Jó kormányzás a sportban

TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Jó kormányzás a sportban

Jó kormányzás a sportban Magyar Sportmenedzsment Társaság

Magyar Sporttudományi Társaság

A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció

A projekt eredményei megtekinthetők a www.sportmenedzsment.hu honlapon

Jó kormányzás a sportban Szerzők: Dr. Sterbenz Tamás, Gulyás Erika Projekt szakmai vezető, szerkesztő: Dr. Farkas Judit Grafikus, műszaki szerkesztő: Sütő Dávid Zsolt A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A projektben sor kerül a sport nemzetközi - különösen európai - dimenzióinak megfelelő hazai tartalmak feltárására. Tudományos alapossággal megtörténik a szabadidős célú fizikai aktivitásban rejlő egészségfejlesztő, sportszociológiai, oktatáspolitikai, a társadalmi felelősségvállalás és kohézió erősítését szolgáló értékek magyarországi kiteljesítési lehetőségeinek azonosítása. Nemzetközi kitekintésben is bemutatásra kerül a jelenlegi és a célokat szolgáló ideális jogi/szakpolitikai eszközrendszer, humán-erőforrás és szervezeti adottságok, és a sportágazat elemzett célcsoportjaira jellemző országos felmérésekkel nyert adatok. Budapest, 2014

Magyar Sportmenedzsment Társaság Elérhetőségeink: Magyar Sportmenedzsment Társaság 1123 Budapest, Alkotás utca 44. Tel: +36 (1) 487- 9248 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] www.sportmenedzsment.hu

Magyar Sporttudományi Társaság Konzorciumi partnerünk elérhetőségei: Magyar Sporttudományi Társaság Magyar Sport Háza 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel: +36 (1) 460-6980 E-mail: [email protected] www.sporttudomany.hu


Tartalom: A Projektről általában

4

1. Bevezetés

6

2. A Jó Kormányzás eredete

7

2.1 A jó kormányzás politikai értelmezése

7

2.2 A jó kormányzás közgazdaságtudományi értelmezése

10

2.3 A döntéselmélet

13

3. A jó kormányzás elvei

14

3.1 A jó kormányzás alapelvei

14

3.2 A jó kormányzás elvei a sportban

14

4. A szabadidősport szervezetek helye a társadalomban

17

5. A sportbeli jó kormányzás nemzetközi gyakorlata

18

5.1 IOC – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB)

18

5.2 ISCA: - Nemzetközi Sport és Kulturális Szövetség

19

5.3 Good Governance in Grassroots Sport – GGGS

20

5.4 Play the Game

21

5.5 AGGIS – Action for Good Governance in International Sports Organisations

21

6 Az Európai Uniós gyakorlat a sport jó kormányzásának területén 6.1 Elvek a sport jó kormányzásában

22 24

7 Gyakori hibák a sportszervezetek irányításában

26

8 Összefoglalás

29

9 Melléklet: Az AGGIS javaslata a sportszervezetek jó kormányzásának előmozdítása érdekében

32


A Projektről általában A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása című, a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Sportmenedzsment Társaság konzorciuma által megvalósított TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok c. pályázati felhívás, a lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció keretében valósul meg. A projekt célja, hogy olyan objektív, mérhető és aktuális eredményekkel, ösztönzőkkel szolgáljon a döntéshozók és szolgáltatók számára államháztartáson belül és kívül, amely egyrészt hivatkozhatóvá válik a stratégiaalkotási, döntéshozási folyamatokban, másrészt megerősíti a testmozgás, a fizikai aktivitás és a sport, mint jelentős nemzetgazdasági ágazat pozícióját a 2014 és 2020 közötti pénzügyi, tervezési és programozási időszakban. A fejlesztés célja, hogy a fizikai aktivitás és a sport magyarországi társadalmi és jogi környezethez illeszkedő tudományos és sportmenedzsment tartalmait és eszközeit feltárja. Cél továbbá, hogy e tartalmakkal és ismeretekkel a helyi önkormányzati, vagy területi államigazgatási feladatokat ellátó döntéshozók (pl. megyei önkormányzati képviselők, köz- és kormánytisztviselők, költségvetési intézményekben dolgozó közalkalmazottak) és a sportélet gyakorlati szervezésében részt vevő szakemberek megismerkedjenek, azokat elsajátítsák, és képessé váljanak azok átadására, személyes készségeikbe, illetőleg a szervezeti kompetenciákba építésére.

4-5

A fejlesztés célja ezen túlmenően, hogy elősegítse a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában a sporttudomány, a diák- és a szabadidősport kapcsán megfogalmazott célok és beavatkozások megvalósítását, preventív jellegű válaszokat adjon a célcsoportra (is) egyre inkább jellemző közegészségügyi kihívásokra, mint például az egyre gyakoribb elhízásra, korai diabéteszre, és a kardiovaszkuláris betegségekre, figyelembe vegye a célcsoportba tartozók eltérő környezeti, szocio-kulturális, ill. korcsoportra jellemző adottságait, érdeklődését, valamint motivációjának lehetőségeit. A projekt legmeghatározóbb eredményeiként azon hiánypótló elemzések, ismeretanyagok, iránymutatások, ajánlások megszületése jelölhető meg, melyek az egészségfejlesztési célkitűzésekhez kapcsolhatók, közérthetőek, és sportszervezési szemszögből mutatják be elsősorban a sport- és a társadalomtudományok, a sportegészségügy, a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás, valamint a közigazgatás és a sportszolgáltatások területén fennálló helyzetet, kitörési pontokat.


Kutatási tématerületek 1. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása. 2. Társadalmi befogadás a sportban és a sport által: hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők és nők sportja. 3. Oktatás, képzés és képesítések a sportban és sportolói kettős karrier a köz- és felsőoktatásban. 4. Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül. 5. Jó kormányzás a sportban. 6. Jó gyakorlatok a sportszervezés és sportmenedzsment területén. 7. Innovatív és kreatív kommunikációs, média- és marketing tartalmak az egészségfejlesztést szolgáló fizikai aktivitás fokozásának szolgálatában.

A projekt keretében a fenti hét téma mellett sor került egy átfogó adatgyűjtésre a diák-, hallgatói és szabadidősport területén: sportlétesítmények, szervezeti és humán (sportszakember) adatok felmérése. a módszertani eredmények ismertetésére és tudatosítását szolgáló érzékenyítő és szemléletformáló rendezvények szervezésére a megyei és fővárosi szintű döntéshozók-vezetők, igazgatási szakemberek számára. egy önálló adatbázis alapú szabadidősport portál kifejlesztésére www.mozgasmonitor.hu címen amely tájékoztatást nyújt az egészségfejlesztő testmozgással összefüggő aktuális magyar adatokról, sportmenedzsment, sportszervezési és sporttudományi szempontból releváns információkról.


1 Bevezetés A következő tanulmány a szabadidősport és a jó kormányzás kapcsolatát vizsgálja. Magyarországon ennek a területnek a tudományos igényű vizsgálata teljesen újnak számít, magyar nyelvű szakirodalom szinte alig létezik, ezért csak az érintett két témában végzett korábbi önálló kutatások nyújthattak kiindulópontot. A kutatás célja a jó irányításhoz szükséges ismeretek összegyűjtése, a sportszervezetek nemzetközi gyakorlatában létező tapasztalatok feltárása, azok szembesítése a magyarországi valósággal, illet- A közgazdaságtudományi megközelítés összefogve alkalmazhatóságuk előkészítése. lalását a modern politikai gazdaságtan legnagyobb hatású szerzőjének, Timothy Besley munkáinak szelA jó irányítás fogalmát a tanulmány legnagyobb lemiségét tükrözik. részében jó kormányzás formájában használjuk, de a tartalmi és környezeti árnyalatok hangsúlyozása A jó kormányzás alapelveinek összefoglalását a tamiatt néhol a szinonim fogalomként is használt jó nulmány először általánosan az állam szempontjáirányítás vagy „good governance” kifejezéseket hasz- ból mutatja be, kitér a civil szervezetek irányításában náljuk. követendő irányelvek bemutatására és végül a sport világában alkalmazandó elveket foglalja össze. A jó A jó kormányzás sportbeli definiálásakor tág érte- kormányzás és sport világát Magyarországon előlemben, az Európai Unió megfogalmazását tekintjük ször Császár Dániel kötötte össze, alapvető munkája kiindulásának: „Az a keret és kultúra, amelyen belül és a vele folytatott személyes konzultációk nyújtotegy sportszervezet meghatározza politikáját, straté- ták a legnagyobb segítséget a tanulmány e fejezetégiai célkitűzéseit, egyeztet az érintett szereplőkkel, nek elkészítéséhez. nyomon követi a teljesítményt, értékeli és menedzseli a kockázatokat, beszámol tevékenységéről és A sport világának a téma szempontjából történő röa fejleményekről a tagjainak és képviseltjeinek, be- vid összefoglalását a szabadidősport jellemzése kezleértve a sportbeli iránymutatások és szabályozások di, majd az állami-önkormányzati, a civil és végül a hatékony, fenntartható és arányos megvalósítását.”1 piaci-vállalati szféra szerepvállalásának bemutatása következik. Tanulmányunk ezen része támaszkodik A tanulmány első részben áttekintjük a jó kormányzás a közelmúlt hazai kutatásaira, különösen Dénes Fekialakulását, a politikatudományi és közgazdaságtu- renc – Keserű Csaba, Gyömörei Tamás és Szabó Ágdományi megközelítés legfontosabb megállapítá- nes publikációi jelenthetnek segítséget az érdeklősait és a döntések elméletén keresztül bemutatjuk dőknek a téma megértéséhez. a sport számára hasznosítható következtetéseket. Ebben a részben támaszkodunk Stumpf István és A sportszervezetek nemzetközi gyakorlatának isSárközy Tamás publikációira, illetve a Jó kormányzás mertetetéséhez az Európai Unió szakértői csoportés sport2 című konferencián elhangzott előadásokra. jában 2013-ban gyűjtöttünk tapasztalatokat, az ehhez nyújtott segítségért köszönet illeti az Emberi Veress (2014) 1 2

6-7

„Jó kormányzás” és sport. Konferencia a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Jogászegylet szervezésében. Semmelweis Egyetem Test-

nevelés- és Sporttudományi Kar, Budapest, 2014. március 13.


Erőforrások Minisztériumának Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárságát és a Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kar vezetését. Az európai uniós gyakorlat bemutatásában Veress Réka munkájára támaszkodhattunk.

2 A Jó Kormányzás eredete

A tanulmány empirikus részében a Kutatópont Intézet által 2014 elején végzett, későbbiekben részletesebben is bemutatott módszertan alapján készült felmérés eredményeit a teoretikus részek megállapításaira, a nemzetközi példákkal való lehetséges összehasonlításokra, az utóbbi időben megvalósult hazai kutatásokra, a sportmenedzsment képzésben és a sportszervezetek vezetésében töltött gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva értékeljük.

2.1 A jó kormányzás politikai értelmezése

A jó kormányzás kialakulását, tudományos hátterét a politikatudomány, a közgazdaságtan és a döntéselmélet megközelítésein keresztül mutatjuk be.

Az általános értelemben vett jó kormányzás kérdéseivel az európai civilizáció hajnala óta foglalkoznak. Az ókori görög bölcselők úgy vélték, hogy az állam a szembenálló érdekek arénája, ezért keresték azt az ideális államformát, amelyben a szembenállás meghaladható lenne a mindenki számára biztosított jólét érdekében. A középkorban Mórus Tamás Utópiája foglalkozott az ideális államberendezkedés kérdéseivel, majd a jó kormányzás gondolata a 19. században terjedt el széleskörűen.

Összefoglalásként az elmélet és gyakorlat szintézise alapján megfogalmazzuk azokat a javaslatokat, amelyek segíthetik a magyar szabadidő fejlődését, legyen akár szó közvetlenül sport- vagy más civil Az akkor kialakult klasszikus modellben a közjogi és szervezetről, állami vagy önkormányzati intézmény- közhatalmi szemlélet szerint a törvényhozók számáről, esetleg piaci szereplőről. ra a szavazók jelentenek legitimációs alapot.


Az államközpontú kormányzásban a hatalmi ágak kodik az aktuális társadalmi szükségletekhez. szét vannak választva, a hatáskörök rögzítettek és jogforrási hierarchia jellemzi a törvénykezést. 3 A jó kormányzás 20. század végén elterjedt neoliberális felfogása, mely bevezette a „good governance” A 20. században Max Weber szakmai racionalitás- kifejezést is, tág teret enged a piac és a magánszerra épülő államkoncepciójában már megtalálhatóak vezetek társadalmi koordinációs funkciójának, de a az átláthatóság, szabályszerűség, vagyis a mai jó végső kontrollt ebben a modellben is a társadalmi kormányzás fogalmi követelményeinek megfele- nyilvánosság tölti be. lő alapelvek. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy Max Weber felfogásában a bürokrácia mai pejoratív A kormányzás ezen politikatudományi felfogása szejelentéstartalmától eltérően a racionális, szakszerű rint a korábban domináns állam helyére a társadalmi önszabályozás (állam-piac-civil szféra), vagyis a szeügyintézést jelentette. replők kooperációja lép. Ebben az állam megszűnik A jó kormányzás gyökeresen különbözik attól ahogy kizárólagos vagy meghatározó aktor lenni, helyette a közhivatalokat és a nagyvállatokat hosszú ide- az állam feladata csak a jó kormányzás feltételeinek ig tipikusan irányították, azaz a bürokratizmustól. megteremtésére irányulhat. A neoliberális felfogás A 1970-es évek a hosszú stagflációja (az alacsony szerint ki kell iktatni a végső döntéshozót, le kell érgazdasági növekedés és infláció együttes jelenléte) tékelni az államot, így a végső „döntés” funkcionális az ezt kiváltó, majd elmélyítő két olajválság egyér- helyét átveszi a tárgyalás geometriája és a konszentelművé tette, hogy az állami intézmények és a zuskeresés mechanizmusa.6 vállalatok irányításában alapvető változásokra van szükség, az informatika robbanásszerű fejlődése pedig fontos technikai eszközöket adott a változtatásokhoz. A vállalatok irányításának rendszere az utóbbi évtizedekben alapvetően megújult, és sokat változott a politikai vezetés szemlélete is. Úgy tűnik, hogy a közigazgatás az, amely leginkább ellenáll a változásoknak.4 A legújabb kor politikatudományi elemzései szerint az állam valóban túl bürokratikus, kevéssé nyitott a szociális sokféleségre, sokszor korrupt, egyszerre túl nagy és túl kicsi.5 Az állam által szolgált polgárok gyakori véleménye szerint a közintézmények alkalmatlanok a megújulásra, ezért sok politológus véleménye szerint a kormányzás forradalmára lenne szükség. A „forradalom” két lépést foglalna magában: egyrészt meg kellene haladnia a közigazgatás és az államigazgatás eszméjét, másrészt fel kellene ismerni, hogy a jelenlegi kormányzás nem alkalmaz3 4 5

8-9

Frivaldszky 51. (in. Szigeti – Frivaldszky) Császár, 2013 Stumpf, 2014

A 20. század végén fellépő társadalmi problémák nyomán új elmélet, a „good government” jelent meg a politikatudományban. Az elmélet kialakulását sürgető problémák: • • • • 6

a demográfi ai kihívás a globalizáció az új technológiák megjelenése a szegénység Stumpf, 2014


A good government szerint a kormányzás problémamegoldás, és az államnak nemcsak a jó kormányzás feltételeinek megteremtésében kell szerepet vállalnia, hanem a jó kormányzás feladatait is meg kell oldania. A good government fő aktora a demokratikusan választott kormány, és feladata a gazdasági, szociális erőforrások mobilizálása, a közügyek átlátható intézése, a jólét, a szolidaritás, a méltányosság és a kooperáció biztosítása a társadalmi szereplők számára.

A globális világban megváltoznak az államfunkciók és a jogállamnak hatékonynak is kell egyszerre lennie. A közszolgáltatások nyújtásával előtérbe kerülnek a jó irányítás és menedzselés kérdései, és a kormányzás három alkotórésze elválaszthatatlan egységgé válik:

A neoliberális felfogással szemben fellépő vélemények szerint a kormányzás értelme a közjó elősegítése, hiszen a piac önjáró folyamataitól önmagában nem lehet elvárni, hogy jólétet, szolidaritást, méltányosságot és az ezek teljesüléséhez szükséges kooperációban való részvételt mindenki számára elérhetővé tegye. A jó kormányzáshoz szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra, csak az állam képes biztosítani mindenki számára azokat a feltételeket, amelyek között az egyének értelmezése szerinti jó és ésszerű élet mindenki számára megélhető.

A jó kormányzás gyakorlati teljesítményét, a választ arra kérdésre, hogy mérhető-e a kormányzati teljesítmény, és ha igen, akkor miként, Magyarországon a Nézőpont Intézet igyekezett megragadni. A Nézőpont intézet kutatása, mely a Visegrádi Négyek teljesítményét mérte a Jó Kormányzás Index (Good Governance Index, rövidítve: GGI) négy témakört ölel fel:

• kormányzati közpolitika • a központi közigazgatás irányítása • az alapvető közintézmények menedzselése8

• • • Sárközy Tamás véleménye szerint a governance-gon- • dalat a „jobb szabályozás” igényét, és kormányzás tartalmi átalakulását is jelenti.7 8

7

Sárközy (2012) 13.

9

stabilitás/kormányzóképesség segítségével társadalmi támogatottság válságkezelés eredmények9 . Sárközy (2013) 51., illetve (2014) Nézőpont (2012)


2.2 A jó kormányzás közgazdaságtudományi értelmezése A kormányzati döntéseket meghozó politikusokról kétféle megközelítésben értekezhetünk. A kissé romantikus feltevés szerint a politikusok a közjóért dolgozó olyan személyek, akik tehetségüknél, szorgalmuknál és elkötelezettségnél fogva kerültek olyan pozíciókba, ahol a közösség problémáit a piacnál jobban meg tudják oldani. A másik megközelítés a közgazdaságtudomány módszerei szerint a többi szereplőhöz hasonlóan a politikusokat is racionális, önérdekkövető egyéneknek tartja. A közgazdaságtudomány hagyományos szemléletmódja miatt inkább a második megközelítést alkalmazza, és bár elismeri a közjóért önzetlenül dolgozó politikusok létét is, a megbízó-ügynök elmélet alapján racionális politikusokat tételez fel. Ebben a modellben a racionális politikus valamilyen kiválasztási folyamatban nyertes személy, aki a közgazdaságtani feltevés szerint reagál az őt ért ösztönzőkre. Ezek az ösztönzők lehetnek anyagiak, de ölthetnek más formát is. A politikusok talán legfőbb ösztönzője az újraválasztásuk, melyre a sportversenyekhez hasonlóan időszakosan kerül sor. A racionális politikust e tekintetben a racionális sportoló (aki a négyévenkénti olimpiai esélyeit akarja maximalizálni) mintájára a következő szavazáson szándékai szerint maximális eséllyel induló versenyzőnek tételezhetjük fel. A jó kormányzáshoz és a politikai verseny hatékony formájához szükséges, hogy a részt vevő személyek elegendő információval rendelkezzenek és az elszámoltatáshoz, a politikai teljesítmény méréséhez legyenek meg az intézményi feltételek. A politikusi teljesítmény megítélését nagymértékben nehezíti, hogy a közösségi döntések jellege miatt a választó nem képes preferenciáit kifejezni, hanem csak aggregált formában, a szavazási eljárás adta kollektív lehetőségek szerint nyilváníthat véleményt10. 10

10-11

Johnson (1999) 261


Az információk hiányossága, aszimmetriája és a választásokat eredményét csak kis eséllyel befolyásoló szavazási eljárások miatt a politikai piacon a „fogyasztó” gyakran racionálisan tájékozatlan vagy távol is marad a döntéstől. A közösségi döntéseket jellemző problémák, a társadalmi jólét kifejezésnek lehetetlensége (Arrow-tétel) miatt a tökéletesen racionális politikai döntéshozatallal szemben meg kell elégednünk a korlátozott racionalitás szerinti elég jó megoldásokkal11. Besley szerint a megbízó-ügynök modell alapján feltételezett racionális politikusok és szavazók viselkedése konzisztens azzal a modellel, ami szerint a választók azt az egyszerű szabályt alkalmazzák, ami azoknak a politikusoknak az újraválasztását preferálja, akik számukra hasznos döntéséket hoznak12.

A sportba áramló közösségi források növekedése miatt különösen fontossá válik a döntéshozók viselkedésének modellezése. Racionalitásukat feltételezve olyan kiválasztási rendszert kell alkalmazni, melyben a tehetséges jelöltek nyerik el a kormányzáshoz szükséges mandátumukat, illetve a választások közötti viselkedést ösztönözni, a teljesítményt mérni, ellenőrizni kell.

A politika és a kormányzat működési veszélyeit elemezve a közgazdaságtudomány leírja a korrupció elméleti hatásait. A korrupció a hétköznapi értelmében jelentheti olyan személyek részesedését a közösségi forrásokból, akik nem jogosultak rá, és azt a kevésbé nyilvánvaló veszélyt, amikor érdekcsoportok befolyásának köszönhetően az erőforrások roszsz hatékonyságú felhasználása történik. A korrupció A politikai verseny legfontosabb intézményi jellem- különösen veszélyes következménye lehet a tehetzője, sportban is elterjedt terminológia használa- ségek rossz allokációja, amennyiben az önérdekkötával a kiválasztás módja. Kiválasztásra az egyének vető egyének olyan állásokat keresnek, melyekben tehetségbeli és motivációs különbségei miatt van jövedelmüket korrupcióval egészíthetik ki13. szükség, és hatékony módja azt eredményezheti, hogy a leginkább alkalmas személyek hozzák meg a közpolitikai döntéseket.

11 12

Simon (2000) 118. Besley (2012) 189.

13

Besley (2012) 27.


A politikai verseny jellemzői nagyon hasonlóak a sportban leghatékonyabb versenyrendszer formájához, a győztes-mindent visz elv alapján szervezett versengéshez14. Mivel a választásokon csak az első helyezetteket díjazzák (legfeljebb kiegészítő jellege van kompenzációs listáknak), minden induló maximális erőkifejtéssel küzd az első helyért. Ennek előnyeit a választó élvezheti, de a nehezen megfigyelhető teljesítmények, az információs aszimmetria miatt a rosszul kialakított szabályzók nem szűrik ki a disszonáns, tehetségtelen politikusokat, illetve menedzsereket. A sportversenyekhez hasonlóan a nem kellő szigorral büntetett szabályszegő viselkedések a doppinghoz és fogadási csaláshoz hasonlóan a színfalak mögött zajló versengést torzítják, és lehetetlenné teszik a jó döntések meghozatalát. A megbízó-ügynök elmélet másik alkalmazása a jó irányítás szempontjából a sportmenedzserekre történhet. A különféle sportszervezetekben (szövetségekben, egyesületekben vagy vállalkozásokban) működő menedzserek a tulajdonosok, civil szerveződés esetében a tagok megbízottjaiként a szervezeti célok megvalósításáért dolgoznak. Civil szervezetek esetében hajlamosak vagyunk az ott folyó tevékenységről kissé túlzottan is rózsaszín árnyalatban gondolkozni és feltételezni a szereplők jó szándékát, de a közgazdasági módszerek alkalmazása, a racionalitás feltevése itt is segíthet a reálisabb kép kialakításában, a veszélyek felismerésében és a korA sportmenedzserek fenti két okból származó oprekciók megtételében. portunista viselkedését képzéssel, a közösségi célok A politikusi és sportmenedzseri teljesítmény meg- belsővé tételével természetesen lehet és kell csökértéséhez két információs problémát, a morális koc- kenteni, de hosszabb távon mindenképpen szükkázatot és a kontraszelekciót kell megemlítenünk15. séges olyan racionális ösztönzők bevezetése, ami A két fogalom hasonló jelenséget ír le, a különb- az egyéni érdeket és közérdek dilemmáját feloldja. ség a viselkedés időszakára vonatkozik. Amíg mo- Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a dilemma törális kockázat esetében a szerződéskötést követő kéletes megoldása nem létezik, de a szervezeti célok olyan opportunista viselkedésről beszélünk, ami iránt elkötelezett sportmenedzserek képzése és ala megbízó számára nem megfigyelhető, a szerző- kalmazása kiszűrheti a járadékvadászat nagyobb rédésben nem előírható, addig kontraszelekció ese- szét, a teljesítményt elérő szervezetekből kizárhatja tén a szerződést megelőző opportunizmust értünk. a potyautasokat és segítheti a társadalmilag értékes sikerek elérését. Szymanski (2003)

14 15

Besley (2012) 60.

12-13


2.3 A döntéselmélet

kifejezéssel azt a „libertárius paternalista” módszert írta le, amelyben a döntéshozó maga hozhatja meg A közgazdaságtani alapokon nyugvó döntéselmélet elhatározásait, de a döntéstervező a megfogalmanem csak a jó kormányzásban résztvevő döntésho- zással próbálja a társadalmilag hasznosabb megolzók, hanem a szabadidős sportolók magatartásának dások felé terelni. megértéséhez is hozzájárul. A befektetési döntésként is értelmezhető szabadidős sportolás esetén a A döntéselmélet a racionális emberkép módosítákorlátozottan racionális egyén16 szisztematikusan sával, a korlátozott racionalitás fogalmából követtorzítja a várható előnyöket és hasznokat, ezért nem kező kielégítő megoldás keresésével, és különösen képes optimális döntéseket hozni. A Nobel-díjat el- a pszichológiai és közgazdaságtan határterületén nyerő Kahneman és Tversky kutatásai nyomán kiala- kialakult magatartástudományi közgazdaságtan álkuló viselkedéstudományi közgazdaságtan (behavi- tal feltárt törvényszerűségekkel segítheti a valódi oral economics) feltárta azokat a jellegzetességeket, környezetben hozott döntések megértését. A hatéamelyek a tökéletesen racionálistól eltérő maga- kony választáshoz szükséges módszereket a jó kortartást okozhatják. A feltárt pszichológiai csapdák17 mányzásban részt vevő szakembereknek ismerniük nyomán megerősödött a döntések megfogalmazás- kell, hiszen ezek figyelembe vételével tervezhetik nak, a kereteknek a fontossága. A viselkedéstudomá- meg a szabadidő sportolók döntéseinek keretét, s nyi döntéselméletben Thaler az ösztökélés (nudge18) ösztökélhetik őket a hosszabb távú előnyök választása, illetve a társadalmi hasznokat is nyújtó jelentő Simon (2000) 88. preferenciák felé. Hammond - Keeney– Raiﬀa (1999) 16 17

18

Thaler – Sunstein (2012)


Az emberek mellett a jó kormányzáshoz megfelelő szervezeti struktúra, irányelvek és folyamatok szükA tanulmány ezen fejezetében először a jó kormány- ségesek. Az alapelvek teljesülése esetén a szervezás általános, majd a sportszervezetek életében fel- zetek demokratikusan biztosítják minden érintett részvételét a döntésekben, és bevonják őket a folépő specifikus elveit foglaljuk össze. lyamtokba. 3.1 A jó kormányzás alapelvei A szervezeti működésnek mindenkor átláthatónak, A jó kormányzás legfontosabb követelményei a ben- és a benne dolgozó minden felelős döntéshozóknak ne dolgozó emberekkel szemben jelentkeznek, és elszámoltathatónak kell lennie. Az erkölcsi integritás, feddhetetlenség a szervezetek iránti bizalom ebben a megfelelő emberek: minden vezető és alkalmazott számára alapkövetel• magas szintű etikussággal bírnak mény.

3 A jó kormányzás elvei

• m egfelelő jártassággal, tapasztalattal rendelkeznek • m egértik a kormányzás szerepét és felelősségteljes mivoltát, különös tekintettel a kormányzás, irányítás és menedzsment közti különbséget • k épesek önállóan gondolkodni miközben egy csapat tagjaként is tudnak dolgozni 19.

A jól kormányzott szervezetek működését világos és nyilvános vízió és stratégia alapján irányítják, a fenntarthatóság eszméje vezérli a hosszú távú fejlődést. 3.2 A jó kormányzás elvei a sportban A jó kormányzás általános elvei után részletesebben áttekintjük a sportszervezetek életében jelentős követelményeket. 3.2.1 Autonómia A sport fejlődéséhez és értékeinek fenntartásának érdekében szükségszerű a sport autonómiája. Jacque Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint „az autonómia megtartása se nem önző se nem defenzív viselkedés, hanem a sport egy alapvető követelménye”20. Egy sportszervezet autonómiája leginkább az ország államától függ. Ebből fakadóan a sport autonómiájának eléréséhez elengedhetetlen a jó kapcsolat ápolása, kooperáció kialakítása az állami szervekkel, ugyanakkor szükséges a sportszervezetek függetlenségének biztosítása is.

19

Császár (2013) 18.

14-15

20

idézi Császár (2013)


3.2.2 Átláthatóság (transparency) és elszámoltathatóság (accountability) Az átláthatóság és az elszámoltathatóság a jó kormányzás a legfontosabb elemei közé tartoznak, lássuk mit értünk a fogalmak alatt: Átláthatóság • s zervezet jövőképének, küldetésének és stratégiájának közzététele • t örvények, szabályzatok, irányelvek és eljárások közzététele • p énzügyi elképzelés és további információk közzététele (költségvetés, beszámolók, állami támogatás, szponzorok, adományok) • fontos döntések tudásbázisának közzététele

Elszámoltathatóság/felelősségre vonhatóság • v ilágos meghatározások a szervezetben dolgozók részére beleértve a vezetőséget, az alkalmazottakat és önkénteseket • rendszeres jelentések a főbb kérdésekről • m egfelelő ellenőrzési mechanizmusok alkalmazása • szervezet kockázatainak felmérése • i rányelvek meghatározása összeférhetetlenség és jogtalan előny szerzés esetén • megfelelő megelőző intézkedések alkalmazása21 A sportszövetségek és nemzeti olimpiai bizottságok ellen indított eljárások azt mutatják, hogy a pénzügyi és auditálási folyamatok hiánya a jó kormányzás hiányára is utal. A bizalom és tekintet helyreállítása érdekében a pénzügyek pontos vezetése és a nemzetközi standardok alkalmazása elengedhetetlen. 21

Császár alapján


3.2.3 Nyilvános kommunikáció (public communication) Az átláthatósághoz szorosan kapcsolódik a kommunikáció, hiszen a sport világának egyik fontos jellemzője a nyilvánosság. A kommunikáció fő érintettjei és résztvevői: • atléták, sportolók, tagok, • klubok, • szurkolók, • szponzorok, üzlettársak, befektetők, • partnerszervezetek, tagszervezetek, • kormány. 3.2.4 Demokratikus eljárások A demokratikus folyamatok megteremtéséhez a sportszervezetnek a következőket kell betartaniuk: • Világos és átfogó törvények és rendeletek • N yílt és gyakori hozzáférés a döntéshozatal folyamataiba a tagok számára, hogy befolyásolhassák a politikai és stratégiai irányítást • A tagok egyenjogúsága a vezetői funkciók megpályázására és betöltésére • T agok, önkéntesek és a munkavállalók számára a legfontosabb döntések megvitatásának lehetősége • Szervezet és személyzet és diverzitása • Diszkrimináció teljes kizárása 3.2.5 Fékek és ellensúlyok A hatékony elszámolhatóság egyik legfőbb eleme a fékek és ellensúlyok rendszere. A kiegyensúlyozott, kontrolált rendszerek jelentősége főként a hatalom összpontosításának meggátolásában nyilvánul meg,

16-17

hiszen a belső folyamatok felülvizsgálata a gyakorlat szerint számos sport szervezetnél nem történik meg. A fékek és ellensúlyok rendszerének hiánya általában a fő oka a korrupciónak, a hatalom koncentrációjának és a demokrácia hiányának. 3.2.6 Szolidaritás Az üzleti világban elterjedt Corporate Social Responsibility alapján a sportszervezetekkel szemben is egyre nagyobb az elvárás, hogy részt vegyenek a társadalom által fontosnak ítélt kérdésekben, legyen az környezetvédelem, vagy szociális tevékenység.


4 A szabadidősport szervezetek helye a társadalomban A sport társas tevékenység, ezért a benne részt vevők természetes cselekvése, hogy céljaik elérésére szervezeteket hoznak létre. Ezek a szervezetek hagyományosan civil kezdeményezések, az államtól függetlenül, önkéntes alapon jönnek létre. Történetileg a modern sportszervezetek kialakulásában az Angliában létrejött klubok játszottak meghatározó szerepet, az államtól jobban függő (francia és német gyökerű) példák később váltak jellemzővé a sport világában. A sportklubok a társadalom életében harmadik helyszínként (az otthon és a munka mellett) határozzák meg az egyének életét, lehetőséget teremtve az első kettőből való kiszakadásra, más kapcsolatok ápolására. A sportklubok hagyományosan nonprofit szervezetként, demokratikus alapon szerveződtek, de a sport üzleti jellegének erősödésével egyre jellemzőbbek lettek a profitorientált szervezeti formák is. Ezek az üzleti vállalkozások a professzionális sport területén a sportot mint látványosságot, szórakoztatóipari terméket értékesítik, a szabadidősportban pedig sportolási lehetőséget, szolgáltatást nyújtanak.


5 A sportbeli jó kormányzás nemzetközi gyakorlata

A NOB etikai kódexe az Olimpiai Charta értékrendjén és elvein alapszik, miszerint a legfontosabb az egyéni méltóság, az erkölcsi integritás, a politikai semleA következőkben a sport legtekintélyesebb nemzet- gesség az egyes államokkal szemben és a pénzügyi közi szervezetének álláspontját mutatjuk be a témát átláthatóság. illetően, majd pedig a szabadidősporttal foglalkozó nemzetközi szervezetek véleményét összegezzük. A NOB etikai kódex két fontos alappillére az egyéni méltóság és az erkölcsi integritás. 5.1 IOC – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Egyéni méltóság elve: (NOB) Az Olimpia Mozgalom Kongresszusán 2009-ben elhangzott javaslatok szerint „az olimpiai mozgalom legitimitása és autonómiája azon múlik, hogy képesek vagyunk-e fenntartani a legmagasabb szintű etikai magatartás standardjait és a good governance-t. Az olimpiai mozgalom minden tagjának adoptálnia kellene a minimum standardokat, az olimpiai mozgalom Basic Universal Principles-eit (alapvető univerzális irányelveit). Az olimpiai mozgalom minden tagjának kötelessége a becsületesség, elszámolhatóság, átláthatóság és magas szintű vezetési szakértelem mentén cselekednie” 22.

• Nincs diszkrimináció • Nincs dopping • Semmiféle zaklatás • Nincsenek fogadások az olimpiai játékokon Erkölcsi integritás elve: • Nincs közvetlen vagy közvetett díjazása vagy előnye az olimpiai játékok szervezéséből fakadóan • Nincsenek ajándékok • Nincs összeférhetetlenség

• Semmilyen viselkedés sem feketítheti be az A kongresszus másik javaslata a pénzügyi átláthatóolimpiai mozgalom hírnevét ságot taglalta. „Az olimpiai mozgalom összes tagja készítsen, az elismert könyvelési standardok szerinti • Semmilyen olyan tevékenység nem engedélyezett, amely összeegyeztethetetlen az etikai éves beszámolót. A könyvelést független auditáló elvekkel vállalat verifikálja. Emellett a szabályok adaptálása, normatívák alkalmazása lehetővé teszi, hogy azok, akik nem tesznek eleget a good governance elveinek, elveszítsék pénzügyi támogatásukat és szankcionálhatóvá váljanak. Az IOC etikai kódex adaptálása és gyakorlatba való átültetése…”23 Az NOB Etikai Bizottságát a WADA-val egy időben 1999-ben hozták létre azzal a céllal, hogy független szervként javaslatokat tehessen az etikus magatartás és sportvezetés terén. A NOB nem előírásokat és szabályokat határoz meg sokkal inkább az alulról szervezett jó kormányzás elterjedését támogatja. 22 23

idézi Császár 13. uo. 14.

18-19


5.2 ISCA: - Nemzetközi Sport és Kulturális Szövetség Az ISCA (The International Sport and Culture Association) olyan platform, mely nyitott minden olyan szervezet számára, amely a sport területén működik, legyen az a szabadidős sport vagy bármilyen fizikai aktivitást igénylő tevékenység. Az ISCA 1995-ben jött létre, ma egy globális szervezet, amely szorosan együttműködik a 130 tagszervezete, a nemzetközi civil szervezetek, valamint az állami és a magánszektor érdekeltjeivel. A 65 országot képviselő 40 millió egyéni tagjuk, egy sokszínű ifjúsági, sport- és kulturális tevékenységű csoport.

Az ISCA meghatározása szerint: „A jó kormányzás fogalma egy szervezet demokratikus és felelősségteljes vezetése, amely 4 fő elven alapszik: demokrácia, átláthatóság, elszámoltathatóság és az érintettek a folyamatokba történő bevonása.” Az ISCA filozófiája szerint a sport nem csak a versenyzésről és a testmozgásról szól, hanem magában foglalja a jó időtöltést és a barátságok köttetését. Ezen felül a sport szabályozza a szociális viselkedést és közösségi érzést fejleszt ki, ami a demokrácia megerősítését is szolgálja.


Az ISCA a következő célokkal jött létre:

5.3 Good Governance in Grassroots Sport – GGGS

• t ámogatja a határokon átnyúló együttműködést és egymás megértését a sporton és a kultúrán A GGGS nemzetközi projekt a jó kormányzás népszekeresztül, rűsítése érdekében jött létre, és főként a sportszervezeteken belüli átláthatóságra és elszámoltathatóság• támogatja a sportot, mint a kulturális identitás ra hivatott összpontosítani. A sportvezetőknek meg hordozóját, kell ismerkedniük a jó kormányzás fogalmával és leg• ösztönzi a minél szélesebb körű részvétel a inkább annak gyakorlatban való alkalmazásával. Ha sport- és kulturális tevékenységekben a tagok minden sportvezető a jó irányítás elvei szerint jár el számára. döntéshozatalában és a szervezetük menedzselésében, akkor lehet szó tapasztalatcseréről, a jó gyakorlatok megosztásáról. A GGGS szerint a jó kormányzás előfeltétele a tömegsportok (a grassroot sports kifejezés magyar megfelelőjében nincs konszenzus) legitimitásának és hosszú távú fenntartásának, működőképességének. Mivel a pénzügyi hozzájárulást a tömegsportokban a magánszemélyek és az állam biztosítja, elengedhetetlen az etikus üzletpolitika, ami nélkül nem csak a reputációját vesztheti el egy sportszervezet, hanem a pénzügyi támogatásait is. A „Jó kormányzás a tömegsportban” projekt a 2007ben az EU számára előterjesztett kiadványban és 2011-ben a Kommunikációs Bizottságnak került bemutatásra. A kiadvány a demokráciáról, az átláthatóságról, az elszámolhatóságról a döntéshozatalban és az összes érintett bevonását taglalta. A „Jó kormányzás a tömegsportban” projekt a sportszervezetek és partnereik szorosabb együttműködését eredményezte, amely során együttesen próbálták meghonosítani az új irányelveket szervezeteikben24. A GGGS projekt a tömegsportokat illetően útmutatót dolgozott ki a jó kormányzásra. A megfogalmazott irányelvek olyan eszköztárt képviselnek, amely minden sportszervezet vezetőségének hasznos lehet. A GGGS útmutató sportbeli kutatásokon alapszik és ezáltal a megoldási javaslatok kifejezetten a sportszervezetekre lettek kifejlesztve.

24

20-21

Császár 16.


Az útmutató célkitűzései a következőek: 1. Sportvezetők számára olyan támpont biztosítása, amely révén a vezetők saját szerepkörüket a jó kormányzás elveinek mentén jobban megérthetik.

5.5 AGGIS – Action for Good Governance in International Sports Organisations

A Danish Institute for Sports Studies (Dán Sporttudományok Intézete) hat európai egyetemmel és az Európai Sajtó Központtal együttműködve foglalkozik azon kérdéssel, hogy miként lehet javítani a 2. Sportszervezetek hozzásegítése a jó kormánysportszervezetek működésén a jó kormányzás alapzás folyamatainak követéséhez, rendszerek elvei mentén. Az AGGIS projekttel nem csak kutatási kialakításához. eredményeket kíván felmutatni, hanem inkább egy 5.4 Play the Game olyan eszköztárt hivatott létrehozni, amely világszerte felhasználható válhat a sportszervezetek műA Play the Game egy nemzetközi konferencia-soro- ködésében. A projekt eredményei Brüsszelben 2013. zat és kommunikációs fórum az etikus magatartás április 8-án kerültek bemutatásra az EU és Sport Korés sportvezetés népszerűsítésére. Legfőbb célja mányzati konferencián26. megismertetni és népszerűsíteni a demokratikus eljárásokat, az átláthatóságot és a véleménynyilvánítás szabadságát. A konferencia sorozatot 1997-ben indították Dániában és általában kétévente rendezik meg. A szervezést a Dán Sporttudományok Intézete (Danish Institute for Sports Studies, Idan) vállalta magára25. 25

www.playthegame.org

26

Final Report AGGIS


6 Az Európai Uniós gyakorlat a sport jó kormányzásának területén A jó kormányzás gondolatköréből a 2001-ben kiadott European Governance öt alapelve a következőket emelte ki: • nyitottság • részvétel • hatékonyság • koherencia • számadási kötelezettség27 A sport utóbbi évtizedekben megnőtt népszerűsége a jó kormányzás fontosságának felismerését okozta (nagyszabású sportesemények, média, közösségi média). A nagyobb figyelem, a több beavatkozás az állami sportirányítás részéről szintén erősítette a jó kormányzással való foglalkozás gondolatát. Mivel a sportban változatos sportszervezetek léteznek Európában, a jó kormányzás csak a sportirányítás színvonalának növelése céljából adódó alapelvek megfogalmazására vállalkozhat. Fő elvek: demokratikusság, átláthatóság, elszámoltathatóság a döntéshozásban, az érintett szereplők képviseletének széleskörűsége. Az EU irányelvei között a nők szerepének erősítése a sportvezetői és menedzsment pozíciókban kiemelt prioritásként szerepel. Az Európai Bizottság a szervezeti működés javítását célozva bevált, jó gyakorlatok terjesztésével és iránymutatásokkal próbálja fejleszteni a nemzeti és európai szintű fellépéseket. A Bizottság álláspontja szerint az irányítás kialakítása elsősorban a sportszervezetek feladata, ugyanakkor az EU felelősséget érez a jó kormányzás elveinek terjesztéséért.

27

Sárközy (2012) 13.

22-23


Előzmények az Európai Unióban: • 2 007: Sportról Szóló Fehér Könyv - amely szerint az önszabályozás a jó kormányzás elveinek alkalmazásával képes kezelni a sportbeli kihívásokat. • 2009: Lisszaboni Szerződés • 2 011: Közlemény a sport európai dimenziójának fejlesztéséről: a jó kormányzás megvalósítása a sport autonómiájának feltétele • 2011: EU Sport Munkaterv • C élkitűzés: a sport integritása, különös tekintettel a dopping és a „bundázás” elleni küzdelemre, valamint a jó kormányzás előmozdítására, • M unkacsoport létrehozása: „Jó kormányzás a sportban”, melynek feladata a jó kormányzással kapcsolatos átláthatósági elvek kidolgozása • 2 011: EU pályázatok: Jó kormányzás a sportban - 8 projekt A munkacsoportban 20 tagország képviselete mellett a következő szervezetek vettek részt megfigyelőként: • • • • • • • • • • • • • • •

ENGSO EOC EU Office Norway - Ministry of Culture European Elite Athletes Association UNI Europa Sport PRO European Club Association (ECA) EPAS Council of Europe EFAA European Football Agents Association FIFPro ESSA European Sport Security Association UEFA Play the Game EPFL European Professional Football Leagues AEBA Association of European Basketball Agents Sport et Citoyenneté FIFA


6.1 Elvek a sport jó kormányzásában

3. Az érintett szereplők és szerepük beazonosítása

A szakértői csoport tagjai és megfigyelői kidolgoz- • Szereplők bevonása ták azokat az átfogó elveket és minimum követelmények, melyek iránymutatást jelentenek a különböző • S zereplők képviseletének minimumkövetelményei típusú és méretű sportszervezeteknek az Európai Unióban. • A szereplők elköteleződése Az irányelveket az alábbi típusú szervezetek számára dolgozta ki a szakértői csoport: • Szabadidősport szervezetek (grassroot sports, önkéntesség)

• A szerepek formalizálása

• N emzeti szintű sportszervezetek (országos sportági szövetségek, illetve ernyőszervezetek)

• Tiszta szervezeti keretek

• E urópai és nemzetközi szövetségek (velük szemben fogalmazhatóak meg legmagasabb elvárások)

• Eljárási szabályok kidolgozása

A szakértői csoport a sport tisztaságának megőrzését, integritását különösen az alábbi kihívások miatt tartotta fontosnak:

• M inimum demokratikus elvek meghatározása a döntéshozó szervek kinevezéséhez

• Sportfogadások- Bundázás

5. Delegálás és bizottságok

• Korrupció

• F eladatok delegálása a tagoknak és egyéb szereplőknek

A kidolgozott elvek a következők:28

• Technikai és szakértői bizottságok kijelölése

1. A célkitűzések egyértelműsége

• Bizottságok összetétele

• Célok és alapelvek • Elképzelések és stratégiai terv • Megállapodáson alapuló stratégiák • Nyomon követés és felügyelet 2. Etikai kódex • Etikai kódexek kidolgozása • A kódex tartalmát és betartatását érintő alapszabályok

4. Demokratikusság és minimum követelményei • A döntéshozó szervek megnevezése • A szereplők szerepének és jogainak meghatározása

6. Menedzsment • Testületi követelmények 7. Bírói/Fegyelmi eljárások • Megfelelő bíráskodási/fegyelmi keretek • Különálló fegyelmi kódex • Döntőbírák pártatlansága • Döntőbírák szakértelme és tapasztalata • Fair tárgyalás

28

Veress Réka előadása alapján

24-25

• Megfelelő fellebbviteli keretek


8. Inklúzió és a fiatalok bevonása

10. Elszámoltathatóság és Átláthatóság

• Sportszervezetek inkluzivitása

• E lszámoltathatósági követelmények kialakítása/ ellenőrzés és egyensúly

• Inklúziós stratégiák elfogadása és megvalósítása • Ifjúsági csoportok bevonása

• Teljesítménymutatók

9. Alapszabályok, előírások és szabályozás

• Pénzügyi tájékoztatás

• A lapszabályok, előírások és szabályozások elérhetősége

• Támogatások szétosztása

• A lapszabályok, előírások módosításánál konzultáció

• Bizalmasság

• Belső ellenőrzési intézkedések

• Kockázatmenedzsment • Külső és belső kommunikáció • A munkaerő és az önkéntesek szakmai képzése


7 Gyakori hibák a sportszervezetek irányításában

A következő kérdések merültek fel: 1. Mik a főbb céljai az átláthatóságnak? Folyamat, tartalom és / vagy eredmények? Melyik a legrelevánsabb az átláthatóság szempontjából?

A jó kormányzás elveinek fontosságát legkönnyebben az előforduló hibák, a „rossz kormányzás” felismerésével érthetjük meg. Ezeknek a szisztematiku- 2. Mikor tekinthető az átláthatósági szint megfelesan előforduló rossz gyakorlatoknak legfőbb oka a lőnek, tekintettel a teljességre és a használhatódöntéshozók felkészületlensége, rossz kiválasztásuk ságra? és képzésük, illetve ösztönzésük szempontjából az információs aszimmetriából fakadó hatékonyság- 3. Mely területeken és milyen mértékben kell a nemzetközi szervezeteknek aktívan átláthatóvesztés. A közösségi döntések mindig ki vannak téve vá válni, ahol a tájékoztatást ők maguk adják? a befolyásolás veszélyének, a korrupció és a járadékMikor lehet egy szervezet passzívan átlátható, 29 vadászat gyakorlata a sport világát sem kerüli el . amikor kérésre ad ki információt? A következő fejezetben két gyakorlati kutatás ered- 4. Szükség van-e kontextus specifikus szabályzatra ményeit foglaljuk össze: az AGGIS a nemzetközi vagy standardizált szabályzat lenne megfelelő sportszövetségekben az átláthatóság veszélyeztető az összes nemzetközi sportszervezet számára? gyakorlatokat, az új-zélandi SPARC kutatás pedig a sportszervezetek működésében általánosan elterjedt hibákat azonosította. Az AGGIS kutatás szerint a szabályok és elvek vizsgálata a 35 nemzetközi sportirányító szervezetnél a következőket eredményezte:30 Átláthatóságot főként a döntéshozatali folyamatok és pénzügyi információk közzétételeként értelmezik. Fontos megemlíteni, hogy attól, hogy egy szervezet komolyan veszi az átláthatóság fogalmát, nem jelenti azt, hogy jobban fog teljesíteni, hiszen sokan célként fogalmazzák meg az átláthatóságot és nem eszközként tekintenek rá. A nemzetközi szervezetek kapcsán nem tiszta az átláthatóság fogalma, mit is jelent az átláthatóság a gyakorlatban valamint a megvalósításában.

29 30

Sterbenz-Gulyás 2014 Houlihan- Bruyninck

26-27


Az AGGIS szerint minden szervezetnek egyedileg C) Az egészségügy, a jólét és jó közérzet, valamint a biztonság területén kell elemeznie a saját működését, melyhez segítségül az alábbi összeállítást készítették: • Balesetek (speciálisan a sporttevékenység kapcsán) A) Finanszírozás • Balesetek (munkahelyi alkalmazottak) • Nem megfelelő számvitel • Sérülések az edzések és a versenyek alatt • Adóelkerülés • Táplálkozási zavarok • Az adományozás hibás megfogalmazása • A szexuális zaklatás • A pénzügyi előnyök, illetve természetbeni • Táplálkozás kiegészítők és a gyógyszerekkel való szponzorálás nem megfelelő kezelése visszaélés • Támogatások megszerzése titokban (pl. rossz • Szerencsejáték probléma, függőség adatok megadása, visszadátumozott számlák) • Diszkrimináció B) Tisztességes döntéshozatal

• Erőszak

• Összeférhetetlenség, érdekütközés

• Zsarolás, munkahelyi lelki terror

• Jogtalan előnyök szerzése

• Állatokkal szembeni kegyetlenség

A korrupció különösen a következő területekkel kapcsolatban fordul elő:

D) Versenyek tisztasága

• Választások és kinevezések

• B undázás – Sportbeli okok miatt (például továbbjutás megbeszélése előre)

• Díjazás / juttatások

• Bundázás - Fogadás miatt

• Események odaítélése

• Dopping

• Szponzorálás és TV-szerződések

• C salás a korhatárokra vonatkozó szabályokat illetően

• S zerződések, különösen az építkezésekkel kapcsolatosan • Pénzügyi támogatás • Jegyek, belépők, VIP-jegyek • Ajándékok • Kedvezmények (repülőjegyek, szállodák) • Transzferek • A csapat kiválasztása

• Műszaki manipuláció Ez a lista természetesen nem teljes körű – rengeteg más, különböző kockázati helyzettel vagy ezek kombinációival szembesülhetnek a sportszervezetek.


Az új-zélandi SPARC kutatás a sportszervezeteknél 16. A testület és az alkalmazottak közötti viszony megjelenő 20 általános kormányzási problémát azomenedzselésének hiánya nosította. Az összeállítás nem Új-Zéland specifikus, 17. A szervezet adottságait meghaladó elvárások sokkal inkább széles áttekintés arra vonatkozóan, hogy milyen irányítással kapcsolatos kihívások elébe 18. A testületi tagok és kulcsemberek utódlás-szervezésének hiánya néznek a sportszervezetek világszerte. 19. Kormányzati problémák megoldására ad-hoc 1. „Komplex és zavart kormányzati struktúrák, próbálkozások amelyek nem biztosítják a számonkérhetőséget 20. Testületi tagok munkáját segítő átlátható keretés nem vitatják a működő környezet változásait rendszer megalkotásának hiánya”31 2. Rendszerszerű megközelítés hiánya a kormányzati testületek munkájában. 3. Testületi tagok tréningjének hiánya 4. Testületek, melyek inkább operációs, mint stratégiai ügyekre fókuszálnak 5. Főbb irányvonalak ügyével való megbirkózás hiánya 6. Proaktív helyett reaktív megközelítés 7. Testületek, melyek döntések újbóli átnézésével foglalkoznak, döntéshozás helyett 8. A testületek és azok tagjainak számára felállított felelősségre vonásra vonatkozó mérőszámok meghatározásának hiánya 9. Eredmények definiálásnak hiánya, amelyekért egy adott szervezet küzd 10. Testületi szerepek gyenge meghatározása 11. Nem megfelelő emberek megválasztása a testületbe. 12. Megfelelési ügyekre való fókuszálás, szervezeti teljesítmény javításának kárára 13. Felelősségi körök meghatározásának hiánya a testület és az alkalmazottak részére 14. A testületi tagoktól alacsony teljesítmény elvárása 15. Gyenge képességekkel rendelkező és tapasztalatlan testületi tagok 31

28-29

Császár 20.


8 Összefoglalás Tanulmányunkban a sport, azon belül is a szabadidősport szempontjából vizsgáltuk a jó kormányzás kérdéskörét. A különböző tudományágak megközelítését összegezve megállapíthatjuk, hogy a jó kormányzás elveinek kialakulása a politikatudomány oldaláról az állami irányítás elveinek vizsgálatával került az érdeklődés homlokterébe. Mivel a központi állami vagy önkormányzati működés Magyarországon a társadalmi-gazdasági fejlődés sajátosságai, illetve a piaci és civil szféra viszonylagos fejletlensége miatt továbbra is különösen erősen határozza meg a szabadidősport fejlődését, a jó kormányzás tanulmányunkban elemzett elveinek gyakorlatba ültetése először és közvetlenül a kormányzati intézményekben valósulhat meg. A szabadidősport esetében természetesen nem feledkezhetünk el arról a tényről sem, hogy a sporttevékenység alapvetően civil tevékenység, és ezért a jó kormányzás elveit a nemzetközi tendenciák fő

irányvonalának megfelelően a civil szervezetek gyakorlatába is át kell ültetnünk. Összefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy a szabadidősportok a tanulmány témája szempontjából nem különböznek a magyar versenysporttól, hiszen a közelmúlt elemzései azt mutatták, hogy a hazai sportszövetségek esetében sem a napi működés, sem a stratégiai tervezés szintjén nem lehetünk elégedettek a jó kormányzás elveinek alkalmazásával32. A kutatás egyes kérdéseinek elemzése, illetve az a tény, hogy a jó kormányzás magyar nyelvű szakirodalma szinte nem is létezik, arra hívja fel a figyelmet, hogy szabadidősport elérhetővé tételében, a sportolói aktivitás növelésében az érintettek tudatos bevonása, a szakmai döntéshozatal komoly előrelépést jelenthet. 2013-14-ben a MOB megbízása alapján a TF Sportmenedzsment tanszéke elvégezte a 16 kiemelt sportági szövetség auditját és értékelte az általuk benyújtott sportágfejlesztési terveket. A projekt tapasztalatai megerősítették a jó kormányzás terén létező hiányosságokat. 32


A települések közül különösen községek esetében ta- Az átláthatóság, elszámoltathatóság és stratégiai irápasztalható elmaradás a szabadidősport programok nyultság javítása szempontjából mindenképpen szükesetében, pedig úgy tűnik lehetőség esetén az aktivi- séges a szabadidő sportesemények utáni visszajelzétás és az elégedettség szintjével nincs probléma. sek rendszeresítése, ezek nélkül a döntéshozók nem képesek a lakosság valódi igényei szerint cselekedni. A célcsoportok közül a 60 év felettiek, a nők, illetve a középiskola utáni korosztály helyzete kritikus a szaba- A jó kormányzás elveinek gyakorlatba ültetésének didősportba bevonás szempontjából, az ő megszólí- egyik kézenfekvő formája a sportszervezők, menetásuk érdekében új módszerek kidolgozása indokolt- dzserek képzése. Szükségesnek látszik, hogy mind az nak látszik. alsóbb (OKJ-szintű tanfolyamok), mind a felsőoktatás szintjén a téma bekerüljön a tananyagba. A nemzetközi példák, és a létező, de kevéssé ismert hazai jó gyakorlatok megismertetése a sportszakemberekkel szisztematikus munka elindítását követeli meg. A jó kormányzás szerinti működés javítása a jogszabályi háttér átalakításával is együtt jár. Az állami, önkormányzati intézmények esetében el kell érni, hogy csak a téma ismeretével felvértezett, képzett és kompetens sportszervezők vehessenek részt abban a munkában, amely a lakosság szabadidő sportolását hivatott megteremteni. A civil szféra esetében szintén szükségesnek látszik az állami források, pályázatok megszerzésének feltételéül szabni a jó kormányzással kiegészített sportszervezői végzettséget. A jó kormányzás közgazdaságtudományi értelmezése szintén hozzájárulhat a szabadidősport fejlesztéshez. Habár a piaci működés dominanciája a gazdasági környezet miatt nem valószínű, a versenyek logikája sok megfontolandó gondolatot nyújthat. A szabadidősport esetében legfontosabb verseny a fogyasztó szabadidejéért történik, ezért a szűkös erőforrásért kell stratégiai megalapozottsággal felépíteniük a szervezeteknek programjaikat. A közgazdasági gondolkodásmód elemei közül alkalmazni kell a kiválasztásra és ösztönzésre vonatkozó ismereteket. A jó kormányzás elengedhetetlen feltétele a hosszú távú célok irányában elkötelezett,

30-31


a megfelelő információkkal és erőforrásokkal rendelkező szakemberek alkalmazása. Ellenkező esetben az információs aszimmetriából fakadó morális kockázat és kontraszelekció problematikája nem kerül feloldásra. A jó kormányzás elveinek következetes betartatása, különösen a transzparencia elvének szigorú megkövetelése a korrupció direkt és indirekt fajtáját is képes csökkenteni. Az indirekt válfaj, vagyis amikor a döntéshozók nem választóik preferenciáinak megfelelően hoznak döntéseket, hanem érdekcsoportok nyomásának engedelmeskednek azért is különösen veszélyes, mert annak hatásai csak hosszabb távon érvényesülnek. A jó kormányzás közgazdasági hátterét a piaci szektorban is hasznosítani lehet. A fogyasztók esetében a kutatás eredményei alapján nagyon komoly lehetőség van még a szabadidősport egyéni ösztönzőinek kifejlesztésében, s így valóban hosszú távú befektetéssé válhatna a sportra áldozott idő, illetve energia. A kutatás nem tért ki a vállalati szektor által használható szabadidő sportolást ösztönző módszerekre, de az értékteremtés logikájának mélyebb átgondolása, a nemzetközi jó gyakorlatok megismerése racionálissá teheti körükben is a különböző módszerek bevezetését, kitalálását. Hazánkban a sport jó kormányzásának eszméje olyannyira újnak számít, hogy magyar nyelvű irodalom, képzési anyag még nem került a szakemberek kezébe. A szabadidő sport kérdőíves felmérése által felvázolt kép éppen azért nem annyira borús, mint a számok okozta első benyomások sugallják. A továbblépéshez szükség van a sportszervezetek, önkormányzatok fejlesztésére és olyan kutatások elindítására, amelyek segítik a jó gyakorlatok feltárását, kiszűrik a rossz kormányzás okozta torzulásokat és hatékonyan ösztönzik a felelős döntéshozókat. Tanulmányunk zárásaként arra a hasonlóságra hívjuk fel a figyelmet, ami a sportversenyek és a jó kormány-

zás elvei szerinti működés között található. A versenyek esetében természetesnek tűnik, hogy az egyenlő esélyek, a mindenki számára átlátható küzdelem, a jól kiválasztott, felkészített és ösztönzött szereplők tiszta versengése értékes teljesítményt és folyamatos fejlődést eredményez. Úgy tűnik, a sport állami, önkormányzati vagy civil szervezeteinek irányításában szimbolikusan nincs másra szükség, mint a sportpályákon elvárt fair play képviseletére és a sport hagyományos értékeinek megfelelő kormányzásra.


9 Melléklet: Az AGGIS javaslata a sportszervezetek jó kormányzásának előmozdítása érdekében Ajánlás a sportszervezetek számára, hogy az átláthatóság és a nyilvános kommunikáció jó kormányzás szerinti kritériumainak megfeleljenek

8. A szervezet közzéteszi a honlapján a bizottsági tagok, valamint a magas beosztású tisztviselők önéletrajzait 9. Az igazgatósági tagok és felső tisztviselők elérhetőségeik szerepelnek a honlapon 10. A szervezet tájékoztatást ad honlapján a tagszervezeteikről

1. A szervezet közzéteszi a honlapján az alapszabályát/alkotmányát

11. A szervezet közzéteszi a honlapján az éves általános tevékenységi jelentését

2. A szervezet közzéteszi a honlapján a szabályzatát

12. A szervezet közzéteszi a honlapján az állandó bizottságok jelentéseit

3. A szervezet közzéteszi a honlapján a sportszabályait 4. A szervezet közzéteszi a honlapján a szervezeti ábráját

13. A szervezet közzéteszi a honlapján az éves pénzügyi jelentését

5. A szervezet a honlapján nyilvánosságra hozza stratégiai tervét

14. A szervezet közzéteszi a honlapján az igazgatósági tagok és vezető tisztségviselők díjazását, például napidíjak kifizetését és bónuszait

6. A szervezet a honlapján közzéteszi a közgyűlés napirendjét és jegyzőkönyvét

15. A szervezet közzéteszi a honlapján a fő események részletes jelentéseit és releváns információit

7. A szervezet hozzáférhetővé teszi a média számára a közgyűlést

32-33


Ajánlás sportszervezetek számára, hogy a demokratikus eljárás jó kormányzás szerinti kritériumainak megfeleljenek

Ajánlás sportszervezetek számára, hogy a fékek és ellensúlyok jó kormányzás szerinti kritériumainak megfeleljenek

1. Választásokat tartanak az elnök, az irányító testületek és az állandó bizottságok pozícióira

1. A szervezet rendelkezik belső audit bizottsággal

2. A választások titkos szavazás és egyértelmű eljárások alapján történnek, melyeket az irányadó dokumentumok részleteznek 3. A szervezet lehetőséget biztosít a választásokon résztvevők számára, hogy bemutathassák programjaikat/ nyilatkozataikat/ kiáltványaikat 4. A fontosabb események kiosztásának folyamata demokratikus, nyílt és átlátható döntéshozatal révén kerül meghatározásra 5. A szervezet a legfőbb döntéseit a közgyűlés / kongresszus (a legmagasabb szint) szavazással dönti el 6. A szervezet az irányító dokumentumában a döntéshozó szervei részére határozatképességhez szükséges legkisebb létszámot szab meg 7. A szervezet választott tisztviselőinek megbízatásai határozott időre szólnak 8. A szervezet évente legalább egyszer tart közgyűlést 9. A szervezetet irányító testülete rendszeresen gyűlésezik 10. A szervezet rendelkezik a vezető tisztviselőik részére nemek közti egyenlőségi irányelvekkel 11. Nagyszabású eseményre vonatkozó ajánlatkérés kapcsán a kritériumrendszert időben kell tudatni a tagokkal 12. A szervezet lehetőséget biztosít minden érintettnek, hogy képviseltethesse magát a szervezetben

2. A szervezetet nemzetközi standardok alapján külső fél auditál 3. A szervezet rendelkezik számviteli ellenőrzési mechanizmusokkal 4. A szervezet külön választja a szabályozási és a kereskedelmi funkciókat 5. A szervezet vagy rendelkezik, vagy elismer egy Etikai/ Integritási törvénykönyvet minden tagja és tisztviselője részére 6. A szervezet világos összeférhetetlenségi szabályokkal bír 7. A szervezet elismeri az etikai törvénykönyvet vagy saját szabványokkal rendelkezik a jó kormányzást illetően 8. A szervezet rendelkezik egy független testülettel (pl. Etikai Bizottság), hogy ellenőrizze az 5-7 pontban említett szabályok betartását és alkalmazását 9. A szervezet döntései megvitathatóak a belső csatornákon belül, amelyeket az irányadó dokumentum szabályoz 10. A szervezet elismeri a Sport Döntőbíróságot/Választott Bíróságot (Court of Arbitration for Sport, CAS) mint külső csatornát, amely lehetővé teszi a sportolók és tisztségviselők panaszainak polgári bíróságon való megvitatását 11. A szervezet elismeri és eleget tesz/megfelel a WADA Nemzetközi Doppingellenes Kódex előírásainak


Ajánlás sportszervezetek számára, hogy a szolidaritás jó kormányzás szerinti kritériumainak megfeleljenek 1. A szervezet külön forrásokat allokál/ juttat a tömegsportok globális fejlesztésére 2. A szervezet örökségi követelményeknek meg kell felelnie a házigazda közösség felé, ahol a rendezvényeket szervezik 3. A szervezet ellenőrzi és auditálja a belső felhasználóknak kiosztott pénzeket 4. A szervezet környezetirányítási rendszert (ISO, EMAS4 vagy hasonlót) alkalmaz a főbb eseményein 5. A szervezet egy jól körülhatárolt társadalmi felelősségvállalás (SR) stratégia és / vagy programmal rendelkezik 6. A szervezet ellenőrzi a társadalmi felelősségvállalásra adott pénzeszközök felhasználását, és alkalmazza az ISO 260005 vagy hasonló szabványt 7. A szervezet tanácsadást ajánlj a tagszövetségek számára, szervezet management műhelyek megszervezése vagy személyes tanácsadás révén 8. Gazdaságilag hátrányos helyzetű tagszövetségek képviselői támogatását vállalja a szervezet, hogy azok részt vehessenek a közgyűlésen 9. A szervezet határozott diszkrimináció-ellenes politikát alkalmaz

34-35


Jó kormányzás a sportban

A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt ISBN 978-963-08-9726-6


Jó kormányzás a sportban

Recommend Documents