Mérlegképes továbbképzés Adó 2015. Varga Hajnalka
Társasági adó 2015
Tao – fogalmi elemek változása 4.§. 23. kapcsolt vállalkozás: az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg; 32. saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység; K+F minősítés A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (KFI törvény) rendelkezései alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) látja el a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésével kapcsolatos feladatokat.
Tao – fogalmi elemek változása 4.§. 33. telephely: a telephely fogalma alól kivétel: az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alap, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak. Az ingatlanbefektetési alap magyarországi ingatlan hasznosítási, értékesítési tevékenysége telephelyet, így Tao. tv. szerinti adókötelezettséget keletkeztetne főszabály szerint. Az ingatlanbefektetési alap magyarországi ingatlanbefektetéseiből származó jövedelme után Magyarországon nem keletkezik Tao. kötelezettsége.
Tao – fogalmi elemek változása 4.§. 651/2014. EU rendelet alapján támogatható képzés címén is:
látványcsapat-sport
44/a. általános képzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken; 44/b. szakképzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken;
Tao – fogalmi elemek változása 4.§. A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg: • általános képzés esetén (a korábbi 60 százalék helyett) az 50 százalékát, ami legfeljebb 70 százalékos mértékig – kisvállalkozás esetén 60 százalékra, középvállalkozás esetén 70 százalékra – növelhető; • szakképzés esetén (a korábbiakkal azonosan) 25 százalékát.
Tao – adóalap csökkentő tétel 7.§. Támogatások adóalap csökkentő korrekciós tétele: a) 20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - közhasznú szervezet, b) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap, c) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. (2014-re is alkalmazható) 16/c. felsőoktatási támogatási megállapodás: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás;
Tao – adóalap csökkentő tétel 7.§. 7. § (1) bekezdés v) pontjában a munkaképességű személy” foglalkoztatása igénybe adóalap csökkentő korrekciós tétel.
„megváltozott esetén vehető
Megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.
Tao – adóalap csökkentő tétel 7.§. 2014. július 15-étől a módosítás a kedvezményezett részesedéscsere esetén adóhalasztást tesz lehetővé a nem realizált árfolyamnyereség elszámolása esetében is. Amennyiben a megszerzett társaság tagjánál a kedvezményezett részesedéscsere tárgyául szolgáló részesedésre a devizaárfolyam nyereségre korábban elhalasztott adó a kivezetés miatt a Tao tv. 8. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontja alapján megfizetendővé válna, a rendelkezés az ügylet kedvezményezettségére tekintettel lehetőséget ad az adókötelezettség további halasztására.
Tao – adóalap növelő tétel 8.§. A 7. (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, továbbá a felsőoktatási intézmény támogatására tekintettel elszámolt azon kedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vagy a felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően.
Tao – nonprofit Gt 13/A.§. A nonprofit gazdasági társaság a Civil tv. szerinti 2 éves várakozási időt megelőzően, akár a létrejöttét közvetlenül követően is kérheti a közhasznú jogállást. Ha a nonprofit gazdasági társaság 2 lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a Civil tv. szerinti feltételeit, a 2 év vonatkozásában – vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára – visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától.
Tao – jövedelem-minimum 2015. Január 1-jétől megszűnik annak a lehetősége, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimum alapját – az összes bevételből kiindulva – különböző csökkentő tételek figyelembevételével határozzák meg.
Jövedelem-minimum mértéke: összes bevétel 2%-a!
Tao – elhatárolt veszteség A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.
Tao – elhatárolt veszteség Az adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025 . december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni. 2015-től keletkezett veszteség felhasználásának időintervalluma 5 adóévre korlátozódik.
Tao - Szokásos piaci ár Ha az adózó egy „tól” - „ig” ár tartományt határoz meg, úgy – indokolt esetben – azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést kell végeznie, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet előírásai szerint.
Tao – Rendelkezés az adóról Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet - az egyes havi, illetve - negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról. 15RENDNY nyomtatványon kell megtenni a felajánlást.
Tao – Rendelkezés az adóról A kedvezményezett célra tett felajánlás történhet: - a társaságiadó-előlegek, - az adóelőleg-kiegészítés és - az éves adókötelezettség terhére.
A felajánlás maximuma a Tao tv. 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százaléka. A rendelkező nyilatkozat a társasági adóbevallás benyújtását követően nem módosítható.
Tao – Rendelkezés az adóról Kedvezményezett célnak minősül: - filmalkotás támogatása; - előadó-művészeti szervezet támogatása; - látvány-csapatsport támogatása. Az adózó a rendelkező nyilatkozatot legfeljebb öt alkalommal a soron következő adóelőlegekre tekintettel módosíthatja. A módosítás érvényességének feltétele, hogy az adózó a kiállított igazolást az állami adóhatóságnak - a nyilatkozat tételével egyidejűleg –benyújtsa (kivéve Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt-nek felajánlást).
Tao – Rendelkezés az adóról Az adózó a kedvezményezett célra történő felajánlásáért ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a) az adózó által az adóhatóság részére teljesített befizetés nem minősül felajánlásnak, és b) a felajánlás kedvezményezettje a részére átutalt összeget az állami adóhatóság által kezelt elkülönített számlára köteles visszautalni az adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetésével, és c) az adózó nem jogosult a jóváírásra.
Tao – Rendelkezés az adóról A rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózónak a rendelkező nyilatkozat megtételének vagy a rendelkező nyilatkozat módosításának időpontjában ne legyen 100 ezer forintot meghaladó adótartozása. A NAV 15 napon belül a kedvezményezett részére a felajánlás összegét átutalja. Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlás esetében a 22/C. § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg a rendelkező nyilatkozatot. A rendelkező nyilatkozatban a célok és a látvány-csapatsport szerinti jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni.
Tao – Rendelkezés az adóról A látvány-csapatsportok támogatása esetében a rendelkező nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegéig a támogató ellenszolgáltatásra jogosult, amelyről szerződésben kell rendelkezni. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélkül számított értéke.
Tao – Rendelkezés az adóról Látvány-csapatsportok támogatása céljából történő felajánlás esetében a NAV az átutalást azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegét az adózó döntése szerint: - vagy az igazolás szerint támogatásban részesítendő látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége részére, - vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány részére, illetőleg - meghatározott feltételek esetében a támogatásban részesítendő sportköztestület részére átutalja.
Tao – Rendelkezés az adóról Látvány-csapatsport támogatása esetén az adóhatóság az átutalását a következők szerinti megbontásban teljesíti: - a felajánlott összeg (100 egység) 12,5 százalékát a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja részére (ez 12,5 egység a megkötött szerződés jellegétől függetlenül), - a felajánlott összeg kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett részének, azaz a (100 – 12,5) 87,5 egységnek az 1 százalékát – 1/3-ad részben az EMMI, 2/3-ad részben az érintett országos sportági szakszövetség részére (az 1 százalék összege 0,875 egység), - a felajánlott összeg kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett részének, azaz a (100 – 12,5) 87,5 egységnek a 99 százalékát a nyilatkozat(ok)ban megjelölt kedvezményezett(ek) részére (ez 86,625 egység).
Tao – Rendelkezés az adóról az igazolás Ha a látvány-csapatsport támogatás fogadására jogosult szervezet - országos sportági szakszövetség, vagy - a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportpolitikáért felelős miniszter igazolást állít ki.
Tao – Rendelkezés az adóról az igazolás Látvány-csapatsport felajánlása esetén, ha felajánlás fogadására jogosult szervezet - amatőr sportszervezet (a sportiskola is), - hivatásos sportszervezet, vagy - közhasznú alapítvány, a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki az igazolást.
Tao – Rendelkezés az adóról az igazolás A filmalkotás esetén a mozgóképszakmai hatóság által kiállított igazolás birtokában lehet a rendelkezést megtenni. Az összes felajánlás nem haladhatja meg a közvetlen filmgyártási költség 25 százalékát. Ezt nem kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére történő felajánlásra.
Tao – Rendelkezés az adóról az igazolás Az előadó-művészeti szervezetek támogatása esetében az Előadó-művészeti Iroda állítja ki külön kérelemre az igazolást. Az adózó által felajánlott összeg nem haladhatja meg az előadóművészeti szervezet EGT tagállamban a tárgyévet megelőző évben tartott előadásaiból származó jegybevétel 80 százalékát.
Tao – Rendelkezés az adóról Ha a felajánlott összeg meghaladja a kiállított igazolásban szereplő összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2 százalékát - a filmalkotás támogatás esetén a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak, - előadó-művészeti szervezet támogatása esetében a kultúráért felelős minisztériumnak, - látvány-csapatsport esetében a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizetési számlájára teljesíti, azzal, hogy ezen utóbbi összeget az utánpótlásnevelés központi költségvetési támogatására kell fordítani.
Tao – Rendelkezés az adóról A NAV ezen kötelezettségének évente egy alkalommal, tárgyévet követő év augusztus 31-éig tesz eleget.
Amennyiben az adóelőlege módosítását kéri, a NAV a kedvezményezett cél alapján átutalásra kerülő összeget a csökkentett összegű adóelőleggel arányosan mérsékli, vagy amennyiben az adózó számításai szerint adófizetési kötelezettsége várhatóan nem keletkezik, a rendelkező nyilatkozat szerinti átutalást nem teljesíti.
Tao – Rendelkezés az adóról Ha az átutalt összeg meghaladja a fizetendő adóösszegének 80 százalékát, akkor a 80 százalékot meghaladó részt a rendelkező nyilatkozat megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni. Az adózó a következő adóév(ek)ben a rendelkező nyilatkozatot ezen összeg teljes figyelembevételét tehet. Amennyiben az adóévre vonatkozóan az átutalt összeg meghaladja a fizetendő adót és az adózót visszaigényelhető adó illetné meg, az adózót ezen különbözet erejéig más adónemre történő átvezetés, valamint kiutalás nem illeti meg.
Tao – rendelkezés korlátja
Ugyanazon adóév tekintetében a 22. (1) bekezdésében és a 22/C. § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. szerinti felajánlással és a 248 . szerinti jóváírással.
Tao - adójóváírás A kedvezményezett célra felajánlott és az állami adóhatóság által átutalt összegre tekintettel az adóalany adójóváírásra jogosult . A társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával (07.01) vezet át az adózó adófolyószámlájára, társasági adónemre a NAV. A jóváírás mértéke: a) az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint b) a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka.
Tao - adójóváírás A jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett társasági adófolyószámlán külön csökkentő tételként kerül kimutatásra, amelyre tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti. Ha a NAV határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékában meghatározott korlát módosulna, akkor a jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett adófolyószámlán társasági adónemben kimutatott összeg arányosan csökken.
Értékcsökkenési leírás Amennyiben az üzleti vagy cégértékre számviteli szempontból terv szerinti értékcsökkenést állapítanak meg, úgy társasági adóban nem a számviteli értékcsökkenés, hanem a Tao tv. által meghatározott 10 százalékos kulccsal számított értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Feltétele, hogy az adózó adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének. Az érvényesítésének feltétele, hogy az adott üzleti vagy cégérték minősítése alapján a számviteli terv szerinti értékcsökkenés elszámolhatósága teljesüljön
Elismert költség A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, azaz ez esetben az adózás előtti eredményben további feltétel teljesítése nélkül is elismert a juttatás.
Elismert költség A vagyonrendelő egyes ráfordításai A vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékére, valamint a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegére tekintettel elszámolt ráfordítás elismert költség.
Nem elismert költségek Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy - a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és - az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. A normális, szokásos hiány miatt, vagy ha a hiányból eredő pénzügyi veszteség a vállalkozásnak megtérül, nem kell az adóalapot növelni.
Reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség A 2015-ben kezdődő adóévtől a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő (így adózás előtti eredményt csökkentő) elismert költségeknek minősülnek a társaságiadó-kötelezettség (adóalap) meghatározása során minden további feltételtől függetlenül, ha azok adóévi összege nem haladja meg a 30 millió forintot.
A megrendelő társaságiadóalap-növelése A társasági adó alanyának minősülő mindazon személynek, aki reklám közzétételével összefüggésben költség(ek)et számol(t) el a 2014. évben kezdődött adóévre vonatkozó társaságiadókötelezettsége meghatározása során, ezen elszámolt költség összegével (de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értékével) csakis akkor kell növelnie a társasági adóban az adózás előtti eredményét, ha • a reklámköltsége az adóévi 30 millió forintot meghaladja és • nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint az a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó-fizetési kötelezettségét teljesíti vagy reklámadófizetési kötelezettség teljesítésére nem kötelezett.
Tao – de minimis Az egyes adó-, illetve adóalap-csökkentő kedvezmények alkalmazásánál figyelembe veendő közösségi rendeletek helyébe 2014. január 1-jétől, illetve 2014. július 1-jétől új rendeletek léptek.
2015. január 1-jétől az egyes adóalap- illetve adókedvezmények igénybevételére az adózók – szemben a korábbi szabályokkal – a mezőgazdasági termékek feldolgozását, illetve forgalmazását szolgáló beruházásaik esetén is jogosultak a 702/2014/EU rendelet alapján.
Tao – de minimis A kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-csökkentő kedvezménye, a beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény, valamint a leghátrányosabb térségekben alkalmazható egyösszegű értékcsökkenési leírás kapcsán az igénybe vett kedvezmény támogatás-tartalma: a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor a 702/2014/EU rendeletben foglalt támogatásnak minősül,
Tao – de minimis b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja, akkor az adózó választása szerint a 702/2014/EU rendeletben, vagy az adóévben igénybe vett, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti, vagy a 651/2014/EU rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül; c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adó évben igénybe vett, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti, vagy a 651/2014/EU rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.
Tao – de minimis De minimis támogatásnak minősülő kedvezmények: • K+F háromszoros kedvezménye, legfeljebb 50 millió Ft (Tao 7. § (17) bek). • A mikrovállalkozás létszámnövelésének kedvezménye (Tao 7. § (1) bek. y) pont és (20) bek.). • A szövetkezet által a Ptk. alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékának megfelelő adókedvezmény (Tao 22. § (14) bekezdés). • Hivatásos sportszervezetnek a látvány-csapatsort személyi jellegű ráfordítására nyújtott támogatás (Tao 22/C. § (1) bekezdés ce) alpont).
Tao – de minimis Állami támogatásnak minősülő kedvezmények: • Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye (Tao 7. § (1) bekezdés zs) pont és (12) bekezdés). • Kis- és középvállalkozások beruházási hitel kamatához kapcsolódó adókedvezménye (Tao 22/A §). • Kis- és középvállalkozás által korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe bekerülési értékének egy összegben történő elszámolása adózás előtti eredménycsökkentésként a leghátrányosabb térségekben, településeken (Tao 1. számú melléklet 14. pont).
Tao – de minimis Általános vagy támogatás:
szakképzési
támogatásként
nyújtható
A látvány-csapatsportnak képzési feladatokra, a 800/2008 (EK rendelet 8. cikk 2014. június 30-áig és a 651/2014/EU rendelet 5. szakasz 2014. július 1-jétől (Tao 22/C § (1) bekezdés cd) alpont).
Tao – de minimis Regionális támogatásként nyújtható támogatás • A fejlesztési adókedvezmény a 800/2008/EK rendelet alapján 2014. június 30-áig és a 651/2014/EU rendelet 2014. július 18ától (Tao 22/B § és a 206/2006. (X. 16. kormányrendelet 2014. június 30-áig és a 165/2014. (VII. 17.) kormányrendelet 2014. július 18-ától).
Növekedési adóhitel Alkalmazásával a gazdasági társaságoknak az adózás előtti eredménynek a megelőző év adózás előtti eredményét meghaladó része után kell az adóelőleget/adót a következő két adóév során megfizetnie. Az AEE meghatározása során a kapott osztalék, kamat, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ellenérték nélküli ügyletek kapcsán elszámolt adóévi bevételek összegét nem lehet figyelembe venni. A növekedési adóhitel után az adót nem a tárgyévben, hanem a tárgyévet követő két adóév során egyenletesen elosztva, 8 részletben kell megfizetni. Már a 2015-ös adóévre is alkalmazhatóvá válik a kedvezmény.
Növekedési adóhitel A növekedési adóhitel alkalmazásának szigorú feltételei vannak, amiknek meg kell felelniük a gazdálkodóknak: • a társaság legalább három adóéve már létezik, • az elmúlt három adóévben nem vett részt átalakulásban, • az adózás előtt eredmény növekménye eléri vagy meghaladja a korábbi évben elért adózás előtti eredmény ötszörösét. Az adófizetési kötelezettség halasztását nem csak az adó esetében, hanem az adóelőleg fizetésekor is alkalmazhatja a gazdálkodó.
Növekedési adóhitel Az adózó az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig nyilatkozhat a kedvezmény igénybevételéről. Ugyanezen határidőig az adózó megállapítja és bevallja a várható növekedési adóhitelre jutó adó összegét, amelynek 25%-át adóelőlegként két egyenlő részletben a tárgyévet követő adóév első két negyedévében (a negyedév 2. hónapjának 20. napjáig) fizeti meg. Az adózó a tárgyévi társasági adóbevallásában állapítja meg és vallja be a növekedési adóhitel összegére jutó adó összegét. Az adót – a fentiek szerint megfizetett adóelőleget is figyelembe véve – az adózó hat egyenlő részletben fizeti meg, az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként (a negyedév második hónapjának 20. napjáig).
KATA A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik: - az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás köztartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, - az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek. Az adóalanyiság megszűnéséről - az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott okok kivételével - az adóhatóság határozatot hoz.
KATA Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak - a nevét, - címét, - adóazonosító jelét és - társadalombiztosítási azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként.
KATA Az adóalanyiság választásának bejelentésében - nyilatkozni kell, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, valamint - nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja, - nyilatkozni kell, hogy biztosítása a kisadózókénti bejelentkezéssel jött-e létre. Nem kell a bejelentést havonta megismételni az egyéni vállalkozás szüneteltetése esetében, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el.
KATA 2015-től új esettel egészül ki a munkaviszony létrejöttének vélelmét megdöntő körülményeket tartalmazó felsorolása: - ha a kisadózó azért nem főállású kiadózó, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas vállalkozó, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több mint felét nem attól a cégtől szerzi, ahol a kisadózó munkaviszonyban áll vagy főállású társas vállalkozó.
KATA A tételes adó választásakor a vállalkozói Szja szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak meg kell állapítania a megszűnés szabályai szerint a készlet értékét, és adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania mindaddig, amíg a Ka tv. hatálya alá tartozik vagy átalányadózást alkalmaz. 2015-től a nyilvántartott készlet értékét akkor sem kell leadózni, ha az egyéni vállalkozó áttér a Kata hatálya alól az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá.
KATA A Bt tagjainak jogállása: A vezető tisztségviselő társasági jogi jogviszonyban főállású / vagy nem főállású kisadózónak minősül (Ka tv. 7.§.(1)bek.) A beltag - vezető tisztségviselő - választhatja azt is, hogy ő személy szerint nem lesz kisadózó, de ennek feltétele, hogy maga a társaság a kültag kisadózói bejelentésével kisadózás alanyává váljon. A vezető tisztségviselői feladatokat csak és kizárólag munkaviszonyban láthatja el – ha pedig ennek lehetőségét nem tartalmazza a társasági szerződés, akkor azt is kötelezően módosítani kell.
KATA Adóév végén Kata hatálya alatt álló Bt, Kkt jövedelmének felosztása. - Milyen kötelezettségei keletkeznek a tulajdonosoknak? - Milyen adózási móddal vehető fel a cég Katás jövedelme? - Osztalék jogcímének kérdése?
KIVA Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget. KIVA alanyiság megszűnik: - az adóalanyiság választására jogosító értékhatár (500 Mft) negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal, - az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban a Kiva újra nem választható.
KIVA El nem ismert költség alóli kivétel:
- az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség fogalma alá nem értendő az Áfa fizetési kötelezettség, nem lesz KIVA alap növelő hatása.
KIVA Visszatérés a Tao hatálya alá: - Amennyiben a Kiva adóalanyiság időszakára vonatkozó, de a Kiva hatálya alatt be nem folyt bevételt a Sztv. szerint nem kell elhatárolni, ezt a bevételt akkor is növelő tételként kell számba venni a pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapításakor a társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére. - A Sztv. szerint nem elhatárolandó, kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt ki nem fizetett költség, ráfordítás összegével a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenteni kell.
EVA 2015-től az Eva tv. szerinti adózás akkor válaszható, ha - az adózó megfelel a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és - az adóévet megelőző adóév december 20-ig az adózó nyilatkozik a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon arról, hogy nincs 1.000 Ft-ot meghaladó adóhatósági, vámhatósági vagy önkormányzati adótartozása.
EVA A 2014. március 15-től hatályba lépett új Ptk. új fogalomként vezette be a sérelemdíjat, amely az ún. személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható jogintézmény. A fogalom a korábbi nem vagyoni kártérítési igények helyébe lép. Az egyszerűsített vállalkozói adó alapját csökkenti a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott sérelemdíj összege.
Személyi jövedelemadó 2015
Szja - alapelvek Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg e bevétel adókötelezettségének megállapítására: - az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, - a béren kívüli juttatásra, - az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. A magánszemélynek kifejezetten (önálló vagy nem önálló) tevékenység ellenértékeként adott juttatások nem eshetnek kedvező adózási megítélés alá, azok adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételekre irányadó általános szabályok szerint kell meghatározni.
Szja 3. §. 14. pontja Munkáltató: az iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlenül juttatott bevétel (pl. az Szja tv. 71. §-ában található béren kívüli juttatásnak minősülő cafeteria-elemek) esetében az iskolaszövetkezeti szolgáltatást fogadó vállalkozást kell munkáltatónak tekinteni.
Szja - További fogalmi elemek változásai 39. Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014 . június 17-i 651/2014/EU rendelet 1-14. és 17. cikke szerinti támogatás.
Szja - További fogalmi elemek változásai 40. Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014 . június 25-i 702/2014/EU rendelet 114. és 17. cikkei szerinti támogatás.
Szja - További fogalmi elemek változásai 41. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013 . december 18-i 1408/2013/EU rendelet szerinti támogatás. 50. Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014 . június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás.
Szja - További fogalmi elemek változásai
Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés fogalmát 2015. január 1-jétől új ágazati törvény, a kutatásfejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény határozza meg.
Szja - További fogalmi elemek változásai 83 . Kiküldetési rendelvény: - kiküldetési rendelvénynek minősül a rendelvényen feltüntetendő adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papír alapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.
Kiküldetés Kiküldetés (kirendelés) a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást. A munkába járás nem minősül hivatali, üzleti útnak, az azzal kapcsolatos költségek megtérítéséről a 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet rendelkezik.
Kiküldetés Költségtérítés: - a magánszemély olyan bevétele, amelyet az Szja tv. által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap. A kiküldetéssel kapcsolatban a magánszemély a kifizetőtől a költségei fedezetére költségtérítést kap, kaphat: - bizonyos esetekben nem visel adókötelezettséget, azonban, - ha bevételként figyelembe kell venni, akkor vele szemben lehetőség van a költségelszámolásra.
Az elszámolható költségekkel kapcsolatban az Szja tv. 3. számú melléklete rendelkezik.
Kiküldetés Nem keletkeztet adókötelezettséget a magánszemélynek adott olyan összeg – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeg –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni. Előleg: Nem kell a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót a kifizetőnek megállapítania: - a kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben 30 napot meg nem haladó időtartamra adott előleg, elszámolásra kiadott összeg után, illetve - a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik.
Kiküldetés Nem kell jövedelmet számolni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékéből, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét. Kiküldetés esetén elég leadni a jegyeket, nincs szükség a munkáltató, kifizető nevére szóló számla ellenében történő elszámolásra. A kifizető belső szabályzata tartalmazhat olyan feltételt, amely alapján az utazási jegyet csak számla ellenében lehetne elszámolni.
Szja - További fogalmi elemek változásai 93. Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított a) halála, b) saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni), c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult- e vagy sem), vagy d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése váltja ki,
Szja - További fogalmi elemek változásai feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig legalább 10 év eltelik. A biztosítási eseményeket a szerződésnek tartalmaznia kell, és a biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.
Szja - További fogalmi elemek változásai 99. Kiegészítő biztosítás: a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során kiegészítő biztosítás az olyan biztosítás – függetlenül attól, hogy az milyen kockázatra nyújt fedezetet –, amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, levonással érvényesített díjat is).
Szja – nem bevétel 4. § (2a) bekezdés b) pont: A díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.
Szja – külföldi pénznemről történő átszámítás 6. §. (2a) bekezdés Ha az egyéni vállalkozó a) bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz; b) kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében eszközli, amely esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és amelynek alapja külföldi pénznemben kifejezett, a kiadás forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz.
Szja – munkaerő kölcsönzés Abban az esetben, ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás: A Tbj. 56/A. § (4) bekezdése alapján a bejelentéssel, nyilvántartással, a járulékok megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségek a belföldön bejegyzett magyar kölcsönvevőt terhelik. A belföldön bejegyzett kölcsönvevő teljesíti a kölcsönbeadó helyett a munkáltatót terhelő kötelezettségeket a kölcsönbe vett munkavállaló részére általa juttatott bevétel vonatkozásában.
Szja – az első házasok kedvezménye Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 31 250 forint. Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, de az említett időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.
Szja – az első házasok kedvezménye A kedvezményt a házastársak - döntésük szerint - az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. Az igénybevétel feltétele a házastársak - adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.
Szja – családi kedvezmény A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy eltartott esetén 62 500 forint, b) kettő eltartott esetén ba) 2016-ban 78 125 forint, bb) 2017-ben 93 750 forint, bc) 2018-ban 109 375 forint, bd) 2019-ben és az azt követő években 125 000 forint, c) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.
Szja – családi kedvezmény A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult: - az a magánszemély, aki családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa. Nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot a) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel, b) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel, c) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetésvégrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja;
Szja – családi kedvezmény Bővül azon kifizetők köre, akiknek a családi kedvezménynek, illetve a személyi kedvezménynek az adóelőleg megállapításánál történő figyelembevétele érdekében nyilatkozat adható. Ilyen nyilatkozat az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a rendszeresen ismétlődő bevételt (például tartós megbízás alapján teljesített kifizetést) juttató kifizetőnek is adható. Nem fog kelleni 2016. január 1-től a gyerekeknek adóazonosító jel, ahhoz, hogy a gyerek után járó családi adókedvezmény igénybe vehető legyen.
Szja – nyugdíjbiztosítási szerződés rendelkező nyilatkozata Nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője - az adóbevallásában tett nyilatkozat, - munkáltatói adó-megállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának átutalásáról: - a Magyarországon vagy más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint. - a kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, - amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.
Szja – nyugdíjbiztosítási szerződés rendelkező nyilatkozat A nem forintban fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani. A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig - ide nem értve az egészségkárosodás miatti részteljesítést -, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról.
Szja – nyugdíjbiztosítási szerződés A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza: - a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, valamint - a biztosító nevét, - pénzforgalmi számlaszámát és - a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát), továbbá - a magánszemély adóazonosító jelét. A biztosító a kiadott igazolásról az Art-ban az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Ha az adóévben a visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik, akkor az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító igazolást nem állíthat ki.
Az ún. keresztbe kedvezményezés lehetőségének megszüntetése A 2014-ben hatályos szabályozás teret enged a következő, nem kívánatos adózói magatartásnak is: a magánszemély az „A” és „B” biztosítónál is köt egy-egy nyugdíjbiztosítást. Az adóévben mindkét biztosításra teljesít rendelkezési jogot megalapozó befizetést. A magánszemély mindkét biztosítás után járó kedvezményt az „A” biztosítónál megkötött nyugdíjbiztosítására kéri utalni. Ezek után, ha a magánszemély a „B” biztosítónál lévő nyugdíjbiztosításából vagyoni értéket von ki (például részleges visszavásárlás útján), akkor a törvényi szabályok megsértése miatti szankció azért nem következik be, mert a „B” biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosításon állami támogatás jóváírása nem történt.
A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások 2017. december 31-ét követően (3 éves átmeneti időszak után) megszűnik ezen biztosítási termék kivételezett adójogi helyzete. 2018. január 1-jén ugyanis hatályát veszti az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.9. és 9.6. alpontja. A 2017. december 31-ét követően kifizető által magánszemély javára kötött WL díja (mind a rendszeres díj, mind az eseti díj) egyes meghatározott juttatásként visel közterheket. A 2017 után kötött WL-ből (ide nem értve az adómentesnek minősülő biztosítói szolgáltatásokat, pl. haláleseti kifizetést) kamatjövedelem keletkezik (amelyre alkalmazhatók a kamatjövedelem kedvezményi szabályai is).
A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások A hároméves átmeneti időszakban (2017. december 31-ig) a kifizetők szabadon köthetnek WL-t magánszemély biztosított javára, melynek rendszeres díja 2017. december 31-ig adómentes.
Ezen biztosítások 2017. december 31-ét követően fizetett díja – függetlenül attól, hogy azt 2018 előtt kötötték – ugyanakkor már adóköteles.
Szja – egyéni vállalkozó A kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény és egyösszegű értékcsökkenési leírás érvényesítése a vonatkozó új uniós rendeletek figyelembevételével a 2014–2020-ig tartó uniós költségvetési időszakra új állami támogatási szabályokat határozott meg az EU: -
651/2014/EU rendelet; 702/2014/EU rendelet; 408/2013/EU rendelet; 717/2014/EU bizottsági rendelet.
Szja – egyéni vállalkozó Jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka! Az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg.
Szja – egyéni vállalkozó veszteségelhatárolás 2015-től a veszteségelhatárolásra ötéves időbeli korlátozás vonatkozik. A 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én érvényes feltételek szerint írható le azzal, hogy az így keletkezett elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni. Értékcsökkenés elszámolása: A tárgyi eszköz (ingó, ingatlan) ingyenes szerzése esetén nincs helye értékcsökkenés elszámolásának.
Szja – osztalékból származó jövedelem Osztalék: a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.
Szja - juttatások Béren kívüli juttatások keretösszege: a) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; b) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; c) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azzal, hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is.
Szja - juttatások Az éves rekreációs keretösszeg: a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azzal hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is.
Szja - juttatások Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) az a juttatás, amely megfelel a 71. §-ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja,
b) az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások adóévi együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része, c) az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része.
Szja – munkavállalói értékpapír-juttatási program Ha a magánszemély e program keretén belül szerez értékpapír formájában vagyoni értéket, és a program szervezője az értékpapírt – a magánszemély részére történő közvetlen átadás helyett – befektetési szolgáltatónál helyezi egyedi letétbe a magánszemély javára, akkor az ily módon szerzett vagyoni érték nem minősül a magánszemély bevételének. A letétbe helyezett értékpapírokra az Szja tv. kötelező tartási időszakot ír elő. A program keretén belül adóévente 1 millió forint szokásos piaci értékű értékpapír juttatható kedvezményesen.
Szja – őstermelői tevékenység A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét. 2015-től az Szja tv. külön rendelkezésben határozza meg a közös háztartás és a közös háztartásban élő családtag fogalmát. Közös háztartásnak minősül az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége. Közös háztartásban élő családtagnak pedig a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekét, vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is) minősül
Adómentességek – lakáscélú hitel támogatása 2015. január 1-jétől az Szja tv-ben lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítés is. Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani abban az esetben, ha a munkáltató lakáscélú felhasználásra ad visszatérítendő kölcsönt. A feltételrendszer ebben az esetben akadálymentesítésre adott kölcsönökkel.
is
kiegészül
az
Adómentességek – lakáscélú hitel támogatása A lakás célú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha: - a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31éig, - lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal. Ha a munkáltató nem rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, a lakás célú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.
Általános forgalmi adó 2015
Távolról is nyújtható szolgáltatások A nem adóalanyok részére nyújtott - telekommunikációs, - rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint - az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások az EU más tágállamában lakóhellyel rendelkező magánszemélyekre vonatkozóan a teljesítési hely megváltozik és a magánszemélyek lakóhelye szerint adóznak ezek a szolgáltatások. A szolgáltatók kötelesek a szolgáltatásaikat igénybe vevő magánszemélyek lakóhelye szerinti államban adószámot igényelni, az adott ország szabályai szerinti számlát kiállítani és a helyi áfa mértéket felszámítani a szolgáltatásaik után.
Távolról is nyújtható szolgáltatások Elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen: - elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása, - szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése, - kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele, - zene, film és játék – ideértve a szerencsejátékot is – rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport- és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása, - távoktatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik.
Az igénybevétel helyének meghatározása Az igénybevétel helyének meghatározását segítő feltételek négy kategóriába sorolhatók: - fizikai jelenlét, - vezetékes hálózat, - mobilhálózatok, - kódkártyák, - egyéb beazonosítási szempontok.
Az igénybevétel helyének meghatározása Aggregátor oldalakon, mobiltelefonon és online piactereken keresztül nyújtott elektronikus szolgáltatások: az online piacteret üzemeltető, illetve távközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók úgy kezelendők, hogy a saját nevükben járnak el. Ez alól kivételt képez, ha külön feltüntetik, és egyértelműen igazolható (mind a szerződést, mind az igénybevevő részére nyújtott tájékoztatást tekintve), hogy a szolgáltatást más személy nyújtja. Ez alapján alaphelyzetben az online piacterek üzemeltetőinek (és más hasonló gazdálkodóknak) az új szabályok szerint kell majd elszámolniuk az áfát.
Az igénybevétel helyének meghatározása Előlegfizetés esetén arra kell figyelemmel lenni, hogy a 2015. január 1-jét megelőzően jóváírt, kézhez vett előleg tekintetében a fizetendő adót a 2015. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint kell megállapítani.
Majd a 2015. január 1-jére vagy azt követő időpontra eső teljesítéskor a szolgáltatásnyújtónak adófizetési kötelezettsége az adóalapnak a nettó előleggel csökkentett összege után keletkezik
Távolról is nyújtható szolgáltatások Az adóalanyoknak akár mind a 28 tagországban adókötelezettsége keletkezhet 2015. januártól. Egyszerűsödik a vállalkozások adminisztrációs kötelezettségei, bevezetésre kerül az ún. mini-one-stop-shop-ot („MOSS”) vagyis az egyablakos ügyintézési rendszer. Így az áfa-bevallási és -befizetési kötelezettségeket a fogyasztó tartózkodási helyétől függetlenül az értékesítő államában kell teljesíteni. https://moss.nav.gov.hu – ügyfélkapus regisztrációt követően
Távolról is nyújtható szolgáltatások Az egyablakos rendszer elérhető a Közösségen belül nem letelepedett adóalanyok részére is, amennyiben az érintett szolgáltatásokon kívül nem teljesítenek más olyan termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, termék Közösségen belüli beszerzését, amelynek következtében a Közösség bármely tagállamában adót kellene fizetniük.
Távolról is nyújtható szolgáltatások Az az adóalany, aki egy tagállam szűkített egyablakos ügyintézési rendszerében nyilvántartásba van véve (ez az azonosítót kiadó tagállam): - negyedévente elektronikus úton áfa bevallást nyújt be a szűkített egyablakos ügyintézés keretében, - amelyben megadja az általa más tagállamokban (azaz a fogyasztás helye szerinti tagállamban/tagállamokban) nem adóalanyoknak nyújtott távközlési szolgáltatásra, műsorszolgáltatásra és elektronikus szolgáltatásra vonatkozó adatait, és - az e szolgáltatásokat terhelő adó összegét.
Távolról is nyújtható szolgáltatások Az áfa-bevallást és a megfizetett áfát az azonosítót kiadó tagállam ezután biztonságos kommunikációs hálózaton keresztül eljuttatja a fogyasztás helye szerinti érintett tagállamnak. Az egyszerűsített áfa-bevallást az adóalany saját tagállamában esedékes, az ottani előírásoknak megfelelően benyújtandó áfabevalláson felül kell benyújtani. Annak az adóalanynak, aki úgy dönt, hogy igénybe veszi a szűkített egyablakos ügyintézést, nyilvántartásba kell vetetnie magát az azonosítót kiadó tagállamban. Az uniós szabályozás esetében ez az a tagállam, amelyben az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye van.
Távolról is nyújtható szolgáltatások Az egyszerűsített áfa bevallás - Ha az adott negyedévben nem nyújtott szolgáltatást az EU-ban, „nulla” értékadatú bevallást kell benyújtania. Az egyszerűsített áfa-bevallás benyújtásának és a befizetés teljesítésének határideje azon időszak végétől számított legfeljebb 20 nap, amelyre az adóbevallás vonatkozik.
Távolról is nyújtható szolgáltatások Az adó megfizetése Az adóalany a fizetendő áfát az azonosítót kiadó tagállamnak fizeti meg, mégpedig egy összegben a teljes bevallás után (vagyis valamennyi fogyasztás helye szerinti tagállamra). Az azonosítót kiadó tagállam ezután megküldi az összegeket az egyes fogyasztás helye szerinti tagállamoknak. Az uniós szabályozás esetében az azonosítót kiadó tagállam 2018. december 31-ig megtartja ezen összeg egy bizonyos százalékát (visszatartási időszak).
Távolról is nyújtható szolgáltatások Számlázás A számlázás tekintetében a fogyasztás helye szerinti tagállam előírásait kell alkalmazni, ezért az adóalanynak gondoskodnia kell arról, hogy ismerje azon tagállamok vonatkozó rendelkezéseit, ahol szolgáltatásokat nyújt. A tagállamok számlázással kapcsolatos előírásairól a Bizottság is tájékoztatást fog közzétenni weboldalán.
Időszakos elszámolású ügyletek Főszabály Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg,
teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak
utolsó napja.
Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja Időszakos elszámolású ügyletek ( 58. /A §) – Változás két lépcsőben: Adótanácsadók, könyvviteli, könyvvizsgálati szolgáltatást végzők időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg: 2015. 06. 30 után kezdődő időszakra, ha a fizetés esedékessége is 2015. 06. 30-át követő időpont. Minden egyéb szolgáltatás 2016.01.01-től!
Főszabály: teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
Időszakos elszámolású ügyletek Kivétel: - amennyiben az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, teljesítési időpont: számla vagy nyugta kibocsátása időpontja. ( 2) bek a) pont, - amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, teljesítés időpontja az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. nap (2) bek b) pont.
Időszakos elszámolású ügyletek Összefoglalva a teljesítési időpont négyféle lehet: • az elszámolási időszak utolsó napja, amennyiben azonnali készpénzfizetéses alapján történik a számlakiállítás, vagy utólagos a számlakibocsátás, mivel már esedékes volt a fizetés; • a számlakiállítás napja, ha az elszámolási időszak utolsó napja előtt kerül kiállításra a számla és a fizetés is esedékes; • a fizetés esedékessége, ha a fizetés az elszámolási időszak utolsó napját követően esedékes, de még 30 napon belül; • az elszámolási időszak utolsó napjától számított 30. nap, ha a fizetés ezt követően esedékes.
Időszakos elszámolású ügyletek - példa 1. Könyvviteli szolgáltatásnál: • az elszámolási időszak 2015. június 10.-július 10. közötti, • a fizetési határidő 2015. augusztus 31. • a teljesítés időpontja 2015. augusztus 31.
2. Könyvviteli szolgáltatásnál: • az elszámolási időszak 2015. július 20-tól 2015. augusztus 20-ig tart, • az ellenérték megfizetésének esedékessége 2015. augusztus 15., • a számla 2015. augusztus 23-án kerül kiállításra.
Időszakos elszámolású ügyletek 3. Könyvviteli szolgáltatásnál: • az elszámolási időszak 2015. július 20-tól augusztus 20-ig tart, • az ellenérték megfizetésének esedékessége augusztus 10. • a számla már augusztus 4-én kiállításra került. 4. Könyvviteli szolgáltatásnál: • az elszámolási időszak 2015. augusztus 15-től szeptember 15-ig tart, • a fizetés esedékessége 2015. szeptember 20., • számlakibocsátásra nem került sor. 5. Ha ugyanebben az esetben • a fizetés esedékessége 2015. október 25., • A teljesítés időpontja a 30 napos szabály figyelembevételével 2015. október 15., mert ezen a napon teljesül a fizetéssel érintett időszaktól számított 30. nap.
Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja (58.§.) Ami nem változik: - Az elszámolási időszak nem lehet hosszabb tizenkét hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a 12. hónap utolsó napja a teljesítési időpont. - Közösségen belüli (EU) adómentes termékértékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári hónapnál, ha mégis hosszabb, akkor a hónap utolsó napja a teljesítési időpont. - Külfölditől igénybe vett (nemzetközi fordított adózású) szolgáltatásnál egy naptári évnél nem lehet hosszabb az elszámolási időszak. - Az 58. § szerinti folyamatos teljesítésű szabály nem alkalmazható az Áfa törvény 10. §-a szerinti ügyletekre (zárt végű lízing, részletre vétel). - Devizás számlánál továbbra is a számla kibocsátásának napján érvényes árfolyamon kell forintosítani.
Előlegre vonatkozó szabályok Előlegnek kell tekinteni csere (barter) tranzakció esetén azt az ügyelet, amely először – akár részben – teljesül. Ennek értelmében előlegnek minősül minden – nem kizárólag pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában – a teljesítést megelőzően adott, ellenértékbe beszámítható vagyoni előny.
Portfóliókezelés Adómentes marad a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfóliókezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfóliókezelés. Ettől eltérő portfoliókezelési szolgáltatás adókötelessé válik.
Adómentesség - lakóingatlan Az adóalany megváltoztathatja azon nyilatkozatát, hogy az összes ingatlan értékesítésére adófizetési kötelezettséget választott, úgy, hogy kizárólag a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan értékesítésére vonatkozik a jövőben az adófizetési kötelezettség választása. A nyilatkozat módosítására 2014. november 27 és 2015. február 28. között van lehetőség. A módosított, lakóingatlan-értékesítés adó alóli mentességére vonatkozó nyilatkozatot 2015. január 1jétől kezdődően kell alkalmazni.
Kedvezményes áfa kulcs Csökken a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (háziasított szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfa kulcs: Az 5% alá tartozó termékeket az Áfa tv. 3. sz. melléklete határozza meg vtsz. szám és megnevezés alapján. A kedvezményes adókulcsot azon értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2015. január 1-re vagy azt követő napra esik.
Fordított áfa A vevő lesz az adó fizetésre kötelezett: - egyes vas- és acélipari termékek (Áfa tv. új, 6/B. számú melléklete) értékesítése - termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerőkölcsönzése, kirendelése és személyzet rendelkezésre bocsátása, valamint az iskolaszövetkezet szolgáltatása esetén. A fordított adózást azon ügyletekre kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi – átmeneti szabállyal és előleg külön kezelésével.
Fordított áfa Építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan átadásánál: A termékértékesítésnek minősülő, építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlanátadások esetében abban az esetben is a fordított adózás szabálya alkalmazandó, ha az értékesítő belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, feltéve, hogy a beszerző belföldön nyilvántartásba vett adóalany.
Fordított adózás A fordított ÁFA alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen. Fordított adózású számla tartalma: - Mind a vevő, mind pedig a szállítónak az adószáma. - A számlán áthárított adó, adómérték, százalékérték nem szerepelhet. - A számlán fel kell tüntetni a „fordított adózás” kifejezést. - A kötelező adatszolgáltatáshoz célszerű a számlán feltüntetni a VTSZ számot, a mennyiséget kilogrammban!
Fordított adózás Teljesítés időpontja: Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. Fordított adózás esetén a fizetendő adó megállapításának időpontja eltér az ügylet teljesítése időpontjától. A felsorolt időpontok közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.
Fordított adózás Fordított adózás alá tartozó termékértékesítés előlege Amennyiben a fordított adózás alá eső termékértékesítéshez előleg is kapcsolódik, akkor a teljesítési időpont az előleg átvételének, illetve az előleg jóváírásának az időpontja az eladó bankszámláján. A fordított adózás alá eső ügyletekről is kell előlegszámlát kiállítani. A fordított adózás miatt áfát nem tartalmaz az előleg, az eladó adófizetésre nem kötelezett. az Áfa bevallásban a fordított Áfá-s ügyletre kapott és fizetett előleget nem kell feltüntetni.
Közösségi ügyletek áfa szabályai Jogi szabályozás: • Áfa tv. (2006/112/EK Héa-irányelv figyelembe vételével) • 282/2011/EU Végrehajtási rendelet (2011. 07. 01-től kell alkalmazni) • Ezt módosította 1042/2013/EU végrehajtási rendelet (2015. 01. 01-től kell alkalmazni)
Adóalanyiság vizsgálata – közösségi adószám Kötelező: - ha más tagállamban illetőséggel bíró, közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak vagy adófizetésre kötelezett jogi személynek Közösségen belüli termékértékesítést teljesít, illetve ha terméket ilyen adózótól szerez be; - ha más tagállambeli adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetve ha más tagállambeli adóalanytól szolgáltatást vesz igénybe, valamint - ha jövedéki termék közösségen belülről történő beszerzése miatt belföldön keletkezik általános forgalmiadó-fizetési kötelezettsége.
Adóalanyiság vizsgálata – közösségi adószám Kell kérni: - a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak, - a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanynak, - az áfa adóalanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személynek, - az alanyi adómentességet választó adóalanynak, - az EVA alanynak, ha a tárgyévben az általa az EU más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a 10.000 eurót meghaladja, azon közösségi beszerzést megelőzően, amellyel ezt az értékhatárt meghaladja.
Adóalanyiság vizsgálata – közösségi adószám A 10.000 eurós értékhatár számításnál figyelmen kívül kell hagyni: - az új közlekedési eszköz, illetve - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó termék adó nélkül számított ellenértékét. Az Áfa tv. 256. §-ának (1) bekezdése értelmében az euróban meghatározott értéket a forintra történő átszámítás során, az MNB által közzétett (EU-hoz történő csatlakozáskor) hivatalos forint/euró devizaárfolyamot kell alkalmazni (252,19 Ft/EUR), figyelemmel az ugyanezen bekezdésben meghatározott kerekítési szabályokra is.
Közösségen belüli értékesítés Fogalma (gyakorlatban): – közösségen belüli (más tagállami) adóalanyok közötti termékértékesítés – amelynek következményeként a terméket másik tagállam területére szállítják
• Kellékei – Közösségi adószám – A termék igazoltan elhagyja Mo. területét és végleges rendeltetéssel megérkezik egy másik EU-s tagállamba. – Ennek bizonyítása az eladó felelőssége! – Ha nem tudja bizonyítani, akkor az értékesítés nem adómentes!
EU-s termékértékesítés kiszállításának igazolása Kitől származzon az igazolás? • Eladó; Vevő; Harmadik fél • A legjobb ha a felektől független igazolja! • Amennyiben a felektől származik, akkor az eset összes körülményeit vizsgálja a NAV! Az igazolás lehet: CMR fuvarokmány, vagy fuvarlevél • A CMR csak azt igazolja, hogy a fuvarozó az árut a feladótól átvette. • A fuvarlevél csak azt igazolja, hogy a feladó és a fuvarozó a fuvarozási szerződést megkötötték és a fuvarozó az árut átvette, de azt hogy meg is érkezett a rendeltetési helyre, nem. • Legyen a címzettől egy átvételt igazoló nyilatkozat! Hol készüljön? – A rendeltetési hely országában! Szerepelhet a CMR-en is, de oda mikor írja a címzett? „A termék a rendeltetési helyre megérkezett”
EU-s termékértékesítés kiszállításának igazolása Lehetnek még pluszban kiegészítő igazolások is: - GPS alapján igazolt útvonal, - Komp jegy (ha volt) - Külföldi tankolások, autópálya matricák, útdíj vásárlásának bizonylatai - MÁV igazolás (ha vonaton szállították) - Útközben történt hatósági ellenőrzések, súlymérések bizonylatai. A lehető legtöbb féleképpen kell igazolni, hogy adómentes legyen!
Motorbenzin beszerzéséhez kapcsolódó áfa Levonhatóvá válik a motorbenzin beszerzésére jutó előzetesen felszámított áfa azokban az esetekben, amikor a megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be. A módosítás 2014. november 27-én lépett hatályba, de azokban az esetekben is alkalmazni lehet, amikor az adólevonási jog keletkezésének időpontja ezt az időpontot megelőzi.
Adólevonási jog Levonási jog elenyészése adószám törléséhez kapcsolódóan: Az adószám törlésének olyan esetében, amelyet nem előz meg az adószám felfüggesztése, az adózó levonási jogának gyakorolhatósága végleg elenyészik az adószám törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésével. Viszonteladó levonási jogának változása Általános rendelkezések alapján levonhatóvá válik a használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot, régiséget viszonteladó adóalany esetében az adóköteles tevékenységéhez beszerzett termékek, igénybevett szolgáltatások áfája, kivéve magát a továbbértékesítési céllal beszerzett (ide értve a Közösségen belüli beszerzést is), importált terméket terhelő áfát.
Bizonylatolás Számla adattartalma: 2 millió Ft-ról 1 millió Ft-ra csökken az az értékhatár, amely esetében az ezen összeget elérő vagy meghaladó áthárított adót tartalmazó számlákon a vevő, igénybevevő adószámának feltüntetése a számlán kötelező. Az áfa-levonási jog a 2014. évben, de 2015. évi teljesítési időponttal kiállított, az 1 millió forintot igen, de a 2 millió forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla alapján akkor is gyakorolható, ha azon nem szerepel a vevői adószám első nyolc számjegye.
Bizonylatolás Számlakibocsátás határideje: Amennyiben az ügyletet kezelő-személyzet nélküli automata berendezés útján teljesítik, és az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, az ügyletről a számlát elegendő a teljesítéstől számított 15 napon belül kibocsátani. Kivételt képez ez alól az az eset, ha kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján történik az értékesítés, amely esetben az adóalany a nyugtakibocsátás alól is mentesül
Bejelentkezés alóli mentesülés áfa-raktár használata esetén A belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany, aki adóraktárból történő Közösségen belüli értékesítést végez, mentesülhet az adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettség alól, amennyiben az adóraktár üzemeltetője vállalja, hogy eljár ezen adóalany nevében az adómentesség érvényesítése érdekében. Mindehhez az adóraktár üzemeltetőjének az értékesítést végző adóalany írásos meghatalmazásával kell rendelkeznie. Az adóraktár üzemeltetője rendelkezzen közösségi adószámmal. Az adóraktár üzemeltetője meghatalmazó adóalanyonként, ezen belül meghatalmazásonként elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, továbbá a bevallásában, összesítő nyilatkozatában is elkülönítetten köteles közölni ezeket az adatokat
Áfa adminisztráció Eddigi negyedévenkénti helyett HAVI bevallásra kötelezettek az újonnan alakuló cégek az alakulásuk, valamint az azt követő adóévben, azoknál, akik 2014. 12. 31. után jelentkeztek be. ( 1. sz. melléklet I/B.) Negyedéves áfa bevallás – éves bevallásról negyedéves áfa-bevallásra kell áttérni azoknak az adózóknak, akiknek a tárgyévet megelőző második évben az áfa nélküli termékértékesítésük, szolgáltatásnyújtásuk az 50 millió Ft-ot meghaladja (1. sz. melléklet I/B) Éves bevalló akkor lehet az adózó, ha a tárgyévet megelőző 2. évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy arányosított- összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer Ft-ot és az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió Ft-ot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal. ( 1. sz. melléklet I/B.)
Áfa adminisztráció ‘A60: A negyedéves áfa-bevallónak a Közösségi összesítő nyilatkozat tekintetében negyedévesről havi benyújtásra kell áttérni abban az esetben is, ha Közösségen belüli termékbeszerzés negyedévre vonatkozó ellenértéke haladja meg az 50 ezer EUR-nak megfelelő összeget. Negyedévesről havi benyújtásra kell áttérni akkor is, ha Közösségen belüli adómentes értékesítés és a 91. § (2) bek. szerinti értékesítések összege a tárgynegyedévben az 50 ezer EUR-t elérik ( 8. sz. melléklet 1/C alpont). Belföldi összesítő jelentés: - a tételes áfa adatszolgáltatás összeghatára 2 millió forintról 1 millió forintra csökken, az adóalany a saját döntése alapján az adott számla adótartalmának összegétől függetlenül adatot szolgáltathat. - Vas- és acélipari fordított áfához kapcsolódó jelentéstételi kötelezettség ügyletenkénti jelentéstételi kötelezettség mind az értékesítő, mind a beszerző számára.
Számlázással kapcsolatos szabályok Adóigazgatási azonosításra való alkalmasság A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI.30.) NGM rendeletnek (továbbiakban: számla rendelet) való megfelelés.
Számlázó programmal szembeni követelmények • A program kihagyás és ismétlés nélküli sorszámozást biztosítson. • A programot az adóhatósághoz bejelentsék. • Elkülönített sorszámtartomány: - külföldi adószám - belföldi adószám alatti értékesítéshez.
folyamatos
Számlázó programmal szembeni követelmények Számlázó programot használó adóalany kötelezettségei - elévülési időn belüli megőrzés - adóhatósághoz való bejelentés (saját fejlesztésű program esetén is) A programot használó adóalany köteles az adóhatósághoz 30 napon belül bejelenteni a használatba vett - a program nevét, azonosítóját - a fejlesztő nevét és ha van adószámát - az értékesítő, rendelkezésre bocsátó nevét, adószámát - a beszerzés, használat megkezdésének időpontját
Számlázó programmal szembeni követelmények • használatból kivont program - adatait - a kivonás időpontját szintén be kell jelenteni. Az adóhatóság a bejelentésre (Megnevezése: SZAMLAZO).
nyomtatványt
rendszeresít
Számlázó programmal szembeni követelmények Az online számlázó rendszert használó adóalany 30 napon belül köteles bejelenteni: -
az online számlázó rendszer nevét és elérhetőségét, az online szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát, az igénybevétel kezdő időpontját a szolgáltatás igénybevétele befejezésének időpontját és ezen szolgáltatás adatait.
Adózás rendje 2015
Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) Az EKAER: - az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, - Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve - a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja.
EKAER – bejelentési kötelezettség Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó - az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatal, - Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitel, - belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés. A fenti esetekben az EKAER szám megállapítása érdekében kötelesek adózók az állami adó- és vámhatósághoz az 5/2005. (II.27) NGM rendeletben foglalt adattartalommal bejelentést tenni.
Mentességi szabályok
Bejelentési kötelezettség alól mentesül
a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve,
a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve,
a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű,
a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény Megállapodás) és viszonosság körébe tartozó jármű,
(NATO,
Schengheni
Mentességi szabályok
a nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű, Jövedéki termék az uniós vámjog hatálya alatt álló termék, a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék, a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti anyagkísérő okmánnyal szállított fémkereskedelmi engedélyköteles termék, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok, a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termék,
Mentességi szabályok az adózó által feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok bruttó tömege a 2500 kg-ot ÉS azok adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg, az adózó által feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termékek, ha azok bruttó tömege az 500 kg-ot ÉS azok adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.
Mentességi szabályok Az adózó a NAV-tól gyártásszervezésének sajátosságára tekintettel - kérheti meghatározott belföldi felrakodási cím és belföldi kirakodási (átvételi) cím közötti, legfeljebb 20 kilométeres, teljes egészében belföldi közúti szakaszon történő közúti fuvarozással járó tevékenység mentesítését (a továbbiakban: útszakasz-mentesítés), amennyiben - az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség aránytalan terhet jelent az adózó számára.
A kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokát alátámasztó dokumentumokat (különös tekintettel a fuvarlevélre, számlára).
Mentességi szabályok Az egyedi mentesítést a NAV határozatban engedélyezi, amennyiben az eset összes körülményének mérlegelése alapján megállapítást nyer, hogy az Art. által előírt bejelentési kötelezettség oly mértékű aránytalan terhet ró az adózóra, melynek teljesítése nem elvárható. Az egyedi mentesítésre vonatkozó határozat a jogerőre emelkedésétől számított 1 évre szól, és tartalmazza a mentesített útszakasz kezdő és végpontjának kilométerszelvényeit, valamint a mentesítéssel érintett közút számát is.
Bejelentési kötelezettség Bejelentés az EKAER internetes felületén lehetséges! Az adózó vagy képviseletére jogosultja számára az EKAER felületre történő belépéshez regisztráció szükséges. (Ügyfélkapus azonosítás!) Az EKAER regisztrációt olyan személy jogosult elvégezni, aki a bejelentésre kötelezett képviseletére a rá vonatkozó szabályok szerint (pl. cégjogi szempontból) jogosult, azaz az adózó vagy törvényes képviselője, valamint az is aki a NAV-nál állandó meghatalmazottként szerepel, vagy az adóügyek elektronikus intézésre az adózó feljogosította, s mint ilyen rendelkezik ügyfélkapuval is.
Bejelentési kötelezettség A regisztrációt követően az EKAER felületre bejelentkezett adózó vagy képviseletére jogosultja az EKAER felületen további (másodlagos) hozzáféréseket hozhat létre/kezelhet, melyekkel az EKAER felületre belépő személyek a bejelentésre kötelezett nevében tudnak bejelentéseket tenni. FONTOS! A másodlagos hozzáférésekkel rendelkezők által tett bejelentések is az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősülnek!
Bejelentési kötelezettség A bejelentési kötelezettség alá eső közúti szállítások kizárólag EKAER szám birtokában végezhetők A kötelezettek bejelentése során EKAER szám kerül kiadásra. EKAER szám: a bejelentés alapján képzett azonosító szám, amely egy adott termékegységet azonosít, amelyet - Ugyanazon megrendelő részére, - Egy gépjárművel szállítanak (a gépjármű egyszeri mozgása során) - Egy felrakodási helyről egy átvételi helyre Egy EKAER számot kell megállapítani akkor is, ha egy gépjárművel - egy feladó több felrakodási címéről, - egy címzett több kirakodási (átvételi) címére, történik a közúti fuvarozás. Az EKAER szám egy bejelentést (termékegységet) azonosít, amely többféle terméket is magában foglalhat! A megállapításától számított 15 napig érvényes!
Bejelentési kötelezettség Az adóhatóság – már az EKAER felületen – nem állapít meg EKAER számot annak a kötelezettnek, aki/amely -
Adószáma jogerősen törölt
-
Kényszertörlés alatt áll
-
Technikai megszűnt adózó
-
Véglegesen megszűnt adózó
EKAER szám megállapítható, de kockázatos! -
Adószám felfüggesztés hatálya alatt áll
-
Meglévő kockázati besorolás szerint kockázatos (főként a magas, de a nem besorolt is!)
-
Stb…
Bejelentéssel érintett termékkörök Termékek: Kockázatos élelmiszerek (NÉBIH)
- Kockázatos termékek Egyéb kockázatos termékek
Nem kockázatos termékek A kockázatos termékek köre NGM rendeletben meghatározásra, táblázatos formában VTSZ szerint.
került
Bejelentési kötelezettséggel érintett tevékenységi körök EKAER szám a felsorolt tevékenységeknél az alábbi esetekben szükséges:
Szállító gépjármű típusa:
Fuvarozott termék: Kockázatos termékek Nem kockázatos termék
Útdíjköteles
Nem útdíjköteles
500 kg -ot vagy1 millió Ft-ot meghalad 2500 kg-ot vagy 5 millió Ft-ot meghalad
500 kg -ot vagy 1 millió Ft-ot meghalad -
Bejelentési kötelezettség egyszerűsítése A közúti fuvarozási tevékenységet folytatni kívánó adózó, ha • a bejelentés évét megelőző második adóévben • az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy • azon számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóban, amibe bevonták, kimutatott éves nettó árbevétel az 50 milliárd forintot, • saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel a 40 milliárd forintot elérte vagy meghaladta és • szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint • a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt az EKAER szám megállapítása érdekében nem kockázatos termékek esetében jogosult egyszerűsített adattartalommal bejelentést tenni. Az EKAER szám megállapítása érdekében egyszerűsített adattartalommal történő bejelentést tehet továbbá az egyetemes postai szolgáltató.
Bejelentési kötelezettség egyszerűsítése Egyszerűsített bejelentés tartalma: - feladó adatai (név, adóazonosító szám), - felrakodás címe, - címzett adatai (név, adóazonosító szám), - kirakodás (átvétel) címe, - a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma, - EKAER szám önkéntes igénylés lehetőségének biztosítása
Bejelentési kötelezettség (kockázatos termékek) Kockázatos termék (élelmiszerek) esetén EKAER számot az az adózó kaphat, amelyik: A FELIR rendszerben bejelentett élelmiszer vállalkozó Élelmiszer vállalkozóként az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett Kockázati biztosítékadási kötelezettségét teljesítette
Kockázatos egyéb termékek esetén EKAER számot az az adózó kaphat, amelyik: Kockázati biztosítékadási kötelezettségét teljesítette
Kockázati biztosíték és mentesség A biztosíték összege teljesíthető - elkülönített letéti számlára történő befizetéssel, - pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.
Mentesül а biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki - az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy - legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint az I. és III. alcím szerinti bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.
Kockázati biztosíték mértéke A biztosíték összege: А biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a bejelentés időpontjában а bejelentést megelőző 45 napban (ideértve а bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy а felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint а már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Megfelelő összegű biztosíték nélkül újabb bejelentést tenni nem lehet!
Az adózó folyamatosan tudja az EKAER felületen nyomon követni a rendelkezésre álló biztosíték összegét.
Ellenőrzési lehetőségek Befogadó nyilatkozat: a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt az adóhatóság nyilatkozattételre kötelezheti azon adózóról, amely javára a fuvarozást végzi, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét és a tulajdonjogot igazoló dokumentumok meglétét. (Art. 88. § (6) - (6a) bek.) Kiegészült: EKAER szám, fuvarozott termék (megnevezése, mennyisége, termék átvételének körülményei, kirakodásának címe) Hatósági zár: ha kockázati tényezők igazolják, úgy a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zár alkalmazható, amelynek sértetlensége belföldön ellenőrizhető (Art. 88. § (6b) bek.)
Szankciók
Mulasztási bírság: amennyiben megállapítható, hogy a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem teljesült a bejelentési kötelezettség, úgy a be nem jelentett termék vagy annak része igazolatlan eredetű árunak minősül és az áru értékének 40%ig terjedő mértékben mulasztási bírság szabható ki az adózó terhére (Art. 172. § (19a) bek.) A bírság biztosítékaként az áru lefoglalható, zár alá vehető vagy adózó költségére megőrzésre elszállíttatható.(Art. 173. § (1) bek.)
Adózás rendje Alapelvek - Az adóhatóság az ellenőrzése során ugyanazt a – vizsgálattal érintett és az ügylet egyik alanyánál már minősített – jogviszonyt a másik ellenőrzése során nem minősítheti át. - Megnyílik a hazai adóztatási jog, ha a rendelkezésre álló tények vagy az államok közötti eltérő jogi minősítés az adott ügylet adóztatásának elmaradását eredményezné. A Ket. szabályainak alkalmazása Ideiglenes biztosítási intézkedésnél az adóhatóság az ellenőrzést lezáró határozat jogerőre emelkedésekor nem szünteti meg a biztosítási intézkedést, és elrendelése ellen nincs halszó hatályú jogorvoslat. A Ket. szabályai helyett az Art. előírásait kell alkalmazni.
Adózás rendje Képviseleti szabályok Pontosítás: a könyvvizsgáló is nevesítésre került a képviseletre jogosultak között. Egészségügyi szolgáltatási járulék törlése Visszamenőleges hatállyal törli az adóhatóság a kötelezettséget, ha a magánszemély igazolja, hogy - huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és - a tartózkodási helye szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll, - az érintett időszakban a magánszemély nem vett igénybe finanszírozott egészségügyi szolgáltatást.
Adózás rendje Bejelentkezés Külföldi adóalany bejelentési kötelezettség alóli mentesülése a Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, ha helyette az adóraktár üzemeltetője teljesíti a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségeket. Áfa nyilatkozat Az áfa nyilatkozat módosítása nem bevallás kijavítása, hanem egy bejelentés utólagos megváltoztatása.
Adózás rendje Bejelentés – kezelő személyzet nélküli automaták - az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automaták üzemeltetői elektronikus úton - bejelentést tesznek a NAV-hoz: - előzetesen: az értékesítés megkezdéséről, az értékesítési tevékenység megszüntetéséről - megelőzően, vagy - utólag: a tevékenység megszűnését követően, illetve - a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkező bármely változás esetén. A NAV az automata berendezést nyilvántartásba veszi, annak regisztrációs számáról az adózót elektronikus úton értesíti. A bejelentés igazgatási szolgáltatási díj köteles! (30 000 Ft) 2015.Január 1-től az ilyen üzemeltetők 2015. március 31-ig kötelesek a bejelentést megtenni.
Adózás rendje Fokozott adóhatósági felügyelet Megszűnik a bevallások ellenjegyzési kötelezettsége. Munkáltatói adó-megállapítás - A munkáltató az adóalapot, adót az adóévet követő április 30ig állapítja meg (május 20. helyett), és - az adóévet követő május 20-ig továbbítja az adóhatósághoz (június 10. helyett)
Átmeneti szabály: 2015-ben már alkalmazni kell!
Adózás rendje Bevallás gyakoriság Tevékenységüket kezdő adózók havi áfa bevallásra kötelezettek! Éves bevalló akkor lehet az adózó, ha a tárgyévet megelőző második évben - az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és - az ÁFA törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal.
Adózás rendje Havi adó- és járulékbevallás Jogharmonizációs célú módosítás: bővül az adatkör - az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összege, - az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítés, - az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem)
Adózás rendje Fordított ÁFA 2015. január 1-től az Áfa tv. szerint a fordított adózás szabályai alá tartoznak az acélipari termékek (ÁFA tv. 6/B melléklet). Nyilatkozattételi kötelezettség terheli az ezen terméket értékesítő, és az ezen terméket beszerző adózókat. Belföldi összesítő nyilatkozat A kötelezettséget keletkeztető összeghatár 2 millió forintról 1 millió forintra csökken. A kötelezett adózó, választása szerint, valamennyi számlája adatáról szolgáltathat adatot.
Adózás rendje Elkülönített letéti számla Ha a befizetett összeget vissza kellene téríteni, vagy ha a bűncselekmény elkövetésével érintett adózónál az átvezetés időpontjában már nem áll fenn adótartozás, a befizetés elszámolhatóvá válik a magánszemély adózó bármely egyéb nyilvántartott köztartozására. A nyugdíjat folyósító szerv adatszolgáltatása Az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
Adózás rendje A bankok adatszolgáltatása A NAV megkeresése alapján az adatszolgáltatás teljesítési határideje: végrehajtási eljárás esetén 8 nap, ellenőrzési eljárás esetén 15 nap. Telekommunikációs cégek adatszolgáltatása Megkeresésre a megkereséstől számított 15 napon belül – az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyhez nem köthető módon – kötelesek adatot szolgáltatni az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtójáról és az internetes vásárlások forgalmi adatairól. Az örökös tájékoztatása Nemcsak a hagyatéki tárgyalásra idézett, hanem valamennyi örökös kérelmére tájékoztatást kérhet a közjegyző az örökhagyó NAV folyószámla adatairól.
Adózás rendje Adóhatósági igazolás Az adóhatóság nemcsak az illetőségigazolást, hanem valamennyi adóhatósági igazolást kiállítja a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon. Feltétel: a nyomtatvány angol nyelvű, vagy a kérelmező csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Külföldi megkeresés Az ellenőrzési határidő számítása a válasz megérkezését követő 15. nappal folytatódik. Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés esetén is, 180 nap után lezárható az ellenőrzés válasz hiányában is.
Adózás rendje Szerződéses partnerek tájékoztatása Ha az adóhatóság több adózót érintő olyan szerződéses kapcsolatot észlel, amellyel összefüggésben adókijátszást állapít meg vagy valószínűsít, az érintett adózót a rendeltetésszerű joggyakorlás előmozdítása érdekében tájékoztathatja más adózók vonatkozásában észlelt tényekről, körülményekről.
Adózás rendje Feltételes adómegállapítás - Jövőbeni ügyletnek nem minősülő folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettség vagy annak hiánya állapítható meg. - A határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely további két adóévvel meghosszabbítható. - Meghosszabbodik az ügyintézési határidő – 75 napról 90 napra. (A sürgősségi eljárás esetén – 45 napról 60 nap)
Adózás rendje Feltételes adómegállapítás Miniszteri konzultáció díja: 500 ezer forint (100 ezer ft-ról) Mögöttes felelős által benyújtott jogorvoslat A határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. Felügyeleti intézkedés A miniszter érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az adózó kérelmét, ha nem gondoskodik az Art. szerinti képviseletről (megszűnt az ezzel kapcsolatos hiánypótlásra felhívás).
Adózás rendje Az adó-megállapításhoz való jog elévülése 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodik meg, ha felettes adóhatóság, illetékes miniszter, vagy bíróság új eljárás lefolytatását rendelte el. Mulasztási bírság Az adózó a hatósági eljárás lefolytatásának akadályozásáért is bírságolható: magánszemély esetében max. 200 ezer ft, más adózó esetében max. 500 ezer ft.
Az eljárás akadályozásának ismételt elkövetéséért a mulasztási bírság összege 1 millió forint is lehet.
Adózás rendje Online pénztárgép: Az adóhatóság mellett a vámhatóság is ellenőrizheti a pénztárgép és taxaméter üzemeltetésével, szervizelésével és forgalmazásával kapcsolatos valamennyi kötelezettséget.
Adatszolgáltatásért fizetendő havi díj mértéke: - Kis kassza esetén 1.500 ft + áfa, - Nagy kassza esetén 2.500 ft+áfa.
Adózás rendje Távszerencsejáték: Távszerencsejáték-szervezés játékadó bevallását és megfizetését a szervezőnek havi gyakorisággal kell megtennie (kétheti helyett).
Társadalombiztosítás 2015
Járulékalapot képező jövedelem Tbj. 4. § k) 2. Az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában: - a munkaszerződésben meghatározott alapbér; - ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.
A biztosítás nem terjed ki Külföldi előadóművészek: • Külföldi illetőségű előadó-művész: például a színész, bábművész, segédszínész, statiszta. • az adóköteles jövedelme után 14 %-os EHO-t fizet, de legfeljebb évi 450 000.- Ft-ot. • kivéve, ha igazolja más EU-tagállamban fennálló biztosítását.
Harmadik állam polgárának foglalkoztatása A biztosítás nem terjed ki • a Magyarországon be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, • harmadik állam állampolgárságával rendelkező külföldi munkavállalóra, ha • a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy • e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg (ez ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el).
2 évnél hosszabb kiküldetés évnél hosszabb munkavégzés esetén mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha - a munkavégzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a munkavégzés ténylegesen vagy várhatóan 2 évnél hosszabb idejűvé válik, - az előző pontban említett körülmény a munkavégzés kezdetét követő legalább 1 év után következik be (amelyet a dolgozó 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak). Szociális hozzájárulási adó 2 év után van! A 2013. július 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés két éves időtartamát 2013. július 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével jön létre (Tbj. 65. § (1) bekezdés). 2
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó A nyugdíjjárulék alapja • A személyes közreműködői díj • az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) jövedelem. Az ügyvezetőként társas vállalkozónak minősülő személy a 10%os mértékű nyugdíjjárulékot az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg (persze, ha van ilyen). A nyugdíjjárulékot a társas vállalkozói tevékenységének megszűnése után kifizetett ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.
Családi járulékkedvezmény Megállapítására • nem csak az adóelőleget megállapító munkáltató, hanem • az olyan kifizető is köteles, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet (például megbízási díjat) juttat. A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor: • a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, • a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.
Családi járulékkedvezmény Családi kedvezményre a biztosított és megosztva házastársa, élettársa jogosult (Szja tv. Szerint). Csökkenti a fizetendő - természetbeni egészségbiztosítási-, - pénzbeli egészségbiztosítási- és - a nyugdíjjárulék összegét (ebben a sorrendben). A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
Egyéni és társas vállalkozó Egyéni, társas vállalkozó csak a tényleges járulékalapig érvényesítheti a kedvezményt • a vállalkozói kivétet, • átalányban megállapított jövedelmet, • a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig. A vállalkozók a családi járulékkedvezményt csak a ténylegesen megszerzett (személyi jövedelemadó alapot képező) jövedelem után fizetendő járulékokból vehetik igénybe.
Egészségügyi szolgáltatási járulék 2014: 6810 forint (napi összeg 227 forint) 2015: 6930 forint (napi összeg 231 forint) - Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után a társas vállalkozás - Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó maga után - Az a belföldi magánszemély, aki más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult - A szociális szövetkezet tagja után
START - kártyák 2015. január 1-jétől a még érvényes START-kártyával rendelkező munkavállaló után a szociális hozzájárulási adóból kedvezmény nem érvényesíthető, mivel a program 2014. december 31-én megszűnt.
Átmeneti rendelkezés alapján a 2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében – amennyiben az egyéb feltételek fennálltak – a munkáltató a kedvezményt érvényesítheti.
Iskolaszövetkezeti tag biztosítotti jogviszonya 2015. június 20-tól az ún. passzív jogviszonnyal rendelkező 25 év alatti diákok a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagokkal azonos feltételek mellett végezhetnek munkát az iskolaszövetkezetben. Azok a 25 év alatti tanulók, hallgatók, akik tanulmányaikat szüneteltetik, az iskolaszövetkezetnél fennálló tagi jogviszonyukra tekintettel nem minősülnek biztosítottnak, az iskolaszövetkezeti munkavállalással összefüggésben járulékokat nem kell fizetniük. A kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem eredményez adófizetési kötelezettséget az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával – ideértve a 25. életév betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is – fennálló jogviszony.
Iskolaszövetkezeti tag biztosítotti jogviszonya Az iskolaszövetkezetet tagjaként végzett munka vonatkozásában a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségükre vonatkozó szabályok nem változtak. Az iskolaszövetkezet tagja részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amely után a tanulónak 16 % személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége áll fenn, amelyet az iskolaszövetkezet köteles levonni, bevallani, és megfizetni az adóhatóság felé.
Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2015.
Szocho kedvezmények A kifizetők által érvényesíthető adókedvezmények a
• megváltozott munkaképességű munkavállalók, • 25-30 év alatti munkavállalók, • gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesült, részesülő munkavállalók, • 55 év feletti munkavállalók, • tartósan álláskeresőnek minősülő munkavállalók, • szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások munkavállalói, • kutatói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, • részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, • közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók, munkaviszonyban történő foglalkoztatásához kötődnek.
A GYED, GYES vagy GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében nem kell alkalmazni az arányosítási szabályt, így bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt az őket foglalkoztató munkáltatók.
Költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti A költségvetési szerv 2015. január 1-jétől nem érvényesíthet adókedvezményt: • • • •
a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott, a tartósan álláskereső személy, a huszonöt év alatti, és az ötvenöt év feletti, valamint a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő, illetve részesült munkavállalója után.
Szoc.ho kedvezmény július 1-től A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók esetében a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehetnek igénybe. A kedvezmény mértéke a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka, amely az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt. A kedvezménnyel érintett munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása esetén a munkáltató által igénybe vehető kedvezmény összegét a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkenteni kell.
Szoc.ho kedvezmény július 1-től Ha a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan kedvezményt nem érvényesíthet!
Azon hónapok tekintetében, amelyben a munkavállaló a 25. és 55. életévét betölti, a kedvezmény ugyancsak nem vehető igénybe, tekintettel arra, hogy a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti munkavállalók után más jogcímen járó kedvezmény ekkor még, illetve már érvényesíthető.
Korkedvezmény biztosítási járulék Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül: • az a férfi, aki legalább 10 és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá • A korkedvezmény további 1-1 egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb 5, nőnél 4 évi, munka után.
2007 2007. január 1-jétől a munkáltatók többlet járulékfizetése alapozza meg - az egyéb korkedvezményre való jogosultsági feltételek fennállása esetén - a korkedvezményre való jogosultságot. 2012. 01. 01-jétől nincs korkedvezményes nyugdíj. Azokat a munkaköröket, amelyek korkedvezményre adnak jogot, a nyugdíjtörvény végrehajtására kiadott rendelet 2006. december 31-én hatályos 1. számú mellékletét képező jegyzék tételesen tartalmazza. Ez a jegyzék azt is rögzíti, hogy egy-egy munkakör milyen feltételek fennállása esetén ad jogot korkedvezményre.
Tehát korkedvezményre 2014. december 31-ig a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök jogosítanak.
Korkedvezmény-biztosítási járulék bevezetése • • • • •
2007. évben teljes összeget átvállalja költségvetés 2008-tól TB. járulék alap 13%-ának 25%-a 2009: 50%-a 2010: 75%-a 2011-ben már teljes összeg
Mértéke: a járulékalap 13 százaléka!
2012 A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény • Megszűnik a korkedvezményes nyugdíj (is) • A megállapított nyugdíj átalakul korhatár előtti ellátássá.
Ellátások számítása A pénzbeli ellátások számítása nem a cégek által nyilvántartott bérkartonok alapján történik, hanem a NAV felé benyújtott bevallások alapján (08/ M-es lap alapján). Az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. A baleseti táppénz számítása: 2015.január 1-től a táppénzhez hasonló módon 180 jövedelemmel ellátott napok száma és keresete lesz a számítás alapja.
Ellátások számítása A táppénz kiszámítása: Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, azaz nincs 30 napnál hosszabb megszakítás, akkor a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani.
Ellátások számítása Ha nincs az irányadó időszakban 180 napi jövedelem, de van a jogosultság kezdő napjától 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje és rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani. A GYED alapjának kiszámítására ugyanazon szabályokat kell alkalmazni, mint a táppénz számításánál. A 2015. január 1-je előtt született gyermekek esetében a csed-et (thgyas) és a gyed-et továbbra is kétféleképpen kell kiszámolni. Ez azt jelenti, hogy a cseds-et a 2014-es és 2013. július 14-én hatályos szabályok szerint, míg a gyed-et a 2015-ös és a 2013. július 14-én hatályos szabályok szerint. A kedvezőbbet kell folyósítani.
Egyéb adókkal kapcsolatos változások 2015
Helyi adók 2015 Települési adó (új adónem) A települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi adók mellett új adónemként települési adót, adókat is bevezethet az önkormányzat illetékességi területére. Két törvényi korlát: - települési adó nem állapítható meg olyan adótárgyra, amelyre törvényben szabályozott közteher hatálya kiterjed (például központi adó, illetékek, helyi adók). Azaz, települési adó olyan adótényállásra sem állapítható meg, amelyre a törvényi szabályozás adómentességet rögzít. - települési adó alanya nem lehet az állam, önkormányzat, szervezet és vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozó, azaz adóalany kizárólag természetes személy lehet.
Helyi adók 2015 A Htv. nem szabályozza a települési adó egyes tényállásait, ebből következően a részletszabályokat (például adótárgyra, adóalapra, adómértékre, bevallásbenyújtásra, adófizetés esedékességére) az önkormányzatnak kell az adórendeletben megállapítania. A Htv. az önkormányzat hatáskörébe utalja annak eldöntését, hogy a bevezetendő települési adót kivetéssel vagy önadózással megállapítandó adóként szabályozza-e rendeletében.
Helyi adók 2015 Telekadó-mentesség A 2014-es szabály alapján mentes a telekadó alól a belterületi, 1 hektár alatti, művelés alól kivett földterület, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, és ezt a tényt a külön jogszabály szerint kijelölt mezőgazdasági igazgatási szerv (falugazdász) az adóéven belül igazolja. 2015-től a gyommentesítés, kaszálás nem minősül mezőgazdasági művelésnek. Azaz, azon 1 hektárt meg nem haladó, belterületi földterületek, amelyeken a tulajdonos (használati jogosult) csupán gyommentesítési, kaszálási tevékenységet végez időszakonként telekadó fizetési kötelezettség alá esnek
HIPA 2015 Kapcsolt vállalkozások adóalap-megállapítása Az egymással az adóév bármely időszakában (akár csak 1 napra is) kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságoknak saját éves adóalapjuk meghatározásakor az adóköteles tevékenységből származó adóalapjukat a velük az adóév folyamán bármikor kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozások adóalapjával összegezniük kell, s ez alapján kell – nettó árbevétel arányosan – meghatározni az egyes adóalanyok iparűzési adóalapját a korábbi szabályozás értelmében.
HIPA 2015 2015-től a kapcsolt vállalkozás iparűzési adóalanyoknak nettó árbevételüket és nettó árbevétel-csökkentő eladott áruk beszerzési értékét és közvetített szolgáltatások értékét kizárólag a kapcsolt vállalkozási jogviszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – összegben kell figyelembe venni. Az összeszámítási szabályt továbbra is csak azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazniuk, amelyek nettó árbevétele legalább 50 százalékát kiteszi az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege
HIPA 2015 Beszerző, értékesítő szövetkezet mentessége 2015-től mentessé válik az iparűzési adó alól azon beszerző, értékesítő szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95 százalékban tagjai részére történő termékek értékesítéséből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik. Ez a mentesség állami támogatás, ezért a szabályozás egyértelművé teszi, hogy ez a mentesítés uniós jogi szempontból csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.
HIPA 2015 Az országos adóadatbázis tartalma bővül A Magyar Államkincstár honlapján fellelhető országos adóadatbázis tartalma bővül: - a helyi adók mellett a bevezetett települési adók alaptényállásaira (a bevezetés napjára, az adóalapra, -mértékre, -kedvezményre, mentességre) vonatkozó információk is megismerhetőek, - a Kincstár honlapján fellelhető adatok köre kiegészül az önkormányzatok által bevezetett helyi, illetve települési adónemek pénzforgalmi jelzőszámával, vagyis azzal a bankszámlaszámmal, amelyre az adót az adóalanyoknak meg kell fizetniük. A Kincstár részére történő önkormányzati adóhatósági adatszolgáltatással egyidejűleg az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni az adatokat.
HIPA 2015 Az önkormányzati adóhatóságoknak a jövőben nem az adórendelet kihirdetésétől számított öt napon belül, hanem a rendelet hatálybalépését megelőző hónap ötödik napjáig kell a Kincstár részére adatot szolgáltatni. Ezzel biztosítható az, hogy az országos adóadatbázis csak a hatályos rendeleti szabályokra vonatkozó információkat tartalmazza akkor is, ha az önkormányzat a rendeletét, annak hatálybalépését megelőzően hónapokkal korábban kihirdeti.
Helyi adók 2015 Egyéb módosítások: 1. Az önkormányzati adóhatóságok kizárólag a Kincstár által rendelkezésre bocsátott programrendszert használhatják. Ugyanakkor a ma nem a Kincstár által fejlesztett programot használó önkormányzati adóhatóságok zökkenőmentes átállása érdekében átmeneti szabály rögzíti azt, hogy ha az önkormányzat 2014. június 30-án nem a Kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert használta, akkor esetében a Kincstár által üzemeltetett programrendszert csak 2016. január 1jétől kell alkalmazni.
Helyi adók 2015 Egyéb módosítások: 2. nem lakás célú épület, épületrész fogalma: A Htv. alkalmazásában egy épület, épületrész akkor tekintendő (gyűjtőfogalomként használt) nem lakás célú adótárgynak, ha nem feleltethető meg a Htv. szerinti lakás fogalmának. Lakásnak minősül a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 1–6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.
Illetéktörvény 2015
A diplomáciai célú illetékmentesség Az idegen államok, és az idegen államok magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, a nemzetközi szervezetek, ezek tisztségviselői, tagjai és a tisztségviselők családtagjai esetében elismeri a nemzetközi szerződésekben rögzített, ennek hiányában a viszonosságon alapuló személyes illetékmentességet. 2015-től a viszonosságon alapuló személyes illetékmentesség kapcsán előírja az Itv.: az kizárólag a szolgálati kötelezettséggel összefüggő illetékügyek esetében alkalmazható a természetes személyek (így a tisztségviselők és ezek családtagjai) esetén, vagyis a magáncélú vagyonszerzések, nem diplomáciai, szolgálati témában indított eljárások során ezen személyek a továbbiakban nem élveznek illetékmentességet.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés kedvezményezettje illetékkötelezettsége A bizalmi vagyonkezelési szerződésben – vagyonrendelő által – meghatározott kedvezményezett illetékkötelezettségének keletkezésének napja a (vagyonrendelő és vagyonkezelő között létrejött) szerződés megkötésének napjával esett egybe. Ez a nap ugyanakkor akár tizenöt–húsz évvel is megelőzheti a kedvezményezett tényleges vagyonszerzését. A kedvezményezett illetékkötelezettsége a vagyon tényleges megszerzése napján (tehát a szerződéskötését követően, évekkel később) keletkezik.
Az ún. cserét pótló vétel 2014-ben azok a magánszemélyek, akik a lakástulajdonuk értékesítése előtt vásárolják meg a másik lakástulajdonukat, a megszerzett lakás forgalmi értéke után kötelesek az adóhatóság által megállapított visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. Így a cserét pótló vétel kedvezményét csak utólag – a lakásvásárlást követő egy éven belül, a lakástulajdonuk eladásáról szóló igazolás benyújtásával – érvényesíthetik. 2015-től a vagyonszerző – legkésőbb – a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő, földhivatali bejelentéséig előterjesztett kérelme alapján, pótlékmentes (legfeljebb 12 havi) illetékfizetési halasztás vehető igénybe, ha a lakásvásárló nyilatkozik a másik lakása egy éven belüli eladásának szándékáról. A kedvezmény tehát nem automatikus, kizárólag a lakásvásárló nyilatkozata, kérelme esetén alkalmazható, vagyis az opcionálisan vehető igénybe.
A zárt végű pénzügyi lízingbeadás igazolása A lízingbeadás tényét nemcsak a zárt végű, hanem valamennyi, ingatlanra vonatkozó lízingszerződés esetében fel kell jegyezni 2015től, így önmagában a lízingbeadás tényének feljegyzéséből nem következik az, hogy az ingatlant a futamidő végén tulajdonjogátszállást eredményező pénzügyi lízingbe adták. Az engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozók által igénybe vehető, ún. ingatlanforgalmazási illetékkedvezmény feltételéül szabott pénzügyi lízingbeadás tényének igazolásához az említett tényfeljegyzés mellett a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező lízingszerződést is megköveteli. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező szerződéseket a pénzügyi lízingbeadás tényének feljegyzését követően megküldi az állami adóhatóság részére
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazható illetékmentesség Az Itv. a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedésszerzés mellett visszterhes vagyonátruházási illetékmentességgel preferálja a kapcsolt vállalkozások között realizálódó ingatlanszerzéseket is. Utóbbi esetben az is feltétel, hogy az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele legyen. A mentességi szabály alkalmazásakor a Tao tv. 4. § 23. pontja által meghatározott kapcsolt vállalkozás definíciójának való megfelelést kell vizsgálni.
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazható illetékmentesség 2015. január 1-jétől a Tao tv. 4. § 23. pontjában rögzített kapcsolt vállalkozás fogalma kiegészül azzal az esettel, ha a felek között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.
E változás azonban illetékelkerülésre is módot adhat azáltal, hogy ingatlan-átruházás esetén a felek közös ügyvezetést hoznak létre (akár néhány napra), annak érdekében, hogy a mentességet igénybe vehessék. Ezért az ügyvezetésre tekintettel kapcsolt vállalkozások ezt a kedvezményt nem alkalmazhatják.
A közigazgatási eljárási illeték fizetése átutalással 2015-től az Itv. megszünteti a közigazgatási hatósági eljárási illeték bélyeglerovással történő megfizetésének főszabályát. A törvény az ügyfél választására bízza, hogy az eljárási illetékkötelezettségét illetékbélyeg lerovásával vagy átutalással teljesíti-e. Az átutalással történő illetékfizetésre kizárólag az eljáró hatóság felhívásában megjelölt ügyszámra hivatkozással, a felhívásában szereplő határidőn belül lesz lehetőség.
A közigazgatási eljárási illeték fizetése átutalással 2015. január 1-jétől a felhívást követően az ügyfél a felhívásban megjelölt illetéket a megjelölt ügyszámra hivatkozással a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül átutalással is megfizetheti.
Speciális illetékfizetési mód hiányában, vagyis ha a megfizetni elmulasztott illeték lerovására illetékbélyegben is lehetőség van, az ügyfél – az átutalás helyett – a továbbiakban is választhatja az illeték megfizetését bélyeglerovással. Ekkor az illetékbélyeget zárt borítékban feladott válaszbeadványra kell felragasztani.
A bírósági eljárási illeték megfizetése átutalással Amennyiben a bírósági eljárási illeték összege az 500 000 forintot meghaladja és a polgári perrendtartásról szóló törvény nem határoz meg 31 napnál rövidebb keresetindítási határidőt, a bírósági eljárási illetéket önadózással, a NAV elektronikus bírósági eljárási illeték-bevételi számlája javára átutalással fizessék meg. Ebben az esetben az eljárást kezdeményező fél az állami adóhatósághoz elektronikus bevallást nyújt be, amelyben megjelöli az eljárást kezdeményező fél (valamint képviselője) azonosító adatait, az adószámát vagy adóazonosító jelét, a per tárgyát, a pertárgyértéket, az ellenérdekű fél (valamint képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét, a fizetendő illeték összegét, valamint az eljáró bíróság nevét.
A bírósági eljárási illeték megfizetése átutalással Az állami adóhatóság a fél (vagy képviselője) hiánytalanul kitöltött elektronikus bevallása alapján, elektronikus úton ügyszámot küld a fél (vagy képviselője) részére. A bevallott illeték átutalással történő megfizetésére legkésőbb a bevallás benyújtását követő munkanapon, a bevallás önellenőrzéssel történő módosítására pedig legkésőbb a bevallott eljárási illeték teljes összegének megfizetéséig van lehetőség. Az átutalás közleményében – az eljárás kezdeményezőjének adószáma, adóazonosító jele mellett – fel kell tüntetni az adóhatósági ügyszámot is.
Az Itv. értelmező rendelkezései Az Itv. alkalmazásában 2014-ig egy gazdálkodó szervezet akkor minősült belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, ha a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értékének aránya a 75 százalékot meghaladta. A fenti 75 százalékos arányszám ugyanakkor kölcsönszerződésekkel, illetve aktív időbeli elhatárolásként kezelendő ügyletek generálásával könnyen manipulálható volt, ezért az Itv. 2015-től úgy módosul, hogy a pénzeszközök és pénzkövetelések mellett az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönöket sem kell figyelembe venni egy gazdálkodó szervezet belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság Itv-beli fogalmának való megfelelésének eldöntésekor.
Az átalakulás fogalmának változása a Ptk-ban A lakóház építésére, illetve a sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas telekszerzés esetén igénybe vehető illetékmentesség a lakóház, sportcélú ingatlan felépítésére nyitva álló határidőn belül átalakuló (azaz társasági formát váltó) vagyonszerző mellett az egyesülő, illetve szétváló gazdálkodó szervezetek számára is biztosítható. Ezekben az esetekben ugyanis a lakóház felépítését (az illetékmentesség egyik feltételét) az ingatlant megszerző jogutód teljesítheti.
Környezetvédelmi termékdíj 2015
Új termékdíj-köteles termékek Az egyéb műanyag termék, az egyéb vegyipari termék és az irodai papír kategóriák is termékdíj kötelessé váltak. Műanyag termék: műanyagból készült művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru. Egyéb vegyipari termék: 50 kg-nál kisebb kiszerelésű szappanok, tisztálkodó szerek, mosószerek, tisztítószerek, súrolószerek, samponok, hajápoló szerek, hajlakkok, borotválkozó szerek, dezodorok, fürdősók, fürdéshez használt készítmények, parfümök, illatosítók, szagtalanítók. Irodai papír: fénymásoló papír, jegyzetfüzet írótömb, napló, írómappa, iratrendező, dosszié, iratborító
Termékdíj-köteles termékek körének bővítése Az elektromos, elektronikai berendezések kategóriája bővült: - elektronikusan vezérelt kazánok, szivattyúk, elektromos csörlők, emelők, szövőgépek, ruha-szárító ruhavasaló ruhafehérítő ruhafestő ruhacsavaró gépek, generátorok, áramfejlesztők, induktorok, inverterek, önindítók, dinamók, gyújtótekercsek, ablaktörlő motorok, - kapcsolók, relék, olvadóbiztosítékok, túlfeszültség-csökkentők, dugaszok, foglalatok, vibrációs masszírozó gépek, stopperek, időkapcsolók, jegykiadó gépek, integrált áramkörök, antennaerősítők, - napelemek, - elektromos kapáló gépek és fűkaszák, köszörűk, csiszolók, gyalu és vésőgépek, pénztárgép - fogyasztásmérő órák, háztartási , laboratóriumi mérő és szabályozó műszerek, termékszámláló, taxióra, kilométerszámláló, lépésszámláló, sebességmérő, tachométer.
Egyéb változások A csomagolási célú átvállalási jogcímekben a bércsomagoltatás és az engedélyezett bérleti rendszeren belül bérbe adott csomagolószer esetében is lehetőség van átvállalásra. Változnak az eddig alkalmazott díjtételek is, pl: - Elektrolittal feltöltött akkumulátorok 60-ról 57-re (Ft/kg) - Elektrolittal nem feltöltött akkumulátorok 80-ról 57-re (Ft/kg)
Jövedéki adó 2015
Ásványolajok 2015. január 1-jétől – az uniós adóminimumhoz igazodva – 0 Ft/nm3-ről 28 Ft/nm3-re emelkedik az üzemanyagcélú sűrített gáz halmazállapotú földgáz (CNG) adómértéke.
Alkoholok Megszűnik az alkoholtermékek differenciált jövedéki adózása 2015. január 1-jétől a magasabb jövedéki adókulcs megszűnésével egységessé válik a tömény szeszes italok jövedéki adózása. A magasabb jövedéki adókulcs alá tartozó termékkörre 2015. január 1-jétől – 476 270 forint/hektoliter tiszta alkohol jövedéki adómérték helyett – az általános, 333 385 forint/hektoliter tiszta alkohol adómérték vonatkozik.
Alkoholok Bérfőzés és magánfőzés változó szabályai 2015. január 1-jétől a saját fogyasztás céljából bérfőzdében előállíttatott bérfőzött párlat jövedéki adómértéke – 0 forint/hektoliter tiszta alkoholról – 167 ezer forint/hektoliter tiszta alkoholra, azaz az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változik. A magánfőzéshez továbbra sem kell engedélyt kérni, de a magánfőzésre szolgáló desztilláló-berendezést a tulajdonszerzést követő 15 napon belül, illetve amennyiben a berendezés megszerzése 2015. január 1-jét megelőzően történt, 2015. január 15-ig kell bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
Alkoholok Egy desztilláló-berendezés több személy közös tulajdonát is képezheti, ilyenkor a tulajdonosok választása szerint kell bármelyikük lakóhelye szerinti önkormányzathoz megtenni a bejelentést. Az adott önkormányzat értesíti a bejelentésről a többi érintett hatóságot. A saját fogyasztás céljából előállított magánfőzött párlat adómentessége 2015. január 1-jétől megszűnik, és amennyiben tárgyévben a magánfőző állít elő párlatot, 1000 forint/év átalányadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. A magánfőzés utáni adóbevallást évente egyszer, az átalányadófizetési kötelezettséggel együtt, a tárgyévet követő év január 15-ig kell megtenni, illetve teljesíteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. 2015-től a magánfőzésre vonatkozó kedvezményes szabályokat csak a gyümölcstermelő magánszemélyek alkalmazhatják, ezért az adóbevallásban nyilatkozni kell arról is, hogy a magánfőző rendelkezik gyümölcstermő területtel.
Alkoholok 2015-től megszűnik az a jogszabály által biztosított lehetőség, hogy a magánfőző 50 litert meghaladóan vagy eladásra is előállíthasson párlatot a főzést megelőző bejelentés és normál jövedéki adómérték szerinti adófizetés mellett. Az 50 literes mennyiségi korlát túllépése esetén haladéktalanul bejelentést kell tenni a vámhatósághoz és a párlatot a vámhatósággal egyeztetett módon meg kell semmisíteni. Az átalányadózás mellett előállított párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktárnak értékesíthető, amely esetben a desztilláló-berendezés bejelentéséről és az éves átalányadó megfizetéséről kiállított önkormányzati adóhatósági igazolás igazolja a párlat eredetét.
Alkoholok Alkohol-adóraktári változás Korábban nem volt lehetőség arra, hogy sör adóraktárban más alkoholos italt, vagy más alkohol-adóraktárban sört állítsanak elő. 2015. január 1-jétől a módosítás a kannás és hordós szőlőbor kivételével az összes alkoholos ital ugyanabban az adóraktárban történő előállításának a lehetőségét teremti meg.
Dohány Szivarka definícióváltozás A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU irányelv 2014. december 31-ig átmeneti időszakot biztosított többek között Magyarországnak abban, hogy milyen definíciót alkalmazhat a szivarok, szivarkák meghatározására. Ez a derogációs időszak 2014 végén lejár, ami miatt módosul a jövedéki törvény szivar, szivarka definíciója a 2011/64/EU irányelv általános szabályainak megfelelően. Így a jelenleg szivarkának tekintett termékek a jövőben cigarettaként, magasabb adómértékkel fognak adózni. Átmeneti szabályként azonban azon 2014. december 31-ig legyártott szivarkák, amelyek mennyiségét 2015. január 15-ig a vámhatósághoz bejelentik és 2015. április 15-ig rájuk adójegyet igényelnek, még a 2014. december 31-ig érvényben lévő szabályok szerint, szivarkaként adózhatnak.
Dohány Szárított dohány felhasználása 2015-től kötelezővé válik a dohányellátási lánc minden szereplője számára a vámhatósági regisztráció, amely nélkül jogszerűen nem lehet olyan tevékenységet végezni, amely során a tevékenység végzője kapcsolatba kerül szárított vagy fermentált dohánnyal.
Egyéb változások Jövedéki engedélyesek biztosítéka A jövedéki engedélyes kereskedőknél 22 millió forintról 150 millió forintra emelkedik az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetén a jövedéki biztosíték összege. Másrészről 120 millió forintról 600 millió forintra nő az ásványolajtermékek után nyújtandó biztosíték. Nem változik ugyanakkor a biztosíték mértéke a dohánygyártmányok esetében. Ha a jövedéki engedélyes kereskedő ásványolajat, dohánygyártmányt és egyéb jövedéki terméket egyaránt vagy ezekből többet forgalmaz, exportál, importál, a jövedéki biztosítékot e termékekre külön-külön kell teljesítenie, azaz a korábbiaktól eltérően ebben az esetben nincs kedvezmény. A biztosítékokat külön felhívás nélkül, 2015. február 1-jéig kell a megemelt összegre kiegészíteni.
Egyéb változások Mayotte jogállásának a változása A 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról szóló 2013/61/EU tanácsi irányelv értelmében változott Mayotte Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerinti jogállása. Az irányelv arról rendelkezik, hogy Mayotte-ot az EUMSZ szerinti új jogállása megszerzésének időpontjától kezdődően ki kell vonni a jövedéki szabályozás területi hatálya alól. Ezzel összhangban a jövedéki törvény módosítása értelmében Mayotte a jövedéki adó szabályok alkalmazásában már nem minősül a Közösség területének.
Egyéb változások Állami támogatási szabályok változása A 800/2008/EK bizottsági rendelet (régi csoportmentességi rendelet) és az 1998/2006/EK bizottsági rendelet (régi de minimis rendelet) hatályon kívül helyezésével összefüggésben az e rendeletekre történő hivatkozások lecserélődnek a 651/2014/EU bizottsági rendeletre (új csoportmentességi rendelet) és az 1407/2013/EU bizottsági (új de minimis rendelet) rendeletre történő hivatkozásokra. A módosítással továbbá az E85, a sör, a minősített földgázellátási üzemzavar, a motorfejlesztés és a kereskedelmi gázolaj adókedvezményére vonatkozó állami támogatási szabályok összhangba kerülnek az új de minimis rendelettel, és az új csoportmentességi rendelettel.
Reklámadó 2015
Fogalmi meghatározások Az Rtv. alapján adóköteles tevékenységnek minősül a reklámok Rtv-ben meghatározott platformokon történő közzététele, illetve kivételes esetben azok megrendelése. A reklám fogalma: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Reklámtv.) szerinti gazdasági reklámot, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) szerinti kereskedelmi közleményt.
Fogalmi meghatározások
Gazdasági reklámnak minősül olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.
Fogalmi meghatározások Kereskedelmi közlemény az olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés.
Fogalmi meghatározások A reklám közzététele alatt a reklám megismerhetővé tételét értjük, történjen az akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára. Reklámközzététel valósul meg akkor is, ha a reklám közzétételére irányuló, megrendelő és közzétevő közti szerződés előre meghatározza a reklám megjelenésének helyét, idejét vagy módját.
Fogalmi meghatározások
A médiaszolgáltatás az az üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.
Fogalmi meghatározások A sajtótermék fogalma alatt: • a napilapot és más időszaki lap egyes számait, valamint az internetes újságot vagy hírportált kell érteni, amelyet • gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek • elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.
Fogalmi meghatározások A szabadtéri reklámhordozó a reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz. Nyomtatott anyagnak a nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter minősül. A fogalmi meghatározás nem szűkíti le a nyomtatott anyag fogalmát a csak papírra nyomtatott reklámanyagokra, így – értelemszerűen – ilyen reklámhordozó lehet minden anyag, amire reklámot nyomtatnak (például: a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag függetlenül annak alapanyagától).
Adókötelezettség Adóköteles tényállásnak minősül: • a médiaszolgáltatásban, • a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, • túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben, • a szabadtéri reklámhordozón, • bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, valamint • az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon – történő reklámközzététel.
Adókötelezettség A felsorolt esetekben a reklámadó alanyának – illetőségétől függetlenül – a reklám közzétevője tekintendő. Reklám közzétevőjének minősül: • médiatartalom-szolgáltató, • médiaszolgáltató, sajtótermék kiadója, • a szabadtéri reklámhordozót, a reklám elhelyezésére szolgáló járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet.
A reklámadó alapja • adóköteles tevékenység adóévi nettó árbevétele növelve a reklámértékesítő ügynökség árrésével • saját célú reklám közzétételével „közvetlenül felmerült költsége” – azonban ilyen kategóriát a Számviteli tv. nem ismer. A vállalkozásoknak saját számviteli politikájukban érdemes meghatározni, hogy mi minősül közvetlen költségnek és ezt használják az adózásban. Fontos, hogy keresztpromóció esetén két jogcímen is keletkezik adóalap! (saját reklám és más érdekében közzétett reklám egyszerre!) • ha a megrendelőnek nincs nyilatkozata, akkor az adóalap a havi ellenérték 2,5 millió forintot meghaladó része
A saját célú reklám közvetlenül felmerült költségei A saját célú reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költséget a számviteli törvény szerinti közvetlen önköltség alapján kell meghatározni, ugyanakkor nem feltétlenül van azonosság. Ide tartozik, minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, azaz pl: ilyen • a reklámanyag költsége, • a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, • de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége). Mindezt nettó költségértéken, kivéve, ha az áfa az adott ügylet kapcsán nem levonható, és így számvitelileg is a költség részét képezi.
Az önreklám kapcsán felmerülő legfontosabb költségelemek • A médiatartalom megrendelések; • napilapok és más időszaki lapok, • internetes újság vagy hírportál kiadásával kapcsolatos költségek; • szabadtéri reklámhordozón elhelyezett reklámok költségei; • nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklám poszter,illetve • a nem papírra nyomtatott reklámanyagok (például: a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag függetlenül annak alapanyagától) költségei.
Az önreklám kapcsán felmerülő legfontosabb költségelemek
Nem tartozik ugyanakkor az adókötelezettség alá, ha valamely vállalkozás, illetve annak munkavállalója a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál (például: név (logó) megjelenése a levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, illetve ha a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg.
A szponzorációval kapcsolatos költségek és bevételek Ha a szponzorált reklámszerűen teszi közzé a szponzor elnevezését, logóját: pl. ha a szponzorált sportegyesület a sportolók mezén, versenyautón, egyéb sporteszközön feltünteti szponzora elnevezését, logóját, vagy ha a szponzorált rendezvény szervezői a rendezvény helyszínén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, reklámjukban, meghívójukban, honlapjukon szintén megjelenítik szponzoraikat. Abban az esetben, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra, hogy kik a szponzoraik, vagy mindezt csak szóban teszi meg (például díjátadáskor, vagy felkonferáláskor), akkor nem valósul meg reklám-közzététel, s így nincs adóköteles tényállás sem.
Az adóév meghatározása A reklám közzétevőjének az adófizetési kötelezettségét adóévenként kell teljesítenie. Az adóév azonban nem feltétlenül azonos a naptári évvel. Az Art. 178. § 2. pontja értelmében adóév alatt azt a naptári évet kell érteni, amelyre az adókötelezettség vonatkozik, azonban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szt.) meghatározott beszámoló adataira épülő adó (ilyen adónak tekinthető a reklámadó is) esetében a számvitelről szóló törvény szerinti üzleti év. Az Szt. 11. § (1) bekezdése szerint az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni, annak időtartama – főszabály szerint – megegyezik a naptári évvel.
Az adóév meghatározása A törvény ezen főszabály alól kivételeket is ismer, melyeket az Szt. 11. § (2)–(13) bekezdéseiben rögzít. Így pl. a Szt. 11. § (6) bekezdése alapján az üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb időtartamú lehet • az előtársasági időszak, valamint • az azt követő üzleti év esetében, továbbá • a naptári évről a naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve • az üzleti évről új üzleti évre történő áttéréskor is.
Az adóév meghatározása A törvény ezen főszabály alól kivételeket is ismer, melyeket az Szt. 11. § (2)–(13) bekezdéseiben rögzít. Így pl. a Szt. 11. § (6) bekezdése alapján az üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb időtartamú lehet • az előtársasági időszak, valamint • az azt követő üzleti év esetében, továbbá • a naptári évről a naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve • az üzleti évről új üzleti évre történő áttéréskor is.
Bevallási kötelezettség A reklámközzétevő önadózás útján tesz eleget az adóbevallási és adófizetési kötelezettségének az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig. Emellett minden adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (kivéve az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany esetét) adóelőleget kell bevallani. Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget – főszabály szerint – két egyenlő részletben: • az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és • tizedik hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni. Az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére kell kiegészíteni, az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig.
Az adómérték változása A reklámadó mértékét 2015. július 4-éig egy sávosan progresszív adómértékrendszert előíró adótábla tartalmazta. Eszerint az adó mértéke valamennyi közzétevő esetében: • az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után az adóalap 0 százaléka; • az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után az adóalap 1 százaléka; • az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után az adóalap 10 százaléka; • az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után az adóalap 20 százaléka; • az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után az adóalap 30 százaléka, • az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után pedig az adóalap 50 százaléka volt.
Az adómérték változása 2015. július 5-étől az adó mértéke: • A 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után az adó mértéke változatlanul 0 százalék marad a jövőben is, valamennyi közzétevő esetében, tehát az ezen sávhatárt el nem érő adóalaprész után továbbra sem kell fizetni reklámadót. Sőt, ha a teljes, 12 hónapos adóévi adóalap nem haladja meg a 100 millió forintot, az adófizetésre nem kötelezett közzétevőnek bevallási kötelezettsége sem keletkezik. • A 100 millió forint fölötti adóalaprész után ugyanakkor valamennyi adóalany egységesen 5,3 százalékos kulcs alkalmazásával fizeti meg a reklámadót.
Az adómérték változása A reklámközzétevők által alkalmazandó új adómérték-tábla a Mód tv. kihirdetését követő 31. naptól, vagyis 2015. július 5-étől hatályos. Új átmeneti szabály került megfogalmazásra a módosítás során, amely a közzétevőknek lehetőséget ad arra, hogy – döntésüktől függően – visszamenőlegesen, a 2015. július 5-ét megelőzően kezdődött, tehát akár már a 2014. évi vagy akár a módosítások hatálybalépése előtt, 2015-ben kezdődött adóéveik első napjától is alkalmazhassák az új adómérték-rendelkezést.
Az adómérték változása
Amennyiben a módosítás hatálybalépése napját (2015. július 5.) megelőzően a közzétevő megállapította, bevallotta, vagy akár meg is fizette a 2014. adóévi reklámadót, viszont élni kíván az új adómérték visszamenőleges alkalmazhatóságával (mert az számára kisebb adófizetési kötelezettséggel jár), akkor az Art. 49. § (1) bekezdése értelmében a megállapított adót, adóalapot önellenőrzéssel helyesbítheti, s ezt követően lehetősége nyílik a megfizetett és a helyesbített adó pozitív különbözetének visszaigénylésére is.
Az adómérték változása Az Rtv. rendezi azt a helyzetet, amikor a közzétevő nem él azon lehetőségével, hogy az új adómértékeket (és azok sávhatárait) a 2015. július 5-én tartó, aktuális adóévében is alkalmazza, annak első napjától kezdődően. Ekkor – mivel az adómérték változása az aktuális adóévet keresztülszeli – a módosítások hatálybalépésétől alkalmazandó új adómértéktáblát csak az adóalap – napi időarányosítással megállapított – időarányos részénél lehet figyelembe venni. Az adóalapot tehát meg kell osztani a 2015. július 5-ét megelőző és az azt követő adóévi időszakok teljes adóévhez viszonyított arányában.
Az adómérték változása Ezt követően a 2015. július 5-ét magában foglaló adóév után fizetendő reklámadó összegének megállapításakor úgy kell eljárni, mintha az ezen időpont előtti és utáni adóévi időszakok önmagukban egy-egy tört adóévet képeznének, melyek adóalapját évesíteni kell. A 2015. július 5-ét magában foglaló teljes adóév adóalapjának megosztását követően a kapott két adóalaprész közül az új adómértékeket (és az azokhoz rendelt, 100 millió forintos sávhatárt) csak azon adóalaprész 12 hónapos időszakra számított összege tekintetében kell alkalmazni, mely a módosítások hatálybalépését követő időszakra esik. A régi kulcsokat (és az azokhoz rendelt sávhatárokat) ugyanakkor azon adóalaprész 12 hónapos időszakra számított összege kapcsán kell figyelembe venni, mely a teljes adóév 2015. július 5-ét megelőző időszakára jut.
Az adómérték változása
A fenti műveletek elvégzése után, a régi és az új kulcsokkal meghatározott, évesített adóösszegeket arányosítani kell az adóév 2015. július 5-ét megelőző, illetve azt követő időszakai és a 2015. július 5-ét magában foglaló teljes adóév hányadában. A visszaarányosított adóösszegek összeadását követően megkapjuk a 2015. július 5-ét magában foglaló adóév után fizetendő reklámadó pontos összegét.
Példa az adómérték változására A 2015. július 5-ét magában foglaló adóév 2015. január 1-jétől 2015. december 31-éig tart. Az adóévi adóalap 6,5 milliárd forint. 1. Eset: miként alakul az adóalany reklámadó-kötelezettsége, ha az adóalapot (s az adóévet) nem osztja meg (vagyis az új mértéket alkalmazza a teljes adóévre). 2. Eset: amikor az adóalapot megosztja az Rtv. 11. § (2) bekezdése szerint.
1. Eset Ha az adóalany nem osztja meg az adóévét és az adóalapját, az új mértékeket a teljes adóévre alkalmazza: • az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után nincs adófizetési kötelezettsége, • az adóalap efölötti részére (6,4 milliárd forintra) az 5,3 százalékos kulcsot alkalmazza, így tehát (6 400 000 000 × 5,3% =) 339 200 000 forint adófizetési kötelezettsége keletkezik.
2. Eset Ha az adóalany megosztja az adóévét a 2015. július 5-ét megelőző és az ezen időpontot követő időszakokra: Az adóév: • 2015. július 4-éig tartó időtartama 185 naptár nap, • 2015. július 5-étől pedig 180 naptári nap telik el az adóév végéig.
2. Eset Az új, 5,3 százalékos mértéket (és annak sávhatárát) a 180 naptári napnak megfelelő időszak vonatkozásában kell alkalmazni. A 2015. július 4-ét követő időszakra jutó adóalaprész 12 hónapra számított összege 6,5 milliárd forint. Adómérték: 100 000 000 × 0% + 6 400 000 000 × 5,3% = 339 200 000 forint. Ezen összeget arányosítani kell a 180 naptári napnak megfelelő időszak és a teljes adóév arányában (180 / 365). A 2015. július 5-étől az adóév végéig tartó időszakra eső adóösszeg tehát 167 276 712 forint.
2. Eset A régi mértékeket (és azok sávhatárait) a 185 naptári napnak megfelelő időszak tekintetében kell alkalmazni. Az adóév 2015. július 5-ét megelőző időszakára jutó adóalaprész 12 hónapra számított összege 6,5 milliárd forint. Adómérték: 500 000 000 × 0% + 4 500 000 000 × 1% + 1 500 000 000 × 10% = 195 000 000 forint. Ezen összeget arányosítani kell a 185 naptári napnak megfelelő időszak és a teljes adóév arányában (185 / 365). Az adóév 2015. július 4-éig tartó időszakára jutó adóösszeg tehát 98 835 616 forint.
Fizetendő éves adó meghatározása A két időszakra kapott adóösszeg összeadását követően megkapjuk a 2015. július 5-ét magában foglaló adóév után fizetendő reklámadó összegét, vagyis 266 112 328 forintot (167 276 712 ft + 98 835 616 ft).
A kb. 9 milliárd 569 millió forintot meg nem haladó adóévi adóalap esetén nem érdemes a teljes (12 hónapos) adóévre alkalmazni az 5,3 százalékos kulcsot.
A kapcsolt vállalkozások adóalapösszeszámítása Összeszámítási szabály korábban Speciális rendelkezés vonatkozott (és vonatkozik bizonyos tartalmi eltéréssel a módosítást követően is) azon reklámközzétevőnek minősülő adóalanyok adójának számítására, amelyek egymással a Tao tv. rendelkezései szerint kapcsolt vállalkozási jogviszonyban állnak. A Tao tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő reklámközzétevő adóalany adóját úgy kell megállapítani, hogy az adóalapját a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalany(ok) adóalapjával össze kell adni, majd ezen eredmény alapulvételével az Rtv. szerinti adómértékkel ki kell számítani egy ún. csoportszintű adóösszeget.
A kapcsolt vállalkozások adóalapösszeszámítása Ezt az adóösszeget az egyes kapcsolt viszonyban álló adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az egyes kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapja a csoportszinten összesített adóalapban képvisel. Ugyanezt az adószámítási módot kell alkalmazni az adóelőleg megállapítása során is. A jogalkotás célja az volt, hogy az egymással tulajdonosi, irányítási kapcsolatban álló adóalanyok esetében kizárja annak lehetőségét, hogy e személyek különböző szerkezeti-szervezeti változtatások segítségével optimalizálják a reklámadóterhüket, vagyis, hogy az adóalap egyes adóalanyok közötti szétdarabolásával kikerüljék a sávosan progresszív adómérték tábla progresszivitását és az alacsonyabb sávhoz tartozó mérték szerint adózzanak, adott esetben az adóköteles bevételi határ alá vigyék az árbevételüket.
A kapcsolt vállalkozások adóalapösszeszámítása Az összeszámítási szabály csak és kizárólag a reklámadó alanyának is minősülő belföldi és/vagy külföldi kapcsolt vállalkozások vonatkozásában értelmezhető. Ha valamely reklámadóalanynak olyan kapcsolt vállalkozása is volt/van, amely az Rtv.-nek nem alanya (azaz nem végez reklámadó-köteles közzétételi tevékenységet Magyarországon), úgy ezen kapcsolt vállalkozást az összeszámítási szabály alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni.
A kapcsolt vállalkozások adóalapösszeszámítása Ha a kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, az adóalanyoknak a 2015. január 1-jétől már nem az adóévi adóalapjuk teljes, hanem kizárólag a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – összegére kell tekintettel lenniük a csoportszinten összeszámított adóalap meghatározásakor. A kapcsolt vállalkozásnak minősülő reklámközzétevő adóalanyoknak már csak akkor kell összeszámítaniuk az adóalapjukat, ha a kapcsolt vállalkozási viszony az Rtv. hatálybalépését, azaz 2014. augusztus 15-ét követően szétválás (különválás vagy kiválás) miatt jött létre.
A kapcsolt vállalkozások adóalapösszeszámítása A Ptk. 3:45. § (1) bekezdése határozza meg a szétválás fogalmát. Eszerint a jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre, mint jogutódra száll át.
A kapcsolt vállalkozások adóalapösszeszámítása A jogi személy kiválással vagy különválással úgy is szétválhat, hogy • a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik (beolvadásos kiválás); • a különváló tagok a jogi személy vagyonának rájuk eső részével különböző, már működő jogi személyekhez mint jogutódokhoz csatlakoznak (beolvadásos különválás).
Példa a kapcsolt vállalkozások adóalapösszeszámítására Két adóalany kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az adóalapjuk 3-3 milliárd forint. • Ha a kapcsolt viszony úgy jött létre, hogy 2014. augusztus 15e után mindketten kiváltak egy harmadik személyből, az adóalapjukat a továbbiakban is össze kell adniuk. • Ha viszont azért jött létre köztük a kapcsolt viszony, mert egy harmadik személy többségi befolyást szerzett mindkettejükben, akkor az összeszámítási szabályt nem kell alkalmazniuk.
A reklám közzétételének megrendelése A reklám közzététele mint adóköteles tényállás mellett bizonyos esetekben adóköteles a reklám közzétételének a megrendelése is. A reklámközzététel megrendelésekor az adó alanyának – illetőségétől függetlenül – a közzététel megrendelője minősül (ide nem értve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt).
A reklám közzétételének megrendelése adóköteles • a megrendelő olyan közzétevővel köt reklám-közzétételi szerződést, aki/amely nem szerepel az állami adóhatóság által a közzétevőkről vezetett, Rtv. 7/A. § szerinti nyilvántartásban; és • a megrendelő nem rendelkezik a reklám közzétevőjének Rtv. 3. § (3) bekezdése szerinti azon nyilatkozatával, miszerint az a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó-kötelezettségét teljesíti, vagy, hogy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége; és • a megrendelő nem tudja hitelt érdemlően (például tértivevénnyel) igazolni, hogy a fenti nyilatkozat kiadását kérte ugyan a közzétevőtől, de azt a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg, s mindezt, valamint a közzétevő személyét, továbbá a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelenti.
A reklám közzétételének megrendelése Amennyiben a törvényben megfogalmazott feltételek fennállnak, a megrendelőnek • havonta, • a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig • a megrendelt reklámközzététel(ek) utáni adót összesítve meg kell állapítania, • be kell vallania és • meg kell fizetnie. A fizetendő adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének a 2,5 millió forintot meghaladó része.
A reklám közzétételének megrendelése Az adóalapot 2015. július 4-éig egy egységes, 20 százalékos adómérték terhelte. 2015. Július 5-től az adómérték 5 százalékra csökkent. A megrendelőket terhelő reklámadó kulcsának csökkenése nem alkalmazható visszamenőlegesen, tehát a megrendelők az 5 százalékos mértékkel kizárólag a 2015. július 4-ét követő megrendeléseik után teljesíthetik a jövőben esedékessé váló reklámadó-fizetési kötelezettségüket.
Példa az adóalap meghatározására 2015 szeptembere során a megrendelő kézhez vesz egy 2 millió forint és két 1–1 millió forint ellenértékről szóló számlát ugyanattól a közzétevőtől. Ezeken felül további számlákat nem kap a megrendelő szeptemberben. A közzétevő az általa kiállított számlákon nem nyilatkozik a reklámadó-kötelezettségéről, emellett nem is szerepel az adóhatóság Rtv. 7/A. § szerinti nyilvántartásában. A megrendelő nem kéri a közzétevőt az Rtv. 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozata kiadására.
Példa az adóalap meghatározására A megrendelőnek a számla kézhezvételét követő hónap (október) 20. napjáig kell az általa megrendelt reklámközzététel utáni adót összesítve bevallania és megfizetnie. A számlák összesített ellenértéke 4 millió forint. Az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, jelen esetben tehát 1,5 millió forint. A 2 millió forint ellenértékről kiállított számla: • egy 2015. június 30-án, • az 1–1 millió forintról szóló számla pedig egy 2015. július 25én és egy 2015. augusztus 5-én kötött reklám-közzétételre irányuló szerződésen alapul.
Példa az adóalap meghatározására Az adóalap (1,5 millió forint) olyan hányadára kell a régi, 20 százalékos kulcsot alkalmazni, amilyen arányt a 2 millió forint ellenérték képvisel a 4 millió forint összesített ellenértékhez képest, vagyis annak 50 százalékára (750 000 forint). Az adóalap fennmaradó részére (750 000 forint) az 5 százalékos mérték irányadó. A megrendelő reklámadó-fizetési kötelezettsége: 750 000 × 20% + 750 000 × 5% = 150 000 + 37 500 = 187 500 forint.
A reklám közzétételének megrendelése Fontos megjegyezni, hogy az Rtv. a megrendelő adókötelezettségét nem a megrendelésről szóló szerződés megkötéséhez, hanem a reklámközzététel megrendeléséhez köti. Ebből következően, ha a módosítások hatálybalépése előtt köttetett szerződéseket a szerződő felek a módosítások hatálybalépését követően akként módosítják, hogy a módosítás eredményeként a szerződés olyan eleme változik meg, amely hatással van a megrendelő adókötelezettségére (például, ha a felek a reklámközzététel ellenértékét mint adóalapot módosítják), az új, 5 százalékos adómérték már alkalmazható a módosítással érintett szerződések esetében is.
Aki most kerül az adó hatálya alá Újonnan alakuló cégek esetében az adóköteles tevékenységet a tevékenység megkezdését követő hónap 15. napjáig be kell jelenteni, illetve az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kötelesek adóelőleg bevallást benyújtani, illetve az adóelőleget két egyenlő részletben megfizetni. Ha valaki év közben éri el az adókötelesség határát, akkor az adott időpontban kell bejelentkeznie az adó hatálya alá– legyen ez bármikor az év folyamán. Az adóhatósághoz történő bejelentkezésre július 5-től számított 15 nap áll rendelkezésre, azaz július 20-ig a megfelelő formanyomtatványon a be kell jelentkezni az adó hatálya alá és ezzel együtt teljesíteni kell az első adóelőleg fizetését is. A második bevallást és adóelőleg részletet 2015. december 20-ig kell teljesíteni.
Aki most kerül az adó hatálya alá Az újonnan az adó hatálya alá kerülő társaságoknál 2015-ben az adóév 12 hónapnál rövidebb lesz, ezért időarányosan meg kell osztani az adóalapot. Meg kell határozni, hogy időarányosan mennyi az a rész, amire az új kulcs az irányadó (júli 1-dec 31.) Ez durván 49-51% százalékos megosztást eredményez. (Első félév 185 nap, második 180) Ha megvan a két adóalap rész, ki kell számolni a fizetendő adót. Az első adóalap részt (első félévi) évesítjük. Erre rávetítjük a régi adókulcsot (ami adott esetben 0%) és azt visszaarányosítjuk (vagyis a 185/365-ödét vesszük, a napok számának megfelelően). A másik résznél ugyanígy kell eljárni. A két külön részösszeget kiszámoljuk, ezek összege a 2015-ben fizetendő adó.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet
