Készült: október. 20. E-consult 2000 Kft. Tiszaújváros egészségkép

Készült:

2006. október. 20 E-consult 2000 Kft

Tiszaújváros egészségkép

1/1. oldal

Tiszaújváros a XIII. századból származó Tiszaszederkény mellett épült a szocialista iparosítás eredményeként. 1953-ban a Hőerőmű, majd a Vegyi Kombinát határozta meg a város fejlesztését. Ma a megye ipari kapacitásának 25-27%-át adja, a megye egyik iparfejlesztési körzete. Az egy főre jutó jövedelem a megyei átlag 154%-a. Munkanélküliségi arány a megyei értékek alsó szintjén helyezkedik el. A környező mezőgazdaság problémákkal küzd, amelyek hatása a közeli falvakban már érzékelhető. Az ipari parkban jelentős, új cégek jelentek meg. Az autópálya megépültével, az új összekötő út kialakításával a város közlekedés szempontjából is elérhetőbb helyzetbe került. A Tiszának különösebb hatása nincs a város fejlődésére, részben pihenő, részben sport lehetőséget biztosít, amely jelentőségét a sorozatos szennyezések jelentősen visszavetik. A város sport élete a Triatlon versenyekhez kötődik, a meglévő lehetőségek kihasználtsága még nem érte el az optimumot.

1 1.1

Demográfia A lakosságszám alakulása

Tiszaújváros népessége az elmúlt öt évben egyenletesen csökkent (évente átlag 100 fővel). A népességszám csökkenése mellett a lakosság korösszetételében is az országra jellemző változások figyelhetők meg. 2006. január 1-jén az összlakosságon belül a 014 éves korúak aránya 16%, a 15-39 évesek aránya 39%, a 40-59 éveseké 30%, a 60 év felettieké 15% volt. Ezzel együtt is Tiszaújváros lakosságának kedvezőbb a kor szerinti összetétele, mint a megyében és az országban. Ugyanakkor a településen is tapasztalható a lakosság elöregedése, a 65 éves és ennél idősebbek száma és aránya évről-évre növekszik. 2002-ben 100 gyermek korú lakosra (0-14 éves korúak) 47, 2004-ben 55, 2006. évben már 66 időskorú (65 év feletti) jutott.


1/2. oldal

ábra 1: Öregedési mutató a Tiszaújvárosi kistérségben

Tiszaújváros öregedési mutatója a kistérség alsó közép kategóriáját képviseli.

85-89 75-79 65-69 55-59 45-49 35-39 25-29 15-19 5-9 Éle tk or

-1000

-800

-600

-400

-200

0

férfi

200

400

600

800

1000

nő

ábra 2: Tiszaújváros korfája, 2002-2005 átlagadataival


1/3. oldal

A 30 éves korosztályig a férfiak száma meghaladja a nőkét, a további korosztályokban nőtöbblet a jellemző. Az összlakosságon belül 1000 nőre 2002-ben 920, 2004-ben 910, 2006. évben 911 férfi jutott. A legrosszabb férfi-nő aránya 40-50 éves és a 60 év feletti korosztályokban figyelhető meg.

2002. Év nő összesen férfi

Életkor férfi 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-89 90-X Összesen

428 557 601 791 768 792 689 524 579 771 645 409 315 279 156 78 28 9 5 8424

419 523 521 672 729 826 679 602 789 890 657 523 448 319 211 184 91 59 15 9157

847 1080 1122 1463 1497 1618 1368 1126 1368 1661 1302 932 763 598 367 262 119 68 20 17581

2004. Év nő összesen férfi 390 548 601 691 688 831 675 584 499 709 667 448 336 265 186 93 55 5 7 8278

407 483 511 616 684 833 680 607 647 883 731 538 463 389 264 180 119 31 33 9099

797 1031 1112 1307 1372 1664 1355 1191 1146 1592 1398 986 799 654 450 273 174 36 40 17377

2006. Év nő összesen 386 460 562 603 682 788 682 630 470 584 694 557 334 275 217 120 51 11 8 8114

392 459 468 523 642 708 720 631 606 770 806 570 498 413 296 187 144 43 34 8910

778 919 1030 1126 1324 1496 1402 1261 1076 1354 1500 1127 832 688 513 307 195 54 42 17024

Táblázat 1: Lakosság korösszetételének változása

2002 és 2006 között a város lakossága folyamatosan csökkent. A 0-4 évesek száma, amely korosztály a primer szocializáció alanya, jelenleg 778 fő. Iskolás korosztály (519) 3078 fő. Nyugdíjas korú (65-) 1806 fő. A 2. táblázaton a változás dinamikája látható, a 2002-es évet 100 %-nak tekintve. A legnagyobb mérvű csökkenés a fiatalok számában található, főleg az iskolás korban, csökkent a 40-49 évesek száma (ezen korosztály elköltözése szintén hozzájárult a gyermekek számának csökkenéséhez), valamint a 85-89 éves korosztály az elhalálozások miatt. Növekedett az 50-84 éves korosztály száma. Ebben részben szerepet játszott a szociális otthonba beköltözött Tiszaújváros egészségkép

1/4. oldal

0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-89 90-X Összesen

2004 94,10% 95,46% 99,11% 89,34% 91,65% 102,84% 99,05% 105,77% 83,77% 95,85% 107,37% 105,79% 104,72% 109,36% 122,62% 104,20% 146,22% 52,94% 200,00% 98,84%

2006 91,96% 85,18% 91,89% 77,03% 88,50% 92,52% 102,56% 112,08% 78,72% 81,57% 115,29% 121,04% 109,18% 115,23% 140,12% 117,57% 165,09% 80,19% 220,00% 96,84%

idősek száma. Gyakorlatilag a város gyors fejlődése során ide költözött felnőtt lakosság öregedési folyamatának vagyunk tanúi. Ez egy folyamatosan öregedő lakossági csoportot jelent, amely még várhatóan 15 évig növekedni fog (a jelenlegi 50-65 éves korosztály).

Táblázat 2: 2002 (100%)-hoz viszonyított változás

2.1

Házasságkötések, válások

A házasságkötések száma az elmúlt 5 esztendőben alapvetően csökkenő irányzata mellett- az elmúlt esztendőkben ingadozásokat mutatott, de egyetlen évben sem érte el az ezredfordulós szintet. A fennálló házasságok stabilitását mérő válások számában érdemi változás nem történt. Az egyre ritkuló házasságkötések és a gyakori válások a házasságok mérlegét negatív irányba befolyásolják. Változatlanul több házasság szűnik meg özvegyülés és válás által, mint amennyi létrejön házasságkötéssel. 2.2

Születések, terhességmegszakítások

A születések száma az ezredfordulós emelkedést követően a korábbinál lassúbb ütemben, de évről évre csökkent. Az anyák gyermekvállalási magatartásában társadalmi-demográfiai jellemzők szerint jelentős különbségek láthatók. A tizenévesek és a 20-as éveik elején-közepén Tiszaújváros egészségkép

1/5. oldal

járó nők gyermekvállalása az országos tendenciákhoz hasonlóan csökkenést mutat. A 30. életkor közelében lévő vagy ennél idősebb nők aránya a szülő nők között dinamikusan emelkedik. Az egyes korcsoportokat tekintve a visszaesés a legszámottevőbb a 20-24 éves nők körében. A tanulási idő meghosszabbodása fontos indoka lehet a későbbre halasztott gyermekvállalásnak. 100 lakosra 0,95 születés jutott, amely a kistérség értékeit tekintve (0,3-2,1 születés/100 lakos) közepes értéknek tekinthető. Ez azonban elmarad a népesség egyszerű reprodukciójának biztosításához szükséges átlagosan 2,1/100 lakosra eső születésszámtól. Mindezek mellett a születések száma meghaladja a halálozások számát, 100 halálesetre a városban 132 születés jutott. 2003-ban a terhességmegszakítások száma 55 volt, 2004-ben ez a szám 64-re növekedett, ami éves születésszám figyelembevételével azt jelenti, hogy 2003-ban a terhességek 27,9%-a végződött abortusszal, 2004-ben pedig 39,7%-a. 250

Időre születettek száma Koraszülöttek száma

200

150 216 100

198

159

156

193 151

153

10

8 2000

155

148 130

144

50

0

13

11

20

18

1994

1995

1996

1997

8 1998

1999

17

14

2001

2002

8 2003

10 2004

ábra 3: Szülés-koraszülés adatai(városi ANTSZ adataiból)


1/6. oldal

2.3

Halálozások

A halálozások száma az elmúlt öt évben az alábbi tendenciát mutatja. Az országos értékeknek mintegy fele a Tiszaújvárosi halálozás, amely az eltérő korösszetételnek köszönhető. A megyei halálozási adatok ellenben meghaladják az országos adatokat. 1000lakosra standardizált halálozás 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 1999

2000

2001

2002

Országos

Megyei

2003

2004

Tiszaújváros

ábra 4: Összehasonlító halálozási adatok

A halázások száma Tiszaújvárosban az elmúlt öt évben növekvő tendenciát mutat. A többlethalálozás főleg a középkorú féfiakat és idős korú lakosságot érintette. Halálozások száma

2001. év 110

2003. év 125

2005. év 148

Táblázat 3: halálozási adatok


1/7. oldal

1999 Daganatok Endokrin betegségek Mentális zavarok Keringési betegségek Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer Balesetek Egyéb Öszesen

43 4 2 37 4 12 14 3 119

2001

2003 33

1 47 5 4 12 8 110

37 3 2 45 5 7 19 7 125

2005 39 2 1 71 8 12 8 7 148

Táblázat 4: Halálokok idősoros elemzése

A halálokok elemzésénél két kiemelkedő terület található (az országos tendenciáknak megfelelően), ez pedig a daganatos betegségek és a kardiovasculáris betegségek. Ha az idősort arányaiban vizsgáljuk, az alábbi adatokat kapjuk (az adatok tendenciáját szükséges értékelni, az alacsony esetszám miatt jelentős változás kevés esetet takar):

Daganatok Endokrin betegségek Mentális zavarok Keringési betegségek Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer Balestek Egyéb

1999 2001 2003 2005 36,134% 30,000% 29,600% 26,351% 3,361% 0,000% 2,400% 1,351% 1,681% 0,909% 1,600% 0,676% 31,092% 42,727% 36,000% 47,973% 3,361% 4,545% 4,000% 5,405% 10,084% 3,636% 5,600% 8,108% 11,765% 10,909% 15,200% 5,405% 2,521% 7,273% 5,600% 4,730%

Táblázat 5: Halálozás összetételi arány elemzése

A halálesetek majdnem fele kardiovasculáris eredetű. Ha összevetjük az országos adatokkal, látható, hogy a kardiovasculáris halálozás az országos alatt marad, bár rohamosan emelkedik,

ellenben a tumoros halálozás – főleg 1999-2003 között-

minimálisan meghaladta azt. Ha az adatokat összevetjük egy mezőgazdasági városéval Tiszaújváros egészségkép

1/8. oldal

(BAJA), ott a kardiovasculáris betegeségek adják a halálozások 54, a tumorok 23%-át. Tekintettel az alacsony absolut számokra, az eredmények fentartással értékelendők. Egyéb Rosszindulatú daganatok

Külső okok

4244; 6% 6049; 9% 4680

; 7% 5%

; 86 33

5846; 8%

3599 ; 5% 2229 ; 3%

Légzőrendszer

14 70 3; 22 %

18827; 27%

Emésztőrendszer

Nők

3210; 5%

37210; 58%

Férfiak

31840; 45%

Keringési rendszer

ábra 5: Országos halálozási adatok (2005)

II. DAGANATOK (C00-D48) Ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (C00-C14) A nyelőcső rosszindilatú daganata (C15) A gyomor rosszindulatú daganata (C16) A vastagbél rosszindulatú daganata (C18) A végbél, a végbél- szigmabél határ és a végbélyílás rosszind. d. (C19-C21) A máj és a májon belüli epeutak rosszindulatú daganata(C22) A hasnyálmirigy rosszdulatú daganata (C25) A gége rosszindulatú daganata (C32) A légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata (C33-C34) A bőr rosszindulatú melanomája (C43) Az emlő rosszindulatú daganata (C50) A petefészek rosszindulatú daganata (C56) A prosztata rosszindulatú daganata (C61) A vesék, egyéb és k.m.n. húgyszervek rosszindulatú daganata (C64-C66,C68) A húgyhólyag rosszindulatú daganata (C67) Az agy rosszindulatú daganata (C71)

1999 2001 2003 2005 43 33 37 39 1 5 1 3 2 1 1 3 5 3 2 6 2 2 2 1 1 4 2 1 1 4 1 3 1 1 1 1 10 4 7 7 1 2 6 4 11 3 1 1 2 1 1 1 1 1 1 3 2

Táblázat 6: Tumoros halálozás kibontása

A tumoros halálozás kibontása mutatja 1999 és 2005 közötti változást. Míg 1999ben a légúti tumorok aránya 23,2%, a vastagbél és emlőtumor halálozás a halálozások Tiszaújváros egészségkép

1/9. oldal

13,9%-a volt, 2005-ben a légúti 17,9%-ra csökkent, a vastagbél helyett a végbélrák tört előre 10,9%-ra, míg az emlőtumor halálozás aránya a tumoros halálozás 7,6%-ára csökkent. A tumortípusok közötti eltérések csökkentek. Az alacsony esetszám miatt a százalékos értékek jelentős változása mögött alacsony esetszám változás lehetséges. 2.4

Természetes és tényleges szaporodás/fogyás

100 lakosra jutó tényelges szaporodás illetve fogyás 0 -0,2 -0,4 -0,6 Terület -0,8 -1 -1,2 -1,4 -1,6

Tis zaújváros B-A-Z Megye Ors zágos

1999

2002

2004

Év

A népesség természetes szaporodását vagy fogyását a születések és halálozások számának egyenlege határozza meg. A település lélekszáma természetes fogyást mutat, amely mértéke 2004-re meghaladta a megyeit, ellentétesen az országossal, negatív növekedési tendenciát mutat. A lakosság tényleges fogyását csökkenti a vándorlás pozitív egyenelege. 2.5

Elvándorlások

Míg a megyében egy egyenletes elvándorlás érzékelhető a vizsgált időszakban, a városban ennek üteme, iránya változó, de meghaladja jelentősen a megyei adatokat. Ez látható a város lakosságszámából is.


1/10. oldal

vándorlási különbözet 0 -0,1 -0,2 -0,3 -0,4 -0,5 -0,6 -0,7 -0,8 -0,9 -1 -1,1 -1,2 1999

2002 Megyei

2004

Tiszaújváros

ábra 6: vándorlási különbözet adatok

2

Főbb gazdasági adatok

A város ipari változására jellemző adatokat a bevezetőben említettük. Most ezek megjelenését vizsgáljuk a lakosságra vonatkozóan. Az egy lakosra eső netto jövedelem fokozatosan emelkedett, az emelkedés üteme pedig fokozatosan növekedett, jobban, mint a megyei átlag (6.ábra). Hasonló képet mutat az személyi jövedelemadó helyzet, melyben az összehasonlító adatokat tekintve Tiszaújváros mutatja a legkedvezőbb képet mind adózók számában, mind jövedelem, illetve adó viszonylatában.


1/11. oldal

egy lakosra eső netto jövedelem

600 500 400 300 200 100 0

1999

2001

Megye

Megye

2003

Eltérés

Tiszaújváros

Tiszaújváros

ábra 7: Egy lakosra eső netto jövedelem

Kistérségek

1000 lakosra jutó adózók száma

Mezőcsáti Mezőkövesdi Tiszaújvárosi B-A-Z megye Magyarország

303 372 427 358 422

SZJA alapot

Személyi

képező jövedelem jövedelmadó Egy állandó lakosra, Ft 298 935 39 625 412 522 68 767 675 289 146 130 432 639 76 772 556 946 116 505

Táblázat 7: Személyi jövedelemadó adatok 2004. évben

A környezethez képest jó gazdasági helyzetben lévő városban is van munkanélküliség, még ha az összehasonlító tábla szerint alacsonyabb is, mint a megyei vagy országos

adatok (2004). A magas megyei munkanélküliség nem

érezhető, a város alapvetően országos szint alatt van.


1/12. oldal

darab

1000 lakosra jutó regisztrált munkanélküliek száma 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Tiszaújváros B-A-Z Megye Országos

1999.

2002.

2004.

év

ábra 8: 1000 lakosra jutó munkanélküli szám változás

A regisztrált álláskeresők számának változása Körzetek száma, az előző hóaz előző év azonos fő naphoz képest hónapjához képest fő % fő % Regisztrált álláskeresők 1506 24 1,6 -200 -11,7 pályakezdő 205 6 3 -24 -10,5

Táblázat 8: 2006 augusztusi regisztrált munkanélküli adatok

Körzetek Tiszaújváros

A hónap folyamán Havi összes megszünt álláshelyek álláshely

A hónap foly.bejelentett normál támogatott Előző havi záró állomány álláshelyek

157

20

18

195

Tárgyhavi záró állomány

99

96

Táblázat 9: 2006 augusztusi üres munkahelyek száma


1/13. oldal

3

A lakosság egészségi állapotának jellemzése

A megbetegedési adatok alapjául a az iskolaegészségügyi, házi gyermekorvosi és a felnőtt háziorvosi statisztikai adatok szolgálnak. 3.1

Védőnői szolgálat

A védőnők által nyilvántartott gondozottak megoszlása a körzetekben: Az elmúlt években lényegi változás nem történt, 2002-ben és 2004-ben az alábbiak szerint alakult: Várandós anyák 0-11 hónaposak 12-35 hónaposak 3-5 évesek 6-16 évesek

2002 6,18 % 4,06 % 8,19 % 13,76 % 67,81 %

2004 7,12 % 4,57 % 8,61 % 12,55 % 67,17 %

Táblázat 10: Védőnői gondozási tevékenység

A koraszülések gyakoriságát több tényező befolyásolja, ezek között az egyik legfontosabb a dohányzás. Várandós anyák dohányzása: 1977-ben a várandósok 10,16 %-a dohányzott, 2002ben 8,5 %-a , 2004-ben 7,91 %-a, a csökkenő tendencia örvendetes jelenség, de még további feladat vár a védőnőkre ezen a területen. (BAZ megyében 2004-ben 21,9%) Újszülöttek gondozásba vétele: Emelkedik a hazamenetelt követően 24 órán belül meglátogatott újszülöttek aránya. 2002-ben 66,04 % volt, 2004-ben 82,51 %. Szoptatott csecsemők aránya: Növekszik a 6 hónapos korban kizárólagosan szoptatott csecsemők aránya, 2002-ben 12,64 %-os volt, 2004-ben 44,26 %-os, (megyében 33,1%) Hat hónapos koron túl is szoptatták a csecsemők 64,75 %-át, s ez igen kedvező tendencia (megyében 52,9%).


1/14. oldal

3.2

Gyermekkori morbiditási adatok

Az óvodás korosztály szűrővizsgálata során 100 megvizsgált gyermekre vonatkoztatva 2001/2002. tanévben 56 esetben, 2003/2004. tanévben 64 esetben, még 2005/2006. tanévben 46 esetben állapítottak meg valamilyen megbetegedést a gyermekorvosok. A leggyakoribb elváltozás a lúdtalp, a szem fénytörési hibái és alkalmazkodási nehézségei, coeliakia és táplálkozási intolerancia, allergia, obesitas és kóros soványság volt.

tartási rendeleneség scoliosis m.scheuermann chondropathiák ludtalp fénytörési hibák és alkalm. Nehézségek kancsalság szinlátás zavarai hypertonia vitium, cardiomyopathák ritmuszavarok coeliaki és tápl.intolerancia, allergia kronikus vesebetegségek visszamaradt here golyva obesitas kóros soványság növekedés elmaradása anaemia asthma allergiás rhinitis atopias, allergiás bőr és nálkahártya jelenségek iskolai teljesitmény sajátos zavarai magatartási és emocionális zavarok

2001-2 tanév 8-9 év 10-11 év 3,02% 7,78% 5,28% 11,11% 13,58% 11,85% 5,66% 6,30% 29,81% 30,00% 10,94% 10,74% 12,45% 2,59% 0,00% 2,22% 0,00% 0,74% 0,00% 0,37% 0,00% 0,00% 0,38% 0,00% 0,00% 0,37% 0,38% 0,00% 0,38% 1,48% 10,94% 8,89% 4,91% 4,44% 0,75% 1,11% 0,75% 1,48% 0,00% 0,74% 0,00% 0,00% 1,89% 0,37% 0,00% 0,00% 2,26% 1,48%

2003-4 tanév 8-9 év 10-11 év 4,24% 4,39% 3,81% 6,27% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 30,08% 26,02% 28,81% 22,26% 0,42% 0,31% 0,00% 2,51% 0,42% 0,94% 0,42% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,42% 0,31% 19,07% 11,60% 4,66% 2,19% 0,42% 0,00% 0,42% 0,63% 0,85% 0,31% 0,00% 0,31% 0,85% 0,63% 0,85% 0,00% 0,85% 0,00%

2005-6 tanév 8-9 év 10-11 év 2,40% 2,89% 2,88% 8,26% 2,40% 3,31% 0,00% 0,00% 39,42% 45,45% 13,94% 22,73% 1,92% 0,83% 0,00% 1,24% 1,44% 1,24% 0,00% 0,00% 0,48% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,48% 0,00% 0,48% 1,24% 16,35% 12,40% 1,92% 4,13% 0,48% 0,41% 0,00% 0,00% 0,00% 0,41% 0,00% 0,00% 0,48% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00%

Táblázat 11: Általános iskolások iskolaorvosi vizsgálati adatai

Az általános iskolások orvosi szűrővizsgáltatának eredményeként a 8-9 éves és a 10-11 éves korosztályra vonatkozóan rendelkezünk részletes adatokkal. Sajnos a 100 megvizsgált gyermekre vonatkozó megbetegedési arányszámok az életkor előre haladtával romlanak. A 2005/2006. tanévben a 8-9 éves korosztályban 100 gyermekre 85 elváltozás, a 10-11 éves korosztályban már 107 lett megállapítva. Az óvodás kori Tiszaújváros egészségkép

1/15. oldal

megbetegedések mellett nagy számban jelennek meg a tartási rendellenesség, a gerincferdülés valamint a színlátás problémái. Zöld színnel a mozgásszervi elváltozások, szürkével a látási problémák, lilával a kardiális, kékkel a fejlődés, testalkati problémák kerültek kiemelésre.

fiu Szűrtek száma tartási rendeleneség scoliosis ludtalp fénytörési hibák kancsalság ambliopia szinlátás zavarai hypertonia ritmuszavarok kronikus vesebetegségek havivérzés zavarai golyva obesitas kóros soványság anaemia asthma allergiás rhinitis atopias, allergiás bőr szomatoform zavarok

2001/2002 14-15év lány fiu 231 149 21 6 50 37 45 43 64 53 14 2 0 1 7 0 1 2 1 1 0 1 0 7 0 2 13 9 3 0 1 8 4 1 2 3 1 5 1 0

2003/2004 16-17év lány 217 246 12 14 99 93 88 73 61 83 0 2 0 0 17 2 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 14 23 0 0 0 0 4 0 6 8 0 2 0 0

Táblázat 12: középiskolások morbiditás változása 2001-2003 (azonos személyek)

A középiskolás populáció szűrési statisztikában már a Tiszaújvárosban tanuló vidéki gyermekek megbetegedési is szerepelnek. A korosztály egészségi állapotára azonban az adatokból a következtetéseket le lehet vonni. A szűrési adatok a 14-15 éves és 16-17 éves korosztályban részletesek. A 14-15 évesek között 100 gyermekre 147 kiszűrt megbetegedés, még a 16-17 éves korosztályban 130 megbetegedést észleltek az iskolaorvosok. A 16-17 éves korosztályban a gyermekek 50%-ánál tartási rendellenességet,

gerincferdülést,

30%-ánál

lúdtalpat,

szintén

30%-ánál

szembetegséget, 9%-uknál elhízást, 3%-uk esetében pedig allergiás rhinitist szűrtek ki.


1/16. oldal

fiu Szűrtek száma tartási rendeleneség scoliosis chondropathiák ludtalp fénytörési hibák kancsalság szinlátás zavarai vakság és csökkent látás süketség és hallsvesztés hypertonia vitium, cardiomyopathák ritmuszavarok kronikus vesebetegségek havivérzés zavarai diabetes mellitus golyva obesitas növekedés elmaradása anaemia asthma iskolai teljesitmény zavarai magatartási zavarok

2003/2004 14-15év fiu lány 230 223 19 16 76 66 2 0 94 67 86 72 0 2 8 0 0 0 0 0 0 2 1 0 0 0 2 2 0 2 0 9 15 12 2 0 0 2 4 3 5 10 1 0 1 0

2005/2006 16-17év lány 168 122 19 10 56 43 1 0 49 26 48 36 6 6 4 0 1 0 0 0 4 0 0 0 0 1 1 0 0 2 0 2 27 9 3 0 0 0 4 5 3 6 0 0 0 0

Táblázat 13: Középiskolások morbiditás változása (azonos csoport)

A fiatalabb korosztály esetében már magasabb a fénytörési (kötőszövet) rendellenesség, valamint a golyva száma! Ez a golyva előfordulás nem kerül megerősítésre a gyermekorvosi megjelenésekben, amely azt jelenti, hogy még nem okoz tüneteket, de jelzi a jód anyagcsere problémáját. A kiszűrt gyermekeket amennyiben szükséges az iskolaorvosok szakorvosi vizsgálatra utalják, illetve a házi gyermekorvosok gondozásba veszik. A házi gyermeokorvosok a hozzájuk bejelentkezett gyermekeket leggyakrabban az alábbi betegségek miatt gondozzák (Irányított betegellátás gondozási rendszer adatai). 1. A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek: A betegség száma az elmúlt 6 év során folyamatosan csökkent. Még 1999-ben 173 gyermeket emeltek ki, 2005- ben már csak 77-et.


1/17. oldal

100 bejelentkezett gyermek közül 1,93 főt gondoztak 2005-ben a betegség miatt. 2. Vashiányos anaemia szintén azon megbetegedések közé tartozik, amely száma csökkent. Jellemzően a lányoknál gyakoribb. 2005. évben 100 lányból 1,09 volt gondozott. A vashiányos anaemia az egyik jelző kórképe a táplálkozási zavaroknak, ezért ennek csökkenése örvendetes jelenség. A lányoknál való magasabb érték azonban a preventív, célirányos gondozásra hívja fel a figyelmet. Az alacsonyabb haemoglobin érték kihat a teherbíró képességre, a tanulási képességre, s ezzel a fiatal jövőbeni helyzetére is. Örvendetes a betegség háziorvosi praxisban való megjelenésének csökkenő száma. 3. Az endokrin táplálkozási és anyagcsere betegségek száma 1999-hez képest 6 év alatt 36%-kal emelkedett. 100 bejelentekezett gyermekre 4,45 gondozott jut. Ez figyelemfelkeltő kell, hogy legyen. 4. A kalóriatöbblet miatti elhízás szintén gyakori gondozási betegségnek számít. 2005. évben az összes bejelentkezett 3%-át gondozták obesitas miatt. Nemek között megoszlása azonos, 100 bejelentkezettre 3,28 gondozott esik. Ez az elváltozás oka, illetve kisérője a 3. pontban jelzett betegségeknek. 5. A mentális viselkedészavarok száma jelentősen nem változott az elmúlt években. 100 bejelentkezettre 2005. évben 1,3 gondozott jutott. 6. A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás betegései az összes gondozottak 12%-át adták 2005. évben. 100 bejelentkezett gyermek közül 4,05 szorul a betegségcsoport következtében gondozásra. 7. Az asthmás betegek száma sem változott jelentősen az elmúlt 6 év alatt. 2005. évben a 3996 bejelenkezett gyermek közül 147-et gondoztak asthmával. A betegség a fiúknál gyakoribb 100 fiú közül 4,6 gondozott, a lányok esetében 2,69. A megbetegedés kapcsolatban áll a légszennyezettséggel. 8. Az atopiás dermatitis száma 6 év alatt 54%-kal csökkent. 9. A deformáló hátgerinc-elváltozások 1999-hez képest 2005-re 102%-kal nőttek. 2005. évben 136 gyermeket gondoztak a betegség miatt. 100 Tiszaújváros egészségkép

1/18. oldal

bejelentkezettre 3,4 gondozott jut. A csont-izületi rendszeri betegségek korai megjelenése mindenképpen előrevetíti a felnőttkori halmozódásukat. 10. A keringési rendszer veleszületett rendellenességeinek száma nem változott. Mindkét nem esetében 100 bejelentkezettre 1,45 gondozott jut. A gondozási statisztika alapja a morbiditási statisztika.


1/19. oldal

FEAA501 - Háziorvosokhoz és házi gyermekorvosokhoz bejelentkezett 0-18 éves korúak főbb betegségei (fő)

1999. év

2001. év

2003. év

2005. év

Csecsemők és gyermekek összesen




Össz. Férfi

Nő

Össz. Férfi

Nő Össz. Férfi

Nő

Össz. Férfi

Nő

Gümőkór (A15-A19)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Vírusos májgyulladás (B15-B19)

2

1

1

0

0

0

0

0

0

2

1

1

Rosszindulatú daganatok (C00-C97)

7

3

4

7

3

4

7

3

4

9

4

5

A vér és vérképzõ szervek betegségei és az immunrendszert érintõ bizonyos rendellenességek (D50-D89)

173

74

99

164

74

90

62

22

40

77

44

33

Vashiányos anaemia (D50)

166

71

95

160

72

88

49

15

34

37

16

21

4

2

2

2

1

1

3

2

1

11

8

3

131

65

66

226

114

112

120

72

48

178

94

84

8

4

4

18

11

7

7

2

5

6

2

4

Diabetes mellitus (E10-E14) Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) Rachitis, aktív (E55.0)

3

2

1

5

2

3

5

4

1

8

4

4

3

2

1

2

2

3

2

1

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0)

98

48

50

177

84

93

76

45

31

131

69

62

Véralvadási defektusok (D65.D69) Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) Jódhiányhoz társuló diffúz (endémiás) golyva (E01.0)

Fibrosis cystica (E84)

2

1

1

2

1

1

3

1

2

0

0

0

Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedés zavarok (F10-F19) Szomatoform rendellenességek (F45)

34

12

22

51

34

17

31

23

8

52

41

11

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

9

2

7

8

2

6

3

1

2

3

1

2

Mentális retardatio (F70-F79)

18

7

11

18

12

6

9

7

2

12

8

4

A psychés fejlődés rendellenességei, hyperkineticus, magatartási és emocionális zavarok (F80-F93)

4

2

2

14

12

2

9

7

2

20

18

2

Epilepsia (G40)

13

6

7

9

4

5

9

4

5

13

7

6

Csecsemőkori agyi bénulás (G80)

3

1

2

5

3

2

2

0

2

3

1

2

181

85

96

143

82

61

89

44

45

162

86

76

Vakság és csökkentlátás (H54)

5

3

2

28

12

16

1

1

0

3

0

3

Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91)

9

5

4

7

2

5

4

3

1

2

1

1

Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15)

16

9

7

4

2

2

7

4

3

15

10

5

Asthma (J45)

154

113

41

128

82

46

110

70

40

147

95

52

Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28)

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Intestinalis malabsorptio (K90)

6

1

5

18

8

10

6

2

4

6

3

3

Coeliakia (K90.0)

6

1

5

7

2

5

6

2

4

6

3

3

114

58

56

71

34

37

41

23

18

53

27

26

Fiatalkori ízületi gyulladás (M08)

1

1

2

1

1

3

3

0

Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)

67

26

41

83

42

41

109

50

59

136

58

78

6

5

1

1

1

0

0

0

0

9

6

3

9

4

5

3

1

2

23

8

15

34

14

20

A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei (H49-H52)

Atopiás dermatilis (L20)

A csípő és medence juvenilis osteochondrosisa (M91) Glomerularis betegségek (N00-N08), (N10N16)

Táblázat 14: gyermekkori morbiditási adatok Tiszaújváros egészségkép

1/20. oldal

növekedést mutató elváltozások 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1999. év

2001. év Deformáló hátgerincelváltozások (M40M43)

2003. év

2005. év

Visszamaradt magzati növekedés és alultápláltság, a rövid

ábra 9: Növekedést mutató elváltozások

A 10. táblázat adatai az éves betegforgalmi adatokat tükrözik, amelyekben éves hullámzás található. Egyedül a fenti két megbetegedés száma növekszik egyenletesen. A csontrendszeri betegségek növekedése igen gyors tendenciát mutat. 3.3

Felnőttkori morbiditási adatok

A felnőtt háziorvosok forgalmi statisztikái a 18 év feletti lakosság egészségi állapotáról adnak átfogó képet. Az alábbiakban a 15 leggyakoribb betegség arányát, számát, tendenciáját mutatjuk be. •

A rosszindulatú daganatok száma 6 év alatt 39%-kal nőtt. A betegség

előfordulása a nőknél gyakoribb. 100 bejelentkezett férfira 2,35 daganatos betegség esik, a nőknél ez 3,19.


1/21. oldal

•

A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő

rendellenességek 167%-kal nőttek 6 év alatt. A megbetegedés a nőknél 3-szor gyakoribb mint a férfiaknál. Összességében 100 bejelenkezett közül 7-nek ez betegsége. •

A pajzsmirigy rendellenességeiben szenvedők száma szintén jelentősen,

238%-kal nőtt. 2005. évben a megbetegedés a nőknél 10-szer gyakoribb volt mint a férfiaknál. 100 nő közül 9,4-nél állapították meg a betegséget. •

A diabetes mellitussal gondozottak száma évről évre nőtt. 2005. évben a

12 890 bejelentkezett közül 979 fő állt gondozásban a betegség miatt. 100 bejelentkezettre 7,6 gondozott jut. A férfiaknál az arány rosszabb 8,33. •

A lipoprotein-anyagcsere rendellenességei miatt gondozták 2005-ben a

betegek 11%-át. 100 bejelentkezett közül 14,24 főt gondoznak. •

A magasvérnyomás betegségek miatt kerül a legtöbb bejelentkezett

gondozásban. Számuk folyamatosan növekszik. A 2212 gondozottal szemben 2005. évben már 3524 főt kezeltek folyamatosan a háziorvosok. A gondozásba vétel a nők esetében gyakoribb. 100 bejelentkezettre összességében 27,34 fő, a férfiaknál 24,89 fő, a nőknél 29,45 fő. •

Az ischaemiás szívbetegségek miatt gondozottak száma 6 év alatt közel 1000

fővel nőtt, 2005. évben 1 648 főt gondoztak. Ezen megbetegedés miatt is gyakrabban veszik gondozásba a nőket. Még a férfiaknál 100 bejelentkezett közül 10,83 gondozott, a nők esetében 14,47 fő. •

A szívbetegségek egyéb formái is növekedtek, 6 év alatt 156%-kal. Nőknél

szintén

sűrűbb

gondozási

előfordulással,

100

bejelentekezettre

5,03

gondozottal. •

A cerebrovascularis betegségek miatt gondozásba 1999-ben 96 fő került,

2005- ben ez a szám 388-ra növekedett. •

Az idült alsó légúti betegségek 6 év alatt 48%-kal növekedtek. A

megbetegedés a nőknél gyakoribb. 100 bejelentkezett férfi közül 4,46, még nők közül 4,82 gondozott a betegség miatt.


1/22. oldal

•

Az asthmások száma is hasonló tendenciát és nemek közötti megoszlást

mutat. 2005. évben 100 bejelentekezettre férfiaknál 2,25, nőknél 3,16 asthmás jutott. •

A fekélybetegségek száma kismértékben emelkedett. A nemek közötti

előfordulása azonos. 100 bejelenkezett közül 3,19 volt gondozott 2005. évben a betegség következtében. •

A máj betegségeti nem kiugróan magas számuk hanem 6 év alatt 81%-os

növekedésük miatt emeltük ki. Ezen betegség a férfiaknál több mint kétszer gyakoribb, 100 férfira 3,37, míg nőre csak 1,46 gondozott esik. •

A spondylopathiák száma az évek során jelentősen nem módosult. A nőknél

gyakrabban előforduló betegség miatt összességében 100 bejelentkezett közül 7,2 került gondozásba. •

A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei 41%-kal nőttek 1999-hez

képest. A megbetegedés a nők körében jelentősen gyakrabban fordul elő. 2005. évben 100 bejelentkezett nő közül 5,54 volt gondozott, a férfiaknál a szám 0,75.


1/23. oldal

FEAA601 - A házorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és idősebbek főbb betegségei (fő)

1999. év 19 éves és idősebbek összesen




Össz Férfi Nő

Össz Férfi Nő

Össz Férfi Nő

Össz Férfi Nő

Gümőkór és a gümőkor következményei (A15-A19) és (B90)

80

51

29

44

30

14

69

34

35

65

31

34

Vírusos májgyulladás (B15-B19)

12

6

6

13

7

6

20

11

9

25

12

13

Rosszindulatú daganatok (C00-C97)

259

98 161

213

83 130

289 100 189

361 140 221

A vér és vérképzõ szervek betegségei és az immunrendszert érintõ bizonyos rendellenességek (D50-D89)

337

53 284

378

70 308

855 231 624

902 206 696

236

30 206

254

44 210

297

56 241

328

34 294

213

22 191

293

46 247

361

30 331

720

69 651

Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00E07) Diabetes mellitus (E10-E14) Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei (E20-E35) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) Fibrosis cystica (E84) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19) Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F20-F29) Mentális retardatio (F70-F79) Extrapyramidalis és mozgási rendellenességek (G20-G26) Alzheimer-kór (G30) Sclerosis multiplex (G35) Epilepsia (G40) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA), rokon syndromák és agyi érsyndromák cerebrovascularis betegségekben (G45, G46) Vakság és csökkentlátás (H54) Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Idült rheumás szívbetegségek (I05I09) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25)

540 276 264 34

10

24

579 351 228 1

1

85

63

62

0

573 303 270 62

17

45

772 394 378 58

11

47

979 497 482 21

5

16

843 462 381 1328 622 706 1836 757 1079 1

1

22

87

63

22

40

61

16

9

7

22

11

10 46 127

1

1

24

94

72

22

23

38

58

21

37

65

23

42

29

17

12

30

15

15

23

13

10

11

37

17

20

35

17

18

68

35

33

0 30

10 16

3 11 44

2 1 29

1 10 15

6 15 53

2 1 32

4 14 21

6 2 117

1 0 61

5 2 56

69

58

148

76

72

171

77

94

175

65 110

186 108

78

603 305 298

57

27

30

50

30

20

144

68

76

208 112

96

165

91

74

150

78

72

14

8

6

9

46

14

32

159

43 116

14

5

0

0

2

1

139 101

1 38

2212 979 1233 2484 1173 1311 3336 1469 1867 3524 1484 2040 686 314 372

Szívbetegségek egyéb formái közül 253 125 128 (I34-I39) Cerebrovascularis betegségek (I6096 40 56 I69) Idült alsó légúti betegségek közül (J40405 176 229 J44) Asthma (J45)

102

33

69

Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28)

370 198 172


Táblázat 15: Felnőtt morbiditási statisztika

735 312 423 1163 466 697 1648 646 1002 185

91

94

362 170 192

648 199 449

116

63

53

221 131

90

388 189 199

473 221 252

561 268 293

600 266 334

130

186

78 108

353 134 219

437 215 222

411 200 211

53

77

397 198 199

1/24. oldal

Táplálkozással kapcsolatos betegségek

4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1999. év

2 001

Vashiányos anaemia Köszvény Cerebrovascularis

Pajzsmirigy Magasvérnyomás

2 003 Cukorbetegség Ischaemiás szívbetegségek

2 005 Lipoprotein-anyagcsere Szívbetegségek

ábra 10: Táplálkozással kapcsolatos betegségek

Látható, hogy az anyagcserével, táplálkozásal, s áttételesen a mozgással kapcsolatos betegségek, “civilizációs ártalmak” száma a városban fokozatosan emelkedik. 3.4

Szűrési adatok:

A szűrési feladatokat az alap és szakellátás a 51/1997. (XII.18.) NM rendelet “A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését

szolgáló

egészségügyi

szolgáltatásokról

és

a

szűrővizsgálatok

igazolásáról” alapján végzi. Az alapellátás az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat folyamatosan végzi. Az irányított betegellátási rendszer keretében dolgozó 8 praxis a kötelező szűrések mellett a 2005. évben szűrési tevékenységük részeként az 50-70 éves korosztályban a vastagés végbéldaganatok és a szív- és érrendszeri betegségek szűrésére helyezték a hangsúlyt. Tiszaújváros egészségkép

1/25. oldal

2006. évben a 3-18 éves gyermekeknél az elhízás kiszűrése és gondozása a fő cél, még a felnőtt lakosság körében a bélrendszer láthatatlan vérzéseit és a prosztata megbetegedéseit szűrik. Semmelweis Kórház Emlővizsgálati Centrumában mammográfia vizsgálaton megjelenek száma: Első szűrési ciklus: 2002.01.15.-2003.06.16. Tiszaújváros és környéke Összes behívás 7361 Összes szűrés 2979 Megjelenés %-ban 40,47% Második szűrési ciklus: 2004.01.01.-2006.06.30. Tiszaújváros és környéke Összes behívás 7181 Összes szűrés 2989 Megjelenés %-ban 41,62%

Tiszaújváros 2461 1031 41,89%

Tiszaújváros 2506 1002 39,98%

Sajnálatos módon a szűréseken való megjelenés intenzitása – az emlőtumorok növekedése és fatalis kimenetele ellenére - csökkent. Laboratóriumi PSA vizsgálat száma: 2001. Év Vizsgálatszám

2002. Év

708

2003. Év

978

2004. Év

982

2005. Év

983

1038

A lakosság tüdőszűrő vizsgálata a Városi Rendelőintézet tüdőszűrő állomásán történik. A behívásokra való megjelenés megfelelő, évi 6-8000 vizsgálat történik.

4 4.1

Az egészségügyi ellátás intézményeinek jellemzése Alapellátási kapacitás

Felnőtt háziorvosi körzetek száma 2006. szeptember 1-től 7 körzetről 8 körzetre növekedett, a házi gyermekorvosi körzetek száma 4 körzet. A terhes anyák, és a gyermekek további ellátását 3 területi, 5 vegyes védőnői szolgálat és 3 iskola védőnői


1/26. oldal

szolgálat látja el. Az alapellátás területén 7 területi ellátási kötelezettséggel működő fogászati szolgálat működik. 4.1.1

Alapellátás igénybe vétele

A háziorvosi szolgálatok forgalmi adatait a következő diagrammok mutatják.

Esetszám

Felnőtt háziorvosi ellátás betegforgalmi adatai 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0

2001 2002 2003 2004 2005

I. körzet

II. körzet

III. körzet

IV. körzet

V. körzet

VI. körzet

VIII. körzet

Körzet

ábra 11: Háziorvosi forgalmi adatok

Valamennyi felnőtt háziorvosi körzet betegforgalma az elmúlt 5 év alatt folyamatosan növekedett, összességében 37%-kal. Házi gyermekorvosi ellátás betegforgalmi adatai 12 000 10 000 I. körzet

Eset

8 000

II. körzet

6 000

IV. körzet

4 000

V. körzet

2 000 0 I. körzet

II. körzet

IV. körzet

V. körzet

Körzet

ábra 12: Házi gyermekorvosi forgalmi adatok Tiszaújváros egészségkép

1/27. oldal

A házi gyermekorvosok forgalma is emelkedett, csak kisebb mértékben, öt év alatt összességében 3,5%-kal, amely elsősorban gyermekek számának csökkenésével magyarázható. 4.2

Szakellátási kapacitás

A definitív ellátás következő szintjét egy 26 szakrendelést működtető járóbeteg rendelőintézet képviseli.

óra

1000 lakosra jutó rendelőintézeti rendelési idő (MÁV-nélkül) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

Tis zaújváros i kis térs ég B-A-Z Megye Ors zágos

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

év

ábra 13: Szakrendelői kapacitásadatok

Az 1000 lakosra jutó rendelési idő tekintetében a tiszaújvárosi kistérség adatai alatta maradnak a megyei és országos értékeknek. 2004. évben a rendelési idő a megyei értékeknek a 56%-a, még az országosnak a fele volt. A szakmánkénti óraszámok alakulását 2005. évben a következő táblázat mutatja:


1/28. oldal

10000 lakosra jutó rendelési idő

Szakma régió 10,13 Belgyógyászat 8,44 Sebészet 5,39 Traumatológia 13,26 Szülészet-nőgyógyászat 6,61 Fül-orr-gégegyógyászat 10,06 Szemészet 4,68 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás 6,50 Neurológia 2,95 Ortopédia 3,56 Urológia, andrológia 2,10 Klinikai onkológia 8,08 Reumatológia és fizioterápia 5,21 Pszichiátria 5,07 Tüdőgyógyászat 1,14 Mozgásszervi rehabilitáció 2,38 Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 1,81 Oszteoporózis centrum (szakfeladat szerint) 6,02 Kardiológia 8,66 Labordiagnosztika 10,33 Röntgen diagnosztika és terápia 10,06 Ultrahang-diagnosztika és terápia 18,30 Fizio- és mozgásterápia 1,71 Pszichológia Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás 1,56 Q08 gondozó 2,99 Q12 Klinikai onkológia - gondozó 4,61 Q18 Pszichiátria - gondozó 6,34 Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó Szakmák száma: 27 185,14 001 002 003 004 006 007 008 009 010 011 012 014 018 019 022 030 038 040 050 051 053 057 071

megye Tiszaújváros 12,32 8,92 4,29 14,82 7,39 10,55 4,51 7,72 3,28 3,72 2,30 7,88 4,68 3,49 1,27 2,03 2,02 6,01 9,38 12,00 12,42 26,81 2,04

3,72 4,38 6,56 8,75 6,56 7,22 5,47 6,56 2,63 1,09 0,66 10,94 6,56 2,19 2,19 0,66 0,66 5,47 6,56 6,56 9,86 39,39 6,56

1,76

2,19

2,56 4,11 6,75 194,23

1,53 6,56 4,38 119,91

Táblázat 16: Összehasonlító óraszám kimutatás

A 10 000 lakosra jutó rendelési idő tekintetében a belgyógyászat óraszáma jelentősen alatta marad a regionális és megyei átlagnak. Kevesebb a rendelési idő a fül-orr-gégészeten, a szemészeten, az urológián, az onkológián, az endokrinológián és az oszteoporózison. Kevező a helyzet viszont a pszichológia, a bőr és a pszichiátrai gondozó tekintetében.


1/29. oldal

4.2.1

Szakellátás igénybe vétele

1000 lakosra jutó évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma a szakrendelési ellátásban 25000

darab

20000 Tis zaújváros i kis térs ég

15000

B-A-Z Megye

10000

Ors zágos

5000 0 1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

év

ábra 14: Vizsgálati esetszám változás

A 45 000 fős ellátási területettel rendelkező rendelőintézetben ellátott 1000 lakosra jutó gyógykezelési esetek száma 2004. évre elérte a megyei és országos szintet. Az egyes szakrendelések részletes bemutatása az alábbi táblázatban látható.


1/30. oldal

Szakrendelés

2001 6 254 0 0

2002 3 553 0 4 905

2003 2 629 0 6 265

2004 2 156 712 6 724

2005 2 037 823 6 841

4.gyógyászat 5. Fül-orr-gégészet 6. Audiológia 7. Ideggyógyászat 8. Labor 9. Röntgen 10. Sebészet 11. Traumatológia 12. Szemészet 13. Nőgyógyászat 14. Nőgyógyászat gyermek 15. Ortopédia 17. Onkológia 18. Oszteoporozis 19. Pszichiátria 20. Pszichológia 21. Ultrahang 22. Urológia 23. Tüdőgyógyászat 24. Tüdőszűrő, gondozó 25. Reumatológia 26. Mozgásszervi rehabilitáció

7 333 5 839 387 3 668 35 701 12 442 18 482 0 9 016 12 867 279 2 737 1 134 731 4 908 1 140 9 880 1 760 0 7 414 4 590 0

7 676 5 999 659 3 247 41 144 13 869 18 891 0 9 442 14 335 0 2 707 1 150 663 4 874 962 12 507 1 578 1 762 7 887 7 020 965

7 691 5 493 677 3 701 38 295 16 406 18 614 0 9 882 13 618 0 2 872 1 177 692 4 649 981 12 769 1 718 2 558 6 331 7 130 262

7 350 5 786 714 4 215 38 028 16 650 17 669 0 10 393 13 953 0 2 998 1 321 703 4 676 1 944 12 916 1 664 3 056 8 395 8 456 74

7 492 5 739 599 5 479 35 496 17 594 13 472 3 895 9 033 13 624 0 3 012 1 379 893 4 587 2 698 13 386 1 731 3 153 8 118 8 242 1 051

27.

55 931

81 413

73 479

43 814

54 112

202 493

247 208

237 889

214 367

224 486

1. 2. 3.

Belgyógyászat Endokrinológia Kardiológia Bőr-és nemibeteg

Fizikoterápia, gyógytorna Összesen

Táblázat 17: Ellátott betegek száma

Összintézeti szinten a forgalom 5 év alatt 10%-kal növekedett. A vizsgált időszakban több új szakrendelés is beindult, melyek szükségességét a forgalmi adatok igazolták. Erőteljesebb forgalomnövekedést mutató szakmák közül kiemelkedik a 2002. évtől működő kardiológia és tüdőgyógyászat. A fiziko- és balneoterápiás részleg kapacitására alapozva öt év alatt 79%-kal nőtt a reumatológia betegforgalma.


1/31. oldal

5

Civil hálózati kapacitás

A városban jelentős számú civil szervezet működik, melyek tevékenysége az alábbiak szerint csoportosítható a Polgármesteri Hivatal Szociálsi és Egészségügyi Irodájától kapott adatok alapján: - 65 civil szervezet, alapítvány, egyesület működött a településen 2005. évben. Tevékenységük az élet szinte minden területéhez kapcsolódik. - 20 darab ifjúsági és gyermek szervezet, szövetség, alapítvány és testület a 0-18 éves fiatal korosztály érdekében fejti ki tevékenységét. - 25 sport klub, alapítvány és egyesület többféle egyéni és csapat sporthoz kapcsolódóan a verseny és a tömegsport területén egyaránt felvállal feladatokat - 10 nyugdíjas társadalmi szervezet, kör, klub az idősek problémájának kezelése, közösségi életének szervezése érdekében fejti ki tevékenységét. Civil szervezetek: Szervezet neve Asztmás Betegek Egyesülete „Bölcs Baglyok Barátai” BAZ. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Tiszaújvárosi Képviselete Civil Fórum Club ’96 Fiatalok Egyesülete Cukorbetegek Tiszaújvárosi Egyesülete Derkovits Fúvószenekar Derkovits Majorette Csoport Dél-borsodi Polgári Együttműködés Egyesület Egyedül Együtt Gyermekeinkért Egyesület Együtt Tiszaújváros Védelmében Alapítvány „Emberbarát Misszió” Alapítvány Eötvös Asztalitenisz Egyesület Etka-Jóga Nemzetközi Egyesület Tiszaújvárosi Szervezete Énekszó Baráti Kör Fiatal Tiszaújvárosért Alapítvány


1/32. oldal

Football Club Tiszaújváros (2005. ápr. 19-től) Görög Katolikus Egyház Guzsalyas Felnőtt és Ifjúsági Díszítőművészeti Kör Gyermeküket Egyedül Nevelő Szülők Klubja Hajcihő Bábcsoport Idősügyi Tanácsadó Testület Kisbocskor Népi Játékcsoport és Kaláris Nép-táncegyüttes Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja Magyar Vöröskereszt Tiszaújvárosi Területi Szervezete Magyarországi Demokratikus Cigányok „Humán” Szervezete Mozgáskorlátozottak Egészségkárosodottak Tiszaújváros Egyesülete MSE Tiszaújvárosi Dianetikai Központ Nagycsaládosok Országos Egyesülete Tiszaújvárosi Szervezete Nikodémus Alapítvány Pántlika Amatőr Néptáncegyüttes Portéka Kreatív Stúdió Rivalda Közhasznú Kulturális Egyesület Római Katolikus Egyházközség Sárkány SC Tiszaújvárosi Íjász Egyesület Segítség Egy Jobb Életért Alapítvány Szelén Klub Társasházak, Lakásszövetkezetek, Egyedi Lakás-tulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete Technikatanárok Országos Egyesülete B.-A.-Z. Megyei Területi Szervezete Tempo Táncklub Tiszamenti Kiskert Tulajdonosok és Kisállattartók Egyesülete „Tisza - Szivárvány” Alapítvány Tiszaújváros - Friesenheim Baráti Kör Tiszaújvárosi Civil Szalon (2006. márciustól 3 évre) Tiszaújvárosi Gimnasztrádáért Alapítvány Tiszaújvárosi Katica Alapítvány Tiszaújváros Népművészetéért Egyesület


1/33. oldal

Tiszaújvárosi Fittness Sportklub Tiszaújvárosi Ifjúsági Vizuális Egyesület Tiszaújvárosi Kollégium Tanulói Esélyegyenlőségéért Alapítvány Tiszaújvárosi Közösségi Rádió Egyesület Rádió 35 Tiszaújvárosi Rallye Team Egyesület Tiszaújvárosi Református Egyház Énekkara Tiszaújvárosi Református Egyház Lelkészi Hivatala Tiszaújvárosi Polgárőr Egyesület (kiemelkedően közhasznú egyesület) Tiszaújvárosi Sport Club Természetjáró Szakosztály Tiszaújvárosi Súlyemelő Sportegyesület Tiszavirág Foltvarrókör Vállalkozók Klubja a Vállalkozásokért Városvédők Egyesülete „Világ-Virága” Alapítvány Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom Tiszaújvárosi Csoportja „Együtt Tiszaújvárosért” Egyesület Városért Egyesület XXI. század Ifjúságáért Alapítvány Gyermekszervezetek: Szervezet neve 3. Sz. Napközi Otthonos Óvoda Gyermekeiért Alapítvány 1223. Sz. Tisza Cserkészcsapat A „XXI. Század Ifjúságáért” Alapítvány Gyermekeinkért Alapítvány 1991.5. sz. Általános Iskola Hunyadi Diáksport Egyesület 1987.5. Sz. Általános Iskola Ifjúsági Tanácsadó Testület 2003. Kazinczy Gyermekei Alapítvány 1997. Kazinczy Ferenc Általános Iskola A Tehetséges Gyermekeinkért Alapítvány 1991Arany János Általános Iskola Napraforgó Alapítvány 1999. Tiszaújváros Zenei Életéért Alapítvány 1999. Vándor Sándor Zeneiskola 1474. sz. Herman Ottó Úttörőcsapat 1989. Magyar Úttörők Országos Szövetsége 2170. Sz. Herman Ottó Gyermekszervezet 1989. Tiszaújváros egészségkép

1/34. oldal

3557. Sz. Kinizsi Pál Gyermekszervezet Lorántffy Diáksport 1987. 2. Sz. Általános Iskola Lorántffy Zsuzsanna Alapítvány 1991. Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola 4741. Sz. Sz. Lorántffy Zs. Gyermekszervezet Dél-borsodi Gyermekcsoportok Szövetsége Herman Ottó Úttörőcsapat TIFO-OLVIKOR DSE 1987. 6. Sz. Általános Iskola Tiszaújvárosi Baptista Gyülekezet Tiszaújvárosi Közösségi Rádió Egyesület Rádió 35

6

Környezetegészségügy

A terület környezetegészségügyi helyzetét részben a vegyipar befolyásolja, az ahhoz kapcsolódó kiszolgáló és feldolgozó iparágak, valamint az ipari parkokhoz települt legkülönbözőbb ipari tevékenységek. A környék műanyag-feldolgozó cégei lassú fejlődésnek indultak, ezzel a munkakörülmények is fokozatosan javulnak. Környezetegészségügyi szempontból előrelépés, fejlődés a város nagyüzemeinél tapasztalható (TVK Rt. Petrolkémiai fejlesztési projektje, RADICI Film Hungary Kft. és

JABIL CIRCUIT Magyarország Kft. új csarnok átadása). Örvendetes, hogy több

szénhidrogén tartály javítására, duplafalusítására került sor az AES Tiszai Erőműnél, MOL Rt. Tiszai Finomítónál, TVK Rt-nél. Az ellenőrzött egységekben a munkaegészségügyi jogszabályokat többnyire ismerik, a

munkaköri alkalmassági

vizsgálatokat időben elvégeztetik A munkahigiénés műszeres laboratóriumi vizsgálatok és biológiai monitorozás a TVK Rt-nél és a JABIL Mikroelektronikai gyárnál történtek. 2004-ben bejelentett foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciók száma : 40, a következő bontásban: fokozott zajexpozíció ( 17 ), benzol exp. (17) toluol exp. ( 5) csontok, izületek túlzott megterhelése (1), ez hasonló az elmúlt évekhez képest. Tiszaújváros egészségkép

1/35. oldal

Leginkább foglalkoztató lakossági kérdés a város levegőszennyezettségi állapota. Elmondható, hogy bár az egyik legnagyobb légterhelő a Tiszaújvárosi ipar, a megyei szinthez képest nem csak a kéndioxid, de a nitrogén-oxid tekintetében is a város levegője jónak mondható. Egyedül szálló por tekintetében az utóbbi években némi emelkedés tapasztalható, de ez összefügg az autópálya építésekkel, az emelkedett átmenő

forgalommal.

Időszakonként

jeleznek

a

mérőállomások

a

város

középpontjából 1-1 nap olyan NO2 koncentrációt, amely a kiválló szint határértéke. Nagyobb problémát jelent, bár a város által nem érződik, a Tisza időnként megjelenő nehézfém (kadmium, cink, ólom) terheltsége, amely ilyenkor pár napig a kritikus szintet is meghaladja.


1/36. oldal

Tartalomjegyzék 1 Demográfia.................................................................................................................. 2 1.1 A lakosságszám alakulása.................................................................................... 2 2.1 Házasságkötések, válások................................................................................... 5 2.2 Születések, terhességmegszakítások.................................................................... 5 2.3 Halálozások.......................................................................................................... 6 2.4 Természetes és tényleges szaporodás/fogyás....................................................10 2.5 Elvándorlások....................................................................................................10 2 Főbb gazdasági adatok............................................................................................. 11 3 A lakosság egészségi állapotának jellemzése ..........................................................14 3.1 Védőnői szolgálat ..............................................................................................14 3.2 Gyermekkori morbiditási adatok........................................................................15 3.3 Felnőttkori morbiditási adatok........................................................................... 21 3.4 Szűrési adatok:................................................................................................... 25 4 Az egészségügyi ellátás intézményeinek jellemzése ................................................26 4.1 Alapellátási kapacitás.........................................................................................26 4.1.1 Alapellátás igénybe vétele.......................................................................... 27 4.2 Szakellátási kapacitás.........................................................................................28 4.2.1 Szakellátás igénybe vétele.......................................................................... 30 5 Civil hálózati kapacitás..............................................................................................32 6 Környezetegészségügy.............................................................................................. 35


1/37. oldal

Készült: október. 20. E-consult 2000 Kft. Tiszaújváros egészségkép

Recommend Documents