Jegyzőkönyvi kivonat
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2013. április 25-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 7. napirendi pont:
Előterjesztés a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft.-vel kapcsolatos tulajdonosi döntésekről (2012. évi beszámoló, 2013. évi üzleti terv, közszolgáltatási szerződés, SZMSZ)
96/2013. (IV. 25.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint kizárólagos tulajdonos a PRO KULTÚRA SOPRON Nonprofit Kft. 105/2012. (IV. 26.) Kgy. határozattal jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatának 2013. április 30-i hatállyal történő visszavonásához hozzájárul, egyidejűleg 2013. május 1. napjával a jelen határozat melléklete szerinti Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyja és alkalmazni rendeli. Felelős: Határidő:
dr. Fodor Tamás polgármester 2013. május 1.
K.m.f.
Dr. Fodor Tamás polgármester
Dr. Dobos József jegyző
A 96/2013. (IV. 25.) Kgy. határozat melléklete
1.
2.
TARTALOMJEGYZÉK I.FEJEZET ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A Társaság legfontosabb adatai, jogállása 2. A Társaság célja, feladatai, tevékenységi köre 3. A társaság vezetése, képviseleti jog 4. Aláírási jog 4.1.Cégszerű aláírás 4.2. Bankszámlák feletti rendelkezés, pénztári utalványozás 4.3 Nem cégszerű aláírás 4.4.Kézjeggyel ellátás 5. Kötelezettségvállalás rendje 6. Bélyegzők használata, kezelése
II. FEJEZET A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI 1. A Társaság szervezeti felépítése, alapvető jogok és kötelezettségek 1.1. A társaság szervezeti felépítése 1.2 A dolgozók- vezetők és beosztottak-alapvető jogai és kötelezettségei 1.3 Munkaköri leírások 2. Az irányítási rendszer 2.1.A vezetőkre vonatkozó általános hatáskör, feladatkör és felelősség szabályai 2.2. Vezetési fórumok 2.3.Belső szabályozás, a Társaság működési rendjét meghatározó dokumentumok 2.3.1.Alapdokumentumok 2.3.2.Szervezeti és Működési Szabályzat és egyéb dokumentumok 2.4. Tervezési rendszer 2.5.Döntési rendszer 2.6 Érdekeltségi rendszer 2.7. Információs rendszer 2.8 Ellenőrzési rendszer 2.9. Vezetők helyettesítése 2.10. A vezetői munkakörök átadása
III. FEJEZET A Társaság vezetése a vezetők jogállása, feladataik Az ügyvezető igazgató A kulturális, közművelődési és közösségi divízió vezetője
3. A színházi divízió vezetője, a színházigazgató, főrendező 4. A műszaki - technikai divízió vezetője, a technikai igazgató feladatai 5. A gazdasági divízió vezetője, a menedzser igazgató feladatai 6. Gazdasági vezető
IV. FEJEZET A Társaság munkavégzéssel kapcsolatos szabályai, a munka díjazása 1. A munkavégzésre irányuló jogviszony létrejötte 2. A társasággal munkaviszonyban álló dolgozók díjazása 2.1. Rendszeres személyi juttatások 2.1.1. A munkabér előleg folyósítása 2.2. Nem rendszeres személyi juttatások 2.2.1. Megbízási díj 2.3. Ösztönző juttatások 2.3.1.Vezetők premizálása, jutalmazása 2.3.2. Az alábbi jutalékok fizethetők 3. Egyéb juttatások 3.1. Továbbképzés 3.2. Költségtérítések 3.2.1. A munkáltató a munkába járás költségei 3.2.2. A helyi utazási bérlet 3.2.3. A hivatalos kiküldetés 3.2.4. Alkalmazotti napidíj 3.2.5. A külföldi napidíj mértéke 3.2.6. Saját gépkocsi használat hivatali célra 3.3. Munkaruha juttatás 3.4. Természetbeni juttatások 3.4.1.Erzsébet utalvány 3.4.2.SZÉP kártya 3.5. Telefon, mobil telefon használat 3.6. Szociális jellegű juttatás 4. A munkaidő beosztása 5. Szabadság 6. A helyettesítés rendje 7. Kártérítési kötelezettség
8. A cégautók használata 9. Fénymásolás 10. Dokumentumok kiadásának szabályai 11.A társaságban végezhető reklámtevékenység 12. Törzsgárda szabályzat 12.1. A Törzsgárda Szabályzat személyi hatálya 12.2. A törzsgárda tagság feltételei 12.3. Törzsgárda tagok erkölcsi és anyagi elismerése 12.4. A törzsgárda tagság megszűnése és szüneteltetése 12.5. A törzsgárda tagság adatainak nyilvántartása 12.6. Törzsgárda elismerések átadásával kapcsolatos eljárás
13. „ Örökös tag” elismerés 13.1. A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. és a Soproni Petőfi Színház „Örökös Tagja” címet kaphatja 13.1.1. A közönség szavazatai alapján 13.1.2. A Társaság vagy jogutódja ügyvezetőinek döntése alapján 13.2. Az elismerést a művészek közül elsőként, a közönségszavazás alapján 13.3. A Társaság vagy a Színház névváltozása esetén az új díjazottak az örökös tagság elismerést az új elnevezés (jogutód neve) használatával kapják. 13.4. Alapokirat az elismerést elnyerőknek
V. FEJEZET LOJALITÁSI ÉS VISELKEDÉSI SZABÁLYZAT 1.1. A szabályzat célja 1.2. A szabályozás hatálya és célja 1.3. Alapelvek 1.4. Az együttműködés szabályai 1.5. Titoktartási kötelezettség 1.6. A nyilatkozattétellel kapcsolatos szabályok 1.6.1. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére 1.7. A Nonprofit Kft. jó hírneve (goodwill)
VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A Társaság legfontosabb adatai, jogállása A Társaság alapítója: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhely: KSH kód: Adószáma:
9400 Sopron, Fő tér 1. 157280049-8411-321-08 15728049-2-08
Az alapítás időpontja: 1997. január 01. A Társaság jogállása: A társaság kiemelten közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaságként önálló jogi személy. A társaság teljes cégneve: PRO KULTÚRA SOPRON Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Rövidített megnevezése: PRO KULTÚRA SOPRON Nonprofit Kft. A társaság székhelye, címe: Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ 9400 Sopron, Liszt Ferenc u. 1. A társaság telephelyei: Petőfi Színház, Sopron, Petőfi tér 1. sz. Gyermek- és Ifjúsági Központ, Sopron, Ady E. u. 10. Festőterem, Sopron, Petőfi tér 8. sz. Színészlakás Sopron, Szent György u. 5. III/7. Színészlakás Sopron, Lővér krt. 33. IV./72. Díszletraktár, Sopron, Bánfalvi u. 14. József Attila Művelődési Ház, Sopron-Balf, Fő utca 27. Turisztikai Központ Sopron, Deák tér Barlangszínház, Fertőrákos, Fő u. 1. sz. Kulcs-Pont Turisztikai iroda,Sopron, Előkapu A Társaság székhelyének és szükség szerint a telephelyeinek az épületeit címtáblával, zászlóval kell ellátni.
A társaság cégjegyzékszáma: Cg.08-09-017481 Adóhatósági azonosítószám: 18533093-2-08 Statisztikai számjel:
18533093-9001-599-08
A számlát vezető hitelintézetek neve, címe: OTP Bank NYRT. 9400 Sopron, Várkerület 96/A. Erste Bank ZRT. 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26 A társaság elérhetőségei: Telefon:
99/517-500
Telefax:
99/517-516
E-mail:
[email protected]
Internet honlap:
www.prokultura.hu
A társaság működési területe: Sopron Város és környéke közigazgatási területe A társaság bélyegzője: Első sor: Második sor: Harmadik sor: Negyedik sor:
PRO KULTÚRA SOPRON Nonprofit Kft. 9400 Sopron, Liszt F. u. 1. Adószám: 18533093-2-08
Alapítói jogok gyakorlása Az alapítói jogokat a taggyűlési hatáskörrel az önkormányzat Képviselő –testülete gyakorolja. A Képviselő-testület a Nonprofit Társaság legfőbb szerve, döntései a helyi sajtó, helyi kábel TV és a helyi rádió közszolgálati hírműsoraiban kerülnek nyilvánosságra.
2. A Társaság célja, feladatai, tevékenységi köre A társaság célja a város Színházának folyamatos működtetése, kulturális, közművelődési és közösségi igényeinek magas színvonalon történő kielégítése, a nemzeti kultúra ápolása, a hazai és a külföldi irodalmi, zenei, képzőművészeti értékek megismertetése, a város kulturális és közösségi életének minél szélesebb körű bemutatása, elismertetése, SMJV Önkormányzata kötelező és vállalt művelődési feladatainak maradéktalan ellátása, ennek érdekében kulturális, művelődési és közösségi színterek működtetése. A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. alapfeladata A Nonprofit Kft. alapfeladata az alapító-tulajdonos által meghatározott közhasznú feladatok ellátása. Tevékenységei A társaság közhasznú tevékenységi körei a TEÁOR ’08 besorolás szerint: Közhasznú főtevékenység: – 90.01 ’08 Előadó-művészet Közhasznú kiegészítő tevékenységek: 59.14 ’08 Filmvetítés 79.90 ’08 Egyéb foglalás 85.51 ’08 Sport, szabadidős képzés 90.02 ’08 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység 90.03 ’08 Alkotóművészet
93.11 ’08 Sportlétesítmény működtetése 93.19 ’08 Egyéb sporttevékenység 93.29 ’08 M. n. s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 94.99 ’08 M. n. s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység A nonprofit társaság a közhasznú tevékenységhez kapcsolódó üzletszerű tevékenységei a TEÁOR ’08 szerint: Közhasznúnak nem minősülő egyéb tevékenységi körök: 58.14 ’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 59.20 ’08 Hangfelvétel készítése, kiadása 56.10 ’08 Éttermi, mozgó vendéglátás 68.20 ’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 49.39 ’08 M. n. s. egyéb szárazföldi személyszállítás 55.10 ’08 Szállodai szolgáltatás 32.99 ’08 Egyéb m. n. s. feldolgozóipari tevékenység 49.41 ’08 Közúti áruszállítás 49.42 ’08 Költöztetés 55.20 ’08 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 58.11 ’08 Könyvkiadás 58.12 ’08 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása 58.19 ’08 Egyéb kiadói tevékenység 59.20 ’08 Hangfelvétel készítése, kiadása 60.10 ’08 Rádióműsor-szolgáltatás 62.01 ’08 Számítógépes programozás 63.12 ’08 Világháló-portál szolgáltatás 63.99 ’08 M. n. s. egyéb információs szolgáltatás 73.11 ’08 Reklámügynöki tevékenység 73.12 ’08 Médiareklám 74.10 ’08 Divat-, formatervezés 74.30 ’08 Fordítás, tolmácsolás 74.90 ’08 M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 77.21 ’08 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése 77.22 ’08 Videokazetta, lemez kölcsönzése 77.29 ’08 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése 77.40 ’08 Immateriális javak kölcsönzése
79.11 ’08 Utazásközvetítés 79.12 ’08 Utazásszervezés 82.11 ’08 Összetett adminisztratív szolgáltatás 82.19 ’08 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 82.30 ’08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 82.99 ’08 M. n. s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 85.32 ’08 Szakmai középfokú oktatás 85.52 ’08 Kulturális képzés 85.59 ’08 M. n. s. egyéb oktatás 90.04 ’08 Művészeti létesítmények működtetése 91.02 ’08 Múzeumi tevékenység 91.03 ’08 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése A nonprofit társaság üzletszerű gazdasági tevékenységét kiegészítő jelleggel, a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében, a társaság közhasznú céljait nem veszélyeztetve végzi.
3. A társaság vezetése, képviseleti jog A társaság Vezetője a határozott időre kinevezett ügyvezető igazgató, akit az alapító önkormányzat képviselőtestülete nevez ki és a feladatait munkaviszonyban látja el. Az ügyvezető igazgató képviseli a céget harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság és más hatóság előtt és felelős a cég működéséért. Az ügyvezető igazgató áll a munkaszervezet élén, dönt valamennyi át nem ruházott kérdésben, jóváhagyja a szerződéseket és gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az ügyvezető igazgató döntési és képviseleti jogait írásban átruházhatja, illetve a cég szabályzataiban részlegesen delegálhatja. Általános helyettese a színház igazgató. A társaság működésének ellenőrzését az Alapító által kinevezett Felügyelő Bizottság végzi. A társaságnál az Alapító kijelölése alapján - független bejegyzett könyvvizsgáló működik.
4. Aláírási jog 4.1.Cégszerű aláírás: Önállóan, cégszerűen csak az ügyvezető írhat alá. Az iratokon az előírt, előnyomott, vagy előbélyegzett cégszöveg alá gépelve kell az aláírásra jogosult nevét feltüntetni. Az aláírásra jogosult távollétében helyettesítő a kimenő iratokon a jogosult nevét köteles géppel feltüntetni és helyettes megjelöléssel aláírni. 4.2. Bankszámlák feletti rendelkezés, pénztári utalványozás A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az ügyvezető jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni a számlavezető hitelintézetnél. Bejelentésért felelős a gazdasági vezető.
Az aláírás-bejelentési kartonok egy eredeti példányát a titkárság őrzi, egy másolati példánya a pénzkezelési szabályzat melléklete. A pénztár felé történő utalványozásra az ügyvezető által külön utasításban kijelölt vezetők jogosultak. Nevük és aláírásuk a főpénztárban kifüggesztésre kerül. 4.3 Nem cégszerű aláírás Kötelezettség vállalást nem tartalmazó vagy keletkeztető levelet (felszólítást, értesítést, igazolást,közlést stb.)valamint belső levelet ügykörén belül valamennyi szervezeti egység vezetője egy személyben ír alá. Ilyen jellegű levél (levél,fax,e-mail)aláírásával beosztottját is megbízhatja. 4.4.Kézjeggyel ellátás: Minden aláírásra kerülő okmány,kimenő levél társaságnál maradó példányát az ügy intézője, előadója kézjegyével( szigno ) köteles ellátni. Az okmányban, levélben foglaltak tartalmáért, helyességéért az előadó és az aláíró egyetemleges felelősséggel tartoznak. Ezért mindenki csak olyan okmányt lásson el kézjegyével, ill. írjon alá, amelynek tartalmával, az abból származó kötelezettséggel és következménnyel tisztában van. Az aláírók kötelesek megfelelő körültekintés követelményének megfelelni jogkörük gyakorlásakor. Illetéktelenül vállalt kötelezettségből fakadó esetleges kárért az aláíró felelősséggel tartozik.
5. Kötelezettségvállalás rendje Minden egyedi 200 e Ft-ot elérő megrendelést írásban kell kezdeményezni. Az 500 e Ft-ot meghaladó esetben két, 1000eft-ot meghaladó megrendelés estén legalább három árajánlatot kell előzetesen bekérni. Kivételt képez ez alól az alkotó és előadóművészek szerződtetése. Az előkészített és a divízióvezető kézjegyével ellátott megrendelést/szerződést az ügyvezető igazgató írja alá. A beérkező számla a benne foglaltak teljesítésének igazolása után kerülhet csak kifizetésre. A teljesítés igazolást a beszerzést kezdeményező divízióvezető köteles elvégezni. A teljesítés igazolás azt jelenti, hogy a számlázott tétel a valóságnak és ha volt a megrendelésben/ szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesült. A számla szabályszerűségét a menedzser igazgató ellenőrzi, amelynek tényét kézjegyével igazolja és kifizetésre továbbítja.
6. Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál – a banki aláírások kivételével - cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. A társaságban cégbélyegző használatára a következők jogosultak: – ügyvezető igazgató, - divízióvezetők, gazdasági vezető – titkárság – főpénztár, számlázó – jegyiroda, Tourinform, A társaságban használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért a főpénztáros a felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról a titkárság gondoskodik.
II. FEJEZET A PRO KULTÚRA SOPRON Nonprofit Kft. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI 1. A Társaság szervezeti felépítése, alapvető jogok és kötelezettségek 1.1. A társaság szervezeti felépítése A társaság belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy a társaság feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A fenti körülmények figyelembe vételével a Nonprofit Kft.-ben az alábbi szervezeti egységek ( divíziók) működnek: 1. Kulturális, közművelődési és közösségi divízió 2. Színházi divízió 3. Műszaki-technikai divízió 4. Gazdasági divízió A Társaság szervezeti felépítését az 1.sz.melléklet tartalmazza. 1.2 A dolgozók- vezetők és beosztottak-alapvető jogai és kötelezettségei Minden dolgozónak joga és kötelezettsége a rábízott feladatokat önállóan ellátni, jó minőségű munkát végezni, azokat határidőre végrehajtani, az érintett munkatársakkal közvetlenül együttműködni, az előírásokat betartani, javaslatokat adni, új megoldásokat kezdeményezni. Beosztást, munkakört és olyan munkát lehet feladatként kiadni, feladatként elvállalni, amit az adott dolgozó képzettsége és képességei lehetővé tesznek. A beosztást, munkakört, feladatot elvállaló, ellátó dolgozónak biztosítania kell azok maradéktalan, jó minőségű, szakszerű és biztonságos végrehajtását. A munkaviszonyban lévők foglalkoztatása a Társaság által biztosított munkahelyen, és munkaeszközökkel történik. A Társaság a munkatársakat csak olyan munkával foglalkoztathatja, amelyet egészségügyi állapotuk romlása és testi épségük, valamint környezetük veszélyeztetése nélkül el tudnak végezni. A társaságban dolgozók munkarendjét, a nyilvántartást, a munkakezdést és a munkahelyi magatartást ügyvezetői utasítások szabályozzák. A dolgozók jogai: Saját munkájuk szervezése, beosztása, figyelembe véve a közvetlen vezetője utasításait. A szabadság meghatározott részének ütemezése. Kritikai észrevételek és javaslatok kezdeményezése a vezetőknél.
Beosztásával, szakmájával összefüggő továbbképzés indítványozása. Intézkedések kérése a vezetőknél. Részvétel a munkatársi értekezleteken. A dolgozók kötelezettségei: A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei szerint, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Felkészülten, alkalomhoz illő öltözékben, a munkarend előírásai szerint dolgozni, az adott munkára vonatkozó szakmai követelmények betartásával. Akadályoztatás, problémák, külső észrevételek esetén haladéktalanul értesíteni az illetékes munkatársakat, a közvetlen vezetőket, együttműködni a problémák okainak tisztázásában és az okok megszüntetésében. Segíteni a kapcsolódó területek, dolgozók munkáját. Megóvni a társaság eszközeit és a környezetet. Betartani és betartatni a vonatkozó jogszabályokat és belső szabályokat,különösen a Munkavédelmi szabályzatot és a Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz és bombariadó esetére a menekülés útját.
1.3 Munkaköri leírások A társaságban foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák, amelyek a munkaszerződésekben foglaltak vagy annak mellékletét képezik.. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően felsorolt feladatait, jogait és kötelezettségeit, munkáltatójának, felettesének és utasításadójának megnevezését beosztásra,névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, a munkáltató, vagy az utasításadó személyében történt változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelősek,az ügyvezető igazgató és a divíziók vezetői, a divízióvezetők a hozzájuk beosztott dolgozók esetében a szervezeti felépítés alapján
2. Az irányítási rendszer 2.1.A vezetőkre vonatkozó általános hatáskör, feladatkör és felelősség szabályai A társaság számára meghatározott feladatok ellátását a társaság belső szervezeti egységei (divíziók) látják el. Vezetők jogállását,,hatáskörüket ,feladataikat részletesen a III. fejezet szabályozza. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által a társaság egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel.
Vezető beosztású munkatársak :színházigazgató, kulturális igazgató, menedzser igazgató, technikai igazgató, gazdasági vezető. . Általános, a divízióvezetőkre és gazdasági vezetőre vonatkozó szabályok: A vezető hatásköre: Egy személyben képviseli az irányítása alá tartozó szervezeti egységet a cégen belül, minden fölé- és mellérendelt szervezeti egységgel szemben. Dönt és intézkedik az alárendeltek mindazon ügyeiben, melyeket a felettese nem tart fenn a maga számára, illetve melynek gyakorlását nem engedte át az alárendeltjeinek körébe. Általános feladatok: - feladatát önállóan, a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján, fokozott gondossággal köteles ellátni, –ellátja mindazt a szervezési, irányítási és ellenőrzési tevékenységet, amely az irányítása alá tartozó szervezeti egység zavartalan működéséhez szükséges. – betartja és betartatja a baleset-, tűz-, munka-, vagyonvédelmi stb. szabályokat, ügyvezetői utasításokat - rendszeres tájékoztatást köteles adni a szervezetileg fölé rendelt vezető részére a szervezeti egység tevékenységéről és az esetleg előforduló rendkívüli eseményekről. - betartja és betartatja a cégen belüli munkavégzést közvetlenül érintő valamennyi törvényi előírást. - minősíti az irányítása alá tartozó dolgozókat, javaslatot ad bér- és jutalom ügyekben. - gondoskodik a szervezeti egység dolgozóinak szakmai tovább-képzésben való részvételéről. - gondoskodik a saját területén a leltározás megszervezéséről, az érvényben lévő leltárutasítással összhangban. - ellenőrzi és igazolja a szervezeti egység dolgozóinak munkaidő-nyilvántartását, engedélyezi a szabadságolást. Felelősség: - Felelős a szervezeti egység feladatainak maradéktalan végrehajtásáért -A cégre , a divíziójára,, valamint annak dolgozóira vonatkozó szabályzatok,,előírások betartásáért és betartatásáért. -A hatáskörében kiadott utasításokért és a tett intézkedésekért. -A szervezeti egység munkafegyelméért, szakmai színvonaláért. - Leltár felelősséggel tartozik a szervezeti egységben használt eszközökért. - Felelős az általa szolgáltatott adatokért és egyéb információkért.
jogszabályok,
- Olyan esetekben, amikor a döntési kötelezettség határesetéről van szó két szervezeti egység vezetői között, és a döntés meghozatalára mindkettő jogosult, egyetemlegesen felelnek egymás egyidejű tájékoztatásáért. - Amennyiben vezető beosztású dolgozó olyan problémáról kap tájékoztatást, melyben nem egyértelmű a döntési jogosultsága, úgy köteles felettesét haladéktalanul értesíteni. - Kötelezettsége megszegése esetén a Társaságnak okozott kárért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik, de nem terheli felelősség a divízióvezetőt, ha a kárt okozó határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott
2.2. Vezetési fórumok A társaság vezetői a hatékony és a magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve, rendszeresen tájékozódnak és tájékoztatnak a biztosított fórumokon. A társasági munkájának irányítását segítő fórumok: – vezetői értekezlet, – divízió (belső szervezeti egység) értekezlet, –
munkatársi értekezlet ( társulati ülés )
Vezetői értekezlet: A társaság vezetői szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal vezetői értekezletet tartanak,melyet az ügyvezető hív össze. A vezetői értekezleten részt vesznek: ügyvezető igazgató, divíziók vezetői, a gazdasági vezető, meghívottak. A vezetői értekezlet feladata: biztosítja a vezetők folyamatos informálódását, a vezetői döntések előkészítését, a cél szerinti feladatok végrehajtásáért felelős színház igazgató és a kulturális igazgató , valamint az őket kiszolgáló munkaszervezetek műszaki-technikai divízió és gazdasági divízió vezetői számára a koordinációs lehetőséget. A vezetői értekezlet az operatív irányítás eszköze, ahol a vezetők egymást tájékoztatják a folyamatban lévő ügyekről, az aktuális eredményekről és problémákról, javaslatokat és véleményt adnak az ügyvezetői döntésekhez, véleményezik és megvitatják a döntés-előkészítő anyagokat. A vezetői értekezlet tagjainak a szabályzatokra véleményezési joga van. Divízió (belső szervezeti egység) értekezlet: A divízióvezetők szükség szerint, de legalább havonta divízió értekezletet tartanak. A divízió értekezletet a vezetője hívja össze, kijelöli a kötelezően résztvevők körét és vezeti az értekezletet. Az értekezletre meg kell hívni a társaság vezetőit. A divízióértekezlet feladata: – a folyamatos üzemi tevékenység koordinálása – a szervezeti egység eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése, – a szervezeti egység munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére az intézkedések megfogalmazása, – a munkafegyelem értékelése, – a szervezeti egység előtt álló feladatok megfogalmazása, – a szervezeti egység munkáját érintő javaslatok megtárgyalása. Munkatársi értekezlet (társulati ülés) Az ügyvezető szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal összmunkatársi értekezletet tart.
Az értekezletre meg kell hívni a munkaviszonyban és folyamatosan megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakat, a tulajdonos képviselőjét, a Felügyelő Bizottság tagjait, a könyvvizsgálót. Az ügyvezető és a divízióvezetők a munkaértekezleten: – beszámolnak a társaság eltelt időszak alatt végzett munkájáról, – értékelik a társaság programjának, feladatainak teljesítését, – ismertetik a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az ügyvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. 2.3. Belső szabályozás, a Társaság működési rendjét meghatározó dokumentumok 2.3.1.Alapdokumentumok A Társaság törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg. Az Alapító Okirat tartalmazza a Társaság működésére vonatkozó legfontosabb adatokat, előírásokat melyet S. M. J. V. Önkormányzata Képviselőtestülete, mint a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. taggyűlése hagyott jóvá. A Közszolgáltatási Szerződés tartalmazza azokat a kulturális, közművelődési és közösségi alapfeladatokat (és a hozzá kapcsolódó támogatási összegeket) melyek elvégzésével SMJV Önkormányzata a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft.-t megbízta. Fenntartói megállapodás , melyet S.M.J.V. Önkormányzata és a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft kötött, az előadó-művészeti szolgáltatások tartós biztosítására melyben meghatározásra kerül az előadó-művészeti szervezettől elvárt teljesítmény és ezen feladat teljesítéshez rendelt forrás, előadó-művészeti törvény előírásainak megfelelően. 2.3.2.Szervezeti és Működési Szabályzat és egyéb dokumentumok A társaság működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat /továbbiakban: SZMSZ/. A szakmai és gazdasági munka vitelét segítő az egyes területekre, folyamatokra vonatkozó előírásokat tartalmazó különféle szabályzatok az SZMSZ mellékletei.. Az SZMSZ mellett mindig a hatályos szabályzatot kell tárolni. Az egyéb szabályzatok: – Közbeszerzési szabályzat – Számviteli politika és számlarend – Pénzkezelési szabályzat – Leltárkészítési és leltározási szabályzat – Munkavédelmi szabályzat – Tűzvédelmi szabályzat – Iratkezelési szabályzat – Ügyvezetői utasítások Szabályzatokat jogszabályi előírások alapján az ügyvezető igazgató készíttet és ad ki.
A jogszabályi előírások és szabályzatok összhangját évente felülvizsgálja a menedzser igazgató, a gazdasági vezető, a jogi képviselő, és az évközi változások és dolgozói vélemények figyelembe-vételével a szükséges módosításokra javaslatot tesznek az ügyvezető igazgatónak. A szabályzatokra a vezetői értekezlet tagjainak véleményezési joga van. Utasításokat a társaságra nézve az ügyvezető igazgató – ügyvezetői utasítás formájában ad ki. Egyes munkaterületekre a divízió vezetők /előzetesen egyeztetve az ügyvezető igazgatóval/ írásos utasításokat adnak ki – Divízió vezetői utasítás megjelöléssel. Munkautasítások kiadhatók közvetlenül szóban, amit az érintett dolgozó köteles végrehajtani, esetleges eltérő véleményközlése mellett is. Ha a munkautasítást nem a közvetlen felettes vezetőtől kapta, akkor a végrehajtás megkezdésével párhuzamosan tájékoztatni köteles a közvetlen vezetőjét. 2.4. Tervezési rendszer A társaság vezetője a társaság feladatainak végrehajtására Üzleti Tervet készít, melyet SMJV Közgyűlése, mint a Nonprofit Kft. taggyűlése tárgyal meg és hagy jóvá. Az Üzleti Tervnek tartalmaznia kell a jogszabályok és a tulajdonos által előírt szöveges és számszaki módon a tárgyév szakmai és gazdasági tervét. Az éves tervet a Közszolgáltatási Szerződésben és Fenntartói megállapodásban foglalt feladatokra és keretszámokkal, a tulajdonos elvárása szerint üzleti évre - a számviteli beszámoló szerint és - divíziónkénti megbontásban kell elkészíteni. A színház produkciós tervét a színházi évadra is el kell elkészíteni. A tervkészítés folyamatát és feladatait az évente kiadásra kerülő tervkészítési ütemterv tartalmazza. A tervjavaslatokat a divízióvezetők készítik, a koordináció és összegzés a gazdasági vezető feladata. A divízióvezetők az Üzleti Terv előírásai szerint végzik munkájukat. Az ügyvezető az Üzleti terv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli. 2.5.Döntési rendszer A folyó munkához kapcsolódó operatív ügyekben a döntéseket a divízió vezetők feladatkörük szerint - hozzák meg a tervezett célok és pénzügyi keretek, valamint a kötelezettségvállalásra vonatkozó eljárásrend (költségvetés, árajánlat bekérése stb) betartásával. Beruházási döntéseket kizárólag az ügyvezető igazgató hozhat, e tekintetben nem lehet helyettesíteni. Tervszerinti és a működéshez szokásos beszerzésekre, valamint a beosztottak tekintetében munkáltatói kérdésekben- kivéve a felvétel,elbocsátás, kereset,- a divízió vezetők az érdekeltekkel egyeztetve hozhatnak döntéseket.
Ha tervezetten felül színházi többlettámogatást nyer el a társaság, annak felhasználásáról az ügyvezető egyetértésével a színházi divízió vezetője dönt. 2.6 Érdekeltségi rendszer Az érdekeltségi rendszer magába foglalja - az alapbérezést, -
a prémiumrendszert,
-
egyéb juttatásokat,
-
a munkavégzés feltételeit és körülményeit,
-
erkölcsi elismeréseket.
Az érdekeltségi rendszer elemeit a IV. Fejezet tartalmazza és az egyes munkaszerződésekben kerülnek meghatározásra. 2.7. Információs rendszer A Társaságon belüli információs rendszer működését - a vezetési fórumok, -
a tervezési rendszer,
-
a pénzügyi - számviteli rendszerek
-
a kontrolling rendszer biztosítják.
A gazdasági vezető a tervvel összhangban a tényadatokról negyedévente kimutatást készít. Gondoskodik az évközi időbeli elhatárolások feloldásáról ( jegy és bérletbevételek, járó, de be nem folyt támogatások stb). Az eredményalakulásáról készített kimutatást a vezetői értekezleten közösen értékelik. A színház üzleti terve évközi alakulásának értékelésénél figyelemmel kell lenni az üzleti év eredménye és a színházi évad produkcióinak eredménye alakulására is, melyre a gazdasági vezető iránymutatást nyújt. A gazdasági osztály az év végén, majd az évad zárásakor, a színházi produkciós lapokkal összhangban elkészíti az utókalkulációt, ezzel megvalósítva, az elő és utókalkuláció azonos szerkezetben történő értékelésének lehetőségét. 2.8 Ellenőrzési rendszer A társaságnál Felügyelő Bizottság és független könyvvizsgáló működik, törvényi és tulajdonosi előírások alapján. Vezetői ellenőrzésre kötelezett minden munkaterület vezetője . Az ellenőrzés a vezetői beosztással járó kötelezettség, amit folyamatosan kell végezni és időszakonként értékelni. Folyamatba épített ellenőrzést kell végrehajtani minden dokumentálás, nyilvántartásba-vétel esetén, hogy az adat, az információ a valóságnak megfelelő. A társaság belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az ügyvezető a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja a társaságban folyó – szakmai tevékenységgel összefüggő és a
– gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Az ellenőrzések tapasztalatait az ügyvezető folyamatosan értékeli, és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket, a vizsgált területek vezetőit a Társaság vezetője tájékoztatja. 2.9. Vezetők helyettesítése Minden vezető köteles gondoskodni távolléte esetén a megfelelő, szakszerű helyettesítésről és erről a felettes vezetőjét tájékoztatnia kell. Eltérő szabályozás hiányában az ügyvezető igazgató és a divízióvezetők általános, felettes helyettesként magukhoz von(hat)ják a döntési hatáskört az alárendelt vezetők távollétében. Az ügyvezető igazgatót távollétében az általa kijelölt – és a tulajdonossal közölt – személy helyettesíti, kivéve a divízió vezetőkre vonatkozó munkáltatói jogokat. Az ügyvezetőt eseti megbízással a színház vonatkozásában a színházigazgató, a műszaki ellátási feladatokra vonatkozóan a technikai igazgató, gazdasági ügyekben a menedzser igazgató helyettesíti. 2.10. A vezetői munkakörök átadása A társaság vezető állású munkatársai, valamint az ügyvezető által kijelölt dolgozók munkakörének esetleges átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén feljegyzést kell készíteni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: – az átadás-átvétel időpontját, – a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, – a folyamatban lévő konkrét ügyeket, – leltár szerint az átadásra kerülő eszközöket, – az átadó és átvevő észrevételeit, – a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik.
III. FEJEZET A PRO KULTÚRA SOPRON Nonprofit Kft. vezetése a vezetők jogállása, feladataik 1. Az ügyvezető igazgató Jogállása: Az alapító önkormányzat képviselő testülete nevezi ki és gyakorolja vele szemben a munkáltatói jogokat. Hatásköre, kiemelt feladatai:
Hatásköre általánosan a Gazdasági Társaságokról szóló hatályos törvényben, illetve az Alapító Okiratban továbbá a munkaszerződésben meghatározott feladatokra terjed ki, az abban megjelölt korlátozásokkal. Kiemelt feladatai: - az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása (alapvető munkáltató jog a felvétel, kereset,elbocsátás) - a Társaság szervezetének folyamatos működtetése, irányítása és felügyelete. - A Közszolgáltatási és a Fenntartói Szerződésekben, valamint az Üzleti Tervben vállalt és előírt feladatok teljesítése. -A megfelelő arányok biztosításával a közhasznú és a nyereségérdekelt működés megszervezése, koordinálása. -A nem közhasznú tevékenységek fő irányainak kidolgozása. Kapcsolatépítés, kezdeményező szerepvállalás. - A propagandatevékenység és az adománygyűjtés kezdeményezése, felügyelete. -A Társaság éves üzleti tervének és beszámolóinak elkészíttetése. - A rendelkezésre álló forrásokkal a célszerű és felelősségteljes gazdálkodás irányítása -További vezetői feladatait a Társaság Alapító Okirata tartalmazza. Felelős: A társaság eredményes működéséért és gazdálkodásáért,a vagyon megőrzéséért,a Társaság számára meghatározott feladatok előírás szerint történő végrehajtásáért. Felelőssége kiterjed a társaság minden tevékenységére és területére. A társaság vezetői által hozott döntésekért felelőssége mindaddig fennáll, míg a döntéssel ellentétes utasítást nem ad, illetve nem áll fenn, ha utasításaival és a társaság szabályaival valamely dolgozó-vezető és beosztott- ellentétesen cselekszik.
2. A kulturális, közművelődési és közösségi divízió vezetője Jogállása: Jelenleg az ügyvezető igazgató a divízió vezetője. Hatásköre, Kiemelt feladatai: – kulturális igazgatóként a Társaság teljes kulturális, közművelődési és közösségi tevékenységének megszervezése és irányítása, -A kulturális divízió munkatársai munkájának irányítása, ellenőrzése - a feladat ellátásához szükséges árajánlatok bekérése, szerződések előkészítése - a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, a Festőterem, a József Attila Művelődési Ház, a Jegyiroda, a Tourinform Sopron egységek és a fesztiválok szakmai munkájának irányítása és felügyelete. -A divízió üzleti tervjavaslatának elkészítése, összhangban a Közszolgáltatási Szerződésben vállaltakkal. - feladatát a jóváhagyott üzleti terv keretein belül végzi, figyelemmel kíséri a terv pénzügyigazdasági alakulását
- a divízió munkatársai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat , az alapvető munkáltatói jog kivételével - részt vesz a cégvezetés munkájában és munkaértekezletein, - megtartja a divízió értekezletet, divízió vezetői utasítást ad ki Felelős: - a Közszolgáltatási szerződésben vállalt feladatok maradéktalan teljesítéséért, az üzleti terv keretein belül.
3. A színházi divízió vezetője, a színházigazgató, főrendező Jogállása: Feladatát közvetlenül az ügyvezető igazgató irányításával látja el. Hatásköre, Kiemelt feladatai Hatáskörébe tartozik a színházi működést érintő valamennyi terület irányítása,felügyelete és összehangolása. Kiemelt feladatai: - a Soproni Petőfi Színház, mint állandó társulatú repertoár színház művészeti munkájának színvonalas és sikeres megszervezés és irányítása, a műsorterv kialakítása, a Soproni Petőfi Színház művészeti és társulati fejlesztése, folyamatos megújítása, az alkotó tevékenység közvetlen irányításával. - a kiemelt városi ünnepségek programjának megszervezése, bonyolítása, - Szinitanoda szakkörök, létrehozása és irányítása. - a soproni művészeti együttesek bevonása a színházi munkába, - a Soproni Petőfi Színház Társulatának „integrálása” a Város életébe - a színházi szakmai szervezetekben a Soproni Petőfi Színház képviselete, - a társulat és művészeti ügykezelés munkatársai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat , az alapvető munkáltatói jog kivételével, irányítja munkájukat - a Soproni Petőfi Színház művészeti munkájának felügyelete, a próbafolyamat ellenőrzése, részvétel és szükség szerint intézkedés a bemutatókhoz kapcsolódó szakmai megbeszéléseken. - a repertoáron tartás időszakában a darabok előadásainak figyelemmel kísérése, a művészi színvonal megtartásának ellenőrzése és a szükség szerinti intézkedések, a rendkívüli helyzetek, problémák kezelése (betegség, beugrás, szerepcsere stb.), - részvétel a darabok színrevitelével kapcsolatos művészeti, műszaki stb. ellenőrzésben
- a színházi üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellenőrzése, a színházi alaptevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatási és gazdálkodási tevékenység koordinálása, - elkészíti a színházi divízió üzleti tervjavaslatát (jegy-bérletbevételi tervét, produkciós tervlapokat, színházi működés általános költség tervét) a technikai igazgatóval és a gazdasági vezetővel együttműködve. - előkészíti a színházi előadások létrehozatalához, megtartásához az alkotó és előadóművészek szerződtetését - bekéri a díszletek, jelmezek stb beszerzéséhez kapcsolódó ajánlatokat, szervezi a terv elfogadást , a megrendeléseket előkészíti - megtartja a divízió értekezletet, divízió vezetői utasítást ad ki - feladatát a jóváhagyott üzleti terv keretein belül végzi, figyelemmel kíséri a terv pénzügyigazdasági alakulását - véleményezési és egyetértési jogot gyakorol a társaság teljes üzleti tervével kapcsolatosan - részt vesz a cégvezetés munkájában és munkaértekezletein, Felelős: A Fenntartói megállapodásban szereplő feladatok teljesítéséért, a Soproni Petőfi Színház művészeti munkájának színvonalas végzéséért
4. A műszaki - technikai divízió vezetője, a technikai igazgató feladatai Jogállása: Feladatát közvetlenül az ügyvezető igazgató irányításával látja el. Hatásköre,kiemelt feladatai: Hatáskörébe tartozik a Társaság létesítményei, eszközei működésének műszaki-technikai biztosítása, üzemeltetése. –
feladata a társaság technikai-műszaki csoportjának irányítása, az ott foglalkoztatottak felett a nem alapvető munkáltatói jogok gyakorlása,
–
társaság műszaki problémáinak megoldása, a munkafolyamatok és betanításuk megszervezése
–
kialakítja az üzemelés rendjét, megszervezi és biztosítja a társaság anyagellátását
–
figyelemmel kíséri a Társaság technikai-műszaki eszközeinek állapotát
–
színháztechnológiai fejlesztési irányok meghatározása
–
díszlettervek műszaki megoldásainak véleményezése, részvétel a tervelfogadáson
–
együttműködés az elfogadott díszlettervek megvalósításában
–
gondoskodik a karbantartásokról, a felújításokról, a műszaki beruházásokról, beszerzi az ajánlatokat és a Társaság kötelezettségvállalási rendjének betartásával, az üzleti tervben elfogadottak függvényében
–
ellenőrzi a megrendelt munkák és beszerzések teljesítését
–
üzemeltetés költségeinek megtervezése és a költségek alakulásának nyomon követése, betartása
–
a karbantartási és beruházási tervjavaslat összeállítása
–
az előadó művészeti tevékenységet szabályozó törvények és rendeletek által előírt adatszolgáltatás műszaki-technikai részének összeállítása
Felelős: A Társaság létesítményeinek és technikai eszközeinek üzemszerű , zavartalan működéséért.
5. A gazdasági divízió vezetője, a menedzser igazgató feladatai: Jogállása: Feladatát közvetlenül az ügyvezető igazgató irányításával látja el. Hatásköre, kiemelt feladatai: –
felelős a társaság gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi fegyelem megtartásáért,
–
bonyolítja a közbeszerzési eljárásokat
– a gazdasági vezetővel közösen elkészíti a társaság Üzleti tervét, a gazdálkodásról szóló beszámoló jelentéseket, valamint gondoskodik az adatszolgáltatásról, _ a színházi évadra a gazdasági terv előkészítése és egyeztetése a színházigazgatóval, a színházi évad gazdasági beszámolójának előkészítése és egyeztetése, – elkészíti, folyamatosan karbantartja a társaság gazdasági szabályzatait, –
figyelemmel kíséri a likviditást, a támogatások időbeni beérkezését,
–
javaslatokat tesz az ügyvezetőnek a gazdálkodást érintő kérdésekben,
–
szervezi a közhasznú és a reklám jellegű vállalkozói stb. támogatásokat
–
bonyolítja az ingatlanhasznosítási tevékenységet,irányítja az üzleti rendezvények szervezését
–
elkészíti a Társaság általános költség tervét
–
a társasághoz beérkező számlák kifizetés előtti ellenőrzését alaki és tartalmi szempontból elvégzi
–
gondoskodik a pénzügyi szabályok betartatásáról
–
irányítja a Soproni Téma közösségi hetilap megjelentetését
Felelős: a Társaság általános költségtervének betartásáért, a tervezett vállalkozási eredmény teljesítéséért. A közbeszerzési szabályzat betartásáért.
6. Gazdasági vezető Jogállása: Feladatát a menedzser-igazgató irányításával látja el. Kiemelt feladatai: - felelős a társaság számviteli feladatainak megszervezéséért és végrehajtásáért a számviteli törvényben előírtak teljesítéséért. - feladata a számviteli nyilvántartás oly módon történő megszervezése és szabályozása, hogy az előadó művészeti szervezetekre, valamint nonprofit szervezetekre vonatkozó beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni tudja - az előadó művészeti tevékenységet szabályozó törvényekben előírt beszámolók összeállítása, - a színházi egyedi előkalkulációk gondozása, ezek utókalkulációinak összeállítása a záráskor - a társaságot terhelő adóbevallások határidőben történő teljesítéséért - szervezi és irányítja a társaság vagyonleltárát, az évenkénti leltározási utasítást összeállítja - koordinálja a társaság üzleti tervének elkészítését, divízióvezetők részére a szükséges alapadatokat biztosítja, összeállítja a társaság üzleti tervét - irányítja a gazdasági osztály munkáját, Felelős : a jogszabályi előírásoknak megfelelő gazdasági beszámolók elkészítéséért, adójogszabályoknak való megfelelésért, a bizonylati fegyelem betartásáért.
az
IV. FEJEZET A társaság munkavégzéssel kapcsolatos szabályai, a munka díjazása 1. A munkavégzésre irányuló jogviszony létrejötte A társaság a munkavállalók esetében a belépéskor a határozott vagy a határozatlan idejű munkaszerződésben rögzíti, hogy a munkavállalót milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen összegű munkabérrel foglalkoztatja. A társaság elsősorban a művészeti és a speciális feladatainak ellátására megbízási jogviszony keretében is foglalkoztat munkatársakat. A társaság megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra a feladat elvégzéséig, határozott időre, átmeneti időszakra.
2. A társasággal munkaviszonyban álló dolgozók díjazása 2.1. Rendszeres személyi juttatások A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a foglalkoztatottak alapbére, és mindazon juttatások, amelyek rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat a munkaszerződésben kell rögzíteni. A munkabért, a tárgyhót követő hó 8. napjáig kell kifizetni. 2.1.1. A munkabér előleg folyósítása – munkabér előleg a társaság határozatlan idejű munkaszerződéssel, legalább 12 hónapja foglalkoztatott munkatársa részére folyósítható – a munkabér előleg folyósítását a dolgozó kérelmére az ügyvezető engedélyezi – a munkabér előleg összegére a gazdasági vezető tesz javaslatot – nem folyósítható munkabér előleg annak a munkatársnak, akinek az illetményét 50% letiltás terheli – a munkabér előleget maximum 6 részletben kell visszafizetni – a kifizetett előlegekről a bérelszámolással foglalkozó munkatárs köteles nyilvántartást vezetni, amelyből név szerint megállapítható a kifizetett előleg és a fennálló tartozás összege – a dolgozótól az előleg törlesztését a bérfizetéskor kell levonni – attól az alkalmazottól, akinek megszűnik a munkaviszonya az utolsó illetmény kifizetésekor az előleg teljes összegét le kell vonni 2.2. Nem rendszeres személyi juttatások 2.2.1. Megbízási díj A megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak részére az előzetesen megkötött szerződések alapján, a megbízó által meghatározott eljárási rend szerint a teljesítést követően jár a díjazás. A kifizetésre – ellenkező megállapodás hiányában – a tárgyhót követő hónap 15. napjáig kerül sor. 2.3. Ösztönző juttatások 2.3.1.Vezetők premizálása, jutalmazása
A többletfeladatok jó minőségben és határidőre történő elvégzése érdekében az ügyvezető ösztönző prémiumot tűzhet ki, amelynek kifizetésére a feladat elvégzését követően kerül sor. Az ügyvezető, a divízióvezetők és a gazdasági vezető részére az Üzleti Terv teljesítéséért és meghatározott külön szakmai, gazdasági célkitűzések teljesítéséért prémium vagy jutalom adható. A ügyvezető tekintetében a Tulajdonos, a divízióvezetők és a gazdasági vezető vonatkozásában az ügyvezető írja ki a feladatokat. Az éves prémium az ügyvezetőnél nem haladhatja meg az éves alapbér 60 %-át, a divízióvezetőknél és a gazdasági vezetőnél a prémium vagy a jutalom az éves alapbér 40 %át. 50 %-os előleg kifizetésére a féléves teljesítés függvényében, a harmadik negyedévben kerülhet sor. Az előleget vissza kell fizetni, ha év végén a kiértékelés alapján kevesebb prémium jár. A prémium feltételek teljesítését a beszámoló összeállításával egyidejűleg ki kell értékelni. A kifizetés általános feltétele a közszolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítése Amennyiben a kiértékelés szerint jár prémium vagy jutalom a Beszámoló elfogadását követő 30 napon belül esedékes. 2.3.2. Az alábbi jutalékok fizethetők: – Sikeres pályázatoknál, az elszámolást és az összeg beérkezését követően a pályázatot elkészítő(k) az elnyert összeg 5%-át, de maximum bruttó 250.000 forintot kapnak. – A Társaság részére közhasznú- vagy reklámcélú támogatást szervező részére 5 %, jutalék(bruttó) kerül kifizetésre. A kifizetés feltétele az összeg beérkezése. – Az ügyvezető jutalékokra nem jogosult! – Terven felüli jegyeladás esetén a jegyiroda munkatársai részére jutalék fizethető, melynek összegét az ügyvezető utasításban határozza meg.
3. Egyéb juttatások 3.1. Továbbképzés A társaság a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez fontos a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. Ennek elbírálása az ügyvezető kizárólagos hatásköre. Támogatás esetén tanulmányi szerződést kell kötni, amely tartalmazza a munkáltató által biztosított juttatásokat és a munkavállaló kötelezettségeit. 3.2. Költségtérítések 3.2.1. A munkáltató a munkába járás költségeit, annak jogszabályban meghatározott százalékát megtéríti. Saját gépjárművel történő munkába járáshoz, egyedi elbírálás alapján, a mindenkori jogszabályban meghatározott összeg téríthető. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt azonnal be kell jelenteni. A jogosultságot évenként felül kell vizsgálni. 3.2.2. A helyi utazási bérletet a Társaság csak abban az esetben téríti meg, ha annak használata a napi munkavégzéshez, a munkakör ellátásához feltétlenül szükséges.
3.2.3. A hivatalos kiküldetésben lévő alkalmazottak részére utazási költségtérítés, szállásköltség térítés- a Társaság nevére szóló számla , saját tulajdonú gépkocsi használata esetén kiküldetési rendelvény alapján- fizethető. A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkor érvényes előírások illetve az adójogszabályok szerint kell megállapítani. 3.2.4. A kiküldetésben lévő alkalmazottak részére fizetendő belföldi napidíj 5.000 Ft/nap, mely legalább 10 órás távollét után jár. 3.2.5. A külföldi napidíj mértéke: az ügyvezető és vezetők részére : a beosztottak részére:
80 EURO/nap 50 EURO/nap
3.2.6. Saját gépkocsit hivatali célra az ügyvezető előzetes engedélyével lehet igénybe venni. 3.3. Munkaruha juttatás A társaság a munkavállalóinak vagy annak egy csoportjának munka-, formaruhát biztosíthat. A munkavállaló a határozatlan munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötése esetén annak lejárta után szerez jogosultságot a juttatás igénybevételére. A kihordási idő egy év. A juttatási idő számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. A juttatási időbe nem számít be: a gyes, a gyed, a fizetés nélküli szabadság és a 30 napon túli táppénz. A munkaruha a kihordási idő alatt a társaság tulajdonát képezi, azt követően a munkavállaló tulajdonába kerül. A dolgozó munkaviszonya megszüntetésekor a juttatási idő hátralévő hányadának megfelelő összegben köteles a munkaruhát megváltani. A kihordási időt teljesítettnek kell tekinteni: – öregségi nyugállományba helyezéskor, elhalálozás esetén. Az éves juttatás csak a tárgyévben vehető igénybe, a következő évre nem vihető át. A munkaruha karbantartásáról (mosás, tisztítás, javítás) a munkavállaló köteles gondoskodni, ezért semmiféle külön költségtérítés nem illeti meg. Az évre vonatkozó keretösszegeket az ügyvezető állapítja meg. Munkaruha jegyzék – díszítők, : fekete nadrág, munkaruha felső, 2 póló, acélbetétes félcipő, 2 éves kihordással téli kabát –
fény-, hangtár munkatársak: fekete nadrág, munkaruha felső, 2 póló acélbetétes félcipő
–
öltöztetők, fodrászok, kellékesek: női nadrág, 2 db póló, köpeny, munka cipő
–
karbantartók-rakodók: fekete nadrág,2 drapp ing, nyakkendő, félcipő munkaruha felső, 2 db póló, acélbetétes cipő, 2 éves kihordással téli kabát – technikusok: fekete szövetnadrág, 2 drapp ing, nyakkendő, félcipő
3.4. Természetbeni juttatások 3.4.1.A Társaság a munkavállaló részére Erzsébet étkezési utalványt biztosíthat. Az összeget jogszabály és ügyvezetői utasítás szabályozza.
Nem jár az étkezési hozzájárulás: – a gyes, a gyed időtartamára, – a 10 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamára, – a 30 napot meghaladó táppénz időtartamára, – a felmentési idő azon időtartamára, amelyre a munkavállalót a munkavégzés alól mentesítették. A juttatás számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. Az Erzsébet utalvány utólag, háromhavonta kerül kiadásra. 3.4.2. A Társaság a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók részére OTP SZÉP Kártyát biztosíthat. A juttatásra a tárgyév január 31. napjáig belépők jogosultak. Az összeget a jogszabály alapján ügyvezetői utasítás szabályozza. Nem jár a SZÉP kártya: - a gyes, a gyed időtartamára -
a 10 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a 30 napot meghaladó táppénz időtartamára
-
a felmentési idő azon időszakára, amikor a munkavállaló már nem végez munkát
Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a már kifizetett juttatást – a nyugdíjba vonulás kivételével - időarányosan vissza kell vonni. 3.5. Telefon, mobil telefon használat A társaságban mobil telefon használatára az ügyvezető igazgató, a divízióvezetők és a munkakörükkel összefüggésben az ügyvezető által kijelölt munkatársak jogosultak, meghatározott keretösszegen belül. A mobiltelefon használatára jogosultak körét és keretösszegét évente felül kell vizsgálni, a keretet túllépő összeget a használónak meg kell térítenie. A társaságban lévő telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik, részletes számla lekérésével. Az ügyfélszolgálatot ellátó munkatársak saját tulajdonú mobil készülékeiket az ügyféltérben nem használhatják. 3.6. Szociális jellegű juttatás A társaság a munkavállaló kérelmére közeli hozzátartozójának halála esetén temetési segélyt folyósít. Közeli hozzátartozó a munkavállaló házastársa vagy gyermeke.
4. A munkaidő beosztása A munkavállalók a munkaszerződésük munkarendben dolgoznak.
mellékletét
képező
tájékoztatásban
foglalt
Alkalmazott munkarend: heti 40 óra, a műszaki területen foglalkoztatottaknak négyhavi munkaidőkeret. A munkaidő keret bontása: augusztustól novemberig, decembertől márciusig és áprilistól júliusig. Munkaközi szünet/ebédidő :11.30-13.00 óra között, amely nem része a munkaidőnek..
A hivatalos munkarendtől eltérő, a munkaidőkeretben dolgozó munkatársak munkaidejét a divízióvezetők vagy az általuk megbízott munkatárs által készített heti, havi munkaidő beosztás írja elő. A letöltött munkaidő igazolására a jelenléti ív szolgál, melyet a határozatlan időbeosztással dolgozó ügyvezető, a divízióvezetők, a gazdasági vezető és az ügyvezető által kijelölt személy(ek) kivételével mindenkinek vezetnie kell.
5. Szabadság Az éves rendes szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az ügyvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét és felhasználását a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A Társaság a Munka Törvénykönyve előírásai szerint jogosult a szabadság egy részének a munkáltató által meghatározott időben történő kivételéről intézkedni. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni.
6. A helyettesítés rendje A társaságban folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés megoldása az adott szervezeti divízióvezető feladata. Helyettesítő munkavállaló alkalmazására az ügyvezető jogosult. 15 napot meghaladóan a helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat írásban kell rögzíteni.
7. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel, azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárosokat, a raktárkezelőket, és az egyéb pénzkezelőket felelősség terheli az általuk kezelt pénz vagy árukészlet tekintetében. (leltárhiány) Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban,eszközben, áruban ismeretlen okból keletkezett mennyiségi csökkenés, rongálódás és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A leltárhiányért a dolgozó vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Amennyiben a társaságnál a kárt többen együttesen okozták, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány vagy rongálódás esetén munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve az irányadó.
8. A cégautók használata A Társaság tulajdonában álló gépjárművek rendeltetésszerűen, csak hivatalos célra használhatóak. Ettől eltérően a munkaszerződések rendelkezhetnek, illetve térítési díj ellenében alkalmi magánhasználatot az ügyvezető engedélyezhet.
9. Fénymásolás A társaságban csak a munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentes. A 20 darabot meghaladó másolást rögzíteni kell a titkársági nyilvántartó füzetben. Minden egyéb esetben a (magáncélú) fénymásolásra engedélyt kell kérni és térítési díjat kell fizetni, melynek összege: 20,-Ft+ÁFA/oldal. A térítést a főpénztárba kell befizetni.
10. Dokumentumok kiadásának szabályai A társaság dokumentumainak (személyi anyagok, szabályzatok, stb.) kiadása csak az ügyvezető engedélyével történhet.
11.A társaságban végezhető reklámtevékenység A társaságban reklámhordozó csak az ügyvezető engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat sért. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.
12.Törzsgárda szabályzat 12.1. A Törzsgárda Szabályzat személyi hatálya A Törzsgárda Szabályzat személyi hatálya a főállású munkaidős munkavállalókra érvényes. 12.2. A törzsgárda tagság feltételei A törzsgárda tagság a Társasághoz történő felvétellel automatikusan keletkezik és minimum 15 éves folyamatos munkaviszonytól lép életbe. A törzsgárda tagság időtartamának elbírálása szempontjából a Társaságnál , illetve a jogelődöknél igazoltan eltöltött folyamatos munkaviszonyt kell figyelembe venni. 12.3. Törzsgárda tagok erkölcsi és anyagi elismerése A törzsgárda tagság a beszámított évek száma szerint a 15. 20. 25. munkában eltöltött évek után lép életbe. A jubiláló törzsgárda tagok részére a törzsgárda elismeréseket évente kell biztosítani. Törzsgárda elismerés kizárólag a Társasággal munkaviszonyban álló munkavállalónak adható, a kifizetés feltétele, hogy a kifizetés időpontjában a munkaviszonya fennálljon. 12.4. A törzsgárda tagság megszűnése és szüneteltetése A törzsgárda tagság megszűnik a társasági munkaviszony megszűnésével. A törzsgárda tagság szünetel: a munkaviszonyt megszakító 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság miatti távollét ideje alatt. A szünetelések összeszámított idejével korrigálni kell a törzsgárda idő kezdetét. 12.5. A törzsgárda tagság adatainak nyilvántartása A törzsgárda tagsággal kapcsolatos adatokat a munkaügy tartja számon, a törzsgárda tagsággal összefüggő változásokat át kell vezetni. 12.6. Törzsgárda elismerések átadásával kapcsolatos eljárás
A 15, 20, 25 éves törzsgárda tagság elérésekor a munkavállalók oklevelet és egyhavi alapbérnek megfelelő juttatást kapnak. A törzsgárda juttatás kifizetését átutalással kell teljesíteni.
13. „ Örökös tag” elismerés A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. és a Soproni Petőfi Színház „Örökös Tagja” címet a Társaság, illetve annak mindenkori jogutód ügyvezetőjének döntése alapján lehet elnyerni. Az ügyvezető az alábbi feltételek megléte mellett hozhatja meg döntését: 13.1. A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. és a Soproni Petőfi Színház „Örökös Tagja” címet kaphatja: 13.1.1. A közönség szavazatai alapján az a színházi társulati tag, aki a Soproni Petőfi Színház tagjaként folyamatosan vagy megszakításokkal, de legalább hat évadon keresztül népszerű színművészként, magas színvonalú alakításaival és kiemelkedő művészi munkájával volt vagy van jelen a Soproni Petőfi Színházban. Az örökös tagságra a közönségszavazást ötévenként, a Soproni Petőfi Színház megalapításának évfordulója előtt kell megszervezni. A következő alkalommal 2016-ban. Egyegy közönségszavazásnál egy művész nyerheti el a kitüntető címet. 13.1.2. A Társaság vagy jogutódja ügyvezetőinek döntése alapján a Társaság munkatársai közül örökös tag lehet, aki a Társaságnál legalább 10 éves folyamatos munkavállalói jogviszonnyal rendelkezik, s ezen időszak alatt átlagon felüli munkájával segítette, illetve segíti a Társaság és intézményeinek sikeres kultúrateremtő, közművelődési és közösségi tevékenységét. A munkatársak közül az örökös tag címre ötévenként legfeljebb két tagot nevezhet meg a Nonprofit Kft. vagy a jogutódja vezetője. 13.2. Az elismerést a művészek közül elsőként, a közönségszavazás alapján, 2006. október 14én Mikó István színművész, majd 2011-ben Győri Péter színművész kapta. A munkavállalók közül 2007. december 17-én Horváth Zoltánné társigazgató, kulturális igazgató és Varga Margit gazdasági igazgató, majd 2011-ben Gecse Éva gazdasági vezető részesült az elismerésben. 13.3. A Társaság vagy a Színház névváltozása esetén az új díjazottak az örökös tagság elismerést az új elnevezés (jogutód neve) használatával kapják. 13.4. Az alapokirat 2007. december 14-én, négy eredeti példányban készült, melyből három példány a Társaság irattárában van, egy példány megőrzésre a dr. Krasnyánszky János ügyvédi irodában van letétben. Az elismerést elnyerők oklevelükhöz 1-1 másolati példányt kapnak a szabályzatból.
V. FEJEZET 1. LOJALITÁSI ÉS VISELKEDÉSI SZABÁLYZAT 1.1. A szabályzat célja
A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. szándékai szerint mind személyes vonatkozásban, mind a szakmai fejlődés viszonylatában kedvező, biztonságos, a teljesítménnyel arányos jövedelemhez juttató munkahelyet kíván biztosítani munkatársainak, amit a magas színvonalú szakmai tevékenység mellett egy lojalitási és viselkedési normarendszer kialakításával kíván megalapozni és fenntartani, amely egyidejűleg előmozdítja a Társaság érdekeinek érvényesülését. A szabályok a megszerzett jó hírnevet adó hagyományokra támaszkodva kapcsolódnak a Társaság Alapító okiratához – Szervezeti és Működési Szabályzatához, továbbá elősegíti és ösztönzi a szervezet jövőbeni fejlesztését – a Társaság hírnevének, elismertségének megerősítését – a munkatársak a Társaság érdekében történő munkavégzését – a szolgáltató szemléletmódot – a kulturált, együttműködő viselkedést 1.2. A szabályozás hatálya és célja A Szabályzat a Társaság minden munkatársára vonatkozik függetlenül beosztásától, munkavégzésének helyétől és attól, hogy foglalkoztatása határozott, vagy határozatlan időre szól, teljes- vagy részmunkaidőben tevékenykedik. Időben kiterjed a foglalkoztatás teljes időtartamára. A Szabályzat célja: keretet adni a követendő magatartási formákhoz, amelyek összefüggnek – a munkavállalók és a munkaadók közötti kölcsönös bizalom és elégedettség erősödésével – az ügyek iránti objektivitással – a Társaság tekintélyének, szakmai súlyának, befolyásának, jó hírnevének megtartásával és növelésével – a Társaságban felhalmozott tudás, szellemi tőke megbecsülésével, megtartásával, fejlesztésével – a Társaság anyagi és szellemi javainak védelmével, gyarapításával 1.3. Alapelvek A Társaság munkatársai munkavégzésének rendező elvei a kötelezettségek teljesítésében és a jogok gyakorlásában a következők: – pártatlanság, objektivitás – együttműködési kötelezettség a Társaságon belül és a külső partnerekkel – a feladattól függő, egységes módon értelmezett eljárás és joggyakorlás – a feladatot érintő szakmai hozzáértés – az etikus és kulturált magatartás – a diszkrimináció tilalma – a Társaságnál senkit sem sérthetnek meg személyiségi jogaiban, magánéleti szuverenitásában – a szakmai fejlődés elősegítése 1.4. Az együttműködés szabályai
A Társaság valamennyi egysége és munkatársa között a munkavégzés során elsődleges az együttműködés. Minden munkatárssal szemben elvárás a kölcsönös tiszteleten és kompromisszumkészségen alapuló lojális magatartás, az egymás iránti tisztelet, a tárgyilagosság. A Társaság munkatársaitól elvárt követelmény: – az elfogulatlan, befolyástól mentes munkavégzés – a tisztességtelen előnyöktől tartózkodás – az összeférhetetlenségi szabályok betartása – a Társaság eszközeit, helyiségeit, szolgáltatásait magáncélra, magángyakorlat folytatására csak engedéllyel lehet használni – szakmai állásfoglalásokban tárgyilagosság 1.5. Titoktartási kötelezettség A Társaság munkatársai kötelesek a szakmai tevékenységükkel összefüggő munkák közben általuk megismert, a feladatok ellátása során tudomásukra jutott adatokat bizalmasan kezelni, megőrizni, tilos azokat harmadik fél rendelkezésére bocsátani, átadni. Az előírás megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Üzleti titkot jogtalanul, tisztességtelen módon megszerezni, felhasználni, mással közölni vagy nyilvánosságra hozni tilos. A titoktartási kötelezettség különösen kiterjed – a tervekre, távlati stratégiai anyagokra – a pénzügyi szerződésekre és megállapodásokra – a Társaság likviditási helyzetére vonatkozó terv- és tényszámokra – a Társaságon belüli pénzgazdálkodási, bérpolitikai adatokra – a Társaság humánpolitikai dokumentumaira, magán- és szakmai, személyi adatokra – a pályázatokra vonatkozó dokumentumokra – a harmadik személy számára nem nyilvános iratokra – a munkavállalók egészségi állapotára vonatkozó információkra A titoktartási kötelezettséget kizárólag az ügyvezetők oldhatják fel. A titoktartási kötelezettségre és a közlési tilalomra vonatkozó rendelkezések nem érintik az ellenőrzésre és betekintésre jogosultak jogkörét. 1.6. A nyilatkozattétellel kapcsolatos szabályok A Társaság képviseletében a nyilvánosság, tömegtájékoztatás felé hivatalos nyilatkozatot csak azok a munkatársak tehetnek, akiket arra az ügyvezető vagy a divízióvezetők feljogosítanak. A Társaság valamennyi dolgozójának joga van a saját munkájáról illetve azzal összefüggésben - beosztásának megfelelően - véleményt nyilvánítani úgy, hogy azzal a Társaság érdekeit, üzleti titkait ne sértse. A munkatársak szakmai véleményt akkor nyilvánítsanak ki, ha az a tények megfelelő ismeretén és tárgyi illetékességén alapul.
A munkatársak csak szakmai és pénzügyi kompetenciájuknak megfelelően, az érvényben lévő előírások betartása mellett írhatnak alá a Társaság tevékenységével összefüggő írásos anyagokat, dokumentumokat. 1.6.1. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét a Társaság dolgozóinak elő kell segíteniük. A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: a társaságot érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az ügyvezető és a divízióvezetők jogosultak. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon, a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a társaság jó hírnevére és érdekeire nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a Társaság tevékenységében zavart, a társaságnak anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik a nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje, köteles kérni a nyilatkozatot készítőt, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az ügyvezető engedélyével adható. 1.7. A Nonprofit Kft. jó hírneve (goodwill) Minden munkatárs erkölcsi kötelessége, hogy erősítse a Társaság elismertségét és jó hírnevét. A beosztásához méltó kulturált magatartás és megjelenés minden munkatárs kötelezettsége, az egymással és az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, továbbá a Társaság képviselete során.
VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ betartása és betartatása a Társaság vezetőinek és munkatársainak elsőrendű kötelessége. 2. Az SZMSZ 1-1 példányát saját használatra és a foglalkoztatottakkal való ismertetésre a divízióvezetőknek ki kell adni, melyet aláírásukkal igazolnak. 3 Az SZMSZ-be történő betekintés joga a Nonprofit Kft. minden munkatársát megilleti. 4. Az SZMSZ S.M.J.V. Önkormányzatának jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Sopron, 2013. ………………………. Horváth Zoltánné
ügyvezető igazgató
1. számú melléklet
PRO KULTÚRA SOPRON NONPROFIT KFT. Szervezeti felépítés
1. Ügyvezető igazgató – kulturális igazgató 1.1.
Titkárság
2. Színházi divízió 2.
Színházigazgató, főrendező 2.1.1
Művészeti munkatársak 4 fő
2.1.2.
Színészek 10 fő
2.1.3.
Táncosok 8 fő
2.1.4.
Szervezés 2 fő
3. Kulturális divízió 3.
Kulturális igazgatóhelyettes
3.1.
Rendezvény csoportvezető
3.1.1.
Rendezvény csoport 4 fő
3.1.2.
Marketing-kommunikációs csoport 2 fő
3.1.3.
Tourinform 3 fő
3.1.4. Jegyiroda 3 fő 3.1.5.
József Attila Művelődési Ház 2 fő
3.1.6. Nézőtéri felügyelő 1 fő 3.1.7. Nézőtéri személyzet 14 fő 4. Technikai Divízió 4.
Technikai igazgató
4.1.
Műszaki vezető Liszt Központ
4.1.1. Karbantartók-rakodók 3 fő 4.1.2. Technikai-informatikai csoport 3 fő 4.1.3.
Gondnok
4.2.
Műszaki vezető, Petőfi Színház
4.2.1. 4.2.2.
Színpadmester Hangosítók, világosítók 4 fő
4.2.3. Öltöztetők-fodrász 4.2.4. 4.3. 5.
3 fő
Díszítők 5 fő
Barlangszínház őr 4fő
Gazdasági Divízió 5.
Menedzser igazgató 5.1. Gazdasági vezető 5.1.1. Gazdasági ügyintézők 4 fő 5.2. Soproni Téma főszerkesztő