Kaló Zoltán Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont, Eötvös Loránd Tudományegyetem, TáTK Syreon Kutató Intézet
NAPI GAZDASÁG KONFERENCIA Egészségügy 2.0, avagy az egészségpolitika új irányai Budapest, 2011. október 13. TODAY’S RESEARCH FOR TOMORROW’S HEALTH
Jelen formájában az egészségügyi rendszer nem fenntartható, mert a források nem elégségesek a meglevő kapacitások működtetéséhez Az egészségügyi rendszerünk időzített bombái a potenciális robbanás időrendjében 1. 2. 3. 4.
humán erőforrás ellátórendszer intézményi struktúrája gyógyszerágazat forrásteremtés - forrásallokáció TODAY’S RESEARCH FOR TOMORROW’S HEALTH
Válság ide, válság oda, az egészségügyi dolgozók joggal várnak el fizetésemelést. A szektor bérezése elfogadhatatlanul alacsony más ágazatokhoz képest (pl. utcaseprők) Az uniós piac elszívó hatása miatt munkaerőhiány alakult ki a korábban túlkínálattal küzdő orvosi munkaerőpiacon, és fokozta a nővéri munkaerő hiányát. Jelentős(?!) fizetésemelés (pl. havi 100eFt bruttó per orvos és 40eFt bruttó per nővér) csak százmilliárd Ft feletti forrásbevonás esetén lehetséges. Enélkül részmegoldásokban lehet gondolkodni. Ha a szaktárca valahol hozzá tud nyúl a rendszerhez, két reakciót vált ki, például a rezidensi ösztöndíjprogram − „nem elegendő az érintetteknek” − „bérfeszültséget generál” TODAY’S RESEARCH FOR TOMORROW’S HEALTH
Kórházi szakellátás központú. A decentralizált intézményi rendszerben a központi politikai akarat nehezen hajtható végre Erősen forráshiányos szakellátás, a működőképesség fenntartásához szükséges finanszírozási módszer →.minőségi és hozzáférési korlátok Az igen jelentős Európai Uniós forrást rosszul használtuk fel: − zöldmezős beruházások (azaz kapacitás bővítés) racionalizálás (azaz fix költségek csökkentése) helyett − nagyvolumenű centrumokban évekig tartó tervezés → befejezetlenség kockázata az EU költségvetési cikluson belül. Államosítás → további költségek és bizonytalanságok − átadás-átvétel − szerződések felmondása − párhuzamosságok felszámolásának egyszeri költségei − ösztönzők? döntési jogkörök? Az államosítás (ha eljut odáig a rendszer) magában hordozza központi akarat végrehajtásának lehetőségét (ld. kapacitás redukció és átalakítás), valamint a központosított beszerzésben rejlő tartalékok kiaknázását. TODAY’S RESEARCH FOR TOMORROW’S HEALTH
OEP gyógyszerkiadások reál és nominál értéken (1994-2010) Éves nominál növekedés: 11,3% Éves reál növekedés: 1,0%
450
388,7
400
347,9 343,0 345,4
348,9
350
323,6 288,9
milliárd Ft
300 251,8
250
nominál kiadás
209,0
200
reál kiadás
179,5 150,8 135,5 139,5
150 100,9 85,5
100 62,4
50
62,4
70,8 96,5 55,2
53,9
53,8
63,2
59,1
58,2
63,5
70,2
77,0
82,8
103,4 79,8
80,8
76,5
73,4
0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
*reál kiadás: KSH fogyasztói árindex alapján
TODAY’S RESEARCH FOR TOMORROW’S HEALTH
OEP gyógyszerkiadások reál és nominál értéken (1994-2014) Éves nominál növekedés: 6,6% Éves reál növekedés: -1,9%
Előrejelzés a Széll Kálmán Terv alapján
450 389
Nominális kiadási szint (MRD Ft)
400
349
348
Reál kiadási szint (MRD Ft, ref.: 1994)
350
343
345
344
324 289
Milliárd Ft
300 261
252
224
250
224
209 179
200 135
150
139
151
101
100
85 62
71 96
50 62
0
55
54
54
63
59
58
63
70
77
83
103 80
81
76
73
71 52
43
42
* 2011-14 projekció Széll Kálmán terv alapján (reál kiadás számításaTODAY’S 3%-os fogyasztói RESEARCHárindex FOR TOMORROW’S emelkedést feltételezve) HEALTH
A magán kiadások relatív növekedése a közkiadásokhoz (1993-2008) és a közkiadások aránya a teljes egészségügyi kiadásokban (1993) 5
Ratio of private to public health spending growth, , 19932008
HUN CZE
4
3
SWE
2 DEU CAN TUR
1 USA MEX KOR
GRC CHL
AUS
CHE
PRT
SVN ESP FIN POL
FRA IRL ITA AUT NZL JPN
GBR ISL
NOR
DNK
0 20
40
60
80
100
Public share of total health spending, 1993 (%) TODAY’S FORinTOMORROW’S HEALTH Forrás: How Much is Too Much? RESEARCH Value for Money Health Spending, OECD 2010
Vegyes finanszírozás (járulék + adó + magán) A járulékfizetésre épülő bismarcki rendszerben továbbra is alacsony a járulékot fizetők aránya Az inaktív lakosság forrásteremtését elvileg az állam egyéb formában fizetné, de a címkézetlen (azaz adóbevételekből származó) egészségügyi forrásteremtés csökkentése nehéz gazdasági periódusokban előre borítékolható. Az állam feladata a közeljövőben a közkiadások csökkentése lesz… Új bevételi formák sem címkézettek (pl. chipsadó), nem garantált, hogy a bevételeket az egészségügyi rendszerben lehet felhasználni. A magánkiadások növekedése nagyon jelentős mértékű, és a kiadások nem intézményesült formában (pl. magán kiegészítő biztosítás) realizálódnak. Az alkalmanként kötelezően fizetett (pl. térítési díj, vizitdíj), családokat terhelő hozzájárulások komoly egyenlőtlenségekhez vezetnek. TODAY’S RESEARCH FOR TOMORROW’S HEALTH
Forrásteremtés − a járulékfizetők számának növelése − a járulék/adó arány növelése − a páciensek választásából fakadó szolgáltatások magánfinanszírozásának növelése (pl. osztott finanszírozás csípőprotézis műtét esetén, területen kívüli ellátás esetén a szolgáltatás mértékétől függő „vizitdíj”) Ellátórendszer rendszer fix költségeinek csökkentése − szakellátás kapacitásának csökkentése (nyertesek vs vesztesek). − szolgáltatási csomag szűkítése − gyógyszertámogatásban a jelenlegi módszerek (pl. generikus program) mellett csomagszűkítés
TODAY’S RESEARCH FOR TOMORROW’S HEALTH
Humán erőforrás − megmaradt egészségügyi ellátóhelyeken a fizetések emelése − háziorvosi rendszer forrásainak bővítése és a finanszírozási ösztönzők átalakítása Népegészségügyi helyzet − ciklusokon átnyúló népegészségügyi program intézményi és finanszírozási alapjainak megteremtése − explicit kritériumokon alapuló prioritások meghatározása − a terápiahűségen alapuló generikus gyógyszerprogram feltételeinek kidolgozása − (egyéni felelősség kérdésének újratárgyalása a szolidaritási elven alapuló egészségügyi rendszerben különösen nagy értékű ellátások esetében – ld. aktív dohányosok tüdőrákjának kezelése) TODAY’S RESEARCH FOR TOMORROW’S HEALTH
Legfontosabb kérdés politikai és egészségpolitikai döntéshozóknak: − a válságra hivatkozva javítani akarják-e az egészségpolitikai döntéshozatal megalapozottságát; − vagy az elmúlt évekhez hasonlóan csak a (köz)kiadások csökkentésére koncentrálnak? Hamis ígéret, hogy az egészségügyi rendszer hatékonysági tartalékainak feltárásával a helyzet orvosolható, valamint hogy a betegek a változásokból nem fognak semmit megérezni. − a sokszorosan kivéreztetett ellátórendszerben nincs elegendő hatékonyság tartalék. − a rendszer túlélési esélyeinek a javítása egyes betegek túlélési esélyeit csökkentheti. Az egészségügyi rendszert újra kell tervezni, forrásbevonás és csomagszűkítés szükséges. Az új rendszert (az ésszerűség határain belül) a tudományos bizonyítékokra és a szereplők partneri viszonyára kell alapozni. TODAY’S RESEARCH FOR TOMORROW’S HEALTH
Egészségügyi ráfordítás = kiadás?
Egészségügyi ráfordítás = befektetés Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
TODAY’S RESEARCH FOR TOMORROW’S HEALTH
