INFORMATIKA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A SPORTBAN

58 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

■

MAGYAR EDZŐ 3

2003/4

INFORMATIKA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A SPORTBAN a Magyar Olimpiai Bizottság Országos Konferenciája Budapest, 2003. december 3. (szerda) TF Aula Program 09.00 – 10.00 09.30-tól 10.00 – 14.00

Üléselnökök: dr. Ozsváth Károly és dr. Mónus András Megnyitó: dr. Kis Jenô TF dékánhelyettes és Köpf Károly MOB sportigazgató Komlósi Gábor (MTV): A megtûrt televíziós technika a sport szolgálatában Dr. Tihanyi József (TF) : Az internet, mint információforrás a kutatásban és a sport gyakorlatában Pataki Zsolt, Velenczei Attila, Kovács Árpád (NUPI): Informatika az utánpótlás-nevelésben Ortutayné dr. Léces Melinda és Bodnár Ilona (TF Könyvtár): Sportadatbázisok – információkeresés a TF Könyvtárban Dr. Petrekanits Máté (TF, BHSE, BION Kft.): Adatátviteli eszközök és módszerek a teljesítmény-diagnosztikában Darvas Ákos (Computer General): Digitális technológiák és eszközök fejlôdése

11.50

Kávészünet (A szünetben: hardver-szoftver bemutató)

12.10

Nagy Zsigmond (MOB): E-sport – a magyar sport 21. századi kommunikációs lehetôsége és kihívása Dikácz Ernô, Gerô Viktor (MOB): MOB weboldal Dr. Bakanek György (GYISM, MOB): Doppingellenes világháló Dr. Szacsky Mihály (BME TTK NTI): Szomatodiagnosztikai rendszer a sportgyakorlatban Dorogi László (GYISM): Az akadálymentes sportvilágháló Gigler Péter (MKSZ): Informatika a kézilabdában Kovács János (NLA): A Hydra adatbázis-feltöltô és -kezelô rendszer Hazai György (MAKET): Az informatika felhasználása a kerékpár sportban Czibóka István: MET weboldal és statisztika

14.00

A konferencia zárása, zárszó: dr. Ormai László, a MET elnöke A fônyeremény - HP digitális fényképezôgép - sorsolása A Computer General ajándékát, a HP digitális fényképezôgépet Szalay Sándor birkózó szakedzô (Budapest) nyerte. Gratulálunk a nyertesnek!

Közlési feltételek A Magyar Edzô, a Magyar Edzôk Társaságának módszertani és továbbképzô folyóirata évente négy alkalommal jelenik meg. A kéziratokat egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4-es lap egyik oldalára 12-es betûnagysággal, Times New Roman betûtípussal gépelve kérjük elkészíteni. Emellett kérjük az anyag megküldését számítógépes adathordozón is: 1.44-es floppylemezen, vagy e-mail-en. A dokumentumokat “stílus” alkalmazása nélkül Word 6.0-ás formátumban, a táblázatokat szintén Word 6.0-ás formátumban, az ábrákat sokszorosításra alkalmas nyomaton és formátumban (JPEG, TIFF, EPS) elmentve kérjük. A dokumentumok azonosításához kérjük az összes információt megadni (könyvtár-, fájl-, munkalapnév stb.). A kézirat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt lehetôleg ne haladják meg. A táblázatokat és ábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön lapokon kérjük 1 példányban mellékelni. A táblázatokat és az ábrákat számozással és címmel kérjük ellátni. Az ezeken esetleg feltüntetett jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek. A táblázatok, ábrák címét kérjük megadni (Pl. 1. ábra /Térd feszítés, hajlítás). A táblázatok és ábrák helyét kérjük a szövegben megjelölni (pl. 2. ábra). Az elsô oldal a szerzô(k) nevével (“dr” és egyéb cím vagy beosztás megjelölése nélkül) kezdôdjön, alatta az intézet, intézmény nevét kérjük megjelölni. Ez alatt a tanulmány (kifejezô, de minél rövidebb) címe következzen nagy kezdôbetûvel és kis betûkkel folytatva. Maximum 20 soros összefoglalót kérünk, alatta a kulcsszavakkal (maximum 5). Az összefoglaló tartalmazza a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést. Az összefoglalókat követô tanulmány szövegét célszerû bevezetésre, a módszerekre, az eredményekre, a megbeszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekezdések a sor elején kezdôdjenek, és ezt sorkihagyás (ne behúzás) jelezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. Az irodalomjegyzékben folyóiratnál: a szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a mû címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, a lapszám, a terjedelem: kezdô és befejezô oldalszám szerepel. Pl.: Friedmann, B. – Bärtsch, P. (1999): Möglichkeiten und Grenzen des Höhentrainings im Ausdauersport. Leistungssport, 3. 43-48. Könyvnél: a Szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a könyv címe (eredeti nyelven), a kiadó neve, városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszáma. Pl: Carl, K. (1983): Training und Trainingslehre in Deutschland. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerzô(k) nevével és az évszámmal történjen, pl. Friedmann (1999). Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzônek a nevét és levelezési címét (e-mail címét), akit az esetleges érdeklôdôk további információkért megkereshetnek. A szerkesztôség

Regisztráció Hardver-szoftver bemutató (Computer General)

Jelen számunkban a konferenclán elhangzott elôadásokat az elôadók, illetve a szerzôk által leadott formában közöljük! Ez a MOB-konferencia – eltérôen az elôzôektôl – nem volt kötelezô az ösztöndíjas edzôk számára, ennek ellenére 257 regisztrált érdeklôdô szakember vett részt a tanácskozáson!

A konferencia házigazdái és szervezôi ezúton is kifejezik köszönetüket minden elôadónak és résztvevônek értékes közremûködésükért!

4 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Mérleg és tervek 2003. évi programunk középpontjában az edzôk és sportoktatók szakmai képzettségének fejlesztése, szakmai és etikai érdekeinek védelme állt. Az év utolsó napjaiban már megvonható tevékenységünk és gazdálkodásunk évi mérlege, amelyre a következô évi tevékenységünk tervezésénél támaszkodhatunk. A MOB edzôtovábbképzô programja keretében 2003-ban három konferenciát szerveztünk: április 8-án „Összefogással a tiszta sportért” elnevezéssel a doppingellenes küzdelem témakörében, június 3-án az „Utánpótláskorúak állóképességének fejlesztése” címmel, és végül december 3-án „Informatika és kommunikáció a sportban” elnevezéssel rendeztünk országos tanácskozást. A legutóbbi abban különbözött az elôzôektôl, hogy a részvétel nem volt kötelezô a Wesselényi ösztöndíjas, a FONESZ-es, valamint a Heraklesz programban résztvevô edzôk számára. Így még inkább értékelni lehet a nagy érdeklôdést, a résztvevôk magas számát. Társaságunk aktívan részt vett a Szombathelyen (2003. október 17-18.) rendezett IV. Országos Sporttudományi Kongresszus megrendezésében, amelynek egyik fô témája az utánpótlás-nevelés és tehetséggondozás volt. Örvendetes módon ezen a sikeres rendezvényen is sok edzô - és fôleg fiatal - is részt vett. Gazdag anyaggal és színvonalas tartalommal jelentek meg a Magyar Edzô ez évi számai. Az elsô szám a 2002. november 4-én rendezett I. Országos Edzôi Kongresszus anyagát tartalmazta, míg a 2. és a 3. szám az elsô két MOB továbbképzô konferencia elôadásai mellett más aktuális szakmai és információs anyagokat is tartalmazott. A jelenlegi pedig a december 3-ai informatikai konferencia (írásban leadott) elôadásait tartalmazza, más szakmai anyagokkal kiegészítve. A MET szervezeteként mûködô Mesteredzôi Kollégium 2003-ban 22 sportági szakszövetség által elôterjesztett 38 fôbôl válogatta ki a kitüntetô mesteredzôi címre leginkább eséllyel pályázó 5 edzôt, s ennek alapján tette meg javaslatát Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszternek. Miniszter úr a javaslatot változtatás nélkül fogadta el, s a kitüntetések átadására jelenlétében, méltó ünnepség keretében és helyen, a TFTI július 7-ei tanévzáró ünnepségén került sor. Az elmúlt évben megkezdett munka eredménye a MET mûködô, s egyre több friss anyagot tartalmazó honlap-

ja, amely csupán a kezdeti lépés egy, a tagságunkat és a szakma érdeklôdését kiszolgáló, informatív és interaktív kommunikációs csatorna kiépítése felé. Ezzel kapcsolatban kezdtük el a tagságra vonatkozó adatbázis összeállítását is, amelyet az edzôi szakma legfontosabb területeire tovább kívánunk bôvíteni. A társaság taglétszáma az elmúlt év második felében igen örvendetesen dinamikusan - fejlôdött: 2002 második felében 384-rôl 671-re nôtt. Ez a lendület 2003 elsô felében tovább tartott, majd egy kissé lelassult, jelenlegi (2003 végén) taglétszámunk 953, ami azt jelenti, hogy ezen a téren is tovább kell folytatni erôfeszítéseinket, hiszen már ez évben szerettük volna elérni az ezer fôt. Kedvezô fejlemények vannak a szakmai és területi szervezetek megalakulása tekintetében is. A MET keretében megalakult a Magyar Kerékpáros Edzôk Társasága (MAKET), a MET tagja lett a Magyar Kosárlabda Edzôk Testülete, és december 20-án megalakult a MET Baranya megyei területi szervezete. Kiss Miklós úszó mesteredzô – jelenleg még mindig folyó – ügye ráterelte a sajtó figyelmét is az etikai-jogi érdekvédelemre, amelyre a társaság elnöke és fôtitkára a sajtó és a TV nyilvánossága elôtt azonnal reagált. Ezen a helyen is hangsúlyozzuk, hogy – miként mindenkit – az eljárás végsô lezárásáig az edzôt és tanítványát egyenlô mértékben megilleti az ártatlanság vélelme, s társaságunknak egyik alapvetô kötelessége és feladata tagjainak etikai érdekvédelme. Fejlesztési programunk megkezdéséhez a korábbiakat jelentôsen meghaladó források voltak szükségesek. A 2003. évi költségvetésünk nagyságrendbeli változást jelentett a korábbi évek költségvetéseihez képest, és végre stabil anyagi hátteret jelentett mind a szakmai programok megvalósításához, mind pedig a folyamatos mûködéshez. Mindez elsôsorban a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság támogatásának köszönhetô. Szakmai programjaink és gazdálkodásunk elmúlt évi pozitív mérlege ellenére sem lehetünk maradéktalanul optimisták a jövôt illetôen. A MOB be-

■

MAGYAR EDZŐ 57

2003/4

ORSZÁGOS SPORTSZAKMAI KONFERENCIA Sporttehetségek és élsportolók pedagógiai-pszichológiai felkészítése BÉKÉSCSABA, 2004. március 5 - 6. A konferencia védnökei: Védnökök: Békés Megyei Képviselô-testülete Önkormányzati Hivatala Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet Magyar Sporttudományi Társaság SZTE ÁOK Ortopédiai Klinika, az MTA SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sporttudományi Munkabizottsága

A konferencia rendezôje: Arany János Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium, 5600 Békéscsaba, Lencsési út. 136 Tel/fax.: 06-66/459-366. E-mail: [email protected]

„A jó a mának szól, a kiválóság a jövônek.”

Dr. Ormai László jelentette, hogy anyagi gondjai miatt, szándéka és érdekei ellenére, valószínûleg kénytelen csökkenteni az edzôtovábbképzés jelenlegi rendszerének támogatását. Ez a tény és a gazdálkodással kapcsolatos szigorító intézkedések okozhatnak gondokat jövônket tekintve. Bízunk azonban abban, hogy az elfogadott új sporttörvény olyan helyzetet teremt, amelyben munkánkat zavartalanul folytathatjuk. Fôbb célkitûzéseinket és feladatainkat a közelgô európai-uniós csatlakozásunk alapvetôen meghatározza. A rendszerváltozás utáni edzôtovábbképzési rendszer a mélypontjához érkezett azáltal, hogy az a minimális rendszeresség is megszûnôben van, ami az utóbbi két évben még kielégítôen mûködött. Ezért a MET elsô számú prioritása az eddigieknél jelentôsebb, meghatározóbb kezdeményezô szerep és közremûködés felvállalása egy korszerû, EU-konform, pontrendszeren alapuló, az érdekelt állami és társadalmi szervezeteket, intézményeket koordináltan magába foglaló edzôtovábbképzési rendszer kialakításában és mûködésében. A 2004. évi országos konferenciákra eddig beérkezett témajavaslatok: – Az edzôk és sportolók etikai-jogi érdekvédelme – Edzôk és professzionista sportolók korszerû kommunikációja – Az edzôk helyzete és tevékenysége az Európai Unióban – A 2004-es Olimpiai Játékok szakmai tapasztalatai A II. Országos Edzôi Kongresszus 2004. évi (ôszi) megrendezése esetén (az anyagi lehetôségek tisztázása után!) fô témaként az etikai-jogi érdekvédelem kínálkozik.

(Tatiosz)

Tervezett program 1. nap Levezetô elnök: Laduver Ferenc igazgató 08.30 óráig: Beérkezés, szállásfoglalás, regisztráció 08.30 óra: Laduver Ferenc Arany János Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium igazgató – üdvözlô beszéde és az intézmény rövid bemutatása. 08.40 óra: Megnyitó – Dr. Pelcsinszki Boleszláv úr – Békés Megyei Közgyûlés alelnöke 08.50 óra: Dr. Szabó Tamás prof. – Nemzeti Utánpótlás-Nevelési Intézet fôigazgatója Téma: „A tehetséggondozás irányai napjainkban.” 09.30 óra: Dr. Lénárt Ágota egyetemi docens – Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Téma: „Sportpszichológiai felkészítô programcsomag tehetséges tanulók számára.” 10.10 óra: Szünet - „Sport és mûvészet” képzômûvészeti kiállítás megtekintése 10.30 óra: Dr. Petrekanits Máté – Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Terhelésélettani laboratórium vezetô Téma: „Az élettani és pszichológiai felkészítés összefüggései.” 11.10 óra: Dr. Gombocz János tanszékvezetô egyetemi tanár - Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Testnevelés-elmélet és Pedagógiai Tanszék Téma: „Sport és mentálhigiéne.” 11.50 óra: Dr. Mészáros Tamás tanszékvezetô egyetemi tanár – SZTE ÁOK Ortopédiai Klinika, az MTA SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sporttudományi Munkabizottságának elnöke Téma: „A csont és ízület évtizede.” 12.30 óra: Dr. Gyetvai György tanszékvezetô fôiskolai tanár – SZTE JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet igazgató Téma: „Az iskolai testnevelés és sport szerepe a tehetséges tanulók kiválasztásában, a sport iránti attitûd kialakításában.” 13.10 óra: Ebéd 14.15 óra: Dr. Kelemen Endre egyetemi docens – ELTE Testnevelési és Sportközpont vezetô Téma: „A Janus arcú tehetség.” 14.55 óra: Dr. Pucsok József professzor – Országos Sportegészségügyi Intézet fôigazgató helyettes Téma: „A XXI. század doppingja.” 15.35 óra Szünet Támogatja 16.00 óra: Mocsai Lajos nôi kézilabda válogatott szövetségi kapitány a Magyar Edzôk Téma: „Válogatott kézilabdázó nôk lélektani felkészítése.” 16.40 óra: Dr. Györe István fôorvos OSI Társasága Téma: „Életkor és terhelésadaptáció.” és a 17.20 óra: Szünet Magyar 18.00 óra: Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola növendékeinek mûsora 18.30 óra: Vacsora – kötetlen beszélgetés – szórakoztató zene Sporttudományi 2. nap Levezetô elnök: 7.30 óra: 9.00 óra: 9.40 óra: 10.20 óra: 10.40 óra: 11.20 óra: 12.00 óra: 12.40 óra: 12.50 óra:

Társaság! Kovács Géza - Kós Károly Szakképzô Iskola igazgatója Békés Megyei Sportszövetségek Érdekszövetségi Egyesületének elnöke Reggeli Lukács József – mesteredzô Békéscsaba Hungarotel Torna Klub Téma: „Miben más a nôi tornászok pszichológiai felkészítése?” Verebes József – labdarúgó mesteredzô Téma: „A pozitív mentalitás a siker kulcsa.” Szünet Balczó András – világ és olimpiai bajnok öttusázó Téma: „Felkészülésem és versenyzésem legfontosabb tapasztalatai.” Skaliczki László – férfi kézilabda válogatott szövetségi kapitány Téma: „Az egyéniség formáló szerepe a közösség alakításában.” Novotny Zoltán sportriporter Magyar Rádió Téma: „Miért nem közvetíthettem a 150. magyar olimpiai aranyéremrôl?” Konferencia zárása Laduver Ferenc igazgató Ebéd – hazautazás..

■

2003/4

A Magyar Edzôk Társasága közhasznú beszámolójának eredménylevezetése 2002. adatok E forintban Elôzô év Elôzô év(ek) Tárgyév helyesbítései A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (2.-8.sorok) 1.670 4.798 1. Közhasznú célú mûködésre kapott támogatás 861 3.900 a) alapítótól 0 0 b) államháztartás más alrendszerétôl 861 3.900 2. Pályázati úton elnyert támogatás 0 0 3. Közhasznú tevékenységbôl származó bevétel 524 0 4. Tagdíjból származó bevétel 97 280 5. Egyéb bevétel 188 618 B. Vállalkozási tevékenység bevétele (10.-11. sorok) 0 0 6. Nem cél szerinti (vállalkozási) bevétel 0 0 7. Egyéb cél szerinti tevékenység bevétele 0 0 C. Összes bevétel (1.+9. Sor) 1.670 4.798 D. Közhasznú tevékenység költségei 1.593 4.114 E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (14.-15. sorok) 0 0 1. Nem cél szerint (vállalkozási) tevékenység költségei 0 0 2. Egyéb cél szerinti tevékenység költségei 1.593 4.114 F. Összes tevékenység költségei (13.+14. sorok) 1.593 4.114 G. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések 85 0 H. Adózás elôtti eredmény -8 684 I. Adófizetési kötelezettség 0 0 J. Tárgy évi eredmény (19.20. sorok) -8 684 Tájékoztató adatok(E Ft-ban) A. Személyi jellegû ráfordítások 189 Bérköltség 75 Megbízási díjak 40 Tiszteletdíjak Személyi jellegû egyéb kifizetések Személyi jellegû költségek közterhei 74 B. Anyagjellegû ráfordítások 302 C. Értékcsökkenési leírás D. Egyéb költségek, ráfordítások 3.623 E. A szervezet által nyújtott támogatások Budapest, 2003. december 1. Dr. Ormai László s.k. elnök Jóváhagyta a Magyar Edzôk Társaságának 2003. december 3-i közgyûlése Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

A tétel megnevezése

Megalakult a Baranya Megyei Edzôk Szervezete 2003. december 20-án Pécsett - a MET elsô területi szervezeteként megalakult a Baranya Megyei Edzôk Szervezete (BMESZ). A dr. Harsányi László által kezdeményezett és létrehozott húsztagú testület azzal a céllal alakult, hogy tagjainak a MET által biztosított szakmai információkon túl további lehetôségeket nyújtson a tagok által igényelt sportszakmai, sport- és sportág-igazgatási, sportfinanszírozási stb. problémák megoldásához. Az alakuló ülés részvevôi a szervezet vezetôjének dr. Harsányi Lászlót, a MET elnökségi tagját választották meg. A szervezet nyitott mindazon személyek számára, akik edzôi munkát végeznek, vagy bármely fokozatú edzôi, testnevelô tanári végzettséggel rendelkeznek, és a szervezet céljait elfogadják. A testület negyed-

évenként ülésezik, a következô ülésére március valamelyik hétfôi napján 17.00 órai kezdettel kerül sor. Az összejövetel tárgya a tagok javaslata alapján alakul ki (pl. edzéstervezés, edzésbemutatók, EU és a sport, szakirodalom beszerzése, illetve közzététele témákban). A javaslatokat dr. Harsányi László címére (7624 Pécs, Ifjúság útja 6., vagy faxon a 72-501-519 számon) lehet eljuttatni. A MET elsô területi tagszervezetének megalakulása minta értékû, jelentôs esemény a társaság életében, s a példamutató kezdeményezés után joggal remélhetô egy országos hálózat kialakítása. Ehhez kérjük és várjuk mindazoknak az edzôknek a kezdeményezô és szervezô munkáját, akik az edzôk, sportoktatók szakmai és etikai-jogi érdekeinek védelmében tenni kívánnak.

A MET Baranya Megyei Edzôk Szervezetének alapító tagjai: Harsányi László dr atlétika Gáspár Gábor atlétika Nagy Csaba labdarúgás Bayer Ferenc labdarúgás Nagy Ervin labdarúgás Halász Barna atlétika Fáskerti Gábor úszás Kiss Melitta lovaglás Rónai István labdarúgás Mészáros Ferenc labdarúgás Kaufmann Gábor torna Tigyi Imre labdarúgás Kovács Lajos labdarúgás Tallósi István labdarúgás Faltysné Ujvári Anna táfutás Nagy Tamás labdarúgás Schneider Gábor labdarúgás Bársony József karate Szentedrei Áron kosárlabda Viczay Alajos súlyemelés

■

MAGYAR EDZŐ 5

2003/4

2003-ban az említett úszóedzôi eset kapcsán nagy megerôsítést kaptunk a már megalakulásunk idején felvállalt etikai-jogi érdekvédelmi tevékenység szükségességét illetôen. Ehhez azonban szervezeti-személyi fejlesztésre is szükség van. Egy kis létszámú, de ütôképes etikai-jogi bizottság felállítása nem halogatható tovább, másrészt ebben a témában már a jelenlegi számban – és weboldalunkon is – állandó rovatot indítunk. Tervbe vettük egy állandó „MET ügyvéd” (vagy: „Edzôk ügyvédje”) foglalkoztatását, aki folyamatos telefonos szolgáltatást nyújt – más szolgáltatásokhoz hasonlóan – pl.: „Dopping-info”, „Telefondoktor”, „Drog stop” stb. A társaság vezetô testületének aktivizálása a stratégiai feladatok megvalósításában nélkülözhetetlen. A legutóbbi elnökségi ülésen megtörtént az esetleges reszortok felvázolása. Néhány kolléga részérôl a vállalás is elhangzott, azonban több jelentôs feladatnak nincs még gazdája. 2004-ben az egyéni tagok (és a fiatal edzôk!) toborzása mellett súlyponti feladatunk a szakmai és területi tagszervezetek alakítása, fejlesztése, mely a taglétszámot jelentôsen emelhetné, a tagszervezetek pedig súlyuknál fogva tovább növelhetnék a társaság szakmai tekintélyét. További tagszervezetek megalakításával néhány év alatt megkétszerezhetjük taglétszámunkat, amit célul is kell kitûznünk A társaság tevékenysége során minden területen törekszik az edzôi hivatás magasabb szintû anyagi és erkölcsi elismerésének elôsegítésére. Tovább folytatjuk a Mesteredzôi Kollégium bôvítését, fiatalítását, szakmailag elismert mesteredzôk bevonásával. A Magyar Edzô mellett tervezzük olyan egyedi kiadványok (könyvek, módszertani útmutatók) megjelentetését vagy résztámogatását is, amelyek az edzôi-sportoktatói tevékenység nélkülözhetetlen módszertani segédeszközei. Folytatjuk a már megkezdett, a piacgazdaság hazai fejlôdését és változásait, a bevált külföldi tapasztalatokat is figyelembe vevô saját marketing-stratégia kidolgozását és alkalmazását a szponzorok szerzésében, a tagtoborzásban, a konferenciák szervezésben és a kiadványok terjesztésében. Ebben a munkában és tevékenységünk minden területén tisztelettel kérjük és várjuk az elnökség, illetve a tagság aktív részvételét és támogatását. 2003. december Dr. Ormai László elnök

a (balra) Ortutayné Léces Melind

és Bodnár Ilona

MOB-konferencia – képekben

Gigler Péter

Kovács Árpád

Szacsky Mihály Darvas Ákos

Fotók: Kodrucz Sándor

56 MAGYAR EDZŐ

6 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Segít és becsap a videotechnika

Tiltott, tûrt és támogatott tévés trükkök Komlósi Gábor TeleSport, Budapest

A televízió – a videotechnika – mint valami csoda volt jelen nagyapáink, apáink lakásában. A berlini olimpiát (1936) még csak belsô tv-láncon, a londonit (1948) már fél Angliában, a következôket már a fél világon lehetett fogni, s Rómából (1960) már hozzánk is eljutott a kép. Olykor még vibrált, néha még homályos volt (a közvetítô Vitray Tamás például csak “beblöffölte” Parti olimpiai gyôzelmét, látni lehetetlenség volt a biztos befutót a képen), máskor meg a pénz hiányzott a teljes technikai arzenál felvonultatásához: a tokiói képhez (1964) a berlini Televízió épületében keverték hozzá a Japán helyett csak az NDK-ig jutó magyar riporterek hangját, így jutott el az adás Budapestre. Rögzítés még nem volt, majdnem minden élôben ment, a brazilok elleni nagy angliai futballgyôzelmünk (1966) például máig nincs meg eredeti formájában a televíziós archívumokban. Jó évtized múlva megérkeztek az elsô színes készülékek, majd ugyanennyi idô múltán az elsô rögzítôberendezések is: az ügyesebbek már odahaza is felvehették videóra a Los Angeles-i olimpia (1984) képeit (a legendákkal szemben errôl is volt – igaz, csak napi fél óra – közvetítés a Magyar Televízióban). S annak is csak bô évtizede, hogy megérkeztek hozzánk az “égi csatornák”: mûhold segítségével majd’ minden külföldi és nemzetközi adást is foghatunk, csak sportcsatornából öt-hat tematikus adót nézhetünk.

Ellenfélnézôben - otthon Nem volt ez mindig így, s az sem túl régen vált általánossá, hogy az edzôk (sportvezetôk, gyúrók) fogják a csapat (szakosztály, szövetség) pillekönnyû kis “videóját”, felállítják a kameraállványt a küzdôtér szélén, s “mindent vesznek”, hogy aztán utólag elemezhessék a teljesítményt, a mozdulatokat, a technikát, az ellenfelek taktikáját. A hetvenes évek végén még közelharcot kellett vívni a sporthivatal két kamerájáért és szakemberéért, hogy egy-egy válogatott csapat magával vihesse külföldi útjára a profi technikát,

s a hazaérkezés után nagysokára meg is nézhesse a felvételt. A kazettacsere sem volt általános, még postán sem volt nagy divat mozgóképet küldeni a leendô ellenfelekrôl, hát még elektronikus úton, e-mailben?! Ma meg már: ha a megfelelô helyen van ismerôsünk – például külföldön dolgozó magyar edzôkolléga –, akkor mondjuk a nemzetközi kupában délben kisorsolt ellenfél legutóbbi meccsérôl estére ott a felvétel a számítógépünk beérkezett üzenetei közt, csatolt fájl formájában. Más kérdés, hogy mindig hihetünke a szemünknek, mindig a teljes valóságot kapjuk, vagy – a küldô szándéka szerint – elferdített, manipulált képösszeállítást? Ne legyünk naivok! Ahogy egy-egy külföldi sportközvetítésnél a képet sugárzó házigazda ország tévései nem nagyon ismétlik meg a hazaiak lesgólját a leleplezô kameraállásból, s nem nagyon játsszák vissza kedvencük a bíró elôtt észrevétlen maradt nyilvánvaló szabálytalanságát, ezeken a sportbaráti kazettákon is lehet némi ferdítés. (Még mielôtt valamiféle hamis erkölcsi alapon felháborodnánk, gyorsan gondoljunk bele, hogy Magyarországon nem követünk-e el hasonlókat?! Említhetném, amikor nem adtuk ki az illetékeseknek az élô adásba nem került, de archívumunkban máig ôrzött felvételt, amelyen tisztán látni, hogy – az azóta a fôvárosban dolgozó – debreceni kézilabdaedzô megüti [!] a pályán az ellenfél játékosnôjét… De azt is csak kevesen tudják, hogy valóban “kitartotta-e az elôírt hosszban a statikus elemet” az akrobatikus torna világversenyén szereplô magyar hármas, vagy az utólag perdöntônek elfogadott tv-felvétel “átírása” is hozzásegítette ôket a magasabb bírói pontszámhoz?…) A legegyszerûbb befolyásolás, amikor a leendô ellenfél maga küld videókazettát saját mérkôzésérôl, de természetesen csakis valamelyik gyôztes találkozójáról… Érdemes azt is megvizsgálni, nem rövidítették, nem manipulálták-e az eredeti felvétel hosszát. A legegysze-

rûbb trükk ugyanis, hogy “kiveszik” a rögzített anyagból azt a figurát, mozgássort, mozdulatemelet, amit perdöntônek szánnak ellenünk, amit szeretnének minél tovább titokban tartani elôttünk. Amennyiben egyszerû VHS-másolással készítették számunkra a kazettát, az könnyen fülöncsíphetô. Nem kell mást tennünk, mint videólejátszónkon egyszer megnyomni az index (>>|) gombot, s a készülék automatikusan oda áll, onnan mutatja tovább a felvételt, ahol vágást (kihagyást) észlel.

A sportképek is manipulálhatók Egyszerûbb, de csak látszólag ártatlanabb a pszichológiai manipuláció, amikor például rendre tapsoló, elismerô viselkedést mutató nézôket, esetleg nemzetközileg elismert szakembereket láthatunk egy-egy sportjelenet után. Apró trükk, de hatásos. Játékosainknak lejátszva a felvételt – hiába készülünk mi csak szigorúan szakmai elemzésre – mi magunk keltünk bennük félelemérzetet, óhatatlanul fetisizáljuk az ellenfelet, felnagyítjuk sikerét. Arra már gondolni sem mer az ember – pedig egyszer már a hazai gyakorlatban is találkoztunk ilyen külföldrôl beszivárogtatott trükkel –, hogy törvényben tiltott eszközökhöz nyúlnak. Pedig elég egy-két kocka bevágás… (A videótechnika egy másodpercet 24 frame-re, kockára bont tovább.) A televíziós gyakorlat szerint megfelelôen apercipiálni egy legalább 2, de inkább 3 másodperc hosszúságú képsort lehet. Ennyire van szüksége szemünknek és agyunknak, hogy pontosan feldolgozza, mi is szerepel a képben. Ennél rövidebb bejátszást a film- és televíziós szakmában felfoghatatlannak tartanak. De nem feltétlenül értelmetlennek és érzékelhetetlennek. Arra ugyanis alig 1-2 kockányi (tehát a másodperc tört részét kitevô) képsor is elég, hogy tudat alatt befolyásoljon bennünket. Egy híres amerikai kísérlet során 2x50 embernek ugyanazt a félórás kisfilmet vetítették két egymás melletti teremben. A “mozi” végeztével beengedték ôket ugyanabba a büféasztalokkal zsúfolt terembe, s a várakozásnak megfelelôen tapasztalták, hogy a két különbözô

■

MAGYAR EDZŐ 55

2003/4

A Magyar Edzôk Társaságának 2002. évi közhasznúsági beszámolója A társaság 2002 második felében indította azt a középtávú stratégiai fejlesztési programot, amelynek középpontjában az edzôk és sportoktatók szakmai képzettségének fejlesztése, szakmai és etikai érdekeinek fokozottabb védelme, valamint a taglétszám jelentôs növelése áll. A májusban kidolgozott és a MET elnöksége által június 19-én elfogadott fejlesztési koncepció megvalósítását 2002-ben a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 3 400 000,- Ft-tal, a Magyar Olimpiai Bizottság pedig 500 000,- Ft-tal támogatta. Annak ellenére, hogy ez az állami támogatás az év második felében realizálódott, a rendelkezésre álló néhány hónap alatt is számottevô eredmények születtek. November 4-én rendeztük meg az év legfontosabb eseményét, az I. Országos Edzôi Kongresszust „a szakma jövôje” fô téma köré csoportosítva. A tanácskozás iránt váratlanul nagy érdeklôdés mutatkozott 471 regisztrált résztvevôvel. Az érdeklôdés másik jele a kiállítók nagy száma volt, szemben a rövid szervezési idôvel. A szakmai értékekre pedig azok a kongresszusi és kongresszus utáni észrevételek utalnak, amelyek egyrészt visszaigazolják a korszerû és versenyképes ismeretszerzés fontosságát, a másik oldalról pedig a kiszolgáltatott edzôk szervezett szakmai érdekvédelmének idôszerûségét hangsúlyozzák. A társaság eredményesen közremûködött a MOB által kezdeményezett edzôtovábbképzô konferenciák szervezésében, a III. Nemzetközi Erôfejlesztési Konferencia elôkészítésében, továbbá szakmai, módszertani folyóiratában – a Wesselényi Sportközalapítvány anyagi támogatásával – megjelentette mind a három MOB konferencia elôadásainak anyagait. Szakmai körökben kedvezô fogadtatásra talált a Magyar Edzô tartalmi és formai korszerûsítése és a nyitás a labdarúgás és az utánpótlás-nevelés irányába! Nem kevésbé jelentôs eredmény, hogy sikerült jogaiba és az ôt megilletô értékrendbe visszahelyezni a Mesteredzôi Kollégiumot, és a Mesteredzôi díjat, mint a legmagasabb szak-

mai elismerést, amelynek létét az elôzô években komoly veszély fenyegette. Fejlesztési programunk talán leglátványosabb, s a társaság jövôje szempontjából legbiztatóbb mérôszáma a taglétszám minden várakozást felülmúló emelkedése: a június végi 384es taglétszám az év végére 671-re nôtt. Örvendetes, hogy az új belépôk zöme a fiatalabb edzôi generáció körébôl kerül ki. Szakmai programunk más területen is kedvezô visszhangra talált: több sportszakmai testület is kifejezte együttmûködési szándékát társaságunkkal, elsônek a Nemzeti Sportszövetség kötött velünk együttmûködési megállapodást. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy 2002 a fordulat éve volt a társaság életében, amely kedvezô kiindulási alapja lehet a következô évek fejleszté-

si elképzeléseinek. Az elért eredményekben kulcsszerepe volt azoknak a szervezeti és személyi változásoknak, amelyek a titkárság és a szerkesztôség irányításában történtek. Eredményeinket azonban alig néhány hónap alatt nem tudtuk volna megvalósítani, ha a GYISM – együtt a MOB és a Wesselényi Sportközalapítvánnyal – nem ismerte volna fel az edzôk szakmai összefogásának, képzésének és továbbképzésének, valamint érdekvédelmének a fontosságát, s nem támogatta volna anyagilag is elképzeléseinket. A MET 2002. évi közhasznú tevékenységérôl és gazdálkodásáról szóló beszámolóját, a 2002. évi mérleggel és eredmény-levezetéssel a társaság 2003. december 3-ai közgyûlése jóváhagyta. Dr. Ormai László elnök s.k. Dr. Tamás István fôtitkár s.k

A Magyar Edzôk Társasága közhasznú beszámolójának mérlege 2002. Sorszám a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

A tétel megnevezése

b A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK Eszközök összesen C. Saját tôke I. INDULÓ TÔKE II. TÔKEVÁLTOZÁS / EREDMÉNY III. TÁRGY ÉVI EREDMÉNY D. TARTALÉK E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Források összesen

Nyitó

c 210

adatok E Ft-ban Elôzô Záró év(ek) módosításai d e 0

210

0

11

678

11 221 193

678 678 667

201 -8

-17 684

28

11

28 221

11 678

Budapest 2003. december 1. dr. Ormai László s.k. elnök

54 MAGYAR EDZŐ de mivel senki nem tesz semmit, így a temetésérôl is csak késôbb intézkednek... Nyugodjék békében, és valakik csináljanak egy újat, jobbat, eredményesebben MÛKÖDÔT...” Ön ezek közé az újak közé tartozik. Sorra venné, hogy miként látnak munkához, s milyen fô területeken mi az elképzelésük egy kicsit konkrétabban? Fülöp Tibor: Talán azzal kezdeném, hogy kezdetben nem sok támogatásra számíthatunk, már ami az anyagiakat illeti. A szövetségben és másutt is biztosítottak bennünket az erkölcsi háttérrôl, de a kifejezett anyagi segítség mint nyomatékosították - majd csak azt követôen kerülhet sorra, ha már leteszünk valamit az asztalra. Nincs kétségem - ismerve társaim elszántságát és képességét - hogy néhány hónap elteltével már mutatkoznak munkánk kezdeti eredményei....Tudjuk, nem várhatunk ölbetett kezekkel, kemény munka vár ránk, de ez egyáltalában nem riaszt vissza bennünket, pontosan tudtuk és tudjuk, mire számíthatunk... A már említettekkel együtt elsôdleges feladat a honi kerékpársport jelenlegi állapotának felmérése, egy pontos, részletes diagnózis készítése. Ennek alapján kidolgozhatjuk a sportág részletes fejlesztési koncepcióját, amelyben, talán mondanunk sem szükséges, kiemelt szerepet kap az utánpótlás nevelése, egy új alapokon elindított friss nemzedék felnevelése. Egyidôben mindezzel jelentôs és kézzelfogható változást óhajtunk elérni a szakemberek képzésében, továbbképzésében és folyamatos tájékoztatá-

■

sukban, amely komplex szervezést, felvilágosítást és a hazai, valamint nemzetközi szakmai anyagok gyûjtését, kiadását, terjesztését jelenti. Mindezzel egyetemben egyfajta offenzívát kell indítanunk az írott és az elektronikus médiák teljes körében a sportág hatékony országos népszerûsítése érdekében. Sorolhatnám még pályázatokkal, az érdekvédelemmel, közlekedés biztonsággal kapcsolatos teendôinket, vagy éppenséggel a fogyatékosokat célzó programokat is, ezek részletezése helyett azonban szeretném nyomatékosan kiemelni a marketing és PR munka fontosságát, a szponzori kör szélesítését és kapcsolataink kiépítését-ápolását a legkülönbözôbb számunkra fontos intézményekkel és szervezetekkel, mint amilyenek az iskolák, a MOB, a Magyar Edzôk Társasága, Nemzeti Sportszövetség... ■ Röpke két-három hónap alatt per sze valóban nem lehet csodát tenni. Néhány mondattal azért bizonyára érzékeltethetô, hogy a beszélgetés minden kétséget kizáróan reményekre jogosító és hasznos témáiban már gyakorlati lépések is történtek... Pucsok József Márton: Az eszmecsere folyamán említett sportági diagnózis elkészítésére felvettük a kapcsolatot a Nemzeti Sportmódszertani és Kutató Intézet szociológusával... Oktatási Bizottságunk jóvoltából elkészült „A kerékpáros edzéstartományok” címû szakmai segédanyag, amelynek elsô példányait eljuttattuk Pais Péterhez és Somogyi Miklósnak, a pályaválogatott keret edzôinek. Elkészült a MAKET 2004. évi pontos mun-

2003/4

katerve... Jómagam október végén „Sport-genomika” címmel tarthattam elôadást a Semmelweis Egyetemen a doppingról- géndoppingról. S ha már az elôadásoknál tartunk, a NOB támogató elismerése eredményeként december 3-án a szervezet országos konferenciáján - Informatika és kommunikáció a sportban - Hazai György kollégám „ Az informatika felhasználása a kerékpár sportban” címmel tarthatott elôadást... A közelmúltban tárgyaltunk a Magyar Triatlon Szövetség elnökségével az együttmûködés lehetôségeirôl, s nem kevesebb, mint tizenegy pontban találtunk kölcsönös kapcsolódási lehetôséget... Hát ennyit - szemelvényként, csak mutatóban... ●●● A szakmai jellegû beszélgetés gazdag, átfogó tartalma elkerülhetetlenül azt a benyomást keltette, mintha egy országos sportági szakszövetség teljes programját osztották volna meg a kérdezôvel. Ebbôl a ténybôl, jóllehet a szövetséget illetôen erôsen elgondolkodtató, mégsem óhajtunk messzemenô következtetéseket levonni, végtére is elsôsorban edzôi szempontok vezetik edzôi társaságunkat tevékenységében, másfelôl pedig mindenképpen elégedettnek kell lennünk azzal, hogy egy régóta sok nehézséggel, megpróbáltatással küszködô, s jelenleg is fôként szakmailag leszegényedett szövetség környezetében végre akadt egy fiatal, becsvágyó és a szükséges képességekkel is megáldott eltökélt társaság, amelyik elhivatottságot érez a magyar kerékpársport feltámasztására... Gallov Rezsô

■

MAGYAR EDZŐ 7

2003/4

társaság tagjai nem azonos módon kezdtek el fogyasztani az ételekbôl és az italokból. Míg a hamisítatlan, manipuláció nélküli filmet nézôk csak módjával kezdtek enni és kezdetben csak alig ittak, addig az úgynevezett kontrollcsoport tagjai “megrohanták” a feltálalt ételeket, de leginkább az italokat, különösen a sört. Pedig “csak” annyi történt, hogy az ô félórás filmjükbe bevágtak 12 kockányi sört, néhány alig észlelhetô pillanatfelvételt a habzó, gusztusos, vonzó italból. Maguk sem tudták, hogy az egészen más témájú film nézése során “sört is láttak”, valamilyen módon mégis hatással volt rájuk, felkeltette érdeklôdésüket – sôt: vonzódásukat – a filmbe rejtett képek témája iránt. Ugyanezt a hatásmechanizmust próbálják alkalmazni a reklámfilmesek, de vannak ennél sokkal elképesztôbb példák is. Már a goebbelsi propagandagépezet is arra épített, hogy 1-2 kockányi bevágás érzékszerveinkhez eljut ugyan, de nem tudjuk elkülöníteni az észlelésben. A nemzetiszocialisták ezen a módon az általuk alacsonyabb rendû fajoknak nevezett emberekrôl készült filmképek közé olyan kockákat kevertek, amelyek undorító férgeket, patkányokat ábrázoltak. A nézôkben a montázs hatására úgy nôtt meg a kiváltani kívánt ellenszenv, hogy a bemutatott emberek látványa szinte észrevétlenül kellemetlen asszociációkkal egészül ki, s a vetítés után maguk sem tudták, hogy miért undorodnak a látott emberektôl. S még mielôtt valaki istentôl elrugaszkodott, ôrült elméleti példának hinné a fentieket, szabad legyen emlékeztetni arra a máig élô kézilabdás legendára, mely szerint a hetvenes évek balkáni sikeredzôjének, Vlado Stenzelnek a menesztésében a német válogatott élérôl, állítólag hasonló módszerek alkalmazása is szerepet játszott. Magyarán: ilyen filmtrükkökkel fokozta a harci kedvet játékosaiban a leendô ellenféllel szemben…

Modellezhetô mozgások Legyünk azonban optimisták és csak a “rendes”, technikai trükkökkel számoljunk. Ilyen lehet például annak a reklámváltoztató szoftvernek az alkalmazása, amelyet Magyarországon egy ismert ügyvéd – korábbi sikeres vívó – próbál értékesíteni, egyelôre hiába. Rengeteg jogi, etikai és üzleti kérdést vet ugyanis fel, hogy az amerikai találmány segítségével a sportpálya mentén elhelyezett reklám a különbözô tv-adásokban más és másképp jelenik meg. Magyarán: a technikai segít-

ségével úgy változtatható a reklámfelirat (na és persze a grafika, a logo is), hogy az elôtte mozgó sportolók ellenére is tisztán, életszerûen látszik a szponzor üzenete. Tehát mondjuk egy zalaegerszegi kosárlabda-mérkôzésrôl közvetített képen a helyi tévében a Zalahús reklámtáblája látható, az országos adásban viszont már – annak ellenére, hogy fizikailag a csarnokban nincs ott a reklámtáblája – mondjuk a Westel 900 hirdetése látható, a külföldre sugárzott anyagban meg a Sonyé. Gondoljunk csak bele, micsoda bonyodalmak származhatnak ebbôl! Ami viszont már a jelen: a számítógépes és a videótechnika összekapcsolása a sportmozgások modellezésében. Abban, hogy lefényképeznek egy sportolót (elsô kép), az ég adta világon semmi különös nincs. Hogy ezt animálják (a második képsorozat jól mutatja az egyes mozgásfázisokat), lassan már az is megszokott. Ami vadonatúj: az edzô kiválaszthatja az ideális mozgássort, s ezzel összevetve a versenyzô által pro-

dukált egyes fázisokat, már jól nyomonkövethetô, hol az esetleges hiba. A képen látható, olimpiai résztvevô Fazekas Mária asztaliteniszezô (Statisztika Petôfi SC) esetében is készül már a 3D-s felvételbôl a vonalhálós rajz, amit majd már csak “össze kell engedni” a játékáról készült videófelvétellel, s máris kitûnik, hogy hol egy hibás kéztartás, egy rossz mozdulat… Vagy akár olyan apróságok, milliméternyi korrigálnivalók is felfedezhetôk, hogy az ütô hol és milyen szögben érintkezik a labdával… Ma még ehhez kell egy lelkes testvér – Fazekas János számítógépes grafikus, animátor –, egy lelkesedését mindenkire átragasztó edzô – dr. Ormai László –, s némi televíziós segítség, hogy a szó szoros értelmében összeálljon a kép. De nincs már messze az az idô, amikor már úgy csodáljuk – majd tekintjük mindennaposnak – az ilyen anyagokat, mint nagyapáink egykor a szobába belopódzó olimpiai tv-közvetítéseket!

8 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Az Internet, mint információforrás a kutatásban és a sportban Tihanyi József Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Biomechanika tanszék, Budapest

Az emberiség története során elképesztôen sok információt halmozott fel különbözô formákban. Eltekintve a ma élô emberek agysejtjeiben elraktározott ismerethalmaztól, az írott és elektronikus formában rögzített ismeretek olyan tömegben találhatók meg könyvtárakban, rádió, TV társaságok stb. raktáraiban, hogy azoknak egyre kisebb százaléka juthat el az érdeklôdôkhöz korábbi módon. Ez a hatalmas információrobbanás új és hatékonyabb ismeretszerzési módok kialakulásához vezetett, amelyben a chipek, az adatátvitel elektronikus technikái játsszák a központi szerepet. A kutatás és sport, a sporttudományos kutatás és a sport gyakorlata egyformán igényli az újabb és újabb ismeretek megszerzését. Óhatatlanul lemarad az, aki nem képes a releváns ismeretek (információ) gyors és hatékony megszerzésére. Az idôsebb generáció, és itt nem a nyolcvanévesekrôl van szó, hiszen a számítógép használata szempontjából akár az ötven éves is idôsnek tekinthetô, még emlékszik arra, amikor a könyvtárban ülve hosszú órákon keresztül keresgélt a katalógusban újabb könyvek, cikkek után (bizonyára sokan még ma is így tesznek). Ezután a kiválasztott cikket

meg kellett keresni a folyóiratban. Ha szerencsés volt az újabb ismeretek után vágyódó, akkor a könyvtárban megtalálta a folyóiratot. Ha nem, akkor meg kellett kérni a különlenyomatot postán, ami több napot, hetet vehetett igénybe. Hozzájutva végre a cikkhez, megkezdôdhetett a jegyzetelés kézzel, majd a kutatott információ cikkbe vitele írógéppel, sok hosszadalmas javítással. Mire eljutottunk a tanulmány megírásához, elküldéséhez, bizony több hónap keserves munkája állt mögöttünk. Ez a többhónapos, keserves procedúra ma lerövidülhet napokra, hetekre. Csupán egy hálózatba kötött komputerre van szükségünk, és az interneten a töméntelen információ a monitoron pillanatok alatt megjeleníthetô. A keresett anyagok gombnyomásra átemelhetôk, összegyûjthetôk mappákba rendezett kartotékba (file, dokumentum), amelyek kulcsszavak segítségével elôkereshetôk a késôbbiekben. Ha szükséges, kapcsolatba léphetünk a cikk szerzôjével elektronikus levelezés (e-mail) útján, hiszen ma már a szerzôk elektronikus postacíme is megtalálható a dokumentumokon. Ennek révén akár egy percen belül eszmét cserélhetünk, kutató vagy 1. ábra

edzôkollégánkkal. Az Internet révén rövid idô alatt megismerkedhetünk intézményekkel, szövetségekkel, egyetemekkel, kutató intézetekkel stb. Ma már nem csak egyetemünk könyvtárában keresgélhetünk, hanem beléphetünk a világ csaknem valamennyi egyetemének könyvtárába, természetesen bizonyos megkötöttségekkel. Az Internet nagy segítség a kutatók, edzôk, sportolók számára is, hiszen ma már bárhol rákapcsolódhatunk a világhálóra. Használhatjuk az adatbázisokat munkahelyünkön, otthon, repülôtéren, repülés közben, parkban ülve (mobil telefon segítségével), stb. Természetesen az Internet használatot is meg kell tanulni. Bizony eltévedhetünk benne, és a rengeteg érdekes információ könnyen eltéríthet bennünket eredeti célunktól. Ezért ebben a cikkben néhány hasznos tanácsot szeretnénk adni a sporttudományt mûvelôk, az edzôk és sportolók számára. Nagyon reméljük, hogy mindazok, akik ezt a cikket olvassák, már gyakorlott használói az Internetnek. S bízunk abban is, hogy akik még nem barátkoztak meg az információszerzés e formájával, hamarosan maguk is lelkes internetezôk lesznek.

A világháló legnagyobb adatbázisai A legnagyobb adatbázissal (ismeret-, információhalmaz) rendelkezô két internetes rendszer a Google és a Yahoo, amelyeket az alábbi honlap címeken lehet elérni az Internet explorer program segítségével: www.google.com www.yahoo.com Ebben a cikkben a Google használatáról közlünk néhány hasznos tanácsot. A Yahoo egyébként hasonló módon használható. Miután beírtuk a honlap nevét és rákattintunk az Enter billentyûre, a képernyôn megjelenik a kezdôoldal (11. ábra). Választhatunk, hogy magyar vagy angol nyelven szeretnénk kutakodni. Az elsô oldalon találkozunk azzal a hihetetlen közléssel, miszerint több mint hárommillió oldal áll rendelkezésünkre, amelyekrôl szin-

■

MAGYAR EDZŐ 53

2003/4

Sovány esztendôk után megújulás? A Magyar Edzôk Társasága számára megkülönböztetett esztendô volt a 2003as, s bár minden különösebb felhajtás, csinnadratta nélkül zajlott le, mégsem elhanyagolható, hogy megalakulásának immár tízéves jubileumát jelentette. A szervezet - és kiadványunk úgyszintén - az alkalomhoz illô méltó lendülettel igyekezett a kerek évforduló évében, s ennek jegyében, nem kétséges, az egyik jeles kezdeményezés az örvendetesen és következetesen gyarapodó taglétszám kísérôjelenségeként egyfelôl a szakmai csoportok formálódása volt sportági alapon, másrészt pedig a vidéki tagozatok igényének megjelenése mind több helyen. Érdekes, ám mindazonáltal egyáltalában nem véletlen, sôt nagyon is érthetô, hogy az elsô szakmai tagozat éppenséggel a kerékpár sportban alakult meg 2003 szeptember 24-én, s ez az alábbi több résztvevôs beszélgetésbôl is nyomban kitûnik, amelynek résztvevôi: Kálmán József, a MAKET (Magyar Kerékpáros Edzôk Társasága) elnöke, szakedzô, azután Vasvári Ferenc, a testület fôtitkára, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet kommunikációs és szakmai referense, továbbá Fülöp Tibor alelnök, Hazai György szakedzô, a Sportágfejlesztési Bizottság vezetôje, valamint Pucsok József Márton testnevelô tanár, az Edzéstudományi Bizottság vezetôje. ■ Melyek azok a nyilvánvalóan szak mai és egyéb okok, amelyek indokolják a sportág külön edzô társadalmának tömörülését, mégpedig ilyen sürgetô módon? Kálmán József: Meggyôzôdésem, hogy az olimpiai sportágakat figyelembe véve, hazai viszonylatban sehol nincs olyan szakmai szegénység, ínség, mint a kerékpározásban. Ebben a sportágban mindössze három szakedzô tevékenykedik, s számos olyan szakosztály mûködik, ahol egyáltalán nincs edzô. A huszonegyedik század sportfejlettségi szintjének ismeretében ez egyszerûen elfogadhatatlan, s az a dilettáns felfogás is, miszerint a fô hogy pénz legyen, s akkor gurul a szekér... Mellesleg pénz sincs... Akadt néhány eltökélt, a kerékpározást önzetlenül szeretô és szolgálni kívánó szakember, akik egymásra találtak ebben a szándékban - itt ülnek valamennyien s Hazai Györgyéknek nem sokat kellett gyôzködni bennünket. Meglepôen erôs érdeklôdés nyilvánult meg már induláskor a kezdeményezésünk iránt, s ez biztató a jövôre és a reánk váró elvégzendô munka tekintélyes volumene miatt is. Tizenheten rajtoltunk, s már azóta is öt újabb taggal bôvült a gárdánk. A sportág sorvadó statisztikáinak ismeretében is optimista vagyok. ■ A kerékpár kultúrában a dánok, hollandok, vagy történetesen a franciák „népi” kultúráját ugyan nem érjük el, de - fôként vidéken - a „drótszamár” még mindig egyfajta életforma kelléke, s az új ágazatok, mint a mountain-bike, vagy BMX figyelemreméltó

népszerûségnek örvendenek. Azt sem gondolhatjuk komolyan, hogy nálunk valamilyen oknál fogva kevesebb lenne a kiemelkedô tehetség, mint Európa más országaiban... Mi lehet a baj, az ok, hogy hazánkban legfeljebb három név ismert: a profi Bodrogi Lászlóé, az olimpiai ötödik Szabolcsi Szilviáé és, bár nem ennyire, az ugyancsak hivatásos Rohtmer Balázsé? Hazai György: Egy-két fecske nem csinál nyarat... Egyesületem, a KSI SE hajdan szebb napokat megélt szakosztályának helyzetébôl következtetni lehet az egész sportág helyzetére. Annak ellenére is, hogy nálunk viszonylag még kedvezôbbek a körülmények az átlagosnál... Alacsony a létszám, ebbôl fakadóan erôsen leszûkülnek a kiválasztás lehetôségei, s ennek hatására meg óhatatlanul egyre alacsonyabb a színvonal... A sportágban zajló szakmai munka hiányos, vagy inkább nem is létezik, nincs azután érdeklôdést felkeltô eredmény, siker és népszerûsítés, de hát mitôl is lenne?!... Új módszerekkel és programmal szükséges meghódítanunk az iskolákat, a szülôket és a gyereket is. A NUPI-val karöltve már kidolgoztuk ennek részleteit, s ha a kerékpáros balesetmegelôzést is propagáló kampányunk hatékony toborzónak mutatkozik, akkor a szakosztályunk ismét elindulhat felfelé. A mi példánk ösztönzésére pedig mind többen követhetik ugyanezt az utat. ■ Milyen perspektivában képzelik el tevékenységüket, hogyan foglalható össze a programjuk?

Vasvári Ferenc: Társaságunk jelenlegi és egykori kerékpáros edzôkbôl, versenyzôkbôl, mellettük testnevelô tanárokból, sportszakemberekbôl áll. Olyanokból, akik hozzánk hasonlóan szeretnének segíteni, tenni a hazai kerékpársport felemelkedéséért. A sportág valamennyi szakágának képviselôit szívesen látjuk, ideértve az utánpótlás edzôket, a diák- és szabadidôs sport specialistáit, valamint a fogyatékkal élôk sportjának képviselôit is. Kereteink között az alábbi kilenc bizottságot mûködtetjük, illetve kívánjuk gondosan megszervezni és mûködtetni: Edzéstudományi-, Sportágfejlesztési-, Edzô-, Oktatási-, Sportmenedzseri-, Dokumentációs-, Versenybírói-, Nôi és Versenyzôi Bizottság... Társaságunk alapfeladatának tekinti a hazai kerékpársportot érintô szakmai ajánlások kidolgozását, célunk, hogy ekként országosan elismert, valamennyi kerékpáros szakág tevékenységére kiterjedô szakmai tanácsadó testületté váljunk. Országos szövetségünk fôtitkára, Verebélyi Lajos üdvözölte a kezdeményezést, biztatott és együttmûködésérôl biztosított bennünket a Magyar Olimpiai Bizottság, ugyanígy a Magyar Sporttudományi Társaság és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Továbbképzô Intézete, s a megalakulásról és terveikrôl természetesen tájékoztatást kapott a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium is. Nem utolsó sorban jelentôs súlyt helyezünk a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézettel, különösképpen annak Pedagógiai Kutatócsoportjával való együttes tevékenységünkre... Programunk két összefüggô, de idôben különbözô alapelképzelés szerint alakult ki, s ezt az elsô ülésen el is fogadtuk: egy rövidtávú terv az azonnali teendôket jelöli meg, míg a másik, egy hosszú távú projekt pedig két olimpiai ciklust céloz meg, tehát nyolc esztendôt ölel fel. ■ Fülöp sporttárs a „Nem a szôlô sa vanyú” címû tömör írásában komor képet fest a kerékpározás magyarországi helyzetérôl, a primitív, szinte megalázó versenyzési körülmények rôl, ír olyan, megjelenésében egyébként profi klubról, ahol edzô viszont egyáltalán nincs, majd ezt a keserû megállapítást olvashattuk: „A kerékpársport Magyarországon meghalt,

52 MAGYAR EDZŐ

■

tos észrevételeket a megjegyzés rovatban közölhetik. 10. Amennyiben a sportoló olyan betegségekben szenved (pl. cukorbaj), amelynek gyógyítása csak a dopping listán egyébként szereplô szerrel lehetséges, akkor kérhet ún. Terápiás Kivételt, melyet az ún. Terápiás Kivételek Bizottságához kell benyújtani. Ez az ad hoc bizottság a Sportkórház és a GYISM szakembereibôl áll. Ôk sem adhatnak kivételt azonban az anabolikus szteroid és a fehérje természetû hormonok szedése alól. Ez az eljárás többnyire inkább az asztmára, illetve a diabetesre vonatkozik. A határozatot a WADA Terápiás Kivételek Bizottságához küldjük el, és annak jóváhagyása után lép érvénybe az engedély a sportoló számára. Egy versenysorozat alkalmával egy sportoló többször is ellenôrizhetô. A

kijelölés szempontjai általában a következôk: 1. Súlyozott kiválasztás történik, ami azt jelenti, hogy a hangsúlyt a be nem jelentett ellenôrzésekre és az ún. doppingérzékeny sportágakra helyezzük (doppingérzékenynek hívjuk azt a sportágat, ahol a pozitív esetek száma magas, és feltételezhetô a doppingszerek alkalmazása). Többször számíthat így pl. ellenôrzésre versenyen kívül egy atléta vagy súlyemelô, mint mondjuk egy tollaslabda vagy asztalitenisz versenyen résztvevô játékos. 2. Kiemelt figyelmet szentelünk a nemzetközi mezônyben éremvárományos sportágak képviselôire is. 3. Akinél már volt pozitív eredmény az elôzményekben, az biztosan számíthat ismételt ellenôrzésekre. 4. A sportvezetô, az edzô, a sportor-

2003/4

■

MAGYAR EDZŐ 9

2003/4

vos, a gyúró vagy a doppingellenôr által felvetett gyanú is alapja lehet az ellenôrzésnek. 5. Gyôztesek, illetve helyezettek adott versenyeken kötelezôen mintát kell, hogy szolgáltassanak. 6. Több sportágban (úszás, atlétika, súlyemelés) csúcsfelállítás csak doppingminta leadással együtt érvényes. 7. A többi esetben randomizált kiválasztás történik. Mindenkit nem lehet, de nem is kell ellenôrizni, a cél az, hogy minden sportág egy évben legalább egyszer bekerüljön az ellenôrizendôk körébe, és a be nem jelentett ellenôrzések számának növelésével biztosítsuk azt, hogy az, aki doppingol, soha ne érezze magát biztonságban, és ugyanakkor megvédjük azokat, akik a tisztességes felkészülést választják.

Magyar Edzôk Társasága (MET) 1143 Budapest, Dózsa György út 1-3. Tel/fax: 471-4325, 06-30-9910-203. Internet: www.met.iif.hu E-mail: [email protected]

ató BELÉPÉSI NYILATKOZAT h l o s á m Fény A Magyar Edzôk Társaságának tagja kívánok lenni. Az éves tagdíjat befizetem. Név:. …………………………………..................................................................................................................................…..…… Szül.hely:……………………………………….................................… Szül.dátum:….........................….….………………………. Legmagasabb edzôi végzettsége/minôsítése (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megjelölésével: ……………………………………................................................................................................................................. Levelezési cím (irányítószámmal):……………………………………………………………...………………………….……...…..… Telefon:…………………………………………Fax: …………….………..…………….………. E-mail:………………..……………... Munkahely:……………………………………………………………………………………................................................................. Munkahelyi beosztás:………………………………………….………………………….………………………….………………….… Edzôi munkahely:…………………………………………………………………………………………………………………………… Edzôi beosztás:……………………………………………………………………………………………………………………............... Legmagasabb iskolai végzettség:……………………………………………………………….Nyelvismeret: ............................... Sportszakmai érdeklôdési köre:………………………………………………………………………………………………………….. Kelt:….………….............…………

aláírás A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. számlájára kérjük befizetni. A tagdíj diákok és nyugdíjasok részére 1000,- Ft, aktív dolgozók részére 2 000,- Ft évente. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

2. ábra te kimeríthetetlen számú ismeretet szerezhetünk. Bizony kíváncsiságunk könnyen eltéríthet bennünket eredeti célunktól, és az információáramlat csapdájába eshetünk. Ha határozott célunk van a keresésben, akkor a legcélszerûbb mindjárt beírni azt a kulcsszót, ami az érdeklôdésre számot tartó témához elvezethet. Ha például a magasugrás érdekel bennünket, akkor beírhatjuk akár a magasugrást vagy annak angol megfelelôjét, a high jump kifejezést. Ha a magyar szót írjuk be, akkor a magyar nyelvû oldalakról szerezhetünk információt. Ha az angol szót írtuk be, az angol nyelvû oldalakon keresgélhetünk. Meg kell jegyezni, hogy magyar nyelven kevesebb oldal áll rendelkezésünkre, mint angol nyelven. Miután megnyomtuk az Enter billentyût, megjelenik a következô lap, amelyen arról tájékoztatnak, hogy a high jump kifejezést mintegy 5 millió helyen találta meg a rendszer, amelybôl tíz témakört jelenít meg, de csak 2. ábra). Ha négy látszik a képernyôn (2 a többi témakört is meg akarjuk nézni, akkor a görgetôsávot használva azokat is megjeleníthetjük. Ha valamelyik témakört meg akarjuk ismerni részletesen, akkor a kék színnel írt szövegre (pl. High Jump Coach 2000) kattintunk, amely megjelenik a következô 3. ábra). Itt a magasugrás oldalon (3 népszerû leírását olvashatjuk képekkel, ábrákkal, animációkkal színesítve. Ha a baloldalon látható Link (kapcsolat) szóra kattintunk, akkor megjelenik a következô oldal, amelyen a honlap neveket láthatunk, amelyekre kattintva kapcsolatba kerülhetünk akár Dwigth Stones-al a hetvenes évek vi4. ábra). Megislágcsúcstartójával (4 merhetjük a világcsúcsok alakulását,

sorozatképeket láthatunk ugrásokról, stb. Minél mélyebben hatolunk az adott témába, annál nagyobb a veszélye annak, hogy belegabalyodunk a „hálóba” és észre sem vesszük, s máris órákat töltöttünk a képernyô elôtt. Ha egyre specifikusabb információkat akarunk megszerezni, eljuthatunk egy olyan pontra, amikor zárt kapukat találunk, és csak regisztrációval és fizetéssel nyílnak meg az oldalak elôttünk.

Könyv, folyóirat kiadók honlapjai Ha kifejezetten sportszakmai vagy sporttudományos könyvekrôl, folyóiratokban található cikkekrôl szeretnénk tájékozódni, akkor az alábbi honlapokat javasoljuk meglátogatni: www.meyer-meyer.sports.com www.humankinetics.com

3. ábra

Példaként a Human Kinetics web oldalait mutatjuk be. Ha számítógépe hálózatba van kapcsolva, akkor kattintson a fenti honlap címre, és az 5. ábrán látható oldal jelenik meg monitorján. Ha pontos elképzelésünk van arról, hogy milyen témakörben szeretnénk információhoz jutni, akkor írjuk be a baloldalon látható helyre (Product search) például a könyv címét, kulcsszót vagy amit itt felajánlanak. A felsô sor könyvek (books), folyóiratok (journals), szoftver (software), videófilmek (videos), távoktatás (distance learning) címszavaira kattintva megismerhetjük a kiadó által árusított termékeket. Az oldal közepén a tematikus felosztásból válogathatunk kedvünkre a sporttudomány (Sport Science), egészség és fittség (Health and Fittness), sportszakma, (Sports), sportorvoslás (Sports Medicine), testnevelés (Physical Education), tánc (Dance), rekreáció (Recreation), vízisport (Aquatics) területérôl. Ha azt szeretnénk, hogy rendszeresen kapjunk információt a kiadó új termékeirôl, akkor a lap bal felsô sarkában regisztráltathatjuk magunkat, feliratkozhatunk a sign up feliratra kattintva. A Sports címszóra kattintva a következô oldalon láthatjuk azoknak a sportágaknak neveit, amelyrôl könyvek jelentek meg. Ha a kosárlabda sportágban megjelent könyvek érdekelnek, akkor a basketball címszóra kattintva a következô oldalon megjelennek a könyvek címei és a könyv borítólapja. A lista elején az új kiadásokat láthatjuk, majd a korábban megjelenteket. A könyvek mellett található view szóra kattintva megismerhetjük a könyv fô fejezeteit és azok rövid tartalmát. A buy szóra kattintva lehetôségünk van a könyv megrendelésére,

10 MAGYAR EDZŐ

■

4. ábra

amelyhez kellô instrukciót kaphatunk a megjelenô oldalakon. A Journals szóra kattintva a felsô sorban a megjelenô új oldalon találhatjuk azoknak a folyóiratoknak a listáját, amelyet a Human Kinetics ad ki. Ezek között szerepel egy olyan újság is (European Journal of Sport Sciences), amely az egyre szaporodó elektronikus folyóiratok számát gyarapítja. A folyóirat nevére kattintva megtudhatjuk, hogyan lehet a folyóiratot megrendelni, amely természetesen a világhálón fog eljutni hozzánk. Betekinthetünk a legfrissebb szám tartalmába, megismerve a cikkek címeit. Ugyanis a cikkeket csak azok olvashatják el, akik megrendelték a folyóiratot, vagy az European College of Sport Science (Európai Sporttudományi Társaság) tagjai. A társaság éves tagdíjába a folyóirat automatikus megrendelése is beletartozik. Természetesen tovább tallózhatunk, órákat eltöltve, a Human Kinetics weblapjain, és ha van elég pénzünk a bankkártyánkon, akkor rendelhetünk edzéstervezô szofvereket, kosárlabda, atlétika, stb. videofilmeket. Ma már valamennyi könyvkiadónak van honlapja a világhálón. Ha a sporttudományt csak érintô, de nagyon hasznos társtudományi folyóiratokban megjelent cikkeket szeretnénk elolvasni, akkor ajánlatos a Springer kiadó honlapjának nevét beírni és kattintani. www.springeronline.com Akik a honlap oldalain szeretnének információhoz jutni, azoknak elôször

is regisztráltatni kell magukat (be kell iratkozni, mint a könyvtárba), ami pénzbe kerül. A fizetés alól csak azok mentesülnek, akik a Springer által kiadott valamely tudományos folyóiratban már közöltek tanulmányt. Ezek a szerzôk, ha kérik, akkor rendszeresen tájékoztatást kaphatnak a kiadó által megjelentetett legújabb könyvekrôl és egyéb kiadványokról.

Sportszakmai és sporttudományos bibliográfiai adatbázisok A SIRC mozaikszó a világ legnagyobb sportbibliográfiai adatbázisát

2003/4

jelenti, amely magába foglalja SPORTdiscuss, SIRCdetective, SIR Cexpress adatbázisokat is. A SIRC nyitóoldalán adatbázisok neveire kattintva keresgélhetünk kulcsszavak alapján a sport és tudományos témakörökben. Kiválaszthatjuk kulcsszavak alapján azokat a cikkeket, amelyeknek az absztrakját, bizonyos folyóiratok esetében a teljes szöveget elolvashatjuk, de el is menthetjük azokat saját adatbázisunkba. A SIRC adatbázist többféle módon is elérhetjük. Ha az Internet Explorer nyitólapjára beírjuk a Sportquest www. adatbázis honlapjának nevét (w sportquest.com), akkor bejuthatunk a SIRC lapjaira, ahonnan továbbléphetünk például a SPORTdiscuss adatbázisba, amelyben minden tanulmány megtalálható, amely 1902. óta megjelent valamelyik sportszakmai vagy sporttudományos folyóiratban. Kimeríthetetlen tárház, és nem kell könyvtárba menni, nem kell különlenyomatokat kérni postán, csak ismerni kell az intenet útvesztôit, és kattintani kell. Az említett bibliográfiai adatbázisok elérhetôk még a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárának honlapjáról is. www.lib.sote.hu A nyitóoldalon kattintsunk az Ovid szóra, amely utat nyit a különbözô adatbázisok megismeréséhez. A Medline vagy a SPORTdiscuss adatbázisokra kattintva a megjelenô oldalon beírjuk azt a kulcsszót, amely jellemzi azt a témakört, amelyben cikkeket keresünk. Ha a szerzô nevét tudjuk, akitôl olvasni szeretnénk, akkor a szerzô nevét írjuk be. Ha tudjuk, hogy melyik évben közölt cikkrôl van szó, akkor az évszámot is beírhatjuk, és akkor leszûkítjük a megjelenô cikkek számát.

5. ábra

■

MAGYAR EDZŐ 51

2003/4

tolást folytató élsportolókról, akik pályafutásuk befejezése után mindenki által elfelejtve, a legsanyarúbb egészségi állapotban tengetik életüket, vagy sokan igen fiatalon elhunytak. Nézzük meg, hogy pozitív esetben milyen szankciókra számíthatunk? A laboratóriumba a minta név nélkül érkezik (a magyar laboron kívül minden második mintát a nemzetközileg is akkreditált bécsi doppingellenôrzô laboratóriumba szállítunk, amely rendkívül érzékeny módszerekkel, hosszú hónapokra visszamenôleg is ki tudja mutatni tiltott anyagok jelenlétét), tehát a labordolgozókat senki nem vádolhatja részrehajlással. Ha egy mintában tiltott anyag jelenlétét mutatják ki, akkor errôl értesítést küldenek a MOB-nak, a GYISM-nek és az érintett sportszövetségnek, amely a sportolót felszólítja, hogy nyilatkozzon: elismeri a vétkességét, vagy kéri a „B” minta kinyitását. Ez az eljárás a sportoló és az általa választott szakértôk és tanúk jelenlétében történik meg. Ezt az analízist azonban az érintett félnek kell kifizetnie, amely 150200 Euroba kerül. Az „A” mintából kimutatott tiltott vegyület az esetek közel 100 %-ában a „B” mintából is elôkerül, ennek ellenére a megismételt analízishez mindenkinek joga van. Amennyiben a „B” minta is pozitív lett, összeül az adott sportági szakszövetség fegyelmi bizottsága, meghallgatja a sportolót, a tanúkat, esetleg a sportoló jogászát, és az összes körülmények mérlegelésével a következô szankciókat hozhatja: 1. A dopping listán szereplô szerek bármelyikének kimutatása esetén elsô alkalommal két év, második alkalommal élethosszig tartó eltiltás. 2. A tiltó lista meghatározhat olyan szereket, amelyek esetében különösen valószínû a doppingvétségek akaratlan elkövetése, így például olyan anyagok tekintetében, amelyek gyakori alkotó elemei gyógyszereknek, vagy meghatározhat olyanokat is, ahol igen valószínûtlen azok doppingszerként történô sikeres alkalmazása (ez természetesen nem vonatkozik az anabolikus hatású szerekre, illetve a növekedési hormonra és az EPO-ra). Azokban az esetekben, amikor a sportoló igazolja, hogy az ilyen jellegû szert nem a sportolói teljesítménye fokozásának céljából alkalmazta, az alábbi eltiltási idôszakok alkalmazhatók: elsô esetben figyelmeztetés és megrovás, és legfeljebb egy év eltiltás. Második esetben két év eltiltás. Harmadik esetben élethosszig tartó eltiltás.

Több esetben elôfordult, hogy egy adott sportági szakszövetség fegyelmi bizottsága méltányossági okokból ennél enyhébb büntetéseket szabott ki, azonban a nemzetközi szövetség ezeket soha nem vette figyelembe, és mindig a szigorúbb eltiltást alkalmazta. Természetesen e mellett a sportoló doppingolás mellett elért eredményeit is megsemmisítik, illetve az ezzel járó jutalmakat visszaveszik. Az a tény, hogy a sportoló a doppingellenôrzési ûrlapon a mintavétel során feltünteti egy doppingszer használatát, a szankcionálás szempontjából nem enyhítô értékû, csak abban az esetben, ha az adott gyógyszer neve mellett a dopping listán a következô megjegyzés szerepel: helyileg alkalmazható, de bejelentésre kötelezett. Hiába írja fel tehát valaki a jegyzôkönyvre azt, hogy anabolikus szteroid tartalmú kenôcsöt vagy oldatot használt, akkor is meg fogja kapni a két éves eltiltást (az anabolikus szteroid ugyanis még a külsôleg alkalmazható kenôcsökbôl is felszívódik). E fenyegetônek tûnô sorok után lássuk tehát, hogy egy sportolónak mire kell odafigyelni felkészülése, illetve a verseny, valamint a doppingellenôrzés során: 1. Az elôzôekben felhívtuk a figyelmet arra, hogy bármely külsôleg vagy belsôleg alkalmazott gyógy-, illetve tápszer, vitamin, étrend-kiegészítô stb. alkalmazása elôtt konzultáljon szakemberrel. 2. Magyarországon doppingellenôrzést a következôk végezhetnek: a) a WADA megbízólevelével ellátott magyar vagy külföldi doppingellenôrök (kétes esetben hívjuk fel a dopping info elôzôekben megadott telefonszámát), b) a GYISM által megbízott doppingellenôrök, akik igazolvánnyal vagy megbízólevéllel igazolják magukat, mindig ketten mennek és kb. 10-12 fô végzi Magyarországon az összes ellenôrzést. Az igazolványokon az MSTT-Antidopping Csoport felirat is szerepelhet, tekintettel arra, hogy az MSTT (Magyar Sporttudományos Társaság) pályázattal nyerte el a doppingellenôrök koordinálásának feladatát. (Kérésre a már ismert dopping infos telefonszámon a doppingellenôrök személyazonosságát igazolni tudjuk.) c) Ritkábban a NOB vagy a sportág nemzetközi szövetsége által delegált doppingellenôr is megjelenhet. Ekkor is kérjük el azonban az ôt igazoló dokumentumot. 3. A doppingellenôr a helyszínen vagy egy már kész névsor birtokában,

vagy helyszíni sorsolással választja ki a mintaadásra kötelezett sportolókat. Az ellenôröknek jogukban áll sorsolás nélkül is mintaadásra kérni bárkit. 4. A kijelölést dokumentálni kell, és ettôl a pillanattól kezdve a sportoló nem maradhat felügyelet nélkül. Vagy a doppingellenôrök közül valaki, vagy az általuk kijelölt hivatalos kísérô felügyelete mellett történhet a levezetés, a sajtótájékoztató, az eredményhirdetés stb. A sportoló a kijelölés után akár rögtön is helyet foglalhat a mintavételi helyiségben. 5. A kijelölés után maximum egy órán belül meg kell jelennie kísérôjével a mintavételi helyiségben. Aki aláírt kijelölô papír mellett nem jelenik meg vizsgálaton, ugyanabban a szankcióban részesül, mintha doppingolt volna. A mintavételi helyiségben a kijelölt sportolón és hivatalos doppingkísérôjén kívül az általa kiválasztott kísérô(k) (max. 2 fô) is megjelenhetnek (edzô, gyúró, sportorvos, tolmács). 6. A mintavételi helyiségben a sportoló kérhet folyadékot, azonban arra ügyelni kell, hogy ez bontatlan legyen (ez lehet ásványvíz, üdítô, gyümölcslé, esetleg sör). 7. A mintavétel azonos nemû doppingellenôr szemkontrollja mellett történik, kizárandó mindenféle manipulációt. Ehhez a sportolónak a szükséges fokozatig le kell vetkôznie. 8. Amennyiben nem sikerült produkálni elegendô mintát (minimum 75 ml), akkor az addigi mennyiséget külön lezárják és a második – már elegendônek bizonyult vizelet mennyiséggel együtt, azzal összekeverve töltik kétfelé az „A” (50 ml), illetve a „B” (25 ml) jelû edénybe. A vizeletet a sportoló töltse az edényekbe, és utána zárja le azok fedelét úgy, hogy az többé ne legyen kinyitható. A kupakokat a laboratóriumban csak eltörni tudják. A laboratórium igazolja, hogy a mintavételi edények sértetlenül érkeztek-e területükre. 9. Az edények lezárása után a sportoló és kísérôi egyeztetik a mintavételi jegyzôkönyv adatait a doppingellenôrrel, nyilatkoznak az elôzô hetekben fogyasztott gyógyszerekrôl és étrendkiegészítôkrôl, benyújtják az esetleges orvosi igazolásokat (ezt az ún. bejelentésre kötelezett – fôleg lokálisan alkalmazható – gyógyszerek esetében lehet csak megtenni. Asztma esetén ez nem elegendô, mert légzésfunkciós vizsgálatok dokumentációját is mellékelni kell, melyet az elôbbi igazolással együtt a Sportkórház szakorvosa fog kiállítani.) és a mintavétellel kapcsola-

50 MAGYAR EDZŐ dopping lista magyar fordítása található meg, hanem ennek magyar viszonyokra adaptált változata is, amely két részbôl áll: az egyik abc-sorrendben mutatja meg a hatóanyagok listáját. Természetesen egyfajta hatóanyaghoz több gyógyszer fantázianév is tartozhat, ezért elkészítettük a gyógyszernevek alfabetikus listáját is. Honlapjainkon megtalálható továbbá a Sportkórházban mûködô doppingellenôrzô laboratórium által bevizsgált étrend-kiegészítôk jegyzéke is. Ebben az OÉTI és a KERMI által elôzetesen engedélyezett és a dopping labor által doppingmentesnek minôsített termékek felsorolását találhatjuk meg. Természetesen senki nem tud arra garanciát adni, hogy egy negatívnak minôsített termék többi doboza nem tartalmaz semmilyen doppingszert, azonban nagy valószínûséggel az adott étrend-kiegészítô doppingmentesnek tekinthetô. Gyakorlatban még nem fordult elô, hogy a bevizsgált és doppingmentesnek minôsített szerek közül bármelyik pozitív eredményt okozott volna. Ha valaki külföldrôl hoz be étrend-kiegészítôt, azt csak nagy óvatossággal tegye, mindenképpen nézze meg az összetételét, kérjen tanácsot szakembertôl, és akkor is csak saját felelôsségére használhatja a készítményt. A magyar piacon ma már olyan hihetetlenül bôséges a választék, hogy nem tûnik racionálisnak külföldrôl hozott vagy kapott termék fogyasztása. A Sportkórház és a GYISM közös kiadványában – Doppingvétség nélkül - megtalálhatjuk azoknak a gyógyszereknek a listáját, amelyeket doppingveszély nélkül szedhetünk. Az alapállás egyébként sportolók esetében is legyen az, hogy lehetôség szerint csak a legindokoltabb esetben szedjünk bármilyen gyógyszert be. Próbáljuk meg magunkat természetes módszerekkel kúrálni; kerüljük a túledzettséget, gondoskodjunk a szervezet rendszeres regenerációjáról, évenként menjünk el gócvizsgálatra (igazolt sportolónak ez egyébként a versenyzési engedélyhez kötelezô is), kerüljük a dohányzást, kisebb meghûléseket feküdjük ki, táplálkozzunk változatosan (vegyük igénybe a Sportkórház által ajánlott sportágspecifikus és egyénre adaptált Táplálkozás optimalizáló programot), és mindezek betartása mellett fogyaszthatunk étrend-kiegészítôket is. Ezeket mindig szakember segítségével válasszuk ki, és legyünk tisztában vele, hogy milyen cél érdekében akarjuk az adott készítményt felhasználni. Ne a „mi is szedjünk már valamit” elv érvényesüljön,

■

hanem meghatározott célhoz rendeljük a szükséges eszközt. Van néhány táplálék-kiegészítô, melyet alapból minden sportoló nyugodtan fogyaszthat: ilyenek a savasodást kiegyenlítô bázikus hatású készítmények, az izotóniás sportitalok, bizonyos nyomelemek, mint például a szelén, cink, króm, vanádium, ásványi anyagok, mint például a magnézium vagy a kálcium, antioxidánsok, mint a C, E és A vitamin, de adott esetben megfelelô kontroll mellett az L-Carnitin, a Kreatin vagy a HMB sem tilos. Kerüljük az ún. fogyasztószerek és zsírégetôk használatát, mert ezeknek egy része dopping listán van. Egy sportolónak különben sem fogyni kell állandóan, hanem súlyát illetne tartani. Ez különösen súlycsoporthoz kötött sportágaknál fontos, ahol néha megpróbálkoznak a vízhajtók használatával, ami szintén dopping listás. Vízhajtásra kizárólag gyógynövény alapanyagú teákat, illetve készítményeket fogyaszthatunk. Forszírozott vízhajtással azonban csak az értékes folyadékot és ásványi anyagokat távolítjuk el a testünkbôl, ami gyengeséghez, és izomgörcsökhöz vezet. Hihetetlen teljesítménycsökkentô hatása van a versenyek elôtt történô, kapkodó fogyókúráknak. A sportoló súlya akkor optimális, ha az adott versenysúlyától maximum 5 % -ban tér el. Ez néhány hét alatt könnyen leadható. Sokan kérdezik, hogy ha doppingszert nem lehet szedni, akkor mi az, ami alkalmazható és valójában segít is. Egy szóval mi a doppingolás alternatívája? Vitán felül áll, hogy a dopping listán szereplô anyagok egy része (anabolikus hatású szerek, fehérje természetû hormonok – növekedési hormon, inzulinszerû növekedési hormon, EPO – amfetamin) ténylegesen növeli a teljesítményt. Nem rendeltetésszerû, orvosi elôírás és kontroll nélküli alkalmazások viszont komoly egészségkárosodással is járnak. (Ez a két jellemzô egyébként a doppingolás kritériuma is. Ha valamelyik ezek közül hiányzik, akkor az anyag már nem doppingszer. Tehát ha valamely szer egészségkárosító, de nincs teljesítménynövelô hatása vagy fordítva, akkor nem fogjuk megtalálni a listán.) A többi anyag azért van a listán, mert vagy elfedi vagy kiüríteni segíti a doppingszereket (vízhajtók, vagy egyéb maszkírozó anyagok) vagy sport közbeni szedésük veszélyes (pl. kábítószerek). Mégsem engedhetô meg a szerek szedése azon egyszerû oknál fogva, hogy nemzetközi egyezmények szerint a doppingolás tilos és komoly szankciókkal jár. Mi ak-

2003/4

kor tehát a megoldás? Kevesen gondolnak rá, de kézenfekvô, hogy a teljesítmény növelésének egyik legfontosabb feltétele, hogy azokat a tényezôket kiküszöböljük, melyek a teljesítményt csökkentik: ■ testünkben levô betegséggócok (rossz fogak, krónikus melléküreggyulladások, candidiázis, lappangó sérülések, nôgyógyászati és urológiai problémák stb.) szanálása; ■ testsúly optimalizálása, túlsúly eliminálása, megfelelô testzsír-százalék kialakítása; ■ dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás elkerülése; ■ krónikus alváshiány; ■ mindennapi gondok, stressz stb. Rendkívüliek a mentális tartalékaink. Tanuljuk meg agyunkat a gyôzelemre programozni. Számos sportoló sikerének alapja a mentális tréning, illetve az agykontroll. Vegyük igénybe a sporttudomány és a sportegészségügy legújabb eredményeit: ■ teljesítményélettani mérések, ■ sav-bázis háztartás rendezése, ■ sportpszichológia, ■ fizioterápia, ■ regeneráció, ■ dietetika, ■ mozgáselemzés, ■ termovízió stb. Ne sajnáljuk az anyagi- és idôráfordítást jó szakemberekkel történô egyéni konzultációra és felkészítésre, ha másként nem, hát fizessük meg ôket. Ez gyorsan megtérülô remek befektetés. Még sorolhatnám a különbözô, sokak által már eddig is kipróbált és nagyszerûen mûködô lehetôségeket. Mint a felsorolásból is kitûnik, ezek bizonyos tudást, ismeretet, kapcsolatrendszert, igényességet és sokszor nem kevés anyagi ráfordítást igényelnek. Ezeknél a lehetôségeknél lényegesen egyszerûbbnek tûnik egy hatásmechanizmusában jól ismert és sokak által kipróbált hatékony dopping készítményt bevenni, és akkor már csak egy feladat áll elôttünk, valamilyen módon el kell kerüljük az ellenôrzést vagy a lebukást. Engedjék meg, hogy hosszú évek tapasztalatai alapján adjak Önöknek egy jó tanácsot: röviden – nem éri meg, bôvebben – hosszabb távon kizárt dolog, hogy valaki ne bukjon meg, és ez manapság a sportkarrier végét jelenti és ekkor még nem is beszéltem arról a – fiatalembereket sajnos legkevésbé érdeklô – problémákról, amit ezeknek a szereknek a huzamosabb szedése idéz elô. Elkeserítô adatokkal rendelkezünk a szteroid-korszak hajnalán aktív spor-

■

MAGYAR EDZŐ 11

2003/4

Ugyanis, ha olyan kulcsszót írunk be, amely nem csak az adott témakörben használatos, akkor több ezer találatunk lesz, amelybôl hosszú ideig tartó válogatással lehet csak az érdeklôdésre számító tanulmányokat kikeresni. Miután kellôen leszûkítettük a témakört, egy hosszabb-rövidebb lista jelenik meg, amely tartalmazza a bibliográfiai adatokat. Ezeken végigpásztázva további válogatást végezhetünk megtekintve az absztraktokat. A kiválasztott cikkeket megjelöljük és elmenthetjük saját adatbázisunkba. A cikkeknél kiválaszthatjuk azt is, hogy csak a bibliográfiai adatokat, vagy az absztraktot is menteni akarjuk. A könyvtári elektronikus adatbázisokban 1996 óta a cikkek teljes szövege is megjeleníthetô és elmenthetô. Bizonyos megkötöttségekkel azonban számolnunk kell. Ha használni akarjuk a www.lib.sote.hu honlapot, akkor a Semmelweis Egyetem dolgozójának vagy hallgatójának kell lenni. Ebben az esetben ingyen megtekinthetô az adatbázis. Ha ez a feltétel nem áll fent, akkor be kell iratkozni a TF Könyvtárba és akkor jogosultságot kaphatunk az adatbázis használatára. A bibliográfiai adatbázis használata során is vannak megkötöttségek. Nem biztos, hogy hozzáférünk a teljes szöveghez, még ha az is szerepel a cikk címe alatt, hogy „ffull text”. Ugyanis a hozzáférésért ugyanúgy fizetni kell, mint a nyomtatott folyóiratért. Az elôny csak annyi, hogy sokkal gyorsabban és kényelmesebben juthatunk a cikk elolvasásához. A könyvtárak ma már ugyanúgy megrendelik az elektronikusan hozzáférhetô folyóiratokat, mint korábban a nyomtatott formátumú újságokat. Ebben az esetben az adatbázis használatára jogosultak is megjeleníthetik maguknak a teljes szöveget a képernyôn, és elolvashatják, sôt el is menthetik, ha a számítógépükön telepített Adobe Reader program van. A teljes szöveg ábraanyaggal együtt PDF formában olvasható és menthetô el, amelyhez az említett programra van szükség. A bibliográfiai adatbázisokhoz az Oktatási Minisztérium honlapján keresztül is eljuthatunk. www.om.hu A honlapon megkereshetik az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) mozaikszót és rákattintunk. Megjelenik az EISZ nyitólapja, amelyrôl azonban csak úgy léphetünk tovább, ha regisztráltatjuk magunkat. A beiratkozás a felsôoktatásban dolgozók és hallgatók számára ingyenes. A legújabb információk szerint, azok is re-

gisztráltathatják magukat ingyenesen, akik valamelyik felsôoktatási intézmény könyvtárába beiratkoztak. Ebben az esetben az EISZ nyitólapján a Belépés szóra kattintunk. Megjelenik a következô oldal, amelyen a kattintson ide szövegre kattintunk. Erre megjelenik a regisztrációs oldal, amelyet ki kell tölteni, és utána elküldeni. E-mail címmel kell rendelkezni ahhoz, hogy pár perc múlva elektronikus levélen megkapjuk a jelszavunkat. Ha ez megvan, akkor a második oldalon beírjuk a választott felhasználói nevünket és a jelszavunkat, amely által beléphetünk az adatbázisba. Ha cikkeket akarunk keresni, akkor a Science Direct sort válasszuk. Aktiválva az adatbázist megjelenik a következô oldal. Eddig könnyû dolgunk volt, mert a lapok magyar nyelven jelentek meg. A Science Direct adatbázis azonban már angol nyelven kommunikál velünk. Az elsô oldalon sok minden közül választhatunk. Ha egy témakört akarunk gyorsan elérni, akkor a felsô sorban található Quick Search (gyors keresés) után lévô sávba beírjuk kulcsszavunkat. A sáv utáni részben kiválaszthatjuk, hogy teljes szövegû vagy csak absztraktokat tartalmazó cikket jelenítsen meg komputerünk. Ezután a Go szóra kattintunk, és máris megjelenik a következô oldal. Ha például az izomlázzal kapcsolatos cikkekre vagyunk kíváncsiak, akkor az izomláz angol megfelelôjét kell beírni. Ha nem tudjuk az angol szót, akkor nem kell nyomtatott szótár után keresgélnünk, mert elektronikus segítségünk is van. Visszaléphetünk az EISZ adatbázisának kezdô oldalára, ahol a magyar-angol szótár sorra kattintunk. Ezután már csak az izomláz szót kell beírni, aminek angol megfelelôjét máris megismerhetjük. A SZTAKI honlapján is találunk szótárt, amit regisztrálás nélkül is használhatunk. www.dsd.sztaki.hu Megismerve az izomláz angol megfelelôjét (muscle soreness), beírjuk a korábban jelzett sávba, és rákattintunk a Go szóra. Megjelenik a következô oldal, ahol megtudhatjuk, hogy 32 olyan cikket talált a gép, amely az izomlázról szól, és a cikk teljes szövege rendelkezésre áll. A cikkek idôrendi sorrendben jelennek meg a szokásos bibliográfiai adatokkal (cím, folyóirat, megjelenés éve, száma, oldalszám, szerzôk). Az elsô a legfrissebb közlemény. A bibliográfiai adatok alatt Abstract, Full text + links, PDF feliratokat láthatunk. Az Abstract szóra kattintva a cikk kivonatos ismertetését tudjuk elolvasni. A

Full text + links részre kattintva a cikk teljes szövege elolvasható, és a cikkben idézett szerzôk cikkeit is megjeleníthetjük a link segítségével. A PDF után lévô szám a teljes cikk helyfoglalásának mértékét jelzi. Ha azt akarjuk, hogy a cikk a nyomtatott formának megfelelô alakban jelenjen meg, akkor kattintsunk a full text szóra, és a megjelent cikket el is menthetjük saját adatbázisunkba késôbbi elolvasás vagy felhasználás céljából. Természetesen csak akkor tehetjük ezt, ha gépünkre elôzetesen feltelepítettük az Acrobat Reader programot. Az így elmentett cikkbôl szövegrészeket, táblázatokat, ábrákat másolhatunk ki és helyezhetünk át saját dokumentumainkba. Közölni azonban ezeket az átmentett ábrákat, táblázatokat csak a kiadó engedélyével lehet. Ha errôl elfeledkezünk, bírósági eljárás indulhat ellenünk.

Segít a TF Biomechanika tanszéke Hatékonyan használni a világhálót sok gyakorlással lehet. Nem mindenkinek adatik meg, hogy naponta több órát kutakodjon az adatbázisokban. Ez a tevékenység az egyetemeken oktatók, kutatók munkájának szerves részét képezi. Ebbôl következôleg az egyetemi oktatóknak és kutatóknak munkaköri kötelessége ezeket az ismereteket a szakemberek felé közvetíteni. Ebbôl a meggondolásból kiindulva a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Biomechanika tanszéke elhatározta, hogy megismerteti a szakembereket a tanszék oktató és kutatómunkájával, szolgáltatásaival az interneten keresztül. A tanszék honlapját a TF honlapján keresztül lehet elérni. www.hupe.hu Az elsô oldalon kattintson a címerre. A következô lap bal oldalán válassza ki a Szervezet címszót, majd a megjelenô új oldalon kattintson az Intézetek és tanszék címszavakra. A következô lapon válassza ki a Biomechanika tanszéket. A tanszékrôl egy rövid ismertetôt olvashat. A lap felsô részén fehér betûkkel írt, részletes ismertetés szavakra kattintva megjelenik a tanszék honlapja. 2004. elsô felétôl az Irodalom címszó alatt informáljuk a látogatókat a sportszakma és sporttudomány területén megjelent cikkekrôl téma szerinti felosztásban. Bízunk abban, hogy ennek a cikknek a megírásával is hozzájárultunk az olvasó gyors és hatékony ismeretszerzéséhez. Élvezetes szörfözést kívánunk a világhálón!

12 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Informatika az utánpótlás-nevelésben Informatikai alkalmazások a NUPI-NSKI munkájában Kovács Árpád Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, Budapest

A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet szervezeti egységeként 2002 végén alakult meg a Nemzeti Sportmódszertani- és Kutatóintézet, amelynek munkatársai kérdôíves, interjús kutatásokat végeznek a sportszociológia és az utánpótlás-nevelés területén. In-

tézetünk feladata a sportcélú adatok összegyûjtése, és egy integrált sportadatbázis létrehozása is. Intézetünk adatállományába rendkívül sokféle adat érkezik. A NUPI Diagnosztikai- és Pedagógiai kutatócsoportjától, a Héraklész programból és 1. ábra

2.. ábra

saját adatgyûjtéseinkbôl jön létre az az adathalmaz, amelyet valamilyen formában fel kell dolgoznunk, meg kell jelenítenünk. Az adatállományt a feldolgozás során alkalmassá kell tennünk arra, hogy egységes rendszerbe illesszük az Intézetünkben fellelhetô alapadatokkal. Ilyen alapadat lehet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa, az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programból (OSAP) származó sport adatbázis, valamint a geográfiai és társadalmi adatokat tartalmazó Országos Térinformatikai Alapadatbázis (OTAB). A beérkezô adatokat egységes formátumba konvertáljuk, és alkalmassá tesszük arra, hogy összehasonlíthatóak és együtt kezelhetôek legyenek a meglévô alapadatokkal. A létrejött egységes adatbázist két elemzôprogrammal dolgozzuk fel: a Geomédia 5.1 és az SPSS 11.5 szoftverekkel. Az elemzés célja lehet a további kutatási irányok kijelölése, a publikáció, a döntéshozatal támogatása, valamint a visszacsatolás az adat1. ábra) közlôk felé. (1 A Héraklész programból származó adatokkal szeretném bemutatni a Geomédia szoftver mûködését. A Héraklész program a legtehetségesebb

■

MAGYAR EDZŐ 49

2003/4

Mi az, amit a sportolónak a doppingról tudni kell? A tiszta sportért

Dr. Bakanek György rovata

Az elmúlt néhány évtizedben a szenzációs sporteredmények mellett a sportvilág a dopping botrányoktól hangos. A sportemberek és az ôket figyelemmel kísérô szimpatizánsok számára szinte hihetetlen, hogy már alig van olyan sportág, ahol ne jelezték volna tiltott szer fogyasztását. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenki szed valamit, hanem arról van szó, hogy a médiában rendkívül hálás téma minden híres emberrel kapcsolatos botrány, és az élsportolók mindig a híres emberekhez tartoztak. Meggyôzôdésünk – és ezek a tények is -, hogy a sportolók többsége tisztességesen készül a hazai és nemzetközi megmérettetésekre, és a levett dopping minták kb. 1 %-át kitevô pozitív esetek túlnyomó része is elsôsorban tájékozatlanság miatt következik be. Ezért az a célunk, hogy a lehetô legtöbb információt adjuk át Önöknek a doppinggal, az ellenôrzéssel, a megelôzéssel és a választható alternatívákkal kapcsolatban. Forgassák ezt a kis kiadványt haszonnal, vigyék magukkal lehetôleg mindenhova, és használják a benne levô telefonos és internetes lehetôségeket. Elôször is tisztázzuk a dopping fogalmát! A Lausanne-ban 1999 februárjában megalakult Doppingellenes Világszervezet (World Antidoping Agency – WADA) 2003 márciusában széleskörû egyeztetés után megalkotta a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatát (WADA Antidoping Code). Ez világosan meghatározza azt, hogy mit nevezünk doppingolásnak: A doppingolás egy vagy több, a Szabályzat 2.1-2.8. pontjaiban meghatározott doppingvétség megvalósítása. Az alábbiak minôsülnek doppingvétségnek: 2.1. Tiltott anyagnak vagy származékának, illetve markerjének (jelzô

anyagok csoportja) jelenléte egy sportoló testébôl származó mintában. 2.2. Tiltott anyag vagy tiltott módszer használata vagy ennek kísérlete. 2.3. A mintaszolgáltatási kötelezettség megtagadása vagy a mintaszolgáltatás elmaradása megfelelô indoklás hiányában – azt követôen, hogy a sportoló az alkalmazandó doppingszabályok szerint elôírt értesítést megkapta – vagy a mintavétel akadályozása egyéb módon. 2.4. Az ésszerû szabályokon alapuló – a sportolók versenyen kívüli rendelkezésre állására, ezen belül a sportoló hollétére vonatkozó információk biztosítására -, valamint a teszten való részvételére vonatkozó – követelmények megsértése. 2.5. A doppingellenôrzés bármely elemének manipulálása, illetve ennek kísérlete. 2.6. Tiltott anyagok vagy módszerek birtoklása. 2.7. Üzérkedés bármely tiltott anyaggal vagy tiltott módszerrel. 2.8. Tiltott anyag vagy tiltott módszer beadása a sportolónak vagy ennek kísérlete, avagy ebben való közremûködés, felbujtás, ennek leplezése, segítség vagy bármely más bûnsegédi, felbujtói közremûködés, amely doppingvétséggel vagy ennek kísérletével függ össze. Mint láthatjuk, a doppingvétség fogalma jelentôsen kibôvült. Pozitív esetben a sportoló gyakran arra hivat-

kozik, hogy a tiltott anyag vagy étrend-kiegészítôbôl vagy patikában recept nélkül kapható, esetleg megfázás elleni gyógyszerbôl, netalán kezelô orvosától származik. A Szabályzat szellemében a kimutatott tiltott anyag forrása a megítélés szempontjából abszolút indifferens. Minden sportoló személyes felelôssége és kötelezettsége elkerülni azt, hogy tiltott anyag kerüljön a szervezetébe. A doppingvétség megállapításához nem szükséges annak bizonyítása, hogy szándékosság, önhiba, gondatlanság vagy tudatos használat terheli a sportolót. Ezért nem gyôzzük eléggé hangsúlyozni, hogy az a sportoló, aki versenyeken indul, a leggondosabban járjon el minden esetben, amikor gyógyszert, étrend-kiegészítôt, sportitalt vagy más, általa ártalmatlannak gondolt szert vesz magához. Ebben az esetben kérje ki csapat- illetve keretorvosának véleményét, ha ilyen nincs, akkor az Országos Sportegészségügyi Intézet szakembereihez fordulhat segítségért. Mûködik továbbá a doppinginformációs mobiltelefon szolgálat (tel: 06-30-9428-519) és a www.mob.hu, valamint a www.gyism.hu és a www.sportkorhaz.hu web-oldal is. Ezeken a helyeken információt kaphatunk a dopping lista aktuális összetételérôl is. A listát a WADA Lista Bizottsága állítja össze, és frissíti minden évben. A jelenlegi 2004. január 1-tôl érvényes és fenti internet címeken nemcsak a WADA

48 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Meghurcoltatva Érdekvédelem

Dr. Kiss Gergô László rovata

Bemutatkozó cikkem témáját egy szomorú esemény, nevezetesen Kiss Miklós mesteredzô fajtalansággal történô megvádolása adta. Mielôtt rátérnék e kényes téma boncolgatására, felhívnám mindenki figyelmét ennek az esetnek a konkrét ügyön messze túlmutató jelentôségére. Hiszem, hogy valamennyi edzô – fôleg aki kiskorú gyermekekkel foglalkozik - kerülhet hasonlóan igaztalan és megalázó szituációba, mint nevezett mesteredzô. Szerintem valamennyi trénerrel megesett már, hogy kettesben maradt tanítványával, vagy egy technikai elem begyakorlásabemutatása során testi kapcsolatba került versenyzôjével - e nélkül talán nem is mûködik a versenysport. Természetesen normál esetben a fentiekkel semmi gond nincsen. Azonban elég, ha valaki, legyen az szülô, fantáziáló gyermek vagy egy rosszakaró félreért, vagy félremagyaráz egy mozdulatot, egy gesztust és már is kész a tragédia. Rátérve a konkrét cselekményre: amellyel a mindannyiunk által ismert és elismert mesteredzôt megvádolták-, a fajtalanság Büntetô Törvénykönyvben megtalálható fogalma meglehetôsen tág. A közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértô cselekményt magában foglal, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. Amint az az elsô olvasatra is kitûnik, a törvényszöveg igen homályos. Ennek folytán értelmezési hibák is elôállhatnak. A bírói jogalkalmazás szerint például – és a döntô ez – a fajtalanság csak a passzív alany (értsd sértett) testének közvetlen, fizikai érintésével valósul meg, továbbá akkor büntetik az elkövetôt, ha cselekménye a saját nemi vágyának kielégítésére irányul. Látható tehát, hogy e cselekmény kapcsán több tényállási elemet kell vizsgálnia a hatóságoknak, akiknek egyúttal törvényi kötelezettségük az is, hogy az ügy kapcsán valamennyi terhelô és mentô körülményt kivizsgáljanak. A magyar büntetô eljárásjog alapelvi szinten rögzíti a szabad bizonyítás elvét, mely kapcsán a nyomozó hatóság belátása szerint sza-

badon használhat fel minden olyan bizonyítási eszközt és bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet. Az ilyen típusú ügyek felderítéséhez igénybe veszik igazságügyi pszichológus szakértôk segítségét, akik nyomozás során mindkét érintett felet megvizsgálják, és szakvéleményükben megállapítják, hogy a vallomásaikban elôadottak mennyire élményszerûek. A közhiedelemmel ellentétben a poligráf vagy ismertebb nevén hazugságvizsgáló bizonyítékként nem vehetô figyelembe. Alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a gyanúsított vagy a sértett önként vállalja azt. Ennek oka abban keresendô, hogy amerikai kutatók bebizonyították, miszerint a gép messze nem tévedhetetlen, ráadásul be is csapható. A fajtalanság bûntette esetén jellemzô a tanúk hiánya, továbbá az, hogy nem történik sem erôszak, sem pedig közösülés. Mindezek azért bírnak kiemelkedô jelentôséggel az ügy vizsgálata során, mert a látlelet, a tanúk és a testnedvek hiánya, mind-mind segíthetne a megvádolt személy ártatlanságát alátámasztani. Marad tehát a szakértôi vélemény, a körülmények és a feltételezett elkövetô „elôéletének” vizsgálata. Meglátásom szerint a jelen, konkrét eset kapcsán, az edzô kolléga szakmai és emberi „elôéletét” a nyomozás kezdetén teljességgel figyelmen kívül hagyták. Ahogyan figyelmen kívül hagyta a rendôrség azt is, hogy mit árthat a bulvársajtó, hogyan teheti tönkre 40 év hosszú és becsületes munkával kivívott jóhírét egyetlen pillanat alatt. E kérdéskörben felvethetô a rendôrség felelôssége is - az alkotmányos jogok megsértése kapcsán - miután az interneten olyan mértékben azonosíthatóan tette közzé Kiss Miklós adatait, hogy teljes nevének leírására már nem is volt szükség. A média egyes szereplôi pedig egyértelmûen jogsértések tucatjait követték el, amikor különbözô jelzôkkel bûnözônek titulálták nevezett mesteredzôt. Az ártatlanság vélelme, amely büntetôjogi kategória - amely szerint senki sem tekinthetô bûnösnek mindaddig, amíg bûnösségét a bíróság jogerôsen nem állapította meg -, kivétel nélkül mindenkit megillet, csakúgy, mint a becsülethez és a jóhírnév védelméhez való jog, amelyek viszont polgári jogi kategóriák és amelyek megsértése esetén jelentôs összegû, akár több millió forintos kártérítés megítélésére is volt precedens az elmúlt évek során. Az

ilyesfajta nyilvánosságot kapott ügyekben különösen nehéz az elkövetéssel megvádolt gyanúsított helyzete, mert minden egyes eljárási cselekmény újabb és újabb megaláztatást jelent számára. Akár hosszú éveken keresztül együtt kell éljen a helyzettel, amelybe került. A nyomozás lezárását követôen az ügyészség a bizonyítékok mérlegelése után dönt a vádemelésrôl. Ha ezt megteszi, akkor következik a bírósági eljárás, melynek végeztével pont kerül az ügy végére. Nehéz egy ilyen helyzetben kiállni bárki mellett annak ellenére, hogy ismerjük és tudjuk, hogy ô soha nem követne el olyasmit, amivel vádolják. Tehát, aki kiáll egy bajba jutott kollégáért, az helytelenül cselekszik? Hiszem, hogy nem, mert az embert az eltelt életében végrehajtott cselekedetein keresztül lehet megítélni és ezért feltétlenül helyes, ha kiállunk a meggyôzôdésünk mellett. Így tett a Magyar Edzôk Társasága is, amikor kiállt Kiss Miklós mellett, bízva abban a szakmai és emberi tisztességben, amit ô a magyar sportban több évtizede képvisel. Végezetül: mit tehetnek az edzôk az ilyen helyzetek elkerülése érdekében? Valljuk be ôszintén, nem sokat. Természetesen minden olyan helyzetet kerülni kell, amely bármilyen félreértésre, félremagyarázásra adhat alapot. Meglehet, banálisan hangzik, de lehetôség szerint ne maradjon kettesben az edzô és a tanítványa, ha az nem elengedhetetlenül szükséges. Kerülni kell a félreérthetô mozdulatokat, és tartózkodni a kétértelmû megjegyzésektôl, még akkor is, ha azok tréfás és ártatlan szituációban hangoznak el. Félô, ha az edzôk mindezen intelmeket be is tartják, akkor sem zárható ki, hogy szülôi vagy tanítványi bosszú vagy fantázia áldozatai legyenek. Marad tehát a tanítványok iránti töretlen bizalom. Dr. Kiss Gergô László 1977-ben született, 20 éven keresztül a Bp. Spartacus Úszó Szakosztályának versenyzôje. Olimpikon, Ifjúsági Európa-, valamint felnôtt magyar bajnok. 2000-ben szerzett diplomát a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karán. Ezt követôen a Pázmány Péter Egyetem Jogtudományi Továbbképzô Intézetének hallgatója bank szakjogi területen. A Testnevelési Egyetem edzôi szakának hallgatója. A Magyar Úszó Szövetség Fegyelmi és Jogi bizottságának tagja, a Budapesti Triatlon Szövetség Jogi és Fegyelmi Bizottságának elnöke. Szakterülete a polgári jog, azon belül is a szerzôdések, a pénzügyek, a sport, és a társaságok joga. A Dr. Mozsolits Ügyvédi Iroda tagja.

■

MAGYAR EDZŐ 13

2003/4

3.. ábra

4.. ábra utánpótláskorú sportolókat támogatja. A programban jelenleg kb. 1300 gyermek sportol. A gyermekek adatait beillesztettük az adatbázisunkba, és a meglévô alapadatokkal kiegészítve a Geomédia programmal térképeket ké2. ábra) szítettünk. (2 A térkép alapszíneit az OTAB adatbázis alapján készítettük el, a színskála az egy fôre jutó befizetett személyi jövedelemadó nagyságát mutatja. Erre az alaptérképre vetítettük rá az egyes településekrôl érkezô Héraklész sportolók számát, amit a kisebb színes foltok jeleznek. A Héraklész sportolók viszonylag alacsony száma miatt nem vonhatunk le messzemenô következtetéseket, de a térképen egyértelmûen láthatjuk, hogy Budapestrôl és az ország módosabb részeirôl nagyobb számban ér-

14 MAGYAR EDZŐ

■

5.. ábra

6.. ábra

2003/4

keznek a Héraklész sportolók. A program segítségével megjeleníthetjük az egyes kistérségekben élô Héraklész sportolók abszolút számát, és a kistérségben élô 10 – 17 éves gyermekekhez viszonyított arányát is. A 3. ábrán kirajzolódnak a nagyvárosok és a sportági centrumok. A két ábrát összehasonlítva láthatjuk, hogy vannak olyan települések, amelyekben a 10 – 17 éves lakosság számához viszonyítva felülreprezentáltak a Héraklész sportolók (Pl.: Tatabánya és Oroszlány térsége), és vannak olyan települések, ahonnan ugyan nagy számban érkeznek sportoló gyermekek, de a lakosság érintett korosztályához viszonyítva kisebb az arányuk (Pl.: Debrecen és Nyíregyháza térsége). Az SPSS 11.5-ös szoftverét a NUPI Diagnosztikai Kutatócsoportjának készített elemzéssel mutatom be. Az SPSS program adatelemzésre, adatfeldolgozásra, grafikus jelentések készítésére alkalmas szoftver, amely képes matematikai statisztikai eljárások lefuttatására is. A Diagosztikai Kutatócsoport a KSI különbözô szakosztályaiban sportoló gyermekek kardiorespiratórikus jellemzôit mérte fel és kódol5. ábra) ta egy adatfájlba. (5 Az SPSS programmal diszkriminancia-analízist végeztünk, amelynek eredményeképpen grafikusan jelenítettük meg az egyes sportágakban sportoló gyermekek kardiorespiratórikus jellemzôit, valamint a szakosztály sportolóinak kardiorespiratorikus átla6. ábra) gát. (6 Informatikai rendszerünk alkalmas arra, hogy a közeljövôben új adatbázisokat is integrálni tudjunk. Terveink között szerepel, hogy kapcsolatokat építünk ki a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Labdarúgó Akadémia adatbázisával, és kezeljük a 2004-ben beinduló Sport XXI. Programban ke7. ábra) letkezett adatokat is. (7

7.. ábra

■

MAGYAR EDZŐ 47

2003/4

a „testbeszéd”, az uszodai jelek, hangeffektusok alkalmazását. A vízhezszoktatás gyakorlatainál, de különösen a technikai elemek oktatásánál kialakult, a gyerekeknek megtanított jelrendszereket használunk. Egy kar- és fejtartásra, a hangsúlyosabb levegôkifújásra, a folyamatos mozgásra való figyelmeztetésnek kialakult jelrendszere van. Bizonyos hangeffektusokkal pedig a mozgás dinamikáját is érzékeltethetjük a tanulókkal.

Kreativitás Egész oktatási rendszerünk nagy kihívása, hogy a képzés-nevelés-tanulás idôszakában, az óvodától az egyetemig milyen környezeti és személyi feltételeket biztosítunk a nevelés alanyának, hogy a tanulás folyamatában, az általános és speciális képzésében mekkora teret biztosítunk alkotókészségének, megújuló képességének. Hogy megszerzett tudását, tapasztalatát újraértékelje, továbbfejlessze. Másmás minôségben, másképpen, de ez vonatkozik a tanulóra és a pedagógusra is. A gyermek kreativitása a hibajavításban, a jó és a rossz mozgásválaszok szelekciójában, a mozgástapasztalatok értékelésében jelentkezik. Az oktató kreativitása pedig módszerei továbbfejlesztését, individuális alkalmazását, a változtatás képességét jelenti. A gyermek fantáziavilága és képzelôereje hallatlanul színes, az oktató ebben találhatja meg elôször a gyermekek érzelmi- és gondolatvilágához vezetô utat, majd a mozgástanításban alkalmazott különbözô lépcsôfokokat. Ez igen energiaigényes tevékenység, amely nem tûri a fásultságot, a sablont. Ha az oktató meg tud újulni,

módszerét az ötletgazdagság jellemzi, nem sablonosan ismétli önmagát, akkor eléri, hogy a foglalkozásoknak ô maga is aktív, irányító résztvevôje és nem passzív, külsô szemlélôje lesz. A pedagógiai kreativitás, ötletesség, fantázia a pedagógus és a gyermek egészen más kapcsolatát, együttmûködését eredményezi, mint a lélektelen, figyelmetlen, ötlettelen munka. A mozgástanulásban, majd a mozgásteljesítmény minôségében az elôbb felsoroltakon kívül kimagasló szerepet játszanak még a helyzetértékelés, önértékelés, önérvényesítés, döntési képesség, koncentráló képesség, a szociális beilleszkedés, a tanuló és az úszásoktató pedagógus részérôl egyaránt. Ezek boncolgatása egy másik tanulmány tárgyát képezhetik. Befejezésül a mozgástanulásnak egy-két olyan jellemzôjét, oktatói tapasztalatát említjük, amelyek nehezen deklarálhatóak, nehéz szabályok közé szorított viselkedés- és magatartás formák közé sorolni azokat. Az úszásoktatónak figyelembe kell venni ezeket a jellegzetességeket, mert oktatónevelô munkája ezek ismeretében válhat hatékonyabbá. Fontos, hogy a gyermek megfelelôen motivált, érdekelt legyen a tanulási folyamatban. Ugyanis az olyan megismerési folyamatok alkalmával, amelyek a gyermek érdeklôdésébôl keletkeznek, a gyermek összehasonlítja a maga képzettartamát az új tapasztalatokkal. Ebbôl az egybevetésbôl a régi tartalom hiányosságának érzése ébered fel az új tapasztalatokkal szemben. Ez a hiányérzet egy ösztön mûködését indítja meg: az ismeretlen megismerésének vágyát. Ezt látjuk a kezdôknél, akik a közeggel való megbarátkozás után igyekeznek próbára tenni képességeiket, próbálják felmérni és kiélni cselekvési és mozgásszabadságukat, kísérleteznek és próbálkoznak a közeg biztosította alternatívákkal, mozgásvariációkkal. Ennél a pontnál szükséges a hozzáértô és a pedagógiában jártas oktató tevékenysége, aki a sok-sok mozgásvariációt korlátozza és a koordinációs követelmények szerinti mozgás végrehajtását szorgalmazza. A tanulási kedvet a tanulás végéig ébren kell tartani. Az oktató magatartása, felhívása az új tanulásra nem hullámozhat parttalanul. A tanulás elején felkeltett érdeklôdést szinten kell tartani, mindig új és új motivációval kell a gyermekekre hatni és érdeklôdésüket fenntartani a tanulás iránt. A gyakorlás elôrehaladtával a gyermekekben kialakul egy bizonyos becsvágy szint. A maga számára szinte kö-

telezônek tartja az oktató útmutatásait, és a kapott feladatokat a lehetô legjobban igyekszik megoldani. Ez a becsvágyszint segíti át sokszor a kezdôket a kritikus pontokon, felnôtt önfegyelemmel viselik a kisebb-nagyobb kellemetlenségeket, de a magasra állított önértékelés, a saját és a társak teljesítményének túlszárnyalására irányuló vágy mind magasabb színvonalú koordinációs tevékenységet eredményez. Az úszásoktatás folyamatában, ebben a tevékenységben a sikerélmény a katalizátor. Ez a további munka éltetôje, a motivációs bázis újra feltöltôje, hiszen a gyermekek nagy része sikerorientált. Vágyik arra, hogy valamilyen tevékenységi formában jobb legyen mint társai, teljesítményeivel mindig ki akar emelkedni a csoportból. Az úszásoktatás nagyszerû területe a sikerszerzésnek. A vízbe lépve megszûnnek a szárazföldi „ügyes-ügyetlen” besorolások, az egyéb iskolai, óvodai tevékenységben a sor végén kullogók a vízben rögtön élre kerülhetnek. A parton, a játszótéren, a tornateremben sokszor félreállított gyerek a vízben új lehetôséget kap. Itt ô is lehet ügyesebb, rátermettebb, többször kiérdemelheti az oktató dicséretét, mint a szárazföldi tevékenységekben. Pozitív élményt, sikerélményt szerezhet. Az úszásoktató tevékenységének is a sikerélmény az alapja. Ha hétrôl-hétre, évrôl évre látja munkája pozitív hatását, ha gátlásos, szorongó gyerekekbôl életerôs „kis csibészeket” tud formálni, ha a mozgástanításon kívül a személyiségformálásban is érzi munkájának értelmét, akkor a sikerélmény új és új energiával tölti fel, számára ez adja a motivációs bázist további munkájához. Az úszásoktató pedagógus munkája akkor eredményes, ha a keze alól kikerülô gyermekek vízbiztos úszók, megszeretik a tevékenységet, a környezetet, az oktatót, illetve, ha nevelési módszereivel olyan személyiségjegyek fejlôdését segíti elô, amelyek pozitív töltésûek. Ez oktatás-nevelési filozófiánk alaptétele.

46 MAGYAR EDZŐ és alkalmazó, karakteres tevékenységnek kell lennie. Bízunk benne, hogy az eddigiekbôl világosan kitûnik álláspontunk, miszerint a mozgástanítás, így az úszómozgás tanítása nevelési- képzési – oktatási folyamat, melyben vízben alkalmazott célszerû mozdulatokat, mozgásformákat tanítunk. A nevelési folyamat – még ha tartalmaz is rögtönzésszerû megoldásokat – végül is az oktatási-nevelési folyamatban résztvevô gyermekek tevékenység szabályozását jelenti. Az ontogenezis folyamán – az életkor függvényében – változnak a tevékenységszabályozás törvényszerûségei, mely változásokhoz adekvát pedagógiai eljárásokat kell alkalmaznunk. A kisgyermekkor éveiben a tevékenység szabályozás nem elsôsorban pedagógiai, hanem kevésbé irányított, impulzív jellegû, fôként a tárgyi környezetbôl származó hatások befolyása alatt áll. A gyermek további fejlôdése során elfogadja a személyi környezet tekintélyi irányítását, s tevékenységét, magatartását ennek a tekintélyi szabályozásnak veti alá a családban, az óvodán, az iskolán belül. A 4-7 éves gyermekek nagy része elfogadja az oktató vezetô szerepét, tudja és tapasztalja, hogy az oktató az a személy, aki végig tudja ôt vezetni a tanulás folyamatán, ô az, akiben megbízhat, akinek követheti az instrukcióit. Ezzel párhuzamosan a tevékenység folyamata a kortársi csoportok közelébe tevôdik át (óvoda, iskola, napközi, sport) és egyre inkább erôsödik a gyermekekben a társakkal való kapcsolattartás szükséglete is. Tapasztalatunk szerint az úszásoktatásban mint szabályozott nevelési folyamatban az oktató pedagógus (mint tekintélyi irányító) és a közösség (mint szociális hatáskifejtô közeg) alapvetôen meghatározó szerepet tölt be nem csak a mozgástanulás eredményességében, hanem a tevékenység szabályozásában, a nevelési folyamatban is. Tehát az úszásoktató pedagógusnak lehetôsége van a mozgástanulással járó pozitív személyiségformáló tevékenységek, nevelô hatások alkalmazására. A személyiségfejlesztés lehetôsége több kérdést vet fel: Egy gyermekben sok tulajdonság sûrûsödik össze: öröklött és szerzett (kialakított) egyaránt. Ezek közül melyik a domináns? Milyen mértékben lehet ezeket befolyásolni? Hogyan reagál a gyermek a különbözô (sokszor igen eltérô) szülôi, pedagógusi, környezeti nevelô hatásokra? Mely nevelési módszerre legérzékenyebb a

■

gyermek? És ha kiderül, akkor ugyanolyan hatása van ennek a módszernek, ha egyedül van, kis létszámú csoportban, vagy egy nagyobb közösségben? Mindenesetre, ha nevelni akarunk, ha hatni akarunk a gyermek személyiségfejlôdésére, ha felszínre akarjuk hozni az egyén s a társadalom szempontjából hasznos, pozitív jellemvonásokat, személyiségjegyeket, meg kell ismernünk azokat. A pedagógiai szakirodalomban nem találunk merev, rendszerezett felsorolást a személyiségjegyekrôl. Ez érthetô, hiszen a neveléssel, a különbözô pedagógiai hatásokkal plasztikusan alakítjuk a nevelés alanyát. Az ontogenetikus fejlôdés során bizonyos életkorra jellemzô személyiségjegyek erôsödhetnek fel, vagy tûnhetnek el, egy bizonyos idôszakban (években) domináns jellemzôk késôbb átalakulnak, elgyengülnek, újjak jelenhetnek meg igen sokféle hatásra. A pszichológia a maga területén tárgyalja a különbözô személyiségjegyeket, melyek az egyénben jellemzôen jelen vannak: a gátlás, szorongás, félelem, bátorság, vakmerôség, kishitûség, érzelmi telítettség vagy szegénység, stb. jelenségeit a pszichológia neurofiziológiai alapon magyarázza. Nekünk az uszodában mint pedagógusnak kell ezeket kezelnünk. A nevelés dominanciája érdekében a személyiségjegyek közül meg kell találnunk az úszásoktatásban, nevelô tevékenységünkben a különösen exponált jellemzôket. Tévúton járunk, ha csak a gyermek személyiség jegyeivel foglalkozunk. Korábban említettük, hogy a nevelés kétpólusú tevékenység, ennek értelmében súlyos hiba csak az egyik pólusra, a gyerekre koncentrálni, a gyermek személyiségfejlôdésével és fejlesztésével foglalkozni. Ugyan olyan fontos a pedagógus, a nevelô egyéniségét befolyásoló jellemzôkkel, hatásokkal foglalkozni. A felnôttkorban érett, kiteljesedett pedagógus is sokféle hatásnak van kitéve, melyek lehetnek belsô indíttatások (igényesség, önbecsülés, pozitív karriervágy) és a környezet által meghatározóak (szociális környezet, motiváltság, anyagi elismerés stb.). Eddigi tapasztalatunk alapján egykét olyan jellemzôt említünk a következôkben, melyeket az úszástanításúszástanulás kapcsolatában fontosnak tartunk a gyermek és a pedagógus részérôl is:

Alkalmazkodó képesség Tulajdonképpen az úszásoktatás egész idôszakában a gyermek elôször

2003/4

alkalmazkodik az új közeghez, alapvetôen fontos, a víz tulajdonságaihoz igazodó mozdulatokat, egyszerû mozgásokat tanul (vízhez szoktatás). Majd a vízben való fennmaradás és elôrehaladás érdekében célszerû mozdulatokat (úszástechnikát) és a mozdulatok levegôvétellel való összehangolását tanulja meg, ami végül a vízbiztos úszást jelenti számára. Mozgást tanul, ami nem más, mint egy alkalmazkodási folyamat. A pedagógus alkalmazkodóképességére is nagy szükség van egy több évtizedes pályafutás során. Alkalmazkodnia kell az új és új osztályokhoz, csoportokhoz, tantestülethez, igazgatóhoz, oktatási koncepciók változásához. De a pedagógiai alkalmazkodás elsôsorban a tanítványok jellemvonásaihoz, viselkedésükhöz, érzelmi, értelmi megnyilvánulásaihoz való alkalmazkodást jelent. Természetesen a tanulókhoz való igazodás nem az egyéniség feladását, megalkuvást jelent, hanem egy míves munkát, amely az apró mozzanatokban, módszerekben teljesedik ki, s ezáltal lesz részleteiben is hatékony a pedagógus munkája.

■

MAGYAR EDZŐ 15

2003/4

Sportadatbázisok – Információkeresés a TF könyvtárában

Sports Databases – Information Search in the Library of the TF Léces Melinda Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Könyvtára, Budapest

Összefoglalás A TF Könyvtár az ország egyetlen testnevelési és sporttudományi szakkönyvtáraként folyamatosan bôvíti az

érdeklôdôk számára nyújtott szolgáltatásait. Új olvasótermében lehetôséget biztosít beiratkozott olvasói számára sok nélkülözhetetlen online információforrás ingyenes használatá-

Abstract The Library of the TF being the only library of the country which specialises in the collection of literature on physical education and sport sciences continuously expands the range of its services provided for visitors. In its new reading-room the Library provides an opportunity for registered readers to use free of charge many indispensable online information resources. Amongst them maybe the most important ones are the bibliographical and full text databases which make possible to follow the up-to-date trade literature. Keywords: information search, sport databases, on-line databases, full text databases, bibliographical databases

Kommunikációs képesség Az 5-7 éves gyermek képes értelmes kommunikációs kapcsolatot létesíteni a felnôttekkel. Ki tudja magát fejezni, el tudja mondani és meg tudja magyarázni a vele kapcsolatos történéseket. Ehhez az kell, hogy a tanárt érdekelje is a gyermek véleménye, kérdezze meg idônként mit, hogyan érez. Sôt, szólítsa fel a gyermeket egy-egy gyakorlat, „feladat” szóbeli leírására. Ne csodálkozzunk, ha a gyermek magyarázatát széles mozdulatokkal kíséri, számára plasztikusabb és kifejezôbb, ha a nehezebben megfogalmazható verbális közlést – a jobb érthetôség kedvéért – „mutogatással” egészíti ki. A gyermek kifejezôkészsége, beszédtechnikája, közlési módja nemcsak a rá jellemzô, egyéniségében rejlô jellemzôket mutatja meg, hanem az elôzô években alkalmazott környezeti, tekintélyi és szociális nevelô hatásokat is. A zárkózott, szemlesütve, halkan beszélô, vagy a vékony, magas hangon, elnyújtva mesélô gyermek legalább olyan sokat árul el családi környezetérôl, mint a nyílt tekintettel, tagoltan, értelmes mondatokat közlô gyermek. Az uszodai környezet kialakított egy speciális kommunikációs technológiát a tanár és a gyermek között. Az átlagnál zajosabb környezet, maga a közeg zártsága, a kommunikációs ingerforrások szûk köre hangsúlyosabbá teszi

ra. Ezek közül talán a legfontosabbak a bibliográfiai és teljes szöveges adatbázisok, melyek lehetôvé teszik a szakirodalom naprakész követését. Kulcsszavak: információkeresés, sportadatbázisok, online adatbázisok, teljes szöveges adatbázisok, bibliográfiai adatbázisok

1. ábra. A Központi Könyvtár honlapjáról elérhetô adatbázisok

2. ábra. A Sport Discus adatbázis keresôképernyôje

A TF Könyvtárban elérhetô online adatbázisok Könyvtárunk idén tavasszal új olvasótermet nyitott, melyben lehetôséget biztosít a beiratkozott olvasók számára szakterületünk legfontosabb bibliográfiai és teljes szöveges (full text) online adatbázisainak térítésmentes használatára. Ezek közt van olyan, amelyik a TF Könyvtárban készül, vannak, amelyeket a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára fizet elô, olyan is található, amelyet az Oktatási Minisztérium jóvoltából használhatunk, végül vannak külföldi intézmények honlapjáról elérhetôk is. Sokan nem tudják, hogy bizonyos adatbázisok használatához nem csak felhasználói névre és jelszóra van szükség, hanem arra is, hogy meghatározott terminálról lépjenek be, amit a számítógép azonosítója alapján tud ellenôrizni a szolgáltató. Az elôadásomban szereplô adatbázisok nagy része is ilyen, ezért fontos, hogy könyvtárunk termináljairól keressék ôket.

16 MAGYAR EDZŐ A Központi Könyvtár honlapjáról, a www.lib.sote.hu internet címen elér1. ábra) hetô adatbázisok (1 A nagy kanadai sportinformációs központ (SIRC) szerkesztésében készülô Sport Discus adatbázisban fôként angolszász, francia, spanyol és olasz szakirodalmat találunk. Könyvek, tanulmányok, cikkek, doktori értekezések bibliográfiai adatait kereshetjük le. A mûvek egy része teljes szöveges 2. ábra). formában is megtalálható (2 A PsycInfo adatbázisban sportpszichológiai témákra találhatunk irodalmat. Szintén könyvek, könyvrészletek, cikkek, disszertációk bibliográfiai adataira kereshetünk. Az egyes mûvek irodalomjegyzékét is feldolgozták, így az idézett szerzôk neve is keresési szempont lehet. A mûvek egy része teljes szöveges formában itt is megtalálható. Egyetemünk Központi Könyvtárának honlapján az Elektronikus folyói-

■

2003/4

3. ábra. A német nyelvterület szakirodalma a www.bisp-datenbanken.de weboldalról eln.de, vagy a zb-sport.dshs-koeln.de címrôl. Közvetlenül az online adatbázisba juthatunk a www.bisp-datenbanken.de címen, ahol a német nyelvterület válogatott szakirodalmát kereshetjük különféle szempontok szerint 3. ábra). (3 Könyvtárunk olvasótermeiben minden beiratkozott olvasónknak lehetôséget biztosítunk az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) használa4. ábra. tára is. Az EISZ-t a www.eisz.hu interAz EISZ net címen lehet elérni. Olyan fontos adatbázisai adatbázisokat kereshetünk benne, mint a Web of Science citációs, a Science Direct full text adatbázis, de az Akadémiai Kiadó könyveinek és tudományos folyóiratainak teljes szöveges állományába is beléphetünk. Ezen kívül online szótárakat, lexikonokat, enciklopédiákat is használhatunk 4. ábra). (4

ratok menüpontban kereshetünk az online formában elérhetô folyóiratokra is. Nagy elôny, hogy a cikkek teljes terjedelmükkel, illusztrációkkal, grafikonokkal, táblázatokkal együtt jelennek meg a monitoron, tehát nem csak a bibliográfiai adatokat találjuk meg, magát a cikket is rögtön elolvashatjuk.

Egyéb internet címeken elérhetô online adatbázisok A kölni egyetem könyvtárának honlapján sok fontos információhoz juthatunk a sport és testnevelés területérôl. Beléphetünk a könyvtár online adatbázisába is, amely megfelel a régi Spolit CD-ROM-nak. Kiindulhatunk az egyetem honlapjáról a www.dshs-ko-

5. ábra. A TF Könyvtár adatbázisának keresôképernyôje

■

MAGYAR EDZŐ 45

2003/4

szerû mozgásról beszélhetünk. Ha ezt a tevékenységet szakmailag jól képzett pedagógus irányítja, akkor hasznosnak tekintjük. Ha a szülôi hiúság kielégítésére, elvetélt felnôtt karrierek utólagos pótcselekményeként szolgál a bébik produkciója, akkor elítéljük és nem támogatjuk ezt a tevékenységet. Az elmúlt években – miután egyre több jól képzett szakember foglalkozik csecsemôúszással – szerencsére teljesen megváltozott a szemlélet ezen a téren, sikerült helyes irányba terelni ezt a tevékenységet. A hazai és a nemzetközi szakirodalom is az 5-7 éves életkort tartja alkalmasnak a csoportos úszásoktatásra. A gyermekek az óvodai és az iskolai oktatás, nevelés következményeként rendelkeznek bizonyos tapasztalattal. Ismertek elôttük a közösségben való tanulás, gyakorlás szabályai, el tudják magukat helyezni a csoportban, osztályban, ismertek elôttük a csoportban tanulás, gyakorlás módszerei, szabályai, ismereteik és tapasztalataik vannak az egyén és a közösség kapcsolatáról. Ismertek elôttük a rend, a fegyelem, a jutalom, a dicséret vagy éppen a fegyelmezés fogalmai, melyek egy oktatási folyamat szükséges „kellékei”. Az úszásoktató testnevelô tanárnak, edzônek tudnia kell, hogy az úszómozgás tanításának van egy speciális jellemzôje, hogy a tanulás elsô lépcsôjeként az idegen közeghez, a vízhez kell szoktatnunk a kezdôket, amikor is a legalapvetôbb statikus és dinamikus helyzeteket, mozgásokat, mozdulatokat tanítjuk. Talán furcsának és kicsit szélsôségesnek tûnik a vizet idegen közegnek nevezni. Valóban nem az, ha megisszuk, ha fôzünk vele, vagy tisztálkodunk. Viszont azonnal ismeretlennek, idegennek tûnik, ha tapasztalat nélkül, ismeretlenül merülünk a vízbe, különösen, ha mély vízrôl van szó. Az úszásoktatás-tanítás elsô nagy gyakorlatcsoportja nem mozgástanítás, hanem a közeghez való szoktatás. Tulajdonképpen egy alkalmazkodási folyamat az eddig nem ismert közeg és a gyermek szervezete között, olyan új tulajdonságok és jellegzetességek megismerése, amelyekkel a tanítvány addig nem találkozott. Ahhoz, hogy késôbb mozgáselemeket tanítsunk, a kezdônek ismernie kell a víz minden tulajdonságát, alkalmazkodnia kell a víz törvényszerûségeihez, meg kell szoknia az új környezet diktálta feltételeket. Elsô lépésként – az ismert alapgyakorlatok: merülés, lebegés-siklás hason és háton, vízbeugrások, levegôkifújás-levegôvétel, stb. alkalmazásával – a vizet, mint közeget kell megszeret-

tetnünk a gyerekekkel, azt kell elérnünk, hogy a vízben ugyanolyan otthonosan mozogjanak, s ugyanolyan jól érezzék magukat, mint a szárazföldön. Néhány neves, igen képzett és eredményesen dolgozó tanár, edzô nem tölt külön idôt a vízhez szoktatással, úgy vélik, hogy az egyszerû gyakorlatok sok idôt rabolnak el az úszásoktatás értékes részébôl. Sok segédeszköz használatával az alapvetô technikai elemeket kezdik tanítani, s véleményük (és gyakorlatuk) szerint ezalatt és az óra elôtti és óra végi játékidôben van lehetôség az egyszerû gyakorlatok játékos alkalmazására. Az álláspontom nagyon határozott és egészen eltérô ebben a kérdésben, ugyanis a vízhez szoktatás alatt az oktatónak nagy lehetôsége van pedagógiai megoldások alkalmazására, különbözô típusú és különbözô alkalmazkodó képességû gyermekeknél eltérô módszerek alkalmazására. A vízhez szoktatás természetébôl, a gyermekek életkorából, a gyakorlatok jellegzetességébôl fakadóan az oktató a víz szeretetén keresztül vonzóvá teheti magát a környezetet, a tevékenységi formát, az egész alkalmazkodási folyamatot. Az úszásoktató pedagógusnak bizonyos szituációkban lehetôsége van kipróbálni kreativitását, ötletességét, módszereinek változatos alkalmazását. A vízhez szoktatáson „átesett” gyermek szeretete a környezethez, a mozgáshoz, a vízhez és az oktatóhoz nem csupán egy pozitív érzelmi állapotot jelent, hanem egyúttal kedvezô motivációs bázist is a késôbbi mozgástanuláshoz. A vízhez szoktatástól egyenes út vezet a mozgástanuláshoz. Tanulmányom további részében a mozgástanulást nem edzéselméleti, ideg-izomrendszeri, koordinációs szempontból tárgyalom, hanem ennek a tevékenységnek a pedagógiai, pszichológiai hátterét próbálom megvilágítani. Kiindulópontként szeretnék minden tanárt, oktatót, edzôt, meggyôzni, hogy az úszásoktató pedagógus ennek a tevékenységnek a kulcsfigurája. Döntôen a személyiségjegyei, a viselkedés- és magatartásformája, a hanghordozása és beszédkészsége, a fellépése, öltözéke, ápoltsága és fontos mindaz, ami az úszásoktatót pedagógussá teszi. Természetesen mindezeket döntôen irányítja, befolyásolja az oktató motivációja, hivatástudata, szociális helyzete, társadalmi közérzete. Azért igyekszünk kiemelni az oktató pedagógiai szerepét, mert felfogásunk szerint az úszásoktatás nemcsak a karés lábmozdulatok, hely- és helyzetvál-

toztatások megtanítását jelenti, hanem bôséges lehetôségünk van a mozgástanulással járó pozitív személyiségformáló tevékenységek, nevelô hatások alkalmazására. A testnevelô tanárnak, úszásoktatónak nagy szerepe van az értékes magatartás- és tevékenységformák kialakításában. Az úszómozgás tanulásának nem csak egy leúszott távolság, egy bizonyos szinten produkált mozdulatsor az eredménye, hanem a mozgástanulás különbözô „nehézségi fokozatain” szerzett élmények, kialakult és kialakított jellemvonások, pozitív személyiségjegyek is a mozgástanulás értékét jelentik. A fenti érték alapján nevezzük az úszásoktatással foglalkozó testnevelôt, úszásoktató (nevelô) pedagógusnak. Az úszásoktatás (nevelés, képzés) két pólusú tevékenység. Egyik oldalon a gyermek, a másikon (de nem szemben) az oktató áll. Mindkettô különbözô tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel rendelkezik, sôt csoportos foglalkozásról lévén szó, az oktatónak kell szinkronba kerülnie a 15-20 fôs csoporttal, amelyben a legkülönbözôbb egyéni adottságokkal, pszichés és mentális jellemzôkkel bíró gyermekek vannak. Ismerünk és taníthatónak, elsajátíthatónak tartunk bizonyos módszertani technológiákat, eljárásokat, melyek a sok-sok tapasztalat általánosításából és a gyakorlati eredmények összesítésébôl fakadnak. De az általánosan ismert és elfogadott módszerek ismerete és alkalmazása csupán alapkövetelmény az oktató számára. A pedagógiailag igazán értékes munka feltételezi az általánosban rejlô, de az egyénben létezô pedagógiai értékek érvényesítését is. Az egyénre jellemzô pedagógiai rátermettséget, a személyiségjegyeket, a mûhelymunka stílusjegyeit nehéz pontokba szedni, könyvbôl tanítani és tanulni. A csak az egyénre jellemzô pedagógiai értékeket mindenkinek saját magának kell megtalálnia. Ehhez gyakorlatra, tapasztalatra, nagyfokú önismeretre és önkritikára van szükség. Oktató-nevelô munkánkban egyre inkább a pedagógiai kreativitásnak kell érvényesülnie, mely feltételezi az önmegismerést, az egyéni értékek kibontakoztatását, az új és új, a változatos megoldások keresését, egész pedagógiai tevékenységünk rendszerbe foglalását. Ez nem zárja ki az ösztönös, néha improvizatív, jó pedagógiai érzékkel rendelkezô oktatói megoldásokat, de a hosszantartó sok éves pedagógiai munkának mégis egy egyénre jellemzô, az általános módszereket ismerô

44 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

A gyermekek úszásoktatása számos okból fontos, sôt elengedhetetlen szükség, követelmény. A létesítmény, technikai és egyéb feltételek mellett külön nyomatékkal esik latba az a többrétû felelôsség, amely fôként az egészen fiatal kezdôk esetében nem hagyható figyelmen kívül. 2003. ôszén emlékezetesen nagy hullámokat váltott ki a közvéleménybôl a Bp. Spartacus gyermekcsoportjában történt eset – az egyik edzôt pedofíliával gyanúsították meg -, amelynek következményei egyebek között ennek a szülôi-sportvezetôi–edzôi közös felelôsségnek a kérdését villantotta fel a nyilvánosság elôtt. Ebbôl is kiindulva kértük fel dr. Tóth Ákost – a gyermekek úszásoktatásának kiváló hazai szaktekintélyét – hogy egy tanulmány keretébe foglalja össze tömören a témával kapcsolatos gondolatait. A Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Karának tanszékvezetôje, a Magyar Úszó Szövetségben korábban hosszú évekig a nemzeti válogatott szövetségi kapitánya – aki ráadásul hazai és nemzetközi gyakorlati tapasztalatokban is gazdag – készségesen tett eleget kérésünknek. Gallov Rezsô

Mozgástanítás, mozgástanulás a vízben Tóth Ákos Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest

Nem élhetünk az egy-két évtized elôtti panasszal, hogy létesítmény, uszodai feltételek híján a gyerekek nem tanulhatnak úszni, hogy fiatal korban nem ismerkedhetnek meg ennek az ember számára elôször szokatlan közeg törvényszerûségeivel, s esetek nagy részében remélem nem igaz, hogy az úszástudás hiánya okozza a sokszor rémisztô adatokat a vízi baleseteket illetôen. Ugyanis a tragédiák nagy része felelôtlenségbôl, hanyagságból, fegyelmezetlenségbôl fakad, s nem az úszni tudás hiányából. Természetesen az uszodai helyzet, az uszodák száma nem tölthet el bennünket elégedettséggel (különösen, ha a testkultúrát, a testnevelést megfelelô helyen kezelô kultúrnemzetek helyzetét nézzük), de tény, hogy manapság lényegesen több gyermek tanulhat úszni szervezett keretek között, mint pl. 20 évvel ezelôtt. A városi, kerületi, önkormányzati, iskolai uszodák száma természetesen nem éri el az igény szintjét, de a régi óhajnál már sokkal több úszásoktatásra alkalmas uszodával rendelkezünk. Az iskolai, egyesületi, szabadidôs, rekreációs úszás iránt óriási az igény, s ezzel nem csak a létesítményeknek kell lépést tartani, hanem az uszodában folyó szakmai munkának, az úszásoktatás minôségi színvonalának is. Ez indokolja, hogy a Testnevelési Egyetem Úszás és Vízi Sportok Tanszékének oktatási programjában kiemelt szerepet biztosítunk hallgatóink úszásoktatásra való felkészítésének. Az alábbiakban oktatásfilozófiánk legfontosabb területeivel, az úszásoktatás általunk kiemelt szempontjaival szeretném megismertetni a téma iránt érdeklôdôket.

Bár kollégáimmal évtizedek óta elkötelezettek vagyunk az úszás, a versenysport iránt, az úszásoktatás legfontosabb céljának mégsem a versenysportra történô kiválasztást tekintjük. Az úszással elfogultak vagyunk, de nem szûklátókörûek. A tömeges úszásoktatás legfontosabb céljának az életvédelmet, a baleset megelôzést tartjuk, hogy minden gyermek (vagy felnôtt) biztonságosan mozogjon uszodai vagy nyílt vízi körülmények között. Mi a vízbiztos tudás kritériuma? Ennek meghatározását azért tartjuk fontosnak, mert az úszásoktatásra biztosított óraszámok a különbözô területeken nagyon változóak, és a szakfelügyeleti, a közigazgatási szervek, intézményvezetôk, szülôk hajlamosak az úszásoktatásban való részvételt azonosítani az úszástudással. Vízbiztos úszásnak azt tekintjük, ha a tanuló mély vízbe ugrás után (talpas vagy fejes) biztos tájékozódással, kapkodás nélkül feljön a víz felszínére, 1015 mp taposással ott marad, majd valamely úszásnemben legalább 25 métert úszik megállás nélkül, megbízható technikával. A megbízható technika a kar- és lábmozdulatok, valamint a levegôvétel ritmusos összehangolását jelenti. A testnevelés órán, a tanórán kívüli foglalkozásokon, sportköri tevékenységen folytatott rendszeres testmozgás, gyakorlás, a nem versenyszintû képesség fejlesztés, az egészséges életmódra nevelés, az egészség megôrzésének kitûnô eszköze. Ezt tartjuk az úszásoktatás második fontos céljának, egyúttal itt jelentkezik leginkább a létesítmény hiány. Az iskolai, az egyesületi úszásoktatásban résztvevôk zömét az uszodák be tudják fogadni, de 1-2 hónap, fél

■

MAGYAR EDZŐ 17

2003/4

A TF Könyvtár saját online adatbázisa Karunk honlapja a www.hupe.hu címen érhetô el. Ha a baloldali menüsorban a Szervezet menüpontra klikkelnek, a megjelenô felsorolásból kiválaszthatják a Könyvtárt. A szolgáltatásainkat bemutató leírásban az online adatbázis szövegrészre kattintva juthatnak el a magyar sportszakirodalmat feldolgozó saját építésû adatbázi5. ábra). Ebben elsôsorban sunkhoz (5 magyar nyelven megjelent cikkek, könyvek, konferenciakötetek, jegyzetek, tankönyvek, valamint disszertációk és fordítások adataira kereshetnek, melyeket helyben el is olvashatnak, vagy sok esetben ki is kölcsönözhetnek. A találati halmazban felsorolt rekordok teljes leírását a találat sorszámára klikkelve tekinthetik meg. Innen azt is megtudhatják, hogy például a cikk hol és mikor jelent meg, és a folyóiratot megkereshetik az olvasóteremben, vagy fölkérhetik a raktárból. Könyvek esetében a raktári jelzetet is megtalálják a rekordban, így rögtön ki 6. ábra). tudják tölteni a kérôlapot (6

6. ábra. Egy cikk a találati hozamból

Informatika a doppingellenes tevékenységben év után el is bocsátják ôket, mert jönnek az új osztályok, csoportok, illetve az egyesületi oktatásban résztvevôknek csak egy kis százaléka folytathatja a rendszeres úszást, mint „kiválasztott” versenyzô. Pedig a tanfolyamon úszni megtanult, de nem elég stabil, nem teljesen vízbiztos gyerekeknek lenne nagy szüksége a továbblépésre, vízben való mozgásuk, biztonságuk stabilizálására. A „tehetségesnek” bizonyult gyermekek minôsítésével vigyáznunk kell, hiszen a kiválasztott gyerekek csak azt bizonyítják, hogy az alkalmazkodási folyamatban és a mozgástanulásban ügyesek. A tehetségnek egyéb fokozatai is vannak, melyek a képzés hosszú távú, jó néhány éves folyamatában jönnek felszínre. Az úszómozgás természetébôl, mozgásszerkezeti egyszerûségébôl adódóan viszonylag korán, fiatal korban tanítható. Ez nem jelentheti a bébi úszás, a csecsemô oktatás hivatalos, intézményesített bevezetését, hiszen 2-3 hónapos, vagy 1-2 éves korban is csak szoktatásról, bizonyos mozdulatok utánzásáról vagy ösztön-

Bakanek György Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest

Az utóbbi évtizedek szenzációs sporteredményeit némileg beárnyékolják az egyre gyakrabban világgá kürtölt dopping botrányok. A becsületes játék szellemébe vetett hit és az a meggyôzôdés, hogy a doppingolás elôbb-utóbb eltûnik a sportból, egyre inkább távolodni látszik. Úgy tûnik, hogy még hosszú ideig szükség van a doppingellenes harcra, vagyis az ebben tevékenykedôknek még egy darabig nem kell félteniük a kenyerüket. A világ egyetért abban, hogy az ellenôrzések harmonizálása és szigorítása, a világos és precíz jogi háttér megteremtése és egységesítése, a laboratóriumi eljárások finomítása mellett egyre nagyobb szerepet kell szánni a megelôzô – nevelô és ismeret átadó tevékenységnek. A doppingellenes tevékenység keretein belül ma már szinte nyomonkövethetetlen mennyiségû ismeretanyag halmozódott fel, amely korszerû informatikai háttér nélkül kezelhetetlen lenne. A magyar doppingellenes tevékenység

rendszerében az információ kardinális szerepet kap. Szinte az elsôk között vezettük be a mobiltelefonos dopping információs szolgáltatást 1996-ban, amely azóta is közmegelégedésre mûködik. Az internetes világháló fejlôdésével a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium honlapján is megjelentek azok az információk, melyek a doppingszerek dzsungelében igyekeznek eligazodást találni. A 2000. évben egy olyan felvilágosító-nevelô kampányt indítottunk el, mely a fitness termekben sportoló fiatalok tízezreihez szólt, és a szteroid szedés alternatíváit próbálta kidomborítani. Ezzel párhuzamosan indult meg a www.szteroid.hu honlap is, melyen elrettentô képek kíséretében próbáltuk meg a fiatalok tudtára adni a szteroid szedés következtében fellépô mellékhatások következményeit, és vázoltuk azokat az alternatív lehetôségeket, amelyek segítségével hasonló mennyiségû izomtömeget és izomerôt tudnak produkálni, amelyekrôl

eddig azt gondolták, hogy csak anabolikákkal lehet elérni. A honlapon egy interaktív levelezési lehetôséget is biztosítottunk, amelynek kapcsán napi több tucat információ kérésre válaszoltunk. A Magyar Olimpiai Bizottsággal karöltve a www.mob.hu honlapon kialakítottunk egy ún. dopping sarkot, ahol részletesen taglaltuk mindazokat az információkat, amelyeket a doppinggal kapcsolatban ismerni kell. A honlap jelenleg is mûködik, látogatottsága meglehetôsen magas, és a következô információkat tartalmazza: ■ a dopping fogalma, meghatározása, ■ a doppingolás motivációi, ■ a doppingellenes tevékenység jogszabályi háttere, ■ dopping törvény, rendeletek, ■ a WADA által kibocsátott nemzetközi doppingellenes szabályzat magyar nyelvû szövege, ■ a mindenkor hatályos dopping lista, ■ a sportkórházi doppingellenôrzô laboratórium által bevizsgált étrendkiegészítôk listája,

18 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

■ a magyar doppingellenôrzési rendszer ISO akkreditációjának leírása, ■ a doppingellenôrzés folyamatának leírása, ■ hírek, aktualitások a dopping világából, ■ doppinggal kapcsolatos tudományos cikkek, könyvek, recenziók. A web-oldalt negyedévenként aktualizáljuk és bôvítjük. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) honlapjáról (www.wada-ama.org) fontosnak és érdekesnek talált információkat magyarra fordítva megjelentetjük a honlapon. Legtöbben a dopping lista miatt keresik fel a honlapot. Az aktuális dopping listát a WADA ún. Lista Bizottsága állítja össze és minden év január 1jétôl lép életbe. E lista alapján a magyar doppingellenôrzô laboratórium szakértôi gárdája elkészíti a magyarországi viszonyokra adaptált hatályos dopping listát. Így tehát „Dopping lista” címszó alatt megtaláljuk a WADA lista magyar fordítását, e lista alapján abc-rendbe szedett hatóanyag listát, a hozzátartozó magyar gyógyszernevek felsorolásával, illetve a magyar gyógyszernevek abc-rendbe szedett felsorolását is. Az informatika a doppingellenes tevékenység egyéb területein is nélkülözhetetlen. A doppingellenôrzéssel és a gyakorlati tevékenységgel kapcsolatos összes tudnivalót a szövetségekkel a minisztérium hálózatán keresztül tudatjuk körlevelek formájában. Az észrevételeket, visszajelzéseket, illetve dopping megrendeléseket is az informatikai hálózat segítségével bonyolítjuk le. Nemzetközi szervezetek – Európa Tanács, WADA, külföldi partnerek – információi 90 %-ban interneten érkeznek, és a levelezéseinket is ily módon bonyolítjuk. A WADA fent említett honlapjáról rendszeres tájékoztatást kapunk a végrehajtó bizottság, illetve a szakbizottságok különbözô értekezleteirôl, nyomon követhetjük, mely országok nem fizették még ki a WADA tagdíjat, vagy írták alá a WADA-hoz történô csatlakozás szándéknyilatkozatát. Ezen a honlapon is rajta van az aktuális dopping lista, a különbözô regionális irodák adatai, az értekezletek és szimpózumok menetrendje, a különbözô nemzetközi sportszervezetekkel kapcsolatos dopping hírek, pozitív esetekkel kapcsolatos állásfoglalások stb. A doppingellenes tevékenységnek tehát a felvilágosítás, az információ elengedhetetlen része, és ez ma már elképzelhetetlen megfelelôen kiterjesztett informatikai háttér nélkül.

■

MAGYAR EDZŐ 43

2003/4

Végsô búcsú Lemhényi Dezsô mesteredzôtôl Lemhényi Dezsô, akit a hazai és nemzetközi sportvilág egyaránt Butykónak becézett 2003. december 4-én 86-ik életévében, hosszas betegeskedés után szívelégtelenség következtében hunyt el a Budapesti Szent János Kórházban. A kiváló, rendkívüli népszerûségnek örvendô sportember, nagyszerû edzô 1917. december 9-én született Budapesten. A második világháborút követô elsô, az 1948-as londoni olimpián válogatottunk ezüstérmet nyert, a csapat egyik legjobbja volt, bekerült a világválogatottba is. 1952-ben már nem csupán játékosként (1948 és 1952 között 20 alkalommal szerepelt a nemzeti együttesben), hanem Rajki Béla kapitány mellett edzôként is segédkezett az olimpiai arany megszerzésében. Szövetségi kapitányként 1953 és 1955, majd 1957 és 1960 között két Európa-bajnoki diadal fûzôdik szakmai tevékenységéhez: az elsô aranyat 1954-ben a torinói, a másodikat az 1958 évi budapesti Európa-bajnokságon nyerte válogatottunk. Pályája csúcsára itt, a budapesti Eb-n ért fel, hiszen az 56-os forradalom után elszenvedett jelentôs játékos veszteség ellenére képes volt nagyszerû, a dobogó csúcsára felérô új csapatot kovácsolni. 1960-ban kapta meg a mesteredzô kitüntetô minôsítést. A római olimpiai bronzérem, 1960 után hosszú ideig külföldön, Franciaországban végzett áldozatos „misszionáriusi” munkát, s ottani évei idején írt könyve ma is a sportág bibliája. Hazatérést követôen 1969-tôl kezdôdôen a Központi Sportiskola szakág vezetôjeként számos késôbbi világnagyság pályáját egyengette 1973-ig. Kevésbé ismert edzôi bravúrjáért különösképpen a franciák lehettek hálásak – ki is tüntették – mert az 1970 évi barcelonai úszó Ebn a klasszikus száz méteres férfi gyorsúszás aranyérmesét, Michael Rousseaut ô készítette fel. Még párizsi tevékenysége során ismerte meg a Rousseau-családot, az idôsebbik fiú, Jean-Pierre bekerült a válogatott keretbe, s gyakran lehozta magával az öccsét is az edzésekre. Itt mutatta be tudományát a magyar szakembernek, aki nyomban felismerte,

hogy vízilabdázó ugyan gyenge labdakészség miatt nem lehet, viszont úszó mozgása, stílusa kiemelkedô tehetséget sejtetett. Hazatérte után a párizsi úszó a következô év elején váratlanul megjelent Budapesten, s arra kérte a mestert, hogy készítse fel Barcelonára… A francia fiú hetekig-hónapokig a magyar fôvárosban, a Margitszigeti Nemzeti Sportuszodában végezte az edzéseit, majd közvetlenül a barcelonai események elôtti hetekben ismét közvetlenül Lemhényi mester irányította a szakmai munkáját – kivételes sikerrel, óriási meglepetést keltve… Két esztendôvel az 1976 évi montreali ötkarikás játékok elôtt szinte a semmibôl formált ütôképes csapatot Kanadában, s az olimpia házigazdái végül a tiszteletreméltó tizedik helyen végeztek. Külföldi tevékenysége során a továbbiakban rövidebbhosszabb ideig dolgozott Izraelben, Svédországban, majd ismét Franciaországban. Edzôi pályafutása mellett nagyszerû játékvezetôként is nevet szerzett magának, 1953-tól 1960-ig ô volt nem mellékesen a Vízilabda Játékvezetôi Testület elnöke. A rendszerváltást követô nyugdíjas éveiben – 1978-ban vonult vissza - óriási energiákat áldozott az Olimpiai Bajnokok Klubja és az érmes olimpiai sportolókat támogató Mezô Ferenc Közalapítvány létrehozásá-

ban, amely révén életjáradék jár az érmes sportolóknak, és külön szociális segélyrendszer alakult ki. Mint a klub elnöke és az alapítvány kuratóriumának is elnöke szinte élete utolsó pillanatáig dolgozott, s emellett betöltötte a Magyar Vízilabda Szövetség örökös tiszteletbeli elnöki címét. Számos kormánykitüntetés és elismerés övezte tevékenységét, köztük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdemrendje (1999) és a Magyar Köztársaság Középkeresztje (1997), 2003-ban életmûvéért Csík Ferencdíjban részesült. Egész edzôtársadalmunk nevében mondhatunk köszönetet búcsúként életmûvéért, s emlékét - örökös, elpusztíthatatlan derûjét, magas szintû szakmai felkészültségét, az edzôi hivatás iránt érzett elkötelezettségét és sport iránti páratlan rajongását példaként ôrizzük, nem felejtjük. A szerkesztôség ■ Lemhényi Dezsôt – 2003 december 9-én töltötte volna be 86-ik életévét – a Magyar Olimpiai Bizottság, a Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium, a Magyar Vízilabda Szövetség, az Olimpiai Bajnokok Klubja és a Mezô Ferenc közalapítvány saját halottjának tekintette, temetésére nagy részvét mellett került sor december 17-én a Farkasréti temetôben.

Két kiemelkedô edzôegyéniség: Lemhényi Dezsô vízilabda mesteredzô és Bay Béla vívó mesteredzô (Fotó: Kodrucz Sándor)

42 MAGYAR EDZŐ II. REGENERÁCIÓS HATÁS - bôr és lágyszöveti gyulladás, - bôr és lágyszöveti gyulladás utáni állapot, - psoriasis, - égések, - felfekvések, - krónikus és szubakut arthitis, - masszázst, kineziterápiát és iontoforézist megelôzô kezelés. III. PERIFÉRIÁS KERINGÉS JAVÍTÁSA 1. végtagok nem megfelelô helyi keringése: - diabetikus angiopátiában, - atherosclerotikus angiopátiában, - crural üszkösödésnél. 2. haematómák gyorsabb felszívódásához. 3. végtagi ödémák csökkentéséhez. IV. GÖRCSOLDÓ HATÁS - szélütés utáni állapotnál, - görcsös tünetekkel járó idegrendszeri degeneratív elváltozások. V. OXIGÉNHIÁNY ÉS ADÓSSÁG CSÖKKENTÉSE AZ ALÁBBIAK BEFOLYÁSOLÁSÁVAL - aerób szöveti légzés, - anaerób szöveti légzés.

A magnetostimulációs és fényenergiás kezelés alkalamazásának korlátai (kontraindikációk) A kontraindikációk maga a magnetostimulációs hatás miatt fordulnak elô és nem a Viofor.JPS készülék miatt. A kibocsátott mezôk kontraindikációt jelenthetnek egy már kialakult betegség esetében, bár önmagukban nem okoznak betegséget. A leírt kontraindikációk forrása más tényezôkben van. Jelenleg a szakirodalom nem fogalmaz meg kontraindikációkat a magnetostimulációra vonatkozóan. Mindemellett, amennyiben egy rövid ideig tartó magnetostimulációs kezelést magnetoterápiával hasonlítunk össze , ugyanazon kontraindikációkat feltételezzük: - terhesség, - aktív neoplasztikus megbetegedések, - aktív tûdô tuberkolózis, - emésztôcsatorna-területi vérzés, - vírusos, bakteriális vagy miotikus eredetû komoly fertôzések, - elektronikus implantátumok jelenléte, - szervátültetések utáni állapot. A kontrindikációk részletesebb leírása a “Viofor.JPS rendszer felhasználói kézikönyvben” található.

■

A fényenergia hatásának következtében az alábbi kontraindikációkkal is számolni kell: - fényérzékenység, - fényérzékenységgel járó gyógyszerek alkalmazása, - fényérzékenységgel járó kozmetikumok használata, - helyi változások a páciens testén, amelyeket nehéz diagnosztizálni, - akut bôrgyulladás, valamint a lágyszövetek jelenléte a kezelendô felületen. 1.4. Mellékhatások, amelyek kísérhetik a magnetostimulációs és fényenergiás kezelést Mellékhatások ritkán fordulnak elô. Ideiglenesen az alábbiakra számíthatunk: - bizsergés, - zsibbadás , - melegség, - bôr erythema a kezelt felületen.

A fényenergiával kombinált magnetostimuláció használata A magnetostimulációs és fényenergiás kezelés legnagyobb hatékonyságának eléréséhez az alábbi utasításokat kell követni: Magnetostimulációs és fényenergiás kezelést sorozatban kell folytatni a három mágnes-fény aplikátor egyikével. Csak helyi kezelés adható. A mágnes-fény aplikátoros kezelést a változó mágneses mezô alacsony indukcós értékével kell kezdeni (I - intenztiás), mivel a várt szinergiás hatás jelentôs lehet. Amennyiben elôzôleg elipszis aplikátorral végeztünk magnetostimulációs kezelést, ugyanazon testfelületen az indukciós értéket 50%-val ajánlatos csökkenteni a mágnes-fény aplikátor esetében. Mivel az aplikátor érintkezik a bôrrel, ajánlatos kezelés elôtt a bôrt megmosni és megszárítani. Mágnes-fény aplikátor használatakor teljes mértékben védeni kell a szemet a fénytôl! Míg az indukciós érték 0,5-rôl 6-ra nô, a fény intenzitása is nô, ezután pl. 6-tôl 12-ig növelésénél már csak a változó mágneses intenzitás nô. Ajánlatos alacsony intenzitás értékkel kezdeni a kezelést. Az aplikátor kiválasztásánál a terápia adott formájához szükséges fényt kell figyelembe venni. Vörös mágnes-fény aplikátor (R): (625~635 nm hullámhossz, felszíni penetráció) fôleg bôrbetegségek kezelé-

2003/4

sére használjuk, mint pl. a nem gyógyuló sebek és üszkösödések (felfekvések is), akne és zoster. Dermatológiában és kozmetikai sebészetben ajánlott. Infravörös mágnes-fény aplikátor (IR): (840~860 nm hullámhossz, mély penetráció) mozgatórendszeri megbetegedéseknél használjuk (arthosis; discopátiás fájdalomszindrómák; izomtúlterhelés és periartikuláris lágyszöveti szindrómák; ingyulladás, izomburkok gyulladása, intokok és ízületek bursa-ja; periartikuláris gyulladások; csonttörések és nehezen egyesülô törtött csontok), valamint idegrendszeri megbetegedéseknél (perifériális idegrendszeri neuralgia, intercostalis neuralgia, trigeminális neuralgia, post-zoster neuralgia, sciatica, diabetikus neuropátia). Vegyes mágnes-fény aplikátor (RIR): (625~635/840~860 nm; indirekt penetráció) krónikus bôrgyulladásnál; keloid, psoriasis, psoriatikus ízületi gyulladás, ankylosing spondylitis, rheumatikus ízületi gyulladás, poszttrombotikus szindróma. A Viofor mágneses-fény terápiás egységét magnetostimulációs-fényterápiára tervezték. A készülék a mágneses térrel egy idôben különlegesen paraméterezett fényimpulzusokat is kibocsát. A fény és a mágnesmezôs jelek egymással szinkronizáltak. A Vifor.JPS vezérlôegység a gyártó által létrehozott összes aplikátortípussal kompatibilis. ZAMS 01/2 adaptert használunk hogy a Viofor vezérélô egység kimeneti jelével vezéreljük a mágnes-fény aplikátort. A Viofor mágneses-fény terápiás egység használata egyszerû. Az energiadózist (a fény típusát és a kezelések számát) személyre szólóan kell kiválasztani, a paraméterezést a lézeres biostimulációéhoz hasonlóan kell megoldani a terapeuta tapasztalatára és preferenciájára építve.

■

MAGYAR EDZŐ 19

2003/4

Magyar olimpiai sportági szakszövetségek belsô-, védett informatikai rendszerének kialakítása Nagy Zsigmond Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest

Terv Az Olimpiai Játékok programján szereplô és a NOB által elismert, illetve támogatott sportági szakszövetségek, szervezetek egyesületei, sportszakemberei, sportvezetôi, adminisztrátorai, egészségügyi szakemberei, edzôi és versenyzôi a meglévô informatikai eszközeik felhasználásával a Magyar Olimpiai Bizottság által biztosított web alapú „intranet” szolgáltatást vehetnék igénybe jelentôsen könnyítve a sportági szakszövetségek és társszervezetek közötti hazai, illetve nemzetközi kommunikációt, amellyel számottevô telefon, fax, e-mail és postai költség megtakarítást lehet elérni.

Cél 1. A magyar olimpiai sportági szakszövetségek, illetve meghatározott szervezetek részére a Magyar Olimpiai Bizottság irányításával kialakított zárt internet alapú felületen úgynevezett „intranet” rendszeren keresztül 24 órás, globális, naprakész és kiadáscsökkentô informatikai hálózat létrehozása a XXI. századi kommunikációs követelményeknek és kihívásoknak való megfelelés céljával. 2. A felületen keresztül lehetôség nyílik az összes belépésre felhatalmazott szervezet közötti 24 órás kommunikációra földrajzi korlátozások nélkül. A felhasználók folyamatos és naprakész információval szolgálhatnak, illetve regisztrálhatnak akár saját szervezeteik, munkatársaik felé akár más célszervezetek irányába fax, telefon és posta költség nélkül. Célszemélyek, célszervezetek, illetve minden érintett szervezetek számára adatbázis rendszer kerül kialakításra, amelyet minden felhatalmazott szervezet, illetve személy folyamatosan frissíthet, illetve használhat feladat- és cél centrikusan.

Elônyök 1. Gyors: a felületre felvitt információ, illetve közlési szándékkal felvitt anyag azonnal megjelenik, további hasz-

nálatra alkalmassá válik, és a világ minden táján idôveszteség és drága nemzetközi telefon, fax és postai költségek nélkül elérhetô. 2. Takarékos: a rendszer felállítását követôen azonnal helyettesítheti a fax, telefon és posta üzeneteket, leveleket, amellyel milliós mértékû kiadásokat takaríthatna meg mind a Magyar Olimpiai Bizottság, mind a társ sportági szakszövetségek és szervezetek. 3. Naprakész adatbázis: a rendszert használók részére egy állandó adatbázis állna rendelkezésére, amely több irányú lekérdezés és adatfelvitelre is alkalmas a nap 24 órájában. 4. Felhasználó barát: a rendszer használata nem kíván különleges számítógépes ismereteket, mivel az internet használatánál semmivel sem bonyolultabb. 5. Globális: a rendszert földrajzilag nem korlátozza semmi. A MOB védett intranetes rendszere a világ bármely tájáról hozzáférhetô interneten keresztül. 6. Költségkímélô: a rendszer mûködtetésének és fenntartásának költségvonzata nem magasabb, mint egy minôségi, de átlagos honlap üzemeltetése. 7. 24 órás kommunikáció: a felhasználók földrajzi helyzetüktôl függetlenül folyamatos kapcsolatot tarthatnak fenn mind a Magyar Olimpiai Bizottság irodáival, mind a saját szervezeteikkel.

20 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

■

MAGYAR EDZŐ 41

2003/4

Viofor JPS rendszer: mágnesmezôs- és fényterápia Néhány szó a fényenergiával kombinált magnetostimuláció alkalmazásáról... Farkas János, MBA Med & Life Kft

Mindnyájan ismerjük a látható (és a szabad szemmel nem látható) fény hatásait a szervezetünkre. Azon kívül, hogy a nappal és az éjszaka változása hatással van tevékenységünkre és pihenésünkre, konkrét és jól meghatározható összefüggések léteznek a fény és szervezetünk energiaállapota valamint sejtszintû mûködése között. A fény, mint energia tudatos alkalmazása újabb lehetôségeket teremt számunkra. A Sportban – a felkészülésben, a regenerációban és a rehabilitációban – gyakran alkalmazott magnetostimulációs (viofor terápia) kezelések és a fényterápia egyszerre történô alkalmazása szinergikus hatást hoz létre, s még eredményesebbé teszi a kezeléseket. A fényenergia leginkább helyi hatással van a szövetekre. Testen belüli terjedése a fény hullámhosszától függ. A szövetek reakciója függ az egyes szövetrétegek energia átvitelétôl. A felszívódás hatékonysága függ: a szövet vastagságától, a vérellátástól és vérkeringéstôl, a víztartalomtól és a pigmentek jelenlététôl. Az infravörös reakció a sejtmembrán szintjén kezdôdik, a vörös fényre adott reakció pedig a mitokondriumok szintjén. A változó mágneses mezôk és fény energia kombinációjából létrejött bio-

lógiai hatásmechanizmus a szövetek szintjén hasonló természetû.

A fényenergiával együtt alkalmazott magnetostimuláció hatásai: ● Fokozott oxigén asszimiláció a szállítók által, amely növeli az ATP szintézist az oxidációcsökkentô rendszerekben aerób és anaerób légzési útvonalon; a fokozott ATP koncentráció -mely közvetlenül függ az ATP-függô enzimek mûködésétôl - felelôs többek között a protein és a kollagén szintézisért, amely jelentôsen befolyásolja a szövetregenerációt. ● DNS szintézis és sejt osztódás erôs serkentése. ● Vasodilatációs hatása az edények lágy izomtakarója közvetlen relaxációjának köszönhetô, ami az angiogensis felgyorsított folyamatával és a szöveti perfúzóval kapcsolatos, ami a regenerációt segíti elô ● Közvetlen hatása van a folyékony kristálymembrán-szerkezetre és azon membránenzim tevékenységekre, melyek a mitokondriális ATP-szintézis fokozásával megnövelt ATP-függô ionpumpákkal kapcsolatosak; a fenti folyamatok mindegyike a membrán áteresztôképességének növekedéséhez

vezet, azaz az elektrolitek és a víz disztribúciójának változását eredményezi a sejtekben vagy organelljükben és a környezô területeken; mindkét folyamat gyulladáscsökkentô és duzzanatcsökkentô hatással bír. ● A betegség következtében elveszett tárolt ATP-függô membránpumpa tevékenység - a neuronokban lévô sodium-potázium és kalcium pumpák, amelyek hyperpolarizációhoz és stimulus zároláshoz vezetnek, fôleg a magas amplitúdójúaknál; ennek eredményeképp a fájdalom stimulusok vezetése az afferens szálakban csökken, így tiszta fájdalomcsillapító hatást figyelhetünk meg. ● A serotoninergikus szinapszisok megváltozott tevékenysége és a betaendorfin stimuláció felszabadítása a pituitáris gland-adrenal gland tengely társulhat a clycocoticoidok fokozott felszabadulásával, amely hozzájárul az erôs fájdalomcsillapító hatáshoz. ● Az immun rendszer szabályozása és rheologikus vér tulajdonságok

A magnetostimulációs és fényenergiás kezelés javasolt területei

8. Adatvédelem: a rendszeren keresztül történô adatfelvitel, letöltés és lekérdezés a kor legbiztonságosabb technikai eszközével történik az adatok maximális védelme mellett.

A csatolt file-ok az intranetes program elképzelt megjelenési formáját mutatják be a kezdô oldalon át a tervezett, illetve lehetséges oldalakig.

I. FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ HATÁS 1. csont- és ízületi rendszer: - a gerinc, valamint az alsó és felsô végtagok degenerációs elváltozásai, - ízületi húzódások és sérülések, - az ízületek rheumás gyulladásai, - a gerincízületek merevedô gyulladása (merevedés). 2. lágy szövetek: - extrraízületi rheumatizmus - fibromialgia, - lágyszöveti traumák, - zoster, - neuralgia.

40 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Étrend-kiegészítôk szerepe a sportolók egészségének védelmében Az intenzív sporttevékenységgel összefüggésben egyre több szakértô javasolja világszerte az antioxidáns hatású étrend-kiegészítôket egyszerûen azért, mert az antioxidánsok védelmet nyújtanak a magasabb anyagcsereszint eredményeként károsodásnak kitett sejteknek. Az egyik példa erre a Q10 koenzim, ami széles körben alkalmazott energia növelô anyag. A Q10 zsírban oldódó antioxidánsként igen fontos szerepet tölt be a szabadgyökök megkötésében, különösen a biológiai membránok védelmében. Emellett ez az anyag megvédi az oxidációval szemben az olyan lipoproteineket is, mint például az LDL koleszterin, ezáltal csökkentve az LDL plakk-képzô hatását. Éppen ezért a Q10 koenzim mindenféle sporttevékenység esetében ajánlott, különösen az idôsebb korúak számára. Egyéb hasznos antioxidánsok: a C-vitamin, az Evitamin, a szelén és a cink. Aki rendszeresen sportol, mindig ki van téve ízületi sérüléseknek, ami gyulladással és fájdalommal is jár. Egyre több sportoló használja a glukozamint, mint a tartós terhelés és sportsérülések következtében korán kialakuló degeneratív ízületi károsodás, az artrozis megelôzésének és kezelésének természetes lehetôségét. Általános szabály, hogy a sportolók étrendjét az orvosi személyzet szigorúan kontrollálja. Azonban még a jól kiegyensúlyozott, sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrend esetében is elôfordul, hogy a vitamin- és nyomelem-tartalom nem elégséges az oxi-

datív stressz hatékony ellensúlyozásához. Amikor pedig “amatôr” sportolókról beszélünk, nem árt kihangsúlyozni, hogy némelyikük megterhelése még magasabb is, mint a professzionális sportolóké, tehát méginkább szükségük van antioxidánsokra, étrend-kiegészítôkre.

Az oxidatív stressz káros hatásai étrend-kiegészítôk védelme nélkül A megnövekedett oxidatív stressz számos bio-

lógiai anyag károsodásához vezet. A reaktív oxigénfajták (ROS) egyik célterülete a lipidek csoportja. A lipid-peroxidáció következménye arteriosclerosis kialakulása lehet. A szabad oxigéngyökök azonban a fehérjéket is megtámadhatják. A rheumatoid artritiszben ezen folyamat játszódik le. A DNS is ki lehet téve az oxidatív károsodásnak, mely mutációkhoz és a daganatos megbetegedési hajlam esetleges megváltozásához vezethet. Végezetül a ROS kölcsönhatásba léphet a glükózzal, növelve a diabétesz kialakulásának kockázatát. Ezért fontos annak felismerése, hogy az élsportolók magas kockázatú populációt alkotnak, mivel az oxidatív stressz következményei a

késôbbi életkorukban jelentkezhetnek. Az antioxidáns tápanyagok felvétele önmagában nincs hatással a teljesítményre. Az azonban fontos a sportoló számára, hogy antioxidáns szintje az adott teljesítményhez igazodjon. Ha az antioxidáns koncentráció túl alacsony, megnövekedhet a fáradékonyság és csökkenhet az immunitás, tehát ebben az értelemben helytálló a megállapítás, hogy az antioxidáns felvétel szerepet játszik a teljesítmény szempontjából. Legalább ilyen jelentôségû az a tény, hogy a fogyasztott étrend-kiegészítôknek minôséginek és mindenféle doppingszertôl mentesnek kell lennie. Dr. Sándor Edit Orvos-tanácsadó

■

MAGYAR EDZŐ 21

2003/4

www.mob.hu

A Magyar Olimpiai Bizottság honlapja Dikácz Ernô Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest

A XX. század legjelentôsebb számítástechnikai újdonsága az internet megjelenése volt. Napjainkra a világháló szinte beszövi az emberek mindennapjait, kézzelfoghatóan az irodába, a lakásba hozza a világot. Csak egy gombnyomás, és máris mindenki számára óriási információs adathalmaz válik elérhetôvé, legyen az tôzsdei árfolyam vagy pedig különbözô hímzésminták. Jelen korunkban az élet minden területén megtalálható és használható a világháló, így például a gazdaság, a politika, a kultúra, stb. és természetesen a sport területén is. Az internetnek az „információ kapacitása” korlátlan, felhasználásának csak az idô és anyagi korlátai vannak. Mindenki, legyen az hivatalos szervezet vagy magánszemély, csatlakozhat hozzá, sôt megfelelô regisztrációs eljárás után ô is mint „internetes résztvevô” lehetôséget kap saját honlapjának elkészítésére, mellyel csatlakozhat a nemzetközi internetes hálóhoz. Ezáltal nem csak a „világ” jön el hozzá, hanem ô is részt vesz az internetes világban. Természetesen a számítástechnika fejlôdésével újabb és újabb

szolgáltatást találtak ki, így a számítógépen folytatott „e-mail”-es levelezést, az azonnali gépeken keresztül folytatott beszélgetést a chate-lést, stb. A Magyar Olimpiai Bizottság, mint a magyar sport legfôbb szervezete ezt a korlátlan „információ kapacitási” lehetôséget szerette volna kihasználni, és a legelsôk között készítette el saját honlapját. A MOB web oldal kialakításának alapvetô szempontja volt, hogy a látogatók széles rétegének érdeklôdését elégítsük ki, mindenki, aki a honlapot meglátogatja, találja meg a neki megfelelô, számára fontos információt. Elsôdleges cél volt, hogy a honlap fôleg a sportszakma - az edzôk, a sportolók, az újságírók, a szövetségek, és a magyar sportvezetôk - szakmai érdeklôdését segítse, de minden sportot szeretô - így a honlapunkat is felkeresô - ember megtalálja a számára szükséges olimpiai sporteredményeket, információkat. Az alábbiakban ismertetem az olimpiai bizottság honlapját, annak szerkezeti felépítését, és ötleteket, tanácso-

kat szeretnék adni használatához. Minden web oldal törekszik arra, hogy címe egyszerû, közérthetô, és jól megjegyezhetô legyen. A mi esetünkben szerencsére, ez különösebb gondot nem igényelt hiszen a Magyar Olimpiai Bizottság kezdôbetûit összerakva, egy jól megjegyezhetô, és gyakran használt mozaikszót kaptunk. Így lett a honlap címe www.mob.hu . A nyitókép megjelenésénél elsôdlegesen a grafika, a látvány volt fontos, amit természetesen ötvözni kellett a közérthetôség, a célszerûség, és az aktuális hírek, információk feltüntetésével. Ezért a honlap baloldali része mindig az aktuális napi híreket jeleníti meg. A nyitókép hármas tagozódású, vízszintesen mintegy díszítô sorként jelenik meg az elnöki köszöntô, a szervezeti felépítés, a web áruház és a sportnaptár, és az angol nyelv menüpontok. A függôleges elrendezésben nagy terjedelmû, több leágazásos almenü, pontokból álló tartalom szerepel: mint a hírek, az eredmények, az Athén 2004, a Torino 2006, a nemzetközi honlapok, a támogatók, képeslapküldés és végül a levelezés. A nyitókép alatt szerepel az olimpiai bizottság két különösen fontosnak tartott és ezért kiemelt területe a dopping, és a környezetvédelem. Természetesen a nyitóoldalon tüntettük fel a honlap üzemeltetésében segítséget nyújtó cégeket 1. így az Axelero és a Westel logóit. (1 ábra) A továbbiakban menüpontonként haladva ismertetem azok tartalmát. Elnöki köszöntô: a MOB elnöke, dr. Schmitt Pál köszönti a honlap látogatóit (többféle formátumú lejátszási lehetôséget is biztosítottunk az érdeklôdôknek) Szervezeti felépítés: ezen belül megtalálhatók a MOB tagok, a MOB elnökség tagjai, a MOB bizottságai, a MOB iroda dolgozói, és a MOB alapszabálya, rövid történeti ismertetô a MOB-ról, annak fôtitkárairól, elnökeirôl. Angol nyelv: a menüponttal lehet a honlap nyelvét angolra átváltani (nem a honlap teljes terjedelmében)

22 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Magyar Olimpiai Akadémia: Elnöki köszöntô: a MOA elnöke dr. Aján Tamás köszöntôje Szervezeti felépítés: a MOA tanács tagjai, szervezetük bemutatása Hírek: a MOA hírei, információi Vetélkedôk, pályázatok: a MOA által szervezett vetélkedôk kiírásai, eredményei Fényképalbum: a MOA eseményei képekben (táborok, koszorúzások, megemlékezések) In memoriam: itt találhatók a magyar olimpiai bajnokok sírhelyei, emlékhelyei Eredmények: Sportarchívum: Sydney és Salt Lake City olimpia eredményei 2001,2002, 2003 évi statisztikák olimpiai eredmények (jelenleg feldolgozás alatt) olimpiai arcképcsarnok (jelenleg feldolgozás alatt) Érdemérmesek: NOB érdemérmesek és kitüntetettek MOB érdemérmesek Athén 2004: Olimpiai játékok programja: napra kész olimpiai program Stadionok, versenyszínhelyek: térképpel, fotókkal Sportágak, kvalifikációk: minden az olimpiai kvalifikációval kapcsolatos információ

Web áruház: jelen pillanatban fejlesztés alatt áll Sportnaptár: minden sportágban a kiemelt versenyek (VB, EB, VK, olimpiai pontszerzôk) éves versenynaptára, havi kiemelt nemzetközi versenyek naptára, 3. ábra) limkekkel (3 Hírek: Hírek: aktuális hírek, híradások a magyar és a nemzetközi sport világából, tudósítások a MOB belsô életérôl Pályázatok, továbbképzések: a MOB pályázatainak, továbbképzéseinek ismertetése Archívum: az összes hír archíválása, idôrendi sorrendben való tárolása MOB kiadványok: Bulletin: negyedéves kiadvány a MOB ünnepi eseményeirôl Hírlevél : tájékoztató a MOB életérôl MOB fényképalbum: fotók, képek a jelentôsebb MOB 2 ábra) eseményekrôl, (2

■

MAGYAR EDZŐ 39

2003/4

viszont tény, hogy a rendszeres kreatinbevitel fokozott terhet ró a vesére, s az esetleg jelentôs testtömegnövekedésnek (intracelluláris víz mennyiségének növekedése) is van, illetve lehet kedvezôtlen hatása, illetve az izomtömeg növekedésbôl adódóan izommerevség s fokozott sérülésveszély is fennállhat. Továbbá feltételezhetô, hogy a nagydózisú és rendszeres kreatinbevitel negatív hatással van a saját kreatinszintézisre. Ez utóbbi kiküszöbölése érdekében célszerû, ha a sportoló nem évi 365 napon keresztül szed kreatint, hanem néhány hetes illetve hónapos kúra után tart némi pihenôt. Elég széleskörû tapasztalat halmozódott fel a kreatin dózisok kérdését illetôen. A kreatin bevitel kezdeténél beszélni szokás ún. feltöltô szakaszról, majd ezt követôen fenntartó szakaszról. A bevezetô feltöltô szakasz 5-10 nap hosszúságú, a napi kreatin bevitel napi 15-20 g lehet maximálisan, de semmiképpen ne legyen 20 g-nál több. Ezt követôen kerül sor az akár hosszú hetekig tartó fenntartó szakaszra, amikor a napi 5-10 g körüli kreatinbevitel javasolható. Pl. napi 3x3 g kiegészítés, esetleg 4x2 g. Egyes vélemények szerint – fôleg, ha a táplálék elég sok húst és halat is tartalmaz – napi 2-4 g kreatin is elégséges a fenntartó szakaszban. Fontos viszont, hogy a folyadékbevitelt is növeljük, minden g kreatin kb. 1 dl plusz folyadékot igényel. Végezetül kihangsúlyozandó, hogy a kreatinbevitel kedvezô hatása, azaz a kreatinkészítmény hasznosulása az együttesen fogyasztott egyéb komponensektôl is függ. A glükózbevitel – inzulinszint emelô hatás – pl. segíti a kreatin hasznosulását, s kedvezô hatást mutattak ki a krómpikolinát, a vanádiumszulfát és az alfa-liponsav esetében is. Különösen jó eredmény érhetô el a kreatin és a HMB együttes alkalmazása során. Összegezve megállapítható, hogy a kreatinadagolás többnyire kedvezô hatással van a sportteljesítményre, bár a hatás mértéke – mint más szerek, pl. a tiltott listán lévô anabolikus szteroidok esetében is – erôsen egyénfüggô. Van, aki nagyon pozitívan reagál e legális megsegítésre, s vannak olyan egyének, akiknél csak minimális mérvû teljesítményfejlôdés következik be. A kedvezôtlen mellékhatások pedig – ha nem alkalmazunk túlontúl magas dózisokat – lényegében elhanyagolhatók, ezért is szokták a kreatint, mint legális dopingszert jellemezni.

A Magyar Edzôk Társaságának új tagjai Karlovics Andrea Bérdi József Dr. Varga Nóra Hausner Evelin Rusz Alajos Zsadányi Sándor Benyák András Koós Károly Karsch Beáta Illés Erika Hanufer Sándor Hajdu István Hajdu Istvánné Varga Ferenc Kálmán József Pais Péter Hegedûs János Krupánszky Zoltán Tarján Tamás Eisenkrammer Károly Kôszegi Krisztián Ilyés Gyula Magyari József Sterbenz Tamás Német Ferenc Zrínyi Miklós Szeli Judit Tóth Ferenc Molnár Andrea Varga Mátyás Kiss László Treskó Gábor Kápolnási Márton Verôci Zsuzsa Keserû József Szalay Sándor Komondi Bálint Horváth Róbert Déri Károly Kalmár József Tóth Ákos Molnár Andrea Göltl Béla Tompa János Radovics József Marczinkó Györgyné Nagy Árpád Kaló László Németh Lajosné Fülöp János Farkas Tibor Tóth Károly Attila Szegedi Zsolt Böröcz Zsolt

atlétika labdarúgás aerobic kick-box ju-jitsu kézilabda mûugrás labdarúgás kerékpár kézilabda testépítés testépítés testépítés kerékpár kerékpár kerékpár kerékpár kerékpár kerékpár kerékpár judo atlétika kosárlabda kick-boksz kick-boksz ritmikus gimnasztika vívás szinkronúszás kosárlabda úszás hosszútávfutás karate sakk judo birkózás úszás labdarúgás atlétika úszás szinkronúszás labdarúgás sakk motor kajak-kenu kajak úszás atlétika kajak-kenu atlétika labdarúgás röplabda judo

Nagyatád Nagyatád Tatabánya Szombathely Szeged Szeghalom Budapest Kecskemét Érd Diósd Nyíregyháza Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Pécel Tatabánya Budapest Budapest Kápolnásnyék Ôrbottyán Verôce Sopron Szeged Tát Sopronkorpács Zalaegerszer Székesfehérvár Pilisjászfalu Százhalombatta Balassagyarmat Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Szigetszentmiklós Göd Mezôkövesd Hódmezôvásárhely Tiszafüred Nagykovácsi Budapest Szolnok Kaposvár

38 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Kreatin-kiegészítés hatása a sportolók teljesítményére Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

A Magyar Edzô hasábjain a sporttáplálkozási rovat keretében az eddigiek során a fehérjebevitel, a folyadékfogyasztás, a fogyasztás során történô táplálkozás, a mérlegelést követô táplálkozás s végül a vegetáriánus sportolók táplálkozásának egyes kérdéseit elemeztük A gyakorlatban dolgozó edzôk részérôl több elismerô véleményt is kaptam, ami, úgy vélem, azt igazolja, hogy Mónus András felelôs szerkesztô helyesen döntött, amikor javaslata alapján elindult ez a rovat. Több edzô is kérte, hogy írjak egy rövid, de átfogó dolgozatot a kreatinszedés hatásáról, s ezért a rovat jelen immár hatodik - része ezt a témakört tárgyalja. Közismert ugyanis, hogy bár a legális teljesítményfokozó szerek közül talán a kreatin az, amit a gyorserôt igénylô sportágakban a legszélesebb körben alkalmaznak, s a 90es évek óta néhány sportágban (pl. atlétika, súlyemelés, testépítés) szinte elképzelhetetlen lenne a helyzet a kreatin felhasználása nélkül, mégis hatásáról, alkalmazhatóságáról, adagolásáról igencsak hiányos illetve megoszló az edzôk véleménye. Bár a kreatin, mint 3 aminosavból glicin, arginin és metionin - álló tripeptid már csaknem 2 évszázada ismert, a sportolók táplálkozásában való alkalmazása csak mintegy 2 évtizedre tekint vissza. Ekkorra vált ugyanis általánosan elfogadottá s alkalmazottá az a tény, hogy a sportágak jelentôs részében a teljesítmény a magas szintû anaerob kapacitáshoz kötött, s minél magasabb az izomzatban a kreatinfoszfát koncentrációja, annál hosszabb ideig tarthat az anaerob jellegû munkavégzés. Az energianyerés során az ATP-bôl ADP lesz, s ez utóbbi a kreatinfoszfát (CrP) hatására visszalakul ATP-vé, miközben a kreatinfoszfátból foszfát hasad le, s kreatin képzôdik. Miután állatélettani és hu-

mánfiziológiai vizsgálatok egyaránt igazolták, hogy a kreatin bevitel többnyire jelentôs mérvû testtömegnövekedést és izomtömegnövekedést eredményez, a kreatin illetve kreatinmonohidrát, illetve kreatinfoszfát orális bevitele egyre szélesebb körben került alkalmazásra a sporteredmények javítására, a sportolók által nyújtott teljesítmény fokozására. Itt célszerû kihangsúlyozni, hogy az aerob munkavégzésre a kreatinadagolás nincs pozitív hatással, ezért kiegyensúlyozottan táplálkozó – vegyes étrendet követô – olyan sportolóknál, akik teljesítményében az állóképesség dominál, kreatinkiegészítés nem indokolt, s az nem teljesítménynövelô hatású. A felnôtt emberi szervezet napi kreatin szükséglete mintegy 2-3 g, de speciális esetekben - pl. nagy testtömegû, intenzív edzést végzô dobóatléták - ennek többszöröse is lehet. A kreatin egy része táplálékainkból jut a szervezetbe - a növényi eredetû élelmiszereknek és a tejtermékeknek elhanyagolható a kreatin tartalma, a húsok, halak viszont általában 3-8 g/kg koncentrációban tartalmazzák - másik részét viszont a szervezet maga próbálja meg elôállítani a már említett aminosavak szintézisével. A szintézis helye a máj, a vese és a hasnyálmirigy. Miután a magas szintû sportteljesítményhez viszont az élettani minimumot jelentôsen meghaladó kreatinszint szükséges, ez a magyarázata annak, hogy a vegetáriánus étrendet kö-

vetôk általában sokkal jobban reagálnak a kreatin kiegészítésre a teljesítményfokozás szempontjából. A kreatin döntô többsége – mintegy 95 % egyébként a vázizomzatban található, s lebomlása során kreatinin keletkezik, ami a vizelettel ürül. A kreatinbevitelnek számos jól definiálható hatása van az emberi szervezetre. A mérsékelt és rendszeres kreatinbevitel a sportolóknál viszonylag jelentôs tömegnövekedést illetve izomtömegnövekedést eredményezhet, s nem elhanyagolható mértékben változik az izom: zsír arány is a szervezetben. A tömegnövekedést elsôsorban a fokozott vízretenció okozza, ezzel illetve ezzel is magyarázható, hogy a kreatinszedés során fokozottan kell ügyelni a bô folyadékbevitelre. Erôfejlesztô edzésmunkával párosítva a kreatinbevitelt jelentôsen nôhet az izomrostok keresztmetszete, azaz izomhipertrófia jön létre. Az izomtömegnövelô hatás s a valószínûsíthetô anabolikus hatás – pozitív nitrogén egyensúly, fokozott protein bioszintézis – erônövekedést s fokozott munkavégzô képességet eredményez. Megemlíthetô a cardioprotektív (szívvédô) hatás is, több vizsgálat szerint is kedvezôen hat a koleszterinszintre, a szívmûködésre s keringésjavító hatású. Ugyanakkor – igen nagy dózisú, azaz napi 20 g mennyiséget meghaladó rendszeres kreatinbeviteltôl eltekintve – komoly mellékhatással nem kell számolni. Az

■

2003/4

Magyar csapat: naprakész információk a magyar olimpiai csapatról Torino 2006: információk, helyszínek a téli olimpiáról Nemzetközi honlapok: kapcsolatok, linkek a világ összes sportszövetségéhez, olimpiai bizottságokhoz, magyar szövetségekhez, 4 olimpiai szervezôbizottságokhoz (4 ábra) Partnerek, támogatók: a Magyar Olimpiai Bizottság támogatóinak a feltüntetése, linkelési lehetôséggel együtt Képeslapküldés: egy érdekes játék, amelyben lehetôség van olimpikonok képeinek gyûjtésére, és továbbítására e-mail formában Levelezés: ebben a pontban lehet írni a weblap szerkesztôinek (Megígérem hogy minden levélre válaszolunk! ) Doppingellenes küzdelem: Minden, amit a doppingról tudni kell! (Doppinglista, hatóanyagok, Wada információk, doppingvizsgálatok, sportegészségügyi információs vonalak, táplálkozás kiegészítôk) Környezetvédelem: a MOB Környezetvédelmi Bizottságának mûködése, eredményei, célkitûzései, a sportolók részt vétele a környezetvédelemben Röviden, szinte csak a fôbb pontokat érintve – betartva a szerkesztôi utasításokat - fejezem be a Magyar Olimpiai Bizottság honlapjának az ismertetését. Remélem, ez a rövid leírás felkeltette az Önök érdeklôdését weblapunk iránt, és ezután minél gyakrabban fogják felkeresni honlapunkat, hogy rajta keresztül is élvezni tudják a magyar sport, az athéni olimpia magyar sikereit. Mi, a honlap szerkesztôi a sportolókhoz hasonlóan szintén törekszünk a többre, a pontosabbra, a gyorsabbra. Sajnos, egyrészt anyagi képességeink korlátozottak, és mivel mi is emberek vagyunk, hibáink, tévedéseink elkerülhetetlenek. Mindezek ellenére szeretnénk továbbra is a legjobb tudásunk szerint szerkeszteni és mûködtetni az olimpiai bizottság web oldalát. Ezért is kérem Önöket, ha észrevételük, ötletük, kritikájuk van a honlappal kapcsolatban, azt jelezzék nekünk.

MAGYAR EDZŐ 23

24 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

A „SZOMATOINFRA” képalkotó vizsgálat értelmezése és alkalmazási lehetôségei Szacsky Mihály BME Természettudományi Kar, Budapest

A Budapesti Mûszaki Egyetemen 1979-óta folynak humándiagnosztikai, orvostudományi kutatások és kísérletek. A diagnosztikában a komplex SZOMATOLÓGIAI elvekre épülô vizsgálati rendszerekre, “tesztbateriákra” került a fô hangsúly. A vizsgálatok szervesen magukba foglalják az antropometriai, fiziológiai, orvoskémiai stb. eljárásokat. A “tesztbateriák” mennyiségi és minôségi vizsgálatait a kérdésfeltevés alapján elôre meghatározott vizsgálatok összességére épülnek. Ezek a vizsgálatok elsôsorban a megelôzésre, a prevenció igényei alapján tervezhetô életmódra és életvitelre keresik a választ. A KOMPLEX SZOMATODIAGNOSZTIKA- INFORMATIKA rendszer az infravörös sugárzáson alapuló képalkotó vizsgálatot alkalmazza diagnosztikájában. A szakirodalmak alapján megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben és jelenleg is a világon három ”iskola” uralja a humán infravizsgálatokat és kutatásokat. 1. Az elsô iskola képviselôi az RTG és a GAMMA (radiológiai) vizsgálatok analógiájára építve morfológiai vizsgálati eredményeket tételeznek fel. 2. A második iskola a “kontakt termografia” tovább fejlesztését tûzte ki

célul, ami alapján a bôrfelszínen mérhetô abszolút hômérsékleti pontokat tekintette diagnosztikus értéknek. 3. A harmadik iskola képviselôi a “topografikus” igen szenzitív színes képek alapján próbálták leegyszerûsített módon standardizálni a felvételeket. A tanulmányok és a kezdeti saját kísérletek alapján az egyetemi kutatócsoport mindhárom “iskolát” elutasította, és felállította saját elméletét “az emberi szervezet infra emissziós” vizsgálatára. Az egyetemi “SZOMATODIAGNOSZTIKAI” laboratóriumban a humán infravörös vizsgálatok szerves részét képezik a logikai rendszerre épített vizsgálati módozatok összességének. A kidolgozott szakértôi “SZOMATOINFORMATIKAI” számítógépes program egyszerre kezeli az infra képeket az analóg RTG, ultrahang stb. képekkel (multi képalkotás). A program alkalmas a “kartonozói” rendszerre a képek archiválására, a kontrollvizsgálatok összehasonlítására, valamint a párhuzamos vizsgálatok futtatására. A vizsgálatot végzô orvos, szomatologus a vizsgálati eredményeket akár egyszerre jelenítheti meg a monitoron, ezzel lehetôséget teremtve az

összehasonlító és komplex vizsgálati elvek megvalósulására. Az elmúlt öt évben a “SZOMATODIAGNOSZTIKAI” laboratórium klinikákkal, korházakkal, orvos csoportokkal 60. 000-fö feletti vizsgálatot végzett. A vizsgálati eredmények minden esetben archiválásra kerültek. Minden vizsgálati eredmény “diagnosztikus pontossága” szigorú kontroll mellett készült. A vizsgálatok több populációt, korcsoportot stb. érintett. Az egyetemi hallgatók rendszeres szûrése 1995-töl, mint szolgáltatás mûködik. A vidéki városokban történô szûrôvizsgálatok vegyes korcsoportokat érint. Kiemelkedô munkának tekintjük a magyar olimpiai csapat sportolóinak rendszeres szûrését és a tanácsadását. A testnevelés- és a sporttudomány igényli, hogy a diagnosztikai eljárások objektív és természettudományosan megalapozott vizsgálatokkal végezze az egészségi állapotok felvételezését, állóképesség meghatározását, teljesítmény élettani folyamatokat stb. Az orvosi diagnosztikai eljárásoktól eltérôen a sportolók vizsgálatánál törekedni kell arra, hogy a vizsgálatok károsító hatást ne eredményezzenek, ionizációt a képalkotó eljárások ne idézzenek elô. A kifejlesztett szomatoinfra vizsgálati rendszer non- invaziv, és ezzel ideálisan megfelel ennek az elvárásnak. Több vállalatnál, cégnél munkaalkalmasság kiegészítô vizsgálatok is folynak. A szakorvosi igény szerinti vizsgálatok kiterjednek az ortopédiai, onkológia, kardiológia, nôgyógyászat, szeptikus osztályok, reumatológiai, általános belgyógyászati, stb. célzott vizsgálatokra. Összesítve: - a felállított laboratórium (minden vizsgálati eszközével) három fô területen használható eredménnyel. I. Az infravörös hullámok humán vizsgálata a non-invaziv eljárás és a magas szenzivitás alapján a szakértôi programmal alkalmas az ideális prevenciós megelôzô egészségfelmérô programok lefuttatására. A WHO ajánlások alapján standardizált szûrôvizsgálatok minden esetben szakorvosi kontrollt igényelnek. Ezeknek a vizsgálatoknak a száma igen magas.

■

MAGYAR EDZŐ 37

2003/4

11. ábra

POLAR A finn POLAR cég által 1982 óta gyártott pulzusmérô órák a mûfaj csúcsát jelentik. A csúcsmodellek az SRM-hez hasonlóan számítógépre tölthetôk, és számtalan lehetôségük mellett kerékpáros funkciókkal is rendelkeznek. A legfejlettebb óra, az S710-es az SRM wattmérô funkcióját lényegesen olcsóbb áron kínálja 2001 óta. A Precision Performance Software a legfejlettebb elektronikus edzésnapló számtalan lehetôségét nyújtja. (11. ábra)

13. ábra

Tacx kerékpáros szimulátor A holland Tacx cég számtalan kiváló görgôt és ergométert gyárt évek óta. Legkorszerûbb termékük az I-Magic Virtual Reality Trainer. Országúton, pályán, terepen, vagy akár a Holdon is kerékpározhatunk, versenyeken gyôzhetjük le virtuális ellenfeleinket. A Catalyst Software segítségével értékelhetjük az edzést, és számtalan teszt vagy edzésprogram közül válogathatunk. Egy-egy gondosan megtervezett szimulátorprogram segítségével a leendô pályát is „bejárhatja” a sportoló, szobában vagy teremben, fizikai terhelés közben ismerkedhet a leendô versenypálya lemodellezett környezetével. (12. ábra)

Kommunikáció Mint bármely más sportágban, a kerékpársportban is óriási szerepe van a kommunikációnak, az információ megszerzésének és továbbadásának. A világháló, így a weboldalak és az elektronikus levelezés elengedhetetlen kellékei

14. ábra a korszerû ismeretanyagok megszerzésének, a tudományos edzéstervezésnek. A multimédia alkalmazása a kerékpáros mozgásoktatásnak, a sportághoz szükséges helyes technikai és taktikai elemek könnyebb megértésének válik segítségére. A digitális technika, a laptop és a különbözô szoftverek felhasználása az edzések, versenyek idôtartama alatt, „pályaközelben” is realizálható. Kerékpározásban sportágspecifikus kommunikációs eszköz a „baracchino”, azaz „füles”. A versenyzôk fülkagylójában rögzített apró hangtechnikai szerkezet lehetôséget nyújt az edzô és a sportoló, illetve a csapattársak közötti információcserére. A komolyabb „fülesek” hatótávolsága akár tíz kilométer fölötti is lehet. (13-14. ábra)

Felhasznált honlapok: ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

12. ábra

■

www.srm.de www.polar.fi www.pulzusmeres.hu www.radlabor.de www.vicon.com www.hunbike.hu www.tacx.nl www.fondriestbici.com www.janullrich.de

36 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

■

MAGYAR EDZŐ 25

2003/4

8. ábra

6. ábra gép elkészíti a csontvázképet, és kiszámolja az ideális vázméret adatait. Segítségével a hibás üléspozíció is kiszûrhetô. (6. ábra)

9. ábra

SRM-rendszer A német Ulrich Schoberer által 1986-ban kifejlesztett SRM Training System által elôször nyílt lehetôség a valós teljesítmény wattban kifejezett mérésére edzés és verseny közben. Az SRM betûszó jelentése: Schoberer Rad Messtechnik. A rendszer részei: SRM Powermeter hajtókar, SRM Powercontrol kerékpár computer és SRM software. A hajtókar (Powermeter) négy változatban készül: országúti, MTB, pálya és labor. A labortesztekhez gyártott érdekessége, hogy hossza állítható. A kerékpárcomputeren (Powercontrol) a következô adatok jeleníthetôk meg: pulzusszám, teljesítmény, pedálfordulat, sebesség, táv, idô, energia felhasználás, hat egyéni intenzitászóna és hômérséklet. A pillanatnyi értékek mellett az átlag és maximális értékeket is tárolja a memóriájában. A Powercontrol által tárolt adatok a program (software) segítségével számítógépre tölthetôk, és késôbb kiértékelhetôk. Kiszámolja például, hogy a sportoló mennyi idôt töltött az egyes intenzitászónákban – vagyis mennyire volt hatékony az edzés. Az SRM segítségével különféle méréseket is végezhetünk: beállítható például az erôkifejtés és aerodinamika szempontjából optimális speciális üléspozíció az idôfutam kerékpáron, valamint mérhetô a jobb és bal láb erôkifejtése közti különbség, a hajtástechnika hatékonysága. (7-8-9. ábrák)

SRM Ergometer Speciálisan a kerékpárversenyzôk teljesítménydiagnosztikai vizsgálatához és edzéséhez tervezett csúcsteljesítményû ergométer. Az állítható nyereg- és kormánypoziciónak, valamint hajtókarhossznak köszönhetôen az üléspozíció a sportoló testméreteihez igazítható, és szinkronba hozható a saját kerékpárján alkalmazottal. Kétféle üzemmódban alkalmazható: hiperbolikus (a teljesítmény állandó a pedálfordulattól függetlenül) és isokinetikus (a pedálfordulat állandó). Egy kábel segítségével közvetlenül számítógéprôl is figyelhetjük az adatokat az ergométeres edzés vagy laborteszt során. Folyamatosan látható a teljesítmény, a pulzusszám, a pedálfordulat, az idô és a sebesség értéke, és egy grafikonon is megfigyelhetô a terhelés alakulása. (10. ábra) 10. ábra

7. ábra

A szakirodalmi adatok alapján kb. 250 szûrôvizsgálati módszert alkalmaznak. Ez olyan idôigényes, hogy általában az emberek szubjektív megítélés alapján választják ki, mely vizsgálatokat veszik igénybe. A kidolgozott “SZOMATODIAGNOSZTIKAI-SZOMATOINFORMATIKAI” rendszer a minden szakvizsgálathoz szükséges általános vizsgálatokat tartalmazza, az infra vizsgálatok gyorsaságuk és pontosságuk alapján ki tudják szûrni, mely régióban található morfológiai, fiziológiai eltérés, ami alapján a szakirányú szûrôvizsgálatra történô utalás segíti a kialakuló, lappangó betegségek pontos felderítését. Ennek a metódusnak alapján sajátos tesztbateriák segíthetik a különféle alkalmassági vizsgálatok összeállítását (pl. sport, munka stb.). II. Az I. csoportra jellemzô, hogy a vizsgált személyek a SZOMATODIAGNOSZTIKAI laboratóriumból kerülnek szak szûrôvizsgálatra vagy szakorvosi vizsgálatra. A szakorvosi diagnosztikát jól megfogalmazott kérdésfeltevéssel és célzott humán infra vizsgálattal lehet segíteni. Ezért a célzott szakorvosi kérésekre is pontos, egyértelmû, félre

nem magyarázható válaszokat lehet adni. A SZOMATOINFRA mint leíró jellegû diagnosztika részletezi a fiziológiai állapotot, a funkcionális folyamatokat, az anatómiai és élettani összefüggéseket stb. Az infra vizsgálatok a célzott mûszeres vizsgálatok sorrendjé-

nek meghatározását, lokalizációját is képes behatárolni és segíteni. A végsô diagnózis után az alkalmazott terápia hatékonyságának kontrollját gyorsan és pontosan végzi. III. A felállított és mûködô komplex laboratórium alkalmas orvostudományi speciális kísérletek folytatására. Néhány lefolytatott és folyamatban lévô kísérlet: ■ a különbözô kötôszövetek természetes infra emissziója, élettelen állapotban különbözô hômérsékleten ■ a különbözô kötôszövetek kontaktális hôátadási hányadosa és az emissziós régiók eloszlása ■ a különbözô kötôszövetek abszorpciós képességei (vegyes elektromágneses spektrumuk hatására) ■ a kontaktális szummációs hôértékek nyugalmi állapotú infravörös kisugárzásai. ■ hôprovokációs válaszok az idô függvényében, (ultrahang, infrasugárzás, mikrohullám stb.) ■ gyógyszerek hatásvizsgálata ■ nem természetes termikus hatások megjelenése és kivetülése ■ mûtéti, traumatológiai, orthopediai, stb. Radikális termikus hatások vizsgálata, a thermonecrotikus határértékek meghatározás (csontcsavarokfúrók élszél súrlódási termikus hatás, csontcementek kötési hômérséklet stb.) ■ Az emberi szervezet hôszabályozásának infravörös jegyei, a hyperthermiás és a hypothermias állapotok válaszreakciói. A felállított laboratórium napi rendszerességgel üzemel. A rutin vizsgálatok, kutatások, kísérletek átállása külön idôt nem igényel, mivel a szoftver alkalmas az azonnali elkülönítésre, cso-

26 MAGYAR EDZŐ

■

HÚGYÚTI FERTÔZÉS

portosításra és archiválásra. A tárolt anyagok azonnal és halasztva feldolgozhatóak, más vizsgálatokkal összevethetôek és korlátlanul bôvíthetôk. A tapasztalat alapján a prevenciós alapszûrések, feldolgozások, célzott irányítások 30 percet vesznek igénybe. A vizsgált személy a kidolgozott és értékelt infraképeket, EKG, spirometriát, faktorértékeket, életviteli és életmód programokat azonnal magával viheti. A szakirányú infrafelvételek értékeléssel képkiadással, archiválással stb. 20 percnél több idôt nem vesz igénybe. A komplexitás érdekében folyamatosan bôvítjük a laboratórium diagnosztikai mûszerparkját, ezzel elôsegítve a “ szükséges és elégséges” vizsgálatok számának kiterjesztését. Ilyen kiegészítések és fejlesztések, pl. a lágygammasugaras densitásmérô, a különféle “ hôprovokációs” kiegészítôk, múlti képalkotó rendszerek stb. Az elmúlt évtized kutatási eredményeit az Egészségügyi Tudományos Tanács elfogadta, és azt befogadta az orvosdiagnosztika metódusok közé. Az ETT határozata alapján az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala, mint „SZOMATOINFRA diagnosztikai rendszer”-t, HU/19635239-243 számon bejegyezte.

Cziffer E. (szerk) Operativ Töréskezelés Szacsky M.: 52. Teletermográfiaszepszis detekció Springer Hungarica Kiadó Kft. 1997 Meskó É., Farsang Cs., Pécsváradi Zs. (szerk.) Belgyógyászati Angiológia Szacsky M., Pécsváradi Zs.: Infravörös monitorozás angiológiai alkalmazása. Medintel Könyvkiadó 1999. Folyóiratok Kórház és Orvostechnika

2003/4

Szacsky M.: Humán képalkotó vizsgálatok infravörös tartományban XXXV. évfolyam 5 1997. október Kórház és Orvostechnika Szacsky M.: Az infravörös humán monitorozás elméleti alapjai XXXV.évfolyam 6 1997. nov.-dec. Honvédorvos Szacsky M., Cziffer E. A termoviziós detektálás és diagnosztika alkalmazásának lehetôségei a humán klinikumban XLVII. évf. 1995/2. Balneológia, Gyógyfürdôügy, Gyógyidegenforgalom Major Z., Szacsky M.: A mindennapi reumatológiai diagnosztikai gyakorlatban alkalmazható infravörös képalkotó rendszer 2000 LABINFÓ Szacsky M.y, Benedekfi Ö.: Infravörös diagnosztika Laboratoriumi Információs Magazin 1999/7. MEDICUS UNIVERSALIS Májer J. Szacsky M. Nádor V. Az infravörös-diagnosztika orvosi alkalmazásának lehetôségei XXXV/2.2002. Konferencia Hargitai E. Entz L. Kövári T. Szeberin Z. Szacsky M. A gyermekkori törésekhez társuló art. Brachialis occlusio dilemmája a subacut és krónikus szakaszban. Gyermek Traumatológia, 2002.

■

MAGYAR EDZŐ 35

2003/4

Az informatika felhasználási lehetôségei a kerékpársportban 3. ábra

Vasvári Ferenc – Fülöp Tibor MAgyar Kerékpáros Edzôk Társasága, Budapest

A kerékpársportban a sporttudományok állandó fejlôdése mellett elengedhetetlen az informatika kelléktárának felhasználása. Hallatlan jelentôsége van a kerékpár megtervezésében, az üléspozíció kialakításában, a hajtástechnika optimalizálásában, az aerodinamikai tervezésben, a teljesítmény-diagnosztikában, az edzések tervezésében, ellenôrzésében és értékelésében, a mozgáselemzésben, a szimulátoros edzés végrehajtásában, a multimédiás oktatásban és természetesen a kommunikációban, információgyûjtésben.

Kerékpárok tervezése A korszerû kerékpárgyártás az informatika felhasználásával történô kerékpártervezésen alapul. A váztól kezdve a villán keresztül a fogaskerekekig minden egyes alkatrész tervezése a különbözô tervezôprogramok felhasználásával számítógépen történik. A professzionális kerékpár megalkotása versenyzôk esetében a testméretekhez igazodó vázméret megállapításával kezdôdik. Az olimpiai ötödik helyezett Szabolcsi Szilvia kerékpárja Magyarországon, a „Yasec” mûhelyben készült. (1-2-3-4-5. ábrák)

4. ábra

1. ábra

5. ábra

2. ábra

Irodalom Könyv fejezetek: E. Cziffer (szerk.). Minifixation, External fixation of small bones M. Szacsky : Detection of septic complications and inlammations by telethermography Literatura Medica 1994.

Optimális vázméret és üléspozíció kialakítása Az ergométeren végzett teszt során a harminchárom fluoreszkáló mérôpontot hat darab infravörös kamera segítségével viszik számítógépre. Az így nyert adatokból a

34 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

■

MAGYAR EDZŐ 27

2003/4

Információ és kommunikáció a sportban

18. ábra

Akadálymentes sportvilágháló Dorogi László GYISM, Fogyatékosok sportja osztály, Budapest

tokra vonatkozóan. Álláspontunk szerint olyan szisztémát alakítottunk ki, amely megfelelô védelmet nyújt a személyes adatok számára, mégis lehetôséget ad az operatív feladatok elvégzésére, az adminisztratív ellenôrzésre, valamint a döntés elôkészítés statisztikai szempontú megalapozására. 2. A Hydra rendszer elônyeinek bemutatásakor egyik legfontosabb sikernek ítélem azt, hogy már mûködik. Körülbelül 50.000 egységbôl építkezik most az adatbázis, országos hálózaton teszteltük, és az adatbevitel módja decentralizált, a világhálón keresztül történik. Talán ez utóbbival vagyunk lépéselônyben más adatbázis kezelô – és csak kezelô – programokhoz képest. (A Hydra elônyei, 21. dia) 3. A GYISM 2003. ôszén elôkészített új kezdeményezése a Sport XXI. Utánpótlás-fejlesztési Program. Az az – a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézettel közös – elképzelésünk, hogy a Hydra bázisán valósítjuk meg a Sport XXI. Programhoz kötôdô további sportágak adatbeviteli és regisztrációs rendszerét is. A Hydra ennek a célkitûzésnek szolgálatában tovább bôvíthetô. A közös adatbázis jól segítené a több sportágas program operatív irányítását, valamint a különbözô sportágak, illetve a sportágakban szerepet vállaló szervezetek, edzôk és sportolók egymáshoz való viszonyának, az esetleges átfedéseknek, a sportági átjárásoknak a vizsgálatát. Bízom benne, hogy egy ilyen – vagy ehhez hasonló – jól mûködô rendszer véget vet az önámító, és a korrekt döntések meghozatalát megnehezítô hamis statisztikák idôszakának.

20. ábra

21. ábra

A fogyatékosság Magyarországon ugyanúgy, mint az EU-ban, a lakosság 10 százalékát érinti, hazánkban az esélyegyenlôségrôl szóló törvény (1998. évi XXVI. törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlôségük biztosításáról) öt területen szabályoz: a mozgáskorlátozottak, a vakok, siketek, értelmi fogyatékosok és az autisták számítanak fogyatékosnak. Az ENSZ ajánlásainak értelmében Európában egy szélesebb réteget magában foglaló szabályozás alapján élhetnek elôjogokkal a fogyatékos emberek (például transzplantáltak). A hatályos Sporttörvényt az egyenjogúság, az egyenrangúság és az integráció elve teljesíti ki, az esélyegyenlôségi törvény tükrében a sportra vetítve kimondja, hogy minden állampolgárnak joga van a testmozgáshoz, a sportlétesítményeknek mindenki számára használhatónak és megközelíthetônek kell lennie. A sportnak, s kivált a fiatalok sportjának nagyon komoly társadalmi és nemzetgazdasági hatásai vannak éppúgy az épek, mint a fogyatékosok között. Aki sportol, nem csak testében, de lelkében is erôsebb, önállóbb, egészségesebb lesz, és korábbi önmagához képest sokkalta nagyobb szellemi erôkifejtésre képes. Ezért a fogyatékosok sportját méltán tekinthetjük az integráció „iskolájának” is. A sport eszközrendszerével, a tágan értelmezett akadálymentesítéssel – az épek sportjával integráltan – jelentôsen javítani lehet a fogyatékos emberek életminôségét, esélyegyenlôségük megvalósítását.

Az Európai Sport Charta definíciója szerint a sport “minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként, vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erônlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése, vagy különbözô szintû versenyeken eredmények elérése céljából”. A társadalom a sport fejlesztésének eredményeként nyitottabb, toleránsabb, szolidárisabb. Fontos, hogy megteremtsük annak feltételeit, hogy az országban minél többen érezzenek belsô késztetést a mindennapos testmozgás, a sport iránt. A társadalom szemléletváltozására van szükség annak érdekében, hogy elôtérbe kerüljenek az ember jó fizikai, szellemi és szociális közérzetének megteremtését, kreatív cselekvô-, és optimális teljesítôképességének fenntartható megújítását szolgáló magatartásformák. Az itt megfogalmazott célok elérésében az Internet gyorsuló ütemû fejlôdése új és újabb lehetôségeket biztosít. A már említett 1998-as fogyatékosok esélyegyenlôségérôl szóló törvény szerint 2005-ig akadálymentesíteni kell minden középületet és információs teret, így a weboldalakat is. Természetesen nem várható el minden hobbioldal és honlap üzemeltetôjétôl, hogy e törvényben foglaltak alapján a weboldalát tegye “olvashatóvá” mindenki számára. De joggal elvárható a közintézmények, országos sportszervezetek honlapjaitól, hogy minél elôbb megtegyék a megfelelô intézkedéseket oldalaik akadálymentesítése érdekében.

Fontos megemlíteni, hogy a megoldásban összefogásra van szükség a sport mind kormányzati mind a civil oldala felôl, hiszen a grafikus programokat is értô felolvasóprogramok, karakteres kezelôfelületûek, nagyítószoftverek, tapintható, Braille-írásos kijelzôk, beszélô szoftverek költségigényesek. Ezek megjelenése a központi sportportálokon elengedhetetlen. Az internet felhasználási területei két nagy csoportba sorolhatók: az egyik az információszerzés, a másik a kommunikáció. Mindkét tevékenység összehasonlíthatatlanul hatékonyabbá válik az Internet által. Szeretném érzékeltetni, hogy a mozgáskorlátozottak körében a modern technika az élet megkönnyebbítését hozhatja, az infokommunikációs társadalomba való integrálódás pedig a társadalmi hasznosságot jelentheti. Az emberi kapcsolatok szélesebb körû kibontakozása is hozadéka a nehezen mozgó és ezért egymáshoz – hozzánk – is nehezebben eljutó embertársaink számára. A fogyatékos emberek részére a „virtuális szabadság” - azaz elérhetôség és átélhetôség – teremtheti meg azt a pozitív motivációs bázist, amelyre fölépülhet ennek a rétegnek az infokommunikációs társadalomba való integrálódása. A honlapok akadálymentesítésével mindenki jól jár! Látogatói meg fogják hálálni, ha figyelembe veszi speciális szükségleteiket.

Forrás: European Charter on Sport for All: disabled persons (1987) European Sports Charter (Recommendation No. R (92) 13 REV)

28 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

■

Informatika a kézilabdában Gigler Péter Magyar Kézilabda Szövetség, Budapest

Manapság Magyarországon az internet elérés egyre nagyobb penetrációjának és a kapcsolatok gyorsaságnövekedésének köszönhetôen látványos fejlôdést figyelhetünk meg az interneten elérhetô információk, tartalmak terén. Már nem csak ritkán változó oldalakkal találkozhatunk, hanem gyakran változó interaktív portálokkal is, mint például www.index.hu, vagy www.origo.hu. Ezen oldalak legfôbb elônye, hogy az olvasók maguk is aktív részeseivé válhatnak szavazások, fórumok segítségével, vagyis egyfajta közösség kialakulását eredményezheti. Másfelôl, ha a portál megfelelôen van tervezve, akkor a jogosultsággal rendelkezô személyek információ felviteli lehetôséget kaphatnak. Például híreket, cikkeket, mérkôzéseredményeket vihetnek fel az oldalra. Ez biztosítja, hogy az oldal informatikus beavatkozása nélkül is mozgásban legyen. A kézilabdában különösen fontos a meccsek idôpontjainak, statisztikáinak megjelenítése. Ezek mindenki számára értékes információk. Mikor a www.hadballnet.hu jórészt saját erôbôl elindult 1996-ban, a fentebbi szempontok voltak az irányadóak. 7 év alatt az eredeti célkitûzések nagy része megvalósult és párhuzamosan számos újabb igény merült fel idôközben. 2002 júniusában elkezdôdött az MKSZ belsô információs rendszerének (HBN) fejlesztése. Ez egy we-

bes Java alapú technológiával megvalósított program, ami biztosítja, hogy bárhonnan, bármikor az interneten keresztül hozzá lehessen férni a rendszerhez. Ehhez nem szükséges más, mint egy böngészô, így akár egy internetes kávézóból is könnyûszerrel felvihetünk egy mérkôzés jegyzôkönyvet. A HBN rendszer magas védelmi szintû, felhasználónévvel és jelszóval védett rendszer. Jelenleg a szövetség ver-

MAGYAR EDZŐ 33

2003/4

10. ábra

senybizottságán kívül az idei szezontól kezdve az NBI-es csapatok is használják a mérkôzések jegyzôkönyveinek rögzítéséhez. Elviekben a meccs után fél órával fel kell vinniük az eredményeket. A HBN egy alaposan megtervezett rendszer, ami egy már mûködô rendszer tapasztalataiból építkezett, és jóval többet tud, mint amire jelenleg használják. Rögzíthetôk az egyesületek, csapatok adatai, amibôl az MKSZ által évente kiadott címlista készül. A rendszerbe minden kézilabdában érintett személy (játékos, edzô, technikai

vezetô, játékvezetô, …) felvihetô és hozzárendelhetô csapathoz, egyesülethez. Jelenleg 13600 személy található az adatbázisban. Ez 1997-tôl kezdve folyamatosan bôvül és nyomon követhetô, hogy ki melyik csapatban játszott. Sajnos az ország játékosainak nagy része fôleg az alacsonyabb csoportokban szereplô játékosok csak kartonokon szerepelnek. Ez tetemes mennyiségû adat, aminek elektronikus formában való rögzítése folyamatban van. Ráadásul meg kell oldani a késôbb keletkezô kartonok felvitelét. A játékosok adatainak rögzítése kulcsfontosságú a statisztikák teljességének érdekében. Jelenleg az NBI, NBI/B, NBII és az OSB játékosai kerülnek be a rendszerbe. Így jegyzôkönyvek is csak ezekhez a csoportokhoz érhetôk el. Ténylegesen csak az NBI és az NBI/B jegyzôkönyvei kerülnek fel. Az utóbbi két csoporthoz, csak a végeredmények érhetôk el. Magyar-

hálózatát, annak érdekében, hogy a jövôben az adatbázist már ebben a rendszerben kezelhessük. Nyilvánvaló, hogy 2004. közepétôl EU-s pályázati pénzek megszerzésekor, az EU konform közigazgatási rendszerhez való igazodáskor már ezt a szisztémát kell elôtérbe helyeznünk. A megyéken keresztül tudunk eljutni, tehát a kistérségekhez (körzetekhez) és azokon belül találjuk meg, illetve jelölhetjük ki azokat a szervezeteket, akik adott szakmai programunkhoz csatlakoztak. A szervezetek listáján kijelölve a megfelelô intézményt, bejutunk annak OM listáról kinyert adatbázisába és szükség esetén – természetesen csak magasabb hozzáférési szinten – pontosíthatjuk, aktualizálhatjuk is azt. Ezt mutatja be az „Intézményi adatok” ábra, amely természetesen görgetéssel sokkal több információt mutat. (Intézményi adatok ábra, 13. dia) Egy szervezeten, intézményen belül kezelni tudjuk az oda bevitt játékosok, az ahhoz kötôdô edzôk, testnevelôk, sôt a szervezetet vezetôk adatait, listáit is. A játékosoknál például az alapvetô, azonosításra alkalmas adatokon túl nyilván lehet tartani a különbözô szakmai típusú teljesítménytesztek eredményeit, lehetôséget biztosítva így sportszakmai típusú, longitudinális vizsgálatokra is, és egyben közvetlenül segítve a testnevelôk, edzôk munkáját. Tekintettel arra, hogy a Hydra primér szándékkal a labdarúgás, tehát egy csapatjáték szolgálatára jött létre, lehetôség van a játékosok adatainak csapatokba rendezésére. Esetünkben azért is fontos ez, mert a támogatások kalkulációjának bázisa a szervezetek-

ben mûködtetett csapatok száma. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy a csapatbevitelnél is – mint bármely más adatsor felvitelénél – beépítettünk minimum követelményeket. A csapat „alakítást” például az adott korosztályban meghatározott számú játékosnál kisebb létszám esetén, illetve túlkoros játékos rögzítésekor nem engedi a program. A testnevelôk, edzôk nyilvántartása is hasonló rendszerben történik. Az alább bemutatott képernyôn keresztül gyorsan, a vezetéknév kezdôbetûje alapján kereshetôk ki a korábban bevitt testnevelô, edzô adatai. (Kérem, válasszon az alábbi lehetôségek közül – betûk A-tól Zs-ig, 18. dia) (Edzô adatainak módosítása, 20. dia)

Jól látható a fenti ábrán, hogy alapvetô adatokat kezel a testnevelôkrôl, edzôkrôl, szervezôkrôl a Hydra. Tovább görgetve az oldalt az is látható lenne, hogy nyilvántartjuk a szakmai képesítésekre vonatkozó információkat, valamint olyan adatokat is, amelyek munkaszerzôdés megkötésekor elengedhetetlenek. Ennek célja az, hogy kihasználható legyen a Hydra azon fontos és kitûnô szolgáltatása, hogy képes a nyilvántartott adatok felhasználásával egyedi dokumentumok nyomtatását elôkészíteni. 2003. ôsze során az intézményekkel, valamint a csoportvezetôkkel és szervezôkkel megkötött szerzôdések, a szükséges mellékletekkel, elôre elkészített átadás-átvételi jegyzôkönyvekkel együtt megközelítôleg 10.000 fajta egymástól eltérô dokumentum kinyomtatását tették szükségessé. Ezt a munkát a Hydra felhasználásával végeztük el, nagyságrendekkel megkönnyítve az ezzel összefüggô korábbi munkavégzést. Persze ez a szolgáltatás sem teszti szükségtelenné azt, hogy a dokumentumok – miután elôjöttek a nyomtatóból – rendszerezésre kerüljenek, össze legyenek kapcsolva, alá legyenek írva, el legyenek juttatva a partnerekhez.

IV. Záró gondolatok Végezetül néhány – a Hydrával összefüggô – általam fontosnak ítélt szempontra, lehetôségre kívánom felhívni a figyelmet. 1. Kapcsolatban vagyunk az adatvédelmi ombudsman hivatalával, hiszen állásfoglalást kértünk tôle a regisztrációs rendszerben tárolt személyes ada13. ábra

32 MAGYAR EDZŐ ● Az adatok összegyûjtésén túl a felhalmozott információ bázisból meghatározott rendszerben statisztikai és listás lekérdezésekre van lehetôség, csakúgy mint bármely más adatbáziskezelô rendszerben. ● A Hydra fejlesztése során 4 fontos alapelv teljesülését tûztük ki célul. A biztonságos mûködés elvét, amely értelmezhetô egyrészt az üzemelés biztonságára, másrészt az adatkezelés biztonságára; a sokoldalúság és funkcionalitás elvét, amelyek teljesülése elsôsorban az NLA, illetve fô tulajdonosának a GYISM érdekeit szolgálják; a felhasználó-barátság elvét, amely a hálózat végpontjain megjelenô használók érdekeit tartja szem elôtt; valamint az optimális sebesség elérésének elvét. 3. A Hydra felépítése Látható, hogy a Hydra két jól elkülönült háttér felülettel rendelkezik. Ez a fajta kialakítás elsôsorban az adatvédelmet biztosítja. A felhasználó gyakorlatilag ebbôl a kettôs rendszerû háttérbázisból nem érzékel semmit, azért tartottam fontosnak mégis bemutatni, mert megmutatja, hogy hangsúlyt helyeztünk a begyûjtött adatok védelmére. 4. A végfelhasználóknál szükséges paraméterek A rendszer használói a periférián elsôsorban nevelési-oktatási intézmények, önkormányzatok, valamint sportszervezetek. Tapasztalatunk szerint, ha van is biztonságos hardver háttér és Internet kapcsolat, megközelítôen sem 100 %-os ezeknél a szervezeteknél. Ezt figyelembe véve is fontosnak ítéltük, hogy lehetôséget biztosítsunk már az iskolák szintjén is a

■

2003/4

9. ábra

közvetlen adatbevitelre, ahol azonban erre még sincs lehetôség, vagy elegendô – minimális – tudás, ott felsôbb, körzeti, vagy megyei szinten kell és lehet az odáig lemezen vagy papíron eljuttatott információkat kezelni.

III. A Hydra rendszer felhasználói felületei Az elôadás írásos változatában nem térek ki a TF-en bemutatott prezentáció valamennyi elemére, csak néhány jellegzetes oldal bemutatására kerül sor. (Kérem válasszon támogatási programot ábra, 8. dia) Látható, hogy a Hydra egy idôben és azonos bázison több támogatási 8. ábra

programot is képes kezelni. A programok száma természetesen bôvíthetô, szerkezetük sok elemükben hasonló, sok elemükben pedig különbözik. Például a Góliát-program tekintetében kiemelkedôen fontos a játékosok adatainak nyilvántartása is, míg a labdarúgó diákolimpiánál nem vagyunk kíváncsiak a résztvevô játékosok nevére, ott eseménycentrikusan kellett a nyilvántartást felépíteni. Aki a hydra.nla.hu Internet címre klikkel, a köszöntô oldal után a fenti lapon választhatja ki az ôt érintô szakmai programot. (Jelszó ábra, 9. dia) A fenti, nem túl informatív dia azért kerül bemutatásra, mert adatvédelmi törekvéseinket demonstrálja. A rendszer felhasználói 7 vertikális szintre kerültek besorolásra. Mindegyik szint más-más programokhoz, területekhez enged hozzáférést. Minden felhasználó a rendszergazdától olyan induló jelszót kap, amely az ô általa kezelt területre vonatkozó adatok felvitelére, és azokba való betekintésre nyújt számára lehetôséget. Ha valaki ezt a jelszót nem ismeri, a védett, személyes információkhoz nem tud hozzáférni. (Kérem, válasszon az alábbi lehetôségek közül ábra, 10. dia) Látható, hogy természetes módon, területi elv szerint épülnek fel a támogatott programok nyilvántartásai. A Hydrába feltöltöttük az Oktatási Minisztériumtól megvásárolt országos nevelési-oktatási intézményi listát, amely tartalmazza valamennyi intézmény alapadatait, az elnevezéstôl a sportlétesítmények számáig, típusáig, méretéig bezárólag. Szintén értelmezni képes a rendszer az EU-s kisrégiók

■

2003/4

országon a legtöbb megye elég szegényes lehetôségekkel rendelkezik számítástechnika terén, viszont elég nagy terhet ró rájuk a csapatok, játékosok, eredmények regisztrálása és a statisztikák (góllövôlista, csapatstatisztika, …) karbantartása. A HBN rendszer alkalmas lenne erre a feladatra, csupán egy internet kapcsolat kell hozzá. Sajnos a megyék nem nagyon ismerik ezt a lehetôséget, általában nem megfelelô az informatikai felszereltség és sok helyen a számítógép használat is gondot okoz. A HBN rendszer további funkciói még: Sorsolás, Mérkôzés idôpont rögzítés, Játékvezetô küldés, Játékengedély kiadás, Pályák adminisztrálása, Tabellák lezárása és természetesen számos riport (góllövô lista, hetes lövô lista, címlista, mérkôzéslista, csapatstatisztikák, …) segíti a munkát. Ezek képezik az alapját a www.handballnet.hu-n megjelenô információknak és ezek támogatják a dolgozók eddig meglehetôsen idôigényes munkáját, ami többnyire excel táblázatok babrálásában merült ki. A mérkôzéseknél lehetôség van a kupa- és nemzetközi meccsek rögzítésére is, jóllehet ezt nem használják, így a weben sem jelenik meg automatikusan, hacsak valaki kézzel fel nem teszi. A www.handballnet.hu-t jelenleg a felhasználók látják el tartalommal. Csak felsorolásképp néhány menüpont: bizottságok elérhetôségei, játékvezetô küldések, gyermekkézilabda, serdülôbajnokságok, strandkézilabda. A megyék alatt lehetôséget kapott az összes megye, hogy cikkeket és dokumentumokat tehessen elérhetôvé. Ez nem igényel különösebb számítástechnikai ismeretet, mégis nagyon kevesen élnek ezzel a lehetôséggel. A www.handballnet.hu a mai napig nyitott mindenki számára, aki valamilyen kézilabdával kapcsolatos információt, dokumentumot szeretne elhelyezni az oldalon. Elérhetôségünket a www.ithelp.hu-n lehet megtalálni. Itt lehet igényelni felhasználónevet és jelszót. Az oldal legfôbb erôssége a statisztika, ez nem meglepô módon a statisztika menüpont alatt érhetô el. A baloldalon megjelenô menüben lehet kiválasztani, hogy melyik statisztikát kívánjuk elérni. Kereshetünk szezon és csapatkategória szerint. Az 1997/1998as szezontól kezdve fellelhetô az összes tabella. A tabellákon rákattinthatunk a csapatokra, ami alatt a mérkôzéseket láthatjuk és ezen belül férhetünk hozzá a mérkôzések statisztikáihoz. Ezt sokan nem veszik észre. A góllövô lista, sportszerûségi lista, ak-

MAGYAR EDZŐ 29

30 MAGYAR EDZŐ

ciógól lista, hetes statisztika csak annyiban különbözik egymástól, hogy különbözô módon vannak rendezve az adatok, egyébként a játékosok adott szezonra vetített statisztikáit olvashatjuk ki a sorokból. A mérkôzések városonként és fordulónként menüpont alatt kereshetünk lejátszott és még le nem játszott mérkôzések után. A személyek menüpont alatt csapatok játékosait láthatjuk és a játékosokra külön rákattintva az elôéletüket tanulmányozhatjuk. Mint említettem, ezek az adatok még egyáltalán nem fedik le a kézilabdában keletkezô nagy mennyiségû statisztikai adatot, de a cél mindenképp a bôvítésük, és hogy egy komolyabb elemzésekhez is kitûnô forrást biztosító információbázis jöjjön létre. Az edzôk ezen keresztül figyelemmel kísérhetnék az egyes fiatal tehetségek és más csapatok játékosainak statisztikáit. A webes technológiák és módszerek látványos javulása miatt egyre jobb eszközök segítik a portálfejlesztést, a webes kultúra és szokások is sokat fejlôdtek, ami az újonnan megjelenô portálokon érezhetô pozitívumként jelentkezik. Ezért felvetôdött az igény egy rugalmasabb és felhasználóbarátabb portálra. Az új portál alapja a felhasználókezelés, amivel a felhasználók számára jogosultságtól függôen olyan funkciókat tesz elérhetôvé, ami felviteli lehetôséget biztosít számára. Így dokumentumokat tölthet fel, cikkeket írhat, fórumokat és kérdôíveket hozhat létre. A lehetôségek szinte kimeríthe-

■

tetlenek. A fórumok szinte minden magára valamit adó portálon jelen vannak. A www.handballnet.hu-n lehetôség lesz privát fórumok létrehozására, ahova meghívásos alapon kerülhetnek be felhasználók és e-mailben értesülhetnek róla, ha valaki új hozzászólást

2003/4

tesz. Ezzel hatékonyabbá tehetô a kommunikáció a létrejött csoportban. Fontos, hogy az oldalra látogatók naponta új információkhoz juthassanak, ami a látogatottságot növeli és a szponzorok figyelmét is felkeltheti. Ezt a hírek frissítésével lehet elérni. A fôoldalon ez komoly szerephez jut. Egy weboldal erejét a multimédiás tartalom nagyban növeli. Ehhez sportfotósok képeit kívánjuk az oldalon elhelyezni. Rengeteg kép vár feldolgozásra és kategorizálásra, ami biztosan növelni fogja az oldal népszerûségét. A tervekben szerepel a játékosok képeinek kigyûjtése. Így a statisztikában nem csak a játékosok eredményeit olvashatjuk, hanem képeik között is böngészhetünk. A multimédia fogalmába a videók is beletartoznak, ami meglehetôsen fogyasztja az erôforrásokat, ezért ez a közeljövôben nem valószínû, hogy nagyobb mennyiségû videó kerül az oldalra. Más sporttal foglalkozó oldalakon pár éve megjelent a mérkôzésközvetítés, ami percenként szöveges formában tudósítja az olvasót az eseményekrôl. Ez is a tervek között szerepel bár ez nem csupán technikai kérdés. Remélhetôleg sikerült felkelteni az érdeklôdést minden a téma iránt érdeklôdô olvasó számára és rövid betekintést nyújthattunk a magyar kézilabda internetes világába.

■

MAGYAR EDZŐ 31

2003/4

A Hydra regisztrációs és nyilvántartási rendszer bemutatása Kovács János Nemzeti Labdarúgó Akadémia, Budapest

I. Bevezetés Az elôadás arra vállalkozik, hogy bemutassa a Hydra nevû adatbázis építô és rendszerezô önálló fejlesztésû szoftvert. A Nemzeti Labdarúgó Akadémia jelentôs központi forrásokat felhasznál-

va mûködteti az iskolai labdarúgás országos hálózatát. E tevékenységének súlyponti eleme valamennyi rendszeradat begyûjtése, biztonságos nyilvántartása és azoknak elemzésre, döntés elôkészítésre való rendezése. E célból fejleszttettük ki a Hydra célszoftvert, amelynek bemuta-

4. ábra

tására vállalkozom. Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy ez a program már nem csak egy elképzelés, célkitûzés, megoldandó feladat, hanem 2003. ôszétôl mûködô valóság, amely már több mint 40.000 játékos, több mint 1.000 edzô és nevelési-oktatási intézmény adathalmazait fogadta be és regisztrálja. Elôadásom két alapvetôen elkülönülô részbôl építkezik, a Hydra általános bemutatásából, valamint a program világhálón látható felületeinek rövid ismertetésébôl.

II. A Hydráról általában 1. Mi a Hydra célja? Az NLA szakmai kapcsolatrendszere több ezer szervezeti egységet érint, a hálózatához tartozó játékosok száma pedig megközelíti a 100.000 fôt. E rendszer mûködtetése, átlátható koordinációja megoldhatatlan lenne az elemek biztonságos, jól kezelhetô regisztrációja, nyilvántartása nélkül. ● Minden szervezetnek – és igaz ez természetesen a sportszervezetekre is –, amelyek központi forrásokból is finanszírozzák tevékenységüket létérdeke, hogy munkájuk bemutatásához, a források megszerzését szolgáló vezetôi döntések elôkészítéséhez korrekt, jól demonstrálható statisztikai bázist tudjanak kialakítani és felmutatni. Összegzésképpen tehát a Hydra alapvetô célkitûzése az, hogy egy államilag finanszírozott utánpótlás-nevelô program mûködését segítse úgy, hogy az adatok ➤ összegyûjtését, ➤ nyilvántartását ➤ és rendszerezését informatikai alapokra, a világhálóra tereli. 2. Mi is az a Hydra? ● A Hydra képes arra, hogy a szükséges adatokat decentralizált módon gyûjtse össze, a világ – esetünkben Magyarország – bármely Internet hozzáférési pontjáról. ● Természetesen mivel a kapcsolat kétirányú, ugyanezeken az elérési helyeken a bevitt információk meghatározott hozzáférési szintenként rendszerezve bármikor el is érhetôk. ●

5. ábra

30 MAGYAR EDZŐ

ciógól lista, hetes statisztika csak annyiban különbözik egymástól, hogy különbözô módon vannak rendezve az adatok, egyébként a játékosok adott szezonra vetített statisztikáit olvashatjuk ki a sorokból. A mérkôzések városonként és fordulónként menüpont alatt kereshetünk lejátszott és még le nem játszott mérkôzések után. A személyek menüpont alatt csapatok játékosait láthatjuk és a játékosokra külön rákattintva az elôéletüket tanulmányozhatjuk. Mint említettem, ezek az adatok még egyáltalán nem fedik le a kézilabdában keletkezô nagy mennyiségû statisztikai adatot, de a cél mindenképp a bôvítésük, és hogy egy komolyabb elemzésekhez is kitûnô forrást biztosító információbázis jöjjön létre. Az edzôk ezen keresztül figyelemmel kísérhetnék az egyes fiatal tehetségek és más csapatok játékosainak statisztikáit. A webes technológiák és módszerek látványos javulása miatt egyre jobb eszközök segítik a portálfejlesztést, a webes kultúra és szokások is sokat fejlôdtek, ami az újonnan megjelenô portálokon érezhetô pozitívumként jelentkezik. Ezért felvetôdött az igény egy rugalmasabb és felhasználóbarátabb portálra. Az új portál alapja a felhasználókezelés, amivel a felhasználók számára jogosultságtól függôen olyan funkciókat tesz elérhetôvé, ami felviteli lehetôséget biztosít számára. Így dokumentumokat tölthet fel, cikkeket írhat, fórumokat és kérdôíveket hozhat létre. A lehetôségek szinte kimeríthe-

■

tetlenek. A fórumok szinte minden magára valamit adó portálon jelen vannak. A www.handballnet.hu-n lehetôség lesz privát fórumok létrehozására, ahova meghívásos alapon kerülhetnek be felhasználók és e-mailben értesülhetnek róla, ha valaki új hozzászólást

2003/4

tesz. Ezzel hatékonyabbá tehetô a kommunikáció a létrejött csoportban. Fontos, hogy az oldalra látogatók naponta új információkhoz juthassanak, ami a látogatottságot növeli és a szponzorok figyelmét is felkeltheti. Ezt a hírek frissítésével lehet elérni. A fôoldalon ez komoly szerephez jut. Egy weboldal erejét a multimédiás tartalom nagyban növeli. Ehhez sportfotósok képeit kívánjuk az oldalon elhelyezni. Rengeteg kép vár feldolgozásra és kategorizálásra, ami biztosan növelni fogja az oldal népszerûségét. A tervekben szerepel a játékosok képeinek kigyûjtése. Így a statisztikában nem csak a játékosok eredményeit olvashatjuk, hanem képeik között is böngészhetünk. A multimédia fogalmába a videók is beletartoznak, ami meglehetôsen fogyasztja az erôforrásokat, ezért ez a közeljövôben nem valószínû, hogy nagyobb mennyiségû videó kerül az oldalra. Más sporttal foglalkozó oldalakon pár éve megjelent a mérkôzésközvetítés, ami percenként szöveges formában tudósítja az olvasót az eseményekrôl. Ez is a tervek között szerepel bár ez nem csupán technikai kérdés. Remélhetôleg sikerült felkelteni az érdeklôdést minden a téma iránt érdeklôdô olvasó számára és rövid betekintést nyújthattunk a magyar kézilabda internetes világába.

■

MAGYAR EDZŐ 31

2003/4

A Hydra regisztrációs és nyilvántartási rendszer bemutatása Kovács János Nemzeti Labdarúgó Akadémia, Budapest

I. Bevezetés Az elôadás arra vállalkozik, hogy bemutassa a Hydra nevû adatbázis építô és rendszerezô önálló fejlesztésû szoftvert. A Nemzeti Labdarúgó Akadémia jelentôs központi forrásokat felhasznál-

va mûködteti az iskolai labdarúgás országos hálózatát. E tevékenységének súlyponti eleme valamennyi rendszeradat begyûjtése, biztonságos nyilvántartása és azoknak elemzésre, döntés elôkészítésre való rendezése. E célból fejleszttettük ki a Hydra célszoftvert, amelynek bemuta-

4. ábra

tására vállalkozom. Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy ez a program már nem csak egy elképzelés, célkitûzés, megoldandó feladat, hanem 2003. ôszétôl mûködô valóság, amely már több mint 40.000 játékos, több mint 1.000 edzô és nevelési-oktatási intézmény adathalmazait fogadta be és regisztrálja. Elôadásom két alapvetôen elkülönülô részbôl építkezik, a Hydra általános bemutatásából, valamint a program világhálón látható felületeinek rövid ismertetésébôl.

II. A Hydráról általában 1. Mi a Hydra célja? Az NLA szakmai kapcsolatrendszere több ezer szervezeti egységet érint, a hálózatához tartozó játékosok száma pedig megközelíti a 100.000 fôt. E rendszer mûködtetése, átlátható koordinációja megoldhatatlan lenne az elemek biztonságos, jól kezelhetô regisztrációja, nyilvántartása nélkül. ● Minden szervezetnek – és igaz ez természetesen a sportszervezetekre is –, amelyek központi forrásokból is finanszírozzák tevékenységüket létérdeke, hogy munkájuk bemutatásához, a források megszerzését szolgáló vezetôi döntések elôkészítéséhez korrekt, jól demonstrálható statisztikai bázist tudjanak kialakítani és felmutatni. Összegzésképpen tehát a Hydra alapvetô célkitûzése az, hogy egy államilag finanszírozott utánpótlás-nevelô program mûködését segítse úgy, hogy az adatok ➤ összegyûjtését, ➤ nyilvántartását ➤ és rendszerezését informatikai alapokra, a világhálóra tereli. 2. Mi is az a Hydra? ● A Hydra képes arra, hogy a szükséges adatokat decentralizált módon gyûjtse össze, a világ – esetünkben Magyarország – bármely Internet hozzáférési pontjáról. ● Természetesen mivel a kapcsolat kétirányú, ugyanezeken az elérési helyeken a bevitt információk meghatározott hozzáférési szintenként rendszerezve bármikor el is érhetôk. ●

5. ábra

32 MAGYAR EDZŐ ● Az adatok összegyûjtésén túl a felhalmozott információ bázisból meghatározott rendszerben statisztikai és listás lekérdezésekre van lehetôség, csakúgy mint bármely más adatbáziskezelô rendszerben. ● A Hydra fejlesztése során 4 fontos alapelv teljesülését tûztük ki célul. A biztonságos mûködés elvét, amely értelmezhetô egyrészt az üzemelés biztonságára, másrészt az adatkezelés biztonságára; a sokoldalúság és funkcionalitás elvét, amelyek teljesülése elsôsorban az NLA, illetve fô tulajdonosának a GYISM érdekeit szolgálják; a felhasználó-barátság elvét, amely a hálózat végpontjain megjelenô használók érdekeit tartja szem elôtt; valamint az optimális sebesség elérésének elvét. 3. A Hydra felépítése Látható, hogy a Hydra két jól elkülönült háttér felülettel rendelkezik. Ez a fajta kialakítás elsôsorban az adatvédelmet biztosítja. A felhasználó gyakorlatilag ebbôl a kettôs rendszerû háttérbázisból nem érzékel semmit, azért tartottam fontosnak mégis bemutatni, mert megmutatja, hogy hangsúlyt helyeztünk a begyûjtött adatok védelmére. 4. A végfelhasználóknál szükséges paraméterek A rendszer használói a periférián elsôsorban nevelési-oktatási intézmények, önkormányzatok, valamint sportszervezetek. Tapasztalatunk szerint, ha van is biztonságos hardver háttér és Internet kapcsolat, megközelítôen sem 100 %-os ezeknél a szervezeteknél. Ezt figyelembe véve is fontosnak ítéltük, hogy lehetôséget biztosítsunk már az iskolák szintjén is a

■

2003/4

9. ábra

közvetlen adatbevitelre, ahol azonban erre még sincs lehetôség, vagy elegendô – minimális – tudás, ott felsôbb, körzeti, vagy megyei szinten kell és lehet az odáig lemezen vagy papíron eljuttatott információkat kezelni.

III. A Hydra rendszer felhasználói felületei Az elôadás írásos változatában nem térek ki a TF-en bemutatott prezentáció valamennyi elemére, csak néhány jellegzetes oldal bemutatására kerül sor. (Kérem válasszon támogatási programot ábra, 8. dia) Látható, hogy a Hydra egy idôben és azonos bázison több támogatási 8. ábra

programot is képes kezelni. A programok száma természetesen bôvíthetô, szerkezetük sok elemükben hasonló, sok elemükben pedig különbözik. Például a Góliát-program tekintetében kiemelkedôen fontos a játékosok adatainak nyilvántartása is, míg a labdarúgó diákolimpiánál nem vagyunk kíváncsiak a résztvevô játékosok nevére, ott eseménycentrikusan kellett a nyilvántartást felépíteni. Aki a hydra.nla.hu Internet címre klikkel, a köszöntô oldal után a fenti lapon választhatja ki az ôt érintô szakmai programot. (Jelszó ábra, 9. dia) A fenti, nem túl informatív dia azért kerül bemutatásra, mert adatvédelmi törekvéseinket demonstrálja. A rendszer felhasználói 7 vertikális szintre kerültek besorolásra. Mindegyik szint más-más programokhoz, területekhez enged hozzáférést. Minden felhasználó a rendszergazdától olyan induló jelszót kap, amely az ô általa kezelt területre vonatkozó adatok felvitelére, és azokba való betekintésre nyújt számára lehetôséget. Ha valaki ezt a jelszót nem ismeri, a védett, személyes információkhoz nem tud hozzáférni. (Kérem, válasszon az alábbi lehetôségek közül ábra, 10. dia) Látható, hogy természetes módon, területi elv szerint épülnek fel a támogatott programok nyilvántartásai. A Hydrába feltöltöttük az Oktatási Minisztériumtól megvásárolt országos nevelési-oktatási intézményi listát, amely tartalmazza valamennyi intézmény alapadatait, az elnevezéstôl a sportlétesítmények számáig, típusáig, méretéig bezárólag. Szintén értelmezni képes a rendszer az EU-s kisrégiók

■

2003/4

országon a legtöbb megye elég szegényes lehetôségekkel rendelkezik számítástechnika terén, viszont elég nagy terhet ró rájuk a csapatok, játékosok, eredmények regisztrálása és a statisztikák (góllövôlista, csapatstatisztika, …) karbantartása. A HBN rendszer alkalmas lenne erre a feladatra, csupán egy internet kapcsolat kell hozzá. Sajnos a megyék nem nagyon ismerik ezt a lehetôséget, általában nem megfelelô az informatikai felszereltség és sok helyen a számítógép használat is gondot okoz. A HBN rendszer további funkciói még: Sorsolás, Mérkôzés idôpont rögzítés, Játékvezetô küldés, Játékengedély kiadás, Pályák adminisztrálása, Tabellák lezárása és természetesen számos riport (góllövô lista, hetes lövô lista, címlista, mérkôzéslista, csapatstatisztikák, …) segíti a munkát. Ezek képezik az alapját a www.handballnet.hu-n megjelenô információknak és ezek támogatják a dolgozók eddig meglehetôsen idôigényes munkáját, ami többnyire excel táblázatok babrálásában merült ki. A mérkôzéseknél lehetôség van a kupa- és nemzetközi meccsek rögzítésére is, jóllehet ezt nem használják, így a weben sem jelenik meg automatikusan, hacsak valaki kézzel fel nem teszi. A www.handballnet.hu-t jelenleg a felhasználók látják el tartalommal. Csak felsorolásképp néhány menüpont: bizottságok elérhetôségei, játékvezetô küldések, gyermekkézilabda, serdülôbajnokságok, strandkézilabda. A megyék alatt lehetôséget kapott az összes megye, hogy cikkeket és dokumentumokat tehessen elérhetôvé. Ez nem igényel különösebb számítástechnikai ismeretet, mégis nagyon kevesen élnek ezzel a lehetôséggel. A www.handballnet.hu a mai napig nyitott mindenki számára, aki valamilyen kézilabdával kapcsolatos információt, dokumentumot szeretne elhelyezni az oldalon. Elérhetôségünket a www.ithelp.hu-n lehet megtalálni. Itt lehet igényelni felhasználónevet és jelszót. Az oldal legfôbb erôssége a statisztika, ez nem meglepô módon a statisztika menüpont alatt érhetô el. A baloldalon megjelenô menüben lehet kiválasztani, hogy melyik statisztikát kívánjuk elérni. Kereshetünk szezon és csapatkategória szerint. Az 1997/1998as szezontól kezdve fellelhetô az összes tabella. A tabellákon rákattinthatunk a csapatokra, ami alatt a mérkôzéseket láthatjuk és ezen belül férhetünk hozzá a mérkôzések statisztikáihoz. Ezt sokan nem veszik észre. A góllövô lista, sportszerûségi lista, ak-

MAGYAR EDZŐ 29

28 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

■

Informatika a kézilabdában Gigler Péter Magyar Kézilabda Szövetség, Budapest

Manapság Magyarországon az internet elérés egyre nagyobb penetrációjának és a kapcsolatok gyorsaságnövekedésének köszönhetôen látványos fejlôdést figyelhetünk meg az interneten elérhetô információk, tartalmak terén. Már nem csak ritkán változó oldalakkal találkozhatunk, hanem gyakran változó interaktív portálokkal is, mint például www.index.hu, vagy www.origo.hu. Ezen oldalak legfôbb elônye, hogy az olvasók maguk is aktív részeseivé válhatnak szavazások, fórumok segítségével, vagyis egyfajta közösség kialakulását eredményezheti. Másfelôl, ha a portál megfelelôen van tervezve, akkor a jogosultsággal rendelkezô személyek információ felviteli lehetôséget kaphatnak. Például híreket, cikkeket, mérkôzéseredményeket vihetnek fel az oldalra. Ez biztosítja, hogy az oldal informatikus beavatkozása nélkül is mozgásban legyen. A kézilabdában különösen fontos a meccsek idôpontjainak, statisztikáinak megjelenítése. Ezek mindenki számára értékes információk. Mikor a www.hadballnet.hu jórészt saját erôbôl elindult 1996-ban, a fentebbi szempontok voltak az irányadóak. 7 év alatt az eredeti célkitûzések nagy része megvalósult és párhuzamosan számos újabb igény merült fel idôközben. 2002 júniusában elkezdôdött az MKSZ belsô információs rendszerének (HBN) fejlesztése. Ez egy we-

bes Java alapú technológiával megvalósított program, ami biztosítja, hogy bárhonnan, bármikor az interneten keresztül hozzá lehessen férni a rendszerhez. Ehhez nem szükséges más, mint egy böngészô, így akár egy internetes kávézóból is könnyûszerrel felvihetünk egy mérkôzés jegyzôkönyvet. A HBN rendszer magas védelmi szintû, felhasználónévvel és jelszóval védett rendszer. Jelenleg a szövetség ver-

MAGYAR EDZŐ 33

2003/4

10. ábra

senybizottságán kívül az idei szezontól kezdve az NBI-es csapatok is használják a mérkôzések jegyzôkönyveinek rögzítéséhez. Elviekben a meccs után fél órával fel kell vinniük az eredményeket. A HBN egy alaposan megtervezett rendszer, ami egy már mûködô rendszer tapasztalataiból építkezett, és jóval többet tud, mint amire jelenleg használják. Rögzíthetôk az egyesületek, csapatok adatai, amibôl az MKSZ által évente kiadott címlista készül. A rendszerbe minden kézilabdában érintett személy (játékos, edzô, technikai

vezetô, játékvezetô, …) felvihetô és hozzárendelhetô csapathoz, egyesülethez. Jelenleg 13600 személy található az adatbázisban. Ez 1997-tôl kezdve folyamatosan bôvül és nyomon követhetô, hogy ki melyik csapatban játszott. Sajnos az ország játékosainak nagy része fôleg az alacsonyabb csoportokban szereplô játékosok csak kartonokon szerepelnek. Ez tetemes mennyiségû adat, aminek elektronikus formában való rögzítése folyamatban van. Ráadásul meg kell oldani a késôbb keletkezô kartonok felvitelét. A játékosok adatainak rögzítése kulcsfontosságú a statisztikák teljességének érdekében. Jelenleg az NBI, NBI/B, NBII és az OSB játékosai kerülnek be a rendszerbe. Így jegyzôkönyvek is csak ezekhez a csoportokhoz érhetôk el. Ténylegesen csak az NBI és az NBI/B jegyzôkönyvei kerülnek fel. Az utóbbi két csoporthoz, csak a végeredmények érhetôk el. Magyar-

hálózatát, annak érdekében, hogy a jövôben az adatbázist már ebben a rendszerben kezelhessük. Nyilvánvaló, hogy 2004. közepétôl EU-s pályázati pénzek megszerzésekor, az EU konform közigazgatási rendszerhez való igazodáskor már ezt a szisztémát kell elôtérbe helyeznünk. A megyéken keresztül tudunk eljutni, tehát a kistérségekhez (körzetekhez) és azokon belül találjuk meg, illetve jelölhetjük ki azokat a szervezeteket, akik adott szakmai programunkhoz csatlakoztak. A szervezetek listáján kijelölve a megfelelô intézményt, bejutunk annak OM listáról kinyert adatbázisába és szükség esetén – természetesen csak magasabb hozzáférési szinten – pontosíthatjuk, aktualizálhatjuk is azt. Ezt mutatja be az „Intézményi adatok” ábra, amely természetesen görgetéssel sokkal több információt mutat. (Intézményi adatok ábra, 13. dia) Egy szervezeten, intézményen belül kezelni tudjuk az oda bevitt játékosok, az ahhoz kötôdô edzôk, testnevelôk, sôt a szervezetet vezetôk adatait, listáit is. A játékosoknál például az alapvetô, azonosításra alkalmas adatokon túl nyilván lehet tartani a különbözô szakmai típusú teljesítménytesztek eredményeit, lehetôséget biztosítva így sportszakmai típusú, longitudinális vizsgálatokra is, és egyben közvetlenül segítve a testnevelôk, edzôk munkáját. Tekintettel arra, hogy a Hydra primér szándékkal a labdarúgás, tehát egy csapatjáték szolgálatára jött létre, lehetôség van a játékosok adatainak csapatokba rendezésére. Esetünkben azért is fontos ez, mert a támogatások kalkulációjának bázisa a szervezetek-

ben mûködtetett csapatok száma. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy a csapatbevitelnél is – mint bármely más adatsor felvitelénél – beépítettünk minimum követelményeket. A csapat „alakítást” például az adott korosztályban meghatározott számú játékosnál kisebb létszám esetén, illetve túlkoros játékos rögzítésekor nem engedi a program. A testnevelôk, edzôk nyilvántartása is hasonló rendszerben történik. Az alább bemutatott képernyôn keresztül gyorsan, a vezetéknév kezdôbetûje alapján kereshetôk ki a korábban bevitt testnevelô, edzô adatai. (Kérem, válasszon az alábbi lehetôségek közül – betûk A-tól Zs-ig, 18. dia) (Edzô adatainak módosítása, 20. dia)

Jól látható a fenti ábrán, hogy alapvetô adatokat kezel a testnevelôkrôl, edzôkrôl, szervezôkrôl a Hydra. Tovább görgetve az oldalt az is látható lenne, hogy nyilvántartjuk a szakmai képesítésekre vonatkozó információkat, valamint olyan adatokat is, amelyek munkaszerzôdés megkötésekor elengedhetetlenek. Ennek célja az, hogy kihasználható legyen a Hydra azon fontos és kitûnô szolgáltatása, hogy képes a nyilvántartott adatok felhasználásával egyedi dokumentumok nyomtatását elôkészíteni. 2003. ôsze során az intézményekkel, valamint a csoportvezetôkkel és szervezôkkel megkötött szerzôdések, a szükséges mellékletekkel, elôre elkészített átadás-átvételi jegyzôkönyvekkel együtt megközelítôleg 10.000 fajta egymástól eltérô dokumentum kinyomtatását tették szükségessé. Ezt a munkát a Hydra felhasználásával végeztük el, nagyságrendekkel megkönnyítve az ezzel összefüggô korábbi munkavégzést. Persze ez a szolgáltatás sem teszti szükségtelenné azt, hogy a dokumentumok – miután elôjöttek a nyomtatóból – rendszerezésre kerüljenek, össze legyenek kapcsolva, alá legyenek írva, el legyenek juttatva a partnerekhez.

IV. Záró gondolatok Végezetül néhány – a Hydrával összefüggô – általam fontosnak ítélt szempontra, lehetôségre kívánom felhívni a figyelmet. 1. Kapcsolatban vagyunk az adatvédelmi ombudsman hivatalával, hiszen állásfoglalást kértünk tôle a regisztrációs rendszerben tárolt személyes ada13. ábra

34 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

■

MAGYAR EDZŐ 27

2003/4

Információ és kommunikáció a sportban

18. ábra

Akadálymentes sportvilágháló Dorogi László GYISM, Fogyatékosok sportja osztály, Budapest

tokra vonatkozóan. Álláspontunk szerint olyan szisztémát alakítottunk ki, amely megfelelô védelmet nyújt a személyes adatok számára, mégis lehetôséget ad az operatív feladatok elvégzésére, az adminisztratív ellenôrzésre, valamint a döntés elôkészítés statisztikai szempontú megalapozására. 2. A Hydra rendszer elônyeinek bemutatásakor egyik legfontosabb sikernek ítélem azt, hogy már mûködik. Körülbelül 50.000 egységbôl építkezik most az adatbázis, országos hálózaton teszteltük, és az adatbevitel módja decentralizált, a világhálón keresztül történik. Talán ez utóbbival vagyunk lépéselônyben más adatbázis kezelô – és csak kezelô – programokhoz képest. (A Hydra elônyei, 21. dia) 3. A GYISM 2003. ôszén elôkészített új kezdeményezése a Sport XXI. Utánpótlás-fejlesztési Program. Az az – a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézettel közös – elképzelésünk, hogy a Hydra bázisán valósítjuk meg a Sport XXI. Programhoz kötôdô további sportágak adatbeviteli és regisztrációs rendszerét is. A Hydra ennek a célkitûzésnek szolgálatában tovább bôvíthetô. A közös adatbázis jól segítené a több sportágas program operatív irányítását, valamint a különbözô sportágak, illetve a sportágakban szerepet vállaló szervezetek, edzôk és sportolók egymáshoz való viszonyának, az esetleges átfedéseknek, a sportági átjárásoknak a vizsgálatát. Bízom benne, hogy egy ilyen – vagy ehhez hasonló – jól mûködô rendszer véget vet az önámító, és a korrekt döntések meghozatalát megnehezítô hamis statisztikák idôszakának.

20. ábra

21. ábra

A fogyatékosság Magyarországon ugyanúgy, mint az EU-ban, a lakosság 10 százalékát érinti, hazánkban az esélyegyenlôségrôl szóló törvény (1998. évi XXVI. törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlôségük biztosításáról) öt területen szabályoz: a mozgáskorlátozottak, a vakok, siketek, értelmi fogyatékosok és az autisták számítanak fogyatékosnak. Az ENSZ ajánlásainak értelmében Európában egy szélesebb réteget magában foglaló szabályozás alapján élhetnek elôjogokkal a fogyatékos emberek (például transzplantáltak). A hatályos Sporttörvényt az egyenjogúság, az egyenrangúság és az integráció elve teljesíti ki, az esélyegyenlôségi törvény tükrében a sportra vetítve kimondja, hogy minden állampolgárnak joga van a testmozgáshoz, a sportlétesítményeknek mindenki számára használhatónak és megközelíthetônek kell lennie. A sportnak, s kivált a fiatalok sportjának nagyon komoly társadalmi és nemzetgazdasági hatásai vannak éppúgy az épek, mint a fogyatékosok között. Aki sportol, nem csak testében, de lelkében is erôsebb, önállóbb, egészségesebb lesz, és korábbi önmagához képest sokkalta nagyobb szellemi erôkifejtésre képes. Ezért a fogyatékosok sportját méltán tekinthetjük az integráció „iskolájának” is. A sport eszközrendszerével, a tágan értelmezett akadálymentesítéssel – az épek sportjával integráltan – jelentôsen javítani lehet a fogyatékos emberek életminôségét, esélyegyenlôségük megvalósítását.

Az Európai Sport Charta definíciója szerint a sport “minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként, vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erônlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése, vagy különbözô szintû versenyeken eredmények elérése céljából”. A társadalom a sport fejlesztésének eredményeként nyitottabb, toleránsabb, szolidárisabb. Fontos, hogy megteremtsük annak feltételeit, hogy az országban minél többen érezzenek belsô késztetést a mindennapos testmozgás, a sport iránt. A társadalom szemléletváltozására van szükség annak érdekében, hogy elôtérbe kerüljenek az ember jó fizikai, szellemi és szociális közérzetének megteremtését, kreatív cselekvô-, és optimális teljesítôképességének fenntartható megújítását szolgáló magatartásformák. Az itt megfogalmazott célok elérésében az Internet gyorsuló ütemû fejlôdése új és újabb lehetôségeket biztosít. A már említett 1998-as fogyatékosok esélyegyenlôségérôl szóló törvény szerint 2005-ig akadálymentesíteni kell minden középületet és információs teret, így a weboldalakat is. Természetesen nem várható el minden hobbioldal és honlap üzemeltetôjétôl, hogy e törvényben foglaltak alapján a weboldalát tegye “olvashatóvá” mindenki számára. De joggal elvárható a közintézmények, országos sportszervezetek honlapjaitól, hogy minél elôbb megtegyék a megfelelô intézkedéseket oldalaik akadálymentesítése érdekében.

Fontos megemlíteni, hogy a megoldásban összefogásra van szükség a sport mind kormányzati mind a civil oldala felôl, hiszen a grafikus programokat is értô felolvasóprogramok, karakteres kezelôfelületûek, nagyítószoftverek, tapintható, Braille-írásos kijelzôk, beszélô szoftverek költségigényesek. Ezek megjelenése a központi sportportálokon elengedhetetlen. Az internet felhasználási területei két nagy csoportba sorolhatók: az egyik az információszerzés, a másik a kommunikáció. Mindkét tevékenység összehasonlíthatatlanul hatékonyabbá válik az Internet által. Szeretném érzékeltetni, hogy a mozgáskorlátozottak körében a modern technika az élet megkönnyebbítését hozhatja, az infokommunikációs társadalomba való integrálódás pedig a társadalmi hasznosságot jelentheti. Az emberi kapcsolatok szélesebb körû kibontakozása is hozadéka a nehezen mozgó és ezért egymáshoz – hozzánk – is nehezebben eljutó embertársaink számára. A fogyatékos emberek részére a „virtuális szabadság” - azaz elérhetôség és átélhetôség – teremtheti meg azt a pozitív motivációs bázist, amelyre fölépülhet ennek a rétegnek az infokommunikációs társadalomba való integrálódása. A honlapok akadálymentesítésével mindenki jól jár! Látogatói meg fogják hálálni, ha figyelembe veszi speciális szükségleteiket.

Forrás: European Charter on Sport for All: disabled persons (1987) European Sports Charter (Recommendation No. R (92) 13 REV)

26 MAGYAR EDZŐ

■

HÚGYÚTI FERTÔZÉS

portosításra és archiválásra. A tárolt anyagok azonnal és halasztva feldolgozhatóak, más vizsgálatokkal összevethetôek és korlátlanul bôvíthetôk. A tapasztalat alapján a prevenciós alapszûrések, feldolgozások, célzott irányítások 30 percet vesznek igénybe. A vizsgált személy a kidolgozott és értékelt infraképeket, EKG, spirometriát, faktorértékeket, életviteli és életmód programokat azonnal magával viheti. A szakirányú infrafelvételek értékeléssel képkiadással, archiválással stb. 20 percnél több idôt nem vesz igénybe. A komplexitás érdekében folyamatosan bôvítjük a laboratórium diagnosztikai mûszerparkját, ezzel elôsegítve a “ szükséges és elégséges” vizsgálatok számának kiterjesztését. Ilyen kiegészítések és fejlesztések, pl. a lágygammasugaras densitásmérô, a különféle “ hôprovokációs” kiegészítôk, múlti képalkotó rendszerek stb. Az elmúlt évtized kutatási eredményeit az Egészségügyi Tudományos Tanács elfogadta, és azt befogadta az orvosdiagnosztika metódusok közé. Az ETT határozata alapján az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala, mint „SZOMATOINFRA diagnosztikai rendszer”-t, HU/19635239-243 számon bejegyezte.

Cziffer E. (szerk) Operativ Töréskezelés Szacsky M.: 52. Teletermográfiaszepszis detekció Springer Hungarica Kiadó Kft. 1997 Meskó É., Farsang Cs., Pécsváradi Zs. (szerk.) Belgyógyászati Angiológia Szacsky M., Pécsváradi Zs.: Infravörös monitorozás angiológiai alkalmazása. Medintel Könyvkiadó 1999. Folyóiratok Kórház és Orvostechnika

2003/4

Szacsky M.: Humán képalkotó vizsgálatok infravörös tartományban XXXV. évfolyam 5 1997. október Kórház és Orvostechnika Szacsky M.: Az infravörös humán monitorozás elméleti alapjai XXXV.évfolyam 6 1997. nov.-dec. Honvédorvos Szacsky M., Cziffer E. A termoviziós detektálás és diagnosztika alkalmazásának lehetôségei a humán klinikumban XLVII. évf. 1995/2. Balneológia, Gyógyfürdôügy, Gyógyidegenforgalom Major Z., Szacsky M.: A mindennapi reumatológiai diagnosztikai gyakorlatban alkalmazható infravörös képalkotó rendszer 2000 LABINFÓ Szacsky M.y, Benedekfi Ö.: Infravörös diagnosztika Laboratoriumi Információs Magazin 1999/7. MEDICUS UNIVERSALIS Májer J. Szacsky M. Nádor V. Az infravörös-diagnosztika orvosi alkalmazásának lehetôségei XXXV/2.2002. Konferencia Hargitai E. Entz L. Kövári T. Szeberin Z. Szacsky M. A gyermekkori törésekhez társuló art. Brachialis occlusio dilemmája a subacut és krónikus szakaszban. Gyermek Traumatológia, 2002.

■

MAGYAR EDZŐ 35

2003/4

Az informatika felhasználási lehetôségei a kerékpársportban 3. ábra

Vasvári Ferenc – Fülöp Tibor MAgyar Kerékpáros Edzôk Társasága, Budapest

A kerékpársportban a sporttudományok állandó fejlôdése mellett elengedhetetlen az informatika kelléktárának felhasználása. Hallatlan jelentôsége van a kerékpár megtervezésében, az üléspozíció kialakításában, a hajtástechnika optimalizálásában, az aerodinamikai tervezésben, a teljesítmény-diagnosztikában, az edzések tervezésében, ellenôrzésében és értékelésében, a mozgáselemzésben, a szimulátoros edzés végrehajtásában, a multimédiás oktatásban és természetesen a kommunikációban, információgyûjtésben.

Kerékpárok tervezése A korszerû kerékpárgyártás az informatika felhasználásával történô kerékpártervezésen alapul. A váztól kezdve a villán keresztül a fogaskerekekig minden egyes alkatrész tervezése a különbözô tervezôprogramok felhasználásával számítógépen történik. A professzionális kerékpár megalkotása versenyzôk esetében a testméretekhez igazodó vázméret megállapításával kezdôdik. Az olimpiai ötödik helyezett Szabolcsi Szilvia kerékpárja Magyarországon, a „Yasec” mûhelyben készült. (1-2-3-4-5. ábrák)

4. ábra

1. ábra

5. ábra

2. ábra

Irodalom Könyv fejezetek: E. Cziffer (szerk.). Minifixation, External fixation of small bones M. Szacsky : Detection of septic complications and inlammations by telethermography Literatura Medica 1994.

Optimális vázméret és üléspozíció kialakítása Az ergométeren végzett teszt során a harminchárom fluoreszkáló mérôpontot hat darab infravörös kamera segítségével viszik számítógépre. Az így nyert adatokból a

36 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

■

MAGYAR EDZŐ 25

2003/4

8. ábra

6. ábra gép elkészíti a csontvázképet, és kiszámolja az ideális vázméret adatait. Segítségével a hibás üléspozíció is kiszûrhetô. (6. ábra)

9. ábra

SRM-rendszer A német Ulrich Schoberer által 1986-ban kifejlesztett SRM Training System által elôször nyílt lehetôség a valós teljesítmény wattban kifejezett mérésére edzés és verseny közben. Az SRM betûszó jelentése: Schoberer Rad Messtechnik. A rendszer részei: SRM Powermeter hajtókar, SRM Powercontrol kerékpár computer és SRM software. A hajtókar (Powermeter) négy változatban készül: országúti, MTB, pálya és labor. A labortesztekhez gyártott érdekessége, hogy hossza állítható. A kerékpárcomputeren (Powercontrol) a következô adatok jeleníthetôk meg: pulzusszám, teljesítmény, pedálfordulat, sebesség, táv, idô, energia felhasználás, hat egyéni intenzitászóna és hômérséklet. A pillanatnyi értékek mellett az átlag és maximális értékeket is tárolja a memóriájában. A Powercontrol által tárolt adatok a program (software) segítségével számítógépre tölthetôk, és késôbb kiértékelhetôk. Kiszámolja például, hogy a sportoló mennyi idôt töltött az egyes intenzitászónákban – vagyis mennyire volt hatékony az edzés. Az SRM segítségével különféle méréseket is végezhetünk: beállítható például az erôkifejtés és aerodinamika szempontjából optimális speciális üléspozíció az idôfutam kerékpáron, valamint mérhetô a jobb és bal láb erôkifejtése közti különbség, a hajtástechnika hatékonysága. (7-8-9. ábrák)

SRM Ergometer Speciálisan a kerékpárversenyzôk teljesítménydiagnosztikai vizsgálatához és edzéséhez tervezett csúcsteljesítményû ergométer. Az állítható nyereg- és kormánypoziciónak, valamint hajtókarhossznak köszönhetôen az üléspozíció a sportoló testméreteihez igazítható, és szinkronba hozható a saját kerékpárján alkalmazottal. Kétféle üzemmódban alkalmazható: hiperbolikus (a teljesítmény állandó a pedálfordulattól függetlenül) és isokinetikus (a pedálfordulat állandó). Egy kábel segítségével közvetlenül számítógéprôl is figyelhetjük az adatokat az ergométeres edzés vagy laborteszt során. Folyamatosan látható a teljesítmény, a pulzusszám, a pedálfordulat, az idô és a sebesség értéke, és egy grafikonon is megfigyelhetô a terhelés alakulása. (10. ábra) 10. ábra

7. ábra

A szakirodalmi adatok alapján kb. 250 szûrôvizsgálati módszert alkalmaznak. Ez olyan idôigényes, hogy általában az emberek szubjektív megítélés alapján választják ki, mely vizsgálatokat veszik igénybe. A kidolgozott “SZOMATODIAGNOSZTIKAI-SZOMATOINFORMATIKAI” rendszer a minden szakvizsgálathoz szükséges általános vizsgálatokat tartalmazza, az infra vizsgálatok gyorsaságuk és pontosságuk alapján ki tudják szûrni, mely régióban található morfológiai, fiziológiai eltérés, ami alapján a szakirányú szûrôvizsgálatra történô utalás segíti a kialakuló, lappangó betegségek pontos felderítését. Ennek a metódusnak alapján sajátos tesztbateriák segíthetik a különféle alkalmassági vizsgálatok összeállítását (pl. sport, munka stb.). II. Az I. csoportra jellemzô, hogy a vizsgált személyek a SZOMATODIAGNOSZTIKAI laboratóriumból kerülnek szak szûrôvizsgálatra vagy szakorvosi vizsgálatra. A szakorvosi diagnosztikát jól megfogalmazott kérdésfeltevéssel és célzott humán infra vizsgálattal lehet segíteni. Ezért a célzott szakorvosi kérésekre is pontos, egyértelmû, félre

nem magyarázható válaszokat lehet adni. A SZOMATOINFRA mint leíró jellegû diagnosztika részletezi a fiziológiai állapotot, a funkcionális folyamatokat, az anatómiai és élettani összefüggéseket stb. Az infra vizsgálatok a célzott mûszeres vizsgálatok sorrendjé-

nek meghatározását, lokalizációját is képes behatárolni és segíteni. A végsô diagnózis után az alkalmazott terápia hatékonyságának kontrollját gyorsan és pontosan végzi. III. A felállított és mûködô komplex laboratórium alkalmas orvostudományi speciális kísérletek folytatására. Néhány lefolytatott és folyamatban lévô kísérlet: ■ a különbözô kötôszövetek természetes infra emissziója, élettelen állapotban különbözô hômérsékleten ■ a különbözô kötôszövetek kontaktális hôátadási hányadosa és az emissziós régiók eloszlása ■ a különbözô kötôszövetek abszorpciós képességei (vegyes elektromágneses spektrumuk hatására) ■ a kontaktális szummációs hôértékek nyugalmi állapotú infravörös kisugárzásai. ■ hôprovokációs válaszok az idô függvényében, (ultrahang, infrasugárzás, mikrohullám stb.) ■ gyógyszerek hatásvizsgálata ■ nem természetes termikus hatások megjelenése és kivetülése ■ mûtéti, traumatológiai, orthopediai, stb. Radikális termikus hatások vizsgálata, a thermonecrotikus határértékek meghatározás (csontcsavarokfúrók élszél súrlódási termikus hatás, csontcementek kötési hômérséklet stb.) ■ Az emberi szervezet hôszabályozásának infravörös jegyei, a hyperthermiás és a hypothermias állapotok válaszreakciói. A felállított laboratórium napi rendszerességgel üzemel. A rutin vizsgálatok, kutatások, kísérletek átállása külön idôt nem igényel, mivel a szoftver alkalmas az azonnali elkülönítésre, cso-

24 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

A „SZOMATOINFRA” képalkotó vizsgálat értelmezése és alkalmazási lehetôségei Szacsky Mihály BME Természettudományi Kar, Budapest

A Budapesti Mûszaki Egyetemen 1979-óta folynak humándiagnosztikai, orvostudományi kutatások és kísérletek. A diagnosztikában a komplex SZOMATOLÓGIAI elvekre épülô vizsgálati rendszerekre, “tesztbateriákra” került a fô hangsúly. A vizsgálatok szervesen magukba foglalják az antropometriai, fiziológiai, orvoskémiai stb. eljárásokat. A “tesztbateriák” mennyiségi és minôségi vizsgálatait a kérdésfeltevés alapján elôre meghatározott vizsgálatok összességére épülnek. Ezek a vizsgálatok elsôsorban a megelôzésre, a prevenció igényei alapján tervezhetô életmódra és életvitelre keresik a választ. A KOMPLEX SZOMATODIAGNOSZTIKA- INFORMATIKA rendszer az infravörös sugárzáson alapuló képalkotó vizsgálatot alkalmazza diagnosztikájában. A szakirodalmak alapján megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben és jelenleg is a világon három ”iskola” uralja a humán infravizsgálatokat és kutatásokat. 1. Az elsô iskola képviselôi az RTG és a GAMMA (radiológiai) vizsgálatok analógiájára építve morfológiai vizsgálati eredményeket tételeznek fel. 2. A második iskola a “kontakt termografia” tovább fejlesztését tûzte ki

célul, ami alapján a bôrfelszínen mérhetô abszolút hômérsékleti pontokat tekintette diagnosztikus értéknek. 3. A harmadik iskola képviselôi a “topografikus” igen szenzitív színes képek alapján próbálták leegyszerûsített módon standardizálni a felvételeket. A tanulmányok és a kezdeti saját kísérletek alapján az egyetemi kutatócsoport mindhárom “iskolát” elutasította, és felállította saját elméletét “az emberi szervezet infra emissziós” vizsgálatára. Az egyetemi “SZOMATODIAGNOSZTIKAI” laboratóriumban a humán infravörös vizsgálatok szerves részét képezik a logikai rendszerre épített vizsgálati módozatok összességének. A kidolgozott szakértôi “SZOMATOINFORMATIKAI” számítógépes program egyszerre kezeli az infra képeket az analóg RTG, ultrahang stb. képekkel (multi képalkotás). A program alkalmas a “kartonozói” rendszerre a képek archiválására, a kontrollvizsgálatok összehasonlítására, valamint a párhuzamos vizsgálatok futtatására. A vizsgálatot végzô orvos, szomatologus a vizsgálati eredményeket akár egyszerre jelenítheti meg a monitoron, ezzel lehetôséget teremtve az

összehasonlító és komplex vizsgálati elvek megvalósulására. Az elmúlt öt évben a “SZOMATODIAGNOSZTIKAI” laboratórium klinikákkal, korházakkal, orvos csoportokkal 60. 000-fö feletti vizsgálatot végzett. A vizsgálati eredmények minden esetben archiválásra kerültek. Minden vizsgálati eredmény “diagnosztikus pontossága” szigorú kontroll mellett készült. A vizsgálatok több populációt, korcsoportot stb. érintett. Az egyetemi hallgatók rendszeres szûrése 1995-töl, mint szolgáltatás mûködik. A vidéki városokban történô szûrôvizsgálatok vegyes korcsoportokat érint. Kiemelkedô munkának tekintjük a magyar olimpiai csapat sportolóinak rendszeres szûrését és a tanácsadását. A testnevelés- és a sporttudomány igényli, hogy a diagnosztikai eljárások objektív és természettudományosan megalapozott vizsgálatokkal végezze az egészségi állapotok felvételezését, állóképesség meghatározását, teljesítmény élettani folyamatokat stb. Az orvosi diagnosztikai eljárásoktól eltérôen a sportolók vizsgálatánál törekedni kell arra, hogy a vizsgálatok károsító hatást ne eredményezzenek, ionizációt a képalkotó eljárások ne idézzenek elô. A kifejlesztett szomatoinfra vizsgálati rendszer non- invaziv, és ezzel ideálisan megfelel ennek az elvárásnak. Több vállalatnál, cégnél munkaalkalmasság kiegészítô vizsgálatok is folynak. A szakorvosi igény szerinti vizsgálatok kiterjednek az ortopédiai, onkológia, kardiológia, nôgyógyászat, szeptikus osztályok, reumatológiai, általános belgyógyászati, stb. célzott vizsgálatokra. Összesítve: - a felállított laboratórium (minden vizsgálati eszközével) három fô területen használható eredménnyel. I. Az infravörös hullámok humán vizsgálata a non-invaziv eljárás és a magas szenzivitás alapján a szakértôi programmal alkalmas az ideális prevenciós megelôzô egészségfelmérô programok lefuttatására. A WHO ajánlások alapján standardizált szûrôvizsgálatok minden esetben szakorvosi kontrollt igényelnek. Ezeknek a vizsgálatoknak a száma igen magas.

■

MAGYAR EDZŐ 37

2003/4

11. ábra

POLAR A finn POLAR cég által 1982 óta gyártott pulzusmérô órák a mûfaj csúcsát jelentik. A csúcsmodellek az SRM-hez hasonlóan számítógépre tölthetôk, és számtalan lehetôségük mellett kerékpáros funkciókkal is rendelkeznek. A legfejlettebb óra, az S710-es az SRM wattmérô funkcióját lényegesen olcsóbb áron kínálja 2001 óta. A Precision Performance Software a legfejlettebb elektronikus edzésnapló számtalan lehetôségét nyújtja. (11. ábra)

13. ábra

Tacx kerékpáros szimulátor A holland Tacx cég számtalan kiváló görgôt és ergométert gyárt évek óta. Legkorszerûbb termékük az I-Magic Virtual Reality Trainer. Országúton, pályán, terepen, vagy akár a Holdon is kerékpározhatunk, versenyeken gyôzhetjük le virtuális ellenfeleinket. A Catalyst Software segítségével értékelhetjük az edzést, és számtalan teszt vagy edzésprogram közül válogathatunk. Egy-egy gondosan megtervezett szimulátorprogram segítségével a leendô pályát is „bejárhatja” a sportoló, szobában vagy teremben, fizikai terhelés közben ismerkedhet a leendô versenypálya lemodellezett környezetével. (12. ábra)

Kommunikáció Mint bármely más sportágban, a kerékpársportban is óriási szerepe van a kommunikációnak, az információ megszerzésének és továbbadásának. A világháló, így a weboldalak és az elektronikus levelezés elengedhetetlen kellékei

14. ábra a korszerû ismeretanyagok megszerzésének, a tudományos edzéstervezésnek. A multimédia alkalmazása a kerékpáros mozgásoktatásnak, a sportághoz szükséges helyes technikai és taktikai elemek könnyebb megértésének válik segítségére. A digitális technika, a laptop és a különbözô szoftverek felhasználása az edzések, versenyek idôtartama alatt, „pályaközelben” is realizálható. Kerékpározásban sportágspecifikus kommunikációs eszköz a „baracchino”, azaz „füles”. A versenyzôk fülkagylójában rögzített apró hangtechnikai szerkezet lehetôséget nyújt az edzô és a sportoló, illetve a csapattársak közötti információcserére. A komolyabb „fülesek” hatótávolsága akár tíz kilométer fölötti is lehet. (13-14. ábra)

Felhasznált honlapok: ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

12. ábra

■

www.srm.de www.polar.fi www.pulzusmeres.hu www.radlabor.de www.vicon.com www.hunbike.hu www.tacx.nl www.fondriestbici.com www.janullrich.de

38 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Kreatin-kiegészítés hatása a sportolók teljesítményére Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

A Magyar Edzô hasábjain a sporttáplálkozási rovat keretében az eddigiek során a fehérjebevitel, a folyadékfogyasztás, a fogyasztás során történô táplálkozás, a mérlegelést követô táplálkozás s végül a vegetáriánus sportolók táplálkozásának egyes kérdéseit elemeztük A gyakorlatban dolgozó edzôk részérôl több elismerô véleményt is kaptam, ami, úgy vélem, azt igazolja, hogy Mónus András felelôs szerkesztô helyesen döntött, amikor javaslata alapján elindult ez a rovat. Több edzô is kérte, hogy írjak egy rövid, de átfogó dolgozatot a kreatinszedés hatásáról, s ezért a rovat jelen immár hatodik - része ezt a témakört tárgyalja. Közismert ugyanis, hogy bár a legális teljesítményfokozó szerek közül talán a kreatin az, amit a gyorserôt igénylô sportágakban a legszélesebb körben alkalmaznak, s a 90es évek óta néhány sportágban (pl. atlétika, súlyemelés, testépítés) szinte elképzelhetetlen lenne a helyzet a kreatin felhasználása nélkül, mégis hatásáról, alkalmazhatóságáról, adagolásáról igencsak hiányos illetve megoszló az edzôk véleménye. Bár a kreatin, mint 3 aminosavból glicin, arginin és metionin - álló tripeptid már csaknem 2 évszázada ismert, a sportolók táplálkozásában való alkalmazása csak mintegy 2 évtizedre tekint vissza. Ekkorra vált ugyanis általánosan elfogadottá s alkalmazottá az a tény, hogy a sportágak jelentôs részében a teljesítmény a magas szintû anaerob kapacitáshoz kötött, s minél magasabb az izomzatban a kreatinfoszfát koncentrációja, annál hosszabb ideig tarthat az anaerob jellegû munkavégzés. Az energianyerés során az ATP-bôl ADP lesz, s ez utóbbi a kreatinfoszfát (CrP) hatására visszalakul ATP-vé, miközben a kreatinfoszfátból foszfát hasad le, s kreatin képzôdik. Miután állatélettani és hu-

mánfiziológiai vizsgálatok egyaránt igazolták, hogy a kreatin bevitel többnyire jelentôs mérvû testtömegnövekedést és izomtömegnövekedést eredményez, a kreatin illetve kreatinmonohidrát, illetve kreatinfoszfát orális bevitele egyre szélesebb körben került alkalmazásra a sporteredmények javítására, a sportolók által nyújtott teljesítmény fokozására. Itt célszerû kihangsúlyozni, hogy az aerob munkavégzésre a kreatinadagolás nincs pozitív hatással, ezért kiegyensúlyozottan táplálkozó – vegyes étrendet követô – olyan sportolóknál, akik teljesítményében az állóképesség dominál, kreatinkiegészítés nem indokolt, s az nem teljesítménynövelô hatású. A felnôtt emberi szervezet napi kreatin szükséglete mintegy 2-3 g, de speciális esetekben - pl. nagy testtömegû, intenzív edzést végzô dobóatléták - ennek többszöröse is lehet. A kreatin egy része táplálékainkból jut a szervezetbe - a növényi eredetû élelmiszereknek és a tejtermékeknek elhanyagolható a kreatin tartalma, a húsok, halak viszont általában 3-8 g/kg koncentrációban tartalmazzák - másik részét viszont a szervezet maga próbálja meg elôállítani a már említett aminosavak szintézisével. A szintézis helye a máj, a vese és a hasnyálmirigy. Miután a magas szintû sportteljesítményhez viszont az élettani minimumot jelentôsen meghaladó kreatinszint szükséges, ez a magyarázata annak, hogy a vegetáriánus étrendet kö-

vetôk általában sokkal jobban reagálnak a kreatin kiegészítésre a teljesítményfokozás szempontjából. A kreatin döntô többsége – mintegy 95 % egyébként a vázizomzatban található, s lebomlása során kreatinin keletkezik, ami a vizelettel ürül. A kreatinbevitelnek számos jól definiálható hatása van az emberi szervezetre. A mérsékelt és rendszeres kreatinbevitel a sportolóknál viszonylag jelentôs tömegnövekedést illetve izomtömegnövekedést eredményezhet, s nem elhanyagolható mértékben változik az izom: zsír arány is a szervezetben. A tömegnövekedést elsôsorban a fokozott vízretenció okozza, ezzel illetve ezzel is magyarázható, hogy a kreatinszedés során fokozottan kell ügyelni a bô folyadékbevitelre. Erôfejlesztô edzésmunkával párosítva a kreatinbevitelt jelentôsen nôhet az izomrostok keresztmetszete, azaz izomhipertrófia jön létre. Az izomtömegnövelô hatás s a valószínûsíthetô anabolikus hatás – pozitív nitrogén egyensúly, fokozott protein bioszintézis – erônövekedést s fokozott munkavégzô képességet eredményez. Megemlíthetô a cardioprotektív (szívvédô) hatás is, több vizsgálat szerint is kedvezôen hat a koleszterinszintre, a szívmûködésre s keringésjavító hatású. Ugyanakkor – igen nagy dózisú, azaz napi 20 g mennyiséget meghaladó rendszeres kreatinbeviteltôl eltekintve – komoly mellékhatással nem kell számolni. Az

■

2003/4

Magyar csapat: naprakész információk a magyar olimpiai csapatról Torino 2006: információk, helyszínek a téli olimpiáról Nemzetközi honlapok: kapcsolatok, linkek a világ összes sportszövetségéhez, olimpiai bizottságokhoz, magyar szövetségekhez, 4 olimpiai szervezôbizottságokhoz (4 ábra) Partnerek, támogatók: a Magyar Olimpiai Bizottság támogatóinak a feltüntetése, linkelési lehetôséggel együtt Képeslapküldés: egy érdekes játék, amelyben lehetôség van olimpikonok képeinek gyûjtésére, és továbbítására e-mail formában Levelezés: ebben a pontban lehet írni a weblap szerkesztôinek (Megígérem hogy minden levélre válaszolunk! ) Doppingellenes küzdelem: Minden, amit a doppingról tudni kell! (Doppinglista, hatóanyagok, Wada információk, doppingvizsgálatok, sportegészségügyi információs vonalak, táplálkozás kiegészítôk) Környezetvédelem: a MOB Környezetvédelmi Bizottságának mûködése, eredményei, célkitûzései, a sportolók részt vétele a környezetvédelemben Röviden, szinte csak a fôbb pontokat érintve – betartva a szerkesztôi utasításokat - fejezem be a Magyar Olimpiai Bizottság honlapjának az ismertetését. Remélem, ez a rövid leírás felkeltette az Önök érdeklôdését weblapunk iránt, és ezután minél gyakrabban fogják felkeresni honlapunkat, hogy rajta keresztül is élvezni tudják a magyar sport, az athéni olimpia magyar sikereit. Mi, a honlap szerkesztôi a sportolókhoz hasonlóan szintén törekszünk a többre, a pontosabbra, a gyorsabbra. Sajnos, egyrészt anyagi képességeink korlátozottak, és mivel mi is emberek vagyunk, hibáink, tévedéseink elkerülhetetlenek. Mindezek ellenére szeretnénk továbbra is a legjobb tudásunk szerint szerkeszteni és mûködtetni az olimpiai bizottság web oldalát. Ezért is kérem Önöket, ha észrevételük, ötletük, kritikájuk van a honlappal kapcsolatban, azt jelezzék nekünk.

MAGYAR EDZŐ 23

22 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Magyar Olimpiai Akadémia: Elnöki köszöntô: a MOA elnöke dr. Aján Tamás köszöntôje Szervezeti felépítés: a MOA tanács tagjai, szervezetük bemutatása Hírek: a MOA hírei, információi Vetélkedôk, pályázatok: a MOA által szervezett vetélkedôk kiírásai, eredményei Fényképalbum: a MOA eseményei képekben (táborok, koszorúzások, megemlékezések) In memoriam: itt találhatók a magyar olimpiai bajnokok sírhelyei, emlékhelyei Eredmények: Sportarchívum: Sydney és Salt Lake City olimpia eredményei 2001,2002, 2003 évi statisztikák olimpiai eredmények (jelenleg feldolgozás alatt) olimpiai arcképcsarnok (jelenleg feldolgozás alatt) Érdemérmesek: NOB érdemérmesek és kitüntetettek MOB érdemérmesek Athén 2004: Olimpiai játékok programja: napra kész olimpiai program Stadionok, versenyszínhelyek: térképpel, fotókkal Sportágak, kvalifikációk: minden az olimpiai kvalifikációval kapcsolatos információ

Web áruház: jelen pillanatban fejlesztés alatt áll Sportnaptár: minden sportágban a kiemelt versenyek (VB, EB, VK, olimpiai pontszerzôk) éves versenynaptára, havi kiemelt nemzetközi versenyek naptára, 3. ábra) limkekkel (3 Hírek: Hírek: aktuális hírek, híradások a magyar és a nemzetközi sport világából, tudósítások a MOB belsô életérôl Pályázatok, továbbképzések: a MOB pályázatainak, továbbképzéseinek ismertetése Archívum: az összes hír archíválása, idôrendi sorrendben való tárolása MOB kiadványok: Bulletin: negyedéves kiadvány a MOB ünnepi eseményeirôl Hírlevél : tájékoztató a MOB életérôl MOB fényképalbum: fotók, képek a jelentôsebb MOB 2 ábra) eseményekrôl, (2

■

MAGYAR EDZŐ 39

2003/4

viszont tény, hogy a rendszeres kreatinbevitel fokozott terhet ró a vesére, s az esetleg jelentôs testtömegnövekedésnek (intracelluláris víz mennyiségének növekedése) is van, illetve lehet kedvezôtlen hatása, illetve az izomtömeg növekedésbôl adódóan izommerevség s fokozott sérülésveszély is fennállhat. Továbbá feltételezhetô, hogy a nagydózisú és rendszeres kreatinbevitel negatív hatással van a saját kreatinszintézisre. Ez utóbbi kiküszöbölése érdekében célszerû, ha a sportoló nem évi 365 napon keresztül szed kreatint, hanem néhány hetes illetve hónapos kúra után tart némi pihenôt. Elég széleskörû tapasztalat halmozódott fel a kreatin dózisok kérdését illetôen. A kreatin bevitel kezdeténél beszélni szokás ún. feltöltô szakaszról, majd ezt követôen fenntartó szakaszról. A bevezetô feltöltô szakasz 5-10 nap hosszúságú, a napi kreatin bevitel napi 15-20 g lehet maximálisan, de semmiképpen ne legyen 20 g-nál több. Ezt követôen kerül sor az akár hosszú hetekig tartó fenntartó szakaszra, amikor a napi 5-10 g körüli kreatinbevitel javasolható. Pl. napi 3x3 g kiegészítés, esetleg 4x2 g. Egyes vélemények szerint – fôleg, ha a táplálék elég sok húst és halat is tartalmaz – napi 2-4 g kreatin is elégséges a fenntartó szakaszban. Fontos viszont, hogy a folyadékbevitelt is növeljük, minden g kreatin kb. 1 dl plusz folyadékot igényel. Végezetül kihangsúlyozandó, hogy a kreatinbevitel kedvezô hatása, azaz a kreatinkészítmény hasznosulása az együttesen fogyasztott egyéb komponensektôl is függ. A glükózbevitel – inzulinszint emelô hatás – pl. segíti a kreatin hasznosulását, s kedvezô hatást mutattak ki a krómpikolinát, a vanádiumszulfát és az alfa-liponsav esetében is. Különösen jó eredmény érhetô el a kreatin és a HMB együttes alkalmazása során. Összegezve megállapítható, hogy a kreatinadagolás többnyire kedvezô hatással van a sportteljesítményre, bár a hatás mértéke – mint más szerek, pl. a tiltott listán lévô anabolikus szteroidok esetében is – erôsen egyénfüggô. Van, aki nagyon pozitívan reagál e legális megsegítésre, s vannak olyan egyének, akiknél csak minimális mérvû teljesítményfejlôdés következik be. A kedvezôtlen mellékhatások pedig – ha nem alkalmazunk túlontúl magas dózisokat – lényegében elhanyagolhatók, ezért is szokták a kreatint, mint legális dopingszert jellemezni.

A Magyar Edzôk Társaságának új tagjai Karlovics Andrea Bérdi József Dr. Varga Nóra Hausner Evelin Rusz Alajos Zsadányi Sándor Benyák András Koós Károly Karsch Beáta Illés Erika Hanufer Sándor Hajdu István Hajdu Istvánné Varga Ferenc Kálmán József Pais Péter Hegedûs János Krupánszky Zoltán Tarján Tamás Eisenkrammer Károly Kôszegi Krisztián Ilyés Gyula Magyari József Sterbenz Tamás Német Ferenc Zrínyi Miklós Szeli Judit Tóth Ferenc Molnár Andrea Varga Mátyás Kiss László Treskó Gábor Kápolnási Márton Verôci Zsuzsa Keserû József Szalay Sándor Komondi Bálint Horváth Róbert Déri Károly Kalmár József Tóth Ákos Molnár Andrea Göltl Béla Tompa János Radovics József Marczinkó Györgyné Nagy Árpád Kaló László Németh Lajosné Fülöp János Farkas Tibor Tóth Károly Attila Szegedi Zsolt Böröcz Zsolt

atlétika labdarúgás aerobic kick-box ju-jitsu kézilabda mûugrás labdarúgás kerékpár kézilabda testépítés testépítés testépítés kerékpár kerékpár kerékpár kerékpár kerékpár kerékpár kerékpár judo atlétika kosárlabda kick-boksz kick-boksz ritmikus gimnasztika vívás szinkronúszás kosárlabda úszás hosszútávfutás karate sakk judo birkózás úszás labdarúgás atlétika úszás szinkronúszás labdarúgás sakk motor kajak-kenu kajak úszás atlétika kajak-kenu atlétika labdarúgás röplabda judo

Nagyatád Nagyatád Tatabánya Szombathely Szeged Szeghalom Budapest Kecskemét Érd Diósd Nyíregyháza Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Pécel Tatabánya Budapest Budapest Kápolnásnyék Ôrbottyán Verôce Sopron Szeged Tát Sopronkorpács Zalaegerszer Székesfehérvár Pilisjászfalu Százhalombatta Balassagyarmat Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Szigetszentmiklós Göd Mezôkövesd Hódmezôvásárhely Tiszafüred Nagykovácsi Budapest Szolnok Kaposvár

40 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Étrend-kiegészítôk szerepe a sportolók egészségének védelmében Az intenzív sporttevékenységgel összefüggésben egyre több szakértô javasolja világszerte az antioxidáns hatású étrend-kiegészítôket egyszerûen azért, mert az antioxidánsok védelmet nyújtanak a magasabb anyagcsereszint eredményeként károsodásnak kitett sejteknek. Az egyik példa erre a Q10 koenzim, ami széles körben alkalmazott energia növelô anyag. A Q10 zsírban oldódó antioxidánsként igen fontos szerepet tölt be a szabadgyökök megkötésében, különösen a biológiai membránok védelmében. Emellett ez az anyag megvédi az oxidációval szemben az olyan lipoproteineket is, mint például az LDL koleszterin, ezáltal csökkentve az LDL plakk-képzô hatását. Éppen ezért a Q10 koenzim mindenféle sporttevékenység esetében ajánlott, különösen az idôsebb korúak számára. Egyéb hasznos antioxidánsok: a C-vitamin, az Evitamin, a szelén és a cink. Aki rendszeresen sportol, mindig ki van téve ízületi sérüléseknek, ami gyulladással és fájdalommal is jár. Egyre több sportoló használja a glukozamint, mint a tartós terhelés és sportsérülések következtében korán kialakuló degeneratív ízületi károsodás, az artrozis megelôzésének és kezelésének természetes lehetôségét. Általános szabály, hogy a sportolók étrendjét az orvosi személyzet szigorúan kontrollálja. Azonban még a jól kiegyensúlyozott, sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrend esetében is elôfordul, hogy a vitamin- és nyomelem-tartalom nem elégséges az oxi-

datív stressz hatékony ellensúlyozásához. Amikor pedig “amatôr” sportolókról beszélünk, nem árt kihangsúlyozni, hogy némelyikük megterhelése még magasabb is, mint a professzionális sportolóké, tehát méginkább szükségük van antioxidánsokra, étrend-kiegészítôkre.

Az oxidatív stressz káros hatásai étrend-kiegészítôk védelme nélkül A megnövekedett oxidatív stressz számos bio-

lógiai anyag károsodásához vezet. A reaktív oxigénfajták (ROS) egyik célterülete a lipidek csoportja. A lipid-peroxidáció következménye arteriosclerosis kialakulása lehet. A szabad oxigéngyökök azonban a fehérjéket is megtámadhatják. A rheumatoid artritiszben ezen folyamat játszódik le. A DNS is ki lehet téve az oxidatív károsodásnak, mely mutációkhoz és a daganatos megbetegedési hajlam esetleges megváltozásához vezethet. Végezetül a ROS kölcsönhatásba léphet a glükózzal, növelve a diabétesz kialakulásának kockázatát. Ezért fontos annak felismerése, hogy az élsportolók magas kockázatú populációt alkotnak, mivel az oxidatív stressz következményei a

késôbbi életkorukban jelentkezhetnek. Az antioxidáns tápanyagok felvétele önmagában nincs hatással a teljesítményre. Az azonban fontos a sportoló számára, hogy antioxidáns szintje az adott teljesítményhez igazodjon. Ha az antioxidáns koncentráció túl alacsony, megnövekedhet a fáradékonyság és csökkenhet az immunitás, tehát ebben az értelemben helytálló a megállapítás, hogy az antioxidáns felvétel szerepet játszik a teljesítmény szempontjából. Legalább ilyen jelentôségû az a tény, hogy a fogyasztott étrend-kiegészítôknek minôséginek és mindenféle doppingszertôl mentesnek kell lennie. Dr. Sándor Edit Orvos-tanácsadó

■

MAGYAR EDZŐ 21

2003/4

www.mob.hu

A Magyar Olimpiai Bizottság honlapja Dikácz Ernô Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest

A XX. század legjelentôsebb számítástechnikai újdonsága az internet megjelenése volt. Napjainkra a világháló szinte beszövi az emberek mindennapjait, kézzelfoghatóan az irodába, a lakásba hozza a világot. Csak egy gombnyomás, és máris mindenki számára óriási információs adathalmaz válik elérhetôvé, legyen az tôzsdei árfolyam vagy pedig különbözô hímzésminták. Jelen korunkban az élet minden területén megtalálható és használható a világháló, így például a gazdaság, a politika, a kultúra, stb. és természetesen a sport területén is. Az internetnek az „információ kapacitása” korlátlan, felhasználásának csak az idô és anyagi korlátai vannak. Mindenki, legyen az hivatalos szervezet vagy magánszemély, csatlakozhat hozzá, sôt megfelelô regisztrációs eljárás után ô is mint „internetes résztvevô” lehetôséget kap saját honlapjának elkészítésére, mellyel csatlakozhat a nemzetközi internetes hálóhoz. Ezáltal nem csak a „világ” jön el hozzá, hanem ô is részt vesz az internetes világban. Természetesen a számítástechnika fejlôdésével újabb és újabb

szolgáltatást találtak ki, így a számítógépen folytatott „e-mail”-es levelezést, az azonnali gépeken keresztül folytatott beszélgetést a chate-lést, stb. A Magyar Olimpiai Bizottság, mint a magyar sport legfôbb szervezete ezt a korlátlan „információ kapacitási” lehetôséget szerette volna kihasználni, és a legelsôk között készítette el saját honlapját. A MOB web oldal kialakításának alapvetô szempontja volt, hogy a látogatók széles rétegének érdeklôdését elégítsük ki, mindenki, aki a honlapot meglátogatja, találja meg a neki megfelelô, számára fontos információt. Elsôdleges cél volt, hogy a honlap fôleg a sportszakma - az edzôk, a sportolók, az újságírók, a szövetségek, és a magyar sportvezetôk - szakmai érdeklôdését segítse, de minden sportot szeretô - így a honlapunkat is felkeresô - ember megtalálja a számára szükséges olimpiai sporteredményeket, információkat. Az alábbiakban ismertetem az olimpiai bizottság honlapját, annak szerkezeti felépítését, és ötleteket, tanácso-

kat szeretnék adni használatához. Minden web oldal törekszik arra, hogy címe egyszerû, közérthetô, és jól megjegyezhetô legyen. A mi esetünkben szerencsére, ez különösebb gondot nem igényelt hiszen a Magyar Olimpiai Bizottság kezdôbetûit összerakva, egy jól megjegyezhetô, és gyakran használt mozaikszót kaptunk. Így lett a honlap címe www.mob.hu . A nyitókép megjelenésénél elsôdlegesen a grafika, a látvány volt fontos, amit természetesen ötvözni kellett a közérthetôség, a célszerûség, és az aktuális hírek, információk feltüntetésével. Ezért a honlap baloldali része mindig az aktuális napi híreket jeleníti meg. A nyitókép hármas tagozódású, vízszintesen mintegy díszítô sorként jelenik meg az elnöki köszöntô, a szervezeti felépítés, a web áruház és a sportnaptár, és az angol nyelv menüpontok. A függôleges elrendezésben nagy terjedelmû, több leágazásos almenü, pontokból álló tartalom szerepel: mint a hírek, az eredmények, az Athén 2004, a Torino 2006, a nemzetközi honlapok, a támogatók, képeslapküldés és végül a levelezés. A nyitókép alatt szerepel az olimpiai bizottság két különösen fontosnak tartott és ezért kiemelt területe a dopping, és a környezetvédelem. Természetesen a nyitóoldalon tüntettük fel a honlap üzemeltetésében segítséget nyújtó cégeket 1. így az Axelero és a Westel logóit. (1 ábra) A továbbiakban menüpontonként haladva ismertetem azok tartalmát. Elnöki köszöntô: a MOB elnöke, dr. Schmitt Pál köszönti a honlap látogatóit (többféle formátumú lejátszási lehetôséget is biztosítottunk az érdeklôdôknek) Szervezeti felépítés: ezen belül megtalálhatók a MOB tagok, a MOB elnökség tagjai, a MOB bizottságai, a MOB iroda dolgozói, és a MOB alapszabálya, rövid történeti ismertetô a MOB-ról, annak fôtitkárairól, elnökeirôl. Angol nyelv: a menüponttal lehet a honlap nyelvét angolra átváltani (nem a honlap teljes terjedelmében)

20 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

■

MAGYAR EDZŐ 41

2003/4

Viofor JPS rendszer: mágnesmezôs- és fényterápia Néhány szó a fényenergiával kombinált magnetostimuláció alkalmazásáról... Farkas János, MBA Med & Life Kft

Mindnyájan ismerjük a látható (és a szabad szemmel nem látható) fény hatásait a szervezetünkre. Azon kívül, hogy a nappal és az éjszaka változása hatással van tevékenységünkre és pihenésünkre, konkrét és jól meghatározható összefüggések léteznek a fény és szervezetünk energiaállapota valamint sejtszintû mûködése között. A fény, mint energia tudatos alkalmazása újabb lehetôségeket teremt számunkra. A Sportban – a felkészülésben, a regenerációban és a rehabilitációban – gyakran alkalmazott magnetostimulációs (viofor terápia) kezelések és a fényterápia egyszerre történô alkalmazása szinergikus hatást hoz létre, s még eredményesebbé teszi a kezeléseket. A fényenergia leginkább helyi hatással van a szövetekre. Testen belüli terjedése a fény hullámhosszától függ. A szövetek reakciója függ az egyes szövetrétegek energia átvitelétôl. A felszívódás hatékonysága függ: a szövet vastagságától, a vérellátástól és vérkeringéstôl, a víztartalomtól és a pigmentek jelenlététôl. Az infravörös reakció a sejtmembrán szintjén kezdôdik, a vörös fényre adott reakció pedig a mitokondriumok szintjén. A változó mágneses mezôk és fény energia kombinációjából létrejött bio-

lógiai hatásmechanizmus a szövetek szintjén hasonló természetû.

A fényenergiával együtt alkalmazott magnetostimuláció hatásai: ● Fokozott oxigén asszimiláció a szállítók által, amely növeli az ATP szintézist az oxidációcsökkentô rendszerekben aerób és anaerób légzési útvonalon; a fokozott ATP koncentráció -mely közvetlenül függ az ATP-függô enzimek mûködésétôl - felelôs többek között a protein és a kollagén szintézisért, amely jelentôsen befolyásolja a szövetregenerációt. ● DNS szintézis és sejt osztódás erôs serkentése. ● Vasodilatációs hatása az edények lágy izomtakarója közvetlen relaxációjának köszönhetô, ami az angiogensis felgyorsított folyamatával és a szöveti perfúzóval kapcsolatos, ami a regenerációt segíti elô ● Közvetlen hatása van a folyékony kristálymembrán-szerkezetre és azon membránenzim tevékenységekre, melyek a mitokondriális ATP-szintézis fokozásával megnövelt ATP-függô ionpumpákkal kapcsolatosak; a fenti folyamatok mindegyike a membrán áteresztôképességének növekedéséhez

vezet, azaz az elektrolitek és a víz disztribúciójának változását eredményezi a sejtekben vagy organelljükben és a környezô területeken; mindkét folyamat gyulladáscsökkentô és duzzanatcsökkentô hatással bír. ● A betegség következtében elveszett tárolt ATP-függô membránpumpa tevékenység - a neuronokban lévô sodium-potázium és kalcium pumpák, amelyek hyperpolarizációhoz és stimulus zároláshoz vezetnek, fôleg a magas amplitúdójúaknál; ennek eredményeképp a fájdalom stimulusok vezetése az afferens szálakban csökken, így tiszta fájdalomcsillapító hatást figyelhetünk meg. ● A serotoninergikus szinapszisok megváltozott tevékenysége és a betaendorfin stimuláció felszabadítása a pituitáris gland-adrenal gland tengely társulhat a clycocoticoidok fokozott felszabadulásával, amely hozzájárul az erôs fájdalomcsillapító hatáshoz. ● Az immun rendszer szabályozása és rheologikus vér tulajdonságok

A magnetostimulációs és fényenergiás kezelés javasolt területei

8. Adatvédelem: a rendszeren keresztül történô adatfelvitel, letöltés és lekérdezés a kor legbiztonságosabb technikai eszközével történik az adatok maximális védelme mellett.

A csatolt file-ok az intranetes program elképzelt megjelenési formáját mutatják be a kezdô oldalon át a tervezett, illetve lehetséges oldalakig.

I. FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ HATÁS 1. csont- és ízületi rendszer: - a gerinc, valamint az alsó és felsô végtagok degenerációs elváltozásai, - ízületi húzódások és sérülések, - az ízületek rheumás gyulladásai, - a gerincízületek merevedô gyulladása (merevedés). 2. lágy szövetek: - extrraízületi rheumatizmus - fibromialgia, - lágyszöveti traumák, - zoster, - neuralgia.

42 MAGYAR EDZŐ II. REGENERÁCIÓS HATÁS - bôr és lágyszöveti gyulladás, - bôr és lágyszöveti gyulladás utáni állapot, - psoriasis, - égések, - felfekvések, - krónikus és szubakut arthitis, - masszázst, kineziterápiát és iontoforézist megelôzô kezelés. III. PERIFÉRIÁS KERINGÉS JAVÍTÁSA 1. végtagok nem megfelelô helyi keringése: - diabetikus angiopátiában, - atherosclerotikus angiopátiában, - crural üszkösödésnél. 2. haematómák gyorsabb felszívódásához. 3. végtagi ödémák csökkentéséhez. IV. GÖRCSOLDÓ HATÁS - szélütés utáni állapotnál, - görcsös tünetekkel járó idegrendszeri degeneratív elváltozások. V. OXIGÉNHIÁNY ÉS ADÓSSÁG CSÖKKENTÉSE AZ ALÁBBIAK BEFOLYÁSOLÁSÁVAL - aerób szöveti légzés, - anaerób szöveti légzés.

A magnetostimulációs és fényenergiás kezelés alkalamazásának korlátai (kontraindikációk) A kontraindikációk maga a magnetostimulációs hatás miatt fordulnak elô és nem a Viofor.JPS készülék miatt. A kibocsátott mezôk kontraindikációt jelenthetnek egy már kialakult betegség esetében, bár önmagukban nem okoznak betegséget. A leírt kontraindikációk forrása más tényezôkben van. Jelenleg a szakirodalom nem fogalmaz meg kontraindikációkat a magnetostimulációra vonatkozóan. Mindemellett, amennyiben egy rövid ideig tartó magnetostimulációs kezelést magnetoterápiával hasonlítunk össze , ugyanazon kontraindikációkat feltételezzük: - terhesség, - aktív neoplasztikus megbetegedések, - aktív tûdô tuberkolózis, - emésztôcsatorna-területi vérzés, - vírusos, bakteriális vagy miotikus eredetû komoly fertôzések, - elektronikus implantátumok jelenléte, - szervátültetések utáni állapot. A kontrindikációk részletesebb leírása a “Viofor.JPS rendszer felhasználói kézikönyvben” található.

■

A fényenergia hatásának következtében az alábbi kontraindikációkkal is számolni kell: - fényérzékenység, - fényérzékenységgel járó gyógyszerek alkalmazása, - fényérzékenységgel járó kozmetikumok használata, - helyi változások a páciens testén, amelyeket nehéz diagnosztizálni, - akut bôrgyulladás, valamint a lágyszövetek jelenléte a kezelendô felületen. 1.4. Mellékhatások, amelyek kísérhetik a magnetostimulációs és fényenergiás kezelést Mellékhatások ritkán fordulnak elô. Ideiglenesen az alábbiakra számíthatunk: - bizsergés, - zsibbadás , - melegség, - bôr erythema a kezelt felületen.

A fényenergiával kombinált magnetostimuláció használata A magnetostimulációs és fényenergiás kezelés legnagyobb hatékonyságának eléréséhez az alábbi utasításokat kell követni: Magnetostimulációs és fényenergiás kezelést sorozatban kell folytatni a három mágnes-fény aplikátor egyikével. Csak helyi kezelés adható. A mágnes-fény aplikátoros kezelést a változó mágneses mezô alacsony indukcós értékével kell kezdeni (I - intenztiás), mivel a várt szinergiás hatás jelentôs lehet. Amennyiben elôzôleg elipszis aplikátorral végeztünk magnetostimulációs kezelést, ugyanazon testfelületen az indukciós értéket 50%-val ajánlatos csökkenteni a mágnes-fény aplikátor esetében. Mivel az aplikátor érintkezik a bôrrel, ajánlatos kezelés elôtt a bôrt megmosni és megszárítani. Mágnes-fény aplikátor használatakor teljes mértékben védeni kell a szemet a fénytôl! Míg az indukciós érték 0,5-rôl 6-ra nô, a fény intenzitása is nô, ezután pl. 6-tôl 12-ig növelésénél már csak a változó mágneses intenzitás nô. Ajánlatos alacsony intenzitás értékkel kezdeni a kezelést. Az aplikátor kiválasztásánál a terápia adott formájához szükséges fényt kell figyelembe venni. Vörös mágnes-fény aplikátor (R): (625~635 nm hullámhossz, felszíni penetráció) fôleg bôrbetegségek kezelé-

2003/4

sére használjuk, mint pl. a nem gyógyuló sebek és üszkösödések (felfekvések is), akne és zoster. Dermatológiában és kozmetikai sebészetben ajánlott. Infravörös mágnes-fény aplikátor (IR): (840~860 nm hullámhossz, mély penetráció) mozgatórendszeri megbetegedéseknél használjuk (arthosis; discopátiás fájdalomszindrómák; izomtúlterhelés és periartikuláris lágyszöveti szindrómák; ingyulladás, izomburkok gyulladása, intokok és ízületek bursa-ja; periartikuláris gyulladások; csonttörések és nehezen egyesülô törtött csontok), valamint idegrendszeri megbetegedéseknél (perifériális idegrendszeri neuralgia, intercostalis neuralgia, trigeminális neuralgia, post-zoster neuralgia, sciatica, diabetikus neuropátia). Vegyes mágnes-fény aplikátor (RIR): (625~635/840~860 nm; indirekt penetráció) krónikus bôrgyulladásnál; keloid, psoriasis, psoriatikus ízületi gyulladás, ankylosing spondylitis, rheumatikus ízületi gyulladás, poszttrombotikus szindróma. A Viofor mágneses-fény terápiás egységét magnetostimulációs-fényterápiára tervezték. A készülék a mágneses térrel egy idôben különlegesen paraméterezett fényimpulzusokat is kibocsát. A fény és a mágnesmezôs jelek egymással szinkronizáltak. A Vifor.JPS vezérlôegység a gyártó által létrehozott összes aplikátortípussal kompatibilis. ZAMS 01/2 adaptert használunk hogy a Viofor vezérélô egység kimeneti jelével vezéreljük a mágnes-fény aplikátort. A Viofor mágneses-fény terápiás egység használata egyszerû. Az energiadózist (a fény típusát és a kezelések számát) személyre szólóan kell kiválasztani, a paraméterezést a lézeres biostimulációéhoz hasonlóan kell megoldani a terapeuta tapasztalatára és preferenciájára építve.

■

MAGYAR EDZŐ 19

2003/4

Magyar olimpiai sportági szakszövetségek belsô-, védett informatikai rendszerének kialakítása Nagy Zsigmond Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest

Terv Az Olimpiai Játékok programján szereplô és a NOB által elismert, illetve támogatott sportági szakszövetségek, szervezetek egyesületei, sportszakemberei, sportvezetôi, adminisztrátorai, egészségügyi szakemberei, edzôi és versenyzôi a meglévô informatikai eszközeik felhasználásával a Magyar Olimpiai Bizottság által biztosított web alapú „intranet” szolgáltatást vehetnék igénybe jelentôsen könnyítve a sportági szakszövetségek és társszervezetek közötti hazai, illetve nemzetközi kommunikációt, amellyel számottevô telefon, fax, e-mail és postai költség megtakarítást lehet elérni.

Cél 1. A magyar olimpiai sportági szakszövetségek, illetve meghatározott szervezetek részére a Magyar Olimpiai Bizottság irányításával kialakított zárt internet alapú felületen úgynevezett „intranet” rendszeren keresztül 24 órás, globális, naprakész és kiadáscsökkentô informatikai hálózat létrehozása a XXI. századi kommunikációs követelményeknek és kihívásoknak való megfelelés céljával. 2. A felületen keresztül lehetôség nyílik az összes belépésre felhatalmazott szervezet közötti 24 órás kommunikációra földrajzi korlátozások nélkül. A felhasználók folyamatos és naprakész információval szolgálhatnak, illetve regisztrálhatnak akár saját szervezeteik, munkatársaik felé akár más célszervezetek irányába fax, telefon és posta költség nélkül. Célszemélyek, célszervezetek, illetve minden érintett szervezetek számára adatbázis rendszer kerül kialakításra, amelyet minden felhatalmazott szervezet, illetve személy folyamatosan frissíthet, illetve használhat feladat- és cél centrikusan.

Elônyök 1. Gyors: a felületre felvitt információ, illetve közlési szándékkal felvitt anyag azonnal megjelenik, további hasz-

nálatra alkalmassá válik, és a világ minden táján idôveszteség és drága nemzetközi telefon, fax és postai költségek nélkül elérhetô. 2. Takarékos: a rendszer felállítását követôen azonnal helyettesítheti a fax, telefon és posta üzeneteket, leveleket, amellyel milliós mértékû kiadásokat takaríthatna meg mind a Magyar Olimpiai Bizottság, mind a társ sportági szakszövetségek és szervezetek. 3. Naprakész adatbázis: a rendszert használók részére egy állandó adatbázis állna rendelkezésére, amely több irányú lekérdezés és adatfelvitelre is alkalmas a nap 24 órájában. 4. Felhasználó barát: a rendszer használata nem kíván különleges számítógépes ismereteket, mivel az internet használatánál semmivel sem bonyolultabb. 5. Globális: a rendszert földrajzilag nem korlátozza semmi. A MOB védett intranetes rendszere a világ bármely tájáról hozzáférhetô interneten keresztül. 6. Költségkímélô: a rendszer mûködtetésének és fenntartásának költségvonzata nem magasabb, mint egy minôségi, de átlagos honlap üzemeltetése. 7. 24 órás kommunikáció: a felhasználók földrajzi helyzetüktôl függetlenül folyamatos kapcsolatot tarthatnak fenn mind a Magyar Olimpiai Bizottság irodáival, mind a saját szervezeteikkel.

18 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

■ a magyar doppingellenôrzési rendszer ISO akkreditációjának leírása, ■ a doppingellenôrzés folyamatának leírása, ■ hírek, aktualitások a dopping világából, ■ doppinggal kapcsolatos tudományos cikkek, könyvek, recenziók. A web-oldalt negyedévenként aktualizáljuk és bôvítjük. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) honlapjáról (www.wada-ama.org) fontosnak és érdekesnek talált információkat magyarra fordítva megjelentetjük a honlapon. Legtöbben a dopping lista miatt keresik fel a honlapot. Az aktuális dopping listát a WADA ún. Lista Bizottsága állítja össze és minden év január 1jétôl lép életbe. E lista alapján a magyar doppingellenôrzô laboratórium szakértôi gárdája elkészíti a magyarországi viszonyokra adaptált hatályos dopping listát. Így tehát „Dopping lista” címszó alatt megtaláljuk a WADA lista magyar fordítását, e lista alapján abc-rendbe szedett hatóanyag listát, a hozzátartozó magyar gyógyszernevek felsorolásával, illetve a magyar gyógyszernevek abc-rendbe szedett felsorolását is. Az informatika a doppingellenes tevékenység egyéb területein is nélkülözhetetlen. A doppingellenôrzéssel és a gyakorlati tevékenységgel kapcsolatos összes tudnivalót a szövetségekkel a minisztérium hálózatán keresztül tudatjuk körlevelek formájában. Az észrevételeket, visszajelzéseket, illetve dopping megrendeléseket is az informatikai hálózat segítségével bonyolítjuk le. Nemzetközi szervezetek – Európa Tanács, WADA, külföldi partnerek – információi 90 %-ban interneten érkeznek, és a levelezéseinket is ily módon bonyolítjuk. A WADA fent említett honlapjáról rendszeres tájékoztatást kapunk a végrehajtó bizottság, illetve a szakbizottságok különbözô értekezleteirôl, nyomon követhetjük, mely országok nem fizették még ki a WADA tagdíjat, vagy írták alá a WADA-hoz történô csatlakozás szándéknyilatkozatát. Ezen a honlapon is rajta van az aktuális dopping lista, a különbözô regionális irodák adatai, az értekezletek és szimpózumok menetrendje, a különbözô nemzetközi sportszervezetekkel kapcsolatos dopping hírek, pozitív esetekkel kapcsolatos állásfoglalások stb. A doppingellenes tevékenységnek tehát a felvilágosítás, az információ elengedhetetlen része, és ez ma már elképzelhetetlen megfelelôen kiterjesztett informatikai háttér nélkül.

■

MAGYAR EDZŐ 43

2003/4

Végsô búcsú Lemhényi Dezsô mesteredzôtôl Lemhényi Dezsô, akit a hazai és nemzetközi sportvilág egyaránt Butykónak becézett 2003. december 4-én 86-ik életévében, hosszas betegeskedés után szívelégtelenség következtében hunyt el a Budapesti Szent János Kórházban. A kiváló, rendkívüli népszerûségnek örvendô sportember, nagyszerû edzô 1917. december 9-én született Budapesten. A második világháborút követô elsô, az 1948-as londoni olimpián válogatottunk ezüstérmet nyert, a csapat egyik legjobbja volt, bekerült a világválogatottba is. 1952-ben már nem csupán játékosként (1948 és 1952 között 20 alkalommal szerepelt a nemzeti együttesben), hanem Rajki Béla kapitány mellett edzôként is segédkezett az olimpiai arany megszerzésében. Szövetségi kapitányként 1953 és 1955, majd 1957 és 1960 között két Európa-bajnoki diadal fûzôdik szakmai tevékenységéhez: az elsô aranyat 1954-ben a torinói, a másodikat az 1958 évi budapesti Európa-bajnokságon nyerte válogatottunk. Pályája csúcsára itt, a budapesti Eb-n ért fel, hiszen az 56-os forradalom után elszenvedett jelentôs játékos veszteség ellenére képes volt nagyszerû, a dobogó csúcsára felérô új csapatot kovácsolni. 1960-ban kapta meg a mesteredzô kitüntetô minôsítést. A római olimpiai bronzérem, 1960 után hosszú ideig külföldön, Franciaországban végzett áldozatos „misszionáriusi” munkát, s ottani évei idején írt könyve ma is a sportág bibliája. Hazatérést követôen 1969-tôl kezdôdôen a Központi Sportiskola szakág vezetôjeként számos késôbbi világnagyság pályáját egyengette 1973-ig. Kevésbé ismert edzôi bravúrjáért különösképpen a franciák lehettek hálásak – ki is tüntették – mert az 1970 évi barcelonai úszó Ebn a klasszikus száz méteres férfi gyorsúszás aranyérmesét, Michael Rousseaut ô készítette fel. Még párizsi tevékenysége során ismerte meg a Rousseau-családot, az idôsebbik fiú, Jean-Pierre bekerült a válogatott keretbe, s gyakran lehozta magával az öccsét is az edzésekre. Itt mutatta be tudományát a magyar szakembernek, aki nyomban felismerte,

hogy vízilabdázó ugyan gyenge labdakészség miatt nem lehet, viszont úszó mozgása, stílusa kiemelkedô tehetséget sejtetett. Hazatérte után a párizsi úszó a következô év elején váratlanul megjelent Budapesten, s arra kérte a mestert, hogy készítse fel Barcelonára… A francia fiú hetekig-hónapokig a magyar fôvárosban, a Margitszigeti Nemzeti Sportuszodában végezte az edzéseit, majd közvetlenül a barcelonai események elôtti hetekben ismét közvetlenül Lemhényi mester irányította a szakmai munkáját – kivételes sikerrel, óriási meglepetést keltve… Két esztendôvel az 1976 évi montreali ötkarikás játékok elôtt szinte a semmibôl formált ütôképes csapatot Kanadában, s az olimpia házigazdái végül a tiszteletreméltó tizedik helyen végeztek. Külföldi tevékenysége során a továbbiakban rövidebbhosszabb ideig dolgozott Izraelben, Svédországban, majd ismét Franciaországban. Edzôi pályafutása mellett nagyszerû játékvezetôként is nevet szerzett magának, 1953-tól 1960-ig ô volt nem mellékesen a Vízilabda Játékvezetôi Testület elnöke. A rendszerváltást követô nyugdíjas éveiben – 1978-ban vonult vissza - óriási energiákat áldozott az Olimpiai Bajnokok Klubja és az érmes olimpiai sportolókat támogató Mezô Ferenc Közalapítvány létrehozásá-

ban, amely révén életjáradék jár az érmes sportolóknak, és külön szociális segélyrendszer alakult ki. Mint a klub elnöke és az alapítvány kuratóriumának is elnöke szinte élete utolsó pillanatáig dolgozott, s emellett betöltötte a Magyar Vízilabda Szövetség örökös tiszteletbeli elnöki címét. Számos kormánykitüntetés és elismerés övezte tevékenységét, köztük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdemrendje (1999) és a Magyar Köztársaság Középkeresztje (1997), 2003-ban életmûvéért Csík Ferencdíjban részesült. Egész edzôtársadalmunk nevében mondhatunk köszönetet búcsúként életmûvéért, s emlékét - örökös, elpusztíthatatlan derûjét, magas szintû szakmai felkészültségét, az edzôi hivatás iránt érzett elkötelezettségét és sport iránti páratlan rajongását példaként ôrizzük, nem felejtjük. A szerkesztôség ■ Lemhényi Dezsôt – 2003 december 9-én töltötte volna be 86-ik életévét – a Magyar Olimpiai Bizottság, a Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium, a Magyar Vízilabda Szövetség, az Olimpiai Bajnokok Klubja és a Mezô Ferenc közalapítvány saját halottjának tekintette, temetésére nagy részvét mellett került sor december 17-én a Farkasréti temetôben.

Két kiemelkedô edzôegyéniség: Lemhényi Dezsô vízilabda mesteredzô és Bay Béla vívó mesteredzô (Fotó: Kodrucz Sándor)

44 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

A gyermekek úszásoktatása számos okból fontos, sôt elengedhetetlen szükség, követelmény. A létesítmény, technikai és egyéb feltételek mellett külön nyomatékkal esik latba az a többrétû felelôsség, amely fôként az egészen fiatal kezdôk esetében nem hagyható figyelmen kívül. 2003. ôszén emlékezetesen nagy hullámokat váltott ki a közvéleménybôl a Bp. Spartacus gyermekcsoportjában történt eset – az egyik edzôt pedofíliával gyanúsították meg -, amelynek következményei egyebek között ennek a szülôi-sportvezetôi–edzôi közös felelôsségnek a kérdését villantotta fel a nyilvánosság elôtt. Ebbôl is kiindulva kértük fel dr. Tóth Ákost – a gyermekek úszásoktatásának kiváló hazai szaktekintélyét – hogy egy tanulmány keretébe foglalja össze tömören a témával kapcsolatos gondolatait. A Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Karának tanszékvezetôje, a Magyar Úszó Szövetségben korábban hosszú évekig a nemzeti válogatott szövetségi kapitánya – aki ráadásul hazai és nemzetközi gyakorlati tapasztalatokban is gazdag – készségesen tett eleget kérésünknek. Gallov Rezsô

Mozgástanítás, mozgástanulás a vízben Tóth Ákos Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest

Nem élhetünk az egy-két évtized elôtti panasszal, hogy létesítmény, uszodai feltételek híján a gyerekek nem tanulhatnak úszni, hogy fiatal korban nem ismerkedhetnek meg ennek az ember számára elôször szokatlan közeg törvényszerûségeivel, s esetek nagy részében remélem nem igaz, hogy az úszástudás hiánya okozza a sokszor rémisztô adatokat a vízi baleseteket illetôen. Ugyanis a tragédiák nagy része felelôtlenségbôl, hanyagságból, fegyelmezetlenségbôl fakad, s nem az úszni tudás hiányából. Természetesen az uszodai helyzet, az uszodák száma nem tölthet el bennünket elégedettséggel (különösen, ha a testkultúrát, a testnevelést megfelelô helyen kezelô kultúrnemzetek helyzetét nézzük), de tény, hogy manapság lényegesen több gyermek tanulhat úszni szervezett keretek között, mint pl. 20 évvel ezelôtt. A városi, kerületi, önkormányzati, iskolai uszodák száma természetesen nem éri el az igény szintjét, de a régi óhajnál már sokkal több úszásoktatásra alkalmas uszodával rendelkezünk. Az iskolai, egyesületi, szabadidôs, rekreációs úszás iránt óriási az igény, s ezzel nem csak a létesítményeknek kell lépést tartani, hanem az uszodában folyó szakmai munkának, az úszásoktatás minôségi színvonalának is. Ez indokolja, hogy a Testnevelési Egyetem Úszás és Vízi Sportok Tanszékének oktatási programjában kiemelt szerepet biztosítunk hallgatóink úszásoktatásra való felkészítésének. Az alábbiakban oktatásfilozófiánk legfontosabb területeivel, az úszásoktatás általunk kiemelt szempontjaival szeretném megismertetni a téma iránt érdeklôdôket.

Bár kollégáimmal évtizedek óta elkötelezettek vagyunk az úszás, a versenysport iránt, az úszásoktatás legfontosabb céljának mégsem a versenysportra történô kiválasztást tekintjük. Az úszással elfogultak vagyunk, de nem szûklátókörûek. A tömeges úszásoktatás legfontosabb céljának az életvédelmet, a baleset megelôzést tartjuk, hogy minden gyermek (vagy felnôtt) biztonságosan mozogjon uszodai vagy nyílt vízi körülmények között. Mi a vízbiztos tudás kritériuma? Ennek meghatározását azért tartjuk fontosnak, mert az úszásoktatásra biztosított óraszámok a különbözô területeken nagyon változóak, és a szakfelügyeleti, a közigazgatási szervek, intézményvezetôk, szülôk hajlamosak az úszásoktatásban való részvételt azonosítani az úszástudással. Vízbiztos úszásnak azt tekintjük, ha a tanuló mély vízbe ugrás után (talpas vagy fejes) biztos tájékozódással, kapkodás nélkül feljön a víz felszínére, 1015 mp taposással ott marad, majd valamely úszásnemben legalább 25 métert úszik megállás nélkül, megbízható technikával. A megbízható technika a kar- és lábmozdulatok, valamint a levegôvétel ritmusos összehangolását jelenti. A testnevelés órán, a tanórán kívüli foglalkozásokon, sportköri tevékenységen folytatott rendszeres testmozgás, gyakorlás, a nem versenyszintû képesség fejlesztés, az egészséges életmódra nevelés, az egészség megôrzésének kitûnô eszköze. Ezt tartjuk az úszásoktatás második fontos céljának, egyúttal itt jelentkezik leginkább a létesítmény hiány. Az iskolai, az egyesületi úszásoktatásban résztvevôk zömét az uszodák be tudják fogadni, de 1-2 hónap, fél

■

MAGYAR EDZŐ 17

2003/4

A TF Könyvtár saját online adatbázisa Karunk honlapja a www.hupe.hu címen érhetô el. Ha a baloldali menüsorban a Szervezet menüpontra klikkelnek, a megjelenô felsorolásból kiválaszthatják a Könyvtárt. A szolgáltatásainkat bemutató leírásban az online adatbázis szövegrészre kattintva juthatnak el a magyar sportszakirodalmat feldolgozó saját építésû adatbázi5. ábra). Ebben elsôsorban sunkhoz (5 magyar nyelven megjelent cikkek, könyvek, konferenciakötetek, jegyzetek, tankönyvek, valamint disszertációk és fordítások adataira kereshetnek, melyeket helyben el is olvashatnak, vagy sok esetben ki is kölcsönözhetnek. A találati halmazban felsorolt rekordok teljes leírását a találat sorszámára klikkelve tekinthetik meg. Innen azt is megtudhatják, hogy például a cikk hol és mikor jelent meg, és a folyóiratot megkereshetik az olvasóteremben, vagy fölkérhetik a raktárból. Könyvek esetében a raktári jelzetet is megtalálják a rekordban, így rögtön ki 6. ábra). tudják tölteni a kérôlapot (6

6. ábra. Egy cikk a találati hozamból

Informatika a doppingellenes tevékenységben év után el is bocsátják ôket, mert jönnek az új osztályok, csoportok, illetve az egyesületi oktatásban résztvevôknek csak egy kis százaléka folytathatja a rendszeres úszást, mint „kiválasztott” versenyzô. Pedig a tanfolyamon úszni megtanult, de nem elég stabil, nem teljesen vízbiztos gyerekeknek lenne nagy szüksége a továbblépésre, vízben való mozgásuk, biztonságuk stabilizálására. A „tehetségesnek” bizonyult gyermekek minôsítésével vigyáznunk kell, hiszen a kiválasztott gyerekek csak azt bizonyítják, hogy az alkalmazkodási folyamatban és a mozgástanulásban ügyesek. A tehetségnek egyéb fokozatai is vannak, melyek a képzés hosszú távú, jó néhány éves folyamatában jönnek felszínre. Az úszómozgás természetébôl, mozgásszerkezeti egyszerûségébôl adódóan viszonylag korán, fiatal korban tanítható. Ez nem jelentheti a bébi úszás, a csecsemô oktatás hivatalos, intézményesített bevezetését, hiszen 2-3 hónapos, vagy 1-2 éves korban is csak szoktatásról, bizonyos mozdulatok utánzásáról vagy ösztön-

Bakanek György Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest

Az utóbbi évtizedek szenzációs sporteredményeit némileg beárnyékolják az egyre gyakrabban világgá kürtölt dopping botrányok. A becsületes játék szellemébe vetett hit és az a meggyôzôdés, hogy a doppingolás elôbb-utóbb eltûnik a sportból, egyre inkább távolodni látszik. Úgy tûnik, hogy még hosszú ideig szükség van a doppingellenes harcra, vagyis az ebben tevékenykedôknek még egy darabig nem kell félteniük a kenyerüket. A világ egyetért abban, hogy az ellenôrzések harmonizálása és szigorítása, a világos és precíz jogi háttér megteremtése és egységesítése, a laboratóriumi eljárások finomítása mellett egyre nagyobb szerepet kell szánni a megelôzô – nevelô és ismeret átadó tevékenységnek. A doppingellenes tevékenység keretein belül ma már szinte nyomonkövethetetlen mennyiségû ismeretanyag halmozódott fel, amely korszerû informatikai háttér nélkül kezelhetetlen lenne. A magyar doppingellenes tevékenység

rendszerében az információ kardinális szerepet kap. Szinte az elsôk között vezettük be a mobiltelefonos dopping információs szolgáltatást 1996-ban, amely azóta is közmegelégedésre mûködik. Az internetes világháló fejlôdésével a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium honlapján is megjelentek azok az információk, melyek a doppingszerek dzsungelében igyekeznek eligazodást találni. A 2000. évben egy olyan felvilágosító-nevelô kampányt indítottunk el, mely a fitness termekben sportoló fiatalok tízezreihez szólt, és a szteroid szedés alternatíváit próbálta kidomborítani. Ezzel párhuzamosan indult meg a www.szteroid.hu honlap is, melyen elrettentô képek kíséretében próbáltuk meg a fiatalok tudtára adni a szteroid szedés következtében fellépô mellékhatások következményeit, és vázoltuk azokat az alternatív lehetôségeket, amelyek segítségével hasonló mennyiségû izomtömeget és izomerôt tudnak produkálni, amelyekrôl

eddig azt gondolták, hogy csak anabolikákkal lehet elérni. A honlapon egy interaktív levelezési lehetôséget is biztosítottunk, amelynek kapcsán napi több tucat információ kérésre válaszoltunk. A Magyar Olimpiai Bizottsággal karöltve a www.mob.hu honlapon kialakítottunk egy ún. dopping sarkot, ahol részletesen taglaltuk mindazokat az információkat, amelyeket a doppinggal kapcsolatban ismerni kell. A honlap jelenleg is mûködik, látogatottsága meglehetôsen magas, és a következô információkat tartalmazza: ■ a dopping fogalma, meghatározása, ■ a doppingolás motivációi, ■ a doppingellenes tevékenység jogszabályi háttere, ■ dopping törvény, rendeletek, ■ a WADA által kibocsátott nemzetközi doppingellenes szabályzat magyar nyelvû szövege, ■ a mindenkor hatályos dopping lista, ■ a sportkórházi doppingellenôrzô laboratórium által bevizsgált étrendkiegészítôk listája,

16 MAGYAR EDZŐ A Központi Könyvtár honlapjáról, a www.lib.sote.hu internet címen elér1. ábra) hetô adatbázisok (1 A nagy kanadai sportinformációs központ (SIRC) szerkesztésében készülô Sport Discus adatbázisban fôként angolszász, francia, spanyol és olasz szakirodalmat találunk. Könyvek, tanulmányok, cikkek, doktori értekezések bibliográfiai adatait kereshetjük le. A mûvek egy része teljes szöveges 2. ábra). formában is megtalálható (2 A PsycInfo adatbázisban sportpszichológiai témákra találhatunk irodalmat. Szintén könyvek, könyvrészletek, cikkek, disszertációk bibliográfiai adataira kereshetünk. Az egyes mûvek irodalomjegyzékét is feldolgozták, így az idézett szerzôk neve is keresési szempont lehet. A mûvek egy része teljes szöveges formában itt is megtalálható. Egyetemünk Központi Könyvtárának honlapján az Elektronikus folyói-

■

2003/4

3. ábra. A német nyelvterület szakirodalma a www.bisp-datenbanken.de weboldalról eln.de, vagy a zb-sport.dshs-koeln.de címrôl. Közvetlenül az online adatbázisba juthatunk a www.bisp-datenbanken.de címen, ahol a német nyelvterület válogatott szakirodalmát kereshetjük különféle szempontok szerint 3. ábra). (3 Könyvtárunk olvasótermeiben minden beiratkozott olvasónknak lehetôséget biztosítunk az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) használa4. ábra. tára is. Az EISZ-t a www.eisz.hu interAz EISZ net címen lehet elérni. Olyan fontos adatbázisai adatbázisokat kereshetünk benne, mint a Web of Science citációs, a Science Direct full text adatbázis, de az Akadémiai Kiadó könyveinek és tudományos folyóiratainak teljes szöveges állományába is beléphetünk. Ezen kívül online szótárakat, lexikonokat, enciklopédiákat is használhatunk 4. ábra). (4

ratok menüpontban kereshetünk az online formában elérhetô folyóiratokra is. Nagy elôny, hogy a cikkek teljes terjedelmükkel, illusztrációkkal, grafikonokkal, táblázatokkal együtt jelennek meg a monitoron, tehát nem csak a bibliográfiai adatokat találjuk meg, magát a cikket is rögtön elolvashatjuk.

Egyéb internet címeken elérhetô online adatbázisok A kölni egyetem könyvtárának honlapján sok fontos információhoz juthatunk a sport és testnevelés területérôl. Beléphetünk a könyvtár online adatbázisába is, amely megfelel a régi Spolit CD-ROM-nak. Kiindulhatunk az egyetem honlapjáról a www.dshs-ko-

5. ábra. A TF Könyvtár adatbázisának keresôképernyôje

■

MAGYAR EDZŐ 45

2003/4

szerû mozgásról beszélhetünk. Ha ezt a tevékenységet szakmailag jól képzett pedagógus irányítja, akkor hasznosnak tekintjük. Ha a szülôi hiúság kielégítésére, elvetélt felnôtt karrierek utólagos pótcselekményeként szolgál a bébik produkciója, akkor elítéljük és nem támogatjuk ezt a tevékenységet. Az elmúlt években – miután egyre több jól képzett szakember foglalkozik csecsemôúszással – szerencsére teljesen megváltozott a szemlélet ezen a téren, sikerült helyes irányba terelni ezt a tevékenységet. A hazai és a nemzetközi szakirodalom is az 5-7 éves életkort tartja alkalmasnak a csoportos úszásoktatásra. A gyermekek az óvodai és az iskolai oktatás, nevelés következményeként rendelkeznek bizonyos tapasztalattal. Ismertek elôttük a közösségben való tanulás, gyakorlás szabályai, el tudják magukat helyezni a csoportban, osztályban, ismertek elôttük a csoportban tanulás, gyakorlás módszerei, szabályai, ismereteik és tapasztalataik vannak az egyén és a közösség kapcsolatáról. Ismertek elôttük a rend, a fegyelem, a jutalom, a dicséret vagy éppen a fegyelmezés fogalmai, melyek egy oktatási folyamat szükséges „kellékei”. Az úszásoktató testnevelô tanárnak, edzônek tudnia kell, hogy az úszómozgás tanításának van egy speciális jellemzôje, hogy a tanulás elsô lépcsôjeként az idegen közeghez, a vízhez kell szoktatnunk a kezdôket, amikor is a legalapvetôbb statikus és dinamikus helyzeteket, mozgásokat, mozdulatokat tanítjuk. Talán furcsának és kicsit szélsôségesnek tûnik a vizet idegen közegnek nevezni. Valóban nem az, ha megisszuk, ha fôzünk vele, vagy tisztálkodunk. Viszont azonnal ismeretlennek, idegennek tûnik, ha tapasztalat nélkül, ismeretlenül merülünk a vízbe, különösen, ha mély vízrôl van szó. Az úszásoktatás-tanítás elsô nagy gyakorlatcsoportja nem mozgástanítás, hanem a közeghez való szoktatás. Tulajdonképpen egy alkalmazkodási folyamat az eddig nem ismert közeg és a gyermek szervezete között, olyan új tulajdonságok és jellegzetességek megismerése, amelyekkel a tanítvány addig nem találkozott. Ahhoz, hogy késôbb mozgáselemeket tanítsunk, a kezdônek ismernie kell a víz minden tulajdonságát, alkalmazkodnia kell a víz törvényszerûségeihez, meg kell szoknia az új környezet diktálta feltételeket. Elsô lépésként – az ismert alapgyakorlatok: merülés, lebegés-siklás hason és háton, vízbeugrások, levegôkifújás-levegôvétel, stb. alkalmazásával – a vizet, mint közeget kell megszeret-

tetnünk a gyerekekkel, azt kell elérnünk, hogy a vízben ugyanolyan otthonosan mozogjanak, s ugyanolyan jól érezzék magukat, mint a szárazföldön. Néhány neves, igen képzett és eredményesen dolgozó tanár, edzô nem tölt külön idôt a vízhez szoktatással, úgy vélik, hogy az egyszerû gyakorlatok sok idôt rabolnak el az úszásoktatás értékes részébôl. Sok segédeszköz használatával az alapvetô technikai elemeket kezdik tanítani, s véleményük (és gyakorlatuk) szerint ezalatt és az óra elôtti és óra végi játékidôben van lehetôség az egyszerû gyakorlatok játékos alkalmazására. Az álláspontom nagyon határozott és egészen eltérô ebben a kérdésben, ugyanis a vízhez szoktatás alatt az oktatónak nagy lehetôsége van pedagógiai megoldások alkalmazására, különbözô típusú és különbözô alkalmazkodó képességû gyermekeknél eltérô módszerek alkalmazására. A vízhez szoktatás természetébôl, a gyermekek életkorából, a gyakorlatok jellegzetességébôl fakadóan az oktató a víz szeretetén keresztül vonzóvá teheti magát a környezetet, a tevékenységi formát, az egész alkalmazkodási folyamatot. Az úszásoktató pedagógusnak bizonyos szituációkban lehetôsége van kipróbálni kreativitását, ötletességét, módszereinek változatos alkalmazását. A vízhez szoktatáson „átesett” gyermek szeretete a környezethez, a mozgáshoz, a vízhez és az oktatóhoz nem csupán egy pozitív érzelmi állapotot jelent, hanem egyúttal kedvezô motivációs bázist is a késôbbi mozgástanuláshoz. A vízhez szoktatástól egyenes út vezet a mozgástanuláshoz. Tanulmányom további részében a mozgástanulást nem edzéselméleti, ideg-izomrendszeri, koordinációs szempontból tárgyalom, hanem ennek a tevékenységnek a pedagógiai, pszichológiai hátterét próbálom megvilágítani. Kiindulópontként szeretnék minden tanárt, oktatót, edzôt, meggyôzni, hogy az úszásoktató pedagógus ennek a tevékenységnek a kulcsfigurája. Döntôen a személyiségjegyei, a viselkedés- és magatartásformája, a hanghordozása és beszédkészsége, a fellépése, öltözéke, ápoltsága és fontos mindaz, ami az úszásoktatót pedagógussá teszi. Természetesen mindezeket döntôen irányítja, befolyásolja az oktató motivációja, hivatástudata, szociális helyzete, társadalmi közérzete. Azért igyekszünk kiemelni az oktató pedagógiai szerepét, mert felfogásunk szerint az úszásoktatás nemcsak a karés lábmozdulatok, hely- és helyzetvál-

toztatások megtanítását jelenti, hanem bôséges lehetôségünk van a mozgástanulással járó pozitív személyiségformáló tevékenységek, nevelô hatások alkalmazására. A testnevelô tanárnak, úszásoktatónak nagy szerepe van az értékes magatartás- és tevékenységformák kialakításában. Az úszómozgás tanulásának nem csak egy leúszott távolság, egy bizonyos szinten produkált mozdulatsor az eredménye, hanem a mozgástanulás különbözô „nehézségi fokozatain” szerzett élmények, kialakult és kialakított jellemvonások, pozitív személyiségjegyek is a mozgástanulás értékét jelentik. A fenti érték alapján nevezzük az úszásoktatással foglalkozó testnevelôt, úszásoktató (nevelô) pedagógusnak. Az úszásoktatás (nevelés, képzés) két pólusú tevékenység. Egyik oldalon a gyermek, a másikon (de nem szemben) az oktató áll. Mindkettô különbözô tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel rendelkezik, sôt csoportos foglalkozásról lévén szó, az oktatónak kell szinkronba kerülnie a 15-20 fôs csoporttal, amelyben a legkülönbözôbb egyéni adottságokkal, pszichés és mentális jellemzôkkel bíró gyermekek vannak. Ismerünk és taníthatónak, elsajátíthatónak tartunk bizonyos módszertani technológiákat, eljárásokat, melyek a sok-sok tapasztalat általánosításából és a gyakorlati eredmények összesítésébôl fakadnak. De az általánosan ismert és elfogadott módszerek ismerete és alkalmazása csupán alapkövetelmény az oktató számára. A pedagógiailag igazán értékes munka feltételezi az általánosban rejlô, de az egyénben létezô pedagógiai értékek érvényesítését is. Az egyénre jellemzô pedagógiai rátermettséget, a személyiségjegyeket, a mûhelymunka stílusjegyeit nehéz pontokba szedni, könyvbôl tanítani és tanulni. A csak az egyénre jellemzô pedagógiai értékeket mindenkinek saját magának kell megtalálnia. Ehhez gyakorlatra, tapasztalatra, nagyfokú önismeretre és önkritikára van szükség. Oktató-nevelô munkánkban egyre inkább a pedagógiai kreativitásnak kell érvényesülnie, mely feltételezi az önmegismerést, az egyéni értékek kibontakoztatását, az új és új, a változatos megoldások keresését, egész pedagógiai tevékenységünk rendszerbe foglalását. Ez nem zárja ki az ösztönös, néha improvizatív, jó pedagógiai érzékkel rendelkezô oktatói megoldásokat, de a hosszantartó sok éves pedagógiai munkának mégis egy egyénre jellemzô, az általános módszereket ismerô

46 MAGYAR EDZŐ és alkalmazó, karakteres tevékenységnek kell lennie. Bízunk benne, hogy az eddigiekbôl világosan kitûnik álláspontunk, miszerint a mozgástanítás, így az úszómozgás tanítása nevelési- képzési – oktatási folyamat, melyben vízben alkalmazott célszerû mozdulatokat, mozgásformákat tanítunk. A nevelési folyamat – még ha tartalmaz is rögtönzésszerû megoldásokat – végül is az oktatási-nevelési folyamatban résztvevô gyermekek tevékenység szabályozását jelenti. Az ontogenezis folyamán – az életkor függvényében – változnak a tevékenységszabályozás törvényszerûségei, mely változásokhoz adekvát pedagógiai eljárásokat kell alkalmaznunk. A kisgyermekkor éveiben a tevékenység szabályozás nem elsôsorban pedagógiai, hanem kevésbé irányított, impulzív jellegû, fôként a tárgyi környezetbôl származó hatások befolyása alatt áll. A gyermek további fejlôdése során elfogadja a személyi környezet tekintélyi irányítását, s tevékenységét, magatartását ennek a tekintélyi szabályozásnak veti alá a családban, az óvodán, az iskolán belül. A 4-7 éves gyermekek nagy része elfogadja az oktató vezetô szerepét, tudja és tapasztalja, hogy az oktató az a személy, aki végig tudja ôt vezetni a tanulás folyamatán, ô az, akiben megbízhat, akinek követheti az instrukcióit. Ezzel párhuzamosan a tevékenység folyamata a kortársi csoportok közelébe tevôdik át (óvoda, iskola, napközi, sport) és egyre inkább erôsödik a gyermekekben a társakkal való kapcsolattartás szükséglete is. Tapasztalatunk szerint az úszásoktatásban mint szabályozott nevelési folyamatban az oktató pedagógus (mint tekintélyi irányító) és a közösség (mint szociális hatáskifejtô közeg) alapvetôen meghatározó szerepet tölt be nem csak a mozgástanulás eredményességében, hanem a tevékenység szabályozásában, a nevelési folyamatban is. Tehát az úszásoktató pedagógusnak lehetôsége van a mozgástanulással járó pozitív személyiségformáló tevékenységek, nevelô hatások alkalmazására. A személyiségfejlesztés lehetôsége több kérdést vet fel: Egy gyermekben sok tulajdonság sûrûsödik össze: öröklött és szerzett (kialakított) egyaránt. Ezek közül melyik a domináns? Milyen mértékben lehet ezeket befolyásolni? Hogyan reagál a gyermek a különbözô (sokszor igen eltérô) szülôi, pedagógusi, környezeti nevelô hatásokra? Mely nevelési módszerre legérzékenyebb a

■

gyermek? És ha kiderül, akkor ugyanolyan hatása van ennek a módszernek, ha egyedül van, kis létszámú csoportban, vagy egy nagyobb közösségben? Mindenesetre, ha nevelni akarunk, ha hatni akarunk a gyermek személyiségfejlôdésére, ha felszínre akarjuk hozni az egyén s a társadalom szempontjából hasznos, pozitív jellemvonásokat, személyiségjegyeket, meg kell ismernünk azokat. A pedagógiai szakirodalomban nem találunk merev, rendszerezett felsorolást a személyiségjegyekrôl. Ez érthetô, hiszen a neveléssel, a különbözô pedagógiai hatásokkal plasztikusan alakítjuk a nevelés alanyát. Az ontogenetikus fejlôdés során bizonyos életkorra jellemzô személyiségjegyek erôsödhetnek fel, vagy tûnhetnek el, egy bizonyos idôszakban (években) domináns jellemzôk késôbb átalakulnak, elgyengülnek, újjak jelenhetnek meg igen sokféle hatásra. A pszichológia a maga területén tárgyalja a különbözô személyiségjegyeket, melyek az egyénben jellemzôen jelen vannak: a gátlás, szorongás, félelem, bátorság, vakmerôség, kishitûség, érzelmi telítettség vagy szegénység, stb. jelenségeit a pszichológia neurofiziológiai alapon magyarázza. Nekünk az uszodában mint pedagógusnak kell ezeket kezelnünk. A nevelés dominanciája érdekében a személyiségjegyek közül meg kell találnunk az úszásoktatásban, nevelô tevékenységünkben a különösen exponált jellemzôket. Tévúton járunk, ha csak a gyermek személyiség jegyeivel foglalkozunk. Korábban említettük, hogy a nevelés kétpólusú tevékenység, ennek értelmében súlyos hiba csak az egyik pólusra, a gyerekre koncentrálni, a gyermek személyiségfejlôdésével és fejlesztésével foglalkozni. Ugyan olyan fontos a pedagógus, a nevelô egyéniségét befolyásoló jellemzôkkel, hatásokkal foglalkozni. A felnôttkorban érett, kiteljesedett pedagógus is sokféle hatásnak van kitéve, melyek lehetnek belsô indíttatások (igényesség, önbecsülés, pozitív karriervágy) és a környezet által meghatározóak (szociális környezet, motiváltság, anyagi elismerés stb.). Eddigi tapasztalatunk alapján egykét olyan jellemzôt említünk a következôkben, melyeket az úszástanításúszástanulás kapcsolatában fontosnak tartunk a gyermek és a pedagógus részérôl is:

Alkalmazkodó képesség Tulajdonképpen az úszásoktatás egész idôszakában a gyermek elôször

2003/4

alkalmazkodik az új közeghez, alapvetôen fontos, a víz tulajdonságaihoz igazodó mozdulatokat, egyszerû mozgásokat tanul (vízhez szoktatás). Majd a vízben való fennmaradás és elôrehaladás érdekében célszerû mozdulatokat (úszástechnikát) és a mozdulatok levegôvétellel való összehangolását tanulja meg, ami végül a vízbiztos úszást jelenti számára. Mozgást tanul, ami nem más, mint egy alkalmazkodási folyamat. A pedagógus alkalmazkodóképességére is nagy szükség van egy több évtizedes pályafutás során. Alkalmazkodnia kell az új és új osztályokhoz, csoportokhoz, tantestülethez, igazgatóhoz, oktatási koncepciók változásához. De a pedagógiai alkalmazkodás elsôsorban a tanítványok jellemvonásaihoz, viselkedésükhöz, érzelmi, értelmi megnyilvánulásaihoz való alkalmazkodást jelent. Természetesen a tanulókhoz való igazodás nem az egyéniség feladását, megalkuvást jelent, hanem egy míves munkát, amely az apró mozzanatokban, módszerekben teljesedik ki, s ezáltal lesz részleteiben is hatékony a pedagógus munkája.

■

MAGYAR EDZŐ 15

2003/4

Sportadatbázisok – Információkeresés a TF könyvtárában

Sports Databases – Information Search in the Library of the TF Léces Melinda Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Könyvtára, Budapest

Összefoglalás A TF Könyvtár az ország egyetlen testnevelési és sporttudományi szakkönyvtáraként folyamatosan bôvíti az

érdeklôdôk számára nyújtott szolgáltatásait. Új olvasótermében lehetôséget biztosít beiratkozott olvasói számára sok nélkülözhetetlen online információforrás ingyenes használatá-

Abstract The Library of the TF being the only library of the country which specialises in the collection of literature on physical education and sport sciences continuously expands the range of its services provided for visitors. In its new reading-room the Library provides an opportunity for registered readers to use free of charge many indispensable online information resources. Amongst them maybe the most important ones are the bibliographical and full text databases which make possible to follow the up-to-date trade literature. Keywords: information search, sport databases, on-line databases, full text databases, bibliographical databases

Kommunikációs képesség Az 5-7 éves gyermek képes értelmes kommunikációs kapcsolatot létesíteni a felnôttekkel. Ki tudja magát fejezni, el tudja mondani és meg tudja magyarázni a vele kapcsolatos történéseket. Ehhez az kell, hogy a tanárt érdekelje is a gyermek véleménye, kérdezze meg idônként mit, hogyan érez. Sôt, szólítsa fel a gyermeket egy-egy gyakorlat, „feladat” szóbeli leírására. Ne csodálkozzunk, ha a gyermek magyarázatát széles mozdulatokkal kíséri, számára plasztikusabb és kifejezôbb, ha a nehezebben megfogalmazható verbális közlést – a jobb érthetôség kedvéért – „mutogatással” egészíti ki. A gyermek kifejezôkészsége, beszédtechnikája, közlési módja nemcsak a rá jellemzô, egyéniségében rejlô jellemzôket mutatja meg, hanem az elôzô években alkalmazott környezeti, tekintélyi és szociális nevelô hatásokat is. A zárkózott, szemlesütve, halkan beszélô, vagy a vékony, magas hangon, elnyújtva mesélô gyermek legalább olyan sokat árul el családi környezetérôl, mint a nyílt tekintettel, tagoltan, értelmes mondatokat közlô gyermek. Az uszodai környezet kialakított egy speciális kommunikációs technológiát a tanár és a gyermek között. Az átlagnál zajosabb környezet, maga a közeg zártsága, a kommunikációs ingerforrások szûk köre hangsúlyosabbá teszi

ra. Ezek közül talán a legfontosabbak a bibliográfiai és teljes szöveges adatbázisok, melyek lehetôvé teszik a szakirodalom naprakész követését. Kulcsszavak: információkeresés, sportadatbázisok, online adatbázisok, teljes szöveges adatbázisok, bibliográfiai adatbázisok

1. ábra. A Központi Könyvtár honlapjáról elérhetô adatbázisok

2. ábra. A Sport Discus adatbázis keresôképernyôje

A TF Könyvtárban elérhetô online adatbázisok Könyvtárunk idén tavasszal új olvasótermet nyitott, melyben lehetôséget biztosít a beiratkozott olvasók számára szakterületünk legfontosabb bibliográfiai és teljes szöveges (full text) online adatbázisainak térítésmentes használatára. Ezek közt van olyan, amelyik a TF Könyvtárban készül, vannak, amelyeket a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára fizet elô, olyan is található, amelyet az Oktatási Minisztérium jóvoltából használhatunk, végül vannak külföldi intézmények honlapjáról elérhetôk is. Sokan nem tudják, hogy bizonyos adatbázisok használatához nem csak felhasználói névre és jelszóra van szükség, hanem arra is, hogy meghatározott terminálról lépjenek be, amit a számítógép azonosítója alapján tud ellenôrizni a szolgáltató. Az elôadásomban szereplô adatbázisok nagy része is ilyen, ezért fontos, hogy könyvtárunk termináljairól keressék ôket.

14 MAGYAR EDZŐ

■

5.. ábra

6.. ábra

2003/4

keznek a Héraklész sportolók. A program segítségével megjeleníthetjük az egyes kistérségekben élô Héraklész sportolók abszolút számát, és a kistérségben élô 10 – 17 éves gyermekekhez viszonyított arányát is. A 3. ábrán kirajzolódnak a nagyvárosok és a sportági centrumok. A két ábrát összehasonlítva láthatjuk, hogy vannak olyan települések, amelyekben a 10 – 17 éves lakosság számához viszonyítva felülreprezentáltak a Héraklész sportolók (Pl.: Tatabánya és Oroszlány térsége), és vannak olyan települések, ahonnan ugyan nagy számban érkeznek sportoló gyermekek, de a lakosság érintett korosztályához viszonyítva kisebb az arányuk (Pl.: Debrecen és Nyíregyháza térsége). Az SPSS 11.5-ös szoftverét a NUPI Diagnosztikai Kutatócsoportjának készített elemzéssel mutatom be. Az SPSS program adatelemzésre, adatfeldolgozásra, grafikus jelentések készítésére alkalmas szoftver, amely képes matematikai statisztikai eljárások lefuttatására is. A Diagosztikai Kutatócsoport a KSI különbözô szakosztályaiban sportoló gyermekek kardiorespiratórikus jellemzôit mérte fel és kódol5. ábra) ta egy adatfájlba. (5 Az SPSS programmal diszkriminancia-analízist végeztünk, amelynek eredményeképpen grafikusan jelenítettük meg az egyes sportágakban sportoló gyermekek kardiorespiratórikus jellemzôit, valamint a szakosztály sportolóinak kardiorespiratorikus átla6. ábra) gát. (6 Informatikai rendszerünk alkalmas arra, hogy a közeljövôben új adatbázisokat is integrálni tudjunk. Terveink között szerepel, hogy kapcsolatokat építünk ki a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Labdarúgó Akadémia adatbázisával, és kezeljük a 2004-ben beinduló Sport XXI. Programban ke7. ábra) letkezett adatokat is. (7

7.. ábra

■

MAGYAR EDZŐ 47

2003/4

a „testbeszéd”, az uszodai jelek, hangeffektusok alkalmazását. A vízhezszoktatás gyakorlatainál, de különösen a technikai elemek oktatásánál kialakult, a gyerekeknek megtanított jelrendszereket használunk. Egy kar- és fejtartásra, a hangsúlyosabb levegôkifújásra, a folyamatos mozgásra való figyelmeztetésnek kialakult jelrendszere van. Bizonyos hangeffektusokkal pedig a mozgás dinamikáját is érzékeltethetjük a tanulókkal.

Kreativitás Egész oktatási rendszerünk nagy kihívása, hogy a képzés-nevelés-tanulás idôszakában, az óvodától az egyetemig milyen környezeti és személyi feltételeket biztosítunk a nevelés alanyának, hogy a tanulás folyamatában, az általános és speciális képzésében mekkora teret biztosítunk alkotókészségének, megújuló képességének. Hogy megszerzett tudását, tapasztalatát újraértékelje, továbbfejlessze. Másmás minôségben, másképpen, de ez vonatkozik a tanulóra és a pedagógusra is. A gyermek kreativitása a hibajavításban, a jó és a rossz mozgásválaszok szelekciójában, a mozgástapasztalatok értékelésében jelentkezik. Az oktató kreativitása pedig módszerei továbbfejlesztését, individuális alkalmazását, a változtatás képességét jelenti. A gyermek fantáziavilága és képzelôereje hallatlanul színes, az oktató ebben találhatja meg elôször a gyermekek érzelmi- és gondolatvilágához vezetô utat, majd a mozgástanításban alkalmazott különbözô lépcsôfokokat. Ez igen energiaigényes tevékenység, amely nem tûri a fásultságot, a sablont. Ha az oktató meg tud újulni,

módszerét az ötletgazdagság jellemzi, nem sablonosan ismétli önmagát, akkor eléri, hogy a foglalkozásoknak ô maga is aktív, irányító résztvevôje és nem passzív, külsô szemlélôje lesz. A pedagógiai kreativitás, ötletesség, fantázia a pedagógus és a gyermek egészen más kapcsolatát, együttmûködését eredményezi, mint a lélektelen, figyelmetlen, ötlettelen munka. A mozgástanulásban, majd a mozgásteljesítmény minôségében az elôbb felsoroltakon kívül kimagasló szerepet játszanak még a helyzetértékelés, önértékelés, önérvényesítés, döntési képesség, koncentráló képesség, a szociális beilleszkedés, a tanuló és az úszásoktató pedagógus részérôl egyaránt. Ezek boncolgatása egy másik tanulmány tárgyát képezhetik. Befejezésül a mozgástanulásnak egy-két olyan jellemzôjét, oktatói tapasztalatát említjük, amelyek nehezen deklarálhatóak, nehéz szabályok közé szorított viselkedés- és magatartás formák közé sorolni azokat. Az úszásoktatónak figyelembe kell venni ezeket a jellegzetességeket, mert oktatónevelô munkája ezek ismeretében válhat hatékonyabbá. Fontos, hogy a gyermek megfelelôen motivált, érdekelt legyen a tanulási folyamatban. Ugyanis az olyan megismerési folyamatok alkalmával, amelyek a gyermek érdeklôdésébôl keletkeznek, a gyermek összehasonlítja a maga képzettartamát az új tapasztalatokkal. Ebbôl az egybevetésbôl a régi tartalom hiányosságának érzése ébered fel az új tapasztalatokkal szemben. Ez a hiányérzet egy ösztön mûködését indítja meg: az ismeretlen megismerésének vágyát. Ezt látjuk a kezdôknél, akik a közeggel való megbarátkozás után igyekeznek próbára tenni képességeiket, próbálják felmérni és kiélni cselekvési és mozgásszabadságukat, kísérleteznek és próbálkoznak a közeg biztosította alternatívákkal, mozgásvariációkkal. Ennél a pontnál szükséges a hozzáértô és a pedagógiában jártas oktató tevékenysége, aki a sok-sok mozgásvariációt korlátozza és a koordinációs követelmények szerinti mozgás végrehajtását szorgalmazza. A tanulási kedvet a tanulás végéig ébren kell tartani. Az oktató magatartása, felhívása az új tanulásra nem hullámozhat parttalanul. A tanulás elején felkeltett érdeklôdést szinten kell tartani, mindig új és új motivációval kell a gyermekekre hatni és érdeklôdésüket fenntartani a tanulás iránt. A gyakorlás elôrehaladtával a gyermekekben kialakul egy bizonyos becsvágy szint. A maga számára szinte kö-

telezônek tartja az oktató útmutatásait, és a kapott feladatokat a lehetô legjobban igyekszik megoldani. Ez a becsvágyszint segíti át sokszor a kezdôket a kritikus pontokon, felnôtt önfegyelemmel viselik a kisebb-nagyobb kellemetlenségeket, de a magasra állított önértékelés, a saját és a társak teljesítményének túlszárnyalására irányuló vágy mind magasabb színvonalú koordinációs tevékenységet eredményez. Az úszásoktatás folyamatában, ebben a tevékenységben a sikerélmény a katalizátor. Ez a további munka éltetôje, a motivációs bázis újra feltöltôje, hiszen a gyermekek nagy része sikerorientált. Vágyik arra, hogy valamilyen tevékenységi formában jobb legyen mint társai, teljesítményeivel mindig ki akar emelkedni a csoportból. Az úszásoktatás nagyszerû területe a sikerszerzésnek. A vízbe lépve megszûnnek a szárazföldi „ügyes-ügyetlen” besorolások, az egyéb iskolai, óvodai tevékenységben a sor végén kullogók a vízben rögtön élre kerülhetnek. A parton, a játszótéren, a tornateremben sokszor félreállított gyerek a vízben új lehetôséget kap. Itt ô is lehet ügyesebb, rátermettebb, többször kiérdemelheti az oktató dicséretét, mint a szárazföldi tevékenységekben. Pozitív élményt, sikerélményt szerezhet. Az úszásoktató tevékenységének is a sikerélmény az alapja. Ha hétrôl-hétre, évrôl évre látja munkája pozitív hatását, ha gátlásos, szorongó gyerekekbôl életerôs „kis csibészeket” tud formálni, ha a mozgástanításon kívül a személyiségformálásban is érzi munkájának értelmét, akkor a sikerélmény új és új energiával tölti fel, számára ez adja a motivációs bázist további munkájához. Az úszásoktató pedagógus munkája akkor eredményes, ha a keze alól kikerülô gyermekek vízbiztos úszók, megszeretik a tevékenységet, a környezetet, az oktatót, illetve, ha nevelési módszereivel olyan személyiségjegyek fejlôdését segíti elô, amelyek pozitív töltésûek. Ez oktatás-nevelési filozófiánk alaptétele.

48 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Meghurcoltatva Érdekvédelem

Dr. Kiss Gergô László rovata

Bemutatkozó cikkem témáját egy szomorú esemény, nevezetesen Kiss Miklós mesteredzô fajtalansággal történô megvádolása adta. Mielôtt rátérnék e kényes téma boncolgatására, felhívnám mindenki figyelmét ennek az esetnek a konkrét ügyön messze túlmutató jelentôségére. Hiszem, hogy valamennyi edzô – fôleg aki kiskorú gyermekekkel foglalkozik - kerülhet hasonlóan igaztalan és megalázó szituációba, mint nevezett mesteredzô. Szerintem valamennyi trénerrel megesett már, hogy kettesben maradt tanítványával, vagy egy technikai elem begyakorlásabemutatása során testi kapcsolatba került versenyzôjével - e nélkül talán nem is mûködik a versenysport. Természetesen normál esetben a fentiekkel semmi gond nincsen. Azonban elég, ha valaki, legyen az szülô, fantáziáló gyermek vagy egy rosszakaró félreért, vagy félremagyaráz egy mozdulatot, egy gesztust és már is kész a tragédia. Rátérve a konkrét cselekményre: amellyel a mindannyiunk által ismert és elismert mesteredzôt megvádolták-, a fajtalanság Büntetô Törvénykönyvben megtalálható fogalma meglehetôsen tág. A közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértô cselekményt magában foglal, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. Amint az az elsô olvasatra is kitûnik, a törvényszöveg igen homályos. Ennek folytán értelmezési hibák is elôállhatnak. A bírói jogalkalmazás szerint például – és a döntô ez – a fajtalanság csak a passzív alany (értsd sértett) testének közvetlen, fizikai érintésével valósul meg, továbbá akkor büntetik az elkövetôt, ha cselekménye a saját nemi vágyának kielégítésére irányul. Látható tehát, hogy e cselekmény kapcsán több tényállási elemet kell vizsgálnia a hatóságoknak, akiknek egyúttal törvényi kötelezettségük az is, hogy az ügy kapcsán valamennyi terhelô és mentô körülményt kivizsgáljanak. A magyar büntetô eljárásjog alapelvi szinten rögzíti a szabad bizonyítás elvét, mely kapcsán a nyomozó hatóság belátása szerint sza-

badon használhat fel minden olyan bizonyítási eszközt és bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet. Az ilyen típusú ügyek felderítéséhez igénybe veszik igazságügyi pszichológus szakértôk segítségét, akik nyomozás során mindkét érintett felet megvizsgálják, és szakvéleményükben megállapítják, hogy a vallomásaikban elôadottak mennyire élményszerûek. A közhiedelemmel ellentétben a poligráf vagy ismertebb nevén hazugságvizsgáló bizonyítékként nem vehetô figyelembe. Alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a gyanúsított vagy a sértett önként vállalja azt. Ennek oka abban keresendô, hogy amerikai kutatók bebizonyították, miszerint a gép messze nem tévedhetetlen, ráadásul be is csapható. A fajtalanság bûntette esetén jellemzô a tanúk hiánya, továbbá az, hogy nem történik sem erôszak, sem pedig közösülés. Mindezek azért bírnak kiemelkedô jelentôséggel az ügy vizsgálata során, mert a látlelet, a tanúk és a testnedvek hiánya, mind-mind segíthetne a megvádolt személy ártatlanságát alátámasztani. Marad tehát a szakértôi vélemény, a körülmények és a feltételezett elkövetô „elôéletének” vizsgálata. Meglátásom szerint a jelen, konkrét eset kapcsán, az edzô kolléga szakmai és emberi „elôéletét” a nyomozás kezdetén teljességgel figyelmen kívül hagyták. Ahogyan figyelmen kívül hagyta a rendôrség azt is, hogy mit árthat a bulvársajtó, hogyan teheti tönkre 40 év hosszú és becsületes munkával kivívott jóhírét egyetlen pillanat alatt. E kérdéskörben felvethetô a rendôrség felelôssége is - az alkotmányos jogok megsértése kapcsán - miután az interneten olyan mértékben azonosíthatóan tette közzé Kiss Miklós adatait, hogy teljes nevének leírására már nem is volt szükség. A média egyes szereplôi pedig egyértelmûen jogsértések tucatjait követték el, amikor különbözô jelzôkkel bûnözônek titulálták nevezett mesteredzôt. Az ártatlanság vélelme, amely büntetôjogi kategória - amely szerint senki sem tekinthetô bûnösnek mindaddig, amíg bûnösségét a bíróság jogerôsen nem állapította meg -, kivétel nélkül mindenkit megillet, csakúgy, mint a becsülethez és a jóhírnév védelméhez való jog, amelyek viszont polgári jogi kategóriák és amelyek megsértése esetén jelentôs összegû, akár több millió forintos kártérítés megítélésére is volt precedens az elmúlt évek során. Az

ilyesfajta nyilvánosságot kapott ügyekben különösen nehéz az elkövetéssel megvádolt gyanúsított helyzete, mert minden egyes eljárási cselekmény újabb és újabb megaláztatást jelent számára. Akár hosszú éveken keresztül együtt kell éljen a helyzettel, amelybe került. A nyomozás lezárását követôen az ügyészség a bizonyítékok mérlegelése után dönt a vádemelésrôl. Ha ezt megteszi, akkor következik a bírósági eljárás, melynek végeztével pont kerül az ügy végére. Nehéz egy ilyen helyzetben kiállni bárki mellett annak ellenére, hogy ismerjük és tudjuk, hogy ô soha nem követne el olyasmit, amivel vádolják. Tehát, aki kiáll egy bajba jutott kollégáért, az helytelenül cselekszik? Hiszem, hogy nem, mert az embert az eltelt életében végrehajtott cselekedetein keresztül lehet megítélni és ezért feltétlenül helyes, ha kiállunk a meggyôzôdésünk mellett. Így tett a Magyar Edzôk Társasága is, amikor kiállt Kiss Miklós mellett, bízva abban a szakmai és emberi tisztességben, amit ô a magyar sportban több évtizede képvisel. Végezetül: mit tehetnek az edzôk az ilyen helyzetek elkerülése érdekében? Valljuk be ôszintén, nem sokat. Természetesen minden olyan helyzetet kerülni kell, amely bármilyen félreértésre, félremagyarázásra adhat alapot. Meglehet, banálisan hangzik, de lehetôség szerint ne maradjon kettesben az edzô és a tanítványa, ha az nem elengedhetetlenül szükséges. Kerülni kell a félreérthetô mozdulatokat, és tartózkodni a kétértelmû megjegyzésektôl, még akkor is, ha azok tréfás és ártatlan szituációban hangoznak el. Félô, ha az edzôk mindezen intelmeket be is tartják, akkor sem zárható ki, hogy szülôi vagy tanítványi bosszú vagy fantázia áldozatai legyenek. Marad tehát a tanítványok iránti töretlen bizalom. Dr. Kiss Gergô László 1977-ben született, 20 éven keresztül a Bp. Spartacus Úszó Szakosztályának versenyzôje. Olimpikon, Ifjúsági Európa-, valamint felnôtt magyar bajnok. 2000-ben szerzett diplomát a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karán. Ezt követôen a Pázmány Péter Egyetem Jogtudományi Továbbképzô Intézetének hallgatója bank szakjogi területen. A Testnevelési Egyetem edzôi szakának hallgatója. A Magyar Úszó Szövetség Fegyelmi és Jogi bizottságának tagja, a Budapesti Triatlon Szövetség Jogi és Fegyelmi Bizottságának elnöke. Szakterülete a polgári jog, azon belül is a szerzôdések, a pénzügyek, a sport, és a társaságok joga. A Dr. Mozsolits Ügyvédi Iroda tagja.

■

MAGYAR EDZŐ 13

2003/4

3.. ábra

4.. ábra utánpótláskorú sportolókat támogatja. A programban jelenleg kb. 1300 gyermek sportol. A gyermekek adatait beillesztettük az adatbázisunkba, és a meglévô alapadatokkal kiegészítve a Geomédia programmal térképeket ké2. ábra) szítettünk. (2 A térkép alapszíneit az OTAB adatbázis alapján készítettük el, a színskála az egy fôre jutó befizetett személyi jövedelemadó nagyságát mutatja. Erre az alaptérképre vetítettük rá az egyes településekrôl érkezô Héraklész sportolók számát, amit a kisebb színes foltok jeleznek. A Héraklész sportolók viszonylag alacsony száma miatt nem vonhatunk le messzemenô következtetéseket, de a térképen egyértelmûen láthatjuk, hogy Budapestrôl és az ország módosabb részeirôl nagyobb számban ér-

12 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Informatika az utánpótlás-nevelésben Informatikai alkalmazások a NUPI-NSKI munkájában Kovács Árpád Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, Budapest

A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet szervezeti egységeként 2002 végén alakult meg a Nemzeti Sportmódszertani- és Kutatóintézet, amelynek munkatársai kérdôíves, interjús kutatásokat végeznek a sportszociológia és az utánpótlás-nevelés területén. In-

tézetünk feladata a sportcélú adatok összegyûjtése, és egy integrált sportadatbázis létrehozása is. Intézetünk adatállományába rendkívül sokféle adat érkezik. A NUPI Diagnosztikai- és Pedagógiai kutatócsoportjától, a Héraklész programból és 1. ábra

2.. ábra

saját adatgyûjtéseinkbôl jön létre az az adathalmaz, amelyet valamilyen formában fel kell dolgoznunk, meg kell jelenítenünk. Az adatállományt a feldolgozás során alkalmassá kell tennünk arra, hogy egységes rendszerbe illesszük az Intézetünkben fellelhetô alapadatokkal. Ilyen alapadat lehet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa, az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programból (OSAP) származó sport adatbázis, valamint a geográfiai és társadalmi adatokat tartalmazó Országos Térinformatikai Alapadatbázis (OTAB). A beérkezô adatokat egységes formátumba konvertáljuk, és alkalmassá tesszük arra, hogy összehasonlíthatóak és együtt kezelhetôek legyenek a meglévô alapadatokkal. A létrejött egységes adatbázist két elemzôprogrammal dolgozzuk fel: a Geomédia 5.1 és az SPSS 11.5 szoftverekkel. Az elemzés célja lehet a további kutatási irányok kijelölése, a publikáció, a döntéshozatal támogatása, valamint a visszacsatolás az adat1. ábra) közlôk felé. (1 A Héraklész programból származó adatokkal szeretném bemutatni a Geomédia szoftver mûködését. A Héraklész program a legtehetségesebb

■

MAGYAR EDZŐ 49

2003/4

Mi az, amit a sportolónak a doppingról tudni kell? A tiszta sportért

Dr. Bakanek György rovata

Az elmúlt néhány évtizedben a szenzációs sporteredmények mellett a sportvilág a dopping botrányoktól hangos. A sportemberek és az ôket figyelemmel kísérô szimpatizánsok számára szinte hihetetlen, hogy már alig van olyan sportág, ahol ne jelezték volna tiltott szer fogyasztását. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenki szed valamit, hanem arról van szó, hogy a médiában rendkívül hálás téma minden híres emberrel kapcsolatos botrány, és az élsportolók mindig a híres emberekhez tartoztak. Meggyôzôdésünk – és ezek a tények is -, hogy a sportolók többsége tisztességesen készül a hazai és nemzetközi megmérettetésekre, és a levett dopping minták kb. 1 %-át kitevô pozitív esetek túlnyomó része is elsôsorban tájékozatlanság miatt következik be. Ezért az a célunk, hogy a lehetô legtöbb információt adjuk át Önöknek a doppinggal, az ellenôrzéssel, a megelôzéssel és a választható alternatívákkal kapcsolatban. Forgassák ezt a kis kiadványt haszonnal, vigyék magukkal lehetôleg mindenhova, és használják a benne levô telefonos és internetes lehetôségeket. Elôször is tisztázzuk a dopping fogalmát! A Lausanne-ban 1999 februárjában megalakult Doppingellenes Világszervezet (World Antidoping Agency – WADA) 2003 márciusában széleskörû egyeztetés után megalkotta a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatát (WADA Antidoping Code). Ez világosan meghatározza azt, hogy mit nevezünk doppingolásnak: A doppingolás egy vagy több, a Szabályzat 2.1-2.8. pontjaiban meghatározott doppingvétség megvalósítása. Az alábbiak minôsülnek doppingvétségnek: 2.1. Tiltott anyagnak vagy származékának, illetve markerjének (jelzô

anyagok csoportja) jelenléte egy sportoló testébôl származó mintában. 2.2. Tiltott anyag vagy tiltott módszer használata vagy ennek kísérlete. 2.3. A mintaszolgáltatási kötelezettség megtagadása vagy a mintaszolgáltatás elmaradása megfelelô indoklás hiányában – azt követôen, hogy a sportoló az alkalmazandó doppingszabályok szerint elôírt értesítést megkapta – vagy a mintavétel akadályozása egyéb módon. 2.4. Az ésszerû szabályokon alapuló – a sportolók versenyen kívüli rendelkezésre állására, ezen belül a sportoló hollétére vonatkozó információk biztosítására -, valamint a teszten való részvételére vonatkozó – követelmények megsértése. 2.5. A doppingellenôrzés bármely elemének manipulálása, illetve ennek kísérlete. 2.6. Tiltott anyagok vagy módszerek birtoklása. 2.7. Üzérkedés bármely tiltott anyaggal vagy tiltott módszerrel. 2.8. Tiltott anyag vagy tiltott módszer beadása a sportolónak vagy ennek kísérlete, avagy ebben való közremûködés, felbujtás, ennek leplezése, segítség vagy bármely más bûnsegédi, felbujtói közremûködés, amely doppingvétséggel vagy ennek kísérletével függ össze. Mint láthatjuk, a doppingvétség fogalma jelentôsen kibôvült. Pozitív esetben a sportoló gyakran arra hivat-

kozik, hogy a tiltott anyag vagy étrend-kiegészítôbôl vagy patikában recept nélkül kapható, esetleg megfázás elleni gyógyszerbôl, netalán kezelô orvosától származik. A Szabályzat szellemében a kimutatott tiltott anyag forrása a megítélés szempontjából abszolút indifferens. Minden sportoló személyes felelôssége és kötelezettsége elkerülni azt, hogy tiltott anyag kerüljön a szervezetébe. A doppingvétség megállapításához nem szükséges annak bizonyítása, hogy szándékosság, önhiba, gondatlanság vagy tudatos használat terheli a sportolót. Ezért nem gyôzzük eléggé hangsúlyozni, hogy az a sportoló, aki versenyeken indul, a leggondosabban járjon el minden esetben, amikor gyógyszert, étrend-kiegészítôt, sportitalt vagy más, általa ártalmatlannak gondolt szert vesz magához. Ebben az esetben kérje ki csapat- illetve keretorvosának véleményét, ha ilyen nincs, akkor az Országos Sportegészségügyi Intézet szakembereihez fordulhat segítségért. Mûködik továbbá a doppinginformációs mobiltelefon szolgálat (tel: 06-30-9428-519) és a www.mob.hu, valamint a www.gyism.hu és a www.sportkorhaz.hu web-oldal is. Ezeken a helyeken információt kaphatunk a dopping lista aktuális összetételérôl is. A listát a WADA Lista Bizottsága állítja össze, és frissíti minden évben. A jelenlegi 2004. január 1-tôl érvényes és fenti internet címeken nemcsak a WADA

50 MAGYAR EDZŐ dopping lista magyar fordítása található meg, hanem ennek magyar viszonyokra adaptált változata is, amely két részbôl áll: az egyik abc-sorrendben mutatja meg a hatóanyagok listáját. Természetesen egyfajta hatóanyaghoz több gyógyszer fantázianév is tartozhat, ezért elkészítettük a gyógyszernevek alfabetikus listáját is. Honlapjainkon megtalálható továbbá a Sportkórházban mûködô doppingellenôrzô laboratórium által bevizsgált étrend-kiegészítôk jegyzéke is. Ebben az OÉTI és a KERMI által elôzetesen engedélyezett és a dopping labor által doppingmentesnek minôsített termékek felsorolását találhatjuk meg. Természetesen senki nem tud arra garanciát adni, hogy egy negatívnak minôsített termék többi doboza nem tartalmaz semmilyen doppingszert, azonban nagy valószínûséggel az adott étrend-kiegészítô doppingmentesnek tekinthetô. Gyakorlatban még nem fordult elô, hogy a bevizsgált és doppingmentesnek minôsített szerek közül bármelyik pozitív eredményt okozott volna. Ha valaki külföldrôl hoz be étrend-kiegészítôt, azt csak nagy óvatossággal tegye, mindenképpen nézze meg az összetételét, kérjen tanácsot szakembertôl, és akkor is csak saját felelôsségére használhatja a készítményt. A magyar piacon ma már olyan hihetetlenül bôséges a választék, hogy nem tûnik racionálisnak külföldrôl hozott vagy kapott termék fogyasztása. A Sportkórház és a GYISM közös kiadványában – Doppingvétség nélkül - megtalálhatjuk azoknak a gyógyszereknek a listáját, amelyeket doppingveszély nélkül szedhetünk. Az alapállás egyébként sportolók esetében is legyen az, hogy lehetôség szerint csak a legindokoltabb esetben szedjünk bármilyen gyógyszert be. Próbáljuk meg magunkat természetes módszerekkel kúrálni; kerüljük a túledzettséget, gondoskodjunk a szervezet rendszeres regenerációjáról, évenként menjünk el gócvizsgálatra (igazolt sportolónak ez egyébként a versenyzési engedélyhez kötelezô is), kerüljük a dohányzást, kisebb meghûléseket feküdjük ki, táplálkozzunk változatosan (vegyük igénybe a Sportkórház által ajánlott sportágspecifikus és egyénre adaptált Táplálkozás optimalizáló programot), és mindezek betartása mellett fogyaszthatunk étrend-kiegészítôket is. Ezeket mindig szakember segítségével válasszuk ki, és legyünk tisztában vele, hogy milyen cél érdekében akarjuk az adott készítményt felhasználni. Ne a „mi is szedjünk már valamit” elv érvényesüljön,

■

hanem meghatározott célhoz rendeljük a szükséges eszközt. Van néhány táplálék-kiegészítô, melyet alapból minden sportoló nyugodtan fogyaszthat: ilyenek a savasodást kiegyenlítô bázikus hatású készítmények, az izotóniás sportitalok, bizonyos nyomelemek, mint például a szelén, cink, króm, vanádium, ásványi anyagok, mint például a magnézium vagy a kálcium, antioxidánsok, mint a C, E és A vitamin, de adott esetben megfelelô kontroll mellett az L-Carnitin, a Kreatin vagy a HMB sem tilos. Kerüljük az ún. fogyasztószerek és zsírégetôk használatát, mert ezeknek egy része dopping listán van. Egy sportolónak különben sem fogyni kell állandóan, hanem súlyát illetne tartani. Ez különösen súlycsoporthoz kötött sportágaknál fontos, ahol néha megpróbálkoznak a vízhajtók használatával, ami szintén dopping listás. Vízhajtásra kizárólag gyógynövény alapanyagú teákat, illetve készítményeket fogyaszthatunk. Forszírozott vízhajtással azonban csak az értékes folyadékot és ásványi anyagokat távolítjuk el a testünkbôl, ami gyengeséghez, és izomgörcsökhöz vezet. Hihetetlen teljesítménycsökkentô hatása van a versenyek elôtt történô, kapkodó fogyókúráknak. A sportoló súlya akkor optimális, ha az adott versenysúlyától maximum 5 % -ban tér el. Ez néhány hét alatt könnyen leadható. Sokan kérdezik, hogy ha doppingszert nem lehet szedni, akkor mi az, ami alkalmazható és valójában segít is. Egy szóval mi a doppingolás alternatívája? Vitán felül áll, hogy a dopping listán szereplô anyagok egy része (anabolikus hatású szerek, fehérje természetû hormonok – növekedési hormon, inzulinszerû növekedési hormon, EPO – amfetamin) ténylegesen növeli a teljesítményt. Nem rendeltetésszerû, orvosi elôírás és kontroll nélküli alkalmazások viszont komoly egészségkárosodással is járnak. (Ez a két jellemzô egyébként a doppingolás kritériuma is. Ha valamelyik ezek közül hiányzik, akkor az anyag már nem doppingszer. Tehát ha valamely szer egészségkárosító, de nincs teljesítménynövelô hatása vagy fordítva, akkor nem fogjuk megtalálni a listán.) A többi anyag azért van a listán, mert vagy elfedi vagy kiüríteni segíti a doppingszereket (vízhajtók, vagy egyéb maszkírozó anyagok) vagy sport közbeni szedésük veszélyes (pl. kábítószerek). Mégsem engedhetô meg a szerek szedése azon egyszerû oknál fogva, hogy nemzetközi egyezmények szerint a doppingolás tilos és komoly szankciókkal jár. Mi ak-

2003/4

kor tehát a megoldás? Kevesen gondolnak rá, de kézenfekvô, hogy a teljesítmény növelésének egyik legfontosabb feltétele, hogy azokat a tényezôket kiküszöböljük, melyek a teljesítményt csökkentik: ■ testünkben levô betegséggócok (rossz fogak, krónikus melléküreggyulladások, candidiázis, lappangó sérülések, nôgyógyászati és urológiai problémák stb.) szanálása; ■ testsúly optimalizálása, túlsúly eliminálása, megfelelô testzsír-százalék kialakítása; ■ dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás elkerülése; ■ krónikus alváshiány; ■ mindennapi gondok, stressz stb. Rendkívüliek a mentális tartalékaink. Tanuljuk meg agyunkat a gyôzelemre programozni. Számos sportoló sikerének alapja a mentális tréning, illetve az agykontroll. Vegyük igénybe a sporttudomány és a sportegészségügy legújabb eredményeit: ■ teljesítményélettani mérések, ■ sav-bázis háztartás rendezése, ■ sportpszichológia, ■ fizioterápia, ■ regeneráció, ■ dietetika, ■ mozgáselemzés, ■ termovízió stb. Ne sajnáljuk az anyagi- és idôráfordítást jó szakemberekkel történô egyéni konzultációra és felkészítésre, ha másként nem, hát fizessük meg ôket. Ez gyorsan megtérülô remek befektetés. Még sorolhatnám a különbözô, sokak által már eddig is kipróbált és nagyszerûen mûködô lehetôségeket. Mint a felsorolásból is kitûnik, ezek bizonyos tudást, ismeretet, kapcsolatrendszert, igényességet és sokszor nem kevés anyagi ráfordítást igényelnek. Ezeknél a lehetôségeknél lényegesen egyszerûbbnek tûnik egy hatásmechanizmusában jól ismert és sokak által kipróbált hatékony dopping készítményt bevenni, és akkor már csak egy feladat áll elôttünk, valamilyen módon el kell kerüljük az ellenôrzést vagy a lebukást. Engedjék meg, hogy hosszú évek tapasztalatai alapján adjak Önöknek egy jó tanácsot: röviden – nem éri meg, bôvebben – hosszabb távon kizárt dolog, hogy valaki ne bukjon meg, és ez manapság a sportkarrier végét jelenti és ekkor még nem is beszéltem arról a – fiatalembereket sajnos legkevésbé érdeklô – problémákról, amit ezeknek a szereknek a huzamosabb szedése idéz elô. Elkeserítô adatokkal rendelkezünk a szteroid-korszak hajnalán aktív spor-

■

MAGYAR EDZŐ 11

2003/4

Ugyanis, ha olyan kulcsszót írunk be, amely nem csak az adott témakörben használatos, akkor több ezer találatunk lesz, amelybôl hosszú ideig tartó válogatással lehet csak az érdeklôdésre számító tanulmányokat kikeresni. Miután kellôen leszûkítettük a témakört, egy hosszabb-rövidebb lista jelenik meg, amely tartalmazza a bibliográfiai adatokat. Ezeken végigpásztázva további válogatást végezhetünk megtekintve az absztraktokat. A kiválasztott cikkeket megjelöljük és elmenthetjük saját adatbázisunkba. A cikkeknél kiválaszthatjuk azt is, hogy csak a bibliográfiai adatokat, vagy az absztraktot is menteni akarjuk. A könyvtári elektronikus adatbázisokban 1996 óta a cikkek teljes szövege is megjeleníthetô és elmenthetô. Bizonyos megkötöttségekkel azonban számolnunk kell. Ha használni akarjuk a www.lib.sote.hu honlapot, akkor a Semmelweis Egyetem dolgozójának vagy hallgatójának kell lenni. Ebben az esetben ingyen megtekinthetô az adatbázis. Ha ez a feltétel nem áll fent, akkor be kell iratkozni a TF Könyvtárba és akkor jogosultságot kaphatunk az adatbázis használatára. A bibliográfiai adatbázis használata során is vannak megkötöttségek. Nem biztos, hogy hozzáférünk a teljes szöveghez, még ha az is szerepel a cikk címe alatt, hogy „ffull text”. Ugyanis a hozzáférésért ugyanúgy fizetni kell, mint a nyomtatott folyóiratért. Az elôny csak annyi, hogy sokkal gyorsabban és kényelmesebben juthatunk a cikk elolvasásához. A könyvtárak ma már ugyanúgy megrendelik az elektronikusan hozzáférhetô folyóiratokat, mint korábban a nyomtatott formátumú újságokat. Ebben az esetben az adatbázis használatára jogosultak is megjeleníthetik maguknak a teljes szöveget a képernyôn, és elolvashatják, sôt el is menthetik, ha a számítógépükön telepített Adobe Reader program van. A teljes szöveg ábraanyaggal együtt PDF formában olvasható és menthetô el, amelyhez az említett programra van szükség. A bibliográfiai adatbázisokhoz az Oktatási Minisztérium honlapján keresztül is eljuthatunk. www.om.hu A honlapon megkereshetik az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) mozaikszót és rákattintunk. Megjelenik az EISZ nyitólapja, amelyrôl azonban csak úgy léphetünk tovább, ha regisztráltatjuk magunkat. A beiratkozás a felsôoktatásban dolgozók és hallgatók számára ingyenes. A legújabb információk szerint, azok is re-

gisztráltathatják magukat ingyenesen, akik valamelyik felsôoktatási intézmény könyvtárába beiratkoztak. Ebben az esetben az EISZ nyitólapján a Belépés szóra kattintunk. Megjelenik a következô oldal, amelyen a kattintson ide szövegre kattintunk. Erre megjelenik a regisztrációs oldal, amelyet ki kell tölteni, és utána elküldeni. E-mail címmel kell rendelkezni ahhoz, hogy pár perc múlva elektronikus levélen megkapjuk a jelszavunkat. Ha ez megvan, akkor a második oldalon beírjuk a választott felhasználói nevünket és a jelszavunkat, amely által beléphetünk az adatbázisba. Ha cikkeket akarunk keresni, akkor a Science Direct sort válasszuk. Aktiválva az adatbázist megjelenik a következô oldal. Eddig könnyû dolgunk volt, mert a lapok magyar nyelven jelentek meg. A Science Direct adatbázis azonban már angol nyelven kommunikál velünk. Az elsô oldalon sok minden közül választhatunk. Ha egy témakört akarunk gyorsan elérni, akkor a felsô sorban található Quick Search (gyors keresés) után lévô sávba beírjuk kulcsszavunkat. A sáv utáni részben kiválaszthatjuk, hogy teljes szövegû vagy csak absztraktokat tartalmazó cikket jelenítsen meg komputerünk. Ezután a Go szóra kattintunk, és máris megjelenik a következô oldal. Ha például az izomlázzal kapcsolatos cikkekre vagyunk kíváncsiak, akkor az izomláz angol megfelelôjét kell beírni. Ha nem tudjuk az angol szót, akkor nem kell nyomtatott szótár után keresgélnünk, mert elektronikus segítségünk is van. Visszaléphetünk az EISZ adatbázisának kezdô oldalára, ahol a magyar-angol szótár sorra kattintunk. Ezután már csak az izomláz szót kell beírni, aminek angol megfelelôjét máris megismerhetjük. A SZTAKI honlapján is találunk szótárt, amit regisztrálás nélkül is használhatunk. www.dsd.sztaki.hu Megismerve az izomláz angol megfelelôjét (muscle soreness), beírjuk a korábban jelzett sávba, és rákattintunk a Go szóra. Megjelenik a következô oldal, ahol megtudhatjuk, hogy 32 olyan cikket talált a gép, amely az izomlázról szól, és a cikk teljes szövege rendelkezésre áll. A cikkek idôrendi sorrendben jelennek meg a szokásos bibliográfiai adatokkal (cím, folyóirat, megjelenés éve, száma, oldalszám, szerzôk). Az elsô a legfrissebb közlemény. A bibliográfiai adatok alatt Abstract, Full text + links, PDF feliratokat láthatunk. Az Abstract szóra kattintva a cikk kivonatos ismertetését tudjuk elolvasni. A

Full text + links részre kattintva a cikk teljes szövege elolvasható, és a cikkben idézett szerzôk cikkeit is megjeleníthetjük a link segítségével. A PDF után lévô szám a teljes cikk helyfoglalásának mértékét jelzi. Ha azt akarjuk, hogy a cikk a nyomtatott formának megfelelô alakban jelenjen meg, akkor kattintsunk a full text szóra, és a megjelent cikket el is menthetjük saját adatbázisunkba késôbbi elolvasás vagy felhasználás céljából. Természetesen csak akkor tehetjük ezt, ha gépünkre elôzetesen feltelepítettük az Acrobat Reader programot. Az így elmentett cikkbôl szövegrészeket, táblázatokat, ábrákat másolhatunk ki és helyezhetünk át saját dokumentumainkba. Közölni azonban ezeket az átmentett ábrákat, táblázatokat csak a kiadó engedélyével lehet. Ha errôl elfeledkezünk, bírósági eljárás indulhat ellenünk.

Segít a TF Biomechanika tanszéke Hatékonyan használni a világhálót sok gyakorlással lehet. Nem mindenkinek adatik meg, hogy naponta több órát kutakodjon az adatbázisokban. Ez a tevékenység az egyetemeken oktatók, kutatók munkájának szerves részét képezi. Ebbôl következôleg az egyetemi oktatóknak és kutatóknak munkaköri kötelessége ezeket az ismereteket a szakemberek felé közvetíteni. Ebbôl a meggondolásból kiindulva a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Biomechanika tanszéke elhatározta, hogy megismerteti a szakembereket a tanszék oktató és kutatómunkájával, szolgáltatásaival az interneten keresztül. A tanszék honlapját a TF honlapján keresztül lehet elérni. www.hupe.hu Az elsô oldalon kattintson a címerre. A következô lap bal oldalán válassza ki a Szervezet címszót, majd a megjelenô új oldalon kattintson az Intézetek és tanszék címszavakra. A következô lapon válassza ki a Biomechanika tanszéket. A tanszékrôl egy rövid ismertetôt olvashat. A lap felsô részén fehér betûkkel írt, részletes ismertetés szavakra kattintva megjelenik a tanszék honlapja. 2004. elsô felétôl az Irodalom címszó alatt informáljuk a látogatókat a sportszakma és sporttudomány területén megjelent cikkekrôl téma szerinti felosztásban. Bízunk abban, hogy ennek a cikknek a megírásával is hozzájárultunk az olvasó gyors és hatékony ismeretszerzéséhez. Élvezetes szörfözést kívánunk a világhálón!

10 MAGYAR EDZŐ

■

4. ábra

amelyhez kellô instrukciót kaphatunk a megjelenô oldalakon. A Journals szóra kattintva a felsô sorban a megjelenô új oldalon találhatjuk azoknak a folyóiratoknak a listáját, amelyet a Human Kinetics ad ki. Ezek között szerepel egy olyan újság is (European Journal of Sport Sciences), amely az egyre szaporodó elektronikus folyóiratok számát gyarapítja. A folyóirat nevére kattintva megtudhatjuk, hogyan lehet a folyóiratot megrendelni, amely természetesen a világhálón fog eljutni hozzánk. Betekinthetünk a legfrissebb szám tartalmába, megismerve a cikkek címeit. Ugyanis a cikkeket csak azok olvashatják el, akik megrendelték a folyóiratot, vagy az European College of Sport Science (Európai Sporttudományi Társaság) tagjai. A társaság éves tagdíjába a folyóirat automatikus megrendelése is beletartozik. Természetesen tovább tallózhatunk, órákat eltöltve, a Human Kinetics weblapjain, és ha van elég pénzünk a bankkártyánkon, akkor rendelhetünk edzéstervezô szofvereket, kosárlabda, atlétika, stb. videofilmeket. Ma már valamennyi könyvkiadónak van honlapja a világhálón. Ha a sporttudományt csak érintô, de nagyon hasznos társtudományi folyóiratokban megjelent cikkeket szeretnénk elolvasni, akkor ajánlatos a Springer kiadó honlapjának nevét beírni és kattintani. www.springeronline.com Akik a honlap oldalain szeretnének információhoz jutni, azoknak elôször

is regisztráltatni kell magukat (be kell iratkozni, mint a könyvtárba), ami pénzbe kerül. A fizetés alól csak azok mentesülnek, akik a Springer által kiadott valamely tudományos folyóiratban már közöltek tanulmányt. Ezek a szerzôk, ha kérik, akkor rendszeresen tájékoztatást kaphatnak a kiadó által megjelentetett legújabb könyvekrôl és egyéb kiadványokról.

Sportszakmai és sporttudományos bibliográfiai adatbázisok A SIRC mozaikszó a világ legnagyobb sportbibliográfiai adatbázisát

2003/4

jelenti, amely magába foglalja SPORTdiscuss, SIRCdetective, SIR Cexpress adatbázisokat is. A SIRC nyitóoldalán adatbázisok neveire kattintva keresgélhetünk kulcsszavak alapján a sport és tudományos témakörökben. Kiválaszthatjuk kulcsszavak alapján azokat a cikkeket, amelyeknek az absztrakját, bizonyos folyóiratok esetében a teljes szöveget elolvashatjuk, de el is menthetjük azokat saját adatbázisunkba. A SIRC adatbázist többféle módon is elérhetjük. Ha az Internet Explorer nyitólapjára beírjuk a Sportquest www. adatbázis honlapjának nevét (w sportquest.com), akkor bejuthatunk a SIRC lapjaira, ahonnan továbbléphetünk például a SPORTdiscuss adatbázisba, amelyben minden tanulmány megtalálható, amely 1902. óta megjelent valamelyik sportszakmai vagy sporttudományos folyóiratban. Kimeríthetetlen tárház, és nem kell könyvtárba menni, nem kell különlenyomatokat kérni postán, csak ismerni kell az intenet útvesztôit, és kattintani kell. Az említett bibliográfiai adatbázisok elérhetôk még a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárának honlapjáról is. www.lib.sote.hu A nyitóoldalon kattintsunk az Ovid szóra, amely utat nyit a különbözô adatbázisok megismeréséhez. A Medline vagy a SPORTdiscuss adatbázisokra kattintva a megjelenô oldalon beírjuk azt a kulcsszót, amely jellemzi azt a témakört, amelyben cikkeket keresünk. Ha a szerzô nevét tudjuk, akitôl olvasni szeretnénk, akkor a szerzô nevét írjuk be. Ha tudjuk, hogy melyik évben közölt cikkrôl van szó, akkor az évszámot is beírhatjuk, és akkor leszûkítjük a megjelenô cikkek számát.

5. ábra

■

MAGYAR EDZŐ 51

2003/4

tolást folytató élsportolókról, akik pályafutásuk befejezése után mindenki által elfelejtve, a legsanyarúbb egészségi állapotban tengetik életüket, vagy sokan igen fiatalon elhunytak. Nézzük meg, hogy pozitív esetben milyen szankciókra számíthatunk? A laboratóriumba a minta név nélkül érkezik (a magyar laboron kívül minden második mintát a nemzetközileg is akkreditált bécsi doppingellenôrzô laboratóriumba szállítunk, amely rendkívül érzékeny módszerekkel, hosszú hónapokra visszamenôleg is ki tudja mutatni tiltott anyagok jelenlétét), tehát a labordolgozókat senki nem vádolhatja részrehajlással. Ha egy mintában tiltott anyag jelenlétét mutatják ki, akkor errôl értesítést küldenek a MOB-nak, a GYISM-nek és az érintett sportszövetségnek, amely a sportolót felszólítja, hogy nyilatkozzon: elismeri a vétkességét, vagy kéri a „B” minta kinyitását. Ez az eljárás a sportoló és az általa választott szakértôk és tanúk jelenlétében történik meg. Ezt az analízist azonban az érintett félnek kell kifizetnie, amely 150200 Euroba kerül. Az „A” mintából kimutatott tiltott vegyület az esetek közel 100 %-ában a „B” mintából is elôkerül, ennek ellenére a megismételt analízishez mindenkinek joga van. Amennyiben a „B” minta is pozitív lett, összeül az adott sportági szakszövetség fegyelmi bizottsága, meghallgatja a sportolót, a tanúkat, esetleg a sportoló jogászát, és az összes körülmények mérlegelésével a következô szankciókat hozhatja: 1. A dopping listán szereplô szerek bármelyikének kimutatása esetén elsô alkalommal két év, második alkalommal élethosszig tartó eltiltás. 2. A tiltó lista meghatározhat olyan szereket, amelyek esetében különösen valószínû a doppingvétségek akaratlan elkövetése, így például olyan anyagok tekintetében, amelyek gyakori alkotó elemei gyógyszereknek, vagy meghatározhat olyanokat is, ahol igen valószínûtlen azok doppingszerként történô sikeres alkalmazása (ez természetesen nem vonatkozik az anabolikus hatású szerekre, illetve a növekedési hormonra és az EPO-ra). Azokban az esetekben, amikor a sportoló igazolja, hogy az ilyen jellegû szert nem a sportolói teljesítménye fokozásának céljából alkalmazta, az alábbi eltiltási idôszakok alkalmazhatók: elsô esetben figyelmeztetés és megrovás, és legfeljebb egy év eltiltás. Második esetben két év eltiltás. Harmadik esetben élethosszig tartó eltiltás.

Több esetben elôfordult, hogy egy adott sportági szakszövetség fegyelmi bizottsága méltányossági okokból ennél enyhébb büntetéseket szabott ki, azonban a nemzetközi szövetség ezeket soha nem vette figyelembe, és mindig a szigorúbb eltiltást alkalmazta. Természetesen e mellett a sportoló doppingolás mellett elért eredményeit is megsemmisítik, illetve az ezzel járó jutalmakat visszaveszik. Az a tény, hogy a sportoló a doppingellenôrzési ûrlapon a mintavétel során feltünteti egy doppingszer használatát, a szankcionálás szempontjából nem enyhítô értékû, csak abban az esetben, ha az adott gyógyszer neve mellett a dopping listán a következô megjegyzés szerepel: helyileg alkalmazható, de bejelentésre kötelezett. Hiába írja fel tehát valaki a jegyzôkönyvre azt, hogy anabolikus szteroid tartalmú kenôcsöt vagy oldatot használt, akkor is meg fogja kapni a két éves eltiltást (az anabolikus szteroid ugyanis még a külsôleg alkalmazható kenôcsökbôl is felszívódik). E fenyegetônek tûnô sorok után lássuk tehát, hogy egy sportolónak mire kell odafigyelni felkészülése, illetve a verseny, valamint a doppingellenôrzés során: 1. Az elôzôekben felhívtuk a figyelmet arra, hogy bármely külsôleg vagy belsôleg alkalmazott gyógy-, illetve tápszer, vitamin, étrend-kiegészítô stb. alkalmazása elôtt konzultáljon szakemberrel. 2. Magyarországon doppingellenôrzést a következôk végezhetnek: a) a WADA megbízólevelével ellátott magyar vagy külföldi doppingellenôrök (kétes esetben hívjuk fel a dopping info elôzôekben megadott telefonszámát), b) a GYISM által megbízott doppingellenôrök, akik igazolvánnyal vagy megbízólevéllel igazolják magukat, mindig ketten mennek és kb. 10-12 fô végzi Magyarországon az összes ellenôrzést. Az igazolványokon az MSTT-Antidopping Csoport felirat is szerepelhet, tekintettel arra, hogy az MSTT (Magyar Sporttudományos Társaság) pályázattal nyerte el a doppingellenôrök koordinálásának feladatát. (Kérésre a már ismert dopping infos telefonszámon a doppingellenôrök személyazonosságát igazolni tudjuk.) c) Ritkábban a NOB vagy a sportág nemzetközi szövetsége által delegált doppingellenôr is megjelenhet. Ekkor is kérjük el azonban az ôt igazoló dokumentumot. 3. A doppingellenôr a helyszínen vagy egy már kész névsor birtokában,

vagy helyszíni sorsolással választja ki a mintaadásra kötelezett sportolókat. Az ellenôröknek jogukban áll sorsolás nélkül is mintaadásra kérni bárkit. 4. A kijelölést dokumentálni kell, és ettôl a pillanattól kezdve a sportoló nem maradhat felügyelet nélkül. Vagy a doppingellenôrök közül valaki, vagy az általuk kijelölt hivatalos kísérô felügyelete mellett történhet a levezetés, a sajtótájékoztató, az eredményhirdetés stb. A sportoló a kijelölés után akár rögtön is helyet foglalhat a mintavételi helyiségben. 5. A kijelölés után maximum egy órán belül meg kell jelennie kísérôjével a mintavételi helyiségben. Aki aláírt kijelölô papír mellett nem jelenik meg vizsgálaton, ugyanabban a szankcióban részesül, mintha doppingolt volna. A mintavételi helyiségben a kijelölt sportolón és hivatalos doppingkísérôjén kívül az általa kiválasztott kísérô(k) (max. 2 fô) is megjelenhetnek (edzô, gyúró, sportorvos, tolmács). 6. A mintavételi helyiségben a sportoló kérhet folyadékot, azonban arra ügyelni kell, hogy ez bontatlan legyen (ez lehet ásványvíz, üdítô, gyümölcslé, esetleg sör). 7. A mintavétel azonos nemû doppingellenôr szemkontrollja mellett történik, kizárandó mindenféle manipulációt. Ehhez a sportolónak a szükséges fokozatig le kell vetkôznie. 8. Amennyiben nem sikerült produkálni elegendô mintát (minimum 75 ml), akkor az addigi mennyiséget külön lezárják és a második – már elegendônek bizonyult vizelet mennyiséggel együtt, azzal összekeverve töltik kétfelé az „A” (50 ml), illetve a „B” (25 ml) jelû edénybe. A vizeletet a sportoló töltse az edényekbe, és utána zárja le azok fedelét úgy, hogy az többé ne legyen kinyitható. A kupakokat a laboratóriumban csak eltörni tudják. A laboratórium igazolja, hogy a mintavételi edények sértetlenül érkeztek-e területükre. 9. Az edények lezárása után a sportoló és kísérôi egyeztetik a mintavételi jegyzôkönyv adatait a doppingellenôrrel, nyilatkoznak az elôzô hetekben fogyasztott gyógyszerekrôl és étrendkiegészítôkrôl, benyújtják az esetleges orvosi igazolásokat (ezt az ún. bejelentésre kötelezett – fôleg lokálisan alkalmazható – gyógyszerek esetében lehet csak megtenni. Asztma esetén ez nem elegendô, mert légzésfunkciós vizsgálatok dokumentációját is mellékelni kell, melyet az elôbbi igazolással együtt a Sportkórház szakorvosa fog kiállítani.) és a mintavétellel kapcsola-

52 MAGYAR EDZŐ

■

tos észrevételeket a megjegyzés rovatban közölhetik. 10. Amennyiben a sportoló olyan betegségekben szenved (pl. cukorbaj), amelynek gyógyítása csak a dopping listán egyébként szereplô szerrel lehetséges, akkor kérhet ún. Terápiás Kivételt, melyet az ún. Terápiás Kivételek Bizottságához kell benyújtani. Ez az ad hoc bizottság a Sportkórház és a GYISM szakembereibôl áll. Ôk sem adhatnak kivételt azonban az anabolikus szteroid és a fehérje természetû hormonok szedése alól. Ez az eljárás többnyire inkább az asztmára, illetve a diabetesre vonatkozik. A határozatot a WADA Terápiás Kivételek Bizottságához küldjük el, és annak jóváhagyása után lép érvénybe az engedély a sportoló számára. Egy versenysorozat alkalmával egy sportoló többször is ellenôrizhetô. A

kijelölés szempontjai általában a következôk: 1. Súlyozott kiválasztás történik, ami azt jelenti, hogy a hangsúlyt a be nem jelentett ellenôrzésekre és az ún. doppingérzékeny sportágakra helyezzük (doppingérzékenynek hívjuk azt a sportágat, ahol a pozitív esetek száma magas, és feltételezhetô a doppingszerek alkalmazása). Többször számíthat így pl. ellenôrzésre versenyen kívül egy atléta vagy súlyemelô, mint mondjuk egy tollaslabda vagy asztalitenisz versenyen résztvevô játékos. 2. Kiemelt figyelmet szentelünk a nemzetközi mezônyben éremvárományos sportágak képviselôire is. 3. Akinél már volt pozitív eredmény az elôzményekben, az biztosan számíthat ismételt ellenôrzésekre. 4. A sportvezetô, az edzô, a sportor-

2003/4

■

MAGYAR EDZŐ 9

2003/4

vos, a gyúró vagy a doppingellenôr által felvetett gyanú is alapja lehet az ellenôrzésnek. 5. Gyôztesek, illetve helyezettek adott versenyeken kötelezôen mintát kell, hogy szolgáltassanak. 6. Több sportágban (úszás, atlétika, súlyemelés) csúcsfelállítás csak doppingminta leadással együtt érvényes. 7. A többi esetben randomizált kiválasztás történik. Mindenkit nem lehet, de nem is kell ellenôrizni, a cél az, hogy minden sportág egy évben legalább egyszer bekerüljön az ellenôrizendôk körébe, és a be nem jelentett ellenôrzések számának növelésével biztosítsuk azt, hogy az, aki doppingol, soha ne érezze magát biztonságban, és ugyanakkor megvédjük azokat, akik a tisztességes felkészülést választják.

Magyar Edzôk Társasága (MET) 1143 Budapest, Dózsa György út 1-3. Tel/fax: 471-4325, 06-30-9910-203. Internet: www.met.iif.hu E-mail: [email protected]

ató BELÉPÉSI NYILATKOZAT h l o s á m Fény A Magyar Edzôk Társaságának tagja kívánok lenni. Az éves tagdíjat befizetem. Név:. …………………………………..................................................................................................................................…..…… Szül.hely:……………………………………….................................… Szül.dátum:….........................….….………………………. Legmagasabb edzôi végzettsége/minôsítése (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megjelölésével: ……………………………………................................................................................................................................. Levelezési cím (irányítószámmal):……………………………………………………………...………………………….……...…..… Telefon:…………………………………………Fax: …………….………..…………….………. E-mail:………………..……………... Munkahely:……………………………………………………………………………………................................................................. Munkahelyi beosztás:………………………………………….………………………….………………………….………………….… Edzôi munkahely:…………………………………………………………………………………………………………………………… Edzôi beosztás:……………………………………………………………………………………………………………………............... Legmagasabb iskolai végzettség:……………………………………………………………….Nyelvismeret: ............................... Sportszakmai érdeklôdési köre:………………………………………………………………………………………………………….. Kelt:….………….............…………

aláírás A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. számlájára kérjük befizetni. A tagdíj diákok és nyugdíjasok részére 1000,- Ft, aktív dolgozók részére 2 000,- Ft évente. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

2. ábra te kimeríthetetlen számú ismeretet szerezhetünk. Bizony kíváncsiságunk könnyen eltéríthet bennünket eredeti célunktól, és az információáramlat csapdájába eshetünk. Ha határozott célunk van a keresésben, akkor a legcélszerûbb mindjárt beírni azt a kulcsszót, ami az érdeklôdésre számot tartó témához elvezethet. Ha például a magasugrás érdekel bennünket, akkor beírhatjuk akár a magasugrást vagy annak angol megfelelôjét, a high jump kifejezést. Ha a magyar szót írjuk be, akkor a magyar nyelvû oldalakról szerezhetünk információt. Ha az angol szót írtuk be, az angol nyelvû oldalakon keresgélhetünk. Meg kell jegyezni, hogy magyar nyelven kevesebb oldal áll rendelkezésünkre, mint angol nyelven. Miután megnyomtuk az Enter billentyût, megjelenik a következô lap, amelyen arról tájékoztatnak, hogy a high jump kifejezést mintegy 5 millió helyen találta meg a rendszer, amelybôl tíz témakört jelenít meg, de csak 2. ábra). Ha négy látszik a képernyôn (2 a többi témakört is meg akarjuk nézni, akkor a görgetôsávot használva azokat is megjeleníthetjük. Ha valamelyik témakört meg akarjuk ismerni részletesen, akkor a kék színnel írt szövegre (pl. High Jump Coach 2000) kattintunk, amely megjelenik a következô 3. ábra). Itt a magasugrás oldalon (3 népszerû leírását olvashatjuk képekkel, ábrákkal, animációkkal színesítve. Ha a baloldalon látható Link (kapcsolat) szóra kattintunk, akkor megjelenik a következô oldal, amelyen a honlap neveket láthatunk, amelyekre kattintva kapcsolatba kerülhetünk akár Dwigth Stones-al a hetvenes évek vi4. ábra). Megislágcsúcstartójával (4 merhetjük a világcsúcsok alakulását,

sorozatképeket láthatunk ugrásokról, stb. Minél mélyebben hatolunk az adott témába, annál nagyobb a veszélye annak, hogy belegabalyodunk a „hálóba” és észre sem vesszük, s máris órákat töltöttünk a képernyô elôtt. Ha egyre specifikusabb információkat akarunk megszerezni, eljuthatunk egy olyan pontra, amikor zárt kapukat találunk, és csak regisztrációval és fizetéssel nyílnak meg az oldalak elôttünk.

Könyv, folyóirat kiadók honlapjai Ha kifejezetten sportszakmai vagy sporttudományos könyvekrôl, folyóiratokban található cikkekrôl szeretnénk tájékozódni, akkor az alábbi honlapokat javasoljuk meglátogatni: www.meyer-meyer.sports.com www.humankinetics.com

3. ábra

Példaként a Human Kinetics web oldalait mutatjuk be. Ha számítógépe hálózatba van kapcsolva, akkor kattintson a fenti honlap címre, és az 5. ábrán látható oldal jelenik meg monitorján. Ha pontos elképzelésünk van arról, hogy milyen témakörben szeretnénk információhoz jutni, akkor írjuk be a baloldalon látható helyre (Product search) például a könyv címét, kulcsszót vagy amit itt felajánlanak. A felsô sor könyvek (books), folyóiratok (journals), szoftver (software), videófilmek (videos), távoktatás (distance learning) címszavaira kattintva megismerhetjük a kiadó által árusított termékeket. Az oldal közepén a tematikus felosztásból válogathatunk kedvünkre a sporttudomány (Sport Science), egészség és fittség (Health and Fittness), sportszakma, (Sports), sportorvoslás (Sports Medicine), testnevelés (Physical Education), tánc (Dance), rekreáció (Recreation), vízisport (Aquatics) területérôl. Ha azt szeretnénk, hogy rendszeresen kapjunk információt a kiadó új termékeirôl, akkor a lap bal felsô sarkában regisztráltathatjuk magunkat, feliratkozhatunk a sign up feliratra kattintva. A Sports címszóra kattintva a következô oldalon láthatjuk azoknak a sportágaknak neveit, amelyrôl könyvek jelentek meg. Ha a kosárlabda sportágban megjelent könyvek érdekelnek, akkor a basketball címszóra kattintva a következô oldalon megjelennek a könyvek címei és a könyv borítólapja. A lista elején az új kiadásokat láthatjuk, majd a korábban megjelenteket. A könyvek mellett található view szóra kattintva megismerhetjük a könyv fô fejezeteit és azok rövid tartalmát. A buy szóra kattintva lehetôségünk van a könyv megrendelésére,

8 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Az Internet, mint információforrás a kutatásban és a sportban Tihanyi József Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Biomechanika tanszék, Budapest

Az emberiség története során elképesztôen sok információt halmozott fel különbözô formákban. Eltekintve a ma élô emberek agysejtjeiben elraktározott ismerethalmaztól, az írott és elektronikus formában rögzített ismeretek olyan tömegben találhatók meg könyvtárakban, rádió, TV társaságok stb. raktáraiban, hogy azoknak egyre kisebb százaléka juthat el az érdeklôdôkhöz korábbi módon. Ez a hatalmas információrobbanás új és hatékonyabb ismeretszerzési módok kialakulásához vezetett, amelyben a chipek, az adatátvitel elektronikus technikái játsszák a központi szerepet. A kutatás és sport, a sporttudományos kutatás és a sport gyakorlata egyformán igényli az újabb és újabb ismeretek megszerzését. Óhatatlanul lemarad az, aki nem képes a releváns ismeretek (információ) gyors és hatékony megszerzésére. Az idôsebb generáció, és itt nem a nyolcvanévesekrôl van szó, hiszen a számítógép használata szempontjából akár az ötven éves is idôsnek tekinthetô, még emlékszik arra, amikor a könyvtárban ülve hosszú órákon keresztül keresgélt a katalógusban újabb könyvek, cikkek után (bizonyára sokan még ma is így tesznek). Ezután a kiválasztott cikket

meg kellett keresni a folyóiratban. Ha szerencsés volt az újabb ismeretek után vágyódó, akkor a könyvtárban megtalálta a folyóiratot. Ha nem, akkor meg kellett kérni a különlenyomatot postán, ami több napot, hetet vehetett igénybe. Hozzájutva végre a cikkhez, megkezdôdhetett a jegyzetelés kézzel, majd a kutatott információ cikkbe vitele írógéppel, sok hosszadalmas javítással. Mire eljutottunk a tanulmány megírásához, elküldéséhez, bizony több hónap keserves munkája állt mögöttünk. Ez a többhónapos, keserves procedúra ma lerövidülhet napokra, hetekre. Csupán egy hálózatba kötött komputerre van szükségünk, és az interneten a töméntelen információ a monitoron pillanatok alatt megjeleníthetô. A keresett anyagok gombnyomásra átemelhetôk, összegyûjthetôk mappákba rendezett kartotékba (file, dokumentum), amelyek kulcsszavak segítségével elôkereshetôk a késôbbiekben. Ha szükséges, kapcsolatba léphetünk a cikk szerzôjével elektronikus levelezés (e-mail) útján, hiszen ma már a szerzôk elektronikus postacíme is megtalálható a dokumentumokon. Ennek révén akár egy percen belül eszmét cserélhetünk, kutató vagy 1. ábra

edzôkollégánkkal. Az Internet révén rövid idô alatt megismerkedhetünk intézményekkel, szövetségekkel, egyetemekkel, kutató intézetekkel stb. Ma már nem csak egyetemünk könyvtárában keresgélhetünk, hanem beléphetünk a világ csaknem valamennyi egyetemének könyvtárába, természetesen bizonyos megkötöttségekkel. Az Internet nagy segítség a kutatók, edzôk, sportolók számára is, hiszen ma már bárhol rákapcsolódhatunk a világhálóra. Használhatjuk az adatbázisokat munkahelyünkön, otthon, repülôtéren, repülés közben, parkban ülve (mobil telefon segítségével), stb. Természetesen az Internet használatot is meg kell tanulni. Bizony eltévedhetünk benne, és a rengeteg érdekes információ könnyen eltéríthet bennünket eredeti célunktól. Ezért ebben a cikkben néhány hasznos tanácsot szeretnénk adni a sporttudományt mûvelôk, az edzôk és sportolók számára. Nagyon reméljük, hogy mindazok, akik ezt a cikket olvassák, már gyakorlott használói az Internetnek. S bízunk abban is, hogy akik még nem barátkoztak meg az információszerzés e formájával, hamarosan maguk is lelkes internetezôk lesznek.

A világháló legnagyobb adatbázisai A legnagyobb adatbázissal (ismeret-, információhalmaz) rendelkezô két internetes rendszer a Google és a Yahoo, amelyeket az alábbi honlap címeken lehet elérni az Internet explorer program segítségével: www.google.com www.yahoo.com Ebben a cikkben a Google használatáról közlünk néhány hasznos tanácsot. A Yahoo egyébként hasonló módon használható. Miután beírtuk a honlap nevét és rákattintunk az Enter billentyûre, a képernyôn megjelenik a kezdôoldal (11. ábra). Választhatunk, hogy magyar vagy angol nyelven szeretnénk kutakodni. Az elsô oldalon találkozunk azzal a hihetetlen közléssel, miszerint több mint hárommillió oldal áll rendelkezésünkre, amelyekrôl szin-

■

MAGYAR EDZŐ 53

2003/4

Sovány esztendôk után megújulás? A Magyar Edzôk Társasága számára megkülönböztetett esztendô volt a 2003as, s bár minden különösebb felhajtás, csinnadratta nélkül zajlott le, mégsem elhanyagolható, hogy megalakulásának immár tízéves jubileumát jelentette. A szervezet - és kiadványunk úgyszintén - az alkalomhoz illô méltó lendülettel igyekezett a kerek évforduló évében, s ennek jegyében, nem kétséges, az egyik jeles kezdeményezés az örvendetesen és következetesen gyarapodó taglétszám kísérôjelenségeként egyfelôl a szakmai csoportok formálódása volt sportági alapon, másrészt pedig a vidéki tagozatok igényének megjelenése mind több helyen. Érdekes, ám mindazonáltal egyáltalában nem véletlen, sôt nagyon is érthetô, hogy az elsô szakmai tagozat éppenséggel a kerékpár sportban alakult meg 2003 szeptember 24-én, s ez az alábbi több résztvevôs beszélgetésbôl is nyomban kitûnik, amelynek résztvevôi: Kálmán József, a MAKET (Magyar Kerékpáros Edzôk Társasága) elnöke, szakedzô, azután Vasvári Ferenc, a testület fôtitkára, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet kommunikációs és szakmai referense, továbbá Fülöp Tibor alelnök, Hazai György szakedzô, a Sportágfejlesztési Bizottság vezetôje, valamint Pucsok József Márton testnevelô tanár, az Edzéstudományi Bizottság vezetôje. ■ Melyek azok a nyilvánvalóan szak mai és egyéb okok, amelyek indokolják a sportág külön edzô társadalmának tömörülését, mégpedig ilyen sürgetô módon? Kálmán József: Meggyôzôdésem, hogy az olimpiai sportágakat figyelembe véve, hazai viszonylatban sehol nincs olyan szakmai szegénység, ínség, mint a kerékpározásban. Ebben a sportágban mindössze három szakedzô tevékenykedik, s számos olyan szakosztály mûködik, ahol egyáltalán nincs edzô. A huszonegyedik század sportfejlettségi szintjének ismeretében ez egyszerûen elfogadhatatlan, s az a dilettáns felfogás is, miszerint a fô hogy pénz legyen, s akkor gurul a szekér... Mellesleg pénz sincs... Akadt néhány eltökélt, a kerékpározást önzetlenül szeretô és szolgálni kívánó szakember, akik egymásra találtak ebben a szándékban - itt ülnek valamennyien s Hazai Györgyéknek nem sokat kellett gyôzködni bennünket. Meglepôen erôs érdeklôdés nyilvánult meg már induláskor a kezdeményezésünk iránt, s ez biztató a jövôre és a reánk váró elvégzendô munka tekintélyes volumene miatt is. Tizenheten rajtoltunk, s már azóta is öt újabb taggal bôvült a gárdánk. A sportág sorvadó statisztikáinak ismeretében is optimista vagyok. ■ A kerékpár kultúrában a dánok, hollandok, vagy történetesen a franciák „népi” kultúráját ugyan nem érjük el, de - fôként vidéken - a „drótszamár” még mindig egyfajta életforma kelléke, s az új ágazatok, mint a mountain-bike, vagy BMX figyelemreméltó

népszerûségnek örvendenek. Azt sem gondolhatjuk komolyan, hogy nálunk valamilyen oknál fogva kevesebb lenne a kiemelkedô tehetség, mint Európa más országaiban... Mi lehet a baj, az ok, hogy hazánkban legfeljebb három név ismert: a profi Bodrogi Lászlóé, az olimpiai ötödik Szabolcsi Szilviáé és, bár nem ennyire, az ugyancsak hivatásos Rohtmer Balázsé? Hazai György: Egy-két fecske nem csinál nyarat... Egyesületem, a KSI SE hajdan szebb napokat megélt szakosztályának helyzetébôl következtetni lehet az egész sportág helyzetére. Annak ellenére is, hogy nálunk viszonylag még kedvezôbbek a körülmények az átlagosnál... Alacsony a létszám, ebbôl fakadóan erôsen leszûkülnek a kiválasztás lehetôségei, s ennek hatására meg óhatatlanul egyre alacsonyabb a színvonal... A sportágban zajló szakmai munka hiányos, vagy inkább nem is létezik, nincs azután érdeklôdést felkeltô eredmény, siker és népszerûsítés, de hát mitôl is lenne?!... Új módszerekkel és programmal szükséges meghódítanunk az iskolákat, a szülôket és a gyereket is. A NUPI-val karöltve már kidolgoztuk ennek részleteit, s ha a kerékpáros balesetmegelôzést is propagáló kampányunk hatékony toborzónak mutatkozik, akkor a szakosztályunk ismét elindulhat felfelé. A mi példánk ösztönzésére pedig mind többen követhetik ugyanezt az utat. ■ Milyen perspektivában képzelik el tevékenységüket, hogyan foglalható össze a programjuk?

Vasvári Ferenc: Társaságunk jelenlegi és egykori kerékpáros edzôkbôl, versenyzôkbôl, mellettük testnevelô tanárokból, sportszakemberekbôl áll. Olyanokból, akik hozzánk hasonlóan szeretnének segíteni, tenni a hazai kerékpársport felemelkedéséért. A sportág valamennyi szakágának képviselôit szívesen látjuk, ideértve az utánpótlás edzôket, a diák- és szabadidôs sport specialistáit, valamint a fogyatékkal élôk sportjának képviselôit is. Kereteink között az alábbi kilenc bizottságot mûködtetjük, illetve kívánjuk gondosan megszervezni és mûködtetni: Edzéstudományi-, Sportágfejlesztési-, Edzô-, Oktatási-, Sportmenedzseri-, Dokumentációs-, Versenybírói-, Nôi és Versenyzôi Bizottság... Társaságunk alapfeladatának tekinti a hazai kerékpársportot érintô szakmai ajánlások kidolgozását, célunk, hogy ekként országosan elismert, valamennyi kerékpáros szakág tevékenységére kiterjedô szakmai tanácsadó testületté váljunk. Országos szövetségünk fôtitkára, Verebélyi Lajos üdvözölte a kezdeményezést, biztatott és együttmûködésérôl biztosított bennünket a Magyar Olimpiai Bizottság, ugyanígy a Magyar Sporttudományi Társaság és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Továbbképzô Intézete, s a megalakulásról és terveikrôl természetesen tájékoztatást kapott a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium is. Nem utolsó sorban jelentôs súlyt helyezünk a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézettel, különösképpen annak Pedagógiai Kutatócsoportjával való együttes tevékenységünkre... Programunk két összefüggô, de idôben különbözô alapelképzelés szerint alakult ki, s ezt az elsô ülésen el is fogadtuk: egy rövidtávú terv az azonnali teendôket jelöli meg, míg a másik, egy hosszú távú projekt pedig két olimpiai ciklust céloz meg, tehát nyolc esztendôt ölel fel. ■ Fülöp sporttárs a „Nem a szôlô sa vanyú” címû tömör írásában komor képet fest a kerékpározás magyarországi helyzetérôl, a primitív, szinte megalázó versenyzési körülmények rôl, ír olyan, megjelenésében egyébként profi klubról, ahol edzô viszont egyáltalán nincs, majd ezt a keserû megállapítást olvashattuk: „A kerékpársport Magyarországon meghalt,

54 MAGYAR EDZŐ de mivel senki nem tesz semmit, így a temetésérôl is csak késôbb intézkednek... Nyugodjék békében, és valakik csináljanak egy újat, jobbat, eredményesebben MÛKÖDÔT...” Ön ezek közé az újak közé tartozik. Sorra venné, hogy miként látnak munkához, s milyen fô területeken mi az elképzelésük egy kicsit konkrétabban? Fülöp Tibor: Talán azzal kezdeném, hogy kezdetben nem sok támogatásra számíthatunk, már ami az anyagiakat illeti. A szövetségben és másutt is biztosítottak bennünket az erkölcsi háttérrôl, de a kifejezett anyagi segítség mint nyomatékosították - majd csak azt követôen kerülhet sorra, ha már leteszünk valamit az asztalra. Nincs kétségem - ismerve társaim elszántságát és képességét - hogy néhány hónap elteltével már mutatkoznak munkánk kezdeti eredményei....Tudjuk, nem várhatunk ölbetett kezekkel, kemény munka vár ránk, de ez egyáltalában nem riaszt vissza bennünket, pontosan tudtuk és tudjuk, mire számíthatunk... A már említettekkel együtt elsôdleges feladat a honi kerékpársport jelenlegi állapotának felmérése, egy pontos, részletes diagnózis készítése. Ennek alapján kidolgozhatjuk a sportág részletes fejlesztési koncepcióját, amelyben, talán mondanunk sem szükséges, kiemelt szerepet kap az utánpótlás nevelése, egy új alapokon elindított friss nemzedék felnevelése. Egyidôben mindezzel jelentôs és kézzelfogható változást óhajtunk elérni a szakemberek képzésében, továbbképzésében és folyamatos tájékoztatá-

■

sukban, amely komplex szervezést, felvilágosítást és a hazai, valamint nemzetközi szakmai anyagok gyûjtését, kiadását, terjesztését jelenti. Mindezzel egyetemben egyfajta offenzívát kell indítanunk az írott és az elektronikus médiák teljes körében a sportág hatékony országos népszerûsítése érdekében. Sorolhatnám még pályázatokkal, az érdekvédelemmel, közlekedés biztonsággal kapcsolatos teendôinket, vagy éppenséggel a fogyatékosokat célzó programokat is, ezek részletezése helyett azonban szeretném nyomatékosan kiemelni a marketing és PR munka fontosságát, a szponzori kör szélesítését és kapcsolataink kiépítését-ápolását a legkülönbözôbb számunkra fontos intézményekkel és szervezetekkel, mint amilyenek az iskolák, a MOB, a Magyar Edzôk Társasága, Nemzeti Sportszövetség... ■ Röpke két-három hónap alatt per sze valóban nem lehet csodát tenni. Néhány mondattal azért bizonyára érzékeltethetô, hogy a beszélgetés minden kétséget kizáróan reményekre jogosító és hasznos témáiban már gyakorlati lépések is történtek... Pucsok József Márton: Az eszmecsere folyamán említett sportági diagnózis elkészítésére felvettük a kapcsolatot a Nemzeti Sportmódszertani és Kutató Intézet szociológusával... Oktatási Bizottságunk jóvoltából elkészült „A kerékpáros edzéstartományok” címû szakmai segédanyag, amelynek elsô példányait eljuttattuk Pais Péterhez és Somogyi Miklósnak, a pályaválogatott keret edzôinek. Elkészült a MAKET 2004. évi pontos mun-

2003/4

katerve... Jómagam október végén „Sport-genomika” címmel tarthattam elôadást a Semmelweis Egyetemen a doppingról- géndoppingról. S ha már az elôadásoknál tartunk, a NOB támogató elismerése eredményeként december 3-án a szervezet országos konferenciáján - Informatika és kommunikáció a sportban - Hazai György kollégám „ Az informatika felhasználása a kerékpár sportban” címmel tarthatott elôadást... A közelmúltban tárgyaltunk a Magyar Triatlon Szövetség elnökségével az együttmûködés lehetôségeirôl, s nem kevesebb, mint tizenegy pontban találtunk kölcsönös kapcsolódási lehetôséget... Hát ennyit - szemelvényként, csak mutatóban... ●●● A szakmai jellegû beszélgetés gazdag, átfogó tartalma elkerülhetetlenül azt a benyomást keltette, mintha egy országos sportági szakszövetség teljes programját osztották volna meg a kérdezôvel. Ebbôl a ténybôl, jóllehet a szövetséget illetôen erôsen elgondolkodtató, mégsem óhajtunk messzemenô következtetéseket levonni, végtére is elsôsorban edzôi szempontok vezetik edzôi társaságunkat tevékenységében, másfelôl pedig mindenképpen elégedettnek kell lennünk azzal, hogy egy régóta sok nehézséggel, megpróbáltatással küszködô, s jelenleg is fôként szakmailag leszegényedett szövetség környezetében végre akadt egy fiatal, becsvágyó és a szükséges képességekkel is megáldott eltökélt társaság, amelyik elhivatottságot érez a magyar kerékpársport feltámasztására... Gallov Rezsô

■

MAGYAR EDZŐ 7

2003/4

társaság tagjai nem azonos módon kezdtek el fogyasztani az ételekbôl és az italokból. Míg a hamisítatlan, manipuláció nélküli filmet nézôk csak módjával kezdtek enni és kezdetben csak alig ittak, addig az úgynevezett kontrollcsoport tagjai “megrohanták” a feltálalt ételeket, de leginkább az italokat, különösen a sört. Pedig “csak” annyi történt, hogy az ô félórás filmjükbe bevágtak 12 kockányi sört, néhány alig észlelhetô pillanatfelvételt a habzó, gusztusos, vonzó italból. Maguk sem tudták, hogy az egészen más témájú film nézése során “sört is láttak”, valamilyen módon mégis hatással volt rájuk, felkeltette érdeklôdésüket – sôt: vonzódásukat – a filmbe rejtett képek témája iránt. Ugyanezt a hatásmechanizmust próbálják alkalmazni a reklámfilmesek, de vannak ennél sokkal elképesztôbb példák is. Már a goebbelsi propagandagépezet is arra épített, hogy 1-2 kockányi bevágás érzékszerveinkhez eljut ugyan, de nem tudjuk elkülöníteni az észlelésben. A nemzetiszocialisták ezen a módon az általuk alacsonyabb rendû fajoknak nevezett emberekrôl készült filmképek közé olyan kockákat kevertek, amelyek undorító férgeket, patkányokat ábrázoltak. A nézôkben a montázs hatására úgy nôtt meg a kiváltani kívánt ellenszenv, hogy a bemutatott emberek látványa szinte észrevétlenül kellemetlen asszociációkkal egészül ki, s a vetítés után maguk sem tudták, hogy miért undorodnak a látott emberektôl. S még mielôtt valaki istentôl elrugaszkodott, ôrült elméleti példának hinné a fentieket, szabad legyen emlékeztetni arra a máig élô kézilabdás legendára, mely szerint a hetvenes évek balkáni sikeredzôjének, Vlado Stenzelnek a menesztésében a német válogatott élérôl, állítólag hasonló módszerek alkalmazása is szerepet játszott. Magyarán: ilyen filmtrükkökkel fokozta a harci kedvet játékosaiban a leendô ellenféllel szemben…

Modellezhetô mozgások Legyünk azonban optimisták és csak a “rendes”, technikai trükkökkel számoljunk. Ilyen lehet például annak a reklámváltoztató szoftvernek az alkalmazása, amelyet Magyarországon egy ismert ügyvéd – korábbi sikeres vívó – próbál értékesíteni, egyelôre hiába. Rengeteg jogi, etikai és üzleti kérdést vet ugyanis fel, hogy az amerikai találmány segítségével a sportpálya mentén elhelyezett reklám a különbözô tv-adásokban más és másképp jelenik meg. Magyarán: a technikai segít-

ségével úgy változtatható a reklámfelirat (na és persze a grafika, a logo is), hogy az elôtte mozgó sportolók ellenére is tisztán, életszerûen látszik a szponzor üzenete. Tehát mondjuk egy zalaegerszegi kosárlabda-mérkôzésrôl közvetített képen a helyi tévében a Zalahús reklámtáblája látható, az országos adásban viszont már – annak ellenére, hogy fizikailag a csarnokban nincs ott a reklámtáblája – mondjuk a Westel 900 hirdetése látható, a külföldre sugárzott anyagban meg a Sonyé. Gondoljunk csak bele, micsoda bonyodalmak származhatnak ebbôl! Ami viszont már a jelen: a számítógépes és a videótechnika összekapcsolása a sportmozgások modellezésében. Abban, hogy lefényképeznek egy sportolót (elsô kép), az ég adta világon semmi különös nincs. Hogy ezt animálják (a második képsorozat jól mutatja az egyes mozgásfázisokat), lassan már az is megszokott. Ami vadonatúj: az edzô kiválaszthatja az ideális mozgássort, s ezzel összevetve a versenyzô által pro-

dukált egyes fázisokat, már jól nyomonkövethetô, hol az esetleges hiba. A képen látható, olimpiai résztvevô Fazekas Mária asztaliteniszezô (Statisztika Petôfi SC) esetében is készül már a 3D-s felvételbôl a vonalhálós rajz, amit majd már csak “össze kell engedni” a játékáról készült videófelvétellel, s máris kitûnik, hogy hol egy hibás kéztartás, egy rossz mozdulat… Vagy akár olyan apróságok, milliméternyi korrigálnivalók is felfedezhetôk, hogy az ütô hol és milyen szögben érintkezik a labdával… Ma még ehhez kell egy lelkes testvér – Fazekas János számítógépes grafikus, animátor –, egy lelkesedését mindenkire átragasztó edzô – dr. Ormai László –, s némi televíziós segítség, hogy a szó szoros értelmében összeálljon a kép. De nincs már messze az az idô, amikor már úgy csodáljuk – majd tekintjük mindennaposnak – az ilyen anyagokat, mint nagyapáink egykor a szobába belopódzó olimpiai tv-közvetítéseket!

6 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Segít és becsap a videotechnika

Tiltott, tûrt és támogatott tévés trükkök Komlósi Gábor TeleSport, Budapest

A televízió – a videotechnika – mint valami csoda volt jelen nagyapáink, apáink lakásában. A berlini olimpiát (1936) még csak belsô tv-láncon, a londonit (1948) már fél Angliában, a következôket már a fél világon lehetett fogni, s Rómából (1960) már hozzánk is eljutott a kép. Olykor még vibrált, néha még homályos volt (a közvetítô Vitray Tamás például csak “beblöffölte” Parti olimpiai gyôzelmét, látni lehetetlenség volt a biztos befutót a képen), máskor meg a pénz hiányzott a teljes technikai arzenál felvonultatásához: a tokiói képhez (1964) a berlini Televízió épületében keverték hozzá a Japán helyett csak az NDK-ig jutó magyar riporterek hangját, így jutott el az adás Budapestre. Rögzítés még nem volt, majdnem minden élôben ment, a brazilok elleni nagy angliai futballgyôzelmünk (1966) például máig nincs meg eredeti formájában a televíziós archívumokban. Jó évtized múlva megérkeztek az elsô színes készülékek, majd ugyanennyi idô múltán az elsô rögzítôberendezések is: az ügyesebbek már odahaza is felvehették videóra a Los Angeles-i olimpia (1984) képeit (a legendákkal szemben errôl is volt – igaz, csak napi fél óra – közvetítés a Magyar Televízióban). S annak is csak bô évtizede, hogy megérkeztek hozzánk az “égi csatornák”: mûhold segítségével majd’ minden külföldi és nemzetközi adást is foghatunk, csak sportcsatornából öt-hat tematikus adót nézhetünk.

Ellenfélnézôben - otthon Nem volt ez mindig így, s az sem túl régen vált általánossá, hogy az edzôk (sportvezetôk, gyúrók) fogják a csapat (szakosztály, szövetség) pillekönnyû kis “videóját”, felállítják a kameraállványt a küzdôtér szélén, s “mindent vesznek”, hogy aztán utólag elemezhessék a teljesítményt, a mozdulatokat, a technikát, az ellenfelek taktikáját. A hetvenes évek végén még közelharcot kellett vívni a sporthivatal két kamerájáért és szakemberéért, hogy egy-egy válogatott csapat magával vihesse külföldi útjára a profi technikát,

s a hazaérkezés után nagysokára meg is nézhesse a felvételt. A kazettacsere sem volt általános, még postán sem volt nagy divat mozgóképet küldeni a leendô ellenfelekrôl, hát még elektronikus úton, e-mailben?! Ma meg már: ha a megfelelô helyen van ismerôsünk – például külföldön dolgozó magyar edzôkolléga –, akkor mondjuk a nemzetközi kupában délben kisorsolt ellenfél legutóbbi meccsérôl estére ott a felvétel a számítógépünk beérkezett üzenetei közt, csatolt fájl formájában. Más kérdés, hogy mindig hihetünke a szemünknek, mindig a teljes valóságot kapjuk, vagy – a küldô szándéka szerint – elferdített, manipulált képösszeállítást? Ne legyünk naivok! Ahogy egy-egy külföldi sportközvetítésnél a képet sugárzó házigazda ország tévései nem nagyon ismétlik meg a hazaiak lesgólját a leleplezô kameraállásból, s nem nagyon játsszák vissza kedvencük a bíró elôtt észrevétlen maradt nyilvánvaló szabálytalanságát, ezeken a sportbaráti kazettákon is lehet némi ferdítés. (Még mielôtt valamiféle hamis erkölcsi alapon felháborodnánk, gyorsan gondoljunk bele, hogy Magyarországon nem követünk-e el hasonlókat?! Említhetném, amikor nem adtuk ki az illetékeseknek az élô adásba nem került, de archívumunkban máig ôrzött felvételt, amelyen tisztán látni, hogy – az azóta a fôvárosban dolgozó – debreceni kézilabdaedzô megüti [!] a pályán az ellenfél játékosnôjét… De azt is csak kevesen tudják, hogy valóban “kitartotta-e az elôírt hosszban a statikus elemet” az akrobatikus torna világversenyén szereplô magyar hármas, vagy az utólag perdöntônek elfogadott tv-felvétel “átírása” is hozzásegítette ôket a magasabb bírói pontszámhoz?…) A legegyszerûbb befolyásolás, amikor a leendô ellenfél maga küld videókazettát saját mérkôzésérôl, de természetesen csakis valamelyik gyôztes találkozójáról… Érdemes azt is megvizsgálni, nem rövidítették, nem manipulálták-e az eredeti felvétel hosszát. A legegysze-

rûbb trükk ugyanis, hogy “kiveszik” a rögzített anyagból azt a figurát, mozgássort, mozdulatemelet, amit perdöntônek szánnak ellenünk, amit szeretnének minél tovább titokban tartani elôttünk. Amennyiben egyszerû VHS-másolással készítették számunkra a kazettát, az könnyen fülöncsíphetô. Nem kell mást tennünk, mint videólejátszónkon egyszer megnyomni az index (>>|) gombot, s a készülék automatikusan oda áll, onnan mutatja tovább a felvételt, ahol vágást (kihagyást) észlel.

A sportképek is manipulálhatók Egyszerûbb, de csak látszólag ártatlanabb a pszichológiai manipuláció, amikor például rendre tapsoló, elismerô viselkedést mutató nézôket, esetleg nemzetközileg elismert szakembereket láthatunk egy-egy sportjelenet után. Apró trükk, de hatásos. Játékosainknak lejátszva a felvételt – hiába készülünk mi csak szigorúan szakmai elemzésre – mi magunk keltünk bennük félelemérzetet, óhatatlanul fetisizáljuk az ellenfelet, felnagyítjuk sikerét. Arra már gondolni sem mer az ember – pedig egyszer már a hazai gyakorlatban is találkoztunk ilyen külföldrôl beszivárogtatott trükkel –, hogy törvényben tiltott eszközökhöz nyúlnak. Pedig elég egy-két kocka bevágás… (A videótechnika egy másodpercet 24 frame-re, kockára bont tovább.) A televíziós gyakorlat szerint megfelelôen apercipiálni egy legalább 2, de inkább 3 másodperc hosszúságú képsort lehet. Ennyire van szüksége szemünknek és agyunknak, hogy pontosan feldolgozza, mi is szerepel a képben. Ennél rövidebb bejátszást a film- és televíziós szakmában felfoghatatlannak tartanak. De nem feltétlenül értelmetlennek és érzékelhetetlennek. Arra ugyanis alig 1-2 kockányi (tehát a másodperc tört részét kitevô) képsor is elég, hogy tudat alatt befolyásoljon bennünket. Egy híres amerikai kísérlet során 2x50 embernek ugyanazt a félórás kisfilmet vetítették két egymás melletti teremben. A “mozi” végeztével beengedték ôket ugyanabba a büféasztalokkal zsúfolt terembe, s a várakozásnak megfelelôen tapasztalták, hogy a két különbözô

■

MAGYAR EDZŐ 55

2003/4

A Magyar Edzôk Társaságának 2002. évi közhasznúsági beszámolója A társaság 2002 második felében indította azt a középtávú stratégiai fejlesztési programot, amelynek középpontjában az edzôk és sportoktatók szakmai képzettségének fejlesztése, szakmai és etikai érdekeinek fokozottabb védelme, valamint a taglétszám jelentôs növelése áll. A májusban kidolgozott és a MET elnöksége által június 19-én elfogadott fejlesztési koncepció megvalósítását 2002-ben a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 3 400 000,- Ft-tal, a Magyar Olimpiai Bizottság pedig 500 000,- Ft-tal támogatta. Annak ellenére, hogy ez az állami támogatás az év második felében realizálódott, a rendelkezésre álló néhány hónap alatt is számottevô eredmények születtek. November 4-én rendeztük meg az év legfontosabb eseményét, az I. Országos Edzôi Kongresszust „a szakma jövôje” fô téma köré csoportosítva. A tanácskozás iránt váratlanul nagy érdeklôdés mutatkozott 471 regisztrált résztvevôvel. Az érdeklôdés másik jele a kiállítók nagy száma volt, szemben a rövid szervezési idôvel. A szakmai értékekre pedig azok a kongresszusi és kongresszus utáni észrevételek utalnak, amelyek egyrészt visszaigazolják a korszerû és versenyképes ismeretszerzés fontosságát, a másik oldalról pedig a kiszolgáltatott edzôk szervezett szakmai érdekvédelmének idôszerûségét hangsúlyozzák. A társaság eredményesen közremûködött a MOB által kezdeményezett edzôtovábbképzô konferenciák szervezésében, a III. Nemzetközi Erôfejlesztési Konferencia elôkészítésében, továbbá szakmai, módszertani folyóiratában – a Wesselényi Sportközalapítvány anyagi támogatásával – megjelentette mind a három MOB konferencia elôadásainak anyagait. Szakmai körökben kedvezô fogadtatásra talált a Magyar Edzô tartalmi és formai korszerûsítése és a nyitás a labdarúgás és az utánpótlás-nevelés irányába! Nem kevésbé jelentôs eredmény, hogy sikerült jogaiba és az ôt megilletô értékrendbe visszahelyezni a Mesteredzôi Kollégiumot, és a Mesteredzôi díjat, mint a legmagasabb szak-

mai elismerést, amelynek létét az elôzô években komoly veszély fenyegette. Fejlesztési programunk talán leglátványosabb, s a társaság jövôje szempontjából legbiztatóbb mérôszáma a taglétszám minden várakozást felülmúló emelkedése: a június végi 384es taglétszám az év végére 671-re nôtt. Örvendetes, hogy az új belépôk zöme a fiatalabb edzôi generáció körébôl kerül ki. Szakmai programunk más területen is kedvezô visszhangra talált: több sportszakmai testület is kifejezte együttmûködési szándékát társaságunkkal, elsônek a Nemzeti Sportszövetség kötött velünk együttmûködési megállapodást. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy 2002 a fordulat éve volt a társaság életében, amely kedvezô kiindulási alapja lehet a következô évek fejleszté-

si elképzeléseinek. Az elért eredményekben kulcsszerepe volt azoknak a szervezeti és személyi változásoknak, amelyek a titkárság és a szerkesztôség irányításában történtek. Eredményeinket azonban alig néhány hónap alatt nem tudtuk volna megvalósítani, ha a GYISM – együtt a MOB és a Wesselényi Sportközalapítvánnyal – nem ismerte volna fel az edzôk szakmai összefogásának, képzésének és továbbképzésének, valamint érdekvédelmének a fontosságát, s nem támogatta volna anyagilag is elképzeléseinket. A MET 2002. évi közhasznú tevékenységérôl és gazdálkodásáról szóló beszámolóját, a 2002. évi mérleggel és eredmény-levezetéssel a társaság 2003. december 3-ai közgyûlése jóváhagyta. Dr. Ormai László elnök s.k. Dr. Tamás István fôtitkár s.k

A Magyar Edzôk Társasága közhasznú beszámolójának mérlege 2002. Sorszám a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

A tétel megnevezése

b A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK Eszközök összesen C. Saját tôke I. INDULÓ TÔKE II. TÔKEVÁLTOZÁS / EREDMÉNY III. TÁRGY ÉVI EREDMÉNY D. TARTALÉK E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Források összesen

Nyitó

c 210

adatok E Ft-ban Elôzô Záró év(ek) módosításai d e 0

210

0

11

678

11 221 193

678 678 667

201 -8

-17 684

28

11

28 221

11 678

Budapest 2003. december 1. dr. Ormai László s.k. elnök

■

2003/4

A Magyar Edzôk Társasága közhasznú beszámolójának eredménylevezetése 2002. adatok E forintban Elôzô év Elôzô év(ek) Tárgyév helyesbítései A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (2.-8.sorok) 1.670 4.798 1. Közhasznú célú mûködésre kapott támogatás 861 3.900 a) alapítótól 0 0 b) államháztartás más alrendszerétôl 861 3.900 2. Pályázati úton elnyert támogatás 0 0 3. Közhasznú tevékenységbôl származó bevétel 524 0 4. Tagdíjból származó bevétel 97 280 5. Egyéb bevétel 188 618 B. Vállalkozási tevékenység bevétele (10.-11. sorok) 0 0 6. Nem cél szerinti (vállalkozási) bevétel 0 0 7. Egyéb cél szerinti tevékenység bevétele 0 0 C. Összes bevétel (1.+9. Sor) 1.670 4.798 D. Közhasznú tevékenység költségei 1.593 4.114 E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (14.-15. sorok) 0 0 1. Nem cél szerint (vállalkozási) tevékenység költségei 0 0 2. Egyéb cél szerinti tevékenység költségei 1.593 4.114 F. Összes tevékenység költségei (13.+14. sorok) 1.593 4.114 G. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések 85 0 H. Adózás elôtti eredmény -8 684 I. Adófizetési kötelezettség 0 0 J. Tárgy évi eredmény (19.20. sorok) -8 684 Tájékoztató adatok(E Ft-ban) A. Személyi jellegû ráfordítások 189 Bérköltség 75 Megbízási díjak 40 Tiszteletdíjak Személyi jellegû egyéb kifizetések Személyi jellegû költségek közterhei 74 B. Anyagjellegû ráfordítások 302 C. Értékcsökkenési leírás D. Egyéb költségek, ráfordítások 3.623 E. A szervezet által nyújtott támogatások Budapest, 2003. december 1. Dr. Ormai László s.k. elnök Jóváhagyta a Magyar Edzôk Társaságának 2003. december 3-i közgyûlése Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

A tétel megnevezése

Megalakult a Baranya Megyei Edzôk Szervezete 2003. december 20-án Pécsett - a MET elsô területi szervezeteként megalakult a Baranya Megyei Edzôk Szervezete (BMESZ). A dr. Harsányi László által kezdeményezett és létrehozott húsztagú testület azzal a céllal alakult, hogy tagjainak a MET által biztosított szakmai információkon túl további lehetôségeket nyújtson a tagok által igényelt sportszakmai, sport- és sportág-igazgatási, sportfinanszírozási stb. problémák megoldásához. Az alakuló ülés részvevôi a szervezet vezetôjének dr. Harsányi Lászlót, a MET elnökségi tagját választották meg. A szervezet nyitott mindazon személyek számára, akik edzôi munkát végeznek, vagy bármely fokozatú edzôi, testnevelô tanári végzettséggel rendelkeznek, és a szervezet céljait elfogadják. A testület negyed-

évenként ülésezik, a következô ülésére március valamelyik hétfôi napján 17.00 órai kezdettel kerül sor. Az összejövetel tárgya a tagok javaslata alapján alakul ki (pl. edzéstervezés, edzésbemutatók, EU és a sport, szakirodalom beszerzése, illetve közzététele témákban). A javaslatokat dr. Harsányi László címére (7624 Pécs, Ifjúság útja 6., vagy faxon a 72-501-519 számon) lehet eljuttatni. A MET elsô területi tagszervezetének megalakulása minta értékû, jelentôs esemény a társaság életében, s a példamutató kezdeményezés után joggal remélhetô egy országos hálózat kialakítása. Ehhez kérjük és várjuk mindazoknak az edzôknek a kezdeményezô és szervezô munkáját, akik az edzôk, sportoktatók szakmai és etikai-jogi érdekeinek védelmében tenni kívánnak.

A MET Baranya Megyei Edzôk Szervezetének alapító tagjai: Harsányi László dr atlétika Gáspár Gábor atlétika Nagy Csaba labdarúgás Bayer Ferenc labdarúgás Nagy Ervin labdarúgás Halász Barna atlétika Fáskerti Gábor úszás Kiss Melitta lovaglás Rónai István labdarúgás Mészáros Ferenc labdarúgás Kaufmann Gábor torna Tigyi Imre labdarúgás Kovács Lajos labdarúgás Tallósi István labdarúgás Faltysné Ujvári Anna táfutás Nagy Tamás labdarúgás Schneider Gábor labdarúgás Bársony József karate Szentedrei Áron kosárlabda Viczay Alajos súlyemelés

■

MAGYAR EDZŐ 5

2003/4

2003-ban az említett úszóedzôi eset kapcsán nagy megerôsítést kaptunk a már megalakulásunk idején felvállalt etikai-jogi érdekvédelmi tevékenység szükségességét illetôen. Ehhez azonban szervezeti-személyi fejlesztésre is szükség van. Egy kis létszámú, de ütôképes etikai-jogi bizottság felállítása nem halogatható tovább, másrészt ebben a témában már a jelenlegi számban – és weboldalunkon is – állandó rovatot indítunk. Tervbe vettük egy állandó „MET ügyvéd” (vagy: „Edzôk ügyvédje”) foglalkoztatását, aki folyamatos telefonos szolgáltatást nyújt – más szolgáltatásokhoz hasonlóan – pl.: „Dopping-info”, „Telefondoktor”, „Drog stop” stb. A társaság vezetô testületének aktivizálása a stratégiai feladatok megvalósításában nélkülözhetetlen. A legutóbbi elnökségi ülésen megtörtént az esetleges reszortok felvázolása. Néhány kolléga részérôl a vállalás is elhangzott, azonban több jelentôs feladatnak nincs még gazdája. 2004-ben az egyéni tagok (és a fiatal edzôk!) toborzása mellett súlyponti feladatunk a szakmai és területi tagszervezetek alakítása, fejlesztése, mely a taglétszámot jelentôsen emelhetné, a tagszervezetek pedig súlyuknál fogva tovább növelhetnék a társaság szakmai tekintélyét. További tagszervezetek megalakításával néhány év alatt megkétszerezhetjük taglétszámunkat, amit célul is kell kitûznünk A társaság tevékenysége során minden területen törekszik az edzôi hivatás magasabb szintû anyagi és erkölcsi elismerésének elôsegítésére. Tovább folytatjuk a Mesteredzôi Kollégium bôvítését, fiatalítását, szakmailag elismert mesteredzôk bevonásával. A Magyar Edzô mellett tervezzük olyan egyedi kiadványok (könyvek, módszertani útmutatók) megjelentetését vagy résztámogatását is, amelyek az edzôi-sportoktatói tevékenység nélkülözhetetlen módszertani segédeszközei. Folytatjuk a már megkezdett, a piacgazdaság hazai fejlôdését és változásait, a bevált külföldi tapasztalatokat is figyelembe vevô saját marketing-stratégia kidolgozását és alkalmazását a szponzorok szerzésében, a tagtoborzásban, a konferenciák szervezésben és a kiadványok terjesztésében. Ebben a munkában és tevékenységünk minden területén tisztelettel kérjük és várjuk az elnökség, illetve a tagság aktív részvételét és támogatását. 2003. december Dr. Ormai László elnök

a (balra) Ortutayné Léces Melind

és Bodnár Ilona

MOB-konferencia – képekben

Gigler Péter

Kovács Árpád

Szacsky Mihály Darvas Ákos

Fotók: Kodrucz Sándor

56 MAGYAR EDZŐ

4 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

Mérleg és tervek 2003. évi programunk középpontjában az edzôk és sportoktatók szakmai képzettségének fejlesztése, szakmai és etikai érdekeinek védelme állt. Az év utolsó napjaiban már megvonható tevékenységünk és gazdálkodásunk évi mérlege, amelyre a következô évi tevékenységünk tervezésénél támaszkodhatunk. A MOB edzôtovábbképzô programja keretében 2003-ban három konferenciát szerveztünk: április 8-án „Összefogással a tiszta sportért” elnevezéssel a doppingellenes küzdelem témakörében, június 3-án az „Utánpótláskorúak állóképességének fejlesztése” címmel, és végül december 3-án „Informatika és kommunikáció a sportban” elnevezéssel rendeztünk országos tanácskozást. A legutóbbi abban különbözött az elôzôektôl, hogy a részvétel nem volt kötelezô a Wesselényi ösztöndíjas, a FONESZ-es, valamint a Heraklesz programban résztvevô edzôk számára. Így még inkább értékelni lehet a nagy érdeklôdést, a résztvevôk magas számát. Társaságunk aktívan részt vett a Szombathelyen (2003. október 17-18.) rendezett IV. Országos Sporttudományi Kongresszus megrendezésében, amelynek egyik fô témája az utánpótlás-nevelés és tehetséggondozás volt. Örvendetes módon ezen a sikeres rendezvényen is sok edzô - és fôleg fiatal - is részt vett. Gazdag anyaggal és színvonalas tartalommal jelentek meg a Magyar Edzô ez évi számai. Az elsô szám a 2002. november 4-én rendezett I. Országos Edzôi Kongresszus anyagát tartalmazta, míg a 2. és a 3. szám az elsô két MOB továbbképzô konferencia elôadásai mellett más aktuális szakmai és információs anyagokat is tartalmazott. A jelenlegi pedig a december 3-ai informatikai konferencia (írásban leadott) elôadásait tartalmazza, más szakmai anyagokkal kiegészítve. A MET szervezeteként mûködô Mesteredzôi Kollégium 2003-ban 22 sportági szakszövetség által elôterjesztett 38 fôbôl válogatta ki a kitüntetô mesteredzôi címre leginkább eséllyel pályázó 5 edzôt, s ennek alapján tette meg javaslatát Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszternek. Miniszter úr a javaslatot változtatás nélkül fogadta el, s a kitüntetések átadására jelenlétében, méltó ünnepség keretében és helyen, a TFTI július 7-ei tanévzáró ünnepségén került sor. Az elmúlt évben megkezdett munka eredménye a MET mûködô, s egyre több friss anyagot tartalmazó honlap-

ja, amely csupán a kezdeti lépés egy, a tagságunkat és a szakma érdeklôdését kiszolgáló, informatív és interaktív kommunikációs csatorna kiépítése felé. Ezzel kapcsolatban kezdtük el a tagságra vonatkozó adatbázis összeállítását is, amelyet az edzôi szakma legfontosabb területeire tovább kívánunk bôvíteni. A társaság taglétszáma az elmúlt év második felében igen örvendetesen dinamikusan - fejlôdött: 2002 második felében 384-rôl 671-re nôtt. Ez a lendület 2003 elsô felében tovább tartott, majd egy kissé lelassult, jelenlegi (2003 végén) taglétszámunk 953, ami azt jelenti, hogy ezen a téren is tovább kell folytatni erôfeszítéseinket, hiszen már ez évben szerettük volna elérni az ezer fôt. Kedvezô fejlemények vannak a szakmai és területi szervezetek megalakulása tekintetében is. A MET keretében megalakult a Magyar Kerékpáros Edzôk Társasága (MAKET), a MET tagja lett a Magyar Kosárlabda Edzôk Testülete, és december 20-án megalakult a MET Baranya megyei területi szervezete. Kiss Miklós úszó mesteredzô – jelenleg még mindig folyó – ügye ráterelte a sajtó figyelmét is az etikai-jogi érdekvédelemre, amelyre a társaság elnöke és fôtitkára a sajtó és a TV nyilvánossága elôtt azonnal reagált. Ezen a helyen is hangsúlyozzuk, hogy – miként mindenkit – az eljárás végsô lezárásáig az edzôt és tanítványát egyenlô mértékben megilleti az ártatlanság vélelme, s társaságunknak egyik alapvetô kötelessége és feladata tagjainak etikai érdekvédelme. Fejlesztési programunk megkezdéséhez a korábbiakat jelentôsen meghaladó források voltak szükségesek. A 2003. évi költségvetésünk nagyságrendbeli változást jelentett a korábbi évek költségvetéseihez képest, és végre stabil anyagi hátteret jelentett mind a szakmai programok megvalósításához, mind pedig a folyamatos mûködéshez. Mindez elsôsorban a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság támogatásának köszönhetô. Szakmai programjaink és gazdálkodásunk elmúlt évi pozitív mérlege ellenére sem lehetünk maradéktalanul optimisták a jövôt illetôen. A MOB be-

■

MAGYAR EDZŐ 57

2003/4

ORSZÁGOS SPORTSZAKMAI KONFERENCIA Sporttehetségek és élsportolók pedagógiai-pszichológiai felkészítése BÉKÉSCSABA, 2004. március 5 - 6. A konferencia védnökei: Védnökök: Békés Megyei Képviselô-testülete Önkormányzati Hivatala Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet Magyar Sporttudományi Társaság SZTE ÁOK Ortopédiai Klinika, az MTA SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sporttudományi Munkabizottsága

A konferencia rendezôje: Arany János Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium, 5600 Békéscsaba, Lencsési út. 136 Tel/fax.: 06-66/459-366. E-mail: [email protected]

„A jó a mának szól, a kiválóság a jövônek.”

Dr. Ormai László jelentette, hogy anyagi gondjai miatt, szándéka és érdekei ellenére, valószínûleg kénytelen csökkenteni az edzôtovábbképzés jelenlegi rendszerének támogatását. Ez a tény és a gazdálkodással kapcsolatos szigorító intézkedések okozhatnak gondokat jövônket tekintve. Bízunk azonban abban, hogy az elfogadott új sporttörvény olyan helyzetet teremt, amelyben munkánkat zavartalanul folytathatjuk. Fôbb célkitûzéseinket és feladatainkat a közelgô európai-uniós csatlakozásunk alapvetôen meghatározza. A rendszerváltozás utáni edzôtovábbképzési rendszer a mélypontjához érkezett azáltal, hogy az a minimális rendszeresség is megszûnôben van, ami az utóbbi két évben még kielégítôen mûködött. Ezért a MET elsô számú prioritása az eddigieknél jelentôsebb, meghatározóbb kezdeményezô szerep és közremûködés felvállalása egy korszerû, EU-konform, pontrendszeren alapuló, az érdekelt állami és társadalmi szervezeteket, intézményeket koordináltan magába foglaló edzôtovábbképzési rendszer kialakításában és mûködésében. A 2004. évi országos konferenciákra eddig beérkezett témajavaslatok: – Az edzôk és sportolók etikai-jogi érdekvédelme – Edzôk és professzionista sportolók korszerû kommunikációja – Az edzôk helyzete és tevékenysége az Európai Unióban – A 2004-es Olimpiai Játékok szakmai tapasztalatai A II. Országos Edzôi Kongresszus 2004. évi (ôszi) megrendezése esetén (az anyagi lehetôségek tisztázása után!) fô témaként az etikai-jogi érdekvédelem kínálkozik.

(Tatiosz)

Tervezett program 1. nap Levezetô elnök: Laduver Ferenc igazgató 08.30 óráig: Beérkezés, szállásfoglalás, regisztráció 08.30 óra: Laduver Ferenc Arany János Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium igazgató – üdvözlô beszéde és az intézmény rövid bemutatása. 08.40 óra: Megnyitó – Dr. Pelcsinszki Boleszláv úr – Békés Megyei Közgyûlés alelnöke 08.50 óra: Dr. Szabó Tamás prof. – Nemzeti Utánpótlás-Nevelési Intézet fôigazgatója Téma: „A tehetséggondozás irányai napjainkban.” 09.30 óra: Dr. Lénárt Ágota egyetemi docens – Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Téma: „Sportpszichológiai felkészítô programcsomag tehetséges tanulók számára.” 10.10 óra: Szünet - „Sport és mûvészet” képzômûvészeti kiállítás megtekintése 10.30 óra: Dr. Petrekanits Máté – Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Terhelésélettani laboratórium vezetô Téma: „Az élettani és pszichológiai felkészítés összefüggései.” 11.10 óra: Dr. Gombocz János tanszékvezetô egyetemi tanár - Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Testnevelés-elmélet és Pedagógiai Tanszék Téma: „Sport és mentálhigiéne.” 11.50 óra: Dr. Mészáros Tamás tanszékvezetô egyetemi tanár – SZTE ÁOK Ortopédiai Klinika, az MTA SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sporttudományi Munkabizottságának elnöke Téma: „A csont és ízület évtizede.” 12.30 óra: Dr. Gyetvai György tanszékvezetô fôiskolai tanár – SZTE JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet igazgató Téma: „Az iskolai testnevelés és sport szerepe a tehetséges tanulók kiválasztásában, a sport iránti attitûd kialakításában.” 13.10 óra: Ebéd 14.15 óra: Dr. Kelemen Endre egyetemi docens – ELTE Testnevelési és Sportközpont vezetô Téma: „A Janus arcú tehetség.” 14.55 óra: Dr. Pucsok József professzor – Országos Sportegészségügyi Intézet fôigazgató helyettes Téma: „A XXI. század doppingja.” 15.35 óra Szünet Támogatja 16.00 óra: Mocsai Lajos nôi kézilabda válogatott szövetségi kapitány a Magyar Edzôk Téma: „Válogatott kézilabdázó nôk lélektani felkészítése.” 16.40 óra: Dr. Györe István fôorvos OSI Társasága Téma: „Életkor és terhelésadaptáció.” és a 17.20 óra: Szünet Magyar 18.00 óra: Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola növendékeinek mûsora 18.30 óra: Vacsora – kötetlen beszélgetés – szórakoztató zene Sporttudományi 2. nap Levezetô elnök: 7.30 óra: 9.00 óra: 9.40 óra: 10.20 óra: 10.40 óra: 11.20 óra: 12.00 óra: 12.40 óra: 12.50 óra:

Társaság! Kovács Géza - Kós Károly Szakképzô Iskola igazgatója Békés Megyei Sportszövetségek Érdekszövetségi Egyesületének elnöke Reggeli Lukács József – mesteredzô Békéscsaba Hungarotel Torna Klub Téma: „Miben más a nôi tornászok pszichológiai felkészítése?” Verebes József – labdarúgó mesteredzô Téma: „A pozitív mentalitás a siker kulcsa.” Szünet Balczó András – világ és olimpiai bajnok öttusázó Téma: „Felkészülésem és versenyzésem legfontosabb tapasztalatai.” Skaliczki László – férfi kézilabda válogatott szövetségi kapitány Téma: „Az egyéniség formáló szerepe a közösség alakításában.” Novotny Zoltán sportriporter Magyar Rádió Téma: „Miért nem közvetíthettem a 150. magyar olimpiai aranyéremrôl?” Konferencia zárása Laduver Ferenc igazgató Ebéd – hazautazás..

58 MAGYAR EDZŐ

■

2003/4

■

MAGYAR EDZŐ 3

2003/4

INFORMATIKA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A SPORTBAN a Magyar Olimpiai Bizottság Országos Konferenciája Budapest, 2003. december 3. (szerda) TF Aula Program 09.00 – 10.00 09.30-tól 10.00 – 14.00

Üléselnökök: dr. Ozsváth Károly és dr. Mónus András Megnyitó: dr. Kis Jenô TF dékánhelyettes és Köpf Károly MOB sportigazgató Komlósi Gábor (MTV): A megtûrt televíziós technika a sport szolgálatában Dr. Tihanyi József (TF) : Az internet, mint információforrás a kutatásban és a sport gyakorlatában Pataki Zsolt, Velenczei Attila, Kovács Árpád (NUPI): Informatika az utánpótlás-nevelésben Ortutayné dr. Léces Melinda és Bodnár Ilona (TF Könyvtár): Sportadatbázisok – információkeresés a TF Könyvtárban Dr. Petrekanits Máté (TF, BHSE, BION Kft.): Adatátviteli eszközök és módszerek a teljesítmény-diagnosztikában Darvas Ákos (Computer General): Digitális technológiák és eszközök fejlôdése

11.50

Kávészünet (A szünetben: hardver-szoftver bemutató)

12.10

Nagy Zsigmond (MOB): E-sport – a magyar sport 21. századi kommunikációs lehetôsége és kihívása Dikácz Ernô, Gerô Viktor (MOB): MOB weboldal Dr. Bakanek György (GYISM, MOB): Doppingellenes világháló Dr. Szacsky Mihály (BME TTK NTI): Szomatodiagnosztikai rendszer a sportgyakorlatban Dorogi László (GYISM): Az akadálymentes sportvilágháló Gigler Péter (MKSZ): Informatika a kézilabdában Kovács János (NLA): A Hydra adatbázis-feltöltô és -kezelô rendszer Hazai György (MAKET): Az informatika felhasználása a kerékpár sportban Czibóka István: MET weboldal és statisztika

14.00

A konferencia zárása, zárszó: dr. Ormai László, a MET elnöke A fônyeremény - HP digitális fényképezôgép - sorsolása A Computer General ajándékát, a HP digitális fényképezôgépet Szalay Sándor birkózó szakedzô (Budapest) nyerte. Gratulálunk a nyertesnek!

Közlési feltételek A Magyar Edzô, a Magyar Edzôk Társaságának módszertani és továbbképzô folyóirata évente négy alkalommal jelenik meg. A kéziratokat egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4-es lap egyik oldalára 12-es betûnagysággal, Times New Roman betûtípussal gépelve kérjük elkészíteni. Emellett kérjük az anyag megküldését számítógépes adathordozón is: 1.44-es floppylemezen, vagy e-mail-en. A dokumentumokat “stílus” alkalmazása nélkül Word 6.0-ás formátumban, a táblázatokat szintén Word 6.0-ás formátumban, az ábrákat sokszorosításra alkalmas nyomaton és formátumban (JPEG, TIFF, EPS) elmentve kérjük. A dokumentumok azonosításához kérjük az összes információt megadni (könyvtár-, fájl-, munkalapnév stb.). A kézirat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt lehetôleg ne haladják meg. A táblázatokat és ábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön lapokon kérjük 1 példányban mellékelni. A táblázatokat és az ábrákat számozással és címmel kérjük ellátni. Az ezeken esetleg feltüntetett jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek. A táblázatok, ábrák címét kérjük megadni (Pl. 1. ábra /Térd feszítés, hajlítás). A táblázatok és ábrák helyét kérjük a szövegben megjelölni (pl. 2. ábra). Az elsô oldal a szerzô(k) nevével (“dr” és egyéb cím vagy beosztás megjelölése nélkül) kezdôdjön, alatta az intézet, intézmény nevét kérjük megjelölni. Ez alatt a tanulmány (kifejezô, de minél rövidebb) címe következzen nagy kezdôbetûvel és kis betûkkel folytatva. Maximum 20 soros összefoglalót kérünk, alatta a kulcsszavakkal (maximum 5). Az összefoglaló tartalmazza a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést. Az összefoglalókat követô tanulmány szövegét célszerû bevezetésre, a módszerekre, az eredményekre, a megbeszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekezdések a sor elején kezdôdjenek, és ezt sorkihagyás (ne behúzás) jelezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. Az irodalomjegyzékben folyóiratnál: a szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a mû címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, a lapszám, a terjedelem: kezdô és befejezô oldalszám szerepel. Pl.: Friedmann, B. – Bärtsch, P. (1999): Möglichkeiten und Grenzen des Höhentrainings im Ausdauersport. Leistungssport, 3. 43-48. Könyvnél: a Szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a könyv címe (eredeti nyelven), a kiadó neve, városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszáma. Pl: Carl, K. (1983): Training und Trainingslehre in Deutschland. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerzô(k) nevével és az évszámmal történjen, pl. Friedmann (1999). Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzônek a nevét és levelezési címét (e-mail címét), akit az esetleges érdeklôdôk további információkért megkereshetnek. A szerkesztôség

Regisztráció Hardver-szoftver bemutató (Computer General)

Jelen számunkban a konferenclán elhangzott elôadásokat az elôadók, illetve a szerzôk által leadott formában közöljük! Ez a MOB-konferencia – eltérôen az elôzôektôl – nem volt kötelezô az ösztöndíjas edzôk számára, ennek ellenére 257 regisztrált érdeklôdô szakember vett részt a tanácskozáson!

A konferencia házigazdái és szervezôi ezúton is kifejezik köszönetüket minden elôadónak és résztvevônek értékes közremûködésükért!