ESETTANULMÁNY/ROP-2004-2.2. Városi területek rehabilitációja
KÖZTERÜLETI REHABILITÁCIÓ FOLYTATÁSA A FERENC(KERT)VÁROS MEGÚJULÁSA ÉRDEKÉBEN ROP-2004-2.2. Projekt Esettanulmány
Készült:
2006. október 3.
Szerző:
Pupek Emese
Kutatásvezető:
Dr. Arató Krisztina
Megbízó:
Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 Előszó......................................................................................................................... 3 1.
2.
3.
4.
5.
6.
A projekt szereplőinek bemutatása ..................................................................... 5 1.1
A pályázó szervezet bemutatása.................................................................. 5
1.2
A projekt környezetének bemutatása ........................................................... 7
1.3
A projekt intézményei szereplőinek bemutatása .......................................... 9
A stratégiai tervezés bemutatása ...................................................................... 11 2.1
Az önkormányzat tervezési gyakorlata....................................................... 11
2.2
A projekt szempontjából releváns tervezési dokumentumok bemutatása .. 12
A projekt részletes bemutatása ......................................................................... 14 3.1
A projekt témája ......................................................................................... 14
3.2
A projekt tartalma ....................................................................................... 16
3.3
A projekt ütemezése................................................................................... 17
3.4
A projekt legfontosabb eredményei, hatásai .............................................. 19
A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása .................................. 21 4.1
A projekt szükségességét alátámasztó tényezők bemutatása ................... 21
4.2
A pályázatkészítés bemutatása.................................................................. 22
A projektmegvalósítás bemutatása ................................................................... 27 5.1
Szerződéskötés.......................................................................................... 27
5.2
A projektszervezet bemutatása .................................................................. 27
5.3
A projekt kommunikációja .......................................................................... 28
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés.................................................... 30 6.1
Projektpénzügyek....................................................................................... 30
6.2
Közbeszerzés............................................................................................. 30
6.3
Ellenőrzés .................................................................................................. 31
Összegzés................................................................................................................ 32 Források ................................................................................................................... 33 Ábrák jegyzéke ......................................................................................................... 34 Képek jegyzéke ........................................................................................................ 34 Táblázatok jegyzéke................................................................................................. 34
2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére
került
sor.
Az
esettanulmányok
arányosan
lefedik
a
potenciális
kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1.
Lukács Ádám
Dr. Arató Krisztina
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet
Főosztályvezető-helyettes
egyetemi docens
4
1. A projekt szereplőinek bemutatása
1.1 A pályázó szervezet bemutatása A pályázatot Budapest IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzata nyújtotta be és nyerte el. A projekt lebonyolítói és egyben személyi felelősei az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő SEM IX. Városfejlesztő Rt. munkatársai. A projektet megvalósító önkormányzati projektmenedzsment szervezet tehát a SEM IX. Városfejlesztő Rt., amely egy vegyes gazdasági társaság. A pályázó a projekt megvalósítása során nem működik együtt partnerekkel. A SEM IX. Városfejlesztő Rt. Magyarországon elsőként alakult meg 1992. február 22én, mint francia mintára létrejött városfejlesztő társaság. A megalakításakor meghatározott feladata városfejlesztési akciók indítása és irányítása Ferencváros területén. A francia SEM-ek (Société d’Économie Mixte – vegyes gazdasági társaság) mintájára létrehozott társaság a Középső-Ferencváros rehabilitációjára irányuló városfejlesztési akció megvalósítását végzi a Ferencvárosi Önkormányzat megbízásából és számlájára. A városfejlesztési akció koncepciója, közterületek feljavítása, gyalogos közlekedés elsőbbségét biztosító forgalomcsillapított övezetek kialakítása, parkolási lehetőségek biztosítása, a városrész zöldfelületi rendszerének fejlesztése, amellyel a városrész teljes megújulását, presztízsének növekedését és vonzerejének erősödését segíti elő. A városfejlesztési akció keretében a SEM IX. Városfejlesztő Rt. a városrész
szabályozási
tervében
meghatározott
önkormányzati
városfejlesztési
célkitűzéseket valósítja meg a gyakorlatban. Ennek során az Önkormányzat által jóváhagyott városfejlesztési akciótervnek megfelelően, a közterületek és a zöldfelületek fejlesztésével és rehabilitációjával összehangolva kialakítja és értékesíti azokat az építési telkeket, amelyeket az építési vállalkozások a szabályozási tervnek megfelelően be tudnak építeni. A SEM IX. Városfejlesztő Rt-nél koncentrálódik a városrehabilitáció valamennyi városfejlesztési feladata, ezzel a városfejlesztés szakpolitikájának végrehajtását szolgáló eszközök vonatkozásában áttekinthető, világos, tiszta helyzet teremtődött.
5
Az Önkormányzattal kötött tervezési és megvalósítási megállapodás alapján a SEM IX. Városfejlesztő Rt. feladata a városrész rehabilitációjára irányuló városfejlesztési akció műszaki és pénzügyi előkészítése és a jóváhagyott akcióterv szerinti megvalósítása. A városfejlesztési döntéseket az Önkormányzat hozza, és ezek beépülnek a városfejlesztési akciótervbe, amelynek adott évre eső szakasza minden évben aktualizálásra kerül. A SEM IX. Városfejlesztő Rt. tevékenységi köre: -
a fejlesztéshez szükséges előkészítő munkák, rendezési tervek és tanulmányok, infrastruktúra tervek, zöldfelületi tervek, pénzügyi tervek készítése;
-
a fejlesztési akcióba bevont telkek megvásárlása, előkészítése (bontások, közműfeltételek biztosítása);
-
a
rendezési
munkák
megvalósításának
szervezése
közterületeken
(közműrekonstrukciók, utcaberendezések); -
az előkészített telkek értékesítése.
A SEM IX. Városfejlesztő Rt. tulajdonosai alapításkor a kerületi önkormányzat (51 százalék), az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank (OTP) (24,5 százalék), és Franciaország köztulajdonban lévő fejlesztési pénzintézete, az Európai Unió egyik legnagyobb nemzeti fejlesztési intézménye, a Caisse des Dépộts et Consignations (CDC) (24,5 százalék) voltak. A francia pénzintézet a KözépsőFerencváros rehabilitációjára irányuló városfejlesztési akció, és a SEM IX. Városfejlesztő Rt. sikere hatására 1997-ben megalakította a Városfejlesztés Zrt-t, korábbi nevén a SCET Magyarország Városfejlesztő Rt-t a SEM IX. Városfejlesztő Rt. vezérigazgatójának és egy másik magyar városfejlesztési szakembernek részvételével. A francia pénzintézet vezetésének közép-európai politikája megváltozott, ezért fokozatosan visszavonult, és a Városfejlesztés Zrt megvásárolta a SEM IX. Városfejlesztő Rt-ben lévő francia részvényeket. A tulajdonosi összetétel tovább módosult, az OTP részvényeinek kivásárlásával, így végül a SEM IX Városfejlesztő Rt. két részvényesé lett, egyrészt Ferencváros Önkormányzata 70 százalékot birtokol, másrészt a Városfejlesztés Zrt.-é a fennmaradó 30 százalék. Ferencvárosi Önkormányzat a SEM IX. Városfejlesztő Rt. koordinációjával már korábban is sikerrel pályázott városrehabilitációs tevékenységekre, például a 2002-
6
2003-as Területfejlesztési PHARE program keretén belül került sor az Angyal, Liliom és Tompa utcák egy részének felújítására. A SEM IX. Városfejlesztő Rt. tagja a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének, az Ingatlangazdálkodók Egyesületének és a Ferencvárosi Európai Integrációs és Vállalkozásfejlesztési Egyesületnek.
1.2 A projekt környezetének bemutatása A projekt Magyarország fővárosában, Budapest IX. kerületében a Ferencvárosban valósul meg. A Pest városkapuin kívül emelt városrész 1792-ben I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta nevét. A Fővárosra jellemző sugaras-gyűrűs szerkezet két „sugara” az Üllői út, Soroksári út (ill. Duna-part) határolja, az egyes gyűrűk mentén pedig eltérő, kifelé haladva egyre kevésbé városias beépítésű egységekből épül fel. A Középső-Ferencváros a kerület Nagykörút és a Haller utca közötti városrésze. A Haller utca, amely sokáig a város határa, egyben árvízvédelmi vonala (Ferencvárosi védgát) is volt, ma is a városias, zárt sorú beépítés határvonala. A KözépsőFerencváros Mester utca és Üllői út közötti részen az 1992-ben elkezdett városfejlesztési akció eredményeként a magánszféra építési vállalkozásai jelentős építési tevékenységet folytatnak. A százéves szegényes bérkaszárnyák és a még régebbi, falusias házak helyén egyedi tervezésű társasházak épülnek, a budapesti átlagnál lényegesen nagyobb számban. Budapest Belvárosához déli irányban kapcsolódik Ferencváros. A sűrű beépítésű Belső-Ferencváros a történeti Belváros szerves folytatása, számos országos intézménnyel, védett épülettel. A Ferenc körúton kívüli városrész ettől eltérő. A nagyvárosias beépítés többnyire csak a főútvonalak mentén alakult ki, a mellékutcákban nagy arányban megmaradt a majdnem falusias jellegű földszintes épületállomány, amely7
ben szigetként jelennek meg a századforduló táján, illetve később épült, két-három emeletes épületek. A Főváros II. világháború utáni extenzív fejlődésének időszakában a város külső részein óriási lakótelepek épültek, ugyanakkor a belső városrészek elhanyagolttá váltak. Az 1970-es évek óta Budapest belső városrészeinek egyre kedvezőtlenebb helyzetével számos tanulmány foglalkozott, de valamennyi nagy állami beavatkozásokat – többnyire teljes épület kiürítést és bontást – feltételezett. Az elrettentő beruházási nagyságrendek miatt az érdemi munkálatok elmaradtak. Az 1980-as évek második felében – a meglévő értékek megtarthatósága szempontjából szinte az utolsó pillanatban – a Főváros az OTP-vel több kerületben, közöttük a Ferencváros Nagykörúton kívüli területén is megkezdte néhány épülettömb rehabilitációját. Az 1990-ben bekövetkezett politikai átalakulás következtében az újonnan megalakult önkormányzatokra hárult a több évtized alatt egyre kritikusabb állapotba került közvagyon és közterületek felújításának feladata. De míg az elmúlt rendszerben elindított tömbrehabilitációs tevékenység mögött a Főváros gazdasági ereje állt, addig a Ferencváros részesedése az állami forrásokból a fővárosénak mindössze 3,5 százaléka. Ferencváros képviselőtestülete áttekintette és elemezte a kialakult helyzetet. Felmérte, hogy a városrész szociális, egészségügyi, oktatási színvonalának javítására, a széleskörű társadalmi problémák kezelésére csak a lakókörnyezet átalakításával van esély. Felismerte, hogy a fejlődés egyedüli lehetősége a városrész rehabilitációja, mely maximálisan ragaszkodik a még megmenthető építészeti értékek megtartásához. Elhatározta, hogy az Európai Unió egyik legnagyobb nemzeti fejlesztési pénzintézetének
tanácsára
hallgatva,
a
Franciaországban
és
Európában
bevált
önkormányzati városfejlesztési modell alkalmazásával a városrész rehabilitációjára városfejlesztési akciót indít, és a megvalósítás projektmenedzsment feladatainak ellátására létrehozza a SEM IX. Városfejlesztő Rt-t, tudatosan felvállalva a példa nélküli óriási feladatot, erőforrásait más feladatainak rovására is erre a területre koncentrálja. A városfejlesztési akció megvalósítására a franciaországi SEM-ek mintájára így alakult meg 1992-ben önkormányzati többségi tulajdonnal a SEM IX. Városfejlesztő Részvénytársaság.
8
A projekt Ferencvárosban valósul meg, amely a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő kerülete, ahol sikeres tömbrehabilitáció folyik; a Belső-Ferencvárosban pedig pezsgő kulturális élet alakult ki; és az egykor szegényes, lenézett terület értéke rohamosan emelkedik. A fenti eredmények köszönhetőek a rendszerváltás óta eltelt időszak tudatos önkormányzati munkájának, az erre kedvezően reagáló beruházói kedvnek, és nem utolsó sorban az itt élő lakosságnak.
1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A Kormány 2004. január 1-jén – a területfejlesztési, a területrendezési, a területpolitikai és a regionális fejlesztési feladatok ellátás érdekében – létrehozta a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt (MTRFH). A hivatal neve 2005. szeptember 1jétől Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) lett. Az OTH tevékenységét a Kormány irányította és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyelte. Az OTH feladatkörében gondoskodott a kormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatainak ellátásáról, felügyelte a VÁTI Kht-t, amely a területi információs rendszert működteti, illetve közreműködött az EU integrációval kapcsolatos teendők szakmai előkészítésében és végrehajtásában. Az OTH keretében működött a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) Irányító Hatósága. A ROP Irányító Hatósága 2006-ban már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezetébe épült be. Az Irányító Hatóság feladata a ROP előkészítéséhez, végrehajtásához, felügyeletéhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatok ellátása, a program megvalósítása során a törvényesség biztosítása, valamint a partnerek lehető legszélesebb körének bevonása a munkafolyamatokba. Az Irányító Hatóság fontos összekötő feladatot lát el az Európai Bizottság, valamint a magyar Kormány és a régiók között a pályázati pénzek minél hasznosabb és teljeskörű felhasználása érdekében. További feladata, 9
hogy közép- és hosszú távon elősegítse a magyar régiók illeszkedését az Európai Unió regionális struktúrájába és képessé váljanak arra, hogy tovább erősítsék a gazdasági és társadalmi kohéziót az Európai Unió határain belül. Az Irányító Hatóság felel a Regionális Fejlesztés Operatív Program működéséért, a pályázati programokban a projekteket a kidolgozástól, értékeléstől egészen a megvalósításig ún. közreműködő szervezetek kísérik figyelemmel, biztosítják folyamatosan ezek szabályszerűségét és menedzsmentjét. Az 1/2004. (I.5.) Kormányrendelet és a 10/2004 (VI.12.) TNM rendelet értelmében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.) lát el közreműködő szervezeti feladatokat a projekt-megvalósítás és monitoring során.
10
2. A stratégiai tervezés bemutatása
2.1 Az önkormányzat tervezési gyakorlata A városrész átalakításának folyamatát egy rugalmas szabályozási kereteket adó városrendezési terv alapozza meg. A megvalósítás forgatókönyve a városfejlesztési akcióterv, amelynek éves aktualizálását a Főépítészi Iroda és a SEM IX. Városfejlesztő Rt. készíti el évről évre, és az Önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá. A városfejlesztés megvalósítását a SEM IX. Városfejlesztő Rt. végzi, az Önkormányzat felújítási irodájával összehangolva. Az Akcióterv három összehangolt fő tevékenységből áll: 1.
Az önkormányzati tulajdonú lakóházak teljes felújítása az Önkormányzat felújítási irodájának lebonyolításában.
2.
Az infrastruktúra fejlesztése, közterületek, zöldterületek, parkok kialakítása, megújítása a SEM IX. Városfejlesztő Rt. lebonyolításában.
3.
Az elavult, nem felújítható épületek bontását követően a városrendezési tervnek megfelelő építési telkek kialakítása, és vállalkozók részére történő értékesítése a SEM IX. Városfejlesztő Rt. lebonyolításával.
A pályázati projekt megtervezéséhez az említett szabályozási tervet és akciótervet használták kiinduló alapként, és módosítás nélkül az adott célterületre vonatkozó részeket építették bele a támogatott projektbe. A tervezési folyamat tehát a pályázásra való felkészülés előtt már megkezdődött. A Ferencvárosi Önkormányzat tervei elkészítésekor mindenben figyelemmel van a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tervére, amit 2004. április 13-án fogadtak el. A régió jövőképében megfogalmazott célok beépültek az önkormányzati tervezésbe, és a városrehabiliáció akcióterve a regionális stratégiai elvek figyelembevételével készült el. A versenyképes és élhető régió kialakítása érdekében különös figyelmet szentel a Ferencvárosi Önkormányzat a zöldfelületek védelmére és rekreációra, mert ezek a területek esztétikai értéküknél fogva egyfajta „mentálhigiéniás” szolgáltatást is nyújtanak. A régió valamennyi területén, de különösen Budapesten tapasztalható a zöldterületek elhanyagolt állapota és fogyása a beépítés következtében, ezért tartja a 11
Regionális Akcióterv kiemelten fontos fejlesztési területeknek a következőket (34-35. oldal): -
leromlott településrészek rehabilitációja;
-
települési zöldfelületi rendszerek fejlesztése;
-
egységes települési arculat kialakítását célzó beruházások;
-
zöldfelületi rendszerek, belterületi védett természeti értékek fenntartása, fejlesztése.
A Budapest Városfejlesztési Koncepció (1998. augusztus) közterületi rehabilitációra vonatkozó programjai szintén igazodási alapként szolgálnak Ferencvárosi Önkormányzat ez irányú tervei készítéséhez. A Budapesti Városfejlesztési Koncepció kiemeli, hogy a közterületek fenntartása, megújítása, üzemeltetése a fővárosi és a kerületi önkormányzatok felelőssége, a köztük lefektetett megosztás alapján. Szükség van zöldterületek, fasorok kialakítására, a zöldfelületi arány növelésére; a közterületek rekonstrukciójánál is kiemelt szempont a növényzeti elemek súlyának növelése (59. oldal). A közterületi programok a közterületek belvárosi funkciókkal összehangolt értékes közösségi területté formálása irányába mutatnak, annak érdekében, hogy kényelmes életterek alakulhassanak ki (55. oldal).
2.2 A projekt szempontjából releváns tervezési dokumentumok bemutatása Ferencváros Önkormányzatának Városrehabilitációs Akcióterve három fő haladási irányt, területet jelöl ki, amelyek fejlesztése prioritást élvez, köztük a nyertes pályázat által érintett terület: 1. Ferenc körúttól a Haller utca felé épület- és közterület felújítások. 2. Lenhossék park körüli tömbök. 3. Üllői út és Tűzoltó utca közötti tömbök. A stratégiai terv következő részeiben részletes bemutatásra kerülnek a fenti három terület jellemzői, jelenlegi helyzetképe építészeti és felújítási szempontokból; meghatározva a feladatokat és ezek műszaki paramétereit.
12
A Középső Ferencváros rehabilitációs területének terve témakörönként tartalmaz javaslatokat. A témakörök a következők: -
épület, épületrész bontások;
-
épületfelújítások és kapcsolódó feladatok;
-
közterületek átépítése, közös zöldterületek kialakítása;
-
bontási tervek készítése;
-
épületfelújítási terv készítése;
-
közterületek tervezése;
-
önkormányzati intézményfejlesztés;
-
tervezett ingatlanértékesítések, vétel, új építések várható alakulása.
A terv tartalmazza a részletes műszaki dokumentumokat, az engedélyezési eljárások és a támogatási pályázat helyzetét, menetrendjét. Az önkormányzat rendelkezik a Városfejlesztési Akciótervvel azonos struktúrában készült Pénzügyi Koncepcióval, a megnevezett témakörökhöz rendelt finanszírozási kérdésekről.
13
3. A projekt részletes bemutatása
3.1 A projekt témája Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) támogatott Regionális Fejlesztési Operatív Program 2.2 keretén belül történt meg a Ferenc tér és a hozzá kapcsolódó két utca, a Bokréta utca és a Berzenczey utca teljes rekonstrukciója. A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) a regionális fejlődést és Magyarországnak az Európai Unió regionális politikájához illeszkedő térbeli szerkezeti átalakulását szolgálja. Ez az Operatív Program a következő főbb fejlesztési területeket (komponenseket) tartalmazza: 1. turisztika, 2. útfelújítás, 3. városrehabilitáció, 4. óvoda- és iskolafelújítás, 5. képzés, foglalkoztatás. A városi területek rehabilitációja (ROP 2.2.) intézkedés az önkormányzatok innovatív és mintaértékű település-rehabilitációs akcióit támogatja. A városrehabilitáció célja, hogy a romló állapotú, funkcióját vesztő, többségében hátrányos helyzetű népesség által lakott városi területek rehabilitációja révén javuljanak az érintett lakosok életkörülményei. Magyarországon sok városi területre jellemző a leromlott fizikai környezet, az épületállományban és a közterületeken felhalmozódott hatalmas beruházáshiány. A leromlott fizikai környezet gyakran szociális problémákkal párosul, és hat a közbiztonságra. Ezeken a területeken a lakosság túlnyomó többsége alacsony jövedelmű nyugdíjasok, munkanélküliek, többszörösen hátrányos helyzetű csoportok (például romák). A ROP 2.2. intézkedés azért támogatja a városi fejlesztéseket, mert félő, hogy tudatos, szervezett várospolitikai beavatkozás nélkül ezeket a hátrányos helyzetű területeket elkerülik az újabb fejlesztések, a terület fejlődését megnehezítő kedvezőtlen beépítési állapotok konzerválódnak, és állandósulnak a kapcsolódó szociális problémák. 14
A fent említett városi problémák megoldásában központi szerep jut az önkormányzatoknak, amelyek azonban forráshiány miatt sokszor rövid távú szempontokat érvényesítenek településfejlesztési tevékenységük során. Ezért olyan város-rehabilitációs akciók megvalósítását támogatja a ROP 2.2. intézkedés, amelyek eredményeként megteremtődnek azok a kedvező feltételek a városi célterületeken, amelynek kereti között már a magánszektor beruházásainak köszönhetően a településrész tartós fejlődési pályára kerül. A ROP pályázatokat az érintett régió – jelen esetben a Közép-magyarországi régió regionális fejlesztési ügynökségéhez (RFÜ) lehetett benyújtani. Itt első lépésként megtörtént a pályázatok regisztrálása, formai, jogosultsági ellenőrzése, ez alapján a pályázatok befogadása, és amennyiben szükséges a hiánypótlások biztosítása. Ezt követően az RFÜ a pályázatokat szakmailag értékelte, és a támogatásra javasolt pályázatokat megküldte a ROP Irányító Hatóságának. Az értékelés következő lépéseként a VÁTI Kht. – a ROP Irányító Hatóság megbízása alapján elvégezte a pályázatok jogosultsági és költséghatékonysági minőségellenőrzését. A döntés előtt az érintett szakminisztériumok, a régiók és a ROP Irányító Hatóság képviselőiből álló Döntéselőkészítő Bizottság megvizsgálta, hogy az adott pályázat stratégiai szempontból hogyan illeszkedik a program célkitűzéseihez. A pályázat támogatásáról a döntést a ROP Irányító Hatóság vezetője hozta meg az rfü-k értékelése, a VÁTI Kht. minőségellenőrzése és a Döntéselőkészítő Bizottság véleményének figyelembevételével. A pályázat eredményéről, a támogatás elnyeréséről a ROP Irányító Hatósága értesítette a pályázókat, végül megbízása alapján a VÁTI Kht. készítette elő és kötötte meg a támogatási szerződéseket a kedvezményezettekkel. A projekt megvalósítása során a nyomonkövetéssel, a támogatási szerződések esetleges módosításával és a kifizetési igények befogadásával kapcsolatos feladatokat a VÁTI Kht. regionális képviseletei látják el. A fenti pályázati rendszer folyamatán ment keresztül jelen esettanulmány tárgyát képező nyertes pályázat is, aminek összefoglaló adatai a következők:
15
1. táblázat: Projekt összegző adatai Pályázat:
ROP-2004-2.2..
Pályázó:
Budapest IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat
Pályázat címe:
Közterületi rehabilitáció folytatása a Ferenc(kert)város megújulása érdekében
Projekt időtartama:
2004. december – 2006. augusztus 31.
Támogatás összege:
450.000.000,- Forint
Beruházás összege:
500.000.000,- Forint
3.2 A projekt tartalma A pályázat keretében a Középső Ferencváros rehabilitációja valósult meg Ferenc tér és közvetlen környezetének (Berzenczey és Bokréta utcák) teljes közterületi és zöldfelületi megújításával. Középső Ferencváros rehabilitáció célja a városrész értékmegőrző átalakítása, a lakásállomány struktúrájának javítása és ezen keresztül a negatív társadalmi folyamatok megállítása, megfordítása. Ferencváros rehabilitációja 1992 óta folyó városfejlesztési akció keretében zajlik, több fejlesztési szakasz már sikeresen lezárult, bizonyos részek pedig még megvalósítás alatt állnak. Az akcióterület rehabilitációja 2004-re elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor a további fejlődés zálogát a közterületek fokozott megújítása jelenthette. A ROP pályázat keretében ezért a IX. kerület középső részének rehabilitációjára; közterületek, utcák és zöldfelületek megújítására került sor. A projekt közvetlen célja a Berzenczey (Üllői út és Mester utca közötti szakasz) és a Bokréta utca burkolatának felújítása (Üllői út és Mester utca közötti szakasz), és az érintett utcák közterületi infrastruktúrájának fejlesztése, valamint az általuk körülhatárolt Ferenc tér megújítása, funkcionális és kertépítészeti újraalkotása. A pályázat keretében megépült a Ferenc téren két fedett terasz és egy zenepavilon. A ROP támogatással az alábbi projektelemek kerültek megvalósításra: Új térburkolatok kerültek kiépítésre, melynek elemei: 1900 m2 járda, 1700 m2 útpálya, 700 m2 parkoló, 1200 m2 gyalogos közlekedési területek.
16
A közművek területén 118 méter ivóvízvezeték került kiépítésre, továbbá 63 méter csatorna, 1375 méter közvilágítás, 16 darab kandeláber, 235 méter 10 kW-os kábel, 2000 méter öntöző vezeték 78 darab szórófejjel. A rekonstrukció tartalmazza növényzet ültetését is: 800 lomblevelű díszcserje, 190 díszboróka, 50 földlabdás bokorfa, 46 fa került ültetésre. Megvalósult két egyedi formálású szökőkút is, a kiviteli tervek alapjául szolgáló nyertes pályázatnak megfelelően. Parkrendezés részeként 32 kerti padot és 20 hulladékgyűjtőt helyeztek el a területen. Berzenczey és Bokréta utcák teljes felújítása is megvalósul a projekt keretében az Üllői út – Mester utca közötti szakaszon, a hagyományos kiemelt szegélyű út helyett faltól-falig díszburkolat épül, új közvilágítási hálózattal és csapadékvíz elvezetési rendszerrel. Mindkét helyszínen útépítés, közművesítés, közvilágítás munkálatait végezték el; lezajlott a területek forgalomtechnikai korszerűsítése és a zöldfelületek rendezése. A kivitelezési munkák befejezését követően ünnepélyes rendezvények keretében adták át a felújított Ferenc teret és a hozzá kapcsolódó két utcát a kerületben élők és az oda látogatók számára.
3.3 A projekt ütemezése A Ferenc tér rekonstrukciós folyamata azzal kezdődött, hogy a Ferencváros Önkormányzat nevében a SEM IX. Városfejlesztő Rt. 2002 tavaszán (még a ROP pályázat benyújtása előtt) építészeti tervezési ötletpályázatot írt ki, melynek célja a legjobb építészeti és kertépítészeti javaslatok, ötletek kiválasztása volt a Ferenc 1. kép Látványterv a Ferenc térről Forrás: SEM IX. Rt.
tér átfogó rendezése érdekében
17
A nyertes pályázó által az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése 2004 tavaszára fejeződött be. 2004 tavaszán az Európai Uniós pályázati anyag összeállítása, majd júniusában beadása után, 2004 év végére megszületett az eredményhirdetés, és megtörtént a nyertes pályázatról szóló értesítő kézhez vétele. 2005. március 7-én került sor a Ferencvárosi Önkormányzat és a ROP Irányító Hatóság közötti támogatási szerződés ünnepélyes aláírására.
2. kép Ferenc tér felújítás közben Forrás: SEM IX. Városfejlesztő Rt.
A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési pályázatot a SEM IX. Városfejlesztő Rt. 2005 májusában indította el és 2005 augusztusában hirdetett eredményt. A munkálatok 2006. július 6-án ünnepélyes átadással zárultak. A Ferenc tér átépítéséhez szorosan kapcsolódott a Berzenczey és a Bokréta utcák felújítása, a két utcában zajló munkálatok azonos időben, párhuzamosan folytak 2005. április 10-től 2006. augusztus 31-ig. Mivel a pályázati projekt egy 1992 óta megvalósítás alatt álló városfejlesztési akcióterv egyik soron következő szakasza, ezért elképzelhető, hogy a pályázati támogatás nélkül is megvalósultak volna a fejlesztési programok önkormányzati forrásból. A Strukturális Alapok pályázati támogatása nélkül azonban a megvalósítás sokkal később kezdődött volna el és tovább is tartott volna.
18
3.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A városrendezéssel a hagyományos utca-tér szerkezet megtartása mellett, zártsorú keretes beépítéssel a tömbökön belül egységesen kialakított lakókertek jöttek létre. A belső zöldterületek a lakókörnyezet minőségét lényegesen javítják, a terület egyik vonzerejét képezik. A tradicionális városi utcák jellegzetességeinek megőrzéséhez hozzájárulnak a földszinten kötelezően elhelyezésre került városias közösségi funkciók, üzletek, éttermek. A közterület átalakításával forgalomcsillapított, berendezett utcák, terek jöttek létre.
3. kép A felújított Ferenc tér Forrás: SEM IX. Rt.
A közlekedési forgalmi-, és zajterhelés csökkentése érdekében TEMPO 30-as zónák kerültek bevezetésre az akcióterületen, amelyeket átgondolt közlekedési tervezés előzött meg. A közterületeket elárasztó gépkocsi parkolás az új épületek alatti garázsokba és új parkolóházakba került, visszaadva az utcákat a gyalogosoknak, a városi életnek. Közbiztonságot érintő feladatok közé tartozik a térfigyelő rendszerek támogatása, kiépítése, illetve karbantartása, valamint a közvilágítás újraterveztetése; amelyek szintén a pályázat részét képezték. A hagyományos utca-tér szerkezet megtartása mellett, zártsorú keretes beépítéssel egységesen kialakított lakókert jött létre. Az önkormányzati beruházások olyan környezetet teremtettek, amelyben a magántőke számára láthatóvá, illetve kiszámíthatóvá vált a terület fejlődésének iránya, üteme. 19
4. kép A felújított Ferenc tér Forrás: SEM IX. Rt.
A projekt eredményeként a megújult, parkosított Ferenc tér és az odavezető utcák a kerület városközponti jellegű, közösségi és turisztikai szerepét erősítik a hagyományos városi funkciók hangsúlyosabbá tételével, továbbá javítják a kerület lakhatóságának minőségi feltételeit és elősegítik az akcióterületen élő közel 20 ezer fős lakosság igényeit kielégítő szolgáltatásokat kínáló kis- és középvállalkozások betelepülését. A pályázat segítségével a Ferenc tér élettel telivé, a városi köztér-közpark pedig szórakozóhellyé vált a fedett teraszok és a zenepavilon hasznosításával. Egy tiszta, gondozott tér várja az itt lakókat, amely – funkciójának megfelelően – kulturális rendezvények színhelyévé is vált.
20
4. A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása
4.1 A projekt szükségességét alátámasztó tényezők bemutatása Az 1992 óta tartó városrehabilitációs akció megalapozta a további fejlesztést. 2004-ig a pályázat beadásáig már 3 milliárd forint értékű önkormányzati beruházás történt a városrehabilitáció érdekében. Az egyik kiemelt önkormányzati beruházás a Lenhossék-Vendel-Márton-Tűzoltó utcák által határolt tömb lebontása és a helyén a Lenhossék Park kialakítása volt. A 2002-ben elkészült közpark jelentősen átalakította környezetét.
5. kép Lenhossék park helye a bontáskor
6. kép A Lenhossék park a felújítás után I. Forrás: SEM IX. Városfejlesztő Rt.
7. kép A Lenhossék park a felújítás után I. Forrás: SEM IX. Városfejlesztő Rt.
21
Az önkormányzati fejlesztések eredményeként a magánszféra vállalkozásai több mint 30 milliárd forint értékben valósítottak meg további beruházásokat. A magánszféra részére az épületek földszintjei több ezer négyzetméteren adnak helyet kisméretű kereskedelmi és szolgáltató egységeknek, továbbá megépült kis- és közepes vállalkozások beruházásában 4 szálloda, 1 parkolóház, 3 új irodaház, valamint több mint háromezer lakás, és további hasonló fejlesztések vannak folyamatban. 1994 óta Budapesten a Ferencvárosban valósult meg a legtöbb zöld terület kiépítése. A kedvező folyamatok folytatásához járult hozzá a támogatott projekt. Hasonlóan az eddig megvalósult – sikeres – városrehabilitációs, fejlesztési projektekhez a nyertes pályázat megvalósításának célja is a kerületben élő lakosság életminőségének javítása volt. Középső Ferencváros számára kihívás, hogy meg tudja őrizni legaktívabb társadalmi csoportjait, ki tudja terjeszteni a sikeres városrehabilitációs folyamat eredményeit, megakadályozva a kerületet korábban jellemző értékvesztési folyamatot, a terek, az utcák állapotának leromlását, leszakadását, megőrizve a központi szerepet játszó területek vitalitását. A kerület lakosságának 35 százalékát közvetlenül érintette a pályázati projekt.
4.2 A pályázatkészítés bemutatása A pályázati lehetőség megtalálása pályázónak nem okozott különösebb problémát, hiszen a kiírás megjelenése előtt már számtalan felhívás, ismeretterjesztés és pályázásra való ösztönző tevékenység zajlott a pályázat kezelőjének részéről. Amikor megjelent a hivatalos pályázati felhívás, addigra pályázó már eldöntötte a részvételt és csupán a pályázati dokumentációt kellett kidolgoznia. A pályázat projektötlete már lényegében készen állt, hiszen hosszú ideje tartó rehabilitáció olyan stratégiai terv mentén haladt, amelyet folyamatosan frissítettek. Az önkormányzat hosszú távú gondolkodására példa az Akcióterv szerinti több mint egy évtizede tartó feladatvégrehajtás. A hosszú távú gondolkodás része volt az is, hogy a városfejlesztési akció végrehajtásának részét képező aktuális tervezési feladatként a 22
városfejlesztési akció pénzügyi keretéből az önkormányzat biztosította a tervek elkészítésének finanszírozását, és a megvalósításhoz mindent előkészített, így felkészülten várta a megnyíló pályázatokat. Az önkormányzat rehabilitációs ütemterve szerint jelölték ki a területeket, amelyeket a pályázat által igényelt forrásból kívántak megvalósítani. Mivel a pályázat során megvalósított projekt egy 1992 óta tartó akciósorozat része, ezért tekinthetjük úgy is, hogy a projekt előkészítése már 1992-ben elkezdődött a városfejlesztési akcióterv kidolgozásával és jóváhagyásával, a megvalósító szervezet létrehozásával. A koncepció tehát rendelkezésre állt, a pályázati forrás megjelenésekor, pályázás csupán „projekt-adminisztrációs” végrehajtási tevékenységet igényelt. A tervek is rendelkezésre álltak, a költségvetést kellett aktualizálni, illetve ha szükséges volt, akkor az engedélyeket meghosszabbítani. A pályázaton megszerzett forrás tehát a fejlesztés – egyik – eszköze volt, és nem a célja. A stratégia részeként külön kockázati elemzés készült a Ferenc(kert)város közterületi rehabilitáció témájára, amit a pályázat is tartalmaz. A kockázatelemzés felsorolja a kockázatokat, elemzi a kockázati tényezőket (2. táblázat) és rangsorolja azokat, hogy a mekkora a valószínűségük a bekövetkezésüknek és mekkora a hatásuk a projekt céljaira: kicsi, közepes, vagy nagy (3. táblázat).
23
2. táblázat: Kockázati elemzés Közterületi rehabilitáció Ferenc(kert)városban Forrás: Budapest IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat Kockázatok Kockázati tényezők elemzése 1. Hibás teljesítés a A kivitelezői szerződésben foglalt garanciák megfelelő biztosítékot szolgálkivitelezés során. tatnak az esetleges hibás teljesítések korrekciójára. 2. A közbiztonság nem A városrehabilitációs folyamat pozitív eredményei ellenére nem sikerül viszjavul számottevően, így szaszorítani a közbiztonságot veszélyeztető negatív jelenségeket. A kockáa közterületek nem zatot jelentősen csökkenti, hogy a kerület megújulásával párhuzamosan tudják betölteni terve- javult a kerület lakosságának társadalmi szerkezete. zett funkcióikat. 3. Szakértői segítség- Az együttműködés nem kiegyensúlyozott a kiválasztott szakértői céggel, nyújtásra kiválasztott alkalmasságuk megkérdőjeleződik a megvalósítás során. Megfelelően öszcég alkalmassága nem szeállított feladatmeghatározás, körültekintő kiválasztás. Megfelelő referenmegfelelő. ciák bekérése. 4. A kivitelezés megva- Előre nem látható (vis maior) külső hatások miatt késik a megvalósítás. A lósítási ideje kitolódik. kockázatot csökkenti a megfelelő tartalék idő beépítése a kivitelezési folyamatba. 5. Kivitelezői ár megha- A közbeszerzési eljárás során beérkező legkedvezőbb ajánlat meghaladja a ladja a tervezett költ- betervezett költségeket. A tervezés során óvatos és körültekintő költségbecsségvetést. lés készül. Optimális, „nem túlzó” műszaki tartalom meghatározása. 6. Köztéri rendezvé- A köztéri kulturális események, rendezvények által kiváltott érdeklődés elmanyek iránti érdeklődés rad a tervezettől. Megfelelő PR és sajtótevékenységgel elkerülhető, minimaelmarad a várthoz ké- lizálható a bekövetkezés valószínűsége. pest. 7. Lakáshitelek tovább A csökkenő állami szerepvállalás tovább nehezíti a budapesti viszonylatban romló kondíciói követ- középáras lakások értékesíthetőségét. Ezen árkategóriában megjelenő vákeztében lelassul a sárlói réteg erőteljesen támaszkodik a kedvezményes lakáshitelek igényberehabilitációs folyamat. vételére. 8. A projekt menedzs- Kockázat, hogy a projekt megvalósításába bevont személyek cserélődhetment cserélődése. nek, de a megvalósításba bevont személyek szakmai elkötelezettsége Ferencváros városrehabilitációja mellett biztosítja a projektjavaslatban kitűzött célok teljesülését. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége minimális. 9. A szabályozási kör- Az adózással és a megvalósítással kapcsolatos jogszabályok változása. nyezet változása. Bekövetkezésének valószínűsége az EU csatlakozást követő időszakban közepes. Szoros együttműködés a közreműködő szervezettel, naprakész információk beszerzése. 10. A betelelpülő KKV A megújuló városrész, új tartalommal való megtöltése, az első időszakban szolgáltatásai iránti nem talál megfelelő fogadtatásra. A megjelenő új szolgáltatásokat nem vekereslet elmarad a szik megfelelő mértékben igénybe az ott élők, illetve az ideiglenesen ott tarvárthoz képest. tózkodó vendégek, turisták. 11. Az idegenforgalmi A megújuló tér és rendezvényei nem mozgósítanak megfelelő számú érdekérdeklődés elmarad a lődőt. Megfelelő PR és sajtótevékenységgel elkerülhető, minimalizálható a várthoz képest. bekövetkezés valószínűsége.
24
3. táblázat: Kockázat valószínűsége és hatása Forrás: Budapest IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat A bekövetkezés valószínűsége kicsi közepes Hatása a projekt céljaira 1. Hibás teljesítés a 9. A szabályozási körkivitelezés során. nyezet megváltozása. 2. A közbiztonság nem javul számottevően, így a közkicsi területek nem tudják betölteni tervezett funkcióikat. 3. Szakértői segítségnyújtásra kiválasztott cég alkalmassága nem megfelelő. 4. A kivitelezés meg- 10. A betelepülő KKV valósítási ideje kito- szolgáltatásai iránti lódik. kereslet elmarad a várt5. Kivitelező ár megha- hoz képest. ladja a tervezett költ- 11. Az idegenforgalmi közepes ségvetést. érdeklődés elmarad a 6. Köztéri rendezvények várthoz képest. iránti érdeklődés elmarad a várthoz képest. 7. Lakáshitelek tovább romló kondíciói következtében lelassul a rehabilitációs folyamat. 8. A projekt menedzsnagy ment cserélődése.
nagy
Képviselő-testületi döntés volt szükséges a pályázatokon való induláshoz, ezért a SEM IX. Városfejlesztő Rt. vállalta, hogy a képviselő-testület elé terjeszti a pályázat keretében megvalósítandó projektet. A képviselő-testület megszavazta és egységesen támogatta a pályázati részvételt, a részletes költségvetést és benne a szükséges önrész biztosítását is. A pályázati anyag külső szakértő segítségével készült el. A pályázatíró cég tulajdonosa részt vett korábban a SEM IX. Városfejlesztő Rt. munkájában, így helyismerettel rendelkezett, illetve tudomása volt az igényekről és az elvárásokról. A pályázatkészítést önerőből finanszírozta pályázó, melynek tételei a következők voltak: minimális pályázatírási díj (körülbelül anyagdíj értékben), és sikerdíj.
25
Pályázatíró munkájával messzemenőkig elégedett volt a pályázó, amit bizonyít a sikeres pályázat is. A külső tanácsadó cég szerep kizárólag a pályázatkészítésre korlátozódott, a projekt-megvalósítás szakaszában már nem vettek részt. A projekt pénzügyi tervét a SEM IX. Városfejlesztő Rt. készítette és az önkormányzat képviselő-testülete hagyta jóvá. A pénzügyi tervek készítése közben nehézségek nem adódtak, a projekthez hitelfelvételre nem volt szükség, az önrészre rendelkezésre állt a saját forrás az önkormányzat költségvetésében. A pályázat benyújtásának követelménye volt az egy eredeti pályázati anyag mellett további négy másolati példány elkészítése is. Ez a sok papírmunka nehezítette meg a pályázat elkészítését, a sokszorosítás során minden példányt újból ellenőrizni kellett, hiányoznak-e esetleg oldalak. A munkát a sok-sok melléklet tovább bonyolította. A sikerhez precíz másolási tevékenységre volt szükség.
26
5. A projektmegvalósítás bemutatása
5.1 Szerződéskötés A Ferencváros rehabilitációját célzó pályázati anyag 2004 júniusára készült el és került benyújtásra. 2004 decemberében kapott pályázó értesítést a nyertes elbírálásról, azonban a szerződéskötés folyamata igencsak elhúzódott, hiszen csak 2005 tavaszán került sor a támogatási dokumentumok aláírására, szerződéskötésre. A majdnem egy évnyi elhúzódás miatt arányosan módosítani kellett a cselekvési ütemtervet, az időtartamok változtatása nélkül. Csupán a növénybeültetés függött az időjárástól és évszaktól, így ezt a tevékenységet szükséges volt átütemezni is. A szerződéskötéssel való késlekedés további következményeként néhány addig érvényes hatósági igazolás lejárt, így azokat újból be kellett szerezni. Egyéb probléma nem merült fel a szerződéskötés fázisában. A szerződéskötés folyamatában a pályázatíró cég már nem vett részt.
5.2 A projektszervezet bemutatása A pályázó Ferencváros Önkormányzatának képviselő-testülete hozta meg a szükséges döntéseket a pályázatról való indulásról. A döntés után a pályázattal kapcsolatos valamennyi döntést és feladatot a SEM IX. Városfejlesztő Rt. végezte.
1. ábra: Projekt folyamatábrája
27
A projekt szakszerű megvalósítását szakemberek biztosítják: a projektmenedzser a SEM IX. Városfejlesztő Rt. vezérigazgatója, okleveles építőmérnök és okleveles vízellátás-csatornázás szakmérnök. A projekt nevesített pénzügyi menedzsert is, aki a részvénytársaság főkönyvelője, okleveles közgazdász, okleveles könyvvizsgáló, továbbá jogi szakoklevéllel is rendelkezik. A pénzügyi menedzser készítette el a projektelőrehaladási jelentéseket és Ő tartotta a kapcsolatot a Közreműködő Szervezettel. A projekt beszámolók elkészítésekor nem vetődtek fel problémák, vagy szabálytalanságok.
5.3 A projekt kommunikációja A projekt megvalósítása során építési, felújítási munkák zajlottak, amelyek a beruházás területein lakókat közvetlenül érintették, ezért különösen fontos volt a munkafolyamatokról és fázisokról való naprakész és részletes tájékoztatás. A részletes tájékoztatás magában foglalta az utcalezárások helyszíneinek és időtartamainak közlését és egyéb információkat. A kommunikációs feladatot a kivitelező látta el, eredményesen. A projekt külső kommunikációja – vagyis a támogatásból megvalósuló fejlesztés bemutatása az érintetteken kívüli érdeklődőknek – igen hatékonyan és látványosan zajlott. Pályázó komolyan vette az Európai Bizottság 2000. május 30-i, 1159/2000 rendeletében foglaltakat, és annak megfelelően az önkormányzat gondoskodott a projekt megvalósítása során, illetve lezárulását követően arról, hogy minél szélesebb körben tájékoztassa a lakosságot, a közvéleményt arról, hogy a projektet az Európai Unió és a magyar állam 8. kép Hirdetőtábla az építkezés megkezdésekor Forrás: SEM IX. Rt.
támogatásának
köszönhetően
valósították meg.
28
A projekt helyszínén elhelyezték a támogatási szerződésben meghatározott méretű hirdetőtáblát, amelyen feltüntetésre került az Európai Unió és a magyar állam támogatását jelző kritériumok, vagyis a közösségi és a hazai emblémák; a standard mondat: „A projekt az Európai Unió és a magyar állam támogatásával valósul meg.”; és a támogatást nyújtó közösségi alap és hazai előirányzat neve, lógója kerül feltüntetésre. A Ferenc téri beruházás 2006. július 6-i ünnepélyes átadását nagy sajtófigyelem kísérte a média minden szférájából (pl. m1, Népszabadság, Ferencváros stb.).
9. kép A megújult Ferenc tér a Ferencváros című helyi lap címoldalán Forrás: http://www.ferencvaros.hu
29
6. Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés 6.1 Projektpénzügyek Az ügyirat-kezelési, illetve pénzügyi/számviteli rendszerben a pályázat kezelése nem okozott komolyabb nehézséget, hiszen a beruházás végéig összesen 10 számla keletkezett, amelyeket a szabályoknak megfelelően elkülönülten kezeltek. A projekt folyamatos likviditása érdekében az Irányító Hatóság engedélyével a támogatási szerződés megkötésekor rögzítették, hogy a Magyar Államkincstár közvetlenül a kivitelezőnek folyósítja a támogatás összegét, a kifizetés ezzel egyszerűsödött.
6.2 Közbeszerzés A pályázati támogatás összege az építési beruházások nemzeti értékhatárát meghaladó mértékű, azonban közösségi értékhatár alatt marad, így pályázó nyílt eljárás alapján, hirdetmény közzétételével folytatta le a közbeszerzést, ez az építési beruházás munkálataira vonatkozott. A kapcsolódó utómunkálatokra (kisebb léptékűek) pályázó két meghívásos közbeszerzést bonyolított le. Az önkormányzatnak van már tapasztalata a hazai közbeszerzések terén, ami jól hasznosítható volt a jelen pályázati beruházás esetében is. A közbeszerzéssel járó adminisztratív többletmunka lebonyolításához külső szakértő cég segítségét is igénybe vette, a közbeszerzési szakértő korábban többször is együttműködött az önkormányzattal. A közbeszerzés lebonyolítására felkészült az önkormányzat, beépítette a projekt ütemtervébe, összesen négy hónapot hagyva a kapcsolódó feladatok ellátására, mint például a közbeszerzési dokumentáció összeállítása, közbeszerzési eljárás lebonyolítása, kivitelezői szerződés megkötése tevékenységekre. A pályázat kiírója lehetőséget adott a közbeszerzési eljárással kapcsolatos költségek elszámolására, azonban pályázó ezeket a költségeket nem építette be a pályázat költségvetésébe, saját költségvetéséből fedezte. A közbeszerzési eljárás jogorvoslati eljárás és egyéb problémák felvetése nélkül zajlott le.
30
6.3 Ellenőrzés A projekt alapvetően önkormányzati beruházásként valósult meg. Az önkormányzat már több mint egy évtizedes tapasztalatot szerzett hasonló léptékű és tartalmú projektek előkészítésében és lebonyolításában, ami biztosítéka volt jelen projekt hatékony megvalósításának is. Garanciát jelentett a projekt színvonalas végrehajtásában a projektmenedzser és a pénzügyi menedzser a városrehabilitációs akció megvalósításában szerzett speciális ismereteikkel, széles körű szakmai tapasztalataikkal, illetve sokrétű szakirányú képzettségükkel. A felelősségteljes munkát az egyéb önkormányzati forrásból finanszírozott szakértői (műszaki, monitoring és közbeszerzési) tevékenység is elősegítette, ami egy ekkora horderejű fejlesztéshez feltétlenül indokolt. A projekt ellenőrzési rendszerét több összetevő alkotja: -
rendszeres monitoring ellenőrzés az önkormányzat/projektmenedzsment és monitoring szakértők részvételével;
-
műszaki ellenőrök alkalmazása a pályázatnak, illetve terveknek megfelelő kivitelezés érdekében;
-
könyvvizsgálat a támogatási szerződés alapján.
A projekt ellenőrzése a SEM IX. Városfejlesztő Rt. Felügyelő Bizottságán és Igazgatóságán keresztül valósult meg. Az Igazgatóság három tagja közül kettőt a Ferencvárosi Önkormányzat delegál, harmadik tagja a Városfejlesztés Rt. (30 százalékos tulajdonosi résszel rendelkező részvényes) elnök-vezérigazgatója. A Felügyelő Bizottság elnöke az önkormányzat Pénzügyi, Költségvetési és Európai Integrációs Bizottságának elnöke; mellette négy tagot az önkormányzat delegál, további egy tag a másik részvényes delegáltja. Mikor a munkálatok elkezdődtek, a projekt helyszínét felkereste a Közreműködő Szervezet, és felhívta pályázó figyelmét arra, hogy a tájékoztató táblán lévő Irányító Hatóság logója megváltozott, a pályázó pedig a régi típust használta. Pályázó kijavította tévedését. A Közreműködő Szervezet ezután már csak a támogatás kifizetése előtt ellenőrizte a projekt-megvalósítást. Az ellenőrzés során nem talált semmilyen hibát.
31
Összegzés 4. táblázat: A projekt adatai és tanulságai
Fejezetek
Legfontosabb adatok és tanulságok -
Pályázó szervezet és a projekt bemutatása
Projektelőkészítés, pályázatkészítés
Projektvégrehajtás
-
Pályázó: Budapest IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzata Helyszín: Budapest IX. kerület A projekt az ROP-2004-2.2. Városi területek rehabilitációja intézkedés keretében valósult meg. A projekt célja: a Középső Ferencváros rehabilitációja, a Ferenc tér és közvetlen környezetének (Berzenczey és Bokréta utcák) teljes közterületi és zöldfelületi megújításával. A rehabilitációval a városrész értékmegőrző átalakítása, a lakásállomány struktúrájának javítása és a negatív társadalmi folyamatok megállítása, megfordítása valósult meg.
-
Alapos és átgondolt tervek szükségesek egy sikeres projekt végrehajtásához, és fontos a tervek folyamatos aktualizálása is.
-
Nagyon precíz tevékenységet és alapos odafigyelést igényel a pályázati dokumentációs anyag összeállítása, a szükséges másolati példányok elkészítése is rejthet magában buktatókat.
-
Célszerű egy alkalmas személyekből álló csapat felállítása a projekt levezénylésére és a vállalt kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzésére.
-
Fel kell készülni azokra a nehézségekre, amelyek abból adódnak, hogy a pályázati ötlet megszületése, a pályázat benyújtása és a beruházás megvalósítása időben elhúzódhat.
-
A folyamatos likviditás biztosítása érdekében az Irányító Hatóság engedélyével a Magyar Államkincstár közvetlenül a beruházónak folyósította a támogatás összegét. A kifizetés ezzel egyszerűsödött.
-
Érdemes a közbeszerzés lebonyolítására gyakorlattal rendelkező szakértő céget alkalmazni.
Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés
32
Források Regionális
Akcióterv
–
Közép-Magyarországi
Régió
–
2004.
április
13.:
http://www.proregio.hu Budapest Városfejlesztési Koncepciója: http://www.budapest.hu Ferencvárosi Önkormányzat Városrehabilitációs Akcióterv: http://www.ferencvaros.hu SEM IX. Városfejlesztő Rt. honlapja: www.semix.hu VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság: www.vati.hu Országos Területfejlesztési Hivatal: www.oth.gov.hu Regionális Fejlesztés Operatív Program: www.rop.hu
Interjú Bajnai Zsuzsa főkönyvelővel 2006. szeptember 11-én, Budapesten Pályázati dokumentáció
33
Ábrák jegyzéke 1. ábra: Projekt folyamatábrája................................................................................. 27
Képek jegyzéke 1. kép Látványterv a Ferenc térről ............................................................................ 17 2. kép Ferenc tér felújítás közben............................................................................. 18 3. kép A felújított Ferenc tér...................................................................................... 19 4. kép A felújított Ferenc tér...................................................................................... 20 5. kép Lenhossék park helye a bontáskor ................................................................ 21 6. kép A Lenhossék park a felújítás után I. ............................................................... 21 7. kép A Lenhossék park a felújítás után I. ............................................................... 21 8. kép Hirdetőtábla az építkezés megkezdésekor .................................................... 28 9. kép A megújult Ferenc tér a Ferencváros című helyi lap címoldalán.................... 29
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Projekt összegző adatai ......................................................................... 16 2. táblázat: Kockázati elemzés Közterületi rehabilitáció Ferenc(kert)városban ........ 24 3. táblázat: Kockázat valószínűsége és hatása ........................................................ 25 4. táblázat: A projekt adatai és tanulságai ................................................................ 32
34
