JEGYZŐKÖNYV Készült: Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestület Gazdasági és Jogi Bizottságának 2013. február 21-én megtartott együttes üléséről. Jelen vannak: Gazdasági Bizottság részéről Gyenes Attila Dongó József Mester Ernő Kollár László Tarjányi Dezsőné Jogi Bizottság részéről Szamosi Endre Horváth Gábor Dósai Bence
a Bizottság elnöke a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja
Igazoltan távollévő tagok: Ernyes László Dr. Garai István Levente
a Gazdasági Bizottság tagja a Jogi Bizottság tagja
Meghívottak: Kapus Krisztián Balla László Dr. Endre Szabolcs Dr. Kasza Péter Ferenc Kisné Drubi Anikó Dr. Nánási Éva Bakos Aranka Farkas Mihály Dr. Faragó Péter Bense Zoltán Gálig Erzsébet
polgármester alpolgármester Mb. Jegyző Hatósági Osztály Pénzügyi Osztály szociális tanácsadó MOVIS tanácsadó Vagyonhasznosítási Csop. Vagyonhasznosítási Csop. képviselő Sziv. Szem. Gond. Intézmény
Gyenes Attila: Köszöntötte a megjelenteket, megállapítja, hogy a bizottság egyhangú (8 igen) szavazattal Őt választotta levezető elnöknek. Szavazásra bocsátja a napirendi pontokat, szavazás után megállapítja, hogy a bizottság egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadja, így azok a következők: 1.) Előterjesztés a gyermek/diákélelmezés tárgyában
2.) Egyebek 1. napirendi pont Előterjesztés a gyermek-/diákélelmezés tárgyában Kapus Krisztián: Kiegészítésként elmondja, hogy a gyermekélelmezés már sokadik éve téma városunkban. A szerződések lejárnak, egyik lehetséges út, ennek a meghosszabbítása, mellyel kapcsolatban jogi aggályok merültek fel. A másik a lejárt szerződések megpályáztatása. A bizottságnak az utat kellene kijelölni, hogy mely megoldás lenne a legjobb. A városnak, azaz érdeke, hogy a saját fenntartású konyháit feltölti, másodsorban érdeke a helyi vállalkozók támogatása, az összes többi pedig a harmadlagos - sokadlagos. Gyenes Attila: Megerősíti, hogy a téma nem új keletű, ezzel már sokat foglalkoztak a bizottságok. Azért is próbáltuk a város érdekeit védeni, mert láttuk, hogy közbeszerzés útján olyan nagy cégek is bejöhetnek, akikkel a helyi vállalkozók nem tudják felvenni a versenyt. Ezért azt gondolja, hogy a
2 közbeszerzés ilyen formájú elkerülése az önkormányzat érdeke, hiszen így meg tudjuk tartani a helyi vállalkozók felé az ételkiszállítást, mely jelentős bevétel. Kérdése, hogy ezek a vállalkozók kaptak-e meghívást erre az ülésre, hiszen róluk van szó, lehet, hogy lenne javaslatuk, véleményük a témában. Legfőképp a határozat-tervezetben szereplő Kiskunság 96 Kft kapott-e meghívást, hiszen róluk szól a döntés, ott is félegyházi munkavállalók dolgoznak. Nagyon nagy mennyiség, amit előállítanak. Emellett 3.600.000 Ft körül fizetnek éves szinten. Kérdése, hogy mekkora az az összeg amivel nekik jelen pillanatban tartozunk, továbbá az, hogy ha nem kaptak meghívást, annak mi az oka. Kapus Krisztián: Elmondja, hogy nyilvánvalóan sokféle érdek ütközik ebben a kérdésben is. Kiemeli, hogy a közbeszerzés elkerülése, kikerülése nem biztos, hogy jó út, hiszen ez nem törvényes. Azt szem előtt tartva kell a bizottságnak állást foglalni, hogy a törvényes utat választja, vagy egyéni érdekek mentén hozza meg a döntést. Furcsa, hogy a hivatal dolgozóit egy bizonyos vállalkozó elkezdte zaklatni ezzel kapcsolatban, azt sem tudtuk, honnan tud információt. Legalább kiderült, hogy az internetről olvasta le. De fontos kiemelni, hogy jelen pillanatban nem a vállalkozókról szól ez a kérdés, hanem arról, hogy melyik úton haladjunk tovább. De minden döntésnél a város érdekét kell szem előtt tartani, ezután a kiskunfélegyházi vállalkozók érdeke, majd minden más érdek csak ezután következhet. Megfogalmazza, hogy be kell ülnie ezekre a bizottsági ülésekre, hogy lássa milyen aprópénzeken próbálunk meg spórolni, míg másik oldalon pl. az elmúlt Gazdasági Bizottsági ülésen lemondtunk 2 havi bérleti díjról, mert így látta indokoltnak a bizottság. Kérése, hogy a törvényes úton, és a leggazdaságosabb úton járna a város, ez volt a tendencia az elmúlt két és fél esztendőben is, bárki is szerette volna ezt elérni. Fontos a kérdésben szereplő vállalkozók érdeke, főleg a kiskunfélegyházi vállalkozóké, de nem az ő érdekük az első, a város anyagi érdeke az első, ill. az, hogy a város diákjainak ellátásában a minőség és mennyiség megfelelő legyen. Dr. Endre Szabolcs: Elmondja, hogy a kérdés most az, hogy jelen összefoglaló alapján kívánunk-e struktúrát változtatni, vagy sem. Amennyiben igen, erre most van itt a jogi lehetőség, mivel a szerződés most jár le. Ezt a kérdést már tavaly is tárgyalta a bizottság, az akkor született döntés nem lett végrehajtva, a február 28-án lejárt szerződés végül nem került megszüntetésre, ezt szeretnénk elkerülni és még időben kiküldeni a szükséges papírokat. Gyenes Attila: Kiemeli, hogy mivel ez visszatérő probléma, ezzel majd a többi szerződésnél is szembesülünk. Hiszen meghatározott az adagszám, ami egy konyhában engedélyezett, de ez ebből az anyagból nem derül ki. A tavalyi szerződés megszüntetésnek is az volt az oka, hogy majd az önkormányzati tulajdonú konyha látja el ezt a feladatot is. De ennek a szerződés felmondásnak akkor nem szereztünk érvényt. További kérdése, hogy az önkormányzat mekkora összeggel tartozik a többi konyhának. Elmondja, hogy azért sarkította ki erre az egy konyhára, hiszen a határozat-tervezet erről a konyháról ill. a tálaló konyháról szól. Ennél is az volna a kívánatos, ha a tálalás rész is hozzátartozna az ételkiszállításhoz. Kapus Krisztián: Elmondja, hogy arra a kérdésre, hogy mennyivel tartozik a város két féle szám adható válaszként. Az egyik a 60 napon túli tartozásállomány, amelyeket rendeztünk, mivel a számlavezető intézet nem engedte, hogy fizessünk, így azon belül december 31-ig nem volt tartozás. Tehát a városnak csak olyan tartozása van, mely még a jogszabályi kereteken belül van. A Képviselőtestület tavaly úgy döntött, hogy megpróbálja a saját önkormányzati konyháit fenntartani, mert az elsődleges érdek, hogy ezek a konyhák teljes kapacitással tudjanak működni. Tavaly ez a szerződés felmondásra került még Jegyző Asszony által, majd a jogászok aggályosnak találták ezt a felmondást, a cég képviselőjére hagyatkozva. Hogy ne menjünk bele ebbe a jogi csatározásba, a szerződés továbbra is életben maradt. A másik oka annak, hogy ez a felmondás nem lépett életbe, hogy a tavalyi év elején még nagyon sok tartozása volt a városnak a szolgáltatók felé. Napi szintű volt a fenyegetés, hogyha nem fizetünk nem fognak szállítani. Kiemeli, hogy a helyi vállalkozók ebben az ügyben az önkormányzat irányában megértőek voltak, köszöni a türelmüket, melyet évek óta tanúsítottak. Viszont az is igaz, hogy ez a vállalkozó, akinek a szerződéséről most beszélünk nem volt megértő. A határozat-tervezet második pontja arról szól, hogy két étkezési forma esetén lejár a szerződés azokkal mindenképen kezdeni kell valamit. Az egyik az Oskola utcai étkezési hely, a másik a diétás étkezés.
3 Kisné Drubi Anikó: Felsorolja a lejárt határidős tartozásokat. Az Oázis Hotelnak 812.000.-Ft, Kiskunságnak 9.876.000.-Ft, Darvas Menzának 9.239.000.-Ft, a Szikravillnek 3.414.000.-Ft, a Csillagnak 3.715.000.-Ft, Gátéri Önkormányzat, 804.000.-Ft, Petőfiszállási Önkormányzat, 489.000.Ft. Gyenes Attila: Kiemeli, hogy mindenki, akinek tartozunk megértő velünk szemben. Kollár László: Kérése, hogy valaki foglalja össze, hogy mi történt a tavalyi évben a Kiskunság szerződésével kapcsolatban. Dr. Endre Szabolcs: Válaszában elmondja, hogy tudomása szerint a szerződés 2012. február 28-án került felmondásra. A Kiskunság Kft jogásza azt kifogásolta, hogy erre az időpontra kellett volna szerinte megérkeznie, nem pedig azon a napon kellett volna elküldeni. Ezért Jegyző Asszony ezt a felmondást visszavonta. Tehát nem lett hatályos a szerződés felmondása. Újra letelt egy év, itt a lehetőség, hogy a tavalyi döntésnek érvényt szerezve felmondásra kerüljön a szerződés, és azt még időben tudjuk postázni. Utólag azon vitatkozni, hogy jogszerű volt-e a felmondás vagy sem nem érdemes, véleménye szerint jogszerű volt, de most itt a lehetőség a mindkét fél szerint jogszerű felmondásra. Mester Ernő: Azon véleményének ad hangot, hogy nem hátra kell tekinteni, hanem előre. Elmondja, hogy gyakorló igazgatóként van rálátása a beszállítókra. Elnök Úr gondolatmenetét tovább gondolva, javasolja új útra terelni a gyermekétkeztetést. A Kiskunsággal minőségi problémák is vannak. A vállalkozó rugalmasságáról csak egy példa, volt olyan időszak, amikor a gyerekek nem kaptak húst. A probléma a következő, az önkormányzat az oktatási intézményeit átadta az államnak fenntartásba. A törvény kivételt tesz a konyha esetén. Mert ha itt újabb szolgáltatók vagy mások lépnek be a rendszerbe, akkor meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy az iskolai melegítő konyhák működtetését is átvegyék ezen vállalkozók. Ezt a vonulatot mindenképpen szerencsésebbnek tartaná. Egyetért polgármester úrral, hogy itt is pro és kontra vannak sérelmek, érdekek, de nekünk, mint a város vezetésében tevékenykedőknek feladatunk az, hogy a lehető legoptimálisabbat hozzuk ki, de olyan döntést sajnos nem lehet hozni, hogy mindenkinek jó legyen. A tartozásokról elmondja, hogy valószínűleg nem lenne ekkora tartozás, ha házon belül meg lehetne oldani. Éppen ezért a helyes út, hogy az önkormányzat által fenntartott intézmények látnák el a gyermekétkeztetést. Gyenes Attila: Elmondja, hogy ezért lett volna jó látni, hogy azokat a számokat, melyek megmutatják, hogy mekkora a kapacitás, mire van engedélye egyes konyháknak. Mert az nem megoldható, hogy egy adott iskolába - a mondjuk - 400 adag egy része innen, másik része máshonnan kerüljön beszállításra. Azt viszont a döntésnél elsődleges szempontként kell figyelembe venni, hogy a gyerekek megfelelő minőséget kapjanak. Lehetőség szerint félegyházi beszállítóktól származó, itt termelt növényekből készítetten. Ezért aggályos a multik megjelenése ezen a piacon. Ennek a kikerülése - a törvényes kereteken belül -, a járható út. A tartozáshoz hozzáfűzi, hogy speciális a gyermekétkeztetés, hiszen ez több tényezőből tevődik össze, egyrészt az állami normatívából, másrészt a szülők befizetéseiből, harmadrészt az önkormányzat által hozzáadott összegből. Ráadásul az alapanyagnak több napra előre rendelkezésre kell állni, tehát itt mindig megelőlegez, befektet a szolgáltató. Dongó József: Elmondja, hogy többször, pl. a költségvetés kapcsán is jelezte véleményét, mely a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos. Itt egy komoly piacról van szó. Az új önkormányzati törvény sem tiltja az önkormányzatoknak a gazdálkodó tevékenységet. Tehát véleménye, hogy ezt a piacot önkormányzati kézbe kell tartani. Ez jelen pillanatban 3200 fős étkeztetést jelent. Jó lenne, ha ezt egy önkormányzati cég látná el. Jelenleg az intézményeinknél, de véleménye szerint van a városnak annyi üres ingatlana, hogy egyiket ilyen célra fel lehetne használni. Így egy cég, amely 100 %-os önkormányzati tulajdonú, egy helyen tudná ellátni ezt a feladatot, ez lenne a legjárhatóbb út. Így tudnánk támogatni a helyi gazdálkodókat is. Ami nem 2-3 vállalkozás segítését jelentené. E tekintetbe az egyes ponttal értenék egyet azzal a kiegészítéssel, hogy a közbeszerzést elintézhetjük házon belül, ha képesek vagyunk ellátni a közétkeztetést. Ha a fölös kapacitást egy helyre vonjuk össze, akkor el tudjuk látni egy intézménnyel ezt a feladatot. Ráadásul onnantól kezdve van egy pályázóképes
4 önkormányzati vállalkozás, amely pályázhat fejlesztésre, munkahelyteremtésre és a közétkeztetés, akár önkormányzati támogatás nélkül is működhetne, ha ez a társaság jól gazdálkodik. Elmondja továbbá, hogy több településen működik az egészséges menza, ez csak ebben a formában tudna megvalósulni nálunk is, hiszen 8-10 helyen különböző alapanyagokból főzve ez nem biztosítható. A városban a kórház konyhája példaértékű volt országos szinten is a jó minőségre, az egészséges étkeztetésre. Az ott dolgozó kolléganő még ma is ilyen tevékenységet végez, tehát a szakember adott lenne egy gazdaságosan működő társaság megvalósításához. Gyenes Attila: Elmondja, hogy a kórház példája pont jó arra, hogy a közbeszerzéssel milyen problémák is felmerülhetnek, hiszen a helyi kórházba Dunántúlról hordták az ételt. De jó példa a Batthyány konyhája is. Hiába szerettük volna, ha félegyháziak előnyt élveznek, ha a felsorolt 32 dologból 20-ra nem is tudott helyi vállalkozó pályázni. De a megmaradó 12-ből is ha 1 Ft-al jobb pályázat érkezett azt kellett elfogadni. Hiszen nagyon szép cél, hogy hozzáadott önkormányzati támogatás nélkül működjön, de jelenleg ezt kivitelezhetetlen. Az étkezés díjának emelésével meg az a gond, hogy akkor nekünk is többet kell fizetni, hiszen az alapanyag százalékosan van megosztva. Tarjányi Dezsőné: Kérdése, hogy a Kiskunság által előállított 800 adagból, ha most a Szivárványhoz kerül a nála üres 250 adagos kapacitás, akkor csak 550 adagra kerül kiírásra a közbeszerzés. Ő is aggályosnak tartja a közbeszerzést, pont az előzőekben említett kórházi példa miatt. Hiszen sajnos előfordulhat, hogy a kedvezőbbnek tűnő ajánlat esetén viszont a minőség nem megfelelő. Kérdése továbbá, hogy a Szivárvány részére mennyire megterhelő a kapacitás teljes kihasználása. Az eszközbeszerzés mekkora ráfordítást igényel. Dr. Endre Szabolcs: Válaszában elmondja, hogy a határozat-tervezet 1. pontjában olvasható, hogy az önkormányzat a saját főzőkonyhájának kapacitásának feltöltését követően. (ez a 250 adag) közbeszerzést ír ki a maradék 550 adagra. Gálig Erzsébet: Elmondja, hogy, azért szerepel a tervezetben szereplő eszközbeszerzés. mert a reggelit és a vacsorát e nélkül nem tudjuk megoldani. Nagyon sok az elromlott gépünk, melyeket kézi erővel kell pótolni. Ha jelentős kapacitásbővítésről beszélünk, akkor egyrészt a dolgozók munkaidő beosztása változik, mely többlet költség. Pluszként jelentkezik a szállítási költség, valamint a szállító edények is pluszként jelennek meg. Tehát ahhoz, hogy a szabad kapacitást ki tudjuk használni beruházásra lenne szükség. Az előzetesek alapján a Móra Ferenc Gimnázium ebédjét tudnánk átvállalni. Ott vannak edények, mivel szociális étkeztetést a városban ellátjuk, így a szállítást is meg tudnánk oldani. Így ha csak ebédet kellene készítenünk, akkor nem jelentene többletköltséget. De fontos kiemelni, hogy a berendezések elavultak. 1994 óta vannak ezek az eszközök. Hogy ne kockáztassuk a működést és az ellátás zavartalan legyen a vállalt területen előbb utóbb szükség lesz beruházásra, de most el tudnánk indulni, ha a Móra Gimnáziumot, mint ellátandó intézményt megkapnánk. Kollár László: Elmondja, hogy jelenleg a Kiskunság által bérelt főzőkapacitás továbbra is a város tulajdonában marad. Idővel meg kell hirdetni a maradék 550 adagot. A közbeszerzést valahogyan „belterjesen” kellene tartani. Tehát ha meghívásos, akkor helyi beszállítói kört preferáljuk. Jó lenne az önkormányzat kezében tartani ezt a tevékenységet. De legalább az alapanyagok beszerzése helyi vállalkozóktól történjen. Indul a „Hangya Szövetkezetes” képzési forma. Tehát az önkormányzati földekről származó, önkormányzati lehetőségeket kihasználva lehetne a termékeket előállítani. Ebbe bele lehet vonni a mintagazdaságot, a tanvágót, akkor ténylegesen a kezünkbe tudnánk venni az alapanyag előállítástól a végtermék eladásáig az egész folyamatot. Ez is alátámasztaná, hogy szüntessük meg a szerződést a Kiskunsággal. Gyenes Attila: Kiemeli, hogy a tanvágóval már történtek próbálkozások, de ez kudarcba fulladt. Az elképzelés mindig az volt, hogy helyben oldjuk meg. Ez elvi síkon mindig működött, de amikor oda került a gyakorlatba, hogy folyamatos ellátási igény volt, akkor kiderült, hogy ezt nem tudják teljesíteni.
5 Balla László: Véleménye szerint minden hozzászólónak jó gondolata volt. Két lehetséges út bontakozik ki, az egyik az 550 adag előállításának megoldása. De úgy járnánk legjobban, ha a bizottság úgy döntene, hogy vált. Egyben kellene az egészet meghirdetni konzorciumi formában a félegyházi vállalkozók részére, mind a 3000 adagra vonatkozóan. Kihagynánk azt, hogy most 250 adagot lefőz a Szivárvány 550-re meg kiírunk egy meghívásos pályázatot. Ehelyett egyben egy félegyházi vállalkozókból álló konzorcium részére kiadni. Véleménye szerint ezzel spórolható a legtöbb. Dongó József: Javasolja az egyes pontot megszavazásra. Hiszen a közbeszerzés kiírása, akár a kisebb adagra vonatkozóan, akár az egészre vonatkozik, az eredmény mindenképpen pozitív. Bár továbbra is az egészre vonatkozó 100 %-os önkormányzati tulajdonú cég létrehozásában látja a végső megoldást. De ehhez a kezdő lépés a szerződés felmondása. Kollár László: Véleménye szerint nem rossz Alpolgármester Úr javaslata, de ha megnézzük a jelenlegi beszállítókat nagyon vegyes a kép, így nehezen elképzelhető, hogy ezek egy konzorciumba egyesüljenek. Kapus Krisztián: Fel hívja a figyelmet Kollár Képviselő Úr kijelentése kapcsán az óvatosabb fogalmazásra. A közbeszerzés bizonyos értékhatárok fölött meghívásos, majd nyílt, majd nemzetközi nyílt közbeszerzés. Ezen értékhatárokat a jogszabályok rögzítik. A tanvágó bevonása kapcsán elmondja, hogy voltak próbálkozások: helyi bolt nyitása, helyi gazdák bevonása. Régen még a tanvágó is az önkormányzat fenntartásába tartozott, már ez sem így van. Akkor ezek alapvetően jó ötletnek bizonyultak probléma ott merült fel, amikor kiderült, hogy nem is biztos, hogy olcsóbban sikerült levágni a húst, mint beszállíttatni. A másik probléma az elmúlt 2 esztendő elején ott jelentkezett, hogy azzal, hogy magunknak tartozunk attól még nem lesz disznó, amit le lehet vágni és fel lehet dolgozni. A közbeszerzéssel kapcsolatban elmondja, hogy már a 2006/10-es ciklusban is felmerült ez a kérdés, a közbeszerzést nem kell kiírni a 3200 adagra, arra kell kiírni, amit az önkormányzati konyha nem tud ellátni. Tehát nem kell olyan konzorciumot létrehozni, amelyben önkormányzat is és vállalkozó is van hanem a kiírt mennyiségre kellene helyi vállalkozót találni. Azt azért fontos kiemelni, hogy ha csak fél kapacitással működik a konyha és azt kiegészítjük teljes kapacitásra az nem dupla költségemelkedést jelent. Gyenes Attila: Annak kapcsán, hogy polgármester úr látogatni fogja a bizottsági üléseket és nemcsak gazdasági, de pénzügyi szempontból is felügyelni kívánja a területet elmondja, hogy jelentős bérleti díj kiesés várható, ha felmondjuk a szerződést. Tudomása szerint az épület önkormányzati tulajdon. Kérdése, hogy a benne lévő eszközök kinek a tulajdonában vannak, funkcionálisan ez használható-e továbbra is konyhaként. Meg tudjuk-e így hirdetni? Mert itt egy 3,6 milliós bevételkiesést kell elkönyvelnünk, bár tény, hogy időarányosan majd augusztus-szeptembertől. Dr. Faragó Péter Válaszában elmondja, hogy minden eszköz az üzemeltető tulajdonában van, csak az ingatlan önkormányzati. Gyenes Attila Mivel több hozzászólás nem érkezett, szavazásra bocsátja a határozat-tervezetet. Szavazás után megállapítja, hogy az együttes bizottság egyhangú (8 igen) szavazattal az alábbi határozatot hozza: 29/2013. gazdasági bizottsági határozat 1.
A Gazdasági Bizottság javasolja a Képviselőtestületnek, hogy mondja fel a szerződését a Kiskunság 96 Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-vel és az általa főzött adagszám, valamint a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium – Oskola u-i tálaló konyha adagszám vásárlására az önkormányzati saját főző konyhák feltöltését követően közbeszerzést ír ki azzal a feltétellel, hogy az iskolai tálaló konyhák üzemeltetését is a közbeszerzésben nyertes szolgáltató lássa el.
6 2.
A Gazdasági Bizottság javasolja a Képviselőtestületnek, hogy tartsa fenn az étkeztetés önkormányzati feladatellátásnak jelenlegi formáját. A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium – Oskola u-i tálaló konyha üzemeltetésére, a diétás étkeztetés biztosítására 2013. szeptember 1-től ajánlattételi felhívás alapján kössön szerződést a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó szolgáltatóval.
22/2013. jogi bizottsági határozat 1. A Jogi Bizottság javasolja a Képviselőtestületnek, hogy mondja fel a szerződését a Kiskunság 96 Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-vel és az általa főzött adagszám, valamint a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium – Oskola ui tálaló konyha adagszám vásárlására az önkormányzati saját főző konyhák feltöltését követően közbeszerzést ír ki azzal a feltétellel, hogy az iskolai tálaló konyhák üzemeltetését is a közbeszerzésben nyertes szolgáltató lássa el. 2. A Jogi Bizottság javasolja a Képviselőtestületnek, hogy tartsa fenn az étkeztetés önkormányzati feladatellátásnak jelenlegi formáját. A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium – Oskola u-i tálaló konyha üzemeltetésére, a diétás étkeztetés biztosítására 2013. szeptember 1-től ajánlattételi felhívás alapján kössön szerződést a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó szolgáltatóval. Gyenes Attila: Mivel több napirend az együttes ülésen nem volt, az ülést bezárta, a bizottságok különkülön folytatják a munkát.
K. m. f.
Nemes Katalin
jkv.
Gyenes Attila
levezető elnök