Összegző tanulmány. Jó kormányzás a sportban

Összegző tanulmány a TÁMOP 6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú „A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása” c. projekt keretében végzett kutatás eredményeiről

Jó kormányzás a sportban

Készítette: Dr. Sterbenz Tamás Gulyás Erika


Tartalom Tartalom................................................................................................................................ 2 Ábrajegyzék .......................................................................................................................... 4 1

Bevezetés ..................................................................................................................... 8

2

A Jó Kormányzás eredete .......................................................................................... 11 2.1 A jó kormányzás politikai értelmezése .................................................................. 11 2.2 A jó kormányzás közgazdaságtudományi értelmezése .......................................... 13 2.3 A döntéselmélet ..................................................................................................... 16

3

A jó kormányzás elvei ............................................................................................... 18 3.1 A jó kormányzás alapelvei ..................................................................................... 18 3.2 A jó kormányzás elvei a sportban .......................................................................... 18 3.2.1 Autonómia ...................................................................................................... 19 3.2.2 Átláthatóság (transparency) és elszámoltathatóság (accountability) .............. 19 3.2.3 Nyilvános kommunikáció (public communication) ....................................... 20 3.2.4 Demokratikus eljárások .................................................................................. 20 3.2.5 Fékek és ellensúlyok ....................................................................................... 20 3.2.6 Szolidaritás ..................................................................................................... 21

4

A szabadidősport szervezetek helye a társadalomban ............................................... 22

5

A sportbeli jó kormányzás nemzetközi gyakorlata.................................................... 29 5.1 IOC – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ................................................... 29 5.2 ISCA: - Nemzetközi Sport és Kulturális Szövetség .............................................. 30 5.3 Good Governance in Grassroots Sport – GGGS.................................................... 31 5.4 Play the Game ........................................................................................................ 32 5.5 AGGIS – Action for Good Governance in International Sports Organisations..... 32

6

Az Európai Uniós gyakorlat a sport jó kormányzásának területén ........................... 33 6.1 Elvek a sport jó kormányzásában .......................................................................... 34

7

Gyakori hibák a sportszervezetek irányításában ....................................................... 37 2

A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


8

Az empirikus kutatás módszertana ............................................................................ 41 8.1 A 15-29 év közötti és 18 év feletti korosztály személyes kutatása ........................ 41 8.2 A 15-29 éves korosztály online kutatása ............................................................... 42 8.3 Az intézményi és önkormányzati telefonos kutatás ............................................... 42

9

A kapott eredmények értékelése ................................................................................ 43 9.1 A 18 év feletti lakosság körében végzett kérdőíves felmérés értékelése ............... 44 9.2 A 15-29 éves korú lakosság körében végzett felmérés értékelése ......................... 59 9.3 Az intézményi felmérés eredményeinek értékelése ............................................... 82

10

Összefoglalás ............................................................................................................. 92

11

Felhasznált irodalom.................................................................................................. 96

12

Melléklet: Az AGGIS javaslata a sportszervezet jó kormányzásnak előmozdítása

érdekében ................................................................................................................................. 99

3 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


Ábrajegyzék 1.

ábra: Sportszervezetek típusai (Sterbenz – Géczi szerk. 2012) ................................. 23

2.

Táblázat: A szabadidősport alkategóriái (Szabó 2013) ............................................. 26

3.

Táblázat: Szabadidősport értékteremtése (Szabó 2013) ............................................ 27

4.

ábra: A értékcsere folyamata a szabadidősportban (András, 2006) .......................... 28

5.

ábra: Tagja-e Ön sportegyesületnek? – összes megkérdezett, N=1000..................... 44

6.

ábra: Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: A

környéken, ahol élek, elegendő lehetőség van testmozgásra, sportolásra, fizikai aktivitásra. – összes megkérdezett, N=1000 .................................................................................................. 45 7.


környéken,

ahol

élek,

elegendő

lehetőség

van

testmozgásra,

sportolásra,

fizikai

aktivitásra.(lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000 ................................. 46 8.


településem önkormányzata nem tesz eleget a lakók testmozgásáért. – összes megkérdezett, N=1000 46 9.


településem önkormányzata nem tesz eleget a lakók testmozgásáért. (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000 .................................................................................. 47 10. ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? – összes megkérdezett, N=1000 ............................................................................................... 48 11. ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000 .................................................. 48 12. ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? – érvényes válaszadók, N=413 ................................................................................................................... 49 13. ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? (lakóhely és régiók szerint) – érvényes válaszadók, N=413......................................................................... 49 14. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (gazdasági aktivitás szerint) – érvényes válaszadók, N=413 ..................................................................... 50 15. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (lakóhely és régiók szerint) – érvényes válaszadók, N=413 .................................................................................... 51 16. ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett? – érvényes válaszadók, N=220 51



17. ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett? (lakóhely szerint) – érvényes válaszadók, N=220 ................................................................................................................... 52 18. ábra:

Összességében

mennyire

elégedett

ezeknek

a

rendezvényeknek

a

színvonalával? – érvényes válaszadók, N=220 ........................................................................ 52 19. ábra: Az ön által látogatott rendezvényeken végeztek-e felmérést a rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségéről? – érvényes válaszadók, N=220 ................................................ 53 20. ábra:

Ismeri-e

lakóhelyének

önkormányzata

szabadidősporttal

kapcsolatos

elképzeléseit (sportstratégiáját)? (korcsoportok és végzettség szerint) – összes megkérdezett, N=1000 54 21. ábra:

Ismeri-e

lakóhelyének

önkormányzata

szabadidősporttal

kapcsolatos

elképzeléseit (sportstratégiáját)? (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000 54 22. ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények mennyiségével?– összes megkérdezett, N=1000 ........ 55 23. ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények mennyiségével? (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000 ............................................................................................................. 56 24. ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények elérhetőségével?– összes megkérdezett, N=1000 ....... 56 25. ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények elérhetőségével? (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000 ............................................................................................................. 57 26. ábra: Az ön lakóhelyén elérhető sportágak megfelelnek az Ön igényeinek? – összes megkérdezett, N=1000 ............................................................................................................. 57 27. ábra: Az ön lakóhelyén elérhető sportágak megfelelnek az Ön igényeinek? (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000 .................................................................. 58 28. ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? (korcsoportok és sportolás szerint) – összes megkérdezett, N=3000 ...................................... 59 29. ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=3000 ................................................. 60 30. ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? (korcsoportok és sportolás szerint) – érvényes válaszadók, N=1315 ................................................................. 61 31. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (korcsoportok szerint) – érvényes válaszadók, N=1315 ................................................................................. 61 5 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


32. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (korcsoport szerint) – érvényes válaszadók, N=2129 .................................................................................. 62 33. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (offline; lakóhely és régiók szerint) – érvényes válaszadók, N=1315 ................................................................. 63 34. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (online, lakóhely és régiók szerint) – érvényes válaszadók, N=2129 .................................................................. 63 35. ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett?(offline) – érvényes válaszadók, N=86 ..................................................................................................................... 64 36. ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett? (lakóhely és régiók szerint) – érvényes válaszadók, N=86 ...................................................................................................... 64 37. ábra:

Összességében

mennyire

elégedett

ezeknek

a

rendezvényeknek

a

színvonalával? (nemek és korcsoportok szerint) – érvényes válaszadók, N=86..................... 65 38. ábra:

Összességében

mennyire

elégedett

ezeknek

a

rendezvényeknek

a

színvonalával? (lakóhely és régiók szerint) – érvényes válaszadók, N=866 .......................... 65 39. ábra: Az önkormányzatok sport finanszírozásának tendenciái (Dénes – Keserű 2009)

67

40. ábra: Van-e az önkormányzat költségvetésben szabadidősportra elkülönített rész? (településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=105 ............................................................ 68 41. ábra: A szabadidősportra elkülönített részhiány százaléka az egész sportra fordított összegnek? (településtípus szerint) – érvényes válaszadók, N=35 .......................................... 69 42. ábra:

Elérhető-e

a

sportra

fordított

összegeket

meghatározó

szabályzat?

(településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=105 ............................................................ 69 43. ábra: Az Önök önkormányzata szervez-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket, vagy anyagi támogatást nyújt-e hozzájuk? (településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=105 ............................................................................................................... 70 44. ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? – érvényes válaszadók, N=73 ..................................................................................................................... 71 45. ábra: Milyen sportágak szerepelnek az Önök által szervezett sporteseményeken? – érvényes válaszadók, N=73 ...................................................................................................... 71 46. ábra: Ezeken a rendezvényeken megjelenik-e a ...? – érvényes válaszadók, N=73 . 72 47. ábra: Általában hány fő látogatja az Önök rendezvényeit? (átlag) – érvényes válaszadók, N=73 ..................................................................................................................... 73 48. ábra: Ki szervezi a településükön a lakosság számára a szabadidősport-eseményeket? – érvényes válaszadók, N=73 ................................................................................................... 73 6 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


49. ábra: Ki szervezi a településükön a lakosság számára a szabadidősporteseményeket?(településtípus szerint) – érvényes válaszadók, N=73 ....................................... 74 50. ábra: A sportrendezvények szervezésébe való bekapcsolódást szabályozzák-e? (településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=105 ............................................................ 75 51. ábra: Elérhető-e a sportra fordított összegek elköltésének dokumentációja? (településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=105 ............................................................ 75 52. ábra: Ki hozza meg a döntést a sportra fordítható összegekről? – összes megkérdezett, N=105 ............................................................................................................... 76 53. ábra: Kinek a számára szervezik ezeket az eseményeket? – érvényes válaszadók, N=73

76

54. ábra: Ezeken a rendezvényeken végeztek-e felmérést a rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségéről? – érvényes válaszadók, N=73 ...................................................................... 77 55. ábra: Miért nem szerveznek ilyen sporteseményeket? – érvényes válaszadók, N=32 78 56. ábra: Létezik-e szabadidősportra vonatkozó hosszú távú koncepció? – összes megkérdezett, N=105 ............................................................................................................... 78 57. ábra: Az érintettek mely csoportját vonták be a hosszú távú koncepció kialakításába? – érvényes válaszadók, N=43 ................................................................................................... 79 58. ábra: A támogatottság feltételeként előírják-e a támogatottak részére, hogy figyelmet fordítsanak a sporttevékenységre vonatkozó magatartási, etikai szabályok betartására? – érvényes válaszadók, N=43 ...................................................................................................... 79 59. ábra: Ön szerint az önkormányzatnak feladata, hogy a lakosságot bevonja a szabadidősportba? – összes megkérdezett, N=105 .................................................................. 80 60. ábra: Ön szerint az önkormányzatnak feladata, hogy a lakosságot bevonja a szabadidősportba? (településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=105 ............................. 81 61. ábra: Folytatnak-e Önök testmozgásra ösztönző tevékenységeket? – összes megkérdezett, N=105 ............................................................................................................... 81 62. ábra: Az intézményük szervez-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket, vagy anyagi támogatást nyújt-e hozzájuk? (az intézmény fennállása szerint) – összes megkérdezett, N=337 ............................................................................................................... 82 63. ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? – érvényes válaszadók, N=170 ................................................................................................................... 83 64. ábra: Milyen sportágak szerepelnek az Önök által szervezett sporteseményeken?– érvényes válaszadók, N=170 .................................................................................................... 84 7 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


65. ábra: Általában hányan látogatják az Önök rendezvényeit? – érvényes válaszadók, N=128 84 66. ábra: Ki szervezi ezeket a szabadidősport-eseményeket? – érvényes válaszadók, N=170 85 67. ábra: Kinek a számára szervezik ezeket az eseményeket?– érvényes válaszadók, N=170 85 68. ábra: Ezeken a rendezvényeken végeztek-e felmérést a rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségéről? – érvényes válaszadók, N=170 .................................................................... 86 69. ábra: Ezeken a rendezvényeken megjelenik-e a…? – érvényes válaszadók, N=170 86 70. ábra: Az érintettek mely csoportját vonták be a hosszú távú koncepció kialakításába? – érvényes válaszadók, N=109 ................................................................................................. 86 71. ábra: Ön szerint a szabadidősportra fordítható kedvezmények, források, pályázatok az Önök intézménye számára…. – összes megkérdezett, N=337 ........................................... 87 72. ábra: Ön szerint a szabadidősportra fordítható kedvezmények, források, pályázatok az Önök intézménye számára….(településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=337 ....... 88 73. ábra: Ön szerint az önkormányzat tesz azért, hogy a lakosságot bevonja a szabadidősportba? (településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=337 ............................ 88 74. ábra: Ismer Ön testmozgásra ösztönző kezdeményezéseket az önkormányzatok részéről? – összes megkérdezett, N=337.................................................................................. 89 75. ábra: Milyen, a testmozgásra ösztönző kezdeményezéseket ismer Ön az önkormányzatok részéről? – érvényes válaszadók, N=181 ..................................................... 89 76. ábra: Mely sportágak nem elérhetőek az Önök intézményének székhelyén? – összes megkérdezett, N=337 ............................................................................................................... 90 77. ábra: Miért nem elérhető ez a sportág az Önök intézményének székhelyén? – érvényes válaszadók, N=271 .................................................................................................... 91

1

Bevezetés A következő tanulmány a szabadidősport és a jó kormányzás kapcsolatát vizsgálja.

Magyarországon ennek a területnek a tudományos igényű vizsgálata teljesen újnak számít, magyar nyelvű szakirodalom szinte alig létezik, ezért csak az érintett két témában végzett korábbi önálló kutatások nyújthattak kiindulópontot. A kutatás célja a jó irányításhoz szükséges ismeretek összegyűjtése, a sportszervezetek nemzetközi gyakorlatában létező 8 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


tapasztalatok

feltárása,

azok

szembesítése

a

magyarországi

valósággal,

illetve

alkalmazhatóságuk előkészítése. A jó irányítás fogalmát a tanulmány legnagyobb részében jó kormányzás formájában használjuk, de a tartalmi és környezeti árnyalatok hangsúlyozása miatt néhol a szinonim fogalomként is használt jó irányítás vagy „good governance” kifejezéseket használjuk. A jó kormányzás sportbeli definiálásakor tág értelemben, az Európai Unió megfogalmazását tekintjük kiindulásának: „Az a keret és kultúra, amelyen belül egy sportszervezet meghatározza politikáját, stratégiai célkitűzéseit, egyeztet az érintett szereplőkkel, nyomon követi a teljesítményt, értékeli és menedzseli a kockázatokat, beszámol tevékenységéről és a fejleményekről a tagjainak és képviseltjeinek, beleértve a sportbeli iránymutatások és szabályozások hatékony, fenntartható és arányos megvalósítását.”1 A tanulmány első részben áttekintjük a jó kormányzás kialakulását, a politikatudományi és közgazdaságtudományi megközelítés legfontosabb megállapításait és a döntések elméletén keresztül bemutatjuk a sport számára hasznosítható következtetéseket. Ebben a részben támaszkodunk Stumpf István és Sárközy Tamás publikációira, illetve a Jó kormányzás és sport2 című konferencián elhangzott előadásokra. A közgazdaságtudományi megközelítés összefoglalását a modern politikai gazdaságtan legnagyobb hatású szerzőjének, Timothy Besley munkáinak szellemiségét tükrözik. A jó kormányzás alapelveinek összefoglalását a tanulmány először általánosan az állam szempontjából mutatja be, kitér a civil szervezetek irányításában követendő irányelvek bemutatására és végül a sport világában alkalmazandó elveket foglalja össze. A jó kormányzás és sport világát Magyarországon először Császár Dániel kötötte össze, alapvető munkája és a vele folytatott személyes konzultációk nyújtották a legnagyobb segítséget a tanulmány e fejezetének elkészítéséhez. A sport világának a téma szempontjából történő rövid összefoglalását a szabadidősport jellemzése kezdi, majd az állami-önkormányzati, a civil és végül a piaci-vállalati szféra szerepvállalásának bemutatása következik. Tanulmányunk ezen része támaszkodik a

1

Veress (2014) „Jó kormányzás” és sport. Konferencia a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Jogászegylet szervezésében. Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kar, Budapest, 2014. március 13. 2



közelmúlt hazai kutatásaira, különösen Dénes Ferenc – Keserű Csaba, Gyömörei Tamás és Szabó Ágnes publikációi jelenthetnek segítséget az érdeklődőknek a téma megértéséhez. A sportszervezetek nemzetközi gyakorlatának ismertetetéséhez az Európai Unió szakértői csoportjában 2013-ban gyűjtöttünk tapasztalatokat, az ehhez nyújtott segítségért köszönet illeti az Emberi Erőforrások Minisztériumának Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárságát és a Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kar vezetését. Az európai uniós gyakorlat bemutatásában Veress Réka munkájára támaszkodhattunk. A tanulmány empirikus részében a Kutatópont Intézet által 2014 elején végzett, későbbiekben részletesebben is bemutatott módszertan alapján készült felmérés eredményeit a teoretikus

részek

megállapításaira,

a

nemzetközi

példákkal

való

lehetséges

összehasonlításokra, az utóbbi időben megvalósult hazai kutatásokra, a sportmenedzsment képzésben és a sportszervezetek vezetésében töltött gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva értékeljük. Összefoglalásként az elmélet és gyakorlat szintézise alapján megfogalmazzuk azokat a javaslatokat, amelyek segíthetik a magyar szabadidő fejlődését, legyen akár szó közvetlenül sport- vagy más civil szervezetről, állami vagy önkormányzati intézményről, esetleg piaci szereplőről.



2

A Jó Kormányzás eredete A jó kormányzás kialakulását, tudományos hátterét a politikatudomány, a közgazdaságtan

és a döntéselmélet megközelítésein keresztül mutatjuk be. 2.1 A jó kormányzás politikai értelmezése Az általános értelemben vett jó kormányzás kérdéseivel az európai civilizáció hajnala óta foglalkoznak. Az ókori görög bölcselők úgy vélték, hogy az állam a szembenálló érdekek arénája, ezért keresték azt az ideális államformát, amelyben a szembenállás meghaladható lenne a mindenki számára biztosított jólét érdekében. A középkorban Mórus Tamás Utópiája foglalkozott az ideális államberendezkedés kérdéseivel, majd a jó kormányzás gondolata a 19. században terjedt el széleskörűen. Az akkor kialakult klasszikus modellben a közjogi és közhatalmi szemlélet szerint a törvényhozók számára a szavazók jelentenek legitimációs alapot. Az államközpontú kormányzásban a hatalmi ágak szét vannak választva, a hatáskörök rögzítettek és jogforrási hierarchia jellemzi a törvénykezést.3 A 20. században Max Weber szakmai racionalitásra épülő államkoncepciójában már megtalálhatóak az átláthatóság, szabályszerűség, vagyis a mai jó kormányzás fogalmi követelményeinek megfelelő alapelvek. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy Max Weber felfogásában a bürokrácia mai pejoratív jelentéstartalmától eltérően a racionális, szakszerű ügyintézést jelentette. A jó kormányzás gyökeresen különbözik attól, ahogy a közhivatalokat és a nagyvállatokat az hosszú ideig tipikusan irányították, azaz a bürokratizmustól. A 1970-es évek a hosszú stagflációja (az alacsony gazdasági növekedés és infláció együttes jelenléte) az ezt kiváltó, majd elmélyítő két olajválság egyértelművé tette, hogy az állami intézmények és a vállalatok irányításában alapvető változásokra van szükség, az informatika robbanásszerű fejlődése pedig fontos technikai eszközöket adott a változtatásokhoz. A vállalatok irányításának rendszere az utóbbi évtizedekben alapvetően megújult, és sokat változott a politikai vezetés szemlélete is. Úgy tűnik, hogy a közigazgatás az, amely leginkább ellenáll a változásoknak.4

3

Frivaldszky 51. (in. Szigeti – Frivaldszky)

4

Császár, 2013 11



A legújabb kor politikatudományi elemzései szerint az állam valóban túl bürokratikus, kevéssé nyitott a szociális sokféleségre, sokszor korrupt, egyszerre túl nagy és túl kicsi.5 Az állam által szolgált polgárok gyakori véleménye szerint a közintézmények alkalmatlanok a megújulásra, ezért sok politológus véleménye szerint a kormányzás forradalmára lenne szükség. A „forradalom” két lépést foglalna magában: egyrészt meg kellene haladnia a közigazgatás és az államigazgatás eszméjét, másrészt fel kellene ismerni, hogy a jelenlegi kormányzás nem alkalmazkodik az aktuális társadalmi szükségletekhez. A jó kormányzás 20. század végén elterjedt neoliberális felfogása, mely bevezette a „good governance” kifejezést is, tág teret enged a piac és a magánszervezetek társadalmi koordinációs funkciójának, de a végső kontrollt ebben a modellben is a társadalmi nyilvánosság tölti be. A kormányzás ezen politikatudományi felfogása szerint a korábban domináns állam helyére a társadalmi önszabályozás (állam-piac-civil szféra), vagyis a szereplők kooperációja lép. Ebben az állam megszűnik kizárólagos vagy meghatározó aktor lenni, helyette az állam feladata csak a jó kormányzás feltételeinek megteremtésére irányulhat. A neoliberális felfogás szerint ki kell iktatni a végső döntéshozót, le kell értékelni az államot, így a végső „döntés” funkcionális helyét átveszi a tárgyalás geometriája és a konszenzuskeresés mechanizmusa.6 A 20. század végén fellépő társadalmi problémák nyomán új elmélet, a „good government” jelent meg a politikatudományban. Az elmélet kialakulását sürgető problémák: 

a demográfiai kihívás



a globalizáció



az új technológiák megjelenése



a szegénység

A good government szerint a kormányzás problémamegoldás, és az államnak nemcsak a jó kormányzás feltételeinek megteremtésében kell szerepet vállalnia, hanem a jó kormányzás feladatait is meg kell oldania. A good government fő aktora a demokratikusan választott kormány, és feladata a gazdasági, szociális erőforrások mobilizálása, a közügyek átlátható intézése, a jólét, a szolidaritás, a méltányosság és a kooperáció biztosítása a társadalmi szereplők számára. 5 6

Stumpf, 2014 Stumpf (2014) 12



A neoliberális felfogással szemben fellépő vélemények szerint a kormányzás értelme a közjó elősegítése, hiszen a piac önjáró folyamataitól önmagában nem lehet elvárni, hogy jólétet, szolidaritást, méltányosságot és az ezek teljesüléséhez szükséges kooperációban való részvételt mindenki számára elérhetővé tegye. A jó kormányzáshoz szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra, csak az állam képes biztosítani mindenki számára azokat a feltételeket, amelyek között az egyének értelmezése szerinti jó és ésszerű élet mindenki számára megélhető. Sárközy Tamás véleménye szerint a governance-gondalat a „jobb szabályozás” igényét, és kormányzás tartalmi átalakulását is jelenti.7 A globális világban megváltoznak az államfunkciók és a jogállamnak hatékonynak is kell egyszerre lennie. A közszolgáltatások nyújtásával előtérbe kerülnek a jó irányítás és menedzselés kérdései, és a kormányzás három alkotórésze elválaszthatatlan egységgé válik: 

kormányzati közpolitika



a központi közigazgatás irányítása



az alapvető közintézmények menedzselése8

A jó kormányzás gyakorlati teljesítményét, a választ arra kérdésre, hogy mérhető-e a kormányzati teljesítmény, és ha igen, akkor miként, Magyarországon a Nézőpont Intézet igyekezett megragadni. A Nézőpont intézet kutatása, mely a Visegrádi Négyek teljesítményét mérte a Jó Kormányzás Index (Good Governance Index, rövidítve: GGI) négy témakört ölel fel: 

stabilitás/kormányzóképesség



társadalmi támogatottság



válságkezelés



eredmények9.

2.2 A jó kormányzás közgazdaságtudományi értelmezése A kormányzati döntéseket meghozó politikusokról kétféle megközelítésben értekezhetünk. A kissé romantikus feltevés szerint a politikusok a közjóért dolgozó olyan személyek, akik 7

Sárközy (2012) 13. Sárközy (2013) 51., illetve (2014) 9 Nézőpont (2012) 8



tehetségüknél, szorgalmuknál és elkötelezettségnél fogva kerültek olyan pozíciókba, ahol a közösség problémáit a piacnál jobban meg tudják oldani. A másik megközelítés a közgazdaságtudomány módszerei szerint a többi szereplőhöz hasonlóan a politikusokat is racionális, önérdekkövető egyéneknek tartja. A közgazdaságtudomány hagyományos szemléletmódja miatt inkább a második megközelítést alkalmazza, és bár elismeri a közjóért önzetlenül dolgozó politikusok létét is, a megbízó-ügynök elmélet alapján racionális politikusokat tételez fel. Ebben a modellben a racionális

politikus

valamilyen

kiválasztási

folyamatban

nyertes

személy,

aki

a

közgazdaságtani feltevés szerint reagál az őt ért ösztönzőkre. Ezek az ösztönzők lehetnek anyagiak, de ölthetnek más formát is. A politikusok talán legfőbb ösztönzője az újraválasztásuk, melyre a sportversenyekhez hasonlóan időszakosan kerül sor. A racionális politikust e tekintetben a racionális sportoló (aki a négyévenkénti olimpiai esélyeit akarja maximalizálni) mintájára a következő szavazáson szándékai szerint maximális eséllyel induló versenyzőnek tételezhetjük fel. A jó kormányzáshoz és a politikai verseny hatékony formájához szükséges, hogy a részt vevő személyek elegendő információval rendelkezzenek és az elszámoltatáshoz, a politikai teljesítmény méréséhez legyenek meg az intézményi feltételek. A politikusi teljesítmény megítélését nagymértékben nehezíti, hogy a közösségi döntések jellege miatt a választó nem képes preferenciáit kifejezni, hanem csak aggregált formában, a szavazási eljárás adta kollektív lehetőségek szerint nyilváníthat véleményt.10 Az információk hiányossága, aszimmetriája és a választásokat eredményét csak kis eséllyel befolyásoló szavazási eljárások miatt a politikai piacon a „fogyasztó” gyakran racionálisan tájékozatlan vagy távol is marad a döntéstől. A közösségi döntéseket jellemző problémák, a társadalmi jólét kifejezésnek lehetetlensége (Arrow-tétel) miatt a tökéletesen racionális politikai döntéshozatallal szemben meg kell elégednünk a korlátozott racionalitás szerinti elég jó megoldásokkal.11 Besley szerint a megbízó-ügynök modell alapján feltételezett racionális politikusok és szavazók viselkedése konzisztens azzal a modellel, ami szerint a választók azt az egyszerű szabályt alkalmazzák, ami azoknak a politikusoknak az újraválasztását preferálja, akik számukra hasznos döntéséket hoznak.12

10

Johnson (1999) 261. Simon (2000) 118. 12 Besley (2012) 189. 11



A politikai verseny legfontosabb intézményi jellemzője, sportban is elterjedt terminológia használatával a kiválasztás módja. Kiválasztásra az egyének tehetségbeli és motivációs különbségei miatt van szükség, és hatékony módja azt eredményezheti, hogy a leginkább alkalmas személyek hozzák meg a közpolitikai döntéseket. A sportba áramló közösségi források növekedése miatt különösen fontossá válik a döntéshozók viselkedésének modellezése. Racionalitásukat feltételezve olyan kiválasztási rendszert kell alkalmazni, melyben a tehetséges jelöltek nyerik el a kormányzáshoz szükséges mandátumukat, illetve a választások közötti viselkedést ösztönözni, a teljesítményt mérni, ellenőrizni kell. A politika és a kormányzat működési veszélyeit elemezve a közgazdaságtudomány leírja a korrupció elméleti hatásait. A korrupció a hétköznapi értelmében jelentheti olyan személyek részesedését a közösségi forrásokból, akik nem jogosultak rá, és azt a kevésbé nyilvánvaló veszélyt, amikor érdekcsoportok befolyásának köszönhetően az erőforrások rossz hatékonyságú felhasználása történik. A korrupció különösen veszélyes következménye lehet a tehetségek rossz allokációja, amennyiben az önérdekkövető egyének olyan állásokat keresnek, melyekben jövedelmüket korrupcióval egészíthetik ki.13 A

politikai

verseny

jellemzői

nagyon

hasonlóak

a

sportban

leghatékonyabb

versenyrendszer formájához, a győztes-mindent visz elv alapján szervezett versengéshez.14 Mivel a választásokon csak az első helyezetteket díjazzák (legfeljebb kiegészítő jellege van kompenzációs listáknak), minden induló maximális erőkifejtéssel küzd az első helyért. Ennek előnyeit a választó élvezheti, de a nehezen megfigyelhető teljesítmények, az információs aszimmetria miatt a rosszul kialakított szabályzók nem szűrik ki a disszonáns, tehetségtelen politikusokat, illetve menedzsereket. A sportversenyekhez hasonlóan a nem kellő szigorral büntetett szabályszegő viselkedések a doppinghoz és fogadási csaláshoz hasonlóan a színfalak mögött zajló versengést torzítják, és lehetetlenné teszik a jó döntések meghozatalát. A megbízó-ügynök elmélet másik alkalmazása a jó irányítás szempontjából a sportmenedzserekre

történhet.

A

különféle

sportszervezetekben

(szövetségekben,

egyesületekben vagy vállalkozásokban) működő menedzserek a tulajdonosok, civil szerveződés esetében a tagok megbízottjaiként a szervezeti célok megvalósításáért dolgoznak. Civil szervezetek esetében hajlamosak vagyunk az ott folyó tevékenységről kissé túlzottan is 13 14

Besley (2012) 27. Szymanski (2003)



rózsaszín árnyalatban gondolkozni és feltételezni a szereplők jó szándékát, de a közgazdasági módszerek alkalmazása, a racionalitás feltevése itt is segíthet a reálisabb kép kialakításában, a veszélyek felismerésében és a korrekciók megtételében. A politikusi és sportmenedzseri teljesítmény megértéséhez két információs problémát, a morális kockázatot és a kontraszelekciót kell megemlítenünk15 A két fogalom hasonló jelenséget ír le, a különbség a viselkedés időszakára vonatkozik. Amíg morális kockázat esetében a szerződéskötést követő olyan opportunista viselkedésről beszélünk, ami a megbízó számára nem megfigyelhető, a szerződésben nem előírható, addig kontraszelekció esetén a szerződést megelőző opportunizmust értünk. A sportmenedzserek fenti két okból származó opportunista viselkedését képzéssel, a közösségi célok belsővé tételével természetesen lehet és kell csökkenteni, de hosszabb távon mindenképpen szükséges olyan racionális ösztönzők bevezetése, ami az egyéni érdeket és közérdek dilemmáját feloldja. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a dilemma tökéletes megoldása nem létezik, de a szervezeti célok iránt elkötelezett sportmenedzserek képzése és alkalmazása kiszűrheti a járadékvadászat nagyobb részét, a teljesítményt elérő szervezetekből kizárhatja a potyautasokat és segítheti a társadalmilag értékes sikerek elérését.

2.3 A döntéselmélet A közgazdaságtani alapokon nyugvó döntéselmélet nem csak a jó kormányzásban résztvevő döntéshozók, hanem a szabadidős sportolók magatartásának megértéséhez is hozzájárul. A befektetési döntésként is értelmezhető szabadidős sportolás esetén a korlátozottan racionális egyén16 szisztematikusan torzítja a várható előnyöket és hasznokat, ezért nem képes optimális döntéseket hozni. A Nobel-díjat elnyerő Kahneman és Tversky kutatásai nyomán kialakuló viselkedéstudományi közgazdaságtan (behavioral economics) feltárta azokat a jellegzetességeket, amelyek a tökéletesen racionálistól eltérő magatartást okozhatják.

A

feltárt

pszichológiai

csapdák17

nyomán

megerősödött

a

döntések

megfogalmazásnak, a kereteknek a fontossága. A viselkedéstudományi döntéselméletben Thaler az ösztökélés (nudge18) kifejezéssel azt a „libertárius paternalista” módszert írta le, amelyben a döntéshozó maga hozhatja meg elhatározásait, de a döntéstervező a megfogalmazással próbálja a társadalmilag hasznosabb megoldások felé terelni. 15

Besley (2012) 60. Simon (2000) 88. 17 Hammond - Keeney– Raiffa (1999) 18 Thaler – Sunstein (2012) 16



A döntéselmélet a racionális emberkép módosításával, a korlátozott racionalitás fogalmából következő kielégítő megoldás keresésével, és különösen a pszichológiai és közgazdaságtan határterületén kialakult magatartástudományi közgazdaságtan által feltárt törvényszerűségekkel segítheti a valódi környezetben hozott döntések megértését. A hatékony választáshoz szükséges módszereket a jó kormányzásban részt vevő szakembereknek ismerniük kell, hiszen ezek figyelembe vételével tervezhetik meg a szabadidő sportolók döntéseinek keretét, s ösztökélhetik őket a hosszabb távú előnyök választása, illetve a társadalmi hasznokat is nyújtó jelentő preferenciák felé.



3

A jó kormányzás elvei

A tanulmány ezen fejezetében először a jó kormányzás általános, majd a sportszervezetek életében fellépő specifikus elveit foglaljuk össze. 3.1 A jó kormányzás alapelvei A jó kormányzás legfontosabb követelményei a benne dolgozó emberekkel szemben jelentkeznek, és ebben a megfelelő emberek: 

magas szintű etikussággal bírnak



megfelelő jártassággal, tapasztalattal rendelkeznek



megértik a kormányzás szerepét és felelősségteljes mivoltát, különös tekintettel a kormányzás, irányítás és menedzsment közti különbséget



képesek önállóan gondolkodni miközben egy csapat tagjaként is tudnak dolgozni19

Az emberek mellett a jó kormányzáshoz megfelelő szervezeti struktúra, irányelvek és folyamatok szükségesek. Az alapelvek teljesülése esetén a szervezetek demokratikusan biztosítják minden érintett részvételét a döntésekben, és bevonják őket a folyamtokba. A szervezeti működésnek mindenkor átláthatónak, és a benne dolgozó minden felelős döntéshozóknak elszámoltathatónak kell lennie. Az erkölcsi integritás, feddhetetlenség a szervezetek iránti bizalom minden vezető és alkalmazott számára alapkövetelmény. A jól kormányzott szervezetek működését világos és nyilvános vízió és stratégia alapján irányítják, és a fenntarthatóság eszméje vezérli a hosszú távú fejlődést.

3.2 A jó kormányzás elvei a sportban A jó kormányzás általános elvei után részletesebben áttekintjük a sportszervezetek életében jelentős követelményeket.

19

Császár (2013) 18.



3.2.1

Autonómia

A sport fejlődéséhez és értékeinek fenntartásának érdekében szükségszerű a sport autonómiája. Jacque Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint „az autonómia megtartása se nem önző se nem defenzív viselkedés, hanem a sport egy alapvető követelménye”20. Egy sportszervezet autonómiája leginkább az ország államától függ. Ebből fakadóan a sport autonómiájának eléréséhez elengedhetetlen a jó kapcsolat ápolása, kooperáció kialakítása az állami szervekkel, ugyanakkor szükséges a sportszervezetek függetlenségének biztosítása is.

3.2.2

Átláthatóság (transparency) és elszámoltathatóság (accountability)

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság a jó kormányzás a legfontosabb elemei közé tartoznak, lássuk mit értünk a fogalmak alatt: Átláthatóság 

szervezet jövőképének, küldetésének és stratégiájának közzététele



törvények, szabályzatok, irányelvek és eljárások közzététele



pénzügyi elképzelés és további információk közzététele (költségvetés, beszámolók, állami támogatás, szponzorok, adományok)



fontos döntések tudásbázisának közzététele

Elszámoltathatóság/felelősségre vonhatóság 

világos meghatározások a szervezetben dolgozók részére beleértve a vezetőséget, az alkalmazottakat és önkénteseket



rendszeres jelentések a főbb kérdésekről



megfelelő ellenőrzési mechanizmusok alkalmazása



szervezet kockázatainak felmérése



irányelvek meghatározása összeférhetetlenség és jogtalan előny szerzés esetén



megfelelő megelőző intézkedések alkalmazása21

A sportszövetségek és nemzeti olimpiai bizottságok ellen indított eljárások azt mutatják, hogy a pénzügyi és auditálási folyamatok hiánya a jó kormányzás hiányára is utal. A bizalom

20 21

idézi Császár (2013) Császár alapján



és tekintet helyreállítása érdekében a pénzügyek pontos vezetése és a nemzetközi standardok alkalmazása elengedhetetlen. 3.2.3

Nyilvános kommunikáció (public communication)

Az átláthatósághoz szorosan kapcsolódik a kommunikáció, hiszen a sport világának egyik fontos jellemzője a nyilvánosság. A kommunikáció fő érintettjei és résztvevői:

3.2.4



atléták, játékosok, tagok,



klubok,



szurkolók,



szponzorok, üzlettársak, befektetők,



partner szervezetek, tag szervezetek,



kormány.

Demokratikus eljárások

A demokratikus folyamatok megteremtéséhez a sportszervezetnek a következőket kell betartaniuk: 

Világos és átfogó törvények és rendeletek



Nyílt és gyakori hozzáférés a döntéshozatal folyamataiba a tagok számára, hogy befolyásolhassák a politikai és stratégiai irányítást



A tagok egyenjogúsága a vezetői funkciók megpályázására és betöltésére



Tagok, önkéntesek és a munkavállalók számára a legfontosabb döntések megvitatásának lehetősége

3.2.5



Szervezet és személyzet és diverzitása



Diszkrimináció teljes kizárása

Fékek és ellensúlyok

A hatékony elszámolhatóság egyik legfőbb eleme a fékek és ellensúlyok rendszere. A kiegyensúlyozott, kontrolált rendszerek jelentősége főként a hatalom összpontosításának meggátolásában nyilvánul meg, hiszen a belső folyamatok felülvizsgálata a gyakorlat szerint számos sport szervezetnél nem történik meg. A fékek és ellensúlyok rendszerének hiánya általában a fő oka a korrupciónak, a hatalom koncentrációjának és a demokrácia hiányának.



3.2.6

Szolidaritás

Az üzleti világban elterjedt Corporate Social Responsibility alapján a sportszervezetekkel szemben is egyre nagyobb az elvárás, hogy részt vegyenek a társadalom által fontosnak ítélt kérdésekben, legyen az környezetvédelem, vagy szociális tevékenység.



4

A szabadidősport szervezetek helye a társadalomban A sport társas tevékenység, ezért a benne részt vevők természetes cselekvése, hogy céljaik

elérésére

szervezeteket

hoznak

létre.

Ezek

a

szervezetek

hagyományosan

civil

kezdeményezések, az államtól függetlenül, önkéntes alapon jönnek létre. Történetileg a modern sportszervezetek kialakulásában az Angliában létrejött klubok játszottak meghatározó szerepet, az államtól jobban függő (francia és német gyökerű) példák később váltak jellemzővé a sport világában. A sportklubok a társadalom életében harmadik helyszínként (az otthon és a munka mellett) határozzák meg az egyének életét, lehetőséget teremtve az első kettőből való kiszakadásra, más kapcsolatok ápolására. A sportklubok hagyományosan nonprofit szervezetként, demokratikus alapon szerveződtek, de a sport üzleti jellegének erősödésével egyre jellemzőbbek lettek a profitorientált szervezeti formák is. Ezek az üzleti vállalkozások a professzionális sport területén a sportot mint látványosságot, szórakoztatóipari terméket értékesítik, a szabadidősportban pedig sportolási lehetőséget, szolgáltatást nyújtanak. A szabadidősportban elterjedt szervezeti formák sajátosságait, döntéshozatali módjukat a következő ábra illusztrálja.22

22

Sterbenz –Géczi (2012)



1. ábra: Sportszervezetek típusai (Sterbenz – Géczi szerk. 2012)

A sportszervezetek működését és hatékonyságát befolyásoló legfontosabb belső tényezők: •

a szervezet nagysága (foglalkoztatottak - sportolók, edzők stb.-, szakágak, szakosztályok száma);

•

földrajzi elhelyezkedés;

•

profil (élsport, szabadidősport, diáksport, fogyatékosok sportja stb.);

•

a sportszervezet státusza (lakóhelyi, megyei, országos);

•

a szervezet vezetői (szaktudás, rátermettség);

•

a szervezethez tartoló versenyzők, sportolók;

•

a szervezet szakemberállománya;

•

létesítményhelyzet;

•

a sportági hagyományok szerepe;

•

a szervezetben folyó szakmai munka színvonala.

Minden szervezet jó működtetésének szükséges feltétele környezetének alapos ismerete. A legfontosabb külső tényezők: •

a társadalom kulturális állapota; 23



•

gazdasági környezet;

•

politikai struktúra;

•

a társadalmi szervezetek súlya, szerepe;

•

az infrastruktúra fejlettsége;

•

sportirányítási rendszer;

•

a sport állami támogatásának mértéke;

•

a sportlétesítmények, eszközök tulajdoni kérdése;

•

a működési terület jellemzői (helyi viszonyok);

•

támogató szervezetek, vállalatok, szponzorok;

•

szurkolók, szimpatizánsok;

•

versenytársak;

•

média.

A szabadidősport esetén a közgazdasági értelemben vett fogyasztó a sportoló maga, aki szabadidejében, a sport pozitív hatásai miatt fizikai tevékenységet végez. A szabadidősportfogalmak három megközelítés körül csoportosulnak. Egy részük azt emeli ki, hogy szabadidőben, önként, szervezett formában történik a sportolás és teljesen kizárja a passzív részvétel

lehetőségét.

Másik

részük

a

hivatásos

sport

elemeit

(munkavégzés,

jövedelemszerzés, versengés, teljesítmény összemérés) tagadja. Harmadik részük felsorolja a különböző sporttevékenységeket vagy a sporttevékenység hatásait.23 A szabadidősport-fogyasztás előfeltételei lehetnek: 

megfelelő mennyiségű szabadon felhasználható idő



megfelelő életszínvonal, pénz



megfelelő szemlélet.

A szabadidősportok kategorizálásának, szegmentálásának igénye létrehozta azokat a kategóriákat, amelyek az egyes fajták jellemző tulajdonsága, a sportoló motivációja szerint szegmentálják a sportágakat.24 Az egészségsportoknál a hosszú távon való gondolkodás, a rendszeresség, azaz az egészség és teljesítőképesség megőrzése vagy javítása a cél (futás, kerékpározás, úszás). Ezek az úgynevezett aerob sportok, a“legegészségesebb sportok”. 23 24

Szabó (2012) A kategorizálás Szabó (2013) alapján történt



Az élménysportoknál az élménykeresés és a pillanatnyi jóérzés a cél, inkább rövid távon gondolkodnak a szabadidejükben sportolók Az élménysportoknál az extrém, a fun és a kalandsportok „alkategóriákat” különböztethetők meg. 

Az extrém sportok esetében az izgalom, a teljesítmény fokozásának vágya jellemző a sporttevékenységre.



A fun sportoknál (gördeszka, szörf, snowboard, strandröplabda, strandfoci) cél a pillanatnyi jó érzés, öröm, élvezet, játék, a kalandsportoknál (pl. búvárkodás) fő cél a hétköznapoktól elszakadás.



Az „élménysportok” esetében nem olyan fontos a rendszeresség, mint az „egészségsportoknál”, ugyanakkor az egészségügyi hatások sem egyértelműen pozitívak. A sérülések kockázata, valamint a pénzügyi és időbeli befektetések (utazás, felszerelések költsége) megkülönböztetik a hagyományosan egészség szemléletű sportolástól.



2. Táblázat: A szabadidősport alkategóriái (Szabó 2013)

A szabadidőben való sportolás egyéni, társadalmi és gazdasági szinten is értéket teremt. A mikro- és makroszinten egyaránt jelentkező hatások a nemzeti versenyképesség szempontjából is olyan számba vehető tényezők, melyeket következő táblázat ezeket rendszerez.25

25

Szabó Ágnes (2012)



3. Táblázat: Szabadidősport értékteremtése (Szabó 2013)

A szabadidősport fogyasztási attitűdje: 

az öröm, a szórakozás;



az egészség megőrzése;



a fittség, a jó kondíció;



a készségfejlesztés;



a kiválóságra törekvés; 27





a rehabilitáció.

A szolgáltatások piacán kialakult erős verseny és a fogyasztói kereslet folyamatos bővülése következtében a szolgáltatások minősége alapvető faktorrá vált a fogyasztói elégedettség

meghatározásakor.

Ha

a

sportot,

mint

szolgáltatást

értelmezzük,

a

legmeghatározóbb tényező a minőség, és az, hogy ezzel, milyen elégedettségi szintet érhető el a fogyasztóknál. A szabadidősport esetében a fogyasztók elégedettsége alapvetően 

a technikai minőségen – a szolgáltatás teljesítésének eredményén



a funkcionális minőségen- a szolgáltatás elvégzésének megítélésen



fizikai környezeten – a szolgáltatás létesítményi adottságain múlik.

A szabadidősport esetében a szolgáltatásnak – az előállításának folyamata alapján alapvetően két fajtáját: az egyesületi és az üzleti alapon történő előállítás különböztethető meg. A kettő közötti fő különbség a szolgáltatás nyújtójának céljában ragadható meg. Az üzleti alapú szolgáltatás esetében a tulajdonos jól azonosítható célja a profit maximalizálása. Ennek érdekében számára elsődleges, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson, mely fogyasztói igényeket elégít ki a nyereség realizálása mellett. Az egyesületi alapon működő szolgáltatások esetében a tagok hasznának maximalizálása és a tranzakciós költségek csökkentése a cél. A fogyasztókért és az erőforrásokért való növekedő verseny, már az egyesületi alapon működő szolgáltatók esetében is egyre inkább megköveteli a fogyasztó-orientált szemlélet, azaz a fogyasztói igények maximális kielégítésének előtérbe kerülését.

4. ábra: A értékcsere folyamata a szabadidősportban (András, 2006)



5

A sportbeli jó kormányzás nemzetközi gyakorlata

A következőkben a sport legtekintélyesebb nemzetközi szervezetének álláspontját mutatjuk be a témát illetően, majd pedig a szabadidősporttal foglalkozó nemzetközi szervezetek véleményét összegezzük. 5.1 IOC – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Az Olimpia Mozgalom Kongresszusán 2009-ben elhangzott javaslatok szerint „az olimpiai mozgalom legitimitása és autonómiája azon múlik, hogy képesek vagyunk-e fenntartani a legmagasabb szintű etikai magatartás standardjait és a good governance-t. Az olimpiai mozgalom minden tagjának adoptálnia kellene a minimum standardokat, az olimpiai mozgalom Basic Universal Principles-eit (alapvető univerzális irányelveit). Az olimpiai mozgalom minden tagjának kötelessége a becsületesség, elszámolhatóság, átláthatóság és magas szintű vezetési szakértelem mentén cselekednie.”26 A kongresszus másik javaslata a pénzügyi átláthatóságot taglalta. „Az olimpiai mozgalom összes tagja készítsen, az elismert könyvelési standardok szerinti éves beszámolót. A könyvelést független auditáló vállalat verifikálja. Emellett a szabályok adaptálása, normatívák alkalmazása lehetővé teszi, hogy azok, akik nem tesznek eleget a good governance elveinek, elveszítsék pénzügyi támogatásukat és szankcionálhatóvá váljanak. Az IOC etikai kódex adoptálása és gyakorlatba való átültetése…”27 Az NOB Etikai Bizottságát a WADA-val egy időben 1999-ben hozták létre azzal a céllal, hogy független szervként javaslatokat tehessen az etikus magatartás és sportvezetés terén. A NOB nem előírásokat és szabályokat határoz meg sokkal inkább az alulról szervezett jó kormányzás elterjedését támogatja. A NOB etikai kódexe az Olimpiai Charta értékrendjén és elvein alapszik, miszerint a legfontosabb az egyéni méltóság, az erkölcsi integritás, a politikai semlegesség az egyes államokkal szemben és a pénzügyi átláthatóság. A NOB etikai kódex két fontos alappillére az egyéni méltóság és az erkölcsi integritás. 

Egyéni méltóság elve: •

26 27

Nincs diszkrimináció

idézi Császár 13. uo. 14.





•

Nincs dopping

•

Semmiféle zaklatás

•

Nincsenek fogadások az olimpiai játékokon

Erkölcsi integritás elve: •

Nincs közvetlen vagy közvetett díjazása vagy előnye az olimpiai játékok szervezéséből fakadóan

•

Nincsenek ajándékok

•

Nincs összeférhetetlenség

•

Semmilyen viselkedés sem feketítheti be az olimpiai mozgalom hírnevét

•

Semmilyen olyan tevékenység nem engedélyezett, amely összeegyeztethetetlen az etikai elvekkel

5.2 ISCA: - Nemzetközi Sport és Kulturális Szövetség Az ISCA (The International Sport and Culture Association) olyan platform, mely nyitott minden olyan szervezet számára, amely a sport területén működik, legyen az a szabadidős sport vagy bármilyen fizikai aktivitást igénylő tevékenység. Az ISCA 1995-ben jött létre, ma egy globális szervezet, amely szorosan együttműködik a 130 tagszervezete, a nemzetközi civil szervezetek, valamint az állami és a magánszektor érdekeltjeivel. A 65 országot képviselő 40 millió egyéni tagjuk, egy sokszínű ifjúsági, sport- és kulturális tevékenységű csoport. Az ISCA meghatározása szerint: „A jó kormányzás fogalma egy szervezet demokratikus és felelősségteljes vezetése, amely 4 fő elven alapszik: demokrácia, átláthatóság, elszámoltathatóság és az érintettek a folyamatokba történő bevonása.” Az ISCA filozófiája szerint a sport nem csak a versenyzésről és a testmozgásról szól, hanem magában foglalja a jó időtöltést és a barátságok köttetését. Ezen felül a sport szabályozza a szociális viselkedést és közösségi érzést fejleszt ki, ami a demokrácia megerősítését is szolgálja. Az ISCA a következő célokkal jött létre: 30 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


•

támogatja a határokon átnyúló együttműködést és egymás megértését a sporton és a kultúrán keresztül,

•

támogatja a sportot, mint a kulturális identitás hordozóját,

•

ösztönzi a minél szélesebb körű részvétel a sport- és kulturális tevékenységekben a tagok számára.

5.3 Good Governance in Grassroots Sport – GGGS A GGGS nemzetközi projekt a jó kormányzás népszerűsítése érdekében jött létre, és főként

a

sportszervezeteken

belüli

átláthatóságra

és

elszámoltathatóságra

hivatott

összpontosítani. A sportvezetőknek meg kell ismerkedniük a jó kormányzás fogalmával és leginkább annak gyakorlatban való alkalmazásával. Ha minden sportvezető a jó irányítás elvei szerint jár el döntéshozatalában és a szervezetük menedzselésében, akkor lehet szó tapasztalatcseréről, a jó gyakorlatok megosztásáról.

A GGGS szerint a jó kormányzás

előfeltétele a tömegsportok (a grassroot sports kifejezés magyar megfelelőjében nincs konszenzus) legitimitásának és hosszú távú fenntartásának, működőképességének. Mivel a pénzügyi hozzájárulást a tömegsportokban a magánszemélyek és az állam biztosítja, elengedhetetlen az etikus üzletpolitika, ami nélkül nem csak a reputációját vesztheti el egy sportszervezet, hanem a pénzügyi támogatásait is. A „Jó kormányzás a tömegsportban” projekt a 2007-ben az EU számára előterjesztett kiadványban és 2011-ben a Kommunikációs Bizottságnak került bemutatásra. A kiadvány a demokráciáról, az átláthatóságról, az elszámolhatóságról a döntéshozatalban és az összes érintett bevonását taglalta. A „Jó kormányzás a tömegsportban” projekt a sportszervezetek és partnereik szorosabb együttműködését eredményezte, amely során együttesen próbálták meghonosítani az új irányelveket szervezeteikben.28 A GGGS projekt a tömegsportokat illetően útmutatót dolgozott ki a jó kormányzásra. A megfogalmazott irányelvek olyan eszköztárt képviselnek, amely minden sportszervezet vezetőségének hasznos lehet. A GGGS útmutató sportbeli kutatásokon alapszik és ezáltal a megoldási javaslatok kifejezetten a sportszervezetekre lettek kifejlesztve. Az útmutató célkitűzései a következőek:

28

Császár 16.



1. Sportvezetők számára olyan támpont biztosítása, amely révén a vezetők saját szerepkörüket a jó kormányzás elveinek mentén jobban megérthetik. 2. Sportszervezetek hozzásegítése a jó kormányzás folyamatainak követéséhez, rendszerek kialakításához.

5.4 Play the Game A Play the Game egy nemzetközi konferencia-sorozat és kommunikációs fórum az etikus magatartás és sportvezetés népszerűsítésére. Legfőbb célja megismertetni és népszerűsíteni a demokratikus eljárásokat, az átláthatóságot és a véleménynyilvánítás szabadságát. A konferencia sorozatot 1997-ben indították Dániában és általában kétévente rendezik meg. A szervezést a Dán Sporttudományok Intézete (Danish Institute for Sports Studies, Idan) vállalta magára.29

5.5 AGGIS – Action for Good Governance in International Sports Organisations A Danish Institute for Sports Studies (Dán Sporttudományok Intézete) hat európai egyetemmel és az Európai Sajtó Központtal együttműködve foglalkozik azon kérdéssel, hogy miként lehet javítani a sportszervezetek működésén a jó kormányzás alapelvei mentén. Az AGGIS projekttel nem csak kutatási eredményeket kíván felmutatni, hanem inkább egy olyan eszköztárt hivatott létrehozni, amely világszerte felhasználható válhat a sportszervezetek működésében. A projekt eredményei Brüsszelben 2013. április 8-án kerültek bemutatásra az EU és Sport Kormányzati konferencián.30

29 30

www.playthegame.org Final Report AGGIS



6

Az Európai Uniós gyakorlat a sport jó kormányzásának területén

A jó kormányzás gondolatköréből a 2001-ben kiadott European Governance öt alapelve a következőket emelte ki: 

nyitottság



részvétel



hatékonyság



koherencia



számadási kötelezettség31

A sport utóbbi évtizedekben megnőtt népszerűsége a jó kormányzás fontosságának felismerését okozta (nagyszabású sportesemények, média, közösségi média). A nagyobb figyelem, a több beavatkozás az állami sportirányítás részéről szintén erősítette a jó kormányzással való foglalkozás gondolatát. Mivel a sportban változatos sportszervezetek léteznek Európában, a jó kormányzás csak a sportirányítás színvonalának növelése céljából adódó alapelvek megfogalmazására vállalkozhat. Fő elvek: demokratikusság, átláthatóság, elszámoltathatóság a döntéshozásban, az érintett szereplők képviseletének széleskörűsége. Az EU irányelvei között a nők szerepének erősítése a sportvezetői és menedzsment pozíciókban kiemelt prioritásként szerepel. Az Európai Bizottság a szervezeti működés javítását célozva bevált, jó gyakorlatok terjesztésével és iránymutatásokkal próbálja fejleszteni a nemzeti és európai szintű fellépéseket. A Bizottság álláspontja szerint az irányítás kialakítása elsősorban a sportszervezetek feladata, ugyanakkor az EU felelősséget érez a jó kormányzás elveinek terjesztéséért. Előzmények az Európai Unióban: •

2007: Sportról Szóló Fehér Könyv - amely szerint az önszabályozás a jó kormányzás elveinek alkalmazásával képes kezelni a sportbeli kihívásokat.

•

2009: Lisszaboni Szerződés

•

2011: Közlemény a sport európai dimenziójának fejlesztéséről: a jó kormányzás megvalósítása a sport autonómiájának feltétele

31

Sárközy (2012) 13.



•

2011: EU Sport Munkaterv •

Célkitűzés: a sport integritása, különös tekintettel a dopping és a „bundázás” elleni küzdelemre, valamint a jó kormányzás előmozdítására,

•

Munkacsoport létrehozása: „Jó kormányzás a sportban”, melynek feladata a jó kormányzással kapcsolatos átláthatósági elvek kidolgozása

•

2011: EU pályázatok: Jó kormányzás a sportban - 8 projekt A munkacsoportban 20 tagország képviselete mellett a következő szervezetek vettek

részt megfigyelőként: ENGSO, EOC EU Office, Norway - Ministry of Culture, European Elite Athletes Association UNI Europa Sport PRO, European Club Association (ECA), EPAS Council of Europe, EFAA European Football Agents Association, FIFPro, ESSA European Sport Security Association, UEFA, Play the Game, EPFL European Professional Football Leagues, AEBA Association of European Basketball Agents, Sport et Citoyenneté, FIFA

6.1 Elvek a sport jó kormányzásában A szakértői csoport tagjai és megfigyelői kidolgozták azokat az átfogó elveket és minimum követelmények, melyek iránymutatást jelentenek a különböző típusú és méretű sportszervezeteknek az Európai Unióban. Az irányelveket az alábbi típusú szervezetek számára dolgozta ki a szakértői csoport: •

Szabadidősport szervezetek (grassroot sports, önkéntesség)

•

Nemzeti szintű sportszervezetek (országos sportági szövetségek, illetve ernyőszervezetek)

•

Európai és nemzetközi szövetségek (velük szemben fogalmazhatóak

meg

legmagasabb elvárások) A szakértői csoport a sport tisztaságának megőrzését, integritását különösen az alábbi kihívások miatt tartotta fontosnak: •

Sportfogadások- Bundázás

•

Korrupció



A kidolgozott elvek a következők: 32 1. A célkitűzések egyértelműsége •

Célok és alapelvek

•

Elképzelések és stratégiai terv

•

Megállapodáson alapuló stratégiák

•

Nyomon követés és felügyelet

2. Etikai kódex •

Etikai kódexek kidolgozása

•

A kódex tartalmát és betartatását érintő alapszabályok

3. Az érintett szereplők és szerepük beazonosítása •

Szereplők bevonása

•

Szereplők képviseletének minimumkövetelményei

•

A szereplők elköteleződése

•

A szerepek formalizálása

4. Demokratikusság és minimumkövetelményei •

Tiszta szervezeti keretek

•

A döntéshozó szervek megnevezése

•

Eljárási szabályok kidolgozása

•

A szereplők szerepének és jogainak meghatározása

•

Minimum

demokratikus

elvek

meghatározása

a

döntéshozó

szervek

kinevezéséhez 5. Delegálás és bizottságok •

Feladatok delegálása a tagoknak és egyéb szereplőknek

•

Technikai és szakértői bizottságok kijelölése

•

Bizottságok összetétele

6. Menedzsment •

Testületi követelmények

7. Bírói/Fegyelmi eljárások

32

•

Megfelelő bíráskodási/fegyelmi keretek

•

Különálló fegyelmi kódex

Veress Réka előadása alapján



•

Döntőbírák pártatlansága

•

Döntőbírák szakértelme és tapasztalata

•

Fair tárgyalás

•

Megfelelő fellebbviteli keretek

8. Inklúzió és a fiatalok bevonása •

Sportszervezetek inkluzivitása

•

Inklúziós stratégiák elfogadása és megvalósítása

•

Ifjúsági csoportok bevonása

9. Alapszabályok, előírások és szabályozás •

Alapszabályok, előírások és szabályozások elérhetősége

•

Alapszabályok, előírások módosításánál konzultáció

10. Elszámoltathatóság és Átláthatóság •

Elszámoltathatósági követelmények kialakítása/ ellenőrzés és egyensúly

•

Teljesítménymutatók

•

Belső ellenőrzési intézkedések

•

Pénzügyi tájékoztatás

•

Támogatások szétosztása

•

Kockázatmenedzsment

•

Bizalmasság

•

Külső és belső kommunikáció

•

A munkaerő és az önkéntesek szakmai képzése



7

Gyakori hibák a sportszervezetek irányításában A jó kormányzás elveinek fontosságát legkönnyebben az előforduló hibák, a „rossz

kormányzás” felismerésével érthetjük meg. Ezeknek a szisztematikusan előforduló rossz gyakorlatoknak legfőbb oka a döntéshozók felkészületlensége, rossz kiválasztásuk és képzésük, illetve ösztönzésük szempontjából az információs aszimmetriából fakadó hatékonyságvesztés. A közösségi döntések mindig ki vannak téve a befolyásolás veszélyének, a korrupció és a járadékvadászat gyakorlata a sport világát sem kerüli el.33 A következő fejezetben két gyakorlati kutatás eredményeit foglaljuk össze: az AGGIS a nemzetközi sportszövetségekben az átláthatóság veszélyeztető gyakorlatokat, az új-zélandi SPARC kutatás pedig a sportszervezetek működésében általánosan elterjedt hibákat azonosította. Az AGGIS kutatás szerint a szabályok és elvek vizsgálata a 35 nemzetközi sportirányító szervezetnél a következőket eredményezte:34 Átláthatóságot

főként

a

döntéshozatali

folyamatok

és

pénzügyi

információk

közzétételeként értelmezik. Fontos megemlíteni, hogy attól, hogy egy szervezet komolyan veszi az átláthatóság fogalmát, nem jelenti azt, hogy jobban fog teljesíteni, hiszen sokan célként fogalmazzák meg az átláthatóságot és nem eszközként tekintenek rá. A nemzetközi szervezetek kapcsán nem tiszta az átláthatóság fogalma, mit is jelent az átláthatóság a gyakorlatban valamint a megvalósításában. A következő kérdések merültek fel: 1. Mik a főbb céljai az átláthatóságnak? Folyamat, tartalom és / vagy eredmények? Melyik a legrelevánsabb az átláthatóság szempontjából? 2. Mikor tekinthető az átláthatósági szint megfelelőnek, tekintettel a teljességre és a használhatóságra? 3. Mely területeken és milyen mértékben kell a nemzetközi szervezeteknek aktívan átláthatóvá válni, ahol a tájékoztatást ők maguk adják? Mikor lehet egy szervezet passzívan átlátható, amikor kérésre ad ki információt? 4. Szükség van-e kontextus specifikus szabályzatra vagy standardizált szabályzat lenne megfelelő az összes nemzetközi sportszervezet számára?

33 34

Sterbenz 2014 Houlihan- Bruyninck



Az AGGIS szerint minden szervezetnek egyedileg kell elemeznie a saját működését, melyhez segítségül az alábbi összeállítást készítették: A) Finanszírozás • Nem megfelelő számvitel • Adóelkerülés • Az adományozás hibás megfogalmazása • A pénzügyi előnyök, illetve természetbeni szponzorálás nem megfelelő kezelése • Támogatások megszerzése titokban (pl. rossz adatok megadása, visszadátumozott számlák) B) Tisztességes döntéshozatal • Összeférhetetlenség, érdekütközés • Jogtalan előnyök szerzése A korrupció különösen a következő területekkel kapcsolatban fordul elő: 

Választások és kinevezések



Díjazás / juttatások



Események odaítélése



Szponzorálás és TV-szerződések



Szerződések, különösen az építkezésekkel kapcsolatosan



Pénzügyi támogatás



Jegyek, belépők, VIP-jegyek



Ajándékok



Kedvezmények (repülőjegyek, szállodák)



Transzferek



A csapat kiválasztása

C) Az egészségügy, a jólét és jó közérzet, valamint a biztonság területén 

Balesetek (speciálisan a sporttevékenység kapcsán)



Balesetek (munkahelyi alkalmazottak)



Sérülések az edzések és a versenyek alatt



Táplálkozási zavarok



A szexuális zaklatás 38





Táplálkozás kiegészítők és a gyógyszerekkel való visszaélés



Szerencsejáték probléma, függőség



Diszkrimináció



Erőszak



Zsarolás, munkahelyi lelki terror



Állatokkal szembeni kegyetlenség

D) Versenyek tisztasága 

Bundázás – Sportbeli okok miatt (például továbbjutás megbeszélése előre)



Bundázás - Fogadás miatt



Dopping



Csalás a korhatárokra vonatkozó szabályokat illetően



Műszaki manipuláció

Ez a lista természetesen nem teljes körű – rengeteg más, különböző kockázati helyzettel vagy ezek kombinációival szembesülhetnek a sportszervezetek. Az új-zélandi SPARC kutatás a sportszervezeteknél megjelenő 20 általános kormányzási problémát azonosította. Az összeállítás nem Új-Zéland specifikus, sokkal inkább széles áttekintés arra vonatkozóan, hogy milyen irányítással kapcsolatos kihívások elébe néznek a sportszervezetek világszerte. 1. „Komplex

és

zavart

kormányzati

struktúrák,

amelyek

nem

biztosítják

a

számonkérhetőséget és nem vitatják a működő környezet változásait 2. Rendszerszerű megközelítés hiánya a kormányzati testületek munkájában. 3. Testületi tagok tréningjének hiánya 4. Testületek, melyek inkább operációs, mint stratégiai ügyekre fókuszálnak 5. Főbb irányvonalak ügyével való megbirkózás hiánya 6. Proaktív helyett reaktív megközelítés 7. Testületek, melyek döntések újbóli átnézésével foglalkoznak, döntéshozás helyett 8. A testületek és azok tagjainak számára felállított felelősségre vonásra vonatkozó mérőszámok meghatározásának hiánya 9. Eredmények definiálásnak hiánya, amelyekért egy adott szervezet küzd 10. Testületi szerepek gyenge meghatározása 39 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


11. Nem megfelelő emberek megválasztása a testületbe. 12. Megfelelési ügyekre való fókuszálás, szervezeti teljesítmény javításának kárára 13. Felelősségi körök meghatározásának hiánya a testület és az alkalmazottak részére 14. A testületi tagoktól alacsony teljesítmény elvárása 15. Gyenge képességekkel rendelkező és tapasztalatlan testületi tagok 16. A testület és az alkalmazottak közötti viszony menedzselésének hiánya 17. A szervezet adottságait meghaladó elvárások 18. A testületi tagok és kulcsemberek utódlás-szervezésének hiánya 19. Kormányzati problémák megoldására ad-hoc próbálkozások 20. Testületi tagok munkáját segítő átlátható keretrendszer megalkotásának hiánya”35

35

Császár 20.



8

Az empirikus kutatás módszertana36 8.1 A 15-29 év közötti és 18 év feletti korosztály személyes kutatása A személyes lekérdezés során szigorított véletlen séta eljárást alkalmaztunk, kétlépcsős

mintavételi eljárással. A mintavétel során az első lépcsőben a lakosságszámtól függően véletlen módszerrel választottunk ki településeket. Ez a típusú mintaválasztási módszer lehetővé teszi, hogy a különböző települések a lakosságszámuknak megfelelő mértékben legyenek képviseltetve a mintában, azaz minél nagyobb lélekszámú egy település, annál nagyobb az esélye, hogy a mintában nagyobb elemszámmal szerepel. A véletlen séta eljárásnak az a lényege, hogy megkötjük a kérdező által bejárt útvonal minden állomását, kiindulópontját, és a kiválasztott lakásokhoz való háromszori ismételt felkeresést. A kérdezés minőségi elvégzését számos módon biztosítottuk. Az adatfelvételt jól képzett, gyakorlattal rendelkező kérdezőbiztosok végezték, akik az adatfelvételek előtt átfogó oktatásban részesülnek, ellenőrzésüket rövidített telefonos interjú útján végeztük. Az adatfelvétel során a mintában bekövetkező (a véletlen mintavételből adódó) egyéb torzulásokat súlyozással állítottuk helyre. 15-29 évesek (offline) Célcsoport Minta elemszám Módszertan Kérdőív hossza Reprezentativitás A reprezentativitás dimenziói Terepmunka

A 15-29 éves magyar lakosság 3000 fő személyes, laptoppal támogatott lekérdezés (CAPI) 22 perc (55 kérdés, kérdésblokkokkal) a kutatás reprezentatív a 15-29 éves magyar lakosságra nem, kor, iskolai végzettség, településtípus szerint reprezentatív 2014.01.18. - 2014.01.30. között

18 év felettiek Célcsoport

36

a felnőtt (18 év feletti) magyar lakosság

Kutatópont



1000 fő

Minta elemszám

személyes, laptoppal támogatott lekérdezés (CAPI)

Módszertan

32 perc (57 kérdés, kérdésblokkokkal)

Kérdőív hossza

a kutatás reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra

Reprezentativitás

nem, kor, iskolai végzettség, településtípus szerint

A reprezentativitás dimenziói

reprezentatív

Terepmunka

2014.01.11. - 2014.01.30. között

8.2 A 15-29 éves korosztály online kutatása Felmérésünkben Magyarország legjobb online piackutatási paneljeit használtuk: rétegzett mintavételi eljárással választottuk ki a kutatás mintáját. A kiválasztottakat e-mailben értesítettük a kutatásról. A kérdőívek végén ellenőrző kérdésekkel biztosítottuk, hogy kizárólag releváns válaszokhoz és válaszadókhoz jussunk. A kérdőívszerkesztés során ügyeltünk arra, hogy, mivel az online megkérdezések önkitöltéssel történő válaszadást tételeznek fel, a kérdések oly módon legyenek megfogalmazva, hogy azok ne igényeljék kérdezőbiztos jelenlétét. Az adatfelvétel során a mintában bekövetkező (a véletlen mintavételből adódó) egyéb torzulásokat súlyozással állítottuk helyre. 15-29 évesek (online) Célcsoport Minta elemszám Módszertan Kérdőív hossza Reprezentativitás A reprezentativitás dimenziói Terepmunka

a 15-29 éves internetező magyar lakosság 5000 fő online önkitöltős kérdezés (CAWI) 27 perc (55 kérdés, kérdésblokkokkal) a kutatás reprezentatív az internetező 15-29 éves magyar lakosságra nem, kor, iskolai végzettség, településtípus szerint reprezentatív 2014.01.27.-2014.02.12. között

8.3 Az intézményi és önkormányzati telefonos kutatás A mintavétel az önkormányzatokat és intézményeket tartalmazó telefon-adatbázisból egyszerű véletlen mintavétellel történt egylépcsős módszerrel. A call center eredményeiről és hatékonyságáról pontos és átlátható projekt-, illetve operátor statisztika készül. A supervisor 42 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


eközben folyamatosan tájékozódhat a hívható rekordok számáról és a pillanatnyi eredményekről, belehallgathat a folyamatban lévő beszélgetésbe, lehetőség van a beszélgetések rögzítésére, visszahallgatására is, mely minőségbiztosításunk egyik fontos bázisát képezi. Önkormányzatok Célcsoport Minta elemszám Módszertan Kérdőív hossza

települési önkormányzatok 100 önkormányzat telefonos lekérdezés (CATI) 18 perc (37 kérdés, kérdésblokkokkal)

Reprezentativitás

célcsoportos kutatás



Terepmunka

2014.02.20. - 2014.02.07. között

Intézmények Célcsoport Minta elemszám Módszertan Kérdőív hossza

szövetségek és egyéb intézmények 300 intézmény telefonos lekérdezés (CATI) 21 perc (40 kérdés, kérdésblokkokkal)

Reprezentativitás




Terepmunka

9

megyei önkéntes pontok, tehetségpontok, szabadidős

2014.01.20. - 2014.02.10. között

A kapott eredmények értékelése A kutatás keretében a jó kormányzás és a szabadidősport magyarországi helyzetének

összefüggéseit vizsgáltuk a lakosság, az önkormányzatok és a szabadidősporttal fogalakozó intézmények körében. A kapott eredmények egy későbbi, a kérdőíves módszert kiegészítő



olyan kutatás szükségességére utalnak, melyben a szervezetek stratégiája, napi működése elemezhetővé válik a jó kormányzás szempontjából.

9.1 A 18 év feletti lakosság körében végzett kérdőíves felmérés értékelése A 18 év feletti lakosság körében végzett felmérés alapján látható, hogy a megkérdezettek fele végez

valamilyen

sporttevékenységet,

de

mindössze

5%-uk

tagja

valamilyen

sportegyesületnek. A jó kormányzás szempontjából, a sportolók bevonását tekintve aggasztó, hogy még a legaktívabb 18-29-es korosztály körében is csak 16% ez a szám (5. ábra). A válaszadók többsége a leggyakrabban inkább a szabadban (park, erdő, mező) sportol, azaz az informális sportolást részesítik előnyben, és így a sporttevékenység során nem jön létre piaci tranzakció. A válaszok összetétele hasonlóan alakul akkor is, ha a háztartások jövedelmi helyzete alapján diverzifikáljuk, amiből az sejthető, hogy elsősorban nem gazdasági/anyagi megfontolás miatt választják a sportolásnak ezt a formáját, hanem más motivációt kell mögötte keresni. Az itt kapott adatok is azt az európai tendenciát követtik, miszerint európai országokban legjelentősebb az informális úton, azaz gazdaságilag számba vehetetlen módon való sportolás (otthon vagy köztereken) és egyre inkább jellemzővé válik az egyesületek helyett az üzleti szolgáltatók igénybevétele (Downward et al. [2009]).

teljes minta

5%

férfi

8%

nő

3%

18-29 éves

16%

30-39 éves

6%

40-49 éves

2%

50-59 éves

2%

60+ éves

2% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

5. ábra: Tagja-e Ön sportegyesületnek? – összes megkérdezett, N=1000

A sportolási szokásokkal kapcsolatos kérdésekre kapott válaszokból egyértelműen látszik, hogy a lakosság körében elsősorban a 60 év felettiek azok, akik sem egészségi állapotukkal, sem pedig a rendelkezésükre álló sportolási lehetőségekkel nincsenek megelégedve. 44 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


Ugyanakkor a teljes mintát tekintve a válaszadók közel fele elégedett a környezetében testmozgásra, sportolásra, fizikai aktivitásra rendelkezésre álló lehetőségekkel (6. ábra). Az egyes korosztályok véleménye nem mutat jelentős eltérést a teljes mintához képest.

6%

egyáltalán nem inkább nem igen is, meg nem is inkább igen teljes mértékben igen NT\NV

8%

13% 14%

30% 30%

6. ábra: Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: A környéken, ahol élek, elegendő lehetőség van testmozgásra, sportolásra, fizikai aktivitásra. – összes megkérdezett, N=1000

A sportolási lehetőségeket vizsgáló kérdésben a lakóhely és régió alapján jelentős eltérés figyelhető meg. A nagyobb városokban a válaszadók 60%-a elégedett a környezetükben elérhető sportolási lehetőségekkel, míg a kisebb településeken ez az arány mindössze 30% körül mozog. A községekben nem véletlen tehát, hogy szignifikáns eltérés tapasztalható a teljes mintához képest a sportolási szokások területén is. Ezekben a régiókban a kapott átlaghoz képest közel 20%-kal kevesebben válaszolták azt, hogy végeznek valamilyen sporttevékenységet. Ez a kapott eredmény megerősíti azt a sejtésünket, miszerint a kisebb községekben sokkal nagyobb számú sportolást segítő programra és lehetőségre van szükség. A jó kormányzás szempontjából ezt a területet a jövőben mindenképp fejleszteni szükséges.



egyáltalán nem

inkább nem

Budapest 1% 5%

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl 1% 7% Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

12%

Észak-Alföld

12%

Dél-Alföld 0%

10%

20%

30%

4%

36%

35%

10%

9%

11% 7%

24%

32%

20%

40%

50%

60%

7%

22%

20%

25%

10%

3%

7% 9%

21%

25%

24%

2%

15%

46%

36%

15%

7%

17% 36%

26%

18%

4%

3%

9%

26% 28%

29%

11%

8%

7%

24% 29%

13%

20% 7%

6%

17%

36%

NT\NV 7%

23% 37%

24% 19%

község

teljes mértékben igen

37%

15% 6%

Közép-Magyarország

inkább igen

27%

megyeszékhely 2% egyéb város

igen is, meg nem is

70%

80%

90%

6% 5%

100%

7. ábra: Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: A környéken, ahol élek, elegendő lehetőség van testmozgásra, sportolásra, fizikai aktivitásra.(lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000

Az önkormányzatok szerepvállalásával kapcsolatos kérdést tekintve a válaszadók véleménye jelentős szórást mutatott; a lakosság egyharmada szerint az önkormányzatok nem tesznek eleget a lakók testmozgásáért, míg a másik egyharmad véleménye szerint megfelelő szintű.

egyáltalán nem

12%

inkább nem

22%

igen is, meg nem is

28%

inkább igen

17%


9%

NT\NV

13% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

8. ábra: Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: A településem önkormányzata nem tesz eleget a lakók testmozgásáért. – összes megkérdezett, N=1000



Az önkormányzatok szerepvállalásával kapcsolatos vélemények pontosan összhangban állnak azokkal az eredményekkel, miszerint a kisebb településeken sokkal kevesebb sportrendezvényt rendeznek, valamint a sportolási lehetőségek is korlátozottabbak. Így nem meglepő, hogy az önkormányzatok szerepvállalásával a lakosság sokkal kevésbé elégedett, mint a nagyobb települések esetében. A budapesti válaszadók mindössze 9%-a szerint nem tesz eleget a helyi önkormányzat a lakók testmozgásáért. A lakóhely mellett regionálisan is jelentős eltéréseket figyelhetünk meg a válaszok között, Dél-Dunántúl és Észak-Alföld térségében a lakosságnak 40%-a szerint nem kielégítő az önkormányzatok szerepvállalása a sportolási lehetőségek biztosításának terén. egyáltalán nem

inkább nem

Budapest

igen is, meg nem is

18%

megyeszékhely

10%

egyéb város

11%

község

10%


30%

Nyugat-Dunántúl

Észak-Magyarország

15% 13%

Dél-Alföld

13%

0%

10%

19%

8%

17%

31%

7%

29%

40%

50%

12%

16% 15%

20%

60%

4% 2% 16%

22% 30%

30%

10%

15%

24%

26%

20%

20%

48%

11%

10% 10%

6%

24%

13%

13%

16%

11%

29%

22%

Észak-Alföld

5% 10%

16% 21%

NT\NV

23%

14%

27%

25%

9%

1%

24%

27% 20%

6%

Dél-Dunántúl

8%

29% 31%

21%

8%


20%

28% 14%

15%

Közép-Dunántúl

inkább igen

70%

80%

9% 5%

90%

6%

100%

9. ábra: Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet ön az alábbi állításokkal: A településem önkormányzata nem tesz eleget a lakók testmozgásáért. (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000

A megkérdezettek 41%-a válaszolta azt, hogy a lakóhelyén szerveznek szabadidősport rendezvényeket. A kapott átlagtól a Közép-Dunántúl régió eredményei térnek el jelentősen, ahol a 65%-k volt az igenek aránya.



28% 41%

igen nem NT\NV

31%

10. ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? – összes megkérdezett, N=1000

Érdemes a Dél-Dunántúl és Észak-Alföld régióra vonatkozó adatokat is külön megvizsgálni, ahol a lakosság körében kiugróan nagyobb volt azok aránya, akik szerint az önkormányzatuk nem tesznek eleget az ott lakók testmozgásáért. Ugyanakkor a 11. ábra alapján elmondhatjuk, hogy nem a sporteseményeket hiányolják a válaszadók. igen

nem

Budapest

35%

megyeszékhely

NT\NV

19%

46%

46%

egyéb város

20%

42%

község

23%

35%

41%


34%

41%

26%

18%

31%

Közép-Dunántúl

43%

65%

Nyugat-Dunántúl

18%

50%

Dél-Dunántúl

34%


34%

Észak-Alföld

29% 40% 36%

48%

0%

10%

20%

17%

36% 26% 51%

Dél-Alföld

16%

33%

13%

33%

30%

40%

50%

60%

19%

70%

80%

90%

100%

11. ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000



1% 3%

14%

1%

7%

gyakrabban, mint hetente

12%

7%

hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente soha NT\NV

56%

12. ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? – érvényes válaszadók, N=413

A rendezvények rendszerességére vonatkozóan a válaszadók több mint fele az évi 1-2 alkalmat adta meg, ami nem segíti a rendszeres fizikai aktivitás növelését a lakosság körében. gyakrabban, mint hetente havonta-kéthavonta soha Budapest megyeszékhely egyéb város község

3% 3%6%


11% 4% 6%

0%

28% 1% 9%

60%

3% 7%

82% 33%

56%

11%

Dél-Alföld 2% 1%

6% 1% 7% 6%

12%

6% 2%

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

11% 1% 9%

55% 14%

16%

66%

9%

8%

4%

32% 4%1%

50%

15%

2% 8%

Nyugat-Dunántúl

2% 52%

11%

10%

5%

havonta többször ritkábban, mint évente

53%

9%

4%

Közép-Magyarország 3% Közép-Dunántúl

hetente évente 1-2 alkalommal NT\NV

6%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

10%

8%

41%

24%

4% 6%

18%

41%

15%

13%

11%

4%

66%

8%

70%

80%

90%

100%

13. ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? (lakóhely és régiók szerint) – érvényes válaszadók, N=413



A lakosság számára rendezett szabadidősport rendezvényeken a 18 év feletti korosztály 44%-a soha nem vesz részt, ez az arány a tanulók esetében pozitív eltérést mutat, mert 42%ban évente legalább 1-2-szer ellátogatnak ilyen jellegű eseményekre. gyakrabban, mint hetente havonta-kéthavonta soha


teljes minta 2%2% 6%

26%

aktív kereső 2%2% 7%

nyugdíjas1%

17%

29%

21%

13%

tanuló

egyéb inaktív 2% 5%

44%

20%

3%

16%

20%

3%

64%

42%

13%

10%

2%

38%

13%

9%

0%


8%

19% 30%

17%

10%

43%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

14. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (gazdasági aktivitás szerint) – érvényes válaszadók, N=413

A községek 18 év feletti lakosságának válaszai alapján az országos átlaghoz képes sokkal magasabb arányban vesznek részt a sporteseményeken. Regionálisan a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi területeken gyakrabban vesz részt a lakosság ilyen rendezvényeken. gyakrabban, mint hetente havonta-kéthavonta soha 22%

Budapest megyeszékhely 1%3%

1% 0%

7%

49% 53%

17%

43% 30%

22% 30%

1% 39%

18% 22%

20%

9%

14%

23%

7%

15% 10%

40%

10%

22%

1%

53%

40%

5% 5%

Észak-Alföld

19%

33%

8%


39%

17%

6%

2%

14%

37%

7%

10% 56%

22%

5%2%

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

13% 21%

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

49%

17%

4%



19%

21%

4% 6%

egyéb város község


8% 40%

3% 29%

49% 50%

60%

70%

3% 80%

90%

100%



15. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (lakóhely és régiók szerint) – érvényes válaszadók, N=413

A résztvevők válaszai alapján a környezetükben a legtöbb szabadidősport eseményt az önkormányzatok szervezik, majd a civil szervezetek és a sportegyesületek következnek.

vállalat, gazdasági társaság

3%

sportszövetség

11%

sportegyesület

28%

más civil szervezet

30%

önkormányzat

60%

oktatási intézmény (köz- vagy felsőoktatás)

19%

egyéb

2%

NT\NV

4% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

16. ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett? – érvényes válaszadók, N=220

Egyes régiók esetében ez az arány jelentősen változik. Budapesten és a kisebb községekben a sportegyesületek sokkal kisebb arányban szerveznek szabadidősport eseményeket a 18 év feletti lakosság véleménye szerint (17. ábra). A felmérés alapján a rendezvények színvonalával alapvetően elégedettek voltak a válaszadók (18. ábra).



vállalat, gazdasági társaság sportegyesület önkormányzat egyéb

3%

sportszövetség más civil szervezet oktatási intézmény (köz- vagy felsőoktatás) NT\NV 2% 13%

4%

27%

52%

50% 72%

34%

33%

33%

73% 30%

32% 13% 1% község

44% 26% 15% 1% egyéb város

12% megyeszékhely

10% 17% 2% Budapest

17. ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett? (lakóhely szerint) – érvényes válaszadók, N=220 1% 3%

inkább nem elégedett elégedett is,meg nem is

25%

31%

inkább elégedett teljes mértékben elégedett NT\NV 40%

18. ábra: Összességében mennyire elégedett ezeknek a rendezvényeknek a színvonalával? – érvényes válaszadók, N=220

A jó kormányzás szempontjából előremutató és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő lenne, ha a sportrendezvényeken szélesebb körökben elterjedne a fogyasztói elégedettség mérése, mert a felmérés alapján nagyobb arányban ez még nem jellemző (19. ábra).



12% 31%

igen nem NT\NV

58%

19. ábra: Az ön által látogatott rendezvényeken végeztek-e felmérést a rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségéről? – érvényes válaszadók, N=220

A 20. ábrán látható, hogy a megkérdezett 18 év feletti lakosság nagyon kis százalékban ismeri lakóhelyének szabadidő-sportkoncepcióját. Ez az adat arra utal, hogy a jó kormányzás elveivel szemben a szabadidősport szervezetei kevés figyelmet fordítanak világos, jól leírható stratégiák kialakítására, illetve azt nem kommunikálják. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében kiugróan magasabb volt azok száma, akik ismerték önkormányzatuk szabadidősporttal kapcsolatos elképzeléseit. Erre magyarázatként szolgálhat, hogy általában a magasabb végzettséggel rendelkezők körében nagyobb szokott lenni a rendszeres testmozgást végzők száma, valamint a társadalom ezen rétegére inkább jellemző az egészségtudatos életmód.

teljes minta

7%

18-29 éves

8%

30-39 éves

7%

40-49 éves

8%

50-59 éves

4%

60+ éves

6%

alapfokú

4%

középfokú

6%

felsőfokú

17% 0%

20%

40%



20. ábra: Ismeri-e lakóhelyének önkormányzata szabadidősporttal kapcsolatos elképzeléseit (sportstratégiáját)? (korcsoportok és végzettség szerint) – összes megkérdezett, N=1000

A válaszok regionális megoszlását a 21.ábra szemlélteti, melyen láthatjuk, hogy Budapest lakosságának 10%-a ismeri önkormányzatának sportstratégiáját, ezzel szemben ÉszakMagyarországon mindössze 2% volt ez az arány. Ennek a problémának a feltárása mindenképp egy jövőbeni kutatás lehetséges témája lehet.

Budapest

10%

megyeszékhely

4%

egyéb város

8%

község

5%


6%

Közép-Dunántúl

9%

Nyugat-Dunántúl

4%

Dél-Dunántúl

3%


2%

Észak-Alföld

7%

Dél-Alföld

16% 0%

20%

40%

21. ábra: Ismeri-e lakóhelyének önkormányzata szabadidősporttal kapcsolatos elképzeléseit (sportstratégiáját)? (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000

A

válaszadó

18

év

feletti

lakosság

egyharmada

elégedett

lakóhelyének

sportlétesítményekkel való ellátottságával, míg a megkérdezettek 30%-a kevésbé látja megoldottnak ezt a problémát (22. ábra).



9%

13%

7%


17%

25%

30%

22. ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények mennyiségével?– összes megkérdezett, N=1000

A lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmény ellátottsággal kapcsolatos véleményekben ismét a kisebb települések térnek el jelentősen az országos átlagtól, ahol 44% válaszolta azt, hogy nem elégedett, valamint regionális eloszlásban a dél-dunántúli és északalföldi régió mutatott szignifikáns eltérést (23. ábra). Mivel a jó kormányzás egyik fontos alapelve a sporthoz való hozzáférés, az elmaradottabb régiók esetében hangsúlyosan fontosnak tűnik az önkormányzatok ilyen funkciója. egyáltalán nem inkább igen

inkább nem teljes mértékben igen

Budapest 2% 9%

27%

7%

megyeszékhely

37%

14%

14%

17%

10%

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl 2%

15%

11% 12%

Dél-Alföld

0%

10%

17%

26%

3% 10%

19%

20%

26% 27%

30%

16%

35% 30%

40%

9% 12%

21%

13%

11% 20%

Észak-Alföld

29%

8%

3%

10%

53% 34%


13% 26%

25%

6%

4%

33%

23%

Dél-Dunántúl

26%

27%

12% 11%

28%

28% 8%


31%

25%

község

13%

30%

8%

egyéb város

igen is, meg nem is NT\NV

50%

1% 10% 16%

10%

23%

4% 3%

25% 60%

70%

6% 3%

80%

3% 90%

8% 100%



23. ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények mennyiségével? (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000

A rendelkezésre álló sportlétesítmények elérhetőségénél is hasonló arányokat láthatunk. A lenti ábrán jól látszik, hogy míg a válaszadó lakosság 38%-a megfelelőnek tartja, addig 26% nem elégedett (24. ábra). A válaszok mögött a megkérdezettek egyes sportágakra vonatkozó eltérő preferenciái állhatnak.

7%

12%

8%


14%

30%

29%

24. ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények elérhetőségével?– összes megkérdezett, N=1000

Ismét ki kell emelnünk a községek és a dél-dunántúli régió lakosságának véleményét, miszerint az országos átlaghoz képest is sokkal többen vélekednek úgy, hogy lakóhelyükön a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények elérhetősége rossz (25. ábra).



egyáltalán nem inkább igen Budapest 3%

inkább nem teljes mértékben igen

13%

24%

37%

megyeszékhely

8%

14%

egyéb város

6%

16%

30%

28%

12%

község Közép-Magyarország

9%

Közép-Dunántúl

8%

Nyugat-Dunántúl 3%

9%

14%

Dél-Alföld

0%

10%

30%

9%

18%

5%

34% 40%

30% 50%

60%

4% 17%

27%

70%

8% 7%

6% 4% 5%

80%

7% 4% 3%

24% 32%

27%

30%

11%

30%

19%

20%

5% 4%

34%

16%

11%

8%

21% 32%

24%

17%

6%

5%

52% 8%

11% 12%

35%

30%

31%

Észak-Alföld

30%

24%

16%

12%


13%

29%

16%

Dél-Dunántúl

igen is, meg nem is NT\NV

90%

7% 100%

25. ábra: Összességében mennyire elégedett a lakóhelyén a lakosság számára rendelkezésre álló sportlétesítmények elérhetőségével? (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000

A megkérdezettek különböző sportágak elérhetősége iránti igényeit 38%-ban tudja lakóhelye kielégíteni, ugyanakkor a válaszadók lakóhelye alapján bontva ismét a községek lakosságának szignifikánsan eltérő véleményét tapasztaljuk (26. ábra).

egyáltalán nem felelnek meg inkább nem felelnek meg

10%

15%

18%

10%

igen is,meg nem is inkább megfelelnek teljes mértékben megfelelnek NT\NV

20%

28%

26. ábra: Az ön lakóhelyén elérhető sportágak megfelelnek az Ön igényeinek? – összes megkérdezett, N=1000

A település méretének csökkenésével a lakosság sportágakra vonatkozó preferenciái és a lehetőségek egyre nagyobb eltérést mutatnak. Regionálisan ismét a dél-dunántúli térség tér el 57 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


szignifikánsan, ahol a megkérdezett lakosság 23%-a válaszolta azt, hogy egyáltalán nem felelek meg az igényeiknek a lakóhelyükön kínált sportágak (27. ábra). egyáltalán nem felelnek meg igen is,meg nem is teljes mértékben megfelelnek 6%

Budapest megyeszékhely

11%

5%

24%

8%

12%

Közép-Dunántúl

4% 23%


22% 10%

0%

13%

22%

16%

31%

5%

10%

20%

15%

10%

4%

60%

7%

16% 70%

5%

14% 22%

22% 50%

12% 12%

21%

25%

40%

12% 15%

22% 19%

31% 30%

10%

20%

27%

8%

16%

19%

21% 19%

6%

17%

22%

17%

9%

12%

Dél-Alföld

19%

54%

Dél-Dunántúl

13% 20%

28%

14%

Nyugat-Dunántúl 1% 7%

Észak-Alföld

27% 11%

19%


22% 29%

9%

23%

község

24%

31%

20%

egyéb város

inkább nem felelnek meg inkább megfelelnek NT\NV

80%

10% 90%

100%

27. ábra: Az ön lakóhelyén elérhető sportágak megfelelnek az Ön igényeinek? (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=1000



9.2 A 15-29 éves korú lakosság körében végzett felmérés értékelése

A következőkben bemutatjuk a 15-29 éves korú lakosság körében végzett 3000 fős reprezentatív felmérés eredményeit, melyeket összevetünk az ugyanezen korú lakosság körében végzett 5000 fős, de nem reprezentatív, online kutatás eredményeivel. A felmérés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a 15-29 éves korú lakosság véleménye alapján a szabadidősportban mennyire jelennek meg a jó kormányzás elvei. A 15-29 éves korú lakosság körében végzett reprezentatív felmérés alapján látható, hogy a megkérdezett 3000 fő közel fele válaszolta azt, hogy lakóhelyén szerveznek a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket. A jó kormányzás szempontjából pozitív tendenciát mutat, hogy a legfiatalabb korcsoport esetében szignifikánsan többen válaszoltak igennel a kérdésre.

teljes minta

44%

15-18 éves

55%

19-24 éves

44%

25-29 éves

39%

sportol

50%

nem sportol

34% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

28. ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? (korcsoportok és sportolás szerint) – összes megkérdezett, N=3000

A kapott válaszok alapján elmondható, hogy a sportolás szempontjából nem aktív válaszadók többségéhez nem jutnak el a szabadidősport eseményekről szóló információk. Meglepő adat, hogy Budapest esetében a szignifikánsan alacsonyabb adatokat kapunk (29. ábra).



Budapest

35%

megyeszékhely

56%

egyéb város

43%

község

42%


29%

Közép-Dunántúl

61%

Nyugat-Dunántúl

46%

Dél-Dunántúl

47%


41%

Észak-Alföld

48%

Dél-Alföld

56% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

29. ábra: Lakóhelyén szerveznek-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket? (lakóhely és régiók szerint) – összes megkérdezett, N=3000

A rendezvények rendszerességére vonatkozóan a válaszadók fele az évi 1-2 alkalmat adta meg, ami nem segíti a rendszeres fizikai aktivitás növelését a lakosság körében. A fenti válaszoknak megfelelően a megkérdezett 15-29 éves korú lakosság egyharmada évi 1-2 alkalommal részt is vesz ezeken az eseményeken, azonban a másik közel egyharmad soha nem vesz részt ezeken (30. ábra). gyakrabban, mint hetente havonta-kéthavonta teljes 0% 2% minta

7%

21%

15-18 éves 0%3%

6%

23%

19-24 éves 1%1% 7%

9%

sportol 1%2%

9%

4% 2%

49%

30%

40%

50%

7%

60%

14%

14%

3% 1%

51%

20%

14%

5% 2%

49%

16%

14%

5% 0%

50%

23%

10%

4% 2%

50%

20%

2% 4% nem sportol 0%


50%

21%

25-29 éves 1%1%

0%

hetente évente 1-2 alkalommal

70%

3%

80%

13%

16%

90%

100%



30. ábra: Milyen rendszerességgel szervezik ezeket a rendezvényeket? (korcsoportok és sportolás szerint) – érvényes válaszadók, N=1315

A rendszeresség szempontjából a 15-29 éves korosztály mindössze hatoda vesz részt havi rendszerességgel ezeken a sporteseményeken, mely könnyen megérthető, ha megnézzük, hogy a korosztály többsége a válaszok alapján is az iskolában folytat sporttevékenységet. Ugyanakkor a válaszokból az is kiderül, hogy a középiskola befejeztével ez a szám jelentősen visszaesik (31. ábra). Ez az adat azt mutatja, hogy az önkormányzatok feladata hangsúlyosan a középfokú tanulmányait befejező korosztályok számára lehetőséget biztosítani a rendszeres sportolás továbbvitelére. gyakrabban, mint hetente havonta-kéthavonta soha Teljes minta 1% 5%

10%

15-18 éves 0% 1%3%

13%

6% 19-24 éves 1%

25-29 éves 0% 1%5%

0%

hetente évente 1-2 alkalommal NT\NV 33%

16%

37%

10%

30%

50%

3%

29%

18%

40%

3%

28%

15%

28%

20%

31%

15%

35%

9%

10%


3%

36%

60%

70%

80%

2%

90%

100%

31. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (korcsoportok szerint) – érvényes válaszadók, N=1315

Ugyanerre a kérdésre adott válaszok az online felmérés esetében jelentős eltérést mutatnak.

Ott a 2000 feletti válaszadó egyharmada soha nem vett részt ilyen

sporteseményeken, és 22% azoknak az aránya, akik ritkábban, mint évente látogatnak ki ilyen eseményekre. Az online válaszadók minden korosztályban alacsonyabb részvételi arányt mutattak, mint az offline felmérés eredménye (32.ábra). Ennek oka valószínűsíthetően az online kitöltők eltérő szociológiai összetétele és a sporthoz való hozzáállása, hiszen a sportolási szokásokra adott válaszoknál is alacsonyabb aktivitást mutattak, mint az offline minta.



gyakrabban, mint hetente havonta-kéthavonta soha 1%3% Teljes minta 1%

7%

1% 5% 15-18 éves 1%

2% 1% 19-24 éves 1%

hetente évente 1-2 alkalommal NT\NV 29%

7%

25-29 éves 1%1%2%

0%

22%

26%

6%

20%

40%

5%

33%

23%

30%

5%

36%

22%

29%

10%

33%

21%

28%

7%


7%

32%

50%

60%

70%

4%

80%

90%

100%

32. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (korcsoport szerint) – érvényes válaszadók, N=2129

A 15-29 éves korosztály körében végzett reprezentatív felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kisebb településeken a fiatalok részvétele szignifikánsan magasabb, mint a megyeszékhelyen vagy a fővárosban (33. ábra). Az online felmérés eredményét a 34. ábra szemlélteti, mely ezzel szemben nem mutatott ilyen eltérést a lakóhely és régió szerinti bontásnál. A kisebb települések esetében a nagyobb részvétel okai között lehet az alternatív szabadidő eltöltési lehetőségek korlátozottabb mértéke, illetve a nagyobb településeken meglévő nagyobb kínálat. gyakrabban, mint hetente havonta-kéthavonta soha Budapest

egyéb város 1%6% község Közép-Magyarország

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld 2%

0%

10%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

1% 4%

27%

13%

25%

18%

2%

26%

15%

37%

12%

Észak-Alföld 2% 7%

4%

29%

14%

41%

1%

30%

16%

41% 7%

1%

30% 40%

20%

29%

4% 4%

Észak-Magyarország 2% 5%

6%

38% 18%

37%

12%

1% Közép-Dunántúl 1%

2% 8% Nyugat-Dunántúl 1%

3%

26%

18%

27%

3%

27%

12% 16%

36%

7%

4%

1%

38%

34%

16% 11%

2% 6%

6%

38% 19%

33%

megyeszékhely 2% 7%


20%

26%

5%

5%


90%

100%



33. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (offline; lakóhely és régiók szerint) – érvényes válaszadók, N=1315

gyakrabban, mint hetente havonta-kéthavonta soha Budapest 0%3%

8%

1%3% megyeszékhely 1%

27%

6%

2% 1% egyéb város 1%

27%

7%

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl

7%

2% 0% 4%

33%

5%

22% 23%

32% 35%

21%

28%

10%

20%

50%

5% 6% 5%

38%

26%

40%

6%

34%

17%

30%

4%

29%

24%

27%

6%

25%

26%

31%

5%

30%

28%

28%

7%

30%

21%

30%

Észak-Alföld 1%1%1% 6%

0%

24%

29%

Észak-Magyarország 1%1%2% 5%

2%

4%

28%

Nyugat-Magyarország 1%1% 10%

Dél-Alföld

35%

28%

8%

Dél-Dunántúl 1% 5% 2% 3%


21%

32%

község 1%1%3% 5% 1%3%


3%

30%

60%

70%

80%

7%

90%

100%

34. ábra: Milyen gyakorisággal vesz részt ezeken a rendezvényeken? (online, lakóhely és régiók szerint) – érvényes válaszadók, N=2129

Mind az online, mind pedig az offline felmérés résztvevőinek válaszai alapján a legtöbb szabadidősport eseményt az önkormányzatok szervezik, melyet a sportegyesületek követnek (35. ábra). A jó kormányzás elveinek gyenge érvényesülését mutatja, hogy az egyesületek által szervezett eseményeken szignifikánsan alacsonyabb a nők részvétele, illetve a községekben szervezett események száma.



vállalat, gazdasági társaság 5%

19%

sportszövetség sportegyesület

23%


54%

önkormányzat

22%

oktatási intézmény (köz- vagy felsőoktatás) egyéb

9%

NT\NV

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90% 100%

35. ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett?(offline) – érvényes válaszadók, N=86

Az adatok szerint a sportesemények száma a kisebb községekben alacsonyabb, annak ellenére, hogy ott a fiatalok részvétele magasabb az országos átlagnál, ezért itt szükség lenne az önkormányzatok nagyobb szerepvállalására. A szabadidősport szempontjából alacsonynak mondható a civil szervezetek, illetve a vállalatok által rendezett események száma (36. ábra). vállalat, gazdasági társaság más civil szervezet egyéb

sportszövetség önkormányzat NT\NV

1%

Budapest

17% 18% 16% 23%

7%

megyeszékhely

45%

3%

község Közép-Magyarország

9%

2%

Közép-Dunántúl

13% 18%

6%


32%

27% 20%23%

7%

Dél-Alföld

0%

10%

62%

43%

64%

34%

56% 39%

24%

58% 57%

40% 42%

21%

20%

53% 49% 49%

16% 16%

7% 11%

Észak-Alföld

55% 40%

2% 6%

Dél-Dunántúl

51% 47%

30%

19% 18%21%

6%

Nyugat-Dunántúl

61%

30% 29%

2%

52%

38%

6%

egyéb város

sportegyesület oktatási intézmény (köz- vagy felsőoktatás)

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

36. ábra: Ki szervezte a sporteseményt, melyen részt vett? (lakóhely és régiók szerint) – érvényes válaszadók, N=86


100%


A válaszadók többsége alapvetően elégedett az események színvonalával, ettől mindössze a községek fiataljainak véleménye tér el negatív irányba (37– 38. ábra). egyáltalán nem elégedett

inkább nem elégedett

elégedett is,meg nem is

inkább elégedett

teljes mértékben elégedett

NT\NV

teljes minta 1% 1% férfi 1% 1% nő

2%

15-18 éves 1% 1% 19-24 éves 1%1%

22% 23%

27%

45%

20%

24%

3% 25%

46%

20%

30%

2%

34% 51%

10%

2%

27%

41%

21%

2%

28%

50%

21%

25-29 éves 1% 2%

0%

47%

40%

1%

25%

50%

60%

70%

80%

3%

90%

100%

37. ábra: Összességében mennyire elégedett ezeknek a rendezvényeknek a színvonalával? (nemek és korcsoportok szerint) – érvényes válaszadók, N=86 egyáltalán nem elégedett

inkább nem elégedett

elégedett is,meg nem is

inkább elégedett

teljes mértékben elégedett

NT\NV

Budapest

22%

megyeszékhely

21%

egyéb város 1%

1% Közép-Dunántúl 1% Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl 2% Észak-Magyarország 1% 1% Észak-Alföld 1% Dél-Alföld 2%

0%

27%

42%

20%

48%

22%

48%

20%

30%

40%

50%

2%

27%

3%

29%

1%

28% 29% 8%

68%

18%

10%

2%

39%

26%

3% 3%

3%

33% 41%

37%

18%

3%

30%

39%

25%


1%

23%

53% 40%

22%

1%

26%

51%

22%

község 1%4%

4%

35%

40%

60%

70%

80%

90%

3%

100%

38. ábra: Összességében mennyire elégedett ezeknek a rendezvényeknek a színvonalával? (lakóhely és régiók szerint) – érvényes válaszadók, N=866

A kapott eredmények alapján összegezhetjük, hogy a jó kormányzás szempontjából fontos a sportban tevékenykedő civil szervezetek erősítése, a nők bevonása és a községekben folyó



aktívabb sportélet biztosítása, valamint egyes régiók felzárkóztatása legalább az országos áltag szintjére.



Az önkormányzatok körében végzett felmérés értékelése A jó kormányzás szempontjából a helyi irányító szerveknek kulcsszerepük van a sportolási lehetőségek megteremtésében és a sporthoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. A felmérés célja éppen ezért az volt, hogy képet kapjunk az önkormányzatok jelenlegi gyakorlatáról. Ezt egy telefonos megkérdezés keretében országosan több mint 100 önkormányzatot bevonva végeztük el. A választ adó önkormányzatok átlagosan éves költségvetésük 2,3%-át költik sport célokra. Ez az arány Budapesten és a megyeszékhelyeken szignifikánsan nagyobb, községek esetében viszont az átlagtól messze lemarad. A korábbi magyar sportfinanszírozási tanulmányok37 alapján ennek oka Budapest esetében különösen a fenntartói feladatok és események finanszírozása,

ezzel

szemben

megyeszékhelyeken

a

lokálpatriotizmusra

alapozott

versenysport támogatás teszi ki a sportcélú kiadások nagy részét. Megjegyezzük, hogy a kapott eredmények a korábbi kutatások alapján túlzónak látszanak, ezért ebben az esetben is szükségesnek látszik a kérdőíves módszer kiegészítése (pl. dokumentumelemzéssel). A Dénes Ferenc és Keserű Csaba által végzett felmérés szerint a megyei jogú városok nemcsak abszolút értékben, relatívan is a legtöbbet költik sportra, sportköltéseik 2003 után gyakorlatilag minden évben meghaladták a bűvös 1%-ot.

39. ábra: Az önkormányzatok sport finanszírozásának tendenciái (Dénes – Keserű 2009)

37

Dénes – Keserű (2009), Gyömörei (2013)



Az önkormányzatok sportcélú kiadásai között a megkérdezettek esetében minden nagyváros esetében van szabadidősportra elkülönített rész. A kisebb települések mindössze egyharmada válaszolta azt, hogy rendelkezik ilyen kerettel (40. ábra). igen

Teljes minta

nem

később kerül meghatározásra, nem a költségvetésben

34%

65%

Budapest

100%

megyeszékhely

100%

egyéb város

34%

község

66%

14%

0%

10%

1%

84%

20%

30%

40%

50%

60%

2%

70%

80%

90%

100%

40. ábra: Van-e az önkormányzat költségvetésben szabadidősportra elkülönített rész? (településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=105

Azok a települések, ahol a sportkiadások között fordítanak a szabadidősportra is azt láthatjuk, hogy a megkérdezett önkormányzatok sportcélú kiadásainak 15%-át teszi ki ez. Az egyes településtípusok között jelentős eltérést tapasztalhatunk. Míg a Budapesti kerületek esetében ez az arányszám mindössze pár százalék, addig a megyeszékhelyeken a sportcélú kiadások ötödét is elérheti a szabadidősportra fordított összegek nagysága. A 41. ábra önmagában megtévesztő lehet, de ha a korábbival együtt értelmezzük, akkor azt kapjuk, hogy azon községek ahol van sportra elkülönített rész a költségvetésben akkor az 22%-ban szabadidősport céllal szerepel.



Teljes minta

16%

Budapest

1%

megyeszékhely

18%

egyéb város

16%

község

22% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

41. ábra: A szabadidősportra elkülönített részhiány százaléka az egész sportra fordított összegnek? (településtípus szerint) – érvényes válaszadók, N=35

A jó kormányzás elveinek, különösen a transzparencia követelményeinek a válaszok alapján a kisebb városok és a községek gyakorlata nem felel meg, azaz nem rendelkeznek a sportra fordított összegeket meghatározó szabályzattal (42. ábra). Ennek oka többrétű lehet. Egyrészt Magyarországon a sportbeli jó kormányzás elvei még nem ismertek elég széleskörűen, másrészt a szabadidősport fogyasztók sincsenek tisztában a közösségi források felhasználásának helyes irányelveivel. igen

Teljes minta

nem

nincs szabályozva

40%

55%

Budapest

100%

megyeszékhely

100%

egyéb város

47%

község

50%

18%

0%

10%

5%

3%

75%

20%

30%

40%

50%

7%

60%

70%

80%

90%

100%

42. ábra: Elérhető-e a sportra fordított összegeket meghatározó szabályzat? (településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=105



A községek közel fele nem rendez és nem is nyújt anyagi támogatást szabadidősport eseményekhez, míg a nagyobb városok döntő többsége szervez vagy legalább anyagi támogatást nyújt az ilyen események számára (43. ábra). Nem véletlen tehát, hogy a községek sportaktivitása alacsonyabb, hiszen a sporthoz való hozzáférés láthatóan sokkal nehezebb, mint egy nagyobb városban. szervezi azokat

anyagi támogatást nyújt

szervez is és anyagi támogatást is nyújt

nem szervez és nem is nyújt anyagi támogatást

Teljes minta

30%

15%

Budapest

30%

24%

60%

megyeszékhely

40%

8%

67%

egyéb város

34%

község 0%

10%

20%

19%

31%

16%

14%

18%

46%

21%

30%

40%

25%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

43. ábra: Az Önök önkormányzata szervez-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket, vagy anyagi támogatást nyújt-e hozzájuk? (településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=105

A 15-29 éves korosztály reprezentatív kutatatásával egybehangzóan a nagyobb városok legalább havonta, míg a községek csak évente 1-2 alkalommal rendeznek sporteseményt (44. ábra). Az önkormányzatok által szervezett sporteseményeken a labdajátékok és a különböző aerob sportágak domináltak (45. ábra). Az egyes sportesemények esetében fontos lenne, hogy a jó kormányzás elvei alapján a sportbeli részvétel elősegítése érdekében célcsoport specifikusabban kerüljenek kiválasztása a rendezvényeken szereplő egyes sportágak. Az egyes korcsoportok igényei és preferenciái jelentősen eltérhetnek.



7%

hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente

10%

34%

29%

21%


labdajáték

89%

vizisport

21%

kardio

56%

egyéb

19%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

45. ábra: Milyen sportágak szerepelnek az Önök által szervezett sporteseményeken? – érvényes válaszadók, N=73

Mindenképp kiemelendő, hogy az önkormányzatok által szervezett sportesemények többségén a versenysport is szerepel (46. ábra), pedig a lakosság körében történt felmérésből kiderül, hogy a rendszeresen sportolók nem a versenyzés jelenti az elsődleges motivációt. Amennyiben az önkormányzatok rendezvényeikkel valós sikereket akarnak elérni, 71 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


elengedhetetlen lenne, hogy pontos képpel rendelkezzenek a lakosság sportolási szokásairól és igényeiről.

versenysport

58%

tömegsport

88%

szabadidősport

90%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

46. ábra: Ezeken a rendezvényeken megjelenik-e a ...? – érvényes válaszadók, N=73

A nagyobb városok esetében az önkormányzatok által rendezett sporteseményeket 4001000 fő közötti részvétel jellemzi, ami azt jelenti, hogy körülbelül a lakosság 1 %-a vesz részt rajta. Ugyanakkor Nyugat-Dunántúl régióban a sportesemények száma és nagysága is szignifikánsan alacsonyabb, mint az országos átlag. A jó kormányzás szempontjából előremutató lenne, ha akár kisebb részvétellel is, de nagyobb számban és rendszeresen rendeznének ilyen eseményeket (47. ábra).

Teljes minta

264

Budapest

360

megyeszékhely

600

egyéb város

225

község

148 0

100

200

300

400

500

600

700



47. ábra: Általában hány fő látogatja az Önök rendezvényeit? (átlag) – érvényes válaszadók, N=73

A megkérdezett önkormányzatok válaszai alapján a leggyakrabban sportegyesületek szerveznek szabadidősport rendezvényeket. Itt is megfigyelhető a sportegyesületeken kívüli civil szervezetek alulreprezentáltsága, mely azt mutatja, hogy Magyarországon a sport egyéb funkciói, mint társadalmi befogadás elősegítésének eszköze, még nem kerültek kiaknázásra (48. ábra).

vállalat, gazdasági társaság

3%

sportszövetség

40%

sportegyesület

67%


34%

oktatási intézmény (köz- vagy felsőoktatás)

22%

önkormányzat

58%

egyéb

3% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

48. ábra: Ki szervezi a településükön a lakosság számára a szabadidősport-eseményeket? – érvényes válaszadók, N=73

A felmérés alapján Magyarország Közép régiójában a településeken a lakosság számára a szabadidősport-események többségét nem az önkormányzatok szervezik, míg az ország többi régiójában ezzel ellentétes tendenciát látunk, szinte csak az önkormányzatok szervezik ezeket a rendezvényeket (49. ábra). Ennek valószínűsíthetően az egyik oka, hogy a KözépMagyarország régióban a sportegyesületek, valamint az egyéb szervezetek száma és gazdasági ereje is jóval nagyobb, így az önkormányzatokat tehermentesíteni tudja e feladatok alól. A jó kormányzás szempontjából fontos lenne az önkormányzat-civil szféra-piac egyensúlyának megteremtése.



vállalat, gazdasági társaság sportegyesület oktatási intézmény (köz- vagy felsőoktatás) egyéb

sportszövetség más civil szervezet önkormányzat

50%

58%

33%

20%

42%

40%

35% 7%

42%

92%

100%

92%

100%

67% 10% 23%

77%

43% 10%

38% 4%

8%

község

egyéb város

megyeszékhely

Budapest

49. ábra: Ki szervezi a településükön a lakosság számára a szabadidősporteseményeket?(településtípus szerint) – érvényes válaszadók, N=73

A jó kormányzás elveinek, különösen a transzparencia követelményeinek a válaszok alapján, a kisebb városok és a községek, valamint az Észak-Alföld régió gyakorlata nem felel meg, vagyis nem rendelkezik a sportrendezvények szervezésébe való bekapcsolódására vonatkozó szabályzattal (50. ábra).

Teljes minta

22%

Budapest

100%

megyeszékhely

67%

egyéb város

25%

község

4% 0%

20%

40%

60%

80%

100%



50. ábra: A sportrendezvények szervezésébe való bekapcsolódást szabályozzák-e? (településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=105

A jó kormányzás tartalmának, különösen az elszámoltathatóság és integritás elvének terjesztése a községekben különösen fontos lenne, hiszen a válaszok szerint általában nem rendelkeznek a sporteseményekre fordított összegek elköltésének dokumentációjával (51. ábra).

Teljes minta

49%

Budapest

100%

megyeszékhely

100%

egyéb város

59%

község

27% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

51. ábra: Elérhető-e a sportra fordított összegek elköltésének dokumentációja? (településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=105

Az önkormányzatok sportra fordított költésekkel kapcsolatos döntéseit a leggyakrabban a közgyűlés hozza meg, mely a jó kormányzás által kiemelt felelős döntéshozatalnak megfelel, de a döntési folyamat kiterjesztése mindenképp szükség van a sportbizottságra is. (52. ábra).



közgyűlés

87%

sportbizottság

5%

egyéb

8%

NT/NV

5%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

52. ábra: Ki hozza meg a döntést a sportra fordítható összegekről? – összes megkérdezett, N=105

Az 53. ábra jól szemlélteti, hogy a választ adó önkormányzatok esetében a sporteseményeknek nincs kimondott célcsoportja, ami azt jelzi, hogy a jó kormányzáshoz szükséges stratégiai gondolkodás még nem terjedt el, illetve a sportolók bevonása nem tervezett, hanem esetleges.

3%

meghatározott korcsoport nincsen speciális célcsoport\mindenki számára 97%

53. ábra: Kinek a számára szervezik ezeket az eseményeket? – érvényes válaszadók, N=73

Ezt a megállapítást támasztja alá az a válasz is, miszerint az önkormányzatok jellemzően nem készítenek elégedettségi felmérést eseményeik során (53. ábra). 76 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


32%

igen nem 68%

54. ábra: Ezeken a rendezvényeken végeztek-e felmérést a rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségéről? – érvényes válaszadók, N=73

Arra a kérdésre, hogy miért nem szerveznek ilyen eseményeket a községekben és kis várásokban, az okok közül a nincs rá igény válasz, még az anyagi ok választ is megelőzte (55. ábra). Ez a válasz megerősíti a szakirodalom állítását a fizikai aktivitás kapcsolatos szemléletformálás fontosságáról.38

38

Szabó (2012)



44%

nincs rá igény

38%

anyagi okok miatt nem szeretnének ilyen rendezvényt szervezni

22%

nincsen rá megfelelő személyzet

13% 9%

nincs megfelelő helyszín nincsen rá idejük

6%

nincsenek megfelelő eszközök

6% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

55. ábra: Miért nem szerveznek ilyen sporteseményeket? – érvényes válaszadók, N=32

Az előző okokból következhet az is, hogy a megkérdezett önkormányzatok közül csak a nagyvárosok rendelkeznek hosszú távú szabadidősport koncepcióval.(56. ábra). A koncepció kialakításába az önkormányzatok a válaszaik alapján érintettek széles körét, úgymint fiatalok, nők, nyugdíjasok, hátrányos helyzetűek, fogyatékkel élők egyaránt bevonták (57. ábra).

41%

igen nem 59%

56. ábra: Létezik-e szabadidősportra vonatkozó hosszú távú koncepció? – összes megkérdezett, N=105



15-29 évesek (ifjúság)

95%

családosok

95% 65%

nyugdíjasok

58%

nők

49%

fogyatékkal élők

44%

hátrányos helyzetűek

0%

20%

40%

60%

80%

100%

57. ábra: Az érintettek mely csoportját vonták be a hosszú távú koncepció kialakításába? – érvényes válaszadók, N=43

A válaszadók háromnegyede előírja a támogatottság feltételeként a támogatottak részére, hogy figyelmet fordítsanak a sporttevékenységre vonatkozó magatartási, etikai szabályok betartására, ez megfelel a jó kormányzás integritás (feddhetetlenség) elvének (58.ábra).

23%

igen nem

77%

58. ábra: A támogatottság feltételeként előírják-e a támogatottak részére, hogy figyelmet fordítsanak a sporttevékenységre vonatkozó magatartási, etikai szabályok betartására? – érvényes válaszadók, N=43



Az

önkormányzatok

mérsékelten

érzik

feladatuknak

a

lakosság

bevonását

a

szabadidősportba, pedig a fizikai aktivitás növelésének számos jótékony hatása van mind a társadalomra, mind pedig a gazdaságra (59. ábra). Javítja a munkaerő termelékenységét, erősíti a társadalmi kohéziót, elősegíti a társadalmi befogadást és a sport általi közösségi tanulást, emellett csökkenti az egészségügyi kiadásokat és javítja a társadalom életminőségét.

1% 6%

teljes mértékben igen inkább igen igen is,meg nem is inkább nem egyáltalán nem

6%

40% 48%

59. ábra: Ön szerint az önkormányzatnak feladata, hogy a lakosságot bevonja a szabadidősportba? – összes megkérdezett, N=105

Az önkormányzatokról a közép-magyarországi régióban alapvetően úgy gondolják, hogy eleget tesz a lakosságot bevonásáért a szabadidősportba, míg az észak-magyarországi régióban kapott válaszok szerint közel 40%-ban egyáltalán nem (60. ábra).



egyáltalán nem

Teljes minta

inkább nem

11%

igen is,meg nem is

inkább igen

20%

Budapest

60%

egyéb város

50%

33%

17%

19%

község

10%

16%

66%

21%

0%

23%

20%

2%

18%

49%

40%

megyeszékhely


30%

9%

43%

40%

50%

60%

70%

80%

4%

90%

100%

60. ábra: Ön szerint az önkormányzatnak feladata, hogy a lakosságot bevonja a szabadidősportba? (településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=105

A megkérdezett önkormányzatok véleménye alapján nem elég elterjedtek a testmozgásra ösztönző tevékenységek, ez pedig megerősíti, hogy a jó kormányzás közgazdaságtani és döntéselméleti értelmezése innovatív lehetőségeket rejt magában (61. ábra).

16%

igen nem

84%

61. ábra: Folytatnak-e Önök testmozgásra ösztönző tevékenységeket? – összes megkérdezett, N=105



9.3 Az intézményi felmérés eredményeinek értékelése A felmérés keretében a megyei önkéntes pontokat, tehetségpontokat, szabadidős szövetségeket és egyéb intézményeket kérdeztük meg a szabadidősporttal kapcsolatos tevékenységeikről. A sport területén kiemelten fontosak a civil szervezetek, amelyeknek nagy szerepük van a különböző sportszolgáltatások nyújtásában és a közösségépítésben. Emellett a sport egyértelműen a civil szféra terméke. A civil szervezeteknek hármas funkciót látnak el: szolgáltatnak (közfeladatok, közszolgáltatások, alternatív megoldások), érdekérvényesítőlobbi (döntések befolyásolása) és közösségépítő tevékenységet folytatnak. A válaszadó intézmények 35%-ának a fenntartó intézménye az állam, míg a másik 40%nak valamely önkormányzat és közel 10%-ának alapítvány, egyesület. Ezért a jó kormányzás elveinek megjelenése és szerepük a szabadidősport szempontjából meghatározó lehet. A megkérdezett intézmények 40%-a szervez szabadidősport rendezvényeket, anyagi támogatás azonban nagyon kevés nyújt. Ez inkább a fiatal szervezetek esetében fordul elő (62.ábra). szervezi azokat

anyagi támogatást nyújt

szervez is és anyagi támogatást is nyújt

nem szervez és nem is nyújt anyagi támogatást

NT\NV Teljes minta

36%

Kevesebb, mint 1 éve

4%

10%

49%

25%

75%

1-2 éve

44%

3-5 éve

33%

40%

Több, mint 5 éve 10%

20%

22%

50%

36% 0%

1%

4% 30%

40%

10%

11%

49% 50%

60%

70%

80%

90%

100%

62. ábra: Az intézményük szervez-e a lakosság számára szabadidősport rendezvényeket, vagy anyagi támogatást nyújt-e hozzájuk? (az intézmény fennállása szerint) – összes megkérdezett, N=337



A megkérdezett intézmények többsége, hasonlóan az önkormányzatokhoz évi 1-2 alkalommal szervez szabadidősport rendezvényeket, ugyanakkor nagy arányban működnek a olyan szervezetek is, akik ennél rendszeresebben szerveznek a lakosság számára sporteseményeket (63.ábra). 1%

1% 13%

gyakrabban, mint hetente

32%

15%

hetente havonta többször havonta-kéthavonta évente 1-2 alkalommal ritkábban, mint évente

16%

NT\NV

22%


A megkérdezett intézmények által szervezett szabadidősport eseményeken 75%-ban a labdajátékok dominálnak, ezt követik a torna jellegű sportok, és majd 30%-ban a kardió jellegű sportok jelennek meg. labdajáték

74%

torna(torna, atletika, táncok)

43%

kardió (pl.futás, aerobic)

29%

szabadtéri sport

25%

küzdősport

23%

tömegsport

17%

vizisport

15%

egyéb NT/NV

8% 1% 0%

50%

100%



64. ábra: Milyen sportágak szerepelnek az Önök által szervezett sporteseményeken?– érvényes válaszadók, N=170

A megkérdezett intézmények által szervezett eseményeken átlagban 236 fő vesz részt, ugyanakkor a fővárosban ez a szám jelentősen magasabb 640 fő, melyet jellemzően a nagyobb intézmények szerveznek.

236

Teljes minta

640

Budapest

116

megyeszékhely

242

egyéb város

85

község 1-10 fős intézmény

75

11-31 fős intézmény

75 174

32-58 fős intézmény 59 fős, vagy nagyobb intézmény

627 0

100

200

300

400

500

600

700

65. ábra: Általában hányan látogatják az Önök rendezvényeit? – érvényes válaszadók, N=128

A választ adó intézmények fele egyedül szervezi a sporteseményt, míg a válaszadók másik fele valamilyen szervvel együttműködve teszi azt (66.ábra). 100% 80% 60%

50%

40% 24% 20%

21%

21%

18%

11%

4%

4%

0%



66. ábra: Ki szervezi ezeket a szabadidősport-eseményeket? – érvényes válaszadók, N=170

A megkérdezett intézmények, hasonlóan az önkormányzatokhoz nem speciális célcsoport számára szerveznek sporteseményeket (67. ábra).

1%

5% 15%

nincsen speciális célcsoport\mindenki számára

58%

meghatározott korcsoport

28%

oktatási intézmény egyéb NT\NV

67. ábra: Kinek a számára szervezik ezeket az eseményeket?– érvényes válaszadók, N=170

A jó kormányzáshoz szükséges fogyasztói elégedettség mérését az intézmények 78%-a egyáltalán nem végez (68. ábra). Korábbi kutatások alapján a sportszolgáltatások iránti fogyasztói kereslet meglehetősen ingadozó: az ingadozás alapját azonban nem véletlenszerű folyamatok irányítják, a kereslet hullámzása többnyire periodikus – szezonális, illetve a napszakok által meghatározott –, tehát többnyire megbízhatóan előre jelezhető, ehhez azonban fontos lenne a fogyasztók igényeinek pontos ismerete, ennek felmérése és nyomon követése. 2% 21%

igen

nem

NT\NV 78%



68. ábra: Ezeken a rendezvényeken végeztek-e felmérést a rendezvénnyel kapcsolatos elégedettségéről? – érvényes válaszadók, N=170

A megkérdezett intézmények által szervezett sportesemény a szabadidősport mellett a versenysport is megjelenik (69. ábra). 100%

89% 77%

80% 60%

52%

40% 20% 0% versenysport

tömegsport

szabadidősport

69. ábra: Ezeken a rendezvényeken megjelenik-e a…? – érvényes válaszadók, N=170

A 70. ábra pontosan szemlélteti, hogy a válaszadó intézmények a jó kormányzás egyik fontos alapelvének megfelelve számos társadalmi réteg véleményét integrálják hosszú távú koncepciójuk kialakítása során. igen

nem

nem hozzá tartozik

15-29 évesek (ifjúság)

NT\NV

22%

39%

34%

fogyatékkal élők

0%

27%

54%

8%

egyéb

10%

20%

30%

40%

6%

17%

19%

60%

hátrányos helyzetűek

20%

32%

48%

nők

1%

36%

46%

17%

nyugdíjasok

17%

20%

63%

családosok

17%

13%

71%

50%

60%

70%

80%

4% 11%

90%

70. ábra: Az érintettek mely csoportját vonták be a hosszú távú koncepció kialakításába? – érvényes válaszadók, N=109


100%


A támogatottság feltételeként az intézmények többségében előírják a támogatottak részére, hogy figyelmet fordítsanak a sporttevékenységre vonatkozó magatartási, etikai szabályok betartására. A választ adó szerezetek kevesebb mint 50%-a szerint a szabadidősportra fordítható kedvezmények, források, pályázatok ismertek, vagyis a jó kormányzáshoz szükséges demokratikus eljárások fejlesztésre minden településtípuson komoly lehetőség van (7172.ábra).

1% 15%

ismeretlenek inkább ismeretlenek

28% 10%

ismertek is,meg nem is inkább ismertek ismertek

27%

19%

NT\NV

71. ábra: Ön szerint a szabadidősportra fordítható kedvezmények, források, pályázatok az Önök intézménye számára…. – összes megkérdezett, N=337

A szabadidősportra fordítható kedvezmények, források, pályázatok átláthatósága a válaszadó intézmények véleménye több mint fele szerint átláthatóak. Ugyanakkor érdekes, hogy a községekben és a fővárosban az országos átlaghoz képest sokkal nagyobb azon intézmények aránya, akik szerint inkább átláthatatlan (72. ábra). A transzparencia a jó kormányzás szempontjából nagyon fontos, ez terültet a kapott eredmények alapján további fejlesztéseket igényel.



átláthatatlanok

inkább átláthatatlanok

átláthatóak is,meg nem is

inkább átláthatóak

átláthatóak

NT\NV

15%

község 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

13%

21%

11%

36%

4%

4%

30%

27%

23%

6%

10%

egyéb város

6%

23%

32%

29%


4%

31%

11%

26%

16%

12%

Budapest

6%

27%

23%

27%

9%

9%

Teljes minta

70%

80%

90%

100%

72. ábra: Ön szerint a szabadidősportra fordítható kedvezmények, források, pályázatok az Önök intézménye számára….(településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=337

A válaszadó intézmények több mint fele úgy véli, hogy az önkormányzatok eleget tesznek azért, hogy a lakosságot bevonják a szabadidősportba (73. ábra). Ezzel szemben a korábban ismertetett lakossági felmérés eredményei sok esetben ezzel ellentétes vélemény tükröznek.

egyáltalán nem

Teljes minta

inkább nem

4%

0%

10%

20%

30%

50%

1% 1%

35% 26%

34% 40%

10% 27%

26% 21%

11%

9%

3%

22%

35%

28%

NT\NV

28% 14%

29%

egyéb város 1% 9%


27% 32%

15%


község

inkább igen

28%

10%

7%

Budapest

igen is,meg nem is

60%

70%

80%

90%

73. ábra: Ön szerint az önkormányzat tesz azért, hogy a lakosságot bevonja a szabadidősportba? (településtípus szerint) – összes megkérdezett, N=337


100%


A megkérdezett intézmények több mint fele ismer az önkormányzat részéről testmozgásra ösztönző kezdeményezéseket (74. ábra). Ugyanakkor a korábban ismertetett felmérés eredményei alapján a ezek hatékonysága megkérdőjelezhető, hiszen sok esetben az önkormányzatok nem ismerik pontosan lakosság igényeit. 6% igen

nem

41%

54%

NT\NV

74. ábra: Ismer Ön testmozgásra ösztönző kezdeményezéseket az önkormányzatok részéről? – összes megkérdezett, N=337

Az ösztönző kezdeményezések keretében a válaszadó intézmények véleménye alapján többségében szabadtéri sportok jelennek meg, ezt követik 37%-ban a beltéri sportok és a versenyek (75. ábra).

78%

szabadtéri sportok

37%

beltéri sportok

35%

versenyek

19%

családi napok

3%

egyéb 0%

20%

40%

60%

80%

100%

75. ábra: Milyen, a testmozgásra ösztönző kezdeményezéseket ismer Ön az önkormányzatok részéről? – érvényes válaszadók, N=181



Meglepő, hogy az intézmények székhelyén nem elérhető sportágak között a második helyen a labdajáték jelent meg, ezt a vizi sportok előzték meg, majd a harmadik a téli sportok lettek. Az utóbbi kettő említésének gyakorisága kevésbé meglepő, hiszen ezen sportok űzésének komoly létesítmény és akár természeti erőforrás szükséglete lehet. Labdajátékok többségének előnye, hogy minimális eszközigénye és egyszerű szabályrendszere, és abból fakadó globalitásuk. 30%

vizisport

26%

labdajáték

17%

téli sport

4%

torna(torna, atlétika, táncok) küzdősport

3%

szabadtéri sport

3%

extrém sport

2%

kardió (pl.futás, aerobic)

2% 14%

egyéb

25%

nincs ilyen

11%

NT/NV

0%

20%

40%

60%

80%

100%

76. ábra: Mely sportágak nem elérhetőek az Önök intézményének székhelyén? – összes megkérdezett, N=337

A megkérdezett intézmények véleménye alapján a létesítmény, valamint az anyagi forrás hiánya a legnagyobb oka annak, hogy egyes sportágak nem elérhetően székhelyükön. A válaszadók 18%-a szerint a klubok hiányoznak az adott sportág űzéséhez (77. ábra). Ugyanakkor ezek az okok az ország egyes régióiban jelentős eltérhetnek, ezért a különböző szervezeteknek ahhoz, hogy segíteni tudják az egyes sportágak terjedését érdemes ezt előzetesen pontosan felmérni.



hiányzik a létesítmény

53%

nincs rá anyagi forrás

43%

hiányzik a klub

18%

nincs rá igény

15%

egyéb okból

15%

hiányzik az edző

13%

hiányzik a menedzser

11% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

77. ábra: Miért nem elérhető ez a sportág az Önök intézményének székhelyén? – érvényes válaszadók, N=271



10 Összefoglalás

Tanulmányunkban a sport, azon belül is a szabadidősport szempontjából vizsgáltuk a jó kormányzás

kérdéskörét.

A

különböző

tudományágak

megközelítését

összegezve

megállapíthatjuk, hogy a jó kormányzás elveinek kialakulása a politikatudomány oldaláról az állami irányítás elveinek vizsgálatával került az érdeklődés homlokterébe. Mivel a központi állami vagy önkormányzati működés Magyarországon a társadalmi-gazdasági fejlődés sajátosságai, illetve a piaci és civil szféra viszonylagos fejletlensége miatt továbbra is különösen erősen határozza meg a szabadidősport fejlődését, a jó kormányzás tanulmányunkban elemzett elveinek gyakorlatba ültetése először és közvetlenül a kormányzati intézményekben valósulhat meg. A szabadidősport esetében természetesen nem feledkezhetünk el arról a tényről sem, hogy a sporttevékenység alapvetően civil tevékenység, és ezért a jó kormányzás elveit a nemzetközi tendenciák fő irányvonalának megfelelően a civil szervezetek gyakorlatába is át kell ültetnünk. Összefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy a szabadidősportok a tanulmány témája szempontjából nem különböznek a magyar versenysporttól, hiszen a közelmúlt elemzései azt mutatták, hogy a hazai sportszövetségek esetében sem a napi működés, sem a stratégiai tervezés szintjén nem lehetünk elégedettek a jó kormányzás elveinek alkalmazásával.39 A kutatás egyes kérdéseinek elemzése, illetve az a tény, hogy a jó kormányzás magyar nyelvű szakirodalma szinte nem is létezik, arra hívja fel a figyelmet, hogy szabadidősport elérhetővé tételében, a sportolói aktivitás növelésében az érintettek tudatos bevonása, a szakmai döntéshozatal komoly előrelépést jelenthet. A települések közül különösen községek esetében tapasztalható elmaradás a szabadidősport programok esetében, pedig úgy tűnik lehetőség esetén az aktivitás és az elégedettség szintjével nincs probléma.

39

2013-14-ben a MOB megbízása alapján a TF sportmenedzsment tanszéke elvégezte a 16 kiemelt sportági szövetség auditját és értékelte az általuk benyújtott sportágfejlesztési terveket. A projekt tapasztalatai megerősítették a jó kormányzás terén létező hiányosságokat.



A célcsoportok közül a 60 év felettiek, a nők, illetve a középiskola utáni korosztály helyzete kritikus a szabadidősportba bevonás szempontjából, az ő megszólításuk érdekében új módszerek kidolgozása indokoltnak látszik. Az átláthatóság, elszámoltathatóság és stratégiai irányultság javítása szempontjából mindenképpen szükséges a szabadidő sportesemények utáni visszajelzések rendszeresítése, ezek nélkül a döntéshozók nem képesek a lakosság valódi igényei szerint cselekedni. A jó kormányzás elveinek gyakorlatba ültetésének egyik kézenfekvő formája a sportszervezők, menedzserek képzése. Szükségesnek látszik, hogy mind az alsóbb (OKJszintű tanfolyamok), mind a felsőoktatás szintjén a téma bekerüljön a tananyagba. A nemzetközi példák, és a létező, de kevéssé ismert hazai jó gyakorlatok megismertetése a sportszakemberekkel szisztematikus munka elindítását követeli meg. A jó kormányzás szerinti működés javítása a jogszabályi háttér átalakításával is együtt jár. Az állami, önkormányzati intézmények esetében el kell érni, hogy csak a téma ismeretével felvértezett, képzett és kompetens sportszervezők vehessenek részt abban a munkában, amely a lakosság szabadidő sportolását hivatott megteremteni. A civil szféra esetében szintén szükségesnek látszik az állami források, pályázatok megszerzésének feltételéül szabni a jó kormányzással kiegészített sportszervezői végzettséget. A

jó

kormányzás

közgazdaságtudományi

értelmezése

szintén

hozzájárulhat

a

szabadidősport fejlesztéshez. Habár a piaci működés dominanciája a gazdasági környezet miatt nem valószínű, a versenyek logikája sok megfontolandó gondolatot nyújthat. A szabadidősport esetében legfontosabb verseny a fogyasztó szabadidejéért történik, ezért a szűkös erőforrásért kell stratégiai megalapozottsággal felépíteniük a szervezeteknek programjaikat. A közgazdasági gondolkodásmód elemei közül alkalmazni kell a kiválasztásra és ösztönzésre vonatkozó ismereteket. A jó kormányzás elengedhetetlen feltétele a hosszú távú célok irányában elkötelezett, a megfelelő információkkal és erőforrásokkal rendelkező szakemberek alkalmazása. Ellenkező esetben az információs aszimmetriából fakadó morális kockázat és kontraszelekció problematikája nem kerül feloldásra. A jó kormányzás elveinek következetes betartatása, különösen a transzparencia elvének szigorú megkövetelése a korrupció direkt és indirekt fajtáját is képes csökkenteni. Az indirekt válfaj, vagyis amikor a döntéshozók nem választóik preferenciáinak megfelelően hoznak döntéseket, hanem 93 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


érdekcsoportok nyomásának engedelmeskednek azért is különösen veszélyes, mert annak hatásai csak hosszabb távon érvényesülnek. A jó kormányzás közgazdasági hátterét a piaci szektorban is hasznosítani lehet. A fogyasztók esetében a kutatás eredményei alapján nagyon komoly lehetőség van még a szabadidősport egyéni ösztönzőinek kifejlesztésében, s így valóban hosszú távú befektetéssé válhatna a sportra áldozott idő, illetve energia. A kutatás nem tért ki a vállalati szektor által használható szabadidő sportolást ösztönző módszerekre, de az értékteremtés logikájának mélyebb átgondolása, a nemzetközi jó gyakorlatok megismerése racionálissá teheti körükben is a különböző módszerek bevezetését, kitalálását. Hazánkban a sport jó kormányzásának eszméje olyannyira újnak számít, hogy magyar nyelvű irodalom, képzési anyag még nem került a szakemberek kezébe. A szabadidő sport kérdőíves felmérése által felvázolt kép éppen azért nem annyira borús, mint a számok okozta első benyomások sugallják.

A továbblépéshez szükség van a sportszervezetek,

önkormányzatok fejlesztésére és olyan kutatások elindítására, amelyek segítik a jó gyakorlatok feltárását, kiszűrik a rossz kormányzás okozta torzulásokat és hatékonyan ösztönzik a felelős döntéshozókat. Tanulmányunk zárásaként arra a hasonlóságra hívjuk fel a figyelmet, ami a sportversenyek és a jó kormányzás elvei szerinti működés között található. A versenyek esetében természetesnek tűnik, hogy az egyenlő esélyek, a mindenki számára átlátható küzdelem, a jól kiválasztott, felkészített és ösztönzött szereplők tiszta versengése értékes teljesítményt és folyamatos fejlődést eredményez. Úgy tűnik, a sport állami, önkormányzati vagy civil szervezeteinek irányításában szimbolikusan nincs másra szükség, mint a sportpályákon elvárt fair play képviseletére és a sport hagyományos értékeinek megfelelő kormányzásra.





11 Felhasznált irodalom

Alm, Jens (2013): Action for Good Governance in International Sport Organizations: Final Report. Play the Game- Danish Institutefor Sport Studies Bakonyi Tibor (2007): Állam, civil társadalom, sport. Kossuth Kiadó, Budapest. Besley, Timothy (2012): A jó kormányzat politikai gazdaságtana. Alinea Kiadó – Rajk László Szakkollégium, Budapest Császár Dániel (2013): Jó kormányzás a sportban. (szakdolgozat) Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Továbbképző Intézete, Budapest Dénes Ferenc – Keserű Csaba (2007): A magyar sportfinanszírozás helyzete. Kézirat Johnson, David (1999): Közösségi döntések elmélete. Bevezetés az új politikai gazdaságtanba. Osiris, Budapest Expert Group „Good Governance” (2013): Principles of good governance in sport. Európai Unió, Brüsszel Hammond - Keeney– Raiffa (1999): A döntéshozatal rejtett csapdái. Harvard Business Manager 3. szám 5-14. Houlihan, Barri – Bruyninck, Hans (é.n.): Action for Good Governance in International Sport Organizations. Play the Game- Danish Institutefor Sport Studies Gyömörei Tamás (2014): Az önkormányzatok sportfinanszírozása Magyarországon Regionális- és gazdaságtudományi Kismonográfiák 2013/6 Pécs-Győr Kahneman, Daniel (2012): Gyors és lassú gondolkodás. HVG, Budapest Milgrom, Paul – Roberts, John (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás Nemzeti tankönyvkiadó Nyerges Mihály, Petróczi Andrea (2007): A sportmenedzsment alapjai. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest Sárközy Tamás (2012): Magyarország kormányzása 1978-2012. A szoft diktatúra kormányzásától az újkapitalista konfliktusos demokrácia kormányzásán át a fülkeforradalom vezérdemokráciájának kormányzásáig. Park Könykkiadó 96 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


Sárközy Tamás (2013): A sport mint nemzetstratégiai ágazat. Mozgó Világ június Sárközy Tamás (2014): Jogállami és/vagy hatékony kormányzás. Előadás „Jó kormányzás” és sport. Konferencia a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Jogászegylet szervezésében 2014.március 13. Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kar, Budapest Simon, Herbert (2000): Administrative Behavior: A study of Decision.Making Processes in Administrative Organizations Free Press, New York Sterbenz Tamás – Géczi Gábor (2012): Sportmenedzsment. Egyetemi jegyzet Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kar, Budapest Sterbenz tamás (2014): Közösségi döntések a sportban. Előadás „Jó kormányzás” és sport. Konferencia a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Jogászegylet szervezésében 2014.március 13. Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kar, Budapest Stiglitz, Joseph (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana. KJK kiadó, Budapest. Stumpf István (2014): A „jó kormányzás” politikatudományi és alkotmányjogi értelmezése Előadás „Jó kormányzás” és sport. Konferencia a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Jogászegylet szervezésében 2014.március 13. Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kar, Budapest. Szabó Ágnes (2012): A magyar szabadidősport működésének vizsgálata: Piacok, értékteremtés, feladatok a szabadidősportban. PhD-értekezés Budapest Corvinus Egyetem Szabó Ágnes (2013): A szabadidősport és a versenyképesség kapcsolata. in. Versenypályán (Sterbenz Tamás-Szőts Gábor, szerk.) Magyar Sporttudományi Füzetek IX., Budapest Szigeti Szabolcs és Frivaldszky János: A jó kormányzásról, Elmélet és kihívások. L’Hartmattan Kiadó, Budapest, 2012 Szymanski, Stefan (2003): The Economic Design of Sporting Contests. Journal of Economic Literature Vol. XLI (December 2003) pp. 1137–1187 Thaler, Richard – Sunstein, Cass (2011): Nudge: Jobb döntések egészségről, pénzről, boldogságról. Manager Könyvkiadó és Könyvkereskedő Kft, Budapest



Veress Réka (2014): A sport jó kormányzásának európai uniós tapasztalatai Előadás „Jó kormányzás” és sport. Konferencia a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Jogászegylet szervezésében 2014.március 13. Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kar, Budapest Internetes források: EOC EU Office: Sport 4 Good Governance (DVD) www.s4gg.eu

Nézőpont Intézet: Jó kormányzás Index (2012) http://nezopontintezet.hu/aktualis/jo-kormanyzas-index-2012/ 2008, International Olympic Committee, Basic Universal Principles of Good Governance of the Olympic and Sports Movement: http://www.olympic.org/Documents/Conferences_Forums_and_Events/2008_seminar_aut onomy/Basic_Universal_Principles_of_Good_Governance.pdf



12 Melléklet: Az AGGIS javaslata a sportszervezet jó kormányzásnak előmozdítása érdekében

Ajánlás a sportszervezetek számára, hogy az átláthatóság és a nyilvános kommunikáció jó kormányzás szerinti kritériumainak megfeleljenek 1. A szervezet közzéteszi a honlapján az alapszabályát/alkotmányát 2. A szervezet közzéteszi a honlapján a szabályzatát 3. A szervezet közzéteszi a honlapján a sportszabályait 4. A szervezet közzéteszi a honlapján a szervezeti ábráját 5. A szervezet a honlapján nyilvánosságra hozza stratégiai tervét 6. A szervezet a honlapján közzéteszi a közgyűlés napirendjét és jegyzőkönyvét 7. A szervezet hozzáférhetővé teszi a média számára a közgyűlést 8. A szervezet közzéteszi a honlapján a bizottsági tagok, valamint a magas beosztású tisztviselők önéletrajzait 9. Az igazgatósági tagok és felső tisztviselők elérhetőségeik szerepelnek a honlapon 10. A szervezet tájékoztatást ad honlapján a tagszervezeteikről 11. A szervezet közzéteszi a honlapján az éves általános tevékenységi jelentését 12. A szervezet közzéteszi a honlapján az állandó bizottságok jelentéseit 13. A szervezet közzéteszi a honlapján az éves pénzügyi jelentését 14. A szervezet közzéteszi a honlapján az igazgatósági tagok és vezető tisztségviselők díjazását, például napidíjak kifizetését és bónuszait 15. A szervezet közzéteszi a honlapján a fő események részletes jelentéseit és releváns információit

Ajánlás sportszervezetek számára, hogy a demokratikus eljárás jó kormányzás szerinti kritériumainak megfeleljenek 99 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


1. Választásokat tartanak az elnök, az irányító testületek és az állandó bizottságok pozícióira 2. A választások titkos szavazás és egyértelmű eljárások alapján történnek, melyeket az irányadó dokumentumok részleteznek 3. A szervezet lehetőséget biztosít a választásokon résztvevők számára, hogy bemutathassák programjaikat/ nyilatkozataikat/ kiáltványaikat 4. A fontosabb események kiosztásának folyamata demokratikus, nyílt és átlátható döntéshozatal révén kerül meghatározásra 5. A szervezet a legfőbb döntéseit a közgyűlés / kongresszus (a legmagasabb szint) szavazással dönti el 6. A

szervezet

az

irányító

dokumentumában

a

döntéshozó

szervei

részére

határozatképességhez szükséges legkisebb létszámot szab meg 7. A szervezet választott tisztviselőinek megbízatásai határozott időre szólnak 8. A szervezet évente legalább egyszer tart közgyűlést 9. A szervezetet irányító testülete rendszeresen gyűlésezik 10. A szervezet rendelkezik a vezető tisztviselőik részére nemek közti egyenlőségi irányelvekkel 11. Nagyszabású eseményre vonatkozó ajánlatkérés kapcsán a kritériumrendszert időben kell tudatni a tagokkal 12. A szervezet lehetőséget biztosít minden érintettnek, hogy képviseltethesse magát a szervezetben

Ajánlás sport szervezetek számára, hogy a fékek és ellensúlyok jó kormányzás szerinti kritériumainak megfeleljenek



1. A szervezet rendelkezik belső audit bizottsággal 2. A szervezetet nemzetközi standardok alapján külső fél auditál 3. A szervezet rendelkezik számviteli ellenőrzési mechanizmusokkal 4. A szervezet külön választja a szabályozási és a kereskedelmi funkciókat 5. A szervezet vagy rendelkezik, vagy elismer egy Etikai/ Integritási törvénykönyvet minden tagja és tisztviselője részére 6. A szervezet világos összeférhetetlenségi szabályokkal bír 7. A szervezet elismeri az etikai törvénykönyvet vagy saját szabványokkal rendelkezik a jó kormányzást illetően 8. A szervezet rendelkezik egy független testülettel (pl. Etikai Bizottság), hogy ellenőrizze az 5-7 pontban említett szabályok betartását és alkalmazását 9. A szervezet döntései megvitathatóak a belső csatornákon belül, amelyeket az irányadó dokumentum szabályoz 10. A szervezet elismeri a Sport Döntőbíróságot/Választott Bíróságot (Court of Arbitration for Sport, CAS) mint külső csatornát, amely lehetővé teszi a sportolók és tisztségviselők panaszainak polgári bíróságon való megvitatását 11. A szervezet elismeri és eleget tesz/megfelel a WADA Nemzetközi Doppingellenes Kódex előírásainak

Ajánlás sportszervezetek számára, hogy a szolidaritás jó kormányzás szerinti kritériumainak megfeleljenek

1. A szervezet külön forrásokat allokál/ juttat a tömegsportok globális fejlesztésére 101 A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása - TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt


2. A szervezet örökségi követelményeknek meg kell felelnie a házigazda közösség felé, ahol a rendezvényeket szervezik 3. A szervezet ellenőrzi és auditálja a belső felhasználóknak kiosztott pénzeket 4. A szervezet környezetirányítási rendszert (ISO, EMAS4 vagy hasonlót) alkalmaz a főbb eseményein 5. A szervezet egy jól körülhatárolt társadalmi felelősségvállalás (SR) stratégia és / vagy programmal rendelkezik 6. A szervezet ellenőrzi a társadalmi felelősségvállalásra adott pénzeszközök felhasználását, és alkalmazza az ISO 260005 vagy hasonló szabványt 7. A szervezet tanácsadást ajánlj a tagszövetségek számára, szervezet management műhelyek megszervezése vagy személyes tanácsadás révén 8. Gazdaságilag hátrányos helyzetű tagszövetségek képviselői támogatását vállalja a szervezet, hogy azok részt vehessenek a közgyűlésen 9. A szervezet határozott diszkrimináció-ellenes politikát alkalmaz


Összegző tanulmány. Jó kormányzás a sportban

Recommend Documents