"Leonardo da Vinci" program beszámoló "Leonardo da Vinci" program során Németországban volt lehetőségünk a nyári gyakorlati időnket eltölteni és munkatapasztalatot szerezni. Én a „Renke zur Mühlen" elnevezésű faiskolában töltöttem a gyakorlatomat, ahol két osztálytársam társaságában hasznos tapasztalatokat szereztünk.
A "Renke zur Mühlen" faiskola 1978‐óta jól ismert híres faiskola Németországbban. 15 állandó dolgozó és általában 4 gyakornok dolgozik a 17 hektáros területen. Ebből körülbelül 6,5 hektárnyi terület nyitott rendszerként működik, öntözőberendezésekkel és csepegtető rendszerrel felszerelve. Itt található még 3 vízgyűjtő medence az öntözőrendszer ellátásához, és különböző fólia és üvegházak.
Fő termesztett növények Salix caprea Pendula körülbelül 30.000 db 50/75/100 és 125cm‐es méretben.
Calluna vulgaris Körülbelül 400.000 és 40 fajban 10/15‐ös méretben. Valamint Gentiana sino‐ornata és Gaultheria különböző méretekben. Ezek mellett még termelnek különböző tű‐ és pikkelylevelű növényeket (Chamaecyparis, Juniperus, Taxus, Thuja) és még Pieris japonica, Rhododendron, Buxus, Ilex és Leucothoe fajtákat.
A gyakorlati idő alatt megismerkedtem a termesztési folyamtokkal, a dugvány előkészítésével és a dugványozás menetével, a faiskolában található növények különböző ápolási és nevelési munkáival, mint a gyomtalanítás, műtrágyázás, vadalás, koronametszés. Reggel 7 órakor volt a kezdés, minden reggel a főnök tartott egy pár perces munkamegbeszélést, hogy kinek mi a dolga aznap. Utána reggeli szünetig gyomtalanítottunk.
Első héten Salixokon végeztünk koronametszést, illetve vadaltunk és műtrágyáztunk. Általában déli ebédszünetig (12.00‐13.00) végeztük a koronametszést meg a vadalást, délután meg műtrágyáztuk ezeket a növényeket.
Második héten már nem volt ennyire változatos munka, beköszöntött a tápanyag utánpótlás időszaka. Ekkor a Gaultheriákat, Lonicérákat egy pár Pinus Nigrat és Ilex aquifoliumokat és egyéb más növényeket kellett a megfelelő tápanyaggal ellátni. A műtrágya Osmocote és Blaucorn keveréke volt. Ezek a növény növekedését segítik elő. Az osmocote egy hosszú hatóidejű trágya. Oldódása függ a hőmérséklettől és a csapadéktól. 9 °C alatt nem oldódik, 25 C° felett pedig nagyon gyors az oldódása. Harmadik hétre végeztünk a tápanyag utánpótlással, jobb munkák következtek. Reggeli szünet után a hét első felében megismerkedhettünk a cserepező géppel egy rövid használati bevezető után dolgozhattunk is vele. Ez egy sokkal gyorsabb és kellemesebb módja a cserepezésnek. A hét második felén a szorosan egymás mellett lévő növény sorokat (8 soros), kötésbe raktuk. Negyedik héten dugványozó gépnél illetve a dugvány előkészítésénél dolgoztunk, ahol a Calluna vulgarist és Lonicera nitidát szaporítottunk, majd a fűtött üvegházba szállítottuk a szaporító ládában elhelyezett dugványokat.
Ezenkívül megismerkedtem a cégnél használatos 2 különböző automata öntözési rendszerrel és munkagépekkel. A Kawasaki MULE gépek segítségével több kisebb pótkocsi csatlakoztatásával szállítják a növényeket a faiskola területén. A Fend traktorokat különböző adapterek felszerelésével használják permetezésre, anyagmozgatásra, gépi földmunkákra. Nagyon kedvesek és befogadóak voltak velünk. Az idő múlásával komolyabb munkákat is ránk bíztak. Az automata öntözőrendszer működését is szabadidejében mutatta meg nekünk a kis főnök ez nagyon jól esett nekünk. A csepegtetőrendszer úgy működik, hogy két különböző tenzió métert használnak az automata rendszerben, ami a talajnedvességet méri. Az egyik fajtát nagyobb cserepes növényeknél, a parcellán található egyik növény mellé szúrják le a gyökérzónáig, míg a másikat egy jó nedvességszívó‐ és megtartó anyagra rakják, ami szőnyegként van elterítve a parcellán található növények alatt. Tenzió méter gravitációs úton működik, kerámia alja van, ami felett egy "tartály" helyezkedik el. Ebben víz van, és ha nincs elég
a növény számára, akkor a kerámián keresztül kiszívja. Ekkor a szenzor egy mágnesszelepet hoz működésbe, ami beindítja a csepegtető rendszert és amikor elegendő víz jut a növény számára, megtelik a tenzióméter tartálya és kikapcsolja a csepegtetőt.
A vizet úgy takarítanak meg, hogy a növények alatt fólia van, amely a felesleges vizet a csatornarendszeren keresztül a víztároló medencékbe juttatja vissza, amiből öntöznek. Munkaidő 7.00‐16.00‐ig tartott, ebben benne volt egy reggeli szünet, , egy ebéd szünet ami 12.00‐13.00 és egy délutáni pihenő idő. Hétfőtől péntekig dolgoztunk, pénteken csak 12.00‐ ig voltunk, mert szakmai vagy kulturális programon vettünk részt Hermann Epping szervezésével. Megismertük Bad Zwischenahn tájházait, ahol betekintést tettünk a falú történelmi múzeumba,ahol egy család életébe tekinthettünk be.
Jártunk a Bonk faiskolában, ahol megmutatták nekünk az óriás bonsaiokat. Érdekesség volt az óriásbonsainak nevelt, formára nyírt buxus félék látványa. Illetve látogatást tettünk a Park der Gärtenbe, amelynek területén rengeteg kert volt bemutató jelleggel létesítve. Több kertépítészeti stílus is megtalálható volt, például temető kert, rózsa kert, víz arhitectonikus kertek, mulató kert és különféle érdekességek is.
Ezen kívül szabadidőnkben bejártuk Bad Zwischenahnt. Ellátogattunk Wilhelmshavenbe a hajómúzeumba, majd utána megmártóztunk az északi tenger sós vízébe, Emdenben részt vehetünk egy utcai bucsún, a nagy bevásárlások Oldenburgba, Greetsielben egy kis betekintést nyertünk a halászfalú múltjába.
Utolsó héten Westerstedeben a Deula iskolában targonca kezelői jogosítványt szerezhettünk. Ez úgy zajlott, hogy először egy elméleti oktatásban részesedtünk, majd utána, amit tanultunk megmutatták a targoncákon is. Utána különféle feladatokat kaptunk targoncákkal, amiket el kellett végezni. A vizsga könnyű volt a sok gyakorlási lehetőségnek köszönhetően.
Örülünk, hogy részt vehettünk a szakmai gyakorlaton, bővíthettük szakmai tapasztalatunkat, idegen nyelvi tudásunk bővült és hogy sok szép és érdekes helyet látogathattunk meg, illetve, hogy a pályázat során lehetőségünk volt a targonca kezelői vizsgát letenni.
Koronczi Róbert