DEBRECEN SZAB. KIR. VAROS MÚZEUMÁNAK (A DÉRI-MÚZEUMNAK) KIADVÁNYA XXIII. JELENTES

DEBRECEN

SZAB. KIR. V A R O S M Ú Z E U M Á N A K (A KIADVÁNYA XXIII.

DÉRI-MÚZEUMNAK)

JELENTES DEBRECEN SZAB. KIR. VÁROS MÚZEUMÁNAK ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRÁNAK 1928. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 17. KÉPPEL. A KABAI, PUSZTAHALÁPi, PUSZTAMONOSTORI, HAJDÚHADHÁZI ÉS HAJDÚSZOBOSZLÓI ÁSATÁSOK ISMERTETÉSÉVEL. A MÚZEUM EDDIGI ÁSATÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA. (DEUTSCHER AUSZUG.)

ÖSSZEÁLLÍTOTTA :

ZOLTAI LAJOS.

1. á b r a . A D é r i - m ú z e u m .

(Abb.

1. Das

DÉRI M Ú Z E U M T E L E F O N J A

debrecen

sz.

Déri-Museum.)

11-98.

kir. v á r o s és a t i s z á n t ú l i r e f o r m á t u s k ö n y v n y o m d a - v á l l a l a t a . 1929-344

egyházkerület

A) JELENTÉS DEBRECEN SZABAD KIRÁLYI VÁROS MÚZEUMÁNAK 1928. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

EBRECEN sz. királyi város Múzeuma a megnyitásától számított huszonnegyedik esztendőben elhagyta ideiglenes hajlékát ; beköltözött a kollégium Füvészkertje helyén épült, Déri-múzeumnak elnevezett új palotájába. Itt, a kollégium és a N a g y t e m p l o m szomszédságában, Debrecen szívében, egész országra kiható négyszázéves szellemi élet központjában f o l y t a t j a ezentúl nagyobb feladatok elé állított működését. A múzeum életében új korszakot nyitó esztendőnek eseményeit és eredményeit tartalmazza ez a Jelentés, tíz fejezetben. A fejezetek címei a következők : I. A Déri-múzeum építése. II. A Déri-múzeum épületének leírása. III. A múzeumi bizottság működése. Tanácsi és közgyűlési határozatok. IV. Belső munkálatok. V. A m ú z e u m gyarapodása. VI. A múzeumbarátok köre. VII. A múzeum költségei. VIII. A múzeum látogatói. IX. A múzeumőrök irodalmi munkássága ; nyilvános előadásai. X . Függelék : Az ásatások ösmertetése. *

I. A Déri-múzeum építése. A Déri-múzeum építését, amely 1926 kora tavaszán kezdődött, a vállalkozók csak 1928 elején fejezhették be úgy, hogy a városi tanács (4351—1928. IV. sz. határozatával) február 13-án elrendelhette műszaki felülvizsgálatok alapján az épület helyiségeinek és berendezéseinek átadását a múzeum igazgatósága részére. A műszaki felülvizsgálat és leltározás kevés megszakítással, február 3-tól február 25-ig tartott. Közreműködtek abban Smitz Lajos okleveles építész a városi műszaki ügyosztály részéről, Schalamonek Károly építész a művezető építészek Györgyi Dénes és Münnich Aladár megbízásából, dr. Sőreghi János múzeumőr a városi m ú z e u m képviseletében. Ez a bizottBefejezés. Átvétel.

í*

4

ság, miután a felülvizsgálatot megejtette, a hiányokat megállapította, az épületet és a benne végzett ipari munkákat leltározta és azokat a vállalkozóktól ideiglenesen átvette : ugyancsak február 25-én Löfkovits Arthur múzeumigazgatónak használat végett átal is adta az egész épületet. A városi tanács július 6-diki ülésében a műszaki ügyosztály jelentése alapján megengedte a Déri-múzeum épületének használatba vételét ; az épület adómentessége végett szükséges intézkedést megtette ; a számvevőséget pedig utasította, intézkedjék a múzeumi épület tűzkár biztosítása iránt 1.155,000 pengő összköltség figyelembe vételével. A vállalkozó iparosok a felülvizsgálat során talált, különben jelentéktelennek mondható hiányokat, utólagosan pótolták. A városi múzeum és a közművelődési könyvtár pedig a tavasz folyamán beköltözött új otthonába. Erről Jelentésünk másik részében, a belső munkálatok címe alatt adunk számot. A múzeum építéséhez tartozik az épületet A Déri-tér környező területnek, a Déri-térnek renrendezése. dezése is. Nemcsak magának a legfőbb forgalmi útvonalokon kívül eső múzeumnak, hanem egy nagy és egyetemi város aesthetikai igényeinek is fontos érdeke, hogy a Déri-múzeum minden oldalról könnyen, kényelmesen megközelíthető, környéke kertesített legyen és véle harmonizáló épületek vegyék körül. Előző évi Jelentésünkben ösmertettük a közgyűlési határozatokat, amelyek a Déri-tér rendezéséhez szükséges kisajátításokat elrendelték. Idevonatkozólag tavaly egyben-másban módosító és kiegészítő újabb intézkedések történtek. A városi közgyűlés 462—1928. bkgy. sz. határozata kölcsönös engedmények után tisztázta a ref. egyházzal és a kollégiummal szemben a Déri-tér rendezésével kapcsolatban felmerült vitás kérdéseket. E határozat főbb pontjai ezek : A ref. egyház Kálvin-téri 17. és 19. sz. telkeiből új ucca nyitásához díjtalanul már most átad 307.23 D-ölet a városnak, amely ott az összes közműveket saját költségén állítja elő. Hatvannégy • - ö l e t pedig — minden ellenérték nélkül — csak akkor enged át uccaszélesítéshez, ha új építkezése következtében a végleges megoldás szükségessé válik. Viszont a város is díjtalanul ad át az egyháznak 77 D-ölet a Déri-tér területéből ; a Füvészkert uccai 4. sz. városi bérház felől 96-40 • - ö l e t pedig park céljaira egyelőre használatában visszatart : de megengedi, hogy ez a terület is már most az egyház nevére telekkönyveztessék. A ref. egyház kötelezi magát, hogy Kálvintéri 17. sz. házának a Déri-térre néző homlokzatát lehetőségig megcsinosítja ; és megengedi, hogy a város az előtte levő területet parkírozhassa. Az egyház, mihelyt a mostani épületeket lebontatja, köteles az ideiglenesen visszatartott területeket saját hasz-

5

nálatába venni, azokon a fennálló szabályok szerint építkezni. A város értékemelkedési járulékot az egyháztól nem kíván. A város közönsége ugyanezen határozattal kimondotta azt is, hogy mivel a Déri-térnek észak felől, a Füvészkert uccával összekötése nem elsőrendű szükséglet, ennélfogva az ott tervezett új uccanvitását és a kollégium birtokában levő 18. sz. házasteleknek kisajátítását mellőzi. A Déri-teret a mult évben csatornázták, A Dóri-tér parkíaszfaltozták, a parkírozás földmunkálatait rozása. A posta is — részben — elvégezték ; a világítóés a dandár parancsnokság építoszlopokat felállították. A parkírozás csak kezése. a kisajátítások végrehajtása, a Kálvin-teret a Bethlen uccával összekötő új Pulszky ucca megnyitása és a Déri-téren tervezett nagy középületek befejezése után készülhet el teljesen. A honvédelmi kincstárral kötött egyezség értelmében (460—1928. bkgy. sz. határozat) rövid időn belől, a postapalotán kívül másik nagyszabású középület is ékesíteni fogja a Déri-teret. A város építteti fel, a tér nyugoti oldalán, ahol a Bethlen uccai 9., 11., 13., 15. és 17. számú telkek evégből kisajátíttattak, a vegyes dandárparancsnokság házát, hozzávetőlegesen 1.635,600 pengő költséggel. A posta-kincstár telkén a régi épületeket már lebontották. Helyükön tavasszal talán megkezdik az építkezést és a H a t v a n uccáról a múzeum főkapuja irányában átjárót nyitnak.

II. A Déri-múzeum épületének leírása. A Déri-múzeum tervezésének munkái 1923 július havában kezdődtek. E munkálatokat Déri Frigyes maga irányította nagy szeretettel, öregségét megcáfoló buzgalommal, a kiváló müízlésü és múzeologus dr. Czakó Elemér h. államtitkár szakszerű tanácsait követve. Az épület tervezésével, miután az építés költségeit is sajátjából készült fedezni, Györgyi Dénes és Miinnich Aladár budapesti építőművészeket bízta meg. A tervezést igen megnehezítették az akkor állandóan ingadozó valutáris viszonyok, meg az épület helyének kitűzése körül felmerült akadályok. Déri Frigyes váratlan halála után (1924 okt. 27.) dr. Magoss György polgármester indítványára, 1925 július 29-én Debrecen sz. kir. város közönsége vállalta magára az építés költségeit ; ugyanakkor elrendelte bővült tervek szerint az építkezés megkezdését is. A tervezők egyik főcélja volt, hogy Debrecennek ez az újabb monumentális jellegű középülete a környezettel egységes egészet alkosson. Azért választották a mult század elejének építő stílusát, mert az empire a szomszédos N a g y t e m p l o m m a l és a kollégium* épületével a legjobban harmonizál. H a most

6

Debrecen résen áll, ha ügyelni fog arra, hogy ez a stilus érvényesüljön a Déri-téren keletkező új épületek homlokzatain is, úgy olyan városrésszel gyarapodhatik, amely a külföldi metropolisok szépségeivel vetekedik, és amely Magyarországon csak a szegedi fogadalmi templom körül most alakuló térben találja meg a párját. Az épület nemes arányaival, kiforrott részleteivel igen tetszetős képet ád. Főhomlokzatát a két rizalittal befoglalt

Abb.

2. á b r a . A D é r i - m ú z e u m a l a g s o r á n a k 2. Der Grundriss des Souterrains des

alaprajza. Déri-Maseums.

szabályos pillérosztás között kiemelkedő barátságos vonalú kupola teszi változatossá. Az alapító Déri Frigyes kívánsága volt a kupolás építmény. Az oldalhomlokzatok teljesen szabályos, rithmikus elemekből ismétlődnek s megnyugtató komolysággal hatnak a nézőre. A részletek gondos megoldása, preciz kivitele a tervezők jó ízlésére, biztos kezére vall. Az épület belsejének monumentalitását a szabadba három bronzkapuval nyíló előcsarnok, márvány padló, márvány lépcső és a kupolásterem élénkszínű márványfalai emelik. Különösen nemes és megkapó a kupolásterem térhatása. •

7

Az épület szorosan vett múzeumi részein kívül — mint már mondottuk — különböző más kultúrális célokat is szolgál. Az a rendeltetése, hogy Debrecen város tudományos és művészi életének irányító, tápláló intézménye legyen. Már a megboldogult Déri Frigyes is erre gondolt, amikor még áldozatok árán is a város belsejében keresett helyet a múzeum és a kultúrház számára, nem fogadva el az elhelyezkedésnek azt a könnyebb,

3. ábra. A Déri-múzeum földszintjének alaprajza. Abb. 3. Der Grundriss des Parterres des Déri-Museums.

olcsóbb módját, amelyet többek által a Nagyerdőre javasolt építkezés hozott volna meg. A Déri-múzeum az egykori Füvészkertben, 47 méter hosszú, 36 méter széles szabályos négyszögű területet foglal el. A beépített terület tehát 1672 • méter. Az egész épület, mert a Füvészkert száz év előtt még nádas-mocsaras hely volt, vasbeton talpakon áll. A tervezők a beépített területet annyira kihasználták, hogy az épületszárnyak által körülzárt két

8

udvarnak háromnegyedrészét, az első emelet magasságáig üvegtetővel szerelték fel. Ezáltal két tágas kiállítási terem alakult. A múzeum kétemeletes. Az épületnek nagyobbik fele alá van pincézve. A pincesorban összesen 21 helyiség épült : a kazánház központi légfűtéshez, szén és salakraktár, dolgozó-, praeparáló-szobák, mosókonyha, raktárak. A földszint 36 helyiségre oszlik, amelyekbe a köralakú előcsarnok három főkapuján kívül két mellékajtón lehet bejutni.

Abb.

4 . á b r a . A D é r i - m ú z e u m I. e m e l e t é n e k a l a p r a j z a . 4. Der Grundriss d e s ersten Stockes des Déri-Museums.

Az oldalfolyosók közt épült előadóterem emeletmagasságű ; 20 méter hosszú, 10 méter széles, 230 kényelmes ülőhellyel ; vetítőgéppel felszerelve. Jobbról-balról egy-egy 75 • méteres terem, időszaki kiállítások számára. A könyvtárhoz tartozik 82-5 • méteres olvasóterem, 72 • méteres depositorium, mozgatható vasállványokkal és 4 dolgozószoba. A bentolvasó közönség a szomszédos kistanácstermet is használhatja. — A földszint egyéb helyiségei : 3 szoba a múzeumi tisztviselők, ugyanannyi a Csokonai-kör, Műpártoló Egyesület stb. titkárai

9

számára ; egy vendégszoba, 4 raktár, portás-gépészlakás és ruhatárak. Az első emeletet a városi múzeum történeti és néprajzi gyűjteményei elhelyezésére szántuk. Egyenként 220 • méteres két nagy terem ; két másik, egyenként 75 • méter és három, összesen 103 D-méter területű kisebb terem épült az első emeleten. A második emeletet a képtár és Déri Frigyes művelősdéstörténeti gyűjteménye foglalja el. Beosztása és területe ugyanolyan, mint az első emeleté, azzal a különbséggel, hogy tága-

sabb ennél egy közel 100 • méter területű kupolás-teremmel és a Munkácsi Mihály ,,Ecce homo"-ja számára tervezett 140 • méteres kiállítási teremmel. Ez utóbbi és a nyugati szárny 220 • méteres terme felülről világított. A kiállításra használható termek összes területe 1771 • méter. A termek magassága átlagosan : 3 7 0 méter. A kiállítási termek mozgatható falakkal kisebb részekre oszthatók, hogy a gyűjtemények elhelyezése csoportok szerint és a szaporodás következtében megkönnyíttessék. A múzeumot a mai technika minden kívánalmával fel-

10

szerelték : teherfelvonóval, központi légfűtéssel, szellőztetőkészülékkel, tűzjelző és tűzoltó berendezéssel, házi és városi telefonnal, világítási effektusokkal, villamos ellenőrző-készülékkel. Van saját műhelye, laboratóriuma, fényképező berendezése. A kiállítási szekrények, tárlók megszerzése most folyik. Az építőmunkák fővállalkozója : Tóth és Sebestyén építészmérnökök ; asztalos-, lakatosmunkáké : Harsányi István ; kőfaragó-, műkőé : Debreceni műkőgyár ; bronzportál-, díszlakatosé : Piros Béla ; parkett-, linoleum-padlóé : Kubinyi Lajos és társa ; jnűmárvány és stuccóé : Preisner János ; bádogosé : Fülöp Miklós ; mázolóe : Schuller S. ; díszfestőé : Khon Sándor ; asztalos-berendezésé : Bessenyei Gyula és Weisz Ferenc ; üvegesé : debreceni üvegkereskedelmi r.-t.; tükröké : Sipkovics Béla, ezek mind debreceniek ; — vízvezeték és fűtésre : Egri és fia ; villamos világításra : Bene és Weisz ; márványra : Seenerg Béla ; tetőfedésre : Eternit ; üvegtető és felülvilágító-munkára : Haás és Sogymi ; ablakredőnyre : Magaziner ; világítótestekre : Déri Emil ; könyvtárberendezésre : Farkas és Társa, budapestiek. A város áldozatkészsége az épületet környező Déri-teret is díszesen parkíroztatja. Az egész gyönyörű mű arról tanúskodik, hogy Magyarországtól példátlan kegyetlenséggel és igazságtalanul elvehették területének kétharmadrészét, de legnagyobb kincsétől : polgárainak szorgalmától, áldozatkészségétől, műveltségétől és történelmi múltjától megfosztani nem lehetett.

III. A Múzeumi Bizottság működése. Tanácsi

és közgyűlési

határozatok.

A Múzeumi Bizottságot az elmúlt esztendőben nagyon derék, nagyon kiváló két tagjától fosztotta meg a halál. Előbb, március 18-án dr. Körösi Kálmán kormányfőtanácsos, a debreceni ügyvédi kamara elnöke halt meg hosszú, súlyos szenvedés után. A következő hónapban, április 25-én váratlanul, szívszélhűdés ragadta el közülünk dr. Tüdős Kálmán egészségügyi főtanácsos városi tisztifőorvost. Mindketten amilyen elsőrangúak voltak a maguk hivatásos életpályáján, éppúgy alapos hozzáértéssel, lángoló buzgalommal, erős fajszeretettel, önzetlen odaadással áldozták idejüket, tehetségüket Debrecen társadalmi életének jobbá, szebbé tételére. Irodalomnak, tudománynak, művészetnek, különösen a zeneművészetnek lelkes pártfogói, reátermett művelői voltak. Emléküket kegyeletesen őrzi meg' Debrecen város Múzeuma M e g h a l t és új tagok.

Ii

és a Múzeumi Bizottság is, amely őket éveken keresztül buzgó tagjai közé számíthatta. A városi közgyűlés megüresedett helyüket (1929 jan. 31-én) dr. Révész Imre református lelkész, egyházkerületi főjegyző, egyetemi magántanár és Harsányi Imre iparos, tekintélyes törvényhatósági bizottsági tag személyével töltötte be. A Múzeumi Bizottság tavaly négy ülést A bizottság tartott, ú. m. : február 3., július 5., októülései. ber 18. és november 9. napjain. Ez üléseken a következő fontosabb ügyeket tárgyalta : A február 3-iki üléséből a városi tanács elé terjesztette a múzeum és a közművelődési könyvtár 1927. évi jelentéseit. Ezeknek kinyomatásához engedélyt kért. Elfogadta s ugyancsak a városi tanács elé terjesztette a múzeum és a közművelődési könyvtár áttelepítésére, becsomagolására, a költöztetés sorrendjére és költségeire nézve a múzeum igazgatósága által kidolgozott tervezetet. Újból foglalkozott a Bizottság a rég lezárt, A Dobozi-temető most már beépülésre váró Dobozy-temető síremlékei. területén található, különösebb kegyeletreméltó síremlékek sorsával. Megismételte a síremlékek megmentése, további gondozása érdekében már az előző évben tett javaslatát. A tanács e javaslatot annyiban honorálta, hogy a kikövezett új Baranyi-út irányába esett régi síremlékeket, a felhagyott temetőrész többi újabb eredetű sírköveivel együtt a szomszédos temető csőszházához szállíttatta s az új köztemető megnyitásáig egyelőre ott raktároztatta el. Az útbaesett egyik sírbolt koporsóit pedig a városi múzeum és a Csokonai-kör közös költséggel exhumáltatta és tétette új sírba. Úgy tudjuk, a debreceni református lelkészi kar a mult év végefelé mozgalmat indított avégből, hogy „különösen Méliusz. Komáromi Cs. György, Pathai István és Bárányi II. Mihály síremlékei ne a várostól távol létesítendő új köztemetőben, hanem a Déri-múzeum körül berendezett parkban állíttassanak fel, ami nemcsak az általános és igen helyes muzeális szokásnak felelne meg, hanem tekintettel a Déri-múzeum telkének eredeti és ősi egyházi jellegére, egyébként is a leginkább helyénvaló megoldás volna. Amennyiben pedig — mondja továbbá a lelkészi kar javaslata — ebbe a megoldásba a városi tanács bármi okból nem volna hajlandó beleegyezni, presbitériumunk ezen esetre az említett négy sírkövet kérje át a várostól egyházunk tulajdonába és maga gondoskodjék azoknak megfelelő helyen, leginkább a kollégium udvarán, vagy folyosóin való felállításáról". A Múzeumi Bizottság február 3-iki ülésében küldöttséget alakított avégből, hogy a városi közgyűlés által kevéssel az előtt elfogadott 280 új tér és új ucca nevét magyarázó

feliratok

12

rövid szövegeit is állítsa össze. A küldöttség tagjai : dr. Boldisár Kálmán, Csobán Endre, dr. Zoltai Lajos és dr. Sőreghi János. A debreceni egyház A július 5-én tartott ülés tárgyai közül úrasztali felszerekettőnek van különösebb fontossága. — lései. Az olcsvai E g y i k a debreceni református egyház gazfatorony. dasági bizottságának határozata. E szerint a presbitériumtól nyert felhatalmazás értelmében hajlandó letétként átengedni a városi múzeumnak a Múzeumi Bizottság által kiszemelt 34 drb templomi régi felszerelést, leginkább úrasztali térítőkét, hét pontba foglalt feltétel mellett. — A Múzeumi Bizottság e kikötéseket általában elfogadhatóknak n y i l v á n í t o t t a ; de két pontra nézve, amely a tűzkár- és betörésellen való biztosítást és a tárgyak restaurálását illeti, szükségesnek tartja, mielőtt javaslatot tenne a tanácsnak, Csányi Károlv iparművészeti múzeumigazgató, esetleg a Gyűjtemény-egyetem szakvéleményének a meghallgatását. Minthogy a múzeum berendezése nem indulhatott meg, Csányi Károly sem jött le azóta Debrecenbe, az ügy elintézése is halasztást szenvedett. Másik fontos ügy a Műemlékek Országos Bizottságának felhívása Debrecen város közönségéhez, az olcsvai (Szatmár várm.) református egyház lebontásra kerülő régi harang tornyának megmentése, további fenntartása érdekében. A véleményes javaslatra felhívott Múzeumi Bizottság úgy nyilatkozott, hogy csakugyan Debrecenhez méltó szép és hazafias tett volna e megsemmisülés előtt álló régi magyar építészeti műemlék megmentése. Javasolta tehát annak megszerzését és vagy a Déritéren (ha ezt megengedi a térrendezés és az esztétika), v a g y a nagyerdei parkban, v a g y az új köztemetőben újrafelállítását. Ú g y vélvén, e két utóbbi helyen a torony eredeti rendeltetéséhez illő gyakorlati célt is szolgálhatna. A megszerzés, lebon tás, szállítás és újra felépítés 7•—9 ezer pengőbe kerülne. — A városi tanács hajlott is a torony megmentésére. Késznek nyilatkozott, hogy előterjesztést tesz a közgyűlésnek : vállalja el a felépítést és a fenntartást, ha viszont a MOB. viseli a lebontás és szállításnak körülbelül ugyanakkora költségeit. A MOB. azonban kitért e kívánság teljesítése elől. így — sajnálatunkra — a Műemlékek Országos Bizottságától kiindult szép gondolatot Debrecen egymaga nem valósíthatta meg. Az olcsvai ekklésia kora tavasszal lebontatja megunt, roskadozó, öreg fatornyát, hogy helyébe újat, csillogó bádogtetőst építtessen. (Ahogy e jelentést írjuk, társadalmi úton új mozgolódás indul a torony megmentése érdekében. H á t h a ? ! . . . ) Október 18-ikára összehívott bizottsági üléU c c a nevek sünk tárgyalta, némi módosítással a tanácsmagyarázása. nak elfogadásra is ajánlotta az uccaneveket magyarázó táblák szövegeit, amelyeket a már említett négytagú küldöttség fogalmazott meg. E tömör, rövid magyarázó szövegek

13

a történeti személy-, család-, nemzetség-, törzs- és népnevektől, a magyarság ősi polgári és katonai tisztségeitől, viselete és fegyverzete köréből kiválogatott uccane's ekhez készültek. — E javasolt szövegeket a tanács is, a közgyűlés is elfogadta. A névmagvarázó-táblák rövid idő múlva feljutnak az uccák elejére. A Múzeumi Bizottság ugyanazon ülésében, részint a tanács felszólítására, részint a város műszaki osztálya megkeresésére megint több tervezett, most keletkező új uccához gondolt ki nevet. A javaslat közel ötven új uccanevet tartalmaz. A múzeumi új állá- A november 8-iki ülésnek csaknem egyetlen, sok betöltése. de igen fontos tárgya a múzeumi új állások Új szervezeti szervezését jóváhagyó belügyminiszteri szabályzat. (82,336—1928. IV. sz.) leiratra hozott tanácsi határozat, amely több kérdésre nézve a Múzeumi Bizottságtól várt javaslatot. Itt van helye, hogy szóljunk az 1928 január 31-én hozott 40/1996.-fj.—1928. sz. közgyűlési határozatról, amely ,,Debrecen szab. kir. város Déri-múzeumá"-nál a következő állásokat szervezte : a) múzeumigazgató ; b) múzeumőr ; c) múzeumi segédőr ; d) négy díjnok ; e) portás-gépész ; /) három szolga. Ez a határozat az igazgató részére a VII., a múzeumőr részére a VIII., a segédőr részére pedig a IX. fizetési osztály illetményeit állapította meg. Ezen állások közül a régibb szervezet szerint a múzeumőri, segédőri, egy szolgai és a könyvtárnál három díjnoki állás már most is be van véglegesen töltve. A többi új állásra nézve a Múzeumi Bizottság a november 8-iki üléséből a következő javaslatot tette : a) tekintettel arra, hogy a városi múzeum ezentúl a Dérigyűjteménnyel, képtárral és a közművelődési könyvtárral együtt a Kultúrház rendeltetését is betöltő Déri-múzeumban nyer állandó elhelyezést és közös igazgatás alatt az eddiginél jóval szélesebb, mélyebb mederben kell ezentúl folytatnia megnagyobbodott kultúrális feladatát, ennélfogva igen alapos megfontolást követel a múzeum vezetéséről való gondoskodás. Ugyanazéit az igazgatói állás betöltése ügyében teendő érdemleges intézkedés előtt, a mostani helyzet és ennek kialakulása tökéletes megismertetése mellett kérjen véleményt a városi Tanács a Gyűjtemény-egyetemtől, mivel ez a testület legilletékesebb arra, hogy ezen fontos kérdés eldöntésénél a törvényhatóságnak útbaigazítást adjon. A szakdíjas és a harmadik szolgai állás betöltése halasztassek el akkorra, amikor a múzeum rendezése valósággal megindul. A portás-gépész, valamint a második szolga már most beállítandó, amaz pályázat útján, emez ideiglenesen, a kisegítő szolga további alkalmazásával; b) a városi múzeum szervezeti szabályzatának módosítása, illetőleg a megváltozott helyzetből kifolyólag új szervezeti szabályzat tervezetének kidolgozása végett a bizottság ad hoc albizott-

14

ságot alakított. Tagjai : dr. Csűrös Ferenc közművelődésügyi tanácsnok, dr. szentpéteri Kun Béla egyetemi tanár, dr. Miszty Károly tiszti főügyész, Löfkovits Arthur múzeumigazgató, dr. Ecsedi István könyvtárigazgató és dr. Zoltai Lajos mint előadó. A szervezeti szabályzat tervezetét az előadó úgy dolgozta ki, hogy figyelemmel volt a városi múzeumnak a Déri-gyűjteménnyel, képtárral, közművelődési könyvtárral, előadó- és kiállítási termekkel bővülésére, felhasználván saját régebbi szervezeti szabályzatunkon kívül más rokoncélú intézmények, különösen az országos mezőgazdasági múzeum, a szegedi Somogyi-könyvtár és városi múzeum szabályzatait ; alkalmazkodott a vidéki múzeumok, könyv- és levéltárak rendezéséről szóló törvényjavaslathoz is. Az albizottság többszöri összejövetelen beható megvitatás után terjesztette a Múzeumi Bizottság, ez pedig a tanács elé ,,Debrecen sz. kir. város Déri-múzeuma szervezeti szabályrendeletének" tervezetét. A múzeumi igazgatás, kezelés, ügyvitel módja, rendtartás, közhasználat mindazon alaki kellékei, amelyeket a szervezeti szabályzatba nem foglaltak bele, külön ügyviteli szabályzatba és a házirendbe illesztetnek be majd. A városi tanács 5792—1928. IV. sz. hatáÎ Hivatkozás m e g ígért nagyobb állami rozatával elfogadta Löfkovits Arthur músegélyre. I zeumigazgató és Zoltai Lajos emlékiratában megindokolt azon előterjesztést, hogy a város feliratilag figyelmeztesse a közoktatásügyi kormányt 1910-ben tett Ígéretére, amelynél fogva hajlandónak nyilatkozott a debreceni közművelődési ház építési költségeinek törlesztési részleteiből tárcája terhére évi tizenötezer koronát elvállalni. A városi tanács tehát most, hivatkozva Debrecennek a közművelődési ház feladatát is betöltő Déri-múzeum felépítésével hozott óriási áldozataira, kérte a közoktatásügyi Miniszter urat, hogy az elődje által megígért nagyobb segéllyel járuljon hozzá a múzeum költségeihez ; annyival is inkább szüksége van a városnak e segélyre, mert a háborút követő pénzromlás miatt az a 100,000 aranykoronás segély is megsemmisült, amelyet az állam a világháború előtti években adományozott a múzeum építésére. A múzeum igazgatója e felirathoz igyekezett megnyerni a Gyűjtemény-egyetem vezetőinek támogatását is. A város érdemleges választ a feliratára még nem kapott.

IV. Belső munkálatok. A Déri-gyűjtemény Bécsből hazaszállított anyagát, amely 1925 május 20. óta ládákba csomagolva és a közoktatásügyi minisztérium pecsétjével lezárva, a Füvészkert uccai 2. sz. ház emeletén, A Déri gyűjtemény átvétele.

15

a városi képtár termeiben őriztetett, a múzeum igazgatósága tanácsi rendeletre február 29. és 30. napjain átszállíttatta a Déri-múzeum épületébe. A közoktatásügyi Miniszter képviseletében Csányi Károly iparművészeti múzeumi igazgató adta át a gyűjteményt az átvétellel megbízott városi kiküldötteknek : dr. Zollai Lajosnak és dr. Sőreghi Jánosnak. Az átadás március 7-én kezdődött. Előzőleg megállapították, hogy a ládák leszögezése, pecsétje érintetlen volt, kivéve a textiliákat tartalmazó két ládát, amelyek konzerválás okából a Debrecenbe érkezés után mindjárt felbontattak.1 Az átadás darabonként történt, a gyűjtemény bécsi átvételére felhatalmazott bizottság által (Lábán Antal, Csányi K., Sőreghi J.) készített jegyzékek szerint. Az átadásról szerkesztett jegyzőkönyvet2 március 13-án a Gyűjtemény-egyetem képviseletében dr. Czakó Elemér ny. h. államtitkár és Csányi Károly, a városi múzeum részéről pedig Löfkovits Arthur, dr. Zoltai Lajos és dr. Sőreghi János írták alá. Néhai Déri Frigyes gyűjteményének egy kisebb, de igen értékes részét még életében a nemzeti múzeum, az orsz. szépművészeti múzeum és a budapesti műcsarnok őrizetére bízta. A közoktatásügyi Miniszter úr (27,153—1928. IV. ü. o. sz.) rendelete alapján a nemzeti múzeum az általa gondozott régiségeket és műtárgyakat, számszerint 38 darabot, valamint a nála lévő érmeket kiadta és leküldötte. Munkácsi Mihály világhírű nagy műve, az ,.Ecce homo", Székely Bertalan ,,Zrínyi kirohanása" c. festménye s még öt más kisebb kép, tusrajz még mindig Budapesten van. Ezeknek leszállítása és Székely Bertalan festményének kijavítása ügyében Löfkovits Arthur személyesen többízben tárgyalt Budapesten az illetékes tényezőkkel. A városi tanács február 9-én tartott üléséKöltözködés ben engedélyezte a költözködés költségeit az új hajlékba. és hagyta jóvá a Múzeumi Bizottság tervezetét a csomagolásra és hurcolkodásra nézve. (3657—1928. IV. számú határozat.) Zoltai és Sőreghi négy munkás segítségével március 19-én fogott a városi múzeum történeti, néprajzi és elraktározott képtári anyagának csomagolásához, költöztetéséhez. A legalább is 8 hétre tervezett munkát megfeszített igyekezettel április 18-ára végezték el. Négy hét alatt 210 ládát csomagoltak be ; huszonnyolcszor rakták meg a társzekereket ezzel az anyaggal ; míg a törékeny őskori urnákat, egyéb agyagtárgyakat, fayanceokat és porcellánokat kézen vitt ládákban hordták át a Déri-téri új hajlékba. A múzeális anyagot és a régi szekrényeket, tárlókat ideiglenesen a földszinti kiállítási termekben, raktárakban és az alagsorban helyeztük el. Az új 1 A ládák és csomagok jelzése I—XC. 89—148, továbbá 101—FD. 122. volt. 2 Városi levéltár. Külön őrízetiek csomója 208—1929.

FD.

16

hivatali szobákat is egyelőre régi bútorokkal rendeztük be. Űj felszereléssel gondoskodtunk egy kétágyas vendégszobáról is. A \árosi múzeum április végén búcsút mondott a hatvanuccai 23. sz. háznak, amelynek helyén egykor a költő Csokonai bölcsője ringott. E ház megvásárlására, köztulajdonba vételére Debrecen város közönségét, 1905-ben, a költő halála századik évfordulóján, a város halhatatlan büszkeségének megbecsülése is sarkantyúzta. Debrecen akkor kultúrális intézmények otthonául szánta ezt a Csokonai-házat és a városi múzeumon kívül odatelepítette a Csokonai-kört és a Gönczyegyestiletet. A városi múzeum, félévvel azután, hogy a Füvészkert uccai 2. sz. ház három szobájában ünnepélyesen meg-

6. á b r a . A városi m ú z e u m régi é p ü l e t e : a C s o k o n a i - h á z . Abb. 6. Das alte städtische Museum.

nyitották, 1905 őszén költözött a Csokonai házba, ahol már hat szobát foglalt el. így nőtt, izmosodott, fejlődött és érte el nagykorúságát, betöltve lassanként folyton gyarapodó gyűjteményeivel az öreg Csokonai-háznak mindakét szárnyát, tizenhat szobáját. (Helyét — ideiglenesen — a forgalmi adóhivatal foglalta el. Akik a tradíciókat megbecsülik, akik eszményekért hevülni tudnak, remélik, hogy Debrecen közönsége továbbra is Csokonai nevéhez illő kultúrális feladatot bíz a hatvanuccai 23. számú telekre !) A Közművelődési könyvtár anyagát Ecsedi István könyvtárigazgató, az állami letétként kezelt képtári anyaggal együtt, tanítványai segítsége mellett április 11—12-én szállította át a Déri-múzeum épületébe. Minthogy a könyvtár depositoriuma

17

vasállványokkal már fel volt szerelve, hamarosan végleg is elhelyezkedhetett. Úgyhogy április 16-án a könyvkölcsönzést újra megkezdhette; április 18-án pedig az olvasótermet is a közönség használatára megnyitotta. A beköltözés után a telefont mindjárt bevezettettük a a Déri-múzeumba. Az államrendőrkapitányság nappali-éjjeli szolgálatra külön őrszemet vezényelt ki a múzeumi épületbe. A fűtőberendezés kezeléséről a tanács ideiglenes módon gondoskodott. A múzeum állandósított szolgáját a közművelődési könyvtárhoz rendelte ; a múzeum mellé pedig egyelőre ideiglenes szolga felvételét engedélyezte. A múzeumi anyag beállításának, elrendeA m ú z e u m kezelése. zésének nagy munkáját az elmúlt évben Tervek és költség különböző okok miatt nem kezdhettük meg. számítások. A rendezés részletes tervei lassan készültek el. A város műszálvi és számvevőségi hivatalainak is idő kellett, amíg tiszta képet mutathattak arról, hogy a Déri-múzeum építésére különböző kölcsönök keretében előirányzott 1.800,000 pengőből mennyi ment el a szorosan vett építkezésre, mennyi a tér rendezésére, uccanyitásra s mennyi marad végül a múzeumi anyag installációjának költségeire ? Dr. Magoss György polgármester elnöklése mellett 1928 június 5-én a városházán értekezletet tartottunk, ahol a Gyűjtemény-egyetem, az építésvezetőség, a városi tanács és a múzeum képviselői vettek részt. Dr. Czakó Elemér, dr. Visky Károly és Györgyi Dénes részletesen ismertették az értekezlet előtt a hátralékos építési munkák, belső kiképzés, berendezés, laboratórium, a gyűjtemények hézagainak kiegészítése és tudományos feldolgozása költségeit — módozatait. Az általuk bemutatott tervezet költségeit összesen 356,000 pengőben számították ki. Ebből az I. emeleten elhelyezendő városi múzeum elrendezésére, a kiegészítésekkel együtt 140,000 pengő esett; a II. emeletre menő Déri-anyag elrendezése 103,000, a képtár felállítása 20,000 pengőbe kerül. A múzeumi helyiségek belső kiképzésének hátralékos munkáit 52,000, a tudományos felszereléseket 22,000, a berendezés tudományos és személyi részét 19,500 pengő költséggel irányozták elő. Ary Lajos főszámvevő pontos számokkal most még nem felelhetett arra, mennyi a fedezet az imént felsorolt költségekkel szemben. Csak annyit mondhatott, körülbelől 300—350 ezer maradt felhasználatlanul, a tervező építészek tiszteletdíja levonásával is. Ez értekezleten újból kifejezésre jutott a város azon törekvése is, hogy ne csak a múzeum épülete legyen mintaszerű, hanem à belső berendezése is megfeleljen a tanítani, nevelni akaró, az élő múzeum feladatának. Kimondotta továbbá az értekezlet, hogy a berendezéshez szükséges összegből a munkálatoknak körülbelől kétharmad részét versenytárgyalás útján 4

18

szerzik meg ; egyharmad részénél pedig — mert a munka természete úgy kívánja— teljesen szabad kezet kell adni a rendező bizottságnak, a tanács hozzászólása és ellenőrzése kikötésével. A munkálatok eme részének minőségét, mennyiségét ugyanis csak a rendezés folyamában, esetenként lehet meghatározni ; egy-egy ilyen munka vagy a rendezést vezető művész, tudós személyéhez, vagy valamelyik múzeumi tárgyhoz van kötve. Az értekezlet megbízta Györgyi Dénest, az eddig is alkalmazott feltételek mellett, hogy tanulmányozza tovább a berendezésre vonatkozó javaslatokat ; a munkálatokat, a fentiek szerint csoportosítsa két részre ; készítse elő a versenytárgyalásra kiírható munkálatokat, tudniillik a múzeumi termek belső kialakítását, elosztását ; a vitrinákat, bútorokat stb. tervezze meg ; a versenytárgyalások műveletét dolgozza ki. A szorosan vett múzeumrendezési szakmunkálatokat pedig — a II. csoportbelieket -— majd a szükséghez képest a rendező bizottság rendeli meg Czakó Elemér elnök javaslataira, Csűrös Ferenc tanácsnok utalványozására, Ary Lajos főszámvevő ellenjegyzése mellett. Györgyi a megadott felhatalmazás alapján Latabár Kálmán iparművésszel a nyár folyamán napokig dolgozott a Dérimúzeum férőhelyiségeinek, a kiállítandó tárgyak és gyűjteménycsoportok térszükségletének felmérésén. Czakó úr rányítása s a városi múzeum őreitől kapott tájékoztatások mellett Györgyi, Csányi és Visky urak ismét átdolgozták a rendezés terveit többféle alakban és költség szerint, úgy, hogy a kivitelnél a helyzethez képest válogatni lehet az alternatívák közül. Általában redukálták is a költségeket. Az újabb tervek szerint a munkálatok I. csoportja, amelybe az árlejtés útján biztosítandó szállítások (szekrények, bútorok, teremelosztások, műtermi berendezés) tartoznak, 180,000 pengőből állítható elő ; a II. csoportbeli munka, a szorosabb értelemben vett múzeologiai rész, a rendezés szellemi munkája és a gyüjteménycsoportok hézagainak kitöltése új tárgyakkal, képekkel, modellekkel stb. 100,000 pengőbe kerül. Györgyi Dénes ezt az új kiszámítást és tervezetet az új év elején mutatta be dr. Yásáry István új polgármester által összehívott értekezleten. Ekkorára már az is megállapíttatott, hogy a múzeum építésére megszavazott összegből éppen 280,000 pengő maradt felhasználatlanul. Az értekezletet néhány nap múlva követő városi közgyűlés ellenkezés nélkül, egyhangúlag szavazta meg a múzeum berendezéséhez szükséges 280,000 pengőt és adta meg a felhatalmazást a rendezés megindításához. I Puszta tomplom I A múzeum vezetősége, részint közvetlenül, I helyek és romok I részint Debrecen sz. kir. város polgármesI védelme. J tere és az alispánok közvetítésével felhívást intézett a Debrecen határában, Hajdú- és Bihar vármegye területén levő puszta-templomhelyek tulajdonosaihoz avégből,

19

hogy ezeket a régi magyar építészeti emlékeket, ezeknek még a föld alatt lappangó maradványait is gondozzák kegyeletesen, igyekezzenek megóvni a teljes elpusztulástól ; ha mégis, bármi oknál fogva a romok és falmaradványok eltávolítása kikerül hetetlen \olna, előzetesen értesítsék erről vagy a Műemlékek Orsz. Bizottságát vagy Debrecen város Múzeumát. E felhívásunkban az 1881. évi XXXIX. t.-cikkre és a 44,204—1927. sz. belügyminiszteri körrendeletre támaszkodtunk és egy közelebbi konkrét esetre hivatkoztunk, amelynél a MOB. megtiltotta egy községnek, hogy a határában lévő templomrom tégláit kitermelje. Hogy felhívásunk megértéssel is találkozott, visszhangot is kapott, Berettyóújfalu mutatja, ahonnan utólagosan nemcsak újabb példányokat kértek e felhívásból, hanem régészetpárt oló-múzeum-egyesület is alakult azóta. A Magyar Tudományos Akadémia — kéréEgyéb, különböző sünkre — megengedte, hogy múzeumunk dolgok. a Lugosy-féle Ötvös-könyvet, amely hihetőleg a debreceni ötvös-céh ládájából jutott a mult század első felében az Akadémia birtokába, a város művelődéstörténelmét reprezentáló csoport számára lefényképeztethessük. Az erdélyi Nemzeti Múzeum könyvtára is őriz hasonló debreceni vonatkozású emléket, Tar András ötvös mintakönyvét. Kolozsvárról is kértük a másolási engedélyt ; sajnos, onnan sürgetésre sem válaszoltak. Különböző illusztrált könyvekből, a Déri-gyüjtemény és a városi múzeum régi metszeteiből cédulázva kijegyeztük mindazon debreceni tárgyú képeket, amelyek a múzeum oktató jellegű berendezésénél diapozitívák vagy nagyítások készítéséhez esetleg felhasználhatók. Részt vett múzeumunk különféle dohányzó készülékeivel, cserép- és tajtékpipa gyűjteményével a tiszántúli mezőgazdasági kamara által május 26—28-án rendezett első országos dohánytermelési kiállításon. A főméltóságú Kormányzó úr jelenlétében június 9—10-én tartott lovasünnepélyre, a debreceni bandérium számára kikölcsönöztünk, tanácsi engedelemmel, történelmi nevezetességű 11 pompás lófelszerelést. Múzeumunk 1927. évi jelentését, néhány képpel illusztrálva, német nyelvű kivonattal, az ásatások kimerítő leírásával és a közművelődési könyvtár beszámolójával bővítve 500 példányban kinyomattuk. A törvényhatósági bizottság tagjai, iskolák, tudományos intézetek, múzeumbarátok és szakértők között osztottuk szét díjtalanul. Több külföldi múzeumnak és archeológusnak is megküldtük. A kir. pénzügyigazgatóság az 1928. évre is megadta a fényűzési adómentességet vásárlásainkhoz. A leltári könyvekbe 1225 szám alatt vezettük be az évi

20

szaporulatot. A beiktatott ügyek száma 352, 103-mal több,, mint az előző évben. Szétkiildtünk 672 levelet, fölhívást, jelentést és nyomtatványt.

V. A múzeum gyarapodása. Múzeumunk gyüjteménytárai a mult évben örvendetes módon gyarapodtak. Ajándékok, letétek, vásárlások és ásatások által egyaránt. Még nagyobbszerü fejlődésre van kilátásunk a közel jövőben meginduló múzeumrendezéssel kapcsolatban. Jelentésünk során már eddig volt szó a gyűjteménycsoportokban észrevehető hézagok kitöltéséről. Á rendezés irányítói már kezdetben programmba vették, hogy úgy a történelmi, mint a néprajzi osztályban, a szegényesen avagy hiányosan képviselt korszakok és foglalkozások részint eredeti tárgyak, részint másolatok és mcdelek megszerzése által kiegészíttessenek. A hiányok pótlására szükséges költséget — említettük ezt is -—, éppen mostanában szavazta meg a városi közgyűlés» ígéretet kaptunk arra is, hogy a szépművészeti múzeum új műtárgyakkal frissíti fel korábbi letétgyüjteményét. Bizonyosan nem egy testület, nem egy intézmény fogja belátni, hogy a birtokában lévő helyi vonatkozású emlékeknek legméltóbb, legbátorságosabb őrzőhelye a város múzeuma, édes mindnyájunk közös kincses tárháza. Sokan felbuzdulnak e dicséretes példán a magánosok közül is ! íme, a debreceni református egyház használatból kivont templomi felszereléseit, bizonyos f e l t é t e l e k mellett, hajlandó letétképpen a múzeum gondviselésére bízni. A kollégiumi közös tanári gyűlés sem zárkózott el ridegen a városi tanács ama megkeresésének teljesítése elől, hogy Debrecen város múltjának egyházi és iskolai vonatkozással nem biró emlékeit a kollégium átaladja a városi múzeumnak. A közös tanárkari gyűlés ezt a korlátozást azért állította fel, mert reméli, hogy a kollégium és az egyházkerület g y ü l e k e z e t e i n e k múzeális értékű kincseiből a kollégium keretében rövid idő múlva megszervezhetik a magyar kálvinizmus múltjának múzeumát. Az egyházkerület, mint a kollégium fenntartó és kormányzó hatósága, június 26-—27. napjain tartott közgyűlésében (158. jkv. sz. a.) a közös tanári karok javaslatára megnevezett bizonyos régiségeket (néhány őskori bronz- és agyagtárgyat, egy régi városcímert, a város hóhérpallosát, céhemlékeket), tulajdonjogának fenntartása mellett, a város felelősségére, bármikor visszavehető letétül hajlandó átengedni a városi múzeumnak. Egyúttal megengedte, hogy m ú z e u m u n k a kollégium bármelyik emléktárgyáról másolatot készítsen és onnan bármely tárgyat vagy tárgycsoportot alkalmi kiállítás céljára megkaphasson. L e t é t e k az állam, egyház, kollégium és m á s o k részéről.

21

A debreceni Kereskedő Túrsalat választmánya mult évi augusztus 6-án tartott ülésében hozott határozat szerint több mint 200 éves nagy múltjának gazdaság- és művelődéstörténelmi beccsel biró írott emlékeit, 18 darab privilegiális oklevelét, jegyző- és számadáskönyvét állandó megőrzés végett, letét gyanánt a Déri-múzeum kezelésére bízta. Szakkönyvtárunkban jelentős művészettörténeti értéket képviselnek a középkori kéziratokat, kódexeket az eredetiek színes hasonmásaiban reprodukáló francia kiadványok, amelyeknek előfizetési díját néhány év óta, néhai Déri Frigyes helyett, a vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr vállalta el. E könyvsorozatból tavaly 10 kötetben, összesen 408 műlap érkezett hozzánk, mint állami letét. Számottevő szaporodása volt múzeumunkHagyományok. nak hagyomány útján is. Néhai dr. Legányi Gyula orvos özvegye, Némethi Emma végrendeletének egyik végrehajtója, Hathy Kálmán, az egész hagyatékra vonatkozó bírói ítélet után kiadta múzeumunknak a reá testált művészi képet, Böhm Pál eredeti nagy olajfestményét, amelyet a művész a festmény hátára sajátkezűleg írott följegyzése szerint — debreceni barátjának, Doszpoly János kereskedőnek ajándékozott volt. Legányi Gyuláné egyike amaz özvegyi fátyolt viselt derék négy magyar úrnőnek, akiket a Múzeumi Bizottság hálából „múzeumalapító" címével megtisztelni érdemesnek tartotta. Legányiné neve mellé hadd kössem csokorba a másik három nagyrabecsült nevet is : Kovács B. Gyuláné Sárváry Róza, Németújfalui Simonffy Béláné és Csepei Zoltán Jánosné, minda ketten született Ludányi Bayak. A tragikus módon meghalt Szathmáry Zoltán hírlapíró barátunknak is az volt egyik utolsó kívánsága, hogy pedáns gondossággal gyűjtött, többnyire intim emléktárgyai a városi múzeumban találjanak menedéket. Özvegye, Stä'itzel Laura teljesítette a kívánságot. Számos jónevű írónak, színművésznek fényképe, kézirata, autogrammja, sok színlap, apró nyomtatvánv, háborús jelvény stb. jutott ezáltal a múzeum birtokába. Mult évi gyarapodásunk 3/5 része ajándéAjándékozás. Sesztina Jenő kozásra esik. Ezt az eredményt mégsem ngitaliója. | tulajdoníthatjuk a helyi és a vidéki hírlapokban közölt buzdításunk sikerének. Alig vettük észre, hogy megmozdult volna a közönség, mikor felhívtuk, ajánlja fel a birtokában lévő helyi vonatkozású emlékeket, régiségeket, néprajzi tárgyakat a múzeumnak letét-ajándékképpen, akár pénzért is. Megtörtént az a furcsaság, hogy egyik szomszéd város kis hetilapja felhívásunk közlése helyett, olvasóit lebeszélni igyekezett, azzal a naiv érveléssel : ,,vétkezik az ősök emléke ellen az, aki régiségeit idegenbe engedi, vagy adja". Móra Ferenc, mintha erre a különös felfogásra is válaszolt volna, mikor a dunáninneni városok polgármestereinek debreceni kongresz-

22

szusán (okt. 7-én), ahol az országos tekintélyű író és múzeumigazgató, mint a múzeum- és könyvtárügyek előadója szerepelt* ,,a kevés,

de jól dotált és szakszerűen

kezelt múzeum"

jelszavával

kezdette hatásos beszédét. Sesztina Jenő kormányfőtanácsos, felsőházi tag, aki ezer más gondja-dolga mellett is nem rest folyton törni az eszét azon ís, miként lehet csak féllépésnyivel is előbbre, mindig előbbre vinni a múzeum ügyét, tavaly a debreceni nagy pénzintézetek és ipari vállalatok között avégből indított agitációt, hogy a Déri-múzeum megnyitása emlékezetére a gyűjtemények keretébe illő régiségek, avagy műtárgyak megvételére tekintélyesebb összegeket ajánljanak fel. Több nagyvállalat ki is jelentette már errevaló készségét. A debreceni István-gőzmalom pedig, 80 éves működésére való tekintetből is, a mondott célra 1000 pengőt Czakó Elemér államtitkár, a múzeumot rendező bizottság elnöke kezébe lefizetett. Sesztina Jenőnek ezzel a szerencsés kezdeményezésével harmonikusan indult meg a ,,Múzeumbarátok Köré"-nek működése, amelyről Jelentésünk más helyén fogunk szólani. E körnek is, Steinfeld István nagybirtokossal és Löfkovits Arthur múzeumigazgatóval e g y ü t t magvetője és társelnöke Sesztina Jenő. A múzeum gyarapítására kapott rendes Vásárlások. városi segélyt csaknem teljesen vásárláÁsatások. sokra használtuk fel. Mégpedig részint műtárgyak (festmények), részint könyvek vételére. Nagyobb számmal rendeltünk meg olyan szak- és segédkönyveket, többnyire német szerzők illusztrált müveit, amelyek a múzeum archaeologiai anyaga rendezésénél, kezelésénél, feldolgozásánál nélkülözhetetlenek. Tekintélyes összeget fizettünk a debreceni városi könyvnyomda 1711 előtt megjelent, igen ritka termékeiért. A debreceni kollégium könyvtára duplumaiból sikerült 20 darab ilyen régi könyvet megvásárolnunk. Ezeket az ősi nyomda XVI—XVIII. századbeli szakadatlanul folyt serény működésének illusztrálásához fogjuk felhasználni. Nagyon szerény — mindössze 500 pengő — államsegélyünket, kevés kivétellel, régészeti ásatásra fordítottuk ; de az ásatások költségeit kisrészben a városi dotáció is hordozta. Kisebb ásatásaink voltak Kábán, Hcdáp- és Monostor-pusztákon, Hadházon ; kéthétig tartott a hajdúszoboszlói aeneolith vagy réz-kori temető ásatása. Az eredményről külön fejezet számol be. A gyüjteménycsoportok leltáraiba tavaly A gyarapodás négyszázzal több szaporulatot vezettünk be, számokban. mint az előző évben, összesen 1225 tétel alatt 2390 drb tárgyat. A könyv- és oklevéltár 624 tétele így oszlik meg : könyv 192, folvóirat, hírlap 52 (660 drb), apró nyomtatvány 239 (341 drb), térkép 16, kézirat 20 (176 drb), oklevél 4,

23

egyéb (fénykép, lemez) 101. A régiségtár 364 tételéből őskori 118, rómaikori 1, közép- és újkori 55, modern kegyeleti 1, érem- és pénzjegy 189. A néprajzi tár 150 tétele közül magyar 120, rokon néptől való 25, külföldi művelt népé 1, félművelt népé 4. — A szépművészeti gyűjtemény 60 tételéből festmény 6, rajz és metszet, kőnyomat 47, egyéb hasonmás 7. Az iparművészeti szerzések közül duc 19, ötvösmű 7, könyvkötőmunka 1. Állami segélyből vétel és ásatás 123, állami letét 10. Városi segélyből vásárlás 319 ; ajándék-hagyomány 753 ; magánletét 18. Összesen : 1225 tétel. A városi múzeum törzsállománya 1928. év végén 51,272 darab. Ez így oszlik meg : könyv- és oklevéltár 24,323 ; régiségés éremtár 18,456 ; néprajzi tár 5300 ; szép- és iparművészeti csoport 2668 ; természetrajzi 525. Ez a kimutatás nem tünteti fel sem a közművelődési könyvtár, sem a Déri-gyűjtemény anyagát. Ajándékozás által elért gyarapodás.

I. A könyv- és oklevéltár számára következő

ajándékokat kaptuk: Dr. B. L.-től : Debreceni K. János könyve : Isten ajándékával való kereskedés, 1693. Kerekes F. : Sorszámtan, 1845 (a szerző ajánlásával Zákány Józsefnek). Költészeti remekek : Vörösmarty. Kiadja Telegdi K. Lajos, 1861. Újévi postakönyv, 1876. Különböző ponyvatermékek. Mind debreceni nyomtatvány. Bibliográfiái Központtól : Finnek—észtek. Gróf Teleki Pál előszavával. A Bibliográfiái Központ többi ajándékát a közművelődési könyvtárnak adtuk át. — Id. Bihari Istvántól : Debreceni kötélverő legénység artikulusai, 1838. Felszabaduló levél. Vándorlókönyv. — Debreceni napilapok szerkesztőségeitől : Debrecen, Debreceni Független Újság, Debreceni Újság, Hajdúföld 1928. évi számai. — Debrecen sz. kir. város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomdájától az 1928. évi összes nyomdai termékei, ú. m. : 41 könyv, 33 hírlap és folyóirat, 258 apró nyomtatvány. — Ecsedi István dr.-tól : 38 drb útmutató, katalógus, jelentés lett, észt, finn, norvég, svéd, dánországi városokból és múzeumokból. — Dr. Eperjesy Kálmántól (Szeged) : Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. — Finn régészeti Társaságtól (Helsinki) : Suomen Museo. 1927. és 1928." 2 kötet. — Hegedűs és Sándor Rt.-tól : a Debreceni Független Újság ünnepi száma E. Harmsworth debreceni látogatása (1928 május 22) emlékére. — Képzőművészeti Társulattól (Budapest) : a Társulat évkönyve 1928-ra. Dr. Kiss Zsigmondtól : 2 drb fénykép gróf Bethlen István és dr. Magoss György díszdoktorrá avatásáról. — Kovács Benjamin és nejétől : A keresztyének között ezidőszerint uralkodó romlottságnak kútfejéről való elmélkedés, 1745. Debreceni nyomtatvány. — Mezőgazdasági Múzeumtól (Budapest) : A A múzeum szervezeti és szolgálati szabályzata. — Nemzeti

24

Múzeum Néprajzi Osztályától : Viski—Bátky—Győrffy : L'art populaire Hongrois Budapest, 240 tábla, képpel. — A. Spreckelsen : Das Gräberfeld Laakt. — Numizmatikai Társulat debreceni csoportjától : Elismerő oklevél a régi pénz kiállításról. — Nyíri Gézától : Debrecen-Nagyváradi Értesítő 1898. évfolyama. — Pécs-Baranya várm. Múzeum-Egyesülettől : Értesítő, 1928. — Reinecke Páltól (München) : 3 drb különlenyomat a „Germania" c. folyóirat 1828. 2., 3., 4. füzeteiből. -— Vitéz Somogyi Rezsőtől : a Daily Mail, a The Weekly Dispatch, a Sunday Pictorial és a The Dail Mirror illusztrált számai (1928 május 27., 28.) E. Harmsworth debreceni fogadtatásáról. — Özv. Szathmáry Zoltánnétól, író- és hírlapíró férje hagyatékából, ennek végakarata értelmében : íróktól, költőktől 114 drb, színészektől 44 drb missilis levél és autógramm ; színészetre vonatkozó apró nyomtatvány (színlap, röpcédula stb.) 34 drb ; világháborús apró nyomtatvány 36 drb ; debreceni ezredek hősi tetteivel foglalkozó 35 drb kivágott újságcikk ; szükségpénzek, levelezőlapok, jelvények, fényképek a világháború idejéből egy csomagban. — Szegedi Somogyi-könyvtártól : a városi múzeum szabályzata. — Dr. Székely Emiltől : Debrecen olajfestésű látképének (ismeretlen festő műve) fényképreprodukciója. — Szombathelyi kultúregyesülettől : II. Évkönyve 1926—27. — Szőllősi Máriától : Szobosziai Pap István püspök gyászjelentése, 1855. — Szűcs Lajostól : A köntöskerti gazdaság lajstroma, 1833— 1868. évekből. — Vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól : Révai Nagy Lexikona XX. kötete. — Városi Tanácstól : Orsz. Színészegyesület Történelmi Naptára, 1928. — Dr. Szabó István : Debrecen 1848—49-ben. -— Grafikonok, amelyeket az orsz. tanügyi kiállításra Debrecen közoktatásügye szemléltetése végett Mayerszky Béla számvevő művészi módon készített, 5 drb. — Varjú Elemértől (Budapest) : A nemzeti múzeum tízévi (1919—1928.) szerzeményei. — Veszprémvármegyei múzeumtól : Évi jelentés 1927—28. — Vitézi széktől (Debrecen) : Vitézi Képes Kalendárium 1928-ra. — Zoltai Lajostól : A kálvinizmus és a művészet Debrecenben. Államiak : Bulletin de la société française Letétek. de reproductions de manuscrits a peinture (Paris). VI. (1922) évf. 81, VII. (1923) évf. 47, VIII. (1924) évf. 34, IX. (1925) évf. 17, X. (1926) évf. 51 műlappal. — Ugyanazon vállalat kiadványaiból : 1. M. le comte A. de Laborde : Étude sur la bible moralisée illustrée Tom. V. Paris, 1911-—1927. — 2. Comte Durrie : Les trés belles heures de Notre-Dame du duc Jean de Berry. Paris, 1922. 30 műlappal. — 3. A. de Hevesy : La bibliothèque du roi MatthiasCorvin. Paris, 1923. 51 műlappal. — 4. Prof. doct. A. W. Byvanck : Les principaux manuscrits a peintures de la bibliothèque royale des Pays-Bas et du musée Meermanno-Westreenianum a la

25

Haye. Paris, 1924, 67 műlappal. — Miniatures des Homelies sur la Vierge du Moine Jacques. Paris, 1927. 30 műlappal. Debreceni Kereskedő

Társulat

lététéi : Debreceni Nemes

Kalmártársaság privilegialis artikulusai 1712-ből VI. Károly által, 1827-ből Ferenc király által kiállítva. — A Nemes Kalmár Társaság számadás könyve 1716—1745; — artikulusainaK másolata 1712. évi kötésben. — Ugyanazon artikulusok a Nagytemplom vízfestésű képével. Az elölj áró gondviselők számadásai 1703—1740. — Jegyzőkönyv 1762—1781. — Bejárási pénzek cathalogusai 1735—1788. — Incorporaltatási, felszabadulási, beszegődtetési és számadási protocollum 1793— 1850. — Számvitelek protocolluma 1740—1760. — Tizedesek nevei 1828—1845. — Boltörző pénzek incassatiója 1819—1838. — Tagok névsora 1696—1788. — A türelmi rendelet nyomtatott példánya 1781.'— A Kereskedő Társulat kórodájának alapszabályai, 1859. — A Nemes Vasáros Társaság jegyzőkönyve, 1790—1838. — Két darab szathmári céhszabályzat, 1739—1820. — Végül Mészáros József ottományi (Bihar vm.) lakos letétként helyezte el nálunk III. Ferdinánd által 1745ben Mészáros Benedek és neje Szabó Kata részére adományozott eredeti címeres nemes levelet. II. A szépművészeti gyűjtemény számára kapott ajándékok : Dr. Legányi Gyuláné Némethy Emma végrendeleti hagyománya : Böhm Pál > 114x60 cm. nagyságú olajfestménye : Alkonyat sziklás tenger parton. 1877. Müchen. A művész sajátkezű ajánlásával Doszpoly János debreceni kereskedő részére. — Zoltai Lajostól túlnyomólag debreceni vonatkozású toll- és ceruza-rajzok őshalmokról, épületekről, régészeti leletekről stb. 27 drb. — M e t s z e t e k , kőnyomatok

^

: Kezdődi N. : Kossuth

Lajos és családja, üveg alatt, keretelve. — G. Szabó Kálmán : a debr. I. bélyegkiállítás emlekbélyegei 2 drbT^ III. Az iparművészeti csoport javára érkezett ajándékok : Kecskemét város tanácsától : bőrkeretű fali tükör. Debreceni könyvkötő munka a mult század legelejéről. — Özv. Szathmárv Zoltán né, férje hagyatékából : ezüst koszorú, amelyet Szathmárv Zoltán Enyingi Török Bálint című pályanyertes színműve előadásakor 1904-ben debreceni tisztelőitől kapott. IV. \ régiség és éremtár számára kapott ajándékok : a) Őskori tárgyak : Berettyó vízszabályozó és ármentesítő Társulattól : őstulok-szarv (Zsáka, Almásv birtok) ; szarvasagancs (Darvas, Királydomb) ; sűrűn bütyközött agyagedény (Váncsod). — Jóna István földbirtokostól (Nagyhegyespuszta) : csiszolt kőfejsze, csonka. — Kovács Tibor képezdésztől bronzleletek : 1 drb. csákány fokos, 5 drb. csüngő, 2 drb. sarló és 1 drb. pengetöredék. Lelőhely : Őrös, Zemplén vm. — Löfkovits Arthurtól : 3 drb. vörösrézcsákánv. Lelőhely : Hajdúhadház, Mészhomok-téglagyár. — Molnár István református tanítótól :

26

3 bögre, 1 égetett agyagkanál. Lelőhely : Békés, Kőgves— Csatár-dülő. — Xánássy Sándor birtokostól (Szoboszló) : hosszúkás őrlőkő, bazalt. Lelőhely : Csatorna-kert, középső-dülő. — Ritter Richárdtól : dudoros bronzkarika. Lelőhely : Bél, Bihar vármegye. — Tar Mihálytól : csupor. Lelőhely : Hortobágyipuszta, a híd közelében. b) Rómaikori tárgyak : Kiss Géza földbirtokostól (Hajdúszoboszló) : 2 drb. bronzkarperec, 1 bronzgyűrű, 1 vasnyílcsúcs. Lelőhely : a szoboszlai kiserdő alján lévő sírboltos laponvag. Korongon készült nagy fazék. Lelőhelv : a Kösi-part, Csatornakert. c) Közép és újkori tárgyak : Berettyó Vízszabályozó Társulattól : gombosvégű hosszú kardmarkolat ; egyenes keresztvassal. Lelőhely : Kisandaháza, Jóna-tanya. — Gajdos János birtokostól : arany fülbevaló, kengyelvas, zabla, bizonytalan rendeltetésű vasdarab, — haláppusztai hun-avarkori sírból. — Horváth Lajostól : bronz halántékgyűrű. Lelőhely : Szoboszló, Pusztafalu. — Kaizler Albertnétól : XVIII. századbeli evőeszközök : ezüstkanál, kés és villa. — Tóth és Sebestyén építővállalattól : szakállas vasnyilcsúcs. Lelőhely : Hatvan uccai 6. sz. ház udvara. d) Modern kegyeleti tárgy : dr. Magoss György polgármestertől : Búzavirágból és árvaleányhajból kötött csokor, kéksárga szalaggal. E. Harmsworth 1928 máj. 24-én repülőgépről dobta le köszönete jeléül a Nagytemplom előtti térre. e) Érmek és pénzjegyek: Barna Lászlótól (Hajdúdorog) : Faustina denar (lh. Nagyvárad), Bethlen Gábor garasa NB. 1626. — 12 drb. osztrák, olasz, szerb, cseh-szlovák,lengyel, belga, orosz ezüst és rézváltópénz. — Boros Sándortól (Bellegelő) : IV. István rézpénze (lh. Debrecen, Kossuth-hegyi szőllő). — Dr. Ecsedi Istvántól : 4 drb cseh-szlovák, 6 drb dán, 5 drb eszt, 1 drb norvég, 7 drb svéd kisebb-nagyobb, ezüst, nickel és rézváltópénz. — Özv. Gálócsy Jenőnétől : 1 drb rézzseton. -— Horváth Józseftől : IV. István rézpénze (lh. Debrecen, városi téglagyár). — Dr. Láng Nándortól : 8 drb osztrák, jugoszláv, szerb, német, dán papírpénz, 8 drb 1920. évi kibocsátású magyar államjegy. — Numizmatikai Társulat debreceni csoportjától : az 1928. évi régi pénzkiállítás bronz emlékérme. — Piroska Istvántól (Észak-Amerika Nyaek [Neják]) : összesen 60 drb kisebb-nagyobb ezüst és réz váltópénz. Képviselve az európai államok közül Anglia, Ausztria, Franciaország, Görögország. Hollandia, Német-, Olasz-, Orosz-, Spanyolország, Svájc, Törökország. Továbbá : Angol-Kanada, Argentina, Columbia, Észak-Amerikai Egyesült-Államok, Haiti, Jamaika, Japán, Kína, Nikaragua. Van e gyűjteményben : angol-amerikai Kossuth-emlékérem ; római köztársasági éremutánzat, rézből ; héberírású ólomzseton. — Szabó Józsefnétől

27

(Szent-Anna ucca 37. sz.), Kiss Ernő útján : Y. Ferdinánd 1X18. évi magyar aranya. V. A néprajzi tár részére a következő ajándékokat kaptuk : 1. Az ösfoglalkozás köréből: Bihari Istvántól: kender kötőfék. — Fülöp Lászlótól : koslató (tűzpiszkáló). — Jóna Istvántól : pipaszurkáló csontból és ugyanaz szaruból. Mindkettőt Vezendi István juhászbojtár készítette. — Kalmár Józseftől (Hortobágy) : Kondástülök. — Kardos Jánostól : lófogszedő. — Kovács Tibortól (Örös, Zemplén m.) : csukahorog. — Losonczi Jánostól (Hortobágy) : lapicka. — Pap Jánostól (Konyár) : paprikatartó szaruból. — Zöld Lászlótól : pásztorkanál vasból.

Abb.

7. á b r a . Józsa I s t v á n b o r s a j t ó j a . 7. Alte Debrecener Weinpresse aus

Eiche.

2. A földművelés köréből : Búsi Bálinttól : ekevas és borona. — Jóna Istvántól : régi nagy borsajtó tölgyfából, felszereléssel. (L. 7. ábrát) Ménes Mihálytól :. faeke és kettőseke. 3. A kismesterségek és háziipar köréből : Boros Sándortól : cseber-akómérő. — l)obó Sándortól (Hajdúböszörmény) : rézkanál. — Ecsedi István dr.-tól : 2 drb fakorcsolya ; húsvéti himestojás-gyüjtemény (160 drb) ; ördöglakat és egy vízimalom-modell. — Enyedi Józseftől (Hajdúhadház) : laskavágó. Földi Imrétől : törülköző. — Jóna Istvántól : cserép vízhordó. — Kalmár Józseftől (Hortobágy) : gyertyatartó. — Kiss Ferenctől : pénztartó. — Kovács Ferenctől (Őrös) : csörgősrokka. — \agy Józsefnétől (Örös) : szátva. — Papp Ferenctől : cifrázóvas ; csizmadiatőke. — Pellech Zoltántól (Túrkeve) : erszény,

28

bütykös, gömbölyítő és mécstartó. — Id. Prém Ferenctől : bicskía, csípőfogó, cífrázóvas, harapófogó, hovály (csizmatorokbővítő), kármentő (csizmadia szerszám), szárdörzsölő és ványolóvas. — Schwarz Sándortól : díszes fakanál. — Szőke Sándortól : szárbevarrófa. — Id. Szűcs Lajostól : ványolódeszka, lámpatartó, hergelőfa, hovály és puff (csizmatalpszél-fényesítő). — Tóth Bélától (Gacsáj) : kávésbögre és madzagszövő fa. — Tóth Jánostól (Kőrösladány) : csizmahúzó és vaskés. — Tóth Elektől (Kőrösladány) : törülköző. — Uri Lajostól : ványolóvas, tűreszelő és facsizma. 4. Viselet, lakás köréből : Bihari Istvántól : kasornva. — Kalmár Józseftől (Hortobágy) : darutollak. — Kiss Ferenctől : kesztyű és ruhabetét. — Pellech Zoltántól (Túrkeve) : vállkendő. — Tóth Bélától (Nyírmeggyes) : szőttes. 5. Használati

eszközök,

játékok : Ecsedi István dr.-tól :

dohányvágó, gummi-puskák, 2 drb zúgattyú, bugattyú, slicc gyermekfegyver ; kulcs, toll és bodzapuska ; parittya, csergettyű és békacsalogató. — Gombos Lajostól (Mikepércs) : zugottyú. — Török M.-től (Berettyószentmárton) : teke gyermekj áték. 6. Ecsedi

István

dr.

lappföldi

gyűjtéséből

: 3 drb v a s és

8 drb csontkés ; 2 drb tarsoly rénszarvasbőrből ; 2 drb. tűtartó ; 2 drb dohányzacskó ; pipa ; 2 drb kanál ; 1 pár cipő rénbőrből ; 2 pár kis cipő, gyermekjáték ; öv és övszövő borda; kötélszőrből ; 2 drb bölcső modell ; 2 drb bábu (férfi és nő) lapp szán-modell. Yásárlás utján való gyarapodásunk a következő :

I. A könyv- és oklevél tárnál : 1. Városi segélyből : a) túlnyomólag szak- és segédkönyvek : N . A b e r g :

Die Typologie der Nordischen Streitäxte. — Archaeologiai közlemények I—XXI. kötet. — Darnay Kálmán : Bujdosó gyöngysor. — Dr. Győrffy István : Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland. -— Hóman B. : A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. — Hóman B. : A forráskutatás és forráskritika története. — M. Jahn : Die Bewaffuiig der Germanen in der älteren Eisenzeit. — M. Jahn : Der Beitersporn seine Entstehung und früheste Entwicklung. -— Dr. Karácsonyi János : Történelmi jogunk hazánk területi épségéhez. — Karácsonyi János : A székelyek ősei és a székely magyarok. — Karácsonyi J. : A magyar nemzet honalapítása. Kimakovicz-Winnicki : Spinn-und Webewerkzeuge. — Dr. Koch N. : A föld keletkezésétől a történelmi emberig. — Kosmos irod. intézet : Ősi erény. Fényes korszakok (képekben). -—- Herbert Kühn : Die Malerei der Eiszeit. — Dr. Lukinich Imre : Erdély területi változásai. — Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. —- Vitéz dr. Málnási Ödön : Hajdúszoboszló története. — Nóvák József : Uralkodók és főemberek (Numizmatikai segédkönyv). — Dr. Roska Márton : Az újabb kőkor. — Dr. Simko Gyula : Die Besiedelung von Nyíregyháza und seiner Tanya's. — Hubert Schmidt : Vorgeschichte Europas. I. Stein und Bronzezeit. — B. B. Schmidt : Die Kunst der Eiszeit. —- Dr. W. Soergel : Die Jagd der Vorzeit. — Konrad Strausz : Studien zur mittelalterlichen Keramik. — Max Yerworm : Die Anfänge der Kunst. — Vitéz Veszprémy Dezső : Dr. Thaly Kálmán életrajza. I. kötet. — Dr. G. Wilke : Spiraî-

29 Meander-Keramik und Gefäszmalerei. — G. Wilke : Die Trucht der Germanen in der vor- und frühgeschichtlichen Zeit. 2 kötet. b) Debrecen

város könyvnyomdájának

1711 előtti termékei

: Amesius :

Medulla Theologica 1685. — De Conscientia et ejus jure. M. DCLXXXV. Félegyházy Tamás : Keresztyén igaz hitnek stb. 1583. — Felvinczi Sándor : Haeresiologia. 1G83. — Gratianus Rechabeus : Malleus XV. dilemmatum. Theopoli ( = Debrecini) per Obedodanum Nicaeum MDCCIV. — Gyarmati Miklós : Keresztyéni felelet, 1598. — Gönczi György : De disciplina ecclesiastica. MDCXXXI1I. — Steph. Huszti : Pauculae et generalissiinae positiones philosophicae. MDCC. — J. Juellus: Apologia eccl. reformatae MDCCIV. — Ivabai Bodor Gellért : Hegyes ösztön. MDCLXXXII. — M. Joh. Kitonich de Kosztanica : Directio methodica processus judiciarii etc. 1701. — Stephanus M. Kocsi : Diatriba etc. 1703. —- Komáromi Csipkés György : Concionum sacrarum Centuria cjuinta. 1669. — Köleséri Sámuel : Félkeresztyén. 1677. — Köleséri S. : Keserű-édes. 1677. — Mártonfalvi György : Tanétó és czáfoló Theologia. 1679. — Rosaeus : Virgilii evangelizantis christiados libri XIII. 1684. — P. Szenczi : Epicedium. 1691. — Mart. Sylvanus : Triga divorsialis. MDCXC. — Sam. Szikszai : Colloquium sacrum etc. MDCC. c) Folyóiratok : Debreceni Szemle 1928. évf. — Dolgozatok a szegedi Ferenc József-egyetem archeaologiai intézetéből, 1928. évf. — Föld és Ember, 1927—4928. évf. — Hadtörténelmi Közlemények, 1928. évfolyam. — História, 1928. évf. — Magyar Iparművészet, 1928. évf. -— A műgyűjtő, 1927—1928. évf. d) Apró nyomtatvány : Kéler Béla : Debreceni emlék. Csárdás ; ajánlva Farkas Ferencnének ; címlapján a debreceni piac színes képével. e) Térképek : Debrecen mai határának egyrésze, Szabolcs, Borsod, Heves vm. és Nagy-Kunság felől. Fényképnagyítások a bécsi Kriegsarchivban őrzött 1783. évi eredeti szelvények után, 4 darab. f) Kézirat : Básthy Imre ; Olymp titkai. Eredeti magyar látványos operett. Debrecen, 1869. g) Fényképek és egyéb reprodukciók : A városi múzeum régi helyiségei, 10 drb. — A magyar huszár ruházata fejlődését ábrázoló képsorozat. -— Debreceni személyek, társas csoportok fényképei 1870—1900 közti időből, 27 darab. — Debreceni lovas ünnepélyről, E. Harmsworth debreceni látogatásáról stb. készült fényképek és lemezek 54 drb. 2. Államsegélyből

telt vételek : térképek

: Debrecen város mai h a t á r á t

alkotó puszták fénykép-másolatai a bécsi Kriegsarchivban lévő, 1783-ban készült eredeti katonai térképekről, 12 drb. II. A szépművészeti csoportban : a) festmények : Sennyei Oláh István : Kora tavasz, olajfestmény. — G. Szabó Kálmán : Balaton. Olajt. —Urlaky : Sillye János és neje, 2 drb portrait-ja. Miniatur vízf. — Sass Árpád : Téli tájkép, olajf. -— b) Kézirajz : ifj. k o v á c s János : dr. Magoss György polgármester arcképe. Ceruzarajz. — c) Metszetek, kőnyomatok : Barabás után : A falusi tanács. — A juhász. — Jankó J. után : A menyasszony felköszöntése. — Hohmann—Bachmantól : A száraz malom. — Szakái J. után : Békésmegyei népviselet. — Otto von Thoren után : Nyomtatás. — Sterio után : Fonóka. —- Alföldi szérű. Gulyás. Csikós. — Perlankától : Csikós a hortobágyi pusztán. — Ismeretlen mester után : Magyar paraszt. — Mindezek Pesten, Bécsben, Düsseldorfban, Londonban készült kőnyomatok, 12 drb. — A debreceni új színház. Színes metszet. — A debreczeni gazdászati tanoda. Színes metszet. — A helv. vallástételt tartó Ns. szab .kir. Debreczen városában lévő Gyülekezet új temploma' déli oldalának rajzolatja. A templomnak fundamentom rajza. Debrecen városa fekvése. Egy lapon három színezett metszet, 1823. (Valószínűleg Beregszászi Pál műve.) — d) Hasonmások : Balogh Rudolf felvételei után készült fényképnyomatok : Debreceni ménes, Bikák, Birkák, Tanya. Vihar. Szénahordás a Hortobágyon.

30 III. Az iparművészeti csoportban : Cinkdúcok

és autotipiák

a múzeum

1928. évi jelentéséhez. — Leletek a Dobozy-temetőn keresztül épült új Baranyai uccából : Aranylánc, barokízlésű aranygyűrű ; kis fülönfüggő aranyból ; karikagyűrű ezüstből ; pártaszárító, gömbös végű ezüstrúdak (2 darab), aranyozott ezüst boglárok pártáról (3 drb). IV. A régiség- és éremtár részére : 1. Városi

segélyből : a) őskoriak

:

bronzvéső, hajdúsámsoni lelet ; 4 drb pattintott késpenge, 1 drb kavicsgörely (parittya-kő), 1 drb obsidian szilánk, 1 drb csontvéső, 3 drb edénytöredék. Hajdúszoboszlói leletek. -— b) Közép- és újkoriak : Alabárd, reneszánsz ízlésű, domborműves címeres díszítéssel, Hajdúböszörményből, ahol „őrsereg fokosnak" — ,,hős at}Tai szerszámnak" nevezték. — Vaskard, kétélű egyenes pengével, gömbösvégű markolattal. — Juratus kard, hüvellyel. Mindkettő lelőhelye : a budapesti Duna-meder. —- Vassarkantyú, Anjoukori. Lelőhelye : Debrecen. — Gyöngyöspárta, aranyozott ezüst boglárokkal ; halálfejek fehér fémből, koporsó díszítés. Lelőhelye : Debrecen, Dobozy-temető. — c) Érmek : 2 / 3 tallérok : Anhalt-Harzgerode 1677. Anhalt Zerbst-Jever 1678, 1679. Hollstein Plön 1690, 2 drb. — Szász Jülich Cleve 1677, 1690, 1691, 4 drb. Szász Lauenburg 1678. — Sein Wittgenstein 1674, 1675, 1678. — Schwarzburg Sonderhausen 1676. — XV. krajcáros : I. Leopold. Styria 1694. Olmütz 1684. Boroszló 1694. Silezia Liegnitz-Brieg 1662. — Lengvel X X X garas, 1664. — VI garas 1660,1667. 7 drb. 1 6 8 0 1683, 3 drb. Valamennyi a debreceni nagyerdei I. éremleletből visszaváltva a főfémbeváltó hivataltól. — I. Ferenc József osztrák ezüst forintosa 1860, 3 drb — 1887 S. á b r a . C s i k ó s n y e r e g , b ő r b ő l , f a k e n g y e l l e l . ^ ^rb • magvar ezüst forinAbb. 8. Pferde hirtssattel ans Leder mit tosa 1880, 1 d r b ; — O S Z t r á k hölzernen Steigbügeln von der Hortobágy;mszta. és ezüst öt koronása 1900 1907, 3 drb. Ezek a nagyerdei II. éremleletből, a találótól beváltva. 2. Állami

segélyből : ásatások

eredménye,

ős- és n é p v á n d o r l á s k o r i

leletek : a) a hajdúszoboszlói aeneolithikus temetőből és telepről : (12 sír) 31 drb, többnyire rekonstruált kisebb-nagyobb különböző agyagedény, közte két talpcsöves tál ; — 1 rézvéső, 1 rézár, 2 réztü, 1 csiszolt kőbalta, 1 csiszolt kőbuzogány, 1 simító kő, 9 pattintott késpenge és vakaró, 11 nyílcsúcs tűzkőből, 4 kovaszilánk, 2 parittyakő, 3 füzér gyöngy, egy egész emberi csontváz, koponyák. — b) A kabai hun-avar lovas sírból : 1 arany fülbevaló, 1 vaskard, 1 kengyelvas, 2 vascsat, 1 vaskés, 1 kampós vas, 11 drb ezüst szíjvég, 2 drb bronzpánt. — c) A halápi hun-avar temetőből : 1 arany fülbevaló, 2 drb szíjvég, 1 vaskard, 2 kengyelvas, vaszabla, ismeretlen vastárgy, 2 vascsat,

1 bronzlemez, 1 arany íülbevaló, kis faveder bronz abroncsai és fogantyúja, 1 csupor és emberi koponyák. V. Néprajzi tárnál : 1. Államsegélyből : Kovács Tibortól (Örös, Zemplén vármegye) : 1 drb szőttes törülköző, 1 drb szőttes csík-minta és 1 drb függöny minta. — Szathmári Imre debreceni bognármestertől : csinvágó 1725-ből. 2. Városi segélyből : Erdődi Sándornétól (Ököritó) : 3 drb törülköző. — Hegedűs EÍektől (Körösládány) : törülköző. — Ingóságközvetítőtől : rühelő. — Kocsi Sándortól (Zemplénricse) : ősi szösztörő. — Kovács Andrástól : szalmakötél-adogató ; beretvatartó és cseréppipa. — Kovács Tibortól (Örös) : Karikás nyél. — Reichmann Árminnétól : fekete cserép locsoló (Nagykálló 1812) és fekete bögre. — Sali Jánosnétól (Mezőberény) : 11 drb törülköző. — Szilárd Vilmos budapesti régiségkereskedőtől : Tóth Bálint debreceni fazekas mester által készített nagy mázas orros. — Szőr Sámueltől (Tiszaörvény) : prügő, nádvágó. — Tóth Bálinttól (Hortobágy) : díszes régi csikósnyereg bőrből, fakengyelekkel. (8. ábr.) Ezeken felül Ecsedi István vásárolt Debrecenben : 1 csikós kalapot, 1 debreceni bundát, 1 szeredást és 1 kulacsot.

VI. A Múzeumbarátok Köre. Múzeumunk az 1927-ben megalakult ,,Múzeumbarátok Köré"-ben nagyon hasznos, nagyon értékes fegyvertársat nyert megsokasodott feladataiért folytatandó küzdelméhez. A Kör a tehetősebb társadalomnak, a társadalom elitjének szerencsés megszervezése a múzeum céljainak és ezek által közvetve a magyar kultúrfölény kiépítésének támogatására. A debreceni Múzeumbarátok Köre erősödéséről és működése megindításáról örömmel számolunk be a múzeum évi jelentése keretében is. A Kör a mult évben 53 új taggal növekedett. Az 1927. évi jelentésünkben felsorolt urakon kívül beléptek : Baja Mihály református lelkész, dr. Bélák Nándor egyet, tanár, Belvárosi Takarékpénztár fiókja, Benyáts Emil nagykereskedő, Bilkei Kövesdi Lajos földbirtokos, dr. Boldisár Kálmán tb. főjegyző, dr. Brokes Győző orvos, dr. Czakó Zsigmond orvos, Csobán Endre városi főlevéltáros, Debreceni Kölcsönös-Segélyző Egylet, Déri György nyug. ezredes (Győr), dr. Elischer Gyula egyet, tanár, Ghiczy Tihamér ker. főkapitány, Goldstein AÍadár földbirtokos, Karay Sándor kollégiumi igazgató, dr. Kardos Albert gimn. igazgató, Kesserü Lajos törvényszéki elnök, Komlóssy Dezső nyug. táblabíró, dr. Kreiker Aladár egyet, tanár, dr. Láng Nándor egyet, tanár, vitéz László Miklós altábornagy, dr. Lencz Géza egyet, tanár, dr. Lindenberger János püspöki helynök. prépost, dr. Lukács József főgimn. igazgató, Lusztig Erzsébet háztulajdonos, Lux Arnold gyógyszerész, Markovits Ignác bankigazgató, dr. Milecker Rezső egyet, tanár, Nábráczky Béla vármegyei főjegyző, dr. Neuber Ede egyet, tanár, Nagy Sándor református főgimnáziumi vallástanár, P. Nagy Zoltán zenedeigazgató, dr. Orsós Ferenc egyet, tanár, Olchváry Zoltán kir. táblai elnök, dr. Pap Károly egyet, tanár, Pákozdy Sándor várm. alispán, dr. Pápav József egyet, tanár, dr. Révész Imre

32

református lelkész, Rickl Antal nagykereskedő, dr. R. Kiss István egyet, tanár, Rimanóczy Béla közvilágítási igazgató, Sághy Lajos rendőrfőtanácsos, dr. Schmidt Lajos egyet, tanár, dr. Szántó Sámuel nyug. tanár, dr. Tóth Aurél ny. kúriai bíró, dr. szentpéteri Kun Béla egyet, tanár, dr. Szontágh Félix egyet, tanár, Toroczkai Ozvald tanár, festőművész, dr. Zsigmond Ferenc főgimnáziumi tanár, dr. Weszeczky Oszkár orvos. A szépen megszaporodott tagok névsorához méltóképpen csatlakoznak a Déri-múzeum halhatatlan emlékű alapítója nevét viselő dr. Déri Miksa udvari tanácsos (Meráno) és Déri Dezső (Északamerika), Déri Frigyes testvérei. Előbbi 1100, utóbbi 1000 pengővel lépett be a „Debreceni Múzeumbarátok Köre" alapító tagjai sorába. A kör alapszabályait a Belügyminiszter csekély módosítással megerősítette. így működését megkezdhette. A város polgármestere az ügyvitel ellenőrzésével, a miniszteri rendelet értelmében, dr. Vass Károly tanácsnokot és dr. Gottenhuber Henrik jegyzőt bízta meg. A kör közgyűlése úgy rendelkezett, hogy a tagsági díj fizetése 1928-tól fogva kötelező. Az 1929. év elején kiosztott 1928. évi tagsági igazolvány 1929. évi novemberig érvényes, amikor azt az 1930. novemberéig érvényességgel biró 1929-es igazolvány fogja felváltani. Költségvetését a kör következőleg állította össze : Bevétel, 1928. évről: 50 tag tagsági díja, à 50 P = 2500 P; 30tag tagsági díja, à 10 P = 300 P ; Déri Miksa-alapítványának kamata 14 P ; Déri Dezső alapítványának kamata 40 P. — 1929-ről : tagsági díjak, ugyanannyi tagtól, mint 1928-ban 2800 P ; a két Déri-alapítvány kamata 125 P. Összesen : 5809 P. Ezzel szemben kiadási szükséglet, 1928-ban : egy felolvasás 250 P. 1929-ben : öt felolvasás 1000 P ; múzeum gyarapítására 2000 P ; múzeumnak ásátási segély 500 P ; előre nem látható kultúrális célra 500 P ; egyenlegként 1930. évre 1559 P. — Összesen : 5809 P. A kör igazgatóválasztmánya a következő új tagokkal bővült : Déri Miksa, Déri György, Déri Dezső, Karay Sándor, dr. Láng Nándor, dr. Lindenberger János, dr. Lukács József, dr. Orsós Ferenc, Olchváry Zoltán, dr. Pap Károly, Pákozdy Sándor, szentpéteri Kun Béla, dr. Révész Imre és Tóth Aurél. Régibb tagok : Balogh István (Kossuth ucca), Bernfeld Sámuel, dr. Csiky József (f), dr. Hüttl Tivadar, Jóna István, Kardos Gyula, Kaszanyitzky Andor, dr. Kölcsey Sándor, Mihalovits Jenő, dr. Radó Rezső, dr. Szabó Mihály, Ungár Jenő. A kör társelnökei : Sesztina Jenő, Steinfeld István ; ügyvezető alelnöke : Löfkovits Arthur. A kör lelkes, fáradhatatlanul munkás, érdemes titkára, dr. Schlotter Ferenc ügyvéd, az év folyamán lelkét visszaadá teremtőjének. Érdemeit a kör jegyzőkönyvében megörökítette.

33

Helyére megválasztotta Nagy Sándor református főgimnáziumi vallástanárt. Pénztárossá pedig Vásárhelyi Armand bankigazgatót, számvizsgálókká : Króh Vilmos, Létay Lajos, Szigethy Gyula tagokat választotta meg.

VII. A múzeum költségei. Debrecen város házipénztárának 1928. évi költségelőirányzatában a városi múzeum fenntartásának személyi és dologi kiadásai már a Déri-múzeum nevet viselő új épület használatbavételére és az újonnan szervezett állások betöltésére való figyelemmel állapíttattak meg. Ez a magyarázata annak, hogy a városi múzeum 1927. évi 18,018 P szükségletével szemben az 1928. évi kiadásokat 44,422 pengővel irányozták elő. Ezen összeg így oszlik meg : Személyi kiadások (igazgató, múzeumőrök, egyéb alkalmazottak illet ményei3) 23,268 P Jutalmak és segélyek 216 P Fűtés, világítás 8,986 P Egyenruházat 300 P Múzeumgyarapítás 7,200 P Múzeum vegyes kiadásai 1,800 P Épület- és gépberendezés fenntartása, takarítása 2,000 P Biztosítás 400 P Ezekbe a dologi kiadásokba belefoglalvák a közművelődési könyvtár fűtési, világítási és takarítási költségei. Ellenben a közművelődési könyvtár személyi és dologi kiadásai külön 13,533 pengőre rúgnak. Arra számítva, hogy az új múzeumot már 1928-ban megnyithatjuk, meg arra is, hogy a közoktatásügyi kormány a város meghozott nagy áldozataihoz arányosítva feljebb emeli a gyarapításra fordítandó rendes államsegélyt, a törvényhatóság különböző címeken tekintélyes bevételt is irányzott elő a múzeum költségvetésében. Nevezetesen : az előadóterem használatából 1000, látogatási díjakból 500, rendes államsegélyből pedig 3600 pengőt. (Ez utóbbival lett volna nekünk 7200 pengőnk múzeumgyarapításra.) Azonban államsegély címén csak 500 pengőt kaptunk. A többi jövedelemtől is elestünk, mert nem nyílhatott meg a múzeum. A múzeumigazgató a városi javadalomból rendes és rendkívüli (költözködés, berendezés) költségekre az elmúlt évben 3 1928. évi zárszámadásból ményei ki fognak maradni.

a be nem t ö l t ö t t

ú j állások illet-

34

tizenhárom ízben összesen 7395.31 pengő előleget kapott elszámolás kötelezettségével. Elköltött ebből összesen 7382.36 pengőt. Mégpedig 2878-30 P (könyv- és oklevéltárnál 1595 P, régiségtárnál 315-95 P, néprajzi tárnál 219-51 P, szép- és iparművészeti tárnál 747-76 P) ; felszerelés-konzerválásra 265*65 P, kezelésre, irodára 77-07 P, postára 63-92 P, tisztogatásra', vegyesekre 695-85 P, berendezésre 790-48 P, teremőrök díjazására 53 P, költözködésre 1871 P, telefon-bevezetésre 146 P, fenntartásra 531-28 pengőt. A házipénztár közvetlenül fizetett ki : egy olajfestményért 400 P, évi jelentés nyomatásáért 420 pengőt. Közvetlenül fizette a személyzetet, fűtés, világítás, biztosítás költségeit. Az építkezés ezideig 1.155,000 pengőbe került. A múzeum 1927—28. évi rendes államsegélye 500 pengő volt. Ebből szakkönyvtári anyagra költöttünk 107-85 P, ásatásra 339-96 P, néprajzi tárra 50 pengőt.

VIII. A múzeum látogatói. Tavaly csak a történeti és néprajzi osztály volt nyitva. Ide is csak az esztendő két első hónapjában bocsáthattuk be a közönséget. Mert márciusban már csomagoltunk és költözködtünk. Január és február 9 vasárnapján 1725 látogatója volt a régi múzeumnak. Az új múzeumi épületet, ahol a muzeális anyag részint ládákba lezárva, részint szabadon hever, komoly érdeklődőknek is csak kivételesen mutathattuk meg. A vendégkönyv szerint legelső látogatója, 1928 április 2-án, a Templomegyesületben tartott felolvasás alkalmával gróf Bethlen Istvánná és kísérete. Megtekintették az új épületet a baráti összejövetelre gyűlt egyetemi tanárok és a dunáninneni városok kongresszusának tagjai.

IX. A múzeumőrök irodalmi munkássága. Tanulmányútjai. Nyilvános előadásai. Zoltai Lajos múzeumőr, tiszteletbeli múzeumigazgató ; a Múzeumi Bizottság üléseinek jegyzője és előadója. Debrecen város szolgálatában 1890 január 1. óta. A törvényhatósági bizottság azonban nyugdíjaztatását mellőzve, közérdekből továbbra is visszatartotta. A gróf Tisza István Tudományegyetem bölcsészeti fakultásának honoris causa doktora ; a gróf Tisza István Tudományos Társaság rendes-, a Magyar Néprajzi Társaság és a Csokonai-kör választmányi tagja ; a Műemlékek Orsz. Bizottságának és az Orsz. HadimúzeumEgyesületnek lev. tagja stb. Debrecen sz. kir. város és a Tiszán-

35

túli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata ismét megbízta, hogy szerkessze a vállalat kiadásában megjelenő, tisztes múltú Debreceni Képes Kalendáriomot. Ennek 1929. évi folyamában közzétette a debreceni református Kistemplom harmadfélszázéves múltjának történetét. A debreceni Templomegyesületben (jan. 25.) előadást tartott ,,A kálvinizmus és a művészet Debrecenben" címmel. Ez az értekezése az Egyesület lapján kívül önálló füzetben is megjelent, képekkel. A Kossuth uccai református templom 40 éves jubileumakor (virágvasárnapján) a templomi gyülekezet előtt ismertette a templom építését és alapítóinak érdemeit. A Kistemplom újjáépítésének örömünnepén (szept. 9.) a templom viszontagságos múltjáról tartott felolvasást. Ugyanazon napon helyette Berettyóújfaluban dr. Borsody-Bevilaqua Béla műzeum-adjunctus olvasta fel az ismeretes régi, szép históriás ének főhőse, Kádár vitéz síremlékének a Vitézi Szék, az Orsz. Hadimúzeum-Egyesület és a Kanizsai Dorottya-Egyesület által rendezett leleplezési ünnepén : ,,Mi módon találtam meg 1920-ban Kádár \itéz sírját?" című visszaemlékezését. Történelmi tárgyú néhány kisebb cikke jelent ínég a helyi lapokban és a Historiá-ban. Az első magyar irodalmi és művészeti kongresszus (1928 okt. 22—25.) iparművészeti osztály elnökének, dr. Czakó Elemérnek tájékoztatása végett emlékiratban foglalta össze azokat az elgondolásokat, tervezgetéseket és intézkedéseket, amelyek Debrecenben merültek fel a protestáns egyházi műemlékek védelme érdekében. Az orsz. könyvforgalmi és bibliograficai központ felhívására, a Magyar Minerva új kötete számára összeállította a városi múzeum utolsó 15 évi fejlődésének leírását, ismertetvén <>zzel együtt a városi múzeumhoz csatlakozott Déri-múzeum eddig kevésbbé ismert anyagát. Dr. Ecsedi István, a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem magántanára ; a debreceni református tanítóképzőintézet r. tanára ; Debrecen város múzeumának tb. őre, a néprajzi osztály vezetője ; a városi közművelődési könyvtár igazgatója. A Tisza István Tudományos Társaság rendes-, a Magyar Földrajzi, Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar AdriaEgyesület, a debreceni Csokonai-kör és Műpártoló Egyesület választmányi tagja ; a Magyar Alföldkutató Bizottság, a Honismertető Társaság, a Magyar Földtani és a Természettudományi Társaság működő tagja stb. stb. Munkásságát két irányban folytatta : 1. Gyűjtögette a magyar tárgyú néprajz és folklorisztika elemeit Debrecen, a Hortobágy és a Tisza mentén. 2. A nyári július—szept. hónapokban földrajzi és néprajzi tanulmányutat tett Finn- és Lappország területén. Különösen a nomád lappok földjét és népét tanulmányozta. Eljutott az Inári-tó vidékén tanyázó lappok közé a Nordkyn-ig. Innen visszatérve, járt az orosz határig. 3*

36

Majd egy halászhajón kiment a Jeges-tengerre. Itt a halászok életmódjával ismerkedett meg. (Tőkehal-szárítás, a hering feldolgozása.) Látta a madárhegyeket és a madárszigeteket. Európa legészakibb városai : Hammerfest, Tromső, Trondhjem, Bergen megtekintése után átkelt a norvég hegyvidéken s meg~ érkezett Oslóba. Stockholmon, déli Svédországon, Dánián, Németországon keresztül nyitott szemmel utazva, bőséges tapasztalattal érkezett haza. Számos lapptárgyat, még több fényképet, hozott magával és ajándékozott a Déri-múzeumnak. Ezen útjában a m. kir. külügyminisztérium, Debrecen városa és a finn kormány jelentős segéllyel támogatta. Az év folyamán számos nyilvános előadást tartott. — A Tisza István-egyetemen az I. félévben ,,Magyarország északkeleti Felvidékének", a II. félévben ,,Erdély földrajzát és néprajzát" adta elő. A Xyári-egyetemen a Hortobágy-puszta életét ismertette. A debreceni Népszerű Főiskolán a „Lappföld és népe", „Tanulmányutam az északi államokban" c. tartott előadást. A debreceni Munkás-Otthonban ,,Az új török birodalom gazdasági helyzetét", Nyíregyházán a Kálvineumban ,,A hortobágyi nép lelkivilágát" ismertette, pásztor és betyárnótákat mutatva be. Ugyanerről tartott előadást a törökszentmiklósi gazda-körben. A debreceni polgári és gazda-körben ,,a bulgár parasztról", majd ,,a bulgár öntöző földmívelésről", a debreceni Utazók Egyesületében ,,A keleti kereskedelemről". A debreceni Iparos-körben is bemutatta a hortobágyi pásztor és betyárnótákat. Tárlatvezetéssel magyarázott Pálffy József hortobágyi tárgyú képeinek kiállításán. Márc. 15-én ünnepi beszédet tartott a kollégium dísztermében „Debrecen és az 1848-as események" címmel. Vetítettképes előadásokat tartott még : a debreceni Templom-egyesületben : „Mit láttam a szentföldön ?" és a „Szentföld lakói", a Zsidógimnázium kultúrdélutánján „Keresztyén szemmel az újjáépülő Palesztinában", Berettyóújfaluban : „Ahol Krisztus urunk élt, tanított és szenvedett" címmel. Az egyetemi tanárok baráti összejövetelének hortobágyi kirándulásán : „Mire tanít a Hortobágy-puszta ? A hortobágyi nóták lelke". Ecsedi Istvánnak irodalmi tevékenysége is élénk. Önálló cikkei : „Hogy gyűjtöttem a hortobágyi nótákat ?" (Kincses Kalendáriom, 1928.) — „Három vallás szent városában." (Debreceni Képes Kalendáricm, 1928.) — „Debrecen sz. kir. város könyvtára" (a Múzeum 1927. évi Jelentésében). — ,,A debreceni Közművelődési Könyvtár Könyvjegyzéke, 1928." — „A bulgár ősi földmívelés". (Népélet, 1928.) Űtilevelek egész sora a „Magyarság" és a debreceni helyi lapokban. — Önálló munkája : „Emberföldrajz", Debrecen, 1928. Dr. Söregi János múzeumi segédőr. A Debrecen város nevéhez fűződő, de lényegében országos jelentőségű s Borom-

37 isza Tibor, Káplár Miklós és Harsányi György Lajos művészekből álló „Hortobágyi festő-kolónia" céljairól, működéséről számos cikket írt a „Debrecen Keletmagyarországi Napló" c. helyi lapban. Ezek közül megemlítjük a „Van-é létjogosultsága egy debreceni müvésztelepnek ?" és „A hortobágyi festő-kolónia első évének eredményei" c. hosszabb cikkeket. Ugyanezzel a témával foglalkozik a Debr. Képes Kalendáriom 1929. évi folyamában megjelent írása, mely a festő-kolónia jelentőségét, főleg Debrecen város szempontjából bírálja. Címe : „Debrecen, mint az új magyar művészet kiindulópontja." Ugyancsak a „Debrecen" hasábjain vitázó cikkben szállt szembe dr. Lázár Béla műtörténésznek egyik debreceni látogatása alkalmából a Déri-gviijtemény néhány képére tett s hírlapilag is közölt téves megállapításaival, a következő címen : „Mi a valóság abban, hogy dr. Lázár Béla szenzációs hamisítványokat fedezett fel a Déri-múzeum képei között ?" Debreceni vonatkozású néhány könyvismertetésen kívül a „Debrecen" karácsonyi számában új adatokkal bővölködő cikket írt néhai Déri Frigyes emlékezetére a nagy alapító és testvérei műpártoló-, gyűjtő- és műértő hajlamáról „A művészhajlamú Déri-család" címen. — A Debreceni Nyári Egyetem hallgatói számára vetített képes előadást tartott a régészeti „Ásatások"-ról. Ugyanő titkára a Debreceni Madárvédelmi Egyesületnek. Az általa vezetett régészeti ásatásokról szakszerű jelentéseket készített. Szabadság idejéből tíz napot Bécsben töltött, ahol az ottani múzeumokat, az állandó és időszaki képkiállításokat tanulmányozta. Kelt Debrecenben, 1929 febr. 12-én. Löfkovits Arthur, múzeumigazgató.

Dr. Zoltai Lajos, tb. múz. igazgató, múzeumőr.

B) FÜGGELÉK A VÁROSI MÚZEUM 1928. ÉVI JELENTÉSÉHEZ.

Régészeti ásatásaink 1928-ban. I. Kábán: egy hun-avarkori lovas sír. Simon Pál Kábán lócsontok

községi főjegyző telefon értesítésére, hogy körül apró bronz és vastárgyat leltek, április 13-án azonnal kimentem Kabára. A község belső területén, a vasúthoz vezető főucca nyugati oldalán, dr. Márton Géza községi orvos telkén házépítéshez ásott nagy mészgödör szélén, 180—190 cm. mélységben feküdt a lelet, a 15 • méter területű gödör keleti végében. A vállalkozó, minthogy sietnie kellett az építkezéssel, nem egyezett bele, hogy munkáját a gödör bővítésével késleltessem és zavarjam. Egy üreg bevájásával mégis meggyőződhettem arról, hogy ott alacsony növésű ló zsugorított csontváza fekszik, a jobboldalán, lábaival északra fordulva. A gödör megásásakor lelt erősen élegült bronzszögecskék, apró vasdarabok kétségtelenül a lószerszám tartozékai. A bevájt üregben megtaláltam az egyik kördedalakú füles kengyelvasat, hevedercsatot és a zabla csuklós szárának felét. A ló gazdáját túl az odún, a kút felé sejthettem. A sírt teljesen csak az építkezés befejezése után bonthattam ki, amit akkorára engedett meg dr. Márton Géza. Július 6-án mentem ismét Kabára. A lovas vitéz tetemét, az új ház délnyugati szöglete előtt, a mészgödör és a szivattyús kút között ásott 6 •-méter területű kutatóárok déli végében, a lócsontváztól egy méter távolságra találtam meg 2.40 méter mélységben. A hanyattfektetett tetem az észak-déli iránytól kissé keletfelé hajlott, 25° alatt. A fej észak felől feküdt, a jobbarcon ; a láb délnek nyúlt. Mindkét kar szorosan a derékhoz simult. Jól megtermett a vitéz. Magasságát 176 cm.-nek mértem. Övéi tisztességesen gondoskodtak sírontúli életéről. Felszerszámozott lovon kívül a következő tárgyakat találtam mellette : 1. Egyélűnek látszó, egyenes pengéjű, hüvelyes vaskard; keresztvasa nincs ; hossza 95 cm. A vitéz baloldalán feküdt, fejtől kézfejig. 2. Hüvelybe szorított keskeny vaskés ; a bal-

39

csípő és az alsó karcsont között, hegyével lefelé. 3. Vascsat, a halott derekán, elől. 4. Kampósvégű kisebb hengeres vasdarab, a jobbkézfejnél. 5. Rossz ezüstből készült kisebb-nagyobb szíjjvégek, a csípő felett, többnyire balfelől, úgy elől, mint

9. á b r a . K a b a i h u n - a v a r k o r i lovassír. Abb. 'J, Hunnisch-avarisches Reitergrab in Kaba.

hátul, a gerincoszlop felett és megett. A kis szíjjvégek egyike a jobboldali két alsó borda közt hevert. E szíjjvégek minden díszítést nélkülöző, sima kettős lemezből készültek ; a nagyobbak falcmezzel béleltek és keskeny fémszalagból való perem veszi körül azokat. Méreteik : 123 x 24—68 X 21—50 x 21—22 X14 mm. Számuk : négy nagyobb és hat kisebb. A czikói 247. sírban leltek ilyen egyszerű, sima szíjjvégeket. (Hampel : Alterthümer

40

des frühen Mittelalters. III. Taf. 214. 5., 6., 7., 8., 9. ábra.) 6. Szélein bordázott 22 x22 mm. nagyságú fémpánt,2 drb a gerinccsont alul, félgömbölyű 4 drb bronzszögeccsel együtt. 7. Arany fülönfüggő, a balhalántékról, karikán filigrán mívesen összeillesztve négy kisebb és egy nagyobb arany gömböcs. (Hampel : id. m. Mártély Taf. 89., 13.) 8. A lábfejnél valamely kisebb emlősállat csontjai. A kengyelvas párja nem került meg; se a zabla hiányzó része. Még csak azt jegyzem meg : az egész házat alápincézték, de több sírt nem találtak. Az udvaron való továbbkutatáshoz pedig nem volt mód. Az ucca túlsó oldalán észrevehető, hogy ott a talaj felszíne lefelé lejt ; hajdan ott ér vonult el. Ez ér partján temették el a pogány vitézt ; valószínű : többed magával. Ugyanennek az érnek a község északnyugati szélén ma is nádat termő része partján Seemayer Vilibald 1897 őszén néhány árpádkori sírt tárt fel karperecekkel és halántékgyűrűkkel.

II. Puszta-Halápon : hun-avarkori temető. Rügyfakadáskor halápi tejesasszonyok újságolták egy nyilastelepi szatócsnak, hogy Gajdos János kaszálójában vaskardos vitézt találtak. Telefonon a múzeum is meghallotta ezt a hirt. Sesztina Jenő saj át autój án vitt ki a Halápra, : lássuk, mi az igaz a milimárik beszédjéből. Gajdos János, szorgalmas, ügyes kisbirtokos a halápi vasúti megálló és a csárda között néhány holdnyi kőrisfás földet kapott cserébe a várostól. A rajta levő erdőt a mult télen levágatta, dombos részét pedig körülbelől 700—800 D-mtr. területen lehordatta a közeli mocsaras völgybe. E munka közben több emberi csontvázat leltek, tízet vagy tizenötöt, — nem olvasták meg. Egyik sírban lócsontok is feküdtek, sokféle vas meg zöldes színű lapos holmi is volt a halott körül. Nem sokat törődtek vele. A vaskardot leventék vitték el, akik a közeli iskolából vetődtek oda bámészkodni. A zöldszínű lemezeket egy zsidófiú tördelte szét s mivel nem aranyból voltak, bedobálta a vízbe. Gajdos uram, a tulajdonos, csak néhány tárgyat vitt be a tanyájára. Ezeket nyomban készségesen átadta a múzeumnak. Ajándékul kaptunk tőle : filigrán mívű csöves arany fülönfüggőt (V. ö. Hampel : Alterthümer etc. Ordas. III. T. 78. 2. a.' Závod. III. 248. T.) ; egy vaskengvelt (V. ö. Hampel id. m. III. 87., 146. és 196. T. Mártély, Keszthely és Regöly) ; egy vaszabiát (V. ö. Hampel id. m. III. 146. T. Keszthely) ; egy bizonytalan rendeltetésű görbe vastárgyat és két emberi koponyát. Magam tovább keresgélvén a lovas sír helyén, megtaláltam a kengyel párját ; találtam egy kis indás díszítésű bronzszíjvéget, meg egy másikat, de csonkán. Ez utóbbin aranyozás nyomai látszanak. (V. ö. Hampel id. m. III. 98. T. 6. á. 112. T. 2. á. 156. T. 6. á. Horgas, Nemesvölgy és Keszthely.)

41

Nyomoztunk az eltévedt kard után is Csűrös tanácsnok úrral együtt. A halápi tanítónő, Bánky Gáborné akadt rá egyik levente fiúnál. A kard egyélű, kissé görbe, keskeny pengéjű. Markolatvasa hiányzik ; hossza 69 cm. Imé, nem ok nélkül erősen reménykedtünk Gajdos János temetőjében. Az ásatást

Abb.

10.

10. á b r a . P u s z t a h a l á p i h u n - a v a r k o r i lovassír. Ilunnisch-avarisches Reitergrab in der Puszia-Haíá[).

is szívesen megengedte. A lehordott terület körül, a domb oldalán dr. Sőreghi János kartársammal együtt három napig — április 19., 20., 21. napjain — keresgéltük a temető többi részét. Fel is tártunk tizenkét sírt. De csak az 1. és a 12. sírban volt valami szegényes melléklet. Amabban, az ágyék alatt kis vaskés, emebben a jobboldali forgónál és a jobb könyöknél egy-egy

42

kicsiny vascsat. A sírok mélysége 70 cm—1*40 mtr. közt váltakozott. A sírok iránya észak-nvugat-délkelet ; a fej mindig napnyugta felől. A csontvázak, kivéve a 3. sírbelit, amelynek lábai összehúzódtak, kinyújtóztatva, hanyatt feküdtek. Általában kistermetüek, (l-3(>—1-45 mtr. magasak) csupán kettő érte el az 1-65—T70 mrt. magasságot. Gajdosék azt mondják, ilyen szegények voltak azok a sírok is, amiket ők találtak.

Abb.

11. á b r a . P u s z t a h a l á p i h u n - a v a r k o r í t e m e t ő b ő l . 11. Hunnisch-avarisches Gräberfeld in Puszla-Haláp.

Takarás után, szeptember 16—17-én megint beállottunk a halápi temetőbe. A domb tetején, amely Weisz Aladárné tulajdona, vallattuk most az ősök nyugvóhelyét. Kutató árkaink egymás után tagadólag válaszoltak. Végül, a középsőben, 170 cm. mély sírra bukkantunk. A test felső része hiányzott ; csupán az aránylag rövid és vékony lábszárak kerültek elő. Látszott ebből is, hogy egy még fejletlen egyént hantoltak el ide. A sírban egy apró gömböcsökkel díszített arany fülkai ikát (V. ö. Hampel id. m. III. 89. T. 11. ábrát), továbbá csonka vaskést és egy favedrecskének 3 drb bronz abroncsát fülével együtt találtam. A veder a lábfejnél feküdt ; némi korhadvány még a fadongákból is megmaradt. A cikói és a keszthelyi temetőkben is találtak ilyen veder abroncsokat (v. ö. Hampel id. m. III. 144. T. 1. 218. T. 345. sz. 22. á.). Gajdos J. földjén ugyanakkor valami fésűszerü eszközzel telekarcolt fületlen csuprot is leltem még. A föld visszahányása közben pedig egy primitív módon vonalakkal díszített trapéz idomú bronzlemez került elő. Rendeltetése bizonytalan. (L. 10. ábr. II.)'

43

III. Hajdúhadházon: rézkori tűzhely. A hajdúhadházi vasúti állomás közvetlen szomszédságában fekvő mészhomok-téglagyár telepén, amely Löfkovits Arthur múzeumigazgató és Doktor Armin iiy. műszaki tanácsos tulajdona, a mult év őszén 5 mtr. mélységben három rézcsákányt találtak a homok-bányászok. A tulajdonosok a leletet a városi múzeumnak ajándékozták ; engedelmökkel dr. Sőreghi János próbaásatáshoz fogott a rézcsákányok lelőhelyén, ahol a homok alatt őskori tűzhely nyomai látszottak. Sőreghi hivatalos jelentése alapján ismertetem az eredményt. Az öt méter magas homokpart lebontása után, ami eléggé veszedelmes volt, félméter vastag agyagos homokréteg felett körülbelől 24 •-mtr. területen szabálytalan alakú ősi tűzhely tárult elibe, amely 2—8 cm. vastagságú égett föld, korom- és faszén keverékéből

12. á b r a . H a j d ú h a d h á z i r é z c s á k á n y o k . Abb. 12. Kupfer öxte von Hajdúhadház.

állolt. Itt-ott elégett fatörzsek maradványait ösmerte föl. A tűzhelyet gondosan átkutatta, de ott semmi jellemző tárgyat nem talált. Hasonló tűzhelyfoltok a homokbánya ugyanilyen mély fekvésű más részein is mutatkoztak. A rézcsákányok, amelyeknek ábiáját is bemutatjuk, tipikus rézkorszaki harci fegyverek, keresztbe álló éllel, középre helyezett, belől tokos nyéllyukkai. Az egyik nagyságával és erősen koptatott fokával üt el a másik kisebb kettőtől. Feltűnők rajtok a beütött mesterjegy-féle körök. (L. 12. ábra 1. b. 2. b.)

IV. Puszta-Monostoron: középkori temető. Már régebben feltűnt nékem a pallagi gazdasági akadémia földjén, túl a Nagyerdőn, a nyírbátori vasút kanyarulatánál egy fakószínü domb, amelynek téglatörmelékes voltát a vonatról

44

is könnyű volt fölismernem. Helyén van itt megjegyeznem, hogy Debrecen a gazdasági akadémiának voltaképpen nem Parlagh-pusztán adományozott 400 hold földet örökösen, 200-at pedig haszonbérben, hanem a hajdani Monostorfalvához tartozott határrészen. Hiszen az elpusztult Monostorfalva temploma is a hadházi monostori rész határvonalán emelkedő dombon állott. Ezt a dombot 1868 óta szántogatja a gazdasági akadémia. Hogy megértsük ennek az ásatásnak az indítékát, tudnunk kell azt is, hogy az Árpádkor vége felé a debreceni Nagyerdő táján egy Szalók nevű úr, de genere Hunt-Pázmán, debreceni Dózsa mester sógora szerzeteseket telepített le.4 Innen eredt a Szalók Monostora elnevezés, majd a megült kis község Monostorfalva neve. Szalók comes kegyes alapításáról — monasteria nova — a néven kívül alig maradt fenn egyéb írott feljegyzés. Jó másfélszáz esztendővel később is, Zsigmond király 1429. évi egyik oklevelében idetartozólag csak annyi mondatik, hogy Monostor földesurának, Várdai Miklósnak panaszára meginti a király a debreceni bírót, esküdteket és közönséget, ne merjék elhordani a Monostorhoz tartozó Szentpálteleki nevű pusztáról a monostori jobbágyok által learatott gabonát és lekaszált szénát.5 Az említett téglatörmelékes dombon, a téglák méreteiből is következtetve középkori eredetű néhány soros téglafal maradványt, gyakori kincskei esés miatt szanaszét heverő sok emberi csontot, két ép csontvázat is, meg egy tipikus középkori fazék töredékét találtam az október 22—23. napjain végzett ásatás alkalmával. Mindez megerősítette bennem azt a feltevést, hogy ez a domb hajdan rendes temetkezőhely volt, mégpedig a középkori jámbor keresztyénség ájtatoskodó szokásának megfelelően, sacellum, valamelyik szentnek tiszteletére épült kápolna árnyékában. Nékem, aki eléggé sokat foglalkoztam Debrecen múltjával, határainak kialakulásával, ez ásatásnak egyébként sovány eredményéből is könnyű sejtenem, sőt következtetnem, hogy e domb körül terült el a Zsigmond király idézett levelében említett Szentpál-teleki nevü puszta ; az is sejthető, hogy a megásott helyen a Remete Szent Pálról el nevezett kápolna, egy paulinus barát szerény kis monostora állott.

V. Hajdúszoboszlón: rézkori temető é s telep. A petróleumot kereső szoboszlói fúrótorony főmérnöke, Gusztáv, jelenti október 28-án a múzeumnak, hogy a szoboszlói vasúti állomás cukorrépa rakodójának földmunkáFaller

4 Zoltai : A monostori templom. Debr. sz. kir. város Múzeumának 1911. évi Jelentésében. 42—43. 1. 5 Zichy cs. okit. VIII. 382. Zoltai idézett értekezéséből.

45

latainál sírok, ezekben edények és kőeszközök mutatkoznak. Ugyanekkor Bariha állomásfőnök a Nemzeti Múzeumot értesíti a leletekről, ahonnan Tompa Ferencet küldik le körülnézni. Nagyon biztató hetyszíni szemle után abban egyeztünk meg, hogy ott Debrecen város múzeuma fogjon rendszeres ásatáshoz. A munkások a pályaudvar északi, városfelőli oldalán elhúzódó régi csatorna meghosszabbításánál bukkantak az első zsugorított csontvázakra. Ezeket edények vették körül ; mellettük kőkéseket, gyöngyöket és egy szép kőbaltát is találtak. Úgylátszott, a felfedezett temető elterül a csatorna mindkét oldalán. A kutatáshoz tehát az állomáshoz csatolt területre nézve a Máv. üzletvezetőségétől, a közbirtokossági belső legelőre nézve pedig Szoboszló város Tanácsától engedélyt kértem és

Abb.

13. á b r a . A h a j d ú s z o b o s z l ó i r é z k o r i t e m e t ő 13. Die Skizze des kup/erzeitlichen Grüberfeldes

helyszínrajza. von Hajdúszoboszló.

kaptam. November 1-től 9-ig" tartott az ásatás, hat munkással, amíg a költségből futotta. A munka első részét Zoltai vezette, a másik felét dr. Sőreghi János. Az első kutató árkokat az új rakodó területén, a csatornával párhúzamosan ástuk. A terület feltöltése és az út burkolása miatt itt sietnünk kellett, mert máris csak keskeny földszalag állott rendelkezésünkre.— Itt negyven méternyi kutató árok irányában hat sírt találtunk. A csatorna északi oldalán, a város felől, amazokkal átellenben két 30—30 méter hosszú kutatóárok segítségével megint hat sír került elő. A közbüleső csatorna területén a munkások bemondása szerint 4—5 sír lehetett. E sírok mélysége 60—80—90 cm. Ügy temetkeztek beléjök, hogy a halottak vagy jobb- vagy baloldalukon, az arc elé emelt kezekkel és erősen felhúzott lábakkal pihentek ; fejők délnek, helyesebben délkeletnek esett, lábaik pedig északnyugat felé nyúltak. Mint jelenthet ez a különbség a tetemek sírbafektetésénél ? Talán az eltemetettnek a r.emét (genus) jelölték meg

46

ez által a gyászolók ? A jobboldalukon fekvő, arccal napfeljöttének néző csontvázak mellett többnyire fegyvert (buzogányt, baltát, nyílhegyet) és késpengét találtunk. Míg a baloldalán pihenő halott egyikénél sem fordult elő sem fegyver, sem kés. Ellenben két ilyen sírban a derék táján, a hasüreg helyén gyöngyöket leltünk. A napkeltére figyelő holtak eszerint férfiak, a lenyugvó napba tekintők nők voltak ? ! Vájjon nem a nap- és hoid-imádásra vezethető-e vissza az a szokás, hogy

Abb.

Ii.

14. á b r a . K ő - és r é z e s z k ö z ö k a H a j d ú s z o b o s z l ó i r é z k o r i t e m e t ő b ő l . Stetn-\und Kupfergeräte aus deni~kupferzeitlichen Gräberfeld von Hajdúszoboszló.

férfiak a természeti vallásokban rendesen hímnemünek képzelt Napisten, a nők pedig a nőneműnek ábrázolt Holdisten felé fordultak a halál után következő új életük megkezdésekor ? A halott mellé edényeket raktak, rendesen többet és többfélét, olykor nyolcat is, nagyobbat-kisebbet. Az ételes-italos fazekak, csuprok, kancsók, tálak, tányérok néha egészen körülveszik a más világra induló embert. Pár sírban a misztikus talpcsöves tál is előfordult ; magas csöves talpán négy sor kerek lyukkal. A test alsó részén pedig többnyire állati csontok is hevertek ; ízes falatnak való húsdarabok maradvá-

47

iiyai. Egy-egy kőbuzogány, kőkalapács, néhány nyílcsúcs férfi sírokat, a kőgyöngyök hihetőleg női sírokat jellemeznek. Gyakoribb a csontvázak mellett a kés és vakaró, opálból, tűzkőből. Igen figyelemreméltó : megjelenik e sírokban már .az első fém, a vörösréz is : kis véső, tű és ár alakjában. Az egyes sírok leltára, rövidre szabott leírásban ez : 1. sír : jobb oldalára fektetett csontvázzal. Koponya felett kőbuzogány pettyes porphir; megette és az alsó gerincoszlop megett egy-egy nagy késpenge ; az áll alatt állati fog ; arccal szemben kancsó ; balkéz fejénél kis réz véső ; térd előtt és az alsó lábszárak mellett a lábfejig egymás után : lapos símítókő (homokkőből), alatta vadkan agyara, nagy fazék, talpcsöves tál, tányér, serleg, két obsidián nyílcsúcs, pár állati borda. (16 á.)

Abb.

15. á b r a . E d é n y e k a h a j d ú s z o b o s z l ó i rézkori t e m e t ő b ő l . 15,' Gefässe aus dem kupferzcitlichen Gräberfeld von Hajdúszoboszló.

2. sírban baloldalára fektetett csontváz körül : a fejtől délre sorbarakva : kis tányér, kancsó, nagyobb tányér, talpcsöves kehely alakú edény, félgömbölyű csésze ; a farcsontok megett félgömbölyű edény, nagy, mély öblös tálféle; másik összeomlott nagy fazék, a térd mellett kavics görely, tán parittya kőnek használva. 3. sír : nagyon összezsugorított csontváz a jobboldalán fekszik ; kezei között mintha ivásra készülve tartana egy kancsót ; a hasüreg helyén és a könyöknél három kő, kés és vakaró, réz-ár, vadkan agyara ; a hátgerinc megett három nyílcsúcs és kovaszilánk ; a lábnál alaktalanná omlott edény roncsai, állati lapocka-csont. 4. sírban baloldalára fektetett csontváz ; a fejtől délnek talpcsőves tál, mellette tányér, csésze ; o térdnél talpcsö-

48

ves nagy fazék ; a lábfej megett megint nagy edény összeomoltam 5. sír baloldalon fekvő tetemének homloka előtt, szájával a halott felé fordított kancsó ; feltartott jobbkezében kis tányér. Faránál kavicsgörely és csupor ; sarkainál csövestalpú öblösfazék, amely égett, pernyés földdel volt tele, benne kevés faszenet is leltünk ; lentebb mély tál, beléhelyezett kancsóval. 6. sírban a halott jobb oldalán feküdt ; alsó lábszárai párhuzamosan csaknem érintették a felső lábszárakat. Ez a helyzete a csontoknak, másként mint szoros összekötés következtében, aligha állhatott elő. A koponya előtt ajkak felé fordított kancsó ; az áll alatt és a balkönyöknél egy-egy kova késpenge ; utóbbi mellett réz ár. 7. sír felső részét már a csatorna ásásakor kibontották ; a napszámosok ennek a csontváznak a fejénél lelték a már említett szép serpentin kőbaltát vagy kalapácsot. A felső jobblábszár és az alsó lábszárak két oldalán néhány nyílcsúcs, a lábfejnél kancsó feküdt. 8. sír felső részét a csatornaásók már szintén feldúlták ; a csontváz jobb oldalán feküdt. A térdnél nagy öblös talpcsöves faze16. á b r a . A h a j d ú s z o b o s z l ó i r é z k o r í t e m e t ő Abb.

10.

1. Grab

1. sz. s í r j a . des kuP,erzeitlichen

von Hajdúszoboszló.

Gräberfeldes

k í i t

'

aZ

a I s Ó

jobblábszár

mellett szép nyilcsucsot leltünk tűzkőből. 9. sír koponyája is m á r hiányzott ; a halott b a l o l d a l á n feküdt. Háta megett öblös fazék ; a far és a lábfejcsontok között összeomlott csövestalpú nagy fazék, e körül állati s z á r - c s o n t o k ' a hasüregben és a medencecsontokon fűzérnyi márványgyöngy szanaszét szórva. 10. sír csontváza napfeljöttének fordulva, erősen zsugorítva ; koponyájára téve kés penge ; előtte, szájával ajak felé fordított kancsó ; háta megett, a váll irányában csésze. 11. sír csontváza naplementének néz ; feje megett, délről kancsó ; homlokával szemben talpcsöves tál ; a hasüregben

49

apró, kerek márványgyöngy, szétszórtan ; az alsó lábszárakon túl, északról több edény egy bokorban, ú. m. tányér, benne poháralakú edényke, szokatlan alakú fülesfedő (?) töredéke, amely — sajnos — szétmállott, kisebb fazék és csövestalpú nagy öblös fazék. 12. sír csontváza is a baloldalán feküdt, arccal nyugatnak. Mellékletei : a felemelt kézfej mellett, az arccal szemben kancsó és tányér ; a térdénél széles, öblös fazék ; az alsó lábszárak hosszában eldőlve talpcsőves magas fazék, mellette csöves talpalakú edény, amelyet hihetőleg fedőnek használtak ; a farcsont és a sarokcsont között kancsó és csésze. A felbontott sírok közelében, ott, ahol az új csatorna derékszög alatt déli irányba, a vasúti töltés felé fordul, azután a város felől körülbelül 100 méter távolságra lévő kis domborulaton is észrevettük azt a helyet, ahol e környék hihetőleg legelső telepeseinek tűzhelyei keletkeztek. Amott a csatorna medréből felszínre került égett földrétegek, edénytöredékek, állati csontok, mint konyhahulladékok s egy gondosan megmunkált szarvasagancs véső, emitt egy próbaárokban talált hasonló tárgyak jelentkeztek tanúvallomásra. E helyen tavasszal 1 7 . á b r a . A h a j d ú s z o b o s z l ó i r é z k o r i t e m e t ő . sz. sírja. folytatni óhajtjuk az ása- Abb. 17. 12. GrabX I Ides kupferzeitlichen Gräbertást, amely ímé, máris fifeldes von Hajdúszoboszló. gyelemreméltó eredménynyel jutalmazta a költséget és fáradságot. Debrecen környékén, távolabbi területekre is gondolva, de mellőzve néhány magános őshalom feltárását, amelyek csak egy-egy sírt takarnak, a bronzkort megelőző időkből, ez a szoboszlói a legelső temető, amely többé-kevésbbé szakszerű megfigyelés mellett ásatott meg. Egy réz periódusra, a neolithikumot a bronzkultúrával összekötő átmeneti időszakra valló leletek ámbár nálunk igen gyakoriak és nagyszámúak — az imént ismertetett hajdú4

:

al-

so

hadházi rézcsákányok is idetartoznak, de sírok a rézkorból elvétve kerültek kibontás alá, temetőt pedig a pestmegyei tökölin kívül — írja Bella Lajos — alig ösmertek mind mostanáig nagy Magyarország területén. A Nemzeti Múzeumnak jutott a szerencse nemrég, hogy csaknem egyidőben két rézkori temetőt tárhatott fel, Bodrogkeresztúron és Pusztaistvánházán.6 — E világhírűvé lett két őskori temető közt fekszik a harmadik : a debreceni múzeum szerényebb igényű szoboszlói temetője, amazokéhoz nagyon hasonló keramikával, függőleges lyuksoros magas csöves lábú tálakkal, pattintott és csiszolt kőfegyvereivel, apró rézeszközökkel a zsugorítva temetett csontvázak mellett, amelyek ama megfigyelés szerint is megegyeznek a bodrogkeresztúri és istvánházai temetővel, hogy a férfiak jobb, a nők baloldalukon feküsznek. A sírok orientálásában, valamint Szoboszlón a mészbetétes edények, Pusztaistvánházán pedig csiszolt kőszerszám ezideig észlelt hiányában jelentkező különbözőség alighanem csupán helyi okokra, helyi szokásra vezethető vissza. Dr. 1. L.

Deutscher Auszug. Abbildungen sind im ungarischen Texte. I. Der vorliegende Jahresbericht enthält die Tätigkeit und den Zustand des Museums der königlichen Freistadt Debrecen vom Jahre 1928. Dieses Jahr bedeutet eine neue Periode im Leben des 25 Jahre alten Museums, da die Sammlungen vom alten (Abb. 6.) in das neue moderne Gebäude (Abb. 1.) übersiedelt wurden, wo sie mit der von Friedrich Déri dem ungarischen Staate geschenkten Sammlung vereinigt worden sind. Dieses Gebäude der vereinigten Museen hat die Stadt Debrecen mit einem Aufwände von 1.155,000 Pengő erbaut und dasselbe in dankbarer Erinnerung des Gründers — ,,Déri-Museum" benannt. Das alte städtische Museum ist ein Lokalmuseum, das des Déri aber eine universale Sammlung und beide zusammen werden nach Budapest das erste Museum Ungarns sein. Die Grundrisse des neuen Gebäudes (Souterrain, Parterre, I. u. II. Stock) siehe Abb. 2., 3., 4., 5. 6 Hillebrand—Bella: Az őskor embere és kultúrája. 169—171. Areh. Ért. uj f. XLI. 50—57. U. a. XLII. 43—47. O. M. Bégészeti Társulat Évkönyve. TI. 24—40.

51

Die Übersiedlung des alten städtischen Museums, der städtischen Bildergalerie und der Bibliothek für öffentliche Bildung, ebenso die officielle Übergabe der Déri'schen Sammlung wurden noch im Frühling durchgeführt. Die oberwähnte Bibliothek hat ihre Tätigkeit schon im Monate April begonnen, aber die innere Einrichtung des neuen Museums beansprucht grosse Sorgfalt. Die Entwürfe der Einrichtungen und der verschiedenen Vitrinen und Möbeln macht eine Komission von vorzüglichen Fachmänner. Die Stadt Debrecen hat für die Einrichtung und Ergänzungen der unvollständigen Sammlungsgruppen 280,000 Pengő zur Verfügung gestellt. Die Einrichtungsentwürfe sind bereits fertig und die Ausführung wird in kurzer Zeit begonnen. Im neuen Museum werden 3 Beamten (Direktor, Kustos und Assistent), 2 Fachdiurnisten, 2 Diurnisten, 1 Portier und 3 Diener angestellt. Das Museumsgebäude ist eigentlich ein Kultürpalais, da sich in demselben eine Bibliothek, ein Vortragssaal, 2 Räume für periodischen Kunstausstellungen etc. befinden. Das ganze Kulturpalais untersteht dem Museumsdirektor, dessen Oberbehörde einerseits die Museumskomission, sowie der Stadtrat, anderseits die Sammlungs-Universität beziehungsweise das Kultusministerium ist. Die neue Organisationsregel des Deri Museums wurde von einer sachverständigen Komission den modernen Verbältnissen entsprechend ausgearbeitet. Die Aufsichtskomission und die Museumsbeamten haben sich im vergangenen Jahre auf verschiedenen Gebieten betätigt. Das Museum vergrössert sich teils aus Staats-, teils Stadtsubvention, sowie aus Geschenken und Depositen. Im vorigen Jahre hat sich dasselbe durch Ausgrabungen, Ankäufe und Geschenke zusammen um 1225 Stücke bereichert. Von obiger Stückzahl entfallen auf die Fachbibliothek und das Urkundenarchiv 624 Stk., auf die Münz- und archaeologische Abteilung 361 Stk., auf die ethnographische Sammlung 150 Stk., auf die Kunst- und Gewerbeabteilung 87 Stk. Der Gesammtstand war mit Ende des vorigen Jahres 51,272 Stücke. Hievon sind in der Fachbibliothek und dem Urkundenarchiv 24,323, in der Münz- und archaeologischen Abteilung 18,456, in der ethnographischen Sammlung 5300, in der Kunst- und Gewerbe Abteilung 2668 und in der naturhistorischen Gruppe 525 Stücke. Das Material der Déri-Sammlung, welche ca. 7000 Stücke beträgt, ist in obigem Jahresausweis nicht miteinbezogen. Der erst kürzlich gegründete Verein der Debrecener Museumsfreunde wird von diesem Jahre an, eine jährliche Summe von ca. 3000 Pengő, dem Museum spenden. 3*

52 II.

Ausgrabungen. 1. Hunnisch-avarisches

Reitertpab in Kaba, Komitat

Hajdú.

Bei einem Hausbau fanden Arbeiter in Kaba, in der Nähe eines ehemaligen kleinen Flusses, in einer Tiefe von 190 cm. ein ganzes Pferdeskelett. Der hievon verständigte Direktor Dr. Zoltai hat zwar schon am 13-ten April den Fund besichtigt, jedoch konnte wegen des Baues die Fundstelle erst am 6-ten Juli aufgedeckt werden. Das Ergebnis dieser Ausgrabung war folgendes : Reitergrab ; die Richtung des neben dem Pferdeskelett liegenden Reiterskelettes war Nno—Ssw, mit dem Kopfe gegen Nno. Kopf lag auf der rechten Seite, der Körper war in Rückenlage, die Arme längs des Leibes ausgestreckt. Länge des Gerippes 176 cm., Grabtiefe 240 cm. Vom rechten Fusse des Reiters gegen NW. in 1 m. Entfernung, mit dem Rücken gegen den Reiter lag das auf der rechten Seite liegende Pferdeskelett von niedriger Gestalt, mit zusammengebogenen Füssen, 180—190 cm. unter der Oberfläche. Beilagen des Reiters : 1., Einschneidiges Eisenschwert mit Scheide, längs des linken Armes liegend. L. 96 cm. (Abb. 9. Fig. 16.) 2., Eisenmesser beim linken Unterarm. (Abb. 9. Fig. 13.) 3. Eisenschnalle in der Hüftgegend. (Abb. 9. Fig. 15.) 4. Eisernes Bruchstück bei der rechten Hand. (Abb. 9. Fig. 14.) 5. Grössere und kleinere Riemenzungen aus schlechtem doppelten Silberblech beim Becken und Rückgrat. Masse : 115 x24, 68x21, 50x 21 und 22x14 mm. (Abb. 9. Fig. 2, 3, 4, 5, 6, 7.) 6. Metallplättchen mit bronzenen Nieten unter dem Rückgrat (Abb. 9. Fig. 8, 9, 10, 11). 7. Goldenes Ohrgehänge an der linken Schädelseite. (Abb. 9. Fig. 1.) 8. Einige Knochen eines kleineren Säugetiers beim Fusse. Beilagen des Pferdes : 1. Steigbügel aus Eisen (Abb. 9.. Fig. 17. a, b.) 2. Eiserne Riemenschnalle (Abb. 9. Fig. 20.) 3. Zaumbruchstück aus Eisen. (Abb. 9. Fig. 18), dann zerstreut bronzene Nägel und eiserne Fragmente. 2. Himnisch-avarisches Gräberfeld in der Puszta-Haláp bei Debrecen.

Auf einem dem Gutsbesitzer J. Gajdos gehörigen Grundstücke wurde neben seinem Meierhofe ein Hügel abgetragen, wobei die Arbeiter in einem ca 700—800 Q 2 grossen Terrain beiläufig 10—15 Gräber zerstörten. Hievon wurden folgende Gegenstände gerettet : 1. Ohrgehänge aus Gold (Abb. 10. Fig. 2.)

53

*L Ein Paar Steigbügel aus Eisen (Abb. 10. Fig. 8, 9.) 3. Eiserne Pferdezaum. (Abb. 10. Hg. 7.) 4.'Einschneidiges Eisenschwert. L. 65 cm. (Abb. 10.Fig. 1.) und 2 Menschenschädel. In zerstörten Gräbern herumsuchend wurden noch 2 bronzene Riemenzungen gefunden, wovon eine (das Bruchstück) vergoldet ist. (Abb. 10. Fig. 3. 4.) Die Fachmässige Ausgrabung haben Direktor Dr. Zoltai und Kustos Dr. Söregi am 19, 20 und 21-ten April durchgeführt. Sie haben bei oberwähnten Fundstelle 12 Gräber aufgedeckt. Die Richtung der Skelette NW—SO, die Köpfe gegen NW., die Körper in ausgestreckter Rückenlage. Länge der Skelette 130—145, 165, 170 cm. Beilagen waren nur im 1-ten und im 12-ten Grab. Im ersteren ein Eisenmesser, im letzteren 2 Eisenschnallen. (Abb. 10. Fig. 5. 6.) Am 16—17-ten September wurde dort die Ausgrabung fortgesetzt. In mehreren gezogenen Forschungsgräben jedoch nur ein einziges Grab in einer Tiefe von 170 cm. gefunden wurde. Der obere Teil des Skelettes fehlte. Beilagen : 1. Goldener Ohrring (Abb. 11. Fig. 1.) 2. Ein halbes Eisenmesser. (Abb. 11. Fig. 3.) 3. Kleiner Holzeimer mit 3 Bronzreifen und Henkel. (Abb. 11. Fig. 2. a, b.) In einem Forschungsgrab fand man noch ein eingeritztes Tongefäss. {Abb. 11. Fig. 4.) und ein verziertes Bronzblech. (Abb. 10. Fig. 11.) 3. Kupferzeitliclie Fund- und Feuerstelle in Hajdúhadliáz.

Neben dem Hajduhadhazer Bahnhof liegt eine KalksandZiegelfabrik, in deren Sandgrube die Arbeiter in einer Tiefe von 5 m. drei Streitäxte aus Kupfer (Abb. 12. Fig. 1—3.) gefunden haben. Die Besitzer der Fabrik schenkten diese Funde dem Museum. Kustos dr. Söregi machte hierauf eine zweitägige Forschung. Durch Abtragung der steilen Grubenwand oberhalb der Fundstelle wurde ein 24 Q 2 grosser Platz blosgelegt, wobei eine grosse unregelmässige Feuerstelle zum Vorschein kam. Dieselbe war mit einer 2—8 cm. dicken Schichte von gebrauter Erde, Russ und Holzkohlenstückchen bedeckt. An manchen Stellen konnte man die Brandreste einiger Holzstangen und an einem Platze die Spuren eines Herdes erkennen. Sonst wurden in der Feuerstelle keine Gegenstände gefunden. Die gefundene Kupferäxte haben eingeprägte Zeichen (Siehe Abbildung 12 !) und gehören der Vollkupferzeit, Periode II. an. Mittelalterlicher Friedhof in der Puszta-Monostor Debrecen.

Am Gute der Debrecener Landwirtschaflichen Akademie hat Direktor dr. Zoltai einen mit Ziegelstücken bestreuten Hügel aufgedeckt, in dem er Überreste eines mittelalterlichen Tempels

64

vermutete, jedoch fand er blos einige Ziegelreihen des Fundamentes einer kleinen Kapelle und um dasselbe herum mehrere Skelette und Fragmente eines mittelalterlichen Gefässes. Vermutlich dürfte dort das im Jahre 1280 gegründete Kloster (Monostor) gewesen sein und um diesen Hügel herum erwähnt eine vom Jahre 1429 stammende Urkunde die Puszta von Szentpáltelke. 5. Kupferzeitliehes Gräberfeld und Besiedeluiig in Hajdúszoboszló.

Bei einer Kanalgrabung beim Hauptbahnhof von Hajdúszoboszló fanden die Arbeiter 4—5 Skelette und neben denselben Gefässe, Steingeräte (Abb. 14. Fig. 19, 20, 21, 22.) und Perlen. Die hievon verständigten Museumsbeamten Dr. Zoltai und Dr. Sőregi haben die fachmässige Ausgrabung vom 1—9-ten November durchgeführt. Die Länge der an beiden Seiten des Kanals gezogenen Forschungsgräben überschritt 100 Meter, wobei 12 Hockerbestattungen gefunden wurden. Die Tiefe der Gräber betrug 60—80—90 cm. Die Richtung der Hockerskelette war allgemein SO—NW, mit dem Kopf gegen SO. Die Zahl der Gefässbeilagen schwankte in den einzelnen Gräbern zwischen 1—8. Ausser den Gefässen karakteriesiren die Gräber Steinkeule, — hammer, — klingen, Obsidianpfeilspitzen, Kupfergeräte, ferners die in weiblichen Gräbern zahlreich gefundenen Marmorperlen. Das ganze Gräberfeld bestand aus Flachgräbern. Die Entfernung zwischen den einzelnen Gräbern 2—5 m. Die Frauen lagen imT allgemeinen auf der linken Seite mit dem Gesichte gegen W esten. die Männer fast in allen Fällen auf der rechten Seite mit dem Gesichte gegen Osten gewendet. (Abb. 13.) Die kurze Beschreibung der Gräber : 1. Grab. Das Skelett lag auf der rechten Seite, mit dem Gesichte gegen Osten gewendet. (Abb. 16.) Beilagen : 5 Gefässe (Abb. 15. Fig. 1, 2.), 1 Porphirkeule (Abb. 14. Fig. 3.), 2 Feuersteinklingen (Abb. 14. Fig. 1, 2.), 1 kleiner Kupfermeissel (Abb. 16. Fig. 3.), 2 Obsidianpfeilspitzen (Abb. 14. Fig. 4.), 1 Tierzahn unter dem Kien, 1 flacher Polierstein, darunter 1 Eberstosszahn und einige Rippenknochen eines Tieres. (Abb. 16. Fig. 11.) 2. Grab. Das Skelett auf der linken Seite, mit dem Gesichte gegen Westen. Beilagen : 8 Gefässe (Abb. 15. Fig. 3.) und unter den Knien 1 Kieselstein. 3. Grab. Das Skelett auf der rechten Seite liegend. Beilagen : 2 Gefässe, 3 Feuersteinklingen (Abb. 14. Fig. 5, 6.), 1 Kupferpfriemen (Abb. 14. Fig. 8.), 1 Eberstosszahn, 3 Obsidianpfeilspitzen (Abb. 14. Fig. 7.) und Tierknochen. 4. Grab. Das Skelett auf der linken Seite. Beilagen : 5 Gefässe (Abb. 15. Fig. 4, 5, 6.)

55

5. Grab. Das Skelett auf der rechten Seite. Beilagen : <5 Gefässe (Abb. 15. Fig. 7, 8, 9, 10.)und 1 Kieselstein. 6. Grab. Das Skelett lag in besonders starker Hockerstellung auf der rechten Seite. Beilagen : 1 Gefäss, 2 Feusersteinmesser (Abb. 14. Fig. 10, 11.) und 1 Pfriemen aus Kupfer (Abb. 14. Fig. 9.) 7. Grab. Die Arbeiter zerstreuten die obere Helfte des Skelettes. Beim Kopfe fanden dieselben 1 Steinhammer aus Serpentin (Abb. 14. Fig. 12.). Ferners wurden als Beilagen gefunden : einige Obsidianpfeilspitzen (Abb. 14. Fig. 13, 14.) und 1 Gefäss. 8. Grab. Der obere Teil wie beim obigen Grab zerstreut. Beilagen : 1 Gefäss und 1 Pfeilspitze aus Feuerstein (Abb. 14. Fig. 15.). Das Skelett war auf der rechten Seite gelegen. 9. Grab. Das Skelett auf der linken Seite. Beilagen : 3 Gefässe, Tierknochen und um das Becken herum mehrere Marmorperlen. (Abb. 14. Fig. 17.) 10. Grab. Das auf der rechten Seite ruhende Skelett in starker Hockerstellung. Beilagen : 2 Gefässe (Abb. 15. Fig. 11.) und 1 Feuersteinmesser am Schädel. (Abb. 14. Fig. 16.) 11. Grab. Das Skelett auf der linken Seite liegend. Beilagen : 7 Gefässe (Abb. 15. Fig. 12, 13, 14.), durunter ein Deckel ganz zerfallen. Marmorperlen in der Hüftgegend. (Abb. 14. Fig. 17.) 12. Grab. Das Skelett war auf der linken Seite gelegen. (Abb. 17.) Beilagen : 8 Gefässe (Abb. 15. Fig. 15, 16, 17, ^18.) und Tierknochen. Neben dem Gräberfeld befinden sich 2 Besiedelungsplätze. Der grössere wurde durch ein Probegrab untersucht, wobei mit Herdresten untermischt zahlreiche Scherben und Tierknochen gefunden wurden. Die Forschungen werden in dieser Gegend noch fortgesetzt. Dieses Gräberfeld ist das erste aus der Kupferzeit in der Umgebung Debrecens und gehört der Frühkupferzeit, Periode I. an. Ganz ähnliche Gräberfelde sind in Ungarn in Pusztaistvánháza und in Bodrogkeresztúr. Die relatíve Chronologie der ungarländischen Kupferzeit siehe J. Hillebrand : Das früh kupferzeitliche Gräberfeld von Pusztaistvánháza. Budapest, 1929. S. 49. Archaeologia Hungarica Bd. IV.

C) DEBRECEN SZ. KIR. VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRA.

sz. kir. város Közművelődési Könyvtára az 1928. évben is híven teljesítette kulturális hivatását. A város minden rendű és rangú lakójának teljesen díjtalanul állott rendelkezésére. A Könyvtár nagyarányú fejlődésen ment keresztül. Az igazgatóság 1928 ápiilis 11—13. napjain a régi alkalmatlan helyiségből a Déri-múzeum nyugati földszinti helyiségébe költöztette át, ahol modern és a kor követelményeinek megfelelő új otthont nyert. Az új helyiségben a közönség sokkal nagyobb mértékben vette igénybe úgy az Olvasótermét, mint a Kölcsönzőjét. Az elmúlt évben 430 új tag jelentkezett. Kilépett 46 tag. A Könyvtár összes taglétszáma 6655. A nagyszámú tag nagyon igénybevette az aránylag kis állományú Könyvtárat. Az Olvasóteremben olvasott 43,703 egyén. Ezek közül könyvet olvasott 14,714 egyén, a többi napilapot, folyóiratot és hetilapot olvasott. A Könyvtár Kölcsönzőjének évi forgalma volt 52,472 m 60,078 kötetben. A két hely személyforgalma 96,175 volt. Könyvforgalom volt 67,186 mű 75,643 kötet. Az olvasott könyvek szakok szerint így oszlanak meg : Szépirodalmi 49,926, ismeretterjesztő 9770, ifjúsági 5194, folyóirat 2296. E nagyarányú szükségletet nagyobb beszerzéssel lehetett kielégíteni. Debrecen sz. kir. város nemes Tanácsa és Közgyűlése tiszteletreméltó megértéssel 4000 pengőt, a vallás- és közoktatásügyi Miniszter 500 pengő segélyt adott beszerzésre. EBRECEN

E két összegből beszereztetett A Könyvtár barátai adtak

883 mű 241 művet

Az összes gyarapodás . . . . 1124 mű volt 1267 köt.

57

Debrecen sz. kir. város Közművelődési Könyvtára részére 1928. év folyamán könyveket adakozók névsora : Debrecen város tekintetes Tanácsa 89 mű 125 kötet, dr. Ecsedi István igazgató 23 m. 23 k., dr. Kuthi Sándor ügyvéd <)3 m. 66 k. Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ 5 m. 5 k. Békéscsabai Múzeum 5 m. 5 k. Nemzeti Sportkönyvtár 18 m. 22 k. Országos Testnevelési Tanács 8 m. 8 k., Vallás és közoktatásügyi minisztérium 1 m. 1 k., Tolnai Világlapja 7 m. 7 k., Boros Ferenc tanár 1 m. 1 k., özv. Brück Gyuláné 4 m. 1 k.. Hajdúhadház polgármestere 1 m. 1 k., Magyar Jenő könyvkereskedő 7 m. 7 k., Maizner János 2 m. 2 k., Nagy Sándor 2 m. 2 k., Römer Richard 1 m. 1 k., Szohor Pál főjegyző 1 m. 1 k., Városi Tiszti Főorvosi Hivatal 2 m. 2 k., Forgalmi Adó Kezelő Hivatal 1 m. 1 k. Összesen 241 mű 284 kötet. Az igazgatóság abban a helyzetben volt, hogy minden irodalmi értékű szépirodalmi és ismeretterjesztő magyarnyelvű munkát beszerezhetett, a külföldi (német, angol, francia) művek közül is szerezhetett be pár darabot. Könyvkötésre fordíttatott 1149 pengő, melyből 528 kötet könyv köttetett be. Lapok, folyóiratok előfizetésére 1000 P, apró kiadásokra 300 P használtatott fel. A Könyvtár állománya 20,000 kötet ; jár 14 napilap, 49 hetilap és folyóirat. A Könyvtár használatának megkönnyítése céljából az igazgatóság a Tanács megbízásából a könyvjegyzéket 224 oldalnyi terjedelemben újból kinyomatta és a közönségnek bekerülési áron bocsátotta rendelkezésére. A Könyvtár augusztus hónapot kivéve egész évben nyitva volt délelőtt 10—1 és délután -1—7 óráig. Vasárnap délelőtt 10—12 óráig. Személy változás akként állott be, hogy Erszinger Klára lemondása folytán megüresedett kezelőnői állásra a polgármester december 1-én Árvay Annát nevezte ki. A könyvtári szolgálatot dr. Ecsedi István egyet. m. tanár megbízott igazgató és három kezelőnő látta el. Debrecen, 1929 március 11. Dr. Ecsedi István, könyvtári igazgató. „Bibliothek für allgemeine Bildung" der Königlichen Freistadt Debrecen.

Die Bibliothek für allgemeine Bildung der Königlichen Freistadt Debrecen ist im Laufe des Jahres 1928 ihrer Bestimmung in erhöhtem Masse nachgekommen. Die Bibliothek wird von stets weitern Schichten der Bevölkerung aufgesucht. Der bedeutende Aufschwung ist dem Umstände zur verdanken,

58

dass die Bibliothek am 28-sten Ápril 1928 in eine neue moderne Lokalität des Déri-Múseums übersiedelte und die Direktion den Katalog neuerdings erweitert auf 240 Seiten in Druck erschienen liess. Im neuen Heim hatte die Leserschaft die Bibliothek in ungewönlich grosser Zahl in Anspruch .genommen, zu dessen Beweis die statistischen Angaben des verflossenen Jahres dienen mögen. Von den über 110,000 Einwohnern der Stadt zählt die Bibliothek 6655 zu ihren Mitgliedern. Von diesen wird die Bibliothek fleissig besucht. Im Jahre 1928 hatten sich im Lesesaal 43,703 Leser eingefunden, von denen 14,714 rein Bücher, die übrigen Tage oder Wochenblätter und Zeitschriften gelesen haben. Der Jahresbetrieb der Leiheabteilung der Bibliothek war 52,472 Werke in 60,078 Bänden. Der Personenverkehr der beiden Lokalitäten belief sich auf 96,175, der Bücherbetrieb auf 67,186 Werke in 75,645 Bänden. Auf die zur Benützung verabfolgten Bücher entfallen dem Fache nach : 49,926 auf belletristische, 9,770 auf kenntniserweiternde Werke, 5194 auf Jugendschriften, 2296 auf Zeitschriften. Den grosszügigen Betrieb wickelten wir mittelst grösserer Ankäufe ab. Die -Stadt Debrecen hatte zum Bücherankauf die Summe von 4000 —Pengő beigetragen, das Ungarische Ministerium für Kultus und Unterricht liess uns eine Unterstützung von 500-— Pengő zukommen, die Gönner unser Bibliothek gaben uns eine Bücherspende von 241 Werken. Der gesammte Anwuchs beträgt 1124 Werke in 1267 Bänden. Der heutige Bestand der Bibliothek weist 19,000 Bände auf. Ausserdem lassen wir 14 Tageblätter, 49 Wochenblätter und Zeitschriften kommen. Die Bücher sind grösstenteils ungarisch ; deutsche, franzőzische, englische und Esperanto Werke finden sich in geringer Zahl vor. Die Benützung der Bibliothek ist unentgeltlich. An Wochentagen steht die Bibliothek von 10—13 und von 16—19 Uhr offen, an Sonntagen von 10—12 Uhr. Im Laufe des Monats August ist die Bibliothek geschlossen. Dr. Stephan Ecsedi Dozent. Direktor der Bibliothek.

Címjegyzék a v á r o s i m ú z e u m eddigi á s a t á s a i n a k é s b e c s e s e b b leletein e k n y o m t a t á s b a n is m e g j e l e n t leírásairól. Register der bis jetzt publicierten B e s c h r e i b u n g e n v o n d e n A u s g r a b u n g e n und w e r t v o l l e r e n F u n d e n d e s s t ä d t i s c h e n Museums. Rövidítések : D. = tobágyi. h. = hely. J. telep, őstelepek. np. = sírok. t. tk. = temető,

Debrecen, hf. = honfoglalás. H—i. = Hor= jelentés. 1. = lap. Őstp., Őstpk. = ősnépvándorlás. P. p. = puszta, s. sk. = sír, temetők.

I. A m ú z e u m saját nyomtatott j e l e n t é s e i b e n .

1. 1907. évi J. A d.—lóversenytéri npv.-kori t. H-i faluvéghalmi-, hajdúsámsoni őstpk. D.—tócómelléki őshalmok. Méliusz Péter sírjának kutatása a Dobozi temetőben. 26—28 + 41—62. 1. 2. 1908. évi J. A d.—lóversenytéri npv.-kori t. H-i Pipások és Tatárülések nevű halmok. Sámsoni br.-kori-, püspökladány— kelenci npv.-kori-, tócómelléki őstpk. Egyeki őstp. és urnát. P.-parlaghi csúcsíveskori-, zárni románkori templomh. 21—24 + 39—49. 1. 3. 1909. évi J. Hajdúbagosi-, egyeki urnát. Balmazújvárosi-, szováti ásatások. H-i bajnokhalmi honfgl.-kori lovast. H-i csécsi Árpádkori templomh. 15—16+29—46. 1. 1. 1910. évi J. Érmihályfalvai-, sámsoni br. dépôt leletek. Vámospércsi br. csákány. H-i pipáshalmi, papegyházi—, Kandrahalmi, sárrétudvari kőkori temetkezések. Hosszúpályi Testhalmok. Egyeki urnát. Szoboszlói hólyagospohár. 16—17 + 22—30+36—48. 1. 5. 1911. évi J. H-i halmostemetők. Egyeki urnát. P.-andaházi őstp. P.-monostori románkori templomh. 16—18+25— 53. 1. 6. 1912. évi J. H-i halmostk. P.-macsi csúcsíveskori templomh. 24—25+30—48+56—66. 1 7. 1913. évi J. H-i halmostk. H-i hídi őst. és npv.-kori t. P.-gúthi románkori templomhk. Hol feküdt az ohati apátság ? 20—25+31—42+49—53. 1. 8. 1914. évi J. H-i halmostk. (Befejezés). P.-szalóksámsoni árpádkori templomh. 7—12. 1. 9. 1920. évi J. Kórógyi őstp. Herpályi Tardy-laponyagok. 10. 1921. évi J. H-i hídi npv.-kori t. Herpályi Földvár őstp. 6. 1. 11. 1922. évi J. Herpályi Földvár őstp. 4. 1.

60

12. 1923. évi J. Ohati őshalmok. Kő és vaskori sk. D-i Dobozy-temető XVIII. századbeli sírmellékletei. 11—13. 1. 13. 1924. évi J. H-i Halászlaponyagok kőkori sírjai. P.: somai, d-i Köveshalmi és nyírábrányi középkori templomhk. 8—10. 1. 14. 1925. évi J. P.-andaházi-, p.-balmazi árpádkori templomhk. Mátatelki haloms. P.-ondódi hun-avart. D-i Dobozytemető zománcos ezüst pártaöve és sírmellékletei. 6—12. 1. 15. 1926. évi J. Böszörrnénvi lovassír. P.-ondódi hun-avart. D-i látóképi br.-kori depős lelet. 16—19+33—37. l.+I—V. Tábla. 16. 1927. évi J. Felsőjózsai, kabai jazyg sk. Zeleméri őstp. és zsugorított csontváz. D-i tócómelléki László: és Szántavhalmok festett cserepei. 12—20+38—53. 1. 17. 1928. évi J. Kabai, p.-halápi hun-avar sk. P.-monostori középkori kápolnah. Hadházi rézkori leletek. Szoboszlói rézkori t. és tűzhelyek. II. E g y é b folyóiratokban.

1. Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1907. évf. D-i múzeum ásatásai 1905-ben Ohat—Telekházán, h-i Bivaly-halomban, P.-Halápon. 179—189. 1. — D-i Basahalom. P.-elepi jazyg sírok. Egveki-, hajdúsámsoni—majorságiföldi ásatások (br. és hf.-kori leletek). U. o. 24—39. i. " 2. Múz. és Könyvi. Ért. 1908. évf. A hajdúsámsoni bronzkincs. (Kard és csákányok.) 127—133. 1. 3. Múz. és Könyvt. Ért. 1909. évf. Réz- és bronzkori leletek D-n város Múzeumában. 24—28. 1. Bronzedények Hajdúsámsonból és. Csíkszentkirályról. U. o. 131—136. 1. 4. Debr. Képes Kalendáriom, 1906. évf. Régészeti ásatások és a városi múzeum. 69—75. 1. 5. Debr. Képes Kalend. 1907. évf. D. vidékének kő- és bronzkora. 37—54. 1. 6. Debr. Képes Kalend. 1919. évf. A városi múzeum régi ezüstpoharai. 95—100. 1. 7. Debr. Képes Kalend. 1922. évf. őstelepek (Kórógy, Herpály) D-n környékén. 55—60. 1. 8 / Vitézi Képes Kalend. és Évkönyv. D. 1928. A hajdúböszörménvi hf.-kori lovasvitéz sírja. (Dr. Sőreghi J. cikke.) 67—73. 1.' 9. Arch. Ért. Ujf. XXXV. 1915. Debrecen sz. kir. város Múzeuma. (Az első tíz esztendő.) 115—134. 1.+32—33. Tábla. 10. Közművelődés (Szerk. Czakó E.) 1924. évf. D-n sz. kir. város Múzeuma és Könyvtára, 94—96. 1. Képek a 97., 99., 101., 103. 1. 11. Man. A Monthly record of Anthrop. Science. London, 1926: aug. No. 8. Two bronze Hoards from Hajdúsámson. 129—132. öt képpel.