Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró

Kézikönyv

a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 1

6/11/14 11:16 AM

SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

Szerkesztette MISKOLCI SZILVIA

AP–060332 ISBN 978-963-328-299-1

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 14,42 A/5 ív Tömeg: 275 g

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 2

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

KEDVES KOLLÉGANŐ! KEDVES KOLLÉGA! Remélem, nem veszed tolakodásnak, hogy nemcsak a levelemben, hanem a kézikönyvem egészében a tegező formát használom. Pedagógusok között már csak így szokás. Sőt, talán személyesen is ismerjük egymást, mert az elmúlt évek során találkoztunk valamelyik pedagógiai rendezvényen, tanfolyamon, bemutatóórán. Ezt a tanári kézikönyvet a Nyelvtan és helyesírás 6. című tankönyvemhez írtam, amelyet a magyar oktatásügyben lezajló újabb változások hívtak életre. A 2012/13-as tanév nagy változásokat hozott az oktatásügyben. A Magyar Közlöny 66. számában, amely 2012. június 4-én jelent meg, olvasható a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásá­ ról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Ezt követően 2012. december 21-én napvilágot látott az új kerettanterv, és az iskoláknak a kerettantervek alapján kellett elkészíteniük a helyi tantervüket. Ezek a változások természetesen érintették a tankönyvek, munkafüzetek és feladatgyűjtemények tartalmát is. Tehát ránk, tankönyvírókra is nagy feladat hárult. A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek tartalmi módosításai alapján elkészítettem a helyi tantervi ajánlásaimat. A két évfolyamos ciklusra készült magyar nyelv tantárgy fejlesztési céljait, ismeretanyagát, követelményeit, kulcsfogalmait és a fejlesztés várt eredményeit évfolyamokra bontottam. Ez a bontás természetesen csak ajánlás az iskolák számára. Alapkoncepcióm az, hogy a helyi tantervekben rögzítendő 10%-ot az ismeretek rögzítésére, gyakorlásra és képességfejlesztésre érdemes használni. A helyi tantervi ajánlás elkészülte után dolgoztam át a Nyelvtan és helyesírás 6. című taneszközömet, amelyet az Oktatási Hivatal TKV/5748-11/2013 határozati számon 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánított. Ezzel az új tanári kézikönyvvel szeretném segíteni az órára való felkészülésedet. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a nagy sikerű Nyelvtan és helyesírás 6. című interaktív tananyag-feldolgozásom ehhez a taneszközhöz is használható. Valamennyien tapasztaljuk, a tanítási folyamat egy-egy óráját egyre körültekintőbben kell megszerveznünk, hogy tanítványaink valóban aktív szereplői legyenek. Biztosan te is tapasztalod, a mai gyerekek mások, mint az egy-két évtizeddel ezelőtti diákok, másféle hatások érik őket. Pszichológiai felmérések igazolják, hogy napjainkban a gyerekeket hat másodpercenként érik új hatások. Ezzel a felfokozott életritmussal az iskolában folyó tanulás nehezen veheti fel a versenyt, de törekednünk kell arra, hogy minél hatékonyabb, változatosabb módszereket és munkaformákat alkalmazzunk a tanítási óráinkon. Őszintén kell beszélnünk arról a problémáról is, hogy egyre több diák fordul el a tudás megszerzésétől. Ezt pedagógusként semmiképpen sem nézhetjük tétlenül. Bár a negatív példák – a „celebek” ideig-óráig tartó „tündöklése”, a követendő családi modellek, szülői minták hiánya – erős ellenfeleink, de vissza kell szereznünk a tudás értékét, az anyagi és erkölcsi megbecsülést viszont a társadalomnak kell biztosítania. A taneszközök külcsíne is nagy sikert aratott a szakmai bírálók körében. Remélem, a tanítványaidnak és neked is tetszeni fognak a színes, modern illusztrációk, amelyek Bors József keze munkáját dicsérik. Ezzel szeretnénk elérni azt, hogy a tanulók és a kollégák is szívesen vegyék a kezükbe. A kézikönyvben tanmenetet is találsz, amely természetesen csak ajánlás, és mindenképpen szükséges a saját osztályaidra alakítanod. A kézikönyvben egyes tankönyvi feladatok megoldása is megtalálható, sok esetben módszertani ajánlással együtt. A pedagógiai, magyartanári munkához jó egészséget, sok sikert kívánok! Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek: Széplaki Erzsébet Csöpi

3

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 3

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

METODIKAI ALAPELVEK A tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg. Objektív tényezők: ▶▶ a tanított anyag tartalma, ▶▶ az osztály sajátos adottságai, ▶▶ a megoldandó didaktikai feladatok. A  Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelményrendszert a nyelvtantanítás során a tanulók csak úgy tudják teljesíteni, ha elsajátítják a dokumentumokban előírt ismereteket, s ezek birtokában megfelelő nyelvi jártasságokra, képességekre, készségekre, kompetenciákra tesznek szert. A tanítandó témák azonban nem azonos fajsúlyúak. Másképp tanítjuk a hangtant, mint a szófajtant, illetve az alaktant. Más módszerek alkalmazását igényli a helyesírás tanítása, mint a kifejezőképesség fejlesztése. Az osztály sajátos adottságain a tanulók általános életkori sajátosságai mellett az osztály összetételét értem. A sok jó képességű gyerek nagy „húzóerő” lehet, míg a többségében gyengébb képességű tanulókból álló közösségben a felzárkóztatás válik központi feladattá. Minden pedagógusnak arra kell törekednie, hogy tanítványai legalább a minimumszintet elérjék. Más módszert kell alkalmazni új ismeret feldolgozása során, mást képességfejlesztéskor vagy összefoglalás, számonkérés esetén. A legfontosabb szubjektív tényező a pedagógus személyisége. Ezt bizonyítják azok a nemzetközi mérések, amelyekben tanulók tízezreit kérdezték meg arról, szerintük melyek a kedvelt, eredményes pedagógusok jellemző tulajdonságai. Nemzetközi méretekben a következőket sorolták fel a diákok: megértő, együtt­ gondolkodó, demokratikus, kedves, jó, türelmes, igazságos, segítőkész, van humorérzéke. A magyarországi gyerekek fontosnak tartották a műveltséget, a gyermekszeretetet, a lelkiismeretességet és a derűt. A szakirodalom a következő képességeket emeli ki, amelyek megléte a záloga annak, hogy kedvelt, eredményes pedagógus legyen valaki. 1. A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a pedagógus a kommunikációs modell mindkét oldalán (feladó és címzett) hatékonyan működik. Feladóként a lehető legpontosabban tudja megfogalmazni az üzeneteit, címzettként a legpontosabban tudja megérteni és befogadni a feladó üzeneteit, beleértve a testbeszéd és a metakommunikáció jeleit. 2. A gazdag és rugalmas viselkedésrepertoárral rendelkező pedagógus az adott helyzetben többféle viselkedésmód közül tudja kiválasztani azt, amelyik az adott helyzetben a leghatékonyabb lehet. A rugalmasság azt jelenti, hogy ha változik a helyzet, a pedagógus is képes változtatni a viselkedésén, s ezzel a konkrét helyzethez igazodik. 3. A gyors helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége feltétele a gazdag viselkedésrepertoár megfelelő alkalmazásának. A  pedagógusnak át kell látnia a helyzetet, a lehetséges változtatási módokat és azok következményeit. Döntéseket kell hoznia, hogy mit tegyen, ha a tanulók nagyon belemerülnek egy nekik tetsző feladat megoldásába, ugyanakkor a pedagógus tudja, hogy így kicsúszik az időből, így nem tudja elvégezni a továbbhaladáshoz szükséges anyagot. 4. A konfliktuskezelés képessége. Az iskolai élet tele van konfliktusokkal. Ezen konfliktusok megoldásához kreativitás szükséges, és mellőzni kell az erőszakot. Gordon nyomán háromféle konfliktus-megoldási módszert különböztetünk meg: ▶▶ a tekintélyhangsúlyost: a pedagógus tekintélyét latba vetve oldja meg a konfliktust, ▶▶ a gyermekhangsúlyost: a pedagógus elfogadja, hogy legyen az, amit a tanuló akar, ▶▶ a liberálist: a pedagógus és a diák megegyezik a megoldásban.

4

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 4

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

5. A tanulókkal, a szülőkkel, kollégákkal való együttműködés képessége feltételezi a mások véleményének elfogadását, a kompromisszumra való készséget. 6. Igen fontos képesség a pedagógiai jelenségek elemzésének képessége. Ez feltétele a pedagógus önfejlődésének is. 7. A  z eredményes pedagógiai munka feltétele a pedagógus mentális képessége. Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből adódik, hogy a metodika sem hirdethet egyedüli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert. A  következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a taneszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálnia az egyéniségéhez, osztályához, a soron lévő tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartania, hogy a 21. század pedagógusainak a hagyományos – a tudás átadásán alapuló – szerepkörből át kell lépniük a tanulási folyamat megszervezőjének szerepkörébe. Itt elsősorban a tanulásszervezés kérdésére gondolok. Egyet le kell szögeznem: ebben a témában aztán végképp nincs recept, kőbe vésett „törvény”, kizárólagosság, kitaposott „módszertani” ösvény. Annyi mindentől függ, hogy a differenciálás melyik módját választjuk. Mindenképpen a tanulók képességeit kell ismernünk ahhoz, hogy a legmegfelelőbb munkaformát alkalmazzuk. A magam részéről kifejezetten támogatom a tanulópárt, illetve a heterogén csoportmunkát, mert nem mindegy, hány tanulóval foglalkozunk egy időben: öttel, tízzel, huszonöttel, esetleg harminccal? Egy biztos: a közösségben végzett feladatmegoldások esetén a diákok megtanulnak együttműködni, meghallgatni társaik véleményét, amellyel egyetérthetnek, de ugyanakkor képviselhetik saját álláspontjukat is, továbbá tapasztalhatják a közösségért érzett munka felelősséget is. A lényeg a következő: a tanulók és a pedagógusok egyaránt aktív részesei legyenek a folyamatnak, jókedvűen, sikerek reményében munkálkodjanak a problémák megoldásán.

Az új is­me­ret fel­dol­go­zá­sa Min­den ma­g yar­ta­nár szá­má­ra ter­mé­sze­tes do­log az, hogy a nyelv tör­vé­nyeit min­de­nekelőtt nyel­vi tény­ anyag­gal szem­lél­te­ti. A szem­lél­te­tőanya­go­kat úgy vá­lo­gat­tam össze, hogy tar­tal­muk­ban iga­zod­ja­nak a 11–12 éves ta­nu­lók szel­le­mi érett­sé­gé­hez, szá­muk­ra könnyen ért­he­tőek le­g ye­nek, és a ta­ní­tan­dó fo­ga­lom min­den lé­nye­ges je­g yét be­mu­tas­sák, de csak „tisz­ta” pél­dá­kon. Pél­dául a mel­lék­név ta­ní­tá­sa­kor ügyel­ni kell ar­ra, hogy a pél­dák kö­zött még vé­let­le­nül se sze­re­pel­je­nek mel­lék­né­vi ige­ne­vek. A mel­lék­né­vi ige­név fo­gal­ má­nak kiala­k í­tá­sa­kor pe­dig ke­rül­nünk kell a mel­lék­név­vé vált va­la­mi­ko­ri mel­lék­né­vi ige­ne­vek hasz­ná­la­tát. Ha bi­zony­ta­la­nok va­g yunk a szó szó­fa­ji ho­va­tar­to­zá­sá­ban, a leg­jobb, ha a fo­koz­ha­tó­sá­got hív­juk se­gít­sé­gül. A mel­­lék­név­vé vált mel­lék­né­vi ige­ne­vek ugyanis ugyanúgy fo­koz­ha­tók, mint a mel­lék­ne­vek: ra­gyo­gó, ra­ gyo­góbb, leg­ra­gyo­góbb; sá­padt, sá­pad­tabb, leg­sá­pad­tabb stb. A mel­lék­né­vi ige­ne­ve­ket azon­ban nem fo­koz­ hat­juk. Ked­venc pél­dám­mal él­ve – a mun­kál­ta­tó tan­könyv­ben is leír­tam: a fá­radt ven­dég le­het fá­rad­tabb, de a meg­hí­vott ven­dég so­ha­sem le­het meg­hí­vot­tabb. A szó­faj­ta­ni tud­ni­va­lók szem­lél­te­té­sé­re – nyel­vi funk­ció­juk­ból adó­dóan – a mon­dat, il­let­ve a szö­veg(rész­ let) al­kal­mas (Tk. 38. o., 42. o.). Ezek­ben ti­pog­rá­fiai megol­dá­so­kat (dőlt, fél­kö­vér be­tű­ket), je­lö­lé­se­ket al­ kal­maz­tam a je­len­sé­gek kieme­lésé­re, me­lyek a ta­nu­lók fi­g yel­mé­nek irá­nyí­tá­sát is szol­gál­ják. Össze­füg­gő szö­ve­get hasz­ná­lunk, ha a név­má­sok uta­ló sze­re­pé­re kí­ván­juk ráirá­nyí­ta­ni a ta­nu­lók fi­g yel­mét (Tk. 108/1.). A nyel­ven kí­v ü­li szem­lél­te­tés esz­kö­zeit hasz­nál­tam fel pél­dául a hang­alak és je­len­tés vi­szo­nyá­nak is­mét­ lé­se­kor (Tk. 8/1.), a vissza­ha­tó és a köl­csö­nös név­más ta­ní­tá­sa­kor (Tk. 117. o.). A szó­ele­mek egyez­mé­nyes je­lei a kö­zös ka­te­gó­riá­ba va­ló tar­to­zás­ra hív­ják fel a fi­g yel­met. Az uta­ló és szim­bo­li­kus je­lek a kü­lön­fé­le össze­füg­gé­sek ér­zé­kel­te­té­sé­re al­kal­ma­sak.

5

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 5

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A cso­port­al­ko­tás­sal egy-egy nyelv­ta­ni ka­te­gó­ria alosz­tá­lyai­nak meg­fi­g yel­te­té­sét, kö­zös fo­gal­mi je­g yei­ nek tu­da­to­sí­tá­sát ér­het­jük el. A cso­port­al­ko­tás táb­lá­za­tos for­má­jú is le­het (Tk. 38. ol­dal ige­mó­dok, 42. ol­dal az ige­mó­dok és ige­idők kö­zöt­ti össze­füg­gés, 96/3.). A kí­sé­rő szem­lél­te­tés­nek az is­me­re­tek meg­szi­lár­dí­tá­sá­ban is sze­re­pük van. A ta­nu­lók – egyé­ni vagy kö­zös mun­ká­val – na­g yobb alak­ban is el­ké­szít­he­tik a táb­lá­za­to­kat. Eze­ket ki­te­het­jük az osz­tály­te­rem fa­lá­ra, így le­he­tő­ség nyí­lik a hosszabb szem­lé­lés­re, amely se­gí­ti az is­me­re­tek meg­szi­lár­dí­tá­sát. Itt sze­ret­ném fel­hív­ni a ked­ves Kol­lé­gák fi­g yel­mét az Apá­czai Kiadó Anya­nyel­vi fa­li­táb­lái­ra, ame­lye­ket nem­csak az al­só ta­go­za­tos, ha­nem nagy ré­szü­ket a fel­ső ta­go­za­tos ma­g yar­órá­kon is jól hasz­nál­hat­juk.

Az is­me­re­tek meg­szi­lár­dí­tá­sa Az el­sőd­le­ges rög­zí­tés váz­lat­tal, rész­össze­fog­la­lás­sal és össze­fog­la­lás­sal tör­té­nik. Az is­me­re­tek tar­tós­sá­gát is­mét­lés­sel, gya­kor­lás­sal, va­la­mint ott­ho­ni ta­nu­lás­sal ér­het­jük el. A meg­ta­nu­lan­dó is­me­re­tek vi­szony­lag rö­vid ter­je­del­műek. A mun­kál­ta­tó tan­köny­vek­ben a JEGYEZD MEG! cím­szó alatt ta­lál­ha­tók. Ezek ter­mé­sze­te­sen nem szó sze­rint meg­ta­nu­lan­dó sza­bá­lyok, de a fo­ga­lom min­den lé­nye­ges je­g yét tar­tal­maz­zák. A lé­nyeg azon­ban az, hogy a ta­nu­lók tud­ják al­kal­maz­ni eze­ket a sza­ bá­lyo­kat. Itt is fon­tos­nak tar­tom meg­je­g yez­ni, az egyes szó­fa­jok fo­gal­má­nak ta­ní­tá­sa­kor ne a kér­dé­sük­re he­lyez­zük a fő hang­súlyt, ha­nem a je­len­té­sük­re. Ha a gye­rek­ben ki­zá­ró­la­go­san az rög­zül, a Ki? Mi? kér­dés­re vá­la­szo­ló szó szó­fa­ja fő­név, az ko­moly prob­lé­mát okoz majd a ha­tá­ro­zat­lan és ál­ta­lá­nos név­más ta­nu­lá­sa­kor, hi­szen eze­ket a szó­fa­jo­kat is fő­név­nek fog­ják ven­ni. A JÓ, HA TUDOD! cím­szó alatt hasznos, prak­ti­kus ta­ ná­cso­kat ol­vas­hat­nak a gye­re­kek. Az anya­nyelv iránt ér­dek­lő­dő ta­nu­lók így sze­rez­het­nek több­letis­me­re­tet. A rend­sze­re­zés a cél­ja az év ele­ji, a te­ma­ti­kus és az év vé­gi is­mét­lés­nek. Az év ele­ji is­mét­lés­hez bő­sé­ges feladat­sor ta­lál­ha­tó a 6. osz­tá­lyos mun­kál­ta­tó tan­könyv­ben. Felöle­li az 5. osz­tá­lyos ta­na­nya­got. Ak­ti­vi­zál­ hat­juk mind­azo­kat az is­me­re­te­ket, ame­lyek­re a szó­fa­jok ta­ní­tá­sa­kor szük­sé­günk lesz. Ter­mé­sze­te­sen nem kell va­la­mennyi felada­tot min­den ta­nu­ló­nak megol­da­nia. Dif­f e­ren­ciált osz­tály­mun­ká­ban min­den­k i azt gya­ko­rol­ja, azo­kat az is­me­re­te­ket ele­ve­nít­se fel, azo­kat a ké­pes­sé­geit fej­lessze, ame­lyek­re szük­sé­ge van a to­vább­ha­la­dás­hoz. Az év vé­gi is­mét­lés­nek sem az az el­sőd­le­ges cél­ja, hogy az év vé­gi fel­mé­rés megírá­sát elő­se­gít­se, ha­nem az, hogy rend­sze­rez­ze a 6. osz­tá­lyos tu­dás­anya­got, s az, hogy a ta­nu­ló ta­pasz­tal­ja, mennyit fej­lőd­tek anya­ nyel­vi ké­pes­sé­gei a tan­év so­rán. Fel­tét­le­nül em­lí­tést kell ten­nem az ott­ho­ni ta­nu­lás fon­tos­sá­gá­ról. Az órán fel­dol­go­zott ta­na­nyag rög­zí­té­ sé­nek, tar­tó­sí­tá­sá­nak kiemel­ten fon­tos mód­sze­re. Igaz ez ak­kor is, ha va­la­mennyien ar­ra tö­rek­szünk, hogy a le­he­tő leg­több is­me­re­tet már a ta­ní­tá­si órán sa­já­tít­sák el a ta­nít­vá­nyaink. A he­lyes ta­nu­lá­si tech­ni­kák kiala­k í­tá­sa már al­só ta­go­zat­ban el­kez­dő­dik, ame­lyet foly­ta­tunk fel­ső ta­go-­ zat­ban is. En­nek meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz az 5–6. osz­tá­lyos tan­köny­vek­ben és feladat­g yűj­te­mé­nyek­ben, va­la­mint a kézikönyvben is ta­lál­nak a kol­lé­gák felada­to­kat, öt­le­te­ket. A gye­re­kek­nek 11–12 éves ko­ruk­ra már is­mer­ niük kell a he­lyes ta­nu­lá­si mód­sze­re­ket. Na­g yon rossz gya­kor­lat­nak tar­tom, hogy a gye­re­kek elő­ször megír­ ják a há­zi felada­tot, és csak azután lát­nak hoz­zá a szó­be­li meg­ta­nu­lá­sá­hoz.

A jár­tas­sá­gok és kész­sé­gek kiala­kí­tá­sa Gya­kor­lás alatt nem­csak az új is­me­ret be­g ya­ko­rol­ta­tá­sát, ha­nem a fo­lya­ma­tos gya­kor­lást is ért­jük. Ha az 5., 6. osz­tály­ban el­sa­já­tí­tott hang­ta­ni, alak­ta­ni, szó­faj­ta­ni is­me­re­te­ket nem gya­ko­rol­hat­ják fo­lya­ma­to­ san a ta­nu­lók, egy idő után el­fe­lej­tik őket. Ezért már a 6. osz­tá­lyban sok komp­lex feladat­tal ta­lál­koz­hat­ nak a diá­kok. A pe­da­gó­gus dönt­he­ti el, hogy a rész­felada­tok kö­zül me­lyi­ket ki­vel vagy kik­kel ol­dat­ja meg. 6

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 6

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Az a ta­nu­ló, aki biz­tos a sza­vak szó­ele­mek­re bon­tá­sá­ban, de sok hi­bát vét a szó­fa­jok felis­me­ré­sé­ben, az utób­ bit gya­ko­rol­hat­ja. Így va­ló­di dif­f e­ren­ciá­lást vé­gez­he­tünk a ta­ní­tá­si órán. En­nek a mód­szer­nek a ha­té­kony­ sá­gát majd a fel­sőbb év­fo­lya­mo­kon mér­het­jük le. A nyelv­ta­ni gya­kor­lás­nak terv­sze­rű­nek, fo­lya­ma­tos­nak, gaz­da­sá­gos­nak kell len­nie. Ér­vé­nye­sül­nie kell a fo­ko­za­tos­ság és tu­da­tos­ság el­vé­nek. Min­dig pon­to­san mér­le­gel­nünk kell, hogy mi­kor, mit, ho­g yan kí­vá­nunk gya­ko­rol­tat­ni a ta­nu­lók­kal. Ez je­len­ti a terv­sze­rű­sé­get. A fo­lya­ma­tos­ság­gal kap­cso­lat­ban már ki­fej­tet­tem a vé­le­mé­nye­met. A gya­kor­lás ál­lan­dó­sá­ga meg­kö­ve­te­li, hogy az egy­szer meg­ta­ní­tott is­me­re­tet min­den eset­ben al­kal­maz­tas­suk, ahány­szor a ta­na­nyag össze­füg­gé­ sei le­he­tő­vé te­szik. Pél­dául al­só ta­go­zat­ban már el­ső osz­tály­tól kezd­ve foglalkoznak a gye­re­kek a sze­mély­ ne­vek he­lye­sí­rá­sá­val. Ak­kor meg­ta­nul­ják, hogy a sze­mély­ne­ve­ket nagy kez­dő­be­tű­vel ír­juk. Har­ma­dik és ne­g ye­dik osz­tály­ban tu­da­to­sul ben­nük, hogy min­den tu­laj­don­ne­vet nagy kez­dő­be­tű­vel ír­unk. Ötö­dik osz­ tály­ban a szó­elem­ző és a ha­g yo­má­nyos írás­mó­dot tár­g ya­ló fe­je­zet­ben is­mét gya­ko­rol­hat­ják a sze­mély­ne­vek he­lye­sí­rá­sát. Ha­to­dik osz­tály­ban bő­v ül is­me­re­tük: ta­nul­nak a sze­mély­ne­vek ke­let­ke­zé­sé­ről, sőt hal­la­nak ar­ ról is, hogy bi­zo­nyos ese­tek­ben a sze­mély­ne­ve­ket kis kez­dő­be­tű­vel is ír­hat­juk (patópálok, há­ry­já­no­sok stb.). A gya­kor­la­tok összeál­lí­tá­sa­kor ér­vé­nye­sí­tet­tem a fo­ko­za­tos­ság el­vét. A leg­könnyebb nyelv­ta­ni gya­kor­lat az, amely va­la­mely je­len­ség felis­me­ré­sét kí­ván­ja (Tk. 108/1. – sze­mé­lyes név­má­sok felis­me­ré­se). En­nél ne­ he­zebb az, amely­ben átala­k í­tás­ról van szó (Tk. 40/4., 73/14.). A leg­ne­he­zebb ön­ál­lóan lét­re­hoz­ni va­la­mi­lyen nyelv­ta­ni alak­za­tot (Tk. 70/12). A nyelv­ta­ni gya­kor­lás so­rán a ta­nu­lók nyelv­ta­ni elem­zé­se­ket és szin­te­ti­kus gya­kor­la­to­kat vé­gez­nek. Az elem­zés a nyelv­tan­ta­ní­tás két­ség­te­le­nül legegye­te­me­sebb és leg­ha­té­ko­nyabb el­já­rá­sa. Ilyen­kor az adott nyel­vi je­len­sé­get több szem­pont­ból is ele­mez­zük. A 6. évfolyamos tan­könyv­ben hang­ta­ni, alak­ta­ni és szó­faj­ta­ni elem­zé­sek ta­lál­ha­tók. Bár a nyelv­ta­ni elem­zé­sek­ben az ana­lí­zis­nek van a leg­fon­to­sabb sze­re­pe, mely­nek lé­nye­ge a nyel­vi je­len­ ség­nek meg­ha­tá­ro­zott szem­pont sze­rin­ti szét­bon­tá­sa, a jár­tas­sá­gok és kész­sé­gek kiala­k í­tá­sá­hoz olyan gya­ kor­la­tok­ra is szük­ség van, ame­lyek­nek az el­vég­zé­sé­vel a ta­nu­lók ma­guk hoz­zák lét­re a tár­g yalt nyelv­ta­ni alak­za­tot. Ezek az ún. szin­te­ti­kus gya­kor­la­tok. A kér­dé­sek­re szó­ban vagy írás­ban vá­la­szol­hat­nak pél­dául a kö­vet­ke­ző felada­tok­ban: Tk. 31/3., 110/7. a), d). A kiegé­szí­tés lé­nye­ge: va­la­mi­lyen szem­pont­ból hiá­nyos nyel­vi anyag (szö­veg, mon­dat, szer­ke­zet, szó) egy vagy több hiány­zó ele­mé­nek pót­lá­sa. Pl.: Tk. 110/8. A he­lyet­te­sí­tés so­rán egy-egy mon­dat va­la­me­lyik sza­vá­nak vagy szó­kap­cso­la­tá­nak más­sal va­ló föl­cse­ré­ lé­sét kí­ván­juk a ta­nu­lók­tól. Pl.: Tk. 31/2. Ala­k í­tás, átala­k í­tás ta­lál­ha­tó az olyan gya­kor­la­tok­ban, ame­lyek­ben a ta­nu­lók­nak megadott vagy sza­ba­ don vá­lasz­tott ele­mek fel­hasz­ná­lá­sá­val kü­lön­fé­le nyelv­ta­ni ka­te­gó­riá­kat kell lét­re­hoz­niuk. Pl.: Tk. 36/2., 55/5. Az átala­k í­tás egyik faj­tá­ja a hi­bás szö­ve­gek ja­ví­tá­sa. Pl.: Tk. 101/3., 103/2. Elavult az a né­zet, mi­sze­rint a gye­ re­kek nem vé­gez­het­nek hi­bás szö­ve­ge­ken ja­ví­tá­si gya­kor­la­to­kat. A nyelv­he­lyes­ség­re ne­ve­lés­ben el­kép­zel­he­ tet­len a ne­ga­tív pél­dák­ra va­ló hi­vat­ko­zás. A he­lye­sí­rá­si ké­pes­ség fej­lesz­té­sé­ben és a prob­lé­ma­ér­zé­keny­ség fej­lesz­té­sé­ben is jó szol­gá­la­tot tesz­nek ezek a feladat­tí­pu­sok. Lé­nye­ges mo­men­tum a prob­lé­ma felis­me­ré­se mel­lett a he­lye­sí­rá­si, nyelv­he­lyes­sé­gi stb. prob­lé­ma meg­fo­gal­ma­zá­sa, s ezt kö­ve­tően a hi­ba ja­ví­tá­sa. Ez is a tu­da­tos és he­lyes nyelv­hasz­ná­lat egyik mér­föld­kö­ve. Itt sze­ret­ném kiemel­ni a hi­ba­ja­ví­tás fon­tos­sá­gát. Meg­g yő­ző­dé­sem, hogy egy-egy ta­ní­tá­si órán csak an�nyit írattassunk a ta­nu­lók­kal, amennyit el­lenőriz­ni tu­dunk, il­let­ve ki tu­dunk ja­ví­ta­ni, és ami még fon­to­ sabb, hogy ki tud­juk ja­vít­tat­ni a gye­re­kek­kel. Nagy fi­g yel­met kell szen­tel­nünk a ta­nu­lók hi­ba­ja­ví­tá­sá­nak. Gyak­ran el­lenőriz­nünk kell, hi­szen haj­la­mo­sak a hi­bás szót új­ra hi­bá­san leír­ni, il­let­ve fe­lü­le­te­sen ja­ví­ta­ni. Ez elein­te sok időt és tü­rel­met igé­nyel, de a rá­for­dí­tott idő és ener­gia előbb-u­tóbb meg­té­rül. A ren­de­ző mun­ka lé­nye­ge a nyel­vi­leg ren­de­zet­len anyag ren­de­zé­se, cso­por­to­sí­tá­sa va­la­mi­lyen szem­pont sze­rint. Pl.: az össze­fog­la­lás gya­ko­ri for­má­ja a táb­lá­zat ké­szí­té­se.

7

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 7

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A ta­nu­lók ál­ta­lá­ban ked­ve­lik a gyűj­tő­mun­kát, mely­nek az a cél­ja, hogy a megis­mert nyel­vi je­len­ség­hez mi­nél több pél­dát so­ra­koz­tas­sa­nak fel az adott je­len­ség nyel­vi tör­vény­sze­rű­sé­gé­nek so­kol­da­lú il­luszt­rá­lá­ sá­hoz. Pl.: Tk. 71/7., 102/6. Ha a gyűj­tő­mun­kát há­zi felada­tul ad­juk, ak­kor cél­sze­rű meg­je­löl­ni a „legalább” és a „leg­fel­jebb” ha­tárt. Ne tölt­se a gyer­mek az egész dél­után­ját a feladat megol­dá­sá­val! A gyűj­ten­dő anyag meg­ha­tá­ro­zá­sá­ban azt is fi­g ye­lem­be kell ven­nünk, hogy mi­lyen kész­let­ből me­rít­het­nek a ta­nu­lók.

Az is­me­re­tek, jár­tas­sá­gok és kész­sé­gek el­lenőr­zé­se Az el­lenőr­zés fon­tos sze­re­pet tölt be a ta­ní­tás fo­lya­ma­tá­ban. A ta­nu­lók­ban kö­te­les­ség­tu­da­tot, fe­le­lős­ség­ ér­ze­tet ala­k ít ki. A ta­nár a rend­sze­res el­lenőr­zés fo­lya­mán ér­té­kel­he­ti a sa­ját mun­ká­ját is, és ez alap­ján ter­vez­he­ti meg a to­váb­bi ok­ta­tó-ne­ve­lő mun­ká­ját. Ezt a fe­lel­te­tés, az írás­be­li mun­kák el­lenőr­zé­se (írás­be­li felada­tok, fel­mé­ré­sek, há­zi felada­tok) te­szi le­he­tő­vé szá­munk­ra. A mun­kál­ta­tó tan­köny­vek mel­lék­le­te, a Nyelvtan és helyesírás felmérőfüzet 6. az anya­nyel­vi is­me­ret, a he­lye­sí­rá­si ké­pes­ség, a nyelv­he­lyes­sé­gi szint, a né­ma, szö­veg­ér­tő ol­va­sás szint­jé­nek mé­ré­sé­hez című kiad­vány. A tan­tár­g yi prog­ram­ban – a kol­lé­gák több­sé­gé­nek ké­ré­se alap­ján – meg­ta­lál­ha­tók ezek­nek a fel­mé­ré­sek­nek a megol­dókulcsai, sőt az ér­té­ke­lés, osz­tá­lyo­zás mi­ként­jé­re is te­szek ja­vas­la­tot.

8

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 8

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A kompetencia Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról vallott nézeteinket. A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de valamennyi közös vonása a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat – ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A nevelés, oktatás és képzés során először a szakképzéssel foglalkozók kezdték használni a kompetencia kifejezést. Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem képes minőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai ismereteket, megtanulni a „tananyagot”, felmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni kell. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem alkotó módon a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt felelősséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cselekvő embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké. A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg: az ösztönző (reguláló) kompetenciákat, amelyek elsősorban motivációs természetűek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósul meg, valamint a szervező, végrehajtó (kognitív) kompetenciák, amelyek ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket foglalnak magukban. Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg. Sajnos mintha napjainkban is kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is róla a tanítás-tanulás folyamatában, még mindig az oktatásé és a képzésé a vezető szerep. Pedig nagyon fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. A legkönnyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzés, egyáltalán a visszajelzés fontosságát.

A kulcskompetencia

A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásformák) többfunkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beilleszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelező oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak. A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. A természettudományos és technikai kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. Szociális és állampolgári kompetencia 7. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia 8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 9. Hatékony, önálló tanulás 9

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 9

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Az anyanyelvi kompetencia kiemelése tőlem származik. Ennek oka az, hogy minden kompetencia el­ sajátításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg.

Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív (megismerő) képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtani szabályok és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri, és a helyzeteknek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. A következő táblázatban részletesebben olvasható, milyen ismeretek, készségek és attitűdök alkotják az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciát. Ismeretek Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és a stílusok, a nyelvi funkciók biztos ismerete. A különféle szóbeli kom­mu­nikációk (beszélgetés, vita, interjú stb.) jellemzői. A kom­mu­­nikációban használt nem ver­bális eszközök (testbeszéd, mimika, beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők stb.). Az irodalmi szövegfajták, pl.: mese, mítosz, legenda, lírai köl­temény, novella, regény, dráma stb., valamint nem szépirodalmi szö­vegfajták és fő jellemzőik. Az írott nyelv fő jellemzőinek ismerete: hivatalos, hétköznapi, tudományos, publicisztikai stb. A nyelv és a kommunikációs for­ mák időhöz, térhez, társadalmi és kom­­munikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése.

Készségek Különböző üzenetek közlése szóban és írásban, illetve azok megértése vagy megértetése változatos helyzetekben. A különböző kommunikációs helyzetekben elhangzó szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése. Világos és tömör beszéd. Az üzenetátadás sikerességét meghatározó készségek. Beszélgetések kezdeményezése, folytatása és befejezése. Különféle szövegek olvasása és megértése, a különböző céloknak (információszerzés, tanulás, szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazása. Különféle típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása.

Attitűdök Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerése annak, hogy az anyanyelv a személyes, kulturális gazdagodás egyik forrása. Mások véleményének és érveinek nyitott megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszédre való hajlandóság.

10

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 10

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a témaválasztástól a címadáson át az átolvasásig), írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése, szűrése és feldolgozása a tanulás során. Saját érvek megfogalmazása szóban és írásban. Mások írásban és szóban megfogalmazott nézőpontjainak teljes mértékű figyelembevétele. Komplex szövegek, pl.: kiselőadások, interjúk, viták stb. alkotásához, előadásához vagy megértéséhez szükséges segédeszközök (vázlatok, jegyzetek, térképek stb.) alkalmazása.

Nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználattal törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szeretete. A különböző kultúrák közötti kommunikáció pozitív attitűdjének kialakítása.

Az anyanyelvi kommunikáció kulcsszerepéből adódik az, hogy fejlesztése valamennyi pedagógus feladata és felelőssége. Egyetlen műveltségi területet, tantárgyat tanító pedagógus sem vonhatja ki magát az anyanyelvi képességek, kiemelten az olvasási és szövegértő képesség fejlesztése alól, hiszen ezáltal veszélyezteti a saját szaktantárgyának hatékony tanítását és tanulását is.

Az anyanyelvi kommunikáció és a többi kulcskompetencia

Az anyanyelvi kommunikáció meghatározó szerepéről már az előbbiekben írtam. Ebből adódik, hogy ez kapcsolatban áll valamennyi kulcskompetenciával. Ezek közül a következőkben kiemelem a legfontosabbakat. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, például a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb. Az alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén kulcskompetencia a következő ismereteket foglalja magában: a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket, a technológiai folyamatokat és mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatását. A tanulókkal olyan természettudományos és műszaki műveltséget kell elsajátíttatni, hogy munkájukban és a hétköznapi életükben megjelenő problémákat képesek legyenek megoldani. Az ismeretek megszerzéséhez, a képességeik fejlesztéséhez nélkülözhetetlen az anyanyelvi, sőt sok esetben az idegen nyelvi kommunikáció. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodáshoz, az élethosszig tartó tanulás folyamatához. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. Ugyanakkor a munka, a tanulás folyamatában meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak: a szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének és alkotásának. 11

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 11

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedi a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. A kezdeményező és vállalkozói kompetencia magában foglalja azokat az ismereteket, amelyek lehetővé teszik a tanulónak a személyes, a majdani szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást. Olyan képességekkel kell rendelkeznie, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és delegálás, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése, kockázatfelmérés és -vállalás, egyéni és csoportmunkában történő aktív munkavégzés. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások érző és beleérző ismeretét. Ide tartozik Európa kulturális és nyelvi sokféleségének, a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességeket kell fejlesztenünk a tanulókban, mint a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A tanuláselméleti háttér megváltozása A kompetenciaalapú oktatás szorosan összefügg a tanulási folyamatról alkotott nézőpont megváltozásával. A teljesség igénye nélkül, röviden tekintsük át az ókortól napjainkig, hogyan változott meg a tanítás, illetve a tanulás mibenléte. Az ókori és a középkori pedagógusok a saját ismereteik átadását tartották fontosnak. Ezt a nézetet és gyakorlatot a 17. században Comenius szemléltetéspedagógiája váltotta fel. A neves cseh pedagógus azt vallotta, hogy a gyerekeknek ne csupán verbális módon tanítsák az arra avatottak a különféle tantárgyakat, hanem mindenféle szemléltetőeszköz bevonásával. Fontos, hogy minél több érzékszervet vonjanak be a tananyag elsajátításakor. A megismerési folyamatot az első modern pedagógus a tapasztalaton alapuló induktív útnak tartotta. Évszázadok teltek el Comenius óta, de alapvetően nem nagyon változott meg a pedagógus szerepe a tanulás folyamatában, hiszen az ismeretnyújtás áll a középpontban. A legújabb felmérések szerint a tanítási órákon továbbra is a pedagógusé a főszerep. Azt viszont könnyű belátni: a „katedrán” állva hiába nyújtja valaki a tudást, ha tanítványai nem akarják megszerezni azt. Az elmúlt évtizedekben a pedagógustársadalom próbálkozott a cselekvés pedagógiájával is, amely a tanulót már nem passzív szereplőként kezeli, hanem minél inkább igyekszik bevonni a megismerési folyamatba, de mint az előbb láttuk, a tudást nem elég nyújtani a gyerekeknek, hanem azt maguknak kell megszerezniük. Éppen ezen a tézisen alapul a konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás, melynek alaptétele, hogy minden emberi tudás konstruált, azaz az egyén által felépített és megalkotott. A tanulás aktív folyamat: a rend- és értelemkeresés folyamata az élet minden területén. 12

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 12

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Ennek belátása roppant egyszerű, ha összehasonlítjuk a mindennapi életben zajló tanulást a hagyományos iskolai tanulással. A mindennapi életben zajló tanulás során a gyerekek problémákkal, helyzetekkel találkoznak, amelyek megoldása során a már meglévő ismereteikre támaszkodva új ismereteket konstruálnak, mindezt egy szociális folyamatba ágyazva, azaz alkalmuk van a társakkal való hangos együttgondolkodásra. Ezzel szemben az iskolai tanulás folyamatában viszonylag leegyszerűsített feladatokat kell megoldaniuk, többnyire magányosan. Hányszor hallottam diákként, s hányszor mondtam tanítóként, tanárként: Önállóan dolgozz! Csendben, hogy ne zavard a társaidat! A szófogadó gyerek ráhajol a taneszközére, és csendben marad. Elfojtja a feladatvégzés közben felmerülő kérdéseit, többnyire egyedül marad a problémáival, nem beszélheti meg azokat tanárával, társaival. Magányossá válik. Pedig az együtt gondolkodás, a megbeszélés szükséglete valamennyiünkben ott munkál. Milyen sokszor tapasztalom egy-egy előadásom közben, hogy az adott témával kapcsolatban összesúgnak a kollégák, azonnal szeretnék elmondani az elhangzottakkal kapcsolatos véleményüket! Ezt egyetlen előadó sem veheti „fegyelmezetlenségnek”. Hát ne vegyük ezt annak a diákjainknál sem! Ezért tartom fontosnak, hogy minél több alkalommal dolgozhassanak tanítványaim páros vagy csoportmunkában. A konstruktivista pedagógia hívei tehát azt a nézetet képviselik, miszerint a tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vessenek fel, bátorítsák a tanulói aktivitást, becsüljék meg a tanulók nézeteit, gondolatait; tartsák a tanulás-tanítás folyamat fontos részének a diákok folyamatos értékelését; törekedjenek a tanári és tanulói szerepek megváltoztatására. A következő táblázat azt illusztrálja, mi a különbség a hagyományos és az új tanári, tanulói szerepek között. Hagyományos modell Tanári szerep A tudás átadása A munka megszervezése A diák motiválása

Tanulói szerep A tudás befogadása A tananyag megtanulása

Ellenőrzés Teljesítménymérés, értékelés AKTÍV Felelősség

PASSZÍV Nincs felelősség Az új, szociális-konstruktivista modell A tanuló konstrukciós folyamatainak A tanulási folyamat aktív szereplője előidézése, állandó figyelése A tanulási folyamat megszervezése A kognitív (megismerő) készségek felértékelődése A diák motiválása Tudása általa konstruált Visszajelzések adása Folyamatos értékelés AKTÍV Felelősség A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZŐJE

Értékeli a saját és társa teljesítményét AKTÍV Felelősség A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA

13

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 13

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A pedagógus kompetenciák A Kézikönyv a Nyelvtan 5. tanításához című tanári segédletem azonos című fejezetében foglalkoztam a tanuláselméleti háttér megváltozásával, a hagyományos és az új tanári szerepekkel, a kulcskompetenciákkal. Felsorolás szintjén megemlítettem a pedagógus kompetenciákat is. Most ezeket a kompetenciákat veszem górcső alá. Szó szerint idézem Kotschy Beáta A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában című kiváló írásának 1. számú mellékletét. Általános követelmények: 1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Szakmai ismeretek Alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről; a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartás-problémák okairól és a gyermeknevelés, tehetséggondozás, az egészségfejlesztés módszereiről. Ismeri a tanulók megismerésének módszereit. Ismeri a szaktárgy által közvetített fogalmak kialakulásának életkori sajátosságait, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét. Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének módszereit. Tisztában van szaktárgyának a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel. Képességek Képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni a gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudása felhasználásával. Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről. Képes tapasztalt kollégák/mentor segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését és az egészséges életvitel kialakítását. Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek kezelésére. Képes a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására; a pályaválasztás segítésére. Képes az átlagtól eltérő (tehetséges, nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű), valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni és oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Képes a szaktárgyában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni. Attitűdök Törekszik saját pedagógiai nézeteinek megfogalmazására. Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Törekszik a nevelési és oktatási feladatokat egyaránt érvényesíteni, az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani a diákok számára. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket. Érzékeny a tanulók problémáira. 2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Szakmai ismeretek Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, az enkulturációról és multikulturalizmusról.

14

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 14

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Ismeri a csoport és a csoportfejlődés pszichológiai, szociológiai, kulturális sajátosságait. Ismeri a csoportokra és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a csoport kialakítását és fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket. Képességek Képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a csoport egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támogató, leginkább kedvező módszereket mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Képes a konfliktusok hatékony kezelésére. Elősegíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségét, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadását. Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai és iskolán kívüli életét. Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez. Attitűdök Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek, az esélyteremtés iránt, igyekszik előítéleteit leépíteni, az inklúzió szemléletét magáévá tenni. Elkötelezett a nemzeti azonosságtudatra, a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására. Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat. 3. A szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudás Szakmai ismeretek Rendelkezik a szaktanári szerep ellátásához szükséges szakmai felkészültséggel. Ismeri az általa tanított tudományág (műveltségi terület, művészeti terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárggyal, műveltségterülettel. Ismeri a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és egymásra hatásokat, és képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára. Ismeri a szakmódszertan (szakdidaktika) hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit. Ismeri az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében. Ismeri a szaktárgy tantervét, tantervi és vizsgakövetelményeit, valamint a tantárgy tanulási sajátosságait, tananyagstruktúráját, ezek logikáját, megismerési módszereit. Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat. Képességek Szakmai témában képes szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban. Képes a szaktudományi és az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására; a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására. Képes a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések megteremtésére és közvetítésére.

15

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 15

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására. Képes az információkommunikációs technológia használatára a szaktárgy tanítási-tanulási folyamatában. Képes a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit megvalósítani különböző színtereken. Attitűdök Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek fejlesztése iránt. Törekszik a tanulók egyéni fejlődésének elősegítésére, a szaktárgyi oktatás és a pedagógiai célok összekapcsolására a tanulók személyiségfejlődése érdekében. Reálisan ítéli meg szaktárgya fontosságát, képes egyensúlyt tartani a szaktárgyi követelmények és a tanulók egyéni felkészültsége között. Törekszik az aktív együttműködésre a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Tisztában van vele, hogy a szaktárgy során fejlesztett kompetenciák más műveltségterületeken is fejlődést generálnak, s ennek megfelelően tudatosan él a transzferhatás pedagógiai eszközével. Nyitott a megismerés és a tapasztalatszerzés iránt, törekszik a tanulók megismerés és alkotás utáni vágyának, önművelési igényének a felébresztésére. 4. A pedagógiai folyamat tervezése Szakmai ismeretek Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, tantervfajtákat, tantervtípusokat, érti ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri a tervezéshez szükséges információk forrását. Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tanterveit, vizsgakövetelményeit. Ismeri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai és szakmódszertani szempontjait. Képességek Képes a tervezés során a rendszerszemléletű megközelítésre. Képes pedagógiai munkájának megtervezésére (tanmenet, tematikus terv, óraterv) az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora és az elsajátítandó tudás sajátosságai közti összhang megteremtésével. Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására: a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák és eszközök kiválasztására a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is. Korszerű szakmódszertani és szaktárgyi ismereteinek birtokában, pedagógiai céljainak megfelelően képes meghatározni a tanítandó tartalmakat, azok struktúráját, logikai felépítését. Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni és a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani (különös tekintettel az információkommunikációs technológiára). Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokban gondolkodni, tudatos döntést hozni. Képes a szaktárgy tanórán és iskolán kívüli tanulásának tervezésére.

16

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 16

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Attitűdök Fontosnak tartja az alapos felkészülést/tervezést és a rugalmas megvalósítást. Képes a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal együttműködni, segítségükkel figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség). Képes terveit reflektív módon elemezni, értékelni. Képes váratlan tanítási-tanulási helyzetekben terveitől elszakadni, és rugalmasan reagálni. 5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása Szakmai ismeretek Ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motivációelméletekről, a tanulási motiváció fejlesztésének módszereiről. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a különböző tanulási módszerek és tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit és színtereit. Tájékozott a differenciálispedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Képességek Képes a különböző céloknak megfelelő, átgondolt stratégiák, a motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására és megvalósítására. Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást támogató tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére. Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek kezelésére. Képes a hagyományos és az infokommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony és szakszerű alkalmazására. Attitűdök Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozott tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, és nyitott az élethosszig tartó tanulásra. Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit. Törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében. Törekszik az életkori, egyéni és csoportra vonatkozó sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. Törekszik a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására. 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése Szakmai ismeretek Szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Tisztában van alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére és értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket. 17

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 17

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Képességek Képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására. Az értékelés során képes figyelembe venni annak hatásait a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulók személyiségfejlődésére és önértékelésére. Képes elősegíteni a tanulók reális önértékelését és alkalmazni a tanulók önbecsülését támogató ellenőrzési módszereket. Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére. Képes a szaktárgy tanítása-tanulása során az adott tantárgyra jellemző speciális kompetenciák mérésére. Attitűdök Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett. 7. A kommunikáció és szakmai együttműködés Szakmai ismeretek Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól. Képességek Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására és elfogadtatására. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra a diákokkal, szülőkkel, iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának és kultúrájának megfelelően. Képes felismerni és értelmezni kommunikációs nehézségeit, és képes ezen a téren önmagát fejleszteni. Attitűdök Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek és problémák feltárása és megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon. Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Kész részt vállalni a szaktárg�gyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben. 8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésre Szakmai ismeretek Ismeri a pedagógusszerepre vonatkozó pszichológiai, szociológiai és pedagógiai elméleteket, a szereppel kapcsolatos különböző elvárásokat. Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit. Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről. Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információforrásokról, szervezetekről. Tájékozott szaktárgya, valamint a neveléstudomány kutatási módszereiről. Képességek Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását.

18

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 18

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A pedagógiai munkájában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni. Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés és innováció sajátosságaival. Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára. Attitűdök Betartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit. Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, lelki egészségének megőrzésére, és ehhez nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.

Az oktatási dokumentumok megújulása A kompetenciaalapú oktatás, a tanuláselméleti háttér megváltozása értelemszerűen magában hordozta az oktatási dokumentumok megújulásának kényszerét. Ahogy évente szükség van a tanmenetjavaslataink átnézésére, „leporolgatására”, tapasztalataink alapján történő átvizsgálására, ugyanilyen szükség van a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a helyi tantervek korrekciójára, kiegészítésére, kiigazítására. Természetesen ezeknek a dokumentumoknak az átvizsgálása több időt vesz igénybe.

A Nemzeti alaptanterv

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a 2012-es Nemzeti alaptanterv nem jelent új alaptantervet. A közműveltségi elemek felsorolása ellenére sem tartalomközpontú, hagyományos tanterv, hanem a tanulók fejlesztésének terve. A hagyományos elvárások és az ún. modernizációs elemek párhuzamosan érvényesülnek benne. Értékelvű, de tudásfelfogásában eklektikus. Az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében fejlesztéscentrikus. Az alábbiakban egy gyors áttekintést szeretnék nyújtani a hazai oktatás tartalmi szabályozásának változásáról, hogy könnyebben megérthessük a NAT 2012 koncepcióját: 1995 → 1–10. évfolyam → Fejlesztési területek, műveltségterületek 2003 → 1–12. évfolyam → Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül) 2007 → 1–12. évfolyam → Kulcskompetenciák → Kiemelt fejlesztési feladatok → Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül) 2012 → 1–12. évfolyam → Kiemelt fejlesztési területek → Kulcskompetenciák → Műveltségi területek, közműveltségi tartalmak

19

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 19

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Most nézzük meg a 2012-es NAT fejlesztési területeit és a kulcskompetenciákat! Fejlesztési területek

Kulcskompetenciák

Az erkölcsi nevelés

Anyanyelvi kommunikáció

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Idegen nyelvi kommunikáció

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Matematikai kompetencia

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Természettudományos és technikai kompetencia

A családi életre nevelés

Digitális kompetencia

A testi és lelki egészségre nevelés

Szociális és állampolgári kompetencia

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Pályaorientáció

A hatékony, önálló tanulás

Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

A NAT műveltségterületei: 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika 4. Ember és társadalom 5. Ember és természet

6. Földünk-környezetünk 7. Művészetek 8. Informatika 9. Életvitel és gyakorlat 10. Testnevelés és sport

A műveltségterületek kiemelt közös céljai: ■ a tevékenykedtetés középpontba állítása, cselekvő, aktív részvétel a tanulás folyamatában, pl.: kísérlet, megfigyelés; ■ az informatika alkalmazása; ■ a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; ■ a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; ■ az egészséges életmód kialakítása; ■ az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; ■ a médiumok alkotó használata.

Kerettanterv 2012

A NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de nem érhet el egy tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget. A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást. A kerettanterv készítői olyan, az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi formát hoztak létre, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre.

20

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 20

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg.

Órakeret

A javasolt A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól füg- óraszám gően – lehet konkrét téma, pl.: Petőfi Sándor: János vitéz, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. A tematikai egység ne- Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejvelési-fejlesztési céljai lesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjeTantárgyak, konkrét tulenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is dáselemekkel részletezve. bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

A kerettantervek értékrendszere tükrözi a NAT-ban meghatározott közös értékeket, biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, felkészülést. Azonosítható – koherens és indokolt – szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek. Segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást. Kijelölik mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, továbbfejleszthetők, adaptálhatók. A kerettantervek új elemei a következők: ■ a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba; ■ a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás); ■ a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele, különösképpen a humán tantárgyakban; ■ képzési tartalmakba ágyazott kompetenciafejlesztés (lásd a kulcskompetenciák); ■ egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, például emelt szint (tagozat) vagy más szempontú feldolgozási alternatíva felajánlása.

A helyi tanterv

Az iskoláknak a helyi tantervük összeállításakor a NAT előírásait, illetve a kerettanterveket kellett figyelembe venniük. A két tanévre előírt tartalmakat és fejlesztési követelményeket évekre kellett bontaniuk. Döntést kellett hozniuk a kötelező tantárgyak óraszámai mellett az évfolyamonkénti 10%-os szabad órakeret és a tantárgyi órakeretek 10%-os mozgásterének felhasználásáról. 21

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 21

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A nevelőtestületek dönthettek (kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett) a kötelező tantárgyak óraszámának megemeléséről, ezáltal arról is, hogy nem építenek be választható tantárgyat. De bevezethettek szabadon választható ajánlott tantárgya(ka)t. Alkalmazhattak emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet, illetve beépíthették a helyi tantervükbe az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tantervet, sőt létrehozhattak saját új tantárgyat, tantárgyakat. A tantárgyi órakeret 10%-át felhasználására is több mód állt az iskolák rendelkezésére: ■ a helyi tantervben nem írtak elő tematikai egységenként további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat; ■ az egyes tematikai egységek között osztották el a rendelkezésre álló időkeretet; ■ a tananyagot egy vagy több új tematikai egységgel egészítették ki. A helyi tanterv a pedagógia program része. A helyi tanterv tartalma a következő: 1. A választott kerettanterv megnevezése 2. A választott kerettanterv feletti óraszám 3. A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 6. Mindennapos testnevelés 7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái (írásbeli feladatok értékelése, szóbeli feladatok értékelése) 9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A kézikönyvben a következő oldalon megtalálható az az általam összeállított helyi tantervi ajánlás, amelyhez átdolgoztam a tankönyveimet.

22

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 22

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

AZ OKTATÁSI DOKUMENTUMOK MEGÚJULÁSA Helyi tantervi ajánlás: Magyar nyelv 6. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciáinak fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élmény alapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. A 6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 6. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására, különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; a címadás. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. A 6. évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük. Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Órakeret Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

9

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

10

Írás, fogalmazás

10 + 1

Helyesírás

11 + 1

A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Év eleji, félévi, év végi felmérés

6 19 + 2 +3

23

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 23

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Órakeret 9 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyek jellemzésekor. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. Kommunikációs (illem)szabályok tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kommunikációs (illem)szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek között). Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok.

Erkölcstan: önismeret, a személyes kapcsolatok, a beszélgetés jelentősége.

Beszédhelyzet, kommunikációs (illem)szabályok

24

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 24

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak a tanuló életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegei olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerése képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.)

Ismeretek/fejlesztési követelmények Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. Újabb szövegfeldolgozási stratégiák (szintézis, szelektív olvasás) alkalmazása. A szöveg megértésének monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Matematika; természetismeret: szövegértés, a feladatok szövegének értelmezése. Informatika: tájékozódás, információkeresés. Mozgóképkultúra és médiaismeret; vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggéseinek feltárása.

Üzenet, szövegkép

25

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 25

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Írás, fogalmazás

Órakeret 10 + 1 óra

Előzetes tudás

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Személyes élmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban: jellemzés. Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. komment. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Kapcsolódási pontok

Informatika: internetes források adatainak megkeresése; új internetes kapcsolattartó műfajok nyelvi jellemzői. Vizuális kultúra: a szöveg képe.

Vázlat, jellemzés. Az írás nem nyelvi jelei: sorköz, betű, margó stb.

Helyesírás

Órakeret 11 + 1 óra

A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. Helyesírási kézikönyv használata tanári segítséggel. A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, normák megismertetése. A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának fejlesztése.

26

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 26

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) alkalmazása főleg a szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; idegen nyelv; vizuális kultúra; természetismeret; informatika: a tantárgyra jellemző tulajdonnevek, digitális kifejezések helyesírása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A szavak szerkezete és jelentése

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. Néhány mindennapi metafora jelentésszerkezetének megfigyeltetése. A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ige és a főnév szemantikája. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szókincse.

Beszélt nyelvi metafora.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A nyelv szerkezete

Órakeret 19 + 2 óra

A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben. Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. Elemzőképesség: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyeltetése, főbb jellemzőinek megnevezése.

27

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 27

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése. Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása. A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete. A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv szótani szerkezetével.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Kapcsolódási pontok Történelem: a beszéd kialakulása.

Idegen nyelv: a tanult nyelv szótani sajátosságai.

Alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.

28

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 28

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 29

E. f. = Előzetes feladat I. t. = Interaktív tananyag-feldolgozás Ny. = Nyelvtan és helyesírás 6. tankönyv T. = A tollbamondások szövege a kézikönyvben található

A tanmenetjavaslatban előforduló rövidítések:

A következő oldalakon olyan tanmenetjavaslat áll a 6. évfolyamon tanító kollégák rendelkezésére, amely a nyelvtanórák tananyagát tartalmazza heti 2 tanítási órára. A közölt tanmenetjavaslattól természetesen bármikor el lehet térni, hiszen a pedagógusnak mindig alkalmazkodnia kell tanítványai képességeihez, változhat a haladási ütemük, esetleg az iskola működési rendje. A tanmenetjavaslat az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 2. számú melléklete, valamint az általam összeállított Magyar nyelv 6. évfolyam helyi tantervi ajánlás alapján készült. A tanmenetjavaslat tartalmazza az anyanyelvismeret, a helyesejtés, a helyesírás, a nyelvhelyesség, a kommunikáció, a szövegértés és szövegalkotás tananyagát és a képességfejlesztéshez szükséges feladatokat. Természetesen szükséges válogatni a taneszközök feladatai között. A helyesírás folyamatos gyakorlását a tanulók hiányosságai, típushibái ismeretében olyan órákon is javaslom, amikor nem szerepel konkrét feladatként a tananyagbeosztásban. A tanmenetben több helyen konkrét javaslatot tettem, hiszen sok iskolának megvan, a Nyelvtan és helyesírás 6. évfolyam elnevezésű interaktív tananyag-feldolgozás feladatainak beépítésére egy-egy tanítási órán. A kommunikáció fejezet feladatai közül többet osztályfőnöki órán is lehet hasznosítani.

Tanmenetjavaslat a Nyelvtan és helyesírás 6. című tankönyvhöz

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

29

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 30

Ismétlés

2.

A magyar helyesírás alapelvei Kiejtés szerinti írásmód Szóelemző írásmód A magyar helyesírás alapelvei A hagyományos és az egyszerűsítő írásmód

Év eleji felmérés szövegértésből Év eleji felmérés anyanyelvi ismeretből, helyesírásból

4.

6.

5.

A szavak alakja és jelentése A szavak szerkezete

3

A hangok és betűk

Ismerkedés a taneszközzel

Téma, tananyag

1.

Óra

Ismeretterjesztő szöveg értelmezése. Az 5. évfolyamon tanult nyelvtani ismeretek. A helyesírási képesség fejlettségi szintjének mérése.

Válogatás a tankönyvi feladatok közül a tanulók képességeinek megfelelően, differenciálás. T. 1. Helyesejtési gyakorlatok. Szókincsfejlesztés: rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak. T. 2. A tankönyvi feladatok szóanyagának helyes ejtése. Betűrendbe sorolás. Válaszlevél meg T. 3. vagy 4. differenciáltan. Helyesejtési gyakorlatok. Állatleírás készítése. A j-s és ly-os szavak helyesírása. T. 5.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Előszók elolvasása és értelmezése. A hasznos információk áttanulmányozása, értelmezése. Helyesejtési gyakorlatok. A Hangzó anyanyelvünk című alfejezet közös áttekintése.

Kulcsfogalmak, javasolt taneszközök

A hatékony, önálló tanulás: Szöveg-feldolgozási technikák alkalmazása. A tanultak alkalmazásának képessége.

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírás. Kreatív szövegalkotás. Gondolkodási kompetencia: Rugalmas gondolkodás szövegalkotáskor. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés, helyesírás. Kreatív szövegalkotás. Kognitív kompetencia: Lényegkiemelő, megfigyelőképesség.

Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértelmező, szövegalkotási, helyesírási képesség. Kognitív kompetencia: Képességfejlesztő, rendszerező képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Kifejező és helyesírási képesség. Gondolkodási kompetencia: Konvertáló képesség.

T. szövege a kézikönyvben

Ny. 20/1., 2. b) 3. b) Ny. 11–14. o. I. t. Interaktív játék: Ki ér hamarabb Afrikába?

I. t. Ismétlés 7–10. f.

Ny. 20/1., 2. a) 3. a) Ny. 8–10. o. Ny. 11–12. o. I. t. Ismétlés 4–6. f. Szólás kvíz Ny. 13–14. o. Ny. 15–16. o.

I. t. Ismétlés 1–3. f.

Ny. 5–7. o.

A hatékony önálló tanulás: Rövidí- Ny. 3–4. o. tések feloldásának képessége. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése egész tanévben minden tanítási Ny. 20–21. o. órán folyamatos. I. t. Interaktív játék: Memóriakirály

Kompetenciák (készségek, képességek) E. f. Nyári élmények bemutatásához fotók, térképek összegyűjtése, felkészülés élménybeszámolóra, jövő nyári üdülési javaslatok.

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

30

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 31

9.

8.

7.

Óra

Ajánlott tevékenységformák, Kompetenciák módszertani javaslatok (készségek, képességek) Anyanyelvi kommunikáció: A kommunikáció Helyesejtési gyakorlatok. Szövegértés, -értelmezés. Amit már 5. oszA kommunikációs tényezők Kommunikatív kompetencia: tályban megtudtál a felismerése és megnevezése. kommunikációról Ábraolvasás, jelek értelmezése. Az önkéntelen gesztusok c. Kognitív kompetencia: LényegkiA testbeszéd szöveg feldolgozása. emelő, megfigyelőképesség. Az önkéntelen gesz­ Vázlatkészítés tanulópárban. A hatékony, önálló tanulás: tusok Szöveg-feldolgozási technikák, kulcsszavak felismerése. A helyesírási típushibák javí- Szociális kompetencia: Siker és A felmérés javítása, tása. kudarc elfogadásának képessége. értékelése Anyanyelvi kommunikáció: A verbális és nem verbális kommunikáA testbeszéd Az önkéntelen gesz­ A Ny. 24/1. feladat szövegének ció komplexitása. tusok értelmezése. Táblázatkészítés az olvasottak alapján. A testbeszéd értelmezésével kapcsolatos feladatok megoldása. A szándékos gesztusok A szándékos gesztusok c. szö- Anyanyelvi kommunikáció: A verveg elolvasása és felolvasása. bális és nem verbális komplexitás Kérdések megfogalmazása az kezelésére való képesség. olvasottakkal kapcsolatban. Narratív kompetencia: Dolgok közVálaszadás gyakorlása. Vázlésének képessége. latírás egyéni munkában ön- Személyes kompetencia: Érzelmekállóan vagy tanári segítséggel. kel való bánni tudás képessége. A testbeszéd értelmezésével kapcsolatos feladatok megoldása.

Téma, tananyag

I. t. A kommunikáció 3–6. f.

Ny. 20–21. o.

I. t. Interaktív játék: Iskolában

Ny. 24. o.

Ny. 22–23. o. I. t. A kommunikáció 1–2. f. vázlat

Kulcsfogalmak, javasolt taneszközök Ny. 20/4. a), 2. c) Ny. 19. o.

2. Jelenítsetek meg egyénenként egy-egy érzést, érzelmet csupán a testbeszéd elemeinek felhasználásával! A társaitok fejtsék meg az „üzeneteket”!

1. Játsszatok „Most mutasd meg!” játékot!

A testbeszéd megértése (a 9. órához kapcsolódva)

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok Dráma és tánc: kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok.

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

31

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 32

A nyelvek szófaji rendszere A magyar nyelv szófaji rendszere

Az ige Az ige jelentése

Az igékhez járuló ragok

12.

13.

A szófajok kialakulása

Szófajok

Téma, tananyag

11.

10.

Óra

I. t. Szemléltetés: Az ige – Az igékhez járuló személyragok

Ny. 33–35. o.

Ny. 20/1. c), 2. c) 21/3.

Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés, szóértelmezés. A hatékony, önálló tanulás: Segédeszközök használata. Állampolgári kompetencia: Hagyományok ismerete, ápolása. Anyanyelvi kommunikáció: Kifejező- és helyesírási képesség. Szociális kompetencia: Segítségnyújtás, felelősségvállalás. Gondolkodási kompetencia: A példakeresés képessége. Rendszerező, logikai képesség.

A metanyelvi szöveg értelmezése, a Magyar értelmező kéziszótár használata páros munkában. A j hang kétféle jelölése. T. 6. Szólások és közmondások értelmezése. Helyesejtési gyakorlatok. Táblázatértelmezés: az általános és határozott igeragozás. Alaktani elemzések. T. 7. Szabályértelmezés tanulópárban. Szituációs játék: ismerősök beszélgetése autóbuszmegállóban.

Kulcsfogalmak, javasolt taneszközök Ny. Kiejtési gyakorlatok 20/1. a), 2. a) Ny. 27. o. I. t. Témakörök: A szófajok – A szófajok kialakulása feladatai Ny. 20/1. b), 2. b) Ny. 28–29. o. I. t. Szemléltetés: A szófajok Témakörök: A szófajok – A nyelvek szófaji rendszere, A magyar nyelv szófaji rendszere I. játékok Ny. 30–32. o. I. t. Szemléltetés: Az ige – Az ige jelentése Témakörök, Interaktív játékok 1. ige

Kompetenciák (készségek, képességek) Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés, szóértelmezés. Kiemelések értelmezése. A hatékony, önálló tanulás: Sajátosságok felismerése. Gondolkodási kompetencia: Ismeretszerző, logikai képesség. Gondolkodási kompetencia: LogiHelyesejtési gyakorlatok. A metanyelvi szövegek kieme- kai, rendszerező képesség. Tudásszerző kompetencia: Ismeléseinek megfigyelése, értelretszerző, rendszerező képesség. mezése. Anyanyelvi kommunikáció: Az írás nem nyelvi jelei befogadásának képessége.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Helyesejtési gyakorlatok. Csoportmunkában: a metanyelvi szöveg kiemeléseinek megfigyelése, értelmezése. Szóbeli magyarázat alkotása. Vázlatírás.

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

32

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 33

18.

17.

16.

15.

14.

Óra

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A ragozott igealakok Helyesejtési gyakorlatok. helyesírása A mássalhangzótörvények felismerésének gyakorlása és alkalmazása. T. 8. Az igemódok Indukciós, metanyelvi szövegek és táblázatok értelmezése. Válogató másolás, akaratlagos írás. Érvek megfogalmazása. Mondatok átalakítása megadott szempontok szerint. Az igemódok és igeIgemódok és igeidők közötti idők kapcsolata összefüggések. Kérések, utasítások megfogalmazása – szituációs játékok. A kínálás nyelvi formái. T. 9. A kijelentő módú igék Helyesejtési gyakorlatok. helyesírásának gyaAz -ít, az -ul, -ül végű szavak, és korlása a múlt idejű igék helyesírása. Alaktani elemzések. T. 10. A helyesírási szabályzat használata önállóan vagy segítséggel. A feltételes módú igék Helyesejtési gyakorlatok. helyesírásának gyaA -nák helytelen használata. korlása A reklám szerepe az életünkben. Reklámszöveg alkotása csoportmunkában. Mi lenne, ha… típusú szöveg alkotása.

Téma, tananyag

Kulcsfogalmak, javasolt taneszközök

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, szövegértelmezési és produktív szövegalkotási képesség. Személyes kompetencia: Kreativitás, önállóságvédő képesség.

Anyanyelvi kommunikáció: Kulturált nyelvhasználat. Tudásszerző kompetencia: Összefüggés-kezelő képesség. Gondolkodási kompetencia: Kombinatív képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, szövegalkotási képesség, helyes, udvarias nyelvhasználat. A hatékony, önálló tanulás: Segédeszközök használata.

I. t. Légzőgy. 1. -sz, Kiejtési gy. 1. Ny. 49–51. o.

I. t. Az igék helyesírása 1–6. Interaktív játékok kiejtés elve

Ny. 20/2. d), 21/2., 3. Ny. 46–48. o.

Ny. 42–45. o. I. t. Szemléltetés: Az ige – Az igemódok és az igeidők kapcsolata Témakörök 6–8. f.

Ny. 20/2. d), 21/1. Ny. 36–37. o. I. t. Témakörök: Az ige – Az igékhez járuló személyragok Ny. 38–41. o. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Témakörök: Szövegértő, helyesírási képesség. Az ige – Az igemódok Produktív íráskészség. Kommunikatív kompetencia: ábra- és az igeidők 1–5. f. olvasás, táblázat értelmezése, anyanyelvi beszéd. beszélt nyelvi metafora

Kompetenciák (készségek, képességek) Anyanyelvi kommunikáció: Kifejező- és helyesírási képesség. Tudásszerző kompetencia: Ismeretszerző, rendszerező képesség. Dráma és tánc: kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok.

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

33

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 34

23.

22.

21.

20.

19.

Óra

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A feltételes módú igék Helyesejtési gyakorlatok. helyesírásának gyaA -nák helytelen használata. korlása Az -n végű, az egy tagú -sz végű igék feltételes módú alakjai. T. 11. A felszólító módú Az -l, -t, -d, -t, -st, -szt; -s, -sz, igék helyesírása -z, -dz végű igék helyesírásának gyakorlása csoportmunkában. T. 12. A „suksükölés”. Az ikes igék Szógyűjtés, mondatkiegészítés. T. 13. Az igékről tanultak Helyesejtési gyakorlatok. összefoglalása Az igékről tanultak összefoglalása csoportmunkában. Az igék helyesírása. T. 14. A névszók Metanyelvi szöveg A főnév értelmezése. Önálló ismeretszerzés. Szógyűjtés. A főnevek felismerése páros munkában. Ország, város játék A köznév fajtái és Egyedi név, anyagnév, gyűjhelyesírásuk tőnév. Mássalhangzótörvények a köznevekben. Időtartam helyes jelölése, a -j-s szavak jelölése. T. 15.

Téma, tananyag

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, szövegalkotási, előadói képesség. Érvek, ellenérvek megfogalmazásának képessége. Szociális kompetencia: Másokra való odafigyelés képessége.

I. t. Légzőgy. 1. -zs, Ny. 59–60. o. I. t. Kimaradt feladatok, játékok Ny. 63–64. o. I. t. Szemléltetés: A főnév 1.

Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértelmezés, helyesírás. Nyelvi kompetencia: Grammatikai rendszer kialakítása. Személyes kompetencia: Önértékelés, önfejlesztés, önreflexióra való képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés, helyesírási képesség.

Ny. 65–67. o. I. t. A főnév 2., 3., 4., 5., Interaktív játékok 1.

főnév

Ny. 54–57. o. I. t. Az igék helyesírása 11., 12., 15. szóelemzés elve Ny. 58. o.

I. t. Légzőgy. 1. -s, Kiejtési gy. 2. Ny. 52–53. o. I. t. Az igék helyesírása 7–10.

Kulcsfogalmak, javasolt taneszközök

Normatív kompetencia: Szabálykövető képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, szövegalkotási képesség. Tudásszerző kompetencia: Problémalátás, problémamegoldás.

Kompetenciák (készségek, képességek) Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírás, kommunikációs képesség. Szociális kompetencia: Kapcsolatkezelési és kötődési képesség.

Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szótani sajátosságai.

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

34

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 35

27.

26.

25.

24.

Óra

A márkanevek. A kitüntetések és díjak neve

Az intézménynevek helyesírása Helyesejtési gyakorlatok. Az intézménynevek feldolgozása csoportmunkában. T. 20. T. 21. vagy 22. csoportonként tanulói diktálással.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A tulajdonnév fajtái Keresztrejtvény megoldása és helyesírásuk csoportmunkában. A személynevek A magyar névhasználat. A hagyomány elve a családnevekben. A családnevek -val, -vel ragos alakjainak helyesírása csoportmunkában. Betűrendbe sorolás. T. 16. Az állatnevek Az állatnevek helyesírásának gyakorlása tanulópárban. Betűrendbe sorolás. T. 17. A földrajzi nevek he- Az egyelemű és többelemű lyesírása egybeírt földrajzi nevek. Térképolvasás. Helyesírási szabályzat használata tanulópárban. A földrajzi nevek he- A földrajzi nevek különírt és kötőjeles alakjai. Helyesírási lyesírása szabálypontok értelmezése. A csillagnevek helyes- Példakeresés térképen. T. 18. írása vagy T. 19.

Téma, tananyag

Kulcsfogalmak, javasolt taneszközök I. t. Kiejtési gy. 4., 5. Ny. 68–69. o. Ny. 70–73. o. I. t. Szemléltetés A főnév 6., 7., 8.

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírás, akaratlagos írás. Normatív kompetencia: Szabálykövetés, szabályalkotás. Személyes kompetencia: Befogadói készség, örömre való képesség.

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, szövegértési képesség. A hatékony, önálló tanulás: Szótárhasználat, szabálykövetés. Természettudományos kompetencia: Csillagászati jelenségek megértésének képessége.

I. t. Légzőgy. 1. -f, Kiejtési gy. 4. Ny. 84–85. o. I. t. A főnév 12–14. Ny. 86–87. o.

I. t. A főnév 10., 11., 15. Ny. 83. o.

Ny. 80–82. o.

Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 74–75. o. Helyesírási, szövegértési képesség. I. t. A főnév 9. A hatékony, önálló tanulás: Szótárhasználat, szabálykövetés. Ny. 76–79. o. Kommunikatív kompetencia: Ábraolvasás. A hatékony, önálló tanulás: Szótárhasználat, szabálykövetés.

Kompetenciák (készségek, képességek) Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, szövegértési képesség. Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfogadásának képessége. Együttműködési képesség, alá- és fölérendeltség elfogadása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismere­ tek¸idegen nyelv; vizu­ ális kultúra; természet­ ismeret; informatika: a tantárgyra jellemző tulajdonnevek, digitális kifejezések helyesírása.

Informatika: a tantárgyra jellemző tulajdonnevek, digitális kifejezések helyesírása.

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

35

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 36

A melléknév

29.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Kapcsolódó helyesírási szabálypontok értelmezése és a feladatok megoldása tanulópárban. Az állandó és az egyedi címek. T. 23. Másolási feladatként is alkalmazható.

Helyesejtési gyakorlatok. A melléknév fogalma. Hasonló alakú melléknevek A földrajzi nevek -i használata. képzős alakja Alaktani elemzések. T. 24. 30. A melléknév fokozása Helyesejtési gyakorlatok. A melléknév fokozása. A melléknevek helyesírásának gyakorlása. Szólások és közmondások. T. 25. 31. A számnév Helyesejtési gyakorlatok. A számnév fogalma és fajtái. A határozatlan számnevek fokozása. A számnevekhez kapcsolódó nyelvhasználati szabályok. T. 26. 32–33. A számnevek helyes- Helyesejtési gyakorlatok. írás Kapcsolódó helyesírási szabálypontok értelmezése. Csekkek szövegének értelmezése. Grafikon értelmezése. Útvonaltervezés. T. 27.

A címek

Téma, tananyag

28.

Óra

Anyanyelvi kommunikáció: Grammatikai szabályrendszer kialakítása. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia: Feladatvállalási képesség. rugalmasság. Tudásszerző kompetencia: Példakeresés képessége.

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, kifejezőképesség fejlesztése szókincsbővítéssel. A hatékony, önálló tanulás: Szótárhasználat, szabálykövetés, szabályalkotás. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, szövegértési és -alkotási képesség. Grammatikai szabályrendszer kialakítása. Önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek.

Tudásszerző kompetencia: Ismeretszerző, problémamegoldó képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség. Alkotóképesség, esztétikai érzék fejlesztése.

I. t. Hangsúly gy. 3. Ny. 99–103. o. I. t. Szemléltetés A számnév 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., Interaktív játékok 3.

I. t. Hangsúly gy. 2. Ny. 96–98. o. I. t. Szemléltetés A számnév Témakörök: 1., 11. számnév

I. t. 10–11. Interaktív játékok 2.

I. t. Légzőgy. 1. -v, Ny. 90–92. o. I. t. Szemléltetés: A melléknév I. t. Témakörök: 1–9. feladatok I. t. Hangsúly gy. 1. Ny. 93–95. o.

Kompetenciák Kulcsfogalmak, (készségek, képességek) javasolt taneszközök Anyanyelvi kommunikáció: Szóbe- Ny. 87–89. o. li szövegalkotás. Helyesírási képes- I. t. A főnév 15. ség fejlesztése. Interaktív játékok 1. A hatékony, önálló tanulás: Szótárhasználat, szabálykövetés, szabályalkotás.

Postai szelvények kitöltése (a 33. órához kapcsolódva) 1. Értelmezzétek csoportonként a magatokkal hozott szelvények szövegét! 2. Töltsétek ki a szelvényeket! 3. Ellenőrizzétek közösen, hogy megfelelően töltöttétek-e ki a szelvényeket!

E. f. Hozzatok magatokkal postán használatos szelvényeket (csekkek, ajánlott, tértivevényes küldemények stb.)!

1. Létesítsetek osztálykönyvtárt! Ajánljatok fel olyan könyveket, amelyekből több példány is megtalálható az otthonotokban! 2. Készítsétek el az osztálykönyvtár szerzői és címkatalógusát!

A címek helyesírása (a 29. órához kapcsolódva)

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

36

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 37

Félév eleji felmérés szövegértésből Félévi felmérés anyanyelvi ismeretből, helyesírásból

A névmások A személyes névmás

A félévi felmérések értékelése, javítása

35.

36.

37.

38–39. A személyes névmás

A főnév, a melléknév és a számnév helyesírásáról tanultak ös�szefoglalása

Téma, tananyag

34.

Óra

A személyes névmások használata, ragos alakjainak helyes kiejtése. A személyes névmások és a személyek összekapcsolása. Panaszkodás, árulkodás. Tegezés, magázás, önözés. T. 29.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Ismeretek rendszerezése a tankönyv összefoglaló táblázatai alapján. A tanult szófajokhoz kapcsolódó helyesírási és nyelvhasználati ismeretek alkalmazása. T. 28. Ismeretterjesztő szöveg értelmezése. Az igéről, főnévről tanult nyelvtani ismeretek. A helyesírási képesség fejlettségi szintjének mérése. Szövegek összehasonlítása. A névmás fogalma és fajtái. Az alsó tagozaton megismert névmásokról tanultak felidézése. A személyes névmások felismerése. T. 28. A szövegértési és helyesírási típushibák megbeszélése, javítása.

Kulcsfogalmak, javasolt taneszközök I. t. Hangsúly gy. 4. Ny. 104–106. o. I. t. A kimaradt feladatok.

Anyanyelvi kommunikáció: A verbális és nem verbális komplexitás kezelésére való képesség. Szociális kompetencia: Érdekérvényesítő, fair játékra való képesség, kommunikatív képesség.

Személyes kompetencia: Önértékelő képesség, a siker és kudarc elfogadásának képessége.

Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés. Önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése. Helyes szóhasználat. Szociális kompetencia: Gondoskodás képessége. Segítségnyújtás.

I. t. Témakörök: A névmás 3.

Ny. 110–113. o.

Ny. 107–109. o. I. t. Szemléltetés A névmás Témakörök: A névmás 1–2. névmás

A hatékony, önálló tanulás: SzöT. szövege a kéziveg-feldolgozási technikák alkalma- könyvben zása. A tanultak alkalmazásának képessége.

Kompetenciák (készségek, képességek) Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség. Kognitív kompetencia: Ábraolvasás, ábraértelmezés. A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazásának képessége. Dráma és tánc: kommunikációs szituációk, helyzetgyakorlatok.

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

37

6/11/14 11:16 AM

A birtokos névmás

A visszaható és kölcsönös névmás

A kérdő és a mutató névmás

A határozatlan és általános névmás

41.

42.

43.

Téma, tananyag

40.

Óra

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Helyesejtési gyakorlatok. A metanyelvi szöveg és táblázatok értelmezése. Párbeszédek kiegészítése és előadása. A birtokviszony helyes kifejezése. T. 30. Szólások és közmondások értelmezése páros munkában. Közmondáshoz történet kitalálása. Rövid elbeszélés alkotása, amelynek szólás/közmondás a csattanója. T. 31. Helyesejtési gyakorlatok. A metanyelvi szöveg értelmezése. A mutató névmás toldalékos alakjai. Beszélgetés a kerékpáros közlekedés szabályairól. Felszólító mondatok alkotása. T. 32. Helyesejtési gyakorlatok. A metanyelvi szöveg és a táblázatok értelmezése. A határozatlan és általános névmások helyesírási és nyelvhasználati kérdései. T. 33.

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 38

feladat 100–102. o. I. t. A névmás 5., 6.

Ny. 117–118. o.

I. t. A névmás 4.

Kulcsfogalmak, javasolt taneszközök I. t. Hanglejtésgy. 1. Ny. 114–116. o.

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, szövegértési képesség. Önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése. Kognitív kompetencia: Táblázatok értelmezése.

I. t. Hanglejtésgy. 1. Ny. 123–125. o. I. t. A névmás 10–12.

Anyanyelvi kommunikáció: Önki- I. t. Hangsúly gy. 4. fejezéshez szükséges nyelvi képessé- Ny. 119–122. o. gek fejlesztése. I. t. A névmás 7., 8., 9. A hatékony, önálló tanulás: Képi információk feldolgozásának képessége. Szociális kompetencia: Szabálykövetés.

Kompetenciák (készségek, képességek) Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés. Önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése. Helyes szóhasználat. Kommunikatív kompetencia: Ábraolvasás, beszédértés. Vállalkozói kompetencia: Feladatvállalás képessége. Anyanyelvi kommunikáció: Önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése. Állampolgári kompetencia: Hagyományok ismerete és tisztelete.

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

38

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 39

A névszókhoz járuló jelek A birtokos személyjelek

A névszókhoz járuló jelek Egyéb, névszókhoz járuló jelek

49. Táblázat kiegészítése egyéni munkában. Az -é birtokjel és a kétféle alakú birtokos személyjelek. Alaktani elemzések.

Helyesejtési gyakorlatok. Táblázat kiegészítése egyéni munkában. A 3. személyű birtokos személyjelek használata egy és több birtok esetén. T. 35.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A névmásokról tanul- Helyesejtési gyakorlatok. tak összefoglalása A névmások nyelvhasználatáról tanultak rendszerezése. A névmások helyesírása. T. 34. Témazáró felmérés A névmásokról tanult nyelvA névszók (névmások) tani ismeretek. A helyesírási témakörből képesség fejlettségi szintjének mérése. A névszókhoz járuló Metanyelvi szöveg értelmejelek zése. A többes szám jelei Táblázatok kiegészítése csoportmunkában. A melléknevek és számnevek főnevesülése. Alaktani elemzések. A témazáró felmérés A helyesírási típushibák megértékelése és javítása beszélése, javítása.

Téma, tananyag

48.

47.

46.

45.

44.

Óra

Anyanyelvi kommunikáció: Önki- Ny. 132–133. o. fejezéshez szükséges nyelvi képessé- I. t. A névszókhoz gek fejlesztése. járuló jelek 3., 5. Kognitív kompetencia: Összehasonlító és elemző képesség.

I. t. Hanglejtésgy. 2. Ny. 130–131. o. I. t. A névszókhoz járuló jelek 2., 4.

Ny. 128–129. o. I. t. A névszókhoz járuló jelek 1.

Tudásszerző kompetencia: Összefüggés-kezelő, alkotóképesség. Példakeresés képessége. Anyanyelvi kommunikáció: Grammatikai szabályrendszer kialakítása. Személyes kompetencia: Önértékelő képesség. Felelősségvállalás a saját teljesítményért. Anyanyelvi kommunikáció: Önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése. Kognitív kompetencia: Összehasonlító és elemző képesség. Gondolkodási kompetencia: Kombinatív, logikai képesség.

T. szövege a kézikönyvben

A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazásának képessége.

Kompetenciák Kulcsfogalmak, (készségek, képességek) javasolt taneszközök Gondolkodási kompetencia: Rend- I. t. Hanglejtésgy. 1. szerező, konvertáló, kombinatív, Ny. 123–125. o. logikai képesség. I. t. A névmás 10–12.

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

39

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 40

54.

53.

52.

51.

50.

Óra

A melléknévi igenevek helyesírása

Helyesejtési gyakorlatok. Helyesírási gyakorlatok: másolás, tollbamondás, akaratlagos írás tanulópárban. Én mondom, te mondod játék T. 38.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A névszókról tanultak A tanult szófajok helyes haszösszefoglalása nálata a mindennapi kommunikációban. Kreatív nyelvi feladatok megoldása. T. 36. Az igenevek Helyesejtési gyakorlatok. Az indukciós szöveg értelmezése. Az igenevek alaktani elemzése. Tiltó mondatok megfogalmazása. Állattal kapcsolatos kaland leírása. Az alkotott szöveg szavainak szófaji megoszlásának vizsgálata. A főnévi igenév és A táblázat értelmezése. ragozása A főnévi igenév ragozása. A ragozott főnévi igenevek helyes használata. Időtartam jelölése az igenevekben. T. 37. A melléknévi igenév Helyesejtési gyakorlatok. A metanyelvi szöveg és a táblázat értelmezése. A melléknévi igenevek szerepe a kommunikációban. A melléknév és a melléknévi igenév megkülönböztetése.

Téma, tananyag

Ny. 138–139. o. I. t. A főnévi igenevek 1–4. f. Interaktív játékok 1.

I. t. Kiejtési gy. 2. Ny. 140–141. o. I. t. A melléknévi igenevek 1., 2. Interaktív játékok 2.

I. t. Kiejtési gy. 3. Ny. 142–143. o. I. t. A melléknévi igenevek 3–7.

Anyanyelvi kommunikáció: Önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése. Gondolkodási kompetencia: Kombinatív, konvertáló képesség. Tudásszerző képesség: Alkotó- és problémamegoldó képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírás, szövegértés, szóbeli és írásbeli szövegalkotás. Szociális kompetencia: Együttélési képességek: felelősségvállalás, gondoskodás, kötődési képesség.

I. t. Hanglejtésgy. 2. Ny. 137. o. I. t. Szemléltetés: Az igenevek igenév

Ny. 134–136. o. I. t. A kimaradt feladatok és interaktív játékok.

Kulcsfogalmak, javasolt taneszközök

Anyanyelvi kommunikáció: Grammatikai szabályrendszer kialakítása. Állampolgári kompetencia: Környezettudatos magatartás. Személyes kompetencia: Egészségvédő képesség.

Anyanyelvi kommunikáció: Helyes nyelvhasználat. Gondolkodási kompetencia: Rendszerező, konvertáló, kombinatív, logikai képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés, mondatalkotás. Kognitív kompetencia: Kombinatív és konvertáló képesség. Ismeretelsajátító képesség. Személyes kompetencia: Kreativitás, önkifejezési képesség.

Kompetenciák (készségek, képességek)

Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szótani sajátosságai.

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

40

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 41

Az írás nem nyelvi eszközei

A határozószók

56.

57.

58–59. A határozószók használata és helyesírása.

A határozói igenév

Téma, tananyag

55.

Óra

A tagolatlan és a tagolt szöveg közötti különbség. A kézzel írt és a számítógépes szövegek összehasonlítása. Az írott szöveg nem nyelvi jelei: betűforma, -nagyság, sorköz stb. Az írásjelek helyesírásával kapcsolatos szabálypontok értelmezése és alkalmazása. Helyesejtési gyakorlatok. Az indukciós szöveg értelmezése. A metanyelvi szöveg értelmezése. Az időtartam helyes hangoztatása a határozószókban. Mondatalkotás rajzról. Helyesejtési gyakorlatok. Az igekötő és a határozószó megkülönböztetése. Időtartam helyes jelölése a határozószókban. Határozószók gyűjtése, alkalmazásuk a kommunikációban. T. 39.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Helyesejtési gyakorlatok. Az indukciós szöveg értelmezése. A határozói igenév képzői. E-mail alkotása fantázia alapján. I. t. Hangsúlygy. 1. Ny. 144. o. I. t. A határozói igenevek Interaktív játékok 3.

Kulcsfogalmak, javasolt taneszközök

I. t. Hangsúlygy. 3. Ny. 147–149. o.

Anyanyelvi kompetencia: Helyesírási, szóbeli és írásbeli kifejezőképesség. Ismeret megfogalmazásának képessége. A hatékony, önálló tanulás: Ismeretátadás képessége. Kognitív kompetencia: Megfigyelőképesség, példakeresés.

I. t. A határozószók 3–5. Interaktív játékok

I. t. Hangsúlygy. 2. Ny. 145. o. Ny. 146. o. I. t. Szemléltetés A határozószók Témakörök: 1., 2. határozószók

A hatékony, önálló tanulás: Ismeretszerző, problémamegoldó, ismeretelsajátító képesség. Anyanyelvi kompetencia: Metanyelvi szöveg értelmezése, helyesírás. Az önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése.

Kognitív kompetencia: Megfigyelőképesség, az összehasonlítás képessége, példakeresés. Anyanyelvi kommunikáció: Az írás nem nyelvi A vizuális jelek felfogásának, értel- eszközei: sorköz, betű, mezésének képessége. Helyesírási margó stb. korrekció elvégzésének képessége. A hatékony önálló tanulás: Szabályértelmezés és követés.

Kompetenciák (készségek, képességek) Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés, szövegalkotás, helyesírási képesség. Tanulási kompetencia: Képességfejlesztő képesség.

Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szótani sajátosságai.

Vizuális kultúra: a szöveg képe. Szöveg és kép összefüggéseinek feltárása Irodalom: a képvers.

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

41

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 42

Az igekötő

A segédige A módosítószó

65.

Kompetenciák (készségek, képességek) Kognitív kompetencia: Összehasonlító és elemző képesség. Gondolkodási kompetencia: Rendszerező, konvertáló, kombinatív, logikai képesség. A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazásának képessége. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírás, szövegértés, szóbeli és írásbeli szövegalkotás. Helyes nyelvhasználat. Grammatikai szabályrendszer kialakítása. Önkifejezés képessége.

Személyes kompetencia: Önértékelő képesség. Felelősségvállalás a saját teljesítményért. Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: HeAz igekötők helyes használata, lyesírás, szövegértés, szóbeli és íráshelyesírásuk és elválasztásuk. beli szövegalkotás. Helyes nyelvA Beszélgetés a dohányzás ká- használat. ros hatásairól, plakát készítése Szociális kompetencia: Humoréregyéni, páros vagy csoportzék, erkölcsi ítéletalkotás. munkában. T. 42. Fantáziafogalmazás írása, pl. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes Közlekedés 2046-ban címmel. nyelvhasználat. Az önkifejezéshez Az -e kérdő módosítószó he- szükséges nyelvi képességek fejleszlyes használata. tése. Óhajok megfogalmazása és Szociális kompetencia: Gondoskoelőadása. dás, kedvesség képessége. T. 43.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Az igenevekről és a A tanultak alkalmazása diffehatározószókról tarenciált osztálymunkában. nultak összefoglalása Az igenevek alkalmazása különböző beszédhelyzetekben. T. 40. A névmásokról tanult nyelvtani Témazáró felmérés Az igenevek és a hatá- ismeretek. A helyesírási képesség rozószók témakörből fejlettségi szintjének mérése. A viszonyszók A fejezet mottójának és a A névelő és a névutó nyitóoldal szövegének értelA kötőszó mezése. A névelő és a névutó helyes használata. A kötőszó szerepe a kommunikációban. T. 41. A témazáró felmérés A helyesírási típushibák megértékelése és javítása beszélése, javítása.

Téma, tananyag

64.

63.

62.

61.

60.

Óra

I. t. A viszonyszók: A segédigék, A módosítószók Interaktív játékok

Ny. 159–161. o.

I. t. Hangsúlygy. 4. Ny. 156–158. o. I. t. Szemléltetés A viszonyszók témakör órához tartozó feladatai elválasztás

Ny. 152–155. o. I. t. Szemléltetés A viszonyszók témakörből az órához tartozó feladatai

Ny. 150–151. o. I. t. A kimaradt feladatok, játékok. A szemléltetések lejátszása. T. szövege a kézikönyvben

Kulcsfogalmak, javasolt taneszközök

Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szótani sajátosságai.

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

42

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 43

Év végi felmérés

Játékok órája

Az év végi felmérések értékelése

68.

69.

70.

71–72. Játékok órája

Év végi ismétlés

Év végi ismétlés

A mondatszók

Téma, tananyag

67.

66.

Óra

Kompetenciák (készségek, képességek) Anyanyelvi kompetencia: A nyelvi képességek fejlesztése. Gondolkodási kompetencia: Rendszerező, konvertáló, kombinatív, logikai képesség.

Helyesejtési gyakorlatok. Az évfolyamon tanult ismeretek alkalmazása tanulópárban és csoportmunkában.

Gondolkodási kompetencia: Rendszerező, konvertáló, kombinatív, logikai képesség. Tudásszerző kompetencia: Problémamegoldó, összefüggés-kezelő, alkotóképesség. Ismeretterjesztő szöveg értel- A hatékony, önálló tanulás: mezése. Szöveg-feldolgozási technikák alAz igéről, főnévről tanult kalmazása. nyelv­tani ismeretek. A helyes- A tanultak alkalmazásának írási képesség fejlettségi szint- képessége. jének mérése. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesejtési gyakorlatok. Helyesírási képesség fejlesztése. Válogatás a tankönyvi és interaktív tananyag-feldolgozás Szociális kompetencia: Együttélési feladatai között. képességek: felelősségvállalás, gondoskodás, kötődési képesség. A típushibák megbeszélése. Személyes kompetencia: ÖnértékeJavítás tanulópárban. lő képesség, önállóság. Szociális kompetencia: Mások teljesítményének értékelése. Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes Válogatás a tankönyvi és innyelvhasználat. Az önkifejezéshez teraktív tananyag-feldolgozás szükséges nyelvi képességek fejlesztése. feladatai között. Szociális kompetencia: Együttélési képességek: felelősségvállalás, gondoskodás, kötődési képesség.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A mondatszók szerepe a kommunikációban különös tekintettel a felelő-, kérdő-, társalgási szavakra. A tanult ismeretek rendszerezése csoportmunkában.

I. t. Válogatás Ny. Válogatás I. t. Válogatás

I. t. Válogatás Ny. Válogatás I. t. Válogatás

T. szövege a kézikönyvben

I. t. Válogatás Mf. 165–168. o. I. t. Év végi ismétlés

Ny. 61. o. I. t. Szemléltetés A mondatszók Témakörök Ny. 162–164. o.

Kulcsfogalmak, javasolt taneszközök

Kapcsolódási pontok, egyéb javaslatok

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

43

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség és a nyelvhasználati szint mérése Év eleji felmérés

1. a) krumpli, pityóka b) viaskodik, hadakozik c) elismerés, magasztalás d) rászed, lóvá tesz e) vicces, mókás Minden jól bekarikázott szó 1 pont, összesen: 10 2. a) füttyent, ballag, tutyimutyi, cammog, zúg, zakatol, krákog, bíbelődik, pukkan, lomha Minden jól aláhúzott szó 1 pont, összesen: 5 b) Rövid Hosszú

Magas ü, e, i í, ő

Mély u, a, o á, ú Minden jó helyre írt szó 0,5 pont, összesen: 5

3. tépdes: zöngésség sz. részl. hasonulás különben: képzés h. sz. részleges h. község: írásban nem jelölt teljes hasonulás azzal: írásban jelölt teljes hasonulás bánja: összeolvadás üljön: írásban nem jelölt teljes hasonulás néztem: zöngésség sz. r. hasonulás hányja: írásban nem jelölt teljes hasonulás tudsz: összeolvadás olvassa: írásban jelölt teljes hasonulás

Minden jó megállapítás 1 pont, összesen: 10

4. Samu, gyűrű, okít, felhő, folyosó, repít, bámul, odú, fésül, eskü

Minden jó pótlás 1-1 pont, összesen: 10 A mély hangrendű szavak aláhúzása 2 pont. A magas hangrendű szavak bekarikázása 2 pont, a vegyes hangrendű szó jelöletlen marad.

5. Ágota, András, Andrea, Imre, Jeremiás, Jolán, Károly, Kata, Katalin, Ottó Minden jó helyre írt szó 1 pont, összesen: 10 6. ván-dor, And-rás, fel-ad, Vi-seg-rád, vas-út, fröcs-csen 7. vízzel, vizet, vize

kúttal, kutat, kútja

Minden jól elválasztott szó 1 pont, összesen: 6 Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 6

44

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 44

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

8. Kiejtés szerinti írásmód (kiejtés elve), szóelemző írásmód (szóelemzés elve), hagyományos írásmód (hagyomány elve), egyszerűsítő írásmód (egyszerűsítés elve) Minden jó megállapítás 1 pont, összesen: 4 9. Javítás: Károly, Kossuth, messze, Általános Iskolától, reggelente, elindul, késett, bátyja, ilyen Minden jól javított szó 1 pont, összesen: 10 10. Tollbamondás

Minden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 20 Összesen: 100

Témazáró felmérés: Az ige

1. a) Igék: meghalt, nincsen, hasonlít, nyúlnak, van, tudja, féljen, ráküldte, indult, feltűzze Minden jól aláhúzott ige 1 pont: 10 2. Javítás: látjuk, halljuk, hordják, hagyják

Minden jó javítás 1 pont: 4

3. Kedves Utasaink! Igyekezzenek a felszállással, mert a vonat azonnal indul! Az ajtókat csukják be, nehogy balesetet okozzanak! Készítsék elő a jegyüket! Minden helyes pótlás 1 pont: 5 4. Menjetek el a könyvtárba! Kölcsönözzetek ki egy könyvet! Autóbusszal utazzatok haza! Minden jól átalakított ige 1 pont, minden jó mondatvégi írásjel 1 pont: 6 5. akadályoz, felejtettem, fogódzkodjatok, süllyed, folyjon, folydogál, elfojtottuk, mélyítettétek, megfájdult, lebélyegezték Minden jó betűpótlás 1 pont: 10 6. í rnának: ír (szótő) + ná (feltételes mód jele) + nak (igei személyrag); üljünk: ül (szótő) + j (felszólító mód jele) + ünk (igei személyrag); olvastam: olvas (szótő) + t (múlt idő jele) + a (kötőhangzó) + m (igei személyrag) Minden jól megnevezett szóelem 1 pont: 10 7. Tollbamondás

Minden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 30 Összesen: 75

Félévi felmérés

1. Javítás: hívta lendültek támadásba hagyták üldözte megszerezte dobta körül tartózkodó Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 9 2. keresse ássad vagy ásd vigyázzunk eddzetek vadásszanak játsszak v. játsszam fogóddzál heverésszünk Minden jól átalakított szó 1 pont, összesen: 8

45

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 45

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

3. Megtetszett neki a könyv. Meg tetszett figyelni ezt a mozdulatot? Hamarosan bele fog ugrani a vízbe. Belefog a munkába. Tegnap még megvolt a labdám. Akkor már meg volt repedve. Minden jól leírt mondat 2 pont, összesen: 12 4. Pl.: A hős egri vitézek megmentették a magyarok becsületét. A hős az utolsó csepp véréig küzdött. A törpe teljesítette a fiú három kívánságát. A törpe növésű fák nem nyújtanak árnyékot. Minden jó példamondat 1 pont, összesen: 4 5. a) Köznév, egyszerű szó toldalék nélkül: (3) város, kémény, holdvilág b) Köznév, összetett, toldalékos: (1) holdvilágban c) Tulajdonnév: (1) Pest d) Melléknév alapfokban: (2) fényes, barna e) Középfokú melléknév toldalékkal: (1) magasabbnak f) Határozatlan számnév, toldalék nélkül: (1) sok Minden jó példaszó 1 pont, összesen: 9 6. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, A kis herceg, Nemzeti Színház, Élet és Irodalom, Petőfi Sándor, A Pál utcai fiúk, Bodri, Országos Takarékpénztár, Móriczcal, Lánchíd Minden jól leírt tulajdonnév 1 pont, összesen: 10 7. 6-tal, január 31-én, 9-szer, 4.-nek

Minden jól leírt számnév 2 pont, összesen: 8 8. kettőezer-egy, ezerkilencszázkilenc; hárommillió, százhúszezer-hat A számok átírása betűvel 1 pont, a megfelelő kötőjelhasználat kétszer 1 pont, összesen: 6 10. Tollbamondás

Minden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 34 Összesen: 100

A névszók (névmások)

1. ötödik: számnév, határozott, sorszámnév (3); Gergely: főnév, tulajdonnév, személynév, keresztnév (4); siroki: melléknév (1); kétszázötven: számnév, határozott, tőszámnév (3); ő: személyes névmás, E/3. (2); maga: visszaható névmás E/3. (2) Minden jól megnevezett szófaj 1 pont: 15 2. A táblázatba beírandó szóalakok: Kivel? Kiről? engem, hozzám minket, velünk, hozzánk, rólunk őket, velük, hozzájuk, róluk 3. a mi lakásunk: mienk v. miénk; a te könyved: tied v. tiéd a ti füzeteitek: tieitek; az ő kabátjuk: övék

Minden jól leírt névmás 1 pont: 12

Minden jó birtokos névmás 1 pont: 4

46

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 46

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

4. Szívesen nézegetem magam a tükörben. Tomi és Jani gyakran vitatkoznak egymással. Segítsetek egymásnak! Segíts magadon, és az Isten is megsegít. Minden jól beírt névmás 1 pont: 4 5. bármekkora, némelyik, valamilyen, akármennyi általános névmás határozatlan névmás bármekkora némelyik akármennyi valamilyen 6. Tollbamondás

Az igenevek és a határozószók

1. Az elküldendő levelet elfelejtettem feladni. A látott képek nagyon tetszettek. Fel kell hívnom a barátnőmet telefonon. A mosolygó gyermekarcnál nincs szebb.

Minden helyesen pótolt betű 1-1 pont, összesen 4 Minden jó helyre írt névmás 1 pont: 6 Minden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 20 Összesen: 65 beálló melléknévi igenév befejezett melléknévi igenév főnévi igenév folyamatos melléknévi igenév Minden jól átalakított és megnevezett szó 1 pont: 8

2. Bekarikázandó szavak: fejteni, készíteni, törni, szólni, zavarni 3. Aláhúzandó szavak: hajló, ringó, kérdő, alvó, mosó

Minden jól bekarikázott szó 1 pont: 5 Minden jól aláhúzott szó 1 pont: 5

4. Egy ügyesen számoló gyerek jöjjön ki a táblához! Ismertetni fogom a megoldandó feladatot. Mindenki ellenőrizze az elvégzett számításokat! Az órán figyelő tanulóknak biztosan jól sikerül a felmérése. Bárcsak gyakorolnának otthon a hibázó gyerekek! Minden jól képzett igenév és mondatvégi írásjel 1 pont: 10 5. Tegnap este későn vacsoráztam, aztán azonnal lefeküdtem. Éjjel rosszat álmodtam. Úgy éreztem, hiába rohanok, nem haladok előre az úton. Csak forgolódtam az ágyamban. Reggel kimerülten és sajgó gyomorral ébredtem. Rögtön kértem anyukámtól gyógyszert. Hamarosan elmúlt a rossz közérzetem. Minden jól aláhúzott határozószó 1 pont: 12 6. egyedül, mindig, alul, feljebb, belül, együtt, kívül, főleg, újra, hátul Minden jól kiegészített határozószó 1 pont: 8 Megjegyzés: a szövegben 13 határozószó található, de a felmérésben véletlenül 12 pont kapható érte. 7. Tollbamondás

Minden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 30 Összesen: 80

47

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 47

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Év végi felmérés

1. Ige: (4) érkezett, tudott, hentergett, nyelte, ígérkezett, kormányozta stb. Elváló igekötő: (2) meg, meg Időhatározó-szó: (1) még, ekkor, majd, eddig Névutó: (2) alatt, felett Számnév: (1) két Visszaható névmás: (1) magából Főnév: (4) Csutak, vízen, kutya, nap, partra, tejhez stb. Módhatározószó: (1) úgy Határozatlan névmás: (1) valami Melléknév: (5) kis, szép, piros, hátsó, felesleges Főnévi igenév: (2) járni, úszni Minden jó példaszó 1 pont, összesen: 24 2. 2000. április 11-én 2000. IV. 1-jén 2000. április 15. 2000. ápr. 15. 2000. IV. 15-én 2000. 04. 02.

Minden jól javított keltezés 1 pont, összesen: 6

3. edzd, fogóddzál, segítse, ássam, arassunk, üljél vagy ülj

Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 6

4. azt, mindig, számíthatok vajon, ki áll, ellenem, sakkpartira bajban, barátaid valaki kopogtatott

Minden jól javított hiba 1 pont, összesen: 12

5. a) Szeret televíziózni. Próbál takarékoskodni. A mi feladatunk tanulni. b) megoldandó feladat, felszólító mondat, elvégzendő munka

Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 6

6. Uránia filmszínház, II. Rákóczi Ferenc utca, Margitsziget, Csongrád megye, Dunántúli-középhegység Minden jól leírt szó 2 pont, összesen: 10 7. jánosházi vagy jánosházai, Békés megyei, mesteri, egri, ázsiai, Árpád hídi Minden jól leírt szó 1 pont, összesen: 6 8. Tollbamondás

Minden jól leírt, kiemelt szó 1 pont, összesen: 30 Összesen: 100

48

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 48

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Javaslat a felmérések értékelésére Az ország iskoláiban bizony elég eltérő %-os határokat alkalmaznak a pedagógusok. Van, hol az elégséges szint eléréséhez már 33% is elegendő, van, ahol az 50% is kevés. Tudom, hogy ez helyi megállapodás kérdése, amelyet elsősorban a tanulók képessége határoz meg, mégis úgy vélem, a közel 20%-os eltérés igen nagy különbség. A következőkben egy enyhébb és egy szigorúbb értékelésre teszek javaslatot a %-os határokat tartalmazó táblázatban: Értékelési kategória

Enyhébb %-os határok

Szigorúbb %-os határok

Jeles

91–100%

93–100%

Jó

76– 90%

79– 92%

Közepes

60– 75%

66– 78%

Elégséges

40– 49%

51– 64%

Elégtelen

0– 39%

0– 50%

A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása Év eleji felmérés

1. A kelták. A korai vaskorban. 2. kelták, rómaiak, frankok, szlávok 3. Földből.

Minden jó válasz 1-1 pont: 2 Minden jó válasz 1-1 pont: 4 A jó válasz 1 pont: 1

4. A tatárok rettenetes pusztítása bebizonyította, hogy csak a kőből épült várak nyújtanak védelmet. IV. Béla király engedélyezte a főurak részére a várépítést, a városok számára a védőművek emelését. A legsűrűbb várláncolat a mai Burgerland és Nyugat-Szlovákia területén létesült. Minden jó kiegészítés 1-1 pont: 7 5. 1. Körmend A) XVI. század dereka a) Batthyány család 2. Kőszeg B) XVII. század vége b) németújvári grófok 3. Sárvár C) XVI. század eleje c) Nádasdyak d) várak várkastéllyá alakítása 1. C) a) 2. b) 3. A) c) B) d) Minden jó helyre írt jelzés 1-1 pont, összesen 10 6. félszáz 15 Napjainkban Vas megyében kétszáz védett kastély van, ebből 150 a műemléknek minősített, műemlék a többi művészi jellegű. A hibás adatok megtalálása 1-1 pont, minden jó föléírás 1-1 pont: 6

49

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 49

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

7. A franciaországi Loire folyó völgyéhez hasonlóan a Rába folyó mentén is 20 kastély található. A kiemelt kifejezéseknek feltétlen benne kell lennie a válaszban: 3 8. Példa a vázlatra 1. A keltáktól a tatárjárásig 2. IV. Béla a várépítések engedélyezője 3. Kőszeg, Sárvár, Körmend és a kisebb erősségek 4. Várakból kastélyok 5. A megmenekült vasi erősségek 6. A magyar Loire-völgy A vázlatpontok sorrendbe rakása 1-1 pont, vázlatpont önálló írása 2 pont: 7 Összesen: 40

Félévi felmérés 1.

Neve: Hunyadi Mátyás Testvére neve: Hunyadi László Anyja neve: Szilágyi Erzsébet Születési helye: Kolozsvár Apja neve: Hunyadi János Születési ideje: 1440. (1443.) február 23. Minden jó válasz 2-2 pont (az 1440-et és az 1443-at is elfogadhatjuk): 12

2. a) Mátyás Mézfi Jakab – Méhfi Jakab jómódú almásgazda – szőlősgazda házában született. b) Születésekor apja szörényi bán – szerény bán volt. c) Hunyadi János később az ország királya – kormányzója lett. Minden jó aláhúzás 1-1 pont: 4 3. Kolozsvárt időzött: tartózkodott (lakott, élt, napjait töltötte stb.) melyhez hasonlatost: hasonlót, foghatót stb. szeme könnybe borul: szeme könnybe lábad, könnyezik stb.

Legalább 2-2 jó kifejezés 1-1 pont: 6

4. Zrednai Vitéz János, mesterek, Kapisztrán János, Karvalaj János, Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János Minden elem 1-1 pont: 6 5. régi görög írók remekműveit, angol nyelvet, vallásos nevelést, ókori hősök tetteit, latin írók remekműveit, újkori hősök életét, német írók remekeit, latin nyelvet, pogány nevelés, görög nyelvet Minden bekarikázott kifejezés 1-1 pont: 6 6. törökverő, Magyarország legnagyobb hőse, a világ legnagyobb hadvezére

Minden elem 1-1 pont: 3

7. Apja, Hunyadi János a rigómezei csatában Brankovics szerb fejedelem fogságába került. Az eljegyzés a váltságdíj része volt. A fogság és a váltságdíj szóért jár az 1-1 pont. 2 8. Édesapja meghalt. A bátyját kivégezték. Őt magát fogságba vetették. Minden jó megállapítás 1-1 pont, összesen: 3 Összesen: 42 50

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 50

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Év végi felmérés

1. a) Növényi, állati és ásványi eredetű készítményekkel. b) A beteg vagy fertőzött testrészek eltávolításával. c) Szellemekhez, istenekhez intézett imákkal és énekekkel.

Minden jó válasz 1-1 pont: 3

2. Ismerte a gyógy- és egyéb növényeket. A repedt és törött csontok helyre rakását. 3. gyógyszerek, kenőcsök, gyógyitalok alkalmazása sebek, a testfelszín sérüléseinek kezelése gonosz szellemekkel való foglalkozás 4. sumérok, amoriták, babilóniak, asszírok

Minden jó válasz 2-2 pont: 4 orvosok sebészek papvarázslók

Minden jó válasz 1-1 pont: 3 Minden jó népnév 1-1 pont: 4

5. Hippokratész a leghíresebb görög orvos volt. Követőivel több mint ötven írásművet hagyott az utókorra, amelyek azóta is útmutatással szolgálnak az orvosok számára. Számos elvet ma is követnek. Ilyen pl. az orvosi titoktartás kötelezettsége. Minden jó kiegészítés 1-1 pont: 5 6. Írd le időrendben a római orvostudomány fejlődéséhez kapcsolódó eseményeket! hagyományos római gyógymódok római járvány Kr. e. 293-ban segítségkérés Aszklépiosztól Aszklepiadész Rómába költözése Claudius Galenus működése Minden jó helyen lévő esemény 1-1 pont: 5 7. Példa a vázlatra 1. A gyógyítás kezdetei 2. Egyiptom és Mezopotámia 3. Az ókori Görögország 4. A római orvostudomány 5. Az orvostudomány hanyatlása 6. A reneszánsz kori Harvey doktor Ez a vázlat egy lehetőség a sok közül. Minden jó vázlatpont 1-1 pont: 6 Összesen: 30

51

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 51

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A 6. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TANKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE A Nyelvtan és helyesírás tankönyv Előszó

Az ELŐSZÓ-ban arra törekedtem, hogy a tankönyvet használó tanulók megismerjék, miről fognak tanulni, milyen feladatok várnak rájuk a tanév során. Mindig fontosnak tartottam, hogy a tanítványaimmal megértessem, miért is van szükségük az anyanyelvük tanulására, nyelvhasználatuk fejlesztésére.

A rövidítések jegyzéke

A rövidítések megismerése nagyon lényeges a feladatmegoldások gyorsításában. A 6. évfolyamon sok esetben szavak szófaját kell megállapítani a gyerekeknek. Mennyivel könnyebb, gyorsabb leírni azt, hogy hi, mint azt, határozói igenév. A jegyzetelés tanításához elengedhetetlen az alapvető kézikönyvek, szótárak, lexikonok rövidítésének ismerete. Bár tudom, hogy sok családban anyagi akadályokba ütközik A magyar helyesírás szabályai című könyv megvásárlása, de szülői értekezleten már 3. évfolyamtól kezdve kértem a szülőket, áldozzanak erre a fontos kiadványra, hiszen bármikor nekik is szükségük lehet rá.

Ismétlés

A tankönyv ismétléssel kezdődik, mely az 5. évfolyamos tananyagot öleli fel. Tapasztalatom szerint több okból is szükséges az ismeretek alapos, körültekintő felidézése: – tisztázhatjuk, milyen alapokra építhetünk 6. évfolyamon, – felfedezhetjük az általános hiányosságokat, típushibákat, – megismerhetjük a tanulók képességeit, amelyek a differenciált osztálymunka hatékonyságának feltételei. A fenti megfogalmazottak miatt javaslom a kollégáknak, hogy minél több feladatot oldassanak meg a tanulókkal az ismétlő részből. Ehhez a differenciált osztálymunka, illetve a párban végzett és a csoportmunka biztosít megfelelő keretet.

Év eleji felmérés

Összeállításakor az 5. évfolyamos év végi felméréshez és az átismételt anyaghoz igazodtam. A feladattípusok is megegyeznek az előző év végi felmérés feladattípusaival, sőt több esetben teljesen vagy részben azonosak velük. Ezzel a felejtés mértékéről is kaphatunk visszajelzést. A tollbamondás – most is, mint minden esetben – javaslat. Felcserélhető saját összeállításúval.

A kommunikáció

A visszajelzések alapján a gyerekek egyik legkedvesebb része a tankönyvben A testbeszéd című alfejezet. A fejezet első oldalán egy osztályteremben ellesett pillanatkép segítségével idézhetik és ismerhetik fel azt, amit az 5. évfolyamon a kommunikációról, illetve alaptényezőiről megtudtak. Néhány helyesejtési gyakorlat található a Hangzó anyanyelvünk című részben. Itt is szeretném felhívni a kollégák figyelmét arra, hogy bőséges feladatsor található a 6. osztályos Nyelvtan és helyesírás interaktív tananyag-feldolgozás azonos című fejezetében. A tanmenetben pedig javaslatot teszek a gyakorlatok tréningszerű végzésére. Az átdolgozott tankönyvben a testbeszéddel való ismerkedés is folytatódik. Ezen az évfolyamon az önkéntelen és a szándékos gesztusokról esik szó. Természetesen ezek a szövegek alkalmasak a szövegfeldol-

52

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 52

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

gozási technikák gyakorlására, amelyhez két feladatlap található a kézikönyvben. A tankönyvi feladatok sokféle kompetencia fejlesztését rejtik magukban, pl.: szociális, személyes kompetencia. A tudatalatti gesztusok árulják el a legtöbbet a másik ember igazi énjéről. Nem véletlen említettem példaként Agatha Christie két klasszikus detektívhősét, akik mesterei voltak az önkéntelen gesztusok értelmezésének. Kiváló megfigyelőképességük segítségével számos bonyolult bűnügyre derítettek fényt. Nekünk is ki kell alakítanunk tanítványainkban azt a képességet, hogy kommunikáció során ne csak magukra, hanem másokra is figyeljenek. Tudjanak következtetni apró rezdülésekből, gesztusokból, mimikából társuk lelkiállapotára, érzéseire. A gyerekek iskolai élményeihez kapcsolódó fotók szerves részei a hozzájuk kapcsolódó feladatoknak, amelyek a szóbeli kifejezőképesség fejlesztésére kitűnően alkalmazhatók. A szándékos gesztusok vagy erősítik, vagy helyettesítik a verbális kommunikációt. A feladatok nemcsak a gesztusok eljátszását, hanem a véleménynyilvánítás gyakorlását is lehetővé teszik.

Szófajok

Rövid olvasmány vezeti be a fejezetet. Megpróbáltam a gyerekek számára a lehető legközérthetőbb formában „elmesélni”, hogyan is alakultak ki a szófajok. Felgyorsított filmként közel ugyanaz játszódik le a kisgyermekek beszédtanulása közben, mint ami száz meg százezer év alatt lejátszódott az emberi beszéd kialakulás és fejlődése során. Ez a szöveg nagyon jól használható a szövegértő képesség fejlesztésére, az ezt a célt szolgáló feladatok bekerültek az átdolgozott tankönyvbe. A 6. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyvemben a szófajtani fejezet szerkezete A ma­ gyar nyelv könyve (hetedik, átdolgozott és bővített kiadás) rendszerét követi. Tapasztalataim szerint ugyanis ez a rendszer az, amelyik legkönnyebben tanítható, illetve a tanulók számára a legkönnyebben átlátható és megjegyezhető. Az is fontos szempont volt számomra, hogy a nyelvészeti iskolák közül a konvencionálist kövessem. Úgy gondolom, miután a két nyelvészeti irányzat még egymás meggyőzésével van elfoglalva, nem az iskolában kell eldöntenünk, főleg nem az alapozó szakaszban, hogy kinek van igaza. Természetesen tiszteletben tartom más nyelvészeti irányzatok álláspontját, de a fent említett szempontok és meggyőződésem szerint követtem a kiemelt szófajtani rendszert a tankönyv írásakor. Az egyes szófajtani fejezetekben a középpontba a képességfejlesztést állítottam. Az átdolgozás során nagyon sok játékos, rejtvényszerű, illetve a mindennapi életből merített komplex feladatot illesztettem be, amelyek jól használhatók a nem szakrendszerű órákon, illetve alkalmasak a kulcskompetencia fejlesztésére. Az ige Éveken keresztül – az alsó tagozat 3. évfolyamán és a felső tagozat 6. évfolyamán – visszatérő probléma volt számomra, hogy a névszókkal vagy az igével kezdjük-e a szófajok tanítását. Mindkettő mellett számos érv szólt. Talán a fogalmazástanítás segítése volt az a tényező, amely meggyőzött: célszerűbb az igével kezdeni. Az igéről már sok mindent hallottak, megtudtak tanítványaink az alsó tagozatban. Szándékosan nem használom a megtanultak kifejezést. Valamennyien tudjuk, hogy a gyerekek absztrakciós képessége nem áll még azon a szinten, hogy pontosan megértsenek elvont fogalmakat. Az általános iskola 1–4. évfolyamán a szófajtani ismeretek alapjaival ismerkednek meg, főleg a nyelvhasználat oldaláról. A tanulók már 1. évfolyamon ismerkednek az alaktan alapjaival. Többnyire helyesen különítik el a szótöveket. Ez alól azonban sok esetben kivételnek számítanak a tőváltozatok. Bár az alaktani elemzés során a szótő, képző, jel, rag sorrend a megszokott, mégis úgy gondoltam, hogy először az igékhez járuló ragokat kell vizsgálnunk, hiszen a gyerekek számára az igealak elsődleges ismertetőjegye, hogy az milyen szám, melyik személyben fordul elő. A tankönyvben sok feladat található a magyar nyelv kétféle igei paradigmarendszerének felismerésére, de egyikben sem kell pontosan megnevezni. Ennek okát a tk. 34. oldalán a JÓ, HA TUDOD!-ban fejtettem

53

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 53

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

ki: „A magyar igeragozási rendszer nagyon gazdag. Van két teljes, két hiányos ragozás, illetve vannak még rendhagyó és hiányos ragozású igéink. Már alsó tagozatban sem szokott gondot okozni az igemódok és igeidők megkülönböztetése. Ezért ezekben a tananyagrészekben – a ragozáséhoz hasonlóan – a helyesírásra és a nyelvhelyességre helyezhetjük a fő hangsúlyt. A névszók A főnév, melléknév, számnév nyelvtani fogalomként nem ismeretlen a tanulók számára. Az ismeretek felelevenítése, rendszerezése mellett ezekben a fejezetekben is a helyesírási képesség fejlesztése és a nyelvhelyességi problémák tisztázása kerül előtérbe. Bár tudom, hogy nem a legszerencsésebb, de a gyakorlat is azt mutatja, hogy a három szófaj összefoglalása közel egybeesik a félévi felmérés íratásával. Ezért nem került bele névmással kapcsolatos feladat. A névmások témakörének feldolgozása után egy témazáró felmérés iktatható be. A névmások közül a vonatkozó névmást csak megemlítem, hiszen ennek tanítása majd 8. évfolyamon, az alárendelt összetett mondatoknál célszerű. A témakör végén található A névszókhoz járuló jelek című fejezet, amely rendszerbe foglalja a névszójeleket. A névszóképzésről pedig mindig az aktuális anyagnál esik szó. Az igenevek A gyerekek csak a főnévi igenévvel ismerkedtek meg az alsó tagozatban. Már 3. évfolyamon találkoznak vele, amikor az ige jövő idejének kifejezését tanulják. 6. évfolyamon új ismeret lesz számukra a főnévi igenév ragozhatósága. Ennek tisztázása meghozza majd gyümölcsét 7. évfolyamon is, amikor az alany kifejezésének egyik lehetséges eszközeként ismerik meg. A melléknévi igenév tanítása számos helyesírási és nyelvhelyességi buktatót hordoz magában. Ennek gyakorlását sok-sok feladat segíti. A határozói igenévvel csupán egy oldalon, az említés szintjén foglalkozom, mivel tapasztalataim szerint a gyerekek a 7. évfolyamon a határozók kifejezőeszközei között értik meg a szófaj szerepét, nyelvtani funkcióját. A határozószók A határozószók a taníthatóság szempontjából talán az egyik legnehezebb szófaj. Most felmerülhet a kollégákban, hogy ennek a szófajnak a tanítása vajon miért nem került a 7. évfolyamos taneszközbe, mint a határozói igenév. Ennek magyarázatát a megközelítés módja adja meg. A cselekvés, történés helyét, idejét, módját, illetőleg a cselekvő állapotát kifejező, meghatározó szavakat határozószóknak nevezzük, olvashatják a tanulók a tk. 145. oldalán. A gyerekek számára a meghatározó szó = a határozószóval. Ugyanúgy, mint ahogy a megnevező szó = a főnévvel. A ragos névszó sem ismeretlen számukra, amelyekből a határozószók kialakultak. Itt is elárulok nekik két olyan „trükköt”, amelyet segítségül hívhatnak a határozószók felismeréséhez. A tanítványaim mindig is szerették a „trükköket”. Sokkal könnyebben megjegyezték, mint bármi mást. Engedjetek meg, kedves kollégák, egy személyes kitérőt. Ma is fülembe cseng egyik tanítványom kérdése, miközben egy nyelvi problémán gondolkozva felnézett a füzetéből, és önkéntelenül megszólalt: „Csöpi néninek erre nincs valami jó trükkje?” Trükk lehet az is, ha tanulóinkat minél több határozószóval ismertetjük meg, ezzel természetesen a szókincsüket is fejlesztjük. Ezért az átdolgozás során még több, határozószókkal kapcsolatos feladat került a tankönyvbe. A viszonyszók Az egyik legrövidebb fejezet a tankönyvben. A névelő és a névutó már ismert alsó tagozatból. A kötőszók esetében jeleztem a tanulóknak, hogy a szófaj megértéséhez még nem elegendőek a nyelvtani ismereteik, ezért róluk 8. évfolyamon fognak tanulni.

54

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 54

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Az igekötők esetében hosszasan töprengtem, hogy az igékhez kapcsolva vagy a rendszertani helyükön tárgyaljam-e őket. Végül az utóbbi mellett döntöttem. Az igekötős igék helyesírásával sok órán foglalkozunk alsó tagozatban. A 6. évfolyam feladata pedig a rendszerszemlélet kialakítása. A segédigék sem ismeretlenek a tanulók előtt, bár az összetett jövő idő és a feltételes mód múlt idejének tanításakor sem a fog, sem a volna szóról nem közöltük, hogy ezek segédigék. A módosítószók használatát a konkrét kommunikációs helyzeteken gyakorolhatják legjobban a tanulók. A mondatszók A mondatszók közül az indulatszókat emeltem ki. A diákok ezekkel találkoznak leggyakrabban a mindennapi életben, irodalmi és zenei tanulmányaik során.

Év végi ismétlés

Amikor ehhez a részhez érünk, bizony már valamennyien elfáradunk, mi, pedagógusok és a gyerekek is. Éppen ezért igyekeztem sok játékos, szórakoztató, ugyanakkor ismereteket aktivizáló, rendszerező feladatot összegyűjteni. Talán enyhítenek a fáradtságon, és gyorsabban telik – a vakáció megkezdésére várva diák és tanár számára egyaránt – az idő.

Az év végi felmérés

Megírása a tanév utolsó erőpróbája tanítványaink számára. Semmiképp se hagyjuk az utolsó órák valamelyikére! Legyen idő az elemző értékelésre, javításra, javíttatásra. Az utolsó nyelvtanórán (órákon) rendezzünk játékos, vidám nyelvi vetélkedőt a gyerekeknek!

Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás Évek óta nagy a sikere – tudomásom szerint nagyon sok iskolában használják a kollégák – az Apáczai Kiadó fejlesztésében 2010-ben megjelent interaktív tananyag-feldolgozásnak, amely a Nyelvtan 6. tankönyvhöz is teljes mértékben használható. A szoftver egyes témakörei teljesen megegyeznek a tankönyv témaköreivel. Bár jelen esetben sorrendi eltérés lehet közöttük. Ugyancsak külön részt szenteltem a helyesejtési gyakorlatoknak is, így minden nyelvtanórán tréningszerűen végezhetők az ott található gyakorlatok. Külön szeretném felhívni a figyelmedet a Szemléltetés fejezetre. Itt főleg az ismeretek, szabályok elsajátíttatásához találsz illusztrációkat. Az animációk a gyerekek vizuális emlékezetét fejlesztik. A színes mozgó ábrák az elsődleges bevésést segítik. Ezek a szemléltetőanyagok néhány másodperc alatt lejátszhatók, és többször megismételhetők. Az interaktív feladatok egy része előkészíti, segíti a tankönyvi feladatok megoldását, másik részük más oldalról világít meg egy-egy nyelvtani, helyesírási problémát. Akadnak azonban olyanok is, amelyek megkönnyítik a tankönyvi feladatok megoldásának ellenőrzését. Tanítványaink nemcsak játszani, hanem versenyezni is szeretnek. Az ismeretek alkalmazásán, gyakorlásán kívül ezt a célt is szolgálják a páros interaktív játékok.

55

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 55

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA A 6. évfolyamos szófajtan előzményei A 2014 szeptemberétől 6. évfolyamba lépő tanulók még a 2012-es kerettanterv előtti kerettantervnek megfelelő alsó tagozatos nyelvtan tankönyvekből tanultak, amelyekben a következő szófajokkal ismerkedtek meg: főnév, melléknév, számnév, ige, igekötő, főnévi igenév. Ismerik továbbá a főnév fajtáit, a köznevet és tulajdonnevet, valamint a tulajdonnév fajtáit: a személynevet, állatnevet, a földrajzi nevet, az intézményneveket, a márkaneveket és a címeket. Tudják, hogy a melléknév és a határozatlan számnév fokozható. Megkülönböztették a számnév fajtáit: tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév; határozott számnév, határozatlan számnév. Az igéket vizsgálták alaktani szempontból, például jelölték az igei személyragokat, az időés módjeleket. A 2018–19-es tanévben lesznek 6. évfolyamosok azok a gyerekek, akik már az alsó tagozat mind a négy évfolyamán a 2012-es kerettanterv szerint tanulták a magyar nyelvet. Ők a fent említett ismereteken kívül megismerték a következő nyelvtani fogalmakat is: határozott névelő, határozatlan névelő; névutó; személyes névmás, mutató névmás, kérdő névmás. A fentiek ellenére óva intem a magyar szakos kollégákat attól, hogy azt higgyék, minden tanuló biztos ismeretekkel rendelkezik a szófajok világában. Ennek egyik alapvető oka az, hogy a tanulók 12 éves koruk alatt nem képesek absztrakt gondolkodásra, márpedig a nyelvtani fogalmak megértése enélkül elképzelhetetlen.

A szófajok tanításának nehézségei Az első nehézséget mindjárt a szófajok csoportosítása adja. Valamennyi magyar szakos kolléga számára ismert, hogy a magyar nyelv szófajait a különböző nyelvtanok más-más rendszerbe foglalják. A következő oldalakon csak a legismertebbek láthatók. A Kis magyar nyelvtan rendszere (Rácz–Takács-féle): I. Az ige: dolgozik, elfárad, van stb. II. A névszók: 1. A főnév: ember, Duna, munka 2. A melléknév: zöld, illatos, ügyes 3. A számnév: három, sok, ötödik 4. A névmás: ő, ilyen, valamennyi III. Egyéb önálló szófajok: 1. A határozószó: benn, most, úgy 2. Az igenév: írni, rohanó, tudva 3. Az indulatszó: ó, jaj, ejnye IV. Nem önálló szófajok (segédszók): 1. Az igekötő: meg, ki, össze 2. A névutó: alatt, óta, szerint 3. A névelő: a, az, egy 4. A kötőszó: és, pedig, hogy 5. A módosítószó: vajon, sem, bár 56

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 56

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A magyar nyelv könyve (hetedik, átdolgozott és bővített kiadás) rendszere: I. Igék: megy, megbetegszik, esik, van II. Névszók: 1. főnév: erdő, tündér 2. melléknév: zöld, tiszta 3. számnév: egy, öt hatod, harmadik, sok 4. névmás: én, olyan, ahány III. Igenevek: 1. főnévi igenév: ügetni, álmodni, megoldani 2. melléknévi igenév (és az ige-igenév): álmodó, megoldandó, elvégzett, (anyám) sütötte (cipó) 3. határozói igenév: ügetve, megoldván IV. Határozószók: itt, tüstént, örömest; sehol, bármikor, akárhogy V. Viszonyszók: 1. segédige (és származékai): volt, lesz, fog, volna 2. névutó: alatt, múlva, nélkül, előtti 3. igekötő: be, ki, megy 4. névelő: a, az, egy 5. kötőszó: és, hogy 6. módosítószó: nem, bizony, -e VI. Mondatszók: 1. indulatszó: jaj, nesze, puff 2. felelő-, kérdőszó és társalgási szó: nos, he, köszi 3. hangutánzó mondatszó: kopp, hapci A Magyar grammatika szófaji rendszere (csak a szófajok feltüntetésével): I. Alapszófajok Tulajdonképpeni alapszófajok ige: megy, kinyílik, van főnév: asztal, sárkány, futás, szépség, kettő, Péter melléknév (számnév): piros, harmadik, nagy határozószó: reggel, rögvest, egyedül, ma, most Alapszófajokat helyettesítő szófajok (névmások) főnévi névmás: én, maga, ez, ki?, ami, bárki, valami melléknévi névmás: olyan, ennyi, melyik? Amekkora, mindenféle, némely határozószói névmás: itt, amikor, akárhogy

57

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 57

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Átmeneti szófajú szavak (igenevek) főnévi igenév: tanulni, lehullani melléknévi igenév: olvasó (fiú), olvasott, olvasandó (könyv) határozói igenév: futva, sietve, gondolván II. Viszonyszók Morfológiai természetű szerkezetekben segédige: a fog segédige és a volna igei segédszó vagyok, vagy, vagyunk; volt, lesz, marad, múlik segédigenév: lenni, lévén névutó: mellett, alatt határozóvá tevő mint névutómelléknév: (ház) melletti, (pad) alatti igekötő: megnéz, befűz, kijár Nem morfológiai természetű szerkezetekben kötőszó: és, s, de, tehát, hogy, mert, bár partikula: is, egyáltalán, ám; alig, jó (messze van), közel (két méter), majdnem; csak, csakis, csupán, leginkább, egyedül (ő), főképp, kizárólag; se, sem; bár, csak, bárcsak, -e, ugye, vajon névelő: a, egy tagadószó: ne, nem III. Mondatszók indulatszó: óh!, brrr!, au!, ah!, pfuj!, jaj! interakciós mondatszó szervusz, helló, csaó! Adjisten, pá, agyő, ámen ühüm, igen, ja; hm, nos, ugye, na, ne, dehogyis, persze, hogyisne hohó, pszt, nesze, hoci, csitt, hess, zsupsz, jöszte, addsza íme, lám, ím módosítószó talán, valószínűleg, esetleg, állítólag hangutánzó mondatszó bú, gá-gá, durr, bumm, csitt-csatt A 6. évfolyamos nyelvtan tankönyvemben a szófajtani fejezet szerkezete A magyar nyelv könyve (hetedik, átdolgozott és bővített kiadás) rendszerét követi. Tapasztalataim szerint ugyanis ez a rendszer az, amelyik a legkönnyebben tanítható, illetve a tanulók számára a legkönnyebben átlátható és megjegyezhető. Sokan vélik úgy, felesleges a szófajokat ide-oda csoportosítani. Elég, ha a tanulók felismerik az egyes szófajokat, tisztában vannak a lényeges vonásaikkal. Tanítványainkkal azonban fel kell fedeztetnünk a nyelv rendszerét, így meg kell ismertetnünk a szófajok rendszerét is. Az is célravezető lehet, ha bemutatjuk a különböző szófajtani besorolásokat. Ezzel rámutathatunk a nyelvészeti kutatásokra, azok eredményeire, illetve ők maguk is érzékelhetik, a nyelv változik, s ezeket a változásokat a nyelvtudomány is igyekszik követni. Tehát a nyelv nem egy állandó, statikus dolog. A szavakat jelentésük, alaktani tulajdonságuk és mondatbeli szerepük alapján soroljuk szófaji csoportokba.

58

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 58

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Sajnos korábban, főleg 3. és 4. évfolyamon előtérbe került a szófajok kérdőszavak alapján történő tanítása. A tankönyvben is utaltam rá, hogy ez sokszor félrevezető lehet. Például az -an, -en ragos melléknevek még akkor is melléknevek maradnak a mondatban, ha a hogyan? kérdésre válaszolnak (keservesen, boldogan), hiszen a rag nem változtatja meg a szó szófaját. Újabb példa arra, hogy a rákérdezés helyett sok esetben célravezetőbb, ha a szó jelentését vizsgálod! Előfordul, hogy a tanulók így próbálják meg leegyszerűsíteni az ige fogalmát: a mit csinál? kérdésre felelő szófaj. Így lesz a milyen? a melléknév kérdőszava, holott a melléknévi igenevek is erre a kérdésre felelnek. A személyes, a visszaható, a határozatlan és az általános névmás pedig összemosódik a főnévvel, mivel mindegyik válaszolhat a ki? kérdésre. Arról már nem is beszélve, hogy majdan hetedik évfolyamon az alanyra is kérdezhetünk a ki?, mi? kérdő névmással. A kérdőszavaknak éppen a mondatelemzéskor van meghatározó szerepük. Mindenképpen arra kell törekednünk, hogy ne keveredjenek a szófajtani és mondattani kategóriák a tanulók fejében. A szófajtani fejezetekben a középpontba a képességfejlesztést állítottam. Nagyon sok játékos, rejtvényszerű, illetve a mindennapi életből merített komplex feladatot illesztettem be, amelyek alkalmasak az anyanyelvi kompetenciák fejlesztésére.

Az ige

Az ige jelentés szerinti csoportosítása nem mindig könnyű feladat. A cselekvést jelentő ige olyan eseményt, változást fejez ki, amely függ a cselekvő akaratától (számol, takarít, gondolkodik stb.). A történést jelentő ige olyan eseményt, változást fejez ki, amely független a cselekvő akaratától, tudatos közreműködésétől (ragyog, álmodik, fáj, fagy, barnul stb.). A létezést jelentő ige az alany létét vagy nem létét fejezi ki (van, volt, lesz, nincs stb.). A jelentés szerinti osztályozást megnehezíti, hogy ugyanaz az ige az egyik mondatban cselekvést, a másikban történést fejez ki, pl.: Gabi a holnapi órákra készül; Készül a vacsora. Az első mondatban az ige cselekvést, a második mondatban történést fejez ki. Bár ezekkel a megkülönböztetésekkel nagyon jól fejleszthetjük a tanulók szövegértelmező képességét, logikus gondolkodását, de nem érdemes hosszú ideig leragadnunk a témánál. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy begyakoroljuk az igék helyesírását, illetve foglalkozzunk a köznyelvtől eltérő kifejezések helyesbítésével, például a „nákozással”, a „szukszüköléssel”. Egy-egy igealak kifejezheti a cselekvés, történés módját, idejét, és meghatározza a cselekvő számát és személyét. Az igékhez járuló toldalékok közül a munkáltató tankönyvben elsőként a személyragokkal foglalkozunk. Ennek egyik oka az, hogy a gyerekek – tapasztalataim szerint – legkönnyebben a cselekvő személyét és számát állapítják meg. A magyar igeragozási rendszer nagyon gazdag. Valamennyi megismerése azonban nem feladata az általános iskolai nyelvtantanításnak. Van két teljes, két hiányos igeragozás, illetve vannak még rendhagyó és hiányos ragozású igéink. Teljes a ragozási rendszer, ha megvan minden módja, ideje, száma és személye. A 6. évfolyamon azonban nem javaslom megnevezni őket. Az alanyi ragozás, tárgyas ragozás kifejezés semmit nem mond a tanulók számára mindaddig, amíg nincsenek tisztában az alany és a tárgy fogalmával, amíg nem világos számukra, mi a különbség a határozott és a határozatlan tárgy között. Ezeknek a nyelvtani fogalmaknak a kialakítása azonban a 7. évfolyam feladata. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a 4. évfolyamon már évek óta nem tananyag az egyszerű mondat elemzése. Ezt a tananyagcsökkentést nagyon helyesnek tartom. Évekkel ezelőtt tanítóként hiába fektettem rengeteg energiát a mondatrészek tanításába, a 7. évfolyamon a legjobb képességű tanítványaim is alig emlékeztek rájuk. Valami ugyan halványan derengett számukra, de kezdhettem elölről az egész témakör tanítását. A magyar szakos kollégák jogosan azért háborogtak, miért tanítjuk alsóban a mondatrészeket, ha nekik újra kell tanítaniuk.

59

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 59

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A 6. évfolyamos munkáltató tankönyvben viszont előkészítem a 7. évfolyamon elsajátítandó és megnevezendő két teljes igeragozási rendszert. A tanulók megfigyelhetik a kétféle személyragokat, megismerkednek a „hívó” szavakkal (névmásokkal): valakit, valamit, illetve őt, azt. Felfedezhetik a névelők szerepét az igeragozásban: Megoldok egy feladatot. Megoldom a feladatot. Mivel a 6. évfolyam – a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek szerint – az alapozó szakasz része, ezért a munkáltató tankönyv feladatai elsősorban a képességfejlesztést (helyesírási, nyelvhelyességi) szolgálják. Ezzel célom volt az is, hogy a nem szakrendszerű órák megtartásához is bőséges anyagot szolgáltassak a kollégák számára. Az igemód már 4. osztályból ismerős nyelvtani fogalom. Általában sem használatuk, sem felismerésük nem szokott gondot okozni a tanulók számára. Az igeidők közül a jövő idő esetében viszont hangsúlyoznunk kell, hogy a magyar nyelvben a jövő időnek alaktanilag nincs jele, hanem körülírással fejezzük ki. Vagy összetett igealakot használunk (főnévi igenév + segédige), vagy időhatározó-szóval és az ige jelen idejű alakjával fejezzük ki. Ne engedjük, hogy a főnévi igenév képzőjét tanítványaink -ni szócskaként, sőt jelként emlegessék! Ezt, remélhetőleg, az alsós kollégák már 3. évfolyamon tisztázzák. Az igemódok és igeidők kapcsolatának megfigyeltetésével, felfedeztetésével a gyerekek rendszerszemléletét fejlesztjük. Az igemódok és igeidők használatával kapcsolatos helyesírási és nyelvhelyességi feladatokkal biztosítottam a folyamatos képességfejlesztést. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciák fejlesztésére is. Csak említés szintjén foglalkozom az ikes igékkel. Az iktelen igéknek teljes, az ikes igéknek hiányos a ragozási rendszere. A tipikus ikes személyragokat kijelentő mód jelen idejének egyes számában találjuk (-m, -l, -ik). Az utóbbi időben meglehetősen összekeveredett az ikes és iktelen ragozás. Néhány igénk ikessé változott (pl.: úszik, folyik stb.), mások pedig iktelenné (pl.: lép, rogy, esd stb.). Ezért ma már csak az állandó ikes igéket ragozzuk kijelentő mód jelen idejében szabályosan (pl.: alszik, eszik, iszik stb.). Feltételes mód E/1. személyben az aludnám, enném, valamint az E/3. személyű aludnék, ennék választékos, de használata ma már nem kötelező. Felszólító módban az aludjam viszont helyesebb, mint az aludjak, az igyék viszont választékosabb, mint az igyon. Vannak ún. változó ikes igék, amelyek azonban még 3. személyben is ingadoznak: bomol – bomlik, hull – hullik stb. Természetesen ilyen részletességgel nem kell szakrendszerű órán tárgyalnunk az ikes igék kérdését. Érdemes viszont felhívnunk tanítványaink figyelmét az igényes és választékos szóhasználatra.

A névszók

A névszók nagy részével már alsó tagozatos tanulmányaik során is találkoztak a gyerekek. A 6. évfolyamon nem ezek újratanítása, hanem az ismeretek rendszerezése, bővítése a feladatunk. Vannak azonban olyan szófajok is, amelyek új ismeretnek számítanak a tanév során, főleg a névmások közül. A főnév tanítása közben a köznév és tulajdonnév megkülönböztetésekor egy gyakran előforduló tévhitet szerettem volna eloszlatni a gyerekekben. Főleg 3. évfolyamon tapasztaltam, de 6. évfolyamon is gyakran előfordult, hogy tanítványaim a következőképp egyszerűsítették le a két nyelvtani fogalom jelentését: amelyik főnévből egy van, pl.: Budapest, Magyarország, Vuk stb., az tulajdonnév, amiből sok van, pl.: kutya, fiú, asztal stb., az a köznév. Ne engedjük az ilyen tévedéseket megerősödni! A köznév és a tulajdonnév közötti különbség alapja nem a számszerűség, sokkal inkább a közös, illetve a megkülönböztető elnevezés. A köznév és tulajdonnév megkülönböztetésének fontosságát helyesírásunk fémjelzi. Gyakran előforduló hiba, hogy a népneveket, az ünnepek nevét valamiféle tiszteletből nagybetűvel írják, pedig a helyesírási szabályzat 155. pontja a kis kezdőbetűvel történő írásmódot írja elő. A tulajdonnevek fajtáival is elsősorban helyesírásuk miatt kell foglalkoznunk. Nemcsak a földrajzi nevekre igaz, hogy a tulajdonnevek leírásakor három írásmód érvényesül: –  a különírás: a magyar helyesírásban a természetes, egyben a leggyakoribb írásmód, –  az egybeírás: ritkábban előforduló írásmód, –  a kötőjeles írás: az egybeírás egyik változata. 60

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 60

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A fenti írásmódokat már a személyneveknél is megfigyelhetjük: Csokonai Vitéz Mihály, Kispál Mónika, Konkoly-Thege Miklós. A személynevek, de a többi tulajdonnévfajta helyesírásának esetében is igyekeztem azokat a praktikus tudnivalókat összegyűjteni, amelyekre a tanulóknak a mindennapi életben is szükségük lehet, illetve találkoznak velük. Pl.: a régi magyar családnevek írása és toldalékolása, a házasságkötés utáni névválasztás, a személynevek közneves szerkezetei, a személynevekből származó köznevek stb. A földrajzi nevek helyesírása talán az egyik legnehezebb területe a tulajdonnevek helyesírásának. Tárgyalásánál a helyesírási szabályzat felosztását követtem. Ha ezt a rendszert megértetjük tanítványainkkal, kellőképpen begyakoroltatjuk, talán kevesebb gondot fog okozni számukra a helyesírásuk. Tisztáznunk kell, mit értünk helyesírási szempontból az elem és közszó kifejezésen. Erre az intézmények nevének helyesírásakor is szükség lesz. Nem tananyag 6. évfolyamon a mozaikszó és fajtái (a betűszó, illetve a szóös�szevonás), mivel azonban gyakran találkozunk velük a mindennapjainkban, szükséges megemlíteni őket, például ELTE, Malév. Hasonló a helyzet a márkanevekkel. Mivel diákjaink kedvelik az üdítőitalokat, tanulják meg helyesen leírni a nevüket, csakúgy, mint az autómárkákét, illatszerekét stb. A kitüntetések és díjak helyesírása mellett sem mehetünk el szó nélkül. A címek helyesírásának tanításakor a fő hangsúlyt arra kell helyeznünk, hogy a tanulók megértsék, mi a különbség az egyedi és az állandó cím között. Gondolom, a kedves kollégák is tapasztalták már, hogy ez nem is olyan egyértelmű a gyerekek számára. Nem egy tanítványom érvelt már a következőképpen: „Az újságoknak is egyedi a címe, hiszen Nők Lapja is csak egy újságfélének a neve. Minden újságnak más nevet adnak.” Ilyen esetben azzal lehet cáfolni, hogy pl. az írók, költők törekednek az egyedi címre, hogy elkerüljék a művek címének ismétlődését. Ha meghalljuk azt a címet, Egri csillagok, mindenkinek Gárdonyi Géza jut az eszébe. Más író nem adott ilyen címet művének. A melléknév is ismerős a tanulóknak. Elég sok ismeretet szereztek már róla alsó tagozatban, s nemcsak nyelvtanból, hanem fogalmazásból is. Gondoljunk csak a rokon értelmű és ellentétes jelentésű melléknevek gyűjtésére! Ötödik évfolyamon a jelentéstani ismeretek között is felbukkant rokon értelmű, ellentétes jelentésű és hasonló alakú szavak között a melléknév. Az indukciós szöveg melléknevei között szép számmal találunk képzett mellékneveket. Ismét aktivizálhatjuk az 5. évfolyamon a szóképzésről szerzett ismereteiket. A tanulók megfigyelhetik a leggyakrabban előforduló melléknévképzőket. A többféle jelentésárnyalat kifejezésére szógyűjtést végeztethetünk velük. A hasonló alakú melléknevek jelentésének tisztázása a nyelvművelés terén is biztosít előrehaladást. A melléknevek között több kettős szófajú szó is található, pl.: hős, öreg stb. Esetleg lesznek kollégák, akik maximalizmussal vádolnak, amikor felfedezik a munkáltató tankönyv 92. oldalán az -i képzős földrajzi nevek helyesírására vonatkozó szabályokat, bár jeleztem, hogy ezek gyakorlására igazából 7. évfolyamon kerül sor. A következő okok miatt került be ez a helyesírási kérdés a tankönyvbe: a tanulók a mindennapi életben, sőt más tanítási órákon – a történelem, a földrajz, a természetismeret stb. tanulásakor – is találkoznak ezekkel a szóalakokkal. Ezért, ha csak tájékoztató jelleggel is, de szólnunk kell erről a helyesírási problémáról. Igyekeztem a tudnivalókat úgy közvetíteni a gyerekek számára, hogy felfedezzék a logikai összefüggéseket. A magyar helyesírás szabályai című kiadvány idevonatkozó szabálypontjait is feltüntettem. A körrel jelzett gyakorló feladatok megoldását 6. évfolyamon csak a jobb képességű tanulóktól várhatjuk el. Gyakran állnak tanácstalanul a diákok, ha -an, -en ragos melléknevekkel találkoznak. Az ügyesen, fris­ sen stb. szavak sehogyan sem akarnak „felelni” a milyen? kérdésre, annál inkább a hogyan?-ra. Márpedig az nem a melléknév kérdőszava. Most ismét a morfológiát hívhatjuk segítségül. Az -an, -en raggal kapcsolatban ugyan csak 7. évfolyamon pontosítjuk, hogy határozórag, viszont nyugodtan tisztázhatjuk a rag voltát. A ragról viszont már tudják a gyerekek (5. évfolyam), hogy nem változtatja meg sem a szó jelentését, sem a szófaját. Tehát mivel az ügyes, friss szavak melléknevek, az -an, -en ragos alakjuk, az ügyesen, frissen szavak is melléknevek maradnak.

61

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 61

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A magyarban a melléknevek többsége fokozható, bár vannak fokozhatatlanok is, pl.: napi, hófehér stb. A témakör végén külön foglalkozunk a névszókhoz járuló jelekkel, de a melléknév fokozásáról itt is szó esik. Egyrészt azért, mert már alsó tagozatból ismert nyelvi jelenség, másrészt a tanítási hagyományok miatt. A számnevek is elsősorban helyesírási problémát tartogatnak a tanulók számára, bár természetesen néhány nyelvhelyességi kérdés is tisztázásra vár. Az ezeken az órákon szerzett ismereteiket nagyon jól hasznosíthatják más, számokkal foglalkozó tanítási órákon, például matematika, természetismeret. Sok számnevünk képzett szó. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a tőszámnév éppen onnan kapta a nevét, hogy szótőként alapul szolgál a belőle képzett származék számnevek képzéséhez. A sorszámneveket a tőszámnévből -dik képzővel képezzük, kivétel az első és a második. Néha az -ik nélküli -d képző alkot sorszámnevet: másod(éves), harmad(fél). A törtszámnevek is a tőszámnevekből létrejött származékok. Képzőjük a -d. A kettő törtszámnévi alakja csak az egy tőszámnévvel használatos: egy ketted. Ezt a köznyelvben gyakran a fél helyettesíti. A törtszámnév gyakran törtszámnévi jelzővel fordul elő. Ez a következő helyesírási hibázási lehetőséget rejti magában: egybe vagy külön kell-e írni a tőszámnévi jelzőt és a törtszámnevet. Ha a jelzett szó főnévi értékű, akkor a kapcsolat két tagját külön írjuk: egy negyed, két harmad stb. Ha viszont a kapcsolat egésze jelzői szerepű, akkor a két számnevet egybeírjuk: a tanulók egynegyed része, kétharmad év óta stb. A feladatok között most is találunk olyanokat, amelyeket az iskolán kívül is jól hasznosíthatnak: csekk kitöltése, adatok lejegyzése, keltezés, grafikon, kördiagram készítése, hagyományos órák leolvasása. Ez utóbbi a kvarcórák korában nem elhanyagolható. A hangsúlyt a határozott számnevek helyesírására kell helyeznünk, valamint a sorszámnevekkel és a határozatlan számnevekkel kapcsolatos nyelvhelyességi problémákra. Feltétlen szükséges időt szentelnünk a római számok írásmódjára is. Az Apáczai Kiadó tankönyveiből tanuló gyerekek alsó tagozatban a névmások közül a személyes névmásokkal ismerkednek meg az igeragozáshoz kapcsolva, hasonlóan a 6. évfolyamos igeragozással foglalkozó tananyaghoz. Éppen ezért, főleg a személyes névmások ragos alakjainak használatát gyakoroltatjuk a tanulókkal. Fontos tudnivaló, hogy a különböző nézeteket valló nyelvtanok is megegyeznek abban, hogy a személyes névmások tárgyas alakjait személyes névmásoknak tekintik: engem, téged stb. A többi ragos alaknál már megoszlanak a vélemények. Egyes nyelvészek a személyes névmások egyéb ragos és névutós alakjait kereszteződő szófajoknak tartják, azaz névmások kiegészült alakjainak, illetve személyragos határozószóknak. Mások – elsősorban szöveggrammatikai utaló szerepük miatt – kizárólagosan személyes névmásként kezelik őket. Hozzám is ez a nézet áll közelebb, ezért ennél az anyagrésznél hívom fel a tanulók figyelmét a személyes névmások utaló szerepére. Helytelen az az álláspont, miszerint a személyes névmásokkal csak személyekre utalhatunk. Hiszen kifogástalan a következő mondat is: Mosd el a tányérokat, és tedd a helyük­ re őket! A személyes névmások kapcsán kell szólnunk a magázás, önözés, tegezés nyelvi formáiról. Erről egy ismeretterjesztő szöveg feldolgozása során esik szó. A birtokos, visszaható és kölcsönös névmás új anyag 6. évfolyamon. A birtokos névmás jelentést sűrít: a birtokviszonyt alkotó birtokost és birtokot egyetlen szóval jelöli. A birtokost azonban megnevezi, míg a birtokra csak utal. A birtokos névmás tanításakor a birtokos személyjeles főnevekből indulhatunk ki. A témakör végén a birtokos személyjelekkel külön is foglalkozunk majd. Régi nyelvtanokban esetleg találkozhatnak a gyerekek a birtokos személyrag kifejezéssel is. Ezért került a JÓ, HA TUDOD!-ba ennek tisztázása. A visszaható és a kölcsönös névmást könnyen megjegyzik a gyerekek. Főleg az utóbbit, hiszen csak egyetlen van belőle: az egymás. A főnévi, melléknévi, számnévi mutató névmások közös tulajdonsága, hogy mély és magas alakváltozatai­ val a megmutatott dolog, tulajdonság vagy mennyiség közeli vagy távoli voltára is képesek utalni. A mutató névmások a szövegszerkesztés fontos eszközei. Sokszor nem egy szóra, hanem egy egész szerkezetre, sőt mondatra utalnak.

62

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 62

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A kérdő névmás helyettesítő szerepe eltér a többi névmásétól: a helyére tehető fogalomszó a feleletben található meg. A határozatlan és az általános névmásokat gyakran összekeverik a tanulók. Ez valószínűleg abból adódik, hogy mind a két névmás magán viseli a határozatlanság jegyeit. A vonatkozó névmásról majd 8. évfolyamon tanulunk, hiszen legtöbbször kötőszói szerepű, az alárendelt összetett mondatok mellékmondatát kapcsolja a főmondathoz. Az alárendelt összetett mondatok elemzése pedig nyolcadikos tananyag. A névszókhoz járuló jelek című fejezet az alaktannal foglalkozik. A többes szám jeléről, a -k-ról már 3. évfolyamon tanultak a gyerekek. Igaz, akkor elsősorban a főnevekhez kapcsolva, bár főnevesült alakjukban a melléknevek és a számnevek is megkapják a többes szám jelét. A birtok többségét jelölő -i birtoktöbbesítő jel birtokos személyjeles alakokban, birtokjeles szavakban fordul elő. A birtokos személyjeleken kívül a már említett birtokjel, a fokjel és a kiemelő jel kapott helyet a munkáltató tankönyvben. A névszókhoz járuló ragok majd 7. évfolyamon, a mondatrészekkel kapcsolatban fogunk tanulni.

Az igenevek

Az igenevek tipikusan átmeneti szófajú szavak. Két szófaji osztály több jellemzőjét viselik magukon úgy, hogy igazából egyik szófaji csoportba sem sorolhatók. Ezért célszerű külön szófajcsoportba sorolni őket. Főnévi, melléknévi és határozói igeneveket különböztetünk meg, de az utóbbi fogalmának tudatosítása a 7. évfolyam feladata lesz a mód- és állapothatározók kifejezőeszközeként. Az igenevek igei természete elsősorban bővíthetőségükben nyilvánul meg. Ugyanúgy bővíthetők tárg�gyal vagy határozóval, mint az igék: levelet író, levelet írni, szépen írni stb. Minden igenévnek saját képzője van. Az igenevek további toldalékolása azonban már jócskán eltér egymástól. A főnévi igenév ragozható. Fogas kérdés, hogy a toldalékai az igei személyragokkal vagy a főnévi személyjelekkel tartanak-e rokonságot. A nyelvészek véleménye e kérdésben is eltérő. A melléknévi igenévnek nincs saját ragozási rendszere, de a -k többesjelet, az -n, -an, -en ragot rendszerint megkaphatja. A melléknévi igenevet nem fokozzuk. Ez az egyik módszer, amely segít abban, hogy a mellékneveket megkülönböztethessük a melléknévi igenevektől. Például vendégeink között lehet valaki fáradt, sőt fáradtabb a másiknál, de meghívottabb semmiképpen sem. A melléknévi igenévnek igei természetéből fakadóan van bizonyos idővonatkozása. Ez azt jelenti, hogy képes érzékeltetni saját cselekvésének a mondat állítmányához viszonyított idejét. Ez az ún. elő-, egy-, illetve utóidejűség. Ez alapján különböztetjük meg a befejezett, folyamatos és beálló melléknévi igenevet. Feltétlen meg kell jegyeznem, hogy bizonyos esetekben az időviszonyítás háttérbe szorul. Ezt szándékoztam bizonyítani a tankönyv 139. oldalán lévő 7. és 8. feladattal. Erre azért is szükség van, mert gyakorta előforduló nyelvhelyességi hiba a folyamatos és a befejezett melléknévi igenév összekeverése. A határozói igenév csak említés szintjén kapott helyet a tankönyvben. A kollégák kérésének tettem eleget, amikor röviden, tájékoztató jelleggel foglalkozunk a határozói igenévvel. Megismerik a képzőit, gyakorolják a határozói igenév képzését. Továbbra is meggyőződésem viszont, hogy a szófaj szerepét, használatát igazából majd 7. évfolyamon fogják megérteni a tanulók a mód- és állapothatározók tanításakor.

A határozószók

Régi nyelvtanokban olvashattuk, hogy a határozószó olyan szófaj, amely toldalék nélkül kifejezheti a cselekvés, történés körülményeit. Bizony az ilyen meghatározás alaposan megnehezítette a tanulók számára a fogalom megértését, hiszen jó néhány olyan határozószónk van, amelyen igencsak könnyen felfedezhetjük a ragot: újra, hétszámra, éjjel stb. Sok esetben nem is egyszerű eldönteni egy szóról, hogy határozószó vagy ragos főnév. Az említett éjjel, valamint a télen, nyáron határozószó, de a délben, hajnalban szavunk még ra-

63

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 63

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

gos főnév. Két módszert azonban segítségül hívhatunk. Az egyik, ha a szó ragtalanul már nem használatos: kint, lent, bent, sebtében, hirtelen, egyúttal stb. A másik, ha a határozószói jelentés már elszakadt a ragos névszói jelentéstől: lépten-nyomon, ideig-óráig, egyhelyben, elsősorban, okkal-móddal stb. A határozószók általában nem toldalékolhatók, de egyesek kaphatnak képzőt, mások fokjelet, esetleg határozóragot: mai, otthonos stb.; legmesszebb, beljebb, legfelül stb.; holnaptól, hazáig stb. A magyar nyelvben meglehetősen sok a határozószó. Némelyikükkel az irányhármasságot is ki tudjuk fejezni: innen, itt, ide; máshonnan, máshol máshova stb. Oda kell figyelnünk, hogy a rokon értelmű határozószókat változatosan használják a tanulóink, pl.: azonnal, rögtön, tüstént, máris, egyből, hirtelen stb. Ehhez az szükséges, hogy minél többet megismerjenek közülük. Ebben segítenek a munkáltató tankönyv feladatai is.

A viszonyszók

A viszonyszók a mondat felépítésében vesznek részt, de önmagukban nem töltenek be mondatrészszerepet. A segédige kivételével nem vesznek fel toldalékot. A névelő sem lehet mondatrész, toldalék sem járulhat hozzá, fogalmi tartalma sincs. A határozott és a határozatlan névelő is a hozzá kapcsolódó szóval (leggyakrabban főnévvel) jelölt fogalomra utal. A határozott névelő nyomatékát vesztett főnévi mutató névmás, míg a határozatlan nyomatéktalanná vált számnév. A névelő indokolatlan kitevése és elhagyása egyaránt lehet nyelvhelyességi hiba. A névutó formálisan önálló szó, de funkciója a viszonyragokéhoz hasonló. A névutós névszó tehát azonos értékű a ragos névszóval: asztal mellett = asztalnál, nyugat felé = nyugatra. De szoros kapcsolatban van a határozószóval, mivel mind a kettő körülményt fejez ki. Az egyenértékűséget azonban kizárja, hogy a határozószó önmaga is lehet mondatrész, a névutó viszont csak valamilyen névszóval együtt. Néhány névutónk kezd raggá válni. Ez helyesírási szempontból fontos, hiszen a névutót sohasem írjuk egybe a hozzátartozó névszóval, a ragot viszont igen pl.: országszerte, délelőtt, estefelé, emellett stb. A kötőszó csak említés szintjén található a munkáltató tankönyvben. Jelentésükkel, csoportosításukkal majd 7. és 8. évfolyamon foglalkozunk. Az igekötők helyesírását sokat gyakorolhatták tanítványaink alsó tagozatban. Mivel a 6. évfolyamon fontos feladatunk a magyar szófajok rendszerének megismertetése, ezért került a munkáltató tankönyvben is a rendszertani helyére és nem az ige mellé. Először is el kell oszlatnunk a tanulókban azt a tévhitet, miszerint az igekötő csak igéhez járulhat. Ugyanúgy kapcsolódhat igenévhez vagy igéből képzett névszóhoz is. Toldalékolni viszont egyáltalán nem lehet. Az igekötők határozószókból, esetleg névutókból alakultak ki, és alakulnak ki ma is. A legősibb magyar igekötők: be, el, fel, ki, meg, el. Az igekötőknek sokféle jelentésfunkciójuk lehet. Leggyakrabban irányt jelölnek, befejezetté teszik a cselekvést, megváltoztatják a szó jelentését. Háromféle szórendben fordulnak elő: egyenes (ha az ige előtt állnak), fordított (ha hátul állnak) és megszakításos (ha az igekötő és az ige közé más szó ékelődik). A segédige a „főigétől” abban különbözik, hogy nem teljes a jelentéstartalma. Önmagában sohasem mondatrész, hanem mindig egy igével, névszóval vagy igenévvel együtt szerepel, hasonló módon, ahogy a névelő és a névutó egy névszóval. A segédige legszembetűnőbb jellemzője, hogy mellette az ige, igenév vagy névszó nem bővítmény. Tanulóinknak eddigi tanulmányaikból a fog és a volna segédige ismerős. Az egyik a jövő idő kifejezését, a másik a feltételes mód múlt idejének kifejezését segítette. A többi segédigéről 7. évfolyamon a névszói-igei állítmány taglalásakor szerezhetnek ismereteket. A módosítószók a mondanivaló árnyalásának nélkülözhetetlen eszközei. Ahogy a nevük is elárulja, valamely mondatrész vagy az egész mondat tartalmát módosítják, ugyanakkor kifejezik a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát: például bizonyosságot, bizonytalanságot, helyeslést, tagadást, tiltást, érdeklődést, tudakozódást, keveslést, sokallást stb.

64

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 64

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A mondatszók

A munkáltató tankönyvben a mondatszók csoportjában az indulatszók kaptak helyet. Ezek általában tagolatlan mondatok. Jelentésük nem vonatkozik tárgyi, fogalmi tartalomra, de nagyon sokféle jelentéstartalmat fejezhetnek ki: örömöt, bosszankodást, fájdalmat, vágyat, csodálkozást stb. Megismertetésükkel tanítványaink érzelmi megnyilvánulásaihoz is adunk nyelvi mintát. Befejezésül is hangsúlyozom, hogy nagy szükség van szemléletváltásra a magyar nyelv tanítása során. Középpontba a képességek fejlesztését kell állítanunk. A változatos feladattípusok, módszerek oldják a magyar nyelvórák monotóniáját, a mindennapi életből vett kommunikációs helyzetek eljátszása, korrekciója a tanulókkal is beláttatja az anyanyelvi ismeretek birtoklásának szükségességét. Az elmúlt években nagyon sok iskolába kaptam meghívást, több száz bemutatóórát tartottam, sok magyar szakos kollégával találkoztam, beszélgettem. Minden alkalommal elmondtam: a grammatikai ismeretek tanítását a képességfejlesztés szolgálatába kell állítanunk. Kedvenc példáimmal élve: egyetlen orvost sem hallottam még arról panaszkodni, hogy két műtét között mondatot kellett elemezni. Egy autószerelő sem kap olyan feladatot, hogy végezzen szófajtani meghatározást, esetleg alaktani elemzést olajcsere közben. De mindenkinek, bármilyen szakmát, hivatást választ, szüksége van arra, hogy pontosan, világosan, helyesen fejezze ki gondolatait; képes legyen kommunikálni embertársaival; értse azt, amit olvas, tudjon önállóan ismereteket szerezni; tudjon helyesen írni. Ezekkel a képességekkel kell felvérteznünk tanítványainkat, hogy felnőttként megállják helyüket a világban. Ez a mi munkánk, ez a mi felelősségünk.

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A TANKÖNYVBEN A helyesírási képesség fejlesztése A tankönyvben nincs külön fejezet a helyesírási képesség fejlesztésére, de valamennyi szófaj tanításakor az aktuális helyesírási problémára összpontosítottam. A következőkben – a teljesség igénye nélkül – kiemelem a témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb helyesírási tudnivalókat, illetve javaslatokat teszek a nem szakrendszerű órák anyagának összeállítására. A tk. 5. oldalán az 1. feladat rövid indukciós szövege – egy diák nyári élményéről szóló beszámoló – kiválóan alkalmas a szövegértő képesség fejlesztésére, a szöveg és az illusztráció közötti kapcsolat megfigyeltetésére, a véleménynyilvánítás gyakorlására, a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztésére. Mivel az Ismétlés című fejezeten belül külön alfejezetekbe gyűjtöttem össze a helyesírási alapelvekkel kapcsolatos feladatokat, a kollégákon múlik – tanítványaik képességeinek ismeretében –, melyeket választják ki közülük a differenciált képességfejlesztés megvalósítására. A feladatok sokaságát nem tudja a szűkre szabott időkeretben minden tanuló megoldani, ez nem is szükséges. A képességfejlesztő folyamat intenzitását, a jobb időkihasználást úgy növelhetjük, ha a gyerekek csoport- vagy pármunkában dolgoznak, és lehetőleg különböző képességű gyerekek alkotnak egy-egy párt vagy csoportot. Egy ötlet a megvalósításhoz: Az osztály tanulóiból három 4 fős heterogén csoportot szervezünk, a többiek tanulópárt (különböző képességű gyerekek) alkotnak. 1. csoport: tk. 16/5. feladat. A töltött tojás receptjének megírása a hozzávalók és a munkafolyamat szakaszainak ismeretében. 2. csoport: tk. 18/6. a) feladat. Hét végi menü helyesírás szempontú javítása, felhasználható hozzá a helyesírási szabályzat is. 3. csoport: tk. 18/6. b) feladat. A család szombat és vasárnapi étrendjének összeállítása.

65

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 65

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tanulópárok feladata: tk. 16/6. feladat. Édességreceptek ismertetése egy képzeletbeli televíziós szakácsműsorban. Ellenőrzéskor külön figyeljünk arra, hogy a megoldások a gyerekek közös munkájának eredményeként szülessenek meg! A csoportvezetők értékeljék a csoport tagjainak munkáját, sőt kapjanak lehetőséget a csoporttagok is, hogy elmondják véleményüket a többiek teljesítményéről! Ne feledkezzünk meg az önértékelés fontosságáról sem! Az összegző, fejlesztő értékelés a pedagógus feladata. Az ismétlő részben a következő helyesírási területekkel foglalkozunk még: a mondatvégi írásjelek használata, az időtartam-jelölés -u-ú, -ü-ű a szavak végén, a mássalhangzótörvényekhez kapcsolódó helyesírási tudnivalók, a személynevek, a j-s és ly-os szavak. Mielőtt részletesen írnék a 6. évfolyamos helyesírási ismeretek és rendszerek feldolgozásáról, illetve a képességfejlesztési feladatokról, feltétlenül le kell szögeznem, hogy a leíró nyelvtan ismerete nagyon fontos a helyesírási képesség fejlesztésében. A leíró nyelvtani ismeretek tanítása viszont eszköz és nem cél. Eszköz a helyesírási, a kifejezőképesség fejlesztésére. Ezt jól tükrözi a tankönyvben található címek és alcímek, továbbá a feladatok aránya. Például az igeragozás elméletével 4 feladatban foglalkozhatnak a tanulók, az alkalmazásra, a helyesírás gyakorlására 9 feladat áll a rendelkezésükre. Általában a többi szófaj esetében is hasonló az arány, de vannak olyan témakörök, ahol az elmélet és gyakorlat aránya 25%, illetve 75%, például a főnév esetében, sőt a határozószónál 15%–85%. Az igéről szóló fejezetben tehát külön feladatsor foglalkozik a ragozott igealakok helyesírásával, de külön alfejezeteket szenteltem a kijelentő, a feltételes és a felszólító módú igék helyesírásának gyakorlására. Ugyanakkor vannak olyan feladatok is, amelyekkel a j-s és ly-os igék, a múlt idejű igék és az -ít, -ul, -ül végű igék helyesírását gyakorolhatják a tanulók. A névszók című fejezetben a helyesírási képesség fejlesztése a következő területeken valósul meg: a köznevek, a tulajdonnevek, a személynevek – különös tekintettel a régies írású családnevekre –, az állatnevek, a földrajzi nevek – az egyelemű és egybeírt földrajzi nevek, a kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek, a különírt elemekből álló földrajzi nevek –, a csillagnevek, az intézménynevek, a márkanevek, a kitüntetések, díjak neve, a címek – egyedi és állandó címek –, a tulajdonnévből képzett -i képzős melléknevek, a fokozott melléknevek, a számnevek – tő-, sor- és törtszámnevek – helyesírása, az ly a névmásokban, időtartam helyes jelölése. Az igenevek közül a főnévi igenevekben a hosszú -nn, a folyamatos, beálló melléknévi igenevek végén -ó, -ő, a befejezett melléknévi igenevek végén -t, -tt helyesírásával kell külön foglalkoznunk. A határozószók körében a hangok időtartamának helyes jelölését és az ly írását kell gyakoroltatnunk. A viszonyszók esetében fokozott figyelmet kell fordítanunk a magán- és mássalhangzók időtartamának helyes jelölésére a névutókban, valamint az igekötős igék helyesírására.

Helyesírási gyakorlattípusok A helyesírási képesség fejlettsége szoros kapcsolatban áll a tanulók helyesejtési, olvasási és szövegértési képességi szintjével, továbbá olvasottságával. A kiejtés szerinti helyes írásmód nélkülözhetetlen feltétele, hogy a tanuló helyes időtartammal ejtse az adott szót. Az a gyerek, aki rövid i-vel ejti a színes, ígér szavakat, úgy is fogja leírni. Nincs ez másképp a mássalhangzók esetében. Gondoljunk csak a típushibának számító köpeny, bakancs típusú szavakra. A j és ly-es szavak esetében a szó írásképének rögzülése biztosítja a szavak hibátlan leírását. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy szeret-e a gyermek olvasni, azaz hányszor látta már leírva a szót. Az utóbbi megállapításból kiindulva a nagyon hatékony helyesírási képességet fejlesztő gyakorlattípus a másolás. Erre számos példa található a nyelvtankönyvben, amikor csoportosítást végeznek a tanulók, vagy

66

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 66

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

az indukciós szövegből valamilyen szempont szerint válogató másolást végeznek. Az írásfegyelem fejlesztésére is jól alkalmazható a helyesírási szabályzat példaszavainak másolása. Ugyanakkor megkönnyíti az ellenőrzést, amelyet a tanuló saját maga is elvégezhet, illetve javíthatja a társa munkáját. Tapasztalataim szerint az elmúlt években kissé háttérbe szorult az emlékezetből írás. A nem szakrendszerű órákon a gyorsolvasási gyakorlatokban előforduló szavakat, kifejezéseket érdemes emlékezetből is leíratni a helyesírásból felzárkóztatásra szoruló tanulókkal, bár a többieknek sem válik kárára, hiszen fejleszti a memóriájukat és a megfigyelőképességüket is. A tollbamondáskor nagyon ügyelnünk kell a diktálás helyes menetére, ami a következő: 1. A teljes szöveg felolvasása. A tanítványaimat ilyenkor mindig arra kértem, lehetőleg semmi ne legyen a kezükben, sőt hunyják be a szemüket, így minden idegszálukkal koncentráljanak a leírandó szövegre. A felolvasás tempója közepes legyen! A tollbamondás szavai a gyakorolt szókészlet anyagából kerüljenek ki! Még akkor is, ha osztályozni szándékozzuk a tanulók munkáját, hiszen nem a „tettenérés” a célunk, hanem hogy mérjük a gyerekek helyesírási „tudását”. 2. A tollbamondás szövegének szólamonkénti felolvasása, szükség esetén többszöri ismétléssel. 3. A szöveg újraolvasása kifejezetten lassú tempóban, hogy a gyerekek javíthassák az általuk felfedezett hibákat. Nem engedtem meg számukra, hogy áthúzzák, besatírozzák a hibás szavakat, és nem csak az íráskép esztétikai romlása miatt. Ezeket zárójelbe tették, megszámozták, és a szöveg alatti sorba leírták az általuk helyesnek tartott formában. Erre természetesen plusz időt kell biztosítani a számukra. A tollbamondások esetén nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ellenőrzés pontosságára. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne maradjon javítatlan hiba a szövegben. Sok esetben még a tanulók javítását is ellenőriznünk kell. Legalább ilyen fontos, hogy minden esetben értékeljük a diákok teljesítményét. Természetesen nem a jeggyel történő értékelést kell mindenkor alkalmaznunk, hanem a feltáró és fejlesztő szóbeli vagy írásbeli értékelést is helyezzük előtérbe. Az egyes leckékhez kapcsolódó tollbamondások szövegét a kollégák egy külön alfejezetben találják meg a kézikönyvben. Az akaratlagos írás közben a legmagasabb szintű helyesírási képesség fejlesztése valósul meg. Akaratlagosan ír a tanuló minden önálló feladatvégzés során. Ezek közül a fogalmazásokat, azaz az önálló szövegalkotásokat emelem ki. Ilyen esetekben a gyermek nem arra figyel, szerepelt-e már a tananyagban, tehát tanulta-e már, hogyan kell leírni az általa megfogalmazott gondolatot helyesen. Ez javításkor szokott komoly gondot okozni számunkra, hiszen a tanítványunk akkor is leír összetett mondatokat, amikor annak mondatvégi írásjelének használatára még nem tanítottuk meg. Ekkor „lép be” a kompetencia a maga nyers valóságában, rendelkezik-e tanítványunk kellő kompetenciával gondolatai írásbeli rögzítésére. Természetesen ilyenkor is segíthetjük diákjainkat, elsősorban azzal, hogy rászoktatjuk őket a helyesírási szabályzat használatára. Ehhez azonban először a problémaérzékenységet kell kialakítanunk bennük. Legyen igénye arra, hogy utánanézzen egy-egy szó helyes leírásának, ha bizonytalan benne. A javításkor ideális lenne, ha minden tanulóval külön foglalkozhatnánk. Gyakorló pedagógusként tudjuk, hogy ez szinte kivitelezhetetlen egy tanítási órán, ezért azt javaslom, hogy a típushibákat emeljük ki, és beszéljük meg a közös javításkor, viszont minden tanuló javítását ellenőrizzük. Feltétlenül írnom kell a kiegészítő technikákról. Ezek a gyakorlatok valahol a másolás és a tollbamondás között helyezkednek el. Itt is alapszabály, hogy csak annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit pontosan ellenőrizni tudunk, képesek vagyunk kijavítani és kijavíttatni. A két-három hét késéssel javított és javíttatott hibákat közben esetleg újra és újra elkövetik a tanulók, így a hibás szóalak rögzül bennük. A csoportosítás felfogható a másolás egyik magasabb szintjének. Valójában válogató másolásról beszélünk, hiszen vagy szóhalmazból, vagy szövegből kell szétválogatni és lemásolni valamilyen szempont szerint a szavakat.

67

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 67

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tk. 43. oldal, 3. d) feladat. Csoportosítsd az aláhúzott igéket igeidők szerint! Múlt idő: láttam, hallottam. Jelen idő: jöttök, hoztok, esztek, mondják, értsen, van, tudja. Jövő idő: lesztek, lesz. Ellenőrzés: a csoportok felolvasása, írásmód-összehasonlítással Megjegyzés: érdemes a bizonyítást, az alaktani ismeretek tudatosítását néhány szó alaktani elemzésével elvégezni. Például: hoztok = hoz/tok = igető + igei személyrag, láttam = lát/t/a/m = igető + múlt idő jele + kötőhangzó + igei személyrag. A kiegészítés során hangokat (betűket), szavakat kell beilleszteniük a tanulóknak a hiányzó helyre, esetleg írásjelekkel kell kiegészíteniük a mondatokat, a szöveget. Tk. 147. oldal, 5. feladat. Pótold a határozószókban a hiányzó magánhangzókat! innen, hazulról, hátul, egyelőre, belül, együtt, azután, ugyanúgy, kívül, alul, tüstént, felül, mindenütt, mindig, alig, főleg, jövőre, kétfelől Ellenőrzés: szóban felolvasással, a helyes kiejtés érzékeltetésével: Tk. 127. oldal, 6. feladat. Pótold a szólásokban és a közmondásokban a hiányzó névmásokat! Annyi esze sincs, mint a tyúknak. Akármilyen vén az asszony, ha férjhez megy, csak menyasszony. A kakas is úr a maga szemétdombján. Annyit ér, mint kilenc gémnek egy keszeg. Mindenki a maga háza előtt söpörjön. Akinek nem inge, ne vegye magára. Ellenőrzés: felolvasással, a névmás fajtájának megnevezésével. Esetleg írásvetítővel, önellenőrzéssel. Az analógiás sorok alkotásához mindig mintát kapnak a tanulók. Általában valamilyen átalakítást el kell végezniük a feladat megoldása közben. Tk. 36. oldal, 2. a) feladat. Pótold az alábbi táblázat hiányzó szavait!

hall lehuny mond hagy bán hisz

E/3. hallja lehunyja mondja hagyja bánja higgye

T/1. halljuk lehunyjuk mondjuk hagyjuk bánjuk higgyük

T/2. halljátok lehunyjátok mondjátok hagyjátok bánjátok higgyétek

T/3. hallják lehunyják mondják hagyják bánják higgyék

A választásos feladatokban két, esetleg több megadott szó, mondat közül kell kiválasztani a helyeset, illetve a helytelent. Igen jól alkalmazható gyakorlattípus a nyelvhelyesség tanításakor.

68

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 68

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tk. 91. oldal, 5. feladat. A melléknevek között is találunk hasonló alakú szavakat. Ismered a szópárok jelentése közötti különbséget. Bizonyítsd a mondatok kiegészítésével! Ideiglenes – időleges, lényeges – lényegi, lelketlen – lélektelen. A háborús övezetben ideiglenes kormány alakult. Az időleges árleszállítás alatt sok vásárló megfordult az áruházban. Lényegi egyezés ellenére maradt még vitás kérdés a tárgyalófelek között. Lényeges mozzanat a filmkészítésben a szereplő megválasztása. A lelketlen bánásmód miatt fellázadtak a foglyok. Nagy csalódást okozott a csapat lélektelen játéka. Ellenőrzés: mondatok felolvasásával. A hibakereséses feladatokkal kapcsolatban sokáig még a tantárgy-pedagógusok véleménye is megoszlott. Voltak, akik azt vallották, a gyerekek csak minden szempontból tökéletes, nyelvileg hibátlan szövegekkel, mondatokkal találkozhatnak az iskolában. Mások, köztük én is, úgy vélik, bár mértékkel, de szükség van hibás szövegekkel, mondatokkal szembesíteni a tanulókat a tanítási órákon. Erre legjobb példa egy nyelvhelyességi problémát taglaló feladat. E nélkül ugyanis nem tudnánk foglalkozni a nyelvhelyességi problémákkal, azaz a köznyelvi normától eltérő kifejezésekkel. A problémaérzékenység fejlesztéséhez bizony szükség van a hibás nyelvi alakzatokra. Továbbá az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a mindennapi életben, a médiában, az utcai feliratokban is gyakran találkoznak a gyerekek helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez utóbbiakat legtöbbször elég, ha javítjuk a gyerekek beszédében, ugyanis a hiba okának feltárására nyelvtani ismereteik legtöbbször még nem érik el a megfelelő szintet. Gyakran adtam tanítványaimnak szorgalmi feladatul, hogy keressenek helyesírási, nyelvhelyességi hibákat újságokban, folyóiratokban. Sajnos sohasem érkeztek üres kézzel az órára. Ami nagyon fontos, hogy a hiba feltárását mindig kövesse a hiba kijavítása. Tk. 49. oldal, 2. feladat. A televízióban, a rádióban hallottam a következő mondatokat: Tudnák jó néhány elrettentő példát mondani. Természetesen szívesen mondanák egy-két érdekes sztorit. Ilyen esetben nem gondolnák semmi rosszra. Meghallgatnák néhány ellenpéldát öntől. Sorolhatnák megtörtént eseteket is a kedves hallgatóknak. a) Mi a véleményed a fenti mondatokról? b) Vizsgáljuk meg közösen, mi okozza a nyelvhelyességi hibát! – Másold le a mondatok igéit! tud|nák, mond|anák, gondol|nák, meghallgat|nák, sorolhat|nák – Válaszd el a szótöveket álló egyenessel! – Állapítsd meg, milyen hangrendűek a szótövek! (mély) – Idézd fel, mit tanultál 5. évfolyamon az illeszkedésről! (A mély hangrendű szavakhoz mély hangrendű toldalék járul.) – Látszólag a fenti igék megfelelnek az illeszkedés törvényének, de éppen ez okozza a hibát. Miért? (Feltételes mód jelen idő, E/1. személyben nincs illeszkedés.) – Javítsd ki piros színű íróeszközzel a lemásolt, a köznyelvben helytelenül használt igéket! tudnék, mon­ danék, gondolnék, meghallgatnék, sorolhatnék. 69

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 69

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

c) Írd le helyesen a mondatokat! Tudnék jó néhány elrettentő példát mondani. Természetesen szívesen mondanék egy-két érdekes sztorit. Ilyen esetben nem gondolnék semmi rosszra. Meghallgatnék néhány ellenpéldát öntől. Sorolhatnék megtörtént eseteket is a kedves hallgatóknak. A helyesírási szabályzat „A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, …a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.” Amíg helyesírás újabb átdolgozására és elfogadására sor nem kerül, addig mindenki számára a szabályzatban leírtak a mérvadók. Úgy gondolom, ennek a szabályzatnak minden család könyvespolcán ott kellene lennie, hogy bármelyik családtag használhassa. Korábban lelkesen szorgalmaztam, hogy a 3. évfolyamos tankönyvcsomag része legyen a helyesírási szabályzat. Az utóbbi időben már csak a javasolt könyvek listáján szerepeltettem szülői értekezleteken. Örültem, ha sikerült meggyőznöm a szülőket a kiadvány beszerzésének és használatának fontosságáról. A helyesírási szabályzatra minden tanítási órán nagy szükségünk van. Másképp nem szoktathatjuk rá a tanulókat kezdetben a szótári rész, később a szabályzat használatára. Ez előbbihez viszont nélkülözhetetlen a magyar ábécé, a betűrendbe sorolás szabályainak nagyon pontos ismerete. Erre alsó tagozatban kell igen nagy hangsúlyt fektetni, hiszen ezek tudása nélkülözhetetlen más lexikonok és szótárak használatához. Javaslom, hogy egyszerű szabálypontokat már alsó tagozatban olvassanak el, értelmezzenek a gyerekek, természetesen tanítói segédlettel, például 21., 22., 23., 24. szabálypontok. A szabálypontokhoz tartozó példaanyagok másolása a helyesírási képesség fejlesztésében is jó szolgálatot tesz. Az önálló hibajavításhoz szintén használtathatjuk a szabályzatot.

A tollbamondások szövege

T. 1. A beszédben a hangok időtartamának helyes érzékeltetése sokat segít a helyesírásod javulásában. Mindenki irigyli a hibátlanul írókat. Ennek eléréséhez a helyes kiejtés és helyesírás kitartó gyakorlására van szükség. Azután bárki hiba nélkül tudja leírni a következő szavakat: dicsér, ígér, kíván, szőlő, hallgatás, köpeny, bakancs. T. 2. A klubdélutánunk kitűnően sikerült. Roppant jól éreztük magunkat. Fantasztikus volt a vetélkedő. Nagyszerű zenére táncoltunk. Isteni finom szendvicsekkel enyhítettük éhségünket. T. 3. Samu, Misu és Gézu szívesen kirándulnak a közeli erdőbe. Mindig felnőtt kíséri őket. Hosszú sétákat tesznek a sűrű fák között kanyargó ösvényeken. Gyönyörködnek az erdei tisztásokon viruló gyönyörű és különleges virágokban. Könnyű lenne leszakítani őket, de ők inkább fényképeket készítenek róluk. T. 4. Jó tanácsok kirándulóknak! A holmitokat hátizsákba pakoljátok be! Az ivóvizet kulacsba vagy pillepalackba tegyétek! Rétegesen öltözködjetek! Kényelmes cipőt húzzatok a lábatokra! Feltétlenül hozzatok magatokkal esőkabátot! Az ösvényen mindig egymás mögött haladjatok! Ne kiabáljatok, ne hallgassatok zenét! A természet meghálálja, ha vigyáztok rá. T. 5. Károlyék vasárnap étteremben ebédeltek. Édesanyjuk gulyáslevest rendelt lekváros derelyével. Édesapjuk babgulyást kért a pincértől. Karcsi és Ibolya fasírtgolyókat evett majonézes krumplisalátával. 70

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 70

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

T. 6. Évezredekkel ezelőtt őseink naponta csatát vívtak a természettel. Rémülten menekültek az égő bozótosból. Hosszú idő után jöttek rá a lángok jótékony hatására. A tűz melegít, ízletesebbé teszi az ételt, és védelmet nyújt a vadállatok támadása ellen. T. 7. Gábor nem tudott helyesen írni. Elhatározta, hogy gyakorolni fog. Sokat másolt. Gyakran forgatta a helyesírási szabályzatot is. Egyre kevesebbet hibázott. A kitartó munka meghozta a gyümölcsét. T. 8. Ügyelj a következő mondatok szavainak leírására! Miért szaporítjátok feleslegesen a szót? Már a nénje is unja Rezső csínytevéseit. Ne kívánj lehetetlent! Reggelire Enikő a teát issza meg legszívesebben. T. 9. Az osztályban sokan sportolnak. Egyesek sportkörre, mások egyesületbe járnak. Ők rendszeresen edzenek. Törődjetek ti is az egészségetekkel, alakotokkal! Válasszatok valamilyen sportágat! Sportoljatok! T. 10. Zsuzsa vendégeket hívott magához. Rendet rakott a szobájában. A ruháit összehajtogatta, és lerakta a szekrényébe. Szendvicseket készített, majd megterítette az asztalt. Izgatottan várta a csengő megszólalását. T. 11. Szívesen tanulnék veled! Segítenék a különböző szövegek megértésében. Közösen oldanánk meg a feladatokat. Együtt biztosan könnyebben menne. T. 12. Így szaporíthatsz szobanövényeket. A begónia és az afrikai ibolya szaporításához készíts levéldugványt! Vágj le éles késsel egy-egy levelet a növényekről! Válassz alsó, egészséges, idősebb levelet! A levélnyél kb. 4 cm hosszú legyen! Helyezd cserépbe, azt műanyag fóliával takard le! A gyökerek 4-5 hét múlva alakulnak ki. Ezután kezdenek fejlődni a növénykék. T. 13. Reggelire legszívesebben meleg kakaót iszom. Sokszor javaslom a húgomnak is, hogy igyék velem. Ő azonban éppen csak eszik néhány falatot, és már igyekszik kifelé az ajtón. Emiatt gyakran vitatkozom vele. Ti is inkább feküdjetek le korábban, hogy idejében fel tudjatok kelni! Nyugodtan, ne kapkodva reggelizzetek! T. 14. Ha virágot kapsz, biztos te is szeretnéd, hogy sokáig illatozzon a szobádban. A vázát töltsd meg szobahőmérsékletű vízzel, majd naponta cseréld! Az esővizet jobban szeretik a virágok, mint a csapvizet. Ennek begyűjtése azonban elég körülményes. Meglágyíthatod a csapvizet pár csepp citromlével. A levelek ne érintkezzenek a vázában lévő vízzel! A víz cserélésekor mindig metssz le ferdén egy kb. 1 cm-es darabot a szár végéből! T. 15. Nyár végén, augusztusban gyakoriak a hegyi viharok. Mennydörgés és villámlás jelzi a jöttüket. A fennsíkon először szellő söpör végig. A bükkfák ágai hajladoznak az egyre erősödő szélben. A zuhogó esőtől a patak medre hamar megtelik vízzel. Hömpölygő áradatként zúdul le a hegyoldalon. A vihar, amilyen gyorsan kerekedett, olyan gyorsan távozik. Kisüt a nap, és az égen megjelenik a szivárvány. T. 16. A Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett olyan költői beszély megírására, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő személy: Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz. Arany János erre a pályázatra írta meg a Toldit. A hagyomány szerint a Toldiak Nagyszalontán éltek, tehát a költő ismerte a róluk szóló mondákat. Még diákéveiben elolvasta Ilosvai Selymes Péter Toldiról szóló históriás énekét. Nagy hatással volt rá Petőfi

71

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 71

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye. Arany megnyerte a pályázatot. Vörösmarty Mihály a magyar irodalom legszebb virágának nevezte a művet. T. 17. A hatodikosok közül sok gyereknek van otthon állata. Ági kedvence Lóri papagáj. Gergő sokat foglalkozik Bundással. Még a kutyakiképzőbe is beíratta. Adrienn Lukréciával tölti minden szabad idejét. Reggelente friss tejet hoz cicájának a boltból. T. 18. A Mátra magasabb, tiszta levegőjű részein és az északi előtérben található gyógyforrások közelében szanatóriumok épültek. A gyógyulást szolgálják a Bükk hegység tiszta levegőjű barlangjai is. Miskolc Észak-Magyarország központja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Csodálatos környezetben fekvő város a Bükk lábánál. Belvárosát gyönyörűen felújították. T. 19. A Nap körül keringő bolygók közül mindegyiknek van holdja a Merkúr és a Vénusz kivételével. Némelyik körül több is kering. Számunkra legismertebb a Hold, amely az első olyan égitest, amelyen ember is járt. Felszínéről a Földet valóban kék bolygónak látták az űrhajósok. T. 20. Vas megye Nyugat-Dunántúl Ausztriával szomszédos megyéje. Székhelye Szombathely. Az I. század derekán a rómaiak építették. Akkor még Savariának nevezték. A mai Romkert volt az ókori város központja. Itt tárták fel a 2000 éves Borostyán út maradványait. A vasútállomástól nem messze, a Kisfaludy utcában találjuk a Savaria Múzeumot. A Centrum Áruház mögötti téren áll Berzsenyi Dániel szobra. Sok diák tanul a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. T. 21. A fiatalok nagy része szereti a különböző üdítőitalokat. Népes tábora van a Coca-Cola és a Pepsi-Cola fogyasztóinak. Sokan vásárolnak rostos gyümölcsnektárokat is. Ők a Szobi vagy Sió termékcsaládokat vásárolják. A gyerekek nagyon kedvelik a Milka csokikat. Szerencsére nem felejtenek el fogkrémet sem venni. Lehet ez Amodent, Colgate, Signál, az a lényeg, hogy használják. T. 22. A magyar írók közül sokak munkásságát különböző díjakkal ismerték el. Csukás István 1977-ben és 1987-ben kapott József Attila-díjat. Herder-díjban és József Attila-díjban részesítették például Csoóri Sándort. Szabó Magda 1949-ben Baumgarten-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat vehetett át. T. 23. Történelmünk nagy eseményei sok művészt megihlettek. Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményében múzeumlátogatók ezrei gyönyörködtek már. Kölcsey Ferenc a Himnuszban a magyar nép zivataros századait örökítette meg. Katona József Bánk bán című drámája örök érvényű igazságokat hordoz. Gárdonyi Géza az Egri csillagok című regényében a három részre szakadt Magyarország harcokkal terhes időszakát festi elénk. T. 24. Az automata mosógép a modern háztartások nélkülözhetetlen berendezése. Használatát bárki könnyen elsajátíthatja. Feltétlenül el kell olvasni a használati útmutatót. Nagyon fontos tudnivaló, hogy a színes ruhákat nem moshatjuk együtt a fehérekkel. Senki sem szereti, ha a hófehér blúza vagy inge rózsaszínben, esetleg kékben pompázik mosás után. T. 25. A jó barát drágább az aranynál. Fényes ígéretnek kevesebbet higgy! Az egyenes út a legrövidebb. Az idő a legjobb orvos. Könnyebb az acélt meghajlítani, mint eltörni. 72

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 72

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

T. 26. A szólásainkban, közmondásainkban gyakran találunk számneveket. Írd le figyelmesen a következőket! Egyet mondok, kettő lesz belőle. Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Egy gyékényen árul. Úgy kivágja, mint a huszonegyet. T. 27. Huszonnégyen járunk az osztályunkba. Tizennyolcan vagyunk lányok. Május 25-én osztálykirándulásra megyünk. Első állomásunk Eger lesz, ahol sok a látnivaló. A nap többi részében túrázni fogunk a Mátrában. Este nyolc óra körül érünk majd haza. T. 28. A László keresztnév a szláv Vladislav névből alakult ki. A név elemeinek jelentése hatalom és dicsőség. A leggyakoribb becézési formái: Laca, Laci, Lacika, Lackó, Lacó. Híres László például Fekete László, Magyarország örökös Toldi Miklósa. Egyetért szüleinek azzal a szándékával, hogy magyar gyereknek magyar keresztnevet kell adni. Az egyszerű hangzású Fekete névhez jól illik a magyarban meghonosodott László név. T. 29. Én nem szeretem, ha te így beszélsz velem. Mi ketten már régóta vagyunk jó barátok. Ők azt hiszik, hogy veszekszünk, pedig csak te vagy ingerült. Próbálj meg olyan nyugodt lenni, mint én! T. 30. – Ez a könyv az enyém. – Biztos a tiéd? Azt hittem, hogy az öcsédé. – Dehogy az övé! Én kaptam a névnapomra a barátomtól. T. 31. – Minden fontos dolgot elviszel magaddal? – Mindent magamhoz vettem. Mondtam azonban a fiúknak, hogy sátort feltétlen hozzanak magukkal, mert nekünk nincs. – Segítsetek egymáson, ha valaki bajba kerül! – Ezt felesleges volt mondanod. Tudod, hogy mindig odafigyelünk egymásra. T. 32. Milyen jelentősebb törvényeket hozott Nagy Lajos? Mit tett Zsigmond a városok fejlődésének érdekében? Melyek voltak Hunyadi János hadjáratai és nagy győzelmei? Melyik királyunk uralkodása alatt virágzott a reneszánsz Magyarországon? Vagy Ugyanolyan nadrágot szeretnék, mint a Gabié! Szerintem akkora a méretem is, mint az övé. Az ilyen mintájúak jöttek divatba. De annyi időm sincs, hogy elmenjek a boltba. T. 33. Elhatároztuk, hogy növényekkel tesszük szebbé a tantermünket. Valaki azt javasolta, hogy mindenki hozzon otthonról egy cserép virágot. Valamennyien egyetértettünk vele. Másnap senki sem érkezett növény nélkül az iskolába. Némelyik alig fért be az ajtón. Minden virágtartó tele lett. Attól kezdve sokkal jobban érezzük magunkat a teremben. T. 34. A gyerekek gyakran számháborúznak az erdőszéli fák és bokrok között. A csapatok különböző színnel négyjegyű számokat írnak a lapokra. Ügyelnek arra, hogy az ellenfél még véletlenül se lássa meg a 73

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 73

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

számaikat. A védők elrejtik zászlójukat, a támadók pedig mindenáron meg akarják szerezni. A csata akkor ér véget, ha megszerzik a zászlót a támadó csapat tagjai. T. 35. Kata családja az iskola közelében lakik. Édesanyja és édesapja is pedagógus. A bátyja egyetemista. A Debreceni Egyetem hallgatója. A 6. évfolyamon tanuló Kata tagja egy tánccsoportnak. Külföldi útjaikon több országban arattak már sikert. Szülei büszkék rá. T. 36. Eger a Bükk hegység déli lábánál fekszik. Heves megye székhelye. A városról mindig Gárdonyi Géza jut az eszembe. Ebben a gyönyörű városban járt tanítóképzőbe. 1897-ben véglegesen itt telepedett le. 1899-ben jelent meg híres regénye, az Egri csillagok. Művében méltó emléket állított a dicsőséges egri hősöknek. Halála után kívánságára a vár Bebek-bástyáján temették el. Sírján egy egyszerű felirat áll: „Csak a teste.” T. 37. Panni néni Heniék szomszédja. Nagyon szeret sütni. Gyakran visz kóstolót a szomszédoknak a finomságaiból. Heni mindig megköszöni. Szeret segíteni Panni néninek. Szívesen jár vele vásárolni a piacra. T. 38. Lutra lopott libát fogyaszt. Nem hallja az erdészné jajveszékelő, elcsukló hangját, de őrködő tekintete, szimatoló orra, megrezdülő füle veszélyt sejt. A fagyott földön kígyózó léptekkel indul a sötétlő erdő felé. A vadász töltött puskával jár a nyomában. Mellette szaglászó kutyája halad. T. 39. A következő népi mondások sok határozószót rejtenek magukban. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! Annyi neki onnan ide, mint nekem innen oda. Hátul hordja az eszét, mint kanász a botját. Fenn hordja az orrát. Mindenütt jó, de legjobb otthon. T. 40. Vajon milyen lesz a jövő iskolája? Biztosan benned is felmerült már ez a sokakat foglalkoztató kérdés. Szerintem az oktatás CD-n vagy DVD-n rögzített tananyaggal történik majd. A tanárt mindenki a számára legalkalmasabb időben veheti otthon igénybe. Nem biztos, hogy mindig délelőtt fognak tanulni a diákok. Maguk választhatják ki a legmegfelelőbb időpontot is. A számítógéppel együtt felnövő gyerekek számára egyáltalán nem fog gondot okozni a programok kezelése. T. 41. Marcsi szívesen segít édesanyjának a nagytakarításban. Reggel óta szorgoskodik. Először a kisöc�cse után rakta el a játékokat. Ezután alaposan kiporszívózott a szobákban. Még az ágyak alatt és a szekrények mögött is portalanított. A bútorok fényezése előtt lemosta az ajtót és az ablakokat. Kívül és belül ragyogott minden. Édesanyja nagyon megdicsérte. T. 42. Szereted a természetet? Akkor óvd is minden cselekedeteddel! Védd meg az erdő, mező állatait, növényeit! Ne szemetelj! A hulladékot szedd össze, és vidd haza magaddal! Ha bedobod a szemétgyűjtőbe, jó helyre fog kerülni. Viselkedj csendesen, kulturáltan, hogy ne zavard a környezetedet! Csak kijelölt helyen gyújts tüzet! Ne feledkezz meg az eloltásáról sem! T. 43. Vajon szeret-e mindenki tanulni? Ugye nem könnyű a válasz? Persze sokkal könnyebb lenne, ha azt kérdezném, szerettek-e szórakozni. Gondolkoztatok-e azon, miért van ez így? Talán sokatoknak a tanulás kevesebb örömet, sikert jelent, mint az önfeledt szórakozás. A tanulásban valóban nem könnyű eredményeket elérni. Kitartás, szorgalom kell hozzá. De annál nagyobb az öröm, minél jobban meg kell küzdened érte. 74

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 74

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A felmérések tollbamondásainak szövege

A következőkben a felmérések tollbamondásainak szövegére teszek javaslatot. Természetesen, ha a kollégáknak van birtokában olyan szöveg, amely jobban igazodik elképzeléseikhez, azokkal nyugodtan helyettesíthetők. Tanév eleji felmérés Az időjárásról és az éghajlatról Olykor melegebb, máskor hidegebb a levegő. A hőmérséklet állandóan változik. Reggel hűvös van, déltájban nagyobb a meleg, éjjelre csökken a hőmérséklet. Ez a hőingadozás a nap állásával függ össze. Minél magasabban jár a nap, annál jobban melegíti a föld felszínét. A levegő mozgása a szél. Az erőssége is különböző lehet. Amíg csak éppen megbillenti a fák leveleit, addig szellőnek nevezzük. Ha a vastagabb gallyakat is leszaggatja, már szélviharról beszélünk. Félévi felmérés Hogyan tisztítsuk a ruhaneműt? Először válogassuk szét a színes és fehér holmikat! Mindkét fajta ruhaneműhöz a megfelelő mosóport használjuk! Olvassuk el figyelmesen, és kövessük pontosan a mosószerek használati utasítását! Van néhány olyan kényes ruhadarab, amelyet csak kéz közt szabad mosni. Ezeket csak szivaccsal dörzsöljük! Csavarás helyett nyomkodjuk ki belőlük a vizet! Lehetőleg vállfán szárítsuk őket! Év végi felmérés Mit érezhetett Dobó? Jönnek! Mit érezhetett Dobó e hírnek hallatára? Az a török had jön, amelyik elfoglalta Drégelyt, Hollókőt, Salgót… Jönnek, mint a dübörgő istenítélet, világromboló tűzvihar. Százötvenezernyi emberarcú tigris, pusztító fenevad. Van kétszázezer is. Nagyobb részüket a zsenge gyermekkortól nyilazásra, lövésre, tábori életre nevelték. Kardjuk Damaszkuszban készült, vértjük derbendi acél, lándzsájuk hindosztáni mesterkovácsoktól való, ágyúikat Európa legjobb öntői alkották meg… (Gárdonyi Géza: Egri csillagok) Az ige Az öreg Káma válaszolt az égi sugallat szerint: – A Tisza tele van apró szigettel. Egyik helyen a keskenyebbik mederről térítsétek el a vizet! Ott ássátok meg a sírt mélyen, és szélesítsétek meg a medret, hogy az legyen a nagyobbik! Azután, ha el van temetve a király, bocsássátok vissza a vizet! Idő múltával gyöngül az emlékezet, az iszap is belepi a koporsót. Senki sem tudja majd, hol van Attila eltemetve. A névszók (névmások) Mindannyian másmilyenek vagyunk. Ahány ember, annyiféle tulajdonság. Természetesen mindenkinek vannak hibái. De nem biztos, hogy az az igazi barátod, aki ezeket a hibáidat elkendőzi, szemet huny felettük. A rossz tulajdonságaival is szerethetünk valakit, de sokkal jobbat teszünk vele, ha ezeket őszintén elmondjuk neki. A mi segítségünkkel talán sikerül megváltoznia. Az igazi barátok nemcsak magukra gondolnak, hanem törődnek egymással is. Az igenevek és a határozószók Szemléljük az ellenséges had előrajzását. Kétszer annyira látok, mint máskor, de olyan messze van tőlünk az ellenség, hogy csak mozgó sávokban mutatkozik. De azért tudjuk, hogy az ezüstösen csillogó sáv a patakon túl a római. 75

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 75

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Ők is éppen úgy elrendezik a maguk hadát, mint Attila. Egy-egy ezüstös lovascsapat folyóvízként vált helyet. Aztán a vezércsoport szétoszlik. A távol messzeségben látható most már, hogy a római had, mind a bal szárnyon áll, szemben a mi gepidáinkkal s festett arcú, állatbőrös, különféle vad népeinkkel. A tollbamondások értékelése A tollbamondások értékelésekor elsősorban a kiemelt szavakat vegyük figyelembe! Az adható pontszámok ezeknek a számát jelzik. A tollbamondás része a felmérésnek, hiszen azt egy jeggyel értékeljük, bár lehet külön is: nyelvtan és helyesírás osztályzatot is adhatunk.

Javítókulcs-javaslat 6. évfolyam

Az írásmunkák értékeléséről az egyes részeknél már ejtettem szót. Összefoglalásként: csak begyakorolt szókészletből írassunk helyesírási felmérést. Évfolyamonként tegyünk különbséget súlyos (3-2 hibapontos) és kevésbé súlyos (1 hibapontos) helyesírási hibák között, sőt lehetnek olyan hibák is, amelyeket javítunk és javíttatunk, mégsem számítjuk a hibapontok közé. Ez utóbbit úgy is elkerülhetjük, hogy olyan tollbamondásszöveget íratunk le a gyerekekkel, amely csak a tanult nyelvtani ismereteken, illetve helyesírási szabályokon alapszik. A következő táblázat javaslat. A leggyakoribb helyesírási hibákat tartalmazza, illetve oszloponként soroltam be a megfelelő helyesírási hibapontok alá.

76

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 76

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Javítókulcs-javaslat 5–8. évfolyam A helyesírási hiba megnevezése

5. évfolyam 0

1

2

A mondatkezdő nagybetű

3

6. évfolyam 0

X

A mondatközi írásjel, a vessző használata a tagmondatok határán

X

X

Egyéb mondatközi írásjel (pontosvessző, kettőspont)

X

X

A párbeszéd lejegyzésekor előforduló központozási hibák

0

X

X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (-t; -tt, -b, -bb)

X X

X

X X

X X

X X

X

X X

X

X

3 X

X

X

X

A toldalékok írása, mgh.-k a toldalékban (-ít, -u, -ül, ról, -ről stb.)

2

X

X

X

1

X

X

X

A tőváltozatok írása (húszas– huszad típusúak)

0

X

X

X

A tőváltozatok írása (irat – írat, tol – toll típusúak)

3

X

X

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD A szótövek írása begyakorolt szavakon

2

X

X

X

1

8. évfolyam

X

X

Betűtévesztés, betűcsere

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (szőjön típusúak és a higgy)

3 X

X

A szótövek írása nem begyakorolt szavakon

2

X

A mondatvégi írásjel összetett mondatok végén

Az idézés

1

7. évfolyam

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

77

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 77

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A helyesírási hiba megnevezése

5. évfolyam 0

1

2

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD Zöngésség sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon

3

1

2

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás begyakorolt szavakon

Az írásban jelölt teljes hason. begyakorolt szavakon

Az összeolvadás nem begyakorolt szavakon

X

A mássalhangzó-rövidülés

X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁS­ MÓD begyakorolt szavakon

X

X

X

A történelmi személynevek begyakorolt esetben

X X

X

X

X X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA a személynevek egyszerű esetei

X

X

X X

X

X

X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁS­ MÓD begyakorolt szavakon

X

X

X

3 X

X

X

X

2

X

X X

1

X

X

A mássalhangzó-kiesés

0

X

X X

3

X

X

X

8. évfolyam

X

X X

Az összeolvadás begyakorolt szavakon

2

X

X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁS­ MÓD­nem begyakorolt sza­vakon

1

X X

Az írásban jelölt teljes ha­so­nu­ lás nem begyakorolt szavakon

0

X

X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás nem begyakorolt szavakon

3

X X

A képzés h. sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon

7. évfolyam

X

X

A képzés h. sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon

A történelmi személynevek nem begyakorolt esetben

0

X

A zöngésség sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD nem begyakorolt szavakon

6. évfolyam

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

78

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 78

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A helyesírási hiba megnevezése

5. évfolyam 0

1

2

Az állatnevek

3

6. évfolyam 0

1

2

X

7. évfolyam 3

0

1

2

8. évfolyam 3

0

1

2

3

X

X

X

A földrajzi nevek (egyeleműek) és -i képzős alakjai

X

X

X

X

A kötőjeles földrajzi nevek (tanulmányok során elő­ fordulók) és -i képzős alakjai

X

X

X

X

A kötőjeles földr. nevek (ta­ nul­mányok során nem elő­ fordulók) és -i képzős alakjai

X

X

X

A különírt elemekből álló földrajzi nevek

X

X

Egyéb tulajdonnevek begyakorolt szavakon

X

X

Egyéb tulajdonnevek nem begyakorolt szavakon

X

Az elválasztás összetett szavak esetében

X

A számok helyesírása

X

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS a szóismétlések írása (szókettőzés)

X

A szóismétlések írása (napról napra típusúak)

X

A szóismétlés írása (örökkönörökké típusúak)

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

A keltezés és toldalékos formái

X

X

Az elválasztás szótagolás szerint

X

X X X

A mellérendelő szóösszetételek X írása begyakorolt szavakon

X

X

A mellérendelő szóösszetételek írása nem begyakorolt X szavakon

X

X

Az ikerszók írása begyakorolt szavakon

X

X

X

Az ikerszók írása nem begyakorolt szavakon

X

X

X

Az alárendelő szókapcsolatok írása begyakorolt szavakon

X

X

X

Az alárendelő szóösszetételek nem begyakorolt szavakon

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X X X X X

79

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 79

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A szövegértő képesség fejlesztése A szövegértési képesség fejlesztésére külön tankönyvet írtam a 6. évfolyam számára, amely egy sorozat tagja, és nagyon jól alkalmazható a nem szakrendszerű órák megtartása során. Ehhez a tankönyvhöz külön módszertani kézikönyvet készítettem, amely a Szövegértő képesség fejlesztése a kompetenciaalapú, nem szak­ rendszerű oktatásban címet viseli. Ebbe minden, a témával kapcsolatos tudnivalót összegyűjtöttem, ezért ajánlom a kedves kollégák számára. A továbbiakban a nyelvtan tankönyvben található, szövegértő képesség fejlesztését szolgáló feladatokra szeretném a kollégák szíves figyelmét felhívni. A szövegértő képesség hatékonyságának fokozása érdekében elkészítettem a tananyag interaktív változatát is, amely digitális táblán és projektorral egyaránt használható. Ezzel nemcsak színesíthetjük tanítási óráinkat, hanem motiválhatjuk a tanítványainkat, illetve intenzívebbé tehetjük a képességfejlesztő tevékenységünket.

A didaktikus szövegek értelmeztetése A tankönyv jellegéből adódóan – munkáltató tankönyv – sok didaktikus szöveget, azaz utasítást tartalmaz. Lehetőleg minden utasítást értelmeztessünk a tanulókkal, ugyanis ha a gyerekek nem értik az utasítást, értelemszerűen a feladatot sem tudják megoldani. Az elemzés menete a következő: 1. Mi az utasítás tárgya? 2. Mi a megoldandó probléma? 3. Mi a válaszadás módja? Konkrét példán: Tk. 15/1. b) feladat. Karikázd be a fenti szövegben azokat a szavakat, amelyeknek a helyes leírásában mindig segítségedre van a szóelemző írásmód! Az utasítás tárgya: a szövegben található szavak egy része. A megoldandó probléma: olyan szavakat kell keresni, amelyek helyes leírásakor a szóelemzés elve érvényesül. A válaszadás módja: a szavak bekarikázása. Érdemes az utasításban a karikázd be kifejezést bekarikáztatni, nehogy például aláhúzással oldják meg a figyelmetlenebb gyerekek a feladatot. A feladat értelmezését mindenképpen előzze meg az utasítás felolvasása. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne mindig a jól olvasó gyerekek olvassák fel! A hangos olvasás fejlesztése a hibásan olvasó gyerek számára fontos. Ezért biztosítsuk számára, hogy bármilyen rövid is a felolvasandó szöveg, legyen alkalma áttekinteni. Az algoritmus megegyezik a felkészülés a szöveg felolvasására metodikájával, tehát amikor hosszabb szövegrészt olvastatunk vele. 1. A szöveg néma olvasása. 2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mássalhangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek stb.) aláhúzása. 3. Egyéni, hangos olvasás. 4. A hangos olvasás értékelése, javíttatása.

Az indukciós szövegek

A nyelvtankönyvben nagyon sok indukciós szöveggel találkoznak a gyerekek, amelyek vagy az új ismeret elsajátításához szolgáltatnak nyelvi fogalmi bázist, vagy a feladat megoldásához biztosítanak alapot, de olvashatnak metanyelvi szövegeket, például a szófajok kialakulásáról. Természetesen a könyv tartalmaz ismeretterjesztő szövegeket is, főleg A testbeszéd című fejezetben. A tankönyv átdolgozásakor külön figyelmet fordítottam, hogy a szövegekhez olyan feladatokat is készítsek, amelyek a szövegek megértését segítik. Meggyőződésem, hogy elvont nyelvtani fogalmak megtanítására 80

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 80

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

csak olyan szövegeket használjunk, amelyeket értenek a tanulók. A következőkben az ismeretterjesztő (magyarázó-értelmező) szövegek algoritmusát olvashatják a kedves kollégák. Bár minden szöveg esetében nem tudunk a tanítási órán lépésről lépésre végigmenni a szaktárgyi órák keretén belül, de a nem szakrendszerű órákon jó szolgálatot tehet, főleg ha a tanulók is elsajátítják és alkalmazzák az egyes lépéseket. Ennek ismerete elengedhetetlen az önálló tanulás során. 1. A szöveg előzetes áttekintése cím (alcímek) + ábrák + képek, képaláírások feltételezések megfogalmazása: a szöveg várható tartalmáról az új információról 2. Ismerkedés a szöveggel néma (csendes) olvasással 3. A szöveg témájának a megnevezése 4. Ismeretlen kifejezések magyarázata a) Szövegösszefüggésből b) Tanulói magyarázat c) Tanári magyarázat (szemléltetés) d) Szótár, lexikon felhasználásával e) Internet 5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása a) Adatkeresés ______, b) Lényegkiemelés – Bekezdések sorszámozása – Melyik bekezdésben olvastál …………-ról? – Kiegészítéses feladatok – Tételmondatok aláhúzása – Tételmondatok megfogalmazása saját szavaikkal c) Felosztások, rendszerezések – Táblázatok kiegészítése – Táblázatok alkotása d) Ábrák értelmezése – Grafikonok – Diagramok 6. A szöveg újraolvasása néma (csendes) vagy hangos olvasással 7. Vázlatírás tételmondatok alapján A bekezdések témáinak megnevezése 8. Jegyzetelés A szöveg tartalmának tömör megfogalmazása Ok-okozati összefüggések feltárása

81

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 81

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

LEJEGYZÉS: a) Vázlatpont b) Adatok (rövidítések használata) c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek használata:  >  = ) d) Táblázatok alkalmazása Lássuk mindezt egy konkrét szövegen: A szófajok kialakulása, tk. 27. oldal! A szöveggel való ismerkedéskor feltétlenül fektessünk hangsúlyt a cím értelmezésére! Gyakran tapasztaljuk ugyanis a gyerekeknél, hogy más tankönyveikben sem szentelnek figyelmet a címeknek, szinte tudomást sem vesznek róluk. Ez nehezíti számukra a szöveg globális megértését. Nem tudnak előfeltevéseket megfogalmazni az elolvasandó szöveg tartalmára vonatkoztatva, illetőleg nem keresnek kapcsolatot a szöveg illusztrációival, márpedig ezek a lépések fontosak a szövegre való ráhangolódás, az érdeklődés felkeltése miatt. Az adott szöveg címének vizsgálata során kitérhetünk arra, mit tudnak már a szófajokról, milyen elképzelésük van a szófajok kialakulásával kapcsolatban, illetve hogyan kapcsolódhat a szöveghez a fotó és a Mama! képaláírás. A szöveget – rövidsége miatt is – érdemes némán elolvastatni a tanulókkal. Olvasás közben feltétlenül számoztassuk be a bekezdéseket! (Tk. 27/1.) Erre azért van szükség, hogy a későbbiekben tudjanak tájékozódni a szövegben, azaz a feladatok megoldása közben ne kezdjék el mindig elejétől végigolvasni a szöveget, hanem csak arra a bekezdésre koncentráljanak, ahol megtalálják a megoldást. A szöveg elolvasása után fontos az előfeltevések összevetése az olvasottakkal. Beszélgethetünk néhány percben arról, mi az, amiről már eddig is tudomásuk volt a szófajok kialakulásával és a kisgyermekek beszédtanulásával kapcsolatosan. A tankönyv 2. feladatának utasítása a következő: fogalmazd meg az 1. bekezdésben olvasottak alapján, mit jelent a mondatszó kifejezés! Ötödikesként már találkoztak ezzel a szakszóval, az 1. bekezdés 3. sorában leírtak alapján könnyen megalkothatják a definíciót. Például: a mondatszó olyan egyszavas mondat, amel�lyel az alapvető mondatfajtákat is kifejezhetjük. Az alapvető mondatfajták: a kijelentő, felszólító, felkiáltó mondat. A 3. feladat szerint a tanulóknak a szövegben kell bekarikázniuk, milyen jelentésben használhatja a képen szereplő kisfiú a Mama! mondatszót. A 4. bekezdés feldolgozásakor utaljunk vissza az 1. bekezdésben olvasottakra: …valahogy úgy fejlődhetett ki az emberi nyelv, mint a kisgyermek nyelve. A ható ige használata jelzi mindenki számára, hogy a megállapítás feltételezés. Beszélgessünk arról, nekik melyek voltak a családi legendárium szerint az első szavaik, ezek mindegyike tárgyat vagy személyt nevezett meg, tehát főnév volt, s csupán egy-egy szó. A feladatok megoldása után olvassák el ismét a tanulók a szöveget, és húzzák alá a tételmondatokat, ha eddig még nem tették volna meg, hiszen egy-egy bekezdés feldolgozását ezzel is kezdhetjük, illetve zárhatjuk, majd feltétlenül fogalmaztassuk meg a vázlatpontokat, amelyet a jobb képességű tanulókkal jegyzetté egészíttethetünk ki. Szeretném megnyugtatni a kedves kollégákat, hogy a szöveg ilyetén feldolgozása kevesebb időt vesz igénybe, mint amennyi időbe tellett ennek levezetése, leírása, főleg abban az esetben, ha csoport- vagy páros munkában dolgoztatjuk fel, tehát egy csoport lesz egy-egy bekezdés szakértője, és az így szerzett ismereteiket osztják meg a többiekkel. Például a leggyengébb képességű tanulók csoportját mi magunk irányíthatjuk és segíthetjük az 1. feladat megoldásában, hiszen a definíció értelmezésére, megfogalmazására minden tantárgy tanulása közben szükségük lehet.

82

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 82

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Az indukciós szövegek esetében természetesen nincs szükség ilyen részletes elemzésre, de a szöveg megértésére ebben az esetben is gondot kell fordítanunk. Lássunk erre is egy példát! Tk. 71. oldal, 6. feladat. Olvasd el a következő részletet! A 29 éves korában trónra került IV. Béla édesanyja a meggyilkolt Gertrúd királyné, édes­apja az Arany­ bullát megalkotó II. András. Testvérét, Erzsébetet és leányát, Margitot is szentté avatták. Unokájával, III. Andrással halt ki az Árpád-ház. Mielőtt a részfeladatok elvégzéséhez hozzákezdenénk – az a) feladat utasítása szerint a főneveket kell aláhúzni a szövegben, a b) feladat a személynevek lemásolását kéri – feltétlenül értelmezzük a szövegrészletet. Nagyon „látványos” megoldást ígér, és a gyerekek is roppant kedvelik a családfarészlet elkészítését. Először mindenképpen tisztázni kell, hányadik Béláról van szó. Természetesen a második honalapítóról, IV. Béláról. A családfa részlete II. András – Gertrúd   (Szent) Erzsébet IV. Béla – Laszkarisz Mária        (Szent) Margit  III. András A hiányzó neveket ki lehet nyomoztatni a gyerekekkel, akár otthoni szorgalmi feladatként. Erre ösztönzi őket a c) feladat, miszerint: gyűjts információt a könyvtárban, az interneten Szent Margitról! Mondd el a társaidnak, amit megtudtál! Ez a feladat már a következő témánkhoz, a kommunikációs képesség fejlesztéséhez is kapcsolódik.

A kommunikációs képesség fejlesztése Nagyon nehéz különválasztani az anyanyelvi ismeretek tanításától-tanulásától, hiszen a feladatok egy része, főleg a nyílt választásos kérdések megválaszolásakor a tanuló eleve írásbeli szövegalkotást is végez, illetve a tanári kérdésekre mindezt szóban teszi. Természetesen vannak olyan feladatok, amelyek középpontjában kifejezetten a szóbeli és/vagy az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése áll. A következőkben lássunk ezekre is néhány példát a Nyelvtan és helyesírás tankönyvből.

Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése

Nagyon fontosnak tartom, hogy a szóbeli szövegalkotás előtt kellő időt biztosítsunk a tanulók számára, hogy összeszedhessék gondolataikat. A beszélgetés viszont folyhat spontán módon. A vitát, illetve az abban való részvételt elő kell készítenünk, és hagynunk kell időt az érvek és ellenérvek összegyűjtésére is. Ttk. 5. oldal, 1. f) feladat. Meséld el az egyik kellemes vakációs élményedet! Ezt a részfeladatot szinte tálcán kínálta a feladat indukciós szövege. Kérjük meg a gyerekeket, hogy ös�szeszedetten, mások számára is érdekfeszítően meséljék el az élményüket, lehetőleg egyet válasszanak ki! Tk. 16. oldal, 6. feladat. Megnyertél egy gyerekek számára kiírt receptíró pályázatot. Egyik nyereményed az, hogy a díjnyertes édességet elkészítheted egy gyermekműsor Süssünk, főzzünk együtt! című rovatában. Add elő az osztálytársaidnak, mit hogyan mondanál a tévénézőknek!

83

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 83

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A tanulók is szeretik a tévécsatornák közkedvelt főzős műsorait. Biztosan szívesen részt vesznek – főleg a lányok – ebben a játékban. Kiváló alkalom a szóbeli kifejezőképesség és az előadói képesség fejlesztésére. Tk. 26. oldal, 6. c) feladat. Add elő társaiddal a jelenetet! A jelenetet egy háromfős fiú- és egy ötfős lánycsoport adhatja elő a tankönyvben lévő fotó alapján. Az egyik csoportot csak lányok, a másikat csak fiúk alkotják. A testbeszédükből kell kikövetkeztetniük, vajon ki mit mondhat, milyen magatartásformát képvisel. Többféle megoldás is elképzelhető, tehát több jelenet is eljátszható. Ezzel az osztály minden tagja megmozgatható, és bekapcsolható a játékba. Tk. 111. oldal, 9. c) feladat. Szerinted panaszkodott vagy árulkodott a beszélő? Választásodat indokold meg a többieknek! Az indoklás szóbeli előadása során a meggyőzésre kell helyezniük az előadóknak a hangsúlyt. A téma gyakran szokott problémát okozni az osztályközösségekben. Bizony elég nehéz meghúzni a határt. A mondandójuk megfogalmazásakor szem előtt kell tartaniuk a másik álláspontjának tiszteletben tartását. Tk. 136. oldal, 10. c) feladat. Számolj be egy emlékezetes színházi élményedről! Ha a környezeti és családi körülmények nem is mindenütt teszik lehetővé, azért az iskolák törekednek arra, hogy tanítványaik 12 éves korukig eljussanak egy színházi előadásra. Remélhetőleg szívesen számolnak be tapasztalataikról. Ilyenkor alkalom nyílik arra is, hogy a közös színházélményről beszélgessenek.

Írásbeli kifejezőképesség fejlesztése

Tk. 32. oldal, 7. b) feladat. Írd le rövid szövegben, ki mit cselekszik este a környezetedben! A feladat megoldását a következőképpen készítettem elő a feladat előző részében: a hajnal, alkony, este szavakból kellett a tanulóknak történést jelentő igéket képezniük, majd az alkonyodik ige rokon értelmű megfelelőit kellett leírniuk. A gyűjtőmunkához felhasználhatták a szinonimaszótárt is. Az ilyen jellegű feladatok esetében hívjuk fel a tanítványaink figyelmét a terjedelmi korlátokra is! Ne írjanak többet, mint amennyi sort (10) biztosítottam számukra a tankönyvben! Ezek figyelembevétele kamatostul megtérül a felvételik, országos mérések írásakor és a versenyeken való részvételkor. Tk. 35. oldal, 5. c) feladat. Az elmúlt években megfogyatkozott a zsiráfok száma az afrikai kontinensen. Írj rövid, jelen idejű igéket tartalmazó szöveget a témáról! Próbálj megnevezni néhány okot, ami miatt ez a helyzet szerinted kialakulhatott! Ezt a feladatot csoportmunkában is megoldhatják a tanulók, és ezzel közös álláspontot is kialakíthatnak. Az okok megnevezését megelőző beszélgetés a szóbeli kifejezőképességüket is fejleszti. Itt is hívjuk fel a figyelmüket a terjedelemre, amely nem haladhatja meg az 5 sort, tehát gyakorolhatják a tömör, lényegre törő megfogalmazást is. Mi lenne, ha… típusú fogalmazások írására is lehetőséget biztosítok a tanulóknak a tankönyvi feladatok között: Tk. 51. oldal 7. feladat. A televízióban, moziban sok fantasztikus filmet láthatsz, amelyek a közeli vagy a távoli jövőbe repítik el a nézőt. Válassz ki egyet az alábbi témák közül, és írj róla egy rövid fantasztikus (mindkét értelemben) fogalmazást! a) Mi lenne, ha 2201-et írnánk… b) Mi lenne, ha te volnál az első ember, aki kapcsolatba lép a földönkívüliekkel… c) Mi lenne, ha életre kelnének a dinoszauruszok… d) Mi lenne, ha… (szabadon választott téma)

84

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 84

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tk. 106. oldal, 10. feladat. Készíts néhány mondatos alakleírást egy általad kedvelt személyről! Adj címet is a szövegnek! Szövegalkotás előtt feltétlenül hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy nem jellemzést kell írniuk! Törekedjenek az általuk választott személy lehető legszemléletesebb bemutatására! Tk. 144. oldal, 1. feladat A rajzon látható horgász nevében írd meg e-mailben az egyik barátodnak, hogyan szalasztottad el életed nagy fogását a legutóbbi horgászás közben! Lehetőleg használj határozói igenevet! Az e-mail megkötés már meghatározza a szöveg terjedelmét. Többnyire nem küldenek az emberek egymásnak több oldalas levelet a világhálón keresztül. A másik megkötés a határozói igenevek használata. Erre a két szempontra mindenképpen hívjuk fel a gyerekek figyelmét! Tk. 147. oldal, 8. feladat. Nézd meg a fényképet! Készíts róla rövid leírást! Használj minél több határozószót! Válogass az 5. feladatban szereplő szavak közül!« A fénykép egy velencei sétálóutcát ábrázol. A szövegalkotás előtt beszélgessünk el a gyerekekkel arról, mit jelent a sikátor kifejezés? Melyek azok az 5. feladatban szereplő határozószók, amelyeket felhasználhatnak szövegalkotáskor? A képleírás csupán néhány mondatból állhat, de törekedjenek a hangulatos bemutatásra. Tk. 163. oldal, 5. e) feladat Fogalmazz meg egy SMS-t a barátodnak születésnapja alkalmából! Lehet humoros, de ne legyen bántó! Az SMS küldése napjainkban a fiatalok körében talán az egyik leggyakoribb írásos forma. Szinte külön nyelvezete alakult ki, tele rövidítésekkel, sokszor egy-egy rejtvénnyel is felér egy-egy üzenet, például: írd + h ? talizunk 1mással. Jelentése: írd meg, hogy hol találkozunk egymással! Ahogy a bevezetőben írtam, csak néhány példán igyekeztem bemutatni a nyelvtan tankönyv feladatainak képességfejlesztő lehetőségeit. Természetesen a kollégák bővíthetik, kiegészíthetik őket. De ügyelnünk kell arra, hogy lehetőleg annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit képesek vagyunk ellenőrizni és értékelni!

85

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 85

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN A tankönyvben minden adandó alkalmat megragadtam, hogy felhívjam a figyelmet az esetleges nyelvhelyességi hibákra. Sajnos lépten-nyomon felütik fejüket újabb és újabb „sláger” nyelvhelyességi hibák, azaz, ahogy mostanság nevezzük, az igényes köznyelvtől eltérő nyelvhasználat. Ezek annyira elburjánzanak a kevésbé igényes köznyelvben, hogy sokan már észre sem veszik. Mások megbocsátható hibának tartják. Az igényes nyelvhasználó azonban kerüli, illetve javítja őket. A tankönyvben a következő problémákkal foglalkoztam:

A hasonló alakú szavak helytelen használata Tk. 10. oldal, 11. feladat. Nem mindegy, hogy valakik felelősek vagy felelősök. A tartam és tartalom is egészen más jelentéssel bír. A beszéd megértését zavarják a helytelen értelemben használt hasonló alakú szavak. Mivel 5. évfolyamon részletesen foglalkoztunk a jelenséggel, ezért került az ismétlő részbe, de a melléknév tárgyalásakor is található ezzel kapcsolatos feladat (91/5., 135/8.).

A csinál ige túl gyakori használata Tk. 31. oldal, 2. feladat, 47. oldal, 5. feladat. Unos-untalan használt igénk, pedig sokkal találóbb kifejezéseket használhatunk helyette, amelyek segítik a hallgató pontos informálását a cselekvésekről.

A feltételes mód jelének használata E/1. személyben Tk. 49. oldal, 2. feladat., 52. oldal, 8. feladat. Már 5. évfolyamon is említést tettünk erről az egyre terjedő, súlyos nyelvhelyességi hibáról. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy feltételes mód jelen idejében, E/1. személyben nincs illeszkedés.

A múlt idejű, feltételes módú igék halmozása Tk. 52. oldal, 8. b) feladat. Az összetett feltételes módú igealakok ismétlődésének elkerülésére a főmondatban vagy a mellékmondatban szereplő feltételes módú igealakot átképzeléses jelen időbe tehetjük: Ha idejében szóltál volna, ez nem történik meg.

A „suksük”-özés, „szukszük”-özés Tk. 56. oldal, 7. feladat, 62. oldal, 8. feladat. A Nyelvművelő kéziszótár a felszólító módú igealak kijelentő helyett címszó alatt foglalkozik a problémával. Az igék nagy részének kijelentő és felszólító módú alakja a tárgyas ragozás jelen idejének egyes szám 3. és többes szám 1., 2., 3. személyében (magas hangrendű igéknél csak többes szám 1. személyében) alakilag egybeesik, pl:. várja – várja meg!, várják – várják meg, kérjük – kérjük vissza! stb. Részben ezeknek az igealakoknak a hatására, részben talán ejtéskönnyítésül a t végű igék felszólító módú alakjait sokszor kijelentő értelemben használják: ezt mindenki mondhassa helyesen: mondhatja; miért nem ezt válasszátok helyesen: választjátok stb.

86

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 86

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A két igemód alaki megkülönböztetéséhez a közlés pontossága érdekében szigorúan ragaszkodnunk kell, tehát a „suksük”-, ill. „szukszük”-özésnek feltétlen gátat kell szabni.

A fokozott melléknevek helyes alakja Tk. 94. oldal, 6. feladat. A felsorolt fokozott melléknevek valójában mindkét alakjukban elfogadottak. A különbség csak annyi, hogy a párok közül az egyik köznyelvi, a másik tájnyelvi szó. Ez a feladat, ahogy a jelzés is sugallja, a kifejezetten jó képességű, a nyelvészet iránt fogékony és érdeklődő tanulók számára készült, de érdekességképpen tanári irányítással történő megoldás esetén mindenki számára ajánlott feladat. Az igényes köznyelvben használt szóalakok a következők: valódibb, nagyszájúabb, bátrabb, hűebb, hamarabb, közelebb, bővebb.

A sok határozatlan számnév használata Tk. 45. oldal, 8. feladat, 9. feladat. Utána a főnév csak egyes számban állhat: sok szurkoló, több játékos, kevés focista. De hasonló a helyzet a számos szó esetében. Nem számos példákat, számos kifogások, hanem számos példát, számos kifogás.

A sorszámnevek használata Tk. 102. oldal, 3. feladat. Sorszámnevek helyett tőszámnevet használni durva hiba. Az öt kerületben lakom helyesen: az ötödik kerületben lakom.

A magázás, önözés, tegezés Tk. 112. oldal. Ezekkel a nyelvi jelenségekkel egy viszonylag hosszabb ismertetőben foglalkozik a munkáltató tankönyv. Úgy tapasztaltam, hogy a gyerekeket nagyon érdekli a kialakulásuk. A kommunikációban sokszor gondot jelent számukra, kit hogyan szólítsanak meg, milyen nyelvi formát válasszanak. Ehhez igyekeztem néhány hasznos tanácsot adni.

A személyes és mutató névmás használata Tk. 111. oldal, 10. feladat., 112. oldal, 12. feladat. Nyelvi babona, hogy az ez, az mutató névmás csak tárgyra, dologra, az ő személyes névmás csak személyre vonatkozhat. Valójában az ő, ők névmás állhat élettelen tárgy helyett is, különösen mondat végén, hangsúlytalanul. Itt vannak a mai újságok, fusd át őket! Tk. 122. oldal, 4. feladat. Az ez, az mutató névmás is jelölhet élő személyt. Nyelvi babona, hogy az ez, az mutató névmás csak tárgyra vonatkozhat. Az ez, az mutató névmás is jelölhet élő személyt, különösen akkor, ha erősebb – kiemelő vagy szembeállító – hangsúly esik rá. Ez szívesen maradt volna még, az inkább hazament volna.

A birtokos névmás helytelen használata Tk. 116. oldal, 4. feladat. Az -é birtokjellel fölöslegesen megtoldott enyimé, tiedé, mienké… alakok a köznyelvben hibásak, kerülendők. 87

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 87

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Őket vagy azokat? Tk. 127. oldal. 4., 5. feladat. A feladatban a tanulónak kell eldönteni a spontán nyelvhasználata, illetve előzetes ismeretei alapján, hogy melyik szóalak a helyes. A Nyelvművelő kéziszótár a következő útmutatást közli: Dologra vonatkoztatva is őket a névmás, ha a tárgy hangsúlytalan: ha vannak kutyákról szóló könyveid, légy szíves add köl­ csön őket! Ha viszont a névmási tárgyra erős kiemelő vagy szembeállító nyomaték esik, az azokat forma a szokásosabb: kiválasztottam néhány kutyáról szóló könyvet, azokat szeretném kölcsönkérni. Természetesen a tanulókkal nem kell ilyen tudományos részletességgel megbeszélni a problémát.

A határozatlan és általános névmás használata Tk. 125. oldal, 4. feladat, 167. oldal, 18. feladat. A sok határozatlan számnévhez hasonlóan a minden, néhány, bármennyi névmások után is egyes számot használunk. Pl.: minden gyerekek helyett minden gyerek, néhány tanulók helyett néhány tanuló.

A birtokos személyragok egyeztetése Tk. 131. oldal, 6. feladat. Ha több 3. személyű birtokosnak egyenként egy birtokáról van szó, a hagyománynak az felel meg jobban, ha egy birtokra utaló ragot használunk. A gyerekek az iskola folyosóján felakasztották a kabátjaikat helyett kabátjukat a fogasra. (Egy gyerek ugyanis általában egy kabátot visel.)

A folyamatos és a befejezett melléknévi igenevek összekeverése Tk. 143. oldal, 8. feladat. A folyamatos melléknévi igenevet múlt idejű cselekvés jeleként is használhatjuk. Nem kell tehát így egyeztetni: A piacon vásárolt (helyesebben: vásárló) emberektől pénztárcákat loptak el zsebesek.

A főnévi igenév használata utasításokban Tk. 150. oldal, 3. feladat. Nem kifejezetten nyelvművelési, inkább illemtani kérdés. A főnévi igenév felszólításként való használata (leülni!) elsősorban a címzett önérzetét sérti. Sokkal helyénvalóbb a szíveskedj(en) leülni, foglalj(on) helyet, sőt még az ülj(ön) le kifejezés is.

A felesleges névelőhasználat Tk. 153. oldal, 4. feladat. Az igényes beszédben sem a családnevek, sem a keresztnevek elé nem teszünk határozott névelőt.

Az igekötők használata Tk. 158. oldal, 12. feladat. Számos ige mellett sokan helytelenítik, fölöslegesnek tartják – joggal – az igekötőt: bebiztosít, kiértesít, lerendez stb. Idegenszerű az igekötő az ilyen típusú szavakban: átbeszél, kitárgyal, beszüntet. Máskor az igekötő hiánya a zavaró: Gizi evés előtt mosta (helyesen: megmosta) a gyümölcsöt. 88

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 88

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Az -e kérdőszócska Tk. 160. oldal, 3. feladat. Az eldöntendő kérdő mondatban használjuk. Szórendi helye kötött. A pongyola beszédben alakultak ki a Nem-e lehetne? típusú mondatok. Feltétlen kerülni kell őket!

NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A TANKÖNYVBEN A tankönyv feladatai – az 5. évfolyamoshoz hasonlóan – nemcsak az anyanyelvi ismeretek elsajátítására, a képességek fejlesztésére alkalmasak, hanem számos nevelési lehetőséget hordoznak magukban. A teljesség igénye nélkül csak néhány példát sorolok fel közülük.

Új osztálytárs Tk. 10. oldal, 10. c) és d) feladat. Beszélgessetek a képről! Vajon melyik lány lehet Zita, melyik Vera? Miből következtettetek erre? Mit árul el a lányok testbeszéde? Képzeld magad Zita helyébe! Mit mondtál volna Verának? Játszd el valamelyik osztálytársaddal a jelenetet! A részfeladatok az indukciós szövegben leírt helyzetre vonatkoznak. Vera az új osztálytárs, aki magányosan gubbaszt a klubdélutánon. A közösségbe való beilleszkedés nem megy mindig zökkenőmentesen az újonnan érkező számára, ugyanakkor a közösségnek is van szerepe ennek a konfliktusnak a feloldásában. A két részfeladat megoldása erre a problémára irányítja a tanulók figyelmét.

Kérés udvarias visszautasítása Tk. 15. oldal, 1. d) feladat. Az indukciós szöveg szerint két testvér társasjátékozik. Tomi szeretne visszavágót játszani. Ehhez a kommunikációs helyzethez kapcsolódik a feladat: képzeld magad Ádám helyébe! Utasítsd vissza udvariasan Tomi kérését! A gyerekek számtalanszor kerülnek olyan élethelyzetbe, amikor egy kérést nem tudnak, vagy nem akarnak teljesíteni. Jó, ha mintát adhatnak ahhoz, hogyan lehet ezt a feszültséget úgy feloldani, hogy ne bántsák meg a kérés megfogalmazóját.

Családi munkamegosztás Tk. 31. oldal, 2. feladat. Az indukciós szöveg egy ideális családmodellt vetít elénk, ahol a családtagok mindegyikének megvan a maga feladata a családban. Talán most felvetődik a kollégákban, vajon hány családban történik ez most így napjainkban. Szerintem fontos, hogy más mintát is kapjon, a gyerek, mint amit esetleg otthon tapasztal. Érdemes egy-két percet elidőznünk ennél az ellentmondásnál.

89

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 89

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Kölcsönkérés Tk. 41. oldal, 4. f) feladat. Kérd el Marcsitól a kerékpárját! Bár a feladat írásban kéri a feladat megoldását, de kiváló alkalmat nyújt ellenőrzéskor a szerepjátékra. A kölcsönkérőnek mindenképpen udvariasnak kell lennie, hiszen ő kér szívességet. A kölcsönadónak kell döntenie, hogy teljesíti-e a kérést. Azonban a visszautasítást sem lehet sértő, bántó módon megfogalmazni és előadni.

A vendégek udvarias kínálása Tk. 45. oldal 8., 9. feladat Minden családba érkeznek vendégek, sőt előfordul az is, hogy a tanítványaink látják vendégül a barátaikat. Érdemes beszélgetni nemcsak a kínálás udvarias nyelvi formáiról, hanem arról is, hogyan tálaljuk a vendégek számára a desszertet, a süteményt, a gyümölcsöt. Gondot okozhat a gyerekeknek a felnőttek kínálásának nyelvi megformálása. Szólhatunk a kínáló gesztusok szerepéről is.

A derű, a mosoly Tk. 50. oldal, 3. d) feladat. Beszélgessetek arról, miért fontos az emberek életében a derű, az egymásra mosolygás! Véleményem szerint erről a témáról feltétlenül beszélgessünk el a tanítványainkkal. Mert mit látnak általában a gyerekek. Sok megkeseredett, savanyú ábrázatú felnőttet. Már azok is ilyen arcot, álarcot (?) vesznek fel, akiknek tényleg okuk lenne a derűre, a mosolygásra. Nem divat örülni: sem az elismerésnek, sem az ajándéknak. Panaszkodni – okkal, ok nélkül – annál inkább. S lassan ilyenné válnak a gyermekeink is. Járva az ország iskoláit egyre több mosoly nélküli gyerekkel találkozom. Úgy látszik, már mosolyogni is meg kell tanítani őket. Saját gyermekeimet is arra tanítottam, ha odalépnek egy morcos ábrázatú ügyintézőhöz, mosolyogva köszöntsék, kedvesen beszéljenek hozzá. Először csak vissza fog mosolyogni, aztán már kedvesebb lesz a kommunikáció, ezáltal könnyebben megy az ügyintézés is. „Ha rámosolygunk a világra, az is visszamosolyog ránk.”

Bemutatás Tk. 53. oldal, 10. b) feladat. Hogyan mutatnád be barátaidnak egy számukra ismeretlen barátodat? Játszd el társaiddal a jelenetet! Előzetesen beszéljétek meg a szerepeket és az egyes szereplők szövegét! Sajnos gyakran tapasztalom, hogy még a felnőttek sincsenek tisztában azzal, kit kinek hogyan kell bemutatni. A feladat megoldására éppen ezért fel kell készíteni a tanulókat. A bemutatáskor alapszabály, hogyha nagyobb társaságba ismeretlen érkezik, őt mutatjuk be az összes jelenlevőnek. A konkrét feladat kapcsán: – Engedjétek meg, hogy bemutassam a barátomat, Kiss Bélát! Ezt követően a jelenlévők egyenként mutatkoznak be, kezet is ők nyújtanak először, majd érthetően közlik a teljes nevüket, esetleg hozzátéve a becenevüket. Egyre jobban elharapódzik – amerikai mintára, amelyet a média is erősít –, hogy a bemutatkozók csak a keresztnevüket vagy a becenevüket árulják el. Igen ám, de mi Európában, Magyarországon élünk. Jó lenne, ha megőriznénk hagyományainkat. A nem jól értett névre pedig vissza kell kérdezni, mert a nevet eltéveszteni nagyon nagy sértés.

90

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 90

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Kérés Tk. 60. oldal, 4. c) feladat. Kérj tollat a társadtól! A többiek figyeljék meg azt, hogy használtad-e a nyelvi elemekhez illő nem nyelvi elemeket! Gyakorta tapasztaljuk, hogy órán egyik tanítványunk kölcsönkér – többnyire a padszomszédjától – tollat, színes ceruzát, radírt. S mindezt milyen sokféleképpen fogalmazhatja meg, mennyire változatos lehet a metakommunikációja. A két kép nem csupán illusztráció. A gyerekek gesztusa elárulja, ki adja kölcsön társának szívesen a tollat, ki kényszeredetten. Beszélgethetünk arról is, vajon mi lehet ennek az oka.

A lakóhely bemutatása Tk. 68. oldal, 2. feladat. Írj néhány társaddal közösen rövid ismertetőt településetek vagy környéketek egyik híres szülöttjéről! Ennek a feladatnak az elvégzéséhez a tanulóknak csoportban kell együtt dolgozniuk, amely során a szociális kompetenciájuk fejlődik, illesztve fejleszthető. Számos ilyen jellegű feladat található a tankönyvben, és mindegyikre vonatkozik, hogy a közösségben végzett munka során szükség van arra, hogy a csoport tagjai képesek legyenek az együttműködésre, egymás meghallgatására, tiszteletben tartására. Erősödik a vállalkozói kompetenciájuk is, és képesnek kell lenniük a másik meghallgatására. Meg kell egyezniük, ki legyen a szóvivőjük, aki legjobban tudja előadni a közösen megírt ismertetőt.

Tolerancia, közös álláspont kialakítása Tk. 73. oldal, 13. feladat. Bár még távoli problémának tűnik, de nem felesleges a házasságkötés utáni névválasztás kérdését megvitatni. A b) feladatban a lányok nyilatkozhatnak arról, hogy ők melyik formát választanák szívesen. Tapasztalataim szerint a lányok többsége a Kovácsné Nagy Éva névhasználat mellett voksol, de egyre többen vannak, akik szívesen megtartanák a lánykori nevüket. A fiúk a c) feladat „megoldása” közben támogatják a Kovácsné Nagy Éva alakot, de általában hevesen tiltakoznak a házasságkötés utáni lánykori névhasználat ellen. A vélemények ütköztetésével a vita tanításának alapjait is lerakhatjuk.

Csekk feladása Tk. 101. oldal, 9. feladat. A postautalványt nem elég helyesen kitölteni, hanem azt is tudni kell, hogyan illik udvariasan feladni a postán. A postai alkalmazottnak is jólesik, ha köszöntik, s megköszönik a munkáját. Jó alkalom egy kis szerepjátékra is.

Érdeklődés Tk. 104. oldal, 2. c) feladat. Fogalmazd meg, hogyan érdeklődnél telefonon a múzeumi belépőjegyek ára iránt! Az érdeklődő szöveg ellenőrzésére is a szerepjátékot ajánlom. Akár több tanulót is hallgassunk meg, hogyan tenné ezt. Ekkor felidézhetjük a telefonálás legelemibb illemszabályait: a hívó fél köszön először és mutatkozik be. A felvilágosítást meg kell köszönnie, és neki kell befejezni a beszélgetést is.

91

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 91

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Panaszkodás vagy árulkodás? Tk. 111. oldal, 9. feladat. A képzeletbeli új osztálytárs monológja kapcsán ismét tisztázhatjuk a két fogalom közötti különbséget. Beszélgethetünk a beilleszkedési zavarok okáról és megoldásáról is.

Magázás, önözés, tegezés Tk. 112. oldal, JÓ, HA TUDOD!, 113. oldal 15., 16. feladat. Mai világunkban, amikor egyre elterjedtebb a tegezés, nemcsak nyelvi, hanem illembeli kérdés, ki kit tegezhet, kit kell önöznünk. Mivel a kisgyerekek mindenkit tegeznek a családban, a szülőknek kellene megtanítaniuk, hogy vannak bizony felnőttek, akiket nem illik tegezni, például az eladókat, ismeretlen felnőtteket. Ezzel sajnos egyre több szülő adós marad. Az óvodába, iskolába kerülvén a gyerekek szemrebbenés nélkül letegezik a pedagógusokat. Az ismeretterjesztő szöveg és a hozzá kapcsolódó feladatok talán a tanulók figyelmét is felhívják az udvarias magatartáshoz párosuló nyelvi megfogalmazások fontosságára.

Osztály otthonossá tétele Tk. 130. oldal, 1. feladat. A tanterem minden gyerek második otthona. A feladat indukciós szövege alkalmat ad arra, hogy beszélgessünk a tanítványainkkal az osztálytermük külcsínéről. Mit hogyan változtatnának, hogy jobban érezzék magukat? Esetleg osztálykönyvtár létrehozását is meg lehet tervezni, ha még nem valósult meg. Mindezek a témák segítik azt is, hogy a tanulók még inkább közösséggé kovácsolódjanak.

Meghívó és meghívás Tk. 138. oldal, 3. feladat. Nem árt azonban tudatosítani, hogy a meghívót elküldeni, szóban meghívni valakit nem illik az utolsó pillanatban. Ezzel azt üzenjük a meghívott számára, hogy nem is igazán fontos számunkra a rendezvényen való részvétele.

A káros szenvedélyek elleni küzdelem Tk. 157. oldal, 7. feladat. Készíts plakáttervet, amelyben a dohányosokat káros szenvedélyük abbahagyására biztatod! Többféle feliratot fogalmazz meg! A plakátterv készítése kapcsán beszélnünk kell a fiatalkori dohányzás fokozottan káros hatásáról. Sajnos az országos felmérések mind riasztóbb képet festenek elénk. Egyre több gyermekkorú dohányos él közöttünk. Itt is nagyon fontos a megelőzés, hogy vagányságból se próbálják ki, hiszen közöttük is nagyon nagy a rászokás veszélye.

92

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 92

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS KOMPLEXITÁSA A FOGALMAZÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS TERÜLETÉN A következőkben néhány konkrét példán, feladaton mutatom be, hogyan értelmezem a képességfejlesztés komplexitását nyelvtanórán. A következő feladat a Nyelvtan és helyesírás tankönyv 133. oldalán található 5. feladat, amely a névszókhoz járuló jelek felismerését hivatott gyakoroltatni, tehát ismeretalapú feladatnak is nevezhetnénk, ugyanakkor számos lehetőséget biztosít a képességek fejlesztésére. Olvasd el a következő szöveget! A légi közlekedés egyre elterjedtebb a világon. Sokak szerint a legkényelmesebb utazási mód. Utazás közben étkezhetünk, hiszen a vendéglátás benne van a jegyek árában. Az is biztos, hogy a közlekedési eszközök közül a leggyorsabb. Ugyanakkor sokkal biztonságosabb, mint a vonat, az autóbusz vagy a személygépkocsi. Kevesebb baleset éri a repülőgép utasait, mint bármelyik közlekedési eszközét. A szöveg elolvasásával akár a néma, akár a hangos olvasást választjuk, mindenképpen fejlesztjük a gyerekek olvasási képességét. A feladatok előtt feltétlenül győződjünk meg arról, hogy a tanulók értik-e a szöveget, hiszen enélkül nehéz elvont nyelvtani fogalmakhoz kapcsolódó részfeladatokat megoldani. Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tehetünk fel a tanulóknak: Melyik a legelterjedtebb közlekedési eszköz a világon? Mi jellemzi a légi közlekedést? Mi bizonyítja, hogy biztonságosabb, mint a szárazföldi közlekedés? Ezt követheti az anyanyelvi ismeretek alkalmazását igénylő feladatok megoldása. a) Húzd alá a szövegben a fokozott mellékneveket! Aláhúzandó szavak: elterjedtebb, legkényelmesebb, leggyorsabb, biztonságosabb. Ellenőrzés: felolvasással és a helyesírási problémák kiemelésével. Tisztáznunk kell azt is a tanulókkal, hogy a fokozott melléknevek között találunk közép- és felsőfokú melléknevet is. A kevesebb szót viszont nem fogadhatjuk el, mert bár középfokban áll, de nem melléknév, hanem határozatlan számnév. Értékelés: szóbeli fejlesztő és feltáró értékelés, a hibátlanul dolgozók jutalmazása pl.: piros ponttal, + jellel (helyi szokás szerint). A feladat elvégzése közben a tanulók következő képességeit fejlesztettük: gondolkodó-, megkülönböztető-, alkalmazó-, szelektáló-, helyesírási, önkorrekciós képességét. Ugyanezeket felsorolhatnánk a b) feladat esetében is. b) Keress egy-egy példát a következőkre!

birtoktöbbesítő jeles főnév: utasait középfokú határozatlan számnév: kevesebb felsőfokú melléknév: legkényelmesebb, leggyorsabb

A következő feladat elsősorban a tanulók kifejezőképességét fejleszti. Természetesen itt is alkalmazniuk kell a leíró nyelvtani ismereteiket. Gondolok itt a birtokos személyjel helyes használatára. Sajnos hallottam már repülőn ilyen megfogalmazást: kérem kedves utasainkat, kapcsolják be biztonsági öveiket, ami azt jelenti, hogy minden utasnak legalább két biztonsági öve van. Márpedig mindenki számára csak egy biztonsági övet biztosítanak a repülőn. Ennek tisztázása és az esetleges javítás miatt oldják meg írásban a tanulók a feladatot. c) Képzeld magad egy utaskísérő helyébe! Fogalmazd meg az utasok számára, hogy a gép felszállásakor kapcsolják be a biztonsági öveket!

93

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 93

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Helyes megoldások: Kedves Utasaink! Felszálláskor szíveskedjenek bekapcsolni a biztonsági övüket! Vagy. Kedves Utasok! Felszálláskor kapcsolják be a biztonsági övüket! Ellenőrzés: felolvasással, a társ írásbeli munkájának ellenőrzésével, az esetleges hibák jelölésével és javíttatásával. Értékelés: a tanulók egymás munkáját értékelik, a pedagógus összegző értékelése. Hasonló módon sok-sok feladatot elemezhettem volna. Ezzel az eggyel arra szeretném a kedves kollégák figyelmét felhívni, hogy mennyire fontos egy-egy feladatból minél több lehetőséget kiaknázni. Biztos, számtalan lehetőséget fedeztetek fel ti magatok is.

A TANKÖNYVI REJTVÉNYFELADATOK MEGOLDÁSA Tk. 13. oldal 1. b) feladat olló, autó, tető, felhő Tk. 41. oldal 5. feladat (T) annak, (S) nevetnek, (J) készítenék, (Í) ennélfogva, (Ó) olvasnád, (L) ennél, (J) jönnek, (D) elvinnének, (F) mennek, (Ú) üzenek, (O) üzennék, (K) üzenhet, (H) rónán, (L) innál, (P) kannák, (G) látnák, (L) látnok, (O) tenném, (S) néném, (Z) nézném, (T) kérnéd, (Ó) kérhetem, (Á) vennétek, (L) nézne, (S) pénznem Megfejtés: JÓL DOLGOZTÁL Tk. 67. oldal 12. feladat pityóka, kolompér = burgonya, garádics, grádics = lépcső, bokály, ibrik = bögre, garaboly, kaska = kosár Tk. 69. oldal 3. feladat 1. Kölcsey 2. Mihály 3. Mátra 4. Tünde 5. Bogáncs 6. Szigetvár 7. Eger 8. Petőfi 9. Széchenyi 10. Csepel 11. Budapest 12. Lánchíd 13. János Megfejtés: Kitüntetés, díj Tk. 77. oldal 3. c) feladat c) Békéscsabai Jókai Színház, Budaörsi Játékszín, Csiky Gergely Színház – Kaposvár, Csokonai Színház – Debrecen, Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Gárdonyi Géza Színház – Eger, Győri Nemzeti Színház, Hevesi Sándor Színház –Zalaegerszeg, Jászai Mari Színház – Tatabánya, Katona József Színház – Kecskemét, Miskolci Nemzeti Színház, Móricz Zsigmond Színház – Nyíregyháza, Német Színház – Szekszárd, Pécsi Harmadik Színház, Pécsi Nemzeti Színház, Soproni Petőfi Színház, Szegedi Nemzeti Szín­ ház, Szigligeti Színház – Szolnok, Veszprémi Petőfi Színház, Vörösmarty Színház – Székesfehérvár, Weöres Sándor Színház – Szombathely Tk. 78. oldal 5. feladat a) Alap – Fejér megye, Törtel – Pest megye b) Csorba – (Szlovákia, Eperjesi kerület Poprádi járás), Isaszeg – Pest megye c) Alap – Fejér megye, Érd – Pest megye, Kisbér – Komárom-Esztergom megye, Edelény – Bor­ sod-Abaúj-Zemplén megye, Tófej – Zala megye

94

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 94

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tk. 78. oldal 6. feladat a) Egyszer volt Budán kutyavásár. b) Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé [a jó bor]. c) Él, mint Marci hevesen. d) Sok víz lefolyik addig a Dunán [Tiszán]. e) Nem egy nap épült Buda vára. f) Akkor még Debrecen is falu volt. Tk. 83. oldal 2. feladat Vénusz – a szerelemnek, Neptunusz – vizeknek és tengereknek, Szaturnusz – semminek, Mars – háború­ nak, Jupiter – római főisten Tk. 84. oldal 3. feladat Intézmény

Város

Megye

A)

Móra Ferenc Múzeum

Szeged

Csongrád megye

B)

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Debrecen

Hajdú-Bihar megye

C)

Petőfi Színház

Veszprém

Veszprém megye

Tk. 89. oldal 7. feladat a) A városban először megrendezett török bál interjúk készítésére ösztönözte az újságírókat. Török Bálint, Gárdonyi Géza: Egri csillagok b) Az uhu norbert kedvenc madara. Hunor, Arany János: Rege a csodaszarvasról c) Soma, miközben az iskolába menvén egy kerékpárt tol, diákcsínyen töri a fejét. Toldi: Arany János: Toldi d) Bobo kaján, ostoba vigyoráról kapta a gúnynevét. Boka János, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Tk. 95. oldal 8. feladat okos: a557; b955, 1112, 1274; e298; f828, 920; k6, 276, 1096, 1242; sz223; t73, 78, 856; v513 a557 Aranyelmének gyöngy a gondolatja = okos embernek vannak bölcs gondolatai. b955 Jobb egy kicsit bolond lenni, mint igen okos = az se jó, ha túlságosan okos valaki. 1112 Vág az esze, mint a borotva = nagyon éles eszű, gyors észjárású. 1274 Budára (is) beillenék bírónak = nagyon eszes, okos. e298 Felérte az egyiket a másikával = értelmes ember módjára különbséget tesz ott, ahol különbséget kell tenni. f828 Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak = az okos ember nem beszél megfontolatlanul. 920 Nem minden föld termi az észt = nem mindenütt akad igazán okos ember. k6 Sok kába közt elvész az okos = hiába van sok esztelen ember között okos is, nem az ő akarata érvényesül. 276 Több esze van, mint a(z egész) káptalannak = nagyon okos, sok mindent tud. 1096 Okos, mint a kígyó = ravasz és okosan számító. 1242 A kisujjában (is)több (ész v. esze) van = sokkal nagyobb tudású, sokkal képzettebb, mint valaki más. sz223 Okosnak tartja magát, mint a szamosközi tar varjú = azt képzeli magáról, hogy okos ember. t73 Olyan, mint egy táltos = nagyon eszes, sok mindent tud. 78 Fél tanács a feje = okos ember, sokat tud. 856 Olyan az esze [olyan esze van], mint a tűz= gyors felfogású. v513 Tűz az esze, mint a viski borbély fiának = jól vág az esze. Tk. 98. oldal 6. feladat ötöl-hatol ige–S, öt hatod számnév–Z, öt-hat számnév–Á, ötödöl ige–Z, sokaság főnév–A, sokszoros mel­ léknév–D a) század b) és c) Pl.: Század pontosságig számolj! A század hadgyakorlatra készül. A 21. század az informatika százada. c) Egyéni megoldás. 95

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 95

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

Tk. 127. oldal 6. feladat Annyi esze sincs, mint a tyúknak. Akármilyen vén az asszony, ha férjhez megy, csak menyasszony. A kakas is úr a maga szemétdombján. Annyit ér, mint kilenc gémnek egy keszeg. Mindenki a maga háza előtt söpörjön! Akinek nem inge, ne vegye magára. a) Mindenki a maga háza előtt söpörjön! Akinek nem inge, ne vegye magára. b) Pl.: cs111 Csepp a ten­ gerben. f158 Nem megy a falnak tőle. h268 Nem nagyon hányják egymást. 410 Hátamon is kivinném. k989 Az egyik kezén is megszámolhatja. 1246 A kisujjára is kevés. 1818 (közmondás) Kevés hat körtvély kilenc medvének. p708 Annyi, mint pokolban egy szem mák. ü1 Nem elég az üdvösséghez. v3 Vacsorára is kevés. Tk. 135. oldal 5. feladat segédrendező, hivatalnok, házmester, állatkerti gondozó, énektanár Tk. 135. oldal 6. feladat perspektíva = távlat, kilátás, látkép; nézőpont; attak = támadás; grémium = Ipari vagy kereskedelmi ka­ mara; szervezet, társaság; irányító, vezető testület; választmány; orgánum = emberi hang; kreatív = lelemé­ nyes, ötletes; konstruktív = építő, haladást szolgáló, pozitív jellegű Tk. 135. oldal 7. feladat a) fogához veri a garast = fösvény b) a kákán is csomót keres = akadékoskodó c) a rövidebbet húzza = peches d) nagy lábon él = költekező e) fenn hordja az orrát = gőgös Tk. 167. oldal 16. feladat 1. benne 2. titeket 3. róluk 4. tőlem 5. hozzád 6. nektek 7. hozzá Megfejtés: birtokos

96

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 96

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 97

Tanári tevékenység

A házi feladat ellenőrzése

Helyesejtési gyakorlatok végeztetése

Az egyjelentésű, többjelentésű és azonos alakú szavak megkülönböztetése és használata

Idő

2’

2’

5’

Feladatválasztás: Tk. 8/1. vagy 2. vagy 9/3. A választott feladat megoldása önállóan

a) A szópárok felolvasása helyes ejtéssel Tk. 6/4. b) Szómagyarázatok, a szavak hiányzó mássalhangzóinak helyettesítése mondatokban, gyűjtött szópárok felolvasása Tk. 7/7. Légzőgyakorlat Tk. 20/1., 2. a) kilégzéskor s hang ejtése 3. a) szövegmondás egy alaplevegővel

Tanulói tevékenység

Kognitív kompetencia: Konvertáló képesség. A lényegkiemelő képesség, a definícióalkotás képességének fejlesztése.

Differenciált osztálymunka – öndifferenciálás. Részben egyénre szabott munka

Frontális osztálymunka

Frontális osztálymunka

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesejtési képesség fejlesztése, szóértelmezés, szókincsbővítés. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesejtési képesség fejlesztése.

Munkamódszerek

Fejlesztendő kompetenciák, képességek

Néhány tanulónak még mindig nem megfelelő a beszédlégzése. Folyamatos gyakor­ lás szükséges.

Emlékezetből írással leírhatták volna a tanulók pl. az 1. osz­ lop szópárjait.

Reflexiók, önreflexiók

Műveltségi terület/tantárgy: Magyar nyelv Évfolyam: 5. Témakör/Tematikai egység: Év eleji ismétlés Tananyag: A szavak alakja és jelentése A tanítás-tanulás tartalma: ismétlő, rendszerező óra Megtanítandó ismeretek: ––––––– Az óra cél- és feladatrendszere: Helyes légzéstechnika, beszédritmus és ajakartikuláció, memória fejlesztése. A szavak hangalakjáról és jelentéséről tanultak felidézése: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, ellentétes jelentésű, hasonló hangzású, hangutánzó és hangulatfestő szavak. A hasonló alakú szavak helyes használata, a hangulatfestő szavak szerepe a kommunikációban. A szavak szerkezetéről tanultak ismétlése, alaktani gyakorlatok. Helyesírási képesség fejlesztése.

TANÍTÁSI TERVEZET

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

97

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 98

Az ellentétes alakú szavak. Ellenőrzés felolvasással, szókártyán a helyesírási problémák kiemelése. Szójáték előkészítése

A hangutánzó és a hangulatfestő szavak használata. A feladatok kiosztása képességeknek megfelelően

2’

10’

2’

A rokon értelmű szavak használata, vélemények meghallgatása. A feladat ellenőrzése, javíttatása, értékelése. Rokon értelmű szavak párosítása. A feladat ellenőrzése, javíttatása, értékelése

Ellenőrzés szókártyákkal

Ellenőrzés felolvasással

A feladatok ellenőrzése, javíttatása, értékelése

Tanári tevékenység

6’

4’

Idő

Egyéni munka

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség fejlesztése, szókincsbővítés. Szociális kompetencia: A fair játékra való törekvés.

Tk. 9/6. A szavak ellentétének leírása Tk. 9/7. A játékszabály értelmezése, szó és ellentéte szerepcserével, időre

Anyanyelvi kommunikáció: Helyes szóhasználat. Helyesírási képesség fejlesztése. Önkifejező képesség fejlesztése.

Páros munka

Anyanyelvi kommunikáció: Kulturált nyelvhasználat, véleményalkotás, dolgok közlésének képessége. Szókincsbővítés. Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfogadásának képessége.

A Tk. 9/4. szövegének elolvasása. Véleménynyilvánítás a), b). c) A klassz, király és tökjó mellékneveket helyettesítő szavak közös gyűjtése. Tk. 9/5. Rokon értelmű szavak párosítása, a sorszámok leírása. A rokon értelmű szavak felolvasása

Gyenge helyesírási képességű tanulók: Tk. 10/8. hangutánzó szavak hiányzó mássalhangzóinak pótlása

Frontális osztálymunka

A hatékony, önálló tanulás: Egymás tanítása elv érvényesítése. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes szóhasználat. Szókincsbővítés. Kognitív kompetencia: Logikus gondolkodás fejlesztése szavak táblázat rendezésével jelentésük alapján.

A megoldott feladatok felolvasása, közös megbeszélése, javítása, értékelése. Tk. 8/1. egyjelentésű és többjelentésű szavak megkülönböztetése, szabály kiegészítése, önálló mondatalkotás. 8/2. Azonos alakú szavak használata, önálló mondatalkotás. 9/3. Hibajavítás, betűrendbe sorolás, szavak táblázatba rendezése

Differenciált osztálymunka

Páros munka

Frontális osztálymunka

Egyéni munka

Munkamódszerek

Fejlesztendő kompetenciák, képességek

Tanulói tevékenység

Jó, hogy megszabtam a játékidőt, de suttogva kellett volna a játékot játszani.

A tanulók újabb szavakat említettek a pozitív álláspont kifejezésére, pl. zsír.

Jó, hogy a hiányzó fel­ adatok pótlását házi feladatként adtam.

Megfelelő a tanulók öndifferenciáló képessége. Képességüknek megfelelő feladatokat választottak.

Reflexiók, önreflexiók

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

98

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 99

Produktív íráskészség. A verbális és nem verbális komplexitás kezelésére való képesség. Szociális kompetencia: Gondoskodás képessége, tolerancia, segítségnyújtás. Másokra való odafigyelés képessége.

Átlagos nyelvi képességű tanulók: Tk. 10/10. Hangulatfestő szavak felismerése szövegben, a bánatos szó rokon értelmű megfelelői, testbeszéd értelmezése, szerepjáték. Jó kifejezőképességű tanulók: Tk. 10/9. rövid szöveg alkotása hangutánzó és hangulatfestő szavak felhasználásával. Tk. 10/11. és az interaktív tananyag-feldolgozás Ismétlés 5. feladatának közös megoldása, Tk. 12/4. kiemelt szavak alaktani elemzése közösen. Ellenőrzéskor a szóelemek sajátosságainak ismétlése, rögzítése

Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfogadásának képessége. Önfejlesztés. Érzelmekkel való bánni tudás.

Tanórán kívüli tevékenység: Tk. 12/6. szavak hiányzó toldalékainak pótlása Interaktív tananyag-feldolgozás Ismétlés témakör 4. és 6. feladata

Házi feladat kijelölése, előkészítése. A korábban kijelölt házi feladat felidézése

Az órai munka értékelése. Jutalomfeladat

A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazásának képessége.

A tankönyvi jelentéstani és alaktani táblázat áttekintése

Az órán átismételt nyelvtani fogalmak rendszerbe foglalása

4’

Gondolkodási kompetencia: Rendszerező, konvertáló, kombinatív, logikai képesség.

Anyanyelvi kommunikáció: Grammatikai szabályrendszer kialakítása. Kognitív kompetencia: Összehasonlító és elemző képesség. Szociális kompetencia: Együttműködési képesség fejlesztése.

A szavak szerkezete, alaktani gyakorlatok végeztetése. Az alaktani elemzések ellenőrzése, a szóelemek sajátosságainak kiemelése

5’

Anyanyelvi kommunikáció: A helyes szóhasználat.

Fejlesztendő kompetenciák, képességek

Tanulói tevékenység

Hasonló alakú szavak helyes használata

A feladatok ellenőrzése, javíttatása, értékelése

Tanári tevékenység

3’

Idő

Frontális osztálymunka

Páros munka

Frontális osztálymunka

Munkamódszerek

A tollbamondásra már nem maradt idő. A következő óra ele­ jén elvégzendő.

A következő ismét­ lő órákon alaktani elemzéseket kell vé­ geznünk.

A Tk. 10/10. feladat c) és d) részét osz­ tályfőnöki órán fog­ juk megoldani.

Reflexiók, önreflexiók

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

99

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 100

Helyesejtési gyakorlatok végeztetése

A nyelvek szófaji rendszere című szöveg feldolgoztatása, a szövegfeldolgozási technikák gyakoroltatása. A szöveg áttekintetése. A cím értelmeztetése

2’

3’

3’

Tanári tevékenység

Idő

A szöveg áttekintése (cím, illusztráció), a cím értelmezése, előfeltevések megfogalmazása (Miről szól a szöveg?). A szöveg néma elolvasása, a bekezdések beszámozása

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesejtési képesség fejlesztése.

Kiejtési gyakorlat Tk. 20/1. a) magánhangzósorok ejtése, 2. a) hangsorok ejtése nagy artikulációval Anyanyelvi kommunikáció: Szövegáttekintő képesség. A cím és a szövegtartalom közötti összefüggés. Olvasási képesség fejlesztése. Gondolkodási kompetencia: Előfeltevések megfogalmazása.

Fejlesztendő kompetenciák, képességek

Tanulói tevékenység

Egyéni munka

Frontális osztálymunka

Frontális osztálymunka

Munkamódszerek

Műveltségi terület/tantárgy: Magyar nyelv Évfolyam: 6. Témakör/Tematikai egység: Szófajok Tananyag: A nyelvek szófaji rendszere A magyar nyelv szófaji rendszere A tanítás-tanulás tartalma: új ismeretet közlő óra Megtanítandó ismeretek: szófaj Az óra cél- és feladatrendszere: Helyes légzéstechnika, beszédritmus és ajakartikuláció fejlesztése. A metanyelvi szövegek értelmezése. Az ismert szövegfeldolgozási stratégiák alkalmazása, újabb stratégiákkal való bővítése. Vázlatírás. Az írás nem nyelvi jeleinek az írott üzeneten túli jelentése. Helyesírási képesség fejlesztése.

A szövegáttekintéssel kapcsolatban többnyire sablonos megfogalmazások hangzottak el.

Néhány tanulónak még nem megfelelő az artikulációja. Folyamatos gyakorlás szükséges.

Reflexiók, önreflexiók

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

100

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 101

5’

3’

3’

A Jegyezd meg! értelmezése

Vázlat íratása, vázlatpontok ellenőrzése

Az egész szöveg megértésének vizsgálata. A feladatlapok megoldásának ellenőrzése, értékelése, javíttatása

A szöveg bekezdésenkénti feldolgozása

A tételmondatok kiemelése, a bekezdések témájának megfogalmaztatása. A tételmondatok, a feladatmegoldás ellenőrzése, értékelése. A tételmondatok, a bekezdések témamegfogalmazásának ellenőrzése, értékelése

A Jegyezd meg! felolvasása karban, halk hangerővel, a kulcsszavak bekarikázása az értelmezés segítéséhez.

I. t. A szófajok – A nyelvek szófaji rendszere: Igaz vagy hamis? Vázlatírás a tételmondatok segítségével

Feladatlap megoldása 1. sz. melléklet

3. A tételmondat megkeresése, a bekezdés témájának megnevezése

2. bekezdés: A tételmondat megkeresése, a bekezdés témájának megnevezése

1. bekezdés: A tételmondat megkeresése, Tk. 28/1. megoldása

Anyanyelvi kommunikáció: A dolgok közlésének képessége. A hatékony, önálló tanulás: Önálló ismeretszerzés képessége. Szociális kompetencia: Másokra való odafigyelés képessége. Saját álláspont megvédése. Kognitív kompetencia: Konvertáló képesség. A lényegkiemelő képesség fejlesztése. Szociális kompetencia: Együttműködési képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes szóhasználat. Helyesírási képesség fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás: Ismeretalkalmazási képesség fejlesztése. Kognitív kompetencia: A lényegkiemelő képesség fejlesztése. Kommunikatív kompetencia: anyanyelvi beszéd és beszédértés.

A szöveg témájának megfogalmazása

A szöveg témájának megfogalmaztatása

10’

Fejlesztendő kompetenciák, képességek

Tanulói tevékenység

Tanári tevékenység

Idő

Frontális osztálymunka

Egyéni munka

Páros munka

Páros munka

Egyéni munka

Munkamódszerek

A feladatlapot minden tanulópár hibátlanul oldotta meg. :-)

Jól indokoltak az 1. feladatban.

Nagyon jól fogalmazták meg a tanulók a szöveg témáját.

Reflexiók, önreflexiók

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

101

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 102

Ismeretek alkalmaztatása

Összefoglalás

Az órai munka értékelése

5’

3’

1’

I. t. Témakörök: A szófajok – A magyar nyelv szófaji rendszere feladatai. A tanultakkal kapcsolatos kérdések megfogalmazása, a padtárs válaszol

Példák beírása Tk. 29. o.

Nagy sikere volt ismét az interaktív feladatoknak.

Jól előkészítette a feladatmegoldást.

Reflexiók, önreflexiók

3. Mi alapján kerülnek a szavak a csoportba? ______________________

2. Ki volt Szenci Molnár Albert? Az első magyar nyelvtankönyv írója. 3. Mi alapján kerülnek a szavak a csoportba? A közös tulajdonságaik: a szó je­ lentése, alaktani tulajdonsága, mondatbeli szerepe alapján.

Feladatlap a páros munkához (megoldás) szeret mindent rendszerbe foglalni ókortól Az ember egyik sajátossága, hogy szereti a rendszertelenséget. A nyelv törvényszerűségeit már az őskortól kutatják a tudós emberek. e Indiában görög Az első nyelvtan Kr. u. 3. században született Indonéziában. Az ókori római történészek is foglalkoztak nyelvészeti kérdésekkel.

2. Ki volt Szenci Molnár Albert?______________________

Az első nyelvtan Kr. u. 3. században született Indonéziában. Az ókori római történészek is foglalkoztak nyelvészeti kérdésekkel.

Az ember egyik sajátossága, hogy szereti a rendszertelenséget. A nyelv törvényszerűségeit már az őskortól kutatják a tudós emberek.

Páros munka

Frontális osztálymunka

Egyéni munka

Frontális osztálymunka

Anyanyelvi kommunikáció: Grammatikai szabályrendszer kialakítása. Kognitív kompetencia: Összehasonlító és elemző képesség. Gondolkodási kompetencia: A példakeresés. Rendszerező, logikai képesség. Digitális kompetencia.

I. t. Szemléltetés: A szófajok animáció megtekintése Tk. 29. oldal a szófajok áttekintése

Munkamódszerek

Fejlesztendő kompetenciák, képességek

Tanulói tevékenység

1. Javítsd föléírással a helytelen adatokat tartalmazó mondatokat!

1. sz. melléklet Feladatlap a páros munkához

Ellenőrzés felolvasással

A magyar nyelv szófaji rendszerének megismertetése

Tanári tevékenység

3’ 1’

2’

1’

Idő

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

102

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 103

Helyesejtési gyakorlatok végeztetése

A felszólító módú igékről tanultak ismétlése

A felszólító módú igék felismerése, alkalmazása. Ellenőrzés felolvasással

Ellenőrzés felolvasással, táblánál az A csoportok bevonásával

1’

3’

2’

Tanári tevékenység

1’

Idő

A – Gyengébb helyesírási képességű tanulók csoportjai: Tk. 54/1. távirat szövegének tagolása, felszólító mód jelének felismerése, táviratszöveg átalakítása SMS-sé B – Jó helyesírási képességű tanulók csoportjai: Tk. 54/2. kijelentő mondatok átalakítása felszólítóvá, msh.-törvények felismerése igékben

A felszólító módú igékről tanultak ismétlése kerekasztal kooperatív technika alkalmazásával.

Tk. 6/4. Weöres Sándor: Kínai templom

Tanulói tevékenység

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség fejlesztése, szókincsbővítés. A verbális és nem verbális komplexitás kezelésére való képesség. A hatékony, önálló tanulás: az ismeretek alkalmazásának képessége.

Frontális osztálymunka

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesejtési képesség fejlesztése. Kognitív kompetencia: A definícióalkotás képességének fejlesztése.

Csoportmunka homogén csoportokban

Csoportmunka

Munkamódszerek

Fejlesztendő kompetenciák, képességek

Műveltségi terület/tantárgy: Magyar nyelv Évfolyam: 6. Témakör/Tematikai egység: Az ige Tananyag: A felszólító módú igék helyesírása; Az ikes igék A tanítás-tanulás tartalma: gyakorlóóra Megtanítandó ismeretek: -t végű igék felszólító módú alakjai, ikes ige Az óra cél- és feladatrendszere: Helyes légzéstechnika, beszédritmus és ajakartikuláció fejlesztése. A felszólító módú igék felismerése A felszólító módú igék, kiemelten a -t végű igék helyesírásának gyakorlása A szuk-szükölés nyelvi okának feltárása Mondatalkotás gyakorlása

Néhány tanulónak még mindig nem megfelelő az artikulációja. Folyamatos gyakorlás szükséges.

Reflexiók, önreflexiók

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

103

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 104

1’

3’

1’

2’

6’

A nyelvileg kifogásolható probléma [„szukszükölés”] tisztázása. A feladat ellenőrzése, értékelése

A házi feladat kijelölése

A Jegyezd meg! értelmeztetése

Új ismeret feldolgozása: a -t végű igék felszólító módja

Kommunikációs példák gyűjtése közösen

A hibázó tanulókkal közös feladatmegoldás, az átalakított szavak táblára íratása. A hibátlanul dolgozók feladatának kijelölése. Feladatellenőrzés és értékelés

4’

2’

Tanári tevékenység

Idő

Tk. 56/7. A nyelvtanilag kifogásolható mondatok pirossal történő áthúzása, megállapítás kiegészítése, kapcsolódó helyesírási szabálypont értelmezése.

Tanórán kívüli feladat: Tk. 55/6.

Tk. 55/5. Táblakép kialakítása A -t végű igék felszólító mód E/2. személyű alakjainak alkotása, a szabályszerűség megfigyelése, Összefüggés felismerése Általánosítás: H. 77–78–79. A Jegyezd meg! értelmezése

Tk. 55/4. A felszólító módú igék és a msh.-törvények felismerése a) összeolvadás b) adjad, kenjed, mondjad, hordjál, hordjad c) add, kend, mondd, hordj, hordd d) A felszólító mód rövidebb alakja határozott utasítást fejez ki.

Tk. 54/3. Kijelentő módú igék átalakítása

Tanulói tevékenység

Anyanyelvi kommunikáció: Igényes szóhasználat. Tudásszerző kompetencia: Problémamegoldó képesség.

Csoportmunka homogén csoportokban

Egyéni munka

Frontális osztálymunka

Részben egyénre szabott munka

Gondolkodási kompetencia: Konvertáló képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes szóhasználat. Helyesírási képesség fejlesztése. Kognitív kompetencia: Összehasonlító és elemző képesség.

Gondolkodási kompetencia: Konvertáló képesség. Tudásszerző kompetencia: Ös�szefüggés-kezelő képesség. A hatékony, önálló tanulás: Segédeszközök használata. Normatív kompetencia: Szabálykövető képesség.

Munkamódszerek

Fejlesztendő kompetenciák, képességek

Minden csoport jól oldotta meg a feladatot.

Az átalakítás könnyen ment, de az összefüggések megláttatása sok segítséget igényelt.

A közös munkában nagyon aktívak voltak a tanulók.

Reflexiók, önreflexiók

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

104

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 105

5’

2’

1’

2’

Összefoglalás az interaktív tananyag-feldolgozás feladatainak megoldásával, az órai munka értékelése

Az ikes igék ragozása

Új ismeret feldolgozása: az ikes igék fogalma, ragozásuk. A feladatmegoldások ellen­ őrzése

Felszólító módú igék egyéb helyesírási eseteinek vizsgálata. A feladatok ellenőrzése ös�szehasonlítással, értékelés

3’

1’

A házi feladat kijelölése

Tanári tevékenység

1’

Idő

I. t. Az igék helyesírása 11., 12., 15.

A Tk. 58/3. a táblázat megfigyelése, a Jó, ha tudod! elolvasása, értelmezése

Tk. 58/1. Az ikes igék fogalma. Tk. 58/2. Az ikes igék felismerése

A csoportok: Tk. 57/11. kiegészítés, 12. átalakítás. B csoportok: Tk. 57/13. A csoportok megoldókulcs alapján önellenőrzést végeznek

Tanórán kívüli feladat: Tk. 55/6.

Tanulói tevékenység

A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazásának képessége.

Nyelvi kompetencia: Grammatikai rendszer kialakítása.

Anyanyelvi kommunikáció: A helyes szóhasználat. Kognitív kompetencia: Összehasonlító és elemző képesség.

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség fejlesztése. Szociális kompetencia: Másokra való odafigyelés képessége.

Fejlesztendő kompetenciák, képességek

Csoportmunka homogén csoportokban

Frontális osztálymunka

Egyéni munka

Csoportmunka homogén csoportokban

Munkamódszerek

Reflexiók, önreflexiók

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

105

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 106

Helyesejtési gyakorlatok végeztetése

Ismétlés

A régies családnevek helyesírásának gyakorlása

1’

3’

Tanári tevékenység

3’

Idő Légzőgyakorlat: az ábécé elmondása egy alaplevegővel, különböző tempóban: gyors, közepes, lassú. I. t. Kiejtési gyakorlat 5. feladat, Régies családnevek helyes ejtése Milyen szófajtani csoportba tartoznak a felolvasott családnevek? főnév, tulajdonnév, személynév A csoport: A kiejtési gyakorlatban szereplő családnevek betűrendbe sorolása B csoport: I. t. Híres emberek betűrendje – írásban C ) csoport: A kiejtési gyakorlatban szereplő családnevek -val, -vel ragos alakjai

Tanulói tevékenység

Munkamódszerek Frontális osztálymunka

Differenciált osztálymunka

Fejlesztendő kompetenciák, képességek Anyanyelvi kommunikáció: Helyesejtési képesség fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás: az ismeretek alkalmazásának képessége. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes szóhasználat. Helyesírási képesség fejlesztése.

Műveltségi terület/tantárgy: Magyar nyelv Évfolyam: 6. Témakör/Tematikai egység: A névszók Tananyag: A címek helyesírása A tanítás-tanulás tartalma: új ismeretet feldolgozó óra Megtanítandó ismeretek: állandó címek, egyedi címek Az óra cél- és feladatrendszere: A helyes beszédlégzés és kiejtés gyakorlása A tulajdonnév egyik fajtája a cím Az állandó és az egyedi címek A cím és a szöveg tartalmának összefüggése A címek helyesírása

Segítette a betűrendbe sorolást.

Reflexiók, önreflexiók

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

106

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 107

Feladatellenőrzés és értékelés

Új ismeret feldolgozása Tényanyaggyűjtés Ellenőrzés

A metanyelvi szöveg értelmeztetése

Ellenőrzés felolvasással

Az új ismeret – állandó cím – elsődleges rögzítése a füzetben és a táblán

Általánosítás

Ismeretek alkalmaztatása

3’

2’

3’

1’

3’

2’

3’

1’

Tanári tevékenység

Idő

Tk. 88/2. Példák gyűjtése állandó címekre.

A metanyelvi szöveg értő olvasása Lényegkiemelés kérdések alapján: Hány csoportja van a címeknek? __ Mi a címek egyes csoportjának a neve? (bekarikázás) Milyen címek tartoznak az egyes csoportokba? A füzet (tábla) képe Címek Állandó címek Egyedi címek – folyóiratok – irodalmi művek – újságok – zeneművek – műsorok stb. – képzőművészeti alkotások stb. A Jegyezd meg! és a H. 197. elolvasása, értelmezése

Megoldások felolvasása.

A csoport felolvasással B csoport: a feladat megoldása interaktív táblán, összehasonlítás C csoport: Összehasonlítás a táblaképpel Minek lehet címe? Tk. 87/1.

Tanulói tevékenység

Páros munka Egyéni munka

Tudásszerző kompetencia: Példakeresés képessége.

Egyéni munka

Frontális osztálymunka

Egyéni munka

Normatív kompetencia: Szabálykövető képesség.

Tudásszerző kompetencia: Összefüggés-kezelő képesség, ismeretszerző képesség fejlesztése. Ismeretek bevésésének képessége.

A hatékony, önálló tanulás: Lényegkiemelés vizuális jelekkel. Kulcsszavak, kifejezések megtalálása. Gondolkodási kompetencia: Konvertáló képesség.

Egyéni munka

Frontális osztálymunka

Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfogadásának képessége. Önszabályozási képesség. Tudásszerző kompetencia: Példakeresés képessége.

Munkamódszerek

Fejlesztendő kompetenciák, képességek

Megfelelő volt a párok közötti együttműködés. Sok tanuló nem ismerte a megyei napilapot.

Mindenki hibátlanul oldotta meg a feladatot. :-)

A családnevek -val, -vel ragos alakjainak leírásakor még többen hibáztak.

Reflexiók, önreflexiók

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

107

6/11/14 11:16 AM

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 108

Ismeretek alkalmaztatása

A feladatmegoldások ellen­őrzése, értékelése

Tollbamondás

A tollbamondás szövegének ellenőriztetése

Összefoglalás az interaktív tananyag-feldolgozás feladatainak megoldásával, az órai munka értékelése. Házi feladat kijelölése differenciáltan

3’

4’

2’

5’

Ellenőrzés felolvasással, értékelés Az új ismeret – egyedi cím – általánosítás

Tanári tevékenység

3’

2’

1’

Idő

Tanórán kívüli feladat Tk. 88/3. a), b); 88/4., 89/5.

I. t. A főnév 15. Interaktív játékok 1.

A tollbamondás szövegének ellenőrzése összehasonlítása I. t. alapján

A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazásának képessége.

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség fejl. Kognitív kompetencia: Összehasonlító képesség.

A T. 23. leírása diktálás után.

A feladatmegoldások felolvasása

Tk. 88/3. Szerzők és művek párosítása. Tk. 89/6 Szereplőhöz szerző és műcím megkeresése. Tk. 89/7.

Tudásszerző kompetencia: Ismeretszerző képesség fejlesztése. Normatív kompetencia: Szabálykövető képesség. Tudásszerző kompetencia: Példakeresés képessége. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség fejl. Szociális kompetencia: Együttműködési képesség. Szociális kompetencia: Érdek­ érvényesítő képesség.

Fejlesztendő kompetenciák, képességek

A Jegyezd meg! és a H. 198. elolvasása, értelmezése

A feladatmegoldások felolvasása

Tanulói tevékenység

Egyéni munka Csoportmunka (heterogén csoportok)

Egyéni munka

Egyéni munka

Frontális osztálymunka

Differenciált osztálymunka Páros munka

Frontális osztálymunka Páros munka

Munkamódszerek

A tanulópárok hibátlanul dolgoztak.

A helyesírási szabálypont értelmezése még nem sikerült minden tanulópárnak.

Reflexiók, önreflexiók

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

108

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – HANGAY ZOLTÁN: Nyelvi elemzések kézikönyve, MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1995. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (ÉrtSz.), Akadémiai, Bp., 1959–62 A magyar nyelv könyve (MNYK.), Trezor, Bp., 1982. Szerk.: A. JÁSZÓ ANNA A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás Trezor, Bp., 2004. Főszerk.: A. JÁSZÓ ANNA A mai magyar nyelv, (MMNY.) Tankönyvkiadó, Bp., 1982. Szerk.: RÁCZ ENDRE ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001 Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FERENC LADÓ JÁNOS: Magyar utónévkönyv, Akadémiai, Bp., 1990 Magyar értelmező kéziszótár, (ÉKsz.) Akadémiai, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISTVÁN, O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS Magyar értelmező kéziszótár, (ÉKsz.) Főszerk.: PUSZTAI FERENC, második, bővített kiadás, Akadémia Kiadó, Budapest, 2003 Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Szerk.: KESZLER BORBÁLA Magyar Szinonimaszótár, (SzinSz.) Akadémiai, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSINCKY ÉVA Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értelmező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005 BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005 ALLAN PEASE: Testbeszéd, (Gondolatolvasás gesztusokból) Park kiadó, 1988 RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981 RÁCZ ENDRE – TAKÁCS ETEL: Kis magyar nyelvtan, Gondolat – Talentum, Bp., 1992

109

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 109

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

JEGYZET ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ 110

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 110

6/11/14 11:16 AM

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. évfolyam

______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ ______________________________________________________ 111

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 111

6/11/14 11:16 AM

TARTALOM KEDVES KOLLÉGANŐ! KEDVES KOLLÉGA!

3

METODIKAI ALAPELVEK Az új ismeret feldolgozása Az ismeretek megszilárdítása A jártasságok és készségek kialakítása Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése

4 5 6 6 8

A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A kompetencia A tanuláselméleti háttér megváltozása A pedagógus kompetenciák Az oktatási dokumentumok megújulása

9 9 12 14 19

AZ OKTATÁSI DOKUMENTUMOK MEGÚJULÁSA Helyi tantervi ajánlás: Magyar nyelv 6. évfolyam Tanmenetjavaslat a Nyelvtan és helyesírás 6. című tankönyvhöz

23 23

A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség és a nyelvhasználati szint mérése Javaslat a felmérések értékelésére A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása

44

29

44 49 49

A 6. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TANKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE A Nyelvtan és helyesírás tankönyv Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás

52 52 55

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA A 6. évfolyamos szófajtan előzményei A szófajok tanításának nehézségei

56 56 56

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS A TANKÖNYVBEN A helyesírási képesség fejlesztése Helyesírási gyakorlattípusok A szövegértő képesség fejlesztése A didaktikus szövegek értelmeztetése A kommunikációs képesség fejlesztése

65 65 66 80 80 83

A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN 86 A hasonló alakú szavak helytelen használata 86 A csinál ige túl gyakori használata 86 A feltételes mód jelének használata E/1. személyben 86 A múlt idejű, feltételes módú igék halmozása 86 A „suksük”-özés, „szukszük”-özés 86

nyelvtan6_mtk_KK_2014.indd 112



A fokozott melléknevek helyes alakja A sok határozatlan számnév használata A sorszámnevek használata A magázás, önözés, tegezés A személyes és mutató névmás használata A birtokos névmás helytelen használata Őket vagy azokat? A határozatlan és általános névmás használata A birtokos személyragok egyeztetése A folyamatos és a befejezett melléknévi igenevek összekeverése A főnévi igenév használata utasításokban A felesleges névelőhasználat Az igekötők használata Az -e kérdőszócska

87 87 87 87 87 87 88 88 88 88 88 88 88 89

NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A TANKÖNYVBEN Új osztálytárs Kérés udvarias visszautasítása Családi munkamegosztás Kölcsönkérés A vendégek udvarias kínálása A derű, a mosoly Bemutatás Kérés A lakóhely bemutatása Tolerancia, közös álláspont kialakítása Csekk feladása Érdeklődés Panaszkodás vagy árulkodás? Magázás, önözés, tegezés Osztály otthonossá tétele Meghívó és meghívás A káros szenvedélyek elleni küzdelem

89 89 89 89 90 90 90 90 91 91 91 91 91 92 92 92 92 92

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS KOMPLEXITÁSA A FOGALMAZÁS ÉS SZÖVEGÉRTÉS TERÜLETÉN

93

A TANKÖNYVI REJTVÉNYFELADATOK MEGOLDÁSA

94

TANÍTÁSI TERVEZET

97

IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK

109

JEGYZET 110

6/11/14 11:16 AM