DEBRECEN VAROS MIKROFILMTARA lJS A HELYTÖTI;NETfRÁS Papp Józse f
A döntés felelőssége a megismert információk alapján az optimum kiválasztása. E cél eléréséhez elengedihetetlen feltétel a rendszerezett, jól kezelhető, könnyen eléehető adatbázis. Különösen igaz ez abban az esetben, ha Magyarország második várasa, évszázadnyi idő alatt felhalanpzódott háztörzskönyvi és építési tervtári dokumentációiról van szó. A hatalmas irat- és rajzhalmlaz hányatott sorsa megegyezik más gyűjteményekével . A történelem vvhara, a hozzá nem értésb ől fakadó negligálás és az ügyszeretet hiánya együttes hatásként drasztLkus állagromlást eredményezett, sőt a fizikai megsemmisülés határára juttatta a felbecsühhetetlen történeti, műszaki értékeket. A szervezetlen keresőrendszer miatt bármilyen információigény kielégítésére - megfelelő mutatók hiányában - a hatalmas irathalmazok teljes bolygatásával is csak bizonytalan adatok megszerzésére lehetett esély. Sőt, az ilyen akciók a papírok és pauszok nagyfokú állagromlását eredményezték. A tarthatatlan helyzet megszüntetésére született meg a döntés 1978ban, ,hpgy az állomány teljességi felmérésére, rendszerezésére és az állag megóvása érdekében a mikrofilmtechnikát kell alkalmazni. Mára - ha még nem is teljeskörűen - megvalósult a mikrofilmes dokumentációtár (részben számítógépes kapcsolattal) . Az információhordozók elérése biztosított mind mikrofilmen, mind pedig a hagyományos hordozókon, Az. élő, fplyamatosan bővülő rendszerek sajátosságának megfelelően - a természetes fáznskésés mellett -, együtt lelhetők fel a dokumentációk A mintegy 260 m. irat- és rajzanyag nem csupán építéshatósági döntések és mellékleteik tárháza, de itt lelhetők fel Debrecen szabad királyi város ingatlanvagyon-leltárának - sajnos meglehet ősen hiányos - töras könyvei, továbbá a településfejlesztéssel kapcsolatos dokumentációk, térképek. A mikrofilmes technika működtetése még a mai napokban is rendkívülinek, szokatlannak és idegennek számit. Nemegyszer a bevezetését inkább pre~sztizsokokra, semmint a szükségszerűségre lehet visszavezetni, pedig ez csupán egy rendkívül hasznos segédeszköz, amellyel megkímélhető az eredeti adathordozó. Többszörözhetősége pedig a felhasználási, döntéshozói helyek egyidej ű kiszolgálására teszi alkalmassá, biztosítva az alternatívák kidolgozhatóságát . Ezek után belátható, hogy a technika alkalmazása a város működtetése szempontjából milyen haszonnal jár. (Fenntartva, hogy kihasználtsága, ismertsége messze nem optimális .) 187
építési
és háztörzskönyvi tervtár :
A mindenkori építési hatóság kötelez ő tevékenységével a város közigazgatási határain belül hatalmas mennyiség ű információbázist teremtett, amelyben a műszaki adatok mellett egzakt és autentikus egyéb felvilágosítást találunk például a birtokosokról,' egy adott ingatlanon folytatott tevékenységről,2 az ott élők életmódjáról éppúgy, mint az épületek, építmények állapotáról, 3 de a hivatalos eljárásokról is mintegy 100 évre
i Részletek a Piac utca 10. sz. ház törzskönyvéb ől : - 7588/1888. sz . végzés szerint Sz . Nagy Károly kér és kap építési engedélyt a Piacz utcza 338. sz. telekre 1886. novemberben . - 8205/1911 . sz. határozat szerint Szilágyi ITnre ügyvéd kap engedélyt a Piacz u. 10. sz, ház bontási és építési munkáira . 1911. július hó. - 31133/1927. VII . műsz. ügyosztály határozat a Korona Gazkenyér Gyár Ipari és Kereskedelmi Rt . kérelmére Goldberger Sóm F. és Fia által létesítendő üzlet átalakításához . 1927. deczember . - 3881/1940. VII. műsz. ügyosztály sz. határozathoz beadott 4942. sz, telekkönyvi betétmásolat szerint az A. Birtoklap 1. sorszám alatt 4199 hrsz. Ház 10. sz. alatt udvarral a Ferencz József úton, 248,70 nöl. B. Tulajdoni lap . . . Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank budapesti, V. Dorottya u. 6. sz. alatti bejegyzett cég, . . . árverési vétel jogcímen . . . 1938. szeptember 12-én . . ." - 12484/1948. sz. alatt Db. város műszaki ügyosztályától : Magyar Leszámítoló Bank háborús sérülés helyreállítási házadókedvezmény ügye. - 1949. június 2-án dr. Héger Flóris levelére írott megjegyzésből : a ház a KIK (Kézületi Ingatlan Központ Debreceni Kirendeltsége - szerz ő) kezelésében áll . . :' 2 A Füvészkert utca - Perényi utca saroktelken 1926. januárban építési engedélyt kap a város bérház építésére. Ebben a Dr. Szász-féle hidegvízgyógy intézet" is helyt kap . - 1947. szeptember 24-i tanácsi határozatban (27 .887/1947. VIL) engedélyt ad a Baltazár Dezső utcai (Perényi utcai) részen a műszaki osztály részére orosz városparancsnoksági legénységi laktanya építésére". - 583/78/ 1954. VII . sz. véghatározatban a Magyar Dolgozók Pártja kap engedélyt székháza kiegészítésére" . - VI. 19.934/1984 , sz. II . ker . Hiv. műsz. o. határozatában az MSZMP HajdúBihar megyei Bizottsága kap 2000 adagos konyha megépítésére engedélyt. - 1990-ben bíróság kialakítására kap engedélyt a hatóságtól az épületben az Igazságügyi Minisztérium. 3 Részletek a Piac u. 85 . (Sápvári Endre u. 2. sz.) ház törzskönyvéb ől : - 50.984/1939. VII . sz. határozat a Rákosi Jenő utca (Sápvári Endre utca) 2. sz. hibás kéményfej miatti építésrendő ri ügyben . - 18.908/1941. VII . s z. határozat az épületben a szükségóvóhely kialakításával kapcsolatban . - 30.178/1945. VII. sz. véghatározatban az épületet romépületté nyilvánftják. - EiBzőhöz kapcsolódva az A/1 és A/2 . sz. űrlap 8. pontja szerint teletalálat következtében a ház utca felőli része alapfalig lerombolva" . - A Rákosi Jenő utca 2. sz. A/1 ésA/2 sz, űrlapja 8. pontja szerint : telitalálat következtében rommá vált a lakásból 3 helyiség, a Rákosi Jen ő utcai fronton tetőkár, ajtó- és ablakkárok érték ." - 38.478/194? . VII, sz. határozatból: . . . a házban a tet őfedés hiánya miatt a 2. emeleti lakások egyáltalán nem lakhatók . Az állandó beázás az első emeleti lakásokra és a földszinti üzletekre is káros behatással van. Ingatlantulajdonos a tet ő helyreállításához nem kezdett hozzá." - 37.242/1948 . VII. használatbavételi engedélyt kap a helyreállított, átalakított épületre a Debreceni Építés és Kázmunkaügyi Főigazgató . - 583/48--1952 . VII . s z. alatt használati engedélyt kap a telken a Debreceni Tervező Iroda új irodaépületére. VI. 15.413/1981. sz. alatt a Db.-i Tervező Vállalat kap engedélyt a tet őtér beépftésére . - VI. 23.372/1971. sz. határozat a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság részére ad engedélyt átalakításra és felújítási munkák elvégzésére .
188
visszatekintve . Egyedi érdekessége a kutathatóság szempontjából, szerkesztési elvéből adódik, mivel egyazon földrajzi egység (itt utca, házszám, helyrajzi szám által meghatározott) valamennyi, az építéssel kapcsolatos, illetve az aktuális szabályok szerinti mellékletekkel szerelt dokumentációja egy keresési helyen fellelhető, bármely időpontban keletkezett is 1880tól napjainkig. Ezáltal külön kutatások nélkül összeáll a története az adott háznak, teleknek, sőt az államigazgatási eljárások szabályaiból következően meglehet ősen pontos információkat nyerhetünk az ott élő emberekről is. Az eljárások alanya minden esetben - 1950-ig - a tulajdonos volt, aki jogosultságát az engedély elnyerésére a tulajdoni lap másolatával igazolta. E birtokadatok pontossága az ötvenes évektől erősen megkérdőjelezhető, mivel az államosítások következményeként az úgynevezett közületi ingatlanok kezelői jogának átruházása, illetve a bérleti viszonyok jogi összevisszasága miatt, a nem tulajdonos is kaphatott átalakítási és építési engedélyt.` E pontatlanság szerencsére nem vonatkozott a magántulajdonosakra. Végigkövethető a rajzi és írásos adatokból, hogy egy ingatlanon milyen tevékenységeket végeztek az eltelt évszázadnyi időben. Az eredeti rajzok alapján állítják vissza a tatarozások során az eredeti homlokzato kat (jól példázza e lehet ő ség kiaknázását napjaink városképi felújítási tevékenysége) . Kutatható a hagyományos városszerkezett ől alig elválasztható, dűlőutakra szervezett tanyavilág virágzása, majd az elsorvasztása a kollektivizálás egyenes következményeként. Megtalálhatók még a hatvanas évekből is azok a bontási engedélyek, amelyekben az - ;akkorra már régen az új céltelepülésekre" ~kényszerített - tanyagazda saját maga kéri az elhanyagolt", düledező", elavult" stb. épületeinek lebontására az engedélyt. Csupán a hatósági engedélyhez mellékelt műszaki dokumentációban lehet megtalálni az árulkodó mondatot : a nagyüzemi művelés útjába esik a - nemegyszer csupán 10-20 éves - tanyai gazdaság.5 Kutatható pl. a debreceni jellegzetesség, az úgynevezett bellegelő"gyu"rű funkcióinak változása : legelőből tanyavilág, abból zártkert, később belterület kialakulása (Lenez telep, Júlia telep stb.). Vagy az ipartelepek, nagyüzemek, mező gazdasági termelőszövetkezetek elhelyezkedése, terjeszkedése. Nyomon követhetők a mezőgazdaság politikai fejlesztésének helyi megoldásai is (pl. : 1972-78 között a DATE tangazdaságainak fejlesztése Kisuracson, Újuracson, Látóképen, ahol ekkor kampányszer űen bontják le a még meglévő tanyai házakat. 4 A Piac utca 85. sz. - Ságvári Endre u. 2. sx. ház törzskónyvéból : a 3743/7921950. VI. s z. véghatározatban Debreceni Tervező Iroda Ságvári Endre utca 2. sz. alatti lakos az Ingatlankezelő K. V. kezelésében (kiem . a szerz.) levő Ságvári E. u. 2, sz. alatti telekre építési engedélyt kér" és kap . A tulajdonos magánszemély nem kap értesítést az engedélyeztetésr ől. 5 Ondód, Péterfia dfilő 27. sz. háztörzskönyvéb8l : - 32.188/1948. VII . sz. alatt Db. sz. kir. város Polgármesterétől : . . . a Macs (sic!) Péterfia dűlő 27. sz. alatt . . . az új fáldszintes lakóépület használatát engedélyezem . . . 1948. szeptember 25-én" - 18.539-3/ 1978. sz. II. ker. Hivatal műszaki osztálya határozata: . . . engedélyt adok a Debreceni Béke Mgtsz tulajdonába került Debrecen, Péterfia dGlő 27. sz. . . . ingatlanon levő tanyaépületet lebontsa." A tulajdonosok kérték a fenti ingatlanon levő tanyaépület bontásának engedélyezését, mivel a földterület s Béke Mgtsz tulajdonába került . . ." 1978. máj. 28.
189
Hasonlóan érdekes téma lehet nyomon .követni a korabeli kulturális kormányzatok és a helyi vezetés által 1920-1930 között az elemi iskolák telepítését a külterületeken, majd az ezek .mellé épített decentrumok át változásait, amint előbb a csendő rség-, a bába-, később pedig a lelkész lakása lesz egy-egy tsz vagy állami gazdaság valamilyen célú épülete . Ezt követően még az iskola is más irányú felhasználást nyerts az időközben megszüntetett, vagy erősen korlátozott közlekedési lehetőségek mellett . (Fancsikai iskola, Mézeshegyi iskola, hogy csupán kettőt említsek a várost szerves rendben körülölelt településrendszerb ől.) További érdekességgel kecsegtetnek azok ,a vizsgálatok, amelyek a különböző, hajdan Debrecen város közigazgatási határain belüli külsőségek, . mint Hortobágy, Ebes, Hegyes stb. építkezéseir ől tanúskodnak, ki rajzolván azt a Debrecen városára jellemz ő életvitelt, amellyel a cívis város a hajdani Magyarországban mindig önálló, sőt önellátó életét szervezte. A belső területek építkezéseinek vizsgálatával tapasztalatokat szerezhetünk a városszerkezet tudatos formálásáról (Aczél Géza, Borsos József nevével fémjelezve) akkor, amikor pl. a két háború közötti időben a köz ponti irányítás erő s hatásait ellensúlyozva kapott egyéni karaktert az épületek együttese, de ~a nagy építési kampányokból is értékes és a mai szemmel is szép épületek kaptak helyet a városban, sőt még a nem kifejezetten szépségre törekvő ún. ONGSA-házak elhelyezésére és mai megjelenésére sem panaszkodhatunk. A mai szemnek már jellegzetesen debreceni stílusban megjelenő, meghatározó karakterű épületek is ebben a korban keletkeztek . (A krematórium, az állami iskolák nagy része, a sugárutakat lezáró templomok és egyéb, többnyire közcélú intézmény.)' Térképek, településrendezési tervdokumentációk
A mikrofilmes tervtár beazonosító, rendszerező tevékenysége feltételezi a mindenkori megfelelő térképanyagot. Az elmúlt évszázad végére befejez ődő földnyilvántartási munkák eredményeképpen elkészült kataszteri térképek másolatai, az úgynevezett vászonszelvények$ (1 :2880, 1:1440, 1 :720 méretarányban) léfedik az egész egykori Debrecen közigazgatási területét, azonosíthatóvá téve valamennyi régi tervi- és írásos dokumentu6 K. IV. 23 . Nagycsere, 'Lukaházi iskola törzskönyvéb ől: 1. sorszám : A 474/1927.
bkgy. szerint az iskola építése folyamatban van. 2. sorsz. : 24367/1927. IV. Lukaházi iskolának elneveztetett . . ." 3. sorszám : . . . az örök használati jog a Királyi Kincstár részére bekebeleztetett" Megjegyzés : az 1970-es évekre az épületegyüttes a. Db. Városi Tanács üdülőháza. 7 Rácz Zoltán : Borsos . József és Debrecen korai módern építészete. Db. 1990. (A könyv a Db. Megyei Városi Tanács támogatásával készült, a terv-reprodukciók a mikrofilmtechnikai központban készültek) : A két világháború között Debrecenben a nagyarányú beruházások . . . Egyetem mellett iskolákat, óvodákat is építettek, s kialakították a tanyasi iskolahálózatot is. A budapesti építész . . . típusterveit alkalmazták Debrecenben is, de azokat Borsos ízlése szerint áttervezték ." 8 ;,Debreczen, hajdú vármegyei, törvényhatósági joggal felruházott szabad királyi város kataszteri térképének másolata az 1911. évi mérnöki helyszínelés szerint . Magyar királyi állami nyomda." A lapok összeállítása : külsőség (1 :2880 méretarányú) 416 db, belsőség . (1 :1440 méretarányú) 45 db ; belsőség (1 :720 méretará. . . _ .. nyú) 48 db .
mot: Rendelkezünk olyan - inkább történeti, semmint műszaki értékű térképekkel is, amelyeken napjainkig lehet az utcák neveinek, nyomvonalának változásait követni s A város utcarendszere tárolási szisztémánk alapja, így kidolgoztunk 100 évre visszamenően a város utcaneveinek öszszehasonlító jegyzékét, sőt megtalálható a tervezett, de meg nem valósult, vagy megszüntetett utcanevek jegyzéke . A lista a Borsos-féle rendezési tervlapon szerepeltetett új utcák ott jelzett elnevezéseiből állt össze. Tanulságos lehet egybevetni a mai rendezési tervek elkészítési szokásaival. (Az említett térkép Debrecen sza bad király város szabályozási térképe" 1 :5000 méretarányú, Borsos József 1930. május hónapban hitelesítette.) Fellelhet ők természetesen a közelmúltat és a mai állapotokat tükröz ő térképek. Nyomon követhető beépítési terveken, vagy magasabb szintű dokumentációkban egyes városrészek, lakótelepek kialakulása, .a fejlesztések körülménye a csatolt egyeztetési jegyzőkönyvek, levelezések és műszaki leírások alapján . Részben fellelhetők telekosztások tanulmányai, kisajátítások, telekjuttatások iratai, rajzi munkarészei . Debrecen sz. királyi város vagyonleltára
Tervtárunkban található Debrecen szabad királyi város vagyonleltára az 1923. évi állapotfelvételtől indítva . A város törvényhatósági közgyűlése 1922-ben a 420/1922 bkgy . sz. határozatában dönt Bodor Gyula nyugalmazótt miniszteri tanácsos illetményériek megállapításáról, amelyet a városi vagyonleltár elkészítéséért biztosít a város, kimondta : . . . kötelességét képezi . . . a város külső- és belső ingatlanainak és a hozzá arcozó jogoknak szakszerű leltárba vétele, törzskönyvezése és az ezekhez szükséges helyszíni rajzok, térképek, leltá-
9 - Debrecen szabad királyi város térképe, készítette ifj. Bayler István, méretarány nélküli, 1879-b ől. Kiadó ifj. Csáthy Károly . - Debrecen szabad királyi város térképe, Tikos Imre mérnök, kb . 1910-b ől, méretarány nélküli. Debrecen thj. függetlén szabad királyi város térkép, ma . 1 ;20 000, kiadó Antalffy József, 1929. - Debrecen szabad királyi város szabályozási térképe, Borsos József, méretarány 1 :5000, 1930 . május hó. - Debrecen város szabályozási térképe (az 1930-as alapján) 1 :10 000 méretarányban, 1948-ból.
rak stb. elkészítése, azonkívül gazdasági és erdészeti ügyekben eseS;leg kiszállások és szemlék tartásával szakvélemények adása."`'' A vállalkozó 1924 decemberében összeállítja Debrecen sz. kir. város ingatlanainak vagyonleltárát", melyet ellátott olyan betűsoros tárgymutatóval, amellyel azonosítható a Belső ségek" és Küls őségek'' bármely ingatlanának törzskönyve." A feldolgozás szerint a belsőségen a - B.I. - B.II. - B.III .
csoport bérházak, csoport ipari és gazdasági bértelkek, csoport városi kezelésű gazdaságok, üzemek, intézmények, - B .IV. csoport iskolák, közművelődési jótékonysági bértelkek, - B .V. csoport honvédelmi bértelkek, - B .VI/a csoport temetők, /b csoport közterek, /c csoport utcák, 10 - 42862/930 . IL, 10240/930 szv . szerint a 2228,94 P. engedélyeztetett a város vagyonleltárának elkészítéséhez (m. kir . Pénzügyminisztérium 142304/930: sz, r., m. kir. földmérési térképtár 2512/930. sz. átirata). - (R . 1. Rendelkezések" c. gyűjtő 2. sorszámból.) - 266/930 bkgy. sz. hat. szerint hármas bizottság alakul tb. tagokból ellenőrzésre, irányításra, figyelemmel kísérésre". (Tagok: Debreceni Jenő, Jóna János, Szőllős Ármin . Vezető : Borsos Tózsef műszaki tan,) - 266/930 bkgy. (326/930 . kgy .) 1930. május 15-i ülésből : . . . Debrecen szabad királyi városnak . . . ingatlanvagyon-leltára az 1910. év óta nincsen . . . a város vezet ősége . . . 1922-ben alkalmazta néhai Bodor Gyula miniszteri tanácsost . . . a munkálatok elvégzése céljából:' A leltározást a vállalkozó halála után a számvevőség vagyonleltározó szerve végzi, de nem haladnak kellő gyorsasággal" . A Polgármester ajánlattételre szólította fel Rozgonyi Dezső nyugalmazott műszaki tanácsost ." A közgyűlés erre a célra 18 000 P. erejéig rendkívüli hitelt engedélyez" . - 467/1932 bkgy. módosítja az 1930. november 2-án kelt munkavállalási szerződést a vagyon Leltározási munkáiról dr. Rozgonyi Dezső ny. műszaki tanácsos úrral. - Zöld József tb. helyettes polgármester 1933. június 6-án a munkálatok összehangolását rendeli és dr. Rozgonyi Dezső ny. műsz. tanácsost, továbbá minden ügyosztályt határozatával utasítja a gyors munkavégzésre, a párhuzamos munkálatok elkerülésére . - (R. 1. Rendelkezések" gyűjtő 21. sorszám .) 11 Debrecen szabad királyi város vagyonleltára az 1924. évtől 1930. évig térfed ő 7 éves időszakra :' Vászonkötés ű, B-4 méretben. A nyomtatási és kötési munkákat Debrecen szabad királyi város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda vállalata végezte. Üsszeállítva 1924. december hónapban, Bodor Gyula nyugalmazott miniszteri tanácsos hitelesítésével. Betűsoros tárgymutatóval ellátva. (Mikrofilmes tervtár tulajdona .) - Debrecen szabad királyi város ingatlanainak számsoros tárgymutatója, 1925. (HBM-i Levéltárba adva 1990. - nyt. : IV. B. 1409.) - Debrecen szabad királyi város külsőségi ingatlanainak nyilvántartója művelési ágak szerint, a talaj és faállományok szerint, értékkimutatással . 19251930, 1931-1940 . (HBM-i Levéltárba adva 1990. - nyt . : IV. B. 1409.) - Debrecen szabad királyi város ingatlanvagyon-leltárának Bérlők nyilvántartása 1935-től, 1 kötet bőrkötésben . (HBM-i Levéltárba adva 1990-ben - nyt . : IV. B. 1409.) - Debrecen szabad királyi város ingatlanvagyon-leltárának Teriiletleltára 1930tól I-II-III. kötet, bőrkötésben . (HBM-i Levéltárba adva 1990-ben - nyt . : IV. B. 1409.) - Debrecen szabad királyi város ingatlanvagyon-leltárának Épületleltára 1930tól, II-III . kötet, bőrkötésben . (HBM-i Levéltárba adva 1990-ben - nyt .: IV. B. 1409.)
172
- B .VII . csoport a megszűnt tulajdonok találhatók, míg a külsőségen a K.I. csoport bérházak, K.II/a csoport mezőgazdasági bérletek Debrecen határában 100 kh.-nál kisebb területtel, /b csoport mezőgazdasági bérletek Debrecen határában 100 kh.-~nál nagyobb területtel, /c csoport mezőgazdasági bérletek Sámson határában csoport mezőgazdasági bérletek Nyírmártonfalva /d határában K.III/a csoport városi kezelésben mezőgazdasági-kertészeti üzemek -1 . Debrecen határában, -2. Nyírmártonfalva határában, /b csoport városi kezelésben erdőgazdaság -1. Debrecen határában zárt erdők (Apafa, Monostor, Nagyerdő, Ohat) - szolgalommal terhelt erdők (Bánk, Fancsika, Haláp, Nagycsere, Pacz) -2 . Sámson határában (Savóskút erdő) -3 . Nyírmártonfalva határában (Gúti erdő) . külső iskolák, közművelődési-alapítványi - K.IV birtokok /a csoport Debrecen határában, csoport Nyírmártonfalva határában, /b csoport honvédelmi bértelkek, - K.V. csoport külső temetők, csatornák, utak, - K.VI. /a csoport temetők, /b csoport csatornák, /c csoport utak törzskönyvei találhatók. Ezekben nem csupán az ingatlan birtokok részletes műszaki-gazdasági leírását találjuk meg, de egyéb információkkal is szolgálnak a mintegy 70 év várostörténelméb ől. A leltár elkészítése az egzakt elszámolás, elszámoltatás céljára készült a,z aranykorona érték és tiszta jövedelem kimutatásával . A birtokok bérbeadással való hasznosításának egyik legfontosabb eszköze ez a nyilvántartó rendszer. Az elbirtoklás a szomszéd birtokosok részérő l mind több kárral járt a város, de az államkincstár bevételeit illetően is. Ezért lett elengedhetetlen fontosságú századunk húszas éveire e műszaki -és jogi szempontokból is precíz felmérés és az így nyert adatok összevetése a földkönyvekkel . Az összehasonlítások következtében állt össze ez a mai kutatások szempontjából pótolhatatlan forrás. Nélküle az 1945 előtti város tulajdonviszonyairól vajmi kevés információ állna rendelkezésre. Az ingatlanok eseményeinek kronologikus sorrend szerinti rögzítése mellett azokat a szerződéseket is ezekben a gyűjtőkben lelhetjük fel, amelyekkel a bérbeadás feltételeit szabályoz17 3
ták a szerződő felek.l2 A változásokat kivonatós formában, hivatkozási számokkal rögzítették.l3 Sajnos az úgynevezett belsőségre vonatkozó ádatókat tartalmazó irat- és rajzanyagok - 1951 után - nagyrészt beolvadtak a háztörzskönyvi dokumentációkba ,emiatt nem lehet egységként kezelni e munkarészeket. A külsőségi leltárok gyűjtője lényegesen jobb állapotban van. (A sors iróniája, hogy a legteljesebbnek a várostól 1952-ben elcsatolt Hortobágy leltári anyaga bizonyult .) A mai belterületek kiterjesztése, a volt külterületi ingatlanak bevonását eredményezte . A korabeli városmagot körülölelő területeken fexvő nagyerdei, és egyéb városi birtokok leltárai és műszaki- gazdasági leírásai ezért viszonylagos épségben vannak és kutathatók .'' A száraz adatsorok mellett nyelvezetében ízes és
12 Részlet a K. II. 5. Látóképi csárda Ondód Péterfia dűlő törzskönyve Haszonbérleti szerződéséből, melyet egyrészről Debrecen szabad királyi város, mint bérbeadó képviseletében a városi Tanács, másrészről Almády Béla debreceni lakos, mint haszonbérlő . . . kötöttek : . . .1. A haszonbérleti idő tartama az 1925. évi október 1-tőt 1931. szeptember 30-ig terjedő hat év. 2. Az évi haszonbér kat. holdanként 75 . . , arany korona. . . . Késedelmes fizetés esetén . . . 8% késedelmi kamat számíttatik . 7. . : . Tűz esetén a tűzvész által megrongált, vagy elpusztított épületeket haszonbérlő köteles egy év alatt helyreállítani és ezen esetben a biztosító társaság által vagyonbiztosítási alapból megtérített tűzkár összege haszonbérbevevőt illeti és részére az újjáépítéskor a teljesítés arányában útalványoztatik. 8. . . . Tartozik tehát haszonbérlő . . . az összes épületek környékét két méter szegélyben körös-körül állandóan gyom és szemétmentesen tartani . . . 14. Köteles haszonbérl ő . . . 5 kat. holdat az utasok jószágai számára legelőnek fennhagyni . . . Kelt Debrecenben, 1925. évi november hó 21". 13 B. I. 61. Volt Salétrom utcai laktanya törzskönyvéb ől : 2. sorszám a nyt. lapról: 37032/937. VII . jkv. 1937. október 22-én a Salétrom laktanyabeli szükséglakások lebontásáról, Kemény Béla vállalkozó az épületeket elbontotta és az üres telepet átadta." 3. sorszám : 15.176/942. IL, 252/75-942. Az üres telekb ől 1-2 hold Kis Mihály Dévai u . 2. sz. a. lakosnak ez évre 1 q. búza egyenértéke bér mellett bérbe adva. A műszaki ügyosztály mérje ki a használható területet ." 4. sorszám : 203/1944. kgy . 126/86-944. Az üres telekből 1 hold 1293 nöl terület . . . a magyar királyi helyőrségi kórház egészségügyi parancsnokságnak adatik bérbe." 5. sorszám : 4088/949. IL, ,179/18-949 . A . . . 2 hold 1293,5 nöl a 304/946. bkgy. s z. határozattal a Hév : rt. részére lett átengedve 1971-ig, részben iizemtelép, részben sporttelep céljára díjtalanul . . ." 6: sorszám : A 3060/1953: sz. tksz. végzés szerint a . . . hrsz, a Debreceni Villamos-vasút kezelésében. A . . : hrsz . Debrecen város kezelésében Lovarda", a . . . hrsz. kezelője Debrecen város. A . . . hrsz. Debrecen város és . . . (?) telep célját szolgálja . A . . . hrsz. a MÁV kezelésében áll, a . . . hrsz . kezelője a MAVAUT Autóbuszközlekedési Vállalat. A . . . hrsz. a Debreceni Villamosvasút kezelésében áll és sporttelep. A . . . hrsz. a Debreceni Villamosvasút kezelésében üzemtelep céljára." Például : K. I. 2. sz . törzskönyv : Nagyerd ő 1. sz. nyaraló (ma Medgyessy sétány 1. sz.). K. I. 3. sz . törzskönyv : Nagyerd ő 2. sz . nyaraló (ma Medgyessy sétány 2. sz.). K. I. 7. sz. törzskönyv: Nagyerd ő 7. sz. Vigadó (ma Régi Vigadó) . K. I. 8. sz, törzskönyv : . Nagyerdő 10. sz. Városi nyaraló, volt kerekház" (ma Leveles csárda). K. IV. 17. sz. törzskönyv : Kishegyesi úti szegényház (ma szociális otthon). K. IV. 69. sz, törzskönyv : Nagyerdei Stadion .
élvezetes - úgynevezett gazdasági leírást találunk Baltazár János tollából, aki ..a kutató szegne elé vetíti a vizsgált terület hajdani képét, leírva a domborzati .és talajviszonyokat, a növénytakarót.l5 Leltárszerűen ismertette a faállómányt fajta, darabszám, sőt a törzsvastagság megjelölésével. A törzslap adataiból ,megtudjuk a telekkönyv adatait : a telekkönyvi betét számát az alrészletek megjelölésével, a helyrajzi számokat, a birtokbalépé~ körülményeit (eredeti felvétel", vétel", juttatás" stb.)~e A vagyon helyzetét befolyásoló törvények és rendelkezések kivanat᧠:isméztetése is tartozéka a törzskönyvnek, így a tanulmányozás mindjárt a korabeli államigazgatás rendszerében történhet. A közösségi vagyon fenntartását, üzemeltetését versenytárgyalásos vállalatba adással oldották még. Kortörténeti érdekesség egymás mellett olvasnia korabeli mesterek ajánlatóit, majd a szerző déseket. A részletező információk mellett felleljük az összesített városi adatokat, amelyek precizitását a korabeli
15 Részlet a K. II. 82. számú Sámsont dombok" törzskönyvb ől a Baltazár János féle gazdasági leírásból : ;,Határainak megjelölése és biztosítása : körös-körül árok, azonkívül a legelő nyugati oldalán közepe tályától (sic!) délre sürrü (sic!) akácz sarj, sámsoni út fel ől szétszórtan szinte vannak akácz sarjak . - Délen a lövészárok irányában semmi fa, a határmegtörésig attól kezdve sürü akácz sarj, keleten fa nincs . . . . Az északkeleti sarokban cca . 8 hold mély fekvés ez egészen jobb mez őjű, mint a dombos rész, mely általában kopáras is és több helyt ritka. - A dombtetőkön, oldalakon egészen ritkás a mező, kopáros, fő növény a tippan és a kis sárga virágú potenttila féle és még két apró húsos, hosszúkás levelű. - Északkeleti sarokban levő cca. 8 hold az is emelkedett ugyan, de nem dombos, csak hajlatos. - . . Terep délen és keleten domb láncolat, továbbá a középtályon (sic!), de közelebb a Kondoros érhez észak-dél irányban keresztül egy széles gerincz a környezetbe j61 elenyészett. szélekkel, szóval nem kiugró domb húzódik keresztül.:' és jogi 16 B. I. 51. sz. Arany Bika szálló és bérház törzskönyvb ől : . . . származása adatai : 8/27, részben eredeti felvétel, 19/27 részben vétel 1864, 1868. években, iratok hiányával, továbbá 1902-ben árverésen Fehér Mária Berzőfi Vincéné és társaitól 9742/1901 th. .alapján . 1909-ben Debreceni Kölcsönös segélyez ő Egylettől _. . . . :14770/1909. th. alapján:" : :
17 5
törvények és a város érdeke együttesen biztosították ." Saját kutatási tapasztalataim is bizonyítják a pontosságot, amennyiben a törzskönyvi hivatkozói számok alapján sikerült fellelni a földhivatali nyilvántartásokat, amelyeket korábban elveszettinek hittek. Az adatok összevetésével bontakozott ki előttem több volt debreceni városi birtok sorsának alakulása . (pl. : az epreskerti katonai repülőtér kialakulása, bővítésének lépcsői, a kisajátítások lefolyása, a városi törzsméntelep emiatti kitelepítése Métára, a kapcsolódó pénzügyi, gazdasági lebonyolítás körülményei. Elegendő volt csupán a vagyonleltárból a K. III. 4. Epreskerti törzsgulya major, városi méntelep, a K. VII. 13 Polgármesteri illetményföldek, a K. II. 40 Szikgát, szennyvízsz űrőtelep, Komlóskert, Lovászzug és a K . IV. 63 Epreskerti repülőtér című törzskönyvek adatait, térképeit, hivatkozási számait kielemezni és azok nyomán a levéltárban is rövid úton elérhető vé váltak a vonatkozó dokumentumok.) A leltár felvevőit és a nyilvántartások karbantartóit dicséri, hogy pl. a Szabadság úti laktanya épületei hasznosítása előkészítésére már akkor is rendelkezésre álltak rajzi dokumentációk, amikor a szovjet csapatok még javában ott állomásoztak . Hasonlóképpen pontosak és használhatók - műszaki értelemben is a tanyasi iskolák vonatkozó törzskönyvei. A régi birtokaikat keresők forrása is e gyűjtemény, mivel a városi ingatlanok határainak leírásakor mind a térképeken, mind pedig a szöveges munkarészekben megemlítik a szomszédos birtokosokat.
17 1924 . május 27-i Bodor aláírású kimutatás a Becslési és címü gy űjt8bói : Aranykorona értékben régi leltár és a változások alapján - szántóföld 21 .348 khold 18 .860,149 - legelő rét 41 .116 khold 23.723,932 - halastó 2.988 khold 8.964,600 - beltelkek 861 khold 15 .187,979 - kertség 27 .128 khold 12 .745,022 - épületek és telkeik 994 38 .498,832 Usszesen : 94.436 khold 117.980,132
tűzkárbiztosítás, stb."
AK AK AK AK AK AK
AK"
- 1924 . augusztus 14-i Bodor ny . min . tanácsos aláírású Épületek összesítő kimutatása és értékelése aranykoronában :
Fd összeállítás belsőség : 470 db . beépítve 152.882 m2 külsőség : 616 db . beépítve 117.481 m2
együtt :
értéke 15 .853 .889 AK 4.649 .884 AK
1.086 db . beépítve 270.363 m2 20.503 .753 AK" - Debrecen szabad királyi város ingatlanainak vagyonleltára 1924-1930. 84 . dalról az 1925 . évi összesített kimutatás : B. I-VII. csoport : 1 .131 kh . 345,8 nöl ter. 53 .190,505 aranykorona, 8.077,78 aranykorona kat. tiszta jövedelem. K. I-VII. csoport: 93 .361 kh . 86,05 nöl ter. 36 .123,464 aranykorona, 554.021,25 aranykorona kat. tiszta jövedelem. Ingatianok főösszege : 94 .462 kh. 833 nöl, 89 .313,969 aranykorona, 562.099,01 aranykorona kat. tiszta jöv." - A vagyonleltári hivatal dokumentumaiból : 38.107/1948. II . sz. Debrecen városi Tanács 1948 . november 3~i ülés határozata : Debrecen város összes ingatlanainak területe : 49 .455 kh . 1.456 nölet tesz ki 258.971,71 korona tiszta jövedelemmel ."
A város határainak megváltoztatása ,illetve részben a birtokok elvétele 1945-t ől kezdődően - ebben a legnagyobb volument kétségkívül Hortobágy lakott hely" leválasztása jelentette 1952. június 30án a 42 000 holdnyi terület Balmazújvároshoz történ ő csatolásával - áttekinthetetlenekké váltak a tulajdoni viszonyok. Az államosítások tulajdoni viszonyai és a közigazgatási határok megváltozása e két fogalom oly nagymérvű keveredését eredményezték, hogy míg a fent említett elcsatolás a közigazgatási határokra vonatkozott és még 1968-bon is Debrecen város telekkönyvi betétjén szerepel a kérdéses terület, addig mindenki a tulajdonlás változásaként értékelte az eseményeket. Az eképpen módosult helyzet kezelésére még egy ideig a tehetetlenségi erő tovább működteti a törzskönyvi rendszert, de gyakorlatilag értelmét veszti a vagyonnyilvántartás . Nem számíthatók ki a kataszteri jövedelmek a pontatlan földnyilvántartások miatt (rendre találunk olyan telekkönyvi bírósági végzést, amely lezárása a határok hivatalból kiigazítandók" mondattal történik). E pontatlanságok a rendszer fokozatos elsorvadását eredményezték. A ma embere a kutatásai eredményeként így is hasznos adatok birtokába juthat . (Ilyen pld. : a B. L/51 . sz . törzskönyv, amelyben az Aranybika Szállodát tartották nyilván. Ebből kiderül, hogy 1913-bon Debrecen szabad királyi város az építtető részvénytársaságnak a megkötött szerződésben koncessziót adott a szállodára. A megállapodás szerint előbb 1965. január 1-jén, majd a módosított szerződés alapján 1967. októberében minden ellenszolgáltatás nélkül" az egész épületkomplexumot - szálloda, színház, bérház, fürdő, melléképületek, telek stb. - visszaadja a városnak, addig pedig bérfizetés mellett üzemeltetik a városi vagyont.) A mai változó korban az egyházi vagyonokra vonatkozó vizsgálatok is érdekes és tanulságos eredményre vezethetnek, mivel a város a hajdani hatalmas vagyonából rendszeresen adományozott örök használatra" ingatlanokat a különböz ő egyházak részére.'$ Az alapítványi birtokok külön kategóriát képezve teszik változatosabbá a már eddig megismert viszonyakat .l9 Az 1879. XXXVI. tc., illetve az 1895. XXIX . tc. (az úgynevezett beszállásolási törvények alapján megépített és hasznosított debreceni laktanyák az iratgyűjteménynek talán legteljesebb anyagai, mivel nem csupán az építmények szerinti önálló törzskönyvek tartalmazzák az információkat, de külön gyűjteményekben szerepelnek a katonai létesítmények karbantartási, adó- és pénzügyi-, továbbá a bérbeadási iratai, szerződései, számlái. A fellelhető dokumentumok - összekapcsolva a háztörzskönyvi információkkal - a vizsgálni kívánt katonai létesítmény történéseit 1880tól napjainkig vetít elénk. 18 K. IV. ?3 . Református Diakonissza Otthon törzskönyvéb ől: Az 1937 . III. 26-án kelt ajándékozási szerződés és . . . az 1938 . II . 24-én kelt pótszerződés alapján Diakonissza Otthon céljára a Tiszántúli Református Egyházkerület javára bekebelezve a tulajdonjog . Azonban az elidegenítési és terhelési tilalom Debrecen szabad királyi város javára feljegyezve." (414J1937. bkgy.) 19 K. IV. 6. Kövesdy-Bilkey alapítvány, Elep 100. sz . törzskönyvéb ől: Alapítvány - alapítólevél 379/917. bkgy . - . . árva és félárva református gyermekek (50150) felruházására (évenként októberben)" - 12 . sorsz. a nyilvántartó lapról : . . . Bérbeadás útján elért tiszta jövedelemből 25 egész árva, 25 félárva református fiú- és leány gyermek októberben felruházandó, a létszám emelkedő 150-ig ." - 47. sors2ám a nyt. lapról : 10564/948. III. A Hajdú vármegyei földbirtokrendező tanács 1410/946 . sz . átirata szerint 100 kholdat visszahagynak az alap javára ."
177
Nem maradhatnak ki a felsorolásból azok a külön törzskönyvek sem, amelyek olyan általános, vagy nagyobb területeket átfogó, illetve összefoglaló jogviszonyokat tükröznek, mint a halászati- és vadászati jogok szerződéses szabályozására vonatkozók, vagy a biztosítási kötvények gyűjtői. Ugyanitt lelhetők fel a Rendelkezések" című dossziéban a városi vagyont érintő intézkedések, így a földrendezés bírósági végzései is. Hasonlóan külön gyűjtemény a J 1-10-ig jelű dossziékból álló Jogok" című, axrlelyekben a vadászterületek törzskönyvei, és a halászati jogokat tartalmazók találhatók. Ezekben vezették a város tulajdonait terhelő örök használati jogokat", vagy szolgalmakat és az egyéb használati" jogokat is. A haszonélvezeti jogok között szerepel a város fáját hordó szekerek és a város makk-bérlője sertéseinek szabad járása-kelése", a város tulajdonát képező ingatlanokon közös téli legeltetés tűrési joga stb. Önálló tétel a város ajándékozása tulajdonjogi korlátozással, vagy pl. az útszolgalom, vagy átjárási szolgalom és a vasúti t űkár t ű rése iránti jog, de a jelzálog is (stb) . A Rendelkezések" között az R. 2 ártéri birtokok címűben - többek között kimutatásokat lelünk fel - 1924-1935 közötti időkben elkészítve - a várost érintő tiszai és alsónyírvízi árterekről. Az adatokban tételes lista van az érintett birtokrészletek helyrajzi szám szerinti felsorolásával és egyben összehasonlító táblázatok, amelyek az adott helyről közlik, hogy 1830-bon, 1876-bon, 1888-bon az ártérben volt-e . Ha igen, akkor milyen nagyságú részletével, illetve belvizes-e a kérdéses földrészlet. A művelési ág közlése és a kataszteri tiszta jövedelem kimutatása pedig az árvízvédelmi járulék kiszámítása érdekében volt szükséges . Az információs rendszerek .kiépülésével párhuzamosan felhalmozódnak oda csak részben kapcsolódó adathordozók . Ezekből mára jól hasznosítható mikrofilmgyűjtemény állt össze. A történeti forrásokból, térké pekből, épületek fotóiból álló kiegészítő anyagok kutatásával teljesebbé tehető Debrecen város épített környezetéről kialakított kép.°
20 Mikrofilmen elérhető kapcsolódó dokumentációk : - Könyvek, tanulmányok, cikkek Balogh István, Borsos József, Komoróczy György, Rácz Zoltán, Sápi Lajos, Szentpéteri Kun Agota, Szűcs Ern ő, Zoltai Lajos tollából. - Debrecen és Hajdú-Bihar megye műemléki katasztere (vizsgálatok, fényképek, diajegyzékek) . - Debrecen műemléki, műemlék jellegű, városképi jelent őségű, és védetté javasolt épületeinek fénykép-gyűjteménye . - Beépítési tervek, beruházási programok, tanulmánytervek. - Aitalános és részletes rendezési tervek. - Iparlajstrom 1890-1942 ., tanoncszerződések 1904-1954 ., italmérés anyakönyve, italmérési kimutatások 1892. - Alaptérképek. - Bontott, megszűnt utcák háztörzskönyvei .
178
THE MICROFILM LIBRARY OF DEBRECEN AND REGIONAL HISTORIOGRAPHY Jóxsef Papp
The repository of house registers of the building authority in Debrecen is a collection of documents, which has been growing continuosly for about 110 years . Micro filming - which was necessary to introduce because of the problems caused by the two world wars and the obsoleteness of storing and retrieval - besides its utilization in the office and technical work provided a unique source of information for regional historiography . The data clusters, consisting of the street names and numbers and the topographical lot numbers as the basic structural units, give an unparalleled possibility for the researchers as the documents of about a hundred years referring to a given place (concerning building activity, demolition dividing the ground-plots etc .) can be found in one unit. And the reference numbers help us towards other directions of research (archive, landed property register office, judicial courts, tax office etc .) Another irreplaceable source of research in the possession of the microfilm depository of plans is the real estate inventory of the royal free borough, Debrecen" together with its supplements (real-estate register-books) . The well-organized collection, which abounds in general and detailed data, gives authentic information about the working of the town's property from 1924. It contains the detailed description of the real estate, the contracts concerning its exploitation, economical data etc. A supplement to this collection is the 500 copies of cadastral maps, which show the whole administrative area belonging to the town (from the river Tisza through the Hortobágy to Vámospércs) on the basis of an engineer's local inspection in 1911.