tanulást a következő leckével!

57

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

11. lecke Munkacsoportok a szervezetben Egy szervezetben az ember nem elszigetelt személy, több személlyel van kapcsolatban még az elsődleges csoportjában is. Az emberi viselkedés megnyilvánulásainak egyik színtere tehát a munkahely, a munkahelyi kiscsoport. Az emberi együttműködés kapcsán egy vezető sem kerülheti el a csoportokkal való foglalkozást, hiszen a vezetői munka jellegénél fogva csoporton belül zajlik. Ebből következően a a főnöknek a csoportban elfoglalt „helyzetét” nem csupán a beosztottakkal való bizonyos számú egyéni kapcsolat határozza meg, hanem főleg egy globális kapcsolat a csoport, mint olyan felé. Magától értetődően a főnök meghatározó szerepet játszik az elsődleges csoportban, ahhoz viszont, hogy egy vezető vezetni tudjon, ismernie kell a csoportos munkavégzés törvényszerűségeit. Ez a lecke azokat a kérdéseket feszegeti, amelyek ismerete segít bennünket abban, hogy a különböző emberi együttműködések közben tapasztalható interakciók, viselkedési formák, egymásra hatások stb. „mögé lássunk.” E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 11 óra

A lecke tanulmányozása után Ön képes lesz:

• • • • • •

a csoportlélektan fogalmi rendszerének tudatos használatára; felismerni és értékelni az interakció fontosságát; felsorolni és röviden jellemezni a csoporttípusokat; elemezni az egyéni- és csoportkapcsolatokat; elemezni szervezetében a csoporthatékonyság útjában álló tényezőket; összegezni a társas befolyás eszközeit.

Az ember mint társadalmi lény csoportosan él. A család, az iskola, a munkahely, a baráti kör és sorolhatjuk tovább a különböző csoportosulásokat, természetes közege életünknek. Ismerkedjen meg a csoportok szerepével, a jellegzetes csoport-elkülönítésekkel, valamint fogalmi meghatározásaikkal. Olvassa el a tankönyv 97-100. oldalait!

Az interakció mint kölcsönhatás segítheti, de hátráltathatja is a munkánkat. Az interakcióról olvasottak alapján oldja meg a következő feladatot!

58

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Csoportosítsa az alábbi felsorolásban szereplő tevékenységeket (elemi interakciókat) a három szempont valamelyikéhez! 1. általában serkentően hat

a) sportverseny

2. gátolja az egyéni teljesítményt

b) takarítás

3. segítheti, de zavarhatja is a teljesítményt

c) leckeírás d) tánc e) versírás f) éneklés g) vetélkedő h) horgászat i) kertészkedés j) várakozás

A csoportosítás eredményét ellenőrizze a lecke végi megoldás alapján! 2. önellenőrző feladat

A tankönyv 99. oldalán lévő fogalommagyarázatot át- és továbbgondolva, kísérelje meg helyesen kiegészíteni az alábbi meghatározást! A csoport .......... vagy .......... főből áll, akik .......... állnak egymással, .......... vannak egymásra, .......... egymásról, és a tagok .......... tekintik magukat. A kiegészítés eredményének ellenőrzéséhez lapozzon a lecke végére! 3. önellenőrző feladat

Az alábbi három állítás közül melyik jellemző a referencia-csoportra? a) Az egyéni szükségletek és vonzalmak alapján alakul ki. Tagsága önkéntes, közös érdekeken és értékeken, szükségleteken alapszik. b) Összehasonlítási alapul szolgál az egyén számára saját viselkedésének megítéléséhez. c) Legalább 4 és legfeljebb 15 személyből áll, tagjai nap mint nap közvetlen kapcsolatban vannak egymással.

59

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik csoport definícióját ismeri fel az alábbi megfogalmazásban? Egyéni szükségletek és vonzalmak alapján alakul ki, tagsága önkéntes, közös érdekeken és értékeken, szükségleteken alapszik. a) formális b) nem formális (informális) Informális csoportok a formális csoporton belül is létrejöhetnek. Egy informális csoport tagjai és a többiek között három féle kapcsolat alakulhat ki: •

vonzódás (vagy kölcsönös, vagy sem),

•

taszítás (vagy kölcsönös, vagy sem),

•

közömbösség (vagy kölcsönös, vagy sem).

Az informális csoport ún. szociogrammáját elvileg a csoport tagjainak az alábbi kérdésekre adott válaszai alapján lehet elkészíteni: Kivel szeret dolgozni? – Kivel nem szeret dolgozni? Ön szerint ki szeret magával dolgozni? – Ön szerint ki nem szeret magával dolgozni? 5. önellenőrző feladat

Vizsgálja meg (amennyiben lehetséges) saját munkahelyi csoportját a fenti kérdésekre válaszolva! 5. megoldás:

Válasza minden bizonnyal egyedi, csak az „Öné”. Vizsgálódását kiterjesztheti (kapcsolati térképet készíthet), ha más csoporttagoknak is felteszi a kérdéseket. Térjen vissza a tananyaghoz, folytassa az ismerkedést az egyéni és csoportkapcsolatok kérdéseivel! Olvassa el az elektronikus tankönyv 100-102. oldalait!


Sorolja fel a csoporthatékonyság forrásait! 6. megoldás:

Megoldását az elektronikus tankönyv 101. oldalán található 38. ábra tartalmával vetheti össze. 7. önellenőrző feladat

Soroljon fel legalább hatot az egyéni szerepértelmezés meghatározói közül!

60

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Felsorolása helyességét az elektronikus tankönyv 102. oldalán lévő 39. ábra segítségével ellenőrizheti. Az egyén és csoport kapcsolatának talán legfontosabb kérdése, hogy az egyén hogyan rendelődik alá a csoportok hatásának. A csoport jellemzője, hogy tagjai hasonlóan ítélnek meg különböző problémákat, szituációkat, jelenségeket. Az egyén ezt a megítélést valamilyen mértékig elfogadja. Ezt a problémakört öleli fel a következő tananyagrész. Olvassa el a tankönyv 103-106. oldalait!


Egészítse ki az alábbi megállapítást! Az egyéneknek .......... kialakításához két forrás áll rendelkezésre: egyrészt .......... .......... , másrészt .......... .......... Az egyén akkor kerül a .......... .......... hatása alá, (akkor lesz konform), ha .......... társai ítéletében. Ennek érdekében hajlamos úgy látni a világot, hogy a többieknek ad igazat, ha saját észlelése el is tér a többiétől. A kiegészítés helyességét a lecke végi megoldás alapján ítélheti meg. 9. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg, mi a különbség a csoportnorma és csoporthatás között! Válaszát a lecke végi megoldással vetheti össze. 10. önellenőrző feladat

Soroljon fel legalább ötöt a státuszképző jellemzőkből! 10. megoldás:

Megoldását az elektronikus tankönyv 104. oldalán ellenőrizheti. 11. önellenőrző feladat

Kapcsolja a megfelelő fogalmakat a meghatározásokhoz! 1. előítélet 2. sztereotípia 3. diszkrimináció 4. eltolás 5. projekció

a) Az ellenségesség vagy düh nem a nyugtalanság valódi okozójára irányul. Az emberek bűnbakokon vezetik le a feszültséget. b) Torzításon, túlzáson, leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamilyen csoporttal szemben. c) Valamely csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonyulás – pusztán az adott csoporthoz való tartozásuk miatt. d) Olyan helyzetekben, amikor az emberek komoly frusztrációkat élnek át, vagy elfojtják saját vágyaikat, azokat kivetítik másokra. e) Egyes emberek hátrányos, megkülönböztető kezelése azon az alapon, hogy valamely társadalmi csoport tagjai.

61

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Befejezésül még egy kis csoportdinamika. Minden csoport létezése ahhoz a tényhez kötődik, hogy célja (a közös cél) szükségszerűen a csoporttagok egyéni céljai megvalósulásának keresztezési pontjában fekszik. 12. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg a közös és az egyéni célt az alábbi helyzetben! Az ólmos eső miatt a hegy lábánál elakadt autóbusz utasai azért egyesítik erőiket, hogy kiszabadítsák a járművet, s végül is mindenki eljusson az úticéljához. A feladatot minden bizonnyal nem találta túl nehéznek, a biztonság kedvéért a többi válaszhoz hasonlóan ezt is ellenőrizze a lecke végén. Ha ideje engedi keressen, ill. fogalmazzon meg más példákat is a fenti eset mintájára. Ezzel a lecke végére is értünk.

62

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1. – a), g); 2. – b), c), e), h); 3. – d), f), i), j), mert: Serkentően hat a sportverseny és a vetélkedő azáltal, hogy növeli a motivációt. Gátló tényezőként hat (rontja a koncentrációt) a takarítás, a leckeírás, a versírás és a horgászat. A tánc, az éneklés, a kertészkedés és a várakozás hatása viszont az adott szituációtól függ. 2. megoldás az elektronikus tankönyv szerint: A csoport két vagy több főből áll, akik interakcióban állnak egymással, hatással vannak egymásra, tudnak egymásról, és a tagok csoportnak tekintik magukat. 3. megoldás: b), mert: A referencia-csoport összehasonlítási alapul szolgál az egyén számára saját viselkedésének megítéléséhez. 4. megoldás: b), mert: Az informális csoport egyéni szükségletek és vonzalmak alapján alakul ki, tagsága önkéntes, közös érdekeken és értékeken, szükségleteken alapszik. 8. megoldás: Az egyéneknek, ítéleteik kialakításához, két forrás áll rendelkezésre: egyrészt saját tapasztalataik, másrészt társaik ítélete. Az egyén akkor kerül a társas befolyásolás hatása alá, (akkor lesz konform), ha bízik társai ítéletében. Ennek érdekében hajlamos úgy látni a világot, hogy a többieknek ad igazat, ha saját észlelése el is tér a többiétől. 9. megoldás: A meghatározások egyben a két fogalom különbségére is rávilágítanak: A csoportnorma csoporton belül elfogadott azon elvárások és várakozások, amelyek a csoporton belüli viselkedései formákra vonatkoznak. Szabályokat tartalmaznak arra, hogy a tagoknak bizonyos körülmények között hogyan kell viselkedniük. A csoporthatás olyan folyamat, amelyben a csoporttagok viselkedése és jellemzői befolyásolják mások viselkedését és jellemzőit. 11. megoldás: 1. – c), 2. – b), 3. – e), 4. – a), 5. – d), mert: Az előítélet valamely csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonyulás – pusztán az adott csoporthoz való tartozásuk miatt. A sztereotípia torzításon, túlzáson, leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamilyen csoporttal szemben. A diszkrimináció egyes emberek hátrányos, megkülönböztető kezelése azon az alapon, hogy valamely társadalmi csoport tagjai. Az eltolás esetében az ellenségesség vagy düh nem a nyugtalanság valódi okozójára irányul. Az emberek bűnbakokon vezetik le a feszültséget. Projekcióról akkor beszélünk, ha az emberek olyan helyzetekben, amikor komoly frusztrációkat élnek át, vagy elfojtják saját vágyaikat, azokat kivetítik másokra. 12. megoldás: A közös cél a jármű kiszabadítása, az egyéni vagy individuális cél pedig az, hogy mindenki eljusson az úticéljához.

63

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

12. lecke A vezetési stílus Közgazdaság-tudományi értelemben egy vállalkozó szervezet (vállalat) eredményességét a rendelkezésre álló erőforrásai határozzák meg. A klasszikus termelési tényezők (a fizikai erőforrások, pl. épület, gép, berendezés, eszköz; a tőke: pénz; az infrastruktúra) mellett napjainkra előtérbe kerültek, sőt a globális verseny kiéleződésével meghatározóvá váltak az ún. tudáserőforrások. Az emberi tehetség és tudás viszont csak akkor érvényesülhet megfelelően, ha a vezetés képes e szellemi tőkét hatékonyan felhasználni, azaz dolgozóit oly mértékben aktivizálni és ösztönözni, hogy tevékenységük során mindig a lehető legjobbat nyújtsák. Ha a vezetés ért ehhez, akkor a munkatársak ambicionálni fogják az ésszerű és hatékony munkavégzést, megfelelően kihasználják saját kvalitásaikat, sőt törekedni fognak ismereteik bővítésére is ennek érdekében. Így a vezetésnek alapvetően fontos feladata, hogy vezetési magatartásával, a vállalati klíma (munkahelyi légkör) kedvező alakításával, a humán kapcsolatok legmegfelelőbb irányításával elősegítse a szervezet céljainak elérését; miközben a szervezetben lévő emberekre összpontosítva folyamatosan törekszik a szervezet, a csoport és az egyén céljainak összehangolására. Nagyon lényeges ugyanis, hogy a vezetés embertől emberig tartó folyamatában kialakuló kölcsönös kapcsolatok és magatartások milyen emberi atmoszférához vezetnek (pl. megelégedettség vagy elégedetlenség). Ez minden esetben visszahat az emberek munkájára, a közöttük folyó együttműködésre. Ehhez szorosan kapcsolódik a személyes vezetésben (leadership) közvetlenül érzékelhető, a vezetőt jellemző magatartás (a vezető stílusa), amely a vezetői munka hatékonyságának, az ösztönzési folyamat eredményességének nagyon fontos összetevője. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 8 óra


• • • •

elemezni a stílus és vezetési stílus kapcsolatát; kifejteni a döntés és személyiség alapú stíluselméletek lényegét; megfogalmazni a menedzseri és a leaderi szerepeket meghatározó tényezőket; értelmezni a leadershipet meghatározó összetevőket.

A lecke első része a vezetési stílus értelmezésével és fejlődésével foglalkozik. Olvassa el az elektronikus tankönyv 127-128. oldalait!

A stílus bizonyos tulajdonságok, magatartásjegyek összegzett megítélésére szolgál. A vezetési stílus olyan – elsősorban – személyes képességeket takar, amely révén valaki képes mások befolyásolására valamilyen cél elérése érdekében. Azt, hogy jó egy vezető vezetési stílusa, elsősorban az emberek befolyásolására, meggyőzésére, a problémamegoldás hatékonyságára értjük.

64

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki az alábbi meghatározásokat! (Ügyeljen arra, hogy egy-egy szó több mondatba is beleillik!) a) vezetési b) magatartásjegyek c) személyes d) tulajdonságok e) hatékonyságára f) befolyásolására

A stílus bizonyos 1. .......... , 2. .......... összegzett megítélésére szolgál. A 3. .......... stílus olyan – elsősorban – 4. .......... képességeket takar, amely révén valaki képes mások 5. .......... valamilyen cél elérése érdekében. Azt, hogy jó egy vezető 6. .......... stílusa, elsősorban az emberek 7. .......... , meggyőzésére, a problémamegoldás 8. .......... értjük.

A kiegészítés eredményét ellenőrizze a lecke végén! A vezetéselmélet teoretikusai, illetve a szervezetkutatók a vezetői magatartás, a vezetőkre jellemző speciális cselekvési formák, viselkedésminták elemzése alapján különböző stílustipológiákat dolgoztak ki. A leggyakoribb magatartáselméleti elkülönítés a „döntésközpontú és személyiségközpontú leadership-elméletek” kategóriákba sorolja be vezetési stílusokat! Olvassa el a tankönyv 128-131 oldalait a stílustipológiák áttekintéséhez! 2. önellenőrző feladat

Sorolja fel a legismertebb stílusértelmezési dimenziókat!


A döntésközpontú tipológia szerint az alább jellemzett vezető melyik kategóriába illik Kurt Lewin, illetve Likert felosztásából? Ez a vezető egymaga uralja a csoport tevékenységét, ő határoz minden lényeges kérdésben (kézben tartja a döntéseket), lefelé irányuló kommunikáció dominál, szubjektív alapon értékel, rendszerint fenyegetéssel, büntetéssel él; szigorú, távolságot és fegyelmet tartó vezető. Kurt Lewin

Likert

a) autokrata

d) keménykezű-parancsoló

b) demokratikus

e) jóakaratú parancsoló

c) be nem avatkozó

f) konzultatív g) részvételi

65

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Sorolja be Kurt Lewin döntésközpontú tipológiájának megfelelő kategóriájába az alább jellemzett vezetőt! Az ilyen stílusú vezető kevés önbizalommal rendelkező, passzív résztvevője a csoport tevékenységének; biztosítja az erőforrásokat, de nem kezdeményez, a felelősséget áthárítja, a munkát a csoport tagjaira hagyja (szabad kezet ad), lényegében nem is vezető, csak tanácsadó. a) autokrata b) demokratikus c) be nem avatkozó („laissez-faire-passe”)


Válassza ki, melyik vezetési stílus kapcsolható Likert döntésközpontú tipológiájából az alábbi vezetőhöz! Az ilyen stílusú vezető már alapvetően bízik a beosztottjaiban, véleményüket, ötleteiket konstruktívan felhasználja. A motiválás módja némi részvétel (participáció) biztosítása mellett a jutalmazás (a büntetést igen ritkán alkalmazza). Az átfogó döntések esetében a testületi elv érvényesül, és a szervezetet sokszínű konzultációs gyakorlat jellemzi. a) keménykezű-parancsoló b) jóakaratú parancsoló c) konzultatív d) részvételi


Feladat-centrikus vagy beosztott-centrikus az alábbi vezető? A munkatevékenységek szervezésével, tervezésével és ellenőrzésével foglalkozik, kezdeményezi a feladat teljesítéséhez szükséges tevékenységstruktúrát, nagy súlyt fektet a munka műszaki és termelési szempontjaira, a teljesítményre, a szoros felügyeletre, bizonyos munkaszerepeket határoz meg, határidőket jelöl ki, és követelményeket működtet. a) feladat-centrikus b) beosztott-centrikus

66

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


A 44. ábra (Blake-Mouton rács) elemzése alapján melyik vezetési stílusra gondol az alábbiak alapján? A vezető tisztában van azzal, hogy feloldhatatlan ellentmondás van a szervezeti és az egyéni célok lehető legjobb megoldása között. Az emberek közötti kapcsolatok fejlesztését tartja fontosabbnak, hiszi, hogy a kellemes légkör és munkatempó megfelelő szervezeti eredményekhez vezet. Nem hajszol senkit a nagyobb teljesítményre, de nagyon segítőkész. A konfliktusokat igyekszik kikerülni (megelőzni), és ha mégis kialakulnak ilyenek, akkor igyekszik minél gyorsabban helyreállítani a jó együttműködést, hajlik mások véleményének az átvételére, feszültségektől mentes, barátságos üzemi légkör megteremtésén munkálkodik. Elhanyagolja a formális munkaszervezet fejlesztését és a munkarend betartását, kevés súlyt helyez a döntések megalapozottságára. a) emberközpontú b) csoportközpontú c) kompromisszumos d) „fél” e) hajtós Válaszait ne felejtse el összevetni a lecke végi megoldásokkal! Ahogy már a bevezetésben is olvashatta, a vezetés, mint befolyásolási akció, embertől emberig tartó folyamat. A továbbiakban ismerkedjen meg a személyes vezetés, a leadership koncepció lényegével! Olvassa el az elektronikus tankönyv 132-136. oldalait!


Írja le a leadership modell két oldalát! 9. önellenőrző feladat

Tanulmányozza az elektronikus tankönyv 132. oldalán található 45. ábrát! Foglalja össze 8-10 mondatban az ábra lényegét! Az összefoglaló ellenőrzéséhez a lecke végén talál egy kis összegzést! 10. önellenőrző feladat

Írjon le emlékezetből legalább hetet a hatékony vezetési stílus hagyományos elvei közül! 10. megoldás:

Megoldása ellenőrzéséhez az elektronikus tankönyv 133. oldalán talál segítséget.

67

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik a kakukktojás? a) beosztott b) vezető c) munkatempó d) kommunikáció e) interakció f) szituáció Válaszának ellenőrzéséhez lapozzon a Megoldásokhoz! A kontingencia-megközelítések szerint nincs minden körülmények között ajánlható vezetési stílus, különböző feltételek között más-más vezetői magatartás lehet eredményes. 12. önellenőrző feladat

Fogalmazza meg röviden a gyors helyzetfelismerés jelentőségét a hatékony személyes vezetésben! Válasza helyességét a megoldásokban ellenőrizheti. Végezetül fontos megjegyezni, hogy a szituációelmélet hívei is megállapodnak abban: a vezetői hatékonyság szempontjából nincs arról szó, hogy egyik stílus jobban vagy kevésbé hatékony, mint a másik. Szerintük sokkal inkább arról van szó, hogy a vezető különlegesen jó teljesítményt hoz-e ki beosztottjaiból, az mindenesetben erősen függ az adott helyzettől, és az ehhez igazodó helyzeti vezetési stílustól.

68

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: 1. – d), 2. – b), 3. – a), 4. – c), 5. – f), 6. – a), 7. – f), 8. – e), mert: A stílus bizonyos tulajdonságok, magatartásjegyek összegzett megítélésére szolgál. A vezetési stílus olyan – elsősorban – személyes képességeket takar, amely révén valaki képes mások befolyásolására valamilyen cél elérése érdekében. Azt, hogy jó egy vezető vezetési stílusa, elsősorban az emberek befolyásolására, meggyőzésére, a problémamegoldás hatékonyságára értjük. 2. megoldás: Megkülönböztetünk döntésközpontú elméleteket, személyiség-beállítódáson alapuló elméleteket és egyéb stílustipológiákat. 3. megoldás: a) és d), mert: Az a vezető, aki egymaga uralja a csoport tevékenységét, ő határoz minden lényeges kérdésben (kézben tartja a döntéseket), lefelé irányuló kommunikáció dominál, szubjektív alapon értékel, rendszerint fenyegetéssel, büntetéssel él; szigorú, távolságot és fegyelmet tartó vezető, Lewin tipológiája szerint autokrata, míg Likert tipológiája szerint keménykezű-parancsoló. 4. megoldás: c), mert: A be nem avatkozó („laissez-faire-passe”) stílusú vezetőre jellemző, hogy kevés önbizalommal rendelkező, passzív résztvevője a csoport tevékenységének, biztosítja az erőforrásokat, de nem kezdeményez, a felelősséget áthárítja, a munkát a csoport tagjaira hagyja (szabad kezet ad), lényegében nem is vezető, csak tanácsadó. 5. megoldás: c), mert: A konzultatív stílusú vezetőre jellemző, hogy alapvetően bízik a beosztottjaiban, véleményüket, ötleteiket konstruktívan felhasználja. A motiválás módja némi részvétel (participáció) biztosítása mellett a jutalmazás (a büntetést igen ritkán alkalmazza). Az átfogó döntések esetében a testületi elv érvényesül, és a szervezetet sokszínű konzultációs gyakorlat jellemzi. 6. megoldás: a), mert: A feladat-centrikus vezető az, aki a munkatevékenységek szervezésével, tervezésével és ellenőrzésével foglalkozik; kezdeményezi a feladat teljesítéséhez szükséges tevékenységstruktúrát, nagy súlyt fektet a munka műszaki és termelési szempontjaira, a teljesítményre, a szoros felügyeletre, bizonyos munkaszerepeket határoz meg, határidőket jelöl ki, és követelményeket működtet. A beosztott-centrikus vezető viszont hangsúlyt helyez a támogató személyes kapcsolatokra, az összetartó csoport kialakítására; az alkalmazottak elégedettségére, jóléti szükségleteinek kielégítésére; a hatáskör és felelősség delegálására. 7. megoldás: a), mert: Az emberek közötti kapcsolatok fejlesztése, a hajszolás kerülése, a segítőkészség, a konfliktuskerülés (-megelőzés), a formális munkaszervezet fejlesztésének és a munkarend betartásának háttérbe szorulása az emberközpontú (klubstílusú) vezetésre jellemző. 8. megoldás: A két oldal: a vezetés stílusa – vezetői oldal, illetve a követés stílusa – beosztotti oldal.

69

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

9. megoldás: Jó a megoldása, ha az alábbi gondolatmenetet követte: Láttuk korábban (a különböző stílustipológiákban is), hogy a vezetési stílusok a gyakorlatban végtelenül változatos formákban léteznek. Ennek okaiként a sokrétű vezetési körülményeket, a kulturális meghatározottságokat, a vezető és a csoporttagok eltérő személyiségjegyeit, a vezetőnek a munkatársakhoz fűződő viszonyát, a vezető és a munkatársak közötti kapcsolatok gyakoriságát, a munkatársak megítélését a vezetőről, a csoportszituációt, a csoporttagok céljait, szükségleteit, a szociális klímát stb. jelölhetjük meg. A változatos formák két szélsőséges alapesetének tekinthető az, amikor a) a vezető egyoldalúan rákényszeríti akaratát a beosztottjaira (autokrata), b) vagy alkalmazkodik az általa vezetett csoport elvárásaihoz, normáihoz (demokratikus, együttműködő), és a szervezeti célokat az egyéni célok legközvetlenebb összekapcsolásával igyekszik megvalósítani. A vizsgált ábra a fenti két szélsőség között fellelhető vezetői magatartási lehetőségekre (stílusokra) utal, azzal, hogy felvillantja a stílusra ható legfontosabb elemek tükrében azt a sávot, amely valamennyi, a vezetési stílust meghatározó tényező között átfedésként létezik. A vezetőnek tehát kiemelt figyelmet kell fordítania ezekre a tényezőkre, amikor meg kell ítélnie az adott helyzetet, illetve keresi a feladatmegoldás (végrehajtás) leghatékonyabb módját. 11. megoldás: c), azaz a munkatempó, mert: A (személyes) vezetési stílus alapvető tényezői: beosztott, vezető, kommunikáció, interakció, szituáció. 12. megoldás: A problémaérzékenység, a jó időzítés képessége stb. mellett, a gyors helyzetfelismerés és értékelés képessége fontos vezetői „erény”. Ugyanis a helyzet határozza meg a vezető befolyásoló képességét, és a helyzet az, amelynek gyors és szakszerű elemzése segíti a vezetőt a legcélravezetőbb viselkedés megválasztására. Más szóval különböző helyzetek különböző típusú vezetőket igényelnek, illetve a különböző szituációkban más-más vezetői magatartás lehet eredményes. Sok esetben egy vezetőnek másodpercek alatt döntenie kell, hogy adott helyzetben („pillanatban”) melyik „út” célravezető. Ugyanaz a vezető az eltérő szituációkhoz igazítva lehet pl. erélyes vagy támogató, eredményorientált, résztvevő vagy bevonó.

70

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

13. lecke A szervezeti kultúra A 80-as évek első felére nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezetek teljesítményét kulturális tényezők is befolyásolják. Az már régóta ismert tény, hogy az egyén viselkedését ismeretei, értékei, szükségletei és normái befolyásolják. A felismerést követően a 90-es évekre bizonyossá vált, hogy a szervezetek is kialakítanak olyan érték- és normarendszereket, amelyek csak rájuk jellemzőek, és ezek hatása megmutatkozik a szervezetek teljesítményében is. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 7 óra

A lecke tanulmányozása után Ön képes lesz:

• • • •

bemutatni a szervezeti kultúra lényegét, a kultúra alapjául szolgáló értékeket; kifejteni Hofstede kultúra-kutatásainak lényegét és dimenzióit; tartalmilag helyesen használni a kultúrák szintjeit és megjelenési formáit; elemezni saját szervezetének kulturális jellemzőit.

A szervezeti kultúráról sokan úgy beszélnek, mint a szervezet személyiségéről. Valóban. Értékek, hitek, szükségletek, magatartásminták jelennek meg benne. Ez a lecke elvezeti a szervezeti kultúra bonyolult világába, segítségével értelmezni tudja a kultúra lényegét, forrásait, jellemzőit. Olvassa el az elektronikus tankönyv 119-123. oldalait!


Egészítse ki a meghatározást! A szervezeti kultúra a szervezet tagjai által osztott .......... , .......... , .......... rendszere, amelyek segítségével meghatározzák önmagukat és megkülönböztetik magukat környezetüktől. Mindezek .......... , .......... , .......... formájában és tárgyakban jelennek meg. 2. önellenőrző feladat

Nevezze meg a szervezeti kultúra forrásainak tekinthető (kialakulását befolyásoló) két fő tényezőcsoportot, és soroljon fel közülük néhányat! A kiegészített definíció helyességét és a szervezeti kultúra forrásait a lecke végi megoldások alapján ellenőrizheti.

71

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik igaz (I) és melyik hamis (H) az alábbi állítások közül? a) Önálló kultúrája bármely kezdő vállalkozásnak is lehet. b) A szervezeti kultúrát nevezhetjük a szervezeti hatékonyság kulcsának is. c) Minden szervezetnek egyedi kultúrája van. d) A szervezeti kultúra a szervezeti tagok bevitt egyéni kulturáltságától függ. e) A szervezeti kultúra csak közös tanulási folyamat eredményeként alakulhat ki. A kultúra-kutatások egyik elismert alakja Geert Hofstede. 4. önellenőrző feladat

Sorolja fel azokat az alapdimenziókat, melyeket Geert Hofstede javasolt a nemzeti kultúrák különbségeinek elemzéséhez!


Geert Hofstede dimenziói közül melyikre utal az alábbi szöveg? „arra utal, hogy az adott társadalomban általában milyen a szervezetekben a vezetői döntéshozatal jellege, mennyire félnek a munkatársak a közvetlen felettesükkel való egyet nem értésüket kifejezni, illetve, hogy milyennek szeretnék látni feljebbvalójuk vezetési (döntéshozatali) stílusát” a) hatalmi távolság b) bizonytalanság-kerülés c) individualizmus – kollektivizmus d) férfias – nőies értékek Válasza ellenőrzéséhez lapozzon a lecke végére. Folytassa a tananyag tanulmányozását a kultúrák szintjeinek, megjelenési formáinak megismerésével! Olvassa el az elektronikus tankönyv 123-126. oldalait!


Fogalmazza meg a (szervezeti) domináns kultúra és a szubkultúra különbségét!

72

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Soroljon fel legalább nyolcat a vezetők által közvetlenül is megfigyelhető kulturális tényezők közül! Ha ellenőrizte megoldását, a lecke végére ért. Már csak egy lecke van hátra, melyben a változásmenedzsment egyes kérdéseit tanulmányozhatja.

Megoldások 1. megoldás: A szervezeti kultúra a szervezet tagjai által osztott előfeltevések, hitek és értékek rendszere, amelyek segítségével meghatározzák önmagukat és megkülönböztetik magukat környezetüktől. Mindezek szabályokban, rituálékban, szimbólumokban és tárgyakban jelennek meg. 2. megoldás: 1. Külső hatások (pl. természeti környezet, nemzeti kultúra - társadalmi értékrend). 2. Szervezet-specifikus tényezők (pl. domináns technológia, a szervezet eredete, történelme, az alapítók értékrendje). 3. megoldás: igaz – b), c), e); hamis – a), d), mert: A szervezeti kultúra közös tanulási folyamat eredményeként alakul ki, vagyis önálló kultúrája csak független, hosszabb idő óta létező szervezetnek (társadalmi csoportnak, egységnek) lehet (a). A szervezet kultúrája a társas beilleszkedési folyamat, a szervezeti szocializáció során válik a sajátunkká (d). 4. megoldás: Geert Hofstede javaslata a nemzeti kultúrák különbségeinek elemzéséhez: - hatalmi távolság; - bizonytalanság-kerülés; - individualizmus – kollektivizmus; - férfias – nőies értékek. 5. megoldás: a), mert: A hatalmi távolság utal arra, hogy az adott társadalomban általában milyen a szervezetekben a vezetői döntéshozatal jellege, mennyire félnek a munkatársak a közvetlen felettesükkel való egyet nem értésüket kifejezni, illetve, hogy milyennek szeretnék látni feljebbvalójuk vezetési (döntéshozatali) stílusát. 6. megoldás: Domináns kultúrának nevezzük a szervezeti tagok többsége által közösen vallott értékeket, szubkultúrának pedig az egyes szervezeti egységekre, csoportokra jellemző mini-kultúrákat, amelyek a domináns kultúra értékeit, további – csak rájuk jellemző – értékekkel egészítik ki. (Sajátos szervezeti szubkultúra lehet pl. egy szervezeti egység, egy szakmai csoport, egy regionális divízió.) 7. megoldás: Felsorolásában az alábbiak közül választhatott: Percepció; érzelmek; attitűdök; munkakörrel vagy szervezettel azonosulás; hiedelmek; informalitás; hatalmi hálózat; egyén, csoport, vagy szervezet centrikusság; humán orientáció; függés vagy függetlenség; erős vagy gyenge kontroll; értékek, ideológiák; hagyományok; szokások; magatartás; célok összhangja; ösztönzők; csoportnormák. 73

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

14. lecke Szervezeti változások. Változásvezetés A szervezetek nem statikus képződmények (főleg a gazdasági szférában nem), hanem állandóan változó dinamikus rendszerek; azaz időről időre átalakulnak, alkalmazkodniuk kell a gyorsan változó turbulens és bizonytalan környezethez, a gazdasági környezet, az iparági versenykörnyezet stb. változásaihoz. A szervezeti változások több területet érinthetnek: folyamatokat, technológiát, outputokat, struktúrát, kultúrát, hatalmi viszonyokat, magatartást, domináns vezetési stílust stb. A jó szándékú vállalati át- és újraszervezések, változtatási projektek a gyakorlatban sokszor mégis nehezen érnek célba, „útjukat” kisebb-nagyobb erejű ellenállás kíséri. Mindenkire, így a szervezetekre is igaz a stabilitásra törekvés. Elkerülhetetlen külső kényszer nélkül nem, vagy nehezen változtatunk bevett módszereken, szokásokon, magatartásokon stb., vagyis változásvezetés során nem lehet elkerülni az ellenállás kitermelődését. A vezetésnek törekednie kell – főleg, ha a változtatásokra elkerülhetetlenül szükség van – módszeres okkereséssel, a megfelelő változtatási stratégia és taktika alkalmazásával leküzdeni az alapvetően személyes indíttatásokra és szervezeti okokra visszavezethető ellenállásokat. Ez a lecke – a teljesség igénye nélkül – rövid betekintési lehetőséget ad a változásvezetés világába. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 7 óra


• • • •

elmagyarázni a szervezeti változások és a változásvezetés kapcsolatát; ismertetni a változások sikereinek feltételeit; kifejteni a változtatási stratégiák lényegét; elemezni a változásvezetés legfontosabb módszereit.

Olvassa el a tankönyv 137-140. oldalait!

Az olvasottak alapján válaszoljon az alábbi kérdésekre!

74

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Melyik igaz (I) és melyik hamis (H) az alábbi állítások közül? a) A változásokban központi szerepet kap a munkacsoport. b) A vezető kikényszerítheti a változásokat. c) A változásokkal szembeni ellenállás hatalmi eszközökkel leküzdhető. d) A tanulási transzfer nem más, mint tanult viselkedés átvitele új szituációba. e) Az egyhurkos tanulás folyamatos (hiba, eltérési ok) elemzésből áll. f) Megnőtt a kompetenciák és önképzés szerepe. g) A szervezeti tanulás kollektív látásmódot is jelent. h) A szervezeti változtatás is interaktív, tanulási folyamat. Megoldásai ellenőrzése nélkül ne lépjen tovább! 2. önellenőrző feladat

Sorolja fel a szervezeti változások sikerének feltételeit! A felsorolást a 2. megoldással hasonlíthatja össze. A változásvezetésnek számos módszere és lehetséges stratégiája van. Megismerésükhöz olvassa el a tankönyv 140-142. oldalait!


Válassza ki, melyik fogalomhoz kapcsolható az alábbi leírás! A szervezet vezetése a gyors és hatékony alkalmazkodás érdekében, a várható környezeti változásokat megelőzően hajt végre szervezeti változtatásokat. a) reaktív (vagyis passzív) alkalmazkodás b) preaktív alkalmazkodás c) proaktív (interaktív) befolyásolás

75

Szolnoki Főiskola


Távoktatás


Egészítse ki a meghatározást a megfelelő kifejezésekkel! a) gyors (radikális) b) interaktív (proaktív) c) fokozatos (inkrementális) d) passzív (reaktív) e) megelőző (preaktív) A szervezetfejlesztés stratégiai megközelítésénél a változás 1. .......... és 2. .......... stratégiai megközelítéseit célszerű tanulmányozni. Ez a különbségtétel valójában a választási lehetőségek skálájának végpontjait határozza meg. Miután ellenőrizte válaszai helyességét, hasonlítsa össze a folyamat-centrikus szervezetfejlesztés két módszerét a következő feladat segítségével! 5. önellenőrző feladat

Értelmezze 3-4 mondatban az outsourcing (kiszervezés, kiszerződés), és a BPR (Bussiness Process Reengineering, üzleti folyamatok újraszervezése) módszerét, fogalmazza meg a két módszer közti különbséget! Válaszai helyességét a megoldásokban ellenőrizheti. A szervezet-centrikus szervezetfejlesztés egyik alapmódszere az egyszerű átszervezés. 6. önellenőrző feladat

Állítsa sorrendbe az egyszerű átszervezés legfontosabb lépéseit! a) A feltárt helyzetkép elemzése. b) Az átszervezés céljának meghatározása. c) A legkedvezőbb változat meghatározása (kiválasztása) – döntés. d) Az elfogadott terv megvalósítása. e) A szervezési cél megoldására alkalmas szervezési koncepcióváltozatok kidolgozása. f) Az adott (jelenlegi) helyzet feltárása. g) A megvalósítandó szervezés részletes tervének kidolgozása. h) A kijelölt szervezési cél megvalósításának ellenőrzése. A helyes sorrendet a lecke végén találja. Ezzel az utolsó lecke és az egész féléves tananyag végére ért. Ha a kijelölt anyagrészeket elolvasta és a feladatok segítségével feldolgozta, bizonyára sikerrel veszi majd az utolsó „akadályt”, a vizsgát is. Sok szerencsét!

76

Szolnoki Főiskola


Távoktatás

Megoldások 1. megoldás: igaz – a), d), f), g), h); hamis – b), c), e), mert: A változásokat csak együttműködés révén lehet elérni (b, c). A folyamatos (hiba, eltérési ok) elemzés a kéthurkos tanulás jellemzője (e). 2. megoldás: Jó a válasza, ha felsorolásában a következők szerepelnek: - Beosztottak személyiségének tisztelete; - Bizalom és támogatás; - A hatalom kiegyenlítődése; - Nyíltság; - Részvétel és bevonás; - Megnyerés és lokalizálás. 3. megoldás: b), mert: Ha a szervezet vezetése a gyors és hatékony alkalmazkodás érdekében a várható környezeti változásokat megelőzően hajt végre szervezeti változtatásokat, akkor preaktív alkalmazkodásról, megelőzésre összpontosító stratégiáról van szó. 4. megoldás: 1. – a); 2. – c), mert: A szervezetfejlesztési stratégiai megközelítésénél a változás gyors (radikális) és fokozatos (inkrementális) stratégiai megközelítését célszerű tanulmányozni. Ez a különbségtétel valójában a választási lehetőség skálájának végpontjait határozza meg. 5. megoldás: Az eltérés, a tartalmi különbség az, hogy a hatékonyság növelését - az outsourcing azzal éri el, hogy a fő folyamatokra koncentrál; az olyan tevékenységek végzését pedig, amelyek nem tartoznak a tevékenysége lényegéhez, külső partnerre bízza. (Gyakorlatilag koncentrálja belső erőforrásait és átstrukturálja költségszerkezetét.) - a BPR pedig azzal, hogy az üzleti, vállalati folyamatok alapvető újragondolását és radikális áttervezését végzik el a drámai javulás céljából. Cél, hogy olyan lényeges teljesítménymutatóiban jelentős javulás következzen be, mint pl. a költség, a minőség, a szolgáltatás, a gyorsaság. 6. megoldás: b) – f) – a) – e) – c) – g) – d) – h), mert: Az egyszerű átszervezés legfontosabb lépéseinek sorrendje: - az átszervezés céljának meghatározása, - az adott (jelenlegi) helyzet feltárása, - a feltárt helyzetkép elemzése, - a szervezési cél megoldására alkalmas szervezési koncepcióváltozatok kidolgozása, - a legkedvezőbb változat meghatározása (kiválasztása) - döntés, - a megvalósítandó szervezés részletes tervének kidolgozása, - az elfogadott terv megvalósítása, - a kijelölt szervezési cél megvalósításának ellenőrzése.

77

Szolnoki Főiskola


78

Távoktatás

Szolnoki Főiskola


79

Távoktatás

Szolnoki Főiskola


80

Távoktatás

Menedzsment tantárgyi kalauz

Recommend Documents