A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A Ket

Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg

A Ket.-novella Előadás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvényről – a 2009. október 1-jétől hatályos Ket.


Az előadás fő célja • Nyújtson elméleti ismereteket a Ket. módosuló rendelkezéseiről •Elősegítse az egységes jogértelmezési jogalkalmazási gyakorlatot •Fejlessze az általános közigazgatási hatósági ismereteket


• Az előadás fő részei • • • • • •

1. Bevezetés 2. Alapelvek és alapvető rendelkezések 3. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 4. Kapcsolattartás szabályai 5. Az elsőfokú eljárás 6. A hatóság döntései


• Az előadás fő részei • 7. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás • 8. Hatósági ellenőrzés • 9. Jogorvoslatok • 10. Végrehajtás • 11. Eljárási költség és viselése • 12. Kérdések megválaszolása


• 1. Bevezetés • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ket.novella) • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény


• 2. Alapelvek és alapvető rendelkezések

• Eljárási alapelv: Önállóan is felhívható, de az egyes rendelkezések értelmezésénél is iránymutató normatív szabályrendszer. • Az alapelvek forrásai • Címzettek • Csoportosítás » Alapelvek » Alapvető eljárási jogok és kötelességek » Alapvető rendelkezések


• 2.1. A Ket.-novella és az eljárási alapelvek • Elektronikus kapcsolattartás szabályainak változása • Két alapvető elv » Csak törvény írhat elő elektronikus kapcsolattartást. » Az ügyfél joga, hogy egy alkalommal kapcsolattartási formát váltson az eljárás során. • Elektronikus tájékoztató szolgáltatás szabályai

• • • •

Új 8. § (3) – hatóságok ösztönzése Jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés kikerül Ket. 3. § (2) c) – „döntés” kifejezés Bírósági gyakorlat


• 2.2. Nyelvhasználat • Főszabály: a Magyar Köztársaságban a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar • Eltérések: » a kisebbségi önkormányzatok hatósági eljárásuk során a magyar nyelv mellett más hivatalos nyelvet is használhassanak » a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy a közigazgatási hatóságnál használhassa az adott kisebbség nyelvét » a nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személyekhez kapcsolódó eltérések.


• 2.3. A törvény hatálya • Tárgyi hatály meghatározása: az ágazati jogszabály csak ott térhet el a Ket. szabályaitól, ahol a Ket. maga ezt általánosságban vagy egyedileg lehetővé teszi • 2009. október 1-je után az ágazati jogszabályokból (törvényekből, kormány- és miniszteri rendeletekből) eltűnnek a Ket.-tel párhuzamos vagy ellentétes rendelkezések


2.3.1. A Ket. és a különös eljárási normák A Ket. és a különös eljárási normák Ket. hatálya alól kivett eljárások – Ket. hatálya nem terjed ki csak ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg Ket. ún. egyedi felhatalmazása alapján törvény Ket.-től eltér Lásd előző, de Kormány – vagy miniszteri rendelet, vmennyi jogszabály eltér

EU jogi aktusaival és a nemzetközi szerződésekkel való viszonyt meghatározó Ket. 14. § - meghatározott jogforrási szinteken meghatározott intézményeknél eltérés

+ Kiegészítő jellegű rendelkezések


• 2.3.2. A Ket.-novella különös eljárási normákkal kapcsolatos főbb módosításai • • • • •

Kivett eljárások köre bővül Privilegizált eljárások körének pontosítása EU jogi aktusai és a Ket. közötti viszony Nemzetközi szerződések és a Ket. TB ellátás


• 2.4. A közigazgatási hatóság • Közigazgatási hatósági ügy egyik ismérve • Ket.-novella: • Hatóságok köre kiegészül (Ötv.-vel összhang)

• 12. § (3) e) – „nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott” szövegrész elhagyásával  törvény vagy kormányrendelet egyéb szervezetet, köztestületet vagy személyt ruházhat fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására • A hatóságok köre a Ket.-novella alapján


• 2.5. Az ügyfélfogalom • Visszatérés az Áe. ügyfélfogalmához: a „jogi helyzetre” utalás elhagyása • Kikerül a fogalomból az ügyfél nyilvántartásba vette adataira vonatkozó exemplifikatív felsorolás • A hatályos fogalom: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.


• 2.6. Hatásterület • Probléma: nem volt megfelelően rögzítve a hatásterület lehatárolásának kritériuma és eljárása, a hatóságoknak gyakran saját belátásukra kellett hagyatkozniuk • az érintettség vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlantulajdonos és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték • A Ket.-novella módosítja a hatásterület fogalmát is.


• 2.7. Feladatkörében érintett szervek és a nyilvánosság részvétele • A Ket.-novella visszatér az Áe. szóhasználatához: „hatóságok” helyett a közigazgatási szerveknek biztosítja az ügyféli státuszt a Ket. 15. § (4) bekezdésében • Változatlan: érdekvédelmi és társadalmi szervezetek ügyféli jogállása • Összefoglalva a Ket. alapján ÜGYFÉL


• 2.8. További újítások az ügyféli jogállással kapcsolatban

• Ügyféli jogok alapeljárásban való részvételhez kötése • Indok: visszaélésszerű joggyakorlás lehetősége • Csak szabályszerű értesítés ellenére be nem kapcsolódó ügyféllel szemben

• Ügyféli jogállás megtagadása • Ügyféli jogállást megtagadó végzés elleni fellebbezés lehetősége

• Eljárás egyéb résztvevői (7) – 172. § c) • Hatósági tanú


• 2.9. Jogutódlás • Kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező ügyfél kiesése folytán a jogutódnak külön kérelmeznie kell a jogutódlás megállapítását. – határidők (obj. + szubj.) • Minden más esetben – határidő nélkül – a hatóság erről való értesítését és a hatóság erről szóló döntéshozatalát követően automatikusan lép a jogelőd helyébe a jogutód. • Külön jogszabály  eljárás jogerős lezárása után is • nem szállnak át azok a jogok és kötelezettségek, amelyeket a hatóság a kieső ügyfélre, annak személyére, magatartására, mulasztására tekintettel állapított meg.

• 2.9. Jogutódlás II.


Személyhez kötődően meghozott végzések 3 fajtája

az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító

a fizetési kedvezményt megállapító

a költségmentesség csak természetes személynek nyújtható

+ A jogutódlásról szóló döntés (5 munkanap, önálló fellebbezés)


• 2.10. Adatkezelés • az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat kezelheti a hatóság

• a törvény által védett titokra és a hivatás gyakorlásához kötött titokra nem külön-külön vezet be önálló terminológiát, hanem egységesen a „védett adat”  • a hatóság jogszabályban meghatározott módon és körben jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére

• A természetes személyazonosító adat fogalma (1996. évi XX. törvény)


• 3. Joghatóság, hatáskör, illetékesség: 3.1. Joghatóság

• Általános szabály: a magyar ügyfél hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el • Különös joghatósági szabály: törvényben • Nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén (hontalanokra is alkalmazható) • Külföldön tartózkodó ügyfél esetén A joghatóság meglétét a hatóság eljárás egész időtartama alatt hivatalból vizsgálja, ha megállapítja, hogy nincs  Ket. 22. § (1) bekezdés, 30. § a) pont A joghatóság hiányában hozott döntés semmis.


• 3.2. Hatáskör

• Hatáskör - telepítés – mindig jogszabályban – 19. § (1) – új rendelkezés: „jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet” – első fokon eljáró hatóság helyett: elsőfokú hatóság vagy első fokú döntést hozó hatóság; Ket. 106. §: fellebbezés elbírálására jogosult hatóság

• Hatáskör - átruházás és a kiadmányozási jog – Törvény: hatáskör átruházását csak kivételesen; pontosan melyik hatóságra (Legfelsőbb Bíróság 1/2003. közigazgatásipolgári jogegységi határozat) – DE: ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte, az nem minősül a hatáskör átruházásának

(Ket. 19. § kettéválasztja)


• 3.2. Hatáskör II. • Nem minősül a hatáskör elvonásának: Ket. 19. § (4) • Sajátos csoport: önkormányzati hatósági ügyek

• Eljárási kötelezettség és a hatóság mulasztása – illetékességi területén köteles eljárni + felügyeleti szerv kijelölése esetén – Összhang a hallgatás-beleegyezés szabállyal – Speciális ismeretekkel és hatáskörrel rendelkező szerv mulasztása – Önkormányzati hatósági ügy esetén – Ügyfél értesítése a felügyeleti szerv által


• 3.3. Illetékesség • Szóhasználat egységesítése: lakcím + székhely gyűjtőfogalmak • Illetékességi okok (4) • Ket. 21. § (2): eljárás alapjául szolgáló illetékességi oknak azonosnak kell lennie • Speciális illetékességi szabályok • Megelőzés elve – módosítások • Ket.-novella – hatályon kívül helyezések • Áttétel és ideiglenes intézkedés » Utóbbi: végzés! Közlés szabályai (78. § (2) )


• 3.4. Hatásköri és illetékességi vita • Pozitív és negatív hatásköri összeütközés • Egyeztetés – Ügyfél is kérelmezheti – Egyeztetést kezdeményező hatóság – Ha nem vezet eredményre: » illetékességi vita esetén: közös felügyeleti szerv jelöl ki » Hatásköri összeütközés esetén: Fővárosi Ítélőtábla

• Jogorvoslat nincs!


• 3.5. Belföldi jogsegély • Személyes adatok továbbítása:

• kérelemre indult eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulást a jogsegély teljesítése céljából megadott • hivatalból indult vagy folytatott eljárásban a jogszabály alapján kezelhető adatok közül a jogsegély teljesítése céljából szükségeseket továbbíthatja • Határidők módosulása


•3 esetben: közigazgatási jogsegélyegyezmény, ennek hiányában viszonossági gyakorlat, vagy többoldalú nemzetközi szerződés

Ket. 28. § (1): Külföldi megkeresés teljesítésének megtagadása

sértené a Magyar Közbiztonság nemzetbiztonsági érdekeit vagy a közbiztonságot

ha az ügyben érintett személy alapvető jogát sértené a teljesítés


• 3.6. Nemzetközi jogsegély II.

• Ket. 27. § (2): ügyfajta tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszterrel • EU általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa  részlegesen kivett eljárás • EU egyéb kötelező jogi aktusai és a nemzetközi szerződések végrehajtása  belső jogi rendelkezések • Avtv. szabályainak alkalmazása


• 4. Kapcsolattartás szabályai: 4.1. Általános szabályok

– A módosítás célja – Elektronikus kommunikáció hatóság és ügyfél között (kötelezően: 2011. január 1.) – Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani – Kapcsolattartási mód változtatása egy alkalommal


• 4.2. A kapcsolattartás formái • Írásbeli • • • •

• Szóbeli

aa) postai úton, ab) telefaxon, ac) személyesen átadott irat útján, ad) kézbesítési meghatalmazott útján, • ae) a hatóság kézbesítője útján, • af) kézbesítési ügygondnok útján, • ag) hirdetményi úton vagy • ah) az e törvényben meghatározott módon elektronikus úton vagy - Ügyfél választásakor: Ket. 34. § (1) – kérelem előterjesztése; - Hatóság választásakor: Ket. 7. § - költségtakarékosság + hatékonyság - A hatóságnak fel kell hívnia az ügyfél figyelmét az egyszerűbb formákra. - Egyéb eszközökről


• 4.3. A hatóságok közötti kapcsolattartás • „Ha a hatóságok közötti kapcsolattartás irattovábbítást nem igényel, a hatóságok elektronikus levélben vagy telefonon kötelesek egymással kapcsolatot tartani.” 2011. január 1-jén e-kapcsolattartás kötelező

hatóságok egymással, kivéve, ha törvény azért korlátozza, mert értelmezhetetlen, vagy aránytalanul magas költséggel járna

önkormányzati hatósági ügyben az önkormányzati hatóságok egymással, ha önkormányzati rendeleteik így rendelkeznek;

önkormányzati hatósági ügyben az önkormányzati hatósággal más hatósággal, ha az önkormányzati hatóság elektronikus úton kezdeményezte


• 4.4. Elektronikus kapcsolattartás • kizárólag akkor minősül írásbelinek, ha ügyfélkapun és a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (egyszerű email nem) • Írásbeli az elektronikus kapcsolattartás, ha: » az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak » a hatóság az iratot a központi rendszeren keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak

• Központi rendszert preferáló koncepció! • E-közszolgáltatási törvény elfogadásának következményei


• 4.5. E-közszolgáltatási törvény • Ügyfélkapu (16. § ) • Létesítése (2)

• Adatkezelésről (16. § (5)-(9)) • Személyi adat és lakcím nyilvántartásból, idegenrendészeti nyilvántartásból adatigénylés

• Hivatali kapu (25. §) • Szervezeteknek nyújtott szolgáltatás • Szervezeti postafiók • 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet

• Képviselet az e-kapcsolattartásban (17. §) • Képviseleti jogosultság igazolása (3 mód)


• 4.6. Egyes eljárásjogi kérdések az e-kapcsolattartásban • Elektronikus űrlap • Elektronikus irat elektronikus dokumentum helyett • Ket. 34. § (4) • 2 db Kormányhatározat

• Határidő számítás és kézbesítés

• Előterjesztés időpontja: irat elküldésének napja, de ügyintézési határidő a következő naptól • 78. § (7) – 5 munkanapon belül nincs visszaigazolás  másik írásbeli formában közlés

• Üzemzavar

• Értelmező rendelkezések között • Ügyintézési határidőbe nem számít bele


• 4.7. Elektronikus tájékoztatás • Ket. és az e-információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény harmonizációja • Közzéteendő adatok köre • Az elektronikus tájékoztatás tartalma (7) • Negyedévente közzéteendő mutatók


• 5. Az elsőfokú eljárás: 5.1. Az eljárás megindítása - Kérelemre vagy hivatalból indul - Az eljárás megindításának jogkövetkezményei (2) HIVATALBÓL: - Bármikor, mérlegelési jog – de nem korlátlan: hivatalból való eljárás elve és a hatásköri szabály - A kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja (Ket. 29. § (8))

KÉRELEMRE: -

Egységes fogalom bevezetése

-

Tartalom szerinti eljárás elve -

Kifejezett kérelem

- Csak ha a Ket. szerinti ügyfél nyújtja be


• 5.1. Az eljárás megindítása – 5.1.1. Értesítés •

törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik: – hivatalból indult eljárásban az ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, – a kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül Az értesítés csak akkor mellőzhető: veszélyeztetné az eljárás eredményességét ha az eljárás megindítása után a hatóság öt munkanapon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti

ha az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot

ha jogszabály azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból kizárja


• 5.1.1. Az értesítés II. Az értesítés tartalma

ügy iktatási száma, ügyintéző neve és hivatali elérhetősége

eljárás megindításának napja, ügyintézési határidő, előbbibe nem számító időtartamok, a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárás

az iratokba való betekintés, nyilatkozattétel lehetősége

kérelme adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély, szakhatósági eljárás céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül


• 5.1.1. Az értesítés III.

Az értesítés formái

A kapcsolattartás általános rendelkezései szerinti bármely módon

Hatásterületen élő ügyfelek + érdekvédelmi és társadalmi szervezetek esetén törvény v. kormányrendelet eltérhet  ha nincs ilyen: Hirdetmény: tartalma (4)


• 5.2. Ideiglenes biztosítási intézkedés • pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott dolog zárlata • a Ket. biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályainak alkalmazása • az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően • kérelemre és hivatalból is • Jogorvoslatok » Intézkedésről szóló végzés ellen van helye » Az elrendelés elutasításáról szóló döntés ellen külön nincs, csak érdemi határozatban


• 5.3. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása • • • • •

Határidő – 5 munkanap Értesítési kötelezettséget megelőzi Hiánypótlási felhívás Esetei Végzésben, önálló fellebbezés


• 5.4. Az eljárás megszüntetése KÖTELEZŐ ESETEK Érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye Vagyontárgy megsemmisült, károsodott Kérelem visszavonása (kivéve hivatalbóli folytatás) Ügyfél halála (jogutód n. megsz.) és nincs jogutódlás Eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn Képviseletről nem gondoskodik, és személyesen sem jár el Jogszabályváltozás  már nem hatósági hatáskör Illeték / igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése Kérelem visszavonása  a hatóság a határozatát visszavonja

+ Az eljárás megszüntethető a hatóság mérlegelése alapján is


• 5.5. Az eljárás felfüggesztése

KÉRELEM ALAPJÁN

TÖRVÉNYI ESETEI Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik

-

Egy alkalommal, ügyfél indokolt kérelme

-

FELTÉTELEI:

-

Ha ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül az ügyben megalapozottan nem lehet dönteni.

-

-

Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.

nem áll fenn a kötelező felfüggesztés azon esete, ahol az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül az ügyben megalapozottan nem lehet dönteni

-

jogszabály a felfüggesztést nem zárja ki, és

-

nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti

-

-

A kérelmező ügyfél kiesése esetén, ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig.

! Változás: nem kell felfüggeszteni az eljárást, ha a folytatást akadályozó körülmény időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe.

+ hatóság mérlegelés alapján: hatósági közvetítő kirendelésekor max. 6 hónapra felfüggesztheti

+ jogszabály további feltételhez kötheti


• 5.6. Határidők • Határidő és határnap fogalma • Koncepcionális változás: nap munkanap • Főszabály: 22 munkanapos ügyintézés határidő  nemcsak a döntés meghozatala, hanem közlése is • Ket.-novella: általános belső ügyintézési határidő: haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül • Soronkívüliség kiskorú esetében: szűkítés • Egyéb határidők: » Testületi szerv » Szakhatóságok » Hatóság vezetője általi hosszabbítás

• Az ügyintézési határidő kezdete • Az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok (12)


• 5.6. Határidők II. - Ügyintézési határidő elmulasztása illeték és díj visszafizetésének kötelezettsége DE! ha „hallgatás-beleegyezés”: ekkor a határidőt megtartottnak kell tekinteni - Eljárások egyesítése, döntések egybefoglalása ekkor: legkorábban lejáró ügyintézési határidő irányadó


• 5.7. Kérelem • Írásban és szóban egyaránt • Személyes előterjesztés: törvény írhatja elő • Szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet nem kell felvenni főszabály szerint • Minden kérelemre vonatkoznak a szabályok, nem csak az eljárást megindítóra


• 5.7.1. A kérelem II.: tartalma, mellékletei TARTALMA:

• elsődlegesen tartalmaznia kell az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, ha az ügyfél nevében képviselő jár el, az ő adatait is közölni kell • Ket.-novella: hatóság döntésére irányuló kifejezett kérelem MELLÉKLETEI:

-

Jogszabály írja elő, ha nem teljesíti: hiánypótlás Nem kérhető: (előzetes) szakhatósági állásfoglalás és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell


• 5.7.2. A kérelem III.: hiánypótlás, benyújtás helye HIÁNYPÓTLÁS • Kérelem tartalom szerinti elbírálása • Határidő hiánypótlási felhívás kibocsátására: 5 munkanap, de törvény vagy kormányrendelet hosszabbat is megállapíthat A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK HELYE • Eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál • Törvény vagy kormányrendelet eltérően is kijelölheti


• 5.8. Közreműködő hatóság, tanúsító szervezetek •

Egyablakos eljárás új modellje:

Törvény vagy kormányrendelet  jog gyakorlásához szükséges kérelmek a kijelölt hatóságnál)együttesen nyújthatók be 8 mnap hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok

KÖZREMŰKÖDŐ HATÓSÁG ELJÁRÁSÁBAN: • az ügyfél az illetéket és a díjat a közreműködő hatóságnál köteles megfizetni • a közreműködő hatóság a kérelmet megvizsgálja, és az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel, ez azonban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hiánypótlásra való felhívási jogát nem érinti • a közreműködő hatóság jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani a Ket. vonatkozó rendelkezési szerint • a közreműködő hatóság jogosult az eljárást a Ket. vonatkozó rendelkezési szerint megszüntetni TANÚSÍTÓ SZERVEZETEK Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése vagy az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél hozzájárulása alapján akár piaci szereplők – törvényben meghatározott tanúsító szervezetek – is közreműködhessenek a tényállás tisztázásában


• 5.9. A jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés

 Jegyzőkönyv • Kötelező jegyzőkönyvet készíteni: tárgyalásról, lefoglalásról, jogszabály által meghatározott esetben, ügyfél kérelme esetén, hatósági tanú alkalmazásakor • Egyébként: hatóság mérlegelése alapján

• Formája: hatékonyság + költségtakarékosság alapján • Tartalma: + Ket. 63. § (3) – speciális szabályok

 Hivatalos feljegyzés - Ha jegyzőkönyv nem készül - Tartalma


• 5.10. Adatok zárt kezelése; képviselet ADATOK ZÁRT KEZELÉSE • indokolt kérelemre:

– tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelése; – szakértő: az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelése

• Ket.-novella kibővíti az adatok zártan kezelésének korábbi eseteit: szemle és idézés helyett alkalmazandó értesítés szabályainál • A zártan kezelt adatok megismerésére jogosultak • Ket.-novella: Zárt kezelésről ügyintéző is dönthet KÉPVISELET • 40/A. §  Pp. mintájára: meghatalmazás formája • Törvényes képviselő is adhat meghatalmazást • A hatóság hivatalból köteles vizsgálni a képviseleti jogosultságot.


• 5.11. Hatósági közvetítő • Korlátok lebontása  nem feltétel, hogy – Külön jogszabályi rendelkezés legyen – Nagyszámú ügyfelet érintsen

• Ket.-novella pontosítja a hatósági közvetítővé válás feltételeire és a hatósági közvetítő kiválasztására vonatkozó szabályokra vonatkozó, a Kormánynak adott felhatalmazást


• 5.12. Kizárás • csak a hatósággal, illetve annak munkatársával szemben alkalmazható, az ügyféllel és az eljárás közreműködőivel szemben nem • Abszolút és relatív kizárási okok • Az ügy elintézésében nem vehet részt – Jegyző kizárása • Kizárási ok bejelentése » Ha alaptalan: eljárási bírság

• Döntés: hatóság vezetője • hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal szemben felmerülő kizárási ok esete • Önkormányzati hatósági ügy


• 5.13. Szakhatóság közreműködése •

Koncepcionális elemek változatlanok

•

Ha a Ket. eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni

•

A szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozatra

•

A szakhatósági döntés csak a költségek mértékét tartalmazza

•

Ügyintézési határidő: • a szakhatóság eljárása nem számít bele • A szakhatóság eljárására irányadó (ha tv. vagy kr. eltérően nem rendelk.) 10 mnap • Ez utóbbi egy alkalommal + 10 munkanappal meghosszabbítható


• 5.13. Szakhatóság II. • Jogforrási szint: főszabály szerint kormányrendeleti szint, kivételesen törvény • 174/A. §: felhatalmazás a Kormány számára – már nem csak kijelölés!

• Illeték és ig.szolg. díj: • A hatóság max. 8 munkanapos vizsgálatot tart, ezután meg nem fizetés esetén valamennyi hatóság tekintetében 1 db hiánypótlás; megkeresés a megfizetés után

• Közvetlen hiánypótlási felhívás szakhatósági eljárásban: • Ket. 37. § szerinti hiánypótlás • Az eljárás megszüntetése kérdésében a megkereső hatóság dönt

• Szakhatósági közreműködés jogszerű mellőzése • nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság nyolc munkanapon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani


• 5.13. Szakhatóság III. • Szakhatósági állásfoglalás módosítása: • ha a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja • az első fokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak, és a szakhatóság az iratok felterjesztéséig szakhatósági állásfoglalását kijavíthatja, kiegészítheti vagy módosíthatja

• Előzetes szakhatósági hozzájárulás: • Fogalma; jogforrási szint: tv. vagy kormányrendelet • a Ket. alapján önmagában nincs eljárási kötelezettsége a szakhatóságnak, ha az ügyfél az eljárás megindítása előtt fordul hozzá szakhatósági állásfoglalás miatt


• 5.13. Szakhatóság IV. • Felelősség a hatóság-szakhatóság együttműködésben: • Ha a bíróság a szakhatóság jogszabálysértő állásfoglalása miatt helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a jogszabálysértő állásfoglalással okozott költségeket

• Ha a bíróság azért helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, mert a hatóság figyelmen kívül hagyta a szakhatósági állásfoglalást, a hatóság megtéríti a szakhatóságnak az ezzel okozott költségeket


• 5.13. Szakhatóság V. • Egyeztetési kötelezettség a szakhatósági eljárásban: • Ha a hatóság és a szakhatóság(ok) ellentétes egyedi előírást állapítanak meg, vagy ilyen feltételt írnak elő, a hatóság és az érintett szakhatóságok álláspontjukról – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a hatóság erre irányuló felhívásától számított öt munkanapon belül egyeztetnek • Ha a hatóság megítélése szerint a szakhatóság a hatáskörét túllépte, vagy állásfoglalása ellentétes a 44. § (6) bekezdésében foglalt követelményekkel (itt is 5 munkanap) • ha a szakhatóság állásfoglalása az eljáró hatóság megítélése szerint jogszabályba ütközik • a szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyása vagy törvényben vagy kormányrendeletben előírt eljárásának mellőzése esetén (tudomásszerzéstől 5 munkanap)


• 5.13. Szakhatóság VI. • Szakhatósági eljárási jogkörök: • A megkereső hatóságot haladéktalan tájékoztatása • Ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására » Ha nincs hatásköre: a megkeresés beérkezésétől számított öt munkanapon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást » Ha nincs illetékessége: öt munkanapon belül az ügy összes iratával együtt az illetékességgel rendelkező hatósághoz – a hatóság egyidejű tájékoztatása mellett – átteszi, és megszünteti a szakhatósági eljárást

• Ha res iudicata: haladéktalanul megküldi a hatóságnak a korábbi szakhatósági állásfoglalását, és megszünteti a szakhatósági eljárást • Ket. új 45/A. §-ában határozza meg azokat az eltérő szabályokat, amelyeket a szakhatóság speciális jogállása indokol  az eljárás lefolytatásával kapcsolatos döntések az érdemi döntést hozó hatóság hatáskörébe tartoznak


• 5.13. Szakhatóság VII. • Hallgatólagos szakhatósági hozzájárulás – Jogszabály alapján ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály alapján  hozzájárulás megadott

• Szakhatósági közreműködésre vonatkozó egyéb szabályok: – Bővül az ügyfélnek szóló értesítés – A szakhatóságot a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről, a tárgyalásról és a közmeghallgatásról legalább három munkanappal korábban értesíteni kell – törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy az ügyben eljáró szakhatóság állásfoglalását helyszíni szemle keretében adja meg – határozatnak tartalmaznia kell a rendelkező részben a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét az indokolásban a szakhatósági állásfoglalás indokolását


• 5.14. Idézés, értesítés • IDÉZÉS

• Hatósági döntés: végzés  közlés szabályai: Ket.-novella: jogszabályi felhatalmazás nélkül lehet szóbeli • Ket.-novella: jogszabállyal kötelezővé tett közmeghallgatás, tárgyalás és egyezségi kísérlet esetére a kérelmező ügyfél is idézhető • Utólag igazolható az eltávozás és a távolmaradás is • Meghallgatásra alkalmatlan állapotban megjelenés, következmények

• ÉRTESíTÉS • Ha nem szükséges az idézés • Minimum 3 munkanappal korábban kell megkapnia az ügyfélnek • Ket.-novella  Nincs helye, ha: meghallgatandó tanú, szakértő vagy a szemletárgy birtokosának természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését rendelték el, és a meghallgatás vagy szemle során a zártan kezelt adatok védelme nem biztosítható


• 5.15. Tényállás tisztázása; ügyféli nyilatkozat és adatszolgáltatási kötelezettség • Ket.-novella: lefoglalás újraszabályozása • • • •

Fogalom, lefolytatás, dolog őrzése Kiadás részletes szabályai Kivételesen: értékesítés Szakhatóság nem jogosult! (Ket. 50/A. § (1))

• Ket. 51.§ » Ügyfél nyilatkozattételi joga » Ügyfél jogszabályon alapuló adatszolgáltatási köt.-e

• Módosítás célja: egyértelműség + Avtv. ismétlése mellőzése


• 5.16. Irat; Tanú és hatósági tanú IRAT • Irat fogalma: Ket. 172. § i) • Nem magyar nyelvű csak hiteles fordítással, de ha aránytalanul beszerezhető: nyilatkozat lehetősége

TANÚ és HATÓSÁGI TANÚ • Ket.-novella bővíti a hatósági tanúra vonatkozó szabályokat • 43/2004-es ABH, magánszférához való jog védelme • Garancia: hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel útján történő dokumentálás • Ideiglenes biztosítási intézkedésnél is • Jegyzőkönyv oldalankénti aláírása • Kötelező alkalmazás: 57/B § (5)


• 5.17. Szemle • Probléma: szemle és hatósági ellenőrzés viszonya • Ket.-novella: szemle szabályai közt: » Lefolytatás » Előzetes értesítés » Akadályozás esetén követendő eljárás

• Ket.-novella: ki végezhet szemlét • Új szabály: törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy az ügyben eljáró szakhatóság az állásfoglalását helyszíni szemle keretében adja meg • A hatóság legalább 10 munkanappal korábban értesíti a szakhatóságot a szemléről hatósági és szakhatósági eljárás párhuzamossága • Lefolytatás módja, részletes eljárási szabályok: 57. - 57/B. §


• 5.18. Szakértő • Újraszabályozás a 2005. évi XLVII. törvénnyel (Isztv.) való összhang érdekében, figyelemmel a Pp. szabályaira

• Koncepció: nem a konkrét ügy ügyintézőjénél, hanem a hatóság egész szervezetén belül hiányoznia kell a szakértelemnek ahhoz, hogy szakértő kirendelésének legyen helye

• Nincs helye: ha törvény vagy kormányrendelet ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő

• Ha jogszabály nem írja elő meghatározott szakértő igénybevételét, az Isztv. szerinti szakértő rendelhető ki

• Eljárási kötelezettség kirendelés esetén (kivételek Isztv.-ben) • Eljárás időtartamára a szakhatósági eljárás időtartama irányadó


• 5.19.Eljárás akadályozásának következményei; tárgyalás és közmeghallgatás ELJÁRÁS AKADÁLYOZÁSA • Ket.-novella: „vétkes” „felróható” • Többletköltségek megfizetése

TÁRGYALÁS ÉS KÖZMEGHALLGATÁS • Főszabály: eljárás nyilvánossága, de: zárt tárgyalás • ha több mint ötven ügyfél vagy több mint öt ügyfélnek minősülő szervezet vesz részt az eljárásban, akkor kötelező közmeghallgatást tartani • Közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalma


• 5.20. Az eljárás irataiba való betekintés • Különböző nyilvánosság: 1. határozat, 2. eljárás egyéb iratai

• Ket. 68. §: jogosultak, Ket. 69. §: betekintés korlátai; a Ket. ezeken kívül egyéb helyeken is tartalmaz rendelkezéseket

Nem lehet betekinteni döntés tervezetébe az eljárás jogerős befejezéséig Ha következtetés vonható le arra , akire vonatkozóan a term. szem.az. adatok és a lakcím zárt kezelését rendelték el betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha…


• 5.20. Az eljárás irataiba való betekintés II. • A törvény erejénél fogva nem megismerhető tárgyak közül kikerül a zárt tanácskozásról szóló jegyzőkönyv, mivel az ezzel kapcsolatos rendelkezés a zárt tanácskozást lehetővé tévő jogszabály tárgya • Ket.-novella: betekintéshez fűződő érdek ügyfél magánérdeke közötti mérlegelés  az ügyfélnek konkrétan meg kell jelölnie azon adatokat, melyek megismerését ki szeretné zárni • Korlátozásról, kizárásról  végzés, ez ellen önálló fellebbezés • Lezárt eljárások irataira is vonatkoznak a szabályok • A döntés megismerésre iránti igény – költségtérítés, 5 munkanap » Nem tehető megismerhetetlenné a közérdekből nyilvános adat!


5.21. Az elsőfokú eljárással kapcsolatos egyéb szabályok HATÁRIDŐ SZÁMíTÁSA • Munkanapok; jogszerzés időpontja a Pp. mintájára IGAZOLÁSI KÉRELEM • Fellebbezési határidő elmulasztására vonatkozó igazolási szabályok – elsőfokú hatóság bírálja el

BIZONYíTÉKOK ISMERTETÉSE AZ ÜGYFÉLLEL • 5 napos határidő helyett 5 munkanap


• 6.1. A döntés fajtái • Az ügy érdemében: határozat

• Minden más kérdésben: végzés

Megszűnt az „udvarias levél” kategóriája. A Ket.novella egyértelművé teszi, hogy udvarias hangnemben írt levélben az ügyfél csak olyan eljárási cselekményekről tájékoztatható, amely nem vált ki joghatást (nem aktus).


• 6.2. A hatóság hallgatása – hallgatás-beleegyezés szabály • 1. Pénzbeli ellátás mérlegelés nélkül jogszabályban meghatározott mértékű emelése

• 2. Jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlása kizárólag az ügyfél erre irányuló kérelmének benyújtásától függ

3. Hallgatás-beleegyezés: Ket. és Belső Piaci Irányelv szabályai


• 6.3. A döntés szerkezete • Rendelkező rész: az ügyfél számára meghatározott jogok és kötelezettségek, az ügyfelek jogainak védelmét szolgáló információk • Indokolás: a döntés ténybeli és jogi megalapozottságának biztosítása A határozat különleges tartalmi eleme a szakhatósági állásfoglalás, szerkezetére – kevés kivétellel – a határozatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


• 6.4. Az egyszerűsített döntés és az egyezséget jóváhagyó határozat • A Ket. alapján akkor hozható, ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. • A döntés nem tartalmazza az indokolást és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.

Egyezség: • Favorizált döntési mód • Jóváhagyása egyszerűsített határozattal • Nem fellebbezhető meg, nem indítható bírósági felülvizsgálat • Visszavonása (speciális jogorvoslat): az ügyfél kérelmére. A határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül a hatóság lefolytatja az eljárást.


• 6.5. A döntés közlése I. • A közlés napjának pontos ismerete garanciális jellegű, ez váltja ki a határozatban foglalt joghatásokat. • A 22 munkanapos ügyintézési határidőn belül a hatóságnak gondoskodnia kell a döntés közléséről is. • A döntés közlésének napja: az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy személyesen átadták. • Hirdetményi közlés: a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon


• 6.6. A döntés közlése II. Határozat: • ügyféllel és azzal, akire nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg • Szakhatósággal • További hatósággal vagy állami szervvel

Végzés: • Ügyféllel és azzal, akire nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg

Közlési módok: postai út, telefax, személyesen átadott irat, kézbesítési meghatalmazott, a hatóság kézbesítője, kézbesítési ügygondnok, hirdetményi út, központi rendszer (elektronikus út), személyesen szóban. Életveszély, súlyos kárral fenyegető helyzet, vagy ha törvény úgy rendeli: bármilyen módon Értesítés a döntés meghozataláról: sms, telefon, e-mail


• 6.7. A döntés közlése III. Hirdetményi közlés: • október 1-től a hirdetményt annak az önkormányzatnak a hirdetőtábláján is ki kell függeszteni, amelyik az ügyfél lakcíme, az ügy tárgyát képező ingatlan vagy tevékenység gyakorlásának vagy a jogellenes magatartás elkövetésének helye szerint illetékes lenne, valamint a hatásterületen lévő önkormányzatén is. • Ket.-novella bővíti a hirdetményi közlés eseteit: ha az ügyfél nem rendelkezik magyarországi lakcímmel és nincs magyarországi képviselője, amennyiben a kapcsolattartás nem elektronikus úton történik, kötelező kézbesítési meghatalmazottat megnevezni. Nyilvános közzététel: • A köz szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot • Hirdetményi közlés szabályai • A rendelkező rész mellett az indokolás vagy annak kivonata is közzétehető


• 6.8. A döntés kijavítása és kiegészítése • Hiányzik a jogorvoslat két alapvető jellegzetessége: nincs vitatott döntés és nem jár el magasabb szintű fórum • Nem számítanak jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eszköznek • A törvény módosítja a kijavítás szabályait: a kijavítás nem a hatóság mérlegelésén múlik


• 7.1. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás I. Közös szabályok: • A Ket. egészét az V. Fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni • Hatósági döntésnek minősülnek • Az adattartalmat és a kiállítás vagy bejegyzés módját az adott jogintézményt rendszeresítő jogszabály határozza meg • Az eljárás megindításáról az ügyfelet nem kell értesíteni

Hatósági bizonyítvány: • a bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hatóság köteles eljárni • Ügyintézési határidő: öt munkanap • Megdönthető vélelem: tartalmát ellenkező bizonyításig mindenki köteles elfogadni • Felhasználás: meghatározott időtartamig vagy egyetlen alkalommal


• 7.2. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás II. A hatósági nyilvántartás • A Ket. teljes egészében szubszidiárius, csak akkor alkalmazható, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet az adott ügyre vonatkozó eltérő szabályt nem tartalmaz • A hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre nem kell alkalmazni a határozat formájára és közlésére vonatkozó rendelkezéseket • A jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő kezdete: az ügyfél tudomásszerzése a bejegyzésről, mulasztásról


• 8. Hatósági ellenőrzés • Ket. hatályából eredő eltérés: az atomenergia alkalmazási körébe tartozó és a veszélyes létesítményekkel kapcsolatos eljárásokban a Ket. rendelkezéseitől eltérés lehetséges • Legjelentősebb: helyszíni ellenőrzés • A szemle szabályainál található közös szabályokat itt is alkalmazni kell • Ha a hatóság nem tapasztal jogsértést az ellenőrzés során hivatalos feljegyzés: alakilag kevésbé kötött forma


• 9.1. A közigazgatási jogorvoslás rendszere Az ügyfél kérelme alapján igénybe vehető jogorvoslati eljárások • Fellebbezési eljárás (98 108.§) • Bírósági felülvizsgálat (109 111.§) • Újrafelvételi eljárás (112.§)

Hivatalból lefolytatandó döntés-felülvizsgálat • A döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás(114.§) • Felügyeleti eljárás (115 -116.§) • Felülvizsgálat az AB határozata alapján (117.§) • Felülvizsgálat ügyészi intézkedés nyomán (118120.§)


• 9.2. A fellebbezés I. • • • •

Rendes jogorvoslat Alapvető jogorvoslati forma Teljes felülbírálat elve Általános fellebbezési jogosultság határozat ellen kivéve:

Főszabályként minden elsőfokú

,

- ha az ügyben azt törvény kizárja 90/2007.(XI.14.) AB DE: kormányrendelet már nem zárhatja ki! - ügyfelek az egyezséget jóváhagyó határozat ellen - hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzés - ha az első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy a kormányhivatal vezetője hozta - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta

Végzés elleni fellebbezés: • Első fokú végzések ellen • Főszabályként csak járulékos formában, kivéve

pl.:

- ideiglenes biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló végzés - eljárást felfüggesztő/megszüntető végzés - a hatóságnak a rá irányadó ügyintézési határidő felróható túllépéséből származó és az ügyfél részére történő illeték- vagy díjvisszafizetésről rendelkező végzés


• 9.3. A fellebbezés II. • A jog gyakorlása nincs meghatározott jogcímhez kötve, a határozatban foglaltak az ügyfél - jogát - jogos érdekét

sértik.

• Fellebbezés benyújtására nyitva álló időtartam: 10 munkanap ( Tv. vagy Korm. rendelet eltérhet)

• Elutasítási okok: 1. a fellebbezési kérelem elkésettsége 2. ha fellebbezésre nem jogosult terjeszti elő 3. önállóan nem fellebbezhető végzés ellen irányul


• 9.4. A fellebbezés benyújtásának jogi hatása • A megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók • A döntés végrehajtására halasztó hatály kivéve: Fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság (Ket.101.§) Önállóan fellebbezhető végzések: • • •

az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezeléséről rendelkező az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya


• 9.5. A fellebbezési eljárás 1.

Fellebbezés elbírálására jogosult hatóság

Az első fokú döntést hozó hatóság és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság nem lehet ugyanazon szerv

A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és annak vezetője az elsőfokú döntést hozó hatóság vezetőjét vagy ügyintézőjét nem utasíthatja

2. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság döntései az elsőfokú döntést - helybenhagyja - megváltoztatja - megsemmisíti - megsemmisíti és új eljárás lefolytatására kötelez

végzésben!


• 9.6. Bírósági felülvizsgálat • Ket + Pp. Szabályai • Jogszabálysértésre hivatkozva • Az ügyfél a közigazgatási döntés közlésétől számított harminc napon belül nyújthatja be a keresetlevelet.(Tv. eltérhet) De: végzés esetében az ügyfél nem keresetlevelet nyújt be, hanem kérelmet! • Önállóan fellebbezhető végzések esetében az ügyfél illetve rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője


• 9.7. Az újrafelvételi eljárás és a méltányossági eljárás Az újrafelvételi kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha: 1. azt az ügyfél a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre, illetve jogi szabályozásban bekövetkezett változására alapozza, 2. abban a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak, 3. az ügyben már bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bíróság az ügyben már határozatot hozott, 4. a jogerőre emelkedéstől számítva hat hónap eltelt, 5. valamely ügyfajtában az újrafelvételt jogszabály kizárja.

•

A másodfokon jogerőssé vált határozatot is felülvizsgálhatja az elsőfokú hatóság újrafelvételi eljárás keretében!

Méltányossági eljárás: a Ket.-novella megszüntette!


• 9.8. A döntés módosítása és visszavonása

A döntés módosítása és visszavonása •

•

•

A Ket.-novella lehetőséget teremt a felügyeleti szerv által el nem bírált jogszabálysértő döntések módosítására/visszavonására Az egy éves határidő következtében korábban ellentmondásos helyzet alakulhatott ki a döntés bírósági felülvizsgálata esetében Ket.-novella: Ha a döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza azt.

9.9. Felügyeleti eljárás 1. •

2. 3. 4. • • • • •

5.

6.


Felügyeleti szerv Alapesetben megegyezik a fellebbezést elbíráló szervvel, DE: Tv. és Korm. rendelet ettől eltérő szervet jelölhet ki! A felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság döntését (határozatot + végzést is) Ha a felügyeleti szerv megállapítja,hogy a döntés jogszabálysértő köteles a döntést megsemmisíteni, megváltoztatni, vagy az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítani. A felügyeleti szerv eljárása a hatóság mulasztása esetén Ket. 20.§ (2) bekezdés 5 munkanapon belül Hallgatás-beleegyezés szabály alkalmazása Ügyfél értesítése: Ket. 33.§ (1) bekezdés, mint kisegítő szabály Önkormányzati hatósági ügy esetében: a regionális államigazgatási hivatal értesíti az ügyfelet a felhívás megtételéről és arról, hogy ha az önkormányzati hatóság továbbra sem jár el, az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat. Szakhatósági eljárás: ha a szakhatóság eljárása az eljáró hatóság szerint jogszabályba ütközik a hatóságoknak egyeztetniük kell Ennek eredménytelensége esetén felügyeleti szervhez fordul Végrehajtás felfüggesztése: 2009. október 1-től a felügyeleti szerv közvetlenül is jogosult felfüggeszteni a végrehajtást


• 9.10. Egyéb hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások 1. •

2. •

A határozat felülvizsgálata az AB határozata alapján Amennyiben a hatóság új eljárásra utasítja az elsőfokú döntést hozó hatóságot az erre, valamint ezzel párhuzamosan az elsőfokú döntés megsemmisítésére vonatkozó döntés: végzésben Ügyészi óvás, ügyészi intézkedés 1972. évi V. törvénnyel (Ütv.) való koherencia megteremtése


• 10.1. Végrehajtás I. • A Ket. eltérő rendelkezése hiányában a Vht. alkalmazandó a Ket. csak az eltéréseket szabályozza • Végrehajtható okirat: a végrehajtható döntés • A Ket.-novella egyértelműen meghatározza a végrehajtható döntések négy csoportját és a végrehajthatóvá válás időpontját /Ket. 127.§ (1) bekezdés/


• 10.2. Végrehajtás II. • A Ket.-novella újraszabályozta a végrehajtás elrendelésének rendjét Korábban:

Új szabályozás:

A végrehajtás elrendelése: Tv. vagy Korm. rendelet eltérő rendelkezése hiányában az első fokon eljáró hatóság

A végrehajtást elrendelő döntés nem iktatható ki, mint a hatósági eljárás egy új szakaszának kezdő eleme, ha azonban a végrehajtás foganatosításáról rendelkező hatóság és a végrehajtást foganatosító szerv egybeesik, akkor már az első végrehajtási cselekmény foganatosításáról szóló végzés tölti be a végrehajtás foganatosításáról rendelkező döntés szerepét Ez ellen fellebbezés

Vh-t elrendelő döntés közlése: a kötelezettel és a Vh-t kérővel A végzés ellen a kötelezett kifogással élhetett (kötelezettségét már teljesítette) halasztó hatály


• 10.3. Végrehajtás III. 1.

Végrehajtást foganatosító szerv: jellemzően az elsőfokú hatóság Felhatalmazás a Kormánynak a végrehajtást foganatosító szerv kijelölésére

• 2.

Önálló bírósági végrehajtóval szerződés: valamennyi hatósági ügy és végrehajtható kötelezettség vonatkozásában! Pénzforgalmi végrehajtás szabályai: korábban a Vht.-től eltérően, ezt az eltérést a Ket.-novella megszüntette A Vh-t elrendelő hatóság átutalási végzéssel lesz jogosult a pénzforgalmi számlán kezelt összeg végrehajtására, a Vh-t foganatosító szerv átutalási megbízással intézkedik a Vh. iránt


• 10.4. Külföldi határozat végrehajtása • Tv. rendelkezése • EU általános hatályú,közvetlenül alkalmazható jogi aktusa alapján • Viszonosság • Ha Tv. vagy a viszonossági gyakorlat nem tér el Ket. szerinti eljárás (Ket. hatályára vonatkozó szabályok figyelembe vétele!) • A Kormány rendeletben jelöli ki a megkereséssel kapcsolatban intézkedésre jogosult szervet/szerveket.


• 10.5. A végrehajtás felfüggesztése, megszüntetése, a végrehajtáshoz való jog elévülése

• Felfüggesztés joghatása: az azt megelőzően foganatosított valamennyi végrehajtási cselekmény megtartja hatályát. • A végrehajtható döntés megsemmisítése esetén hiányzik a végrehajtási eljárás alapja nem felfüggesztésnek, hanem megszüntetésnek van helye.

• A Vh. megszüntetésének új esete: a hatóság a teljesítési határidőt utólag meghosszabbítja jogutódlás miatt

• Végrehajtáshoz való jog elévülése: a Ket.-novella visszatér a Ket. eredeti koncepciójához, és a nyugvásról szóló rendelkezést tartja hatályban a megszakadásról szóló rendelkezéssel szemben. • A végrehajtási cselekmények megszakítják az elévülést, jelzálog bejegyzésének időtartama alatt nyugszik az elévülés!


• 10.6. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban • Fellebbezés a végrehajtást elrendelő szerv döntése ellen: csak a Ket. szerint önállóan fellebbezhető végzések esetében. • A végrehajtást foganatosító szerv döntése, intézkedése és az intézkedés elmulasztása ellen: végrehajtási kifogás Előterjesztési határidő: szubjektív és objektív elbírálása: egyfokú jogorvoslati rendszer • Az ügyintézési határidő mind a fellebbezés, mind a kifogás esetében 10 munkanap (meghosszabbítás. ált. szabályok szerint)


• 11. Az eljárási költség 1. 2.

Az eljárási költség fogalmának pontosítása (pl: hatósági tanú költségtérítése, szakértő költségtérítése,jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege) Az egyéb eljárási költség viselése

•

Az ügyfélnek az egyéb eljárási költség előlegének összegét letétbe kell helyeznie a hatóságnál

3.

Több ügyfél részvétele az eljárásban:a hatóság köteles a költségek megosztásáról rendelkezni. Döntés az eljárási költség viseléséről

4. •

•

•

A hatóságnak valamennyi eljárási költséget összegszerűen meg kell határoznia és döntenie lell a költség viseléséről a határozatba foglalható vagy külön végzésben is rendelkezhet a hatóság

A szakvélemény beérkezését/ a szakértő meghallgatását követő tíz munkanapon belül dönt a hatóság


• 12. Kérdések megválaszolása

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A Ket

Recommend Documents