Pályázat címe: A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi Régió felsőoktatásában Pályázati azonosító: TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0011
Jogi alapismeretek a sportban
Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.hu
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 I. Polgári jogi alapismeretek .................................................................................. 5 I.1. Bevezető gondolatok .................................................................................. 5 I.2. A jogszabályi hierarchia ............................................................................. 8 I.3. A jogszabály érvényessége ...................................................................... 11 I.4. A jogszabály hatálya ................................................................................ 12 I.5. A jogszabály alkalmazása ........................................................................ 14 I.6. A jogszabályok értelmezése ..................................................................... 15 I.7. A (polgári jogi) jogviszony ........................................................................ 16 I.7.1. A jogviszony alanyai .......................................................................... 16 I.7.2. A jogviszony tárgya, tartalma ............................................................. 20 I.8. Személyiségi jogok................................................................................... 20 I.9. A megbízási szerződés ............................................................................ 23 I.9.1. A megbízási szerződés alapvető szabályai ....................................... 24 I.10. Tesztkérdések az első fejezethez ............................................................ 26 II. A sporttal kapcsolatos jogi szabályozás alapjai ................................................ 28 II.1. A versenyző ............................................................................................. 31 II.1.1. Az amatőr sportoló............................................................................. 31 II.1.2. A hivatásos sportoló .......................................................................... 33 II.2. A sportszakember .................................................................................... 33 II.3. Sportszervezetekre vonatkozó alapvető szabályok .................................. 34 II.3.1. A sportegyesület ................................................................................ 35 II.3.2. A sportvállalkozás .............................................................................. 42 II.4. Tesztkérdések a második fejezethez ....................................................... 43 III. A jogi személyekre vonatkozó egyes általános szabályok ........................... 46 III.1. Általánosságban a jogi személyről ........................................................ 46 III.2. A jogi személy létesítése ...................................................................... 47 III.2.1. Létesítő okirat ................................................................................. 47 III.2.2. Nyilvántartásba vétel ...................................................................... 50 III.3. A jogi személy szervezete és képviselete ............................................. 50 III.4. A jogi személy törvényes működésének biztosítékai ............................ 51 III.5. Tesztkérdések az első fejezethez ......................................................... 52 IV. Társasági jog................................................................................................ 54 IV.1. A társasági jogról általában ...................................................................... 54 IV.1.1. A gazdasági társaság fogalma ....................................................... 54 IV.1.2. A gazdasági társaságok alapítása .................................................. 55 IV.1.3. Cégbejegyzési eljárás .................................................................... 56 IV.2. Közkereseti társaság ................................................................................ 58 IV.2.1. A közkereseti társaság fogalma ..................................................... 58 IV.2.2. A közkereseti társaság szervezete ................................................. 58
2
IV.2.3. A tagsági jogviszony megszűnése ................................................. 59 IV.2.4. A társaság megszűnése ................................................................. 59 IV.3. Betéti társaság ......................................................................................... 60 IV.3.1. A betéti társaság fogalma ............................................................... 60 IV.3.2. Tagi felelősség ............................................................................... 60 IV.3.3. Üzletvezetés, képviselet ................................................................. 60 IV.3.4. A betéti társaság megszűnése ....................................................... 61 IV.4. Korlátolt felelősségű társaság .................................................................. 61 IV.4.1. A korlátolt felelősségű társaság fogalma ........................................ 61 IV.4.2. Egyes fogalmi elemek ismertetése ................................................. 61 IV.4.3. A tagok jogai és kötelezettségei ..................................................... 63 IV.4.4. A korlátolt felelősségű társaság szervezete ................................... 65 IV.4.5. A korlátolt felelősségű társaság megszűnése ................................ 67 IV.5. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság ........................................... 67 IV.6. Részvénytársaság .................................................................................... 68 IV.6.1. A részvénytársaság fogalma .......................................................... 68 IV.6.2. A részvények .................................................................................. 69 IV.6.3. A részvénytársaság alaptőkéje ....................................................... 71 IV.6.4. A részvénytársaság alapítása ........................................................ 72 IV.6.5. A részvényes jogai ......................................................................... 72 IV.6.6. A részvényes kötelezettségei ......................................................... 74 IV.6.7. A részvénytársaság szervezete ...................................................... 74 IV.6.8. A részvénytársaság megszűnése ................................................... 76 IV.7. Egyszemélyes részvénytársaság ............................................................. 77 IV.8. Ellenőrző kérdések a II. fejezethez........................................................... 78 V. FELHASZNÁLT, ILLETVE AJÁNLOTT SZAKIRODALOM ............................... 81
3
Bevezető gondolatok Jelen jegyzetnek nem célja a sportot érintő valamennyi jogilag releváns intézmény, jogviszony, szabályozás bemutatása, figyelemmel annak jelen jegyzet terjedelmében és célkitűzésén jóval túlmutató körén. Maguk a sporttal kapcsolatos szabályozási területek, jogágak, jogi vonatkozások is szerteágazóak a vizsgálandó vonatkozás függvényében. Így például a sportrendezvényen esetlegesen zavaró magatartást tanúsító szurkolók kapcsán a büntető jog, büntető eljárásjog, míg a sportszervezetek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata kapcsán a közigazgatási jog bír relevanciával. A jegyzet a sportot, sportolókat, sportszervezeteket érintő alapvető magánjogi környezet megjelenítésére vállalkozik, így első részében a jogra, magánjogi jogviszonyokra irányadó általános szabályokat, második fő részében pedig a sportra vonatkozó egyes speciális kritériumokat jeleníti meg. Tekintettel arra, hogy a jegyzet véglegesítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15. napi hatálybalépését követően kerül sor, a jegyzet a zárása időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezésekre épült azzal, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló, 2014. március 15. napjával hatályát vesztő 1959. évi IV. tv. (Továbbiakban: régi Ptk.) hatálya alatt létrejött jogviszonyok megfelelő értelmezése kapcsán kitér annak alkalmazhatóságára, illetve egyes, lényegi rendelkezéseire. Szeged, 2014. március A szerzők
4
I. Polgári jogi alapismeretek dr. Görög Márta
I.1.
Bevezető gondolatok
A jog a közvélekedésben, hétköznapokban elfogadott általánosított jelentéstartalma szerint a társadalmi együttélést szabályozó és befolyásoló szabályhalmaz. A jog, az azt alkotó jogszabályok segítenek a ’mit lehet, és mit nem lehet megtenni’ kérdésének megválaszolásában. A jog mellett a társadalom tagjainak magatartását az erkölcs és a szokás, valamint a vallás befolyásolja. Az erkölcs, szokás által körülírt magatartásminta, szabály alapvetően nem írott alapokon nyugszik, s be nem tartása esetén bírósági úton nem kikényszeríthető. A társadalmi fejlődés során az erkölcs, illetve szokás diktálta elvárások jelentős változáson mentek keresztül, ami a XX. század elején még erkölcstelen magatartásnak minősült, az ma már nem feltételen az. A társadalmi fejlődéssel párhuzamosan újabb társadalmi normák, modern normák alakulnak ki. Az ókori római mitológiában Iustitia az igazság, a törvényhozás istennője. Leggyakrabban ez a motívum, ábrázolás jelenik meg az igazságszolgáltatás jelképeként. Bal kezében az igazság mérleget, jobb kezében pallost tart. A mérleg az isteni igazságosság mitológiai szimbóluma.
1. kép: Justitia szobra a Kúria csarnokában Forrás: www.kormany.hu A speciális területekre vonatkozó jogi szabályozás megértéséhez szükséges bizonyos alapvetéseket tenni, megismerkedni olyan alapfogalmakkal, melyekre a magánjogi, s különösen a sportjogi szabályok, megoldások épülnek.
5
A magyar jog az ún. kontinentális jogi kultúrák közé tartozik, melynek egyik jellemző jegye a jogforrások írott jellege, szemben az ún. common law-val, az angolszász joggal. A magyar jogi rendelkezések jogszabályokon nyugodnak, ugyanakkor látható a legfőbb bírósági döntéshozó szerv, a Kúria által hozott döntések bírósági gyakorlatot orientáló jellege. René David szerint négy jogcsalád különböztethető meg:
kontinentális (európai országok), angolszász (brit birodalom, USA), tradicionális (iszlám országok), szocialista (Kuba, Kína). Zweigert és Kötz később a Davidi jogcsalád finomítására alkotta meg a jogkörök rendszerét. Zweigert & Kötz jogkörei: római-germán jogcsalád - romanista jogkör - német jogkör - északi jogkör 2. angolszász jogcsalád - angolszász jogkör, amerikai jogkör, ausztrál jogkör 3. szocialista jogcsalád - szocialista jogkör, szovjet jogkör, közép-kelet-európai jogkör, kubai, északkoreai jogkörök 4. vallási/tradicionális jogcsalád - iszlám jogkör - hindu jogkör - távol-keleti jogkör Az egyes tényállások jogi értelmezése, jogesetek értékelése, megoldása során a vonatkozó és hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell eljárni. Lehetnek azonban olyan, jogesettel érintett jogszabályhelyek, melyek értelmezése esetleg nem egyértelmű. Ha és amennyiben e területen Kúriai, illetve 2012. január 1. napját megelőzően Legfelsőbb Bírósági ítélet, jogegységi döntés született, úgy az az iránymutató a jogintézmény egységes elbírálásakor. 1.
A bírósági jogalkalmazási gyakorlat megismeréséhez és elemzéséhez nyújt értékes segítséget - többek között - a http://www.birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/anonimhatarozatok-tara honlapon található bírósági határozatok gyűjteménye, ahol a kereső segítségével megtalálhatjuk az egyes, érintett anonimizált bírósági határozatokat.
6
A keresőfelületen az alábbi keresési szempontok jelennek meg:1 - a határozatot meghozó bíróság megjelölése, - a határozatot meghozó kollégium kiválasztása a megadott bíróság alapján leszűkített listából, - a határozat által érintett jogterület kiválasztása a megadott kollégium alapján leszűkített listából, - a határozat fajtájának kiválasztása, - a határozat azonosítójának megadása, amennyiben a felhasználó számára ismert a határozat száma, - a határozat meghozatala évének megadása, - szabadszöveges keresés kulcsszavainak rögzítése, - jogszabályhelyek megjelölése.
1
http://www.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/uke/obh_uke_portal_anonim_hatarozat_kereses.pd f (2014. március 10.)
7
Forrás: www.birosag.hu Amennyiben a sportoló jogait érintő jogesetet, ítéletet szeretnénk megtekinteni és a szabad szöveges keresőben feltüntetjük a sportoló jog* szavakat, - 2014. március 6. napján – 277 kapcsolódó ítéletet jelöl a kereső. Az egyes ítéletek mellett feltüntetett letöltés url-re kattintva megjelenik az anonimizáltan közzétett ítélet. Néhány ítéletet jelölve lásd: Határozat azonosítója
Bíróság
Kollégium
Jogterület
Határozat éve
Url
Pf.20676/2010/3 Szolnoki Törvényszék
polgári
polgári jog
2010
LETÖLTÉS
Pf.20676/2010/3 Szolnoki Törvényszék
közigazgatásimunkaügyi
polgári jog
2010
LETÖLTÉS
Pf.20676/2010/3 Szolnoki Törvényszék
gazdasági
polgári jog
2010
LETÖLTÉS
P.20751/2009/3 Szolnoki Törvényszék
polgári
polgári jog
2009
LETÖLTÉS
I.2.
A jogszabályi hierarchia
Az egyes jogszabályok az ún. jogszabályi hierarchiában meghatározott sorrendet foglalnak el, mely sorrend befolyásolja az egyes jogviszonyokra alkalmazandó jogszabályok egymáshoz való viszonyát is. A hierarchia lényege szerint a hierarchiában „alacsonyabb
8
szinten” álló jogszabály nem lehet ellentétes a hierarchiában „magasabb szinten” álló jogszabállyal, illetve az alacsonyabb szinten álló jogszabály a magasabb szinten álló jogszabállyal összhangban szabályozza az egyes viszonyokat, jogviszonyokat. Az azonos szinten lévő jogszabályok kapcsán, ha ugyanazon viszonyt szabályozó jogszabályi rendelkezések ütköznek egymással, akkor vizsgálni szükséges azok egymáshoz való viszonyát: ha az ütköző jogszabályok egyike speciális a másikhoz képest, akkor mindig a speciális jogszabályi rendelkezések alkalmazandóak, nem az általános rendelkezések. A jogszabályi hierarchia a következőképpen jelenik meg: 1. Magyarország Alaptörvénye és annak egyes módosításai az egész jogrendszernek a forrása, az Alaptörvény áll a jogforrási hierarchia élén. 2. „Második szinten” helyezkednek el az egyes, a jogterület szempontjából meghatározó törvények. A magánjogi jogviszonyok, a polgári jog szempontjából a legfontosabb törvényi szintű forrás a Polgári Törvénykönyv. A Polgári Törvénykönyv a magánjog „kútfője”. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Továbbiakban: Ptk.) kódex jellegű jogszabály, vagyis átfogóan, gyűjteményes módon tartalmazza és rendezi a magánjogi jogviszonyokra irányadó szabályokat. Történetiségében az első, parlament által elfogadott egységes magyar magánjogi kódex az 1959. évi IV. törvény volt, mely 1960. május 1. napjával lépett hatályba. Keletkezésének időszaka meghatározó volt a törvény tartalmát érintően is, alapvetően a szocialista életviszonyok polgári jogi szabályozására törekedett, eltekintett az akkor burzsuá jog termékének tartott jogintézmények – mint például az alapítvány, avagy a nem vagyoni kártérítés – szerepeltetésétől. A kormány 1998-ban határozott a Polgári Törvénykönyv rekodifikációjáról, mely folyamat a 2013. évi V. törvény 2014. március 15. napjával történt hatálybalépésével zárult le. A törvény kezdeményezésének joga a köztársasági elnököt, a Kormányt, az országgyűlési bizottságot vagy országgyűlési képviselőt illeti meg.2 Ugyanezen a fokán állnak az egyéb, az adott jogviszonyra vonatkozó törvények. A magánjogi jogviszonyokat lehetetlenség egyetlen törvénykönyvbe, egyetlen törvénybe sűríteni, a magánjogi kódex mellett az egyes speciális jogterületeket további törvények szabályozzák. E körbe tartozik például a sportról szóló 2004. évi I. törvény (A továbbiakban: Stv.). 3. A Kormányrendeletek számos esetben az egyes jogszabályi rendelkezések végrehajtási szabályait tartalmazzák. Ilyen például a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló 157/2004. (V. 18.) Korm. rendelet, a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet. 4. A miniszteri rendeletek, melyek tipikusan a magasabb szintű normák végrehajtási szabályai. Lásd például: az állami sport célú támogatások felhasználásáról és
2
Alaptörvény 6. cikk (1) bek. 9
elosztásáról szóló 27/2013. (III. 29.) EMMI rendelet, az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 4/2011. (II. 28.) NEFMI rendelet. 5. Helyi önkormányzati rendeletek, melyeket a helyi önkormányzat törvény keretei között helyi közügyek intézése körében alkot.3 Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. A jog ún. egyéb kútfői A jog ún. egyéb kútfői körébe tartoznak a legmagasabb bíró fórum a Kúria – 2012. január 1. napját megelőzően a Legfelsőbb Bíróság - által meghozott és közzétett határozatok, illetve bírósági döntések. E körbe tartozik a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében meghozott jogegységi határozat, az ún. elvi bírósági határozatok és elvi bírósági döntések. Ezen túlmenően korábban a Legfelsőbb Bíróság irányelvet, illetve elvi döntést hozott. Ezen határozatok, illetve döntések befolyásolják az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát is, s így kihatással vannak az egyes, határozatok által érintett jogszabályhelyek értelmezésére, s a kialakuló jogalkalmazási gyakorlatra. A Kúria a jogegységi határozatot, az elvi bírósági határozatot, elvi bírósági döntést, az általa az ügy érdemében hozott határozatot, az ítélőtábla az ügy érdemében hozott határozatot, a közigazgatási és munkaügyi bíróság az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi. Lásd: www.birosag.hu, illetve www.lb.hu weboldalakon.
3
Alaptörvény 32. cikk (1) bek. a. pont 10
I.3.
A jogszabály érvényessége
Akkor érvényes a jogszabály, ha azt az annak kibocsátására feljogosított jogalkotó szerv – így különösen az országgyűlés – a jogalkotásról szóló törvény betartásával bocsátotta ki, s a jogszabály kihirdetésre került. A jogalkotásról a 2010. évi CXXX. törvény rendelkezik. A Ptk. a Magyar Közlöny 2013. évi 31. számában került kihirdetésre. Lásd: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK13031.pdf A jogszabályok az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kerülnek kihirdetésre.4 A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapja, melyet a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, szövegét hitelesnek kell tekinteni.5
3. kép: Magyar Közlöny Forrás: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php A Magyar Közlöny az alábbi weboldalon érhető el: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php A jogszabályok kihirdetésének és hatálybalépésének követése érdekében érdemes feliratkozni a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó hírlevél-szolgáltatására. A szolgáltatásra a
4 5
a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26.§ a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 25.§
11
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=0500&pageindex=0500 lehet regisztrálni.
I.4.
oldalon
A jogszabály hatálya
Csakis és kizárólag érvényes jogszabály esetén beszélhetünk hatályos, avagy hatálytalan, hatályba nem lépett jogszabályról. A hatályosság lényegét tekintve a jogszabály alkalmazhatóságát jelenti, így személyi hatály körében arra a kérdésre ad választ, hogy mely személyi kör tekintetében nyer alkalmazást, - területi hatály esetében, mely területen, - tárgyi hatály esetében, pedig, hogy mire vonatkozik a jogszabály, - időbeli hatály esetében pedig, hogy mikortól és meddig alkalmazható a jogszabály. A jogszabály hatálybalépésének időpontja kapcsán maga a jogszabály nyújt segítséget. Ez alapvetően a kihirdetés napja, vagy az a nap, amelyet a jogszabály konkrétan megjelöl.
-
Így például a Ptk. hatálybalépésének napját a 2013. évi V. törvény 8:4.§-a 2014. március 15. napjában jelölte meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről a 2013. évi CLXXVII. törvény rendelkezik (http://www.complex.hu/kzldat/t1300177.htm/t1300177.htm). Mindig azt szükséges vizsgálni, hogy a jogviszony létrejöttekor mely jogszabályi rendelkezések voltak érvényesek és hatályosak. A jogszabály ún. továbbhatásának törvényi megfogalmazása szerint: A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.6 A jogszabály személyi hatálya7 a) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra, b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, a jogalkotásról szóló törvény 5. § (la) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. 6 7
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15.§ A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 6.§ (2) bek.
12
A hatályos jogszabályok egyes internetes oldalakon ingyenesen, szabadon hozzáférhetőek. Ilyen oldalak – többek között – a http://net.jogtar.hu, www.njt.hu, valamint a www.magyarorszag.hu weboldal.
www.njt.hu
www.magyarorszag.hu Az egyes internetes jogszabály gyűjteményekben keresni lehet – többek között - a jogszabály konkrét megjelölése, illetve keresett szöveg alapján egyaránt, ahogy az a Wolters Kluwer Kft. Complex Kiadó által működtetett weboldalon látható:
13
4. kép: A hatályos jogszabályok gyűjteménye Forrás: http://net.jogtar.hu/
I.5.
A jogszabály alkalmazása
A jogszabály alkalmazására alapvetően kettős „platformon” kerül sor: a bírósági, hatósági fórumon, illetve az egyes személyek között az előbbi fórumokon kívül. Amikor jogalkalmazási gyakorlat kerül említésre, úgy az mindkét platformot jelöli tágabb értelemben, szűkebb értelemben elsődlegesen, de nem kizárólagosan a bírósági gyakorlatot jelenti. Amennyiben konkretizálni szeretnénk, úgy bírósági jogalkalmazási gyakorlat kerül említésre. A magyar bírósági szervezeti rendszer négy szintű az alábbiak szerint: 1.A „legalsó szinten”, ahol a legtöbb bírósági eljárás indul, a járási, a munkaügyi és közigazgatási bíróságok találhatóak. 2. A törvényszékek (korábbi megyei bíróságok) helyzete kettős, egyrészről törvényben meghatározott esetekben első fokon járnak el, másrészről pedig a járási, a munkaügyi és a közigazgatási bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon bírálják el. 3. Az ítélőtáblák bírálják el a járásbíróságok, törvényszékek határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, illetve a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben járnak el. Jelenleg öt ítélőtábla működik az országban: a Fővárosi, a Debreceni, a Győri, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla. 4. A legmagasabb bírói fórum a Kúria. A Kúria bírálja el a törvényszékek, illetve az ítélőtáblák döntéseivel szemben benyújtott jogorvoslatot. A Kúria honlapja a www.lb.hu weboldalon érhető el. A Legfelsőbb Bíróságot 2012. január 1. napjával hatályosan a Kúria váltotta fel. A bírósági szervezetet érintő részletező, transzparens és informatív weboldal a www.birosag.hu linkről érhető el. Lásd:
14
5. Kép: A bírósági szervezetek weboldala Forrás: www.birosag.hu (Letöltés dátuma: 2014. március 10.)
I.6.
A jogszabályok értelmezése
A jogszabályok értelmezésének - annak módszere szerint - hagyományosan, alapvetően négy fajtája van, a 1. nyelvtani 2. logikai 3. történeti és 4. rendszertani értelmezés. Legelőször és leggyakrabban a nyelvtani értelmezéshez kell folyamodni, mely értelmezés alapján a jogszabály egyes rendelkezéseit a magyar nyelv mindenkori szabályai, a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján kell értelmezni. A nyelvtani értelmezésnél segítséget nyújthatnak az egyes értelmező kézi szótárakban megjelölt jelentéstartalmak. A jogban a szakkifejezések, az ún. terminus technicusok különös jelentőséggel, s meghatározott jelentéstartalommal bírnak. Ez nem csupán a szakkifejezésekre, hanem egyáltalán a jogi kifejezésekre is irányadó, a köznapitól eltérő jelentéstartalommal bírnak. Így például eltérő jelentéstartalommal bír a jogban a gyümölcs, az albérlet kifejezés, mint a hétköznapokban. A logikai értelmezés segítségül hívása a formál logika szabályainak megfelelő alkalmazását jelenti, az egyes kijelentésekből, nyilatkozatokból, állításokból levonható egyes következtetések kapcsán.
15
A rendszertani értelmezés esetében az egyes jogszabályi rendelkezés tartalmára annak a jogszabályon belüli „elhelyezkedéséből” lehet utalni. Így például a régi Ptk.-ban a nem vagyoni károk megtérítését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezés a Ptk. 355.§ (1) bekezdésében megjelenítve a Felelősség szerződésen kívül okozott károkért és jogalap nélküli gazdagodásért címet viselő II. cím, azon belül A felelősség módja, a kártérítés mértéke címet viselő XXXI. fejezetben található, így a jogalkalmazási gyakorlat sokáig kártérítésként fogta fel a nem vagyoni kártérítést.
I.7.
A (polgári jogi) jogviszony
A jog segítséget nyújt a társadalmi viszonyok szabályozottá válásában, s az ilyen, jogilag szabályozott társadalmi viszonyokat jogviszonynak nevezzük. A polgári jogviszonyok elemekből állnak fel, melyek az alábbiak: 1. a jogviszony alanya 2. a jogviszony tárgya 3. a jogviszony tartalma
I.7.1.
A jogviszony alanyai
A jogviszony alanyai azok a személyek, akik, illetve amik között az egyes jogviszonyok létrejönnek. A jogalanyok körébe tartoznak:
-
természetes személyek
-
A polgári jogban az embert természetes személynek nevezzük. jogi személyek
-
jogi személyiség nélküli jogalanyok
A jogi személyek A jogi személyként való értékelésnek vannak egyes, a Ptk-ban meghatározott ismérvei. Ezek: saját név, székhely a jogi személy tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyon a jogi személy ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezet megléte. A jogelmélet alapján a jogi személyiség megállapításához mindezen túlmenően szükséges kritériumok továbbá:
-
a jogi személy társadalmilag elismert céllal jöjjön létre teljes anyagi helytállási kötelezettséggel rendelkezzen. A polgári jogi jogviszonyokban az állam jogi személyként vesz részt. 8 A jogi személyek körébe tartoznak a gazdasági társaságok is, mely gazdasági társaságokra vonatkozó részletes szabályokat külön jegyzet tartalmazza. Az 1959. évi IV. törvény még ismerte a
-
8
Ptk. 3:405.§ (1) bek.
16
gazdálkodó szervezet fogalmát,9 melynek körébe tartoztak jogi személyiséggel rendelkező jogalanyok is. A 2014. március 15. napjától hatályos Polgári Törvénykönyv már nem tartalmazza és határozza meg külön alanyként a gazdálkodó szervezetet. A gazdálkodó szervezet fogalmára a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény tartalmaz magyarázatot.10 A jogi személyek körébe tartoznak ugyancsak az ún. civil szervezetek. A civil szervezetekre vonatkozó alapvető szabályokat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, az ún. Civil törvény tartalmazza11. A Civil törvény hatálya
-
a Polgári Törvénykönyv szerinti alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki.
A civil szervezetet - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezései szerint eljárva - a törvényszék veszi nyilvántartásba.12 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános, közérdekből nyilvános információk gyűjtése, rendszerezése és közzététele, illetve ezzel összefüggésben a kérelemre történő adatszolgáltatás biztosítása céljából13 működtetett akadálymentes Civil Információs Portál lehetőséget teremt a civil szervezetek publikus adatai közötti keresésre. A portál a http://civil.info.hu/civil-szervezetek weboldalon érhető el.
9
Az 1959. évi IV. törvény záró rendelkezései között elhelyezett 685.§ c) pontja alapján „gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz; a 292/A-292/B. §, 301/A-301/B. §, 405. § (1) bekezdés, valamint a 407/A. § (1) bekezdés tekintetében nem minősül gazdálkodó szervezetnek az, aki a közbeszerzésekről szóló törvény értelmében ajánlatkérő (szerződő hatóság)” 10 396.§ E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 11 12 13
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100175.TV&celpara=×hift=1#xcelparam Civil törvény 13. § (1) bek. Civil törvény 14. § (1) bek.
17
A civil szervezetek alapításakor az alapító okirat kötelező tartalmi eleme az egyes civil szervezetek egymástól, illetve más jogalanyoktól való megkülönböztetését biztosító elnevezés meghatározása. Az ún. névkizárólagosság elvének, vagyis annak való megfelelés érdekében, hogy a civil szervezet neve legyen összetéveszthető más jogi személy nevével,14 az alapítók tájékozódhatnak a már nyilvántartásba vett nevekről az alábbi weboldalon: http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/tarsadalmi-szervezetek-es-alapitvanyoknevjegyzeke
14
2013. évi V. törvény 3:6.§ (1) bek.: „ jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be.”
18
A civil szervezet alapvetően a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenységet folytathat. Elsődlegesen gazdasági, vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható, ilyen tevékenységet célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében végezhet, de csak annyiban, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.15 A civil szervezet – amennyiben a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit teljesíti – közhasznú szervezetté minősíthető. A civil szervezeteket és a közhasznú szervezeteket, valamint az e szervezeteket támogatókat külön jogszabály alapján adó- és illetékmentesség, vagy adó- és illetékkedvezmény illeti meg.16 A civil szervezetekkel kapcsolatos informatív és transzparens, a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeire vonatkozó tájékoztatást is magában foglaló oldalt működtet a Szegedi Törvényszék a http://szegeditorvenyszek.birosag.hu/20131015/civil-informaciosoldal weboldalon.
A 2013. évi V. törvény 2014. március 15-i hatályba lépése kihatott a civil szervezetekre, elsősorban az alapítványok létesítésére és működésére. Amennyiben a civil szervezet 2014. március 15. napját követően jön létre, úgy arra már az új Ptk. szabályait kell alkalmazni. Az új Ptk. hatálybalépésekor a törvényszéki nyilvántartásba már bejegyzett, vagy bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány is köteles a létesítő okiratát úgy módosítani, hogy az megfeleljen az új Ptk. rendelkezéseinek. Ezt a kötelezettséget elegendő azonban a törvény hatálybalépését követő első létesítő okirat módosításkor, de legkésőbb 2016. március 15. napjáig.
15 16
Civil törvény 17. § Civil törvény 36. § (2) bek.
19
I.7.2.
A jogviszony tárgya, tartalma
A polgári jogi jogviszony tárgya kettős, közvetlen, illetve közvetett tárgya van. A jogviszony közvetlen tárgya az az emberi magatartás, amelyet az adott jogviszony alanyainak egymás irányában tanúsítaniuk kell. Megbízási szerződésnél megbízó részéről a rábízott feladat ellátása. Közvetett tárgya pedig az a dolog, amelyre az emberi magatartás irányul. A jogviszony tartalmát a jogviszony alanyait megillető jogosultságok, illetve az őket terhelő kötelezettségek jelentik.
I.8.
Személyiségi jogok
A polgári jog a személyek vagyoni és személyi viszonyait egyaránt szabályozza. A személyi viszonyok közé tartoznak a személyiségi jogok is. A Ptk. általánosságban védi a személyiségi jogokat, s egyes tipikus személyiségi jogokat külön, kifejezett védelemben részesít. A személyiségi jogok ún. „anyajoga” az általános személyiségi jogként elismert emberi méltósághoz való jog, melyből az egyes személyiségi jogok erednek. Ezek az egyes, Ptk-ban szabályozott nevesített személyiségi jogok az alábbiak: a. az élet, a testi épség, az egészség b. a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás c. a személy hátrányos megkülönböztetésével szembeni védelem d. a becsület, a jóhírnév e. a magántitokhoz, a személyes adatok védelméhez való jog A magántitok körébe tartozik az üzleti titok. Üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. (Ptk. 2:47.§ (1) bek.) A felek között megkötött egyes szerződéseknek tipikus elemét képezik a titoktartási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések, melyek a szerződés létrejöttével, teljesítésével, a szerződés teljesítése során a másik szerződő fél üzletmenetével, szervezetével, tevékenységével kapcsolatosan a szerződő fél tudomására jutott, üzleti titoknak minősülő tények, adatok, információk titoktartási kötelezettségére vonatkozik. f.
a névviseléshez való jog
g. a képmáshoz, a hangfelvételhez való jog A Ptk. és a jogalkalmazási gyakorlat alapján – fő szabály szerint - az érintett személyről képmás, illetve hangfelvétel készítéséhez és felhasználásához egyaránt az érintett személy hozzájárulása szükséges.
20
A hozzájárulás lehet mind kifejezett, így írásbeli hozzájárulás, mind pedig ráutaló magatartással megadható. A képmás, felvétel készítéséhez kapcsolódó ráutaló magatartásnak minősül például, ha az érintett személy tudja, hogy abban a helyiségben, ahova belép, felvétel készül, vagy készülhet. (BDT 2011. 2550) A készítéshez adott hozzájárulás nem jelenti egyben a felhasználás engedélyezését. A fő szabály alóli kivétel körébe tartoznak különösen: a. a nyilvános közszereplés Nem szükséges az érintett személy hozzájárulása, ha nyilvános közszereplésen, közéleti szereplőről készítenek képmást, hangfelvételt. A Ptk. a közszereplő terminus helyett bevezeti a közéleti szereplő terminust, ugyanakkor nem adja meg a közéleti szereplő fogalmi elemeit, annak megragadását továbbra is – elsősorban – a jogalkalmazási gyakorlatra bízza. Egyes jogszabályok bizonyos rendelkezéseik kapcsán megállapítják a közszereplő fogalmi körét,17 ugyanakkor ezen megállapítások maradéktalanul nem alkalmazhatóak minden egyes jogviszonyban. A jogirodalomban Törő Károly által kimunkált közszereplői fogalom szerint „közszereplésnek tekinthető minden olyan megnyilvánulás, amely befolyásolja a szűkebb vagy tágabb társadalom életét, a helyi vagy országos viszonyok kialakulását. Ez azért értelmezhető így, mert a társadalom tagjai igénylik, hogy a közéleti szereplők tevékenységét megismerjék, ezért a közszereplés 18 elválaszthatatlan a nyilvánosságtól.” A jogalkalmazási gyakorlat alapján közszereplőnek, közéleti szereplőnek minősülnek – többek között – a politikusok, színészek, művészek, sportolók. b. tömegfelvétel készítése A sport törvény alapján a néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha tudomásul veszi, hogy a sportrendezvény ideje alatt róla kép- és hangfelvétel készíthető. Az egyes személyiségi jogok, így különösen a névviseléshez, a képmás és hangfelvétel védelméhez való jog kapcsán egyre hangsúlyozottabban jelenik meg a jogalkalmazási gyakorlatban ezen személyiségi jogok vagyoni értéke. Különösen a sportolókkal kötött ún. arculat-átviteli szerződésekben. Arculat-átviteli szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon,
17
Többek között az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésének 13. pontja alapján „közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította.” 18 TÖRŐ Károly: A személyiség jogi védelme, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1972. 22. oldal; A 36/1994. (VI.24.) AB határozat által megfogalmazott, s ma is irányadónak tekinthető közszereplő fogalom-meghatározás Törő Károly fogalom-meghatározásán nyugszik.
21
valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából (2004. évi I. tv. 35.§ (3) bek.) Személyiségi jogai csak a természetes személynek vannak, a jogi személyeket, jogi személyiség nélküli jogalanyokat, amennyiben az a jellegükkel összeegyeztethető, egyes személyhez fűződő jogok, így például névviseléshez való jog, üzleti titok védelme illeti meg. A személyiségi jog és személyhez fűződő jog kifejezések nem egymás szinonim kifejezései. A személyiségi jogok megsértése esetén az érintett személy két nagy csoportba sorolhatóan a következő polgári jogi jogkövetkezményeket érvényesítheti: A. Objektív személyiségvédelmi eszközként, vagyis amikor nem nyer vizsgálatot, hogy a jogsértő személy felróhatóan járt-e el, a jogsértés bekövetkezte, önmagában a jogsértés ténye kiváltja az igényérvényesítés lehetőségét. Objektív jogkövetkezményként a sérelmet szenvedett személy kérheti:
a. a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását b. a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől c. azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
d. a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; e.
azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.19
A Ptk. alapvetően fenntartotta a régi Ptk-ban szabályozott objektív alapú jogkövetkezményeket azzal, hogy az utóbb említett, jogsértéssel elért vagyoni előny jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerinti átengedése új jogkövetkezmény a magyar személyiségvédelemben. Ennek a szankciónak a bevezetése az információs társadalom térnyerésével is szoros összefüggésben áll. A külföldi, s sokszor a magyar gyakorlatban is tapasztalhatóak olyan média-megjelenések, ahol az érintett személy nem járult hozzá sem róla fényképfelvétel készítéséhez, sem annak nyilvánosságra hozatalához. Sokszor ilyen megjelentetésekre szenzációhajhász, s példányszámnövelést elérni kívánó módon kerül sor. Egyik oldalról az érintett személy személyiségi jogát megsérti a kiadó, másik oldalról ugyanakkor a példányszám növekedése okán esetlegesen többletbevételre tehet szert. A jogalkotó szerint nem lenne méltányos, ha a személyiségi jogsértésből „származó” bevétel a jogsértőnél maradna, ezért indokolt a gazdagodás érintett, sérelmet szenvedett személy javára való elvonása. Erre a legmegfelelőbb jogi eszköz az ún. jogalap nélküli gazdagodás. Ez az eszköz segíti elő, hogy a jogsértő személy ne gazdagodhasson a jogsértéssel elért vagyoni előny okán.
19
Ptk. 2:51.§ (1) bek.
22
B. A jogkövetkezmények másik nagy csoportjába azok a szankciók tartoznak, melyek függnek a felróhatóságtól, vagyis akkor nyerhetnek alkalmazást, ha a jogsértő személy nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. E körbe tartoznak: 1. kártérítés 2. sérelemdíj Kiemelendő a 2013. évi V. törvény által bevezetett sérelemdíj. A személyiségi, személyhez fűződő joga vonatkozásában sérelmet szenvedett személy az őt ért nem vagyoni sérelemért sérelemdíjat követelhet.20 A sérelemdíj történetiségét tekintve a nem vagyoni kártérítés 1959. évi IV. törvényen nyugvó intézményét váltja fel számos, a jogkövetkezményt a kártérítési felelősségtől elválasztó szándékkal. A nem vagyoni kártérítés bírósági jogalkalmazási gyakorlatában alapvetően kettős felfogás alakult ki. Az egyik felfogás szerint a nem vagyoni kártérítés iránti igény akkor érvényesíthető, ha a sérelmet szenvedett bizonyította, hogy a jogsértés okán hátrányt szenvedett. Ez a felfogás a nem vagyoni kártérítést ténylegesen kártérítésként fogta fel. A másik felfogás szerint a bíróságok nem követelték meg a hátrány bizonyítását, azt a nem vagyoni kártérítés összegszerűsége kérdésében való állásfoglalás esetén vették figyelembe. A nem vagyoni kártérítés megítéléséhez elegendő volt a személyiségi jogsértés bizonyítása. Ez a felfogás a „fájdalomdíj”-ként való felfogást jelentette. Mintegy e két felfogás közötti átmeneti megoldásként jelentkezett az a bírósági gyakorlat, mely a polgári perrendtartás. vonatkozó paragrafusa szerinti „köztudomású ténynek” tekintette a személyiségi jogsértésből eredő hátrányt, s mint ilyen köztudomású tényt a sérelmet szenvedettnek nem kellett bizonyítania. A Polgári Törvénykönyv rekodifikációja során a jogkövetkezmény „fájdalomdíj”ként való felfogása került elfogadásra. A Ptk. meghatároz néhány, a sérelemdíj összegszerűségének megállapítását támogató szempontot. A sérelemdíj mértékét a Ptk. szerint „a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.”21
I.9.
A megbízási szerződés
A felek között létrejött jogviszony alapja leggyakrabban a felek által kötött szerződés. A szerződési jog egyik meghatározó alapelve az ún. szerződési szabadság, mely szerint a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet,22 illetve szabadon alakíthatják a szerződés tartalmát. A szerződés polgári jogi szempontból az ún. kötelmek körébe tartozik, s a Ptk. szerkesztési megoldásának megfelelően ha és amennyiben a szerződésekre vonatkozó szabályokat szeretnénk megismerni, úgy az a Ptk.-n belül háromlépcsős:
20 21
22
Ptk. 2:52.§ (1) bek. Ptk. 2:52.§ (3) bek.
Ptk. 6:59.§ (1) bek. 23
1. amennyiben a felek között megkötött szerződés a Ptk.-ban nevesített tipikus szerződés, úgy a Ptk. vonatkozó rendelkezései így például a megbízási szerződésre irányadó rendelkezések 2. a szerződésre vonatkozó általános szabályok23 3.
a kötelmek közös szabályai24
A kötelmekre vonatkozó közös, illetve a szerződésekre irányadó általános szabályok körébe rendelten szabályozza a jogalkotó a kötelmeket, illetve szerződéseket érintő valamennyi polgári jogi rendelkezést, s azokat mindig a konkrét jogviszonyra vonatkoztatottan szükséges és kell megfelelően alkalmazni, illetve értelmezni.
I.9.1.
A megbízási szerződés alapvető szabályai
A Polgári törvénykönyvben szereplő szerződéseket Ptk.-ban nevesített és szabályozott szerződések csoportjába soroljuk. Azok a szerződések szerepelnek tipikus szerződésként a Ptk.-ban, melyek szabályai, jellemző jegyei kellően elvonatkoztathatóak a jogalkalmazási gyakorlat egyes szerződéseinek jellemző jegyeitől, a jogalkalmazási gyakorlatban, illetve jogelméletben kialakult és állandósult, erre a típusra jellemző jegyekkel rendelkeznek. A Ptk. külön Címben, a XVI. Címen belül szabályozza a megbízási típusú szerződéseket. A Ptk.-ban szabályozott és nevesített megbízási típusú szerződések köré tartoznak:
f. megbízási szerződés g. bizományi szerződés h. szállítmányozási szerződés i.
közvetítői szerződés
j.
bizalmi vagyonkezelési szerződés
A Ptk.-ban nevesített szerződések közül a megbízási szerződés szabályaival célszerű és szükséges részleteiben megismerkedni figyelemmel arra, hogy a sportolói szerződésre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadóak. A megbízási szerződés és a vállalkozási szerződés egyik alapvető elhatárolási szempontja szerint míg vállalkozási szerződés esetén a vállalkozó valamely meghatározott eredmény elérésére, előállítására köteles, addig megbízási szerződés esetén a megbízott a rábízott feladat ellátására. Ezt a különbséget fejezi ki az, hogy a vállalkozási szerződés ún. eredménykötelem, a megbízási szerződés ún. gondossági kötelem. A megbízási szerződés lényege szerint a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó pedig megbízási díj fizetésére köteles.25 A Ptk. ezáltal egy olyan tág körű fogalommal jelöli a megbízási szerződést, mely fogalom lehetőséget teremt a megbízási
23 24 25
Ptk. Hatodik Könyv Második Rész Ptk. Hatodik Könyv Első Rész Ptk. 6:272.§ [Megbízási szerződés]
24
szerződés szabályainak olyan jogviszonyokra való alkalmazására, mely jogviszonyok a Ptk.ban szabályozott ügyviteli típusú szerződések körébe nem sorolhatóak. A megbízási szerződés egyik lényegi jellemzője szerint az „ügy ura” a megbízó, amely megmutatkozik többek között abban is, hogy széleskörű utasítás adási joggal rendelkezik. Az utasítás kiterjed természetesen a megbízási szerződés teljesítésére. Ptk. 6:273. § [Utasítás] (1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. (2) A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. (3) Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. (4) A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja. Figyelemmel arra, hogy a megbízási szerződés alapján a megbízott kötelessége a rábízott feladat ellátása, ehhez párosult a megbízott tájékoztatási kötelezettsége. Ez a tájékoztatási kötelezettség kiterjed a tevékenységre, a feladat állására egyaránt. A megbízott köteles e körben a megbízót annak kívánságára, illetve szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.26 A megbízási díj magában foglalja – külön kikötés nélkül is – a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket. A megbízási díjat érintő lényeges szabály, miszerint a megbízott köteles megelőlegezni a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségeket. A megbízási díj fizetési kötelezettség nem szűnik meg akkor, ha a megbízott eljárása nem vezetett eredményre. A megbízott akkor is jogosult a megbízási díjra, ha eljárása nem vezetett eredménye. Ez alóli kivételként jelentkezik az az eset, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. A megbízási szerződés alapvetően, főszabály szerint visszterhes szerződés, vagyis megbízási díj fizetési kötelezettséget feltételez. A megbízási szerződésnek lehetséges ingyenes alakzata is, ugyanakkor ebben az esetben is a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.27 A szerződés megszűntethető a felek közös megegyezésével, illetve bármelyik szerződő fél felmondhatja. Amennyiben a megbízó mond fel, úgy köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve azt az esetet, ha a felmondásra a megbízott
26 27
Ptk. 6:275.§ [Tájékoztatási kötelezettség] Ptk. 6:280.§ [Ingyenes megbízási szerződés]
25
szerződésszegése miatt került. sor.28 A megbízott halála a szerződés megszűnésével jár, a megbízó halála, jogutódlással történő megszűnése azonban nem. Ez utóbbi esetben az örökös, a jogutód a fentebb jelzett felmondási jog alapján felmondhatja a szerződést. A Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései ún. diszpozitív rendelkezések, ami azt jelenti, hogy a kódexben foglalt rendelkezésektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, szerződésüket a Ptk.-ban megjelölt tartalomtól eltérően alakíthatják. Ennek megfelelően a felek a köztük létrejött megbízási szerződésben rendelkezhetnek akként, hogy tételesen felsorolják, mely szerződésszegési esetek megvalósulása esetén van helye a szerződés felmondásának. A felek közötti megbízási szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízó felé elszámolni, vagyis kiadni a megbízónak mindazt, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeként jutott. Ez alól kivételt képez mindaz, amit a megbízás folytán jogosan felhasznált.29
I.10. Tesztkérdések az első fejezethez I.10.1. Igaz vagy hamis? Az egyes jogszabályok rendelkezései nem lehetnek ellentétben állóak az Alaptörvénnyel. A jogszabály hatályossága lényegét tekintve a jogszabály jogalkotásról szóló törvénynek való megfelelőségét jelenti. Az alapítvány nem minősül civil szervezetnek. A személyiségi jog és személyhez fűződő jog szinonimaként használható fogalmak. A jogi személynek személyiségi jogai vannak. Természetes személyről képfelvétel készítéséhez fő szabály szerint nincs szükség az érintett személy hozzájárulására. Amennyiben a sportoló közszereplőként, közéleti szereplőként nyilvános rendezvényen vesz részt, és róla fényképfelvételt szeretnének készíteni, úgy az hozzájárulása nélkül jogszerűen megtehető. A megbízási szerződés ún. eredménykötelem Megbízási szerződés esetében az „ügy ura” a megbízott. A sportolói szerződésre a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Feleletválasztás I.10.2. Melyik bíróság hozhat jogegységi határozatot? a) Legfelsőbb Bíróság
28 29
Ptk. 6:278.§ [Felmondás] Ptk. 6:279.§ [Elszámolás]
26
b) Törvényszék c) Megyei Bíróság d) Kúria
I.10.3. Hol kerül sor – fő szabály szerint - a jogszabályok kihirdetésére? a) Az Országgyűlési Naplóban b) Az önkormányzat hirdetőtábláján c) A Magyar Közlönyben I.10.4. Mely jogintézmény leírása az alábbi? A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. a) jogszabály időbeli hatálya b) jogszabály visszahatása c) jogszabály továbbhatása d) jogszabály hatálybalépése I.10.5. A jogszabály értelmezése módjának milyen fajtái vannak? a) jogintézményi b) törvényi c) nyelvtani d) logikai e) rendszerező f)
rendszertani
g) történeti
27
II. A sporttal kapcsolatos jogi szabályozás alapjai dr. Görög Márta
A sportot30 érintő jogi szabályozás vizsgálatának megkezdésekor először a szabályozás speciális „tárgyát” megvizsgálva kell a sporttevékenység fogalmát meghatározni. A sporttörvény szerint „Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.”31 A sport, a sportolási lehetőség az Alaptörvényben biztosított alkotmányos alapjog. Az Alaptörvény XX. cikke alapján mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, melyet Magyarország – többek között- a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával segít elő.32 A sport jelentőségét jól láttatja a sport törvény preambulumának megfogalmazása: „Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit. Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék. A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez. A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét. A sport magába foglalja a nemzet által vallott értékeket, az összetartozás és a versenyzés szellemét, a részvételt és a győzelmet, a teljesítmény elismerését, vagyis a munka becsületét, az önfegyelem és az öngondoskodás fontosságát, az egyén közösségért viselt felelősségét.
30
A sport intézménytörténeti fejlődéséhez különösen lásd: Nemes András: A magyar sportjog történeti fejlődése. In: Sárközy Tamás (szerk.) A magyar sportjog alapjai, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2000.; Bérces Viktor: A magyar sport intézménytörténeti fejlődése és igazgatása napjainkig, Jogelméleti Szemle 2013/2. szám (Oldalszámozás nélküli közlés.) http://jesz.ajk.elte.hu/berces54.pdf (2014. március 10.) 31 Stv. 1.§ (2) bek. 32 Alaptörvény XX. cikk (1) és (2) bek.
28
Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó.” (2004. évi I. tv. preambuluma) Ha a sporttal kapcsolatos jogi szabályozást tekintjük, vannak olyan jogszabályok, melyek szabályozási tárgya kifejezetten és hangsúlyozottan a sport, illetve sporttevékenység, s vannak olyanok is, melyek nem kifejezett erre a területre irányulnak, ugyanakkor átfogó jellegük okán kitérnek a sportot érintő jogviszonyokra is. A sportot érintő egyes jogi vonatkozások, jogalkalmazási gyakorlat, állásfoglalások, vélemények, kutatási eredmények megismeréséhez nyújtanak értékes segítséget – többek között – az alábbi, interneten szabadon hozzáférhető oldalak: A SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság által működtetett: http://www.sportjus.hu/hu/ weboldal, valamint a http://www.jogiforum.hu/sportjog weboldal.
http://www.sportjus.hu/hu/
29
http://www.jogiforum.hu/sportjog A vonatkozó jogi szabályozás vizsgálatakor e helyen sem elengedhetetlen a jogszabályi környezet, s az egyes jogszabályok egymáshoz való „viszonyának” ismerete. Ennek megfelelően érvényesülnek mindazon szabályok, melyek jelen jegyzetben a jogszabályi hierarchiára, illetve a jogszabály érvényességére, hatályosságára vonatkozóan megjelenítésre kerültek. A sporttevékenységet érintő egyes különös jogszabályok – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak: 2004. évi I. tv. a sportról 2003. évi LXIII. törvény az Európa Tanács keretében, Strasbourgban, 1985. augusztus 19-én létrejött, a sporteseményeken, különösen a labdarúgó mérkőzéseken megnyilvánuló nézői erőszakról és nem megfelelő viselkedésről szóló Egyezmény kihirdetéséről 1996. évi LXV. törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről 165/2013. (V. 28.) Korm. rendelet a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjról 325/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a testnevelés és sport területén történő végrehajtásáról 39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a sportfegyelmi felelősségről 40/2004 (III. 12.) Korm. rendelet a Nemzet Sportolója Címről 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet a sportrendezvények biztonságáról 157/2004. (V. 18.) Korm. rendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről 166/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az állami sportinformációs rendszerről 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről
30
II.1.
A versenyző
Versenyző, versenyszerűen sportoló az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. a. amatőr és b. hivatásos sportoló különböztethető meg egymástól. Hivatásos sportolónak az a versenyző minősül, aki jövedelemszerzési foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző, aki nem minősül hivatásos sportolónak, amatőr sportoló.
II.1.1.
céllal,
Az amatőr sportoló
Az amatőr sportoló jogállásának vizsgálata során először azt szükséges rendezni, hogy miként, milyen jogviszony alapján sportolhat. Ezek az alábbiak: - sportegyesület keretében tagként, illetve sportszerződés alapján, - sportvállalkozás és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány keretében pedig kizárólag sportszerződés alapján sportolhat. - sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.
A tagsági viszony, a sportszerződés vagy a tanulói jogviszony létrejöttével az amatőr sportoló játékjogának használatát e jogviszony fennállásának időtartamára sportszervezetének, sportiskolájának vagy az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványnak ingyenesen átengedi. A sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik. Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, sportiskolától vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványtól, amellyel tagsági, szerződéses vagy tanulói jogviszonyban áll, valamint más személytől díjazásban nem részesülhet. Ugyanakkor a sport törvény szerint ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak, a) az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, valamint a Gerevich Aladár-sportösztöndíjrendszer keretében kapott támogatás,
31
b) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés, érem, ajándéktárgy stb.). A sportszerződés A sportszerződés a sportszervezet és az amatőr sportoló közötti olyan szerződése, melyben a felek megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük feltételeiről. A sportszerződésre vonatkozó speciális szabályokat a Sporttörvény tartalmazza azzal, hogy arra alapvető háttérszabályként a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó – korábban megjelölt – rendelkezéseit kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a sportszerződés formailag érvényes szerződés legyen, annak írásba foglalása szükséges. A szerződés csak határozott időtartamra, maximum 1 évre köthető azzal, hogy – a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint – egy versenyrendszer (bajnokság) időtartamára is köthető. Ha az amatőr sportoló a 18. életévét még be nem töltötte be, a sportszerződés érvényességéhez szükséges a sportoló törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezése. Ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete, sportiskolája vagy utánpótlás-nevelést végző alapítványa előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezethez, sportiskolához vagy utánpótlás-nevelést végző alapítványhoz (átvevő sportszervezet). Az ideiglenes átigazolással (kölcsönadás) vagy a végleges átigazolással az amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. Az átadó sportszervezet - amennyiben azt a sportszövetség, szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi - a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti. A költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül. A költségtérítés mértékét és fizetésének feltételeit a sportszövetség szabályzatban határozhatja meg, ennek hiányában a költségtérítés mértékére és fizetésének feltételeire az átadó és az átvevő sportszervezet egymás közötti megállapodása az irányadó. Ha az amatőr sportoló tagsági viszony alapján sportol, e jogviszony fennállásának időtartama alatt a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül átigazolhat másik sportszervezethez, az átadó sportszervezet azonban - amennyiben azt a sportszövetség, szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi - a játékjog használati jogának átruházásáért költségtérítésre tarthat igényt. Az amatőr sportoló csak előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át - ideiglenesen vagy véglegesen - más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti.
32
A 18. életévét be nem töltött amatőr sportoló sporttevékenységével, igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthetők, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (Stv. 7. §)
II.1.2.
A hivatásos sportoló
A hivatásos sportoló - a sportvállalkozással kötött munkaszerződés vagy - a sportvállalkozással megbízási szerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, feltéve, hogy a megbízási díj a számvitelről szóló törvény alapján bérköltségként kerül kifizetésre. Hivatásos sportoló sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a sportszövetség szabályzata lehetővé teszi. A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. Játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben a jogviszony fennállásának időtartamára ruházza át a sportszervezetre. A játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos sportoló igazolásának minősül, amelyet a sportszervezetnek a sportszövetség részére - a sportszövetség szabályzatában megállapított módon - be kell jelentenie. A sportszövetség az igazolást nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben vagy a megbízási szerződésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt. Ha a munkaszerződés vagy a megbízási szerződés időtartama lejár, illetve a szerződés – jogszerűen – megszűnik, akkor a játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra. A sportszervezet – a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával – ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt. A játékjog használatának ideiglenes vagy végleges átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenértékre tarthat igényt, amelynek mértékét a két sportszervezet közötti megállapodás határozza meg. E megállapodást írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a sportszövetségnek, amely az átigazolást nyilvántartásba veszi.
II.2.
A sportszakember
Sportszakember az, aki a sportoló felkészítésével és versenyeztetésével, vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége gyakorlásának biztosításával kapcsolatban – közvetlenül vagy közvetett módon – munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez. A sportszakember tevékenységét végezheti
33
a.
ingyenesen, ha a felek kifejezetten ebben állapodtak meg, illetve
b. ellenérték fejében. Ez utóbbi esetben tevékenysége ellenértékeként a szakmai tevékenységéhez és az általa felkészített sportoló vagy csapat által elért eredményekhez igazodó mértékben jogosult díjazásra. A sportszakember ezen kívül igényelheti a sportszervezetétől vagy – amennyiben a sportszakembert a sportszövetség foglalkoztatja – a sportszövetségétől az eredményes szakmai tevékenységhez szükséges képzési, továbbképzési lehetőség biztosítását. A sportszakember köteles részt venni a sportszövetség által - a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásának szabályairól rendelkező kormányrendeletben meghatározottak szerint - szervezett kötelező továbbképzésben. A sportszakember szakmai tevékenységét a tisztességes játék (fair play) elvei szerint köteles végezni, aminek keretében tartózkodni köteles különösen: a) a doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartások elkövetésétől, b) a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól, c) a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől.
II.3. Sportszervezetekre vonatkozó alapvető szabályok Sportszervezetnek minősülnek: a. a sportegyesületek b. a sportvállalkozások Ugyanakkor a sportszervezetekre vonatkozó szabályokat a sport törvény alapján megfelelően alkalmazni kell: a) a nemzeti válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek) működése kapcsán a nemzeti válogatottakat működtető sportszövetségekre, b) a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén működő azon sportszövetségekre, amelyek keretében sportolók közvetlenül - a sportszövetség alapszabályában biztosított lehetőség alapján - sporttevékenységet fejtenek ki,
34
c) a sportiskolákra, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványokra. (Stv. 15. § (2) bek.)
II.3.1.
A sportegyesület
A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye (Stv. 16.§ (2) bek.). Egyesületi jellegéből eredően a sport törvényen kívül számos további törvény vonatkozik rá, így: a. az egyesülési jogról, b. a közhasznú jogállásról, c. a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény d. valamint a Polgári Törvénykönyv. A fentebb felsorolt négy jogszabály az általános szabályokat, a „keretet” jelenti a sportegyesületek szabályozása kapcsán, a speciális rendelkezéseket a sport törvény szabályozza.
II.3.1.A. A Ptk. sportegyesületekre vonatkozó szabályainak alkalmazása Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15. napjával történt hatálybalépésére figyelemmel számos kérdés fogalmazódik meg az egyesületek, így a sportegyesületek kapcsán. A kérdések alapvetően két nagy körre oszthatóak: A. a kérdések egyik köre az új Ptk. hatálybalépése előtt már nyilvántartásba bejegyzett, avagy bejegyzés alatt álló sportegyesületre, B. a kérdések másik köre, pedig az új Ptk. hatálybalépése után bejegyzésre kerülő sportegyesületre. A. Az új Ptk. hatálybalépése előtt már nyilvántartásba bejegyzett, avagy bejegyzés alatt álló sportegyesület kapcsán vizsgálandó, hogy a. Mikor kell módosítani az új Ptk. szabályainak megfelelően az egyesület alapszabályát? A Ptk. hatálybalépésekor már nyilvántartásba bejegyzett, illetve a bejegyzés alatt álló egyesület az új Ptk. hatálybalépését követő első alapszabály módosítással egyidejűleg köteles alapszabályát az új Ptk.-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően módosítani.33
33
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 11.§ (1) bek.
35
b. Mire nem terjed ki a módosítási kötelezettség? Az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő kötelezettség nem vonatkozik arra, - ha amiatt lenne szükséges módosítani az egyesület alapszabályát, hogy – az új Ptk.-nak megfelelően – tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét.34 -
ha a módosítás csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek a Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. 35
c. Mikortól kell az új Ptk. rendelkezéseit alkalmazni? Az új Ptk. hatálybalépését követő első alapszabály módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban 2016. március 15. napját követően az egyesület már csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alapszabály alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet.36 d. Miként, milyen szabályok alapján működik az egyesület 2016. március 14. napjáig, illetve addig, ameddig alapszabálya nem nyer módosítást az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően? Eddig az időpontig az egyesület a régi Ptk., a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján működik.37 e. Az egyesület ugyanakkor dönthet akként is, hogy bár nem szükséges 2014. március 15. napja és 2015. március 14. napja között módosítania az alapszabályt, mégis módosítja egyesületének alapszabályát az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően. Ezt, a módosításra irányuló szándékát változásbejegyzési kérelem formájában nyújtja be az illetékes bíróságra B. Az új Ptk. hatálybalépését, 2014. március 15. napját követően benyújtott bejegyzés iránti kérelem alapján nyilvántartásba bejegyzett egyesület kapcsán az új Ptk. szabályait kell alkalmazni.
34 35 36 37
2013. évi CLXXVII. törvény 11.§ (1) bek. 2013. évi CLXXVII. törvény 11.§ (2) bek. 2013. évi CLXXVII. törvény 11.§ (3) bek. 2013. évi CLXXVII. törvény 11.§ (5) bek.
36
II.3.1.B. A sportegyesület egyes szabályai A Ptk. alapján az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az egyesület ugyancsak nem alapítható elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására, ugyanakkor az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.38 A sport törvény speciális rendelkezésként rögzíti, hogy a sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül.39 Az egyesületre vonatkozó alapvető szabályokat ugyancsak a Ptk. tartalmazza. Figyelemmel arra, hogy az egyesület civil szervezet is, így a civil törvény is tartalmaz irányadó rendelkezéseket. Az egyesület létrehozásához az szükséges, hogy legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozattal elfogadja az egyesület alapszabályát. Az egyesület alapszabályában az alábbiakat kell meghatározni:40 • - az egyesület nevét •
- az egyesület székhelyét
•
- az egyesület célját
•
- az egyesület tagjainak, illetve alapítójának nevét, annak lakóhelyét vagy székhelyét
•
- az egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét
•
- az egyesület vezetői tisztségviselőinek nevét Az egyesület vezető tisztségviselőjévé válaszható a 2013. évi V. törvény alapján olyan személy is, aki nem egyesületi tag. - a tag jogait és kötelezettségeit; - az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat; - a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését; - a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a
38 39 40
2013. évi V. törvény 3:63.§ (1) bek. 2004. évi I. tv. 17.§ (1) bek. b.) pont 2013. évi V. törvény 3:71. § (1) bek.
37
határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; és - a szavazati jog gyakorlásának feltételeit. Az egyesületi cél megvalósításának tartósnak, illetve folyamatosnak kell lennie. A céllal szemben támasztott ezen kitételeket a bíróság már a nyilvántartásba vétel során is vizsgálja. Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.41 Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés. A küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat a Ptk. nem tartalmazza, a tagoknak kell az egyesület alapszabályában azt meghatározniuk. Az egyesület ügyvezetésére vonatkozó szabályokat a Ptk. alapvetően ugyancsak az egyesület tagjaira bízza. Az ügyvezető felelős – többek között – az egyesület napi ügyintézéséért, a beszámolók előkészítéséért. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:42 a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése; l) a sportegyesület közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.43 A Ptk. az elnökség létszámát konkretizálja, három főben meghatározva nem teszi lehetővé a keretszámmal való megjelölést. Az elnökség tagjai kötelesek részt venni a közgyűlésen, s
41 42 43
2004. évi I. tv. 16.§ (3) bek. 2013. évi V. törvény 3:74. § [A közgyűlés hatásköre] 2004. évi I. tv. 17.§ (1) bek. a) pont
38
ott, az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az egyesület vezető tisztségviselőjének, az elnöknek a megbízatása időtartamáról elsősorban az alapszabály, illetve a választás során a tagok rendelkeznek. Ez az időtartam azonban nem lehet hosszabb 5 évnél. Ha sem az alapszabály, sem pedig a tagok nem rendelkeznek a választás során a megbízatás időtartamáról, úgy a megbízatás két évre szól. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:44 a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. A vezető tisztségviselők felelőssége Jelentős mértékű változást tartalmaz a Ptk. a rég Ptk.-hoz képest e vonatkozásban. A vezető tisztségviselők felelősségét több szegmensben kell vizsgálni: a. az egyesülettel szembeni felelősség Ha a vezető tisztségviselő a sportegyesületnek az ügyvezetési tevékenysége során kárt okoz, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben. b. az egyesület tagjaival szembeni felelősség Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a
44
2013. évi V. tv. 3:80. § [Az ügyvezetés feladatai]
39
megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni (Ptk. 3:86.§ (1) bek.).
c. a hitelezőkkel szembeni felelősség Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett (Ptk. 3:86.§ (2) bek.). d. a harmadik személyekkel szembeni felelősség Ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő az egyesülettel egyetemlegesen felel. Akkor kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha az egyesület tagjainak több mint a fele nem természetes személy, vagy ha az egyesület tagságának létszáma a 100 főt meghaladja. Amennyiben felügyelő bizottság létrehozására kerül sor, úgy a felügyelőbizottság feladata:
-
az egyesületi szervek
-
a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.45
A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.
II.3.1.C. A Sport Állandó Választottbíróság A sportegyesületre vonatkozó speciális szabályozás alapján a. a sportegyesület alapszabálya vagy b. a jogvitában érintett személyek megállapodása rendelkezhet akként, hogy a tagsági jogviszonyból, továbbá a sportegyesület vagy önálló jogi személy szervezeti
45
2013. évi V. tv. 3:82.§
40
egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra a Sport Állandó Választottbíróság (más elnevezéssel Sportbíróság) eljárását kötheti ki.46 Az új Ptk. hatálybalépéséig a Sport Állandó Választottbíróság eljárására csak akkor kerülhetett sor, ha a felek kölcsönös alávetési nyilatkozatot tettek, illetve fogadtak el. Az új Ptk. lehetővé teszi a Választottbíróság eljárását akkor is, ha a sportegyesület alapszabálya tartalmazza az erre vonatkozó rendelkezést. A Sport Állandó Választottbíróság az alábbi sporttal kapcsolatos ügyekben járhat el: - a sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - a sportszövetségekhez kötődő tevékenységük körében keletkezett - sporttal kapcsolatos jogvitákban, - a sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban, - a sportszervezetek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban, - a MOB, valamint a tagjai közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban. Az érintett sportoló, sportszakember, sportszervezet, valamint sportszövetség kérelmére eljárhat a versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó, igazolási és átigazolási, továbbá sportfegyelmi, valamint az indulási joggal kapcsolatos ügyekben is, ha a sport törvény vonatkozó rendelkezései alapján bírósági eljárásnak van helye. A Választottbíróság eljárása keretében jogosult a) a kérelemnek helyt adva a sportszövetség határozatát, vagy hatályon kívül helyezni (új eljárásra való utasítással vagy anélkül), vagy megváltoztatni, illetve b) a kérelmet elutasítani. A Sport Állandó Választottbíróság a MOB keretén belül működik. Elnökét és legalább tizenöt tagját a MOB elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év joggyakorlattal rendelkező, a sport területén tapasztalatokkal rendelkező jogászok közül. A Sport Állandó Választottbíróság tagjainak névsora az alábbi linken érhető el: http://www.mob.hu/sport-allando-valasztottbirosag-
46
2004. évi I. tv.
41
(Utolsó letöltés dátuma: 2014. március 14.). Ejárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a MOB elnökének előzetes jóváhagyása szükséges. Az eljárási szabályzat az alábbi helyen érhető el: http://www.mob.hu/images/SAVB/SVB_szabalyzat_20120903.pdf
(Utolsó letöltés dátuma: 2014. március 14.)
II.3.2.
A sportvállalkozás
A sportszervezetek másik megjelenési formája a sportvállalkozás. Sportvállalkozásnak csak az a gazdasági társaság minősül, amelynek a cégnyilvántartásról, a
42
cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. (Stv. 18.§ (1) bek.) Bár a sportvállalkozás gazdasági társaság, azonban mégsem alapítható valamennyi gazdasági társasági formában. Csakis és kizárólag korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve működhet a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint azzal, hogy a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhető (Stv. 18.§ ). Az egyes gazdasági társaságokra, illetve azok alapítására vonatkozó részletszabályok külön jegyzet tartalmát képezik.
II.4.
Tesztkérdések a második fejezethez
II.4.1. Igaz vagy hamis? A sportoló nem csak természetes személy lehet. Az amatőr sportoló csak sportegyesület tagjaként sportolhat. A sportszerződés érvényesen szóban is köthető. Ha az amatőr sportoló a 18. életévét még be nem töltötte be, a sportszerződés érvényességéhez elegendő az ő aláírása, törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezése nem szükséges. Hivatásos sportoló sportegyesületben sohasem végezhet sporttevékenységet. A játékjog átruházható. Jelenleg hatályosan a Sport Állandó Választottbíróság eljárására csak akkor kerülhet sor, ha a felek kölcsönös alávetési nyilatkozatot tettek, illetve fogadtak el. A sportvállalkozás korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság formájában alapítható. Feleletválasztás II.4.2. Milyen sportolók különböztethetőek meg egymástól? a) élsportoló b) hivatásos sportoló c) sportegyesületben sportoló d) amatőr sportoló e) versenyszerűen sportoló II.4.3. Mivel egészítené ki? Hivatásos sportolónak az a versenyző foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. a) hivatásszerűen
minősül,
aki
………………………..,
43
b) jövedelemszerzési céllal c) elhivatottan d) a fair play szabályait betartva
II.4.4. A sportszakember tevékenységét az alábbiak szerint végezheti: a) ellenérték nélkül b) ellenérték nélkül, ha a felek ebben állapodtak meg c) csak ellenérték ellenében d) csak ellenérték nélkül. II.4.5. Mi minősül sportszervezetnek? a) egyesület b) alapítvány c) sportegyesület d) gazdasági társaság e) gazdálkodó szervezet f)
sportvállalkozás
II.4.6. Kérem, egészítse ki! Az egyesület létrehozásához az szükséges, hogy legalább …………………. egybehangzó akaratnyilatkozattal elfogadja az egyesület alapszabályát. a) a vezető tisztségviselők b) 10 tag c) az alapító tagok többsége d) 20 tag
II.4.7. Mi az egyesület legfőbb szerve? a) taggyűlés b) tagok gyűlése c) közgyűlés d) kuratórium
44
II.4.8. Maximálisan hány főből állhat az egyesület elnöksége? a) az alapszabály rendelkezése szerinti létszámból b) 5 főből c) 3 főből d) nincs törvényi kötött létszámkerete
45
III. A jogi személyekre vonatkozó egyes általános szabályok dr. Farkas Csaba
III.1. Általánosságban a jogi személyről A polgári jogi jogviszony alanyai körébe tartozó természetes személy, az ember mellett a jogi személyek is a jogviszonyok alanyai lehetnek. Az egyes, sporttal kapcsolatos jogviszonyok körében a jogi személyek különös jelentőséget nyernek, figyelemmel arra, hogy a sportegyesület mellett a gazdasági társaságként működő, jogi személyiséggel rendelkező sportvállalkozás lehet sportszervezet. A jogi személyek személyként, polgári jogi jogviszony alanyaiként való elismerése jelenti egyrészről, hogy - a polgári jogi jogviszonyokban jogok illethetik meg és kötelezettségek terhelhetik, -
másrészről a vagyoni viszonyok mellett személyi viszonyok is megilletik.
A személyi viszonyok körében azonban a jogi személyeket nem a természetes személyek által „hordozott” személyiségi jogok illetik meg, figyelemmel arra, hogy a személyiség, a személyiségi jog a természetes személy, az ember sajátja. Ugyanakkor kétségtelen, hogy bizonyos, hasonló jogosultságok megilletik. Jogi személy esetén ezen jogokat személyhez fűződő jogoknak nevezzük. A jogi személyeket azon személyhez fűződő jogok illetik meg, melyek – így különösen a névhez való jog, jóhírnévhez való jog – a jogi személy esetén is értelmezhetőek. A Ptk. külön Könyvben, a Harmadik Könyvben tartalmazza a jogi személyre, köztük a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat azzal a – nem csupán szerkesztési, hanem elméleti megfontolású – renddel, hogy először a jogi személy általános szabályait, s azt követően az egyes jogi személyek különös szabályait határozza meg.
46
Nem csak a gazdasági társaságok tartoznak a Ptk. által szabályozott jogi személyek közé, hanem azon túlmenően o az egyesület, o
a szövetkezet,
o
az egyesülés,
o
az alapítvány,
o
valamint tartalmaz rendelkezéseket az állam, mint jogi személy polgári jogi jogviszonyokban való részvételére is.
A Ptk. ezen szerkesztési megoldása szerint a gazdasági társaságokra irányadó szabályozás kettős Ptk.-beli alapon nyuszik: egyrészről alkalmazni kell és szükséges rá mindazon szabályokat, melyeket a Ptk. az egyes gazdasági társaságokra vonatkozóan – akár a közös, akár a különös – szabályokban megjelöl, másrészről azokat a szabályokat is, melyeket a jogi személy általános szabályai körében megjelenít. A jelen fejezetben megjelenítésre kerülő szabályok valamennyi jogi személyre vonatkozó rendelkezések. A Ptk. a jogi személyekre vonatkozó szabályok – alapvetően – diszpozitív szabályozási modelljét választja, vagyis a Ptk. vonatkozó rendelkezéseitől a felek egyező akarattal eltérhetnek, eltérő rendelkezést állapíthatnak meg. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a Ptk. modellt, mintát nyújt. Vannak olyan rendelkezései ugyanakkor a Ptk.-nak, melytől a felek nem térhetnek el, ilyen például az egyes jogi személy típusok meghatározása.
III.2. A jogi személy létesítése III.2.1.
Létesítő okirat
A jogi személy létrehozatalára irányuló szándék írásbeli formában nyer megfelelő megjelenítést. A felek – gyűjtőfogalomként – létesítő okiratban fejezik ki ezirányú szándékukat. A létesítő okirat gyűjtőelnevezése azon okiratoknak, melyek az egyes jogi személyek létesítésére irányulnak. Az egyes jogi személyek vonatkozásában konkretizálódik a létesítő okirat elnevezése. Így - egyesületnél alapszabály -
gazdasági társaságnál az egyes gazdasági társaságra vonatkozóan specializáltan nyer megállapítást
-
szövetkezetnél alapszabály
-
egyesülésnél társasági szerződés
-
alapítványnál alapító okirat
47
A létesítő okiratnak vannak egyes kötelező tartalmi elemei, melyeket valamennyi jogi személyt létesítő okiratnak tartalmaznia kell. Ezek: - a jogi személy neve -
székhelye
-
célja, vagy fő tevékenysége
-
a jogi személyt létesítő személy/személyek neve, azok lakóhelye/székhelye
-
a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulás, azok értéke, a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje
-
a jogi személy első vezető tisztségviselőjének megjelölése.
Az egyes kötelező tartalmi elemek közül néhány kiemelése szükséges.
IV.8.1.
A jogi személy neve
A jogi személy, így a gazdasági társaság nevének bizonyos elvárásoknak kell megfelelnie. Ezek az elvárások három elvben jelennek meg: a a névkizárólagosság, b
a névvalódiság,
c
valamint a névszabatosság követelménye.
a
A névvel, illetve a jogi személy nevével szemben támasztott egyik legfontosabb kritérium, hogy alkalmassá tegye a jogi személyt más jogi személyektől való megkülönböztetésre. A különbözőség „foka” szerint a jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be.
b
A névvalódiság lényegét tekintve azt jelenti, hogy a névnek a valóságot kell tükröznie, így a jogi személy típusára, vagy formájára vonatkozó elnevezést a nevében fel kell tüntetni.
c
A névszabatosság elve alapján a névnek a magyar nyelv, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelőnek kell lennie.
Az ún. e-cégjegyzék47 térítésmentes információt szolgáltathat számunkra az általunk választani szándékolt cégnév megfelelősége kapcsán. Az e-cégjegyzék tartalmazza a Magyarországon bejegyzett cégek neveit, s egy az általunk választani szándékolt cégnévre való rákereséssel egyértelműsíthető, hogy az kielégíti-e az ún. névkizárólagosság elvét,
47
http://www.e-cegjegyzek.hu
48
avagy
sem.
1. kép: Az e-cégjegyzék nyitóoldala forrás: http://www.e-cegjegyzek.hu/index.html
IV.8.2.
A vagyoni hozzájárulás
A létesítő okirat egyik legfontosabb kötelező tartalmi eleme a jogi személy alapítója, vagy tagja által a jogi személy alapításakor, vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben a jogok keletkezésekor a jogi személy részére történő vagyoni hozzájárulás teljesítés. A jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást nem lehet visszakövetelni, a vagyoni hozzájárulás végleges vagyonátengedés. Így például, ha valaki alapítványt rendel alapítóként, s a jogi személy alapítvány rendelkezésére bocsát vagyoni hozzájárulásként X összeget, azt később nem követelheti vissza. A vagyoni hozzájárulás kétféle lehet: - pénzbeli vagyoni hozzájárulás -
és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, más néven apport.
A Ptk. rendezi annak a kérdését, hogy mi ruházható át nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként - a dolog tulajdonjoga, vagy -
valamely vagyoni értékű jog ruházható át.
49
Néhány szóban érdemes kitérni a szellemi alkotáshoz/szellemi tulajdonhoz fűződő vagyoni értékű jog apportálhatóságára. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, mint vagyoni értékű jog apportálható például a szerzőt megillető, szerzői mű felhasználásához fűződő jog, vagy éppen a know-how is. Know-how, vagy más néven védett ismeret a Ptk. alapján az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő titkos műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása. A know-how apportálhatóságáról az 52. számú Gazdasági Kollégiumi állásfoglalás kifejezetten rendelkezik, figyelemmel arra, hogy korábban kétséges volt a know-how apport képessége. Azonban azt is látni kell, ahogy a jogalkalmazási gyakorlatban az apportálás, úgy a know-how apportként történő rendelkezésre bocsátása is csökkent. Többek között épp az apportképesség tette szükségessé a Ptk-ban know-how kritériumként a rögzítettség megkövetelését.
III.2.2.
Nyilvántartásba vétel
A jogi személy általános ismérvei közé tartozik annak állam általi elismerése, mely az állam általi nyilvántartásba vételben nyilvánul meg, a jogi személy állam általi nyilvántartásba vétellel jön létre. Így például a gazdasági társaság Cégbírósági nyilvántartásba vétellel. A nyilvántartáshoz kapcsolódnak egyes, meghatározó alapelvek, így például az, hogy a nyilvántartásba jogot, tényt, vagy adatot csak jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat alapján lehet bejegyezni (okirati elv), a nyilvántartás közhiteles (közhitelesség elve), illetve nyilvános, vagyis abba bárki betekinthet, a nyilvántartott adatról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot vagy kivonatot kérhet (nyilvánosság elve).
III.3. A jogi személy szervezete és képviselete A jogi személy kapcsán meg kell határozni mely szervezet, illetve ki hozhat olyan döntéseket, tehet meg olyan lépéseket, melyek az egész jogi személyt érintik, képviselik, melyek a jogi személynek tudhatók be. Kettős különbségtételt szükséges tenni: a egyrészt különbséget kell tenni a jogi személy tagjainak, illetve az alapítóknak a döntési jogköre b
másrészről a jogi személy irányítása körébe tartozó ügyvezetői döntések között.
a
a tagok, illetve alapítók döntési jogkörüket a tagok összességéből, vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben, az ún. küldöttgyűlésben, vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben gyakorolják.
b
az ügyvezetés körébe olyan kérdések tartoznak, melyek nem tartoznak a tagok, vagy az alapítók hatáskörébe. Ezen döntések meghozatalára a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselők, vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.
50
Az első vezető tisztségviselő személyét már a létesítő okiratban meg kell határozni. A megbízás az érintett személy általi elfogadásával jön létre. A vezető tisztségviselővel szemben nem állhatnak fenn a Ptk.-ban meghatározott kizáró okok, mint például az, hogy bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélték, s még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. A vezető tisztségviselő felelősségére – az általános szabályok alapján – a következő szabályozások vonatkoznak: a
a jogi személlyel szembeni felelősség Ha a vezető tisztségviselő a jogi személynek az ügyvezetési tevékenysége során kárt okoz, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben (Ptk. 3:24.§).
b
a harmadik személyekkel szembeni felelősség ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel (6:541.§).
A jogi személy törvényes képviseletét elsősorban a vezető tisztségviselő látja el.
III.4. A jogi személy törvényes működésének biztosítékai A jogi személy működése felett általános törvényességi felügyeletet – egységesen – a nyilvántartó bíróság lát el. Korábban ez korántsem volt egységesnek nevezhető, mert voltak egyes jogi személyek, melyek felett az ügyészség, míg mások felett a bíróság látott el törvényességi felügyeletet. A Ptk. lehetőséget biztosít – valamennyi jog személyre vonatkozóan jelzetten – a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálatára. Ugyancsak a törvényes működés biztosítéka a jogi személy állandó könyvvizsgálójának megléte. Az állandó könyvvizsgáló betekinthet - a jogi személy irataiba, -
számviteli nyilvántartásaiba,
-
könyveibe.
Felvilágosítást kérhet - a vezető tisztségviselőktől, -
a felügyelőbizottság tagjaitól
-
a munkavállalóktól.
Megvizsgálhatja - a jogi személy fizetési számláját,
51
-
pénztárát
-
értékpapír- és áruállományát
-
szerződéseit.
III.5. Tesztkérdések az első fejezethez III.5.1. Igaz vagy hamis? A jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vissza lehet követelni. A pénzbeli vagyoni hozzájárulást más néven apportnak nevezzük. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kizárólag a dolog tulajdonjoga ruházható át. A know-how egyik alapvető ismérve az ismeret, tapasztalat nyilvános jellege. A jogi személy törvényes képviseletét elsősorban a küldöttgyűlés látja el. A jogi személy törvényességi felügyeletét egységesen az ügyészség látja el. Feleletválasztás III.5.2. Mit jelent a jogszabály diszpozitív jellege? a
kötelezően érvényesülnie kell az egyes jogszabályi rendelkezéseknek
b
a jogszabályi rendelkezésektől bármelyik fél eltérhet
c
a jogszabályi rendelkezésektől a felek egyező akarattal eltérhetnek
d
a jogszabályi rendelkezés feltétlen érvényesülést kíván
III.5.3. A gazdasági társaság nevének milyen „elveknek”kell megfelelnie? (Több választás a megfelelő válasz.) a
cégkizárólagosság
b
névvalódiság
c
névkizárólagosság
d
névválaszthatóság
e
névszabatosság
f
névszavatosság
g
cégvalódiság
52
III.5.4. Kiktől nem kérhet a könyvvizsgáló felvilágosítást? a a vezető tisztségviselőktől, b
a küldöttgyűlés tagjaitól
c
a felügyelőbizottság tagjaitól
d
a jogi személy alapítójától
53
IV. Társasági jog dr. Farkas Csaba
IV.1. A társasági jogról általában A gazdasági társaságok szabályozása több szinten, egymásra épülve, egymást kiegészítve valósul meg. Figyelemmel arra, hogy a gazdasági társaságok egyben jogi személyek is, így a Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezéseit alkalmazni kell. Ez lesz a szabályozás első szintje. A gazdasági társaságok közös szabályai képezik a második szintet, míg az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések a harmadikat. Az általánostól a különös szabály felé haladva elmondható, hogy a speciális szabály az általános rendelkezést mindig lerontja, azaz ha a magasabb szinten elhelyezkedett norma mást, vagy többet tartalmaz az alatta levő normához képest, akkor ezt kell alkalmazni. A szabályozás jellegéből következik, hogy önmagában az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések ismerete kevés, a gazdasági társaságok alapításához, működéséhez, megszűnéséhez komplex tudásanyagra van szükség.
IV.1.1.
A gazdasági társaság fogalma
A gazdasági társaság üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, amelyben a tagok a nyereségből közösen részesednek és a veszteséget közösen viselik. A gazdasági társaság általános jellemzői Gazdasági társaságot üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására lehet alapítani. Az alapításhoz legalább két tagra van szükség, kivételt képeznek azok a gazdasági társaságok, amelyek alapításához egy személy is elégséges: ilyen az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. A reális teljesítés elvéből következik, hogy minden tag köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. Ennek mértékét a tagok szabadon határozzák meg, figyelemmel arra is, hogy e vonatkozásban a korlátolt felelősségű társaság speciális rendelkezéseket tartalmaz. Valamennyi gazdasági társaság jogi személy.
54
A tagok a nyereségből közösen részesednek, az eseteleges veszteséget közösen viselik azzal, hogy a nyereségből való részesedés és a veszteségviselés a társaság tagjai között nem feltétlenül azonos mértékben történik. Ez általában a vagyoni betétekhez igazodik: az a tag, aki nagyobb mértékű vagyoni betétet teljesített, azt ezzel arányos nyereség illeti meg, mint azt a tagot, aki kisebb mértékben járult hozzá a társaság vagyonához. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni veszteség viselésére is. A tagok ettől eltérhetnek, de semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből, vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. (societas leonina tilalma). A jogalkotó egy általános generálklauzulát fogalmaz meg és elvi éllel rögzíti, hogy a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, és nem fejthet ki olyan magatartást, amely a társaság céljának elérését veszélyezteti. A Ptk. nemcsak deklarálja a tagi együttműködést, a társaság érdekeinek messzemenő tiszteletben tartását: azt a tagot, aki a társaság érdekeit nagymértékben veszélyezteti, a társaság által indított kereseti kérelem alapján a bíróság a társaságból kizárhatja. A vállalkozás és társulás szabadsága, melyet Magyarország Alaptörvénye is elismer, lehetővé teszi a gazdasági társaság alapítását, az abban való részvétel lehetőségét. Ezzel összefüggésben az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: A társas vállalkozás szabadsága akként érvényesül, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy gazdasági társaságot alapítsunk, illetve meglévő gazdasági társaságban részesedést szerezzünk. Alapvető korlát azonban, hogy csak a Ptk.-ban felsorolt gazdasági társasági formákban lehet vállalkozó tevékenységet folytatni. Erre figyelemmel az alapelv helyesen a „formakényszerrel” együtt értelmezhető. A Ptk. által nevesített formák a következőek: közkereseti társaság (kkt.), betéti társaság (bt.), korlátolt felelősségű társaság (kft.), részvénytársaság (rt.).
IV.1.2.
A gazdasági társaságok alapítása
A gazdasági társaság alapítása társasági szerződéssel történik. A társasági szerződés kötelező alaki és tartalmi szabályait a Ptk. határozza meg. A társasági szerződés jellemzői A Ptk. szerint a szerződés legalább két fél kölcsönösen egybehangzó akaratnyilatkozata, amely valamely joghatás kiváltására irányul. A társasági szerződés a polgári jogi szerződés fogalmára épít, a különbség a két szerződés között a joghatás kiváltásában keresendő. A gazdasági társaságok oldaláról megközelítve a joghatás alapvetően egy új, az alapítóktól, mint szerződő felektől elkülönült jogalany létrehozása. Azokat a szerződéseket tehát, amelyek joghatásukban gazdasági társaság létrehozására irányulnak, társasági szerződésnek nevezzük. A társasági szerződés egy sajátos sui generis megállapodás: egyrészt organizációs, jogalanyt keletkeztető, másrészt kooperációs, azaz gazdasági együttműködést is magában foglaló kontraktus. A társasági szerződés (létesítő okirat), egyben gyűjtőfogalom is: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság esetében társasági szerződésnek hívjuk. Törvényi korlátok között lehetőség van arra is, hogy egy személy alapítson gazdasági
55
társaságot. Az ilyen társaságok nem szerződéssel jönnek létre, hanem az egyetlen alapítói akarat elhatározását deklaráló alapító okirattal. Ugyanakkor a részvénytársaságnál a szerződéses forma nem alkalmazható. Ennek oka abban keresendő, hogy a részvénytársaság, különösen a nyilvánosan működő részvénytársaság, viszonylag nagy számú tagsággal működik, így az egységes akaratnyilatkozatot nehéz, vagy szinte lehetetlen megteremteni. A részvénytársaság léteső okiratát alapszabálynak nevezzük. A társasági szerződés alakszerűségi követelményei A társasági szerződés alakisághoz kötött, azt írásba kell foglalni és minden tagnak alá kell írni. Meghatalmazásnak, helyettesítésnek helye van, ugyanis a tag helyett annak képviselője is eljárhat, és a társasági szerződést a tag nevében és képviseletében aláírhatja. Követelmény azonban, hogy meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A létesítő okirat esetében a jogalkotó nem elégszik meg az egyszerű írásba foglalással: a szerződést közjegyző által készített közokiratba, vagy ügyvéd, illetve jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A jogászi közreműködés a társaság alapításakor (a létesítő okirat módosításakor) elengedhetetlen: a társasági jogi jogviszony összetett, a mindennapi ügyletektől eltérő, ahol a tagok egyéni érdekeit összhangba kell hozni, alá kell rendelni a gazdasági társaság primátusának. A társasági szerződés tartalmi követelményei A gazdasági társaság alapítóinak a létesítő okiratban legalább az alábbiakat kell megjelölniük: 1. a gazdasági társaság létesítésére irányuló kifejezett akaratot, 2. a gazdasági társaság nevét, 3. a gazdasági társaság székhelyét, amennyiben a székhely nem azonos a társaság központi ügyintézésének a helyével, akkor a központi ügyintézés helyét, 4. a gazdasági társaság tevékenységét, 5. természetes személy tag nevét, lakcímét, jogi személy tag cégnevét, székhelyét, 6. a tagok által szolgáltatott vagyoni hozzájárulás módját, értékét és idejét, 7. a gazdasági társaság első vezető tisztségviselőjét, 8. mindazt, amit az egyes társasági formánál a törvény kötelező jelleggel előír.
IV.1.3.
Cégbejegyzési eljárás
Megismerhettük, hogy a társasági szerződésnek melyek a kötelező alaki és tartalmi követelményei. Amint a létesítő okirat elkészült, a tagok azt aláírták és az eljáró ügyvéd, (jogtanácsos) azt ellenjegyezte, illetve a közjegyző közokiratba foglalta, a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje 30 nap. (Amennyiben a gazdasági társaság alapítása alapítói engedélyhez kötött, akkor a bejelentést a jogerős engedély kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megtenni).
56
Általános cégeljárás A cégbejegyzési eljárás cégbíróság hatáskörébe tartozó elektronikus nemperes eljárás. A kérelmező eljárási illeték és közzétételi költségtérítési díj megfizetésére köteles48. A cég bejegyzésére irányuló kérelmet a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságon, elektronikus nyomtatványon kell a jogi képviselőnek előterjesztenie. Az elektronikus úton benyújtott bejegyzési kérelmet a Cégszolgálat informatikai szempontból megvizsgálja: ellenőrzi az elektronikus aláírás hitelességét, az adatok sértetlenségét, az időbélyegző dátumát és hitelességét, valamint az elektronikus okirati formát. Amennyiben hibát, vagy hiányosságot észlel, akkor annak pontos megjelölése mellett a kérelmet a jogi képviselő részére elektronikus úton visszaküldi, ellenkező esetben a kérelmet az illetékes cégbíróság részére továbbítja. A cégbíróság a jogi képviselő részére elektronikus úton tanúsítványt küld, mely tartalmazza a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát és a statisztikai számjelét. A cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet annak érkezését követő 3 munkanapon belül formai szempontból megvizsgálja. Ennek keretében ellenőrzi, hogy a kérelmet az arra jogosult nyújtotta-e be, a szükséges okiratok csatolásra sor került-e, a cégformára előírt illeték, illetve közzétételi díj megfizetésére sor került-e. Amennyiben a cégbíróság hiányt, hiányosságot fedez fel, akkor a kérelem érkezését követő 3. munkanapon hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasító végzést hoz. Ha a kérelmező az elutasító végzés kézhezvételét követő 8 napon belül a kérelmet szabályszerűen előterjeszti, akkor az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak. A korábbi eljárásban benyújtott okiratok és a megfizetett illeték, közzétételi díj újból felhasználható. Ha a kérelem a formai vizsgálatnak megfelelt, vagy a cégbíróság valamilyen oknál fogva a kérelem beérkezését követő 3. munkanapig nem hoz elutasító végzést (elképzelhető, hogy a cégbíró leterhelt és nem tudja tartani a törvény által a formai vizsgálatra előírt 3 munkanapos határidőt), akkor a cégbíróság a kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a csatolt iratokat tartalmi szempontból vizsgálja meg. Amennyiben a kérelem, vagy annak melléklete nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, akkor a cégbíróság legkésőbb a kérelem beérkezést követő 8. munkanapon hiánypótlásra felhívó végzést küld ki. A hiánypótlási határidő legfeljebb 30 nap. A hiánypótlási határidő eredménytelen elteltét követően a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság elutasítja. Ha a cégbíróság mindent rendben talál, akkor a cégbejegyzési kérem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt a társaság cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről. Ellenkező esetben kérelem elutasításáról. Ha a cégbíróság a törvényben előírt döntési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a határidő lejártát követően a cégbíróság vezetője 3 munkanapon belül intézkedik a cég bejegyzéséről vagy a kérelem elutasításáról. Amennyiben a 3 munkanap is eredménytelenül telik el, akkor a következő munkanapon a cég automatikus bejegyzést nyer. Egyszerűsített cégeljárás Az eljárásra közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében kerülhet sor akkor, ha a cég létesítő okirata szerződésminta megfelelő kitöltésével készül49. Ebben az esetben a létesítő okirat tartalmát
48
https://illetekigazolas.allamkincstar.gov.hu/
49
http://ceginformaciosszolgalat.kormany.hu/szerzodesmintak
57
kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkotják. A cégbíróság a kérelem beérkezést követő 1 munkanapon belül dönt a társaság bejegyzéséről vagy a kérelem elutasításáról. Ha a cégbíróság a döntési kötelezettségét elmulasztja, akkor a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követő 1 munkanapon belül dönt a kérelemről. Ennek hiányában a cég a következő munkanapon a törvény erejénél fogva bejegyzést nyer. Az egyszerűsített cégeljárásban hiánypótlásra nincs lehetőség. Amennyiben a bejegyzési kérelem elutasításra kerül, akkor a végzés kézhezvételét követő 8 napon belül a kérelem ismételten benyújtható azzal, hogy a korábban benyújtott okiratok és a megfizetett illeték újból felhasználható. Az általános cégeljáráshoz képest a bejegyzési határidő lényegesen rövidebb, másrészt közzétételi költségtérítési díjat nem kell fizetni és a fizetendő illeték mértéke is kevesebb.
IV.2. Közkereseti társaság IV.2.1.
A közkereseti társaság fogalma
A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy társaság gazdasági tevékenységének céljára, a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. A közkereseti társaság mint minden más gazdasági társaság a kötelezettségeiért saját vagyonával felel. Előfordulhat, hogy a társaságnak nincs vagyona, vagy a meglévő nem elegendő arra, hogy valamennyi hitelező, teljes egészében kielégítést nyerjen: ebben az esetben a társaság tagjainak felelőssége korlátlan és egyetemleges. A tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége azonban másodlagos, mögöttes helytállást jelent: a hitelező igényét elsősorban a társasággal szemben kell érvényesítenie. Amennyiben a kielégítési alap hiányzik és ezt a társasággal szemben lefolytatott végrehajtási eljárás is megerősíti, akkor jöhet csak szóba a tagok felelőssége.
IV.2.2.
A közkereseti társaság szervezete
A kkt. általában néhány fős, kisebb tőkével rendelkező kisvállalkozás. Ebből is következően a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság és könyvvizsgáló működése nem jellemző. A társaság szervei közül biztosan jelen van a legfőbb szerv és a vezető tisztségviselő. A társaság legfőbb szerve A legfőbb szerv elnevezése tagok gyűlése. A legfőbb szerv tevékenységében való részvétel lehetőségét minden tag számára biztosítani kell. A társaság tagjai a határozatokat többféleképpen hozhatják meg: a legfőbb szerv ülésén személyesen (képviselő útján), vagy személyes jelenlét nélkül írásban (levélszavazás), illetve más bizonyítható módon. Ez utóbbi eset az, amikor elektronikus hírközlő berendezés igénybevételével döntenek az adott kérdésben. Személyes jelenlét nélkül bármilyen kérdésben lehet dönteni kivéve, amit a társasági szerződés megtilt. A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazat van. A tagok gyűlése a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Legalább 3/4-es szótöbbségre van szükség a vezető tisztségviselő visszahívásához.
58
Valamennyi tag egyhangú szavazattal meghozott határozatára van szükség az alábbi esetekben: 1. a társasági szerződés módosítása, 2. a társaság átalakulásának, egyesülésének szétválásának az elhatározása, 3. a jogutód nélküli megszűnésnek az elhatározása, A társaság üzletvezetése, képviselete A társaság személyegyesítő jellegével függ össze, hogy az ügyvezetést és a képviseletet csak a társaság tagja láthatja el: kívülálló a tisztség ellátására nem jogosult. A társaság ügyvezetését a tagok közül megválasztott ügyvezető látja el. A társasági szerződés akként is rendelkezhet, hogy több ügyvezető látja el ezt a tisztséget, illetve minden tag jogosult a tisztség ellátására. Abban az esetben, ha a létesítő okirat az ügyvezető személyéről nem rendelkezik, akkor valamennyi tagok ügyvezetőnek kell tekintetni.
IV.2.3.
A tagsági jogviszony megszűnése
A tagsági jogviszony az alábbi esetekben szűnik meg: 1. ha a tag társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette, 2. a tagok közös megegyezésével, 3. a tag kizárásával, 4. rendes felmondással, 5. azonnali hatályú felmondással, 6. a társasági részesedés átruházásával, 7. a tag halálával, megszűnésével, 8. a taggal szemben kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
IV.2.4.
A társaság megszűnése
A közkereseti társaság működése során előfordulhat, hogy a társaságnak csak egy tagja marad. Az általános rendelkezéseken túl a közkereseti társaság akkor is megszűnik, ha a tagjainak száma egy főre csökken kivéve, ha ettől az időponttól számított 6 hónapon belül új tag bejelentésére sor kerül. A jogalkotó tehát lehetővé teszi, hogy a társaság egyszemélyesként működjön, de időbeli korlátozással: erre legfeljebb 6 hónapig van lehetőség. A 6 hónapos határidő jogvesztő jellegű, ennek elmulasztása esetén a társaság a törvény erejénél fogva szűnik meg.
59
IV.3. Betéti társaság IV.3.1.
A betéti társaság fogalma
A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (kültag) a társaság kötelezettségeiért – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel. A betéti társaság jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyre konkrét rendelkezéseket a Ptk. 3:154 – 3:158 §§ tartalmaznak. A Ptk. 3:155.§ azonban kimondja, hogy a betéti társaság mögöttes szabálya a közkereseti társaság. Nem elég tehát az általános, valamint a betéti társaságra irányadó speciális rendelkezéseket tudni: a betéti társaság működéséhez elengedhetetlen a közkereseti társaságra vonatkozó szabályok ismerete is. A félreértések elkerülése végett szeretnénk leszögezni, hogy a betéti társaság nem a közkereseti társaság egyik alfaja, hanem önálló jogi személyiségű gazdasági társaság.
IV.3.2.
Tagi felelősség
A betéti társaságot jogi szempontból a kültag különbözteti meg a közkereseti társaságtól, mivel a beltag felelőssége teljes egészében megegyezik a közkereseti társaság tagjának felelősségével. Korlátlan, amennyiben több beltagja van a betéti társaságnak, akkor azokkal egyetemleges is. A beltag felelőssége is másodlagos, csak akkor jöhet szóba, ha a társaságnak nincs vagyona, vagy a vagyona nem elégséges.
IV.3.3.
Üzletvezetés, képviselet
A Ptk. kizárja annak a lehetőségét, hogy a társaság vezető tisztségviselője a kültag legyen (diszpozitív szabály). A társaság jellegéből következően kívülálló személy ezt a tisztséget nem töltheti be, így vezető tisztségviselő csak a társaság beltag lehet. A kültag alapvetően sem az üzletvezetésre, sem a társaság képviseletére nem jogosult. Ebből nagyon sokan azt a téves következtetést vonják le, hogy a kültag szerepe mindössze annyi, hogy vagyoni betétjével járuljon hozzá a társaság alapításához, majd ezt követően mintegy „csendestársként” vegyen részt (ne vegyen részt) a társaság működésében. Téves ez az elképzelés, ugyanis a kültagnak társasági szerződésben rögzített mértékű szavazati joga van. A kültag a legfőbb szerv ülésein részt vehet, ahol a szavazati jogát gyakorolhatja, észrevételeket, indítványokat tehet, így beleszólása van a társaság ügyeibe. Abban az esetben, ha a társaságnak nem maradt üzletvezetésre és képviseletre jogosult beltagja, akkor a törvényes működés megteremtéséig (legfeljebb 6 hónapig) a társaság képviseletére a kültag is jogosult feltéve, hogy a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak mindenben megfelel. Ez utóbbi esetben a kültag képviselete törvényi rendelkezésen alapul. Amennyiben nincs olyan kültag, aki személyében a Ptk. rendelkezéseinek megfelel, akkor a bíróság a társaság élére felügyelőbiztost rendel ki.
60
IV.3.4.
A betéti társaság megszűnése
A betéti társaság talán legszembetűnőbb sajátossága, hogy van legalább egy beltagja és legalább egy kültagja. Amennyiben a társaságból valamennyi beltag, vagy kültag kiválik, akkor ez a jellemzője megszűnik. Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, akkor a társaság megszűnik, kivéve, ha: 1. az utolsó beltag kiválásától számított 6 hónapon belül új beltag belépését a bírósághoz bejelentik, vagy 2. a megmaradt kültagok elhatározzák a társaság közkereseti társaságként való továbbfolytatását. Hasonló a helyzet abban az esetben, ha a társaságnak nem marad kültagja. A gazdasági társaság megszűnik, kivéve, ha: 1. az utolsó kültag kiválásától számított 6 hónapon belül újabb kültag belépését a bírósághoz bejelentik, vagy 2. a megmaradt beltagok úgy határoznak, hogy a társaság működését közkereseti társaság formájában folytatják.
IV.4. Korlátolt felelősségű társaság IV.4.1.
A korlátolt felelősségű társaság fogalma
A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – a törvényben meghatározott kivétellel – a tag nem felel. A társaság fogalma egy kicsit félrevezető: azt a látszatot kelti, mintha a gazdasági társaság felelőssége a hitelezők felé korlátozott lenne. Természetesen ez nem felel meg a valóságnak, mert a kft. a többi gazdasági társasághoz hasonlóan a hitelezők irányában teljes vagyonával felel. A korlátozott felelősség a társaság tagjai tekintetében sem helytálló, hiszen a kft. fogalmából egyértelműen megállapítható, hogy a tag csak a törzsbetétjének a szolgáltatásra és a társasági szerződésben külön vállalt egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésére köteles. A hitelezők irányában fennálló tagi felelősségről – alapesetben – nem beszélhetünk.
IV.4.2.
Egyes fogalmi elemek ismertetése
Törzsbetét A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulását jelenti, amely lehet készpénzbetét és apport. A törzsbetét legkisebb mértéke 100.000.- Ft. A vagyoni hozzájárulás minden gazdasági társaság esetében kötelező. A kft.-nél ez speciális elnevezést kap és törzsbetétnek nevezzük. A vagyoni betéttel kapcsolatos törvényi rendelkezés, amely szerint a tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, de minden tag legalább 100.000.-Ft vagyoni
61
betétet (törzsbetétet) szolgáltatni köteles. Minden tagnak egy törzsbetétje van. Ez a szabály a közös törzsbetétre is igaz azzal, hogy amennyiben többen vállalnak kötelezettséget egy törzsbetét szolgáltatására, akkor ez a tagokat egyetemlegesen terheli. Törzstőke A törzstőke a tagok törzsbetétjeinek összességéből áll. A Ptk. a törzstőke minimális összegét is rögzíti, amely a hatályos szabályozás szerint legalább 3.000.000.- Ft. Üzletrész Üzletrészről csak a társaság nyilvántartásba vételét követően beszélhetünk: magába foglalja a tag törzsbetétjét, jogait, kötelezettségeit. Az üzletrész nem dolog és nem is értékpapír: immateriális jogok összessége. Az üzletrész mértéke a tag törzsbetétjéhez igazodik. Az a tag, aki nagyobb mértékű törzsbetétet szolgáltatott, annak üzletrésze is nagyobb értékű annak a tagnak az üzletrészéhez képest, aki kisebb vagyoni betéttel járult hozzá a társaság alapításához. Az üzletrész értéke a törzsbetét mértékéhez igazodik, de a két fogalmat nem szabad összekeverni, azok nem szinonim értelműek. Van olyan időszak, amikor az üzletrész értéke megegyezik a törzsbetét értékével (alapítás időszaka), de jellemzően eltér attól, alacsonyabb vagy magasabb értékű annál. Az üzletrész a korlátolt felelősségű társaság eredményes (eredménytelen) gazdálkodásának a tagra kivetített mutatója. Általában igaz az a megállapítás, hogy az azonos mértékű üzletrészek azonos tagsági jogokat testesítenek meg. Lehetőség van azonban arra is, hogy a tagok a társasági szerződésben egyes üzletrészeket eltérő tagsági jogokkal ruházzák fel. A létesítő okirat tartalmazhat rendelkezést arra, hogy az üzletrészek közül egyesek többletszavazati jogot biztosítanak, vagy a szavazás során valamely üzletrész tulajdonosa vétójoggal rendelkezik, vagy átruházás alkalmával az üzletrészhez elővásárlási jog kapcsolódik. Az is lehet, hogy az üzletrész tulajdonosa osztalékelsőbbségre tarthat igényt. Ezeket az „előnyöket” a társaság tagjainak kell kimunkálniuk, a Ptk. e vonatkozásban a tagoknak szabad kezet ad. Maga a Ptk. nem határoz meg eltérő jogokat megtestesítő üzletrészt, de egyet nevesít: ez a saját üzletrész. Az üzletrész azért „saját”, mert annak a jogosultja a gazdasági társaság. A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészt az alapításkor nem, csak a bejegyzést követően szerezhet a taggyűlés döntése alapján. Az üzletrész megvásárlására a társaság csak a törzstőkén felüli vagyonát használhatja fel azzal, hogy csak azok az üzletrészek szerezhetőek meg, amelyekre a törzsbetétet teljes összegét szolgáltatták. A társaság a saját üzletrész alapján tagsági jogokat nem gyakorolhat, ezen üzletrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és a társaság osztalékra sem jogosult. Az osztalékot a tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani. Az üzletrészre vonatkozó további korlátozó rendelkezés, hogy a saját üzletrész alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke 50 százalékát, valamint az ellenérték fejében szerzet üzletrész a vásárlástól számított 1 éven belül el kell idegeníteni. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor a társaság köteles az üzletrészt a tagoknak törzsbetéteik arányában ingyenesen átadni. Végső soron – a törzstőke leszállítás szabályai szerint – sor kerülhet a saját üzletrész bevonására is.
62
IV.4.3.
A tagok jogai és kötelezettségei
A kft. tag jogai Döntéshozatalban való részvételi jog A kft. tagja alanyi jogon vesz részt a legfőbb szerv ülésén. Ezt a jogát személyesen, vagy meghatalmazott útján is gyakorolhatja. A tag szavazati joga a törzsbetétjének a mértékéhez igazodik, de a tagok a társasági szerződésben ettől eltérően is rendelkezhetnek. A szavazati jogon túlmenően a tagot megilleti például a kérdésfelvetés, indítványtétel, észrevételezés joga is. A tag a legfőbb szerv üléséről készült jegyzőkönyvbe, illetve felvételekbe, valamint a határozatok könyvébe betekinthet, azokról másolatot kérhet. Osztalék A tagot a felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből osztalék illeti meg. Az osztalék kifizetéséről a társaság legfőbb szerve – a beszámoló elfogadásával egyidejűleg – az ügyvezető előterjesztése alapján határoz. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló taggyűlési határozat időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogai gyakorlására jogosult. Az osztalék a tagot a vagyoni hozzájárulás alapján illeti meg, azzal, hogy a tag osztalékra csak olyan mértékben jogosult, amilyen mértékben a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétjét szolgáltatta: amennyiben azt teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátotta, akkor az osztalék teljes egészében megilleti, ha vagyoni betétjét csak részben teljesítette, akkor a beszolgáltatott rész után jogosult az osztalékra. A Ptk. nemcsak az osztalék pénzbeli teljesítését ismeri: a társasági szerződés lehetővé teheti az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként való teljesítését is. Osztalékelőleg A taggyűlés a beszámoló elfogadását megelőzően az ügyvezetés előterjesztése alapján osztalékelőleg fizetéséről dönthet. Amennyiben a társaságnál felügyelőbizottság működik, akkor a felügyelőbizottság jóváhagyására is szükség van. Az osztalékelőleg kifizetéséhez közbenső mérleget kell készíteni, amelyből megállapítható, hogy a kifizetéshez szükséges fedezet a társaság rendelkezésére áll. További feltétele az is, hogy kifizetés nem haladhatja meg az elmúlt beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal megállapított összegét, és a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá A tagsági jogviszony megszüntetése A tagsági jogviszony megszüntetésének módja az üzletrész átruházása. A tag üzletrészét a társaság tagjaira szabadon átruházhatja. Amennyiben valamennyi tag, vagy több tag is élni kíván az üzletrész megvásárlásának a lehetőségével, akkor a tagok vételi jogukat üzletrészeik egymáshoz viszonyított arányában gyakorolhatják. A társasági szerződés valamely tag részére elővásárlási jogot is biztosíthat, ebbe az esetben az üzletrész értékesítésekor ezt a tagok a többi taghoz képest elővásárlási jog illeti meg. A jogalkotó az átruházott üzletrész arányosításával a társaságban meglévő állapot változatlanságát kívánja elérni. Amennyiben a tag üzletrészét kívülálló személy részére kívánja átruházni, akkor ennek előfeltétele, hogy a tag a törzsbetétjét teljes egészében a társaság rendelkezésére
63
bocsátotta. Ebben az esetben azonban a tagot, a társaságot, valamint a taggyűlés által megjelölt személyt – ebben a sorrendben – az adásvételi szerződés útján történő átruházás esetén elővásárlási jog illeti meg. A törvényi szabályozás célja világos: megpróbálni megakadályozni azt, hogy az üzletrész átruházása során a társaság számára „nem kívánatos személy” a társaság tagjává váljon. Az elővásárlási jog személyhez kötött jogosultság, éppen ezért az elővásárlási jog átruházása semmis, arról érvényesen lemondani nem lehet. Előfordulhat, hogy a tag az elővásárlásra jogosultakkal az átruházási szándékát nem közli. Ekkor az elővásárlási jog jogosultja a megkötött szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt peres eljárást kezdeményezhet. Az eljárást a szerződés megkötésétől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül lehet megindítani. Az átruházás eredményeként az átruházó jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. Az üzletrész átruházási szerződés írásbeli formához kötött, de társasági szerződés módosítást nem igényel. Az üzletrész megszerzője azonban a tulajdonosváltozást köteles lesz bejelenteni a társaság részére. A bejelentéssel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit ismeri és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. A kft. tag kötelezettsége A vagyoni betétek szolgáltatása A tag köteles a törzsbetétjét a társasági szerződésben foglaltak szerint a társaság rendelkezésére bocsátani. A tagokat a kötelezettség alól nem lehet mentesíteni és beszámításnak sincs helye. A tag a társaság fennállása alatt nem jogosult törzsbetétjének a visszakövetelésére, a társaság megszűnése esetén azonban a tag – ha ennek a jogszabályi feltételei fennállnak – elszámolásra tarthat igényt. Mellékszolgáltatás A kft. fogalmi meghatározása szerint a tag kötelezettsége a társasággal szemben egyrészt a törzsbetétjének a teljesítése másrészt a társaság szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatás nyújtása. Ez utóbbit nevezzük mellékszolgáltatásnak. Mint ahogy a fogalomból megállapítható, nem kötelező eleme a létesítő okiratnak, így csak akkor válik kötelezettséggé, ha valamelyik tag azt önként vállalja. A mellékszolgáltatás vagyoni értékkel rendelkező, a társaság számára végzett hasznos és szükséges tevékenység, amelyért díjazás járhat. A mellékszolgáltatásról, annak teljesítéséről a társasági szerződésben kell rendelkezni. Rögzíteni kell a mellékszolgáltatást vállaló tag nevét, azt, hogy a mellékszolgáltatás mire terjed ki, milyen időtartamra szól, jár-e érte díjazás. Rendelkezni lehet arról is, hogy amennyiben a tag azt nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti, akkor milyen mértékű kötbér fizetésére köteles. A mellékszolgáltatás a tag személyhez tapad, így az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve, ha azt az üzletrész megszerzője a társaság belegyezésével átvállalja. Pótbefizetés A pótbefizetés a veszteségek fedezésére szolgál. Elrendelésének kettős feltétele van: egyrészt kell, hogy a gazdasági társaság pénzügyi gondokkal küszködjön, veszteségesen működjön, másrészt a társasági szerződés rendelkezzen a pótbefizetésről, azaz a társaság legfőbb szerve jogosult legyen arra, hogy válságos időben pótbefizetést rendeljen el. A társasági szerződésben legalább a pótbefizetés legmagasabb összegét és elrendelésének gyakoriságát rögzíteni kell. Minden más kérdést (teljesítés módja, ütemezése, határideje) a
64
taggyűlési határozat is tartalmazhat. A mellékszolgáltatáshoz hasonlóan ez is fakultatív eleme a társasági szerződésnek. A tagoknak kell átgondolni azt, hogy akarnak-e újabb kötelezettségeket vállalni vagy nem. Amennyiben a taggyűlést feljogosítják a pótbefizetés elrendelésére, akkor a taggyűlési határozatot maradéktalanul teljesíteni kell. Mulasztás esetén ugyanis az ügyvezetés 30 napos póthatáridő tűzésével felhívja a tagot a teljesítésre. Ennek eredménytelensége esetén a tag tagsági jogviszonya automatikusan, a törvény erejénél fogva megszűnik. Ezen túlmenően, amennyiben a tag szerződésszegő magatartásával kárt okozott, az ebből eredő károkért is felelősséggel tartozik. Figyelemmel arra, hogy a pótbefizetés elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a társaság veszteséges, így ennek teljesítése a tagok törzsbetétjét nem növeli. Amennyiben a veszteség pótlására már nincs szükség, a befizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni.
IV.4.4.
A korlátolt felelősségű társaság szervezete
A felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló választása az általános szabályok szerint alakul, speciális rendelkezésekkel nem találkozunk. Taggyűlés A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, melyet az ügyvezető hív össze. A legfőbb szerv összehívása meghívóval történik. A meghívó elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie azzal, hogy a létesítő okirat ettől eltérően is rendelkezhet, de 3 napnál rövidebb időtartamot érvényesen nem határozhat meg. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik mindaz, amit a társasági szerződés, vagy a Ptk. ide sorol különösen olyan szerződés megkötésének a jóváhagyása, amelyet a társaság tagjával, az ügyvezetőjével, a felügyelőbizottság tagjával, könyvvizsgálójával, vagy azok közeli hozzátartozójával köt. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok többsége képviselve van. Amennyiben a taggyűlés nem határozatképes, akkor érvényes döntéseket nem hozhat. Ez azonban elnehezítheti a társaság életét, hiszen akadályozhatja a törvényes működést. Ennek elkerülése érdekében megismételt taggyűlést lehet tartani. A taggyűlés és a megismételt taggyűlés között legalább 3, legfeljebb 15 napnak kell eltelnie. A megismételt taggyűlésen már nincs jelentősége annak, hogy a szavazatok milyen arányban vannak jelen. A megismételt taggyűlés tehát mindentől függetlenül határozatképes. A visszaélések elkerülése érdekében a határozatképesség csak azokra a napirendi pontokra terjed ki, amelyek az eredeti taggyűlést összehívó meghívóban is már szerepeltek. A legfőbb szerv a társasági szerződésben meghatározott gyakorisággal ülésezik azzal, hogy évente legalább egy taggyűlést tartani kell. A társaság életében azonban adódhatnak olyan előre nem látható események, amelyek szükségessé teszik, hogy a taggyűlés haladéktalanul összehívásra kerüljön. A rendkívüli események sokfélék lehetnek, azok taxatív felsorolására nem vállalkozunk, de ilyen lehet például az, amikor:
1. a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére csökkent 2. a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben maghatározott minimális összege alá csökkent;
65
3. a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy a társaság fizetéseit beszüntette, 4. ha a vagyona a tartozásait nem fedezi. A tőkevesztés, a tartozások ki nem fizetése a hitelezők, a munkavállalók törvényes érdekeit sértheti, így a Ptk. ezekre az esetekre a tagok számára intézkedési kötelezettséget ír elő az alábbiak szerint: 1. ha a társasági szerződés erre lehetőséget biztosít, akkor pótbefizetést kell elrendelni; 2. ha ennek lehetősége nem áll fenn, akkor a törzstőkét más módon kell biztosítani, lehetőség van például arra, hogy a tagok a társaság részére tagi kölcsönt nyújtsanak; vagy 3. rendelkezni kell a törzstőke leszállításáról (a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó rendelkezéseket szem előtt tartva a társaság törzstőkéjét 3.000.000.- Ft alá nem lehet leszállítani); vagy 4. el kell határozni a társaságnak átalakulását, egyesülését, szétválását; vagy 5. a társaság jogutód megszüntetését. A hitelezővédelem, közérdekvédelem fokozott védelme miatt a határozatot legkésőbb 3 hónapon belül végre kell hajtani. A társaság a határozatait nemcsak a taggyűlésen hozhatja, hanem az általános szabályok szerint taggyűlés tartásán kívül, levélszavazás formájában, vagy elektronikus hírközlő berendezés útján is konferenciabeszélgetés keretében. A határozat meghozatalának ezt a módját, a vonatkozó eljárási szabályokat és egyéb rendelkezéseket a létesítő okiratban kell szabályozni. Ügyvezető A társaság üzletvezetését és képviseletét az ügyvezető látja el, akit a tagok maguk közül is választhatnak, de a tisztséget kívülálló személy is betöltheti. Az általánoshoz képest az ügyvezető feladata az alábbiakban foglalható össze: 1. Köteles gondoskodni arról, hogy a legfőbb szerv üléséről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, valamint az ott elhangzott legfontosabb eseményeket, határozatokat és az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a tartózkodókat is. Alapkövetelmény, hogy a jegyzőkönyv alapján a taggyűlés rekonstruálható legyen. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és a jelenlévők közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő tag írja alá. Természetesen annak sincs törvényi akadálya, hogy valamennyi jelenlévő tag a jegyzőkönyvet kézjegyével ellássa.
66
2. Vezeti a határozatok könyvét, amelyben a taggyűlés által meghozott határozatok kerülnek bejegyzésre. Ez egy folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartás, melyet a társaság székhelyén kell őrizni. A bejegyzés deklaratív jellegű, azaz a nyilvántartásba vétel csak tanúsítja a határozat létét: a határozat tehát nem a bejegyzéssel válik érvényessé. 3. Vezeti a tagjegyzéket. A tagjegyzék a társaság tagjairól vezetett nyilvántartás, amely tartalmazza a tagok nevét, lakóhelyét, (székhelyét), a törzsbetétjük mértékét és a törzstőke nagyságát. Ezen túlmenően a társasági szerződés rendelkezéseitől függően a közös tulajdonban lévő üzletrész esetén a résztulajdonosok és a közös képviselő nevét, lakóhelyét (székhelyét), a közös törzsbetét mértékét, valamint a pótbefizetésre, a mellékszolgáltatásra, illetve az üzletrész átruházásának a korlátozására, vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseket is. (Ez utóbbi négy csak akkor része a tagjegyzéknek, ha a társasági szerződés ezekről rendelkezik.) Az adatokban bekövetkezett változásokat az ügyvezető köteles a tagjegyzéken átvezetni és azt a változástól számított 30 napon belül a nyilvántartó bíróság részére megküldeni.
IV.4.5.
A korlátolt felelősségű társaság megszűnése
A társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradt vagyonból először a pótbefizetések kerülnek visszafizetésre. Az így megmaradt vagyont a tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani.
IV.5. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a speciális szabályokat, amelyek az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságra jellemzőek. 1. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság létrejöhet – eredeti alapítással, amikor egy személy alapítja a gazdasági társaságot; – a korlátolt felelősségű társaság egy későbbi szakaszában is, amikor egy tag valamennyi üzletrész tulajdonát megszerzi. 2. Alapításához alapító okirat elfogadására van szükség. Abban az esetben, ha többszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjainak a száma 1 főre csökken, akkor legkésőbb a változástól számított 1 éven belül kell a társasági szerződést alapító okirattá módosítani. Az alapító okirat tartalmára, alakiságára a társasági szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. 3. A társaság bejegyzésének a feltétele, hogy a nem készpénzbetét teljes egészében a társaság rendelkezésére álljon, azaz a bejegyzési kérelem benyújtásáig az apportot a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ezt a szigorú rendelkezést hitelezővédelmi és közérdekvédelmi szempontok indokolják.
67
4. A társaság egyszemélyes jellegéből következően taggyűlés nem működik, hatáskörét az alapító gyakorolja. 5. Az alapító az ügyvezetés részére utasítást adhat, melyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani. 6. Amennyiben a társaság és annak egyedüli tagja szerződést köt, akkor az csak akkor érvényes ha azt közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták. 7. Az egyszemélyes társaság saját üzletrészt nem szerezhet. Ebben az esetben ugyanis megszűnne a társaság sajátossága, az egyszemélyi jelleg. A fenti rendelkezéseken túlmenően az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságra ugyanazok a szabályok az irányadóak, mint amelyek a többszemélyes kft. esetében ismertetésre kerültek.
IV.6. Részvénytársaság IV.6.1.
A részvénytársaság fogalma
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének a szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel. A részvénytársaság klasszikusan tőkeegyesítő gazdasági társaság, ahol a részvényesek személye általában közömbös, a lényeg a szolgáltatott vagyoni hozzájáruláson van. A részvénytársaság fogalmából adódóan a részvényesnek egyetlen kötelezettsége van: a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének a szolgáltatása. A definícióból következik, hogy a részvényes – a törvényi kivételtől eltekintve – a részvénytársaság tartozásaiért felelősséggel nem tartozik. A Ptk. ismeri a zártkörűen és nyilvánosan működő részvénytársaságot. Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve a tőzsdére azok zártkörűen működik, míg az a részvénytársaságot, amelynek részvényeit a tőzsdére bevezették nyilvánosan működő részvénytársaságnak nevezzük. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a működési formáját a részvénytársaság megváltoztathatja: a jogszabályi feltételek teljesülése esetén a zárkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaság zártkörűen működő részvénytársasággá „alakulhat” át. Ennek az elhatározása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
68
IV.6.2.
A részvények
A részvény tagsági jogot megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A gazdasági társaságok közül egyedül a részvénytársaság jogosult a tagsági jogokról értékpapírt kibocsátani. A részvénynek egy vagy több tulajdonosa is lehet. Ez utóbbi esetben a tulajdonosok a részvénytársasággal szemben egy részvényesnek számítanak: jogaikat közös képviselő útján gyakorolhatják, a részvényest terhelő kötelezettségekért azonban egyetemlegesen kötelesek helytállni. A részvény az előállítás módja szerint lehet nyomdai úton előállított és ún. dematerializált részvény. A nyomdai úton előállított részvény az erre feljogosított nyomda által előállított, törvényben meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező okirat, amely fizikai léttel bír, a külvilág számára megjelenik, birtokba vehető. A dematerializált részvény elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott adatösszesség. A részvény jellemzője, hogy fizikai léttel nem bír, birtokba nem vehető. A nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé alakítható át. A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei lehetnek nyomdai úton előállított, vagy dematerializált részvények, míg a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei kizárólag dematerializált módon állíthatóak elő. Részvényfajták a) Törzsrészvény Nem kapcsolódnak hozzá külön jogok. Mindaz a részvény törzsrészvény, amely nem tartozik a többi részvényfajtához, tehát nem elsőbbségi, nem dolgozói, nem kamatozó és nem visszaváltható, vagy nem az alapszabályban nevesített egyéb részvényfaja. A részvényest a tagsági viszonyhoz tapadó jogosultságok – üzletvezetéssel összefüggő jogok, vagyoni jogok – megilletik, de a részvényhez olyan többletelőny nem tartozik, mint amit majd a többi részvényfajta (részvényosztály) esetében megfigyelhetünk. A törzsrészvények névértékének az összege mindenkor meg kell, hogy haladja a részvénytársaság alaptőkéjének a felét. A törzsrészvényt illetően egyéb korlátozó rendelkezéssel nem találkozunk. b) Elsőbbségi részvény A részvény más részvényfajtával szemben a részvényes számára valamilyen elsőbbséget, többletjogot biztosít. Az elsőbbségi részvényfajtán belül az alábbi részvényosztályokat különböztethetjük meg: Osztalékelsőbbséget biztosító részvény. Lényege, hogy a felosztható adózott eredményből más részvényfajtába, vagy részvényosztályba tartozó részvényeknél kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. Az alapszabály az osztalékelsőbbséget biztosító részvényhez tapadó szavazati jogot korlátozhatja, vagy meg is vonhatja: ebben az esetben a részvényes a szavazati jogát nem vagy csak korlátozott mértékben gyakorolja. Ez azonban számára nem okoz joghátrányt, hiszen az alapszabály elfogadásával ezt tudomásul veszi. Kiegészítő
69
szabály is érvényesül: amennyiben a részvényes valamely üzleti évben a neki jár osztalékot nem kapja meg, akkor a szavazati jogát a következő üzleti évre vonatkozó éves beszámoló elfogadásáig korlátozás nélkül gyakorolhatja. . Likvidációs hányadhoz fűződő részvény. A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnésekor más részvényest megelőzően biztosít kielégítési jogot a felosztásra kerülő vagyonból. A jogutód nélküli megszűnés esetén először a hitelezőket kell kifizetni. Ezt követően a likvidációs elsőbbséggel rendelkező részvényeseket, majd az „egyéb” részvényeseket. A likvidációs részvénnyel rendelkezők soha nem kerülhetnek a hitelezők elé. Szavazatelsőbbséget biztosító részvény. A részvényest az alapszabályban meghatározott mértékű többszörös szavazati jog illeti meg azzal. A részvénytársaság a szavazati jog mértékét szabadon állapítja meg azzal, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében ennek mértéke korlátozott: legfeljebb a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszerese lehet. Az alapszabály rendelkezései szerint a részvénytársaság olyan szavazatelsőbbséget biztosító részvényeket is kibocsáthat, ahol közgyűlési határozat csak az ilyen részvényesek egyszerű szótöbbségének igenlő szavazata mellett hozható. Ez lesz a vétójogot megtestesítő részvény. Lehetőség van arra is, hogy a részvénytársaságnál egyetlen vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény kerüljön kibocsátásra. Vezető tisztségviselő, vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbség. Az ilyen részvénnyel rendelkezők jogosultak az igazgatóság tagjainak és/vagy a felügyelőbizottság tagjainak kijelölésére és visszahívására is. Ennek részletes szabályait az alapszabály határozza meg azzal, hogy kötelezően rendelkezni kell az eljárásról, a határidőkről és a megválasztható tisztségviselők létszámáról. A részvény kibocsátásával összefüggésben két korlátozó rendelkezés érvényesül: egyrészt olyan zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ahol az igazgatóság jogkörét a vezérigazgató látja el, ilyen részvény kibocsátására nincs lehetőség, másrészt ez a részvényosztály a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem bocsátható ki. Elővásárlási jogot biztosító részvény. A részvényest az adásvétel útján átruházni kívánt részvényekre elővásárlási jog illeti meg. A részvényes elővásárlási jogát az átruházás közlését követő 15 napon belül gyakorolhatja. Elővásárlási jogot biztosító részvény nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem bocsátható ki. Kumulatív részvény. Nagyon kedvező részvényosztály, mivel tulajdonosa számára egyszerre több elsőbbséget is biztosít. (A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében csak olyan kumulatív részvény bocsátható ki, amely kizárólag az osztalékelsőbbségre és likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre vonatkozik.) Az előnyök mellett a részvényhez kapcsolódó szavazati jogot az alapszabály korlátozhatja vagy kizárhatja. c) Dolgozói részvény A dolgozói részvény kibocsátásával a munkavállalókat a munka eredményesebb elvégzésére lehet ösztönözni. A munkavállaló ugyanis nem egy előre meghatározott munkabérért dolgozik, hanem jövedelme a társaság eredményes gazdálkodása esetén kiegészülhet. A dolgozók a részvényt ingyenesen vagy kedvezményesen (névérték alatt)
70
szerezhetik meg. Mivel a munkavállalók nem, vagy csak egy jelképes összeget fizetnek a részvényekért ezért a társaság alapításakor nem lehet ilyen részvényt kibocsátani. A dolgozói részvény az alaptőke felemelésével egyidejűleg annak legfeljebb 15 százalékáig bocsátható ki. A részvény korlátozottan forgalomképes, ugyanis azt csak a társaság munkavállalóira, illetve azokra a volt munkavállalókra lehet átruházni, akinek a munkaviszonya a nyugdíjba vonulás miatt szűnt meg. A Ptk. ezzel egyrészt az aktív munkavállalókat akarja érdekeltté tenni, másrészt a nyugdíjba vonult dolgozók részére kíván kereset-kiegészítést biztosítani. A részvény korlátozottan forgalomképes jellegéből adódik, hogy amennyiben a munkavállaló meghal, akkor örököse, amennyiben munkaviszonya nem nyugdíjba vonulás miatt szűnik meg, akkor a volt munkavállaló 6 hónap elteltét követő első közgyűlésig jogosult arra, hogy részvényét másik munkavállalóra vagy a részvénytársaságra átruházza. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a társaság a dolgozói részvényt bevonja, vagy annak jellegét megváltoztatja és a részvényt értékesíti. Ezekben az esetben az örököst vagy a volt munkavállalót a részvény névértéke illeti meg. d) Kamatozó részvény A részvény tulajdonosának előre meghatározott mértékű kamatot biztosít. A kamaton felül a részvényest a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti. A kamatozó részvény előnye abban áll, hogy a részvény több jogcímen – osztalék, osztalékelőleg, kamat – biztosíthat a tulajdonosának hozamot. Nem jár kamat abban az esetben, ha a kifizetés eredményeként a részvénytársaság saját tőkéje nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét. A kamatozó részvényt legfeljebb az alaptőke 10 százalékát meg nem haladó mértékben lehet kibocsátani. e) Visszaváltható részvény Az alapszabály az alaptőke 20 százalékát meg nem haladó mértékben visszaváltható részvény kibocsátásáról is határozhat. A visszaváltható részvény a részvénytársaságot vételi joggal, a részvényest eladási joggal ruházza fel. Olyan visszaváltható részvény kibocsátására is van lehetőség, mely a két jogot kumulálja: azaz a részvénytársaságot vételi jog és a részvényest eladási jog illeti meg. Csak olyan részvények vonatkozásában alkalmazható, ahol a részvényes a részvény névértékét vagy kibocsátási értékét teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátotta. Amennyiben a részvénytársaság pénzügyi-gazdasági helyzete miatt osztalékot nem tudna fizetni, akkor a vételi vagy eladási jogok gyakorlása tilos. A társaság a visszaváltott részvényeket bevonja.
IV.6.3.
A részvénytársaság alaptőkéje
Az alaptőke az összes részvény névértékének az összege: az alaptőke tehát a részvények darabszámából és azok névértékéből tevődik össze. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje legalább 5.000.000.-Ft, míg a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje 20.000.000.-Ft. Az ágazati szabályok a Ptk.-hoz képest szigorúbb rendelkezéseket állapíthat meg: például bank alapításához legalább 2.000.000.000.-Ft-ra van szükség.
71
IV.6.4.
A részvénytársaság alapítása
A Ptk. rendelkezései szerint részvénytársaságot csak zártkörűen lehet alapítani. A Ptk. ezt azzal nyomatékosítja, hogy elvi éllel kimondja: tilos az alapítás során a részvényeseket és az alaptőkét nyilvános felhívás útján gyűjteni. A tilalom a nyilvánosan működő részvénytársaság fogalmából is levezethető, hiszen a nyilvános működés feltétele a részvények tőzsdére történő bevezetése. Egy nem létező, még be nem jegyzett társaság a még nem létező részvényeit nem tudja bevezetni a tőzsdére, a nyilvánosság számára azokat nem tudja felkínálni. Ismételten utalunk arra, hogy a működési forma a jogszabályi feltételek teljesülése esetén megváltoztatható. Az alapszabály az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl kötelezően tartalmazza: 1. az alapítók kötelezettségvállaló nyilatkozatát az összes részvény átvételéről. 2. a kibocsátandó részvények számát, névértékét (kibocsátási értékét), a részvények előállításának a módját, 3. a közgyűlés összehívásnak a módját, a szavazati jog gyakorlásának a feltételeit és módját, 4. az első könyvvizsgáló személyét. A társaság nyilvántartásba vételére azt követően kerülhet sor, miután igazolást nyert, hogy a nyilvántartási kérelem benyújtásáig az alapítók a pénzbeli betétek tekintetében a részvények névértékének vagy kibocsátási értékének legalább 25%-át befizették, valamint a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották (kivéve, ha az apport értéke az alaptőke 25 %-át nem éri el.)
IV.6.5.
A részvényes jogai
Üzletvezetéssel összefüggő jogok A döntéshozatalban való részvétel joga Minden részvényes jogosult arra, hogy a közgyűlésen részt vegyen, felvilágosítást kérjen, kérdéseket tegyen fel, vagy indítványokat tegyen, észrevételeket fogalmazzon meg. Az a részvényes, aki szavazati joggal rendelkezik, a részvény birtokában a közgyűlésen szavazhat is. A részvényes ezt a jogát személyesen, vagy meghatalmazott útján gyakorolhatja. A részvénytársaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és könyvvizsgálója a Ptk. rendelkezéseinél fogva nem lehet képviselő. A részvénykönyvbe való bejegyzés joga A bejegyzés lehetőség és nem kötelezettség. A bejegyzés hiánya önmagában a részvényes tulajdonosi státuszát nem kérdőjelezi meg. Abban az esetben, ha a részvényes nem kéri a részvénykönyvbe való bejegyzését, akkor a tulajdonosi mivoltja ellenére a részvényesi jogait a részvénytársasággal szemben nem gyakorolhatja. A bejegyzés tehát lehetőség, de amennyiben a részvényes ezt kéri, akkor a részvénykönyv vezetője nem mérlegelhet, a bejegyzést nem tagadhatja meg. A részvény kiadásához, jóváírásához való jog
72
A részvényes a nyomdai úton előállított részvény kiadását, vagy dematerializált részvénynél az értékpapírszámlán történő jóváírást, a társaság nyilvántartásba történő bejegyzése és a részvény névértékének (kibocsátási értékének) teljes befizetése után igényelheti. Amennyiben a részvényes részéről ilyen igény nem merül fel, akkor a feltételek teljesülését követő 30 napon belül a részvénytársaság a részvények előállításáról hivatalból gondoskodik. Vagyoni jogok Osztalékhoz való jog Amennyiben a társaság eredményesen működik, akkor az adózott eredményből a részvényes osztalékot kaphat. Az adózott eredmény felosztásáról a közgyűlés a beszámoló elfogadásával egyidejűleg dönt. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában a részvénykönyvben szerepel. A részvényesek között a felosztás névértékarányosan történik azzal, hogy osztalékra a részvényes csak olyan mértékben jogosult, amilyen mértékben vagyoni hozzájárulását már teljesítette. Az alapszabály lehetőséget adhat arra, hogy az osztalék nem készpénzben, hanem egyéb vagyoni értékű juttatásként kerüljön teljesítésre. Osztalékelőleghez való jog A beszámoló elfogadását megelőzően, év közben osztalékelőleg kifizetésére akkor van lehetőség, ha a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel. További feltétele az is, hogy kifizetés nem haladhatja meg az elmúlt beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal megállapított összegét, és a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá. Az osztalékelőleg fizetéséről az igazgatóság javaslatára – a felügyelőbizottság jóváhagyás mellett – a közgyűlés dönt. Kivételesen – a közgyűlés, vagy az alapszabály felhatalmazása alapján – lehetőség van arra is, hogy a felügyelőbizottság jóváhagyását követően erről az igazgatóság döntsön. Likvidációs hányadhoz való jog A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megmaradt vagyont a részvényesek között a teljesített vagyoni betétek arányában kell visszafizetni. Figyelemmel kell azonban lenni a likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvényekre is. Részvény átruházásához való jog A nyomdai úton előállított részvény átruházása „forgatmányozással” történik. A dematerializált részvény fizikai léttel nem bír, így annak átruházása értékpapírszámlán történő jóváírással lehetséges. Kamathoz való jog A kamatozó részvény tulajdonosát az alapszabályban meghatározott mértékű kamat illeti meg, amennyiben a kamat kifizetésének pénzügyi-számviteli feltételei fennállnak. A kamatozó részvény kivételével a részvénytársaság kamatot a részvény után nem fizet.
73
IV.6.6.
A részvényes kötelezettségei
A részvényesnek egyetlen kötelezettsége van: a vagyoni betétjének a szolgáltatása. A részvényes a részvény teljes névértékének, illetve kibocsátási értékének a befizetésére a társaság nyilvántartásba vételét követő 1 éven belül köteles. Ezen belül akkor, amikor az igazgatóság őt erre felszólítja. Amennyiben az apport az alaptőke 25 %-át nem éri el, akkor lehetőség van arra, hogy azt a részvényes ne rögtön az alapításkor bocsássa a társaság rendelkezésére. Ebben az esetben az apportot a nyilvántartásba vételt követő 3 éven belül a részvénytársaság részére szolgáltatni köteles. Amennyiben kötelezettségének a részvényes nem tesz eleget és a teljesítésre szóló felhívás is eredménytelenül telt el, akkor ez a tagsági jogviszony automatikus megszűnését vonja maga után.
IV.6.7.
A részvénytársaság szervezete
Közgyűlés A közgyűlés a részvénytársaság legfőbb szerve, melynek összehívása az ügyvezetés feladata. A közgyűlést meghívóval kell összehívni, amely az általános szabályokon kívül tartalmazza: 1. a közgyűlés megtartásának a módját, 2. a szavazati jog gyakorlásának alapszabályban meghatározott feltételeit, 3. a megismételt közgyűlés helyét és idejét. A közgyűlés a megnyitását követően megválasztja tisztségviselőit: a közgyűlés levezető elnökét, a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv-hitelesítőt és a szavazatszámlálót. A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ív készül, melyet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető hitelesít. Abban az esetben, ha a közgyűlés nem volt határozatképes, akkor érvényes döntést nem hozhat. Ebben az esetben megismételt közgyűlést kell tartani, mely az eredeti napirenden szereplő ügyekben a szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlés megtartására vonatkozóan a Ptk. eltérő rendelkezést állapít meg, ugyanis zártkörűen működő részvénytársaság esetén a megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlést követő 3 és 21, míg nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 10 és 21 nap között kell megtartani. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amely alapján az elhangzottak utóbb rekonstruálhatók lesznek. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés elnöke írja alá, és egy a közgyűlésen részt vevő erre a tisztségre megválasztott részvényes hitelesíti. A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Rendkívüli közgyűlést kell tartani minden olyan esetben, amely a gazdasági társaság további törvényes működését, a hitelezők vagy a munkavállalók érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Ezek előre nem látható, nem kalkulálható események, így teljes felsorolásukra nem vállalkozunk. Rendkívüli közgyűlést kell tartani például az alábbi esetekben:
74
1. a társaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke 2/3-ra csökkent, vagy 2. a saját tőkéje az alaptőke törvényben maghatározott minimális összege alá csökkent, 3. a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit beszüntette, illetve 4. vagyona a tartozásokat nem fedezi. A rendkívüli közgyűlés összehívására az ügyvezetés 8 napon belül köteles. A rendkívüli közgyűlés rendelkezhet arról, hogy 1. a részvényesek vagyoni betétek szolgáltatására kötelesek, vagy 2. ha ennek lehetősége nem áll fenn, akkor az alaptőkét más módon kell biztosítani, lehetőség van például arra, hogy a részvényesek a társaság részére kölcsönt nyújtsanak; vagy 3. az alaptőkét leszállítják (zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje 5.000.000.- Ft alá, nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje 20.000.000.-Ft alá nem szállítható le), vagy 4. el kell határozni a társaságnak átalakulását, egyesülését, szétválását, vagy 5. a társaságot jogutód nélküli megszüntetését. Ügyvezetés A részvénytársaság operatív szerve az igazgatóság, amely 3 természetes tagból áll. Nem követelmény, hogy a vezető tisztségviselő a társaság részvényese is legyen. A tisztséget tehát kívülálló természetes személy is elláthatja. Az igazgatóság tagjai közül elnököt választ, aki képviseli, irányítja és összefogja, összehangolja az igazgatóság munkáját. Az igazgatóság autonóm jellegét mutatja, hogy ügyrendjét saját maga állapítja meg. A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy testület helyett az irányítást egy személy, a vezérigazgató látja el. A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében lehetőség van arra, hogy az ügyvezetés feladatát 5 természetes személyből álló igazgatótanács lássa el: ekkor a nyilvánosan működő részvénytársaság egységes irányítás alatt áll, a társaságnál igazgatóság és felügyelőbizottság nem működik, feladatukat az igazgatótanács látja el. Az igazgatóság főbb feladatai az alábbiak: 1. a társaság képviselete harmadik személyek, hatóságok, bíróságok előtt; 2. közgyűlés, rendkívüli közgyűlés összehívása; 3. a részvényesek részére a napirendi pont tárgyalásához szükséges információk megadása; 4. beszámoló elkészítése, annak közgyűlés elő terjesztése;
75
5. a közgyűlési jegyzőkönyv és jelenléti ív bíróság részére történő benyújtása; 6. az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról jelentést készít, és erről a közgyűlést, valamint a felügyelőbizottságot tájékoztatja. A tájékoztatás módját, gyakoriságát az alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelőbizottságot legalább 3 havonta, a közgyűlést évente egyszer tájékoztatnia kell; 7. a részvénykönyv vezetése. A részvénykönyv a részvényesekről vezetett nyilvántartás. Feltüntetésre kerül benne a részvényes neve, lakóhelye (székhelye) és részvényeinek darabszáma, tulajdoni részesedésének a mértéke. Részvényátruházás esetén a bejelentés kötelező: amennyiben a részvény megszerzője ezt a kötelezettségét elmulasztja, akkor a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait nem gyakorolhatja
Felügyelőbizottság Zártkörűen működő részvénytársaság esetében felügyelőbizottság létrehozása akkor kötelező, ha a szavazati joggal rendelkező részvényesek legalább 5%-a ezt kéri. A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében – amennyiben a társaság nem egységes irányítás alatt áll – a felügyelőbizottság választása kötelező. Könyvvizsgáló A nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az állandó könyvvizsgáló alkalmazása kötelező, ugyanakkor a zártkörűen működő részvénytársaságnál az állandó könyvvizsgáló nem követelmény, azonban esetenként a számviteli szabályok szerint esetben alkalmazásuk kötelező. Audit bizottság Az audit bizottság létrehozása a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében kötelező. Függetlenül attól, hogy a társaság ügyvezetése hagyományos (igazgatóság) vagy egységes irányítású (igazgatótanács) az audit bizottság megválasztása jogszabályi követelmény. Ez egy olyan, legalább 3 tagú bizottság, melyet a felügyelőbizottság, illetve egységes irányítás esetén az igazgatótanács független tagjai közül választ a közgyűlés. Az audit bizottság közreműködik a pénzügyi beszámoló rendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában.
IV.6.8.
A részvénytársaság megszűnése
A jogutód nélküli megszűnés elhatározása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A hitelezők kielégítését követően azoknak a részvényeseknek kell először visszafizetéseket teljesíteni, akik likvidációs elsőbbséget biztosító részvénnyel rendelkeznek. Az ezt követően fennmaradt vagyont a részvényesek között befizetéseik, teljesítéseik arányában kell felosztani.
76
IV.7. Egyszemélyes részvénytársaság A korlátolt felelősségű társaság mellett a részvénytársaság a másik olyan társulási forma, ahol az egyszemélyes működés a törvényi keretek között biztosított. 1. A társaság létrejöhet – az alapítás alkalmával. Ebben az esetben valamennyi részvényt egy személy, az alapító jegyzi le; – a működés során. Amikor az összes részvény egy személy tulajdonába kerül. 2. Az egyszemélyes részvénytársaság nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a kérelem benyújtásáig az apport teljes egészében a társaság rendelkezésére álljon. A Ptk. kizárólag a nem készpénzbetétek vonatkozásában állapít meg ilyen szigorú rendelkezést mégpedig hitelezővédelmi, közérdekvédelmi szempontból. A szabály helyes értelmezéséből következően a készpénzbetétek teljesítése a részvénytársaságra irányadó általános szabályok szerint is történhet. 3. A társaság alapítása alapító okirattal történik. A részvénytársaság működését megváltoztathatja. Amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaság egyszemélyessé válik, akkor a továbbiakban a működés zártkörű, így a korábbi alapszabály helyett alapító okiratot kell készíteni. 4. A társaságnál közgyűlés nem működik, hatáskörét a részvényes gyakorolja. 5. A részvényes és a részvénytársaság közötti szerződés érvényességéhez minden esetben kell annak írásba foglalása. A fenti rendelkezéseken túlmenően az egyszemélyes részvénytársaságra ugyanazok a szabályok az irányadóak, mint amelyek a többszemélyes részvénytársaság esetében ismertetésre kerültek.
77
IV.8. Ellenőrző kérdések a II. fejezethez IV.8.1. Mi jellemzi a gazdasági társaságot? - üzletszerű tevékenység folytatására hozzák létre. -
a tagok vagyoni hozzájárulást szolgáltathatnak
-
jogi személyek
-
a nyereségből való részesedés és a veszteségviselés szabálya a tagok között azonos mértékű.
IV.8.2. Melyik állítás az igaz? 1 A kft. létesítő okirata az alapszabály
2 A bt. létesítő okirata az alapító okirat 3 Az rt. létesítő okirata a társasági szerződés 4 A kkt. létesítő okirata a társasági szerződés IV.8.3. A bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje 1 30 nap 2
15 nap
3
30 munkanap
4
8 nap
IV.8.4. A kkt. esetében a tagsági jogviszony az alábbi esetekben szűnik meg (a helyes választ karikázza be, az üresen hagyott részt egészítse ki): 1 a tag társasági szerződésben meghatározott kötelezettségét nem teljesítette, 2
a tagok többségének a megegyezésével,
3
…......................................
4
felmondással,
5
azonnali hatályú felmondással,
6
a társasági részesedés átruházásával,
7
a tag halálával, megszűnésével,
8
…...................................................................................................
9
a társaság átruházásával.
78
IV.8.5. Igaz/hamis a kft. jegyzett tőkéje legalább 500.000 Ft a tag törzsbetétje legalább 100.000.-Ft az üzletrész speciális értékpapír IV.8.6. Melyik az igaz? Amennyiben a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére csökkent akkor a taggyűlést össze kell hívni. 1 8 napon belül 2
haladéktalanul
3
a társasági szerződésben meghatározott időponton belül
IV.8.7.
Kérem, sorolja fel a részvényfajtákat:
1
…...........................
2
…...........................
3
…..........................
4
…..........................
5
….........................
IV.8.8. Részvénytársaság legfőbb szerve a …................, melyet meghívóval hívunk össze. A meghívó tartalmazza: 1 a közgyűlés megtartásának helyét, 2
….................................................
3
….................................................
4
a közgyűlésen részt vevők névsorát,
5
…....................................................
6
a szavazati jog gyakorlásának alapszabályban meghatározott feltételeit,
7
a megismételt közgyűlés helyét és idejét.
IV.8.9. A helyes választ karikázza be: A zártkörűen működő részvénytársaság szervezeti felépítése 1 igazgatótanács 2
igazgatóság
3
vezérigazgató
4
audit bizottság
79
5
könyvelő
6
felügyelőbizottság
7
taggyűlés
8
könyvvizsgáló
9
jogtanácsos
80
V. FELHASZNÁLT, ILLETVE AJÁNLOTT SZAKIRODALOM A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal (szerk.: Vékás Lajos) Complex Kiadó Kft., Budapest, 2013. Barzó-Bíró-Juhász-Lenkovics-Pusztahelyi: Általános tanok és Személyek joga (főszerk.: Bíró György) Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért, Miskolc, 2013. Bérces Viktor: A magyar sport intézménytörténeti fejlődése és igazgatása napjainkig In: Jogelméleti Szemle, 2013/2. szám http://jesz.ajk.elte.hu/berces54.pdf (Utolsó letöltés dátuma: 2014. március 13.)
Bérces Viktor: Sportjogi alapvetések In: iustum aeqqum salutare PPKE JÁK, jogtudományi folyóirat, Budapest, 2013/3. szám http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20133sz/06.pdf (Utolsó letöltés dátuma: 2014. március 13.)
81
Farkas Csaba: A gazdasági társaságok joga (Szeged, 2015.) Nemes András: Jogi és sportjogi ismeretek. HVG – Orac Bp.2011. Princzinger Péter: Sportjog I.; ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 2010 Princzinger Péter: Sportjog II. ELTE Eötvös Kiadó Bp.2011 Sárközy Tamás: Sportjog: A 2004-es sporttörvény magyarázata, Bp.HVG-Orac, 2010. Sárközy Tamás (szerk.) A magyar sportjog alapjai, HVG-ORAC Lap-és Könykiadó, Budapest, 2000. SÁRKÖZY: Az új Ptk. egyesületekre és alapítványokra vonatkozó rendelkezéseiről. http://ptk2013.hu/szakcikkek/sarkozy-tamas-az-uj-ptk-egyesuletekre-es-alapitvanyokravonatkozo-rendelkezeseirol-gj-20132-12-15-o/1767 Tarczay Áron: A sporttal kapcsolatos választottbíráskodásról http://members.chello.hu/tarczay/cas2.pdf (Utolsó letöltés dátuma: 2014. március 13.)
82
