II
KAKTUSZKEDVELO SZAKKÖR TÁJÉKOZTATÓJA
riozzászóláa
a
Gondolatok a
kakfuszgyujfésről,,.' cimü
A
S Z A K O S Í T O T T
cikkhez
GYŰJTEMÉNY
A k e z d ő gyüjtö m i n d e n t gyűjt, a z S s i gyűjtési s z e n v e d é l y é s az e m b e r v e l e s z ü l e t e t t b i r t o k v á g y a a r r a k é s z t e t i , h o g y minél h a m a rább tekintélyes gyűjtemény gazdája l e g y e n . A z u t á n jön a s z a k é r t e l e m , a gyűjtő é s z r e v e s z i a n ö v é n y e i n e k k ü l ö n ö s tulajdonságát. E g y r e j o b b a n fejlődik a f a j i s m e r e t e é s e g y r e inkább t u d o m á n y o s igénnyel, szakszerűen v é g z i a gyűjtést. K ö z b e n nőnek a n ö v é n y e k erősen növekszik a gyűjtemény, d e a s z o b a , a z üvegház a z u d v a r é s a l a k á s n « m l e s z n a g y o b b . C s a l á d i k o n f l i k l u s o k á r á n , v a g y ab>ból- a f e l i s m e r é s b ő l k i i n d u l v a , h o g y a k a k t u s z o k a t n e m l e h e t több r é t e g b e n e g y m á s o n tárolni, fájó s z i w e l e l a d o g a t , e l c s e r é l , a j á n d é koz növényeket. Ez a z a l é l e k t a n i p i l l a n a t , a m i k o r a f e j l ő d ő k é p e s , i g é n y e s £;yüjtő ú g y d ö n t , h o g y k ö r ü l m é n y e i n e k é s é r d e k l ő d é s é n e k J e g i r t k á b b m e felelő fajok gyűjtését előtérbe h e l y e z i . A z i l y e n gyűjtemény n a g y r szét a speciális csoport foglalja el é s megőrzi néhány különösen s z é p , v a g y k e d v e s más c s o p o r t h o z tartozó növényét, úgymond: k e gyeletiből. E b b e n a stádiumban a s z a k i r o d a l o m t a n u l m á n y o z á s a é s a l e s z ü kitett c : i o p o r t j o b b m e g i s m e r é s e e l v e z e t a r é s z l e t e k , a fajon belüli v á l t o z a t o k , tájformir'<, k u l t u r f o r m á k m e g i s m e r é s é h e z , v a g y helyeset)ben s z ó l v a f e l i s m e r é s é h e z . A z i g y épülő gyűjtemény már b o t a n i k a i s z a k s z e m p o n t o k s z e r i n t i s tudományos értékű ás s z á m o s vizsgálat é s é r d e k e s munkára, m e g f i g y e l é s r e a d alkalmat. Engedjék m e g k e d v e s olvasóim, h o g y néhány i l y e n gyűjtési é s kutatási irányvonalat vázoljak, segítségül a szakosodás kezdetén lévő gyűjtőknek.
-
2
-
1.
Szigorú r e n d s z e r t a n i határok között maradó gyűjtemény, amely e g y - e g y faj m i n d e n b e s z e r e z h e t ő variánsát tartalm.Tizza, e g y - e g y fajból v a g y v á l t o z a t b ó l s o k p é l d á n y . A garantáltan f a j a z o n o s mag a n y a g beszerzésének forrása az ilyen szakgyűjtemény, mert a sok a z o n o s fajba tartozó e g y e d közül b i z o n y o s a n ^esznek azonos időben viritó példányok, i g y a z i d e g e n m e g p o r z á s é s a fajazonos s á g feltétele i s teljesülhet. É r d e k e s v i z s g á l a t e g y i l y e n gyűjtemény ben a z a z o n o s fajhoz tartozó, de más h e l y e n , eltérő ökológiai /környezeti/ k ö r ü l m é n y e k között n e v e l t példányok, küllemi összeha sonlítása. A s o k sejtett, d e tudományos értékkel n e m bizonyított ökológiai tényező é s hatás bizonyítására a l k a l m a s megfigyelés le hetséges - g y ilyen gyűjteményben,
2.
K ö z e l i r o k o n n e m z e t s é g e k fajainajc tartása é s k e r e s z t e z é s e . A h y b r i d n ö v é n y e k é s utódaiknak f e l n e v e l é s e , minél n a g y o b b szám b a n . E z a gyűjtemény módot a d a faj é s g e n e r i k u s h y b r i d e k t a nulmányozására és a harmadik és negyedilt nemzedékben létre jövő, kiugró uj tulajdonság-kombinációk vizsgálatára. E z e k n e k a m-inkáknak türelmes e l v é g z é s e , már n é g y - ö t s i k e r e s keresztezés e l v é g z é s e e s e t é n i s 10-12 é v e t é s i g e n s o k h e l y e t é s munkát igényel. A fáradtságot a z o n b a n o l y a n érdekes és pompás hybridnövények létrehozása j u t a l m a z z a , mint a m e l y e k e t a japán tenyész tők é r t e k e U P é l d á n a k c s a k a m i n t e g y 7 c m átmérőjű, v ó r p i r o s v i r ^ g t i e c h i n o r e b u t i a h y b r i d e t említem, a m e l y é g y E c h i n o p s i s oxigona és egy Rebutia krainziana kereszlezéséböl származó har m a d i k n e m z e d é k , m i n t e g y 3 . 0 0 0 m a g v á n a k e l v e t é s e után e l ő került három i l y e n jellegű e g y e d utóda. K ö n n y e n belátható, h o g y e n n y i utód maradéktalan felnevelése a v i r á g z ó k o r i g n a g y munkát é s h e l y e t i g é n y e l é s c s a k i s e r re a munkára s z a k o s o d o t t gyűjteményben képzelhető el.
3.
T á g a b b a n s z a k o s o d o t t gyűjteménynek tekinthető a z o l y a n , amelyben közel r o k o n családok tagjai v a n n a k . Például Echi n o p s i s , L o b i v i a , Rebu'.ia, S u l c o r e b u t i a fajok gyűjteménye. T e i ^ m e s z e l é s e n a z e l e v e n a g y o b b fajmennyiség feltételezi, hogy egyes részfeladatokkal nem lehet olyan mélységig foglalkozni. Elképzelhető a f e n t e b b f e l s o r o l t a k o n kivül más célzatú szak gyűjtemény felállítása. I l y e n e k például a különféle ökológiai körülmények között tartás a vegetatív v o n a l a k szaporítása /klonozás/ stb. Bármelyik utat v á l a s s z a i s a haladó grüjtő, b i z o n y o s vagyok benne, hogy sem k e v e s e b b öröme, sem k e v e s e b b tudományos h a s z n a nem l e s z , mint az általános gyűjtemények tulajdonosa inak.
dr.
Agócsy
Pál
-
W. A
A z
1/ W.
-
sp.
cikkben
*• s a j á t
3
közölt
képek
Hubai
István
I
;
egri
gyUjtötársunk
felvételei,
gyűjteményéből.
egyes
W
E
fajok
I
ambifiua
N
leirása;
G
A
R
/Hildm/
T
Á
K
Bckbg;
Gömbalaku, k é s ő b b kissé megnyúlik, n e m sarjazik, világos k é s z ö l d s z i n ü , c s ú c s a g y e n g é n s á r g á s - f e h i é r f i l c e s . 1;~ c m 1 0 - 1 2 c m ^1 . B o r d á k : s z á m u k 21, k i s s é h u l l á m o s , é l e s l e f u t á s u a k , a z nál k i s s é m e g v a s t a g o d o t t a k , 2 c m m a g a s a k . Areolák:
2 cm-re cesek.
egymástól,
4
mm hosszúak,
Széltövis: 8 d b szétálló, merev, árszerü, bank, 1 c m - ig, b a r n a szintől a Középtövis:
Virága:
1 db egyenesen i s hosszabb a
biboiibolya
Termése;
szinü,
ismeretlen.
kb
1,5 c m f e l e t t i széltövisnél.' 3
cm
areolák-
sárg.'sfehér fil-
az alsók feketéig.
a
leghosszab-
hosszúságú,
szü/imagas
;jikkelyes
erösebb
W.
cintiensis
- •-
Card.;
É r v é n y e s leírását n e m ismerem. A z alapnál sarjazó, csoportkép ző növény, a m e l y n e k megnyúlt teste é s sötétszinü tövisei v a n n a k , A z e g y i k l e g é r d e k e s e b b f a j , a m e l y e t R a u s c h talált. Előfordulása:
W.
erínacea
Első
Bolívia,
Cinti.
Ritt.;
leírása:
The
Cact.
&
Succ.
J.Of. G r .
Brit.
1961/1.
L a p í t o t t g ö m b a l a k u , n e m r é p a g y ö k e r U , 15 c m 0-ig. B o r d á k : 1,5 c m h o s s z ú , t o m p a d u d o r o k r a b o m l o t t a k . A r e o l á k : f e h é r e k , 1,5 c m h o s s z ú s á g i g a felsők virágzóképesek, eresebben gyapjasak, S z é l t ö v i . i e k : 1 0 - 1 8 d b 1,5 c m h o s s z ú s á g i g K ö z é p t ö v i s e : 2 - 3 d b - t ó i 5 - 1 2 d t > - i g , 1,75 c m h o s s z ú s á g i g . Valamennyi tövis merev, e g y e n e s , szúrós, sárgásfehér, szinij a hegyük sötétebb. Virága: 3 c m h o s s z U j - 2 , 7 5 c m a r a n y s á r g a , felül s ö t é t e b b , a s z i r o m l e v é l felül lekerekített, A porzószál világossárga, a bíbeszál z ö l d e s , a b i b e fehép»ís szinü. Termése: fehéres, szélesen pikkelyes, a mag 1 mm-es, Előfordulása: Bolívia, C o c h a b a m b a , Quiroyától délre, RiLter rint r o k o n a s u c r e n s i s é s a multispinával, W,
erínacea
var,
catarirensis
", sze
Ritt,:
A típustól v a l ó eltérése: K i s e b b t e tü, a t ö v i s e i g y e n g é b b e k , a b o r d á k a t a l k o t ó d u d o r o k k i s e b b e k , areolái gyapjasabbak, hajlamos a sarjazásra. Előfordulása: Bolívia, Quiroyától délre Catarírenél.
W.
fidaiana
/Bckbg,/
Werd. /T/,:
T ö b b n y i r e m a g á n y o s a n á l l ó , s z ü r k é s z ö l d s z i n ü , 12 c m - i g / v a g y ettől h a g y o b b r a / n ö v ő , v a s t a g r é p a g y ö k e r ü f a j . Bordák: erősen domború szemölcsökre bomlottak, a szemölcsök nem gömbölyűek, inkább legömbölyítenek, 6 szögüek, Are;lák: nagyok, erősen, vastagon filcesek. Széltövis: k b 9 db 3 cm- ig. Középtövis: 3-4 db 5 cm hosszig. A tövisek mind a szalmasárgáól az i b c l y á s f e k e t é i g t e r j e d ő át^ m e n e t i s z í n e k k e l , v a l a m e n n y i ívelt túlnyomóan felfelé görbülő, ö s s z e f o n ó d ó , ferdén álló é s k i s s é eláHó, k é s ő b b a testet sürün körülölelik. Virága: 3 cm hosszú, sárga szinü, éjszaka is nyitvamaradó, k o pasz, pikkelyes. Termése: kicsi, hosszúkás hengeres, a l u l nyílló, i g e n k e v é s mag gal. Előfordulása:
Dél
Bolívia,
Tupiza.
W.
hediniana
Backbfi.:
M i . g á n y o á a n álló, k i s s é h D s s z t i k á s testű, r é p a g y ö l i ^ r nélküli, e r ő teljes zöld szinü, lO cm magasságig é s 6 c m - i g /ilyen nagyságua k a t i r t l e a s z e r z ő , d e ettől b i z o n y á r a n a i ^ y o b b r a i s m e g n ő / teíijedő nagyságú, csuc..a az importnövényeknil vast:.gon íehirgyapj a s , a !
c m h o s z •auiájig megnövök. Középtövis: 4 d b a széltövisekhez hasonló színűek, v a g y kissé •títéiebbek, g y e n g é n iveitek, jól elkülönülök. Virága: a c s ú c s b ó l fejlődik, 3 c m h o s s z ú é s átmérőjű, k e v é s pik kellyel, igen nagy sz/mban jelennek meg, A porzószál és a bibeSzál fehér. ílőfordulása:
Bolívia,
Carde..as
szerint
a
Sucre
felé
veaetö
ut
nentén. W.
lanata
Első
Ritt;
leírása:
The
Nat.C.ii<.S.J.Gr.
Brit
1961/16.
Lapított g ö m b a l a k u , r é p a g y ö k é r nélküli, k é s ő b b k i s s é sarjazó 17 c m - t i s e l é r ő n ö v é n y , m e l y n e k c s ú c s a v a s t a g o n fehér gyap j a s , i l l e t v e v i r é R z ó k é p e s a r e o l á i n 1, cm-es gyapjubojtok talál hatók. B o r d á k : k b 14 d b 3 , 5 c m h o s s z ú , 2 , 5 c m s z é l e s é s 2 c m m a g a s dudorokbói állók jól megkülönböztethetők. Areolák: kissé megnyúltak. S z é l t ö v i s : 1 2 - 1 6 d b 1-4 c m h o s s z ú , a z a l s ó b b a k rövidebbek. Középtövis: nagyon változó számban, hosszúságban és erős s é g b e n k b 1 0 - 1 5 d b 1,5 - 5 c m h o s s z ú s á g i g , A tövisek mind s á r g á s v a g y sárgásbarna szinűek, sötétebb heggyel.
-
6 -
i/irága: 2 , 7 5 c m - t ö l 3 , 7 5 - i g h o s s z ú , 3 c m s á r g a . A porfcSk két s o r b a n állnak, a r a n y s á r g a s z í n ű e k , a b í b e s z á l z ö l des, a bibe íehér. T e r m é s e : 8 mm h o s s z ú , 6 mm s z é l e s , z ö l d e s v ö r ö s e s b a r n a . A •nagja 1 m m - e s . Előfordulása: Bolívia, Chuquísaca, Chuquichuquínál O r o p e z a pro vincia.
W.
lecoriensís
Első
leirása:
Card.: Cactus
1964/19:82.
Gömbölyütestii, v a s t a g répagyökérrel rendelkező' növény. B o r d á k : 13-19 d b . T ö v i s e k : 12-14 d b m e r e v e k , t ü s z e r ü e k , 3,5 c m h o s s z ú s á g i g v i l á gos szürkés színűek. Virága: 3 cm hosszú, sárga szinü. E l ő f o r d u l á s a : B o l í v i a , L e c o r i » s S i v í n g a m a y u l<özött 3 2 0 0 m m a g a s a tengerszínt felett. A z e r e d e t i l e í r á s t n e m i s m e r e m , d e i g y i g e n h i á n y o s n a k tűnik!
W.
longifiibba
Első
leírása:
Rítt: The
C.&.S.J.of
Pr.
Brit.
19bl/23:l.
Előbb gömbalaku, majd később hosszúkás, alul sarjazó, világos z ö l d s z i n ü , 9 c m - t elérö^, r é p a g y ö k é r n é l k ü l i n ö v é n y . B o r d á k : k b 10-13 d b k b 4 c m h o s s z ú s á g o t é s 2,5 c m s z é l e s s é get elérő dudorokbói állók, megkülönböztethetőek, a z a r e o l a alatt n i n c s állszerü csúcs. A r e o l a : 1,25 c m h o s s z ú s á g i g , a v í r á g z ó k é p e s e k e r ő s e b b e n gyapja s a k , d e ritkábban, mint a lanatánál. S z é l t ö v i s : k b 7-12 d b 2,5 c m h o s s z i g , a z a l s ó k rövidebbek. K ö z é p t ö v i s : 3 - 8 d b m e r e v 1,5 c m - 3 , 5 c m h o s s z i g , A tövisek mind szürkésbarnák, kissé sötétebb heggyel, egyenesek, v a g y c s a k enyhén görbültek. V i r á g a : 3 , 5 c m h o s s z ú s á g i g é s p- i g s z é l e s e n k i t r u l ó , a r a n y s á r i j a lapátszerüen lekerekített sziromlevelekkel. A porzószál vílágossárga, a bibeszál zöld, a bibe világossárga. T e r m é s e : zöld, 1 c m a mcig 1 m m - e s . Előfordulása: Bolívia, a R i o Chiconál O r o p e z a orovinciaban.
W.
multisplna
Első
leírás:
Rítt,: The
N.C.&
S . J . of
Gr.
Brit.
196l/l6.
Lapított g ö m b alakú, k é s ő b b a z o n b a n k i s s é megnyúlik, m a g á n y o s , z ö l d s z i n ü , r é p a g y ö k é r n é l k ü l i f a j , 14 c m < ^ i g , v a g y a t t ó l n a g y o b b ra is megnő. íordák ; számosak, kissé hosszúkás d u d o r o k r a bomlott, k b 0,75 cm h o s s z ú s á g i g , állszerü k i c s u c s o s o d á s o k k a l a z .íreolák alatt. A r r -)lák: v i l á g o s b a r n á s f i l c c e l
-
7
-
Tövisek:TTiincl hasDnlóak é s egyöntetűen a sötétbarnától a barnás v ö r ö s színig színezettek, nem sötéthegyüek, egyenesek, eléggé merevek, szúrósak, de vékonyak. Számuk k b . 2 5 - 3 0 db 1 cm hosszúságig, terjeszkedők, a középtövisek 2 0 - 2 5 n e m kijlönülnek el élesen, k b kétszer olyan hosszú a k , mint a többiek, tehát k b 2 c m hosszueű<. Virága:
kb 2 cm hosszú, sziromlevelekkel, virágzik. Porzója világos lágos sárga.
T e r m ' ' s e : 8 mm nű. A Előfordulása:
W.
neocumingii
l,'"' c m 0 a r a n y s á r g a , s z é l e s , lapátszerű enyhén z ö l d e s árnyalattal. I g e n böaéges* sárga,
a
bibeszár
zöldess'irga,
hosszú, 7 mm széles sárgás-barnás mag k b 0,65 mm hosszú Bolívia, C o c h a b a m b a , AiquUe
kb
vagy
bibe zöld
v i szí
Backbg.:
Oltva 2 0 c m - e s magasságot é s lO c m - t is elérő, zöld színű, mag.'nyos növény, n i n c s répagyökere. Bordák:
a
16-18,
dudorokra
szögletestől
a
Széltövisek:
kb 16-ig
Középtövisek:
lO
db-ig
bomlottak,
hatszögletes ezek
kissé
a
sötétebb-világosabb
dudorok
az
alapnál
négy
formáig. eresebbek,
mint
a
széltövisek.
A t ö v i s e k m i n d e g y ö n t e t ű e n elállók, t e r j e s z k e d ő k , f e h é r e s s á r g a szi nűek, c s ú c s u k sötétebb, a fiatal tövisek sötétebbek, később elhalvá nyulnak. Areolák: Virága: .
hosszúkásak v, köralakuak, enyhén filcesek. a felső r é s z é n v a g y attól k i s s é l e j j e b b fejlődnek ki, gyakr a n több e g y i d ő b e n , 2,5 c m h ' s s z u a k a r a n y s á r g á k vagy
narancsosak. Téglaszinben Előfordulása: Bplivía, valószínűleg
játszó virágszin is ismeretes. Florida tartományban.
-
W.
neocuminflii
Külsőre
var,
hasonlít
a
corroana típushoz,
8
-
/Cord./ az
Backbfi.;
alábbi
eltérésekkel:
Bordák:
11-15 d b n a g y 2 c m s z é l e s s é g e t i s e l é r ő d u d o r o k r a lottak. Areolák: 1 c m hosszúak, ellipszis alakúak. Széltövisek: 18 d b Középtövis: 1 db A t ö v i s e k m i n d á r s z e r ü e k , n e m s ö r t e f i n o m s á g u a k , 1,5 3 cm szuságuak, szürkés színűek. Areolák:
a d u d o r o k felső oldalán, k e r e k kb 1 cm nagyok, szürkék
vagy
elliptikus
bom
hosz-
l.rmávvl,
S z é l t ö v i s e k : 12-15 d b k i s s é elállók v a g y o l d a l t a t e s t h e z símulck, 0,5 cm 2 cm hosszúak. K ö z é p t ö v i s e k : 1-4 d b 2 - 3 c m h o s s z ú a k a n ö v é n y f e l s ő részén a c s ú c s felé hajlóak. A tövisek mind tüszerüek, fehéresek, hegyük szürke v a g y barna, alul megvastagodottak. Virága; 3 cm hosszú, világos Előfordulása: Bolívia, Florida,
W.
neumanniana
/Bagkbfi./
Csak 7 cm magas és testnél jóval n a g y o b b Bordák:
sárga, a bibe zöld Pulquína-Saipina.
szinü
Werd.;
5 c m <^f-ig, n ö v ő , s z ü r k é s z ö l d többágú répagyökérrel.
szinü,
a
k b 14 d b r o s s z u l e l k ü l ö n ü l ő , h a r á n t á r k o k k a l elválasztott v a g y c s a k a z areoláknál kidudorodó a c s ú c s felé inkábi hatszögletű, r o s s z u l elkülönülő d u d o r o k r a bomlottak, Areolák: k b 1 cm-re egymástól Széltövisek: k b 6 db merevek, szurós«kszétállók
-
9
-
Középtövis:
többnyire 1 d b 2,2 c m h o s s z ú , a s z é l l ö v i s n é l kissé rövidebb ' A tövisek mind sötétbarnák v a g y v ö r ö s e s feketék. Virága: k b 2,5 c m h o s s z ú é s s z é l e s , s á r g a v a g y v ö r ö s e s n a rancsszínű. Előfordulása: É s z a k Argentína, Humahuacatól és;akra.
W.
neumanniana
Első
leirása:
A
típustól
A
teste
var, aurantia
Descr.
való
Nov.
IIU 1963/15,
eltérése:
nagyobb
Areolák:
Cact.
Backbg.:
lesz,
bársonyosan
keskenyebbek,
tompa
sötét
olívzöld
szinti
fehérek.
Tövisek: Virága:
1-4 d b ö s s z e s e n , f e k e t e , s z í n ű e k / e s e t l e g v i l á g o s a b b a k i s ? / v ö r ö s e s narancsszínű, kívül v ö r ö s , belül inkább n a r a n c s o s színű Előfordulása: É a z a k Argentína
W.
pilcomayoensis
Első
leirása:
Car-d.:
Cactus
1964/82.
S z é l e s e n g ö m b ö l y d e d , v a g y k i s s é m e g n y ú l t 13 c m m a g a s , 12 c m átmérőjű, k é k e s v a g y v ö r ö s e s zöld s z i n t i . B o r d á k : t ö b b n y i r e 14 d b e r ő t e l j e s h a r á n t i r á n y b a n e l k ü l ö n ü l ő , g ö m bölyű d u d o r o s a k , a d u d o r o k 1 c m m a g a s a k , 2 c m s z é lesek. Virága; 4 cm magas, sárga színű. A virágcső' zöldessárga, a z o v a r i u m z ö l d e s f e h é r , 5 m m - e s . A p o r z ó k , a b i b t s z á l /felül/ é s a bibe sárga. Előfordulása: Bolívia, S a a v e d r a tartomány, P o t o s i k ö r z e t é b e n a P u e n t í P i l c o m a y o - O t u y o közötti u t o n 2 4 0 0 m m a g a s a n a t e n g e r szintje felett.
W.
platygona
Első
leírás:
Hosszúkás, magasságig
Card.: Cactus
1964/82.
megnyúlt testű, a c s ú c s n á l többnyire e l k e s k e n y e d ö , é s 5,5 c m á t m é r ő i g m e g n ö v ő , m é l y b i b o r t ó n u s ú .
12
cm
Bordák: k b 12 d b s z é l e s , k e r e k , a l a c s o n y d u d o r o k r a t a g o l t a k A r e o l á k : Egymástól 1 c m - r e 3 mm h o s s z ú a k , szűrkék. S z é l t ö v i s e k : 12-14 d b t ö b b é k e v é s b é a t e s t h e z s i m u l o k c s a k k i s s é e l áUók. K b z é p t ö v i s e k : 2 d b f e l f e l é á l l é a k , 1,2 c m h o s s z ú a k . A t ö v i s e k m i n d tüszerüek, vékonyak, fehéresek. Virága: 2,5 c m h o s s z ú , e n y h é n z y g o m o r f , A sziromlevelek sárgák, a c s é s z e és az ovarium bíborszínű, a porzók sárgák, a b i benyél sárgászöld. Előfordulása: Bolívia, /Potosi, Millaresnél, 3 0 0 0 m magasan,/ E g y i g e n é r d e k e s , a többitől jól oliitö é s r i t k a f a j , v i s z o n y l a g k i s v i n ' tiokkal.
W.
rioarandensis
lO
-
RltU;
E l s ö l e i r á s a : T h e C.íc S . J . o f G r . B r i t . 1961/23:1 F é l g ö m b alakú, k é s ő b b kissé h o s s z ú k á s , zöld szinü, r é p a g y ö k é r nélkü li, idősebb korában a tövénél kissé sarjazó fej. Bordák: d u d o r o k r a b o m l o t t a k , a m e l y e k 2 c m h o s s z ú a k , 1,5 c m s z é l e s e k ó s 1 cm m a g u s a k , állcsucs nélküliek A r e o l á k : 8 mm h o s s z ú a k é s 4 min s z é l e s e k , a felsők g a z d a g o n g y a p j a sak, fehéres szinüek. Széltövisek: k b 5-10,2 cm hosszúságig. K ö z é p t ö v i s e k : 3 - 6 d b m e r e v e k 1,5 c m h o s s z ú a k , A tövisek mind szétállók, t e r p e s z k e d o k , előbb sárgás-szürkék vagy szürl<ésbarnák, a legalsó a legrövidebb. Virága: 3 c m h o s s z ú , 2,75 c m / s z é l e s e n kitáruló, a felső p i k k e l y e k v i lágos szélüek, barnásvörösek. A sziromlevél lekerekített, v a g y kissé h e g y e s e d ő , a porzók fehérek, a bibelevél világos zöld, a bibe világos sárga, a z o v a r i u m világos zöld. Termése: l cm ^sszu, 0 , 7 5 cm s z é l e s , sárgás v ö r ö s e s zöld, a m a g I mrt. • e s Előfordulása: B o l i v i a , a Rio G r a n d é folyónál, P u e r t e A r c e h e l y s é g kör nyéke. W,
sucrensis
Első
leírása:
Ritt: The
C.
i
S,J,of
Gr,
Brit,
L a p o s , gömb alakú, k é s ő b b félgömb elérő, m a g á n y o s fajta, rövid v a s k o s
196Vl6:8
alakú, zöld szinü, répagyökérrel.
15 c m - t i s
Bordák:
I g e n s o k , t e l j e s e n d u d o r o k b ó i á l l ó , a m e l y e k 1,5 c m h o s s z ú a k , 0 , 7 5 c m s z é l e s e k é s m a g a s a k a z a r e o l a alatt k i s álcsuccsaL A r e o l á k : íehérfilcesek, 8 m m h o s s z u k , 4 mm s z é l e s e k , a filc rövid. S z é l t ö v i s e k : 1 0 - 1 5 d b el-'-g v é k o n y a k , 0 , 7 5 - 2 c m h o s s z ú s á g i g a középtövisektől n e h e z e n különböztethetöek meg. K ö z é p t ö v i s e k : 6 - 1 2 d b - i g , 1-2 c m h o s s z ú a k . A tövisek szétállók, a középtövisek v a l a m i v e l erősebbek a széltö viseknél, mind világos, v a g y szürl<ésbarnák, sötétebb hegyűek. Virága:
3 , 2 5 c m h o s s z ú , 3 c m a r a n y s á r g a , felül é s a l u l e l k e s k e n y e dö s z i r o m l e v e l e k k e l , a v i r á g c s ő sürün p i k k e l y e s . A porzók aranysárgák, a bibeszál zöldes, a bibe krémszí nű, a z o v a r i u m v i l á g o s z ö l d , k e r e k , f e h é r e s p i k . e l y e k k e l , alul zöld. T e r m é s e : 6 mm hosszú, 4 mm széles, zöld v a g y v ö r ö s e s barnás z ö l d , a m(\g 0 , 7 5 m m Előfordulása: Bolivia, Sucretól keletre C u e s t a d e l D e s m e a d o r , 2 5 0 0 m Ritler
W,
szerint
a
torotoroensis
Első leirása:
c.
W.
erinaceaval
Icözeli
rokonságban
van.
Card.: & S.Jour.
1971. n o v . - d e c .
Lapitott gömb alakú, a tenyészcsi i c s c m á t m é r ő j ű , v i l á g o s z ö l d s z i n ü f> J .
/KuaS
mélyen
ülő,
1972/lO/ 4
cm
magas
és
7
-
u -
Bordák:
k b 2 0 d b szabálytalan, rövid, baltaszerü d u d o r o k r a bom lottak, e z e k 1 cm m a g a s a k , a z alapnál 8 mm szélesek, p o n tozottak, A r e o l á k : e g y m á s t ó l 12 m m t á v o l s á g r a , o v á l i s a k 6 - 8 m m h o s s z ú a k , szürke filcesek. Tövisek: egyenlőtlenek, 3 - 2 0 mm hosszúak, fésüszerüen állnak, szú rósak, szürkésfehérek, e g y e s e k h e g y e hajlott. Virága: számtalan a c s ú c s körül k o s z o r ú a l a k b a n , t ö l c s é r e s e k , 3,5 cm hosszúak, 3 cm szélesek, világos biborszinüek, A bimbó v i l á g o s zöld szinü, szabálytalan, 3 mm, h o s s z ú , vastag p i k k e l y e k k e l , fehér hajjal az axillákból. A virágcsö nagyon rövid, világos zöld, k o p a s z pikkelyekkel. A sziromlevél külső o l d a l a világos, a belső sötétebb biborszinü, az alapnál fehéres. A p o r z ó n y é l a l u l b i b o r , felül f e h é r e s , a p o r t o k s á r g a , k i c s i . A bibenyél fehér, a bibe hétosztatu. Előfordulása: B o l i v i a , B i l b a o tartomány P o l o s i k ö r z e t e , T o r o - T o r o hel> ség, 20 0 0 m magasan, W.
vilcayensis
Elsö
leirása:
Card.: Cactus
1964/l9:82
L a p i t o t t g ö m b a l a k u . 6 c m m a g a s , 12 c m - i g m e g n ö v ő fajta Bordák: k b 26 d b , dudorosak. Areolák: egymástól 2 cm-re oválisak, 6 mm hosszúak, szürkék. T ö v i s e k : 1 7 - 2 3 d b tüszerüek, s z o r o s a n e g y m á s mailett állók, többnyire fésüszerijrk, e g y e s e k elállók é s a testet szin te eltakarják, s z ü r k é s f e h é r e k a l u l megvastagodottak. 0,5 - 3 cm hosszúságig. Virágok;
5 - 6 c m hosszú, s á r g á s árnyalatú, a virágcsö, um '''B a bibeszál zöld szinü. Előfordulása; B o l i v i a / L i n a r e s tartomány, V i l c a y a , 3 2 0 0 a tengerszint felett,/
az
ovari
méterrel
A tövisek sűrűségében é s hosszúságában, finomságában igen eltérő habitusú faj.. A nemzetség legnagyobb virágú tagja.
W.
westii
Hutch.;
M e g n y ú l t testű, 2 0 c m m a g a s s á g o t é s 8 c m - t i s e l é r ő , sötétzöld v a g y v ö r ö s e s testszinü, v a s t a g n y a k u répával biró faj. B o r d á i ; 14 d b h a t s z ö g l e t ű d u d o r o k r a b o m l o t t a k , m e l y e k 1,5 c m szélesek és 1 cm hosszúak. A r e o l á k : 7 mm h o s s z ú s á g i g fehér, v a g y sárgásbarna filcesek. S z é l t ö v i s e k : 9-11 d b 3 c m h o s s z ú s á g i g , k i s s é felfelé állók vagy gyengén hajlottak. K ö z é p t ö v i s e k ; 1-4 d b 3 , 5 c m h o s s z ú s á g i g , n e m k ü l ö n ü l n e k e l é lesen, A tövisek mind fehérek, barnás heggyel, megközelitöen egyene sek é s általában felfelé irányulok. Virága: 4 c m h o s s z ú é s 3,5 c m . A sziromlevelek sárgák, a pik kelyek zöldesek. Termése; gömbölyű, 9 mm-ig Előfordulása: Bolivia, P o t o s i körzete, C u c h u Ingenio. E s e t l e g a W, fidaiana e g y megjelenési formája.
II.
NEOWERDERMANNIÁK:
N.
chilensis
12
-
Bokbg.;
K i c s i , golyóalaku, sötét k é k e s z ö l d testszinü, enyhén barnás vagy v ö r ö s e s árnyalatú faj, hosszú, h e g y e s répagyökérrel. B o r d á k : 15 d b k e s k e n y e k , k e s k e n y h o s s z ú k á s d u d o r o k b ó i á l l ó k Széltövisek: k b 2 0 db 0,8-2,2 cm liosszusagig terpeszkedok, haj l é k o n y a k , többnyire e g y e n e s e k , c s a k ritkán k i s s é hajlot tak, legfeljebb az egyik alsó h o s s z a b b , egyébként hosszúak, feketés ibolya szinüek, az ujak szür kés rózsaszínűek, vagy kissé sötétebbek. K ö z é p t ö v i s : 1 d b e g y e n e s , m e r e v , felállóéi n e m k a m p ó s , f e k e t é s , íbolyabarna szinü. A tövisek később mind világosabbak lesznek, kezdetben rövidebb, később a szeltövisek és a középtövis összefonódnak. Virága: fehér. Előfordulása: É s z a k Chile, Ticnamar, de valószínűleg Dél-Peruban is honos.
N,
vorwerkii
/Pric[,:
S z é l e s , v a g y lapitott golyóalaku növény, amely hosszú, h e g y e s ré p a g y ö k é r b e m e g y át, a f ö l d b ő l a l i g l e h e t k i h ú z n i , B o r d á k : 16 é s e t t ő l t ö b b , s p i r á l i s e l r e n d e z é s ű e k , h e g y e s állszerü csúcsokra bomlottak, Areolálc: a d u d o r o k közötti m é l y e d é s b e n vannak, T ö v i s e l < : l O d b - i g 1,5 c m h o s s z ú s á g i g , o l d a l t g ö r b ü l ö k é s többé k e v é s b é elállólc, v a g y a t e s t r e f e k v ő k , 1 felfele, 1 p e d i g lefelé irányul, e z e k a 4 c m - e s h o s s z ú s á g o k a t is elérhe tik, a felső e r ő s e b b e n hajlott. Virága: fehér, halvány rózsaszínű csíkkal. Előfordulása: É s z a k Argentínától é s z a k Bolíviáig, igen elterjedt növény.
N.
vorwerkii
var,
erectispina
Hoffm.
&
Backbfi,;
A A A
típustól v a l ó eltérés: dudorok díszesebb elrendezésűek. tövisek: e r ő s e n elállók, felfelé ivelök, e n y h é n v a g y erősebben hajlottak, vékonyabbak, e legalsó a leghosszabb, a felsók erősebben görbültek, mind puhábbak. Előfordulása: Bolívia, VíachanáU
N.
vorwerkii
A
típustól
var,
való
fiíelsdorfiana.
Backbfi.:
eltérés:
T e s t e többnyire k i s e b b , a dudi>rol< Tövisek: rövidebbek. Virága: világos iboly;'sfehér Előfordulása: Észak Bolivia.
gömbölyüebbek.
-
13
I
-
A s z a k i r o d a l o m b a n található n ö v é n y l e i r á s o k o n Kívűl i s I s m e r e k mégtöbb W e i n g a r t i a - n e v e t . N e m t u d o m e z e k m e n n y i b e n j e l e n t e n e k u j fajt epos a V l ó s z i n ü s é g e , h o g y v a g y szinonimák v a g y p e d i g egyszerű en csak kereskedelmi elnevezések. Ezek a következők: W. c h l q u i - c h u q u i e n s i s : H a a g e n á l található e l n e v e z é s , k ö z l é s e sze rint hasonló a neocumingiihoz. A név hibás, bizonyára elírás kö vetkezménye, helyesen Chuquichuqui, ez a helység pedig a lanata élőhelyeként ismert. W . p u n g e n s : S z i n t é n H a a g e említi, a n é v m a g a / p u n g e n s • s z ú r ó s / v a l a m e n n y i Weingartiára, d e minden k a k t u s z r a v o n a t k o z i k . A neoc u m i n g i i h e z áll k ö z e l . W. a l b i s p i n a : K K 7 9 9 N e m t u d o m a s z á m o k előtti betűk k i n e k a névröviditését tartalmazzák, lehet, h o g y K a r e l K n i 5 e gyűjtéséről v a n szó, bár a "fehértövisű" e l n e v e z é s elég s o k régi Weingartiákra v o natkozik, lehet, hogy c s a k k e r e s k e d e l m i név, mert a Wiesbadeni délamerikai n ö v é n y e k e t importáló c é g á r j e g y z é k é b e n szerepel, W. R i o g r a n d e n s i s hel szó.
1. c o l o r i s p i n a :
egy
színesebb
tövisű
formáról
le
W, W e s t i i c o l u - n n a r i s : k e r e s k e d e l m i n é v , a t i p u s m a g a i s oszlop szerű, n e m s z ü k s é g e s a külön megjelölés / c o l u m n a r i s oszlopszerű/
E z e k tehát a z o k a z i s m e r e t e k , a m e l y e k e t v a l ó b a n s z e r é n y lehe tőségeimhez képest sikerült m e g t u d n o m a Weingartiákról, T ö k é l e l e t e s e n tisztában v a g y o k a z z a l , h o g y e z a z a n y a g távolról s e m t e l j e s , m i n d e n b i z o n n y a l ettől s o k k a l több a n y a g található róluk a külföldi s z a k i r o d a l o m b a n , c s a k e r r ő l j e l e n l e g n i n c s tudomásom. Ezt a véleményemet látszik alátámasztani a z a körülmény i s , hogy keresfeélés közben észleltem, egy- egy s z e r z ő bizonyos probléma k a p c s á n u t a l további s z e r z ő álláspontjára, d e e z h o l találhhtó a z t n e m emliti v a g y h a i g e n , a k k o r s e m t u d t a m b e s z e r e z n i a Uivánt forrást, I g y tehát- s z e r é n y c i k k e m e t i n k á b b h i á n y o s v á z l a t n a k , m i n t k e r e k e g é s z n e k kell tekintenem, A n h o z , h o g y e témával k a p c s o l a t o s i s mereteink a teljesség irányába h a l a d h a s s a n a k , szűkség lenne azon ban a r r a is, hogy minden k e d v e s Gyűjtötárs, akinek ilyen anyag, megfigyelés, v a g y tapasztalat v a n birtokában n e sajnálja a fáradt ságot arra, hogy tollat v e g y e n a kezébe! Nagy szolgálatot tenne e z z e l a nemzetségnek, fajok leírása tekin tetében o l y s z e g é n y n e k mondható magyarnyelvű szakirodalomnak, FELHASZNÁLT
SZAKIRODALOM
C, B a c k e b e r g : D a 3 K a k t e e n - L e x i k o n , F i s c h e r V e r l a g 1 9 6 6 , w, H a i g e : D a s p r a k t i e c h e K a k t e e n b u c h , N e u m a n n V e r l a g 1971, LO,S. B u l l e t i n , V o l u m c a IIL N o . 3 . 6 0 - 6 2 . o l d a l /l974. januái^ J J 3 , D o n a l d : " S u l c o r e b u t i a o r W e i n g a r t i a - o n e g e n u s o r tVWo? Kakteen u n d andere S u k k u l e n t e n 1972/10. s z á m M é s z á r o s - S z a b ó : T ö r p e k a k t u s z o k . M e z o g a z d a s á j j i K i a d ó IBp. 1 9 7 1 . dr.
Sövény
Mihály
-
14
-
A Gymnocalyciumokró/ g .
S L i H e r i a n u m / S c h i c k . / 1923./ B e r g . 1 9 2 9 . K ö z e p e s n a g y s á g ú , k b l O c m átmérőjű, k i s s é lapított n ö v é n y . 7-10 bordája s z e m ö l c s ö k r e bomlik, amiket k e r e s z t b e n elég mély rovátka választ el egymástól. A z areola fehéres. L e g i n k á b b ' t ö v i s e v a n , e z e k 1,5 c m h o s s z u n k , k i s s é e l á l l ó a k , p i s z k o s f e h é r s z i n ü e k . A virág n a g y , p i r o s t o r k u , v i l á g o s r ó z s a s z í n szirmú. A m a g fénytelen f e k e t e - b a r n a , foltos héjú, -+1,2 m m s z é l e s , - + 1,5 m m h o s s z ú . Hazája Argentína, Sierra Chica de Cordoba, Backeberg Lexikona szerint a sigelianum egy alakja, Buxbaum • z e r i n t mindkettő a c a p i l a e n s e / S c h l c k / szinonimája. g . t i l c a r e n s e / B C K B G / Bakba, idős korában n e m m a r a d k i c s i , 30 cm átmérővel 4 0 cm m a g a s r a is megnőhet. Bordái spiráli san futnak, széles dudorokra bomolva. Töviseinek száma k b , 8, 3 c m h o s s z ú a k , v ö r ö s b a r n a s z i n ü e k , elállóak. A virág 4 - 5 c m , é s 3 c m h o s s z ú , h a r a n g alakú, a s z i r m o k róEsatózinüek, A magvak 'prók feketék, + - 0 , 4 m m . szélesek és +-0,6 mm hosszúak. L e l ő h e l y e É s z a k - A r g e n t í n a , T i l c a r a k ö r n y é k é n , ettől d é l k e l e t r e 2 0 0 0 m. m a g a s b a n . B a c k e b e r g n é l e k a k t u s z n e v e : Brachycalycium t i l c a r e n s e /B.-..kbg. 1 9 4 2 . T y p u s n ö v á n y : G . s a g l i o n i s v a r . t i l c a r e n s e / B c k b g , Hasonlít is a s a g l i o n i s h o z . A z én v é l e m é n y e m s z e r i n t a G . s a g l i n i s /Cels./ szinonimája. G . tillianum R a u s c h . 1970. lapitott gömbalaku, lO c m m a g a s * s 15 c m á t m é r ő j ű , b a r n á s - s z ü r k é s z ö l d b ő r s z í n ű n ö v é n y . 15 bordája v a n , e z e k s z é l e s d u d o r o k r a b o m l a n . k , a z areolái fil cesek, ovális alakúak. T ö v i s e i ö s s z e - v i s s z a állanak, legtöbbjük e l f e k v ő , d e páK>kba r e n d e z ő d t e k , e g y a r e o l á b a n 3 pár. A tövisek 3 0 m m h o s s z ú a k , feketés barnák. A k a k t u s z e g é s z e n tömöttnek látszik a tüskék miatt. A virág 3 c m h o s s z ú , 2,5 c m , r ó z s a s z í n ű , r ö v i d c s ö v ű . A miig fényes b a r n a , +-1 mm s z é l e s , é s +- 1 mm hosszú. L e l ő h e l y e : A r g e n t í n a , Sáerra A m b a t o , 2 6 O O - 3 0 O O m magasban. G « tortu.ga H o r t . /Blossfeld/ k b lO c m B a c k e b r g s z e r i n t m.'g n i n c s k e l l ő k é p p e n l e i r v a . B l o s s f e l d találta meg, valószínűleg Paraguayban. B a c k b g L e x i c o n a 1 9 6 0 . s z e r i n t : 7 t ö v i s e v a n , e z e k 1,5 c m hoszszuak, kezdetben v ö r ö s e s fekete, idővel róí,saszines-szürke l e s z a ss.inűk. K ö z é p t ö v i s e n i n c s , n é h a lehet. A z én megfigyelésem s z e r i n t a m a g v i l á g o s b a r n a , fénytelen, • - 0 , 8 mm s z é l e s é s +-1 mm hosszú. K ö z é p t ö v i s e nincs, Backeberg látta e z t a n ö v é n y t a d a r m s t a d t i b o t a n i k u s k e r t b e n inkább s á r g á s tövisekkeL B a c k b g , 1970. évi kiadású Lexikon szerint a növény a z o n o s v o l n a a G . tudae Y. l t o - v a l . E s o r o k szerzője úgy véli, B a c k e b e r g t é v e d e t t , m e r t a I;ét n ö v é n y megítélése alapján n e m a z o n o s
-
15 -
G . t r i a c a n t h u m B a c k b g . 1959. g ö m b ö l y d e d , e s e t l e g a z alján k i szélesedő, szürkészöld, v a g y barnás szinü k a k t u s z . Körülbe l ü l 12 b o r d á j a s z o k o t t l e n n i . E z e k l a p o s a k , kerekded-dudoro s a k , elkülönítő árkaik jól láthatók. M i n d i g 3 t ö v i s e v a n , c s a k n a g y o n e l v é t v e 5; a t e s t r e r á s i m u lók, szaruszinüek, v a g y s z ü r k é s e k , a l i g i v e i t e k . A v i g á r 3 - 4 c m h o s s z ú , fehér. A torka színes, valószínűleg rózsaszínű. A magja fényes b a r n a , + - 0 , 9 mm széles, és u g y a n c s a k +-0,9 mm hosszú. A növény argentínai. G . t u d a e Y. Ito. 1957. lapitott gömbformájú, k b 6 c m m a g a s , és 17 c m á t m é r ő j i J , b . ' ; r s o n y o s a n b a r n á s z ö l d s z i n ü n ö v é n y . 7 t ö v i s e v i l á g o s sárga, a c s L c s i k sötét. K ö z é p t ö v i s e n i n c s . A virág 4 cm hosszú fénytelen világosbarna Ikizáia Paraguay.
é s 4 c m átmérőjű, fehér szinü. A magja + - 0 , 7 mm s z é l e s , é s + - 0 , 9 mm hosszú.
G . u r u g u a y e n s e / A r . / Br.
-
16 -
G . v a l n i o e k i o n u m . Jajo 1934. sarjadzó, é s igy idós korában cso p o r t o s a n t e n y é s z ő ' , k i s o s z l o p a l a k u , k b 3 0 c m m a g a s é s 15 c m v a s t a g k a k t u s z . Kultúrában inkább gömbalaku lO c m s z é l e s s é g i é s magassági méretekkel. A s z i n e sötétzöld. 10-13 bordája kerek d u d o r o l < b a r e n d e z ő d t e k , m e l y e k áll a l a k ú a k . T ö v i s e i n e k száma 7-15 közt l e l i e t s é g e s , e s e t l e g több i s . K ö z é p t ö v i s e i s v ó l t o z ó s z á m ú 1-6 k ö z t , A t ö v i s e k s z i n e s z ü r k e , b á r l e h e t r a j t u k n é m i elszíneződés, A Icözéptövis v a s t a g a b b a peremtöviseitnól, A v i r á g fehéi-; 5 c m h o s s z ú = s 5 c m á t m é r ő j ű , A m a g j a fény telen, fekete + - 6 mm s z é l e s + - 0 , 8 mm h o s s z ú . L e l ő h e l y e A r gentínában C o r d o b a környékén v a n . B o h u m i l Schütz még e g y varieti^st i s ..legkülönböztet : G . v a l n i éekianum v a r i e t a s c e n t r i s p i n u m . 1939-ben C a s t e l l a n o s é s Lelong a v a l n i c o k i a n u m o t G . i m m e m o r a t u m n é v e n leírták. A z 1941-ben a K a k t e e n k u n d e b a n olvasható i m m o m o r a t u m név nvomdahibá
ü . v a t t e r l . B l U n . 1950. i n k á b b l a p o s n a k m o n d h a t ó k a k t u s z , 4 c m m a g a s é s 9 c m átmérőjű k e r e k t e s t t e l . S z e n e s z ü r k é s z ö l d , d e lőhet kissé barnás i s . N a g y s á g tekintetében a z előbb emiitett móretnél n a g y o b b is lehet ez a G y m n o , Bordái szélesek, dudorosak. A s z é l e s d u d o r o k a t jól látható b a rázdák választják el egymástól. Tövisei 1-3-5 db szaruszinüek. Középtövis nincs. A virág k b 5 cm hosszú, é s 4 cm fehér szi nü, d e a t o r k a v ö r ö s . A termése ovális, teteje csapott, 2 - 3 c m h o s s z ú ás 1 c m s z é l e s , illetve v a s t a g . M a g j a fényesbarna + - 0 , 9 mm s z é l e s é s u g y a n c s a k + - 0 , 9 mm hosszú. A lelőhelye Argentínában C >rdoba, S i e r r a G r a n d é v i d é kén Nono mellett. G . w e i s s i a n u m B a c k b g , 1 9 3 5 , a l a k j a e n n e k i s n y o m o t t , k e r e k , 9 ci m a g a s e s 14 c m s z é l e s , s z i n e t o m p a s z ü r k é s z ö l d , k b 19 b o r d á j a e l é g g é s z é l e s , d u d o r o k b a r e n d e z ö d ő e k , m e l y e k áU a l a k u a h . T ö v i s e i ( 6 - 8 ) p á r o s á v a l állnak, lehajtók, 3 c m h o s s z ú a k , v i l á g o s színűek. Középtövise n i n c s . A virágja tölcsér alakú, fehéres ró z s a s z í n ű , p i r o s torkú, rövid s z á r ú . T o r k a sötétebb. M a g j a fénytelen, fekete + - 0 , 6 mm s z é l e s é s + - 0 , 8 mm hosszú. Lelőhelye Argentínában M a z a n környékén.
-
17
-
Cr, w e i s s i a n u m v a r , a t r o r o s e u m B c k b g . c s a k a tövise sötét r ó z s a s z í n ű .
1935. olyar^
mint
a
törzsfaj,
Gr. w e i s s i a n u m v a r , c i n e r a s c e n s B a c k b g . 1935. a l a k j a l a p o s kerek. T ö v i s e i k e z d e t b e n feketék, idősebb tövisei megszürkülnek. Közép tövise feUelé hajlik. G. tio
westii nova.
Hutch. azonos weingartia westii Backeberg szerint Weingartia.
/Hutch./
Backbg.
combina-
G . z e g a r r a e C a r d . 1958. n e m sarjaazo, iapitott gombaia,
rózsás szirmú. é s + - 0 , 6 mm
E c i k e m h e n leírt, f e l s o r o l t G y m n o c y c i u m o k o n kivül m é g s o k talál ható gyüjtem'''nyeínkbon, a m e l y e k n e k c s a k számuk v a n , v a g ^ ép p e n t i i b á s e l n e v e z é s U e k . E z e k e t a l < a l c t u s z k e r e s k e d ő k ü z l e t i ói^del
Libnár
Antal
-
18
-
N e o U o y d l a s m i t h i i ( M u e h U ) K i a d . & P i t t k . í. s e n i l i s K i a d , & P i t t k . n . n u d . (• N. beguinii B r . & R. v a r , s e n i l i s B o r g i n C a c t i E d n . I : 2 8 6 , 1937 ( s l n e d i a g n . l a t , ) , e t c . ) , Kralnz D i e K a k t e e n 4 8 - 4 9 , C VUIb, J a n . 1972. N e o U o y d i a smittiü ( M u e h L ) K i a d . & P i t t k . ' S e n i l i s ' n . c v . - N . b e g u i n i i B r . & R. var, s e n i l i s B o r g i n C a c t i E n d , I : 2 8 6 , 1937 (sine diagn, lat,); Gymnocactus beguinii Back, var, senilis Back,; Neolbydia smittiil K i a d , & P i t t k . £. s e n i l i s K i a d . i P i t t k . , omn. n. n u d . NeoUoydia smithii (Muehl.) Kiad, & Pittk. v a r . s m i t h i i (• E c h l n o c a c t u s smithii M u e h l e n p f o r d t i n A l i g . G a r t e n z . 14; 3 7 0 - 3 7 1 , 1846; T h e l o c a c t u s smithii Borg; Gymnocactus beguinii B a c k , var, smithii Back,), K r a i n z Dte K a k t e e n 4 8 - 4 9 , C V l l l b , J a n , 1972, Nopalxochia macdougallii ( A l e x , ) Bravó n, c o m b , s u p e r f l . (Nopalxochia macdougall i i M a r s h a l l i n C a c t u s N o . 4; 6, 1 9 4 6 ) , C a c t . S u c . M e x , 17: U 9 , O c U - D e c . 1 9 7 2 . N y c t o c e r e u s s e r p e n t i n u s B r . & R. v e r . pietatis B r a v ó , C a c t . S u c . M e x . 17: U 6 - U 7 . OcU-Dec. 1972, Opuntia bensonii Sanch,-Mej,, Cact, Suc, Mex, 17: 4 7 - 5 0 , 6 2 - 6 3 , A p r . - J u n e 1 9 7 2 . Opuntia excelsa Sanch.-Mej„ Cact, Suc. Mex. 17: 6 7 - 7 3 , J u l y - S g j t . 1 9 7 2 , Opuntia imbricata D,C, var, cardenche (Griff,) B r a v ó (• O, c a r d e n c h e Griff, in R e p , M i s s o u r i B o t , G a r d , 19: 2 5 9 , 1 9 0 8 ) , C a c t , S u c , M e x . 17: U 9 , O c t , - D e c . 1 9 7 2 . Opuntia imbricata D.C. var. Iloydii ( R o s e ) B r a v ó (O. I l o y d i i R o s e i n C o n t r . U.S. N a t . H e r b . 12: 2 9 2 , 1 9 0 9 ) , C a c t . S u c . Mex. 17: U 9 , O c t . - D e c . 1 9 7 2 . O p u n t i a j a l i s c a n a B r a v ó , C a c U S u c . M e x . 17: U5-116, O c U - D e c , 1972, O p u n l i a l e p t o c a u l i s D , C, v a r . b r i t t o n i i ("britt o n i " ) ( O r t . ) B r a v ó (O. b r i t t o n i Ortega in M e x . P o r e s t 4: 68, 1928), C a c U Suc. M e x , 17: U 9 , O c U - D e c . 1 9 7 2 , Opuntia nejapensis Bravó, CacU Suc, Mex, 17: U 5 - U 6 , O c U -Dec, Opuntia robusla Wendu var, guerrana (Griff.) Sanch,-Mej. (. O. g u e r r a n a G r i f t , i n Rep. M i s s o u r i B o U G a r d , 19: 2 6 6 , 1 9 0 8 ) , CacU S u c , M e x . 1 7 : 119, O c U - D e c . 1 9 7 2 .
-
19 -
Opuntia robusta WendU var. larreyi (Web.) B r a v ó (O p u . .tia l a r r e y i W e b . In C o u l t e r in C o n t r . U . S . N a t . H e r b . 3: 4 2 3 , 1 8 9 7 ) , C a c t . S u c M e x . 17: U 9 , O c U - D e c . 1 9 7 2 . O p u n t i a s a n t a m a r i a ( B a x U ) B r a v ó (• Grusorüa s a n t a m a r i a B a x t e r i n C a c U S a c c . J . A m e r . 6 : 1 6 0 , 1 9 3 4 ) , C a c U S u c . M e x . 17: U9, O c U - D e c . 1972. Opuntia subulata (Mütil.) Eng. var. exaltata ( B e r g . ) R o w U n . c o m b . (O. e x a l t a t a B e r g e r i n H o r U M o r t o l e n s i s 4 1 0 , 912; O. cumingii tiort; C y l i n d r o p u n t i a exaltata Back.í A u s t r o c y l i n d r o p u n t i a e x a l t a t a Back.) O p u n t i a t e t i u a n t e p e c a n a B r a v ó (• O. d i l l e n i i Ker.-GawU var. tehuantepecana Bravó in C a c U S u c M e x . 9 : 5 5 , 1 9 6 9 ) U c . 17: U 9 , O c U - D e c . 1972. Opuntia thurberi Eng, var. alamosensis (Br. i R.) B r a v ó (• O . a l a m o s e n s i s B r . & R. in S t a n d l e y in C o n t r . U.S. NaU H e r b . 23, 5 : 1 6 7 6 , 1 9 2 6 ) , C a c U S u c . M e x . 1 7 : 119, O c U - D e c 1972. Opuntia velutina Web. var. affinis (GriíU) B r a v ó (O. a f f i n i s G r i f U i n P r o c . B i o l . Soc W a s h i n g t o n 2 7 ; 2 7 , 1914), C a c U Suc. M e x . 17: U 9 , O c U - D e c . 1 9 7 2 . Opunlia velutina Web. var. macdougaliana ( R o s e ) B r a v ó (• O. m a c d o u g a l i a n a Rose in S m i t h s . M i s e . C o l U 5 0 : 516, 1 9 0 8 ) , C a c U S u c M e x . 17: U 9 , O c U - D e c . 1 9 7 2 . P a r ó d i a a n d r e a e B r a n d t , S t a c h e l p o s t 8: I 4 r 147, N o v . 1972. P a r ó d i a c h a l l a m a r c a n a Ek-andt, S t a c h e l p o s t 8: 1-4, J a n . 1 9 7 2 . P a r ó d i a i g n o r a t a B r a n d t , S t a c h e l p o s t 8: 8 6 87, July 1972. P a r ó d i a k o e h r e s i a n a B r a n d t , S t a c h e l p o s t 8: U 3 - U 5 , SepU 1972. Paródia k r a s u c k a n a BrandU KakU and. Sukk. 23: 179-180, July 1972. Pediocactus g l a u c u s A r p n . n o m . (• Echlnocactus g l a u c u s K. S c h . in Gesamtb. d, K a k U 438, 1898, n o n K a r w . ) , CacU S u c c . J . A m e r . 44: 221, S e p U - O c U 1972. Pediocactus m e s a e - v e r d a e ( B o i s s . ) A.-p (» Coloradoa mesae-verdae Boissevain in Boissevain & Davidson Colorado Cacti: 55, 1 9 4 0 ) , C a c U S u c c . J . A m e r , 4 4 : 22 2, SepUOcU 1972. Pediocactus polyancistrus ( E n g . & Big.) Arp (• Echlnocactus polyancistrus Eng. & Big. i n P r o c . A m e r . A c a d . 3: 2 7 2 , 1 8 5 6 ) , CacU S u c c . J . A m e r . 4 4 : 2 2 2 , S e p U - OcU 1972.
-
20
-
Pediocactus robustior (Coult.) A r p (• Ectiinocactus simpsonii Eng. var. robustior C o u l t e r i n C o n t r . U . S . N a U H e r b . 3: 3 7 7 , 1896), CacU Succ. J. Amer. 44: 222, SepUOcU 1972. Pediocactus whipplei (Eng. & Big.) A r p (Ectiinocactus whipplei Eng. & Big. in Proc. A m e r . A c a d . 3: 2 7 1 , 1 8 5 6 ) , C a c U S u c c . J . A n i e r . 4 4 : 2 2 2 , S e p U - O c U 1972. Pediocactus w r i g h t i a e ( B e n a ) A r p (Sclerocactus wrightiae Bensőn in CacU Succ- J. A m e r . 38: 5 5 , 1966), Uc. 4 4 : 2 2 2 , SepUOcU 1972. Praearthrocereus BUXD. n. subg. (Gen. Artrocereus; Typ. A i-ondonianus Back.), Krainz D i e K a k t e e n 4 8 - 4 9 , C Va, J a n . 1972. Pseudogrusonia Bravó n. ser, ( G e n . Opuntia; Typ. Grusonia santamaria BaxU), CacU Suc, M e x . 17: 119, O c U - D e c . 1 9 7 2 . Pseudopilocereus m a g n i í i c u s B u i n . 4c B r e d . , C a c U S u c c . J . A m e r . 44I- 6 6 - 7 0 , Mar.-Apr. 1972. Pygmaeocereus Buxb. n. subg. (Gen. A rthroc e r e u s ; T y p . P. b y l e s i a n u s A n d r . & B a c k . ) , K r a i n z D i e K a k t e e n 4 8 - 4 9 , C Va, J a n . 1972. Rebutia albopectinata Rausch, KakU and. S u k k . 23: 2 3 6 - 2 3 7 , S e p U 1972. Rebutia brunescens Rausch, KakU and. Sukk. 23: 2 3 5 - 2 3 6 , S e p U 1972. Rebutia buiningiana Rausch, KakU and. Sukk. 23: 9 8 - 9 9 , A p r . 1972. R e b u t i a e o s R a u s c h , S u c c u l e n t a 5 1 : 1- 3 , J a n . 1972. Rebutia krainziana Kess. var. hyalacantha (Back.) Buchhelm (» Rebutia senilis Back. var. hyalacantha Back, in Der K a k l t e e n í r e u n d 1: 131, 1 9 3 2 ; R , wessneriana B e w , ; R, h y a l a c a n t h a B a c k . ; R. c a l l i a n t h a Bew. U hyalacantha Buin. & D o n . ; R, k r a " i n ziana Kess, var, wessneriana Krainz, & Haarm.), Zander Han dwörterbuch der Pflanzennamon Edn. X 743, Stuttgart 1972. R e b u t i a m a m i l l o s a R a u s c h , S u c c u l e n t a 51:697 0 , A p r . 1972, Rebutia margarethae Rausch, KakU and. Sukk, 23: 4 - 5 , Jan. 1972. Rebutia pulchella Rausch, KakU and. Sukk. 23: 3 4 0 , Dec. 1972. Rebutia wessneriana Bew. var. beryllioides B u i n . & D o n . (R. c a l l i a n t h a B e w . var. beryllioides Buin, & Don, in Sukkulentenk u n d e V l l - V I I l 103, 1963; P. k r a i n z i a n a K e s s , í. b r e v i s e t a K r a i n z . & H a a r m . ) , Suc c u l e n t a 51: 2 2 2 . D e c . 1972.
folvUköv,
-
21 -
/4 kaktuszok
talajáról
" A h á n y ház, a n n y i s z o k á s " tartja a régi magyar közmon dás. E z " k a k t u s z o s n y e l v - e " fordítva körülbelül u g y hangzik " a h á n y gyüjtö, a n n y i f é l e t a l a j t " . V a n a k i a föld keverékében baromfitrágyától a k ö s z é n s a l a k i g mindent felhasznál, s n ö v é n y e i r a g y o g ó a n s z é p e k . U g y a n a z t a másik gyüjtö m i n d k á r o s n a k t a lálja, s h a n ö v é n y e i g y e n g é n f e j l ö d n e k , k e v é s b é tetszetösek, arra hivatkozik, olyanok mint az eredeti hazájukban. N o s , n e m olyanok! Legfeljebb ugyanolyan elkínzottak, A kultúrában t a r tott n ö v é n y e k e n m e g k e l l h o g y l á t s z ó d j o n a z e m b e r t e r m é s z e t f o r m á l ó e r e j e , a s z é p utáni o l t h a t a t l a n v á g y a . H a n e m igy lenne, nagyonszegények lennénk, az évezredekben is alig kifejezhető növénykultúra helyett ma még mindig a v a d búzánál tartanánk, S l e g f e l j e b b v a d v i r á g o k a t szedegethetnénk, A növényeink fejlődését, virágzását meghatározó tényezők közül a z e g y i k l e g f o n t o s a b b a számukra optimális tápanyagel látás. Ugyan e g y - m á s i k n ö v é n y l e í r á s á n á l már találunk utalást a z é l ő h e l y i talaj minémüségére, d e e z e k számunkrtí legfeljebb irány mutatóul s z o l g á l h a t n a k . R é s z b e n a z é r t , m e r t a l e i r t é l ő h e l y i t a laj n e m m i n d e n e s e t b e n a legmegfelelőbb. Legtöbb e s e t b e n csalc a r r a u t a l , h o g y a f e l f e d e z e t t n ö v é n y v é g t e l e n n e k tünö t ű r ő k é p e s s é g é n é l f o g v a m é g e z e n a t a l a j o n i s l<épes álni, szaporod ni. M á s r é s z b e n , h a a z a d o t t t a l a j t i d e á l i s n a k tekintjük , é s a z öszs z e s s z e r k e z e t i , kémiai tényező figyelembevételével megpróbál j u k ö s s z e á l l í t a n i , a hőt, fényt, c s a p a d é k o t , s t b , tehát a k l i m a tológiai adottságokat , a t e n g e r s z i n t feletti m a g a s s á g o t már n e m tudjuk biztosítani. Ezeket figyelmen kivül t i a g y n i n e m lenét. E z e k e n túlmenően a szabadban álő n ö v é n y f e j l ő d é s e n i n c s i d ő h ö z k ö t v e . T e h á t ráér évtizedekig, évszázadokig növekedni. A z ember pedig, kor l á t o z o t t é l e t k o r á n á l f o g v a tür*^flmetlen. M i n d a n n y i a n szeretnénk l ö v é n y e i n k e t a lehető l e g r ö v i d e b b idő alatt v i r á g z ó , termő álla p o t b a h o z n i . É s itt merül fel a z a k é r d é s , h o g y a n milyen tala j o n , m i l y e n körülményelc k ; zött? É s h a most gyüjtötársaim e g y c s a l h a t a t l n a r e c e p t e t remélnek, fájó s z i w e l kell bevallanom, ilyennel nem 'udok a közösség n e k s z o l g á l n i . S e n k i t n e m a k a r o k m e g g y ő z n i , h o g y a z általa használt földkeverék, lenpozdorja, téglatörmelék, kőszénsalak nem alkalmas a növények tartására. M i n d e z all
-
22 -
g e n n y e l v ü irásmü k r i t i k a náiküli forditása. T e h á t c s a k t e n n l a r tással f o g a d h a t j u k e l őket. írásomban néhány, a n ö v é n y fejlő d é s é r e döntő b e f o l y á s s a l biró t é n y e z ő r e szeretném felhívni a figyelmet, é s röviden ismertetni a z o k a t a földnemeket, a m e lyeket eredményesen használhatunk. E g y b e n biztosítani e z e k ismeretében gyüjtötársaim számára a kísérletezgetés örömét. A k a k t u s z o k , p o z s g á s n ö v é n y e k tápanyag, meteorológiai, geológiai igényei é v e z r e d e k alatt alakultak k i , s váltak a nö vény örökletes kívánalmaivá. E z t a z örökletes kívánalmat a z élőhelyétől elszakított, k u l turíban tartott n ö v é n y e k s utódaik i s t e r m é s z e t e s e n m a g u k k a l hozzák. /Ezért o l y a n nehéz e g y - e g y importn v é n y megtartása./ Földünk termőtalaja évmilliók alatt a l a k u l t k i . Erről a k é r d é s ről s z á m t a l a n í r á s m ü b e n találunk k ö z e l e b b i a d a t o t . A talajt, l e gyen az bármilyen minőségű, h a kézbevesszük, az első a m i f€?ltunik, h o g y k ü l ö n b ö z ő n a g y s á g ú r é s z e c s k é k b ő l s a r é s z e c s k é k r a g y s á g á t ó l f ü g y ő e n k i s e b t > - n a g y o b b h é z a g o c s k á k b ó l álU E z e k a hézagok döntően h a t á r o z z , k m e g a talaj típusát, s z e r k e z e t é t . A h o m o k t a l a j 0 , 2 - 2 m m - e s s z e m e c s k é k b ö l áll, itt a h é z a g o k i s n a g y o k . A z a g y a g t a l a j r é s z e c k é t 0 , 0 0 2 mm n a g y ságuok, v a g y még ennél is k i s e b b e k , természetesen a közötlijk l é v ő h é z a g o c s k á k i s e z z e l a r á n y o s a n k i s e b b e d n e k . A ho m o k t a l a j v i s z o n y l a g o s a n n a g y h é z a g o c s k á i biztosítják a v í z sza bad mozgását, a levegő-ellátottságot, melyre a növény gyökér z e t e n kivül a tápanyag feltárásához elengedhetetlenül szükséges milliárdnyi élőlény; .ek i s s z ü k s é g e v a n . A z a g y a g t a l a j e n n e k a z ellentéte. A v i z e t n e n e z e n v e s z i fel. L e v e g ő t l e n , k i s z á r a d v a r ö g ö k k é áll ö s s z e , m e g r e p e d e z i k . Ilyen esetben a növény gyökérzete e l s z a k a d A levegőtlenség, öszszetapadást még elősegíti a n a g y mésztartalom, v a l a m i n t a kü lönböző élő eredetű h u m u s z is. A két s z í ' l s ö s é g e s t a l a j n e m k ö z é e s n e k a mezőgazdaság számára értékes talajok. Ezek felsorolása azonban meghaladná l a p u n k terjedelmét. E z e k h e l y e t t a m i n k e t k ö z e l e b b r ő l érdeklő, a talaj szorkozí
/fizikai/ tulajdonságait anyagok.
' 2 . T á p a n y t i g bí;^tositó, utánpótló / Röviden érintve az öntözővíz
javító,
/kéniiai/ a n y a g o k . k é r d é s é t is./
A talaj javítására, s z e r k e z e t é n e k tartós jó állapotban tartására elsősorban a növényi r é s z e k bomlásából, humlfíkálódásából k e letkező lombföldek, k o m p o s z t o k jöhetnek számításba. Tartós s z e r k e z e t ű k biztosítja a l e v e g ő , a v í z é s a I ápanyagok megkö tését, é s " g i o n l e t o s leadásukat. Tápanyagtartalmuk keletkezésük f o l y t á n a l a c s o n y , í g y k á r o s a n y a g o k a t ritiíán t a r t a l m a z n a ! ; . /pU c s e r s a v , kijliinbiiző i n h i b i n a n y a g o k / . K'-mlnatásuk v á l t o z ó , d e
rondszorint
/az íillalajtól
23
-
függően/
enyhén
A humuszról röviden: a z e g y s z e r ű termőtalaj. A z z á a b e l é k e r ü l ő állati é s a á b ó l s z á r m a z ó h u m u s z a l a k í t j a át,
savanyu,
kozetmálladék m e g nem növényi any^-gok bomlá-
A h u m u s z fogalma még ma sem egységes, A tudósok egész s o r a különböző s z e m s z ö g b ő l próbálta ezt a kérdést tisztázni. Vizsgálataik során a z o n b a n a z t megállapították, h o g y szenet, oxigént, hidrogént, nitrogént, fehérjeszerü vegyületek egész so rát t a r t a l m a z z a . Ö s s z e t é t e l ü k v á l c o z ó v o l t a , v a l a m i n t a k é p z ő d é sük m e c h a n i z m u s á b a n fennálló k ü l ö n b s é g e k kizárják, h o g y egy s é g e s anyagként tartsuk számon őket, A talaj termékenységé ben való szerepük s e m teljesen tisztázott, mégis i n d o k o l t , h o g y egy különleges anyagcsoportnak tekintsük, m e l y s a v a s j e l l e g e m e l l e t t n i t r o g é n c s o p o r t o k a t i s tartalmazó k o l l o i d o k b ó l áll, ( k o l l o i d o k - c s a k e l e k t r o n m i k r o s z k ó p p a l látható anyagszerkezetek), A h u m u s z n a k a talaj tápanyag-gazdállcodásában végzett s z e r e p e a z o n b a n már k e v é s b é vitatható. Befolyásolja a talaj VÍZ, l e v e g ő é s hőgazdálkodasát. Bomlása során táp- é s serken tő-anyagokat (hormonokat) szolgállat az a l a c s o n y a b b és ma gasabb rendű növényeknek. T á p a n y a g megkötő é s folyamatosan leadó tulajdonsága mellett részt v e s z a talaj biológiai tevékeny ségének szabályozásában is. T e h á t k a k t u s z a i n k talajának tartalma határozza meg.
hatékonyságát
elsősorban
humusz
Pöldl<everél;ünk összeállitáisához néhány fontosabb, ismertebb h u m u s z t szolgáltató földnemet próbálok m e g i s m e r t e t n i ; v a l a m i n t e g y - k é t talajlazitó, e s e t l e g talajpótló /chemokulturához/ közeget s o r o l o k fel. A lombföldek közül e l s ő h e l y e n a bűkklombföldet kell meg említeni. T a r t ó s , l a s s a n humifíkálódó s z e r l t e z e t ű p H 6 körüli, t e hát e n y h i n s a v a n y u kémhatá;5u. K a k t u s z f ö l d összeállít'sához kiválóan a l k a l m a s . Begyűjtése a z o n b a n körülményes. Magasaké b a n f e k v ő b ü k k ö s e i n k b e n árkol
A
beiiyüjtés
helyétől
24
függően
pH
6-7
közötti
vegyhatásu,
Fenyölom'jföld: Gyüjtötársaim körében i n d o k o l a t l a n u l , c s a k L e v e s e k által h a s z n á l t földnem. A bükklombföldnél rendszerint s a v a n y ú b b p H í'-6 értékű. E l s ő s o r b a n a z e r d e i fenyő é s a feUctefenyö lonibíöldje jöhet s z á m í t á s b a . F e l é r e t t állapotban í i a s z iiúljuk. É v e k i g biztosítja t a l a j u n k j ó szerkezetét. Gyertyánlombföld; Hasonló n y a b b p H 5rtékü, R e n d s z e r i n t nosoI:at,
a bükklombföldhöz, c s a k alacso bü;-.kel v e g y e s e n t a l á l u n k g y e i - t y á -
Tölgylombföld: Számunkra, bár eléggé hozzáférhető, nem igen la.iet számításba. N a g y a c s e r s a v tartalma, A humuszképződés, .1 t ú p a n y a g f e l t á r ó d á s i s k e d v e z ő t l e n e b b a z e g y é b t á r g y a l t l o m l > l ö l d e k é n é l . H a még,is f e l . l a s z n á l j u k , s z á l a s t ő z e g g e l keverjük. Ny.'ii^ é s vadgesztenyelombföluek: Gyakorlati t i l nagy c s e r s a v t a r t a l m u k miatt n e m ajánlatos.
felhasználásuk
K o m p o s z t o k ; A z út m e n t i f á k l e h u l l ó l o m b j a a z e l ő b b e m i i t e t t nyái^ é s v a d g e s z t e n y e l e v e l e l n - k kivételével alkalmas, elégetés iielyett, k o m p o s z t Icészitésére, U g y a n ú g y felhasználhatjuk a l e k a .-^-.ált f i i v e t , k ü l ö n b ö z ő e g é s z s é g e s n ö v v ? n y i h u l l a d é k o t . A komposzli'ilásra l í e r ü l ő n ö v é n y i a n y a g n á l r e n d s z e r i n t elkövetünic e g y j e l e n t ő s hibúU F i g y e l m e n kivül h a . ^ y j u k , hoi^y a r o . s t a n y a g lebontá.sát riitrog.'nnel ti'plálkozó apró k i s élőlények végzik. Tehát a levegő m e l l e t t e r r e i s s z ü k s é g v a n . E z é r t n e sajnáljuk a k o m p o s z t o l á s r a k e r ü l ő n ö v é n y i h u l l a d é k r a k ö b m é t e r e n k i i n t 1-2 k g n i t r o g é n m ű t r á g y a k i s . . órás/iU A líomp . s z t á l á s g y a l c o r l a t b a n n e m m á s , m i n t a s -.erves a n y a ttok e g y s erü s z e r v e s vegyületel;l;é v a l ó át..lakitása mikroorga nizmusok részvételével. A keletkező h u m u s z - a n y a g kiválóan a l k a l iii.js földkeverékünk ö s s z e á l l i t á s á h o z . D e a z é r t v i g y á z z u n k ! A ház tartásban e g y r e j o b b a n terjednek a s z i n t e t i k u s m o s ó - , mosogató s z e r e k , i l y e n v i z e t n e öntsünk komposztelepűnkre. L e r o n t j u k k o m p o s z t u n k értékét, s nemkívánatos v e g y i a n y a g o k halmozódnak fel bwnne. S z e r v e s trágyák, v a l a m i n t k e v é s m é s z adag.olása e l ő n y ö s , m e r t a leíjontásban részt v e v ő baktériumok s z á m á r a a g y e n g é n luL>,os k é m h a t á s a n y a g s e r k e n t ő h a t á s s a l bír. A r r a figyeljünk, liijyy k o m p o s z t prizmánk ö s s z e r a k á s u t ^ n n e melegedjék túl f>C5- 7 0 C f o k a z i d e á l i s . E z e n a n ö f o k o n a k á r o s n ö v é n y i é s á l lati kórol;ozók e l p u s z t u l n a k . 7 0 C fok felett a z o n b a n öntözéssel liuleríí.ií"ik I t e l l , I v U l ö n b e n m u n i c á n k k á r b a v é s z , c s a l < é r t é l c t e l e n a n y a t^ot k a p u n k . G y e p színföld e l l n e k n e v o z z ű l í a z ő s g y e p e s terűletel<en, p i l k i n f i o s t a k a r m á n y n ö v é n y e k a l a t t t ö b b é v után k i a l r . k u l t l O - 1 5 c m - e s i i h j r z s a l é k o s , h u m u s z b a n g a z d a g földet. S z á r m a z á s u k s z e r i n t m e g U nlönböztelünl.. é d e s f ü v ü é s s a v a n y u g y e p színföldet. A z édesfüvü j^yepszinföld p l l é r t é k e 7 - 8 körül v a n . M a g n é z i u m é s jnésztartaliiia n a i ; y r é s z b c n n ö v é n y e i n k s z á m á r a oldható állapotban v a n n a k . A s a v a n y ú {.-yepszinföldek r e n d s z e r i n t a folyók áriéri legelőin a l a kulnak ki.
-
25
-
A z itt k i a l a k u l t tt.lajok a z időnkénti v i z alá k e r ü l é s folytán k i lugo-ódtak, tápanyagban s z e g é n y e k , p H értékük alacsony, (pl. Hanaág) A Kaktuszföld ö s s z e á l l i t á s á n á l legtöbb gyűjtő h a s z n á l különbö ző mennyiségű tőzeget. A g y a k o r l a t b a n a talaj p H - értékének c s ö k k e n t é s é r e . P e d i g e z e n túlmenően a t ő z e g a n a g y o n fontos talajlazitó, l e v e g ő t , tartós viztárolást biztosító k ö z e g . H a z a i tő zegeink közül elsősorban az osli tőzeg az, amit felhasználha tunk, A p H érteke 3 , 5 - 4 között v a n . A z ócsai, v a l a m i n t a z egyéb tőzegeinlc r e n d ;-,9rint m e s z e s e k , s o k k o t u t t a r t a l m a z n a k . G y a k o r i lati értékük ala. aony, Trágyaföldelt: M i n t t á p a n y a g b i z t o s i t ó , tartalélcoló fölcínem e l sősorban a marhatrágyaföld jöhet számításba. R e n a s z e r i n t közöm b ö s !<émhatásu, j e l e n t ő s humusztartalmánál f o g v a talajszerlcezet javitó k ö z e g . T á p a n y a g a i l a s s a n b o m l a n a k le, i g y hoi.szú i d e i g biztosítják a n ö v é n y fejlődését, A n y o m e l e m e k e t s z i n t e hiány nél kül tartalmazza. M á s trágyák földdé e r i e l v e a l i g i s m e r t e k . P e d i g é r d e m e s lenne Icisérletezgetni. T u d o m , h o g y most néhány régi gyűjtőtársam összes tövisei a z é g felé m e r e a n e k . K' k t u s z é s trágya! Rögtön h i v a t l ; o z nalc a r r a , h o g y a t e r m é s z e t b e n u g y a n lei t r á g y á z z a a l - , a k t u s z o k a í ? Senki, D e h a mi s z e b b e t a k a r u n k , mint a természet mostoha v i s z o n y a i között tengődő növények! Rögtön k é s z e k is a féligazsá g o t rejtő példcíkkal: a t r á g y á z á s t ó l túlhizott, ritíía t ö v i s ű , a l i g v i rágzó növényekicel. Nem az a baj, hogy trágyázunk. Hanem az, hogy egyoldalúan, r e n d s z e r i n t c s a k nitrogént k a p t a k n ö v é n y e i n k . A laza nagyra növekf aett sejtek k e v é s b é ellenállóalí. I g y k ö n n y e n e l p u s z t u l n a k . É s as l e n n e a k í s é r l e t e z g e t é s g y a k o r l a t i é r t e l m e , h o g y a k e l l ő kémif egyensúly fenntartása mellett a lehető l e g s z e b b növényi tudju". f e l n e v e l n i a l e g r ö v i d e b b idő 1-itt, }laromfitrágyaföld: E z l e h e t n e a z e g y i k kiindulási p o n t kisér^ letei.getéseinknél. N é h á n y gyűjtő'társamról t u d o m , h o g y föld k e v e r é kük ö s s z e á l l i t á s á n á l k ü l ö n b ö z ő é r e t t s é g ű b a r o m f i / g a l a m b / t r á g y á t használtak fel. A z eredmi'jny: meglepően g y o r s növelcedés, erős, s z é p tövisek é s bő v i r á g z á s v o l U A ; t s e m h a l l g a t h a t o m e l , h o g y e g y i k - másik i l y e n spontán kísérletnél a n ö v é n y e k közül néhány elvesztette gyökérzetét é s lényegesen elmaradt a fejlődésben. Ezt helytelen keverésnelc, a tultrágyázásból adódó plazmolizisn e k lU'Jhatjuk be. A baromfitrágyálí s o k oldható f o s z f o r t é s m e s z e t t a r t a l m a z n a k , tehát ajánlatos a z ó v a t o s a b b adagolásuk. E g y é b t r á g y a f é l e s é g h e z n a g y o n l í e v é s gyüjtötársunk j u t . Á l t a l á n o s e l v , h o g y trágyafélét f r i s s e n s o h a n e m nasználjjrid. És mit t e g y e n a v á r o s b a n élő gyűjtő, a k i a z e d a i g tárg/alt földnemeket c s a k a z irodalomból ismeri? Számukra néhány meg oldást ( h a n e m is teljes értékűt) tudok j a v a s o l n i . A z egyik i l y e n m e g o l d á s a k i r á n d u l á s o k o n , h e g y i t u r á l c o n ö s s z e g y ü j t ö g e t f e t t lomfc)föld f e l h a s z n á l á s a . A másik m e g o l d á s , a v i r á g ü z l e t e k b e n , m a g kereskedésekben kapható " F l o r a s c a " földkeverék. A Plorai-ca földkeveréltet a G y ő r - S o p r o n megyei Talajerőgazdálkodási Válla lat gyártja o s l i t ő z e g felhasználásával. Szericezeie, s z e r v e s - s - e r v e t l e n a n y a g aránya a növényeink s z á m á r a optimális.
Három típusban A . B . é s C, kerül f o r g a l o m b a . R é s z ü n k r e g y e n g é n s a v a n y u " B " föld f e l e l m e g a legjobban.
a
E g y e s gyűjtök e z i a földet több- k e v e s e b b h o m o k k a l mégt o v á b b lazítjáíc ( f e l e s l e g e s e n ) . D e bármily m o s o l y g á s r a készte tő, m é g i s megtörtént s z o m o r ú e s e t r e h í v o m f e l a p e s t i g y ü j t ö társaim figyelmét. A i o m o k o t n e a Villamos Vasút homoktárolóíból s z e r e z z é k be. U g y a n i s e g y i k gyüjtötársunk a z i n n e n s z e r zett h o m o k k a l k e v e r t e földjét é s n ö v é n y e i n é h á n y n a p múlva b ú c s ú n é l k ü l távozt^;i< a z é l ő v i l á g b ó l . M e r t e z a h o m o k sóval v a n l<everve é s növényeinket könnyelműségünkkel elpusztitliaíjuk. A "Plorasca" föld b e s z e r z é s é n é l g a z d a s á g o s m e g o l d á s lenül a gyártó vállalattól 5 0 k g - o s zsákban r e n d e l n i .
közvet
A z e g y é b "dúsított t ő z e g " n é v e n f o r g a l o m b a h o z o t t trágyaföldek g y e n g e minőségű, r e n . l s z e r i n t ócsai tőzeget tartalmazó k o t u s keverél<ek. Pellaasználásukat változó voltuknál f o g v a s e m ajánlom. E g y é b kalítuszok tartására fel..asznélt talajpótló a n y a g o k kö z ü l a '.cülönféle s a l a k o k r ó l néhány jellemző ismertetést a d n i e l é g körülményes. A z acélgyári Thomas-kemencékből származó sala k o t már régóta felhasználják a mezőga daságban. Nagy az old ható f o s z f o r s a v t a r t a l m a , e z e n k í v ü l s o k f é l e n y o m e l e m i s m e g t a lálható benne. A k ő s z é n s a l a k már n e m i l y e n egyértelmű. A b^'nyászás h e l y é t ő l , m i n ő s é g é t ő l f ü g g ő e n v á l t o z ó . S o k f e j l ő d é s r e i i a s z n o s , dFIcáros a r y a g o k a t i s t a r t a l m a z h a t . E g y e t l e n i g a z i e l ő n y e a steril á l l a p o t a . I n k á b b cs.iil< a c h e m o k u l t u r á s t a r t á s n á l , m i n t t a r t ó k ö z e c j ö h e t s z á m í t á s b a (!) A p H v i s z o n y a i t f e l h a s z n á l á s előtt a j á n l a tos megvizsgálni. A p c r l i t e l s ő s o r b a n mint talajlazitó, a g y ö k é r z e t s z á m á r a v i zet, l e v e g ő t biztosító k ö z e g jöhet számításba. Á s v á n y i eredetű vulkánikus kőzet. N a g y a k o v a s a v t a r t a l m a . 9 0 0 C f o k f ö l é he?v í t v e duzza.sztják. T e l j e s e n s t e r i l , s a v a k , lúgok n e m támadják m e g . N a g y a v í z f e l v e v ő k é p e s s é g e , a s z e m c s é k táipanyag m e g k ö t é s e é s • l e a d á s jó. K ü l ö n b ö z ő a r á n y b a n l<everhetjük t a l a j u n k h o z , v a g y tiszt, n használhatjuk chemokulturás tartásmódnál. Vegetatív sz-.poritásnál kíilönösen jó, d u s gyökérzet fejlődik b e n n e , s átültetésnél n e m sérülnél? neg a gyökerek. Talajlazitásra, levegőzöttség biztosítására e g y r e nagyobb t e r e t f o g l a l n a k e l a k ü l ö n b ö z ő políuretánhab granulátumjl-:. (ná lunk H u n g a r o c e l l ) , T e l j e s e n steril, kémiailag s e m l e g e s v o l t u k , valamint azt, iiogy l i o s s z u igénybevétel esetén som bomlanalt, chemokulturás tartásmód.noz i s felhasználhatóvá l e s z i őket. Különböző téglaörlemónyek ( t é g l a h o m o k ) nálunk kevésbé t e r j e d t e k e l . R é s z b e n , mert h á z i l a g o s előállításuk líörűlm.'-nyes, m á s r é s i ' . b e n a h a z a i a n y a g b ó l k é s z ü l t t é g l á l < n a g y r é s z e túl s o k nemkívánatos sókat t a r t a l m a z . Használatuk inkább a tolunk n y u g a t r a e s ő „.yűjtöknél, k ü l ö n b ö z ő v i z k J t u r á k n á l divatos.
-
27 -
P ü r é s z p o r o k , t a k é r e g örlemó.iyek a z epiíita n ö v ó n y e i n k talajánál jöhetnek e s e t l e g számításba. G y a k o r l a l í l a g használ juk ezeket növényeink tartására.
tik
Természetesen k i a szá-n'.alan
a felsorolt fölúnemek, a n y a g o k lehetőséget, csupán ismertetés folyUköv.
: e m merí jeUegüf!; Bartalis
Imre
Sajtószemh 1974.
évi l O . szám
und andere Sukldenten G.
Hagg:
K é t u j faj?
A s z e r z ő megállapította, h o g y a gyűjteményében l e v ő Paródia formosa v . proliiéra é s a P. c o m a r a p a n a v . p a u c i c o s t a t a a z o n o s f a j n a k , 1 9 7 3 - b a n B r a n d t mindkettőt P . n e g l a c t a é s P . n e g l e e t o i d e s n é v e n újra leírta. A c i k k b e n k ö z ö l t n ö v é n y - v i r á g é s magfényképek szemléltetik, h o g y l é n y e g e s eltérés csupán a m a g v a k formájában é s n a g y s á g á b a n mutatkozik. V a l ó s z í n ű l e g a z ö s s z e s kaktuszgyüjtő óhaját k i f e j e z i a s z e r z ő megállapítása, m i s z e r i n t ideje l e n n e már, h o g y a b o t a n i k u s o k p o n t o s ismérveket közölnének a faj é s változat meghatározá sához. H a s o n l ó a h e l y z e t a P . z a l e t a e w a n a n é v e n i s m e r t növényel
Kleinen
Lithops-öröm
a
legkisebb
helyen is.
Déli fekvésű a b l a k b a n , e g é s z k i s h e l y e n i s megélnek é s virág z a n a k e z e k a z é r d e k e s é s k e d v e s növények. S o k örömet sze r e z n e k , h a t a k a r é k o s ö n t ö z é s mellett a z életritmusuknalí magfe l e l ő e n t a r t j u k ő k e t . /U f é n y k é p ' H,
Nase:
Perocactus
wislizenii-úgyszólván
a
kapu
előtt.
E z a masszív h e n g e r e s kaktusz épp u g y hozzátartozik a z ari z o n a i T u c s o n táj!; é p é h e z , m i n t a k ö z . ' = m e r t C a r n e g i e a , N e m r i t kák a 2 m - e s példányok 7 0 c m átmérővel, Vir.-ga v ö r ö s vagy sárgeU N a g y s á r g a t e r m é s é t a m a d a r a k , ő z e k , v a d d i s z n ó k é s rágcsálók igen kedvelik. Emberi fogyasztásra alkalmatlan. A 2 mm n a g y f e k e t e m a g v a k a t a z indiánok m a i s ö s s z e g y ű j t i k é s k u k o r i c a l i s z t köz
1974. B.
Potocki
-
Rotli:
évi
11.
28
-
szám
Steapelia-virág
vendégei
K ö z i s m e r t , l i o g y a p o m p á s S t a p e l i a vir.'igok átható d ö g s z a g o t terjesztenek. A z is tudott, tiogy ez a kellemetlen k é p e s s é g a legyek odacsalogatását célozvák, mai az idegen beporzóit, vég ső fokon a megtermékenyítést szolgálja. A megtévesztés oly tök é l e t e s , h o g y a l e g y e k a virágot romlott húsnak v é l v é n , peté i k e l i s lerakják. A k i k e l t l á r v á k /nyüvek/ a gyűjtőnek n e m k i s ijedtséget o k o z n a k , a z o n b a n táplálék hiányában r ö v i d e s e n e l p u s z t u l n a k . A k e l l e m e t l e n látványt m e g e l ő z e n d ő a petéket p u h a e c s e t t o l leseperjUlc. / l . fénykép/ A.B.Lau:
A
Paródia
"L
322"
felfedezése
A szerző - számos uj kaktuszfaj felfedezője - leirja a később r<')la e l n e v e z e t t " L 3 2 2 " Paródia lelőhelyét é s a megtalálás kö rülményeit, /3. fénykép/ tJ.
Kőtüer:
Sulcorebutia
R ö v i d ismertetőt / l . fénylci'
kapunk
frankiana
Rauscii
e
éve
néhány
felfedezett
újdonságról,
Kemenes
KAKTIEM SUKKULINTiN
1974.
o
2.
Ernő
\ ^
\
luzet
Köhler:
Prailea montana, Buining & Brederoo. Ezt az uj Praillenfajt B u n i n g és Brederoo irta le é s Uebelm a n n , L e o p o l d H o r s t - a l a S e i r r o d e M a r a c u j a - b a n , délre M a t o G r o s s z o - t ó l találta /Brazília/. 2 7 0 - 3 0 0 m é t e r r e a t e n d e r s z i n e fölött. E z a faj e g y " m e ; ; e i " t i p u s , a m e l y e t n e m s z a b a d a t ü z ö n a p o n t a r t a n i , é s e r ö s e b b e n " h u m u s z o s " talapján növet<edik, A löbbi u a y a n e r ő s e b b e n "minarális subsztrátumban" növekszik, A í ü z ö n a p o t nerri türi, e r ő s e b b e n k e U á i ^ nyékolni. A bimbós növény v i s z o n t , a virág kinyitásához már s o k k a l több n a p o t k i v a n , A n ö v é n y 2 0 mm é s a v i r á g a 4 c m - 1 is eléri, 2 délután virágzik, A P r a i l e a m o n t a n a v ö r ö sesbarna szinü, g y a k r a n sötétb. m a , fés'-szerű tövise k e U A növénytest lapos és a Prailea castanea-hoz hasonlít, A cik k e t f e k e t e f e h é r fényl<ép e g é s z í t i k i . ?
Hoffmann:
" A l s ó k a l i f o r n i a e g y feltáratlan k a k t u s z v a d o n " A s z e r z ő a z 1 9 7 2 , n o v e m b e r i u t a z á s , ' n a k m á s o d i k r é s z é t Írja le. A z utazás során s o k Mamillariát, E c h i n o c e r e u b t , M a r s h a l l o c e r e u f e t , s t b , találtalc.
Wolfgana
29 -
Hartrampf:
A f i a t a l k a k t u s z o k f e k e t e - f e h é r fén k é p e z é s é r ó l i r é r d e k e s cikket. Részletesen leirj., a beállitás-módokat, a m y é l y s é g é l e s s é g e t , a megvilágítást, a hátteret é s a z a n y a g s z e r ű k é p szerüségeU A c i k k e t 7 d b fekete-fehér fotóval illusztrálja. A z éles, a n y a g s z e r i j fekete fehér kal
lOO
W.
H a másszinü háttérrel kívánunk f é n y k é p e z n i , a n n a k fényvisszaverő v a g y fényelnyelő k é p e s s é g é h e z viszonyítottan kell a megvilágítá s o k a t módosítani. A m e g a d o t t a d a t o k O r w o N P 1 5 - ö s f i l m r e 11 B l e n d e 2 s e c . megvi lágítási időre é r v é n y e s e k . A filmet O R W O F 4 3 - a s filmhívóban k e U előhívni! A c i k k bizonyítja, h o g y m i n d e n k ü l ö n l e g e s f e l s z e r e l é s nélkül lehet s z é p é s minőségileg jó kaktuszfényképeket készíteni. pernd
is
Hoffmann:
G y m n o c a c t u s b e g u i n i i /Web./ B a c k b g . A s z e r z ő i s m e r t e t i e z t a nálunk e l é g g y a k o r i Gymnocactusfajt. Leirja a növényt, megadja a tartásmódjára való utalásokat, a té li tartásmódra i s a d V j é k o z t a t á s t . A z ismertetést e g y színes f é n y k é p p e l illusztrálja, a m e l y e n a v i r ' g i s látható. Siegfried
G.
Tauer:
S z a k o s o d n i , amennyire c s a k lehet, T a u e r a cikkében a s o k a t vitatott problémát taglalja, különösen a Német D e m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g b a n , Nálunk i s g y a k o r i a z a jelenség, hogy az "öreg" kalítuszosok minden > ietben "vegyes" gyűjtők é a fiatalabbak kezdenek csak "szakosodni". Leirja e n n e k előnyeit é s hátrányait i s . Ö is e g y szakgyüjtő, A s t r o p hytum specialista. Heinz
Streíftelen
A b n o r m á l i s v i r á g k é p z ő d é s a IVlamillaría c e n t r i c i r r h á n á U A s z e r z ő két s z í n e s f é n y k é p p e l illusztrált c i k k é b e n l e i r j a a nála t a p a s z t a l t r e n d e l l e n e s v i r á g k é p z ő d é s t , A v i r á g o k helyén m e g j e l e n i k a bimbó, m a j d ez m e g n a g y o b b o d i k és esetenként elé r i a 22 mm h o s s z ú s á g o t é s a 9 mm átmérőt i s . E z azután n e m n y í l i k k i 1- 2 h é t u t á n p e d i g l e s z á r a d a n ö v é n y r ő l . E d d i g i l y e n j e l e n s é g e t n e m f i g y e l t e k mc:?g m á s h o l é s m é g n e m i s t a l á l t á k m e g rá a m a g y a r á z a t o t , Nt^gysurányi
Miltlós
Szakköri
-
hírek
30 -
S z a k k ö r ü n k n e k küldött k a r á c s o n y i , lókkal v i s z o n o z v a köszönjük! F I
újévi
jókívánságokat
hason
n y e l e m :
A z 1975. évi magakciónk magjegyzékét l a p u n k h o z csatoljuk. Igényelni c s a k a IVIüvelödési K ö z p o n t ú n /l725, B u d a p e s t , Pf:73/ cimére levélben lehet. Kérjük, h o g y a l e v é l r e s z í v e s k e d j e n e k ráirni " m a g i g é n y l é s " . Csoportos, többévre szóló igénylést nem veszünk figyelembe. A z igénylések beküldésének határideje 1975, március lO. A m a g o k a t b u d a p e s t i é s környékbeli t a g o k n a k március 17-én és 2 4 - é n 18-2O óra között o s z t j u k k i . Vidéki gyüjtötársainknak p o s t á n , u t á n v é t e l l e l küldjük e l .
1975,
január
6-án
Nagysurányi Miklós előadásában é r d e k e s visszapillantást nyúj tott a Mamilláriák r e n d s z e r e z é s é n e k történelmi kialakulásáról, 1975,
január
20-án
K l u b n a p keretében a z 1975. évi S z a k k ö r i tennivalókat b e s z é l tük m e g é s b e m u t a t t u k a K a z a n y b a n t a r t o t t k a k t u s z k i á l l i t á s r ó l a k a z a h s z t á n i t e l e v í z i ó által készített d i a k é p e k e t .
Szovjetunió O s s z o r o s z o r s z á g i Természetvédelmi T a n á c s a Kon d é r István a r a n y d i p l o m á s e r d ő m é m ö k ö t a z l O S tagját S z a k k ö rünk e l n ö k é t e l s ő o s z t á l y ú e l i s m e r ő o k l e v é l l e l é s j e l v é n n y e l , B a r t a l i s Imrét a S z a k k ö r titkárát a " T á j é k o z t a t ó " szerkesztőjét e l i s m e r ő o k l e v é l l e l é s j e l v é n n y e l tüntette k% a t e r m é s z e t v é d e lem a n ö v é n y s z e r e t e t a két nép barátságának megerősítéséért folytatott munkásságukért.
M
a
g
a
küldött
magokat
c
i
ó
n
k
r
a
Hollandia Szombathely Kisvárda Rábacsanak Edelény Budapest Budapest Budapest Dunaharaszti köszönettel nyugtázzuk.
Veghel-NBr.
Herrn K.H. Prestlé Dr. K i s s József Takács Géza Takács' Péter Augusztinyi Béla F i l l p p o v i t s Ottó Libnár A n t a l Nagy Károly Kiss Mihály által
k
a
tagságnevében
-
31 -
Friedrich Ritter
gyűjtőszámai.
Espostoa superba cristata/P r u f i c e p s /P Espostoa ruficeps v a r . a u s t r a l i s /P 574 Tephrocactus i g n e s c e n s /P 575 M i l a a u s t r a l i s /P 576 M i l a m a x l m a /P 577 Cleistocactus plagiostoma /p 578 Loxanthocereus parvitessellatus - P R 316/P 579 Loxanthocereus otuscensis/P - PR 578 580 Loxanthocereus granditesselatus - P R 167 581 H a a g e o c e r e u s h y s t r i x /P 582 - " - e u b t i l i s p i n u s /P 583 - " - l a n u g i s p i n u s /P 584 H a a g e o c e r e u s f u l v u s /P 585 - " - c h r y s e u s /P - P R 1 4 7 586 Espostoa hybr. P R 573 x P R r.7l/P 587 Matucana comacephala/P 588 Islaya divaricatiflora/P 589 I s l a y a b i c o l o r /P 590 - " - m a r i t i m a - g r a n d i f l o r e n s /P 591 - " - u n g u i s p i n a /P 592 M a t u c a n a y a n g a n u c e n s i s /P 5 9 2 a - " - y a n g a n u c e n s i s v . s e t o s a /P 5 9 2 b - " - - " - V . g r a n d i f l o r a /P 593 M a t u c a n a m e g a l a n l h a /P nem ( M . calvescens) 594 - P R 5 8 7 /P 595 M a t u c a n a c r i n i í e r a /P 596 - " - a u r a n t i a c a /P 5 9 6 a - " - - " - v . d e n s i s p i n a /P 597 - " - p a u c i c o s t a t a /P 598 A r e q u i p a h e m p e l i a n a /P U P R 127 a 598a Arequipa hempeliana v a r . s u b t i l i s p i n a /P 599 Horridocactus chilensis v a r . a l b i d i f l o r u s / • ..B./Ch 600 Lobivia claeysiana /DéUB/ ( Tupiza) 601 Haageocereus chilensis /Ch 602 Trichocereus orurensis / B - P R 71 603 Cleistocactus laniceps / B 604 Platyopuntia albisaetaceus / B 60;"> -"pubescens/B 572a 573 r)73a
A D Á S
-
32
-
VÉTEL
-
C S E R E
M t h e d i s z F e r e n c gyUJtötórsunk U51. B u d a p e s t , C s ő g y á r megvételre k e r e s i B a c k e b e r g : " K a k t e e n Lexikon"-ját. Értesítést a fenti c í m r e kéri.
u . l/b
B e r g h a u e r T i b o r gyüjtötársunk 7 6 2 7 . PécsbányatelepJ C s á k á n y u . 8~ k a k t u s z é s L i t h o p s m a g o k a t k i n á l e l a d á s r a . É r d e k l ő d ő k n e k s z í v e s e n küld magllstát.
Tartalomjegyzék - I n h a l t s v e z e i c h n i s 1. o l d a l
Dr.Agócsy P á l :
Hozzászólás ~ DiscussionsbűitroK
3.
oldal
Dr.Sövény íáxhály! A .i/einöa..-tiál£ Übí?i' d i e ..oia:;,öi t i o n
14.
oldal
Litinár A n t a l :
A Gymnocai.yciunokról CTbor die Gr;:aocraysiín
18.
oldal
Tondér István?
Uj pozcí^áonövón; novek 1972 óta Neue naman für S u c c u l e n t a n Pflanzen!
21.
oldal
B a r t a l i s Imras
A kaktuszok talajáról Die Jirde für Kakteen
27.
oldal
Kemones iSrnö: Sajtószemle Nagysurányi kíklóa: L i t e r a t u r (íbersicht
3o.
oldal
Szakköri h i r e k NachJ.'ichten aus unaerem Fachkrois
Szerkesztette:
B a r t a l i s Imre
Felelős
K o n d é r István o k l e v e l e s erdő/némök a z l O S tagja K i a d j a a X X , k e r . Művelődési Otthonok Igazgatósága B u d a p e s t , X X , , N a g y G y ő r i István u. 4 - 6. Fábián
kiadó:
Zoltán
Lektorálta:
igazgató
