I. A célok meghatározása, felsorolása

I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország fő célkitűzése 2012. évben az elrugaszkodás az euroválság-zónától, az államháztartás stabilizálása, államadósság szintjének csökkentése. A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) fejezet 2012. évi költségvetése a kormányprogramban és az akciótervekben megfogalmazott célokkal összhangban került kialakításra. A NGM tevékenysége az alábbi szakterületeket foglalja magába: − Foglalkoztatáspolitika, − Versenyképesség, Innováció, − Gazdaságszabályozás, − Külgazdaság, − Tervezéskoordináció, Területfejlesztés, − Államháztartás, Adó- és Pénzügypolitika. I.1. Foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer 2012. évben átalakításra kerül, melynek célja, hogy a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos hatósági és egyéb közfeladatok kevesebb forrásból és hatékonyabb intézményrendszerrel kerüljenek ellátásra annak érdekében, hogy a Kormány ezzel is hozzájáruljon a kormányprogramban szereplő cél megvalósulásához, azaz 1 millió új adózó munkahely 2020. évig terjedő létrehozásához és a Széll Kálmán Terv Magyar Munkatervben megfogalmazott strukturális szerkezetátalakítási intézkedések végrehajtásának sikeréhez. A nemzetgazdasági miniszter felügyelete és irányítása alá tartozó foglalkoztatáspolitikai intézményekből egy központi hivatal kerül létrehozásra a Foglalkoztatási Hivatal (a továbbiakban: FH) bázisán, amely ellátja a jelenlegi FH, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, (a továbbiakban: NSZFI) illetve az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) feladatait. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (a továbbiakban: OFA) feladatait – a tripartit döntéshozatali mechanizmus és a közalapítványi forma megszüntetése mellett – az uniós támogatásból megvalósuló projektek lezárásáig nonprofit gazdasági társasági formában látja el. A szervezeti átalakítással egyszerűbb, áttekinthetőbb háttérintézményi struktúra jön létre, amely a Kormány foglalkoztatáspolitikai céljainak hatékonyabb végrehajtását segíti elő egységes szemlélet biztosításával, a foglalkoztatáspolitikai eszközök irányítása, a munkaerőpiaci mobilitást elősegítő képzések, valamint az ellenőrzést lehetővé tevő hatósági funkciók integrálásával és egy racionálisabb, költséghatékonyabban működő szervezet felépítésével. A funkcionális feladatok párhuzamossága a szervezetek összeolvadásával megszűnik, az adatok kezelésének konszolidálásával felszabaduló erőforrások centralizálásra kerülnek, jelentősebb részük fejlesztésekre fordítható. I.2. Versenyképesség, Innováció A Kormány fontos célkitűzése, hogy Magyarország váljék a kelet-közép-európai régió egyik leginkább vállalkozásbarát országává, olyanná, ahol a vállalkozások működésének állami szabályozása egyszerű és kiszámítható. Cél a vállalkozásokat terhelő bürokratikus terhek 2

radikális csökkentése, tisztességes, vállalkozásokat támogató, versenyképes üzleti környezet kialakítása, a vállalkozók adminisztrációs költségeinek csökkentése és az üzleti környezet minőségében közép-európai éllovas pozíció megszerzése. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy külső segítség igénybevétele nélkül lehetővé váljon egy családi vállalkozás bürokratikus terheinek ellátása. A Kormány a gazdaság tartós növekedési pályára állítása érdekében fontos szerepet szán a tudomány-, technológia- és innováció-politika hazai adottságokra épülő hatékonyabbá tételének. A Kormány az innovációra ösztönző szabályozási környezet kialakítására törekszik, az ide tartozó stratégiák megújításán dolgozik. Ezek legfőbb célja a vállalati innováció jelenlegi szűk bázisának szélesítése. Ennek érdekében különösen fontos a vállalati működés nem-technológiai területein történő újítások ösztönzése; a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének támogatása; az innovációs célú együttműködések bátorítása. I.3. Gazdaságszabályozás Kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban a mikro-, kis- és középvállalkozások, hiszen a működő összes vállalkozásból 99,9%-át ez a szektor képviseli. Ezen vállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak 73,8%-ának biztosítanak munkát. A bruttó hozzáadott értéknek több mint a felét állítják elő. Annak érdekében, hogy a KKV-k szerepe a gazdaságban erősödjön, szükséges a működési feltételeik javulását szolgáló kormányzati stratégia végrehajtása, nyomon követése. A turizmus a magyar gazdaság egyik meghatározó, szolgáltató ágazata, mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatás vonatkozásában. A kormányprogramban, illetve az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott cél, az 1 millió új adózó munkahely megteremtéséhez az ágazat nagyban hozzájárul. A gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési szemponton túl a turizmus elősegíti a helyi hagyományok fennmaradását, a kulturális és természeti értékek bemutatását, javítja az országról kialakult képet, és jelentős szerepe van az elmaradott térségek felzárkóztatásában, a vidéki népesség megtartásában is. A turizmus állami irányítása elsősorban az ágazat fejlesztési stratégiájának megalkotását, jogszabályi- és közgazdasági környezetének alakítását, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerének ápolását, működtetését jelenti. A piacok védelmének fontos eszköze a fogyasztóvédelem, melyre a Kormány kiemelt figyelmet fordít. Az állam feladatai közé tartozik a fogyasztók megóvása a gyenge minőségű, egészségre és az emberi biztonságra is veszélyes termékektől, továbbá fontos feladata az ezzel kapcsolatos tájékoztatási rendszerek kialakítása. A Kormány célként fogalmazza meg a különféle termékek ellenőrzését, a termékek biztonságát és a fogyasztói érdekek érvényesítését. A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatásáért a szervezetektől hatékony és eredményes feladatellátás, a források célzott felhasználása, átgondolt gazdálkodás az elvárás. A Nemzeti Együttműködés Programjában rögzítetteknek megfelelően fő tevékenységük, hogy növeljék a fogyasztói tudatosságot, a fogyasztók tájékoztatásán keresztül befolyásolják a fogyasztói döntéseket. Polgári szerződéses jogviszonyban a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok nem járhatnak el fogyasztói panaszügyekben, ezért a békéltető testületi eljárás az egyetlen 3

lehetőség és fórum a fogyasztó és a vállalkozás közötti vitás ügy bíróságon kívüli rendezésére. A békéltető testületek ingyenesen igénybe vehetők és az ország egész területén hozzáférhető alternatív vitarendezési fórumok, a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamara mellett működő független testületek. I.4. Külgazdaság A külgazdaság fő feladata, hogy hozzájáruljon Magyarország növekedési, foglalkoztatási és egyensúlyi céljainak eléréséhez: új munkahelyek teremtése, külső egyensúly megteremtése és hosszú távú megőrzése, a külső adósság terheinek csökkentése, finanszírozás biztonságának megteremtése, KKV-k megerősítése. Fenti célok a magyar vállalkozások nemzetközi piacokon való térnyerésének segítésével, illetve befektetés-ösztönzési rendszerünk eszközeivel érhetőek el. Kiemelt fontosságú az exportfinanszírozás eszközrendszere, mert az állam ezeken keresztül segítheti a magyar exportőröket. A Kötött segélyhitelezés területén kialakított kapcsolatok fenntartása és továbbfejlesztése mellett fontos a segélyhitelezési tevékenység külgazdasági stratégiában foglaltakkal összhangban álló relációs és szektorális bővítése, ennek révén a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében a hazai vállalkozások exportlehetőségeinek bővítése. Fontos cél a projektek megvalósítása során a magyar vállalkozói hányad növelése. Amerikai-Magyar Befektetési és Kereskedelmi Tanács célja az amerikai-magyar kétoldalú kereskedelemi kapcsolatok új alapokra helyezése és dinamizálása, a kölcsönös megértésre épülő amerikai és magyar vállalkozások együttműködési lehetőségeinek előmozdítása, a Magyarországra irányuló közvetlen befektetések ösztönzése. Exportképesség megteremtését szolgáló új programok, intézkedések közé tartozik a Kereskedőház projekt. A kereskedőház integrátor jellegű szervezet, amelynek létrehozása a hazai KKV-k külpiacokra jutásának segítését célozza, a forráshiánnyal, piaci- és idegennyelvi ismeretek hiányával, külkereskedelmi gyakorlat hiányával jellemezhető termelőktől gyűjtve össze az árukat, és juttatva el a piacokra. A kormányzat a hazai KKV-k által termelt, exportképes termékek külpiaci értékesítését állami eszközökkel is elő kívánja segíteni. A klaszteresedés elősegítése további lendületet ad a KKV-knak a külpiacon való megjelenéshez szükséges gazdasági erő és tudás előteremtésével. A ClusterCOOP Projekt – beágyazódva az Európai Unió (a továbbiakban: EU) innovációs valamint kis- és középvállalkozási politikájába és ezzel összefüggésben az Unió klaszterpolitikájába – szervesen kapcsolódik a Közép Európai Térségnek, mint természetes gazdasági övezetnek európai integrációs célkitűzéseihez. A ClusterCOOP Projekt alapvetően a Közép Európai Gazdasági Térségben a nemzetközi, határon átnyúló klaszter együttműködések problémáinak enyhítését, döntően a KKV-k közötti együttműködési gátak feloldását célozza. Tekintve, hogy a projektvezető partnere az NGM, kezdeményező és vezető szerepéből fakadóan nagyobb súllyal képviselheti a hazai kis- és középvállalkozások nemzetközivé válásának céljait, amelyhez egy gazdag eszközrendszert dolgoz ki a Projekt három éves időtartama alatt. 4

A nemzetközi illetve hazai potenciális befektetők felkutatására, munkahelyteremtő beruházások Magyarországon történő megvalósulására, hazai vállalkozások nemzetközi befektetéseinek támogatására, a magyar beszállítói háttér fejlesztéséhez, a magyar export növekedéséhez a hazai vállalkozások számára új üzleti lehetőségek felkutatására – finanszírozására a Nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzaton tervezett forrás nyújt fedezetet. Fedezetet nyújt továbbá befektetés-ösztönzési és ellentételezési feladatok elvégzéséhez, külső szaktanácsadás, megbízások finanszírozására, előfinanszírozására (régészet), illetve a külgazdasági szakdiplomata hálózat közvetlen szakmai irányítására is. Ahhoz, hogy Magyarország a Kárpát-medence gazdasági, pénzügyi és kulturális központjává váljon, fontos a szomszédos országok, elsősorban magyarok lakta területeivel folytatott gazdasági együttműködés. I.5. Tervezéskoordináció, területfejlesztés A Kormány gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájával kapcsolatos célkitűzései teljesüléséhez, a stratégiai tervezés és elemzés hatékonyságának és minőségének javulására van szükség, mely hozzájárul a magyar nemzetgazdaság kiemelt és tervezett fejlesztéséhez, ezáltal hazánk versenyképességének erősítéséhez. A területfejlesztés stratégiai tervezési feladatok a 20142020-as fejlesztési programidőszakra való felkészülés megkezdése miatt felértékelődnek. Ennek keretében 2012. évben kerül sor a törvényi szabályozásban rögzített országos területfejlesztési koncepciót és az országos fejlesztéspolitikai koncepciót megújító új nemzeti területfejlesztési koncepcionális elkészítésére, amely a következő időszak fejlesztésinek alapvető irányait fogja kijelölni. A Nemzeti Stratégiai és Tervezési Hivatal (a továbbiakban: NSTH) létrehozása megszünteti azt az állapotot, hogy bizonyos nemzeti, nemzetgazdasági stratégiai fontosságú állami közfeladatokat gazdasági társaságok lássanak el. Fontos kormányzati elvárás ugyanis, hogy közpénzből gazdálkodó jogi személyek a miniszter irányításán keresztül szervezetileg is váljanak a kormányzati munka és felelősség részévé. A hivatal létrehozása a minisztériumi rendszerben nem ellátható komplex tervezési, elemzési, és kormányzati tanácsadási feladatok gazdaságosabb, hatékonyabb és eredményesebb megvalósítását segíti elő. I.6. Államháztartás, adó- és pénzügypolitika Az ágazat alapvető célja az államháztartás működésével kapcsolatos kormányzati politika érvényesítése, valamint az azt elősegítő adózási és pénzügypolitikai rendszer kidolgozása. II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló erőforrások 2012. évben Kiadás

Bevétel

Megnevezés

millió forintban,egy tizedessel Támogatás Engedélyezett létszám (fő)

Költségvetési szervek

43 794,5

10 610,1

33 184,4

6 162

Fejezeti kezelésű előirányzatok

17 384,9

0,0

17 384,9

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Központi kezelésű előirányzatok

5

III. A célok elérésének módja a felügyelt ágazatokban III.1. Intézményekkel történő feladatellátás A XV. NGM fejezet a kormányprogramban meghatározott, a hatályos jogszabályok által a hatáskörébe utalt feladatokat az általa irányított intézményrendszer működtetésén és fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásán keresztül valósítja meg. A fejezeti intézményrendszert érintő legfontosabb változás, hogy az OMMF és az NSZFI szervezete az FH-ba integrálódik, illetve létrejön egy új intézmény, az NSTH.

01. cím Nemzetgazdasági Minisztérium igazgatása Az NGM igazgatása teljes támogatási előirányzata 6 840,9 millió forint, tervezett bevétele 839,2 millió forint, azaz összesen 7 680,1 millió forint kiadási előirányzattal gazdálkodik, engedélyezett létszámkerete 806 fő. Az NGM feladatait az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet, valamint az Alapító Okiratában foglaltak alapján látja el. Ezek szerint a Minisztérium, mint a Magyar Köztársaság Kormánya - a gazdaságpolitikáért, - az iparügyekért, - a kereskedelemért, - a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért, - a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért, - a turizmusért és idegenforgalomért, - a vendéglátásért, - a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért, - az államháztartásért, - az adópolitikáért, - a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért, - a számviteli szabályozásért, - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, - a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért, - a nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért, - az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért, - a foglalkoztatáspolitikáért, - a szakképzésért és felnőttképzésért, - a fogyasztóvédelemért, - a társadalmi párbeszédért, - a területfejlesztés stratégiai tervezéséért, - az építésgazdaságért és - a belgazdaságért felelős tagjának munkaszerve, a miniszter feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges hivatali feladatokat látja el.

6

A fentiek alapján az NGM feladata, hogy a rendelkezésére álló gazdaságpolitikai eszközökkel és az uniós források hatékony felhasználásával elősegítse egy, az egységes európai piacon és a globalizálódó világgazdasági környezetben egyaránt versenyképes, gyors növekedésre képes, magas hozzáadott értéket előállító, innovatív, tudásalapú gazdaság kialakulását. Összhangban a kormányzati intézkedésekkel, az NGM egy ésszerű adórendszer, folyamatosan fejlődő gazdaságstratégia, stabil pénzügypolitika és hosszú távú energiapolitika kialakításán dolgozik. Magyarország növekedési pályára állítása érdekében kiemelt célja új munkahelyek létrehozása, vállalkozóbarát környezet megteremtése, a gazdaság szabályozási rendszerének ésszerűsítése, az otthonteremtés körülményeinek javítása, a kiemelt iparágak fejlődésének elősegítése, a magyar külgazdaság-politika célkitűzéseinek képviselete, a gazdaságdiplomácia szervezése és a magyar export lehetőségeinek bővítése. Fő feladatai közé tartozik, hogy hozzájáruljon az ország egyensúlyi céljainak eléréséhez: a külső egyensúly megteremtéséhez és hosszú távú megőrzéséhez, a külső adósság terheinek csökkentéséhez és a finanszírozási biztonságának megteremtéséhez. A minisztérium számára a szakfeladatai elvégzéséhez szükséges munkakörnyezet és infrastruktúra, az üzemeltetési, karbantartási és egyéb ellátási funkciók, valamint a NGM elhelyezését szolgáló ingatlanok és az intézményi működéshez szükséges gépjárművek üzemképes állapotának mindenkori biztosítását a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) látja el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 53/2011. (III. 31.) Korm. rendelet alapján. Az intézmény a 2012. évi előirányzatait az aktuális prioritásoknak megfelelő feladatai alapján, a gazdálkodási feltételek változásainak figyelembevételével állította össze. A 2012. évi költségvetési javaslat az intézmény engedélyezett létszám keretét 806 főben állapította meg, amely 65 fővel kevesebb, mint a 2011. évi engedélyezett létszámkeret. A 2012. évre vonatkozó költségvetési tervezést befolyásoló főbb tényezők: − A közfoglalkoztatás új rendszerének kialakításával összefüggésben a kormányzati feladatok átalakításáról szóló 1192/2011. (VI. 14.) Korm. határozat végrehajtása érdekében a Belügyminisztérium részére 10 státusz, 66,8 millió forint került átadásra. − Az NGM protokoll felszolgáló feladatokat ellátó három KEF munkatárs, valamint a közigazgatási államtitkári és a miniszteri gépkocsivezetői munkakört ellátó KEF munkatársak illetményének rendezéséhez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium költségvetésébe 3,5 millió forint került betervezésre. − A létszámleépítés miatt 430,8 millió forinttal csökkent az intézmény 2012. évi kiadási előirányzata. − 460,3 millió forint került tervezésre az NGM igazgatása 2012. évi költségevetésébe a fejezeti kezelésű előirányzatok és az intézményi előirányzatok közötti feladatok rendezése miatt, melyek az alábbiak voltak: − EU Duna Régió Stratégiával kapcsolatos feladatok: 5,6 millió forint, − Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 2007. évi LXXV. törvényben foglalt feladatai: 108,4 millió forint, − Magyar Köztársaság NATO tagságából adódó kötelezettségeinek teljesítése az ipari, energetikai, közlekedési, hírközlési és kereskedelmi ágazatokban: 24,5 millió forint, − kincstári számlák számlavezetési díjának fedezése: 31,5 millió forint, − minisztérium szakmai feladatainak támogatása: 560,3 millió forint, − Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer működtetése, továbbfejlesztése: 17,0 millió forint,

7

− − − − − −

ClusterCOOP projekthez kapcsolódó feladatok a Közép Európai Gazdasági Térségben a nemzetközi klaszter együttműködések problémáinak enyhítése, a KKV-k közötti együttműködési gátak feloldása: 12,0 millió forint, a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos feladatainak ellátásához fedezet biztosítása 50,0 millió forint, Belső Ellenőrzési Tevékenységeket Támogató Informatikai rendszer fejlesztése: 37,0 millió forint, Állami Támogatású Bérlakás Program pályázatainak utókezelése, a támogatott pályázatok (beruházások) megvalósítása, és ehhez kapcsolódóan a támogatások folyósítása: 14,0 millió forint, a Nemzetgazdasági programokra az igazgatás előirányzata terhére 400,0 millió forint került biztosításra, 37,0 millió forint bevételi lemaradás támogatással kerül kiváltásra.

Az intézménnyel szemben támasztott szigorú költségcsökkentési, hatékonysági követelmények hatására 2012. évben tovább folytatódik a szervezet takarékos gazdálkodása, a prioritási sorrendek felállítása a működőképesség biztosítása érdekében. 02. cím Nemzeti Innovációs Hivatal A NIH támogatási és kiadási előirányzata 1 207,6 millió forint, engedélyezett létszámkerete 100 fő. Magyarországon az egyik alapvető cél egy tudásalapú társadalom kialakítása, ahol a kutatásfejlesztés innováció kiemelt szerepet tölt be. A gazdasági növekedés alapvető és legjelentősebb tényezője a kutatás és az innováció, ezért erősíteni szükséges az innovációs és technológiai együttműködéseket a gazdaságilag fejlett országokhoz történő felzárkózás érdekében. E célok megvalósításában jelentős szerepet vállal a Nemzeti Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NIH). A NIH a kutatás-fejlesztés és az innovációs politika előkészítője és eszköze. Feladatkörébe tartozik a tudomány-, technológia- és innováció politika (TTI-politika) kidolgozásában és megvalósításában való közreműködés, valamint ezek érvényesítéséhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása. A NIH feladat- és hatáskörét a Nemzeti Innovációs Hivatalról szóló 303/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza, amely szerint a NIH feladata: − a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kidolgozásában és megvalósításában való közreműködés, valamint az érvényesüléséhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása, − a tudomány-, technológia- és innovációpolitika érvényesülését elősegítő kormányzati információs és elemző tevékenység ellátása, ideértve a statisztikai, valamint a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúra adatbázisának fenntartását, − a tudomány-, technológia- és innovációpolitika területén folyó nemzetközi, illetve európai integrációs együttműködés szakmai feladatainak ellátása, − a kutatás-fejlesztés területén megvalósuló magyarországi befektetések ösztönzése a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal (a továbbiakban: HITA) együttműködésben, − a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése és innovációs képességének fejlesztése, valamint a fiatal innovatív vállalkozások inkubációjának elősegítése, 8

− a hazai kutatás-fejlesztési eredmények nemzetközi piacra juttatásának ösztönzése a HITA-val együttműködésben, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások külpiacra lépésének segítésére, − a kutatási együttműködések támogatása hazai és nemzetközi szinten egyaránt, − az adaptív és a nem-technológiai innovációs tevékenységek ösztönzése elsősorban a kis- és középvállalkozások körében. A NIH 2012. évi költségvetésének kialakítása az egyes szervezeti egységekhez rendelt feladatok meghatározására épült, figyelembe véve az általánosan ismert költségvetési helyzetet, valamint az előző évben a NIH-en belül meghozott szigorú takarékossági intézkedések eredményeit. A 2012. évi intézményi gazdálkodásban alapvető változást jelent a finanszírozás módjának megváltozása, valamint a feladat és szervezet struktúra módosulása. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) feletti rendelkezési jogot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 2011. január 1. napján hatályba lépő módosítása a nemzeti fejlesztési miniszterre ruházta, ezért a hivatal 2011. január 1. napjától módosult feladat és hatáskörrel működik tovább. Az új struktúrának megfelelően a működés forrása is megváltozott, az Alap a tárgyévben már nem biztosít részbeni fedezetet a működéshez. Az intézmény teljes egészében támogatásból fedezi kiadásait. A NIH 2012. évi kiadásait elsősorban az átalakulással és az új szervezet kialakításával kapcsolatos feladatok határozták meg. A 2011. évben az intézmény szervezeti struktúrája átrendeződött az új feladat struktúra alapján, s az intézményi költségvetés ezen új elvárásoknak megfelelően került kialakításra. Az intézményi költségvetés tartalmazza az ICGEB nemzetközi tagdíj tervezését is, 7,6 millió forint értékben. A NIH az alábbi feladatstruktúra szerint működik 2012. évben: A főbb feladatok keretén belül a nemzeti K+F stratégia-alkotásban kiemelkedő szerepet kap. Az intézmény aktívan részt vesz a nemzetközi K+F tevékenységben, valamint különös figyelmet fordít a külhoni gyakorlatok és K+F+I trendek megismerésére, részt vesz a stratégia-alkotó munkákban és előkészítésben, a tapasztalatok felhasználásában a hazai stratégia alkotás során. Fokozottabb figyelmet fordít a tárgyév során a szakmai kompetenciájába tartozó előadások tartására, a régióba kihelyezett rendezvényeken való részvételére, EU-s képviselet ellátására. Közreműködik továbbá tudományos területeken a magyar kutatók ösztöndíjainak és nemzetközi együttműködési projektjeinek előkészítésében. A fentieken túl a hivatal kiemelkedő szerepet játszik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által indított K+F állásfoglalások kialakításában, amely során tevékenyen részt vesz az egységes szakmai vélemény megalkotásában az érintett kb. 8-900 vállalat és egyéb szervezet innovációs elképzeléseit illetően. A NIH nemzeti K+F+I obszervatóriumi feladatokhoz kapcsolódóan végzi az innovációval kapcsolatos adatok rendszerezett összegyűjtését és elemzését. Tervei között szerepelt többek között a primer adatgyűjtés, valamint az adatok feldolgozása, elősegítve a nemzetgazdaság szempontjából fontos egységes nemzeti K+F+I mutatók, konjunktúra index kidolgozását és K+F+I riportok elkészítését. Adatgyűjtő és elemző tevékenységével kiszolgálja mind a kormányzat stratégiai tervezésének és jogalkotásának, mind a magyar KKV szektor és esetlegesen a nemzetközi szervezetek információ igényét. A külkapcsolatok terén a legfőbb tevékenysége Magyarország képviselete a nemzetközi K+F, tudománypolitikai és innovációs szakmai szervezetekben, valamint a Kormány ehhez rendelt feladatainak teljesítése. 9

A hazai régiók K+F+I stratégiájának kialakításában aktívan részt vesz, összhangban a nemzeti stratégiával és a nemzetközi szerepvállalással. Részt vesz a hét statisztikai régió kutatásfejlesztésben és innovációban érdekelt szervezeteinek hálózatépítésében, állandó kapcsolatot tart azok képviselőivel, valamint a vállalati és az önkormányzati szektor szereplőivel. Megbeszéléseket, workshop-okat és információs napokat szervez a régiók kutatásfejlesztésben és innovációban érdekelt szervezeteinek képviselőivel, KKV-k vezetőivel. Az innovációs területen legfőbb feladata a szakmai koordináció mind magyarországi, mind nemzetközi viszonylatban a K+F+I területén érintett valamennyi szereplővel, beleértve a kormányzati és az üzleti élet szereplőit is. A K+F+I-vel kapcsolatos valamennyi kérdésben kiemelt szerepe van a NIH stratégiájának, állásfoglalásának és szerepvállalásának, s ennek keretén belül szakmai támogatást nyújt az alábbi területeken: − K+F+I stratégia szakmai koordinációja és tervek kidolgozása, − pályázati kiírások elkészítése, a kapcsolódó rendezvények megszervezése és megtartása, − hazai K+F+I partnerekkel szakmai kapcsolattartás, K+F-hálózatok koordinálása, − nemzetközi szintű tudásközpont-támogató programok kialakítása, − TTI politika képviselete EU-s szinten, − a KKV-szektorban ösztönző programok kidolgozása, implementálása, tudás- és technológia-intenzív KKV közvetítése kockázati tőkealapokhoz, − inkubációs programok kidolgozása a fiatal innovatív vállalkozások számára, − részvétel az innovációs adóösztönző programok szakmai hátterének kidolgozásában. 03. cím Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) teljes támogatási előirányzata 354,6 millió forint, tervezett bevétele 3 090,3 millió forint, azaz összesen 3 444,9 millió forint kiadási előirányzattal gazdálkodik, engedélyezett létszámkerete 253 fő. Az MKEH alaptevékenységeinek körét alapító okirata, feladat- és hatáskörét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet határozza meg. Az MKEH főbb szakmai tevékenysége a külkereskedelmi államigazgatási, a hadiipari gyártás - felügyeleti hatósági, piacfelügyeleti, közraktározás-felügyeleti, nemesfém-vizsgáló éshitelesítő, valamint mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági feladatok ellátása. Ezek alapján a hivatal feladatkörébe tartozóan − az EU nemzeti hatóságaként ellátja az Unió közös kereskedelempolitikájának hazai végrehajtásával kapcsolatos hatósági feladatokat; − részint a hazai, részint pedig az EU jogszabályok alapján ellátja az EU és hazánk kül- és biztonságpolitikájával összefüggő haditechnikai, valamint a kettős felhasználású termékek külkereskedelmével kapcsolatos összes engedélyezési és ellenőrzési feladatot, és a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat; kijelölt nemzeti hatóságként felügyeli, ellenőrzi a kábítószer-prekurzorok forgalmazását, továbbá a közrend, a közbiztonság és egyes oltalom alá eső állatok, növények védelme érdekében exportimport engedélyezési feladatokat lát el; − állami-mérésügyi feladatokat lát el, fenntartja az országos etalonokat, elvégzi azok nemzetközi összehasonlítását és a mérőeszközök kalibrálásával gondoskodik az etalonok hazai leszármaztatásáról, EU megfelelőség tanúsítást végez; ellátja 10

−

−

−

−

−

másodfokon, illetve jogszabályban meghatározott körben első fokon a kötelező hitelesítésű mérőeszközök típusvizsgálatát és hitelesítését; a hivatal műszaki-biztonsági felügyeleti feladat- és hatáskörében a műszaki-biztonsági követelmények megtartása érdekében másodfokú műszaki biztonsági hatósági, továbbá egyes sajátos építményfajták tekintetében másodfokú építésügyi hatósági, illetve jogszabályban meghatározott körben első fokú engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol; ellátja a veszélyes ipari üzemek, valamint a veszélyes katonai objektumok katasztrófavédelmi engedélyezésével kapcsolatos szakhatósági feladatokat és együttműködik ezen üzemek, objektumok hatósági ellenőrzésében; hazai jogszabályok alapján ellátja a kereskedelem, idegenforgalom és közraktározás területén a vállalkozások piacra lépésével összefüggő jogszabályi előírások betartásával kapcsolatos (engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, felügyeleti) hatósági igazgatási feladatokat; hazai és EU jogszabályok alapján ellátja a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatát, hitelesítését és nemesfémtartalmuk tanúsítását; elvégzi a nemesfém tárgyak és termékek fémjelzésére, valamint kereskedelmére vonatkozó jogszabályi előírások megtartásának hatósági ellenőrzését; a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával összefüggésben kereskedelmi hatóságként felügyeli a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőket; a hivatal piacfelügyeleti hatóságának feladata, a gazdasági célfelhasználású, az EU megközelítésű direktívái alá tartozó termékek utólagos ellenőrzésével megakadályozni a nem megfelelő termékek forgalmazását, piacon maradását és ennek érdekében megtenni a szükséges intézkedéseket. Fontos a tagállamok piacfelügyeleteinek összehangolt együttműködése, az egységes és elvárt magas szintű uniós érdekvédelem és a teljes fogyasztói bizalom elérése érdekében. A hivatal piacfelügyeletét, úgy műszaki háttér, mint létszám tekintetében fejleszteni kell, hogy az elvárásoknak megfelelően, a jogszabályi előírások szerint el tudja látni egyre bővülő feladatát.

A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekről szóló 1191/2010. (IX. 14.) Korm. határozat 3. pontja szerint az MKEH mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai (a továbbiakban: MMBH) 2011. január 1-jétől az MMBH székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal szakigazgatási szervévé váltak. 2012. évi változások A 2012. évre vonatkozó költségvetési tervezést befolyásoló főbb tényezők: - A létszámleépítés miatt 268,9 millió forinttal csökken az előirányzat. - A 187/2011. (IX. 14.) Korm. rendelet 5. § szerint a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt. (a továbbiakban: MANEVI Zrt.) által korábban végzett feladatokat az MKEH végzi. A feladat és a MANEVI Zrt. dolgozóinak (51 fő) átvételével az MKEH személyi jellegű kiadásai megemelkedtek. A kiadásnövekedés fedezete belső átcsoportosítással került biztosításra. - A hivatal részére 1,8 millió forint került tervezésre a Nemzetközi tagdíjak fejezeti kezelésű előirányzatról az intézményi előirányzatba integrált feladat (PIC/S) miatt. - Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőség-értékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet a hivatal feladatait bővítette. Ehhez a 11

-

tevékenységhez 28 fő létszám került jóváhagyásra. Mindezek alapján az intézmény létszámkerete 253 fő a 2012. évre. Bírságbevétel támogatással történő kiváltása 13,5 millió forint.

04. cím Foglalkoztatási Hivatal Az FH teljes támogatási előirányzata 3 776,9 millió forint, tervezett bevétele 919,7 millió forint, azaz összesen 4 696,6 millió forint kiadási előirányzattal gazdálkodik, engedélyezett létszámkerete 445 fő. A hivatal működésének további fedezetét év közben a Munkaerő-piaci Alapból, illetve EU-s forrásokból biztosítják. Az FH bázisán létrejövő új központi hivatal az NSZFI és az OMMF területeinek FH-ba történő beolvadásával jön létre. A szociális, rehabilitációs, akkreditációs feladatokkal 895,0 millió forint, közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatokkal 86,2 millió forint támogatási előirányzat került átadásra. A munkaügyi kutatásokkal kapcsolatos feladatokra 71,0 millió forint került átvételre. Az új hivatal megteremtésével egyszerűbb, áttekinthetőbb háttérintézményi struktúra alakul ki, amely a Kormány foglalkoztatáspolitikai céljainak hatékonyabb végrehajtását segíti elő − egységes szemlélet biztosításával, − a foglalkoztatáspolitikai eszközök irányítása, a munkaerő-piaci mobilitást elősegítő képzések, valamint az ellenőrzést lehetővé tevő hatósági funkciók integrálásával és − egy racionálisabb, költséghatékonyabban működő szervezet felépítésével. A létrejövő hivatal elsősorban a jogelőd szervezetek által ellátandó szakfeladatok további biztosításért felel: − ellátja a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer középirányítói feladatait, melynek keretében szakmai irányítást gyakorol a megyei (fővárosi) kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek tevékenysége felett; − gyakorolja a szakigazgatási szervek feletti szakmai felügyeleti jogköröket; − együttműködik az EU tagállamainak társszerveivel valamint az Európai Bizottság érintett igazgatóságaival; − támogatja a tagállami feladatok ellátását, együttműködik a munkaügyi, munkavédelmi, szak- és felnőttképzési nemzetközi szervezetekkel; − a kormányzati céloknak megfelelően a munkaadókkal való szoros együttműködés elősegítése, az új vállalkozások, valamint az önfoglalkoztatás indítása terén nyújtott szakmai és anyagi segítség nyújtása, a vállalatok munkahelymegtartásának és munkahelyteremtések elősegítésének szakmai és anyagi támogatása útján; − az ügyintézés ügyfélbarát, szolgáltató jellege erősítésének elősegítése; − közreműködik a közfoglalkoztatás, a szakképzés és felnőttképzés új rendszerének bevezetésében és lebonyolításában, utóbbi feladatok megvalósításában szorosan együttműködik a Belügyminisztériummal; − a munkaadói kapcsolattartás rendszerének új alapokra helyezése a vállalkozások együttműködésének és elégedettségének növelése érdekében; − a Nemzeti Együttműködés részeként a foglalkoztatási terület fontos feladata a szociális partnerek közötti koordinálás megteremtése, a munkavállalók, munkáltatók ágazati érdekképviseletei rendszeres párbeszédének (a továbbiakban: ÁPB) folyamatos biztosítása; − az ÁPB-k a munkavállalók és munkáltatók érdekképviseletei együttműködésén keresztül a gazdasági hatékonyság növelésének egyik eszközét jelentik. Az ÁPB 12

−

−

− − − − − − − − −

− − − − −

feladata az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése, az ágazati szintű autonóm szociális párbeszéd megvalósítása, amelynek célja a megfelelő munkafeltételek kialakítása, a munkabéke megőrzése és a munkaerő-piaci folyamatok jogszerűségének előmozdítása; az ÁPB-k az ágazataik helyzetét, fejlődését, gazdasági és munkaügyi folyamatait érintő kérdésekkel foglalkoznak. Szakmai programokat valósítanak meg (képzések, konferenciák, tanulmányutak formájában), tagszervezeteiken keresztül részt vesznek az Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok munkájában; a kiszámítható gazdaságpolitika érdekében szükséges a kollektív szerződések, megállapodások számának növelése, melyek lehetővé teszik, hogy a szociális partnerek maguk szabályozzák a foglalkoztatás feltételeit, amelyekre garanciát is vállalnak; a pályázati úton elinduló munkahelybővítő fejlesztéseknél szoros kapcsolódás az Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (a továbbiakban: NFÜ) kölcsönös információbiztosítás útján; feladata a képzési és foglalkoztatási programok szervezése, kezdeményezése, együttműködés az érintett tárcákkal a hátrányos helyzetű álláskeresők elhelyezkedésében; ellátja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: NFSZ) szakmai irányítási és szervezetfejlesztési feladatait; fejleszti az NFSZ szakigazgatási informatikai rendszereit és működteti ennek központi infrastruktúráját; közreműködik a foglalkoztatás fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozásában, a NFSZ-nél folyó munkák tapasztalatainak feldolgozásában, a kormányzati szervek tájékoztatásában; végzi az Országos munkaerő-piaci programok kidolgozását, szervezését, tesztelését; munkaügyi ellenőrzés intézkedési rendszerének teljes körű felülvizsgálatát, összhangban a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezéseivel; a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a munkavédelmi jogszabályok teljes körű áttekintésével kezdeményezi a szükséges módosításokat; cél a munkavédelmi ellenőrzések számának emelése az olyan munkatevékenységek esetében, amelyeknél a munkavállalók egészsége és biztonsága veszélyeztetésének gyakorisága, súlyossága, illetve az érintett, ún. sérülékeny munkavállalói kör (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödő munkavállalók) fokozott védelme ezt indokolja, továbbá olyan munkaterületeken, ahol a munkavédelmi keretirányelv és annak egyedi irányelveiben meghatározott kiemelt kockázati tényezők előfordulnak; adatot szolgáltat a nyugdíjbiztosítási szerv felé a jogosulatlanul felvett juttatások (Tb, rehabilitációs járadék), visszaélések kiszűrése céljából; közreműködik a Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanács tevékenységében; a munkavédelmi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggésben együttműködik az EU tagállamainak munkavédelmi feladatokat ellátó hatóságaival; ellátja az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontja feladatait; feladata az új munkavédelmi felügyelők képzésének, valamint a régi felügyelők továbbképzésének biztosítása a hatósági feladatok ellátásához és az ehhez szükséges vizsgarendszer kidolgozása és a vizsgáztatási feladatok ellátása; 13

− folyamatosan fejleszti a Felügyelők Ellenőrzési Információs Rendszerét (a hatósági ellenőrzés adatainak nyilvántartását); − a szakmai vizsgaügyekkel kapcsolatosan ellátja a vizsgaelnöki kijelölést, a szakmai írásbeli tételkészítést és expediálást, a jogszabályi változásoknak megfelelően kidolgozza és közzé teszi a szóbeli tételeket, végzi az országos törzslapnyilvántartást, végzi a szakmai vizsgák nyilvántartását, fenntartja a TÁMOP keretein belül kidolgozott vizsgaellenőrzési módszertant továbbá szükség szerint vizsgát szervez; − a fejlesztésekkel kapcsolatosan a minisztériumi igénynek megfelelően kiadásra előkészíti a szakmai és vizsgakövetelményeket, valamint a közleményként megjelentetett központi programokat, folyamatosan karbantartja az Országos Modultérképet; − működteti az Országos Képzési Jegyzék bizottságot; − ellátja a nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács működtetésével kapcsolatos feladatokat; − működteti a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács titkárságot, ellátja a tankönyv minősítés hatósági feladatait, biztosítja a szakképzési tankönyvi tartalomelem rendszer fenntartását; − kiadja az EUROPASS bizonyítvány kiegészítőt, és végzi a bizonyítvány ekvivalenciát; − működteti a szak- és felnőttképzési könyvtárat; − a nyilvántartás és adatszolgáltatás keretében ellátja a Statisztikai Adatgyűjtési Programmal, a pályakövetéssel, a szakmai vizsgák nyilvántartásával, a Térségi Integrált Szakképző Központtal, és az uniós forrásból kidolgozott minőségbiztosítási keretrendszerrel kapcsolatos feladatokat; − végzi a szakképzési hozzájárulás kezelésével és elszámoltatásával kapcsolatos feladatokat; − működteti a felnőttképzési akkreditációs testületet és ellátja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület titkársági feladatait; − fenntartja az Európai Uniós forrásból készült eredményeket (HEFOP, TÁMOP) Fejezeti kezelésű előirányzatról átvett feladatok előirányzatai: - ÁPB-k szakmai programjának támogatása 120,9 millió forint, - Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztési program 261,9 millió forint. Szervezetátalakítás miatti többlet kiadási előirányzat 2 832,6 millió forint, bevételi előirányzat 802,5 millió forint, támogatás 2 030,1 millió forint. 08. cím Magyar Államkincstár A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) teljes támogatási előirányzata 16 349,2 millió forint, tervezett bevétele 5 644,1 millió forint, azaz összesen 21 993,3 millió forint kiadási előirányzattal gazdálkodik, engedélyezett létszámkerete 4100 fő. A Kincstár a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt álló, országos hatáskörű, központi költségvetési intézmény. A Kincstár a közpénzek elköltésének résztvevője és egyben felügyelője is. Feladata a közpénzek útjának nyomon követése, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek. A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a pénzforgalom lebonyolításáért és az elszámolásokért. Folyósítja a család- és szociális támogatásokat, valamint ellenőrzi az igénybevétel jogosságát. Biztosítja a központi költségvetésből juttatott támogatásokat a helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és az egészségügyi intézmények részére, és 14

ellenőrzi azok felhasználását. Folyósítja és ellenőrzi az EU-s és hazai támogatásokat, a jogosulatlanul kiutalt támogatásokat visszaköveteli. A Kincstár alapvető feladatai az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) kerültek meghatározásra. A Kincstár Áht-n kívüli jogszabályokban meghatározott feladatai körében: − − − − − − −

− −

− − −

ellátja a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kezelői feladatait; ellátja a jogszabályokban meghatározott információszolgáltatási feladatokat a kincstári honlapon történő megjelenítéssel, valamint kérelemre történő adatszolgáltatás útján; az államháztartásért felelős miniszter, mint kezes meghatalmazása alapján egyes hitelkonstrukciókban kiadja a hitelszerződés módosításához szükséges nyilatkozatokat; ellátja a fiatalok életkezdési támogatásával kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat; ellátja a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló jogszabályban előírtaknak megfelelően a célzott kamattámogatás megállapításával kapcsolatos feladatokat; ellátja jogszabályokban meghatározott járadékok és támogatások központi költségvetésből történő kifizetésével kapcsolatos feladatokat; az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján jogszabály eltérő rendelkezése hiányában jogosult a más személy tulajdonában lévő ingatlanon a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog, továbbá elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére; ellátja a lakáscélú állami támogatással kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat; ellátja az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel (a továbbiakban: ÚMFT) kapcsolatban a jogszabályban meghatározott, az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek EU-s támogatások lebonyolításával összefüggő feladataihoz kötődő számviteli nyilvántartási kötelezettséggel, a közreműködő szervezetek lebonyolítói tevékenységével és a kedvezményezettek helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat; ellátja a lakossági vezetékesgáz-fogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásával kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat; cégeljárásokhoz és más cégügyekhez kapcsolódva megfizetett illetékekről, valamint költségtérítésekről külön-külön elektronikus igazolást küld; ellátja, az építtetői fedezetkezelői feladatokat.

Az alaptevékenységéhez kapcsolódó egyéb tevékenységek keretében a Kincstár: − − − −

ellátja a támogatási, illetve egyéb előirányzatok pályázati vagy egyéb rendszereihez kapcsolódó kezelési költség ellenében végzett pénzügyi lebonyolítási feladatokat; a kormányzati szervek részére külön megbízásból adatszolgáltatást, adatfelmérést, elemzéseket végez; telepíti és működteti az alaptevékenység körében előállított saját fejlesztésű alkalmazói rendszereket; az alaptevékenységéhez kapcsolódó oktatásokat, szakmai rendezvényeket szervez.

15

2012. évi változások A Kincstár feladatai 2012. évben az alábbi szakmai feladatokkal bővülnek: − KINCSINFO projekt bevezetése, − KIR projekt új koncepciójának kialakítása, − bővülő közmunka programban részvevők számfejtési feladatainak ellátása, − a számfejtési állomány további bővülése a KIR-en kívüli intézmények bevonása miatt, − megyei önkormányzatok pénzforgalmi számlavezetési feladatainak ellátása. A 2012. évre vonatkozó költségvetési tervezést befolyásoló főbb tényezők: − −

A létszámleépítés 1 040,4 millió forint előirányzat csökkenést eredményez a Kincstárnál. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezettől a Kincstár költségvetésébe 137,7 millió forint került tervezésre az intézmény alábbi feladatainak fedezete céljából: − a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet értelmében a támogató szolgáltatás, közösségi ellátások és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás finanszírozásával kapcsolatos feladatok, − a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a szociális foglalkoztatást végzők részére a támogatás folyósítása, valamint a felhasználás jogszerűségének, és az elszámolás szabályszerűségének vizsgálata, − a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet szerinti költségkompenzációs támogatásban, valamint a rehabilitációs költségtámogatásban részesülő munkáltatók ellenőrzése.

09. cím Nemzeti Stratégiai és Tervezési Hivatal Az NSTH teljes támogatási előirányzata 1 185,1 millió forint, tervezett bevétele nincs, így összesen 1 185,1 millió forint kiadással gazdálkodik, engedélyezett létszámkerete 100 fő. A hivatal létrehozása a minisztériumi rendszerben nem ellátható komplex tervezési, elemzési, és kormányzati tanácsadási feladatok gazdaságosabb, hatékonyabb és eredményesebb megvalósítását segíti elő. A hivatal hozzájárul a Kormány gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájával kapcsolatos célkitűzései teljesüléséhez, a stratégiai tervezés és elemzés hatékonyságának és minőségének javulásához, valamint a magyar nemzetgazdaság kiemelt és tervezett fejlesztéséhez, ezáltal hazánk versenyképességének erősítéséhez. A hivatal létrehozása megszünteti azt az állapotot, hogy bizonyos nemzeti, nemzetgazdasági stratégiai fontosságú állami közfeladatokat gazdasági társaságok lássanak el. Fontos kormányzati elvárás ugyanis, hogy közpénzből gazdálkodó jogi személyek a miniszter irányításán keresztül szervezetileg is váljanak a kormányzati munka és felelősség részévé. Ezen túlmenően a hivatal működése során megvalósul továbbá a közigazgatás áttekinthetősége, a szervezeti struktúra igazodik az ellátandó stratégiai és közfeladatokhoz és érvényesülni fog a szervezeti következetesség elve. A kormányzati feladatok stratégiai megalapozásához, a folyamatos rendszerszerű feladatellátáshoz szükséges a stabil, minőségi szakmai kapacitás folyamatos rendelkezésre állása, amely a tapasztalatok szerint a minisztériumok belső kapacitásaival, illetve ad hoc 16

szakértői kapacitások bevonásával eredményesen nem megoldható és nem biztosítható. A világ és az Európai Unió tagállamai nemzeti gyakorlatainak és példáinak sora mutatja, hogy a hatékony központi nemzetgazdasági, nemzeti és területi tervezési, értékelési, monitoring feladatellátást szakmai háttérintézetek, stratégiai központok segítik és biztosítják. Az NSTH-nak hazánk, valamint a Kormány döntéseit megalapozó komplex nemzeti és nemzetgazdasági elemző, értékelő, stratégiákat megalapozó, döntés-előkészítő szerveként az alábbi alapfunkciókkal kell rendelkeznie: − makrogazdasági stratégiai elemzések, tervezési feladatok magalapozása és központi módszertani anyagok előkészítése; − gazdaságstratégiai és makrogazdasági elemzési, modellezési, hatásvizsgálati és értékelési feladatok ellátása; − nemzetközi és hazai trendkutatási, elemzési modellezési feladatok ellátása, nemzetközi makrogazdasági előrejelzési és jövőkutatási projekt-feladatok ellátása; − nemzeti és határon túli stratégiai, nemzetgazdasági és területi tervezési, monitoring háttérintézeti feladatok ellátása; − nemzetközi területi tervezési, kontaktponti, szakmai, együttműködési feladatok, projektek eseti - külön delegálás szerinti - ellátása; − egyes kiemelt iparági és ágazati tervezési - stratégiai elemzési, értékelési és monitoringfeladatok ellátása; − egyes nemzetgazdasági és a különböző területi szinteken készülő tervek stratégiai összehangolása, elemzése, továbbá a területi tervekhez kapcsolódó központi módszertani anyagok előkészítése; − egyes gazdasági és területfejlesztési stratégiai tervezési, elemzési, értékelési, monitoring és szakértői feladatainak szakmai minőségbiztosítása és nyilvántartása; − kormányzati tanácsadás és adatszolgáltatás, a döntéshozók, a Kormány folyamatos tájékoztatása. 14. cím Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) teljes támogatási előirányzata 921,8 millió forint, tervezett bevétele 18,8 millió forint, azaz összesen 940,6 millió forint kiadási előirányzattal gazdálkodik, engedélyezett létszámkerete 140 fő. Az NFH a 2012. évben kettős célt kell megvalósítania: egyrészt a hatáskörébe tartozó szakmai területeken hatékony és eredményes ellenőrzési programok lebonyolítása, másrészt ennek takarékos végrehajtása. A szakmapolitikai célok körében prioritásként kerülnek meghatározásra az alábbi területek: − a piacfelügyeleti tevékenység fokozott ellátása, részben saját hatáskörben elrendelt vizsgálatokon, részben az Európai Unió elvárásai és a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszeren keresztül valósul meg; − a fokozott védelmet igénylő társadalmi rétegeket érintő kereskedelmi tevékenységek és a közszolgáltatási szektor kiemelt ellenőrzése; − a kis- és középvállalkozások vonatkozásában bevezetett jogalkalmazási politika következetes érvényesítésre juttatása. A célok megvalósítása során fokozottan figyelembe kell venni a költséghatékony gazdálkodás elveit. A hatósági jogalkalmazással összefüggésben fogalmazódik meg a kiszámíthatóság és átláthatóság követelménye, a szankciók alkalmazása kapcsán pedig az arányosság és a következetesség elvének érvényesítése. 17

Az NFH 2012. évi kiadási előirányzata 940,6 millió forint. A hatóság, mint költségvetési szerv alaptevékenységét a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fogyasztóvédelmi törvény), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendeletben, valamint az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok ellátása képezi. A fentieken túl a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét több mint száz, különböző jogforrási szinten elhelyezkedő jogszabály határozza meg, amelyek jellegükből adódóan szerteágazó és széles spektrumú feladatokat jelentenek. A tervezési elveknek megfelelően az Európai Fogyasztói Központ Magyarország támogatása fejezeti kezelésű előirányzatról 27,0 millió forint került átvételre. A hatóság 2012. évre vonatkozóan a következő feladatokat látja el: − felügyeli a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályi és hatósági előírások megtartását, − közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, − véleményezi a fogyasztókat érintő jogszabály-tervezeteket és kezdeményezi jogszabályok módosítását, − együttműködési megállapodások alapján együttműködik a fogyasztóvédelmi tevékenységet ellátó más állami szervekkel, − piacfelügyeleti tevékenysége keretében ellenőrzi az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, vizsgálatot folytathat a fogyasztókat érintő ügyekben, fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki, − irányítja és ellátja a termékbiztonság ellenőrzésével összefüggő piacfelügyeleti tevékenységeket, e körben ellenőrzi az áruk és szolgáltatások biztonságosságát, vizsgálatokat végez, intézkedéseket tesz és működteti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert, − a Magyar Köztársaság részéről részt vesz a termékbiztonsággal kapcsolatos ügyekben illetékes piacfelügyeleti hatóságok európai hálózatában, az Európai Termékbiztonsági Hálózatban, − működteti a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszert, melynek célja a tagállamok közötti gyors információcsere súlyos veszély esetén (a Magyar Köztársaság az NFH-n keresztül kapcsolódik a rendszerhez), − összekötő hivatalként végzi a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának a Magyar Köztársaságban történő összehangolását, − figyelemmel kíséri a fogyasztókat érintő általános szerződési feltételeket, − ellenőrzi az áruk mérését – ideértve a mérőeszközök hitelességét is –, elszámolását, valamint a kiállított számlák, illetve nyugták helyességét, a hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megtartását, a közterületi árusítás jogszerűségét, − termék-összehasonlító vizsgálatokat végez, végeztet és közzé teszi azok eredményét, − vizsgáló laboratóriumaiban – hatósági, köztestületi felkérésre és megbízás alapján – vizsgálatot végez, illetve szakértői véleményt készít, − felügyeli és ellenőrzi a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások teljesítését, − szakmai segítséget nyújt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez és a fogyasztók oktatásához, − a fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentet meg, 18

− − − − −

módszertani segédanyagot készít a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessége érdekében, támogatja az fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák működését, közreműködik az állami iskolai fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladatainak ellátásában, pert indíthat a fogyasztók igényeinek érvényesítése iránt (közérdekű kereset), ellátja mindazon feladatokat, amelyeket egyéb külön jogszabályok a hatáskörébe utalnak.

Alaptevékenységen belüli tevékenység-fejlesztésnek tekinthető 2012. évre a Nemzeti Termékkosár továbbfejlesztése, illetve a Fogyasztóbarát embléma bevezetése. 16. cím Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF) kiadási és támogatási előirányzata 385,5 millió forint, engedélyezett létszámkerete 68 fő. Az EUTAF 2010. július 1-jén jött létre, az NGM fejezeten belül önállóan működő központi költségvetési szervként. Az EUTAF fő célja 2012. évben is az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek által előírt audit feladatok elvégzése. Ez magában foglalja rendszerellenőrzések és projektellenőrzések elvégzését, éves ellenőrzési jelentések és éves vélemények elkészítését, egyes Kohéziós Alap projektek zárásához szükséges záróellenőrzések lefolytatását és zárónyilatkozat kibocsátását, valamint egyéb kapcsolódó feladatokat. Feladata a Kormány által meghatározott európai uniós és más nemzetközi támogatások ellenőrzése az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról szóló 210/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint. A tevékenységének tervezése során, a módszerek kiválasztásában és a program végrehajtásában önállóan jár el, befolyástól mentesen állítja össze a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó jelentéseket. A főigazgatóság általános feladatai közé tartoznak az Európai Bizottság által, illetve nem európai uniós támogatások esetén a donor államokkal kötött megállapodásban meghatározott audit tevékenységek a következő támogatások tekintetében: − ÚMFT operatív programjai (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap támogatások), − Európai Területi Együttműködési programok, − Svájci-Magyar Együttműködési Program, − EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, − „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program támogatásai, − IPA programok, − európai uniós előcsatlakozási eszközök és Átmeneti Támogatás, − INTERREG programok. A főigazgatóságon eddig a következő hatékonyságnövelő végrehajtásra: − Ellenőrzési Kézikönyv és módszertanok felülvizsgálata, − elektronikus ügyintézés előtérbe helyezése,

intézkedések

kerültek

19

− − −

képzési rendszer kialakítása és működtetése, adminisztratív-technikai létszám csökkentése, szakmai egyeztetések az Európai Bizottság és a hazai intézményrendszerrel; elvárások, szakmai álláspontok tisztázása.

2012. évi változások A főigazgatóság 2012. évre engedélyezett létszámkerete 68 fő, amely 8 fővel kevesebb, mint a 2011. évi keret. A létszámleépítés miatt 42,3 millió forinttal csökkentek az intézmény kiadási előirányzatai az előző évihez képest. 2012. évben az főigazgatóság új feladata lesz az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Magyarország részére biztosított támogatás felhasználásának ellenőrzése a 1174/2011. (V. 26.) Korm. határozat 4. pontja szerint. 17. cím Nemzeti Külgazdasági Hivatal A HITA teljes támogatási előirányzata 2 162,8 millió forint, tervezett bevétele 98,0 millió forint, azaz összesen 2 260,8 millió forint kiadási előirányzattal gazdálkodik, engedélyezett létszámkerete 150 fő. (A teljes bevételből 48,0 millió forint uniós forrás felhasználása a III.3. pontban kerül kifejtésre.) A Kormány a külgazdasági intézményrendszer korszerűsítése és hatékony irányítása érdekében hozta létre a hivatalt, mely a Nemzeti Külgazdasági Hivatalról szóló 265/2010. (XI. 19.) Korm. rendelet alapján kezdte meg a működését 2011. január 1-én. A Kormány kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési ügynökségeként egyik legfontosabb feladata a Kormány külgazdasági stratégiájának végrehajtása; a külföldi működő tőke Magyarországra telepedésének elősegítése, a magyar kis- és közepes vállalatok külpiaci jelenlétének erősítése. A hivatal hozzájárul ezen célok teljesítéséhez, köztük a külgazdasági stratégia megvalósításához, azaz a kis- és középvállalkozások külgazdasági törekvéseinek támogatásához, a nemzetközi kapcsolatok bővülésének elősegítéséhez, a külföldiek magyarországi befektetéseinek előmozdításához, a fenntartható gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtéséhez. A szakmapolitikai célok körében 2012. évben prioritásként kerülnek meghatározásra a befektetésösztönzéssel, valamint exportfejlesztéssel összefüggésben az alábbi területek: − − − −

−

a Magyarországra érkező működő tőke növelése minél nagyobb hozzáadott értéket generáló új befektetések és újrabefektetések generálása, tanácsadáson és projekt menedzsmenten keresztül; Magyarország gazdasági országimázsának javítása; hazai telephelyek, ipari ingatlanok és befektetési projektek kiajánlása; a magyar tulajdonú KKV-k konkrét külpiaci megrendelésekhez juttatása, ezen keresztül a hazai exportból a KKV-részesedés növelése beszállítói kapcsolatok bővítése az indirekt export növelése az exportképes és versenyképes KKV-k felmérése Magyarország egész területén, minden ágazatban; magyarországi szervezetek projektjeinek gyűjtése;

Üzletfejlesztési feladatainak ellátásához feltérképezi a potenciális exportképes cégeket, részükre egyedi tanácsadást nyújt, rendezvényeket szervez, és külpiaci megjelenésükben, 20

nemzetközi kapcsolataik építésében közreműködik (partnerkeresés, kiállításokon való megjelenés, képzés, kereskedelemfejlesztési pályázatok). A befektetésösztönzési feladatokhoz tartozik a külföldi működő tőke Magyarországra vonzása és integrálása a magyar gazdaságba, az ország kedvező befektetési célországként való bemutatása, valamint a célzott befektető keresés és projektgyűjtés. A HITA felelős a befektetési projektek teljes körű, egyablakos kezeléséért, a projektek támogatásáért, illetve az aftercare tevékenységért. A főbb befektetésösztönzési szolgáltatások az alábbiak: − egyedi információs csomag készítése: gazdasági adatok, befektetési környezet bemutatása, adózás, elérhető támogatások, − telephely ajánlatok, − referencia látogatások szervezése, − megvalósítás elősegítése, − támogatási csomag készítése. III.2. Fejezetei kezelésű előirányzatokkal történő feladatellátás bemutatása 25/02/05 Kárrendezési célelőirányzat A Kárrendezési célelőirányzat kiadási és támogatási előirányzata 4 000,0 millió forint. Az előirányzat felülről nyitott, így teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. Az előirányzat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek rendezéséről szóló 5/1996. (I. 26.) PM rendelet, a gépjármű szavatossági károk 1971. január 1-je előtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékról szóló 12/1998. (III. 27.) PM rendelet, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény és az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló 33/2010. (VI. 11.) OGY határozat alapján az alábbi feladatok ellátásának fedezetéül szolgál: − állami kötelezettségek teljesítése, amelyek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származnak, − a gépjármű-szavatossági károk alapján az 1971. január 1. előtti rendszer alapján fizetett kártérítések, − a Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodott szovjet katonák által szolgálati kötelességük teljesítésen közben okozott károk megtérítése, − azoknak a személyeknek a kártérítési igénye, akiknek a 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben alkotmányos alapjoga vagy személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett. 25/02/12 Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás díja Az Általános gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 81,5 millió forint. Az Általános gyermek- és ifjúsági baleset-biztosításról szóló 1080/2003. (VIII. 8.) Korm. határozat értelmében 2003. szeptember 1-jével került bevezetésre, mely alapján a 3-18 éves korú magyar állampolgárok balesetbiztosításban részesülnek. A díj fizetése a Magyar Államot terheli. A biztosítási szerződés az Allianz Hungária Biztosító Zrt-vel került megkötésre 2009. évben.

21

25/02/33 ÁBPE Módszertani és Képzési Központ működtetése Az ÁBPE Módszertani és Képzési központ működtetése fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 10,0 millió forint Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer hatékonyságának, eredményességének, gazdaságosságának, illetve az ellenőrzési mechanizmusok fejlesztésének fő eszköze a költségvetési szervek vezetőinek – vagy az általuk kijelölt vezető állású személyeknek –, a gazdasági vezetőknek és a belső ellenőröknek az államháztartási belső kontrollok témakörben történő továbbképzése. Az előirányzat az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Módszertani és Képzési Központhoz kapcsolódó tananyagfejlesztéshez, oktatók képzéséhez biztosít forrást. 25/02/51 Nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzat A Nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzat kiadási és támogatási előirányzata 1 180,0 millió forint. Az előirányzat a nemzetközi és a hazai potenciális befektetők felkutatásához, munkahelyteremtő beruházások Magyarországon történő megvalósulásához, hazai vállalkozások nemzetközi befektetéseinek támogatásához, a magyar beszállítói háttér fejlesztéséhez, a magyar export növekedéséhez, hazai vállalkozások számára új üzleti lehetőségek felkutatásához szükséges forrást biztosítja. Fejezetek közötti átcsoportosítás keretében 40,0 millió forint támogatás átadásra került a Külügyminisztérium részére. 25/06/04 Európai Innovációs és Technológiai Intézet működésének támogatása Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet működésének támogatása fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 662,6 millió forint. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (a továbbiakban: EIT) Budapesten történő elhelyezésére vonatkozó magyar kötelezettségvállalásról és a kapcsolódó feladatokról szóló kormányhatározat, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti Székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi CLXVI. törvény értelmében a Kormány kötelezettséget vállal az EIT Budapesten történő elhelyezése érdekében az EIT-székhely bérleti díjának 20 évre történő, valamint az alkalmazottak munkabérének 5 évre történő finanszírozására. Az előirányzat így a munkabér és a bérleti díj fedezetére szolgál. 25/14/01/01 Megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek támogatása A Megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek támogatása fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 100,0 millió forint. A békéltető testületi eljárás az egyetlen lehetőség a fogyasztó és a gazdálkodó szervezetek közötti vitás ügy bíróságon kívüli rendezésére, mivel a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok jogkörükben már nem járhatnak el a fogyasztók panaszügyeiben. A Fogyasztóvédelmi Törvény 18. § (3) értelmében az állam – a költségvetési törvényben meghatározott mértékben – gondoskodik a békéltető testületek működésének ügyszámarányos támogatásáról. A támogatás mértékének meghatározásánál az előző évi ügyek számához arányosítani kell a támogatás összegét. 22

24/14/01/01 Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása A Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 90,0 millió forint. A Fogyasztóvédelmi Törvény 45. §-ában meghatározott feladatok alapján az állam a költségvetési törvényben gondoskodik a fogyasztói társadalmi szervezetek támogatásáról. Az előirányzatból a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek pályázati úton vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek. 25/14/05 Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok A Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 70,0 millió forint. A fejezeti kezelésű előirányzatról történik a Magyar Szabványügyi Testület (továbbiakban: MSZT) és a Nemzeti Akkreditáció Testület (továbbiakban: NAT) támogatása, a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben való képviselet és a képviselet ellátásával kapcsolatos feladatok támogatása. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény előírja, hogy az MSZT részére az éves állami központi költségvetésben kell biztosítani a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben való képviselethez, illetve az ezekből eredő feladatok ellátásához szükséges költségvetési hozzájárulást. Az előirányzat az alábbi feladatok ellátásának költségeihez járul hozzá: − a nemzetközi szervezetekben való részvétel tagdíja, − a nemzetközi és európai szervezetek működésébe történő bekapcsolódás és részvétel, − a nemzetközi adatbázisok, kiadványok beszerzése, honosítása, − az Európai Szabványügyi Bizottság és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság tagságával járó, az európai szabványok előkészítésében való közreműködés. A NAT szervezetéről, feladat- és hatásköréről valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény alapján a Testület pénzügyi forrásai közé tartozik a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetésből kapott támogatás. 25/30/01 Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 15,2 millió forint. Az előirányzat célja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó honvédelmi és honvédelmi felkészítési ágazati feladatok végrehajtásának finanszírozása. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 23. § (2) bekezdés c) pontja szerint a miniszter a hatáskörébe tartozó költségvetés keretében elkülönítetten tervezi a honvédelmi feladatok végrehajtásának költségeit. A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet szerint az alábbi feladatok kerülnek finanszírozásra: - hadiipari kapacitások fenntartása: kormányhatározattal kijelölt honvédelmi, illetve nemzetbiztonsági szempontból stratégiai érdekű kapacitások fenntartásának rögzítése; - gazdaságfelkészítési célú adatgyűjtés és informatikai rendszer fenntartása; - védelmi célú állami tartalékok fenntartása; 23

- a nemzetgazdaság védelmi felkészítési feladatainak, a befogadó nemzeti támogatás ágazati feladatainak finanszírozása, ágazati és területi védelmi tervező szervek gazdaságmozgósítási gyakorlata. 25/30/02 Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok A Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 2 163,2 millió forint. Fejezeten belüli átcsoportosítással 7,6 millió forint a NIH, 1,8 millió forint az MKEH részére került átadásra. Magyarország részére fontos a nemzetközi szervezetekben való közreműködéssel járó előnyök kihasználása és azok megtartása. Ennek érdekében e fejezeti kezelésű előirányzatról történik az NGM feladatkörébe tartozóan nemzetközi szervezetekben való tagságából adódó, valamint hozzájárulási kötelezettségek finanszírozása. 25/30/03 Katasztrófavédelem, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok A Katasztrófavédelem, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 20,1 millió forint. Az előirányzat célja a miniszter jogszabályokban meghatározott katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatai végrehajtásának finanszírozása. Elvégzendő feladatok, és azok részletes jogszabályi alapjai: − Gazdálkodó szervezetek katasztrófavédelmi szakembereinek felkészítése; törzsgyakorlat megtartása, valamint a szélsőséges körülmények elleni védekezésre történő felkészülés; gyakoroltatás, szolgáltatás beszerzés a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 9. § e), valamint a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól szóló 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet. 14. § f) pontja alapján meghatározott tárcafeladatok szerint. − Ágazati nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervvel kapcsolatos tárcafeladatok ellátása; (az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről szóló 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet, az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerről szóló 248/1997. (XII.20.) Korm. rendelet). − Tárca bázisán létrehozásra kerülő védekezési, kormányügyeleti munkabizottság gyakorlata (A gazdasági és közlekedési ágazat katasztrófavédelmi feladatairól szóló 33/2003. (V. 20.) GKM rendelet, A gazdasági és közlekedési főügyeleti rendszer létrehozásáról, működtetéséről, valamint egyes bejelentési kötelezettségekről szóló 59/2005. (VII. 18.) GKM rendelet, a kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló 1324/2011. (IX. 22.) Korm. határozat alapján). 25/30/09 Nemzetgazdasági programok A Nemzetgazdasági programok fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 1 124,5 millió forint. Az előirányzat a következő feladatok ellátására szolgál: − Kereskedőház program (Azeri kereskedőház pilot projekt), − Amerikai - Magyar Befektetési és Kereskedelmi Tanács létrehozása, − Kárpát-medencei térség gazdaságfejlesztése , 24

− − − −

a Duna Stratégiához kapcsolódó projektek megvalósítása, védelmi és biztonsági ipar versenyképessége, gazdaságstratégiai programok megalapozásához, konzultációjához, kommunikációjához tervezett hatásvizsgálatok, elemzések, értékelések, tanulmányok, konferenciák, partnerségi egyeztetések, kiadványok finanszírozása, nemzetgazdasági stratégia kialakításához elemzési és tervezési feladatok elvégzése.

25/30/10 Szervezetátalakítási alap A Szervezetátalakítási alap fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 4 000,0 millió forint. Az előirányzatot a Szervezetátalakítási alap jogcímcsoport előirányzat felhasználásának szabályairól szóló többször módosított 20/2011. (III. 2.) Korm. rendelet szabályozza. Az előirányzatból − központi költségvetési szerv, − társadalombiztosítási költségvetési szerv, − az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium, az országos hatáskörű szerv által önállóan vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban: állami alapító) alapított alapítvány, közalapítvány, továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány, közalapítvány, − az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított közalapítvány, a Magyar Állam vagy központi költségvetési szerv többségi befolyása alatt álló nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) számára nyújtható támogatás. Támogatás − a kedvezményezett közfeladat-ellátásának módszereit, működését érintő jelentős átszervezésre, átalakításra (átalakulásra), − a kedvezményezett megszüntetésével összefüggő kiadások teljesítésére, − az előirányzatból támogatható szervezetek 2010. december 31-ig keletkezett tartozásállományának és annak kamatai, továbbá a 2010. december 31-ig keletkezett szerződéses kötelezettségvállalásai rendezésére, csökkentésére nyújtható. Az előirányzat felülről nyitott, így teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. 25/30/11 ClusterCOOP program támogatása A ClusterCOOP program támogatása fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 23,0 millió forint. Az előirányzat az EU Közép Európai Program (CEP) keretében 2010. decemberében nyertesnek ítélt ClusterCOOP pályázat hét ország tíz partnerszervezet közös projektjének fedezetéül szolgál. 25/35 MKIK támogatása A MKIK támogatása fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 1 800,0 millió forint. A 2012. évi támogatás fedezetet biztosít a szakképzési feladatok ellátására, a nemzetközi tevékenység végzésére (vegyes kamarák, kétoldalú tagozatok, üzletember találkozók, kiállítás-szervezés, kereskedelemfejlesztés), kamarai testületek működtetésére (elnökség, 25

etikai bizottság, tagozatok), rendezvényekre, egyéb kamarai közfeladatok ellátására (részvétel a jogszabályokban nevesített testületek munkájában, véleményezés), a gazdasági mutatókat tartalmazó adatbázis létrehozásához informatikai fejlesztésekre, gazdasági elemzésekre, kutatásokra, hatástanulmányok készítésére; tagoknak nyújtandó térítésmentes szolgáltatások (tanácsadás, partnerkeresés, pályázatfigyelés, hírlevelek, előzetes közbeszerzési vitarendezés) biztosítására. 25/43 Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. támogatása Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. támogatása fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 389,6 millió forint. Az előirányzat az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásának, ezen keresztül a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatása, képzése elősegítésének, szakmai rendezvények tartásának, kiadványok és szakmódszertanok kiadásának biztosítására szolgál. 25/44 Idegenforgalmi adó differenciált kiegészítése Az Idegenforgalmi adó differenciált kiegészítése fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 400,0 millió forint. Az előirányzat a települési önkormányzatok idegenforgalmi adójának kiegészítésére szolgál, a nyújtott támogatás turisztikai célokra használható fel. 25/46 Magán és egyéb jogi személyek kártérítése A Magán és egyéb jogi személyek kártérítése fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 520,0 millió forint. Az előirányzat a minisztérium, illetve a minisztérium vezetője által képviselt Magyar Állam számára fizetési kötelezettség alapját képező jogerős bírósági ítéletben, végzésben, vagy peren kívüli egyezséget jóváhagyó iratban meghatározott összegek, illetve a peres eljárással kapcsolatos költségek (ügyvédi, bírósági díjak, stb.) megtérítésére biztosít forrást. 25/47 Kötött segélyhitelezés A Kötött segélyhitelezés fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 585,2 millió forint. Az előirányzat – az Eximbank által folyósítható segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendeletben foglaltak szerint – egyedi kormánydöntések alapján vállalt nemzetközi kötelezettségek, illetve hivatalosan bejelentett felajánlások teljesítéséhez, valamint az előirányzat működtetésével kapcsolatos kiadásokhoz biztosít forrást. A kötött segélyhitel kedvezménye a kamat- és biztosításidíj támogatása. A kötött segélyhitel program elősegíti a magyar kivitel növekedését, emellett hozzájárul a Kormány munkahelyteremtés és -megtartás programjához. A fejlett országok gyakorlatában is bevált konstrukció alkalmazása segíti a magyar export versenyképességének javítását, továbbá elősegíti a kivitel növelésére és a hazai foglalkoztatás emelésére vonatkozó kiemelt kormányzati célok megvalósulását. Mivel a kötött segélyhitelből nagy volumenű fejlesztési beruházások finanszírozhatók, így a konstrukció első sorban a magyar beszállító ipar fejlődését ösztönzi, és javítja a 26

konstrukcióban érintett magyar vállalatok piacra jutási esélyeit az érintett régióban. A kötött segélyhitel-nyújtás révén megvalósuló beruházás előnye gyakran nem korlátozódik a beruházáshoz kapcsolódó exportügyletre, hiszen az adott projekt megvalósulása révén várhatóan lényegesen könnyebbé válik a magyar termékek és szolgáltatások bejutása a fogadó ország piacára és sok esetben ennek révén a régió más országaiba is. Az előirányzat felülről nyitott, így a kiadási előirányzat – Kormány döntése alapján – előirányzat módosítás nélkül túlléphető. 25/50 Fejezeti általános tartalék A Fejezeti általános tartalék fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 150,0 millió forint. Az előirányzat az évközben előre nem látható feladatok kiadásainak fedezetére szolgál. III.3. Az uniós források felhasználásának szerepe a felügyelt ágazatokban A költségvetési tervjavaslat szerint a HITA 48,0 millió forint uniós forrásból származó bevétellel rendelkezik a 2012. évben, az alábbi nemzetközi projektek lebonyolításával összefüggésben: − Adriatic Danubian Clustering projekt (ADC): a konzorciumvezető Region of Veneto (olasz) által koordinált projektben projektpartner, melynek célja transznacionális klaszterstratégia kialakítása négy kiválasztott ágazatban, a projekt népszerűsítése a hazai KKV-k, klaszterek és ágazati szervezetek körében és bevonásuk az egyes megvalósuló eseményekbe, valamint a transznacionális együttműködési megállapodásba. − Erasmus Fiatal Vállalkozóknak projekt (EXE-PRIZE3): a konzorciumvezető Friuli Innovazione (olasz) által koordinált projektben projektpartner. E program célja a vállalkozni kívánók, start-up vállalatok akvirálása és felkészítése a külföldi tapasztalt, fogadó cégeknél történő tapasztalatszerzésre, kiutazás támogatására szolgáló szerződések megkötése, kiutazás szakmai és pénzügyi elszámolásának ellenőrzése, kiutazók támogatásának kifizetése. Emellett a magyar fogadó cégek segítése is a feladata. − Environmental Services for Metalworking Industries (ESMI): a konzorciumvezető Agro Business Park A/S ABP (dán) által koordinált projektben projektpartner. A program célja a környezetvédelmi szolgáltatók és az EEN hálózat szorosabb együttműködésének elősegítése, négy workshop szervezése hazánkban, a legjobb gyakorlatok átadására, többnyelvű tudásalap létrehozása a környezetgazdálkodás számára, a bevált gyakorlatok terjesztése a KKV-k, a vállalkozásokat támogató szervezetek és az EEN hálózat tagjai között. − Public Procurement for SMEs (T4SME): a konzorciumvezető – Aalborg Municipiality – North Denmark EU-Office NDEU (dán) által koordinált projektben projektpartner. A projekt célja a hazai KKV-k minél aktívabb bevonása a közbeszerzési pályázatokon való részvételbe, a témában rendezvények megvalósítása és cégek toborzása, a rendezvények előkészítése és utókövetése, follow-up támogatás a résztvevő cégeknek, partnertalálkozókon való részvétel és közbeszerzési tenderfigyelési szolgáltatás biztosítása a KKV-knak. − Bridging Enterprises to empower environmental and energy networks (BE2WEEN): a konzorciumvezető Promofirenze – Azienda Speciale Della Camera di Commercio di Firenze Promofiernze (olasz) által koordinált projektben projektpartner. A program keretében nemzetközi üzletember találkozók kerülnek megszervezésre a kiemelt 27

−

vásárok mellett. Ezen projekt megvalósítása során történik az események népszerűsítése és cégek toborzása; follow-up támogatás a résztvevő cégeknek. EU Regional Cooperation for SMEs access to Public Procurement (EuroPROC): a konzorciumvezető ACC1Ó-COMPETITIVENESS FOR CATALONIA (spanyol) által koordinált projektben projektpartner. A projekt célja közbeszerzési szakmai programok szervezése, tanulmánykészítés, közös kommunikációs eszköz kifejlesztése, a projekt népszerűsítése a hazai KKV-k körében.

Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter

28