Jogi személyek
GAZDASÁGI MAGÁNJOG
2009. szeptember 24. 3. előadás
Jogalanyok a gazdasági jogban
Természetes személyek (ember) Jogi személyek (ember alkotta szervezet) Jogi személyiség nélküli jogalanyok (ember alkotta szervezet, melyet nem a jog nem ruház fel jogi személyiséggel)
Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok
A jogi személyiséggel való rendelkezés és annak hiánya különbségtétel gyakorlatilag irreleváns.
A jogi személyiség kritériumai
Társadalmilag elismert célra szerveződik Belső ügyintéző és külső képviseletre alkalmas szervezettel rendelkezik Alapítóitól elkülönült vagyona van Teljes anyagi helytállási kötelezettség Nyilvántartásba vétellel jön létre (állami kontroll)
Eredetileg azok a jogalanyok nem rendelkeztek jogi személyiséggel, amelyeknél a szervezet tagjai a szervezet tartozásaiért magánvagyonukkal is felelősséggel tartoztak, azaz nem különült el élesen a szervezet vagyona és a tagok vagyona Ma a jogi személy és jogi személyiség nélküliség megkülönböztetés a gyakorlatban értelmét vesztette – nincs különbség megítélésben a két szervezeti forma között A hatályos jog csak a tradíciók fenntartása végett különböztet még mindig jogi személy és jogi személyiség nélküli jogalanyok között A jogi személyiség nélküli jogalanyokra a jogi személyekre vonatkozó szabályok alkalmazandók
A jogi személy létrehozatalának lépései, feltételei
Alapító okirat, alapító határozat vagy közjogi aktus (jogszabály) Ügyintéző és képviselő szervek megválasztása, kijelölése Vagyon Nyilvántartásba vétel
1
Jogi személyek csoportosítási szempontjai
Gazdálkodó (for profit) szervezetek – nonprofit szervezetek Magánjogi – közjogi jogi személyek Vagyonegyesítő – személyegyesítő jogi személyek Közvetlen tagi felelősség – közvetett tagi felelősség Ptk.-ban szerepelő – Ptk.-n kívüli jogi személyek
Gazdálkodó szervezetek köre Jogi személy:
Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Egyesülés Koncessziós társaság Szövetkezet Erdőbirtokossági társulat Vízgazdálkodási társulat (víziközmű társulat, vízitársulat) Ügyvédi iroda (tag az iroda kötelezettségeiért nem felel, de a károkozó tag felel mögöttesen) Befektetési alapok Non-profit gazdasági társaság Közös vállalat
Fő elhatárolási szempont, hogy üzletszerű gazdasági tevékenységet (vagyonszerzésre irányul) folytatnak-e elsődlegesen Non-profit szervezetek elsődlegesen sosem folytatnak gazdasági tevékenységet, azonban nem kell feltétlenül közösségi célokat szolgál (pl. bélyeggyűjtők egyesülete nem profitszerzésre alakul, de nem is közösségi célokat szolgál)
Non-profit szervezetek köre
Egyesület (társadalmi szervezet) Köztestület Alapítvány (közalapítvány) Politikai párt Egyház
Közkereseti társaság Betéti társaság Polgári jogi társaság Építőközösség Társasház Külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete
A jogi személy képviselete
Jogi személyiség nélküli:
Gazdálkodó szervezetek és non-profit szervezetek
Képviselet főszabálya: kötelező képviselőt kijelölni az alapító okiratban ha nem a kijelölt képviselő ír alá, akkor két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges Fiókképviselet: szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el Vélelmezett képviselet: Áru adásvételével vagy szolgáltatás nyújtásával foglalkozó jogi személy ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségében tartózkodó alkalmazottat és tagot az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni
Az állam, mint jogi személy
Az állam is „csak” jogi személy Ha magánjogi jogviszonyokba kapcsolódik be (tehát nem a főhatalmat gyakorolja, csak kereskedőként van jelen, pl. szerződést köt anyagbeszerzésre) – a jogi személyekre irányadó szabályok alapján ítéljük meg Az állam képviseletét az államháztartásért felelős miniszter látja el Kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint jóhiszemű személyek irányába vállalt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli (metró per)
2
Non-profit jogi személyek
TÁRSADALMI SZERVEZET, EGYESÜLET
KÖZTESTÜLET
GAZDASÁGI KAMARA
Nincs önkéntesség Törvény rendeli el létrehozását Pl. MTA, hegyközség, kamarák Mögöttes joganyag: egyesületek Törvény kötelezően előírhatja:
valamely feladat csak köztestületi formában folytatható meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként (pl. ügyvédi kamara) végezhető meghatározott közfeladatot a köztestület köteles ellátni
Önkéntesen létrehozott Önkormányzattal rendelkezik Nyilvántartott tagság (min. 10) Alapszabályban meghatározott cél Tagok tevékenységét a cél érdekében szervezi Jogi személy Tag a tagdíj fizetésén kívül saját vagyonával nem felel az egyesület kötelezettségeiért
Köztestület, melyet gazdálkodó szervezetek hoznak létre Önkormányzatiság elvén alapul működésük Gazdaság fejlődésének előmozdítása a feladatuk Fajtái: kereskedelmi és iparkamara, agrárkamara Területi kamara a megyékben, megyeszékhelyeken kívüli megyei jogú városokban, fővárosban működhet Szervezet
HEGYKÖZSÉG
ALAPÍTVÁNY
Egy vagy több település felvásárlói és termelői alapítják Tevékenységükhöz fűződő közös érdek előmozdítása Általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelme Kötelező létrehozása, ha a településen min. 50ha szőlőültetvény van és min. 10 termelő használatában
Küldöttgyűlés: kamarai tagokból választják Elnökség – elnök Ellenőrző bizottság: min. 3 tag Etikai bizottság
Tartós közérdekű célra rendelt, jogi személyiséggel bíró vagyontömeg Alapító okirat (név, székhely, vagyoni hozzájárulás, cél megjelölése) Székhely szerinti megyei bíróság veszi nyilvántartásba Nyílt és zárt alapítvány különbsége a későbbi csatlakozás szempontjából Alapító okirat módosítása nem érintheti az alapítvány nevét, célját és vagyoncsökkentést nem idézhet elő
3
Alapítvány működése
Alapító köteles kijelölni egy kezelő szervet (kuratórium) Alapító a kuratóriumban meghatározó befolyással nem rendelkezhet
lehet kuratórium tagja, de elnöke nem közeli hozzátartozóin keresztül sem lehet meghatározó befolyása
Megszűnés:
nyilvántartásból törlés ügyész keresete alapján bíróság hivatalból egyesítés más alapítvánnyal
Közalapítvány
Újat már nem lehet alapítani, de a létezők működhetnek Alapítók köre korlátozott volt: Országgyűlés Kormány helyi vagy kisebbségi önkormányzat Cél: közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása Közfeladat: melynek ellátásáról államnak vagy önkormányzatnak kellene gondoskodnia tv. vagy ök rendelet értelmében Gazdálkodó szervezetben csak akkor szerezhet tulajdont, ha: többségi irányítással rendelkezik, és korlátozott felelőssége van!
KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG
Kht. jellemzői
Fogalom Közhasznú (a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló) tevékenységet rendszeresen végző jogi személy.
1.
Kft. szabályai voltak irányadók.
Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a közhasznú cél elősegítése érdekében végezhet Nyereség nem osztható fel a tagok között Nyílt alapítás is lehetséges Megszűnéskor csak a törzsbetét alapításkori értéke jár a tagoknak Megszűnéskor a fennmaradó vagyont társasági szerződésben meghatározott közhasznú célra kell fordítani Kötelező Felügyelő bizottság és könyvvizsgáló Nem alakulhat át gazdasági társasággá
2. 3. 4.
5.
6. 7.
A Kht. forma megszüntetése (Új Gt.)
2007. július 1-től nem alapítható 2009- június 30-ig a még létezőknek kötelezően át kellett alakulniuk Non-profit gazdasági társaság bevezetése 2007. július 1-től:
bármely társasági formában alapítható gazdasági tevékenység csak kiegészítő jellegű nyereség nem osztható fel ha egyben közhasznú szervezet is: megszűnéskor az alapításkori hozzájárulások kiadása után fennmaradó vagyont közcélra kell fordítani
Közhasznú jogállás
Külön minősítés, amit elnyerhet
Társadalmi szervezet Alapítvány Közalapítvány Köztestület Országos sportági szakszövetség Nonprofit gazdasági társaság MFAB, FTT, MRK Európai területi együttműködési csoportosulás Nem költségvetési szerv felsőoktatási intézmény
Szociális szövetkezet
Megszerzés feltételei
Közhasznú tevékenységet folytat Tagjain kívül mások is részesülnek szolgáltatásaiból Vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú cél megvalósítására végez Gazdálkodásával elért eredményét nem osztja fel Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat
4
Közhasznú tevékenységek
Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés Szociális tevékenység, időskorúak gondozása Tudományos és kutatási tevékenység Nevelés és oktatás Kulturális tevékenység Műemlékvédelem Környezetvédelem Gyermek- és ifjúságvédelem Fogyasztóvédelem Emberi- és állampolgári jogok védelme Bűnmegelőzés, áldozatvédelem, stb.
Kiemelten közhasznú jogállás
Olyan közfeladatokat látnak el, amelyről valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kellene gondoskodnia Tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozza
Közhasznú jogállás előnyei
Egyéni vállalkozás szabályai
Adómentesség a közhasznú, kiemelten közhasznú tevékenységből származó jövedelem után Adókedvezmények, TB, vám, illetékkedvezmények Akik befizetést teljesítenek a közhasznú szervezet számára: közcélú adománynak minősül, SZJA tv. értelmében leírható az adóból (a szervezetnek egyszerűbb így pénzt gyűjtenie)
Egyéni vállalkozóvá válás feltételei
Kizáró okok
Belföldi magánszemély (EU állampolgárok belföldiekre irányadó szabályok alapján vállalkozhatnak – önálló vállalkozó a nevük) Cselekvőképesség Magyarországi lakóhely Nem áll fenn vele szemben kizáró ok
Büntetőjogi jellegű kizáró okok akit gazdasági, vagyon elleni, közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenység tekintetében aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik Korlátlan felelősség halmozásának tilalma aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (kkt. tagja, bt. beltagja) Köztartozás miatti kizárás akinek korábban vállalkozói igazolványát adó-, vám-, TB-tartozás miatt vonták be, a tartozás kiegyenlítéséig akinek adó-, vám-, társadalombiztosítási tartozása van
5
Egyéni vállalkozói igazolvány kiadásának szabályai
Az egyéni vállalkozói igazolványt kérelemre a székhely szerint illetékes körzetközponti jegyző (okmányiroda) adja ki Ha a tevékenység folytatásához hatósági engedély, vagy képesítés kell, azt mellékelni kell a kérelemhez A képesítéssel nem magának az egyéni vállalkozónak kell rendelkeznie, elég ha alkalmazottja vagy segítő családtagja rendelkezik vele A körzetközponti jegyző szerzi be a kérelmező helyett az adószámot (adóazonosító jelet), statisztikai számjelet Csak egy vállalkozói igazolványt kaphat az egyéni vállalkozó, de ezzel több tevékenységet is végezhet (akár több telephelyen is)
A vállalkozói tevékenység gyakorlásának megszűnése
Igazolványát visszaadja Körzetközponti jegyző visszavonja az igazolványt
kiderül, hogy kizáró ok áll fenn működéséhez szükséges követelményeknek nem felel meg, 30 napon belül nem orvosolja 12 hónapot meghaladó adó, vám TB tartozás
Egyéni vállalkozás jellemzői
Az egyéni vállalkozónak személyes közreműködési kötelezettsége van (lehet munkavégzés, szervezés, irányítás, stb.) Munkáltatóként foglalkoztathat alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, középfokú szakoktatási intézmény tanulóját Az egyéni vállalkozó a tevékenységből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel (magánvagyona nem különül el a vállalkozás vagyonától, hiszen ő nem jogi személy) Székhelyét, nyílt árusítású üzletét, termelő- szolgáltató egységét köteles cégtáblával megjelölni Köteles aláírása mellett az egyéni vállalkozói minőségére utalni
Egyéni cég
Olyan egyéni vállalkozó, aki magát a cégbíróságnál nyilvántartásba vetette (nem válik ettől jogi személlyé) Előnyei:
Meghal, cselekvőképességét elveszíti
özvegy, örökös (halál esetén), törvényes képviselő (cselekvőképesség elvesztése esetén) 3 hónapon belül folytathatja a tevékenységet, de meg kell felelniük a törvényi feltételeknek
üzleti partnerei által leellenőrizhető, hitelesebb a cég egyéni vállalkozó korlátlan felelősséggel tartozik, de cégként egyszemélyes Kft-vé vagy Rt-vé alakulhat át → korlátolt lesz a felelősség
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!! Dr. Fézer Tamás egyetemi adjunktus Polgári Jogi Tanszék Fogadóóra: szerda 12.3012.3014.00 óra (ÁJK 102.) e-mail:
[email protected]
6
