MÉHÉSZETI KÖZLÖNY XVIII. ÉTÍOlyam.
1 S 0 3 .
S^á.rc:zi-u.s3.
3. szál.
4=
I és melléklete: a
.GAZDA olyam. I- 3. szám.
Legolcsóbb njrdetés! ÍHÉSZETI
KÖZLÓNY"-ben:
jfarmond-soronként: 16 fillér. Egész oldal (187 G c m ) egyszeri hirdetése: . 6 kOI*. — fill. Féloldal > 3 kor. 20 fill. Negyed-oldal > » I kor. 60 fill. Egyesületi tagoknak és féléves hirdetőknek 20%-kal, egész-éves hirdetőknek 25%-kal olcsóbb. Kis-hirdetés félhasábos soronként 16 fillér. Egyesületi tagoknak 2 sorig ingyen.
A h i r d e t é s i dijak e l ő r e b e k ü l d e n d ő k .
Hirdetéseket elvállal:
a MÉHÉSZETI KÖZLÖNY kiadóhivatala K o l o z s v á r i t , M a g y a r - ú t c z a 24.
© BCU Cluj
J O B B , 2-10 MEGFELELŐBB és M E G B Í Z H A T Ó B B
mé!ik:aptai»olcat és méhészeti eszközöket már nem is lehet ajánlani, mint aminők
a. ± S éx7- ó t a f ö n n á l l ó
KŰHNE FERENCZ-IÉ első
I
magj. keresi méhiclepen
BUDAPEST, I. Ser. Attilla-útcza 99. sz. alatt
:— — —k é s z ü l n e k
és k a p h a t ó k . — — —
1903. é v i g a z d a g o n illusztrált és sok újdonságot f ő á r j e g y z ó k é t kívánatra ingyen é s bérmentve
LEBER
tartalmazó küldi m e g .
GYULA
első erdélyi sodrony-szövet-fonal és szitaára-gyára K0L0Z8VÁRTT, Egyetem-útcza 12. Telefon: 439.
3-12
Ajánlja minden, e szakmába vágó munkáját, ú g y m i n t : ker t e k , s í r h e l y e k , sat. bekerítésé
hez való
gépfonatait;
major
sági udvarok fcnattal való be vonását; pincze, p a d l á s , fölsőv i l á g o s s á g i , magtár- é s é l é s kamra-ablakok rostélyzatát; áthányó-rostákat s z e r , k o k s z ,
kavics válogatásához;
szikra
fogókat g é p e k h e z , zöldre fes tett légy-szövetet; szelelő- é s
lóhere-rostákat; Backer-fóle rostákat é s e g y é b f é l e h a s z n á latra vas- réz- é s czinszöve-
teket; Kruppa-sodrony- sze mélyzeteket k ü l ö n f é l e m i n t á k ban ; fakeretbe foglalt rostákat és szitákat; ruganyos ágybe téteket ( m a t r a c z ) ; sodrony lábtörlőket. — Aczél-tüskés sodrony kertek, delelök, s a t bevo násához. " V S K é p e s á r j e g y z é k k e l kívánatra i n g y e n é s bérmentve szolgálok.
© BCU Cluj
JCazai
gyáriparJColozsvárit,
A legjobb f *-**fiV*n0ttmk"f
Malom
28
útcza.
szám.
minőségű
mely gőzzel van k?főzve és kiszárítva, £y ^ ^ tartok %T %>WM fVV/f'f' 0 0 1 , kicsiny és nagy alakban E parkett nedves lakásba, aszfaltba, valamint már kész padlókra rakva, kitűnő minőségénél fogva fölötte alkalmas. — Ezenkívül raktáron tartok legjobb minőségű különböző kiszárított anyagokat, melyekből a legszebb kivitelben készítek na
e s z
templomi díszmunkákat, oltárokat,
Továbbá: Építkezésnél
ajtó-, minden
ablak-
és iskolai
e szakmába vágó munkái,
rokat, és
e t e t
szószékeket.
berendezéseket.
kapukat,
SZOba-buto-
boltberendezéseket, portálokat tartós anyagból /egstebb kivitelben. — Vidéki megkeresésre azonnal és részletes fölvilágositással szolgálok
5-12
B. BAK LAJOS,
1
a legjobb
pontos
müasztalos.
1
1 I 1
© BCU Cluj
||
T ű z m e n t e s pénzszekrények.
REMENYIK L. és FIAI <Ö
VASKERESKEDÉSE KOLO^SVÁRTT,
FŐTÉR.
fl r—I i
Ajánlom jól berendezett raktáromat minden nemű méhészeti czikkekben; u. m. országos méretű r—< r—< Bodor-féle kaptárok, legjobb minőségű mülép, javí -l-> tott mézpörgetök, Hannemann-féle rács, herefogók, keretfogók, méhész-pipa, dohányzók- és nem do h á n y z ó k n a k , méhész-sipkák, kaucsuk-keztyűk és mindennemű lép- és sejt-kések nagy választékban. Mezőgazdasági és kertészeti czikkekből kü i ÉH lönösen ajánlom a legjobb minőségű vasekéket, crj kézi kukoricza-morzsolót, amerikai aczélvillákat, XI kaszákat, sarlókat, gereblyóket, amerikai széna fűrészeket. Továbbá kerti fűrészeket, kerti ollókat és szemző késeket. Végűi íölhivom b. figyelmét konyhaberende•r—: zési ós háztartási czikkeimre, melyek közül aján lok különféle vajverő-gépeket, amerikai fagylalt XI gépeket, ruhamángoió és facsaró gépeket, kitűnő X> o en zománczolt lemez- és öntött edényeket. Raktárt •r-s tartok még valódi berndorfi alpacea és alpaccabo! ezüst evőszerekből és nickel edényekből. (D Vidéki megrendeléseket azonnal és pontosan eszközlöm. ftiváló tisztelettel:
o
2 - i 2
I
Reményik L . és Fiai. Ló- és m a r h a n y i r ó - o l l ó k .
N y o m a t o t t G á t n á l J. firftkős^ni''! K o l o z s v á r t , K o s s u t h I.u]OH-utcz;i 10
sz.
© BCU Cluj
XY1II. évfolyam.
1903. Március.
3. szám.
Méhészeti Közlöny. AZ ÉRDÉLYRÉSZI MÉHÉSZEGYESÜLET SZAKKÖZLÖNYE. M E G J E L E N I K M I N D E N H Ó N A P l.-ÉN.
Az Erdélvrészi Méhészegyesület tagjai a tagsági dij fejében kapják. Tagsági dijak: rendes tagok részérői egy évre 4 kor., köri tagok részéről egy évre 2 kor. — Minden pénzküldemény Biró Gyula, tanitóképző-íntézeti tanár, egyesületi pénztáros úrhoz, Kolozsvár, Pap-útcza 52. sz. czímzendő. A lap szellemi részét érdeklő közlemények és reklamácziók a „Méhészeti Közlöny szerkesztőségének Kolozsvár, Magyar-úteza." czimzendők.
| j. T |
Közleményeink utánnyomása a forrás teljes és pontos m e g n e v e z é s e nélkül tilos.
A kéziratokat nem adjuk vissza. Reklamácziókat csak a következő hónap 15.-éig és csak a postahivatal útján fogadunk el.
Felelős szerkesztő: Szentgyörgyi Lajos. F ő m u n k a t á r s : Nagy János.
Pályázati
hirdetmény.
A Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegyére kiterjedő működési körrel Gödöllő székhelylyel újonnan szervezett méhészeti vándortanitói állásra ezennel pályázat hirdettetik. Ezen alkalmazás a X. üzetési osztály 3. fokozatában rend szeresítve 1600 korona évi fizetéssel, 40 korona irodai átalánynyal, utazások alkalmával a rendes útiilletményekkel és a gödöllői állami méhészeti gazdaságban levő szabadlakás élvezetével van egybekötve. A pályázni szándékozók fölhivatnak, hogy a szabályszerű 1 koronás bélyeggel ellátott és az alább fölsorolt okmányokkal fölsze relt folyamodványaikat folyó évi márczius i.-jéig a m. kir. föld művelésügyi miniszterhez czimezve, nyújtsák be. A pályázati kérvényhez a következő okmányokat kell csatolni: 1., születési bizonyítványt; 2., erkölcsi bizonyítványt; 3., valamely m. kir. gazdasági tanintézet elvégzését igazoló végbizonyítványt, vagy annak hiteles másolatát, j.., Aki a gazdasági szaktanulmányok bevégezte után több ideig folytatott gazdasági gyakorlatát és a mé hészetben való szakavatottságát igazolni tudja, előnyben részesül. A pályázó előadási és tanítási képességéről próbaelőadás tar3
© BCU Cluj
-
4a
-
tdsával, nemkülönben szakbeli készültségéről a kitűzendő időben és módon szóbeli és Írásbeli úton számotadni tartozik. Ezen méhészeti vándortanitói állásra való alkalmaztatás egy évre ideiglenes, s abban az alkalmazott csak azon eseti-e nyer vég legesítést, ha eredményes működése által arra érdemesnek bizonyul. Budapesten, 1903. évi január
2j-én.
M. kir. földművelésügyi
miniszter.
Máreziusi emlékeztető. (Kezdőknek.) Márczius m á r a méhek átalános kiröpűlésének a hónapja, melynek közepén túl m é g a havasi vidékeken sem tanácsos a méheket t o v á b b r a is zárva tartani ; a vérhas el nem maradna. Az esetleg zárt helyen telelt méhcsaládok a hónap közepe táján nyári helyükre vihetők. A kasok alját kereken zárjuk el, s gondoskod junk arról, h o g y a kasokat meleg takaró burkolja. A kaptárok mézürében és ablakain most legszükségesebb a melegtartó párna, v a g y többrétű papiros, mert az egyre n a g y o b b terjedelmet öltő fiasítás fejlődésére kívánatos melegség csak igy lesz m e g a költő fészekben H a nem kellő meleg a kaptár, a méhek összehúzódnak, csak kevesebb fiasítást ápolhatnak, s ezért nem is g y a r a p o d h a t a család. A menőké is maradjon m é g szűk ebben a hónapban. A tolóka záró végénél a p r ó léczecskét nyújtsunk be a kaptár hom lokfala v a s t a g s á g á n a k megfelelő mélyen, miáltal csaknem 10 cm. hosszú, keskeny útcza keletkezik, melyen pl. csak 4 5 ^ h közlekedhetik egyelőre. Lassanként n a g y o b b í t h a t ó az útcza, melynek alkalmazása által melegebben marad a kaptár levegője, e mellett a rablástól sem félhetünk. A méhek kiröpűlésére alkalmas meleg napokon a k a s alját és a k a p t á r fenétfdeszkáját — az ablak föltolt küszöbdeszkája alatt benyújtott kaparóval — t ö b b s z ö r kitisztítjuk e hónapban. A tisz títás rövid idejére márcziusban zárjuk el a menőkét, nehogy lég vonat támadván, a belső levegő lehűljön. Márcziusban már megkezdik méheink a virágporhordást. Eny h é b b égaljú vidéken h a m a r a b b is. D e mivel e hónapban fölötte hirtelen változik a levegő hőmérséklete, hamar megfáznak méhim
© BCU Cluj
-
4
3
-
keink és estefelé sok hever elbágyadva, sőt dermedten, himporral megterhelve, a méhes előtt. Szedjük őket p o h á r b a , s miután a meleg szobában főiéledtek és langyos mézzel megetettük szegény kéket, bocsássuk be a küszöb nyilasán át valamelyik k a p t á r b a . A kezdő méhész türelmetlen, alig várja, h o g y kaptárait szét bonthassa, s ezzel akárhányszor nagy kárt okoz méhcsaládaiban. Hirtelen változó időben ne bántsa a kaptárt, inkább a külső jelek ből igyekezzék a belső állapotot fölismerni; igy ö n m a g á t sok hiábavaló időfecsérléstől, fáradságtól, méheit szintén sok ártalmas zaklatástól kiméli meg. A m e l y törzs méhei szorgalmasan hordják ki a holtakat, vagy vígan sietnek haza a virágporgömböcskékkel és tétovázás nélkül gyorsan a kaptárba osonnak : az a család rendben van. H a a kihúzogatott viaszmorzsalék közt fejletlen dolgozóméh-fiasítást talá lunk : hizonyos, h o g y él az anya. De ha t ö b b fejletlen korcs herefiasításra akadunk, v a g y ha törpeherék j á r n a k a k a p t á r b ó l és eze ket nem üldözik a m é h e k . gyanús a törzs. A z ilyen k a p t á r b a n vagy hibás, öreg, v a g y szűz az anya, v a g y pedig alanya garáz dálkodik ott. E g y é b jelekről a februáriusi emlékeztetőben szóltunk. Ha márcziusban a legtöbb család népe már röpköd, a netán mozdulatlanokat erős meleg beleheléssel, v a g y lakásuk m e g k o p o g tatásával ösztönözzük a tisztuló kiröpűlésre. i o — 1 2 fokos melegben, mikor t. i. a virágport vígan dön gicsélve hordják a méhek, a gyanús, v a g y más k a p t á r o k a t is ki nyithatjuk már úgy 10 óra tájban ; csakhogy lehetőleg gyorsan végezzük ezt, a fiasításos lépeket a bakon (láda) takarjuk le valami ruhafélével. A penészes, v a g y hibás lépeket küszöböljük k i ; here lépet is csak egyet hagyjunk bent, ha rajzásra is szántuk a tör zset, különben herelépnek a költőtérben nincs helye, Üres lépből csak annyit hagyjunk a családnak, amennyit tisztogatni képes. A sokáig üresen álló lépbe moly ver t a n y á t és azt is meg a fiasítást is pusztítja. A túlságos nagy ürt a méhek kellő melegen tar tani nem is birnák ; a fiasítás lassan haladna. Idővel 2 fiasításos lép közé egy-egy üresét beteszünk és lassanként igy növeljük a költőtért, mig megtelik. Ha a dolgozós lépek sejtjeiben púpos, de zártsorú, tömör fiasítást találuuk : ott szűzanya működik, melynek ivadéka csupa 3*
© BCU Cluj
-
44
-
t ö r p e h e r e lesz. Ahol a dolgozós lépeken púpos és lapos födésű fiasítás elegyesen látható, ott öreg, kimerült az anya. É p és életre való az a n y a , ha fiasítása a dolgozós lépeken tömör, nem hézagos és födése lapos A g y a n ú s törzs lépein néha anyasejtek találhatók, melyekbe virágport h o r d t a k a m é h e k ; az ilyen nép árva Amely család dolgozós sejtjeiben rendes időben sincs fitsítás, ott való színű az anyátlanság. A h o l egy-egy dolgozós sejtben egynél több, a rendesnél rövidebb petét veszünk észre, s legtöbb a sejtek szé lein és nem a sejt fenekén fekszik : ott álanyás az ál'apot. Az árva nép egyesítése szomszédos a n y á s törzszsel igy törté nik : az anyátlan népet este hígított langyos mézzel megpörmetez zük és lépestől berakjuk a szomszédos anyás család mézürébe, hon nan előbb egy födődeszkácskát eltávolítunk. Reggelre szépen egyesül a két nép, mikor is a lépeket — a méhek visszasöprése után — a mézürből eltávolítjuk. A z álanyás népet pedig etessük meg mézzel és mikor tele szívták magukat, a kert távolabb eső részén, déltájban, söpörjük le a méheket deszkára, honnét fölröppenve, a szomszédos törzsek hez vonulnak be. Az álanyák kimaradnak, v a g y — mivel üresen mennek — a szomszédos nép leszúrja őket. A h o l a költőtérben fölötte sok a födött méz, abból vegyünk ki és helyette üres kereteket adjunk be, h o g y az anyának helye le gyen a petézésre. A méhes előtt még ebben a hónapban is szalmát tartsunk. A méhestől nem messze pedig vályút tegyünk, melyet mindennap töltsünk meg friss vízzel. A víz fölé — nehogy a méhek beleful ladjanak — fektessünk apró szilánkokat. A méhek odaszoktatása végett csöpögtessünk kevés mézet a vályúra. A méhek itatásáról külön közleményünk szól. Fölösleges talán ismételnem, h o g y amely családnak elegendő méze nincs, kandiszszal, v a g y fehérczukorral segítünk rajta. A kasok lépeinek ebben a hónapban néhol szokásos visszametszése helytelen, mert helyükbe ismét új lépet építenek a méhek, ami sok időbe, sok a n y a g b a és sok fáradságukba kerül, s hozíá még a legtöbbször kerepeléssel egészítik ki építményüket. Csak a penészes és roncsolt lépeket kell kimetszeni. A méhek beszerzését márcziusban szokás eszközölni. Aki kö-
© BCU Cluj
—
45
-
zelről vásárol, a kiröpűlés előtt szállítsa haza a m é h e k e t ; távolabb helyről azután is végezhető a szállítás. Vásárláskor vigyázzon a kezdő, h o g y a törzs erős, népes, építménye világos legyen. A m e l y hasban — különösen a középen — sok a herelép, abban alighanem öreg az anya. Olyan családot vegyen a kezdő méhész, melynek elég méze is van, s anyja fiatal, azaz: mely a megelőző nyáron rajzott, v a g y második raj. Gyergyóditró. Józsa Sándor.
Milyen legyen a kaptár? Aki a méhészet tekervényes utain járatlan, rendszerint 1—2 parasztkassal kezd méhészkedni, s ha van ismerősei közt egy ok szerű méhész, annak a tanácsait követve, olyan k a p t á r o k a t szerez be, aminőket útbaigazító ismerősénél lát. Atalában mondhatjuk, hogy itt az első benyomás határoz. H a pedig a kezdőnek a közvetetlen megfigyelésre és útbaigazításra alkalma nem nyílik, akkor a szerkesztőségtől kérdezi m e g szerényen, melyik a legjobb kap tár, milyenben kezdje meg ő a méhészkedést ? S a szerkesztőtől körülbelül azt a választ kapja : Ma már annyiféle a kaptár, h o g y se szeri, se száma Minden kaptárföltaláló a sajátját tartja legjobb nak. Mi az átalánosan elterjedt, minden vidéken kipróbált, s jónak bizonyult egyesületi állókaptárt ajánljuk A kezdő a legtöbb eset ben az egyesületi kaptárral fog tehát az okszerű méhészkedéshez. S ha később saját tapasztalatai nyomán valamennyire önállóságra vergődik, s ezen a kaptáron hibákat födöz föl, talán változtat, s a saját észjárása szerint és a lehetőség határain belül javit is rajta; de az ilyen eset a légritkábbak közé t a r t o z i k ; — hanem átalában elmondhatjuk, hogy a legtöbb esetben úgy marad s kaptár, ami nőnek eredetileg készült, s a méhészek legtöbbjénél meggyőződéssé válik: jó esztendő j ó kaptár, — rossz esztendő rossz k a p t á r ; vagyis minden hibát a rossz esztendő terhére írunk, de nem en gedjük, hogy az időjárás mostohasága miatt valaki a k a p t á r t hibáztassa. Ha mézelés tekintetében elsőrendű vidéken alapít méhészetet a kezdő, ott nem is lesz oka bármely rendszerű k a p t á r r a is pa naszkodni. Ilyen vidéken, hol a többször ismételhető pörgetés eredménye is nagyszerű, s a méhcsaládok is bő mézkészlettel j u t nak telelőbe, kinek is j u t n a eszébe, h o g y a különböző rendszerű kaptárokkal kísérletet, összehasonlítást tegyen ? De bezzeg, ha a méhészetre nézve szűkölködő vidéken óhajt jövedelmező méhészetet alapítani a kezdő, ő is, m e g a tapasztalt
© BCU Cluj
-
46
-
méhész is belefárad a küzdelembe, s a további méhészkedéssel fölhagy. A befektetett tőke ilyen esetben csaknem egészen elveszett. A nyári szárazság következtében 1885-től 1898 ig három íz ben ért engem olyan pusztulás, h o g y 49-ről 9 re, 61-ről 16 ra és 66-ról 19-re a p a d t méhcsaládaimnak a száma. Vizsgáljuk meg, mi okozta ezt a rettentő pusztulást ? A z akáczvirágzás után kiürítettük a méztért 1., mert ez volt az egyet len főhordás; 2., mert ebben az akáczmézben találtuk meg befek tetett tőkénk k a m a t á t és fáradozásunk g y ü m ö l c s é t ; 3., mert úgy vélekedtünk, h o g y a mézür tartalma minket illet. A költőtérbe gyűlt mézhez, a méhcsalád jogos tulajdonához hozzá sem nyúltunk; kapzsisággal senki nem vádolhat bennünket. De vájjon tájékozód tunk-e aziránt, h o g y az érintetlenül h a g y o t t költőtérben mennyi méze maradt egy-egy családnak; meggyőződtünk e arról, hogy a méztér kiürítésével éppen a legnagyobb mértékben fiasitó családok j u t o t t a k a legsiralmasabb állapotba ? T o v á b b á ki mondhatná meg június elején, h o g y milyen lesz a nyár és az ősz ? Az igy kifosz t o t t méhcsaládok jövője merőben ettől függ. H a a g g ó d o m és az elvett mézet méheimnek visszaadom: költekezésem, fáradozásom hiába v o l t ; haszon nélkül múlt el az év. H a pedig a bekövetkez hető nyári esőzésekben bizakodom, talán három évben megjönnek azok, s méhészetem g y a r a p s z i k ; de ha a negyedik évben elmarad nak, akkor m e g y tönkre a méhészetem. E k k é n t az egész méhészkedés koczkajátékká válik. Nem azt a mézet keveslem én, amit a kaptár mézkamrájából az akáczvirágzás után kiveszünk, hanem az a méz kevés a család nak évi élelmére, ami ugyanakkor a költőtérben megmarad. Mert ha csakugyan beköszönt a nyári szárazság: akarva-nemakarva etetni kényszerűlünk. Ha július-augusztusban etetünk, minden vala mirevaló anya n a g y o b b mértékben kezd petézni, sőt némely család formaszerűleg rajzásra készül. A föletetett mézet nem téJire raktá rozzák el tehát, henem a népesség fokozására használják a méhek. H a pedig szeptemberre halasztjuk az etetést, s hozzá még az idő is hűvösebbre válik: a föletetett méznek 70 - 8 o ° / födetlenűl marad télire a fészekben, s ennek a visszás állapotnak hűséges kísérője a vérhas, pusztulás, halál. Milyen elégedettek lehetnek azok a méhésztársak, kik ezt a szánandó állapotot csupán leírásból ismerik; mert hiszem, hogy vannak közöttünk számosan, kik ezt maguk is keserűen tapasztal ták. A z én veszteségem még csekélység ahhoz képest, mikor egy ilyen száraz n y a r a t követő őszön föletet a gazda 11 mm. vásárolt mézet, s tavaszig lehal 200 méhcsaládja. Sok mindenről tudunk mi írni és beszélni, csak az ilyen veszteségekről hallgatunk mélyen; pedig mások okulására nem ártana ezeket is esetről-esetre közölni. a
0
© BCU Cluj
-
4
7
-
Csuda-e aztán, ha engem méheim pusztulásának említett há romszoros ismétlődése kihozott az egykédvűségből ? Csuda-e, ha ezek után azt kérdi az ember ö n m a g á t ó l : ugyan miért is méhészkedem én? Amit három év alatt fölépítettem, az a negyedikben mind ha'omra dűl. Ilyen esetek hatása alatt érlelődik meg ben nünk lassacskán egy új rendszer megalapításának az eszméje — tisztán kényszerűségi o k o k b ó l ; igy ölt az a kísérletezések idejé ben formátlan, ügyetlen alakot, de végre is kidomborodik termé szetes egyszerűségében. E g y megalkotandó jó k a p t á r t és jó rendszert illetőleg a M a g y a r Méh 1894. évi folyamának 1 3 1 . lapján ilyen követelések kel állottam elő : 1. Erős családok rajzási hajlam nélkül; 2. sok méz kevés munka árán ; 3. a természetes rajzásnak teljes beszüntetése kény szereszközök nélkül; 4. a Hannemann-féle rács, s a választó- és mindenféle rekesztő-deszka nélkülözhetése ; 5. a jól petéző anyák legnagyobb mértékben való kihasználása a főhordás idején ; 6. olyan intézkedés, mely által a legerősebb és legnépesebb anyátlan csa ládok is csupán a meganyásodásra, t e h á t egyetlen új anya neve lésére törekedjenek, h o g y a szám fölött való anyabölcsők keresése és lebontása fölöslegessé váljék; 7. alkalmazhassuk egyenlő előny nyel mindenféle keretes k a p t á t b a n . Azután igy f o l y t a t t a m : >Ez tehát ma még nem egyéb, mint 7 kérdésnek a lánczok t a , melyre én sem felelhetek, de lehet, h o g y pár év múlva, ha Isten éltet, felelni fogok. A d d i g pedig legyen ez egy kis fejtörő azoknak a t. méhésztársaknak számára, kik érdekkel figyelnek meg minden momentumot a méhek háztartásában, kik szüntelenül für készik a »miként«-et és »miért«-et; mérlegelnek minden okot és körülményt ; mert egyátalán nem tartom lehetetlennek kitalálni, de nem is tartom szükségesnek, h o g y azt éppen én találjam ki. »Nem azé a madár, aki elszalasztja, hanem azé, aki megfogja.« Nem vádolok senkit, de az események kérlelhetetlenül beiga zolták, hogy a méhészek nagyszámú seregében nem találkozott senki, aki érdemesnek t a r t o t t a volna, h o g y a részemről elszalasz tott hét madár után fusson. Senki sem akadt, aki a küzdelmet és költséget megosztva, jobbját nyújtotta volna, v a g y aki a csügge dés óráiban segített, bátorított volna. E k k é n t m a g a m r a h a g y o t t a n , a hét madár összefogdosására éppen hét év kellett. De hála a jó Istennek, lépre került mind a hét. Bocsánat ezért a kitérésért 1 Azért t a r t o t t a m ezek elmondását szükségesnek, mert a jelen sorok t. olvasói között sokan lehetnek, akik a Magyar Méhben az idézett hét kérdést nem olvasták, p e d i g az »Új kaptár, új r e n d s z e r b n e k ez volt az a kiinduló pontja. Ha tehát méhészetünk fölvirágzása érdekében új k a p t á r elő-
© BCU Cluj
-
4
8
-
állítását láttam szükségesnek, s az éveken át több irányban foly t a t o t t kísérletezések rávezettek a helyes útra, az a fő, hogy arról most már le ne térjek, hanem meggyőződésemet nyíltan, világosan mondjam ki. Fáradozásomban tisztán a magyar méhészet ügye, mindnyájunk közös érdeke vezetett. Múltkori czikkemben körülményesen kifejtettem álláspontomat a k a p t á r alakjára, nagyságára és beosztására nézve. Azóta sok levelet k a p t a m az érdeklődő i. t. méhésztársaktól, akik üdvözöl nek az új korszak küszöbén, akik számos, előttük homályos kérdés megvilágítását kérik. . Mivel pedig a megélhetés úgyis tömérdek napimunka teljesítését követeli tőlem, képtelen volnék minden kér désre felelni; s mivel azt hiszem, hogy ezek a feleletek közérde kűek lesznek, a legnagyobb készséggel itt teljesítem kívánságukat. E d d i ^ a következő kérdések érkeztek hozzám e t á r g y b a n : 1. Miért kell kitömni az új kaptár tetejét, fenekét, ajtaját, sőt az ablakát is rossz hővezető anyaggal? Talán azért, hogy ez az óriási, tehát egyébként is drága kaptár még d r á g á b b legyen ? 2. Mennyi hézagot hagyjunk az egyes keretsorok között ? 3. Milyen a kettősüvegű bélelt ablak szerkezete és beosztása ? 4 Milyen a kijáró szerkezete, s milyen a n a g y s á g a ? 5. Miképpen eszközöljük a betelepítést? A fölvetett kérdésekre teljes készséggel felelek 1. H o g y a tető és ajtó burkolási hiányait az üresen álló mézkamrának, s az ajtó és ablak közének a kitömésével télen át pótolhatjuk : ezt készséggel elismerem; de nem h a g y h a t o m szó nélkül, h o g y ezt a tömési anyagot, takarópárnákat külön költségen kell beszereznünk, s az év n a g y o b b részén használaton kivül he lyezve, raktáron tartanunk. A tető burkolását az új rendszerben tavaszszal, mikor a télifészket áprilisban már egy egy szakaszszal följebb helyezzük, nem is nélkülözhetjük. É p p e n így nem nélkü lözhetjük a fenék kitömését, ha akár sárból, akár téglából építjük az állványt, különösen nem, mikor czölöpökre állítjuk a kaptárt. Nélkülözhető-e a tető és ajtó bélelése más rendszerű kaptárban, ha már kora tavaszszal kénytelenek vagyunk szükségből etetni, v a g y ha más rendszer követésével áprilisban spekulative etetünk ? 1 2 — 1 5 évvel ezelőtt egy db. egyesületi kaptárért 5 forintot adtunk, ma pedig sokalljuk érette a 7 koronát. Az akkori 5 forin tos k a p t á r n a k bélelt volt a teteje, a feneke, s az ajtaja is, a mai 7 koronás k a p t á r pedig ezeknek a hijával készül. É s ez nem is lehet másként, mert ha a mi jelszavunk az olcsóság, a mesterem ber jelszava a megélhetés. A két irányelv össze találkozásának eredményeként a készítmény lesz egyben-másban hiányos. Mint mindennek, úgy a kaptárkészités olcsóságának is legyen h a t á r a . Szószolója is v a g y o k az erre irányuló törekvésnek, de csak odáig,
© BCU Cluj
-
49
—
hogy a pontosság, czélszerűség és tartósság követelményeit sze münk elől soha ne téveszszük. Melegtartósság tekintetében l e g y e n a kaptár olyan, mint a jó juhászbunda: télen meleg, nyáron h ű v ö s , hogy télire minden egyéb tömést, vagy drága t a k a r ó p á r n á t elmel lőzhessünk, s a nyári hőségben a mézzel telt lépek leszakadása miatt ne legyen aggodalmunk, vagy kárunk. 2. A keretsorok között levő hézag az egyesületi állókaptárban 5 mm., az én kaptáromban pedig csak i — 2 mm., éppen csak annyi, hogy a keretek egymást ne érintsék. Ha csupán a kezelés szempontját tekinteném, akkor én is az 5 mm. hézagra szavaznék ; de mihelyt a tenyésztés érdekeinek a megóvásáról van szó, m á r akkor úgy óhajtanám, h o g y a lépek a tetőtől a fenékig megsza kítás nélkül nyúljanak le a kaptárban. Mivel pedig ez az én kere tes rendszeremben lehetetlen, oda irányuljon minden igyekezetünk, hogy a lépek folytonosságának a keretléczek miatt t ö r t é n t meg szakítása a lehető legkisebb legyen. Igaz, h o g y így több vigyázat szükséges és a kezelés valamivel késedelmesebb lesz, de ne feled jük, hogy a tenyésztés követelményei sokkal fontosabbak, mert a tenyésztés folytonos, mig a kezelés csak időleges ; a tenyésztés a czél, mig a kezelés csak eszköz a czél elérésére. 3. Az ablak összeállításában is el kellett térnem az eddigi szokástól; mert amit hibásnak, czélszerűtlennek tartok, annak helyébe hacsak lehet, jobbat, czélszerűbbet keresek. Az eddig használt ablak első és kisebb hibája, h o g y belső oldala nem síklap, s igy — ha az ablak pontosan ütközik is az utolsó kerethez — ü v e g lapjáig annyival bővebb úteza képződik, amennyivel v a s t a g a b b vállazást hagytunk az ablakkereten Ezt a b ő v e b b hézagot a méh család nem tűri meg, hanem vagy kihizlalja az utolsó lépet, v a g y ráépít az üvegre Ha tehát azt akarjuk elérni, h o g y az ablak belső lapja az ablakkerettel egy síkot képezzen, akkor az ablakkeret behornyolása, vagy bevállazása helyett szegélyezzük be a belső oldalát 15 mm. szélességű és 5 mm.-nyire előreálló, l e g v é k o n y a b b czinezett bádogszalaggal, úgy, h o g y a belső üveget ehhez a bádog szalaghoz ütköztethessük. Azt m o n d o t t a m : belső üveget! Igen, mert én kettős üveggel látom el az ablakot. A keretbe illesztett belső üveget 10 mm. széles és 5 mm. vastag léczekkel beszorítom, beszögezem. A kivül bekittelt külső üveg a beszögezett léczekhez ütközik, s igy a két üveglap között 10 mm. hézag képződik. Az eddig használt ablak másik és nagyobb hibája az, h o g y a k a p t á r b a n képződő vízpára lacsapódik rajta nem egyszer olyan mennyiségben, hogy a víz a kaptár fenekét is elönti. A vízpárá tól az ablak kerete télen úgy megdagad, hogy a tavaszi első át vizsgáláskor csaknem erőszakkai kell az ablakokat a k a p t á r o k b ó l kiszakgatni. A nagymennyiségű vízpárától penészesednek meg az
© BCU Cluj
— So
-
utolsó lépek, a keretléczek, s a kaptár falai; ettől görbülnek el az egy db deszkából készült olcsó ajtók. S minél inkább megnyúlt a télifeszek az ablak felé, annál több a penész és a lucsok a kap tár hátsó, a telelő csomótól távolabb eső, tehát hidegebb részében. Tudjuk, h o g y a fa k e v e s e b b vizet nyel el, mint a szalma. Sok ügybuzgó méhésztárs hangoztatta már több ízben, h o g y a fából készült k a p t á r o k n a k ezen a főhibáján nem tudunk segíteni. A szalma kitűnő a n y a g lenne e czélra. de nem elég tartós és pon tos elkészítése nagyon körűiményes. Ha tehát a kaptárkészítésben a tartósabb és méretek tekintetében mm.-nyi pontosságig földol gozható deszkát nem mellőzhetjük, legalább a kaptár mozgó ré szeit, t. i. ablakát és ajtaját készítsük szalmabéléssel, hogy ezen az úton tegyük lehetővé a kaptár belsejében télen át képződő n a g y o b b mennyiségű vízpárának az eltávolodását. A fontosabb szerep ebben az ablaknak jutott, m e r t ez érintkezik közvetlenül a k a p t á r belsőjének légkörével. Az eddigi rendszer hívei azt mond ják : nyáron jó az eddig használatos a b l a k ; télen pedig szalma párnát alkalmazunk. D e ez esetben télen az ablakot, nyáron meg a szaimapárnát kell raktáron tartanunk, s ezek kicserélése őszszel és tavaszszal bizonyos munkát követel tőlünk, s azok beragasz tása a méheknek is új dolgot ad. Talán mégis czélszerűbb lenne e két külön t á r g y előnyös tulajdonságait egy tárgyban egyesíteni ? Igy készült el nálam a kettősüvegű és szalmával bélelt ablak a következő m ó d o n : Mig ez eddigi ablaknak két oszlopa van, az új szerkezetű ablakon m é g két közbelső, tehát összesen négy oszlopot alkal mazok. Az ablak szélességét a n é g y oszlop három egyenlő részre osztja, melyek közül a fönnebb leirt módon csupán a középső harmadrészt üvegezem be, mig a két szélsőt szalmavarrattal látom el. Mivel pedig az ablak négy oszlopa, s alsó és fölső fája mind egyenlően 25 mm. vastag minden irányban, a szalmavarrat vas tagsága is 25 mm. lesz. Ez a szalmavarrat elnyeli a kaptár bel sejében képződő vízpárát. U g y a n e r r e a czélra szolgál az ajtó 4 cm. vastagságú szalmabélése is. Ha az ablak 4 oszlopát az alsó és fölső fába becsapoljuk, s ha az ajtó külső felét zsaluszerűleg bedeszkázzuk, akkor a k a p t á r e mozgó részeit úgy czélszerűség, mint tartósság tekintetében kifogástalanoknak mondhatjuk. 4. A kijáró egész nyílása 4 cm. magas és 25 cm, széles; mélységét a homlokfal vastagsága határozza meg, ami az én k a p táromon 7 cm. E b b e a nyílásba egy 2 cm. vastag, 24.8 cm. hosszú, s fölső lapján 7, az alsón 5 cm. széles deszkácskát készí tünk, melynek egyik éle harántmetszésű, azaz ékszerűleg gyalult, s igy lesz az 5 cm. széles alsó lapja a 7 cm. széles fölső lapnál 2 cm.-rel keskenyebb. A deszka 5 cm. széles lapjának a két vá-
© BCU Cluj
— Sí — gére 5 cm. hosszú, 2.5 em. széles és 2 cm magas talpléczeket szögezünk ; e két talplécz között tehát 20 cm. hézag marad. A betelepítéskor ezt a szabályozót nyári állásában illesztjük be a kaptár kijáró nyílásába, vagyis talpaival lefelé és harántmetszésű. előreálló szélével befelé. Ekként a kijárat nyáron át a fenékkel egy síkot képez, s a méhcsalád a mi gyámolításunk nélkül is tisztántarthatja a feneket. A szabályozót úgy illesztem be, hogy széle kívülről a zsuludeszkával egy vonalba essék A 2 cm. magas és 20 cm. széles kijáró a főhordás alatt nagyon jó szolgálatot t e s z ; sőt volt egypár esetem, mikor ezt a szabályozót is kihúztam a nyílásból, s egy-egy óriási méhcsalád a 4 cm. magas és 25 cm. széles nyíláson nagy tömegekben hömpölygött ki és be. Itt aztán n y o m a sem látszott annak a kétségbeeséssel határos szellőztetés nek, mit a szűknyilású kaptárokon az akáczvirágzáskor észreve szünk. S a méz besűrűsödése mégis gyorsabban történt, mint va laha tapasztaltam. A főhordás előtt és annak elmúltával azonban semmi szükség erre az óriási, sőt a 2 cm. magas és 20 cm. szé les kijáróra sem, minek a kisebbítésére szolgál t e h á t a kijáró-szűkitő. Ez egy 35 cm. hosszú, 5.5 cm. széles és 1 cm. v a s t a g desz kalap, alsó szélén 18 cm. hosszú és 1 cm. magas bevágással. Ezt a szűkitőt egyik végén a k a p t á r zsaludeszkájára szögezem, a má sik végén pedig a küszöbbe vert fejetlen szög m ö g é szorítom. A főhordás idején függőleges állásba fölhajtom; egyébként az egész éven át, tehát télen nyáron leeresztve tartom, legfőlebb a nyári hőség miatt nyitjuk föl egy-egy melegebb napon. A kijáró szabályozót őszszel és tavaszszal, mikor téli, v a g y nyári állásába való fordításának az ideje eljött, a k a p t á r nyílásá ból ki kell húznunk, miértis a szűkítő fölszögezésekor ügyelnünk kell, h o g y ez fölhajtott (függőleges) állásában helyet engedjen a szabályozó kihúzására és betolására. A kijáró-szabályozó téli állása a nyárinak teljesen a megfordítottja. A befelé nyújtott harántmetszésű széle kifelé, talpas fele pedig fölfelé fordul. Ezáltal a nyílás 2 cm.-rel m a g a s a b b r a emelő dik, s a deszkalapnak most kifelé nyúló harántmetszésű széle a szűkítő nyílásáig lejtős lejárót képez. A m i n t tehát a kijáró sza bályozóját téli állásába fordítottam, s a szűkitőt rendes helyére lecsuktam, télire minden munkát elvégeztem. Nincs szükség semmi tömésre, semmiféle napsugár-ellenzőre ; a kijáró szerkezete nélkülözhetővé teszi ezeket. Minthogy a szűkítő I cm. magas nyílása a kaptárfenékkel és a küszöbbel (röpülődeszka) egy (vízszintes) v o nalban v a n ; minthogy továbbá a szabályozó nyílása télen át 2 cm.-rel magasabban áll, mint nyáron állott; s minthogy végre e két különböző magasságú nyílást a szabályozó harántmetszésű széle köti össze egymással: ezekből tudjuk, h o g y a téli nyílás a
© BCU Cluj
— 52 — szűkitőn belül fölfelé emelkedik, melyen a téli napsugár be nem hatolhat, s mely a téli hideg közvetetlen betódulását is mega kasztja. 5. A betelepítésnek többféle módját ismerjük. Erről újat mondani alig lehet. Mivel azonban az én kaptárom a hazánkban használatos kaptároknak a kétszerese, a betelepítés módját illető leg hozzám intézett kérdésekre is válaszolnom kell, annál is in kább, mert a benépesítés > miként «-je is nagyban elősegítheti, vagy hátráltathatja a méhcsalád fejlődését, munkakedvét és jöve delmezőségét. Amilyen czéltalan lenne 2—3 raj egyesüléséből keletkezett óriási méhcsaládot beerőszakolni az egyesületi kaptárba, éppen oly kevéssé vezetne czélhoz, ha az én óriási k a p t á r o m b a egy közön séges rajt ütnénk. Fiasításos keretek koronként való beadásával ezt is kifejleszthetnők ugyan benne egy nyár folyamán, de abb51 az évi haszonból keveset látnánk. E tekintetben a következő rend szert k ö v e t e m : Az átlakolás ideje április utolsó harmada, ha az idő alkal masnak mutatkozik arra. Atlakolásra olyan törzset választok ki, mely 1 8 - 2 0 Mayer féle kerettel ment telelőbe. A kaptár alsó keretsorába helyezek 10 db. tartaléklépes új keretet (nem Mayerfélét); az átlakolandó törzs Mayer kereteit pedig a beakasztott alsó sor új keretre közvetetlenűl reárakom, de nem állva, hanem egyik oldalára állítva füles végeivel a homlokdeszka felé, tehát lapozó alakban. Igy befér a középső sorra 9 Mayer-keret. Ezekre bera kom a másik 9 keretet, szintén lapozó alakban, de füles végeikkel az ablak felé. E k k o r a fölső két szélső keretre hosszában benyúj tok e g y - e g y 35 cm. hoss/ú és 1 cm vastag léczecskét, s ezekre fektetem a födődeszkát. Az egyesületi keretekből hasonlóképpen, de kétannyit, vagyis 36 dbot kell berakni. Azt talán mondanom is fölösleges, h o g y a nyílt fiasítással és himporral telt kereteket a középső, a födött fiasítással telteket és mézeseket pedig a fölső sorba kell raknunk. Az igy belakolt méhcsalád már abban az év ben tisztességes hasznot ad, ha csak egyszeri főhordás lenne is vidékünkön, s ha az alsó keretsor ellátására elég tartalékléppel rendelkezünk. A z akáczvirágzás 7 — 8 . napján elvehetjük a fölső 9 M a y e r - k e r e t e t ; azokban már nem lesz fiasítás. E k k o r a bent h a g y o t t k e r e t e k 1 — 1 szakaszszal följebb kerülnek, s az alsó sorba ismét tartaléklépeket helyezek. Az igy eszközölt első mézelvétel után 8 napra biztosan kiszedhetem a kaptárból a még bentlevő 9 Mayer keretet, s ezzel a méhcsaláddal erre az évre végeztünk. El ne mulaszszuk azonban a méhcsalád évi élelmére hagyott mézmennyiség alapos megvizsgálását! Sőt tanácslom, hogy ezt a 20 új keretet a méhekkel együtt mérjük meg E czélból a bakot
© BCU Cluj
-
sá
-
előre is tegyük a mázsára és ennek súlyát kiegyenlítve, rakjuk ki a méhcsaládot a bakra, s ha júniusban 28 35 kgr ot nyom, ak kor a jövő májusig n y u g o d t a k lehetünk. Amint ezekből látható, az ilyen mézelő óriási méhcsaláddal sohasem építtetek ; ezt eddig még a régi méretű k a p t á r o k b a n esz közöltem. Ha majd ezeket mind kiküszöbölhetem, reménylhetőleg 2 év alatt, akkor ezek helyébe tenyésztörzsek számára 10 (új) keretes, egy keretsoros kaptárokat készítek és ezekben nevelem a fiatal anyákat, ezekben építtetek fiatal anyás népekkel, s ezekből látom el az óriási méhcsaládokat fiatal anyákkal. Újpest.
Boezonádi Szabó Imre.
A méhek tavaszi itatása. Szomorú szívvel tapasztalom, t. méhésztársaim, h o g y a p r ó kedvenczeink tavaszszal sok helyen még mindig nem részesülnek az őket jogosan megillető gondozásban, ápolásban, hanem a leg több esetben magukra h a g y o t t a n , a véletlen fátumra vannak bízva. De mondjuk meg őszintén, megérdemlik-e a kis munkások, kik egész nyáron át lázas sietséggel iparkodtak kiüríteni és egybegyűj teni az ő, illetőleg a gazdájuk, ápolójuk számára a virágkelyhek balzsamos illatú, édes nedűjét, h o g y cserben hagyjuk, olyannyira mostoha bánásmódban részesítjük őket akkor, amikor védelmünkre, felügyeletünkre leginkább rászorulnak ? Azt hiszem: nem 1 Azért, h o g y gazdájuk csekély fáradozását oly bőven jutalmazzák, nem ér demlik meg, hogy a rájuk nézve legkritikusabb időben mitse tö rődjünk szegénykékkel. Pedig — sajnos! — igy szokott ez lenni nem egy méhésznél. Sokan vannak, akik, ha látják, h o g y méheik a tisztulási ki-kiröpülés alkalmával vig zümmögés közben szálldo gálnak lakásaik körűi, örömüknek adva kifejezést, hogy a b á g y a d t napsugár langyos melegében sütkérezhetnek, megíürödhetnek, s a rájuk nézve oly terhes excrementumoktól, a bélsártól megszabadul hatnak : többet mitsem törődnek velük. Ez a lelkiismeretlen eljárás meg is követeli áldozatait Nem mulaszthatom el azért az alkalom fölhasználását, hogy fölhívjam a méhészgazdákat arra, h o g y köves senek el tavaszszal mindent, s óvják-védjék törzseiket minden olyan körülménytől és befolyástól, melyek létükre veszedelmesek, v a g y könnyen végzetesekké válhatok.
© BCU Cluj
-
54
-
A méhcsaládok tavaszi itatására iparkodom ez alkalommal méhésztársaim figyelmét irányítani, mert úgy találtam, h o g y azzal a legtöbb méhészgazda édes-keveset törődik, figyelemre sem mél tatja. Pedig, h o g y mennyire fontos ez és mily nagy befolyással van a méhcsaládok erősödésére, gyarapodására, az alábbiakban mutatom ki. Tudvalevő ugyanis, h o g y méheinknek megélhetésükhöz a mé zen és virágporon kivül m é g vizre is szükségük van A vízszük séglet az egyes családoknál különböző, a népességtől, a család erősségétől, s a fiasítás kiterjedésétől függ. De attól is függ, hogy milyen mézzel jutott telelőbe a törzs; mert némely mézfajok méheinkre nézve olyan veszedelmes tulajdonságúak, hogy hamar megczukrosodnak, miközben kőkeménységűekké válnak a sejtekben, s minthogy ilyen állapotban vízrészecskéket nem tartalmaznak, a méhek föloldani nem birván, leőrlik, a sejtekből kiszórják és az apró szemcséket a kaptár fenékdeszkájára hullatják. Nagyon vesze delmes, ha a méz czukrosodása már k o r á n : januárius—februáriusban áll be, mert méheink ekkor — mivel az idő még nem alkalmas arra, h o g y vízhordás végett a k a p t á r t elhagyhatnák — a legrette netesebb veszedelemnek: az éhhalálnak néznek elébe. Kínos hely zetükben egyedül gondozójuktól várhatnak segítséget, s ha ez ké sik, a grácziát nem ismerő kérlelhetetlen halál martalékául esnek. A víz I iányában szenvedő családok nagy nyugtalanságukkal á r u l j á k el a bajt; kétségbeesésükben életük koczkáztatásával még a n a g y hidegben is ki kitörnek kaptáraikból a méhek, persze nem is sejtve, h o g y szeretett testvéreikhez többé vissza nem térnekJ o b b is ez szegénykékre nézve, mert ha kényelemszerető gazdájuk nem nyújt szenvedő munkásainak idejében vizet, az o t t h o n m a r a d o t t a k is előbb utóbb életükkel a d ó z n a k : miért szenvedjenek tehát t o v á b b , hosszasabban ? H i d e g e b b tavaszi napokon sokszor százszámra lehet a köte lesség áldozatait a földön, a kaptárokon és a falon megdermedten, élettelenül összeszedni, habár a méhestől alig pár lépésnyire ott az itatóvályú. Igaz, h o g y az i t a t o k alkalmazásával csökkenthetjük a bajt, veszedelmet, de teljesen megszüntetni mégsem tudjuk. Mert — miként a tapasztalatok igazolják — némely családnak naponta csaknem hihetetlenül sok vízre van szüksége. H a már most elgon-
© BCU Cluj
- Sí
-
doljuk, hogy méhecskéinknek hányszor kell kiröpülniük, míg azt az aránylag nagymennyiségű vizet begyüjthetik: nem szabad csu dálkoznunk, ha a gonosz időjárás annyi áldozatot követel. E veszteségek kikerülése végett tanácsos, h o g y tavaszszal itatókészülékekben vizet adjunk méheinknek. T ö b b méhésztől hal lottam már, h o g y ők biz' ezt nem tennék, mert sok munkába és időbe kerül. Beszéljen és tegyen ki ki amit a k a r ; de h o g y az, aki igy nyilatkozik, nem igazi, nem lelkes méhész : az tény. Mi mindent nem tesz meg a gondos és lelkiismeretes m é h é s ' g a z d a , h o g y méhcsaládait megmentse, jóerőben t a r t s a ! ? Higyjék el nekem t. méhésztársaim, h o g y az a kis idő, mit erre a munkára fordítottunk, nem vesz k á r b a ; mert ha csak egy méhet mentünk is meg, ez is valami, ha tekintetbe veszszük, h o g y tavaszszal minden méhnek az értéke kétszeres. Fölötte veszedelmes méheinkre nézve a hosszabb útra való kelés tavaszszal, egyrészt azért, mert a fölkorbácsolt hullámok ma gukkal ragadják a partra ült vízszürcsölőket, melyek a vízben biztos halálukat lelik ; másrészt pedig azért, mert kedvenczeinkre olyankor sok ellenség lesekedik, s e gonoszok figyelmét misem kerüli ki, csakhogy hatalmukba kerítsék szegény méhikéinket. Legveszedel mesebb ilyen méhellenségek a czinkék és harkályok, különösen akkor, ha hólepel borítja a tájat, s ezért kevés élelmet találnak. Különösen azokat a méhtörzseket szükségei itatni, melyeknek kaptáraiban megczukrosodott mézmorzsalék hullott a fenékdeszkára. 1900 telén néhány méhcsaládom mézkészlete szintén meg czukrosodott, úgy, h o g y kénytelen voltam itatással és vízzel hígí tott méz föletetésével a bajon segíteni. Itatókészülék többféle van ; de ezek rendesen oly méregdrá gák, hogy a szegényebb méhész nem szerezheti be azokat. Szük ségesnek tartom ezért megemlíteni, h o g y a közönséges befőttes, vagy lekváros-üveg is jól megteszi a szolgálatot, ha száját vászon darabbal lekötjük. A fölborított üvegből annyi víz szivárog a vász non át, hogy a méhek mind szépen fölszürcsölik. Az itatás e módját mindaddig folytassuk, mig az időjárás ál landóan enyhére nem fordul, s a méhek kívülről is veszedelem nélkül hordhatnak vizet. Az itatóvályúk fölállítása különösen ott ajánlatos, ahol nincs
© BCU Cluj
-
S<5 -
a közelben patak, v a g y m á s víz, s azért a méhek távolabbra kény telenek vízért menni. H o g y mily szép eredményeket érhetünk el az itatással, arra nézve t ö b b példát tudok, m a g a m is tettem kísérleteket. Népességre és minden egyéb tekintetben egyenlő két család közül, melyek mindenikének fiatal anyja volt, az egyiket itattam, a másikat nem. Az itatott család csakhamar túlszárnyalta a másikat; néhány hét alatt csaknem még egyszer annyi bogár hemzsegett benne. Pilisborosjenő. Hartviger- Ágoston, a pilisvidéki méh. e. titkára.
Mézelő növények. A z t hiszem, fölösleges külön hangsúlyoznom, mennyire fontos a jó méhlegelő arra nézve, h o g y méheinknek jó hordást, s igy magunknak a méhészetből állandó jövedelmet biztosítsunk. Ennek a bizonyítását nem is óhajtom; elég, ha saját méhészetem múlt évi eredményére hivatkozva, fölemlitem, h o g y a kaptáronként való átlagos mézhozam az országszerte átalánosan silánynak panaszolt 1902. évben is a 32—35 kgr.-ot megütötte. Rajzott parasztkasaim is 12 — 15 k g r . mézkészlettel jutottak telelőbe, rajaim pedig átla gosan 6—8 kgr. mézfölösleggel kedveskedtek. E z t az e r e d m é n y t nem tulajdonítanám a j o b b mehlegelőnek, ha környékbeli szomszé dos méhésztársaim silány méhészeti évét nem lett volna alkalmam szomorúan szemlélni. A mézelésben elért eredményt részben a fáradhatatlan és gondos kezelésnek is vélem tulajdonítani, de a mehlegelőnek mégis elsőrendű szerepe volt ebben Mikor évekkel ezelőtt méhészkedni kezdtem, azonnal tisztá ban voltam azzal, h o g y vidékünkön, hol akácz, hárs, gesztenye csak kis számban fordul elő, a méhtenyésztési csak mesterségesen előállított és fejlesztett méhlegelővel lehet jövedelmezővé tenni. K végből részint a már meglevő, részint újonnan beszerzett mézelő növények és fák magvait és gyökereit kertemben és a hozzá kö zelebb eső területeken meghonosítottam és amelyek a méhjárásra j ó k n a k bizonyultak, szaporítottam, sokasítottam. Ennek az igyeke zetnek az eredménye, h o g y méheim számára — különösen a horai és késői időszakban — gazdag flórát tudok előállítani, mely a mé hek fokozódó szorgalmával a hasznot tetemesen növeli. Ismétlem,
súlyt helyezek a koratavaszi és őszi méhlegelő kontinuitására, mert a nagy természetben éppen ezek azok az időszakok mikor a méh a szabad természet ölén kevés gyűjteni valót talál, s ezért egyfölől g y a k r a n rablásra kel, másrészt pedig tavaszkor, a szaporodási
© BCU Cluj
-
57
—
időszakban nem tud a család kellőleg megerősödni s i g y a rajzás sal megkésik, a május végén—június elején bekövetkezni szokott főhordás kínálkozó alkalmát pedig csekély számával a g á r d a nem képes kihasználni Azok a t. méhésztársak, kik a méhjárást koratavasztól késő őszig figyelemmel kisérik, meggyőződhettek arról, h o g y a gyűjtést koratavaszszal himporszedéssel kezdi és késő őszszel azzal is végzi a m é h . Ennek a jelenségnek a magyarázata egyfelől az, h o g y az emiitett időkben mézet még, vagy már nem talál a m é h ; másfelől pedig az, hogy fiasitásuk fölnevelése végett tavaszkor n a g y szük ségük van a méheknek virágporra, s ős
© BCU Cluj
-
S
8
-
A tavaszi méhlegelőt tetemesen javíthatjuk a vaiádics levelű kólencse — Phacelia tanacetifolia — alias Asperula azurea nevű gaznemű növény termelésével és művelésével is. E növény magvai szeptember ben elvetve, annyira megerősödnek, h o g y szárai a g y ö n g é b b telet át küzdik,s igy, mint hidegállók, tavaszszal, a természet nyíltával, rendsze rint márczius végén, de legkésőbb április elején, gyorsan növe kedvén, nyitni kezdenek, s fészkenülő, gazdagon virító és 4—5 hétig kitartó tárcsás virágzásukkal kitűnő méhlegelűl szolgálnak a méheknek. Koratavaszszal (február—márczius) elvetve, május végén, június elején kezd nyitni, s az e virágzás folytan érlelt magvai, leszedés után, tehát körülbelül július második felében újból elvetve, s z e p t e m b e r — o k t ó b e r r e kitűnő őszi méhlegelőt adnak, magot azon ban m á r nem érlelnek. Elhullatott magvai által is fönntartja ma gát, s csak kemény télen fagy ki. Az elmondottakból látható, hogy a Phacelia az év bármely szakában vethető, s igy tavaszi, nyári és őszi méhlegelőt egyaránt létesíthetünk vele. Rendkívül gazdagon mézel, s ezért a méhek sűrű tömegekben látogatják. A méhészetre nézve valóságos áldás. A nyári — május-juliusközi — méhlegelőt hazánkban javitani nem szükséges, mert ebben az időszakban a természet g a z d a g asztalt terít méheink számára. Augusztusban is — ha hosszas szá razság be nem áll — akad m é g elég méhlegelő ott, hol a tarlóvirág (tisztesfű) — Stachis recta, magherések, napraforgó n a g y o b b mennyiségben díszlenek. A h o l ezek nem fordulnak elő, o t t a mé hész iparkodjék a természet rendjén megcsappant méhlegelőt mes terségesen pótolni, annálinkább, mert éppen augusztusban szorul istápolásra a méh, hiszen a családalapítást megkezdett rajok, s a rajzásban lidércztánczmulatságot végig csinált anyatörzsek — ha augusztus legalább közepes méhlegelőt nem nyújthat — menthetetlenül elárvulnak, s a betelelés körűi nagy fejtörést okoznak a méhésznek
Ezért az okszerű méhész idejekorán segítségére siet méheinek azzal, hogy oly növényeket telepit meg a méhjárás közelében, me lyekkel a nyárvégi itiséget méheitől elhárítja. Ilyen növények még: A semfű-semfa (ördögezérna) — Lycium barbarum (köznyelven licziomnak is hívják). E z t a kúszó cserjét régóta figyelemmel ki sérem, s kertemben mintegy 25 méter hosszú élősövény alakjában megtelepítettem. Május közepén kezd szórványosan virítani, s jú niustól szeptember végéig szakadatlanul gazdagon virágzik. Virágai dús tárházai a méznek, miértis állandóan sűrűn lepik a méhek. A z augusztus-szeptemberi méhlegelőt ezzel az igénytelen, kipusz títhatatlan, s éppen ezért a méhtenyésztés szolgálatában megbe csülhetetlen kúszó cserjével tetemesen javithatjuk. Honi ismereteim szerint ez a cserjenövény az o r s z / g legtöbb vidékén el van ter jedve. V i g y ü k tehát azt k. méhésztársak a méhes közelébe és
© BCU Cluj
5 9
—
élősövény alakjában telepítsük meg. Szárazság nem gyötri, fagy iránt nem é r z é k e n y ; 5 hónapig tartó szakadatlan és bőséges vi rágzásával megbecsülhetetlen kincse a méhészetnek! Gazdag méhlegelő a sárkányfej — Dracocephalum moldavicum. Egynyári növény. Április közepétől július derekáig vetve, júliustól októberig bő mézforrás a méhek számára. A fiatal növénykék 2 5 — 3 o cm. sor- és tőtávolságban átültethetők, s ha időközben egy-két kapálással gondozzuk, szép, nagy, gömbalakú b o k r o k k á fejlődnek, s száraiknak minden elágazásán alulról fölfelé nyitnak a kékszínű ajakos és rendkívül illatos virágok. D ú s méztartalmukért hemzsegnek rajtuk a méhek. A jégvirág (kövérfű, hájfű) — Sedum maximum gumós, a georgináéhoz (gyorgyike) hasonló gyöktörzseiből és elhullatott mag vakból kelő palántái által is szaporítható 3 — 6 hosszúkás, meredt, húsos levelekkel borított szárat hajt, melyeknek csúcsán és hónal jain augusztus közepére kifejlő fészkes, fehéres-sárga virágai a méheknek szeptember közepéig kedvelt legelőjük. Ezért, mint őszi méhlegelő különös figyelmet érdemel. Ahol egyszer megtelepedett, ott majdnem kipusztíthatatlan. A gerepcsin Aster amellus (őszirózsafaj) évelő növény. Kúszó gyöktörzsei által tavaszkor szaporítható, mivégből azokat tavaszszal falak, v a g y kerítések mellett, sorban, v a g y csoportokban, 40—50 cm. távolságra eltelepítve, az első évben 1 — 3 , azután fo kozatosan egyre több-több, i ^ — 2 méter magasságig emelkedő fás szárat hajtanak, melyeknek csúcsán és elágazásain szept. 1 0 — i 5 - - e táján kezdenek jelentkezni az égszínkék fészekvirágok, melyek mindegyre sűrűbben támadva, október közepéig, t e h á t 4 — 5 hétig terjedőleg, a már jobbára rideg őszi látóképet kellemesen szelíddé varázsolják és gazdag méztartalmuknái fogva bőven megvendégelik a méheket. 2—3 év után átültetendő. Ezeken kivül számos olyan mézelő növény kínálkozik, melyek minden méhész kertjében méltán helyet foglalhatnak, s kisebbnagyobb mértékben áldásai a méhnek. I g y vannak meghonosítva nálam a z : 1
illatos és közönséges rezeda — Reseda odorata és grandiflora, e kedves és késő őszig lankadatlanul virágzó növények, melyeket a méhek nagy szorgalommal l á t o g a t n a k ; a kerti borágó — Borago
ofücmahs; az orvosi mékfű — Melissa
officinalis,
mely j ó méh-
legelőül szolgáló virágzatán kivül illatos száraival és leveleivel a rajzásnál tesz kitűnő szolgálatot; a sikkantyú, v a g y sutabúb — Scabiosa atropurpurea különböző színárnyalatokban a késői fagyok beálltáig nagyon dúsan virágzó, s a méhek részéről szorgalmasan látogatott növények; az alpesi nefelejcs— Myosotis alpestris egész nyáron gazdagon nyiló illatos kék virágaiból n a g y kedvvel gyűjti
© BCU Cluj
-
őo —
a mézet a m é h ; a papucsvirág — Cypripediwm calceolus szintén kedves kerti növény, mely júliustól a fagyok beálltáig szüntelenül virít, s a méh különösen augusztustól októberig szakadatlanul lá togatja. Ezek mind egynyáriak, s tavaszkor elvetett magvaik, s részben az ezekből származó palánták kiültetése által szaporíthatok. Az évelők közül figyelemreméltók: a kerti izsóp — Hyssopus ofücinalis, mely apró magvairól szaporítva, terjedelmes évelő bo k o r r á fejlődik; rendkívül illatos virágain kedvvel gyűjt a méh ; a
kerti és mezei zsálya — Salvia officinalis és pratensis; a közönsé ges és piros kigyószisz — Echium vulgare és rubrum. Ez utóbbiak nem teljesen évelők, amennyiben gyökérzetük csak két évig tart ki. Különben mint mézelő növények, elsőrendűek. A selyemkóró, v a g y pamutcrepin — Asclepias incarnata és syriaca, mindkettő au gusztusban nyiló, bogernyős lilaszínű virágzatában dús nektártar talmat rejt, miértis hemzsegnek rajtuk a méhek Április —májusban, június közepéig jó méhlegelőűl szolgál a kerti szamócza — Fragaria vesca és málna — Rubus idaeus. Ne feledje el t e h á t ezek meg honosítását se a méhész, már csak azért is, mert becses gyümöl csük is átalában kedvelt csemege. Mézelést nagyban elősegítő növények m é g : a dinnyefélék, a
maghagyma, magrépa, a paszulyfélék. Kertemben helyet foglal évenként egy-egy tábla őszi káposztarepcze, baltaczim és Phacelia, s m o n d h a t o m : ezeknél jobb mézelő növényeket a gazneműek között gondolni sem lehet. A repcze áprilisban, a baltaczim május-júniusban, a Phacelia pedig tavaszkor vetve, junius-juliusban virít. Élénken hemzsegnek a méhek a mákféléken is. Ezek részben egynyáriak, részint évelők; a méhészetre egyaránt fölötte haszno sak. Nálam n a g y o b b mértékben a zárttokú kék mák szerepel, melynek m a g v a a háztartásban is használatos. Ezek volnának nagyjából azok a növények, melyeket méhtelepem közelében — mint kiválóan jó méhlegelőket — évek során át meghonosítottam, s illetőleg a meghonosítottak közül mint leg megfelelőbbeket kipróbáltam, s igy azok termelését k. méhésztár saimnak melegen ajánlom. Ezek legtöbbjének a magvaiból és gyökereiből évenként bizonyos fölösleggel is rendelkezem, miből I korona előleges beküldése ellenében (a csomagolási és postai költség levonása után fönnmaradó összeget az Erdélyrészi Méhészegyesület javára aján lottam föl) a hozzám forduló méhésztársak kívánságára — mig a készlet tart - készséggel küldök. Mézelő növényeim egyrésze kizárólag őszi méhlegelőt szol gáltat, s mint ilyen h'ánypótlók, kétszeresen becsesek A többiek kel együtt azért érdemelnek kiváló figyelmet, mert egyaránt hosszú ideig tartó virágzást és gazdag mézelést biztosiianak.
© BCU Cluj
-
6i
Hosszúra nyúlt közleményemet azzal az óhajtással zárom ; vajha a látóhatáron már föltűnt méhészeti év a méhcsaládok á t t e lelésének sikerével, gazdag viránynyal és b ő mézeléssel kedves kednék 1 H o g y ez bekövetkezzék: jórészt a mi buzgalmunktól is függ ! Munkára t e h á t 1 Magyarigen. Ajtay G. Bálint.
Ajtay úr fölötte tanulságos közleményéért, s a méhlegelő javí tására mindnyájunknak készséggel jölajánlott szives közremunkálásáért hálás köszönettel adózunk. Közlönyünk tavalyi decemberi számában figyelmeztettük szives olvasóinkat, hogy: *akik dúsan mézelő növények meghonosításával méheiknek olyankorra is jó hor dást akarnak biztosítani, amikor vidékükön rendszerint még, vagy már nincs miből gyüjteniük a méheknek: fordíiljanak Ajtay Bálint, földbirtokos úrhoz Magyarigenbe [Alsó- Fehérvármegye), ki, mint szaktudós, évek óta nagy gonddal es hozzáértéssel foglalkozik a legkiválóbb mézelő növények művelésével, kipróbálásával és szapori'ásával, és ki jótékony czélra fölajánlott néhány úllérért februártól kezdödőleg kézséggel küldi meg a legjobb mézelő növények magvait, lagy gyökereit.« — Közléséből látjuk, hogy nemcsak »magvat, vagy gyökeret«, hanem egész kollekcziot küld i korona előleges befizeté séért, s a költségen kivül fönnmaradó összeget az Erdélyrészi Mé hészegyesület czéljaira ajánlotta föl. Nem-e valóságos jótétemény ez méhészlársainkra nézve, kik különösen a tavaszi és őszi mézhordás silányságáról, sőt hiányáról panaszkodnak. Ne sopánkodjunk, ne 'ehetetlenkedjünk, hanem itt a jó alkalom : sietve forduljon kiki Ajtay úrhoz, nehogy a dúsan mézelő növények magvaiban és gyö kereiben való részesedéstől elkéssék. Az ő méhtörzseinek fényes erednényű gazdag mézelése is figyelmeztető példa erre.
•
Teleki.
A kukoricza-zászló virágporának etetési módja. A kukoricza-zászló v i r á g p o r á n a k szedéséről a múlt évi szeptemberi számban írtam ; ez alkalommal az etetés módját köz öm a következőkben: Deszkából készítünk 4 0 — 5 o cm., esetleg — ha n a g y o b b a léhállományunk — akár 1 méter hosszú, 8 — 1 0 cm. széles és — S cm. mély vályút, melybe egy beleillő deszkát sűrűn átfúrunk, ogy a lyukakon át a virágporhoz férkőzhessenek a méhek. A idődeszka közepén — a k ö n n y e b b behelyezés és kivevés végett
© BCU Cluj
-
02
-
— fából fogót alkalmazunk; a deszka két végén és közepén pedig 2 5 — 3 o mm. magasságra kiálló 2 — 2, összesen 6 kis szöget verünk át, melyeken a födő nyugszik, s így nem szorítja maga alá a p o r t . Az így elkészített vályúba öntjük és egyenletesen elosz latjuk a port, a födődeszkát beillesztjük és a vályút a méhes elé helyezzük. A deszka lyukain át a födél alá bújnak a méhek, s a porban mintegy megfürödve, szépen megrakodnak. Azért kell a p o r t lefödni, mert sürgölődésükkel és szárnycsapkodásukkal hamar szétszórnák azt, mivel föl-fölreppenve szokták lábaikra szedni a port. A vályú búza-, s kukoriczaliszt- és paprikaetetésre, sőt ita tásra is jól használható. Kőrösladány. Lengyel Károly, ev. ref tanító.
A mi dolgaink. Egyesületünk igazgató-választmánya márczius 4.-én, szom baton, este 6 órakor, a szokott helyiségben (kereskedelmi és ipar kamarai titkári iroda — Deák Ferencz útcza) rendes havi ülést tart, melyre az illetékes tagokat tisztelettel hívja m e g az elnökség. Óhajtandó, hogy az igazgató-választmány teljes számban résztvegyen az ülésen, — egypár, a szokottnál nevezetesebb t á r g y ke rülvén szőnyegre.
Irodalom. „Kühne Útmutatója a méhészetben", mely
a méhek kezeléséről, a velük való bánásmódról, az átlakoltatásról, az anyanevelésről, a kaptárok és eszközök hasz nálatáról és alkalmazásáról, sat.. sat ad gondos körültekintéssel és sok tudas
sál megírt gyakorlati útbaigazítást, s mely a kezdő és gyakorlott méhé znek egy »ránt hű tanácsadója, megjelent és ingyen kapható a szerzőnél. Aki a gondos figyelemmel szerkesztett Útmutatót, mely egyszersmind az elsőrendű és legjobbhírű kereskedelmi méntelep, gazdagon illusztrált idei árjegyzéke, megszerezni kívánja, forduljon Kühne Ferencz úrhoz Bitda pestre (f. ker., Altila-úlcza mentesen megkapja
Tartalom:
99. sz.): a fölötte hasznos tájékoztatót ingyen és bér
Pályázati hirdetmény. — Márcziusi emlékeztető.
Józsa
Sán
dor. — Milyen legyen a kaptár ? Boczonádi Szabó Imre. — A méhek tavaszi ita tása. Hartviger Ágoston. — Mézelő rövények. Ajtay G. Bálint. — A kukoriczazászló virágporának etetési módja. Lengyel Károly. — A midolgaink. — Irodalom.
© BCU Cluj
— 63 —
Apró hirdetések. E rovatban az Erdélyrészi Méhészegyesület tagjai 2 sorig ingyen hirdethetnek; ezen fölül minden félhasábos petit sor 8 fül. Akik nem tagjai a méhészegyesületnek, soronként 16 fillért fizetnek. A Boczonádi-féle óriáskaptárok
Mézpörgető, méztartó bádog-edény
iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy azoknak nagyobb mennyiségben való előállítását határoztam el. Már eddig is s z á m o s megrendelés érkeze't. Egy pontosan készített kettős( i k e r ) kaptár dupla homlok- és oldalfalakkfl, dupla fenékkel és dupla tetővel, bélelt ablakkal és bélelt ajtó val, s teljesen fölszerelve, nálam 24 koronáért megrendelhető. Aki ezt az árt sokallaná, annak szívesen szolgálok két vállalkozó czimével, kiknek egyike megcsináltatja a kettó'skaptárt 16 —17 koronáért; a másik még tovább megy : megcsinál tatja az e g y e s kaptáit 6 koronáért.
jutányos áron kapható Z e i 1 e r Géza bá dogosnál K o l o z s v á r (Mátyás-királyútcza 4.) Ugyanő elvállal
mindenne
mű bádogos munkát.
Javításokat
jutányos
áron, pontosan teljesít. Ár
jegyzéket kívánatra bérmentve küld. (3-12.)
Voith Gergely, S z a m o s ú j 4 éves mézcognacot; litere
elad
vártt 3 kor.,
nagyobb megrendelésnél árengedmény. (3-3.)
l.—10.
Boczonádi Szabó Imre, méhész Újpesten.
I E B 0 V I T S és J A N O V I T Z
«
legolcsóbb forrás divatos kivitelű kéSZ férfi- és gyér mekruha vásárlásra, valamint saját szabászati termők ben eszközlendő mértékutáni megrendelésekre. (i—6)
Kolozsvárt, Wesselényi Miklós útcza 26. sz.
mm
i mm
PSIMT1IAN PYIIIA ~ UUlll I flLnll U I ULfl VAJ
'
A7QVÍRT
KULUIÖÍFLRL.
./V ™"
0
® ft™ ™ LAKÁSA 6. SZ. OZLETHEFYISÉ;] :Egyeíein-u. Deák-Ferenc-ú. S2.,
2.
HÁTUL AZ UDVARON.
Elvállalok orgona készítést, minden nagyságban, minden kivitelben és stylben, továbbá javitását, átalakítását, kibővítését és hangolását jótállás mellett. Elvállalok bármilyen nagy zongora-javitást, hosszú zongorák röviddé átalakítását, bó'rözését és hangolását. Készítek oltárokat, szószéket és szószék fölébe való koronát, nemkülönben egész templomi berendezéseket is. Elvállalom iskolai és szobai harmoniumok javitását és hangolását, úgy helyben, mint vidéken. Vidéki meghívásra pontosan megjelenek. Kérdezb'sködésekre azonnal válaszolok. Miért továbbra is becses figyelmébe ajánlom magamat. A t. közönség és egy házak pártfogását kérve, maradtam tisztelettel:
3-12.
>A.
CSINTALAN GYULA.
© BCU Cluj
-
i 2
6
1903. évi á r j e g y z é k e t -
6
-
4
kívánatra Ingyen küld —
1
Báró R O T H S C H Ü T Z az osztr.-magy. birodalomban legrégibb
Kereskedelmi
méhtelepe
W E I X E L B U R G B A N (Erajna). Száll t keretes kaptárokat és paraszlkasokat, valami üt méhcsalá dokat, továbbá zománezozott mézpörgető gépeket és mindenféle — — — — — — eszközt a legolcsóbb árakon. — — — — —
RANYAI
SÁMUEL
ÉS
F
1
A
NŐI-FELÖLTŐ ÉS SZŰCS-ÁRU RAKTÁRA KOLOZSVÁR, MÁTYÁSK1RÁLY-TÉR 8. SZ., TAKARÉK- ÉS HITELBANK-ÉPÜLET. O
O
0
» * I N D E N IDÉNY ÚJDONSÁGA ÍVl L E G K O R Á B B A N ÉS A LEG NAGYOBB V Á L A S Z T É K B A N KAPHATÓ RAKTÁRUNKON O
Leg jutányosabb . . árak . .
O
0
» rIDÉKI MEGRENDELÉSEKET V P O N T O S A N TELJESÍTÜNK.
4-6
P
LegJ .tnyoaabb . . á r a k . .
Nyomatott Gámán János örökösénél Kolozsvárt, Kossuth Lajos-útcza 10. sz.
© BCU Cluj
