I I .
É v f o l y a m ,
1 .
s z á m ,
2 0 0 9
Tartalom
04
Interjú Bajnai Gordonnal
12
Milliárdos fejlesztések a közlekedésben
21
Regio Star
06
Legfontosabb a munkahelyek megôrzése
14
Beruházások az egészséges életért
21
Partnerség a pályázatoknál
08
Házhoz jön a segítség
16
Fókuszban a turizmus
22
JELEK az NFÜ honlapján
10
Ez történt 2008-ban
18
Határtalan uniós fejlesztések
23
Tisztelt Olvasó! „Go local – think global!” – valahogy így szólt a jelmondat, amelynek jegyében néhány évvel ezelôtt az Európai Bizottság meghirdette a teljes európai uniós kommunikáció megújítását. Nagyon fontos gondolat ez, és legalább akkora kihívás emberközelivé tenni az uniós témákat. Megmutatni, hogy az EU-tagság nem a brüsszeli bürokráciát és nem a nagypolitika távoli vitáit jelenti, hanem valami egészen mást, egészen közelit. Mindenekelôtt esélyt és lehetôséget egy jobb minôségû életre. Itt és most, még a leghátrányosabb helyzetû kistérségekben is.
Aktuális pályázatok
Helybe vinni az információt és helyi szinten is képesnek lenni tervezni, pályázni, mindeközben pedig európai uniós összefüggésekben, célokban és forrásokban is gondolkodni – ez az összetett feladat hárul a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításával mûködô Kistérségi Koordinációs Hálózat csaknem háromszáz munkatársára az ország mind a 174 kistérségében. Egy uniós pályázatot elôkészíteni, megírni, megvalósítani és aztán pontosan elszámolni vele – ez még a papírmunkát könnyítô intézkedések ellenére sem egyszerû feladat. Ezért jött létre egy bô évvel ezelôtt az Új Magyarország Pontok hálózata, és ezért dolgoznak a munkatársaink azon, hogy segítsenek az önkormányzatoknak, a vállalkozásoknak és a civil szervezeteknek eligazodni az uniós pályázatok világában. Feladatuk az, hogy segítsenek az ötletet pályázattá érlelni, segítsenek kiválasztani a megfelelô konstrukciót, és segítséget nyújtsanak a pályázati adminisztrációhoz is a pályázat benyújtásától egészen a végsô pénzügyi elszámolásig. Tudom jól, hogy egy-egy kisvállalkozás néhány milliós fejlesztése önmagában nem látszik a statisztikákban. Mégis fontos, mert családok megélhetése függhet tôle. Éppen ezért meggyôzôdésem, hogy az uniós pályázatok sikerességét nem csak a milliárdos beruházásokból lehet lemérni. Ez a siker, az ország sikere ugyanis sok kis egyéni sikerbôl, sok jó ötletbôl és eredményesen megvalósított pályázatból áll össze.
Impresszum Kiadja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Kommunikációs Fôosztálya 1077 Budapest, Wesselényi u. 20/22. Felelôs kiadó: az NFÜ Kommunikációs Fôosztályának vezetôje Szerkeszti a szerkesztôbizottság. A kiadvánnyal kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat az
[email protected] címre várjuk. www.nfu.hu A kiadványban feltüntetett adatok tájékoztató jellegûek. Az adatbázistól eltérô adatokért felelôsséget nem vállalunk. A címlapon Lenti Szilvia Újjászületés címû felvétele látható az NFÜ elmúlt évi fotópályázatának díjazott alkotásai közül.
A vállalkozások, az önkormányzatok és a civil szervezetek munkáját segítve azon dolgozunk, hogy a nagy beruházások mellett sok-sok kisebb uniós fejlesztés járuljon hozzá egy jobb jövôhöz még az ország leginkább hátrányos helyzetû kistérségeiben is.
Simon László elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Uniós pénzekkel a válság ellen Fő cél: őrizzük meg a munkahelyeket
Nagy elôrelépések történtek az elmúlt hónapokban, ma már több mint 560 milliárd forint áll a vállalkozások rendelkezésére. A válságmérséklô csomagunk nagyobb része uniós fejlesztési pénz, kisebb hányada a Magyar Fejlesztési Bank forrásaiból származik. Alapelvünk, hogy a forrásokat a válság hatásainak csökkentésére, azon belül is a magyar munkahelyek többségét biztosító kis- és középvállalkozások megsegítésére szükséges fordítanunk.
Munkahelymegôrzésre és a vállalkozások támogatására csoportosítja át a kormány az uniós fejlesztési források egy részét. Emellett lerövidítették a pályázatok eljárási idejét, a kifizetéseket pedig felgyorsították. Már ma is gyorsabban és könnyebben lehet uniós pályázati támogatásokhoz jutni, az elbocsátásoktól leginkább sújtott vidékeken pedig regionális válságkezelô programot tervez a kormány – csak néhány a legfontosabb eszközök közül, amelyekkel a válság hatásait igyekszik tompítani az uniós források segítségével a magyar kormány. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert, lapzártánkkor a kormányfôi poszt várományosát kérdeztük. 1400 milliárd forintos csomagot jelentett be tavaly novemberben. Mi az, ami ebbôl mára elérhetôvé vált a vállalkozások számára?
4
De hiába adják a kkv-k a magyar munkahelyek 65 – 70%-át, a bankok mégis nehezen állnak szóba velük. Különösen igaz ez most, amikor egyre drágább a hitel... Valóban komoly problémát jelentett, hogy a kis- és középvállalkozások hitelezése túlzottan kockázatos a pénzintézetek számára, a válság pedig a maradék bizalmat is elûzte a pénzpiacokról. Pontosan ennek ellensúlyozására indítottuk útjára az Új Magyarország Mikrohitelt, amelynek révén azok a vállalkozások, amelyek éves árbevétele nem éri el a 200 millió forintot, akár tíz éves futamidôre vehetnek fel hitelt a banki alapkamatnál is kedvezôbb kondíciókkal. Mindez forgóeszközök esetén 6 millió forintot, beruházási célnál pedig 10 millió forint kedvezményes hitellehetôséget jelent. Ugyancsak a pénzhiánnyal küzdô vállalkozásoknak kedvezô hír, hogy az Új Magyarország Forgóeszközhitellel már ma is további 140 milliárd forint áll rendelkezésre például árukészlet-feltöltés-
re, vagy áruvásárlásra, akár 200 milliós hitelplafonig. Kidolgozott programjaink sikerességét mutatja, hogy a válságkezelô eszközök felhasználása folyamatos, a vállalkozások élnek lehetôségeikkel, amelyet mostanáig több mint 1100 mikro-, kis- és közepes vállalkozás már igénybe vett. A közvetítôk köre folyamatosan bôvül, az eddig bejelentett pénzügyi eszközök országszerte már több mint 1000 bankfiókban érhetôk el. A programba bekapcsolódott kereskedelmi bankokon kívül – mint pl. K&H Bank, Volksbank, OTP Bank, MKB Bank, Raiffeisen Bank, Budapest Bank, Takarékbank, CIB Bank, UniCredit Bank, Erste Bank – a konstrukciók elérhetôek a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványokon, vállalkozói központokon keresztül is. Nagy segítség lehet a hitelezésnél az állami garanciavállalás is. Számíthatnak a vállalkozók ilyen segítségre is? A vállalkozások hitelhez jutási esélyeit érdemben javítja, ha a kölcsönt folyósító bank megoszthatja kockázatait. Ehhez nyújt fedezetet az Új Magyarország Hitelgarancia, 100 millió forintig nyolcvan százalékos fedezetvállalással. Mindezt kiegészíti a Garantiqa Zrt. megnövelt, 900 milliárd forintos garanciakerete is. A legfontosabb, hogy a válság legnehezebb idôszakán átsegítsük a kis- és középvállalkozásokat, egyben remélem, hogy egyre többen lesznek, akik fejlesztésekkel és beruházásokkal találják
meg a kiutat. Számukra hoztuk létre az Új Magyarország Beruházási Hitelt 50 milliárdos kerettel. Ezen felül érdemes a vállalkozások figyelmét felhívni a most induló tôkeprogramokra is, amelyek segítségével a cégek jelentôs mértékben javíthatják tôkehelyzetüket. A pénz- és hitelszûke mellett a piacvesztéstôl is tartaniuk kell a magyar vállalatoknak, az építôipar problémái különösen súlyosak. Hogyan lehet úrrá lenni ezeken a bajokon? Fontos intézkedéseket indítottunk el a beruházások élénkítésének érdekében. Az 1400 milliárd forintos finanszírozási intézkedések mellett több tekintetben is egyedülálló, belsô keresletet növelô csomagot hirdetett a kormány, összesen 2100 milliárd forint értékben 2010 végéig. Ennek legnagyobb része az építôipari ágazat szereplôi számára készített 1800 milliárd forint (6 milliárd euró) összegû beruházásélénkítô csomag. A több mint 600, uniós támogatású projektet tartalmazó lista speciálisan az építôipar szereplôinek kérésére továbbfejlesztett összefoglaló, amelyben a projektgazdák által 2009–2010 között elindítani tervezett beruházásokat találják meg. Így a többi között 267 iskola, 23 rendelôintézet, 78 városi terület, több mint 400 km vasúti és mintegy 350 km közúti beruházás részleteirôl. A lehetôségekrôl bôvebben bárki tájékozódhat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjának aloldalán, az Építôipari Piactéren. Ezen felül gyorsabbá és könnyebbé tettük a vissza nem térítendô uniós támogatások pályázati rendszerét, megemeltük az uniós pályázatok elôlegét. A korábbi 25-rôl 40 százalékra emeltük az uniós pályázatok elôlegének összegét. A januárban
indult kifizetések az elsô hat hétben már több milliárd forintot értek el, és a kihelyezések folyamatosan nônek. Az intézkedések legfontosabb célja a magyar munkahelyek védelme. Mik az eszközök? A kormány egyértelmûvé tette: úgy kívánja felhasználni az uniós forrásokat, hogy azok a lehetô legnagyobb védelmet nyújtsák Magyarországnak a világgazdasági válság hatásaival szemben. Minden eszközünkkel azon vagyunk, hogy a vállalkozások rövid távon megôrizhessék mûködôképességüket, megvédhessük a munkahelyeket, az ország pedig hosszú távon erôsebb, sikeresebb és versenyképesebb legyen. Legfontosabb rövid távú feladatunk a válság kezelésében a lehetô legtöbb munkahely megmentése. Ezt a célt szolgálja az a tavaly év végén meghozott döntés is, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai között, illetve azokon belül úgy csoportosít át 260 milliárd forintot a kormány, hogy
ezzel munkahelyek megôrzését és újak teremtését segítse. Így például a munkaidô csökkentését lehetôvé tevô pályázati konstrukciókat dolgoztunk ki. Ezzel kettôs hatást lehet elérni: a piaci kereslethez lehet igazítani a cég mûködését elbocsátások nélkül, a kiesô napon kapott képzéssel pedig hosszabb távon is munkában tarthatóak az emberek, hiszen az ötödik napon kapott képzéssel maguk is versenyképesebb tudásra, készségekre tehetnek szert. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 16 milliárd forintos hazai forrással hirdetett meg munkahelymegôrzô pályázati programokat. Ezen felül már készenlétbe helyeztünk 30 milliárd forintnyi uniós támogatást, hogy amint szükség lesz rá, azonnal be lehessen állítani az ilyen típusú pályázatok további finanszírozására. Új eszköz a munkahelyek védelmében a Regionális Válságkezelô Program, amely a nemzetközi gazdasági válság miatt tömeges elbocsátással sújtott, legveszélyeztetettebb kistérségek talpon maradását, a helyi foglalkoztatást hivatott biztosítani, támogatni.
5
6
1+1 év
max. 25.év
mikro-, kis- és középvállalkozások megduplázott kamat-
Széchenyi-kártya -
KAMATTÁMOGATÁS
Hitelgarancia
támogatás *A táblázatban foglalt adatok tájékoztató jellegûek. Nem minôsülnek ajánlattételnek.
max. 25 millió Ft
80% mikro-, kis- és középvállalkozások Garantiqa
Hitelgarancia
Új Magyarország
forgóeszközfinanszírozás
KKV-k által felvett beruházási és forgóeszközfinanszírozási hitelekre garanciavállalás a mikro-, kis- és középvállalkozások max. 100 millió Ft-os a részükre a kereskedelmi hitelek 80%-át lehet bankok által nyújtott garantálni hiteleinek garantálásával GARANCIÁK
Válságkezelô telefonközpont: 06 40 638-638, www.penzterkep.hu
OTP Bank, Erste Bank, MKB Bank, Takarékbank és az általa integrált takarékszövetkezetek, Volksbank és az általa integrált takarékszövetkezetek Info: www.kavosz.hu plusz 2 mrd Ft
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nél Info: www.garantiqa.hu plusz 450 mrd Ft (összesen 900 mrd Ft)
március elején kb.: 12,5% (1 havi BUBOR+ max. 4%+ 0,8–2% kamattámogatás)
K&H Bank, Volksbank, Raiffeisen Bank, Agria valamint a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet. Info: www.mvzrt.hu garancia-díj: a garanciavállalás mértékének 1%-a évente max.10 év
változó változó mikro-, kis- és középvállalkozások MFB HITELEK
beruházási és forgóeszközhitel
kizárólag 1 év + 1 nap forgóeszközfinanszírozás 1–200 millió forint mikro-, kis- és középvállalkozások Forgóeszköz Hitel
28,2 mrd Ft
Az MFB honlapján felsorolt kereskedelmi bankoknál és hitelközvetítôknél. Info: www.mfb.hu 160 mrd Ft
140 mrd Ft
K&H Bank, Volksbank, OTP Bank, MKB Bank, Raiffeisen Bank, Takarékbank, UniCredit Bank, Budapest Bank, Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet. Info: www.mfb.hu
9/14* 1 havi BUBOR + 1,464% + legfeljebb 4%/év (2009. március elején érvényes BUBOR alapján: legfeljebb 11,571% /év) március 3-án kb.: 6,0% - 7,8% (Jellemzôen: 3 havi EURIBOR + max. 4–6%)
50 mrd Ft március 3-án kb.: 7,1% (3 havi EURIBOR*0,75+0,75% + max. 5%) max. 10 év beruházási hitel 10–100 millió Ft mikro-, kis-és középvállalkozások Beruházási Hitel
beruházási hitel és ahhoz kapcsolódó forgóeszköz hitel forgóeszköz: 6 millió Ft beruházási: 10 millió Ft mikrovállalkozások (200 millió Ft éves árbevételig) Mikrohitel
ÚJ MAGYARORSZÁG
Volksbank, OTP Bank, Raiffeisen Bank, Budapest Bank, CIB Bank, Erste Bank, K&H Bank, Agria Bélapátfalvai Takarékszövetkezet, Takarékszövetkezeti Bank, UniCredit Bank, Sopron Bank, Commerzbank, MKB Bank, Banco Popolare. Info: www.mfb.hu, www. mvzrt.hu
Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványok: Heves, Hajdú-Bihar, Bács-Kis-kun, Baranya, Primom Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítô Alapítvány, Régió Finansz Pénzügyi Zrt., Veszprém, Somogy, Zala megyei, Székesfehérvári Vállalkozói Központ. Info: www.ummikrohitel.hu, www.mvzrt.hu 58,6 mrd Ft max. 10 év, forgóeszközhitel esetén max. 1 év
pénzügyi közvetítôk határozzák meg
K&H Bank, OTP Bank, Volksbank, Agria Bélapátfalvai Takarékszövetkezet, Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató, Raiffaisen Bank, Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet.
A támogatás elérhetô Kamatok és díjak Futamidô A program célja Elérhetô összeg Ki veheti igénybe? A program neve
emelt elôleg összegét. Ôk az új pályázókhoz hasonlóan igényelhetik a megemelt elôleg összegét. Egyszerûsödött és gyorsabb lett a támogatások kifizetése azzal is, hogy a 25 millió forint alatti támogatási összegû projektek esetében az eddigi 100 ezer forintról 500 ezer forintra nôtt az az értékhatár, amely alatt hitelesített számlamásolatok helyett elegendô számlaösszesítôt benyújtania a kifizetéshez a kedvezményezettnek. Ez különösen a kis- és közepes vállalkozások kisebb pályázatainál fontos lépés. A 25 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló pályázatok esetén pedig 500 ezer forint lett az az értékhatár, ami alatti számlákat és a kapcsolódó dokumentumokat nem kell hitelesített másolatban benyújtani, hanem elegendô e számlák összesítôje is a kifizetés igényléséhez. Legalább ennyire fontosak a biztosítéknyújtás feltételeinek enyhítésére tett kormányzati lépések. Az eddigi 10 millió forintról 25 millióra nôtt a vállalkozásoknál a biztosítéknyújtás alóli mentesség felsô határa – ekkora pályázati támogatási összeg alatt mentesülnek a vállalkozók a biztosítéknyújtás terhei alól. Jelentôs könnyítés a 25 millió forint feletti nyertes pályázatok pályázóinak, különösen a kis- és középvállalkozások számára, az úgynevezett „lépcsôzetes biztosítéknyújtás” intézményének bevezetése. Ez nem jelent mást, mint hogy az adott projekt megvalósítása során nem kell elejétôl fogva a teljes támogatási összegre biztosítékot adni, hanem a biztosíték összegét elegendô a teljesített kifizetések összegével párhuzamosan, lépcsôzetesen növelni.
HITELEK
A gyors döntéseknek köszönhetôen fenntartható a vállalkozások likviditása, a hitellehetôségek szûkülését ellentételezve olcsó, gyorsan és egyszerûen elérhetô forrásokhoz juthatnak. Jelentôsen megnövekednek a következô két év támogatási forrásai, ezek 33 százaléka pedig kifejezetezzen a vállalkozások számára, direkt támogatásként állnak majd rendelkezésre. A kormány egy összességében 1400 milliárd forintos válságkezelô és gazdaságélénkítô csomagot állított össze. A csomag pénzügyi konstrukcióinak kamata/díja a piaci kamatoknál/ díjaknál jellemzôen kedvezôbb. A 2007 és 2013 közötti Új Magyarország Fejlesztési Terv összes forrásainak több mint a felére az elsô két évben már meghirdette a pályázatokat az NFÜ, illetve számos kiemelt projektet hagyott jóvá a kormány. Ez önmagában mintegy 4 ezer milliárd forint fejlesztési forrást jelent a gazdaságnak. Ebbôl pedig a mai napig csaknem 2500 milliárd forintról már támogató döntés is született. A cél az, hogy e források felhasználása gyorsabb és dinamikusabb
legyen, ezért január elejétôl több, elsôsorban a kis- és közepes vállalkozásokat kedvezôen érintô változás lépett életbe a pályázati rendszerben. Az NFÜ fokozatosan kiterjeszteti az úgynevezett „normatív”, tehát külön bírálati eljárást nem igénylô pályáztatást minden olyan, a kkv-szektort érintô területre, ahol ez csak lehetséges. Mindezen túl pedig az ilyen egyszerûsített pályázati eljárásoknál egyszerûbb lett a szerzôdéskötés is: a hosszabb átfutatási idejû támogatási szerzôdések helyett szélesebb körben alkalmazható az úgynevezett „támogatási okirat” is. Enyhültek az árbevétel-növekedési elvárások is, az érintett gazdaságfejlesztési pályázatoknál akár 10 százalékos árbevétel-csökkenés is elfogadott, illetve e helyett új elemként a vállalkozás választhatja korábbi dolgozói létszámának fenntartását. A szerzôdéskötés folyamatának gyorsítása érdekében számos olyan dokumentumot, igazolást, ami korábban a szerzôdéskötés feltétele volt, most elegendô az elsô fizetési igényléssel együtt benyújtani, vagyis a lehetô legtöbb ilyen dokumentum benyújtása nem a szerzôdéskötés, hanem az elsô kifizetés elôfeltétele lesz. A módosításoknak köszönhetôen megnô a támogatási intenzitás is, például a hátrányos helyzetû térségekben akár a 70 százalékot is elérheti. A gazdaságfejlesztés, a turizmus és a munkahelyteremtés területén nyertes vállalkozások a jövôben elôlegként a szerzôdéskötést követô 15 napon belül megkapják az uniós támogatás 40 százalékát. A döntés kedvezôen érinti azokat a projektgazdákat is, akiknek e pályázati területeken már van aláírt támogatási szerzôdésük, de még nem hívták le a meg-
A Kormány gazdaságélénkítô csomagjából 2009. március elején elérhető vállalkozástámogató pénzügyi eszközök: Hitelek, hitelgaranciák, kamattámogatás*
Magyarország az elmúlt idôszakban egyértelmûvé tette: úgy kívánja felhasználni az uniós forrásokat, hogy a hazai vállalkozásoknak a lehetô legnagyobb védelmet biztosítsa a pénzügyi-gazdasági válság hatásaival szemben. Ezt a célt szolgálják a bürokrácia csökkentô intézkedések, az egyszerûsített pályázati rendszer, a 40 százalékra emelt elôleg vagy a források átcsoportosítása vállalkozásfejlesztési célokra. Az intézkedések összessége mind hozzájárul a meglévô munkahelyek megôrzéséhez és segíti újak létrehozását is.
Teljes keret
A legfontosabb most a munkahelyek megőrzése
7
Házhoz jön a segítség
Mozgalmas és eredményes évük volt a kistérségi koordinátoroknak Csaknem 50 ezer találkozón vettek részt, több mint 79 ezer alkalommal adtak tanácsot és mindehhez nem kevesebb, mint 1 millió 840 ezer kilométert tettek meg az Új Magyarország Pontok munkatársai a regionális fejlesztési ügynökségek mellett mûködô Kistérségi Koordinációs Hálózat fennállásának 10 hónapja alatt.
pályázatai kapcsán nyújtott tanácsadással. A kistérségekben legalább ekkora az érdeklôdés például a Norvég Alap, vagy a határ menti együttmûködési programok pályázatai iránt. Ezekkel, valamint az elsôsorban a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak szóló területfejlesztési és területi kiegyenlítôdést szolgáló hazai pályázatokkal kapcsolatban is nyújtottak
és nyújtanak segítséget munkájuk során a kistérségi koordinátorok. Kiemelt feladata a Kistérségi Koordinációs Hálózat munkatársainak a fejlesztési programok társadalmasítása, a helyi szereplôk – civilek, önkormányzatok, vállalkozások – bevonása, partnerré tétele a tervezési folyamatokban. Az elmúlt hónapok munkájának – például a csaknem 40 ezer ügyféltalálkozónak
NYD 15%
DA 16%
és a megtett 1,8 millió kilométernek – az eredményeként a hálózat munkatársai ma már mintegy 18 ezer kistérségi partnerrel állnak közvetlen kapcsolatban. E partnerek közül sokakat sikerült és sikerül megmozgatni az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009–2010-es akcióterveinek, illetve az egyes pályátari kiírások társadalmi egyeztetése során.
Dél-Dunántúl Dél-Alföld
Ez a 298 munkatárssal mûködô hálózat elmúlt évi tevékenységének gyorsmérlege – ha csak a számokat nézzük. Mindezen statisztikák mögött azonban sok munka, a kistérségek fejlôdése, az egyes kistérségekben élôk életminôségének javítása szempontjából nagyon fontos feladat van. Mert a 174 Új Magyarország Pont munkatársainak eredményein is múlik, hogy miként lesznek képesek az egyes kistérségekben tevékenykedô vállalkozások, az önkormányzatok, a civil szervezetek felhasználni az elôttünk álló idôszak európai uniós fejlesztési forrásait.
A hálózat csaknem 300 munkatársa a megfelelô pályázati konstrukció kiválasztásától a pályázat elôkészítésén és a megvalósításához kapcsolódó adminisztrációs feladatokon át egészen az el-
8
KM 7%
Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország
DD 18%
KD 13%
Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld
számolásokig szaktanácsadással segíti, hogy egy-egy ötletbôl a kistérség javát szolgáló, sikeres program vagy beruházás szülessen. Az elmúlt idôszakban csaknem 32 ezer ilyen tanácsadást dokumentáltak a 174 kistérségben az Új Magyarország Pontok munkatársai. A kistérségi koordinátorok egyébként a legtöbb tanácsot a regionális operatív programok pályázatai kapcsán adták a leendô és a már nyertes pályázóknak. Különösen fontosak voltak e tanácsadások a leginkább hátrányos helyzetû kistérségekben, mivel e térségek felzárkóztatására koncentrált uniós támogatások jutnak ezekben az években. A 33 leghátrányosabb helyzetû kistérségben a munkatársak feladata meglehetôsen összetett. Részt vesznek a stratégiai tervezésben, kistérségi szintû helyzetelemzést készítettek, projekteket gyûjtöttek és koordinálták az egyes kistérségek tervdokumentumainak elôkészítô munkálatait, valamint az ahhoz kapcsolódó kistérségi tervezôi munkát. Ennek
a munkának és a hozzá kapcsolódó, csaknem 4 és félezer helyi szakembert megmozgató workshopoknak az eredményeként a 33 leghátrányosabb helyzetû kistérség megvalósításra váró projektcsomagjai összesen több mint 1700 olyan projektötletet tartalmaznak, amelyek uniós támogatással segíthetik e térségek fejlôdését, felzárkózását. A hálózat munkatársaira nagyon fontos „projektdoktori” szerep hárult az I. Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP-projektjeinek zárása kapcsán: nem kevesebb, mint 272 humánerôforrás-fejlesztéssel kapcsolatos uniós projekt esetében nyújtottak segítséget a projektgazdáknak a pályázatokat lezáró pénzügyi elszámolásokhoz. E projektek összértéke mintegy 5,5 milliárd forintra tehetô – és bizony egyáltalán nem mindegy, hogy ezt az összeget elveszíti-e hazánk a hibás elszámolások miatt! Az Új Magyarország Pontok munkatársainak pályázati tevékenysége természetesen nem merül ki az Új Magyarország Fejlesztési Terv
ÉA 9% ÉM 22%
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009–2010-es akcióterveinek partnerségi fórumain résztvevôk aránya a régiókban, az összes résztvevôhöz viszonyítva
Nem témaspecifikus szakmai tevékenység 34% UMFT Nem tematikus szakmai tevékenység
UMFT 49%
NFT Nemzetközi fejlesztési programok NFT 1% Nemzetközi fejlesztési programok 1% Hazai források 9% Tematikus munkacsoport tevékenységek 1%
ÚMVP- ÚMFT hazai koord. 5%
Hazai források EMVA-ÚMVP Tematikus munkacsoport ülések
A Kistérségi Koordinációs Hálózat tevékenységei tématerületenként
Az Új Magyarország Pontokról és a Kistérségi Koordinációs Hálózatról bôvebb információ, valamint a kistérségi koordinátorok elérhetôsége megtalálható honlapunkon, a www.umpont.hu internetes címen. Infóvonal: 06 40 – NFÜ NFÜ (06 40 – 638 638), e-mail:
[email protected]
9
Egyszerűbben és gyorsabban elérhetők az uniós milliárdok Mozgalmas, sok munkával és eredményekkel teli 2008. esztendôt tudhat maga mögött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Célegyenesbe ért és hamarosan lezárul a 2004–2006-os idôszak Nemzeti Fejlesztési Terve, amelynek mintegy 20 ezer nyertes projektjéhez a rendelkezésre álló 670 milliárd forintos uniós forrás 99 százalékát az év végéig már megkapták a pályázók. Példás gyorsasággal halad a 2007 és 2013 közötti Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak felhasználása is: a hétéves idôszak teljes keretének több mint a felére – 3900 milliárd forintra – az elsô két évben már meghirdette a pályázatokat, illetve jóváhagyta a kiemelt projekteket az NFÜ, 2000 milliárd forintról pedig már támogató döntés is született. Az év vége a pénzügyi-gazdasági válság kedvezôtlen hatásainak tompítását segítô, a pályázati rendszert gyorsító és egyszerûsítô, a munkahelyek megtartását segítô intézkedések elôkészítésével telt az ügynökségnél. Célegyenesben a Nemzeti Fejlesztési Terv Több mint 42 ezer benyújtott pályázat, 20 ezer támogatott és csaknem 12 ezer lezárt projekt, 665 milliárd forint kifizetett uniós támogatás – ez a Nemzeti Fejlesztési Terv 2008. decemberi gyorsmérlege. A számok mögött pedig felépült iskolák, megújult fôterek, versenyképesebbé lett vállalkozások, járható utak egész sora, és persze a pályáztató intézményrendszer munkatársainak és mindenekelôtt a sike-
10
resen pályázó vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek nagyon komoly munkája áll. Ennek a közös munkának és a felgyorsított kifizetéseknek köszönhetô, hogy európai uniós összehasonlításban is jól állunk a 2006-ig tartó uniós költségvetési idôszak fejlesztési forrásainak felhasználásában: a legutóbbi statisztikák szerint Magyarország az 5. legjobban teljesítô új tagállam, s összességében olyan országokat elôz meg a forrásfelhasználásban, mint Csehország, Szlovákia, vagy éppen a „régi” tagállamok közül Franciaország, Hollandia és Dánia. S ami még rendkívül fontos: szemben több régi és új uniós taggal – például Hollandiával, Luxemburggal, Szlovákiával és Szlovéniával –, Magyarország esetében eddig egyáltalán nem történt forrásvesztés, vagyis jó eséllyel számíthatunk arra, hogy végül 100 százalékban képesek leszünk felhasználni a 2004–2006-os idôszak EU-forrásait.
ÚMFT: a teljes keret fele már meghirdetve! Ha lehet, még az I. NFT zárásánál is nagyobb tempót diktált a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Magyarország Fejlesztési Terv európai uniós forrásainak minél gyorsabb felhasználása érdekében. Az EU-tagországok közül elsôként Magyarországon jelentek meg a 2007– 2013-as idôszak uniós pályázatai, és hazánk azóta is a legeredményesebben teljesítô országok között van. A pályáztató intézményrendszer erôfeszítéseinek eredményeként nem egészen két év alatt elérhetôvé tettük a hét évre szóló ÚMFT teljes, 7 ezer milliárd forintos keretének 55 százalékát, 3900 milliárd forintot. Mostanáig összesen ekkora keretre hirdette meg a pályázatokat az NFÜ, illetve hagyta jóvá a kiemelt projekteket a kormány. Az pedig már a pályázók szorgalmának köszönhetô, hogy 2008 decemberére már mintegy 21 ezer beérkezett és csaknem 7 ezer 800 támoga-
és egyszerûsítése nem állhat és nem is áll le. Az NFÜ 2008 végén készített elô egy intézkedéscsomagot, amelynek célja – a gazdasági válság kihívásaira válaszul – többek között a pályázatok egyszerûsítése, az adminisztratív terhek csökkentése és a kifizetések gyorsítása, a munkahelyek megôrzésének és a pályázó vállalkozások likviditásának megôrzése érdekében.
tott ÚMFT-s projekttel büszkélkedhetünk. A nem egészen kétéves munka eredményeként a megítélt támogatások összege mostanra eléri az 1921 milliárd forintot – az I. NFT teljes keretének majdnem háromszorosát! –, s a több mint 5 ezer megkötött támogatási szerzôdés összege már a 300 milliárd forinthoz közelít. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként 2008 decemberéig 231 már lezárt pályázattal büszkélkedhetünk, összesen 903 milliárd forint megítélt támogatási összeggel. Ez önmagában harmadával több az I. NFT teljes kereténél! A 2008-as év végén a meghirdetett pályázati konstrukciók száma 314, keretösszege pedig 1839 milliárd forint volt. Az Európa-szerte elismert eredmények részben a 2008 tavaszán elfogadott „gyorsító csomagnak” is köszönhetôk: a kormány – tanulva az I. NFT tapasztalataiból és felhasználva a pályázók észrevételeit, javaslatait – több mint 30 jogszabályt módosított annak érdekében, hogy egyszerûbb, gyorsabb, átláthatóbb és pályázóbarátabb legyen a pályázati intézményrendszer mûködése. Az eredmények e lépések helyességét igazolják – ugyanakkor a pályázatok gyorsítása
Készülnek a nagyprojektek Az uniós források felhasználásában nagy szerepe van az úgynevezett kiemelt és nagyprojekteknek is. Elôbbibôl az elmúlt év végéig 90 esetben kötötte meg a támogatási szerzôdést a kormány, összesen 340 milliárd forint értékben. A különösen nagy értékû, brüsszeli jóváhagyást igénylô nagyprojektek közül 2008 végéig 15-öt küldtünk ki jóváhagyásra az Európai Bizottságnak, összesen 660 milliárd forintos uniós támogatási igénnyel. Ezek között olyan jelentôs közlekedési beruházások szerepelnek, mint a 4-es metró, a debreceni, a szegedi és a miskolci villamoshálózat fejlesztése, az M7-es autópálya, az M43-as gyorsforgalmi út építése, valamint a Kelenföld–Székesfehérvárvasútvonal fejlesztése. Ezek közül még 2008-ban, elsô nagyprojektként fogadta el Brüsszel a debreceni villamosprojektet. Jóváhagyásra várnak még olyan jelentôs környezetvédelmi fejlesztések is, mint a közép-dunavidéki hulladéklerakók rekultivációja, Békéscsaba és Nyíregyháza csatornázási és szennyvízprogramja, vagy éppen Makó és térségének szennyvízprogramja. 2009. március végére már 19 nagyprojektet küldtünk ki Brüsszelbe, ebbôl két projektre (debreceni és miskolci villamos) már igent mondtak a bizottsági döntéshozók.
Gyorsítás, egyszerûsítés, forrás-átcsoportosítás A pénzügyi-gazdasági válság kedvezôtlen hatásainak tompítása érdekében 2009 január elsejétôl több, elsôsorban a kis- és közepes vállalkozásokat kedvezôen érintô változás lépett életbe a pályázati rendszerben. Egyszerûsödtek a pályázatok, gyorsabb lett és kevesebb adminisztrációval jár a szerzôdéskötés, egyszerûsödtek a kifizetések, nôtt a biztosítéknyújtás alóli mentesség értékhatára is. Újdonság, hogy az elnyert pályázati támogatás 40 százalékára nô a szerzôdéskötést követô 15 napon belül járó elôleg összege. Csak ez az egy intézkedés rövid távon mintegy 100–150 milliárd forint többletforrást jelent a fejlesztéseket végrehajtó kkv-szektornak. Az operatív programok közötti és azokon belüli átcsoportosításokkal további forrásokat kell biztosítani a kkv-knak. Azok az átcsoportosítások, amelyekre a kormány december végén javaslatot tett – az operatív programok közötti, az operatív programokon belüli, valamint a források elôrehozásával kapcsolatos átcsoportosításokkal együtt körülbelül 260 milliárd forint többletforrást jelent a kkv-szektor számára.
11
Milliárdos fejlesztések a közlekedésben Új utakon és síneken utazhatunk
Jelentôs közlekedési fejlesztések indulhattak és indulhatnak el ezekben a hónapokban szerte az országban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. E nagy, milliárdos beruházások – kiegészülve a négy- és ötszámjegyû utaknak a regionális operatív programok keretein belül zajló rekonstrukciójával – lényegesen jobb és biztonságosabb közlekedési feltételeket teremtenek Magyarországon. Megújul a 4-es fôút 2011-re befejezôdhet Magyarország leghosszabb és az egyik legnagyobb forgalmú fôútja, a 4-es fôút Pest megyei szakaszának teljes rekonstrukciója, összesen csaknem 47 milliárd forintos, nagyobbrészt európai uniós támogatással. A monor–pilisi, csaknem 26 kilométer hos�szú, 2x2 sávos, autópályává fejleszthetô
12
elkerülô út megépítésének, az elkerülô út Pilis felôli végétôl egy 5 kilométeres szakasz, valamint a fôút Ceglédbercel és Cegléd közötti 9 kilométeres szakasz négynyomúsításának támogatásáról a közelmúltban döntött a kormány. Ha a beruházásra az Európai Bizottság is rábólint, 2009 nyarán elkezdôdhetnek a munkálatok ezen a szakaszon. A 4. számú fôút kisújszállási elkerülô szakasza a tervek szerint 2011 júliusára készül el, 12,1 milliárd forintos uniós támogatásból. Az elkerülô szakasszal lényegesen csökken a városon áthaladó forgalom, biztonságosabbá és élhetôbbé téve a Jász-Nagykun-Szolnok megyei települést. A 4. számú fôút hajdú-bihari szakaszán – Püspökladány és Hajdúszoboszló között – 26 kilométer hosszan végzik el 2010 nyarára – ugyancsak európai uniós forrásból – a 11,5 tonnás tengelyterhelésre való megerôsítést. Az összesen 3,3 milliárd forintos beruházás részeként felújítják a Keleti-fôcsatorna hídját is. Megépülhet a fôút debreceni elkerülô szakasza is a várostól északra, a 35. számú fôút és a 4. sz. fôút hajdúhadházi elkerülô szakasza között, 10,9 milliárd forintos uniós támogatással. A munkálatok ezen a szakaszon várhatóan 2009 szeptemberében kezdôdhetnek el és a befejezés 2011 tavaszára várható. Európai uniós forrásból megerôsítik a 4. számú fôút teljes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszát is. A 4,9 milliárd forintos összköltségû beruházás elsô üteme már készül, a második ütem mun-
kálatai pedig tervek szerint 2010 ôszére fejezôdhetnek be, biztonságosabbá téve a magyar–ukrán tranzitforgalmat a 4-es fôúton. Elkerülik Enesét Bô másfél év múlva fellélegezhetnek az eneseiek is: az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, csaknem 13 milliárd forintos beruházással 2011 közepére ugyanis megépül a 85. számú fôút Enesét elkerülô, 7 kilométeres szakasza. Ez, a települést északról elkerülô, 2x2 sávos út az egyik szakasza a Gyôr és Csorna között tervezett M85-ös gyorsforgalmi útnak. Fejlesztik az M0-ást is Az Európai Unió támogatásával, több mint 120 milliárd forintos beruházással bôvülhet az M0-ás elkerülô út már meglévô szakasza, illetve egy rövid szakaszon módosulhat a korábbi nyomvonal is. Az M0-ás déli szektorának sávjai keskenyek, a leállósávok hiánya miatt pedig gyakoriak a balesetek. A fejlesztés többek között ezt a szûk keresztmetszetet szeretné megszüntetni. A 2012-re befejezôdô projekt keretében, Biatorbágy és Gyál között 2x3 sávos autópályát alakítanak ki. Az 51. számú fôút és az M5 autópálya között több mint 6 kilométer hosszú új nyomvonal épül, megfelelô kialakítású elválasztó sávval és leálló sávokkal. A beruházás részeként mindemellett a Hárosi-Dunaágon egy 770, a Soroksári-Dunaágon pedig egy 500 méter hosszú hidat is építenek majd.
Sztráda épül Makónál Nem csak a fôváros határában épül a sztráda! Mintegy 85 milliárd forintos beruházással, európai uniós támogatással 2011 nyarára elkészülhet az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti, mintegy 34,6 kilométer hos�szú szakasza. Az M43 autópálya az úgynevezett pán-európai (Helsinki) TEN-T IV. folyosó része, amely ös�szeköttetést biztosít Nyugat-Európa és a Balkán között. Az M43-as autópálya Szegedtôl északra, az M5-ös autópályától Csanádpalotáig, a román határig vezet majd, magába foglalva egy-egy elkerülô szakaszt Maroslelénél és Makónál. Az összesen 85 milliárd forintos beruházás a makói elkerülô szakasz kivitelezésén túl hat csomópont és egy 661 méter hosszú Tisza-híd megépítését is tartalmazza. Sínre tett beruházások A közúti beruházásokkal párhuzamosan folytatódnak a kötöttpályás fejlesztések is. A kormánydöntés értelmében szintén az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként, EU-támogatással, 119 milliárd forintos beruházással újulhat meg 2014re a Kelenföld–Tárnok–Székesfehérvár vasútvonal. E szakasz rekonstrukciója az elsô üteme a nemzetközi vasúti forgalomban is kiemelt jelentôségû Budapest–Székesfehérvár–Boba vasútvonal rekonstrukciójának. A most EU-támogatással elinduló, mintegy 119 milliárd forintos beruházás a Székesfehérvár és Tárnok közötti 43 kilométeres vonalszakasz felújítását, a 20 kilométeres Tárnok–Kelenföld szakaszon egy második vágány megépítését, valamint az érintett állomásokon a peronok korszerûsítését és gyalogos aluljárók létesítését tartalmazza.
Fonódik a villamoshálózat És ha már a síneknél vagyunk: a kormánydöntést követôen indulhat a budai fonódó villamoshálózat fejlesztése, aminek eredményeként néhány éven belül villamos járhat majd a Budai rakparton a Margit hídtól egészen Lágymányosig. Ha Brüsszel is jóváhagyja, a beruházás elsô ütemében csaknem 5,5 milliárd forintos EU-támogatásból Óbuda és a Batthyány tér, illetve a Moszkva tér között 2010 nyarára teljesen megújul a villamosközlekedés. Felújítják többek között a 17-es villamos vonalát a Margit-hídtól a Frankel Leó utcán és a Bécsi úton át
a Vörösvári útig terjedô vonalszakaszon, illetve a Moszkva tér felé bekötik a 4-es és a 6-os villamos vonalába. A 17-es villamos vonalát mindemellett a Vidra utcától a Germanus Gyula parkon keresztül, a Margit híd alatt átvezetve, a Bem rakparton a Batthyány térig kiépítendô vágánnyal összekötik a 19-es villamoséval is. Így, ha a második ütemben megépül a villamospálya a Mûegyetem rakparton, a Szent Gellért tértôl egészen a lágymányosi Infoparkig, azzal teljessé válik Buda észak–déli irányú villamoshálózata, naponta 100–110 ezer ember utazását téve kényelmesebbé a fôvárosban.
Február közepén átadták a Ferencváros–Vecsés között európai uniós támogatással felújított vasúti pályaszakaszt. Az összesen 6,5 milliárd forintból megújult szakasz jelentôs szerepet tölt be az utasforgalomban és a nemzetközi árufuvarozásban egyaránt. A beruházás elsô fázisaként még 2007-ben új megállóhelyet építettek a Ferihegyi repülôtér I. terminálja mellett, a második ütemben pedig átépítették Pestszentlôrinc vasútállomásának teljes vágányhálózatát, felújították a mûemlék jellegû állomást, valamint a lakóépületek védelme érdekében mintegy 3 kilométer hosszan zajvédô falat építettek.
13
Beruházások az egészségesebb életért Milliárdos környezetvédelmi projektek indultak EU-támogatással
Kiemelt helyen szerepel a környezetvédelem az európai uniós fejlesztési források felhasználása során. A terület fontosságát jelzi, hogy míg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az elmúlt négy évben megvalósult projektek összértéke 151 milliárd forint volt, addig a 2007–2013-as idôszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a környezetvédelmi beruházásokhoz nyújtott uniós támogatás összege csaknem tízszer ennyi, összesen mintegy 1500 milliárd forint! Felszámolják a környezetszennyezô hulladéklerakókat Több jelentôs európai uniós hulladékrekultivációs program is zöld jelzést ka-
pott az elmúlt idôszakban. A Dél-dunántúli régió három megyéjének és összesen több mint 165 ezer háztartását érinti az a csaknem 7 milliárd forintos hulladékgazdálkodási program, amelynek támogatásáról a közelmúltban döntött a kormány. Ha a beruházást az Európai Bizottság is jóváhagyja, Somogy, Baranya és Tolna megye 90 településén kezdôdhet meg hamarosan a szilárdhulladék-lerakó telepek felszámolása, illetve rekultivációja. Környezetvédelmi szakemberek szerint e 90 hulladéklerakó rekultivációjával nagy mértékben sikerül megállítani a Dél-dunántúli régió felszín alatti vizeinek további szennyezôdését, és jelentôsen csökkennek a hulladéklerakók okozta környezeti és egészségügyi
kockázatok a beruházásban érintett településeken. Hasonlóan fontos rekultivációs program indul a Dunántúl északi részén is: több mint 4,4 milliárd forintos európai uniós és csaknem 780 millió forintos hazai kormányzati támogatással valósulhat meg 2012 nyarára a Gyôr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 42 településén a szilárdulladék-lerakók rekultivációja. A kormány döntésének eredményeként a mintegy 192 ezer ember lakókörnyezetét kedvezôen érintô munkálatok júliusban megkezdôdhetnek Gyôr-Moson-Sopron megye 24, Veszprém megye 16 és Komárom-Esztergom megye 2 településén. A csaknem 3 évig tartó beruházás részeként a 43 lerakó közül kettôt – a kisbabotit és a rábaszentmiklósit – teljesen felszámolnak, mintegy 21 ezer köbméter szilárdhulladéktól mentesítve a felszín alatti vízbázist ma még veszélyeztetô területet. 37 települési szilárdhulladék-lerakót egy ütemben, 4-et pedig két ütemben rekultiválnak. Fontos a szennyvízkezelés A települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja mellett kiemelten fontos terület a szennyvízkezelés, a csatornázottság növelése. A cél az, hogy 2015-re a csatornaellátottság országos szinten a jelenlegi 69 százalékról 89 százalékra nôjön, a hálózattal összegyûjtött szennyvíz pedig kizárólag biológiai tisztítás után jusson majd a befogadókba. Mindezek megvalósításához az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2013-ig még 326 milliárd
14
forintot biztosít szennyvízprogramokra. A Környezet és Energia Operatív Program keretében 10 milliárd 723 millió forintos, nagyobbrészt európai uniós támogatással, 2012 tavaszára jelentôsen bôvülhet Nagykanizsának és agglomerációjának a szennyvízhálózata. Az erre vonatkozó nagyprojekt-javaslatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009 márciusában
küldte meg jóváhagyásra az Európai Bizottságnak. Ha a beruházást Brüsszel is jóváhagyja, Nagykanizsa csatornázatlan városrészei mellett az agglomeráció még nem csatornázott 14 településén (Bocska, Eszteregnye, Fityeház, Fûzvölgy, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Liszó, Magyarszerdahely, Magyarszentmiklós, Rigyác, Semjénháza, Surd, Szepetnek és
Zalaszentbalázs) épülhet ki a szennyvízhálózat, több mint 10 ezer fôvel növelve azoknak a számát, akik így egészségesebb körülmények között, csatornázott háztartásokban élhetnek. Az összesen csaknem 12,7 milliárd forintos beruházás a csatornahálózat bôvítése mellett a nagykanizsai szennyvíztisztító telep fejlesztését is tartalmazza.
Újabb 34 milliárd környezetbarát fejlesztésekre Környezetbarát energetikai fejlesztések megvalósulását – az energiahatékonyság növelését, a megújuló energiaforrások használatát és az energiatakarékosság fokozását – támogatják összesen 34 milliárd forint értékben azok az európai uniós pályázatok, amelyeket a Környezet és Energia Operatív Program keretében a közelmúltban hirdetett meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az új pályázatok támogatják az energiahatékonyság növelését eredményezô beruházások megvalósításához szükséges berendezések beszerzését, telepítését és a telepítéshez kapcsolódó munkálatokat is. Egyes
pályázatok segítséget nyújtanak a távhô- és a hôközpontok korszerûsítéséhez és a kazánok energiahatékonnyá alakításához is. Újdonság, hogy az egyik kiírás keretében elôször nyílik lehetôség a biometán termelésének támogatására. Könnyítés a pályázóknak, hogy az NFÜ a 100 milliárd forint alatti beruházásoknál egyszerûsítette a megvalósíthatósági tanulmány követelményeit, bôvült a potenciális kedvezményezettek köre és nôtt a támogatási intenzitás is. Fontos újdonság az is, hogy kombinált pályázati kiírások jelennek meg az energiahatékonyság és a megújuló energia terén.
15
retében, kiemelt projektként, 275 millió forintos uniós támogatással valósulhat meg a dunaújvárosi római kôtár alatti partfalszakasz stabilizációja. Dunaújvárosban a Duna-parti partfalszakasz szerves része a város belterületének: parkosított területén sétányok, felette többszintes lakóházak, középületek, közutak és közmûvek húzódnak. A római castrum a felszínmozgások miatt már károsodást szenvedett, a további károsodás felbecsülhetetlen kultúrtörténeti károkat eredményezne, a védelem emiatt is kiemelt jelentôségû.
Bővülő szállodák, megújuló nevezetességek A turisztikai ágazat kiemelt figyelmet kap az uniós pályázatoknál A turizmus húzóágazat, így nem véletlen, hogy kiemelt figyelmet kap az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása során. Történelmi városközpontok, idegenforgalmi nevezetességek újulhatnak meg szerte az országban, bôvülhet a szálláshelyek kapacitása és szolgáltatási színvonala a sikeres európai uniós pályázatoknak köszönhetôen. Az elmúlt hetekben több fontos turisztikai beruházás támogatásáról is döntés született. Attrakció a Városligetben Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, csaknem 3,2 milliárd forintos európai uniós támogatással 2010-re teljesen megújulhat a Városligeti Mûjégpálya. A Városliget kapujának számító létesítmény télen új, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas, 16 ezer 800 négyzetméteres korcsolyapályá-
16
val, nyáron pedig ismét csónakázási lehetôséggel és többek között vízi színpaddal várja majd a budapestieket és az ide érkezô turistákat. Az uniós támogatással megújuló Városligeti Mûjégpálya – a Szépmûvészeti Múzeum ugyancsak EU-támogatással megépülô, térszint alatti épületrészével együtt – 2011-re világhírû turisztikai attrakciója lehet Budapestnek. Megújul a Füvészkert is Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében közel 400 millió forintból újulhat meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem közismert Füvészkertje. Az 1960 óta országos értékû természetvédelmi területté nyilvánított Füvészkert jelenleg mintegy 6000 növényfajjal és változattal fogadja látogatóit. Gazdag orchidea-, páfrány-, valamint kaktuszgyûjteménye mellett egy 30 ezer lapos herbáriummal, 20 ezres termés- és maggyûjteménnyel, valamint
több száz éves botanikai kiadványokat is tartalmazó könyvtárral rendelkezik, emellett egyedülálló a citrus- és trópusi haszonnövényeket is befogadó, mûemléki Pálmaháza is. Fejlesztések Fertôdön Több mint 1,3 milliárd forint uniós támogatással valósulhat meg a fertôdi Esterházykastély fejlesztése, a Közép-európai Kulturális Központ elsô ütemének kialakítása. A látogatószám növeléséhez a kastély turisztikai kínálatának bôvítése szükséges, melynek az elsô lépéseit ez a projekt jelenti. A 2009 tavaszán kezdôdô beruházás részeként megújulnak a park felôli homlokzatok és a díszudvar, rekonstruálják a fôépület dísztereit és a bábszínház tetejét, és egy parkolót is kialakítanak. Fejlesztés Dunaújvárosban Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ke-
Városrehabilitáció Nagykanizsán is Összesen több mint másfél milliárd forint európai uniós és befektetôi forrásból valósulhat meg Nagykanizsa megyei jogú város központjának megújítása. Ennek legfontosabb eleme az Erzsébet téri történelmi városmag rekonstrukciója. Az Erzsébet tér megújításával párhuzamosan többek között sétánnyal, kerékpárúttal,
zenepavilonnal, szobrokkal és szökôkúttal gazdagodik a város. Nagykanizsa egyébként a tizenharmadik megyei jogú város, amelynek városfejlesztési pályázatát a kormány kiemelt városrehabilitációs projektté nyilvánította. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként 2007 és 2010 között csaknem 200 milliárd forint áll rendelkezésre városfejlesztésre, ebbôl a keretbôl 2009 elejéig 149 település közel 100 milliárd forintnyi városfejlesztési forrást már meg is nyert. Turisztikai fejlesztések a Dunántúlon Jelentôs idegenforgalmi fejlesztések indulhatnak el a Dél-dunántúli és a Közép-dunántúli régióban egyaránt, a két régióban ugyanis eredményt hirdettek a turisztikai pályázatoknál. A Dél-dunántúli régióban mintegy 10 milliárd forint európai uniós támogatásból több szállodában is bôvül a szolgáltatások köre, környezetbarát és akadálymentesített szálláshelyek jönnek létre, emellett egy, a konferencia–
turizmus feltételeinek eleget tevô hotel is kialakításra kerül. Pécsett két szálloda – a Laterum Hotel és a Matias Hotel nyert arra uniós forrást, hogy 2010-re immár bôvített kínálattal várja vendégeit. Harkányban a négycsillagos Dráva Hotelt, Siófokon a Hotel Azúrt fejlesztik, Zamárdiban pedig Wellamarin Wellness Szálloda néven egy teljesen új négycsillagos szálloda épül uniós támogatással. Balatonmáriafürdôn egy több éve nem üzemelô panziót újítanak fel, Simontornyán a Fried Kastélyszálló, Dombóvár-Gunarason pedig a Hotel Európa kapacitásait bôvítik, részben EU-forrásból. Becslések szerint a sikeres uniós pályázatok eredményeként a régió turisztikai iparágában 800 új munkahely, 1500 új szobaegység és 160 ezer négyzetméternyi kereskedelmi szálláshely létesülhet. A dél-dunántúli pályázati döntésekkel párhuzamosan a Közép-dunántúli régió idegenforgalmi fejlesztéseirôl is döntés született. A régió idegenforgalma számára kiemelten fontos a Balaton-part vonzerejének növelése, így e pályázat nyertesei között van a balatonfüredi Ipoly Szálló és az Annagora Hotel, de mellettük az északi part több szállodája is uniós fejlesztési forráshoz jutott. A Veszprém megyei turisztikai beruházások mellett 3 Fejér és 3 Komárom-Esztergom megyei szálláshelyfejlesztô projekt is kapott uniós támogatást.
17
forintot pedig a kerékpárút megépítésére a kiszombor–csanádi határátkelôhelyhez. Régi célok, új köntösben Noha az Interreg-programok európai uniós szinten fejezôdtek be, a célkitûzések megmaradtak: EU-szinten 2007 és 2013 között nagyjából 13,2 milliárd euró jut a határokon átnyúló, régiók közötti együttmûködések támogatására. Ebben az idôszakban Magyarország 6 határ menti kétoldalú, 2 transznacionális és 4 interregionális programban vehet részt, a 6 határ menti együttmûködési program keretében pedig a 19 magyarországi megye közül 15-nek a pályázói számíthatnak uniós támogatásra. Magyar-román: lezárult az elsô kör
Milliárdok a magyar–szlovák partnerségre
Határtalan európai uniós fejlesztések A szomszédos országokkal közös programok indulhatnak el
Noha az Európai Unió kohéziós politikájából alig 4 százalékkal részesednek az európai területi együttmûködést célzó programok, melyek teljes keretösszege 2007 és 2013 között az EU egészét tekintve 13,2 milliárd euró, mégis fontos projektek megvalósítására jut belôlük forrás, különösen az olyan, sok szomszédos országgal rendelkezô tagállamokban, mint amilyen Magyarország. Az Európai Unió elôzô, 2006-ig tartó programozási idôszakában az úgynevezett Interreg-programok nyújtottak támogatást a határokon átnyúló közösségi programokra.
18
Lezárult Interreg-programok Az összesen 8 hazánkat érintô határ menti és interregionális együttmûködési program keretében Magyarországon 2004 és 2006 között több mint 17 milliárd forintot fordíthattunk többek között határon átnyúló üzleti, környezetés természetvédelmi, illetve kulturális együttmûködésekre, valamint kisebb határ menti közlekedési beruházásokra. Az Interreg-programok megvalósítása során volt jó néhány példaértékû kezdeményezés. Több mint 117 millió forint jutott például a magyar–szlovák határ mentén, az Ipoly völgyében, a Bodrog térségében és az Aggteleki karsztnál a felszín alatti vízbázisok környezeti állapotának felmérésére és e vízbázis
fenntartható használatához szükséges elemzések elkészítésére. Több mint 45 millió forint jutott a magyar–szlovák határ menti térség kis- és közepes vállalkozásainak együttmûködésére, 12 millió pedig a miskolci és a kassai színház együttmûködésére. Fontos terület volt a turisztika is: Interreg-támogatással közös akcióterv készült a révkomáromi Öregvár és Újvár hasznosítására, a magyar– szlovén együttmûködés keretében pedig közös turisztikai térséget alakítottak ki az Ôrségben, összesen 44 millió forintos EU-támogatással. 115 millió forint Interreg-támogatást fordíthattak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Karos községet a szlovákiai Bodrogszerdahellyel összekötô út aszfaltozására, 158 millió
terén megvalósuló projektekre. A programról és az újabb pályázati kiírásokról bôvebb információ a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján illetve a www.husk-cbc.eu internetes címen szerezhetô. Norvég támogatással
A magyar–román és a magyar–szlovák együttmûködési program elsô pályázatai például már tavaly ôsszel megjelentek, sôt január végén már le is zárult a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program elsô pályázati felhívása. A pályázat beadási határidejéig 196 pályázat érkezett be, a beérkezett támogatási kérelmek összege közel kétszerese a rendelkezésre álló 16 millió eurós keretnek. A pályázatok formai és tartalmi értékelésének lezárultát követôen várhatóan június végén kapnak értesítést a pályázók az eredményrôl. A magyarromán határon átnyúló program legközelebbi kiírása 2009 második felében várható. A pályázati csomag a program honlapjáról, a www.huro-cbc.eu internetes címrôl lesz letölthetô.
Fontos közös programok indulhatnak el a magyar-szlovák határ mentén is, európai uniós támogatással. A Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program jelentôségét mutatja, hogy 2007 és 2013 között az abban részt vevô hét magyarországi megye és a fôváros, valamint öt szlovákiai kerület pályázói 195 millió euró (több mint 50 milliárd forint) nagyobbrészt EU-támogatást nyerhetnek közös, magyar–szlovák partnerségben megvalósuló projektekre. E program elsô pályázatait szintén december közepéig lehetett benyújtani, elsôsorban a fenntartható gazdasági fejlôdés, a turizmus, a humánerôforrás-fejlesztés, az oktatás, a kulturális együttmûködések, a környezetvédelem, valamint az infrastruktúrafejlesztés
Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmus csaknem 550 millió forintos támogatásával, 29 nyertes projekttel kezdôdhetnek meg a magyar–ukrán határon átnyúló együttmûködési fejlesztések. E 29, már megkötött támogatási szerzôdéssel rendelkezô projekt megvalósulása elôsegíti a magyar–ukrán határ mentén a turisztikai és szabadidôs tevékenységek fejlôdését, az oktatási csereprogramokat, különbözô környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési projekteket, valamint az új határ menti üzleti lehetôségek feltárását is.
19
A döntősök közt volt Magyarország
Az egyenlôtlenségek leküzdésére Új területi együttmûködési programot fogadott el a közelmúltban az Európai Bizottság az EU külsô határaiból származó egyenlôtlenségek csökkentésére. A Magyarország–Szlovákia–Románia– Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttmûködési Programra április közepétôl lehet pályázni. A program központi irányítását, valamint jogi képviseletét közös irányító hatóságként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látja el. E program célja annak elkerülése, hogy a közösség külsô határai mély politikai-gazdasági választóvonalként húzódjanak végig a kontinensen. Éppen ezért kizárólag olyan pályázatok benyújtására, illetve projektek támogatására van lehetôség, amelyekben ukrajnai partnerszervezet is részt vesz. A program teljes kerete csaknem 69 millió euró, amelyet többek között a közös üzleti
20
fejlesztéseket segítô tudástranszfereknek, a turisztikai vonzerô növelésének, valamint természet- és környezetvédelmi programok támogatására lehet fordítani. 11,6 millió euró magyar-horvát programokra
Környezetvédelmi projektekre, a gazdasági és társadalmi összefogást erôsítô programokra, K+F tevékenységekre és határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramokra is igényelhetô támogatás a Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében. Az összesen 11,6 millió eurós
keretösszegû program pályázati határideje 2009. június 30., a programról bôvebb információ a program internetes honlapján, a www.hu-hr-ipa.com címrôl tölthetô le.
Ötödik alkalommal rendezték meg a „Régiók a gazdasági változásért” címû konferenciát az Európai Bizottság regionális politikáért felelôs igazgatóságának szervezésében. A konferencia célja az volt, hogy a tagországok sikeres, példaértékû projekteket bemutatva megosszák egymással az uniós pályázati rendszer mûködtetésében szerzett tapasztalataikat. A konferencia keretében hirdették ki a RegioStar 2009 verseny gyôzteseit. A megmérettetésen Magyarország a TV-szpot/program kategóriában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökég által készített „Van mire büszkének lenni” szpotokkal indult. A magyar TV-szpot központi eleme a büszkeség volt: büszkének lenni jó mindazokra a fejlesztési eredményekre, amit eddig
az ország együtt elért az európai uniós források segítségével. A díjkiosztóra az 5 döntôbe jutott ország kapott meghívást – hazánk mellett Csehország, Görögország,
Hollandia és Lengyelország. A kategória gyôztese végül Görögország lett a „Hallottál már… az ERFÁ-ról?”, és a „Most már ismered az ERFÁ-t” címû TV-szpottal.
Partnerség: véleményezhető minden pályázati kiírás tervezete A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség valamennyi pályázati kiírás tervezetét partnerségi egyeztetésre bocsátja. Ezek elérhetôek az NFÜ honlapján (www.nfu.hu) a Partnerség menüpont alatt, az adott pályázati kiíráshoz tartozó internetes fórumban. Az egyeztetés célja a pályázati kiírások minôségének, életszerûségének javítása, illetve felkészülés a sikeres pályázásra. Az egyeztetés során – amelynek idôtartama általában 10 munkanap – bárki véleményezheti a kiírásokat, annak egyetlen feltétele az NFÜ honlapján történô regisztráció. A partnerségi egyeztetési folyamat keretében
2008 januárja óta több mint kétezren regisztráltak már az NFÜ honlapján. A pályázatokhoz tartozó fórumban lehetôség van arra is, hogy minden érdeklôdô regisztrációtól függetlenül elolvashassa a mások által beküldött véleményeket, javaslatokat. A beérkezô véleményeket az egyes területek szakértôi dolgozzák fel, a végleges pályázatok megjelenését követôen pedig minden véleményezô visszajelzést kap észrevételeinek befogadásáról, illetve a javaslat esetleges elutasításának indokáról. Ezeket a tervezôi válaszokat a pályázat internetes fórumába is feltöltik
az NFÜ munkatársai, így bárki elolvashatja azokat. A pályázatoknak a jogszabályok, az akciótervek és az operatív programok által meghatározott részei természetesen nem változtathatóak, azonban többek között a beadási határidô, a kiválasztási kritériumok, a támogatás mértéke, a monitoring mutatók is felülvizsgálhatóak a partnerek javaslatai alapján. A társadalmi egyeztetések indulásáról a regisztrációkor igényelt elektronikus hírlevélbôl, az NFÜ honlapjáról, illetve az úgynevezett RSS-rendszeren keresztül lehet értesülni.
21
Pályázati kód
JELEK az NFÜ honlapján
DAOP-2009-1.1.1/A DDOP-2007-3.1.2./2F-2f GOP-2007-4.1/A.
Az uniós pénzek felhasználásának átláthatósága és nyilvánossága érdekében ismét új szolgáltatással gazdagodott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja. Az Év Honlapja 2008 Minôségi Díjjal kitüntetett honlapon ezentúl az úgynevezett Jelentéskészítô és Lekérdezô Keretrendszer – vagyis JELEK – használatával juthatnak naprakész adatokhoz a 2004–2006-os Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint a 2007–2013-as Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak területi felhasználásáról az érdeklôdôk. Az NFÜ az EU-tagországok közül úttörôként kezdte el naprakészen közzétenni a honlapján a fejlesztési források felhasználásának statisztikáit, valamint a
22
GOP-2007-4.1/B. GOP-2007-4.2. GOP-2008-1.2.1 GOP-2008-4.1/C GOP-2009-1.3.1/A GOP-2009-1.3.3 GOP-2009-2.1.1/A GOP-2009-2.1.1/C GOP-2009-2.1.2/C
nyertes pályázók listáját. A www.nfu.hu honlapon, az Eredmények menüpont alatt napi frissítéssel, megyei és operatív programok szerinti bontásban lehet megtekinteni az operatív programok végrehajtásának
fôbb adatait, a beérkezett pályázatok számától kezdve egészen a már kifizetett támogatások összegéig. Ugyancsak az európai és a magyar adófizetôk pénzének felhasználásához elengedhetetlen nyilvánosság és átláthatóság jegyében a hivatal honlapján megtalálható valamennyi pályázó neve, a nyertes pályázat címe, az elnyert támogatás összege egyaránt. A JELEK-rendszer ennél tovább megy: segítségével rövid idô alatt, dinamikusan szerkeszthetô, naprakész lekérdezések, jelentések állíthatók össze a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv idôszakára vonatkozóan is. A lekérdezések tartalmát a felhasználó szabadon szerkesztheti a rendelkezésre álló jelentéselemekbôl. Régiós, megyei és kistérségi bontásban önkormányzatokra, vállalkozásokra, illetve non-profit szervezetekre vonatkozó adatokat lehet például megjeleníteni. Emellett lekérdezhetô a térségi statisztikai alapadatok mellett a beérkezett és támogatott pályázatok száma és megoszlása, valamint az igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása is operatív programonként.
GOP-2009-2.1.3 KMOP-2007-1.3.1/A. KMOP-2007-1.3.1/B. KMOP-2007-1.3.2. KMOP-2008-1.1.3/A KMOP-2009-1.1.4 KMOP-2009-1.2.1/A KEOP-2009-1.1.1 és KEOP-2009-7.1.1.1 KEOP-2009-1.2.0 KEOP-2009-1.3.0 KEOP-2009-3.1.2 KEOP-2009-3.3.0 KEOP-2009-5.3.0/A KEOP-2009-5.3.0./B KEOP-2009-6.1.0/A
TÁMOP-6.2.4/A/08/1 TÁMOP-6.2.4/A/08/1/ KMR
Pályázat címe Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése Mikrohitel programok mikrofinanszírozó szervezetek részvételével Mikrohitel programok hitelintézetek részvételével Portfoliógarancia programok hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével „Akkreditált innovációs klaszterek támogatása” címû pályázati konstrukcióhoz Új Magyarország kis- és középvállalkozói hitelprogram Vállalati innováció támogatása Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy a státusz megerôsítése érdekében Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése komplex vállalati technológia fejlesztés komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendô leghátrányosabb helyzetû kistérségekben Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása Mikrohitel programok mikrofinanszírozó szervezetek részvételével Mikrohitel programok hitelintézetek részvételével Portfoliógarancia programok hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével Akkreditált innovációs klaszterek támogatása címû pályázati konstrukcióhoz Vállalati innováció támogatása Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése Szennyvízelvezetés és tisztítás Ivóvízminôség javítása konstrukcióhoz Élôhelyvédelem, és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerûsítése Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönzô kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) Foglalkoztatás támogatása A) komponens: Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézmények számára” Foglalkoztatás támogatása A) komponens: Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézmények számára”
Támogatási forrás összeg
Beadási határidô
Témacsoport
05/15/2009
A modern üzleti környezet
Folyamatos
Oktatás, iskola
40 000 000 000 Ft
10/16/2009
Jeremie pénzügyi eszközök
40 000 000 000 Ft
10/16/2009
Jeremie pénzügyi eszközök
60 000 000 000 Ft
10/16/2009
Jeremie pénzügyi eszközök
10 000 000 000 Ft
06/30/2008
K+F innováció
25 000 000 000 Ft 8 000 000 000 Ft
10/16/2009 02/15/2010
Jeremie pénzügyi eszközök K+F innováció
2 000 000 000 Ft
02/05/2010
K+F innováció
18 000 000 000 Ft
12/31/2009
K+F innováció
9 000 000 000 Ft
05/05/2009
Vállalkozások (kkv-k) fejlesztése
7 000 000 000 Ft
05/05/2009
Vállalkozások (kkv-k) fejlesztése
9 000 000 000 Ft
12/31/2009
Vállalkozások (kkv-k) fejlesztése
1 400 000 000 Ft
10/16/2009
Jeremie pénzügyi eszközök
1 400 000 000 Ft
10/16/2009
Jeremie pénzügyi eszközök
7 260 000 000 Ft
10/16/2009
Jeremie pénzügyi eszközök
3 880 000 000 Ft
06/30/2009
K+F innováció
3 630 000 000 Ft
08/31/2009
K+F innováció
2 588 000 000 Ft
12/31/2009
Vállalkozások (kkv-k) fejlesztése
85 500 000 000 Ft
Folyamatos
Hulladék-gazdálkodás
326 000 000 000 Ft 187 000 000 000 Ft
Folyamatos Folyamatos
Szennyvízkezelés Vízgazdálkodás
8 430 000 000 Ft
Folyamatos
Természetvédelem
1 460 012 445 Ft
Folyamatos
Természetvédelem
6 000 000 000 Ft
Folyamatos
Energia
8 000 000 000 Ft
Folyamatos
Energia
100 000 000 Ft
Folyamatos
Fenntartható életmód
2 282 000 000 Ft
06/02/2009
Egészségügy
761 000 000 Ft
06/02/2009
Egészségügy
3 850 000 000 Ft 20 374 000 000
Utolsó adatfrissítés: 2009. 03. 31. Forrás: NFÜ BIR rendszer A fenti adatok tájékoztató jellegûek. Részletes információk és további pályázatok a www.nfu.hu oldalon találhatók. A pályázatok benyújtásával kapcsolatban kérjük, hogy kísérje figyelemmel a honlapon megjelenô pályázati közleményeket és a pályázati kiírások módosításait.
23
A kiadványban szereplô projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap társfinanszirozásával valósulnak meg.