1
II. Felszámolási eljárás megindítása Mint említettük, a felszámolás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszűnésére irányuló eljárás. A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén a) hivatalból b) az adós kérelmére c) a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére d) a cégbíróság értesítése alapján (ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte), e) a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre) folytatható le. Nézzük az első három esetet részletesebben!
1. Felszámolási eljárás hivatalból való lefolytatása Ha egy gazdálkodó szervezet csődeljárás keretében csődegyezség megkötésére tesz kísérletet, ám ez az egyezség nem jön létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [Cstv. 27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. [Cstv. 21/B §]
2. Felszámolási eljárás lefolytatása az adós kérésére Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezi, erre irányuló kérelmet kell benyújtania. A kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a kérelmező egyéni cég, a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A felszámolási kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell. [Cstv. 8. § (1) bekezdés] 2.1. Felszámolási kérelem tartalma A kérelem kötelező tartalma a következő [Cstv. 8. § (2) bekezdés]: -
az adós neve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma
-
az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okirat
-
három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámoló vagy közbenső mérleg
-
az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozata, amely valós és megbízható képet ad az adós vagyoni helyzetéről
-
az adós vezetőjének nyilatkozata arról, hogy a három hónapnál nem régebbi beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása
2
-
ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződések csatolása
-
az adós hitelezőinek névsora, a hitelek összege és lejáratuk időpontja, továbbá az adós által elismert és vitatott követelések, és melyek a biztosított [Cstv. 12. § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények. Biztosított követelések (azok kiegyenlítéséig), amelyekre zálogjogot, óvadékot vagy biztosítéki célú vételi jogot kötöttek ki, továbbá amelyre vonatkozóan a végrehajtási jog van bejegyezve [Cstv. 2.§ (2) bekezdés ba) alpontja]
-
a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okirat
-
az adós vezetőjének nyilatkozata pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett pénzforgalmi számlák, a számlaszámok megnevezésével
-
az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozata, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék 9. § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest
-
az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlap.
2.2. Felszámolási kérelem beadása Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem tud élni [Cstv. 7.§) (3) bekezdés], mert -
a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény nem került kielégítésre, és
-
a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, vagy
-
a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
2.3. Felszámolási kérelem elutasításának esetei A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítja, ha -
a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
-
nincs meg a az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése [Cstv. 8. § (1 ) bekezdés] Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása
3
-
a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény még nem került kielégítésre [Cstv. 7. § (3) bekezdés a) pontja],
-
a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el,
-
az adós ellen más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban,
-
az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak,
-
a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet, amelyet e bekezdés alapján a bíróság hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el, vagy
-
az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a 6/B. § szerinti főeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben. A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján ugyanis az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi eljárás során kijelölt felszámoló kérheti, hogy a bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának a Cégközlönyben való közzétételét.
3. Felszámolási eljárás lefolytatása a hitelező kérésére 3.1. Hitelezői kérelem tartalma, jogkövetkezmények Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltakat bizonyító iratokat csatolni kell a kérelemhez. Ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, a kérelemhez az adós írásbeli felszólításának igazolását is csatolni kell. Ha a bíróság a hitelező kérelmét érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst. Az adósnak az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kell nyilatkoznia a bíróság felé, hogy elismeri-e a hitelező által benyújtott kérelemben foglaltakat. Ha az adós elismeri a kérelemben foglalt tartozását, nyilatkoznia kell egyidejűleg arról is, hogy kére haladékot e tartozás kiegyenlítésére, továbbá be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számát. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot, illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós az előírt határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. [Cstv. 24.§ (1) – (3) bekezdés]. Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása
4
A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. Ez alól kivétel, ha a felszámolási eljárás megindítását közvetlenül csődeljárás előzte meg, amelynek során az adós 30 napnál hosszabb fizetési haladékot vett igénybe. A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozás elismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki [Cstv. 26. § (3) bekezdés]. 3.2. Ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölése A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelmével egyidejűleg, de legfeljebb a felszámolás kezdő időpontjáig kérheti a bíróságtól, hogy ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki az adós gazdálkodásának felügyeletére. Ha a hitelező a bíróság előtt kérelmében valószínűsíti, hogy ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése nélkül követelésének kielégítése veszélyben van, és e követelését közokirattal vagy más bizonyító erejű magánokirattal igazolja, továbbá az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a Cstv. 24/A.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint letétbe helyezi, a bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt. Az ideiglenes vagyonfelügyelőre nézve a Cstv. bejelentési kötelezettséget írelő, ha vele szemben kizárási ok áll fenn [Cstv. 27/A §]. Ha ilyen kizáró ok nem áll fenn, az ideiglenes vagyonfelügyelő a kézhezvételt követő napon megkezdi tevékenységét. E tevékenység keretében felveszi a kapcsolatot az adós gazdálkodó szervezet vezetőivel, tájékozódik az adós pénzügyi-gazdasági helyzetéről. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható [Cstv. 24/A §]. 3.3. Adós gazdálkodó szervezet kötelezettségei az ideiglenes vagyonfelügyelővel kapcsolatosan Az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően az adós gazdálkodó szervezet vezetője csak az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával, ellenjegyzésével köthet a gazdálkodó szervezet gazdálkodását érintő szerződéseket, vagy tehet jognyilatkozatot. Ez a megkötés érvényes a már megkötött szerződések ideiglenes vagyonfelügyelő kinevezése utáni teljesítésére is. Amennyiben az ideiglenes vagyonfelügyelő a felszámolási eljárást megelőző csődeljárásban eljárt vagyonfelügyelő, és e csődeljárásban együttes cégjegyzési, illetve a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illette meg, ugyanez irányadó a vagyonfelügyelői működés alatt is [Cstv. 24.§ (4) bekezdés]. Az adós gazdálkodó szervezet vezetője és az ideiglenes vagyonfelügyelő a kirendelést tartalmazó végzést és az ideiglenes vagyonfelügyelő hitelt érdemlő aláírását haladéktalanul köteles bejelenteni az adós számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatónak. Az ideiglenes vagyonfelügyelő jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kifogással lehet élni a felszámolást elrendelő bíróságnál [Cstv. 51.§] Az adós gazdálkodó szervezet vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel, Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása
5
és minden segítséget megadni, hogy feladatát elvégezze. Az együttműködési kötelezettség ismétlődő megsértése azzal a következménnyel járhat, hogy a bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelő kérelmére az adós fizetésképtelenségére tekintet nélkül soron kívül elrendelheti a felszámolás megindítását. A bíróság elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható [Cstv. 24/A. § (8) bekezdés]. 3.4. Az ideiglenes vagyonfelügyelő feladatai, hatásköre, kötelezettségei, díjazása Az ideiglenes vagyonfelügyelő figyelemmel kíséri az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Munkáját a hitelező érdekek védelmének szem előtt tartásával végzi. 3.4.1. Adós együttműködési kötelezettsége az ideiglenes vagyonfelügyelővel Az ideiglenes vagyonfelügyelő az adós könyveibe betekinthet, eszközállományát, iratait, pénzforgalmi számláját megvizsgálhatja, az adós vezetőitől információkat kérhet. Jogosult bármely helyiségbe belépni, vagy bármely vagyontárgyat megvizsgálni, beleértve a lezárt helyiségeket is. 3.4.2. Az ideiglenes vagyonfelügyelő tájékoztatási kötelezettsége Az ideiglenes vagyonfelügyelő a tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalan tájékoztatási kötelezettsége van mindazon szerződésekről és jogügyletekről, amelyek szándékuk szerint a hitelezők kijátszására irányulnak, vagy harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügyletek. Ugyancsak tájékoztatnia kell az ideiglenes vagyonfelügyelőnek a bíróságot az olyan szerződésekről, jognyilatkozatokról, amelyeket a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött az adós. Visszakövetelhető az a szolgáltatás is, amely eredménye egy hitelező előnyben részesítése [Cstv. 40.§ (1) – (2) bekezdés]. A bíróság hivatalból vagy kérelemre tájékoztatást kérhet az ideiglenes vagyonfelügyelőtől annak tevékenységéről, továbbá a gazdálkodó szervezet vezetőjétől az adós helyzetéről, egyes ügyleteiről, s ennek kapcsán a bíróság okiratok rendelkezésre bocsátását is kérheti. 3.4.3. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének megszüntetése Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a vagyonfelügyelővel szemben fennálló kizárási ok felmerüléséig vagy a Cstv. 27. § (6) bekezdésében foglalt egyéb ok bekövetkeztéig áll fenn [Cstv. 24.§ (10) bekezdés]. 3.4.4. Az ideiglenes vagyonfelügyelő díjazása Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelő bíróság állapítja meg. Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az adós viseli. A felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező viseli. Ha a hitelező alaptalanul kérte az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését, azt a kárt is meg kell térítenie, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése következtében érte [Cstv. 24.§ (11) bekezdés].
Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása
6
4. Adós fizetésképtelenségének vizsgálata és megállapítása A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét, és az adós kérelmére, a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. Ez alól kivétel, ha a felszámolási eljárás megindítását közvetlenül csődeljárás előzte meg, és ennek során az adós 30 napnál hosszabb haladékot vett igénybe. Fontos tudni, hogy a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki [Cstv. 26.§ (1);(3) bekezdés]. Ha a bíróság az adós fizetésképtelenségét állapítja meg, az adós felszámolását végzéssel elrendeli. A végzést a bíróság az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül hozza meg. Emlékeztető: A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak [Cstv 27/B (1) bekezdés] A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg [Cstv. 27.§ (2) bekezdés], ha az adós -
szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, továbbá az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Ezen iratok postán való küldése esetén a 27. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók
-
jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki
-
végrehajtása eredménytelen volt
-
csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette fizetési kötelezettségét
-
a korábbi csődeljárást megszüntette
-
az adós vagy a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozási meghaladják vagyonát, illetve a tartozását nem tudja esedékességkor kiegyenlíteni, és a tulajdonosok sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a szükséges források biztosítására.
Az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége a fenti esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére engedélyezett 30 napos határidő még nem telt le, figyelemmel a vonatkozó 26.§ (3) bekezdés egyéb rendelkezéseire.
Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.
Renkó Ferenc István: Gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárása