Készült:
2006. október. 20
E-consult 2000 Kft Tiszaújváros egészségterv
2/1. oldal
Mottó: „Fejleszteni kell a csoportok, szervezetek, közösségek készségét és lehetőségét arra, hogy az egészséget meghatározó tényezőket pozitívan befolyásolják. Az egészségmegőrzési lehetőségek javítása nevelést, képzést, forrásokat igényel.” Dzsakartai Nyilatkozat /részlet/
1 Bevezető Tiszaújváros vezetése küldetésének tartja a lakosság egészségi állapotának és életminőségének javítását, melyet az egészségügyi, oktatási és szociális intézményhálózat hatékonyságának fokozásával, tervszerű fejlesztésével, a civil szervezetek és a lakosság közreműködésének
megnyerésével
kíván
következetesen
megvalósítani.
Az egészségügyi ellátást stratégiai ágazatnak tekinti, amely a polgárok munkavégzőképességének helyreállítása, javítása, erősítése révén alapvető termelési tényező. Másrészt az egészségügyi - szociális szolgáltatási ágazat mind a foglalkoztatásban betöltött szerepe, mind a felhasznált erőforrások mértéke, mind tervezett fejlesztései miatt, maga is jelentős gazdasági tényezővé válhat. La Londe, kanadai egészségügyi miniszter 1971-ben közzétett vizsgálata óta közismert, hogy az egészségi állapotot döntő módon az egészségügyön kívüli tényezők határozzák meg. Ha egy ország, vagy egy város vezetése tenni akar valamit az életkilátások javításáért, akkor elsősorban a gazdasági felemelkedés útját-módját kell meghatározni és előmozdítani az ott élő emberek együttműködésével. Az egészségügy (orvoslás) az az ágazat, amely a legkisebb ráfordítással képes egységnyi egészségnyereséget (egy többlet életévet) elérni – mint a svéd Jonsson professzor számításokkal is alátámasztotta.
Tiszaújváros egészségterv
2/2. oldal
E g y éle tévre jutó á tla g k ö ltsé g
e ze r $ 10000
4207
1000
346
100
56
36 19
10
v é d e le m
K ö rn y e ze t -
ta tás
F o g la lko z-
S zá llít á s
F o g y a s zt á s
O rv o s lá s
1
1. ábra, Egy életév előállítására jutó átlagköltség1 Jogos tehát az egészségügyet stratégiai ágazatnak tekinteni és fejlesztésére – a város fejlesztésével összhangban – hosszútávú tervet készíteni. A lakosság egészségi állapotának javítására sem először készít Tiszaújváros tervet. Először
készít
viszont
a
város
olyan
programot,
amelynek
keretében
egy
helyzetelemzéssel, egészségképpel megalapozott hosszútávú egészségpolitikai koncepció alapján, az egészségügyi stratégiával és a Nemzeti Népegészségügyi Programmal összehangoltan hirdet meg konkrét célok elérése érdekében programokat, amelyeket saját maga koordinál, ugyanakkor irányításukat (a program menedzsmentet) felelős egészségügyi intézményekre és hozzáértő egészségügyi szakemberekre kívánja bízni. Ehhez kéri a civil szervezetek és a lakosság támogatását.
2 Az egészségtervek eddigi tapasztalatai2: Magyarországon az egészségterv készítésének, az egészségterv mozgalomnak jelentős hagyományai vannak. Megemlítendő a pécsi Fact Alapítvány, illetve a Soros Alapítvány tevékenysége ezen a téren, valamint az 1987-ben beindult WHO Egészséges városokért projektje.
1
Forrás: E. Johnsson, SBU Stockholm
2
Füzesi Zsuzsanna dr., Tistyán László dr.,Ki kit nevel, avagy az egészségnevelés dilemmái,Soros egészségterv hírlevél
Tiszaújváros egészségterv
2/3. oldal
2.0
A „hagyományos” egészségnevelési program:
Fő jellemzője, hogy elsősorban az egészség-betegség fizikai oldalára fordít figyelmet. Módszere az információ-közvetítés, melyet a „nevelők” (az információ birtokában lévők) közvetítenek a „neveltek”, vagyis a célcsoportok számára (tehát azoknak, akikről feltételezik, nincsenek ezen információk birtokában) azért, hogy magatartásukat a „helyes irányba” tereljék. E programok jellemző sajátossága az is, hogy a programok résztvevőitől többnyire a „jelenlétet”, az információk „befogadását és az ehhez kapcsolódó több-kevesebb aktivitást várják csupán el. A "hagyományos" egészségnevelés arra a feltevésre épül, hogy az emberek szabadon választhatnak az egészséggel kapcsolatos magatartások között, és kevés figyelmet fordít a társadalmi-gazdasági tényezőkre, az azokból fakadó korlátokra.
2.1
A "nem hagyományos" megközelítés
A "nem hagyományos" megközelítésű, komplex programok fő jellemzője, hogy az egészség fizikai, lelki, és társadalmi oldalát azonos súllyal kezeli. Ez a megközelítés sokkal szélesebb, mintha pusztán a fizikai egészségre koncentrálnánk. A módszer - az ismeret-közvetítésen túl
módosítja az egészséggel kapcsolatos
beállítódásokat és az egészségmagatartást. Ez a "magatartás-befolyásolási" folyamat elősegíti azt is, hogy az emberek tisztázzák az egészséggel kapcsolatos értékeiket, fejlesszék az életükkel, egészségükkel kapcsolatos döntési és cselekvési képességeiket, jártasságukat. Ezekben a programokban az egészségnevelés az aktív, tevőleges "részvétel elve" alapján történik. A program résztvevőinek feladata olyan helyzetet teremteni, amelyben mindenki kifejtheti saját véleményét, álláspontját, tudását, ismereteit (élettapasztalatai alapján), s a résztvevők közösen alakítják, korrigálják e nézeteiket, ismereteiket az egészségesebb élet, az egészségesebb választások irányába. Ez akkor a leghatásosabb, ha a javasolt modelleknek a gyakorlatban való kipróbálására is lehetőségük van a résztvevőknek. E módszer tehát elsősorban a közösségre koncentrál, s a közösségen keresztül hat az egyénre.
Tiszaújváros egészségterv
2/4. oldal
A nem hagyományos egészségnevelés mindig figyelembe veszi azokat a társadalmigazdasági tényezőket, amelyek befolyásolhatják az egészségesebb élet, az életminőség javítására irányuló választásokat, és e lehetőségek között keresi a legcélravezetőbb megoldásokat.
2.2
2.2.1
Konkrét egészségnevelési programok
Betegség-orientált egészségnevelési programok
E programok bizonyos betegségek megelőzésére irányulnak. Így pl. a szív- és érrendszeri, vagy a daganatos betegségek megelőzésére oly módon, hogy azokat a kockázati tényezőket csökkentsék, amelyek az adott megbetegedés kialakulásában jelentős szerepet játszanak. Az programok jelentős részében vagy egy betegségtípus megelőzésére irányult az egészségnevelési program (ez a ritkább), vagy több betegség kockázati tényezőit gyakran csak külön-külön vették számba e programok tervezése során A táplálkozásnak például éppúgy szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, mint a fogászati problémák kialakulásában. Gyakran tapasztalhattuk azt is, hogy e programokban, külön-külön szakértő foglalkozik például az egyes betegségek kialakulását megelőző táplálkozási tanácsadással, s csak remélni lehet, hogy az általuk közvetített üzenetek "nem mondanak ellent egymásnak". Ami minden ilyen megközelítésben közös, hogy a szakértők "uralják" e programokat, ők mondják meg mi a helyes és helytelen. A résztvevők (a célcsoport) csupán passzív befogadói (gyakran "elszenvedői") e programoknak, s nincs visszajelzés, vajon "egyetértenek-e" a szakértők álláspontjával és az általuk javasolt utak helyességével, azt "életszerűnek", megvalósíthatónak tartják-e. Az egészség e programokban nem jelenik meg, helyette a betegségek elkerülésén van a hangsúly. (S mint tudjuk, a betegség hiánya még nem azonos az egészséggel.)
Tiszaújváros egészségterv
2/5. oldal
2.2.2
Kockázati tényezők elkerülését támogató egészségnevelési
programok Ezekben a programokban a fő hangsúly egy vagy több kockázati tényező elkerülésén van, s azon a felismerésen alapul, hogy egy adott kockázat (pl. az egészségtelen táplálkozás) többféle megbetegedéshez is vezethet. Ez a modell is szűken értelmezi az egészséget és megvalósításában ugyancsak a szakértők dominálnak. Bármilyen fontos célok érdekében is fogalmazódnak meg az eddig vázolt programok (a betegség-orientált és a kockázati tényezők csökkentésére irányulók), alapvetően a hagyományos egészségnevelési modellhez sorolhatóak.
2.2.3
Egészség-orientált programok
A cél e programok többségében kettős: javítani az életminőséget, az egészséget, s ezzel együtt megelőzni a betegségeket. Az egészség fizikai, lelki és a szociális dimenzióit egyaránt figyelembe próbálják venni, s ennek megfelelő programokat dolgoznak ki. Ezekben a programokban az "elmélet" és a "gyakorlat" megfelelő egyensúlyban van, azaz a résztvevők nemcsak hallhatják láthatják, de ki is próbálhatják az ajánlottakat. Ha pedig ez még jó, kellemes, élvezetes is, könnyebben elfogadják és önkéntesen követik azokat Így például ha az egészséges táplálkozásról kiderül, hogy az nemcsak feketekenyér és magok fogyasztását jelenti, hanem ízletes, változatos étkezést; sőt az étkezés nemcsak az éhség csillapítására, hanem
megfelelő feltételek megteremtésével - a család, a barátok jó
hangulatú együttlétére is szolgál; ha a mozgás közös programokat, jóleső fizikai aktivitást, s nem csupán verejtéket, fájó izmokat jelent - a változtatás is könnyebbnek bizonyul. Ez a modell nem az egyénre, hanem elsősorban a közösségre koncentrál. Mivel az adott (sok esetben helyi) társadalmi és gazdasági körülményeknek megfelelő programokat dolgoz ki, így szüksége van a közösség tagjainak aktív részvételére - mind a programok kidolgozásában, mind azok megvalósításában. A szakértők tudása nem szorul háttérbe, csupán kiegészül a közösség tagjainak tudásával, tapasztalataival, s e kettőből olyan életmód-modellek formálódnak, amelyek a többség számára elfogadhatóak, megvalósíthatóak. Ezeket a programokat az egészségnevelés közösség-fejlesztési modelljének is nevezhetjük. Tiszaújváros egészségterv
2/6. oldal
Az egészségnevelés a mi értelmezésünkben tehát olyan - a közösségi (és ezen keresztül az egyéni) magatartás befolyásolására irányuló tevékenység, melynek célja az életminőség javítása, az egészség megerősítése és a betegségek megelőzése a hiedelmek, a beállítódások és a magatartás befolyásolásán keresztül. Az egészségnevelés e célját hatékonyan úgy érheti el, ha abban segíti a közösségeket/ egyéneket, hogy nagyobb kontrollal rendelkezzenek saját életük és egészségük felett. Ehhez pedig valóban szükségük van megfelelő tudásra és olyan jártasságokra, amelyek képessé teszik őket e kontrollra és a megfelelő döntéshozatalra. Tiszaújváros egészségügyi stratégiája egy modernizációs program, amelynek négy fő célja van: 1. A lakosság egészségi állapotának javítása 2. A szükségletek és a kapacitások összhangjára való törekvés 3. Az egészségügyi dolgozók megnyerése a célok, programok megvalósítására 4. Az egészségügyi szolgáltatások minőségének garantálása és a folyamatos fejlesztésre
való törekvés A koncepciótól a megvalósulásig
KONCEPCIÓ
STRATÉGIA
Operatív programok
Projekt terv
2. ábra
Az Egészségtervben a stratégiai célokhoz rendelt operatív programokat fejtjük ki és a továbbiakban hivatkozunk a kiindulási alapnak tekintett Egészségkép megállapításaira, valamint Tiszaújváros „Egészségügyi Szükségletfelmérés és Fejlesztési Koncepció”-jára.
Tiszaújváros egészségterv
2/7. oldal
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMOK Tiszaújváros egészségfejlesztési munkacsoport Egészségügyi intézményi kapcsolatok
Egészségügyön kívüli kapcsolatok Operatív programok
Nem önkormányzat által felügyelt egészségügyi intézmények: - ANTSZ - OMSZ - Üzemegészségügyi szolgálatok - Miskolci Semmelweis Kórház Szűrőközpont - Otthoni szakápolási szolgálat
Egyéb önkormányzati bizottságok: Kábítószer Ellenes Fórum Városi Egészségfejlesztő Fórum. Ifjúsági Tanácsadó Testület
Egészség megőrző programok: 1. Gyermekvédelmi program 2. Táplálkozási program 3. Mozgásprogram 4. Dohányzásmentes életmód Betegség megelőző, mortalitást csökkentő programok: 1. Kardiológiai prevenciós program 4. Onkológiai megelőző program
Önkormányzat által felügyelt intézmények: - Oktatási intézmények - Sport létesítmények - Szociális intézmények - Civil szervezetek
Egészségiparban érdekelt vállalkozók Tiszaújvárosi vállalatok
Egyes alprogramok szakmai menedzsmentje
Programot megvalósító multidiszciplináris teamek
Lakossági célcsoportok
Tiszaújváros egészségterv
2/8. oldal
Az Egészségterv a lakosság egészségének megőrzését (1.) és javítását (2.) szolgáló operatív programokat tartalmazza.
3 A programok felépítése A programokat egységes szerkezetbe foglaltuk, melynek pontjai az alábbiak: A) A program indokoltsága B) Javasolt célkitűzések (primer, szekunder, tercier, komplex prevenciós program) C) Célcsoportok, D) Lehetséges actorok, a program megvalósításában együttműködő partnerek E) Megvalósítás javasolt ütemterve F) Eredményesség
mérés
tervezett
módszerei:
egészségi
állapot,
életminőség,
egészségmagatartás változásának mérése, elégedettségi vizsgálatok G) Szűrővizsgálatok esetében szűrési terv, a tevékenység szervezésének menedzselése (célcsoportok elérése, lakossági fórumok, tanácsadások, tájékoztatók). A programok megvalósítása alapvetően két feladatcsoportot takar: 1. A megvalósítást támogató szervezeti struktúra létrehozása 2. A feladat szervezéséhez, irányításához, megvalósításához szükséges funkcionális csoportok kialakítása Ad 1. Szervezeti struktúra kialakítása: A városban jelen pillanatban is folyó számos program és a célcsoportok között kommunikációs problémák észlelhetőek. Ezért egy központi információs szolgálat (diszpécser központ) kialakítása szükséges, amely a következő komplex feladatokat látja el: 1. Szociális információs központ 2. Egészségügyi tájékoztató szolgálat. Összeköti az egészségügyi és szociális szolgáltatás rendszerét, informálva egymást a segítségre szoruló betegről-kliensről. 3. Civil szervezetekkel kapcsolatos tájékoztató szolgálat 4. Egészségprogramok, fiatalokat érdeklő programok tájékoztató központja. Nyilvántartja a szükséges programokat, segíti azok szervezését és marketing lehetőséget biztosít az üzenet célcsoporthoz juttatásában. Ezek a funkciók jelenleg is részben vagy egészben működnek, azonban a részelemek között nincs kapcsolat. A diszpécser központ Tiszaújváros egészségterv
2/9. oldal
egykapus belépési rendszerként kell, hogy működjön, a problémával küszködő emberek itt jelenjenek meg. A központ nem a problémát oldja meg, hanem az okokat tárja fel, megoldási javaslatot tesz, s közben adatokat gyűjt és dolgoz fel, támogatandó az önkormányzat tevékenységét. Ad 2. Funkcionális elemek: A programok tervezésére, vezetésére Egészségfejlesztési Munkacsoport létrehozása szükséges. Ez lehet új, vagy a meglévő Városi Egészségfejlesztő Fórum, azonban operatív feladatokkal. A munkacsoport tervezi, szervezi és irányítja az egészségprogramok végrehajtását, illetve az ezt célzó tevékenységeket. A diszpécser központ segítségével összehangolja a városi erőforrásokat. Tevékenysége alapvetően nem egészségprogram címen fut, hanem a napi élet olyan szervezése, amely célja az egészséges élet biztosítása.
4
Egészségmegőrző programok (primer prevenció)
Az egészségmegőrző programok célja olyan körülmények teremtése, lehetőségek, módszerek elősegítése, amelyben megerősítést kapnak azon életmódbeli tényezők, amelyek elsajátítása és életmódszerű alkalmazása gyengíti a pathogén tényezők hatását. Az ember egészsége komplex hatásokon alapszik, amelyekért külső és belső tényezők felelősek: Külső tényezők: 1. Gazdasági környezet, azon belől a munkalehetőségek, az egyén anyagi helyzete 2. Fizikai környezet, azon belől a lakó és munkahely milyensége, a környezet állapota 3. A társas környezet, azon belől a család, az ismerősök hatása, primer szocializáció szerepe 4. Kulturális környezet, azon belől az értékek, ismeretek szintje, a szekunder szocializáció szerepe 5. Politikai környezet, s azon belől a szabadság foka 6. Egészségügyi ellátási környezet, kiemelten a háziorvos Tiszaújváros egészségterv
2/10. oldal
Belső tényezők: 1. Képzettség 2. Magatartás 3. Biológiai tulajdonságok 4. Lelki tulajdonságok Kiemelni szükséges az egyén képzettségének a hatását. Nincs
Alapfok
Középfok
Felsőfok
Összesen
alapfok
Felsőfok és alapfok nélküliek közti
1986-1990 1991-1995 (mélypont) 2000-2004 Az utolsó első
különbség 6. 8,9
1. 34,8
2. 36,8
3. 40,5
4. 43,7
5. 37,9
32,0
35,7
40,9
44,7
37,1
12,7
31,9
37,8
43,9
48,4
39,6
16,5
- 2,9
+1,0
+2,4
+4,7
+1,7
és
periódus
közti különbség
Táblázat 1: 30 éves korban várható élettartam képzettség szerint bontva(férfiak)
A képzettség messzemenően maghatározza az egyén életkilátásait. Ez a tábla jelzi az oktatás felelőségét és lehetőségét az egyén életmódja, gazdasági, szociális, egészségi jövőképe szempontjából. A legkevésbé iskolázott csoportban a 30 éves férfiak közel fele, a nők negyede meghal a nyugdíjkorhatár elérése előtt. A diplomások 91, ill. 94 százaléka megéri a nyugdíjas kort. Összefoglalva: a halandósági olló a magasabb végzettségűek javára minden más csoporthoz képest tovább nyílt, a legalacsonyabb végzettségűeknél úgy, hogy az ő helyzetük abszolúte is romlott.3 Közismert tény, hogy a gyermekkori állapotok, a szocializáció, a gyermekbetegségek meghatározzák az egyén felnőttkori egészségi állapotát. A felnőttkori mozgásszervi betegeknél szinte minden esetben kimutatható a csont-izom rendszer gyermekkori elváltozása, a lúdtalp vagy gerincferdülés. Mint az egészségképből ismert, az általános iskolások 30-40%-a, a gimnazisták 50%-a szenved gerincferdülésben. Ezt nem kezelni, hanem megelőzni kell! Ezen egyénekből lesz az morbiditási statisztika második helyén lévő mozgásszervi beteg. 3
Ferge Zsuzsa: Zöld könyv és a társadalmi tények Tiszaújváros egészségterv
2/11. oldal
Ezért került az első helyre a gyermekvédelmi program.
4.0
Gyermekvédelmi program
A gyermek a mi mai befektetésünk a holnap társadalmába.”WHO Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a Gyermekjogokról szóló Nemzetközi Egyezménye értelmében gyermeknek tekintünk minden 18 évesnél fiatalabb emberi lényt. Ezért a gyermekek egészsége általános kifejezés alatt számos korosztályt értünk, így a csecsemőket, az iskoláskor előtti gyermekeket, a nagyobb gyermekeket és a serdülőket is.
4.0.1
A program indokoltsága:
A felnőtt nemzedék egészségi állapotát a gyermekkori szocializáció, képzés, egészségi állapot határozza meg.
4.0.2
A program célja
A szülő, a terhesség, a gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése, a különböző korú gyermekek esetében a korosztálynak megfelelő életmódminták előállítása, közvetítése, megvalósulásának segítése. Erre felhasználásra kerül a terhes nők szülésre előkészítése, szociális – intellektuális helyzetének értékelése, a megszületett gyermek egészségi helyzetének értékelése, a gyermeknevelés oktatása – segítése (elsődleges szocializáció), a fejlődésben visszamaradt gyermek fejlesztése, közösségi minták nyújtása, iskolás gyermek szomatikus helyzetének felmérése, alkatának megfelelő mozgáslehetőségek ajánlása – biztosítása,
mentálhigiénés
vezetése,
másodlagos
szocializáció
életmódcentrikus
befolyásolása, majdan a megfelelő társas kapcsolati lehetőségek befolyásolása, konfliktus feldolgozó minták nyújtása, képzés támogatása. Törekedni kell a holisztikus világszemlélet
Tiszaújváros egészségterv
2/12. oldal
„becsempészésére”, amely az egyén belső, külső egyensúlyára, a világgal való harmonikus kapcsolatára törekszik. Az egészséges életvitel azon az – egészséget is magában foglaló – értékrendszeren alapul, mellyel a bennünket körülvevő szűkebb és tágabb világhoz viszonyulunk4 .
4.0.3
A program célcsoportjai:
1. Terhes kismamák 2. 0-1 éves korú gyermek a szülővel együtt 3. 1-6 éves korcsoport, szükség esetén szülővel 4. 6-14 éves korcsoport pedagógussal együtt 5. 14-18 éves korcsoport a külső szolgáltató elemekkel együtt
4.0.4
A program megvalósításában együttműködő partnerek:
1. védőnői szolgálat 2. Házi gyermek és iskolaorvos 3. Szakrendelő intézet 4. Humán szolgáltató központ 5. Óvodák, iskolák 6. Szabadidő kitöltését szolgáló vállalkozások, szervezetek
4.1 4.1.1
4
Részelemek, a megvalósítás lépései: Terhes kismamákra koncentráló részelem:
Meleg Csilla,Iskolai Egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 1. szám 11–29. (2002) Tiszaújváros egészségterv
2/13. oldal
„Biztos Kezdet Program: A program célja a hátrányos helyzetbe születő gyermek számára lehetőséget biztosít a problémák legkorábbi felismerésére, a gyermek és szülője fejlesztésére, a korán jelentkező hátrányok mérséklésére, a lemaradás csökkentése, megakadályozása érdekében.” Terhesek gondozása két helyen történik,a városi szakrendelőben, illetve a miskolci Semmelweis Kórházban. A gondozás alatt fel kell mérni a terhes szociális, intellektuális, ismereti szintjét, az előző terhességek adatait, s a problémás terheseket a védőnői szolgálaton keresztül be kell vonni a Humán Szolgáltató Központ által szervezett Biztos Kezdet Programba. A program során az elmaradt szocializáció történik meg a gyermekvárás, a szülésre való felkészülés keretén belől. Ebben a szakban a diszpécser központon keresztül feltárásra és kezelésre kerülhetnek a szülők problémái. Jelentős problémának tekintendő például az a 17%-a a terheseknek, akik nem képesek abbahagyni a dohányzást. A tervezett programoknak az alábbiakra kell kiterjedniük: ●
ideális testsúly beállítása
●
dohányzás elhagyása
●
gyermeknevelési ismeretek
Ebben a szakaszban részt vevők: 3 Terhesgondozó (városi, Miskolc Semmelweis Kórház) 4 Védőnői Szolgálat 5 Diszpécser Központ 6 Biztos Kezdet Program 7 „Biofizikai orvoslással a szenvedélybetegekért” Alapítvány
4.1.2
Újszülöttre koncentráló részelem
A szülészeti osztály a kiadott újszülött esetében értékeli az újszülött egészségi helyzetét (Apgar érték, koraszülés, magasságban való visszamaradás, veleszületett betegség), valamint a szülő nő szociális-intellektuális helyzetét, gyermekhez való viszonyát. Ezt az Tiszaújváros egészségterv
2/14. oldal
információt átadja a körzeti védőnőnek, aki ennek alapján a szülőt – ha szükséges – bevonja a Biztos Kezdet Programba. A kórházzal a felmérés elvégzésére, az információ kiadására megállapodást kell kötni. Ennek a szervezeti kerete a létrehozandó Dél-Borsodi Egészségügyi Klaszter. A Biztos Kezdet Program baba-mama klubja keretén belől végzi el a szükséges „gyermekhasználati” oktatást, valamint a család gondozását, segítséget nyújt a diszpécser központon keresztül a család problémáinak rendezésében. Ebben a szakaszban részt vevők: ●
Semmelweis Kórház Szülészeti osztálya
●
Védőnői Szolgálat
●
Házi gyermekorvosi szolgálat
●
Humán Szolgáltató Központ
●
Diszpécser szolgálat
4.1.3
1-6 éves korra koncentráló részelem
Az óvodáskor a személyiségfejlődés, a tudatformálás tekintetében a legfontosabb időszak. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az emberi idegrendszer, a tanulási, és széles értelemben vett adaptációs képességek alakulásában. Ezért az egészségnevelés terén ezt a korosztályt kell megcélozni. Az elsődleges szocializáció során megszerzett tapasztalat meghatározó az egyén további életében. Az eredményhez szükséges az oktatási intézmény, az egészségügyi szolgálat és a szülők szoros együttműködése. Ebben az időszakban a gyermekek számára a napirend kialakítása, a higiénés alapelvek megtanulása, a mozgás megszerettetése a fontos. Az egészséges táplálkozás elsajátítása önmagában az óvodai étkezésen belől nem elégséges. Itt a megfelelő, de minta értékű étkezés biztosítása szükséges. A szülők számára kell olyan programokat szervezni, ahol az egészséges étkezés és a magyar konyha sajátosságai kerülnek összehangolásra. Tiszaújváros egészségterv
2/15. oldal
A korábban kiemelt családok, gyermekek figyelése, segítése tovább folyik. Programtervek: ●
Hogyan főzzünk gyermekünknek ○
olyan ételek készítésének megbeszélése, bemutatása, ahol a táplálék rost és vitamin tartalma megmarad
●
●
●
○
húsbevitel normális keretek között tartása
○
cukorbevitel normális szinten tartása
Dundi gyermekek programja ○
táplálkozási szabályok
○
mozgásprogramok
○
gyermekek lelki problémáinak felismerése és kezelése
Gyermekünk lelki vezetése ○
gyermekek feszültségének, konfliktusainak felismerése
○
a gyermek jelzései
○
problémakezelési módszerek
Családi programötletek ○
közös játékok
○
közös programok
○
mit nézzen a gyermek a Tv-ben, filmeken (lebeszélés és javaslat, közös kulturális programok)
●
○
gyermek és az írott információ (olvassunk mesét)
○
gyermek és a képzelet
Szülői klub ○
probléma megbeszélés
○
külső szakemberekkel folytatott beszélgetés
Tiszaújváros egészségterv
2/16. oldal
●
Gyermekbetegségek otthoni kezelése, betegségmegelőzés ○
természetes egészségvédő módszerek
○
természetes tisztító módszerek
○
gyermekbetegségek, azok otthoni kezelése
Igen fontos a nevelők példamutatása (higiénia, mozgás, dohányzás, étkezés)
4.2.4
6-14 éves korosztályra terjedő részelem
Az iskolában a gyerekek egészséges életélési minőségének legfőbb befolyásolója a pedagógus. A pedagógus egészség-magatartást is meghatározó befolyása több szinten érvényesül, azon egyszerű oknál fogva, hogy ott van az iskolában, együtt a gyerekekkel, így életvitelével, magatartásával óhatatlanul is mintát ad (jó esetben pozitív mintát, amellyel a gyerekek
azonosulnak,
így
később
a
szülők
mellett
ő
lehet
a
legfontosabb
referenciaszemély). Legtágabb értelemben, a nevelés általános célja felől közelítve pedig úgy értelmezhetjük a pedagógus egészségfejlesztő szerepét, mint akinek az a feladata, hogy képessé tegye a gyerekeket az önirányításra, önszabályozásra, önfejlesztésre, vagyis arra, hogy
felnőttként
maguk
alakítsák
életüket,
cselekedeteiket
az
időfelhasználás
egészségdimenziójának tudatos figyelembevételével. Ez a korosztály alapvetően két részre bontható, 6-12 és 12- 14 éves korosztály az eltérő problémák miatt. Erre a korosztályra már a másodlagos szocializációs problémák a jellemzőek, a közvetlen előadás hatékonysága kisebb, a szülők nehezebben érhetőek el. Az egészséges életmódra nevelés (annak biztosítása) programokon keresztül valósítható meg. Az esetleges negatív családi, környezeti mintákat más mintákkal szükséges lecserélni. Ebben egyedüli lehetőség a pedagógusok kezében van. Programok, metodikák : ●
Sportélettani szűrés a szakrendelő és az Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar összefogásával a 6-18 éves korosztály fizikai állapotának a felmérése , a testfelépítésnek megfelelő sporttevékenység kiválasztása, valamint a rizikófaktorok meghatározása céljából. A vizsgálat alapján választani lehet a városban meglévő sporttevékenységek között. A megvizsgált gyermekek szülei értékelést kapnak a gyermek fizikai állapotáról, a javasolt sporttevékenységről.
Tiszaújváros egészségterv
2/17. oldal
●
Másodlagos szocializáció elősegítése, hiányosságainak pótlása. Ez a programpont szorosan kapcsolódik a drogok használatával (beleértve a felnőttmintát jelentő
Szervezet neve
AQUA-CENTRUM Bt. Eötvös Asztalitenisz Egyesület Hodori SE Magyar Gimnasztráda Válogatott Tiszaújvárosi Csoportja Magyar Kempo és Jujitsu Egyesület PEPPER Akrobatikus Rock and Roll SE Prompt 23 Lovas Klub Sárkány SC Tiszaújváros Íjász Egyesület Tiszaújvárosi Diáksport Bizottság Tiszaújvárosi Fitness Sportklub Tiszaújváros Labdarúgásáért Egyesület Tiszaújvárosi PHOENIX Kosárlabda Klub TITÁN Sport és Fitness Egyesület Tiszaújvárosi AIKIDO Egyesület Tiszaújvárosi Sport Club Tiszaújvárosi Tenisz Club Tiszaújvárosi Vízi Sportegyesület TVK Mali Triatlon Klub Hunyadi Diáksport Egyesület Lorántffy Diáksport Egyesület Táblázat 2: Tiszaújvárosi sport egyesületek az adott korosztály számára
dohányzást és alkoholt is). Az oktatás során kerülni szükséges a Pygmalion effektust, sikerélményen keresztül lehet korrigálni az otthonról hozott szocializációs problémát. ●
Igen lényeges, hogy a problémás, vagy annak tűnő gyermekek leszakadását, stigmatizációját elkerüljük. Figyelni kell az accelerációs sajátosságokra, a fizikai és szellemi érés elkülönüléséből adódó problémák kezelésére.
●
Személyiségfejlesztési
módszerek
alkalmazása:
szerepjátékok,
meditatív
módszerek, meditáció és sport összekapcsolása (aikido, kempo, jujitsu, jóga, íjászat), Tiszaújváros egészségterv
2/18. oldal
ezek bevitele az iskolai oktatásba akár bemutató jelleggel egy-egy testnevelési óra erejéig, majd ezen foglalkozások elérhetővé tétele a tanulók számára. Önszerveződő klubok engedélyezése, ahol a rejtett felügyeletet idősebb gyermek
●
végzi pl.: HKK (Hatalom Kártyái Kártyajáték) klub, Fantasy klub, stb. Szabadidő
●
kitöltés
elősegítése
koncentrációt
és
fizikai
terhelést
jelentő
programokkal (tánc klub, természetjárás, kerékpározás, evezés), napirend terápiával, belső problémák ventilláltatását lehetővé tevő beszélgetésekkel. A városlakók véleménye,a civil szervezetek, a 2004-es hangulatfelmérés egyértelműen az ifjúság problémakörét emelte ki a megoldandó problémák közül. Egészséges
●
Oktatási
Intézmények
mozgalomhoz
csatlakozás.
Az oktatási intézmények tulajdonosai, üzemeltetői tegyék lehetővé, hogy az oktatási intézmények curriculumában megfelelő súllyal jelenjen meg az egészségfejlesztés. Az oktatási intézmények tegyék lehetővé falaikon belül az egészséges életmód gyakorlását (közétkeztetés, mindennapi testedzés, stresszmentes környezet stb.). A hátrányoshelyzetű tanulók családtagjai számára is biztosítsanak az oktatási intézmények lehetőséget az egészséges életmód elemeinek az elsajátítására. A pedagógusok számára az iskola váljon egészséges munkahellyé.
4.2.5
14-18 éves korosztályra kiterjedő részelem
A korosztállyal való foglalkozás elemei részben megegyeznek a 12-14 éves korosztályével. Az egészségnevelés célja a másodlagos szocializáció során bekövetkező káros minták elsajátításának kerülése, kompenzálása, helyes minták adása, tudatosítása. Alkalmazható módszer az oktatás, de csak bevezető ismeretadó mértékben. A helyes minta bevésése közös munkával, aktív tevékenységgel lehetséges. Fel kell használni az iskolai programban lévő, környezettel kapcsolatos rendezvényeket, szakköröket, feladatokat. Az egészségügy iránt érdeklődő fiatalok számára (gimnázium) speciális szakkör hozható létre (egészségügy nagykövetei). A programon belől részt vehetnek egészségügyi képzésben, részt vehetnek az ellátással kapcsolatos kérdések megoldásában, tanulmányokat készíthetnek, meglátogathatják a kórházat. A Dél-Borsodi Egészségügyi- és Szociális
Tiszaújváros egészségterv
2/19. oldal
Jeles napok megünneplése 80 60 40
Vizes Élőhelyek Világnapja
Víz Napja
Takarítási Világnap
Szent Ferenc Napja
Ökohét
Műemlékvédelem Napja
Madarak és fák Napja
Környezetvédelmi Világnap
Kihívás Napja
Egészségügyi Világnap
Dohányzásmentes nap
Az Ózonréteg Védelmének Napja
Autómentes Nap
Állatok Világnapja
AIDS Világnap
0
Föld Napja
20
ábra 3: országos felmérésből származó adat, a környezettel kapcsolatos lehetőségek felhasználásáról
klaszter terveiben szerepel a képzés ilyen jellegű kialakítása. Ezek a fiatalok részt vehetnek megfelelő előképzés után az egészségnevelési feladatokban. A korosztály fő problémái: ●
dohányzás
●
alkoholfogyasztás
●
kábítószerfogyasztás
●
biztonságos sex
●
a családtól hozott egészségkárosító minták (étkezés)
●
mozgáshiány
Tiszaújváros egészségterv
feszültségoldó, önmegvalósító pótcselekvések
2/20. oldal
Ebben a korosztályban jelen van az erős „Én” tudat egyszerre a világgal szembeni bizonytalansággal. Ezért az egészségvédelem fontos területe a személyiség erősítése, a problémamegoldásai képesség javítása. Ehhez fel kell használni és be kell engedni az iskolába azokat a módszereket, amelyek az „Én” fejlesztésével foglalkoznak. (Jóga, meditáció, sporttevékenység)
4.3
Táplálkozással kapcsolatos program
A táplálkozásbeli szokásaink az egyik alaprésze a civilizációs ártalmaknak, annak az elváltozásnak, amely a keringési betegséghez, részben a daganatokhoz, az endokrin rendszer kimerüléséhez vezet. Már gyermekkorban jelentős túlsúlyos csoportot találtunk az iskolai szűrések elemzésekor. A kövérség
lehet genetikai vagy
szerzett, amely a
felesleges energiabevitel
következménye. Napjaink egyik ismert fogalma a minőségi éhezés, amely az egyoldalú, ezért hiányos táplálkozás következtében felesleges kilók formájában jelenik meg. Gyermekeknél a tápérték nélküli nassolni valók, magas cukortartalmú üdítők, valamint az édességek jelentik a problémát, amennyiben ezek fogyasztása nem társul a szükséges mozgással. Legtöbb kövér gyermekkel az általános iskolában találkozunk.
2003/2004 Intézmény típusa Óvoda Általános Iskola Középiskola
Megvizsgáltak száma
226 fő 565 fő 716 fő
2004/2005 Túlsúlyosak aránya %-ban
6,2 16,2 6,4
Megvizsgálta k száma
224 fő 518 fő 654 fő
Túlsúlyosak aránya %-ban
5,4 24,9 9,0
Táblázat 3: túlsúlyos gyermekek aránya
A táplálkozási szokások az elsődleges szocializáció időszakában rögzülnek (anyám főztje), azt később tudati úton lehet módosítani megfelelő motiváció esetében. A táplálkozásunk alapvető problémái: ●
mesterséges anyagokat fogyasztunk
●
felesleges mennyiségű húst fogyasztunk
Tiszaújváros egészségterv
2/21. oldal
●
felesleges mennyiségű cukrot fogyasztunk
●
kevés rostanyagot fogyasztunk
●
jódhiányos a környezetünk (gyermekkori golyvák!)
●
kevés folyadékot fogyasztunk
●
ételeink savképző hatása magas
●
nem használjuk ki az élelmiszerek gyógyító hatását
A megfelelő étkezési ismeretek elsajátítását a terhesség időszakában kell kezdeni. Az oktatás, mintanyújtás lehetőségei: 1. oktató konyha kialakítása. Az oktató konyha olyan helyiség, ahol néhány (6-10) főzőhely kerül kialakításra, s oktató (dietetikus) segíti a célirányos
főzési metodika elsajátítását. A konyha
használható a terhesek, kismamák, betegek, vegetáriánusok, üzemi konyhai dolgozók stb. oktatására. 2. Közösségi (munkahelyi, iskolai) étkezdékben a salátabár bevezetése, illetve zöldsaláták étlapba illesztése 3. Ételbemutatók tartása más rendezvényekhez kapcsolódva 4. Betegcsoportok, betegklubok számára nyílt rendezvényeken ételbemutató, főzési bemutató tartása 5. Nemzeti gasztronómiai napok szervezése 6. Idényételekre városi napot lehet szervezni (sült tök napja, halételek napja, stb.). Ezek, mint tájjellegű programok, pályázati lehetőséggel rendelkeznek.
●
Kövér, túlsúlyos gyermekek számára fogyókúrás tábor szervezése a nyári időszakban. A gyermekek szüleit a táborról megfelelően értesíteni szükséges, a tábor igénybevételére orvosi – védőnői beutalót, ajánlást lehet biztosítani. Anyagi problémás gyermekeknél az önkormányzat a táborköltség egy részét átvállalhatja (fejenként 10-15 000 Ft)
●
Felnőttek számára fogyókúraverseny, Együtt fogy a család program, munkahelyi leadott kg vállalás, díjakkal. A jelentkezés előtt orvosi vizsgálat, fogyókúrás napló, főzés oktatás az oktató konyhán, időszaki értékelés, nyertesek díjazása.
Tiszaújváros egészségterv
2/22. oldal
4.4 Mozgásprogramok A kardiovasculáris betegségek, cukorbetegség, mozgásszervi betegségek kezelésében egyértelműen adaptív hatása van a mozgásnak. Ezért a gyermek mozgásprogramokon kívül létre kell hozni a felnőtt mozgásrendszereket is. A felnőttek számára más lehetőségek, más motivációs tényezők szükségesek.
4.4.1Tömegsport A tömegsport rendezvényeknek a triatlon kupa kapcsán erős hagyománya alakult ki a városnak. Ezen kívül azonban nem jellemzők a tömegsport rendezvények. A lakosság sportolási lehetőségei szervezésére, biztosítására több lehetőséget kell kihasználni. ●
●
Meglévő, tömegsportra is alkalmas sportlétesítmények: –
uszoda
–
jégpálya
–
olimpiai sportcsarnok
A városban lévő egyéb sportszervezetek, fitnestermek lehetőségei A mozgás fontos szerepet tölt be a prevencióban, illetve a civilizációs ártalmak kezelésében. Az alábbi programokat szükséges kivitelezni: –
a városi mozgáslehetőségekről informálni szükséges a háziorvosi rendszert, a Humán Szolgáltató Központot. Ezen egészségügyi és szociális ellátó rendszerek mind a prevenciós, mind a betegellátásban, mind az idősellátásban alkalmazzák a mozgásterápiát (nem gyógytornát)
–
megállapodás kidolgozása a sportszolgáltatókkal, hogy az orvosi javalattal érkezők kedvezménnyel vegyék igénybe a szolgáltatásokat. A szolgáltatók hajlanak egy ilyen megállapodásra.
–
Egészségnap
szervezésében
programént
megjelenik
a
fitnesoktatók,
gyógytornászok, jóga oktatók személyre szabott tanácsadása Tiszaújváros egészségterv
2/23. oldal
5
Megadott betegségek prevencióját, progresszió lassítását
célzó programok Ebbe a csoportba a felnőttkorban már megjelent, alapvetően civilizációs, élet és munkakörülményekkel kapcsolatos betegségek tartoznak. Ezek közül két csoportot emeltünk ki, a kardiovasculáris és onkológiai betegeket. A prevenciós eszköztár megegyezik az előzőkben leírtakkal.
5.1
Szív-érrendszeri betegségek
A szív-érrendszeri betegség ma Magyarországon (a világban) a leggyakoribb megbetegedési és halálozási ok. Az Európai Unió ezen betegek kezelésére 169 billió Eurót költ. Megállapításra került, hogy a betegek ellátására fordított költség és az eredményesség között nincs közvetlen kapcsolat. Ez mindenféleképpen a prevenció, megelőzés, illetve komplementer kezelés jelentőségét emeli ki. Az ellátási elemzések folytatására Euro Heart Survey program indult el. Folyamatosan figyelik a különböző gyógyszeres prevenciós programok eredményeit, költségeit. Korábban nagy költségen elterjesztett statin terápia hatásossága ma már megkérdőjeleződik. A betegség kialakulásában döntő a helytelen életmód szerepe, ezért alapvető az életmód átalakítása – fogyás, dohányzás elhagyása, rendszeres testmozgás, mediterrán diéta. A betegség kezelésében első lépés az életmód változtatása, ennek elégtelensége, magas kockázatú csoportok esetében kell csak gyógyszeres prevenciót alkalmazni. Fontos a rendszeres szűrővizsgálat, prevenciós szemlélet terjesztése. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás jelentős mértékbene ellensúlyozhatja a kockázati tényezők károsító hatását a nem megfelelő minőségű táplálkozás és a mozgásszegény életmód viszont elősegíti az érelmeszesedés kialakulását és súlyosbodását. A terhes anyát érő, sőt, már a fogamzáskorú nő szív és érrendszeri károsodása is jelentős befolyással van a magzatra és az újszülöttre, ezzel a jövő generáció egészségére. A kockázat növekedésével (dohányzás, elhízás, szív és érrendszeri betegségek) megnő az esélye a Tiszaújváros egészségterv
2/24. oldal
normálisnál kisebb súlyú újszülött születésére. A kissúlyú újszülöttek sokkal gyakrabban lesznek elhízott, cukorbeteg és magasvérnyomás-betegségben szenvedő fiatal felnőttek, mint a normális súllyal születettek. A környezeti hatások okozta tartós idegfeszültség, a krónikus stressz (az egyén szociális és gazdasági helyezete, a családi állapot, a munkahelyi körülmények) ugyanolyan kockázatot jelentenek és kiváltó okai az érkárosodásnak és a bekövetkező szív és érrendszeri betegségeknek, mint akár az elhízás, akár a dohányzás.
ábra 4: szív-érrendszeri betegségek összefüggésrendszere
A szív és érrendszeri megbetegedések és az általuk okozott halálozás kockázati tényezői a magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a zsíranyagcserebetegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus, valamint az egészségtelen táplálkozás, és a mozgásszegény életmód. A szív és érrendszeri betegségek a szívben (koszorúér-betegség, szívinfarktus, szívelégtelenség), az agyban (átmeneti agyi keringési zavar, szélütés, stroke), a perifériás
Tiszaújváros egészségterv
2/25. oldal
érrendszerben (érszűkületek) és a vesében (krónikus vesebetegség, veseelégtelenség) okoznak elsősorban károsodást.
5.1.1 ●
Életmóddal befolyásolható területek: Dohányzás
A dohányzás a legfontosabb magatartással összefüggő halálok Magyarországon. A dohányfüst rákkeltő tényezők tárháza, mivel kb. 4.000 vegyi anyagából 438 rákkeltő, s jelentős nikotin, kátrány, szén-monoxid és ún. poliaromás szénhidrogén és nitrozo vegyület összetevői közvetlen módon és a véráram útján jutnak el a tüdőbe és egyéb szervekbe. A rákkeltő hatás a „passzív dohányosokat” sem kerüli el, jelentősen veszélyeztetettek, és munkahelyi, vagy családi kapcsolat révén 20-30%-kal nagyobb tüdőrák kockázatnak vannak kitéve. A „volt dohányos” kockázata még 10 év múlva is nagyobb! Évente 28 000 ember hal meg a dohányzás következében hazánkban, ez okozza a legtöbb halálesetet az összes elkerülhető kockázati tényező közül. Az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) adatai szerint 2003-ban a férfiak 38%-a, a nőknek pedig 25%-a dohányzott naponta. Az 1999. és a 2000. évvel összehasonlítva a férfiaknál tetőzött az elszívott cigaretták száma, az összehasonlításban változatlan értékeket mutat, míg a nőknél növekvő szám mutatkozik (21%, illetve 23% volt). Magyarországon kb. 2,6 millió dohányos él (1,6 millió férfi és 1 millió nõ). Közülük minden második halálának oka a dohányzás lesz. Azok, akik 35–69 éves korukban halnak meg, a nemdohányzókhoz képest átlagosan 20–25 évvel élnek rövidebb életet. A dohányzás felelős a középkorú férfiak és nők halálozásának 35%, illetve 17%-áért, az idős férfiak és nők halálozásának 27%, illetve 8%-áért. A dohányosok aránya a fiatal felnőttek körében a legmagasabb, a nők harmada, a férfiak csaknem fele dohányos. Riasztóan magas a magyar fiatalok körében a dohányzás előfordulása és folyamatosan emelkedik. 1995 és 1999 között az iskolát elhagyó 18 éves lányok nagyobb arányban dohányoztak, mint a fiúk és ez idő alatt mindkét nemben növekedett a dohányzás előfordulása 20%-kal. 2002-ben már a 15 éves fiuk 24%-a, míg a lányok 27,3%-a dohányzott. A Magyar Gallup Intézet által (1995, 2000), illetve az Országos Dohányfüstmentes Egyesület felkérésére (2004) végzett felmérések alapján azonban Tiszaújváros egészségterv
2/26. oldal
bizonyos korcsoportokban kedvező változás mutatkozott, így a 25-49 éves nők körében csökkent a dohányosok száma. A Tiszaújvárosi fiatalok körében végzett vizsgálat szerint a fiatalok 31%-a dohányzik. Ez meghaladja a 2002-es országos adatokat. A legmagasabb a dohányzók mértéke a szakiskola diákjai körében. Figyelmre méltó adat, hogy aki 16 éves koráig nem szokik rá, feltehetően utána sem. ●
Dohányzás okai:
A dohányzás elkezdésének okai: a (szülői) minta, valamint a felnőtté válás, a függetlenség jelképe. Ezért egyenes tiltása nem vezet eredményre. A dohány a legagresszívebb drog, igen gyorsan függőség alakul ki, amely ezután már önfenntartóvá teszi a folyamatot. ●
Lehetséges beavatkozási területek: ○
Terhes nők dohányzásról leszoktatása
○
Demonstratív előadások tartása a dohányzás hatásáról az iskolákban (önmagában elégtelen)
○
Leszoktató
kezelés
(biorezonancia)
Dohányzásellenes
Alapítvány
segítségével mind terhesek, mind iskolások, felnőttek számára
●
○
Nem dohányzó minták felmutatása az ifjúság számára
○
Személyiségfejlesztő programok bevezetése, jóga, célirányos meditáció
Egészségtelen táplálkozás Az elmúlt 20 év alatt Magyarországon elvégzett három táplálkozási vizsgálat szerint a zsír- és koleszterinbevitel jelentősen meghaladja a nemzetközi és hazai ajánlásokat. Az élelmiszerek nagy sótartalma és az ételek túlsózása (napi 6 gramm felett) a férfiak esetében 4 és félszeres, a nők esetében 3 és félszeres többletnátrium-bevitelt eredményez. Elégtelen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás; kevés tejet iszunk, és kevés tejtermék, valamint kevés teljes őrlésű gabonából készült élelmiszer kerül az asztalra. Az egészségtelen táplálkozás nemcsak bizonyítékokkal alátámasztott kockázati tényezője számos betegségnek, de a vitaminokban és bizonyos ásványi anyagokban szegény étrend csökkenti a szervezet ellenálló képességét, ily módon is elősegítve a rosszindulatú daganatos betegségek és a szívkoszorúér-betegség kialakulását.
●
Lehetséges beavatkozási területek: ○
Az előző fejezetben leírt táplálkozási programok, megoldások
Tiszaújváros egészségterv
2/27. oldal
●
Mozgás A rendszeres testmozgás alapvetően hozzájárul a fizikai-szellemi-lelki jóllét eléréséhez azzal, hogy csökkenti számos megbetegedés (a magas vérnyomás, cukorbetegség, szív és érrendszeri betegségek) és az idő előtti halálozás kockázatát. Hazai felmérések szerint 2000-ben a nők fele és a férfiak kétharmada végzett hetente többször testmozgást, a férfiak minden életkorban aktívabbnak bizonyultak a nőknél. Az életkor előre haladtával mind a férfiak, mind a nők esetében jelentősen kisebb volt a rendszeres testmozgás gyakorisága. A nők több mint 40%-a, a férfiak harmada soha vagy heti rendszerességnél ritkábban végzett testmozgást az ezredfordulón. A nők minden életkorban kevesebbet mozognak, mint a férfiak, és az életkor előre haladtával a rendszeresen aktívak aránya tovább csökken. De ez a trend már gyerekkorban is megfigyelhető: a 11 éves lányok 27%-a teljesíti a preventív célú testmozgás kritériumait, míg 15 éves életkorra ez az arány 16%-ra csökken. A WHO 2003-as adatai szerint a világon a fizikai inaktivitás önmagában évente 2 millió halálesetért felelős. Az említett betegségeken túlmenően a mozgásszervi betegségek, valamint a pszichiátriai kórképek évrõl-évre növekvő gyakorisága figyelhető meg a felnőtt lakosság körében, melyek részben összefüggésbe hozhatók az inaktív életmóddal. A rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a szív és érrendszeri betegségeket, kedvezően befolyásolva azok kockázati tényezőit. Csökkenti egyes daganatos és mozgásszervi betegségek előfordulását, késlelteti a csontritkulás. Nem elhanyagolható a szerepe a lelki egészség megőrzésében sem, hiszen véd a depresszióval, a szorongással és az alvászavarokkal szemben.
Tiszaújváros egészségterv
2/28. oldal
ábra 5: A szív és érrendszeri betegségek megelőzése nemzeti programja működési területei
5.2
Daganatos betegségek kialakulásának megelőzése
Jelenleg Magyarországon körülbelül 300 ezer fő szenved daganatos megbetegedésben, 2003-ban 33 530 fő halt meg daganatos betegség következtében. A szív és érrendszeri betegségek mögött a daganat a második leggyakoribb haláloki tényező. A daganat biológiai természetéből fakadóan az ellene folytatott küzdelem nehéz és sokrétű. A daganatos halálozás nagy gyakorisága miatt e betegség megelőzése, korszerű kezelése, visszaszorítása népegészségügyi probléma. Európában Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések miatti halálozás. Az elsődleges megelőzés a daganatos betegségek kialakulásában szerepet játszó oki, vagy kockázati tényezőnek ismert vagy feltételezett hatások kiiktatását jelenti az egyes emberek mesterséges, illetve természetes környezetéből vagy életmódjából. Az elsődleges megelőzés
Tiszaújváros egészségterv
2/29. oldal
komplex, össztársadalmi feladat, amelynek eredményei hosszú távon, akár évtizedek múlva jelentkeznek, és amely a társadalom forrásainak teljességét igénybe veszi, értelemszerűen meghaladja az egészségügy, még inkább az onkológia lehetőségeit. A daganatos betegségek okait pontosan nem ismerjük, de kialakulásában szerepet játszik mindazon
civilizációs
ártalom,
amelyekről
eddig
értekeztünk.
Szerepe
van
a
környezetszennyezésnek, a személyiség problémafeldolgozó képességének, a szervezet tisztitó, immun mechanizmusai kimerülésének. Ezért a tumorok megelőzése, a kezelés támogatása komplex feladat, de nem tér el az eddigi tervektől. A WHO 2002-es ajánlása a rákmegelõzés kulcselemei, kockázati tényezői közül az alábbiakat emeli ki: – a dohányzás elleni küzdelem; – az egészséges étrend; – az elhízás megakadályozása, sportolás és szabadidős testmozgás; – az alkoholfogyasztás csökkentése; – a hepatitis B-vírus elleni oltás; – a tartós napsütés hatásának elkerülése. Az Európai Rákkódex prevenciós programjának alappillére a dohányzás visszaszorítása. A dohányzás elleni lépésekről fentebb beszéltünk.
5.2.1
Az elhízás szerepe a daganatok kialakulásában
Az elhízás lényeges szerepet játszik mind a cardiovasculáris, mind a daganatos betegségek kialakulásában. A testtömeg index (BMI) növekedésével (23 kg/m2 – 30 kg/m2) fokozatosan növekszik a vastagbél-, emlő, endometrium-, vese-, nyelõcsõdaganatok kialakulásának kockázata. A30 kg/m2 testtömeg index-el rendelkező egyén kockázata például a vastagbél daganat kialakulására 100%-kal nagyobb, mint a 23 testtömeg indexszel rendelkező személy kockázata. Az elhízás növeli a daganat-kialakulás esélyét. A statisztikai adatok szerint a vastagbél-daganatos betegek 11%-a, az emlõdaganatos betegek 9%-a, az endometriális daganatokban szenvedő betegek 37%-a rendelkezett emelkedett testtömeg index-el. Ezért az elsődleges megelőzés egyik fő feladata az elhízás elkerülésének hangsúlyozása, ami egészséges táplálkozással és megfelelő testmozgással érhető el.
Tiszaújváros egészségterv
2/30. oldal
Alacsony zsírtartalmú, rostban, gyümölcsben, zöldségben, és teljes értékű gabonafélékben gazdag táplálkozás sok ráktípus kialakulásának kockázatát csökkenti. A felnőttekhez képest a gyermekeknek arányosan kevesebb rostra van szükségük. Náluk a magasabb rosttartalmú étrendet fokozatosan kell bevezetni. Túl sok rost hamar teltségérzést okozhat, így a gyerekek táplálkozása elégtelenné válhat energia, vitaminok és ásványi anyagok tekintetében. Az antioxidánsok semlegesítik a szabadgyököket. A szabadgyökök a normális sejtfolyamatoknak is természetes melléktermékei, a szervezet hatékony védekező rendszerrel rendelkezik velük szemben. Túlzott mennyiségben a szabadgyökök károsíthatják a szervezet molekuláit, többek között a DNS-t is.
ábra 6: rákbetegségek megelőzési stratégiája
6 Szekunder prevenció, szűrőprogramok A szekunder prevenció alatt az egészséges populáció szűrővizsgálatát értjük. A szűrővizsgálat elengedhetetlen a népbetegségek kiszűrésében, korai stádiumban való felismerésében. Tiszaújváros egészségterv
2/31. oldal
Szűrővizsgálatok rendszere: Diszpécser központ
Szűrőállomás Miskolc
Mobil szűrőcsoport
Szakrendelő
Háziorvos
Iskolaeü védőnő
A szűrővizsgálatoknak vannak kötelező elemei: –
tüdőszűrő
–
cytológia
–
mammográfia
Nem kötelező (nem finanszírozott) elemei: –
testindex számítás
–
vérnyomás mérés
–
vércukor ellenőrzés
–
fittségi teszt
–
légzésfunkciós vizsgálat
A szűrővizsgálatot végzik: –
iskolaegészségügy
–
védőnő
–
háziorvos
–
tüdőszűrő állomás
–
mobil szűrő csoport
Tiszaújváros egészségterv
2/32. oldal
–
Miskolci szűrőközpont
A szűrés eredményeképpen a leszűrt egyén lehet: –
egészséges, következő szűrésre visszarendelve
–
primer prevenció, életmódváltoztatás szükséges
–
betegség miatt gondozásba, ellátásra kerül
–
betegség miatt kórházi felvételre kerül
az eddig lefektetett elvek alapján a primer prevencióra szoruló tartozik az egészségterv programok hatáskörébe. A szűrővizsgálat szervezhető: –
törvényben rögzített periodikus vizsgálat
–
háziorvosnál, iskolaegészségügyben való megjelenés során
–
az egyén kezdeményezésére
–
egészségnevelési programok során
Tiszaújváros egészségterv
2/33. oldal
Tartalomjegyzék 1 Bevezető...............................................................................................................................2 2 Az egészségtervek eddigi tapasztalatai:............................................................................... 3 2.0 A „hagyományos” egészségnevelési program:.............................................................4 2.1 A "nem hagyományos" megközelítés........................................................................... 4 2.2 Konkrét egészségnevelési programok.......................................................................... 5 2.2.1 Betegség-orientált egészségnevelési programok.................................................. 5 2.2.2 Kockázati tényezők elkerülését támogató egészségnevelési programok.............. 6 2.2.3 Egészség-orientált programok.............................................................................. 6 3 A programok felépítése........................................................................................................ 9 4 Egészségmegőrző programok (primer prevenció)............................................................ 10 4.0 Gyermekvédelmi program.......................................................................................... 12 4.0.1 A program indokoltsága:..................................................................................... 12 4.0.2 A program célja................................................................................................... 12 4.0.3 A program célcsoportjai:..................................................................................... 13 4.0.4 A program megvalósításában együttműködő partnerek:.....................................13 4.1 Részelemek, a megvalósítás lépései:......................................................................13 4.1.1 Terhes kismamákra koncentráló részelem:........................................................ 13 4.1.2 Újszülöttre koncentráló részelem ....................................................................... 14 4.1.3 1-6 éves korra koncentráló részelem ................................................................. 15 4.2.4 6-14 éves korosztályra terjedő részelem..............................................................17 4.2.5 14-18 éves korosztályra kiterjedő részelem........................................................ 19 4.3 Táplálkozással kapcsolatos program ......................................................................... 21 4.4 Mozgásprogramok....................................................................................................... 23 4.4.1Tömegsport............................................................................................................23 5 Megadott betegségek prevencióját, progresszió lassítását célzó programok.................... 24 5.1 Szív-érrendszeri betegségek ..................................................................................... 24 5.1.1 Életmóddal befolyásolható területek:.................................................................. 26 5.2 Daganatos betegségek kialakulásának megelőzése.................................................... 29 5.2.1 Az elhízás szerepe a daganatok kialakulásában.................................................. 30 6 Szekunder prevenció, szűrőprogramok.............................................................................. 31 Tiszaújváros egészségterv
2/34. oldal
Tiszaújváros egészségterv
2/35. oldal
