DEBRECEN VAROS FEKETE KÖNYVE HELYTÖRTÉNETI FORRÁSÉRTÉKE Béres András
A régi idő k emlékezete gyakran megszépíti a múltat. Az ember hajlamos arra, hogy kedvezőbb színben tüntesse fel bizonyos idő után az eseményeket, feltételezve menynyivel jobb volt akkor, mennyivel szebben, színesebben, békességesebben éltek akkor . Ha azonban utánajárunk a dolgoknak, akkor a kép hátoldala is megmutatkozik . Világossá válik, hogy minden kor a maga szintjén sajátos fonákságokat is mutat, csak olvasni kell a megfakult forrásokból, a levéltárakban őrzött felbecsülhetetlen értékű iratokból . Aki abban a hitben él, hogy mennyivel nyugodtabban éltek két-háromszáz évvel ezelőtt az emberek Debrecenben, bizonyára csalódik, ha a város jegyz őkönyveit, de méginkább a büntet őperek jegyzőkönyveit, különösen a Fekete Könyv, a Protocollum Nigrum egykorú bejegyzéseit elmélyültebben tanulmányozza . A különböző bűnesetek az élet sokrét űségét tükrözik. Bennük nem csupán az egyes jelenségek, események, vétkek társadalmi súlyát és következményeit láthatjuk, hanem a valós világ elevenedik meg . Életmódba, szokásokba, a népélet szokásnormájába nyerhetünk bepillantást, egy a történeti események'`által sokrétűen befolyásolt város életének társadalmának kivetettjei, vagy a sok nehézséggel küzdő egyszer ű, vagy a cívissé váló Debrecen társadalmának szélére szorult emberek botlásainak, vétkeinek elemzése során.' Napjainkra sokat változott a világ. Meggyorsult az élettempó, de az emberek alapvető tulajdonságai, szokásnormái még a felgyorsuló világgal, a lényegesen megváltozott társadalmi renddel sem változnak oly mértékben, hogy a hibák egyszerűen kiküszöböl ődjenek. Úgy tűnik, hogy más világba lépünk vissza, de a megismerés azt bizonyítja, hogy nagyon is ismerősek az események, legfeljebb egy gyökeresen más társadalom másfajta szemlélete teszi térben és időben különössé a megtörténteket. A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban levő debreceni iratok alapján megállapítható, hogy a bírói joghatóság a XV. századtól teljesen, ahogyan országosan is, egybefonódott a közigazgatással. Mint ismeretes, Debrecenben a városigazgatásból származó feladatokat századokon át a városi tanács látta el oly formában, hogy egyik alkalommal a közigazgatás feladatkörét végezte, s ugyanaz a testület más esetben a jogalkalmazás bírói jogkörét gyakorolta. A városigazgatás kérdéseiben a senatus - ténylegesen annak vezetője : a főbíró - irányításával alakultak ki azok az intézmények, amelyek többek között a rendfenntartás kérdéseit is érintették. A teljes egymásbafonódás 1848. május 22-ig volt érvényben, de a 48-as magyar szabadságharc (polgári forradalom) utáni időkben is, 1872-ig a királyi törvényszék létrejöttéig csupán a ha1 Vö . Balogh István : Cívisek társadalma . Db . é: n. (1946) 83-95. old. A cívisek világa . Bp . 1973 .
67-72. old.
153
tatom osztódott ketté a polgármesteri és főbírói hivatal címet viselő két senatusi osztály között.z A Debrecen város Törvényszéke iratait ismertet ő jegyzék bevezetője joggal állapítja meg, hogy a XVIII. század első, második évtizedéig a polgári és büntet ő ügyek nem különülnek el, hanem a tárgyalások sorrendjében kerültek a perek a jegyzőkönyvbe . Az 1726-os évtő l jól megfigyelhetjük, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos feljegyzések, a tanácsi jegyzőkönyv fogalmazványából másolatban önálló kötetekbe kerültek, de a polgári és büntet őügyek együtt maradtak. A tanács rendelete alapján 1774. április 23-án kezdő dött meg a perek szétválasztása . Eredménye lett az, hogy a büntető, a tanúvallomásokkal kapcsolatosan keletkezett fiscalis ügyek külön kerültek. A szétválasztás egyébként nyilván hosszas folyamat következménye volt, de következetesen sohasem valósulhatott meg .3 A peres iratokból világosan kiderül, hogy a polgári eljárás és a büntető jogalkalmazás összefonódott . Az is nyilvánvaló, hogy lassanként a büntetőtörvényszéknek is kialakult az önálló iratkezelése. 1690-1717 . évek között az ügyész vette fel azokat a tanúvallomásokat, amelyek els ősorban a köztörvényes bűnesetek körülményeinek tisztázását célozták . Ennek során keletkeztek a «fekete könyvek», a Protocollum Nigrum-nak nevezett vallatási jegyzőkönyvek, amelyek a különböző dolgok miatt vádolt személyek vallomásaiból és tanúkihallgatásokból származtak, részben boszorkányság, gyilkosság, rablás, lopás, betörés, súlyos testi sértés, gyújtogatás, paráznaság, sodomai vétkek, káromkodás, varázslás, kuruzslás, rontás, tiltott mulatság, táncolás és más egyebek, mint bűncselekmények megvizsgálására és ítélethozatalra vonatkoznak". A jegyzőkönyvek anyaga roppant gazdag, de az olvasási nehézségek és talán a tárgy iránti érdeklődés hiánya miatt eddig kevesen hasznosították a bennük található feljegyzéseket ." Rövid megszakításokkal a fekete könyvet 1726--1760 között vezették, de akkor már szélesebb körre terjedő köztörvényes bű ncselekményeket is felvettek a vezetett jegyzőkönyvekbe. Azáltal, hogy a senatus üléseinek jegyz őkönyvi anyagát kivonatosan, vagy teljes egészében másolták a jegyzőkönyvbe, a szerkesztés módja is megváltozott. Nem önálló könyveket vezettek a bű ncselekményekr ől, hanem másolati jegyzőkönyvet készítettek. A kés őbbi jegyzőkönyvek 1790-tőt már a tanácsi testület tagjaiból álló büntetőtörvényszék tárgyalási anyagát tartalmazzák. 1808-tót már minden kötet végén a kutatást lényegesen könnyítő mutató található . A korábbi évekb ől csupán több évcsoportot összefoglaló mutató, az Indexprotocolli nigri áll rendelkezésre, amelynek magyar nyelvű tárgyi mutatóját a kés őbbiek során célszerű lesz elkészíteni a A Büntetőtörvényszéke jegyzőkönyvek (Protocollum criminale) 1690-1848 . állaga az alábbiak szerint tevő dik össze 2,80 folyóméter terjedelemben a 1-3 . k. Protocollum fassionale 1690-1717 . 4-8 . k. Protocollum sententiarum criminalium et fiscalium (Protocollum nigrum) 1726-1760. 9. k. Index protocolli nigri 1726-1737 . 10-17 . k. Protocollum causarum criminalium 1790-1807. 18-30 . k. Mutató 1808-1825 . 2 A helytörténetírás levéltári forrásai I. 1848-ig (Szerk . : Komoróczy György) Db. 1972 . 198-199. old. 3 HBmL IV . A. 1018 . - 1604-1848. (1869) 4 A helytörténetírás levéltári forrásai I. 1848-ig i. m. 204. old. 5 HBmL IV . A. 1018/e. - 1690-1848-ig .
154
A Fekete Könyv minden kötete sötétbarna bőrkötésű, fedőlapjának mindkét #áblája geometrikus díszítéssel, a sarkokon apró virágokkal cizellált debreceni könyvköt ő munka, mely mint kötés is figyelemre méltó . A bekötött papírlapok széle feketére festett . Már külső megjelenésében is komor hangulatot áraszt, mely mintha jelképesen, mással össze nem téveszthető módon a benne rögzített bűnesetek hangulatát akarná a szemlélőben ébreszteni . A helytörténet és honismeret olyan sajátos forrása,amely a benne sorakozó bű nesetek leírása során a kor hangulatához illeszkedően, ha érintőlegesen is helytörténeti eseményeket világít meg . A tűzesetekkel kapcsolatos helyzetjelentések pl. a XVIII. század eleji debreceni tűzvészeknek nem csupán lefolyását, de gyakran okát is adják és adatokat szolgáltatnak a népi építészet formáira, vagy bizonyos lopásokra vonatkozó vallomások viselettörténeti jelent őség ű értékes adatokat tartalmaznak .6 Egyes b űnesetek szigorú elbírálása a szokásokra, hagyományokra utal, s a büntetés néhány formája majdcsak azonos módon fellelhető a népi jogszokásokban, egy zártabb népi közösség századokkal korábbi erkölcsi normáiban .' Hasonlóan ez mondható el a kuruzsló, gyógyító, vagy babonás ejárásokról, melyeknek megrekedt maradványai mai napig fellelhet ők. Ha a kérdéseket történeti néprajzi szempontból vizsgáljuk, megállapíthatóan sok adatot találunk, amelyeknek feltárása eddig kevéssé megvilágított kérdésekre derít fényt, vagy ismeretlen adatokat szolgáltat. Tehát néprajzi szempontból is jól használhatók. Babonás eljárások, pl. a rostafordítás tolvajok személyi kilétének felderítésére, állat-és egyéb lopások tolvajainak felderítésére maradványaiban mai napig fellelhetők. A néprajzi irodalom és a néprajzi gyűjtések még századunkból is ismernek analógiákat az 1700-as évek első felében megtörtént eljárásokra vonatkozóan .$ A bűneseteket rögzítő fekete könyvből jól érzékelhető a török nyomás alól felszabadult városnak a török időkben keletkezett erkölcsi fellazulása, amely az 1790-es években a puritánsághoz visszaforduló város elítélő szigorúbb szemléletében jelentkezik, amely a viselet tarkaságának elszíntelenedésében, de az események megítélésében is világosan megtalálható . 9 Ugyancsak jól érzékelhet ő a kuruc-labanc viszálykodás idején felszabadult erkölcs hatása, amely különösen a szabadosabb beszédben, a káromkodásban, s a nemi szabadosság különböző formáiban nyilvánul meg . Érdemes a köteteket tanulmányozni nyelvészeti szempontból is. Mind a megfogalmazásban, mind a kifejezések használatában egy választékos korai magyar nyelvvel találkozunk, amely tükrözi a nyelvújítás előtti állapotot és az azt követő változásokat . Akár a latin, akár a magyar nyelvű szövegeket vesszük figyelembe, ez a váltakozó jegyzőkönyvi formában egyaránt kifejezésre jut, s nem egy nyelvészeti szakdolgozat vizsgálandó témája lehetne . Nyelvi vonatkozásait illetően megkockáztatjuk azt is, hogy a debreceni bíráskodás, ahol csak tehette, kerülte a latinságot, jóllehet a hivatalos nyelv 1848-ig a latin volt.to Az 1913-as évet megelőzően első ízben Koncz Ákos Debrecen város főlevéltárosa és tb. tanácsnoka foglalkozott tanulmányozásával, s irányította a figyelmet a bűnesetek és a régi városi büntetőjog tanulmányozására . Kiváló munkája ugyan adós marad néhány kérdés összefüggésének vizsgálatával, mégis maradandó értékű, mivel elég korán ráirányítja a figyelmet egy város életében jelent ős forrásérték ű XVIII . 6 Vö . Zoltai Lajos: A debreceni viselet a XVI-XVIII. században. Ethnographia 1938 (XLIX) 64. old. Magyar Néprajzi Lexikon 2. k. 685-686. old. (Jogszokás) 7 Papp László : Vezérfonal a népi jogélet kutatásához . Bp . 1948 . Makkal László : Puritánok és boszorkányok Debrecenben. In . HBmLE VIII . (Szerk. : Gazdag István) Db . 1981 . 121. old. Szélt Farkas : A becstelenítés és a bíróság el őtti megkövetés a debrecen városi régi jogban . Db . 1897 . 8 Magyar Néprajzi Lexikon 4. k. 373-374. old . (Rosta forgatás) 9 Zoltai Lajos: Debrecen a török uralom végén. Bp. 1905 . 70 ., 93 ., 98-99., 199-200. old. 10 Az illetékes felsőoktatási intézményeknek javaslatainkat évről évre megtesszük .
155
századi adatgyűjtemény megismerésére. Mint könyve bevezetőjében mondja : Nagyon itt volna az ideje annak, hogy a közlevéltár érdekesebb anyagát közzétennénk, hogy úgy mondjuk közkinccsé tennénk . A gazdag anyagból évenhint kiadhatna városunk egy kötetet szakszerű feldolgozásban . Nyerne vele a történettudomány, és ha mások nem, de a város lakói megismernék a múlt eseményeit és erőt merítenének azokból a további haladásra ."tt A Hajdú-Bihar megyei Levéltár forráskiadványai sorozatában 1979-ben kezdte meg a város jegyz őkönyvei regesztáinak kiadását Balogh István, Komoróczy György és P. Szalay Em őke fordításában Szendrey István és Gazdag István szerkesztésében, amely anyag az 1547-1557 közötti időről hét kötetben megjelent egyéb forrásokkal együtt, amelyet olyan részletes feltárás is követhet, majd, mint a Protocollum Nigrum, amely nem csupán érdekességek, kuriózumnak számító csemegék gyűjteménye, hanem ahogyan Koncz Ákos is említi, egy város egyéni arculatának másik oldala, a jogszolgáltatás történeti forrása.t2 Egy teljeskör ű feltárás nyújthat sokoldalúan forrásérték ű ismereteket különböző témakörökhöz, mint pl. a vádaskodás, hamis eskü, házasságtörés, varázslás, bűbájosság, csalás, pénzhamisítás, tolvajlás, káromkodás, duhajkodás, sikkasztás, gyújtogatás, méregkeverés, szándékos gyilkosság, öngyilkosság, megbecstelenítés, szavatyolás és más esetekben, amelyek egy részére vonatkozóan az elmondottak bizonyítására néhány példát eredeti formában mutatunk be. E szemelvények sokrétűen érzékeltetik a város arculatát, az élet számos oldalára világítanak rá. Egyben hangsúlyozzák a kor közbiztonsági állapotát, amely végsősoron a társadalom képének megrajzolásához nyújthat segítséget. Érzékelhető ezekb ől a városvezetésnek a református egyházzal való szoros összefonódása is, amely a szellemi és gazdasági életét a puritanizmus szellemében befolyásolta . A város lakosságát kétoldalról karolta a polgári és egyházi irányítás, amely Debrecen város I. Lipót királynak 1693-ban kiadott diplomájában, a városcímer új formájában is kifejezésre jutott,t3 és nem csupán ekkor, de a kapitalizmus korának végéig jellemz ője maradt. SZEMELVÉNYEK 1 . Asszonyi csábítás. 1740. szept . l0.t a Causa Fisci contra Georgium Tasi Coelibem I. (vádlott) Ez azt vallja, hogy Gazda Asszonyával Csapó Sárával, az előtt Fecséri János, most Kovács György házas társával, mikor nála szolgált, özvegységében közösült a mezőn, a hol csak egyedül ketten gyűjtöttek szénát majd egy hétig, büntettessék érdeme szerint . E mellett az Asszony is valya meg ha külömben nem tortúra alatt, és hasonlóan büntettessék. 11 Koncz Ákos : Debreczen város régi büntetőjoga és ennek alkalmazása a különböző bűnesetekben . Db . 1913 .9-10. old. 12 Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei 1547-1557. (Szerk . : Szendrey István) Összeállították : Balogh István, Komoróczy György, P. Szalay Emőke . A HBmL Forráskiadványai 1-7. sz. Rácz István : Debreceni végrendeletek 1595-1847. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványai 8. sz . (Sorozatszerkesztő: Gazdag István) Db . 1983 . 13 Koncz Ákos-Herpay Gáóor: Debrecen Szab. Kir. városi rangra emelésének története. (Debrecen város címere) Db . 1915 . 51 ., 57 . old. Balogh István : Debrecen néprajza . In : Vármegyei Szociográfiák XII. Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye . (Szerk . : Csobán Endre) Bp . 1940 . 174-179. old. 14 HBmL IV . A. 1018/e. 5. k. 266-267. old.
156
I. most sem tagadgya hogy vólt egyszer közi a Gazda Asszonyával, mert az Asszony utánna vetette magát, csípte, harapta és könnyen engedett. Fecséri Jánosné tagadgya, ő néki soha közi vele nem vólt, való hogy próbálgatta a legény, de nem mehetett semmire. Becsületes emberek relatiojábul érti a N. Tanáts, hogy Fecsériné Isten fe~lő és becsületbeli személly, ellenben úgy mondatik, hogy a I. minekutánna gazda asszonyát el hagyta fenyeget ődzött, hogy illyen vagy anollyan bosszút teszen Fecsérinén . Bizonyíccson azért Fiscus Úr ez eránt, Fecsériné is maga mentségére készüllyön, addig az I. arestomban marad. 2. Bába, babona, bűbájosság. 1740. szept. 10. 15
Causa Fisci contra Elizabethan Sándor Georgio Aranyianam I.
Bába lévén az I. azért hogy a szülők most is mint az előtt el nem hívatták szülések idején, babonás, b űjös bájos mesterséggel a kis gyermeket meg bűjölte bájolta, 9 kötéssel meg kötötte, a parányi csecsemő gyermek az Annya ölébül ki ugrott csudálatosan,
az Annyát ki is ütötte belé a nyavalya, egy gyermek meg is hólt, ha meg nem akarja vallani, hol tanulta azt a mesterséget, hóhér általkínoztassék meg. I. Tagadgya a babonásságot, a gyermek pedig úgy esett ki az Annya ölébül, hogy részeg vólt az Annya Deliberatum est. Includaturusqu ulteriorem investigationem (További nyomozásig elzárandó). 3. Útonállás, betyár . 1735. júli . 23. 1 6 Capit . (Főbenjáró) . In causa Fisci contra Paulum Szabó Fürediens.
Az elmúlt Pünkösd táljban Kenderes táján N. Heves Vármegyében szintén Vásárral való utazásában meg öletett kereskedő Görög László nevű, és véle lévő szolgája meg ölettetése, és Jószága el praedáltatása, és azon úton álló gyilkosság után, a gyilkosságnak complexi meg fogattatván végezetre ezen Füredi Szabó Pál is persequaltatván {üldöztetvén) és kézre keríttetvén, midőn elsőben törvényesen cselekedete complicitássa felő l megkérdeztetett, maga önként megvallotta, hogy mind magát Görög Lászlót, mind szolgáját, első ben is a Complexok között, ő ütötte főben, és a gonoszban ő volt az első Tanáts adó is ; az után több Társával együtt botokkal agyon és halálra verték, s' gonoszul megölték, Jószágát felpraedálták, mellj Jószág közzül a meg öletettnek szekere, lova ; flintája és holmi Jószága az I-nek kezénél találtattanak, mellj első fasiója (vallomása) után újabban ezen bífnös meg kérdeztetvén sententiája (ítélete) elő tt kezdette ugyan magát mentegetni, hogy ő első Tanátsadó nem vólt, nem is ő ütötte elsőben, sőt a szolgáját nem is ütötte, arra is complexei által fenyegetésekkel kényszeríttetett ; mindazonáltal, minthogy revocatioja (tagadás) minden fundamentum (alap) nélkül vagyon, és tétovázás, és ha tsak egynek egy ütést adott is, elégséges nemsége nem lehet, illjetén tetemes gyilkosságért praedálásért Országunk Törvényei szerint, és nevezetesen ad mentem Tituli 15 Par. 1 . O.D .T . Praxis Criminalis Art. 71. az I. másoknak rettent ő példájára, magának büntetésére felljül kezdvén, alá nenve kerékbe töretésre ítéltetik . Teste is hólta után kerékre vettetvén.
15 Uo . 272. old. 16 Uo . 4. k. 362-363. old.
157
4. Tolvaság, orgazdaság . 1737. aug. 10.1 Lapit. (Főbenjáró) . Causa Fisci Magistratualis, contra Joannem Hámos furem.. Ezen Hámos Tános, jóllehet külömb külömb féle tetemes Tolvajkodásiért együtt is másutt is, nem tsak raboskodással, hanem Magistratualis büntetésekkel is megfenyíttetett, nevezetesen Böszörmény Hajdú Városában, valamellj Tóthnak felveréséért, amint maga is az I-nek sub X. in examine megvallotta, másképpen is tudva vagyon, tsak temporaliter (Id őlegesen) büntettetett és elbocsáttatott, de azután gyakorlott tselekedeteire vissza térvén, a T.N. Bihar Vármegye in Authentica Copia sub~ V. producalt Sententiája szerint 3. esztendei munkára Orgazdaságért condemnáltatott (kárhoztatott), de a Váradi bástyárul le ereszkedvén fél esztendő múlva el szökött, annak utánna ezen szabadulásával együtt, másutt véghez vitt Tolvajkodása után itt ezen Városban találtatván megfogattatott, Tömlöczbe tétetett, és mid őn már Processusa vége felé közelítene több Társaival együtt Tömlötzünket meg ásván vétkességének érzésétül indíttatván, a múlt Martius havának 27. napján elszökött, ezen utóbbi elszökése után is Tolvajkodásaitul meg nem szűnt, és végezetre Isten vezérléséhül újobban ezen Magistratualis kézhez kerülvén, midő n sok sorosításokra első ben benigne azután pedig sub Tortura (kínzás) meg kérdeztetvén, nevezetesen meg vallotta, és post Torturam (kínzás után) is coram Judicio ratificalta (a bíróság előtt megerősítette), hogy az Atsádi Földrill maga 2. lovat, és Kopasz Kotzkás Péter complexeivel (társaival) a Szamos mellől is 2. lovat, Piskót tájárul 3. lovat elloptanak melljekkel Polgár Városában meg fogattatván a Lántzrul el szökött ; Nem különben, itt lakos Szabó János 2. ökrét az Abai főldrül, Tokajban lakos Szilágyi Dávid complexével Liszka a1ó12 . lovat ; Az előtt Ujlaki Pistával, amint az I. vallja, Bihar tálljárul 2. ökröt el tolvajlott, és a Ligeten is, amint az I . állíttya tévedésben lévő 2. ökröt fel fogván, mint magájét a' Vértesi Csordára hajtott, illj sok rendbéli tetemes Tolvajságiért annakokáért az I. magának büntetésére, másoknak rettentő példájára ad Script . Titti 15. Par. 1-a Trip, akasztásra ítéltetik . 5. Gyermekszülés, gyermekvesztés. 1729. okt . 8.1 g In Causa Fisci contra Elizabetam Szalai in Capillis constitutam I. post allegationes et producta : Minek utánna ezen Szalai Ersók tisztátalan ágybul gyermeket fogadott, és a Tanúk vallása szerint Terhes voltát nem csak tagadta hanem a szülésnek ideje el jővén,. akkor is nem hogy a' szüléskor kívántató öreg Asszonyt segítségre hívatta volna, sőt az Árnyék székre és akképpen félre való helyre, kéccség kívül olly szándékkal ment,. hogy gyermekét meg öllye, a' minthogy az el szülvén, ő tuggya micsoda módon, az árnyék székbe vetette, a meny halva ki vétetvén, és ahoz értők által a' gyermek teste és belső része jól meg vizsgáltatván meg bizonyosodott hogy a' ,gyermek nem csak idejére, hanem életben is született, és akar szánt szándékkal az Arnyék széken kívül els őben meg ölte, az után az Árnyék-ba vetette, akar peniglen a Székre a végre ült, hogy a gyermek az Árnyék Székbe esvén, ott meg hallyon, mind két úton gyermeke halálának szántszándékos oka lévén illyetén kegyetlen gyilkos cselekedetiért fá vételre sententiáztatik.
17 Uo . 534. old . 18 Uo . 104. old .
158
6. Gyújtogatás. 1727. máj. 9. 1 9
Causa Fisci contra Annam Fazekas Consortem Petri Zachar veluti I.
Hogy az I-nek Férje az égés előtt a' Tömözben lévén, midőn 17. Marty a' Tűz támadott a' Tömlöcz ajtajához ment, s - mondotta a Férjének, most rosszul jő a' Tűz, az ura néki arra felelt, ne úgy szabadics engem, hanem más képp, az után 27-a ajusdem ismét a' Tömlöchöz menvén azt mondotta az Urának, no öltözzél, mert erre jő a Tűz, a' szél is erre fúj, majd meg szabadultok: a' mint úgyis lett, a' Tömlöcbee jövén a' tűz kiszabadultak, s Férjével edgyütt a' Várasbul el szökött, az Ura meg értvén hogy Sárai Úr háza körül volt a' Tűz, azt mondotta háló Istennek ; kívánnya azért hogy tortúráztassék ezen irtóztató gyújtogatásnak ki nyilatkoztatására. I. negat omnia (mindent tagad) ; hanem a Várasbul Férje ki szabadulása után azért,. mentek el, mert hallották hogy Desőt és a' ki a Tű zkor ki szabadult, meg fogták az előtti vétkéért, talám az ő Urát is meg foghják előbbi cselekedeteért, nem azért, hogy gyújtogatók lettek volna. Reassumpta Causa Fisci Contra Petrum Zachar I. Gyermekségétül fogva lopásban találtatott, szénát árpát is lopott, azért az égés előtt Tömlöcben tétettetett, a hol többekkel edgyütt öszve eskütt, hogy a ki hamarébb ki szabadulhat, gyújtogasson, mind a két nagy gyulladás alkalmatosságával a' Felesége a' Tömlöcz ablakára ment a' Tűzrűl néki, ut supra (ahogy feljebb) hírt tett, azért mind lopásért, mind a' gyújtogatásban való részesülésért, a' menyben hihető maga is eszköz volt : vagy akasztó fára, vagy penig T űzre ítéltessék, elsőben penig a' Gyújtogatásnak ki nyilatkoztatására tortúráztassék . 7. Tűzeset, (gyújtogatás) . 1738. dec. 10.2° In Causa Fisci contra Martinom Kutzik et Elizabetham Szabó, prius Demetry K~tzik nunc vero Stephani Susa Conthoralom, II. incendiarios .
Ezen Kutzik Szabó Márton, ezen hólnapnak 4-ik napján estve későn jövén a Város Házához a Hajdúkhoz azoknak elsőben két Itze bort a végre, hogy őket meg szemlénye, a mint maga is meg vallya annak utánna pedig harmadikat is hozatott, meny harmadik Itze bort meg se várván hirtelenséggel a Város házátul elt űnt és egyenesen Szabó András Házához szaladván, annak alattomban felhágott, és a mint maga is meg vallotta, ott tüzet ütött, kén gyertyával, gyertyát gyújtott a végre, hogy azon házat meg gyújtsa, honnét a tű z tovább is terjedvén a várost megeméssze. Meg vallotta tovább azt is, hogy őtet édes-Annya Susáné késztette még a nyártul fogva elsőben sírással, az után pedig 50 F. ígérettel is a gyújtogatásra, oly formán, hogy akarhol gyújtsa meg a Várost, hogy osztón Kapitány Baranyi István Úr háza is meg égjen, mivel reá esküdtetett az Asszony boszorkányság eránt . Ezen álhatatos vallására Kutzik Mártonnak meg fogattatván Susáné is tagadta ugyan eleinte a dolgot, de azután Mester kezében adatván a kínzásra, az alatt s' az után is a Törvény Színén egy nehány ízben meg vallotta nyilván, hogy ő még a Tavasztul fogva untatta a fiát Kutzik Mártont a gyújtogatásra 50 F. ígérettel, és nevezetessen, hogy a magok ólát gyújtsa fel, honnét a tűz tovább mennyen, a gyújtogatásnak, hol egy, hol más okát adta, de végtére más három személljeket a kikre vallott egészen ártatlannak lenni mondván, oda czélzott ő is a mint a Fia mondotta, s' nem tagadhatta hogy boszszúságtul viseltetvén fakadott erre a kiváltképpen való nagy gonoszságra. Minthogy 19 Uo. 48 . old. 20 Uo. 5. k. 128-129. old.
159
pedig ők mind a ketten ezen iszonyú gondolatokat, a mint Susáné mondgya, még a Tavasztul fogva szüntelen forralták és az ulta meg nem bánták, s őt a mint Kutzik Márton mondgya, azon idő alatt két ízben is akart próbát tenni rea nem mehetett . Azért, hogy ezen Város a feljebb elmúlt esztendőben rajta történt két vagy három rendbeli égésnek siralmas példájára ne jusson, és a gonosztevők, akik illjen gondolatokat tsak forralnak is szívekben annyival inkább meg rettennyenek, ezen Kutzik Márton pedig és Susáné méltó és érdemlett büntetéseket elvegyék, elsőben is Kutzik Márton, Szabó András háza előtt, akinek padlásán gyújtani akart, ha rajta nem kapattatott vólna, egy magasan fel állítandó heljen, annakutánna Susáné is Csapó Uttzán magok házánál a.z Ól körül, melljet fiával gyújtani akart hasonló magas heljen, tüzes vassal tejend ő meg sütögetésre. Végtére mindketten az akasztófához ki vitetvén fő vételre és hamuvá égetésre ítéltetnek. 8. Dohányzás (tűzeset). 1736 . szept. 7? 1 In Causa Fisci contra Joannem Kováts, Michaelem Kováts et Stephanum Nagy I. Mindhárman az I-k megvallyák, hogy Seres István a Köljüs-Ólban a honnét a Tűz támadott die 31-a Aug. dohányoztanak, a hét első, azon nap is, a mellj nap a tűz támadás elő tt reggel ugyan ott dohányoztanak, és egyiknek Pipájábul a t űz ki is esett az holott száraz törött cser vólt, melljben mint taplóban a tűz belé esvén 11 és 12 óra között délben magát ki is ütötte, és az ólat nagy részént meg emésztette : ex oculari inspectione is constal (szemmel megállapíthatóan) hogy a tűz ott vett az ólban eredetett, a hol a két első I. a csert törte és dohányzott, azért a két első I. elsőben nyakvasban tétettessék, az után negyven negyven ütéssel, a harmadik minthogy az előtt való nap ő is az ólban dohányzott 12 ütéssel meg pálcáztassék, az ifjú Gazda minthogy dohányzásokat jól tudhatta, még is a mint illett meg nem intette, fizessen az első vízhordónak 2 F. 40 p. A másiknak 1 F. 80 p., A harmadiknak 1 F. 20 p. A harangozónak, aki elsőben a tüzet meglátta 1 F. 02, Summa 6 F. 42 p. 9. Jószáglopás. 1738 . febr. 17 .aa In Causa Fisci contra Stephanum Bartsai, I. 8-va currentis mensis levata . Ezen Bartsai István, a felsőbb esztendőkben városunkbéli némellj betsületes cíviseknek marháit őrizvén, a midőn a gazdái az elmúlt 1735-k esztendőben kimentek vólna a végre, hogy t őle számot vegyenek, a marha mellő l étszaka el-szökött, nem várván a számadást s' el szökése után, a marháknak másnapon cir. 90 híja találtatott : Az elmúlt 1737-k esztendőben pedig megkapattatván, a káros Felek, a kiket elő lehetett venni, elő számlálták, a hármak száma jött cir. 50 darab marhára, kit maga is az I. nagy részént meg vall, és elő számlálta mit hová tett ; illjen tetemes tolvajságért méltó volna ugyan az akasztófára, mindazon által, minthogy a káros felek magokat minnyájan úgy declarálják coram figura Juris (a törvény előtt), hogy maguk kárát rajta nem keresik, hanem elengedik, és az I-t nem tarnyák, arra nézve az akasztó fátul meg menekedik, hogy pedig illj gonoszságért érdemes büntetését el vegye, másoknak is rettentő példájára akasztófa alatt hóhér keze által teendő verettetésre, beljogoztatásra, és örökös számkivettetésre ítéltetik . 21 Uo . 4 . k. 465 . old . 2 2 Uo . 5 . k . 51 : old . 160
10. Tolvajság. 1741 .,nov. 25?s
Causa Fisci A. contra, Cathar. k'etri Fábján Abranyiensis Viduam, I.
A városon együtt és másutt orvosnak mondván magát, némely betegeseknek gyógyításához fogott, és akkor azt mondván, hogy nem használ az orvosság, ha más láttára készíti Kozma IstvánésJenei Sámuel házoknál mindeneketazházbul kiküldött, hogy már ő orvosságot csinál, -azonban Kozmáéknál Szigeti Istvánné ládájábul 2 Máriást; Jerneiéknél Ungvári J~nosné ládájábul 18 V. ft-ot el lopott, ebbül 12 V. ft. 2 Máriást vissza adott, rajta kapattatván, a többi oda vagyon, Szigetíné két Máriással fizesse meg a károsoknak, a mellett büntettessék meg mint afféle ámító és Tolvaly érdeme szerint: : I. fatetur. (vallattatik). Lopásért álljon nyakvasban, a kultsot kössék a nyakába 24 . korbátsal verjék meg, a kárt fizesse meg, és mennyen el a Városrul, a kints pedig melljel a Ládákat felnyitotta, hogy más .vissza ne élhessen vélle~ törettessék széjjel. ; 11. Paráználkodás . 1736. okt. 8.za
In Causa Fisci contra Elizabetham Kerek Consortis Michaelis Vég.
Nyilván való lévén sub B.B.B. be adott Tanúk vallásibul, hogy az I. magát részegeskedésre adván, külön külön féle gyanús emberekkel kotsisokkál, katonákkal, görögökkel társalkodott, étzakónak idején vélek dorbézolt, nevezetesen pedig Felesége hagyott Pap Péter nevű embert is házához fogadta, ném kevés gyanúságokkal, hogy vélte tilalmas életet élt, azért mint afféle botránkoztató személlj 20 korbátsal keményen verettessék meg, és a Városbul relegáltassék, Viskóját is mellett a,zonkívülis a Városföldén a N. Tanáts engedelme, .nélkül épített demoviáltassék, Férje is mennyen vélte, minthogy magi: is Feleségé rendetlen életében meg egyezni láttatott. 12 . Paráznaság . 1739. febr. .7?s
Causa Fisci contra Elizabetam Kerekes Consortem. . Andrea Barrios:
Mester kezében adáttatván Barrios Andrásné és még nem is applicaltatván (alkalmaztatván) reá (a háromszoros) Tortúra, megvallotta, hogy ő vélte Kis János nevű Tábori béres két esztendeig gonoszul élt, .és egy más béres is Bereczki József véle paráználkodott, ezen confessióját (vallomását) a Törvényszék előtt ratificalta (megerősítette) is. Nem grátiázván (kegyélmezvén) meg néki a Férje fenn emlétett $ardos András, fővételre ítéltetik. 13. Terhesség. 1741. jan. 21 .26
In Causa Fisci, contra Stephanum Budai, I.
Ezen Budaira, Böszörményben lakó Szegedi Ersébeth reá vallott, hagy tőle teherbe esett mint N. Böszörmény Városa Levelibül kitettzik, a mellett azt is írja azon N. Tanáts Levelében, hogy a Leány minekutánna examinaltatott (megvizsgáltatott), és .áristomba vitetett, ezen I. hozzá ment, egy pint bort vitt néki, és a N. Város szolgái z3 24 25 26
uo . aos. old.
Uo. 4. k. 472. old. Uo. 5. k. 147 . old: Uo . 300. old .
hallatára, midőn a Leány mondotta vólna ; Héj István mester, bezzeg nem ez vólt a fogadásod, midőn a gyékényre mellém feküdtél, azt felelte, neked is jól esett, s' nekem is. Ezen gyanúságokra nézve azért, hogy paráznaságát megvallja 24 . páltzára ítéltetik. 14. Perverzió. 1740: márc . 19?' Causa Fisci contra Stephanum Erőss et Consortem ejus Elizabetam Bereczki, IL. Á természet után kívül hátul közösködött, az első I. a feleségével, égettessenek meg elevenen . I. prími ordinis negat. (Első rendben tagad.) 2-do ordinis I. dicit : (második rendben mondja) : egyszer boros korában kezdette vólna az ura, de ő el rántotta magát és nem cselekedhette. Az Inquisitiobul ki tettzik, hogy a Felesége az Urát azért keverte ezen rút hírben hogy meg unta és akarna tő le meg válni, s meg vallja hogy ezen rút és irtóztató vétket nem tselekedte a Férje, azért három hétig arestumban )észen és minden pénteken 12 korbáccsal meg verettetik . 15. Sodomitaifertelmesség. 1736 . ápr. 28.Zs Capit. (Főbenjáró) . In Causa Fisci cóntra Stephanum Iklódi et Petrum Bordás, II. post Allegaones et producta. Ezen Törvény Színe elibe állíttatott Iklódi Szüts István ellen, a Fiscalis Magistratualis Inquisitiókban sub W. be adott és authenticált első, második és tizedik Tanúk vallásaibul megbizonyíttatván, hogy azon Férfi Tanúkat Iklódi még iffjú és nőtlen korában Sodomitai fertelmességgé) próbálgatta, de azután magát házasságra adván, azon nős korában is éktelen férjfiakhoz való gerjedezésétül meg nem szűnt, hanem házánál szállást tartó Kis iJjszállási Bordás Péter ifjúval, hasonló fertelmes indulatbul, amint azután a dolognak kimenetele bővebben megmutatta, magát egyben adván sokszor mások előtt egymást szemérem nélkül nyalták, tsókolták, sok ízben éjjel és nappal együtt feküdtenek és háltanak, és ezen tetemes gyanúságokra mind ketten Tömlötzben vettetvén, ott is egyik a másiknak tisztátalan szerelemmel telljes leveleket irtanak, melljekre nézve Tortúrára ítéltetvén utoljjára még a kínzás előtt, azután a Törvény színe előtt is Iklódi háromszori, Bordás Péter pédig négy ízbeli egymással való sodomitai közösüléseket megvallották, Bordás Péter még azt is, hogy Iklódival nem tsak a megírt módod, hanem Feleségével is~egy ízben parázna módon közösült, azokáért, mind az Isten, mind a világi Sz. Törvények ereje szerint, nevezetesen ad conformitatem Praxis criminalis (a bűnözés gyakorlatához mérten) Articuli 73. mind ketten fővételre, Iklódinak pedig hólt teste tűzzel való meg égetésre ítéltetik. 16. Szidás, káromlás. 1736. márc . 26.2 9 Fiscalis Procurator contra Joannem Siteri petit effectuationem poena die 24_ Superiori in Actione proposita.
Nyilván való lévén a Törvény színe előtt hogy az I. már ennek előtte feslett erköltséről a N. Tanáts által meg intettetvén, magát nem hogy jobb életben foglalta vólna, hanem naponként a káromkodásban és fajtalan beszédben eláradott, nevezetesen meg. 27 Uo. 223. old. 28 Uo. 4. k. 420. old. 29 Uo. 415. old.
162
bizonyíttatván a Fiscalis által sub A. O. beadott Inquis tiobul 2. 2-dik, 3-dik, 4.5.6.-ik Tanúk vallásaibul, hogy bennünket, mint maga Törvényes Magistratusát és in particulari N. Miskóltzi Ferentz Consenator Atyánk fiát minden ok nélkül fertelmesül szidalmazta, Parockáját, kopasz fejét nyelvével mívelte, és fenyeget ődzött, hogy ha valami Világ leszen, imitt amott szedik fela Tanátsbeliek a nyusztos süveget. Mellje káromkodó és szidalmazó fajtalan beszédéért, és magá viseletéért, főképpen pedig pártosságra vágyakodó, s' botránkoztató szavaiért, elsőben e mai napon cum inspiratione criminis, és nyakára követ iúggesztve nyakvasra tétettessék, hólnap pedig Mester keze által cum integro virgarum supplicio, megvesszőztessék, és városunkbul örökössen kitsapattassék . (Ezen justicia executio dija 84 dénár volt.) 17. Táltos . 1742. júli . 9.3° Ezen személye szerint el ő állíttatott Csillám János, magát még gyermekségében elfordult életnek, és álnok tsalásnak követésére adván, sokakat hazugságával, hogy ő pénz néző Tátos, el tsábított, és gonosz tsalárdságával azoknak pénzeket kitsalta, mellfért is ugyan itt ez előtt 3-dik esztendőben úgy, Hadházon ugyan azon idő tájban, hasonló gonoszságáért büntettetett . Désen, Boldogfalvai kertben béklyóból lovat lopott . Akasztófára ítéltetik. 18. Lakodalom, tánc. 1740. márc. 5.3 1 Causa Fisci contra Petrum Adonyi, I. Ez magának Feleséget vévén 3-a hujus Lakodalmot tartott, és heged űsöket hívatván, vendégeivel együtt dősölt, tánczolt, és nagy botránkozásra adott okot a Város népének, holott most a dő sölések annyival inkább a tánczolások tilalmasok, büntesse meg a Tanács arbitrarie, de keményen és példáson. I. vóltak hegedűsök de az I. nem tánczolt, hanem más legények tánczoltanak . Mint hogy ezen I. maga házánál meg engedte a dősölést, hegedülést és tánczolást, azon kívül is igen notatus ember részegeskedésérül és rossz erkölcsérül, arra nézve, 6 napi arestomra ítéltetik, és az Asztalos Czéhbül ki rekesztetik, s mesterségétül el tiltatik . 19. Tánc, paráznaság . 1943 . fúni. 8 3z Causa Fisci, contra Catharinam Rácz Őriensen in Capillis, Elizabetham Kis Péter Dorogien . Vidua Joannis Farkas, I. Az elmúlt Innepeken a Cilányiban tánczoltanak, a Pestises temetőben Legényekke kimentenek, ott kétségkívül paráználkodtanak, mert a Város Hajdúját is ott meglátván, elszaladtanak, vallják meg kivel és hánnyal, azután vesszőztessenek meg, s' relegáltassanak (eltávolíttassanak). I. Nem közösködtünk mi senkivel a temetőben, azzal a legénnyel tár~czoltunk a Csapszéken Andrásnak hívják, a Hajdú csak azért kísért fel, hogy mi a temetőben vóltunk, s' az a legény felénk jött. Exmittaltassanak (kiküldettessenek) 18 . korbács alatt. 30 Uo . 5 . k. 496 . old . 3 1 Uo . 219 . old . 32 Uo . 620. old.
163
20. Rontás, varázslás . 1742. febr. 24.3 3 Causa Fisci, contra Catharínam Fejér Viduam Joannis Finta, et Annam Nagy Consor,, Joan l~sutó LI. Varázslók, a kis gyermeknek s .v. ganajfát felkötötték a kéményben, hogy aki meg rontotta legelső ben az mennyen oda, büntettessenek meg . I. 1-ma N~.gy Pálné mondotta neki Csutáné ;is javallotta. Egy heti arestum szenvedések légyen büptetésekre . 21 . Megétetés, maszlagolás . 1742. máj. 30.3 4 Szemerei Anna, Bagaméri Sámuelné Férjének két ízben halálára igyekezett, káposztában maszlagot főzött. A káposztának megevése után elsárgult, a hasában rágást érzett, vérrel együtt hányást tett, szája és torka öszve szűkült és száradott, ;nagy szomjúságot érzett, vizet kívánt és ázt igen itta az hasa nem ment az óta ki sebesedett, és az ortzái ki pöffedeztek, mellj jelek is a producalt Medica Attestio (orvosi tanúság) szerint bé vett méregnek jeleinek tartattatnak . Férjét olljan borral kínálta, a melljrül, hogy maszlagot tett belé nagy gyanúságok vadnak . Az I-nél maszlag találtatott . A maszlagot papírosba be takarta kebelibe rejtette . Férjét meg akarta étetni . 36 korbátsra ítéltetik .
A fenti szemelvényválogatás csupán mutató néhány év változatos bűnesetei közül, amellyel azt kívántuk bemutatni, hogy eleink társadalma 250 évvel ezelő tt a kor sajátos erkölcsi normája szerint miként küzdött a bűn ellen, de minden szigorú törvénykezés ellenére nehezen tudta megfékezni . Olyan káromkodások, mint pl. atta teremtette, ebatta, tüzes atta, ördög atta teremtette, tatár atta, lántzos menydörgő teremtette, kutya teremtette, láncos hollandus teremtette, vagy menydörgős menkű üsse meg a lelkedet, amelyek ma káromkodásnak sem számítanak, akkor hóhér kezébe adást, kemény megverettetést, néha nyelvkihúzást, vagy nyelvváltságot vontak maguk után. De a XVIII . századi bírói jogszolgáltatás a különböz ő b űnesetekre számtalan büntetésformát alkalmazott :3 s fővétel, lófarkon meghurcolás, vérpadra hurcolás, kerékbetörés, tüzes vassal megfogdosás, elevenen elföldelés, nyelv kivonás, kővel. agyonveretés, a végtagoknak hóhér keze által elvágása, máglyahalál, megveretés bottal, furatossal, pálcával 6-100-ig, asszonyoknál, leápyoknál korbáccsal veretés, megbélyegzés a város bélyegével tüzes vassal a háton, mellen, arcon, vállon, asszonyoknál homlokon, pellengérre állítás a templom előtt, nyakához kötve a lopott jószág, ami nyilvános megszégyenítést jelentett. De igen elterjedt volt a nyakvasba tétel, megesett személyeknél csengettyűs szarvaknak fejre tétele (felszarvazás), hóhér által városból örökre, vagy ideiglenesen történő kiverés, kalodába tétel, munkára, kényszer dologra szorítás, tömlöc, börtön, kettő s ajtajú fogház, falóra ültetés, szalmakoszorúzás, bőjt kenyéren és vízen, nyelv33 Uo . 438. old. 34 Uo . 473. old. 35 Koncz A. : i. m. 19 . old:
váltság, gyermektartás kötelezettsége, a bűnös házának lehúzása, lerombolása, a Ioncívisségtől ideiglenes vagy végleges megfosztás, a céhből kizárás, a mesterségtől eltiltás, az elcsábított nő elvételének kötelezettsége . Ezenkívül megtalálható a pénzbírság, kártérítés, az~ okozott sérülések gyógyítási költségeinek megfizetése, a megölt emberért, ha ebbe családja megnyugodott vérdíj fizetése, akasztófa alatti megveretés, hites embereknek a hivatalból való elcsapásé, kötelez ő fogadalomtétel, melynék meg nem tartását főbenjáró ítélét követte, végül admonitio, intés, rábeszélés, eklézsia követés, a bíróság előtt megkövetés nyilvánosan, katonaságba adás és még sok más, melynek`¬elsorolása csak tovább szélesítené a'bünt~tések körét . A perdó, vagyis hóliét kezébé adás egyenl ő volt az egyszeri vagy többszöri tortúrázással,amelynek alapján a vallomás a bűneset ténye megerősödött, megbizónyosodott, vagy az álhatatosan tagadót, mint akire vétkeit nem lehetett rábizonyítani, felmentétték. Akit pedig a városból számkivetésre ítéltek, kitiltottak, a következő esküt tette a6 Én Eczetes Mihály esküszöm az élő Istenre, a tellyes Sz. Háromságra, hogy én sokrendbeli tetemes gonósz cselekedeteimért a' T.N. Tanácstul örökre való számkivetésre sententiáztatván, soha többé a' N. Városbá vagy a N. Város határára ném jövök, a' N. Város Lakosain főképpen pedig Bírák Uraimékon sem magam sem más által akar meny úton módon is bosszút nem állok, őket személlyekben vagy külső belső jószágokban meg nem károsítom . Isten engem úgy segéllyen ." Amennyiben esküjét megszegté, a legsúlyosabb büntetések valamelyikére számíthatott . Összegezve a tanulságokat nyugodtan megállapítható, hogy a Fekete Könyv Debrecen városának még eddig kevéssé hasznosított helytörténeti forrása, amely néprajzi vonatkozásban is sok olyan korai adatot tartalmaz ; amely kontinuitásban, a'recens néprajzi anyagban ugyan ritkábban, de szórványosan mais előfordúl . Azt is jóggal állapíthatjuk meg, hogy az alkalma~tt büntetések nagyón kemények, elrettentő'bbék, mint korunk büntetésformái . Társadalmi nyilvánosságuk jóval nagyobb, s megdöbbentőbb. Hatása némely esetben elrettent őbb. Bár mégsém volt minden szigorúsága ellenére annyira elrettentő, hogy megakadályozza azokat, akik roppént szegény életmódjuk sok esetben a nélkülözések miatt estek bűnbe, vagy a véletlen, a sajátos helyzet következtében sodródtak a bűnbe. Visszatekintve a szemelvények is alkalmasak arra, hogy megállapítsuk : változnak az idők, s mi is változunk azokban. Nem csodálkózhatunk azon, hogy az idólc változásával a cselekmények, ésémények, fények is változnak, s ma sem szabadulhat senki a vétkeinek súlya alól . A régiekre való emlékezés felébreszti az emberben a törekvést arra, hogy jobbá legyen a világ.
36 HBmL IV. A . 1018/e . 4 . k. 63 . old .
165
