A Regionális Fejlesztés Operatív Program 3.1.3 komponensének
Hatékony Innovatív Partnerség projektjéhez
A kiadvány a ROP 3.1.3 Hatékony Innovatív Partnerség projekt keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.
KÖSZÖNTŐ A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség az NFT I Regionális Operatív Program 3.1.3 komponens keretein belül támogatást nyert a „Hatékony Innovatív Partnerség (HIP) – Regionális hálózat és kapacitásépítés Nyugat-Dunántúlon” elnevezésű projekt megvalósítására. Az emberi közösségek fejlődésében nagy szerepe van az innovációnak, az új ötleteknek. A régiónk jövője a nyugat-dunántúli emberkincs felkészültségén és kezdeményezőkészségén, megújulási képességén szellemi és közösségi integritásán múlik. A régióban élve tapasztalhatjuk, hogy közösségi kezdeményezésekben, hálózatokban nincs hiány. Azonban a szervezettség, a menedzselés színvonala, technikái a tapasztalatok áramlásának kialakulatlansága nehezíti az igazán jól működő szakmai partnerségeket. A HIP projekt célja volt, hogy erős szemléletformáláson keresztül elmélyüljön a kialakulóban lévő régiótudat, továbbá, hogy a megvalósuló integrált projektötleteken keresztül a régió abszorpciós kapacitása a lehető legjobb legyen, javuljon a területfejlesztésben érdekelt intézmények közötti együttműködés és a helyi fejlesztéspolitika hatékonysága. A HIP projekt lehetőséget ad, hogy a gyakorlatban is kialakuljanak a regionális hálózatok és a régió jövőjét biztosító partnerségek, szorgalmazza a hálózati együttműködést, mind térségi, mind ágazati szinten. A projekt eredményeit a képzéseken, workshopokon, hálózatépítésben résztvevő célcsoportok: a civil szervezetek, a kistérségi szereplők, kis- és középvállalkozások, területfejlesztési-tervezési szakemberek, valamint az egyes ágazati szakmai szervezetek élvezhették közvetlenül. Az elmúlt két és fél évben a projekt keretében lezajlott 22 képzési modul közel 650 régiós szereplő vett részt. Ezen kívül több mint 100 különféle regionális és kistérségi rendezvényre (workshopok, konferenciák, tematikus találkozók, műhelymunkák) került sor közel 4000 résztvevővel. Nyugat-Dunántúl méltán a kezdeményezések régiója. Kiadványunk célja, hogy rövid betekintést nyújtsunk a projekt elmúlt két és fél évébe, bemutatva az egyes projektelemeket és legsikeresebb kezdeményezéseinket. Szeretnénk köszönetet mondani a hálózatok lelkes ötletadóinak, létrehozóinak, fenntartóinak, akik gondolataikkal, ösztönző részvételükkel hozzájárulnak a régió minőségi fejlődéséhez, valamint a rendezvényeinken résztvevőknek, akik észrevételeikkel formálták a projektet és jó hírünket továbbvitték a régióban.
Pintér-Kozma Adrienn programvezető
2
A HIP KERETPROGRAMJA A ROP 3.1.3 „Regionális és kistérségi szintű együttműködések ösztönzése” átfogó program A 2004-2006-os programozási időszak ROP humánerőforrás-fejlesztési prioritás 3.1. számú intézkedés harmadik komponense - ROP 3.1.3. - a területfejlesztésben érdekelt intézmények közötti együttműködésének elősegítésére irányult. Az intézkedés elsősorban partnerség-építő képzési programok lebonyolításához nyújtott támogatást a területfejlesztésben érintett mindhárom szektor – állami, civil, magán – számára. A komponens végső kedvezményezettje a hét Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Balatoni Integrációs Kht. volt. A képzések célja az volt, hogy olyan kísérleti együttműködési modellek, hálózatok, partnerségen alapuló regionális és kistérségi fejlesztési koncepciók, programok jöjjenek létre, amelyek javítják a helyi fejlesztéspolitika hatékonyságát, és erős szemléletformáló hatást fejtenek ki az együttműködések, partnerségen alapuló fejlesztések terén. A program költségvetése A program önrész nélkül, az Európai Unió és a Magyar Kormány vissza nem térítendő támogatásából valósult meg, mintegy 1,3 milliárd forintból. A program célcsoportja Valamennyi helyi/regionális szereplő, akik a kialakított együttműködések potenciális résztvevői, de főként a megyei és kistérségi területfejlesztési munkatársak, non-profit szervezetek, vállalkozások és a helyi önkormányzatok alkalmazottai vagy képviselői. A programban támogatható tevékenységek A program keretében a Regionális Fejlesztési Ügynökségek, valamint a Balaton Integrációs Kht. által benyújtott projekttervek kaphattak támogatást. Partnerség-építő és kommunikációs tréningek lebonyolítása; Kistérségi és regionális szintű együttműködési-partnerségi hálózatok kiépítését célzó képzések, workshopok szervezése; Regionális és kistérségi szintű, minta-jellegű együttműködési modellek kialakítását célzó képzések lebonyolítása; Széleskörű partnerségre épülő, integrált projektek kialakítására irányuló képzési programok lebonyolítása. A HIP projekt keretében készült
Alapkövetelmények a megvalósításnál installáció A program által támogatott projekteknek a regionális és kistérségi szintű együttműködések ösztönzésére kell irányulniuk; Biztosítani kell a regionális lefedettséget és a minél szélesebb körű részvételt a képzéseken; Biztosítani kell a képzések magas színvonalát, és gyakorlati hasznosíthatóságát azáltal, hogy a képzéseken oktatóknak bizonyítottan, megfelelő oktatási gyakorlattal valamint az adott területen gyakorlati szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük.
3
A HIP DIÓHÉJBAN A „Hatékony Innovatív Partnerség (HIP) – regionális hálózat és kapacitásépítés Nyugat-Dunántúlon” projekt A projekt a Regionális Operatív Programban megfogalmazott átfogó célt, a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítését, és ezen belül az egyik specifikus célt a megújulásra képes helyi társadalom megteremtését, továbbá a ROP 3.1.3 komponens fő célját, a regionális és kistérségi szintű együttműködés ösztönzését valósította meg a tevékenységek során. A projekt hatására szemléletváltozás kezdődött a régióban. Rendezvényeink jóvoltából javult a régióban a szektorok közötti együttműködés, ezáltal is javítva térségünk abszorpciós képességét, hiszen az európai uniós alapok hatékony lehívásának biztosítása érdekében elő kell segíteni a köz- és a civil szféra közötti együttműködést. A projekt elemei: 1. Iránytű projektelem: kapacitás építő képzésekkel irányt mutatni az integrált projektek módszeréhez. A projektelem célja volt, hogy a partnerség-építési, kommunikációs készségek fejlesztésén, továbbá a regionális és kistérségi szintű, a köz-, non-profit és a vállalkozói szféra együttműködések ösztönzésén keresztül elősegítse az ESZA feltételrendszeréhez igazodó integrált projektötletek kialakítását a Nyugat-dunántúli Régióban. 2. Mágnes projektelem: hálózatépítés a gyakorlatban. Kútfő: civil szervezetek Nyugat-dunántúli Regionális Kistérségi Műhely: kistérségek Tervezői Hálózati intézet: tervezési szakemberek Regionális Szakmai Partnerségi Hálózatok: ágazati hálózatépítés A HIP projekt nyitó konferenciájának pódiumbeszélgetése A projektelem az előző komponensben megszerzett készségekre alapulva, lehetőséget 2005. szeptember 30. adott, hogy a gyakorlatban is kialakuljon a régió jövőjét biztosító partnerség. Szorgalmazta a hálózati együttműködést, mind térségi (kistérségek), mind ágazati szinten. A komponens egymáshoz vonzotta, tömörítette a tudást, az érdeklődést, az információt, az elvárásokat és a tapasztalatot. 3. Mozaik projektelem: A projektelem a partnerségi kapcsolatok, és elsajátított készségek eredményeképpen megszületett régiós kezdeményezéseket gyűjtötte össze és foglalta rendszerbe. Ebben a projektelemben kialakításra került a regionális partnerség-építést rendszerező, egységes szemléletű projektcsatorna-rendszer és bevezetésre került egy koherens projektértékelési módszertan, amely a vizsgált projektkezdeményezéseket a 2007-2013as pályázati rendszerre készíti elő. 4
1. IRÁNYTŰ – KÉPZÉSEKKEL A PARTNERSÉGÉRT Az Iránytű képzési komponens célja, hogy a partnerség-építési, kommunikációs készségek fejlesztésén, továbbá a regionális és kistérségi szintű, a köz-, a non-profit és a vállalkozói szféra együttműködések ösztönzésén keresztül elősegítse az ESZA feltételrendszeréhez igazodó integrált projektötletek kialakítását a Nyugat-dunántúli Régióban. Nevéből adódóan irányt mutat partnerségen alapuló projektfejlesztéshez és hálózatépítéshez. A projekt során összesen 22 képzési modul zajlott le, 81 képzési napban, közel 650 fő részvételével. A képzéseken elsajátított készségeket és tudást a gyakorlatban kialakuló hálózatok működtetése során alkalmazhatják a résztvevők. Az alábbi készségeket sajátíthatták el a résztvevők az Iránytű projektelemben megrendezésre került képzések során: általános tréneri ismeretek csoportvezetési technikák (facilitálás, moderálás stb.) elsajátítása érdekérvényesítés érdekképviselet értekezletvezetési készségek hatékony benyomáskeltés integrált szemléleten alapuló projektgondolkodás képzésszervezési ismeretek konfliktuskezelés környezeti tudatosság környezetvédelem közösségfejlesztés mediáció médiaszereplés médiával való kapcsolattartás outdoor csapatépítés feltételrendszere prezentációs készség projektcélú érdekérvényesítés regionális hálózatépítés szervezeten belüli és kívüli hatékony kommunikáció szervezetfejlesztés tárgyalástechnika településmarketing
Kútfő képzés 2007. április 23.
5
Képzéseink: Készségfejlesztő kommunikációs, média és protokoll képzések Kistérségek számára szervezett integrált projektszemléletre alapuló képzések A Regionális Felsőoktatás-fejlesztési Fórum tagjainak szervezett hálózatépítési képzés A Regionális Környezetvédelmi Fórum tagjainak szervezett környezetvédelmi képzés Településmarketing képzések OD képzés Kommunikáció, prezentáció a tréneri munkában, csapatépítés indoor és outdoor környezetben képzés Mediációs képzés A Nyugat-dunántúli Regionális Hálózati Tervező Intézet tagjai számára hat modulból álló képzéssorozatot szerveztünk, melynek témáit az aktuális tervezési időszak aktuális feladataihoz igazítottuk: I. modul: Interreg programok jelenlegi és a következő programozási időszakban II: modul: Magyarországi tapasztalatok 2004-2006. NFT I. végrehajtása során, várható változások a 2007-2013 közötti időszakban. III. modul: Phare CBC és Interreg IIIA, IIIB, IIIC projektek bemutatása IV. modul: Az NFT II. 2007-2013. A tervezés jelenlegi állásának ismertetése, Operatív Programok bemutatása V. modul. Az NFT II. 2007-2013. Tartalmi változások egyes Operatív Programokban VI. modul: Az NFT II. végrehajtása, és a területfejlesztés stratégiai kérdései A Kútfő Hálózat tagjai számára megrendezett Back Office képzések: I. modul: Kik vagyunk, mi a szerepünk? II: modul: Szervezet - működés III. modul: Hálózatépítés – partnerség - szervezeti szerepek IV. modul: Fenntarthatóság - forrásszervezés
6
2. MÁGNES – HÁLÓZATÉPÍTÉS NYUGAT-DUNÁNTÚLON A projektelem különböző célcsoportok bevonásával, regionális partnerségi hálózatokat hozott létre, ill. tart fent. A társadalmi innovációt szorgalmazó civil szervezeteknek a Kútfő Hálózatot, a kistérségi szereplőknek és döntéshozóknak a Nyugat –dunántúli Területfejlesztési Kistérségi Műhelyt, a regionális tervezési szakembereknek a Hálózattervezési Intézetet és az ágazatok szerinti tömörüléseknek a nevesített Regionális Szakmai Partnerségi Hálózatokat. 2.1 „KÚTFŐ” HÁLÓZAT A projekt során kialakult Kútfő Hálózat azokat a társadalmi innovátorokat fogja össze, akik a közösségek életében fontos társadalmi újításokat hoznak létre és hajlandóak ezeket az újításokat megosztani másokkal, továbbá átadni a tapasztalatokat és a már bevált módszereket az adott közösségi problémára. Olyan szereplőkre van szükség, és a Kútfő azokból épít hálózatot, akik bizonyítottan hozzájárultak az adott település, kistérség társadalmi, gazdasági, környezeti megújulásához, az életszínvonal növeléséhez, az alkalmazkodóképesség kialakulásához. A hálózat egyedisége, hogy tapasztalattal rendelkező civil szervezetek nyújtanak segítséget más civil szervezeteknek. Közösen dolgoznak ki integrált partnerségen alapuló projektötleteket, úgy hogy know-how transzferrel beépítik, és alapul veszik a már működő jó példákat. A Kútfő hálózat működésével egy regionális non-profit információs hálózat jött létre, amely a Régió belső erőforrásává válhat az Európai Szociális Alap programjainak végrehajtása során (már a 2007-2013 közötti időszakban is), és aktív szerepet vállalhat a Régió közösségfejlesztésében. A hálózat tagjai olyan kulcsszemélyek, akik kapacitásépítése biztosítja a hálózat fenntarthatóságát a pályázati forrás megszűnése után is. Ezzel sikerült elindítani egy olyan új kezdeményezést, amely a még kihasználatlan emberkincs kapacitások hasznosulását segíti a régióban. A konzorciumi formában működő hálózat nyitott minden olyan a Régióhoz kötődő, a Régióban tevékenykedő magánszemély, társadalmi, gazdasági és minden egyéb szervezet, intézmény irányába, amely a hálózati alapelveket elfogadja, céljaival, vállalt feladataival azonosulni tud. A Kútfő Hálózati Együttműködés célja az egyéni és a szervezeti tanulás értékként való megerősítése, újító társadalom- és közösségi szolgáltatás, szervezési modellek meghonosítása és elterjesztése, a megújulásra kész szervezeti kultúra, a bevált gyakorlatok és a kreativitás példáinak a megismertetése, és mindezek révén a Régió általános nyitottságának, rugalmasságának, individuális és közösségi megújulási képességének az emelése. 2.2. NYUGAT –DUNÁNTÚLI TERÜLETFEJLESZTÉSI KISTÉRSÉGI MŰHELY Tevékenységek: •
Területfejlesztési Szabadegyetem
2006. március 1. és 2007. december 4. között, négy szemeszteren keresztül került megrendezésre a HIP projekt egyik legsikeresebb rendezvénye. A Nyugat-dunántúli Területfejlesztési Szabadegyetem a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség közös kezdeményezése. A Magyar Regionális Tudományi Társaság egyik kiemelt-, példaértékű kezdeményezése iránt kiemelkedő 7
érdeklődés mutatkozott mind a szakemberek, mind a szakirányos egyetemi hallgatók részéről, illetve a Nyugat-dunántúli Régió több felsőoktatási intézménye is tervezi hasonló rendezvénysorozat indítását. Az első szemeszterben a területfejlesztés, illetve a regionális tudomány és társadalom-tudományai időszerű és izgalmas témaköreiből adtunk válogatást az érdeklődőknek. A 2006 őszén megtartott előadásokon a városok és a vidék kapcsolatrendszerét, társadalmi és gazdasági problémáit tártuk a hallgatóság elé. 2007 első félévében a kistérségek integrált fejlesztésével, az osztrák magyar határtérség helyzetével, illetve a versenyképesség és innováció kérdéseivel foglalkoztunk. A záró szemeszter során az előadások a városfejlesztésre és városrehabilitációra koncentráltak. Meghívott előadóink között olyan, a területfejlesztésben jártas elméleti és gyakorlati szakemberek szerepeltek mint Bódi Ferenc, az MTA Politika Tudományok Intézetének tudományos munkatársa; Debreczeni Ferenc, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója; Faragó László, az MTA RKK főigazgató-helyettese; Harangozó Gábor, európai parlamenti képviselő; Horváth Gyula, az MTA RKK főigazgatója; Kárpáti László, az MTA MRTT Nyugat-dunántúli Tagozatának vezetője; Kovács Katalin, az MTA RKK KÉTI osztályvezetője; Márczis Márta, a Vidék Parlamentjének elnöke; Lukovich Tamás, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke; Kósa Lajos, Debrecen polgármestere; Pálné Kovács Ilona, az MTA RKK DTI igazgatója; Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke; Rechnitzer János, az MTA RKK NYUTI igazgatója; Surján László, európai parlamenti képviselő; Székely Csaba, az NYME KTK dékánja; Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója; Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbség-kutatások Közalapítvány elnöke; Velez Zoltán, a SZIE Gazdasági Tanácsának elnöke; Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára.
•
A Nyugat-dunántúli Regionális Hálózati Tervező Intézet műhelynap résztvevői Keszthelyen 2007. február 20.
Kistérségi műhelynapok, tematikus találkozók
A Nyugat-dunántúli régió minden kistérségben közel 40 tematikus találkozó került megrendezésre. A helyi igényeknek megfelelően, a kistérségi szakemberek, önkormányzati képviselők, véleményformáló személyek, helyi kis- és középvállalkozók, civil szerveztek tagjai számára a következő témák köré csoportosultak a rendezvények: gazdaság- és vállalkozásfejlesztés integrált kerékpárfejlesztések környezetvédelem, megújuló energia közoktatás kultúra NFT II. információs találkozók önkormányzati fejlesztései tervek pályázati információs napok partnerségi műhelynapok szociális gazdaság turisztika 8
A sopron-fertődi kistérségben egy példaértékű mintatérség program jött létre. A tematikus találkozó programsorozat célja volt, hogy segítséget nyújtson a sopron-fertődi kistérségben megjelenő, integrált megközelítést igénylő fejlesztési szükségletek megfogalmazásában, majd azok megvalósításában. A kezdeményezést számos kistérség adaptálta. •
Kommunikációs modul kialakítása és működtetése: www.nydregio.hu
Egy olyan informatikai rendszer került kialakításra, amely a kistérségi partnerek, és az oldal látogatói számára megkönnyíti és erősíti a kistérségekkel való kommunikációt, elősegíti azok fejlődését, valamint erősíti a kistérségi- és régiótudatot. A kistérségi partnereknek egységes megjelenítéssel biztosítja, hogy híreiket, aktualitásaikat, rendezvényeiket és egyéb közérdekű – akár reklám értékű – információikat megosszák egymással és az érdeklődőkkel.
A Nyugat-dunántúli Regionális Hálózati Tervező Intézet műhelynapja Szombathelye n 2006. október 27.
9
2.3 HÁLÓZATTERVEZÉSI INTÉZET A Nyugat-dunántúli Regionális Hálózati Tervező Intézet tagjai számára rendszeres időközönként műhelytalálkozókat szerveztünk, ezzel is segítve a tervezésben résztvevő szakemberek felkészítését, humánerő fejlesztését. A műhelymunkák a tervezés iránt érdeklődő szakemberek alulról épülő, az RFÜ által koordinált kezdeményezései. A műhelytalálkozók témái az aktuális tervezési időszak következő kérdései köré szerveződtek: hazai felkészülés, a tervezés jelenlegi helyzete kistérségi tervezési folyamatok a régióban a kistérségi hálózatok szerepének és tevékenységének bemutatása és az integrált kistérségi projekttervek a Nyugat-dunántúli Régió helyzete, fejlesztési irányai a 2007-2013-as tervezési folyamatok megvitatása az Európai Unió Bizottsága képviselőinek előadása az EU 2007-2013-as tervezési időszakáról a 2007-2013-as operatív programok tervezési folyamata, aktuális kérdéseinek megvitatása, az operatív programok bemutatása, társadalmi vitája a 2007-2013-as Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program első munkaváltozatának bemutatása, konzultáció, az elkészült OP és a hozzá kapcsolódó akcióterv általános kérdései, vitája a Nyugat-dunántúli Operatív Program információs napjai a "Partnerség 2007-13." c. összehangolt regionális tervezési projekt aktuális helyzetének bemutatása az INTERREG IIIC program keretében megvalósuló GRIP_IT (Governance of Regionally Integrated Projects using Innovative Tools) projekt, valamint három, magyar partner bevonásával megvalósult alprojektjeinek eredményei bemutatása az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata és módosítása A hálózat tagjai számára hat modulból álló képzéssorozatot szerveztünk, melynek témáit az aktuális tervezési időszak aktuális feladataihoz igazítottuk. A tagok közötti együttműködést segítő, az aktuális dokumentumok hozzáférését biztosító kommunikációs eszközt hoztunk létre. A közös internetes munkafelület, a www.westpa.hu alportálja, a www.westpa.hu/rhti angol és magyar nyelven is elérhető. Ez is hozzájárul, hogy a határon átnyúló hálózati együttműködések is javuljanak a régióban, és a régión kívül. A www.westpa.hu/rhti oldalon működő internetes munkafelületet speciálisan a 2007-2013-as tervezési feladatokkal összhangban és a Tervező Intézet munkáját segítő céllal alakítottuk ki. Itt a 2007-2013-as tervezés dokumentumai rendszerezett formában, könnyen hozzáférhetőek, lehetőség nyílik egymás javaslatainak a folyamatos megismerésére is. A hírlevél szolgáltatás segítségével a Tervező Intézet tagjai e-mailben értesítést kapnak a tervezési munkaanyagokról, aktuális feladatokról. Idáig a Tervező Intézet munkájába több mint 250 szakember kapcsolódott be a régióban működő szervezetek széles körét képviselve.
10
2.4 REGIONÁLIS SZAKMAI PARTNERSÉGI HÁLÓZATOK A projekt keretében az egyes szakági szervezetek, illetve az egyes szakterületeken tevékenykedő szakértők, intézmények, civil szervezetek részére regionális találkozók kerületek megszervezése, ahol kialakult, illetve erősödött a szakmai koordináltság, együttműködés annak érdekében, hogy egységessé váljon, és egyre hatékonyabban működjön a régiószintű területfejlesztési tevékenység. A projektelem tevékenységei közé tartozik azon regionális fórumok munkájának segítése, ahol az önszerveződő alapon már elkezdődött az együttműködés, de kapacitásuk hiányos a hálózat régiószintű kiterjesztésére. A projektelemben nemcsak a Regionális Civil Egyeztető Fórumnak, a Regionális Közkincs Bizottságnak, a Regionális Környezetvédelmi Fórumnak ill. a Felsőoktatás-fejlesztési Egyeztető Fórumnak biztosítottunk találkozókat, hanem olyan kezdeményezéseket is támogattunk, mint a fiatal területfejlesztők bekapcsolása a partnerség építésbe, az oktatási szféra szereplőinek műhelymegbeszélése, nemzetközi partnerségi találkozó, esélyegyenlőségi konferencia, konferencia romák felemelkedéséért, magyar-szlovák partnerségépítési találkozó, nőjogi konferencia. •
Regionális Felsőoktatás-fejlesztési Egyeztető Fórum
2006. május 30-án került aláírásra a Nyugat-dunántúli Regionális Felsőoktatás-fejlesztési Fórumot létrehozó együttműködési megállapodás. A hálózatszerű együttműködés célja a régió képzési kínálatának fejlesztése a munkaerőpiac igényeinek megfelelően. A kezdeményezés azért egyedülálló, mert a régióban jelen levő összes felsőoktatási intézmény részt vesz a fórum munkájában. A megállapodás keretében együttműködő felsőoktatási intézmények a Berzsenyi Dániel Főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának Zalaegerszegi Intézete, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara, illetve az Egyetem Nagykanizsai Kihelyezett Képzési Helye, a Pécsi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem. További együttműködő a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásért Közalapítvány, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a fórum titkársági feladatait ellátó Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség. Az együttműködő partnerek a régió gazdasági, technológiai, munkaerőpiaci és társadalmi környezeti elvárásokra építve olyan együttműködést kívánnak megvalósítani, amely a képzés-fejlesztés folyamatosan működő rendszerének ad formát a Nyugat-dunántúli Regionális Az Egyeztető Fórum megállapodásának aláírása 2006. május 30. Felsőoktatás-fejlesztési Egyeztető Fórum szakmai műhelyének keretében. Az együttműködés keretein belül az alapvető szervezési és fejlesztési tényező a hálózati szemlélet, illetve az alulról jövő kezdeményezések támogatása projektalapon. A résztvevő intézmények hangsúlyozni kívánják közös megjelenésüket a közöttük kialakult funkciómegosztást figyelembe véve, továbbá céljuk, hogy a munkaerőpiac igényeit kiszolgáló szakemberek képezzenek. Az 11
együttműködés révén egyes centrumok adott képzési irányok specialistájává válhatnak, a valós integrációt megalapozó közös szakok fejlesztése is lehetővé válik az integráció szélesebb társadalmi konszenzusának egyidejű megteremtésével. Az együttműködők új kutatás-fejlesztési szervezeti és finanszírozási lehetőségeket kívánnak feltárni, illetve el kívánják terjeszteni az élethosszig tartó tanulás gyakorlatát. Nem utolsó sorban pedig új nemzetközi kapcsolatokat kívánnak kialakítani, továbbá a már meglévőket kívánják megerősíteni. A célok elérését a gyakorlat-orientált képzések elterjesztése, közös tananyagfejlesztés, közös távoktatási rendszer létrehozása, közös projektek finanszírozása, a hallgatói szerződések rendszerének kialakítása, szakmai egyeztető fórumok felállítása, egységes képzés-fejlesztési dokumentáció kidolgozása, illetve a szakmai kompetenciák helyzetvizsgálatának elvégzése révén kívánják elérni. •
Regionális Civil Egyeztető Fórum
A Nyugat-Dunántúlon egyedülálló nagyságrenddel, 52 alapító tag összefogásával jött létre a Regionális Civil Egyeztető Fórum. A Fórum célja, hogy biztosítsa a társadalmi szervezetek részvételét a területfejlesztést érintő döntések meghozatalában. A résztvevő társadalmi szervezetek érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében álláspontjukat a Fórum keretében egyeztetik, egységes fellépést biztosítva így a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban. •
Regionális Közkincs Bizottság
A Regionális Közkincs Bizottság a Nyugat-dunántúli Régiót érintő, közkultúrával, közművelődéssel, ezek területfejlesztési vonatkozásaival foglalkozó kérdésekben együttműködik a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával. •
Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum
Célja a környezetvédelmi érdekek érvényesítése a regionális területfejlesztés színterén. A fórum a régió társadalmi, oktatási és állami szervezeteinek együttműködését jelenti, amelyben közel 250 szervezet vesz részt. A környezeti szempontok érvényesítését az alábbi tevékenységekkel szeretnék megvalósítani: Környezetvédelmi döntés-előkészítés a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkájához kapcsolódóan. Szakértői tevékenységek. A környezeti szempontok érvényesítése a Fenntarthatósági műhely keretei közt. Projektfejlesztés, projektek gyűjtése, fejlesztése a Nyugat-Dunántúl - Zöld régió koncepció megvalósítása érdekében. Tanácsadás - Fenntarthatósági Fejlesztési Információs Pontok működtetése Győrben a Reflex Környezetvédő Egyesület, és Szombathelyen a Kerekerdő Alapítvány irodájában.
12
3. MOZAIK–PROJEKTCSATORNA RENDSZER NYUGAT-DUNÁNTÚLON A HIP Mozaik projekteleme a partnerségi kapcsolatok, és elsajátított készségek eredményeképpen megszületett régiós kezdeményezéseket gyűjti össze és foglalja rendszerbe. A KEZDET adatbázis működési tapasztalataira alapozva ebben a projektelemben alakult ki a regionális partnerség-építést rendszerező, a projektek különböző életciklusait végigkísérő, egységes szemléletű projektcsatorna-rendszer. A projektcsatorna rendszer működtetésének legfontosabb célja, hogy a 2007 és 2013 közötti Operatív Programok keretében a Nyugat-dunántúli Régióban minél több és jobb minőségű projekt szerezzen támogatást és valósuljon meg, amelyek integrált szemlélettel és átfogó partnerséggel rendelkeznek. Ehhez kapcsolódóan fontos volt az információ biztosítása a projektcsatornáról, annak működéséről, az RFÜ által szervezett tájékoztató fórumokon a régióban már működő hálózatok tagjainak számára. Ezek közül példaként kiemelve a regionális felsőoktatási egyeztető fórumon, az informatikai klaszter előkészítését célzó fórumon és a regionális pályaorientációs együttműködési hálózat előkészítő fórumán konkrétan is elkezdődött a közös projektötletek fejlesztése. A projektgyűjtési feladatot és azok feldolgozását az RFÜ folyamatosan végzi, így mindig újabb, többszereplős regionális partnerségben kidolgozott projektkezdeményezések A KEZDET kezdőlapja – www.kezdet.hu
kerülhetnek a rendszerbe. Az lenne a szerencsés, ha a partnerség már úgy jelenne meg, mint alapvető képesség a sokszereplős intézményközi együttműködésre, kulcsot adva a résztvevők kezébe a regionális és helyi fejlesztési források megszerzéséhez.
Az eddigi hazai gyakorlatban a partnerségi elv érvényesítésének céljai leginkább talán az alábbiak szerint foglalhatóak össze: egy adott térség vagy ágazat fejlesztési stratégiájának kialakítása és rendszeres felülvizsgálata, továbbfejlesztése; a megvalósítás eredményességének erősítése azáltal, hogy a program teljes életciklusa alatt bevonásra kerülnek azok a szervezetek, amelyek aktív szerepet játszanak a program megvalósításában; ez lehetővé teszi a sokkal összehangoltabb cselekvést, beavatkozást; a beavatkozás, az intézkedések megfelelő fókuszálása, hiszen a különböző bevont partnerek jobban ismerik térségük valós szükségleteit, és képesek a beavatkozásokat azokra a területekre koncentrálni, amelyeken arra leginkább szükség van; a helyi, kistérségi fejlesztési kapacitás erősítése a partnerek bevonásán és aktív közreműködésén keresztül. A partnerségre és az együttműködésre épülő projektek előnyei lehetővé teszik az egyes partnerek tapasztalatának, tudásának és forrásainak közös hasznosítását, a vizsgálatnak tehát erre is ki kellett terjednie. Emellett elősegítik olyan struktúrák és együttműködések kialakítását, amelyek a pályázati projektek befejezése után is fennmaradnak, és pozitív hatást gyakorolnak a régió társadalmi-gazdasági fejlődésére, ami szintén fontos szempont, ezért a metodika kialakításánál erre vonatkozó kérdések is beépítésre kerültek.
13
A projektelem megvalósítása során lefolytatott kérdőíves felmérés tapasztalatai jól hasznosíthatók a jövőben a régió partnerségi projektfejlesztési és a tudatosítási, szemléletformálási akciói során. Mivel a kiküldött kérdőívekre választ adók mindegyike valósított meg támogatott projektet az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében véleményük súlyozottan kell, hogy figyelembe vételre kerüljön. A projektek megvalósítása során főleg inkább az adott szektoron belüli partnerségek (pl. önkormányzatok a kistérségi társulásokkal, állami szervezetekkel esetleg civilekkel) működtek, a vállalkozások egymás közötti és az igazgatási, civil szférával kötött partnerségei ritkák. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani erre a területre akár már a HIP utánkövetési időszakán belül is, a jövőben pedig még jobban ösztönözni kell a szektorközi partnerségeket. A KEZDET adatbázis birtokában viszonylag egyszerűen lehet azonosítani azokat a területeket, amelyek illeszkednek a régió stratégiai célkitűzéseihez, azokat is ahol egyértelmű regionális szükséglet mutatkozik és van hozzá regionális vagy nemzeti forrás és azokat is, amelyikhez nincsen olyan pályázati rendszer, amelynek keretében az adott projektek támogathatóak lennének. A projekt bázis alkalmazható a regionális szintű stratégiai tervezés támogatására is, hiszen a projektek alátámaszthatnak, vagy esetleg megkérdőjelezhetnek olyan fejlesztési célkitűzéseket és irányokat, amelyeket esetleg a tervezési folyamat keretében, annak klasszikus eszközeivel jelöltek ki. A térségi együttműködések és a partnerségi hálózatok fejlesztése folyamatos odafigyelést jelentő komplex tevékenységsorozat. A partnerséget nem elég felépíteni, a fenntartása is embert próbáló feladat. A bizalmat – amely minden együttműködés alapja – megszerezni is fáradtságos munka, de megtartani még nehezebb. A projektelem honlapja: http://mozaik.westpa.hu/cgi-bin/mozaik/index.cgi
14
KIEMELKEDŐ ESEMÉNYEK •
Nyitókonferencia
A projekt indításaként egy nyitórendezvény keretében vázoltuk fel a HIP projekt hosszú távú céljait, illetve a HIP előkészítési és igényfelmérési folyamatának eredményeit. A rendezvény egyik célja az volt, hogy a civil, az állami és a vállalkozói szféra tagjai, valamint a régió lakossága értesüljön a Hatékony Innovatív Partnerség program létéről, céljairól, az elkövetkező két év tevékenységeiről. Egy olyan programot kívántunk megvalósítani, ahol a régiót érintő fontos kérdésekről, feladatokról megfelelő komolysággal, de a lakosság összes rétege számára érthető nyelvezettel, elvarázsolt terminus technikusok nélkül essen szó. Ehhez hívtuk segítségül egyrészt a Kreatív Kiállítást, másrészt a pódiumbeszélgetést. Az interaktív pódiumbeszélgetésre „Iránytű a régiónak” - gondolatok a régiók útkereséséről: az együttműködésről, a sikerről, a mindennapokról címmel Jakupcsek Gabriella moderálásával, Katona Klári, Hankiss Elemér, Havas Henrik és Bakács Tibor Settenkedő közreműködésével került sor. •
HIP Kreatív felhívás
Célunk az volt, hogy kialakítsunk egy kreatív gyűjteményt, amely tükrözi a lakosság véleményét a partnerségről, továbbá, hogy alkotómunkán keresztül közös gondolkodásra ösztönözzük a kreativitásra fogékony személyeket és csoportokat az együttműködésről, mint fogalomról, hogy ezzel is előkészítsük a partnerség-építő képzések és műhelymunkák hatékonyságát. Olyan alkotásokat, ötleteket vártunk, amelyek szemléletesen ábrázolják az együttműködés, a partnerség, az összefogás, az összetartozás fogalmát. A pályázaton, öt kategóriában, korhatár nélkül, művészi szaktudásra való tekintet nélkül, bárki részt vehetett. Formai megkötés nem volt. A vártnál jóval több, összesen 113 alkotás érkezett be a régió 3 megyéjéből. A legfiatalabb alkotó 5 éves, a legidősebb 85 éves. A kreatív gyűjteményt a HIP nyitókonferenciájának napján tártuk a széles nagyközönség elé, egy dekoratív kiállítás keretében. A kiállítást végignézve az érdeklődők betekintést nyerhettek abba, hogy miként vélekedik egy 5 éves óvodás, vagy éppen egy nyugdíjas A HIP Kreatív fe lhívásra érkezett egyik alkotás olvasókör tagja az együttműködésről. A visszajelzésekből és a HIP kreatív vendégkönyvben (Eőri Be nce, He iszig Mátyás, Leitner Dávid, Kóbor Máté, a szereplő bíztató megjegyzésekből kiderült, hogy sikerült közös gondolkodásra ösztönözni a fertőszentmiklósi általános iskola tanulóinak munkája) régió lakosságát. Az alkotásokból összeállt kreatív gyűjteményből vándorkiállítást szerveztünk. A pályamunkák megtekinthetőek a HIP honlapon: http://www.westpa.hu/cgi-bin/westpa/hip_katalogus.cgi 15
•
A Regionális Felsőoktatás-fejlesztési Egyeztető Fórum együttműködési megállapodásának aláírása
A Nyugat-dunántúli Régió felsőoktatási intézményei, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a Fejlesztési Ügynökség képviselői a tanács 2006. május 30-i, soproni ülésén írták alá a Nyugat-dunántúli Regionális Felsőoktatás-fejlesztési Egyeztető Fórumot létrehozó együttműködési megállapodást. A megállapodás aláírói: Markó Péter, elnök, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Győrffy Gábor, ügyvezető, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Balogh Imre, Prof. Dr. Gadányi Károly rektor nevében, Berzsenyi Dániel Főiskola Csanádi Ágnes, Dr. Tóth József igazgató nevében, Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának Zalaegerszegi Intézete Prof. Dr. Faragó Sándor, rektor, Nyugat-magyarországi Egyetem Dr. Dublecz Károly, dékán; a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara Birkner Zoltán, oktatási igazgató Pannon Egyetem Nagykanizsai Kihelyezett Képzési Helye Dr. Lénárd László rektor, Pécsi Tudományegyetem Dr. Szekeres Tamás, rektor, Széchenyi István Egyetem Jurisits János, kuratóriumi elnök, Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásért Közalapítvány Az együttműködő partnerek a régió gazdasági, technológiai, munkaerőpiaci és társadalmi környezeti elvárásokra építve olyan együttműködést kívánnak megvalósítani, amely a képzés-fejlesztés folyamatosan működő rendszerének ad formát a Nyugat-dunántúli Regionális Felsőoktatás-fejlesztési Egyeztető Fórum szakmai műhelyének keretében. •
Fiatal területfejlesztők bekapcsolása a partnerségépítésbe
A két alkalommal megrendezésre került rendezvényen olyan fiatalok vettek részt, akik az elmúlt időszakban kerültek a területfejlesztés hatáskörébe, vagy akik a közeljövőben szeretnének bekapcsolódni a területfejlesztés vérkeringésébe. A programok során a részvevők betekintést nyerhettek a régió szakmai partnerségi kapcsolataiba, tájékozódhattak az együttműködési lehetőségekről. •
„Esélyek és egyenlőség a mindennapokban” konferencia
A konferencia célja az esélyegyenlőség előmozdítása és a sokszínűség előnyeinek bemutatása volt. A konferencia keretében figyelem-felhívó előadások segítették a közvélemény formálását a társadalomban meglévő előítéletek leküzdését, a társadalmi szolidaritás erősítése, az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése érdekében. A sokszínű társadalom előnyeinek és jó gyakorlatok bemutatásának révén elősegítette a diszkrimináció felismerését, eszközöket nyújtott a hátrányos megkülönböztetés leküzdésére. A konferencia nyitásaként a résztvevők megtekintették a Gyimesi Lajos Fogyatékkal Élők Nappali Klubjának műsorát.
16
•
„Mit tehetünk a romák felemelkedéséért?” konferencia
A HIP projekt a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetségével és a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központtal együttműködésben konferenciát szervezett a roma társadalom felemelkedésének lehetőségeiről. A rendezvényen bemutatásra került a Roma Integráció Évtizede Program négy fő területe (munka, oktatás, lakhatás, egészség). A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükséges az egyes területek komplex módon történő kezelése, valamint kiemelt felelősség terheli a kormányzatot és az önkormányzatokat a foglalkoztatási, az oktatási, a lakhatási, és az egészségügyi helyzet javításában. A rendezvényen felhívták a hallgatóság figyelmét a Roma Térségi Foglalkoztatási Asszisztens Programra, és annak szerepére a roma foglalkoztatási helyzet javításában. •
„Keresd a nőt!” konferencia nemcsak nőknek
A konferencia a női szerepek sokszínűségéről, a magánélet és a munka harmóniájának megteremtéséről, a nők esélyeiről, lehetőségeiről, és az esélyegyenlőségről kínált tartalmas előadásokat, elgondolkodtató vitafórumot. A délelőtti programon a téma tapasztalt szakértőitől, pszichológustól, agykutatótól hallhattak izgalmas előadásokat a résztvevők. Délután pedig az Open Space technika segítségével a résztvevők, maguk is aktív alakítóivá váltak a konferenciának, hiszen a témához illően az akkor és ott felmerült kérdések kerültek megvitatásra kiscsoportokban, majd együtt a plenáris ülésen. •
A Találjunk ki egy országot Klub és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek ROP 3.1.3 Programirodái által megrendezett konferenciák a HIP Programiroda koordinálásában
Egyedülálló kezdeményezésben vettek részt a Regionális Fejlesztési Ügynökségek ROP 3.1.3-as kollégái a Találjunk ki egy országot Klub tagjaival együttműködve. A hét Regionális Műhe lymunka a „Keresd a nőt!” konferencián Fejlesztési Ügynökség és a Balaton Integrációs Kht. munkatársai maguk is példát mutattak 2007. november 5. a hatékony partnerségről. Külön köszönetet kell mondanunk Hankiss Elemérnek, aki fáradságot nem ismerve segítette a konferenciák megvalósulását. Két alkalommal került megrendezésre országos konferencia Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. 2006. május 26-án „Kistérségek Európa kapujában” címmel került sor az első konferenciára. A neves előadók mellett (Demján Sándor, Fodor István, Sárközy Tamás, Manchin Róbert) lehetőség nyílt azon kistérségek bemutatkozására (Keszthely-Hévíz, Penyige, Gyöngyös, Sümeg, Gyula, Tab), amelyek már sikeresen „kitalálták magukat”. Az előadásokból a több mint 250 kistérségi résztvevő hasznos ötleteket szerezhetett, miként válhat kistérségük sikeressé. A nap mérlegét Hankiss Elemér vonta meg. Budapesten sokan azt gondolják, hogy az országnak van néhány virágzó, fejlődő települése, máshol pedig - mert nem hallani róluk - mintha állna az idő. A konferencia arról győzte meg a hallgatóságot, hogy ott is élő közösségek léteznek. 17
„Önszervező társadalom” címmel, 2006. december 13-án került megrendezésre a második országos konferencia. A rendezvényen hazai és külföldi példák kerültek bemutatásra, valamint megvitatásra került, hogy egy társadalomnak milyen önszervezési lehetőségei vannak. A résztvevők előadásokat hallgathattak meg az önszerveződésről és versenyképességről, a közösségépítésről, a művelődésszervezés új lehetőségeiről, a kommunikációs akadálymentesítésről. Bemutatásra került a Magyar Géniusz Program, az Új Comenius Program, a Dán Népfőiskolai mozgalom, valamint számos példaértékű együttműködés. A több mint 220 résztvevő az egész napos rendezvényen a sikeres együttműködések széles tárházába kaphatott betekintést, a „Hangya” típusú szövetkezetek bemutatásától kezdve, a térség arculat tervezői hétvégén keresztül, a tehetséggondozó iskolai programok megismeréséig bezáróan. •
A Kútfő Hálózat együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírása
A megállapodás aláírására a Kútfő projektelem zárókonferenciáján, 2007. június 27-én került sor. A megállapodás aláírói Csobod Tibor, Dömötör Emőke, Földes Tímea, Gergyéné Szakály Georgina, Gyertyánági Endre, Hollósi Szabolcs, Horváth Miklós, Dr. Kárpáti László, Karvalics Zoltán, Konkoly Andrea, Kovács Károly, Kozma Adrienn, Kozma Judit, Kurimai Hajnalka, Lajtmann Csaba, Dr. Makács Adrienn, Marciniák Veronika, Nagy Sándor, Németh Zsolt, Pósfay Péter, Rodler Tamás, Simon Enikő, Skrabut Éva, Sülyi Péter, Szederné Kummer Mária, Szekér Tamás, Szőnye Ildikó, Tóthné Boda Éva, Varga Gabriella, Vigné Kovács Margit, Virágh Enikő, Zágorhidi Czigány Ákos A hálózati együttműködési megállapodásban a partnerek lefektették a közöttük létrejövő hálózati együttműködés alapelveit. A Kútfő Hálózat célja Az egyéni és a szervezeti tanulás értékként való megerősítése, újító társadalom- és közösségi szolgáltatás, szervezési modellek meghonosítása és elterjesztése, a megújulásra kész szervezeti kultúra, a bevált gyakorlatok és a kreativitás példáinak a megismertetése, és mindezek révén a régió általános nyitottságának, rugalmasságának, individuális és közösségi megújulási képességének az emelése. A Kútfő Hálózat küldetése A Kútfő Hálózat azokat a társadalmi innovátorokat fogja össze, akik a közösségek életében fontos társadalmi újításokat hoznak létre és hajlandók ezeket az újításokat megosztani másokkal, továbbá átadni a tapasztalatokat és a már bevált módszereket az adott közösségi problémára. A Kútfő Hálózat működésével egy regionális információs és tanácsadói hálózat jön létre, amely a régió belső forrásává válik. A hálózati együttműködés alapelvei alapvető szervezési és fejlesztési tényezőnek a hálózati szemléletet tekintik az együttműködés a felek szabad elhatározásán alapszik a helyi szükségletekre építve jött létre a tagok önállóságát és a kialakult feladatmegosztást figyelembe véve a közös megjelenést hangsúlyozzák a közös munka középpontjában az innováció – az új megoldások folyamatos keresése és felszínre hozása, széles körben való elterjesztése – áll azokra a területekre/társadalmi igényekre összpontosít, amelyeket sem a piaci, sem az állami szektor nem megfelelően elégít ki 18
A HIP PROJEKT HATÁSA A RÉGIÓRA A projekt eredményeként a régió, és a kistérségek különböző területi és ágazati szervezetei által végzett fejlesztési feladatok összehangoltsága növekedett. A fejlesztésben együttműködő szervezetek illetékes munkatársai számára folyamatos továbbképzési lehetőségek nyíltak meg az aktuális feladatokhoz igazodóan. A Nyugat-dunántúli Kistérségi Műhely és a Kútfő Hálózat olyan hatékony együttműködéseket, jó megoldási példákat mutatott be, amely adaptálható a többi kistérség, település számára. Az együttműködési-partnerségi modell adaptációja és továbbfejlesztése hozzájárult ahhoz, hogy a 2007-2013-as programozási időszak tervezési feladatainak alapjául szolgáló kistérségi koncepciók széles társadalmi konszenzuson alapuljanak. Nőtt a Nyugat-dunántúli Régió helyi közösségi kezdeményezéseinek száma. A projekt valamennyi képzési eleme hozzájárult ahhoz, hogy a partnerség kialakításához, és működtetéséhez szükséges ismeretek bővüljenek, növekedjék a kistérségekben a szükséges szakértelem, ezáltal növekedjék és hasznosuljon a régió innováció-orientált fejlesztéséhez szükséges tudástőke. A célcsoportok körében szemléletváltozás következett be: a partnerség-építésre, tevékenység központú, kölcsönös érdekeken alapuló, programszerű, tényleges együttműködésre törekednek. Nőtt a partnerségen alapuló integrált projektötletek fejlesztésének és megvalósításának illetve a projektszemlélet alapú fejlesztések, feladatmegoldások száma. Átláthatóvá váltak, és egységes adatbázisba kerültek az integrált projektfejlesztésen és partnerségen alapuló régiós innovatív kezdeményezések. A célcsoportoknak fejlődött a projektfejlesztési, kommunikációs készsége és kialakult a régióban a civil szervezetek, vállalkozói szféra, kistérségi és szakági szereplők között hosszú távú együttműködés és partnerség. Ezáltal nőtt a Nyugat-Dunántúl projektfejlesztő és - menedzselő, forrásabszorpciós képessége. A projekt eredményeként nőtt a kis településeken élők informáltsága az uniós forráslehetőségekről, a projekt résztvevői alkalmazkodhattak az információs társadalom újszerű követelményeihez, és pozitívan befolyásolhatják az európai integrációs folyamatokat. A kialakult hálózatok (térségi és szektoriális) megismerkedhettek a magyarországi területfejlesztési politika irányaival, regionális kistérségi helyzetképpel, amely segíti a döntéshozók és kistérségi szereplők közötti együttműködést, továbbá a döntéshozók feladatainak, felelősségének, szerepe erősödik a kistérségi együttműködésben. Erősödött a már működő szakmai szervezetek és a területfejlesztési intézményrendszer regionális szereplői közötti együttműködés.
19
„A régiók hivatalos területi határait jól ismerjük, kevésbé ismertek viszont a fejlődési dimenziónként eltérő, természetesen élő és ezért folyamatosan lüktető határok. Még kevésbé ismert, hogy az egyes fejlesztési dimenziókban mi módon segíthető elő az együttműködési hálózatok (közösségek) megformálódása, s különösen életben maradásuk – horribile dictu –, fejlődésük. Tapasztalataink alapján állítható, hogy a hideg elméleti megfontolásoknál ebben többet tanít az érdeklődőnek a gyakorlati tapasztalat, maga a munka. Amennyiben élő hálózatokat szeretnénk látni, és nemcsak egy-egy látogatóknak mutogatható virágcsokrot régiónk asztalán, az rengeteg munkával jár. Emberigényes. A hálózatok létezése nem látványos. Egy-egy ünnepi alkalom, aláírás, konferencia néhány pillanatra láthatóvá teszi őket, de ez csalóka, mert ezek az alkalmak nem-hálózatokat is éppen úgy láthatóvá tudnak pillanatokra varázsolni. A hálózatok működésének eredményei lassan, nagyon lassan, általában évek múltán válnak többé-kevésbé láthatóvá. Általában akkor már nem egy szervezethez, nem személyekhez kötötten, hanem a régió lassú gazdasági, társadalmi és szellemi formálódásában tapinthatóak ki. Mindezek alapján úgy sejtem, hogy nem a régiók szövik az együttműködési hálózatokat, hanem – eltérő, izgalmas színeikkel – az együttműködési hálózatok és a bennük mozgó erők szövik magát a régiót.”
ROP 3.1.3 HIP Projektiroda 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6. Tel.: 06 99/512-910 - Fax: 06 99/512-919 E-mail:
[email protected], www.westpa.hu/hip
A ROP 3.1.3 Hatékony Innovatív Partnerség projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.
Győrffy Gábor a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség korábbi ügyvezető
