MEGJEGYZÉSEK DEBRECEN VAROS SZOCIÁLPOLITIKÁJÁHOZ AZ KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

MEGJEGYZÉSEK DEBRECEN VAROS SZOCIÁLPOLITIKÁJÁHOZ AZ 1920-1944 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN Major Zoltán László

Bevezetés

Az első világháború eseményeiországszerte igen nagy károkat okoztak, a korábban felhalmozódott gazdasági-társadalmi problémák is megmaradtak, sőt súlyosbodtak. Alig egy évtized múlva bekövetkezett a világgazdasági válság, ennek elmúltával pedig az újabb háborús készülődés hatásaival kellett számolni. Az 1929-33. évi világgazdasági válság hatásáról Magyarországon külön tanulmánykötet szólt Incze Miklós szerkesztésében . t Berend T. Iván és Szuhay Miklós közös munkájukban megállapították, hogy az ország a gazdasági összeomlás szélére került . Az uralkodó körök egy részében megfogalmazódott, hogy a társadalmi forradalom fenyegetően közelgő végzetének egyetlen ellenszere a szociálpolitika." 2 A két világháború közötti társadalom helyzetének vizsgálatánál rendkívüljelentősek voltak a fiatal, tehetséges közgazdász Matolcsy Mátyás kutatásai az életszínvonal alakulásáról és ajövedelemviszonyokról.3 Ugyanakkor a szociálpolitikai szakiro dalom örvendetesen fellendült és sokszínű képet mutatott. Olyan neveket kell itt megemlítenünk, mint Heller Farkas, Balás Károly, Hilscher Rezső, Kovrig Béla és KamocsayJenő.' Természetesen csak néhány szakírót soroltunkfel, hiszen azidévágó szakirodalom elég terjedelmes. Különbözőjelleg ű és színvonalú tanulmányok születtek a vidék és avidéki városok szociális problémáiról is. Nem is szólva itta közismert szociográfiai írásokról, a népi írók és más haladó értelmiségiek, falukutatók publikációiról. Mindennapossá váltak a társadalom nyomorának kérdései az újságok hasábjain is. Martonffy Károly szerkesztésében egy külön reprezentatív kiadvány is megjelent 1939-ben, amely az akkori magyar szociálpolitika szinte minden ágazatáról tartalmazott előadásokat .s Valójában a szociálpolitika kérdése azokat a területeket foglalta magában, amelyekről a Kommunisták Magyarországi Pártja szólt 1919-ben. Magyarországon a ka1 Az 1929-1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. Szerk. : Incze Miklós. Bp . 1955 . -2 Berend T Iván-Szuhay Miklós : A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Bp. 1973 . 235., 340. o. 3 Matolcsy Mátyás : Az életszínvonal alakulása Magyarországon, 1940-44. A Magyar Ipari Munkatudományi Intézet 2. sz. kiadványa, Bp . 1944., Uő.: JövedelemeloszlósMagyarországon. Közgazdasági Szemle, 1936 ., Uő. : A magyarországi jövedelem- és adótehermegoszlás . Bp . 1938 . 4 Heller Farkas: Sociálpolitika, 1920 . (Külön kiadott részlet Közgazdaságtana II . kötetéből) . Uő.: A szociálpolitika alapja és lényege. In . : A mai magyar szociálpolitika. Szerk. : Martonffy Károly. Bp . 1939., 65-73. o. Balás Károly : A szociálpolitika fő kérdései . Pallas Rt. 1929 ., HilscherRezső: Bevezetés a szociálpolitikába. Szövétnek kiadás, Bp. 1928 ., Kovrig Béla : Szociálpolitika. Bp . 1936 ., Kamocsay Jen ő : Társadalom és szegényügy . Nép- és családvédelem, 1943 . november, 403-404. o. 5 A mai magyar szociálpolitika, i. m.

79

pitalizmus késői fejlődése miatt az intézményesített jótékonyság korszaka" hiányzott, a tőkés rendszernek pedig nem volt széles körű állami szociálpolitikája. Ezért volt a követelések köre olyan tartalmú, amelyben a munkásmozgalom igényei tükröződtek. A munkanélküliség felszámolásától a balesetbiztosításig, az egészségvédelemtő~l a társadalombiztosításig és a lakásviszonyok megjavításáig sok követelmény helyet kapott .6 A két világháború közötti magyar társadalomban olyan nagymérvű volt a szegénység, hogy a politikai hatalom nemcsak, hogy kénytelen volt tudomásul venni, hanem válaszolniaiskellett rávalamilyen módon. Magyarázatukat revíziós politikai törekvésekkel kapcsolták össze. A szegénység létét ugyanis a trianoni békeszerz ődés következményeként tüntették fel. Ugyanakkor bizonyos erők a szegénység enyhítésének szükségességét politikailag fontos érdekként tartották és így magyarázták. Az állam szociális tevékenységeként könyvelték el például a Népjóléti Minisztérium vagy a Falusi Kislakásépítő Szövetkezet működését. Csökkenteni kellett a társadalmifeszültségeket, ez volt az állam célja. Ezt szolgálta az Országos Nép- és Családvédelmi Alap létrehozása 1940-ben, mint szociálpolitikai program. Ebben az időben azuralkodó osztályok képvisel őiigyekeztek alakosság alsó rétegeinek lojalitását megnyerni, tekintettel a közelgő háborúra .' Korszakunkban az ún. szociális közigazgatási szakembereknél és a jótékonyság kérdéseivel foglalkozó közíróknál is a szegényügy volt a szociálpolitika lényege. Tudjuk, hogy a szegénykérdést előbb a háború közvetlenkövetkezményei, majdpedig a világválság tették oly súlyossá, hogydimenziói minden korábbit meghaladtak. Tömeges, tartós munkanélküliség és a létminimum alatti bérekjellemezték anéptömegek helyzetét. A társadalombiztosítás az időszak végénis csak a lakosság egyharmadára terjedt ki, a munkaképtelenek, öregek csak egy kis részének juttatott alacsony összegeket 1939-től kezdve . A munkanélküli segély intézményét a kormány elutasította. Hilscher Rezső, a már említett szerző, leszögezte, hogy megfelelő szociálpolitika esetén megszűnne a szegényügy, mely az emberiség szégyene .$ A társadalom életét jellemző nyomort már karitatív alapon sem igen lehetett enyhíteni. Akorábbi hagyományoknak megfelelően az állam megpróbált a társadalom életébe szociálpolitikai eszközökkel beavatkozni. Ez főként jogszabályok alkal mazásával történt és kevésbé jelentette a társadalmi kérdések anyagi eszközökkel történő megoldását. Helyet kapott a jobboldali szociáldemagógia eszmevilága is. A különböző elképzelések általában valamilyen karitatív jellegű segélyezést fogalmaztak meg. Hiába ismerték el az ideológia szintjén a szociálpolitikát, tényleges kialakítására alig történt valami . Magyarországon 1917 óta működött Népjóléti Minisztérium, szociális intézkedések bizonyos mértékben történtek is, azonban egységes, szervezett szociálpolitika soha nem bontakozott ki.9 Nemcsak a Népjóléti Minisztérium foglalkozott szociális kérdésekkel, hanem a Miniszterelnökség mellett Bencs Zoltán államtitkár vezetésével működő Szociálpolitikai Ügyosztály, melynek fő feladata a munkanélküliség kérdésének intézése volt . Erről újabban Baksay Zoltán tett közzé terjedelmes tanulmányt.to 6 7 8 9 10

s0

Ferge Zsuzsa : Társadalompolitikai tanulmányok . Bp. 1980 . 50 ., 51 . o . Bokor Ágnes : Szegénység a mai Magyarországon . Bp . 1987 . 38 ., 39 . o. Ferge Zsuzsa : Fejezetek a magyar szegénységpolitika történetéből. Bp. 1986 . 108 ., 110. o . Kulcsár Kálmán : A mai magyar társadalom. Bp . 1980 . 74 ., 75 . o. Baksay Zoltán : A munkanélküliség felszámolására irányuló hatósági elképzelések és intézkedések az ellenforradalmi Magyarországon . Századok. 1987 . 6 . sz. 1119-1175 . o.

A szociális kérdések és a szociálpolitika már a múlt század másodikfelétől az érdeklődés középpontjába került. Korszakunkbantehát voltak ennek előzményei ugyanúgy, mint a szegénységkutatásoknak . Erről előző írásunkban már szóltunk .tt A dua lizmus időszakában már a községeket az 1871 . évi XLIII. tc. 131. §-a kötelezte arra, hogy mindazon szegények ellátásáról gondoskodjanak, akik magukat közsegély nélkül fenntartani nem képesek. Szintén a községek szegénygondozási kötelezettségéről szólt az 1886 . éviXXII. tc. Ezt követően az 51000 -1899. sz. belügyminiszteri rendelet követelte a községekto~, hogy szabályrendeletet alkossanak a szegénygondozásról és szegénykatasztert állitsanak fel. t2 Az 1907 . évi XIX. tc. és XLVI . tc. a segélyekkel, a betegség és balesetbiztosítással, munkásházak építésével, valamint egyéb szociális támogatásokkal foglalkozott .t3 A vidéki városokban működtek márún. szegényügyi bizottmányok az 1870-es években. Debrecenben már 1872-ben vannak adataink ilyen bizottmány létezéséről.l4 A város törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvében 1913 . február 22-én tűnt fel a szociálpolitika kifejezés . Ekkor sürgették egy szociálpolitikai ügyosztály felállitását .ts Korszakunkban a háború után még néhány évig működött Debrecenben a szegényügyi bizottság, de ez megszűnt és 1925 . január 1-től feladatát a népjóléti bizottság vette át. A népjóléti hivatal igazgatója a bizottság előadója lett. Hatéviidőtartamra megválasztották a bizottságtagjaivá akövetkezőket: dr. Szentpétery Kun Bélát, Sebestyén Lajost, Szele Györgyöt, Sztankay F. Bélát és dr. Vásáry Istvánt. A bizottság elnöke dr. Csűrös Ferenc közművelődési tanácsnoklett . Megfogalmazták abizottság feladatait és hatáskörét. A népjólétibizottság intézi a szegénysegélyezéseket és szegényházi beutalásokat, egyéb ügykörébe eső ügyekben mint véleményező és javaslattevő szakbizottság működik ."t6 A húszas évek végén, közigazgatási szinten, változás történt a népjóléti ügyek intézésében. Szabályozták a törvényhatóságok önkormányzatát 1929-ben, később 1932-ben pedig megszüntették a Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumot . A szociálpolitika és a közegészségügy az önkormányzatokat is irányító Belügyminisztérium hatáskörébe került . Ezután a szociális kérdések intézése is az önkormányzatokon belül történt.l' A gazdasági életben tapasztalható javulás a húszas években. Szerkesztettek bizonyos szociális törvényeket is. Ilyen voltaz 1927 : XXI. tv., amelya betegségi és baleseti kötelezőbiztosításról szólt, és az 1928 : XL. tv., amely az öregség, rokkantság, özvegységésárvaságeseteinek biztosításáról rendelkezett . Ez utóbbi azonban elég szűkmarkú volt . Ezek a munkásságra vonatkozó törvények főként 1925 és 1935 között igyekeztek a kurzus arculatát külföld felé megfelelően bemutatni. Ilyen indokkal 1928-ban még tíz törvényt cikkelyeztek be, főként a fiatalok, gyermekek és a nők védelméről.tg Bethlen István miniszterelnök, a szociális törvényjavaslatokról szólva, 1928 . március 4-én Debrecenben tartott beszédében a következőket mondta:  . . . szükség van arra, hogy szociális törvényhozásunkat még jobban kiépítsük, hogy a baleset ésbetegség elleni biztosítás után az öregség és rokkantság kérdésével most már 11 Major Zoltán László : Adatok Debrecen város szociálpolitikájának kérdéséhez. 1867-1914 . HBMLÉ XV. (Szerk . : Gazdag István.) Debrecen, 1988. 125-126. o. 12 LengyelZoltán :A szegénykérdés megoldása és az egri norma Debrecenben . Debrecen . 1935 . 32 . o. 1 3 Ferge Zs. : Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. I. m. 81 ., 82 . o. 14 HBML N.B .1405/b. L. Debrecen sz. kir. város hatósági szervezete. 1872 . 15 HBML IV.B .1403/a, 102/6120-6526-5953, bkgy, 1913 . február 22 . 16 HBML IV.B .1406/a. Eln.-i 7300/1924. 17 Ágh Attila : Az önszabályozó társadalom. Bp . 1989. 238. o. 18 Ferge Zs. : Fejezetek... I. m. 93 ., 94 . o.

81

nemcsakaz ipari munkásságterén, hanem a mezőgazdasági munkásság terén is foglalkozzunk . .. "t9 Debrecen szociálpolitikai helyzetét, a háború óta a harmincas évek első feléig eltelt másfél évtized nyomorenyhít ő törekvéseit, Lengyel Zoltán orvos próbálta meg két tanulmányában összefoglalni.2° ~ is szomorúan állapította meg az átfogó szociálpolitika" hiányát és azt, hogy az állam a szociálpolitika alól meglehet ősen kivonja magát és azt községi feladattá teszi. Javaslatokat tesz a nyomor enyhítésére. Legfőbb gondolata, hogy az összes szociális ügyeket egy kézbe adják. Követeli a munkaalkalmak nyilvántartását, a munkapiac megszervezését, a munkauzsora elleni küzdelmet . Akisiparosokat meg akarja védeni a vállalkozók túlkapásaitól . Szól a mezőgazdasági munkások aggkori biztosításának megszervezéséről, a szellemi munkanélküliek szociális gondozásáról, a városi telepítési politika és a tanyai szociálpolitika kérdéseiről. A várost szociálpolitikai körzetekre kívánja felosztani . Szerepelnek tervezetében a szükséglakások, a kolduskérdés, az árvák helyzete, a hadiözvegyek támogatása és a szegénysegélyezés problémája, több más társadalomjavító elképzeléssel együtt .zt Nézeteiben helyet kap az 1927-ben megfogalmazott egri norma" alkalmazása is. Ez a szegényügyi intézkedés a szegényápolás kérdését nemcsak pénzjuttatással, hanem főleg a szegények gondozásával, otthonuk rendbehozatalával igyekezett megoldani. Aszegények körében való szolgálat, valamint a községi segéllyeljuttatott támogatás tartozott még az egri szociális koncepció elvei közé.Zz A harmincas évek végén dr. Kupinszky Sándor városi tanácsnok foglalta össze röviden Debrecen város szegényügyének lényegét, a már emutett országos szociálpolitikai kiadványban.23 Adataink szerint Kupinszky már 1920-ban, mint fiatal joghall gató foglalkozott szociális kérdésekke1.24 A 30-as évek közepén is szerepet kapott az ínségakció lebonyolitásának tervezéséné1.25 Ebben az ido~en a szegénypolitika új irányba kezdett tapogatózni. Egyre többet beszéltek az ún . produktív szociálpolitikáról",amely már a háborúra való felkészülést szolgálta és megkövetelte a belső feszültségek csökkentését: A gazdasági válság és az egzisztenciális létbizonytalanság idején, amikor központi feladattá váltak a szociális kérdések, a korszak szegénypolitikája az elnyomó paternalizmusnak volt az eszköze.z6 Rossz lakásviszonyok, kilátástalan egészségügyi helyzet Előző írásunkban a szűken értelmezett, szegénységenyhítő szociálpolitika fogalmának megfelelően, a szociális intézkedések néhány adatát mutattuk be a dualizmus korából . Az elkövetkezőkben a Horthy-korszak szegényügyéről szólunk. Debrecen új történeti szintéziséből ismeretes, hogy a húszas évek elején a lakosság helyzete rendkívül súlyos volt . Aterheket leginkább anyomorgó tömegekviselték, hiszen azok főként a bérből és fizetésből élő embereket sújtották. 2' A gazdasági összeomlást be19 Debreceni Hétfői Újság. 1928 . márc. 5. 20 Lengyel Z. : A debreceni szociálpolitika útjai. Debrecen, 1935 ., uő. : A szegénykérdés. .. I. m. 21 Lengyel Z. : A debreceni szociálpolitika ... I. m. 8., 12 ., 23 . o. 22 Ferge Zs.: Fejezetek. .. I. m. 111., 112. o. 23 Kupinszky Sándor: Debrecen szegényügye . In . : A mai magyar szociálpolitika. I. m. 525-537. o. 24 HBML IV .B.901/c, 34d, 140/920. 25 Debreczen. 1935 . okt. 5. 26 Ferge Zs. : Fejezetek. . . I. m. 125., 126. o. 27 Debrecen története IV. k. (Szerk . : Tokody Gyula.) Debrecen . 1986 . 184. o.

82

tet őzte az infláció, amely még a háború időszakában indult meg és egészen 1924-ig tartott. za Felszaporodott amunkanélküliek száma, drágább lett és hiányzottaz élelem, a ruha, a fűtőanyag. Még a csecsemők és a kisgyerekek tejszükségletét sem tudták kielégíteni. Mindez a polgármesteri jelentésekben is összegeződött. Szomorú kép alakult tehát ki, amely mindenképpen intézkedéseket követelt . A gazdasági visszaesés, a háborús ido~c okozta károsodás szinte az élet minden területére kihatott. Megny~'tották 1920. decemberében a népkonyhát, de az nem tudta ellátni a nélkülözőket. Oriási mértékű károkról készültek kimutatások a városi tanács tisztviselőinek közreműködésével. Hatalmas méretűdeficit mutatkozott a város költségvetésében is. A szegénység nagy számát mutatta, hogy a városi proletárrétegek és az agrárproletárok együttesen a keresőknek mintegy 56 %-át tették ki. De a proletárrétegek életszínvonalán élt a keresked ők 20%-a és a kisiparosok jelentős része is.29 Hubert Ottó főispán a belügyminiszter elképzelését ismertette a menekültek helyzetének megoldásáról. Eszerint a belügyminisztérium hajlandó a menekültek elhelyezésére saját költségén 50, esetleg több szükséglakást építeni, ha a szükséges területet a város belterületén, használati jogon átengedi . A városi tanács a DMKE-internátus háta mögött levőföldterületet ideiglenesen át is adta erre a célra addig, míg ajelzett területre a város közönségének más közcélra szüksége nem lesz . A használati jog legfeljebb 35 évre szólt. Jogelismerési dtj fejében, minden év január lyén, 20 koronát fizet a belügyi kormányzat a város házipénztárába.3° Fontos intézkedés volt ez, hiszen a menekültek szaporították a szegénység amúgyis nagy számát. Amenekültek ügyéve11920-ban a sajtó is foglalkozik. Augusztusban az ideiglenes barakklakásokkérdésér ől olvashatunkaz újságból . A cikkíró javasoljaa két nyulasibarakknak 1-2 szobás lakásokká való átalakítását . E célra a város 540000 korona államsegélyt kért. Hubert Ottó kormánybiztos-főispán közbenjárására megígérték a segély megadását.3 t Egy év múlva a törvényhatósági bizottsági közgyűlés a városi tanács javaslatát elfogadja, a szükséglakások létesítésére 600000 korona költséget engedélyez. Felhatalmazza a városi tanácsot arra, hogy a szükséglakásokat akár a régi csapatkórház épületének felhasználóval, akár más módon valósítsa meg.3z Korántsem volt azonban megnyugtató a szükséglakások ügye, még kevésbé a benne lakók helyzete . Czimer Lajos törvényhatósági bizottsági tag például az ilyenlakók szociális helyzetéro~ a következő sorokat írta: Megdöbbentő képek tárulnak azok elé, akik bátorságot vesznek maguknak arra, hogy ezeket a nyomortanyákat megnézzék." A szükséglakásokról van szó a régi csapatkórháznál, a Salétrom laktanyánál és a Böszörményi úti deszkabódékná1 .33 A fenti ínegállapítás 1928 nyarán íródott, de ugyanilyen szomorú helyzetkép tárul elénk 1929 . január hónapban is. Az Olajüt ő és Téglavető helyzetét feltáró ügyiratok botrányos állapotokról" tanúskodnak.34 A Debreczen újság 1930 . január elején nagy eredményként közli, hogy a polgármester a barakkokat feloszlatta ésjanuár 2-án az utolsó család is kiköltözött azok28 Debrecen iparának története. (Szerk .: Ránki György.) Debrecen, 1976 . 149. o. 29 Debrecen története . . . I. m. 183., 184. o. 98 ., 99. o. 30 Debrecen sz . kir. város törvényhatósági bizottsága közgyűlésénekjegyzőkönyvei az 1920 . évro"1. 409/18, 038/18, 039/18, 598 - 1920. bkgy . 31 Hajdúföld. 1920 . aug. 1. 32 Db . sz . kir. v. tb . közgy. jkv.-ei, 1921 . 620/25, 933 III. - 1921 . bkgy . 33 Db . sz . kir. v. tb . közgy. jkv.-ei, 1928 . 394/ 1928 . 34 HBML IV.B .1406/ a. Eln.-i. 3543/1929.

83

bó1. 35 Anyomorgó városi szegénység lakásviszonyai természetesen nem sokat javultak alapjában. Pataky József sorai ezt látszanak igazolni: Ruhanélküli gyermekek minden pillanatban összedűléssel fenyegető elkorhadt fészer alatt játszanak. . ." A szemlélő elsősorban a Bíró-teleprő°1 hoz fel példákat.36 A nyomorúságos lakásviszonyokon a város úgy is próbált enyhíteni, hogy új bérlakások építésére jelentős összeget használt fel, valamint megpróbálta letörni a lakásuzsorát. Két- és háromemeletes, alacsony bérű, kislakásokat építettek, rendbehozták a nyulasi barakklakásokat. A Hadházi úton 60 földszintes kislakásból álló lakótelep épült. Nagyon sokanjutottak a külsőségekenparcellázott, olcsó telekhez . Kedvezményes kölcsönökkel támogatta az építkezést a Városi Takarék- és Hitelintézet és a Debreceni Kölcsönös Segélyező.3' A gazdasági válság az építkezések terén is visszaesést hozott. A válság mélypontjának idején épült lakások száma az előző időszakhoz képest kevesebb lett . 1930-ban 839, 1931-ben 540, 1932-ben 281, 1933-ban 240 és 1934-ben már csak 180 új lakás épült. Késoób is lefelé tendált a lakásépítések iránya, hiszen 1939-ben 80, 1940-ben pedig csak 51 lakás készült el. A lakóházállomány 44%-a vályogból vagy sárból épült. Debrecen városának ekkor csak a belső kerületei voltak közművesítettek . Az ivóvízzel ellátott lakások aránya a városban még 1937ben is csupán 51% volt. 1931-ben az épületek 23,9%-ban még nincs se gáz, se villany.3g Fentebb emutettük már, hogy a 20-as években építkezések, városrendezési intézkedések történtek. Megkezdődött a külsőségek és a kertségek közművesítése. Új városrészeket is kapcsoltak be a vezetékes vízszolgáltatásba . Korszerűsítették a vízmű- és szennyvíztisztító telepet és 36 egészséges vizű közkutat fúrtak . A Téglavető és az Olajüt ő nyomortelepeinek felszámolása is sorra került.39 Sajnos areménykeltő kezdeteket nem követte örvendetes folytatás. Vásáry István polgármester 1930-ban úgy nyilatkozott, hogy a külvárosok közművesítésének költségei nagyon magasak lennének. Akadálya volt a közművesítés továbbfejlesztésének az is, hogy a külső kerületek beépültsége alacsonynak mondható, ami a tervszerű városfejlesztési politika hiányából eredt.4° Legrosszabb lakáskörülmények jellemezték az agrárproletár-félproletár réteget. Alakások 70%-a földes padlójú, sok az egyszoba-konyhás, kamra nélküli lakás. Egy 1925-ös polgármesteri jelentés beszámolt arról, hogy 4 családnak volt egy közös konyhája, tűzveszélyes szabad kéménnyel. Dr. Tamássy Géza tisztiorvos 1923ban a sajtóban azt állapította meg, hogy Debrecen környékén egészségtelen a házak nagy része, 7500 ember földkunyhókban és kalyibákban lakik.4' Néhány évvel később dr. Tüdős Kálmán tisztifőorvos is az általános lakáshiány miatt előállott zsúfoltságról beszélt, megállapítva azt is, hogy a belvárosban sok a pincelakás. A lakásínség miatt egyre többen használják állandó lakásul a pajtákat. Hibáztatja a hatóságot, hogy az építkezéseket közművesítés hiányában engedélyezte a kertek között fekvő szabad területeken .4z A kedvezőtlen lakáshelyzettelfuggött össze a leggyakoribb és a legtöbb 35 Debreczen. 1930. jan. 5. 36 Db. sz. kir . v. tb . közgy. jkv.-ei, 1935 . 488/1935 . 37 Debrecen története. .. I. m. 230. o. 38 Debrecen iparának története. . . L m. 185., 186. o. 39 Debrecen története. .. I. m. 229. o. 40 Debrecen iparának története. . . I. m. 187. o. 41 Debrecen története. .. I. m. 105 . o. 42 Dr. Tüdős Kálmán : Debrecen sz. kir. város közegészségügyi állapota és a hiányok orvoslása. Db . 1927 . 4., 5. o.

84

halálesetet okozó tbc terjedése. 43 Dr. Tüdős Kálmán tisztifőorvos a tennivalók között felsorolta a térrendezési és burkolási munkák fontosságát, a tágas udvarok és levegős lakások szükségességét . Sürgette a kertségekben a közművesítést, követelte, hogy a gazdasági cselédek a közegészségügyi kívánalmaknak megfelel őlakásokkal legyenek ellátva. Nem feledkezett meg a népiskolák felállitásáról, azttartotta célszerűnek, hogy egy tanteremben csak 30 tanuló legyen .44 Maga a lakosság is panaszkodott a kertségbe vezető utak állapotáról. Tégláskert lakosai például panaszukban a következo°ket írták: . . .szívettépő és szánalmas jelenség, mikor azt kell látnunk, hogy az idevaló kis 4-12 éves gyermekek sártengerben átázva és fázva, lucskosan mennek óvodába és iskolába, nem is szólva a feln őttekről, ami bizonyára nem kis mértékben előidézője a kertségekben való nagyobb számú halálozásnak ." as A közegészségügy súlyos helyzetének enyhítését olyan intézkedések szolgálták, mint az egészséges vízellátás, csatornázás, a ment őszolgálat korszerűsítése, a csecsemőotthon és a szociális szolgálat létesítése. Megemlithetjük a cselédotthont és a sze gényház bővítését is. Legfontosabb eredmény azonban az volt, hogy az állam átvette, felújította és több száz ággyal, új épületekkel kibővítette a mai Bem téri közkórházat . Az egészségügyi és szociális célokra fordított városi beruházás összege ekkortájt 2-2,5 millió pengő volt.46 Minden fejlődés ellenére azonban, pusztított a morbus hungaricus". Egy 1929 . évijelentés azt mutatta ki, hogy a gümőkórosok száma egyenesen megdöbbentő. A különben is nagy halálozási szám 17,42%-át tette ki. Ezt a nagy gümőkóros mortalitást némileg megmagyarázza az, hogy tavaszi hónapokat élünk, amikor a hat hónapos tél, jelenleg szomorú lakásviszonyaink s gazdasági helyzetünk mellett most fejezi be gyilkos munkáját. "a7 Dr. Kupinszky Sándor már említett írásában a város egészségvédelmével kapcsolatban megemliti, hogy közgyógyszer ellátásban részesülnek a közsegélyesek és az ínséges munkanélküliek . Központi szegénybetegrendelő működéséről is szól és előadása szerint egy EgészségvédőIntézetis van a szociális telepen, ahol az évi rendelések száma 20 000. Biztosítottnak látj a az iskolaegészségügyi ellátást is.4$ Jelentős időpont Debrecen közegészségügyi helyzetének fejlődésében az általános egészségvédelmi szolgálat megindulása 1939. december lyén . A szolgálat vezetője dr. Gártner István tisztifőorvos, helyettese dr. KarossaPfeifer József tisztiorvos volt . A személyzethez tartoztak Killer Tiborné vezető védőnő, Borbély Irma és Boócz Ilona egészségügyi védőnők, akik elsősorban az általános szervezésű munkálatoknál, valamint az iskolaegészségügyi szűrővizsgálatoknál működtek közre. Ez a csoport a város szociális telepén, a Tüdőgondozó Intézettel közös épületben kapott helyet . Itt külön zöldkeresztes védőnői iroda, iskolaegészségügyi tanácsadó helyiség, váró- és vetk őző szoba állt rendelkezésre. Ugyancsak a szociális telepen helyezték el a városi Egészségvédő Intézetet is. Az anya- és csecsemővédelmi munkát a Stefánia Szövetség hét védőintézete látta el. Megindultak az óvodás és iskolás gyerekek szűrővizsgálatai is.49 Megszervezték az Országos Közegészségügyi Intézet Igazgatóságánakjóváhagyásával Debrecenben is a zöldkeresztes egészségvédelmi 43 44 45 46 47

Debrecen története... I. m. 91 . o. Tüdós K. : i. m. 23 ., 24. o. HBML IV.B.1405/28. 1927 . okt. 4. Debrecen története. . . I. m. 229. o. Mervó Zoltánné : Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében. HBMLÉ XII. (Szerk .: Gazdag István.) Debrecen, 1985 . 118. o. 48 Kupinszky S. : i. m. 536., 537. o. 49 HBML IV.B.1408/b , 12/1940. Tfo. 1940 . márc . 20 .

85

szolgálatot. Ötzöldkeresztes védőnő munkába állitását vették tervbe. Dr. Gártner István tisztifőorvos nagy jelentőségűnek mondotta az iskolaegészségügyi vizsgáló intézet megszervezését is.s° Az egészségügyi intézkedések sorába tartozott még a Fertőtlenítő Intézet megszervezése is.5t Mindezek az eredmények nem feledtethetik Debrecenben áz országosnál nagyobb halálozási arányt, és azt, hogy a népesség életkörülményei mostohák voltak. Mindezek mellett az egészségügyi ellátottság szintje is alacsony volt .5 z Segélyezés, jótékonyság, ínségakciók

A világháború negatív következményei mellett, Debrecen gazdasági életét más tényezők is befolyásolták, amelyek a tömegek helyzetét súlyosbították . A helyi ipar fejlődése megrekedt, szerkezete elmaradott volt. Az ipar fejlődése még 1941-ben is határozottan extenzív képet mutatott. A bőséges munkaerőforrásból következett szinte az egész korszakon át a munkanélküliek nagy száma. A mezőgazdaság a válság hatására mind külterjesebbé vált. Szerkezeti átalakulása egyre növelte a mezőgazdasági latens munkanélküliséget.53 A város szegényügyi bizottsága 1920 júliusában javaslatot tett a segélyösszegek növelésére, azoknak az addigi 6-12 koronáró112-34 koronára történőfelemelésére a családtagok létszámához képest. Az indítványt el is fogadták . Az elnöki segélyeket 20 és 50 korona között állapították meg.54 Hamarosan emelni kellett a népkonyha fenntartásának összegét is, amelyet a törvényhatósági bizottság 100 000 korona értékben határozott meg.55 Aszegények segélyezésével kapcsolatban a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyve megállapítja, hogy a költségvetésileg előirányzott 12000 pengőt teljes egészében felhasználták, mert a szegénykataszter összeállítása folytán a közsegélyben részesültek száma 177-rő1318-ra emelkedett . A szegénykataszter alapján megállapított évi szükséglet 24000 pengőt tett ki. Tehát az év második felére még 12 000 pengő póthitelt szavaztak meg. Ahatározat idő pontja 1928 . július 26-a volt . 56 Riasztó volt 1924-ben atisztifőorvosjelentése az iskolaitanulók nehéz körülményeiro~, a ruhátlanságról.s' A törvényhatósági bizottság pedig arra hívta fel a Patronázs Egyesület figyelmét, hogy az utcán egyre szaporodnak a koldulásra beoktatott gyermekek, s ezekre fel kellene ügyelni.s8 Lengyel Zoltán pedig arról is írt, hogy van koldusbíró, aki beosztja a helyeket, megakadályozza az illegitim konkurrenciát és a vonatról, pénteki napokon rengeteg koldus száll 1e.59 Nem oldódott meg tehát a kolduskérdés sem, hanem ott lappangott továbbra is a súlyos szociális problémák között. Erre mutat az is, hogy a költségvetésben a szegénygondozók és a szegényházi alkalmazottak mellett, a koldusellenőrök díjazásával is ta50 HBML IV .B .1408/b, 380/ 39 . 1939 . ápr. 22. HBMLIV.B .1408/b. K.1079/ 1939. O. K. I.1939. ápr. 15 . ' 51 HBML XXL502/a, 3399/ 1943. 350. kgy. sz. 52 Debrecen története... I. m. 91 . o. 53 Debrecen iparának története. .. I. m. 158., 175 ., 183., 195. o. 54 Db. sz . kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, 1920 . 242/12, 655 - 1920. bkgy . 55 Db. sz . kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, 1921 . 630/29, 935 - IV. - 1921 . bkgy . 56 Db. sz . kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, 1928 . 478/19, 279 - IV . - 1928 . bkgy. 57 HBML IV.B.1406/b, 120/1924 . 1924. jan. 5. 58 Db . sz . kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, 1926 . 253/11, 069.IV. - 1926 . bkgy. 59 Lengye[ Z.: A szegénykérdés. . . I. m. 59. o.

86

lálkozunk korszakunk végén is.6° A nyomórgó tömegek ínségének enyhítésében jelent ős szerepet játszott a Népház működésének kezdete 1927 januárjában. Ideköltözött át a népjóléti hivatal is. A városi népkonyha is itt üzemel, amely a keresetnélküli, téli hónapokban 1000-1200 szegény felnőttnek és gyereknek osztogatott ingyen ebédet . Tejkonyhát is tartott fenn szegénysorsúak számára. Ebben az épületben működött az anya- és csecsemővédő otthon .bt Mindenévben találkozunk atörvényhatósági bizottság intézkedései között valamiféle szegélysegélyezéssel. Póthitelként 17 000 pengőt engedélyeznek 1930-ban,óz ugyanebben az évben 232 család tűzifasegélyt kapott, 603 családot élelmiszersegélyre jegyeztek elő, sok gyerek pedig ruha- és cipősegélyben részesiilt.ó3 Mintegy 10000 pengő póthitel engedélyezéséről tudunk 1932-ben, 6000 pengőről 1934-ben, 5000 pengőről 1935-ben .ó4 A város 1939-ben ún. nyfft szegénygondozásra 157 000 pengőt fordított. Ebből készpénzsegély volt 42 000 pengő, természetbeni segély 28 000 pengő és gyógyszersegély 66 000 pengő.ós A háborús idoben,1943-ban a város közsegélyezésre kifizetett 3000 pengőt, emellett különböző összegeket lakbér-, ruha-, cipő- és útisegélyekre, valamint eseti segélyekre.66 Egyéni segély is volt ebben az időben . Dr. Kölcsey Sándor polgármester Bakó Andrásné 10 gyermekes, súlyos anyagi helyzetbe jutott szegény asszony részére lakbértartozásának rendezése céljából - 200 pengőt utal ki.6' A Társadalmi Segítő Bizottságszegénysegélyezés akciójára 1943 .január hónapban 15 személy 8 pengő felajánlást tett, az egyesületek pedig posta-takarékpénztári befizetési lapon, 2653,18 pengőt küldtek be .6 g Jótékonykodást gyakoroltak a különböző egyesületek. A Jótékony Nőegylet példáu11925 karácsonyán 200 szegényt és gyermeket látott el adományokkal, ugyanekkor a Patronázs Egyesület400 nyomorgó gyereknekadományozott ruhaneműt.ó9 Ilyen akciója volt a Patronázs Egyesületnek 1929 karácsonyán is, amikor 2000 pengő értékű ruhát, cipőt és élelmiszer-adományokat osztott ki a gyermekek között .'° Magánosok is jótékonykodtak . Apolgármesteri hivatalban egy ismeretlen hölgy 100000 koronát adott át Tatay Zoltán tanácsnoknak 1926 júliusában, szegénysegélyezés céljából.'t Egy emberbarát 2000pengőt adományozott amunkanélkülieknek. A legjobban nélkülöző munkanélküliek a Munkásotthonban gyűltek össze, ott osztották ki az adományt .'2 Debrecen szociálpolitikájának olyan vizsgálói, mint Lengyel Zoltán vagy Kupinszky Sándor és mások, az országos szakirodalmat forgatva találkoztak Esztergár Lajos nevével, aki a szociális közigazgatás egyik legodaadóbb szakembereként vizs60 61 62 63 64

HBML IV .B .1406/b, 264/529/ 1942. kgy. 48821/1942. L/ 1942 . bkgy. 1942 . nov. 13 . Debreceni Képes Kalendárium. 1928 . XXVIII. évf. 77-78. o. Db . sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, 1930 . 533/34, 609/IV ./603 - 1930. bkgy . 1930. okt. 23 . Db . sz. kir. v. tb. közgy. jkv.-ei, 1930 . 631/39, 625/eln . - 1930 . bkgy. 1930 . nov . 27. Uo. 1932 . év . 340/30, 723/IV./320- 1932. bkgy. 1932 . okt. 11 . Uo . 1934 . év. 380/32, 154/IV ./ 552 kgy. -1934. bkgy . 1934. okt. 24 ., uo. 1935 . év . 683/31 , 562/IV./811 kgy. -1935. bkgy. 1935 . dec. 20 . 65 Debrecen története. .. I. m. 142. o. 66 HBML IV.B .1406/b, 574/1943 . 1943 . máj 4. 67 HBML IV.B .1406/b, 236/ 1943 . 1943 . febr. 16 . 68 HBML IV.B .1406/b, 179/ 1943 . 1943 . febr. 4. 69 Debreceni Hétfői Újság. 1925 . dec. 28 . 70 DHÚ : 1929 . dec. 19 . 71 Debreczen, 1926 . júl. 13 . 72 Db. sz . kir. v. tb . közgy. jkv.-ei, 1932 . 285/22, 029 - 1932 . bkgy. 1932 . június 28 .

87

gálta a munkanélküliség kérdését .'3 Sokkal fontosabb érvek voltak azonban ennél a nyomorúság rideg tényei . A polgármester már a 20-as évek elején a mezőgazdasági munkanélküliséggel kapcsolatosan, mintegy 8000 teljesen ellátatlan személyről tett említést.'4 Asajtóbó11925 telén azt lehetett olvasni, hogy 1200-1300 munkanélküli van a városban . Ezek nagy része, míg a hideg időbe nemállt, napszámos munkárajárhatott, de ma már ez sem akad.'S Atörvényhatósági bizottság a munkanélküliséggel együtt járó nagy nyomor enyhítésére,1929 februárjában 25 000 peng ő segélyt szavazott meg.'6 Aváros vezetősége 1929-30-ban csupán részleges ínségakciókat szervezett és hajtott végre saját költségvetésből." A polgármester 1931 őszén jelentést tett a munkanélküliek összeírásáról. Jelentkezett 3135 családfő, tagokkal együtt 9927 egyén. A törvényhatósági bizottság 250 000 pengősegélyt szavazott meg.'g 1931-32 telén 7557 családfőt érintett az ínségakció, az 1932-33-as 6900 családfőt, az 1933-34-es pedig 6210 családfőt.'9 Dr. Szekeres János miniszteri tanácsos isDebrecenbe érkezett 1935-ben, hogy megvizsgálja az ínségakció menetét, mert a főispán erre a célra újabb 10 000 peng ő államsegélyt kért a kormánytól.$° Olyan segélyek is voltak, mint például tüzelősegélyek és karácsonyi előlegsegélyek kiosztása 1934 telén.81 A 30-as évek során végig tartottak ezek az ínségakciók. Az ínségakciók keretébe tartozó szükségmunka főpleg földmunkát, kőtörést és fakitermelést jelentett. Az ínséges munkanélküliek száma 1934 és 38 között 4700-6200 fővolt. Tovább kellett működtetni az ínségkonyhákat is. A munkanélküliség enyhülésére csak 1938-1939-ben került sor.82 Szegényházak

Az intézményes szegénygondozás vagy zárt szegénygondozás fontos része volt Debrecen város szegényháza, amely 1895-től működött. Dolgozatunkban utaltunk már rá, hogy ezt az intézményt egy nagyobb épülettelbővítették. A háború kitöréséig 120-130 volt az ápoltak száma, amely 1928-ban 147-re emelkedett . Ez a létszám a gazdasági válság elmélyülése után emelkedett, így 1934-ben már 231 volt .g3 A 30-as évek második felében tovább emelkedett alétszám és 1940-ben már 2871akója volt a városi szegényháznak.84 Aszegényház gondnoka 1942. március 10-én 100 000 pengős építési tervet nyújt be . Ennek további sorsáról azonban nincs adat, valószínűleg terv maradt .gs Az épületben 371akószobában éltek az emberek, egy szobában 2-16 személy is lakott. Egy ápolt költségvetésileg megállapított napi teljes ellátása 64 fillérbe került . Egy gondnok, egy szellemi szükségmunkás, két felügyelő hajdú és egy ház73 Esztergár Lajos: Gyakorlati szociálpolitika. Pécs . 1933 . 74 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk . : Tokody Gyula.) Debrecen,1970 . 168-169. o. 75 Debreceni Független Újság. 1925 . dec. 25 . 76 Db. sz . kir. v. tb . közgy. jkv.-ei, 1929 . 115/3474/3623. - IV. - 1929. bkgy. 1929 . febr. 28 . 77 Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története. I. m. 224. o. 78 Db. sz . kir. v. tb . közgy. jkv.-ei, 1931 . 387/ 1931 . bkgy. 1931 . okt . 30. 79 Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története. I. m. 224. o. 80 Városháza, Várospolitikai Szemle. 1935 . 3. sz . 16 . o. 81 Db. sz . kir. v. tb . közgy. jkv.-ei, 1934 . 609/45, 123/IV. - 1934 . bkgy . 1934 . dec. 3. 82 Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története. I. m. 225., 259., 260. o. 83 Kupinszky S. : i. m. 533. o. 84 HBML VIII. 803/a, 2.cs, 540/1940 . sz. h. 85 Uo .: 167/942. sz. h.

s8

vezetőnőképezteaz ápolda személyzetét .gb Korszakunkban isműködött az Ispotály, a református szegényház, amelyet a város segítségével a református egyház tartott fenn. Az intézet dékánja Bagossy Kálmán volt, ő intézte az élelmezési, segélyezési és felügyeleti teendőket.g' A városi támogatás mértékét mutatja, hogy az 1923-ban előirányzott 16000 korona összegű segélyt 500000 koronára emelte.gg A római katolikus szegényházban 11 ápoltat gondoztak. Az intézet gondnoka vitéz Gaál Lajos volt . Pénzügyi fedezetül a Szent Antal perselyből begyűlt adományok szolgáltak.g9 A városi tanács által pénzbelileg segélyezett felekezetek között a római katolikus szegényház is szerepel . Erre példa az 1932 . évi költségelőirányzat. Ebben 1734 pengőről esik szó.9o Anegyvenes évek elején mára háborús helyzet újabb ésnehezebb szociális intézkedéseit követelték meg. Foglalkozni kellett ahajléktalanná vált bombakárosultak elhelyezésével és gondozásával .9 t A szociális ügyosztály feladataihoz új, eddig nem lá tott problémák kapcsolódtak . Ennek a kérdésnek a vizsgálata külön tanulmányt igényel. Remarks to the Social Policy of Debrecen Town in the Period Between 1920 and 1944 Zoltán László Major Social political way of thinking, coming into life from the second half of the last century, had to answer new problems in our century Wars, revolutions, economical crisis situations and an ever increasing pauperisation became characteristic for the first half of the 20th century. The ruling classes had to realize that social policy became a central problem . Since the era of Dualism Poor Relief Committees were activity dealing with such problems in country-towns, also in Debrecen where a large number of data can be found. The Committees were functioning even in the twenties but later their role was taken over by the Welfare Committees, by the Department of Social Affairs and by the Municipal Committees . These institutions dealt mainly with the positions of the poverty-stricken people in Debrecen too . The study describes the lodging- and health conditions, the organized charities and hunger actions . Finely the poorhouses are discussed as institutions of closed poor-relief. Archives sources, newspapers and special literature served as abundant material for the study. From those I tried to make a selection according to the possibilities given in the extent of the manuscript . 3a~remxu x coyuanbuo ű nonumuxe zopoda ,geópegena a nepuod c 1920 no 1944 zz . 3onaman Jlacno Maüop B xauteM Bexe couxanxcrxyecxoe Mbrmnexxe, oxcxBxBiuxecA Bo BTOpoH nonosxxe npomnoro Bexa, óbmo Bbixyxc,gexo pexraTb xosbie xpoóneMbi . IIepsax xonoaxxa XX B . xapaxrepxsosanacb BOI3H ŰMx, peBOJIFOI[xAMx, 3KOHOMx9eCKHMH Kpx3HC3MH x MyHxTeJIbHbIM 06e,gHeHxeM . I~OCIIOJjcrsyroutxx xnacc fibcn BbIHyxC,i[eH xpx3HaTb, 4T0 COI(xaJIbHflA xOJIxTHKa CTaJIa LjexTpaJIbHbIM BOxpOCOM. B xpOBHHIjHŰJIbHbIX rOpO,gaX, B TOM 9xCTe x B J~e6peueHe, MONCHO HaFITx CBeliexHA O ,I~eRTeJIbHOCTx KOMHTCTOB xpx3peHHA fíeuHbrX, pa60TaF0[IZxX CO BpeMCH J]ya .1Ix3Ma . 3Tx KOMNTe86 Uo. : 346/1937 . sz. h. 87 Debrecen sz . kir. város és Hajdú vármegye (Vármegyei szociográfiák XIL) Szerk . : Csobán Endre. Bp . 1940 . 201 . o . Herpay Gábor : A debreceni ref. Ispotály története . Debrecen, 1929 . 88 Db . sz. kir . v. tb . közgy. jkv.-ei, 1923 . 598/22, 260/IV . - 1923 . bkgy . 1923. okt . 19 . 89 Liszt Nándor-Sümeghy József: Debrecen katholikus múltja és jelene . Debrecen, 1930 . 66. o . 90 Db . sz. kir . v. tb . közgy. jkv .-ei,1931 . 413-416-419/33, 072/3767/37, 706/38, 214-1931 . bkgy . 1931 . dec . 11 . 91 HBML XXI. 505/a, 7 . 1944 . júl. 6 .

89