Leonardo da Vinci- program Leonardo da Vinci program 2013 Kutits Márkó Munkanapló

Leonardo da Vinci- program 2013

Leonardo da Vinci – program 2013 Kutits Márkó Munkanapló

1


Kutits Márkó Munkanapló 0. nap

Utazás

2013. június 30.

Ma reggel fél hétkor indultunk el Pécsről, majd egy hosszú utazás vette kezdetét, melyet beszélgetéssel, alvással tettünk elviselhetővé. Három megálló után megérkeztünk Freising városába és elfoglaltuk a szállást. Kipakoltuk csomagjainkat, bekapcsoltuk a laptopokat, hogy a családot értesítsük az akadálymentes utazásról. Délután öt órakor elindultunk felderíteni a belvárost, lefényképeztük az összes medveszobrot, Freising város jelképét, majd visszatértünk a kollégiumba.

Megnyitó Aszpiringyártás

1. nap

2013. július 1.

Ezen a napon elkezdődhetett az igazi munka. Reggel kilencre megérkeztünk müncheni iskolába. Nagy izgalmak közepette megismerkedtünk a gyakorlatvezető tanárokkal, Herr Scharmmal és Frau Ottmannal. Bemutatkozott az iskola igazgatónője, Frau Wagner-Sindelar, majd egy kötetlen beszélgetés közben, a diákokkal is kommunikáltunk pár percet. Kaptunk egy balesetvédelmi eligazítást, vészkijáratokat megmutatták és a védőfelszerelés fontosságát is kiemelték a gyakorlatvezetők. Egy nemrég történt esetet említettek az ecetsavanhidriddel kapcsolatban, ahol nem sokon múlt egy nagyobb tragédia. Egyszerű számolásos módszerrel kisorsoltak minden magyar diák mellé egy német diákot, akivel a gyakorlatot el kellett végezni. Az én párom Christina Möller volt. Chrissi nagyon kedves és segítőkész társnak bizonyult, hihetetlen türelemmel, rengeteg tapasztalattal. Sokat tanultam tőle a gyakorlat alatt. Aszpirin előállítás egyenlete: O

COOH

O

+ OH

COOH

H3C C

+ CH3COOH

H3C C

O C CH3

O C7H6O3 138.12 g/mol

O C9H8O4 180.16 g/mol

Az ábrát Chemwindow programmal készítettem A feladat aszpiringyártás volt, melyet már Magyarországon készítettünk, de ez egy teljesen más módszer, nagy eltérésekkel. A reakció elve az acetilezés, mely acetil-csoport bevitelt jelent szerves molekulába. A recept a következő: összeállítjuk a szerkezetet (állvány, hűtő, háromnyakú 2

Leonardo da Vinci- program 2013 gömblombik, hőmérő, hőközlőgomba (tükörfordítás, kráter rezsó)). A gömblombikba kimérünk 25ml ecetsav-anhidridet, 22ml ecetsavat. Összekeverjük 30g szalicilsavval, majd elektromos keverővel keverjük másfél órán át, a hőmérsékletet 90 és 100 Celsius között tarjuk. Az idő eltelte után 110ml vizet csepegtetünk hozzá és lehűtjük 20 Celsiusra fél órára. Vákuumszivattyúval a felesleges vizet leszívjuk, és hideg vízzel mossuk. Porcelántálba termeljük, melynek ismerjük a tömegét. Következik a tisztítás aktív szénnel. Víz-etanol elegyet adagolunk hozzá 2:1 arányban. Egy kevés aktív szenet adunk bele és 20 Celsiuson tartjuk a hőmérsékletet. Ismét szűrés következik, kétszeri átmosással, víz-etanol eleggyel. Tömegállandóságig szárítjuk 95 fokon és kitermelési százalékot számolunk. Az eltérés a két módszer között az, hogy mi kénsavat is adagoltunk Pécsen, mint katalizátor, ezért a hőmérséklet nem is mehet 80 Celsius fölé. Mi vízfürdőt használtunk otthon, itt erre nem volt szükség. Az összeállított berendezés is teljesen eltér az eddig látottaktól. Szinte csak az alapanyagok azonosak. A derítés része aktív szénnel számomra teljesen új, de egy biztos, hihetetlenül szép, tiszta kristályos terméket kapunk ennek köszönhetően. Az eredmény holnap fog kiderülni, addig számítást nem lehet végezni. Ezen a napon megtanultam ezt az új módszert, rengeteg elektromos eszköz használatát, a veszteség csökkentésének apró trükkjeit. Új emberekkel ismerkedhettem meg. A lelkesedésem egyre jobban nő. Alig várom a holnapot, a fotométer használatát.

3


2. nap

Réz meghatározás fotometriásan Aszpirin IR vizsgálata

2013. július 2.

A második napon a helyi tömegközlekedéssel jutottunk el Freisingből Münchenbe, az iskolába. Rögtön megkaptuk a feladatot, Cu2+ ionok meghatározása. Három diákot állítottak mellénk segítőnek, akik felügyelték a munkálatokat, így három csoportra osztódtunk. A mérést felváltva csináltuk, mindenkinek volt egyéni feladata. A mérés alapja: a Cu2+ ionok mélykék színű komplexet képeznek ammóniával. Menete: Az alábbi táblázat alapján elkészítjük a standard-sorozatunkat merőlombikokba. Jelre állítjuk desztillált vízzel, alaposan homogenizáljuk. Lombik 0 (vak) 1 2 3 4

Kalibrációs oldat 20ml 30ml 40ml 50ml

víz 10ml 10ml 10ml 10ml 10ml

NH4Cl oldat (10%) 20ml 20ml 20ml 20ml 20ml

100cm3-es

ccNH4OH 10ml 10ml 10ml 10ml 10ml

A mérési hullámhossz 615nm, melyet a recept ír. Először a ’vak’ mintát töltjük a küvettába és mérjük le, majd a számozásnak megfelelően haladunk tovább. A küvettát a rajta lévő jelzés alapján rakjuk a spektrofotométerbe, alaposan megtisztítva, belsejét a mintával kétszer átmosva. A felügyelő diák által készített mintát kétszer is lemértük. Ezeket az eredményeket kaptam: Minta 0 1 2 3 4 ismeretlen

Koncentráció (mmol/l) 0,0 0,4 0,6 0,8 1,0 0,783

Milliméterpapíron ábrázoltuk az eredményeket, meghatároztuk koncentrációját, majd számítógépen is megrajzoltuk a függvényt.

4

Abs -0,3151 -0,0586 0,0476 0,1792 0,2584 0,0845

az

ismeretlen

minta


A függőleges (y) tengelyen az abszorbancia olvasható, a vízszintesen (x) a koncentráció. Az egyenlet alapján számolható, hogy a kapott mintánk 0,50 mmol/l koncentrációjú. A mai gyakorlatban a gyorsaság tetszett a legjobban. A balesetvédelmi szabályok betartására itt is nagyon ügyeltek, minden pipettázáshoz pipettor használata volt kötelező. A védőfelszerelések sem maradhatnak el, tömény ammónia oldattal, pedig vegyifülke alatt kellett dolgoznunk. A gyakorlat után a német diákok prezentációját hallgathattuk meg az ICP-ről. Az ICP – induktív csatolású plazma emissziós módszer a legmodernebb műszeres mérések közé tartozik. Segítségével a periódusos rendszer elemeinek nagy része igen nagy pontossággal meghatározható. Angolul is és németül is elmondták, így sokkal érthetőbb lett az előadás. A nap végén a már kiszáradt aszpirin minőségi ellenőrzését IR-infravörös spektroszkópiával végeztük. Az IR módszer tulajdonképpen szerkezet meghatározás módszere. A benne található jellemző csoportok bizonyos hullámszámnál csúcsot adnak, mely anyagi minőségre jellemző állandó. Például a karbonil csúcs egy éles 1750cm-1-nél jelentkező csúcs. A mintánkból 5-10mg-ot 100mg kálium-bromiddal pasztillába ágyazva vizsgáltuk. A tiszta aszpirin spektrumját az általunk előállítottal összehasonlítva az esetleges szennyező anyagok kimutathatóak.

5


3. nap

[Cu(NH3)4]SO4 preparátum készítése

2013. július 3.

A napot a müncheni iskolában elméleti tanórával kezdtük el. Frau Ottmann tartotta az órát, melyen a német diákok is jelen voltak. Komplexometriáról, komplexek összetételéről volt szó, valamint az elvégzendő gyakorlat fontosabb pontjait is megbeszéltük. A recept mólokban adta meg a kimérendő mennyiséget, ezért számításokat kellett végeznünk először. A Cu tömegét nekem kellett a táblánál kiszámolnom grammban, Dorottya pedig a kénsav térfogatát határozta meg a német diákok előtt. Az óra élvezetes volt, - még sohasem volt alkalmam szakmai angol órán részt venni- oxidációs számokkal egyenletet rendeztünk, felrajzoltuk a komplexet. Cu + 2 H2SO4 = CuSO4 + 2 H2O + SO2 CuSO4 + 4 NH3 = [Cu(NH3)4]SO4 Ismét kiválasztották mindenkinek a társát, én két lánnyal dolgoztam együtt. Egyiküket Barbarának hívták, a másik diák Eliza volt. Mindketten lelkesen álltak hozzá a munkához, számukra új volt ennek a preparátumnak az elkészítése. A kommunikációval sem volt gond, tanítottak nekem pár német, illetve bajor szót, én a magyar megfelelőjét mondtam el nekik. A balesetvédelemi szabályok betartása kiemelten fontos ezen gyakorlat során, mivel rendkívül veszélyes anyagokkal kellett dolgoznunk. Tömény kénsav, salétromsav, ezek reakciója rézzel, mely mérgező gázokat fejleszt. Ezért természetesen vegyifülke alatt dolgoztunk végig. Erre a gyakorlat elején figyelmeztettek a tanárok, sőt kötszert is kaptunk, hátha valami balul sül el. Védőszemüveg, kesztyű használata kötelező. Összeállítottuk az apparátust, Erlenmeyer lombikba kimértünk számított mennyiségű rezet (10.20g) és koncentrált kénsavat (2.7 ml). Óvatosan hozzáadtunk 1ml tömény salétromsavat, mivel valami erősebb sav kell hozzá, majd a reakció azonnal megindult. Barnás színű nitrózusgáz fejlődését tapasztaltuk, de emiatt nem kellett aggódnunk, mivel a fülke alatt elég biztonságos és nem is szabadul fel nagyobb mennyiség a szerkezetből. Forrásig melegítettük egy olyan eszközzel, amely egyben mágneses keverő és melegítésre alkalmas, majd 1 órán át tartottuk a hőmérsékletet. Addig összeállítottunk egy másik berendezést, amely a komplex elkészítéséhez kellett. 60 perc eltelte után 75ml hideg vízbe öntöttük a lombik tartalmát és melegítés után forrón szűrtük. 20 Celsiusra hűtöttük és ismét szűrtünk, de ekkor már a kristályvizes CuSO4 kristályokat vákuummal. A kristályvizes CuSO4-ot egy háromnyakú lombikba tettük és adagoltunk bele víz-ammónia keveréket (1:2) addig, amíg teljesen fel nem oldotta a kék kristályokat egy sötétkék oldatot alkotva. 35 ml etanol-ammónia elegyet öntöttünk bele és hűtöttük 10 Celsiusra. Ekkor a termék teljesen kivált. A kristályokat vákuummal szűrtük és kétszer mostuk etanollal. Porcelántálba termeltük és szobahőmérsékleten szárítottuk. Ahogy tudom, ezt a gyakorlatot jövőre fogjuk csinálni a pécsi iskolánkban, így jó volt előre elkészíteni a preparátumot, nagy hasznát fogom venni a tapasztalatnak. A felesleges ammónia kezelése lepett meg a legjobban. Bázikus jellegét használják ki. Kettő ugyanolyan szerkezettel elvezettük a gázt, majd savban megkötöttük, így felhasználható lesz más célokra. A két eszközre azért volt szükség, mert egy esetén a vákuum felszívhatja a savat, ezzel nem kívánt reakciót keltve. 6

Leonardo da Vinci- program 2013 A munka után egy kisebb szünet következett, megnéztük tanárainkkal München nevezetességeit, valamint ettünk egy finomat egy tradicionális Bajor sörkertben. A városnézést egy kis eső nehezítette, de ez nem állíthatott meg minket a felfedezésben. Láttunk nagyon szép templomokat, lélegzetelállító épületeket és bajor sörözőket. Ajándékként kaptunk egy kis csokoládét, ami nem fog sokáig megmaradni.

4. nap

Deutsches Museum látogatás VRK- vékonyréteg kromatográfia, koffein tartalom- HPLC

2013. július 4.

A tömegközlekedés még mindig nem a legjobb, rengetegen próbálnak bejutni reggel München városába. München lakossága az agglomerációval együtt meghaladja a 3 millió főt. Az utazás egy órát vesz igénybe, pedig nincs szó nagy távolságról. A vonat összeszedi a környező településekről az embereket, ezután megy Münchenbe. A program a Deutsches Múzeum meglátogatása volt. Gyalog jutottunk el odáig Frau Ottmann vezetésével. Egy kisebb kerülőt is tettünk, ami később visszafele eltévedést eredményezett. A múzeum kívülről óriásinak tűnt, benőve növényekkel, az Isar folyó, szinte a természet része ebben a nagyvárosban. Az épület belülről sem hazudtolta meg magát, három kapu, sok pénztár, rengeteg ember. Eléggé meglepő volt, hogy térképet is kaptunk, de később szükségünk volt rá. A múzeumban a technika tudományé a legfőbb szerep. Nincs olyan ága, amelyhez itt ne volna valami kiállítva. Számomra az elektromosság volt a legvonzóbb, ezért arra kezdtem meg a felfedezést. Csankó barátom vállalta a túravezetést, mert ő ebben a témában szakember. Minden tárgyhoz mondott egy kisebb-nagyobb beszédet. Mutatott ellenállásokat, vezetékeket, motorokat, megmértük a testünk ellenállását, az övé valamennyivel nagyobb volt. Galvanizmusról és elektrolízisről is volt kiállítás, ahol egy hibát vettem észre. Mindkettőnél az angol fordítás szerint kémiai energiát alakítunk elektromos energiává, pedig ez csak az galvanizmusra igaz. Elektrolíziskor az elektromos energiát alakítjuk kémiai energiává. Következtek a gépek, vonatok, repülők, hajók. Némelyik repülőbe be lehetett szállni. A turbinák működése érdekelt a legjobban, de ehhez sem kellett túravezető, mert Csankó Norbert mindent elmagyarázott. Tőle tanultam ma a legtöbbet. Mikrobiológiára is jutott az időből, de az egy óra hamar eltelt. Visszatérve a bejárathoz, egy „kis” elektromos bemutatót láthattunk, több ezer volttal kísérleteztek a szemünk előtt, rendkívül látványos és hangos előadás volt. Felmentünk a hatodik emeletre, ahol mindenkit lebilincselt a gyönyörű látvány Münchenről. A városban mindenhol darukat látni, folyamatosan fejlesztik, mindig építenek valami újat. Közösen megnéztük a múzeum alatt épült bányajáratokat, bejártuk az egészet. Majd elbúcsúztunk Frau Ottmanntól és további két órát maradtunk ott a társaimmal. Következett a második emelet. Ekkor már nem éreztem a lábam, de tovább mentünk. Nyomtatás fejlődését, papírgyártást, üvegfújást néztük meg, egy munkás épp ekkor készített egy üvegszobrot. Háromdimenziós képek kiállítása elképesztő. Minden irányból mást mutat és még szemüveg se kell hozzá. Az asztronauták is érdekeltek volna, de ezen a részen már felületesen átsiettünk. A hangszerkiállítás is gyönyörű volt. 7

Leonardo da Vinci- program 2013 A régi rézfúvós hangszerek korát a rajtuk lévő patina alapján könnyű megbecsülni. Nem mai darabok, az biztos. Az orgonán egy idős hölgy játszott, s őt hallgattuk egy ideig. Az egész nap kevés lenne az egész múzeum bejárásához. Szerintem minden nap egy szint lenne az ideális és akkor mindenre jutna idő, fáradás, fájdalom nélkül. Nekünk is ki kellett hagynunk sok részt. A múzeumból kijőve bementünk a boltjába, ahol megnéztük a portékákat és elindultunk az iskola felé. Egy kicsit sikerült eltévednünk, de szerintem az ember így fedezi fel igazán a várost, nem pedig valakit vakon követve. Délután 14 órára kellett az iskolához visszaérnünk. A délutáni program vékonyréteg kromatográfiás vizsgálat volt, valamint megtekinthettünk egy koffeintartalom meghatározást HPLC-vel teából és kávéból. Vékonyréteg kromatográfiásan ételszínezékeket azonosítottunk. A vizsgálat leginkább minőségi információt hordoz magában. A kromatográfia elválasztás technikát jelent. Az álló fázison, amely jelen esetben üveglapra egyenletes rétegben felvitt szilikagél volt az úgy nevezett startvonalra felcseppentjük ételszínezékeinket. Ezt egy futattószerrel teli kádba helyezzük, amely többnyire valami szerves oldószer keverék. A futattószer nem érheti el a felcseppentett mintát, különben beoldja. A kapilláris erők révén a folyadék felszívja magát és elkezdi szállítani az ételszínezékünket, idővel a minták polaritásuknak megfelelően különböző magasságig jutnak el. Ezt a rájuk jellemző magasságot az oldószer front távolságával osztva retenciós faktornak nevezzük. Azonos retenciós faktorú komponensek azonosak. Amíg az ételszínezékünk „futott” addig megtekinthettünk egy HPLC készüléket, mellyel koffein tartalmat határoznak meg. A mennyiségi meghatározáshoz egy általunk létrehozott ismert koncentrációjú standard sorozatot kellett elkészíteni koffeinből. CH3 N

N

O N

N

CH3

H3C

O Koffein C8H10N4O2 194.19

Chemwindow programmal rajzoltam az ábrát A kimeneti jele a HPLC-nek a kromatogram, mely adott komponensre jellemző retenciós idővel jelentkezik. A görbe alatti terület a mennyiséggel lesz arányos. A standard sorozat segítségével a készülék 5 pontra felvette a kalibráló egyenest, majd megmértük teánk és kávénk hígított változatát is. Így pedig az egyenes egyenletéből számítható volt ezek koffein tartalma.

8


5. nap

Zoologische Staatsammlung

2013. július 5.

A kelés ugyanakkor történt, mint előző nap, de ma nem kellett beutaznunk München szívébe. A megbeszéltek szerint a Zoologische Intézet előtt találkoztunk volna Frau Ottmannal, azonban a vonatról leszállva belebotlottunk, így nem kellett kóvályogni az ismeretlen területen. Egy, vagy két német csoport is velünk tartott, akiket egy másik tanárnő vezetett. Pár perc várakozás után beinvitáltak minket egy előadóterembe, ahol három úr mesélt a múzeum történetéről, céljáról és magukról a kiállításokról. Addig nem nyugszanak, amíg minden fajt fel nem fedeznek és kategorizálnak, DNS-ét a bankukban el nem helyezik. Ezután három csoportra osztották a diákokat és három különböző helyen kezdődött az előadás. Minden helyszínen az adott téma szakértője beszélt hozzánk. Az első teremben rovarokat, rákokat és mindenféle különleges (számunkra kicsit visszataszító) élőlények maradványait mutatta nekünk az úr. A legtöbb lény egy üveghengerbe volt bezárva, amely ára 500 euró körül mozog. Etanol 70 százalékos oldatában úszkáltak, hogy a testük épen megmaradjon sokáig. Mindegyiknél felfedeztük, hogy valamennyire megbarnult ez az oldat. Erre a válasz az, hogy különböző oxidációs reakciók játszódnak le az üvegben, ettől elszínesedik kisebbnagyobb mértékben. De ezt a folyadékot sosem cserélik ki, még akkor sem, ha már nem látni semmit, mert az újabb etanol tovább rontaná a test állapotát. Így sok évig elállnak ezek. A halas részlegen egy 100 éves tetemet is láthattunk. Következtek a lepkék, amelyekből 10.000 darabos készletük volt kategorizálva. Óriási szekrényekben több száz fiók, tele pillangókkal. Kiállításra csak néhány darab volt a falon, de ezek gyönyörűek voltak. A halas részleg sokkal izgalmasabb volt számomra. Az úr tökéletesen beszélte az angol nyelvet, egy pillanat alatt átváltott egyik nyelvről a másikra, így könnyebben megérthettük. Ő az etanolról és az üvegekről részletesebb beszédet mondott. Elmesélte, hogy a halak begyűjtése nem egy egyszerű dolog. Hálóval horgásszák őket, emiatt olyan fajok is beakadnak, amelyekre nekik nincsen szükségük. Ez teljesen felesleges gyilkolás. A nagyobb halak elhelyezését úgy oldják meg, hogy darabokra vágják őket, ezért sok üvegben csak egy halfej úszott. Mutatott még olyanokat is, amik képesek elektromosságot fejleszteni, körülbelül 700 voltot és elmesélte egy barátja történetét, akinek volt szerencséje megtapasztalni egy ilyen hal elektromos erejét. A harmadik teremben egy elektronmikroszkópot láthattunk. Megtudtuk, hogy a mikroszkópos vizsgálathoz nem lehet a friss mintát betenni, egy sor előkészülést kíván a művelet. Legfontosabb a szárítás. Ha nem száraz az anyag, akkor egy modern szárítóberendezésben kiszárítják. Ez a biológiai mintáknál különösen fontos, hogy közben ne roncsolódjon a test. Fémréteggel is bevonják a mintát, esetünkben ez arany volt. Az előkészítés után betehetik a mikroszkópba és elkezdődhet a vizsgálat. Egy karral tudott váltogatni három vizsgálandó anyag közül, az egérrel a nagyítást végezte. A kép, amit kapnak az elején nem valami tiszta, ezért a részleteket egy gombbal elő tudják hozni. Ennek a folyamatnak sebessége a részletességtől és a kép nagyságától függ, tíz perc is beletelhet a tökéletes látvány eléréshez. A mi mintánk egy hangya volt, pontosabban a feje, mivel 9

Leonardo da Vinci- program 2013 csak kis részeket lehet egyszerre megnézni közelről. Az úr ráközelített a szemre, tisztította a képet és a szemet nagyon részletesen láthattuk. A Zoologische intézetében nem csak kiállítás és múzeumi rész van, hanem kutatási részlegük is. Itt fény és ultramikroszkóp segítségével különféle fajok mintázatát 3D-ben rajzolják meg. PCR technikával – polimeráz láncreakcióval – DNS szekvenciákat térképeznek fel, melynek molekuláris biológiai jelentősége van. Segítségével akár örökletes betegségeket is fel lehet térképezni. Ez volt az utolsó állomás, még beutaztunk a belvárosba enni valamit és megnézni a nagyobb boltokat. Este Martin, egy régen Magyarországon a Leonardo da Vinci projekt keretében kiutazó diák, mutatta meg nekünk Freising városát és egy helyi sör mellett mesélt nekünk az itteni fiatalok életéről. Erre többen rácsodálkoztunk, mert a középiskolás barátságok közel sem olyan mélyek, mint hetünk esetében.

6. nap

Vízminőség ellenőrzés Freisingben

2013. július 6.

Szombat van, ezért szabadon lehetett programot szervezni a napra. Kilenckor elmentünk bevásárolni a közeli bevásárlóközpontba és délelőtt megkerestük a freisingi strandot. Az időt jónak véltük, és az aktív pihenés mellett döntöttünk. Az elmúlt hetekben Németországban a hőmérséklet nagyon alacsony volt. A Berufsschule igazgatónője szerint csak azóta süt a nap, amióta megjöttünk. Így víz hőmérséklete is lehetett volna magasabb. A víz minősége nagyon jó volt a 2m-es medencében is leláttunk az aljáig. A német víz köztudottan kemény, magas a kalcium és magnézium tartalma, a hidrogén-karbonát sem alacsony benne, a változó keménysége miatt vízkövet okozhat. Az egyik medencéhez 3 különböző magasságú trambulin is tartozott, amit nagyon élveztünk. Tisztasága tökéletes. Teljesen átlátszó, homogén elegyet alkot. A strandon ismerkedtünk a többi fürdőzővel, még futballoztunk is a németekkel, meg kell, valljam sokkal ügyesebbek voltak, mint mi. Nagyon szépen beszélnek idegen nyelvet, és most már egy hét eltelte után mi is bátrabban szólalunk meg angolul. Gondoltuk a gyakorlati sikertelenség után megpróbáljuk a csocsót, de abban meg a lányoktól kaptunk ki. Összességében jól is éreztem magam a késő délután folyamán megírtam a naplómat és a többiekkel a prezentáció képeit válogattuk ki.

10


7. nap

Müncheni reptér Freising városnézés

2013. július 7.

Csodálatos reggelre ébredtünk ezen a vasárnapon. Kipihenten indultunk neki a mai programnak, ami a nap elején nem volt teljes. Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy egy nagyon közeli ismerősöm elvitt a müncheni reptérre. Ott dolgozik már néhány éve és a vizsgái miatt vendégeket is körbevezethet ingyen a munkahelyén. Délelőtt tízkor indultunk és körülbelül 10 perc alatt odaértünk. Freising nincs messze a reptértől. A repülőket, kifutókat már az útról is lehetett látni, de tudtam, hogy közelebb is mehetünk majd. A beléptetés eléggé nehezen ment, mivel először szükségem volt egy kártyára, amit a személyimért cserébe kaptam. Át kellett mennem egy ellenőrzésen, ahol a gép többször is jelzett, elfelejtettem kivenni a telefonomat és a bérletemet a zsebeimből. Láthatósági mellényt szereztünk, mivel e nélkül tilos lemenni a kifutóra. A biztonságot nagyon komolyan veszik, mindig mindenről tudni akarnak és nincs szabályszegés. A canteenon reggeliztünk a pilótákkal. Kaptunk egy kétszemélyes járművet, amivel bejárhattuk az egész repteret. Ehhez is külön vizsgát kellett tennie az ismerősömnek. Tilos 30 km/h-nál többel menni, és ha éppen egy corridoron megyünk keresztül, akkor 75 méternél közelebb nem lehet repülőgép. Az egész három terminálból áll, de a harmadik még építés alatt van, ennek ellenére használják. Az ismerősöm a kettes és egyes termináloknál dolgozik általában. Először a müncheni reptér saját gépeit néztük meg, körülbelül hetven ember tud rajtuk utazni, de volt ennél több utast is elbíró repülő. Magángépeket is láttunk, még valamely ország hercegének kiterített piros szőnyege is ott volt. Következtek az óriási gépek, más kontinensről érkeznek ide. Az ismerősöm elmesélte, hogy a leszállás után mi történik a géppel, a kipakolás menetét és az utasok elszállításának módszereit. Mindezt testközelből, épphogy nem érinthettem meg a gépeket. Az Arab Emirátusok legnagyobb gépének érkezését szerette volna megmutatni leginkább. Óriási repülő, ami több száz utast képes szállítani. A kiürítése sem egy egyszerű dolog, a személyzetnek három órája van kitakarítani, feltölteni élelemmel és elhordani a csomagokat. Ezek után repül vissza. Amíg begurult a terminálra, mi a kis autónkkal 20-30 méter távolságból követtük, közelebb nem lehetett menni, mert ez a legjobban védett gép a reptéren. Nagyon nagy élmény volt egy ilyen napot átélni számomra, hihetetlenül éveztem a látványt és a hangokat. Megebédeltünk és visszajöttünk a Deulába. A többiek elmondták nekem a következő napok programját és elmentünk sétálni. Felmentünk a freisingi Dómba, tanultunk a város történelméről. A város jelképének történetét is elmondta a tanárnő, így nem maradtunk tudatlanok. A hetet a prezentáció befejezésével zártuk.

11


8. nap

Weihenstephan sörgyárlátogatás

2013. július 8.

Új hét, új helyszínen kezdtünk el dolgozni a TUM- Müncheni Egyetem freisingi kirendeltségének laboratóriumaiban. Első célunk a Weihenstephan sörgyár látogatása Freisingben, az egyik domb tetején. Itt nem csak sörgyártás a cél, hanem kutatások is zajlanak, a helyi diákok közül sokan dolgoznak ennél a cégnél. Gyalog jutottunk el oda, majd találkoztunk Steffennel és négy német diákkal. Közülük csak hárman fognak Magyarországra jönni szeptemberben a Leonardo da Vinci program keretein belül. Egy másik csoport is volt ott, nálunk idősebb emberekkel töltve. Először egy nagyobb teremben tartott előadást két úr. Mivel ez egy működő üzem a balesetvédelemmel kezdték, tilos megfogni bármit, valamint zárt cipőt kell viselni. A felfestett vonalakon belül kell maradni mindvégig, mert targoncákkal dolgoznak a munkások. Amíg a csoport másik fele elindult a gyárba, mi megnéztünk egy kisfilmet a sörgyárról és a sörgyártásról. Ezer éve (1040) alapították ezen a dombon a kolostort, amivel egy időben a sörfőzés is megindult. Az idő folyamán négyszer is leégett, de mindig újraépítették. Az elhelyezkedése a középkorban még kedvező volt, védett helyen, nehezen elérhető, azonban mostanra csak baj van ezzel. Nem tudják bővíteni a sörgyárat és rengeteg pénzbe kerül az alapanyagok feljuttatása a Weihenstephan dombra. Hogy miért ragaszkodtak ehhez a helyhez? A sörfőzéshez tökéletes víz, az egyéb összetevők mind jó minőségben megtalálhatók itt, valamint nem utolsó szempont a hagyomány. Ugyanis ez a világ legrégebbi, folyamatosan működő sörgyára. Régi recept alapján dolgoznak, ez adja a sajátos ízt. Végül mi is bementünk a gyárba, hogy megnézzük a folyamatokat. Búza, komló és víz a három összetevő, melyből a sör készül, ebből a legtöbb a víz. Először megőrlik a szilárd árpát és lassan keverik a vízhez egyre magasabb hőfokon, ez a maláta készítés folyamata. Ezen vizes, meleg folyamatok során csírázás következik be, valamint értékes enzimek oldódnak ki, időtartalma a folyamatnak körülbelül 8-10nap. Ezt követi az úgynevezett cefrézés, melegítési folyamat, ekkor a keményítő-poliszacharid kisebb szénhidrát egységekre esik szét. A tartályban hagyják ülepedni a sörlét, alul marad a tönköly, ezt szűrés követ forró vízzel. Majd hozzáfőzik a komlót, ami az ízét nagymértékben befolyásolja illóolaj tartalmának köszönhetően elnyeri a söré a kesernyés ízét. Ismét szűrés és következik az az anyag, ami nélkül nem lehet sör, ez az élesztő. Ennek hatására megindul az erjesztés. Az erjedés során az élesztő a sörben lévő cukrokat alkohollá és széndioxiddá alakítja át.

C6H12O6= 2CO2 + 2CH3-CH2-OH Ezután még a sör fogyasztásra alkalmatlan, egy utóerjesztésre van szükség, ászokolás. Ez alacsony hőmérsékleten történik. A tartályoknak csak 30%-át láthattuk, azt is alulról. A kész sört palackozzák, hosszú futószalagokon többszáz üveg halad el, először tisztítják, majd megtöltik sörrel. Vendéglátónk szerint a jó sörük titka, hogy még a rekeszeket is elmossák. Ha távolabbra szállítanak, akkor hordókba tárolják és az adott helyszínen palackozzák a sörüket.

12

Leonardo da Vinci- program 2013 A gyárlátogatás végén a legfontosabb folyamat következett, a kóstolás. Mindenki kapott 1dl-es poharakat és megízlelhettünk négy helyi sört. Egy kis Bajor perec volt a kísérő, hogy ne legyen baj. Nekem a HefeWeissbier ízlett a legjobban, volt valamilyen egyedi zamata, ha lesz rá lehetőségem viszek a családnak. A poharakat nagy örömömre megtarthattuk és elmentünk ebédelni. Nagyon kedves gesztusnak köszönhetően ingyen ehettünk 2 hétig a helyi menzán. Nagy választék van és adagok is megfelelőek. Közben beszéltünk diáktársainkkal és a kísérőnkkel. A napot egy séta zárta, visszajöttünk a Deulába.

13


9. nap

Laborlátogatás Zsírsav tartalom meghatározás

2013. július 9.

A második napunkat kezdhettük meg ma reggel az új munkahelyen a TUM-ban (Technische Universität München freisingi kirendeltségén). A tegnapi sörgyár látogatás után ma a laboratóriumokat nézhettük meg. Az itt végzett munka nagyon komoly és sok drága műszert igényel. A környező vállalatok hozzák a mintákat, amiket megvizsgálnak és ez döntheti el a cég sorsát. Többek között élelmiszereket, állati takarmányokat ellenőriznek a fogyaszthatóság szempontjából. A látogatást Herr Steffen vezette, de ő nem tartott velünk egész nap. A laborokat az ott dolgozó német diákok mutatták be, köztük Kilian, aki mindent elmagyarázott. Nekik itt kell dolgozniuk akkor, amikor éppen nincs tanítás és ez a hely lehet a jövőbeli munkahelyük, ezért nem kell aggódniuk, hogy iskola után munkanélküliek lehetnek. Később pedig sokkal könnyebben megszokják az új légkört, valamint a munkamorált is hamar megtanulják. Az első állomás az a laboratórium volt, ahol a mintákat tárolják. Mi éppen friss növényszállítmányt láttunk, ennek a vizsgálatát kezdték el ma az előkészítési folyamatával. Zacskókba zárva, felcímkézve álltak a polcokon. Egy másik laboratóriumban már kis tégelyekben, ugyanúgy megjelölve, de jobban elosztva. Az azonos mintákat tették külön tégelyekbe azért, mert mindegyiket más vizsgálatnak vetik alá. Cukrokat, zsírokat, vitaminokat, nehézfémeket, könnyűfémeket határoznak meg. Két emeltnyi szinten csak laboratóriumok voltak ebben az épületben, mindenhol más műszerekkel dolgoztak. Természetesen jól felszereltek, termenként minimum egy számítógép, automata pipetták. Az egész végigjárásához egy délelőtt kellett. Közben összefutottunk azokkal a diákokkal is, akikkel múlthéten közösen gyártottunk az aszpirint. Martin is jelen volt, de ő már nem tanuló, hanem egy labor vezetője, ahol cukrokat vizsgálnak. Minden teremben található legalább egy olyan műszer, amely több millió forintot ér. Atomabszopciós spektrométerből nem egy, hanem kettő volt ugyanabban a laborban, hátha az egyik éppen nem működőképes. Ezzel mintegy 70 elem határozható meg. Lángfotométer, polariméter, HPLC, minden ami szem szájnak ingere, csodálkoztam amikor Martin azt mondta, hogy titrálást is szokott alkalmazni. Primitív eljárásnak tűnik a többihez képest. Az emissziós lángfotometriát az alkálifémek és alkáliföldfémek esetén vetik be. Ilyen például a nátrium és magnéziumtartalom. Itt azt használják ki, hogy az ionok lángba porlasztva egy kis része atomos állapotba kerül és a láng által gerjesztődnek az elektronjaik. Az elektronok a felesleges energiát fénykibocsátás mellett adják le (emisszió). Persze ezek az alkálifémek szükségesek a szervezet működéséhez, de túl sok nem lehet belőlük, ezért fontos a vizsgálat. A nátrium az enzimekkel kapcsolatban fontos, de korlátozott mennyiségben. Polarimetriát használnak például szacharóz tartalom meghatározására. A HPLC, mint nagy teljesítményű folyadékkromatográfia, analitikai kémiában használatos. A legbonyolultabb része az injektálás, amit az ember végez, ez után már a műszer dolgozik helyettünk. Nem túl nehéz, de egy kis hibával is elrontható a kromatográf. A kedvenc műszerem a GC-MS volt, ami nekik is új, mivel két hónapja kapták meg. Egyszerre gázkromatográf és tömegspektroszkóp, ami külön-külön is hihetetlenül drága és hasznos, nemhogy egy műszerben a kettő. Összetett analitikai módszerrel dolgozik, két technikát alkalmaz 14

Leonardo da Vinci- program 2013 együttesen a komponensek minőségi és mennyiségi meghatározására. Olyan anyagok esetében is jó, amelyek már csak nagyon kis mennyiségben találhatók meg a mintában. A bejáraton sugárzásveszélyre utaló táblát fedeztem fel. A laborok után egy előadást hallhattunk a minőségi meghatározás feltételeiről és a minőségi biztosításról. 2005-ben akreditálták a laboratóriumaikat. A szabványokhoz és a szabályok betartását külső auditálással 1,5 évente ellenőrzik. Ezekhez keményen ragaszkodiuk kell azoknak a cégeknek, amelyek ilyesmivel foglalkoznak. Például a munkásuk megfelelő felkészítése, a biztonság betartása és a dokumentálás. Az akreditálásnak köszönhetően tudnak külső munkákat vállalni, amely az intézet önfenntartása céljából nélkülözhetetlen. Kutatási profiljuk mindösssze 10%-át teszi ki a munkájuknak. A műszerekről is tanultunk, milyen leírásoknak kell lenni egy adott készülékhez. Alapvető információ a neve, gyártója, száma, használati utasítás, több javítással fogalkozó cég neve. Grafikonok leolvasásáról, jelentéséről és fajtáiról is tanultunk. Az előadás végeztével egy kis pihenőt tartottunk. Megnéztük a környező kerteket, melyeket a biológia szakon tanuló diákok tartanak rendben. Minden növény mellett egy kis cetlin olvasható a neve németül, illetve latinul. Az utóbbi kiolvasásával sokat szórakozunk. Tökéletes hely a tanuláshoz, vagy a kikapcsolódáshoz és nem utolsó a kilátás a Weihenstephan dombról. A hely fekvése miatt tökéletes a kilátás a müncheni reptérre, látni a felszálló és leszálló repülőket is. Vannak olyan részek, ahol hetente cserélik a virágokat, így mindig más színben pompázik a kert. Délután folyamán zsírsav meghatározást végeztünk titrimetriásan és gázkromatográfiásan. A természetes zsírok és olajak fő komponensük mellett kis mennyiségben tartalmaznak szabad zsírsavakat is. Egy-egy komponenst kémiai úton csak GC-vel lehet azonosítani. Azonban a térfogatos analízis során lehetőségünk van egy kémiai mérőszámot az ún. savszámot megadni. A savszám tulajdonképpen 1 g zsiradékban, olajban lévő szabad sav közömbösítéséhez szükséges nátrium-hidroxid mennyiség. Savszám meghatározás menete: 1. Analitikai mérlegen kimérünk körülbelül 0,3000-1,0000g olajat Erlenmeyer lombikba. 2. Hozzáadunk 15 ml dietil-éter és etanol 1:1-es elegyét. 3. Ehhez 1-2 csepp fenolftalein indikátort cseppentünk, majd ismert koncentrációjú NaOH oldattal egyenértékpontig titráljuk. 4. A meghatározás után kiszámítjuk a savszámot. A titrálás után GC-vel meghatároztuk az olajban található zsírsavakat. Beinjektálás után az eltelt idő az ún. retenciós idő segítségével tudjuk az egyes zsírsavakat azonosítani. 19 különféle zsírsav található az olajban, de ezek koránt sem egyformán egészségesek. A mi olajunk napraforgó olaj volt melyet azonosítottunk.

15


10. nap

Fotometria és HPLC mérések

2013. július 10.

A hét közepén azokban a laborokban kezdtünk el dolgozni, amelyeket tegnap láttunk. Herr Steffen volt a gyakorlatvezető. A feladatot a találkozáskor rögtön közölte velünk, karbamid meghatározás fotometriásan, valamint HPLC-t figyelhettünk meg működés közben. Karbamid meghatározás: A karbamid (szénsav diamidja) olyan szerves vegyület, melyet széles körben használnak. Steffen a növénytermesztésben való alkalmazását emelte ki. A szerves molekuláról az amin csoportok képesek leszakadni, így nitrogén jut a növénybe, ezért trágyázásnál hasznos. Mi ennek a vegyületnek a mennyiségét határoztuk meg spektrofotometriásan.

Karbamid kimérésével kezdtük el a gyakorlatot, 2,0000 grammot tettünk 500 cm 3-es mérőlombikba. A következő lépés aktív szén hozzáadása, mivel tartalmazhat olyan vegyületeket, amik elrontják a meghatározást. Ezeket abszorbeálja az aktív szén, körülbelül 1 grammra volt szükség. 5-5 cm3Carrez I. és Carrez II. oldatot adtunk hozzá. A mérőlombikot jelre állítottuk és egy forgó dobba tettük, ami fél órán át keverte és homogenizálta. Addig is felfedeztük a labort, milyen számunkra új műszert találunk. Egy ultrahangos keverőnél álltunk meg, aminek elvét Norbert mesélte el, de véleménye szerint már nincs sok hátra ennek a keverőnek az életéből. Miután letelt az idő, leszűrtük a mérőlombik tartalmát, a szűrlettel dolgoztunk tovább. Közben Herr Steffen elkészítette a standard sorozatot és a vak mintát. A saját karbamid oldatunkból kipipettáztunk 5 cm3-t egy 100 cm3-es mérőlombikba, amit jelre állítottunk és homogenizáltuk. Erre a hígításra azért volt szükség, mert a nagyon tömény oldat esetén nem 0 és 1 közé esik az abszorbancia érték, így hamis eredményt kapunk. 1-es abszorbancia felett a koncentráció nem egyenesen arányos az abszorbanciával. Olyan mintát is hagytunk, ahol ez a hígítás nem történt meg, de a legtöbbnél nem lehetett alkalmazni ezt az eredményt. Elmentünk a fotométerhez és elkezdtük a mérést. Fotometriás mérés: 

Először kalibráltuk a 2 utas fotométerünket.



A küvettát mindig jól átmossuk az éppen vizsgált mintával és szárazra töröljük. Ügyelünk, hogy mindig a csiszolatos felét fogjuk meg, mert ha nem így teszünk befolyásoljuk az eredményünk pontosságát.



Így megmértük a standard mintákat, majd a saját mintáinkat.



Ezután következett az eredmény kiszámítása.

16

Leonardo da Vinci- program 2013 A standard sorozatra a következő eredmények jöttek ki: Kalibráló oldat (cm3) 1 2 4 6

Abszorbancia 0,045 0,062 0,084 0,123

Az én saját mintám mért abszobanciája 0,029 volt. Sok olyan bürettát láttunk, ahol valamilyen barna színű szilárd anyag eltömítette, nem tudtuk mi ez, ezért megkérdeztük. Herr Steffen azt mondta, hogy egy ioncserélő oszlopok voltak, mellyel különböző ionokat kalcium, magnézium, kálium lehet megkötni. Egy kisebb szünet után Kilian mutatta meg nekünk az egyik labor HPLC-jét. Állítása szerint nem szokták gyakran használni ezt a műszert, mert csak magas koncentrációknál alkalmazható. Náluk sokszor előfordul, hogy nagyon kis mennyiségekről van szó. Sajátossága az volt, hogy az injektálást nem embernek kell végezni, hanem a betett üvegcséből a műszer veszi ki azt a keveset, amire szüksége van. A HPLC-high performane liquid chromatography a legmodernebb elválasztás technikai berendezések közé tartozik. Segítségével elsősorban szerves anyagok mennyiségi és minőségi meghatározását tudjuk kivitelezni. A mozgó fázis -eluens- egy folyadék, aminek segítségével a beinjektálás után a mintánk egyenletes sebességgel szállítódik a töltetes oszlop fele, amely az álló fázist tartalmazza, és a szétválasztást végzi. Az álló és mozgó fázis polaritásától függően normál, vagy fordított HPLC-ról beszélhetünk. A minta komponenseire válik szét a töltetes oszlopon attól függően, hogy a töltet anyagához milyen mértékű kölcsönhatás köti. A detektorban ennek megfelelően különböző rájuk jellemző időközönként csapódnak be. Ezt retenciós időnek nevezzük minőségi jellemző, míg a kromatogrammon a görbe alatti terület lesz arányos a mennyiséggel, vagyis a minta koncentrációjával. A mérés negyven percig tartott. Közben egy kis beszélgetésre jutott idő, de észrevettem, hogy a műszer egy kiugró eredményt jegyez fel. Kilian szerint csak egy kis kosz kerülhetett bele, nem fontos. Elsétáltunk a szomszédos laborba és megnéztünk egy lángfotométert is. A gyakorlat a végéhez közeledett, ezért a második mérésre nem jutott idő, holnap kapjuk meg az adatokat Kiliantól. Késő délután fürdésre invitáltak a vendéglátóink, egy közeli bányatóhoz mentünk el. Mindenki jól érezte magát, kellemes időnk volt. Különös élmény volt, hogy alig párszáz méterre felettünk repültek el a repülők a müncheni reptérről. Némelyik a Napot is eltakarva, mintha egy filmben lettünk volna.

17


Thalhausen Húsminőség ellenőrzés

11. nap

2013. július 11.

Kényelmesen indult a napunk. Mivel nem a sörgyár melletti laborokban dolgoztunk, autóval elvittek egy közeli farmra. A neve Thalhausen. Különlegessége, hogy nemcsak állatokat tenyésztenek, hanem kísérleteznek is itt. A főépületben található laborokba kezdtük el munkánkat. Vezetőnk Frau Hermine Kienberger volt. 5 darab gyakorlatot kellett elvégeznünk. Mindegyikről magyar leírással leptek meg a németek, aminek nagyon örültünk. Háromféle hús minőségét állapítottuk meg, marha, pulyka, disznóhús. Az ötféle vizsgálat nem volt nehéz, egyszerű műveletekből állt, azonban otthon nincs lehetőség ezek elvégzésére, mert speciális műszerek kellenek. Vezetőnk megemlítette, hogy ilyen jellegű labor Európában összesen három van. Négy csoportra osztódtunk, de nem voltunk elegen, ezért az én társam Martin lett. Neki is teljesen új volt az efféle mérés. Hermine először az összes mérést bemutatta nekünk, a nehézségekre hibalehetőségekre felhívta a figyelmünket, utána dolgozhattunk önállóan. Az első a pH-érték meghatározás. A mérőműszert először kalibrálni kell. A speciális kialakítású kombinált üvegelektródot mivel savas tartományban szeretnénk mérni, így 4-es és 7-es puffer oldatokra kalibráltuk. Majd kezdődhet a mérés, a pH mérőt bele kell nyomni a húsba, leolvasni az értéket, desztillált vízzel mosni. A hőmérsékletre is ügyelni kell. Mindegyiknél háromszor kell elvégezni és az értékekből átlagot számolni. pH 1 5,66 5,71 6,10

Disznóhús Marhahús Pulykahús

pH 2 5,77 5,74 6,10

pH 3 5,7 5,73 5,97

Középérték 5,71 5,73 6,06

A második vizsgálat a színezet. Itt is a mérőműszer kalibrálásával kezdünk, fehér papíron állítjuk be nullára a göttingeni fotométert. Egyszerűen a hús felületén mérjük a színezetet. Az értéket feljegyezzük, mikroamperben. A mérési adatokból szépen látszik, hogy a vörös hús a marhahúsnak van a legmélyebb színe.


µA 42 50 44

µA 42 50 46

µA 42 50 45

Középérték 42 50 45

A legnehezebb vizsgálat volt a harmadik. Ez a vízmegkötőképesség. A húsból csipesszel egy kétkarú táramérleggel 300 mg-ot mérünk ki, amit szűrőpapírra helyezünk. Két plexiüveglap között 5 percig préseljük. A csavarok lazításával a felső lapot leszedjük. Ceruzával körberajzoljuk az izomhús területét, valamint az összterületet. A minta területeinek planimetriálása az utolsó lépes, ez a szerkezet nóniusz skálával volt ellátva. 18



izomhús M 2 cm 0,04 0,045 0,06

összterület G 2 cm 0,15 0,16 0,12

Vízmegkötő képesség % 27 28 50

A planiméterrel lehetőségünk van két tizedes pontossággal leolvasni a területeket, ezekből utána százalékszámítással kapjuk meg a vízmegkötőképességét a húsnak. Ennek a vizsgálatnak mind a fogyasztók, mind a termelők oldaláról nagy jelentősége van. Ugyanis a termelő érdeke, hogy a hús minél több vizet kössön meg, így jó súlyban el tudja adni állatát, viszont a vásárló, ha megsüti a húst és az összes víz távozik belőle marad a hús fele mérges lesz. A kolbászkészítés volt a negyedik gyakorlat, ezt közösen csináltuk. Apróra vágott húsból, szalonnából és konyhasóból lehet készíteni. Mi nitrites pác sót használtunk. A húsizmot turmixban finomra aprítjuk, hozzáadunk 4g pác sót, jég kell még hozzá és jól összeturmixoljuk. Majd beledolgozunk szalonnát. Alumínium tálkába bemérjük, tömegét feljegyezzük, 85 Celsius hőmérsékletű vízfürdőben 30 percig melegítjük. Kihűlés után a tömeget visszamérjük. A víztartalmat meghatározzuk a két tömegből. Később meg is kóstoltuk, teljesen ehető volt, az íze is tetszett. Végül a nyíróerőmérés következett. 1 cm-es lyukvassal a húsból kivágunk a rost hosszanti irányában egy darabot. Behelyezzük a Warner-Bratzler műszerbe. Elindítjuk a műszert. A kijelzett értéket felírjuk, a mérést ötször ismételjük. Középértéket számolunk. Némely esetben nem sikerült a mérés, mert a húsban lévő inakat nem tudta elvágni a műszer, ezért hamis értékek jöttek ki. Disznóhús Marhahús Pulykahús

p 3,24 (10,6) 1,08

p 2,68 (11,04) 1,85

p 1,35 3,70 2,00

p 3,50 2,00 2,58

p 5,00 4,50 1,10

Középérték 3,15 3,40 1,72

A gyakorlat után az ízlelésünkkel is meghatároztuk a minőséget. Persze ez egy szubjektív érték, ezért rengeteg eltérés volt benne. Nekem a pulykahús ízlett a legjobban. Zsengeségben, ízben maximális hat pontot adtam, szaftosságban ötöt. Így végül 6 pontra értékeltem. Volt egyéb feladatunk is. Mielőtt a húsokat megízlelhettük, bemelegítésképpen 5 mintát kaptunk híg vizes oldat formájában. Édeset, sósat, savanyút, keserűt és savasat kellett megtalálnunk pusztán az ízek alapján. A csapatunk jól teljesített, minden íz a helyére került és hibátlanul zártuk a feladatot. Megebédeltünk a farmon, a különleges bajor fehérkolbászt kóstoltuk meg pereccel és édes mustárral. Körbevezettek minket az egész farm területén, megnéztük a disznókat, a tyúkokat és tanultunk a tenyésztésükről, arról, hogy mitől lesz fehérhéjú egy tojás vagy barna. Milyen típusú kutatómunkák folynak a farmon. Visszahoztak minket a Deulába és fél óra pihenés után egy túrát tettünk a freisingi erdőben, egy védett Agenda 21-es útvonalon. Körülbelül két óra alatt megjártuk, nem volt se fárasztó, se hosszú, de gyönyörű rejtett kincseket fedeztünk fel. Az útvonal szépen karban van tartva, csak a szúnyogok jelentettek problémát. Találtunk egy kisebb labirintust, ahova nem kötelező bemenni, de mint kíváncsi magyar felfedezők, mi megfejtettük a titkát.

19


12. nap

Növényvédőszer maradványok kimutatása GC-vel Allianz Arena és Olimpia park

2013. július 12.

Péntek délelőtti feladatunk növényvédőszer maradványok kimutatása volt gázkromatográfiás módszerrel. A növényvédőszerek a peszticidek közé tartoznak. Tulajdonképpen minden olyan anyagot közéjük sorolunk, amelyet a haszonnövény védelmére alkalmazunk. Ez a kártékony hatás lehet egy gombás fertőzés, de rovar, vagy más versengő növény is. Mivel ezek toxikusak ezért igen szigorú szabályok vonatkoznak az alkalmazásukra. A megtermelt növényekbe átkerülve ugyanis hosszút távon az emberi életre is komoly veszélyforrást jelentenek. Nem egy ilyen szerre gondolhatunk pl. DDT, mely akkor csodaszer volt, mára már betiltva és még mindig a lebomlásának maradványaival harcolunk. Itt a TUM laboratóriumaiban igen érzékeny technikával, gázkromatográfiás módszerrel határoznak meg klórozott szénhidrogén származékokat. Az általunk vizsgált minta egy talajból származott. A talajmintát elő kellett készíteni. 4,000 gramm tisztított talajt 40ml-es üvegcsébe. Pipettázzunk hozzá 20ml metanolt, majd 20percig ultrahangfürdős rázatással kivonatoljuk a növényvédőszer maradványokat. Kis főzőpohárba vízmentes nátrium-szulfátot teszünk vízmegkötés céljából, majd erre önjük az extraktumot. Speciális fecskendővel felszívunk a mintából kb 1 ml-nyit és a fecskendő végén lévő szűrőbetéten átpréseljük. Ezt az oldatot lehet beinjektálni a gázkromatográfban. A gázkromatográf HP5890N típusú volt, elektronbefogásos detektorral. A kolonna hossza 25m volt, a mérés 300oC-on ment végbe, vivőgáz, pedig hidrogén gáz volt. A komponensek azonosítására a retenciós időket használtuk fel. A kimutatott peszticidek mennyisége azonban minimális volt a próbamintánkban. Ma Münchenben volt programunk, ezért tömegközlekedéssel mentünk be Freisingből. Két német diáklány kísért el minket, egyikük Chrissi, akivel aszpirint gyártottam. Beszéltünk az elmúlt hétről, a hétfői munkáról. Három átszállással jutottunk el az Allianz Arénába. Ők is ekkor voltak ott először. Szerencsétlenül érkeztünk meg, a következő túra negyven perccel később kezdődött, ezért várnunk kellett. Leültünk egy sörkertbe. Fél 12-kor elkezdődött a körbevezetés. Az aréna azon szárnyán ültünk le, amerre a focikapuk néznek. Ezek az olcsóbb helyek, kényelmetlen székekkel. A túravezető nagyon gyorsan beszélt, ezért a német diákok fordították nekünk az érdekes információkat. Láttuk a riportereknek fenntartott helyeket, a VIP részleget és a stadion méretét is megemlítették. A pálya felett keresztbe villámhárítókat szereltek fel a baleset megelőzésére. Az aréna 10.000 ember befogadására képes, óriási az egész, nehéz felfogni, hogy hogyan lehet ennyi embert biztonságban tudni. Minden elismerésem az építőké. Három színben szokott pompázni a stadion, ez az éppen játszó helyi csapat színét szimbolizálja. A világítás óránként 50 euróba kerül, ami nem valami sok. A hangunkat megerőltetve próbálhattunk üvölteni egyet, majd tovább mentünk. A pálya oldalán ültünk le, itt már kényelmesebb székek voltak. A fű karbantartásáról beszélt a női vezetőnk. Választás előtt állhattunk, melyik öltözőbe szeretnénk bemenni. Mi a Bayern München öltözőjét választottuk. Minden játékosnak külön szekrénye fölött saját önarcképét találni, az egész pirosban pompázik. A vendégek öltözője ennyire nem szép, egyszerű 20

Leonardo da Vinci- program 2013 szürke szekrények, fehér falak. Jött az a rész, ahol a meccs előtt lemennek a pályára, majd azt a helyet láttuk, ahol riportokat készítenek velük. Sajnos a füvet nem foghattuk meg, pedig szerettem volna. A túra végeztével elutaztunk az olimpiai parkba. Ott Steffennel és Martinnal találkoztunk. A diáklányok elbúcsúztak tőlünk, mi gyorsan ettünk egy olasz étteremben és folytattuk a programot. BMW kiállítást néztünk meg. Gyönyörű autók és motorok, melyekbe be lehet szállni, fel lehet ülni. Meglepetésünkre egy magyar túravezető szólított le minket, aki magyarul mutatta be a járműveket. Láttuk az új fejlesztésű, környezetbarát autókat és azt is, amely csak pár nap múlva kerül a piacra. Egy óránk volt megnézni mindent, ezután az épület előtt találkoztunk. Szerettünk volna felmenni a parkban lévő toronyba, Steffen volt olyan kedves és felvitt minket. A pénztáros hölgy itt is magyar volt. A lift hihetetlenül gyors, 7 m/s-mal vitt minket a 290 méter magas toronyra. Érdekessége, hogy van egy forgó része, amely egy óra alatt tesz egy teljes fordulatot, így egy helyben állva is meg lehet csodálni a várost. Tiszta időnk volt, ezért elláttunk egészen az Alpokig. Nem bírtam felfogni, hogy mindössze 3 perc alatt ilyen magasra tudtunk jutni. A liftezés nem volt több 20 másodpercnél. Persze megviseli az embert gyomortájékon, és a fülünk is bedugult. Egy étterem is található odafönn, horribilis árakkal. A kilátás gyönyörű, látni a felhők árnyékát, az emberek hangyaként járkálnak a földön. Ezután búcsúztunk el Steffentől. Még egy órát voltunk a parkban. Leültem a patak mellé és csodáltam a nyugalmat és a kacsákat. Ketten közülünk megpróbálkoztak egy olyan játékkal, amelynél egy gömbbe bezárva futkorázhatnak a vízen. Ehhez nem voltam elég bátor, az ilyen bezárt helyeket nem bírom, főleg a víz felszínén. Visszautaztunk Freisingbe, hétre hazaértünk és elmeséltük a tanárnőnek az élményeket.

13. nap

Müncheni állatkert – Tierpark Hellabrunn

2013.július 13.

Szombaton nem kell dolgoznunk, ezért a szabadidőnket tetszés szerint tölthettük ki. Még egyikünk sem volt más ország állatkertjében és azt hallottuk, hogy a müncheni egész jó. Így elindultunk reggel, megvettük a jegyeket, a metró pedig elvitt minket az állatkertbe. Az állatkert két éve ünnepelte a 100. évfordulóját. Több mint 17.000 állat található a hatalmas területén. A belépő nem vészes, átszámolva 2000 Ft körül mozog a diákjegy. Kaptunk térképet, mint minden más nagyobb állatkertben és elindultunk körbe. Az egyedi kiépítés miatt, nem tűnik zártnak az állatok kifutója. Víz választja el a látogatóktól, a vizes medence után pedig egy térdig érő korlát jelzi, hogy nem lehet közelebb menni. Programokat is terveznek a látogatóknak, ezt is a térkép tartalmazza. Mi rögtön a pingvinetetéshez siettünk. Császárpingvinek, királypingvinek vártak az ételre, majd megérkezett László nevű etető, aki valószínűleg magyar, de ezt csak a nevéből gondoltuk így. A következő program a fókaetetés volt fél óra múlva. Addig a környéken járkáltunk. Ekkor már több ember sétált az állatkertben, rengeteg kisgyerek, kutya. Az etetésre sokan kíváncsiak voltak, mivel elég látványos, ahogy ugrálnak a fókák a halak után. Találtunk helyet a korlát mellett és mindent láthattunk. Ez után az orrunk után mentünk és bejártunk minden részleget. Kedvencem a rókamanguszták csapata volt, mindig is szerettem volna látni őket élőbe. Tigrisetetés is lett volna, de ideiglenesen üresen állt a ketrece, sajnos nem láthattuk ezt a gyönyörű 21

Leonardo da Vinci- program 2013 állatot. De nem ő volt az egyetlen ragadozó, puma, párduc, farkas is van az állatkertben. Az elefánt show olyan dolog, amit életemben nem láttam még. Három idomár szinte táncolt velük, ők pedig teljesítették minden parancsukat. Rengeteg állat, leírni nem is lehet az összeset. Több, mint 5 órát töltöttünk el az állatkertben. Az állatkerti bolt meglátogatása után lementünk az Isar partjára megnézni a hőmérsékletét és szerettünk volna átsétálni rajta keresztbe, de nem mertünk. A víz egyáltalán nem mély. Tömegközlekedéssel jöttünk vissza a Deulába, ahol az iskola igazgatója várt minket nagy szeretettel. Osztálytársam születésnapi köszöntése után beutaztunk autóval a belvárosba. Freisingben éppen fesztivál zajlott, az egész sétálóutca átalakult. 1-2 kilométeren át padokat tettek le az út mindkét felére, teljesen tele emberekkel. Ülőhelyet még így sem találni. A helyi sörfőzdék állították ki sátrukat, nem kis forgalmat termelve. Édességet, perecet, szuvenírt, mindent lehetett kapni. Mi maradtunk a Weihenstephaner-féle söröknél. Az ízlelés után hazatértünk.

14. nap

Landshut – Esküvői Fesztivál

2013. július 14.

Vasárnap Lantos Károly igazgató úr elvitt minket Landshutba. Különleges esemény volt ma, ugyanis ezen a napon rendezték meg idén a landshuti esküvőt. Négyévente történik ez. Kilenc órakor értünk oda, egy egész napos programnak néztünk elébe. Végigmentünk azon az úton, amelyen később a felvonulás zajlott. Ezen az utcán van a Szent Márton templom, amely a világ legmagasabb téglaépítménye. Az egész város gyönyörű, próbáljak visszaadni azt a hangulatot, ami a korra jellemző. Azért hívják esküvőnek, mert ekkor egy szerencsés párt összeadnak, amit a város áll. Bementünk az erre a helyre épített középkori részre, ahol mindenféle finomságot sütöttek. Leültünk enni, inni aztán körbejártuk a területet. Délután kettőkor kezdődött a nap fénypontja, a felvonulás. Korhű ruhákban vonultak fel a szereplők. Köztük parasztok, lovagok, katonák, papok is voltak. Közben középkori zenéket játszottak. A zászlódobálók tetszettek a legjobban, nagyon látványos mutatványokat hajtottak végre. A felvonulás körülbelül egyórás volt, majd elindult az óriási tömeg egy irányba. Rengetegen jöttek el, a sokaságtól szinte rosszul van az ember. Mi leültünk az Isar-folyó mellé nézelődni és inni valamit. A lovagi torna ötkor kezdődött. Mi addig a TUM-ben megismert diákokkal beszélgettük a következő heti programokról. Ők tradicionális Bajor ruhában voltak. Érkezésünk után nekiálltunk főzni. A Tanárnőt leptük meg egy kisebb vacsorával. Spagetti volt a menü, mert Norbert megérdeklődte, hogy kedveli a tésztás ételeket. A tegnapi torta maradékait is megettük, közben elfogyasztottunk egy jó teát. Szerintem egész jól sikerült ez az elbúcsúzás. Késő este összeraktuk a prezentáció német részét, válogattunk képeket.

22


15. nap

LfLBajor Tartományi Labor

2013. július 15.

Utolsó héthez érkeztünk és a munkánk a Landesanstalt für Landwirtschaftban (LfL) folytatódott. Ez az intézményrendszer a Deulától nem messze fekszik a Mensa féle. Ezért nem telik sokba, hogy eljussunk oda. Növényvédelemmel, növénytermesztéssel és föld minőségi ellenőrzésével foglalkoznak ez munkájuk körülbelül 1/3-át teszi ki. Feladatuk továbbá, hogy a törvények végrehajtását felügyeljék, valamint részt vesznek laboratóriumi technikus tanulók gyakorlati képzésében. Vezetőnk Herr Nast volt a nap folyamán. Mikor megérkeztünk kaptunk mindannyian egy kitűzőt. Bemutatkozott Herr Nast és Herr Henkelmann, aki egy előadást tartott magáról az intézményről. Kiderült, hogy több helyszínen is van laboratóriumuk és elmondta az LfL szerkezeti felépítését. Majd kezdődött a körbevezetés. Először a hatos épületben mentünk keresztül, a legtöbb labort megmutatták nekünk. Az elsőben történt a minták feldolgozása, szerintük ez a legfontosabb folyamat. Ha ebben egy kis hibát is vétenek, az egész keresztülmegy az összes laboron anélkül, hogy bárki tudna róla. Éppen ezért körültekintően járnak el. Fűmintákat láthattunk ma. Minden laborban más vizsgálatot csinálnak, az egyikben keményítőt határoznak meg, másikban zsír, esetleg víztartalmat, fémeket. Ezek a minőségi ellenőrzések nagyon fontosak. A műszerek között volt HPLC, polariméter. Ezután elindultunk bejárni az egész területet. Óriási üvegházakat láthattunk, napenergiával fűtik őket, így az energiafelhasználásuk 50%-a történik környezetbarát módon. Különböző fajtájú növények sorakoztak egymás mellett, de nem mehettünk be, nehogy valamilyen szennyeződést terjesszünk el. Ugyanis nem a növények termesztése, eladása a céljuk, hanem a vizsgálatuk. Kifejleszteni egy olyan rezisztens fajt, amely képes tovább élni, nagyobb termést hozva. Az egyik üvegházban plafonig érő paradicsomültetvényt láttunk, ami nem teljesen megszokott. Ezekből a kísérletekből, kutatásokból szerzik bevételük nagy részét. Udvarukon fűszernövényt is találtunk. Az épületek szerkezete teljesen jól meg van építve, ki gondolná, hogy az üvegház alatt egy parkoló, iroda, és labor foglal helyet. Így több hely marad a kinti növényeknek. Egy egész mezőjük is van, ahol kukoricát, búzát láttunk. Körülbelül négy négyzetméternyi hely jut egy fajnak, aztán jön a következő. Én nem láttam szabad szemmel a közöttük lévő különbséget. Herr Nast szerint nem is így kell keresni, például az egyik faj majdnem teljesen ki volt dőlve, olyan gyenge a szára. Ez aratásnál nem valami hasznos. Az elnevezésük önkényesen történik, rajtuk múlik a faj neve. Általában női neveket lehetett olvasni, de láttunk Hobbit nevűt is. A növény növekedésének sebességét egy matematikai ábra mutatta, ezzel próbálnak valamilyen kapcsolatot vonni a kettő közt ( 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21…). Ezt a gyors növekedést egy oszlopsor is ábrázolta, egymástól távoldó, s növekedő oszlopok, melyek, mint egy spirál kerülnek egyre messzebb a középponttól. Mezőgazdasági gépekből rengeteg van nekik, de mind a garázsban pihen, mert nincs aratási időszak. A két órás bemutató után szünetre mentünk. Ebéd után egy kis mikrobiológia következett. Herr Dr. Beck laborjában tanulhattunk a higiéniáról. Steril Petri csészékben tenyészthettünk baktériumokat. A forrás a saját tenyerünk volt. A csészékbe olyan algából kivont agar-agar zselatint öntöttek, amely kitűnő tápanyagforrás a baktériumoknak. Többek közök cukor van benne, így megindulhat a tenyésztés. A kezünket egyszerűen végighúztuk 23

Leonardo da Vinci- program 2013 a zselatin rétegen, majd lezártuk a Petri csészét. 3-4 nap kell, mire kifejlődnek a baktériumok. Kézmosás után is vettünk mintát, majd alkoholos mosás után is. Dr. Beck szerint a kézmosás többfajta baktériumcsoportot fog eredményezni. Társaim extrém dolgokat is megnéznek, például az orruk hegyét, nyálat. Kaptunk pár Petri csészét algával, így bármilyen mintát megvizsgálhatunk kedvünk szerint, csak körültekintően kell eljárni. Ugyanis a levegőből is képes baktériumokat tenyészteni, erre is csináltunk egy kísérlet. Reményeim szerint szerdán az is kiderül, hogy milyen fajok voltak a tenyerünkön. Még maradt pár perc a munkából, ezért a kémiai részlegre mentünk. Földmintákat vizsgáltak, bennük nehézfémeket keresve. Teljesen automatizált műszerrel dolgoztak Sedimat 4-12 típussal. A munka után a prezentációval foglalkoztunk, mert közeledik a Péntek.

16. nap

Lfl – Négyes épület, Hüll – komló kutatóintézet

2013. július 16.

Kedd reggel ismét az LfL-nél kezdődött meg a munka. Nyolcra kellett ott lennünk, ekkor már Herr Nast várt minket. Az első program pékáruk sütése volt. Először is a lisztkészítés folyamatával ismerkedtünk meg röviden. A gabonát először is a malmokban megtisztítják a szennyeződésektől, aprítják, őrlik, szitálással osztályozzák. Az őrlés célja gabonaszemek héjának és magbelsőnek a lehető legtökéletesebb szétválasztása. A gabona őrlésének megfelelő minősége meghatározó a liszt minőségére, ugyanis a folyamatok során értékes illóolajok távozhatnak. Megmutatták a sütödét, majd az összetevők arányáról beszéltek nekünk. Kiindulásnak 1kg lisztet mértünk ki, majd 1% cukrot, 1.5% sót, 5% keményítő és zsír kellett a tésztához. Ezután összekevertük egy erre a célra készített géppel, amibe előre beleöntöttünk 1.1 l vizet. Egy kis pihenő után meggyúrtuk és ismét pihent a tészta. Kisebb darabokra szedte szét egy gép, aztán kezdődhetett a formázás. Bármilyen alakot adhatunk neki, de megmutatta a pék, hogy hogyan kell hagyományos Bajor perecet készíteni. Az elkészített formákat betettük a sütőbe, 250oC körüli hőmérsékleten, 20 percig sütöttük. A kész pékárut hazahozhattuk magunkkal. Nagyon ízletes lett, és amit az ember saját két kezével készít még jobban ízlik. Tízkor elkezdődött az igazi kémia, laborokban dolgoztunk. Frau Hackel csatlakozott és segített nekünk. A tészta összetevőinek minőségét vizsgáltuk. Első a keményítő volt, egy Falling Numbert meghatározó műszert használtunk. A mintát desztillált vízzel elegyítjük, erre egy speciális keverő volt a segítségünkre, majd mehet a műszerbe, ami pár perc alatt megadja ezt a számot. Azt méri, hogy a kémcső tetején lévő nehezék mennyi idő alatt süllyed le a kémcső aljára. Az értek nem lehet túl alacsony, 150 alatt, mert az rossz tésztát eredményez. Az ideális 300 körül volt. A második teszt a Glutén meghatározása. Ez az anyag felelős azért, hogy a tésztában lévő CO 2 ne tudjon kiszökni, így megdagadjon rendesen. A búza, a rozs és az árpa magjainak belsejében található a keményítő mellett. A glutén a búzaszemek fehérje tartalmának jelentős részét kiteszi.

24

Leonardo da Vinci- program 2013 Mivel vízben nem oldódnak így a tisztíthatók a keményítő kimosásával. A glutén tartalom, glutén index fontos minőségi mutató pékáruk esetén. Először 10 gramm mintához sós oldatot adtunk és egy Petri csészében addig, hogy ellepje, majd belehelyeztük egy rázógépbe. Ezen folyamat lényege, hogy vízzel a keményítőt ki lehet mosni a mintából, így csak a glutén marad meg, tömegét mérhetjük. Ez egy rágószerű anyag, amit saját kézzel is kinyerhetünk a tésztából, ha vízzel sokáig dörzsöljük a tenyerünkben.

A glutén egy másik vizsgálati módszere az ülepítés elvén alapszik. Színezéket adagolunk a mintához, majd 5 perces keverés következik. Ha lejárt az idő, egy másik oldatot öntünk hozzá és ismét 5 perc keverés. Végül 5 percen át ülepítjük a mérőhengerben lévő oldatokat. Az átlagos érték 20 ml-nél volt, ezért ezt nevezhetjük a jó eredménynek. Szintén fontos vizsgálat a fuzáriumos növénybetegség kimutatása. Európában elterjedt gombás megbetegedés során a gombák az emberek számára is veszélyes mikotoxinokat termelnek. Ezek vizsgálatát vékonyréteg kromatográfiásan végeztük. A kukoricát leőröltük, majd szerves oldószerben feloldottuk mágneses keverés közben. Standard mintaként felcseppentettük a toxinok kivonatát, majd a mintánkat is. Futtatószerként izo-propil alkoholt használtuk. A futtatási idő leteltével UV fény hatására lettek láthatóak a minták, a vizsgált kukorica őrleményekből egy volt fuzáriummal fertőzött. Ennek a mintának a további vizsgálata gázkromatográfiás módszerrel történik, mely segítségével lehetőség van a mikotoxin mennyiségi meghatározására is. Ebédszünet után nem az LfL freisingi intézményébe mentünk, hanem egy busz vitt el minket Hüllbe, ahol komlótermelés és kutatás folyik. Freisingtől körülbelül 20 kilométerre fekvő kis településen több száz négyzetméteren termesztik a komlót és kísérleteznek vele. Mint tudjuk, egy fontos összetevő a sörgyártásban, ezért érdekük, hogy minél jobb minőségű és több komlót tudjanak termelni Németországban. Ezen cél megvalósításán dolgozik ez az intézmény. A busz egykor indult és 30 perc alatt értünk ki. Először a laborok melletti plakátok segítségével magyarázták el nekünk a folyamatokat, meghatározásokat. Végül kimentünk az üvegházakhoz, ahol megtapinthattunk és megszagolhattunk különböző fajta komlókat. A környezetvédelem nekik is fontos, ezért rengeteget tesznek érte. Kimehettünk a mezőre is, ahol 10 méteres komlóültetvények magasodtak az ég felé. A látogatás után egy közeli kocsmába invitáltak meg minket a németek. Vendégszeretetüknek köszönhetően estig maradhattunk és még a Deuláig is hajlandóak voltak elhozni minket.

25


17. nap

Minőségi menedzsment, HACCP

2013. július 17.

Ma a tanulásé volt a főszerep az LfL négyes épületében. Herr Nast tartott velünk egész nap és ő adta át a tudását nekünk. Főleg prezentációk formájában, de megmutatott pár készüléket is. Felcímkéztük magunkat a nevünkkel és elkezdtük a napot. Egy előadóteremben ültünk le, majd nyolckor elkezdődött az előadás. A téma a minőségi menedzsment, hogyan is kell kivitelezni a minőségi meghatározást az elejétől a végéig. Mintavételezéssel kezdte. Ennek a műveletnek is megvan a maga fortélya, nem csinálhatja akárki. Ahhoz, hogy valaki ilyen munkát végezzen, megfelelő képzésben kell részt vennie, ugyanis a minták begyűjtése nem úgy történik, hogy egyszerűen egy dobozba bemér földet. Meglehet, hogy a vizsgálandó anyag nagyobb területen helyezkedik el, ekkor nem elég egy helyről venni a talajmintát, hanem különböző területeket is meg kell célozni. Ezekből készítenek egy homogén elegyet, amelyet később a laborokba küldenek. A mintavételezést szabványok rögzítik és jegyzőkönyvezni kell minden körülményt. A mintavételt végző ember kötelessége feljegyezni, hogy a minta milyen minőségű, ha már ekkor lát rajta különös dolgot, akkor azt le kell írnia. Például ha a liszt színe nem teljesen az egészségeshez hasonlít. Egy rossz mintavétel teljesen meghamisítja az összes további mérési eredményt. A minta tárolására, címkézésére, elsődleges minta előkészítő műveletei a minta halmazállapotától is függ. Egyes esetekben adott hőfokon történő hűtés a szükséges, liszt minták esetén a nedvességtől és levegőtől való elzárás. A következő témakör maga a laborban végzett munka. Tiszta környezetben kell dolgozni. A vizsgálatokat többször is el kell végezni, mint egy vegyész mondás tartja „ Egy mérés nem mérés, két mérés nem mérés, csak három az elfogadható”. Mesélt továbbá arról, hogy természetesen eshetnek hibák a műveletben, amiért a labor felelősséget kell, hogy vállaljon. Grafikonokon ábrázolt egy olyan esetet, amikor ugyanazt a mintát vizsgálták, de egy hét különbséggel és eltéréseket tapasztaltak az eredményben. Ezt sok dolog befolyásolhatja, például ha új vegyszerrel dolgoztak, valami nem volt teljesen tiszta, a laboráns vétett hibát. Ezért van egy hibahatár, amin belül az eredmény elfogadható. Van olyan eset is, amikor a mérések hasonlóak, de teljesen rossz eredményt mutatnak, ekkor valószínűleg a műszert újra kell kalibrálni. Ezt egy célkeresztes ábra mutatta tökéletesen. Minőségbiztosítási szempontból jelentősek ezek a dolgok, hiszen itt egy akkreditált laborról van szó. Pár perces pihenő követte az első előadást, mivel ebben a teremben fogyasztják el a dolgozók a reggelijüket. Majd következett a HACCP. A rövidítés a Hazard Analysis and Critical Control Point szavakat takarja. Tulajdonképpen a jó higiéniára alapozott élelmiszer-biztonsági kockázat elemző rendszer, a minőségbiztosítás részét képezi. Napjainkban egyre több figyelem fordult az élelmiszerek előállításával és az élelmiszerekkel való foglalkozással kapcsolatos ellenőrzésre illetve szabályozásra. Korábban erről nem hallottam semmit, de most tanulhattam róla. A higiéniával kapcsolatos dolgokat említette Herr Nast, célja a megelőzés. Fontos az élelmiszer előállításához felhasznált anyagok minősége, a munkás higiéniája, a munkaeszköz tisztasága és a termék minőségének megőrzése. Ennek a rendszernek köszönhetően az ember biztos lehet abban, hogy nem lesz semmi betegsége akkor, ha megveszi a terméket. A hajszál példáját hozta fel a doktor, 26

Leonardo da Vinci- program 2013 senki sem szereti, ha ilyet talál az ételében. Ezért hozták azt a szabályt, hogy a hosszú hajú dolgozók fejkendőt viseljenek. Azért sajnos évről évre a Tv híradót nézve felbukkan egy-egy komoly megbetegedés, melyet helytelen élelmiszerkezelés okoz, vagy akár szándékosság is. Gondoljuk a magyarországi paprika botrányra. Szinte mindig lehet állatról emberre terjedő megbetegedésekről is hallani. Az előadások után lementünk a lenti termekbe, ahol egy kisebb malom működését magyarázta el Herr Nast. A malmok a szilárd anyag őrlésére szolgáló berendezések. Laboratóriumokban a legelterjedtebb a golyós malom, mely őrlőtestként kis golyókat tartalmaz. Itt nem tudnak sokféle lisztet készíteni, erre az ezzel foglalkozó cégek képesek, de a vizsgálathoz a műszer megfelel. A HACCP-nek a mikrobiológia vizsgálatok szerves részét képezik. A mikrobiális szennyeződések forrásainak, terjedési módjának, a mikrobák belső tulajdonságainak ismeretével, az élelmiszerek összetételi jellemzőivel, a-feldolgozás és -tárolás tényezőitől függő szaporodásukkal, túlélésük vagy pusztulásuk, valamint a mikrobák és az emberi szervezet kölcsönhatásainak az ismeretével is foglalkozik. Így aztán ebédszünet után az izgalmas rész következett, vajon mennyi baktériumot tartalmazott hétfőn a kezünk. Dr. Beck megnyitotta a biológiai labort és megnézhettünk a tenyészeteket. Meglepő eredmények születtek. Ugyanannyi baktérium alakult ki abban a Petri csészében, amelyet csak a levegőn hagytunk, mint a kezünkkel megtapintott minta. A levegőtől sárga színű kis gömbök alakultak ki az agar-agar zselatin felületén. Persze voltak fehérek, nagyok is köztük. Kiderült, hogy Dorottya haján rengetegen élnek aktív életet, erről sokat viccelődött Dr. Beck. Dorottya haja meglehetősen extrém ugyanis kis fonatokból áll, melyet színes póthajjal egészítettek ki a fodrászok. Mindenki mintát vehetett a saját baktériumairól, egy fémből készült pálcát hevítettünk, majd belenyomtuk az agar-agar gélbe, utána a fehér csoportokba és egy kémcsőbe mártottuk a végét, amiben ugyanolyan alga van. Pár nap múlva változásnak kell történnie benne. Dániel tenyészete még a doktort is meglepte, sosem látott ilyet, talán valami új dolgot találtunk. Reméljük nem veszélyes. Kiderült, hogy a kézmosás valóban több fajt eredményez. Az alkoholos mosás teljesen tiszta bőrfelületet ad. A mintáinkat hazahozhattuk és most is itt tároljuk. Elbúcsúztunk Dr Becktől és Herr Nasttól, majd hazajöttünk. késő délután elmentünk egy nagyobb bevásárlóközpontba, ahol megvettünk minden szükségeset. Este a prezentációt gyakoroltuk be, faragtunk rajta, mivel két nap múlva előadás, ahol harminc ember kíváncsi az elmúlt három hét munkájára.

27


18. nap

Magok, italgyártás

2013. július 18.

Csütörtöki programunk változtatást igényelt, mert nem kezdhettük el rögtön az italgyártással foglalkozó részleg látogatását. Ehelyett azon az emelten vezetett körbe Herr Nast, amelyen még nem jártunk. A növénymagokról tanultunk tőle a plakátok segítségével. Az épületben már járhattunk, de csak a felső emeleten, ahol a mikrobiológiai kísérleteket végzik. Most az alsókra mehettünk le. A magok ellenőrzése a cég egyik feladata, mivel minden élelmiszerrel kapcsolatban végeznek kutatásokat. A témakörbe tartozik például a búza magja, vagy a kukorica. A behozott mintákat adminisztrálják, zacskókba teszik és felcímkézik. Fontos a részletes átvizsgálás. Egyszerre háromnégy ember is dolgozik a rossz magok kiválogatásán. Ha olyat találnak, amely eltér a többitől, akkor félrerakják, és nem dolgoznak vele tovább. A csomag más magfajtákat is tartalmazhat, ami az aratás közben gyakran megtörténhet. A betegeket, esetleg gombásakat rögtön el kell távolítani, mert elrontja a további vizsgálatot. Ismert minőségű földbe ültetik őket és megnézik a növésük sebességét, mértékét. Ez azért fontos, mert a mezőn sokkal könnyebb learatni olyan búzamezőt, amely mindvégig egy magasságú. A földalatti részen tízezer mintát tárolnak azzal a céllal, hogyha a vizsgált magot behozó cég megjelenik egy ügyvéddel és a vizsgálat eredményét vitatja, akkor lehessen újabb kísérleteket végezni és elküldeni egy másik laborba, ahol ugyanezeket a kísérleteket végzik rajtuk. Magyar kukoricából is találtunk egy csomagot. A részlegen találkoztunk egy olyan orosz hölggyel, aki itt lakik a Deulában, ezzel nem kis meglepetést okozva. Az laborok meglátogatása után egy kisebb szünet következett. Elindultunk az italgyár felé, először a kertjüket néztük meg. Itt olyan kísérletek folynak, amelyeknél a növényekhez növekedést javító szereket adnak. Egymás mellett ugyanaz a növény, de eltérő mennyiségű tápszert kapnak, így látható a szükséges mennyiség. Túl sok ilyen anyag sem okoz jó eredményt, meg kell találni az optimális mennyiséget. A kert gyönyörű. Egy igazi házi kert mintájára készült. Találni paprikát, kukoricát, napraforgót, paradicsomot. A közepén egy kisebb házikóból bárki elviheti az egyetem által kiállított lapokat, amiken információkat találni növényvédelemről. Ha valamilyen kérdés merül fel, akkor egy postaládába be lehet dobni és a megadott címre elküldik a választ. Végül bemehettünk a gyárba. Kellemes eperillat terjengett a levegőben, épp lekvárt és epertortát készítettek az egyik részen. Minket az italgyártáshoz vittek. Megtudtuk, hogy a helyi farmerek viszik oda a gyümölcsüket, amiből gyümölcslevet készítenek nekik ingyen. A gyár haszna abból adódik, hogy kevesebb levet ad vissza a földművesnek, mint amennyit valóban előállított. 100 kg almából 70-75 liter gyümölcslé készíthető, de csak 20 litert lát viszont a farmer. Láttuk azokat a gépeket, amik a gyümölcs aprítását végzik, és a levet nyerik ki. Egy kisebb sörfőzőjük is volt. Csak az itt dolgozó diákok kísérleteihez kell, ahhoz kevés, hogy nagy mennyiségben állítsák elő. A sörből kóstolót kaptunk és megízlelhettük az almalevüket. Két fajta gyümölcslét hoztak, az egyik 100% almalé, még szilárd fázis van benne és kolloidhoz hasonlít a színe. A másik leszűrt, egyéb változtatásokon ment keresztül, szinte átlátni rajta. Mindkettő nagyon finom. Végül az intézményt vezető úr egy üveg likőrt hozott elő. A 25% ezeknek a németeknek elég magas, mi Magyarországon töményebb alkoholos italokhoz szoktunk, ezért a 28

Leonardo da Vinci- program 2013 társaim magasabb százalékút kértek elvitelre. 40% a maximum, de ez is elenyésző az 55%-os magyar pálinkához képest. Két doboz üdítővel távoztunk a gyárból. Holnap ezt fogják inni az előadásunkon. Ebédszünet után a négyes épületbe mentünk vissza Lantos Károly igazgató úrral, hogy a következő napot megbeszéljük, előkészítsük. Kinyomtattuk több példányban a szöveget és fél tízre beszéltük meg a találkozás időpontját. Elköszöntünk Herr Nasttól és köszönetet mondtunk mindenért, amit értünk tett. Ezzel a munkánk ennél a cégnél véget ért és csak az előadás maradt hátra. Szerettem itt dolgozni, érdekes dolgokat vizsgálna és mindezt az emberek egészségének megőrzése és a kényelmünk érdekében. Délután bevásároltunk az utolsó napokra, a visszaútra is. Este többször elpróbáltuk a prezentációt, tökéletesítettük a kiejtést. Számomra nagy kihívás lesz a holnapi nap, ugyanis angol nyelvvizsgám van, de a prezentációt német nyelven készítettük és mindannyian németül fogjuk mondani a szövegünket.

19. nap

Prezentáció

2013. július 19.

Eljött ez a nap is, a prezentáció napja. Nyolckor már ébren voltunk, az alvás persze nem ment tökéletesen. Felkeltünk, reggeli tennivalókat elintéztük és csinosan felöltöztünk. Zakó, nadrág, nyakkendő, öltönycipő és indulás. A szövegét senki sem hagyta otthon, az ajándékokat is elvittük. Fél tízre már odaértünk, néhány diák várt ránk a bejáratnál, ők készítették el a süteményeket és a szendvicseket. Lassan megérkezett az összes meghívott vendég, körülbelül negyven nézőnk volt. Az előadásokat Herr Nast vezette fel, rövid köszöntőt mondott. Az egyetem és az iskola igazgatója is megjelent. Lantos Károly igazgató úr is beszédet mondott, majd mi következtünk. A három hét eseményeit kellett összefoglalnunk 10-15 percben, mit tanultunk, hogyan töltöttük hasznosan az ittlétünket. A prezentáció remekül sikerült, értették a mondanivalónkat, a vicceken nevettek és nem a kiejtésünkön. Megajándékoztuk azokat az embereket, akik sokat tettek értünk a hetek alatt, és akiknek köszönhettük az ittlétet. Többek között Herr Nast, Martin, Paul Scharm is kapott egy Pollackos diákok által készített bekeretezett rajzot. Mi is kaptunk rengeteg ajándékot és a sikeres gyakorlatot igazoló Europass bizonyítványt. Még maradtunk pár percet beszélgetni a többiekkel. A német diákokkal megbeszéltük, hogy tartjuk a kapcsolatot és találkozunk októberben. Elbúcsúztunk mindenkitől és megettük az utolsó ebédet a „Mensa”-n, aztán délután összepakoltunk.

29


20. nap

Hazautazás

2013. július 20.

Korai kelés után reggel fél hatkor elindultunk a Deulából Pécsre. Az út a vártnál rövidebbre sikerült, kilenc óra alatt megérkeztünk. Közben kétszer megálltunk. Pécsen elköszöntem mindenkitől és pár percet vártam mire értem is eljött édesapám. Itthon kipakoltam és megírtam az utolsó bejegyzést a naplóba. Ez az utazás hihetetlenül jó volt. Rengeteget tanultam a három hét alatt és megízleltem azt, hogy milyen lehet szakmában dolgozni. Megismertem új technikákat, eszközöket, embereket, München és környéke kultúráját. Megerősített abban, hogy a vegyészetet szeretném a jövőben is célként kitűzni magam elé. Szoros barátságok születtek, a régiek megerősödtek, újak alakultak ki a német diákokkal, amit remélem tudunk tartani és a távolság nem okoz majd problémát. Októberben találkozok velük, akkor fordított lesz a helyzet, már kitaláltam pár programot számukra, nem fognak unatkozni. A később erre a programra esélyes diákoknak azt üzenem, hogy induljanak neki bátran, ne féljenek az újtól és használjanak ki minden a lehetőséget. Nagyon megéri. Beszéljenek minél többször idegen nyelvet, ismerkedjenek más ország lakóival. Minden programon vegyenek részt, mert még egy ilyen lehetőségük lehet nem lesz az életben.

Pécs, 2013. július 20.

…………………………………………………… Kutits Márkó

30

Leonardo da Vinci- program Leonardo da Vinci program 2013 Kutits Márkó Munkanapló

Recommend Documents