KÉSZÍTETTE AZ AVENTIS CONSULT KFT

1

KÉSZÍTETTE

A Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás (KVTÖKT)

FELKÉRÉSÉRE

AZ AVENTIS CONSULT KFT.

PROJEKTVEZETŐ: Dr. Dámóczi János STRATÉGIAI MUNKACSOPORT VEZETŐJE: Dányi Tiborné

STRATÉGIAI MUNKACSOPORT TAGJAI: Fábián Zoltán

Terület és településfejlesztési menedzser

Habzsánszky Norbert

Európai uniós pályázati tanácsadó

Halmos László

Önkormányzati referens

Ruzsinszky Zoltán

AVOP pályázati referens

Bujdosné Lengyel Eszter

Bay - Logi Intézet - Vidékfejlesztési osztály vezetője

AVENTIS CONSULT KFT. E-MAIL: [email protected] TEL/FAX.: (06 46)382-246

____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Előszó 4 1. Bevezető 5 1.1. A programkészítés előzményei 5 1.2. A stratégiakészítés folyamata 7 1.3. A térségi fejlesztési stratégia célcsoportja 9 1.4. Alkalmazott munkamódszer 10 1.5. A területfejlesztési stratégia célja, időhorizontja 12 2. A tervezés normatív peremfeltételei 14 2.1. Az Országos Területfejlesztési Koncepció 14 2.2. Országos Területrendezési Terv 17 2.3. A Nemzeti Fejlesztési Terv 18 2.4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója 19 2.5. Környezetvédelemi és Természetvédelmi Programok 21 2.6. A vízgazdálkodást érintő programok 22 3 Helyzetértékelés 24 3 Helyzetértékelés 25 3.1. Külső körülmények 25 3.1.1. Globális folyamatok 25 3.1.2. Globális problémák regionális érvényesülése 29 3.1.3. Magyarországi változások és a nemzeti regionális politika 31 3.1.4. A térség számára nyújtott preferenciák 34 3.2. Belső erőforrások 35 3.2.1. Természeti erőforrások 35 3.2.2. Humánerőforrások 44 3.2.3. Gazdasági erőforrások 51 3.2.4. Életkörülmények 57 3.2.5. Infrastruktúra, kommunikáció 62 3.3. A területfejlesztés jogi szabályzóinak kistérségre vonatkozó irányvonalai 72 3.3.1. Külső és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása 73 3.3.2. A táji értékekben gazdag területek erőforrásainak fenntartható 76 kiaknázása 3.3.3. Határmenti területek együttműködése 79 3.3.4. Magas arányú cigány népességgel rendelkező, elmaradott térségek 81 3.3.5. Turizmus 84 3.3.6. Környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás 88 3.3.7. Agrárpolitika és agrár-vidékfejlesztés 90 3.3.8. Kulturális örökségvédelem 93 3.4. A területfejlesztés szereplői és eddigi kezdeményezéseik 95 3.4.1. A települési önkormányzatok fejlesztései 95 3.4.2. A munkanélküliség kezelésének aktív eszközei 96 3.4.3. A Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási 99 programból támogatott fejlesztések 3.4.4. A decentralizáció jegyében: a területfejlesztés kistérségi fejlesztő 101 szervezetei 3.5. A fejlődés tényezőinek összegző elemzése 107 ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

3 3.5.1. PEST- elemzése 107 3.5.2. SWOT-analízis 108 3.5.3. Rövid helyzetmeghatározás 116 4. A jövőkép – a fejlődés lehetséges forgatókönyvei 117 4.1. A jövőkép összeállításának módszertana 117 4.2. Fejlesztési elképzelések 120 4.2.1. A fejlődés lehetséges forgatókönyvei 120 4.3. A fejlesztés koncepciója 123 4.3.1. A fejlesztési koncepcióval szemben támasztott követelmények 123 4.3.2. A fejlesztés alapját képező jövőkép 123 4.3.3. Fejlesztési célok, alapelvek és prioritások 127 4.3.4.A fejlesztés hosszú távú stratégiai irányai 132 4.4. Lehetséges kitörési pontok – fejlesztési projekt javaslatok 156 4.4.1. Biogazdálkodás bevezetése, fejlesztése 157 4.4.2. A turizmus fejlesztése 162 4.4.3. Falumegújítás közmunkaprogramban 168 4.5. Kiemelt programok 172 4.5.1. Falusi turizmus fejlesztése 173 4.5.2. Kerékpáros turizmus fejlesztése 176 4.5.3. Ökoturizmus fejlesztése 179 4.5.4. Konferencia turizmus fejlesztése (Aggtelek) 185 4.5.5. Az alsószuhai termálforrás hasznosítása 188 4.5.6. Művelésen kívüli bányaterületek, meddőhányók rekultivációja 191 4.5.7. Vízi turizmus fejlesztése 196 4.5.8. Rudabányai- tó turisztikai hasznosítása 201 5. Összefoglalás 205 6. Köszönetnyilvánítás 205 7.FORRÁSJEGYZÉK 206 8.TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 209 9. ÁBRÁK JEGYZÉKE 210


4

Előszó

Örömmel nyújtom át a Kazincbarcikai Kistérség Térségfejlesztési Koncepcióját, melynek elkészültét gondos tervező munka, illetve több hetes intenzív társadalmi párbeszéd előzte meg. Jelen program a turizmus összetett, áldásos hatásain keresztül kívánja a kistérség lakóinak turisztikai szemléletét javítani, hogy az ide érkező vendégek örömmel és egyre gyakrabban érkezzenek a kistérségbe és egyre hosszabb ideig maradjanak. Kívánom, hogy az összeállítás hasznos és pontos iránymutatóként szolgáljon mindazok számára, akik a „szabadság, béke és jólét iparágának” is nevezett ágazattal, a turizmussal kapcsolatba kerülnek.

Miskolc, 2005. június

Dr. Dámóczi János Ügyvezető


5

1. Bevezető A kazincbarcikai kistérség kiemelkedő adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a jövőben fokozottabban bekerüljön a világgazdasági mozgások fő áramlatába. Magas szintű vegyipar fejlődött ki, emellett számos más iparág is megjelent, ami magával hozta egy nemzetközi szintű munkakultúra kialakulását. A képzett, munkaerő a kistérség egyik erőforrása. A kistérséggel szomszédos szlovák területek kiemelkedő fontossága, hogy logisztikai potenciált biztosít a kistérség számára, ami a második fő erőforrást jelenti. A gazdag természeti és néprajzi értékek számos helyen eredeti vagy közel eredeti állapotukban maradtak fenn, melyek megőrzését ma már természetvédelmi területek és nemzeti parkok biztosítják. Az ezekre épülő, széles skálájú idegenforgalmi lehetőségek jelentik a kistérség harmadik erőforrását. A megye adottságai igen jók a barnamezős beruházások széles skálájának a fogadására, a környezet gyorsan és rugalmasan képes reagálni a megjelenő új igényekre.

1.1. A programkészítés előzményei Kazincbarcika Város Önkormányzata 2004. májusában döntött a „Kazincbarcikai kistérség területfejlesztési koncepciójának” elkészíttetéséről. A munka során célszerűnek látszott olyan programok feltüntetése, melyek azonnali beavatkozást igényelnek, s megvalósításuk esetén az első mérhető hatások már a rövidtáv (legfeljebb 3 év) végén jelentkezhetnek. A munka indításaként elkészült a kistérség termelő vállalkozásainak részletes katasztere, majd az így kiválasztott társasági kör vezetőit kérdőív segítségével ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

6 személyes megkeresés alapján - kérdeztük meg saját cégük közeljövőre tervezett fejlődési lépéseiről, illetve a kistérség ipari megújulása szempontjából fontosnak ítélt kérdésekről. A

kérdőíves

felméréssel

párhuzamosan

több

gazdasági

érdekképviselet,

vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó cég, alapítvány, valamint a Borsod-AbaújZemplén Megyei Munkaügyi Központ Kazincbarcikai kirendeltségének illetékesét is megkerestük. Mindezek mellett sort kerítettünk a térség önkormányzati vezetőinek és véleményének megismerésére is. Összességében több mint 20 személyes, strukturált interjút készítettünk különböző szervezetekkel. A különböző forrásból nyert információtömeg rendkívül heterogén, ezért egységes rendszerbe szervezésük rendkívül nehézkesnek bizonyult. Alapvetően három meghatározó vélemény alakult ki a program tartalmát illetően: a./ A kistérség gazdasági szerkezetváltásán gondolkodni kidobott pénz, az alapvető problémát a hagyományos ágazatokban megszűnt nagyjából 20 ezer munkahely jelenti. E tevékenységek és cégek újraindítása már rövid távon orvosolná a ma meglévő problémák jelentős részét. b./ A kistérségnek tanulnia kell az ország sikeres térségeitől, megyéitől. A siker receptje egy-két meghatározó multinacionális társaság becsábítása, lehetőleg az elektronikai és autóipari vonalról, majd ezekre, mint integrátorokra építkezve a multiplikátor hatásokat messzemenően kihasználva futtatható végig a szerkezetváltási modell. c./ Egy fejlődési fokot kihagyva már most kezdjünk bele a tudás-alapú gazdaság kiépítésébe, felhasználva a megyében koncentrálódó felsőoktatási és kutatási bázist, az innovációs szervezetek, illetve a magas színvonalú technológiával dolgozó vállalkozások tapasztalatait. Meglehetős egyezőség tapasztalható az ágazati, a vállalkozási és térségi prioritások kijelölésében is: A térség gazdasági szerkezetéből adódóan az "agrobusiness" fontosságát jellemzően nem hangsúlyozzák. Jellemzően a gépipari húzóágazatok dinamizáló hatását és a turisztikai lehetőségek kiaknázását helyezik ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

7 előtérbe. Megjelenik ezek mellett természetesen az információs-kommunikációs tevékenység, és a tudás-ipar kitöréssel kecsegtető lehetőségei is. A vállalkozások közül felmerült a helyi kis- és középvállalkozási szférára építkező modell, a helyi nagyvállalatok, mint potenciális integrátorok szerepét taglaló elképzelés, illetve a kívülről betelepülő nagy- és középvállalatokra alapozó szerkezetváltás is. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a kazincbarcikai kistérség gazdasága megérett a gyökeres szerkezeti átalakulásra. A beavatkozás lehetséges pontjai •

Külső tőkeforrások bevonása a gazdasági szerkezet megújítása érdekében

•

A fejlődőképes Kis- és középvállalatok támogatása a termelő szektorokban

•

A minőségi termelés felé történő elmozdulás ösztönzése

•

Az ipai parkokban, illetve a vállalkozói övezetben rejlő lehetőségek teljesebb kihasználása

• A műszaki oktatás erőteljes támogatása

1.2. A stratégiakészítés folyamata A. Előkészítés - Műhelymegbeszélés (2005. május 04. Kazincbarcika) •

a munkamegosztás tisztázása

•

a már elkészült tervanyagok megismerése

•

a fejlesztési hipotézisek megfogalmazása

B. Információgyűjtés - Települési Adatlap szerkesztése •

Interjúk a települések polgármestereivel + Kazincbarcikán a fejlesztés további meghatározó személyiségeivel (53 db interjú),

•

a településről és a térségről alkotott vélemények és tényszerű információk begyűjtése,


8 •

a térségi kötődés és a területi fejlődésben betöltött jelenlegi és lehetséges szerep felmérése,

•

Korábbi tanulmányok áttanulmányozása,

•

A párhuzamosan készülő AVOP programok összegyűjtése,

C. Információk feldolgozása •

Településsoros adatbázis összeállítása,

•

Táblázatok szerkesztése,

•

Külső feltételrendszer,

•

Környezeti adottságok,

•

Humánerőforrások,

•

Gazdasági helyzet,

•

Életkörülmények,

D. Szintézis – SWOT – analízis E. Fejlesztési koncepció megalkotása - Jövőkép megrajzolása •

Műhelymunka (Kazincbarcika, 2004. május 20.),

•

A helyzetértékelés megvitatása, kiegészítése,

•

A jövőkép megvitatása,

•

Fejlesztési prioritások meghatározása,

•

Javaslati alternatívák tesztelése,

•

A fejlesztés hosszú távú cél- és feladatrendszerének kidolgozása,

•

A közszolgálati szféra térségfejlesztési feladatainak és eszközeinek vázolása.

F. Javaslatok kidolgozása - Középtávú programterv készítése •

Fejlesztési programok és „kulcsprojektek” megfogalmazása,

•

Ütemezés,

•

Munkamegosztás, szervezeti háttér,

•

Forrástérkép,

•

PR-terv.


9

1.3. A térségi fejlesztési stratégia célcsoportja A koncepció és stratégia a Kazincbarcikai 3504-es statisztikai kistérségre vonatkozik. A Kazincbarcikai 3504-es statisztikai kistérség területe és települései teljes egészében megegyeznek a kazincbarcikai KSH-körzet területével és településeivel, így a továbbiakban a körzet és a kistérség szót azonos jelentésben használjuk.

9. számú táblázat A Kazincbarcikai kistérség települései A település neve

A település

A település területe

Állandó népesség

azonosítója

(ha)

száma (fő)

Aggtelek

936

4381

657

Alsószuha

2883

2242

512

Alsótelekes

821

644

159

Bánhorváti

2515

2847

1668

Berente

3429

920

1055

Dédestapolcsány

468

2945

1671

Dövény

612

1165

309

Felsőkelecsény

3172

799

416

Felsőnyárád

3276

1167

1063

Felsőtelekes

3167

845

866

Imola

1657

1811

119

Izsófalva

559

942

1980

Jákfalva

2023

906

481

Kánó

776

1377

193

Kazincbarcika

669

3670

32907

Kurityán

1181

754

1798

Mályinka

1491

2420

613

Múcsony

2154

1755

3467

Nagybarca

2918

1439

1001

Ormosbánya

3406

755

1907

Ragály

605

1555

704

Rudabánya

2302

1646

3081

Rudolftelep

3412

439

809

Sajógalgóc

1017

1012

393

Sajóivánka

321

1023

612

Sajókaza

1431

3071

3414

Szuhafő

316

1604

199

Szuhakálló

1111

696

1131

Tardona

1478

1226

1160

Trizs

491

1025

285

Vadna

722

781

617

Zádorfalva

306

1375

525

Zubogy

1910

1143

615

50380

66387

összesen: Forrás: KSH, TSTAR 2003, saját gyűjtés


10 A felsorolt települések egy KSH-körzetet alkotnak, de 7 földrajzi kistájhoz tartoznak. A Szuha - völgye önálló településszövetséget, önálló jogi személyként bejegyzett önkormányzati társulást alakított. A körzeten belül a többi mikrotérségnek nincs saját szervezete. A

munka

koncepcionális

része

a

fenti

településeken

élő,

működő

magánszemélyek, vállalkozások, közszolgálati intézmények és civil szervezetek számára kíván az összehangolt, tudatos fejlesztéshez iránymutatást nyújtani.

1.4. Alkalmazott munkamódszer A

program

kidolgozását

a

Kazincbarcika

és

Vonzáskörzete

Többcélú

Önkormányzati Kistérségi Társulásának kistérségi irodája segítségével végeztük el. Feladatunk a helyi szakértők kiválasztásán és a kidolgozás folyamatán túl az információgyűjtés szervezése és a műhelybeszélgetések technikai szervezése volt. A kidolgozás döntési pontjain a térségre már korábban, ill. éppen a jelen tervezési folyamattal párhuzamosan elkészült tervanyagok megállapításai és a helyi munkacsoport véleménye volt az irányadó. A helyi munkacsoportba a polgármesterek kaptak meghívást. A térségben működő vállalkozások vezetőit is megkérdeztük, így munkánk a kistérség szereplőinek komplett fejlesztési törekvéseit tartalmazza. A bevont tudásbázist a már korábban kidolgozott tanulmányok szélesítették. Összességében munkánkat az alábbi információs bázisra alapoztuk: Kistérségi információs bázis •

Települési Adatlapok (kitöltve a polgármesteri hivatalok által) (20032004-2005)

•

Polgármesterek közlései (2003-2004-2005)

•

Interjúk Kazincbarcika közéletének, gazdasági életének meghatározó személyiségeivel, a fejlesztő szervezetek vezetőivel (2005)

•

Kazincbarcika és térsége SAPARD fejlesztési programjai (2004)


11 •

Borsod

–

Abaúj

-

Zemplén

Megyei

Munkaügyi

Központ

kazincbarcikai kirendeltségének évenkénti adatbázisa Megyei információs bázis •

Borsod – Abaúj - Zemplén Megye Fejlesztési Koncepciója

•

Borsod – Abaúj - Zemplén megyei agrárstratégia

•

Borsod – Abaúj - Zemplén megyei idegenforgalom-fejlesztési stratégia

Regionális információs bázis •

Észak-Magyarország

Regionális

Idegenforgalmi

Fejlesztési

Stratégiája (2001) •

Észak-Magyarország Regionális SAPARD Programja (2000)

•

az MTA RKK Észak-magyarországi osztályán készült dolgozatok (1990-2000)

Országos információs bázis •

TSTAR Adatbázis (KSH) (2000, 2001, 2002)

•

Országos Területfejlesztési Koncepció (1998)

•

Országos Területfejlesztési Koncepció (2005)

•

Országos SAPARD terv (2000)

•

A mai világ és a jövő forgatókönyvei. Nemzeti Stratégia 2020-ig Könyvek

1.

(szerk.:

Varga

Csaba

és

Tibori

Tímea)

HÉA

Stratégiakutató Intézet – MTA Szociológiai Intézet – Magyar Kapu Alapítvány, Budapest (1997) •

a Központi és a Megyei Statisztikai Hivatal kiadványai

. A kistérség 33 településének vezetőivel folytatott interjúk alapján elmondható, hogy a térség 66387 lakosából 64262 lakosra (96,8%-ra) vonatkozóan vannak adataink. Mivel nem hivatásos adatközlőkről van szó, és a kérdőív felvevői sem hivatásos kérdezőbiztosok voltak, emiatt a beérkezett válaszokat becslésnek tekintjük és sosem mint pontos adatforrást. A lakosság tájékoztatására és bevonására a mikro-körzeti találkozók, a városi televízióban és a megyei sajtóban megjelenő híradások adtak lehetőséget.


12

1.5. A területfejlesztési stratégia célja, időhorizontja 2. táblázat A területfejlesztési stratégia célja, időhorizontja A térségfejlesztési terv hosszú távra (15 évre) kijelöli a kistérség fejlesztésének stratégiai irányait, ezen belül meghatározza a közszolgálati szektor feladatait középtávra (6 évre) meghatározza a közszolgálati szféra feladatait, az elindítandó fejlesztési programok körét az azok megvalósítását segítő szervezeti és marketing hátteret rövidtávra (3 évre) kijelöli az önkormányzati társulás cselekvési programját


13

ALAPCÉL

1.ábra: Célpiramis

A Kazincbarcikai kistérségben élők életlehetőségeinek az országos átlaghoz való közelítése a természeti, kulturális és esztétikai értékekre, valamint a kreativitásra alapozva.

STRATÉGIAI CÉLOK S.1. A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erősítése

S.2. Fenntartható mező- és erdőgazdálkodás kialakítása, természetvédelem

S.3. Nagy természet- és szépségtartalmú, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások kifejlesztése, piaci bevezetése

S4: Széleskörű személyi és szociális szolgáltató hálózat kiépítése

S.5 A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet érdeklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és kulturális értékeket megőrző környezet foglalkoztatási programok

S.6. Erős, regionális gazdasági klaszterekhez való kapcsolódásra is képes belső vállalkozói réteg kialakítása

S.7. A térségi integrációt segítő külső és belső partnerségi kapcsolatrendszerek és intézményhálózat építése

FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK

Nagyés középméretű külső vállalkozások beruházásai a kistérségben

Területi differenciáltság növekedését enyhítő kistérségi programok, térségi kapcsolatok erősítése

Az egészséges életmód és egészségmegőrzés feltételeinek javítása, egészséges emberi környezet biz-

A kulturális és természeti értékek megóvása és fejlesztése

A kistérség kis- és középvállalatainak támogatása a beszállítói képességek, illetve innovációs növekedési feltételek

Életképes kisés középvállalkozások megmaradásának segítése

Vállalkozói övezetek, ipari parkok, iparterületek

Gazdasági igényekhez igazodó humán erőforrás fejlesztés, képzés, átképzés

Befektetés szervezés és projektelőkészítési készségek, marketing tevékenységek

Közlekedési, szállítási, kommunikációs

infrastruktúra fejlesztése


14

2. A tervezés normatív peremfeltételei 2.1. Az Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepciót az Országgyűlés 35/1998. (III.20.) számú határozatával hagyta jóvá. A koncepció az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a hosszú távú fejlesztési célokat, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához irányelveket, információkat biztosít az ágazati- és a kapcsolódó területi tervezés, valamint a területfejlesztés szereplői számára. 1) A koncepció célja:

hosszú

távra

meghatározni

azokat

a

területfejlesztési

alapelveket,

irányelveket és célokat, amelyek a mindenkori kormányzat területfejlesztési tevékenysége során követhetők, illetve amelyekkel orientálni tudja a területfejlesztés szereplőit;

részletezni azokat a területi célkitűzéseket, amelyeket az ágazati fejlesztési politikában érvényesíteni kíván;

elősegíteni a törvény által bevezetett új intézményrendszer feladatainak ellátását,

a

megyei

és

regionális


koncepciók

összhangjának megteremtését. 2) A koncepció feladata, hogy kijelölje a területfejlesztési politika hosszú távra érvényes prioritásrendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi vetületét is 3) A koncepció tartalma:

A területfejlesztés alapelvei,

A hosszú távú regionális fejlődés lehetséges irányai,

A területfejlesztés irányelvei, céljai, feladatai,


15

Területi társadalmi-gazdasági folyamatok és ezeket meghatározó tényezők értékelése és fejlesztési javaslata,

A területfejlesztés térségi dimenziói,

A területfejlesztés intézmény- és eszközrendszere.

Az OTK új, ambiciózus megközelítéseinek fontos ösztönzője, hogy a Magyar Köztársaság számára az EU tagság a jelentős fejlesztési források nyújtásával új fejlődési perspektívát nyitott meg. A bővülő EU támogatások célirányos és területileg hatékony felhasználásával a gazdasági fejlődés üteme jelentősen gyorsítható és a társadalmi feszültségek nagy része megszüntethető. Ez azonban szükségessé

teszi

a

hazai

stratégiai

tervezési

rendszer

átalakítását,

koordinációjának és hatékonyságának növelését. A koordináció és a hatékonyság erősítéséhez a területpolitika érvényesítése adhat megbízható alapokat, mivel a különböző tervekben megfogalmazott fejlesztések mindegyike jól meghatározott terekhez

kötött,

különböző

szintű

térségekben

(régiókban,

megyékben,

kistérségekben), ill. településeken valósul meg, az ott élő polgárok érdekeit szolgálva. Így a területfejlesztésnek és a területrendezésnek az eddiginél nagyobb szerepet

kell

vállalnia

abban,

hogy

az

ágazati

fejlesztések

térben

összehangoltabban kerüljenek megvalósításra. A fejlesztések közötti területi szinergikus hatások kihasználása és a helyi adottságokhoz, igényekhez való igazodás javítása esetén ugyanis az egységnyi ráfordítással elérhető kedvező hatások megsokszorozhatók. Ehhez elengedhetetlen az is, hogy egyúttal térségi szinten jól artikulált fejlesztési elképzelések legyenek. Az új OTK önálló és az EU többi tagországa számára is példa értékű területfejlesztési politikát jelöl ki a Magyar Köztársaság számára. A megfogalmazott célok és beavatkozási irányok megfelelnek az EU területi kohéziós politikájának, innovatív és rugalmas területi megközelítésben segítik érvényre jutni a lisszaboni és göteborgi irányelveket, lehetőséget teremtve a továbbfejlődésük követésére is.


16

4) A koncepció kistérséget érintő megállapításai A területfejlesztési politikában figyelembe kell venni, hogy a Kárpát-medence egésze és régiói működőképes, egymást kiegészítő egységet alkotnak. Nagy jelentősége van a határokon átnyúló együttműködés különböző formáinak, a határ két oldalán elhelyezkedő, szomszédos területek és településszövetségek kapcsolatának (Borsod-Abaúj-Zemplén megye tagja a Kárpátok Eurorégiónak). Az ország nyugati és keleti része között meglévő fejlettségi különbségek növekedésének fékezésére, illetve megállítására irányul Északkelet-Magyarország bekapcsolása az országos és nemzetközi kommunikációs (közlekedési, hírközlési) rendszerek hálózatába. Az OTK e célok érdekében deklarálja, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek a területfejlesztés

kedvezményezett

térségei,

ezért

felzárkóztatásukra

többlettámogatást kell biztosítani. A területfejlesztés eszközeivel elő kell segíteni továbbá azt is, hogy a savanyú talajú területek (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén megye) állapota ne romoljon tovább, illetve az ilyen területek kiterjedése ne növekedjen. Környezeti állapot tekintetében az OTK „országos jelentőségű magterületként” definiálja Az Aggteleki- és Lázbérci Tájvédelmi Körzetet. A szomszédos országokkal (esetünkben Szlovákiával) közösen kell fellépni a határmenti, periférikus térségek felzárkóztatása, fejlesztése érdekében. A felszíni vízbázisok védelme kiemelt feladat a Sajó völgyében. A védelemnek ki kell terjednie a hulladék-elhelyezés szigorú követelményeire, valamint a bányászati tevékenység és vízkitermelés megfelelő szabályozására. Ehhez komplex program kidolgozása szükséges. A felszíni vizek védelme ÉszakMagyarország veszélyeztetett talajvizeire is kiterjed és fő feladat a közműolló zárása, akár a közműves víztermelés szigorú korlátozásával, valamint a felszíni ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

17 vizekbe juttatott szennyvíz magasabb szintű (kémiai-biológiai) tisztítása. A legfontosabb feladatok összegezve: felszíni és felszín alatti vízbázisok védelme (Sajó-völgy, Szuha - völgy, Tardona-, Bán - patakok, stb.), felszíni vízbázisok védelme (hegyvidéki területek), talajerózió elleni védekezés.

A kistérség sajátos fejlesztési irányai:

A

természetföldrajzi

sokszínűség,

gazdag

történelmi-kulturális

hagyományok miatt jelentős az idegenforgalmi potenciál,

A turizmus fő fejlesztési iránya az országos jelentőségű attrakciók térségeihez kapcsolódó területi programcsomagok kialakítása.

Alapkérdés

az

emberi

erőforrások

fejlesztése

(roma

lakosság

felzárkóztatása, munkaerő-átképzés, kvalifikált munkaerő elvándorlásának csökkentése).

A műszaki infrastruktúra területén legfontosabb feladatok: az M3-as autópályából kiágazó M30-as autóút folytatásaként megépülő, a kistérséget kettészelő M26-os gyorsforgalmú út megépítése,

2.2. Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Terv célja az ország távlati térszerkezetének meghatározása,

a

területek

használatának

és

a

természeti

erőforrások

megőrzésének átfogó szabályozása, valamint a fejlesztések műszaki és ökológiai keretfeltételeinek biztosítása. A Terv a következő részanyagokat tartalmazza:

Térségi szerkezeti terv,

Országos Területrendezési Szabályzat,


18

2.3. A Nemzeti Fejlesztési Terv Az

Európai

Unió

regionális

politikájának

alapelve,

hogy

a

regionális

egyenlőtlenségek az Unió területén csökkenjenek. Ennek érdekében a Strukturális Alapok elsődleges kedvezményezettjeiként megjelölt régiók vehetik igénybe az alapok támogatásait. A támogatás igénybevételének elsődleges feltétele, hogy a régiók a meghatározott tervezési időszakra vonatkozó stratégiai tervezési dokumentummal

rendelkezzenek,

amelyben

meghatározásra

kerülnek

a

strukturális támogatási célok, a megvalósításhoz szükséges legfontosabb programok és azok ütemezése, a végrehajtás intézményrendszere, valamint az állami támogatások nagyságrendje. Mindezen stratégiai kérdéseket a Nemzeti Fejlesztési Terv foglalja magába. A tervnek az Európai Bizottság előírásai szerint három fő elemből épül fel:

az ország és a régiók gazdasági és társadalmi kohéziójának elemzése és értékelése, az Európai Unióhoz viszonyított helyzete,

a

gazdasági

és

társadalmi

kohézió

erősítését,

a

régiók

közötti

egyenlőtlenségek csökkentését célzó stratégia és az ehhez kapcsolódó célkitűzések,

a Strukturális Alapokból támogatandó fejlesztési prioritások.


19

2.4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója 1) A koncepció feladata, hogy

információkat biztosítson, mérhető mutatókra alapozva bemutassa a megye fő jellegzetességeit,

átfogó irányelvek, és célok meghatározásával biztosítsa és ösztönözze az összehangolt megyei területfejlesztési politika, tevékenység kialakítását,

kijelölje a fejlesztési irányokat és prioritásokat, s röviden bemutassa az azokhoz rendelendő stratégiát,

elősegítse az Európai Unió regionális politikájához történő illeszkedést,

támogassa

a

térségi

és

helyi

közösségek


kezdeményezések összhangjának megteremtését a megyei, regionális és országos célkitűzésekkel. 2) A koncepció tartalma: A koncepció három prioritási szintet jelöl ki (3. táblázat). Az első csoportba tartoznak a kiemelt prioritású, ún. kulcsterületek, amelyek a jövőkép elérésének elengedhetetlen feltételei. Ezek támogatása elsődleges feladat, amely nélkül a továbbiak támogatása sem vezethet a vázolt jövőkép eléréséhez. A második csoportba sorolt területek is fontosak, a fejlődés motorját képező első csoport tényezőihez szorosan kapcsolódó kiegészítő feltételekként jelennek meg, amelyek főleg a koncepció időtávjának második felében értékelődnek fel, de meg kell teremteni folyamatos fejlődésük feltételeit már a kezdetektől. A harmadik csoportba tartozó tényezők a konfliktusok kezelésének eszközei, melyekre -a rendelkezésre álló forrásokból - mindig kell egy minimális szintet biztosítani, hogy ne gátolják a kulcsterületek fejlődését. Van egy negyedik csoport is, melynek tagjai fontosak, de a fejlődésüket az MTT nem támogathatja, fejlesztésüket más forrásból, vagy kizárólag saját erőből kell megoldani (pl.: üzleti, profitorientált alapon jól működtethető területek).


20 3. számú táblázat A dinamikus növekedés támogatási prioritásai PRIORITÁS 1. Elsődleges prioritások

• Nagy- és középméretű külső vállalkozások beruházásai a megyében • A megye kis- és középvállalatainak támogatása a beszállítói képességek, illetve innovációs növekedési feltételek beruházásának megvalósításában • Közlekedési, szállítási, kommunikációs infrastruktúra fejlesztése

PRIORITÁS 2. Kapcsolódó prioritások

• Gazdasági igényekhez igazodó humán erőforrás fejlesztés, képzés, átképzés • Felsőoktatás és a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítése • Vállalkozási övezetek, ipari parkok, iparterületek fejlesztése • Befektetés szervezés és projekt-előkészítési készségek, marketing tevékenység fejlesztése • Az egészséges életmód és egészségmegőrzés feltételeinek javítása • A kulturális és természeti értékek megóvása és fejlesztése

PRIORITÁS 3.

• Területi differenciáltság növekedését enyhítő kistérségi programok Válságkezelés prioritása • A vidékfejlesztés szociális jellegének erősítése. • Életképes kis- és középvállalkozások megmaradásának segítése.


21

2.5. Környezetvédelemi és Természetvédelmi Programok Környezetvédelmi szempontból nincs olyan program, amely ne érintené közvetett vagy közvetlen módon a térséget, hiszen a bekövetkező fejlesztések megszabják a létrejövő környezeti problémákat. Ilyen módon arra kellene törekedni, hogy legyenek olyan mechanizmusok, amelyek megakadályozzák a problémák létrejöttét. Természetesen vannak közvetlenül a környezet védelmével foglalkozó programok, melyek közvetlen módon feladatokat jelentenek a térség számára. Három ilyen programot kell kiemelni:

Nemzeti Környezetvédelmi Program,

Megyei Környezetvédelmi Program,

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program.

A Nemzeti Környezetvédelmi Programból a környezet és természetvédelem általános céljai vezethetők le a térségre vonatkozóan. Mivel azonban az NKP első hatéves időszaka hamarosan letelik és új tervezési periódus következik amelynek a tervei még nem készültek el, ezért különösebb feladatokat nem tudunk belőle levezetni. A Megyei Környezetvédelmi Program - számolva a pénzügyi források hiányával -a környezeti problémák megelőzésére helyezte a hangsúlyt, és szorgalmazza az ehhez szükséges eszközrendszer kidolgozását. A program szemléletéből levezethetők a konkrét problémák megoldásaira irányuló térségi feladatok. A megoldások különösen a fenntartható erőforrás-gazdálkodás ismeretein, az alternatív technológiákon, a komplex tájgazdálkodáson alapulnak. Ez utóbbi szükségességét támasztja alá az Agrár-környezetvédelmi program is, amely a térségben

található,

környezetileg

érzékeny

területek

környezetbarát

tájhasználatát szorgalmazza.


22

2.6. A vízgazdálkodást érintő programok Az Európai Unió vízgazdálkodásra vonatkozó keret-irányelvében új utat jelöl ki a vízzel való gazdálkodáshoz Európában, azaz 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni- és felszín alatti vizeket, és a jó állapotot fenntarthatóvá kell tenni mindenütt,

ahol

ez

egyáltalán

lehetséges.

A

vízgazdálkodást

érintő

szabályozásokon belül, a természetes vízgyűjtő határokhoz igazodó, politikai és közigazgatási határoktól független vízgazdálkodási egységekben, főként az emberi egészséget és élővilágot helyezi előtérbe. Az EU vízgazdálkodási politikája és a keretirányelv szellemisége sok tekintetben egybevág a magyar vízgazdálkodás legjobb hagyományaival. (Ilyen pl. a természetes vízgyűjtőegységeken alapuló korábbi kerettervezés, vagy a társulati mozgalom.) Ugyanakkor az EU-hoz való csatlakozásunkkal jelentősen nőnek a követelmények pl. a szolgáltatott ivóvíz minőségével szemben. Az országos-, megyei-, illetve ágazati regionális fejlesztési programok közül a Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei

Fejlesztési

és

Felzárkóztatási

Program

a

vízgazdálkodás ágazatában legfontosabb célként az

egészséges élettér („szennyvízelvezető hálózat” kiépítése, ide sorolva a „kommunális hulladék elhelyezés fejlesztését”),

biztonságos élettér („árvíz- és belvízvédelem fejlesztésével, az okozott mesterséges-, illetve természetes károk elhárítási, illetve kármegelőzési feladatai”) biztosítását jelöli meg, és határoz meg ágazati feladatokat, melyek általános stratégiai, de a kérdéskör fontosságára tekintettel, a rövidtávú célok, javasolt operatív programok között is szerepelnek.

A

Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei

Fejlesztési

és

Felzárkóztatási

Program

ugyancsak vízgazdálkodási érdekkörbe sorolja a közlekedési infrastruktúra fejlesztés fejezetében a Tisza-hajózás fejlesztését, ezen belül az Európai víziúthálózathoz történő csatlakozást, a gazdaságfejlesztés lehetőségeinek bővítését a térség kedvező szállítási feltételeinek kihasználásával, kikötőfejlesztéssel, a víziturizmus lehetőségeit is számításba véve. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

23

Az ivóvízbázis védelemére vonatkozó kormányzati célprogram végrehajtása a térségben

is

megkezdődött,

egyben

a

„Magyarország

települési

szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelveiről” szóló kormányhatározat kijelölte a szükséges feladatokat és keretet adott a különféle szabályozások megteremtéséhez. Ennek megfelelően, a térség településeinek szennyvízelvezetési és kezelési feladatainak megoldására, a Borsod-AbaújZemplén megye szennyvíz elhelyezési koncepciója szolgál. A Sajó víziút-fejlesztés tárgyában, a KHVM irányításával, ágazati fejlesztési és szabályozási koncepció kell, hogy készüljön, amely a térségre vonatkozóan a Sajó folyóra

kiterjedően,

az

érintettek

részvételével

és

egyetértése

mellett,

koncepcionális változatokat, fejlesztési feladatokat határoz meg. Térségünkben a vízgazdálkodási kérdéskörök és feladatok, tájegységenként más és más súllyal jelennek meg. A felszíni-, illetve felszín alatti vizek védelmével és kártételeinek tájegységenként,

elhárításával a

csoportosításokban,

vízügyi azaz

kapcsolatos igazgatási

vízgazdálkodási

szervezetben

vízkárelhárítási

használatos

feladatok, szakági

(árvízvédelem-folyószabályozás),

vízrendezési (belvízvédelem, dombvidéki vízrendezés), víziközmű (ivóvízellátásszennyvízelvezetés és tisztítás) fejezetekben rendezve.


24 2. ábra Programok és prioritások kapcsolatat PROGRAMOK

PRIORITÁSOK

1.1. Egészségi és mentális állapot javítása 1.2. Kreativitást, szakismereteket és erkölcsöt erősítő oktatás, képzés 1.3. Információellátottság javítása 1.4. Térségi identitástudat és regionális kötődés erősítése

A kistérség kis- és középvállalatainak támogatása a beszállítói képességek, illetve innovációs növekedési feltételek beruházásának megvalósításában

2. Fenntartható mező- és erdőgazdálkodás kialakítása, természetvédelem

Közlekedési, szállítási, kommunikációs infrastruktúra fejlesztése

3.1. Élelmiszerjellegű tájtermékek kifejlesztése és piacra juttatása 3.2. Természetes alapanyagokból készített kézműves termékek előállítása 3.3. A természeti és kulturális örökség iránti igényre épülő turizmus fejlesztése 3.4. Egészség- és fittness szolgáltatások kialakítása

4. Széleskörű személyi és szociális szolgáltató hálózat kiépítése 5.1. Az építészeti örökség megújítása 5.2 Tájrendezés 5.3. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése 5.4. A termelő infrastruktúra kialakítása

6.

Erős, regionális gazdasági klaszterekhez való kapcsolódásra is képes belső vállalkozói réteg kialakítása

7.1. Nemzetközi kapcsolatok kiépítése 7.2. Országos és regionális kapcsolatrendszerek építése 7.3. Térségen belüli kapcsolatrendszerek építése 7.4. Térségfejlesztési intézményhálózat kialakítása

Nagy- és középméretű külső vállalkozások beruházásai a kistérségben

Gazdasági igényekhez igazodó humán erőforrás fejlesztés, képzés, átképzés

Vállalkozói övezetek, ipari parkok, iparterületek fejlesztése

Befektetés szervezés és projektelőkészítési készségek, marketing tevékenységek fejlesztése Életképes kis- és középvállalkozások megmaradásának segítése

Az egészséges életmód és egészségmegőrzés feltételeinek javítása Területi differenciáltság növekedését enyhítő kistérségi programok A kulturális és természeti értékek megóvása és fejlesztése


25

3 Helyzetértékelés 3.1. Külső körülmények

3.1.1. Globális folyamatok

Napjainkban a területi fejlődés világméretű polarizáltságának erősödése a jellemző.

Két

meghatározó

tendencia

érvényesül.

A

globalizáció

és

a

regionalizáció. A két folyamat egymástól elválaszthatatlan, egyik a másiknak alakítója. A globalizáció a nemzetköziesedés XVI. századtól elinduló tendenciájának olyan új korszaka, amikor a világrendszer szerveződésének foka eléri azt a mértéket, hogy egészen közvetlenül befolyásolja a nemzeti vagy egyéb szinteken lezajló folyamatokat. A lokális, kistérségi fejlődést is át- és átszövi a globális világ, melynek legfontosabb tendenciáit épp ezért a tervezéskor ismernünk kell.

GLOBALIZÁCIÓ a tevékenységek dekoncentrációja, a gazdasági döntéshozás koncentrációja gazdasági klaszterek növekedési tengelyek és centrumok – mozaikos térszerkezet térségek közötti verseny - komparatív előnyök nemzetközi integrációk elektronikus piac posztmodern értékek természet felértékelődése információs társadalom szolgáltatások és a K+F szektor szerepe társadalmi szerveződés új irányai nemzetállam szerepének csökkenése döntéshozás decentralizációja civil és közösségi szféra szerepének növekedése

A HELYI FEJLESZTÉS JELENTŐSÉGÉNEK FELÉRTÉKELŐDÉSE 3. számú ábra: Globalizáció hatása a helyi fejlesztésekre


26 A globális gazdaság új ismérvei között említhető, hogy a klasszikus kapitalizmus helyett az újkapitalizmus válik dominánssá. A gazdaságot és a társadalmat a piaci mechanizmusok irányítják, de a transznacionális gazdasági társaságok kiléptek a klasszikus piacgazdaság kereteiből, a versenyük már jórészt nem piaci szabályozás alapján folyik. A klasszikus piacgazdaság egyre inkább visszaszorul a nemzeti piacgazdaságokba, a kis és középvállalkozások körébe. A gazdaságon belül az árutermelést drasztikus módon korlátozó, leépítő elektronikus pénzpiac tölt be központi szerepet. A spekulatív tőke hozadéka háromszorosa a termelőtőke nyereségének. Ezért az első világ gazdaságai tudatosan helyezik ki az árutermelés kisebb-nagyobb hányadát a második és harmadik világba. Nő a multinacionális gazdasági társaságok befolyása, mivel a gazdasági és pénztőke tulajdon egyre kevesebbek kezében és egyre nagyobb arányban koncentrálódik és ezzel a piacgazdaság tetszés szerint befolyásolható. A multinacionális cégek eladásai tartós használati cikkek világpiacának hetven, az autógyártás közel hatvan, az elektronika, az acélipar és számítástechnika több mint ötven, vagy a médiaipar közel ötven százalékát uralják. Az állami bürokrácia, a politikai hatalom kénytelen közvetlen és közvetett eszközökkel ellensúlyozni a gazdaságot és a társadalmat nem egyszer riasztóan romboló globális és regionális újkapitalizmust. A

gazdasági

fejlettséget

GDP-ben

mérő

gondolkodás

korszaka

lezárul.

Megerősödnek azok a törekvések, amelyek pl. az egy főre vetített vagyonban mérik egy-egy ország, régió fejlettségét. A vagyont az „előállított javak”, a természeti kincsek (nem csupán az ásványkincsek, de a termőföld, a vizek és egyéb környezeti erőforrások is) és az emberi erőforrások (beleértve a táplálkozás és a képzettség szintjét is) együttesen alkotják. A

nemzeti

piacgazdaságok

fokozódó

mértékben

integrálódnak.

A

versenyképesség a termelési integrációk és a gazdasági klaszterek létrehozásával és

működtetésével,

az

integrációban

ellátott

feladatok

költségeinek

csökkentésével fokozható.


27 A gazdasági ágak közül a szolgáltatások, azon belül is az információs gazdaság kerül előtérbe. Ez az ágazat foglalkoztatja a munkaerő nagy részét és állítja elő a GDP jelentős hányadát. Az információs társadalom eljövetele a XIX. sz. ipari forradalmával összevethető változásokhoz vezet. A digitális forradalom jóvoltából egy-két évtizeden belül létre jövő globális interaktív információs és kommunikációs rendszer normális esetben először teszi lehetővé, hogy a modern korban ne csak az integrált hatalmi osztályok, hanem elvileg az egész társadalom közvetlenül és korlátlanul információkhoz és tudáshoz jusson. A termékek (áruk és szolgáltatások) értékét a bennük koncentrált tudás és kreativitás minden korábbinál nagyobb mértékben határozza meg. A környezeti tudatosság

erősödése

az

egész

világon

felgyorsította

az

ökoszociális

piacgazdaság követelményének érvényesülését. A környezetvédelem az egyik legfontosabb gazdasági ággá válik. Talán paradox módon a globalizáció magával hozza a lokális gazdaság és a kisvállalkozások felértékelődését. Részint a multinacionális

társaságok

nyomában

járó

kedvezőtlen

hatások

elleni

védekezésként, részint éppen a globalizálódó gazdaságban előnyöket nyújtó egyediség, rugalmasság biztosítékaként. (Varga Cs. -Tibori T., A mai világ és a jövő forgatókönyvei. Nemzeti Stratégia 2020-ig Könyvek 1. HÉA Stratégiakutató Intézet – MTA Szociológiai Intézet – Magyar Kapu Alapítvány, Budapest., 1997) A globális társadalom új ismérvei, az új globalitásban, mint ahogyan a világgazdaság nem „falja fel” a regionális és nemzeti gazdaságokat és a gazdaság három szintje: a transznacionális, a nemzeti és a lokális gazdaság különböztethető meg, úgy a társadalmak három szintje is elkülönül és egymás mellett létezik. Totálisan globális világtársadalom nincs, a helyi társadalmak nincsenek alávetve a globalizációnak.

A

felsőbb

rendszerek

lefelé

irányuló

befolyásolási

és

manipulációs képessége évről évre csökken. Miközben odalent az emberek berendezkedtek az újra, odafenn még javában azt képzelik, hogy még mindig kezükben tartják a dolgok irányítását. Ez a láthatatlan forradalom az első és a második világban kiváltja a civiltársadalmak önállósodási törekvéseit. A társadalmi osztályok más értelmet nyernek, a társadalom továbbra is két részre szakad. Az integrált hatalmi osztály áll szemben a civilosztállyal. Az előző ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

28 egyaránt birtokolja a gazdasági, pénzügyi, politikai, tudás és kommunikációs tőke nagy részét, míg az utóbbi, bár nem a régi módon elesett és kiszolgáltatott, ám az előbb felsorolt tőkéknek csak a kisebb részét szerezheti meg. Míg a korábbi osztályviszály a tőke és munka ellentéte volt, az új típusú társadalomban a hatalmi osztály a tőkét és a munkát együttesen birtokolja. A civilosztály számára egyre kevésbé lesz garantálva a munka, s még kevésbé a munkahely. A társadalmi lejtő egyre meredekebbé válik a fejlett országokban is. 1980-ban Torontóban, az első globális jövőkonferencián adták ki a jelszót: „Gondolkozz globálisan – cselekedj lokálisan!” A jelszó mögött az a felismerés áll, hogy közös gondjaink csak globális gondolkodással orvosolhatók, ám az igazán értelmes és hatékony cselekvés színtere a lokalitás. A helyi társadalmak szerepe felértékelődik, nő a lokális politika, a helyi önkormányzás szerepe. Úgy a gazdaságban, mint a társadalomban alapértékké vált a sokszínűség. A diverzitás, a több lábon állás az alkalmazkodó képesség, a fenntarthatóság alapkövetelménye és biztosítéka. (Varga Cs. - Tibori T. A mai világ és a jövő forgatókönyvei. Nemzeti Stratégia 2020-ig Könyvek 1. HÉA Stratégiakutató Intézet – MTA Szociológiai Intézet – Magyar Kapu Alapítvány, Budapest., 1997)


29

3.1.2. Globális problémák regionális érvényesülése

A globális folyamatok mindig adott „regionális szűrőrendszeren” keresztül hatnak valamely térségre. Esetünkben e szűrőrendszernek öt fokozata és lépcsője van. Az első Európa, mint a világ nagy régiója, a második Közép-Európa, amely a nagytérség egyik szubrégiójaként értelmezhető, a harmadik Magyarország, a negyedik az országon belül sajátos problémákkal küzdő Északkelet-Magyarország, s végül bizonyos értelemben a megye és az annak északi részét – a maga 33 településével - lefedő kazincbarcikai kistérség is szűrőként viselkedik. Európa Közép-Európa Magyarország Északkelet-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kazincbarcika és térsége 4. számú ábra: A regionális szűrőrendszer szintjei

A környezeti problémák sorában kiemelendő, hogy a környező volt szocialista országok, köztük Magyarország is, több tekintetben Európa szemétlerakóivá váltak. A levegőszennyezésben, a felszíni és a felszín alatti vizek és a termőföld szennyezésében az országon belüli különbségek kevésbé markánsak, de az általános

gazdasági

helyzet

és

szemlélet

miatt

a

keleti

országrész

veszélyeztetettsége nagyobb. Ezen a részen könnyebbnek látszik a környezetre veszélyes és/vagy hosszú távon a térség imázsát rontó iparágak, tevékenységek befogadása. Ezen felül a már meglévő üzemek környezetszennyezésével is meg kell küzdeni. A demográfiai viszonyokon belül a fejlett országra jellemző elöregedés, a térségben

a

nagyobb

arányú

roma

népesség

jelenléte

miatt

pedig

népességszám stagnálása jellemző ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

a

30

A multinacionális cégek térhódítása elindult. Megjelenésük a nemzeti piacon keresztül elsősorban a közszükségleti cikkek, élelmiszerek piacán szembetűnő. Befektetőként,

gazdaságszervező

erőként

elsősorban

az

alkalmazott

technológiákon keresztül és kisebb részben tulajdonosi minőségben vannak jelen. Ilyen

értelmű

megjelenésük

a

megyeközpont

gazdasági

szerkezetében

koncentrálódik. (Varga Cs. - Tibori T., A mai világ és a jövő forgatókönyvei. Nemzeti Stratégia 2020-ig Könyvek 1. HÉA Stratégiakutató Intézet – MTA Szociológiai Intézet – Magyar Kapu Alapítvány, Budapest., 1997)


31

3.1.3. Magyarországi változások és a nemzeti regionális politika

Az 1989-ben elindult rendszerváltás folyamatában a teljes átalakulás eléréséhez az alábbi, időben 30-40 évig elhúzódó folyamatsoron keresztül vezet az út: Alkotmányos reform Privatizációs folyamat Az új gazdasági rendszer konszolidációja Az új stílusú államapparátus konszolidációja A politikai rendszer konszolidációja A törvény által korlátozott gazdaság / társadalom konszolidációja Az egyéni mentalitás (magatartás) átalakítása Politikai stabilitás 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 2035 5. számú ábra: A politikai rendszer átalakulásának folyamata

Már eddig is tapasztaltuk, hogy a tulajdonviszonyok változása, a gazdasági szerkezetátalakulás,

az

információs

társadalom

számára

megfelelő

alapinfrastruktúra kiépítése, a közigazgatás átalakítása és intézményrendszerének kiépítése milyen helyi konfliktusokkal járt és bár a privatizáció a térségben már szinte teljes egészében végbement, ilyen típusú konfliktusokra, átmeneti működési zavarokra még a jövőben is fel kell készülni. A

közép-európai

átmenet,

a

világgazdaságba

történő

reintegrálódás

legszorosabban a Nyugat-Európához, egészen pontosan az Európai Unióhoz fűződő viszonyhoz, annak alakulásához kapcsolódik. A csatlakozás azonban nem fájdalommentes, ám áthatja az egész társadalmat. Így az ezzel járó feladatok és hatások helyi szinten is markáns változásokat hoznak. Az áruk, a munkaerő, az információ és tőke szabad áramlása növeli a lehetőségeket, de a térségek


32 kiszolgáltatottságát is erősíti. Az erőforrások helyi ellenőrzése, megtartása és a velük való ésszerű gazdálkodás minden korábbinál nagyobb jelentőséget kap. Magyarország számára a külső és a belső folyamatok alakulása függvényében több forgatókönyv is megrajzolható. Ezek egy kombinációjának elfogadására alapulnak a magyar regionális politika alapelveit leszögező dokumentumban, a Magyar

Területfejlesztési

Koncepcióban

megrajzolt

jövőkép

elemei.

A

területfejlesztési koncepció a lehetséges területi fejlődési változatok közül a kiegyensúlyozott fejlődési modell érvényesülését tartja kívánatosnak, melyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon intenzív munkamegosztásban, egymással összhangban és nem alárendelten fejlődnek. Mérséklődnek a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű, társadalmigazdasági szempontból elmaradott, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek köre csökken. Budapest Közép-Európa egyik meghatározó, dinamikusan fejlődő központja,

intenzív

együttműködésben

régiójával

és

harmonikus

munkamegosztásban az országgal. Az ország régiói, megyéi, a szomszéd országok határmenti térségeivel közösen, az európai és határmenti együttműködés fő szervezői, a régiók egyúttal a megyék közötti szoros kooperáció színterei a fejlesztéspolitikában. Új fejlesztési súlypontok (innovációs és vállalkozási központok, ipari parkok, vállalkozási

övezetek)

teszik

kiegyensúlyozottá

a

területi

szerkezetet.

A

városhálózat kiegyenlített, valamennyi településből elérhetők a városi intézmények közszolgáltatásai, a szellemi és oktatási központok decentralizált rendszere biztosítja a térségi fejlődés hajtóerőit. A településrendszer meghatározó szintje a kistérségi együttműködés, többirányú a munkamegosztás az egyes települések között. A települések között az alapvető közszolgáltatások

kiépítettségében

és

színvonalában

lévő

különbségek

csökkennek. A kiemelt üdülőkörzetek a nemzetközi minőségi-, exkluzív turizmus elsődleges fogadóterületei, a táj és a környezet fokozott védelmével, a sajátos ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

33 vonzástényezők kiaknázásával, a szükséges infrastruktúra kiépítésével. Az egyéb, kiváló idegenforgalmi adottságokkal, vonzerővel rendelkező, de elmaradott területek bekapcsolódnak a turizmusba a komplex infrastruktúra kiépítésével. Meghatározó a környezet minősége, az adottságok hasznosítása során elsőbbséget élvez a természeti erőforrások védelme és az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. A természetvédelem alatt álló területek a természeti és táji értékek megőrzői, az identitástudat és a generációs felelősség kifejezői. A vázolt jövőkép elérése érdekében a magyar regionális politika a maga intézmény- és eszközrendszerével ösztönözni kívánja: •

A fenntartható fejlődés elveinek érvényesítését,

•

Az innovációk térbeni terjedésének elősegítését,

•

A túlzottan Budapest központú térszerkezetet oldó növekedési központok fejlesztését,

•

Az országos és regionális energiaellátás biztonságát szolgáló országos energiahálózatok kiépítését,

•

Egyes speciális térségekben speciális fejlesztési módszerek alkalmazását,

•

A hátrányos helyzetű térségek fejlesztését,

•

Az

ország

keleti

és

nyugati

része

közötti

területi

különbségek

növekedésének lefékezését, lehetőség szerinti megállítását. Ez utóbbi ponthoz kapcsolódóan a nemzeti regionális politikában hangsúlyozott feladatként jelenik meg: •

Kelet-Magyarország

bekapcsolása

az

országos

és

nemzetközi

kommunikációs (közlekedési, hírközlési) rendszerek hálózatába, •

A legsúlyosabb helyzetben lévő megyék (Borsod- Abaúj- Zemplén, Szabolcs- Szatmár- Bereg, és Nógrád) kiemelt kormányzati programjai kidolgozásának és megvalósításának felgyorsítása.

A


céltámogatáson

belül

a

súlypont

áthelyezése

a

gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre. (Varga Cs. - Tibori T., A mai világ és


34 a jövő forgatókönyvei. Nemzeti Stratégia 2020-ig Könyvek 1. HÉA Stratégiakutató Intézet – MTA Szociológiai Intézet – Magyar Kapu Alapítvány, Budapest., 1997)

3.1.4. A térség számára nyújtott preferenciák

A magyar területpolitika Észak-Kelet Magyarországot, ezen belül Borsod-AbaújZemplén megyét priorizálja. A Kazincbarcikai kistérség települései közül 19 szerepel a 64/2004. (IV.15.) Kormányrendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeiről szóló jegyzékében, ezek: Alsószuha, Alsótelekes, Bánhorváti, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőtelekes, Imola, Kánó, Mályinka, Nagybarca, Ormosbánya, Ragály, Rudabánya, Rudolftelep, Sajókaza, Szuhafő, Trizs, Zádorfalva, Zubogy. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény újból besorolta a településeket. Az 1996-os 219. számú, majd az ezt módosító 1999. évi 180. számú kormányrendelet tartalmazza az újabb besorolásokat. A 2003. január 1-jétől hatályos 7. kormányrendelet, és a 64/2004. (IV.15.) Kormányrendelet besorolása érvényes jelenleg.

4.számú táblázat A kazincbarcikai kistérség településeinek besorolása 7/2003. (I. 14.) Korm. Rendelet 2003. jan.1-től

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település (db) Az országos átlagot 1,75 - szeresen meghaladó munkanélküliségű település (db) Mindkét szempont szerint elmaradott település (db)

19 33 19

Forrás: Magyar Törvénytár, UNIÓ CD

A kormányrendelet szerint a kistérség 33 településéből 19 elmaradottnak minősült, a másik mutató szerint viszont a munkanélküliség az összes településen meghaladta az országos átlag 1, 75-szeresét.


35

3.2. Belső erőforrások

3.2.1. Természeti erőforrások

A kistérség földrajzi változatosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 7 kistájon terül el. Főbb jellemzői: •

Változatos táj, gazdag élővilág, világörökség

•

Korlátozott termőhelyi potenciál

•

Kiterjedt erdőségek, magas erdősültségi arány

•

Megyei jelentőségű vízkészletek, fontos vízbázisok

•

Megkímélt környezet, növekvő környezeti veszélyforrások

Felszíni, tájképi adottságok A. Tardonai - dombság A kistáj Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. Települései közül a következők tartoznak a Kazincbarcikai kistérségbe: Bánhorváti, Nagybarca, Sajóivánka, Tardona. Szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. Keleten barna és csernozjom barna erdőtalajú, a meredekebb lejtőkön az erdőirtás nyomán keletkezett köves kopár foltokkal is tarkított, helyenként szurdokvölgyekkel erősen tagolt dombvidék. Hasznosításában K-en a mezőgazdaságé a túlsúly az erdőgazdasággal szemben. A K-i, DK-i lejtők egykor híres szőlői megritkultak, de összességében még mindig számottevő területűek. A patakvölgyek ártere kb. 5%os kiterjedésű. (Marosi S. - Somogyi S., 1990) A kistáj településeinek többsége közúton jól megközelíthető, kisebb része csak bekötőútról érhető el. A terület természeti adottságai a mezőgazdaság számára mérsékelten kedvező feltételeket nyújtanak. A kistáj üdülési potenciálját elsődle____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

36 gesen a Bükk közelsége és a táj szépsége adja. A helyi üdülési idegenforgalom mérsékelt. A térségben helyi jelentőségű üdülési vonzó tényezőként csak néhány kultúrtörténeti emlék (a középkori eredetű Platthy - kastély, XIV. sz.-beli átépített gótikus templom: Bánhorváti; barokk fa toronyláb: Radostyán) említhető.

B. Upponyi - hegység A kistáj Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területén helyezkedik el. Települései közül csak Dédestapolcsány tartozik a Kazincbarcikai kistérségbe. A kistáj nevezetes létesítménye a Bán-patakon Dédestapolcsány alatt 1968-ban létesítetett Lázbérci-víztározó (78 ha), amely a Borsodi Regionális Vízellátó – rendszer egyik alaplétesítménye. Szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz terület, amely több kis kiterjedésű tájtípusra tagolódik. Magja az Upponyi-hegység cseres tölgyes, agyagnyirok

talajképző

kőzeten

kialakult

agyagbemosódásos

barna

erdőtalajú,

uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony hegység, melynek erdőgazdasági hasznosítása csaknem kizárólagos. Közlekedésileg

félreeső

helyzete

turisztikai

látogatottságát

korlátozza.

A

hegységet két oldalról keretező Csernely- és Bán-patak völgytalpa ártér jellegű, amelyet szántók és rétek-legelők hasznosítanak. Ezek egy részének a helyét foglalja el újabban a Lázbérci-tározó víztükre, melynek környezete szigorúan védett terület. (Marosi S. - Somogyi S., 1990)

C. Aggteleki-hegység A kistáj Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. Települései közül Aggtelek tartozik a Kazincbarcikai kistérségbe. A Jósva- völgytől É-ra cseres-tölgyes és hegyi gyertyános tölgyes, karszt bokorerdős,

túlnyomóan

karbonátos

kőzetű,

alacsony

középhegységi

táj

emelkedik, belsejében határainkon túl is ismert terjedelmes barlangrendszerrel. Ez ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

37 az alapja a nagy turisztikai látogatottságnak. A köves kopár felszínű meredek lejtőkön és a patakvölgyek réti talajú árterén szép réteket, legelőket találunk. A kistájnak ez a része az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik. A terület természeti adottságai mezőgazdasági művelésszámára kedvezőtlenek. A kistáj csaknem teljes egészében az 1978-ban létesített Aggteleki Tájvédelmi Körzetbe tartozik. Üdülési potenciálját a nemzetközi hírű természeti értékek (Baradla-, Béke-, Szabadság-, Kossuth-, Vass Imre- barlang kutatóállomással; karsztjelenségek, ritka szubkárpáti sziklai vegetáció, a jósvafői ötszáz éves hársfa stb.) és a színvonalas fogadókészség határozzák meg. Mindezek mellett a Békebarlang gyógyhatású mikroklímája nemzetközi hírű. (Marosi S. - Somogyi S., 1990)

D. Rudabányai - hegység A kistáj Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el, területén egyetlen településsel, Alsótelekessel, mely a Kazincbarcikai kistérség része. A kistáj 2/3-a hegyi gyertyános tölgyerdős, karbonátos kőzeten keletkezett, helyenként köves kopár felszínű alacsony hegység, melyet túlnyomórészt az erdőgazdaság hasznosított. A közelmúltig arra érdemes vasérckincsét is kitermelték. Jelentős az anhidrit és gipsz készlete. 1/3-ában DK-ről ÉNy-ig terjedően agyagbemosódásos barna erdőtalajú, völgyekkel tagolt dombság terül el, amely nagyobbrészt mezőgazdasági hasznosítású. Sőt, kedvező kitettsége mellett még szőlőt is termelnek. (Marosi S. - Somogyi S., 1990) A változatos felszín és a látványos bányafejtő kiránduló vidékké teszi. A kistáj egyetlen települése elszigetelten helyezkedik el, csak alsórendű bekötőútról közelíthető meg. A kistáj szépsége és az Aggteleki Tájvédelmi Körzet viszonylagos közelsége képvisel némi üdülési potenciált, de aktualizálásának helyi feltételei hiányoznak.


38 E. Északi-bükk A kistáj Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. Települései közül Mályinka tartozik a Kazincbarcikai kistérségbe. Éghajlata 90 %-ban szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, bükkösökkel

borított,

fele

részben

barna

erdőtalajú,

harmadában

agyagbemosódásos erdőtalajú, alárendelten köves kopár talajú, uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony hegység. A köves kopárok jobbára rétek-legelők, míg az agyagbemosódásos barna erdőtalajokon a települések környékén fele részben mezőgazdasági

hasznosítás

is

folyik.

A

többi

területet

túlnyomóan

az

erdőgazdaság hasznosítja, a települések közelében kerteket is találunk. Természeti szépségei kedvelt turisztikai területté avatják. (Marosi S. - Somogyi S., 1990) Mályinka nem túl jól közelíthető meg, igaz a Szilvásváradot Lillafüreddel összekötő út keresztezi. A terület jelentős részben az 1976-ban létesített Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, ahol az ősbükkös, a Szalajka – völgy vízeséseivel és az ősember lakta Istállóskői - barlang a legjelentősebb természeti érték.

F. Sajó-völgy A kistáj Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. Települései közül a következők tartoznak a Kazincbarcikai kistérségbe: Kazincbarcika, Berente, Mucsony, Sajókaza, Vadna, Szuhakálló. A kistáj ¾-ében szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, a Sajó völgytalpán ártéri ligeterdő, a peremeken cseres tölgyes erdőmaradványos, lejtőlöszös üledékeken köves kopár és agyagbemosódásos barna erdőtalajú, a magas ártéren réti és réti öntéstalajú, az alacsony ártéren fiatal nyers öntéstalajú teraszos folyóvölgy. Hasznosításában a szántóföld kb. 2/3-os részaránnyal uralkodik. (Marosi S. - Somogyi S., 1990) Mellette az árterek kb. 10 %-os rét-legelő területe a számottevő. Sok a felhagyott egykori bánya, amelynek rekultivációja lassan halad. A tavalyi év során Vadna ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

39 külterületén egy külföldi befektető több éves, több millió eurós beruházással kavicsbányát hozott létre és növekvő volumenű kitermelést folytat. A kistáj települései az országos közúthálózatról jól megközelíthetőek. A terület legnagyobb

települése

tevékenységéből

Kazincbarcika,

származó

fontos

környezetszennyezés

ipari

központ.

esetenként

Az

ipari

jelentős.

A

természeti adottságok a mezőgazdasági területhasznosítás számára általában kedvezőtlenek, vagy csak mérsékelten kedvezőek. A kistáj üdülési potenciálja nem elégséges ahhoz, hogy az itt jelentkező üdülési, kiránduló turista igények helyben kielégíthetők legyenek.

G. Putnok - dombság A kistáj Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. Területén a kistérség legtöbb települése fekszik, ezek: Alsószuha, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőtelekes, Felsőnyárád, Imola, Jákfalva, Kánó, Kurityán, Ormosbánya, Ragály, Rudabánya, Rudolftelep, Sajógalgóc, Szuhafő, Trizs, Zádorfalva, Zubogy, Izsófalva. Szubkontinentális, mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, cseres tölgyes erdős, agyagos-

homokos

üledéken

képződött

agyagbemosódásos

erdőtalajú,

szigetszerűen rendzinás, eróziós- deráziós völgyekkel erősen tagolt dombság, amelynek kb. 40 %-át a mezőgazdaság, kb. 50%-át az erdőgazdaság hasznosítja. Emellett régóta folyik barnakőszén vagyonának a kitermelése is. Csendes, szép környezetű falvai jobb ellátás mellett ideális üdülőhelyek lehetnének. Megközelítik a 10%-os részarányt a patakvölgyek réti öntéstalajjal borított sávjai, amelyeket a települések belterületein kívül szántók és rétek-legelők foglalnak el. (Marosi S. Somogyi S., Magyarország kistájainak katasztere, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1990)


40 A kistáj települései az országos és a nemzetközi főútvonal hálózattól jórészt elzártan helyezkednek el, csak alacsonyabb rendű útvonalakról közelíthetőek meg. A természeti adottságok az intenzív nagyüzemi mezőgazdaság alapjainak megteremtéséhez mérsékelten kedvezőek. A kistáj üdülési potenciálja nem jelentős. A regionális kiránduló turizmus kielégítésére csak az országos jelentőségű és védett keleméri ősbükkös és Mohos- tavak vidéke, valamint a jákfalvai és szuhafői népi lakóházak, a rudabányai középkori építészeti emlékek, továbbá az Érc- és Ásványbányászati Múzeum jelenthet célterületet. Az emberi tevékenység környezetkárosító nyomai sajnos sok helyen szembetűnő (meddőhányók, talajerózió, tarvágások stb.), de ezen a téren a bányák bezárása, a

termelőszövetkezetek

megszűnése

óta

némi

javulás

mutatkozik

(pl.

megkezdődött a meddőhányók erdősítéssel történő rekultiválása, bár elterjedtebb a halastavak, pihenő parkok kialakítása). A terület felszíni vizekben viszonylag szegény, legnagyobb vízfolyása a Sajó folyó és a Szuhafő közelében eredő és Mucsony alatt a Sajóba torkolló Szuha - patak, amelynek vízjárása nagyon ingadozó. Többnyire kevés víz folyik benne, s régebben egyes szakasza talán teljesen elapadtak (szláv eredetű nevének jelentése ugyanis „száraz”), árvizek esetén azonban hatalmas mennyiségű vizet képes levezetni. A terület többi vízfolyása jelentéktelen (Ormos-patak, Csörgős-patak stb.) Természetes eredetű tavak nem találhatók itt, néhány volt külszíni bánya gödre azonban tóvá alakult (Rudabánya, Izsófalva, Kurityán, Ormosbánya), melyek ma jó és kedvelt horgászó vizek. Az erdők vadban gazdagnak mondhatók, ezért jó hírű vadászterületnek mondható. A lakosság helyben kevés munkalehetőséget talál, amióta a bányák megszűntek. Emiatt nagy a munkanélküliség aránya, akik pedig dolgoznak, tartósan távol vannak lakóhelyüktől, vagy naponta ingáznak. A legtöbb család háztáji gazdálkodással (kert, gyümölcsös, szőlő, szántó, állattartás, méhészkedés) egészíti ki jövedelmét. A vidék még ma is viszonylag zárt, a külső hatások megkésve és többnyire áttételesen

érvényesülnek.

Ezért

a

falvak

mind

tárgyi,

mind

szellemi

vonatkozásban még ma is sok archaikus vonást őriznek. Különösen a volt gömöri ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

41 települések számítanak aranybányának a néprajzkutató számára. Az elmúlt másfél évtizedben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi tanszékének tanárai és diákjai Dr. Újváry Zoltán professzor irányításával sokrétű és alapos gyűjtőmunkát végeztek az egykori Gömör megye falvaiban, melynek eredményeit a Gömör néprajza című kiadványsorozatban publikálták. Ennek köszönhetően Szuhafő, Zádorfalva, Alsószuha, Zubogy, Ragály, Trizs, Aggtelek és Kánó még élő népi hagyományaiból sikerült sokat megmenteni az utókor számára. (Nagy T. és társai, 1999)

Természetvédelem Az Aggteleki Nemzeti Park és az Aggteleki Tájvédelmi körzet területe a Szlovák Karszt szerves folytatásaként a Gömöri - Tornai karszt déli nyúlványa. E terület földtani adottságait, természeti élővilágát tekintve egységes egészet alkot. A Szlovák Karsztot 1973-ban nyilvánították védett területté, míg az Aggteleki Nemzeti Park 1985-ben létesült. Mindkét rész nemzetközi védettséget is élvez, mivel teljes területe 1975-től az UNESCO Ember és Bioszféra programja kapcsán bioszféra rezervátum. 1995-ben a közösen beterjesztett pályázat alapján az Aggteleki és a Szlovák Karszt barlangvilágát a világörökség részévé nyilvánították. A kiemelt védelmet indokolja, hogy ez a legjellegzetesebb karsztos terület Magyarországon. E kis területen a mérsékelt övi karsztfejlődés szinte minden jellemző formája megtalálható. A területen több mint 240 barlangot tartanak nyílván. A mérsékelt öv legnagyobb és legdíszesebb cseppkőbarlangja a Baradla barlang. A földrajzi, klimatikus és geológiai adottságai miatt a terület különálló flórajárást képvisel. A világon kizárólag itt fordul elő a bennszülött tornai vértő és a poffókának, a déli sárkányfűnek is itt van az egyetlen hazai termőhelye. A viszonylag kis terület számos - sok esetben jelentősen eltérő ökológiai igényekkel rendelkező - növény- és állatfaj élőhelye. A rovarvilág, mind a fajszámot, mind az egyedszámot tekintve rendkívül gazdag. Megtalálható itt a legnagyobb termetű rovarfajunk, a fűrészlábú szöcske, valamint a lepkefaunának több látványos és ritka képviselője.


42 Sajátos élőhelyet képviselnek a tiszta, bővizű források, patakok is. Számos védett hal- és kétéltű- és hüllőfaj fordul elő a vizekben ill. azok környezetében, pl.: német bucó, fürge csele, Petényi márna, foltos szalamandra és a pannon gyík. A terület madárvilága

is

nagy

változatosságot

mutat.

Egyetlen

fajdfélénknek

-a

császármadárnak- itt található a legerősebb állománya. Költ itt a parlagi sas és a békászó sas is, de a leggyakoribb ragadozó madár az egerészölyv. A térség gazdag nagyvad fajokban. Az elmúlt évtizedben megjelentek az ország területéről a múlt században kipusztult nagyragadozók, a farkas és a hiúz is. A nemzeti parkban található az ország egyetlen, génmegőrzés céljából tenyésztett hucul ménese. Az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik az Aggteleki Tájvédelmi körzet, amely a Szalonnai-hegységet és a Rudabányai - hegység északi részét foglalja magába. A Nemzeti Park és a Tájvédelmi Körzet mellett helyi jelentőségű védett természeti értéknek nyilvánították a Ragályi öreg tölgyfákat. (Dr. G. Fekete Éva Éva - Dr. Mezei István – Magyar Tünde – Németh Szabolcs: A Bódva - vidék kistérség komplex fejlesztési stratégiája, MTA Regionális Kutatások központja, Észak – magyarországi Osztály 2001)

Vízkészletek a. Felszíni vízfolyások Sajó - folyó, Szuha-, Bán-, Tardona- patak. A Sajó völgy kelet-nyugati iránya a Sajó folyónak a Bódva torkolatáig tartó mintegy 58 km hosszú része. Felszínének felét

időszakonként

rövidebb

időtartamú

árvizek

veszélyeztetik,

szennyezettségével okozva fejtörést az itt élőknek. Az előzőeken túl csak a lehulló csapadékmennyiséggel gazdálkodhat a terület. Egy-egy csapadékos időszakban a lehulló vízmennyiség nagyon rövid idő alatt távozik, ilyenkor sem számolunk árvízveszéllyel.


43 A kistérség meghatározó vízfolyása a Sajó folyó: Állapotát nagymértékben befolyásolja elhelyezkedése. A szennyeződések nagy része a folyó vízgyűjtő területén települt különféle ipari üzemek tevékenységének tudható be. A jelentős mértékű szennyezés hatására a 70-es években a Sajó Európa legszennyezettebb folyója volt. (Egy 1974-es vízvizsgálat eredményei alapján az oldott oxigéntartalom 0,00 mg/l (!) volt, a szerves szennyezettség értéke pedig a közepes szennyezettségű kommunális szennyvizek paramétereivel egyezett meg!) Az elmúlt

időszak

hazai

és

külföldi

vízminőség-

védelmi

beavatkozásainak

köszönhetően mára azonban a folyó vízminősége oly mértékben javult, hogy az a főbb vizsgált paraméterek vonatkozásában

b. Tavak Korábban már említettem a Lázbérci – víztározót, így arra most ismételten nem térek ki. A térségben több kis felületű (0,5-1,75 ha) tó található. Az Aggteleki hegység két kis tava, az Aggteleki-tó (1,75 ha) és a jósvafői Vörös-tó (0,5 ha), természetes eredetű karsztos töbörben keletkezett. Említésre méltó a Rudabányai ércbánya

meddője,

mely

gyönyörű

holdbéli

tájat

idéz.

Vállalkozói

kezdeményezésre állóvizeink hasznosítására horgász - tó (Tardona) és pihenőpark (Vadna) került kialakításra.

c. Felszín alatti vizek A felszín alatti vízkészletre jellemző, hogy a térséget felépítő üledékek nagyobb része rossz, esetleg közepes vízadó képességű. Ennek főként a túlnyomóan finom, agyagos szemcseösszetétel az oka. Vízraktározás szempontjából ezeken a területeken elsősorban a változó mélységben és vastagságban, változatos szemcsemérettel rendelkező homokrétegek jönnek számításba. Lényegesen jelentősebb az aggteleki karszt vízadó képessége. Bővizű karsztforrások jellemzik ezt a területet (Jósva, Komlós, Tohonya, Kopolya), de az Aggteleki Nemzeti Park területén a forráskitermelés nem, csak a karsztkútfúrás megengedett.


44 Hulladékgazdálkodás A szilárd hulladék gyűjtése ma már minden településen megoldott, a lerakása, tárolása már nem mindenhol, megsemmisítésről vagy újrahasznosításról, pedig egyáltalán nem beszélhetünk. A tartós környezeti károk mellett a szél által fújt, vagy éppen a településeket határoló erdők szélén éktelenkedő szemét a táj esztétikai értékét is rontja, csökkentve ezzel a térség turisztikai potenciálját. Fontos beszámolni arról a kezdeményezésről, mely a sajókazai hulladéklerakó építésével kapcsolatosan indult el. Lényegét tekintve 105 település létrehozott egy önkormányzati társulást, mely a településeken keletkező szilárd hulladék elhelyezését hivatott szolgálni. A társulás elnöke Kazincbarcika polgármestere, a társulásnak tagja több kistérségi település is.

3.2.2. Humánerőforrások

•

lassú elöregedés

•

tucatnyi elnéptelenedő falu

•

növekvő számú és arányú roma népesség

•

„menekülő” képzett fiatalok

•

alacsony képzettségű munkaerőbázis

•

alacsony foglalkoztatási arány

•

magas ingázási arány

•

változásokkal szembeni tartózkodás

•

külső beavatkozás várása

A kistérség lélekszáma meghaladja a 66 ezer főt. A népesség megközelítően fele a kistérségi központban, Kazincbarcikán él. A kistelepülések lélekszáma 100 és 3000 fő között változik.


45

6. ábra: A vándorlási különbözet ezer lakosra jutó számának évi átlaga kistérségenként 1990-2002 Forrás: A területfejlesztési-statisztikai kistérségek fontosabb adatai, KSH 2004

A kistérség lakosságát, a demográfiai tendenciákat az 1980-as évek gazdasági nehézségei alapvetően megváltoztatták. Az adatok szerint a kistérség lakóinak száma 2001-ben 66 686 fő volt. A népmozgalmi adatok alapján (KSH TSTAR adatbázis 2000-2002) elmondható, hogy évről évre kevesebb a kistérség lakossága. A népesség fogyásának oka egyrészt a természetes szaporulat csökkenése, másrészt a kistérségből való elvándorlás. A magas elvándorlás tényén túlmenően elsősorban az áttelepülők összetétele figyelemreméltó, mivel egyre inkább a fiatal, iskolázott réteg hagyja el a vidéket. Azok, akik leginkább képesek lennének hozzájárulni a térség regenerációjához. A települések nagyságrend és népsűrűség szerint igen különbözőek. 9 település lakossága kevesebb 500 főnél, 11 település lélekszáma 500 és 1000 közötti, 9 település 1000 és 2000, és csupán 3 település van 2000 és 4000 fő között. A kistérségi központ, Kazincbarcika az egyetlen város 32962 lakossal (2001 népszámlálási adatok). A kistérség az Európai Uniós térségi besorolási kategóriák szerint a NUTS 4-esbe tartozik. (Fazekas J. és társai, Térségfejlesztési Kezdeményezések

Tankönyve,

I.

Önsegítő

kézikönyv

a

térségfejlesztési

ismeretek elsajátításához, az USAID önkormányzatok és civil kezdeményezéseik innovációs központja, 1996)


46

7. ábra: A kistérségek népességnagyság szerint Forrás: A területfejlesztési-statisztikai kistérségek fontosabb adatai, KSH 2004

Nem kikerülhető kérdés a cigányság helyzete. A cigány lakosság lélekszámáról nincsenek pontos statisztikai adatok, de becsült számuk az Észak-Magyarországi Régióban a legnagyobb, 120 ezer. Súlyos problémát jelent a cigányok által sűrűn lakott területek elöregedő, aprófalvas településein a népesség gyorsuló ütemű kicserélődése: a nem cigány népesség elöregedése, elvándorlása és a cigányok fokozatos beköltözése az értéküket vesztett, üresen álló ingatlanokba. Gondot a kistérségben sem származásuk, cigány mivoltuk jelenti, hanem iskolázottságuk hiánya, munkamoráljuk alacsony szintje, s olykor deviáns magatartásuk. A kistérségben visszafejlesztett bányászat, a BORSODCHEM Rt. reorganizációja, valamint az ingázókat érintő számos vállalat megszűnése, átszervezése miatt a foglalkoztatottak aránya 1990-1997 között jelentősen visszaesett. Eközben nőtt a munkaképes korkedvezményes nyugdíjasok száma. A kedvezőtlen helyzetet az agrár foglalkoztatás nehézségei csak rontják. (Nagy T., – Nagy Lajos – Dr. Csontos Jánosné – Lukács László – Hadobás Sándor: Gazdaságfejlesztési kezdeményezés a Ruda és Szuha völgye térségben, Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Önkormányzati Szövetsége, Ormosbánya, 1999)


47

8. ábra: A regisztrált munkanélküliek aránya kistérségenként 2002. december 20. Forrás: A területfejlesztési-statisztikai kistérségek fontosabb adatai, KSH 2004

A regisztrált munkanélküliek száma messze meghaladja az országos átlagot és addig, amíg országos szinten javulás következett be, addig a térségben további romlás következett be. Számokban ez annyit jelent, hogy a 2000 évi 5944 fő 2001 évben viszonylagos javulás mutatkozott - 5007 fő volt, míg 2002 évben ez a szám visszaemelkedett 5420 főre (KSH TSTAR). Munkaügyi Központ Kazincbarcikai Kirendeltségének (továbbiakban: MÜK KBK) nyilvántartása szerint a 2000, 2001 és 2002-es évet vizsgálva az állapítható meg, hogy általánosságban a három évet tekintve 2000-ben volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta majd, 2001-re csökkent, amely az értékteremtéssel párosuló közhasznú munkavégzés bővülése, valamint a korábbi éveknél lényegesen nagyobb képzési hajlandóság miatt következett be. Ezt a csökkenő tendenciát azonban a 2002-es évben már nem tudta a térség megőrizni, mert számos település tekintetében elmondható, hogy a ráta

ugyan

a

2000.

évinél

alacsonyabb,

de

a

2001-ről

2002-re

megnövekedett.


újra

48 5. táblázat A kistérség munkanélküliségi rátájának alakulása (2000-2002)

NEV

Munkanélküliségi ráta (%) 2002



AGGTELEK

6,87%

5,20%

6,62%

ALSOSZUHA

8,46%

8,02%

11,86%

ALSOTELEKES

10,69%

10,24%

9,30%

BÁNHORVÁTI

7,19%

7,72%

9,15%

BERENTE

9,59%

8,49%

8,90%

DÉDESTAPOLCSÁNY

8,34%

6,24%

7,89%

DÖVÉNY

13,23%

11,31%

13,39%

FELSÖKELECSÉNY

5,49%

5,62%

8,85%

FELSÖNYÁRÁD

9,47%

7,76%

10,00%

FELSÖTELEKES

11,91%

12,14%

13,82%

IMOLA

9,60%

11,63%

10,16%

IZSOFALVA

8,53%

9,12%

8,68%

JÁKFALVA

11,62%

11,11%

11,67%

KÁNO

9,66%

7,87%

11,71%

KAZINCBARCIKA

7,64%

6,92%

8,40%

KURITYÁN

6,08%

5,52%

8,41%

MÁLYINKA

4,80%

5,71%

6,94%

MUCSONY

6,90%

6,24%

7,06%

NAGYBARCA

8,81%

7,47%

9,26%

ORMOSBÁNYA

6,71%

6,88%

7,90%

RAGÁLY

10,85%

8,72%

12,92%

RUDABÁNYA

9,39%

9,42%

9,69%

RUDOLFTELEP

8,91%

8,70%

8,00%

SAJOGALGOC

8,91%

9,29%

7,54%

SAJOIVÁNKA

6,81%

5,53%

7,71%

SAJOKAZA

11,22%

9,75%

10,47%

SZUHAFÖ

9,66%

7,08%

9,05%

SZUHAKÁLLO

8,42%

8,59%

11,56%

TARDONA

6,75%

7,13%

6,25%

TRIZS

9,49%

7,05%

8,67%

VADNA

9,60%

8,28%

10,74%

ZÁDORFALVA

15,38%

13,19%

14,47%

ZUBOGY

6,08%

4,01%

6,07%

Forrás: KSH TSTAR, 2003, saját számítás

A kistérség népességének iskolai végzettsége a megyei átlagtól - az érettségizettek és a diplomások számának magasabb aránya miatt - kedvezőbb. A kistérségen belül azonban Kazincbarcika és a községek között nagyok az eltérések. A községeket tekintve kedvezőek az arányok Rudabányán és ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

49 Mucsonyban. Idegennyelv ismeret tekintetében a megyei átlagtól némileg kedvezőtlenebb a helyzet, az országos átlagtól pedig messze elmarad. Az országos átlag 11,5 %, a megyei 5,2 %.

9 ábra: A hétéves és idősebb népesség által elvégzett átlagos osztályszám kistérségenként 2003 január 1. Forrás: A területfejlesztési-statisztikai kistérségek fontosabb adatai, KSH 2004

A népesség gazdasági aktivitása 1999-től tovább romlott. Az aktív keresők aránya 1990-ben a megyében 41,6 %, 1995-ben 30,9 %, miközben a 100 aktív keresőre jutó munkanélküliek, inaktív keresők és eltartottak száma 140-ről 224-re emelkedett. A kistérség adatai a megyei átlagon belül nagyobb mértékben romlottak, noha Kazincbarcika némileg kompenzálja a kistérség többi részének adatait. Gazdasági ágak szerinti megoszlás alapján az iparban foglalkoztatottak aránya a kazincbarcikai kistérségben a megye átlagánál magasabb (55 %). A műszaki szellemi foglalkozásúak aránya Kazincbarcikán magas, több mint 10 %.


50

10. ábra A gazdasági aktivitás változása 1992-2000 Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye a harmadik évezred küszöbén (KSH B-A-Z Megyei Igazgatóság, Miskolc, 2001.)

A kistérségben Ormosbányán, Alsótelekesen, Sajóivánkán és Kánó községekben működtetnek szociális földprogramot, közös gépi műveléssel, vetőmagjuttatással. (Fábián Z., A Kazincbarcikai kistérség és a HEFOP kapcsolata, Miskolci Egyetem, 2004)


51

3.2.3. Gazdasági erőforrások

a) A gazdasági térszerkezet alakulása A társadalmi-gazdasági fejlettség térszerkezetének kilencvenes évek közepére kialakult képe az ezredfordulóra alig módosult. Egyes, a területi különbségeket mérséklő folyamatok megindultak 2000 után. E kiegyenlítődést azonban nem a fejletlen területek dinamikus fejlődése eredményezte, hanem egyrészt egyes korábban fejlett területek piaci folyamatokból adódó visszaesése, másrészt az állami beavatkozások, melyek az egyenlőtlenségeket fokozó folyamatokat csak mérsékelni tudták, megállítani nem. A gazdaság területi szerkezetében Magyarországon a 1998-2002 közötti időszakban kiegyenlítő és a különbségeket növelő folyamatok egyaránt zajlottak, melyek azonban a kilencvenes évek közepére kialakult fő térszerkezeti sajátosságokat csak részben módosították, az ország központi térségének súlya tovább nőtt. E mögött Budapest gazdasági súlyának a - legfontosabb gazdasági mutatókban mérhető - mérsékelt erősödése és a főváros tágabb környezetének dinamikus fejlődése áll. Az ország gazdasági térszerkezetét leginkább az óramutató járásával ellentétes fejlettségi spirál jellemzi. A legfejlettebb közép magyarországi régiót a fejlett északnyugati régiók (Nyugat-, Közép-Dunántúl), majd a meglehetősen egységes két déli régió (Dél-Dunántúl, Dél-Alföld) követi, és a sort a legfejletlenebb északkelet Magyarország (Észak-Alföld, Észak-Magyarország) zárja. Az időszak során átlag felett fejlődő de már korábban is fejlett kistérségek Budapest tágabb környezetében találhatóak. A Nyugat-Dunántúlon és KözépDunántúlon a fejlett kistérségek többségét stagnálás, míg a közepesen fejletteket (Csornai, Téti, Pannonhalmai, Oroszlányi, Zirci, Zalaszentgróti, Vasvári, Sümegi, Őriszentpéteri, Lenti, Abai kistérség) gyors növekedés jellemzi, amely az északnyugati országrész homogenizálódását eredményezi. A középmezőnyből történő ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

52 felzárkózási dinamika jellemzi a főváros dinamizáló pólusához keletről kapcsolódó térségcsoportot (Nagykátai, Hatvani, Jászberényi, Pásztói kistérségek) is. A legfejletlenebb kistérségek kevesebb, mint fele kezdett el felzárkózni, miközben a legfejletlenebb térségek többségének fejlődési üteme messze átlag alatti, esetenként abszolút értelemben is visszaeső, s ez további leszakadásukhoz vezet. A leszakadó térségek az északkeleti országrészben és különösen a DélDunántúlon koncentrálódnak.

A gazdasági térszerkezet alakulása 1998-2002

Jelmagyarázat gazdasági t érségt ípusok: leszakadó fejlet len, felzárkózó közepesen fejlett, st agnáló közepesen fejlett, felzárkózó fejlet t, stagnáló dinamikusan fejl ődő

11. ábra A gazdasági térszerkezet alakulása 1998-2002 Forrás: VÁTI Kht.

b) Kistérségi jellemzők •

kényszervállalkozások

•

alacsony foglalkoztatási és jövedelemtermelő képesség

•

kevés hozzáadott érték

•

ki nem használt extenzív állattartási lehetőségek

•

fejlődő turisztikai fogadókészség

•

jelentős foglalkoztatási hatású szociális ágazat

•

gyenge fejlesztési forrásabszorpciós képesség

•

erősen korlátozott belső fejlesztési források


53

A legutóbbi népszámlálás szerint az aktív keresők közel hattizedét az iparban és az építőiparban foglalkoztatták. Azonban az iparban végbement létszámleépítés miatt jelentősen megemelkedett a munkanélküliek aránya. A térség gazdasági profiljának másik ágát a szénbányászat jelentette. A válság azonban hamarosan itt is jelentkezet. A szénbányászokat tömegesen elbocsátották. A termelőszövetkezeteknél sem volt különb a helyzet. Az 1994. évi adatok szerint az ezer lakosra jutó mezőgazdasági egyéni gazdálkodók száma a kistérségek között a miskolci után itt a legalacsonyabb. A mostoha természeti adottságok ellenére is viszonylag magas az őstermelők aránya, ez azonban nem jelent oly mértékű gazdálkodást, amely a térségből jelentős termékkiáramlást eredményezne. Elsősorban a helyi piacokon értékesítik a felesleget, jövedelem-kiegészítést jelent a családi gazdaságok számára. Az utóbbi években jelentős azoknak a vállalkozásoknak és őstermelői igazolvánnyal rendelkezőknek a száma, akik erdei növények és gyógynövények gyűjtését ill. feldolgozását végzik. A legfontosabb termékek a Sajó völgyében termesztett hagyma, burgonya, káposzta, valamint kismértékben gabona és takarmánynövények. A kistérségben nem erősödött meg a termelést, felvásárlást és értékesítést egyaránt végző és a kistérség piacát élénkítő, integráló kereskedőház jellegű szerveződés, amely komoly hiányosság. A kistérségben igen nagy számban jöttek létre korlátolt felelősségű és betéti társaságok, valamint egyéni vállalkozások – melynek többsége kényszervállalkozás. (A vállalkozások nagy többsége vállalkozási ismeretek, tapasztalat hiányában jött létre, érdemi piackutatás nélkül, igen szerény tőkebefektetéssel. Az alacsony keresletek miatt közöttük gyakran erőteljes a verseny. Működésüket nehezítik a magas közterhek, kamatterhek. A jogi szabályozás gyakori változása megnehezíti a vezetést. Emiatt a gazdálkodó szervezetek fejlesztésekre, foglalkoztatás bővítésre nem, vagy alig képesek).


54

12. számú ábra: A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma kistérségenként, 2002. december 31. Forrás: A területfejlesztési-statisztikai kistérségek fontosabb adatai, KSH 2004

Az EU csatlakozás várható hatásainak értékelése alapján elmondható, hogy a kistérségben élő gazdálkodókra a pesszimizmus és a bizonytalanság jellemző. A megkérdezett gazdálkodók arra a kérdésre, hogy „hogyan ítéli meg a csatlakozás hatását az ön gazdaságára, azonos arányban, 44-44%-ban a következő két választási lehetőséget jelölték meg: ”Nem tudom, nehéz előre látni, illetve a fokozódó verseny, a minőségi és mennyiségi követelmények miatt a gazdaságunk létét veszélyezteti a csatlakozás.” A megkérdezett gazdálkodók 9%-a számára közömbös a csatlakozás és úgy véli, hogy ”az általa végzett mezőgazdasági tevékenységre nem lesz jelentős hatással”. A gazdálkodók csupán 3%-a optimista és gondolja úgy, hogy „a védővámok megszűnése csak pozitív hatással lehet gazdálkodására”. Az élelmiszeripari feldolgozó kapacitások kiépülése kedvező hátteret jelenthettek volna a jó minőségű alapanyag termelés és a területen előállítható exportképes termékek skálájának kiszélesedéséhez. A kiépült üzemek többnyire Miskolcra települtek, ezzel elszakadtak az alapanyag-termeléstől, ill. növelték a térség gazdasági függőségét, a centrumoknak való kiszolgáltatottságát. Ilyen cégek: a Megyei Húsipari Vállalat az állattenyésztés területén, a Miskolci Hűtőház a zöldség-gyümölcs termesztés területén, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az ipari növények termesztése területén. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

55

A szociális segélyezés a népesség megélhetési forrásainak biztosítása és az önkormányzati költségvetés leterheltsége, áttételesen a fejlesztési források megítélése szempontjából is lényeges. A segélyből élők számának és arányának megítéléséhez pontosabb közelítést ad a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában és a rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma. Ez alapján állítható, hogy a térségben közel 2000 fő, családtagjaikkal együtt mintegy 7-8 ezer lakos (20-25%) fő jövedelmi forrása a segély. A segélyezés térségi szinten közel 500 millió Ft-os kiadást jelent az önkormányzatok számára. Az önkormányzati költségvetés 30-50%-át ez a kiadási tétel alkotja. Az önkormányzatok hiányos adatszolgáltatása következtében az önkormányzati gazdálkodást, ezen belül a fejlesztésre fordítható források alakulását nem áll módunkban elemezni. Az azonban tény, hogy a térség 33 önkormányzatának

többsége

forráshiányosan

gazdálkodik,

azaz

az

önkormányzatok fejlesztési forrásokkal nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben rendelkeznek. (MÜK KBK, 2002) A már áttekintett foglalkoztatási és jövedelmi viszonyokból következően, jelentős lakossági forrásokról nem beszélhetünk. A kistérségi pénzintézetek jelzései szerint az elmúlt években a lakossági betétállomány szolid mértékű növekedése volt a jellemző. Az évenkénti állománynövekedés mértéke azonban általában alatta marad az éves nominál betét kamatainak. A lakossági betétállomány döntő többsége rövid lejáratú, a magas infláció és folyamatosan érzékelhető befektetési bizonytalanság miatt mind a mai napig a közép illetve hosszú távú befektetői hajlandóság minimális. A betéti kamatok alakulását az infláció mérséklődésével összhangban a folyamatos csökkenés jellemzi. Az utóbbi években a különben nem magas értékpapír állomány érzékelhetően csökkent. Az állami értékpapírok aránya mérséklődik a hozamok ütemes csökkenésével hasonló arányban, a lakossági – egyébként sem jelentős - részvényállománya különösen az elmúlt két évben zsugorodott tovább a tőzsdei kedvezőtlen tendenciák miatt.(Saját kérdőív, 2005)


56 Számszerű adatok a vállalkozások fejlesztésre fordítható forrásainak nagyságára vonatkozóan sem állnak rendelkezésre. A vállalkozások általános gyengesége, az időről időre felvillanó likviditási gondok, a gyakori felszámolások azonban a befektetésre fordítható pénzügyi források hiányára hívják fel a figyelmet. A belső vállalkozások

erőtlensége

mellett

is

előfordul

külső

vállalkozói

források

megjelenése a térség fejlesztésében, elsősorban a gyümölcstelepítésekben, kisebb ipari üzemek létrehozásában és a turisztikai adottságok hasznosításában. Ezek nagyságrendje azonban egyelőre elenyésző. A térség még nem tudta felkelteni a külső befektetők érdeklődését. A térség többszörösen a területfejlesztés célterületei közé tartozik. A gazdaság, a területfejlesztés, a vidékfejlesztés, a határmenti térségek, a szociális ágazat fejlesztési forrásai számára elérhetők. A külső – nem segély jellegű – források alakulásában azonban számítani kell a koncentráció, az addicionalitás és a programozás elvének még fokozottabb érvényesítésére. Ezeknek az elveknek pedig a saját fejlesztési forrásokkal szűken rendelkező térség csak akkor tud megfelelni, ha képes a belső törekvéseket integrálni, a helyi kezdeményezéseket szakmailag magas szintű programok formájában megfogalmazni és – érdekeinek megfelelően – külső szövetségeket, partnerségi együttműködéseket kötni a szomszédos, hasonló adottságokkal és fejlesztési célokkal rendelkező területek fejlesztési szereplőivel.


57

3.2.4. Életkörülmények

•

részben

elavult,

részben

alulértékelt,

szociális

lakásokkal

frissített

lakásállomány •

még hiányosan kiépült, részben kihasználatlan alapinfrastruktúra

•

megoldatlan hulladékgazdálkodással veszélyeztetett környezet

•

a szükségletektől elmaradó idősgondozás

•

változó közbiztonság

•

fejletlen, nehezen elérhető városi szolgáltatások

A KSH adataiból kiderül, hogy az évente kb. 50 lakás építése 2000 és 2002 között térségi átlagban mérsékelt. A térség 3 településén a három év alatt azonban egyetlen új lakás sem épült. A lakásépítés mögött egyértelműen a szociálpolitikai támogatással, főként roma családok számára épülő alacsony komfortfokozatú lakások állnak.


58 6. táblázat A kistérség településein 2000 és 2003 között épített lakások száma (db)

NÉV

AGGTELEK

Épített lakások

Épített lakások

Épített lakások

Épített lakások

száma (üdülők

száma (üdülők

száma (üdülők

száma 2000 és

nélkül)

nélkül)

nélkül)

2002 között

2000

2001

2002

(üdülők nélkül)

2

1

2

5

ALSOSZUHA

1

0

0

1

ALSOTELEKES

0

0

2

2

BÁNHORVÁTI

2

0

0

2

BERENTE

0

2

2

4

DÉDESTAPOLCSÁNY

1

4

3

8

DÖVÉNY

1

0

0

1

FELSÖKELECSÉNY

0

0

1

1

FELSÖNYÁRÁD

1

0

1

2

FELSÖTELEKES

0

2

1

3

IMOLA

0

0

0

0

IZSOFALVA

1

1

0

2

JÁKFALVA

0

0

0

0

KÁNO

2

0

0

2

KAZINCBARCIKA

17

5

22

44

KURITYÁN

2

0

0

2

MÁLYINKA

0

0

0

0

MUCSONY

4

3

1

8

NAGYBARCA

0

0

1

1

ORMOSBÁNYA

1

1

0

2

RAGÁLY

2

0

4

6

RUDABÁNYA

1

4

0

5

RUDOLFTELEP

0

0

2

2

SAJOGALGOC

2

2

0

4

SAJOIVÁNKA

0

6

2

8

SAJOKAZA

0

1

1

2

SZUHAFÖ

1

0

0

1

SZUHAKÁLLO

1

1

0

2

TARDONA

1

3

1

5

TRIZS

1

0

0

1

VADNA

1

2

2

5

ZÁDORFALVA

0

0

3

3

ZUBOGY

0

0

1

1

45

38

52

135

Forrás: KSH TSTAR, 2003

Minden településen található üresen álló, hasznosítható épület. Ezek egyik lehetséges hasznosítása az üdülőházzá alakulás. Eddig kb. 100-110 ilyen ház valószínűsíthető. A vázolt lakásépítések mellett is a lakásállomány mintegy 33%-a ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

59 Kazincbarcikán épült. A miskolcitól a térség kisvárosában is 18-25%-kal elmaradó ingatlanárak jelzik az általános leépülést, elmaradottságot. A ’90-es években a kommunális szolgáltatások köre és kiterjedtsége jelentősen változott. Mindenhol kiépült a vezetékes vízhálózat és a települések több, mint felében a vezetékes gázhálózat is. A közüzemi vízhálózatba bekötött lakások aránya 2003-ban meghaladta térségi szinten a 86%-ot. Az előbbi értéktől azonban elmarad a csatornázottság aránya.

13.

számú

ábra:

Az

egy

km

vízvezeték-hálózatra

jutó

szennyvízcsatorna-hálózatra

szennyvízcsatorna-hálózat hossza kistérségenként 2002. december 31. Forrás: A területfejlesztési-statisztikai kistérségek fontosabb adatai, KSH 2004


jutó

60 7. táblázat Kommunális ellátottság a kistérség településein 2003-ban Közcsatorna hálózatba Település

bekapcsolt lakások száma (db)

AGGTELEK

126

Közüzemi ivóvíz vezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

Gázzal fűtött lakások száma (db)

196

133

ALSOSZUHA

0

41

54

ALSOTELEKES

58

64

0

BÁNHORVÁTI

0

410

290

BERENTE

100

274

353

DÉDESTAPOLCSÁNY

373

308

285

DÖVÉNY

12

33

35

FELSÖKELECSÉNY

59

87

55

FELSÖNYÁRÁD

109

340

259

FELSÖTELEKES

133

195

0

IMOLA

0

28

0

IZSOFALVA

146

514

364

JÁKFALVA

32

95

37

KÁNO

49

42

0

11437

12319

5392

KAZINCBARCIKA KURITYÁN

299

513

325

MÁLYINKA

114

175

0

MUCSONY

266

1162

718

0

201

129

144

504

302

0

102

101

RUDABÁNYA

511

956

565

RUDOLFTELEP

203

261

128

SAJOGALGOC

0

105

79

SAJOIVÁNKA

0

182

116

SAJOKAZA

0

744

499

SZUHAFÖ

0

33

0

0

336

250

323

307

0

NAGYBARCA ORMOSBÁNYA RAGÁLY

SZUHAKÁLLO TARDONA TRIZS

0

91

45

VADNA

0

174

99

ZÁDORFALVA ZUBOGY 2002

0

55

0

102

72

131

14596

20919

10744

Forrás: KSH TSTAR, 2003

A kistérségben 30 háziorvos van, ebből 13 Kazincbarcikán. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma térségi átlagban 2213 fő, ezt csak Kazincbarcika haladja meg, ahol ez a szám 2531. A térségben gyógyszertár összesen 9 db található, ebből 4 db Kazincbarcikán. A kazincbarcikai kórház térségi feladatokat lát el, itt a tavalyi ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

61 évben kezdődött meg az a kórház felújítási program, az állami támogatás a teljes rekonstrukció kb. 45 %-át teszi ki. A 3-5 éves korosztály neveléséről, gondozásáról a körzet 29 óvodája gondoskodik, melyből 3 Kazincbarcikán található. A 29 óvoda 2862 férőhellyel rendelkezik és a kihasználtság átlagosan 80-90 %-osnak mondható. Általános iskolával a kistérség 9 települése nem rendelkezik, a meglévőkből 10 Kazincbarcikán található. (Közoktatási Ellátási Körzet, Intézmény Irányító Osztály adata, 2004)

Nappali tagozaton tanulók száma 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

Megyei székhelyű felsőoktatási intézmények hallgatói Középiskolai tanulók Szakmunkástanulók Általános iskolai tanulók 14. ábra A nappali tagozaton tanulók száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1990-1999 Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye a harmadik évezred küszöbén (KSH B-A-Z Megyei Igazgatóság, Miskolc, 2001.)

Az idősgondozásnak kiemelt jelentősége van ebben a térségben. Kazincbarcikán több is, Ormosbányán, Felsőtelekesen, Sajókazán nappali rendszerű, idősek napközi otthona található. Az idősotthonba való bekerülésre várók hosszú várólistája a férőhelyek hiányára hívja fel a figyelmet. A fiatalok megtartásában és új feladatokra való felkészítésében az élethosszig való tanulást kiteljesítő művelődésnek, a sportolásnak és a szabadidő értelmes eltöltését segítő lehetőségeknek meghatározó szerep jut. A kistérség egyik téren ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

62 sem jeleskedik. Az iskolai tornatermeken kívül a még meglévő focipályák, a már említett szegényes könyvtári hálózat és a többnyire üresen álló, omladozó művelődési házak jelentik a kínálatot. Kivétel persze a város, ahol az Egressy Béni Művelődési Központok kiváló vezetősége gondoskodik a 33 ezres város kulturális kiszolgálásáról. A városi sportlétesítmények színvonala közelít a megye vagy az ország más kisvárosaiban megszokottéhoz, bár a röplabdázók hazai és nemzetközi sikere, valamint a nagyarányú sportbarát lakosság európai szintű sportcsarnokot álmodik.

3.2.5. Infrastruktúra, kommunikáció

1) Közlekedés Egy, a környező térségektől függő, szerény belső potenciálokkal rendelkező térség esetében a közlekedési feltételek biztosítottságának kiemelt jelentősége van. A közlekedéspolitika legfontosabb feladata, hogy elősegítse a fenntartható fejlődést, javítsa az életkörülményeket, valamint a térségi megközelíthetőséget a versenyképesség fokozása érdekében. A közlekedéspolitikai célok megvalósítása során rendkívül fontos az ágazati és területi célok összehangolása, valamint a közlekedésnek

más

ágazatokkal

(pl.

gazdasággal,

turizmussal)

történő

szinergiájának vizsgálata. A legfontosabb szakpolitikai prioritások konkrétan tartalmazzák a területfejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulást, ezen belül a területi felzárkózás elősegítését. A fenntarthatóság fogalma a GDP és a közlekedési igények, a gazdasági növekedés és a közlekedési teljesítmények közötti kapcsolatot jelentik oly módon, hogy a közlekedési teljesítmények lassabban növekedjenek, mint a gazdaság.

A

területi

versenyképesség,

valamint

az

életminőség

egyenlőtlenségeinek mérséklése érdekében a különböző térségi szinteken eltérő fejlesztéseket kell alkalmazni, azonban minden szintnek prioritása, az elérhetőség javítása. Ennek alárendelve történhet az országos közúthálózat korszerűsítése, a


63 regionális és települési, valamint a hálózati jelentőségű egyes önkormányzati külterületi utak kialakítása. a) Közúti közlekedés A térséget a szomszédokkal a Sajó folyó völgyében kiépített, 26-os számú főközlekedési útvonal és vasútvonal köti össze. Ezek Miskolc és Szlovákia (Bánréve) felé jelentenek közvetlen összeköttetést. A térség belső részeiből és peremvidékeiből is ezeken keresztül érhetők el az említett centrumok. Jelentős a 26-osra keresztirányú, Tardona - Kazincbarcika – Mucsony - Aggtelek és a vele párhuzamosan húzódó Szuhafőig tartó alsóbbrendű utak.

15. számú ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúthálózati végponttelepülései és a közülük legkedvezőtlenebb helyzetű három zsákfalu-csoport elhelyezkedése, valamint a települések főútvonalaktól való távolsága Forrás: KSH


64 aa) Személygépkocsi közlekedés A közlekedési feltáratlanságot mutatja, hogy a térségben 4 zsáktelepülés található. A térség úthálózatának egy része keskeny vonalú, az utak minősége rossz, szinte járhatatlan. A személygépkocsi közlekedést a térség általános gazdasági-társadalmi helyzete következtében alacsony motorizációs szint és - ezzel szoros összefüggésben, csak a belső piacot figyelembe vevő - az üzemanyagtöltő állomások hálózatának kiépületlensége akadályozza. A jelenleg a térségben található, egyre gyarapodó számú személygépkocsi, tehergépkocsi és munkagép, valamint az átmenő forgalom igényeinek kielégítésére 3 üzemanyagtöltő állomás települt (a 26-os út mentén 2, illetve 1 a városban). A Szuha-, és Bán-völgyben nincs benzinkút, innen - az üzemanyagárak szlovákiai emelése után is - gyakorta a szomszédos Szlovákiába járnak át tankolni, valamint egyre gyakoribb az Ukrajnából származó üzemanyag használat. O

V

Á

K I

L

Z

A

S

TM

-B

ER

EG

EG

Y

E

-S

Z

M. N.

A

ÁR

M

C

E

S

H

V E

A SZ

B

O

L

S

Jelmagyarázat

ME

E

GYE

M

-B I

Y

HA

R

G

É

E J -N

HA

JD

Ú

Aközség fajlagos szgk-ellátottsága: (szgk/ezer lakos) községi átlag alatti 19 - 130 községi átlag körüli 131- 140 községi átlag fölötti 141 - 368 nincs adat város

elsőrendű főút másodrendű főút országhatár megyehatár folyó

- SZ . M.

16. számú ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye falvainak fajlagos személygépkocsi-ellátottsága 2000ben Forrás:KSH


65 ab) Tömegközlekedés A napi buszjárat-párok száma sokkal több, mint a vonatoké. A települések mindegyikét el lehet közvetlenül érni a térségközpontból. A várostól távol fekvő települések járatszáma alacsony, többnyire iskolakezdéskor, és műszakváltáskor járnak. Kazincbarcika (ezzel a kistérség is) és a megyeszékhely település, Miskolc között sűrű a buszforgalom. A reggeli órákban eléri az 5 pár járatot óránként.

b) Vasúti közlekedés A térség fő vasútvonala a Miskolc – Ózd vonal, valamint a trianoni határmódosítás után már csak zsákvonalú Kazincbarcika - Rudabánya vasúti vonala . A Sajó- és Szuha-völgy

7

települése

rendelkezik

vasúti

megállóval.

A

kistérség

településeinek mindössze negyedére lehet vonattal eljutni Miskolcról. A MiskolcÓzd vasútvonalon naponta 13 vonatpár közlekedik, míg a Kazincbarcika – Rudabánya szakaszon 4.

17. számú ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye normál nyomtávú vasúthálózatának csomó- és végpontjai, és a települések távolsága a vasútvonalaktól Forrás: KSH


66 Az ingázások csökkenésével a személyforgalom, a bányászat és a mezőgazdasági termelés visszaesésével a teherforgalom is drasztikusan visszaesett, így a vasút csökkenő szerepet tölt be a térség életében. Jelentősége a határmenti kapcsolatok fejlesztése és a környezetvédelmi követelmények erősödése esetén ismét jelentőssé válhat. A vasút a turizmusban is szerepet játszik. Egyrészt, mint panoráma-útvonal turisztikai programként, másrészt mint a kerékpárfuvarozás eszköze, szolgáltatóként jelenik meg. Térségünkben kisvasút üzemelt, ezt azonban megszüntették. Tardona község vezetése erőfeszítéseket tesz, hogy a régi nyomvonalon újra járhasson a keskeny nyomtávú vasút, turisztikai élményül szolgálva a térségbe látogatóknak. Mivel az Unió is a vasútfejlesztést preferálja a közútfejlesztéssel szemben, Magyarország számára a vasúti ágazat rekonstrukciója elengedhetetlen. A fő- és mellékvonal-hálózat, valamint a regionális mellékvonalak jelentős részén a pályák fenntartása és korszerűsítése nem megoldott. A vasúti áruszállításon belül a kombinált közlekedési módnak nagyobb részaránya várható. A speciális feltételek megteremtésével (terminálok építése, vasúti járművek beszerzése, az ún. bi-, és trimodális logisztikai központok hálózatának kialakítása), elérhető a vasúti áruszállítás kedvezőtlen helyzetének megváltozása – Bánrévei tranzit átrakóval közvetlen hatást gyakorolna a kistérség gazdasági életére. A vasúti mellékvonalak mentén fekvő állomások, vasúti megállók felújítása, fenntartása, a járműpark működtetése szintén megvalósulhatna regionális, vagy akár önkormányzati forrásokból, mely esetben lehetőség nyílna különböző pályázati pénzekből e beruházások részbeni finanszírozására.


67 c) Vízi közlekedés Vízi közlekedés terén az idényjellegű, turizmushoz kapcsolódó (folyami, tavi) személyszállítás kerülhet regionális szerepkörbe, a teljes infrastruktúrájával és működtető szerveivel. A vízi közlekedés előnyeinek kihasználásához szükséges az elavult járműpark korszerűsítése, a hazai kikötő-hálózat EU normáknak megfelelően kialakítása. Nagyobb folyóinkon és tavainkon a sport és rekreációs feltételek megteremtésével lehetne a turizmus céljait szolgálni. Esetünkben a Sajó – folyó turisztikai értékeit aknázhatjuk ki. További vízfelületeink pedig sportolásra kiválóan alkalmassá tehetők.

d) A légi közlekedés A légi közlekedésen belüli decentralizáció kiterjedhet a regionális szerepkörrel felruházott repülőterekre, azok fenntartására, üzemeltetésére, egyéb repülőtéri szolgáltatások biztosítására. A hazai légi közlekedés fejlődésének célja, hogy az állami prioritást élvező repülőtér fejlesztések mellett további regionális repülőterek kialakítása történjen meg (főként a feltételezett régióközpontok közelében). Ezzel megteremtődhetne a lehetősége

az

ország

főbb

gazdasági-társadalmi

központjainak

kedvező

elérésére, s bár belföldi légi közlekedés egyelőre nincs, a regionális repülőtér fejlesztési elképzelések folytatásával és a régióközpontok megerősödésével, gazdasági potenciáljuk növekedésével rövid időn belül indokolttá válhat időszakos forgalom megindítása legnagyobb városainkba. Legközelebbi repülőtér a megyeszékhelyen található, melynek fejlesztése elősegítheti a kistérség turisztikai, illetve gazdasági fellendülését.


68 e) Falugondnokok A térség közlekedési adottságai között külön tárgyalandó az 1989-ben elindított, mára 9 falura kiterjedő falugondnokság intézménye. Ezt a rendszert főként egy infrastruktúrapótló megoldásnak tekinthetjük, amely segítségével az ellátó hálózatok kiépületlenségéből, a nagy földrajzi távolságokból és a leépített intézményrendszerből

fakadó

hátrányok

valamelyes

mérséklésére

adódik

lehetőség. A falugondnokok településenként más infrastrukturális rendszerrel dolgoznak, általánosítani nem lehet tevékenységüket. A helyi igényektől függően vállal gondoskodási, kulturális, gazdasági feladatokat. A rendszer az eddigi tapasztalatok szerint nagyon bevált, a támogatások elapadása miatt azonban a fenntartása egyre nagyobb terheket jelent a falvak számára ill. a rendszerben rejlő további lehetőségek kiaknázását akadályozza.

f) Határátkelő Határmenti térségről lévén szó, a kommunikáció fontos eleme a határon túli területekkel való összeköttetés. A közlekedési kapcsolatokban a határátkelőnek meghatározó

jelentősége

van.

Az

aggteleki

határátkelőhely

a

gazdasági

kapcsolatok élénkítésének szűk keresztmetszetét alkotja, mivel sem a turizmus élénkítéséhez szükséges nemzetközi forgalom, sem az áruforgalom nem engedélyezett ezen az átkelőn. Az évek óta tartó tárgyalások nem haladnak előre, pedig hol ezen, hol a túl oldalon történnek fejlesztések a funkcióbővítés feltételeinek megteremtése érdekében.

g) Turistautak A térségen áthalad az Országos Kék-túra útvonala. A turistaútvonalak kijelölését és a jelzés frissítését a Megyei Természetjáró Szövetség végzi, ám az utak tisztítása, karbantartása nem megoldott. Hiányoznak az egy-egy településhez kapcsolódó jelzett sétaútvonalak, tanösvények. Ez utóbbiakból csupán Aggtelek és Dédestapolcsány határában van példa. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

69

2) Telematikai szolgáltatások A tudás, az információ jelentősen felértékelődésével, a fejlett IKT (szélessávú Internet hozzáférés, a magas szintű tartalom és szolgáltatás) terjedésének elősegítése, együtt az informatikához kapcsolható képzettségek, kézségek fejlesztésének támogatásával a hatékony és innovatív környezet elterjedését, így a területi illetve a nemzetközi versenyképességet erősíti. A kommunikációs és információs kapcsolatok fejlesztése ugyanakkor hozzájárul a gazdasági (foglalkoztatás) és társadalmi tényezőkben (tudás, ismeretek), az életminőségben (szolgáltatások színvonala), az infrastrukturális viszonyokban (virtuális elérhetőség) meglévő területi különbségek csökkentéséhez. A fejlett információs és kommunikációs eszközök használata kibővítheti az országhatáron belüli és a nemzetközi integráció lehetőségeit, felgyorsítva az ország európai térhez való kapcsolódását. A szakpolitika az egész társadalom fejlesztése szempontjából céloz meg egyes társadalmi csoportokat, intézményeket, személyeket. Ebből következően a szaktárca

részéről

az

egész

ország

területére

általános

igény

az

infokommunikációs infrastruktúra, és az ahhoz kapcsolódó tudás és kézségek fejlesztése. Ugyanakkor a fejlett hálózati és infokommunikációs infrastruktúra, a tartalom

és

szolgáltatások

magas

színvonala

egyes

térségekben

illetve

településtípusokban piaci alapokon sokkal később, vagy egyáltalán nem alakulna ki. Célszerű lenne, ha a régiók saját tervezésükkel (regionális innovációs stratégiák) segítenék elő az országos fejlesztés irányait, azért, hogy a szaktárca a fejlesztési stratégia területi dimenzióját ezek figyelembevételével alakíthassa ki. Fontos szempont, hogy figyelemmel kell kísérni a tervezés, a beavatkozások területi szintű eredményét, hatékonyságát, és hogy a monitoring eredményei ténylegesen visszacsatolódjanak a további tervezési folyamatba. Figyelmet kell fordítani arra, hogy az innovációban részvevő szereplők (intézmények, szervezetek), térségek ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

70 (települések) kapcsolatának hatékonysága növekedjen, továbbá az állami támogatási forrásokat koncentráltan, egységes rendszerben javasolt felhasználni. A társadalmilag-gazdaságilag elmaradott térségekben, és bizonyos települési népességkategóriáknál, döntően a kisebb népességszámúaknál (0-15000 fő), mivel ezek esetében a piaci folyamatok nem alakítanák ki a szükséges feltételeket, kiemelt prioritású területeként kell kezelni: az IKT-hoz kapcsolódó infrastruktúrákat

(biztonságos,

szélessávú

hozzáférés),

továbbá

az

infokommunikációs technológiák használatához szükséges kézségeket.

a) Telekommunikáció és helyi média A térségben található telefon előfizetők többféle rendszerbe (analóg, ISDN, ADSL) vannak kötve. Ma már nincs a hálózatból kieső település és a távbeszélő fővonalat igénylők igényeit a telefontársaság maradéktalanul ki tudja elégíteni. A domborzati adottságok a TV adások vételi lehetőségeit rontják. Így viszonylag korán, a legkisebb falvakban is megjelentek a parabolaantennák. Az új önkormányzatok felállása után pedig több településen vállalkoztak eme gond közös megoldására, és önkormányzati támogatással a települések jelentős részében kiépítették a kábel-tv hálózatot. Ez a térségen belüli kommunikációra és a térségbe beérkező információk áramoltatására vonatkozóan egyelőre még beláthatatlan lehetőségeket hordoz magában. Helyi műsorkészítéssel jellemzően csak a városban foglalkoznak.

b) Informatikai eszközellátottság A külső informatikai rendszerekhez való csatlakozás és a belső információs rendszer kiépítésének lehetőségét behatárolja a térség számítógép- ellátottsága. Jelenleg a térségben nem számolva Kazincbarcikát és a vidéki háztartásokat, közel 260 számítógép található, ezek többsége iskoláknál, néhány üzemnél és a polgármesteri hivatalokban. Ma már minden hivatal rendelkezik számítógéppel. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

71 Nincsenek azonban biztosítva a használható szoftverek és a gépet kezelni is tudó emberek. A hozzá nem értés időnként megdöbbentő eseteket képes produkálni és alapvető

gátat

jelent

a

számítógép

meglétéből

származó

előnyök

kihasználásában, egyáltalán a gép használatában. A számítógépek a hozzáértő emberek hiánya és az itt lakók számára túlzottan magas előfizetési díj is közrejátszik abban, hogy az Internet-előfizetők száma és aránya alapján (nem számolva Kazincbarcikával) a térség országosan az utolsó kistérségek között van.

c) Információs szolgáltatások Az információk hagyományos tára a könyvtár. A kistérségben 27 településen működik ez a szolgáltatás, ám az információs társadalomban elvárhatónál jóval alacsonyabb színvonalon. Az egy lakosra jutó könyvtári egységek száma rendkívül alacsony. Bár a beiratkozott olvasók aránya és kölcsönzési intenzitása is jónak mondható, a mai kor információszükséglete egyre kevésbé elégíthető ki a könyvtárakban. Az informatikai eszközellátottság elégtelenségén próbál segíteni a „tele-ház” hálózat, melynek egyelőre csak 11 tagja található a térségben. A térségben két turisztikai információszolgáltató iroda működik (Dédestapolcsányban és Aggteleken), melyek természetesen nem csak az idegenforgalmi lehetőségekről tudnának információt nyújtani. A meglévő tele-házakkal és a kistérségi fejlesztő irodával együtt stabil alapját képezhetik a térségi információs hálózatnak. Az információszolgáltatáshoz nem csupán hálózat, de adatbázis is szükséges. Térségi adatbázissal egyelőre csak a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás rendelkezik. Ennek közkinccsé tételének legnyilvánvalóbb módja az internetes honlapon keresztüli terjesztés lehet. Web-lappal a térségből 19 település rendelkezik. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

72

3.3. A területfejlesztés jogi szabályzóinak kistérségre vonatkozó irányvonalai A statisztikai kistérségek és az önszerveződő kistérségi társulások területi összeegyeztetésének problémáját oldotta fel a területfejlesztési törvény 2004. évi módosítása, amely rendelkezett az ország területét maradéktalanul lefedő, a statisztikai kistérségek területével azonos működési területű Kistérségi Fejlesztési Tanácsok létrehozásáról, amelyek ellátják a területfejlesztés átfogó, általános kistérségi feladatait. Az ily módon központosított módon kijelölt kistérségi fejlesztési tanácsok feladat- és hatáskörének szabályozása mellett legalább annyira fontos, hogy a tanácsok kidolgozott és elfogadott fejlesztési szempontjaik megvalósításához, megfelelő forráshoz jussanak, s így egy-egy eseti projekt kivitelezés helyett lehetőség legyen a fejlesztési programra felfűzött, egymás hatását erősítő projektek kivitelezésére. Szintén 2004-ben alkotta meg a Kormány a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó rendeletét, amely egyrészt a települési önkormányzati közszolgáltatási feladatok kistérség egészét átfogó társulásban történő ellátását, másrészt a kistérségi területfejlesztési feladatok biztosítását szolgálja. Kistérségi szinten csak néhány társulás tud saját térségfejlesztési menedzsert finanszírozni. Ezt a feladatot jelenleg a statisztikai kistérségenként működő kistérségi megbízottak látják el. A kistérségek intézményi rendszere és működése így jelenleg erős központi – és nem regionális – kontroll alatt áll, miközben fejlesztéspolitikai szerephez jutásával nő a fejlesztéspolitikai szerepű területi szintek száma, amely tovább fokozza e területi szintek szerepe közötti átfedéseket. Összességében a területfejlesztés elmúlt években formálódott intézményrendszere jó alapokat adhat a területfejlesztés céljainak megvalósításához. A rendszer hatékonyságát azonban gyengíti, hogy túlzottan sokelemű, minden térségi szint beavatkozási egység is egyben, ami a feladatokat tekintve sok átfedést jelent.


73 Problémát jelent, hogy a fejlesztéspolitikai szerep és a döntési jogkörök nincs szinkronban az önkormányzatiság által biztosított legitimitással.

3.3.1. Külső és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása

Távlatilag a perifériáknak, tartósan elmaradott területeknek is esélyt kell kapniuk, hogy hatékony, előremutató módon kapcsolódhassanak az ország gazdasági-társadalmi vérkeringésébe, ennek jelenlegi hiányát az országos területi rendszer is megsínyli. Felzárkóztatásuk az eddiginél koncentráltabb, a helyi adottságokhoz és a külső feltételek teremtette lehetőségekhez jobban illeszkedő, valamennyi érintett szakpolitikát átható, koordinált fejlesztéspolitikai erőfeszítést igényel. Az ország legelmaradottabb terei, melyek jellemzően nehezen megközelíthető, elszigetelt vagy periférikus helyzetűek az elmúlt időszakban konzerválták elmaradottságukat. E térségek válsága a különösen gyenge elérhetőség mellett a környezetüket ellátni képes érdemi térségi központok hiányából, a népesség rossz kor-, ill. képzettségi szerkezetéből és rossz gazdasági szerkezetéből adódik, valamint abból, hogy szűkös erőforrásaik is mindinkább elhagyják e tereket. Ezen térségek társadalmi- gazdasági- fizikai erodálódásnak indulnak, ami vidéki slumok kialakulásával fenyeget, melyek a munkaerőpiacról és a városokból kiszorult rétegek gyűjtőhelyeivé válnak, népességük térbeli elkülönülése a munkaerőpiacra való visszatérést nagyban gátolja. Ezekben a főként inaktív, eltartott népességgel rendelkező településekben sokszor nem az öregedés, illetve elnéptelenedés jelent veszélyt, sokkal inkább a szegregáció, illetve a magas termékenység, az alacsony iskolázottságú fiatalok magas arányával a szegénység újratermelődéséhez vezethet. A kedvezőtlen szociális és gazdasági helyzetből adódóan a lakosság elhanyagolja, sőt gyakran kényszerűen feléli az épített és természeti környezeti és kulturális értékeket.


74 Elmar adott t ér ségek és per iféri ák

Jelmagyarázat tár sadalmi gazdasági

mutatók alapj án a kistérségek legrosszabb helyzet ű harmadába tart ozó tér ség A Terül eti folyamatokról szóló Országgyűl ési Jelentés (2005) alapján

gyorsforgalmi út tól és megyeszékhelytől egyaránt távol (min 30km) eső t erület ek

18. számú ábra Elmaradott térségek és perifériák Forrás: VÁTI Kht.

Alapvető célkitűzés, hogy a külső-, belső perifériális, ill. tartósan elmaradott térségek koncentrált kormányzati és regionális támogatással, adottságaikhoz és lehetőségeikhez igazított egyedi stratégiáik mentén lemaradásukat csökkentsék, gazdaságilag és társadalmilag megújuljanak. A felzárkózás feltétele, hogy e térségek megtartsák erőforrásaikat, illetve új erőforrásokat (tőke, üdülési funkciók) tudjanak szerezni. Ennek érdekében a fejlesztéseknek az életképes gazdasági, társadalmi elemeiket kell megerősíteniük ill. kialakítaniuk, vagyis a felzárkóztatás során is a relatív versenyképességük javítása a cél. A fentiek teljesüléséhez meg kell akadályozni a még megmaradt magasabb státusú, képzettebb rétegek elvándorlását. Meg kell erősíteni a térségek központjainak központi funkcióit, hogy megfelelően kiszolgálhassa környezetét, korszerű szolgáltatásokat közvetítsen, lehetővé téve az információhoz való hozzáférést. A helyi kezdeményezésekre, településközi összefogásra, és innovatív szociálpolitikai eszközökre építő fejlesztéseket és válságkezelési beavatkozásokat kell szorgalmazni. Részcélok: –

Az elmaradott térségekben biztosítani szükséges minden településen az alapvető életesélyeket jelentő feltételeket, így a települési infrastrukturális


75 feltételeket (ivóvíz, villany, szilárd burkolatú út, gáz vagy valamely energiapótló megoldás), a közszolgáltatások megfelelő elérhetőségét. –

Életerős, érdekérvényesítésre képes helyi- térségi közösségeket kell szervezni.

–

A foglalkoztatás javítása érdekében szükség van a helyi- térségi munkahely kínálat bővítésére, és a humánerőforrás-fejlesztésre.

–

Innovatív

szociális

programokat

kell

indítani,

ösztönözve

a

helyi

összefogáson alapuló fejlesztési és partnerkezelési kezdeményezéseket, a partnerséget, fórumok kialakítását. –

Támogatandók

a

közmunkaprogramok

rendszerei.

A

karbantartási,

fenntartási jellegen túlmutatóan erősíteni kell ezek térségi fejlesztésekben betöltött szerepét, hogy közvetlen, ill. közvetett módon később potenciális munkahely-teremtési, vállalkozási lehetőséget is biztosíthassanak. –

Szorgalmazni kell a helyi épített környezeti-, természeti- és kulturális értékek védelmét, ill. az ezekre alapozott organikus fejlesztési tervek kidolgozását.

–

Lehetővé kell tenni a térségi központok, regionális decentrumok hatékony elérhetőségét nem csak jó minőségű közutak megteremtésével, de a napi munkába járást lehetővé tevő tömegközlekedés biztosításával is, minden településen.

–

A periférikus térségekben meg kell erősíteni a hiányos funkciójú központokat, hogy e centrumok szolgáltatásaik és munkahelykínálatuk révén ellássák térségüket, ill. bizonyos magasabb szintű lakossági igényeket (kultúra, vásárlás, rekreáció) is kielégíthessenek, térségeik népességmegtartó erejének fokozása érdekében.


76

3.3.2. A táji értékekben gazdag területek erőforrásainak fenntartható kiaknázása

A természeti, genetikai, kulturális erőforrások, a rekreációs potenciál vagy akár az identitási, arculati elemek tekintetében az ország minden régiója ráutalt a táji értékek dominálta térségeik által hordozott helyi energiákra. Maguk a táji értékeket hordozó területek, települések – köszönhetően annak, hogy az értékeik fennmaradása gyakran elszigeteltségük, stagnálásuk eredménye – gyakran szenvednek

a

területi

rendszerek

harmóniájának

hiányától.

A

harmónia

megteremtésében leginkább saját elfeledett, háttérbe szorított, feltáratlan vagy kényszerűen kihasználatlan, alacsony hatékonysággal hasznosított értékeik lehetnek

segítségükre.

Ezek

tudatos,

fenntartható,

helyi

fejlesztési

kezdeményezéseken alapuló kiaknázását kell erősíteni, ez a nagyobb bennfoglaló térségük, régiójuk érdeke is.

Ter mészeti és táji ér tékekben gazdag ter ületek

Jelmagyarázat Nemzeti Par k Tájvédelmi körzet erdőben gazdag kistáj ak hegy- és dombvi dékek jel entősebb vizek

19. számú ábra Természeti és táji értékekben gazdag területek Forrás: VÁTI Kht.


77 Részcélok: A markáns táji adottságok a helyi identitás kialakításához, a helyi társadalmak megújulásához, fennmaradásához járulhatnak hozzá, a helyi gazdaság motorjaivá válhatnak. A táji adottságok fenntartható kiaknázása az alábbi célkitűzések által érhető el: –

Helyi erőforrások fenntartható kiaknázása: •

A környezetbarát ökoturizmus elterjedése ugyan nem jár nagyszámú munkahelyteremtéssel, azonban mivel az e célra alkalmas, erdőben gazdag hegy-, és dombvidéki területeken, történelmi borvidékeken, ill. tanyás térségekben kisnépességű települések, aprófalvak találhatóak, ezek foglalkoztatási problémáit oldhatja. Az elnéptelenedő települések kiüresedését is lassíthatja, megállíthatja a tájba illő üdülési funkciók átvétele.

•

Az ökoturisztikai tevékenységek ösztönzésének egyik legfontosabb eleme az ökoturisztikai infrastruktúrának a térségben lakók bevonásával végrehajtott fejlesztése. Ez megnyilvánulhat kerékpárutak és kapcsolódó szolgáltatási rendszerek, gyalogtúra útvonalak rendszerszerű és

tematikus

újjáépítésében,

természetbarát

szálláshelyek

(turistaházak) rendszerének újjáélesztésében, tradicionális falusi környezetű falusi turisztikai szálláshelyek kialakításában. •

Meg kell teremteni az üdülőhelyi funkciókhoz szükséges települési infrastruktúrát és közbiztonságot.

•

Hasonló jellegű kitörést kínál a turizmushoz kapcsolódó, illetve attól függetlenül is létjogosult a helyi termelési, tájhasznosítási, kézművesi kultúrákra

támaszkodó,

a

tájkaraktert

kihasználó

termelés,

kereskedelem és egyéb szolgáltatások erősítése. Támogatandó a helyi tájjellegű mezőgazdasági és ipari termékek, valamint szolgáltatások kialakítása,

piacra

jutása,

marketingje,

értékesítő-beszerző

szövetkezeteik, hitelesítő helyi kamaráik szervezése. •

A helyi, legtöbbször megújuló energiaforrásokra épülő, kis volumenű helyi energiagazdálkodási, valamint anyag- és hulladékgazdálkodási


78 rendszerek

kialakítása

fenntartható

módon

járul

hozzá

az

infrastrukturális problémák enyhítéséhez. •

Az erdők közjóléti, rekreációs, valamint a helyi gazdaságban, szociális viszonyok között betöltött funkcióinak az ökológiai szempontokkal egyeztetett

biztosítása,

kiépítése

(energiaellátásban

és

munkahelyteremtésben a tulajdonosok és a rekreációs, szociális, vállalkozói erdőhasználók partnerségi kapcsolatainak elősegítése) nagyon fontos a fenntartható és hatékony tájhasznosítás szempontjából. •

Fel kell számolni a táji értékekhez való hozzáférés akadályait (tulajdonosokkal partnerségben).

•

A társadalmi részvételen és széleskörű partnerségen alapuló hazai Natúrpark hálózat kialakítását, továbbfejlesztését ösztönözni kell, annak érdekében,

hogy

e

területek

a

fenntartható

területfejlesztésnek

(ökogazdálkodás, öko-turisztika), a sajátos tájszerkezet kialakításának, a helyi foglalkoztatás erősítésének, azaz a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex területfejlesztésnek a mintaterületeivé váljanak.


79

3.3.3. Határmenti területek együttműködése

Magyarország határmenti térségei – az észak-nyugati országrész kivételével – többnyire országnak.

elmaradott, Ezeknek

alacsony a

társadalmi-gazdasági

perifériális

helyzetben

lévő

státuszú

részei

térségeknek

az

sajátos

elhelyezkedésük, az átértékelődő szerepű országhatár jelenléte kitörés lehet amennyiben ennek lehetőségeit, mint erőforrást ki tudják használni. Uniós

csatlakozásunkat

követően

különösen

felértékelődött

a

határmenti

kapcsolatok jelentősége. Hazánknak az EU új szomszédsági politikájával összhangban vezető koordinációs, szervező, információs szerepet kell játszania az

egész

Kárpát-medence

fejlődésében,

a

határmenti,

határon

átnyúló

interregionális és transzregionális együttműködések tervezésében, szervezésében és végrehajtásában. Ezek az együttműködések megteremthetik a Kárpátmedencében korábban természetes egységet képező régiók, természetes vonzáskörzetek településeknek

újraéledését, gyorsabb

lehetővé

ütemű

teszik

felemelkedését.

az

adott

Fontos,

területeknek,

hogy

ezek

az

együttműködések ne csak formálisan alakuljanak, hanem valós határokon átnyúló vállalati,

infrastruktúra-fejlesztési,

munkaerőpiaci

együttműködéseket

tartalmazzanak, melynek célja, hogy integrált határ menti térségek jöjjenek létre országszerte. Az alapvető cél, hogy a felértékelődő határmentiségből adódó előnyöket – úgy, mint híd szerep, fejlesztési többletforrások, nemzetköziségből adódó lokális szinergiák, gazdasági-kereskedelmi lehetőségek – a megújulás erőforrásaként kamatoztatva tudják fejlődésük motorjává formálni e térségek.

Részcélok: –

Összehangolt turisztikai termékrendszer kialakítása.

–

Határon átnyúló természet- és környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási rendszerek kiépítése (pl. naturparkok).


80 –

Határon átnyúló vonzáskörzeti kapcsolatok újjáélesztése / kialakítása.

–

Speciális kereskedelmi előnyök hasznosítása.

–

Az

átmenő-

határforgalommal

kapcsolatos

logisztikai

szolgáltatások

kiépítése. –

Közös befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés.

–

Közös területi tervezés, közös regionális programok, az interregionális és transzregionális együttműködések hazai támogatásának biztosítása.

–

Tapasztalatok átadása és a közös programozásban érintett országokkal közös intézményi struktúra továbbfejlesztése.

–

Az elérhetőség határon átnyúló fő- és mellékúthálózat-fejlesztéssel ill. tömegközlekedés kialakításával.

–

a határon átnyúló kapcsolatok zavartalan működéséhez határátkelőhelyek létesítése az átkelő-hiányos részeken. Hat ár menti ter ületek

" " Szlovák ia

"

"

Bécs/ Wien

Ausztr ia

"#""# " "

"

Pozsony/ Bratislava

"# "# "

"

#"

"

"

"#

"#

"

""

"#

"

Ukr ajna

"

"

"

" "

" " #

"#

Ungvár/ Uzshor od

"#

"

"# "#

" #"

"# ""#

"

#"

"

Gr az

"

Nagyvárad/ Or adea

Románia

" #"# "

"

Szlovénia

"

"#

#

# #

"

Hor vátor szág

"

Kassa/ Kosice

" "

Zágráb/ Zagreb

"

"

#

"

Eszék/ Osijek

"

"

"

"

"

"# " Szabadka/ Suboti ca

Szerbia és Mont enegr ó

"

"

"

Ar ad

Jelmagyar ázat határ átk előhely (2004)

# Közúti

# Vasúti Határmenti kistérségek EU belső határ EU külső határ

20. ábra: Határmenti területek Forrás: VÁTI Kht.


81

3.3.4. Magas arányú cigány népességgel rendelkező, elmaradott térségek

A magas arányban cigány népességgel rendelkező, elmaradott területek segítése sajátos

megoldásokat

kíván.

A

cigány

népesség

számának

pontos

meghatározása módszertani problémái ellenére kétség kívül megállapítható, hogy e nemzetiségi csoport területileg koncentrált az országban, hagyományosan Északkelet-Magyarországon, illetve a Dél-Dunántúlon. A rendszerváltozást követően felerősödött a cigányság térbeli koncentrációja, mivel jelentős része elsőként szorult ki a korábbi ipari központok munkaerőpiacáról és a magas megélhetési költségek miatt a városokból is vidéki slumokba kényszerült. A leszakadó falvakból a magasabb státusú, képzettebb roma és nem roma rétegek elvándoroltak, helyükre sokszor a városokból kiszorult rétegek költöztek be. A cigány népesség arányának növekedése felerősítette nem cigány népesség elköltözését a leszakadó falvakból, így ezekben a falvakban a népességcsere, az etnikai szegregáció felgyorsult. A jelenség gyakran egymás mellett lévő falvakat, egész térségeket veszélyeztet, különösen erősítve az etnikai alapú térbeli elkülönülést és ezzel együtt a területi esélyegyenlőség csorbulását.

Magas ar ányban r omák lakta tér ségek "" " " "" "" " " "" " " "" """ " " " " "" """ " " " " " " " " " " """ " " " " " "" "" " " " """ " " " "" " "" " " "" " "" " " " "" " " " " " "" " " " " " " " " " "" " " " " "" " " " " " " " " " " " " " " " "" " " " " " "" "" " " " " " " "" " " "" " " " " " " " " " "" " "" " " " " " " " " " "" "" " " " " " " "" " " " "" "" " """ " " " " " " " " " " "" " " " " "" " " "" " "" " " " " " " " " " " "" " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " "" " " " " " " " " " "

" " " "

""

" "

" "

"

"

"" "

"

"

"

"" " "" "" " " "" "" " "

"

" " " "

"

"

" " "

"

"

"

" "

"

" "

"

" "

""

"

" "

"

"

"

" "

"

"

"

"

"

"

"

"

" " "

"

"

"

"

"

"

"

"

" "

" " "" "

" "

"

"

"

" "

"

""

"

" "

" "

" " "

" "

"

""

"

"

"

"

"

"

" "" " " "" " " " " " "

" " """ " "" " " " " " "" " "" " " "" " " " " " " " " "" " " " " "" " " " " " " "" " "" " " " "" " " " " "" " " " "" "

"

" " "

" "

"

" " " "

"

"

" " " ""

"

" " " " " """" "" " " "" " " " " " "" "" ""

" "

"

"

" "

"

"" "" " """ " " "" " " " " "" " " " " " " "" " " " "

"

"

"

" "

"

"

" "

" "

A 2001-es népszáml áláskor magukat roma nemzetiségűnek vallók aránya meghaladja az országos átlag kétszeresét (kistérségek), i lletve háromszorosát (települ ések)

21. ábra Magas arányban romák lakta térségek Forrás: VÁTI Kht.


82

Megj.: Kistérségünkben jelenleg még nem átlagon felüli a roma lakosság aránya, viszont számuk rövid idő alatt elérheti azt az arányt, ami szerint a mi térségünk is pirossal jelzett lesz a fenti térképen. A cigányság térségi koncentrálódása a szegregáció erősödését hozza magával. A társadalmi integrációt nagyban gátolja, ha térben elkülönül a cigány népesség. A térségi szegregáció megjelenésével a térbeli elkülönülés nem településen belül, hanem települések között jelentkezik, ami nagyobb probléma. Ezekben a térségekben a településközi kapcsolatok erősítése elengedhetetlen. A cigányság körében kulturális-gazdasági alapon jelentős a termékenység, mely ezekben a térségekben a cigányság növekvő részarányát a népességben tovább növeli. Bár a halálozási ráta is magasabb a cigány népesség körében, elmondható, hogy a nagy arányú cigány népességgel rendelkező térségeket az elmaradott helyzet ellenére nem fenyegeti az elnéptelenedés veszélye, sokkal inkább a pozitív népszaporulat jellemző ezekre a vidékekre, ami sajátos kezelést igényel. A magas termékenység, a magas és növekvő gyermekszám és a cigányság alulképzettsége miatt különös figyelmet érdemel az oktatás mennyiségi és minőségi fejlesztése. A cigány gyermekek minél szélesebb körű, minél korábbi bevezetése az oktatási rendszerbe, illetve az iskolázottsági szint növelése megkívánja, hogy megfelelő óvodai és általános iskolai hálózat legyen ezekben a térségekben, mely lehetőséget nyújthat az alulképzettségből adódó munkaerőpiaci hátrányok leküzdésére, az alkotásvágy, a kreativitás kifejlesztésére és a társadalmi befogadás erősítésére. Ezekben a térségekben a szervezett iskolai és iskolán kívüli alkotómunkára fektetett nagyobb hangsúly serkentheti a gyermekek alkotásvágyát és újraélesztheti a saját kultúrát, mely kölcsönös elismerést teremthet cigányok és nem cigányok között, segítve a társadalmi kohéziót. Az elmaradott, magas arányú cigány népességgel rendelkező térségekben az egyszerűbb, de hosszú távon fenntarthatatlan segélyezési rendszer helyett komplex,

integrált

programok

alkalmazása

szükséges,

melyek

segítik


a

83 közösségek

önszerveződését,

a

hagyományos

cigány

népi

szakmák,

a

kézművesség újraéledését, mely segíti a cigány népesség munkaerőpiacra történő visszavezetését és ezzel ezen térségek elmaradottságának az enyhítését.

Részcélok: –

Az

óvodai

és

általános

iskolai

ellátás

minőségi

és

mennyiségi

követelményekhez történő igazítása, minél szélesebb rétegek korai bevonása az oktatási rendszerbe és a képzettség növelése. –

Az alkotómunka, a művészetek, kézművesség szerepének növelése iskolarendszeren belül és azon kívül.

–

A helyi közösségek önszerveződésének támogatása.

–

A térségi társadalmi-gazdasági kapcsolatok erősítése, a cigányság térbeli kirekesztődésének megakadályozása.

–

A cigány népesség visszavezetése a munkaerőpiacra, hagyományos és modern tevékenységek (pl. kosárfonás, kézművesség, gyógynövénytermesztés) felélesztése, támogatása és a megfelelő közvetítő kereskedői hálózat megteremtésének ösztönzése.


84

3.3.5. Turizmus

A turizmus fejlesztése közvetlenül járul hozzá a területi versenyképesség erősítéséhez.

Egyre

több

régióban,

térségben

és

településen

tekintik

húzóágazatnak, mivel a turizmusban a versenyképesség elérése gyorsabban lehetséges, mint a nyersanyag- és energiaigényes ágazatoknál, vagy akár a korszerű technológiát és magas szakképzettséget igénylő ágazatoknál. A régiók, térségek, települések gazdaságának a helyi adottságok, értékek, valamint a fejlődési potenciál kihasználása szempontjából kiemelten fontos a turizmus fejlesztése, amely az endogén növekedési lehetőségek, a gazdaság szerkezeti átalakításának

és

diverzifikálásának,

valamint

a

munkahelyteremtésnek

(élőmunka-igényes ágazat) egyik kiemelt forrását jelenti. Magyarország turisztikai kínálatát jellemző területi koncentrációt (Balaton, Budapest) az elmúlt évtizedben megvalósult fejlesztések csak részben tudták csökkenteni. A turizmus jellemzően térhez – régióhoz, térséghez, tájhoz és településhez – kötött szabadidős tevékenység ill. gazdasági ágazat. A turista egy területi egységet (desztinációt) választ úti céljául. A turisztikai termékelemeknek adott térségen belül kell összehangolt egységet alkotniuk, a turizmus piacán az egyes földrajzi helyeket, területegységeket lehet kommunikálni és „értékesíteni”. Ugyanakkor az idegenforgalmi szektor szerepe sok esetben kiemelkedően nagy a területi fejlődés szempontjából. Egyrészt bizonyos turizmusra specializálódott térségek - pl. Balaton - fejlődését alapvetően befolyásolja a turizmus alakulása másrészt pedig - a környezeti, természeti és népi-kulturális értékek iránti igény fokozódásával - a turizmus és rekreáció bizonyos formái, (öko- és falusi turizmus, tartós üdülés) a kiüresedő funkciójú rurális, aprófalvas térségek jelentős részének az elsődleges kitörési pontot, ill. megújulási lehetőséget kínálja. A turizmus hatékony fejlesztését, szervezését és működtetését kizárólag területi szemlélettel,

a

szubszidiaritás

elvét

figyelembe

véve,

decentralizált

fejlesztéspolitikával támogatva lehet hatékonyan biztosítani. Fontos, hogy az egyes térségek, tájak turizmusának fejlesztése az adott térség komplex fejlesztési tevékenységének (vagyis saját programjának) részeként, és ne egy nemzeti szintű ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

85 szakágazat külső beavatkozásaként valósuljon meg. A nemzeti szintű turisztikai stratégia mellett a turizmusfejlesztés tervezése és eszközrendszere jellemzően regionális szinten kell, hogy szerveződjék. Természetesen szakmai szempontok érvényesítése, a nemzeti szintű koordináció és egységes arculatformálás érdekében

a

turizmusért

felelős

központi

kormányzati

szerv

partneri

szerepvállalása is szükséges. Ugyanakkor fontos, hogy a térségi léptékű - ideálisan egy-egy sajátosságot kihangsúlyozó, vagyis tematikus – turizmusfejlesztési projektek ne a statisztikai kistérségi lehatárolások egységeire – s főképp ne ezek elnevezésére – épüljenek, hanem sokkal inkább a sajátosságokat jobban kifejező, térségi márkanévként is eladható földrajzi, ill. néprajzi tájakra, kistájakra szerveződjenek. –

Célszerű, hogy a jövőben a regionális turisztikai testületek (jelenleg Regionális Idegenforgalmi Bizottságok) a regionális fejlesztési tanácsokhoz kapcsoltan – pl azok szakmai bizottságaként - működjenek, míg a régió turisztikai menedzsment

szervezetei

is

a

regionális

döntéshozatali

szerv

munkaszervezetéhez kapcsolódóan végezzék munkájukat. –

Alapvető követelmény a vonzerők, szolgáltatások, a turisztikai infrastruktúra és a marketing térségileg összehangolt integrált rendszerének kialakítása. Az önálló turisztikai arculat megteremtése, a hatékony stratégiai fejlesztés érekében a turizmus tervezése, programozása és fejlesztése során erősödnie kell a térségi desztinációs szemléletnek (hiszen a tájak, városok, régiók maguk a termékek a turizmus piacán). Ehhez elengedhetetlen az összehangolt és szervezetileg

szabályozott

intenzív

együttműködés

a

területfejlesztés

szereplőivel (kiemelten tervezési-statisztikai és turisztikai régiók), a területileg dekoncentrált szervekkel, valamint a régió, a megye, a kistérség és a települési önkormányzatok intézményeivel. –

A turizmusfejlesztés során fokozottan szükséges figyelembe venni a Magyarország turisztikai kínálatát jellemző országos és regionális szintű területi koncentráció csökkentésének szempontját. A turisztikai forgalom szétterítésének kiemelt eleme a háttérterületek adottságain alapuló speciális turisztikai kínálat fejlesztése, valamint a kínálati elemek integrálása a turisztikai termékekbe.


86 –

A turizmus eredményesebb és hatékonyabb stratégiai fejlesztésére nézve különösen fontos a priorizálás, ezen belül különösen a fejlesztési források területi (területi koncentráció) és tartalmi priorizálása (tematikus koncentráció). Fontos feladat a turisztikai termékek és attrakciók fejlesztéséhez kapcsolódó összehasonlító

országos

és

regionális

stratégiai

termék-elemzések

elkészítése, melyek az egyes termékekhez kapcsolódó pozícionálási döntések meghozatalához, valamint a támogatási és fejlesztési súlypontok területi és tartalmi definiálásához (fejlesztési klaszterek, individuális fejlesztési stratégiák) nyújtanak alapot. –

A jelenlegi (kiemelt) üdülőkörzetek jelenlegi rendszerének felülvizsgálata szükséges, mivel a turizmus feltételei, a kereslet és kínálat jelentősen megváltozott

az

elmúlt

években,

és

ezt

a

(kiemelt)

üdülőkörzetek

meghatározása már nem követi. A turizmus jellegéből adódóan olyan ágazat, ahol területileg kettős fejlesztési szemléletet kell érvényesíteni, azaz kiemelt cél a jó adottságú területek továbbfejlesztése,

de

ezzel

párhuzamosan

szükséges

a

szerényebb

teljesítménnyel rendelkező területek fejlesztése is. A turizmus fejlesztésének térség-specifikus prioritásai az alábbiak: –

A nemzetközi turisztikai versenyképesség koncepcionálisan megalapozott megerősítése szükséges a globális jelentőségű Budapest és az európai jelentőségű Balaton esetében, elsősorban innovatív, komplex minőségi, turisztikai fejlesztések révén. Területileg fontos célkitűzés annak ösztönzése, hogy e top turisztikai márka- desztinációkhoz az ország többi – főképp e területekkel szomszédos - térsége is kiegészítő turisztikai kínálattal mind intenzívebben kapcsolódhasson alternatív programok keretében megfelelő kooperációkon keresztül.

–

A kiemelkedő turisztikai célterületek hosszú távú versenyképességének fejlesztése kiemelkedően fontos. A fejlesztés legfontosabb szempontjai: a település- és térségközi kooperáció az erősebb regionális vonzási hatás megteremtése érdekében; a kínálat specializálása egyetlen, vagy kevés számú magkompetenciára és célcsoportra; továbbá értékesítési kooperációk és


87 stratégiai együttműködések (kiemelten turisztikai klaszterek), partnerségek kötése. –

A regionális és helyi jelentőségű turisztikai desztinációk fejlesztésének kiemelt eleme

kell,

hogy

tájegységekhez,

legyen,

vagy

a

az

területi,

települési

értékesítési,

szintekhez,

fejlesztési

sajátos

együttműködési

szövetségekhez kapcsolódó desztináció menedzsment szervezetek felállítása. Továbbá határozott fejlesztési stratégiák kidolgozása, melyek biztosítják a specializációt a turisztikai kínálati elemek térségi összekapcsolását egységes turisztikai

attrakcióvá,

komplex

térségi

termékké

való

fejlesztését

az

értékesítési és szakmai együttműködési kooperációk (kiemelten tematikus kooperációk) megteremtését. –

A vidékfejlesztés térségeiben és az elmaradott, hátrányos helyzetű térségek jelentős részében a turizmus különösen fontos szerephez jut, mint a csökkenő vagy kieső mezőgazdasági jövedelmek pótlásának és a vidéki lakosság helybe való megélhetésének fontos lehetősége, elsősorban a természeti táji értékekben ill. kulturális épített vonzerőkben gazdag térségekben. Éppen ezért a falusi turizmus, ökoturizmus támogatása kiemelt prioritást kell, hogy kapjon még akkor is ha ezek főleg csak a hazai piacon válhatnak meghatározó termékekké. Fontos, hogy e térségek turizmusának fejlesztésében az endogén saját adottságok kiaknázása - kultúrtáj, szellemi, kulturális, természeti örökség, helyi termék, gazdasági tevékenység vagy az etnikai, kisebbségi, népi tájitörténeti tagozódásból adódó – kapjon prioritást. E térségekben a fenntartható turizmus jól szolgálhatja a társadalmi-gazdasági megújulást, a helyi identitás megerősödését, az elmaradott, illetve esetenként funkciójukat vesztett térségek dinamizálását biztosíthatja. Fontos azonban, hogy a fejlesztések e térségekben olyan fenntartható turizmust ösztönözzenek, mely az értékek megőrzését, az identitás erősödését erősíti és melynek hasznait túlnyomóan az ott élők élvezik.

–

A speciális természeti (kiemelten Nemzeti Parkok, Natúrparkok, Natura 2000 területek, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, álló- és folyóvizek, gyógy- és termálforrások) és kulturális adottságokkal rendelkező térségek (pl. világörökségi

helyszínek)

karakterüknek

megfelelő

speciális

turisztikai

fejlesztést kívánnak. A turisztikai termékfejlesztés, ill. tervezés folyamatában a


88 környezetvédelem, a tájidentitás és táj ill. régió specifikus jellegek erősítése kiemelt helyet kell, hogy kapjon. –

A speciális földrajzi adottságú térségek közül a határ menti térségek turisztikai fejlesztése során kiemelt feladat a kétoldalú kulturális kapcsolatok intenzívebbé tétele, a közös adottságokon alapuló határon átnyúló térségi turisztikai kínálat kialakítása, marketing kapcsolatok megteremtése.

3.3.6. Környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás

A rendelkezésre álló környezeti és természeti javak eltérő minősége és mennyisége, a természeti értékek területi védettsége meghatározza, hogy egy-egy térség milyen előnyökkel és hátrányokkal kapcsolódhat bele a piaci folyamatokba. A turisztikai potenciál és a területi versenyképesség, elsősorban a vidéki térségekben, hangsúlyozottan függ a helyi adottságoktól. Az életminőséget jelentős mértékben befolyásolja a lakókörnyezet és a természeti környezet állapota, ezek javítása hozzájárul a lakosság egészségi állapotában, az infrastrukturális ellátottságában és az épített környezet állapotában lévő területi különbségek mérsékléséhez. A nemzetközi integráció során nagy szerepe van a határmenti

térségek

közötti

környezeti,

természetvédelmi

és

vízügyi

együttműködésének, amely hozzájárul a Kárpát-medence integrált fejlődéséhez, a környezeti katasztrófák megelőzéséhez, a közös civil kezdeményezéseken keresztül a kultúrák együttműködéséhez. A

környezet-természetvédelmi

rendszeréből

következik,

környezetvédelmi

hogy

beavatkozások

és az

vízgazdálkodási egyes

elsősorban

szakpolitika

központi a

forrásból

Nemzeti

stratégiai támogatott

Környezetvédelmi

Programban meghatározott célok szerint valósulnak meg, azokban a térségekben, ahol a környezet veszélyeztetettsége a legnagyobb, a környezeti problémák a leghangsúlyosabban jelentkeznek, valamint a védett természeti értékek és területek magas szintű oltalmát és kezelését biztosítani kell.


89 A fenntartható térségfejlődés ösztönzése érdekében a természetvédelem terén fokozottan szükséges a biológiai fajvédelem, biodiverzitás szempontja mellett a táji, tájökológiai szemlélet erősítése, a természeti elemek térbeli rendszerét megjelenítő tájak, mint terület specifikus értékek védelme, a tájvédelmi körzetek körének bővítése. A Nemzeti Parkok működtetése és fejlesztés során az érintett régió(k) intézményeivel szoros partnerség megvalósítása szükséges. –

Az aprófalvas térségekben a lakosság helyben maradását biztosító, a helyi adottságokra alapozott környezetbarát termelési struktúrák kialakítása, az egyedi megoldású környezetkímélő infrastruktúrák kiépítése.

–

Az ipari szerkezetváltás által érintett településeken a barnamezős területek hasznosításának

(kármentesítés,

rehabilitáció)

előtérbe

helyezése

a

zöldmezős beruházásokkal szemben, azok településszerkezeti problémáinak orvoslása érdekében. –

A védett természeti területeken a különleges természeti és táji sajátosságokra alapozott környezetbarát és minőségi turizmus fejlesztése. A Nemzeti Park Igazgatóságok illetékességi területein fogadó és látogató központok, bemutató helyek,

tanösvények,

oktató

központok

és

erdei

iskolák

fejlesztése,

Naturparkok kialakítása. A Natura 2000 területeken a gazdaság és az infrastruktúra természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő átalakítása, a területhasználat során az ökológiai folyosók kiemelt védelme, valamint a környezetbarát termelési rendszerek kialakítása, biotermékek előállítása érdekében, a falusi és ökoturizmus fejlesztése.


90

3.3.7. Agrárpolitika és agrár-vidékfejlesztés

Az

agrárgazdaság

az

élelmiszer-előállítási,

foglalkoztatási

és

tájfenntartó

szerepén keresztül a gazdasági paraméterek alapján kimutatott jelentőségénél messze nagyobb hatással bír a hazai tájak, helyi gazdaságok, társadalmak életére, sőt az ország területének 96%-át kitevő (EU kritériumok alapján) vidéki térségeken egyenesen meghatározó a jelentősége. A hazai agrárium problémái – mint a kétpólusú birtokszerkezet, a földhasználat és a tulajdon elválása, a horizontális és vertikális integráció hiánya, elöregedés – a vidéki térségi struktúrák harmóniájának hiánya (szociális, demográfiai, gazdasági téren) jelentős mértékben közös, a területi fejlődésbe ágyazottan szervezett fejlesztésekkel orvosolhatók. Mindez összhangban van a fokozatosan területi dimenziókkal

gazdagodó

közösségi

agrárpolitika

agrár-vidékfejlesztési

törekvéseinek erősödésével is. Az agrárpolitikának ezért szerepet kell vállalnia a vidék felzárkóztatásában, szerkezetátalakításában és a fenntartható tájközpontú fejlődés megvalósításában. Ennek érdekében erősíteni kell az agrárgazdaság eddig elhanyagolt területi jellegét, komplexitását is az összes agrárgazdálkodási ágra, és a kapcsolódó agrár-ipari vertikumra, szociális, táji dimenziókra kiterjedően.

A programalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszerben érvényesíteni kell a regionális különbségeket (adottságok, fejlesztési igények). Ugyancsak a decentralizáció

terén

szükséges

az

agrártámogatások

kezelését

végző

dekoncentrált regionális (mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalok) és megyei (földművelésügyi hivatalok) intézmények megerősítése decentralizált döntési jogkörök

telepítésével

(támogatási

rendszer

működtetése,

birtokrendezés,

területhasználati, agrár-környezetgazdálkodási programok területi koordinációja.)

–

Az adottságokhoz illeszkedő optimális tájhasználat, a biodiverzitás és a tájökológiai változatosság (mozaikosság) megőrzése érdekében szükséges az agrárgazdaság multifunkcionális jellegének a helyi környezeti fenntarthatóság


91 megteremtésében

betöltött

szerepének

fokozása

a

környezetkímélő

technológiák használatának, a biomassza, mint megújuló energiaforrás hasznosításának erősítésével. Ehhez kapcsolódóan a különböző szintű agrárés vidékfejlesztési, erdőtelepítést érintő programok stratégiai környezeti vizsgálatának ösztönzése.

–

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv zonális törekvéseit is integráló, regionális jellegű, a területfejlesztés kiemelt térségeinek fejlesztési programjaiba illeszkedő speciális környezet- és tájgazdálkodási programok kidolgozása és megvalósítása szükséges (pl. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésében érintett térségekre készülő terület- és vidékfejlesztési programba, valamint a Natura 2000 területek hálózatának kialakításához kapcsolódva).

–

Különösen a halmozottan hátrányos településtípusokban (aprófalvak, tanyás települések) indokolt olyan, gazdasági diverzifikációt, a humán erőforrás fejlesztést és a településmegújítást célzó (helyi közösségek bevonásával kidolgozott) elősegíthetik

integrált

vidékfejlesztési

programok

végrehajtása

melyek

a belső erőforrások és gazdaság dinamizálását a népesség

megtartását, az életminőség javítását, ezáltal a térségi egyenlőtlenségek csökkentését.

A

foglalkoztatás

és

vidéki a

népesség

megtartása

jövedelemtermelés

érdekében

biztosítása,

indokolt

napszámos

a és

idénymunkák területi szervezésének, legalizálásának elősegítése.

–

A

tájegységenként

diverzifikált

agrárgazdaság

kialakítása

érdekében

szükséges tájspecifikus minőségi termékek, valamint a földrajzi áruvédjeggyel, egyéb minőségi tanúsítvánnyal rendelkező egyedi termékek, továbbá a hungarikumok

előállításának

és

értékesítési

csatornáinak

fejlesztése.

Alternatív, fajlagosan nagyobb jövedelemtermelő képességű, bio- illetve ökotermesztés és termékeit feldolgozó kis üzemek támogatása.

–

A terület- és földhasználatot igazítani kell a termőhelyi adottságokhoz történő, tekintettel egy racionálisabb birtokstruktúra kialakításának lehetőségére, valamint a településszerkezeti sajátosságokra (például tanyás gazdálkodás).


92 Az agrárium marginálisabb ágazatinak (erdészet, vadgazdálkodás, halászat) fokozottan

szükséges

bevonni

a

vidéki

térségek

tradicionális

helyi

termékskálájába, arculatának, turisztikai vonzerejének kialakításába.

–

Erősíteni kell a helyi jellegű vertikális integrációkat feldolgozás, felvásárlás, tárolás, raktározás területi koncentrációjának kiegyenlítettebbé tételével, a termékpályák kialakításával.

–

Az

erdészet

fokozódó

vidékfejlesztési

szerepvállalásának

elősegítése

különösen azon térségekben, településeken fontos, ahol az erdészet a mezőgazdasághoz mérhető szerepet tölt be a területhasználatban vagy a helyi gazdasági és szociális rendszerben. Az erdő helyi adottságokhoz illő, komplex megközelítésű, az erdőtelepítésen túlmutató használatát (szociális, rekreációs, esztétikai, erdőgazdasági) is szorgalmazni kell.


93

3.3.8. Kulturális örökségvédelem

A kulturális örökség – mely magában foglalja az anyagi-történeti és a szellemikulturális örökséget – egyfajta kulturális „hozzáadott értékként” közvetlenül vagy közvetetten szellemi, kulturális vagy tárgyi-anyagi erőforrás, mint ilyen gazdasági tényező. Területfejlesztési szempontból egyaránt fontos a védelme, annak érdekében, hogy hosszú távon is erőforrás maradjon, valamint a fenntartható fejlesztése, azaz, hogy a fejlesztési projektek épülhetnek a benne rejlő erőforrások kiaknázására és örökségértékeinek kiteljesítésére, illetve további örökségértékek generálására. Védelme és kezelése ezért egyaránt célozza értékeinek megőrzését és gyarapítását. Elsősorban az épített és kulturális környezet minőségének megőrzésével, valamint a helyi közösségek megerősítésével, ezáltal helyben maradásának elősegítésével a területi különbségek mérsékléséhez. A társadalom fenntartható fejlődéséhez, valamint a gazdasági – főként turisztikai – és kulturális potenciál növelése révén egyes térségek versenyképességének növekedéséhez járul hozzá. A

magyar

világörökségi

területek

nemzetközi

ismertségük

révén

segítik

Magyarország bekapcsolódását a nemzetközi turizmus vérkeringésébe és határokon átívelő kulturális együttműködésekkel együtt a magyar kultúra nemzetközi elismertségét is erősítik. A kulturális és szellemi örökség fenntartása, bemutatása hozzájárul a regionális identitástudat erősítéséhez. A kulturális örökség a térségi egyediség egyik legfontosabb hordozója, ezáltal a regionális verseny meghatározó tényezője. A belső erőforrások dinamizálása érdekében regionális szinten szükséges a kulturális

örökség

feltárása,

olyan

komplex

fejlesztési

programok

megalapozásaként, amelyek integráltan kezelik az egyedi örökségvédelmi értékeket és feltárják a kapcsolódó térségi turisztikai és egyéb hasznosítási lehetőségeket, valamint ezekre összetett fejlesztési kínálattal reagálnak. Az ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

94 örökségvédelemben és –kezelésben érintett szakterületek (műemlék- és épített környezet

védelme,

tájvédelem,

közgyűjtemények

és

kulturális

szféra)

szempontjait integrálni kell a területi tervezésbe és a területfejlesztési politikába a megőrzés és fejlesztés összhangjának biztosítása, valamint az örökség által hordozott térségi egyediségre épülő, így térségenként egyedi fejlesztési politikák elérése, valamint a térségek és települések egyedi karakterének kialakítása és megőrzése érdekében. –

A hazai világörökségi területek menedzsmentjének jobb támogatása, és a különleges, egyedi adottságokra alapozott helyi kezdeményezések támogatása a turisztikai potenciál növelése és az értékvédelem érdekében.

–

A műemlékekben és egyéb jelentős kulturális örökségértékekben (régészeti értékek,

kulturális

javak)

gazdag

regionális

városi

központokban

és

középvárosokban, valamint az ilyen értékekkel sűrűn rendelkező térségekben a kultúra tárgyi emlékeinek és a szellemi örökség megóvásának érdekében az építészeti és kulturális értékek fennmaradásának biztosítása, kulturális gyűjtemények fejlesztése a társadalom műveltségi szintjének növekedése, kultúraközvetítő és –teremtő szerepük és a turisztikai potenciál erősítése, valamint mindennek a tágabb térségükre való kisugárzása érdekében. –

A vidéki térségekben a hagyományos termelési módokat fenntartó, egyedi gyártású, vagy kis szériában készülő minőségi kézműves termékeket előállító támogatása a hagyományos kismesterségek, népi mesterségek, népművészet és népi iparművészet, az örökségértéket hordozó tájfenntartó gazdálkodási módok, a helyi jellegzetességű, tájspecifikus élelmiszertermékek, valamint a hungarikumok fejlesztése a hozzájuk kapcsolódó szaktudás, gazdálkodási kultúra és táji, népi, nemzetiségi értékek fenntartása, valamint alternatív jövedelemforrások biztosítása érdekében.

–

A történelmi és kulturális értékek korszerű bemutatására alkalmas közösségi terek kialakítása, hagyományteremtés és hagyomány felélesztés támogatása, valamint a kastélyok és várak állagának megóvása és környezetük fejlesztése a turizmus érdekében.


95

3.4. A területfejlesztés szereplői és eddigi kezdeményezéseik •

változó felkészültségű és változtatási szándékú helyi vezetés,

•

létező térségi együttműködési szándék, de hiányzó gyakorlat,

•

aktív munkaügyi szerepvállalás,

•

javuló pályázati aktivitás és eredményesség,

•

infrastruktúra-központú önkormányzati fejlesztések,

•

csekély számú önerős beruházás,

•

fiatal vállalkozásfejlesztési alapítvány,

•

összehangolt civil szervezetek.

3.4.1. A települési önkormányzatok fejlesztései

A

90-es

években

önkormányzatokat

történt

önkormányzati

kérdeztük,

de

csak

fejlesztésekről

hiányos

válaszokat

magukat

az

kaptunk.

Az

önkormányzatok által - sajnos gyakorta a fejlesztési összeg nélkül – szerepeltetett beruházások

mellé

tettük

a

Borsod-

Abaúj-

Zemplén

Megyei

Integrált

Szerkezetátalakítási Program (1994-98) adatait. Az így kapott kép még mindig nem teljes, de néhány megállapítás megtehető. Így: a 90-es években kb. 3,5-4 milliárd

Ft-nyi

önkormányzati

beruházásra

került

sor.

Ezen

belül

az

alapinfrastruktúra (ivóvíz, szennyvíz, gáz, telefon, út,) kiépítése 85-90 %-ot képviselt. Néhány település bekapcsolódott a szociális földprogramba. Az említetteken felül csak néhány településen történt fejlesztési törekvés, aminek értéke szintén 150 millió Ft körül lehetett. Az említett fejlesztések hatására az infrastruktúrában lényeges javulás állt be, de ennek gazdasági hatása egyelőre elenyésző. Az elmúlt 10 évben, a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács által

működtetett

támogatási

rendszer

kistérségi

megítélése,

annak

eredményessége vegyes érzelmeket gerjeszt. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

96 3.4.2. A munkanélküliség kezelésének aktív eszközei

Az 1991. évi foglalkoztatási törvény a munkanélküliség kezelésének több módját határozta meg. Ezek közé tartoznak az olyan passzív eszközök, mint a különféle járadékok, segélyek folyósítása, valamint az aktív eszközök. A Borsod- AbaújZemplén

Megyei

Munkaügyi

Központ

Kazincbarcikai

Kirendeltsége

által

rendelkezésre bocsátott adatállomány lehetőséget ad ez utóbbiak bemutatására. A legnagyobb és egyúttal legnépszerűbb támogatási formák a közhasznú munkavállalás (erről nem állnak rendelkezésünkre adatok), a bértámogatás, a képzés/átképzés, amiket csak kiegészít a közlekedési támogatás, ill. a pályakezdőket segítő többféle lehetőség. A bértámogatásra juttatott pénzösszeg 5 év alatt 8 millió forintról 41 millióra nőtt. A bértámogatást minden munkáltató szívesen igénybe vette: társas vállalkozások, egyéni vállalkozók, költségvetési intézmények (szociális otthon, családsegítő intézmény, iskolák, óvodák, stb.) a munkahelyteremtő beruházások kapcsán a munkáltatók többsége keresi ezt a támogatási formát, mert a pályázati feltételek is szorgalmazzák ezt a megoldást. (A pályázati feltételek közé tartozik a tartós munkanélküliek foglalkoztatása.) A tartósan munka nélkül maradt egyének számára is kedvező ez a lehetőség, mert más módon nehezen jutna munkához. Ezt a formát szerencsésen egészíti ki a közlekedési költségek támogatása. A képzés, mint a foglalkoztatást elősegítő egyik eszköz 1996-tól került az egyes munkaügyi

kirendeltségek

hatáskörébe.

Ettől

kezdve

egyre

inkább

arra

törekedtek, hogy a képzési programokat saját kirendeltségükhöz kihelyezve tarthassanak meg. Így közelebb kerüljenek a munkanélküliekhez, ne gátolja részvételüket az utazással járó sokféle fáradalom. A megye munkaügyi kirendeltségei - mint regisztrációs központok eltérő súllyal vesznek részt a képzések

lebonyolításában.

munkanélküliek

többsége

A

(56,8%)

különböző Miskolcon

tanfolyamokon veszi

igénybe

résztvevő a

tanulási

lehetőségeket.


97

8. táblázat A munkanélküliek képzésének jellemzői kirendeltségenként Kirendeltség

A tanfolyamok résztvevőinek

A regisztráltak közül tanfolyami képzésben

megoszlása (%)

résztvevők megoszlása (%)

56,8

30,7

Miskolc Ózd

9,6

11,0

Kazincbarcika

5,4

10,8

Sátoraljaújhely

5,0

6,7

Sárospatak

4,8

5,3

Szerencs

4,3

5,0

Tiszaújváros

3,9

5,2

Encs

2,6

4,6

Tokaj

2,1

3,4

Mezőkövesd

1,8

4,4

Edelény

1,7

5,7

Szikszó

1,4

3,0

Gönc

0,2

1,0

Mezőcsát

0,2

1,7

Putnok

0,1

1,4

100,0

100,0

ÖSSZESEN

Forrás: Kazincbarcikai Munkaügyi Kirendeltség, 2003.

A tanfolyamok közül a számítógépek kezelését oktatók voltak a legnépszerűbbek, miközben az ellentétes póluson lévők közül olyan is akadt, amit nem tudtak megtartani a résztvevők hiánya miatt. A számítógép-kezeléshez középfokú ismeretekre van szükség, a gyógynövénygyűjtéshez és a kőműves munkák elsajátításához legfeljebb 8 osztályra. A képzetlenek képzésbe vonása különösen nagy erőfeszítést igényel. A vállalkozóvá válás támogatása nem mozgat nagy tömegeket, másrészt rendkívül kockázatos. Téveszmének bizonyult, hogy a munkanélküliek tömegesen fognak vállalkozóvá válni és segítségükkel meglódul a magyar gazdaság. Az önfoglalkoztatás ezen belül még több nehézséggel jár, a kazincbarcikai kirendeltség hatókörében emiatt csak néhány fő kaphatott ebből a keretből támogatást, ami egyenként 1 millió Ft-tal indult, ma már 3 millió Ft vehető igénybe. Maga az összeg sem elég nagy egy vállalkozás magabiztos elindításához. A pályázók kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység folytatásához fordultak ilyen támogatásért.


98 A munkanélküliek munkába állási lehetőségét nagyban meghatározza, hogy milyen jellegű munkákat kínálnak fel számukra. A kínálat szűkössége ellenére kirajzolódik néhány sajátosság. Szükség van olyan emberekre, akik szezonális munkák végzését vállalják. Ilyen munkalehetőség adódhat a segédmunkát végezni szándékozók részére, de a felvevőpiac igen szűk, sőt szűkülő. A keresett munkavállaló minőségi munkát kellene, hogy végezzen, és gyakorlata is kell, hogy legyen, mert az itteni kis cégek nem bírják kivárni a gyakorlat megszerzésének keserves hónapjait. A problémák összetettségét jelzi, hogy a minősített hegesztő tudását nem tudják megfizetni, a könyvelő gyakorlottságát azonnal igénylik. Állandóan keresik, még sincs elég jelentkező a ruhakészítő, a varrónő munkakörökbe, főleg az alacsony bérek miatt rettennek vissza ettől a munkától az asszonyok (MÜK KBK adatai, 2004).


99

3.4.3. A Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási programból támogatott fejlesztések

Az 1996 és 1998 közötti időszakban 730 millió Ft megyei területfejlesztési támogatással 1,97 milliárd Ft-os fejlesztés indult el. A térség pályázati aktivitása a pályázók száma szempontjából alacsonynak, míg a megnyert támogatások tekintetében a megyében közepesnek tekinthető. 9. táblázat Az integrált szerkezetátalakítási program támogatásainak kistérségenkénti megoszlása (1996-98) Statisztikai

Összesen

Területi eloszlás

projekt

fejlesztés

támogatás

projekt

db

ezer Ft

ezer Ft

%

%

%

500

171

8 917 230

1 948 869

7,5

18,1

20,2

501

198

5 393 015

673 650

8,7

11,0

7,0

502

265

3 366 372

804 587

11,6

6,8

8,4

503

337

3 311 994

728 103

14,8

6,7

7,6

504

87

1 970 711

730 083

3,8

4,0

7,6

505

178

3 133 792

695 357

7,8

6,4

7,2

506

96

4 413 056

580 891

4,2

9,0

6,0

507

127

2 241 772

625 542

5,6

4,6

6,5

508

249

3 407 715

633 744

10,9

6,9

6,6

509

299

4 288 729

837 089

13,1

8,7

8,7

510

135

2 082 387

538 985

5,9

4,2

5,6

511

109

3 811 232

487 305

4,8

7,8

5,1

ÖSSZESEN

2 279

49 149 509

9 627 436

100

100

100

körzet

fejlesztés támogatás

Forrás: MTA RKK ÉMO az MFÜ Adatbázis alapján, 1999.


100 10. táblázat Az integrált szerkezetátalakítási program kistérségenkénti és ágazatonként megoszlása (1996-98) Statisztikai körzet 500 agrár

ipar

szolgáltatás

turizmus

infrastruktúra

marketing

képzés

szociális

alapozó

összesen

501

502

503

504

505

506

507

508

509

510

511

projekt

14,6

60,1

34,3

35,3

18,4

70,8 20,8

59,1

55,0

64,9 48,9

80,7

fejlesztés

2,2

32,3

29,0

37,4

12,5

63,4 3,1

42,4

34,0

53,0 25,5

31,2

támogatás

1,4

36,6

19,1

24,3

5,5

45,4 4,1

23,1

25,4

38,5 13,3

38,6 7,3

projekt

17,5

6,1

2,6

3,3

6,9

5,1

24,0

12,6

6,4

5,7

fejlesztés

56,3

13,4

8,2

10,0

15,0

11,9 57,2

29,0

45,6

20,9 24,8

4,4

támogatás

45,0

25,8

14,6

22,2

16,2

17,1 59,0

26,4

45,7

26,7 19,8

22,1

projekt

11,7

3,5

2,3

3,9

10,3

2,2

2,1

4,7

1,6

1,0

2,2

0,0

15,5

fejlesztés

7,2

1,5

20,9

4,8

8,6

3,9

6,2

13,4

1,6

2,9

3,9

0,0

támogatás

12,8

5,0

12,4

8,3

10,5

5,6

17,5

20,6

3,5

6,6

9,8

0,0

projekt

5,8

0,5

1,5

2,7

4,6

2,2

3,1

3,9

2,8

2,0

1,5

0,0

1,2

fejlesztés

7,7

0,1

3,7

5,4

14,1

6,5

8,9

2,8

3,7

4,3

0,0

támogatás

9,0

0,4

10,1

12,2

25,6

17,2 3,4

17,0

6,1

7,4

12,6

0,0

7,1

4,4

2,3

6,7

4,6

5,1

14,2

16,4 37,2

projekt

14,0

7,1

3,8

3,3

13,8

5,6

fejlesztés

22,8

51,2

32,7

35,8

46,4

13,2 30,6

6,3

támogatás

24,5

26,0

26,4

10,1

38,1

11,5 8,6

10,5

12,2

10,3 34,5

37,0

projekt

20,5

1,0

0,0

0,3

1,1

2,8

2,1

1,6

2,8

2,0

0,0

1,8

fejlesztés

1,7

0,1

0,0

0,1

0,2

0,4

0,3

0,3

0,4

0,8

0,0

0,2

támogatás

3,1

0,4

0,0

0,2

0,1

1,0

0,6

0,3

1,1

1,9

0,0

0,7

projekt

4,1

0,5

0,8

0,0

1,1

0,0

1,0

0,0

0,0

0,3

0,7

0,0

52,7

fejlesztés

0,2

0,0

0,1

0,0

0,4

0,0

0,3

0,0

0,0

0,4

0,9

0,0

támogatás

0,5

0,1

0,1

0,0

0,2

0,0

1,1

0,0

0,0

0,4

1,1

0,0

projekt

5,3

19,2

53,6

50,4

41,4

10,7 37,5

10,2

26,5

20,7 33,3

3,7

fejlesztés

0,3

0,7

5,3

5,9

1,9

0,5

0,7

0,5

1,3

1,7

2,3

0,0

támogatás

0,6

3,5

17,1

20,8

3,2

1,5

4,0

1,4

5,8

7,7

6,5

0,2

projekt

6,4

2,0

1,1

0,9

2,3

0,6

3,1

0,8

0,4

1,0

2,2

1,8

fejlesztés

1,6

0,6

0,2

0,6

0,8

0,2

0,3

0,2

0,1

0,1

1,0

0,3

támogatás

3,2

2,3

0,3

1,7

0,5

0,7

1,6

0,6

0,2

0,5

2,5

1,3

projekt

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

fejlesztés

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

támogatás

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Forrás: MTA RKK ÉMO az MFÜ Adatbázis alapján


101

MFÜ támogatások 1996-2002

Tiszaújvárosi 511

Szikszói 510

Miskolc 500

Miskolci 501

Szerencsi 509

Edelényi 502

Sátoraljaújhelyi 508 Sárospataki 507

Encsi 503 Ózdi 506

Mezőkövesdi 505

Kazincbarcikai 504

500 Miskolc

501 Miskolci

502 Edelényi

503 Encsi

504 Kazincbarcikai

505 Mezőkövesdi

506 Ózdi

507 Sárospataki

508 Sátoraljaújhelyi

509 Szerencsi

510 Szikszói

511 Tiszaújvárosi

22. ábra: A Megyei Fejlesztési Ügynökség támogatásainak megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségei között Saját szerkesztés MTA RKK ÉMO az MFÜ Adatbázis alapján

3.4.4.

A

decentralizáció

jegyében:

a

területfejlesztés

kistérségi

fejlesztő

szervezetei

Az országos kormányzati feladatok mellett a különböző helyi és területi szintek, kiemelten a régiók és kistérség játszanak meghatározó szerepet. A területfejlesztés elmúlt években formálódott intézményrendszere ezeken a térségi szinteken jó alapokat ad a területfejlesztés céljainak megvalósításához. A rendszer hatékonyságát azonban gyengíti, hogy túlzottan sokelemű, minden térségi szint beavatkozási egység is egyben, ami a feladatokat tekintve sok átfedést jelent.” (G. Fekete Éva)

a) Lokális kooperációk: a kistérség szintje A kistérség statisztikai funkciói mellett a területfejlesztés lehetséges beavatkozási szintjei közül az a térségi szint, ami a települési önkormányzatok együttműködése révén az alulról építkező regionális politika meghatározó eleme lett. Megújulását a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény tette lehetővé a helyi önkormányzatok önállóságának és szabad társulási lehetőségének a megteremtésével; tartalmának kiteljesedését a területfejlesztési törvény és az annak nyomán kibon____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

102 takozó folyamat adta meg. Ugyanakkor ez a fejlődés bizonyos fokú burjánzással is járt, mivel a meghozott szabályok arra már nem voltak alkalmasak, hogy a települési önkormányzatok optimális területi léptékben illetve szervezeti formában való társulását ösztönözzék: a társulások összetétele instabil, illetve több társulás működési területe is átfedi egymást. A statisztikai kistérségek és a társulások területi problémáját kísérelte megoldani a területfejlesztési törvény 2004. évi módosítása, amely rendelkezett az ország egész területét maradéktalanul lefedő, a statisztikai kistérségek területével azonos működési területű Kistérségi Fejlesztési Tanácsok létrehozásáról. A közigazgatási rendszer korszerűsítése érdekében 2004-től a Kormány költségvetési eszközökkel is ösztönzi a közszolgáltatások – statisztikai kistérség határhoz illeszkedő - un. többcélú kistérségi társulások keretében történő ellátását. A kistérségi területfejlesztés ilyen mélységű formalizálása, a kistérségi struktúra homogenizálását célzó törekvések ugyanakkor a túlintézményesítés irányába hatnak. További problémát okoz a kistérségi szinten menedzseri tevékenységet végző személyek és szervezetek (kistérségi megbízottak, térségfejlesztési menedzserek, vidékfejlesztési menedzserek, munkaszervezetek) egymással párhuzamos, koordináltan működése, amely pazarláshoz, a személyi kapacitások elaprózódásához vezet. A kistérség a térségi önszerveződés legfontosabb színtere, ilyen értelemben a szubszidiaritás, a decentralizáció és a helyi partnerség meghatározó szintje. A kistérségi együttműködések elsődleges fejlesztéspolitikai feladata, hogy biztosítsa a térségi léptékben integrált fejlesztések megvalósulását, a helyi szint érdekeinek összefogását és képviseletét. Mindezek mellett a kistérségek szerepe fontos az esetenként elaprózott önkormányzati feladatellátás partnerségen alapuló hatékonyabb megszervezésében is. A területfejlesztés sokszintű intézményrendszerében az átfedések kiküszöbölésére megoldást az jelent, ha a kistérségek nem területfejlesztési döntéshozatali (forráselosztó) szerepet kapnak, hanem integrált kistérségi fejlesztések, projektcsomagok végrehajtása révén valósítják meg a kistérségi fejlesztési tervben kitűzött célokat. Ebben a tekintetben viszont sokkal inkább a fejlesztési projektek, programok alkalmi szövetségei életképesek, mint a bürokratikus módon túlszabályozott intézményi struktúrákba lemerevített mechanizmus. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

103

A rendszer egységessége szempontjából indokolt, hogy minden kistérségben legyen legitim kistérségi fejlesztési tanácsként működő testület (menedzsment szervezettel), és rögzített kistérség határ. A rendkívüli mértékben különböző kistérségi besorolások (telephelyek mérete, státusza, száma) esetében megoldást a jelenleginél differenciáltabb szabályozás hozhat. A leghatékonyabb feladat- és kompetencia-megosztás érdekében egy olyan kistérségi intézményi modell kialakítása a legcélravezetőbb, amelyben a kistérségi fejlesztési tanács feladata az adott térségre vonatkozó fejlesztéspolitikai dokumentumok elfogadása, és az alapvető stratégiai fejlesztési irányok meghatározása. A települési önkormányzatoknak viszont meg kell hagyni azt a jogot, hogy a települések összehangolt fejlesztése, közös projektek megvalósítása érdekében társulásokat hozzanak létre. Ezek a rugalmasan szerveződő térségi kezdeményezések (önkéntes társulások, civil hálózatok stb.) lehetnek azok a lehetséges kedvezményezettek, akik a regionális (országos) forrásokra pályázva a kistérség programjában, stratégiájában foglaltakat megvalósítják. A továbbiakban a társulások illetve kistérségi fejlesztési tanácsok feladat- és hatáskörének szabályozása mellett fontos, hogy ezek az intézmények kidolgozott és elfogadott fejlesztési céljaik megvalósításához, megfelelő forráshoz jussanak, s így egy-egy eseti projekt kivitelezés helyett lehetőség legyen a fejlesztési programra felfűzött, egymás hatását erősítő projektek kivitelezésére. Ezeket az integrált kistérségi fejlesztéseket finanszírozó forrásokat regionális (esetleg megyei) szinten kell diszponálni. Alapvető, hogy a támogatott fejlesztési elképzelések, projektek kiválasztásánál az elsődleges szempont a kistérség programjához való illeszkedés legyen. A jövőben indokolt a kistérségi szint szakmai megerősítése, növelve tervező, forrásszerző és programmenedzselő tevékenységük szakmai színvonalát, hatékonyságát. Cél, hogy minden kistérségben olyan menedzsment szervezetek, „térségfejlesztési műhelyek” jöjjenek létre – ahol a jelenleginél koordináltabb formában működhetnének mindazok a személyek, akik munkája a térségi ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

104 fejlesztéshez

kapcsolódik

(térség-

és

vidékfejlesztési

menedzserek,

falugazdászok, falu- és tanyagondnokok, stb.) ezáltal ösztönözve a térségi fejlesztési kezdeményezéseket, a projektek generálását. Ezek a műhelyek elegendő kapacitással és képességgel kell, hogy rendelkeznek azon rétegek fejlesztési folyamatokba történő bekapcsolására, akik önmaguktól nem, vagy csak nehezen lennének képesek erre, illetve amelyek leszakadása külső segítség nélkül

elkerülhetetlen.

Fontos,

hogy

ezek

a

műhelyek

ugyanakkor

önszerveződéssel és a rugalmasság megőrzésével jöjjenek létre, igazodva az egyes kistérségek eltérő adottságaihoz és igényeihez. Egy térség integrált fejlesztéséhez a terület- és a vidékfejlesztés cél- és eszközrendszerének együttes, komplementer módon történő figyelembe és igénybe vétele szükséges. Az integrált megközelítés teret ad a források felhasználása során a szinergikus hatások érvényesülésének, illetve erősíti azokat. Az EU átalakuló strukturális, kohéziós és vidékfejlesztési politikájához igazodva a kistérség a területfejlesztési és vidékfejlesztési célzatú ágazati szándékok és érdekek elsődleges kapcsolódásának színtere lehet mind a fejlesztési programok, mind az intézményrendszer szintjén.

b) Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzatok Kistérségi Társulása Az egykori Kazincbarcika és Vonzáskörzete Területfejlesztési Önkormányzati Társulás látja el az érintett települések érdekében szükséges központi feladatokat, érzékelve a vidék problémáit. Ezt a munkát elősegítendő ez év második felében már működik a többcélú társulás munkaszervezete, összefogva a törvényben szabályozott tevékenységeket.


105 c) Szuha - völgyi Bányász lakta Települések Önkormányzati Szövetsége Az égető gondok, az aggódás a térség jövőjéért még a rendszerváltást követően életre keltették a szövetséget. Fő célkitűzése a térség komplex fejlesztése, ezen belül

különösen

az

aprófalvak

rohamos

lemaradásának

mérséklése.

A

Településszövetség vezetése által kitűzött térségi feladatok ellátásához több szakmenedzserre lenne szükség, de a jelenlegi körülmények között bérük nem finanszírozható. A SzBTÖSz 1992-ben alakult. A szervezet első elnöke Takács István, Mucsony község polgármestere volt. Ebből adódóan a társulás központja is Mucsonyban székelt. A megalakult önkormányzati szövetség legfontosabb céljai az alábbiak voltak: •

munkahelyteremtés, vállalkozásélénkítés,

•

a szociális helyzet romlásának megállítása,

•

a meglévő bányászobjektumok önkormányzati tulajdonba juttatásával azok hasznosítása,

•

közös infrastrukturális programok indítása,

•

idegenforgalmi fejlesztési programok megvalósítása.

A szövetség megalakulásakor a társult önkormányzatok nem határoztak meg éves tagdíjat. Az évek során számos változás következett be a társulás működésében. Új elnök került a szövetség élére, Nagy Tibor Ormosbánya polgármestere személyében, ezzel egyidejűleg a székhely is Ormosbányára tevődött át. A szervezet egyesület formájában végzi munkáját, jogi személy. A szövetség működését a Polgári Törvénykönyvről szóló, 1959. évi IV. törvény, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján alapszabály határozza meg. Az önkormányzati társulás szervezeti és működési szabályt nem alkotott. A tapasztalatok

szerint

egy

jól

átgondolt,

pontosan

megfogalmazott,

az

alapszabályban foglaltakra támaszkodó Szervezeti és Működési Szabályzat elősegítené a felelősségi körök, a döntési körök egyértelmű rögzítésével a hatékonyabb munkát. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

106 d) Térségfejlesztési célú alapítványok A Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma (későbbiekben: KEF) nyilvántartása szerint 27 civil szervezet tevékenykedik a kistérségben. Mint azt a KEF vezetője elmondta, a civil szervezeteket tömörítő egyesületek és alapítványok azon területek problémáival foglalkoznak, amiért alapvetően létrejöttek, így pl.: Városszépítő

egyesület,

Közbiztonsági

Egyesület,

Karitasz,

Örökmozgó

Sportegyesület, Mozgáskorlátozottak Egyesülete. A szervezetek gazdálkodása forráshiányos, ami az egyenlőtlen forráselosztásból ered, vagyis jelenleg Budapest és a központi régió 80 %-ban, míg a többi régió 20 %-ban részesül a forrásokból. Ennek megváltoztatására ad lehetőséget a Nemzeti Civil Alap létrejötte, így várhatóan a forráselosztás 53-47 %-os lesz. A területfejlesztéssel egy közcélú szervezet foglalkozik, viszont ez az egy sem tekint vissza múltra, lévén a jogerős bírósági végzése, hogy tevékenységét folytathatja, ez év márciusában emelkedett jogerőre. A térség alapvető problémája a munkanélküliség és emellett a nők munkába állításának kérdése. Ennek kiküszöbölésére a Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesülete

OFA

támogatással

csökkent

munkaképességű

emberek

foglalkoztatására létrehozott egy varrodát, de a támogatás kimerülésével a program meghiúsult és felszámolták az egyesületet. A KEF elnökének megállapítása szerint alapvető probléma, hogy a különböző civil szervezetek

nem

rendelkeznek

feladatuk

végzéséhez

nélkülözhetetlen

erőforrásokkal (pl. számítógép, Internet), másrészt hiányzik a megfelelő képzettség (pl. pályázatírás), ami munkájuk hatékonyságát nagymértékben csökkenti. Az előzőektől eltérő képet mutat a Kazincbarcika és Térsége Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mely a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Vállalkozási Központ partnereként részt vállal a személyre szabott, ügyfélközpontú „GVOP2004 - 2.2.1., Kis- és Közép-vállalkozások részére alapszintű tanácsadás nyújtása” elnevezésű programban, ezzel is segítve a hátrányos helyzetűek reintegrálódását, valamint a vállalkozások fejlődését. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

107

3.5. A fejlődés tényezőinek összegző elemzése

3.5.1. PEST- elemzése

Politikai (Political) erőforrások •

Jogosultság nemzetközi és nemzeti támogatásokra,

•

Aktív munkaügyi szerepvállalás,

•

Változó felkészültségű és változtatási szándékú helyi vezetés,

•

Létező térségi együttműködési szándék, de hiányzó gyakorlat,

•

Csíráiban meglévő nemzeti és nemzetközi kapcsolatok,

•

Mérsékelt pályázati aktivitás és eredményesség,

•

Infrastruktúra-központú önkormányzati fejlesztések,

•

Csekély számú önerős beruházás,

•

Változásokkal szembeni tartózkodás,

•

Külső beavatkozás várása.

Gazdasági (Economical) erőforrások •

Vállalkozáshiány, kényszervállalkozások,

•

Kereskedelmi és építőipari vállalkozások dominanciája

•

Alacsony foglalkoztatási és jövedelemtermelő képesség,

•

Kevés hozzáadott érték,

•

Ki nem használt extenzív állattartási lehetőségek,

•

Fejlődő turisztikai fogadókészség,

•

Jelentős foglalkoztatási hatású szociális ágazat,

•

Gyenge fejlesztési forrásabszorpciós képesség,

•

Erősen korlátozott belső fejlesztési források.

Társadalmi (Social) erőforrások •

Lassú elöregedés,

•

Elnéptelenedő falvak,

•

Növekvő számú és arányú roma népesség,

•

„Menekülő” képzett fiatalok,


108 •

Alacsony képzettségű munkaerőbázis,

•

Alacsony foglalkoztatási arány,

•

Magas ingázási arány,

•

Foltokban élénk zenei, képzőművészeti és amatőr színjátszó élet,

•

Elfeledett népművészeti hagyományok, népszokások,

Területi (Territorial) erőforrások •

Változatos táj, gazdag élővilág, világörökség,

•

Korlátozott termőhelyi potenciál,

•

Kiterjedt erdőségek, magas erdősültségi arány,

•

Megyei jelentőségű vízkészletek, fontos vízbázisok,

•

Megkímélt környezet, növekvő környezeti veszélyforrások,

•

Megóvott középkori építészeti emlékek,

•

Hagyományos szerkezetű és építészetű kistelepülések,

•

Kihasználatlan kastélyok, kúriák (Ragály, Sajókaza)

3.5.2. SWOT-analízis

a) Jelenleg is zajló folyamatok

a gazdaság lehetséges húzóágazatai, jellemző keresletek alakulása

tőke- és befektetési piacok alakulása

munkaerőpiac alakulása

az európai és a hazai élelmiszerpiac alakulása

magasabb feldolgozottsági szint elérésének fontossága

népesség csökkenés, elöregedés

roma népesség arányának változása

térségek közötti verseny éleződése

határon átnyúló régiók

civil szféra szerepének növekedése

szub- és dezurbanizációs folyamatok

környezeti fenntarthatóság követelményei


109

hálózatosodás, partnerségi kapcsolatok szerepe

helyi kezdeményezőképesség szerepe, tere

EU - támogatások

b) Erősségek

természeti környezet megkíméltsége

változatos, értékes táj és élővilág

fejlődőképes új gazdasági kezdeményezések

magas erdősültség, vadban, erdei gyümölcsökben gazdag erdőségek

megőrzött kulturális örökség

hasznosítható, olcsó ingatlanok

határmenti kapcsolatok

emberléptékű falusi környezet

a terület alacsony népsűrűsége kedvező abban a vonatkozásban, hogy a természeti környezet igénybevétele alacsony és minősége jó, átlagon felüli,

a jelenlegi erőforrás-használat mellett még vannak ki nem használt táji-, ökológiai-potenciálok, természeti erőforrások,

a terület összességében nagy az élőhelyi és faji változatosság mind hazai, mind európai összehasonlításban,

kedvezőek a tájképi adottságok, kevés a tájseb,

a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan, felhagyott földeken megindult másodlagos szukcesszió sajátos élőhelyeket, táji értékeket hoz létre, a kialakuló állapot magas biodiverzitással párosul,

vannak megújuló, helyi erőforrások (pl. biomassza, napenergia),

jellemző a lokálpatriotizmus (főleg az időseknél),

a tradicionális, részben fenntarthatónak mondható fogyasztói mintázatok részbeni

megőrzése

(pl.

alacsony

vízfogyasztás,

takarékos

energiafelhasználás, stb.),

helyi, megújuló erőforrás használata (fa),

az alapvető élelmiszeri alapanyagok megtermelése, bizonyos fokú önellátás,

a kisebb településeken viszonylag kevés hulladék termelődik a nagyobb településekhez képest,

a lakosság a szerves hulladékot részben hasznosítja.


110

a színes történelmi és kulturális múlt, gazdag építetett örökség,

a helyi adottságokra épülő kultúra megléte,

hagyományos ismeretek megléte az extenzív gazdálkodás, a paraszti élet és néhány kismesterség területén (különösen a szőlő és gyümölcs kultúrákat illetően),

az alacsony fokú kemizálás,

használaton kívüli földterületek állnak rendelkezésre,

vannak

hagyományos

tájfajták

az

állattenyésztésben

és

növény-

termesztésben,

tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek biztosítják a kiemelkedő természeti értékek védelmét,

a környezet állapota általában jónak mondható,

nincsenek a környezet állapotát jelentősen befolyásoló létesítmények,

a közlekedés egyelőre nem veszélyezteti a környezet nyugalmát és a levegő megfelelő minőségét

c) Gyengeségek

a népesség mennyiségi és minőségi eróziója, elszegényedése,

életképes gazdasági szereplők hiánya

fokozódó szociális és morális nehézségek

fejlesztési saját források csaknem teljes hiánya

változásokat,

összefogást

gátló

széthúzás,

fejletlen

kooperációs

képességek

elaprózott birtokszerkezet

elhanyagolt táj, műveletlen földek

szűk belső piac

fejletlen infrastruktúra

kedvezőtlen közlekedési helyzet

elavult épületállomány

alacsony szintű a környezeti tudatosság, az elfogyasztott termékek beszerzésekor nem, vagy csak alig szempont, hogy az hogyan hat az egészségre, vagy környezetünkre mennyire megterhelő,

nincsenek

kihasználva

a

megújuló

energiaforrások

által

nyújtott

lehetőségek, ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

111

a lakossági fűtési energiát egyoldalúan csak a gáz alapú fűtésre alapozzák a külső fejlesztők,

a talajvíz elszennyezett, a kutak szennyezettek a falvakban,

komplex hulladékgazdálkodás sehol nincs, a megkövetelhető műszaki védelem a lerakók többségénél nem valósul meg,

szennyvízkezelés többnyire megoldatlan,

a hulladékok nem megfelelő kezelése, szétszórása, illegális lerakása az értékes természeti területeken,

a védett területeket kivéve nincsenek felkutatva a természeti értékek,

csak keretterv létezik a szennyvíz-kezeléssel kapcsolatban,

elöregedés, elnéptelenedés

A leszakadó társadalmi rétegek, főleg a roma lakosság elvesztette hagyományos tevékenységeit a modernizáció miatt (vályog-vetés, cserép, cigány-tégla,

agyagosság,

teknő,

famunkák,

stb.),

a

felborult

munkamegosztásban nincs helye a tevékenységének, ezért közvetlenül a természetes környezetének erőforrásai ellen fordul (vizek-halászat, erdőfalopás),

alacsony fokú a helyi közösségek környezeti tudatossága, nincsenek tisztában környezeti értékeikkel, nem látják a fejlődésük forrásait a természeti környezetük adta lehetőségekben,

alacsony szintű az emberek tudása a fenntartható erőforrás-gazdálkodást támogató lehetőségekről, alternatív technológiákról,

a hagyományos értelembe vett infrastrukturális fejlesztések szempontjából kicsi a lakosság létszáma a jó fajlagossági mutatót igénylő közmű beruházásokhoz és azok üzemeltetéséhez. Pl. szennyvízelvezetés és tisztítás, vízellátás, hulladékkezelés, stb.,

léteznek megoldatlan környezeti konfliktusok a természetvédelmi és vállalkozói érdekek között (bányák, erdők, gyepterületek, vízjárta területek, vízfolyások hasznosítása),

vidéken a takarékos életmód nem tudatos, hanem a szegénység eredménye,

a fogyasztók nem ismerik fel a természeti környezetük viszonylagos jó állapotát, és nem ismerik fel az összefüggést a fogyasztás növekedése és a környezet állapotának esetleges romlása között,


112

általában

alacsony

hatásfokúak

a

tevékenységek

(háztartásban,

földművelésben, szállításban, stb.),

magas munkanélküliségi ráta, erősen homogén képzetlen munkanélküliség,

alacsony technológiai tudásbázis.

d) Lehetőségek

többoldalú kedvezmények, elismert támogatási jogosultság

turisztikai kereslet várható élénkülése

természetes alapanyagok és azokból készült egyedi termékek iránti kereslet

tágabb térségi együttműködés, azt szervező erő léte

emberléptékű, olcsó lakókörnyezet iránti igények erősödése

Határmenti kapcsolatok felértékelődése

közösségi támogatások megnyílása

a nyugati országrész tőkefelszívó erejének csökkenése

az európai integráció keretében létrejöttek az előcsatlakozási alapok, amelyek hozzájárulnak a vidék fejlődéséhez,

az agrár - környezetvédelmi program lehetőségeket kínál a térségnek,

a biogazdálkodás támogatása lehetőség az átállásra, a nagyobb értékű, jobb minőségű termékek előállítására,

a szabályozás egyre inkább támogatja az alternatív, energiatakarékos megoldásokat, amely lehetőséget kínál a megújuló energiaforrások felhasználására, egyedi szennyvíztisztításra, stb.,

a megyei környezetvédelmi program előtérbe helyezi a környezetvédelmi problémák megelőzését.

a területfejlesztési, vidékfejlesztési programok lehetőségeket kínálnak a természeti értékek megőrzésére alapozott fejlesztésekre,

az ökológiai tájgazdálkodás kialakításához források állnak rendelkezésre az európai integráció kapcsán, illetve az agrár-környezetvédelmi programból,

a tartamos, többcélú erdőgazdálkodás, a faanyagra, mint megújuló erőforrásra alapozott mesterségek területén,

a táji potenciálok, a tájban rejlő változatosság területén,

a kulturális, és táji- természeti értékek együttes kiaknázása területén.


113

e) Veszélyek

önkormányzatok pénzügyi lehetőségeinek további szűkülése

a támogatásokhoz való hozzájutás nehezedése, a koncentráció és az addicionalitás elvének fokozott érvényesítése

fiatalok elvándorlását ösztönző külső tényezők erősödése

a szakképzett munkaerő és az alkalmazott kutatás növekvő jelentősége

minőségi követelmények fokozódása, EU - szabványok átvétele

a térség ökológiai potenciálját (természeti erőforrások, táji- természeti adottságok) kihasználni vágyó külső fejlesztői szándékoknak nem biztos, hogy képes a kis érdekérvényesítő képességgel rendelkező helyi népesség ellenállni,

a globális környezeti változások kiszámíthatatlan ökológiai folyamatokat eredményezhetnek, ez különösen szélsőséges klimatikus jelenségekben, a térség folyóinak szélsőséges vízjárásában nyilvánulhat meg,

a fokozódó forgalom a területen veszélyezteti a táji, természeti értékeket,

kulturálisan sebezhető, a tulajdont szerző városiak, megbontják a kistájakra még jellemző szerves kultúrát, exportálván saját termelői, fogyasztói szokásaikat,

a tradíciókon alapuló fejlődés nem lesz versenyképes a “modern” élet kínálta fejlődéssel, s a térség még jobban lemarad a mai értelembe vett fejlődésben,

a multinacionális nagytőke uniformizálttá teszi a térséget (eltűnő félben van a térségre jellemző életmód, kultúra a “nemzetközi egyformaság” népszerűsége miatt),

a kommersz reklámok által terjesztett termékek és a hozzá kapcsolódó fogyasztói szokások lerombolják (rombolták) a térségre jellemző fogyasztói szokásokat,

a tradíciókat a külső világ nem értékeli megfelelően, és azok elvesznek, ezáltal a helyi közösségek elvesztik egyetlen lehetséges fejlődési forrásukat is,

a modern agrárgazdálkodásból származó többlettermelés szükségtelenné teszi a helyi, alacsony hatékonyságú termelést,


114

a külső tőke főleg az idegenforgalom területén jelentkezik, amely nem biztos, hogy a helyi sajátságokat és fenntarthatósági kritériumokat figyelembe veszi majd,

olyan beruházás elfogadása, amely megbontja a táji, természeti, kulturális hagyományokat, szennyező forrást hoz létre,

a

kívülről,

elsősorban

üzleti

érdekekből

erőltetett

csatornázás

és

központosított szennyvízkezelés újabb környezeti problémákat generál és jelentős költségekbe hajtja az amúgy is küszködő önkormányzatot és lakosságot.

a

hatósági

engedélyek

megszerzésének

nehézkessége,

különösen

alternatív és az innovatív megoldások esetében,

az EU által megkövetelt elemzések ismeretének hiánya (költség-haszon, költséghatékonyság, környezeti, szociális hatásvizsgálatok),

az információk nyomon követésének hiánya,

a fenntartható erőforrás-használatot biztosító technológiák hiánya,

a fenntartható erőforrás-gazdálkodáshoz szükséges tudás megszerzése

a fenntartható fejlődéshez szükséges szemléleti változások

a

fejlesztések,

különböző

projektek

összhangjának

és

költséghatékonyságának megteremtése,

a különböző fejlesztői érdekek és szándékokból adódó környezeti konfliktusok kezelése.

Az egymást erősítő vagy gyengítő tényezők egybevetése alapján a térség érzékeny pontjai: természeti és kulturális adottságok hasznosítása, az aprófalvas szerkezet vonzó elemeinek kihasználása. A természeti környezet megkíméltsége, az erdőkben, természeti kincsekben való relatív gazdagság, valamint a megőrzött kulturális örökség szerencsésen találkozhat a természetes alapanyagokból készült termékek iránti és a turisztikai kereslet növekedésével. A dezurbanizáció előrehaladása pedig az emberléptékű aprófalvas környezet és a hasznosítható olcsó ingatlanok felértékelődését hozhatja magával. Ugyanakkor a gyengeségek és veszélyek oldalán megjelennek a hasznosítás akadályozó tényezői, elsősorban a kedvezőtlen közlekedési helyzet, a fejletlen infrastruktúra, az elavult lakásállomány és a népességerózió. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

115

A

térség

leépülő

humánerőforrásokkal,

fokozódó

szociális

és

morális

nehézségekkel, ugyanakkor gyenge vállalkozói potenciállal rendelkezik. Ráadásul a települések jelenlegi megtartó képessége mellett a fiatalok „menekülnek” szülőhelyükről, miáltal a népesség eróziója tovább mélyül. A térségi fejlődési folyamatok elindítása nem csak megfelelő számú, de kellő ismeretekkel és képességekkel rendelkező fiatalt is kíván. Ezen a területen a térség gyenge. A humánerőforrások fejlesztésébe fektetett tőke azonban ellentétes hatást válthat ki, ha a képzett fiatalok számára nem lesz munkahely. Ebben az esetben az elvándorlás veszélye felerősödik. A meglévő, a térség északi részén a hagyományos gazdasági kötődéseket idéző határmenti kapcsolatok gazdasági téren való erősítésére jó lehetőséget kínálnak az Európai Unióhoz való csatlakozás, a térség fejlődőképes új gazdasági kezdeményezései. A kooperációs képességek fejletlensége azonban gátat szab a gazdasági kooperációs lehetőségek kiaknázásának. A térség külső fejlesztési forrásokra való utaltsága úgy a saját források, mint az életképes vállalkozások hiánya, ill. a szűk belső piac miatt nyilvánvaló. A külső források elérésében előnyt jelent a térség területfejlesztési, vidékfejlesztési, szociális programokban mint lehetséges kedvezményezett megjelölése. Ezeknek a forrásoknak az elosztásánál fokozottabban érvényesülő addicionalitás és koncentráció miatt a támogatások megszerzése csak tervszerű, a térség belső pénzügyi és humán erőforrásait integráló, ezáltal nagyobb méretű projektek indítását is lehetővé tevő belső és külső partnerségi kapcsolatok, és képzett fejlesztési szakemberháttér esetén lehetséges. Ezeken a területeken a térség még nem erős.


116

3.5.3. Rövid helyzetmeghatározás

A Kazincbarcikai kistérségben megőrzött természeti és kulturális értékek üdítő színfoltként jelennek meg a globalizálódó világban. A korábban gazdasági erőforrásként nem értékelt adottságok napjainkban tapasztalt felértékelődése és piaci tartalommal való megtöltődése lehetőséget ad a még hasznosítatlan agrárkörnyezeti, turisztikai, életmódbeli adottságok kiaknázására és a helyben előállított termékek hozzáadott értékének növelésére. A térség közlekedés földrajzi távolsága a fejlődés centrumaitól és a potenciális piacoktól, a népesség egyre kedvezőtlenebb összetétele, a szegénység, az infrastruktúra fejletlensége, a közelmúltban megvalósított mérsékelt ütemű fejlesztések ellenére is alapvetően akadályozzák a fejlesztési lehetőségek önerőből történő kiaknázását. Az egész térség számára gondot jelent a lakosok, a turisták és a külső tőke számára vonzó arculat, és a fejlesztések tőkehátterének hiánya. A stratégiai célok kialakításánál figyelembe kell venni a komplex helyzetértékelés eredményeit, a helyzetértékelés összefoglalásaként elkészített úgynevezett SWOT analízis megállapításait, amely feltárja a vizsgált térség erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a veszélyforrásokat. A helyzetértékelés során feltárt – és a SWOT-ban összefoglalt – erősségekből és lehetőségekből kiindulva lehet megfogalmazni azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek kitörési pontokat jelenthetnek a térség számára. A Kazincbarcikai kistérség stratégiai céljait alapvetően ezen fejlesztési lehetőségek mentén kell felvázolni. A helyzetértékelés felszínre hozott ugyanakkor számos gyengeséget és veszélyforrást,

amelyek

a

térség

fejlődését

akadályozhatják.

Ezekre

a

problémákra megoldásokat kell keresni, amelyek közül a legfontosabbak szintén stratégiai célként fogalmazódnak meg a fejlesztési koncepcióban.


117

4. A jövőkép – a fejlődés lehetséges forgatókönyvei

4.1. A jövőkép összeállításának módszertana A Kazincbarcikai kistérségre vonatkozó stratégiai program és az azt megvalósítani hivatott főbb stratégiai célok megfogalmazására, meghatározására a következő komplex módszertant dolgoztuk ki, és javasoljuk a döntéshozók számára megfontolásra, elfogadásra. A stratégiai célok kialakításánál több tényezőre kell figyelemmel lenni az alábbiak miatt: o A helyzetértékelés alapján készített ún. SWOT analízis egyértelműen mutatja be, hogy a térségnek milyen fejlesztési lehetőségei vannak, és melyek

a

legfontosabb

megoldandó

problémák.

A

koncepciónkat

befolyásoló tényezők közül ezt tekinthetjük leginkább objektívnek. o Nem lehet figyelmen kívül hagyni a térséget érintő (esetünkben általában „magasabb szintű”) tervi előzményeket, amelyek fejlesztési koncepciói, stratégiai programjai bizonyos szempontból behatárolhatják, orientálhatják elképzeléseinket, másrészt éppenséggel nem tartalmaznak olyan stratégiai célokat, amelyeket leginkább a Kazincbarcikai kistérségen belül kell felvállalni és megoldani (szubszidiaritás). Ezen „előzmény” stratégiák sokszor tartalmaznak jogi aspektusokat (törvényi, rendeleti, határozati forma), amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. o A leendő program megvalósítóinak fejlesztési elképzelései szintén meghatározó jelentőségűek a fejlesztési koncepció kialakítása során. A térségben működő gazdasági társaságok, a szélesebb értelemben vett „prominencia” (kamarák, civil szervezetek, szövetségek vezetői) és a települések (elsősorban a városok) vezetőinek fejlesztési céljai is leképződnek a koncepcióban. Ez a tényező az előzőekhez képest „puha”, nagymértékben befolyásolhatják személyes ambíciók, lobby érdekek, amelyekre a feldolgozás során külön figyelmet kell fordítani. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

118 o A

stratégiai

célok

megvalósításának

sikerességét

számos

–

a

helyzetértékelés során elemzett – tényező befolyásolja. Ezek egy részére hatással lehet magára a végrehajtásra kerülő fejlesztési program, más részük

ugyanakkor

exogén

jellegű,

a

térség

oldaláról

kevéssé

befolyásolható. Egy középtávú jövőkép (legvalószínűbb forgatókönyv) felvázolása segítséget nyújt ahhoz, hogy ne kerüljenek olyan stratégiai célok

meghatározásra,

amelyek

–

kívülálló

tendenciák

miatt

–

megvalósíthatatlanok. o A tervi előzményekből levont esszenciális következtetések valamennyi tervezési szintre vonatkozóan rendkívül lényegesek. Mindezek befolyásolják a stratégiai program alkotását, külső peremfeltételt szabva a fejlesztések megvalósításának.


119

23. számú ábra Környezeti hatások bemutatása


120

4.2. Fejlesztési elképzelések A fejlesztési stratégia kialakításának előkészítése során számos interjút készítettünk

gazdasági

társaságok

és

más

szervezetek

vezetőivel,

polgármesterekkel. A helyismeretükből adódó többletinformációk, továbbá a helyi elkötelezettségükből és felelősségükből adódó megfontolt fejlesztési elképzeléseik szintén helyet kapnak az anyagban. A fejlesztési koncepció és a stratégiai célok meghatározása során ezek figyelembe vételre kerülnek már csak azért is, mivel a végső konklúziók levonására az ő bevonásukkal kerül sor, továbbá a végrehajtásban és programok nyomon követésében (monitoring) nekik szintén nagy szerepük lesz.

4.2.1. A fejlődés lehetséges forgatókönyvei

A program megvalósítására – és így a térség fejlődésére – hatással bíró (demográfiai, változásai

infrastrukturális,

különböző

gazdasági,

forgatókönyvek

stb.)

tényezők

kidolgozását

jövőben

teszik

várható

lehetővé.

A

legvalószínűbb forgatókönyv – amelyet az egyszerűség kedvéért jövőképnek neveztünk – felállításához minden vizsgált tényező várható tendenciáját vázoltuk fel, megvizsgálva azt, hogy ez a térségre nézve kedvezőtlen, változatlan vagy kedvező hatással van. A tényezők egy része belső és/vagy külső erőforrások segítségével pozitívan befolyásolható, kedvezővé tehető, jó részüknél ugyanakkor csak a további leszakadás elkerülése, vagy annak lelassítása lehet reális cél. A stratégiai célok megfogalmazása során figyelembe kell venni, hogy melyek azok a tényezők, amelyeket saját erőforrásokból – a program segítségével – befolyásolni tudunk, és így szóba jöhetnek, mint a térségi koncepció stratégiai céljai, és melyek azok, amelyek csak magasabb szintű támogatással (megyei, regionális programmal), vagy egyáltalán nem javíthatók. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

121

A trendek több lehetséges kimenettel rendelkező elemei és a stratégiailag érzékeny pontok alapján a térség fejlődésének három lehetséges, alapvetően az elmaradottság mértékének változásában különböző forgatókönyve rajzolódik ki: 11. táblázat A fejlődési tényezőkre vonatkozó forgatókönyvek A fejlődés tényezői

A.

B.

C.

Abszolút

Önmagához képest

A lemaradás

lemaradás

előrelépés, de

csökkenése

növekvő lemaradás a tőke nyugat-keleti

nem,

vagy

elmozdulása

történik meg

késve megtörténik, de Miskol-

a természettartalmú termékek és szolgáltatások piaca

con nem halad túl növekszik,

nem növekszik

de

a regionális politika

a

hatékonyságot

a

versenytársak jobbnak

prioritásrendszere

helyezi előtérbe

gazdasági egységek a növekszik

és

egyes

piaci szegmensekben a versenytársak

sem

jobbak

a hatékonyság mellett a

kisebb

térségbe is települnek

bizonyulnak

és kereslete

megtörténik,

méltányosság

marad

is

a hatékonyság mellett a méltányosság is marad

romák társadalmi, gazdasági

nincs előrelépés

foltokban előrelépés

széles körben elindul

integrációja a határmenti kapcsolatok Miskolc és a borsodi ipar fejlődése

újraélednek, nem élednek újra

szomszédos

de

és

a

területek szomszédos területek is

nem fejlődnek nem indul el

a újraélednek fejlődnek

elindul, de térségi kap- elindul és a térségi kapcsolódásai nincsenek

csolatai is kiépülnek


122

12. táblázat A fejlődés következményeire vonatkozó forgatókönyvek

Következmények

A.

B.

C.

Abszolút

Önmagához képest

A lemaradás

lemaradás

előrelépés, de

csökkenése

növekvő lemaradás életképes kis- és a gazdaságban

vegetálnak

korlátozott előrelépés

néhány középvállalkozás

a gazdasági szerkezetváltásban

nincs előrelépés

nincs előrelépés

megtörténik

a tartós a foglalkoztatottságban

kezelhetetlen

munkanélküliség

méreteket ölt a

marad, további

munkanélküliség

elbocsátások nem

tartós munkanélküliség is csökken

várhatók a helyi társadalmakban

kevesek vesznek részt teljes apátia

a változások formálásában

az

teljes leépülés és

differenciált jólét,

életkörülményekben

reményvesztettség

fokozódó szegénység

mennyiségi és minőségi erózió

civil szervezetek élénkülése, feladatvállalása differenciált jólét, mérséklődő szegénység fiatalok maradása,

fokozódó elvándorlás, a demográfiában

széleskörű részvétel,

mérsékelt elvándorlás

helyenként népességbetelepülés

A térség egésze számára a leginkább kívánatos a C, a trendek alakulása alapján leginkább reális a B forgatókönyv.


123

4.3. A fejlesztés koncepciója

4.3.1. A fejlesztési koncepcióval szemben támasztott követelmények

•

A fejlesztési koncepció mutasson perspektívát a helyben élő és tevékenykedő közösségek számára, kapcsolódjon a már elkészült megyei és térségi fejlesztési javaslatokhoz,

•

adjon keretet a kistérségben jelentkező különféle fejlesztési törekvéseknek, segítse a források mobilizálását,

•

rendezze rendszerbe, reális, az egyes projektek hatását megtöbbszöröző programokba a térségfejlesztés szereplőinek fejlesztési elképzeléseit, majd tevékenységét,

•

segítsen a fejlesztési döntések meghozatalában úgy a megyei, mint a térségi szinten,

•

adjon iránymutatást az önkormányzati társulásnak a koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásához,

•

legyen

innovatív,

ösztönözzön

innovációk

adaptálására

vagy

kifejlesztésére, valamint az innováció képesség erősítésére. (Dr. G Fekete É., 2002)

4.3.2. A fejlesztés alapját képező jövőkép

A fejlődés külső és belső tényezőinek helyzete alapján kirajzolódó forgatókönyvek közül a KVTÖKT tagjai számára vonzó jövőkép a B forgatókönyvre alapozottan dolgozható ki, azaz a természeti értékek és a határmenti kapcsolatok felértékelődésére

épülő,

a

terület

további

lemaradását

megállító,

fenntarthatóságot biztosító fejlődéséből indulunk ki. Tizenöt év múlva a térséget az alábbi pontoknak megfelelően szeretnénk látni:


a

124 1. A Kazincbarcikai kistérség települései integrált térséget képeznek a vidék többi térségével, melyen belül a helyi értékekre alapozott, a kívülről jövő támogatásokat és a belső piaci lehetőségeket jól hasznosító, egészséges területi munkamegosztás működik. 2. A természeti értékek és a kulturális örökség folyamatos kutatások tárgyát képezik, a megismert értékek beépülnek az itt lakók értéktudatába, hiszen ezek képezik több gazdasági tevékenység alapját, ill. ezek teszik a térséget, mint lakóhelyet vonzóvá. A természeti környezet állapotát veszélyeztető folyékony és szilárd hulladékok kezelése, ártalmatlanítása az egész térségben megoldódott, az épített környezet alakítását térségi főépítész kíséri figyelemmel. 3. A természetes anyagoknak és a tradicionális népi, valamint a roma kultúrából

eredő

esztétikának

a

gazdaságban

és

a

közösségek

formálódásában kulcsszerep jut, ez ad sajátos jelleget a térségből kikerülő termékeknek és teszi vonzóvá a térséget az esztétika iránt különösen érzékeny gazdasági tevékenységek (textil-, kézműipar, csomagolás, reklámanyagok

készítése,

kiadványszerkesztés,

alkotóturizmus,

szépségfarm) és az ezekbe befektetni kívánók számára. 4. A mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozó ágazatok jelentősek, de a termékszerkezet jelentősen átstrukturálódott: jellemző az organikus gyümölcstermesztés és feldolgozás, a méztermelés és feldolgozás, a gyógy- és fűszernövények termesztése és feldolgozása, az extenzív állattartás és sajtkészítés, az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás, az ipari alapanyagokat termelő növénytermesztés. A mezőgazdasági termelés életképes kis- és középbirtokokon folyik, a feldolgozó kapacitásokat és az értékesítést a gazdák szövetkezeti integrációban működtetik. 5. A térség képes kapcsolódni az egymáshoz kapcsolódó vállalkozások agglomerációjaként Miskolc körül kialakult 2-3 gazdasági klaszterhez. Ilyen klaszterek: fémipar, fa- és bútoripar, természetes alapanyagok termelése-, könnyű- és vegyipari feldolgozása – értékesítése, környezetvédelem, újrahasznosítás. 6. A szolgáltatások képezik a legjelentősebb foglalkoztatási szektort, a szolgáltató tevékenységek egy része, így a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások, szorosan kapcsolódnak a termelő szférához, ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

125 jelentősen hozzájárulva annak piaci versenyképességéhez. A személyes és a szociális szolgáltatások részint a rászorulók számára gondoskodást, részint kiterjedt foglalkoztatási lehetőségeket jelentenek. A szolgáltató szférában jellemzőek a közösségi vállalkozások. 7. A meglévő turisztikai vonzerőkre és fogadókapacitásokra épülő élénk turisztikai forgalom jellemző, melyen belül a falusi- és agroturizmus, a természetvédelmi területekhez kapcsolódó ökoturizmus, az aktív turizmus (gyalogtúrázás, kerékpározás, barlangászás, lovaglás, evezés), a térség építészeti örökségét bemutató kulturális turizmus, a barlangokra épülő gyógyturizmus, az alkotó és konferencia turizmus kínálata a jellemző. 8. A belső piaci szükségletek kielégítése mellett, különösen az organikus élelmiszerek és a „magas természet- és esztétika- tartalmú” ipari termékek és szolgáltatások esetében jelentős külkereskedelmi export is jelentkezik. Az export fő iránya az élelmiszerek esetében a szomszédos és a keleti országok, a második esetben főként az Európai Unió országai. 9. A munkanélküliségi ráták elviselhető mértékűre való csökkenésében az idősek munkaerőpiacról való kikerülése mellett a megerősödő közép- és kisvállalkozások munkaerő felvevő képessége, a fiatalok önfoglalkoztató vállalkozásainak indulása és a non-profit ágazat dinamikus fejlődése játszik közre. 10. A demográfiai és a társadalmi struktúra a jelenleginél kiegyensúlyozottabb, a népesség a mainál részben az aprófalvakban letelepülő fiatalok számának növekedése következtében fiatalabb és képzettebb, a települési közösségek erősebbek, a felnövekvő generációkkal képesek megtaníttatni és betartatni a kreatív közhangulatot, a közbiztonságot és a szolidaritást garantáló erkölcsi szabályokat. 11. A roma népesség gyermekei közül egyre többen végzik el a középiskolát és szereznek diplomát. Az egymás mellett élés alapja a tolerancia és az egészséges

gazdasági

munkamegosztás.

Sem

a

lakás-,

sem

a

munkakörnyezetben nincs diszkrimináció. A roma lakosok rendelkeznek azokkal a képességekkel, melyek a gazdasági programok tervezésébe és megvalósításába való bekapcsolódásukhoz szükséges és megtalálják számításukat azokban, ugyanakkor jelentős, a különböző értékrendek elfogadását segítő szemléleti változáson megy át mindkét csoport. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

126 12. A térséget behálózzák az információáramlás és a kommunikáció csatornái, a kiépített hálózatok nem csupán korszerű gépeket, de azokat kezelni és az információkat használni is képes embereket is jelentenek. 13. A folyamatos innovációra a jól felszerelt, egymásra épülő, a gyermekek kreativitásának erősítését szolgáló oktatási intézmények, az „élethosszig való tanulást” segítő felnőttoktatás és művelődés intézményei, az országos és nemzetközi rendszerekbe integráló információáramlás kiépült csatornái és a tudatos, szakszerű humánerőforrás-menedzsment képessé teszik a térséget, sőt a közösségek szervezése és az aprófalvakhoz kötődő technológiák terén saját innovációk kifejlesztésére. 14. Rendelkezésre áll mindaz az infrastruktúra, ami a vázolt gazdasági ágazatok

versenyképes

működtetéséhez,

a

térségi

együttműködés

hálózatainak kialakulásához szükséges. 15. A lakosság számára biztosítottak a komfortos életkörülmények, beleértve az otthonos lakásokat, az aprófalvas településmódhoz igazodó, a közösségek belső erejére és építő újszerű megoldásokat tükröző kereskedelmi és humán infrastrukturális szolgáltatásokat is. 16. A

települési

közösségeket

a

lakosság

széleskörű

demokratikus

részvételére épülő önkormányzatok és szakszerűen működő közigazgatás irányítja. A döntéshozás demokratikus és nyilvános, ez utóbbiról a térségi hálózatban működő helyi média gondoskodik. A civil szervezetek és a politikai

pártok

bevonásával

jól

működnek

a

helyi

demokrácia

gyakorlásának fórumai. 17. A térségben élők erős térségi identitástudattal rendelkeznek, tudják, hogy mitől más ez a térség mint a többi, tisztában vannak az itt élőket összefűző közös értékekkel és problémákkal, tudatosan választják a térséget lakóhelyül. 18. A településrendszerre az aprófalvak egy részének revitalizációja, a váltásra nem képesek további sorvadása, sőt elnéptelenedése, a város térségi funkcióinak egymással összehangolt, lényeges népességszám növekedés nélküli megerősítése a jellemző. 19. A térségben élők önbecsülésének, térséghez való kötődésének alapja az a pozitív térségi arculat, mellyel készek azonosulni és képes egy tágabb környezetben is elfogadtatni, sőt vonzóvá tenni a térséget a potenciális ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

127 lakosok, a turisták és a befektetők között. A térségi arculat meghatározó elemei:

természetközelség,

otthonosság,

szépség,

egészséges

élelmiszerek, egyedi kézműves termékek, múlt- és otthonidéző aprófalvak, legendás kastélyok, tolerancia, romák és nem romák együttélése, országhatáron átnyúló kapcsolatok 20. A

térség

kiterjedt

külső

kapcsolatrendszerrel

rendelkezik.

Képzett

szakemberei révén bekapcsolódik az európai hálózatokba. (G. Fekete Éva, 2001) 21. A térség infrastrukturális ellátottsága, a szennyvízkezelés, hulladékkezelés megoldott, a kistelepülések is rendelkeznek gáz- és szennyvízhálózattal, a környezet

és

a

felszín

alatti

vizek

állapota

a

megoldott

szennyvízkezelésnek köszönhetően jelentősen javul.

4.3.3. Fejlesztési célok, alapelvek és prioritások

A térségfejlesztés stratégiai alapcélja A térségben élők életlehetőségeinek az országos átlaghoz való közelítése a természeti, kulturális és esztétikai értékekre, valamint a kreativitásra alapozva. A fő cél komoly szemléletváltozást takar. Ez a szemléletváltozás a teljes leépülés helyett a felzárkózás esélyének és azon belül a gazdasági életben eddig alulértékelt természeti és kulturális erőforrások hasznosíthatóságának elfogadását jelenti. A gazdasági teljesítményeket és annak társadalmi és infrastrukturális hátterét tekintve országosan is az utolsók között álló kistérség számára csak egy merész, az eddigi fejlesztési sablonokkal szakító fejlődés értékrendjéhez igazodó stratégia hozhat pozitív változást.


128 A fejlesztés folyamatának minden pontján érvényesítendő alapelvek A.1. A térség elmaradottságából előny a természeti és kulturális értékek, a szépség, valamint az azok dinamizálásra képes kreativitás középpontba emelésével kovácsolható. A Kazincbarcikai kistérség lemaradása az ország más területeitől a fejlesztés eddig megszokott módszereit alkalmazva nem mérsékelhető. A ma relatíve fejlettebb területeken bevált eszközök átvétele maximum csak követő fejlődésre ad lehetőséget, a felzárkózáshoz meg kell találni a jelen és a közeljövő fejlődési folyamatait mozgató, a térségben életre kelthető erőket. Ilyen erő lehet a természetközelség, az egyedi kulturális értékek, a térséggel azonosítható esztétikai érték. Ezeknek a fejlesztés egészét át kell hatniuk. Ahhoz, hogy lemaradásunkat behozzuk, nem elegendő lépésben haladni, ugornunk kell.

A.2. A minőség, az eredményesség előtérbe állítása Hosszú távon fenntartható struktúrák csak a minőségi követelmények előtérbe állításával erősödhetnek meg. Ezért a fejlesztés alapját a minőséget, magas színvonalat jelentő (az előzőekben említett) adottságok képezik. A minőség megkövetelendő

minden

részelemben

is.

A

fejlesztés

módszereinek

meghatározásában is a minőségi szempontok kerüljenek előtérbe. A minőség előfeltétele az igényesség. Az önmagunkkal, a környezetünkkel, a munkánkkal és mások munkájával szembeni igényesség, a térségben élők igényszintjének növekedése és valós teljesítmények nélkül tartós eredmények nem érhetők el. A jelenlegi lakosok igényességének és eredményességének javítása, valamint az igényes népesség letelepülése így egyaránt kulcsszerepet játszik a stratégiában.

A.3. A roma népesség gazdasági és társadalmi integrációjának elősegítése A roma népesség létszáma és aránya, valamint ezek változási trendjei arra figyelmeztetnek, hogy a romák nélkül semmilyen változás nem értelmezhető a ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

129 térségben, ill. bármilyen, a romákra ható változás hatással van az egész térség fejlődésére. A térségben élő romák problémái épp ezért elszigetelt akciókkal nem oldhatók meg, azok csak a térségfejlesztés egészét tekintve válhatnak kezelhetővé. A fejlesztés során nem külön roma programokat kell indítani, hanem minden egyes programban előtérbe kell állítani a roma népesség társadalmi és gazdasági integrációját segítő elemeket. A társadalmi programoknak erősíteniük kell a romák felelősségérzetét, a saját sorsuk javítására való képességét és a kölcsönös toleranciát, a másság elfogadását mindkét csoportban. A kialakítandó új gazdasági szerkezetnek olyannak kell lennie, melyben a romák megtalálják számításukat és egyben épít a roma közösségek fejleszthető értékeire.

A.4. Helyi kontroll A helyi erőforrások és a fejlesztési folyamatok feletti helyi ellenőrzési jog megőrzése és gyakorlása hiányában az erőforrások könnyen külső kézbe, a térség lakói, vállalkozásai pedig függőségbe, kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, elveszítik a stratégia megvalósítására való képességüket. Különösen a föld- és lakóingatlanok külső kézbe kerülése, valamint a helyi közérdek képviseletével és a helyiek jogainak gyakorlásával megbízott helyi önkormányzatok vezetőinek felkészületlensége, rövid távú gondolkodása jelenthet veszélyt. Minden fejlesztési akcióban vizsgálandó annak a helyi erőforrások birtoklására vonatkozó hatása, a helyi szükségleteknek és érdekeknek való megfelelése.

A.5. Partnerség A fejlesztés csak együttműködésben képzelhető el. A partnerség magában foglalja a térség települései közötti, a térségen belüli különböző szereplők közötti és a térség és a fejlesztés magasabb szinten lévő intézményei, a térség és más térségek

közötti

együttműködések munkaerő,

a

együttműködést fontosságát

szürke

is.

A

fokozza

állomány,

a

az

Kazincbarcikai

kistérségben

az

erőforrások

elaprózottsága,

a

pénztőke,

a

fogyasztópiac

alacsony

koncentrációja. Piaci méretekben értékelhető gazdasági tevékenységek csak ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

130 térségi együttműködésben jöhetnek létre. A hatékonyság növelésében meglévő nyilvánvaló közös érdekeltségre minden fejlesztési programban rá kell mutatni, és meg kell tervezni az együttműködés intézményesített és informális hátterét. A.6. Foglalkoztatás és technikai fejlesztés összhangja A minőségi követelményeket nem csorbítva, az alacsonyabb színtű, magasabb élőmunka igényű technológiák előnyben részesítendők. A fejlesztési stratégia minden pontjában a foglalkoztatási hatások erősítendők.

A.7. Fenntarthatóság Csak olyan fejlesztést szabad megvalósítani, mely hosszú távon működtethető, mert biztosíthatók a feltételek és nem jár káros következménnyel a természeti, gazdasági és társadalmi struktúrák hosszú távú alakulására.( Dr. G Fekete É. és társai, 2001)

A kistérség fejlesztési prioritásai P.1. A kistérség kis- és középvállalatainak támogatása a beszállítói képességek, illetve innovációs növekedési feltételek beruházásának megvalósításában P.2. Közlekedési, szállítási, kommunikációs infrastruktúra fejlesztése P.3. Nagy- és középméretű külső vállalkozások beruházásai a kistérségben P.4. Gazdasági igényekhez igazodó humán erőforrás fejlesztés, képzés, átképzés P.5. Vállalkozói övezetek, ipari parkok, iparterületek fejlesztése P.6. Befektetések szervezés és projekt-előkészítési készségek, marketing tevékenységek fejlesztése ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

131

P.7. Életképes kis- és középvállalkozások megmaradásának segítése P.8. Az egészséges életmód és egészségmegőrzés feltételeinek javítása P.9. Területi differenciáltság növekedését enyhítő kistérségi programok P.10. A kulturális és természeti értékek megóvása és fejlesztése


132

4.3.4. A fejlesztés hosszú távú stratégiai irányai

A térség jelenlegi helyzete alapján a fejlesztés első szakaszában a felkészülés és a túlélés elemei keverednek, de nem egymást gyengítő, hanem tudatosan erősítő módon. A kistérség településeinek polgármesterei elképzelései alapján – a Megyei Rendezési Tervvel és a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaival összhangban – összeállításra került a kistérség fejlesztési stratégiájának iránya, ami szorosan illeszkedik a jövőképhez. Ennek megfelelően a fejlesztés stratégiai irányai – elméleti szinten - a következők. S.1. A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erősítése S.2. Fenntartható mező- és erdőgazdálkodás kialakítása, természetvédelem S.3. Nagy természet- és szépségtartalmú, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások kifejlesztése, piaci bevezetése S.4. Széleskörű személyi és szociális szolgáltató hálózat kiépítése S.5. A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet érdeklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és kulturális értékeket megőrző környezet foglalkoztatási programok keretében történő alakítása S.6. Erős, regionális gazdasági klaszterekhez való kapcsolódásra is képes belső vállalkozói réteg kialakítása S.7. A térségi integrációt segítő külső és belső partnerségi kapcsolatrendszerek és intézményhálózat építése S.1.

A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erősítése

S.1.1. Egészségi és mentális állapot javítása A népesség fizikai állapotának javítása nélkül a szellemi, morális állapot sem javítható. Ugyanakkor tudjuk, hogy az egészségi állapot alakulásában az egészségügyi ellátórendszer viszonylag kisebb súlya mellett a táplálkozásnak, az életkörülményeknek, az életmódnak van meghatározó szerepe. Épp ezért minden ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

133 olyan

kezdeményezés

üdvözlendő,

mely

ezek

jobbítására

irányul.

Az

egészségügyi ellátásban a fejlesztés hangsúlya a kazincbarcikai kórház rekonstrukciójára, elérhetőségének

a

szakellátás

biztosítására,

javítására,

valamint

a

ill.

védőnői

kistelepülésekről szolgálat

való

feltételeinek

javítására és az információs hálózat kiépítésére helyeződik. Az egészséges táplálkozás érdekében a térségben szintén fejlesztendő biotermelés termékeinek a térségen belüli és kívüli fogyasztását szorgalmazó akciók a gazdaság számára is felhajtóerőt jelentenek. Másrészről az élelmiszerek háztartáson belüli megtermelésére és tartósítására lehetőséget adó családsegítő támogatások (szociális földprogram, közkonyha) a szerény anyagi forrásokkal rendelkezők számára ad segítséget a kielégítő, sőt minőségi táplálkozás biztosítására. Kampányok, kimondottan a térségben lakókhoz szóló kiadványok, receptkönyvek szintén eredményes eszköznek bizonyulhatnak. A mentálhigiénés szolgáltatásoknak kiemelkedő szerepe van a társadalmi közérzet

alakulásában,

a

devianciák

megelőzésében

és

kezelésében,

szélsőséges esetben a bűnözés visszaszorításában. Ezt segítheti a maga sajátos eszközeivel a közösségteremtő és önbecsülést fejlesztő sporttevékenység is. Mind a mentálhigiénés, mind a sportprogramok alkalmasak a hátrányos helyzetű és a cigány fiatalok integrációjának megvalósítására is.

S.1.2. Kreativitást, szakismereteket és erkölcsöt erősítő oktatás, képzés Az óvodai és az általános iskolai oktatás során indul a kreativitás tudatos formálása. Ehhez kevésbé a tárgyi feltételek javítása, mint inkább kreatív pedagógusok és sikerre vihető pedagógiai programok kellenek. Az országos, megyei és regionális módszertani központokkal kialakított erős szakmai kapcsolat és a programban résztvevő pedagógusok kiemelt, a többlet energiaráfordítást, önálló alkotómunkát elismerő díjazása alapozhatja meg. A készen kapott tantárgyi ismeretek helyett az asszociációképességet, az alkotást, a világ felfedezésének egyéni útjait a központba állító új pedagógia ráadásul nagyobb sikerekkel kecsegtet a - tanulók egyre nagyobb hányadát képező - roma gyerekek körében. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

134 Ugyanakkor az új pedagógiai program vonzóan hathat az aprófalvak, mint lakóhely iránt érdeklődő, családalapító fiatalok számára is. A térségben létrehozható erdei iskolák elsősorban a térség iskolái számára biztosítsanak hátteret, de szabad kapacitásaik kifelé történő hasznosítása az élénkülő turizmuson keresztül a gazdasági fejlődésnek is komoly tényezője lehet. A művészeti oktatásnak is már legalább az általános iskolától kezdődően el kell indulnia. A stratégia szempontjából kulcsfontosságú esztétikai nevelés számára jó lehetőséget kínál a több iskolát átfogó művészeti iskolák - már a térségben is jelenlévő - rendszere. A tanórán kívüli tevékenységek között a már említett, az egészséges életre felkészítő programok mellett a térség értékeit bemutató, a harmónia iránti igényességet erősítő, problémamegoldó és alkotói képességeket javító programok jelenjenek meg. Az erdei iskolai programok tantervbe való beiktatása mellett a nyári gyermektáboroztatás és az alatt fejleszthető képességek és megszerezhető ismeretek tudatos alakítása is a kreativitás és térségi identitástudat építésének fontos tényezői. A rossz anyagi körülmények, kiegyensúlyozatlan családi viszonyok között élő gyermekek alkotó légkörben való táboroztatása, fizikai és szellemi kihívásokkal való szembesítése a jövő generációi nevelésében olyan lehetőséget és egyben kötelezettséget jelent, amiről egyetlen helyi közösségnek sem lenne szabad lemondania. A térségi tanulmányi ösztöndíjrendszer kidolgozása a diákok térség számára hasznos továbbtanulását, ezáltal a fejlesztési stratégia megvalósításához szükséges szürke állomány kialakulását és a fiatalok megtartását egyaránt erősíti és működetése a térségben elsőrendűen fontos feladat. A térség legjobb fiataljainak iskolaválasztásának ösztönzésén keresztül, tudatos építkezéssel tíz év alatt megteremthető a szakmailag képzett, világot járt, ambiciózus szellemi háttér. A szakképzésben meghatározó szerep jut a térség középiskoláinak, azaz a Ságvári Endre Gimnáziumnak, a Deák Ferenc Szakképző Iskolának, az Alpár Ignác Szakképző Iskolának, az Irinyi János középiskolának és a Don Bosco Szakiskolának Kazincbarcikán. A meglévő szakképzési struktúra illeszkedik a ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

135 térségi fejlesztés stratégiai irányaihoz, ám azoknak eddig csak töredékét fedi le. Így a meglévő természetvédő, számítógép-kezelő és kézműves képzési irányok mellett az iskolai oktatásban is hangsúly fektetendő a szociális szakmákra, ezen belül az idősgondozásra és a családsegítésre, a pedagógia asszisztensek, a turisztikai szakemberek, a vizuális kultúra, a néprajz és népművészet művelőinek középfokú képzésére. A kistérségi informatikai háttér és a helyi kábel-TV hálózatok szintén bevonhatók az oktatásba. A szabadidős, vagy hobbyképzéseknek - a szakképzés kiegészítőjeként – a szemléletformálásban, a kreativitás és az igényesség erősítésében jut szerep. A kertbarát körben, kézműves klubban, az amatőr képzőművészek körében, a faluvédő egyesületben, a díszítőművész körben, stb. szervezett képzés és önképzés keretében lehetőség nyílik az élet egy speciális területén az ismeretek elmélyítésére, új képességek kifejlesztésére és újabb és újabb, a természeti és kulturális értékekre, valamint a kreativitásra épülő gazdaságban hasznosítható értékek és eljárások elsajátítására. A képzéseket kiegészítő tanulmányutak és külső gyakorlatok a külső tudás behozatalának és a szemlélet formálásának eszközei. A stratégiában szereplő javasolt intézkedések hatásosságának és várható eredményeinek

megítélésében,

a

helyi

szereplők

motivációjában

és

sikerességében a más térségekben működő eljárások megismerése, a mások hibáiból és eredményeiből való tanulás sokat segít.

S.1.3. Információellátottság javítása Az információs társadalomból kimaradni nem, de alulmaradni lehet. A felzárkózás stratégiájában a naprakész, az egyéni és közösségi döntéseket megalapozó informáltságnak alapvető fontossága van. Az információellátottság egyaránt jelenti a térségen belüli szereplők szükséges információkkal jó időben és jó helyen történő ellátását és a térséggel kapcsolatba kerülő, vagy potenciálisan ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

136 kapcsolatba kerülő külső szereplők hiteles és célzott informálását a térségről. Ennek megfelelően a fejlesztéseknek három részterület erősítésére kell irányulnia: •

az információáramlás csatornáinak kiépítésére,

•

az

információk

gyűjtésére,

továbbítására

és

fogadására

képes

humánerőforrások fejlesztésére, •

a térségi információkészlet megteremtésére és az egyes célcsoportoknak megfelelő rendszerezésére.

Az információáramlás csatornái között az elektronikus rendszereknek, az ezek elérését segítő teleházaknak, a helyi médiának és az új funkcióval rendelkező könyvtáraknak jut kitüntetett szerep. A számítógépekhez, ill. az Internethez való hozzáférés egyéni, közösségi és intézményi

szintjei

egyaránt

erősítendők.

A

családok,

kisvállalkozások

számítógép-ellátottságának javítása érdekében már rövidtávon a beszerzést támogató akciók (gépek kihelyezése, vásárlási kedvezmény) szervezendők. A teleházak indítása már rövidtávon eredményt hozhatnak. A jelenlegi kilenc teleház (Rudabánya, Dédestapolcsány, Alsószuha, Alsótelekes, Felsőnyárád, Sajókaza, Trizs, Vadna, Zubogy) mellett legalább még 5 (Dövény, Sajóivánka, Bánhorváti,

Felsőtelekes,

Mucsony)

kialakítása

célozható

meg.

Ezekhez

kapcsolódhatnak az aprófalvak egy-két számítógép közös használatát lehetővé tevő tele-kunyhói. A könyvtárak jelenlegi siralmas helyzetének javítása nélkül a kisfalvak információellátásának javításában nem lehet előre lépni. A lakosok nem rendelkeznek a világgal való lépéstartáshoz, a kívánt szemléletváltozáshoz szükséges folyóiratok, könyvek megvásárlásához sem anyagi forrásokkal, sem a kiválasztáshoz

szükséges

alapinformációkkal.

A

könyvtárak

hagyományos

szerepe azonban átértékelődik. Az írott információhordozók mellett egyre nagyobb arányban jelennek meg itt is az elektronikus file-ok. A könyvtár és a teleház funkciói

összeegyeztethetők,

a

két

fejlesztés

egymással

párhuzamosan

valósítandó meg. Az aprófalvas településrendszer miatt a városi könyvtárnak kiemelt szakmai irányítói és logisztikai szerep jut. A közös könyvbeszerzések, az ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

137 állomány

rotációja,

a

könyvtárközi

kölcsönzésekkel

kibővíthető

kínálat

szervezésével segíthetik a kistelepüléseken vélhetően csak részmunkaidőben, másodállásban, vagy önkéntesen dolgozó könyvtárosok munkáját. Az emberi erőforrások felkészítése az információs társadalomra részben a már említett képzésekhez kapcsolódik. Az elsőrendűen a kisvállalkozásokra, a hivatali dolgozókra és a fiatalokra koncentráló képzésekbe a már említett képző intézmények mellett a tele-házak és könyvtárak is bekapcsolódhatnak. A térségi információkészlet megteremtése részben egy, a térségről szóló adatbázis, részben pedig egy, a térséget a stratégia megvalósításában segítő, a térségnek szóló adatbázis felépítését és széles körben való elérhetővé tételét jelenti.

S.1.4. Térségi identitástudat és regionális kötődés erősítése A népesség innovációs képességeinek, a helyi fejlesztés alapját jelentő igényszintjének emelése a térséghez való kötődés erősítése nélkül öngyilkos stratégiának bizonyulhat, amennyiben a kiképzett fiatalok inkább tömegesen elvándorolnak, mintsem a valóban nagyobb kihívást és áldozatokat jelentő maradást válasszák. A kötődés részben a tanuláshoz, a kedvezményekhez való hozzájutásnak a térségben való maradáshoz, részben a letelepedést ösztönző további

kedvezmények

nyújtásával,

részben

pedig

a

térség

értékeinek

következetes és meggyőző, a letelepedésnek értelmet adó hangsúlyozásával biztosítható. A fiatalok letelepedését, a falvak megújítását és a foglalkoztatást egyszerre segíti pl. a falusi lakások felújítását és a stratégiába illeszkedő tevékenységet végző fiatalok ezen lakásokhoz való hozzájutását célzó program. A fiatal szakemberek bértámogatása szintén kedvezően hathat.

S.2. Fenntartható mező- és erdőgazdálkodás kialakítása, természetvédelem


138 A mezőgazdaság szerkezetátalakítása gazdasági és környezeti érdek egyaránt. A terület meghatározó részén csak az erdősítés jelent gazdaságos művelési módot. Az organikus termesztési módokra való áttérés, az erdősítés és a tájfenntartó gazdálkodás kiemelt jelentőséggel bír a térségben. A jelentős európai uniós és kormányzati támogatásokkal megvalósítható átállás azonban csak bizonyos feltételek mellett valósítható meg. A nagykiterjedésű erdőtelepítéshez a birtokviszonyok átláthatósága és integrációk létrehozása szükséges. A fenntartósági és a foglalkoztatási követelmény azt is megköveteli, hogy az intenzív erdőgazdálkodási mód helyett a többfunkciós (fatermelés, vadgazdálkodás, erdei gyümölcsök, turizmus) használatot és a közösségi erdészeti formákat próbálják kialakítani. A közösségi erdészeti programok lényegesen nagyobb foglalkoztatási eredménnyel járnak, mint a hagyományos erdészet. (Brit példák alapján a közösségi erdészeti programok 1000 hektáronként 4-5, a kapcsolódó ágazatokkal (faiskola, fűrészüzem) további 3,5-4 teljes munkaidős munkahelynek megfelelő munkaórát indukáltak, míg a hagyományos erdészet estén ez 2,5 munkahely körül mozog). Ezért a térségben a közösségi erdészet elterjedése kívánatos, ehhez azonban a programba bevonható, közösségi tulajdonú földterületekre van szükség. Az optimális területhasználat a mezőgazdasági terület és a piac adottságainak pontos ismerete, valamint a gazdaságos termelést lehetővé tevő üzemméret bázisán alakítható ki. Az állatállomány létszámának növelése az istállótrágya és a tájfenntartó gazdálkodásban alapvető legeltetés miatt is elengedhetetlen. A vegyszermentes gazdálkodás elterjedésének alapvető feltétele az ehhez tartozó művelési technikák megismerése és az így előállított termékek előállításának gazdaságossá válása a termelő számára.


139 S.3. Nagy természet- és szépségtartalmú, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások kifejlesztése, piaci bevezetése A globalizálódó gazdasághoz való kapcsolódás a térség számára egyetlen esélye azon piaci rések megtalálása és betöltése, melyek a térség adottságaihoz kapcsolódnak. Ilyen piaci rést a természeti és kulturális örökségre, ill. az aziránti keresletre épülő, egyedi ötleteket megjelenítő, magas esztétikai értéket hordozó, kisszériás, jelentős élőmunka igényű termékek és szolgáltatások képeznek. Ezek a termékek alapvetően három nagy csoportba oszthatók: •

jó minőségű élelmiszerek,

•

természetes alapanyagok és azokból készült használati eszközök,

•

természetes életmódhoz kapcsolódó szolgáltatások.

S.3.1. Élelmiszerjellegű tájtermékek kifejlesztése és piacra juttatása A tájtermékké alakítható élelmiszerek közé a térségben versenyképesen előállítható bio minőségű gyümölcsök, az abból készült termékek, a méz, a gyógyés fűszernövények, erdei termékek, az extenzív állattartáshoz kapcsolódó hús-, és tejtermékek sorolhatók. A tájtermékek, mint a külső piacokon jól eladható, a térséghez kötődő egyedi tulajdonságokkal rendelkező termékek kifejlesztésekor a tömegtermékekkel be nem tömhető piaci rések megtalálásán és a lokális értékek, a termelési tradíciók biztos ismeretén kívül azzal is tisztában kell lenni, hogy a legtradicionálisabb termékek is változnak, csak akkor tudnak fennmaradni, ha jellegzetes elemeiket megőrizve követik a változó fogyasztói igényeket. Abban, hogy a régi és az új közötti egyensúlyt meg lehessen tartani és a termék, vagy a több terméket egybefoglaló márka lényege ne változhasson, ill. autentikus maradjon, a kulturális és a marketing szakemberek együttműködése szükséges. A tradícióknak és a mai előírásoknak megfelelő technológia, a helyi gyártók, a célcsoportok, az értékesítés módja és az ár meghatározása mellett a tájtermék bevezetésekor a márkanév levédéséről, a folyamatos előállítás feltételeinek biztosításáról és a piac állandó vizsgálatáról, újabb piacok felkutatásáról sem szabad megfeledkezni. A tájtermék a térségi imázs alakításának is fontos része, a ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

140 térség egészéről alkotott kép pedig visszahat a tájtermék piaci pozícióinak alakulására. A hozzáadott érték növelése a versenyképes tájtermékek körének kialakításában alapfeltételként jelentkezik. A helyben előállított termék hozzáadott érték tartalma a feldolgozottsági fok emelésével, csomagolással, a célszerű használatot erősítő instrukciók nyújtásával, a kapcsolódó termékek együttes, a kapcsolódás szinergiájára rámutató, ill. a terméket házhoz szállító marketingjével növelhető. A helyben megtermelt mezőgazdasági termékek kisüzemi, sőt házi jellegű feldolgozásához részint a tradicionális, részint teljesen új technológiák állnak rendelkezésre. Ezen projektek közös jellemzője, hogy rendszerint családi gazdasági keretekben, vagy azok szövetkezéseiben valósulnak meg és viszonylag kis mennyiségben állítják elő termékeiket (ezért is van szükség szövetkezésre a biztosabb piaci pozíciók megszerzéséhez). Termelésüket fokozatosan, a piac igényeire reagálva futtatják fel. A helyi termékek csomagolásában is megjelenik az egyediség, nem törekszenek a tömegtermelés utánzására. Csomagoló anyagként gyakorta szintén helyi terméket használnak fel. A csomagolás annak célszerűsége mellett lokális értékeket, a lokalitást hangsúlyozó szimbólumokat jelenít meg. A termék előállítójáról a csomagoláson feltüntetett személyes információk a termék iránti bizalmat és a térségi identitást erősítik. A helyi termékek értékesítéséhez kapcsolódóan is növelhető a hozzáadott érték. A helyi élelmiszerek mellé kínált receptkönyv, a termék eredetét vagy tradicionális használatát bemutató leírás éppúgy növeli a piaci versenyképességet, mint az azonos vagy kapcsolódó szükségleteket

kielégítő

különböző

termékek

csomagban

történő,

a

kapcsolódásból származó előnyökre rávilágító eladása. A helyi termékek értékesítési folyamatában a tömegtermékekhez képest létezik egy olyan előny, ami a helyi termékek piaci esélyeit kétségkívül növeli. A perszonalizált, a vevő és az eladó személyes kapcsolatára építő eladáson belül a termék házhoz szállítása, a csomagok egyéni kívánságok szerint alakítása magasabb hozzáadott értéket is jelent. A hozzáadott érték növelése a külső értékesítési pozíciók javítását és a helyi értékesítés növelését egyaránt szolgálhatja.


141 A kistermelői közvetlen termékértékesítés a falusi és agroturizmus előretörésével, tudatos táplálkozás, az élelmiszerbiztonság előtérbe kerülésével párhuzamosan válik egyre jelentősebbé. Az egyre igényesebb és növekvő turisztikai kereslet speciális helyi termékek előállítására ösztönzi a gazdálkodókat és kiskerti termeléssel foglalkozó háztartásokat. Sokoldalú házi, ill. házi jellegű élelmiszer-feldolgozás (pl. lekvár főzés, aszalás, befőzés, sajtkészítés, kenyérsütés) fejlődhet ki. A kiváló minőségű és márkás termékeket (gyümölcsöt, mézet, húsárut, sajtot, fűszereket, stb.) a házakban megszálló vendégeknek, éttermeknek, a helyi piacokat felkereső vásárlóknak

adhatják

el,

vagy

megrendelésre

házhoz

szállíthatják,

rendezvényeken értékesíthetik a közeli városokból a termelőkhöz kiutazók vásárolhatják meg. A felvevőpiac feltehetően fokozatosan bővül, az áruházakban is megszervezendő a biotermék bemutató pultok, illetve a termelők társulásában működtetett

saját

legváltozatosabb

piaci

standok,

módon,

gyakran

boltok

indíthatók.

turisztikai

A

helyi

eseményekhez

gazdák

a

kapcsolódva,

szövetkezés révén teljesebb termékkínálat biztosításával tudják felhívni a vásárlók figyelmét a helyi termékekre. Értékesítő szövetkezetek szervezésével érhető el az egyébként a piaci méreteknél kisebb volumenben gazdálkodók kedvező piaci pozícióinak megteremtése. A kezdeti időszakban „inkubált”, azaz működésükben támogatott tanácsadással, kedvezményes irodai szolgáltatásokkal, a termékek minőségét és feldolgozottsági fokának javítását célzó képzéssel és támogatott beruházásokkal segített szövetkezetek alakítása egyben az induló fiatal gazdák számára is biztosítékot, a térségben maradás legalapvetőbb feltételeként jelentkező perspektívát jelent.


142 S.3.2. Természetes alapanyagokból készített kézműves termékek előállítása A

támogatott

tájfenntartó

gazdálkodás

„melléktermékeként”

előállítható

alapanyagokra és a mai kor igényeinek megfelelően alakított tradicionális eszközök iránti keresletre alapozva alakítandó ki a térség kézműves termék kínálata. Amellett, hogy ezek a termékek az említett tájtermékekhez és a turizmushoz

kapcsolódva

a

piacképes

termékek

körét

bővítik,

főként

önfoglalkoztatási és kisvállalkozási lehetőségként a foglalkoztatási helyzet javításához is hozzájárulnak. A helyi adottságokra és a piaci keresletre építve különösen az alábbi termékek előállításából várható a térség számára többletjövedelem, turisztikai program, a térség imázsát erősítő ajándéktárgyak előállítása és a foglalkoztatás javítása: •

fatermékek: faszén, fateknő, fatányér, ivóedények, kéregből készített dísztárgyak, virágkaró, rusztikus bútor, kerti és utcabútor, tájékoztató tábla, hordó, apró faragványok, esztergált díszek, makkból vagy tobozból készült dísztárgyak,

•

bőrtermékek: birkabőr, bőrtáska, bőrből készített dísztárgyak, bőrszíjak, bőr bekecs, lószerszámok

•

gyapjú- és pamuttermékek: gyapjúfonal, rongyszőnyeg, gyapjú vagy pamutszőnyeg, kékfestett vászon, vászoning, foltmozaik munkák, hímzett lakástextíliák, hímzett ruhák,

•

faggyú és (méh)viasztárgyak: szappanfélék, gyertyák,

•

fazekas termékek: edénykészlet, köcsög, kerámia dísztárgyak, kaspók, érmék, figurák,

•

vessző és egyéb fonott termékek: seprű, kerti kosár, fonott bútor, fonott faldísz, fonott térelválasztó, szalmafonat, csuhé-figurák, edényalátét, asztali díszek, koszorúk,

•

egyéb termékek: vályog, kőből készült dísztárgyak, mézeskalács, népi játékszerek.

A

kézműves

tevékenységek

fejlesztése

történhet

kézműves

házak

és

oktatóbázisok létrehozásával, a bedolgozói rendszerű hálózat kialakításával és 510 főt foglalkoztató kisüzemek indításával. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

143 S.3.3. A természeti és kulturális örökség iránti igényre épülő turizmus fejlesztése Miközben a térség legnagyobb turisztikai attrakciója az Aggteleki Világörökség, a térségi adottságok bázisán jóval szélesebb körben alakíthatók ki turisztikai termékek. Ilyenek lehetnek például a következők: •

„Erdei Iskolák” és nyári gyermektáborok: Az iskolák tantervébe beilleszthető programot kínáló 24-36 fős bázishelyeken általános és középiskolások ismerkedhetnek a természettel és a tradicionális falusi élettel. A szállás és étkeztetés mellett felszerelt tanterem, tanösvény és a településen falusi gyakorlóhelyek várják a diákokat. A képzési programban a helyi pedagógusok mellett részt vesznek az erdőt, helyi életet ismerő gyakorlati szakemberek is.

•

Az erdei gombászás, gyógynövénygyűjtés, barack- és szederszedés, biozöldség betakarítás, szüret, disznótor, gulyás parti, csipke, barack és szederlekvár főzés, biztonságos élelmiszerellátást és szórakozást nyújt a turistáknak. A közösségi mezőgazdálkodás piknikszerű rendezvényei, a „szedd- és vidd” akciók és a „tartósító partik” praktikus és ugyanakkor esztétikus környezetben várják a látogatókat.

•

Az elsősorban a környező városok családjainak, baráti közösségeinek kínált hétvégi programok 1-2 napos kikapcsolódásra adnak alkalmat. Az év 52 hétvégéjére megfogalmazott ajánlatok között természetjárás, falusi bemutatóhelyek programjaiban való részvétel, a mezőgazdálkodásba való bekapcsolódás és vásárlás lehetősége, a térségi rendezvények látogatása szerepelnek.

•

A természetjárás és a testedzés összekapcsolását ismertető füzetekben ajánlott túraútvonalak segítik elő.

•

A

térség

vadászházainak

fogadó

kapacitásaira

és

a

közelükben

kialakítandó bemutató ösvényekre alapozottan biztosítható a vadásztatás és a vadászati szezonon kívül a természet „békés” megfigyelésének lehetősége a vadvilág tisztelői számára. •

A gyógynövényekre, a gyógyhatású forrásokra és a barlangra alapozott természetgyógyászati és fittness bázisok várják a gyógyulni, rekreálódni vágyókat. A „gyógyító” szolgáltatások mellett komfortos elhelyezés


144 szolgálja

kényelmüket.

Speciális

célcsoportot

képeznek

a

külföldi

nyugdíjasok. •

A kisfalvak elzártsága kedvez a meditációra, lelkigyakorlatok végzésére és a művészi alkotásra vágyók igényei kielégítésének. Ehhez kisebb közösségek befogadására alkalmas bázisok állnak rendelkezésre a térség néhány pontján (Zádorfalva, Rudabánya, Alsószuha stb.).

•

A kistérség lovas hagyományokkal rendelkező településeit „lovastúrák” kötik össze. A lovaglás és a természet kedvelőinek minden igényét kielégítik a lovas központok nyújtotta szállás- és étkezési lehetőségek.

Az egyes turisztikai termékekhez kapcsolódóan és a sajátos igényekhez igazodva alakítandók ki a szállás-, vendéglátó, bemutatóhelyek differenciált igények kielégítésére is alkalmas hálózata. A turizmus fejlesztésének alapfeltétele a települések és környezetük rendezése, csinosítása, valamint az információs szolgáltatások, a térségi marketing erősítése. A fenti turisztikai termékkínálat kiépítése és folyamatos, a vendégek igényeihez igazodó, ugyanakkor az értékeket megőrző alakítása megköveteli az első fejlesztési célkitűzésben megjelenő kreativitás fejlődését.

S.3.4. Egészség- és fittness szolgáltatások kialakítása A népesség egészségi és mentális állapotának javításával is összefügg, de a térséghatárokon túlra értékesíthető „export”-terméket is képezhet a természetes életmódhoz,

az

egészség

megőrzéséhez

és

javításához

kapcsolódó

szolgáltatások megjelenése. Erre alapot az ilyen jellegű szolgáltatásoknak a világ zajától és szemétől való elvonulás, a célra átalakítható kisebb kastélyok (Ragály, Sajókaza, stb.), kapcsolódó zöldterületek rendelkezésre állása, valamint a helyben elérhető gyógynövények, barlangok, jó levegő szolgáltatja. A szépség és fogyókúrás táborok, rehabilitációs kezelések, fittness központok megtelepülését a térség számára kívánatossá teszi a specializált, kiszámítható, a fiatalok számára vonzó munkaerőigény és a turizmushoz, helyi termékek értékesítéséhez való kapcsolódás lehetősége. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

145

A fenti termékekben közös, hogy a természetet, a kultúrát és egy bizonyos életstílust kívánnak eladni. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az eladandó árut jó karban tartjuk, megvédjük az esetleges pusztulástól, valamint hatékony marketing munkával sikerül a külvilágot és a térségben élőket egyaránt meggyőzni arról, hogy ezen a téren a térség valóban jó, másoknál értékesebb adottságokkal, ill. az adottságok máshol elő nem forduló kombinációjával rendelkezik.

S.4. Széleskörű személyi és szociális szolgáltató hálózat kiépítése Részben a térség mint lakóhely vonzerejének javítása, részint a várható foglalkoztatási hatás indokolja a munkanélküliség kezelésére más országokban sikerrel alkalmazott személyi és szociális szolgáltatás-bővítést. A térségben ma is több szociális intézmény (Ormosbánya, Kazincbarcika) működik, de a demográfiai összetételből adódóan (idősek, nagycsaládok) még több az ellátatlan igény. A meglévő szociális szolgáltatások közül a tartós bentlakásos idősgondozás, a fogyatékosok intézeti gondozása és a nevelőszülőknél vagy családotthonos intézményekben történő gyermeknevelés tovább bővítendő. A házi gondozás, családsegítés már meglévő, de még általánosan nem elterjedt intézményeinek megerősítése mellett a személyi szolgáltatások újabb formái is kialakítandók. Az Európai Unió 1994-ben megjelent Fehér Könyve több példát is említ az egyénre, személyre szabott, helyhez és időhöz kötött, a továbbiakban bővítendő szolgáltatásokra. Ilyenek pl.: •

személyi szellemileg

szolgáltatások: fogyatékos

otthoni

segítségként

embereknek

háztartási

idős,

vagy

testileg,

alkalmazotti

munkák

végzése, gyermekfelügyelet, tanulási nehézségekkel küszködő fiatalok korrepetálása, a problémás fiatalok

szabadidős, sportprogramjainak

szervezése, lakóházak őrzése, portaszolgálat, vidéki vagy városközponttól távol eső körzetekben boltok üzemeltetése, főzött étel vagy vásárolt áruk házhoz szállítása. •

kulturális szolgáltatások: szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés,


146 •

településüzemeltetési

szolgáltatások:

környezetgondozás,

elöregedett

épületek felújítása, a helyi közlekedés megszervezése, céltaxi-járatok üzemeltetése vidéki települések között, szelektív hulladékgyűjtés és – újrahasznosítás. •

környezetvédelmi szolgáltatások: természetvédelmi területek gondozása, csatornázás, energiamegtakarító eljárások elterjesztése, különösen a háztartások körében.

Az

aprófalvakban

a

szociális

szolgáltatások

csak

térségi

hálózatban

működtethetők gazdaságosan és megfelelő szakmai színvonalon. Ezért indokolt térségi

szociális

szolgáltató

központot

létrehozni,

melynek

feladata

a

szolgáltatások iránti igénybejelentések fogadása, a megfelelő segítő kiközvetítése, valamint a segítők szakmai segítése lehet. Emellett pl. az idősek elhelyezésében átmeneti körzeti központként működhet.


147 S.5. A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet érdeklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és kulturális értékeket megőrző fizikai környezet alakítása Az új tartalomhoz új forma is szükséges. Más kérdés, hogy ez az új forma éppen a régi felújításából teremtődik meg. A települések átfogó és szisztematikus megújításával lehet csak megfelelni a fentebb megfogalmazott feladatokból adódó elvárásoknak. A fizikai környezet rendbe tétele ugyanakkor jelentős foglalkoztatási lehetőségeket is magában rejt. A munkanélküliek számára kifizetett szociális támogatások helyett az értelmes, a térség jövőjét megalapozó munkateljesítmény ellenében fizetett munkadíj úgy erkölcsileg, mint mentálisan más tartalmat hordoz, segíti a tragikus méreteket öltő amortizáció megállítását, az egyes célkitűzéseknél megfogalmazott emberi erőforrásháttér kialakulását.

S.5.1. Az építészeti örökség megújítása Az

épületállomány,

ezen

belül

a

lakóházak

felújítása,

komfortosítása

elengedhetetlen. A felújítás során azonban a mai kor komfortja iránti igényekből fakadó elvárások mellett a hagyományos építészet elemeinek megőrzésére is tekintettel kell lenni. Ha már eddig sikerült a térség építészeti örökségét átmenteni, bűn lenne egy vélt modernizációs kényszer miatt azt veszni hagyni. A térség imázsában az aprófalvaknak, a hagyományos kontyolt tetős, tornácos, vagy éppen tűzfalas, fehérre meszelt díszített oromzatú épületeknek, valamint a rendezett patakpartoknak, kis templomoknak, fa haranglábaknak meghatározó szerep jut. Helyreállításuk még ott is kívánatos, ahol valamilyen ok miatt ezt korábban lerombolták, ill. a hagyományos építőanyagok, szerkezeti arányok és motívumok az új épületek emelésénél is figyelembe veendők. A felújítást közhasznú munkások bevonásával segítő programok indítandók. Az üresen álló ingatlanok hasznosítására térségi ingatlan kataszter állítandó össze, mely megjelenítendő a térségi információs rendszerekben is.


148 A műemlékek védelme érdekében kiterjesztendő a helyi védettség intézménye. A lehetséges hasznosítást, valamint a helyi értékek idegen kézbe kerülését is szabályozó helyi rendeletek megfogalmazásában a jegyzők számára szakmai segítség biztosítandó. A még hasznosítatlan kastélyépületek stratégiának megfelelő hasznosítási lehetősége mérlegelendő és a felújítás az új funkció kialakításával együttesen, de az épített örökség védelméből adódó szempontokat maximálisan figyelembe véve menedzselendő. Az új lakások kialakításakor is elsődlegesen a meglévő épületállomány felújításának lehetőségét kell először mérlegelni. Emellett az új közművesített telkekkel lehet készülni a fejlődésből, ill. a roma népesség növekedéséből várható megnövekedett

igények

kielégítésére.

A

térségben

megtelepülni

kívánt

célcsoportok számára az új lakások kialakítása a helyi foglalkoztatást is növelő lakásépítési akciókkal biztosítható. A településközpontok felújítása, a hagyományos településszerkezet helyreállítása magába foglalja a központon átfutó patakok medrének rendezését, a parkosítást, a közösségi funkciókra alkalmas terek kialakítását is. Első ütemben az állapotfelmérés és a rekonstrukciós tervek készítése jelent feladatot. Ehhez segítségül hívhatók az ország szakirányú felsőoktatási intézményeinek hallgatói és tanárai, ami a térség mint potenciális munka- és lakóhely országos szintű megismertetését, a turisztikai lehetőségek népszerűsítését is szolgálja. A településrendezési tervek elkészítése és elfogadása, valamint térségi főépítész alkalmazása lehet a biztosíték a stratégiában megjelenő szemlélet, az abból következő

építészeti

és

területrendezési

követelmények

szakszerű,

a

szabályozásban is visszaköszönő megfogalmazására és az így megszületett előírások következetes betartatására.


149 S.5.2. Tájrendezés A külterület rendezése éppoly fontos, mint a települések belterületének rendezése és rekonstrukciója. A dombvidéken a termőtalajra és az utakra nézve fokozottan veszélyes talajmozgásokat, csapadékvíz-lemosódásokat megelőző vízlevezető árkok mellett a tájfenntartó mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó legelőtisztítások és a

lakott

részek

közelében

mindenhol

jelenlévő

illegális

szemétlerakók

megszüntetése, az utak melletti területek kitisztítása, majd tisztán tartása az életkörülmények

javításának

és

a

turisztikai

vonzerő

megteremtésének

alapfeltétele. A Mucsony, Ormosbánya, Rudolftelep, és Rudabánya térségében felhagyott bányák és meddőhányók rekultivációja oldandó meg. Ez utóbbiak esetében figyelembe veendő, a turisztikai jellegű hasznosítás: bemutatóhelyek, vagy horgász tavak, pihenőparkok kialakítása lehetséges. Az erdei pihenők, turista útvonalak, sétautak kialakítása szintén a térség turisztikai értékét növelik.

S.5.3. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése A közúti közlekedésben a térséget összefűző az országos áramba kapcsoló 26-os főközlekedési út minősége mellett elsősorban a mellékutak minősége javítandó. A turisztikai célok elérését erősítené a kerékpáros és gyalogos túrák kiinduló pontjául is szolgáló pihenő- és kilátó helyek kialakítása, az útvonalakról és látnivalókról tájékoztató táblák és információs pontok kihelyezése. Az autóbuszjáratok gazdaságos, ugyanakkor az utasok igényeit is kielégítő működtetése érdekében és a kistelepülések és a térség városa közötti gyakoribb összeköttetést lehetővé téve kisebb buszokból álló járműpark kialakítása indokolt. Ugyanakkor iskolabuszok, a mozgáskorlátozottak szállítását vállaló egyesületi speciális járművek beállítása és működtetésének támogatása is indokolt.


150 S.5.4. A termelő infrastruktúra kialakítása A közművek kiépítésével kezdődik a vállalkozások számára kedvező fizikai környezet megteremtése. A térségben a szennyvízberuházás és részben a gázberuházás

van

még

hátra.

Ahhoz,

hogy

az

eddigi

és

jövőbeni

közműfejlesztéseknek vállalkozásélénkítő hatása is legyen, több településen pótlólagos beruházásokra, a vezetékek telephelyig való meghosszabbítására, ill. a telken belüli közműfejlesztésre van szükség. Az inkubátorházak szokásos formájától kissé eltérő, bár szolgáltatásaiban azokhoz hasonló, a térség igényeihez igazodó inkubációs tevékenységet végző létesítmények hozandók létre. Ezek a falusi inkubátorházak kedvezményesen biztosítanának a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelő helyet és eszközöket a tájjellegű élelmiszerek feldolgozásához vagy kézműves termékek előállításához. Az eszközök biztosításán túl vállalkozási és piaci tanácsadással, irodai szolgáltatásokkal is segítik az eddig ilyen tevékenységet nem végzett gazdaságokat, induló kisvállalkozásokat vagy önfoglalkoztatásra vállalkozó fiatalokat.

S.6. Erős, regionális gazdasági klaszterekhez való kapcsolódásra is képes belső vállalkozói réteg kialakítása A helyi adottságok hasznosítását tekintve is elsődleges cél az életképes vállalkozások számának növelése és a kisvállalkozások megerősítése. A belső adottságokra épülő gazdasági tevékenységek megerősítése mellett azonban a térség népességének eltartása és az ezt segítő jövedelemszínvonal emelés érdekében a tágabb környezet gazdasági rendszereihez való kapcsolódásra is tekintettel kell lenni. A globalizálódó gazdaságban a piaci versenyképesség és az ebből következő jövedelemtermelő képesség erősítésének kézenfekvő módja a térségi magas szintű specializációk kialakítása. Az egy-egy termékhez vagy termékcsaládhoz kapcsolódó alapanyag termelő, feldolgozó, szolgáltató és értékesítő vállalkozások ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

151 teljes

rendszerét

megjelenítő

klaszterek

a

helyi

erőforrások

hatékony

hasznosítását, valamint a térségben hozzáadott érték maximális növelését, a profit térségen belül tartását teszik lehetővé. A meglévő és lehetséges gazdasági szerkezet alapján Miskolc térségében, ill. az északkelet-magyarországi régióban az alábbi termékekhez kapcsolódó alapanyag termelés, feldolgozás, értékesítés, kutatás-fejlesztés, képzés, logisztika, turisztikai vonzerő kapcsolható össze egy, a Kazincbarcikai kistérség szempontjából is értékelhető rendszerbe: •

fémipar,

•

fa- és bútoripar,

•

természetes alapanyagok termelése-, könnyű- és vegyipari feldolgozása – értékesítése,

•

környezetvédelem, újrahasznosítás.

A klaszterek kialakulását segítenie kell az ipari parkok befogadási stratégiájának, az inkubátorházak profiljának, a képzési struktúra alakításának, a marketing szolgáltatások kiépítésének, a kapcsolódó turisztikai termékek fejlesztésének, a nemzetközi kapcsolatok alakításának. Mindezek mellett a legnagyobb szerepe az egyes témákban érintett vállalkozások közötti párbeszéd, együttműködés elindulásának és az ezt segítő koordinatív tevékenységnek van. Gépszövetkezetek létrehozásával a krónikus géphiány enyhíthető. A már említett „térségre szabott” inkubációs szolgáltatások szintén a termelési eszközök (műhely, gépek) biztosításához járulnak hozzá. A technológiai korszerűsítés elengedhetetlen a versenyképesség kialakulásához. Az Európai Unióhoz való csatlakozás a jelenlegi kisüzemek számára szinte teljesíthetetlen minőségi követelményeket jelent, amelyeknek való megfeleléshez ezeknek az üzemeknek támogatást kell kapnia. A minőségbiztosítási rendszerekhez való kapcsolódás ugyancsak a tágabb piacokon való versenyképesség egyik feltétele, támogatásával a vállalkozások versenyképessége növelhető. A

vállalkozások

hatékonyságának

tőkeellátásának növelésével

és

javításához a

szükséges

a

pályázati sajáterő

és

tevékenység biztosítékok


152 előteremtését könnyítő kiegészítő támogatások elérésével javítható a térség abszorpciós képessége. A kimondottan a helyi kisvállalkozások segítésére létrehozott és kedvezményes, ill. a szokásos banki gyakorlattól különböző, sajátos garanciarendszerrel működő hitellehetőségeket nyújtó pénzügyi szolgáltatók megjelenése szintén javíthatja a tőkeellátottságot. A közös marketingtevékenység megszervezése a vállalkozások piacra jutási esélyeit fokozza. Jelenleg épp ezen a téren tapasztalhatók a legnagyobb gondok. A helyi kisvállalkozók közös marketing tevékenysége az értékesítés javításában különösen a piacok telítettsége miatt értékesítési nehézségekkel szembenézni kényszerülő élelmiszergazdaságban vált szükségessé. A közös marketingtevékenység területei: •

Piackutatás:

A

piackutatásnak,

a

fogyasztói

szokások

változása

vizsgálatának magas költségeit több, vagy a közös programban részt vevő összes vállalkozó együttműködése jelentősen csökkentheti. Természetesen nem minden cég azonos módon érdekelt, azok a partnerek, akik úgy gondolják, hogy ők információs előnnyel rendelkeznek, általában tartanak ennek kiegyenlítődésétől. •

Termékpolitika: Az áruválaszték összehangolása és közös márkák létrehozása

ugyancsak

költségelőnyökhöz,

esetleg

piaci

pozíció

javulásához vezethet. A megvalósítás útjában azonban gyakran a következő gátló tényezők állnak. A termelők a termék-differenciáláson keresztül akarják magukat a konkurenciától pozitívan megkülönböztetni. Ezért az együttműködés a termékpolitikában legtöbbször csak akkor hatékony, ha a tagok nem tekintik magukat konkurensnek. •

Disztribúciós politika: A közös disztribúciós politika azt jelenti, hogy egy bizonyos piaci szegmenset együtt céloznak meg termékeikkel a vállalkozók. Ez különösen a kisvállalkozások esetében akkor előny, ha egyik sem rendelkezik biztos értékesítési csatornákkal és egyenként, a kis volumen miatt, lehetőségük sincs piacokat megszerezni.

•

Kommunikációs politika: A reklám és kommunikációs költségek általában magasak

és

olyan

szakismeretet

igényel,

amit

kisvállalkozások


153 (kistermelők) nem tudnak egyedül megoldani. A reklámtevékenység igazán akkor hatékony, ha az kiegészül egy egységes márkanévvel is. Az integrációk és beszállítói kapcsolatok kialakulásának feltétele a kooperációs képességek fejlődése. A kisgazdaságok horizontális integrációit a közös feldolgozásra,

értékesítésre

létrehozott

szövetkezetek

valósítják

meg.

A

szövetkezetek szervezésében a falugazdászok szakmai, a kistérségi fejlesztő szervezetek szervezési és forrásteremtői segítséget tudnak nyújtani.

S.7. A térségi integrációt segítő külső és belső partnerségi kapcsolatrendszerek és intézményhálózat építése A kistérség fejlesztése csakis a külső és belső szereplők összehangolt tevékenységével érhető el. A kitűzött célok megvalósításához a térségen belüli települések, az önkormányzatok, vállalkozások, civil szereplők, kormányzati hivatalok összefogása éppúgy szükséges, mint a széleskörű nemzetközi kapcsolatok vagy a potenciális befektetők, regionális és országos fejlesztő intézmények megnyerése. S.7.1. Nemzetközi kapcsolatok építése Az Európai Unióhoz való csatlakozásra a térség közintézményeinek és vállalkozásainak tudatosan kell készülnie. Az Unión belüli eligazodást és boldogulást segítő ismereteket elsajátíttató képzések és tanulmányutak a lehető legszélesebb körre kiterjesztendők. A nemzetközi kapcsolatok építésében a meglévő önkormányzati és egyéb szervetek

nemzetközi

kapcsolatai

alapján

célszerű

térségi

kapcsolatok

létrehozására is törekedni. Az Európai Unió hozzánk hasonló spanyol, francia, portugál térségei, valamint a térség termékei szempontjából célpiacként megjelenő holland, német, amerikai térségek jöhetnek elsősorban szóba. A közvetlen EU-s kapcsolatok a csatlakozással járó változásokra való felkészülést is


154 segítik. A testvértelepülésekkel kialakított együttműködés kiemelt jelentőséggel bír a nemzetközi kapcsolatok építésében.

S.7.2. Országos és regionális kapcsolatrendszerek építése A több szempontból is támogatási céltérségként megjelenő Kazincbarcikai kistérség és a fejlesztés megyei, regionális és országos szervezeteivel kialakult munkakapcsolatok hatékonyságának javítása érdekében a kistérség fejlesztési intézményi háttere, az ebben dolgozó munkatársak felkészültsége tovább erősítendő. A kimondottan a térségfejlesztéssel foglalkozó intézmények vertikális rendszerébe való integráció mellett minden intézménytípusban törekedni kell az országos szintű ismertség és elismertség elérésére. Ehhez az intézményvezetők kommunikációs képességeinek fejlesztése és az információáramlás csatornáinak már említetett kiépítése támogatandó. A vállalkozói kapcsolatok építésében az említett fejlesztő szervezetek, valamint beruházási tanácsadó cégek mellett a térségből elszármazott vállalkozókkal, különböző cégek vezető beosztású alkalmazottaival való kapcsolatok felvétele, motivációjuknak a térséghez való kötődésen keresztüli felkeltése, számukra a segítséghez szükséges információk biztosítása jelenthet átütő változást. Az elvándorlás következtében számottevő elszármazottak jelenthetik a turizmus meghatározó célcsoportját is. A településenkénti és térségszintű találkozókra, a médián és az interneten keresztül történő kommunikációra ezért kiemelten figyelni kell. A vertikális kötődések mellett a hasonló településekkel, térségekkel kialakított kapcsolatok is jelentőséggel bírnak, különösen az érdekképviselet és a tapasztalatcseréktől várható pozitív hatások, valamint a térségeken belüli szereplők közötti közvetlen, gazdasági tevékenységeket is generáló kapcsolatok építése reményében. A kistérségek országos szövetségeihez való csatlakozáson túl a legkülönbözőbb civil kezdeményezések nyújtanak keretet a nagyobb rendszerekbe a közös érdekek talaján való integrálódásra.


155 S.7.3. Térségen belüli kapcsolatrendszerek építése Az aprófalvas településrendszerből adódóan is nyilvánvaló, hogy bármilyen fejlesztés csak összefogással valósulhat meg. Nem elég azonban a települési önkormányzatok

közötti

kapcsolatok

működtetése,

a

térségi

szereplők

legszélesebb körű együttműködésére van szükség. Kialakítandók az azonos nemű intézmények térségi együttműködései (pl. az iskolák, könyvtárak, helyi lapok és TV-k, roma szervezetek, stb.) és a különböző érdekcsoportok közötti párbeszéd fórumai egyaránt. Bármilyen együttműködés alapja azonban a szervezetek önismerete, a másik szervezet ismerete és a kooperációs képességek fejlettsége. Az első célkitűzésnél említett térségi információs rendszerben ezért az érdekek megfogalmazásának, a szerveződések bemutatásának és a képzések során a kooperációs képességek fejlesztésének prioritást kell kapnia. Ugyanakkor azt is be kell látniuk a szereplőknek, hogy a térség fejlődése érdekében a személyes ellentéteket, részérdekeket alá kell rendelni a közös célnak.

S.7.4. Térségfejlesztési intézményhálózat kialakítása A területfejlesztésben a kistérségi szint jelentősége tovább nő, aminek az intézményrendszerben is tükröződnie kell. A tervezési - statisztikai egységekre épülő intézményrendszeren belül az önkormányzati területfejlesztési társulások, mint

köztestületek

információszolgáltató,

véleménynyilvánító,

a

programok

végrehajtásában és monitoringjában a pályázókkal való közvetlen kapcsolattartó és koordináló szerepére szükség lesz. Ugyancsak megjelenhetnek a társulások a források elosztásához alapot nyújtó programozási folyamat szereplőiként. A kistérségi társulás legfőbb feladataként a térségfejlesztési szereplők érdekeinek és

törekvéseinek

összehangolása,

a

közös

érdekeken

és

az

elkészült

részstratégiákon alapuló kistérségi fejlesztési stratégia kialakítása, széleskörű megismertetése és a felsőbb szintű döntéshozó szervezetekben való képviselete, a területfejlesztési programozási folyamatba való beépítése jelenik meg.


156

4.4. Lehetséges kitörési pontok – fejlesztési projekt javaslatok Az ötletek megvalósulásának azonban gátat szabhat, hogy sok esetben figyelmen kívül hagyják a partnerség lehetőségét. Ami annyit jelent, hogy a különböző települések nem igazán gondolkodnak közös projekt tervezésében, jóllehet az Európai Unió a partnerség elvére nagy hangsúlyt fektet és az ilyen módon létrejövő fejlesztési terveket támogatja elsősorban. A rengeteg ötletnek csak töredéke valósulhat meg, ezért a kistérségi iroda feladata volt ezekből olyan projektjavaslatokat kiválasztani, amelyek által a települések

nemcsak

egyedileg

fejlődnek,

hanem

a

pályázat

esetleges

elnyerésével a települések hozzájárulhatnak a kistérség –mint közösségfejlődéséhez.


157

4.4.1. Biogazdálkodás bevezetése, fejlesztése

A: Kapcsolódó stratégiai prioritások: S.1. Innovativitás és kreativitás S.2. Fenntartható mező- és erdőgazdálkodás, természetvédelem S.3. Nagy természet- és szépségtartalmú, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások S.5. A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet érdeklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és kulturális értékeket megőrző környezet S.7.

A

térségi

integrációt

segítő

külső

és

belső

partnerségi

kapcsolatrendszerek és intézményhálózat B: Célcsoportok •

Mezőgazdasági vállalkozók

•

Őstermelők

C: Háttér A biotermesztők száma Magyarországon és az Európai Unió országaiban is jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedben. A termesztők számának gyarapodása részben a megnövekedett fogyasztói igényeknek, részben az Európai Unió Agrárkörnyezetvédelmi Programjából nyújtott támogatásnak köszönhető. Magyarországon az 1980-as évek elején jelentek meg az első biotermesztők. Az 1980-as években a biotermesztők száma alig haladta meg a 10 főt. Az első jelentősebb

fordulatot

a

rendszerváltás

hozta

meg,

1989-ről

1990-re

közel

háromszorosára nőtt a termesztők száma. Magyarország 1995 óta szerepel azon országok listáján, ahonnan az EU tagállamok a 2092/91 rendelet alapján biotermékeket importálhatnak. Az exportlehetőség megnyílása (az előállított termékek több mint 90%-a export formájában kerül értékesítésre) jelentősen megnövelte az organikus gazdálkodásba bevont területek nagyságát. 1994-ről 1995-re négyszeresére nőtt az organikus gazdálkodásba ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

158 bevont területek aránya. Az ökológiai gazdálkodást folytatók számának alakulásában az 1998-ban bevezetett támogatás adott további érzékelhető lendületet. 1997-ről 1998-ra több mint duplájára nőtt a termelők száma.

13. táblázat Biotermesztők számának és biogazdálkodásba bevont területek nagyságának alakulása (1988-2000)

Év

Biotermesztők száma

Biogazdálkodás alatt álló területek nagysága

1988

15

1000

1989

18

1500

1990

49

1965

1991

56

2840

1992

51

3330

1993

67

2540

1994

73

2250

1995

97

8632

1996

127

11390

1997

161

15772

1998

330

21565

1999

327

32609

2000

471

47221

Forrás: Biokultúra Egyesült/Biokontroll kht.

Következésképpen a biotermesztés legfontosabb motiválója Magyarországon az Unió országaiban jelentkező exportlehetőségek és az EU elveivel összhangban kialakított Magyarországi Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében nyújtott termelői támogatások.

Az egészséges táplálkozás iránti igény növekedése, a fejlett társadalmaknak élelmiszerekkel szemben megjelenő fokozott igényessége várhatóan tovább növeli a biotermékek keresletét az EU országaiban, amely Magyarország számára is folyamatos exportlehetőséget jelent.


159 Kurityán településen 2001 áprilisában indult el a bio program, melynek keretén belül 4 ha málna és szeder ültetvény került telepítésre. A programot továbbgondolva

egyéb

bogyós

gyümölcsöket,

fűszernövényeket,

egynyári

kultúrákat terveznek a rendelkezésre álló területen termeszteni, továbbá tervezik erdőtelepítési, valamint állattenyésztési programok kialakítását. Egy úgynevezett „energiaerdő” telepítésével lehetőséget teremtene az egyre drágább fűtési energiahordozók

kiváltására

brikett

készítésével,

illetve

faaprító

üzem

működtetésével. Ez a két módszer a fűtési költségek radikális csökkentését jelentheti. Az erdőtelepítés lehetőséget teremt a kosárfonás, a bútorkészítés folyamatos

alapanyag

előállítására.

További

foglalkoztatási

lehetőséget

teremtenek az állattenyésztési program szervezésével, melynek keretében a területen zöldmezős beruházással egy nyúltenyésztő farm kerülne kialakításra, illetve az állattenyésztési programban résztvevő családok bevonásával bárányok kihelyezésével megteremtenék részben a gyapjú előállítás helyi feltételeit, amely feltétel rendszer megvalósítása természetes alapanyagok, gyapjútermékek előállítását tenné lehetővé.

D: Fejlesztési cél A

térség

jövedelemtermelő

és

innovációs

képességének

javítása,

a

mezőgazdasági termelés diverzifikálása, a természeti környezet tisztaságát megőrző gazdálkodás folytatása. Az export és a növekvő hazai igényeket is kielégítő, magas tápanyagtartalmú, egészséges élelmiszerek előállítása és a lehető legnagyobb feldolgozottsági szint elérésével történő értékesítése.

E: Intézkedések 1. A biotermesztés alapelveinek, értékesítési lehetőségeinek megismertetése a helyi gazdálkodókkal. 2. Konkrét mezőgazdasági kultúrák és állatfajok bio-minőségű termesztés- és tartástechnológiájának megismertetése a helyi gazdálkodókkal. 3. Az átállás során a technológiaváltásból és a terméskiesésből származó többletköltségek kompenzálása. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

160 4. Biotermesztés során előállított termékek feldolgozása, csomagolása, a hozzáadott érték növelése, különösen méz, bogyós gyümölcsök, feldolgozott gyümölcskészítmények esetében. 5. Az értékesítéshez és feldolgozáshoz szükséges alapanyag-mennyiség és tőke megszerzéséhez szükséges termelői integrációk kialakítása. 6. A helyi termékértékesítés formáinak és módjainak bevezetése az agroturizmushoz kapcsolódva. F: A program megvalósítói o Szervezők: i. Falugazdászok o Partnerek i. Mezőgazdasági vállalkozások ii. Mezőgazdasági őstermelők iii. Agrárkamara G: Várható eredmények és lehetséges eredménymutatók Közvetlen eredményként bio minősítéssel ellátott mezőgazdasági termékek jelennek

meg,

növénytermesztés

elsősorban

méz,

(gabona,

zöldség,

napraforgó)

gyümölcs

és

ágazatokban.

szántóföldi Mindennek

következtében nő a mezőgazdasági termelésből származó jövedelem a térségben.

A

biotermesztésre

átállt

mezőgazdasági

vállalkozások

bekapcsolódhatnak az öko- és agroturizmusba, amelynek keretén belül helyi értékesítés és bemutatóhely kialakítására is sor kerülhet. A közvetlen értékesítés útján a mezőgazdasági vállalkozók bevétele tovább nőhet. A biotermesztés során a mezőgazdasági termelésből származó környezetkárosító tényezők csökkennek, amely közvetett módon hat a térség idegenforgalmi vonzerejére is.


161 H: Várható veszélyek, konfliktusok Az export feltétele a kiemelkedő minőség elérése, amely magas szakismeret által valósítható meg. Mindehhez a gazdálkodók továbbképzésére, szemléletváltására van szükség, amely irányában hiányozhat a fogékonyság. I: Magasabb szintű programokhoz való illeszkedés •

Nemzeti, regionális és megyei vidékfejlesztési programok

•

Nemzeti Fejlesztési Terv ökoturisztikai fejezetei

•

Megyei Idegenforgalom-fejlesztési Stratégia

J: Térségen belüli kapcsolódó vidékfejlesztési alprogramok: •

falusi turizmus

•

gyógynövények és erdei gyümölcsök gyűjtése és feldolgozása

•

fenntartható közösségi erdőgazdálkodás


162

4.4.2. A turizmus fejlesztése

A: Kapcsolódó stratégiai prioritások: S.1. Innovativitás és kreativitás S.2. Fenntartható mező- és erdőgazdálkodás, természetvédelem S.3. Nagy természet- és szépségtartalmú, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások S.5. A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet érdeklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és kulturális értékeket megőrző környezet S.7.

A

térségi

integrációt

segítő

külső

és

belső

partnerségi

kapcsolatrendszerek és intézményhálózat B: Célcsoportok •

Önkormányzatok

•

Őstermelők

•

Hagyományos falusi házak és porták tulajdonosai

•

Aggteleki Nemzeti Park

C: Háttér: A természetközelség, a tradicionális értékek felértékelődésével világszerte megnőtt az érdeklődés a falusi és az ökoturizmus szolgáltatásai iránt. Magyarországon

is

dinamikusan

növekszik

e

két

turisztikai

ágazat

vendégforgalma.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a kistérség egyes részei kiváló turisztikai adottságokkal rendelkeznek, de ez - a már megtett fejlesztések ellenére is szűkös fogadókapacitások és elsősorban a marketing tevékenység elégtelensége miatt még egyáltalán nem tükröződik vissza a vendégforgalomban és a turizmusból származó bevételekben.


163 Elsősorban az átutazó, rövid tartózkodással járó kiránduló turizmus a jellemző. A Baradla barlang látogatói létszáma, valamint a határátkelők forgalmi adatai alapján évente mintegy 200 ezer turista halad át a térségen. Számukra csupán mintegy 30 szálláshely 246 férőhelye elérhető, ami évente kb. 4 ezer vendéget fogad. A meglévő szálláshelyeket is alig 10%-os, rendkívül alacsony kihasználtság jellemzi, mivel egy-egy vendég kevesebb, mint két éjszakát tölt a térségben. A falusi vendégházak mellett turistaházak és ifjúsági táborhelyek képezik a szálláskínálat következő hangsúlyos elemét. A kistérség elkészült térségi turisztikai fejlesztési programja meghatározó mértékben a falusi és az ökoturizmus potenciális célcsoportjai igényeinek megfelelő térségi kínálat megteremtését tűzte ki célul. a. A térségi programban meghatározott kínálati alapelemek: családiasság, természetesség, ötletesség és kaland. b. A falusi és ökoturizmus térségen belüli stratégiai jelentőségére utal a tartalmat is kifejező szlogen: „Ahol a csend még hallható”. c. A kistérség turisztikai kínálatának stratégiai termékei: 1. Országjárás: Aggteleki Világörökség, várak és kolostorromok, románkori templomok, kastélyok és kúriák, aprófalvak, „szomszédolás” 2. Családi üdülés és hétvége: falusi programok, kézműves bemutatók, praktikus

programok,

szervezett

vagy

egyéni

piknikek,

kalandtúra,

testedzési lehetőségek 3. Ifjúsági turizmus: tanulmányi kirándulások, iskolai piknikek, erdei iskolai oktatás, felfedező túrák, nyári táborok, városi gyerekek falusi családoknál, felfedező hétvégi túrasorozatok 4. Aktív turizmus: gyalogos és kerékpáros természetjárás, lovas turizmus, vadászat, vízi turizmus, barlangászás, sziklamászás és sárkányrepülés, ásványgyűjtés stb. 5. Speciális érdeklődést kielégítő turizmus: ökoturizmus (madarászás, vadles, botanika, gyógynövények), egyházi turizmus, alkotó turizmus (zenei, képzőművészeti, filmes) 6. Szakmai és konferencia turizmus: ötletbörzék, vállalati értekezletek szabadidős programok, hétvégi piknikek, konferenciák, tréningek.


164 Mivel a forgalom és a tartózkodási idő az ún. tömegszállások (alacsony minőségű és árfekvésű kempingek, turistaházak, ifjúsági szállások) mellett a minőségi szolgáltatásokat nyújtó falusi szálláshelyekkel, a falusi turizmushoz köthető programokkal és a térségi marketinget feltételező közös értékesítéssel növelhető, ezért a fenti kezdeményezések kiterjesztése, a falusi turisztikai hálózatok további bővítése kívánatos.

D: Fejlesztési cél A térség jövedelemtermelő és innovációs képességének javítása a gazdaságot diverzifikáló, a termékek helyi értékesítési lehetőségét megteremtő, fiatalok letelepedését lehetővé tevő és a közösségi együttműködést kiszélesítő, a hagyományos paraszti gazdálkodás és élet fennmaradt elemeire épülő falusi, agro- és ökoturizmus kínálatának fejlesztésével, a már elindult falusi turisztikai és erdei iskolai hálózatok bővítésével érthető el. A hálózatok bővítésénél cél a földrajzi kiterjesztés a térség egészére oly módon, hogy egynapi járóföldre legyen egy-egy szálláshely és a főbb (autós, kerékpáros és gyalogos) útvonalak mentén legyenek falusi bemutató helyek, a térség belsejét feltáró bemutató-útvonalak.

E: Intézkedések 1. Legalább 200 főre minőségi falusi szálláshelyek kialakítása oly módon, hogy egynapi járóföldre legyen egy-egy szálláshely, ill. a térség turisztikai centrumaiban legalább 40 főt el lehessen szállásolni. 2. 1-2

településen

az

iskolások

évközi

oktatási-nevelési

programjába

bekapcsolódni tudó, a falusi, az agro- és az ökoturisztikai adottságokat kombináltan

hasznosító

erdei

iskola

és

azok

oktatási

programjának

kifejlesztése és piaci bevezetése. 3. Szuhafőn az erdei iskolák létrehozása: Iskolai üdültetés, csereprogramok. 4. 4-5 falusi agroturisztikai ill. kézműves bemutató- és árusítóhely kialakítása hagyományos parasztportákon és a főként önkormányzatok, civil szervezetek által működtetett kézműves-házakban, tájházakban oly módon, hogy a forgalmasabb turisztikai útvonalak mellett legalább 3-4 ilyen portát fel lehessen keresni.


165 5. A turisztikai szempontból frekventált településeken és elsősorban az erdei iskolákhoz kapcsolódóan a természeti értékeket, hagyományos gazdálkodást bemutató útvonalak és a csatlakozó pihenőhelyek kiépítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó szakmai leírások elkészítése, kiadása. 6. A térségi kínálat és a határon túli területek kínálatának összekapcsolását lehetővé tevő közös információs rendszer és marketing stratégia kialakítása. 7. Az érintett vendégfogadók, szolgáltatók együttműködésének és szakmai felkészülésének

és

továbbképzésének

szervezése,

a

turisztikai

szervezőközpontok marketing tevékenységének megerősítése. F: A program megvalósítói o Szervezők: o SZBTÖSZ o KVTÖKT o Aggteleki Nemzeti Park o Partnerek: o helyi önkormányzatok o vállalkozások o magánszemélyek o pedagógusok o Megyei Természetjáró Szövetség G: Várható eredmények és lehetséges eredménymutatók Közvetlen eredményként a falusi-, az agro- és az ökoturisztikai kínálat egyes elemeinek és azok kapcsolódásainak kiépülését tekintjük. Ennek megítélésére szolgálnak az alábbi mérhető mennyiségek: •

20-25 falusi szálláshely

•

2 erdei iskola

•

2-3 étterem

•

10-12 bemutatóhely

•

15-20 falusi bemutatóhely

•

5-6 bemutató útvonal

•

4-5 rekonstruált korabeli falusi intézmény


166

A

régió

•

100 felkészített turisztikai szolgáltató

•

komplett turisztikai kiadvány

adottságainak

jobb

kihasználása,

a

további

szálláshelyek

és

programlehetőségek belépése, hatásosabb marketing munka és a nyilvántartási rendszer szigorodása esetén: •

a vendégforgalom növelhető,

•

a vendégek kiadásai megháromszorozhatók

A megnövekedett vendégforgalom és fogyasztás hatására: •

a falusi-, agro- és ökoturisztikai árbevételei nagyságrendekkel megnőhetnek

A gazdasági eredmények mellett a program legfontosabb hatása abban jelentkezik, hogy: •

kialakul az ágazat fenntartható működtetésére alkalmas struktúra

•

megváltozik a lakosok szemlélete, saját településükhöz való viszonya

•

javul a természeti értékek védettsége, sikerül a kulturális értékeket megőrizni

•

javul az iskolai képzés hatékonysága

•

rendezettebbé válnak a porták, települések.

H: Várható veszélyek, konfliktusok A turisztikai vendégforgalom és az árbevétel növekedésének tényleges mértéke a belföldi turisztikai kereslet alakulásától, a kínálat és a marketing más térségekhez viszonyított versenyképességétől függ. A megvalósítás csak a partnerek harmonikus együttműködése és a belső és külső fejlesztési források összehangolt biztosítása esetén lehet sikeres. A programban résztvevő vállalkozók és magánszemélyek konfliktusba kerülhetnek a változásoktól idegenkedő és a megvalósítókra irigykedő lakosokkal. A konfliktus csak a folyamatos párbeszéd és a rögtön elérhető, a tágabb közösség hasznára lévő kisebb eredmények produkálásával és bemutatásával oldható. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

167

I: Magasabb szintű programokhoz való illeszkedés •


•


•


J: Térségen belüli kapcsolódó programok •

falusi turizmus

•

erdei iskolák

•

gyalogos, kerékpáros és lovas túrák útvonalai

•

gyógynövények és erdei gyümölcsök gyűjtése és feldolgozása

•

kézművesség

•

fenntartható közösségi erdőgazdálkodás

•

falumegújítás

•

gyalogos, kerékpáros és lovas túrák útvonalai

•

kézművesség


168

4.4.3. Falumegújítás közmunkaprogramban

A: Kapcsolódó stratégiai prioritások: S.1. Innovativitás és kreativitás S.5. A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet érdeklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és kulturális értékeket megőrző környezet B: Célcsoportok •

Településre betelepülő fiatalok

•

Általában a falvak lakossága

C: Háttér A kistérségben található számos település népessége évről évre csökken. A csökkenő népességszám mellett problémát jelent a korösszetétel, a 60 év felettiek aránya folyamatosan nő. A térségben kevés a kreatív, önálló munkára képes, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal. A kistérség települései jelenleg nem jelentenek vonzó életteret a fiatalok számára. Ennek elsődleges oka a munkalehetőségek hiánya, másodsorban a nagyvárostól ill. a városban található szolgáltatásoktól való távolság. Olcsó, de igényesen kialakított lakásokkal, bérlakásokkal ezen hiányosságok részben kompenzálhatók, a fiatal, diplomás népesség drasztikus fogyása mérsékelhető. A lakónépesség fogyásával évről-évre nő az üresen maradt ingatlanok száma is. A lakóingatlanok értékesítése igen nehéz, hiszen munkalehetőség hiányában nincsenek betelepülők. A megüresedett, elhanyagolt falusi porták visszatetsző látványt nyújtanak mind a turisták, mind az egyéb célból a falvakba látogatók számára. A falusi házak idegenforgalmi célokra történő megvásárlása ezeken a településeken nem terjedt el. Az üresen maradt lakóingatlanok jelentős része a múlt század elején épült, hagyományos tornácos parasztház. Elhanyagolt állapotban nem csupán megüresedett lakóházak vannak, hanem idős, gyakran özvegy lakók használatában ill. tulajdonában lévők is, akik anyagi ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

169 lehetőségek hiányában nem képesek lakóingatlanuk állagán javítani. Mindez rontja a faluképet, kedvezőtlen az idegenforgalom szempontjából. Számos elhagyatott lakóház táji jellegzetességeket hordoz, mint pl.: kontyolt tető, szépen faragott, fafilláros tornácok és tűzfalas, habarcsdíszes homlokzatok, kőoszlopos tornácok, amelyek helyi védelem alá vonhatók. A kistérség fejlesztésében nagy hangsúlyt kapott az idegenforgalom fejlesztése, amelyhez szervesen kapcsolódik az építészeti értéket képező lakóházak felújítása. D: Fejlesztési cél A projekt célja az üresen maradt ingatlanok hasznosítása és a falvak népességcsökkenésének mérséklése, amely a vidéki környezetben maradni, vagy letelepedni szándékozó fiatalok számára kényelmes lakókörnyezet biztosításával érhető el. A projekt további célja a lakott, de népi építészeti értéket hordozó lakóépületek helyi védelem alá vétele és felújítása, amely a népi építészeti motívumok helyreállítását, a homlokzat felújítását tartalmazza. Mindezen intézkedések szolgálják a falvak kulturális, építészeti értékének megőrzését, az idegenforgalom fejlesztését is. E: Intézkedések 1. Üresen álló ingatlanok felmérése, a hasznosítatlan, népi építészet szempontjából értékes lakóházak számbavétele. 2. Lakott, de leromlott állagú, népi építészeti értéket képező lakóházak számbavétele. 3. Az üres, népi építészeti értéket képező lakóházak tulajdonviszonyának rendezése, az önkormányzatok által történő megvásárlása. 4. Az önkormányzatok tulajdonába került lakóházak komplex felújítási tervének elkészítése, amely egyrészt a népi építészeti motívumok helyreállítását,

a

homlokzat

felújítását, valamint a lakás, ahol

szükséges, komfortfokozatának javítását jelenti. 5. Az üres ingatlanokhoz való hozzájutás (bérlés vagy megvásárlás). ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

170 6. Felújítások (a lakott esetében külső, az üresen állók esetében külső és belső) elvégzése. 7. Az értékesített és lakottan felújított ingatlanok népi építészeti jellegének megőrzése érdekében rendelet készítése a lakóházak homlokzatának ill. a népi építészeti elemek védelméről. F: A program megvalósítói szervezők, partnerek o Szervezők i. Települések önkormányzatai o Partnerek i. Népi építészeti értéket hordozó ingatlannal rendelkező lakosok ii. Betelepülő fiatalok iii. Műemlékvédelmi Hivatal G: Várható eredmények, lehetséges eredménymutatók A projekt során többféle cél kerül megvalósításra. Egyrészt nőhet a településeken maradt ill. a településre beköltöző fiatalok száma, javul a települések demográfiai mutatója, jövedelemtermelő képessége. Másrészt a felújított, helyreállított népi lakóházak javítják a faluképet, növelik a települések idegenforgalmi vonzerejét.

H: Várható veszélyek, konfliktusok Az önkormányzatok forráshiány miatt nem képesek üresen álló ingatlanokat megvásárolni. Az önkormányzat által felújított és kedvezményesen bérbe vagy tulajdonba adott lakások sem képesek kompenzálni a térség kedvezőtlen adottságait, következésképpen a diplomás fiatalok körében nem lesz jelentős érdeklődés a lakások iránt.

I: Magasabb szintű programokhoz való illeszkedés •


•

A Nemzeti Fejlesztési Terv ökoturisztikai fejezetei

•

Megyei Idegenforgalom fejlesztési Stratégia


171

J: Térségen belüli kapcsolódó programok •

falusi turizmus

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei statisztikai kistérségek fejlettségi mutatóit és a megyei Területfejlesztési Tanács legutóbbi két évben nyújtott támogatási összegeit

összevetve

nagy

általánosságban

megállapítható,

hogy

a

területfejlesztésre szánt források mértéke, illetve aránya nem áll összefüggésben a fejlettségi rangsorral. A területfejlesztésre és területi kiegyenlítésre szánt összegekre természetesen nagy szüksége van az egyes kistérségeknek, illetve településeknek, de az elosztás elve mint azt a gyakorlat is mutatja nem lehet csupán a fejlettségi rangsorral való fordított arányosság. A területrendezési terv környezeti – társadalmi - gazdasági hatástanulmánya a fentiekkel összefüggésben arra hívja fel

a

figyelmet,

hogy

a

területfejlesztésre

szánt

alapok

elosztásának

hatékonyságát minden bizonnyal növeli, ha a területrendezési terv programjával összhangban, annak célkitűzéseit szem előtt tartva valósul meg. A területrendezési tervvel összhangban álló fejlesztési projektek kapjanak támogatást, de a terv logikájának ellentmondó elképzelések ne részesülhessenek támogatásban (pl. ipari parki-, logisztikai-kereskedelmi központ vagy szemétlerakó elhelyezése).


172

4.5. Kiemelt programok

Falusi turizmus fejlesztése Kerékpáros turizmus fejlesztése Ökoturizmus fejlesztése Konferencia turizmus fejlesztése (Aggtelek) Az alsószuhai termálforrás hasznosítása Művelésen kívüli bányaterületek, meddőhányók rekultivációja Víziturizmus fejlesztése Rudabányai- tó turisztikai fejlesztése


173

4.5.1. Falusi turizmus fejlesztése

A. Kapcsolódó stratégiai prioritások: S.1. Innovativitás és kreativitás S.2. Fenntartható mező- és erdőgazdálkodás, természetvédelem S.3. Nagy természet- és szépségtartalmú, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások S.5. A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet érdeklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és kulturális értékeket megőrző környezet S.7.

A

térségi

integrációt

segítő

külső

és

belső

partnerségi

kapcsolatrendszerek és intézményhálózat B. Célcsoportok A falusi turizmus elsősorban a többgyermekes családok, s az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára lehet vonzó (viszonylag alacsony árfekvése miatt). Sokszor azonban nem a jövedelem, hanem a pihenés egyéni formájának keresése a mérvadó, és inkább a nyugalom, a csendet nyújtó tevékenység alakítja a

keresletet.

A

nagy

városközpontok

zsúfoltságával,

anonimitásával,

sebességével szemben a városlakók egyre inkább kezdik előnyben részesíteni a természet közelségét, a nyugalmat, az emberek közvetlenségét. C. Háttér: Magyarországi helyzet: Az elmúlt években a falusi szálláshelyek vendégeinek száma 51%-kal nőtt, és a vendégéjszakák száma is több mint 33%-kal emelkedett az elmúlt években. A fizetővendéglátással szemben a falusi szállásadást a belföldi vendégek és vendégéjszakák túlsúlya jellemezte a vizsgált időszak során. A falusi szálláshelyet igénybevevő belföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák egyaránt a teljes forgalom 55%-át adták. Az általuk eltöltött vendégéjszakák aránya 63%-ra emelkedett és a vendégek számának növekedésével párhuzamosan 4,4 napra változott az átlagos tartózkodási idő. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

174

Kistérségi helyzet: A kistérség rendelkezik azokkal a természeti, kultúrtörténeti adottságokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a falusi turizmus szerepet vállaljon a térség fejlődésében, azonban vannak szűk keresztmetszetek is: Ö Komplex turisztikai termék hiánya (a vonzerő adott, de nincs elég szálláshely) Ö Tájékoztatás és a nyelvtudás hiánya Ö Marketing hiánya Ö Alternatív időtöltési lehetőségek hiánya Ö Falusi szállláshelyadó képesítéssel rendelkező szakemberek hiánya Ö Általános társadalmi-gazdasági környezet elmaradottsága, amely fékezi a falusi turizmusban rejlő lehetőségek teljes kihasználását. Ö A magánszálláshelyadóvá válók tőkehiánya. D. Fejlesztési cél

A kistérség alkalmassá tétele a falusi turizmus szolgáltatásainak ellátására, hisz az ebben a formában rejlő lehetőségek olyan, a piac által igényelt és keresett környezetkímélő, turisztikai megoldást jelentenek, amely a fenntartható turizmust helyezik előtérbe.

A turizmus fenntartható fejlődésének megteremtésével a gazdaság élénkítése, a kistérség fejlesztése, munkahelyteremtés.

A turizmus a kistérségben a legfontosabb gazdasági tevékenységgé váljon.

E. Intézkedések Falusi magánszálláshelyek kialakítása vagy számuk bővítése a kistérség 32 településén szükséges lenne. Célszerű lenne egy kistérségi turisztikai és információs irodát is nyitni, amely szervezné, koordinálná a települések falusi turizmusát. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

175 F. A program megvalósítói Szervezők: • Helyi önkormányzat • Település lakói Partnerek: • Aggteleki Nemzeti Park • Bükki Nemzeti Park • Települési Önkormányzatok • Falusi Turizmus Országos Szövetsége G. Várható eredmények Alkalmassá teszi a kistérséget és vonzáskörzetét a falusi turizmus folytatásához. A

kistérség

versenyképességét

csak

korszerű

turisztikai

termékek

megteremtésével lehet javítani. A falusi turizmus fejlesztése érdekében új építmények létesülnek, a lakások komfortosabbá válnak, az infrastruktúra fejlődik. Fokozatosan megszűnnek azok az okok, melyek miatt a lakosság számottevő része elhagyja a falvakat. H. Várható veszélyek, konfliktusok Az

egyedi

és

minőségi

szolgáltatást

nyújtó

turisztikai

termékek

létrehozásában érdekeltek kissé vonakodva veszik tudomásul a turizmus ezen ágának egyre növekvő, de jelenleg kétségtelenül kevésbé fizetőképes, főleg hazai táborának az igényeit. Ez abból adódhat, hogy e turisztikai termék fejlesztéséhez rövidtávon nem látványos bevételt hozva - költséges infrastrukturális fejlesztés szükséges, amelyek létrehozása sok problémával jár. További nehézségeket okozhat az oktatás, a kutatás és a tájékoztatás területén tapasztalható viszonylagos elmaradás. I. Magasabb szintű programokhoz való illeszkedés •


•

Nemzeti Fejlesztési Terv fejezetei

•

Nemzeti Turizmusfejlesztési stratégia (2005-2013)

•



176

4.5.2. Kerékpáros turizmus fejlesztése A. Kapcsolódó stratégiai prioritások: S.1. Innovativitás és kreativitás S.2. Fenntartható mező- és erdőgazdálkodás, természetvédelem S.3. Nagy természet- és szépségtartalmú, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások S.5. A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet érdeklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és kulturális értékeket megőrző környezet S.7.

A

térségi

integrációt

segítő

külső

és

belső

partnerségi

kapcsolatrendszerek és intézményhálózat B. Célcsoportok Turisták Családok Aktív pihenést végzők Ökoturisták C. Háttér: A nyolcvanas évektől a tömegturizmus ellentételezéseként jelet meg az úgynevezett alternatív turizmus. Mivel a résztvevők száma lényegesen kisebb, mint

a

tömegturizmusban,

a

negatív

hatásokat

tudatos

tervezéssel,

fejlesztéssel igyekeznek megelőzni. Ezek a turizmusformák sokkal inkább összhangban vannak a turisztikai desztináció adottságaival, így a fejlődésük közben érvényesülő hatások mérlege várhatóan összességében pozitív. Az alternatív

turizmus

összefoglaló

elnevezés,

amelybe

beletartozik

a

kerékpárturizmus is. Kerékpárturizmus: A kerékpárturizmus olyan, egy vagy többnapos szabadidős célú utazás, amelynek során a szabadidős kerékpározás meghatározó és kiemelt szerepet játszik. Magyarországon a kerékpáros turizmus szinte csak a rendszerváltástól létezik. 1983-ban elindította kerékpárút építési programját, amelynek következtében ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

177 1993-ig

46

km-ről

532

km-re

nőtt

az

elkülönített

kerékpárutak

és

kerékpársávok hossza, amely 2000 végén már meghaladta az 1300 km-t.

Az idelátogató turisták fogadására és a hazai ökoturizmus szervezésére a természetvédelem (KÖM) létrehozta saját turisztikai szakértői hálózatát. Néhány nemzeti parkban (például: a kerékpárkölcsönzés,

kerékpáros

Bükki,

Aggteleki,

idegenvezetés,

jelölt

Körös-Maros)

kerékpárutak

és

szervezett kerékpáros programok várják a turistákat. A kistérség kerékpárturizmusának szűk keresztmetszetei:

Nem megfelelő kiépítettségű kerékpárút hálózat.

Nem megfelelő fogadó helyek megléte

D. Fejlesztési cél

A térség alkalmassá tétele a kerékpáros turizmus szolgáltatásainak ellátására, hisz az ebben a formában rejlő lehetőségek, különösen a hosszabb távú kerékpáros vándorútvonalak (EuroVelo rendszer) olyan, a piac által igényelt és keresett környezetkímélő, turisztikai megoldást jelentenek, amely a fenntartható turizmust helyezik előtérbe.

A

tömeges

látogatások

időbeli

és

térbeli

széthúzása

ezen

turizmusforma kialakításával

Lehetőséget nyújtani az utazó élményeinek növelésére, miközben az minimális kiadásokat okoz az érintett önkormányzatnak.

A kerékpározás révén teljesebb utazási élményben részesíteni az idelátogatót.

A kerékpárosok számának növelése.

A kerékpározás részarányának megnövelése a közlekedésben.

10 éven belül kétszeresére növelni a kerékpárosok részvételét a szabadidő-forgalomban.


178 E. Intézkedések 8. Az Aggteleki-tó és a Baradla-barlang közötti szakaszon (3km) kerékpárút építése. 9. Kazincbarcika-Tardona kerékpárút megépítése (25km). 10. Aggtelek - Szelesaknai bányatavak - Vadnai-tó - Lázbérci víztározó – Szilvásvárad kerékpárút megépítése F. A program megvalósítói Szervezők: • Helyi önkormányzat Partnerek: • Aggteleki Nemzeti Park • Bükki Nemzeti Park • Kerosz (Kerékpárral Közlekedők Országos Szövetsége) • Magyar Turizmus Rt. G. Várható eredmények Alkalmassá teszi a kistérséget és vonzáskörzetét az aktív turizmus folytatásához, a természetes terepen kívül mesterségesen kiépített biztonságos útvonalakon is. Várhatóan egyre többen választják majd a természetben való közlekedés ezen formáját, amely így összekapcsolható a környezetvédelemmel is. H. Várható veszélyek, konfliktusok Az

egyedi

és

minőségi

szolgáltatást

nyújtó

turisztikai

termékek

létrehozásában érdekeltek kissé vonakodva veszik tudomásul a turizmus ezen ágának egyre növekvő, de jelenleg kétségtelenül kevésbé fizetőképes, főleg hazai táborának az igényeit. Ez abból adódhat, hogy e turisztikai termék fejlesztéséhez rövid távon nem látványos bevételt hozva - költséges infrastrukturális fejlesztés szükséges, amelyek létrehozása sok problémával jár. További nehézségeket okozhat az oktatás, a kutatás és a tájékoztatás területén tapasztalható - többi turisztikai termékekhez képest - viszonylagos elmaradás.


179

I. Magasabb szintű programokhoz való illeszkedés •


•


•


J. Kapcsolódó programok •

falusi turizmus

•

ökoturizmus

4.5.3. Ökoturizmus fejlesztése

A. Kapcsolódó stratégiai prioritások: S.1.Innovativitás és kreativitás S.2.Fenntartható mező- és erdőgazdálkodás, természetvédelem S.3.Nagy természet- és szépségtartalmú, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások S.5.A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet érdeklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és kulturális értékeket megőrző környezet S.7.A

térségi

integrációt

segítő

külső

és

belső

partnerségi

kapcsolatrendszerek és intézményhálózat B. Célcsoportok •

Önkormányzatok

•

Aggteleki Nemzeti Park

•

Ökoturisták

•

Gyermekcsoportok

•

Oktatási intézmények


180 C. Háttér: A természetközelség, a tradicionális értékek felértékelődésével világszerte megnőtt

az

érdeklődés

az

ökoturizmus

szolgáltatásai

iránt.

Magyarországon is dinamikusan növekszik e két turisztikai ágazat vendégforgalma. Összességében megállapíthatjuk, hogy a kistérség egyes részei kiváló turisztikai adottságokkal rendelkeznek, de ez - a már megtett fejlesztések ellenére

is

szűkös

fogadókapacitások

és

elsősorban

a

marketing

tevékenység elégtelensége miatt - még egyáltalán nem tükröződik vissza a vendégforgalomban és a turizmusból származó bevételekben.

D. Fejlesztési cél Az ökoturizmus megteremtése; új termék létrehozása, a turizmus fenntartható fejlesztése, hatékonyságának javítása, a regionális kohézió erősítése. Az ökoturizmus fejlesztése a kistérség természeti és kulturális adottságainak hasznosítása,

az

ökológiai

szemlélet

terjesztése,

a

természetes

vizek

tehermentesítése és új, kevésbé szezonális kereslet lekötése érdekében. Ökotúrák

létrehozása

Aggtelek,

Dédestapolcsány

és

Rudabánya

környezetében, amelyek – a kutatás, a tervezés, a megvalósítás, a szakképzés, az üzemeltetés és a marketing területén egyaránt – modellként szolgálhatnak a kistérség többi, e célra alkalmas területe számára is a további ez irányú fejlesztésekhez. A Nemzeti Park egyéb területeihez kapcsolódó ökotúrák megtervezése és megvalósítása. A szükséges fejlesztések elvégzése (útvonalak kijelölése, magaslati lesek, tájékoztató központok, parkolók stb.). A szakmai kísérők és idegenvezetők felkészítése. Ökopark létrehozása, az élővilág bemutatására. (Az ökoturizmus egyes sajátos formáinak a fejlesztésére készült külön részprogramok: lovas-, falusi-, gyógy- és termálturizmus, kerékpárút). E. Intézkedések ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

181 •

Túraútvonalak kijelölése: Több mint 5 túraútvonal létrehozása, melyek megfelelnek a természetvédelmi előírásoknak és kiajánlhatók a nagyközönség számára. Figyelembe veszi a Hatóságok által kialakított látogatói, kutató és természetvédelmi övezeteket. Ökoturisztikai vonzerőleltárat nyújt a kerékpár és gyalogostúra szervezők részére. Információs táblák elhelyezése: Az ökotúrázás biztonsága érdekében, a

védett területek védelmének

érdekében, valamint a túrázók információs

tájékoztatása céljából a területeken különböző információs tartalmú táblákat kihelyezése. •

Madár- és vadmegfigyelő tornyok kiépítése: Az ökoturizmus egyik célja a természetes környezet és élővilágának tanulmányozása, megfigyelése.

•

Ökocentrum kialakítása: A Nemzeti Park, illetve a Lázbérci víztározó „élőhelyét” bemutató látogatói központ, témapark kialakítása.


182

Az Ökocentrum létrehozásának célja nem egy épület, hanem olyan épület együttes létrehozása, amely: •

Bemutató, oktató termeiben egy helyen átfogó képet tud adni az Aggteleki Nemzeti Park illetve a Lázbérci Víztározó különlegesen gazdag természeti értékeiről.

•

Információs része a helyi, térségi, valamint a távolabbi régiók turisztikai, idegenforgalmi kérdéseiben felvilágosítást tud adni.

•

Lehetőséget

biztosít

a

különböző

programok

összehangolására,

a

különböző turisztikai formák összekapcsolására. •

Vonzerőt

jelent

az

idelátogató

turistáknak,

pihenő

állomásként

összekapcsolja az átmenő, illetve a kistérséget célzó idegenforgalmat. •

Programjaival az idegenforgalmi szezon megnyújtható.

•

Valamennyi korosztály számára tud maradandó élményt adni.

•

Építészeti megoldása és elhelyezése révén különleges panorámát nyújtson az ide látogatóknak.

Az Ökocentrum épület együttese a tájba illő, hagyományos építőanyagok felhasználásával készülhet. Központja egy több szintes épület, mely a Lázbérci Víztározó partján illetve Aggtelek Baradla-barlangnál elhelyezkedve felső szintjeiről csodálatos panorámát tár a látogató elé a tájról. Körülötte egyéb szabadtéri egységek helyezkednek el, melyek együttesen a régió jövőbeni témaparkjának / élményparkjának megvalósítását célozzák. F. A program megvalósítói Szervezők: • Helyi Önkormányzatok • KVTÖKT • Aggteleki Nemzeti Park Partnerek: • helyi önkormányzatok • vállalkozások ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

183 • magánszemélyek • pedagógusok • Megyei Természetjáró Szövetség • Aggteleki Nemzeti Park G. Várható eredmények és lehetséges eredménymutatók Közvetlen eredményként az ökoturisztikai kínálat egyes elemeinek és azok kapcsolódásainak kiépülését tekintjük. Ennek megítélésére szolgálnak az alábbi mérhető mennyiségek: •

Információs blokk (felvilágosítás, tájékoztatás)

•

Bemutatótermek

(néprajzi,

kultúrtörténeti,

élővilág,

környező

védett

területek, akvárium) •

Szociális és kiszolgáló helységek

•

Előadótermek

•

Középen körbejárható terepasztal (3 dimenziós terepmodell)

•

Élménykiállítások

•

Kilátó A gazdasági eredmények mellett a program legfontosabb hatása abban jelentkezik, hogy: •

kialakul az ágazat fenntartható működtetésére alkalmas struktúra

•

megváltozik a lakosok szemlélete, saját településükhöz való viszonya

•

javul a természeti értékek védettsége, sikerül a kulturális értékeket megőrizni

•

javul az iskolai képzés hatékonysága


184 H. Várható veszélyek, konfliktusok A turisztikai vendégforgalom és az árbevétel növekedésének tényleges mértéke a belföldi turisztikai kereslet alakulásától, a kínálat és a marketing más térségekhez viszonyított versenyképességétől függ. A megvalósítás csak a partnerek harmonikus együttműködése és a belső és külső fejlesztési források összehangolt biztosítása esetén lehet sikeres. A programban résztvevő vállalkozók és magánszemélyek konfliktusba kerülhetnek a változásoktól idegenkedő és a megvalósítókra irigykedő lakosokkal. A konfliktus csak a folyamatos párbeszéd és a rögtön elérhető, a tágabb közösség hasznára lévő kisebb eredmények produkálásával és bemutatásával oldható. I. Magasabb szintű programokhoz való illeszkedés •


•


•


J. Térségen belüli kapcsolódó programok A kistérség imázsának (képének) formálása, a meglévő adottságok hatékonyabb kihasználása, a kínálat diverzifikálása, a szezonális és területi koncentráció enyhítése, a versenyképesség fokozása. (kulturális-, lovas-, kerékpár-, és falusi turizmus, vitorlázás, horgászat).


185

4.5.4. Konferencia turizmus fejlesztése (Aggtelek) A. Kapcsolódó stratégiai prioritások: S.1. Innovativitás és kreativitás S.2. Fenntartható mező- és erdőgazdálkodás, természetvédelem S.3. Nagy természet- és szépségtartalmú, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások S.5. A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet érdeklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és kulturális értékeket megőrző környezet S.7.

A

térségi

integrációt

segítő

külső

és

belső

partnerségi


szakmai, tudományos, kulturális és civil szervezetek

•

jelentősebb üzleti, multinacionális kötődésű vállalkozások, cégek,

•

a szakmai kiállítások iránt érdeklődő, aktív cégek,

•

tárgyalásokon, üzleti ügyekben a régióban tartózkodó üzletemberek

•

a tervezett konferenciaterem sokoldalú kihasználtsága miatti további célcsoportok:

•

oktatási szervezetek

•

olyan cégek, vállalatok, melyek a saját munkavállalóik oktatását is végzik

C. Háttér: A XX. század második felében - a gazdaság, a politika és a tudományok egyre erősebb nemzetközi szerepe és a technika fejlődése következtében - egyre rohamosan fejlődő, új turisztikai terület jött létre, a konferenciaturizmus. Az utóbbi tíz évben fokozatosan nőtt a Magyarországon tartott nemzetközi kongresszusok száma. A nemzetközi szervezetek több mint 72 százaléka Európában rendezte be központját, s itt tartja a rendezvényeinek 57 százalékát, évente mintegy 4 millióan vesznek részt a csaknem 4 ezer nemzetközi ülésen.


186

A kistérség konferencia turizmusának szűk keresztmetszetei: •

egyfelől hiányoznak a nagy befogadóképességű, komplex kongresszusi központok, ahol egy fedél alatt, egy időben lehet lebonyolítani a plenáris és szekcióüléseket, kiállítást és árbemutatót, az ültetett és álló formájú étkezéseket.

•

másfelől a konferenciaturizmus fejlődését hátráltatja a konferenciák hozatalában jelentős szerepet vállaló szakmai szervezetek korlátozott anyagi lehetősége.

•

magas minőségi - 4-5 csillagos - szállodai helyek hiánya,

•

a legalább ezer főt befogadni képes nagyteremmel, szekció termekkel és kiállítási területtel is rendelkező konferencia központ hiánya,

•

kiegészítő programcsomagok kialakítása, azok gazdái és a konferencia szervezők közötti szorosabb koordináció,

•

megyei, térségi, városi termék-specifikus és általános promóciós, információs anyagok hiánya,

•

a konferenciát, rendezvényt szervezők közötti koordináció teljes hiánya.

A konferencia turizmus a kistérségben jelentős lenne, ám meg sem közelíti azt a szintet, mint amekkora potenciál rejlik benne. Ennek oka elsősorban a szálláshelyhez

is

kapcsolódó

meglévő

konferenciatermek

hiánya.

A

kistérségben összesen 3 db legalább 100 főt befogadó színvonalasan berendezett konferencia teremmel rendelkező szálláshely működik. (Hotel Lukács*** és Hotel BorsodChem** -Kazincbarcika; Cseppkő Szálló** Aggtelek).

D. Fejlesztési cél A térség jövedelemtermelő és szálláshely szolgáltatások javítása és a közösségi együttműködést kiszélesítő, a falusi turizmusra is épülő konferencia turizmus kínálatának fejlesztésével, a már elindult turisztikai hálózatok bővítése. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

187

E. Intézkedések 11. Legalább 100 főre minőségi konferenciaterem kialakítása oly módon, hogy belföldi és nemzetközi rendezvények megrendezhetőek legyenek. 12. A projekthez kapcsolódóan a Művelődési Ház felső szintjén szálláshely kialakítása, amellyel a település több mint 500 fő elszállásolására lesz képes. F. A program megvalósítói Szervezők: • Helyi önkormányzat • Stúdió Kft. Partnerek: • Aggteleki Nemzeti Park • Pelsőc (Szlovákia) • Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetségek • Hosszúszó (Szlovákia)

G. Várható eredmények Alkalmassá teszi az Aggteleket és vonzáskörzetét környezetvédelmi, erdészeti, geológiai, műemléki szakmai programok kínálására, vállalati, intézményi incentive programok szervezésére, kiegészítő rekreációs programok meghirdetésére. A konferenciaterem és a hozzá kapcsolódó szálláshelyfejlesztéssel több mint 1500 vendégéjszakát lehet értékesíteni a településen, amellyel a szezonális hatást csökkenti, a területi koncentrációt oldja a kistérségben. A kistérség adottságainak jobb kihasználása, a további szálláshelyek és programlehetőségek belépése, hatásosabb marketing munka és a nyilvántartási rendszer szigorodása esetén: • a vendégforgalom növelhető, • a vendégek kiadásai megháromszorozhatók A megnövekedett vendégforgalom és fogyasztás hatására:


188 • az

önkormányzati

idegenforgalmi

adó

árbevételei

nagyságrendekkel megnőhetnek H. Várható veszélyek, konfliktusok A turisztikai vendégforgalom és az árbevétel növekedésének tényleges mértéke a belföldi turisztikai kereslet alakulásától, a kínálat és a marketing más térségekhez viszonyított versenyképességétől függ. A megvalósítás csak a partnerek harmonikus együttműködése és a belső és külső fejlesztési források összehangolt biztosítása esetén lehet sikeres. A programban résztvevő vállalkozók és magánszemélyek konfliktusba kerülhetnek a változásoktól idegenkedő és a megvalósítókra irigykedő lakosokkal. A konfliktus csak a folyamatos párbeszéd és a rögtön elérhető, a tágabb közösség hasznára lévő kisebb eredmények produkálásával és bemutatásával oldható. I. Magasabb szintű programokhoz való illeszkedés •


•

Nemzeti Fejlesztési Terv

•



falusi turizmus

•

kistérségi rendezvények, kiállítások

•

belföldi és nemzetközi vállalkozások

4.5.5. Az alsószuhai termálforrás hasznosítása A. Kapcsolódó stratégiai prioritások: S.1. Innovativitás és kreativitás S.2. Fenntartható mező- és erdőgazdálkodás, természetvédelem


189 S.3. Nagy természet- és szépségtartalmú, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások S.4. A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet érdeklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és kulturális értékeket megőrző környezet S.5.

A

térségi

integrációt

segítő

külső

és

belső

partnerségi


Gyógyulni

vágyó

mozgásszervi,

nőgyógyászati

és

reumatikus

betegségekkel élők •

Pihenni vágyó családok és egyének

•

Üdülők

•

Aktív pihenésre vágyók

•

Gyógyturizmus kedvelői

C. Háttér Borsod-Abaúj-Zemplén megye természeti adottságai között a hegységek mellett legnagyobb értéket a megye termálvíz kincse jelenti, amelynek többsége gyógyhatású, differenciált igények kielégítésre alkalmas. Az alsószuhai forrás 860 méter

mélységben

45-50

°C

hőmérsékletű

nagy

sókoncentrátumú,

nátriumkloridos, jódos-brómos szilárd ásványianyag tartalmú vízzel rendelkezik. Ez a természeti kincs fürdőkezelésekkel kombinálva elsősorban a mozgásszervi-, nőgyógyászati- és reumatikus betegségek kezelésére hasznosítható, nemcsak külsőleg, de italként fogyasztva is. D. Fejlesztési cél A térség turizmusának és jövedelemtermelő képességének fejlesztése, a termálforrás

lehetőségeinek

kiaknázása,

gyógyturizmusra

épülő

szabadidőközpont kialakítása. A víz fogyasztásának, és megismertetésének érdekében vízpalackozó üzem alapítása.


190 E: Intézkedések •

wellness

és

fittness

szolgáltatásokkal

is

rendelkező

szabadidőkomplexum kialakítása •

Legalább 50 fő elszállásolására alkalmas panzió építése

•

Többféle igényt kielégítő medencék kiépítése

•

Vízpalackozó üzem építése

F. A program megvalósítói szervezők, partnerek Szervezők: Települési Önkormányzat, Alsószuha Alsószuha Jövőjéért Alapítvány Partnerek: Befektető vállalkozók Wellness-fittness szolgáltatók Vendéglátóipari befektetők G. Várható eredmények A fejlesztés eredményeként egy olyan,- külföldi és belföldi vendégek számára egyaránt vonzó -, magas színvonalú szolgáltatásokat kínáló gyógyés termálfürdő- szabadidő központ készül el, amely multiplikátor hatása révén kedvező feltételeket teremt a további turisztikai fejlesztések megvalósulásához. A projekt közvetett hatásaként tovább növekszik BorsodAbaúj-Zemplén megye idegenforgalmi vonzereje, javul a térség gazdasági teljesítőképessége.

A

gyógy-,

termál-,

és

szabadidő-turizmus

szolgáltatásainak további idegenforgalmi ajánlatokkal (kulturális, falusi, gasztronómiai, vadász-, horgász- és víziturizmus) történő kiegészítésével növekszik

a

térségben

eltöltött

vendégéjszakák

száma,

javul

az

idegenforgalmi létesítmények kihasználtsága H. Várható veszélyek, konfliktusok E turisztikai termék fejlesztéséhez - rövid távon nem látványos bevételt hozva

-

költséges

infrastrukturális

fejlesztés

szükséges,

amelyek

létrehozása sok problémával jár ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

191



•

A Nemzeti Fejlesztési Terv környezetvédelmi fejezetei

J. Térségen belüli kapcsolódó programok •

Tájrendezés

•

A természeti és kulturális örökség iránti igényre épülő turizmus fejlesztés

4.5.6. Művelésen kívüli bányaterületek, meddőhányók rekultivációja

A. Kapcsolódó stratégiai prioritások: S.2.

Fenntartható

mező-

és

erdőgazdálkodás

kialakítása,

természetvédelem S.4. A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet érdeklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és kulturális értékeket megőrző környezet

B. Célcsoportok y

A bányászlakta települések lakossága

y

A térségbe látogatók

y

Településekre betelepülők

y

Önkormányzatok

y

Térségbe települő, magántőkét hozó vállalkozások

C. Háttér A meddőhányók nem kis feladatot jelentenek a bányavállalkozó számára, hiszen nagy tömegük és méreteik miatt hatalmas felületeket kell rehabilitálni. A rehabilitálás tájba illő „lankásítást” jelent amit a tömörítés követ majd a


192 termőfölddel való befedés a kiporzás megakadályozása érdekében. Ezt követi aztán a füvesítés, fásítás. A bányaleállás utáni környezetvédelmi feladatok: A bányászati tevékenység jelentős hatással van a felszín alatti vizekre, valamint a bányatelken belüli és külszíni környezetre. A szén szállításának és annak feldolgozásának, valamint a meddő elhelyezésének szintén van hatása a környezetre, ennek megfelelően a bányászati tevékenység befejezését a bányászatra

és

környezetvédelemre

vonatkozó

törvények,

rendeletek

szabályozzák. A

meddőhányók

rekultivációja

az

egyik

leglátványosabb

területe

a

bányabezárásnak. A múltból örökölt meddőn öt év alatt a telepített növényzet már természetes környezetet mutat. Mélyművelésű bányászat környezeti hatásai Meddőhányó Felszíni gödrök kialakulása Felszín alatti vizekre gyakorolt hatás Gázemisszió Olajszennyeződés Roncsolt felszínű rekultiválandó területek A tájrehabilitáció igényével érintett területek az erőteljesen megváltoztatott felszínű, elsősorban a bányászati tevékenységgel érintett területek, melyek komplex rendezése megyei érdek. (Felsőnyárád, Ormosbánya, Izsófalva, Rudolftelep, Rudabánya, Szuhakálló) A külszíni fejtések okozta tájsebek, a mélyműveléssel járó földmozgások, meddőhányó depóniák, a bányászati tevékenységgel járó egyéb környezeti ártalmak (zaj- és légszennyezés, több esetben illegális hulladéklerakás) jelentős környezeti károkat okoznak. Területük egy része az értékes táji és természeti adottságú, sokszor védett területekhez kötődik. ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

193

A

bányabezárások

(pl.:

Kazincbarcika

környéki

szénbányák,

rudabányai

vasércbánya) számos megoldandó feladatot vetnek fel. Társadalmi és gazdasági kihatásai mellett környezetrendezési feladatok adódnak az alábányászott, felszínmozgásos területek stabilizálása, kárelhárítása kapcsán. (Pl.: Felsőnyárád, Ormosbánya területén.) Bár a roncsolt felszínű tájsebek területére, felhagyásuk után, tájrendezési terv készítését kormányrendelet írja elő, ennek ellenére számos nem működő bánya, tájseb maradt hátra, melyeket rekultiválni kell. A rekultiváció során jelentős szerep jut a környezetvédelmi célú erdőtelepítéseknek. A védőfásítások, védőerdők telepítése fontos szerepet játszik a tájrehabilitációban, a terület erdősültségének növelésében. Az infrastruktúrával is ellátott volt üzemi területek hasznosítása során (pl.: kisebb beruházásokkal vállalkozási területté alakíthatóak) a táj- és környezetvédelem érdekeit is figyelembe kell venni. D. Fejlesztési cél A projekt célja a külszíni fejtések okozta tájsebek, a mélyműveléssel járó földmozgások, meddőhányó depóniák, a bányászati tevékenységgel járó egyéb környezeti ártalmak (zaj- és légszennyezés, több esetben illegális hulladéklerakás) jelentős környezeti kárainak enyhítése A projekt további célja az elüresedett bányászati területek hasznosítása: az infrastruktúrával rendelkező telephelyek vállalkozási területté alakítása, az infrastruktúrával nem rendelkezők környezeti ártalmainak csökkentése. E. Intézkedések 1. A meddőhányók állapotának felmérése, számbavétele 2. Tájrendezési terv készítése 3. Az

infrastruktúrával

rendelkező

területek

hasznosíthatóságának

vizsgálata, vállalati övezetek kialakítása 4. Az önkormányzatok tulajdonába lévő területek komplex felújítási tervének elkészítése, amely egyrészt rekultivációs lépések tervezését, ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

194 másrészt

a

meddőhányók

hasznosításának

lehetőségeit

feltáró

tanulmány 5. A bevonható magántőke lehetőségeinek ismertetése, befektetők tájékoztatása

10. ábra: A térségi rehabilitációt igénylő területek

F. A program megvalósítói szervezők, partnerek a. Szervezők i. Települések önkormányzatai b. Partnerek i. Vállalkozói területekre igényt tartó vállalkozások ii. Bányászati területek tulajdonosai iii. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium iv. Borsodi Bányahasznosító Rt.


195 G. Várható eredmények, lehetséges eredménymutatók A projekt során többféle cél kerül megvalósításra. Egyrészt az elhagyott meddőhányók, felszíni gödrök és egyéb bányászat által hátrahagyott környezeti károk enyhítése, másrészt ezeknek a területeknek az értelmes hasznosítása valósul meg. A vállalkozási területek elősegíthetik a nagy- és középvállalkozások betelepülését az ipari szerkezetváltással sújtott területekre, ezzel növelve a települések bevételét, csökkentve a munkanélküliségi rátát.

H. Várható veszélyek, konfliktusok A területek tulajdonosai nem tudnak megegyezni a feladatok felosztásában az önkormányzatokkal. Nem tisztázott a területek tulajdonviszonya, senki nem érzi teljesen magáénak a projektet



•

A Nemzeti Fejlesztési Terv környezetvédelmi fejezetei

J. Térségen belüli kapcsolódó programok Tájrendezés


196

4.5.7. Vízi turizmus fejlesztése


A

térségi

integrációt

segítő

külső

és

belső

partnerségi

kapcsolatrendszerek és intézményhálózat B. Célcsoportok Ö Vizitúrázók Ö Bakancsos turisták Ö Horgászok C. Vízrajzi háttér: Felszíni vízfolyások Sajó - folyó, Szuha-, Bán-, Tardona- patak. A Sajó völgy kelet-nyugati iránya a Sajó folyónak a Bódva torkolatáig tartó mintegy 58 km hosszú része. Felszínének felét

időszakonként

rövidebb

időtartamú

árvizek

veszélyeztetik,

szennyezettségével okozva fejtörést az itt élőknek. Az előzőeken túl csak a lehulló csapadékmennyiséggel gazdálkodhat a terület. Egy-egy csapadékos időszakban a lehulló vízmennyiség nagyon rövid idő alatt távozik, ilyenkor sem számolunk árvízveszéllyel. Tavak A térségben több kis felületű (0,5-1,75 ha) tó található. Az Aggteleki hegység két kis tava, az Aggteleki-tó (1,75 ha) és a jósvafői Vörös-tó (0,5 ha), természetes eredetű karsztos töbörben keletkezett. Említésre méltó a Rudabányai ércbánya meddője, mely gyönyörű holdbéli tájat idéz. Vállalkozói kezdeményezésre


197 állóvizeink hasznosítására horgász - tó (Tardona) és pihenőpark (Vadna) került kialakításra.

A Sajó folyó egy szakasza érinti a kistérséget, így az itteni fogadóhelyek, kikötők, vendéglátás és a vízitúrák helyszíneként bekapcsolódik a vízitúrák programjaiba elsősorban Sajópüspöki – Sajókaza - Sajóecseg útvonalon. A kistérségben 7 db már hasznosított, vagy hasznosítható tó található (Herbolyai bányatavak, Szelesaknai bányatavak, Lázbérci víztározó, Bodó-tó, Rudabányai-tó, Aggteleki-tó Vadnai-tó,). A tavak kiemelkedő turisztikai adottságokkal rendelkeznek. A kistérség rendelkezik azokkal a természeti adottságokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a víziturizmus szerepet vállaljon a térség fejlődésében, azonban vannak szűk keresztmetszetek is: Ö Komplex turisztikai termék hiánya (a vonzerő adott, de nincs elég szálláshely a tavak, patakok és folyó mentén) Ö Tájékoztatás és a nyelvtudás hiánya Ö Marketing hiánya Ö Komplett,

kidolgozott,

vízitúrával

egybekötött

turisztikai

termékcsomag hiánya Ö Alternatív időtöltési lehetőségek hiánya Ö Általános társadalmi-gazdasági környezet elmaradottsága, amely fékezi a víziturizmusban rejlő lehetőségek teljes kihasználását.

D. Fejlesztési cél

A kistérség alkalmassá tétele a víziturizmus szolgáltatásainak ellátására, hisz az ebben a formában rejlő lehetőségek olyan, a piac által igényelt és keresett környezetkímélő, turisztikai megoldást jelentenek, amely a fenntartható turizmust helyezik előtérbe.

A turizmus fenntartható fejlődésének megteremtésével a gazdaság élénkítése, a kistérség fejlesztése, munkahelyteremtés.


198

A turizmus a kistérségben a legfontosabb gazdasági tevékenységgé váljon.

E. Intézkedések o Rudabánya: Az ércbányából visszamaradt egyedi mélységű bányató turisztikai hasznosítása szabad strand, kiszolgáló épületek, camping kiépítésével. Ehhez kapcsolódóan szálláshelyek kialakítása is szükséges a környező településeken; o Kazincbarcika-Herbolya

tavak

rendbetételével

pihenőpark

létrehozása; o Aggtelek: A település határában lévő tó turisztikai hasznosítása horgászhelyek kiépítésével, mellette pedig Szabadidő Központ megvalósításával; A tó és a barlang összekötése kerékpárúttal; o Sajókaza:

Szelesaknai

bányatavak

rehabilitációja

után

horgászhelyek és camping kialakításával való turizmus fejlesztés; o Bánhorváti: Bodó-tó horgásztóvá való kialakítása; o Dédestapolcsány: Lázbérci Víztározó további fejlesztése elsősorban a horgászat szerelmesei számára; o Sajó folyó: A folyó a 76,8-101,9 Fkm közötti szakasz érinti a kistérséget. Ma már megállapítható, hogy a folyón egy tisztulási folyamat indult be, a megye vízkészlet gazdálkodásának betartása és a káros anyag kibocsátó üzemek bezárásának hatására, amely a horgászturizmust és a vízitúrák újbóli fellendülését eredményezheti. Mindenképpen

szükséges

a

folyó

népszerűsítése,

ennek

eredményeképpen jelenleg forgatás alatt van a „Sajó Kincsei” című 60 perces dokumentumfilm, amelynek elkészítésével a folyó és a folyó

menti

települések

természeti

és

kulturális

vonzereje

bemutatásra kerül. A film népszerűsíti a folyót és térségét, amelyet a Sajó Televízió Kht. készít és a Duna Televízió is műsorára tűzi az elkészülése után. A film hatással lesz a turizmus fellendülésére, a magántőke

könnyebben

bevonható

lesz

a

folyó

turisztikai

fellendítésére.


199 Ö „Nomád Táborok”: A Sajó mentén a vízi túrázás meg fogja haladni azt a kritikus tömeget, amely még spontán szerveződhet, ill. amelyet a természeti környezet még képes elviselni. A folyó mentén

kialakult

vadkempingek,

táborhelyek

terhelést

jelenthetnek, környezeti károkat eredményezve a térségben, ezért szükséges kialakított táborhelyeket létesíteni. A higiénés feltételeket mobil, Toi Toi típusú WC-kkel biztosítani lehet. Meg kell oldani – zárt rendszerben – a tisztálkodási lehetőségeket is. A

tisztálkodási

lehetőséget

zárt

rendszerű

zuhanykabinok

felállítása biztosíthatja. A nomád táborhelyek elhelyezkedésüket, kijelölésüket illetően a mentetlen oldalon vannak. Mivel a kijelölést illetően nincsenek kialakult szabályok, ezért javaslatunk szerint mindenképpen be kell vonni a területen illetékes ÁNTSZ-t, valamint a szabadvízi strandok kijelölésére vonatkozó rendelet értelmében az ott felsorolt hatóságokat. A kijelölt terület /1-2 ha/ részekre osztva ideális. Tervek: Felsőnyárád:

a

volt

bányaterületen

a

Szuha

visszaduzzasztásával tó létesítése Mályinka: Záportározó kiépítése Tardona: Záportározó kiépítése F. A program megvalósítói Szervezők: • Helyi önkormányzat • Település lakói Partnerek: • Aggteleki Nemzeti Park • Bükki Nemzeti Park • Települési Önkormányzatok ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

patak

200 G. Várható eredmények Alkalmassá teszi a kistérséget és vonzáskörzetét a vízi turizmus folytatásához. A kistérség versenyképességét csak korszerű turisztikai termékek megteremtésével lehet javítani. A víziturizmus fejlesztése érdekében új építmények létesülnek, az infrastruktúra fejlődik. Fokozatosan megszűnnek azok az okok, melyek miatt a lakosság számottevő része nem veszi igénybe a természetes vízfolyásokat, tavakat pihenés céljából. H. Várható veszélyek, konfliktusok Az

egyedi

és

minőségi

szolgáltatást

nyújtó

turisztikai

termékek

létrehozásában érdekeltek kissé vonakodva veszik tudomásul a turizmus ezen ágának egyre növekvő, de jelenleg kétségtelenül kevésbé fizetőképes, főleg hazai táborának az igényeit. Ez abból adódhat, hogy e turisztikai termék fejlesztéséhez rövid távon nem látványos bevételt hozva - költséges infrastrukturális fejlesztés szükséges, amelyek létrehozása sok problémával jár. További nehézségeket okozhat az oktatás, a kutatás és a tájékoztatás területén tapasztalható viszonylagos elmaradás. I. Magasabb szintű programokhoz való illeszkedés •


•


•

Nemzeti Turizmusfejlesztési stratégia (2005-2013)

•



201

4.5.8. Rudabányai- tó turisztikai hasznosítása


A

térségi

integrációt

segítő

külső

és

belső

partnerségi


Aktív turizmust folytatók (horgász, vízi, kerékpáros, lovaglás)

•

Kulturális

és

örökségturizmust

folytatók

(Aggtelek,

Rudabánya,

Szuhogy) •

Üdülők (családi, ifjúsági, senior)

•

Ökoturizmust folytatók

•

Erdei iskolák

•

Alkotó táborok

C. Háttér: Rudabánya

település

közvetlen

szomszédságában

az

1986-ban

bezárt

vasércbánya helyén egy egyedülálló mélységű (60m) bányató alakult ki, amely mellett található a Rudapithecus Hungaricus világhírű lelőhelye. A tó eredetiségét és varázsát a kristálytiszta vízfelület és a holdbéli tájra emlékeztető partterülete adja. A megvalósításban résztvevő települések turisztikai adottságai: Alsótelekes: Lovascentrum lovasturisztikai programokkal való részvétele Felsőtelekes, Kánó, Szuhogy: falusi szálláshelyek biztosítása Szuhogy: Kulturális turizmus (Csorbakő-vára)


202

D. Fejlesztési cél A térség jövedelemtermelő és szálláshely szolgáltatások javítása és a közösségi együttműködést kiszélesítő, a falusi turizmusra és az aktív turizmusra épülő kínálat bővítése. Turisztikai centrum kialakítása a környező települések összefogásával (Alsótelekes, Felsőtelekes, Kánó, Szuhogy) Egységes programcsomagok kidolgozása.

E. Intézkedések 13. Legalább két csillagos és 100 fő elhelyezésére alkalmas camping kiépítése (Ugyancsak ezen a területen központi épületet felépítése, mely magában foglal a kempingezők részére közös társalgót, recepciót és vizesblokkot, közös főzőhelyet.) 14. Szabadstrand kiépítése kiszolgáló épületekkel együtt (büfé, étterem, öltözők, füvesített, homokos területek) 15. A Rudapithecus Hungaricus lelőhelyéhez vezető út rekonstrukciója 16. Szabadtéri ásványgyűjtőhely kialakítása 17. Marketinganyagok és turisztikai programcsomagok készítése 18. Alsótelekesi

lovascentrum

lovasturisztikailag

a

kistérség

bázisa

lehessen 19. Kánó, Felsőtelekes és Szuhogy települések falusi szálláshely számának növelése 20. Csorbakő-vára területének feltárása, látogathatóvá tétele A szabadvízi strandok fejlesztésénél elsődleges szempont, hogy a fejlesztési koncepció melyik övezetbe sorolja az adott területet, a fejlesztés során létrehozott új

létesítmények

milyen

kapacitáskihasználtságra

számíthatnak,

milyen

érdeklődésű turistarétegnek ajánlhatóak, mennyire bevezetettek már a hazai és a nemzetközi turisztikai piacon, illetve milyen marketingmunkával lehet növelni ismertségüket.


203

Javasolt fejlesztési tervek a szabadvízi strandra vonatkozóan higiénés blokk öltözők ivókutak mentetlen oldalon átöltöző kabinok értékmegőrző gyerekjátszótér gyerek vízicsúszda kerékpárkölcsönző őrzött parkoló sportolásra alkalmas helyek, (vízifoci, strandröplabda pálya) napernyők elhelyezése napozóágyak elhelyezése, vagy bérlési lehetőség egységes hulladékgyűjtők szolgáltató létesítmények körének bővítése nyilvános telefonállomások számának növelése Kemping

Programlehetőségek A Rudabányai-tavat strandolás céllal felkeresők részére a hosszabb tartózkodási idő, a tartalmasabb időtöltés céljából, a több generációs családok figyelmének lekötése érdekében további programlehetőségeket javasolt kidolgozni, melyek működtethetőnek bizonyulnak megfelelő vendégforgalom esetén. Ezek közül néhányat az alábbiakban közlünk. Vitorlázás, Úszópiac Kerékpározás, Paintball, Lovaglás, F. A program megvalósítói Szervezők: • Helyi önkormányzatok Partnerek: • Aggteleki Nemzeti Park • Az érintett települések magánszálláshelyadói • Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetségek • Alsótelekesi Lovascentrum ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

204 G. Várható eredmények A rudabányai területnek kínálkozó lehetősége, hogy megteremtse az egyediséget, olyan turisztikai létesítményt hozzon létre, amely építészeti formájában, turisztikai kínálatában, környezeti adottságaiban egyedülálló és sok szolgáltatási ágra kiterjedő lehetőséget teremt: A tavat oly módon használják fel a vendégek szórakoztatása érdekében, hogy azon minél több irányú szolgáltatás lesz nyújtható, de egyben biztosítja azt is, hogy ezek egymást ne zavarják és ne veszélyeztessék a környezetet. Lehetőséget biztosít a jövőben arra is, hogy a partján sétányokat, kerékpárutakat létesítsenek.

H. Várható veszélyek, konfliktusok A turisztikai vendégforgalom és az árbevétel növekedésének tényleges mértéke a belföldi turisztikai kereslet alakulásától, a kínálat és a marketing más térségekhez viszonyított versenyképességétől függ. A megvalósítás csak a partnerek harmonikus együttműködése és a belső és külső fejlesztési források összehangolt biztosítása esetén lehet sikeres. A programban résztvevő vállalkozók és magánszemélyek konfliktusba kerülhetnek a változásoktól idegenkedő és a megvalósítókra irigykedő lakosokkal. A konfliktus csak a folyamatos párbeszéd és a rögtön elérhető, a tágabb közösség hasznára lévő kisebb eredmények produkálásával és bemutatásával oldható. I. Magasabb szintű programokhoz való illeszkedés •


•


•



falusi turizmus

•

lovasturizmus

•

bakancsos turizmus


205

5. Összefoglalás A Kazincbarcikai Kistérség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló koncepció, ami meghatározza a kistérség hosszú távú fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a térségfejlesztés szereplői számára. A koncepció szakmailag megalapozott, igazodik az EU regionális politikai állásfoglalásaihoz és társadalmi közmegegyezésre épül. Mint térségfejlesztési dokumentum, képes jövőképet vázolni, s egyben a részletező, rövidebb távú tervezés számára konkrét kereteket ad.

6. Köszönetnyilvánítás Végül pedig szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik hasznos tanácsaikkal, javaslataikkal segítették e program elkészítését: kiemelten a kistérség településeinek polgármestereinek. Balázs Tibor (Sajókaza); Bartus József (Sajógalgóc); Bencze Péter (Vadna); Bodnár Tibor (Alsótelekes); Boros Jánosné (Imola); Csorba Zoltán (Zubogy); Demeter Gyula (Trizs); Demeter Zoltán (Bánhorváti); Dusza László (Ragály); Éles Miklós (Aggtelek); Fecske Sándor (Felsőtelekes); Fodor Albert (Izsófalva); Geleta Zoltán (Sajóivánka); Huhák Imre (Dövény); Juhász József (Berente); Dr. Király Bálint (Kazincbarcika); Kiss István (Alsószuha); Kósik István (Zádorfalva); Lukács László (Dédestapolcsány); Mihály Ferenc (Mályinka); Nagy Lajos (Kurityán); Nagy Tibor (Ormosbánya); Sütő Lajos (Szuhafő); Szobota Lajos (Rudabánya); Tinyó Ottó (Szuhakálló); Tóth József (Tardona); Vadnai Zoltán (Nagybarca); Visnyai Gyula (Felsőnyárád); Viszlai Viktor (Mucsony)


206

7. FORRÁSJEGYZÉK Felhasznált, illetve tanulmányozott források jegyzéke 1.

Varga Cs., Tibori T: A mai világ és a jövő forgatókönyvei. Nemzeti Stratégia 2020-ig Könyvek 1. HÉA Stratégiakutató Intézet – MTA Szociológiai Intézet – Magyar Kapu Alapítvány, Budapest., 1997

2.

Marosi Sándor – Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1990

3.

Fazekas J., Rátvai M., Weisz Z.: Térségfejlesztési Kezdeményezések Tankönyve,

I.

Önsegítő

kézikönyv

a

térségfejlesztési

ismeretek

elsajátításához, az USAID önkormányzatok és civil kezdeményezéseik innovációs központja, 1996 4.

Dr. G. Fekete Éva : Képzési anyagok térségfejlesztési projektmenedzserek számára,

Térségfejlesztési

ismeretek,

Miskolci

Egyetem

Regionális

Gazdaságtan Tanszék, Miskolc, 2002 5.

Dr. G. Fekete Éva - Dr. Mezei István – Magyar Tünde – Németh Szabolcs: A Bódva - vidék kistérség komplex fejlesztési stratégiája, MTA Regionális Kutatások központja, Észak –magyarországi Osztály 2001

6.

Nagy Tibor – Nagy Lajos – Dr. Csontos Jánosné – Lukács László – Hadobás Sándor: Gazdaságfejlesztési kezdeményezés a Ruda és Szuha völgye térségben, Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Önkormányzati Szövetsége, Ormosbánya, 1999

7.

Fábián Zoltán: A Kazincbarcikai kistérség és a HEFOP kapcsolata, Miskolci Egyetem, 2004


207 8.

G.

Fekete

Éva:

fejlesztésekben,

Együtt! MTA

–

De

Regionális

hogyan?

Innovációk

Kutatások

a

központja,

kistérségi Észak

–

magyarországi Osztály, 2001 9.

Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Fejlesztési Terv, MeH NFTH, Budapest, 2003

10.

Magyar Turisztikai Hivatal: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (20052013) Munkapéldány, Magyar Turisztikai Hivatal 2005.

11.

Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról, GKM 2002

12.

Regionális Akcióterv (RAT) Észak-Magyarországi Régió 2004.

13.

NORDA: Az Észak – magyarországi Régió középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzései 2007-2013 Munkaanyag, Miskolc 2005.

14.

NORDA: Észak-Magyarországi REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA és akcióterv, Miskolc 2005

15.

Dorgai L.- Hinora F.-Tassy S.: Területfejlesztés-vidékfejlesztés. Agrárgazdasági Tanulmányok 9.sz. AKI 1998.

16.

Magyarország régiói, KSH, Budapest, 2003.

17.

Észak-Magyarország Regionális Idegenforgalmi Fejlesztési Stratégiája (2001)


208 Felhasznált, illetve tanulmányozott elektronikus források jegyzéke www.anp.hu www.alsoszuhatermal.hu www.dedestapolcsany.hu www.telehaz.hu www.falugondnok.hu www.felsonyarad.hu www.felsotelekes.hu www.imola.hu www.menet.hu/izsofalva www.kano.hu www.kazincbarcika.hu www.menet.hu/kurityan www.malyinka.hu www.mucsony.hu www.extra.hu/ormos www.rudabanya.hu www.menet.hu/rudolftelep www.sajogalgoc.hu www.sajokaza.hu www.szuhakallo.hu www.tardona.hu www.vati.hu www.magyarorszag.hu www.tourinform.hu www.iranymagyarorszag.hu www.euregio.hu/nft/index.html


209

8. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1. táblázat: A Kazincbarcikai kistérség települései 2. táblázat: A területfejlesztési stratégia célja, időhorizontja 3. táblázat: A dinamikus növekedés támogatási prioritásai 4. táblázat: A kazincbarcikai kistérség településeinek besorolása7/2003. (I. 14.) Korm. Rendelet 2003. jan.1-től 5. táblázat: A kistérség munkanélküliségi rátájának alakulása (2000-2002) 6. táblázat: A kistérség településein 2000 és 2003 között épített lakások száma (db) 7. táblázat: Kommunális ellátottság a kistérség településein 2003-ban 8. táblázat: A munkanélküliek képzésének jellemzői kirendeltségenként 9. táblázat: Az

integrált

szerkezetátalakítási

program

támogatásainak

kistérségenkénti megoszlása (1996-98) 10. táblázat Az integrált szerkezetátalakítási program kistérségenkénti és ágazatonként megoszlása 11. táblázat A fejlődési tényezőkre vonatkozó forgatókönyvek 12. táblázat

A fejlődés következményeire vonatkozó forgatókönyvek

13. táblázat Biotermesztők számának és biogazdálkodásba bevont területek nagyságának alakulása (1988-2000)


210

9. ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. ábra Célpiramis 2. ábra Programok és prioritások kapcsolata 3. ábra Globalizáció hatása a helyi fejlesztésekre 4. ábra A regionális szűrőrendszer szintjei 5. ábra A politikai rendszer átalakulásának folyamata 6. ábra: A vándorlási különbözet ezer lakosra jutó számának évi átlaga kistérségenként 1990-2002 7. ábra: A kistérségek népességnagyság szerint 8. ábra: A regisztrált munkanélküliek aránya kistérségenként 2002. 12. 20. 9. ábra: A hétéves és idősebb népesség által elvégzett átlagos osztályszám kistérségenként 2003 január 1. 10. ábra B-A-Z megye népességének változása és a gazdasági aktivitás összehasonlítása 11. ábra: A gazdasági térszerkezet alakulása 1998-2002 12. ábra: A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma kistérségenként , 2002. december 31. 13. ábra: Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza kistérségenként 2002. december 31. 14. ábra: A nappali tagozaton tanulók száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1990-1999 15. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúthálózati végponttelepülései és a közülük legkedvezőtlenebb helyzetű három zsákfalu-csoport elhelyezkedése, valamint a települések főútvonalaktól való távolsága ____________________________________________________________________ Térségfejlesztési Koncepció Kazincbarcikai Kistérség

211 16. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye falvainak fajlagos személygépkocsiellátottsága 2000-ben 17. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye normál nyomtávú vasúthálózatának csomó- és végpontjai, és a települések távolsága a vasútvonalaktól 18. ábra Elmaradott térségek és perifériák 19. ábra Természeti és táji értékekben gazdag területek 20. ábra Határmenti területek 21. ábra Magas arányban romák lakta térségek 22. ábra A Megyei Fejlesztési Ügynökség támogatásainak megoszlása BorsodAbaúj-Zemplén megye kistérségei között


KÉSZÍTETTE AZ AVENTIS CONSULT KFT

Recommend Documents