Mitől függ a tanári munka minősége?
Sági Matild Ercsei Kálmán
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
XII. Országos Neveléstudományi Konferencia BME, Budapest 2012. november 8-10.
Miért fontos az oktatás minőségéről beszélnünk? •
az oktatás minősége egyike azon kulcsfontosságú tényezőknek, amelyek Magyarország versenyképességét a globalizálódó világban meghatározzák;
• ahhoz, hogy a tanulói teljesítményeket és általában az oktatás színvonalát javítani lehessen, arra van szükség, hogy jó képességű, felkészült tanárok tanítsanak az iskolákban, és hosszabb távon is ott maradjanak; • az iskolarendszer minőségének, és ezen belül mind a pedagógusképzésnek, mind a szakmai továbbfejlesztésnek, mind pedig a minőségértékelés rendszerének kritikus kérdésköre annak meghatározása, hogy mit tekintünk jó minőségű pedagógiai munkának, milyen jellemzői vannak a jó pedagógusnak.
Nemzetközi összehasonlító mérésekre alapozott elemzések • OECD 2005: „A tanárok számítanak!” • I. McKinsey-jelentés (2007): „Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében?” • 2009. évi PISA-jelentés (OECD 2010): „Mi tesz sikeressé egy iskolát?” • II.: McKinsey-jelentés (2010): az oktatási rendszer különböző fejlettségi fázisaiban más-más oktatáspolitikai intézkedések szolgálják leginkább a további fejlődés lehetőségét; • OECD 2011 (Building a high-quality teaching profession – TALIS 2009): az oktatási rendszer egészének megerősítését leginkább azok a reformok eredményezik, amelyek a pedagógushivatás területére vonatkoznak;
Fontosabb hazai fejlesztések és kutatások •
TÁMOP 3.1.1-08/01 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció „: kutatási és fejlesztési tevékenységével, támogató eszközrendszerével, szolgáltatásaival és fejlesztéskoordináló munkájával hozzájáruljon az oktatás eredményességének és hatékonyságának javulásához;
•
TÁMOP 3.1.5-09/A/1 „Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben”: a pedagógusok szakmai továbbfejlődésének támogatására irányult (a projekt keretében oktatási-nevelési intézmények pályázhattak arra, hogy kollégáik felkészítő képzéseken vegyenek részt);
• TÁMOP 4.1.2-08/1/B „Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása”: célcsoportjai a pedagógusképző felsőoktatási intézmények voltak, a sikeres pályázóknak hat célfeladatot kötelező jelleggel kellett megvalósítaniuk;
Mitől függ a tanári munka minősége?
1. Tanári kompetenciák
• a tanári kompetenciák standardizálására vonatkozóan egyre jelentősebb hazai és nemzetközi kezdeményezések vannak; • a pedagógusképző intézményeknek kiemelt szerep jut a kompetenciák terén; • új felsőoktatási törvény: megfogalmazódik a pedagógusképző intézmények szerepe a pedagóguspálya kezdeti szakaszában, a pedagógus továbbképzésben és az oktatás minőségbiztosításának rendszerében; • a tanárképző intézmények hálózata szakmailag mérvadó intézményekként funkcionál(hat)nak, regionális szinten pedig jelentős szervező-koordináló feladatokat lát(hat)nak el;
2. Pedagógusképzés Rekrutáció és szelekció: •
a sikeres és eredményes oktatási rendszerrel rendelkező országok már a képzésre történő jelentkezéskor szelektálnak a pályának vonzónak és versenyképesnek kell lennie;
•
relatíve alacsony jelentkezői arányok + negatív önszelekciós hatás;
•
alacsony jelentkezői arány miatt nehéz szelektálni (bár: 2010-ben 2008-hoz képest nőtt a szelekciós lehetőség) vélt megoldás: egyszintű pedagógusképző rendszer visszaállítása;
A tanárképző intézmények munkájának jelentősége: •
a pedagógusok munkájának minőségét alapvetően befolyásolja az, hogy milyen képzést követően lépnek a pályára a tanári kompetenciák kérdésköre első szinten a pedagógusképzésben jelenik meg;
•
a tanárképző intézmények hatékony munkájához fontos a készségek, jártasságok, tudások minél pontosabb körülhatárolása, amelyek segítségével fel akarják vértezni a pedagógushallgatókat (vö. kompetenciák);
3. Pályára állás és pályán maradás
Pályára állás: • • •
az első években szerzett tapasztalat jelentősége; pályára állás szakmai segítése (ld. mentortanár-program/életpályamodell); a gyakornoki időszak jelentősége;
Pályán maradás: • •
cél, hogy a leginkább rátermett pedagógusok a pályán maradjanak; a pedagóguspályának nemcsak a kezdeti periódusban, hanem a pályaív teljességében, hosszú távon vonzó alternatívát kell nyújtania a munkaerőpiac egyéb lehetőségeivel, kihívásaival szemben;
4. Értékelés és minőségbiztosítás •
gyakorlatorientált szaktanácsadási rendszer: egyéni szinten a minőségértékelés, a visszacsatolás és az ehhez kapcsolódó szakmai továbbfejlődési javaslat megvalósítását jelenti;
•
a jól működő (sikeres) oktatási rendszerekben a pedagógusok szakmai továbbfejlődési/továbbfejlesztési szisztémája intenzív kapcsolatban van a pedagógusok munkájának minőségértékelésével, annak visszajelzésével, a korrigálási és jutalmazási rendszer egészével.
•
cél: a pedagógiai munka értékelésének eredményeképpen az adott oktatási helyzethez és az adott pedagógushoz adaptált, személyre szóló fejlesztések megvalósítása ;
•
köznevelési trv.: pedagógiai szakmai szolgáltatások bevezetése, amely a pedagógiai munka központi szakmai szempontok alapján való értékelésére és a szakmai továbbfejlődés támogatására egyaránt hivatott a törvény nem elég, a rendszer működésének sikere a szabályozás és a megvalósítás részleteiben rejlik;
5. Továbbképzés, szakmai továbbfejlődés •
a továbbfejlődés különböző, gyakran egymástól gyökeresen eltérő formái, módszerei lehetnek hatékonyak és eredményesek;
•
az optimális konstrukció felépítését meghatározó tényezők: – a társadalmi, gazdasági és oktatáspolitikai tények, a trendek keretrendszere; – az oktatási rendszer és az iskolai kultúra; – az aktuális, egyedi intézményi és egyéni igények;
• •
az együttműködésre épülő folyamaton van a hangsúly a pedagógusok aktív résztvevői és alakítói saját szakmai fejlődésüknek (ld. szakmai tanulói közösségek);
•
magyarországi helyzet a sokszínűség, a vegyes megoldások alkalmazása jellemző: a finanszírozás kettős rendszere alakult ki; hiányzik a szakmai
továbbfejlődés rendszere, és a tanári munka értékelésének egymást segítő rendszerré való összekapcsolódása;
6. Az iskolavezetés jelentősége •
a pedagógusok nem egymástól független, elkülönült entitásként dolgoznak, hanem az iskolában, mint szervezetben;
•
a pedagógiai munka a szakmai tudás folyamatos fejlődését igényli mind az egyén, mind az iskolai kollektíva szintjén, illetve az iskolarendszer egészének vonatkozásában;
•
intézményi szintű minőségbiztosítási rendszer megalapozására van szükség: az iskolai szintű önértékelés bevezetésére és az iskolai teljesítménymutatók nyilvánossá tételére;
•
az iskolák számára lehetővé kellene tenni, hogy – amennyiben elérik a megfelelő szakmai és szervezeti fejlettséget – egyre erőteljesebben érvényesíthessék a szakmai autonómiájukat az oktatás és a pedagógiai munka területén;
Zárszó gyanánt: tervezett kutatások és fejlesztések TÁMOP 3.1.5/12. „Pedagógusképzés támogatása” (az OH, OFI és Educatio Kft konzorciumában): • a pedagógus életpályamodell implementációjával kapcsolatos rendszerek kiépítése és működtetése; • új pedagógus továbbképzési struktúra kialakítása, a kapcsolódó támogató rendszer kialakítása, a rendszer működtetése; • szaktanácsadói rendszer kialakítása, működtetése; TÁMOP-3.1.1-11/1 „21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció” - II. szakasz (az OH, OFI és Educatio Kft. konzorciumában): • a közoktatás-fejlesztés szakmai támogatása, a csatlakozó közoktatási konstrukciók koordinálása, minőségbiztosítása és nyomon követése; • pedagógus hivatást közvetlen módon érintő témák: – új típusú szaktanácsadói rendszer kialakítása és működtetése; – a pedagógusok mesterségbeli tudásának bővülését támogató kutatás-fejlesztés; – a pedagógiai szakmai szolgáltatások jelenlegi rendszerének vizsgálata, elemzése; • új pedagógus-továbbképzések fejlesztése, képzők képzése; • a közoktatás minőségének és eredményességének vizsgálata; • hatásvizsgálatok, ezen belül többek között: pedagógus-továbbképzések hatásának vizsgálata. • •
TÁMOP 4.1.2 „A Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása„ II. szakasz: Előkészületben...
Köszönjük a figyelmet!
