VEZETŐI PROGRAM Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (2012-2017) A Pest megyei múzeumi szervezet intézményeivel a megye kulturális életében egyedi szerepet tölt be. Az egységes, komplex intézményhálózat létrehozása óta, évtizedek során kialakult keretek között működött, ám mégis jogos az a fenntartói elvárás, hogy a muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek egységes fenntartói és szakmai szempontok szerint, a korábbinál is magasabb színvonalon, látogatóorientáltan és a lehetőségekhez mérten gazdaságosabban működjenek. Ugyanakkor hatékonyan kell végrehajtani az állam megyei fenntartású muzeális intézményeinek a megyei, a kistérségi és a helyi kulturális koncepciókba, továbbá a művészeti és tudományos, valamint oktatási és közművelődési tevékenységekbe integrálását is. Ezen célok jegyében pályázatomban – a teljesség igénye nélkül – az alábbi, csak vázlatosan érinthető szempontokra szeretnék kitérni. Elsősorban biztosítani kell, hogy a színvonalas szakmai munka mind a fenntartó elvárásai, mind pedig a nagyközönség igényeire tekintettel tovább folytatódjon. A gyűjtemények gyarapítása, nyilvántartása, tudományos feldolgozása és a nagyközönségnek történő folyamatos bemutatása ugyanis komoly szakmai kihívást jelent. A szakmai és a fenntartói elvárásoknak minden tekintetben megfelelő működés három fontos előfeltétele: a jogszabályokra épülő, naprakész belső szabályozás kialakítása és fenntartása (1), szigorú gazdálkodási program elkészítése (2) és a szükséges személyi feltételek megteremtése (3).
1./ Jogi szabályozás Minden intézmény működésének alapfeltétele a hatályos jogszabályok alapján készített, a jogszerű működést biztosító iratok, szabályzatok megléte. A PMMI szabályzatok tekintetében jól áll, azok naprakészek, de érdemes ismételten felülvizsgálni azok érvényességét és hatályosságát is. Ha a felülvizsgálat során módosítási igény merülne fel, akkor kezdeményezni kell a fenntartónál a módosítást, illetve a saját hatáskörbe tartozó szabályzatok esetében gondoskodni kell azok módosításáról. Az elmúlt években bevezetett egységes és korszerű megyei szintű kutatási szabályzatot, másoltatási díjszabást tovább kell fejleszteni, ahogy az egységes műtárgykölcsönzési szerződésmintát is stb. Mindezek
1
megléte a megyei múzeumi szervezet intézményeinek gazdálkodására is kedvező kihatással lehet (kiadványok, kutatási adatszolgáltatások, kiállítási lehetőségek biztosítása stb.). A PMMI nemzetközi pozicionálása szempontjából kiemelten fontos a facilities report(ok) (elsősorban a MűvészetMalom esetében, funkciójánál fogva; de a Pajor Kúria kiállításai miatt is célszerű), valamint a múzeumi biztonsági leírás elkészítésére (mindkettő nélkülözhetetlenül szükséges külföldi kiállítások fogadásához).
2./ Gazdálkodás A gazdasági helyzet stabilitásának biztosítása érdekében, újólag, három évre szóló gazdasági tervet szeretnék készíteni, figyelemmel a megyei múzeumi szervezet adottságaira, bevételi lehetőségeire és kiadási vonzatú kötelezettségeire. A lehetséges kitörési pontok meghatározása után kezdeményezni szeretném az intézményi költségvetés teljes körű átstruktúrálását, racionalizálását a hosszú távú, biztonságos és kiszámítható működés érdekében. A tavalyi év során már készítettünk egy gazdálkodási és intézkedési tervet, azonban ennek aktualizálása szükséges a fenntartóváltás és a gazdasági környezet megváltozása miatt. A megyei múzeum 2012. január 1-jétől az ágazati törvény módosítása során új feladatot kapott: el kell látnia a megyei múzeumi szervezet funkcionális feladatait is (a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45/A §. (1) bekezdés h) pontja). Ez az jelenti – a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény által adott meghatározás (1.§ 2. pont) alapján –, hogy el kell látnunk a megyei múzeumi szervezet vonatkozásában az alábbi feladatokat is: „az igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló, – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – intézményfenntartási, valamint belső igazgatási feladat, különösen a humánpolitikai és humánerőforrásgazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, jogi (peres képviseleti), nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetését szolgáló informatikai és informatikai rendszerfenntartási, kommunikációs feladatok,
2
valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveletek”. Éppen ezért a gazdálkodási és intézkedési terv kidolgozása során ezen kérdéskörökre külön ki kell majd térni. A múzeumi szervezet és intézményeinek színvonalas működtetését a fenntartó támogatásán kívül egyéb pénzügyi eszközökkel kell elérni. Ezek közül a legfontosabb a sokat emlegetett országos, valamint a helyi önkormányzati pályázati rendszerbe való aktív bekapcsolódás. Az elmúlt időszakban ezen a területen a megyei múzeumi szervezet szép eredményeket ért el, jelentős pályázati támogatásokhoz jutott hozzá, ami megalapozottá teszi a további pályázatokban való részvételt is. Emellett azonban a gazdasági helyzet, a szükségszerű megszorítások, a szigorú költségvetési politika elkerülhetetlenné teszik a célorientált, költségtakarékos működést, a bevételorientált közönségfeladatok előtérbe helyezését, valamint a megfelelő támogatói hálózat kiépítését. A pályázatokhoz önrész kell, ennek biztosítása nélkül a megyei múzeumi szervezet intézményei a szakmai pályázatokon esélytelenek maradnak. A költségvetés tervezésekor tehát számolnunk kell a pályázatokon való részvétel lehetőségével is. Amennyiben az önrész céljából biztosított keret nem kerül felhasználásra, át lehet csoportosítani más szakmai feladatokra (vásárlás, restaurálás stb.). Ma már a muzeális intézmények működése elképzelhetetlen folyamatosan jelenlévő támogatói (szponzori) bázis nélkül, ám ennek megteremtéséhez együttműködést kell kezdeményezni
olyan
hagyományőrzésből,
vállalkozókkal, céljaikhoz,
akik
imázsuk
rendezvényeikhez
növelése
múzeumi
érdekében hátteret
vagy
kívánnak
felhasználni. A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vagy a szakképzési intézetek is jelenthetnek támogatót, hiszen a szakmai képzési rendszerbe a ma is élő mesterségek tárgyi emlékeinek, szokás- és hagyományvilágának bemutatásával lehet bekapcsolódni. A támogatókat akkor lehet szorosan az intézményekhez kötni, ha érdekeltté tesszük őket abban, hogy elmondhassák: ez az „én múzeumom”, vagyis nem egyszeri, reprezentációs célú a kötődés, hanem folyamatos és hosszabb időre szóló. Meg kell találni a helyi és megyei szintű mecenatúra formáit, természetesen a kölcsönös hasznosság jegyében. A mecenatúra egyik konkrét formája lehetne például egy megyei „műtárgyörökbefogadási” mozgalom elindítása, amelynek keretében a megyében működő vállalkozók, cégek „örökbe fogadhatnának” egy-egy restaurálásra szoruló múzeumi műtárgyat, annak restaurálási költségeinek átvállalásával, s ezt a tényt a kiállított műtárgyak
mellett
hangsúlyosan
tüntetnénk
fel.
Mindez
megvalósítható, ha kiállítási tereink rendezettek és felújítottak… 3
azonban
csak
akkor
A múzeumi működés során elengedhetetlen a gyűjtők, alkotók, vállalkozók, cégek és intézmények támogatása. Megnyerésük, meggyőzésük az intézményvezető feladata és felelőssége. Az elkövetkező években a korábbiakhoz képest nagyobb mértékben hasznosultak a megyei múzeumi szervezet intézményeinek helyiségbérletből származó saját bevételei is. Meg kell vizsgálni, hogy mely terek adhatók ki, természetesen az adott intézmény tekintélyének megőrzése mellett, színvonalas és az intézmény profiljába illő, vagy azt legalábbis nem sértő rendezvények céljára. A saját bevételek megszerzésében az egyes tagintézményeket érdekeltté kell tenni oly módon is, hogy a bevétellel az adott intézmény költségvetése is növekedjék, de a költségvetés tervezésekor számolni kell ezekkel a bevételi lehetőségekkel is.
3./ Személyi állomány A megyei múzeumi szervezet a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ kiterjedt intézményhálózatot magába foglaló költségvetési szervei közé tartozik, amely jelentős számú közalkalmazotti státuszú munkavállalót foglalkoztat. A lehetőségek és a szakmai kihívások figyelembe vételével az elmúlt években újragondoltuk a személyi feltételeket, álláspontom szerint további kiigazítás, kiszervezés már nem lehetséges. A személyi állomány fejlesztése kívánatos lenne, ám a jelen költségvetési adottságok között erre nincs lehetőség, ezért csak a meglévő erőforrások átcsoportosítására gondolhatunk. El kell érni, hogy a rendelkezésre álló bérkeretet a magas szakmaiság követelményének megfelelve a lehető leghatékonyabban, feladatarányosan használja föl a megyei múzeumi szervezet. A megyei múzeumi szervezet vezetője a munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően ellátja a vezetői feladatokat, gondoskodik az intézmények zavartalan és színvonalas működtetéséről. Különösen is felel a megyei múzeumi/közgyűjteményi szakmai munkatervek elkészítéséért és végrehajtásáért. Tevékenyen részt kell vennie a szakmai pályázatok kidolgozásában, támogatók megkeresésében. Másrészt gondoskodnia kell a munkatársak által el nem végezhető feladatok megbízás keretében történő elvégeztetéséről (pl. restaurálás, preventív konzerválás, egyes közönségkapcsolati, kommunikációs és PR tevékenységek stb.).
4
Törekedni kell arra, hogy a megyei múzeumi szervezet muzeológiai szakmai feladatokat ellátó szakalkalmazottai minél képzettebb, saját szakterületükön ismert és elismert személyiségek legyenek. Ezért lehetőség szerint – a jogszabályokban előírtakon túlmenően is – továbbra is támogatom a munkavállalók szakmai továbbképzését, esetlegesen tudományos fokozat, illetve cím megszerzésére irányuló törekvését. Az intézmények szakmai rangját ugyanis jelentősen növeli, ha az ott dolgozók az átlagosnál képzettebb, magasan kvalifikált muzeológusok, történészek, régészek, néprajzosok, művészettörténészek stb. Bár sokan kételkednek benne, valójában egyre népszerűbbé válik az önkéntes munka; a segítőket (pl. múzeumbarátok) bevonhatjuk a rendezvények lebonyolításába (pl. Kulturális Örökség Napja). Ezért is szükséges lenne ezért minden tagintézmény körül múzeumbarát kör kialakítása, az erre irányuló törekvések koordinálása. Ezen kívül a hatályos jogszabályok biztosította lehetőségekkel élve mindazokat a feladatokat, amelyekre különösen a kisebb intézmények saját kereteiken belül fő- vagy mellékállásban nem
tudnak
megfelelő szakembert
alkalmazni,
határozott
idejű
szerződéssel, eseti megbízással stb. szakképzett külső munkatársak bevonásával kell megoldani (pl. kiállításrendező, restaurátor, múzeumpedagógus), lehetőleg megyei szintű koordináció keretében. Így az intézmények körül idővel kialakulhat egy olyan, a múzeumi munkában kellő jártasságot szerzett külsős szakember állomány, akikre hosszabb távon számíthatunk a szakmai feladatok sikeres lebonyolításában. Ugyanakkor éppen az „önkéntesség éve” mutatott rá arra, hogy a múzeumi munkában
jelentős
szerepe
lehet
az
önkéntes,
múzeumbarát
segítőknek
is.
Közreműködésük azonban nem helyettesíti, legfeljebb kisegíti a múzeumi kollégák munkáját. Vezetői programomnak ismételten az a fő célkitűzése, hogy a fenntartóval együttműködve továbbra is elősegítsem a szép hagyományokkal rendelkező Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának és múzeumainak a 21. század kihívásainak mindenben megfelelő, hazánk (és talán a térség) leghatékonyabban működő megyei (regionális) múzeumi szervezetévé alakítását. Bízom abban, hogy ez a program és személyem elnyeri a döntéshozók bizalmát, és a megvalósításban öt évre szóló támogatását! Budapest, 2012. február 20.
DR. KÁLNOKI-GYÖNGYÖSSY MÁRTON 5
