Magyar Elektrotechnikai Egyesület május 17-én 10 órai kezdettel tartandó 90. Küldöttgyűlés Írásos előterjesztések

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2014. május 17-én 10 órai kezdettel tartandó 90. Küldöttgyűlés Írásos előterjesztések

A Küldöttgyűlés helye: LURDY KONFERENCIA KÖZPONT 3. Konferencia terem 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14. Regisztráció: 09.00 órától

1


Tartalomjegyzék Tervezett napirend ................................................................................................................................... 3 Elnökségi beszámoló ............................................................................................................................... 4 A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Ellenőrző Bizottságának jelentése. ............................................ 41 Az Etikai Bizottság elnökének beszámolója .......................................................................................... 43 Független könyvvizsgálói jelentés ......................................................................................................... 44 Kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámoló mérlege ........................... 45 Kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámoló eredmény-kimutatása ..... 46 Vezetői összefoglaló a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2013. évi záró dokumentumairól .............. 48 Az Egyesületi Elnökség javaslata a törvényváltozások miatt esedékessé vált alapszabály módosításra ....................................................................................................................... 51 A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Alapszabálya ............................................................................. 52 Szervezeti és Működési Szabályzat ...................................................................................................... 78 A Magyar Elektrotechnikai Egyesület által választott könyvvizsgáló megválasztása ........................... 92 2014. évi egyesületi díjazottak .............................................................................................................. 93

2


TERVEZETT NAPIREND

1. Megnyitó 

Elnöki köszöntő – Béres József



Határozatképesség megállapítása



A Küldöttgyűlés jegyzőkönyvvezetőjének, a jegyzőkönyv hitelesítőinek megválasztása.



Megemlékezés – Béres József

2. A Küldöttgyűlés napirendi pontjainak elfogadása – Béres József 3. Beszámolók 

Az Egyesületi Elnökség beszámolója – Haddad Richárd



Az Ellenőrző Bizottság jelentése – Ángyánné Kiss Zsuzsanna



Az Etikai bizottság beszámolója – Balázs Péter



A beszámolók és a jelentések vitája, határozathozatal

4. Alapszabály módosítása – Kovács András 5. SZMSZ módosítása – Kovács András 6. A MEE által választott könyvvizsgáló megválasztása, díjazásának megállapítása – Vinkovits András 7. Összefoglaló beszámoló a MEE 2013-2016 évi stratégiájának megvalósításáról – Béres József 8. A 2014. évi egyesületi díjak átadása 9. Elnöki zárszó

3

Magyar Elektrotechnikai Egyesület ELNÖKSÉGI BESZÁMOLÓ

2014. MÁJUS 17-I KÜLDÖTTGYŰLÉSRE Beszámolási időszak: 2013. 06. 01. – 2014. 05. 17. Az Egyesület új elnöksége 2013.05.31-én megalakult. Első legfontosabb tevékenysége az Egyesületi tevékenységek, és eredmények áttekintése volt. Ezután készült el az Egyesületi stratégia, amely egyre szélesebb körben lett bemutatva és elfogadva. Első körben az alapokat az Elnök, a Főtitkár és az Irodavezető rakták le. Ez az anyag nagyban támaszkodott az Elnök úr Küldött gyűlésen bemutatott programjára. A beszámolóban bemutatásra kerülnek az elmúlt év egyesület szintű rendezvényei, titkársági-, társasági-, szakosztályi- és munkabizottsági tevékenységei. 60. Vándorgyűlés értékelése Villamosenergia-rendszer 2020 témájú 60. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítása 2013. szeptember 11-13. között került megrendezésre Mátraházán. Az ELMŰ-ÉMÁSZ fő támogatásával és a MEE ÉMAKÓ társzervezésével valósult meg. A rendezvény mottója: „Energia-Fordulat?” volt. A több mint 70 előadásra mintegy 600 résztvevő volt kíváncsi, a kapcsolódó szakterületekről rekord számú, 47 cég mutatta be termékeit, szolgáltatásait. Új kiállítók is bemutatkoztak, valamint határon túlról érkező résztvevők száma is növekedett. A 60. Vándorgyűlés végére állásfoglalások megfogalmazását tűztük ki célul, amelyeket a villamos-energia rendszer felépítését és jövőjét tekintve három kiemelt téma köré építettünk: Villamos-energia-, termelés, hálózat, fogyasztók. Az állásfoglalást közzétettük a MEE honlapján: http://www.mee.hu/hu/node/11338 Országos Elnök Titkári Találkozó 2013. november 22-23-án Gárdonyban került megrendezésre az Országos Elnök Titkári Találkozó, a szakosztályvezetők, területi elnökök és titkárok 95-en vettek részt az eseményen, melynek fő célja az új elnökség Stratégiájának bemutatása volt, kettős céllal: az egyik a további javaslatok beillesztése, a másik a stratégia széles körű megismertetése. A stratégia véglegesítését az OET észrevételei, javaslatai figyelembevételével készült el. Elnökségi projektek Az egyesület új stratégiájának megfelelően a beszámoló időszakában 6 projektet hagyott jóvá és indított el az Egyesület Elnöksége: „Mentor program” A MEE célja, hogy a programba a jövőjéért aktívan tenni akaró fiatalokat vonjon be, akiknek segít egy kapcsolati hálózatot kiépíteni, hogy a továbbtanulásuk, elhelyezkedésük könnyebb legyen és megteremti a MEE jogi tagjainak (vállalatok) is a lehetőséget, hogy motivált fiatalokkal, jövendőbeli szakemberekkel kerüljön kapcsolatba, akiket az utánpótlási programjaiba be tud vonni. „Egységes, országos FAM képzések koordinációja” A FAM képzésekkel és a szabályozási környezettel kapcsolatban sok olyan tisztázandó kérdés van, amelyek hiányában nem lehet előrelépni az országos FAM képzések koordinációjával kapcsolatban. Szó van a vonatkozó rendeletmódosításról is. 4


„Kiállításokon való megjelenés” Elkészült egy összefoglaló táblázat, amely tartalmazza azokat a kiállításokat, amelyeken a MEEnek érdemes részt venni. A táblázat tartalmazza a kiállítást látogató célcsoportot, a MEE kapcsolódó stratégiai üzenetét, a MEE részéről. „MEE Szolgáltatás menü” A MEE társadalmi szinten megfogalmazott célkitűzéseit és a MEE társadalmi szintű szolgáltatási menücsomagját össze kell állítani és a tagság valamint a legfontosabb társadalmi katalizátor csoportok felé több csatornán keresztül közérthetően és egyértelműen kell kommunikálni a leghatékonyabb kommunikációs eszközök segítségével. „Paks, kapacitás fenntartás” Folyamatban az előkészítés. „Az Elektrotechnika, mint szakma – cikksorozat” A MEE, illetve a MEE SzTB feladata a villamos szakma megismertetése egyesületen belül és kívül. Ennek első eleme a szakma főbb részterületeinek kiegyensúlyozott bemutatása. A projekt kapcsán az Elektrotechnikában havonta 1 db. 3-4 oldal terjedelmű szakcikk jelenik meg a következő két évben. Törekszik arra a projekt, hogy ezek közül évente 2-3 témát az SzTB ajánlásával, az MKB együttműködésével közérthető módon feldolgozásra kerüljön és közzétegyük a MEE honlapon. Támogatott célkitűzések: Társadalmi szint célkitűzései, Energiatudatos szemlélet kialakítása; Közérthető villamosenergia ellátás. InfoShow 2013-2014 - A minőségi villanyszerelés jegyében A minőségi villanyszerelés jegyében zajló kiállítással egybekötött előadássorozat, szakmai országjárás, 2014. március 11-én fejeződött be. Több mint 1.000 látogató regisztrált a harmadik éve futó InfoShowra. A Wago Hungária Kft. ötletét felkaroló Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége (EMOSZ) 2013 őszén és 2014 tavaszán az országban nyolc helyszínen biztosított lehetőséget leginkább villanyszerelők, kivitelezők, felülvizsgálók és tervezők számára, hogy első kézből, a szakmában megbecsült vállalatok vezetőitől szerezhessenek naprakész információkat. 61. Vándorgyűlés előkészületek 2014. szeptember 10-12. között, Debrecenben a Kölcsey Központban kerül megrendezésre a 61. Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás. Mottó: Igények és lehetőségek új egyensúlya. Témája: „Energetika és integráció: kutatási, piaci folyamatok az energiatermeléstől a felhasználásig.” Az esemény főtámogatója E.ON vállalatcsoport, társrendező: MEE Debreceni Szervezete. A Vándorgyűlési Szervező Bizottság felállt, a szekció vezetők felkérése megtörtént. Eddig 67 előadás javaslat került feltöltésre, 14 szekció témába. Az esemény saját megújult grafikájú vandorgyules.mee.hu WEB oldala üzemel.

5


Védelmes értekezlet 2014 A nagy hagyományokra visszatekintő „Védelmes értekezlet” újra megrendezésre kerül, 2014. június 4-5 között, Siófokon az MVM Vértes Hotelben. A rendezvény főszervezésével Egyesületünket bízták meg, a MAVIR ZRt. állandó közreműködésével. A program szakmai összeállításában az érintett szakemberek bevonása mellett az Energetikai Informatika Szakosztálya vállal meghatározó szerepet, főtámogatója az MVM OVIT Zrt. A szervezők egyértelmű közös célja ennek a rangos, független szakmai fórumnak a hosszú távú fenntartása. Jelenleg több mint 70 fő regisztrált, 21 előadás érkezett, több cég jelentette be kiállítói szándékát. Alapszabály módosítás előkészítése Elsődleges cél: A civil szervezetekre vonatkozó törvénynek - 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (továbbiakban: CTV), valamint a 2014. 03. 15.-től hatályba lépő – 2013. évi V. törvény Polgári Törvénykönyvnek (továbbiakban: Ptk.) megfelelve az Egyesület Alapszabályának módosítása úgy, hogy megfeleljen a közhasznú minősítésnek és a teljesen új megközelítésű polgári jognak is. A cél eléréséhez több feltétel egyidejű teljesítése szükséges: I. az Alapszabály teljes átvizsgálása és CTV követelményeinek való megfelelés konkrét demonstrálása, II. A MEE CTV-ben rögzített közhasznú feltételeknek való megfelelőség auditja. Ez az Egyesület működésével gazdálkodásával kapcsolatos feltételek megvalósulását vizsgálja többek között azon dokumentumok felhasználásával, amely a minősítést kiadó cégbíróság rendelkezésére áll, illetve amelyeket bekérhet. III. A Ptk. újszerű jogértelmezésének átültetése az Alapszabályba úgy, hogy az Egyesület hagyományai a legkevésbé csorbuljanak. IV. A vezető testületekkel szemben támasztott követelmények megfeleltetése úgy, hogy ne legyen szükség soron kívüli tisztújítás elrendelésére. V. A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek törvényes elismertetése és önálló, saját hatáskörű képviselet biztosítása. Kapcsolatok A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Szlovák Köztársaság Elektrotechnikai Szövetsége EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST írt alá 2013. július 2-án a Parlamentben Előzmény: 2013. június 13-án a Szlovák Köztársaság Elektrotechnikai Szövetségének (ZEP SR) közgyűlésére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) is meghívást kapott. Az Egyesületet a MEE Elnökének meghatalmazása alapján Günthner Attila képviselte, aki bemutató előadást tartott Egyesületünk tevékenységeiről. A következő hetekben Magyarország Külügyminisztériumának II. Európai Főosztályának, illetve Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének Külgazdasági Irodájának közreműködésével a két szakmai szervezet illetékes képviselői megfogalmazták a kölcsönös együttműködési lehetőségeket.

6


Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke meghívására 2013. július 2-án Robert Fico, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke Budapestre érkezett, ahol kormányzati csúcstalálkozón vett részt. A csúcstalálkozót követően együttműködési megállapodások ratifikálására került sor. Elsőként. Ján Badžgoň a ZEP SR elnöke és Béres József MEE elnök írta alá a megállapodást, amely a két ország elektrotechnikai szervezetei közötti munkakapcsolatok fejlesztése keretén belül az együttműködés fenntartására és továbbfejlesztésének kialakításra irányul. A ZEP SR és az MEE közötti együttműködés főbb területei: -

A kooperációs és mindkét fél számára előnyös kapcsolatok fejlesztésének támogatása az elektrotechnikai iparban.

-

Új együttműködési lehetőségek feltárása a két ország elektrotechnikai iparában lévő beszállítások területén.

-

Együttműködés erősítése a villamosenergia termelő, elosztó és hálózat építő cégek között, különös tekintettel a mindkét fél számára előnyös kapcsolatokra.

Magyarország és Szlovákia egymáshoz fűződő viszonya a politikai és személyes bizalmon nyugszik - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozót követő sajtónyilatkozatában. Robert Fico szlovák kormányfő arról beszélt, hogy eredményes, sikeres évek várnak Magyarországra és Szlovákiára, a közép-európai országoknak pedig az eddigieknél is szorosabban kell együttműködniük. Magyar Mérnöki Kamara: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Mérnöki Kamara 2013. március 1-én megerősített együttműködési megállapodást írt alá. Az energetika, valamint az építés, a vízgazdálkodás, a közlekedés és az elektrotechnika területén működő szakmai egyesületek és a mérnöki köztestület tagozatai közötti együttműködés célja a műszaki szakterületek összehangolt képviselete, a kormányzati és a jogszabályalkotói döntések előkészítése, szakmai állásfoglalások, javaslatok és kezdeményezések összehangolása. Tagok létszáma, korfa: Szűrés időpontja 2011. január 2011. szeptember 2012. január 2012. szeptember 2013.január 2013. szeptember 2014.január Erre az évre vonatkozó adat 2010 2011 2011 2012 2012 2013 2013 Aktív 5778 5788 5727 5574 5543 5717 5713 Regisztrált befizetés 4330 3918 4096 3855 4346 4032 4394 Elhunyt 85 15 33 28 33 Regisztrálásra váró státusz 36 46 52 71 49 20 8 Kilépett 454 161 228 124 234 133 154 Kizárt 209 115 135 Új belépő 200 171 224 183 207 449 491 Érvényes adatlappal rendelkezik 4423 4585 4587 4669 4722 4987 5046 Tagdij bevétel 11 950e Ft 10 481 e Ft 11 570e Ft 10 535e Ft 11 644e Ft 10 632e Ft 11 548e Ft 2 éve nem fizetett 221 527 Ennyien használták a Tart-t 282 440 666

1.

táblázat Taglétszám alakulása évek szerint

7


Kor szerinti megoszlás 20 év alattiak 20-29 évesek 30-39 évesek 40-49 évesek 50-59 évesek 60-69 évesek 70-79 évesek 80-89 évesek 90 év felettiek 2.

férfi

nő

összes

12 544 605 730 845 996 552 205 43

0 25 52 68 110 171 54 13 2

12 569 657 798 955 1167 606 218 45

táblázat Taglétszám kor szerinti megoszlás szerint 2014.04. hónapban

1. ábra Női-férfi tagság aránya korcsoport szerint 2014.04 hónapban

Titkársági Beszámoló az elmúlt év főbb tevékenységéről A főállású alkalmazottak létszáma jelenleg 4 fő. Ezen felül megbízásos alapon 6 fő végez a MEE működéséhez kapcsolódó rendszeres munkát. Szijjártóné Szelenszky Anna 2013. márciustól, Szabolcsi Nóra 2013. szeptembertől szülési szabadságát tölti. Szelenszky Anna Munkáját Lepp Klára vette át, aki 2013. január 22-től dolgozik az Egyesületnél. Szabolcsi Nóra munkáját Kálmán Karolina és a Bodricont kft. megbízásos alapon megosztva vették át. A Titkárság a kitűzött célok elérése érdekében, és az ezzel kapcsolatos elvárások tükrében folyamatos leterhelés mellett, teljes kapacitás kihasználással tevékenykedik. A MEE működési és gazdálkodási hátterének biztosításában fontos szerepet tölt be a Titkárság a különböző bizottságokkal együttműködve. Ide kell érteni olyan feladatokat is, mint:

8




Központi szervezésű rendezvények bonyolítása (Vándorgyűlés, MEE Bál, Szakmai napok),



A területi szervezetek közreműködésével szervezett országos szakmai „Road Show”-k bonyolítása (InfoShow),



Belső nagyrendezvények bonyolítása (Küldött Közgyűlés, OET),



Részvétel szakvásárokon (Pollack expo, Construma, Szakma Kiváló Tanulója verseny, IndustriAutomation),



Az Oktatási Bizottsággal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, az illetékes minisztériumokkal, hatóságokkal együttműködve a felnőttképzési rendszer szakirányú szakmai kontrollja, állásfoglalások kialakítása,



Az Oktatási Bizottsággal és Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságával együttműködés az OKJ átalakítására elindított TÁMOP projektben,



A Felnőttképzés változásait figyelembe véve a MEE oktatási palettájának átalakítása, a MEE Minősített Felnőttképzési Rendszerének előkészítése, koordinálása,



Egységes tananyagok kidolgozásának koordinálása, konzultációs napok lebonyolítása a képzésekhez (megvalósult 7 képzés esetében),



A tagnyilvántartó rendszer folyamatos fejlesztésének koordinálása,



Tisztújítás bonyolításában való közreműködés,



K+F és egyéb szakértői munkák koordinációja,



Az egységes bankrendszer működésének koordinálása,



A Gazdasági Bizottsággal együttműködve Kontrolling szemléletű három éves pénzügyi tervezési folyamat, és egységes bankszámla rendszer működtetése,



Marketing kommunikációs feladatok ellátása (a honlap napi szerkesztése, hírlevelek szerkesztése, kiadványok, ismertetők, szórólapok, kiállítói tablók, molinók, saját hirdetések készítése),



A Szervezési Bizottsággal együttműködve a működési szabályozások nyomon követése, aktualizálásában való közreműködés (Gazdálkodás Rendje és mellékletei, Alapszabály, SZMSZ és mellékletei, belső munkafolyamati szabályozások),



Tájékoztató fórum lebonyolítása szervezetek vezetői, valamint oktatási ügyintézői részére.



MSZ EN ISO 9001:2009 minőségirányítási rendszer működtetése,



„Hobbim az Elektrotechnika” és „Diplomaterv és Szakdolgozat pályázat”-ok kiírása, szervezése, bonyolítása,



MEE díj jelölések és más elismerések (pályázatok) szervezési munkái,



A MEE által beadott központi pályázatok elkészítése.

9


Beszámoló a MEE Szervező Bizottságának munkájáról A Szervezési Bizottság összetétele Elnök: Kovács András Zoltán Tagok: Baji Gál János (BUDAKO), Lakatos Zoltán (ÉMAKO), Molnár László (TITUKO), Hoffmann Ferenc (MEE Dél – Alföldi Déri Miksa Koordinációs Központ), Varga B. Tamás (ÉDUKO), Vastag László (VBKSZ), Szilágyi András (EISZ), Kovács Csaba (VTT), dr. Vokony István (MAIT). SZB összetételét az Egyesületi Elnökség 2013. 09. 10.-i ülésén 34/2013 határozatával elfogadta. A Szervezési Bizottság főbb tevékenységei 

Közreműködés a MEE szervezeti egységek rendezvényeinek pályázatos támogatására egységesen alkalmazható eljárás kidolgozásában, TITUKO elnökének javaslatai alapján. A 2010-2013 ciklusban a MEE stratégiai programjában elindult egy a szervezeti életet, a régiós együttműködést elősegítő akció „1. Területi szervezetek működésének javítása regionális szinten”, amely nagy népszerűségre tett szert és mára az egyesületi élet szerves részévé vált. Mint rendszeres tevékenység szükségessé vált az átláthatóság érdekében egy szabályozás megalkotása. Az Egyesületi Elnökség 2013. 11. 08.-i ülésén 40/2013 határozatával elfogadta a szabályzatot.



Titkársági ügyrend véleményezése, majd útmutatás és közreműködés a módosítások átvezetésében. A Titkárság ügyrendjét az Elnökség több alkalommal tárgyalta, végül jelentős átalakítása mellett döntött. Az ügyrend módosításához észrevételeket tett EB elnöke is. Az ügyrendből kikerültek a munkaköri leírások és megerősítést nyert a Titkárság munkaszervezet jellege, kiemelve a tagság részére nyújtott szolgáltatásokat. Az Egyesületi Elnökség 2013. 12. 17.-i ülésén 42/2013 határozatával elfogadta az ügyrendet.



MEE Alapszabályának átdolgozása. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a frissen hatályba lépett új polgári Törvénykönyv szükségessé tette a MEE Alapszabályának teljes átdolgozását. Legfontosabb szempont a 114 éves hagyományok átmentése volt olyan módon, hogy megfeleljünk a jogszabályi követelményeknek, illetve a közhasznú státusát ne veszítse el az egyesület. A módosított alapszabály a 2014. május 17.-i Küldöttgyűlés elé kerül jóváhagyásra.



MEE SZMSZ illesztése a módosított Alapszabályhoz. Követve az Alapszabály módosítását az SZMSZ átdolgozása is szükségessé vált, amely szintén a 2014. május 17.-i Küldöttgyűlés elé kerül jóváhagyásra.

10


Beszámoló a MEE Oktatási Bizottságának munkájáról A 2013-as év az Oktatási Bizottság megalakulásával telt, első ülésükre 2014.01.15-én került sor. A Bizottság jelenleg a három éves terv kialakításán dolgozik. Komoly erőfeszítés indult a FAM képzés ügyében, de az egyeztetések megakadtak. A Bizottság csatlakozott a Kamara által szervezett, Elektrotechnika szakmát népszerűsítő programsorozathoz, amelynek keretében általános iskolások látogatnak cégekhez. Az OB két tagja is aktív részese a Szakma Sztár Verseny előkészítésének. A Bizottság tervezi egy feladatbank létrehozását a komplex szakmunkásvizsga gyakorlati feladataihoz, támogatja a Miskolcról induló mentor program elterjedését. Beszámoló a MEE Szabványosítási Bizottság munkájáról A Bizottság ülései: A bizottság negyedévenként tartott ülést. Az egyes témák a következők voltak: - Korszerű érintésvédelmi mérések és műszerek - A villámvédelem aktuális kérdései - Az előkészítés alatt álló Villamos Biztonsági Szabályzat áttekintése - Napelemes rendszerek létesítése és biztonságtechnikája - Okos hálózatok fogyasztói oldalának kérdései, az okos mérés és a -szabványosítás helyzete Az üléseken kívül az aktuális kérdésekkel kapcsolatban alkalmi konzultációk is történtek. Tevékenység: Közreműködés a szabványosító szervezetekkel: A MEE és az MSZT közötti munka- és információs kapcsolat az elmúlt időszakban megfelelően folytatódott. Az egyesület által az MSZT Nemzeti Elektrotechnikai Bizottsága egyes műszaki bizottságaiba delegált szakértők közreműködtek az egyes szakterületeken folyó szabványosításban. Részt vettünk az MSZ 1585 szabvány új kiadásának előkészítésben és más EN szabványok: pl. MSZ EN 61439 honosítási munkáiban. Az egyesület keretein belül az érintésvédelem és a létesítések speciális szakterületével külön munkabizottság, az „Érintésvédelmi Munkabizottság” foglalkozik Dr. Novothny Ferenc vezetésével. E bizottságban aktív szerepet vállal Arató Csaba, a munkabizottság titkára. A szabványosításhoz kapcsolódó és egyéb kiegészítő tevékenységek A bizottság tagjai közreműködnek a szabványosítással párhuzamos, azt kiegészítő jogszabályok és más szakmai szabályzatok kidolgozásában, véleményezésében. Az egyesület szakmai tájékoztatási és oktatási anyagainak új kiadásainak szerkesztésével és módosításával a bizottság titkára, Arató Csaba foglalkozik. Így rész vettünk a Világítástechnikai Társaság felkérése alapján a Világítástechnikai Kislexikon új kiadásának előkészítésében is. Külső megrendelések alapján a bizottság tagjai szakmai tanulmányokat is készítenek (pl. a szegedi áramszolgáltató részére) 11


Jogszabály előkészítés 

Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc és Arató Csaba közreműködésével az egyesület javaslatot nyújtott be a minisztériumnak „Villamos felhasználói berendezések biztonsági szabályozása” tárgyában. Sajnos ennek kiadása továbbra is késik, ezért tovább folytatjuk kezdeményezésünket a korszerű villamos biztonsági szabályzat kiadása érdekében.



Itt hívjuk fel a MEE vezetőségének a figyelmét arra, hogy ez mintegy 20 éve húzódó ügy, és a szakma már nagyon várja a villamos biztonsági szabályzat megjelenését. Kérjük az egyesület vezetését, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel szorgalmazza, illetve segítse elő a szabályzat kiadását.



A MMK felkérése alapján az új - előkészítés alatt álló - OTSZ villamos biztonságtechnikai fejezeteit lektoráltuk, illetve új szöveg részekre tettünk javaslatot.

Szabvány és szakmai jogügyi információ az egyesületi tagok számára Két témafelelős közreműködésével aktívan részt vettünk ELEKTROTECHNIKA c. szerkesztésében: a Szakmai előírások rovatában folyamatosan közvetítünk tájékoztatást, így:

lap

az SZT támogatásával negyedévenként közöltük az egyesület tevékenységi körébe tartozó új szabványok jegyzékét, rövid tárgyi ismertetéssel együtt, - szakmai jogi tájékoztatást adunk rendszeresen a lapban: folyamatosan ismertetjük a villamos szakmát érintő jogszabályváltozásokat - a bizottságunk titkára készíti az ÉV. Munkabizottság üléseiről a tájékoztató emlékeztetőket . Szabványügyi tanácsadás, véleményezés és tájékoztatás tekintetében készen állunk az egyesülethez írásban vagy telefonon forduló tagok rendelkezésére. -

Beszámoló a Kommunikációs és Marketing Bizottság 2013. évi tevékenységéről A 2010 és 2013 közötti egyesületi elnökségi ciklus megmutatta, hogy az Egyesület képes a kommunikáció terén megújulni. Új honlappal és rendszeres hírlevéllel gazdagodtunk, előbbi pedig olyan magas színvonalú szakmai tartalomnak ad helyet, mely méltó az Egyesület múltjához, de emellett naprakész, és a jövőbe is tekint. A szakosztályok, társaságok, területi és üzemi szervezetek közötti együttműködés, az egyesületi munka támogatása terén is jelentős előrelépést tudunk felmutatni. A 2013. évi küldöttgyűlésen megválasztott új bizottsági vezető pályázatában ennek a munkának a folytatását, illetve az információs szolgáltatások teljes megújítását jelölte meg a ciklus legfontosabb céljaiként, melyhez támogatást kapott a küldöttektől. Az új bizottsági összetétel 11 tagot és 2 állandó meghívottat számlál. A korábbi évekhez képest szignifikánsan nagyobb bizottsági létszámot hatása sajnos nem minden esetben érződik a bizottság aktivitásán, ugyanakkor számos jelentős lépés történt az elmúlt közel egy év során. 2013 nyarán – egy szakmai gyakorlatát töltő hallgató bevonásával – széleskörű piackutatást végeztünk az Elektrotechnika folyóirat és ehhez kapcsolódóan az Egyesület piaci helyzetéről. A kutatás eredményei rámutattak a folyóirat központi szerepére, ugyanakkor több téren is mutatkozott fejlődési potenciál. Szintén a nyár folyamán került kialakításra az a hároméves munkaterv, mely a bizottság által a ciklus alatt elvégzendő legfontosabb feladatokat tartalmazza, melyek a következő csoportokba lettek sorolva:

12


   

Az Egyesület kommunikációs tevékenységét biztosító működési és szolgáltatási háttér strukturálása Egyesületi Facebook oldal átalakítása, gondozása, Youtube csatorna létrehozása és gondozása Belső kommunikációs és marketing anyagok Egyesületi arculat erősítése

Az egymással több esetben is szorosan összefüggő területeken több részfeladat került meghatározásra, melyek végrehajtása egymással párhuzamosan kezdődött meg. Létrejött az az elektronikus felület, mely az információszolgáltatás alapját jelentő nyersanyagot (pl. területi szervezetek hírei, fényképes beszámolók, rendezvényfelhívások) tárolja. Az egyes kommunikációs anyagok a későbbiekben ezen nyersanyagok felhasználásával készülnek el, figyelembe véve a célközönséget és a megjelenés felületét (honlap, Elektrotechnika, szaklapok, Facebook). Megindult a Facebook oldal átalakítása is, illetve jelentősen növeltük aktivitásunkat is ezen a felületen. Külső szakértő bevonásával az elektronikus kommunikációs felületeinknek a jelenleginél célzottabb hasznosításán is dolgozunk. Az új egyesületi stratégiához kapcsolódóan az Egyesület szolgáltatásait bemutató információs anyagok elkészítését célzó elnökségi projekt az elsők közt volt, mely a ciklusban elindult. A részeredményekkel már szolgáló munka elsődleges célja egy felfrissített és egységesített egyesületi arculat kialakítása. Ennek keretében fontos feladata a bizottságnak a stratégia különböző szintjein megjelenő feladatok, projektek közérthetővé tétele, valamint a megfelelő célcsoportokhoz való eljuttatása, az ezt támogató anyagok elkészítése. A küldöttgyűlés időpontjára már kezdetét veszi emellett a honlap strukturális (és részben tartalmi) megújításán dolgozó csoport munkája is. A Kommunikációs és Marketing Bizottságnak fontos szerepe van az Egyesület 2013-2016-os ciklusában, hogy megfelelő támogatást tudjon nyújtani az Egyesületben folyó szakmai és társadalmi munka ismertségének és elismertségének a növeléséhez. Ennek megfelelően sok munka áll a Bizottság előtt, de az első egy év működése jó utat jelöl ki. A Szerkesztőbizottság beszámolója Az elmúlt 3 évről Az Elektrotechnika meghatározó jelentőséggel bír Egyesületünk életében. Egyrészről kapocs a közel 6000 fős tagsággal, másrészről pedig kapocs a „külvilággal”. Minősége megítélésünket javíthatja, ronthatja. A Szerkesztőbizottságnak felelőssége a lap stratégiájának meghatározása. Ezzel a tudattal végeztük munkánkat, igyekeztünk tudásunk legjavát adni, hogy a lap az adott körülmények között egyrészről tükrözze az Egyesület munkáját, másrészről pedig segítse az Egyesületet, munkájára „húzó” hatást gyakoroljon. A Szerkesztőbizottság az Elektrotechnika folyóirat kiadói felügyelő, tanácsadó szerve. Üléseit féléves gyakorisággal tartja, áttekinteti a lap tartalmával és megjelenésével kapcsolatos aktuális kérdéseket vitatja meg. A Bizottság ülésein állandó meghívott az Egyesület Elnöke, a Felelős kiadó (az Egyesület Főtitkára), a lap Főszerkesztője és a Szerkesztőség titkára, valamint az Egyesület Iroda vezetője. A Szerkesztőbizottság az „ELEKTROTECHNIKA folyóirat kiadói Ügyrendje”-ben foglaltaknak megfelelően – az Elnökség támogatásával - 2013. év végével megújult.

13


Évente két alkalommal a Bizottság egy – egy tagja – visszamenőlegesen a lap három utolsó példányát áttekinti, és részletesen referálja. Ezek a referátumok képezik alapját a Bizottság megállapításainak, javaslatainak. Egyesületünk lapja az Elektrotechnika az elmúlt évtizedben – de ezt megelőzően is alapvetően betöltötte hivatását. Számos szakmabeli cégtől érkezett igen pozitív visszajelzés a lap színvonalára, tartalmára és külső megjelenésére. Többen jelezték a lapra való hivatkozással, hogy tagjai kívánnak lenni ez Egyesületünknek. A lap folyamatosan javuló színvonalának elismerését jelzi, hogy: -

A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Tudományos Művek Tára, a lap cikkeit lektorált cikként elfogadta (Ez idáig a lap nem volt így regisztrálva, elismerve);

-

A lapot 2009-től szemlézi az OBSERVER, ez évtől már az IMÉDIA is, akik a MEE honlapját úgyszintén szemlézik;

-

Az elmúlt 2 évben a Magyar Termék Nagydíj átadásakor az Elektrotechnika Különdíját adhattuk át a Parlamentben - mint hiteles szakfolyóirat, egyedüliként az országban. Idén is számítanak ránk;

-

Két alkalommal nagy nemzetközi konferenciára meghívást kapott a főszerkesztő, mint az egyik leghitelesebb szakmai folyóirat képviselője.

A főszerkesztő várja azon Szakosztályoktól, Szerkesztőbizottsági tagoktól is cikkeket, akik nem, vagy csak ritkán keresik meg a lapot leközlendő anyagokkal. A Szakterületekről, kiemelt, érdeklődésre számot tartó munkákról szintén várja a cikkjavaslatokat, cikkeket, továbbá tematikus számhoz témajavaslatokat. A hirdetések szervezése is időigényes és nehéz feladat, ehhez is vár közreműködő segítséget. Az Elnökség évente értékeli a Szerkesztőbizottság munkáját, melyről az éves közgyűlést minden esetben tájékoztatta. Munkánkkal kapcsolatban negatív észrevétel nem hangzott el. Beszámoló a MEE Szakmai és Tudományos Bizottság 2013 évi tevékenységéről A MEE közgyűlése 2013 májusában Kádár Pétert választotta új elnöknek. A MEE Szakmai és Tudományos Bizottsága 2013. szeptember 25-i alakuló ülésén mintegy 20 fővel megkezdte munkáját. Elfogadta azt a javaslatot, hogy az SzTB a MEE által képviselt villamos szakmát és tudományt igyekezzen bemutatni, megismertetni, népszerűsíteni. Ennek első lépéseként a MEE tagság számára az Elektrotechnika lap hasábjain havi rendszerességgel egy cikksorozatot indítunk. Az egyes témák ismertetésére szakmai konszenzus alapján kérünk fel szakembereket az alábbi szempontok maradéktalan betartásával:    

független hangnem, pro és kontra szempontok az adott tématerület rövid története, a jelenlegi állapot („state of the art”) a hazai fejlesztés, gyártás rövid áttekintése kihívások a világban, hol tart a világ, merre megy hol tart Magyarország, mi várható

Még 2013-ban mintegy 6 szerzőt felkértünk cikkek megírására, hogy a sorozat 2014 elején elindulhasson. 14


Beszámoló a MEE Technikatörténeti Bizottságának (TTB) 2013. évi tevékenységéről A TTB a saját és más szervezetekkel közös rendezvényeire 100-105 meghívót küldött interneten és postán. Több, nem MEE szervezet eseményére – késői meghirdetés miatt- csak internetes értesítést küldhetett a TTB. A TTB a MEE Nyugdíjasok Kovács Károly Pál szervezetével (NYKKPSZ) és a Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztályával (VGKBSZ) közösen is szervezett eseményeket. Valamint a Jedlik Ányos Társasággal (JÁT) volt közös program. A TTB tagjainak kb. a fele jelent meg a rendezvényeken. Saját illetve közös rendezvények „Fizika oktatása a Budapesti Műszaki Egyetemen” klubnap (febr.22.) A BME Fizikai Intézet nagytermében az intézet részéről először történeti jellegű előadásra került sor. (Korábbi professzorok, anekdoták) Ezután Härtlein Károly, az intézet fizikusa látványos kísérleteket mutatott be. A kísérleteket Dr. Jeszenszky Sándor egészítette ki. Jedlik Ányos emléke Győrben (máj. 25.) A JÁT kezdeményezésére Győrben előadásokra, intézménylátogatásokra került sor. Az utazást a TTB biztosította. A Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban tartott előadások után a résztvevők megtekintették az emlékkiállítást, és ellátogattak a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolába. Megemlékezés a 125 éves magyar villamosenergia szolgáltatásról (máj.31.) A Kerényi A. Ödön által kért megemlékezést a TTB titkára a MEE Vezetősége elé terjesztette, amely a TTB közreműködésével a MEE Közgyűlése keretében szervezett előadást. Az előadást Dr. Horváth Tibor emeritus professzor tartotta meg. A Kaposvári Villamossági Gyár meglátogatása (jún.5.) Az NYKKPSZ által kezdeményezett látogatás szervezésének a TTB is részese volt. A magyar tulajdonú Kft. formában működtetett gyárról szóló előadás meghallgatása és a gyárlátogatás után a résztvevők a Rippl-Rónai múzeumot tekintették meg. Megemlékezés az Albertirsa 750 / 400 kV-os alállomáson (okt.3.) A TTB kezdeményezésére a MAVIR Üzemi Szervezete „35 éves a 750 kV-os energiaátvitel Magyarországon” elnevezésű összejövetelt szervezett Albertirsán. A MEE részéről a TTB NYKKPSZ és VGKBSZ tagok részvételét is biztosította. A színvonalas előadások után az elmúlt években bővített és felújított alállomás megtekintésére is sor került. Erdély és Partium magyar vonatkozású technikatörténete I. rész (dec. 11.) Makai Zoltán nagyváradi mérnök és Miholcsa Gyula marosvásárhelyi fizika tanár voltak a TTB záróülése meghívottjai . A romániai Bihar megye technikatörténetéről szóló Makai Z. előadás után a sepsiszentgyörgyi Gaál Sándor találmányairól (köztük a ciklotron) Miholcsa Gy. vetítette le filmjét. (A rendezvény második részére 2014. febr. 19-én kerül sor) Más szervezetek technikatörténeti rendezvényei, amelyekről a TTB értesítést küldött Az Energetikai Szakkollégium jubileumi előadása Zipernowsky Károlyról (febr. 14.) A 160 éve született feltalálóról Dr. Horváth Tibor emeritus professzor tartott előadást. Óbudai Társaskör (márc. 8.) A „Technikatörténeti Szalon” egyik előadója és a moderátora Dr. Jeszenszky Sándor volt. MTESZ és más egyesületek 30. Országos Ankétja A TTB részéről Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Halabuk József, Stráner Pál Kamilló adtak elő. 15


Kitüntetés A TTB tagság javaslatára a TTB elnöke, Dr. Jeszenszky Sándor a MEE legjelentősebb kitüntetését, az „Elektrotechnikai Nagydíj”- t kapta meg a MEE Közgyűlésen. TTB tagok szakirodalmi tevékenysége az Elektrotechnika 2013 évi számaiban Cikket, hozzászólást jelentettek meg illetve jelentősebb lektorálást végeztek: Dr. Antal Ildikó, Prof. Em. Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, dr. Kiss László, Makai Z. Külföldi kapcsolatok Dr. Jeszenszky Sándor a VDE Technikatörténeti Bizottság elektrotechnika kronológiájának magyar vonatkozású összeállításában vett részt. E mellett a Pávai Egyetemen tartott a magyar feltalálókról is szóló világítástechnikai előadást. (2013. szept. 7. „The First Electric Light”) MEE Vezetőség támogatása, MEE képviselete, kapcsolat a MEE Irodával 

A TTB elnöke és titkára folyamatosan tájékoztatta a Vezetőséget az Elektrotechnikai Múzeum működését érintő –általuk megismert problémákról- és tájékoztató anyagokat készített.  A TTB titkára a MEE nevében nov. 13-án megkoszorúzta Puskás Tivadar Budapest XI. kerületében felállított szobrát.  Ebben az évben a TTB elnöke révén először képviseltethette magát az Elnök- Titkári értekezleten.  A MEE Iroda folyamatosan támogatta a TTB tevékenységet és közvetítette a Vezetőség, ill. az Elnökség felé a TTB javaslatait. Köszönjük a MEE Vezetőségének, Elnökségének és Irodájának az egész évi támogatásukat. Beszámoló a MEE FAM Munkabizottság (FAM MUBI) 2013.évi tevékenységéről A FAM MUBI célja a hazai feszültség alatti munkavégzés (FAM) műszaki színvonalának egységesítése, a FAM alkalmazók szakmai támogatása és a FAM alkalmazásának magyarországi népszerűsítése. A FAM MUBI szakmai tevékenységét négy munkacsoportban végzi, ezek: Nagyfeszültségű, Középfeszültségű, Kisfeszültségű és Oktatási Munkacsoport. Rendezvények A FAM MUBI részt vett a 2013. augusztus 28-30. között, Balatonkenesén megtartott FAM szakemberek találkozójának a megszervezésében. A találkozón kb. 80 fő vett részt és a magyarországi FAM alkalmazók, forgalmazók és laboratóriumok csaknem teljes körűen képviseltették magukat. FAM MUBI megbeszélések A FAM MUBI és munkacsoportjai 2013-ban négy találkozót tartottak. A megbeszélések témái a FAM képzési rendszer átalakítása, egységesítése, valamint a FAM Biztonsági Szabályzat módosítása, illetve a FAM aktuális kérdései voltak. FAM MUBI tevékenységének eredményei A FAM MUBI elkezdte a FAM képzési rendszer egységesítésének kialakítását, azonban az egyik legfontosabb képzési intézet együttműködésének hiánya miatt a munka elakadt.

16


A FAM MUBI elkészítette a FAM Biztonsági Szabályzat módosítási javaslatát, ezt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) irányítása alá tartozó FAM Bizottság októberben megküldte az NFM-nek. Az NFM-ben történt személyi változások miatt, azonban nem került kiadásra. Az NFM új kapcsolattartójával egyeztetések folynak az új FAM Biztonsági Szabályzat elkészítésére, amelynek a várható megjelenése 2014. december. FAM MUBI kapcsolatai FAM MUBI szorosan együttműködik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása alá tartozó FAM Bizottsággal. Szakmai segítséget nyújt a szakmai állásfoglalások és a minisztériumi szabályozás előkészítéséhez. A FAM MUBI tagjai részt vesznek a Magyar Szabványügyi Testület nemzeti szabványosító műszaki bizottságok munkájában. A FAM MUBI tagjai és vezetői 2013 év elejétől aktívan részt vesznek a 2014 májusában megrendezésre kerülő nemzetközi FAM konferencia az ICOLIM szervezésében (szakmai anyagok összeállítása, helyi szervezőbizottság munkájának támogatása stb.). A MEE Vezetőségének a FAM MUBI nevében köszönjük az egész évi támogatását. Beszámoló az Okos Hálózat okos Mérés (OHM) munkabizottság munkájáról A munkabizottság státusza A MEE Elnöksége 2010-ben a Vándorgyűlésen állásfoglalást adott ki, amelynek célja a hazai okos hálózat és az okos mérés bevezetésének és elterjedésének támogatása volt. Ezért a tématerületen érdekelt szakértőkből álló Okos Hálózat okos Mérés (OHM) munkabizottságot (Mubi) hozott létre. Az OHM mint technológia a villamosenergia-ipar egészét (átvitelt, elosztást és fogyasztást) érinti. A fogyasztóknak, mint véghasználóknak az okos technológiára való reagálása a cél és elérendő eredmény szempontjából meghatározó társadalmi szempont. A villamos okos méréshez kapcsolódóan lehetőség nyílik más hálózatos közszolgáltatásokkal kapcsolatos (multiutility) okos szolgáltatások megvalósítására is. Új lehetőségeket eredményezhet a kerekedésben. Ugyanakkor új előfeltételeknek kell teljesülni a szabályozásban (regulation), adatbiztonságban (cyber security) és a személyiség-védelemben (privacy). Az OHM mubi átfogó témakörének megfelelően a harminc főt meghaladó bejegyzett tagsága is széles szakmai kört képvisel, azaz az átviteli és fogyaszt hálózati társaságokon túlmenően képviselve van a szabályzóhatóság, a mérő gyártok és az okos mérés szabványosításában közreműködők, energiakereskedők, a víz- és gázszolgáltató társaságok, a kommunikációban érdekeltek, energetikai tervezők, gyártók valamint a fogyasztói érdekképviselet. Az OHM mubi MEE Energetikai Informatika Szakosztály (EISZ) mint támogató és pártfogó szervezethez kapcsolódóan működik. Az munkabizottság kapcsolódása MEH/MEKH munkabizottságokkal Az elosztó cégek által megvalósítandó okos mérés pilotok előkészítése, megvalósítása és beindítása kiemelt fontosságú és sürgősségű volt. Tekintettel ennek szabályozási vonatkozásaira a Magyar Energia Hivatal 2011. márciusban létrehozott egy saját hatáskörében működtetett okos mérés munkabizottságot. Ebben a MEH bizottságban a MEE OHM mubinak az átviteli- és elosztó hálózati társaságai, a közmű szolgáltatók, az energiakereskedők és a MEH részéről tagok részt vettek. 17


A MEH mubi 2012. október 8.-i ülésén jelezte, majd 2013. áprilisi ülésén a MAVIR ismertette a Központi Okoshálózati Operátor (KOO) működési modelljét. Ennek kapcsán a MEH a munkabizottságát okos hálózat okos mérés munkabizottsággá alakította át. A MEH okos mubi 2013-ban kéthavi rendszerességgel ülésezett alapvetően az elosztó társaságok okos mérés projektjei aktuális kérdéseinek megbeszélése és a KOO projekthez való viszonyának egyeztetése céljából. A MEH okos mubi – a tagsága és a MEE OHM mubi tagság közötti jelentős átfedés révén – söntölő hatással volt a MEE OHM mubi tevékenységére, különös tekintettel a formális ülésekre. A 2013 évi tevékenységek Az előző pontban kifejtett ok miatt a MEE OHM mubi üléseket nem tartott, hanem az alábbi területeken tevékenykedett: MEH/MEKH okos mubiban való közreműködés A MEE OHM mubi tagjai közreműködtek a MEH/MEKH mubi 2012 december és 2013 február időszakban tartott hat ülésén. Ennek során: 

Az elosztó táraságok okos mérés projekt kidolgozásának irányítói (Nagy István, Gurszky Zoltán és Veisz Imre) rendszeresen prezentáció formájában ismertették a pilotok megvalósításának helyzetét.



A MAVIR képviselői (Bakor Béla és Kudor Attila) prezentációkat tartott a KOO projektről.

MEE fórum/konzultáció a KOO működési modellről MEE OHM Munkacsoport 2013. június 4-én Hunguest Hotel Griff-ben fórumot szervezett és egyben konzultációs lehetőséget biztosított a MAVIR KOO működési modellel kapcsolatosan. Ezen a KOO működési modell ismertetése (Bakos Béla) az „Okos mérés a magyar villamos elosztóknál” c. prezentáció valamint Varjú György MEE OHM mubi elnök „Meggondolások a Központi Okoshálózati Operátor (KOO) működési modellhez” c. előadása hangzott el. A nagy érdeklődéssel kisért fórim lehetőséget biztosított a KOO működési modellel kapcsolatos kérdések megvitatására. Okos hálózat téma a MEE LX. vándorgyűlésen A MEE vándorgyűlésen a MEE OHM mubi tevékenységéhez szorosan kapcsolódott:  Varjú György által elnökölt „Okos hálózat, A6 szekció” hat előadása;  Állásfoglalás a középületeken létesítendő naperőműves aktív fogyasztó pilot projekt indításáról Megjelenés az Elektrotechnikában Az Elektrotechnika a folyóiratban a MEE OHM mubi tevékenységéhez kapcsolódó megjelenések:  Az Elektrotechnika 2013/2 száma, amelyben kiemelt téma volt az okos hálózat és okos mérés. Ennek kapcsán Görgey Péternek a MEE Energetikai Informatika Szakosztály elnökének „Beköszöntőjével” hat szakcikk jelent meg.  Az Elektrotechnika 2013/7-8 száma „A MAVIR is elkezdi OKOS MÉRÉS projektjét” cikk a MAVIR KOO működési modellel kapcsolatosan. 18


Szakmai nemzetközi rendezvényeken / eseményeken való részvétel Példaként az következő nemzetközi rendezvényeken/eseményeken volt MEE OHM mubi részvétel:  Danube Region Smart Grid Concept Expert workshop Budapest (Ministry of Foreign Affairs), 8th April, 2013 (Résztvevők: Béres József, Varjú György);  G3 Power Line Communication Technology Seminar at the Arlanda Airport Conference Center in Stockholm on February 11th, 2014. (Résztvevők: Ladányi József, Varjú György.)  CENELEC TC 13, Electrical energy measurement, tariff- and load control, WG02 Data models and protocols for additional functionality of and data exchange in interoperable multi-utility smart metering systems 11th meeting Brussels, 12th November 2013. (Résztvevő: Varjú György.) Beszámoló a Mechwart András Ifjúsági Társaság 2013. évi tevékenységéről A Mechwart András Ifjúsági Társaság elmúlt éves tevékenységében a legnagyobb hangsúlyt az Egyesület új stratégiájában betölthető szerepek megkeresése, a leghatékonyabb együttműködés lehetőségeinek felmérése adta. A Társaság vezetése aktívan részt vett a 2013-as évben megválasztott új egyesületi vezetés által a stratégia legfontosabb céljait rögzítő beszélgetéseken, illetve aktív szerepet vállalt a végső változat kialakításában is. Szintén a tisztújító küldöttgyűléshez kapcsolódóan, a Társaság célul tűzte ki, hogy a 2010-2013-as ciklust meghaladó mértékben képviselhesse álláspontját az elnökségi bizottságokban. Ennek eredményeként az újonnan megválasztott elnökségnek a Kommunikációs és Marketing Bizottság elnökeként tagja lett Dr. Hartmann Bálint, a MAIT elnöke, illetve delegálások révén az elnökségi bizottságok mindegyikének munkájában részt vesznek a Társaság tagjai: Divényi Dániel (SzTB), Farkas Csaba (OB), Dr. Ladányi József (OB), Szén István (SzTB), Dr. Vokony István (GB, SzB). Fontos szerepe volt a Társaságnak abban a folyamatban, melynek során az Egyesület csatlakozott a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségéhez. Az ország legnagyobb tehetséggondozó hálózatában való részvétel több pozitívummal is járt az Egyesület számára. A MAIT koordinálása mellett kidolgozott és beadott pályázatok révén összesen 1 000 000 Ft-tal bővült a tehetséges fiatalok támogatására fordítható összeg. Ennek az összegnek a felhasználásával vált megvalósíthatóvá a Pozsonyba és Bécsbe szervezett kétnapos szakmai kirándulás is, melyen 40 fiatal vehetett térítésmentesen részt. A 2013-as évben is megrendezésre került a Társaság éves összejövetele, sorban a III. Mechwart András Ifjúsági Találkozó. A korábbi alkalmakkal szakítva a Társaság vezetése úgy döntött, hogy az Ifjúsági Találkozókat összeköti a Vándorgyűlésekkel, ezzel is támogatva a fiatalok bevonását az Egyesület munkájába. A Mátraházán tartott rendezvényen a hagyományoknak megfelelően a délelőtt folyamán általános témákban folyt a tanácskozás (többek közt kötetlen beszélgetés keretében vitatták meg a jelenlevők az egyesületi stratégiát), míg délután szakmai előadásokra került sor. A Találkozón került sor a MAIT éves közgyűlésére is, mely egyben tisztújítás is volt. A jelenlévők további három évre bizalmat szavaztak a Társaság vezetésének, melyet így 2013 és 2016 között is Dr. Hartmann Bálint (elnök), Szén István és Dr. Vokony István (alelnökök) alkot. Új elnökségi képviselő is megválasztásra került Divényi Dániel személyében.

19


A Társaság 2013. évi tevékenységéhez is szorosan kapcsolódott a Diplomaterv és Szakdolgozat Pályázat hirdetése és bírálása, illetve a „Hobbim az Elektrotechnika” pályázat népszerűsítése. Utóbbi kiírás kapcsán több alkalommal segítettünk a pályázaton részt vevő diákoknak, hogy nagyobb rendezvényeken (szakmai kiállításokon, Kutatók Éjszakáján) az Egyesület színeiben mutathassák be munkájukat. A Társaság vezetése a 2013-as évet mozgalmas és eredményes időszaknak tartja. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy az új egyesületi stratégia fiatalokat érintő feladatai kapcsán eredményes és aktív munka folyjon, a jelenleginél nagyobb szerepet adva a nem Budapesten tevékenykedő fiataloknak is. Beszámoló a MEE VTT 2013 évben végzett tevékenységéről A 2013-ban tartott választások eredményeként megújult a VTT elnöksége. Négy fiatal kollega került a héttagú testületbe. E tény elég sok tekintetben befolyásolta az elnökség elmúlt évi munkáját. Sikerült új kezdeményezéseket bevezetni, másokat feleleveníteni. Az elnökség új tagjai fokozatosan bekapcsolódnak a testület munkájába. Bármennyire is hihetetlennek tűnik, az elnökségi tagság rengeteg feladattal, munkával jár. A fiatalítás pedig elengedhetetlen, amennyiben azt szeretnénk, hogy a VTT hosszútávon életképes szervezet maradjon. Természetesen, igyekeztünk ugyanolyan sokrétű tevékenységet folytatni, mint a korábbi években. Tekintettel arra, hogy az elnökségben alelnök cserék voltak a választásokat követően, ezért a témánkénti felelősként helyenként két kollega nevét jelöltem meg. Rendezvények (Almási Sándor, Mancz Ivette)  





 



Februárban megszerveztük a IV: LED Konferenciát, amelyen 178 fő résztvevő és 9 kiállító volt jelen az Óbudai Egyetemen. A rendezvény főszervezője Molnár Károly volt. Áprilisban megszerveztük a 44. Közvilágítási Ankétot Debrecenben az Aranybika Szállodában. A résztvevők száma 112 fő volt és sajnos mindössze 2 kiállító tisztelt meg jelenlétével. Főszervező Almási Sándor volt, közreműködött a MEE Debreceni Szervezete. Sikeres rendezvénynek bizonyult a Construma kiállításon szervezett világítástechnikai szakmai napunk, amelyen 291 fő regisztrált. Tény, hogy MMK által elismert továbbképzésnek számított a rendezvény, amelyen a résztvevők kreditpontot szereztek. Előadást tartott Szőke Tamás, Esztergomi Ferenc, Kovács Csaba, dr. Vetési Emil. Ugyancsak 2013-ban szerveztük meg a félvezető világításról szóló szemináriumot a Veszprémi Egyetemen. A jelentős érdeklődésnek köszönhetően (40 fő) két csoportba kellett osztani a résztvevőket. A VTT gondoskodott a résztvevők térítésmentes utaztatásáról. Az előadásokat és mérésbemutatókat Dr. Schanda János, Dr. Szabó Ferenc és Csuti Péter tartották. Szeptemberben megrendezésre került a Kutatók éjszakája. Ez alkalommal a VTT a Dürer udvarban volt jelen az eseményen. Segítséget nyújtottak: Némethné dr. Vidovszky Ágnes, Vas László, Varga Károly, Németh Zoltán és néhány BME-s kollega. Szándékunkban állt megszervezni egy Világítási Fórumot helyettesítendő az egykori Őszi Ankétot, de érdeklődés hiányában ez elmaradt.

Nemzetközi kapcsolatok ápolása, fejlesztése (Schwarcz Péter) 20








 -



A 2013. évi krakkói LUX-EUROPA konferencián Csuti Péter és Szabó Ferenc kollégáink vettek részt. Az akadályoztatás miatt az Igazgató Tanács ülésén Schwarcz Péter nem tudott részt venni. A következő konferenciát 2017-ben Szlovénia rendezi. A 2013-as LIGHT-SVETLO (Cseh-Szlovák) konferencián Némethné dr. Vidovszky Ágnes, dr. Schanda János és Schwarcz Péter képviselték a VTT-t. Peter Dehoff és Dionyz Gasparovsky urakat meghívtuk a 2014-es LED konferenciára. A CEN-ben Schwarcz Péter folyamatosan figyelemmel kíséri az európai világítási szabványok fejlődését. A megújított útvilágítási szabvány megjelenése 2014. év végén várható. A CIE vezetésében jelentős változások történtek/történnek: Lemondott a szabványokért felelős alelnök és az ügyvezető is. A szabványokért felelős alelnöki posztot Ad de Viser veszi át. Az ügyvezető utódjának kiválasztása folyamatban van. Az ISO 274 világítási szabványokért felelős munkabizottság is új vezetőt keres. A bizottság a munkaterv kialakítását még a jelenlegi vezetővel befejezi. Az Európai Bizottság a rendelettervezeteit megküldi a tagországoknak véleményezésre. A világítástechnikai tárgyú tervezetekről esetenként tájékoztatást kapunk, s ezeket véleményezzük. Az elmúlt egy évben három ilyen eset volt. Mindannyiszor azt az ígéretet kaptuk, hogy a magyar válasz kialakítása során figyelembe veszik javaslatainkat.

Oktatás, szakmai képzés (Molnár Károly, Csuti Péter) E területen nem történt semmi az elmúlt évben. Remélhető, hogy a témáért felelős alelnök aktívabb lesz ebben az évben. Szemináriumok szervezése: (Molnár Károly, dr. Szabó Ferenc) Cél: a VTT tagsága számára közérthető, informatív, aktuális témákat feldolgozó, gyakorlatias szakmai előadások, bemutatók szervezése. Megvalósult szemináriumok 2013-ban: -

-

A választások előtt januárban és márciusban szerveztünk szemináriumot. 2013. június: Hallgatói Ankét, előadók: Óbudai Egyetem, BME és a Veszprémi Egyetem végzős diákjai. Bemutatásra kerültek a világítástechnikai témájú szakdolgozatok. 2013. szeptember: Beszámoló a regensburgi LEDLight4U, SSL4EU workshopról (Schanda János, Csuti Péter, Szabó Ferenc, Pannon Egyetem) 2013. október: Különböző hullámhosszúságú fények hatása a gabonafélék fagytűrésére (Novák Alíz, MTA Agrártudományi Kutatóintézet) 2013. november: Beszámoló a Lux Europa nemzetközi konferenciáról (Sávoli Zsolt, Schwarz Péter, Csuti Péter, Szabó Ferenc, Pannon Egyetem)

Céges bemutatók szervezése: (dr. Szabó Ferenc) Cél: a VTT jogi tagjai számára bemutatkozási lehetőség, interaktív szakmai bemutató, kétirányú kommunikációs lehetőség a tagság között. Elfoglaltság miatt ez a terv sajnos nem valósult meg, 2014 során várhatóan sikerül energiát csoportosítani a szervezésbe. 21


PR Kommunikáció (Nádas József) 





 

A kor követelményeinek megfelelően a VTT-ről széles körben megismerhető információk valamint a tagságnak szóló hírek, felhívások és letölthető anyagok a weblapunkon találhatók meg. A honlapot összevontuk a korábbi társlap LED–Café-val és technikailag teljesen, arculatilag visszafogottan átalakítottuk. Az átalakítás kiterjedt a pontosított menürendszerre, a letölthető tartalmakra, cikkelhelyezésekre. Feltöltöttük a Fény hírlevél valamennyi korábbi lapszámát. Kialakítottuk a képgalériát, összegyűjtésre került több mint 2500 fotó a Társaság rendezvényeiről, melyek feltöltése jelenleg folyamatban van. Az átalakítás technikai támogatásáért köszönet illeti Horváth Márkot. Fent vagyunk a Facebookon, valamennyi fontosabb hírünk az ottani hírfolyamban is megjelenik. A weboldalunknak 200 regisztrált tagja, a Facebook oldalunknak 150 állandó követője van. Az internetes jelenléttel nem csak hatékony tájékoztatást szolgálunk, hanem fiatal tagtársakat is szeretnénk minél nagyobb számban bevonni az aktív egyesületi életbe. Hosszabb szünet után tavaly óta ismét megjelenik a Fény hírlevél, kéthavi gyakorisággal. Terjedelmében tovább gyarapodott, új rovatokkal lett gazdagabb, az informatív és tartalmas kiadvány valódi folyóirattá vált. Köszönet illeti Barkóczi Gergely szerkesztőt. Lehetővé vált elektronikus felületeinken szakmai hirdetések megjelentetése, kidolgoztuk ennek jogi hátterét, szabályzatait, tarifarendszerét. Saját hirdetésinket szintén az elektronikus felületekre koncentráltuk, fejlesztettük kapcsolatainkat médiapartnereinkkel, illetve közösségi médiában és google keresőben is hirdetjük magunkat. A hirdetési stratégia sikeres volt, ezt a kamarai pontok hiányának handicap-jével induló, de nagyon sikeres LED Konferencia magas részvételi száma is alátámasztja.

Szakmai Kiadványok: (Némethné dr Vidovszky Ágnes) 

Elektrotechnikában a lezárt 2013. évben sajnos nem jelent meg elég világítástechnika témájú cikk. Gyakorlatilag minden hónapban jelent meg ugyan valami hír, tehát beszéltek rólunk, de komoly szakmai cikk sajnos kevés volt. Nagyon szépen köszönjük a kollégák segítségét és az értékes beszámolókat a szakmai rendezvényeinkről, de ez kevés, több kell! Sajnos az is igaz, hogy aki ír, annak a cikkét néha 3-szor kell elküldeni, mert elvész az éterben.

Jó hír az egyetemeknek, oktatási intézményeknek, hogy az Elektrotechnika mégis csak szakmai nagyágyú lesz és nem bulvár lap. Ezen túl a cikkek lektoráltak lesznek, de a lektorálás titkos lesz. Szakmai érdekvédelmi és hatósági kapcsolatok kiépítése (Némethné dr, Vidovszky Ágnes) Szabályzatok készítése: A VTT SZMSZ-e elkészült, az egy ideig hozzászólásra a honlapon is rendelkezésre állt. A Civil törvény miatti MEE változások csak az évi rendes közgyűlésen fogadhatók el. A VTT okiratainak módosítására csak ezután kerülhet sor. Az alapszabályt is módosítani kell, és a még el nem fogadott SZMSZ-t is. Várjuk a MEE változásait. Az okiratok elfogadására rendkívüli közgyűlést kell majd összehívni. 22


Hatósági és érdekvédelmi kapcsolatok kiépítése: 



A VM kérésére véleményeztük a WEE Direktíva alapján készült Kr tervezetet. Úgy tűnik sikerült elérni két dolgot: a bevezetésre kerülő utalványok értékét kérésünkre jelentősen csökkentették (500 és 300 Ft-ról 50 Ft-ra), és az utalványozási rendszer nem terjed ki a cégekre. MSZT-vel, annak a szakmai bizottságával (MSZT/MB 838 Világítástechnika műszaki bizottság) a kapcsolat továbbra is nagyon jó. Támogatni kellene az MSZ EN124641:2012 fordításának kiadatását.

Egyebek: Közvilágítási rendelet (tv) tervezet szakmai anyaga még az előző évben elkészült. Átadtuk a Kamarának is. A kérés az volt várjuk meg a kamarai választásokat, utána lehet lépni. Megnéztem a Kamara honlapját, 2014.04.07-re van kiírva küldött gyűlés a budapesti és Pest megyei Kamarában. A szakmai tagozatoknál az Elektrotechnikai és Épületvillamossági tagozat „legfrissebb híre” 2008.október 21-i. No comment. Szakmai bizottságok: (Mancz Ivette) 



LED mubi: feladata a LED-es világítótestekkel szemben támasztott követelmények aktualizálása. Vezető: Kovács Csaba, munkabizottsági tagok: Zaymus Vince, Schwarcz Péter, Esztergomi Ferenc, Szőke Tamás, Mancz Ivette. A Közvilágítási Ankéton bemutatásra kerül a bizottság munkájának eredménye A gyalogos átkelőhelyek világításával kapcsolatban alakul/alakult mubi. A tagok felkérése régen megtörtént, de sajnos az első ülés még nem jött össze. Bizottsági tagok: Schwarcz Péter; Szőke Tamás, Lángné Márta Antal Zoltán, Esztergomi Ferenc és az út ügytől Zeller Márta. Ha valaki érez magában erőt ehhez, a mubi vezetője N. dr Vidovszky Ágnes köszönettel veszi jelentkezését.

Szervezeti kérdések (Nádas József) 

  

 

A tagnyilvántartás revíziója megtörtént, ennek része volt a több éve tagdíjat nem fizető, vagy még soha nem fizető tagtársainkkal a tagsági szándék tisztázása. Ennek következtében egy év alatt 50 fő lépett ki. A tagdíjfizetés csak az egyik, nem is a legjelentősebb bevételi forrása a VTT-nek, ugyanakkor szabálytalan és méltánytalan a tisztességesen fizető tagtársakkal szemben a nem-fizetők tagságban tartása. A tagfelvétellel kapcsolatban szigorúbban vesszük az adatszolgáltatást, a tagdíjfizetést beléptetés előtt és ezt a jövőben is konzekvensen fogjuk követni. Ugyanakkor jelentős számú új belépő tagtárssal gazdagodtunk, ennek köszönhetően az aktív tagok száma csak 24-el csökkent. Ez megközelíti a tavalyi létszámot. A tagság diák - aktív - nyugdíjas korösszetétele nem változott jelentősen. A tagnyilvántartásban adatbekérésekkel frissítettük az adatokat, köszönet a tagságnak a nagyszámú korrekcióért, és a sok visszajelzésért. Köszönet illeti Asbóth Zsuzsát a tagrevízióban és az adatfrissítésben való közreműködéséért. A tagnyilvántartásból rendszeresen készítünk statisztikákat, melyeket a taglétszám hatékonyabb bővítése érdekében használunk fel. Jogi tagjaink esetében a cégátalakulásokból származó természetes fluktuáció miatt ezek száma kettővel kevesebb.

Egyebek 23


2013-ban a MEE által díjazott tagtársaink:   

Bláthy díj: Almási Sándor Urbanek díj: dr. Vetési Emil Életpálya díj: Szőnyi László

VTT díjasok:  

Pollich díj a Világítástechnikai Társaságért: Almási Sándor Sziráki-Gergely díj a Magyar Világítástechnikáért: Deme László

A VTT gazdálkodása 

A VTT, mint azt már korábban is ismertettük, saját adószámmal, statisztikai számmal és bankszámla számmal rendelkezik és továbbra is a MEE keretein belül fejti ki tevékenységét, de a Fővárosi Bíróságon (Törvényszék) nem önálló aláírási joggal bejegyzett szervezet jelenleg. A közeljövőben változás várható.

Összes bevétel: Saját tőke:

10 166 eFt

25 326 eFt

Közhasznú tevékenység ráfordításai:

7 398 eFt

Személyi jellegű ráfordítás: 2 148 eFt Tárgyévi közhasznú eredmény:

-750 eFt

Ezúton szeretném megköszönni aktív tagjainknak és az elnökségnek a 2013. évben kifejtett tevékenységét, segítségét. Nélkülük nem számolhattam volna be ilyen gazdag, eseménydús szervezeti életről. Akiről ez alaklommal sem szabad megfeledkeznünk: Petrikovics Zsuzsa irodavezetőnk, aki jelentős szakmai tapasztalatával jelentősen hozzájárul a VTT programjainak sikeres lebonyolításához, tevékenységének zökkenőmentes bonyolításához. Beszámoló a MEE VET munkájáról A MEE VET fő feladata az Országos Villanyszerelő Regisztrációs rendszer koordinálása, Budapesten a képzések szervezése. 2013-ban országosan 42 oktatás történt, 962 fő részvételével. A képzéseken résztvevők létszáma kb. 10 %-os csökkenést mutat. Ez azt jelenti, hogy kb. 20 % nem vesz részt ismeretfelújító képzésen, az új jelentkezők száma kb. 10 %. A Regisztrált villanyszerelő vállalkozók részére szakmai rendezvényeket szerveztünk a RENEXPO kiállítás keretében. Résztvevők részére ingyenes belépő biztosításával. 2013-ban már 5. alkalommal került megrendezésre a MEE ELMŰ szervezetével közösen a kiállítással egybekötött „Szakember Találkozó” az ELMŰ Sporttelepén. A rendezvényen 200-250 fő vett részt naponta.

24


2013-ban indítottuk a regisztrált villanyszerelők részére kedvezményes szolgáltatások lehetőségének igénybevételét. Szerződést kötöttünk: kedvezményes mobiltelefon flotta csomagra (a tarifa kb. 70 %-al kedvezőbb). Budapesten a regisztrált villanyszerelők etikai vizsgálatát is társaságunk szervezi, 2013-ban 1 ilyen vizsgálat volt. Fentieken kívül a MEE ELMŰ szervezetével közösen kirándulásokat szervezünk. 2013-ban társaságunk tisztújító közgyűlést tartott, melyen elnöknek társelnököknek Szedlacsek Ferencet és Szemerey Tamást választották meg.

Kovács

Lászlót,

2013-ban társaságunk a Kossuth téri irodaház bezárása miatt székhelyet váltott, az új székhelyünk címe 1051 Budapest, Szent I. tér 11/b. A MEE Energetikai Informatika Szakosztály (EISZ) tevékenysége a beszámolási időszakban Az EISZ esedékes – sikeres 3 éves munkát követően végrehajtott – tisztújítása során alapvetően megerősítette korábbi vezetőségét. Változtatásra két pozícióban került sor, fiatal tagtársak megválasztásával. A taglétszám lassan tovább növekedett, átlépte a 100 főt (jelenleg 110 fő). Az EISZ gazdálkodása stabil, pártoló tagjainak köszönhetően lényegében nullszaldós. Az EISZ az év során megkezdte vezetőségi munkájának a megújítását, melynek révén a szakterületi referensi rendszer bevezetésével az eddig alapvetően az elnökre és a titkárra koncentrálódó munka decentralizálódik. A változás szerencsés módon egybeesik az év másik fontos feladatával, a MEE stratégia megújításában való intenzív részvétellel. Mindez a korábbinál intenzívebb vezetőségi munkával járt együtt. Az SZMSZ módosítás tervezetének az elkészítésével megkezdődött a tagság és a küldöttek eddiginél szorosabb kapcsolatának a kiépítése is. A tagság tájékoztatását immár évek óta szolgálja a rendszeres szakosztályi hírlevél valamint a MEE-honlap EISZ-aloldala. A szakosztály cikkekkel, rendezvény beszámolókkal, sőt tematikus lapszámmal is segítette az Elektrotechnikát. A 2013. évi rendezvények sikeresek, 50-100 fő közötti látogatottságúak voltak. Oldandó a Budapest-centrikusságot az EISZ az új, kiemelkedően innovatív miskolci KDSZ-be látogatott, megismerte az M2 és M4 metróvonalak üzemirányítási rendszerét, de olyan világviszonylatban is új technológiát is körbejárt, mint a hálózati energiatárolás. A paksi döntéshez is kapcsolódóan az idei évet az EISZ az európai energia-ipari célokat, trendeket és ezek technológiai, innovációs kihatásait vizsgáló, az ESZK-val és a MAIT-tal közös szervezésű, a BME-n kiemelkedő érdeklődés mellett megtartott rendezvénnyel kezdte. A VHTSZ Szakosztály beszámolója a 2014. évi Közgyűlésre A szakosztály az –korábbi időszakokhoz hasonlóan - alábbi témaköröket állította szakmai tevékenységének középpontjába: 

hálózatszerelési technológiák összefoglaló anyag készítése



rendezvények a hálózatszerelő vállalkozások bevonásával



tagság bővítése



eredményes gazdálkodás 25


E témakörök köré csoportosítható a szakosztály tevékenysége a múlt évi közgyűlés óta is. A hálózatszerelési technológiák összefoglaló anyag készítése vonatkozásában az alábbi technológiai oktatóanyagok készültek el: 

Kábelhálózat létesítés (2011-12)



KIF/KÖF szabadvezeték (2012)



Fogyasztói csatlakozó (2013-2014)

A „Transzformátorok” témakör technológiai anyagának elkészítése elkezdődött, és a tervek szerint 2014-ben készül el. A „Közvilágítás” témakörében még nincs döntés. A fenti szakmai anyagokra 2013 őszén – a hálózati engedélyesekkel és a MEE Központtal közösen - egy projektet indítottunk, amelyben részt vesznek az engedélyesek képviselői is, mint szakértők. A Fogyasztói csatlakozó anyag, már e projekt keretében készült el. A projekt végterméke az írott technológiai anyagokon túlmenően egy e-learning tananyag is. Reményeink szerint a projekt végeredményeképpen az adott témakörök OKJ-s előadásanyagai, jegyzetei is elkészülnének. Rendezvények: Az év során az alábbi „külső” rendezvényt tartottuk: 

munkavédelmi konferencia (2013) 

Téma: Munkavédelem különleges helyzetekben



résztvevők: engedélyesek, vállalkozók



kb. 70 fő résztvevő

A tervektől eltérően az őszi szakmai konferenciánkat nem tudtuk megtartani, jelentős részben az energetikai piac új jogszabályi rendelkezései által okozott problémák miatt, de az engedélyeseket ért gazdasági megszorítások következtében a szakosztály tevékenységekhez köthető hálózatszerelő vállalkozások pozíciója is meggyengült. Szakosztályunk tevékenyen részt vett a Vándorgyűlés szervezésében és a szekció levezetésben. 2013 január 01-től a szakosztály új jogi taggal bővült és egy jogi személy belépett a szakosztályba. Sajnos a már említett jogszabályok következtében meginduló szervezeti összevonások folyamányaként változások várhatóak. A szakosztály pénzügyileg sikeres gazdálkodást folytatott a 2012. évben is, a tagdíjak 100%-a befolyt, támogatást nem vett igénybe. A Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály beszámolója a 2014. évi Közgyűlésre A szakosztály küldetése: „A szakosztályhoz tartozó témakörökben gondoskodik a mindenkori szakmai, tudományos eredmények, ismeretek gyűjtéséről, azok átadásáról a MEE tagjainak, közvetlenül és a MEE helyi szerveződésein keresztül, segítve azok szakmai munkáját. Összefogja és segíti a szakosztály 26


témakörei iránt érdeklődő, illetve e témakörökben tevékenykedő tagok munkáját: bemutatva, megvitatva önálló szakmai eredményeiket, elősegítve szakmai fejlődésüket. Elősegíti fiatalok szakmai beilleszkedését, pályafutásuk elindítását. A szakosztályhoz tartozó témakörökben szakmai támogatást nyújt a MEE vezetésének a gazdaságot, társadalmat érintő állásfoglalások kialakításában. Ápolja és megőrzi a magyar elektrotechnika múltbeli értékeit.” VGKB szakosztály feladattervének teljesülése: A szakosztály lényegében véve teljesítette a küldetéséből fakadó fontosabb feladatokat. A MEE megújulási programjához kapcsolódva alakítottuk működését. A 2011. évi Országos Elnök-Titkári tanácskozáson megfogalmazott igényeknek megfelelően összeállítottuk és folyamatosa bővítjük azon előadók (és előadás-témáik) jegyzékét, akiket a MEE bármely szervezete felkérhet rendezvényeiken való fellépésre. Ez 82 előadás-címet jelent. Rendelkezésünkre áll „aktív” (jelenleg 168 fő) és érdeklődő tagtársaink folyamatosan karbantartott névjegyzéke (a MEE nyilvántartás szerint kb 1600 fő), akiket rendezvényeinkről értesítünk, illetve az aktuális dokumentumok megküldésével tájékoztatunk. Fontosabb eseményekről (pl. a szakmai napokról) a MEE tagság a honlapról vagy az Elektrotechnika folyóiratból tájékozódhat. Ismételten felajánlunk a régióknak és az helyi (üzemi) szervezeteknek előadástartást a szakterületünkhöz tartozó tématerületekről. A fiatalítás, vagy ahogy mi mondjuk: a „középkorúsítás” a szakmai napok előadóinak és hallgatóságának körében valósul meg végzős egyetemi hallgatók és/vagy fiatal szakemberek, egyetemi oktatók részvételével. Folyamatos erőfeszítéseket teszünk, hogy fiatalabb korosztályt aktivizáljuk, megismertessük a MEE közvéleményével majd pedig fokozatosan bevonjuk őket a szervezeti munkába. Szakosztályi összejövetelek helyszínei és témái 2013-ban:          

2013. 01. 29. Székház, IB-ülés; 2013. 02. 26. Székház, IB-ülés 2013. 03. 06. Látogatás az Óbudai Egyetemen 2013. 03. 26. Székház, IB ülés 2013. 04. 24. MVM-OVIT Zrt. Szakmai nap: „Transzformátorok és mérőváltók” 2013. 06. 05. Látogatás a Kaposvári Villamossági Gyár Kft.-nél a Nyugdíjasok KKP szervezetével a TTB-vel közösen. 2013. 10. 13. Látogatás az Albetirsa-i alállomáson a Nyugdíjasok KKP szervezetével a TTB-vel közösen. 2013.10. 15. Pannon Kincstár Tanoda, IB-ülés 2013. 11. 21. Pannon Kincstár Tanoda, IB-ülés 2013. 12. 11. Mókus söröző, évzáró beszámoló IB-ülés

Az Intéző Bizottság üléseinek emlékeztetői a honlapunkon olvashatók, a szakmai látogatásokról és előadásokról sajtóközlemények jelentek meg az Elektrotechnikában. Szervezési feladatok: A 2013. év fontos feladata volt a szakosztály vezetőségének megválasztása. Ezt az eseményt az ideiglenes Szervezeti és Működési Szabályzatunk szerint, Jelölő Bizottság megválasztása és annak munkája által, nem kis adminisztrációs tevékenység bevetésével bonyolítottuk le. Az Elnökségi Bizottságokba is delegáltunk szakembereket a szakosztályi tagok közül.

27


Több ülésen hosszan tárgyaltuk a szakosztályi SzMSz-ünket. Legtöbb gondot a vidéki tagok képviselete, tájékoztatása valamint szavazatuk újszerű, elektronikus és postai levelezés formájában történő kezelése jelentette. A többszörösen módosított javaslatot véleményezésre a tagság elé terjesztettük, majd a javaslatokkal kiegészített változatot szavazással elfogadtattuk. Ezután az így előkészített szakosztályi SzMSz-t az Elnökség elé terjesztettük jóváhagyásra. Szakmai nap: A 2013. évi szakmai napunkat „Transzformátorok és mérőváltók” témakörben rendeztük a VILLGÉP Szövetséggel, a VET-tel, a Nyugdíjasok KKP Szervezetével valamint az OVIT Üzemi Szervezettel közösen. Az elhangzott előadások a következők voltak:     





     

Transzformátor/mérőváltó állapot tényező szakértői rendszer Vörös Csaba/Tarcsa Dániel, Németh Bálint, Csépes Gusztáv, BMGE, Diagnostics Kft. A szigetelőpapír diagnosztikája, mint a komplex diagnosztika része Dr. Gaál-Szabó Zsuzsanna, Energochem Kft. Transzvill mérőváltók a DIN 42600 szerint. Tálosi István Transzvill Mérőváltó Zrt , Temesi Ottó H-ION kft. Új, magas teljesítményű szigetelő anyagok a Korax Műgyantagyártó Kft-től Gajda József, Korax Kft. Természetes észterekkel szerzett tapasztalatok és egyéb alternatív lehetőségek alkalmazása villamos berendezésekben. Környezet- és egészségvédelmi érdekeink a villamos-energia szolgáltatásban. Bocsi Ildikó, TPV Diagnosztikai és Kutató Kft. A folyékony – és gáz dielektrikumok diagnosztikájára vonatkozó nemzetközi szabványok változásai és várható hatásuk a villamos berendezések üzemeltetésére Dr. Szebeni Mária, TPV Diagnosztikai és Kutató Kft. A Diagnosztikai Üzem által végzett transzformátor diagnosztikai vizsgálatok és mérőváltó hitelesítések Laczkó Zsolt, MVM-OVIT Zrt. Új anyagok és technológiák az ABB kínálatában az energiamérés területén Darvas István, ABB Ltd. Rogowski-tekercses árammérő rendszer tervezése és fejlesztése Fekete Ádám, 3D-MotionControl Kft., Varga Balázs, VEIKI-VNL Kft. Műszerek a transzformátorok és mérőváltók ellenőrzéséhez Pástyán Ferenc, Rapas Kft. 765 kV-os transzformátor fejlesztések a CG Electric Systems Hungary Zrt.-nél Dr.Nádor Gábor, CG Electric Systems Hungary Zrt. Nagyteljesítményű szabályozós egyenirányító transzformátor tervezési kérdései Salamon Endre, Hyundai Technology Center Hungary Kft. A Siemens szerepe a hazai és európai elosztótranszformátor piac fejlődésében Hipszki Gyula, Siemens Zrt.

Az előadások anyagai megkereshetők a MEE szakosztályi honlapon együtt a korábbi évek előadásainak többségével. A szakmai napon elhangzott előadások alapját képezték a vándorgyűlésre benevezett előadásoknak, illetve Elektrotechnika cikkeknek. A 2013. évi Vándorgyűlésen Dr. Madarász György úr vezette a: „Villamos készülékek és berendezések innovatív megoldásai” című, A3 jelű szekciót, amelynek keretében a következő előadások hangzottak el:

28




Transzformátor szigetelőpapír diagnosztika és az élettartam-növelés lehetőségei -Dr. Gál Szabó Zsuzsanna (Energochem)  Transzformátor fejlődése más szemszögből Csernoch Viktor (ABB)  Az IEC 61850 számú szabvány bevezetésének hatása az energiaszállítás hatékonyságára Újhelyi Tímea (PÖYRY ERŐTERV)  Új Transzvill mérő-transzformátorok a DIN 426000 szerint Tálosi István (Transzvill), Temesi Ottó ( H-ION) A szakosztály képviseletében több tagunk is részt vett október 12-én a BME-n rendezett, „120 éves a Villamos Energia tanszék” jubileumi ünnepélyen. Jelenlét a MEE honlapján: Rendezvényeink, szakmai napok előadásainak anyagai, szakosztály emlékeztetők felkerülnek a szakosztályi honlap-részre. A folyamatos korszerűsítés ellenére a szakosztályi honlap lehetőségeinek kihasználásával még nem lehetünk elégedettek. A további fejlesztést részben a MEE közös honlappal együttműködve képzeljük el. A szakosztályi honlap-rész karbantartására külön felelőst választottunk. Jelenlét az „Elektrotechnika” folyóiratban: Rendszeresen jelennek meg a szakosztály által gondozott témakörökben cikkek, beszámolók a rendezvényeinkről, valamint sikeres előadások írott változatai. Szakterülethez tartozó cégek, vállalkozások felmérése (adatbank) kapcsolatuk erősítése a MEE-vel: Feladatunkat megfogalmaztuk, de egyes eseti kapcsolaterősítéstől eltekintve, átfogó tevékenység nem történt. Együttműködés a szakmai tanszékekkel: Szoros szakmai együttműködés az Óbudai Egyetem és a BMGE Villamos Energetika tanszékeivel van. A jövő feladatai: Számos területen további erőfeszítéseket kell tennünk, amely egyben folyamatos munkát is jelentenek. Például: 

Utánpótlás nevelése a MEE tagságban, szakosztályi munkához, feladatokhoz.



Szakterülethez tartozó cégek, vállalkozások felmérése (adatbank) kapcsolatuk erősítése a MEE-vel és a szakosztállyal.



A pártoló tagvállalatok támogatásának a szakosztályhoz irányítása.



Szakmai támogatás rendezvényeikhez.



Jobban kihasználni a honlap és elektronikus kapcsolattartás lehetőségeit.

biztosítása

területi,

üzemi,

ifjúsági

szervezeteknek

saját

2014. évi konkrét programunkhoz tartozik a „Villamos hajtások” témájában rendezendő szakmai nap, valamint két gyárlátogatás megszervezése.

29


Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztály éves beszámoló a 2014 évi Küldöttgyűlésre A szakosztály 2013. április 10-én megrendezte a tisztújító tagértekezletét. A tisztújító tagértekezlet megválasztotta a következő 3 évre az Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztály vezetőségét: Garai János – elnök Dr. Fodor István – titkár Dési Albert - elnökségi képviselő A szakosztály aktívan részt vett a 2013/2014 évi InfoShow szervezésében, a tematika összeállításában, ellátta a rendezvény szakmai felügyeletét. A rendezvénysorozat célul tűzte ki, hogy a létesítésben résztvevő szakemberek mindennapi munkáját segítse, útmutatást adjon a felelősségteljes minőségi munkavégzéshez, naprakész információt adjon a vonatkozó jogszabályi, szabványosítási háttérről. A 2013/2014 évi rendezvény címe: Épületek villamos berendezéseinek biztonsága I. Létesítés InfoShow szakmai felügyeletét ellátó kuratórium tagjai: Dr. Fodor István, Horogh Gyula, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc, Dr. Szedenik Norbert A szakosztály 2014 márciusában az Óbudai Egyetemmel és az EMOSZ-szal közösen napelemes tanfolyamot rendezett, amelyen több mint 50 résztvevő jelent meg. A szakosztályon belüli szakmai munka a munkabizottságokban zajlik. A különböző munkabizottságok a beszámolási időszakban több önálló ülést tartottak, ahol nagyszámú érdeklődő jelent meg. A témák aktualitását jelzi az a tény, hogy a rendezvényeken a tagok mellett számos nem-tag érdeklődő is megjelent. Az érintésvédelmi munkabizottság kéthavonta nyilvános ülést tartott, amelyeken a jogszabályok, szabványok változásáról adott tájékoztatást, aktuális szakmai problémákat vitatott meg, és egyes kérdésekben állásfoglalást alakított ki. Az ülésekről készült jegyzőkönyvet az Elektrotechnikában és a honlapon közzé tette. Az ülések közötti időszakban számos szakmai problémával fordultak a MUBI-hoz, illetve annak vezetőjéhez. Ezért ezekre a sürgősen megválaszolandó problémák megoldására három fős Operatív Bizottságot hozott létre az ÉV-MUBI (Kádár ABA, Arató Csaba, Dr. Novothny Ferenc), amelynek eredményeként számos tanáccsal látta el az iparban dolgozó kollégákat. Villamosság a mezőgazdaságban munkabizottság folytatta a megújuló energiaforrások mezőgazdasági alkalmazásával kapcsolatos kérdések megvitatását, különös tekintettel a biomassza és hőszivattyúk alkalmazási lehetőségeire. A MUBI vezetője, Dr. Sibalszky Zoltán, mint egyetlen külföldi meghívott, részt vett a törökországi Ispartában 2013 májusában tartott „ISPARTAK” konferencián, mint annak főelőadója. A MUBI részt vett a CIGR IV.( „Villamos és Energia”) szekció munkájában,és előadásokat tartott 2013. szeptemberben, Krakkóban tartott 34.nemzetközi szimpóziumán. Részt vett a Gödöllőn 2013. októberben tartott III. Nemzetközi Synergia Konferencia szervezésében. 2013. december 10-én a MUBI megtartotta 600. jubileumi ülését. A villámvédelmi munkabizottság tagjai által a 2013. évben végzett fő feladatok: 30




tájékoztató előadások tartása a villámvédelmi szabályozásokban várható változásokról (MSZ EN 62305 1. és 2. kiadása közötti eltérések);



mintatervek elkészítése a villámvédelmi tervezők és felülvizsgálók számára;



előadások tartása az áprilisban Magyarországon megrendezett nemzetközi elektrosztatikai konferencián, amelynek megszervezésében is aktívan részt vettek;



elektronikus oktatási tananyag készítése a villámvédelmi felülvizsgálók számára szervezett akkreditált felnőttképzésekhez (Villámvédelmi felülvizsgáló, OKJ 33 522 04 0001 33 10, I. és II. modul);



a Magyar Mérnöki Kamara által szervezett villámvédelmi tanfolyamok akkreditálása;



részvétel az munkájában;



részvétel az új OTSZ előkészítő munkájában;



a munkabizottsághoz gyakorlati és értelmezési kérdésekkel forduló villámvédelmi szakemberek tájékoztatása.

IEC

TC

81

villámvédelmi

munkabizottság

szabványelőkészítő

Az ipari-elektrosztatikai munkabizottság A 2013. év legnagyobb feladata a Nemzetközi Elektrosztatikai Konferencia megszervezése volt, tekintettel arra, hogy a MUBI tagjainak kiemelt szerepe volt mind a nemzetközi szervezet, mint a szervezőbizottság, mind a tudományos bizottság munkájában (lásd. melléklet) A másik témakör, amivel a MUBI foglalkozott, az új OTSZ elektrosztatikával foglalkozó részének véleményezése volt. A tűzvédelmi munkabizottság A munkabizottság 2013. évi működésének legnagyobb részét az OTSZ módosításában történő aktív részvétel adta. Ennek keretében a munkabizottság – integrálva a többi munkabizottság részéről megjelenő javaslatokat, és egyeztetve más szakmai szervezetekkel is – önálló javaslatot adott be a BM OKF-hez, illetve véleményezte a rendelet október folyamán megjelent tervezetét. Az ezzel kapcsolatos munka nagyrészt elektronikusan zajlott, személyes egyeztetésre a rendelettervezet véleményezésekor került sor. Tűzvédelmi kérdések kapcsán került sor a MABISZ-szal történő kapcsolatfelvételre, annak érdekében, hogy a tűzvédelem hazai helyzetét pontosabban fel lehessen mérni, és ennek alapján meg lehessen határozni a MEE és a MABISZ közötti együttműködés lehetőségét, területeit. Az együttműködési megállapodás aláírása időközben megtörtént. A robbanásbiztonság-technikai munkabizottság A Munkabizottsági ülések havonta egy alkalommal kerültek megszervezésre. Általános résztvevői létszám: 5-10 fő. A következő témakörök kerültek megbeszélésre: 

összeállítottak egy általános támogatói felületet: http://atex.hu/mee/, ahol a következő témakörökben találnak iránymutatást a felhasználók:



technológiai specifikáció



szakember kiválasztás 31




beszerzés



Ex Mindentudó



mobil telefon alkalmazhatósága robbanásveszélyes térben



élettartam követés fontossága robbanásveszélyes térben

-

A MUBI a megtárgyalt főbb kérdésekről 2014 márciusában szakmai állásfoglalást adott ki. Haddad Richárd főtitkár

32


33


34


35


36


37


38


39


40


A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGÁNAK JELENTÉSE, A MEE KÜLDÖTTGYŰLÉSE SZÁMÁRA A 2013 ÉVI MUNKÁJÁRÓL.

Az Ellenőrző Bizottság munkája, az előző időszakokhoz igazodva, 2013 évben is két feladatkörhöz kapcsolódóan végezte:

1. Az Egyesület éves gazdálkodási dokumentumainak ellenőrzése. 2. Szervezetek komplex ellenőrzése. 1. Az Egyesület éves gazdálkodási dokumentumainak ellenőrzése. Az Ellenőrző Bizottság 2014. március 25.-én megkapta a MEE 2013 üzleti évhez tartozó egyszerűsített beszámolót, közhasznúsági mellékletét, a beszámolóhoz tartozó kiegészítő adatokat és a könyvvizsgálói jelentést. (Továbbiakban: dokumentumok). Április 1.-én a GB és az EB együttes ülésen áttekintette ezeket a dokumentumokat. A kért kiegészítéseket és módosításokat, illetve a vezetői összefoglalóval kiegészített beszámolót az EB április 07-én megkapta, 10.-én pedig értékelte. Az Ellenőrző Bizottság a MEE 2013 évi módosított dokumentumainak egyeztetése után 100%-os szavazattal, az alábbi határozatot hozta: EB.1/2014 számú határozat: A MEE Ellenőrző Bizottsága átvizsgálta a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2013 évi egyszerűsített beszámolóját, az ehhez tartozó közhasznúsági melléletét, valamint a könyvvizsgálói jelentést. Ezen dokumentumokban foglaltak már tartalmazzák a Gazdasági Bizottság és az Ellenőrző Bizottság által kért javításokat, kiegészítéseket, így azokat a Közgyűlésnek elfogadásra javasolja.

2. Szervezetek komplex ellenőrzése. Az Ellenőrző Bizottság a választásokat követő alakuló ülésén elfogadott 2013. évi munkaterve alapján végezte a szervezetek ellenőrzését. Ez alapján három szervezet munkáját ellenőrizte ebben az évben az EB: 

Paksi Erőmű Szervezete



Győri Területi Szervezet



ABB Üzemi csoport

2.1.

A Paksi Erőmű Szervezet ellenőrzése után az EB a következő határozatot hozta:

EB.2/2014 számú határozat: A MEE EB a Paksi Erőmű Szervezete ellenőrzése során annak működésében törvénytelenséget, vagy az egyesület törvényes működését akadályozó hibát nem talált. A Győri Területi Szervezet ellenőrzésének tapasztalatait az EB következő határozatában foglalta össze:

2.2.

EB.3/2014 számú határozat: A MEE EB a Győri Területi Szervezet ellenőrzése során annak működésében törvénytelenséget, vagy az egyesület törvényes működését akadályozó hibát nem talált. 41


Az ABB Üzemi csoport ellenőrzésével kapcsolatban az EB következő egyhangú határozatot hozta:

2.3.

EB.4/2014 számú határozat: A MEE EB az ABB Üzemi Csoport ellenőrzése során annak működésében törvénytelenséget, vagy az egyesület törvényes működését akadályozó hibát nem talált.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az Ellenőrző Bizottság jelentését fogadja el! Budapest, 2014. április 10. Ángyánné Kiss Zsuzsanna Ellenőrző Bizottság elnök

42


AZ ETIKAI BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA A MEE 2014. ÉVI KÜLDÖTTGYŰLÉSÉN

Az Etikai Bizottság feladata az etikai ügyekben kapott bejelentések kivizsgálása. A beszámoló készítésére vonatkozó időszakban nem került egyetlen ügy sem a Bizottság elé. Budapest, 2014. április 9. Balázs Péter MEE Etikai Bizottság elnöke

43

Magyar Elektrotechnikai Egyesület FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

Az Egyszerűsített éves beszámolóról készült jelentés Elvégeztem a MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET (1075 Budapest, Madách Imre út 5.III. em.) mellékelt 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely Egyszerűsített éves beszámoló a 2013. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből – melyben az eszközök és források egyező végösszeg 303.440 EFt, a mérleg szerinti eredmény 8.637 EFt veszteség -, és az ezen időponttal végződő évre vonatkozó eredménykimutatásból, valamint a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó információkat tartalmazó közhasznúsági mellékletből áll, a továbbiakban Egyszerűsített éves beszámoló. A vezetés felelőssége az Egyszerűsített éves beszámolóért A vezetés felelős az Egyszerűsített éves beszámolónak a számviteli törvényben foglaltakkal és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvekkel összhangban történő elkészítéséért és valós bemutatásáért, valamint az olyan belső kontrollokért, amelyeket a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól mentes Egyszerűsített éves beszámoló elkészítése. A könyvvizsgáló felelőssége Az én felelősségem az Egyszerűsített éves beszámoló véleményezése könyvvizsgálatom alapján. Könyvvizsgálatomat a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottam végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljek bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzem meg és végezzem el, hogy kellő bizonyosságot szerezzek arról, hogy az Egyszerűsített éves beszámoló mentes-e a lényeges hibás állításoktól. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az Egyszerűsített éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az Egyszerűsített éves beszámoló akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az Egyszerűsített éves beszámoló Egyesület általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollt azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy az Egyesület belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének és a vezetés által készített számviteli becslések ésszerűségének, valamint az Egyszerűsített éves beszámoló átfogó prezentálásának értékelését is. Meggyőződésem, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt könyvvizsgálói záradékom, véleményem megadásához. Záradék (vélemény) A könyvvizsgálat során a MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET Egyszerűsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az Egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményem szerint az Egyszerűsített éves beszámoló a MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 2013. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A közhasznúsági melléklet, valamint az azt kiegészítő adatokat tartalmazó mellékletek az Egyszerűsített éves beszámolóval összhangban vannak. Budapest, 2014. március 23. Némethné Futás Csilla ügyvezető Németh és Társa KFT 1104.Budapest, Mádi u. 133. MKVK 000239

Némethné Futás Csilla Bejegyzett könyvvizsgáló MKVK 003802

44

Magyar Elektrotechnikai Egyesület KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZET EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEGE

45

Magyar Elektrotechnikai Egyesület KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZET EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ EREDMÉNY-KIMUTATÁSA

46


47


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 2013. ÉVI ZÁRÓ DOKUMENTUMAIRÓL

A Fővárosi Bíróság a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet (továbbiakban: MEE) 1989-ben, 390. nyilvántartási sorszámon 13. Pk. 60.421/1989/11. számú végzéssel, mint társadalmi szervezetet vette nyilvántartásba, majd a 2000. január 20-án kelt végzésével közhasznú szervezetté nyilvánította. A MEE 2013-ban is az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI törvény előírásainak figyelembevételével, a 2013ban módosított alapszabálya és belső szabályzatai figyelembevételével végezte tevékenységét. Fontos megjegyezni, hogy a fenti törvények helyébe lépő 2011. évi CLXXV Civil szervezetekről szóló törvény 2014. májusáig még a korábbi törvényeknek való megfelelés szerinti működésre lehetőséget biztosít. A beszámoló készítésénél azonban már a 2011. évi CLXXV Civil szervezetekről szóló törvény szerint kellett eljárni, amely többek között az eddig megszokott közhasznúsági jelentés helyett egy online kitöltendő kötött formátumú közhasznúsági melléklet kitöltését teszi kötelezővé. Mivel ennek megértése nem hozzáértő számára meglehetősen bonyolult, ezért készült a jelen vezetői összefoglaló. Fontos kiemelni a Közhasznúsági melléklet 7. pontját: „Közhasznú jogállás megállapításához szükséges mutatók”. Ennek a pontnak 2014-től lesz jelentősége a MEE szempontjából, hiszen akkor már az új „Civil törvénynek” megfelelő közhasznú megfeleltetés és Alapszabály alapján kell működnünk. Az ebben a pontban meghatározott mutatók objektív alapon zárják ki, vagy teszik lehetővé a közhasznú jogállás megtartását. Az „Erőforrás ellátottság mutatói” és „Társadalmi támogatottság mutatói” közül egynek-egynek kell megfelelni a közhasznú jogállás megtartása érdekében. Hogy előrelátóan bebiztosítsuk magunkat, 2012-ben a vonatkozó törvényeknek megfelelően bejelentettük a MEE munkájában közreműködő közérdekű önkéntesek tevékenységét, annak érdekében, hogy mindkét mutatónál lehetőség szerint már két pilléren álljunk 2014-ben. 1. Számviteli beszámoló A MEE tevékenységét a hatályos alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata, ügyrendjei, gazdálkodási szabályzatai alapján végzi a mindenkori érvényes jogszabályok szerint a GB (Gazdasági Bizottság) javaslatai és az EB (Ellenőrző Bizottság) felügyelete mellett. A MEE 2013. évi beszámolója az egyszerűsített éves beszámoló mérlege, eredménykimutatása, közhasznúsági és kiegészítő melléklete adataiból áll. 2. Költségvetési támogatás: 2013. évben az egyesület költségvetési forrásból támogatásban nem részesült. 3. Vagyon alakulása 2013. január 1-én a MEE mérleg szerinti saját tőkéje 288.686 EFt volt. Ennek összetétele: Induló tőke 13.986 EFt, Tőkeváltozás (eredménytartalék) a „megalakulástól” (1992. január 1től) 2012. december 31-ig 274.700 EFt. A Tőkeváltozásból 286.335 EFt a cél szerinti majd a közhasznú tevékenységek nyereségéből, 11.635 EFt a vállalkozási tevékenység veszteségéből származik. A 2013. évi gazdálkodási eredmény összevontan 8.637 EFt veszteség, ami a közhasznú tevékenység 9.135 EFt veszteségéből és a vállalkozási tevékenység 498 EFt nyereségéből tevődik össze. Mindezek eredményeként a saját tőke állománya 2013. december 31-én 280.049 EFt. A 2013. évi – 8 637 EFt eredmény összetétele: o közhasznú és vállalkozási tevékenység eredménye: 1.828 EFt; o rendkívüli tevékenység vesztesége: 10 465 EFT (a MEE Szegedi Szervezetének koordinálásával 2012-ben létrehozott és jellemzően a régió szervezetei, valamint a központ által finanszírozott Jedlik Ányos köztéri szobor térítésmentes átadása a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata részére) 48


Célszerinti juttatás A MEE célja szerinti tevékenysége keretében 2013. évben:  a tagság körében ingyenesen nyújtotta az Elektrotechnika c. szakmai folyóiratot,  fejlesztette honlapját, elektronikus hírlevelét és tagnyilvántartó rendszerét a szakma és a tagság hiteles információ szolgáltatása érdekében,  az egyesületi szakosztályok/társaságok és szervezetek által a tagság számára ingyenesen szervezett rendezvényeket, előadásokat, vitadélutánokat egyéb szakmai összejöveteleket, munkabizottsági üléseket stb.  Adott pénzbeli és/vagy nem pénzbeli támogatások: o Nyugdíjas Villamos Szakemberek Alapítványa részére adott támogatást 314 EFt összegben; o Magyar Energetikai Társaságnak 170 EFt. 4. Egyéb kapott támogatás  Az adózók SZJA 1 %-os felajánlásaiból 558 EFt, az Elektrotechnika lap működésére fordítottunk anyagi forrást.  Jogi személyek támogató adományai: Paksi Atomerőmű Zrt. 1 500 EFt; EDF DÉMÁSZ Zrt. 1 000 EFt; GE Hungary Kft 200 EFt; Innotica Kft 60 EFt; MEE Világítástechnikai Társaság 150 EFt; Magánszemély 26 EFt;  További közel 100 cég összesen 17.960.600,- Ft pártoló tagdíjjal segítette a MEE közhasznú működését. 5. Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatás Rendszeres juttatásban a vezető tisztségviselők nem részesültek, részükre igazolt belföldi kiküldetési költségeik kerültek megtérítésre. 6. Közhasznú tevékenység tartalmi beszámolója 2013. évi közhasznú tevékenységünket elsősorban továbbra is a szakmai kultúra terjesztése, az iparági eredmények ismertetése, ismeretterjesztése, továbbá oktatás, szakmai tanácsadás, részvétel az energetika alakításában, az elektrotechnika népszerűsítése tevékenységek tették ki. Az Elektrotechnika folyóiratot és mellékletét továbbra is eljuttattuk tagjainknak, oktatási és egyéb intézményekbe, társszervezetekhez annak érdekében, hogy rendszeres információt biztosítsunk számukra. Honlapunkat, hírlevelünk és tagnyilvántartó rendszerünket folyamatosan fejlesztjük annak érdekében, hogy elektronikusan is minél szélesebb körben és minél gyorsabban ismertethessük a szakmával foglalkozókkal, az iránta érdeklődőkkel és tagságunkkal az iparban történt legfontosabb eseményeket és eredményeket. A MEE a többször módosított 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet alapján a FAM Bizottság munkáját segítette a munkacsoportokba delegált szakemberek közreműködésével. Kialakította független szakmai állásfoglalását a „.../2013. (...) NGM rendelete a villamos felhasználói és összekötő berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek üzembe helyezésének szabályairól” tervezetről. A szakmai továbbképzések színvonalának biztosítása érdekében az MSZ EN ISO 9001:2009 minőségirányítási rendszert működtetünk és bevezettük „Minősített felnőttképzési rendszerünket” az országszerte egységes színvonalú és tartalmú képzéseink szervezése érsekében. A Felnőttképzési Akkreditáló Testület által 2004. március 24. óta akkreditált intézményként működünk, több mint 10 OKJ szakma képzését, illetve vizsgáztatását végezzük 10 egyéb szakmai továbbképzés oktatásán túlmenően. Továbbra is kiemelten kezeltük a nem bevételes szakmai tájékoztató jellegű rendezvényeket, munkabizottsági üléseket, melyen a MEE tagokon túl számos más érdeklődő is részt vett. Az elektrotechnika népszerűsítése, tehetséges fiatalok felkutatása és a mérnök utánpótlással szorosan összefüggő

49


tehetséggondozás érdekében meghirdettük a „Hobbim az elektrotechnika” pályázatunkat és a „Diplomaterv és Szakdolgozat” pályázatunkat, amelyek során több tehetséges fiatalnak biztosítottunk publikálási, előadási és szakmai kiállításokon való részvételi lehetőséget. Az állami befizetési kötelezettségeinknek határidőre eleget tettünk. 7. Könyvvizsgálói záradék kivonata: „A könyvvizsgálat során a MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET Egyszerűsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az Egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményem szerint az Egyszerűsített éves beszámoló a MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 2013. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A közhasznúsági melléklet, valamint az azt kiegészítő adatokat tartalmazó mellékletek az Egyszerűsített éves beszámolóval összhangban vannak.” Budapest, 2014. április 8. Összeállította: Günthner Attila irodavezető

50


AZ EGYESÜLETI ELNÖKSÉG JAVASLATA A TÖRVÉNYVÁLTOZÁSOK MIATT ESEDÉKESSÉ VÁLT ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSRA

Elsődleges cél a civil szervezetekre vonatkozó törvénynek (2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról , továbbiakban: CTV), valamint a 2014. 03. 15.-től hatályba lépő 2013. évi V. törvény Polgári Törvénykönyvnek (továbbiakban: Ptk.) megfelelve (a kogens elemeinek beépítésével, de élve a „diszpozítív szabályalkotási elv” adta lehetőségekkel) az Egyesület Alapszabályának módosítása úgy, hogy megfeleljen a közhasznú minősítésnek, és a teljesen új megközelítésű polgári jognak is. A cél eléréséhez több feltétel egyidejű teljesítése szükséges: 

az Alapszabály teljes átvizsgálása és CTV követelményeinek való megfelelés (kiemelten a közhasznú feltételeknek való megfelelőség auditja).



a Ptk. újszerű jogértelmezésének átültetése az Alapszabályba úgy, hogy az Egyesület hagyományai a legkevésbé csorbuljanak.



a vezető testületekkel szemben támasztott követelmények megfeleltetése úgy, hogy ne legyen szükség soron kívüli tisztújítás elrendelésére.



a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek törvényes elismertetése és önálló, saját hatáskörű képviselet biztosítása.

A cél elérése érdekében a MEE megbízott jogászának, illetve több illetékes szakértő bevonásával készült el az írásban is előterjesztett új Alapszabály tervezet.

51


A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2014. május 17.

Annak érdekében, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény harmadik könyve, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény előírásainak megfelelően a Magyar Elektrotechnikai Egyesület a működését folytathassa, az Egyesület Alapszabályát a Küldöttgyűlés az alábbiak szerint módosítja és – a módosításokat dőlt betűvel írva – a módosításokkal az alábbiak szerint, egységes szerkezetbe foglalja.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.

§

Az Egyesület neve és székhelye

1.1.

Az Egyesület neve: Magyar Elektrotechnikai Egyesület rövidítése:

MEE

angolul:

Hungarian Electrotechnical Association

franciául:

Association Electrotechnique Hongroise

németül:

Ungarischer Elektrotechnischer Verein

oroszul:

Vengerszkoje Elekrotyehnyicseszkoje Obscsesztvo

1.2.

A MEE országos szintű szakmai, közhasznú civil szervezet, amely mint önálló jogi személy nemzetközi tevékenységet is folytat.

1.3.

Az Egyesület székhelye: 1075 Budapest, Madách Imre út 5. III. emelet

1.4.

Az Egyesület bélyegzője (köriratban): MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 1900.

1.5.

Az Egyesület honlapja: www.mee.hu

1.6.

Az Egyesület jelvénye: ezüstszínű, egyenlő oldalú háromszögre ráhelyezett, ezüstszínű körgyűrű, melynek körirata MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 1900, belül kék alapon ezüstszínű M E E betűkkel.

1.7.

Az Egyesület zászlója: kék alapon, ezüstszínű jelvénnyel.

1.8.

Az Egyesület alapítási éve: 1900.

1.9.

Az Egyesületet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény előírásai szerint – a Fővárosi Bíróság 390. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette a 6. 52


Pk. 60421/1. számú végzésével 1989. október 5-én. 1.10.

A Fővárosi Bíróság 13. Pk.60.421/1989/11. számú végzésével a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet közhasznú szervezetté minősítette 2000. évi január hó 20. napján.

1.11.

Az Egyesület jogállása: közhasznú civil szervezet.

2.

§

Az Egyesület célja és feladatai

2.1.

Az elektrotechnika gyakorlata és fejlesztése általában, különös tekintettel a hazai viszonyokra, az elektrotechnika tudományával és gyakorlatával foglalkozók közötti kapcsolat építése, a szakmai kultúra közhasznú terjesztése, a hagyományok ápolása, az oktatási, tanácsadási, képviseleti, szakértői és véleményezési tevékenység és ennek elősegítése.

2.2.

Az Egyesület, mint független közhasznú, tudományos szakmai szervezet, közvetlen politikai és vallási tevékenységet nem folytat és nem támogat, szervezete pártoktól független és azoktól anyagi támogatást nem kap, és nem nyújt, továbbá országgyűlési képviselői, valamint megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat. Nem állít jelöltet továbbá az Európai Parlamentbe, megyei jogú város képviselő testületébe, nem jelöl polgármesteri posztra.

2.3.

Az Egyesület feladata különösen: 2.3.1.

az elektrotechnikát és az energetikát érintő államigazgatási, gazdasági és szakmai döntések véleményezése, közreműködés végrehajtásukban,

2.3.2.

javaslatok kidolgozása az elektrotechnika és az energetika szakmai területet érintő jogalkotási munkában szakmai-társadalmi bázison,

2.3.3.

az elektrotechnikával és az energetikával összefüggő jogalkalmazás figyelemmel kísérése és értékelése, javaslatok kidolgozása a jogalkalmazás fejlesztésére,

2.3.4.

szakmai érdekképviselet biztosítása,

2.3.5.

közhasznú fórum biztosítása a tevékenységi körét érintő kérdések megvitatására. Ennek érdekében az Egyesület többek között előadásokat, vitaüléseket, konferenciákat, kiállításokat rendez, szakmai tanulmányutakat szervez, publikációs tevékenységet fejt ki, ezzel összefüggésben kiadói jogot gyakorol, szakkönyvtárat létesít és tart fenn, részt vesz a szakemberek tudományos és gyakorlati képzésében és továbbképzésében,

2.3.6.

az elektrotechnika és az energetika szakmaterületén folyó műszaki fejlesztést, innovációt, a műszaki alkotó tevékenységet érintő gyakorlatot figyelemmel kíséri. Ennek során fórumot biztosít a kívánatos és az ettől eltérő gyakorlat megvitatására és elemzésére. Szorgalmazza a kívánatos gyakorlat elterjesztését,

2.3.7.

szakmai segítséget nyújt tagjai részére, bel- és külföldi kapcsolatok megszervezésével. Fórumot biztosít az elektrotechnika és az energetika szempontjából sajátos tevékenységi körű jogi tagok (kutató intézetek, fejlesztő vagy menedzser vállalatok és vállalkozások, stb.) problémáinak feltárására és a 53


megoldások kidolgozására, 2.3.8.

tevékenységi körében szakértői tevékenységet végez. Belső szabályzatának megfelelően tagjai, illetőleg más szervezetek és személyek megbízása, megkeresése alapján a tevékenységével összefüggő kérdésekben szakvéleményt ad, feladatkörében szakértői tevékenységet fejt ki,

2.3.9.

részt vesz az Egyesület tevékenységi körét érintő nemzetközi szervezetek hazai konferenciáinak előkészítésében és szervezésében,

2.3.10. az elektrotechnikai és az egyesületi munka elismerésére és ösztönzésére pályázatokat ír ki. Kitüntetéseket alapít és adományoz. Javaslatot tesz külső szervezeteknek kitüntetések adományozására, 2.3.11. az elektrotechnika és az energetika szakmaterültén működő külföldi tudományos egyesületekkel kapcsolat kiépítése és fenntartása. 2.4.

Az Egyesület feladatainak teljesítése során és érdekében együttműködik az Egyesület tevékenységi körét érintő állami és társadalmi szervekkel, valamint más egyesületekkel.

2.5.

Az Egyesület feladatkörében a következő közhasznú tevékenységeket folytatja:

2.6.

–

Az elektrotechnikával kapcsolatos tudományos tevékenység és kutatás, az eredmények hasznosításának gyakorlati tanulmányozása, művelése, az elektrotechnikai alkotások és az alkotók jogvédelme.

–

Az elektrotechnikai kultúra ápolása és terjesztése.

–

Az alkotói tevékenység és az alkotások hasznosításának szakmai-társadalmi eszközökkel való elősegítése.

–

Közreműködés az elektrotechnikai vonatkozású, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény által meghatározott célok megvalósulása érdekében.

–

Közreműködés a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben meghatározott feladatok megvalósításában.

Az Egyesület közhasznú tevékenységét közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

a

következő

jogszabályokban

előírt

2.6.1.

Tudományos tevékenység, kutatás keretében: Együttműködés a tudomány, technológia és innováció stratégia kialakításában, megvalósításában, a kutatásfejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 30. §.-a szerint.

2.6.2.

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés keretében: A középfokú alap és felnőttképzés szakirányú tevékenységének támogatása a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény 3.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés b) és c) pontjai, továbbá a (3) bekezdés b) pontja, valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. Törvény 1. § (1) bekezdés g) pontja szerint.

2.6.3.

Kulturális örökség megóvása keretében: a hazai és a környező országokban fellelhető magyar vonatkozású technikai létesítmények feltérképezése, monográfiák készítése, az Elektrotechnikai Múzeum szakmai támogatása - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény 46. § (1) és (2) bekezdés a) pont, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a 54


közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 48. § és 50. §- szerint. 2.6.4.

Nagyfeszültségű SF6 gáz szigetelésű berendezések szerelőinek képzése, minősítése, valamint a villamos ipar éves gáz mérleg jelentésének elkészítése 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet 5.§ (3); 11.§ (7).

2.7.

Az Egyesület hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

2.8.

Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról rendelkező 2011. évi CLXXV. törvény 32.§ (4) bekezdése alapján a közhasznú jogállás feltételének megfelel, mert megfelelő erőforrás áll a rendelkezésére, miután az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában teljesül, azaz a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív és c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

2.9.

Az Egyesületnél megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki, miután a 2011. évi CLXXV. törvény 32.§ (5) bekezdése alapján az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában az alábbi feltételeknek eleget tett: a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az idézett törvény 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, b) közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, és a c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységét végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően. A közhasznú Egyesület jogosult használni a közhasznú megjelölést.

2.10.

Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagságán kívül álló természetes és jogi személyek is részesülhessenek közhasznú szolgáltatásaiból.

2.11.

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait, azok igénybevételének módját, illetve a közhasznú működésről, a határozatokba való betekintés módjáról szóló tájékoztatást az Egyesület hivatalos lapjában, és az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra.

2.12.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

2.13.

Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

II. NYILVÁNOSSÁG

55


3.

§

Az Egyesület tevékenysége nyilvános. Az Egyesület döntéshozó szerveinek határozatai, és az Egyesület működéséhez érkezett támogatásokat tartalmazó nyilvántartások nyilvánosak. Az Egyesület irataiba, a nyilvántartásokba, a közhasznúsági mellékletbe - a titkárságon tett előzetes bejelentés alapján, a titkárság vezetőjének engedélye alapján - bárki betekinthet. Az előzőek nyilvánosságra hozatalát az Egyesület a rendszeresen kiadott Elektrotechnika című hivatalos lapjában, továbbá a honlapon 30 napra történő megjelentetése biztosítja, ahol ugyancsak meg kell jelentetni az Egyesület működési módjának, a szolgáltatásai igénybevétele módjának rendjét és beszámolóit. Az Egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját- kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt- az adott üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Az Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. A letétbe helyezett beszámolót a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

III. TAGSÁGI VISZONY

4.

§

Az Egyesület tagjai

Az Egyesület önkéntesség alapján a 2.§. pontban meghatározott célok érdekében közösen tevékenykedő természetes és jogi személyiségű tagokból áll. 4.1.

Tagsági viszony keletkezése: Az Egyesület tagja lehet minden természetes személy, illetőleg gazdálkodó és egyéb szervezet (jogi személy), aki, illetve amely az Egyesület Alapszabályát és célkitűzéseit elfogadja, és belépési kérelmét az Egyesület Elnöksége elfogadja. A tagregisztrációra jogosult szervezet gondoskodik a tagfelvétel előkészítéséről. A belépési kérelmeket az Elnökség a soron következő ülésén hagyja jóvá és döntéseiről évente tájékoztatja a Küldöttgyűlést. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

4.2.

Az egyesületi tag jogállása: –

Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. 56


4.3.

–

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az Alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

–

A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

–

A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az Alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

–

A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Tagsági formák: 4.3.1.

rendes tag (természetes személy),

4.3.2.

pártoló tag (természetes, vagy jogi személy).

A jogi személyiségű pártoló tag jogait képviselőn keresztül gyakorolja. 4.4.

A tagsági viszony megszűnése 4.4.1. 4.4.1.1.

Az egyesületi tagság megszűnik: A tag kilépésével. A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

4.4.1.2.

A tag kizárásával. A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy küldöttgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén – ilyen különösen az egy éves időtartamot meghaladó és felszólítást követő 30 napon belül sem rendezett tagdíjfizetési elmaradás – a tag regisztrációra jogosult szervezet – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizárást kimondó határozat ellen 15 napon belül halasztó hatályú írásban tett fellebbezéssel lehet élni az Egyesület Elnökségéhez, a fellebbezést az Elnökség 60 napon belül köteles elbírálni és a határozni. A tag kizárását az Elnökség hagyja jóvá és döntéseiről évente tájékoztatja a Küldöttgyűlést.

4.4.1.3. 4.4.2.

Természetes személyeknél a tag halálával, a jogi személyiségű tag esetén a tag jogutód nélküli megszűnésével. A tagság megszűnésének időpontja a 4.4.1.1. pont esetén a kilépés bejelentésének napja, a 4.4.1.2. pont esetén a határozat jogerőre emelkedésének napja, a 4.4.1.3. pont esetén pedig a tag halálának, illetőleg a gazdálkodó és egyéb szervezet megszűnésének napja.

5.

§ 57


Az Egyesület tagjainak kötelezettségei és jogai

5.1.

5.2.

5.3.

5.4.

A tagok kötelezettsége: –

Az Egyesület tagja köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

–

Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

–

Köteles a küldöttgyűlés által megállapított éves tagdíjat megfizetni. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesület minden tagja: 5.2.1.

részt vehet az Egyesület tevékenységében és nyilvános rendezvényein,

5.2.2.

választhat és választható az Egyesület szerveibe,

5.2.3.

az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – bíróság előtt megtámadhatja,

5.2.4.

igényt tarthat az Egyesület tevékenységével kapcsolatos információkra.

Az Egyesület rendes (természetes személy) tagja: 5.3.1.

az Egyesület bármely tisztségére jelölhető és megválasztható, ha a jelölést elfogadta,

5.3.2.

az Egyesület bármely propagandát fejthet ki,

5.3.3.

küldöttet választhat és küldötté választható.

tisztségére

jelölteket

javasolhat,

és

érdekükben

Az Egyesület természetes vagy jogi személyiségű pártoló tagjának az 5.2. pontban – az 5.2.2 pont valamint az 5.3 pont kivételével - megfogalmazottakon túlmenően kétoldalú szerződésben meghatározott jogai és kötelezettségei lehetnek és ennek, továbbá a jelen Alapszabályban foglaltak alapján részt vesz az Egyesület életében.

58


IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

§

6.

Az Egyesület szervei

6.1.

Küldöttgyűlés,

6.2.

Elnökség (ügyvezető és képviselő szerv),

6.3.

Felügyelő Bizottság (felügyelő szerv),

6.4.

Etikai Bizottság,

6.5.

Titkárság,

6.6.

Jogi személyiségű szervezeti egységek, amelyek egyben tagregisztrációra is jogosultak,

6.7.

Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységek, Az egyes szervezetek az alábbi elvek alapján szervezik az egyesületi tevékenységet: –

az Egyesület helyi tevékenységét az üzemi és területi szervezetek fogják össze, amelyek egyben tagregisztrációra is jogosultak,

–

a szakmai tevékenységet a Szakosztályok és a Társaságok szervezik,

–

az Egyesület munkáját az állandó és ideiglenes bizottságok segítik.

§

7.

A Küldöttgyűlés

7.1.

Az Egyesület döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés. A Küldöttgyűlés a három éves időszakra megválasztott küldöttekből, és az Egyesület vezető tisztségviselőiből álló országos testület. A küldötteket a regisztrált tagságú szervezeti egységek tagjai választják, minden megkezdett 25 tag után 1 fő küldött választható.

7.2.

A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 7.2.1.

az Alapszabály megállapítása és módosítása,

7.2.2.

az Elnökség és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának - ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentése - valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása,

7.2.3.

felmentvény megadása,

7.2.4.

az éves költségvetés elfogadása,

7.2.5.

a vezető tisztségviselők, azaz az Egyesület elnökének és főtitkárának és az Elnökség többi választott tagjának a megválasztása, visszahívása,

7.2.6.

a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll,

7.2.7.

az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása, 59


7.2.8.

az Egyesület szervezetébe tartozó jogi személyiségű szervezet létrehozása, a jogi személyiség megszűntetése, illetve a szervezet megszűntetése,

7.2.9.

az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület a felügyelőbizottság tagjával vagy annak hozzátartozójával köt,

7.2.10. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, 7.2.11. a Felügyelő Bizottság elnökének tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása, 7.2.12. az Etikai Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, 7.2.13. az Elnökségbe delegált személyének jóváhagyása,

képviselők

(régiók,

szakosztályok,

társaságok)

7.2.14. ha a jogszabályi feltételek miatt szükségessé válik a könyvvizsgáló alkalmazása, akkor a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, 7.2.15. a végelszámoló kijelölése, 7.2.16. az Egyesület ingatlanvagyonával történő gazdálkodás, 7.2.17. a tagdíj megállapítása, 7.2.18. a jelöltállítási követelményrendszer jóváhagyása, 7.2.19. Az egyesületi SzMSz jóváhagyása a technikai jellegű változtatások, vagy a hatályosítás kivételével, 7.2.20. mindazok a kérdések, melyeket az Alapszabály, vagy annak eltérő rendelkezése hiányában jogszabály a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a Küldöttgyűlés saját hatáskörébe von. 7.3.

A Küldöttgyűlés ülésezése 7.3.1.

A Küldöttgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Küldöttgyűlés helyszíne az Egyesület székhelye, de esetenként a Küldöttgyűlést összehívó Elnökség dönthet más helyszín mellett is.

7.3.2.

A Küldöttgyűlés nem nyilvános; azon a küldötteken és az ügyvezetésen kívül a Küldöttgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály vagy a Küldöttgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

7.3.3.

A Küldöttgyűlés rendes és rendkívüli küldöttgyűlés lehet. Az éves rendes küldöttgyűlést az elnök évenként köteles összehívni. Minden harmadik évi rendes küldöttgyűlés egyben tisztújító küldöttgyűlés is. Az Elnökség határozata, a Felügyelő Bizottság kezdeményezése, illetve a tagság legalább 10 %-ának írásban előterjesztett - az okot és célt is megjelölő - indítványa alapján rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni. A rendkívüli küldöttgyűlés összehívása bármely hivatalos, ellenőrzésre jogosult szerv kezdeményezésére is elrendelhető.

7.3.4.

Az Elnökség köteles a Küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha –

az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; 60


–

az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

–

az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az előzőekben felsorolt esetek alapján összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni. 7.3.5.

A Küldöttgyűlést 30 napos (sürgős esetben 15 napos) határidővel az Egyesület hivatalos lapjának mellékleteként, valamint a MEE honlapján is, a napirend közlésével - továbbá a küldöttek nyilvántartott postai vagy elektronikus címére küldött meghívóval - kell összehívni.

7.3.6.

A meghívónak tartalmaznia kell a küldöttgyűlés helyét, pontos idejét, napirendjét, megválasztott küldöttek számát, illetve határozatképtelenség esetében a megismételt küldöttgyűlés helyét, idejét. A Küldöttgyűlés levezető elnöke az Egyesület elnöke.

7.3.7.

A napirend kiegészítése A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 15 (a 15 napos összehívási határidő mellett 5) napon belül a tagok és az Egyesület szervei a küldöttgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a küldöttgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a küldöttgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

7.4.

Határozathozatal 7.4.1.

A Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező küldötteknek legalább a fele + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetére a megismételt küldöttgyűlés időpontját és napirendjét az eredeti küldöttgyűlési meghívóban ismertetni kell azzal, hogy a változatlan napirenddel megismételt küldöttgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

7.4.2.

Küldöttgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A szavazás nyílt, ha azonban a jelenlévő tagok legalább 10 %-a erre irányuló javaslatot terjeszt elő, titkos szavazást kell elrendelni.

7.4.3.

Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkos.

7.4.4.

A szavazatokat a Küldöttgyűlés elején egyszerű többséggel a levezető elnök javaslata alapján a küldöttek közül megválasztott Szavazatszámláló Bizottság számolja össze és a szavazás eredményét és a határozat elfogadását – az ellenszavazatok és tartózkodások számának a feltüntetésével rögzíti.

7.4.5.

Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelen háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

7.4.6.

Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes 61

lévő

tagok


szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

7.4.7.

–

akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

–

akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

–

aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

–

akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

–

aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

–

aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 7.5.

A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés elején a levezető elnök javaslatára a küldöttek egyszerű többségével megválasztott jegyzőkönyvvezető készít és azt az ülés berekesztését követően a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a Küldöttgyűlés elején a Küldöttgyűlés által megválasztott két hitelesítő küldött ír alá. A jegyzőkönyvben szereplő határozatokról nyilvántartást kell vezetni. E nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen.

7.6.

A döntések nyilvántartásáról a Titkárság gondoskodik.

7.7.

A hitelesített jegyzőkönyvből a Titkárságnak rövid összefoglalást kell készítenie, amit az Egyesület hivatalos lapjában kell közzétenni.

7.8.

A Küldöttgyűlés, az Elnökség, az Felügyelő Bizottság, és az Etikai Bizottság döntéseit az Egyesület hivatalos lapjának mellékleteként, valamint a MEE honlapon közzé kell tenni.

7.9.

A Felügyelő Bizottság tagjai a Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.

8.

§

Az Elnökség

8.1.

Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviselő szerve.

8.2.

Az Elnökség hét tagból áll.

8.3.

Az Elnökség tagjai kötelesek a Küldöttgyűlésen részt venni, a Küldöttgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

8.4.

Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

8.5.

A Küldöttgyűlés héttagú Elnökséget választ: –

Elnök, 62


–

Főtitkár,

–

Gazdasági Bizottság elnöke,

–

Szakmai- Tudományos Bizottság elnöke,

–

Oktatási Bizottság elnöke,

–

Szervezési Bizottság elnöke,

–

Kommunikációs és Marketing Bizottság elnöke.

Az Elnökség további - tanácskozási joggal - delegált tagjai a szakosztályok és társaságok által választott képviselők, valamint a régióknak a területi szervezetek által választott képviselői (szakosztályonként, társaságonként, régiónként 1-1 fő). A tanácskozási joggal delegált tagok a döntéshozatalban nem vesznek részt. 8.6.

Az Elnökség tagjait a Küldöttgyűlés 3 évi időtartamra választja. Az Elnökség tagjai ezen tevékenységüket díjazás nélkül, társadalmi munkában végzik.

8.7.

Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az Elnökségi tag ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet Elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet Elnökségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet Elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

8.8.

Az Elnökség feladatai: 8.8.1.

a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtása,

8.8.2.

az Egyesület napi ügyviteli tevékenységének felügyelete, hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,

8.8.3.

az Egyesület munkatervének és éves pénzügyi tervének jóváhagyása,

8.8.4.

a beszámolók előkészítése és azoknak a Küldöttgyűlés elé terjesztése;

8.8.5.

az éves költségvetés elkészítése, a közhasznúsági melléklet elkészítése és a Küldöttgyűlés elé terjesztése,

8.8.6.

az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,

8.8.7.

az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt,

8.8.8.

az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése,

8.8.9.

a Küldöttgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése, 63

az Elnökség


8.8.10. az Elnökség által összehívott Küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása, 8.8.11. részvétel a Küldöttgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre, 8.8.12. a tagság nyilvántartása, 8.8.13. tagfelvételi kérelmek elbírálása, az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. Döntéseiről évente tájékoztatja a Küldöttgyűlést, 8.8.14. tagkizárási ügyekben Küldöttgyűlést,

döntéshozatal,

döntéseiről

évente

tájékoztatja

a

8.8.15. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek a vezetése, 8.8.16. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése, 8.8.17. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele, 8.8.18. a jogi személyiséggel nem rendelkező funkcionális szervezetek megalakulásának, megszüntetésének, illetve szabályzatainak jóváhagyása, 8.8.19. a jogi személyiséggel rendelkező funkcionális szervezeti egységek éves programjának és tevékenységének, költségvetésének, valamint gazdálkodásának figyelemmel kísérése, 8.8.20. az Egyesület belső szabályzatainak, valamint az egyesületi díjakra vonatkozó szabályozásnak elkészítése, módosítása, jóváhagyása, 8.8.21. az Alapszabály és annak mellékletét képező Befektetési Szabályzat és módosításainak elkészítése, előterjesztése a küldöttgyűlés részére, 8.8.22. az SZMSZ technikai jellegű módosítása, valamint hatályosítása, 8.8.23. Szervezetek képviselői, valamint a munkaszervezet tagjai részére képviseleti jog megadása, 8.8.24. képviselő küldése más szervezetekbe, 8.8.25. kitüntetési, egyesületi díj javaslatok jóváhagyó tudomásul vétele a vonatkozó szabályok alapján, 8.8.26. munkabizottságok létrehozása, megszűntetése, 8.8.27. jelöltállítási követelményrendszer kidolgozása. 8.9.

Az Elnökség testületként jár el, képviseletére az Elnök jogosult.

8.10.

Az Elnökség szükség szerint, de negyedévente legalább egyszer tart ülést. Az Elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén a főtitkár, 8 napos határidővel, a napirend közlésével az elnökségi tagokhoz intézett levélben, illetve elektronikus levélben hívja össze. A meghívólevél egy példányát az Egyesület honlapján is meg kell jelentetni. Az ülés nyilvános. Az elnökségi ülésekre a Felügyelő Bizottság elnökét, az Elnökség mellé tanácskozási joggal delegált tagokat meg kell hívni, ám távolmaradásuk az elnökségi ülés megtartását nem akadályozza. Az elnökségi ülésre továbbá bármely egyesületi tag meghívható. Az Elnökség legalább 2 tagjának indítványára az elnök zárt ülést rendelhet el abban az esetben, ha az ülés nyilvánossága üzleti titkot, személyiségi jogokat, vagy adatvédelmi szabályokat sértenek. A zárt ülésen csak az elnökség tagjai, az Felügyelő 64


Bizottság tagjai, a tanácskozási joggal az Elnökség mellé delegált tagok, továbbá az őket érintő napirendi pont vonatkozásában a meghívott tagok vehetnek részt. 8.11.

Az Elnökségi ülés határozatképes, ha azon a 7 tagú Elnökségből legalább 4 tag jelen van. Ezt a tényt az elnökségi ülésről készült emlékeztetőben rögzíteni kell. Határozatképtelenség esetére a megismételt elnökségi ülés időpontját és napirendjét az eredeti meghívóban ismertetni kell.

8.12.

Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozathozatala során az Elnökség figyelembe veszi a tanácskozási joggal jelenlévő delegált tagok ajánlásait és a vitában elhangzott észrevételeit. Szavazategyenlőség esetén nem születik döntés. Operatív, de elnökségi jóváhagyást igénylő ügyekben az Elnökség tagjai elektronikus úton is szavazhatnak.

8.13.

Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell készíteni, amelyben a határozatokat írásban rögzíteni kell és a Küldöttgyűlési Határozatokkal megegyező módon (7. 7.5. pont) kell nyilvántartani.

8.14.

Az Elnökség maga állapítja meg ügyrendjét az Alapszabály és az SzMSz rendelkezései szerint.

8.15.

A 7. 7.4.7. pontjában meghatározott összeférhetetlenségi szabály az Elnökség tagjaira is vonatkozik.

8.16.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

8.17.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

9.

§

A Felügyelő Bizottság

9.1.

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület alapszabályszerű működését, vagyonának és pénzügyeinek szabályszerű kezelését, és a vonatkozó előírások betartását. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. Ellátja az Egyesület működésével kapcsolatosan szükséges ellenőrzési feladatokat. Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető 65


tisztségviselőktől jelentést, a titkárságtól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, szükség esetén kezdeményezi a Küldöttgyűlés összehívását, Elnökségi ülés tartását. Feladata a jogi személyiségű szervezeti egységek közhasznúsági mellékletének előzetes jóváhagyása.

mérlegbeszámolójának

és

Tevékenységére, eljárására, valamint hatáskörére a 2011. évi CLXXV. törvény 40.-41.§-ai vonatkoznak. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. 9.2.

A Felügyelő Bizottság hat tagból áll, elnökét és tagjait a Küldöttgyűlés választja meg. A Felügyelő Bizottság feladatai ellátása során testületként jár el. Az egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével esetileg vagy állandó jelleggel egy vagy több tagját megbízhatja, ez azonban nem érinti a tagok felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést a Bizottság hatáskörébe tartozó más ügyre kiterjessze.

9.3.

A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai jogosultak az Elnökség ülésein, továbbá a Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal részt venni. Az éves költségvetés elfogadása és a végrehajtásáról szóló beszámoló, továbbá a közhasznúsági melléklet elfogadása tárgyában a Küldöttgyűlés csak a Felügyelő Bizottság véleményének és javaslatainak ismeretében dönthet.

9.4.

A Felügyelő Bizottság évközben szükség szerint tart ülést. Az évi rendes küldöttgyűlés előtt azonban feltétlenül ülést kell tartania, amelyen az Egyesület éves költségvetéséről, zárszámadásáról, valamint a közhasznúságról szóló mellékletet megvitatják és elfogadják illetve az Elnökségnek és a Küldöttgyűlésnek elfogadásra javasolják. Az ülés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a Felügyelő Bizottság véleménye és javaslata és a jelentés a Küldöttgyűlés előtti időpontig az Elnökséghez eljusson.

9.5.

Az Egyesület titkárságának munkatársai, valamint az Egyesület tisztségviselői kötelesek a Felügyelő Bizottság tagjai által kért felvilágosításokat megadni, a vizsgálandó anyagot rendelkezésére bocsátani, az Egyesület könyveibe, irataiba való betekintést biztosítani.

9.6.

A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze. Az írásos meghívót a hely, időpont, napirend feltüntetésével legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal ki kell küldeni névre szóló értesítésben. Mellékelni kell a meghívóhoz a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásos anyagot is.

9.7.

A Felügyelő Bizottság ülése határozatképes, ha azon a Felügyelő Bizottságnak legalább két tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait nyílt - személyi kérdésekben titkos egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

9.8.

A Felügyelő Bizottság köteles az Egyesületi Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 66


A Küldöttgyűlést vagy az Elnökséget a felügyelő szerv indítványára-annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Küldöttgyűlés és az Elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az Elnökség és/vagy a Küldöttgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. 9.9.

A 7. § 7.4.7. pontjában írt, továbbá az 2011. évi CLXXV. törvény 38.§ (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabály a Felügyelő Bizottság tagjaira is irányadó.

9.10.

A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

9.11.

A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

10. § Az Etikai Bizottság

10.1.

Az Etikai Bizottság elnökét, öt tagját a Küldöttgyűlés választja. Munkarendjét maga határozza meg. A 7.§ 7.4.7. pontjában írt összeférhetetlenségi szabály az Etikai Bizottság tagjaira is irányadó.

10.2.

Az Etikai Bizottság közreműködik az Egyesület tagjai és szervezetei között keletkezett viták megoldásában. Állást foglal etikai kérdésekben.

10.3.

Az Etikai Bizottság az alábbi területeken foglal állást: 10.3.1. A MEE tagok magatartásának alapvető normái, 10.3.2. A MEE tagok Alapszabályt, egyéb szabályzatot, a Küldöttgyűlés határozatát sértő magatartása, 10.3.3. A MEE tagok egymáshoz és a társszakmák művelőihez való viszonya, 10.3.4. A MEE tagok vagy szervezetek magatartása megbízóikkal kapcsolatban, 10.3.5. A MEE tagok vagy szervezetek magatartásának szabályai reklám tevékenység és személyes publicitás során.

11. § Egyesületi választások rendje

11.1.

Küldöttgyűlési küldöttek választása: 11.1.1. A regisztrált tagságú Szervezeti Egységek minden megkezdett regisztrált 25 tag után választhatnak egy küldöttet a Küldöttgyűlésbe. Választási és képviseleti jogával csak az a tag élhet, aki az éves tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tett. 67


11.1.2. Pótlólagos küldöttválasztásra jogosult a Szervezeti Egység, ha az általa választott küldött megbízása a 3 éves időszakon belül megszűnt. 11.1.3. A küldött megbízása megszűnik:

11.2.

–

a küldött egyesületi tagságának megszűnésével,

–

a küldött lemondásával, vagy a szervezeti egységből való kilépésével,

–

a 3 éves időszak lejártával,

–

a küldöttet megválasztó Szervezeti Egység megszűnésével.

Tisztségviselők választása: 11.2.1. A Küldöttgyűlés által választott tisztségviselő csak olyan személy lehet, aki legalább 5 éve az Egyesület tagja. 11.2.2. A Küldöttgyűlés által választott tisztségviselő mandátuma három év időtartamra szól. Egyazon személy ugyanabba a tisztségbe legfeljebb két egymást követő ciklusban választható.

11.3.

Jelölő Bizottság: A Jelölő Bizottság elnökből és 9 tagból áll. A Jelölő Bizottságot a szervezetek ajánlásával az Elnökség javaslatára a Tisztújító Küldöttgyűlést megelőző évi rendes Küldöttgyűlés választja meg nyílt szavazással 3 évre.

11.4.

–

A Jelölő Bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.

–

A Jelölő Bizottság. az előterjesztéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással alkotja meg.

–

A Jelölő Bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnöki teendőket a rendes tagok közül a korelnök tölti be.

Jelölés: –

Az Egyesület tagjai és szervezetei ajánlást tehetnek a Jelölő Bizottságnak a jelölési eljárás során.

–

Az egyes tisztségekre lehetőleg több jelölt állítandó, egyes jelölés esetén annak indoklását a Küldöttgyűléssel közölni kell.

–

Listás jelölésnél valamennyi megválasztandó tisztségviselői helyre jelöltet kell állítani.

–

A Jelölő Bizottság a hozzá beérkező ajánlásokat az Alapszabálynak való megfelelőség szempontjából ellenőrzi és az annak megfelelő jelölteket a Küldöttgyűlésnek választásra előterjeszti. A jelölő listához ajánlásokat tehet az egyes tisztségekre az Elnökség által kidolgozott, és a Küldöttgyűlés által jóváhagyott követelményrendszer alapján. A jelöltek kiválasztásának szempontjait, a követelményrendszert, az Alapszabály szellemében, az Egyesület érdekeinek megfelelően kell kidolgozni és a tisztújító Küldöttgyűlés előtt legalább egy évvel a Küldöttgyűlésnek jóvá kell hagynia és jóváhagyást követően nyilvánosságra kell hozni.

–

Az elnökségi tisztségekre (8.5 szerint) a jelölteket a Jelölő Bizottság meghallgatja, és ezt követően dönt a jelölésükről. Nem lehet megtagadni a tisztségviselő jelölését, amennyiben a pályázó megfelel az Alapszabályban előírt feltételeknek, valamint a 68


Küldöttgyűlés által jóváhagyott követelményrendszernek. Amennyiben a Jelölő Bizottság a jelölést megtagadja, a küldöttek egytizede a Küldöttgyűlésen jelölheti a tisztségre jelölésből kizárt tagot. Egyidejűleg több tisztségre nem lehet ugyanazt a személyt jelölni.

11.5.

–

A Jelölő Bizottság a többségi véleményével kialakított javaslatát – jelölését – a küldöttgyűlési küldöttekkel előzetesen – a Küldöttgyűlés előtt 30 nappal – írásban ismertetni köteles. Az elnök és a főtitkár jelöltek programot és szakmai életrajzot kell adjanak, továbbá összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell aláírniuk.

–

A küldöttek, szervezetek, tagok a Küldöttgyűlés időpontja előtt legkésőbb 10 nappal tehetnek írásos javaslatot a Jelölő Bizottságnak, melyet az köteles megtárgyalni, és a Küldöttgyűlést tájékoztatni.

–

A Küldöttgyűlésen új jelöltet nem lehet javasolni.

Szervezeti egységek tisztségviselőinek jelölése: –

A szervezeti egységek (területi, üzemi szervezetek, régiók, szakosztályok, társaságok) a jelölést a saját SZMSZ-ük szerint végzik.

–

Amennyiben a szervezeti egység az SZMSZ-e szerint nem tesz eleget a tisztségviselők megválasztására vonatkozó kötelezettségének, a választásra vonatkozó eredménytelen felhívást követően a szervezeti egység tisztségviselőjét az Egyesületi Elnökség kéri fel.

–

Amennyiben az Elnökség felkérése eredménytelen, akkor az Elnökség az adott szervezetet megszüntetheti és erről a Küldöttgyűlést tájékoztatni köteles.

12. § Titkárság

12.1.

A Titkárság az Egyesület munkaszervezete. Az Egyesület működéséhez kapcsolódó szakmai előkészítést, az SzMSz-ben és az Egyesület szabályzataiban meghatározott napi szintű ügyviteli és szervezési teendőket, szerződések előkészítését, a tagság és a szervezeti egységek nyilvántartását a Titkárság látja el. A Titkárság vezetője az irodavezető.

12.2.

Az irodavezető felett a munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja.

12.3.

A Titkárság dolgozói felett a munkáltatói jogkört az irodavezető gyakorolja.

12.4.

A Titkárság gondoskodik az egyesületi szervek döntéseinek nyilvántartásáról, így különösen a Küldöttgyűlés határozatainak a nyilvántartásáról és megőrzéséről.

12.5.

Mind az irodavezető, mind a Titkárság dolgozói az Egyesület alkalmazottai a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szabályai szerint.

12.6.

Az irodavezetőt a jelen Alapszabály felhatalmazása alapján képviseleti jog illeti meg. Képviseleti jogát együttesen, bármely vezető tisztségviselővel gyakorolja.

13. § Funkcionális szervezeti egységek 69


13.1.

A funkcionális szervezeti egység a tagság önszervező tevékenységéből az Egyesület szakmai tevékenységének országos szervezése és koordinálása céljából létrehozott szervezeti egység. A funkcionális szervezeti egység saját szervezetét maga alakítja ki, regisztrált tagsága nincs, de tagja lehet minden egyesületi tag, amennyiben megfelel a szervezeti egység SZMSZ-ében foglalt követelményeknek.

13.2.

Funkcionális szervezeti egység a szakosztály, valamint a társaság.

13.3.

A funkcionális szervezeti egységre vonatkozó fő szabályok: 13.3.1. Szervezeti és működési szabályzata, illetve tevékenysége nem lehet ellentétes az Egyesület céljaival és Alapszabályával. 13.3.2. Működése és gazdálkodása nem sértheti az Egyesület érdekeit és nem veszélyeztetheti a közhasznúsági célok megvalósítását. 13.3.3. Szakmai és oktatási tevékenysége, rendezvényei, hivatalosan kiadott állásfoglalásai nem lehetnek ellentétesek az országos MEE szervezet céljaival és programjával. 13.3.4. Köteles betartani a MEE szabályzatait, a MEE Küldöttgyűlése és Elnöksége által hozott határozatokat. 13.3.5. Nem MEE szervezetbe, a hatóságokhoz és kormányzati szervekhez képviselőt csak a MEE Elnökség jóváhagyásával jogosult delegálni. 13.3.6. Jogi személyiségű tagokkal közvetlenül csak a MEE Elnökség jóváhagyásával köthet együttműködési, vagy egyéb szerződést, a MEE vonatkozó szabályainak betartásával. 13.3.7. Évente legalább egyszer Tagértekezletet vagy Küldöttgyűlést tart, melyről – a Titkárság útján – emlékeztetőt küld az Elnökség részére. Ha a létszám indokolja, választott küldöttek képviselik a tagságot. 13.3.8. Éves munkatervet készít. 13.3.9. Éves munkájáról beszámolót készít az Elnökség részére.

70


14. § Jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek

14.1.

Az Egyesület az egyes funkcionális szervezeti egységeit jogi személlyé nyilváníthatja, amennyiben megfelelnek a vonatkozó törvényi előírásoknak: –

a szervezeti egység az Egyesülettől elkülöníthető szervezettel és vagyonnal rendelkezik,

–

a szervezeti egység saját regisztrált tagsággal rendelkezik, akik egyben az Egyesület tagjai is.

– –

tagjairól saját nyilvántartást is vezet, az Egyesület Küldöttgyűlése határozatában tudomásul vette, hogy a jogi személyiségű szervezeti egység elkülönített vagyonából ki nem elégíthető hitelezői igényekért az Egyesület a szervezeti egység jogi személyiségének fennállása alatt és ezt követően is köteles helytállni.

14.2.

A jogi személyiségű szervezeti egység működését a saját Alapszabályában foglalt rendelkezései szerint folytatja, amelyek nem lehetnek ellentétesek a jelen Alapszabályban foglaltakkal.

14.3.

A jogi személyiségű szervezeti egység legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlése, amely önálló hatáskörrel működik, vezető tisztségviselőit maga választja.

14.4.

A jogi személyiségű szervezeti egység vonatkozásában önálló képviseletre jogosultak.

14.5.

A jogi személyiségű szervezeti egység jogosult természetes és jogi személyekkel tagsági viszonyt létesíteni.

14.6.

A jogi személyiségű szervezeti egység regisztrált taglétszámának megfelelő számú választott küldött útján részt vesz az Egyesület Küldöttgyűlésén.

14.7.

A jogi személyiségű szervezeti egység nevében és logójában szerepelnie kell a Magyar Elektrotechnikai Egyesületre utalásnak.

14.8.

Éves munkatervét, valamint beszámolóját saját Közgyűlése elé terjesztés előtt, előzetes állásfoglalásra megküldi az Egyesület Elnökségének.

14.9.

A MEE számára kötelező helytállást jelentő kötelezettségvállalást harmadik személlyel közvetlenül, a MEE vonatkozó szabályainak betartásával létesíthet. Az ilyen típusú kötelezettségvállalások létesítése során köteles az Egyesület Képviseleti és Aláírási Rendjének megfelelően eljárni és köteles a MEE Elnökségét a soron következő Egyesületi Elnökségi ülésen tájékoztatni. A kötelezettségvállalás dokumentumait köteles az Elnökség vagy az Felügyelő Bizottság erre irányuló kérése esetén 8 napon belül bemutatni. Az így létrejött kötelezettségvállalásokban foglaltak teljesítéséért, illetve a tartozásokért a szervezeti egység saját vagyonával felel. A jogi személyiségű szervezeti egység elkülönített vagyonából ki nem elégíthető hitelezői igényekért az Egyesület a szervezeti egység jogi személyiségének fennállása alatt és ezt követően is köteles helytállni.

14.10.

2006. január 1-jétől önálló jogi személyek az alábbi szervezeti egységek: 71

vezető

tisztségviselői

szervezetük


Név:

MEE Világítástechnikai Társaság (MEE VTT)

Székhely:

Világítás Háza, 1042 Budapest, Árpád út 67. I. 14.

Ügyintéző és képviselő szerve:

a MEE VTT Elnöksége

Név:

MEE Villamosenergia Társaság (MEE VET)

Székhely:

1051 Budapest Szent István tér 11/b.

Ügyintéző és képviselő szerve: a MEE VET Elnöksége

15. §

Területi szervezeti egységek

15.1.

Általános szabályok 15.1.1. Területi szervezeti egységek 1) az egy meghatározott földrajzi területre kiterjedően tevékenykedő, 2) az üzemi szervezeti egységek és 3) a régiók. Területi szervezeti egységek az Egyesületi Elnökség jóváhagyásával hozhatók létre vagy szüntethetők meg, szervezetüket és működési szabályaikat az Egyesület Alapszabályával összhangban maguk alakítják ki. Területi szervezeti egység az Egyesületen belül nem rendelkezhet jogi személyiséggel. 15.1.2. Regisztrált taglétszámuknak megfelelő számú választott küldött útján részt vesznek az Egyesület Küldöttgyűlésén. 15.1.3. Évente legalább egyszer Tagértekezletet vagy Küldöttgyűlést tartanak, melyről – a Titkárság útján – emlékeztetőt küldenek az Elnökség részére. Ha a létszám indokolja, választott küldöttek képviselik a tagságot. 15.1.4. A regisztrált tagságú szervezetek az éves tagdíj elszámolásukat tárgyév március 31.-ig kötelesek megküldeni az Elnökség részére. 15.1.5. A Tagértekezlet hatásköre: 15.1.5.1. küldöttek választása az egyesületi Küldöttgyűlésbe, 15.1.5.2. a Szervezeti Egység saját Szabályzatainak kialakítása, 15.1.5.3. a tisztségviselők meghatározása,

ismételt

megválasztására

vonatkozó

korlátozás

15.1.5.4. a Szervezeti Egység tisztségviselőinek választása és felmentése, 15.1.5.5. az éves munkaterv és gazdálkodás meghatározása, 15.1.5.6. a Szervezeti Egységben tiszteletbeli címek adományozása. 15.1.6. Működése és gazdálkodása nem sértheti az Egyesület érdekeit és nem veszélyeztetheti a közhasznúsági célok megvalósítását. 15.1.7. Szakmai és oktatási tevékenysége, rendezvényei, hivatalosan kiadott állásfoglalása nem lehet ellentétes az országos MEE szervezet céljaival és 72


programjával. 15.1.8. Köteles betartani a MEE szabályzatait, a MEE Küldöttgyűlése és Elnöksége által hozott határozatokat. 15.1.9. Nem MEE szervezetbe, a hatóságokhoz és kormányzati szervekhez képviselőt csak a MEE Elnökség jóváhagyásával jogosult delegálni. 15.1.10. Jogi személyiségű tagokkal közvetlenül csak a MEE Elnökség jóváhagyásával köthet együttműködési, vagy egyéb szerződést, a MEE vonatkozó szabályainak betartásával. 15.2.

Régiókra vonatkozó külön szabályok 15.2.1. A régió regisztrált tagokkal nem rendelkezik. Tagjait a régió területén működő üzemi és területi szervezetek delegálják. 15.2.2. A régió koordinálja az országos tisztújításokra a Jelölő Bizottság felé a régió jelöltállítását. 15.2.3. Megválasztja az Egyesületi Elnökség mellé delegált régió képviselőjét, aki közvetíti az Egyesületi Elnökség és a régióban lévő szervezetek közötti fontosabb információkat, javaslatokat, határozatokat. 15.2.4. Az önállóan működő területi vagy üzemi szervezetek az együttműködés keretében szakmai előadás és más rendezvény programjukat, ill. azok tapasztalatait kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. 15.2.5. A régióhoz tartozó szervezetek által az Egyesületi díjakra tett javaslatokat többségi egyetértés esetén támogatja a díjbizottsági felterjesztéshez.

Az Egyesület egyes szervezeti egységeire vonatkozó részletes szabályozást a mindenkori érvényes SZMSZ tartalmazza.

73


V. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK

16. §

Az Egyesület vezető tisztségviselői

16.1.

Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Elnökség tagjai.

16.2.

Az Elnök hatásköre és felelőssége: 16.2.1. felelős átfogóan az Egyesület működéséért, 16.2.2. felelős a feladatok végrehajtásáért az Alapszabály és az SZMSZ szerint, az Egyesület érdekeinek messzemenő figyelembevételével, 16.2.3. az Egyesület működésének irányítása a Küldöttgyűlések és az Elnökség ülései között, 16.2.4.

munkáltatói jogkör a MEE irodavezetője felett,

16.2.5. felelős a hatáskörébe tartozó jogok megfelelő gyakorlásáért. 16.3.

A Főtitkár hatásköre és felelőssége: 16.3.1. önállóan dönt más egyesületi szerv, tisztségviselő hatáskörébe nem tartozó ügyekben, 16.3.2. a MEE Titkárság működésének felügyelete, 16.3.3. az irodavezető operatív feladatainak meghatározása, ellenőrzése, 16.3.4. felelős az egyes feladatok végrehajtásáért az Alapszabály és az SzMSz szerint, az Egyesület érdekeinek messzemenő figyelembevételével, 16.3.5. felelős a hatáskörébe tartozó jogok gyakorlásáért.

16.4.

A tisztségviselői funkció a Küldöttgyűlés által történt megválasztással és a tisztség elfogadásával keletkezik.

16.5.

A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik: –

a megbízás időtartamának lejártával;

–

visszahívással;

–

lemondással;

–

a vezető tisztségviselő halálával;

–

a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

–

a vezető tisztségviselővel bekövetkeztével.

szembeni

kizáró

vagy

összeférhetetlenségi

ok

16.6.

A tisztség megszűnésének időpontja visszahívás esetén a megválasztásra jogosult szerv által hozott jogerős határozat, lemondás esetén pedig lemondás benyújtásának a napja.

16.7.

Nem lehet vezető tisztségviselő cselekvőképtelen személy, vagy aki közügyektől eltiltó 74


ítélet hatálya alatt áll, vagy akivel szemben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:22. § (4), (5) és (6) bekezdésében foglalt egyéb kizáró ok áll fenn.

VI. Az Egyesület képviselete

17. §

17.1.

Az Egyesület elnökét önálló képviseleti jog illeti meg. Képviseleti jogát a hiteles aláírási címpéldány szerint – önállóan gyakorolhatja.

17.2.

Az Elnökség tagjait általános képviseleti jog illeti meg. Képviseleti jogukat a hiteles aláírási címpéldány szerint - csak együttesen gyakorolhatják.

17.3.

Az irodavezető a 12.6-ban meghatározott módon gyakorolhatja képviseleti jogát.

17.4.

Az Elnökség határozatával a Ptk. 3:30. § (3) bekezdésben foglaltak szerint képviseleti jogosultsággal ruházhatja föl az erre kijelölt személyt.

17.5.

A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két, képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ tartalmazza, amely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal.

VII. Az Egyesület gazdálkodása

18. §

18.1.

Az Egyesület a hatályos jogszabályoknak megfelelően a jóváhagyott költségvetése keretei között az Alapszabály 2.§ 2.11. és 2.12. pontjai figyelembe vételével önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályait a 2011. évi CLXXV. törvény vonatkozó rendelkezései, továbbá az évente felülvizsgálatra kerülő a „Gazdálkodás Rendje” c. egyesületi szabályzat határozza meg.

18.2.

Az Egyesület befektetési tevékenységet a Küldöttgyűlés által elfogadott „Befektetési Szabályzat” alapján, közhasznú feladatainak ellátását nem veszélyeztetve folytathat.

18.3.

Az Egyesület bevételei tagdíjakból, adományokból, gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából, mint például szakértői tevékenység, egyesületi kiadványok egyesületi rendezvények bevételei, esetleges befektetéseiből származó bevételekből, illetőleg átmenetileg szabad pénzeszközeinek kamataiból keletkeznek.

18.4.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

18.5.

Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesíti. 75


18.6.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását - az Alapszabályban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

18.7.

Az Egyesület hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.

18.8.

Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Közhasznú jogállású civil szervezet esetén kötelező a kettős könyvvitel alkalmazása. A civil szervezet gazdálkodására és adománygyűjtésre egyebekben a 2011. évi CLXXV. törvény V. fejezetének 17.§-26.§-ai az irányadók.

18.9.

Az Egyesületnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

18.10.

Az Egyesület beszámolási kötelezettségére a 2011. évi CLXXV. törvény VI. fejezetének 28.-30.§ -ai vonatkoznak.

76


VIII. HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. § 19.1.

Az Egyesület tevékenységére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók.

19.2.

A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

19.3.

A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

19.4.

Jelen a törvényi változásokra és a változott törvényi előírásokra tekintettel módosított és a módosításokat dőlt betűvel írva a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyűlése 2014. május hónap 17. napján fogadta el és ettől a naptól hatályos.

Budapest, 2014. május 17.

……………………………………… Béres József elnök Ellenjegyzem, mellyel igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának: Jelen alapszabály módosításra a ……………………pontokban történt módosítások, hatályosítások miatt került sor, módosított és a módosításokat dőlt betűvel írva.

…………………………… hitelesítő

………..…………………. hitelesítő

77


MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 1075 BUDAPEST, Madách Imre út 5. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

A 2014. évi Küldöttgyűlés felhatalmazása alapján

Jóváhagyta az Egyesületi Elnökség x/2014 számú határozatával. Verzió: 2014. 04. 15.

Készítette: Kovács András Dátum: 2014. április 15.

78


Tartalom 1.

Az Egyesület nevének és jelképeinek használata ......................................................... 80

2.

Egyesületi tagság létesítése ......................................................................................... 81

3.

A tagok jogai és kötelességei ........................................................................................ 82

4.

Küldöttgyűlés működése ............................................................................................... 83

5.

Az Egyesületi Elnökség szervezete és működése......................................................... 83

6.

Az Etikai Bizottság szervezete és működése ................................................................ 87

7.

A Titkárság szervezete és működése............................................................................ 88

8.

Szervezeti egységek ..................................................................................................... 88

9.

A szervezeti egységekre vonatkozó SZMSZ és Egyesületi Választások Rendje ........... 89

10. Tiszteletbeli címek ........................................................................................................ 89 11. Az Egyesület folyóiratai ................................................................................................. 90 12. Egyesületi díjak ............................................................................................................. 91 13. Az Egyesület gazdálkodása .......................................................................................... 91 14. Az Egyesület partner kapcsolati rendszerének működtetése ........................................ 91 Mellékletek ........................................................................................................................... 91

79


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az Egyesület nevének és jelképeinek használata 1.1. Az Egyesület nevét, jelvényét és zászlóját felelősséggel és a jó hírnév megóvásával szabad használni. 1.2. Az Egyesület nevét, jelvényét és zászlóját nem szabad olyan célra felhasználni, amely azt a látszatot keltené, hogy bármely tevékenységét – az Egyesület hozzájárulása nélkül - más jogi személyhez kapcsolva fejti ki. 1.3. Az egyesületi jelképek együtt és külön-külön is használhatók. 1.4. Az Egyesület jelvénye az eredetivel megegyező tartalommal és kialakítással egyszerűsített változatban is használható: - nyomtatásban, egy színben, - plasztikai alkotáson színek nélkül, - kisméretű, kitűzhető jelvényként a körirat elhagyásával, kék alapszínnel és fehér körgyűrűvel, vagy a színek nélkül. 1.5. Az Egyesület nevének, jelvényének és zászlójának állandó használatára jogosult testületek és ügyintéző szervek: 1.5.1. a Küldöttgyűlés, 1.5.2. az Egyesületi Elnökség, 1.5.3. az Felügyelő Bizottság, 1.5.4. az Etikai Bizottság, 1.5.5. a Titkárság. 1.6. Az Egyesület szervezeti egységei (területi és üzemi szervezetek, szakosztályok, társaságok és egyéb szervezeti egységek) 1.6.1. az Egyesület nevét a saját nevükkel kiegészítve használják. 1.6.2.

az Egyesület jelvényét és zászlóját rendezvényeiken, szabadon használják.

a

saját

hivatalos

helyiségeikben

és

1.7. Az Egyesület nevének és jelképeinek használatára az Egyesületi Elnökség adhat felhatalmazást. 1.8. Az Egyesület jelképeit, az írott és elektronikus médiákban használt arculati elemeit az Egyesületi Elnökség hagyja jóvá, használtuk minden szervezeti egységre nézve kötelező. A jogi személyiséggel rendelkező társaságok eltérő jelképhasználatát az Egyesületi Elnökség hagyja jóvá. 1.9. Az Egyesület tagja a névjegyén és a szakmai publikációin jogosult "a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja" szöveget, egyéb címet továbbá az Egyesület által adományozott díjat feltüntetni. 1.9.1. Az Egyesület tisztségviselője értelemszerűen feltüntetheti tisztségének pontos megnevezését. 80


1.9.2. A Küldöttgyűlés által választott tisztségviselők és a szervezeti egységek vezetői névjegyükön az Egyesület jelvényét használhatják. 1.9.3. Egyéb esetekre az 1.7. pont érvényes. Egyesületi tagság létesítése 2.1. A tagsági formáknak megfelelően: - rendes tag csak természetes személy lehet; - pártoló tag jogi személy és természetes személy egyaránt lehet; 2.2. A rendes tag felvételéről az a regisztrációs joggal rendelkező Szervezeti Egység készít tagfelvételi javaslatot, amelyhez a felvételi kérelmet benyújtották. 2.2.1. A szervezeti egységhez benyújtott tagfelvételi kérelmet elutasítani csak indoklással lehet. 2.2.2. A tagfelvételi javaslat a személyi azonosító és a szakmai adatokat tartalmazza, a tagnyilvántartó rendszer adattartalmának megfelelően. 2.2.3. A tagfelvételi javaslatot az Elnökség a soron következő ülésén elbírálja és intézkedik a felvételt kérő kiértesítéséről. 2.2.4. A felvételi kérelem elfogadásával a felvételt kérő az Egyesület tagjává válik. Ezt a jogviszonyt nem érinti a regisztrációs szervezet átalakulása, megszűnése, vagy a tag regisztrációs helyének megváltozása. 2.2.5. A tagfelvételekről évente tájékoztatást kap a Küldöttgyűlés. 2.3. Pártoló tagság létesítése 2.3.1. A pártoló tag felvételéről az Egyesületi Elnökség dönt. 2.3.2. A pártoló tag felvételéről szerződés készül, amely tartalmazza a pártoló tag részvételét és jogait az Egyesület tevékenységében, valamint az általa nyújtott anyagi hozzájárulás mértékét és feltételeit. 2.3.3. A pártoló tagság létesítését rögzítő szerződés az aláírásával válik érvényessé. 2.3.4. A MEE szervezetei (területi, üzemi szervezetek, szakosztályok és MAIT) által kötött szerződések helybeni szignálására jogosult az adott szervezet elnöke vagy titkára, de minden szerződést képviseleti joggal rendelkező MEE tisztségviselőknek is alá kell írnia (elnök, elnökségi tagok, és irodavezető). 2.4. A tagság regisztrálása 2.4.1. A rendes tagot a regisztrációs joggal rendelkező Szervezeti Egység saját tagjaként tartja nyilván. Minden tag csak egy helyen regisztrálható, azon a helyen ahol a tagdíjat fizeti. 2.4.2. Az egyesületi tag kérheti a regisztrálás átvezetését egyik szervezeti egységből egy másikba. Elfogadásáról a befogadó szervezeti egység tagnyilvántartójának, vagy titkárának javaslatára a befogadó szervezet elnöke dönt. 2.5. A tagság nyilvántartása 2.5.1. A rendes tag egyesületi felvétele során, az egységes tagnyilvántartásba vételéről a felvevő szervezet tagnyilvántartója gondoskodik a központi tagnyilvántartó egyidejű 81


értesítésével és vele együttműködve. Pártoló tag felvétele esetén a központi tagnyilvántartás feladata a nyilvántartásba vétel. 2.5.2. Az egyesületi tagnak az egyik szervezeti egységből a másikba való átvezetését a központi tagnyilvántartó végezheti el a befogadó szervezeti egység elnökségének írásbeli kezdeményezése alapján. 2.5.3. Az egységes központi tagnyilvántartás – hozzáférési jogosultság szerint – folyamatosan biztosítja minden tag részére saját adatai meghatározott körének, ill. a szervezet tagnyilvántartójának a tag többi adata közvetlen módosítását elektronikus úton. Biztosítja továbbá differenciált jogosultságok szerint a szervezeti egységeknek a regisztrált tagok adatainak, ill. azok többféle szűrő szerinti csoportosításának lekérdezését, statisztikák készítését. A MEE központi tagnyilvántartója az egyesület minden tagjának adatait módosíthatja. A tagok jogai és kötelességei 3.1. Az egyesület rendes tagja a regisztrálási helyétől függetlenül részt vehet minden egyesületi szervezet munkájában. 3.1.1. Részt vehet minden szervezet nyílt rendezvényén, esetenként az előírt részvételi díj befizetésével. 3.1.2. Részt vehet az Egyesület által meghirdetett tanfolyamokon, előadásokon, bel- és külföldi tapasztalatcseréken, az egyesületi tagnak járó kedvezményekkel és juttatásokkal. 3.1.3. Jogosult az Egyesület helyiségeinek használatára egyesületi feladatok elvégzése céljából. 3.2. Az Egyesület rendes tagja köteles az Egyesület Alapszabályát megismerni, elfogadni és az abban foglaltaknak eleget tenni. 3.2.1. Az Alapszabály megsértése esetén a regisztráló egység vezetősége szűk körű, vagy a tagság előtti figyelmeztetéssel élhet. 3.2.2. Súlyos esetekben az Alapszabályban rögzített eljárással a tag törölhető vagy kizárható az Egyesületből. A kizárást, a jogorvoslat lehetőségének megjelölésével, írásban kell közölni. 3.2.3. Az egyesület rendes tagja a Küldöttgyűlés által meghatározott tagdíjat tartozik a meghatározott határidőre megfizetni. Az alábbi tagdíj kategóriák lehetségesek: 3.2.3.1 Munkaviszonyban állók tagdíja, 3.2.3.2 Tanuló vagy nyugdíjas tagdíja, 3.2.3.3 70 év feletti nyugdíjasok, munkanélküliek, gyed-en illetve gyes-en levők, 3.2.3.4 Az egyes szervezetek saját tagjaikat tagdíjkedvezményben részesíthetik. A szervezet által a MEE központnak befizetendő tagdíjból származó összeget a kedvezmény nem csökkentheti. 3.2.4. Az Egyesület pártoló tagjának jogait és kötelességeit a tagság létesítésekor megkötött szerződés szabályozza.

82


3.2.5. A pártoló tag képviselője jogosult a rendes tagokat megillető szolgáltatások igénybe vételére. 3.3. Az Egyesület rendes és pártoló tagját egyaránt megillető jogok 3.3.1. Térítés nélkül megkapja az Elektrotechnika című folyóiratot és a mellékletét képező egyesületi tájékoztatót, valamint hozzáférést kap a MEE honlapjának csak a tagok által olvasható felületeihez. 3.3.2. Az 1. pontban meghatározott feltételek szerint jogosult az Egyesület nevének és jelképeinek használatára. Küldöttgyűlés működése 4.1. A Küldöttgyűlés összehívása A Küldöttgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén főtitkára hívja össze. 4.2. A Küldöttgyűlés nem nyilvános; azon a küldötteken és az ügyvezetésen kívül a Küldöttgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály vagy a Küldöttgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 4.2.1. A Küldöttgyűlésen a küldöttek és az alapszabály 8.5. pontja szerint megválasztott tisztségviselők (héttagú Elnökség) tanácskozási és szavazati joggal, az Elnökség további delegált tagjai tanácskozási joggal vesznek részt. 4.2.2. Az 4.2.1. pontban meghatározott testülethez nem tartozó és meghívott egyesületi tagok tanácskozási joggal vesznek részt a Küldöttgyűlésen. 4.3. A napirenden szereplő előterjesztéseket, beszámolókat és javaslatokat a Küldöttgyűlés előtt 8 nappal, írásban meg kell küldeni a testület tagjainak. 4.3.1. Az előzetesen nyilvános vitára bocsátott írásbeli előterjesztéshez csak a Küldöttgyűlést megelőző 14. napig írásban benyújtott hozzászólások fogadhatók el, amelyeket az előterjesztéssel együtt meg kell küldeni a testület tagjainak. 4.3.2. Az előzetes vita nélkül, a Küldöttgyűlésen előterjesztett javaslatokhoz szóbeli hozzászólási lehetőséget kell adni. 4.4. A Küldöttgyűlés szakmai előkészítése a főtitkár, technikai előkészítése az irodavezető feladata. Az Egyesületi Elnökség szervezete és működése 5.1. Feladata és hatásköre: - Két Küldöttgyűlés között dönt: 

az Egyesületet érintő elvi kérdésekről,



az Egyesület nevében nyilatkozatok kiadásáról,



az Egyesületet érintő megállapodásokról,



a pártoló tagok felvételéről,



vezetői munkakör betöltésére irányuló pályázat kiírásáról és elfogadásáról.

- Elnökségi szakmai-, tudományos bizottságokat létesít és szüntet meg. 83


- Felkéri a jelen szabályzat 5.2.1. pontjában felsorolt elnökségi bizottságok tagjait. - Felkéri a szakmai-, tudományos bizottságok vezetőit. - Ellenőrzi és az illetékes elnökségi tagok útján irányítja az elnökségi bizottságok munkáját. - Ellenőrzi és a főtitkár útján irányítja a Titkárság munkáját. - Koordinálja a szervezeti egységek tevékenységét. - Meghatározza a gazdálkodási tevékenység fő irányait és folyamatosan ellenőrzi a végrehajtását. - Dönt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tiszteletbeli tagja cím adományozásáról. 5.2. Az Egyesületi Elnökséghez tartozó szervezetek és testületek: 5.2.1. Szervezéssel és ügyintézéssel foglalkozó állandó elnökségi bizottságok, melyek elnökét a Küldöttgyűlés választja meg: -Szakmai Tudományos Bizottság, -Oktatási Bizottság, -Gazdasági Bizottság, -Szervezési Bizottság, -Kommunikációs és Marketing Bizottság. 5.2.2. További bizottságok: Állandó bizottságok: -

Technikatörténeti Bizottság,

-

Elektrotechnika Szerkesztőbizottság,

-

Szabványosítási Bizottság,

-

Vándorgyűlés és Kiállítás Szervező Bizottság.

-

MEE FAM Munkabizottság

-

Okos Hálózat Okos Mérés Munkabizottság

Az adott célra létrehozott bizottságok, munkabizottságok feladatait, működési szabályait az Egyesületi Elnökség határozza meg, valamint megválasztja a vezetőjüket. Alapításukról és megszüntetésükről az Elnökség határoz. 5.2.3. Elnök- titkári értekezlet Szervezeti egységek elnökeinek (vezetőinek) és titkárainak (vagy alelnökeinek) részvételével évenként rendezett tanácskozó és véleményező értekezlet. Az értekezletre meghívást kap továbbá az Egyesületi Elnökség valamennyi tagja, beleértve az Etikai és Felügyelő Bizottság elnökét is, a régiók vezetői és az Egyesületi Elnökséghez tartozó állandó bizottságok elnökei. Az Egyesület Elnöksége hívja össze az elnök-titkári értekezletet. Az elnök- titkári értekezletet az illetékes helyi szervezeti egység szervezi a Titkárság közreműködésével. Az értekezletet a helyi szervezeti egység elnöke vezeti. 5.3. A MEE irányítási rendszere 84


5.3.1. Alapszabály, 5.3.2. A MEE küldetése és jövőképe 5.3.3. A MEE stratégiája 5.3.4., Etikai szabályzat,

5.3.5. SZMSZ, 5.3.6. Ügyrendek (Az SZMSZ mellékletei), 5.3.7. Küldöttgyűlési határozatok, 5.3.8. Az Egyesületi Elnökség határozatai. 5.4. Az Egyesületi Elnökség működése Az elnökségi ülést össze kell hívni, ha legalább 3 tagja, vagy az Felügyelő Bizottság, ill. az Etikai Bizottság kéri. Az ülést az Egyesület elnöke vagy távollétében, illetve megbízásából a főtitkár vezeti. Az Egyesületi Elnökség ülésein állandó meghívottak és tanácskozási joggal vesznek részt: -

Felügyelő Bizottság elnöke,

-

Etikai Bizottság elnöke,

-

Az Elnökség további delegált tagjai a szakosztályok és társaságok által választott képviselők, valamint a régióknak a területi szervezetek által választott képviselői (szakosztályonként, társaságonként, régiónként 1-1 fő).

-

Elektrotechnika főszerkesztő,

-

MEE irodavezető.

A napirendtől függően meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt az elnökségi ülésen. Az Egyesületi Elnökség tagjai rendszeresen beszámolnak az előző ülés óta saját hatáskörükben végzett és az Egyesület egészét érintő tevékenységükről. Az Elnökség – halasztást nem tűrő ügyek kivételével – általában írásban előre elkészített előterjesztésekről hoz határozatot. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozathozatala során az Elnökség figyelembe veszi a tanácskozási joggal jelenlévő delegált tagok ajánlásait és a vitában elhangzott észrevételeit. 5.5. Az Egyesület elnökének feladatai: Az Alapszabály 16.2 pontjában foglaltak mellett: - Képviseli az Egyesületet a külső kapcsolatokban. - Vezeti a Küldöttgyűlést. - Összehívja és vezeti az Egyesületi Elnökség üléseit. - Gondoskodik arról, hogy az Egyesületi Elnökség az Alapszabálynak, a Szervezeti és Működési Szabályzatnak valamint a Küldöttgyűlés határozatainak megfelelően végezze feladatát. - Gondoskodik az Egyesületi Elnökség határozatainak megfelelő végrehajtásáról. 85


5.6. Az Egyesület főtitkárának feladatai: Az Alapszabály 16.3 pontjában foglaltak mellett: - Vezeti a Vándorgyűlés- és Kiállítás szervező Bizottságot. - Koordinálja és operatívan irányítja az Egyesületi Elnökséghez tartozó szervezetek és testületek tevékenységét. - Szervezi és koordinálja a nemzetközi kapcsolatokat, a feladatra állandó megbízottat kérhet fel. 5.7. Az Elnökségi Bizottságok feladatai: 5.7.1. Az Oktatási Bizottság feladatai: -

Kidolgozza az Egyesület oktatási, továbbképzési és tudományos ismeretterjesztő tevékenységének irányelveit.

-

Elvileg irányítja az egyesületi tanfolyamok szervezését és ellenőrzi szakmai színvonalukat.

-

Közreműködik az oktatással foglalkozó egyesületi rendezvények szervezésében.

-

Előkészíti az oktatási konferenciákat.

-

Felülvizsgálja a felnőtt képzéshez kapcsolódó jegyzetek tartalmát.

-

Kapcsolatot tart a Magyar Kereskedelmi szakképzésben illetékes intézményekkel.

-

Javaslatot tesz a felnőttképzéshez szükséges jegyzetek készítésére, felügyeli a jegyzetkészítést.

-

Javaslatot tesz a felnőttképzésben a képzési programok kidolgozására.

és

Iparkamarával,

valamint

a

5.7.2. A Szakmai Tudományos Bizottság feladatai: -

Szervezi és irányítja az Egyesület kapcsolatait a Magyar Tudományos Akadémiával, a kutatást és az oktatást irányító főhatóságokkal valamint az oktatási intézményekkel.

-

Közreműködik a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó egyesületi rendezvények szervezésében.

5.7.3. A Gazdasági Bizottság feladatai: -

Kidolgozza a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező "Az Egyesületi Gazdálkodás Rendje" szabályzatot, valamint az ezen kívül szükséges összes gazdálkodásra vonatkozó iránymutatást.

-

Közreműködik a 3 éves pénzügyi terv és a gazdálkodásról szóló beszámolók kidolgozásában.

-

Előkészíti az Egyesületi Elnökség gazdasági döntéseit.

-

Folyamatosan együttműködik az Felügyelő Bizottsággal.

5.7.4. A Szervezési Bizottság feladatai: -

Kialakítja az Alapszabály valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseiből adódó szervezési feladatok végrehajtásának irányelveit. 86


-

Gondoskodik a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. mellékletét képező "Egyesületi Választások Rendje" naprakészen tartásáról.

-

Előkészíti az Egyesületi Elnökség számára a hatáskörébe tartozó szervezeti egységek létesítésére vonatkozó döntéseket.

-

Közreműködik az egyesületi választások és a szervezeti egységekhez nem kapcsolódó rendezvények szervezésében.

5.7.5. A Kommunikációs és Marketing Bizottság feladatai: -

Kidolgozza az Egyesület nyilvános kapcsolatainak és kommunikációs munkájának irányelveit.

-

Összeállítja az Egyesület által szervezett kiállítások, cégbemutatók és kapcsolódó hirdetési és média tevékenységének programját és feladatait.

-

Adott évre kidolgozza a más intézmények által szervezett kiállításokon való részvételt és kapcsolódó média feladatokat.

-

Előkészíti az Egyesületi Elnökség számára a kiadói tevékenységgel kapcsolatos döntéseket.

-

Szervezi és irányítja az Egyesület kapcsolatait a sajtóval és gondoskodik egyesületi közlemények megjelentetéséről.

-

Gondoskodik egyesületi megjelentetéséről.

-

Az Egyesület egységes arculat kialakítását összefoglaló kézikönyv kiadása és naprakészen tartása.

-

A belső kommunikáció erősítéséhez (hűség, egyéb támogatás, stb.) jutalmazás rendszerének kidolgozása.

propaganda

kiadványok

előkészítéséről

és

5.8. A szakosztályi és társasági képviselők feladatai: -

A szakosztály / társaság és az Egyesületi Elnökség közötti munkakapcsolat fenntartása.

-

A szakosztály /társaság szakterületével összefüggő elnökségi feladatok intézése.

5.9. A regionális képviselők feladatai: -

A Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, és Budapest központú régiókhoz tartozó helyi szervezeti egységek és az Egyesületi Elnökség közötti munkakapcsolat fenntartása.

-

A régióban folytatott egyesületi tevékenységgel összefüggő elnökségi feladatok intézése.

Az Etikai Bizottság szervezete és működése 6.1. Az Etikai Bizottság szervezete 6.1.1. Az Etikai Bizottság elnökből, öt tagból és két póttagból álló országos testület. 6.1.2. Az Etikai Bizottság tagjai nem lehetnek más egyesületi szerv választott tisztségviselői.

87


6.1.3. A póttagok az Etikai Bizottság tagjainak akadályoztatása esetén, szavazati joggal vesznek részt az üléseken. 6.1.4. Az Etikai Bizottság tagjának kiválása esetén az elnök állandó jelleggel egy póttagot hív be. 6.1.5. Az Etikai Bizottság szótöbbséggel hozza a döntéseit. 6.1.6. Az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha az állandó tagok 50 %-a + 1 fő van jelen. 6.2. Az Etikai Bizottság közvetlenül a Küldöttgyűlésnek alárendelt testület. 6.2.1. Az Etikai Bizottság minden Küldöttgyűlésen beszámol a végzett tevékenységéről 6.2.2. Az Etikai Bizottságot az elnöke képviseli. 6.3. Az Etikai Bizottság feladata az etikai normák betartásának ellenőrzése az egyesület tevékenységével kapcsolatban. 6.3.1. Az Etikai Bizottság kidolgozza az Egyesület Etikai Szabályzatát és azt jóváhagyás céljából, az Egyesületi Elnökség részére előterjeszti. 6.3.2. Az etikai szabályzat részét képezi a MEE működését szabályozó rendszernek. 6.3.3. Az Etikai Bizottság a jóváhagyott etikai szabályzat alapján végzi munkáját és annak megfelelően foglal állást etikai kérdésekben. 6.3.4. Az Etikai Bizottság ülései bizalmasak. A Titkárság szervezete és működése 7.1. A Titkárság az Egyesület ügyviteli, gazdálkodási és szervezési feladatait ellátó, szolgáltató szervezet. 7.2. Feladatait, szervezetét, hatáskörét, valamint vezetőjének és alkalmazottainak jogkörét és felelősségét az SZMSZ 4. melléklete – „A Titkárság Ügyrendje” - határozza meg, amelyet az Egyesületi Elnökség hagy jóvá. 7.3. A Titkárság munkatársai az Egyesület alkalmazottai. 7.3.1. A Titkárság vezetője az irodavezető, akit az Egyesületi Elnökség által elbírált pályázat alapján az Egyesület elnöke nevez ki. Az irodavezető felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. 7.3.2. A Titkárság beosztott munkatársait az irodavezető nevezi ki és gyakorolja a munkáltatói jogokat. 7.3.3. A Titkárság vezetőjének és munkatársainak jogait, feladatait és felelősségét írásbeli munkaügyi szabályzat tartalmazza, amelynek meg kell felelnie az érvényes jogszabályoknak. 7.4. A Titkárság munkáját a főtitkár útján az Egyesületi Elnökség irányítja és ellenőzi. 7.5. A Titkárság gondoskodik az egyesületi szervek döntéseinek nyilvántartásáról. Szervezeti egységek 8.1. Területi Szervezeti Egységek -

Területi Szervezeti Egységek - regisztrált tagsággal rendelkeznek 88


-

Üzemi Szervezeti egységek - regisztrált tagsággal rendelkeznek

-

Régiók - nem rendelkeznek regisztrált tagsággal

A Területi szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat az Alapszabály 14. fejezete foglalja össze. 8.2. Funkcionális Szervezeti Egységek 8.2.1. Szakosztályoknak és önálló jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoknak nincs regisztrált tagságuk. 8.2.2. A MEE szakosztályai és önálló jogi személyiséggel nem rendelkező funkcionális szervezeti egységei: -

Energetikai Informatika Szakosztály EISZ,

-

Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály VGKBSZ,

-

Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztály ÉBSZ,

-

Villamos Hálózat Tervező és Szerelő Szakosztály VHTSZ,

-

MEE Mechwart András Ifjúsági Tagozat MAIT.

A funkcionális szervezeti egységekre vonatkozó szabályozást az Alapszabály 13. §-a foglalja össze. 8.2.3. Jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek, társaságok, amelyek regisztrált tagsággal rendelkeznek. 8.2.4. A MEE önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei: -

MEE Világítástechnikai Társaság MEE VTT

-

MEE Villamosenergia Társaság MEE VET

.A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységekre vonatkozó szabályozást részletesen az Alapszabály 14. §-a, valamint saját alapszabályuk határozza meg. A szervezeti egységekre vonatkozó SZMSZ és Egyesületi Választások Rendje A követelményeket és részletes szabályokat az SZMSZ 2. és 9. mellékletei – „Egyesületi Választások Rendje” és „SZMSZ minta” tartalmazzák. Tiszteletbeli címek 10.1. Egyesületi tiszteletbeli cím lehet országos vagy egy szervezeti (területi, üzemi) egységre korlátozott. 10.1.1. Országos érvényű tiszteletbeli címet a Küldöttgyűlés alapíthat. 10.2. Országos érvényű tiszteletbeli címek 10.2.1. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tiszteletbeli tagja jogosult e cím használatára (idegen nyelven is), valamint az Egyesület nyílt rendezvényein való részvételre. A cím adományozásáról az Elnökség saját kezdeményezésére vagy egy szervezeti egység javaslatára dönt és az korlátlan időre szól. Olyan személynek adományozható, aki

89


-

legalább 10 éves kiemelkedő egyesületi tevékenységet végzett, de egyesületi rendes tagsága megszűnt,

-

elismert hazai vagy külföldi szakemberként jelentős támogatást nyújtott az Egyesület tevékenységéhez és hírnevének gyarapításához.

10.2.2. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tiszteletbeli elnöke jogosult e cím használatára, valamint az Egyesület reprezentatív képviseletére egyesületi rendezvényeken és hazai vagy külföldi partnerekkel való kapcsolatban. Olyan személynek adományozható, aki legalább 10 éves kiemelkedő egyesületi tevékenységet végzett, továbbá egyesületi vezető tisztségben jelentősen hozzájárult az Egyesület sikeres működéséhez és hírnevének gyarapításához. Rendkívüli esetektől eltekintve ezt a címet a legkorábban a vezető tisztség megszűnése után következő Küldöttgyűlés adományozhatja. 10.3. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tiszteletbeli elnöke cím adományozását az Egyesületi Elnökség saját kezdeményezéséből vagy egy szervezeti egység javaslatára terjeszti elő. A cím adományozásáról a Küldöttgyűlés dönt és az korlátlan időre szól. 10.4. Szervezeti egységre érvényes tiszteletbeli címek 10.4.1. A szervezeti egységre érvényes tiszteletbeli címet az illetékes szervezeti egység határozza meg, de elsősorban a következő címek alapítása ajánlható: -

A Szervezeti Egység tiszteletbeli tagja.

-

A Szervezeti Egység tiszteletbeli elnöke.

-

A Szervezeti Egység Elnökségének (vezető testületének) tiszteletbeli tagja.

10.4.2. A tiszteletbeli címek adományozásának követelményeit illetve a cím viselőjének jogait az illetékes szervezeti egység alakítja ki, de ajánlatos az országos tiszteletbeli címekhez hasonló elveket meghatározni. Az Egyesület folyóiratai 11.1. Az Egyesület folyóiratai: az Elektrotechnika és a Villamosság. 11.2. A folyóiratok felelős kiadója az Egyesület főtitkára. 11.3. A Zipernowsky Károly által alapított Elektrotechnika folyóirat az egyesület hivatalos lapja. 11.4. Az Egyesület az Elektrotechnika lapjain, vagy mellékletében, illetve honlapján teszi közzé hivatalos közleményeit és tájékoztatóit. 11.5. Az Elektrotechnika szerkesztésének szakmai irányelveit Szerkesztőbizottsága határozza meg és ellenőrzi megvalósulásukat.

az

Elektrotechnika

11.6. A folyóirat szerkesztését a főszerkesztő irányítja. 11.6.1. A főszerkesztő kiválasztásáról az Egyesületi Elnökség pályázat alapján dönt és a Felelős Kiadó felügyeli a tevékenységét. 11.6.2. A Szerkesztőséget az elnök, a főtitkár, a főszerkesztő és az irodavezető alakítja ki.

90


Egyesületi díjak Az egyesületi díjak felsorolása, odaítélésük követelményei és módjának szabályozása a Szervezeti és Működési Szabályzat 5. számú mellékletét képezik. Az Egyesület gazdálkodása Az Egyesület bevételei tagdíjakból, adományokból, támogatásból, az egyesületi rendezvények, szakértői tevékenység, oktatások, kiadványok bevételeiből, az esetleges vállalkozási tevékenység bevételeiből illetőleg átmenetileg szabad pénzeszközeinek kamataiból keletkeznek. 13.1. Az egyesület gazdálkodásának szabályait az Egyesület Gazdálkodásának Rendje (3. Melléklet) határozza meg. 13.2. Jogosultság gazdálkodási döntésekre. 13.2.1. Az Egyesületi Elnökség a jóváhagyott költségvetés keretein belül hozhat gazdasági döntéseket. 13.2.2. Az Egyesületi Elnökség felhatalmazása alapján a meghatározott értékhatárig gazdasági döntéseket hozhat az Egyesület elnöke, főtitkára és az irodavezető. A részletes szabályokat az SZMSZ 6. melléklete - „Képviseleti és aláírási rend” – tartalmazza. Az Egyesület partner kapcsolati rendszerének működtetése A részletes szabályokat az SZMSZ 7. melléklete - „A Magyar Elektronikai Egyesület partneri kapcsolatainak fejlesztése és működtetése” – tartalmazza. Mellékletek 1. A regisztrált tagságú szervezeti egységek felsorolása. 2. Egyesületi Választások Rendje. 3. Az Egyesület Gazdálkodásának Rendje. 4. A Titkárság Ügyrendje. 5. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Díjszabályzata. 6. Képviseleti és aláírási rend. 7. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület partneri kapcsolatainak fejlesztése és működtetése. 8. Adatvédelem és nyilvántartási melléklet (tagfelvételi és adatmódosító lapon szerepel) 9. SZMSZ minta 10. Az Egyesület szervezeti felépítése. 11. A MEE minősített felnőttképzési rendszerének szabályozása 12. Kiadói ügyrend

91


A MEE ÁLTAL VÁLASZTOTT KÖNYVVIZSGÁLÓ MEGVÁLASZTÁSA

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület könyvvizsgálatát a 2011. óta Némethné Futás Csilla bejegyzett könyvvizsgáló végzi (engedély száma: MKVK 003802). Az évközi közreműködésének, szaktanácsadásának és az évzáráshoz kapcsolódó könyvvizsgálói feladatainak elvégzésének díja 320.000 Ft + Áfa/év. Határozati javaslat: A Küldöttgyűlés xx igen, xx nem, xx tartózkodás mellett elfogadta, hogy a MEE 2014. évi könyvvizsgálatát Némethné Futás Csilla bejegyzett könyvvizsgáló (engedély száma: MKVK 003802) végezze el. A szolgáltatás ellenértéke 320.000 Ft + Áfa.

92


A 2014. ÉVI EGYESÜLETI DÍJAZOTTAK

Egyesületünk Díjbizottságai az előzetesen beérkezett javaslatok, valamint a szakirodalmi tevékenység alapján meghozták döntéseiket a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2014. évi díjak odaítéléséről, melyet az Egyesületi Elnökség jóváhagyott az alábbiak szerint:

Díj Elektrotechnikai Nagydíj Zipernowsky Déri Bláthy

Kandó Csáki Liska Straub Urbanek Verebély MEE Életpálya

NÍVÓ díj

DÖNTÉS Dr. Bán Gábor Nem kerül kiadásra Gölöncsér Péter „A PPS működése és méretezése” Görgey Péter Rejtő János Pecze István Dr. Kádár Péter Kovács Csaba Vastag László (Pál) Dr. Danyek Miklós Dr. Vajda István Dr. Szedenik Norbert Molnár Károly Zsolt Nem kerül kiadásra Czeglédy Ferenc Dr. Bencze János Radványiné N. olga Schmalcz József Albert Zoltán „Az okos hálózat előfeltételeinek megteremtése: új SCADA rendszer az E.ON-nál” Dr. Wenzel Klára „Naphőerőművek optomechatronikai rendszere” Gaál Róbert „Villamos üzemirányító rendszerek elleni IT-támadások szimulációja”

A díjak átadására 2014. május 17-én a MEE Küldöttgyűlésén kerül sor. Budapest, 2014. április 30. Günthner Attila Irodavezető

93

Magyar Elektrotechnikai Egyesület május 17-én 10 órai kezdettel tartandó 90. Küldöttgyűlés Írásos előterjesztések

Recommend Documents