X. évlolyairt. ELŐFIZETÉSI Á R : Egész évre. . . . 6 kor. E g y e g s z á m 20 f i l l é r . Megjelenik minden hó 1-só é s 15-ik n a p j á n .
=
Debreczen, Í 9 Í 3 . julius 15.
Í 7 . fűzet.
A VAROS
KÖZIGAZGATÁSI,
KÖZMŰVELŐDÉSI
ÉS
(Várospolitikai tanulmány.) I r t a ; Dr. Tatay Zoltán, v á r o s i t b . a l j e g y z ő . (Folytatás.)
III. A városok pénzügyi politikája. A városoknak azon tevékenységé^ mely a közszükségletek fedezésére szolgáló anyagi eszközöknek előteremtésére, kezelésére és rendeltetésükre való fordítása irányul, a városok háztartásának nevezzük. Ezen anyagi ezközök előteremtésének, kezelésének és alkalmazásainak módjaira vonatkozó elvek összesége alkotja a városok pénzügyi politikáját. Miután a városok fejlődése első sorban vagyoni helyzetüktől s az ezt irányító pénzügyi politikától függ, a városok pénzügyi politikája a várospolitikának legfontosabb része. Valamint az államháztartásnak, ugy a városok háztartasának is gerince és tengelye a költségvetés és zárszámadás. A költségvetés vagy költségelőirányzat az önkormányzati testületnek azon pénzügyi tervezete, melyben a jövő évi kiadásokat és bevételeket megállapítják, vagyis a közszükségletek fedezésére szolgáló anyagi eszközök előteremtéséről gondoskodnak. A zárszámadás pedig azon kimutatás, mely arról ad számot, hogy a a bevételek és kiadások a költségvetés keretén belől eszközöltettek. A költségvetésnek két 'része van u. m. a) a szükségleti rész (kiadások) és b) a fedezeti rész (bevételek). Ugy a kiadások, mint a bevételek rendesek és rendkívüliek. A jövő évi költségvetés az őszi rendes közgyűlésen állapítandó meg, a zárszámadás pedig a tavaszi rendes közgyűlésen vizsgálandó felül. Jóllehet a költségvetés megállapítása kormányhatósági jóváhagyást igényel, a költségvetési jog az önkormányzati testületeknek kiváló joga. A kiadási rész egyfelől a feltétlenül községi kiadásokat (gazdasági igazgatás, községi közigazstb.), másfelől azon kiadásokat foglalja
KIADÓHIVATAL:
Városi könyvnyomda-vállalat Irodíja. Ide küldendők »z előfizetési di j ak és hirdetések.
KÖZGAZDASÁGI
F ő s z e r k e s z t ő : D r . K . T Ó T H M I H Á L Y tanácsnok. • Felelős s z e r k e s z t ő : K O N C Z Á K O S
R városi politika Feladatai.
SZERKESZTŐSÉG:
Víroíháza, földszint í . tzim. Ide kérjük a kéziratokat.
KÖZLÖNY. =
f ő l e v é l l á r o s , tt>, tanácsnok.
magában, melyeket a község az állam helyett teljesít (s mely megtérítést az államsegélyben talál). A bevétlei rész a községi vagyon a községi üzemek, közmüvek, vállalatok jövedelmét; az állami segélyt és a községi adóztatást (adók és illetékek) foglalja magában. Thj. városaink között a székesfőváros után 1908. évben legnagyobb bevétele volt Szegednek: 5 121,700 korona, legkisebb bevétele B a j á n a k : 323,900 korona. Legnagyobb kiadása volt Szegednek : 4.810,700 korona, legkisebb kiadása Selmecés Bélabányának: 436,700 korona. A költségvetés fontosabb bevételi tételei: fogyasztási adópótlék, állami italmérési jog jövedelme, ingatlan átírási illetékek, kövezet vámok, házbérek, haszonbérek, területhasználati dijak, építés, rendőri dijak, városi közmüvek és üzemek jövedelme, községi adók és illetékek. Fontosabb kiadási tételek: közigazgatási személyzet fizetése, • hivatalos helyiségek bére, irodai szükségletek, állami adók, épületek fentartási költsége, vám- és jövedékkezelés költsége, tőke törlesztés, kamatok. A városok pénzügyi igazgatásának költségvetés és zárszámadás elkészítésén kívül fontos feladata a vagyonleltár összeállítása. A vagyonleltár a községi alap és a község által kezelt egyéb alapok Összegét és értékét tüntetvén fel, a városok vagyoni állapotának hü tükre. Az 1908. évi statisztikai adatok szerint a községi és egyéb alapok tiszta vagyona : Budapesten: 262.771,962 korona, Szegeden : 59.348,634 korona, Selmec- és Bélabányán: 3.694,177 korona; a rendezett tanácsú városokban: Brassón: 18.195,498*—, Szepesolasziban: 129,156 korona. A községi adó alapvagvon állapotának főalkatelemei: épületek, telkek, birtokok, leltári ingóságok, jogok, javadalmak, tőkék, értékpapírok, letétek, követelések, üzemek, beruházások, készpénz. A községi alap teherállapotának főalkatelemei: törlesztés, jelzálog, függőkölcsönök, egyéb kölcsönök, folyó tartozások.
A
VAROS
Ha a fedezeti rész tételei a szükséglet rész tételeit ki nem egyenlítik, hiány áll elő, melynek fedezéséről a költségvetésben gondoskodni kell. A bevétel és kiadás között mutatkozó ezen hiány az állami egyenes adók bizonyos százalékában kifejezendő községi adóban nyer fedezetet. A községi adóztatásnak két alakja van u. m . : a) községi adók és b) községi illetékek. A községi adó ismét vagy mint a) az állami adók pótlékolása (községi pótadók), vagy mint b) önálló községi adók jelennek meg. Az állami adók pótlékolására szolgálnak a községi pótadók. Önálló községi adók a következők u. m. községi, vagyoni, hozadéki és fogyasztási adók, utóbbiak a lakás adó, fényűzési adó, szesz-, sör-, cukorbor- adó, pezsgő- és kártya- adó, világitóanyagok, és építőanyagok utáni kivetett adók, ásványvíz és szikvizadó, vigalmi-jegy adó, nyilvános hirdetések (plakatirozás) után kivetett a d ó ; községi forgalmi adó,' minők : az örökösödési és ajándékozási adó, a vagyonátruházásra rótt adó, a közúti forgalom megadózása, a városi ingatlanokra és ingóságokra vonatkozó biztosítási kötvények megadóztatása. Községi illetékek és dijak a következők : általános közigazgatási igazságszolgáltatásig hitoktatásügyi és közegészségügyi illetékek, híd-, ütés kövezet-vámok, helypénzek, ingatlan átírási illeték, járdakövezési járulék, házbérfillér, csatornázási illeték, vízdíj, utcaseprési és szemétdíj, vágóhíd használati és husvizsgálati, fertőtelenitési, városi temetőhasználata után kivetett közigazgatási, városi gáz- és villanymünek használata után kivetett illeték stb. Községi pótadó kulcsa az évek és városok szerint igen különböző. Thj. városainkban 1891. évben a legmagasabb volt a községi pótadó Szatmárnémetiben 7 0 % , legalacsonyabb Fiúméban 1 0 % , 1900-ban legmagasabb volt Szatmárnémetiben 9 8 % , legalacsonyabb Kecskeméten 1 5 % . 1910. évben legmagasabb volt Komárom és Pancsován 8 3 % , legalacsonyabb Fiúméban 2 0 % . Rendezett tanácsú városaink között 1910 a legnagyobb pótadót Újbánya fizette 1 2 3 % , de több rendezett tanácsú városunk pótadója emelkedett 1 0 0 % felé, legkisebb pótadót ( 4 % ) 1910. évben Újpest és Nagybányán fizették. Azon nagyszámú szükségletek, melyek a városok életében elöállank, kielégítést és fedezett a város rendes bevételi forrásaiból nem nyerhetnek, a szükségletek és fedezetek között mutatkozó nagy különbözet a lakosság túlságos megterhelése nélkül pótadó igénybevételével el nem oszlatható, hanem arra a kölcsonmüveletek szolgálnak. A modern városok pénzügyi politikájának igen fontos feladata a városi kölcsönökkel való operálás.
17. füzet.
Városaink különböző müveletek céljaira, u. m. gazdasági célokat szolgáló beruházási célokra, közmunkák és közmüvek létesítésére, közigazgatási, közművelődései, és szociálpolitikai, közjótékonysági és közegészségügyi célokra, továbbá egyébb községi beruházásokra az utóbbi években nagykölcsönöket vettek fel. Ezen kölcsönök a l a k j a i : Községi kötvénykölcsön, törlesztési jelzálog, függökölcsön A városok többnyire törlesztéses és függökölcsönőkkel operálnak. Budapest székesfővárosnak 1908. é v b e n : 163,178.438 korona, Kecskemétnek 1908. évben : 18.889,913 korona, Pozsonynak 1908. é v b e n : 16.143,542 korona, Debreczennek 1908. évben : 13.228,056 korona kölcsöne volt. Ezen kölcsönök összege az utóbbi években rohamosan megnövekedett. Budapest 1909. évben 270 milliós u j beruházási kölcsönt vett fel, vidéki városaink is egymás után szintén nagy beruházási kölcsönökre tesznek szert, de a külföldi nagy városok is (Bécs 1908-ban 360 milliós, Páris 1910-ben 900 milliós beruházási kölcsön) óriási kölcsönökkel dolgoznak, A községi adósságok rohamos emelkedése ne keltsen aggodalmat, mert a hasznos beruházásokra fordított községi kölcsön mindég produktív befektetés. Irányelvül szolgáljon azonban a kölcsön helyes megválasztása, a konjukturák kedvező kihasználása és a beruházások célszerű keresztülvitele. A városok pénzügyi intézményeinek sorában kiváló fontossággal bír a községi takarékpénztár. A városok, mint nagyöszegü kézpénznek letéteményesei, helyes pénzügyi politikát folytatnak akkor, ha a rendelkezésükre álló anyagi erőnek a maguk részére való minél intenzivebb kihasználására törekesznek. A város pénzügyi helyzetének és helyi viszonyoknak mérlegelésével létesített községi takarékpénztár, a községi vállalkozások között a legjövedelmezőbbek egyike. A városok háztartásának helyes vezetése a kiadások apasztása és a bevételek fokozása folytán előállott rendezett anyagi helyzet teremtése, a rendelkezásre álló anyagi erők intenzivebb kihasználása, a községi üzemek jövedelmezőbbé tétele, u j anyagi források nyitása, a kiaknázatlanul hevert javak gyümölcsöztetésére rámutatás ; mindezek feladatát képezik a városok pénzügyi politikájának. A helyesen irányított pénzügyi politika által előidézett konszolidált anyagi helyzet a városok fejlődésének legbiztosabb bázisa. (Folyt, köv.)
17. füzet.
A
VÁROS
Régi temetőink sorsa. A z u j köztemető m e g n y i t á s á v a l szorosan ö s s z e f ü g g a régi temetőink s o r s a ; erre v o n a t kozólag azonban f e l e t t e .eltérők lehetnek a vélemények, nemcsak azért, m e r t az u j t e m e t ő a mai temetkezési v i s z o n y o k t ó l eltérő helyzetet teremt, hanem a n n á l f o g v a is, m e r t i t t nagyon figyelemreméltó szempontok merülnek fel, mel y e k t ő l eltekintenünk nem lehet. E z é r t t á v o l r ó l sem lehet g o n d o l a t o m b a n oly j a v a s l a t tétele, melynek csak többségileg v a l ó elfogadása iránt is r e m é n y t t á p l á l h a t n é k ; de gondolom, nem lehet kitérnem a j a v a s l a t tétele elől, m e r t ez a kérdés is szorosan b e l e v á g a temetőrendezés fogalmi körébe. Elmondom t e h á t erre n é z v e is egyéni n é z e t e m e t ; l e g a l á b b lesz v a l a m i , ami a t o v á b b i t á r g y a l á s a l a p j á u l szolgálhat és ennek a r e n d j é n m a j d m e g á l l a p í t j a a közfelfogás, ami leghelyesebb lesz. Mindenekelőtt k i j e l e n t e m , hogy az eddigi k ö z t e m e t ő i n k u g y , a m i n t v a n n a k , t o v á b b nem m a r a d h a t n a k . Mindenütt a z t t a p a s z t a l j u k , h o g y a t e m e t ő t a legkisebb helyen is a k e g y e l e t n e k megfelelő rendezett és lehetőleg szép s í r k e r t t é i g y e k e z n e k t e n n i ; n a g y o b b községeink p e d i g hatósági intézkedéssel is r a j t a v a n n a k a t e m e t ő k lehető szépítésén. A mi régir temetőink, m i n t emlitém m á r egyszer, a rendezetlenségnek . t y p i k u s a l a k j a i . Kerítéssel nincsen k ö r ü l v é v e egyik sem ; a körül ö t t ü k lévő á r k o t nem gondozza s e n k i ; a temetkezések r e n d j é r e nincsen semmi gond, m e r t mindenki oda temetkezhetik, a h o v a neki tetszik ; az oda nem v a l ó bozótot, a f a t ö r z s e k sürün b u r j á n z ó g y ö k h a j t á s a i t nem i r t o g a t j á k . Lege l h a g y a t o t t a b b a l e g s ű r ű b b t e m e t k e z é s ü l szolgáló Czegléd-utcai temető, m e r t ennek mai n a p s á g m á r az á r k a sincs meg.. Ez az állapot t o v á b b így nem m a r a d h a t , m e r t szégyenére v a n .a mi f e j l ő d ő szép v á r o s u n k n a k . Mi lenne t e h á t a teendő ! Meg kell semmisíteni ezeket a t e m e t ő k e t , m o n d j á k sokan, m e r t k ö r ü l ö t t ü k m á r városrészek a l a k u l t a k és ú t j á b a n állanak h o g y a r a j t o k k í v ü l levő és mellettök elterülő u j telepek az a n y a v á r o s s a l közvetetlenül összekapcsolódhassanak. .Nem t a g a d h a t o m , hogy így v a n a dolog, mégis m á s a v é l e m é n y e m . V á r o s u n k b a n alig v a n köztér, olyan hely pedig, a h o v a a közönség pihenő v a g y ünnepnapokon üdülés céljából g y ü l e k e z h e t n é k , a nagyerdőn k í v ü l nincs e g y e t l e n e g y sem. A z én vélem é n y e m szerint ilyen üdülő h e l y e k k é kellene alakítani ezeket a t e m e t ő k e t , m e r t lehet, csak rendezni kell őket. L e g n a g y o b b részük, mint a Péterfia-utcai, H a t v a n - u t c a i stb. egészen alkalm a s arra, h o g y a k ö r ü l ö t t ü k a l a k u l t telepek lakosainak üdülő helyéül s z o l g á l j a n a k . Meg
lehet találni a m ó d j á t a s ü r ü s i r d o m b o k mellett is, h o g y ezek a t e m e t ő k p a r k s z e r ü l e g rendeztessenek ; csinosságukra, szépítésükre meg kell tenni mindent, nemcsak a bozótok i r t á s á v a l , a sürü g y ö k h a j t á s o k k i v á g a t á s á v a l , h a n e m a rendezés f o l y t á n alakuló u t a k m e n t é n megfelelő f á k ültetésével, itt-ott v i r á g á g y a k létesítésével, az u t a k egyengetésével, b u r k o l á s á v a l és e g y é b módon. Mai n a p s á g is érezzük m á r v á r o s u n k b a n a k ö z t e r e k h i á n y á t , az utókor m é g i n k á b b érezni f o g j a azt, ha a k e r t s é g e k benépesülnek, a v á r o s részeivé f e j l ő d n e k , ami rohamos haladásban van. V a n m á s szempont is, ami emellett szól. E z e k b e n a t e m e t ő k b e n v á r o s u n k n a k hosszú élet u t á n közbecsülésben elhalt polgárai, a v á r o s közéletében és f e j l ő d é s é b e n derekas t e v é k e n y s é g ü k k e l m a r a d a n d ó érdemeket szerzett vezérf é r f i a i n y u g o s s z á k síri á l m a i k a t , ami ezeket a t e m e t ő k e t a k e g y e l e t h e l y e i v é a v a t t a , szentelte előttünk : méltó t e h á t , h o g y ennek a k e g y e l e t nek megf el előleg t e k i n t s ü k őket és b á n j u n k el v e l ü k . A k e g y e l e t m e g s é r t é s e egyeseknél is n a g y erkölcsi f o g y a t k o z á s , a v á r o s közönségének, mely a jó erkölcsnek és a szív nemes érzelmeinek á p o l á s á t és f e j l e s z t é s é t nem t é v e s z t h e t i s z e m elől, m é g n a g y o b b b e s z á m í t á s alá esik. P ed ig ezt a k e g y e l e t e t s é r t e t t ü k m e g könyörtelenül, ha a v á r o s e l h u n y t derék p o l g á r a i n a k és n a g y n e v ű v e z e t ő f é r f i a i n a k síri á l m á t m e g z a v a r v a , tetem e i k e t a k á r a városi h a t ó s á g szedeti ki és száll í t t a t j a á t az u j temetőbe, a k á r "a hozzátartoz ó i k a t kényszeríti erre. A z u j köztemetőben, is gondoskodni kell, a s z a b á l y z a t b a n gondos- . k o d t u n k is, a n n a k a m e g n y u g v á s n a k lehetőségéről és biztosításáról, hogy a h a l o t t a k nagyon hosszú időre h á b o r í t a t l a n n y u g a l o m r a tétessen e k ; ha különben az országos t ö r v é n y rendelkezéseivel és a k ö z f e l f o g á s kényszerítő hatalm á n á l f o g v a r e n d s z e r e s í t e t t ü k is a s i r t á b l á k n a k az utolsó t e m e t k e z é s u t á n 30 év m u l t á n kiürítését. Ennek a k e g y e l e t n e k nevében teszem a j a v a s l a t o t t e m e t ő i n k n e k a f e n t e b b i értelemben v a l ó f e n t a r t á s á r a és rendezésére, m e r t í g y az e l h u n y t a k n y u g a l m a nem z a v a r t a t i k meg. A •fentebbiek p ó t l á s á r a külön j a v a s l a t o t kell tennem a Kossuth-utcai t e m e t ő r e v o n a t k o z ó l a g , a m e l y á mai állapot m i a t t l e g s ü r g ő s e b b és legn a g y o b b rendezésre v a n szorulva. Ennek a temetőnek a főbejárójától jobbra és balra egészen a k e r e s z t u t i g t e r j e d ő n a g y része m a m á r egészen h a s z n á l a t l a n ; n a g y o n régi t e m e t k e z é s v a n benne : í g y azt hiszem, ez a része a t e m e t ő n e k b á t r a n k i s z a k í t h a t ó a temetőből és minden v á r a k o z á s nélkül értékesíthető is. A l a p o s v i z s g á l a t derítené ki, v a n - e o t t olyan sir, m e l y n e k m e g b o l y g a t á s a a k e g y e l e t b e ütköz-
A
VÁROS
n é k . É n nem v e s z e m észre, h o g y volna. E n n e k a t e m e t ő résznek az értékesítéséből b e f o l y n é k oly tőke, melynek erején a Kossuth-utcai temetőnek bekerítése, ú t j a i n a k feltöltése; burkolása, a t e m e t ő s z a k s z e r ű rendezése és a fent e b b i módon v a l ó díszítése k ö n n y e n megtörténhetnék és eszközlendő lenne. K é r d é s az is, h o g y az u j k ö z t e m e t ő megn y i t á s a u t á n lehetne-e engedélyezni a régi t e m e t ő i n k b e t o v á b b r a is a t e m e t k e z é s t ? Nem ismerem jól a t ö b b i temető állapotát, a m i é r t ebből a szempontból k ü l d ö t t s é g által v a l ó megv i z s g á l t a t á s o k a t j a v a s l o m , h o g y ebben a tekintetben a továbbiakra vonatkozólag indítványt lehessen tenni. De a z t t u d o m , h o g y a K o s s u t h utcai temetőben, a h á t u l s ó részén m é g igen n a g y t e r ü l e t v a n , a h o v a nem t e m e t k e z t e k , ennek a t e r ü l e t n e k f e l h a s z n á l á s a t e h á t a v á r o s n a k is é rd e k é b e n állana. E z é r t e b b e a t e m e t ő b e való t e m e t k e z é s t o v á b b r a is m e g e n g e d h e t ő a vélem é n y e m s z e r i n t ; lehetne a t e m e t ő f a l k e r i t é s e mellé s í r b o l t o k a t is t e r v e z n i és állítani, m e r t ha a t e m e t ő üdülő hely c é l j á r a f e n t a r t a t n é k , ben nők a h a l o t t a k örök pihenőhelyet találh a t n á n a k anélkül, hogy az a temetőnek, mint üdülőhelyül szolgáló köztérnek berendezését és h a s z n á l a t á t v a l a h a a k a d á l y o z n á . Természetesen ezekért a s í r b o l t o k é r t jó v é t e l á r a t kellene fizetni, m á s k é n t a használatlan területen v a l ó temetkezés sem lehetne a tetszéstől f ü g g ő , m e r t a m e g á l l a p í t a n d ó rend a t e m e t ő későbbi használ a t á n a k feltétele, másrészt, h a az u j köztemet ő b e v a l ó t e m e t k e z é s é r t igen természetesen d i j a t kell fizetni, az ide v a l ó t e m e t k e z é s é r t l e g a l á b b is kétszer a n n y i díj lenne számítandó. A felekezetek t u l a j d o n á b a n lévő t e m e t ő k f e l e t t a t u l a j d o n o s o k h a t á r o z h a t n a k jogilag, a m i é r t i d e v o n a t k o z ó l a g ennek a k ü l d ö t t s é g n e k ezekre a t e m e t ő k r e j a v a s l a t o t tenni nem lehet. Debreczen, 1913 f e b r u á r 21. Somogyi Pál.
Közgyűlés. (1913 julius 10—11-é'n.) Debreczen sz. kir. város törvényhatósági bizottsága f. hónap 10-én és folytatólag 11-ikén tartotta rendes közgyűlését Doinahidy Elemér főispán elnöklésével. Egy évtized alatt nem láttunk annyi bizottsági tagot az öreg városház nagytermében, mint a közgyűlés első napján. A jól gzervézett politikai pártok vezérei és közkatonái egyaránt felvonultak, ugy, hogy a közgyűlés megnyitásakor szorongásig megtelt a tanácskozás terme. A nagy felvonulás onnan eredt, hogy ez a közgyűlés tárgyalta a kormány iránt megszavazandó bizalmi indítványt és a miniszter-
17. füzet.
elnöknek, gróf Tisza Istvánnak díszpolgárrá megválasztásának ügyét. — A közgyűlésen elnöklő főispán megnyitván az ülést, kegyeletes szavakkal parentálta el az elhunyt fenyéri Zádor Lajos volt bizottsági tagot, rámutatván ama közhasznú tevékenységre, amelyet a megboldogult a közügyek és a társadalom terén végzett, majd jelezte, hogy egy önálló indítvány érkezett be, mely szerint a közgyűlés szavazzon bizalmat a kormánynak és gróf Tisza Istvánt, hazánk miniszterelnökét, válassza meg díszpolgárának. Az igazság és a történeti hűség kedvéért följegyezzük, hogy Doinahidy Elemér főispán csodálatos higgadtsággal és nyugodt bölcsességgel vezette a szenvedelmek felcsapódó hullámai között a közgyűlést és csakis pártatlanságának tudható be, hogy az obstrukció jellegét magán viselő közgyűlés elég simán folyt le. Pedig igazán voltak egyesek, akik zavarták a szónokokat és erős kifejezéseket dobáltak egymás szemébe. A főispán azonban nem jött ki türelméből és igazi uri hangot használt mindenkor a szenvedelmek lecsillapítására. Felhangzott vele szemben az a vád, hogy a bizalmi szavazat leadására presszionálta a tisztikart, melyre nézve itt is megjegyezzük és szavunkra állítjuk, h o g y a f ő ispán egyetlenegy lisztviselőt s e m befolyásolt és senkit s e m kísérlett m e g m e g g y ő z ő d é s é n e k megtagadására. A tisztviselői kar maga akaratából és politikai meggyőződéséből szavazott bizalmat és szavazta meg a diszpolgárságot, jóllehet, állítólag figyelmeztetve voltak a választott tisztviselők az ellenzék részéről, hogy a legközelebbi tisztújításon „ki lesznek seperve", ha a Tanács javaslatára szavaznak. „Vidi iam alios venlos" — mondhatnánk ezekre annyival is inkább, mert meg vagyunk győződve, hogy a törvényhatósági bizottság nagy többsége a tisztviselők választásánál a m e g választan dók tehetségét, becsületes m u n k á j á t , m e g b í z h a t ó s á g á t , egyéni tisztességét m é r l e g e l i és n e m azt, h o g y m e l y i k politikai párthoz tartozik. Ezt vallja tettekben a főispán is, aki főispánsága alatt még senkit sem mellőzött politikai pártállásáért és ha ilyenekkel vádolják, az bizonyára csak a szenvedelemnek és a nem eléggé fegyelmezett gondolkodásnak tudható be. A közgyűlésen a polgármesteri jelentés felolvasása után és az ezt követő interpellációra adott válasz elhangzásával, megindult a szónoklatok áradata a bizalomnyilvánitás és a diszpolgárság körül. Szívesen elismerjük, hogy nagy és szép beszédeket hallottunk. Erős, kemény és itt-ott éles fegyverek csaptak össze, sziporkázott a szellem, röpködött a guny nyila és olykorolykor bizony a hevesebbek inparlamentaris kifejezéseket is dobáltak a plenumra, ami az izzó hangulatnak természetes, ámbár sohasem helye-
17. füzet.
A
VÁROS
selhetö folyománya. Az elnöklő főispán azonban konyhában is alkalmazzák. A munkás leányok kereszerencsés kézzel simította, el a fellegeket és fel- setéből napi 40 fillért ellátásuk részben való fedezéfogta a villámlásokat, melyek J g y aztán kárt nem sére fordítanak, keresetük több részét postatakarékpénztárban helyezik el számukra, ami évente átlag okoztak. 200 koronát tesz ki fejenként ugy, hogy már.4—5 év A közgyűlés első napján az ülés 10 órakor után körülbelül 1000 korona a megtakarított pénzük este végződött azzal az eredménnyel, amely előre és így könnyen mehetnek férjhez, amit különben, látható volt, t. i. hogy a közgyűlés 101 szóval kiházasitási alapítványok is elősegítenek. Az ellátás többi részét a gyári üzem fedezi, minek 62 ellen elfogadta a tanácsi javaslatot, kimondván, h o g y a k o r m á n y h o z ü d v ö z l ő feliratot intéz, ellenében a gyáros kárpótlást nyer abban, hogy állandó és jól kitanítható munkaerőhöz jut. Maga a k i n e v e z e t t k o r m á n y i r á n t b i z a l m á n a k ad ki- az állam sem az ellátáshoz, mint egyáltalában a f e j e z é s t és gróf Tisza I s t v á n m i n i s z t e r e l n ö k ö t , munkásnő otthonok fenntartásához semmivel sem h a z á n k iránt szerzett elévülhetetlen érdemei s .járul, csupán most kezdetben az épületet bocsátja v á r o s u n k iránt m i n d e n k o r tanúsított önzetlen rendelkezésükre. Az elhagyott gyermekeknek ilyképen bérfizetéssel j ó i n d u l a t á n a k elismeréséül, a v á r o s díszpolgárájáró munkára való alkalmazása nemcsak az államot, nak megválasztja. községeket stb. szabadítja fel jelentékeny anyagi A határozat kihirdetése után a közgyűlés áldozatok alól, hanem magukban a gyermekekben folytatását elnöklő Főispán, az idő előrehaladott- is komoly erkölcsi erőket fejlesztett ki azáltal, hogy sága miatt, juniús 11-ének d. u. 3 órájára tűzte ki. érzik, miszerint senki kegyelemkenyerére nem szorultak. A közgyűlés részletes lefolyását lapunk legA jelentés igen komoly aggodalmat keltő jelenségre is felhívja a közvélemény figyelmét. Szerinte közelebbi számában foqjuk közölni. most országszerte szerveznek otthonokat anélkül, hogy azokban a munkásnők érdekei kellőképen meg lennének védve és sürgeti, hogy az állam ezekben az Munkás otthonok. otthonokban — miután a jelenlegi törvényes intézkedések egyáltalán nem alkalmasak arra — külön Amikor Bezerédj Pálnak a földmivelésügyi mi- törvénnyel biztosítsa a munkásotthonokban a gyerniszterhez intézett, előttünk fekvő jelentését lapoz- mekvédelmet. Ha azokra a szomorú külföldi példákra gatjuk, meghatottan gondolunk arra a szerény kis gondolunk, amelyek bebizonyították azt, hogy minselyemhernyóra, amelyet Rafael, vagy egyik tanít- denütt, ahol sok gyermek volt gyárakban, vagy ezek ványa rajzolt s amely az urbinói herceg jóvoltából mellett otthonokban felhalmozva, ez mindig a legkerült a vatikáni könyvtárba. Nem foglalt el az súlyosabb visszaélésekre vezetett, míg az állam erországban senkitől semmi földet, sőt nyomában or- lyesén közbe nem lépett. Mi is csatlakozunk Bezerédj szágútjaink a szederfák százezreivel népesedtek be. Pálnak ugy iparunk, mint az otthonbeli gyermekek 1879-ben a tenyésztők 7400 korona keresethez jutot- törvényes védelme érdekében írott szavaihoz, amely tak, 1912-ben pedig már 4.117,857 korona jövedelmet védelem — a jelentés hangjából Ítélve — nagyon jelentett a selyemhernyó Magyarország föld mi velő sürgősnek látszik. népe éppen legszegényebb rétegének. Már 1912 évi "juniusban fizették ki (1880 óta) a századik millió •koronát a selyemtenyésztőknek. A selyemfonál legombolyitása nem nehéz testi Körözések. munka, de nagy figyelmet és gyakorlottságot igényel és éppen ezért selyemfonódáinkban nehézséget oko313,950/1913—IV. A Pereg községben 1874. évzott az állandó képzett munkások hiánya. Időbelileg ben született, állandó lakással nem bíró özv. Juhász körülbelül összesett ezekkel a nehézségekkel az a Antalné született Répás Erzsébet (szülei: —) naptervbe vett intézkedés, hogy az állam ezentúl csak számos illetőségének megállapítása vált szükségessé. 12 éves korukig gondoskodik az elhagyott gyerme- Fölkérjük az összes hazai közigazgatási hatóságokat, kekről, aminek következtében évente mintegy négy- hogy a nevezettet nyomoztatni s feltalálás esetén a ezer 13 éves gyermek kerül ki a menhelyekről. A fiuk, saját és szülei származási és illetőségi viszonyaira mint tanonczok még csak elhelyezkednek valahogy, vonatkozóan tüzetesen kihallgatni, a fölvett jegyződe mi lesz a leányokkal ezen reájuk nézve éppen a kömyvet pedig hozzánk megküldeni szíveskedjenek. legfontosabb életkorban I ? Szerencsésen oldották Nemleges értesítések mellőzendők. meg e kérdést a selyemfonodák mellett épített munBudapest, 1913 május 28. kásnő ootthonok által. A tolnai otthon 120 leány Főjegyző. befogadására 130,000 koronába került, a győri otthon 240 leány számára 200,000 koronába, a komáromi 258,630/1913—IV. A Nyirbakta községben 1865. egyelőre 60, később szintén 240 leány számára ren- évben született állandó lakással nem bíró Leichtmann deztetik be, sőt Lúgoson, Újvidéken, Pancsován és Bertalan (Bernát) (szülei Márton és Breier Katalin) Mohácson is terveznek hasonló otthont az ottani illetőségének megállapítása vált szükségessé. Felkérfonodáknál. A gyermekmenhelyeken kívül a Liga, jük az össze hazai közigazgatási hatóságokat, hogy a az árvaszékek és még magánosok is küldenek gyerme- nevezettet nyomoztatni s föltalálás esetén a saját keket az otthonba. és szülei származási és illetőségi viszonyaira vonatA jelentésből látjuk és bárki személyesen is meg- kozóan tüzetesen kihallgatni, a felvett jegyzőkönyvet győződhetik róla, hogy a leányok étkezése kitűnő, pedig hozzánk megküldeni szíveskedjenek. Nemleges testsulyuk normálisan gyarapszik, a tisztaságra nagy értesítések mellőzendők. súlyt fektetnek, a gyermekeket ismétlő oktatásban Budapest, 1913 május 19-én. és énektanításban is részesitik és őket felváltva a Főjegyző.
A
VÁROS
303,853/1913—IV. A Tiszaroff községben állandó lakással nem bíró Sóti Sándor (szülei ismeretlenek) illetőségének megállapítása vált szükségessé. Felkérjük az összes hazai közigazgatási hatóságokat, hogy nevezettet nyomoztatni s föltalálás esetén a saját és szülei származási és illetőségi viszonyaira vonatkozóan tüzetesen kihallgatni, a felvett jegyzőkönyvet pedig hozzánk megküldeni szíveskedjenek. Nemleges értesítések mellőzendők. Főjegyző. 290,680—1913 —IV. A Jast.ienbréz községben 1863. évben született állandó lakással nem bíró Wysopál János (szülei ismeretlenek) napszámos illetőségének megállapítása vált szükségessé. Felkérjük az összes hazai közigazgatási hatóságokat, hogy a nevezettet nyomoztatni s feltalálás esetén a saját és szülei származási és illetőségi viszonyaira vonatkozóan tüzetesen kihallgatni, a felvett jegyzőkönyvet pedig hozzánk megküldeni szíveskedjenkek. Nemleges értesítések mellőzendők. Budapest, 1913 május 28-án. Főjegyző. A. 259,621/1913 —IV. A Sátoraljaújhely községben, 1889. évben született, állandó lakással nem bíró Schwarcz Erzsébet divatárusnő (szülei: Sámuel és Pollatscliek Fanni) illetőségének megállapítása vált szükségessé. Felkérjük.az összes hazai közigazgatási hatóságokat, hogy a nevezettet nyomoztatni s föltalálás esetén a saját és szülei származási és illetőségi viszonyaira vonatkozóan tüzetesen kihallgatni, a felvett jegyzőkönyvet pedig hozzánk megküldeni szíveskedj enek. Nemleges értesítések mellőzendők. Budapest, 1913. évi május 21-én. A székesfőváros tanácsa. • A. 256,715/1913-IV. A Vaál (Fehér m.) községben, 1860. évben született, állandó lakással nem bíró Varga Ferenc (szülei : Ferenc és —) napszámos illetőségének megállapítása vált szükségessé. Fölkérjük az összes hazai közigazgatási hatóságokat, hogy a nevezettet nyomoztatni s föltalálás esetén a saját és szülei származási és illetőségi viszonyaira vonatkozón tüzetesen kihallgatni, a fölvett jegyzőkönyvet pedig hozzánk megküldeni szíveskedjenek. Nemleges értesítések mellőzendők. Budapest, 1913 junius hó 6. A székesfőváros tanácsa. A. 315,593 — 1913. IV. A Besenyő községben (Galal'ej major, Zala m.)', x 1889. évben született, állandó lakással nem bíró Német Erzsébet (szülei: Samu és Anna) cseléd illetőségének megállapítása vált szükségessé. Fölkérjük az összes hazai közigazgatási hatóságokat, hogy a nevezettet nyomoztatni s föltalálás esetén a saját és szülei származási és illetőségi viszonyaira vonatkozóan tüzetesen kihallgatni, a fölvett jegyzőkönyvet pedig hozzánk megküldeni szíveskedjenek. Nemleges értesítések mellőzendők. Budapest, 1913. évi május hó 30-án. A székesfőváros tanácsa. A. 213,867/1913-IV. A Lembergben, 1884. évben született, állandó lakással nem bíró, izr. vallású Weisz Antónia gyümölcsárus (anyja Weisz Fradel) illetőségének megállapítása vált szükségessé. Fölkérjük az összes hazai közigazgatási hatóságokat, hogy a nevezettet nyomoztatni s föltalálás esetén a saját és szülei származási és illetőségi viszonyaira vonatkozóan tüzetesen kihallgatni, a fölvett jegyzőkönyvet pedig hozzánk megküldeni szíveskedjenek. Nemleges értesítések mellőzendők. Budapest, 1913 junius 4. A székesfőváros tanácsa.
17. füzet.
9619—1913. (Kk. Bayer Mágia, Terézia és Jakab illetősége. Itt nevezettek gyámsági ügyből kifolyólag megállapítandó illetősége szükségessé teszi, hogy Rácztöttős községben 1875 január 12-én született és ismeretlen helyen tartózkodó atyjuk Bayer János gépészkovács, illetőségi viszonyaira nézve tüzetesen kihallgattassék. Felkérem az elöljáróságokat, nevezettet hatóságuk területén nyomoztatni, feltalálás esetén illetőségi körülményeire nézve tüzetesen kihallgatni és a felveendő jegyzőkönyvet hozzám juttatni szíveskedjenek. Szekszárd, 1913 julius 7. Alispán. 10,683—1913. Szekszárdon 1845 november 2-án Nemes Mihály és neje Kajtár Erzsébet szülőktől született r. kath. vallású, Nemes István volt kórházi ápolt illetőségének megállapithatása céljából kihallgatása válván szükségessé, miután nevezett ismeretlen helyen tartózkodik, felkérem a hatóságokat, hogy nevezettet hatóságuk területén nyomoztatni, feltalálás esetén illetőségi viszonyaira nézve tüzetesen kihallgatni és az eredményről értesíteni szíveskedjenek. Szekszárd, 1913 julius 7. Alispán. HIRROVHö. — Gyümölcsfaoltványok szerzése. Az állami faiskolák kiültetésre alkalmas gyümölcsfa, gyümölcsoltvány stb. érdekében a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur körrendeletet intézett valamennyi vármegyéhez és törvényhatósági joggal felruházott városhoz, melyben tudatja, hogy az ország minden egyes gyümölcstermelő vidékének megfelelő körzet számára nagyobb faiskola létesítését tervbe vette, mig azonban ez bekövetkezik, a gyümölcsoltványok kiosztása központilag kezeltetik. Az erre vonatkozó kérvények közvetlenül a földmivelésügyi miniszter űrhöz adandók be. A kérvények benyújtásának határideje julius 31. Amennyiben a kedvezőtlen időjárás folytán a kiutalt oltványoknak ősszel való szállítása akadályokba ütköznék, vagy más okból kívántatnék a tavasszal való szállítása, ez a kívánság a faiskola, vagy kertészeti telep vezetőségével közlendő s a szállítás ily esetekben kivételesen tavasszal is történhetik. —
H i r d e t é s e k f e l v é t e l e . Értesítjük olvasó-
inkat és a hirdető közönséget, hogy lapunk kiadóhivatala (városi nyomda vállalat) a legolcsóbban vesz fel hirdetéseket. Ma, midőn a közlési dija folyton emelkedőben
hirdetések
van,
lapunk
kiadó hivatala a régi mérsékelt áron, olcsó egység
árakat számit. „A v á r o s " - t városunk leg-
előkelöbb közönsége- olvassa és így
a benne
közölt hirdetések elérik az óhajtott célt.
17. füzet.
A
VÁROS
Ad. 11,376-1913.
Pályázati hirdetmény. Debreczen szab. kir. város Tanácsa, a koronázási emlékünnep alkalmával létesített koronázási alapítványból két, 600—600 koronás ösztöndíjra pályázatot hirdet. Pályázhatnak első sorban debreczeni illetőségű, művészeti és iparművészeti pályán magasabb képesítést nyerni óhajtó ifjak (képzőművészeti akadémián, rajztanár-képzőben, építészeti vagy más magasabb ipari szakiskolában tanulók). Pályázatot hirdet továbbá a Meszena-alapitványból 600 koronára, mely kezdő iparosok első felszerelésére vagy ipari műhelyük kiterjesztésére fordítandó és két 300—300 koronás utazási segélyre, melyen már okleveles iparos segédek, szakjukban kiképzés végett külföldre utazhatnak. A koronázási alapra pályázók iskolai végzettségüket, esetleg valamely magasabb képzőművészeti iskolában megkezdett tanfolyamról bizonyítványt tartoznak kimutatni. — A Meszena-alapból 600 koronára pályázók szakismeretüket és szakjukhoz szükségelt és beszerzendő műszereket tartoznak bejelenteni, mig az utazási segélyért pályázók végzett tanulmányaikat az ipartestület bizonyítványával igazolják. Kérvények felszerelve folyó évi julius hó 15-én déli 12 óráig adhatók be a polgármesteri hivatalban. Kelt Debreczen sz. kir. város tanácsának 1913. évi junius hó 30-án tartott üléséből. A városi tanács. 11,564-11,470-11,471/1913. sz.
Árverési hirdetmény. A város tulajdonát képező Fried-féle 76 hold és 1098 négyszögöl területű földbirtok az 1914. évi október hó 1-től 1917. évi szeptember hó 30-ig terjedő három évre, és az özv. Kovács Lajosné örököseitől vett 5 hold 132 négyszögöl területű kónyai majorsági föld, az 1914. évi október hó 1-től 1917. évi szeptember hó 30-ig terjedő 3 évre, és a Stenczingerféle ház utáni 9 hold ondódi föld az 1914. évi november hó 1-től 1917. évi október hó 31-ig terjedő három évre nyilvános árverésen haszonbérbe adása rendeltetvén el, ezen árverésre határnapul 1913. évi julius hó 16-ik napjának délelőtt 10 órája a városház nagytermében tűzetik ki. Ezen árverésre az érdeklődők azzal hivatnak meg, hogy az árverési feltételek előzetesen a városi számvevőségnél a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Debreczen, 1913. évi junius hó 26-án. A városi Tanács. 11,195-1913. sz.
Hirdetmény.
Debreczen szab. kir. város a Bárczy-uton, illetve a Simonyi-uttól az Andaházy—Szilágyi intézetig építendő 30—45 cm. bel világú utcai közcsatorna és tartozékai építésének biztosítására zárt Írásbeli versenytárgyalást hirdet. Ajánlat tehető minden magyar honos szakvállalkozó által magyar termékekkel és magyar ipari gyártmányokkal.
1
Ajánlattevők az általuk ajánlott összeg 5%-ának megfelelő készpénzt, vagy óvadékképes értéket tartoznak bánatpénz gyanánt letenni. Az ajánlatok tételénél és kezelésénél a „Közszállitási szabályrendelet" intézkedései irányadók. Debreczen szab. kir. város azonban fen tartja magának a jogot, hogy az odaítélésnél az ajánlatok között tetszés szerint választhasson, esetleg azokat teljesen mellőzhesse. Az ajánlatok 1913. évi julius hó 22-ik napjának délelőtti 10 órájáig nyújtandók be Debreczen sz. kir. város polgármesteri hivatalához. Ezen időn tul érkező, távirati, utó- vagy szabálytalan ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Áz ajánlatok 1913. évi julius hó 22-én délelőtt 11 órakor nyilvánosan bontatnak fel a városháza könyytárszobáj ában. Á tervek, a kötelező ajánlati minta, szerződési minta és egyéb okmányok a városi mérnöki hivatalban megtekinthetők és lemásolhatók. Az általános és részletes építési feltételek azonosak a m. kir. belügyminisztérium műszaki osztályának szabványaival. Debreczen, 1913. évi junius hó 26-án. A városi tanács. Ad. 1 2 , 2 7 3 — 1 9 1 3 . sz.
Versenytárgyalási hirdetmény. Debreczen sz. kir. város Tanácsa az Egyháztéren, a Csokonai-kert környékén, 4 2 0 5 m 2 területen készítendő aszfalt kocsiút burkolat és annak álló és fekvő keramit szegélye építésére, — bele értve a szükséges föld- és alapozási munkát is — zárt ajánlati versenytárgyalást hirdet. Szabályszerűen „ kiállított s ivenként egy koronás bélyeggel ellátott ajánlatok pecséttel lezárt borítékba elhelyezve, következő címzéssel: „Ajánlat a Csokonai-kert környékén készítendő aszfalt kocsiút munkálataira". 1913. évi a u g u s z t u s h ó 9-ik n a p j á n délelőtt 10 óráig a polgármesteri hivatalnál adandók be s ugyanezen nap délelőtt 7211 órákor fognak a városháza könyvtár szob á j á b a n nyilvánosan felbontatni. .Az ajánlathoz csatolandó az 5°/ 0 bánatpénzről szóló városi házipénztári letétjegy. Elkésve, vagy távirati uton beadott ajánlat figyelembe nem vétetik. A költségvetés,'terv és vállalati feltételek a városi mérnöki hivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthetők s ajánlati költségvetési lap megszerezhető. Ajánlattevők tartoznak kijelenteni, hogy a helyi viszonyokat és feltételeket ismerik és azokat magukra nézve kötelezőknek elismerik. Ismeretlen ajánlkozók kötelesek szállítási, kiviteli képességüket és megbízhatóságukat azon kereskedelmi és iparkamara bizonylatával igazolni, melyhez vállalatuk telepe szerint tartoznak. A város fent.artja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közzül, az ajánlati árak
A
VÁROS
tekintetbe vétele nélkül, szabadon választhasson s amennyiben az árak tekintetében, vagy más tekintetben nem lennének elfogadhatók a városra nézve, vagy m. kir. Belügyminiszter ur a munkálatot elrendelő s hozzá jelen versenytárgyalási hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg kormányhatósági megerősítés végett felterjesztett 163/92481913. bkgy. sz. közgyűlési határozatot jóvá nem hagyná, vagy bármi tekintetben módosítani kívánná, ujabb versenytárgyalást tarthasson, esetleg m. kir. Belügyminiszter ur határozatához képest az egész munkát mellőzhesse anélkül, hogy emiatt ajánlattevők a várossal szemben kártérítésre igényt tarthatnának.
1 1 füzei.
Az ajánlat beadásának határideje 1913-év julius hó 26-ikának délelőt 10 óra. Az ajánlatok a polgármesteri hivatalhoz adandók be. Bánatpénzül a házipénztárnál az ajánlati összeg 5%-a teendő le s erre vonatkozó letéti jegy az ajánlathoz csatolandó. A beérkezett ajánlatok, julius hó 26-án délelőtt 11 órakor bontatnak fel. Debreczen, 1913. évi julius hó 12-én A városi tanács. Debreczen szabad királyi város polgármesterétől.
Debreczen, 1913. évi julius hó 3-án.
2 4 3 5 — 1 9 1 3 . eln.
A városi Tanács.
A m. kir. belügyminiszteri 1 3 6 , 0 0 0 — 1 9 1 2 . sz.
12,829—1913.
hogy
Versenytárgyalási hirdetmény. A Debreczenben épülő belső
berendezése
nyilvános
DM KE.
internátus
versenytárgyalás
utján adatik ki, melyre pályázhatnak mind azok az iparosok, kik iparengedéllyel bírnak. Kiadatnak: I. asztalos munka,
a. kelt rendelet alapján közhírré teszem, a Debreczenben
megjelenő „Debreczeni
Reggeli Újság" politikai lapnak 1913. évi augusztus hó Kiss
15-ig;
„A Nap", „A Polgár", „Budapest",
Újság", „Esti
Újság", ,,Uj Lap", „Pesti
Tükör", „Az Est", „Ejnye be jó", „Érdekes Újság", „Fidibusz" című politikai napi, vagy heti lapoknak pedig Debreczen szab. kir. város területén 1913. évi, illetve szeptember hó 30-ig való elárusitásá-
II. vasbutor munka, III. kárpitos és bútorberendezés! munka. Az összes munka 1913. évi szeptember hó 1-én teljesen készen rendeltetésének átadandó az épületben; külön íuvar költségek, szállítási dijak föl nem számíthatók. Az összes ajánlattevő tartozik zárt lepecsételt ajánlatán kívül minden általa ajánlott berendezési tárgyból mintát, rajzot, fényképet bemutatni, mellyel pályázni óhajt. A három munka-nem együttesen, de különkülön is kiadatik. A városi Tanács fenntartja magának a jogot, hogy a beérkező ajánlatok közül, tekintet nélkül azok végösszegére, szabadon válasszthásson, esetleg azok mellőzésével a munkát más uton biztosítsa. Az ajánlati űrlapok, melyekkel pályázni lehet, Janszky és Szivessy műépítészek budapesti irodájában (Budapest IV., Deák Ferenc-utca 17.) és a polgármesteri hivatalban kaphatók, munkanemenként 2 koronáért. Az építészeknél tekinthetők meg a tervek s adatnak ki részletesebb föl világitások.
hoz engedélyt adtam. Debreczen, 1913. évi junius hó 30-án. Kovács József, polgármester.
Debreczen sz. kir. város
könyvnyomda - vállalata Debreczen, városház épület.
w w w w w w w w w w w w
Készít mindenféle nyomdai munkákat a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig, jutányos árak mellett.
BZK . IR. VAROS KÖHYVHYOMMV -AU ILATA. 1913
