Megújuló energia felhasználása a Büki Gyógyfürdıben a termálvízbázis energetikai hasznosítása
Készítette: Pannon Termál Klaszter Közhasznú Nonprofit Kft.
Bükfürdı, 2010. február 26.
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés ................................................................................................................. 3
II. Termálenergia Magyarországon............................................................................... 7
III. A Büki Gyógyfürdı ................................................................................................ 11
IV. Termálenergia hasznosítása a víztárolórendszer üzembe állításával a Büki Gyógyfürdınél ........................................................................................... 15
V. Összegzés ............................................................................................................. 23
VI. Mellékletek............................................................................................................ 24
I. Bevezetés
A hatalmas energetikai potenciállal kecsegtetı geotermikus energia a Föld felszíne alatt rejlı természetes hıenergia. A Föld természetes hıje egy megbízható és tiszta energiaforrás, mely a melegvíz-, a főtés- és az áramellátás biztosítására is kiválóan alkalmas, illetve képes arra, hogy a belátható idın belül elhasznált fosszilis energiahordozókat hatékony módon váltsa fel. A gazdasági hatékonyságon kívül – nem elhanyagolható szempontként – környezetkímélı alternatív energiaforrást is kínál az emberiségnek. Ennek segítségével a kıolajszállítóktól való mind gazdasági, mind pedig politikai függıség csökkenthetı.
A geotermia szó a görög „geo” (föld) és a „therme” (hı) szavakból származik. A geotermikus hı a Föld magjából, a felszín alatt mintegy 6500 kilométeres mélységbıl ered, és a föld belsejét alkotó különbözı anyagok közt található radioaktív elemek lassú bomlásából keletkezik. A felszín alatt 10 000 méter mélyen, a föld kérgében lévı hımennyiség 50 000-szer több energiát tartalmaz, mint a föld összes olaj- és földgázkészlete.
Front Alpin
Forrás: Aquaprofit Zrt.
3
A korábbi években a kormányzatok szociális kérdésként kezelték az energiaárakat, és ezért mesterségesen alacsony szinten tartották azokat. Ennek eredményeképpen a fogyasztók nem értékelték jelentıségüknek megfelelıen az energiahordozókat, elterjedt a fosszilis energiahordozók pazarló használata. A gáz- és az áramár viszonya nem segítette a gázkiváltás megújuló energiákkal történı kiváltását. Ennek több káros hatása jelentkezett, melyekkel minden megfontolt, a jelen és jövı nemzedékekre felelısen gondoló embernek számolnia kell.
A fosszilis energiahordozók, a fa, szén, olaj, földgáz egyre növekvı felhasználása közben olyan melléktermékek keletkeznek, melyek károsan befolyásolják a légkör minıségét, a Föld hıháztartását. Bizonyíthatóan megindult a Föld légkörének és az óceánok felmelegedése, melyet megállítani valószínőleg nem, de lelassítani lehet és kell annak érdekében, hogy bolygónk az eljövendı nemzedékek számára is az emberiség által megszokott körülmények között legyen lakható. Már néhány fokos felmelegedés az óceánok szintjének megemelkedéséhez, a legtermékenyebb, legsőrőbben lakott vidékek elöntéséhez vezet. Ez soha nem tapasztalt népvándorlást, nemzetiségi és vallási konfliktusokat, nemzeti és polgárháborúkat is eredményezhet.
Az ENSZ és az Európai Unió 2007 júniusában megjelentette a világ legtekintélyesebb tudósai és tudományos intézetei által összeállított IPCC jelentést, mely kimondja, hogy a bolygó bioszféráját és benne az emberiséget pusztulással fenyegeti a klímaváltozás. A légkör CO2-tartalma száz év alatt 280 ezrelékrıl 350 ezrelékre emelkedett. Az emelkedés gyorsuló, exponenciális jellegő, és modellkísérletek azt mutatják, ha 500-ra emelkedik, öngerjesztıvé és megállíthatatlanná válik. Már vannak erre utaló jelenségek. Szibériában, Alaszkában, Grönlandon az eltőnt jégtakaró helyén mocsarak keletkeztek, és ontják a légkörbe az üvegházhatásra a széndioxidnál negyvenszer veszélyesebb mocsárgázt, a metánt. Míg a fehér hó- és jégtakaró visszaverte a napsugárzás nagy részét, addig az alóluk kibukkant mocsarak és mezık elnyelik azt, növelve a felmelegedést.
Az áremelkedések elsısorban a szegényebb néprétegeket és az elmaradt, fejlıdni akaró népeket sújtja. Hazánkban is a domináló gázfőtés költségének óriási emelkedése, különösen az 540 000 távfőtéses lakásban élık számára, már politikai konfliktussá alakult. A fosszilis energiahordozók pazarló használata következtében kitermelhetıségük egyre nehezebb, költségesebb, és a legértékesebbek közülük, mint az olaj és a földgáz, néhány évtizeden belül a legritkább ásványok közé sorolódik
4
majd. Magyarország is egyre inkább ezek behozatalára szorul, olyan vidékekrıl, ahol rendszeres a nyugtalanság, terrorizmus, háborús veszély. Főtıértéküknél sokkal értékesebb vegyianyagok pótolhatatlan forrásait veszti el az emberiség, megfosztjuk tılük a következı nemzedékeket.
Az Európai Unió kiemelt kérdésként kezeli a fosszilis energiahordozók kiszorítását. Az EU Parlament és Tanács 2008/0016 (COD Brüsszel 23, 01, 2008, ) határozata a megújuló energiaforrásokról 12 cikkének 3.§-a a következıt írja: „A Tagállamok elıírják a helyi és regionális közigazgatási hatóságoknak, hogy az ipari vagy lakóövezetek tervezése, kivitelezése, építése és felújítása során vegyék figyelembe a megújuló energiaforrásokból elıállított főtıenergia, hőtıenergia és villamos energia használatára szolgáló berendezések és rendszerek telepítését a távfőtés és hőtés céljaira.”
A fejlıdı államok növekvı energiaigénye és a dráguló kitermelés következtében az energiahordozók világpiaci ára a többi nyersanyag árához viszonyítva kiugró emelkedést mutat. Pedig van lehetıség a fosszilis energiahordozók nélkül, vagy legalább is felhasználásuk erélyes csökkentésével is kielégíteni az emberiség energiaigényét. Sikerült olyan technológiákat kifejleszteni, melyekkel környezetünk energiatartalékát úgy tudjuk átalakítani, hogy káros hatások nélkül lehessen hasznosítani. Ilyen a vízenergia, a szélenergia és a geotermikus energia is.
Energiaforrásként ez a hı sokféle módon hasznosítható. Nagy és komplex erımővektıl kezdve a kicsi és viszonylag egyszerő szivattyúrendszerekig. Ez a hıenergia, ismert nevén geotermikus energia, szinte bárhol fellelhetı, tehát sokkal általánosabb, mint legtöbben gondolják. A geotermikus energia néhány alkalmazásánál a felszínhez közeli földhıt hasznosítják, míg más eseteknél kilométereket kell lefúrni a föld mélyére.
A geotermikus energia három fı hasznosítási területe: •
közvetlen felhasználás és távfőtési rendszerek: a felszínhez közeli források vagy tározók meleg vizét hasznosítja,
•
elektromos áram termelése erımővekben,
•
geotermikus
hıszivattyúk:
állandó,
földfelszínhez
közeli
föld-
vagy
vízhımérsékletet használnak föld feletti építmények belsı hımérsékletének szabályozására.
5
A geotermikus energia felhasználása egy megfizethetı és fenntartható megoldás, hogy csökkentsük a fosszilis energiáktól való függıségünket, és mérsékelni tudjuk a globális felmelegedést, illetve a fosszilis energiaforrások használatából adódó egészségügyi kockázatokat. Ezért is mintaértékő a Büki Gyógyfürdıben megvalósított fejlesztés, melynek
egyik
fontos
célkitőzése
a
fosszilis
energiahordozók
megújuló
energiaforrással való kiváltása a gazdaságos mőködtetés és a környezetvédelem érdekében.
Kép: http://www.puraenergia.eu/portal/images/stories/geotermia.gif
6
II. Termálenergia Magyarországon
A termálenergia a földkéregben mindenütt jelen van, a mélység felé haladva nı a hımérséklet. A hımérséklet-növekedés, a geotermikus gradiens földi átlagértéke 100 méterenként 3 °C. A Föld h ıjének gazdaságos kitermelése ott lehetséges, ahol az energiahordozó nagy fajlagos energiatartalmú, könnyen felszínre hozható, és nagy mennyiségben rendelkezésre áll.
Magyarország Európán belül kedvezı geotermális adottságokkal rendelkezik, hiszen területe alatt a földkéreg vastagsága a világ átlagának kb. fele (15-25 km), így a hıáram a kontinentális átlagnak mintegy kétszerese. A magyarországi átlagos geotermikus gradiens 5-7 °C /100 m között mozog. A geotermális energia hordozója általában a termálvíz. Az alábbi ábrákon is jól látható, hogy a magyarországi termálvizek nem csak nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, de kiemelkedıen magas hıfokúak is, tehát az ország nem csak mennyiségi, de minıségi szempontból is az európai országok éllovasa a termálvizek tekintetében. A termálvízkincs használható vízgyógyászatra, fürdésre, ivóvíz nyerésére vagy energetikai célú hasznosításra, főtésre, melegvízellátásra, illetve villamosáram-termelésre.
Forrás: Aquaprofit Zrt.
7
Mivel a Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál, így a forró magma a felszínhez közelebb van, és jó hıszigetelı üledékek (agyagok, homokok) töltik ki. A mért hıáramértékek is magasak (38 mérés átlaga 90,4 mW/m2, miközben az európai kontinens területén 60 mW/m2 az átlagérték).
A felszínen kb. 10 °C a középh ımérséklet, az említett geotermikus gradiens mellett 1 km mélységben 60 °C, 2 km mélységben 110 °C a k ızetek hımérséklete és az azokban elhelyezkedı vízé is. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál. Az ismert, jó vízvezetı képzıdmények legnagyobb mélysége eléri a 2,5 km-t. Itt a hımérséklet már 130-150 °C. A hévízkutakban felfelé h aladó víz azonban lehől, ezért a felszínen a vízhımérséklet ritkán haladja meg a 100 °C-t. Gızelıfordulásokat csak néhány, kellıen még meg nem kutatott, nagy mélységő feltárásból ismerünk.
Magyarországon a 30 °C-nál melegebb kifolyóviz ő kutakat és forrásokat tekintjük hévízkutaknak, illetve termálvizeknek. Ilyen hımérséklető víz az ország területének 70%-án feltárható az ismert képzıdményekbıl.
Magyarország földtani adottságai következtében tehát kimagasló lehetıségekkel rendelkezik a geotermikus energia hasznosításának területén. A Kárpát-medence nagy
8
kiterjedéső geotermikus anomáliája egyedülálló Európában, kiterjedését és értékét tekintve világviszonylatban is kimagasló. Ez magában rejti a komplex hasznosítás lehetıségeit is: •
Az országos hévízkincs hasznosítási lehetıségeinek értékelése során figyelembe kell venni azt a rendkívüli földtani adottság-együttest, mely a geotermikus energia hasznosítására rendelkezésünkre áll.
•
A magas hımérséklető hévizeknél gyógyászati felhasználás elıtti energetikai hasznosítás alkalmazható, melynek során elérhetı a szükséges lehőtés is.
•
Az alacsonyabb kifolyóvíz hımérséklető kutak esetében is tág lehetıség nyílik az energetikai hasznosításra, a fürdı- és gyógylétesítmények ellátása elıtt.
Hazánkban naponta 350 000 m3-nyi 30 °C fok feletti hévíz tör felszínre. Ennek m integy 10%-át Budapest adja, ahol a világon egyedülálló módon 118 termálkút mőködik. Ennek ellenére az ország hévízkútjait fıként fürdık és kórházak, illetve vízmővek hasznosítják. Csak ritka esetben valósul meg a komplex, többlépcsıs hasznosítás, a kitermelt víz teljes körő, mind energetikai, mind pedig balneológiai hasznosítása. Ipari kutak 71 db 6%
Vízszintészlelı fúrások 104 db 9%
Mezıgazdasági célú hévízkutak 217 db 19%
Üzemen kívüli, lezárt üzemképes kutak 148 db 13%
Kiselejtezett kutak 92 db 8% Fürdık és kórházak hévízkútjai 281 db 25% Vízmőkutak 232 db 20%
Rengeteg a feltárt és szunnyadó magas hıfokú termálvizünk. Ennek gyógyászati, balneológiai vagy főtési felhasználása után átlagosan 37 °C h ımérséklettel veszni
9
hagyjuk hıtartalmukat. Az elızıket alapul véve a legoptimálisabb a termálenergia komplex hasznosítása – pl. főtés-balneológia – lenne.
Magyarországi termálvízhasznosítás
A
Büki
Természetes utánpótlódás
millió m3/év
297
Hasznosított termálvíz
millió m3/év
120
Átlagos kútfej hımérséklet
°C
68,8
Átlagos elfolyási hıfok
°C
37,7
Hasznosított hıfok
°C
31,1
Kihasználtság
%
45,2
Hasznosított hı
PJ
15,64
Hıszivattyúval tovább hasznosítható hı
PJ
13,12
Gyógyfürdıben
a
fent
ábrázolt
helyzetet
javítandó
készült
el
a
víztárolórendszer, mellyel lehetıvé válik a termálvíz komplex – balneológiai és energetikai – hasznosítása.
10
III. A Büki Gyógyfürdı
Bükfürdı Vas megye északnyugati részén, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál található. Szombathelytıl 30, Soprontól 46, Kıszegtıl pedig 20 km távolságra fekszik, félúton Bécs és a Balaton között.
A fürdı szerencsés véletlennek köszönheti létét: a 20-as években megkezdett, majd az 50-es években folytatott kıolajkutató-fúrások eredményeként 1957-ben 1282 méter mélyrıl 65-70 méteres vízoszlop tört a felszínre. Az 58 °C-os, közel 14 000 mg/l ásványi anyagot tartalmazó kincs új fejezetet nyitott Bük és a környezı települések életében.
kutatófúrás
feltörı vízoszlop
A környék lakosai hamar felfedezték a lefojtott kútból csordogáló, kellemesen meleg vizet, és a vízelvezetı árokban fürdıztek. Számos „csodálatos” gyógyulás után a víz bevizsgálásra került, és elıbb termálvíz, majd gyógyvíz minısítést kapott.
árokfürdızés
11
A klinikai vizsgálatok alapján az egyedülálló összetételő – alkáli hidrogénkarbonátos, magas kalcium-, magnézium- és fluortartalmú – gyógyvíz elsısorban mozgásszervi és nıgyógyászati
panaszok,
valamint
ivókúra
formájában
emésztırendszeri
megbetegedések kezelésénél alkalmazható hatásosan.
A fürdı igazi sikertörténete 1962-ben, az elsı, részben fedett medence átadásával
kezdıdött. Az azóta tartó folyamatos fejlıdésnek köszönhetıen napjainkban a gyógyfürdı 27 medencével, több mint 5100 m2 vízfelülettel várja a gyógyulni, pihenni, feltöltıdni, fürdızni vágyókat.
Sorszám
Medenceszám
Medence
Jelleg
Vízhımérséklet °C
1.
1.
gyógymedence
fedett
37-39
2.
2.
gyógymedence
fedett
30-32
3.
3.
Súlyfürdı
fedett
34-36
4.
4/1
gyógymedence
fedett
36-38
5.
4/2.
gyógymedence
fedett
34-36
6.
5.
gyógymedence
félfedett
34-36
7.
6/1.
gyermekpancsoló
nyitott
28-32
8.
6/2.
gyermekpancsoló
nyitott
28-32
9.
7/1.
gyógymedence
félfedett
33-35
10.
7/2.
strandmedence
nyitott
26-28
11.
8.
úszómedence
nyitott
22-26
12.
9/1.
gyermekmedence
nyitott
27-30
13.
9/2.
gyermekmedence
nyitott
27-30
14.
10/1.
élménymedence
nyitott
31-33
15.
10/2.
gyógymedence
nyitott
33-35
16.
10/3.
gyógymedence
félfedett
33-35
17.
10/4.
élménymedence
félfedett
31-33
18.
11.
szaunamedence
fedett
16-18
19.
12/1.
csúszdamedence
nyitott
25-27
20.
12/2.
csúszdamedence
nyitott
25-27
21.
13
vízalatti torna medence
fedett
33-35
22.
14/1
úszómedence
nyitott
28-30
23.
14/2
úszómedence
fedett
28-30
24.
15.
úszómedence
nyitott
26-28
25.
16.
élménymedence
fedett
32-34
26.
17.
pezsgımedence
fedett
34-35
27.
18.
gyermekmedence
fedett
31-33
12
Az egyedi összetételő és bizonyítottan gyógyhatással rendelkezı büki gyógyvíz egyedülállóan kedvezı hatást fejt ki a szervezetre. A gyógyvíz jótékony hatását a Fizioterápiás Intézetben alkalmazott tradicionális és modern terápiás eljárások széles skálája egészíti ki. A fürdı elismert orvosai és szakképzett gyógyszolgáltatói gondoskodnak arról, hogy a vendégek ideális körülmények között gyógyulhassanak, pihenhessenek. A büki gyógyvíz kémiai összetétele - Szt. Kelemen forrás
Kálium
K
+
Nátrium
Na
NH4
Magnézium Vas
Lítium
91,06 1,00
2+
93
4,64
2,30
2+
45,5
3,74
1,86
2+
0,46
0,02
0,01
2+
<0,02
0,00
0,00
3,0
0,43
0,21
4678,36
201,50
100,00
Mn Li
+
Nitrát
NO3
Nitrit
NO2
-
Klorid
Cl
Fluorid Szulfát Hidrogénkarbonát Szulfid Öszes foszfát
<1,0
0,00
0,00
<0,02
0,00
0,00
-
2390
67,40
32,92
-
7,5
0,09
0,05
1,26
0,01
0,00
4,4
0,23
0,11
880
18,32
8,95
7240
118,69
57,97
<0,05
0,00
0,00
Br -
F
-
SO4
2-
HCO3 S
3,55
2,02
Mg
J
7,16 183,48
-
Jodid
280 4220
+
Kationok összege:
Bromid
Thán %
36,04
Ca
Fe
Mangán
mg eél/l
+
Ammónium Kalcium
mg/l
-
2-
PO4
3-
Anionok összege:
0,06
0,00
0,00
10 523,22
204,74
100,00
Metaborsav
HBO2
14,3
-
-
Metakovasav
H2SiO3
26
-
-
Szabad szénsav
CO2
1090
-
-
Kötött szénsav
CO2
2611
-
-
15 202
406
ÖSSZESEN:
A gyógyvíz az alábbi betegségek kezelésénél alkalmazható hatásosan: meszesedés
(spondylosis),
porckopás
(arthrosis),
csontritkulás
(osteoporosis),
discopathia, lumbágó, Bechterew-kór, krónikus izületi gyulladás, köszvény, lágyrész reumatizmus, ortopédiai és idegsebészeti mőtétek utáni rehabilitáció, baleseti
13
utókezelés, krónikus nıgyógyászati és urológiai gyulladások, krónikus gyomorhurut, fekélybetegség, emésztési zavarok. Ellenjavallatok: súlyos szív- és érrendszeri betegség, trombózis, rosszindulatú daganat, tbc, heveny gyulladásos betegség, terhesség
A büki gyógyvíz ivókúra formájában is alkalmazható. Különösen hatásos a krónikus gyomorhurut, a fekélybetegség és emésztési zavarok gyógyításánál, az
osteoporosis megelızésére, kezelésére.
14
IV. Termálenergia hasznosítása a víztárolórendszer üzembe állításával a Büki Gyógyfürdınél
A fejlesztés háttere
A Büki Gyógyfürdıben hat mélyfúrású – négy termál- és két hidegvizes – kút üzemel. Felismerve a termálvíz hıjében rejlı energetikai lehetıségeket, a részvénytársaság több létesítményének hıntartását és főtését termálenergiával valósítja meg. A tanulmányban bemutatott víztároló rendszer két termálvizes (3. és 4. számú kutak) és két hidegvizes kút (5. és 6. számú kutak) mőködésével foglalkozik. A termál- és a hidegvizes kutak jellemzı mőszaki adatai a következık:
3. sz. kút
4. sz. kút
5. sz. kút
6. sz. kút
Létesítés éve
1972
1988
1999
1999
Talpmélysége (m)
1100
782
280
200
A víz hımérséklete (○C)
55,6
35
21,5
17
Vízhozama (m3/d)
990
800
700
500
gyógyvíz
gyógyvíz
ivóvíz
ivóvíz
Minısítése
Ismerve a termelt víz hımérsékletét, önként adódik kérdés: mi történik a víz felesleges hıtartalmával? A medencékben ilyen hımérséklető meleg víz nem kerül beeresztésre, a legcélszerőbb tehát a termálvíz komplex módon történı hasznosítása.
A Büki Gyógyfürdı létesítményeinek főtését, forgatott rendszerő medencéinek hıntartását elsısorban földgázzal oldja meg. Az elmúlt években tapasztalható tendencia, miszerint a kormány megszünteti a gáztarifa támogatását, és így a gáz ára kezdi közelíteni a világpiaci szintet, arra ösztönözte a részvénytársaságot, hogy a fosszilis energiahordozót minél nagyobb mértékben megújuló energiahordozóval váltsa ki. Ezen kívül az európai uniós intézkedéseknek köszönhetıen a klímaváltozás lelassítása érdekében egyre inkább elterjed a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználása. Többek között ez a két tényezı is aktuálissá tette az üzemeltetı számára a termálvízben rejlı energia minél nagyobb mértékő kiaknázását. Az ehhez szükséges
termálvíztároló
elkészítése
mind
költséggazdálkodás szempontjából indokolttá vált.
15
a
környezetvédelem,
mind
a
A fejlesztés elıtti vízellátási rendszer legfıbb hiányossága az volt, hogy nem volt tárolási lehetıség, ezért a termálkút vizének egy része felhasználás nélkül folyt el, a szivattyús kutaknál pedig nem lehetett gazdálkodni a vízzel, illetve nem lehetett megvalósítani egy optimális kútüzemet. Nem volt lehetıség a hévíz felesleges hıjének kinyerésére sem.
A Büki Gyógyfürdı által tervezett víztárolórendszeren a vízgazdálkodás optimalizálását a tárolókkal lehet biztosítani. Ezen túlmenıen cél volt a medencékbe jutó víz minıségének javítása, a tárolt vízmennyiséggel az éjszakai medencetöltési idı lerövidítése, továbbá a termálvizek hıenergiájának hasznosítása is. Ez utóbbival a részvénytársaság
gázfelhasználását
tervezték
csökkenteni.
Az
alacsonyabb
gázfelhasználás miatt csökkent a légkörbe jutó CO2 mennyisége is. A fejlesztés célja többrétő volt: 1. szempont: a fürdıvíz-ellátás biztonságának növelése a hévíz- és ivóvíztárolók üzembe állításával A fejlesztést megelızıen a meglévı vízmennyiség éppen fedezte az igényeket. Így egy – a kutakat érintı – esetleges hiba esetén a szolgáltatás színvonala veszélybe került volna. Ezért szükség volt egy biztonságos vízellátási rendszerre, egy stabil, hosszútávon megbízható, variábilis, a mőködésre többfajta módozatot biztosító üzemeltetési technológiára. 2. szempont: a vízadó kutak üzemelési körülményeinek javítása A
gyógyvizes
medencék
töltı-ürítı
rendszerben
mőködnek.
Az
üzemeltetés
szempontjából ez azt jelenti, hogy napközben csak pótvízre van szükség, a medencék töltéséhez szükséges nagymennyiségő termálvízre a medencék esti zárását, ürítését, tisztítását, fertıtlenítését követı töltési szakaszban van igény. A kutak ezért éjjel nagy fordulatszámon mőködtek, ez napi ingadozást okozott. A nem folyamatos terhelés a kutak élettartamára kedvezıtlen hatással volt. Ezért a víztárolóval egy egyenletesebb struktúra kialakítására nyílt lehetıség. A kutak a víztároló üzembe állítását követıen, egyenletesen, folyamatosan a víztároló rendszerbe juttatják a termálvizet, ahonnan – a szükségleteknek megfelelıen – szivattyúk biztosítják a gyógyvíz felhasználási helyre való eljuttatását.
16
3. szempont: vegyszerfelhasználás csökkentése, szerkezetek védelme A vízkı károsítja a medencéket, de a közvetlen a medencében történı, a mosással és fertıtlenítéssel járó nagy vegyszerfelhasználás is ártalmas. Az új rendszer alapján a vízkıkiválás egy része már a víztárolóban lezajlik, kevesebb vízkı keletkezik a medencékben, így kevesebb vegyszer kell a mosásához, mely nem csak a takarítási idı lerövidülését és a medencék élettartamának növekedését eredményezi, hanem a környezetvédelem szempontjából is optimális megoldásnak minısül.
4. szempont: a gyógyvíz mennyiségi és minıségi védelme A víztárolórendszer üzembe állításával, a vízkészletek igényekhez igazodó minél ésszerőbb koordinációjával, kezelésével, irányításával kevesebb a hasznosítatlan termálvíz. A szolgáltatáshoz szükséges gyógyvíz hımérséklete, összetétele, jellemzıje állandó felügyelet mellett biztosított. 5. szempont: a környezeti terhelés mérséklése A kisebb gázfelhasználás pozitív velejárója az is, hogy csökken a légkörbe kibocsátott üvegházhatású
anyagok
mennyisége.
A
beruházással
–
a
gázfelhasználás
csökkenésével arányosan – kb. 30%-kal csökkent a légkörbe kerülı CO2 mennyisége (éves szinten kb. 300 t). 6.
szempont:
a
vízrendszer
energetikai
lehetıségeinek
kihasználása
termálenergia-hasznosítással A termálvízben lévı szabad energiatartalom kiaknázása során a magas hıfokú termálvizet hıcserélıkön vezetik át. Ezen gépészeti berendezések biztosítják a hıátadást az alacsonyabb hıfokú felmelegítendı víztömegnek (5. és 6. sz. kútból származó víznek). A hıátadás után mind a gyógyvíz, mind a felmelegített víz a felhasználás helyére kerül, s fürdési célra kerül felhasználásra. Tekintettel arra, hogy ezen eljárás nem változtatja meg a termálvíz kémiai jellemzıit, továbbra is alkalmas balneológiai-gyógyászati célokra.
A fejlesztés elıtt a felesleges hıenergia nem került hasznosításra, veszendıbe ment. A nyári és az átmeneti (tavaszi-ıszi) idıszakban a kültéri ivóvizes tanmedence és a gyermekmedencék, valamint a strandtéri zuhanyzók vizének hıntartása magas energiafelhasználást eredményezett.
17
A víztárolóban hét víztároló medencerész került kialakításra: •
2 db 300 m3-es,
•
3 db 139,4 m3-es, valamint
•
2 db 24 m3-es.
A víztároló medencékbe a 3. és 4. számú kutakból termálvíz, az 5. és 6. számú kutakból pedig hidegvíz kerül. A termálvizes tárolórekeszekbe 41-44 ○C-os víz érkezik, ilyen magas hıfokú vízre azonban még a legmagasabb hıfokú gyógyvizes medencékben sincs szükség. A víztárolórendszerben lévı, különbözı hıfokú víztömegek közötti energetikai kapcsolatot, a hı átadását a hıcserélık biztosítják.
Víztároló rendszer gépészeti berendezése (szivattyú, hıcserélı)
A megépített víztároló medencéket és a gépházat magába foglaló létesítmény monolit vasbeton szerkezető mőtárgy, amely részben a terepszint alatt, részben a terepszint felett helyezkedik el földtakarással.
kivitelezés közben
elkészült állapot
18
A medencék külsı falfelületeire és tetıfödémére 4 cm vastag hıszigetelés került a vízhıveszteség csökkentésére. A földrézső felületei és a földfeltöltés termıföldborítást kapott füvesítéssel.
A termálenergia hasznosításának számszerősíthetı eredményei
A 2005-ben megépített és üzembe helyezett víztároló legfontosabb eredménye, hogy a részvénytársaság gázfelhasználása ennek köszönhetıen jelentısen csökkent. Az eredmények
vizsgálatakor
fontos
megemlíteni
azt,
hogy
a
gázfogyasztás
csökkenésében nem a külsı hımérsékleti értékek növekedése, az idıjárás enyhülése játszott szerepet, hiszen ez több évre visszatekintve nem mutat jelentıs eltérést. Ahogy azt a lenti grafikon is mutatja, 2006 és 2009 között a havi átlaghımérséklet nagyjából azonos volt, nem mutatkozott kiugróan nagy eltérés, ami a gázfogyasztás csökkenését magyarázná. Havi átlaghımérséklet
oC 30 25 20
2006
15
2007 10
2008 2009
5
december
november
október
szeptember
augusztus
július
június
május
április
március
február
-5
január
0 hó
2004 óta a gázdíjak Magyarországon drasztikusan emelkedtek, ami a Büki Gyógyfürdıben is komoly kiadást okozott volna. A beüzemelt víztárolórendszernek köszönhetıen azonban a fürdı gázfelhasználása a 2005. évi 972 117 m3-rıl már egy év alatt 785 509 m3-re mérséklıdött, ami közel 20%-os csökkenést jelent. Ez az érték 2007-ben már 696 787 m3 volt, ami az eredetihez képest közel 30%-kal alacsonyabb. A fürdı 2008-ban 672 442 m3, 2009-ben pedig 684 070 m3 gázt használt el főtésre. Kimutatható tehát, hogy a fürdı az elmúlt négy évben a víztárolónak köszönhetıen 30%-kal csökkentette gázfogyasztását.
19
Gázfelhasználás
m3 1 100 000 1 000 000 900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 -
Gázfelhasználás
2005
2006
2007
2008
2009
972 117
785 509
696 787
672 442
684 070
év
A gázfogyasztás ilyen mértékő csökkenése a havi gázfogyasztási adatok tekintetében is látványos, melyet az alábbi két grafikon világosan bemutat:
Havi gázfelhasználás
m3 120000 110000 100000 90000 80000 70000 60000
2005 2006 2007 2008 2009
50000 40000 30000 20000 10000 hó
20
XII.
XI.
X.
IX.
VIII.
VII.
VI.
V.
IV.
III.
II.
I.
0
Göngyölített havi gázfelhasználás m3 1100000 1000000 900000 800000
2005
700000
2006
600000
2007
500000
2008
400000
2009
300000 200000 100000 hó XII.
XI.
X.
IX.
VIII.
VII.
VI.
V.
IV.
III.
II.
I.
0
Ezek az értékek még nagyobb jelentıséget kapnak, ha figyelembe vesszük a folyamatosan emelkedı gázárakat is.
Gázdíj Ft 70 000 000 60 000 000 50 000 000 40 000 000 30 000 000 20 000 000 10 000 000 2004 Gázdíj
45 717 115
2005 53 583 661
2006
2007
57 525 565
56 946 821
2008 66 626 194
2009 64 619 299
év
Annak ellenére, hogy a gázfelhasználás 2005 óta 30%-kal csökkent, sajnos a költségek nem csökkentek ilyen mértékben, sıt, 2005 óta 21%-kos növekedést kellett finanszírozni. Ezen költségnövekedés a gáz világpiaci árának növekedésével magyarázható.
Tekintettel arra, hogy a részvénytársaság mint fogyasztó a gáz világpiaci árára nincs befolyással, nagyon fontos feladat, hogy a lehetıségeihez mérten az alternatív energiaforrásként jelen lévı termálenergiát minél nagyobb mértékben használja ki. E
21
beruházás hozzásegített a részvénytársaság gázköltségeinek és a környezeti terhelés mérsékléséhez. Ennek köszönhetıen a megvalósított elıny egyrészt üzemviteli – medencék folyamatos terhelése, biztonságos vízellátási rendszer –, másrészt energetikai – gázfelhasználás és a költségek csökkentése –, harmadrészt pedig környezeti – az üzemelés során kikerülı károsanyag csökkentése – jellegő.
A fejlesztés pozitív eredményei alapján részvénytársaság vizsgálja a továbbiakban is a termálenergia lehetıségeinek minél nagyobb arányú kihasználási lehetıségét, hiszen jelentıs energiatartalékokkal rendelkezik még a kitermelt, felhasznált elfolyó víz.
22
V. Összegzés
A Föld felszíne alatt rejlı természetes hıenergia hatalmas energetikai potenciállal kecsegtet. A Föld természetes hıje kiválóan alkalmazható melegvíz-ellátásra és főtésre, a termál- és gyógyfürdık számára pedig a komplex hasznosítás kínál valódi gazdasági hatékonyságot és környezetbarát alternatív energiaforrást.
A regeneratív energiák kimeríthetetlenek, környezetbarátak és gazdasági szempontból is nagyon érdekesek. Ennek köszönhetıen szemléletváltást tapasztalhatunk az építési vezetık, tervezık és mérnökök köreiben, a geotermia egyre nagyobb figyelmet nyer.
A geotermikus energia felhasználása egy megfizethetı és fenntartható megoldás, hogy csökkentsük a fosszilis energiáktól való függıségünket, és a globális felmelegedést illetve az egészségügyi kockázatokat, amik a fosszilis energiaforrások használatából adódnak. Ezért is mintaértékő a Büki Gyógyfürdıben megvalósított fejlesztés, melynek egyik fontos célkitőzése fosszilis energiahordozók megújuló energiaforrással való kiváltása a gazdaságos mőködtetés és a környezetvédelem érdekében.
A Büki Gyógyfürdıben a geotermikus energia komplex hasznosítása segítségével egy gazdaságos és környezetbarát megoldás került alkalmazásra. Ennek köszönhetıen csökkenhet a részvénytársaság gázszolgáltatótól való függısége, és megvalósulhat a természet védelme is, hiszen alkalmazása során nem szennyezi a levegıt, nincs széndioxid kibocsátás. Összességében így a környezeti terhelés nem csak a fürdı területén, de az egész településen csökken, mintaként szolgálva a régió és az ország fürdıi számára, mely további fejlesztéseket eredményezhet.
23
VI. Mellékletek
24
1. sz. melléklet Víztároló medencék, gépház és vasiszap ülepítı – Vízjogi üzemeltetési engedélyezése terv
25
2. sz. melléklet Kiviteli terv – Technológiai gépészet
26
3. sz. melléklet Víztároló medencék elrendezése
27
4. sz. melléklet A medencék átlagos napi vízigénye
Medencék vízigénye A víz jellege
Gyógyvíz Termálvíz Ivóvíz Öntözıvíz Összesen
Nyári idıszak
közmő saját
Átlagos napi vízigény m3/d 1 786 500 303 740 3 329
Összes vízigény m3/idény 267 918 45 400 45 450 111 000 469 768
Téli idıszak Átlagos napi vízigény m3/d 1 341 400 35 391 2 167
28
Összes vízigény m3/idény 288 315 49 600 7 525 84 065 429 505
Egyéb vízigény m3/év
39 304 45 853 23 000 108 157
Évi összes m3/év
556 233 95 000 92 279 240 918 23 000 1 007 430