d
X. évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre. . . . 6 kor. E g y e s s z á m 20 fillér. Megjelenik minden hó l-sö és ( 15-ik napján.
=
e
u
k
e
c
e
n
Debreczen, 1913. április 1.
A VAROS
KÖZIGAZGATÁSI,
KÖZMŰVELŐDÉSI
ÉS
10. füzet. SZERKESZTŐSÉG: KIADÓHIVATAL:
Városi könyvnyomda-vállalat I r odáj a. Ide küldendők az előf i z e t é s i d i j a k é s hirdetések.
KÖZGAZDASÁGI
KÖZLÖNY. =
Főszerkesztő: D r . K. T Ó T H M I H Á L Y tanácsnok. • Felelős s z e r k e s z t ő : K O N C Z Á K O S főlevéltáros, tb. tanácsnok.
fl kultúrpalota. Débreczen sz. kir. v á r o s bizottsági közgyűlése régen elhatározta, hogy megépítteti a kulturházat, melynek termében elhelyezést nyerne a városi muzeum és egyéb oly kulturális tényezők, amelyek most ideiglenes hajlékban találnak menedéket. A kulturház az állam részéről is támogatásra talált a muzeumok és k ö n y v t á r a k országos főfelügyelősége utján, évek óta azonban nem j u t o t t dűlőre ez a fontos ügy m é g pedig azért, mert a kulturház helyére nézve eddig nincs meg a határozott megállapodás. Már pedig igazán itt volna az ideje az építkezésnek, főleg azért, mert a muzeum naponkint gyarapodó értékes a n y a g á n a k már nincs elegendő hely a mostani épületben. A kiváló szakértelemmel és páratlan szorgalommal dolgozó muzeumőr a legnagyobb z a v a r b a n van az értékes régiségek elhelyezésével és aggodalmát e tekintetben mindazoknak osztani kell,, akik muzeumi t á r g y a k értékét ismerik. Nem lehet tehát t o v á b b halogatni a kultúrpalota építésének ü g y é t és végre-valahára meg kell az illetékes tényezőknek állapodni a kulturház helyére nézve. A kultúrpalota elhelyezésére t ö b b t e r v merült fel annak idején. Vannak, akik a kulturházat a város diszes helyén, a központon szeretnék felépíteni, mások a város t u l a j d o n á t képező Hatvan-utca 23. számú, kétségkívül szép telket szemelték ki e célra a Lichtschein-féle telek h o z z á a d á s á v a l ; mások ismét a Péterfia végén tervezték, ismét mások a Kossuth-utca színház körüli t á j é k á t és nem k e v é ^ azoknak száma, akik az Egyház-tér hajlását szemelték ki e célra, végül u j a b b a n olyan t e r v e t is hallottunk, hogy leghelyesebb volna azt a most nemsokára felszabaduló péterfiai katonai épületek helyére tenni, amennyiben a város t u l a j d o n á t képező és most a katonai kincstárnak bérbeadott házastelkek a k a s z á r n y á k kitelepítése folytán felszabadulnának. Valamennyi t e r v mellett lehet meggyőző érveket és ellenérveket is felsorolni. A kultur-
ház kétségkívül nem lehet eldugott helyen, mellékutcán, v a g y ott, ahol azon résznek fejlődése csak a jövő reménye. A kultúrháznak forgalmas utcán, nyílt, szabad helyen kell felépülnie nemcsak azért, hogy a v á r o s u n k a t látogató idegenek lássák, hanem azért is, mert az abban elhelyezendő muzeumot és az annak termeiben tartandó művészeti előadásokat látogató közönség nem szívesen fog a központtól nehezebben megközelíthető kultúrpalotába eljárni. Ne hozza fel nekünk senki éryül azt, hogy Szegeden a kultúrpalota jó messze van a központtól, mert körülötte fejlett, ragyogó városrész van, míg ellenben nálunk, akár a Péterfiának, a k á r a Hatvan-utcának artitekturai kiképzése nem egyhamar remélhető. A Hatvan-utcai telek egy kulturház építésére nem alkalmas, mert m é g a szomszédos telekkel e g y ü t t sem lesz kertes előtér nélkül megépíthető. A Péterfia-utca pedig már messzebb van a központtól és amellett a katonai kincstár által bérelt katonai házak és l a k t a n y á k telkei oly magas áron lesznek a jövőben értékesíthetők, hogy itt a kultúrpalota telke túlságos áldozatot k í v á n n a a várostól. Nézetünk szerint a kultúrpalota l e g j o b b helyen lett volna a Kossuth-utcán, a k á r a város t u l a j d o n á t képező Komáromy- és Bészler-féle házak helyén, a k á r lentebb a Kovács-féle és szomszédos telken, melyeknek hatalmas háttere van. Ne feledjük, hogy a Kossuth-utca a város legszebb utcája, azt lehetne m o n d a n i : legpormentesebb és legegészségesebb, mert telkei kertekben végződnek. Az nem lehetett volna kifogás, hogy a kultúrpalota és a színház egy vonalban lesznek. Különben is csak idő kérdése egy u j színház építése, melyet bizonyára nem szándékozik a város a mostani helyén építeni, már csak azért sem, mert az építés tartama alatt hajlék nélkül maradna Thália temploma. De eltekintve ettől, ha m o n d j u k az u j színház a Csapó-utca és Degenfeld-tér szegletén, a város istállója mellett levő hatalmas telkeken épülne fel, ez esetben a Kossuth-utca bármely helyén emelendő kultúrpalota nem volna közvetlen a színház közelében, ami ugyan a legkisebb b a j volna, mert hiszen
A
VÁROS
színház és kultúrpalota egymás mellett is szépen festenének. E g y s z ó v a l hely volna elég a kultúrpalota elhelyezésére, csak az egységes megállapodás hiányzik a hely megválasztását illetőleg. Éppen azért igyekezzenek az intéző körök a kulturház helyére nézve egységes megállapodásra jutni és olyan t e r v e t mutatni be a törvényhatósági bizottságnál, amelyet m e g n y u g v á s s a l s z a v a z h a t meg minden kulturai érzékkel bíró ember. Nem kell ezen kérdésben garasoskodni, de mérhetlen áldozatba sem kell venni a város közönségét. A k i lapokat olvas, l á t h a t j a , hogy más városokban e g y m á s u t á n épülnek a kulturházak, amelynek n a g y jelentőségét és k í v á n á s á t ma már csak elfogult és maradiságban veszteglő v a s k a l a p o s s á g t a g a d h a t j a , v a g y ellenezheti. Miért késünk t e h á t éppen mi, akiknek érzékünk van a szép iránt és pénzünk és szabadon választható s a j á t telkeink kínálkoznak az építkezésre ? Régen húzódik már ez az ügy és h o v a t o v á b b halogatása nem válik dicsőségünkre éppen nekünk, akik a kultura városa v a g y u n k és sebesen haladunk a modern és közhasznú alkotások u t j á n előre és előre.
Hz általános Forgalmi transactiőja. „Az Általános Forgalmi Bank" a héten tartott igazgatósági ülésében megállapította a mérleget.. Ugyanakkor kimondta, hogy érdekközösségbe lép a „Mercur11. váltóüzleti részvénytársasággal, mely az egész európai pénzpiacra kiterjedő közgazdasági munkát végez. Ezen óriási alap- és tartaléktőkével rendelkező pénzintézet, midőn szerves összefüggésbe lép az „Általános Forgalmi"-val, nagy lökést ad városunk pénz- és közgazdasági érdekeinek. Elvégre is két, nem annyira az anyagi haszonra dolgozó, mint inkább a hiteleket igénybevevő közönség anyagi boldogulását célzó pénzintézet egyesülése mindenkor jó hatással van, főleg a mai nehéz időben a közgazdasági és pénzszerzési viszonyokra, mert egy, alapjában erős, tartaléktőkében gazdag intézethez mindenkor bizodalommal fordulhat a hitelt kereső közönség. Az „Általános Forgalmi" ezen bizalomra eddigi működésével rászolgált, mert nemcsak közgazdasági munkát végzett, hanem szociális tevékenységet fejtett ki. Az üzletkörébe felvett vállalkozásainál ezer és ezer embernek adott szellemi és anyagi munkát, a megélhetés biztos kenyerét és a legnehezebb gazdasági viszonyok közepett is megtartotta vállalatainak munkásságát, mig más intézetek az ingadozó közgazdasági viszonyok közepett az üzemükre feleslegesnek látszó terhektől igyekeztek megszabadulni. Az „Általános Forgalmi" tehát szociális politikájával talán nem használt anyagi érdekeinek, de
10. füzet.
igazgatóságának emberséges gondolkozása, ideális felfogása azon megnyugtató érzést kelthetik a nagyközönségben, hogy egy olyan vállalatnak, mely nem a megszorult hitelkeresőket zsákmányolja ki, hanem esze mellett szivére is hallgat, a rideg számok tömkelegében az emberi bajokat, melyek a közgazdasági válságok kísérői — is megérti, igen, az intézetnek kell, hogy tekintélye, becsülete és fényes közgazdasági jövője legyen. 1 Az „Általános Forgalmi' , mint mérlegéből kitűnik, részint a mostoha pénz viszonyok, részint emberséges, szociális gondolkozása mellett veszteséggel zárta üzleti évét. Ne feledjük azonban, hogy ez a mérleg a súlyos gazdasági viszonyok előzetes mérlegelésével van összeállítva. A veszteség fedezésére az igazgatóság beható és a részleteket mindenben megvilágosító eszmecsere és tanácskozás után elhatározta, hogy azon javaslatot teszi a közgyűlésnek : hogy az intézet négy millió korona alaptőkéjét szállítsa le három millióra, a tartaléktőkét pedig egészítse ki 200,000 koronára, minek következtében egy részvény belértéke 320 korona lesz. Tekintettel arra, hogy a mérlegben kimutatott veszteség csak részben szolgál tényleges leírásokra, jelentékeny része azonban a feszült pénzügyi viszonyok hosszantarthatása f
%
10. füzet.
A
VÁROS
DEBRECZEN MULGÖÁBÓL. Méliusz Péter debreezeni háza. Közli: Koncz Ákos. Debreczen első református püspökének házát 1575-ben a város megvevén, erről a következő okiratott állította ki. Az okmány latinul van szerkesztve és m a g y a r fordítása így hangzik: „Mi Szabó Dávid Debreczen város Fő B í r á j a , e s k ü d t polgárai és Tanácsnokai emlékezetükbe a j á n l j u k jelen levelük rendiben mindazoknak, akiket illet, k i j e l e n t v é n : miképpen a néhai Tiszteletes Melius Péter boldog emlékezetű, debreezeni Szentegyház legéberebb lelki Pásztorának azon kőházát, mely a Szent András apostol templomával átellenben a szegleten, v a g y i s az úgynevezett Hatvan-utca, éjszakróli homlokzatán esik, minden tartozékával e g y ü t t a néhai Mélius Péter özvegyétől Erzsébet aszszonytól bizonyos és meghatározott árért a lelkipásztorok használatára megvettük, amely ház árának fejében egyházunkat, mely észak felől a Debreezeni Plébánia lak, délről pedig a Néhai Szűcs Mihály házuk szomszédságában esik, amely általunk megvett és a lelkipásztorok hasznára fordított házak fentebb nevezett néhai Mélius. Péter ur h á t r a h a g y o t t özvegyének és annak ugyancsak nevezett Melius Péterrel nemzett Anna és Dorottya leányának s ezek fiai, fiainak, fitestvéreinek és örököseiknek, valamint ezek utódainak s a j á t felelősségünk mellett birt o k u k b a és használatukba bocsátani elhatároztuk, sőt ugyanazt ezennel örökös joggal és visszavonhatlanul adományozzuk s á t a d j u k , senki ellentmondóul nem jelenthetvén, t o v á b b á fentnevezett Melius Péter ur hü szolgálata, ébersége és fáradhatlan azon munkálattól, melyet az isteni szolgálat előmozdításánál tanúsított, ezen háládatosságot tehát az ő elhunytával az ő utódaira, jeléül annak fent is megnevezett h á t r a h a g y o t t özvegyére átruházni és átszármaztatni nem kétkedtünk az iránt, hogy valameddig a többször nevezett özvegy u j a b b házasságra nem lépend és ennek leányai férjhez nem menendnek, mindaddig ezen Debreczen városban bárminemű adózások, valamint a város részére teljesítendő szolgálattétel terhe alól mindnyájunk által ezennel szabadoknak és menteseknek nyilváníttatnak. Ha pedig Isten a k a r a t j á b ó l férjhez mennének, abban az esetben ezen nekik adományozott házünk, s illetőleg annak birtokosa és utódja, bárki légyen is az, minden adózások, t a x á k s szolgálattételek és egyéb fizetéseknek alá leend vetve. S azt teljesíteni köteles is leend és semmi ürügy alatt magát az ezen közteher viselések alul ki nem v o n h a t j a . Ezen
mi Debreczen város hiteles pecsétjével is megerősített levelünknél f o g v a . Kelt Debreczenben, junius 21-ik napján Urunk ezerötszázhetvenötödik esztendejében" i * A Melius Péter özvegyétől ily módon á t v e t t házban ez időtől kezdve mindig egy, később két 1 debreezeni lelkész lakott. Idők f o l y a m á n változott a Melius Péter háza, a korhoz és szükséghez képest átalakították. Ezen kettős ház legutolsó lakói néhai Kiss Áron püspök és Jánosi Zoltán lelkész voltak. Nemsokára, hogy kihalt belőle néhai Kiss Áron, a református egyház a ház helyén egy hatalmas, modern bérházat emeltetett. Kétségkívül kegyeletes cselekedet volna, ha a református egyház első püspökének Melius Péternek emlékezetére t á b l á t tétetne a bérház falába a társadalom t á m o g a t á s á v a l . Megérdemelné ezt a lánglelkü Mélius Péter, aki korának egyik legnagyobb férfia v o j t és aki jeltelen, nem ismert sírban alussza álmát.
R bor kénezésének története. A boroshordók kénezését a müveit államok bortörvényei az összes ismert hordófertőtlenitő módszerek.között ma is, jóformán kivétel nélkül, egyedül engedik meg a bor betegségek megelőzése, a borok kialakulásának elősegítése és a hordóknak tartóssá tétele céljából. Arra, hogy a kénezés különböző módszerei lényegükben már a legrégibb idők óta ismeretesek és használatosak voltak, régi írásokban számos bizonyítékra találunk. Az első fejleg.yzéseket Plinius-nak köszönhetjük, aki fölemlíti, hogy a ként Cato a Kr. e. 200. é v t á j á n alkalmazta a borok kezelésénél. E tény megerősítést talál különben abban a. régi krónikában többször olvasható a d a t b a n is, hogy a rómaiak már széltében ismerték a kén elégetéséből származó gáz fertőtlenítő s növényi színeket fehérítő h a t á s á t is. Ugy látszik, hogy a szőlőtermelést és a kénezés g y a k o r l a t á t éppen a rómaiak t e r j e s z t e t t é k el hódításaik közben Európa összes mai bortermelő államaiban. S a j á t ságos mégis, hogy a kénezést később a középkor későbbi századaiban ritkábban alkalmazták, mint annak előtte, sőt lehet mondani, meg nem engedhető borkezelési módszernek tekintették. A 15. században börtönbüntetéssel is büntették a kénezéssel űzött visszaéléseket, jóllehet, miként az egy 1680-ban megjelent gazdasági és háztartási k ö n y v b e n olvasható, u g y a n a k k o r a köztudatban elismerték, hogy „a kénezés a borok eltartásához lefejtésük előtt szükséges". Azután lassan mindinkább alkalmazták a kénezést s az államok sem üldözték a vele való
A
10. füzet.
VÁROS
borkezelést. Később Gay Lii§sac idejében már általánosan ismerték, hogy tisztán a kén elégetésével keletkező kéndioxidgáznak köszönhető a kénezésnek mindennemű erjedési folyam a t o t gátló hatása. Csak e hatás m a g y a r á z a t a nyugodott téves alapon, amennyiben a 19. század elején élt legnevesebb kémikusok is azt vélték, hogy a kéndioxid, illetőleg kénessav az erjedő folyadéktól oxigént von el és igy megakadályozza az erjedést. Ugy a klasszikus népek, v a l a m i n t a középkor szőlőmivelő néprétegei is használták már a közönséges kénszeleteken kivül az úgynevezett fűszeres kénnel való kénezést is. Sőt a rómaiaknál, mai nézeteinkkel ellentétben, előnyben részesítették az oly ként, amely különböző aromás növényeket és g y a n t á k a t tartalmazott.
Irodalom. Debreczcn régi bűnöző világa, a biinzők büntetése, kapcsolatban Debreczen város büntetőjogának alkalmazásával 1547-től 1750-ig. Ezen a cimen egy könyvet adok ki, melyben bemutatom Debreczen régi büntetőjogának fejlődését, alkalmazását s a város régi bűnöző világát és a bűnök büntetését 1547-től 1750-ig. Régi jegyzőkönyvekből és az úgynevezett „Nigrum protocollum" nyomán és adataiból késiül ez a munka, mely megvilágítja a kétszáz esztendő gondolkozását, erkölcseit, tévedéseit, lefestvén azt a kort, amelyben a város régi jeg alapján Ítélkezett lakosai felett. Százados jegyzökönyvek titkait tárom fel ezen munkámban, eseteket, melyek nemcsak azt bizonyítják, hogy egyetlen kor sem ment a 'tévedésektől és sokszor megnevezhetlen bűnöktől, de azt is látjuk e könyvből, hogy a debreezeni magisztrátus minden időben hűséges őre volt az erkölcsöknek és menynyire hatalmában állott, igyekezett az embereket megjavítani és ha kellett, szigorú büntetéseket olvasott a bünör sök fejére. A munka nemcsak azokat fogja érdekelni, akik Debreczen város múltjával szívesen foglalkoznak, hanem azokat is, akik az igazságszolgáltatás. régi törvényeit óhajtják tudni. A bűnöző világ érdekesebbnélérdekesebb esetei vannak ezen munkában összegyűjtve azon büntetések különböző nemeivel, melyeket az akkori korban alkalmaztak a megtorlásra. A munka 7—8 iven jelenik meg. Előfizetési ára 2 korona, mely a könyv átvételekor fizetendő. Az előfizetéseket kérem hozzám küldeni. (Városház, levéltár.) Tisztelettel Debreczen, 1913 március 30. Koncz Ákos fölevéltáros, tb. tanácsnok. 209,789—1913. IV.
Körözések. A Luezatö községben 1889. évben született, állandó lakással nem biró Csincsik Emilia (szülei: Márton és Franyó Mária) cseléd illetőségének
megállapítása vált szükségessé. Fölkérjük az öszszes hazai közigazgatási hatóságokat, hogy a nevezettet nyomoztatni s föltalálás esetén a saját és szülei származási és illetőségi viszonyaira vonatkozóan tüzetesen kihallgatni, a fölvett jegyzőkönyvet pedig hozzánk megküldeni szíveskedjenek. Nemleges értesítések mellőzendők. Budapest, 1913. évi február hó 25-én. A székesfőváros tanácsa. 230,274—1913. IV. ü. o. A Szentandrás községben 1875. évben született, állandó l a k á s s a l nem biró Varga Róza (szülei: János és Horváth Róza) cseléd meg- ( állapítása vált szükségessé. Fölkérjük az ö s s z e s ' hazai közigazgatási hatóságokat, hogy a nevezettet nyomoztatni s föltalálás esetén a saját és szülei származási és illetőségi viszonyaira vonatkozóan tüzetesen kihallgatni, a fölvett jegyzökönyvet pedig hozzánk megküldeni szíveskedjenek. Nemleges értesítések mellőzendők. Budapest, 1913. évi február hó 25-én. A székesfőváros tanácsa. A. 2 3 9 , 8 9 6 — 1 9 1 3 . IV. A Nagyszőllős községben 1884. évben született, állandó lakással nem biró Poch (JPók) Illés kéményseprő (szülei János és Dunkánics Anna) illetőségének megállapítása vált szükségessé. Fölkérjük az összes hazai közigazgatási hatóságokat, hogy nevezettet nyomoztatni s föltalálás esetén a saját és szülei származási és illetőségi viszonyaira vonatkozóan tüzetesen kihallgatni, a fölvett jegyzőkönyvet pedig hozzánk megküldeni szíveskedjenek. Nemleges értesítések mellőzendők. Budapest, 1913 március 3-án. A székesfőváros tanácsa.
HIRROVHG. — Beadvány. A Debreezeni Társadalomtudományi kör e város tanácsához beadványt intézett, melyben a munkanélküliség gyors orvoslását sürgeti, óhajtását a következő pontokban körvonalozza : 1. A munkanélküliség enyhítésére 20,000 korona segélyt szavazzon meg a törvényhatósági közgyűlés. 2. A tervbe vett és már fedezettel biró közmunkákat a város kezdesse meg. 3. írjon fel a közgyűlés a kormányhoz, hogy a Debreczenben tervezett állami építkezéseket mielőbb kezdesse meg. 4. Ugy a városi, mint az állami közmunkák egyenletesen kezdessenek meg. 5. Állítson fel a város egy szociálpolitikai ügyosztályt, melynek hatáskörébe a munkásügyeken kívül vegye fel a lakás, élelmezés és közegészségügyet.
10. füzet.
A
VÁROS
6. Létesítsen hatósági ipari munkásközvetítőintézetet. 7. írjon fel a kormányhoz, hogy • a jelenleg érvényben levő betegség és baleset ellen munkásbiztosítás, a munkanélküliség ellen biztosítással egészíttessék ki.
Debreczen szabad királyi város polgármesterétől. 1169. 1913.
A kir. belügyminiszteri 136,000—1912. sz. a. kelt Mindenesetre dicséretes törekvése mindez a rendelet alapján közhírré teszem, hogy a Nap, A Polgár, Debreezeni Társadalmi Tudományi Kör-nek, csakis Budapest, Kis Újság, Az Est, Uj Lap, Ejnye be jó, Az annyit vagyunk bátrak megjegyezni, hogy pld. Érdekes Újság cimü politikai napi, illetőleg heti lapoka debreezeni favágók ma is 8—9 — 10 koronát kérnek nak 1913. évi junius 'hó 30-ig, továbbá az Uj Debreczen egy öl fa fel vágásáért s ha ezt meg nem adjuk nekik, cimü politikai napi lapnak 1913. évi junius hó 2-ig és inkább pihennek, de nem dolgoznak. Munka van a Debreezeni Futár cimü heti lapnak pedig 1913. évi másutt is, de nem tudjuk a módtalan követeléseket junius hó 28-ig Debreczen sz. kir. város területén való elárusitásához engedélyt adtam. teljesíteni. (Szerk.) Debreczen, 1913. évi márczius hó 18-án. — Üres állások. Az illetéknyilvántartói és egy írnoki állást tölt be legközelebb városunk törvényKovács József, hatósági bizottsága. Nincs okunk kételkedni, hogy polgármester. közgyűlésünk bölcsesége az állások elnyerésében azokat fogja támogatni, akik már régebben szolgálnak á városnak és buzgó munkásságukkal az előHirdetmény. léptetést megérdemlik. — A városi nyaralók bérlete. A nagyerdei Az 1913-ik évi földadó- kivetési lajstrom nyári lakások bérletére f. hónap 26-ikán tartották meg az árlejtést. A nyaralókat mind kibérelték. elkészülvén, az 1909. évi XI. t.-c., valamint az A bérleti összeg alul maradt a tavalyin. A városi 1912. évi LIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott tanács legközelebb fog a bérletékre nézve határozni. — Olcsó szén. A Pécsett megjelenő Dunántul c. 1912. évi 100,000 számú utasítás, 17. §-a érteilapban olvassuk a következő hírt: (.Tüzeljünk városi mébén f. évi március hó 29-ik napjától április brikéttel.) A Dunagőzhajózási Társaság által a város ;hó 5-ik napjáig bezárólag a városi adóhivatalban részére gyártott brikét teljesen azonos minőségű a 8 napi közszemlére lesz kitéve. társaság által gyártott többi brikéttel. Ezért a Debreczen, 1913. évi március hó 25-én. brikétért a város közönsége a bányaeladási szerződéssel kapcsolatban létrejött egyezség értelmében A városi adóhivatal. métermázsánként csak 75 fillért fizet a Társaságnak s igy sokkal olcsóbban bocsáthatja azt forgalomba, mint maga a társaság. Minden métermázsa városi Hajdú vármegye és Debreczen sz. kir. város főispánja. brikét eltüzelése egy-egy koronával gyarapítja a közpénztárt. A városnak rendelkezésére álló 20,000 1 6 2 — 1 9 1 3 . V szám. métermázsának a polgárság részéről való elhasználása tehát 20,000 korona jövedelmet biztosit a közPályázati hirdetmény. pénztárnak amellett, hogy a polgárság a saját zsebére Debreczen szabad királyi város törvényhatóis 8000 koronát megtakarít magának azáltal, hogy ennyivel olcsóbban kapja a brikétet annál az összeg- ságánál elhalálozás folytán megüresedett s az nél, amelyet érte eddig a Dunagőzhajózási Társaság- alábbi Határidő lejárta után tartandó legközelebbi nak fizetett. 10 métermázsa (100 darab) házhoz rendes közgyűlésen választás utján betöltendő szállítva 26 korona, szállítás nélkül 20 korona, egy Írnoki állásra pályázatot hirdetek. Ez az állás évi 1400 korona ^ fizetés, 640 darab (10 kiló) 26 fillér. Megrendelhető mindazoknál a füszerkereskedőknél (110-nél), akiknek üzlethelyi- korona lakbér és 400 korona, városi pótlékból ségében az „olcsó városi brikett" felírású tábla ki- álló javadalmazással van egybekötve. Felhívom függesztve látható, továbbá a városi javadalmi hiva- mindazokat, kik ezt az állást elnyerni óhajtják, s az 1883. évi I. t.-cz. 19. §-ában körülirt minőtalban, Városháza, I. em., 50. ajtó. sítést kimutatni képesek, hogy okmányaikkal felEzeket olvasva, azt kérdezzük, hogy a jövő szerelt pályázati kérvényüket hozzám mint a télen nem tehetné-e meg Debreczen sz. kir. város kijelölő választmány elnökéhez folyó évi április világítási vállalata azt, hogy olcsón szerezne he hó 1. napjának délelőtt 12 óráig annyival is nagyobb szénmennyiséget, ezt a város közönségének inkább nyújtsák be, mert a későbben érkező és tisztviselőinek némi haszon mellett szintén olcsób- pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Debreczen, 1913 március hó 13. ban adná ? Domahidy Elemér s. k., főispán.
A
10. füzet.
VAROS
Első magyar általános biztosító társaság, Budapesten. I. Tűz-, s z á l l í t m á n y - , j é g - é s b e t ö r é s - b i z t o s í t á s i ü z l e t .
KIAPASOK.
Ö t v e n ö t ö d i k é v i z á r a z á m l a 1 9 1 2 j a n u á r 1-töl d e c e m b e r 3 1 - i g .
J. T ű z b i z t o s í t á s . Kifizetett károk és költségek 11.606,545-99 lev.viszontbizt károk és költs.5.360.3.6-39 Függőben maradt károk tartaléka ... Szerzési költségek a viszontbiztosított rész utáni bevétel levonásával
BEVÉTELEK.
'iszontbiztositott rész levonása után es minden megterhelés nélkül Tűzbiztosítások után bevett dijak és illeWkek 24 011 411 56 lev.: töri. dijak... 3.373,069-26 1.894.870'79
Behajthatlan követelések A következő évek készpénz-dijtartaléka a viszontbiztosított rész levonása után és minden megterhelés nélkül II. Szállítmánybiztosítás. Kifizetett károk és költségek 326,095'13 lev.viszontbizt. károk és költs. 263.186-41 Függőben maradt károk tartaléka Szerzési és igazgatási költségek a viszontbiztosított rész utáni bevétel levonásával A következő évek készpénz-dijtartaléka a viszontbiztosított rész levonása után és minden megterhelés nélkül III. Jégbiztosítás.
II. Szállítmánybiztosítás. Az 1911. évről áthozott készpénz-díjtartalék a viszontbiztosított rész levonása után és minden megterhelés nélkül Szállítmánybiztosítások után bevett dijak és illetékek... 615,825 56 lev. : töri. dijak... 18,098 73 levonva: viszontbiztosítási dijak 501.074 84 519,173 62 III. J é g b i z t o s í t á s . Az 1911. évről áthozott készp.-dijtartalék Jégbiztosítások után bevett készpénzdijak és illetékek 4.789,482 85 lev.: töri. dijak... 511,473 22 levonva: viszontbiztosítási dijak 2.379,459 38^2.890.832 60 i 1911. évben függőben r IV. Uetörés biztosítás. Az 1911. évről áthozott készpénz-díjtartalék a viszontbiztosított rész levonása után és minden megterhelés nélkül Betörésbiztositások után bevett készpénzdijak és Illetékek 494,704 6% lev.: töri. dijak... 03,805-42 levonva: viszontbiztosítási dijak 211.141 71 274.947 13 Az 1911. évben függőben maradt Károk tartai. V. E g y é b b e v é t e l e k . Szelvény-, takarékp.-, váltó- és égyéb kamatok, valamint árfolyamnyereség idegen
Függőben maradt károk tartaléka Szerzési és igazgatási költségek a viszontbiztosít. rész utáni bevétel levonásával Beh^tilatlan 0 követélések leírási— ... " A folyó évben lejárt több éves jégbiztosítások esedékes tartaléka ... .. A következő évek készpénz-dijtartaléka IV. B e t U r é s b i z t o s l t á s . Kifizetett károk és költségek 63,637 80 lev.viszontbizt károk és költs. 29.785 84 Függőben maradt károk tartaléka Szerzési és igazgatási költségek a viszontbiztosított rész utáni bevétel levonásával A következő évek készpénz-dijtartaléka a viszontbiztosított rész levonása után és minden megterhelés nélkül
Mérlegszámla 1912 december 31-én. Központi pénzkészlet' _
_
külön kimutatás szerint...
—
.
_
Részvényalaptőke: teljesen befizetett 3000 egész részvény á korona és teljesen befizetett 2000 fél részvény á 1000
.
Készpénzdijtartalék a viszontbiztosított rész levonásával és minden megterhelés nélkül: o) tűzbiztosítás! díjtartalék 12.116,5, 6) szállítmánybiztosítási dijtartartalék ... _ 100,01 c) jégbiztosítás! díjtartalék _. _ ... 667,6<í) betörésbiztositasi díjtartalék._ ... 440.0< Függő károk tartaléka: a) tüzbiztositási függő károk tartaléka— ... ... 711.81 J) szállítmánybiztosítási függő károk tartaléka 81,7: c) jégbiztositási függő károk tartaléka 26,4: d) betörésbiztositási függő károk tartaléka ... 8.9: Különféle hitelezők _ Előbbi évekről eddig fel nem vett osztalékok _ ... _ Tisztviselők és szolgák nyugdíjalapja" _ ._ ... K ü l ö n c e alapok: r által, blztos.-társ. 'Félszázados
í.390,000 korona Kisbirtokosok országos főldhitelint. 5%-os zálogl. á 100*— = 2. i5 drb Pesti hazai első takaÁtmeneti kamatok... •Ormódi Ormody Amélie alapitv.» értékei: 50,600 korona Kisbirtokosok orsz. foHhitelint. 4'/,»/0-os , záloglevél ... á 96"— = Átmeneti kamatok ...
48,576" 379'50
c) Első m. ált. bizt.-társ. .Ezredéves alapitv.» á) Ormody Vilmos-alap e) Ormódi Ormody Amélie alapítványa — ... f ) Első magyar általános biztosító társaság .Tűzoltók segélyalapja _ Kletbiztositási osztály folyószámlán ._ _ 1912. éri nyereség ...
Első magyar általános bizt. társaság "Tűzoltók segélyalapjai értekei, letétben a m. kir. állampénztárban _ átmeneti kamatok Leszámítolt váltok —
... —
._ —
_. ...
... _
...
Társasági házak ... ...
3583959
Különféle adósok:
kor800000C 5922568
39
1019223 3620700
' Az idei hozzájárulásokkal 6.664,589 kor. 85 fillérre emelkedik. A mathematikai mérlegben szereplő külön alappal, valamint dei hozzájárulással 4.081,287 kor. 09 fillérre emelkedik.
«) Pénzkészlet és maradványok a képviselőségeknél b) Maradványok idegen biztosító intézeteknél — — ... ... — ... ... ... Jégbiztosítás! osztály folyószámlán
'
:
... 48767878
A
4 0 . füzet.
VÁROS
Első magyar általános biztosító társaság, Budapesten. II. É l e t b i z t o s í t á s i
KIAD Á S O K .
üzlet.
Ö t v e n e d i k évi z á r s z á m l a 1912. j a n u á r 1-től d e c e m b e r 31-ig. 3371672 78 5526615,50 5094716 15
Visszaváltott kötvényekért — _ Halálesetek után kiiiz. kárösszeg Lejárt kiházasitási tökékért Kiházasitási bizt.-nál haláleset következtében díjvisszatérítés ... Függ. levő károk és dijvisszat. tart. Függőben levő kiházas. tőkék tart. Évjáradékokért ... Bélyegekért Irodai bér, f
1178296 18 680856 60
A mult évből áthozott díjtartalék Befolyt díjak: ez évben kiállított kötvények után... L az előbbi években kiállított kötvények után ... a biztos, tőke emelésére fordított nyeremények ... _ ... Illetékek ... Levonva: törölt kötvények és dijnyugt. 1.067,691-30 viszontbiztosítási dijak ... _ ... 1.064.718*36
Tiszti fizetések Adóért ... _ Orvosi dijakért Szerzési és dijbehajtási költségek Behajthatlan tartozások leírása... Kisorsolt biztositások tartaléka Díjtartalék ez év végén... 1912. évi nyereség _ _ _ _ _
1792MÍ I84I37UI2 74
BEVÉTELEK . 151183576 35 24327391 44 M«®4 32 2/791506
3132409
Kamatjövedelem Mult évi függőben volt károk és díjvisszatérítések tartaléka ... Mait évi függőben volt kiházasitási tőkék tartaléka ._ ... ...
,
24659097 32
6
7167651 02
726388 34 1 8 4 1 M 2 j 74
Mérlegszámla 1912 december 31-én. Értékpapírok és pénzintézeteknél elhelyezett tőkék külön kimutatás szerint Túlélési csoportok értékpapírjai: 80,800 K n.é. m.k.4%-osk.jár. 8»-4i6 68,235-60 6600 K n.é. M. löldh. int. 4 % korona záloglevél 88 — ... .. Átmeneti kamatok ... ... ... Jelzálog-kölcsönök _. Kötvény-kölcsönök A központ tartozása folyószámlán Vezér- ée főügynökségek és mások
Díjtartalék 167.355,610-14 levonva a viszontbizt. dijtart. 5.427,300-47 Biztossági alap Kiházasitási tőkék nyereménye _ Függőben levő károk és díjvisszatérítések tart 78955 60 Függőben levő kiházasitási tőkék tartaléka... Túlélési csoportok számlája ... _ . ... — Előre fizetett dijak ... ... ... Fel nem vett nyeremények 1911. évről _ . 19718755 Kisorsolt biztositások tartaléka... — 33 Viszontbiztosító intézetek és mások követelései 1912. évi nyereség _ — ... — — — 1B72II9639 66 167209639 66 139008344 02
Értékpapírok és pénzintézeteknél elhelyezett tőkék: Az elemi ágazatok mérlege szerint _ ... 33.946.123 kor. 42 f. A i életbiztosítási ágazat mérlege szerint 139.008.344 « 20 * a) É r t é k p a p í r o k : 11.889,000 K Magy. földhitelintéz. 3'/a%-os záloglevél á 17.754,300 « « . 4%-os , » 18.895,800 « • « fö!dh.-int. talajjav. 4%-os « 1.716,000 « Kisbirtok, orsz. földhitelint. 4%-os zálogl. « 14.948,600 f « « t 4Vj°'o-os « • 8.970,000 * « . 5%-os « « 10.229,600 « Pesti hazai első takarékp. 4%-os « « 9.415,000 « « * € < 4'/j%-os zálogl. i 10.766,400 « Pesti magy. keresked. bank 4%-os záloglev. • 2.990,000 « . • 4V,%-0S zálogl. . 900,000 • Pesti m. keresk. b. 4V,°/u-os községi kötv. a 6.014,900 « Magyar jelzálog hitelb. 4%-os záloglevél • 100,000 < t • i 4%-OS . Írtban « 8.187.000 « < . 4>/,%-os . i 985,000. . « . 4>/,%-os . k. kötv., 7.840,500 ' Magy. orsz. közp. takarékp. 4%-os zálogl.« 2.973.000 . . . . . 4>/,%-0S « . 4.668,400 « Egyes, bpestifőv. takarékp. 4%-os zálogl. « 9.604,000 . « « . j 4>/,%-os « 8.812,000 • Magy. leszám.- és pénzv.-b. 4%-os zálogl. « 1.000,006« « « t i4'/,%-OS € t
Budapest, 1912 dec. hó 31-én.
9116080 16623784 ISKCKU 143306.,i; 8970000 9240822 9366768 2900300
7859520 6386235 2883810 4006992
-iSEBp
2.000,000 K Osztrák-magyar bank 4%-os záloglevél ... á ' ..'990,000 «• Magy. agráf- és járadékb. 4'/j%-os zálogl. « 712,000 o Tomesv. első takar.-pénzt. 4>/a%-os zálogl. • 585,000 « Belvárosi takarékp. 4'/,%-os záloglevél ... • 450,000 « Aradi polg. takarékpénztár 6%-os zálogl.
92— 96 — 96-80 97 —
4'/,% zálogl. « 97-26 j y városi 4%-os kötvény « 91160 000 « Országos közp. hitelszöv 4'/,%-os kötvény « 97 50 160,000 « Horvát orsz. bank 4'/,% os zálogtevéi « 98 — 100 000 . Horvát első takarékp. 4'/2%-os záloglevél « 96 50 7.780,000 « Trieazt-parenzói h.é. V. 4%-os elsőbbs. kötv. « 99 90 3.056,200 « Osztrák 4% os koronajáradék ... ... « 85 70 2.000,000 « « áll. 4'36%-os folyószám'akölcs&n 1.460,000 . .Rudolfsbahn. államadósság 4%-os kötv. « 86 50 1.000,000 t Ob.öst. L.-Comm.Creditanst.4
1&K M
2804780
ÜÜÜ. 32800 -
uwmoiií 22877846168 1|T2»544CT| 44
Az Igazgatóság: B a l a b a n A d o l f , Hajóm József, b á r é H a r k á n y i F r i g y e i , LANIIÓ Z » i g i n e n d , O r m o d y V i l m o s , Gergely T ó d o r , igazgató. A fenti zárszámlákat és mérlegeket megvizsgálván, azokat a törvényben és az alapszabályokban meghatározott elvek szerint készülteknek és azok egyes tételeit a fő- és segédkönyvekkel teljesen megegyezőknek találtuk. Budapest, 1913. március hó 4-én. Berzevlczy Albert,
A f e l ü g y e l ő b i z o t t s á g : B u r c h a r d - B é l a v á r y K o n r á d , Németh Titusz, B á r ó R a d v á n s z k y Géza,
B á r ó Uechtrltz Zsigmond.
A
VÁROS
10. szám.-
Debreczen szabad királyi város
világítási vállalata városi üzlet piac-utca 81. sz. alatt. •
•
•
€lvállalja: légszesz és villamos vezetékek és felszerelések berendezését világítási és ipari célokra. Gázkályháknál és {őzöknél az elhasznált légszesz legfeljebb egyharmadrész áru, mint a tüzelés költsége. Szép és olcsó lámpák, csillárok és hozzávaló jelszerelések kaphatók. Szállít mindenféle dinamó gépeket és villamos motóro- MÍKcvgM f k o k s z l kat. — elsőrendű mint bárhol
pgfQgg
tóll0Z
szál
"
litva olcsóbban kŐSZélt
me
9renöelh2t°
és tiszta: — — s z e s z g y á r b a n
3
lég
"
vagy a
városi üzletben. Valamint épületek és javazak megvédésére való
"™ n
fekete kőszén kátrány
ségben. — jKindennemü jelvilágositással szívesen szolgál az igazgató:
Debreezeni 3enő Gyári telefon: 74.
