POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK
1
Tananyag letölthetı
http://be.ajk.pte.hu Hallgatói információk
2
A tulajdonjog tárgyai Minden birtokba vehetı dolog Ha törvény kivételt nem tesz: pénz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható természeti erık Alkotórész: amelynek elválasztásával ı vagy a dolog elpusztulna (vagy használhatósága jelentısen csökkenne) Kétség esetén a tartozék is: amely a rendeltetésszerő használathoz, épségben tartáshoz hozzátartozik (azt elısegíti) A föld tulajdonjoga: nem terjed ki a föld méhének kincseire, természeti erıforrásokra
kiterjed az épület tulajdonjogára is (kivéve: ha törvény vagy írásbeli megállapodás alapján az építkezıé) 3
A tulajdonjog tartalma Birtoklás: birtoklás joga
Birtokvédelem
Használat és hasznok szedésének joga: magában foglalja, hogy köteles a terhek viselésére és azon károk megtérítésére, amelyek megtérítésére más nem kötelezhetı
tartózkodnia kell a szomszédjogokat sértı magatartástól
Rendelkezési jog: a birtok, használat vagy hasznok szedésének jogát átengedheti
a dolgot biztosítékul adhatja vagy más módon megterhelheti
a tulajdonjogot átruházhatja vagy azzal felhagyhat (de az ingatlanéval felhagyni nem lehet!) 4
A szomszédjogok Földtámasz joga (más rögzítésrıl gondoskodnia kell!) Áthulló gyümölcsök: akié a fa → ha nem szedi fel: azé, ahova esett Áthajló ágak, átnyúló gyökerek: ha a rendeltetésszerő használatot gátolják és a fa tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el: levághatók A szomszéd földjére való átlépés joga (kártalanítás ellenében): közérdekő munkálatok elvégzése, állatok befogása, áthajló ágak gyümölcseinek beszedése, ágak, gyökerek eltávolítása stb. céljából / a saját földön való építkezéshez (bontáshoz, átalakításhoz, karbantartáshoz) szükséges Kerítés (sövény) használata: közösen használják a szomszédok és a kerítés létrehozására kötelezı jogszabály szerint (ennek hiányában a határolt földterület hossza arányában) terheli ıket a költség Határvonalon álló fa (bokor, gyümölcse): egyenlı arányban illeti a szomszédokat (a terheket is így viselik) → ha valamelyik föld rendeltetésszerő használatát gátolja: a földtulajdonos kérelmére közös költségen eltávolítják Tilosban talált állat: az okozott kár megtérítéséig visszatartható Szükséghelyzet: a szükséghelyzetbe került személytıl kártalanítás (több személynél az érdekeltség arányában) követelhetı (szükségtelen károkozás: a károkozótól kártérítés igényelhetı) → esetei: élet, testi épség veszélyeztetése: tőrni kell az igénybevételt (esetleges károkozást) / vagyon fenyegetettségekor: a fenyegetı kár nagyobb legyen, mint amit a földtulajdonosnak okoznak Közérdekő használat: tőrni kell az idıleges használatot (esetleg használati jog szerzését, egyéb korlátozást) → hatása: kártalanítást követelhet / ha a rendeltetésszerő használatot megszünteti (jelentısen akadályozza): az ingatlan megvásárlását vagy kisajátítását kérheti Túlépítés: a szomszéd választása szerint követelheti (de a bíróság másképp is dönthet, kivéve, ha az ellen mindkét fél tiltakozik): használatért és értékcsökkenésért való kártalanítást / a beépített részt vásárolja meg (ha a föld megosztható) / az egész földet vásárolja meg: ha a fennmaradó rész használhatatlanná vált, a földdel kapcsolatos jog (foglalkozás) gyakorlása lehetetlen (túl költséges) lett / rosszhiszemő túlépítésnél vagy idıben tiltakozás esetén (az építı a saját földjét és az épületet bocsássa a szomszéd tulajdonába - a gazdagodást meg kell téríteni- / bontsa le az épületet (ha ez az okszerő gazdálkodást nem sérti) a saját költségén 5 (de elviteli joga van!)
A rendelkezési jog kizárása (korlátozása) Ha az épület tulajdonosa a földtulajdonos: az épület csak a földdel együtt adható el (terhelhetı meg) Elidegenítési vagy terhelési tilalom: Jogszabály vagy bírósági határozat alapján → ellenkezı szerzıdés semmis
Szerzıdéssel: csak a tulajdonjog átruházásakor és csak jog biztosítékául (ezt a jogot is be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba) → az ez elleni szerzıdés vagylagosan akkor semmis, ha bejegyzik az ingatlannyilvántartásba
a rendelkezési jogot alapító személy rosszhiszemő volt
ellenérték nélküli volt a szerzés 6
A tulajdonjog védelme Birtokvédelem: önhatalmúlag is megakadályozhatja a beavatkozást Birtokper: jogellenes beavatkozás megszüntetésére vagy
birtokba való visszakerülés céljából
7
A szerzıdés megkötése és létrejötte A szerzıdési akarat és kifejezése: a) minden lényeges kérdésben egyezınek kell lenni az akaratnak és ezekben meg is kell állapodni (nem kell megállapodás, ha jogszabály rendezi) b) együttmőködési kötelezettség (már a szerzıdéskötés elıtt tájékoztatási kötelezettség van stb.) c) szerzıdéskötési kötelezettség: ha van, akkor ha a felek nem állapodnak meg: a bíróság létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja (ezzel létrejön a szerzıdés), kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy nem tud teljesíteni nemzetgazdasági érdekbıl elmaradhat (illetve ezen okból módosítható stb.) d) ha nem lényeges kérdést nem rendeznek (és jogszabály sem rendezi): a bíróság ezt a részét megállapíthatja (a forgalmi szokások alapján) e) a szerzıdés értelmezése: ahogy a másik fél értelmezhette a nyilatkozó feltehetı akaratára és a szavak általános jelentése alapján A joglemondás nem értelmezhetı kiterjesztıen f) az egyezkedések során tett nyilatkozatok: nem kötik a felet (kivéve elıszerzıdés, ajánlati kötöttség)
A szerzıdés létrejötte: a) ajánlati kötöttség: fennáll (kivéve, ha kikötötte, hogy nincs kötve az ajánlatához) → kötöttségi idı: ha az ajánlattevı nem határozta meg: jelenlevık között / telefonon tett ajánlat: nyomban megszőnik, ha nem fogadják el távollevınek tett ajánlat: a válasz rendes körülmények között való megérkezésének idejéig b) felhívás ajánlattételre: a jogosult azt, akit szerzıdéskötési kötelezettség terhel (adatok közlésével, okiratok megküldésével) → a kötelezettnek 30 napon belül ajánlatot kell tennie (kivéve: ha visszaküldi hiánypótlásra → 15 napon belül ismét felhívás ajánlattételre stb.) c) létrejötte: a kötöttségi idın belül pozitív válasz érkezik → ha változással érkezik válasz: mintha új ajánlat lenne stb. d) létrejöttének helye: ahol elfogadták (távollevık között: az ajánlattevı lakhelye / székhelye) e) a szerzıdési nyilatkozat hatálya (elıtte visszavonható): szóban tett nyilatkozat: a másik fél tudomásulvételével írásban (távirati úton): a másik félhez való megérkezéskor ha mindkét fél gazdálkodó szervezet: a létrejöttéig az ellenszolgáltatást (díj, vételár) vállaló fél visszavonhatja a másik fél költségeinek megtérítésével f) ha elkésik az elfogadó nyilatkozat: errıl az elfogadót haladéktalanul tájékoztatni kell (különben a szerzıdés létrejön) g) ha létrejöttéhez 3. személy beleegyezése / hatósági jóváhagyás szükséges: ezek megtörténtéig nem jön létre a szerzıdés, de kötve vannak a nyilatkozatukhoz (kivéve, ha határidın belül nincs beleegyezés / jóváhagyás) → ha beleegyezik / jóváhagyja: a megkötésig visszamenıleg 8 érvényes, különben érvénytelen
A szerzıdés alakja Általában alaki kötöttség nélkül tehetı (szóban, írásban, ráutaló magatartással) Nyilatkozattétel elmulasztása: akkor számít elfogadásnak, ha jogszabály így rendelkezik
a felek így állapodtak meg
Kikötött alakiság (ilyenkor megszüntetni / felbontani is csak így lehet, kivéve, ha a felek egyezı akaratának felel meg): ha jogszabály köti ki: felek kötik ki: csak akkor az megsértése esetén a szerzıdés érvényesség feltétele, ha ezt semmis (pl. ingatlan kifejezetten kikötik (de a átruházása) teljesítéssel érvényessé válik) 9
Az okiratok fajtái Magánokirat
Közokirat
Teljes bizonyító erejő magánokirat: nyilatkozat megtételét (elfogadását, magára kötelezınek elismerését) tanúsítja, ha
Teljes bizonyító erejő közokirat: bíróság, közjegyzı, más hatóság ügykörében kiállított okirat → tanúsítja:
sajátkezőleg
írta és aláírta két tanú igazolja az okiraton, hogy maga írta alá (sajátjaként ismerte el) bíróilag vagy közjegyzıileg hitelesített az aláírás (kézjegy) vagy a gazdálkodó szervezet az üzleti körében szabályszerően állította ki (az errıl kiállított másolat is ilyennek tekintendı) Bizonyító erejét csak akkor kell bizonyítani, ha az ellenfél vagy a bíróság kétségbe vonta. Vélelem: ha az aláírás valódi, akkor az ellenkezı bizonyításáig az azt megelızı szöveg is valódi (kivéve, ha az okirat rendellenes vagy hiányos).
a
benne foglalt intézkedést (határozatot) a benne foglalt adatok (tények) valódiságát a benne foglalt nyilatkozatok megtételét, annak helyét, idejét
Ezzel egyenértékő a hitelesített másolat is. A teljes bizonyító erejő közokirat az ellenkezı bizonyításáig valódi → ellenbizonyítás: csak ha a törvény nem zárja ki (nem korlátozza) Külföldi közokirat: nemzetközi megállapodás hiányában a külképviseleti hatóságnak hitelesítenie kell. 10
A feltétel és az idıhatározás Fajtái: Felfüggesztı feltétel: a feltétel Bontó feltétel: a feltétel beállta beálltától kezdve hatályos a esetén megszőnik a szerzıdés szerzıdés A feltétel semmissége: részleges érvénytelenséget okoz az érthetetlen ellentmondó jogellenes vagy lehetetlen feltétel A felek cselekvési korlátja: nem lehet tenni semmit, ami a a feltételre nem alapíthat jogot, feltétel esetén a másik jogát aki azt felróhatóan maga idézte sérti (a 3. személy jóhiszemően elı és ellenérték fejében szerzett 11 jogát ez nem érinti)
A semmisség Bárki határidı nélkül hivatkozhat rá Ha a semmis szerzıdés más szerzıdés érvényességi kellékeinek megfelel (és ez a felek akaratával megegyezik): az a szerzıdés érvényes Gazdálkodó szervezetek egymás közötti semmissége általában orvosolható
12
A megtámadhatóság A megtámadással a megkötésre visszamenıleg érvénytelen A megtámadásra jogosult: a sérelmet szenvedett fél
akinek ehhez törvényes érdeke főzıdik
Közlése: egy éven belül (kifogás útján késıbb is), írásban a másik féllel → ha eredménytelen: bíróság elıtt lehet (haladéktalanul) A megtámadási határidı (egy év) kezdete: tévedés, megtévesztés felismerése
kényszerhelyzet megszőnése (jogellenes fenyegetésnél)
az elsı részlet teljesítésekor illetve a teljesítéskor (feltőnı aránytalanságnál) illetve ha kényszerhelyzetben is volt: ennek megszőnésekor
A megtámadás jogának megszőnése: ha a határidı megnyílta után írásban megerısíti a szerzıdést
a megtámadásról egyébként írásban 13 lemond
Eljárás érvénytelen szerzıdés esetén In integrum restitutio: a szerzıdéskötés elıtti helyzet helyreállítása → ha nem lehet: a határozathozatalig hatályossá nyilvánítható
érvényessé nyilvánítás: az aránytalan elıny kiküszöbölésével (ez nem egyezik a forgalmi értékkel, csak a továbbra is fennmaradó eltolódás már ne legyen aránytalan) → a szerzıdı felek úgy felelnek a szerzıdésszegésért, mintha a szerzıdés kezdettıl fogva érvényes lett volna
A helyreállítás esetén a visszatérítés kérdésében rendelkezni kell, de a sérelmet szenvedı fél mentesíthetı uzsorás szerzıdésnél a visszatérítés alól, ha az súlyos terhet jelentene neki (még részletfizetés esetén is)
uzsorás szerzıdésnél a sérelmet okozó fél mindenképpen köteles a kapott szolgáltatást visszatéríteni
Állam javára való megítélés (rendszerint pénzben): ügyészi indítványra, ha tiltott / jó erkölcsbe ütközı / megtévesztı / jogtalanul fenyegetı / egyéb csalárd módon eljáró félnek járna vissza
uzsorás szerzıdésnél meg kell ítélni!
Felelısség 3. személlyel szemben az érvénytelen szerzıdésért: aki az érvényességben jóhiszemően bízott, a kárának megtérítését követelhet: általában a felektıl
ha az egyik fél magatartására vezethetı vissza az érvénytelenség: a másik felet nem marasztalják (kivéve, ha rosszhiszemő volt, mert akkor csak az 14 felel)
A kötbér A kötbér a szerzıdést biztosító mellékkötelezettség A fél kikötheti a fizetését, ha a másik fél olyan okból, amiért felelıs nem teljesít (ennek érvényesítése kizárja a teljesítés követelését)
nem szerzıdésszerően teljesít (késedelem, hibás teljesítés) → ilyenkor teljesíteni kell
Csak írásban köthetı ki (kamat kikötése semmis) A jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel / ha felmerült: a kötbér feletti kárt is követelheti A túlzott mértékő kötbért a bíróság mérsékelheti (számottevı kár nem keletkezett, felróhatóság foka stb. alapján) Pénztartozás késedelmességére kikötött kötbér: ld. késedelmi kamat szabályai Bírósági úton nem érvényesíthetı követelést biztosító kötbér sem érvényesíthetı bírósági úton 15
A jótállás Meghatározása: jogszabály (legkisebb kötelezı mértéket is)
a felek
Szigorúbb felelısség (de ugyanazok a jogok, mint a szavatosságnál → azt is érvényesítheti helyette) Mentesülés a jótállás alól: bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett Jótállási idı kezdete: a teljesítéssel (amíg javítják: meghosszabbodik) Egyik jótállási jogról a másikra áttérhet Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási kötelezettség (151/2003. sz. Kr.): eltérés a rendelettıl: csak a vásárló javára lehetséges; a jótállási kötelezettség a szolgáltatás nyújtására kötelezettet (a forgalmazót) terheli, a jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti (a fogyasztó); 1 év a jótállási idı → a határidı kezdete: az átadás napja / az üzembehelyezés napja, ha az eladó helyezi üzembe; kicserélés: az átadás utáni 3 napon belüli meghibásodásnál kötelezı; rögzített / 10 kg-nál súlyosabb / tömegközlekedési eszközön nem szállítható dolognál ki kell mennie a forgalmazónak a helyszínre; jótállási jegyet kell adni (forgalmazó neve és címe; fogyasztási cikk megjelölése; gyártó és importáló megjelölése; jótállási jogok és azok érvényesítésének feltételei; vásárlás/üzembe helyezés idıpontja); a rendelet melléklete felsorolja azokat a termékeket, amelyek esetén jótállást kell vállalni: bizonyos termékek értékhatár nélkül (pl. hőtı, telefon, gépjármő) / bizonyos termékek 10.000 Ft. felett (pl. tv, számítógép) 16
A hibás teljesítés és a kellékszavatosság fogalma Hibás teljesítés: ha a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak és a kötelezett által szolgáltatott dolog nem felel meg a törvényben / szerzıdésben foglaltaknak →a hibás teljesítés hatása: a szavatossági jogok →(át lehet térni a jogosult költségére, ha a kötelezett magatartása adott okot az áttérésre) Kellékszavatosság: a kötelezett szavatol, hogy a teljesítéskor a dologban megvannak a törvényi / szerzıdési tulajdonságok → ha a jogosult ismerte a hibát a szerzıdéskötéskor: a kötelezett mentesül a szavatossági 17 felelısség alól
A szavatossági jogok Kijavítást követelhet a jogosult → ha a kötelezett nem vállalja / megfelelı határidıre nem végzi el: a jogosult a kötelezett költségére kijavíthatja (kijavíttathatja) Árleszállítást követelhet a jogosult Kicserélés: a jogosult követelésére: fajta és mennyiség szerinti szolgáltatásnál, kivéve, ha a kijavítás rövid idı alatt (8 nap) / értékcsökkenés nélkül (= a hibátlan áruhoz képest nem csökkent értékő) / a jogosult érdekének sérelme nélkül lehetséges; a kötelezett választása szerint: ha ez a jogosult érdekét nem sérti; a kicserélés módja: egyidejőleg átadja a kicserélni kívánt dolgot → kivétel: ha a kötelezett nem ad érte rögtön cseredarabot: detentio (visszatartási joga van a jogosultnak az ellenszolgáltatás arányos része tekintetében a kijavítás / kicserélés tartamára) / szállító: meg kell elılegeznie a cseredarabot és majd ha a kereskedı a fogyasztóktól visszakapja a hibás termékeket, akkor kapja azokat meg; nem dolog szolgáltatásánál: újból kell teljesíteni; A jogosult elállási joga: ha a teljesítéshez főzıdı érdeke megszőnt (a teljesített árat kérheti → idıközbeni áremelkedés stb.: csak kártérítés) → pl.: a hiba nem javítható ki; a kötelezett nem vállalja a hiba kijavítását; 18 nem lehet a hibát megfelelı módon (ld. idı + értékcsökkenés + érdekmúlás) kijavítani
A szavatossági igény érvényesítésének határideje Határidı: 6 hónap (a teljesítéstıl számítva): a kijavítással meghosszabbodik + kicserélésnél: a dologra (dologrészre) újból kezdıdik kötelezı alkalmassági idı tartama (a dolog használhatóságának hatósági elıírás, szabvány, mőszaki elıírás általi meghatározása), ha ez 6 hónapnál kevesebb és ezt a jogosulttal megfelelı módon (a szerzıdésben, terméken feltüntetve stb.) közölték állat szolgáltatása: 60 nap (1 év jogvesztı) fogyasztói szerzıdés: legalább két év (használt dolognál kiköthetı legalább egy év is) Jogvesztı határidı (pl. menthetı okból nem tudta a hibát felismerni): 1 év
tartós használatra rendelt dolognál vagy fogyasztói szerzıdésnél 3 év
→ de ugyanolyan jogalapból származó igénnyel szembeni kifogásként a határidı eltelte után is érvényesíthetı
19
A hibás teljesítésbıl eredı kár megtérítése Az általános felelısség szerint lehetséges (kimentés: a kötelezett úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható) A szavatossági igény érvényesítése mellett / helyett is lehet (helyett: ha bizonyítja, hogy a szavatossági idın belül nem ismerhette fel) Határideje: általános elévülési idı A kár bekövetkezhetett akár a dologban, akár azon kívül is 20
A bankgarancia Bizonyos feltételek bekövetkezésére kiköthetı: esemény beállta / okmányok benyújtása stb. elmaradása A bank meghatározott összeg erejéig fizet a kedvezményezettnek
21
A szerzıdés megszegésének esetei A kötelezett késedelme
A jogosult késedelme
A teljesítés A teljesítés lehetetlenné megtagadása válása
22
A kötelezett késedelme Mikor esik késedelembe: ha a szerzıdéses vagy a szolgáltatás rendetetésébıl következı teljesítési idı eredménytelenül eltelt
ha nincs teljesítési idı: ha a jogosult felhívására nem teljesít
Mikor kell megtérítenie: ha nem tudja kimenteni a késedelmét (kimenti: ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el...) Mit kell megtérítenie: a jogosultnak a késedelembıl eredı kárát
felelıs a szolgáltatás tárgyában a késedelem alatt bekövetkezett károkért (kivéve, ha bizonyítja, hogy késedelem hiánya esetén is bekövetkeztek volna)
pénztartozás: ha egyébként kamatmentes: a késedelemtıl a jegybanki alapkamat jár / ha volt kamat egyébként is: a késedelemtıl kezdve a jegybanki alapkamat 1/3-ával több jár (de legalább az alapkamat)
A jogosult jogai: (függetlenül a késedelem kimentésétıl) követelheti a teljesítést vagy
elállhat (az átadásig illetve átvételig), ha a teljesítés nem áll érdekében: meghatározott idıpontban lett volna csak esedékes (ld. felek megállapodása, dolog 23 rendeltetése) / utólagos teljesítésre is adott megfelelı határidıt és a kötelezett ezt mulasztotta el
A jogosult késedelme Mikor esik késedelembe: ha nem fogadja el a szerzıdésszerően felajánlott teljesítést (ugyanígy, ha fajta és mennyiség szerinti szolgáltatásnál megjelölték az adott dolgot / elkülönítették a többitıl)
ha elmulasztja a kötelezett teljesítéséhez szükséges intézkedést, nyilatkozatot
ha a nyugtát nem állítja ki / az értékpapírt nem adja vissza (ez nem érinti az esedékességet, de kizárja a kötelezett egyidejő késedelmét)
Hatásai: ha nem tudja kimenteni a késedelmét (nem bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el...): meg kell térítenie a kötelezettnek a késedelembıl eredı kárát
kimentéstıl függetlenül: köteles a felelıs ırzés költségeit megtéríteni; viseli a dolog megsemmisülésének (elvesztésének, megrongálódásának) veszélyét; késedelme idejére kamatot nem követelhet; kizárja a kötelezett egyidejő késedelmét; 24
A teljesítés lehetetlenné válása Felelısség: megszőnik a szerzıdés és attól függıen, hogy melyik fél felelıs a lehetetlenülés okáért: ha egyik sem felelıs: az okról tudomást szerzı köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni → ha elmulasztja: felel az ebbıl eredı kárért
ha a kötelezett felelıs: a jogosult kártérítést követelhet a teljesítés elmaradása miatt
ha a jogosult felelıs: a kötelezett szabadul a tartozása alól; a kötelezett követelheti a kárának megtérítését
Vagylagos szolgáltatás lehetetlenülése: a szerzıdés a többi szolgáltatásra korlátozódik
ha a választásra nem jogosult fél felelıs a lehetetlenülésért: a másik fél választhat: a többi lehetséges szolgáltatás közül vagy a lehetetlenné válás következményeit (szerzıdés megszőnése + kártérítés)
Maradvány: ha a lehetetlenné vált szolgáltatás maradványa a kötelezett birtokában 25 marad / kárpótlást kapott: a jogosult ezt részleges ellenszolgáltatás fejében követelheti
A teljesítés megtagadása Ha a kötelezett jogos ok nélkül megtagadja a teljesítést, a jogosult választhat a késedelem és
a lehetetlenülés
következményei között
26
A szerzıdésszegés közös szabályai Ki nem zárható felelısség: szándékosan (súlyos gondatlansággal), bőncselekménnyel, életet (testi épséget, egészséget) károsító szerzıdésszegésért
jogi személy → kivéve: jogszabály megengedi; ha a hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelı csökkentése (egyéb elıny) kiegyenlíti
Az igénybe vett más személy magatartásáért az igénybe vevı felel Ha a szerzıdésszegésrıl tudva a jogosult átveszi a dolgot: csak akkor támaszthat igényt a szerzıdésszegés miatti kárért, ha ezen jogát fenntartotta Osztható szolgáltatásnál való szerzıdésszegés: csak ezen részre vonatkozóan érvényesül a szerzıdésszegésért való felelısség (kivéve: a jogosult az egész szerzıdésre érvényesítheti, ha bizonyítja, hogy ezek után az egész szerzıdés nem áll érdekében) Oszthatatlan szolgáltatásnál: az egy részre beálló szerzıdésszegés az egész szolgáltatásra kihat → ugyanígy: jogi oszthatatlanságnál (ld. felek megállapodása); tartozékkal kapcsolatban; ha a felek pótalkatrész (póttartozék) egyidejő szolgáltatását is kikötötték A szerzıdésszegésért való felelısség, a kártérítés mértéke: ld. szerzıdésen kívül okozott károkért való felelısség (de a kártérítés csak akkor mérsékelhetı, ha jogszabály megengedi) A szerzıdési igények kötelezı érvényesítése: ha az ellenszolgáltatást (legalább részben) állami költségvetésbıl fedezik (pl. beruházás támogatása): a jogosult eltekinthet az igényérvényesítéstıl, ha meggyızıdött róla, hogy a kötelezett nem felelıs a szerzıdésszegésért vagy a szerzıdésszegés jelentéktelen
ha kötelezı az igényérvényesítés és a jogosult azt nem érvényesíti: a pénztartozásokat a költségvetési pénzintézet az 27eláll, állam javára érvényesítheti (ugyanígy, ha a jogosult egyezséget köt vagy a per szünetelés folytán megszőnik)
A szerzıdés megszőnésének esetei A szerzıdés megszüntetése a felek akaratából
A szerzıdés megszőnése a felek akaratán kívül
Engedményezés
Tartozásátvállalás
28
A szerzıdés megszüntetése a felek akaratából Közös megegyezéssel: Megszüntetés: jövıre nézve (ex nunc) → további szolgáltatással nem tartoznak: a már nyújtott szolgáltatás pénzbeli egyenértékét kell megadni; ha volt pénzbeli szolgáltatás és nem kapta meg érte az ellenszolgáltatást: visszajár a pénzbeli szolgáltatás
Felbontás: visszamenı hatállyal (ex tunc) → a szolgáltatások visszajárnak
Egyoldalúan: Felmondás: megszüntetı hatályú (ex nunc), egyoldalú nyilatkozat → ha nem azonnali hatályú: a felmondási idı elteltével szőnik meg a szerzıdés
Elállás: felbontó hatályú (ex tunc) egyoldalú nyilatkozat: alapja: szerzıdés vagy jogszabály; tartalma: elállás oka és jogcíme → jogcím: szerzıdésszegés miatt (pl. késedelem, hibás teljesítés) / szerzıdésszegéstıl függetlenül (pl. hatósági árváltozás); az elállás joga bánatpénz ellenében is kiköthetı (ha túlzott mértékő, a bíróság mérsékelheti); nem gyakorolhatja a szerzıdéses elállást, aki a már kapott szolgáltatást nem tudja visszaszolgáltatni 29
A szerzıdés megszőnése a felek akaratán kívül Egyesülés (confusio): egy személy lesz a jogosult és a kötelezett (ez a 3. személy jogát és kötelezettségét nem érinti) Halál: csak ha személyhez főzıdı volt a szolgáltatás, akkor szünteti meg a szerzıdést Elévülés Engedményezés Tartozásátvállalás: ha valaki átvállalja más tartozását: kérnie kell a jogosult hozzájárulását → ha megadja: ı lesz a kötelezett → a kötelezett jogai illetik meg (de a korábbi kötelezett követeléseit nem számíthatja be a jogosulttal szemben); ha megtagadja: köteles a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy lejáratkor teljesíteni tudjon; 30 kezesség, zálogjog: a kezes (zálogkötelezett) hozzájárulása hiányában megszőnik
Az elévülés Ideje:
(nem hosszabbítható meg) fıszabály: 5 év (ha jogszabály másként nem rendelkezik → ld. pl. kellékszavatosság: 6 hónap); a felek írásban rövidebb határidıben is megállapodhatnak (ha egy év alatti: írásban legfeljebb egy évre meghosszabbítható); jogvesztı határidı: ha menthetı okból nem tudja érvényesíteni: az akadály megszőnésétıl számított 1 év (1 év alatti elévülési idınél 3 hónap) Összefüggés a mellékkötelezettséggel: a fıköveteléstıl függı mellékkövetelések a fıköveteléssel együtt elévülnek; a fıköveteléstıl független mellékkövetelések elévülése a fıkövetelés elévülését nem érinti; Az elévülés hatása: a követelés bírósági úton nem érvényesíthetı; az azt biztosító kézizálogból történı kielégítést nem akadályozza; Az elévülés kezdete: a követelés esedékessé válása; Az elévülés megszakítása (újból kezdıdik az elévülés): a teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás (ugyanígy a perbehívás is, ha arról a perbehívott tudomást szerez, mégha nem is lép perbe); a követelés bírósági úton való érvényesítése → ha itt végrehajtható határozatot hoznak: ezután már csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést; a követelés megegyezéssel való módosítása; a tartozásnak a kötelezett 31 részérıl való elismerése
Az engedményezés A
jogosult szerzıdéssel átruházhatja a követelést (engedményezés), kivéve: személyhez kötött követelés; jogszabály kizárja; Értesíteni kell róla a kötelezettet (az értesítésig az engedményezınek is, utána csak az engedményezettnek teljesíthet); Az engedményest megilleti a zálogjog, kezesség is; Az engedményezés megszakítja az elévülést; A kötelezett érvényesítheti az engedményessel szemben is az engedményezéskor az engedményezıvel szemben fennállt jogalapon keletkezett kifogásokat (ellenköveteléseket); Az engedményezı az engedményessel szemben kezesként felel a kötelezett szolgáltatásáért (az engedményezés ellenértékének mértékéig), kivéve: kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át / kizárta a kezesi felelısséget / jogszabály (hatósági rendelkezés) alapján létrejött engedményezésnél csak kifejezett rendelkezés esetén lesz kezes 32
Az adásvétel Fogalma: Ptk. 365. § (1) Adásvételi szerzıdés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevıre átruházni és a dolgot a vevı birtokába bocsátani, a vevı pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
A felek jogai és kötelességei: Eladó Fıkötelezettség: a dolog tulajdonjogát a vevıre átruházni a dolgot a vevı birtokába adni
Mellékkötelezettségek és jogok: tájékoztatási kötelezettség: a dolog lényeges tulajdonságai; a dologgal kapcsolatos követelmények → pl. jogok, terhek költségviselés: az átadással és az INY-i állapot rendezésével kapcsolatos költségek a tulajdonjogot a szerzıdés megkötésekor írásban, a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja → a vevı nem idegenítheti el, nem terhelheti meg (ez 3. személy jóhiszemően szerzett jogát nem érinti)
Vevı Fıkötelezettség: vételár megfizetése a dolog átvétele
Mellékkötelezettségek és jogok: költségviselés: szerzıdéskötés költségei + tulajdonátruházási illeték + átvétel költségei + INY-ba bejegyzés költségei ha a tulajdonszerzés elıtt birtokba lép: szedi a hasznokat + viseli a terheket és a másra át nem ruházható kárt
33
Az adásvételre vonatkozó egyéb szabályok Az adásvétel tárgya: minden dolog, amely nincs a forgalomból kivonva Az ingatlan adásvétel speciális szabályai: Feltételei: írásban (mindkét fél írja alá → közokirat / ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat / közjegyzı által hitelesített aláírás) felek megjelölése ingatlan megjelölése vételár megjelölése (illetve, hogy ingyenes) átruházási szándék kitőnjön belıle
Vételár: ha piaci árat kötöttek ki: a teljesítés helye szerinti piac teljesítés idején levı középára súly szerinti vételár: nettó súlyra vonatkozik
Szavatosság a tulajdon átruházásért és tehermentességért: átruházási akadály esetén: ha 3. személy gátolja a vevı tulajdonszerzését: fel kell hívnia az eladót, hogy határidın belül hárítsa el az akadályt vagy adjon biztosítékot → ha nem teszi: elállhat a vevı (kiadja a 3. személynek vagy visszaadja) → ekkor kártérítést követelhet (de ha az eladó jóhiszemő volt, akkor csak a szerzıdés megkötésébıl eredı károkat kell megtérítenie) tehermentességi hiba: ha 3. személy joga korlátozza a vevı tulajdonjogát: megfelelı határidı kitőzése a tehermentesítésre és addig az ehhez szükséges összeget visszatarthatja → ha az eladó nem tehermentesít: a visszatartott összegbıl a vevı tehermentesít → ha ez lehetetlen / túl költséges / nem akarja tehermentesíteni: elállhat (+ kártérítés) / átvállalhatja a terhet (+ vételárcsökkentés) → ezek a jogok nem illetik meg a vevıt, ha tudott a szerzıdéskötéskor a teherrıl (kivéve: mégis megilletik, ha az eladó jótállott a tehermentességért / jelzálogért az eladó mindenképpen szavatol) Csere: dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása → adásvétel szabályai
34
Az adásvétel különös nemei Megtekintésre vétel: az eladó határidıt ad, hogy a vevı nyilatkozzon (kell-e a dolog) → a nem nyilatkozik: a szerzıdés hatálytalan Próbára vétel: átveszi a dolgot a vevı → ha a vevı határidıre nem nyilatkozik: a szerzıdés hatályos (a felismerhetı hibákért az eladó nem szavatol) Minta szerinti vétel: a vevınek fel kell mutatni a mintát, hogy a szolgáltatott dolog annak megfelel-e (itt minden hibáért felel az eladó) Elıvásárlási jog (csak írásban!): ha a tulajdonos ajánlatot kap, ezt az elıvásárlásra jogosulttal közölnie kell (kivéve: ha ismeretlen helyen van vagy a közlés számottevı késedelemmel járna) → ha elfogadja az ajánlatot: az elıvásárlásra jogosult a vevı / ha nem fogadja el vagy nem nyilatkozik: a 3. személy a vevı ha bejegyzik az elıvásárlási jogot az INY-ba: mindenkivel szemben hatályos át nem ruházható az elıvásárlási jog, az örökösökre sem száll át a jogszabályon alapuló elıvásárlási jog megelızi a szerzıdéses elıvásárlási jogot Visszavásárlási jog (csak írásban, az adásvételi szerzıdéssel egyidejőleg köthetı ki) → max. 5 éven belül, ha nyilatkozik az eladó: övé ismét a dolog az eredeti vételáron (de ebbıl lejön az értékcsökkenés és hozzáadódnak a hasznos ráfordítások) Vételi jog (opció): csak írásban (dolog + vételár megjelölése): a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja ha határozatlan idıre kötik: 6 hónap alatt megszőnik (egyébként itt is max. 5 év) a bíróság mentesítheti a tulajdonost a körülmények lényeges változása esetén az eladási kötelezettség alól Részletvétel: több részletben fizetnek, de a dolgot már a teljes összeg kifizetése elıtt átadják a vevınek az eladó írásban kiköthet (a részlet meg nem fizetésére → az elsı esetben csak akkor, ha elıtte határidıvel felhívta a részlet fizetésére) elállási jogot (ilyenkor a vevı használati díjat fizet; emellett meg kell térítenie a rendeltetésellenes használatból eredı költségeket ) / részletkedvezmény megvonási jogot 35 a dolog elpusztulásának (értékcsökkenésének) veszélye: az átadás után a vevı viseli
Ingó adásvételi szerzıdés (minta) 1
36
Ingó adásvételi szerzıdés (minta) 2
37
Ingatlan adásvételi szerzıdés (minta) 1
38
Ingatlan adásvételi szerzıdés (minta) 2
39
Ingó csereszerzıdés (minta)
40
Ingatlan csereszerzıdés (minta) 1
41
Ingatlan csereszerzıdés (minta) 2
42
A szállítási szerzıdés Fogalma: Ptk. 379. § (1) Szállítási szerzıdés alapján a szállító köteles a szerzıdésben meghatározott dolgot a kikötött késıbbi idıpontban vagy idıszakban a megrendelınek átadni, a megrendelı pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. A minıség és amennyiség meghatározása a felek részérıl: Szabványra
mőszaki feltételre
más elıírásra
mindkét fél által ismert szokványra
minta szabályzatra utalással
mintával
részletes leírással
A megrendelı elállása: a megrendelı a szerzıdéstıl bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni; ha a szerzıdéskötés elıtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlı egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelı elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerzıdést a jövıre nézve szünteti meg; a szállító köteles a megrendelıt a teljesítés idejérıl legalább 3 nappal elıbb értesíteni; eltérı szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át; a csomagolt és mérlegelt dolgot a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében elegendı bruttósúly és darabszám szerint átvenni; minıségmegvizsgálás helye a megrendelı telephelye; a megrendelı a mennyiségi ellenırzés még el nem végzett részét, valamint a minıségi vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésıbb az átvételtıl számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a megvizsgáláshoz szükséges idı alatt folyamatosan elvégezni; fuvarozó közbenjöttével történı szállítás esetén a megrendelı köteles a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és errıl a szállítót haladéktalanul értesíteni (különben ı felel az emiatt bekövetkezı károkért); a megrendelı a dolgot az átvételtıl számított három napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül továbbküldheti; 43 ha a harmadik személy az átvételkor mennyiségi vagy minıségi hibát észlel, köteles errıl a szállítót és a megrendelıt haladéktalanul értesíteni
Szállítási szerzıdés (minta) 1
44
Szállítási szerzıdés (minta) 2
45
A vállalkozási szerzıdés általános szabályai Fogalma: Ptk. 389. § Vállalkozási szerzıdés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhetı más eredmény létrehozására, a megrendelı pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles A felek jogai és kötelességei: Vállalkozó: Fıkötelezettség: tervezés (elkészítés, feldolgozás, átalakítás, üzembe helyezés, megjavítás stb.)
Mellékkötelezettségek és jogok: a felek megállapodása alapján részletes ajánlatot kell készítenie (díj ellenében) a munkát saját költségére végzi alvállalkozót igénybe vehet: ha jogosan veszi igénybe: úgy felel érte, mintha maga végezte volna el / jogosulatlan igénybevétel: minden olyan kárért felel, mely enélkül nem következett volna be értesítési kötelezettség: az eredményességet vagy a kellı idıben való teljesítést veszélyeztetı körülményrıl → ha nem értesít: kárfelelısség (esetleg a tervezı és a kivitelezı egyetemlegesen) a megrendelı utasításai szerint kell eljárnia, de nem utasítható a munka megszervezése tekintetében és nem tehetı a munka terhesebbé; célszerőtlen vagy szakszerőtlen utasítás (alkalmatlan anyag) esetén figyelmeztetnie kell a megrendelıt (ha nem teszi: ebbıl eredı kárért felel) → ha az fenntartja az utasítást (nem ad megfelelı anyagot): a vállalkozó elállhat vagy a megrendelı kockázatára elvégezheti a munkát → ezt nem választhatja, ha jogszabályt vagy hatósági rendelkezést (pl. környezetvédelem) sért, avagy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti több vállalkozó köteles a munkát összehangolni betakarás elıtt a megrendelıt értesíteni kell
Megrendelı: Fıkötelezettség : szolgáltatás átvétele és díj fizetése
Mellékötelezettségek és jogok: az esetleges ajánlatért díjat kell fizetnie, azt szabadon felhasználhatja utasítást adhat (kivéve: célszerőtlen vagy szakszerőtlen illetıleg szabálytalan utasítás) az alkalmas munkahelyt rendelkezésre kell bocsátania (ha az általa megjelölt helyen kell munkát végezni) → eddig megtagadhatja a vállalkozó a teljesítést illetve a határidı letelte után elállhat és e megrendelıt kárfelelısség terheli több vállalkozó igénybevétele: az összehangolt munkához szükséges feltételek biztosítása a munkát és a felhasználásra kerülı anyagot ellenırizheti → nem mentesül a felelısség alól a vállalkozó, ha nem ellenırzik / ha valamit a vállalkozó betakar: az értesítése után a megrendelı ellenırizhet (ha nem teszi: az ı költségére lehet csak kibontani) bármikor elállhat (a vállalkozó kárának megtérítése mellett): az átadás-átvétel elıtt, de a jövıre szünteti meg a bíróság, ha nem lehet az eredeti állapotot helyreállítani (ilyenkor is kártérítést kap a vállalkozó) / ha azért állt el, mert nyilvánvaló, hogy a vállalkozó nem tud idıben teljesíteni és ez számára érdekmúlást jelent: a vállalkozó fizet kártérítést / ha úgy látszik, hogy 46 → ha hibás lesz a teljesítés: határidıt kell kitőzni eredménytelen: a hibás teljesítésbıl eredı jogok gyakorolhatók
A vállalkozás egyéb szabályai Próbák végzése: a teljesítés megállapításához (a feltételeket a megrendelı a vállalkozó költségére biztosítja → a próbát a vállalkozó végzi el) A vállalkozónak tájékoztatást kell adnia a felhasználásról, fenntartásról → addig a díjat a részére nem kell kifizetni A díj esedékessége: a vállalkozás teljesítésekor (a díjfizetésig a vállalkozót törvényes zálogjog illeti meg a birtokába adott dolgokon) A szerzıdés feletti szolgáltatások nyújtása: megbízás nélküli ügyvitel szabályai
emellett feltőnı értékaránytalanság, uzsorás szerzıdés stb. szabályai
A teljesítés lehetetlenné válása a felek felelıssége nélkül: ha a lehetetlenülés oka mindkét fél / egyik fél érdekkörében sem merült fel: a díj arányos része jár
a vállalkozó érdekkörében merült fel: nem jár díj
a megrendelı érdekkörében merült fel: jár díj, de ebbıl levonható a vállalkozó költségmegtakarítása + a máshol keresett / kereshetı 47 díj
A vállalkozás speciális fajai Fıvállalkozás: összetett gazdasági-mőszaki egység létrehozása → a vállalkozó köteles összehangolni a tevékenységüket, szerzıdéseket kötni velük stb. Építési szerzıdés: építési-szerelési munka vállalása → a tervek fokozatosan is szolgáltathatóak, de ettıl még a szolgáltatás oszthatatlan (kivéve: a felek oszthatóvá nyilváníthatják) a többletmunkákat és a rendeltetésszerő használathoz szükséges munkákat köteles a vállalkozó elvégezni a munka lefolyása: munkahely és kitőzött feladatok (azok jegyzékének) átadása → folyamatosan naplót vezetnek → átadásátvételi eljárás (átadás feltételei: befejezés + szerzıdésszerő felajánlás + elvonulás + birtokbavétel): jegyzıkönyvbe veszik a hiányosságokat stb. → 1 év után utófelülvizsgálati eljárás Szerelési szerzıdés: technológiai szerelési munka elvégzése → átadás-átvétel: próbaüzemmel (30 nap): a vállalkozó biztosítja a szakszemélyzetet, ha a berendezés gyártása is a tevékenységéhez tartozik megrendelı: alapanyagok, mőszerek stb. nyújtása Tervezési szerzıdés: mőszaki-gazdasági tervezı munka elvégzése: a tervet csak erre a célra használhatja fel a megrendelı ha a kivitelezés a terv átadását követı 3 éven belül történik: a kivitelezéskor kezdıdik a terv szavatossági jogok elévülése / ha 3 év után kezdik: korszerőségi felülvizsgálat, esetleg újratervezés kell (újbóli díjért) Kutatási szerzıdés: kutatómunka végzése → a felek megállapodása esetén eredménytelenségnél is jár díj → rendelkezési jog: ha kiköti a megrendelı a rendelkezési jogát: ı rendelkezik vele (a vállalkozó csak belsı használatra használhatja, nyilvánosságra nem hozhatja stb.) ha nem kötik ki a megrendelı rendelkezési jogát: a vállalkozó rendelkezik vele (és a megrendelı használhatja csak belsı használatra stb.) alvállalkozó igénybevétele: csak a megrendelı hozzájárulásával Utazási szerzıdés: az utazási iroda kötelezettségei (különben: díjcsökkentés + kártérítés): utazás szervezése az út egyes állomásain való tartózkodás egyéb részszolgáltatások (szállás, étkezés stb.) nyújtása
48
Vállalkozási szerzıdés (minta) 1
49
Vállalkozási szerzıdés (minta) 2
50
Alvállalkozási szerzıdés (minta) 1
51
Alvállalkozási szerzıdés (minta) 2
52
A megbízás fı szabályai Fogalma: Ptk. 474. § (1) Megbízási szerzıdés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízó utasításai és érdekei szerint kell eljárni Ha a megbízás szerzıdéskötésre irányul: ennek alakisága a megbízásra is irányadó A megbízott személyesen köteles eljárni → 3. személy igénybevétele: a felelısség eltérı szabályai: ha a megbízó hozzájárult / az ügy jellegébıl következik: mintha maga járt volna el ha károsodás megóvása végett szükséges: kiválasztása, utasításokkal ellátása és ellenırzése terében úgy kell eljárnia... ha nem volt joga igénybe venni: minden kárért felel, mely az igénybevétel nélkül nem következett volna be ha a megbízó jelölte ki a 3. személyt: nem felel a megbízott, ha utasításokkal ellátása és ellenırzése terén úgy járt el... Célszerőtlen, szakszerőtlen megbízói utasítás: figyelmeztetni kell rá → ha fenntartja: a megbízó viseli a károkat Tájékoztatási kötelezettség: tevékenységérıl, az ügy állásáról a megbízó kérelmére / egyébként is: ha pl. 3. személy igénybevétele szükséges, a körülmények változása miatt az utasítást meg kell változtatni stb. ha nem tudja idıben értesíteni a megbízót az utasítástól eltérésrıl: utána kell haladéktalanul értesíteni Díj: jár (kivéve: az ügy természete / a felek viszonya alapján ingyenes): akkor is jár, ha nem vezet eredményre (csökkenthetı olyan arányban, amilyen arányban miatta nem járt sikerrel) idı elıtti megszőnés: arányos rész jár utólag jár Elszámolás: a megbízás megszőnésekor → a 3. személlyel szembeni kötelezettségvállalás alól mentesíteni kell a 53 megbízottat és a szükséges, hasznos költségeit megtéríteni → ezek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízottat a rábízott vagyontárgyakra
A megbízás megszőnése. A megbízás nélküli ügyvitel A megbízás megszőnése: teljesítés valamelyik fél
felmondja (ez a jog csak folyamatos megbízásnál korlátozható): megbízó: bármikor, azonnali hatállyal (de a kötelezettségekért helyt kell állnia) / megbízott: bármikor, de elég legyen az idı a helyettes kiválasztására (ez sem kell a megbízó súlyos szerzıdésszegése esetén) → ha alapos ok nélkül mondja fel: kártérítés (kivéve: ingyenes megbízás, ha elég volt a felmondási idı) fél halála (jogi személy jogutód nélküli megszőnése) a megbízó cselekvıképtelen vagy korlátozottan cselekvıképes / a megbízott cselekvıképtelen lesz a megbízás tárgytalanná vált Ha a megbízó személyében rejlı okból szőnik meg (felmondás, halál, cselekvıképesség korlátozottsága): az új megbízóig (stb.) el kell látnia a megbízottnak a feladatokat A megbízás nélküli ügyvitel: Helyénvaló: (ilyenkor a megbízott jogai illetik meg) a másik érdeke és feltehetı akarata szerint járt el (különösen: károsodástól óvja meg) életveszély, súlyosan fenyegetı egyéb veszély, tartási kötelezettség teljesítése: a kötelezett akarata ellenére is
Nem helyénvaló (vagy tudja, hogy idegen ügyet lát el): nem jár díjazás költségtérítés: a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint jár felel azokért a károkért, amelyek a beavatkozása nélkül nem következtek volna be 54
Szaktanácsadói megbízási szerzıdés (minta) 1
55
Szaktanácsadói megbízási szerzıdés (minta) 2
56
Könyvvizsgálói megbízási szerzıdés (minta)
57
A versenyjogi tilalmak A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján versenyjogi tilalmak: A tisztességtelen verseny tilalma
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma
A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (kartelltilalom)
A gazdasági erıfölénnyel való visszaélés tilalma
A vállalkozások összefonódásának ellenırzése (fúziókontroll) Versenyjogi tilalmak az Európai Unióban: kartelltilalom a
gazdasági erıfölénnyel való visszaélés tilalma fúziókontroll 58
A tisztességtelen verseny és a gazdasági erıfölénnyel visszaélés tilalma A tisztességtelen verseny tilalma: a) tilos a versenytársak / fogyasztók törvényes érdekeit sérteni vagy veszélyeztetni, illetve az üzleti tisztaságot megsérteni b) tilos valótlan tény állításával (híreszteléssel, hamis színben feltüntetéssel) a versenytárs jó hírnevét / hitelképességét sérteni vagy veszélyeztetni c) tilos az üzleti titok tisztességtelen megszerzése, felhasználása, jogosulatlanul mással közlése / nyilvánosságra hozatala d) tilos mást felhívni, hogy 3. személlyel a gazdasági kapcsolatot felbontsa / ennek létrejöttét megakadályozza e) tilos a versenytárséhoz hasonló árujelzıt használni f) tilos a versenyeztetés (árverés, tızsdei ügylet) tisztaságának megszegése
A gazdasági erıfölénnyel való visszaélés tilalma: a) tilos a gazdasági erıfölénnyel visszaélni → különösen: tisztességtelen vételi / eladási ár, más indokolatlan elıny kikötése termelés (forgalmazás, fejlesztés) fogyasztó kárára való korlátozása indokolatlanul nem üzletik kapcsolatba lépni másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan elıny céljából befolyásolni árut indokolatlanul a forgalomból kivonni, visszatartani (áremelés stb. céljából) árukapcsolás üzletfelek indokolatlan megkülönböztetése a versenytársak kiszorítása érdekében túlzottan alacsony árat alkalmazni a piacra lépés más módon való akadályozása versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzet teremtése b) gazdasági erıfölényben van: áruját helyettesítı más árut nem (csak lényegesen kedvezıtlenebb feltételekkel) lehet beszerezni az általa rendelt árut másnak nem (csak lényegesen kedvezıtlenebb feltételekkel) lehet eladni gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevıje nélkül is folytathatja 59
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának és a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak a tilalma A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma: a) tilos a fogyasztókat (megrendelı, vevı, felhasználó) megtéveszteni: áru ára, lényeges tulajdonsága körében való valótlan / megtévesztı tény állítása stb. a jogszabályi / szokásos követelményeknek való meg nem felelés (avagy szokásostól eltérı használati mód) elhallgatása áru értékesítésével forgalmazásával összefüggı, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás különösen elınyös vásárlás hamis látszatának keltése b) tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozni (pl. áru, ajánlat valós megítélésének, más áruval való összehasonlításnak a megnehezítése)
A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (kartelltilalom): a) tilos a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását, torzítását célzó megállapodás → pl.: vételi és eladási árak, egyéb feltételek meghatározása elıállítás, forgalmazás, fejlesztés, befektetés korlátozása (ellenırzés alatt tartása) beszerzési források felosztásának, köztük való választásnak a korlátozása piac felosztása, értékesítés kizárása stb. versenyeztetési összejátszás piacra lépés akadályozása azonos értékő / jellegő ügyek tekintetében az üzletfelek megkülönböztetése a szerzıdéskötést a szerzıdés tárgyához nem tartozó kötelezettségtıl teszik függıvé b) nem esik korlátozás alá a csekély jelentıségő korlátozás (a felek üzleti részesedése a piacon 10 % alatti) egymástól függı vállalkozások (egyik a másikat / mindkettıt egy 3. vállalkozás irányítja) közötti korlátozás c) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyedi kérelem alapján mentesíthet a fenti korlátozások alól (gazdaságilag indokolt célból) 60 → ezt késıbb visszavonhatja
A vállalkozások összefonódásának ellenırzése Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha két vagy több elızıleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik
egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tıle független vállalkozás egésze vagy része felett
több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítı tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minısül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak
A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni ha az érintett vállalkozások elızı üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és a vállalkozásrész, a beolvadó, az irányítás alá kerülı, összeolvadás esetén az abban közvetlen résztvevı legalább két vállalkozás elızı évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy
a vállalkozásrésznek, a beolvadó, az irányítás alá kerülı vállalkozásnak, illetve az összeolvadás ötszázmillió forint alatti nettó árbevétellel rendelkezı közvetlen résztvevıinek a nettó árbevételével együtt a befogadó-, az irányítást megszerzı-, illetve az összeolvadásban résztvevı ötszázmillió forint feletti elızı évi nettó árbevétellel rendelkezı vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevık az összefonódást megelızı két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó elızı évi nettó árbevétellel rendelkezı vállalkozással összefonódást valósítottak meg 61
