KAKTUSZKEDVELO SZAKKÖR TÁJÉKOZTATÓJA
1
••
-
53 -
KAKTUSZkED TiJÉKOZTATÖJA - X É Z I R I T K Í M T -
1973 STEIER
KAKTUSZKEDVELO
Szomezédainki
barátaink,
Pedig
Vostry
elnökük
nevéhez Lelkes, és
fűződik
Tagjainak
egy
száma
meg, sok
Lapjuk
segítséget
munkáját maga
munkásságát Egyesület
i s hasonlóan
kislétszúmu
a világon
alakult,
mintegy
számon
17o-2oo
keretében.
egyesiÁlet
i s érhet
nyújt
remek
Decemberben
József
a lehúzásig, volt
19o2-ben
liogy
cr. dmé-
tízszer
Szerkesztője
postázásig
7b éves.
tartják
kaktuszba^-
el komoly
barátunk,
ó
aloltult.
Megmutatva,
k i s lap nagyszerű
a kaktuszt>arátoknak.
A z
létrejötte.
e g y időben
egyesület
A
egymásról.
ügyesületének
Szakkörünkkel
n e m i s m e rő V o s t r y
a fogalmazástól
végzi.
szerte
tudunk
tiszteletbeli tagja.
a " N a c h r i c h t e n " /tájékoztató/ é v e n t e
12 o l d a l t e r j e d e l e m b e n .
fáradságot
miiyen keveset
szakkörünk
Kalctuszbarútok
egy nagyszerű
viszonylag
nyeket.
A z
mégis
József,
Stoier
fáradságos
megbecsülik.
rátot tömörít
a
a
BARÁTAINK
jelenik
lartalniival ugyancsak
ós a lap m nden magas
kora
Grazban
ellenére
született.
Alig
volt
hároméves,
nemzetlsógeket helyezték és
mikor
keverő
át. I s k o l á i t
retete
ad
neki
ezt
a
los
lendülettol
£s,
itt v é g e z t e .
ha megkésve
a
Ma
Grazba.
(elesége
születésnapot, végzi
is, de
nevében
egészséget.
S
a
is Ízes
meUett
-
tiszta
sok
magyarsággal
kivánö Luise
szívből
Azóta
hozó
Sajnos
nem érte
egyedül,
de
a
meg fiata
munkáját.
kívánunk
életet,
Kaktuszbarát
beszél növénysze
munkájához. asszony
megholt.
hosszú
monarchia
Magyarországra
növényismerete,
eredményeket
további
Steier
édesapját
Nagy
Vostry
1971-ben
szép
tuszkedvelő
működés
nyomán
erőt, á l d o z a t k é s z s é g e t
segítőtársa, szép
a k k o r i osztrák-magyar
politikája
i r . 193 - b e n tért v i s s z a
legjobb
r.4 -
az
minden
maryar
eredményes
Egyesületnek
kak
munkát,
hasznos
erőt,
együtt
sikert!
BARTAUS IMKS
ESSiÍK
s z ó
1968-ban Emil
barátom
Ezen
a
a
Cseh
révén
Andreáé
Kaktuszcs
meghívott
szimpóziumon
bensheimi
I'OZSG^-S"
"EC;YiÍB
nagyon
A
rosban.
Itt t u d t a m m e g
tőlük,
masban
beszélgettünk
Rauh
kári
heidelbergi
folfedez>-gyüjtő
gaskar
volt
előadást
ebben
Bozslng
szállodánkban,
hogy
Dieter
professzor
amikor
tartott
a
az
na;^
ő
a óriási
iparvá
barátunkkal Andreáé
kísérője
ugy gyalogosan
Zavadll
kiállításukra.
bemutatásával
este
érdeklődtem
Khipsalis valamikor
a
örvendeztessenek
sal,
meg valami
nem
volt.
két
urat,
i s kért sokára
engem,
utjukről, amely
még
Kréta-korban.
Miklós,
egy
/ s p . M 1298/,
me g
fajjal,
volt
a
hár
Dr.Wep-
madagasz
végigkutatták
Mada-
i o , megtalálták
Ceylonba innen
Botanikus
h a tudok
két
Is
•
eljutott
Pestről
madagaszkári
ami Magyarországon
csomagocska, és
arról
Később
engem
a vácrátótl
szerezzek
megérkezett
RhipsaUs-fajjal
a
Pachypodium
D r . Újvárosi
az
cassuthát,
tem
irt
és
egy
Dél-AK'.erikából
Nem
Csoportja
érdekes diái
Dieterrel
mikor
Bmoi
/Malgas/szigetót.
világvándora
zetője
és
színes
fiával,
IS
szlmpozionjukra
értékes
botanil<us uton,
Természetesen a
a
J-^fyesület ő
u r meseszép
kaktuszgyüjteményóröU
ner
az
NÖVÍÍNYRCL
kép.
Rhipsalis-
akkorik^an
Kert
nagyhírű
PachypodlumoU benne
egy
még
Pachypodluro-íajjal.
le
nem
ve
Az
egyik
kat
Vácrátótra
enyém
a
A
Varga
de
horombense
lefényképezte,
ezt a
gyönyörű
Ldl, nemzetség
egyúttal
szerint, A
a
ma goménak
Pachypodium
nagyon
az
élt
csak
az
6 Jól s i k e r ü l t
most
nálam.
De fel
növényt,
Apocynaceae
nemzetségbe
mási
él, m i g a z
és
család
la, M . Pichon
a
tudtam, a
jól
két é v i g
fehérbőrű
alnemzetsége
a Chrysopodium M. Pichon,
egyik
botanikus
3 alnemzetség
harmadik pedig
nem
besoro
tartóziki
a
másik
a
Porplryropodl-
subge-
M.Pichon,
Vannak
a
nőnek
nemzetségnek
és
geket
Pichon
zelebbről
a
még
E
Perrier
sectiókra
gaskar
Rauh
Nem
a
meg és
a
alnemzetsé-
valakit érdekelne
Ha
és
kö
beosztá
Sukkulenten-Lexikon"cimü
272-274. olJolakon
PaciTypodium
egyik
faja.
professzor
északi
beékelődve,
jobban
elfogadható.
faja
hogy
szerint
lenne. A
ismertetést
déliig
elj
korában
már
erőteljesen
kednek
el, hegyeseit.
ostigma
bőrére, ilyesféle
tövüknél v a s t a g o k , A
a
a
növény fehér.
Maga
a
növény Ijőre
változ4
megtarthatta. D e botanikailag változó:
5 o cn>-
15o c m m a g a s s á g o t színét,
gumószenJek,
csak
a
ér
fiatal
ágkoronája
bokros,
is erősen
tövises.
törzs
testén
a
Mada-
rosulatum hatalmas
is erősen
fehér
Chry
horombense
elterjedt, n a g y o n
korában
elveszti
vastagok.
a
a
a
Dét-Madagaskar
gyanánt /subspecies/
felnőtt
rendszertelenek,
tövisek
ez
I-l.Poiss. és
rosulatum egész
a horombense
rosulatum nagysága
horombense
t>őre i d ő s e b b
a
Közép-
tiszta Jellegzetességét
töl i 5 o c m - i g . A
Hajtásai
alfaja
rosulatum alfaja A
horombense
Hazőja
véleménye
részétől
is valószínű,
változiS
elágazásai
rokonok. A z
"Das
a
is
Oleander/
rendszertani helye
llermann Jacobsen
nagyon
fehér.
tehát
is beosztotta.
rosulatum egyik
szigetén,
előterébe
torjai,
melyben
magasra
nézve.
I^achypodium
növény.
lo-15 méter
/Nerium, v a g y
nemzetség
összesítésébe,
alnemzetség
és
melyek
Leander
család
c i k k e m tárgya
sopodium
a
Pachypodium
tekintsen bele
nagyértékű talál e r r e
fajai,
k i hinné, h o g y
Pachypodium ugyanegy
sa,
-
Pachypodium /synonim: Chlonopodium M,Pichon/,
nus um
be
Pachypodium
lása a
Béla
mutatja
zetsége,
55
nagyéhesen
Juttattam, a h o l m a i s él, söt
Pachypodium
egyszer vétele
Pachypodiumot
egymás
emlékeztet
az
alatt
bőr
A
helyez
Astrophytum myri-
A
horombense
levél*! a
lisak,
3-5
kissé
szöszösek,
A les
virágzó
ág
livegházat,
tet. A z hivem Jutnak,
üvegházi
pozsgások
hotombensémet gyUjtötársalm melegben
növény,
gyengáriY talajnak kíván
a
6,5-7,o
magról
is a
tartsák
pangó víztől
eléggé
szélUek,
filces
kivan.
(énylősárgák,
fűtetlen
A
magát.
termése
a 15°C - o s az
télen, mint n a g y o n elpusztul,
Télen
párás.
többé-kevés mint
el.
hűvösben.
szárazon -
Mint
alatt
g a z d a g , Jói l e v e g ő z ő , inkább
Ezért
pozsgáshoz
a tenyészidej*
Szaporítása
a
hőmérsékle
pusztította
h a ma dagaszkári
szó
Természe
meleget,
alacsony
szoba
ová
sötétzöldek,
bevonatú.
h a jól é r z i
N e m bírják
figyelmét,
p H értékkel.
ép
a virágok
megkívánja
örül. T á p a n y a g o k b a n
Uveghkázl k ö r n y e z e t csak
rajta
virágzik,
mind.
én
inkább
eléggé
gondozást
Télen
vannal<, h o s s z a s a n
cm szélesek,
cm hosszú,
fel a
pozsgás
talajt
1-2
Szívesen
gyapjas-szöszös.
madagaszkári
csúcsán
m i g a fonákjuk
kt>. 4 o
harangalakuak.
tesen bé
cm hosszúak,
96
növény
tartsuk.
Jacobsen
is
Az
szerint
lehetséges. Kondér
Pachypodium
horombense
István
a
laza
okLerdőmémök
-
M É G E G Y S Z E R
A
CsUl
A
KiM.'uszkedvelö
decemberl
sz
TÜKRÉBEN" Paródia
mában c.
cikk
kötött
ragadjak,
néhány
kritikai
szerző
által
G.Königs
értékes ehhez jel
és
cikk már
szerint
a
leirt,
figyelmen és
múlva
ra
szenső
fajismertető felülvizsgált maradt a
" u j " Paródiák -
az
az
A
is pontatlan 1973-ban az
ma
már
A
kivűl
véletlenül
mértékben
sorrendet buenekerU
uj csengésű az
fejismertető
tós
egy
minden Jackberg
1966-ig
Ígérete
ezzel
tartalmaz sorban
újdonságainak
a
oz
azaz
az
cikk
évek
és
ren
akaratla
feldolgozás. még
n e m i s találhatók ^c^bg,
pontatlanságok
együttesen
korrekciót
-
Is
sajnos
kivan.
meg
a
luberculosi-cos-
bizonyos
és
előző
felsorolásá
196o-as
viszon\'Iagos
n.n. növények. becsúsztak
eléggé
Ezek,
az
jelen
eredeti
következők:
Átsorolva:
v . s e n e s c e n s horti
-
növények
Pechs.
Notocactus
comb.Vitatott, "
a
n e m utolsé
időszak
igen
között
amely
pontosítást
Buin.
VV.V/eskamp amely
különben nár
P.rubelllhamata
elegáns
táblázatba,
követve
amely
egyébként
lett.
közölt,
de
publikált
ilyen
"uj"l^arodiák
vagy
fentieken
a
az
közötti
évtized",
a vetületében,
PL
Bckbg,
az
1564 között
nul
tata
épült,
okozója
Végül,
196o-1972
"parodiás
ujdonságónaic
aligha
munkájára
is, amely
érde
" u j " fajismertetés
a válORztés
Nem
a
tollat
kierészités
ez
lajoxat.
ismertetésének
ismertetett
némi
célú
figyelmét.
hoqy
jegyében
közzétett
az
novembepGYŰJTÉS
késztetett,
kiegészitér.t
rész
A
feldolgozása.
1961 é s
korlátozódott.
geteg
a
alapos
lévő
kívül
keretében
Sajnos
vagy
változásainak
Az
azonos
arra
és
és
fólrecsuszósának
év
elkerülte
Lexikonban za
egyik
1972
barátságom
me g j c g y z é s
napvilágot
egy
gyűjtői
felhasznált
VV.Weskamp
látott
Tájékoztatója
"UJ PARÓDIÁK
áttanulmányozása
kében.
106f>-ben
-
Szakkör
megjelent
nemzetséggel
A
57
P A R O D I A K R Ó L
Leírása
nem
esetleg
buenekerli
nem Ismeretes.
található.
/Buin/
BrasUiparoQÍci
Valószínűleg
Ritter
Buxb.n.
lehet.
Paródiák
gyűjtőnév.
között
-
Camarsensis
Buinet
Ritt.
Nem ós
camarguensis. barna
irta
a
hajas.
A
P.
virágcsö
faj három v á l t o z a t á t
layana,
íehér
Ritter i 9 6 2 - b e n
v.castanea,
és
is,
ie-
v.cambnév
v , proliiéra
vel. Carrerana
Card.
A
virágszin
virágcsö röses Chaetocorpa
Ritt
A
helyesen
lazacpiros.
n em fehérsörtés,
és
barna
virágszin
sörtés,
helyesen
A
helyesen
vö
íehórhajas.
rézsárga,
nem
kénsárga. Comarapana
Card*
Az
elözö
irója nas
19 l - b e n .
pana tot Comniutans
Ritt
Ritter
1964-ben
A
/PR
o
faj l e
hanem
Carde-
a
comaro-
743A/
változa
le.
virágszin
ga.
ellentétben
1964-ben,
v.paucicostala
irta
A
közléssel
nem Rilter
helyesen
virágcsö
rézsárga
nem sárga,
és
hanem
sár fehér
hajas. Compressa
Ritt
A
virágszin
helyesen
világos
kannir>-
szinU, Cuipinensis
Rittn.nesd
/PR73o/
A
vi rágszin
a
faji
ranea
lilásrózsaszin,
hovatartozása, Ritt
tisztázatlan
Ritter a
P.subtep-
faj formanövényeként
sorolta
be. Dextrohamata
Bckbg.
A
leírás
tala
éve
Bckbg
1963. Változata
néven
szintén
v.stenope-
1963-ban
lett
leiiva. Ponnosa Puivispina
Ritt Ritt/F-R
727/
A
leirás
éve
helyesen
1964.
A
leirás
éve
helyesen
1962. Változata
szintén ta Gibbiilosa
Iíitt.runud./PR.736/ A
lett leírva
v.brevlhama-
Rittnéven. virágszin
teher
sárga.
megjelölése
tüskék res
1962-ben
A
sárgásbamák,
sziniivk.
tüskézet
félrevezető. a
sárgásé A
közép
széltUskék
fehé
A
Backberg
Lexikonban
valószinüler tóra Kilianana Maxima
Bckbg.
Ritt.
sem illik
Névhiba! A
tévedést
lévő
tájékoztató
takar, még
ío-
rá.
nem kiliana, hanem
virágszin
leirás
a leközölt
hel>'esen
killanana.
sárga
é»
rézsárga,
nem
fehéres. Mairanana
Card.
A
faj i c i r ó j a
denas zat Proliiéra /PR.r23/
Ritt.n.nud
nem Backberg
19 7 - b e n .
lett
P.líitter
1963-ban
1963-ban, hanem
a v.atra
Car-
válto
Icirva. i962-ben
P.camorgonsls v.prollfera
leírta. P.proliféra
hort. néven
i^cama rapana
v.paucicostala
továbbá
Knize
Karel
forgalomba féra
Bckbg
KZ
kerültek
680/, de
forgalomban RitUnövények
legutóbbi e
néven
ezek
néven vannak is,
gyűjtéséből
növények
ismét
/P.proli
hovatartozása
még
isme
retlen. Rauschi
Bckbg.
A
virágszin
nem Riaidissima X.Ito
/Fric/
Csak
ogy
változata. zés Ritt.
Ritt.
A
.Jckbg.
A
virágszin
a
a
és
vörös,
P.rigidispina
Kralnz-faj-
Bckbg.
faj
pirostüskés"
egy
megjegy
értékű.
helyesen
"hosszú
középtűskék
sárga,
piros
tűskés"
szino
nem pirosas.
P.aurelspina
Nem a porzók,
porzók
sárgáit.
megjegyzés
eleinte
barnásvöröséé
Átsorolvai n.comb.
szép
A
vi
fehérgyapjas.
A
A
P.catamarcensls
"nagyon
A
halvány Rubrlflora n.nud.
. .zonos
bizobytalan
rágcső Rabida
név.
Ritt.n.nud.Valószínűleg
Roseoalba
narancsvörös
szinü.
JaL
n.nuL.
Riojensis
helyesen
narancs
megtévesztő.
bamásfekete,
majd
lesz. v . r u b r i l l o r a /Bckbg/ a
porzószálak
Ordt
pirosak.
3t«inmanni
h o r t , runudU
A
6o
-
közzétevő
Jelinek. A
nem Leopold
Backberg
Hort. jelzés vény
a
Bckbg,
Taratensis
Card.
Névtilba:
Bckbg.
A
irta
l o 1961-ben, h o n e m
Back-
1963-ban.
sen Uhligiana
nö
v.glgontea
változattal.
Nem Cardenas bets
hanem használt
hortensis rövidítése. A a P.tilcarenMs
azonos
/Kralnz/Bckbg. Tafiensis
Horst,
Lexikonban
nem taracensis.
aranysárga,
virágszin
nem
A
virágszin
helye
fehéres.
helycsen
rézvörös,
nem
kénes-
piros. VarrUcolor
Ritt.
Paji a
önállésága
P.rauschll
bustlspina A
faj ismertető
táblázat
nálható. T a l & n zés.
A
nem
általános
vagy
részben
retek
helyes
a
harang
szítési
Card.lajnál
megadott
az
előző
szándéka
alá v o n t dig
alakú virágjai
fajainak
cikk adja.
a
Ígéretének
áttekintése
még n e m tárgyaltakra
Aalacrlportana Bckbg-Voll.
ki, az
Átsorolva: Voll/
>^ndreae
BrdU 1972.
Aureisplna
Bckbg.
Leírását
jelzett
Virágforma, harang-, vlrágmó-
szükséges
kisémi.
a virúg
rész
Az
és
annak
összeállítás
Notocactus
miatt,
némi
között leirt, v a g y
ismétlések
csak
elkerülése
kiegé
revízió az
ed
végett.
alacriportanus
Ez
Pl.
hosszát
összeállításának
vitatott, eseUeg
/BckbgBpa-
lehet.
nem
ismerem.
P.H, Brandt 1969-ben
felülvizsgálta
vényeit,
változatai
zők:
hasz
megjegy
Ezt a me godott
váltása
Duxb.n.comb.
siliparodia
e gy
harangalaku virágíomia
időszak
Icövetkezik.
terjed
egy
következő
valóra
196o-62
még
2,5 c m , a m e l y
méret/, a
a v.ro-
részének
.igyelemmel
párosul. A
Lehet,hogy
együtt,
alakúnak
fajok
vannak.
megadott
legtöbb
Az
A
vált. tartozik
figyelembevételével
szükséges
rövid-tölcsér
jellegzotossóg.
1-1,5 c m á t m é r ő v e l
alapját,
illetően
értelmezhetőségénél,
P.comarapana
csak
egyértelműen
érvényű
fajhoz
Ritt.változatával
fenti kiegészítések
a virágméreteket
cikkben
jelöli /mint a
a
kérdéréssé
Bckbg
mely
alapján
a
a faj
nö
követke
Aur«lspina
v.australls
Brdt.
61 -
Viréga
kénes-violés
vörös " v.elegans
"
Bckbg.n.nud.
szinü,
Nem önálló
változat,
növénye
fajnak.
a
v . r u b r i f l o r a /Eckbfi/Drdt/ S y n o m i n !
" v.scopaoides /Bckbg/ Brdt. " v.vuigaris
Aurihamala
Brdt.
hort.n.nud.
Virága
Drdt,1969.
sárga,
Nem
faj. E g y i k
P.mutíibilis
a
P.aurelspina
Card,1966.
Virága
forma-
Bckbg. n.n.
árnyalataiban cm
része
Bckbg
vál
átmérőjű. formanövényként
fajhoz,
v.vulsaris
sorolható
ogy
i3ckbg.n.n.
ez
kb. 4-
a
másik
Brdt
része
változat
be.
fénylő
példány Bilbaocnsis
de
lehet,
vén-
átmérőjű.
csak
P.scopaoides
tozó
Virága
cm
P.rubriflora
Synomin:
hoz Backebergiana
cslllogásu,
k b . 6-8
vérpiros,
alapján
A
leirús
egyedi
I<észűll,bizonytalan
aranysárga
szinü,
kb, 2
faj.
cm
hosz-
szu. Brevihamata
'.V.Hge.n.nud.
Átsorolva:
Notocactus
Hge/Buxb.n.comb. Brasiliparodia Catamarcensis
ackbg.
Backberg
Dichroacontha 1967. Gummifera
Brdt-vVesk,
Bckbg
et.Voll.n.n.
Virága
leírta
egy
néven,
illetve
fénylő
Átsorolva:
vitatott,
esetleg
lehet,
v.rubrifiorens lavörös,
b r o v i h a m a t u s /vV.
Ez
változatát melynek
1963-ban virága
tég
vörös.
vörös,
kb. 6x3 cm
Uebelmannia
gummifera
méretű.
/Uckbg
Voll/Buin.n,comb. Hausteinia Ignorata
R a u s c l i 197o.
B r d t , 1972.
Virága A
sárga,
virág
kb. 3
hossza
és
átmérője
c m átmérőjű,
színe
1 cm. lako
sa r g a . Jujuyana
Pric
etSublk
Virága
vörös,
f> 2 c m , a
Hlányos'heirása,
porfonal
bizonytalan
faj.
lila.
Koehresiana
Brdt, 1972, A
62
virág
kb. 3
c m átmóró'jU, s z i n e
sárgás
vörös, Krasuckana Maassli
B r d t , 1972, A
/Heese/Berg.
"v.albescens
RitU
"v,rectispina
Cckbg
Nialyana
Virága
63.
karminpiros
többnyire azonos a
törzsalakuval,
Virága
r zsaszln
és
1969,
4 cm
vörös,
narancssárga
/ /eb/Speg. Változatút v , c a í a y a l e n s i s
Bckbg.
v.aurlhamata
leírta,
melynek
3
cm
^
laj változatalt
" v.cameospina
néven
Backberg
virága
sárga, kt),
átmérőjű.
liort.n.n. Nem érvényes egy
szinü,
átmérőjű,
F.H. Brandt 1969-ben
vizsgálto, melyek "
szinü.
vérvörös,
1966-ban
MutabUis
alábblak:
törzsalak u v a L
Virágo
kb, Mlcrosperma
az
méretű,
3 5 , Virága
Ritt. 1963,
Rausch
sötét
Virága
3x4 cm
változalai
azonos a
Ritt,63, Virága
"v,lntermedia
"v.sliaferi
vérvörös,
lirvényes
Ritt, 6 3 ,
" v,carmlnatiflora
virág
a
íelül-
kövctltczó'k:
változat, valószínűleg
csak
gyűjtőnév.
B e k bg.i£rvényes
változat,
a virága
azonos a
törzs-
alakúval. "
v.elegans Bckbg.n.n.
Nem érvényes nye
" v.íerruglnea
Bckbg.
a
változat,
coak
ogy
íormanövé-
fajnak.
IDrvényes változót,
a virága
azonos a
törzs-
alakuvaL "
C/v/nobills
hiort.n.n.
A.
íaj
szinü Otaviana
Card.
1963,
A
íonnanövénye, virága is
virága
narancssárgás
lehet. narancssárga
szinü, k b , 2 x 3 c m
át-
mérőjű. Penicillato
F e c h s - S t e e g . 196o. A
virága
vörös
szinü,
kb. 4x
c m át
mérőjű. " v.fulviceps.Bckbg. " v.nlvosa Pluricentralis üPdt. 1971.
Pechs
1966. Virága
1966.Virága
Bckbg-
A
vörö»,
virága
tűzpiros, k b . 4 x 5 cm kb. 4x4 cm
aranysárga
átméröjU.
átmérőjű.
szinü, k b . 5 c m
átmér.
Puane
Card.
197o.
RubeUJhamata 1963.
Bckbg.
" v.aureiflora 1966. Sanagasta
Leírását Virága
Bckbg. A
63
-
nem
ismerem.
teltvörös
virága
szinü,
aranysárga
szinü, k b . 3 x 3 c m
átmé-
roju.
/Fnc/vVgt.
Változatát v . v i r i d i o r n é v e n
J3ackberg
leírta. Virága
szinü, k b . 4-5 c m .
világossárga
1963-ban
átmérőjű. Schwebsiona Bckbg.
/./erd/
A
Backberg
növénye
Scopaoldes
Bckbg.
által
leirt v.salmonea
fajnak, n e m önálló
a
Átsorolva;
P.aurelspina
csak
(orma-
változat.
v.scopaoides
/Bckbg/
BrdUn.comb. Spegazzinla
Brdt.1971 A
virága
sötét a r a n y b r o n z
szinü, k b . 5 c m át
mérőjű. i'tueme r i /VVerd/Bckbg. A
változatát
ban Superba
lirdt,
riiionontlia nov.comb.
197o.
Drdt,69.
Tuberculosi-costeta ijckbg.1966. A'eberiana
Brdt,
A
virága
Kb.
ez
zetes
az,
kívül
A
leírással
gj'elemre agregia
VVesk. Rítt,
elegáns
Pechs
glischrocarpa Persze A
ez
szinü, k b . 5 - 6
1 9 6 9 . /\ v i r á g a
aranysárga,
kb. 5
íüzöld
számmal közzétett vagy
áttekinthiető még
növények.
Az
ismertebbek
occulta
álló
eddig a
W.Heínr,
cm
átmérőjű. bim
Természetesen
még
elő
következők: r u b r i f u s c a t a fíitt,
tredecímeostata
ismeretek
csak
emiitetteken kívül f i -
s u b t i l l l i a m a t a Rítt,
hort
v a n forgalomban,
kombiná-
lisztázatian, v a g y
Rítt,
utóbbii n é v c s o p o r t
átmérőjű.
uj
c m átmérőjű, a
1972 v é g é i g .
m u l t u c o s l a t a Rítt,
Ritt peruvlana
cm
szinü.
ismertek
matthesiana
néven 1963-
színű.
v.tiiionantha J c k b g
k b . 3x2,5
rendelkezésemre
"Parodia-név"
aranysárga
vörös
aranysárga,
méltóbbak,
aurinana
v.robusUor
virága
virága
ami viszonylag szép
Backberg
melynek
A P.erythrantPia ^..^^
bó
ezen
leírta,
Ritt.
wcskampiana Kras- Span. töredékesnek alapján
is alig
közel
a legkülönbözőbb
kétszáz
nevezhető, további
jogcímeken.
Sajnos
ezek
döntő
sék
az
amúgy
Est
é r z é k élteti p é l d á u l , h o g y
sem egyszerű
11 v á l t o z a t - n é v ra,
és
és
jellel
imi,
Az
utóbbi
a
jóval
a
P.sanagasta
jelenleg
a
évtizedben
a
a
között.
saját
/P.crucicentra,
laj é s
már c s a k
gnehezlt-
(ajai
Wgt. taji
egy
lorgalomba
3oo lelett v a n c s a k
me
nemzetség
alatt szerepelt
ellátott P a r ó d i á k r ó l
hogy
-
csal< a r r a J6k, h o g y
eligazodást
3 "uJ" név
rubristaminea/, amelyből
érvényesnelc
64
többségUkben
változat
hozott
neve,
nigricenttekinthető
sp.n. jclzésU
bekezdés végén merem
azok
száma,
amelyekről
le-
tudomá
som v a n . Az
előző
cikk
ama megjegyzését,
tekinthetetlenségére hetJUk ság
túlzásnak.
is ezzel
ma
hanem
Végezetül zása
az
Sirerző
mondja,
Spegazzini
zó A
on
hogy
a
alapján
sorolt
ha
akinek
és
oka az,
/K.Sch.l898/ackbg,
már
ez
még
n a g y o k u hibridizállmondani,
egy
fajai
félreértés egy
1923-ban
fenti
ezek
csak
Spegazzini
k é s ő b b "Váltak"
mlcrosperma
/•.VobJ896/
maassli /Heese
azaz
fajt,
1923-ban, igazija. vonatko
ismert
volt.
nem sorolt a fel-
Paródiákká.
Speg. a
19o7/ B e r g . f a j o k ,
Így
az
chrysacanthyós
a
i3erg.változat, v a l a m i n t a z
v.thionantha /Speg.l9o5/3ckbc.n.nov.
egy
pontosabban
D i e C a c t a c e a e c müvének
ebből két fajt
tisztá
megjegyzé
csak
állítást
két változat
hogy
meg
van.
Backberg
felállításakor,
nem a
3 faj é s
v.macrancistra /K.Sch.l9o2/
Iroüalomjegyzéle
a
szokták
a legújabb
szerint
hogy
a
át ve-
h i v a t k o z o t t állítása
nemzetség
Uackberg:
1923-ban
csoport
k i s mértékben
catamarcensise
soraiban
Backberg
ide, de
igen
részben
kapcsolódóan
iarodia
fajt
előtti l^arodiák:
perma
legény,
bevezető
ismerték.
állltott n e m z e t s é g h e z , 1923
a
microspermn
parodlások
tévesen értelmezte, mely
egy
félreértés
cikk
okok,
jár. A
a
csak
me gbizható
cikkhez
A
mai ismereteink része
alúnek
előző
P.microspermát
azt
nem az
az,
szükséges.
sét a
A
eredménnyel
amely
sajnos
R é s z .en a fenti
az
Magyarországon
vannak,
a
vonatkozik,
Mózer
mlcros erylhrantAntal
E . S c h e l l o : K a k t e e n , 192-;. C . B a c k b e r g : D i e C a c t a c e a e IV.kötet, 196o. C . S a c k b e r g : D a s K a k t e e n L e x i k o n , 1966. K a k t e e n u n d a n d e r e S u c c u l e n t e n 1965-72 évi. C s U i Tájékoztató 1966-1972 évi. S t a c h e l p o s U 1967-1971 é v t e g y e s s z á m a i K a k t e e n S u ' ^ k u l e n t e n 1967/7o évC e g y e s s z á m a i .
KAKTUSZOK
A
65
n.
Az nek
elözö
cikkben
íelépitóséU
láthatunk
a
Kaktuszaink
testét
is az
\iindenki ismeri
a
káros,
külső
esetleg
epidermisz
feladatát.
a
ményei,
szabályozza
a párolgást.
alal
tartja
a
Ax
epidermisz
falúak.
Nlilyenok
gömb
ezek
védőszer
hullámos mert hoz,
sejtek
szilárdságát. sorból
-
Az kat, a
Ez
bőrszövet
a
idősebb
védi
Ezek
a
a
és
lehetővé
dásuk
több
sejtjei
alakú
Is. A
lektor
bizonyos
-
növényt amik
a
sériolések
ered
jellegzetes
a
a
kaktuszoknál?
második
után
a
kaktuszok
a
viszont
kapcsol
idővel
a
nyitásukkal,
függ
sejtek
egyensúlyától
és
és
sejt sejt
mint
iégcserenyilásole
a vizleadást,
illetve
forgalmát.
me g j e g y z é s e V
egy
három
elhalnak
hul
bőrszövet
általában
hőszabályozást
levegő a
o
esetleg
fel a
át b o n y o l í t j a közt
egymás
erősen
sugaraitól.
fedezhetjül<
határok
erősen >^zért,
dik
Az
növelve
két,
nar;yon
szélűk?
egymással.
egymáshoz,
afféle
epidermi-
bőrszövete
hullámos
erősebben
ezeken
ív.int
nyálica A
nap "gyilkos"
a
vastag
fiatal növényeken
között
és
változóak,
erős
miért
annál
a
fajonként
hosszúkásak,
természetcsen
érintkeznek
függvénye:
keményítő /szinhidrátok/ hőtől
lévő
zárósejtek
a vízpára
tényező
a
behiatásoktól,
esetleg
ellen.
tapaíÁnak
növény
bizonyos
babszem
teszik
tiörszövet
védi
eredetű
kívül
fiatal epidermiszsejtek
A
miket
színtelenek.
kaktuszokon
növényt
epidermisz sztómákat.
párologtatást,
sejt
erővel
i s találunk. A
periuerma
két
felületen
nayy
áU. A z
hogy
felülnézetben
s e j t e k t x i i áll. H o g y
nagyobb
tövisé
meg,
elsődleges
okozó
epidermiszsejtek
kiszáradás
mint tudjuk
lámos
laposak,
alakúak, v a g y
kaktusztestben a
szélű
minél
sort
az
az
Ezenek
/szárazságtűrő/ növényeknek
szülc v a n , a m i a fontos
nézzük
tudniillik,
mechanikai
Klorofillt nem tartalmaznak,
xerofita
Peíreskiopsis
növényt.
sejtjei
általában jobbára
-
Azt
életveszedelmet
fény, v a g y
össze
a
folytatva,
külsején.
takarja,
túlzott h ő , a t u l e r ő s
ismertettem
gondolatmenetet
kaktuszaink
A L A T T
rósz
részletesen
Azt
-
MIKROSZKÓP
is
csukódásukkal
Nyití'isuk
víztartalmától,
a fénytőL
a
végzi.
és a
/Biztosan
záró cukor, függ
a
_ Ezek
a
tekben
zárósejtek lévő
pük v a n a található
niükö^iésl
számuk,
a
a
zárósejtek
mil\'en
sej
szere
környezetében sejtjétől
el
Elhelyezkedé
egészen
íaju
a
íontos
többi
segítése.
segítségükkel
állapitani,
pedig
Kai^yon
epidermisz
működésének
jellegzetes,
meg lehet
e
az
amelyek
sztómák
(onnyadískor
záródást,
mechanizmusban
alakjuk
tuszdarabokról
-
nyílnak,
biztosítják
sejteknek,
Fela'.atuk
térnek. sük,
kítlnlécek
kísérő
66
duzzadáskor
apró k a k -
kaktuszból
származ
nak. >\z sodása
szárazaágtürését ^•LZ tegében san
az
ez
érzésLink
a
között
egyre
párásabb
süllyesztve. a
sztómál
^.ég a
Az a
logtatást nyeilikon
opuntia/
fán
párol
pároli'.ásnok között.
epidermisz
sejt
párologtas sztómája
egyszintben
van, mig a
az epidermiszbe
ellielyezve
a
van
sztómák,
legvé'.íeltebb
i s felliasználják.
las
sztóma.
igy a
a
epUitci, k a k t u s z
mélyen
ré
Leveles
helyeire kaktuszok
vannak.
kékesen
o
::utikulát é s
a
^lyon
értelemben,
hogy
A
viaszréteg
matt
bevonat
szárazságtűrésével
viaszréteg
Ezek
von, ós
lakó,
találjuk Idvűlról
szinte
beágyazva
egysoros vonalban
telt
rejtőzködő
e l a::
légmozgástól
csökkentsék.
epidermiszben
levtgúvel
kevesebbet
kaktuszé
együttműködnek
vagy
koro
nagyobb
párologtatása
epíuermiaezel
lénytől,
növény
növény
minél
végeredményben
fonákján
a
részek
taikrocsavarját
mélyén
felület
hoi'y
védelmét
hamvas,
találhatunic.
nyílt
b o r ák
erős€in v a s t a g Az
is
kényszerült
jobban
lyuk
Icut m é l y é n
Egy
miatt a z
epídenniszen
a
egy
testének a
a
u g y helyezUctíik
mélyebben.
sztómíickal még
és
sztóma
elhalt,
/.'ai^,>'a k ü l ö n b s é g
válik,
tekintetében,
levelek
ga, fejlettsége .-*z
a
Uc.y v a n n a k
növény
kerültek,
Ezek
egy
környezet
szárazságtürésre
hory
tí'iraau, h o g y
mértéke
lelsö,
a mikroszlíóp
Ha
tűnik
rejtőzés
azaz
son, a
epidermisz
szemünkbe
tehát, l i o g y
it.lősebb
meg.
találunk.
ir> : : - é r s é U e l t t é
i;orlJitozott
Látjuk jei
lyukalcat
azaz
vl*leto f o l y a m á n ,
E z a vastagodás
az
Uptintiáknál
apró
nac',yon
gás
növény
m a g; a r á z z a
süllyesztjült,
Az
a
epidermisz
miatt vastagoi-iík.
-
me gszünteti egyes
a térben
kalciumoxalát
egyenes a
fajotcnál
páro növé
Vastagsá arányban.
párolgást. /Peíreskiopsis,
lemezszerűén
kristátyolc
a
jól látható a
alakjában.
áll
viaszréteget.
-
kristályokat
Feladatuk leges
pedig
savas
tulajdonlcóppen ki.
Néhol
az,
sok
teljesen
bipiramis, vagy apróbbak, nagyobb
a
feladata,
Az
száz
előbb
vastag
falúak
párhuzamos mezes
a
kemények.
Mint
/víztartó
i s mutatja együtt/, a
mint
alapszövet/
vetek
rovására.
ezért
alakultak k i a
farostok
és
m e g , a m i több
ezért
növényt
bordák
és
ellentét.
Egy
tusz
testében
jóval
lemezes sejtjei
tekitttve szembetűnik bordázatlan, több
különböző
szerves
növények
lévők,
le
nagyobb a
parenchlma szilárdító
kollenchima, a
élő
közel
szö
kell,
szilárdító
méhsejt
Legelső
leliérjék
sejtek
tehát
kloroplasztisszá.
azaz
a
sejtben
napsugár
jelenségről
napsütésben
elvándorolnak
irányával
a
kell a
feladatuk
a
test
a leukoplaszt,
még
szólnom.
klorofillszemcsék
sejtnek
párhuzamos.
alapszövetet, alakúak,
sok koraplasztlnt
közelebbiek, több
erős
kak
társáéban.
az
vé asz-
stb. bioszln tézis*.
átalakulhat
érdekes
farostok
tevékenysége.
utóbblaknál
nagyon
a
növő
asszimiláló
az
Itt e g y
és
ma gasra
mint a bordázott az
sejtek.
savak,
eső
hengerhez
bordázottság
lia szűlcséges,
hogy
a
központi
kevesebbet,
tására,
ez
me revitenl is
gömb-, vagy
leglényegesebb
epidermiszhez
n ak, mig a
a
találunk,
szabályos
szimilálás, a
Az
hang-
a k ét
k a k t u s z o k létfeltétele
ugyanolyan
k o l l e n c h i m a a l a t t találjuk nagyon
dúsak,
élő
de
farostot
plazmában
az
sejteknek
tartalmaz a
lemezes
az
rendkívül
/ " c o n " , itt a
sok hidroid
sejtet
melynek
sejt viszonylatában
sziiárditani,
a
falúak,
Ez
A
testük
nyálkatartó a
alakulnak k i .
ezért
kaktuszoknál
növényeknél.
hogy
mellett.
Kaktuszainkat
A
más
Mivel
közti
melynek
Sejtjei
neve
látszik. A
jóval
tételezni,
" c o l " azt jelenti, hogy
megakadályozása,
de
esetleg
azonban
leme::es ooUenchimát
a
feles
gömb,
találunk
kristályokból
szilárdítsa, védje.
oldala vastagodott
s z e r e p e t játszik,
a
de
is. Ezek
F e l lehet
szabályos
a l a t t találjuk
miatt
alakúak,
emiitett gömbök.
sejtfal vastagodásnak
párolgás
kony
nógyszög
és
Alakjuk
krlstályrögökböl' alakultak
aial
a növényt
és
zóilleszl<edés
keietltozett káros
közömbösítsék.
apró, tűszerű
ezekből
epidermisz
-
növényben
szabályos
gömbök
hogy
a
lekössék,
oktaéder
mint a z
a
hogy
anyagokat
67
Ez a
árnyékosabb
tartalmai belsejében
ami a
pedig sejten falához,
fény
ha
az, belül, amely
így
az
erSs
tielyczkednek által a fényt hoz.
Az
galom
fény
nem teszi
el, hogy
a fékony
anyagok
anyagokat
sejtfalakon
erről
cikkben
tehát a
ját
szeretném
őket. V i s z o n t
k l tudják
sejtfalakon
használni
a tápanyag
keresztül
Ez
sejt csak
az
ugy
rájuk,ami
asszimiláció asszimilátaíor-
l e , a félig
teszi a
idSben
essék az
és
bonyolódik
keresztül.
mert a
borús
me ró'legesen
áterea9^-
lehetővé
számára
a
(eV-
szükséges
fel.
ezelí
testébe,
-
fény
alapszövetben
kiválogatását,
veszi
Hogy
kevés
a legteljesebben
asszimiláló
tö / s e m i p e r m e a b i l l s / vett
a
68
tönkre
majd
az
anyagok
a következő
szerves
és
hogyan cikkem
szervetlen
kerülnek számol
a
talajból
be. A
tápanyagok
a
növény
következő
szállításának
bemutatni.
SZUPP
GÉZA
mód
ÉKSZEREK Toumeya
A
lO
gárszerűen
egy
világos
Az
peremtövlso
közülük
hosszanti
álóhelyén
5 mm hosszúak,
3-4 középtövise
liosszuságban,
R.
az idősebbek
elhelyezkedő
hosszú,
középen
Szemölcsei
gyapjúval,
KINCSTÁRÁBÓL
alaku növónykülönlegesság.
n ö , 2,5 c m í ) - v e L
inkább.
szürkésfehér
mm
/EnR./Br.&
megnyuU.toJásdod
cm magasra
íeloltva
-
KAKTUSZCSALÁD
papyrocontna
Kistermolu,
69
lapos, az
a
teljesen fehér,
ritkán
tenyészcsucson kopaszok.
paplrszerű
Idővel
8-9 s u
lapított, m i n t e g y és
5 c m - t i s elérheti.
csíkkal.
Mintegy
sarjadzik,
2-4
hajlékony, Színűk
elszürkülnek
és
2
cm
barna, lehulia.
nak. Selymesen areolából
fénylő
Mazája
az
bok
völgyek
és
Bőséges
fehér virága
a
tenyészcsucs
közelében,
fiatal
nö k i . USA,
Észak-Arizona, laza,
napfényt
és
homokos, meleg
Ujmexikó. ae
helyet
Élőhelye
termékeny kíván,
alacsony
amit szép
tüakázettel
lál m e g. Monotypusoa Szinonimák:
nemzetség. Mammillaria
papyracanlha
Ecliinocactus Irodalom:
Backeberg: Krainz:
Die
papyracanthus.
Das
dom
talaja.
Kakteenlexikon
Kakteen.
Kemenes
Ernő
há
m
-
KLARA-DODOR
J/^.NOS-LELKE S
Régen
Kiadó,
fennálló
tiiány
i;iadó
akkor,
nek
megírására,
a
hétvégi olyan
amikor
h.ízak
s
A tolmaz.
első
naptír
egyes
további
naptárait
Megtudhatjuk másk e r t b i n
március könirv
A
négy
a
része
elismerésére
üikerült
fényképek
seRltségévei,
zikertekben
-
elején, v a g y
második
felhasználható
óla
liogy
ml a
és
-
a
Az történt.
június
kultúrákban
meg, róozleles a
növényvédöszereket
naptárt l a p -
szőlőnkért,
szerint
eyy.-s
fel
vétiekezést,
teendőnk, p l , a z
az
könyv
a
egy
tennivalóival.
őszibarackosban
a
könyv
kórokozók való
a
az
Végül
a
hiányollak
növényvédelmi
növénykultúrák
lanit
Mezőgazdasági ennek
ellenük
növényvédelmi
naptárakból,
kórokozók
az
Pt/
nem kevésbé
kártevők
részletes
tagolása
és
s
a gyömölcsöskert,
a virágoskert
ezekből
a
megismerhetik
fele
és
évek
megtanulhatják
a
szerzőket
liázik e r t e k ,
hosszú
foglal;cozik
veteményeskert
KISKERTEK
2L-
vállalkozott
ismert
és
gazdái
amelyliöl
könyv
a jól
kiskertek
roceptszerüen
Külön
1972, 2o5 oldal,
megszüntetésére
kertjeinek
kön>'vel,
ismerését,
Budapest
felkérte
A
LAJOSl
MAPTÁRA
lU7AKEUiBKNÓVÉh!YVÉ:jBLM\
/Mezőgazdasági
vőit
7o
K Ö J í y V I S l U t K I l l T E i r É S
BAL^^ZS i::S
-
KÖI^VLVEK
íellépő
leírások
a
kárte és
kiskertekben
ismerteti
al-
végén,
és
Jól há
.eljesség
igényével, A
MezögazdüsáfU
kertmoZ! alom minden
fellenaitését
tagtársunknak,
Kia.ónak és
akit
a
ez a
könyve
szakszerűbbé kaktuszokon
Jól s z o l g á l j a
tételét. M e l e g e n
kívül
a
kertészet
a kis-
ajánljuk egyéb
ágai
érdekelnek, KIÁCZ
GYÖRGY!
Ér'I'fiSE
ES
/Mezőgazdasági A Vállalat
Kiadó,
könyv
főmómöke,
rendelkező
KERTK. ESTl:,RSáG,
A
LAKÓKERT
KIAL.'\K1TÁSA,
3ERENDEZ1ÍSE Budapest,
szerzője
Kiácz
több é v t i z e d e s
szakember.
1972, 2r.5 o l d a l , György, tervezői
a és
2 r , ^ Pt/
Fővárosi kivitelezői
Kertészeti gyakorlattal
Könyvének a
bevezetőjét
kertbarátok
amely a
a
egyre
k e r t alapvető
k e r t alakításához
Korunk
a
kertet -
elsődlegesen növényzet Ityeb
és
formáktól
az
zet
minőségétől
zó
mondatoktól.
és
sabbra ezt
a
a
me g
rendelt
fel. S,
is hajlamosak
könyvet
tudatosabban,
többet
nem a a
a -
leszünk
két
arra, hogy
mást várjunk kerttulajdonos
célszerűbben
melyben
sokszor
öncélú
Jelentő
növény
kategorikusan
György és
Ars
fUgg." hang
Poetica-
könyvét
félszáz
esztétikai
saját
-
a
berendezésétől
kissé
Kiácz
készült
ad.
legfontosabbak.
kert lényegét
talán
rögzíti,
egyaránt
a mai k o r kerttervezőjének
igénnyel
minél több
a
rafinált,
ökonomikus
hogy
nyújtsak,
segítséget
tekinti,
berendezések
ha elolvassuk
és
célom,
egyértelműen némi
területnek
értéke
ezektől
akár
a
a k i s házikert eket
k e r t céltudatos
művészi
állítva,
és
és
az
vezérfonalat
funkciéját
elemektől, h a n e m a
olyan
szemléletet
szolgáló
Ezeket
Jeltént f o g h a t j u k
magunk
célra
embert
ijedjünk
giglapozzuk
célkitűzéseit,
a közkerteket
díszítő
"Könyvemmel
táborának
a k e r t használati
és
Ne
kezdU
megfelelő
szociális
formán
Így
növekvő
és
vé
fényképet,
mércénket
maga
k e r t ü n k t ő l . Jó l e n n e ,
elolvasná,
s
hatására
alakítaná. Mészáros
Zoltán
S A l T Ö S Z t M L E
1973
évi 1 szám
und ondete Stjkiderlen Dr.
B.Schützi
1967-ben cactus
A
notocactus
nemzetségről. '
Buxbaum professzor
genus-U
Az
megállapítás, a m i a
elmúlt i d ő
rendszertanilag
átrendezte
alatt me gérlolődött
fenti r e n d s z e r
ketvteibe
nem
néhány
a
Noto olyan
beilleszthető.
ha
kertjét
Az
újonnan
dik,
mint:
és
Neonotocactus,
Notocactus.
pus
mind
egészen
az
KözlUük
bizonyít -
fejlődési
vegetációs
a
fejlőaés
Az
a
a
formáktól
a
és
további
1973 é v i
áll b e . E z z e l
fajai többnyire Ugyancsak
2.
Coryphanták érdekes
mellőzött
Kissé
-
korral
tart,
szerint
amelyeknél
ivarérettséfiülc
minden No-
a primitívnek
volna
ós
jelzett
viszonylag
egyes
fiata
Parodia-k
be
szerinti uj
felfogása
és
lakói, a z
humuszos
gyarapszik tüskézetü
kényesek
a és
is, de
szépség. virágú csak
Igaztala
növények. altkor,
ha
életfeltételeikre.
s z e r i n t két c s o p o r t b a
sorolhatók!
u n . "zöldek"
földet,
fejlőcics
ritkás
idején
bő
tüskézetteL öntözést
klvánnait.
k önnyebb.
2.1 S z é l s ő s é g e s e n muszmentes, eresztő
iránya
törvény
felé
fejlett
ellentmond a
igényel,
alkatú, s z é p
tekin tettel
rétek
Tartásuk
kell
belép.
Buxbaum professzor
lassan fejlődnek
nem vagyunk
1./ P U v e s
azt
szám
nul
Élőhelyük
E
lapos-alacsonyak
tanulmányt
A.Meininger:
Való, h o g y
tény
mutat.
szemben
tisztázandó
Erre
genusba.
nemzetség alapos
a
kisebbek
növények
Notocactus
phylogenetlkus
szerint a fejlődés
Eriocactus-ok oszlopos
a Notocactus
a
a
vonala
ami magasabb
Ez
felé
is
sorolása
még
amely
megrövidítése
képesség
később
fejlődési
alapkérdése
termetű.
alaptöi-vényénelt,
magasabb
virágzanak.
genus
Brasllicactushoz vcíét.
oszlopos
Malacocar
tekintetében
szerint a Malacocarpus-on, i n
korábbi v i r á g z á s i
Malacocarpus
A
ez
ma g
apróma g u E r i o c a c t u s -
időszak
tocactus-nál
lon
az
és
Notocactus
professzor
mégis
elmélet
a
azután
A
virág
tagoló
Malacocarpus
Brasilicactus, Eriocactus és
E r i o c a c t u s - o n át a
mon d a n ink, hogy séget
a
t i s z t a , már p e d i g Bíixbaum
5 alnemzetségre
Brasilicactus, Eriocactus,
különböznek.
rendszemek. nen
nemzetség
a l k a t i l a g /habitus/, mind
Notocactustól sem
72
loirt Notocactus
földet
száraz
ásványi
vidéken
élők,
anyagokban
igényelnek.
Kényes
sürü
gazdag,
tuskeruhávaL H u vizet
növények.
gyorsan
át
Mindkét ben
csoportra
vagy
-
követeiményekJ
tartandók,
melyben
olyan
liosszu
magas
cserép
répagyökerük
aka
(eJlödheU
Nyáron
igen
gos
hűvös
és
érvényes
dobozban
dálytalanul
73
napos
és
meleg
legyen.
helyet
Teleltetésük:
igényelnek, plusz
8, -
amely
télen
10°C-on,
vilá
teljesen
szárazon. N
A
C
H
R
I
C
H
T
E
N
PER
STEIRISCHEN
KAKTEEht-
FREUNDE
1973 J a n uár A
Prailea
HU.237.
szám
alatt
gyűjtött
növény
leiró
ismertetése
K.Krbtschmer-töl. K.WUhelm
a
folytatásos
huaUinensls-WR 1973.
sorozatban
v a r fechserU
VVR
bemutatja a
K.vVllhelm: G.Kilián:
Frailea
Lobivia
m a t u c a n a H U 192. i s m e r t e t é s e .
sorozatában
a
Lobivia
acanthoplega-t
le,
március.
K.WUhelm!
A Fraiioa-k ről.
Lobivia
folytatásos
sorozatának
ismertetése
tárgya
a
Lobivia
G.Kilián:
Folytatásban bemutatja a ^h e l o c a c i u s thele é s phymaiothelos fajokat.
S.Pirker:
Ismerteti a szép é s igen rttka növényt, amely monotipus.
a
HU
177.növény-
cardenasia. rinconensis,
Rapicactus
iopho-
subterraneus
áprUls,
K.WUhelm: A Kezdődő kaktusz talan
Írja
A T l i e l o c a c t u s - o k a t n é p s z e r ű s í t i . K ö z ü l ü k kettőt, « hexaedrophorus-t és a heterochromus-t részletesen ismerteti.
K.Kraschmcr:
1973
Lobivia
230-aU
Február
K.KratschmeR
1973
Lobivia
145 ó s
Lobovla
folytatásos kielégítő
szempont,
winteríana-t cikkében
leírása adat
és
Írja
le.
elmondja,
és, hogy körülmény
a
m e n n y i problémát
pontos
ismerete
jelent
meghatározáshoz
egy
szám
szűk séges*
Kemenes
Ernő
-
74
szakköri A
Magyar
Népköztársaság
diUásának
tün e t t e
A
dijjal
régi
kedves
magas
ÚJVÁROSI
Tudományos
tudományos
szívből
,/^Ulaml k i szakkörünk
N;agyar
nek
alkalmából,
szintű
Jövő
barátját
Akadémia
Vácrátótl
segltótársáb
ISotanikai Kutató
Intézeté
kitijnteléshez
kérjük,
fogadja
szakkörünk
tagságának
Jókívánságait.
2-án
klubnapot tartottunic
16-án
I^r.Mészáros
holtán
tatta
gyUJtŐtársunk
be
tartott
sok
Rebutia
érdekfeszítő
nemzetséget.
jük
szivébe
lopták
a Jól s i k e r ü l t
3o-án a vácrátótl
A
radt
autóbuszjárata.
volt
emlékezetessé
kellemes
a
mindenért
Szupp
A
illetve adás
a
ezek teljes
"mostoha"-ként diaképeken
Ezúton
látogattuk
tűző
4 km-es
séta. A
sok Is
-
gyűf-
köszön
Jól s i k e r ü l t
kima
nem mindenki Botanikus
előadás -
Kertben
hálásan
élkö
"tündérkep-
keretében keletkezését,
módozatalt. A z
számainkban
számá
Miklós
fel ezt a
növények
egyes
következő
klrándti-
TRÖSZT
magyarázatait
színes
előállitásának anyagát
m e g . A.
Dr. Újvárosi
teheti, k e r e s s e
tagtársunk
Cristaták
a Volán
napon
káipótoltak.
A k i csak
Géza
tárgyalta
magukat.
tette
ményszámbamenc^ s z a k s z e r ű szönjük.
nagyszerű
látott k i s n ö v é n y e k
be
Botanikus Kertet
sajnos
látottak
keretében m u
előadást.
lást
ra
előadás
által l e b e c s ü l t ,
csillogó, virágpompájukban tötársunk
14-én
és
igazgatóhelyettesét.
április
Május
íelszaba-
tudományos
MIKLÓS-l
Április
Április
Magyarország
nagyjelontö.ségü
elismeréséül
Dr. a
Minisztertanácsa
23. évfordulója
eredményei
-
hirek
eiő-r
közöljük.
Mogakctónkra
oz
alábbi
Berghouer
Tibor
küldött
Józsoí
Gyál
Tör6
József
Ózd
magokat
a
tagtársaink
Bgyetem
tagság
küldték
magot:
Pécsbányatelep
Gaál
Kertészeti A
75
kedves
Botanikus
nevében
Kertje
köszönjijk.
F E L H Í V Á S I
Kérjük június
kedves
tagtársainkat,
l-ig rendezzék.
A
"Tájékoztatónkat"
megküldeni,
nem
küldeni.
tudunk
lapot
Egyben
kérjük
közölni
sziveskedjenelc
kedves
Könyvtári
könyvek,
Hosszabb
időre
egy
könyvből,
fiogy
jövőben akik
elmaradt azok
módunkban
rendszerint
dijaikat tudjuk
tiátrolékban.
lakcímváltozást
kölcsönzési
n e m áll
folyóiratból
a
tagsági
számára
nincsenek
gyüjtőtársalnkat,
folyóiratok
sajnos
az csak
ideje:
egy
egy
lapon
1 hónap.
kölcsönözni,
csak
Pótlólag
két
mert
egyw
példánnyal
rendelkezünk. Kérjük tal
kedves
tagtársainkat,
rendelkeznek
térítés
eUenében
Június
25-én
meg. son
ajánlják
órakor.
ha felesleges fel szakkörünk
szakkönywej, könyvtára
folyólrat-
számára,
akár
la.
VAIÍGA
Találkozás: 17
-
a
BÉLA
Moszlcva
gyüjtötársunk téren
az
gyűjteményét
56-os
autóbusz
látogatjuk végállomá
-
76
-
SS.oIdeO:
Steier
kaktuszkedvelő
54,
"
Essék
szó
57,
"
Mégegyszer
65,
"
Kaktuszok
69.
"
Ékszerek
70.
"
Könyvismertetés:
7L
"
Sajtószemle:
74.
"
Szakköri
53.
"
Un sere Kakteen liebhaber S t e i e r m a r k : 1. B a r t a l i s
54.
"
Lasset
a
a
barátaink:
pozsgás"
Paródiákról:
mikroszkóp
papyracanlha:
Mézer
u n s über
"
Nocheimal
"
Kakteen
69.
"
Kielnodien
Kemenes
Ernő
"andere
Prounde
über
die l'arodien: A .
papyracanlha:
Buchbesprechungen:
74.
"
Nachrichten
Művelődési
Pachkreis:
Lektorálta:
Kondér
O t t h o n " címmel
73/529-52
Zoltán
igazgató
István
kitünleiett
Pesterzsébeti V a s a s n.üvelódési Központ 1725 B u ' l a p e s t N a g y G y ő r i I s t v á n u . 2 - 6 . Fábián
Kakteen
Dr.Z.I^iészáros
aus unserem
Bartalis Imre
der
E.Kemenes
Llteraturbespreciiungen: E.Kemenes
"KiváÜ
Szupp
a u s dem Schatzkammer
"
Rota
sprechen:
Mézer
"
CslU
aus dem
Sukkulenten"
70.
kiadó:
Géza
Ernő
71.
Felelős
Szupp
Zoltán
u n l e r d e n i>.ikroskop n. G .
Toumeya
a
István
Kondér
65.
Kiadja:
Is, Kondér
Antal
hírek
57.
Szerl<es2tctte:
Imre
klncstárátxSI
Dr. Mészáros
Kemenes
Bartalis
növényekről
alatt I I . rész:
a kaktuszcsalád
Toumeya
L
"egyéb
okUerdömémök az l O S tagja
