128
Kivonat az 1883. évi XX III. t.-c.-ből.
A val1Jszati adó alu l kiv �telllek: 1 . i.I kii-lhatalmak köveki és kOll zu l ai vaiamint a kö\'e r �'.!g"ek és küllZUW.lu so k sze lr.étyzetén ck tagj"i, h a nem bel földiek ;
A fegy ver- és vadászati adóról. l.
(2. §.)
.
K.i fizet legyveradól?
2. a vad,ísz:leriiletck Ull ai do lloo;:ainak vaj(y bérlóinek sz ol g.ílat.íban
ál!ó \ adászcscJédc� ; 1 a va da k gondozására �S v;ld:ísztcriiletok őrzésére alkal mazott cselédek; 4. a mező-o szőlő_ -és er dőgazd,lsf,g llá l alk al maz o t t csó !-\tök, f),i.sztor()k. erdőkcr iiJők ;
fegyverauót fizet mindenki a bin okában ·levŐ v adá szatra haszn"áYható Jőfegyverek után ; úgyszintén azon fegy verek mün. melyek családtagjoai, vndászcseléd1ei. a vada k gondozásá ra és er d 6terü lc tek órzéwrc alkalmazott cselédjei. valami nt mező-, szőlő- vagy erd őgazda sag;ban alkaLmazott csös zök, pásztorok és cr dóker ü ! ők birtok
2. (4. §.) A
vaT/llak kivéve?
.
.'i. a ha ró sá g-i Jag icleske tett erdőtisztek erdőőrök és a kir. erdűfeliigyelűség szclll-é lyzctc. ,
fegyveradó és a vadászati adó alól kik
A fcg-yvcradó és
5. (6. �. ) A
\'a{/úszati adfÍTlU'llfessl';.: et nem fizető e�yéllek m ivel igazulják?
vad ászat i adó fizetése alól az uralkodó csajáll tagjai ki vanna'k \"éve.
3. (5. §.) nek ki?
A
fcgyvcradú alól kivétclnek : I . közinfézctekben, nyi l vános gytijtem Jnyekbcn, k özha tó sáj(okmíl őrzött fegyverek ;
2. -.;ml,�k v�gy családi ereklyeként tart ott icgy verek ; J. m�gán.os{)k oly fegyvcrg:riiiteményei, rr.clyekben már haszn�lIalon kivi il levő. r é gi .szerkezetű fegy verek tartatnaK; 4. a kizá rÓlag céllövészelre használt icgyv crek ; �. II c:s elld ő rök, �Z ülla mi rendőröknek, [örv
ény'hi.l tósági_� vMosi-, á l land óan alkalmazott község i relldőröknek, fegyörök11 (,!k, pén z'ü győrü knck. a d Ohállybcváltó lüv
8. a közös ha dsere g és honvédség tisz tjeinek és legénv s6,g:ének vadászatra nem h asznált feg yverei; 9. a pus'k
szü nt fcg}..'vcrek.
4.
(6.
*.)
oknáJ
eladásra
A \'(u/(íszati adó alól kik \'é/etnek ki?
{J
vadászati adót
'
.
A vn d::íszati adómCllIc sségcr ; " kW ha t.a ll11 ak követei és' ko nw Jai . val nmint ezek szcmélyzetének tagjai -a vadils7.ati in g� 'en k g.'c ve J; a
il
A h;gy\'eradá alól mely feRyverek véter
.
vadilszteriiletek tulajd onosainak vagy hér/ő i nek swlgéllai:1han ál ló vad
�
6. (S. �. )
Mekkora a fegyverarJó egy évi összege?
A fegyveradó egy év i összege ; 1 . 2· korona minden darab egycsÖvU Pusk a ut án ' 2. 4 korona m ind en ' da ra b k61csövii p usk a utál!.
7; (9 . .. 1 O.
�.)
A vaddszati adó egy évi összege mek kora s mekkora akko r, ha a vadászatnt csak 30 napra . akar/a k gyakorolni?
?
� vadászati adó cgy évi összege 24
korona. Az oknak ki v adn s7.atot 30 lIapo k t Illeg nell! ha/adó id őb en nk ar.i<ík gVa kü \'f,!:H\ ''rlill.c ;,
dfltllll: llnkö lyH
.
.
,
1 30
131
rolni, meg van engedve, hogy vadászati jegyet válthassanak
12
koronáért 30 napra szóló
8. ( l \ . §.) A fegyver-, va/.amint a vo
10. (40. §.) A csendór felszólilásiÍra tartozik-e a va dászó vaddszati jegyét elóTtUltatni? A csendőr felszólítására a vadászó a vadászaH jegyét elő· . mutatni köteles. aki pedig azt bá!1l11ely okból elő nem mutatja, tartozik a vadászahal aW.nnal lel hagyni és ha ismeretlen, a ielszó�it6 kivátlatára nevét rés ,Ia'kását megmondani, sót a célból. hogy ezek tlizonyHására szorlHlató legyen, alkalmas zálogot adni, illetve .a csendőr! a leg,közelebbi köz�g elóliáróságáltoz követni is köteles, thogy kiléte ottan Ikideríttessék.
1 1 . (42. §.) Ki kövel el jövedéki kihágdst? Jövedéki kihágást !követ el az: L aki vadászati }eggyel bir, azt azonban a csendőr ,fel· szólftüsára elő .nem mutatja j 2. aki a csendőT feLszólHásüra a vadászattal azonnal fel nem ,hagy, annak sem nevét, sem lakását meg nem mondja, Z<Í,logot nem ád, ől a legközelebbi község előljárósagához kö vetni nem akarja vagy a felszóHtónak 'hamis nevet vagy lakást mond be; 3. a-ki sajitt nevére szóló vadászati jegyet használat v�geh másnak átadja;
aki a �'kii1. hogy vadás7..ati iCl{gycl bírna. vagy más Ilak nevére szóló vaRy -érvényességére oé'l..ve lejárt vadászati jegy hasznalata mellett vadászik j 5. aki megharnisUott vadászati jegy mellett vádász:ik; 6. aki adóköteles fegyverét az adó elói elvonja. eltitkolia, vagy az adórnen.tesnek nyih'ánitoit lóiegyvercket vadászatra használja. 4.
12. (49. §.) A iövedéki kifldgdsb61 befolyt pénzösszeg hogyan osztct(ik fel? A
befizetett bfr.�·ágna'k egyhantnada a jelentés tevőt, egy harmada az aU,amkincstárt és egyharmada azon községet illeti meg, melynek határában a feJszólftás történt, illetőle\{ a Tegy vertitkolás miatt elmarasztalt fél áll,tndóan lakik
Kivonat az 1888. évi XIX. t.-c.-ből. A halászatról. 1 . (8. §.) Aki halászni akar, az mU köteles váltani? Aki halászni akar, az halásziegyet váltani és azt halá szás közben magaval vinni köteles, A halásziegyet a .közigaz. gatási hatóság állítja ki, s azon világosan kiirandó annak nevt::, állása vagy foglalkozása és lakóileJye, akinek javára kiállit tatik.
2. (8. §.) A halásziegy bélyegilletéke mennyi és a ha lászjegyek meddig érvényesek? A halásziegyek bélyegilletéke szel116.1yenkint 4 korona� a halászatra iogOsította'knak scgédszcmélyzcte és murikásai részére pedig személyenkint I koro na. A halásziegyek érvényének tartama egy év (május l-tól köv,etkezö év április 30-ig) és azoknak alakját és szövegét a földmíveléS'Ügyi minisz.ter rendeleti úton áll.apftja meg.
3. (9. S.) Kik köfelesek és kik jogosultak a ha/dóz jegyek ellen6rzésére?
..
•
•
1 33
132
Oly rákooc m el yck a sLelll Wl II k icgyenesitett fark v6géig lnérvc nyol� �entiméIErn�1 k:scbhek. a \ izbc vissz
, �nd� cs relldő rők törvcnyhalóság: közbi zt o n Az állami ; ..
,:
4. ( 1 0. §.) A kőzbizfollslÍgi közegek (cSt'mJljriik) fel szólitdslÍra a halászú halászjegyét elümufatni köteles-e? ha A k öZ'biz to nság i közegek (:sendörök) JdszóHtú:'>ára a l ászó a halászicgyét" clömutaini köteles ;.. aki Jledig czt bÚ rULel y okból elő nem mutatja, I arlozik II hal,lszattal azonna! felhagyni és ·ha i�mcrct!en, II fclszúlító kívánatára akár nevét és !akásüt m egmoudani , s 'lcélból, hogy ezeknek biwn:yítására s:wrítható legyen, II f.e! <.;wl !tót ct Icgközelchhi közsóg clőlj6rósngához. követni. hogy kiléte ott kiderít kssék.
8 . (23. §.) Miféle módOIl, milyen eszközökkel bell li/os (I IwlásZllt?
Tilos : 1 . a halikmszedés a }mlászatr�! jogosított engedél ye nélkül; 2. minden olr h,tlio�ó esz kqz. pl. Idiók, kos�ra.k, varsák,
továbbú minden_ oly k0szü ]"':-k
használata, amelyek· nyíláISa (szemei) nedves {tl l a p o !b:;n m6rvc Ilégy ccnrimctcrné l szü.
kcbhek:
3 . mi nd e11 állandó haliogó.,k�...zillék l)! . :
,
5. (13. §.) ldrt vizekben Itató,' nwlyek a zlÍrt vizek?
a halászat
mikep gyakurol
Zúrt vizekbell a halászat a halászatra jogosult .Wa l kor l á tl anu l gyak orol·ha t ó. Zári vizeknek tekin ten dők : 1. .1 IHcsterscges halastavak. akár ülfanak halas víhzet öss7Á,'kőltctésben, akár nom ; 2. mimlazon egyetlen vagy több hirtokos osz l : ntan IulaJ dona között fekvő vii.ek. m clyek más hal at tarló vizekkel lIiIl esen dk Oly öSsieköttcÍ'ésbcIl, -h o gy a halak az egyikhöl a má sikba át me het nek .
6. (16., 1 7. §§.) Mily területek nyilvánithatók kíméleli ferekké és mivel jelöltetnek azok? Állandóan \'1z alatt ,Iévö oly terlil etek, a1l1elyek II halak Ivására, s a 'halivadék fejlődés:6n: alkalmasak, kímél et i ter,ekkc nyHvánllhat6k. A k'méleti lerek h u tárai táhlákkai l elölenu{ik me�, <.uuelyrt! egy hal van festve és reÍl van írva: Kiméleti tér.
7. (ZL §.) Rdkot mily időben tilos fogni, ha a rákok az előirt méretnél kisebbek? Rákot április 1 �löl május IS-ig tilos fogni.
s
mi (l
teeIldi),
és idő-
•
kosár,
rekesz,
zárh,Uó alkalmaziisa, ,l'nely közönség'es vfzál!<í.s ; n ellctt, a parttól derékszögben mé rve, a viz.folyás fclóllél többet elzár; 4. több üllandó kész'ülék, háló (eresztüháló) használata, ha egymástól l egal ább 50 méter ttl volsü gr a nincsen ek ; , 5. a h al a k a t elk,lbító. megmérgező és robbanó-szcrek (ma szl a�. olt ....!!an�mész. llléregiii, dina,mi t , stbi) h.aszn�lata; 6. az Gjjeli h al ásza t nnpnyugtától napkeltéi�; 7. gáfa k fól. zsilipekt61. hal!epcsöktöl �S egyéb vi zi amiépit mén yekfől harmin'C n�ternyire föl fe l é vagy [efe� - 'hQrog kiv é felével - h a lászn i ; 8. vizekel, a belJ!'Jojik levő IlaJ..'lk kifogása céljából, s7:aka� szonk i nt (dug,,) vagy cgészbcn Ieesapolni, vagy úgynevezett
hányakban feliogni.
Tiszfogatüs céljából tört-énö vlzfolyások lecsa p olás ának idejéről az érdekelt ha lásza t i jogOsította k nyol c n.appal elóbb
,.trtcsítendök.
.
-
9. (26. �.) A halriszalra jogosítottak, ha vaddszafi jo[!.ositwínllj'al nem IJimak is, milyen dllatokat pusztíthat nak el? A halásí'.
a vidr;mycstet, valamint
a
,
cl csom törö sast, a hal ászó sast, a Jégmadárt,
gém eket. rucákar .és lúdféJéket; a vaJászati terület
tulah.lonosünak, eserte� b6rtöi':lla azonhan az ily módon befo �otl \'3g,\ cleHe tt vad iránt va l ó tulaidol1joga fcnntarta trk.
•
134 10.
(26. §.)
I(iméleli lereken mi tiltatik?
Kif�lc[i tereken a
nakozás, fürdés, kavics- és iszapszedés. általában minden, a halak ivás.H és fejlödését hátráltató müvelel, tiltat ik. Tilos ugyallott marhák at. kacsáokat, ludak..t, s egyéb álla tokat vízbe ereszteni. I J.
(28. §.) Aki
a tilalmi idő bedllta eMtI fogott vagy
zárt vizekb61 származó halakat vagy nikot a malmi mlllt szdllit vagy eladl mit tartozik igazolni?
id6
Aki a tilalmi idő beállta előtt fogott, vagy z:ir! viz,ekből
származó clad, az
halakat vagy rákot a t i lalmi idő alatt tartozik száJiIllaz.asulk'at, s a befogalási
szállit vagy iOót mi nd en
egyes esetben a ik(,izség elQljMóságától k iál'lit(}tt bizollyít,vány nyal ig.azolni.
12. (62., 64., 65., 66. §§.) 1(;
kövel
el
i.
135
aki
hamisított hal{lszjegy h�sznál�tla mellett hahisz ;
8. aki a halászatra jogosíto!tnak
engedélye
nélkoül. de nem nyereségJVág}fból halász vagy ráG<á'Sz (sért. ,fél indit v. üld.) ; 9. aki a közbiztonsági közegek (csendórök) ,ieJszólítá sára a halászattal azonnal fel nem hagy, azoknak sem nevét, sem lakását meg nem mondi'a, zálogot nem ad. vagy ZI felszólítót
másIJak adja át;
12.
aki halászjegy nélkül h a lász . vaR'Y aki hal ászj eggyel bir, de ,azt a fel szólflásüra elő nem mutatja .
haldszati
kihdgásl?
Halászati kihaJ:ast kővet cl:
Kivonat az 1 890. évi f. t.-c.-böl.
l. aki kábító, mérgező és robbanó szerekkel halász; 2. ak i a halászat gyakorlására jogosítvu nincs. ha a hala szatot éjjel, tilalmi időben, kijelöl t .kíméleti helyen vagy tillott
eszközzel üzi; vagy pedig, ha a halászatot álcázva vagy magát felismerheteUenné lőve űzi vagy a tetten erőt veszélyesen fenye
geti, ellene fegyvert fog vagy erőszakot Ihas7A1ál. amennyiben
a veszél yes fenyegetés. fegyverfogás vagy erőszak súlyosabb
büntetés al,1 esó cselekményt nem képez;
3. aki tenyésztés céljából csakis írásbeli hatósági enge dély mellett kifoghaló halakat és rák okat ily engedély nél,kül kifog;
4. aki
a halászatra jogosíto tt engedélye nélkül nyereség vágyból halász. 'vagy rá'kász (sért. ,fél indítv. ü'ld.) ; 5. azon tulajdonos, ki a haszonbérbe adott halászreriilctcn a h aszonbé rlő! vagy azt, ,ki an n ak engedélyével Ozi a hal
vagy rákászatot, megtámadia vagy a halászat vagy cl rákászat ülJésé!ben megakadályozza ,(Sért. fél indítv. úld.) ;
6. aki a halászterületet vagy kíméleti tér határainak meg ielölcsére szánt t{l'blákat károsítási szánd6kból Il1cgseml11 isftir 'elviszi, más hely re átteszi, megrongál ja vagy bemocSkolja (sért_ fél inditv. ,i iid.) ;
Közutak és vámokról.
I . (107. §.)
A közulakoll való haj/ásnak és kitérés
szabálYOzására, II forgalom biztonsága minó szabályok vannak megdllapífva?
nek
érdekében,
A 'követkE'ző szabályok va n n ak megál1apft va : l. minden járm ű vel balra keB 'haH3.11i, szem ben j övő jár. míínek balra k ell okitérni, az e löt te haladón ak pe dig jobbról ken eléje ker üni ;
2. hidako n más j,lrllliíl1ek eléje hajtani til os ; 3. i.ldva ri, 'kato nai, IP'ósta <és tű zol tó. vala mint mentő-júr. rniiveknck :min den más, akár szembe jövő, ,akár azo kkal egy irányba'n hala dó jármű fe ltét/ cn ill kitérni tartozi k; 4. oly utakon, melyeken akár az útpálya keskenysége, akár más okból csak egy járt nyom léteúk, az l. pont alatti elvek megta rtásáva l ,üres jár rmi a személyszáltf tónak vagy lerhellnck , szeré rt lyszállftó a súlyosan tedwltnek, egyenlő jár mű vek közü] a Iej tőröl lefelt jöv ő a felmenönek egészen végre ·
,
136 cgyen!ó ntinőségHek és sík pá!yím egym<Ísnak félnyolllszéles· ségre kitérni tartoznak.
2. ( l Oh. §.) ffúrom meterm?( nagyobb nyildsu. hida kon szabad-e sebesen Iwj/ani? Három mét�'illél nagyobb nyilásll hidaknál - ki\'�véll :\ l:olrhajuísos hidaJGl.1 - továbbá javítús alaIt H , iu minden hidon. II sebesha ús feltétlenül tilos.
H
137
6.
( l l O. �.) Az útpdlydn eltört, leroskadt vagy fel. dőlt jarmlivek meddig hagyhatók lIZ úttesten? Az útpályán ehört. !erosk
(l l l .
.
J. ( 1 Ott *.) ja\'itds vagy epités alatt (íflri hidakruil mi tilt/wtó meXI
A jdrművet vezető kocsisnak mi tilos és szabad-e több jlirmt1vet egymds után akasztani?
Javítás vagy á.tépltés alatt álló hidakllál sziiks�g CSCWtl megtiltható az is. hogy a hidra egy i
A jármű ve l vezdö kÜ'C�sna-k :J ha.i!üs :tlat t a l uón i, (! i
r
4. ( 1 09. §.)
Szabado/1 /tajtott állatcsoportokkal \'(/l�
taldlkozáslllÍl nlillden
jtirrnűve( milyen ütembeTl kell haltam!
Sz.ab.tdon h:tjtott úUatcsoportokka-l (nyájak, csordákk,tl, ialkákkal, stb.) való lalálkozásnál minden jármÍlvel lépé.sbcn kclJ hajtani mindaddig, míg :lZ állatcsoport mellett elhalad• • tn� nak tul,ljdonosa 6s hajcsárjai .pedig kötelesek akár szcmbt! jövő, uktlr húurk mögül előre �1ajtó jármfi\'oknek megallás nél� kiili c1haladhatására. :1Z títpályán elégséges utat 11:',' ilni és ennek g:'orors c_szközl�sére az
5. (l IO. §.) Ores vagy terhelt járműveket az útplilylÍTl
hagyni szabiul-e?
üres vagy terhelt jármíiveket az útpáJyán lltlgyni. vagy vonó
7.
8.
�.)
( l l Z . §.)
Minden jórnulnek éjjel és sötét idiJben mivel kelt ellálVll lennie? Minden járnllinck éjjel és sörét idöbcn icJtűnő hely en vagy lámpával világftva kell lennie. vagy 3. vonó�állatok legalább egyikc csengóvcl látandó el.
S.)
A jrírllliivekhez Juítul hány álhllot szabad kő/m és azokra a rakomány mily SZéleSSégben rakh ató?
9. (1 1 3.
A jármíivckhez htltulról kettöllél több úllatat. vagy a vonó ál lato k mellé szin tén két állatnál többel kötlll! tilos -, sőt (egy sorha ,fogott) hil nn as iogaillál .csak egy kUuhetö. A járl1lüvekrc a rako mÍln y harom métert rr.ej,(haladó sz6� ]-ességben 'nem rakha tó. 1 0 . (1 L l . §,) Ha oly tárgyak szálli/dsa furdul elti, melyek három métemél sztJlesebbek, s kisebh részekre el nem oszthatók, hogy szállUand6k ezek? Ha oly tárgyak szállítása fordul elő, mclyek háro m mé lernyi szélességet meg nem haladó részekre el nem oszthatók, a fuvar tul.aidonosa gondoskodni tartozik arról, hogy a szé!e sebb rakomány által a ·közlekedés szükSég felet t ne .korJátoz_ tassék, (... többi közt, -hogy scg-6lyrc keUö S7,<Í mll munkás rendcl-
138
139
a \(litérés lchetóSlége biztosiltas!->�k) továbbá hogy az úton levő mli1árgyak sérülést ne szenvedjenek.
kcztsérc
álUon ,
s
,
Az út mellett levő épUleie� úlfc/611 olda· ldn vagy (lion haladó jdrmüveke71 mily targyakiat nem sza bad felaggatni vagy talMró Il€lkiil szállítani és mit tilos az út árkába dobni? ll.
(1 22. §.)
Út melle tt fekvü épületeknek úrielőli o ldal án vagy az út mellett !közvetlenül .evő helyeKen vagy az (!ton haladó jármíí
veken my tár gyakat, rTttelyeklü[ az igavonó és más állatok mcg rémülhetnének , továbbá lIycr� tt(I.9t� áll atbör ök et , stb. t3lKaró
szállitan i nem sza'bad. állati l11111á'kat vagy egyéh
nélkül felaggatni va gy
Az
ú tárokba
undort vagy ij e
delmet Qkozú tárgY;:lkat dobni nem szabad. az'ok,nak eltávolfta
sáró i pedig a
község előljárói
gond oskodni tartoZl1ak
Az uttestnek és összes tartozékailwk,. sib. megrongá1císa mily cselekményt képez?
12. (125. §.)
Az üttestnek és ÖS5z,cS tattozékainak. az Ílttöl tésnek
és bc
vügüsoknak, általában min
v'tl·gy azok icnnta,rtására meg4(ivántató bármely lúrcsíÍllnényck úgy szá ndéko s, mint vúfkes mulasztásból vagy gondatlanság-· ból szárma zott megrongálása kihágást kérl'ez.
13. (126. �.)
{lifeg
Az !Ítiest tartozékaiT/ak haszT/álatdt ille·
mi tilos? Tilos az útpadkákuak és árkoknak kÖt kavics, iöld va g�
'"
Kivonat az 1894. évi XII. t.-c.-böl. Mezögazdaságról és O1ezörendOrségröl.
l. ( 1 7. §.) Kellderl
,
és Icnl 1101 szabad dztlÚni?
Kendert és Jent altatni esak a hatóság által e célra kije löl t helyeken és mcgá�lapitott módozatok melIl!tt szabJ.d. Egyáltalán nem cngedllelÖ meg al áztatás : I . a községek bcltc ri.Hetén, vagy közvetlen k özelében levő vizekben ; 2. azon vize\(
ben. melyek rendesen iv.asra va gy állalUk itatására használtat nak ; 3. azon vi�c.kben, melyekben rendszeres halászat vagy
haltenyésztés űzetik 2. (18. §.)
Mikiipen szabad legelleiT/i?
Legeltetni csak keHű fenigyelet mellett szabad. Bekerített helyeken ar. állatok f.elvígyázó nélkül is legeHlelnek.
3. (50. §.) Mint/eT/ biriokos mire köleles a fák riigyei·
nek fakaddsa eWt?
Mindell birtokos köteles a i3k rügyciuek f akadása elött legkésőbben azonban március ,hó végéi g, a belsős.ég kben, ma
,iorokhafl. szől őkben , gyümőlesösökbcll .és �S bokrait a k árték on y herny6kt6!, �!etö!eg Icpketojásoktól megtitlzlftani .s az kel és he rnyótoii é sokat elégetni.
�
�
ke rtekben lévő fáit tJerlly6f.észk-ektöl és összegyűjtött hernyóMszke
mCts anyagok nyer�se sZCll1lPOf1tjáb61 kivájása-. az {.tárkok betb mése, azok viz.folyástínák clgátfása, szemét, kő, förd, I r.í gya vagy más anyagO"knak azoll:l1a Iráttyása, más mede rbe lotyó Ila1akok, fonások, t'ízvezetékeknék. trttgya!.é, pÖi.:egödőr-tszap
A késöbb mutatkc:lt-6 ká rtékony hernyók, valamint a csere bogarak tömeges megjelenésük ulkalmáva l is, me�'elcl.ö módon pusztítandók.
szen nyvizek n ek belevezetése, hidakrtak, csatornáknak, csö 'Vczetéketnck bfl'tönttsc. azok levezető árkai·nat c!gül lás a. boiiltetése, az árok ví7..énck e lfol yása: el1>en ,,,1é�tg<Íta:k v.�gy sövé
4. (5 1 . �.) Mínden birtokos núkor köleles a szerbtövis! és arankdt kIIrtani és mit tud II lóhere. és lueernamagwlk
és
nyek emelése, az útnak vazy bármely ahhoz ta r tozó rész.nek
mn�{<ínhasználatra eliogfalúsa
és
átalakítüsa.
forgalombal/Ozatalúr6l?
Minden bírtok
sek, termeszt-és
céljúból
forgalomba
kozt1i tilos.
140 II
5. (52. §.) Az lltak mentén, valamint az úttesfeken
szerbtövis!. továbbá egyéb gyomot és gazt ki tartozik kiirtani?
Az ut
men tén,
gyomot 65 gazt az
valamilIt az ü!testeken a szerotövist, úliennlartó �artozik kiírtani; a g}'iimö1c:Yr{�ka!
pedig a kártékony hernyóktól meglisztHani a gyü"l1ölc�.ja�bjr� fokos köteles. Aki a ká rték ony állatokat és növényoket i rt an i elmu lasztja, 'helyette az i r tás ! - .1 mul asztó költs6gére - a köZSCgl előli<1 r6sá g kö t el es végez te ini .
6. (57. �.) A hasznus madarakat pusztítani, valamint
azok (tJjcísait elszedni és !orf!.alomba /lozni szabad-e?
fr.. ha.sznus madarak ])\ISztí!,1sa tilos . .'\1.0..">: fészkein ck
va l am int h o z ;'isa hatósági engedély nélkül szint'éll rt l a k6házak on levő madürfészkekrc nem
toj ásot i ua k Cls7...e dése, saina'k
iorgalmnba
tilos, Ezen tilalom
és a hasznos madarak és tojá
terjed ki. 7. (59, �,) K..irepiilt méhrajf a tulajdonos más telkén keresheti és elfoglllltja�e s Ira 2 nap Tlem kereste. kinek II fUlajdoll(/w; válik a méhraj?
tulajdonos, ha öl keresésI n};om'ban e szközl i. müsnak lelk':n, sziikS'ég esetén a községi e[öljár6s:' lg kÖzOc.iöitc m el le t t is, keresheti és elfnghatia, tartozik azonban a netán o kozo t t károkat m egté ríteni. j-la f.I m ')h raj tulajdonosa rajM két nap al'llt ncm kereste :$ eJ ncm iogj a a raj
.
141
•
9. (93. S.) Ki kövC!! el meztirendöri kihdgdst gllzdasági fermények elloplÍsa, magán határ· és tilalmi jelek. gazda sagi termények, fák, ,·semefék, sIbi me/!,TOIl/!,lÍlcísa által? Ezen ki:hágásl elköveti az:
1. aki gazdasügi teflllényekct gviin:ö!tsös .kertből. szőlő.
ből, iaiskolábó[ vagy a mezőről [0/1, vagy
levő
aki másnak lábán
"gabonáiflt, takarmány,ít vagy
suladal1U1 leszedi. levúgja vagy
ián levü gyümölcsét jog-c. ellop.ja, am ennyi ben a dolog
Il
meg
nCm
,
\ <
nál nem nagyobb.
E7...en esetek ben az cJjár�ís -csak a károsult fél i ndít vá nyára
indítandó meg. A 3.
tereken vagy közutak on levő el.
ha a k ihágás köz csem et éken követtetett
pont esetében az eUánís.
hivatalból indítandó
fákon
é,
meg.
' (94. S.) Ki követ el hivatalból üldözendő és súlyo sabban büntetefl(/ü mezörendöri kihágást? l U.
Hivata[ból iildiizendö és sl.l yos abba ll büntetenclö mező.
rendőri kthágást követ el a z ;
L
milyen
aki a g,azdasági célra szolgáló megfigyelő eSZIközöket, h a tósági jeleket vagy mérnöki jelvényeket .iog'Üsu[allanu! ron. gúl, .megsemmisít, ellvisz vagy m{ls helyre ,í.ttesz, amennytbell az ok()zott kár 60 koromí t meg nem !h al ad ; 2. aki 'jogos zálogolás! IIlcg1liusíbni törekszik, amennyiben
A fel esk etett mezőőr swlgál'ata g-Y
cselekménye hatóság elleni eröszak -biíntettét vagy jngtalan el
H.
(8 1 , §,) A felesketett mezőőr szolgálata ff.yakorld·
sában minek tekintendő, milyen ' jogokat élve� és fegyverrel van elldtva?
örnek tC'kinteük
s il törv ényen a,lapuló mindazon jogukat élvezi. lIl c!y ek a közbiztonsági közegeket megilletik. A mel.őőrök reH desen iorgópisztollya! valln ak eUátva. me l yet szolgnllt lb:111 mindii{ maguk'kal vinni kötelesek.
sajátítás v ct ségét n em 'kéoezi ;
3. aki
mezei közös dD!ö-lIiat
jogosu.latlanul
me gs z ükít .
másfelé irányít, elszán! vagy megrong
4. aki apaállotot, tenyész-igazolvány rnegszerzésc nélk>il1
•
142
143
•
LU:'Í.sokn�k tcuy�z1éSi c.elokra áteng ed.
vag-y aki
ily fil Iatot
m.ásltel11 ii ál1ato.lds:a1 együtt közös legelőre 11<.1H; .:;. aki a vetés io rg óra és a 1egeHet ésre nezve megállapított rcndclkezésekcl nem tartj�l meg;
6. aki
II nem arallk.lmentes
t er melés 1..,'·él,iÍlból forg alomba hoz;
7. akí
luccrn a- vagy
lóhere-magOl
ri
kendert vagy lent nem a halós{lg által kijelölt . heh'cn és me gá llapitott módozatok mellett áztat.
I I . (95.
�.)
Ki követ el f!ivatalból iJdiium/(l i és eny· héhbell bünleJelldlj mezőrendjjri kihdgasJ?
Hivatalból ü l
őri kih{lgást követ el al.:
aki á llatoka t fe!,ül.{yelet .nélkül leg\;':1tet; 2. ciki �Ö;l,ŐS vagy közsé �i legelőkön és oly h a tá rokon , il hol a nyomúsos gazdttlkodás van cHogadva. eJl[edély nélkiil külön csordákhan, csiirhtkben va�y mÓll esekben leg.eltel;
1.
3. aki közutakou . közterekcl1 vag}' utcákon levő szt!der fákról sel y em lelJyészléii célra a Jombszcdcsl j ogt alanul mc� akadiilyozza. v
4. aki a «
5.
aki a homoko, agyag-o kó-, mész- és egyoéb gödröket
v.ólgy kutakat be'kcríl.eui
a
ha(óság
utaslt.ása
ell.enére elmu
lasztj a ;
6. aki para Tl(.;soló s viikség Ilél'k ül a rúbizott Jll-atokat kellö ieH ig yelet 'ilé�kül hagyja:
7. aki a haszIlos madarakat P'llsz1ítja, azoknak fészkelt , tojásait é-s fiait ellizetli vagy a zokat hatósági engootél�1 ll-Zl'kiil forgalomba ftlozzá;
8. aki a rothaclásos mélJ törzseit. a baj fclisrncr6ie után.
azonn al meg nem sem-nüsft1; 9. aki a sai,H terül etén bármi nemtí döglött állatai tudví\
d,isaUanul hagy vagy bármely tertiletoo elás-ott dögi'Ött tíllatot io�osulat1anul 1
1 2. (94., 95. . ) /ú wvel .el a itárosult nyám tJldijzendö mezQr(!fldóri kiháglÍst?
féJ indífl'u,
A k,.rdSuH fel inditványá ra iilc.\üzcndö mezörenqőri krha
g:ís t kővet el az: 1. aki jogosulatlanul zálogol ; 2. aki. bár tulajdonát képező. szabadban l-évö kórór, trá gyát. tarlót, a vart, n,id
a-bból másnak kára s11Írma:that és azt feJns:yelet rtélkiil hagyja tagy aki másnak hasonló tlll;tjdonán gondiHfartságb61 tüzet idéz elő:
J. á'ki másnak tCJ'liiletéll jogosulatlanul l-egeltct-; 4. aki m
mar hát ·hajt ;
azo
n
3. akli idegen sz{mtóföldró-l, rétről, legelórŐ'l. kertbő!, gy'Ü
möfcsösből vag y szőlőbiíl j,i ivet, trúgy ú zó vagy iiitőanyagot jo g osulatlanul szed;
6.
...ki
s"úm6földön 11iltrahagyutt rnczögazdasJgi eszkö
7.
aki
idegen teriileire jogosu l atl anul megy, vagy jogta
zöket jogoslllarmJl haszIlál ; lallul [tum át j ár , onnan fc!h1vúsra ej nen'! távoúk: vagy aki
til almi jelzéssel ellátott idegen ter ü letre jogüSulattatmt meg;\'. va'gy jogta l a n ul azon <'Hj á r, arnennyiocn cselekménye más va gyominak
m egr
ongálás.l véts�gét nem kétJe'li;
8. aki másnak mivel és alá adúlt földjére állatokat gon d"tlanságb61 bemenni en�ed. V,lgy betiltott mezei útat haszná! ; 9. aki jogosu�at1arl1ll tarlóz vagy böngésí'. ; 10. aki másnak földjére jogosul n ll atlul trágyát, c�ontol.
döglött állatot, kövel. cse repet és szemetet visz, inelö1eg dás: ava gy ha másnak iöldjéll gödröt ás, V{t.",ZlHlt fehérít. ruhát szMít
va g y kendert, len t ázta t:
1 1.
aki az utak vagy bekerített iöldek cIzárjsára szol g-{dó kerít-éseket, scrrofTIl>ókat, kapttkat és más j-Ia�onló készü lékeket jOg'Osu�atrarrul kinyit.
•
145
144
Mily dmkkal nem szabad luízalni, még lia azok az osztrdk-nwgyar mrmarchia teratetéröl származnak is?
7.
Kivonat a Házalási Szabályzat-ból. l.
A következőkk e l :
I/dzullisi engedély kinek adható?
1 . szesz. fűszeriÍr(tk és Icpnrolt olajok; 2. italul szolg:{l!ó mindeu iolyadék : J. <:ukor. c ttk onm ivck és �rllk, csokoládé, mézeskalács.
H:ízalási engedély csak olyan egyennek adhafó. "ki élel korán.tk .�OMik év61 m ár betöltötte, nyereségvágyból
sZ1Írmazó
Illincselekményéri büntetve nem voll és um.lnrító vagv rag;í lyes
mindenncmti csemege;
betegséghen nem szenved.
2.
4. kenöcsÖ'k, tap
A
Iiázaldsi engedély kire érvén,ves és mlÍTly mdsTlak dtefl[!edhetü-e?
(J
szére "uló gyógyszer;
hlizl1fdsi ok
fi. minden méreg; 6. higany-, dúrdúllY- és ólom-készitmények; 7. minden durrauó é" robbaJ1ó anyag; H. drágakövek. arauy és ez,jistj úgy új, mint résd, felllol gowtt, vert vagy veretlen ál lapotban. ércekben vagy kiül vasztva ; bürmine1t1ií Jémbíil v
A házald s i L'ngedély csak azon személyre nézve érvéllyes. kinek CL Ilcvére ki lett allitva: a házalási okmány- másnak sem at nem eJ1gedhető, sem más SZDm élyre k i nem terjeszthetei.
.3 . A házaló kereskedés - az engedély mellett is csak mikor gyakorolható?
_
•
9. egyházi -ékszerek és díszítmények; lU. katonai egyenruMk és mindennemű iegyver : ] 1 . sorsiegyck. irorl a!rni és Hl!Jv::szcti műveK. H. m . : köny
_
A !Jiíz:l ló ker-cskedés - a ,kapott eng"ed61y mellett is csak akkor gyakorolhé'ltó, lHl a házaló azo.n városban vagy küz
__
scgben, meJybcn h:iz<.l�ni akar, házalási okmányát a rendörkapi tánysűg, illetve köz.ségi clő!.iárósággal láttamoztatta.
4. A
ltázlIliísi eflJ(edély mell'
ország
területére
•
er-
vényes? A ház
nyes, 'Hllel.\rbcn az kiadatott. .3 . Hu a htizlIlu nuís országba lép, az engedély csak me/y helysé/!,re néz\'e érvényes?
rI:..!
II h áza l ó más országha lép. 10 nap{)n helU) jekntKeWi
köteles; a házalási cllgedély csak azon helys'ÓRckre nézve ét·vc
nyes, mclyekrc nézve hiÍzalási okmány'a az ottani hatóság <'iltal lúttamozHliotr. Al1sztri�ból érkp-ző házaló v<Írmcgyékbcll a vúr llh.!g'ye a liSJJánitímll. törvényhatósági joggal ielru'házott váro sokban a rcndőrknpjtúnyn.11 tanozik c jclentkezést teUesitcl1i.
6.
MUy
cini kkal
szabad hdzalni?
Házalni csak oly ámkka! szabad, amelyek az osztrák magyar monarchia teriiletérőr. 5zálVl1aznak: ez az: árukolI levö
áruhélyeggcl, valamint u vételi kimutatással igazoltaHk,
•
vek. naptárak. k6pck. szohroi\, 6s végre ]2. egyerlárttsftgi cikke k : doluíl1Y, só,
lőpor.
szesz
és
bélveg. stb
8.
Milyen fÍrlÍmNlIlyiSt!K{!el tillalik a húzalás?
Ol)' ánímenn:\ iséggel tilti.llik a
h:hal:'s.
.melynek t oy.ibh
vitelére szek�rfognl vag)' teherhordó állat ikivántalik.
9.
A
hdzaldsi el/gu/ély flu:lITl)'i idöre állittatik ki?
A házal
Jet e It és ha a húzaJó-kcreskedés
továbbiizésé
szándékoitatik.
úg.\" azt ismét érv'ényesfttetni ,kell.
1 0.
Ki kővet el luízaldsi kihlÍf!ást?
Házalási ki)I�j{::ist kővet el :
I . mindet] kiilf.öldi. lIa ház�l, tovúhbü azon belföldi. k i háza lási engedély l1 ;!lkiil, kjárt. 6rvéuytelen vagy más nevére szól6 engedéllyel házal j 2. aki oly ánikkal házal. melyeknek az osztnlk-magyar
monarchia tcpiiIeiéről való sz{trIl1uzás<Ít igazolni nem tudj a ;
3. aki tiltott
,'
147
146 4. aki házalási ()kmányát másnak átengedi i
5.
S. aki más o rszágban ,
mint a melyre házalási okm(mya kiállitialOtt, engedelem nélkfil házal; 6. aki valamely városban vagy községben, mielőtt az ille tékes hat6ságnál jelenl'kel.ett volna, hazaI; 7. a!ki a házatásnál segé
Egy méterbclI van 1 0 deciméter,
hatok?
Közforgalomban
cS
súlyok és mérókészülékek használhatók.
A magyar korona országaihoz tartozó csendőrség élén egy cs. és kir. altábornagy áll núnt feliigyelö, aki mellé egy cs. és kir. tábornok mint helyettes van beosztva. SZékhelye : Buda pest.
Háromféle mérték van:
Hogy van beosztva a méter?
használ
l . A magyar korona orszdKaillOz tartozó esendőrseg étén ki dll, ki van mellé beosztva és hol van a SZékhelye?
l . Hanyféle mérték van?
2.
mértékek
Csendőrség tagozása és az előljárók ismertetése.
A méter-mértékek ismertetése.
I . hosszmérték, melynek a!apegysége a méter; 2. iirmérték, melynek a!apegysége a liter és 3. súlymérték, melynek alapegysége a kilogramm.
/(özforgalombmJ csak milyen
•
A SZOroSllTl vett esem/őrség kebelében melyek a leg magasabb parancsnokságnk, s hogy jelöltetnek azok?
2.
egy doc.iméterlben van 1 0 centiméter,
tetnek.
3. Hogy van beosztva a Uter?
/fány csendörkeriilet Will, sorolja fel azok számát es székllefyeif?
Egy literben van 10 deciliter. Egy deci literben van 10 centiliter. Tiz liter egy dekaliter.
Kilenc csendörker [ilet van: I. .kerület Kolozsváron, ll. S7Jegeden, lll. Budap csten IV. Kassán, V. Pozsonyoon, VI. Szé kesfehérváron, VII. Rrassóban, VIII. Debrocenben, IX. Szombat-
egy celltirnéterben van 10 millünéter. .Ezer méter egy kilométert tesz.
Száz liter egy hektollter.
4. Hogy van beosztva a kilogramm? .cgy kilogrammbun van 100 dekagramm;
Egy
dekagrammban van 10 gramm;
Egy grammban van 1 0 decigramm;
decigrammban van 1 0 centigramm; Egy centigramlllban van 1 0 milligramm,.
Egy
Súz kilogramm egy 11IétefTIuizsa.
A
k · erületi !larancsnoksagok. melyek folyósz.Ímma! je!ő!
3.
.
'h'CIyen
(felállitá'S
alatt) szókel.
.
Ezeken kívül van még egy lll. kir. horvát-sziavon csendőr varancs!lf1.kság, melynek székhelye Zágráh.
4.
nagy tagozódik egy cselU/őrkerület?
Egy c send örkeriiJct
nyakra, szakaszokra, járásokra és örsökre.
5. Ki
a
tagowdrk: törzsre, Dótszárnyr , szár
áll a kerület é/éll, kik vannak amellé beosztvll?
148
149
A keriilet '::: ::: \1 áll egy ezredes, nún: k er ül et: paralli.:S1H>k. aki mellé oc vau osdva ell)' !l lezredes (őrnagy). ;-Jl int helyettes, s egy örnagy (ranllidösh sz,izadus;, mim másodtörzstiszt. :\ lJ. és a VB. ke r üle thez pedig még kikiUőníteit törzstiszlek i!-i
10. Ki a Iwn"édelmi· és ki órségi oszuíly \'('zetijje?
il
belügyminiszteri csend
tartoznak.
6.
Kik
alfanak a
pótszáruy�
szárnyak,
sZlIkllszok,
. . . . _ .-
.
.
.
jtirrisok és örsök élén:'" A i>ót�zürnY:lk és sztlTllyak élén százauos ; il s7.a.kuszok élé11 iöhaunagy vagy haunagy (iueiglcnescll dlszlós), júrások
élén júrúsörrncstcr és. az órsők é lén őrmester áll.
7.
II
Ki
110ftvédelmi, s ki
(l
l l . Ki
fl
.
•
.
sz6mLÍ cselldörkerü[et paruncsnoka, ki
unnak Ilelyettcse és ki e parancsnokslÍl!, JJ�od törzstisztje (kikiifönített törzstisztje)?
belügymlniszter? . . .
,
.
.
.
.
.
.
.
.
. __ . _ - - - - - - - - _ .
, .
. . . . . .
.
-
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1 2. Ki a IJótszarnypartlllcsllok és ki az oktatófiszt?
8.
Ki
II
IWTlVétlelmi - és ki
II
belügyminiszteri állam·
titkár?
9. Ki
II
magyar korona orszdgaihoz tartozó L'send ő"sé� feliigyef6je, s ki (IT/nak helyet/ese?
.
.
.
. .
...
..
. . .
.
JCli:yzet :
7-· 12.
kérd�shez. A ncvck és dmck kerülctenkint
vMtozásoknak megfclelőleg ceru:dival esetről-esetre beirandók.
és a
151
Kivonat az t 888. évi VII. t.-c.-ből. Az állategészségOgy rendezéséről. l.
(4.
az országlw \'(lJú
S.) /(ülföldri.Jl minő dfldlTwk
behozatt1fa ragr az orsuj[!on \'lIM tiNi/ele tilos ?
l(ag. :dús bele�<:��en levö vngy anrrak gyanujáúan álló
á l l atoknak �IZ orszá�ba hello/.atala V�R'Y azon
való
átvitele
tilos. •
Álmláhall ezért kilJjÖh.lrl}1 J,;l�I.II()S húzt állal ('sak akkor bucs[llhatö
he (akúr behozuta!ra, akár ál\itelrcl, h,1 marhalcveliikr'in iga.zO!V3 \-aIl. hogy
oly hcl:rrül jönnek és 01)' ÍljCln bajtaIlak, amcl)'11ck 30 kJlomélernri körte
r'lI,J.thh
iChen az állatra n�zve \ eszéh'{;s
hl:.c!l:s�"
(R. §.)
A úelfiHtli !orj!(){omban I'l T//arlutle\'Nlel r 2.
IItJll
minö
uralkodik.
dlllltok fdtandó,l;
A Jó, szarv:.tsmarQw, illh, kecske •és scrt,és tulajdon átru•
húz{tsnal vngy szálIításnál a belföldi forgaJ.orüb<J1l is m
(}az(!as,íg iizésónel. Icgelttti.!snél i.!s usztatásnál a szál!i�
t�i " llwrh.lfcv�l nél1-.:iil törtl.!nik. /" 1:11 :I! .lInkul kl\u
dllt;tndó ld
:\
(n. �.)
11Il'
,)
.II H,im·�1 é� a7. öszveTHII
"
is
marhale\'él
A lII11rha/el'/'//'kl'l ki és miképen álli/ja ki?
\ " l , I l h , l l l " dl � l l I/Oll ko/wI-(' ,Hlili.1 ki. all1c1yhüt a marha
h.lll l t lk
I �\ Ill,lt h,dc\�1 .Il
1 1 I<'l f,l. ,1\,11(,
, 1 r.1 .1
"1
IIi.lil,l"'r;L kcrillc'J ,-�Ila lok j)S:-'Zl'� szá-
1 1 111 . 1 . ,tild, ct
;L
f0.l kijeIül. dc mindig
t.:sak cgy tutahJo]]()sllak clotnaju ( " a n l c llJlyibcn ,tcKyzettck, ...:s aK c�yionrra jegyfi) .ilhtlaim ú lil l�ha ló kl.
A marllalev6l:.:n a küzs':g' igazolni tartO/,ik, !Jlogy a község
teriiletén é� tlll lcmás:a szerint
... zűmszédos
a
közséR'ekben sem
llral'kodrk az illetti áJ1atTa,ira veszJéiI.ves nq�:adós betegség.
4. ( l l . §.)
A llatvdsdroko/l
ként dllifand6 ki és (ittaldban
II
vásárra :�
(l
vidéki szarvaSl1Ulrlw mi milltf fwcsathatók az (illatok
Á llatvúsúrokon ,I vidéki sza r va sm a rha a helyhelitől .elkii�
!önít\L' ;illílandó ki.
152
153 Sz
110m bocs:irhal6k.
8. (29., 30. ;1 1 . és 32. ��.) I�agadós betegség feT/épte .
eseté/l mUyen fűlib általános rendszabályok alkalmazandók?
Az ál1atc�észségrendóri ieliiltyekt céljából II vásárukon állatQrvasok illkalmazlatnak. ErriiI a vásártartásra jo�rml!t!lk kötelesek gundoskodni.
5. ( 1 2 . §.) Mészdrosok, marllakereskedók és marlw.hiz
A rag-adós 'bcte Rség1bcn levő, mllla'k gyanújjJban vagy csak fe�tőzts g�"amjjába n anó á�latok cLkül'Önítendtik. őrir.et- .(:s meg Ii gyclés al.i ve end ők Uycn állatok, valamint nyersterme:Jycik .
lalók szarvc1smarlw vételét hol jelentik I!-' az (illatokat ho J!yan legeltelik ?
értékesítése (:s iorgalma tilos.
Mészárosok. marhakereskedök és marha'hízlalök nem kJz scgbeli szarva�marha megvetelét. il letől eg: I;Qhozalalat ti köz�ég ug yanan· . !I�ve1et l< ncl IZ ór�1 Jeioiyás
lata. végíil a kutyakr Ja-k kóborl.ásu tilos.
.
behnzot. sí:arvasmarhük a községi marhatillomátlytól elkiiliinit
ve bOCSfttlliltúk csak l e'p:-clte tésrc és a beho za vaH ó l számltva S
napon át elkülönítvc tarta u dók .
6. (15.
és J6.
pcisztorok es a vendégfogadúk, fslÍrdák tufajdoflosai (IZ dll(lte�észsegiigyi szabályok álldl mire kötefeztdfek ?
§S-) A
Pásztoroknak a 'község áLtül, srumbavctt és n ek�k átüdott
A 1'3gadós betegség k itörés,ekor VillSY ennek gyanúja c�e t�1i a közö... legeHetés. a közös 'kútü'k, itatók, úsztatók haszn:\
Irek, hol üJlalOk átmonetileg vagy állürrdóan tartózkodn ak ha
\'on-kén� egyszer if.."rtótlenítendők.
,atadós
A
bctegségbell vag:y annak gyanujában levő ál
lat istállóia clzi'lTi:tndó. Ilyen járvánriepIc udvarban vagy btál
lóban az
9. ( 6 1 . §.) LepferU' esetén mif/ö küföniis rel1defkezések
alkalnwzuIld6k ?
Lépiel1�brn (anthrax) beteg vagy e7...etl bctegség gya r:új:i ·
han álló állat Inís{lIwk. tejének vagy txírHlCly más terményének lor,::aloltlba f I OI.:l la,I ;1 v�lgr fcHwsználása ti los.
állatok köze más állat{)k at cs'ak a 'község cng�délyével sZ:lb�d
bef.Jgad ni: vClldé�ioRadók, \.:s.i rdák és :iltal{ loan mindazon he
.
l l l.
(fiS., i n . ��.) VI'SZl'''Sl!� eseft!n minő különleges
I'I'nrldk.'zl:sfk 1I1I1I11"WZtlfllhik :J ti
L
ti
\.I�'\
H
"t'lt
'I
csak a llatóság �"dta l
r nl , I s l l m l """'d kil,"ér.tckct értesítC'1Il I I t I I j II I I I I I I I k u ! l . t l t l , L I I , I 1 1 1 1 �I\ dilI. 1 · l n'l1dt'I ..'udli ilZ i,... ltO!!y a knl. i '1,. I I \ d l , U l l � 1 I 1 1 \ I I k ll l \ , I 1I1 \'�" o j vc jól rlll" ...ék. va gy bizto", "'1..Ukll',I I I , 1 1 IlCl/diO!! \�'/l'Itc �l" : il " .lhadon j:író k1Ity ..� k iir tall db.
Az ilye" .!
tejének vagy b,irn\-ely 111Í1S tcnm':nyenek forgalomba hozatah vagy fel h aszn á l ás a IiI.as .
A szarvasmarha mily utakon hajtható s kik által ellen6rizend6 ez ? 7. (18. §.)
VágómJ.rha és a keresk-ed'és re szánt sZ
szág terUIelén - vasúton és hajón kívül e célra kijelölt uta.kon hajtható.
-
penziigyörség és a 'közs'6gi elől.iárók ellenllndk és a meglfelelő ma r'ha l evclek (Iömutatá�út bánnikor k i vú nlhatj ák. ..\ marh"levelek elökérclldök s meg'vizsg{[!amlók,
hO!l'r
szaM!>·!>t.!
betel(. Ha valamely tekimcthen alót'lót'áty merül fel. az áUatok�u fcl kell tar tóztalni. elknlönitet! helyre tcrelni és
Vc:-;zctt \a�,
I I . (73.,
riiek-e? hogy az állatok azonosilk·e a marhalc\'élre iegp'.ctckkel ho\{y a . marbalevclcn ielzctt utirány megtartatolt-e és az állatok között 1IIl1Csen-e
jdcmé�t
•
\'c.. zctt!o.él{ l-rYillluiáhan
..illó
,Ílllat ilusanak.
§S.)
TakoTlykór, illetőleg bőrfére� esctén minő kiiliinleges rf'nde/kezések alkalmaza1ldók ?
75.
Ha \aJameJy állaton a lakonykór. ·ülctöleg bőriéreg meg állapíttatott. leölését és hulláját 5zöri)stiil-bőröstiil való kiirtá� sát a hatóstíg c1 rendE';lni tartüúk.
'J'a-konykól'os � : lIat bármcly tcrmény,"é nek iOTgalomba ho zatala vug.\ fcllm�w:'tlflsa tilos.
I"
154 J
2. (102. §.) 8ertésorbdnc esetén minií kü1ötllege� delkczesck alkalmazand6k ?
rCll·
Sertés0I1xincban beleg áJ"lt hlisát é� z.:;,fr át (;iplúldwl for
galomba hozni és iel.haszmilni tilos.
Ipui oélokra is csa!< a földmh-clésű;o'-i minis:.T clI,!,cdélyhel haszna:·
halók a tcrm�kek
4. (6. �.) Melyek az llllevél kiállittiscíra JOl!n�lIlt srigok. ?
I. Vármegy�1xll -és remlezett ta mi(.;su vár osok ba n az alisp án : 2. törvényhaló"ásti joggal felru11ázoll városokban a relld6rkapitány ;
J. a budape,.;;ti székesfövárosi
m.
�T. államrendörség lIa
tósága a l á tartozó terUIcten a főkapitány.
Kivonat az 1903. évi VI. t.-c.-ből.
fi.
( 1. �.) Szlikséges-e rendszerint az Iftlc\'él ?
Iwz, vu lall1 int az álhllTl 'határán való átkr.:lé�hez út.lcvél rci1Jsz�
rint nem sziikséges.
2. (2. §.) Etetbelépfetllelö-e az utlcvélkötelezt>ttstJg ') Beszü/ltetl:etö-e az utlc\'cl kiadása ? A minbzterium által az útlevél-'kiltdezertség, ak ár az or· egész
területére.
a.kár annak egy r é s zére elrende1hctö.
ügysúnlén �ü[clező\'é I€�hető az útlcv61 \ata.mely kiiiföldi
!aOlba való tltazá�hO't.
(t O. S.) Minő adatoka! tartalmaz az 11lfevél ?
,
M a gyar o rszág !'crillcren való t'ariúz.korj.<'lShoz és utazás
szág
•
Az LÍtazó nevét, an nak rncgjclöI6s.ét, hogy magyar állam korá: polgár, tovúbbá úllasút vagy fOl!:l allkoöását, lakhel yét
Az útlevélUgyröl. 1.
lIllII;
II
..
A milliszlerium az áll am 11:lljrán való útkeloéshez a ieg.\,
veres erő :köteJékoébe l artozó egyének rés1.lére az útlevelek: ",i
at hbú t egyáltalában besziin1etheti.
személyleirús{tt, alltmk az ú ll anma k vagy \'i;k�grés'/Jnek megje '.ás lerveztet ik to ....áhbá az esetl eges úti �ö!ését. ahovú az llt
túrsaknak nevét, korút, sl'.cmélyleirá sár, végHI aL útJ.ev6l érvé
nyességénok időtartamát. Ugyanahban az íttie\'élben. mjnt úNtársak. csak az egy
ll �iL l a rtá sba n élü családtagok vclletók fel; nem tényleges szol �;'lliLti vi�:ií'.onybal1 lév6 katoJl�ik azonb;:\n iellétl en iH külön útle
\.,:IIt..· j I;Uandúk el. fl.
( I "}. �.)
/(/fIIl"UI \ k I I
\ t. ti . '
I
.'
\
AklU1\';
(IZ
fltle\'él
érvényességének idó
I l'1\l"II \ � ICt'lIl'k idiil a r ta lH a rendszeri.nt egy · . .... n I Iltd u,:hh h.hom (>\.
3 . (4. �.) Kiktő! tagadható meK az utlewJI kicu/lisa ? Megtagadható azoktól :
a j akik a kiillföh.lrc val ó utazásban ti véderütön· ';Il\cll .:la puló !kötclezettségLfk te1.jesítése t·ek ill tet éböl a f2t1tláltó sl.;lbjlvok értclmében korl:it'Üzv<J vannak;
'
.
b) ak,k ell(;n szabadságvesz.téssel bii"nt'etcndö csel ekmé ny
miatt :bűnvá-di e1.iúr{l� vall fo!yamatb<JJl. nemk li'liinben az clÍ1<:I tek:öJ bti n tetésli'k \ég:rühajtá�a előtt.
N.!m nyerhetn ek li tleveLet ki\ándorlas ct:l,iáhól c�y,ilt:1U
baJJ azdk. akik rJJbeJ1 I.úto:tvu vannak.
il
Kivonat az 1 909. évi II. t.-c.-ből.
k i,ál1 dor lá sróI szólú tiirvél1\" ;I!I,11 l\Or.
A kivándorlásról. l. (1.
�,) Kivdnrlorfónak ki tekintendő ?
KiváTldorJónak teklntel1dő a�. aki ta rtó s ker.eset céUából
killf61dre távozik.
Aki \lern il}' oó:.,..... :1ttal.hat1em más <:;k.ból (pl. taI1ub\.s, szó�
r:lknds. egyes üzleti ügyek lebonyolítás;:! véget t ) utazik kiil�
inh.ln:. nem !ekill thclö kiv:iudor.Jónak.
156
157 3.
2. (2. §.) Muui korlátozásuk dl/anak fenn a kiwindfll'ltls
6 akik k iilföhJröl :il'amkö:tséggel sz.. 1 l1íttattak haza, s �z
a) Atya: hata:ol1l alatt
7. a1dk a 'kivándorltl..;.l)ulI egyéb törvények rendelk�7.ései ér:elmébel! korlútozva vall�lak.
tl'kirdettbclI ?
atyju!
alatt lévők I)(:uig gyúmjuknak gyám'halósCI!(ilag ióvühagrott ooieegrezésc lllellett � ezcníelii! nÜlUJk6t esetben c."a;'; akkor vanJoroLhatnak ki, ha igazolva v_tn, hogy rendeltetési 'helyükön való elhclyezésiik biztosíttatott. Kiskorü nők és 16 'éven a1u1i ieriisze!I"lX!lyck szü'HSik egyike nél'kl:i\ c�al\ akkor vúndorol'hat.nak ki, ,ha az elóbbi 'bekezdésben fcisOJ olt il'! tétcleken kiviil a z i� igazolv<J vaTT, Ihogy rcnddtd-ési Ilelyliki� telJesen megbízbató felnőtt személyek kiséretében utaznak .
l)) Yériiszem6lyc.k azon >évi január hó l-től kezdűdülc�, meíyoon 17-ik élct�vükct betültik, addig. mig a vét/törvényen
illapuló (tl1í1ási \';)S!:Y szolgálati köt,:,kzcHS�g <Jlmt úll,allak, (sDk
il be1ügYll1illi�ztcrJlí.:k
a 1lÜl1védelmi miniszterrel eg"yeténöicg írásb,lIl tki;HJott engedélye alap,iti,n vánd oroHHtnnak ki. Az enge._
'.,1 . . ..
..._
• .<
__
_
,_
4. (6., J 4. §�.) Kivándorlók szúlliflÍsfÍvcll ki foglalkoz· hat ? Kivándorlók �z;'llllt",$;('rY;1I csak bcliigyminis'l.terlő! -engedélyt nyerI.
iogl a l koZ: � lat. aki erre a •
Kiiliöldi el{yt!lIck ki\ándorlók sz::\l1it::\M lval t.:sak az escthen iOR'lalkoz
h,dnak, ha Jlclyctlest állltana'k,
aki l'Iket Ma�l'arorsz::\R'on
képviseli,
Ilyen
hdyetlcs awnban nem leh�t: úllami, törvényhaloSÍ1gi, városi, köz.ségi, postai,
lilvirdai és vasuti alkalma7.ott. lelkész, ligrvtd, orvos. állatorvos, lanltó és iialrnén�si ell!<:edéllycl bir6 eo:ycll.
fl kiv(Ífl{lorldsra vonatkozó minő fdhivds l.'özzCtétele tilos mé[! (lZ engedéllyel biró kivdl1dorlási vullal kozónak és hclyetteséllek is ?
5. ( 1 9. �.)
rilos a vá 11
15B 7 . (.W., 40., 4 1 ., 42. §§.) iiikiizn kiJuigdst ki 'köveU el ?
A kiwíndorldsl törvenylJe
I.
ANi engedély va�s jóváhagyás nélkiil múkődii kivún dorlásj vállalkozó\':.1 vagy hclycttessel a kivándorlásra vonat· kazó iizlet i osszeköttetésben áli vagy neknek a kivanJorlásra vonatkozó mijkod�sét rtJárme:y módon elő.moz.ditia, ha csel ek · mónye s(L!yo�abb beszámi(ás alú nem esik; Z. u\.;\ ,'tll(;vél nétk,ül, vagy tilalom ellenére kiva!1dcrhis céljából útra 'kei. ha c selciNmén ye stilyosabb heSZk1.1TIHás al:i nem
esi k ;
.
-
.
3. aki e1ülegl1}'uj lá:;s.tl, ruvamzással. kalauzolássJ\. kiok tatáss:d, vagy bármely más rnódoll anllak, a,kinek ütlcvelc
nincs, vagy aki ' ivándor l<Í sra "ern j o go su lt, a kiv{wd o r lú s.h o z. k
S�g'(:d\( eZel Il yuHj 4. végll! 'IZ a szállító, vállalkozó vagy hely-ettes, aki Qly
cgy�nllel h.öt i(ivándodá.si, sz'erzűüest, kinek útlevele nit�s. vag\, akiről tudt
{ nem jogosult. sz er i n t �iváJ1dor] \sra
8. (49. §.) A ki\'úndorlúsi törvényben foglalt lJüTlcse· lekménYfk clbirtífúsa első fokon minő hatóság hatáskörébe tartozik ? A btllItettek és \rétségcl<. valalllünt a nytYlutatvanr titján el'követett kihágáwk elobírálása a kir. törvényszékek ha l
be :urtozik.
A többi kih{lgás feletti rendőri büntetö bírásk'Údást első fo kon a Ikö vetke zi; ]tatósúKok gyakoro Hák : a határrendőr�g múködési teriiletén : a Jiatárszéli rclltl·
őrkapilány;
egyebü tt. �is- és nagyközségekben : a iöszo],gabiró; rendezett tamksu és törvén:'o�hatósttgi joggal fe\ruh:izolt városokb,U!1 : a rendőnkapitú ny.
Kivonat az 57000 / 1910. sz. belügy ministeri rendeletből. A gépjármfivekröl.
159 közúti fonral()mban ha..,tnálni -"
a'kár magáncélrJ -
:::s ak
hulóság a for::raJmi
akkor
su,lnd. ha
alkár lJ<:: öz-. azokra al il:cM� es
Mlyt ki� zolgalta.lta é� 11<1 a g(:pjárnui rendszámmal e! \·.an ki",:!.
cllge
.
Kl izha$ználatfd
..dnl
s::clli:\rmr.
I-'Juul:
megfelcUí
forgal!!!i
a ocrami,. autúhul'z. (JS
2. (3. §.) A gépjdrmii milyen miiködésü legyeTl nií h!szülé/::kcl legyen felszcrel\'e ? A gépjá�!mi biz tos Imlköd�síi •
6� oly
mt-
•
módon elrendezett k.':-
felszerelve, ho�y e 1resz.iil�kek a lehet(i5e� határain beHi; elrtJárÍts{llk a kigv,uladús 'uvugy r obha1n ás mindetl
szf.ilekekkel le;gyűn vesz";!yét ;
ne rémits:ék cI zöreHikkcl
a hátas va,gy igavonó ál �atokat. ne adianak semmi OKot a ior�alom \"cszély·ezretésérc. és irt.st.iiik, avagy gözűk fdt�1 ne IC!l:yenek kelel 6n Iül ter1hö�re a iárókelöknek.
�'.) Jelzések cél/aira. fuwilJlní siitétség és idején mivel kell fdszerelni a gépjlÍrl1lüveket ? ,1 . (4.
A p:épj:ínn tivckll..'l/ k
köd
.idzésre
a lka lm as kiirttel IS felszerel v e ke:! �enn iök . .\ mo·lnros k ..:rckL"1\ I\(ilrtki éle�flangu legyen, a z cgv� gépjürnll i � l'ké PL'(liK Ind}" h�ngt'1. �iit\:t"'cg es köd hc.il1t:ivaJ a g":phirmüvön elói k ét hátul Jlctlil{ Clo!r "'Zí!l�('1c1l ihcj{!!e l el1:ilOtI vil:ip:ítú l:ímpát kell :tl�al· lIIaZIll. ,
\1. cliil .'.l hclycl. elt lúmp:ikll.lk az (uat Ittc10j{itö t:ho!s{lgra ke11 IIlcl-!\'il:igil:lllink. a l t:i t s ó " i!{,!o!ltó l:illlpí.l pedig a rC!J(b!Úm lIIC I-: vi l:i lodt<Í
,"" otorClS I\crek ckn:: �sak cliil kell alkal mazn i eg\' szi n te ' ;.!!! ii\e�ii látllp
t":riis fcnyii reflektQrn� 16rnp:'tk lényét a v:'\rosok helterületcn homály u,> IiVCI(' alhalmazásúva! va>:: \' c\.rvéb 1I1(.: ..>lÍl:klő tn,illon tompítJ ni kell.
4.
(31. §.)
A
Képjármiil'et milyen eKyén vezetluni :)
A közli lahon sínpá Jyn lIél:kü l közlekedő gépjármíívekct CSJk oly egYl' lI vezetheti. aik'i ti me gfelelö g6pjármíivezetií i vizs
I.
g:;it sikerr el lrfet te.
A kÜZI"takoll sínJ)íil�'a lIél kiil "közlekedö gélljárnlli\'�kl.!t a
I\H/hd�/n;,\latr.. "l.OlIc:'\l(, I(cJli :'\ l ' u lúct (;�:tk ol� iüii vezeth et, aki I:/Clllt1ul titk 2 1 ·ik é\ét hdnlWlt
(2. §.) Gépicirmii a kőzuti forgalomball mily föltétel ",{'{{el! hasznáflwfó ?
-
160
(32. �.) Ki
.:"l,
/!,ára ?
lIem
lJucscithafó gepiármü�vezetöi nzs
a) ak i élele Jö-ik évét meg ':lj :.tk! a �éj)járrníí,,&
lflró
161
\.tz et
be
bc {cgséghcl, . re:::.ti va�)- szellemi fogyatkozásban S 7,enved :
megállapítva. aTll c ;y ck miart Ül gépjúnnü \" .:zeléS':r::: .közbiztonsagj vagy Iköz r c nul: 'i z l: : ti ukükhúl mcgbizhatall.tIlnak kel! te , inte ,lÍ. lJ,
(42. g,) Mire kiJteles a gépjdrmü r(!Zefö/'e z/jelest sUrf'zni elindulás előtt ?
m r me,.. � .vil·
Aki il
g(:pjármű\lct vczc t i, elindulás előtt köteles Öln magn, v:t gy llH.:gfc:c:ö Ik-é pcs ít és�d biró eg:'o'-::n üt'.iún me9,;gy{izi)désl sze rezni arr óJ hogy il gépjármű il for galom k.övetelményei (géue ,
zet . k'kek, k O r t i lán�·. iü st ö f�s. megvilágilás, Ik�iirt sub.) SZelllPont iiihól " eltdbcn van. cl
lépésben
0\ II1cnclsl:hcsségct a sZiikséglH:Z ;i;:!pest a 4é-vésbcll tw ladó lófo:{:tt1í kocsi �fbessé��ig kell m-érsi!kel nj : a, kesken\" \''1)0(:'0 na gyior gal mu utcakban ;
s
ol}aJl utcákban, ahel a kocsiut gyalogközleked6,re
is
z ol gál :
e) rCl1-dki\ iili iorgalom ese t ében :
iorgnltna�
d)
uteu k ere s z fezéseknél ;
g)
egyik utcából a másikba való 'befordu!ásnál : hJ a ,iavitús a l at ! {d.16 ,llÍd"ukon ; il háza kból v.:1I6 bha,itüstHíl. v
v<Ísárok
teriil ett:,n ;
m en et !kk cl . c.sordüknál való ta!álkoz.:1.snál. na gyo bb \
.:: ai (;SOllorto"ll!:í soknál. siit�tbe l1
ml
a h ol
ól
vczetü
Szabad
vagy
sűrű 'ködben ;
ki"ítÚS.l akadályozva
\all;
ut�
a
közlekedés sZŰK
lérn� Slú
�.
kell II !Ulni ? a
(45. �.) Utcdkba való beforduldslui! milyen ivbt'rl f,!,t!/Ijdrnuh'el hajtani ? A vezető mikor köteles jelzésT
Utcákba való beiordl1lásuál J obbra
a rkiilsö hben. bal r a
hclsö jyocn kell
a me gál l a st , vagy a menet megváitoztat,isút a vez-c!ő ,icl,ezni 'kötel·cs,
A
i ra1l1'
ilajl
(4i" 48, és :i ü . *�.) Lófr)!!.llftal való tallilkozlÍsudL, az égési termékek szubadba {)OCSdfdsúmil, végül a gépjJrJli'l elhagydsára nézve mi a vezet{} kMelessé!!.e ? 9.
Lóiogatta! való ta-Iálkozásm'll. Ih;1 a lOvak l1yugtaial1Kcd nak, a ve ze t{) gépiármfívt!t lassItani
gépjimll1h'et nll'gá ll í ttl t l i. icnycgetö
a SzÜ'k..'Rgflez k ép est ';,esúly eset ében Pt'd;g-
motor m fí k iidó,é l mcgsziintctni köteles.
a
a
A \czcti, kötelessége arra is iigychri. hORY a R
'Cs'ak akkor hagyttutia az! cl, h a a r.c.,:. tö..:r(í ln:'iküdését bcszil n te t t c és ttl('g,f'�lclő i ntézk edést tett, h ORY tll eték.tclcll c�'yén a glé p,iá rl l 1ü \et meg Ile indfr'nassa. haRvni. rövidebb
lj \ USLHi \,úgünyok k � r esztcz ésci né l ;
Il J
-
rul vacv bármiiéle oknól akad,ílyoZ"il van.
Vtgiil
d erüs ürk.anyarulatokná!;
njl ;
J
ahol a gépek hinos 111iiködése az tH síkoss{I g-
]1) últal;iba'l1 mimlen'] I t. 41110:
(,'/ aldn: l1�zve ol} t�nyek vanna:.:
'"
haikll
zonywlanu:" váJt:
való alkalm:.ts:;.ig:. '!t ki
7, (44. S,) Afikor kell a gépjármű sebességét lw/(u!li kocsi seúességéig mérsékelni ?
kben vezetett VHgy �zabut!on
I
oJ
rem töltötte:
és f:r e
lIJ l óiogatokka l .
idürc
is
J o. (SC;. *,) A gépjdnl1l1 vezetiíje kinek fclszúlitdstÍra
köfell'., 111c/:úllni ('S l1Iit kÖ(l)les eWmufafni A j.!épjtirmu vezetöie
?
(;sc nd ö ri vagy rendőri ielszú:ítás ra :1
l{él>i<Ír n t íi vc t rügtön mcg.úl iitani és minden felvilágosítást meg adni. t odbb;i a forgal� n i cuged.!l:rt ó \-;:zctö-ignzoh'üu:rt (I'cm zdki'lzi
l'rn",azold ll"t)
k i \';Í ll il t ra felm utatT1i kötcles."
162 1 1 . (76 . .
77 . . 7,'. és
RI.
��.) Ki
kl!l'el " I kih!ÍRást a gep·
;dnrd,'ekr61 $zólá rendelet érteimében :J
1 . Akt g-0p,iarrnlhTt a sz'iikséges io rgahni en�edé!y vag-\' lI�rnzelköz: úíÍgazol\ •.'iny lIélkiil a :t.;ó"lHi ,forg'a'lomban \'{'zd,
vagy 'aki, halxír iurgalmi 'C11 g:eddlycl vJR'V nenl'zc�ö/,i Lltigazo!
,,{umy,tl közüti lorgnl'Űmban oly R'.�p.i{tmlüvet \"ezet. amelyrő! tllJia. hOKY a r1h:.g1ddnr ke::ékek va!aJJ1el�ikél1ek me\{ nem fdel; 2. aki :\:iizhasználatra szo! gú lú gépjármüve1: hihás:Hl 111:1-
kötlő vitelJiHcizovel iart forgalomba,,; 3. aki dlból a célból. ,ho gy a
gép,t,'t rtnü
azol1oss1�.í l'ak
lI;cgá1!ap(lá�:it megnehezítse. a �("Piárrniivön alkalmazot: ie:,ü t<.tbl:1t eitúvobtja, mcgvaltobtatia. eltakar.hJ, v'ugy olvashatúsagát cg:yook(:n: ak ..uJ.úlyozza, vagy m;.::gszabotr jelzi'tfáblával cl l��m látoH R�pj;lrrn(\vet �zabá\vszerü jc1z-öt{lhlánrlk l á tszó jelzéssel jo!,:ralanul ellát, vaj:;n a 1lI'CP:S7..-a-ho tt Jelzü:áhlá.1l .felül a �6fliár mii .....ün m�g nem cngt:dett .(,.'1zé�t al-kalmJt; 4. aki gépjármüvet a közút'i ior ga lomb..u .. l e rellJekttel nJ.!v;szaboí:! v(.'t.l'!ői igaZ{)lvánr. \
5. .oz a gépjárművezetü, uki I>ale.�et alk.almával a gép_iár
miivet Jlleg nem allítja. vagy kilétének 1Tlcg::Hlapításfll e"yé1Jként
nI�ghiu!'it::lni jöre'Ksz.ik.
Nem blin!t.lhclti a ve7...e tó, 11':.\
il
megállás
il
iennlorgó d ! i
riilményck miatt vesz'ótlyel Járt volna és a hule.�etet leg,késöbb
a
következő naDú:l - 'kilétónck. a iárrnli i.l7.onOSságán.ak és eli:í
rüs:l ok(:nak ;!!' 17..-01ás� melJ.cn ·
a be\fi)!di rcndünh,üc">::,;ir,:: n .tk
bejelenti. Mindel] gépjármü eliil és ldtul
r<.:l1dsámOI vis(;L t:z 6 1 1 : a lI1d){,l!1-
h...-,znáJaluaknál lehér alapo". a kü;t.!uslIláhtuaknál ickele alallHI1
Ix:thkool. todhhá : e1óhhicknél ickete. ulóbbiaknál fehér sl.amnkllú1.
\l ( rő:t
•
