I I KAKTUSZKEDVELO SZAKKÖR TÁJÍKOZTATÚJA

001 KAKTUSZKEDVELO SZAKKÖR TÁJÍKOZTATÚJA I I

K A K T U S Z - M O Z A I K O K

A Z

USA-BÓL

S a j n o s o l y a n h e l y e k e n tettem látogatást Amerikában, a h o l t e r m é s z e t e s k ö r n y e z e t b e n n e m ólnek k a k t u s z o k . E z n a g y o n sajnálatos v o l t s z ' m o m r a , d e azért k e r e s t e m é s találtam k a p c s o l a t o t a k a k t u s z o k k a l . L á t o g a t á s o m a z USA l e g n a g y o b b mértékben i p a r o s o d o t t k e l e t i államaira - N e w Y o r k New Jersey, Connecticu'., P e n n s y l v a n i a é s M a s s e c h u s e t t s terjedt k i . E z e k b e n " a z államokban a zöldterület csökkenése miatt v a l ó o a n n a g y g o n d o t fordítanak a k ö r n y e z e t v é a e l e m r e es a v á r o s o k b a n l é v ő l e g k i s e b b területet i s parkosítják. A fel­ h ő k a r c o l ó k közötti s o k s z o r c s a k néhány méter terület i s ápolt zöldterület, a k á r c s a k a tetőkertek. A külvárosban, k e r t e s há­ z a k b a n lakók m i n d e n n a p o s t é n y k e d é s e e g y k i s k e r t i m u n k a . A k e r t e k túlnyomó t ö b b s é g ü k b e n d i s z k e r t e k , a l e g c s o d á l a t o ­ s a b b n ö v é n y e k k e l é s g y e p p e l . E z e k teljes pompájukban látha­ tók, m e r t k e r í t é s s e h o l n i n c s , l e g f e l j e b b a l a c s o n y élösövény. A kerítés u g y a n i s "csúnya". Gyümölcsfákat házikertekben nem tartanak. A zöldterületek ápolására jellemző, h o g y még a k i s e b b e r d ő k alját k é p e z ő g y e p e t , v a g y a k i z á r ó l a g személy­ autók r é s z é r e h a s z n á l a l o s é s parkterületen h a l a d ó a u t ó p á l y á k , a p a r k w a y - e k szélét s z e g é l y e z ő g y e p e t i s g o n d o s a n é s álandóan nyírják. Én természetesen a kaktuszok-^t k e r e s t e m Amerikában és a z elsőt e g y w e e k e n d során a vendéglátó házigazdám házának WC-ablakában pillantottam meg cserépben. E z a k a k t u s z minüjárt n e m v o l t számaimra k ö z ö n s é g e s , h i s z e n e g y Mb l O c m átmérőjű E c h i n o c a c t u s norizonthnloníusra ismertem. Érdeklő­ d é s e m r e felkínálták, h o g y v i g y e m e l , a m i t h a b o z á s nélkül e l f o g L i d t a m . K ö z ö l t é k , hogy már v a g y k é t é v e tartják a z at>l a l c b a n - i d ő n k é n t l o c s o l t á k , a h o g y láttam i n k á b b n e m . N á ­ l u n k rendicivül n e h e z e n tartható f e l . E g y e l ő r e m é g é l v e ő r z ö m .

-34A következő találkozásom k a k t u s z o k k a l N e w Y o r k legelegán­ s a b b utcájában a Piíth A v e n u e n történt, a h o l a z e g y i k a Rockefeller Center-ben lévő nemkevésbé elegáns virágüzlet kirakatában óriási, k b 2 0 c m átmérőjű A r i o c a r p u s t r i g o n u s t p i l l a n t o t t a m m e g . Jó s o k á i g n é z e g e t t e m a k i r a k a t ü v e g e n k e ­ resztül, aztán még háromszor v i s s z a m e n t e m megnézni. M á s ­ n a p i s m é t a r r a m e n t e m , é s h o s s z a s t ö p r e n g é s után b e n y i ­ t o t t a m é s m e g k é r d e z t e m a z árát. U d v a r i a s a n k ö z ö l t e a z ela­ d ó , h o g y 13 d o l l á r é s é n m e g k ö s z ö n v e k i j ö t t e m , m é g a z u t elején voltam. A következő vasárnapi N e w Y o r k T i m e s - b a n a hirdetések között felfecieztem e g y k a k t u s z kiárusítást reklámozót. A hirdető k e r t é s z e t L o n g I s l a n d o n v o l t . É r d e k l ő d é s e m r e m e g ­ t u d t a m , h o g y tőlünk v a g y l O O k m - r e v a n - L o n g I s l a n d jó n a g y s z i g e t - , d e két n a p múlva autóval e l h a j t o t t u n k a c i m r e . L o n g I s l a n d o n egymást érik a kertészetek. S o k s z o r 1 0 - 2 0 k m - e n keresztül c s a k kertészetek v o l t a k . Óriási ü v e g h á z a k , még n a g y o b b területen szabadföldi n ö v é n y e k é s m i n d e n k e r ­ t é s z n e k külön autóparkolója. A u t ó p a r k o l ó n o l y a n területe k e l l érteni, a h o l l e g a l á b b 5 0 k o c s i elfér. E z e k a k e r t é s z e t e k c s a k k o c s i v a l érhetők el és a növényeket sem lehet kézben cipelni. A hirdetett kaktuszok sajnos nagy csalódást okoztak. N a g y tömegű O p u n i i a volt, mind egyféle, érdektelen, r o s s z á l l a p o t b a n . Öt p e r c a l a t t v é g i g n é z t ü k é s i n d u l t u n k v i s s z a . A v i s s z a ú t o n még két k e r t é s z h e z benéztünk. A z elsőnél nagy mennyiségű feloltott sárga, p i r o s é s rózsaszínű é s e z e k különféle árnyalatait k é p e z ő főként G y m n o c a l y c i u m michanov i c h i i - t láthattam. Á t l a g o s a n 5 f o r i n t n a g y s á g ú a k é s a h a z a i áraknál l é n y e g e s e n o l c s ó b b a k v o l t a k . A másik k e r t é s z n é l i g a z i c t i e m e g é t láttam. S z á m t a l a n faj é s ó r i á s i mennyiségű e g y é b növény mellett a z egyik üvegház k a k t u s z o k k a l volt tele. Z ö m ü k k e r e s k e d e l m i g y a k o r l a t b a n á t l a g o s 3 - 5 c m át­ mérőjű v o l t é s n e m t a r t a l m a z o t t ritkaságokat. A z ü v e g h á z egy részében azonban nagy számú és óriási méretű A r i o c a r p u s o k s o r a k o z t a k . A n e m z e t s é g legtöbb faja k é p v i s e l v e volt. T e r m é s z e t e s e n i m p o r t n ö v é n y e k v o l t a k M-. xikóból, d e M e x i k ó ott a s z o m s z é d b a n v a n . A s z o k v á n y o s növények 1- 2 d o l ­ lárba, a z A r i o c a r p u s o k 5-12 dollárba kerültek. E z n e m o l c s ó , de az egyéb növényekhez vis^ionyitva nem is drága. A z egy nyári virágpal n t a ára 5 0 cent v a g y 1 dolk'.r, e g y Rhodod e n d r o n b o k o r - 8 0 c m m a g a s - 3 0 dollárba került.

Két

nagyobb

Ariocarpusszal

gazdagabban

távoztam,

A k ö v e t k e z ő n a p o k b a n e g y másik é s méreteire n é z v e óriási k i t e r j e d é s ű k e r t é s z e t b e látogattam e l . M é r e t e i r e talán j e l l e m z ő , h o g y v a g y 2 0 0 autóra v a l ó parkoló h e l y e v o l t . Ottlétemkor a p a r k o l ó 5 0 %-os látog .tottságot j e l z e t t . E b b e n a v i r á g ü z l e t b e n m i n d e n t l e h e t e t t ;
-35Nagyobb r é s z ü k u g y a n i s a z U S A - b a n v c d o n él. Óriási, liordó nagyságú Ferocactuszok egyéb Cereusok és Echinocereusok v o l t a k láthatók. V é g ü l e g y r é s z b e n A s t r o p h y t u r n a s t e r i a s o k , v a g y 8 0 - 1 0 0 db t e á s c s é s z e nagyságú példány diszlett. Két példányt n e m tudtam m e g t a g a d n i magamtól. V i s s z a u t a z á s k o r a k a k t u s z o k a . p a p í r b a c s o m a g o l v a - termé.'jzetesen föld nélkül egy kézitáskiában v i t t e m . A N e w Y o r k K e n n e d y repülöiéren a g é p b e v a l ó b e s z á l l á s előtt a z u t a s o k m e g f e l e l ő motozásban részesülnek. E z z e l v é d e k e z n e k a géprablók ellen. A motozó benyúlt k é z i t á s k á m f e n e k é b e , f e g y v e r után t a p o g a t ó z v a , d e r i a d t g y o r s a s á g g a l húzta v i s s z a a k ö z é t é s e l é g csúnyán n é z v e rám i n t e t t , h o g y mehetek. N e m számított a t ü s k é k r e . M é á a n n y i t tennék h o z z á , h o g y a kertészetben a vadról begyűjtött n ö v é n y e k e t p e r l i t l e l k e v e r t lombföldben gyökerez­ tetik - jó eredménnyel. Növényeim, m e l y e k e t m a g a m m a l h o z t a m , e g y kivételével, jól érzik m a g u k a t , a m i t e k i n t e t b e v é v e , a k é t s z e r e s importá­ lást, jó eredménynelc mondható.

Nagy

Hozzászólás

Károly

a

Gondolatok a

kaktuszgyujfésrőL.. cimü

cikkhez

A T á j é k o z t a t ó ViT^lií. számában megjelent "Gondolatok a k a k t u s z g y ü j t é s r ö l " cimü c i k k s z á m o s é r d e k e s témát ölelt feU N é h á n y p r o b l é m a o l v a s á s a t o v á b b i g o n d o l a t o k a t v e t e t t fel b e n n e m . Bár n e m t a r t o z o m a n a g y tapasztalatú k a k ­ tuszgyűjtők sorába, mégis u g y érzem, h o g y hozzászólásom talán h a s z n á r a l e h e t k ö z ö s s é g ü n k n e k . A c i k k b e n emiitett aggodalmat, hogy a kellő t a p a s z t a l a t o k ­ k a l n e m bíró gyűjtő a haladók u t á n z á s a r é v é n tudását m e g ­ h a l a d ó n ö v é n y e k b e s z e r z é s é v e l g o n d o z á s u k b a k e z d , túlzott­ n a k érzem. Való igaz, h o g y a t a p a s z t a l t gyűjtő hatással v a n a többi társára. D e e g y k e z d ő , h o g y i g a z á n gyűjtővé váljék a síkerek mellett a k u d a r c o k é s a z e z e k b ő l levont következtetések adta tapasztalatok révén jut csak előbbre.

-3bN e m i s m e r e k e g y gyűjtőt s e , a k i c s a k s i k e r e k e t ért e l , kudarcai sohasem voltak. A h h o z , hogy valaki hozzáértő gyűjtővé váljék, h o s s z a b b időre é s s o k g y a k o r l a t r a v a n szűk­ ség; egy folyamat eredménye ez. E z alatt sikertelenségekkel is k e l l számolnia a n n a k , a k i kaktuszgyűjtésbe icezd. E z t a cikk sem tagadta. D e véleményem szerint a szakköri tagság é s e z e n keresztül a haladó gyüjtótársakkal való kapcsolat e n n e k a folyamatnak n i n c s hátrányára, A s z a k k ö r é s gyüjtőtársaim számomra a tapasztalatszerzés e g y i k módját j e l e n t i . D e n e m j u t o t t m é g e s z e m b e , h o g y v a ­ l a k i gyűjteményét- ú g y m o n d - lemásoljam. Saját e l k é p z e l é ­ sem alapján választom k i a gyűjteményemben elhelyezendő növényeket, Nálam a gyűjtés - e g y é b s z e m p o n t o k mellett - a szép, b i z a r r m e g j e l e n é s ü n ö v é n y e k k e r e s é s é b ő l i n d u l k i , a ter>mészet szeretetéből fakad, A szép, a különleges növénye­ k e t gyűjtöm. S z á m o m r a e s e t l e g más a s z é p , mint gyűjtötárs a i m n a k , e z é r t n e m i s l e h e t a z o n o s Icét g y ű j t e m é n y , í g y k e v é s b é fenyeget a z a v e s z é l y , h o g y másokat utánozva n a g y o b b fába vágjam a fejszémet, h i s z megannyi szép nö­ v é n y v a n a tudásomnak é s lehetőségeimnek megfelelő gon­ d o z á s t igénylők között. N e m törekszem mindenáron m o n d j u k egy Neogomesia agavioides vagy Discocactus horstii beS7:erzésére. Számomra például különleges egy A y l o s t e r a albiflo­ ra is, génuszíbőn egyedülálló virégszinivel. Gyönyörködni tudok egy pompás megjelenésű Echinocactus grusoniiban, egy s z é p állású M a m i l l a r i a c o m p r e s s a tüsicézetében, E-:, p e r s z e n e m j e l e n t i a z t , h o ^ y m e g á l l o k e z e n a s z i n t e n . N a g y o b b tudású gyűjtőtársaimtól i g y e k s z e m elsajátítani azokat az ismereteket, amelyek egyre igényesebb növények gondozá­ sára a d n a k lehetőséget é s a z o k a t többnyire eredményesen alicalmazom i s . Véleményem az, hogy ha egy igényesebb növény beszerzése e s e t é n a k e v é s b é g y a k o r l o t t gyűjtő kellő tanácsot, g o n d o z á ­ s i útmutatót i s k a p , a b a l s i k e r r i t k á b b a n k ö v e t k e z i k b e . E n ­ nek megelőzése pedig igy éppen a tapasztaltabb gyűjtőtár­ s a k s e g í t s é g é n múlik. A z emiitett c i k k e g y másik f e l v e t é s é v e l k a p c s o l a t b a n szabad legyen s z é l e s e b b k ö r b e n gyűjtött v é l e m é n y e k e t elmondanom. A iiövények n e v é n e k feltüntetéséről v a n s z ó . A z elmúlt é v i k i á l l í t á s u n k o n k e z d e t t ő l v é g i g s i k e r ü l t r é s z t v e n n e m , így a l k a l m a m nyilt a látogatók v é l e m é n y e i n e k összeg­ z é s é r e . I g e n s o k a n s z ó v á tették, h o g y n e m v o l t a k n é v v e l e l ­ l á t v a a kiállított n ö v é n y e k . A k i á l l í t á s c é l j a u g y é r z e m n e m ­ c s a k a s z é p , é r d e k e s n ö v é n y e k bemutatása, h a n e m a z o k meg­ ismertetése, életkörülményeik, g o n d o z á s u k bemutatása i s . E z e k e t a z i s m e r e t e k e t a z érdeklődők ipénylik i s . E z t a z o k a g y ü j t ő t á r s a i m i s alá tudják t á m a s z t a n . , a k i h n e k a k i á l l í t á s t a r t a m a a l a t t talán t ö b b s z á z a l k a l o m m a l feltették e z e k e t a kér^ déseket. D e n e m c s a k a k e v é s b é tájékozottak h a n e m maguk a gyűjtők i s s o k s z o r k é r d e z t é k m e g e g y - e g y s z á m u k r a i s ­ m e r e t l e n n ö v é n y nevét tulajdonosától.

E z természetes is, hiszen nem ismerhet fel a leggyakorlot­ t a b b gyűjtő s e m m i n d e n n ö v é n y t . E g y n e v e k k e l kellően ellá­ tott a n y a g v i s z o n t többet a d , többet i s k e l l a d n i a , m i n t a Kaktusz Lexikon. Elég, h a megemlítem a s z ű k s z a v ú n ö v é n y l e i r á s , a fekete-fehér v a g y s z í n e s k é p e k é s a s z e m ü n k előtt l é v ő é l ő n ö v é n y a d t a é l m é n y b e l i k ü l ö n b s é g e t . E g y n é v t á b l á k k a l ellátott - h a a z o k egyébként h e l y e s e k - gyűjtemény többet a d a szemlélőnek, l e g y e n a z k e z d ő v a g y felső fokú t a p a s z t a l a t o k k a l biró. K é t ­ ségtelenül igaz, hogy egy s z é p e n összeállított növényegyüt­ tes összképét leronthatja egy hivalkodó táblaerdő, de nem hirdetés v a g y cégtáblaszerü megoldást h a n e m e g y a növény mellett e l h e l y e z k e d ő , d e mégis a z t kiegészítő névtáblácskáért e m e l e k s z ó t . G o n d o l j u k c s a k m e g , h o g y a feltűnő cserepek v a g y mindenféle e g y é b t a r t ó e d é n y e k s e m nyújtanak m i n d e n k o i " h a r m o n i k u s képet. P o n t a névtáblát o k o l j u k a diszharmóni­ áért? Talán a k ö v e t k e z ő kiállításaink alkalmával már a z esztétikai élmény mellett a z ismeretnyujtás eddiginél n a g y o b b élményét is m e g a d h a t j u k éppen a n ö v é n y n e v e k feltűntetése révén. A m i t itt leírtam a z t c s a k a kiállít s o k é s a m a j d a n i bemutató ü v e g h á z u n k n ö v é n y a n y a g á r a értettem, A sajÉt g y ű j t e m é n y névvel való ellátása természetesen magánügy. Nem magánügy a z o n b a n , h o g y a n é v nélküli n ö v é n y e k egy­ re elterjednek. E z e k n e k a növényeknek lehet szép magje­ lenésük, szemet gyönyörködtető viráguk, mégsem teljes értékűek, hiányérzetet k e l t e n e k . E z e k ellen k ö z ö s e n k e l l e ­ ne fellépnünk, A h a n y a g s á g b ó l v a g y e g y é b é r d e k b ő l n é v t e l e n n é v á l t nö­ vények, e z e k m a g v a i n a k elterjedését n e segítsük elő, ilye­ nek b e s z e r z é s é t n e s z o r g a l m a z z u k , Így a k e r e s l e t c s ö k ­ k e n é s é v e l e g y r e érdektelenebbé válik e z e k szaporítása és talán l a s s a n eltűnnek a g y ű j t e m é n y e k b ő l .

Végül egy pár szót a MamUlaríák leírása fordításának l e i vetáséröU A Kaktusz L e x i k o n Mamillaria genusának magyar^ r a v a l ó fordítása n e m h i s z e m , h o g y különösebb g o n d o t ok o z n a a g y ű j t ő k n e k , A németiül n e m t u d ó k m i n d e n k ü l ö n ö ­ s e b b n y e l v t a n i i s m e r tek nélkül i s szótár s e g í t s é g é v e l meg­ oldható a fordítás. H i s z e n jóformán c s a k főnevek é s mellék­ n e v e k egymósui n i felsorolása adja e g y - e g y növény leírá­ sát. K ü l ö n l e g e s s z ó k i n c s s e m s z ü k s é g e s e z e k m e g é r t é s é ­ hez, mert i g e n g y a k r a n ismétlődnek u g y a n a z o k a fog&lmak. E z p e r s z e több Időt v e s z i g é n y b e , m i n t h a v a l a k i n e k n y e l v ­ tudása v a n , d e u g y g o n d o l o m , h o g y h a k o m o l y a n g o n d o l ­ j u k a gyűjtést, e n n y i áldozatot i g a z á n megér. A z i s i g a z , h o g y a z így n y e r t s z ö v e g n e m l e s z s t i l i s z t i k a i l a g hibátlan, de a célnak mindenképpen megfelel.

-38-

Ennél én tovább m e g y e k , a z e g y s z e r ű fordítás helyett a Mamillaria nemzetségről sokrétűbb, a nővényleírásokon t u l elméleti é s g y a k o r l a t i i s m e r e t e k e t nyújtó m u n k a m e g j e l e n é ­ sét sürgetem, U g y g o n d o l o m , h o g y ez a k a k t u s z n e m z e t ­ s é g a m i n d a n n y i u n k előtt j ó l i s m e r t i n d o k o k a l a p j á n megér­ demelne legalább egy "Törpe k a k t u s z o k " v a g y "Pozsgás n ö v é n y e k " terjedelmű é s színvonalú összeállítást. V a g y t a ­ lán ennél többre i s nyújtana l e h e t ő s é g e t a M e z ő g a z d a s á g i Kiadó?

Kellő szakirodalmi ismeretek és gazdag gyakorlati tapasz­ talatok birtokában lévő gyűjtotársak - a k i k a tollforgatásban i s j á r t a s a k - talán n e m m e g o l d h a t a t l a n e z a j a v a s l a t ! Garadnay

A nagy virágú

Sándor

Mamilláriákról

A M a m i l l a r i a g e n u s b a n n a g y o n v á l t o z a t o s n ö v é n y e k e t talál­ hatunk. A z e g y e s növésűtől a c s o p o r t o s i g , gömbölyűtől a h e n g e r e s i g , a sűrűn tövisezettségűtől a r i t k a tövísezetűig, kampóstövisüt v a g y egyenest, a tövisek é s vírágszinek igen változatos színűek é s alakúak. /Tollszerűtől a p e ­ hely-haj-sörteszerűkig, vékony, tűszerűtől a v a s t a g árszerűig stb./ E z t a f o r m a g a z d a g s á g o t n e m i s csodálhatjuk, m i ­ v e l a M a m i l l a r i a n e m z e t s é g a z Opuntiák mellett a k a k t u s z o k között a l e g n é p e s e b b n e m z e t s é g e k k ö z é t a r t o z i k . A nagyvirágu Mamilláriákról n a g y o n s o k a t lehetne é s k e l l e ­ ne i s beszélni, h i s z e n e z e k között i g e n s z é p é s ritka fajok­ k a l i s találkozhatunk, de j e l e n l e g r é s z l e t e s e b b tárgyalásuk n e m i d ő s z e r ű é s r é s z l e t e s e b b leírásuk még s o k kutatást, munkát é s időt v e n n e i g é n y b e . R e m é l j ü k a z o n b a n , h o g y n e m k e l l már s o k á i g v á r n i e g y i l y e n , t e l j e s á t f o g ó k é p e t a d ó ö s z szeállitásra. T e r m é s z e t e s e n ehhez s z ü k s é g e s még a felso­ rolt fajokból álló kollekció kialakítása, mert a l e g s z e b b t a ­ nulmány v a g y ö s s z e á l l í t á s sem é r f e l e g y n a g y v i r á g u gyűj­ temény látványával, különösen v i r á g z á s idején. Ezért e b b e n a k i s összeállításban c s a k n a g y v o n a l a k b a n kí­ vánok f o g l a l k o z n i a nagyvirágu Mamillariákkal, m i v e l e z e k iránt a n ö v é n y e k iránt e g y r e . . a g y o b b é r d e k l ő d é s m u t a t k o z i k a Mamillariákat gyűjtő k a k t u s z o s o k k ö r é b e n . E z é r t m i n d e n c s o p o r t o s i t á s l i rendszerté-.ni h o v a t a r t o z á s t é s e g y é b szempontokat most mellőzve, csupán néhány s o r b a n megemlítem a n a g y v i r á g u fajokat, d e i g y i s ez a z összoállitás e l é g s z é p terjedelműnek í g é r k e z i k . T e r m é s z e t e s e n akik behatóbban kívánnak ezekl:el a fajokkal foglalkozni, a z o k részére a meglévő tapasztalati és irodalmi adataimat kíván­ ságra szívesen a rendelkezésükre bocsátom.

-39M i v e l jelc?nleg, tudomásom s z e r i n t , " h i v a t a l o s " á l l á s f o g l a l á s n i n c s a nagyvirágu Mamillariákra n é z v e , a k ö v e t k e z ő s z e m ­ p o n t o k a t követtem a z ö s s z e á l l í t á s b a n : 1/ 2/ 3/

l/

kisviráguak 8 - 1 5 mm átmérőig k ö z e p e s /normál/ v i r á g u a k 1 5 - 2 4 mm átmérőig nagyviráguak 25 m m á t m é r ő i g é s e fölött

M a m i l l a r i a macdoutJalü.

Rose,

e g y e s , v a g y s a r j a d z i k , 1 2 - 1 5 mm a x U l a s ö r t e n é l k ü l . Peremtövis: 1 0 - 1 2db, 2 cm hosszú. Középtövis: 1-2 db 1 cm hosszú, virága 4 cm h a l v ' n y zöldeskrém, halvány b a r n á s közJ-pcsikkaU M a g : b a r n a , tejnedvü, l e l ő h e l y e : U . S . A /Dél'celet - A r i z o n a / M e x i k ó /Észak-Sonora,/ 2/

Mamillaria arida.

Ros^

e g y e s , gömbölyű, 6 c m a x i l l a , sörte nélkül, p e r e m t ö v i s e 1 5 d b 6 - 1 0 mm h o s s z ú , s á r g á s , k ö z é p t ö v i s : 4 - 7 d b , 1 2 - 1 6 mm h o s s z ú , s ö t é t b a r n a , v i r á g a : 2 , 5 c m k r é m v a g y v i l á g s z ö l d e s s á r g a , a hátoldalán p i r o s k ö z s p c s i k k a l . M a g j a b a r n a , tejnedvü, lelőhelye: M e x i k ó /Alsókalifornia, L a P a z - nál,/ 3/

Mamillaria winterJae.

Bőd,

e g y e s , nyomott-gömbölyű, a x i l l a n e m sörlés. Peremtövis 4 d b , k e r e s z t a l a k b a n állnak, a l s ó é s a felső 3 c m h o s z s z u a z o l d a l s ó k 1,5 c m n o s s z u a k , s á r g á s s z ü r k e , a h e g y ü k barnás, középtövis n i n c s , virága 2 , 5 c m . sárgásfehér, a s z é l e fehér, halvány k é n s r r g a k ö z é p c s i k k a l , magja: vilá­ g o s v ö r ö s e s b a r n a , tejnedvü. Lelőhelye: Mexikó / N O U V O Leon, Monterreynéu/

Mamillaria

miegiána

-40Mamillaria

miefliana.

Earle.

e g y e s , k e r e k , l O c m a x i l l a n e m sörtés, fjeremtövise: l O - l l db, 8 - 9 mm hosszú szürkésfehér. Középtövise: 2 db 7 - 8 mm h o s s z ú b a r n a . Virága: 2,5 c m , skarlátpiros, k ö ­ z e p e r ó z s a s z í n , magja: v ö r ö s b a r n a , tejnedvü: le]«helye: Mexikó /Sonora/ Mamillaria

o r t i z - rubíona,/H,Bravo/

Werdermann/

erősen sarjadzik és nagyobb csoportokat fejek nyomott gömbölyűek, 8 - 1 0 cm axilla s. g u h a j s z e r ü s ö r t é k k e l . P e r e m t ö v i s e 2 5 h o s s z ú , f e h é r . K ö z é p t ö v i s e 4 - 6 d b , 12-15 hér, a h e g y e r ó z s a . Virága: 3 c m n a g y o n

képez, az egyes szemölcs hosszu3 0 d b , 4-15 mm mm hosszú, fe­ halvány zöl^es-

íehér, nagyonholvány rózsa középcsikkal. Magja: fekete, v i z n e d v ü . Lel'j.'.elye: M e x i k ó /(Jueretaro, Guanajuato/.

Mamillaria

lenta.

Brand.

egyes, v a g y alul s a r j a d z i k , d i c h o t o m i k u s a n osztódik, 3 - 5 cm, auxilla: esetenként néhány sörté/eU Peremtövis: 3 0 - 4 0 d b , 5 mm h o s s z ú , fehér. K ö z é p t ö v i s e : n i n c s , v i ­ rága: 2,5 c m fehér, m a g j a : f e k e t e , v i z n e d v ü . L e l ő h e l y e : Mexikó /Coahuila/. Mamillaria

a l b i f l o r a /Werd./

Backbg.

n a g y o n h o s s z ú h e n g e r e s faj, fehértövisü, feloltva eléri a 3 c m - t i s . A x i l l a sörte nélkül. Peretntövise: 3 0 d b , l e h e t i o b b i s , fehér, k ö z é p t ö v i s e : n i n c s . Virága: 3,5 c m f e h é r , míigja: f e k e t e , L e l ő h e l y e : M e x i k ó / S a n L u i s P o t o s i / Viznedvü.

-41Mámillaria

mdftniíica.

Buchenau

először egyes, később csoportokat képez, 7-8 cm axilla 8-15 d b fehér sörtéveU P e r e m t ö v i s e : 1 8 - 2 4 d b , 3 - 8 mm h o s s z ú , áttetsző fehér. K ö z é p i ö v i s e : 4 - 6 d b a z alsók 3 5 - 5 5 mm hosszúak, a felsők 9-16 mm hosszM, sárgás, a h e g y e b a r n a . Virága: 3 cm bíborszínű, a s z é l e sárgás. M a g j a sötétbarna, a szemölcsök viznedvüek. Lelőhetve: M e x i k ó /Puebla/ Mamillaria

dioica.

K.

Brandegee.

e g y e s , a l u l s a r j a d z i k , l O c m a x i l l a s ö r t é s .'—15 d b , f e h é r s ö r t é v e i . P e r e m t ö v i s e : 11-12 d b , 5 - 7 m m h o s s z ú , f e h é r a h e g y e r ó z s a s z í n . K ö z é p t ö v i s e : 1-4 d b , 8 - 1 5 mm h o s s z ú , fehér k a m p ó s , b a r n á s t ó l a b a r n á s f e k e t é i g . V i r á g a : 3 c m , purpur kÖ2 é p c s i k k a l . M a g j a f e k e t e , v i z n e d v ü : l e l ő h e l y e : Mexikó /Alsó-kalifornía, S a n L u c a s fok é s néhány sziget./ Mamillaria

maineae.

K.

Brandegee.

e g y e s , alul sarjadzil<, 5- 6 cm axilla nem sörtés, peremtö­ v i s e i : 10-15 d b , 6 - 1 0 mm h o s s z ú , fehér, s á r g á s b a r n a hegy­ g y e i , k ö z é p t ö v i s e : 1-2 d b , 1 5 - 2 0 m m h o s s z ú , k a m p ó s , s á r ­ gás, h e g y e f e k e t e . Virága: 2,5 c m fehér, r ó z s a v a g y v ö r ö ­ ses középcsikkal. Magja: fekete, viznedvü. Lelőhelye: Mexikó /Sonora/. U . S . A . /Arizóna. Mamillaria

goodrichii- Scheer.

egyes v a g y alul sarjadzik, gömbölyű v a g y hengeres, 4 cm a x i l l a : n e m s ö r t é s , p e r e m t ö v i s e : 11-15 d b 4 - 7 m m h o s s z ú , áttetsző-fehér. K ö z é p t ö v i s e : 3 - 4 d b , 8 - l O mm h o s s z ú a z alsók kampósak, fehérek a h e g y ü k b a r n a . Virága: 2,5 c m , fehér v a g y krém rózsa vagy rózsapiros középcsikkal. Magja: fekete, viznedvü, lelőhelye: Mexikó /Alsókalifomia/ Cedros és a Guadelupe szigetek, Mamillaria

blossfeldiana.

Bőd.

e g y e s 4 cm axiUa, nem sörtés. Peremtövise 2 0 d b , í - 7 mm h o s s z ú , fehér h e g y e sötétbarna v a g y f e k e t e . K ö z é p ­ tövise 4 d b u g y a n o l y a n hosszú, mint a peremtövisek, a színük i s . Virága 2,5 c m , rózsakármin sötétebb k ö z é p ­ c s i k k a l . M a ^ a fekete, lelőhelye: Mexikó /Alsókaiiíornia, 2 8 , 5 é s z a k i s z é l e s s é g i foknál./

/folyt,

köv./

MAGAKCIÓNKRA MARCEL KROENLEIN

Monté C a r l o

KOVÁCS

Kapuvár

BÁLINT

által küldött magokat nyugtázzuk

a tagság n e v é b e n

Monaco

köszönettel

-6,7-

Rebutla wessneriana Bew. var. krainziana ( K é s s . ) B u i n . Si D o n . (• R. k r a i n z i a n a K e s s e l r i n g i n S u k k u l e n t e n k u n d e IL 2 3 , 1 9 4 8 ), S u c c u l e n t a 5 1 : 2 2 5 , D e c . 1 9 7 2 . Rebutla Avessneriaria Bew. var, permutata ( H e i n r . ) B u i n . & D o n (• R. p e r m u t a t a H e i n r . i n B a c k e b e r g D e s c r . C a c U N o v . 3: 13, 1 9 6 3 ) , S u c c u l e n t a 51: 2 2 5 , D e c . 1 9 7 2 . Stenocereus ("Etenocereus") chrysocarpu.5 S a n c h , - M e j . , C a c t . S u c M e x . 17: 9 5 - 9 8 , O c U - D e c . 1972. Stenocereus martinezii (Ort.) Bravó ( Lemaireocereus martinezii Ortega in Apunt, F L Indig. Sinaloa 1929), Cact. Suc. Mex, 17: U 9 , O c t , - D e c . 1 9 7 2 , Stenocereus quevedonis (Ort,^ Bravó (Lemaireocereus quevedonis Ortega in Mex. F o r e s t 6 : 1, 1 9 2 8 ) , C a c t , S u c M e x . 17: U9, O c t . - D e c . 1972. Stenocereus thurberi Buxb. var. Uttoralis ( B r a n d . ) B r a v ó (Cereus thurberi Eng. v a r . U t t o r a l i s K . B r a n d . i n Z o e 5: 191, 1904, L e m a i r e o c e r e u s t h u r b e r i B r . & R. v a r . u t t o r a l i s L i n d s . ; L. U t t o r a l i s G a t e s ) , C a c t . S u c . M e x . 17: U 9 - 1 2 0 , ü c U - D e c . 1972. Strombocactus denegrii (Fric) RowL n, comb. • ObrQ£onia d e n e g r i i F r i c in Z i v o t V P r i r o d e 2 9 , 14; K a k t , a n d . S u c c . 3 , 1 9 2 5 ; B e r g e r i n Z e i t s c h r . £. S u k k u l e n t e n k . 3: 1 8 4 - 1 8 5 , 1 9 2 8 . Strombocactus pseudomacrochele Back. var. krainzianus ( F r a n k ) RowL n. comb. Toumeya krainziana Frank in Kakt, and. S u k k . U: 1 6 8 - 1 7 0 , N o v . 1 9 6 0 ; T u r b i n i carpus krainzianus ( F r a n k ) Back.; T o u meya pseudomacrochele var. Krainziana Kraii.z & Kiad. Stombocactus schmiedickeanus Berg. var. klinkeranus (Back. & Jacobs,) Rowl. n, comb. - Turbinicarpus kUnkerianus Back. & Jacobs, in. S u k k u l e n t e n k u n d e 2: 2 7 - 2 8 , 1948; S t r o m b o c a c t u s k U n k e r i a n u s B u i n . i n S u c c u l e n t a 1951: 9 ; T o u m e y a k l i n k e r i a n a Bravó & Marshu; T. schmiedickeana var, kli.ikeriana Krainz. S u l c o r e b u t i a v e r t i c i l l a c a n t h a Ritt. v a r . a u r e i ílora R a u s c h , K a k t , a n d . S u k k . 2 3 : 123, M a y 1972. S u l c o r e b u t i a v e r t i c i l l a c a n t h a Ritt. v a r . c u p r e a R a u s c h , K a k t , a n d . S u k k . 2 3 : 124, M a y 1972.

-43T h e l o c a c t u s conothele K n u t h v a r . argente'iö G l a s s & Fost., Cact, Succ, J, Amer. 44: 4 8 49, M a r . - A p r . 1972. Thelocactus conothele Knuth var. aurantiacus G l a s s & FosU, Cact, Succ, J, A m e r . 44: 4 7 5 0 , M a r . - A p r . 1972. Uebelmannia pectinifera Buirv v a r . p s e u d o pectiniíera B u i n . , K a k t , a n d . S u k k . 2 3 : 125-126, M a y 1972. Weberocereus b r a d e i ( B r . & R.) R o w L n , c o m b . • E c c r e m o c a c t u s b r a d e i B r . & R. i n C o n t r . U . S . N a t . H e r b . 16: 2 6 1 - 2 6 2 , 1913: P h y l l o c a c t u s b r a d e i V a u p e l in M o n a t s s . í. K a k t e e n k . 2 3 : U 7 - U 8 , 1913. M e l o c a c t u s L i n k & Ottó 1 8 2 7 , g e n . c o n s e r v . ( T y p , M . c o m m u n i s L i n k & Ottó; i n v i c é m Melocactus Boehmer 1760) in Regn. Veo, 82: 3 3 8 , 1972.

^

A kaktuszok

Kondér

István

talajáról

A z e l ö z ö r é s z b e n röviden ismertettem a talaj íizikai jellemzőit, UL s z e r k e z e t é t a d ó a n y a g o k a t . S z á n d é k o s a n k e r ü l t e m a l e g p a r á ­ nyibb részecskéknek a talajkolloidoknak közelebbi szerepét. K e v é s gyüjtötársam a k a d , a k i n e k módja v a n e z e n a területen k o ­ m o l y a b b vizsgálatokat v é g e z n i . A k o l l o i d kémia é s f i z i k a önálló tudományág. Velük v a l ó f o g l a l k o z á s meghaladná k i s Írásom gya­ k o r l a t i célját. A z eddig ismertetett talajszerkezeti jellemzőkön tul a z o n b a n foglalkoznunk kell növényeink életbentartásához, növekedéséhez elengedheteUenül s z ü k s é g e s kémiai a n y a g o k k a l . V a g y h a j o b b a n tetszik "táplálékokkal," Bár a különböző elemek halmazállapota a szilárdtól a legnemüig terjedő s z e r v e t l e n a n y a g o k s o r o z a t a , növényeink k é p e s e k ezeket a szükségleteiknek megfelelő szénhidrátokká, zsírokká, fehérjék­ ké, s z e r v e s a n y a g o k k á átalakítani. T e h á t i l y e n értelemben b e s z é l ­ hetünk n ö v é n y i t á p l á l é k o k r ó L A g y a k o r l a t b a n a t a l a j b a n l é v ő ö s s z e s e l e m u t a t talál a n ö ­ v é n y b e , i l l , a növény k é p e s f e l v e n n i őket. A z o n b a n a növény fejlődése során nem mindegyikre és nem a z o n o s mennyiségben tart igényt. E g y e s elemek károsak i s l e h e t n e k . E s e t l e g p u s z t u ­ lásukat i s okozhatják.

-44M i n d e n zöldnövény életbenmaradásához, fejlődéséhez elen­ g e d h e t e t l e n ü l s z ü k s é g e s e l e m e k k ö z ü l a z e l s ö h e l y e n áll a s z é n lel, m e l y e t g á z h a l m a z á l l a p o t b a n a l e v e g ő s z é n d i o x i d ICOj tartalmából v e s z n e k fel a növények. A k ö v e t k e z ő fontos elem a nitrogén /N/. bár Földünk légköré­ n e k 4/5 r é s z e n i t r o g é n , n ö v é n y e i n k n a g y o n k e v é s k i v é t e l l e l , c s a k a t a l a j b a n kötött nitrogént k é p e s e k f e l v e n n i . /Nitrátok, f o r ­ májában/. A f o s z f o r /P/, a kálium / K / m e l l e t t j e l e n t ő s m e n n y i s é g ű k a l c i ­ u m o t /Ca/ é s m a g n é z i u m o t / M g / i g é n y e l n e k n ö v é n y e i n k . Ezeket az elemeket m a k r o e l e m e k n e k i s nevezzük. Ide s o r o l v a még az o x i g é n t /o/ é s a h i d r o g é n t / H / . m e l y e t a n ö v é n y v i z / H g O / f o r ­ májában v e s z f e l . A k ö v e t k e z ő két elem m e n n y i s é g r e n í z v e u g y a n l é n y e g e s e n k i s e b b mértékben s z ü k s é g e s az előzőknél, d e szerepük nem h a g y h a t ó f i g y e l m e n Itivül, E z e k a v a s /Fe/ é s a k é n /s/, m e zoelemeknek i s n e v e z z ü k őket. H a növényeinket történetesen elégetnénk, a h a m u v i z s g á ­ latánál a f e l s o r o l t a k o n ^ivül m é g jó n é h á n y m á s e l e m e l talál­ nánk. Igaz, h o g y c s a k n a g y o n k i s mennyiségben, r e n d s z e r i n t csak nyomokban. Ezek a nyom, vagy mikroelemek. Ide tarto­ z i k a b ó r / B / , a m a n g á n / M / , a c i n k /Zn/, a r é z /Cu/, a m o b ü é n ^ 0 / é s a k o b a l t /Co/. Mint az előzőkben emiitettem, a növény a szenet a levegő s z é n d i o x i d tartalmából n y e r i . A k l o r o f i l álteil m e g k ö t ö t t n a p f é n y e n e r g i a s e g í t s é g é v e l a v i z e t oxigénre é s hidrogénre bontva, a felszabaduló hidrogén a fel­ v e t t s z é n d i o x i d o t s z é n h i d r á t t á r e d u k á l j a /alakítja/ át jio^^imrszintézis./ A szénhidrátok a keményítőt, a c u k o r , a cellulóz s t b . a n ö v é n y i s e j t e k épitő a n y a g a i . T e r m e l é s ü k é s lebontá­ suk a növény e g é s z élete során folyamatosan tart /anyagcse­ re/. A n ö v é n y e k a v i z : e n kötött s z é n d i o x i d o t n e m tudják f e l v e n n i , közvetlenül hasznosítani. A z e d d i g leírtakból a z derül k i , h o g y a s z é n felvételéhez a f é n y e n e r g i a e l e n g e d h e t e t l e n ü l s z ü k s é g e s . H o g y a n áll e z a k i r d á s a s z u k k u l e n s n ö v é n y e k n é l ? A m i k o r köztuf'ott, h o g y l é l e g z ő n y i l á s a i k a t /sztomáikat/ n a p p a l z á r v a tartják. N o s a p o z s g á s n ö v é n y e k a s z ü l c s é g e s s z é n d i o x i d o t éjjel v e s z i k fel. F é n y hiányában e l ő s z ö r e j m a s a v v á alakítják át, m a j d n a p p a l a fény hatására tovább redukálják szénhidráttá, A fény mennyiségén kivül a hőmérséklet i s befolyásolja a z átalakítás s e b e s s é g é t , A i i i d e g lelassítja é s a n ö v é n y f a ­ jától függően e g y b i z o n y o s hőmérsékleti p o n t o n t e l j e s e n leál­ lítja. A m e l e g h a t á s á r a a r e d u k c i ó s f o l y a m a t m e g g y o r s u l , a n ö v é n y r e jellemző értékhatáron t u l /35-45 C f o k / f a z o n b a n i s ­ mét l e l a s s u l , e s e t l e g m ^ i s áll. H o g y a s z é n d i o x i d s z e r e p é t k i s s é r é s z l e t e s e b b e n próbál­ tam ismertetni, e n n e k egyetlen o k a v a n . M é g p e d i g az, hogy a növényeink körül kialakuló m i k r o - k l i m a , m e l y n e k széndioxid tartalma a talaj l a s s a n lebomló s z e r v e s a n y a g tartalmától i s í^ggt s a n ö v é n y eletében, f e j l ő d é s é b e n döntő jelentőségű.

-45G o n d o l j u n k a kertészek melegágyára, a h o l a hajtatott n ö v é n y a m e l e g t a l p , hőhatásán kivül n a g y m e n n y i s é g ű széndi­ o x i d o t i s t a r t a l m a z , sőt a többletet s z e l l ő z t e t é s s e l k e l l eltá­ volítani. T e h á t a talaj s z e r v e s a n y a g ellátottsága a z e g y é b fel­ v e h e t ő tápanyagokon kivül e z é r t i s fontos. Mielőtt a többi e l e m n e k a t á p l á l é k l á n c b a n betöltött s z e r e ­ pére röviden kitérnék, néhány alapvető kérdést tisztáznunk kell. A növény a talajban lévő táplálékanyagot a g y ö k é r z e ­ tével c s a k oldott állapotban k é p e s felvenni. M é g p e d i g minden e s e t b e n s a v a s oldatként, függetlenül a talaj p H értékétől /gyö­ kérsavak segítségével/. í r á s o m b a n t ö b b s z ö r említettem a p H értéket. Gyakorlatban mindannyian tudjuk, hogy a p H az anyag savas, v a g y lúgos voltát fejezi k l számokban. Tehát a p H /pondus Hidrogéni/ szám az oldott a n y a g b a n levő hidrogénion koncentrációját j e l e n t i . A z é r t é k k i f e j e z é s é r e a O - 14 e m e l k e d ő számsort h a s z n á l j u k , m é g p e d i g u g y , h o g y a O t ö m é n y s a v a t , a 14 t ö m é n y lúgot j e l e n t , A k ö z é p é r t é k 7, a s e m l e g e s p o n t .

A növényi élet alsó határa, n a g y o n k e v é s kivétellel, p H 4, 5 a felső határ m é g s z ü k e b b p H 8 felett már a l i g találunk é l ő n ö v é n y t . K a k t u s z a i n k l e g n a g y o b b r é s z e a p H 5,5 - 7 közötti t a l a j t kedvelik. Figyelembe kell azonban származásukat is venni. A dél-amerikai fajok a savanyúbb, a z Észak-Amerikából s z á r m a z ó k a s e m l e g e s h e z k ö z e l e b b álló p H - j u talajt k e d ­ v e l i k . T e h á t a z É s z a k - A m e r i k á b ó l h o z z á n k került n ö v é ­ n y e k i s , e l t é r ő e n a k i a l a k u l t v é l e m é n y t ő l , jél f e j l ö d n e k az e n y h é n s a v a n y u t a l a j b a n , h a biztosítjuk a f e l v e h e t ő k a l c i ­ um mennyiséget. T ö b b s z ö r találkozunk a z i r o d a l o m b a n a z z a l a t é v e s n é ­ zettel, h o g y a talaj p H értékétől e g y - k é t e g y s é g g e l való eltérés nem okoz zavart a növény fejlődésében. N o s vizs­ gáljuk m e g e g y k i c s i t k ö z e l e b b r ő l e z t a k é r d é s t . A p H 4,5 a l a t t i t a l a j b a n a s a v a k n a g y m e n n y i s é g ű alumínium / A l / é s v a s /Pe/ i o n t s z a b a d í t a n a k f e U A f e l s z a b a d u l ó a l u m i n i u m i o n o k k á ­ r o s a n h a t n a k a n ö v é n y g y ö k e r é r e /gyökérméreg/. A fellépő toxicitás következtében a n ö v é n y g y ö k e r e i e l p u s z t u l n a k , a táplálékforgalom leáll, v é g ü l a n ö v é n y i s e l p u s z t u l . A p H 8 körüli talaj k a l c i u m a p e d i g a f o n t o s mikroelemeket p l . a bórt a f o s z f o r t , s t b . köti m e g , s t e s z i a n ö v é n y számá­ ra felvehetetlenné. Kellő mennyiségű szei-ves é s h u m u s z a n y a g o t tartalmazó talaj u g y a n nagymértékben k é p e s u g y a s a v a s , mint a lúgos h a t á s t k i e g y e n l í t e n i , a f e l e s l e g e t tárolni /puíferolni/, azonban a g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k o n alapuló értékektől 0 , 5 maximum 1 p H - n á l többel eltérni n e m ajánlatos .

-46A z e d d i g i e k folyamán a s z é n é s a hidrogén s z e r e p é t t i s z ­ táztuk. A k ö v e t k e z ő e l e m u g y m e n n y i s é g r e , mint f o n t o s s á g r a n é z v e a nitrogén. A nitrogén-vegyületek a szénhidrátokkai együtt a f e h é r j e k é p z ö d é s a l a p a n y a g a i . A nitrogén felvétele, eltér a s z é n asszimilációjától. /Csak néhány növényfaj képes g á z halmazállapotban hasznosítani./ A t a l a j b a n s z e r t e á g a z ó g y ö k e r e k v e s z i k feU N ö v é n y e i n k s z á m á r a a z állandó e g y e n l e ­ tes nitrogénellátás a z optimális. A z ötletszerűen a d a g o l t nit­ rogén egyenetlen növekedést eredményez. K ü l ö n ö s e n h a a többlet n i n c s harmóniában a többi s z ü k s é g e s t é n y e z ó k k eU A sajtek a ánytalanul megnőnek, állományuk l a ­ za, kórokozóknak k e v é s b é ellenálló l e s z , a viró.gképződést a k a d á l y o z z a . A nitrogén elsősorban a fiatal, hajtáscsucsi v e ­ getatív s;-ervek fejlődésére v a n hatással. Hiánya a n ö v e k e d é s leállásában, a n ö v é n y e k matt, elszürkülő s z í n é b e n m u t a t k o z i k meg. A f o s z f o r /P/ a f e h é r j é k b e b e é p ü l ő e n e r g i a r a k t á r o z ó elem. Elsősorban a virág é s a magképződés szempontjából fontos. H a t á s á t 5,5 - 7 p H k ö z ö t t fejti k i l e g j o b b a n . E z a l a t t a z a l u ­ mínium é s a v a s i o n o k k ö t i k m e g . F e l e t t e p e d i g a k a l c i u m akadályozza felvételét. A kálium / K / n e m a l k a t r é s z e e g y e t l e n f o n t o s n ö v é n y i a n y a g n a k s e m , d e s o k s z i n t e t i k u s reakciónak hatását, a növényeink sejtállományának ionforgalmát szabályozza. R é s z t v e s z a f o t o s z i n t é z i s b e n . A káliummal m e g f e l e l ő e n e l ­ látott n ö v é n y e k a h ő i n g a d o z á s o k k a l s z e m b e n I c e v é s b - é r ­ z é k e n y e k . K ü l ö n ö s e n f o n t o s a jó kállumellát,'s a v i r á g é s magképződésnél. Hiánya a fejlődés leállásában, a növények a l s ó r é s z é n a k idő előtti e l ö r e g e d é s é b e n /az a l s ó levelek lehullásában, kaktuszoknál a z alsó rész elparásodásában, a m a m m á k e l s z á r a d á s á b a n / j e l e n t k e z i k , m e r t a l^álium m i n ­ d i g a f r i s s e n fejlődő r é s z b e vándorol, A magnézium /Mg/ a k l o r o f i l központi építőeleme, M . v e l k l o r o f i l nélkül n i n c s fotoszintézis, a magnéziumhiány a z egész tápanyagforgalomra, a n ö v é n y életére natással v a n . /A k l o f o filhiényos növény rövidesen e l p u s z t u l , ezért k e l l a "szines" n ö v é n y e i n k e t f e l o l t a n i , c s a k i g y t u d j u k é l e t b e n t a r t a n i őket./ Lombföldek felhasználásánál magnéziumhiány g y a k o r l a t i l a g alig f o r d u l elő. A n ö v é n y e k magnéziumfelvételét a foszforhoz ha'jonlóan a l a c s o n y p H esetén a s a v a k m a g a s a b b pH-nál viszont a kalcium akadályozzák. A I c a l c i u m /Ca/ s z e r e p e a s e j t m a g b a n u g y a n i s m e r e t l e n , d e a s e j t f a l - k é p z é s , a szöveíszilárditás, e z e n kivül a k a k ­ tuszoknál a t ö v i s k é p z ő d é s fontos eleme. Jelenléte a sejtek összekapcsolásán tul a gyökercsucs egészséges fejlődés-éhez is elengedheteUenül szükséges. Hiánya inövekedési zavart okoz. Különösen nagy a csírázó magvak kalcium-igénye. Kaktuszainknál figyelmet kell arra fordítani, h o g y a z é s z a k - a m e r i k a i k a k t u s z o k túlnyomó része több, a d é l - a m e r i k a i n ö v é n y e i n k v i s z o n t k e v e s e b b k a l c i u ­ m o t i g é n y e l n e k . A z e p i f i t a /fán é l ő / i c a k l u s z o k p e d i g m é s z k erülők. M i n d e z e n t u l a talajban való jelenléte elősegíti a tartós, jó s z e r k e z e l kialakulását. T ú l a d a g o l á s a azonban a t a l a j l u g o s o d á s á h o z vez^^t.

-47A v a s /Fe/ a magnáziumnial együtt a k l o r o f i l k á p z í s r . c ! ! nélkülözhetetlen a n ö v é n y szémára. M i n t katalizátor a fotó­ s z i n t é z i s b e n , a nitrát r e d u k c i ó b a n o x i d á c i ó s készségénél f o g v a a z o x i g é n f o r g a l o m b a n , tehát a l é g z é s elősegítésénél játszik nélkülözhetetlen s z e r e p e t . Hiánya a hajtáscsúcsokon e l s z í n t e l e n e d é s formájában j e l e n t k e z i k . R e n d s z e r i n t a f o s z forhíínyos ellugosodott talajokon. A talaj vashiányát v a s g á l í c o s o l d a t t a l v a l ó ö n t ö z é s s e l / p e r m e t e z é s s e l / pótolhatjuk. A kén /S/ a z e d d i g t á r g y a l t e l e m e k n é l l é n y e g e s e n k i ­ sebb mennyiségben fordul elő, mint az a m i n o s a v a k egyik a l k o t ó r é s z e . A n ö v é n y r e n d s z e r i n t szulfátok alakjában k a p j a . Hiánya s z e r v e s a n y a g o t tartalmazó t a l a j o k b a n n e m i g e n for­ d u l elő. A z e d d i g t á r g y a l t a k a makró é s m e z ó e l e m e k csoportjába t a r t o z t a k . Utánuk k ö v e t k e z i k a m i k r o e l e m e k c s o p o r t j a . Növény­ b e n előforduló mennyiségük a s z é n h e z v i s z o n y í t v a százez­ red v a g y milllomodnyi, de szerepük nem hagyható figyelmen kivül. A ban elő.

és

r é z /Cu/ jelenléte a v a s s a l együtt a z oxigénforgalom­ a f o t o s z i n t é z i s b e n s z á m o t t e v ő . H i á n y a ritkán f o r d u l

A mangán / M / hiánnyal i s ritkán t a l á l k o z u n k , legfeljebb m e s z e s homoktalajon fordulhat elő. A z enzimek aktivitását s e r k e n t i , bár n e m épül be a m o l e k u l a s z e r k e z e t ü k b e . R é s z t v e s z a z a n y a g c s e r e f o l y a m a t o k o n kivül a fehérje képzés­ ben is, A b ó r / B / a sejtfal felhasználását segiti elő. nyítésénél v a n s z e r e p e ,

építésénél a k a l c i u m felvételét é s E z e n kivül a v i r á g megterméke­

A molibdén / M O / a nitrogén m e g k ö t é s é n e k l e n katalizátora. Hiánya a t u l s a v a n y u talajon galmi zavarokat okoz.

nélkülözhetet­ táplálék for­

A c i n k /Zn/ k i s mennyisége ellenére s e m nélkülözhetet­ len. Hiánya k l o r o z i s o s tünetekkel kisért n ö v e k e d é s i zavarokat okoz. G y a k o r l a t b a n ennyit akartam röviden elmondani növényeink talajáról. T a l á n n é h á n y k e z d ő gyüjtötársam t u d v a l a m i t h a s z n o s i t a n i i r á s í . > m b ó l , h a -.a l e g f o n t o s a b b a k a t s z e m előtt t a r t j a . T e h á t a l e v e g ő s , n e m tultömött, e l e g e n d ő s z e r v e s é s szervetlen a n y a g o t tartalmazó t a l a j b a n m i n d e n növényünk szé­ p e n fejlődik. T e r m é s z e t e s e n a s z á r m a z á s i h e l y , a faj j e l l e ­ gétől függően k e l l talajunkat összeállítana mert egy répagyök e r ü k a k t u s z tömöttebb t a l a j t k i v a n , m i n t e g y fán é l ő e p i f i t a .

-48T e r m i s z e t e s e n k i s í r á s o m n e m meríti k i o z ö s s z e s e z z e l a témával k a p c s o l a t o s tudnivalókat. S z á n d é k o s a n elkerültem a h o r m o n o k / T á j é k o z t a t ó 1 9 7 4 , 1, s z á m K o n d é r I s t v á n í r á s a / a gíbberelinek, aujcintik növekedésserkentö hatásának bon­ colgatását. Befejezésül róU

ígéretemhez

híven,

néhány

szót

az

öntözöviz-

A n ö v é n y e i n k v í z i g é n y e a v e g e t c c i ó s idő k ü l ö n b ö z ő s z a k a s : c a i t ó l f ü g g ő e n v.;'.ltoző. L é n y e g e s e n t ö b b v i z e t I c i v á n r a k a megindulás első periódusában, mint a v e g e t á c i ó s szalcasz v é g é n . M i v e l tartási körülményeink m e s t e r s é g e s e k , e z t f i g y e leml^e k e l l v e n n ü n k . M é g a s z a b a d b a n tartott n ö v é n y e k n é l i s , A f e j l ő d é s i p e r i ó d u s b e f e j e z t é v e l i n k á b b a hűtő j e l l e g ű p e r ­ m e t e z é s a j o b b /általában július k ö z e p é t ő l a u g u s z t u s v é g é i g , / A n ö v é n y e k ö n t ö z é s é n é l a z o n b a n öntözzük, n e c s a k a talaj tetejét érje a v i z , A t a l a j b a jutó v í z n e k e g y r é s z é t a t a l a j ­ s z e m c s é k a n ö v é n y s z á m á r a felvehetetlenül megkötik , másik része a gravitáció hatására elfolyik, c sak a talajrészecskék hézagaiban maradó v i z válik g y a k o r l a t b a n a növényeink szá­ mára f e l v e h e t ő v é . M é g e g y körülményre k e l l a figyelme^ fel­ hívnom, a tulöntözés k á r o s hatására. M i n d i g a n n y i r a szabad ö n t ö z n ü n k , h >gy a t a l a j c s a k 8 0 r a telítődjék v i z z e L , t e ­ hát a t a l a j l e v e g ő z ö t t s é g é t b i z t o s i t a n u n k k e l l . A z ö n t ö z é s m i n ­ dig, h a kismértékben i s , d e t a l a j s z e r k e z e t e t lerontó hatású. A z öntözővíz minősége; általánosságban minden ivásra a l k a l m o s» v i z m e g f e l e l ö n t ö - z é s r e i s . T o v á b b á ö n t ö z é s r e a l k a l ­ m a s a f o l y ó k , t a v a k v i z e , h a a k e m é n y s é g e n e m hal.-.dja m e g a l O német k e m é n y s é g i f o k o t /jele: d H , v a g y nk""'/. A ° d H /vagy nk°/ a v í z b e n oldott k a l c i u m o x i d o k , v a g y magnéziumsók /szulfátok, k l o r i d o k / m e n n y i s é g é n e k meghatá­ r o z á s á r a s z o l g á l ó m é r t é k e g y s é g . E g y n é m e t k e m é n y s é g i folc • e g y l i t e r v í z b e n oldott l # m g kalcíumoxidc'al. A kemény v i ­ zel; emelik a talaj p H értékét. A v i z e k közül a legideálisabb lenne a z esővíz. Városban a z é r t e z z e l i s v i g y á z n u n k Icell; a l e v e g ő e r ő s e n szennyezeti kénnel, k ' n s a v v a l , a lehulló e s ő magával r a g a d j a s igy ön­ tözésre kevésbé alkalmas. A városi vízvezetők vize rende­ s e n klórozott, ajánlatos öntözővizünket v a l a m i l y e n nyitott e d c n y b e n pár n a p i g i'Uni h a g y n i . A kemény v i z e k lágyitására l<énsavat /nem kénessavat/, f o s z forsavot, e s e t l e g o x a l s a v a t használhatunk. Nap.yon jó vizlágyiLísra Qz o s l i t ő z e g i s , 'röbmétere 2 - 3 k g s z é n s a v a s m e s z e t k é p e s mogkötni. A h e l y o ö n t ö z é s biztosítja a f o l y a m a t o s tápanyagfelvételt.

-49A t b b b l e ! táplálékot ellenzők számára c s a k e g y megjegyzé­ s e m v a n ; a k a k t u s z o k táplálék ellátottságának optimális h a ­ tárát e d d i g s e n k i s e m állapította m e g p o n t o s a n . T e h á t a f e l ­ s ő h a t á r k é r d é s e n y i t o t t . l£s talán a l e g f o n t o s a b b e b b e n a kérdésben a különböző elemek egyensúlyának a kikísérle­ t e z é s e . M e r t a többlet tápanyagot ellenzők n a g y r é s z e szí­ v e s e n oltogatja magoncait a g y o r s a b b fejlődés, v i r á g z á s ér­ d e k é b e n . M á r p e d i g az oltás g y a k o r l a t b a n n e m más, mint táp­ láléktöbblet nyújtása k a k t u s z a i n k n a k . Megtakarítva a kísérle­ tezgetést, s az e z z e l járó kockázatot, az e s e t l e g e s s i k e r örömét. Bízom a b b a n , h o g y rövid ismertetésem alapján próbálkoznak a k a k t u s z o k tápanyagellátásának foglalkozni.

Felhasznált

e g y r e többen kérdésével

Bartalls

irodalom

Imre

K e r t é s z e t i l e x i k o n / M e z ő g a z d a s á g i K ö n y v k i a d ó 1963./ Petrányi F e r e n c : Virág é s diszkertészet /Kalász könyvkiadó 1934./ Uj M a g y a r l e x i k o n /Akadémia Könyvkiadó/ W.O.James: B e v e z e t é s a növényélettanba /Mezőgazdasági K ö n y v k i a d ó 1969/ H a r g i t a i László - N a g y Béla: D í s z n ö v é n y e k talajai é s közegei / M e z ő g a z d a s á g i K i a d ó 1971/

SZÜKSÉG

VAN-E

RENDSZERTANI JELLEGŰ

A

TÁJÉKOZTATÓBAN

FORDÍTÁSOKRA

CIKKEKRE

ÉS

A

MEGJELENT HASONLÓ

7

E l ő s z ö r i s mindjárt s z e r e t n é m Ö n ö k e t m e g n y u g t a t n i , h o g y h o z ­ zászólásom rövid l e s z . Én magam s e m s z e r e t e m , h a a T á j é l-.oztQtó s z ű k e n k i m é r t o l d a l a i n a s z e m é l y e s k e d é s h a t á r á t s ú ­ roló " h o z z á s z ó l á s o k a t " k e l l e l o l v a s n o m . A m i t itt Írók, a z e g y é ­ n i v é l e m é n y e m , l e h e t v e l e vitázni, d e h a m á s mód i s v a n rá, ne a Tájékoztatóban! A z t a l e g n a g y o b b e l f o g u l t s á g g a l s e m l e h e t állítani, h o g y a magyar szaksajtóban sok a "Icaktuszos" cikk, v a g y könyv. A kaktuszgyűjtők n a g y r é s z e v i s z o n t v a g y n e m i s m e r i d e g e n n y e l v e k e t , v a g y h a i g e n , n e m b i z l f s , h o g y h o z z á j u t a külföldi k i a d v á n y o k h o z . Legtöbbről tudomást s e m s z e r e z , E p p e n e z é r t t a r t o m s z ü k s é g e s n e k , h o g y a z o k a "kiválas-.ztottak , a k i k n e k i l y e n v a n b i r t o k u k b a n é s l e i s tudják fordítani, é s még a fáradtságot s e m sajnálják, h o i , y másokkal i s m e g i s m e r ­ tessék, ezentúl i s megkapják kiérdemelet o l d a l a i k a t a T á j é k o z ­ tatóbon.

-50A z t sem tartom ésszerűnek, h a önzetlen munkájukért n y i l v á n o s bírálat éri őket. A r é s z l e t e k e t bírálhatjuk, d e a segítőkész szándékot semmiképp! SziJkségesnek tartom e z e k e n a fordításokon é s átvételeken /adaptáció/ túlmenően k ö n y v e k , folyóiratok r ö v i d ismertetését, b e s z e r z é s i forrásuk feltüntetésével együtU N e m m i n d e g y i k k i f i z e l h e t e J e n , é s hátha l e s z o l y a n , a k i ettől k a p m a j d k e d v e t a nyelvtanuláshoz.

Takács

Géza

tkszerek a kaktuszcsalád kincstárából

V

Halvány levélzöld s z i i ü teste idősebb korára megnyúik. Eléri a 15 c m m a g a s s á g o t i s , é p p e n n y i r e m e g i s v a a t a g s z i k . Enyhe c s a v a r v o n a l b a n álló bordái l e n n t k e v é s s é d u d o r o s a k . A fiatal a r e o l á k f e h é r g y a p j a s a k ; a c s ú c s sürü f e h é r vattát v i s e l . P e remtöviseinek száma 9 - 1 5 - l g v é k o n y a k , a l u l sötétek é s v a s t a ­ g a b b a k . 4 k ö z é p t ö v i s e b a r n á s v a g y sötétbarna, tövük s z i n t e ' h a g y m a s z e r ű é n m e g v a s t a g o d o t t , h o s s z u k m i n t e g y 2,5 c m . T ö l c s é . e s h a r a n g alakú virágjának kiterjedése 3 x 3 c m , s z i n e b r o n z v ö r ö s , v a g y +- v é r v ö r ö s . Hazája a z é s z a k argentínai T i l c a r a környéke. A faj t ö v i s - s z í n e z e t e i g e n v á l t o z a t o s , e z é r t a v . g i g a n t e a a v. gigantea és a v . jujujensis leválasztása nem kellően alapozott a törzsalaktól. • L a s s a n fejlődik e z é r t ajánlatos f e l o l t a n i . Irodalom:

Backeberg:

Das

és meg­

Kakteenlexikon Kemenes

Ernő

-•3Í-

Az Echinopsis nemzetség rendezése H a v a l a k i az idősebb kaktuszUedvelők közül emlékezik még e g y - e g y előadásomra, m i k o r még T I T N ö v i n y k e d v e l ő Szak­ k ö r k a k t u s z o s c s o p o r t j á b a n t e v é k e n y k e d t e m , talán feltűnik a m ú l t b ó l , h o g y megiMTilitettem A l w i n B e r g e r r e n d s z e r t a n i megállaoitásait, m e l y e k s z e r i n t a T r i c h o c e r e u s c e r e o i d e.laku Echinopsis. A B e r g e r müvében /Entwicklungslinien d e r K a k teen/ a k a k t u s z o k r a n é z v e e g y családfát i s ábrázolt, melyről ilyesféle megállapításai k i i s tűnnek. H a megtekintünk egy Echinopsis-virágot, meg egy Trichocereus-virágot, még a l a i k u s n a k i s s z e m é b e tűnik a m a j d n e m a z o n o s s á g . D r . H e i m o P r i e d r i c h , a z l O S ü g y v e z e t ő titkára a z l O S - B u l l e ­ t i n 1 9 7 4 . é v i I I I . k ö t . 3. s z á m á b a n e g y h i h e t e t l e n ü l a l a o o s m e g o k o l á s o k k a l ellátott c i k k é b e n kutatásait tárja f e l n a g y o n aprólékosan. "Hozzászólás az Echinopsidinae /Trichocereinae/ t ö r z s f e j l ő d é s é . e z é s b e s o r o l á s á h o z " / s z a b a d o n fordítva a cim/ cimü c i k k é b e n r e n d e t t e r e m t - l e g a l á b b i s j a v a s o l j a - a régebbi ismeretek é s sejtések erdejében. H. F r i e d r i c h a kérdéssel foglalkozó elődjeinek elnevezéseit t e r m é s z e t e s e n a l k a l m a z z a i s a saját e l n e v e z é s e i hangoztatá­ s a mellett, Igy a T i c h o c e r e a e B e r g e r féle t r i b u n e v e t E c h i n o p s i d e a e n o m e n nóvumra, a B u x b a u m féle T r i c h o c e r e i n a e s u b t r i b u s n e v e t E c h i n o p s i d i n a e n o m , n o v , - r a változtatja, hogy közös nevezőként a l k a l m a z h a s s a a sok név közepette. A z ide tartozó n ö v é n y e k e l k ü l ö n i t é s e e z a l a p o n a m i számunl^ra sem lesz tul nehéz. A z elkülönítés, illetve egyűvétartozás a virág felépítése a l a p ­ ján kinyomozható. M i v e l a z o n b a n a nektárkamrák a törzsfej­ lődés során n e m u g y a n e g y h e l y e n é s módon j e l e n t e k meg, e z a tény megkívánja b i z o n y a subtribusalakítást, Buxbaum professzor az östörzs egyik Echinpsideae ágába a z alábbi n e m z e t s é g e k e t o s z t o i t a be: C h a m a e c e r e u s , Rebutia, Mediolobivía, Lobivia, E c h i n o p s i s , T r i c o c e r e u s , Soehrensía, R e i c h e o c a c t u s , /Bergernél a T r i c h o c e r e u s - r o k o n u l t b a n még több a l n e m z e t s é g k a p o t t h e l y e t a 2 4 , s z , E c h i n o c a c t u s gyűjtő- nemzetségben, mint a c e r e o i d T r i c h o c e r e u s stb, r o k o n ­ s á g á b a tarbzó e c h i n o c a c t o i d n é p s é g , / E z e n a h e l y e n h i v a t ­ k o z o m B e r g e r " K a k t e e n " c, k ö n y v é b e n Icözölt r e n d s z e r t a n i besorolásokra./ Engedtessék m e g n e k e m , h o g y F r i e d r i c h d r , bizonyítékait é s nekünk n e h e z e b b e n követhető okfejtéseit, e z e k menetét b e t ű r ő l b e t ű r e n e i s m e r t e s s e m , n e Írjam l e , h i s z e n e r r e n e ­ künk n i n c s s z ü k s é g ü n k . E l é g a n n y i talán, h o g y dr. H e i m o F r i e d r i c h a z E c h i n o p s i s n e m z e t s é g e n belül 3 í.ubgenust h o z o t t l é t r e : 1. / T r i c h o c e r e u s / 2 . / E c h i n o p s i s / 3 . / A c a n t h o ­ c a l y c i u m / . A z 1-be két v á l a s z t é k /sectio/ kapott h e l y e t : a Trichocereus és a Soehrensia.

-52A 2-be az Ech-nopsisl, a Pseutíoechincpsist a butiát s o r o l t a b e , A 3 , / A c a n t h o c a l y c i u m / o s z t a t l a n

Hymenor»maradt,

A B- x b a u m f é l e E c h i n o p s i d e a e á g e g y i k n e m z e t s é g e v o l t , amint a e l ő z ő k b e n említve v o l t , a L o b i v i a n e m z e t s é g , F r i e d r i c i i e z t a g e n u s t i s átalakította, é s ::ét s u b g e n u s r a o s z t o t t a : 1, / A c a n t h o l o b i v i a / 2. / P u r i o l o b i v i a / 3 , / s u b g e n u s : L o b i v i a , / A z 1 s u b L , e n u s b a 2 s e c t i ó i , 2 v á l a s z t é k o t i l l e s z t e t t : 1. A c a n t ­ h o l o b i v i a , 2, B o r e o l o b i v i a é s B o r e o l o b i v i a v á l a s z t é k b a 2 a l v á l a s z t i k o t / S u b s e c t i o / o s z t o t t b e : I . M a x i m i l i a n a e é s 2, Caespitosae. A F c i r i o l o b i v i a a l n e m z e t s é g , a F u r i o l o b i v i a a l á o s z t á s nélküli, m i g a 3 . s u b g e n u s tÖbb v á l a s z t é k o t k a p o t t : L o b i v i a / P e n t l a n d i a n a e / , C i n n a b a r i n a e , R u b e s c e n t e s / A r i d e n e a / , é s a többi i s m e r t L o b i v i a - c s »portok. M i n d e n sectiók r e n i - I s z e r t a n i k i u o l g o z á s a a z a z o n o s í t á s terén e g y n a g y o n h o z z á é r t ő , tudósra vár. D r . H e i m o F r i e d r i c h itt v á z o l t r e n d s z e r t a n i o s z t á l y o z á s a , r a n g ­ s o r o l á s a , t e r m é s z e t e s e n m é g c s a k ajánlat a t u d o m á n y o s v i l á g számára, h i s z e n még általános megtárgyalásra, megvitatásra s z o r u k . M é g i s talán n e m l e s z f e l e s l e g e s , h a m i a S y s t e m a t í k á v - l k e v é s b é f o g l a l k o z ó k ís tudomásul v e s z i i n k e g y e s tö­ r e k v é s e k e t , elgondolásokat. E z é r t a F r i e d r i c h féle e l g o n d o l á s s z e r i n t i törzsfejlődést, mely a z E c h i n o p s i d i n a e s u b t r i b u s t tünteti f e l , á b r á b a n k ö z l ö m a l O S - B u l l e t i n 8 . á b r á j a s>;©rint, A törzsfáról hiányoznak a k i s nemzetségek /Chamaecereus, R e i c h e o c a c t u s , é s a M i l a , m e l y n e k r e n d s z e r t a n i h e l y e még feltáratlan.

Rebutla

A tözsfejlődés Az E c h i n o p a i d l n e a subtribus

Lobivia

Echinopsis

ma i 8 tartó

ideje

Dr. P r i e d r i c h törzsfája

szerinti

-53G . D . R o w l e y i s c s o U o K o z o t t " R e u n i o n o£ t h e E c h i n o p s i s " cimü c i k k é b e n l e k ö z ö l t munkájával D r . P r i e d r i c h rendszertani v é l e m é n y é h e z az emiitett l O S - Bulletin /Volume III. No. 3 . J a n u a r y 1974./ 9 4 - 9 9 . o l d a l a i n , a m e l y e k b e n a Trichocer e u s n e m z e t s é g fajait b e s o r o l j a szinonimáikkal együtt a z Echinopsis nemzetségbe. A közölt felsorolásban e z e k e t B u l l e t i n b ő l v é v e át ö k e U

a

fajokat

emiitjük

meg

a

G y ű j t e m é n y e i n k b e n a s o k nyilvántartott n e m z e t s é g n é v h e ­ l y e t t e z u t á n c s a k E c h i n j p s i s t k e l l a n é v t á b l á c s k á r a Írnunk ha a tudományos körök jóváhagyják Priedrich és Rowley elgondolásait A fajok felsorolását " C o m b i n a t i o n e s n o v a e et n o m i n a n o v a " a l c i m után t e s z i k ö z z é G.D.Rowley. M a g y a r u l : "Uj c oportositások é s uj n e v e k . "

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinposis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

antezanae /CARD/ RPIEDR. & R O W L E Y T r i c h o c e r e u s antezanae C A R D . in C a c t u s X: 2 0 8 , 1955; Helianthocereus antezanae BACKB. a t a c a m e n s i s /PHIL./ P R I E D R . & R O W L E Y C e r e u s atacamensis PHIL. in PL A t a c . 23, 1860; Trichocereus atacamensis MARSH.; Heliantho­ cereus atacamensis BACKB. auranUaca /RAUSCH/ PRIEDR. i ROWLEX Acanthocalycium aurantiacum RAUSCH in K a k t . u . a . S u k k . X L X : 9 2 , 1 9 6 8 / n . n u d . / 1. c . X X I : 45, 1970 bertramiana /BACKB./ PRIEDR. & ROWLEY T r i c h o c e r e u s b e r t r a m i a n u s B A C K B . i n . B L f. Kakteenf. 1935-36; Helianthocereus bertramianus BACKB. brevispina /RITT/ RPIEDR. & ROWLEY Acanthocalycium brevisplnum RITT. in Taxon XIII: 144, 1964; camarguensis /CARD/ PRIEDR. & R O W L E Y T r i c h o c e r e u s c a m a r g u e n s i s C A R D . in Rev, Agr. C o c h a b a m b a V I I I : 17, 1 9 5 3 ; c a n d i c a n s W E B . var. gladiata /LEM./ PRIEDR.

& ROWLEY Cereus gladiatus L E M . in Cact, aliqu. nov. 28, 1838; Echinocereus gladiatus RIJMPL; Trichocereus gladiatus B A C K G . ; T. candicans B R . & R. v a r . g l a d i a t u s BERG. E c h i n o p s i s c a n d i c a n s W E B . v a r . t e n u i s p i n a /PPEIB^K./ PRIEDR. íc R O W L E Y C e r e u s c a n d i c a n s G I L L . v a r . t e n i u s p i n u s Pfeiff. in E n u m . C a c t . 91, 1837; T r i c h o c e r e u s c a n d i c a n s B R . & R. v a r . t e n i i s p i n u s BACKBG. Echinopsis cephalomacrostibas /WEED. & B A C K B . / PRIEDR. & ROWLEY Cereus cephalomacrostibas WERD. & BACKB. N e u e K a k t e e n l O l , 1931; Trichocereus cephalomacrostibas BACKB.

-54Echinopsis

chalaensis /RAUÍI & backb./ PRIEDR. & R O W L E Y Trichocereus chalaensis R A U H & B A C K B . in B A C K B . D e s c r , C a c t . N o v . I : 2 0 , 1956;

Echinopsis

chiloensis / C O L L A / PRIEDR. & ROWLEY Cactus chiloensis COLLA in Mem. AccacU Sci, T o r i n o 31: 3 4 2 , 1826; Cereus chiloensis D. C ; T r i c h o c e r e u s chiloensis B R . & R. Echinopsis chiloensis / C O L L A / FRIEDR. & ROWLEY var. eburnea /PHIL./ P R I E D R . & R O W L E Y Eulychnia eburnea PHIL. in K. S C H U M . Gesamtb. d. K a k t . 6 3 , 1898; Cereus chilensis COLLA v a r . e b u r n e a /sic?/ K , S C H , i n L c ; T r i c h o c e r e u s c h i l e n s i s B R , & R. var. eburneus MARSH. Echinopsis conaconensis /CARD/ FRIEDR. & R O W L E Y

Echinopsis

Ecninopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Trichocereus conaconensis CARD. in Puaux H e r b . B u l l . V: 2 4 , 1 9 5 3 ; Helianthocereus conaconensis BACKB. coquimbana /MOL/ FRIEDR. & ROWLEY C a c t u s c o q u l m b a n u s M O L . in S a g g . Stor. Nat. C h i l 1 7 0 , 178?; Cereus coquimbanus K.SCH,; Trichocereus c o q u i m b a n u s B R , & R, courantii / K , S C H , / FRIEDR, & ROWLEY Cereus candicans var, courantii K, SCH, in G e s a m t b . d, K a k t . 7 0 , 1898; Trichocereus courantii B A C K B c u z c o e n s i s / B R . & "R./ F R I E D R , & R O W L E Y Trichocereus cuzcoensis B R , & R, i n T h e Cactacea II: 136, 1 9 2 0 deserticola /WERD/ PRIEDR. «< R O W L E Y C e r e u s desei-ticolus W E R D . in NotizbL Bot. Gart, u. M u s , B e r U n X; 7 6 4 , 1929, Trichocereus deserticolus BACKB, escayachensis / C A R D / PRIEDR & ROWLEY Trichocer'eus escayachensis C A R D , in Cact, Succ. J. A m e r . X X X V : i r 7 , 1963; Helianthocereus escayachensis BACKB. triedrichii R O W L E Y n. nom. T r i c h o c e r e u s s h a f e r i B'R, & in T h e Cacta> eae I I : 144, 1 9 2 0 ; n o n E c h i n o p s i s s h a f e r i B R . «c K . f u l v i l a n a /Ria T / P R I E D R . & KOWLEY T r i c h o c e r e u s g l a u c u s R I T T i n K a k t . u . a. S u k k . XIII: 180, 1962; glauca /RITT/ PRIEDR & R O W L E Y f. pendens /RITT/ FRIEDR. & ROWLEY T r i c h o c e r e u s g l a u c u s R I T T . f. p e n d e n s R I T T i n K a k t . u . a . S u k k . X I I I : 181, 1 9 6 2 ; glaucina PRIEDR. & R O W L E Y n. nom,

Acanthocalycium glaucum R I T T in T a x o n XIII: 143, 1 9 6 4 ; ; non Echinopsis glauca /RITT/ FRIEDR & ROWLEY E c h i n o p s i s g r a n d i s / B R , & R/ F R I E D R , & ROWLEX L o b i v i a g - m d i s B R . &. R . i n T h e C a c t a c e a e III: 58, 1922;

55-

Echinopsis

Pseudolobivia grandis KRAINZ; Soehrensia dis BACKB. herzogiana / C A R D / PRIEDR & ROWLEY Trichocereus herzogianus C A R D . in P u a u x B u l l . V: 19, 1 9 5 3 ; Helianthocereus

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

herzogianus

gran-

Herb,

BACKB.

h u a s c h a /WEB./ P R I E D R . & R O W L E Y C e r e u s h u a s c h a W E B . i n M o n a t s . £. K a k t e e n k . I I I : 151, 1 8 9 3 ; T r i c h o c e r e u s h u a s c h a B R . & R.; S a l p i n g o l o b i v i a huascha ITO; Helianthocereus h u a s c h a ITO; Helianthocereus huascha BACKB. h u a s c h a /WEB./ P R I E D R . & R O W L E Y v a r . a u r i c o l o r /BACKB./ PRIEDR. ROWLEY T r i c h o c e r e u s a u r i c o l o r B A C K B , i n B a c k b . íc K n u t h Kaktus ABC 2 0 0 : 4 1 2 , 1935; Helianthocereus huascha B A C K B , var. auricolor BACKB. h u a s c h a / W E B . / P R I E D R . íc R O W L E Y v a r . rubriflora / W E B . / P R I E D R . íc R O W L E Y C e r e u s h u t s c h a W E B . var. rubriflorus W E B . in M o n a t s . £. K a k t e e n k . I I I : 151, 1 8 9 3 . T r i c h o c e r e s h u a s c h a B R . íc R. v a r . r u b r i f l o r u s BORG; H e l i a n t h o c e r e u s h u a s c h a B A C K 3. v a r . rubriflorus BACKB. ingens / B A C K B / PRIEDR, íc. R O W L E Y S o e h r e n s i a i n g e n s B R . íc R. e x B A C K B . i n C a c t . S u c c . J . A m e r . X X I I I : 8 6 , 151 knuthiana / B A C K B / PRIEDR íc R O W L E Y Trichocereus knuthianus B A C K B . in Succulenta XIX: 4 2 - 4 3 , 1937 lagenaeformis / P Ö R S T / PRIEDR íc R O W L E Y C e r e u s lagenaeformis P Ö R S T . in Hamb. G a r t e n z . X V I I : 164, 1861; C e r e u s b r i d g e s i i S. D . i n C a c t , H o r t , D y c k . Cult. 1849: 2 0 a , 1 8 5 0 , n o n E c h i n o p s i s b r i d g e s i i S, D , ; T r i c h o c e r e u s b r i d g e s i i B R , íc R, litoralis /JOH/ PRIEDR íc R O W L E Y Cereus litoralis JOH, in Rev, ChU. Hist. Nat, X X V : 157, 1921; Trichocereus litoralis LOOS m a c r o g o n a Is.uj PRIEDR, íc ROWLEY C e r e u s m a c r o g o n u s S . D, in Cact. Hort, D y c k . Cult. 1849: 2 0 3 , 1850; Trichocereus macrogonus RICC. manguinii / B A C K B / PRIEDR íc R O W L E Y T r i c h o c e r e u s m a n g u i n i i B A C K B , i n C a c t u s VIII; 147, 1953 narvaecensis / C A R D / PRIEDR íc R O W L E Y Trichocereus narvaecensis CARD. in Puaux Herb. B u l l , V: 2 5 , 1 9 5 3 ; Helianthocereus narvaecensis B A C K B . n i g r i p U i s /PHIL/ P R I E D R íc R O W L E Y C e r e u s nigripilis PHIL. in PL A t a c . 23, 1860; Trichocereus nigripilis BACKB.

-56Echinopsis

orurensis /CARD/ Trichocereus V . 13, 1 9 5 3 ;

Echinoosis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

FRIEDR.

orurensis

&

CARD.

ROWLEY in F u a u x

Herb.

Bull.

Helianthocereus orurensis BACKB. orurensis / C A R D / FRIEDR. & ROWLEY var. albiflora / C A R D . / FRIEDR & ROWLEY Trichocereus orurensis C A R D . var, albiflorus C A R D . in F l i a u x H e r b . B u U . v : 13, 1 9 5 3 ; Hellantliocereus orurensis B A C K B . var, albiflorus BACKB. p a c h a n o i / B R & R/ P R I E U R & R O W L E Y T r i c h o c e r e u s p a c h a n o i B R , & R, i n T j e Cactaceae II: 134, I 9 2 0 p a s a c a n a /WEB/ F R I E B R & ROWLEY Pilocereus pasacana W E B , in Först-RümpL Handb, C a c t , II: 6 7 8 , 1886; C e r e u s p a s a c a n a WEB,; T r i c h o c e r e u s p a s a c a n a /Sic!/ B R , & R,, H e l i a n t h cereus pasacana BACKB. pecheretiana / B A C K B / FRIEDR & ROWLEY H e l i a n t h o c e r e u s p e c h e r e t i a n u s B A C K B . in Cactus X : 2 1 0 , 2 7 8 , 1955 peitscheriana / B A C K B / FRIEDR. & ROWLEY Acanthocalycium peitscherianum B A C K Ö . in Knuth K a k t u s A B C : 2 2 5 , 412, 1935 p e r u v i a n a / B R . & R./ F R I E D R & R O W L E Y T r i c h o c e r e u s p e r u v i a n u s B R. & i n . T h e Cactaceae II: 136, 1 9 2 0 p o c o / B A C K B / F R I E D R . 8. R O W L E Y T r i c h o c e r e u s p o c o B A C K B . i n B a c k b . & K. ,uth K a k tus A B C 2 0 1 , 412, 1935; H e l i a n t h o c e r e u s poco BACKB. poco / B A C K B / FRIEDR. i R O W L E Y VAR. albiflora /CARD./ F R I E D R . & R O W L E Y Trichocereus poco B A C K B . var. albiflorus C A R D i n F u a u x H e r b . B u l L V: 12, 1 9 5 3 ; Helianthocereus poco B A C K B . var. albiflorus B A C K B . poco /BACK8/ FRIEDR & ROWL EY var. friciana /CARD/ FRIEDR & R O W L E Y Trichocereus poco B A C K B . var. fricianus CARD. i n F u a u x H e r b . B u l U V: I I , 1 9 3 5 , Helianthocereus poco B A C K B . var, fricianus B A C K B . puquiensis /RA'JH & B A C K B / PRIEDR & ROWLEY Trichocereus puquii-nsis R A U H & B A C K B in Bacicb, D e s c r . C a c t . N o v . I : 2 0 , 1956 purpureopilosa /WEING/ FRIEDR. & ROWLEY T r i c h o c e r e u s p u r p u e r o p i l o s u s W E I N G . in M o n a t s . d. D. K . G . II: 96, 1930 r a n d a i l i i / C A R D . / V.-
a.

-57Cchinopsis

rowleyi PRIEDR. n. nom. L o b i v i a g r a n d i f l o r a BR. i R . in the C a c t a c e a e III: 5 7 , 1922; H e l i a n t h o c e r e u s grandiílorus B A C K B . ; non Echinopsis grandiflora LINKÉ Echinopsis rubinghiana / B A C K B / FRIEDR & ROWLEY

Trichocereus rubinghianus B A C K B in Descr. C a e U N o v . 111:15, 1 9 6 3 Echinopsis santaensis /RAUH i BACKB/ FRIEDR & ROWLEY Trichocereus santaensis R A U H íc B A C K B in D e s c r . C a c t . N o v . I : 2 0 , 1956 E c h i n o p s i s s a n t i a g u e n s i s / S P E G / F R I E D R . íc R O W L E Y Cereus santiaguensis S P E G . in A n a U M u s . Nac. B u e n o s A i r e s III: 4 7 8 , 1905; 'Bichocereus santiaguensis BACKB. E c h i n o p s i s s c h o e n i i / R A U H & B A C K B / P R I E D R íc R O W L E Y Trich(x:ereus schoenii R A U H íc B A C K B in Rauh B e i t r . z. K e n n t . P e r u . K a k t e e n . 3 6 2 . 1958 E c h i n o p s i s skottsbergü / B A C K B / P R I E D R & R O W L E Y Trichocereus skottsbergü B A C K B . in A c t a Hort. G o t o b . XVIII: 146, 1 9 5 0 E c l ü n o p s i s s k o t t s b e r g ü / B A C K B / P R I E D R íc R O W L E Y var. breviata / B A C K B / PRIEDR & R O W L E Y Trichocereus skottsbergü B A C K B , var. breviatus BACKB. i n D e s c r . C a c t . N o v . I : 2 0 , 19£r6 E c h i n o p s i s s p a c h i a n a / L E M / P R I E D R íc R O W L E Y Cereus spachianus L E M in Hort, Univ. I: 225, 1840; Echinocereus spachianus RIJMPL.; Trichocereus spachianus RICC. E c h i n o p s i s s t r i g o s a /S.D./ F R I E D R íc R O W L E Y Cereus s t r i g o s u s S. D , in Cact. H o r t . D y c k . 3 3 4 , 1834; Echinocereus strigosus L EM.; Trichocereus s t r i g o s u s B R . íc R . E c h i n o p s i s t a c a q u i r e n s i s / V A U P / P R I E D R íc R O W L E Y Cereus t a c a q u i r e n s i s V A U P E L i n M o n a t s . f. K a k t e e n k . X X V I : 1 2 2 , 1916; T r i c h o c e r e u s tacaquirensis C A R D .

taquimbalensis /CARD/ FRIEDR íc R O W L E Y Trichocereus taquimbalensis C A R D . in Rev. de A g r . C o c h a b a m b a V I I I : 16, 1 9 5 3 Echinopsis taquimbalensis /CARD/ FRIEDR íc R O W L E Y var. wUkeae / B A C K B / FRIEDR íc R O W L E Y Trichocereus taquimbalensis C A R D . var. wilkeae BACKB. i n D e s c r . C a c t . N o v . I : 2 0 , 1956 Echinopsis taratensis / C A R D / FRIEDR. íc R O W L E Y Trichocereus t a r a t e n s i s C A R D . i n N a t . C a c t . íc S u c c . J . X X I : 14, 1 9 6 6 Echinopsis

Echinopsis

tarijensis

/VAUP/

cereus tarijensis X X V I : 1 2 3 1916;

Echinoosis

FRIEDR VAUP.

íc

ROWLEY

;n M o n a t s .

f.

Kakteenk.'

Trichocereus tarijensis WERD.; helianthocereus tarijensis BACKB. t a r m a e n s i s / R A U H í , B A C K B / P R I E O R í, ROWLEX Trichocereus t c A r . n a e n s i s R A U . l íc B A C K B . in B a c k b . D e s c r . C e c t . N o v . !: 2 0 , l t . ? , 6

-58Eciiinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

Echinopsis

terscneckii /PARM/ FRIEDR &. ROWLEY Cereus terscneckii P A R M E M T I E R in Alig. Gar^ t e n z . V: 3 7 0 1 8 3 7 ; Pilocereus terschec ii IFIRÜMPL; Tricnocereus t e r s c h e c k i i B R . & R. terscneckii /PARM/ PRIEDR & ROWLEY var. montana / B A C K B / PRIEDR & ROWLEY Trichocereus t e r s c n e c k i i B R . i R. v a r . m o n t a n u s BACKB. tnelegona / W E B / PRIEDR & ROWLEY C e r e u s tnelegonus W E B . in K. Scli. Gesamtoeschr. d. K a k t . 7 8 , 1898; Trichocereus t n e l e g o n u s B R . & R. t.leleáonoides / S P E G / FRIEDR. & ROWLEY Cereus tnelegonoides S P E G . in Aned. Mus. Nac. B u e n o s A i r e s III: 4 8 0 , 190o; Trichocereus thelegonoides BR. & R. trichosu. /CARD/ P R I E D R & R O W L E Y Trichocereus t r i c h o s u s C A R D . in Cactus XII; 249, 19 .-.7 tulhuayacensis /OCHOA/ PRIEDR & ROWLEY Trichocereus tulhuayacensis O C H O A i n K a k U u . a. S u k k . II: lOó, 1957 tunariensis /CARD/ FRIEDR & ROWLEY Trichocereus tu.iariensís C A i í D i n C a c t u s XIV: 160 1959 uyup^mpensis / B A C K B / FRIEDR ít R O W L E Y Tricnocereus uyupampensis B A C K B . in B a c k b . & Knuth Kactus ABC 2 0 5 , 412. 1935 voUicna / B A C K B / FRIEDR i ROWLEY Trichocereus vollianus B A C K B . in B a c k b . & Knutin Kaktus-ABC 2 0 ö , 412, 1935 voUiana / B A C K H / PRIEDR & ROWLEY var. rubrispina /BACKB/ FRIEDR & ROWLEY Trichocereus vollianus B A C K B var. rubrispinjs B A C K B i n Bacicb. & K n u t h K ^ l c t u s - A B C 20á, 412, 1935 w e r d e r m . . . n n i a n a / B A C K B / P R I E D R . Si R O W L E Y Trichocereus weroermanni-nus B A C K H . in Dackb. & Knuth Kaktus-ABC 2 0 6 , 412, 1935; non

Echinopsis

werdermannii

/folyt,

f

Fric

ex

Fleischer.

köv./

Kondér

István

-59'

Sajtószemle CACTUS VOL. 1.

XLVL

AND

SOCCULENT

1974. M Á J - J U N .

OF NO.

Williom A . Reedy. A z Euphorblák s z e r k e z e t e

és

A M E R I K A 3. ala! j a

A c i k k 9 d b f e k e t e - f e h é r f é n y k é p b ő l áU, a m e l l y e l a s z e t ^ zö 9 féle Euphorbiát mutat be makrofelvételekkeL Ezek: E. platiclada, E. stellaespina, E. o b e s a , E. fusca, E. exculenta, E. c l a v a r o i d e s , E. ferox, E. m i c r a c a n t h a , E. hallii. A szerző e z e k k e l a fényképekkel érzékeltetni szeretne a z E u p h o r b l á k b i z a r formáit. 2.

C . G l a s s é s R. Fosten Szukkulensek "bonsai"-ja

/Miniatürizálása/

A k ü l ö n f é l e fák é s c s e r j é k m i n i e t ü r i z á l á s a j a p á n e r e d e t ű é s ott nagyon elterjedt még ma is. A z ismert s^erzőpár ezt kiterjeszti a s z u k k u l e n s növényekre is. Erről irnak érdekes cikket, amely szerint a Sonorában és a Kalifor­ n i a i - f é l s z i g e t e n /Mexikó/ élő B u r s e r a fajok i g e n alkedmas a k a " m i n i a t ü r i z á l á s r a " . A l e í r á s b a n 12 d b f e k e t e - f e h é r f é n y k é p e n mutatják b e e z e k e t a miniatürizált n ö v é n y e k e t . Ezek: Bursera hindsiana, Bursera fagaroides. Borséra odorata, Pachichromus dlscolor, Plumeria acutifolia, A n a campsero rhodescoa, O p u n t i a r a m o s i ,sima, O p u n t i a b u l b i s pina. 3.

A.F.H. Buining és A,J. Broderoo: U j M i c r a n t h o c e r e u s faj Braziljából Micranthocereus densiflorus, Buing. & Brod. Spec. Nov. A növény 3 0 - 5 0 cm m a g a s é s 4,5 - 5 cm o s z l o p s z e r U . A r e o l a : 3 - 3,5 m m , k r é m s á r g a g y a p j ú v a l . Pt^remtövis: 6 - 8 mm h o s s z ú . Köaiptövis: 8 d b 7 - 8 mm hosszú. V i r á g a : h e n g e r e s , 15 m m h o s s z ú é s 5 - 6 m m v l o l e t t - p i r o s . Lelőhelye: S i e r r a c o , B a c h i a C e n t r a l i B r a s i l i a , 9 0 0 méter magasságban. A növény Melocactusok társaságában nő. A leíráshoz 1 db s z i n e s fényképet, valamint 1 db fekete­ fehér v a l a m i n t a virágnak, levélnek, magnak, tövispámával a rajzot mellékelik.

4.

Judith S. S t i x /"Yo S a y B o t a n i c o " / Thomas Baillei M a c Dougall-ról

Én

botanikus

vagyok

A c i k k b e n az ismert b o t a n i k u s é s növénykutató élet­ útját m u t a t j a b e a s z e r z ő . A l e í r á s á t e g y fekete-fehér fényképpel egészíti k i , amely M a x D o u g a l l - t ábrázolja.

-605.

C . G l a a s í. B . F o s t e n " A Lőtuszorszáfl Szukkulensei" A z nek

6.

ismert a

szerzopár

az

etüzö

sz.mban

mesjelent

cikké­

folytatása.

John J. Lawramos: Jegyzete:; Északkelet-Afrika n ö v é n y e i r ő l 11. r é s z

és

Dél-Arábia

szukkulens

A c i k k b e n Ivét u j n ö v é n y t m u t a t b e a s ; : e r z ö e r e d e t i l e l ö helyi fénykép-kkel, leírással és rajzokkal kiefiészitve. A z újonnan f e l f e u e z e t t s z u k k u l e n s e k a P s e u d i l i t h o p s caput viperáé és a Pseudolithops bally. A cikk a s z u k k u lenskedvelök részére igen érdekes lehet. 7.

A . B. Lau: "Rejtett s z é p s é g e k

a

hegyszakadékokban"

A z i s m e r t s z e r z ő é s gyiijtö é s z a k m e x i k ó i gyüjtőutjáról s. ámol b e é r d e k e s c i k k é b e n . A z utja ezúttal D é l k e l e t Sonorában é s Délnyugat Chihuahuaban vezetett, ahová s z o k á s s z e r i n t indián tanítványai i s e l k í s é r t é k . A z i t t látott é s g y ű j t ö t t n ö v é n y e k r ő l s z á m o l b e c i k k é b e n , amit 9 db fekete-fehér fényképpel egészít k i . 8.

I N l E R N A T I O N A L S U C C U L E N T I N S T I T U T /iSl/ 1974. május-június növény ajánlatával zárul ez a szám. Itt 5 8 f é l e n ö v é n y t k i n á l l n a k e l a u á s r a 2 - 1 5 0 á r o n . Érdekes, hogy a legdrág'bb növények nem kaktuszok, hanem szukkulens növények.

THE JOURNAL OF THE MAMILLARL\ SOCYETY V O L U M E X I V . 1 9 7 4 . O K T Ó B E R 5. S Z A M

L H.

Díttberner:

Mamillaria

coa.nuílensís.

Moran

A cikkben a szerző az 1966-ban a Backeberg: Dic Kak­ teenlexikon-ban megjelent "három" növény nevét a Mamil­ laria schwarzii, a Mamillaria schwartzii és a Porfiria coahuilensis-t tiszt zzo. A s. e r z ő s z e r i n t a három n é v Ut^yunazt a n ö v é n y t j e l e n t i , é s e z é r t a három n é v i n d o k o l a t t o n é s c s a k z a v a r t keltő. A három n é v közül e g y i k e t s e m ajánlja e .ért e g y n e g y e d i k e t a M a m i l l a r i a c o a h u i l c n s i s . M o r a n . a Uj uj neve. M o r a n volt, a k i részletesen megVizsg.'lta a három fajt, a h o z z á j u k tartozó p u b l i k á c i ó k k a l együtt é s igy jutott e r r e a megállapításra.

-61H

Movs:

1974-es

értékelése

ciz 1 9 7 2 - e s

évi

magaícciónak

A T l i e M a m i l l a r i a S o c i e t y 1 9 7 2 - b e n 6 0 féle M a m i l l a r i a rr;ag o t kínált a m a g a k c i ó j a s o r á n a t a g j a i s z á m á r a . A z 1 9 7 2 . évi v e t é s b ő l 1974. nyarán már 5 faj v i r í g z o t t i s a beéri<ezett j e l z é s e k alapján. A c i k k b e n leírják e g y e s fajok növe­ k e d é s é t é s a z e l é r t n a g y s á g o k a t i s feltüntetik. É r d e k e s n e v e ; s z e r e p e l n e k e z e k között, mir^sl. Mamillaria matudae v a r , serpentiformis é s a Mamillaria pennispinosa v a r nazasensis. E z e k r ő l e d d i g n e m v o l t tudomásunk. M r s . B . M a d d a m s : Mamillariák között A cikkirónő a s z i g e t o r s z á g b a n található MamUlariákröl é s a z o k tartásával k a p c s o l a t o s problémákról i r . A z A n c i s t r a canthae csoportba tartozó Mamillariák közül a z import példányok k e v e s e t v a g y egyáltalán n e m virágzanak u j h a ­ zájukban, ^.mig u g y a n e z e n c s o p o r t magról v e t e t t fajai a v i ­ rágzó képesség elérése u t f n gazdagon virágzik. A szerzőnő e z t a növényélettani jelenséget a napfénylúányra v e ­ zeti v i s s z a . rt. D . H u n t : 39. rész

A

használatos

Mamillaria

nevek

áttekintése

A z i s m e r t s o r o z a t folytatása, a m e l y b e n a M a m i l l a r i a t a c u bayensistől a M a m i l l a r i a unihamatáig tárgyalja a s z e r z ő a növényeket, U j s p e c i e s e k N o . 5. Mamillaria morricalll.

D. Cowper.

A z eredeti leírás ismertetése D . Cowper-tői. A leírás megjelent: Cact. & S o c c . J o u m . of A m e r . 1969. 41. 2 0 8 - b a n , a f a j a M a m i l l a r i a w i l c o x i i - v i r i d l f l o r a w r i g h t i l formakörhöz tartozik, lelőhelye: Mexikó, C h i h u a h u a . Virága: r ó z s a - n a r a n c s s á r g a , 2 5 - 3 0 m m .A növény külö«ben n a g y o n hasonlít a M a m i l l a r i a viridiflorához. Nagysurányi

Miklós

Adás - Vétel- Csere V A R G A eladná

J E N Ő N É

gyűjteményét.

Paródiák, Neochlleniák,

Dr.

V A L L Ó

sok

ritkaságot

Ferocactuszok,

Budapest.

/ darabonként

Férje

betegsége

miatt

i s / Gynmocalyoiumok,

Notocactuszok, s t b .

E D É M É tartalmazó

Heréd.

Halál

gyűjteményét.

eset Cereus

miatt

eladn

ritkaságok

Echinocactuszok,Mamillariák, s t b .

Mind két gyűjtemény m e g t e k i n t h a t j Budapest I V l l l C l a a r u. 3 1 . a l a t t , s z o m b a t , vMárnap egéss nap.

/Pestimi

Szakköri 197S

febr.

szines

-62-

hírek 3.-n

K l u b n a p keretében Leningrádbél

d i a képeken l e m e r k e d t U n k meg

küldött

e történelmi

múltú

város épitészeti remek m ü v e i v e l . 1975

febr.

17.-n

beszélgetett, mában 1975

M e n y h á r d János a t a v a s z i

számos g y a k o r l a t i

m á r c . 3.-n

Nagy Károly épületgépész mérnök

élmény

beszámolóját

hallgattuk

v e z e t t e l . A s z a k - e m b e r éles m e g l á t á s á v a l számunkra lélegzet

for­

gyüjtőtsr-

végig n a g y é l ­

készült

szines

k o l o s z u s o k erdejét, csodáltuk u g y a n , de

nem

való.

a tagság igényét maradék nélkül

S a vidéken élő g y U J t ő t á r s a i n k J o g o s kérését

véve a z u t á n v é t e l ! költségeket n e m s z á m o l t u k

baráti k a p c s o l a t b a n levő

ki-elégi figyelem

f e l . Velünk

Szakkörök tagságának

szintén m a r a d é k nélkül m ó d u n k b a n v o l t hogy meg

diák tényé:

Az igényelt magok k i o s z t á s á r a került a s o r

évben i s sikerült

teni.

zöldjét,

kaktuszgyUJtöknek

1975 m á r c . 17.-n

be

e l á l l í t ó épület

parkocskák felvillanó

irigyeltük - nem

Ez

kötetlen

meg~vitatásra.

sunk a m e r i k a i

nyi

tennivalókról

kérdés került

igénylését

t e l j e s í t e n i . örtilUnk,

tehettük.

975 MÁJUS

? 4 - T Ó L

MHOTURI Vúrosi IKíivFió^ésI Központ KahtiiszhedvGlö KÖPE

meghívja Ont kiállításának megtekintésére

1 . I G .

JÚNIUS

/•n L'

> i A / \ V ,y

-63Fnedrich Ritter 606 607 608 609 610 6U 612 613 614 615 616 617 618 619 620 621 622 623 «24 625 626 627 628 • 29 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650 651 652 653 654 655 655a

gyöjtöuámai. - " - F R 412/B R h i p s a l i s s p e c . /B Pereskio sachorosa Quiabentia spec Opuntia spegazzin lana Opuntia spec. Ectiinopsis sylvestrii É s z a k - A Soetirensia corethroides - "Opuntia ipatiana É s z a k - A Trichocereus crasslcostatus - PR 853 Trichocereus tenuispinus /NA - PR 867 Opuntia discolor /NA - P R 3 9 8 Rebutla robustispina Dél-B - P R 7 6 3 Eriocereus tarijensis Dél-B Lobivia tiegellana v a r . d i s t e f a n o i a n a /Dél-B/ Erdísia squarroaa R e b u ü a s p e c . /Dél-B/ W e i n g a r t i a f M a i a n a /Dél-B/ - " - spec? Opuntia apec.7 Neoporteria sacl>\lichla7 Opuntia spec.7 Eplpfyilum spec. Loxanthocereus spec. - " - a c a n t h u r u s /P E r d i s i a s p e c . /P L o x a n t h o c e r e u s s p e c . /P - " - s p e c . /P L o b i v i a w r i g h U a n a /P L o x a n t h o c e r e u s c u l c i í e r /P • P R 167a Erdisia spec. Hnageocereus spec. Loxanthocereus pecuUaris Opuntia tunicata Erdisia s p e c Espostoa hybr.7 Pereskia sparsiflora E r i o c e r e u s bonplandii - F R 25 Pereskia • PR 6 0 8 Echinopsis herbasii Opuntia spec. Oreocereus spec. Opuntia • PR 554 Tephrocactus spec Maihueni-ipsis spec. Copiapoa coquimbona Eulychnia acida v a r . p r o c u m b e n s /Ch E u l y c h n i a v a r . alata Opuntia subulata Opuntia spec. Copiapoa barquitensis / C h sociabilis

v. napina

/Ch

-64TARTALOMJEGYZÉK- INHALTSYERZEICHNIS. KaktuBZ-mozaikok az USA.-bői

33. o l d . Nagy Károly:

35.

old.

Hozzászólás G a r a d n a i Sándor:

38.

old.

Kakteen-Mosaike aus USA.

Dlscuaslonsbeltrag

Nagysurányi Kiklós: * ""gyvirágu Mamilláriákról Die Kondér István:

groaablumige

Mamillarien

Uj pozsgásnBvény nevek 1972 óta Neue namen f U r S u c c u l e n t e n Pflanzen!

43.

old. Bartalis

Imre:

A k a k t u s z o k talajáról Die E r d e f U r K a k t e e n

49. o l d . Takács Gáza:

Szükség van-e a Tájékoztatóban m e g j e l e n t r e n d s z e r t a n i fordításokra, és a hasonló jellegű c i k k e k r e ? S i n d d i e i n d e r Tájékoztató erschlcne syetpraatische llbersetzungen und a n l i c h e A r t i k e l ntítig?

5051.

Kemenes Ernő: o l d . Kondér István:

Paródia t i l c a r e n s l s Backeberg.

/'Aierd.-Backbg./

Az E c h i n o p a i s nemzetség rendezése Die Ordniing d e r C a t t u n g E c h i n o p s i s

59.

o l d . Nagysurányi Miklós: Sajtószemle L l t e r a t u r überslcht 62. o l d . Szakkbri hirek N a c h r i c h t e n aus unsererr. F a c h r e l s

Szerkesztette;

BARTALIS IMRE

Lektorálta:

KONDÉR ISTVÁN o k i . erdőmérnök az l O S . t a g j a

K i a d j a : a XX.ker. MŰVELŐDÉSI OTTHONOK IGAZGATÓSÁGA 1725 Budapest.Postafiók: 73. F e l e l Ó B kiadó:

FÁBIÁN ZOLTÁN

igazgató

0,*